KoraújkorÁSZKoraújkor-történe el foglalkozó

doktoranduszok tanulmányai

Szerkeszte e: Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána

ELTE BTK Történelemtudományok Doktori IskolaBudapest

2014

KoraújkorÁSZ tanulmánykötetek 1.

SorozatszerkesztVajnági Márta

LektoráltaVajnági Márta

A kötet megjelenését az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat támoga a.

A kiadásért felel dr. Dezs Tamás, az ELTE BTK dékánja.

Tördelte, nyomta a és kötö e a Komáromi Nyomda Kiadó és Kft.Felel s vezet : Kovács János ügyvezet igazgató

A tanulmányok szerz i © Borbély Zoltán, H nich Henrik, Kádár ZsóÞ a, Kalotai Noémi, Kovács Katalin Anita, Kökényesi Zsolt, Martis Zsombor, Mitropulos Anna

Diána, Papp Ingrid, Péter Krisztina, Ri ling László, Szabó-Turákné Póka Ágnes

A kötet szerkeszt i © Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána

ISBN 978-963-284-495-4

A borítón szerepl kép a Preßburger Kirchen- und Schul-Verlust... c. nyomtatvány címlapkép-részlete, amelyet az rz Országos Széchényi Könyvtár engedélyével

közlünk. (A kötet jelzete: OSZK RMK III. 2640/2., App. H. 2107.)

TARTALOMJEGYZÉK

I. Gazdaság és igazgatás ..................................................................................................... 11

Szabó-Turákné Póka Ágnes: Georg Werner (1490?!1556) kapcsolatrendszere és ennek szerepe pályájának alakulásában ...................................................................................................... 13A Humanist in the Economic Governance: Georg Werner and His Network of Relationships .....................................................................................30

Borbély Zoltán: Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon .......................................................... 31O cials of Gábor Bethlen in Upper Hungary .................................................................. 49

Mitropulos Anna Diána: ��fraknói várunkban (egy) új kincstárat épí etünk! ! Mesterek tevékenysége a fraknói számlák tükrében ...................................................50"#in unsern Schloß Forchtenstein (ein) neue Schatz Cammer von neuen erbauen lassen!

! Die Tätigkeit der Handwerker im Spiegel der Rechnungen aus Forchtenstein ......68

II. Forráselemzés, forrásértelmezés ................................................................................. 69

Péter Krisztina: A periodikus sajtó el futárai: a Messrelationok ................................................................. 71Forerunners of Periodical Press: the Messrelations ...........................................................88

Martis Zsombor: Protestáns mitizáció Czeglédi István Barátsági dorgálás cím m vében ....................... 89The Use of Biblical Mythization in István Czeglédi$s Barátsági Dorgálás .................... 105

Papp Ingrid: A 17. századi szlovakizáló cseh nyelv halo i beszédek forrásainak bemutatása ... 106Literary Sources of seventeenth-century Czech-language Funeral Orations ............ 118

Kökényesi Zsolt: �A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben .............. 119�The Female Solon!, or the Image of Maria Theresa as Sovereign in Funeral Speeches ..................................................................................... 142

H nich Henrik: Milyen nyelv és milyen nemzet? Az anyanyelv és a politikai nyelvek. Egy 1790-es röpirat tanulságai .......................................................................................... 146What Language and What Nation? Mother Tongue and Political Languages in a Pamphlet from 1790 ......................................................... 160

III. Társadalom- és hadtörténet ....................................................................................... 161

Kalotai Noémi: A kora újkori f úri itinerárium-készítés problematikájának bemutatása Verb ci István példáján keresztül .................................................................................... 163Bemerkungen zur Problematik der Zusammenstellung von Itinerarien in der frühen Neuzeit anhand des Beispiels von István Verb ci ................................ 179

Kovács Katalin Anita: Bethlen Gábor diplomáciai hálózata, ügynökök, keresked k, bankárok és diákok a fejedelem szolgálatában .............................................................. 180The diplomatic network of Gábor Bethlen, agents, merchants, bankers and students in the service of the Prince of Transylvania ............................. 199

Kádár ZsóÞ a: A pozsonyi Szent Salvator-templom katolikus használatba vétele (1672!1673). ........200Beginning of the Catholic use of the Saint Salvator Church in Bratislava (Presßburg/Pozsony) (1672!1673) ......................................................................................229

Ri ling László: Eszterházy Antal szerepe Esztergom ostromai ala .....................................................230The role of Count Antal Eszterházy during the sieges of Esztergom .........................250

EL SZÓ

A kötetben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Karán 2013. február 7-én rendeze konferencián elhangzo el adások alapjául szolgáló szövegek olvashatók. A konferenciát az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történelem, illetve Kora Újkori Magyar Történelem Programjának hallgatói szervezték. A rendez doktori iskola részér l H nich Henrik, Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána, Péter Krisztina, Szabó-Turákné Póka Ágnes tarto el adást és írt tanulmányt a kötetbe. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet Kalotai Noémi és Kovács Katalin Anita, a Miskolci Egyetemet Martis Zsombor és Papp Ingrid, a Szegedi Tudományegyetemet Ri ling László, az Eszterházy Károly F iskolát Borbély Zoltán képviseli. A húszperces el adásokat érdemi, eredmé-nyes vita köve e. Azok, akik végighallga ák, a kötetet olvasva meggy z dhetnek arról, hogy az el adók el adásuk írásos változatának véglegesítése során hasznosíto ák a vitában elhangzo észrevételeket.

A szervez k és szerz k közül kerültek ki a kötet szerkeszt i, Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána, akik a tanulmányokat tematikus blokkokba rendezték és a sorozat szerkeszt jével együ elvégezték a szövegek egységesítésének embert próbáló munkáját. Örömmel ajánlom az olvasók Þ gyelmébe az új anyagot feltáró és/vagy a meglév ismereteket újraértelmez , elismerésre méltó Þ lológiai felkészültségr l tanúskodó tanulmányokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a kora újkor kutatásoknak van jöv je.

Budapest, 2014. januárPoór János

A KORAÚJKORÁSZDOKTORANDUSZ KONFERENCIA

2013. február 7-én az ELTE Történeti Intézetének Szekf Gyula Könyvtárában tarto uk meg az I. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferenciát, amelynek résztvev i és szervez i is doktorandusz hallgatók voltak. A szervez knek az volt a céljuk, hogy egy olyan, évente megrendezésre kerül konferencia-sorozatot indítsanak útjára, amely lehet -séget biztosít a kora újkorral, tehát a 16!18. századdal foglalkozó doktori hallgatóknak, hogy kutatási eredményeiket bemutassák.

A KoraújkorÁSZ-rendezvények kifejeze en azokra a hallgatókra számítanak, akik a hároméves doktori iskolai képzést teljesítik. Egyrészt szeretnénk fórumot terem-teni arra, hogy a kora újkorral foglalkozó, de más-más diszciplína (irodalomtörténet, néprajz, régészet stb.) fel l közelít Þ atal kutatók megismerhessék egymás kutatá-sait, bemutathassák eredményeiket, és a konferencián visszajelzéseket, ötleteket kaphassanak további munkájukhoz. Másrészt reményeink szerint sokrét tapaszta-latszerzésre is alkalmasak lesznek a rendezvények, aminek csak egyik oldala, hogy a doktoranduszok "gyakorolhatják# az el adás m faját. Mivel a szervezési feladatokat ! mind a konferenciával, mind az el adásokból készült tanulmányköte el kapcso-latban ! kivétel nélkül doktoranduszok végzik, belekóstolhatnak a konferenciaszerve-zésbe és a kötetszerkesztésbe is. Ehhez kapcsolódóan célunk az is, hogy az el adó és szervez hallgatók teljesítményükért kreditet is kaphassanak, ezzel segítve a doktori képzés tudományos kreditjeinek összegy jtését.

Amint azt remélhet en ez a kötet is bizonyítja, az I. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia sikeresen zárult. Örömünkre szolgált, hogy az ELTE-n túl az ország számos doktori iskolájából érkeztek el adók, és hogy nekik köszönhet en a konferencia (és a kötet) tematikája is igen változatos lehete . Reméljük, hogy ezt a változatosságot a további konferenciák és kötetek esetében is meg tudjuk tartani, és hogy távlati tervként sikerül megvalósítani, hogy a határon túli fels oktatási intézmények doktoranduszait is meg tudjuk hívni a következ években rendezend ! akár többnapos ! konferenciákra.

Budapest, 2014. februárVajnági Márta

K Z

�A N I SZOLÓN!, AVAGY MÁRIA TERÉZIA URALKODÓI KÉPE A HALOTTI BESZÉDEKBEN*

1780. november 29-én este kilenc óra magasságában, a Ho urg úgyneveze Lipót-szárnyában Mária Terézia negyvenévi uralkodás után, hatvanhárom évesen, hat hóna-posan és tizenhat naposan ahogy korabeli hírekben szerepelt1 elhunyt. Az ural-kodón állapota november 25-t l kezdve romlo , az orvosi jelentés szerint fullasztó hurutban (cathorus su ocativus) szenvede .2 Elhunytát követ en az udvarban huszonhat hetes gyászid szak kezd dö , amelynek els hét hetében szigorúan csak fekete gyász-ruhát lehete ölteni. �E szomorú alkalmatossággal, Vasárnap reggel azontúl a játékokat jelent tzédulák mind leszakaszto ak és minden vígasságok meg-tilto ak. Az egész város pedig kimond-hatatlan nagy szomorúságra és gyászba borula.!3 Mária Terézia halálával óriási !hírdöm-ping" ve e kezdetét, a monarchia sajtója hosszú ideig az elhunyt császárné-királyn t búcsúztató megemlékezésekkel volt tele. A Wiener Zeitungban több mint egy hónapon át minden számban hosszasan megemlékeztek a különféle gyászszertartásokról. De a halálhír érthet módon egész Európa érdekl dését felkelte e, mivel fontos uralkodó-váltásról és udvari eseményr l volt szó, s t a dinasztikus-rokoni kapcsolatok mia sok országban még ennél többr l is. Párizsba, Nápolyba, Firenzébe, Milánóba és Pármába azonnal követeket küldtek, hogy értesítsék a császárné gyermekeit anyjuk elvesztésé-r l.4 A porosz udvar négy hétig tartó gyászid szakot hirdete , míg a pfalzi és a bajor választófejedelmi udvar három hónapig tartó gyászra kötelezte magát.5 Európa-szerte igen nagy számban keletkeztek siratóversek és halo i beszédek. Az ún. Sturm und Drang korszak ismert költ je, Friedrich Go lieb Klopstock is önálló költeményben6 emlékeze meg a császárné-királyn haláláról, ahogy a bécsi bárdköltészet nagyjai

* I szeretném kifejezni köszönetemet a konferencia-el adás minden hozzászólójának, különösen V. László ZsóÞ ának, G. Etényi Nórának és Jónácsik Lászlónak, valamint konzulensemnek, Poór Jánosnak a segítségéért abban, hogy a jelen dolgozat létre jöhete .

PZ, 1780. dec. 6. (98. St.) 5#6., WZ, 1780. dec. 2. (97. Nr.) 6.

MH, 1780. dec. 2. (97. levél) 786.

MH, 1780. dec. 2. (97. levél) 787.

WZ, 1780. dec. 2. (97. Nr.) 7.

MH, 1780. dec. 20. (102. levél) 831.

K 1840.

K Z

is, mint Michael Denis7 vagy Karl Mastalier.8 Christian von Zimmermann tanulmá-nyában9 180 Mária Teréziát sirató költeményt vont górcs alá, és vonta le következteté-seit, amelyek több helyen átfedik és kiegészítik a jelen dolgozat vizsgálatát is.

A dolgozatom célja a Mária Teréziáról megemlékez ! els sorban német nyelv ! halo i beszédek bemutatása.10 Nem a teljesség igényével lá am neki a kutatásnak, mert egyet kell értenem a Magyar Hírmondó újságírójával, aki szerint: �Száma nints a sok síralmas énekeknek s verseknek, mellyekre e nagy eset alkalmatosságot szolgáltato . Valakik poétáknak vélték magokat, mind kötelességeknek tarto ák, hogy értelmük s tehetségek szerént, azon siránkozzanak.!11 Ez a megállapítás a halo i beszédekre is igaz. De a beszédekb l kiolvasható általános tendenciák már az elemze szövegekb l is világosan kit nnek.

A halo i laudációk értelmezése az utóbbi két évtizedben vált egyre kedveltebb kutatási terüle é. Magyar kutatók közül kora újkori halo i beszédekkel különböz szempontból foglalkozo ! többek közö ! Kecskeméti Gábor, V. László ZsóÞ a, Farkas Noémi, Sz cs Zoltán Gábor, Nemes Adél, Bellághné Nagy Rózsa vagy egyetemes törté-neti kontextusban Jónácsik László.12 Írásom célja a különböz min ség halo i mélta-tásokból körvonalazni Mária Terézia uralkodói imázsát, sorra venni a gyakori topo-szokat, az általános jellemvonásokat és a szónokok értékítéleteit, interpretációit. A vizsgálat érdekessége abban is megmutatkozik, hogy az általam ismert, Mária Terézia uralkodását értelmez monográÞ ák és tanulmányok, ha kis számban hivatkoztak is a halo i beszédekre, akkor azt általában csak hangzatos idézetként te ék meg, de sosem állíto ák ket forrásként vizsgálódásaik középpontjába. Ez alól kivételt jelent a fent említe Zimmermann-dolgozat és Claude Michaud tanulmánya,13 aki az uralkodón t búcsúztató, Franciaországban és Belgiumban megjelent halo i beszédeket elemezte.14 De a Habsburg Monarchiában, els sorban az osztrák területeken kiado méltatások eddig elkerülték a kutatók Þ gyelmét, ezért a jelen dolgozat célja nem az, hogy egy speci-ális problémát állítson a középpontba (mint a beszédekb l a hadi események vagy az anyai toposzok elemzése), hanem egy átfogó bemutatás készítése.

A szakirodalomban általánosan elfogado állítás, hogy a halo i prédikáció minden elhunytat megillete , de világi jelleg halo i méltatásra (oratio funebris, Trauerrede) ! néhány kivételt l eltekintve ! csak a nemesek és magasabb rangúak voltak jogosul-

D 2013.

M 1774.

Z 1999, 275.

Tizenhárom Mária Teréziáról szóló halo i beszédet és prédikációt vizsgáltam meg, ezek közül tíz német nyelv , ke magyar és egy latin (az utóbbi a magyar piarista szerzetes, Révai Miklós tollából származik).

MH, 1780. dec. 23. (103. levél) 837.

K 1992, K 1998, V. L 2008, F 2009, S 2010, N 2003, B 2006, J 1999.

M 1985.

Valamint még Knapp Éva és Tüskés Gábor a halál emblematikus motívumainak elemzése kapcsán röviden foglalkoztak Mária Terézia nagyszebeni búcsúztatásának a szimbólumaival: K !T 2009, 152.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

tak.15 Náluk a család vagy nem egy esetben maga az elhunyt határozta meg a laudációk jellegét vagy a f bb érdemeket (saját méltatandó érdemeit). Mária Terézia úgy rendel-keze , hogy szerény temetést szeretne, a körülményekhez mérten kevés küls séggel és halo i beszéd nélkül.16 �A temetésnél a" dobok fekete posztóval valának bé-vonva ! írja a d"Alton regiment káplánja !, a" sipok alatsonyan és majd nem hallatlanul szollo ak#!17 Az utódok a december 3-án megrendeze temetésen, amelynek végs állomása a bécsi kapucinusok kriptája volt, tiszteletben tarto ák anyjuk kérését.18 De ugyanez nem lehete érvényes az egész monarchiában megemlékezéseket tartó ala valókra. Az uralkodókat méltató halo i beszédek a nemesi orációkkal ellentétben nem a gyászoló család tudtával és az elképzelései szerint íródtak, hanem ezekt l függetlenül. Persze ez nem jelenti azt, hogy a szónokok bármiben is ellentmondtak volna a dinasztia érde-keinek,19 hanem csak szabadabb kezet kaptak, mint a nemeseket búcsúztató társaik. A szónoknak a halo i méltatás jó lehet ség volt a közösségbeli és az irodalmi nyil-vánosságban való megmutatkozásra. A rétor személye, m veltsége és a befogadó közeg, amelynek m vét szánta, nagymértékben meghatározták a szövegek stílusát és min ségét. A szóban elhangzó méltatást a szerz írásban alaposan átalakítha a,20 így nagyobb befogadó réteg számára téve érdekesebbé írását.

A beszédek többségét egyházi személyek írták és templomban adták el .21 Ez önma-gában nem meglep , a nemesek fele mondo méltatások is nagy arányban szakrális

K 1998, 162!168.

S 1780, 32., A 1879, 731.

N 1781, 1.

Az uralkodói temetés és gyászszertartás fontos fejedelmi reprezentációs eszköznek tekinthet . A pompa vagy annak tudatos hiánya, illetve maga a funerális kultúra sokat elárul a fejedelem vagy akár a dinasztia uralkodói imázsáról. Mária Terézia temetése nem barokk apoteózis volt, mint I. Lipóté, I. Józsefé vagy VI. Károlyé, hanem ezeknél sokkal egyszer bb formavilágú. A temetésre castrum dolorist sem állí a ak, amely a teátrális temetésnek összete szimbolikus jelent séggel bíró díszlete volt. (Bár 1781-ben Bécs városa ! tehát nem a dinasztia ! a Stephans Kirchébe emeltete a tiszteletére.) A 18. századi Habsburg temetésekr l b vebben: H 2007.

Például olyan eset elképzelhetetlen le volna, mint Kelemen Didák minorita szerzetes Krucsay János fele 1741-ben mondo halo i beszédében, amelyben ugyan tanító célza al, de az emberi b nök és a gyarlóság állt a középpontban. L. b vebben: K 2008, 31!39.

A Mária Teréziáról szóló halo i beszédek terjedelme igen különböz : a legrövidebb húsz, míg a leghosszabb százhúsz oldalas.

Kik írták és hol adták el a Mária Teréziáról szóló laudációkat? (Sajnos nem minden esetben vála-szolható meg mindkét kérdés.) Joseph von Sonnenfels (udvari tanácsos, a bécsi egyetem és a bécsi nemesi akadémiák rendészet és kameralizmus professzora): a bécsi egyetemen diákjainak adta el szónoklatát. Joseph Guilielm Sturm (teológia doktora, a konstanzi püspök tanácsosa): a breisgaui rendek 1781. január 2-tól 4-ig tartó megemlékezésén szónokolt. Franz Freindaller (Kollegiatstifts kanonokja és egyházi szónokla an tanár): a laudációt december 21-én, a St. Floriani (ágostonrendi) Kollegiatkirchében adta el . Joseph Schneller (a Metropolitankirche egyházi szónoka): a bécsi városi magisztrátus január 29. és 31. közö i metropolitankirchebeli megemlékezésén mondta el gyász-beszédét. Révai Miklós (ismert piarista irodalmár): nem tudjuk pontosan mikor és hol adta el beszédét. Philipp Nerius von Aigner (az innsbrucki Mária Kongregáció elöljárója és akadémiai latintanár): december 13-án az innsbrucki Szent Jakab-templomban szónokolt. Karl Mastalier (Þ lo-zóÞ a doktora és a "szép tudományok# nyilvános tanára a bécsi egyetemen): egy gy lésen mondta el halo i beszédét (többet nem tudunk róla). Ignaz Wurz (ismert osztrák jezsuita író és szónok-

K Z

közegben hangzo ak el, és korszakunkban még sokszor klerikusok szájából. Franz Xaver Jellenz, Karl Julius Redlich és Joseph von Sonnenfels szövegei egyetemi, értel-miségi összejöveteleken hangzo ak el, de ez sem jelenthe e azt, hogy pusztán világi megemlékezések le ek volna, mert az univerzitások egyházi fennhatóság ala álltak és a m faj sajátosságai is csak korlátozo an szabad játékteret engedélyeztek. Az elem-ze szónoklatok mindegyike ! bár különböz mértékben ! vallásos érzület és tanító jelleg , de politikai értékítéleteket is magukban hordoztak.

A legkevesebb politikai fejtegetést és mondanivalót Philipp Nerius von Aigner, Nánási István és (Mossó i) Institoris Mihály beszédei tartalmazzák, amelyek közvet-lenül egyházi m fajba, a halo i prédikációk közé sorolhatók. Institoris és Aigner m ve-inek a középpontjában az uralkodón utolsó napjai állnak, a halálra készülés és az éle l való búcsúzás, amelyekr l helytálló információkkal rendelkeztek. Az innsbrucki pap és a pozsonyi lelkész forrásai feltételezhet en a Wiener Zeitung decemberi számai lehe ek, valamint Sonnenfels halo i beszéde. Institoris utal is a !Bétsi szomorú levelek[re] és tudósítások[ra] , á mellyek Felségének els lebetegedését l fogva, egy más uton városunkba értkeztek�.22 A pozsonyi lelkész a császárváros közelsége mia jól értesült volt, de tisz-tában volt az információáramlás nehézségeivel, ezért Sonnenfels halo i beszédéb l a fontosnak ítélt részeket négy oldalon keresztül lábjegyzetben, saját fordításában idézi.23 A bécsi államtudós m ve is kissé kivételnek tekinthet a többihez képest, mivel a szerz szintén Mária Terézia életének utolsó napjaira, fontos eseményeire koncentrál, mint a Józsefnek való hatalomátadás, személyes beszélgetések. Sonnenfels beszédének a nagy részét teszi ki az uralkodón utolsó napjainak a taglalása, és ezt inkább mint hírközve-tít teszi, nem mint rétor. A szöveg kiadója, Joseph Kurzböck lábjegyzetben ezzel indo-kolja a kiadás fontosságát, hogy ne csak az egyetemi diákok, hanem a nagyközönség is bepillantást nyerhessen ezekbe a fontos pillanatokba.24

A 18. század végi halo i beszédek még egy olyan szellemi mili ben fogantak, amely számára ismeretlen volt a mai értelemben ve plágium. A Bécsen kívüli szerz k, akik az udvari környezetben járatos emberekkel ellentétben (mint Sonnenfels vagy Denis) csak közvete információkkal rendelkeztek (mint a sajtó vagy más kiadványok) könnyen elképzelhet , hogy legalább egy Mária Teréziáról szóló halo i beszédet már olvastak mire a sajátjukat elkészíte ék, és ezt szinte kivétel nélkül úgy te ék, hogy nem utaltak rá. A méltatások kölcsönhatásairól nem szabad megfeledkezni. Igaz lehet ez a francia és a belga gyászlaudációkra is, f ként az 1781-ben vagy azután keletkeze változata-

la an tanár): nem tudjuk, hol adta el beszédét. Friedrich Freiherr von Trenck (császári-királyi rmester, Jókai Mór A két Trenck cím regényének egyik f h se): nem tudjuk, hogy el adta-e és ha

igen, hol. Franz Xaver Jellenz (jogi doktor, a kánonjog nyilvános tanára és az innsbrucki egyetem rektora): december 20-án, az egyetem éves statútumának megújításakor szónokolt. Karl Julius Redlich (személyére vonatkozó adatot nem találtam): a dolgozat értelmiségi férÞ ak összejövetelén hangzo el. Nánási István (református lelkész): Nagyszebenben a Református F konzisztórium megemlékezésén mondta el beszédét. (Mossó i) Institoris Mihály (pozsonyi evangélikus lelki-pásztor): a pozsonyi evangélikus gyülekezet megemlékezésén mélta a Mária Teréziát.

I 1780, 22.

I 1780, 22!26.

S 1780, 1.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

ikra. Nyilvánvalóan a nyugati szerz k közül nem olvashato mindenki német nyelv halo i beszédet az elhunyt fejedelemasszonyról, de a korábban keletkeze francia nyelv írások közül ismerhete legalább egyet.

Mindegyik beszéd különböz terjedelemben tartalmazza a dinasztia és VI. Károly méltatását. A szerz k törekedtek rá, hogy ne legyen aránytalan vagy túlzó ez a rész, mert azzal Terézia érdemeit árnyékolnák be. Julius Redlich szerint: �Csak a sas tud sast nemzeni, így csak Károly tudta Teréziát nemzeni.!25 A császár hamar felismerte lánya képes-ségeit és kiváló nevelésben részesíte e t ! az erkölcsi és a szellemi képzés egyaránt fontos volt. Joseph Guilielm von Sturm szerint az uralkodón tehetsége jóval túlmutat a puszta örökségen (mind a képességek, mind a hatalom terén), tehát isteni ajándéknak tekinthet .26 A nemes vérvonal megemlítése általános, de a nemesi halo i beszédekkel ellentétben, mivel mindenki tisztában volt az sök személyével, ezért Károlyon kívül név szerint csak elvétve említe ek meg más Habsburg felmen t. Érdekes, hogy a császár-néról, Mária Terézia édesanyjáról, Erzsébet Krisztina (braunschweig-wolfenbü eli hercegn r l) is csak elvétve emlékeznek meg a méltatások.

A textusok logikája teljes mértékben az isteni gondviselés elvére épül. A halo i beszédekben és siratóversekben csak a gondvisel Atya kegyelméb l uralkodhatnak a királyok.27 Így VI. Károly Þ ának, Lipót f hercegnek az elvesztése csak Terézia megszü-letésében nyerhet értelmet.28 A királyn szenvedései, mint a szere ei elvesztése vagy a háborúk mind Isten próbái, mint a Bibliában Jób esetében vagy Dávid király megpró-báltatásaiban. A szövegek szinte kivétel nélkül tartalmazzák Terézia uralkodói titula-túráját,29 némelyik textus akár kétszer is, a címben feltüntetve és a szövegbe beépítve. Ezzel a fejedelmi nagyságot és dics séget ju atják kifejezésre. Elismer en szólnak Károly intézkedéseir l, hogy biztosíto a lánya örökségét és elfogadta a Európával a n ági örökösödést. (Károly sikertelen utolsó török háborújáról és az utána maradt üres államkasszáról nem szólnak.) Kés bb a reformok szükségességét is szóvá teszik, de anélkül, hogy bárkit hibáztatnának. Így a textusokban Þ nom logikai önellentmondást lehet felfedezni, amelyben a nagyszer , gazdag örökség és a megreformálásra váró birodalom feszül egymásnak.

R 1781, 5.

S 1781, 6.

Mint a pozsonyi evangélikus gyülekezetben elmondo siratóvers harmadik strófájában is olvashatjuk: "Adsz Királyt, s meg el-vészel;/ Áll, míg végezted, hogy álljon. / Képedként f vé tészedel.# É 1780, 7.

W 1781, 10.

Maria Theresia von Go es Gnaden Römische Kaiserin Wittib, Königin zu Hungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien, Slavonien, Gallizien, Lodomerien, etc. etc., Erzherzogin zu Österreich, Herzogin zu Burgund, zu Steyer, zu Kärnten und zu Crain, Großfürstin zu Siebenbürgen, MarggräÞ n zu Mähren, Herzogin zu Braband, zu Limburg, zu Luxenburg und zu Geldern, zu Wür emberg, zu Ober- und Nieder-Schlesien, zu Mailand, zu Mantua, zu Parma, zu Piacenza, zu Guastala, zu Auschwitz und Zator, Fürstin zu Schwaben, gefürstete GräÞ n zu Habsburg, zu Flandern, zu Tirol, zu Hennegau, zu Kyburg, zu Görz und zu Gradisca, MarggräÞ n des Heiligen Römischen Reiches, zu Burgau, zu Ober- und Nieder-Laußnitz, GräÞ n zu Namur, Frau auf der Windischen Mark und zu Mecheln, verwitwete Herzogin zu Lothringen und Baar, Großherzogin zu Toskana.

K Z

Károly azonban alig hunyha a le szemét, Terézia még fel sem ocsúdhato a gyászból máris megtámadták jogos örökségét. Átlagosan a (politikai tartalmú) halo i beszédek egyharmadát teszik ki az örökösödési háborúkat taglaló részek. Az uralkodón i Þ atal árva képében jelenik meg, aki vállalja a drámai harc felvételét a hataloméhes feje-delmekkel. Brandenburg-Poroszországot, a Bajor és a Szász Választófejedelemséget, Spanyolországot, Szardíniát, valamint Franciaországot említik meg. Az uralkodók közül többnyire csak Károly Albert és II. Frigyes van megnevezve.30 A harcba szállás nem lehete kérdés a királyn számára, mert ezzel örökségét és népét védte. Tehát nemcsak egymáshoz f ként az uralkodó személyén keresztül összekapcsolódó állam-konglomerátumot akart összetartani.31 A rétorok megítélése alapján jogos és szük-séges védekez háborút folytato , Sturm kiemeli, hogy csak addig folytato táma-dóhadjáratot, amíg feltétlenül indokolt volt.32 A hadi események viszonylag részletes leírásával találkozhatunk. Az i ú királyn ! akit h sn nek (Heldin) titulálnak ! utolsó erejét megfeszítve küzdö , de a sokszoros túler ben a bukás határára sodródo . Az Istenbe vete hiten kívül nem maradt semmije, már csak a csoda segíthete rajta. Ekkor lépnek be a történetbe héroszi megment ként a magyarok.33 Hol talált védelemre a Þ atal uralkodón ? !hol"máshol,"mint"azon"hatalmas,"derék"és"nemes"nemzetnél,"akinek"

az"országa"mez jét a föld minden gazdagságával megáldo ák, akit a hosszadalmas háborúk a szomszédos ellenségekkel a h si bátorság minden módján próbára te ek, és akinek vele szüle-te becsületessége és szívének jósága könnyel és szerte el teli a királyai iránt.!34 A narratívák szerint a császárvárosból 1741 szeptemberében Pozsonyba menekül királyn a magyar rendekhez József f herceggel a karjában megindító beszédet intéze ,35 amelyre a jelen-lév k a vitam et sanguinem felkiáltással azonnali segítségnyújtásra vállalkoztak.36 A történeti kutatás már bizonyíto a, hogy ez a jelenet csupán történeti legenda (a f herceg valószín leg csak tíz nappal kés bb érkeze a városba), de érdekes, hogy a kortársak emlékezetében is ennek ellenére így vert gyökeret. A szónokok szerint miért segí-te ek a magyar rendek a királyn nek, amikor még harminc évvel korábban fegyverrel támadtak a Habsburgok ellen? A rétorok szerint a királyn nek úgy sikerült megnyernie

M 1781, 19., S 1781, 8., S 1781, 7., W 1781, 51.

B 1988, 225!226.

S 1781, 10.

A halo i beszédek felkutatása közben találtam az Országos Széchényi Könyvtárban egy tizenöt oldalas, 1745-b l származó, szerz és kiadási hely feltüntetése nélküli, német kiadványt (U 1745), melynek címe: A kérdés vizsgálata: miért szeretik Magyarországon a királyn t olyan rendkívüli módon? A kiadvány szerz je szerint a világ csodája a magyarok köt dése a királyn jükhöz, és ez Mária Terézia n i személyiségéb l, Istenhez való viszonyából, valamint béketeremt szándékából és cselekedeteib l vezethet le. De a szöveg hamar méltatásba megy át és nem a kérdés szisztematikus vizsgálata motiválja. A kiadvány stílusa és érvrendszere sok tekintetben hasonlít a halo i laudációkéhoz.

M 1781, 20.

Érdekes megemlíteni, hogy Joseph Guilielm von Sturm a halo i beszédében (a többi szöveggel ellentétben) a magyar rendeket nem Landesständeként említi, hanem Reichsständeként, mint a Német-római Birodalom esetében. S 1781, 9.

M 1781, 22., S 1781, 10., S 1781, 9., W 1781, 55.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

a magyarok szívét, ahogy korábban egyik el djének sem. A háborús h sök, az állha-tatos hadi nép szíve, ahogy fogalmaznak a szövegek, teljesen ellágyult a Þ atal uralko-dón jét l. A segítségük értékét növeli ! néhány szerz kiemeli !, hogy csak a Magyar Korona országait nem pusztíto a ekkor ellenség.37 A francia nyelv halo i beszédekhez hasonlóan a német nyelv ekb l is kimarad VI. Károly kedvez politikájának (kivált-képp az arisztokraták megnyerésének) részletezése,38 de ez az elbeszélésmód az összes reformtevékenység bemutatására jellemz . Némelyik szónok megjegyzi, hogy Mária Terézia jó viszonya a magyar mágnásokkal haláláig megmaradt.39 Ez a kijelentés, azért megkötések nélkül nem helytálló, de tudatosan jobb viszonyt ápolt a magyarokkal, mint bármelyik el dje. Franz Freindaller még azt is tudni véli, hogy az uralkodón hálája kifejezéseként halálos ágyából is köszön levelet küldö a magyar nemzetnek, azért mert segíte ék a kormányzatát.40

A halo i beszédek megemlítik Prága elestét és Károly Albert királlyá koronázását, de a cseh rendek megoszto ságáról már nem szólnak. Érthet módon nem lázító vagy elmarasztaló célza al íródtak. I érdemes megemlíteni, hogy a cseh historiog-ráÞ a Mária Terézia trónra lépését l és a magyarok segítségnyújtásától számítja azon folyamat kezdetét, amely egy évszázaddal kés bb a dualizmus létrejö ét eredmé-nyezte.41 A magyar huszárokról való megemlékezés után a halo i méltatások Mária Terézia ügyes diplomáciájának eredményeként könyvelik el az angol és a holland szövetséget. Vagy kés bb a francia udvarral kialakíto jó viszonyban szintén nem emelik ki Kauni vagy Claude von Mercy-Argenteau szerepét, inkább csak Mária Antónia kiházasításáról szólnak.

A tábornokok közül Lotaringiai Károly, Traun, Khevenhüller neveivel találkozha-tunk42 vagy az ellenséges hadak vezet i közül (a fejedelmeken túl) a francia Belle-Isle-t vagy Ségurt emelik ki. A hadi események bemutatásakor nem felejtik el a szerz k megnevezni a fontosabb csatákat és ütközeteket, legtöbbször a következ helyszínek szerepelnek (köztük nemcsak diadalmas színtereket találunk): Linz eleste, Boroszló, Görli , Leuthen, Hochkirchen, Kollin. Érdekes, hogy a (német nyelv ) méltatásokban a magyar huszárcsapatok tisztes helyen szerepelnek, de Hadik Andrásról és Nádasdy V. Ferencr l nem emlékeznek meg, pedig mindke en elismert magas rangú katonai vezet k voltak és az újonnan alapíto Mária Terézia-rend nagykeresztesei. Úgy t nik, mintha a magyarok kollektívan fontosak lennének, de személyes érdemeik már elha-nyagolhatóbbak.

A fejedelmeket méltató barokk panegirikus jelleg beszédek célja az antik görög m fajhoz hasonlóan a nyilvános méltatás volt. A szónoklatok stílusát a görög-római mitologikus elemekre épül szimbolikus-allegorikus narratíva jellemzi, amely során

F s. a., 9.

M 1985, 679.

F s. a., 10.

F s. a., 50.

B 1974, 423.

Redlichnél még Lacyt, Loudont, Brownt és d"Altont is kiemeli. R 1781, 11.

K Z

a méltato személyt (vagy kiemelt tulajdonságait, képességeit) mitológiai lényekhez vagy ismert héroszokhoz mérik, ezáltal dics ítik t és helyezik párhuzamba a mítoszok korát a valós történeti id vel. Mária Terézia esetében a hadi erények panegirikus dics -ítése megnehezíte e a szónokok feladatát, mivel n lévén nem a harcmez n küzdö , így I. Lipóthoz vagy VI. Károlyhoz hasonlóan nem le volna értelme Herkuleshez vagy Marshoz hasonlítani. Elisabeth Klecker behatóan foglalkozo a Mária Teréziát dics ít latin panegirikus irodalommal, kiváltképp a Vergilius-recepcióval.43 Klecker kutatásai azt mutatják, hogy az örökösödési háború jó összehasonlítási alapot szol-gáltato a költ knek az Aeneis párhuzamokhoz. Ezen m vekhez hasonlóan a halo i beszédek íróinak is ! a katonai ethosz hiányában ! más érdemeket kelle kiemelniük, amelyek a háború sikeréhez veze ek. Ezek els sorban a kiváló vezet i képességek (köztük a hadvezérek megválasztása), az anyai érdemek és az Istennel való szoros kapcsolat voltak. Vagy a d Alton!Regiment káplánja úgy próbálja Mária Terézia tör -dését, aggódását katonáiért fokozni, hogy a következ információt is megosztja olva-sóival: "Szokása!vólt!az!Istenben!boldogult!Felségnek,!a !meg-sebesede !ek !számára!kötöket!

varrni,!és!rojtokat!szaggatni#.44

A halo i beszédek elbeszélése szerint Mária Terézia összességében gy zö a hábo-rúban, nem Szilézia elvesztésére koncentrálnak, hanem népe és öröksége megvédésére, valamint dics séges aktusként tüntetik fel, hogy férje és dinasztiája számára biztosítani tudta a császári címet. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború a szövegek többsé-gében nem különül el élesen egymástól.

Mária Terézia uralkodói reprezentációjának egyik legfontosabb eszköze: a népeinek közös édesanyja imázs alapvet en hatja át a szövegek retorikáját. Franz Freindaller szerint: "Az!uralkodó!legtündökl bb!titulusa!az!anyai!cím.#45 Az állam mint nagy család, az uralkodók mint szül k, a népek mint gyermekek kulcsfontosságú toposzok. A sirató-versek és a halo i beszédek szerz i az árván maradt gyermek elbeszél stílusát veszik fel. Mária Terézia alakja a méltatásokban egyfajta jó értelemben ve nemek fele i, idea-lizált magasságba emelkedik. Egyesíti a legfontosabb n i-anyai tulajdonságokat és a jó uralkodáshoz szükséges férÞ képességeket. (Mossó i) Institoris Mihály így fogalmaz: "Mennyi!férjÞ!!szívek,!karok,!lankadtak!s !törtek!vólna-el!régen,!azok!ala !!a !szakadhatatlan!

súlyos!terhek!ala !,!mellyeket! !Felsége,!mind!háborús,!mind!békességes!id ben,!egész!negyven!

esztend kig,!bámulásra!méltó!er sséggel!és!állhatatossággal,!az! !Asszony!karjain!viselt$#.46 A versek többségében a laudációkkal ellentétben nem a nyilvános politikai tevékenység és az életm méltatásán van a f hangsúly, hanem a privát szférán és az érzelmi köt dés kifejezésén, ezért ezekben a m vekben az anyai toposzok jelenléte különösen domi-náns.47

K 2002, K 2005.

N 1781, 3.

F s. a., 33.

I 1780, 15.

Z 1999, 281. Az anyai toposzok irodalmi reprezentációjához l. még: M 1996. Az adatgy jtésem során megismert Mária Teréziáról szóló gyászversek mindegyike hangsúlyosan

�A n i Szolón�, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

Bellághné Nagy Rózsa szerint a 18. századi nemesi asszonyok fele mondo halo i beszédek három f erénycsoportot emelnek ki, amellyel egy feleségnek, egy anyának és a gazdasszonynak kelle bírnia.48 Mária Terézia esetében a rétorok ennél még nagyobb és összete ebb értékeket vélnek felfedezni. Ignaz Wurz halo i beszédét két tematikus blokkra oszto a: az els ben Mária Terézia azon te eit és erényeit részletezi, amelyek férÞ úi szelleméb l fakadtak, míg a másodikban a n i értékekb l származókat.49 De a többi szövegre is jellemz , hogy kronologikusan el ször a harci ethost dicsérik, majd külön részben államának újjáépítését és felvirágoztatását. Joseph Schneller Terézia erényei mentén három részre tagolta írását: 1) er s szív, amely a fejedelemasszonyt, 2) jó szív, amely az anyát, 3) kegyes szív, amely a keresztényt jellemzi.50 Az idealizált családi képben Lotaringiai Ferenc Istvánnak és gyermekeiknek is fontos szerep jut. A méltatá-sokban a Habsburg és a Lotaringiai család egyesülése a népek számára a legtöbb jóval kecsegtet aktus volt.51 A rétorok elismer en szólnak az uralkodón oktatási-neve-lési elveir l, hogy olyan igényességgel nevelte Þ ait és lányait, mint aki tudatában volt annak, hogy egykor k Európa fejedelmei és döntéshozói lesznek.52 Terézia gyermekei közül változó, hogy kiket említenek meg név szerint, József mint utóda érthet módon mindig szerepel, de Lipót, Miksa és Mária Antónia neveit is gyakran olvashatjuk.

Mária Terézia a szövegekben nemcsak nemek fele i szerepet vesz fel, hanem olykor már emberi szféra fölé emelkedik, feladata pedig, hogy Istennek tetsz módon vezesse népét. Egyfajta transzcendentális közvetít szerep rajzolódik ki.53 Ezt a képet er síti a Habsburg dinasztia Pietas Austriaca imázsa,54 1758-tól pápai jóváhagyással az apostoli királyi cím felvétele és az alapos egyházi reformok. Wurz szerint a fejedelemasszony minden idejét, szolgálatait Isten és a népe közö oszto a meg.55 A beszédek nem felejtik el hangsúlyozni, hogy a császárné-királyn új püspökségeket alapíto , megegyeze a görög katolikusokkal, távol tarto a a tévtanokat, megreformálta az egyházi tanítást és az oktatást. Olyan képet festenek az elhunytról, mint akinek a vallásügyi reformjai révén sikerült az értelmet és a hitet összhangba hozni, valamint a vallást a téves berög-z désekt l és a babonáktól is megszabadítani.56 Mária Terézia valóban nagy Þ gye-lemmel fordult az egyház felé, hatással voltak rá és férjére a kés janzenista eszmék, többek közö err l tanúskodik gyóntatójának, Ignaz Müllernek a kiválasztása (gyer-mekeinek is hasonló szellemiség lelki vezet ket ajánlo ), számos reformja, a nyilvános

használta ezt a toposzt: B 1780, D 2013, É 1780, K 1840, M 1774, N 1781.

B 2006, 94.

W 1781, 6.

S 1781, 5.

W 1781, 12.

S 1781, 14.

M 1781, 103., W 1781, 25.

C 1959, S 2001.

W 1781, 25.

R 1781, 11.

K Z

uralkodói istentiszteletek számának a csökkentése, valamint a janzenista irodalom több m ve kiadásának és lefordításának engedélyezése.57

A szerz k szerint Terézia reformjai !a közjó és az általános boldogság" (Gemeinwohl, Glückseeligkeit) el segítését célozták. A felvilágosodás kulcsszavai és a felvilágosult monarcha f a ribútumai ezek, de a beszédek szerz inek érvei és stílusa alapján ennél eklektikusabb uralkodói képet festenek az elhunyt fejedelemasszonyról. A barokk uralkodói eszmény, a király mint Isten képmása felfogás58 és a természetjogi, helyen-ként államtudományos érvkészletet alkalmazó logika ellentmondásmentesen megfér a textusokban egymás melle . A Mária Teréziához rendelt exemplumok sokfélesége is ezt a megközelítést támasztja alá, ugyanis ezek kiválasztása sem csupán ötletszer en történt, hanem a laudációs elemek hitelességéhez hasonlóan, hihet párhuzamoknak kelle lenniük.59 Kikhez hasonlítják az elhunytat? Legendás világi uralkodókhoz, mint Ceasar, Augustus, Titus, Nagy Károly vagy XIV. Lajos. Habsburg sökhöz és királyi el dökhöz is mérik: Rudol oz, a Ferdinándokhoz, Károlyhoz és Szent Istvánhoz. Bibliai párhuzamok is el fordulnak: Debórához, Judithoz vagy Dávidhoz hasonlítják. A bibliai exemplumokat is az elfogadható megfeleltetés igényével alko ák meg. Debóra a bírák korában prófétan volt, akinek vezetésével az izraeliták leverték a kánaánita király seregét, és utána negyven évig béke honolt az országban. Vagy a zsidó Judit is harci érdemekkel büszkélkedhete , aki a háborúban lerészegíte e, majd lefejezte az ellenség vezérét, Holofernészt. Dávid király hasonlata is kézenfekv , mert Isten t is komoly megpróbáltatások elé állíto a, de negyvenéves uralkodása a béke és a jólét korát hozta el. Franz Freindaller n i szentekhez is méri: Adelhaidhoz, Amáliához, Kunigundához és Erzsébethez. De Salamonhoz, Szolónhoz60 és Marcus Aureliushoz is hasonlítják, akik a törvényhozó és az államérdek (Staatsraison) szerint, nem tirannikus elvek alapján kormányzó uralkodói ideálok. Meglep viszont, hogy panegirikus eszközkészletet felhasználva miért nem hasonlítják Iustitiához és Clementiához, mert ezen istenn k megtestesíte e erények Mária Terézia uralkodásának és reprezentációjának fontos elemei voltak, valamint a még életében írt méltatásoknak is gyakori allegóriái.61 De a halo i beszédekben Sz z Máriához vagy Szent Terézhez sem hasonlítják, pedig I. Lipót és VI. Károly uralkodása ala beve reprezentációs eszköz volt a véd szent felma-gasztalása. Mária Teréziánál pedig anyai imázsa és a vitam!et!sanguinem" jelenet mia különösen adta volna magát # mint számos képz m vészeti alkotáson #, hogy Sz z Máriához hasonlítsák, de ezzel a lehet séggel a szerz k nem éltek. Elképzelhet , hogy a !Mennyek Királyn jének" nagyfokú tisztelete mia .62

H 1971 és Lotaringiai Ferenc István vallási elképzeléseir l, amelyek minden bizonnyal Mária Teréziára is nagy hatást gyakoroltak: W 1959.

A magyar nyelv szövegekre különösen jellemz ez a megközelítésmód.

K 1998, 166#168., 198#209.

Julius Redlich egyenesen !n i Szolónnak" titulálja. R 1781, 9.

K 2012, 311#312. (A függelék 5. képén Iustitiát felismerhetjük, de róla majd kés bb lesz még szó.)

S 2001, 226#231., K 1979, 126#127.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

Mária Terézia kétirányú exemplum szerepet tölt be, egyfel l dics el dökhöz mérik, másfel l személyét fejedelmek és a nép számára kijelölt példaképnek állítják be. Schneller szavaival megfogalmazva: �A nép számára az uralkodóik nemcsak bírók, hanem mindig példaképek is.!63 A méltatásokban a szerz m veltségét l, világnézetét l függ en különböz mértékben megjelennek a 18. századi politikai szótár és államtudományos gondolkodásmód kulcsfogalmai, mint a Vaterlandsliebe (hazaszeretet), államért-állam-polgárokért való állhatatos munka vagy az általános emberbaráti szeretet ! tehát az uralkodón nemcsak a népe, hanem az egész emberiség jótev je. Mária Teréziát "népe felvilágosítójának# és a "monarchia helyreállítójának# nevezik, s t Európa csodá-jának titulálják. A közoktatási, az egészségügyi, a gazdasági és a jóléti reformokat mind dicsérik a szerz k. Regnálásának az évtizedeit idealizált aranykorként tüntetik fel, amelynek kialakításában a fejedelemasszonynak kulcsszerepet tulajdonítanak. Sonnenfels szerint az uralkodón nek különleges képessége volt ahhoz, hogy a monar-chia minden területét összhangban tudja kormányozni és úgy, hogy minden nemzet azt a munkát végezze, amelyhez a legnagyobb tehetsége volt.64 A sokat vitato össz-birodalmi idea és a rendszer a m köd képessége melle szólal fel a bécsi államtudós. A többi szerz is kiemeli Mária Terézia szerepét népei és országai az összetartásának, összetartozásának és egységesülésének az el segítésében. Jellenz szerint mi sem haté-konyabb a nemzeti szellem (Nationalgeist) felkeltésére ! amely nem ellentétes az összbi-rodalmi érdekkel !, ha a trónon Þ lozófus, törvényhozó ül, aki a m vészetek és a tudo-mány mecénása.65 Így a nép "felvilágosítása# és helyes módon való kormányzása a lehet legjótékonyabb eszközök a társadalmi kohézió kiépítésére.

A tudomány és a m vészetek patronálása,66 az árvaházak életre hívása és fejlesz-tése, valamint a merkantilista és Þ ziokrata reformok a szövegekben mind elismerésre találnak. I változó részletességgel írnak a közoktatási és az egyetemi reformokról (új kar- és tanszék-alapításokról), a mez gazdaság diszciplináris igény fejlesztésér l, az ipart és a kereskedelmet el segít intézkedésekr l ! köztük a triesti és a Þ umei kiköt fejlesztésekr l, és még hosszan sorolhatnánk. Magyarország területi növekedé-sér l (Lengyelország felosztása révén a szepesi városok reinkorporálásáról és a Temesi Bánság visszacsatolásáról) is elismer en írnak a textusok. Lengyelország felosztása az örökös tartományok szerz it nem oszto a meg, nem úgy, mint a francia nyelv szóno-kokat. A francia és a belga rétorok az ellentétes hatalmi érdekek mia Mária Terézia szerepét a felosztásban igyekeztek árnyalni és inkább a "kisebb rossz# jegyében feltün-tetni.67

Meglep viszont, hogy kevés szó esik Mária Terézia vezet hivatalnokairól. Név szerinti említést szinte egyáltalán nem tartalmaznak a méltatások (még Haugwi ról

S 1781, 39.

S 1780, 17.

J s. a., 15.

Franz Xaver Jellenz halo i beszédének a címe ! elterjedt formulával élve ! az elhunytat a szépm vészetek és tudományok édesanyjának titulálja. J . .

67 M 1985, 683!684.

K Z

vagy Kauni ról sem olvashatunk), feltehet en azért, nehogy a császárnéról eltereljék a Þ gyelmet. Ahogy korábban volt róla szó, a panegirikus beszédekben a háborús esemé-nyek elbeszélése megnehezíte e a rétor feladatát. A halo i méltatások is elképzel-het módon hasonló elv alapján sokkal jobban nevesíte ék a katonai vezet ket, mint a hivatalnokokat (az feladataikból az uralkodón is kive e a maga részét). Pedig maga Mária Terézia is úgy fogalmazo politikai végrendeletében, hogy legnagyobb érdeme a miniszterei megválasztása volt és név szerint kitért legelismertebb hiva-talnokaira és tábornokaira.68 A történetírásban pedig Arneth-t l Friedrich Walteron keresztül Evansig általánosan elfogado megközelítésmód a császárné kormányzatát (szak)hivatalnokain keresztül megítélni.69 Vagy Ignaz Wurz elismeri, hogy a császárné-királyn ugyan kiadta minisztereinek a munkát, de a politika tudományának minden szektorát átlá a (a rendésze l a törvényhozáson át a diplomáciáig), és mondta ki a végs szót.70 Érdekes megemlíteni, hogy két szöveg, Redliché és Freindalleré név szerint kitér néhány tudósra és egyetemi reformerre.71 Révai Miklós latin nyelv halo i beszéde pedig részletesen sorra veszi Mária Terézia fontosabb hivatalnokait, ponto-sabban csak a magyarokat.72 A tudósok, tudományszervez k és a legnagyobb jelent -ség magyarok megnevezésének az értéke abban áll, hogy kiderül: kiket tarto olyan fontosnak három tájékozo kortárs szerz , hogy ha csak egy rövid felsorolás erejéig is, megemlékezzen róluk.

A szerz k Mária Terézia egyik f érdemének tartják, hogy a nemességgel jó kapcso-latot építe ki és képes volt az állam szolgálatába állítani ket.73 Ez a megállapítás termé-szetesen csak részben helytálló, különösen a magyar nemesekre nézve. Sonnenfels szerint az uralkodón egyenl távol volt minden társadalmi osztálytól, és a barokk fejedelmi udvarokkal ellentétben nem tarto kegyenceket.74 Freindaller véleménye szerint: �A szolgálat h nemesség általánosan a legnagyobb áldás, amely Istent, az uralkodókat

K 1952, 25!107.

A 1879, W 1951, E 1990.

W 1781, 25.

Gerard van Swieten (1700!1772): Mária Terézia udvari orvosa; Erasmus Fröhlich (1700!1758): ismert numizmatikus; Paul Joseph Riegger (1705!1775): egyházjogász; Joseph Khell von Khellburg (1704!1772): numizmatikus; Joseph Benedikt Heyrenbach (1738!1779): történész, heraldikus; Franz Kressel von Qualtenberg (1728!1801): államtanácsos; Karl Martini (1726!1800): természetjogász; Ignaz Mathes Heß (1746!1776): reformpedagógus; Johann Ferdinand von Schönfeld (1750!1821): m gy jt , manufaktúra alapító; Ferdinand Stöger: teológus; Franz Anton von Kauz (1735!1797): történész.

Esterházy Miklós (1714!1790): tábornok; Barkóczy Ferenc (1710!1765): esztergomi érsek; Brunszvik Antal (1709!1780): f ispán, hivatalnok; Hadik András (1710!1790): császári tábornagy; Majláth József (1737!1810): államminiszter; Pál y János (1664!1751): császári tábornagy; Károlyi Antal (1732!1791): tábornok; Nádasdi Ferenc (1708!1783): császári tábornagy és Esterházy Ferenc (1715!1785): kancellár.

F s. a., 41!42., M 1781, 54!56., S 1781, 29!32., W 1781, 74. Joseph von Sonnenfels is hasonló véleménnyel volt a kiváltságos rend államba való integrálásáról, vö. K 2013.

S 1780, 38.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

és a népeket boldogíthatja.!75 A meritokratikus kormányzati gyakorlat kialakításában a modern hivatali rendszert, valamint a nemesi és katonai akadémiák kialakítását tarto ák kulcsfontosságúnak.76 Érdekes, hogy a meritokratikus elvek kapcsán több-nyire egyáltalán nem vagy csak említés szintjén szólnak az újonnan alapíto katonai és civil érdemrendekr l, mint a Mária Terézia- vagy a Szent István-rendr l.77

A császári-királyi udvarról is kevés szó esik. Ennek valószín leg az lehet az oka, hogy Mária Terézia udvara már kevésbé volt fényes, mint az apjáé, bár f leg 1765-ig barokk rezidenciaként m ködö .78 A méltatásokban Mária Terézia luxust,79 pompát, földi hívságokat elutasító uralkodóként jelenik meg, aki !megszenteli udvart", ahol nem lehet semmilyen ceremóniát istentisztelet nélkül tartani. �Az udvar, amely különben hasonló az emberi szenvedélyek piacteréhez, tehát a büntetlenség lakóhelye szoko lenni, i az erény o hona és az szinte kegyesség temploma volt: a legcsekélyebb rendetlenségnek sem volt szabad beosonnia, és semmilyen b nnek sem hódoltak, nehogy átléphessenek ezen az úgyszólván megszentelt küszöbön.!80 A fejedelemasszony palotája nem más, mint a !népek anyjának" az o hona és szeretetének a központja.81 Rezidenciája az erények és a kegyesség cent-rumaként jelenik meg, amely nem az ala valók fölé magasodik, hanem kapuja nyitva áll mindenki el .

Megjelenik a danse macabre kés középkori allegóriája, azaz a halál hatalmast és szegényt, jót és gonoszt egyaránt elszólít. A pozsonyi evangélikus gyülekezet megem-lékezésén a következ gondolatok hangzo ak el: �de minden kétség nélkül mint egy köz ember meg-haltok, és mint akár ki, ti Fejedelmek-elhúlltok!.82 Vagy kés bb a prédikátor a bibliai Sirák Þ a könyve alapján, így fogalmaz: �Igy hát a" halál egyszerre végét szakasztja annak a" nagy különbségnek a" melly ebben az életben, az Úr a" szolga, a" Király és a" kóldus közö tapasztaltatik.!83 Hangsúlyozzák a szerz k, Mária Terézia tisztában volt vele, hogy a földi javakban való gazdagság mulandó dolog és csak olyan mértékben élt ezekkel, amennyire az állam érdeke megkövetelte. Az uralkodón szerintük tudatosan készült a halálra. Kiemelik 1765-t l haláláig tartó gyászát és 1767. évi himl b l való felépülését is, amely majdnem elszólíto a. A lelkiismeret-vizsgálatok, az ájtatos cselekedetek, szent-ségek magához vétele és uralkodásának tisztasága mind azt bizonyíto ák a szerz k szerint, hogy várta a halált, de félnivalója nem volt t le. Mária Terézia utolsó napja-inak bemutatására is részletesen sor került. Olyan uralkodó képében látjuk, aki nem a saját állapotával foglalkozik, hanem birodalma ügyeivel és a hatalom átörökítésének biztosításával. (Bár Lipót f herceg # ugyan nem elfogultságtól mentesen # nem volt

F s. a., 41.

L. a 72. lábjegyzet hivatkozo részeiben.

W 1781, 77.

Az udvar fényének jó fokmér i az (udvaron belüli) egyházi ceremóniák változásai is: K 1979.

Mária Terézia luxusról vallo elképzeléseir l b vebben: B 1893.

S 1781, 28.

F s. a., 33.

I 1780, 5.

I 1780, 7.

K Z

jó véleménnyel err l a munkáról: kétségbe vonta anyja szellemi és Þ zikai képessé-geit, és !munkamániájában" inkább a hatalomhoz való görcsös ragaszkodást vélte felfedezni.84) A szerz k részletezik, hogy a haldokló császárné milyen szépen tudo elköszönni szere eit l és Józse el is mindent sikerült megbeszélnie. Szigorú tartását, méltóságteljességét igyekeztek megrajzolni: kiemelik, hogy utolsó napjaiban is a hideg leveg által átfújt szobát kedvelte, elutasíto a a gyógyszereket, az udvarhölgyet, aki elsírta magát felolvasás közben, szigorúan kiküldte és meghagyta neki, hogy csak akkor térjen vissza, ha kisírta magát.85 Vagy amikor alvásra, pihenésre akarta környe-zete rávenni, ezt válaszolta: �Ti azt akarjátok, hogy aludjak, ellenben én várom a pillanatot, amelyben Bírám elé leszek idézve. Iszonyodom az alvástól, nem akarok meglep dni és a halál közeledtét egészében látni kívánom.!86 Sonnenfels halo i beszéde # amely Mária Terézia utolsó napjait törekede minél pontosabban bemutatni # er síte e azt a romantikus képet, amely szerint a császárné aztán lehelte ki lelkét és omlo Þ a karjaiba, miután már minden fontos ügyet sikerült megbeszélniük, és utolsó szavai a következ k voltak: �Hozzád Uram, fel felé megyek én.!87

A méltatások hangvételére jellemz a # nagyszer anyai uralkodón elvesztése88 mia i # siránkozás és kesergés, de mindezt nem mértéktelenül teszik, mert számukra József az új remény, és az elhunyt mennyei közbenjáróvá lép el . A halo i beszédek felépítésére általánosan jellemz , hogy a halo nagyságának méltatása és az elveszí-tése mia fájdalmat kifejez részek után a közönség (vagy az olvasók) megnyugtatását célzó, reményteli befejez szakasz következik.89 Közismert szállóige a középkori francia királyok halálát kihirdet mondat: �Meghalt a király, éljen a király"! (�Le roi est mort, vive

le roi"!). A magyar nyelv halo i beszédeknek különösen jellemz vonása a hódolat kifejezése az új uralkodó felé.90 A gyászlaudációk szerz i mindig kontinuitást lá ak a trón jogos átörökítésében, a megkezde reformok folytatásában, a jólét fenntartásában bizakodtak. S t, egyes auktorok, mint Sonnenfels is, úgy tarto ák, hogy a meghatározó fejedelmi tulajdonságok és nézetek a trónörökösben élnek tovább. �De Terézia semmi-

lyen fennkölt tanítása sem fog számunkra elveszni: mert József szíve a tábla, amelyre mélyen és

örökre kitörölhetetlenül bevés dtek.!91

B 1988, 221.

A 1879, 724#730., B 1988, 222#223., S 1780, 25.

Az idézetet Alfred von Arneth-t l (A 1879, 729.) ve em, de több halo i beszédben is megtalál-hatók különböz változatai.

S 1780, 30. A közölt részlet (Mossó i) Institoris Mihály fordítása: I 1780, 26.

A Mária Teréziát búcsúztató magyar (pozsonyi és nagyszebeni) szertartásokon általánosan elhangozo az a (Jeremiádokból ve ) vezekl formula, hogy a nép b nei mia Isten büntetése a király halála: �Oltár elö mondandó Sz. Collecta / Pastur: Elese , Uram a# mi fejünknek koronája / Chorus: Jaj most nékünk, mert vétkeztünk"! É 1780, 5.

K 1992, 385., N 2003, 44.

Nánási István halo i beszédének már a címe is erre utal: Buzgó fohászkodás. Mellyet mid n felséges Mária Thérésia királlyné Asszonyunk Halálának szomorú, ellenben Felséges II. József Római Tsászár Felségének, mint Kegyelmes Fejedelmünknek uralkodása el-kezdésének örvendetes híre érkeze .

S 1780, 14.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

A halo i beszédek célja a laudáción túl az is volt, hogy az elhunyt nagy te eire, intéz-kedéseire és az alakjára emlékeztessenek. Tudatos összegzés készítésére törekedtek. Kimondo céljuk volt, hogy Mária Terézia méltó hírét fenntartsák, hogy az uralkodón ne csak életében, hanem halála után is !Európa csodája" maradhasson. �Mária Terézia nevét Európa mindig csodála al, és a nemzetek, amelyek szelíd jogara ala boldogok voltak hálás tisztele el fogják kimondani.!92 Hangsúlyozzák a szónokok, hogy Terézia nemcsak saját korának a polgáraira volt jótékony hatással, hanem intézményei révén az utókorra is, amelynek kötelessége hálával adózni neki. A történe udomány a maga részér l nem maradt adós. Mária Teréziáról és koráról születe világszerte a legtöbb monográÞ a és szintézis, illetve halo i beszéd is a Habsburg uralkodók közül. Ferenc József kormány-zása ala nem találtak a monarchia egységére jobb szimbólumot, mint Mária Terézia alakját. Ezt fejezi ki az 1888. május 13-án, Mária Terézia születésnapján átado monu-mentális bécsi emlékm is.

A halo i beszédek mondanivalóját sok esetben emblematikus képvilág egészíte e ki, amelynek a feladata díszít funkción túl a korabeli szimbolikus ábrázolásmód segítségével a textusok egy-egy központi gondolatának képi megjelenítése volt. A Mária Terézia gyászméltatásait kiegészít képek a legtöbb esetben hagyományos és egyszer kidolgozású emblémák. Ez ke s üzenetet hordoz a számunkra: egyfel l a 17#18. századi forma- és (általa) értékvilág elemeit Þ gyelhetjük meg, másfel l a 18. század végi fokozatosan egyszer söd szimbolikus ábrázolásmódot ismerhetjük fel.93 A képek nagyobb részén a halál !megszelídíte " változatát láthatjuk, azaz a 18. századi megjelenítésmódra jellemz en a földi létb l való elmúlás nem végleges állapot, hanem kétféle módon is legy zhet : egyfel l a mennyei öröklé el, másfel l pedig a nemes te ekre való emlékezés révén.94 A függelék második emblémája az obeliszken ül pu ók, a csontváz, koponya és a homokóra a f rangú ember halálát és gyászát szim-bolizálják.95 Bizonyos képek, mint a negyedik és a hatodik, egyértelm en kifejezésre ju atják az uralkodói inszigniák és a sír ábrázolásával, hogy fejedelmi gyászról, búcsúz-tatásról van szó.96 A tizedik embléma az uralkodói dics ség kifejez je, a növénnyel befuto obeliszk az olyan fejedelmi hatalmat és gazdagságot reprezentálja, amelyet a nép javára hasznosítanak.97 Az ötödik kép98 Mária Terézia erényeit ju atja kifejezésre, valamint az uralkodói hatalom Istennek alárendelt voltát. Joseph Schneller választo bibliai idézete alapján is az a kép bontakozik ki a befogadó el , hogy Isten a királyok

S 1780, 46.

H 1987, 145#147.

K #T 2009, 156#160.

F s. a., címlapkép.

F s. a., 3., S 1781, 1.

Trenck 1780, 3., H #S 1996, 1222.

S 1781, 1.

K Z

bírája is.99 A képen Mária Terézia járul az allegorikus istenn k100 színe elé, akik ural-kodói erényeinek a megtestesít i, fele ük egy sas látható villámokkal a lába körül, az utóbbi jelentése, hogy a fejedelem mint Isten szolgája az isteni haragnak, büntetésnek is kiszolgáltatója lehet.101 A harmadik és a hetedik emblémák az elhunyt elvesztése mia i fájdalmat ábrázolják.102 A nyolcadik kép103 a földi javak mulandó voltát fejezi ki, ezt er síti az ábra közepén olvasható felirat (�Ó, minden dolog hiábavaló!�). Az els embléma, amely szerint a Nap lenyugvásakor nagyobb, mint keltében, a dics halált reprezen-tálja.104 A tizenke edik embléma, a kasza és a sarló közö lenyugvó Nap a halált és az utána következ életet szimbolizálja.105 A kilencedik képen106 szintén lemegy a Nap (azaz a halál elkerülhetetlen), de Mária Terézia mennyei közbenjáróvá lép el . A kép ala szerepl bibliai idézet107 is az igaz lélek feltámadásába vete reményt fejezi ki. A negyedik kép (kiváltképp a hozzátartozó idézet)108 és a tizenegyedik embléma109 a nagy-szer uralkodón emlékének a fennmaradásáról szólnak.

Az osztrák és a magyar historiográÞ ában olvashatunk Mária Terézia uralkodását bíráló nézeteket. Például, hogy a protestánsok nem futha ak be magas karriert, csak ha konvertiták le ek (ez alapvet en helytálló megállapítás, de például az evangé-likus Brukenthal Sámuel Erdély kormányzója volt, vagy a bécsi magyar nemesi test-

rségbe már a protestánsok is felvételt nyerhe ek). A tudomány szabad m velése a német protestáns államokhoz képest sokkal korlátozo abb volt, bár a belga halo i beszédek Mária Terézia érdemének tartják, hogy a Þ lozófusoktól megvédte a híveit és a vallást.110 Eckhart Ferenc szerint a ke s vámhatár mia Magyarország koloni-

!Vizsgálj meg Uram, vizsgáld meg szívemet, / tégy próbát és ismerd meg gondolataimat! / Nézd meg, nem járok-e a gonoszság útján, / és vezess el az örök útra!� (Zsolt 139 (138)). A bibliai idézetek fordításánál a következ kiadást használtam: Biblia 1997.

Az istenn k azonosítására nem vállalkozom teljes bizonyossággal. A kép jobb oldalán Iustitia alakja (a mérleggel és a karddal) egyértelm , aki az igazságosság megtestesít je. A keresztet és a kelyhet tartó istenn Fiducia lehet, aki az Istenbe vete bizalmat jelképezi. (L. H S 1996, 1569.) Az utolsó n alak a b ségszaruval pedig Pax vagy Ceres lehet, akik a b séget és a békét szimbolizálják. (H "S 1996, 1561.)

H "S 1996, 758.

S 1781, címlapkép, S 1781, 55.

I 1780, 3.

A 1781, 3. Ezt a képet a nagyszebeni plébániatemplomban tarto búcsúztatáson is felhasználták. K "T 2009, 152. A kép ala olvasható a halo i beszéd mo ója is, amely a következ : !Hiszen nem lehet meg minden az emberben, / mert az ember Þ a nem halhatatlan.# (Sir 17,30"31.)

W 1781, 88.

S 1781, 3.

!Az er érzete veszi körül, / vidáman néz a jövend elé.# (Péld 31,25) (A német idézet ennél a fordításnál er sebben fogalmaz: �$ az utolsó napon nevetni fog�.)

!Az emlékezete nem enyészik el, / kés nemzedékek emlegetik nevét. / A népek regélnek nagy bölcsességér l, / és a gyülekezet zengi dicséretét.# (Sir 39,9"10.)

W 1781, 3. Az emblémához ószövetségi idézet: !Csodálnivaló, és örök emlékezetre méltó anya, aki" asszonyi érveit férÞ úi bátorsággal toldo a meg.# (2Makk 7,20"21.)

M 1985, 693.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

ális helyzetbe került111 (ez a nézet mára már tarthatatlan, de a magyar ipart tényleg

negatívan érinte e), és még sorolhatnánk a bírálatokat. Evans nézete szerint azonban

a modern !Habsburg történelem" 1740-nel ve e kezdetét.112 Ha ezzel nem is mindenki ért egyet, azzal már inkább, hogy a modern jóléti állam alapjait Mária Terézia regnálása ala rakták le, még ha ez nem is az uralkodón egyedüli érdeme volt. A Mária Teréziát búcsúztató és emlékét fenntartani igyekv halo i beszédek stílusa, jellege, érvrend-szere ugyan egyenként változó mértékben, de az uralkodón kormányzatához hason-lóan a barokk és a felvilágosodás kultúrjegyeit egyidej leg viseli magán. A szakiro-dalomban ki szokták emelni, hogy Mária Terézia regnálása különösen II. József évti-zede után vált idealizál á.113 Ez a nézet kétségkívül helytálló, de a halo i beszédek azt mutatják, hogy már a kortársak is tisztában voltak az érdemeivel. A történeti irodalom feltételezhet en sosem támaszkodo ezekre a forrásokra, de e szövegek értékítéletei és szempontrendszere sok helyen átfedésben állnak a Mária Teréziáról kialakíto álta-lános megítéléssel. A Wilhelm Roschert l származó, sokat vitato felvilágosult abszo-lutista uralkodó legfontosabb a ribútumai rajzolódnak ki a textusokban, olyan feje-delem, aki fontos reformokat vezet be és a közjó el segítésén dolgozik. De az elhunyt uralkodásának legitimációjában nem válnak szét az isteni elrendelésre épül és a kés természetjogi, társadalmi szerz dés elv princípiumok.114 A kor modern megközelítései melle a barokk ájtatosság elemei és képvilága is jelen vannak a gyászlaudációkban. A 18. század második felének a kulturális és eszmetörténeti sokszín ségét, a szellemi áramlatok komplexitását, egymástól szinte elválaszthatatlan voltát tükrözik a Mária Teréziát méltató halo i beszédek. A vizsgálatot a jöv re nézve érdemes lenne kiterjesz-teni a 18. századi Habsburg uralkodók halo i beszédeinek az összehasonlító elemzé-sére, és nyomon követni bel lük az uralkodói ideálok Þ nom változását, amely # a feje-delmi funerális kultúra vizsgálataihoz hasonlóan # a reprezentációtörténet melle a politika- és kultúrtörténet számára is ígéretes hozadékkal bírna.

E 1922.

E 1990, 189.

!Magyarország e valóban nagy uralkodó [Mária Terézia] ala az er gy jtés, boldog növekvés éveit élte át és kétszáz év után újból bekapcsolódo önálló egyéniségként a keresztény Európának gyors léptekkel haladó közösségébe. A boldog béke sírbaszállt a királyn vel, az jóságos mosolya után II. Józsefnek, a kötelesség fana-tikusának szigorú pillantása következe , mely a nemzetet kérlelhetetlenül belekényszeríte e az európai fejl dés vad rohanássá gyorsuló forgatagába.! S 1931, 575. " Mária Terézia uralkodására historiográÞ ai szempontból reß ektáló írások: B 1981, N 1982, W 1968.

B 1987, 13"21., L 1974, 97"101.

K Z

BibliográÞ a

Források

A 1781A , Philipp Nerius von: Trauerrde auf Marien Theresien weiland Römische Kaiserinn

Wi we! Innsbruck, 1781.

B 1893B , Adolf: Zwei Handschreiben von Maria Theresia über den Luxus. Zeitschrift für

Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 1(1893), 341!348.

B 1780B Bernát: Magyarok sóhajtásai az haldokló nagy Mária Trésiához. S. l., s. a. [1780.]

Biblia 1997Biblia. Ószövetségi Szentírás. I!II. köt. Szent István Társulat. Budapest, 1997.

D 2013D , Michael: Theresia die Mu er. In: Die Deutsche Gedichtebibliothek. Gesamtverzeichnis

deutschsprachige Gedichte. (URL: h p://gedichte.xbib.de/Denis_gedicht_Theresia+die+Mu er.htm ! 2014.

jan. 22.)

É 1780Néhai Felséges Mária Therésia Tsászárné, Magyar és Tseh "s.a"t. Országok Királyja Óstriai

F -Hertzeg Asszonynak, Felségének Halo i tisztességére alkalmazo Énekek, mellyek Karátosn Havának 21-dik napján 1780-dik esztend ben, Posoni Magyar Evangélikus Gyülekezetben elmonda ak. Pozsony, 1780.

F s. a.F , Franz: Trauerrede auf die Allerdurchlauchtigste, Großmächtigste, weiland

Römische Kaierinn, Königinn Maria Theresia# Wien, s. a.

I 1780A" világból Nyúgo és Bátor elmével ki-múló Fejedelemnek képe, mellyet Á Néhai leg-felségesebb

Mária Theresia Római Tsászárné! Habsburgi Gróf Asszony, Halo i Tisztesség-Tételére és dits ült felséges nevének örökös Hála-adó Emlékezetire, Á Posonyi Evangélikus Magyar Gyülekezetben MDCCCLXXX Esztend ben, Karátson Havának 21. Napján tarto . (Mossó i) I Mihály, azon Gyülekezetnek méltatlan lelki Pásztora. Posonyban Nyomta ato , [1780].

J s. a.J , Franz Xaver: Trauerrede um Maria Theresia. Mu er der schönen Künste und

Wissenschaften. Innsbruck, s. a.

K 1952Kaiserin Maria Theresias politisches Testament. Hrsg. und eingeleitet von Josef K .

Mit einem sprachkundlichem Nachwort von Clemens B . München, 1952.

K 1840K , Friedrich Go lieb: Ihr Tod. In: Friedrich Go lieb K : Sämtliche Werke

in einem Bande. Leipzig, 1840, 484!485.

MH 1780Magyar Hírmondó, 1780. (97., 102., 103. levelek)

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

M 1774M , Karl: Auf den Tod Theresiens, der einzigen Prinzeßinn Tochtes des Kaisers.

In: Karl M : Gedichte nebst Oden aus dem Horaz. Wien, 1774, 102!105.

M 1781M , Karl: Trauerrede auf Marien Theresien" Wien, 1781.

N 1780Buzgó fohászkodás. Mellyet mid n felséges Mária Thérésia királlyné Asszonyunk Halálának

szomorú, ellenben Felséges II. József Római Tsászár Felségének, mint Kegyelmes Fejedelmünknek uralkodása el-kezdésének örvendetes híre érkeze , A Nemes Erdély Ország Református Fö Consistoriumban Nagy Szebenben A# Szent Gyülekeze el együ Isten# eleibe fel-nyújto N István, Az Úr Jésusnak Szolgálója. MDCCCLXXX. Esztend Karátson Havának 10. Nap.

N 1781Szomorú ének, melly el re Ama# Nagy Therésiának gyászos temetés alkalmatosságával az Hadi

Nép által német nyelven énekeltete . Most T. P. N nemes d"Alton Regiment Káplánnya által magyarra lefordítato . Pozony, 1781.

PZ 1780Pressburger Zeitung 1780. (98. St.)

R , 1781R , Karl Julius: Ueber den Tod der Kaiserin. Wien, 1781.

R 1792R , Nicolaus: Oratio. In: Ioannus Nicolaus R : Latina. S. l., 1792, 151!194.

S 1781S , Joseph: Trauerrede auf Maria Theresia" als Ihrer Höchstseeligen

Leichenbegängniß" Wien, 1781.

S 1780S , Joseph von: Die Erste Vorlesung nach dem Tode Marien Theresiens. Wien, 1780.

S 1781S , Joseph Guilielm von: Trauerrede auf den tödlichen Hintri Marien Theresiens#

Freyburg, 1781.

T 1780T , Friedrich Freyherrn von: Trauerrede" [auf] Maria Theresia. Wien, 1780.

U 1745Die Untersuchung der Frage: Warum die Königin in Ungarn so ausserordentlichen geliebet

wurde? S. l., 1745.

WZ 1780Wiener Zeitung, 1780. (97. Nr.)

W 1781W , Ignaz: Trauerrede auf Marien Theresien" Wien, 1781.

Szakirodalom

A 1879Alfred Ri er von A : Geschichte Maria Theresia#s. 10. Band. Wien, 1879.

K Z

B 1988B János: Mária Terézia. Budapest, 1988.

B 2006B Nagy Rózsa: A !jó és bölcs asszony" a 18. századi halo i beszédekben. In:

Erdélyi Múzeum 68(2006), 3#4.sz., 94#106.

B 1981B , Kálmán: Maria Theresia in der ungarischen Geschichtsschreibung. In: Österreich

in Geschichte und Literatur mit Geographie 25(1981), 4. Heft, 209#219.

B 1987B , Günter: Der Idealtyp des aufgeklärten Herrschers. Friedrich der Große, Karl

Friedrich von Baden und Joseph II. im Vergleich. In: Der Idealtyp des aufgeklärten Herrschers. Hrsg. Günter B . Hamburg, 1987, (Au lärung Jg. 2. H. 1.) 9#47.

B 1974Handbuch der Geschichte der böhmischen Länder. Hrsg. Karl B . 2. Stu gart, 1974.

C 1959C , Anna: Pietas Austriaca. Ursprung und Entwicklung barocker Frömmigkeit in

Österreich. Wien, 1959.

E 1922E Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában.

Budapest, 1922.

E 1990E , R. J. W.: Maria Theresia and Hungary. In: Enlightened Absolutism. Reform and

Reformer sin Later Eighteenth-Century Europe. Ed. S , H. M. London, 1990, 189#208.

F 2009F Noémi Tünde: !Et moriemur". Az halálnak képe, halo i beszédben lerajzolva.

A megÞ gyelt és a megÞ gyel helyzete a halo i beszéd és a temetési szertartás reprezentációján keresztül. In: Látás, tekintet, pillantás. A megÞ gyel lehet ségei. Szerk. K Veronika, K Éva, O Jolán. Budapest, 2009, 224#237.

H 2007H , Mark: The Funerals of the Habsburg Emperors in the Eighteentch Century.

In: Monarchy and Religion: The Transformation of Royal Culture in Eighteenth-Century Europe. Ed. Michael S . Oxford, 2007, 367#394.

H #S 1996Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahrhundert. Hrsg. Arthur

H und Albrecht S . Tachenausgabe. Stu gart, Weimar, 1996.

H 1971H , Peter: War Maria Theresia eine Jansenistin? In: Österreich in Geschichte und

Literatur mit Geographie 15(1971), 1. Heft, 14#25.

H 1987H , Detlef: Überlegungen zum Problem einer politischen Ikonographie der

deutschen Au lärung. In: Au lärung als Politisierung ! Politisierung der Au lärung. Hrsg. Hans Erich B ; Ulrich H . Hamburg, 1987, 118#149.

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

J 1999J László: �Versus Israëlita, in quo dolus non est!. Zur allegorischen Naturdeutung,

zur Emblematikrezeption und zur applicatio sensuum bei Abraham a Sancta Clara am Beispiel der Schwanenallegorese in der laudatio funebris auf Johannes von Eilers. In: Oratio funebris. Die katholische Leichenpredigt der frühen Neuzeit. Zwölf Studien. Hrsg. Birgit B , Ralf Georg B . Amsterdam!Atlanta, 1999, 187!209.

K 1992K Gábor: Domini Sumus. Vallási tanítás és nemesi reprezentáció 17. századi

halo i beszédek inventiójában. In: Irodalomtörténeti Közlemények 96(1992), 4. sz., 381!398.

K 1998K Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. A magyar nyelv halo i beszéd a

17. században. Budapest, 1998.

K 2008K Gábor: Re enetes utolsó szempillantás. In: Tanulmányok Kelemen Didák tisz-

teletére. Szerk. H Zita. Miskolc, 2008, 31!39.

K 2002K , Elisabeth: Tradition und Moderne im Dienst des Herrscherlobes. Beispiele

lateinischer Panegyrik für Maria Theresia. In: Strukturwandel kultureller Praxis: Beiträge zu einer kulturwissenschaftlichen Sicht des theresianischen Zeitalters. Hrsg. Franz M. E . Wien, 2002 (Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des ach ehnten Jahrhunderts Bd. 17.), 233!247.

K 2005K , Elisabeth: Maria Theresia und Aeneas. Vergillrezeption zur Bewältigung der

weiblichen Erbfolge. In: Camonae Hungaricae 2(2005), 111!126.

K !T 2009K Éva ! T Gábor: A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában.

Irodalomtörténeti Közlemények 113(2009), 2. sz., 131!163.

K 1979K , Elisabeth: Kirchliches Zeremoniell am Wiener Hof des 18. Jahrhunderts

im Wandel von Mentalität und Gesellschaft. Mi eilungen des Österreichischen Staatsarchivs 32(1979), 109!142.

K 2012K Zsolt: "A nemesi i ak minden szükséges tudományra és exercitiumra nevel-

tessenek# ! Mária Terézia uralkodói imázsa a bécsi nemesi iskolák tükrében. In: Helytállás. Tanulmányok az Eötvös Konferencia XII. történeti ülésér l. Szerk. L Gábor, T Alexandra. Budapest, 2012 (Acta Historica Collegii de Iosepho Eötvös Nominati ! Series 1. Nr. 3.), 291!320.

K 2013K Zsolt: Kiváltságosok az állam és a közjó szolgálatában. Joseph von Sonnenfels

nemesség koncepciójáról. Aetas 28(2013), 3. sz., 19!49.

V. L 2008V. L ZsóÞ a: Daniel Polixéna, a �Magyar Minerva!. Egy 18. századi nemesasszony

élete és példája a halo i beszédek tükrében. Sic Itur ad Astra 19(2008), 1. sz., 149!175.

K Z

L 1974L , Emile: Absolutismus, Go esgnadetum, Aufgeklärter Despotismus. In: Der

Aufgeklärte Absolutismus. Hrsg. Karl Otmar Freiherr von A . Köln, 1974, 89!102.

M 1996M , Wolfram: Maria Theresia. Mü erlichkeit: Mythos und politisches Mandat

(Hofmannsthal, Sonnenfels, Wurz). In: Mu er und Mü erlichkeit. Wandell und Wirksamkeit einer Phantasie in der deutschen Literatur. Hrsg. Irmgard R , Wolfram M . Würzburg, 1996, 77!98.

M 1985M , Claude: Laudatio et carmen post mortem. Nachrufe auf Maria Theresia in

Frankreich und Belgien. In: Österreich im Europa der Au lärung. Kontinuität und Zäsur in Europa zur Zeit Maria Theresias und Josephs II. Bd. 2. Hrsg. Richard Georg P , Grete K . Wien, 1985, 673!700.

N 2003N Adél: !Az isteni bölts igazgatásnak titkos utairól�. Halo i prédikációk a 18.

században. In: Könyvesház 12(2003), 1!2. sz., 41!45.

N 1982N Emil: Maria Theresia in der ungarischen Geschichtsschreibung. In:

Ungarn und Österreich unter Maria Theresia und Joseph II. Hrsg. Adam W . Wien, 1982, 29!41.

S 2001S , Kerstin: Die Pietas Maria Theresias im Spannungsfeld von Barock und Au lärung.

Religiöse Praxis und Selbstbewustsein gegenüber Familie, Untertanen und Dynastie. Mainz, 2001.

S 1931S Gyula: A tizennyolcadik század. In: H Bálint ! S Gyula: Magyar

történet. VI. köt. Budapest, 1931.

S 2010S Zoltán Gábor: !Hogy Isten Fijai légyünk�. Egy református köznemes élete halo -

búcsúztatók tükrében. Egyháztörténeti Szemle 11(2010), 3. sz., 48!71.

W 1951W , Friedrich: Männer um Maria Theresia. Wien, 1951.

W 1959W , Adam: Die Religiosität Franz Stephans von Lothringen. Ein Beitrag zur

Geschichte der !Pietas Austriaca� und zu Vorgeschichte des Josephinismus in Österreich. Mi eilungen des Österreichischen Staatsarchivs 12(1959), 162!173.

W 1968W , Adam: Maria Theresia und der österreichische Staatsgedanke. Mi eilungen

des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 76(1968), 1!2. Heft, 174!188.

Z 1999Z , Christian v.: !Mit allen seinen Saiten schla geweint?� Zur poetischen

Form und politischen Funktion der dichterischen Denkmäler auf den Tod Maria Theresias. In: Oratio funebris. Die katholische Leichenpredigt der frühen Neuzeit. Zwölf Studien. Hrsg. Birgit B , Ralf Georg B . Amsterdam/Atlanta, 1999, 275!315.

�A n i Szolón�, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

�The Female Solon�, or the Image of Maria Theresa as Sovereign in Funeral Speeches

The historical value of funeral speeches (oratio funebris, Trauerrede) has been mentioned

by many historians. The genre can be used for a wide variety of research as a core

source. In the last two decades, the need has noticeably arisen for studying funeral

speeches from the early modern period and the nineteenth century. The analyses of the

history of representation turn with special interest to the research of the monarchical

images. However, few researchers have studied sovereign funeral laudations in the

above mentioned context.

The purpose of my essay is to juxtapose the regal images of Maria Theresa via

her funeral speeches. The range, quality and style of the orations are very di erent,

and principally depended on the person of the rhetorician and on the audience. The

intentions of every speech were obviously the same, the gloriÞ cation of the deceased

Empress, and demonstrating her virtues, but we can observe serious constrasts in the

approaches, examples and assessments of the texts. Obviously, the Jesuit Philipp Nerius

von Aigner would praise the deceased Empress di erently in the church of St. Jacob

in Innsbruck, than Joseph von Sonnenfels at the cathedra of the University of Vienna

to his students.

The Hungarian and the international historiography have been dealing a lot with

the reign of Maria Theresa and its adjudication. Her forty years! long and " apart from

her wars for her throne and for Silesia " peaceful reign is an idealized era for historians

and contemporaries as well, especially because the caesura, which followed with the

reign of Joseph II. The toposes of the concepts of state, which constructed around Maria

Theresa (#like the mother of her people$) and the often contradicting ideas of her are

all present in the funeral speeches examined here. I hope this essay could be a smaller

issue of a larger study, the purpose of which could be the comparative analysis of the

eighteenth-century Habsburg sovereign images in the mirror of funeral speeches.

K Z

Melléklet

1. ábra: Aigner

2. ábra: Freindaller

3. ábra: Freindaller

�A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben

4. ábra: Schneller

5. ábra: Schneller

6. ábra: Schneller 7. ábra: Schneller

K Z

8. ábra: Sturm

9. ábra: Trenck

10. ábra: Wurz 11. ábra: Wurz

A KÖTET SZERZ I

Borbély Zoltán: Eszterházy Károly F iskola Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne lem tu-dományi Doktori Iskola, Kora újkori doktori program

H nich Henrik: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té-ne lem tudományok Doktori Iskola, Társadalom- és gazdaságtörténet doktori program

Kádár ZsóÞ a: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne-lem tudományok Doktori Iskola, Kora újkori magyar történelem doktori program

Kalotai Noémi: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történe udományi Doktori Iskola, Társadalom- és életmódtörténeti m hely

Kovács Katalin Anita: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Tár sa da lom-tudományi Kar, Történe udományi Doktori Iskola, Eszmetörténeti m hely; (Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium)

Kökényesi Zsolt: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té-ne lem tudományok Doktori Iskola, Közép- és kora újkori egyetemes történelem doktori program

Martis Zsombor: Miskolci Egyetem Bölcsésze udományi Kar, Irodalomtudományi Dok to ri Iskola, Klasszikus szövegtudomány doktori program

Mitropulos Anna Diána: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola, Kora újkori magyar történelem doktori program

Papp Ingrid: Miskolci Egyetem Bölcsésze udományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Klasszikus szövegtudomány doktori program

Péter Kriszta: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne-lem tudományok Doktori Iskola, Közép- és kora újkori egyetemes történelem doktori program

Ri ling László: Szegedi Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történe u do-mányi Doktori Iskola, Modernkor doktori program

Szabó-Turákné Póka Ágnes: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola, Történelem segédtudományai doktori program