Hahn Judit: Félpanziós dinner, avagy

magyar szállodai webhelyek angol nyelvű kommunikációja

In: Dobos Csilla (ed.) (2013) A vállalati kommunikáció vizsgálatának interkultu-

rális és nyelvészeti aspektusai. Miskolc: Miskolci Egyetem, 147-156.

1. Bevezetés

Az online jelenlét elengedhetetlen része a vállalati kommunikációnak. Különösen

igaz ez az állítás a szállásadás területén, hiszen az interneten keresztül nemcsak a

cég virtuális reprezentációja valósítható meg, hanem a kapcsolatfelvétel és a szál-

lásfoglalás elősegítése is. Szálláskeresésnél a legtöbb esetben a webhely1 az

egyetlen támpont, ami segít a választásban. A külföldi vendégeket megcélzó szál-

lásadói webhelyek idegen nyelvű oldalakkal is rendelkeznek, a felkínált opciók

között leggyakrabban az angol nyelvvel találkozhatunk. Felmerül a kérdés, hogy

vajon milyen megoldásokat alkalmaznak a webhely üzemeltetői az angol nyelvű

oldalakon, azaz miben térnek el és miben hasonlítanak a külföldi vendégek szá-

mára készített webes felületek a magyar nyelvű változattól.

Többnyelvű webhelyek esetében fontos szempont lehet, hogy az idegen nyelvű

oldalak megfeleljenek a célcsoport elvárásainak felépítésük, használhatóságuk és

információtartalmuk tekintetében. A weboldalak lokalizációja az a terület, amely

ezzel mélyrehatóan foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan folynak kutatások, amelyek

kifejezetten azt vizsgálják, hogy milyen szerkezet, milyen dizájn szolgálja legin-

kább egy adott kultúrához tartozó felhasználó igényeit (Würtz, 2005), illetve mi

jellemzi a weboldalak kultúrafüggő kommunikációját (Ylönen, 2007, Pierini,

2007, Kovács, 2009).

Ez a tanulmány magyar szállodai webhelyek angol oldalainak vizsgálatára vállal-

kozik azzal a céllal, hogy feltárja azokat a kommunikációs stratégiákat, amelyek-

kel a szállásadók megszólítják, tájékoztatják és szobafoglalásra ösztönzik a poten-

ciális vendégeket. A hangsúly nem a fordítói megoldások pragmatikai-nyelvi

elemzésén van (vö. Kovács, 2009, Sandrini, 2005), hanem azokon a különbsége-

ken és hasonlóságokon, amelyek a magyar és az angol nyelvű weblapok felépíté-

sében, menürendszerében és információtartalmában tapasztalhatóak. A tanulmány

további célja az angol nyelvű oldalakon elhelyezett szövegek nyelvhelyességi

1 A honlap, weblap, weboldal, webhely elnevezéseket a köznyelvben egymás szinonimáiként is

használják, bár fogalmi jegyeik nem teljesen azonosak. A tanulmányban webhely alatt az angol

website terminus fogalmi jegyeit értem: az interneten egy domain alatt fellelhető weboldalak, illetve

weblapok összességeként utalok rá. A honlap terminust pedig a webhely főoldalaként szolgáló

weblap jelentésében használom. (vö. Háhn, 2010)

értékelése, hiszen egy szálloda hitelességét, image-ét, illetve a vendégek bizalmát

jelentősen befolyásolja a weboldalakon szereplő szövegek megfogalmazásának

módja.

2. A korpusz

Az adatbázis 30 magyar szálloda angol nyelvű internetes felületéből áll. Egy köz-

ismert gyűjtőoldalról (www.hotel.lap.hu) történt szakértői mintavétel a következő

szempontok figyelembe vételével: (1) a korpuszba angol nyelvű weboldalakkal

rendelkező szállásadói webhelyek kerüljenek, (2) az ország különböző pontjain

lévő hotelek szerepeljenek az adatbázisban, (3) egy településről csak egy hotel

képviselje magát, (4) háromcsillagos hotelek vizsgálatára kerüljön sor. A cél

olyan kereskedelmi szálláshelyek angol nyelvű weboldalainak az elemzése volt,

amelyek minőségüket és szolgáltatásaikat tekintve hasonlóak, s földrajzilag nem

kötődnek egymáshoz.

Mivel a korpusz nem reprezentatív a magyar háromcsillagos szállodák egészére

nézve, statisztikai adatelemzés helyett a hangsúly az idegen nyelvű weboldalak

kommunikációs sajátosságainak a megismerésén van. A magyar oldalakhoz ké-

pest milyen az angol felületek szerkezete, megjelenése, a feltöltött információk

jellege, illetve a szöveg terjedelme? Milyen minőségűek a fordítások? Milyen

formában segítik ezek az oldalak a külföldi vendégek tájékozódását és szállásfog-

lalását? A felmerülő kérdések alapján a vizsgált szempontok a következők voltak:

(1) nyelvválasztás felkínálásának módja, (2) az angol nyelvű oldalak felépítése és

a dizájn jellege, (3) a főoldalon elhelyezett szöveg terjedelme és információtar-

talma, (4) a menüpontok száma és megfogalmazása, (5) a fordítás minősége. Fel-

tételezhető volt, hogy a kereskedelmi szálláshelyek számára fontos a külföldi

vendégek megcélzása, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felépítés, a

dizájn és a szöveg minősége szempontjából egyaránt színvonalas webes felületen

köszöntsék az érdeklődőket. Az idegen nyelvű oldalaknak is ugyanúgy be kell

tölteniük egy jó kereskedelmi webhely alapvető három funkcióját, mint a forrás-

nyelvi weblapoknak: a promóciót, a tájékoztatást, valamint az interaktivitás bizto-

sítását (Háhn 2011). A kérdés az, hogy mindezt mennyire sikerül megvalósítani

idegen nyelven.

3. Az angol nyelvű oldalak jellemzése

Magyar szállodák angol nyelvű oldalaira több útvonalon is eljuthatnak az érdek-

lődő külföldiek. Ennek egyik leggyakoribb módja a keresés. Néhány kulcsszó (pl.

az adott település vagy hotel neve, valamint angol nyelvű kifejezések, mint példá-

ul accommodation, hotel, room) megadása után több találat közül válogathatnak

az érdeklődők. Egy adott szálloda webhelyéhez vezető linkek mellett ilyenkor

rendszerint felbukkannak még szállásadói gyűjtőportálok, szponzorált szöveges

linkeket, illetve idegenforgalommal foglalkozó weboldalak is a találatok közt.

További elérési útvonalat jelenthetnek az online hirdetések, spamek, hírlevelek.

Bármelyik lehetőséget válasszák is a felhasználók, a hotel webhelyére érkezéskor

alapvetően két szituáció egyikével szembesülhetnek: a webhely magyar nyelvű

oldalainak egyikén landolnak (pl. címlapon vagy a honlapon), vagy közvetlenül a

webhely angol nyelvű oldalán találják magukat. Ha magyar nyelvű felületre ér-

keznek, akkor tekintetük elsőként a nyelvválasztást lehetővé tévő linket fogja

keresi.

3.1. Nyelvválasztás

Az angol nyelvű oldalakra történő váltás lehetőségét a korpuszban szereplő szál-

lodák többsége kizárólag a brit zászlót szimbolizáló kis ikonnal jelezte, néhány

esetben fordult csak elő, hogy a nyelv megnevezése angolul történt. A

webergonómia szakértői (vö. Nielsen, 1996, Korpela, 2011) szerint bár elterjedt,

de nem túl szerencsés megoldás zászlókkal utalni a nyelvválasztás lehetőségére,

mert a zászlók országokat jelképeznek, nem nyelveket. Ők inkább a nyelv meg-

adását ajánlják azon a nyelven, amelyre a megnevezés utal, angol esetén tehát az

„English” a javasolt megoldás (3-1. ábra). Azzal érvelnek, hogy nem szabad azo-

nosítani a nyelveket bizonyos országokkal, mert az adott országra történő utalás-

nak olyan konnotációi lehetnek, amelyek pozitív és negatív érzelmeket egyaránt

kelthetnek az internetezőkben. A webhelyeken megadott zászlók továbbá sokszor

túl kicsik, nehéz őket egymástól megkülönböztetni.

Az ergonómusok által javasolt megoldás a nyelvválasztás jelzésére

Forrás: http://www.btitze.net/flags_vs_languages.html

A vizsgált honlapok főként zászlókkal utalnak az egyes nyelvekre (amit néha

animáció is kísér, azaz a zászló lobog a „szélben”), amiből arra következtethe-

tünk, hogy általános gyakorlat az angol nyelv és a brit zászló összekapcsolása. Ez

talán nem is meglepő egy európai ország esetében, míg az ergonómiai nagyjai

globális viszonylatokban értelmezik a zászlóhasználatot.

3.2. Az angol nyelvű oldalak szerkezete

Az angol nyelvű opciót felkínáló linkre kattintva a külföldi turista a hotel web-

helyének angol nyelvű főoldalára érkezik. A vizsgált szállodák mindegyikéről

elmondható, hogy angol nyelvű weblapjaik felépítésükben, képi- és színviláguk-

ban teljesen megegyeznek a magyar nyelvű oldalakkal. A tekintetet elsőként ma-

gára irányító fejléc általában a hotel nevét, logóját és valamilyen hangsúlyos képi

elemet (pl. fotót vagy grafikát) tartalmaz. Ugyanez a dizájn jelenik meg az idegen

nyelvű főoldalon is, a többi idegen nyelvű oldal pedig követi a magyar nyelvű

weblapok megjelenését. A vállalkozás image-nek közvetítése egységes a formai

megoldások tekintetében: a színvilág, a tördelés, a menüpontok és a főszöveg

elrendezése, a betűtípus és a multimediális elemek teljesen azonosak voltak a

vizsgált hotelek magyar és angol nyelvű oldalain. A kommunikáció központi

szervező elve a megjelenés terén tehát az egységesség, a cég image-ének állandó-

sága, amit a különböző nyelvű weblapok azonos formai kivitelezése is tükröz.

3.3. A főoldalon elhelyezett szövegek terjedelme és információtartalma

A főoldal vagy honlap a webhely központi oldalra, itt találhatók a fő menüpontok,

a legfontosabb információk, linkek, valamint a fizetett hirdetések többsége. Leg-

fontosabb része a fejléc alatt rendszerint elhelyezkedő központi sáv, amelyet a

szállásadói honlapok általában a szálloda rövid bemutatására, a szolgáltatások és

csomagajánlatok leírására, esetleg hírek és akciók feltöltésére használnak. Ha

összehasonlítjuk az itt szereplő szöveges információk terjedelmét és információ-

tartalmát a magyar és az angol főoldalakon, akkor megállapítható, hogy az esetek

többségében azonos hosszúságú szövegekről van szó, azaz a magyar szövegek

egészét lefordítják angolra. Akadt viszont öt olyan szállásadói honlap, ahol jóval

rövidebb terjedelmű (az eredeti szöveg 25-50%-a volt csak olvasható angolul),

ezáltal információban szegényebb volt ez a középső sáv (3-2. ábra).

A főoldalon szereplő információk terjedelmének csökkenése az angol nyelvű oldalon (törlések a

szerzőtől)

A többi négy szállodai honlapon, ahol szintén radikálisan csökkent az informáci-

ók mennyisége, a redukció a hírek és az akciók rovására történt. A legfrissebb

hírek és a legkedvezőbb ajánlatok az angol oldalakon egyáltalán nem jelentek

meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy azoknál a hoteleknél is, ahol nem csökkent

radikálisan a szöveg mennyisége, a hírek és az akciós ajánlatok helyett gyakran

más, sokkal általánosabb, kevésbé elavuló információk kerültek fel az idegen

nyelvű oldalakra. Ennek valószínűleg anyagi és személyi okai vannak: nem áll

rendelkezésre elegendő pénz, illetve szakember ahhoz, hogy rendszeresen frissít-

sék az idegen nyelvű oldalakat. De az is lehet, hogy egyszerűen nem tartják fon-

tosnak az angol nyelvű oldalak tartalmának változatását. Középkategóriás szállo-

dákról van szó, amelyeknek – ahogy azt majd a fordítások értékelésénél látni fog-

juk – sokszor nehézséget okoz az idegen nyelven történő online kommunikáció.

Egyetlen olyan honlap fordult elő az adatbázisban, ahol az angol nyelvű főoldalra

feltöltött szöveg a magyarhoz képest hosszabb és információban is gazdagabb

volt. A szálloda bemutatása mellett ezen a weblapon az adott település történelmi

jelentőségéről, kulturális programjairól is olvashatunk angolul. Az angol nyelvű

szöveg továbbá megemlíti, hogy a hotel alkalmas üzleti tárgyalások, sajtótájékoz-

tatók lebonyolítására is. Az idegen nyelvű internetes jelenlét ebben az esetben már

túllép az egyszerű fordításon, hiszen a célközönség felé történő kommunikáció

tartalmilag is eltér az angol nyelvű oldalon. A külföldi turisták és üzletemberek

információigényét feltételezve ez a szálloda bővebb, részletesebb bemutatkozó

szöveget kínál angol nyelvű oldalain. Ez követendő példa lehetne a többi szállás-

adó számára is, hiszen ezek az angol nyelvű oldalak már sokkal jobban megfelel-

nek a weblokalizációs elvárásoknak.

3.4. A menüpontok

A főmenü a honlapon rendszerint a felső sávban vagy bal oldalon helyezkedik el.

Elég egy pillantást rávetni, s kiderül, milyen módon épül fel a webhely, hogyan

szerveződnek az információk. Célszerű olyan menüpontokat megadni, amelyek

könnyen értelmezhetők, azaz nem kell sokáig azon tűnődnie az internetezőknek,

hogy vajon mit is rejt egy-egy kifejezés (vö. Krug, 2008). Mind angol, mind ma-

gyar nyelven elterjedtek és elfogadottá váltak bizonyos terminusok, amelyekkel

az egyes információtípusokra utalnak a webhelyek. Ilyen például az About Us

(Rólunk), a Contact Us (Kapcsolat vagy Elérhetőség), Special Offers (Akciók),

Specials and Packages (Akciók és csomagajánlatok), Rooms (Szobák), Map and

directions (Megközelítés).

A vizsgált angol nyelvű főoldalakon a menüpontok száma az esetek többségében

ugyanannyi volt, mint a magyar nyelvű oldalakon: a magyar nyelvű honlap szer-

kezetét megtartva fordították le a menüpontokat. Öt webhelyen tértek el ettől oly

módon, hogy kevesebb választási opciót kínáltak fel a külföldi vendégeknek. A

rendelkezésre álló menüpontok száma 2-3 elemmel csökkent ezeken az oldalakon:

rendszerint a csomagajánlatokkal, speciális szolgáltatásokkal, nyereményjátékok-

kal, látnivalókkal, aktualitásokkal kapcsolatos opciók azok, amelyek nem szere-

peltek angolul. Egy honlapon viszont radikális volt ez a változás: a 19 elemből

álló magyar menüt az angol felületen mindössze 5 elem helyettesítette (3-3. ábra).

Egy szálloda webhelyének magyar és angol nyelvű menüpontjai

A menüpontok számának csökkentése tulajdonképpen összefügg azzal a tendenci-

ával, amelyet a főoldalon olvasható szövegek terjedelmének és információtartal-

mának változásánál volt tapasztalható: az aktualitásokat, a csomagajánlatokat,

kedvezményeket már nem töltik fel angolul. Ennek oka valószínűleg az idegen

nyelvű oldalak fenntartásának és frissítésének a nehézkességében keresendő. Ezt

igazolja a menüpontok lefordításánál érzékelhető terminológiai bizonytalanság is:

sokszor találkozhatunk pontatlan, olykor a menüpont tartalmától is távol álló sza-

vakkal, kifejezésekkel. Még az aprónak tűnő hibák is rendkívül zavaróak lehet-

nek, hiszen a webhely fő pilléreiről, a menüpontokról van szó (3-1. táblázat).

3-1. táblázat. Példák menüpontok fordítására

Magyar megnevezés Fordítás

Esküvők Veddings

Vendégkönyv Goustbook

Képek Piktures

Megközelítés Approaches

Elérhetőség Availabilities

Kapcsolat Relationship

Menü Menü

Galéria Galerie

Támogatók Be sponsored by

Információk Informations

Tovább erősíti a fordítási bizonytalansággal kapcsolatos gyanút az a tény, hogy

sokszor még az angol nyelvű menüpontok sem feltétlenül fednek angol nyelvű

információt: rájuk kattintva üres vagy magyar nyelvű oldalra érkezünk néhány

webhely esetében. Ilyenkor jelenik meg, talán a helyzetet szépítendő, néhány

oldal tetején a tájékoztatás „There are no translations available”.

3.5. A fordítások minősége

Azt szokták mondani, hogy a nyelv az, amit rosszul is érdemes tudni. Ez azonban

nem feltétlenül igaz egy vállalkozás idegen nyelvű internetes megjelenésére. A

webhely az online vállalati kommunikáció egyik legfontosabb formája: informál,

reklámoz és kapcsolatfelvételre ösztönöz. Szorosan hozzátartozik a cég arculatá-

hoz, ezért fontos, hogy jó minőségű, könnyen kezelhető és áttekinthető legyen.

Sajnos a vizsgált angol nyelvű weboldalak többsége a szövegek minősége szem-

pontjából közepes vagy igen gyenge minőségű volt. A fordításokat 1-től 5-ig ter-

jedő skálán értékelve (1 = rossz, érthetetlen, 5 = kitűnő angolsággal megfogalma-

zott), a következő eredmények születtek (3-2. táblázat).

3-2. táblázat. Az angol nyelvű oldalakon szereplő szövegek minősége

A fordítás

minősége

Webhelyek

száma (össz. 30)

1 2

2 5

3 10

4 11

5 2

A két leggyengébb fordítás a webhelyhez kapcsolt fordítógép közreműködésének

köszönhető. Ennél a két szállodánál számos nyelv közül lehet választani, de min-

degyik a Google fordítóprogramja révén áll csak rendelkezésre. Rendkívül rossz,

szinte érthetetlen szövegek keletkeznek így:

If splashing foglalsz Package, every night for a whole day, multiple visa entry to

bath you get a gift! We warmly welcome our hotels!

Félpanziós dinner, which offers home-style meals a day and half with the menu

choice.

If you still kényezetetésnél és pihenésnél and would remain, but…

The innovations, some things can not be changed.

A fordítóprogramos megoldások tehát nem túl szerencsések, teljesen összezavar-

hatják a turistákat. Talán jobb, ha ilyen formában nem is ajánlják fel a honlapon a

nyelvválasztást. Ha az érdeklődő szeretné, egy általa választott programmal úgyis

lefordíthatja a magyar szöveget, de magáról a vállalkozásról nagyon szomorú

képet fest, ha mindössze ily módon tud idegen nyelven kommunikálni.

A fordítások minősége azt tükrözi, hogy még azon a szállodák többsége is nyelvi

nehézségekkel küzd, amelyek nem használnak fordítóprogramot. Általános sza-

bályként fogalmazható meg, hogy minél távolabb jut az érdeklődő a főoldaltól,

azaz minél beljebb kerül a webhely szerkezetében, annál gyengébb minőségű

fordításokkal találkozik, illetve annál nagyobb valószínűséggel olvashat informá-

cióban szegény, valamint vegyes (általában magyar és angol, esetleg angol és

német) nyelvű szövegeket. A leggyakoribb hibák az egyes- és többes szám elté-

vesztéséből, elütésekből, kis- és nagy kezdőbetű helytelen használatából, téves

központozásból, valamint a nem megfelelő terminusok kiválasztásából adódnak.

Az utóbbi tévesztések érdekes megoldásokhoz vezethetnek, például az egyik hon-

lapon a Zsámbéki-medence mint Zsámbéker pelvis szerepel (a pelvis valóban

medencét jelent, de az anatómiában).

A vegyes nyelvi megoldás, vagyis amikor az adott internetes felület kitöltése ér-

dekében az angol mellett más nyelven is olvashatók szövegek, a vizsgált

webhelyek felére volt jellemző. Gyakori stratégia, hogy az aktualitásokat a megfe-

lelő angol nyelvű menüpont alá feltöltik, de nem fordítják le. Egy másik megol-

dás, amelyik szintén feltételezi, hogy mindenki tud magyarul, a következő útbai-

gazítás megadása: „For our current offers and programmes, please visit our

Hungarian site.” Ennél sokkal súlyosabb tévesztés is előfordult: az árlistában

összekeverték az angol font és a magyar forint jelét, így egy éjszaka ebben a szál-

lodában 8 500 fontba kerül. Csak legyen, aki kifizeti.

Természetesen akadnak pozitív példák is, volt két olyan szálloda, ahol az interne-

tes szövegek tökéletes angolságról tanúskodtak, nemcsak a főoldalon, hanem a

belső oldalakon is. Általánosságban azonban nem ez volt jellemző az adatbázisra,

ami arra enged következtetni, hogy az angol nyelvű internetes felületek összeállí-

tására nem fordítanak elég figyelmet a háromcsillagos szállodák tulajdonosai.

Nem lektoráltatják a felkerülő szövegek angolságát, a cél mindössze az, hogy

legyen fenn a webhelyen valami idegen nyelven is.

4. Összegzés

A tanulmány magyar szállodák angol nyelvű weboldalainak az elemzését tűzte ki

azzal a céllal, hogy feltárja az online idegen nyelvű kommunikáció sajátosságait.

Megállapítható, hogy a vizsgált angol nyelvű internetes felületek többnyire meg-

őrzik a magyar nyelvű oldalak felépítését, szerkezetét, menüpontjait, illetve a

feltöltött információk tartalmát. Az angol nyelvű weblapokon nem történik lénye-

gi változás a kommunikációban, mindössze a szövegek lefordítására kerül sor. Az

információ mennyisége többnyire változatlan, illetve néhány esetben kevesebb,

mint a magyar nyelvű felületeken. Az idegen nyelvű oldalak képi- és színvilága

azonos a magyar nyelvűekével, ami megerősíti a cég arculatának egységességét.

A lefordított szövegek viszont sok esetben csak közepes vagy gyenge minőségű-

ek.

A vizsgált szállásadók többsége az idegen nyelvű weboldalakon sem a forma, sem

a tartalom tekintetében nem alkalmaz olyan kommunikációs stratégiát, amely

kifejezetten a külföldi vendégeket célozza meg. Plusz információk feltöltése he-

lyett inkább a tartalmat csökkentik, illetve időálló, kevésbé frissítés-igényes szö-

vegeket töltenek fel. Az angol nyelvű oldalak üzemeltetése a kereskedelmi szál-

láshelyek egy részénél pedig csak jelzésértékű, ezeknek az online felületeknek

nincs valódi promóciós, illetve tájékoztató funkciója. Az interaktivitás lehetősé-

gével pedig ezek hiányában valószínűleg nem is fognak élni a külföldi vendégek.

Irodalomjegyzék

Háhn J. (2010). Honlap, weblap, webhely: terminusok útvesztőjében. Magyar Nyelvőr, 134/2,

p. 240-49.

Háhn, J. (2011). Promóciós műfajok a virtuális térben. A szponzorált szöveges link, a szalag-

hirdetés és az üzleti honlap nyelvészeti megközelítése. Nyelvtudományi Doktori Érteke-

zések 3. PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.

Hotel.lap.hu. Letöltés dátuma: 2012. 05. 20. Forrás: www.hotel.lap.hu

Korpela, J. (2011.) Flag as a symbol of language – stupidity or insult? Letöltés dátuma: 2012.

05. 03. Forrás: http://www.cs.tut.fi/~jkorpela/flags.html

Kovács, P. D. A. (2009). Szállodai honlapok pragmatikai elemzése az interperszonális kapcso-

latok szempontjából. PhD disszertáció tézisei. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Is-

kola, Fordítástudományi Program. Letöltés dátuma: 2012. 05. 10. Forrás:

http://doktori.btk.elte.hu/lingv/kovacspeternedudasandrea/tezis.pdf

Krug, S. (2008). Ne törd a fejem! Felhasználóbarát webdesign. HVG Kiadó Zrt, Budapest.

Nielsen, J. (1996). International Web Usability. Letöltés dátuma: 2012. 05. 20. Forrás:

http://www.useit.com/alertbox/9608.html

Why flags should not be used to indicate language choice. Letöltés dátuma: 2012. 05. 20.

Forrás: http://www.btitze.net/flags_vs_languages.html

Pierini, P. (2007). Quality in Web Translation: An Investigation into UK and Italian Tourism

Sites. The Journal of Specialized Translation. 8, p. 85-103. Letöltés dátuma: 2011. 11.

20. Forrás: http://www.jostrans.org/issue08/art_pierini.php

Sandrini, P. (2005). Website Localization and Translation. Editors: Gerzymisch-Arbogast H.,

Nauert S. MuTra, Saarbrücken. MuTra – Multidimensional Translation Conference

Proceedings. Challenges of Multidimensional Translation. Proceedings of the Marie

Curie Euroconferences. Letöltés dátuma: 2012. 05. 24. Forrás:

www.euroconferences.info/proceedings/.../2005_Sandrini_Peter.pdf

Würtz, E. (2005). A Cross-Cultural Analysis of Websites from High-Context Cultures and Low-

Context Cultures. Journal of Computer-Mediated Communication, 11(1), article 13.

Letöltés dátuma: 2012. 05. 20. Forrás:

http://jcmc.indiana.edu/vol11/issue1/wuertz.html

Ylönen, S. (2007). Culture Specific Differences in Business Communication with New Media?

Editors: Muráth, J., Oláh, Á. Praesens Verlag, Wien. Interdiszciplinäre Aspekte des

Übersetzens und Dolmetschens. p. 337-66