ROCKENBAUER ZOLTÁN

Vadak a Duna-parton, avagy tekinthető

a magyar Collioure-nak Nyergesújfalu?

Vajon mennyiben tekinthető Kernstok Károly nyergesújfalui birtoka a magyar fauve-os festészet egyik kiemelt fontosságú műhelyének, egyben az első magyar avantgárd csoport, a Nyolcak bölcsőjének? Vajon csak a jó levegő, a Duna-part és nem utolsósorban a szőlőspin­ce vonzott ide egyfajta laza, baráti, művész-értelmiségi társaságot, vagy a közös gondolkodás, netán az együttalkotás igénye? Afféle fes­tőtelep volt-e, szabadiskola, vagy inkább csak formálódó szellemi hát­tér? A kérdésre nem könnyű a válasz. Meglehetősen kevés, ugyanak­kor egymásnak olykor ellentmondó információ maradt fent arról, mi is történhetett pontosan Kernstokéknál 1905 és 1914 között.

Tény, hogy Kernstok Károly 1905 után egyre többet időzött az örökség­ként rámaradt nyergesi házban és az azt körülvevő birtokon. Bár a mű-termes villa csak 1912-ben épült fel a régi épület eladásából befolyt ösz-szegből, már 1906-tól kezdve többnyire radikális nézeteket valló értel­miségiek jártak le hozzá dolgozni vagy pusztán beszélgetni, társasági életet élni. Az alkalmi vagy több-kevesebb rendszerességgel idelátoga­tók elsősorban képzőművészek voltak - többek között Czigány Dezső, Czóbel Béla, Feszty Árpád és Masa, Kosztolányi Kann Gyula, Lesznai Anna, Márk Lajos, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Vaszary János és Vedres Márk - , de megfordultak Nyergesen a korabeli szelle­mi élet oly kiválóságai is, mint Ady Endre, Jászi Oszkár, Lukács György, Lyka Károly, Nemes Marcell, Relie Pál vagy Vámbéry Rusztem. Több­ségük szoros vagy laza kapcsolatban volt az évtized fordulóján alakuló Nyolcak csoportjával,1 míg mások (mint Márk, Feszty vagy Lyka) inkább csak Kernstok iránti barátságból vendégeskedtek a Duna menti faluban.

Művész körökben hamarosan elterjedt, hogy valamiféle társaság for­málódik Kernstokéknál. Ferenczy Károly, aki gyanakodva figyelt min­den, az impresszionizmust meghaladó kezdeményezést, 1907. április 29-én kelt levelében azt írta Réti Istvánnak, hogy a nagybányai fiatalok egy része „a neoimpresszionisták, Zobel [Czóbel], úgy látom most Nyerges Újfalun fog csoportosulni Kernstok körül - tőlem ám menje­nek - , én egész külön csoportnak nézem a Rippli—Gaugin-féle [sic!] embereket, akiktől én a természethez közel álló, a természetet inti­mebben tisztelő embereket élesen megkülönböztetem." 2 Ferenczy

Kernstok Károly Nyergesújfalun, 1910-es évek második fele

Kuny Domokos Múzeum, Tata

megjegyzése szervezett mozgalom csíráját sejteti, ám félelme alapta­lannak bizonyult: „ellen-művésztelep" bizonyosan nem jött létre Nyer­gesújfalun. A neósok, illetve a későbbi Nyolcak közül csak Czóbelről és Márffyról tudható, hogy rendszeresen festett Kernstoknak Pór Bertalan például úgy emlékszik, hogy: „Nyergesújfalun mindössze egyszer, kb. 1910-ben jártam több más festő társaságában". „Nyergesen nem dol­goztam" - tette hozzá.3 Orbán Dezső újságíró barátjával, a Nyolcak születésénél bábáskodó Relie Pállal együtt ugyancsak megfordult Kernstok birtokán, de ő sem alkotásról, inkább csak borospince-láto-

Czóbel Béla: Nyergesújfalui udvar, 1907 körül. Kat. sz. 110.

Czigány Dezső: Falu, 1908 körül. Kat. sz. 93.

gátasról számol be.4 Czigány Dezső állítólag több nyarat is lent töltött, még szobát is bérelt Nyergesen, de festőtársai meg sem említik, hogy találkoztak volna vele.5 A szobrász Vedres Márk, a Nyolcak későbbi „kültagja", akivel Márffy már 1906 telén is összejárt Firenzében,6 szin­tén csak afféle magányos pesti vendég lehetett itt: „Kernstok Károly testvéri barátom volt. Nyergesújfalui villájában gyakran voltam lakó­vendége a század első éveiben. Bejáratosak voltak hozzá a falu pékje, az orvos, földművesek, bányászok. Közéleti emberekkel vagy művé­szekkel én nem találkoztam nála.'" Czóbel és mások visszaemlékezé­seiben sem találjuk nyomát egy Nagybányához hasonló, nyüzsgő fes­tőkolónia létének vagy akárcsak tervének. Czóbel is mintha leginkább csak vendéglátójával kettesben kísérletezgetett volna Nyergesen. Kernstok ezt írja: „mikor Czóbel Béla barátom nálam volt Nyergesújfa­lun, egy egész nyár munkásságát a szőlő alá rigilírozott föld árkaiba te­mettük el. [..,] Lehet, hogy ezért szeretem a nyergesi bort ! " 8 Márffy Ödön pedig így emlékezik: „Czóbel előttem járt Nyergesújfalun: az­alatt míg ott tartózkodtam kevés olyan művészre emlékszem akik meg­fordultak Ny.ujfalun. Vaszary, Szőnyi és Bor Pál voltak ott egy ízben, de ők nem kapcsolódtak a körünkbe.""

Márffy Ödön: Nyergest lány (Nyergesi parasztlány), 1908. Kat. sz. 168.

Kernstok Károly: Czóbel Béla képmása, 1907. Kat. sz. 145.

Márffy Ödön: Fiú és leány zöld padon, 1908. Kat. sz. 169.

A különböző források egyaránt azt mutatják, hogy Czóbel 1907-ben időzött először Kernstok birtokán, akkoriban tehát, amikor Ferenczy Károly hírét vette, hogy a nagybányai neósokat Kernstok, úgymond, maga köré gyűjti Nyergesújfalun.10 Bölöni György Itókának 1907. április végén írt levelében megemlíti, hogy: „Czóbel leutazott a Dunántúlra, Kernstok birtokára pingálni." 1 1 Úgy tűnik azonban, más festő nem volt velük ezen a nyáron. Márffy Ödön is minden bizonnyal csak 1908 tava­szától kezdett Nyergesújfalura járni. Kernstok azt követően hívta meg, hogy 1907-ben felfigyelt a Párizsból hazatért fiatal művész színdús fes­tészetére. „Az évszámra pontosan nem emlékszem, hiszen már régen volt - írta Márffy fél évszázaddal az események után Dévényi Iván érdek­lődő levelére válaszul. - Kb. 1908 vagy 1909-ben kerültem először Nyergesújfalura s azóta egymást követő években a nyarat rendszeresen ott töltöttem. Utoljára 1921-ben amikor Csinszka is velem volt." 1 2

Márffy is leginkább magányosan dolgozott, és mintha az esti beszélge­tések is főként párbeszédek lettek volna a házigazdával, semmint egy nagyobb társaság művészeti-politikai vitái: „Jónéhány nyarat töltöttem Nyergesújfalun és így sok időt töltöttem el Kernstok társaságában. Ő nemcsak mint művész volt jelentékeny - rendkívüli intelligenciájú ember is volt, széleskörű, a művészeten kívüli tudással. Napközben rit­kán láttuk egymást, külön-külön másfelé dolgoztunk, alkonyatkor azu­tán sokat beszélgettünk, nagy sétákat téve a Duna partján. Élvezetes Kernstok Károly: Nyergesujfaliii paras/tgyerek, 1908-1910 között. Kat sz. 14/

Márffy Ödön: Fürdő nők (Aktos kompozíció), 1909. Kat. sz. 170.

órák voltak ezek, mert rendkívül sokoldalú érdeklődés volt benne az élet minden megnyilvánulásával szemben." 1 3 Ugyané levél egy másik pasz-szusa azonban mintha arra utalna, hogy művészeti problémák megoldá­sával foglalkozó festők műhelye volt a Kernstok-villa: „A Nyergesen megfordult festők között volt egy bizonyos szellemi kapcsolat. Nem any-nyira a táji adottságok, mint inkább a művészetszemléleti rokonfelfogás volt a vonzerő, mely a művészeket ott marasztalta. Ezt a rokon művé­szet szemléletet kevés szóval talán úgy lehetne jellemezni, hogy ez a művészcsoport hátat fordított a magyar festészetben ez időben dívó hangulatfestészetnek és áhítozott egy, az örök művészi törvényeknek alárendelt festészet után. Talán úgy lehetne megfogalmazni e művészek közös vagy rokon törekvéseit, hogy szigorú elvek szerint igyekeztek fel­építeni képeiket, a kompozíció, a konstrukció, a formák, a rajz, a lényeg kihangsúlyozásával."14 Márffy itt nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a Nyolcak művészi elvei mégiscsak Nyergesen kristályosodtak ki. Szerve­zett festőtelep ekkor azonban nem működött itt. Csak később, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején indult rövid életű szabadiskola Nyerges­újfalun. 1 5 A rendelkezésünkre álló dokumentumok tanúsága szerint a század első évtizedének második felében idejáró művészek egymás­tól többé-kevésbé elszigetelten dolgoztak, és nem egymáshoz, hanem csakis Kernstokhoz kapcsolódtak.

Nyergesújfalu szerepét azonban semmiképp sem lenne helyes alábe­csülni. A Nyolcak szellemi holdudvarának fókuszában vitathatatlanul Kernstok Károly állt, s bár festőként nem ő volt a legmarkánsabb egyé­niség, intellektuális tekintélye révén egyértelműen őt tartották a hama­rosan szervezetileg is megalakuló csoport vezetőjének. Czóbel, Kerns-

Kernstok Károly: Ifjak, 1909

Magántulajdon

tok és Márffy Nyergesen kibontakozó művészi kölcsönhatása sem hagyható figyelmen kívül. Nem kétséges, hogy Czóbel Párizsból hozott fauve festészete nem csak a fiatal nagybányai festőkre, a neósokra volt elementáris hatással, de a nála idősebb, és már beérett festőnek szá­mító Kernstok Károlyra is. Rózsa Miklós, a későbbi Művészház veze­

tője 1914-ben írja Kernstok festészetének modernizálódásáról: „[Kernstok] csak Czobel Bélának nála, nyergesújfalusi birtokán való tartózkodása alatt kezdte figyelni az új művészet szárnypróbálgatásait, ám maga csak akkor csatlakozott hozzá, mikor előbb már Parisban maga is tanulmányozhatta a chercheurök (Cézanne, Mathisse, Picasso stb.) műveit és látta, hogy az új művészet útjában meg nem állítha­tó . " 1 6 Ekkor készült Kernstok érzékeny Czóbel portréja (kat. sz. 145.), valamint Czóbel remek vászna a nyergesújfalui udvarról (kat. sz. 110.).

Érdemes megjegyezni, hogy jóllehet Kernstok és Márffy fauve-os fes­tészete is nyilvánvalóan francia gyökerű, művészetüknek ez a korszaka valójában nem Párizsban, hanem Nyergesújfalun teljesedett ki. Kevés­bé a tájképfestészetben, mint inkább az emberábrázolásokban, legfő­képpen az akt műfajában. Márffy Nyergesen fordult először intenzíven az aktfestés felé, amelyben fontos szerepet játszott a lehetőség, hogy Kernstok révén olcsón jutottak modellekhez. Kernstok e periódusban készült képeinek egyike-másika nagyon közel áll Márffy festésmódjá­hoz. Nagyméretű Álló női aktja (kat. sz. 146.) a vonalak és színek rit­musát tekintve Márffy Fiú és leány zöld padon (kat. sz. 169.) című ké­pével rokonítható, míg a kor egyik főműve, a Fának támaszkodó fiúakt (kat. sz. 148.) a Nyergest parasztlány (kat. sz. 168.) nagyvonalú megol­dásaira emlékeztet. Kernstok mindazonáltal sokkal óvatosabban válo­gatta egymás mellé a színeket, mint Czóbel vagy Márffy, akit olykor va­lósággal megrészegítettek a fények. Aktjai éppúgy színességükkel tün­tetnek, mint az említett parasztábrázolások. Színes női a/ríja (kat. sz. 167.) egyike legjobban sikerült fauve műveinek, és ugyancsak Nyerges­újfalun készült Fürdő nők (kat. sz. 170.) című kompozíciója is, amely a Nyolcak bemutatkozó tárlatának, az Új Képeknek lett egyik botránykö­ve. E tárlat másik, sokat emlegetett főműve, Kernstok Károly Ifjak című alkotása is Nyergesújfalun készült. Kernstok rövid ideig tartó színes kí­sérleteit azonban hamarosan odahagyta a klasszicizáló, terrakotta szí­nű, nagy, Duna-parti lovas kompozícióiért, amelyek a Nyolcak 1911-es tárlatának lettek emblematikus alkotásai. Márffy fauve festészete is hamarosan konstruktívabb irányba fordult, de még az évtized végén is visszajárt Nyergesre, hogy újra felragyogó színeihez ihletet találjon.

Jegyzetek

1 A Nyolcak festői közül a házigazdán túl öten (Czigány, Czóbel, Márffy, Orbán és Pór) bizonyosan jártak Nyer­gesen, Berény és Tihanyi ottlétéről egyelőre nincsen adatunk. A nyergesi vendégek közül Vedres és Lesznai meghívottként állított ki a Nyolcakkal, míg Ady, Jászi, Lukács, Nemes Marcell és Relie Pál a csoport szellemi támogatóinak számítottak.

2 Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 29. MNG Adattár, 8270/1955. Közölve: András-Bernáth 1997. 144-145. Hasonló gondolatot fogalmazott meg már két héttel korábban kelt levelében is. Ld.: Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 18. MNG Adattár, 8271/1955. közölve: uo. 144.

3 Pór Bertalan gépiratos levele Dévényi Ivánhoz. Bp. 1956. január 20. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I-159/1191c.

4 Orbán Dezső kéziratos levele Dévényi Ivánhoz. Sidney, é. n. [1968] június 16. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I-159/1 152.

5Zsiga Imréné: „Czigány is járt kint." Horváth Béla interjúi, 35: dr. Zsiga Imréné Horváth Bélának, [1957. ?] kézirat; „Jászi Oszkár volt ott, felesége: Lesznai Anna anyámat nagyon szerette. Márffy nagyon sokszor, Czóbel, Czigány egész nyarakat töltött, szobát vett k i . " Horváth Béla interjúi, 36: Feszty Masa Horváth Bélának, [1957?] kézirat, mgt.

6 Márffy 1906 novemberétől 1907. január végéig időzött Firenzében, ahol Fülep Lajos körül alakult ki kisebbfajta szellemi gócpont, többek között Vedres Márk, Kalmár Elza, Erdős Renée, Héczey Erzsébet és Lukács György részvételével. Ide várták Rippl-Rónai Józsefet is, de ő vé­gül a MIÉNK első kiállításának szervezési munkálatai miatt nem tudott csatlakozni a társasághoz.

7 Vedres Márkot idézi Dévényi Iván: A nyergesújfalúl Kernstok-vllla életéből. Komárom-megyei dolgozók lapja 1956. február. 11. sz. Újraközölve: Bodri 2000. 51-52.

8 Kernstok Károly: Vallomás. In: Bodri 2000. 4 1 . 9 Dévényi Iván: Márffy Ödön levele a Nyolcak törekvései­

ről. Művészet, 1969. 8. sz. 10; Szőnyi és Bor Pál csak jóval később, 1918 után jártak Nyergesújfalun.

10 Ferenczy 1907. április 18-i és 29-i levelein kívül ld. még Czóbel visszaemlékezéseit: „1907-től kezdve gyakran jártam ki Nyergesújfalura Kernstokhoz, dolgozni." Czóbel Béla: Találkozások Adyval. Idézi Bodri 2000. 69, illetve: „1907-1908-ban 2 nyáron át volt Nyerges­újfalun". Czóbel Béla festőművész közlései. A Művészeti Intézet megbízásából. MTKI Adattár MDK-C-11-144-a közlés annyiban nem pontos, hogy 1913-ban is járt Nyergesújfalun Ady Endre társaságában, és talán más alkalommal is.

11 Bölöni György levele Itókának, 1907. április 26. körül.

Közölve: Bölöni 2005. 39. 12 Márffy Ödön gépiratos levele Dévényi Ivánnak,

1956. január 7. MTA MKII Adattár, MKCS-C-I-1 58/973a; közölve: Dévényi i. m. (9. j.) 10.

13 Uo. 14Uo. 15Czumpf Imre, Derkovits Gyula, Goszthony Mária,

Novotny Emil Róbert, Haranglábi Nemes József, Nyergesi János és mások részvételével. A tárgyra vonatkozóan bővebben ld. Bodri Ferenc cikkválogatását: A forradalmak napjai és a nyári szabadiskola Nyergesújfalun. In: Bodri 2000. 109-139.

16Rózsa 1914. 265. (A részletet újraközli: Bodri 2000. 42.)