A magyar nemzetiszocialisták és az

ifjúság

Paksa Rudolf

Száll-a-sí

A szélsőjobboldal fogalma

szélsőjobb

totalitárius

német (nácizmus

, hitlerizm

us)

jobboldali radikalizmus

olasz (fasizmu

s)

magyar nemzetiszocializm

usokkaszáskeresztesek

nyilaskeresztesek

hungaristák

fajvédők

1939-es parlamenti képviselők

Párt Vizsgált képviselők száma

Kimaradt képviselők száma

MÉP 181 26kereszténypárti

8 0

FKgP 14 2PSzP 5 0MSzDP 5 0szélsőjobboldali

49 12

egyéb 1 1Összesen 263 41

Az 1939-es parlament MÉP és nyilas frakciójának korszerkezete

M ÉP

13%

40%34%

13%

30-3940-4950-5960-

Szélsőjobboldal

43%

41%

14% 2%

Az 1939-es parlament MÉP és nyilas frakcióinak életpályái

M ÉP

41%

1%3%19%

2%2%3%2%2%4%7%

8% 6%

jellegtelenhelyiorvosm ozgalm árszakértőellenforradalm ártisztviselőkatona, rendőrszakszervezetisújságíróbank, vállalat vezetőegykori m egyei vezetőpártpolitikusm iniszter

Szélsőjobb

12%

36%

6%8%4%

10%

2%6%2%

14%

Szálasi-kormány koalíciós (NyKP, MNSzP, MMP, MÉP, pártonkívüli) 1. nemzetiszocialista kormány fiatal (60%-uk 50 évesnél fiatalabb) tapasztalatlan (szinte nincsenek köztük korábbi vezető állami tisztviselők)

1. kormány, amelynek van szakmunkás tagja (Kassai Schallmayer)

53% „határontúli”, 29% vidéki, 18% fővárosi 88% közrendű, 90% nem viselt szerzett méltóságot

kevés vitézi cím és egyéb kitüntetés (inkább katonai), külföldi egy se

Összegezve: valódi ellenzéki miniszterek, akik a hatalmi eliten kívülről érkeztek

Összegzés: alternatív elit

minden réteg megjelenik, még jobban le is képezi a társadalmat, mint a korábbi politikai osztály

fiatalabb kevésbé tekintélyes, mint a kormánypártiak

szakmailag nem rosszabb politikailag lényegében tapasztalatlan, kivéve Imrédy régi politikusgárdáját

Mi a nemzetiszocialista siker titka?

Mítoszok

guruló márkák – német támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal zöld bolsevikok, nyilasok baloldali előélete

kormányok és a nyilasok viszonya 1939-es választási eredmény 1939-1944: az erőviszonyok átrendeződése Szálasi állama és tevékenysége szellemi hátország hiánya megtévesztett fiatalok

Nyilasok és a fiatalság

Család és ifjúságkép Fiatalok részvétele a mozgalomban

– Rohamosztag– Párt ifjúsági tagozata

Fiatalok rekrutációs bázisa– Falu?– Városi munkásifjak– Nagyvárosi diákság (főleg felsőoktatás)

Család és ifjúság

Családmodell

Cél: nemzet biológiai erejének maximálása Fajhigiénés vizsgálat >> meddő csak meddővel házasodhat, terméketlen párok elválasztása

Egyedülállókat közös szálláson helyezték volna el, háztartást csak házaspár vezethet

Anyakultusz, 4 gyermeknél kevesebbet vállalók különadója

Szellemi és testi fogyatékosok „elpusztítandók”

Málnási Ödön: Pedagógiai és kultúrpolitikai feladataink (előadás)

Munkaiskola a tanulóiskola helyett: elemi és középiskolában nincs semmi ált. műveltség és tudomány

Felsőoktatás: tudományra képzés és problémaközpontú oktatás az ismeretátadás helyett

Tudományos gyűjtemények államosítása Akadémia: vérfrissítés tagcserével Államosított iskolák Egységes, nemzetiszocialista világnézetű nevelés Vallásoktatás: fakultatív és ellenőrzött Leánynevelés: anyává Testinevelés fontos Művészeti nevelés: népművészeti Kötelező nyelv: német Ifjúsági szervezetek egyesítése, szabadidőmozgalom

Népi-elemi iskola Minta: Németország 8 éves, általános alapozó képzés Jó tanítóképzés a kulcs, mert ő élő példa Életközeli tananyag A haza és a nép fogalma Helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell tanítani (mást

falun, mást városban) Tantárgyak: testnevelés, anyanyelvápolás, nemzeti kultúra

fontossága. Különösen fontos a történelem, mert ezen alapszik a politikai nevelés, s a közgazdasági és kulturális ismeretek.

Történelemben: (1.) világháború, összeomlás, nemzeti felébredés

Földrajzban térképismeret és időjárástan Élettan: fajok. Zene: nemzeti ideálok. Rajzórán kézművesség is, lányoknál háztartási ismeretek.

Felsőoktatás

„Szálasi-vár” Budaörsön felépítendő egyetemi campus

25 ezer diák és oktató 3 múzeum Földalatti a fővárosba Gyülekezőtér Államvezérkari egyetem (nemzeti közszolgálati)

Ifjúsági vezetőképző előadás

Ifjúság kötelessége: idealistának és forradalmárnak lenni

Ideál: márciusi ifjak Ifjúság képzése:

– élményszerűen munkatáborokban – állami tanulmányi utazásokon– tanulással az ifjúsági szervezetben (hungarizmus, történelem, osztályproblémák, gazdasági és közigazgatási problémák)

– sportnevelés

Agit-prop

Szemináriumok– Történelem– Mozgalomtört.

– Kereszténység

– Marxizmus– Sport: judo

Ifjúsági szervezetek tevékenysége

Kirándulások Mozi látogatás Kultúrestek Nótaverseny Kiállítás szervezés Lapkiadás Aktivistamunka

A család

Gyerekek

Náci ifjúság

Hitlerjugend és a magyarországi svábok

Keresztes-Fischer Ferenc trükkje

„wo der Hauptjude liegt”

Különbségek

Németország: NS állami

Magyarország: hungarizmus ellenzéki, állami üldöztetés

Fegyveres mitugrászok

1944. október 15 után: atrocitások - hungarista karszalag és a fegyver

Nem tudják és nem is igen akarják visszafogni a pártszolgálatosokat

Kegyetlenkedők közt sok a suhanc – lásd: zuglói nyilasper

Fehér hollók

Ara Jeretzián 1938-ig nyilas 1937-38 nyilas országos ifjúsági vezető 1944-ben kórházat szervez egy svéd oltalom alatt álló házban, ahol 40 zsidó orvos dolgozott

Itt összesen kb. 400 zsidót ment meg 1960-as években Bécsbe emigrál 1981-ben megkapja a Világ Igaza kitüntetést

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.