Budapesti Történeti Múzeum, 2014

Festők a tükörbenMagyar önarcképek az Uffizi Képtárból

In memoriam Boskovits Miklós

4

Festők a tükörbenMagyar önarcképek az Uffizi Képtárból

Kiegészítő műtárgyjegyzék a Budapesti Történeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével létrejött kiállításhoz

2014. március 21 − július 20.

Budapesti Történeti Múzeum, 2014

Emberi ErőforrásokMinisztériuma

KIÁLLÍTÁS

A kiállítás koncepciójaFarbaky PéterFehér IldikóVeszprémi Nóra

A kiállítást rendezteFehér IldikóVeszprémi Nóra

Kiállításszervezés, kommunikáció és marketingMolnárné Aczél EszterRist Edina, Kincses AttilánéBTM Közönségkapcsolati és Szervezési Főosztály

Kölcsönző intézményekCa' Pesaro Galleria Internazionale d'Arte Moderna, VeneziaGalleria d'arte moderna di Palazzo Pitti, FirenzeGalleria degli Uffizi, FirenzeJanus Pannonius Múzeum, PécsMagángyűjtőkMagyar Nemzeti Galéria, BudapestMagyar Nemzeti Múzeum, BudapestSoproni Múzeum, SopronSzent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzépművészeti Múzeum, Budapest

MűtárgyszállítóArtex Logistic Kft.

MűtárgybiztosítókCS InsuranceGreat Lakes Reinsurance UKItaliana Assicurazioni

Ingyenes WIFI elérhetőség a kiállítás teljes területén, valamint további információk a kiállítás képeiről a Budapest GUIDE@HAND hangos idegenvezető alkalmazás Festők a tükörben című sétájának segítségével,a Vodafone jóvoltából.

A Budapesti Történeti Múzeumban megrendezett kiállítás a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériával való együttműködés eredményeként valósult meg.

Hálás köszönettel tartozunk Cristina Acidininek, a firenzei múzeumok főfelügyelőjének és az Uffizi Képtár vezetőinek, Antonio Natalinak és Giovanna Giustinak, amiért támogatták a budapesti kiállítás megrendezését.

ArculattervSzántó Míra Judit Angol fordításAlan CampbellOlasz fordításSulyok Miklós

RestaurátorokHernádi György (BTM)Berta Éva, Molnár László, Sztojanovits Márton (MNG)

MúzeumpedagógiaFülöp Edina, Veress Kinga

Technikai kivitelezésB. Jankó Melinda, BTM Üzemeltetési Osztály

Budapest, 2014

8

KATALÓGUS

Írta és szerkesztetteFehér IldikóVeszprémi Nóra

Ez a kiegészítő műtárgyjegyzék a következő kiadvánnyal együtt használandó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei. Bev. és szerk.: Fehér Ildikó. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2013.

© FotókBudapesti Történeti Múzeum, Tihanyi Bence – Bakos ÁgnesSzépművészeti Múzeum, 2014, Berényi Zsuzsa – Mester TiborMagángyűjteményHorváth Gábor

Grafikai kivitelezésSzántó Míra Judit

Nyomdai kivitelezésAduPrint Kft.

Felelős kiadóDr. Farbaky Péter, a BTM főigazgatója

Az elülső borító Ilona Keserü Ilona önarcképének (kat. 48) felhasználásával készült, a hátsó borítón Fehér László önarcképének (kat. 50) részlete látható.

ISBN 978-615-5341-10-6Budapest, 2014

10 11

KöszöntőDoncsev András

BevezetőFarbaky Péter

A firenzei magyar önarcképek budapesti kiállítása Fehér Ildikó – Veszprémi Nóra

A kiállított művek jegyzéke

14

18

22

26

Tartalomjegyzék

12 13

14 15

Köszöntő

José Ortega y Gasset egyik esszéjében Platón gondolatát idézve a festészetet a néma gesztusok művészetének nevezi. „Szenvedélyes vágy a közlésre az elszánt hallga-tás eszközeivel” – írja. Festeni tehát annyit tesz, mint vállalni a néma szolgálatot.

Ám ez a némaság a legkevésbé sem lemondás és fogyatékosság. Azért van rá szük-ség, mert éppen azt kívánja kifejezni, amit a nyelv önmagában sohasem mondhatna el: a kimondhatatlannal kíván adni. Hiszen gondoljunk csak bele: már egy szín bizonyos árnyalata is szavakkal leírhatatlan! Egy lendületes vonalnak, egy tökéletesen arányos, harmonikus formának, egy átható tekintetnek csupán a bennünk ébredő hatásairól, a benyomásainkról vagyunk képesek hitelesen beszámolni.

A festészet gyönyörűsége tehát a spanyol gondolkodó szerint, hogy örökös hierog-lifa számunkra: a képekből folyamatosan áradnak felénk a jelek, a néma alkotás beszél hozzánk, és várja, hogy megértsük titkait. Az Uffizi magyar önarcképeinek pedig bősé-gesen akad számunkra mondanivalója, vannak megfejtésre váró titkai, hiszen a vászon-ra vitt színek és formák mögött a képeknek és alkotóiknak is legalább annyira izgalmas a története: kik, hogyan, mikor és miért kerültek a halhatatlanok társaságába?

Az Uffizi magyar portréi a tavalyi firenzei kiállítást követően most itt, Budapesten is megtekinthetőek, és a magyar közönség is rácsodálkozhat a körülírhatatlan ábrázo-lásokra, színekre, vagy akár arra is, hogy voltaképp kicsoda is Nemes Eliza vagy Kotász Károly, hogyan kerültek a legnagyobbnak tartott magyar piktorok sorába, és vajon mi-ért is nincs közöttük Munkácsy Mihály.

Ottlik Géza valahol azt írja, hogy „a világhoz nem alkalmazkodni kell, nem új-rarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig”. A jeles író szavait megfogadva örömmel jelenthetem, a négy évszázados legenda nem ért véget, hiszen az Uffizi Képtár a budapesti tárlaton két újabb önarcképet, Keserü Ilona és Fehér László művét sorai közé fogadja. Az érdem természetesen a magyar szakmai bizottság által kiválasztott művészeké, a dicsőség valamennyi magyaré, az öröm: a néma alkotások szóra bírásának műértő élvezete viszont valamennyi most élő és bennünket követő nemzedéké!

Köszönet illet mindenkit, akinek szellemét és keze munkáját dicséri a kiállítás, mindenekelőtt a gyűjtemény feldolgozását kezdeményező néhai Boskovits Miklóst; a festményeket kölcsönző Antonio Natalit és Giovanna Giustit, az Uffizi Képtár fő-igazgatóját és gyűjteményi igazgatóját; Fehér Ildikót és Veszprémi Nórát, a kiállítás kurátorait; Farbaky Pétert, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját; a társrendező intézmény vezetőjét, Baán László főigazgatót és miniszteri biztost, aki a két új magyar festményt kiválasztó szakmai bizottságot is vezette, valamint minden közreműködőt.

Budapest, 2014 márciusaDoncsev András

az Emberi Erőforrások MinisztériumánakParlamenti Államtitkára

16 17

18 19

Bevezető

A firenzei világhírű Uffizi Képtár egyik legkülönlegesebb, 1664 óta fejlődő kol- lekciója a festőönarckép-gyűjtemény, amelyben 24 magyar mű is található. Külföldre szakadt nagy tudósunk, a 13–15. századi itáliai festészet egyik legkivá-

lóbb kutatója, Boskovits Miklós (1935–2011) kezdeményezte még évtizedekkel ezelőtt a magyar alkotások feldolgozását, amelyet Végh János után Fehér Ildikó és munkatársai fejeztek be, s eredményeit közreadták a tavaly a Képzőművészeti Egyetem kiadásában és a Külügyminisztérium támogatásával megjelent magyar kötetben. Az önarcképgyűjte-mény holland-flamand és svájci kötete után ez a harmadik nemzeti feldolgozás, amelyet tavaly a Giunti kiadó olaszul is publikált.

A 2013-as olasz-magyar kulturális évad kiemelkedő eseményeként – a firenzei San Marco Múzeumban a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével megvalósult Corvin Mátyás és Firenze kiállítás mellett – október 10-én az Uffizi San Piero Scheraggio termében megnyílt az Uffizi magyar önarcképeinek kiállítása, Giovanna Giusti és Fehér Ildikó értő rendezésében. Magyar részről már korábban és akkor is felmerült a kiállítás budapesti megrendezésének gondolata, ami a firenzei Soprintendenza és az Uffizi Képtár nagylelkűsége révén valósulhat most meg. A tárlatot a Budapesti Történeti Múzeum fogadta be, kiegészítve a magyar festők egy-egy másik, hazai gyűjteményben őrzött alkotásával. Az utóbbiak nagy részét a társrendező intézmény, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint saját és más múzeumok anyagából mutatjuk be, Fehér

Ildikó és Veszprémi Nóra rendezésében. A firenzei önarcképek most kibővülnek két újabb magyar önportréval, amelyet az Uffizi a kiállítás után befogad.

A jelen kiadvány kiegészíti a Fehér Ildikó által szerkesztett két kötetet, s tartalmazza a BTM kiállításán szereplő többi művet és a két új önarcképet is.

Az olaszországi művek kölcsönzéséért köszönettel tartozunk a Galleria degli Uffizinak, a Galleria d’arte moderna di Palazzo Pittinek (Firenze), a Galleria Interna-zionale d’Arte Modernának (Velence). A kiállítás támogatását köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budavári Önkor-mányzatnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a többi kölcsönző intézménynek, vala-mint a Vodafone-nak, személy szerint pedig Cristina Acidininek, Antonio Natalinak, Giovanna Giustinak, Serena Padovaninak, Simonella Condeminek, Silvio Fusonak, Doncsev Andrásnak, Nagy Gábor Tamásnak, Bán Teodórának, Káel Csabának, Baán Lászlónak, Szücs Györgynek és Petrányi Zsoltnak és nem utolsósorban a két kurátor-nak, Fehér Ildikónak és Veszprémi Nórának.

Budapest, 2014. február 27.Farbaky Péter

a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója

20

„…az Uffizi Galéria: a régmúlt és a jelen kor kiváló művészeinek Pantheonja.”

Benczúr Gyula

22 23

a Magyar Nemzeti Galéria együttműködése révén jutottak Firenzébe. Az egyes csoportok névsora is tartogat meglepetéseket: a képek történetei a művészi hír-név viszonylagos voltáról, változékonyságáról is vallanak.

A budapesti tárlaton a firenzei gyűjtemény festőönarcképei mellett a művé-szek egy-egy reprezentatív, hazai gyűjteményben lévő alkotásával is találkozhat a látogató. Ezek többségét a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum saját anyagából válogattuk, de van közöttük két, korábban még soha ki nem állított festmény is hazai magángyűjteményből. A látogatónak emellett lehetősége nyílik olyan kuriózumokat is megtekinteni, mint a művészfotók, le-véltárak mélyéről előkerült, mindezidáig ismeretlen dokumentumok, levelek, melyek segítettek feltárni egy-egy Firenzébe került magyar festmény történetét.

A képtár vezetői a 17. századi alapítás óta nagy odafigyeléssel folytatták az Uffizi önarcképgyűjteményének gyarapítását. Ennek legsikeresebb módja az volt, hogy az Uffizi igazgatója felkéréssel fordult a jelentős kortárs művészek-hez: ajánlják fel portréjukat a világhírű képtárnak. A felkérés általában egy már meglévő festmény odaajándékozásáról szólt, mint a magyarok közül Szinyei Merse Pál, Csók István, Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József, Gábor Marianne, Lakner László és Urbán János esetében. Máskor viszont a képtár vezetőjének kérésére készítették el – vagy fejezték be – a művészek önarcképüket, hogy az Uffizinek adhassák azt, mint például ifj. Markó Károly apja portréját, vagy Horovitz Lipót, László Fülöp, Angeli Henrik és Benczúr Gyula saját arcké-pét. Mindegyik esetben megelőzte azonban az Uffizi felkérését egy szakértő, kritikus, művészettörténész vagy éppen egy nagykövet elismerő véleménye, aki a művészt a világhírű gyűjtemény vezetőjének figyelmébe ajánlotta.

Az Uffizi Képtár őrzi a világ legrégebbi, legnagyobb és leghíresebb ön-arcképgyűjteményét, amelyet a 17. században Leopoldo de’ Medici alapozott meg, és amely mára több mint 1650 festményből áll. Jelenleg

huszonegy magyar alkotó huszonnégy portréja található ebben az egyedülálló gyűjteményben. A magyar képeket 2013 őszén, október 18-tól november 30-ig a firenzei képtár önálló kiállításon mutatta be a San Pier Scheraggio teremben. A tárlat azért is volt kiemelkedő jelentőségű, mert az Uffizi évszázadokra vissza-nyúló történetében ez volt az első olyan kiállítás, amely a magyar festészettel fog-lalkozott egy választott tematika szerint.

A Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria vállalta fel azt a kezdeményezést, amelynek révén a hazai nagyközönség is megismerheti ezt a különleges műtárgyegyüttest. A budapesti tárlat a firenzei portrékon keresztül hangsúlyt helyez a művészegyéniségek bemutatására is. A magyar önarcképek ugyanis nemcsak magukat a képeket, hanem alkotóikat tekintve is igen változa-tosak. Előfordulnak köztük a magyar művészettörténet meghatározó alakjai – mint Szinyei Merse Pál vagy Rippl-Rónai József –, de olyanok is, akiknek a neve nem cseng ilyen ismerősen. A művekből nem rajzolódik ki a magyar művészet elmúlt két évszázadának teljes története, szemléletesen mutatják be viszont azt, hogy hogyan épül fel hosszú évek alatt – megfontolt döntések és meglepő vélet-lenek eredményeképpen – egy múzeumi gyűjtemény. Kiállításunkon ezért a ké-peket nem időrendben rendeztük el, hanem az Uffizibe kerülésük módja szerint csoportosítottuk őket: egyes művészeket az Uffizi munkatársai kértek fel, hogy küldjék be önarcképüket, mások saját igyekezetük révén kerültek az arckép-csarnokba; vannak képek, amelyeket az Uffizi vásárolt meg, mások az Uffizi és

A firenzei magyar önarcképek budapesti kiállítása

24 25

utóda, az önarcképgyűjtemény akkori vezetője, Antonio Natali (2006–) megfe-lelő válogatás alapján kérte fel Európa és Amerika legjelentősebb művészeit, hogy a képtár születésnapja alkalmából adományozzák önarcképüket a firenzei mú-zeumnak. A szervezési munkába számos külföldi kulturális intézmény, képtár és galéria is bekapcsolódott. Az új portrék felajánlások eredményeként kerültek Firenzébe a világ 27 országából: 1981 és 1983 között összesen 230 önarckép. A folyamatosan érkező portrékat egy két évig tartó kiállításon láthatta az Uffizi közönsége. Luciano Berti igazgató felkérőlevele a Magyar Nemzeti Galériába is megérkezett. A Galéria vezetői Nagy Balogh János és Pór Bertalan önarcképeit tar-tották méltónak arra, hogy velük köszöntsék a 400 éves firenzei képtárat.

A mostani kiállítás alkalmából az Uffizi Képtár vezetői felajánlották, hogy a világhírű önarcképgyűjteménybe befogadják két újabb magyar festő munkáját, akiknek eddigi alkotói pályája méltó módon reprezentálja kortárs festészetünket. Az alkotók és műveik kiválasztására 2013 novemberében Antonio Natali főigazga-tó úr – nyilvánvalóan az 1982-es ajándékozás és kiválasztás hagyománya alapján – ismét a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit kérte fel. Keserü Ilonát és Fehér Lászlót érte a megtiszteltetés, hogy az ő önarcképükkel bővül 26-ra az Uffizi Kép-tár magyar önarcképeinek gyűjteménye.

Kiállításunkat a 2011-ben elhunyt művészettörténész professzor, Boskovits Miklós (Budapest, 1935 – Firenze, 2011) emlékének szenteljük. Az ő kezdemé-nyezésére indult meg a firenzei magyar önarcképek kutatása. Segítsége nélkül sem a festmények kritikai katalógusa, sem a firenzei kiállítás nem valósult volna meg.

Fehér Ildikó Veszprémi Nóra

A firenzei önarcképgaléria bővítésében a művészek felajánlásai mellett már a 18. századtól kezdve meghatározó szerepe volt a vásárlásoknak is, melyek során akár egy-egy kisebb portrégyűjteményt is sikerült a képtárnak megszereznie. Annamaria Petrioli Tofani (1987–2005) igazgatóságához köthető az utóbbi évti-zedek egyik legjelentősebb szerzeményezése: a Raimondo Rezzonico örökösei ál-tal 2003-ban felajánlott, több mint háromszáz darabból álló önarcképgyűjtemény megvásárlása. A Rezzonico-gyűjtemény (Locarno, Svájc) megszerzésével számos huszadik századi, kiemelkedő kvalitású művészportré került ekkor az Uffizibe, köztük Oskar Kokoschka, Giorgio de Chirico, Marc Chagall és Henri Matisse önarcképei. A magyar alkotók közül Victor Vasarely két grafikájával és egy Scheiber Hugó aláírását viselő festménnyel bővült a gyűjtemény.

Az Uffizi Képtárat övező világhír és a művészi elismerés vágya gyakran báto-rította arra a régmúlt és a jelenkor művészeit is, hogy önarcképüket – közvetítő személy, nagykövet vagy elhivatott műkritikus hiányában – saját maguk ajánlják az Uffizi figyelmébe. Ilyen esetekben a képtár vezetője összehívott egy szakértők-ből álló bizottságot, amely eldöntötte, hogy a beküldött festményt művészi értékei méltóvá teszik-e arra, hogy bekerülhessen a „festők Pantheonjába”. A pozitív elbí-rálás reményében ezeket az önarckép-felajánlásokat nemegyszer kísérte más mű-vek felajánlása is a művészek vagy leszármazottaik részéről: Barabás Miklós önarc-képe mellett például Kossuth Lajos portréjáról, Sándor Árpád saját arcképe mellett pedig tíz grafikai lapjáról olvashatunk még az Uffizinek küldött felajánló levélben.

1981 az Uffizi éve volt Firenzében: ekkor ünnepelte a város a képtár 400 éves fennállását. A három éven át tartó ünnepségsorozat fontos részét jelentette az ön-arcképgyűjtemény kibővítése is. Luciano Berti igazgató (1969–1987) és későbbi

26 2727

A kiállított művek jegyzéke

28 29

(Kat. 2) (Kat. 5)

30

4. id. Markó Károly (Lőcse, 1793 – Antella, 1860) Tájkép Appeggiből, 1848 Olaj, vászon, 39,5 × 55,3 cm Jelezve jobbra lent: C. Marko p. Appeggi 1848 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 50.571 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 60. o.)

6. Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) Önarckép, 1877 Olaj, vászon, 75,5 × 58 cm Jelezve jobbra lent: Barabás 1877 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 9179 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 66. o.)

3. id. Markó Károly (Lőcse, 1793 – Antella, 1860) és ifj. Markó Károly (Pest, 1822 – Moszkva, 1891) Önarckép, 1872 Olaj, vászon, 42,5 × 34 cm Jelzés nélkül Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 1976 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 59. o.)

5. Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) Id. Markó Károly arcképe Színes kréta, papír, 340 × 470 mm Jelezve jobbra lent: Markó Károly rajz. Barabás Miklós Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 5543 (fotó: 29. o.)

2. Kupeczky János (Bazin, 1667 – Nürnberg, 1740) Klarinéton játszó férfi, 18. század első évtizedei Olaj, vászon, 90 × 71 cm Jelzés nélkül Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 1778 (fotó: 28. o.)

1. Kupeczky János (Bazin, 1667 – Nürnberg, 1740) Önarckép, 1707 körül Olaj, vászon, 113 × 93 cm Jelzés nélkül Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3374 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 52. o.)

7. Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) Női képmás, 1837 Olaj, vászon, 50 × 39 cm Jelezve jobbra lent: Barabás 1837 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: FK 4197 (fotó: jobbra, 31. o.)

(Kat. 7)

32 33

11. Angeli Henrik (Sopron, 1840 – Bécs, 1925) Önarckép, 1903–1905 Olaj, vászon, 69 × 54 cm Jelezve balra középen: H. v. Angeli Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3277 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 82. o.)

8. Mikola András (Nagypeleske, 1884 – Nagybánya, 1970) Az Uffizi folyosója, 1910-es évek Olaj, vászon, 100,5 × 110,4 cm Jelezve balra lent: Mikola Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 5212 (fotó: fent, 32. o.)

12. Angeli Henrik (Sopron, 1840 – Bécs, 1925) Női portré, 1867 Olaj, vászon, 66 × 53 cm Jelezve jobb oldalon középen: H. von Angeli Soproni Múzeum, Sopron, ltsz.: 87.25.1 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 84. o.)

10. Horovitz Lipót (Rozgony, 1838 – Bécs, 1917) Pulszky Ferenc arcképe, 1890 Olaj, vászon, 105,5 × 78,5 cm Jelezve jobbra fent: Horovitz 1890 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 2616 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 77. o.)

9. Horovitz Lipót (Rozgony, 1838 – Bécs, 1917) Önarckép, 1909 Olaj, vászon, 80,5 × 63,5 cm Jelezve jobbra fent: L. Horovitz 1909 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3409 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 75. o.)

14. Nemes Eliza (Bécs, 1843 – Bressanone, 1899) Önarckép, 1873 Olaj, vászon, 139 × 103 cm Jelezve balra középen: Elisa Nemes 1873 Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 1389 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 92. o.)

13. Nemes Eliza (Bécs, 1843 – Bressanone, 1899) Önarckép, 1878 Olaj, vászon, 74 × 59 cm Jelezve jobbra fent: Eliza Nemes 1878 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3440 (fotó: 4. o.)

34

18. Szinyei Merse Pál (Szinye-Újfalu, 1845 – Jernye, 1920) Pipacsos mező, 1901–1902 Olaj, vászon, 89,5 × 80 cm Jelezve balra lent: Szinyei M. P. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 5212 (fotó: 36. o.)

16. Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844 – Dolány, 1920) Pán a nádasban (Önarckép), 1910 Olaj, vászon, 60 × 47 cm Jelezve jobbra lent: Benczur Gy. 1910 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: FK 4343 (fotó: jobbra, 35. o.)

20. Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927) Délutáni pihenés (Gyászoló nők; Két gyászruhás nő), 1892 Vászon, tempera, grafit, pasztell, 97 × 68 cm Jelezve balra lent: Rónai 1892; jobbra lent: Rónai (bekarcolva) Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár Festészeti Gyűjtemény, ltsz.: K M.75.23 (fotó: 37. o.)

17. Szinyei Merse Pál (Szinye-Újfalu, 1845 – Jernye, 1920) Önarckép bőrkabátban, 1897 Olaj, vászon, 90,5 × 70,5 cm Jelezve balra lent: Szinyei M. P. 1897 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3759 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban,106. o.; e katalógus 26. o.: részlet)

15. Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844 – Dolány, 1920) Önarckép, 1894 Olaj, vászon, 62 × 48,5 cm Jelezve jobbra lent: Benczúr Gyula / Budapest 1894 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3123 (fotó: 20. o.)

19. Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927) Önarckép, 1925 Pasztell, karton, 52 × 42 cm Jelezve balra lent: Rippl-Rónai 1925 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 8559 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 115. o.)

(Kat. 16)

36 37

(Kat. 18) (Kat. 20)

38 39

24. Perlmutter Izsák (Pest, 1866 – Budapest, 1932) Önarckép, 1921 Olaj, vászon (kartonra erősítve), 41 × 31,5 cm Jelezve jobbra lent: PERLMUTTER Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 8560 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 128. o.) 26. László Fülöp (Pest, 1869 – London, 1937) Önarckép, 1911 Olaj, vászon, 122 × 86 cm Jelezve jobbra fent: P. A. László 1911. V. London Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3576 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 134. o.)

23. Csók István (Pusztaegres, 1865 – Budapest, 1960) Két bálvány, 1909–1914 között Olaj, vászon, 122 × 118 cm Jelezve balra lent: Csók István Ca’ Pesaro Galleria Internazionale d’Arte Moderna, Venezia, ltsz.: 0771 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 122. o.)

25. Perlmutter Izsák (Pest, 1866 – Budapest, 1932) Vásár Besztercebányán, 1906 Olaj, vászon, 83,3 × 65,5 cm Jelezve jobbra lent: 1906. Perlmutter Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 3869 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 130. o.)

22. Csók István (Pusztaegres, 1865 – Budapest, 1960) Önarckép, vázlat, 1912 Olaj, vászon, 44 × 31 cm Jelezve balra lent: Csók I. 1912 Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár ltsz.: 65.5.1 (fotó: jobbra, 39. o.)

21. Csók István (Pusztaegres, 1865 – Budapest, 1960) Önarckép, 1912 Olaj, vászon, 76,5 × 62,5 cm Jelezve balra lent: Csók I. BP 1912 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 3790 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 120. o.)

27. László Fülöp (Pest, 1869 – London, 1937) XIII. Leó pápa, 1900 Olaj, vászon, 110 × 94 cm Jelezve jobbra lent: László F. E. Roma, 1900 III. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 3206 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 137. o.)

(Kat. 22)

40 41

30. Nagy Balogh János (Budapest, 1874 – Budapest, 1919) Önarckép, 1910 körül Olaj, vászon, 51,5 × 38,5 cm Jelzés nélkül Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 9716 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 148. o.)

32. Pór Bertalan (Bábaszék, 1880 – Budapest, 1964) Önarckép, 1906 Olaj, karton, 44,5 × 32 cm Jelezve a hátoldalon: Festettem 1906-ban Pór Bertalan Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 9717 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 155. o.)

29. Kotász Károly (Budapest, 1872 – Budapest, 1941) Út a Kálváriára, 1926 Olaj, vászon, 50 × 60 cm Jelezve jobbra lent: Kotász K. 926 Magántulajdon (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 144. o.)

31. Nagy Balogh János (Budapest, 1874 – Budapest, 1919) Műterem, 1910-es évek Olaj, vászon, 34,5 × 37 cm Jelzés nélkül Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár Festészeti Gyűjtemény, ltsz.: 62.539 (fotó: balra, 40. o.)

28. Kotász Károly (Budapest, 1872 – Budapest, 1941) Önarckép, 1920-as évek Olaj, vászon, 45,5 × 35,5 cm Jelezve jobbra lent: KOTÁSZ K P Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 9171 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 143. o.)

34. Sándor Árpád (Budapest, 1902 – ?, utolsó adat 1948-ból) Önarckép, 1947 Olaj, vászon, 56 × 64 cm Jelezve jobbra fent: Sandor Arpad / Roma 1947 Galleria d’arte moderna di Palazzo Pitti, Firenze ltsz.: GAM Giornale 2430 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 160. o.)

33. Pór Bertalan (Bábaszék, 1880 – Budapest, 1964) Műteremben, 1905 Olaj, vászon, 55 × 69 cm Jelezve jobbra lent: Pór 1905 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 61.32 T (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 157. o.)

(Kat. 31)

42

38. Gábor Marianne (Budapest, 1917) Önarckép florentin kalapban, 1956 Olaj, farostlemez, 70 × 49,5 cm Jelezve balra lent: Gábor Galleria degli Uffizi, Firenze ltsz.: 1980 n. 9497 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 174. o.)

40. Gábor Marianne (Budapest, 1917) Ősz a Várban, 1958 Olaj, vászon, 51 × 70 cm Jelzés nélkül Budapest Történeti Múzeum Fővárosi Képtár Festészeti Gyűjtemény, ltsz.: 61.81 (fotó: jobbra, 43. o.)

37. Victor Vasarely (Pécs, 1906 – Párizs, 1997) Hommage à Bartók, 1968 Szitanyomat, karton, 367 × 320 mm Jelezve a margón balra lent: Bartóknak Vasarely Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 79.61/30 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 170. o.)

39. Gábor Marianne (Budapest, 1917) Önarckép munka közben, 1956 Olaj, karton, 128,5 × 70 cm Jelezve balra lent: Gábor Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 9498 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 179. o.)

36. Victor Vasarely (Pécs, 1906 – Párizs, 1997) Önarckép, 1985 Színes litográfia, vászon, 82,5 × 62 cm Jelzés nélkül Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 10482 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 169. o.)

35. Victor Vasarely (Pécs, 1906 – Párizs, 1997) Önarckép, 1945 Vegyes technika, vászon (litográfia vásznon a művész kiegészítéseivel, egyedi példány), 46 × 46 cm Jelezve jobbra lent: vasarely-; balra fent: vasarely [fejjel lefelé] Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 10170 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 164. o.)

(Kat. 40)

44 45

44. Urbán János (Szeged, 1934) Hommage á Csontváry, 1984 Vegyes technika, vászon, 50,5 × 69,5 cm Jelezve jobbra lent: URBAN 84 Magántulajdon (fotó: balra lent, 44. o.)

43. Urbán János (Szeged, 1934) Önarckép, 2005 Olaj, vászon, 120 × 90 cm Jelezve jobbra lent: URBAN, 05 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 10519 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 187. o.)

42. Scheiber Hugó (Budapest, 1873 – Budapest, 1950) Szivaros önarckép, 1930 körül Olaj, karton, 48,5 × 42 cm Jelezve jobbra lent: Scheiber H Janus Pannonius Múzeum, Pécs ltsz.: 72.358 (fotó: balra fent, 42. o.)

41. Ismeretlen művész Scheiber Hugó modorában Scheiber Hugó portréja Tempera, karton, 26 × 21 cm Jelezve jobbra lent: Scheiber H Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 10434 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 182. o.)

47. Lakner László (Budapest, 1936) Rembrandt-tanulmány, 1966 Olaj, vászon, 120 × 100 cm Jelezve jobbra lent: LAKNER 66 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: MM 78.258 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 196. o.)

46. Lakner László (Budapest, 1936) Me, as I remember myself 40 years ago, 2010 Olaj, vászon, 60 × 50 cm Jelezve jobbra lent: Lakner ’10 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz. nélkül (fotó: 8. o.)

45. Lakner László (Budapest, 1936) Önarckép önkioldóval, 1970 Olaj, vászon, 198 × 149 cm Felirat a kép alatt: SELBSTBILDNIS MIT SELBSTAUSLÖSER / 16’14 UHR 25. AUG. 1970 / L. LAKNER Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz.: 1980 n. 10091 (fotó: Az Uffizi Képtár magyar önarcképei c. katalógusban, 192. o.)

(Kat. 42)

(Kat. 44)

46

48. Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) Önarckép bőrszínű hajjal, 1999 Olaj, grafit, vászon, 40 × 30 cm Jelezve középen lent: Ilona Keserü Ilona 1999 IKI 1999/1130 Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz. nélkül (fotó: fent, 46. o.)

49. Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) Borromini lépcső, 2005 Olaj, vászon, 140 × 100 cm Jelezve középen lent: IKI IKI 2005/1269 Magántulajdon (fotó: jobbra, 47. o.)

(Kat. 49)

(Kat. 48)

48

51. Fehér László (Székesfehérvár, 1953) Önarckép kis tükörrel, 2004 Olaj, vászon, 220 × 160 cm Jelezve jobbra lent: Fehér László, 2004. XII. 31. A művész tulajdonában (fotó: jobbra, 49. o.)

50. Fehér László (Székesfehérvár, 1953) Önarckép, 2013 pasztell, karton, 70 × 90 cm Jelezve jobbra lent: Fehér László. 2013. VIII. 28. Galleria degli Uffizi, Firenze, ltsz. nélkül (fotó: fent, 48. o.)

(Kat. 51)

(Kat. 50)

Képek a belső oldalakon

Nemes Eliza: Önarckép, Uffizi Képtár (Kat. 13)Lakner László: Me, as I Remember Myself 40 Years Ago, Uffizi Képtár (Kat. 46)Barabás Miklós: Női képmás, MNG (Kat. 7)A Budai Vár látképeA firenzei Ponte Vecchio látképe a felső részén húzódó Corridoio VasarianóvalBenczúr Gyula: Önarckép, Uffizi Képtár (Kat. 15)Szinyei Merse Pál: Önarckép bőrkabátban, Uffizi Képtár (Kat. 17)

4. o. 8. o.

10. o.12–13. o.16–17. o.

20. o.26. o.