A magyar szélsőjobboldaltörténete

Paksa Rudolf

Tematika

Október 1. – A szélsőjobboldal eredete

Október 15. – Az elsők: a fajvédő mozgalom

November 5. – Magyar nemzetiszocialisták

November 12. – A magyar szélsőjobboldal 1945 után

Az előadások alapját képező publikációm

Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. Bp., 2012, Jaffa Kiadó.

Nemzetközi számonkérés

Nürnberg: náci háborús főbűnösök pere185 fő: 4 öngyilkos, 4 egészségügyi okból megszűnt eljárás, 24 halálos ítélet, 119 rövidebb-hosszabb börtönbüntetés, 34 felmentés

További 12 per Nürnbergben 1949-ig Tokiói perek Nemzeti perek a háborús bűnösök ellen Egyéb „igazságtétel”: lincselések, statáriális igazságszolgáltatás, társadalmi megbélyegzés

1961: Eichmann-per

Magyar népbíróságok A moszkvai fegyverszünet előírta (1945:V. tc.)

Népbíróságok felállítása: miniszterelnöki rendeletek, törvényerőre emelve: 1945:VII.tc.

24 városban, kiemelt: Bp.; másodfok: NOT Háborús és emberiségellenes bűnök Visszamenőleges hatályú Korábban hasonló: 1849:I.tc., 1919:XXIII.tc. Működése: 1945 január – 1950. április 1. 1948 után: főleg kommunista társadalompolitika

Magyar népbíróságok statisztikája

40 ezer ügy 60 ezer vádlott 22 ezer elítélt

– 414 halálos ítélet, ebből végrehajtva: 180– 20 ezer fő börtön vagy fegyház– 2 ezer fő kényszermunka

Számos eljárási hiba, jogsérelem Kirakatperek voltak, de nem koncepciós perek!

Képzett bíró, esküdtbíráskodás: politikai delegáltak (5-6 fő: pártok, majd szakszervezet is)

Főbűnösök perei

Német területről kell kiadatásukat kérni

1945 októberétől 1946 augusztusáig Helyszíne a Zeneakadémia Horthy nem Helyette: Bárdossy, Imrédy, Rajniss, „deportáló triász” (Jaross Andor, Endre László, Baky László), Szálasi, Sztójay

Szálasi-per

Szálasi-kormány 17 tagja közül:– 13-at kivégeztek– Jurcsek Béla öngyilkos lett 1945 márciusában– Börtönbüntetést kapott két pártonkívüli miniszter (Szakváry Emil 1956-ban szabadult és emigrált, Hellebronth Vilmos 1963-ban szabadult)

– Henney Árpád: megúszta a számonkérést > nyilas emigráció

ugyancsak kivégezték a nyilas kormányzótanács 3 tagját

és a Szálasi-párt vezetőit (Hubay Kálmán, Gera József)

Sztójay-kormány tagjainak felét végezték ki

Egyéb prominens szélsőjobboldaliak

Halálbüntetés (Bosnyák Zoltán, Kolosváry-Borcsa Mihály)

Börtönbüntetés (Festetics Sándor, Meskó Zoltán, Böszörmény Zoltán, Matolcsy Mátyás, Méhely Lajos, Kovács Alajos, Fiala Ferenc, Málnási Ödön stb.)

Emigráció (Henney Árpád, Baráth Tibor)

Magyar népbírósági ítéletek 1945-46kimondottan a prominens figurák ellen

Szálasi FerencBaky László és Endre László

Kisnyilasok

Fegyveres pártszolgálatosok elleni eljárás

Nyilas párttagság „bocsánatos bűn”, zsarolható múlt > kommunista párt feltöltése 1945-ben

1950: amnesztia Zuglói nyilasper (1967) Utolsó pártszolgálatos elleni ítélet: 1970

Antifasiszta propaganda

Célja a szélsőjobboldal diabolizálása, s ezzel is a Horthy-korszak fasisztának bélyegzése

Meghatározó képviselői: Andics Erzsébet, Lévai Jenő, Nemes Dezső, Karsai Elek

Hatásuk máig jól érzékelhető, számos mítoszt ültettek el – ezek gyűjteménye és gyökere:

Lévai Jenő: Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt. Bp., 1945.

Mítoszok

guruló márkák – német támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok viszonya nyilas párttagok létszámát kisebbítik pártvezetőkről alkotott egyoldalú és hamis kép

1939. évi orsz. gyűl. választási siker elhallgatása

Szálasi: a Horthy-rendszer „utolsó tartaléka”

Szálasi állama és annak működése

A történetírás szakszerűsödése

Fordulat: Történelmi Szemle, 1962/3-4. Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944 (1966)

Sipos Péter: Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja (1970)

Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon (1974)

Dogmatikusok <> új kutatások „vitái”: Teleki Éva – Tilkovszky Lóránt Nemes Dezső: A fasizmus kérdéséhez (1976)

Új kutatások, pluralizmus

’80-as évek: Horthy-korszak átértékelése (nem fasiszta)

Rendszerváltás után az ideológiai korlátok megszűnnek’90-es évek: forráskiadások összefoglalókban régi sablonok (antifasiszta paradigma)

néhány új megközelítésű, de marginális tanulmány2000 után: Tematikai és szemléleti megújulás (totalitarizmus paradigma)

Főleg Gyurgyák János és Ungváry Krisztián nyomán Fiatalabb generációhoz tartozók új kutatásai

Apologetikák

Emigrációban Főbb képviselői: Henney Árpád, Marschalkó Lajos, Málnási Ödön, Fiala Ferenc, Koós Kálmán

ezekről: Stark Tamás: Nyilas írások 1945 után (Történelmi Szemle, 2000/3-4.)

Rendszerváltás után itthon is Régi szövegek reprintjei (Gede Testvérek Bt., Nemzetek Európája Kiadó)

Internetes szubkultúra (források digitalizálása)

Nyilas emigráció Szétszóródás (NSZK, Ausztria, Fr.o., Anglia, USA, Kanada, Dél-Amerika, Ausztrália)

Szórványos, de aktív sajtótevékenység Henney Árpád: Szálasi hivatalos utódja Néhány jellemző kötet (Fiala Ferenc, Málnási Ödön, Marsalkó Lajos, Koós Kálmán)

Önmentegetés („kereszténységet védtük a barbár szovjet ellen”), „antibolsevista népfront”

Holokauszt relativizálás, (hidegháborús logika visszavetítése), új antiszemitizmus (Izrael-ellenesség, zsidók=kommunisták)

Kereszténydemokrata szlogenek Alternatív őstörténet (Badiny Jós F., Bobula I., Baráth T.)

Tabudöntögető neonácik

1989 előtt: horogkereszt firkálások, Szálasi-éltetés = tabudöntögető lázadás

Skinhead mozgalom jobbszárnya (Vér és Becsület): tabudöntögetés és erőkultusz > Harmadik Birodalom „felfedezése”

Oi!-zenekarok körüli szubkultúra

Magyar Oi! zenekarok

1980-as évek Tipikus tabudöntögető névadások: Adolf Hitler

Oi! Band, 88-as Csoport, Arbeit Macht Frei, Cigány Ritkító Bizottság, Endlösung, Erőltetett Menet, Fehér Terror, Hunnia, Június 4, Numerus Clausus 38, Panzerfaust, Vérszerződés, Waffen SS

Mondanivaló:– Nemzeti büszkeség és nemzeti sérelmek (revizionizmus)

– Fehér felsőbbrendűség– Cigányellenesség, rasszizmus– Harmadik Birodalom dicsőítése– Antikommunizmus, rendszerellenesség

Új skinhead zenekarok

Dallamosabb, rockosabb hangzás Neonáci tematika Ismertebb együttesek: Egészséges Fejbőr,

Archívum, Valhalla stb. Skinhead csoportok (Hungaria Skins stb.)

1990-es évek elején a magyar skinhead szubkultúrát kb. 3-5 ezer fősre becsülik

Sajátos öltözködés

Divatos szubkultúra

Skinhead identitást kifejező termékek, márkák

Márkák:– Kezdetben sportolók körében népszerű márkák (Everlast, Lonsdale, Fred Perry)

– Később kimondottan szubkultúra célú brandek (Consdaple, Thor Steinar, Erik and Sons, Gothland, Hemland, Nibelung, Max H8(

– Magyar márkák: Sturmabteilung, Büszke Botond, Harcos

Főleg internetes üzletek

Szálasi-nosztalgiák Skinheadek („nemzeti ifjak”) politikai képviseletét

az ex-MDF-es Király B. Izabella karolta fel Györkös István

– 1989, Győr: Magyar Nemzeti Arcvonal– Hungarista mozgalom visszaplántálására tett kísérlet

Szabó Albert– Ausztrál hungarista emigránsok buzdítására– 1993: Világnemzeti Népuralmista Párt– Magyar-sumer rokonság, zsidóellenes, cigányellenes,

holokauszt-relativista 1994. április 20 (Hitler születésnapja): Magyar

Hungarista Mozgalom (Györkös, Szabó Ekrem Kemál György közös pártja)– Később átnevezik Magyar Népjóléti Szövetségre, Györkös

és Ekrem kilép– Szabó 1997-ben három év felfüggesztett börtönt kap– Ekremet 1997-ben ítélik felfüggesztett börtönre

Szálasi-nosztalgiák 2. Györkös-féle Magyar Nemzeti Arcvonal

– 1995-től: Becsület Napja– 2010: Megtisztulás Éjszakája = könyv- és sajtóégetés (1938. nov. 9. Kristalnacht évfordulóján)

2004: Bácsfi Diána vezette Magyar Jövő csoport– Provokatív városi felvonulások Bp-en

2005 után: Pax Hungarica Mozgalom– Honlap, egykori könyvek digitalizálása, netrádió– 2012: Szálasi-emlékmű Mezőkövesden (magánterület)

– Előadások, megemlékezések

Becsület Napja

Györkös a főváros védelmében 1945. február 11-én az ostromgyűrűből kitörő német-magyar katonákra emlékező rendezvényt 1995-től

1997-től nyilvános esemény Nemzetközi skinhead találkozó lett > Orbán-kormány fellép ellenük 1999-ben (Viking Klub)

2003-2009 ismét nyilvános a rendezvény: Hősök tere

2006-tól: Kitörés teljesítmény túra 2010: fővároson kívül, Magyar Gárda is

Nemzeti radikalizmus

Előkép: Jean-Marie Le Pen vezette francia Nemzeti Front (1972-től)

szlogenjeik:– „Franciaország a franciáké” – francia normákat át nem vevő muzulmánok ellenében

– „Se nem jobb, se nem bal: francia.” (1995-ös elnökválasztási kampányban) – idegenellenesség jegyében balról és jobbról is szerez szavazókat

– 2002: Le Pen 2. helyezett a köztársasági elnök választáson (5,5 M szavazat, 17%)

– 2012: Le Pen lánya 18% (bevándorlásellenes és közbiztonságot ígér)

Az MDF nemzeti radikális platformja MDF platformjai: kereszténydemokrata (Antall József),

nemzeti radikális (Csurka István), nemzeti liberális (Debreczeni J., Elek I.)

Csurka: Antall riválisa– 1989: Magyar Fórum hetilap szerkesztője– MDF alelnöke– 1992. augusztus 20: Csurka nyilvánosan bírálja Antallt– Magyar Út Alapítvány– 1993 jan. tisztújítás: 674:536 = Antall : Csurka– Magyar Út Körök Mozgalom– 1993. május 11 – ukrán-magyar alapszerződés elutasítása

> önálló platform (Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport)

– Antall kizáratja Csurkáékat az MDF frakcióból– Magyar Igazság frakció (elvileg kormánytámogató)– 1993. június 21: új párt bejegyzése: MIÉP– Csurkáék kizárása az MDF-ből

Csurka programja

Nemzeti-keresztény alapon álló Rendpárti Harcos antikommunizmus Nacionalista és revíziópárti IMF ellenes Antiszemita

MIÉP Politikai karantén

– Sajtó elhallgatja a rendezvényeiket vagy nácinak/fasisztának nevezik őket igaztalanul (a neonáciktól a MIÉP többször elhatárolódott)

– Botrányok (revizionizmus, antiszemitizmus)– Pártok nem állnak szóba velük (kivéve: FKgP)

Párttal szimpatizáló sajtó: Magyar Demokrata, majd Pannon Rádió Főleg Budapesti és városi párt (ahogy az SZDSZ is) 1994-1998

– Parlamenti képviseletük nincs, csak a fővárosi közgyűlésben vannak jelen

1998-2002– ~245 ezer szavazat (5% átlépése, parlamentben 14 képviselő a 386-ból) – fővárosban: 9%

2002: kiesés a parlamentből (ekkor a 245 ezer szavazat csak 4,5%)

Ezután agónia 2006: MIÉP-Jobbik a Harmadik Út mindössze 2,2%-ot szerez

– MIÉP: már nem, Jobbik: még nem elég erős– MIÉP a fővárosban is csak 2,5%-ot szerez ősszel

Korszellem: nemzeti ezoterika

Vallásos misztika helyét a 20. század közepén átvette a sci-fi

A század végére megingott a tudomány hitele

Misztikum reneszánsza („ősi titkok”, Egyiptom, Artúr-mondakör, Da Vinci kód)

sumer-magyar rokonság Hagyományőrzés túlhajtásai

Nemzeti radikális szubkultúra:hagyományőrzéstől a nemzeti giccsig

Revizionizmus (Nagy-Magyarország matricák, Trianon) Árpád-sávok (az egyetlen „színmagyar” dinasztia) „Kulturális egyedülállóság” Idegenellenesség (Habsburgok, zsidók, szovjetek) Összeesküvéselméletek reneszánsza Könyvesboltok, Magyar Demokrata Bogár László Atilla Király Népfőiskola, Karpatia folyóirat Nagy Magyarország, Trianoni Szemle Nemzeti rock (Kárpátia) Magyar Sziget Fesztivál Dizájntermékek és „nemzeti”/”magyar” szolgáltatások Baranta: ősmagyarnak tartott küzdősport

Nemzeti radikális civilek 2001: Toroczkai László megalapítja a HVIM-et

– Főleg provokatív identitáspolitikai akciók– Magyar Sziget, Remény Háza

2001: Budaházy György Magyar Revíziós Mozgalma– 2002: Erzsébet hídi blokád– 2006 Szabadság-téri tévészékház ostrom

Szent Korona Rádió 2004: kettosallampolgarsag.hu > 2005: kuruc.hu > 2006 február: Kuruc.info

2005-2009: Tomcat politikai performanszai– Rendpárti, kritikai attitűd, polgárpukkasztás

2006 ősz: Kossuth tér

Jobbik

1999: Jobboldali Ifjúsági Közösség– Kovács Dávid (ELTE HÖK, MIÉP-tag)– Egyetemi generációs szervezet– Pártokon felüli (MIÉP, FIDESZ, MDF)

2002: Jobbik Magyarországért Mozgalom– Kilépés az egyetemi keretek közül– Orbán-féle „egy a tábor, egy a zászló” politika jegyében az „ifjúsági tagozat” szerepére pályáznak

2003. október 24: párttá alakulás

Jobbik programja (2003)

EU-ellenesség (2003-as népszavazáson 17%) Nemzeti-keresztény Antikommunista Antiliberális Revizionista Hagyományos, keresztény értékrend 3 alapelv:

– Nem zsidóznak, mint Csurka– Nem használják a „polgár” szót– Elutasítják a jobboldali egység gondolatát

A Jobbik irányváltása

2006: MIÉP-Jobbik választási bukás Kovács Dávidot Vona Gábor váltja 2006 „forró ősze” 2006 október 15. Olaszliszka > cigány tematika

Summa: népi mozgalommal szimpatizáló fővárosi szalonpártból sikeres, vidéki plebejuspárt lett

2007 Bethlen Gábor program. Új radikalizmus c. pártprg.

Magyar Gárda

1. 2006 ősz: „rendőrterror” helyett saját rendezvény-biztosító szervezet

2. 2007 április Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület

3. 2007. augusztus 25 első tagavatás a budai várban

4. 2007. december Tatárszentgyörgy: „a gárda megvédi a többséget a cigánybűnözéstől”

5. 2008-2009: kettészakadás, betiltás, újjászerveződés

Alaki hasonlóság?

A Jobbik sikere

2010: Radikális változás c. választási prg.– Erős állam, vidékfejlesztés, társadalmi igazságosság, családok védelme, szociális munka, kiterjedt egészségpolitika, sport, nemzeti kultúra és vallás védelme, közbiztonság, keleti nyitás, új alkotmány

– „elmúlt 20 év” helyett „szebb jövő”– „politikusbűnözés”, „elszámoltatás”

2010: 855 ezer szavazó (16,67%) > harmadik erő

Nem a „vesztesek pártja”

Jobbik szavazóbázisa

Férfi többlet Sok fiatal Minden rétegből Több eszmei irányzat keveredése

– Rendpártiak– Népi írók jobbszárnyának szimpatizánsai – Fajvédők– Ultrák, neonácik

E törésvonalak előrevetítik a szakadásokat (pl. Magyar Hajnal)

Magyar szélsőjobboldal története

1919-es fajvédő jobboldali radikálisok 1930-as évek nemzetiszocialistái 1945-1989 csak emigrációban 1989 után

– Elvétve neonácik és újhungaristák– MIÉP: egykori népi mozgalom jobboldalának utódja

– Korai Jobbik: mint a MIÉP 2006 után Vona vezette Jobbik: új, „többszólamú” szélsőjobboldal

Közös jellemzők

soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita (antiparlamentáris)

Politológiai „definíció”

(nemzetiszocializmusok)

Radikális, nacionalista,

etatista demokrácia

Etnikai/faji alapú nacionalista mozgalmak

(szélsőjobboldal)

(jobboldali radikalizmusok)

Totalitárius,

nacionalista,

államszocialista

diktatúra

Náci típusú pártok

Hungarista

pártokFajvédő párt

Nemzeti radikális pártok

keresztény nemzeti pártok

keresztény

pártok

Jövő?

Etnikai ellentétekkel terhelt nemzetállamokban mindig lesz fogékonyság a szélsőjobboldalra

Annál inkább, minél nagyobbak a társadalom belső feszültségei és a bizonytalanságérzet

Kétséges, hogy a „szélkifogás” (nacionalista populizmus) képes lehet-e felvenni a versenyt a szélsőjobboldallal; félő, hogy inkább csak megnyitja a teret a szélsőjobboldali gondolkodásmód terjedése előtt

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.