A kisebbségi magyar közösségek társadalmi átalakulása 1989 után

bardinandor@gmail.com

Miről beszélek?1. Társadalomtörténetileg fontos folyamatok, jelenségek2. A kisebbségi társadalomról alkotott kép átalakulása3. A magyar-magyar viszony legfontosabb problémái

Kisebbségi magyar közösségek a 20. századbanhttp://adatbank.transindex.ro/regio/kisebbsegkutatas

Határon túli magyarság a 21. századbanhttp://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=1268

Digitális adatbázisokwww.adatbank.rowww.foruminst.skwww.adattar.vmmi.orgwww.mtaki.hu

A Kárpát-medence etnikumai 1910-ben

A Kárpát-medence etnikumai 2001–2002-ben

A térség demográfiai előrejelzései (ezer fő)

1990 2010 2020 2050 (1990 %-

a)

Magyarország

10.365 9.973 9.766 8.934 (86,1)

Szlovákia 5.256 5.412 5.442 4.917 (93,5)

Ukrajna 51.583 45.433 42.945 35.026 (67,9)

Románia 23.207 21.190 20.380 17.279 (74,4)

Szerbia 9.569 9.856 9.783 9.193 (96)

Horvátország

4.517 4.410 4.318 3.825 (84,6)

Szlovénia 1.927 2.025 2.053 1.954 (101,4)

Ausztria 7.671 8.387 8.539 8.515 (111)

Kárpát-medencei magyarokra vonatkozó előrejelzések

Ország /Év 1991 2001 2011 2021

Ausztria 33 459 40 583 48 592 56 852 (169,9)

Horvátország

22 355 16 595 11 106 7 785 (34,8)

Magyarország

10 139 571 9 959 362 9 817 683 9 650 505 (95,1)

Románia 1 624 959 1 431 807 1 258 110 1 089 495 (67)

Szerbia 343 942 293 299 242 365 208 341 (60,5)

Szlovákia 567 296 520 528 480 655 443 287 (78,5)

Szlovénia 8 503 6 243 4 429 3 463 (40,7)

Ukrajna 163 111 156 600 143 475 124 929 (76,5)

Összesen 12 903 196 12 425 017 12 006 415 11 584 657 (89,78)

Kárpát-medencei magyarok számának becsült változása 2001-2021

között (%)

Miért kell a határon túli magyarsággal Magyarországon foglalkozni?

a) történeti: a magyar nemzet és Magyarország eltérő lehatároltsága

• b) szolidaritás: rokoni kapcsolatok, geopolitikai felelősség

• c) a két vh elvesztett magyar állam felelőssége volt állampolgárai leszármazottai iránt

d) a magyarországi demográfiai és munkaerőpiaci problémák kezelése érdekében szükséges migráció

2. A társadalomtörténetileg fontos folyamatok

2.1. A népfogyatkozás: migráció, természetes fogyás és elöregedés, asszimiláció

2.2. Kisvárosiasodás, reruralizáció

2.3. Középosztály vesztés

2.4. A magyar-roma közösségek

2.5. A többes kötődéssel rendelkezők növekvő aránya a nemzeti közösségek peremén

1.6. A magyarországi média fogyasztás és média szocializáció hatása

1. A társadalomtörténetileg fontos folyamatok

1.1. A népfogyatkozás: migráció, természetes fogyás és elöregedés, asszimiláció

19.617.8

12.1

31.6

25.6 24.4

20.822.5

23.825.1

30.3

21.7

9.710.811.212.212.410.3

30.8

12.513.714.4

15.9

8.7

15.918.1

28.1

24.223.2

25.8

22.821.7 18.9

16.9

14.3

0.0

5.0

10.0

15.0

20.0

25.0

30.0

35.0

1910

1920/1921 193

0

1946/1950

1956/1961

1966/1970

1977/1979/1980

1991/1992

2001/2002

ErdélyFelvidékKárpátaljaVajdaság

kataklizmákkal járó népfogyatkozások:

- 1918-1924: 350 ezren menekülnek Magyarországra- 1940: Dél-Erdélyből 190 ezer fő Mo-ra

Észak-Erdélyből 220 ezer fő Romániába1944: a visszacsatolt területekről 350 ezer fő holocaust áldozat1944: Kárpátalja: malenkij robot 40 ezer fő1944: Vajdasági megtorlások: 20-40 ezer fő1944-1946: Magyarországon maradt Erdélyből 100 ezer fő1946-1948: Csehszlovákiából Mo-ra 100 ezer fő

Magyarországról Csehországba 70 ezer fő

Csehországba deportálva 50 ezer főReszlovakizálva 327 ezer fő

- 1946: magyarországi német kitelepítések 160 ezer fő- 1956-os menekültek: 200 ezer fő- 1986-1992 között Erdélyből Mo-ra települt/menekült 60 ezer fő- 1990-es évek: Jugoszláviából 40-50 ezer menekült

A népfogyatkozás okai a kilencvenes években (1991–2001)

Terület2001 nsz.

Népességváltozás

a1991-2001

Termész. szaporod

/Fogyás

Vándorlási

egyenlegAsszimiláci

ó

Erdély 1,416 M

-193 ezer

- 100 ezer

-106 ezer 8 ezer

Szlovákia0,520 M

-47 ezer -12 ezer -2 ezer - 34 ezer

Vajdaság0,290 M -50 ezer -30 ezer - 50

ezer - 5 ezer

Kárpátalja0,151 M

-4 ezer -5 ezer -4 ezer 5 ezer

2001 2011 Népességcsökkenés

Születés/Halálozás

Elván-dorlás

Asszimiláció

Románia 1435 e

1238 e 197 e –13,5%

– 79 e –108 e

– 11 e

Szerbia 290 e 250 e 40 e –14%

– 30 e – 5 e – 5 e

Horvátország

16,6 e

14,5 e 2,13 e–13%

Szlovákia

520 e 487 e461 e

63 e–12%

– 23 e – 15 e

– 20–25 e

Ukrajna 152 e 151,5 e

9 e– 5,8%

– 5 e – 2 e – 2 e

Slovenia,Austria

Megye Összlakosság 2001–2011

Magyarság aránya2001–2011

A magyarság részaránya, 2001

A magyarság részaránya, 2011

Fehér - 14,51 - 23,27 5,4 4,85Arad - 11,42 - 24,8 10,67 9,06Bihar - 8,41 - 11,16 25,96 25,18Beszterce - 10,84 - 19,49 5,89 5,32Brassó - 14,19 - 22,92 8,65 7,77Krassó - 17,69 - 43,75 1,75 1,19Kolozs - 6,7 - 15,41 17,4 15,69Kovászna - 7,28 - 7,54 73,8 73,59Hargita - 6,51 - 6,31 84,62 84,8Hunyad - 18,42 - 36,12 5,23 4,09Máramaro - 9,57 - 24,8 9,08 7,54Maros - 8,52 - 11,95 39,3 37,82Szatmár - 10,4 - 12,16 35,19 34,5Szilágy - 12,14 - 11,38 23,05 23,25Szatmár - 10, 84 - 29,01 3,64 2,9Temes - 4,15 - 30,19 7,46 5,43Románia - 12,17 - 13,55 6,6 6,5

Terület

Népességszám változása 1991–2001–2011

Természetes szaporodás/ fogyás1991–2001–2011

Vándorlási egyenleg1991–2001–2011

Asszimiláció

Erdély - 193/ - 197 ezer - 100/ - 60 ezer - 106/ - 111

ezer8/ - 20 ezer

Szlovákia

- 47/ - 63 ezer - 12/ - 23 ezer - 2/ - 15

ezer-34/- 24 ezer

Vajdaság

- 50/ - 40 ezer - 30/ - 30 ezer - 50/ - 5

ezer- 5/ - 5 ezer

Kárpátalja - 4/ - 9 ezer - 5/ - 5 ezer - 4/ - 2 ezer 5/ - 2

ezer

Temesvár –35,8% (2001-1011 fogyás)

Nagybánya –31,1%Brassó –30,2%Arad –30,2%Nagyvárad –21,2%Szatmárnémeti –21,1%Zilah –20%Marosvásárhely –18,8%Kolozsvár –18,1%Gyergyószentmiklós –12,9%Nagykároly –22,2%Kézdivásárhely –11,7%Székelyudvarhely –10,8%Csíkszereda –10%Sepsiszentgyörgy –9,4%Nagyszalonta –4,18%

1.1. A népfogyatkozás: migráció, természetes fogyás és elöregedés, asszimiláció

Migráció:– határmenti rendszerek– nyugat európai folyamatok, – Magyarország napjainkra nem képes megtartani a migráns munkaerőt

– országos migrációs folyamatok kihatása (Ro, SR)

  Elöregedés: száz 14 év alatti jutó 60 év fölötti: Burgenland 498 Muravidék 418Vajdaság 197 Erdély 148

Asszimiláció: vegyes házasság és a nagyvárosi lakótelepek• Vegyes házasság: Erdély 12%, Szlovákia 20%, Szerbia: 28%,  

 

Természetes fogyás  

1980-1990 1990 után, év. ezr.(orsz.)Magyarország: – 1,9% Határon túli magyarok: – 4,1% Ukrajna + 4,5% -3, (-7,5) /2003

 Szlovákia + 1,5% -1,9 (0,16) /2000/2001 Románia – 5,8% -7,2/ 2002 Jugoszlávia – 9,4 % -10,7 (-5,4)/1999 Szlovénia -3,8 (-1,1)/1991 Horvátország -10,-12 (-1,9)/2001  

1

Elöregedési index (100 gyerekkorúra – 14 év alatti, jutó magyar öregkorúak – 60 év fölöttiek aránya) 

1990-1991 2001-2002 Magyarország 92,2 Határon túli magyarság 103,1 Ukrajna 47,9 94,4 (129,6) / 2001 Szlovákia 59,6 74,5 (122,4)/2001

 Románia 72,2 148 /2001 Szerbia 95,1 197 (143)/ 2002 Horvátország 200-250 (110-120)/2002 Szlovénia 99,9 418 (123)/2002 Burgenland 496,6

1.2. Kisvárosiasodás, reruralizáció

Elvesztette magyar többségét: Marosvásárhely, Szabadka

Jelentősen csökkent a magyarság többsége:Beregszász, SzatmárnémetiMegnő az adott regionális közösségen belül a kisvárosok szerepe:

Somorja, Dunaszerdahely/ Beregszász/ Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy/ Zenta/

Dél-Szlovákia és Székelyföld fogalmának összeszűkülése

Városi népesség

 Teljes népesség Magyarok

Erdély 56.2 52.7Szlovákia 56.1 38.5Vajdaság 55.6 58.2Kárpátalja 36.7 35.4

Városlakó magyar kisebbség aránya  

1991 2001-2002 Jugoszlávia 58,7% (55,7) Románia 56,1% 52,7% (52,7) Szlovákia 39,5% 40,8% (55,7) Ukrajna 37,7% 36,2% (67,2) Horvátország35,8% (57,1) Szlovénia 15,1% (51,9) 

1.1% 1.3% 1.8% 1.2%

12.9% 12.9%

35.9%

16.4%

36.6%

24.0%

15.5%

41.9%

23.3%

15.8%

40.1%34.2%

25.5%

46.1%

6.2%7.4%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Erdély Szlovákia Vajdaság Kárpátalja

Szórványban élő szem ély Szórványközösség Kisebbség M agyar többség M agyar dom inancia

1.3. Középosztály vesztés

- Képzettségbeli hiányok- Tőkehiány- Migrációs veszteségek

Románia Szlovákia Vajdaság

TeljesMagyarok Teljes

Magyarok Teljes

Magyarok

Általános vagy kevesebb 47.2 47.7 27.0 36.7 48.2 56

Középiskola 44.7 46.9 61.5 57.0 43.9 37.6

Felsőfokú 8.1 5.3 9.8 5.4 9.4 6.1

A teljes és a magyar népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Romániában,

Szlovákiában és a Vajdaságban-

Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben

-Képzettségbeli hiányok-Tőkehiány

-Migrációs vesztesége

-Képzettségbeli hiányok-Tőkehiány

-Migrációs vesztesége

Románia Vajdaság SzlovákiaGazdasági ágazat Összes Magyar Összes Magyar Összes MagyarPrimszek

t

Mezőgazdaság, halászat és erdőgazd. 27.1 17.6 23.3 33.6 7 13

Szekszek

t

Bányászat 1.9 1.9 0.5 0.3Gyáripar 24.2 34.7 26.7 27.9Energetikai ipar 2.3 2.1 1.4 1.6Építőipar 6.2 7 4.8 4.9Összesen 34.7 45.6 33.5 34.7 42.4 39.4

Ter-cier

Kis és Kereskedelem 10.5 12.4 13.2 9.9

Vendéglátás 5 4.8 2.4 1.6Szállítás,kommun

ikció 1.9 1.3 5.2 3.3Pénzügy,gazd.

szolg. 3,6 2,6 4.1 2.4Közig.,

belügy,honv. ho 5.7 3.2 4.6 2.3

Tanügy 4.8 5.4 4.6 4.0Egészségügy 4.2 4.3 6.0 5.5Más szolgáltatás 2.2 2.6 3.0 2.4Magánháztartás 0.3 0.2 0.1 0.1

Összesen 38.2 36.8 43.2 31.7 50.6 47.6

A foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ágazatok szerint

Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben

-Képzettségbeli hiányok-Tőkehiány

-Migrációs vesztesége

-Képzettségbeli hiányok-Tőkehiány

-Migrációs vesztesége

Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben

Magyarul tanuló magyar nemzetiségűek aránya

1.4. A magyar-roma közösségek

• Erdély a magukat magyarnak vallók 6,5% (150.000-en beszélnek magyarul, 90.000 magyar kötődésű)

• Kárpátalja: a magyarság 9%-a (14.000 a 32.000-es roma népességből)

• Szlovákia: a magyarság 7,2%-a (40.000 fő a 98.000-es roma népességből)

1.5. A többes kötődéssel rendelkezők növekvő aránya a nemzeti közösségek

pereménA vegyes házasságok aránya:Szlovákia: 20%Szerbia: 28%Románia: 12,3% -vegyes házasságban élők (50% körüli vegyes házasságot kötők: Arad, Temes, Máramaros)

+ diaszpóra közösség: Au, Nyugat-Európa, USA+ származástudat, kettős kötődés: Ausztria+ etnikai, regionális közösségek: Szlovénia, Horvátország

+ nemzeti közösségek: Ukrajna, Szlovákia, Szerbia, Románia(etnikai mozgósítás gyengülése)

Az etnikai identitás spektruma (Nyitrageszte példáján)

• „Nagy(on) magyar”• Magyar• "Magyar iskolába jártak, úgyhogy magyarok”• "magyarul beszélnek”• "magyarul beszélnek, de szlovák nemzetiségűek”• „Na, most azon gondolkozom, hogy ő magyarul beszél, de …

nem tudom elképzelni, h ő magyar iskolába járt volna. De a lányai már szlovák iskolába jártak.”

• "szlovák iskolába jártak mind a ketten, de magyarul beszélnek”

• „félszlovák”• „inkább szlovákul beszél”• "Szerintem szlovák nemzetiségű, szlovák férje volt neki"• "szlovákul beszélnek, szerintem a nemzetiségük is

szlovák”• „szlovák iskolába járt”• "Pedig a szülei is magyarok voltak, és ért is

valamennyire magyarul”• "teljesen szlovák”• „nagy szlovák”

1.6. A magyarországi média fogyasztás és média szocializáció

hatása• Duna Tv• MTI hírek a helyi magyar médiában

• Regionális média központok hiánya

• Közös média tér létrejötte

2.A kisebbségi intézményrendszerről /

társadalomról alkotott kép átalakulása1980-as évek

- a szocializmuson belül nem kezelhető a nemzetkisebbségi kérdés

- kisebbségi civil társadalom eszméje

- összmagyarságban és rendszerváltásban való gondolkodás

2.1 A kisebbségi elitek szerepfelfogásának változása

• „Hagyományos kisebbségi elit”: kulturális elit, a kulturális azonosságtudatbeli problémák tematizálása, a népszolgálat eszméje

• A kilencvenes évek közepének új pártpolitikai elitje: regionális gazdasági-politikai érdekcsoportokat képvisel, politikailag ezek érdekeit tematizálja; a problémamegoldást az interetnikus alkukban, a politikai, jogi, adminisztratív intézkedésekben látja

• Az ezredfordulótól egyre dominánsabb lesz a regionális, önkormányzati elit, külön-külön jövőképeket akarnak megfogalmazni, külön játszmáik vannak a központokkal, etnikum semleges technikákkal ideológiákkal jelennek meg, újra felértékelődik a társadalmi önszerveződés

3.A kisebbségi intézményrendszerről /

társadalomról alkotott kép átalakulása• 1989 után: a magyar társadalom projekt építése

• a magyar azonosság újratermelése civil önszerveződések révén;

• párhuzamos magyar intézményesség építése• Pilléresedés és az elit legitimáció-keresése:

konszociális modell

• autonómia/szülőföldön való maradás

• ezredfordulótól: kisebbségi intézményi alrendszerek• politikai érdekvédelem• önkormányzati pozíciók• nyilvánosság• egyházi élet• oktatás• közművelődés• gazdaság

Az első 50 legnagyobb romániai magyar lélekszámmal bíró település (2001–735.480 fő)

• 1. Marosvásárhely, Maros m. (magyarok száma: 70,108)

• 2. Kolozsvár, Kolozs m. (magyarok száma: 60,287)• 3. Nagyvárad, Bihar m. (magyarok száma: 56,985)• 4. Sepsiszentgyörgy, Kovászna m. (magyarok száma:

46,113)• 5. Szatmárnémeti, Szatmár m. (magyarok száma:

45,298)• 6. Székelyudvarhely, Hargita m. (magyarok száma:

35,357)• 7. Csíkszereda, Hargita m. (magyarok száma: 34,359)• 8. Temesvár, Temes m. (magyarok száma: 24,287)• 9. Brassó, Brassó m. (magyarok száma: 23,176)• 10. Arad, Arad m. (magyarok száma: 22,492)• 11. Nagybánya, Máramaros m. (magyarok száma:

20,466)• 12. Kézdivásárhely, Kovászna m. (magyarok száma:

18,633)• 13. Gyergyószentmiklós, Hargita m. (magyarok száma:

17,524)• 14. Nagykároly, Szatmár m. (magyarok száma:

12,596)• 15. Zilah, Szilágy m. (magyarok száma: 11,016)• 16. Szováta, Maros m. (magyarok száma: 10,465)• 17. Szászrégen, Maros m. (magyarok száma: 10,396)• 18. Nagyszalonta, Bihar m. (magyarok száma: 10,335)• 19. Barót, Kovászna m. (magyarok száma: 9,271)• 20. Székelykeresztúr, Hargita m. (magyarok száma:

9,201)• 21. Székelyhíd, Bihar m. (magyarok száma: 9,010)• 22. Érmihályfalva, Bihar m. (magyarok száma: 8,757)• 23. Kovászna, Kovászna m. (magyarok száma: 7,539)• 24. Margitta, Bihar m. (magyarok száma: 7,468)• 25. Négyfalu, Brassó m. (magyarok száma: 7,164)

• 26. Szentegyháza, Hargita m. (magyarok száma: 6,960)

• 27. Madéfalva, Hargita m. (magyarok száma: 6,682)• 28. Parajd, Hargita m. (magyarok száma: 6,635)• 29. Medgyes, Szeben m. (magyarok száma: 6,530)• 30. Máramarossziget, Máramaros m. (magyarok

száma: 6,513)• 31. Csíkszentdomokos, Hargita m. (magyarok száma:

6,297)• 32. Gyergyóremete, Hargita m. (magyarok száma:

6,269)• 33. Csíkszentkirály, Hargita m. (magyarok száma:

6,078)• 34. Déva, Hunyad m. (magyarok száma: 5,975)• 35. Segesvár, Maros m. (magyarok száma: 5,934)• 36. Korond, Hargita m. (magyarok száma: 5,896)• 37. Gyergyóditró, Hargita m. (magyarok száma:

5,887)• 38. Bukarest, Bukarest m. (magyarok száma: 5,834)• 39. Bögöz, Hargita m. (magyarok száma: 5,800)• 40. Zetelaka, Hargita m. (magyarok száma: 5,721)• 41. Torda, Kolozs m. (magyarok száma: 5,618)• 42. Gyergyóalfalu, Hargita m. (magyarok száma:

5,586)• 43. Karcfalva, Hargita m. (magyarok száma: 5,463)• 44. Bihardiószeg, Bihar m. (magyarok száma:

5,458)• 45. Dés, Kolozs m. (magyarok száma: 5,433)• 46. Beszterce, Beszterce-Naszód m. (magyarok

száma: 5,204)• 47. Gyimesközéplok, Hargita m. (magyarok száma:

5,175)• 48. Sarmaság, Szilágy m. (magyarok száma: 5,168)• 49. Bihar, Bihar m. (magyarok száma: 5,041)• 50. Gyergyóújfalu, Hargita m. (magyarok száma:

5,020)

Az első 50 szerbiai, legnagyobb magyar lélekszámmal rendelkező település, 2011, 204.000 fő

Szabadka (Subotica) 30176 (30,8%)Zenta (Senta) 14429 (77,1%)Óbecse (Bečej) 10323 (43,2%)Nagybecskerek (Zrenjanin) 10000 (13%)Újvidék (Novi Sad) 9480 (4%) Magyarkanizsa (Kanjiža) 8319 (84,2%)Topolya, Bácstopolya (Bačka Topola)8070 (55,3%)Ada (Ada) 7799 (81,5)Temerin (Temerin)7318 (37,2%)Csantavér (Čantavir) 5996 (90,7%)Horgos (Horgoš) 4720 (82,6%)Nagykikinda (Kikinda) 4504 (11,8)Péterréve, Pecelló (Backo Petrovo Selo)4358 (65,2%)Palicsfürdő (Palic) 4335 (55,7%)Bácskossuthfalva, (Stara Moravica)4130 (81,7%)Kishegyes (Mali Iđos) 4063 (83%)Mohol (Mol) 3585 (59,6%)Szenttamás (Srbobran) 3220 (26,8%)Törökbecse (Novi Bečej) 3210 (24,4%)Zombor (Sombor) 2851 (5,9%)Pancsova (Penčevo) 2770 (3,6%)Bezdán (Bezdan) 2522 (54,5%)Torontálvásárhely, (Debeljača) 2424 (49,3%)

Törökkanizs (Novi Kneževac) 2355 (33,8%)Bácsfeketehegy (Feketić) 2331 (58,5%)Kula (Kula) 2310 (12,9%)Csóka (Čoka) 2240 (55,6%) Bácsföldvár (Backo Gradište) 2102 (41,1%)Bajmok (Bajmok) 2052 (27,6%)Hajdújárás (Hajdukovo) 2022 (87,4%)Székelykeve (Skorenovac) 1972 (83,7%) Királyhalom, (Backi Vinogradi) 1771 (92,1%)Kispiac (Mela Pijace) 1753 (96,7%)Verbász (Vrbas) 1690 (7%)Oromhegyes (Trešnjevac) 1672 (96,9%)Martonos (Martonoš) 1641 (82,5%)Felsőhegy (Gornji Breg) 1595 (92,4%)Bajsa (Bajša) 1594 (69,3%)Pacsér (Pačir) 1558 (60,3%)Kupuszina, Bácskertes (Kupusina) 1543 (79%)Padé (Padej) 1543 (64,9%)Versec (Vrsac) 1517 (4,2%)Zentagunaras (Novo Orahovo) 1482 (83,8%)Orom (Orom) 1339 (94%)Torontáltorda (Torda) 1323 (90%)Tornyos (Tornjoš) 1278 (80,2%)Magyarcsernye (Nova Crnja) 1236 (81,9%)Kelebia (Kelebija) 1233 (57,5%)Telecska, (Telečka) 1231 (71,5%)Gunaras (Gunaraš) 1205 (95,3%)

Az első 50 szlovákiai, legnagyobb magyar lakossággal rendelkező település, 2011, 221.969 fő

Komárom/Komárno 18506Dunaszerdahely/ Dunajská Streda 16752Pozsony/Bratislava-Mesto 14119Érsekújvár/ Nove Zamky 8863Guta/ Kolárovo 8201Somorja/ Šamorín 7309Rimaszombat/ Rimavská Sobota 7298Nagymegyer/Veľký Meder 6696Párkány/ Štúrovo 6624Kassa/ Košice-mesto 6382Fülek/ Fiľakovo 5792Királyhelmec/ Kráľovský Chlmec 5670Nagykapos/Veľké Kapušany 5604Bős/ Gabčíkovo 4711Galánta/ Galanta 4623Ipolyság/ Šahy 4410Tornaalja/Tornaľa4331Rozsnyó/ Rožňava 3909Zselíz/ Želiezovce 3501Nádszeg/ Trstice 3414Ekecs/ Okoč 3366Vágsellye/ Šaľa 3333Szepsi/ Moldava nad Bodvou 3279Tardoskedd/ Tvrdošovce 3234

Marcelháza/ Marcelová 3228Udvard/ Dvory nad Žitavou 3208Léva/ Levice 3202Ógyalla/ Hurbanovo 3196Pered/ Tešedíkovo2910Nagyfödémes/ Veľké Úľany 2757Naszvad/ Nesvady 2717Nyárasd/ Topoľníky 2690Bátorkeszi/ Bátorove Kosihy 2671Losonc/ Lučenec 2660Szenc/ Senec 2467Tiszacsernyő/ Čierna nad Tisou 2419Jóka/ Jelka 2314Vágdfarkas/ Vlčany 2284Perbete/ Pribeta 2192Nyékvárkony/ Vrakúň 2183Csallóközaranyos/ Zlatná na Ostrove 2045Nemesócsa/ Zemianska Olča 2014Nagymácséd/ Veľká Mača 1982Felsőszeli/ Horné Saliby 1953Vásárút/ Trhová Hradská 1947Komáromszentpéter/ Svätý Peter 1870Negyed/ Neded 1820Szőgyén/ Svodín 1808Rimaszécs/ Rimavská Seč 1763Alistál/ Dolný Štál 1742

Az első 50 szlovákiai, legnagyobb magyar lakossággal rendelkező település, 2011, 221.969 fő

Komárom/Komárno 18506Dunaszerdahely/ Dunajská Streda 16752Pozsony/Bratislava-Mesto 14119Érsekújvár/ Nove Zamky 8863Guta/ Kolárovo 8201Somorja/ Šamorín 7309Rimaszombat/ Rimavská Sobota 7298Nagymegyer/Veľký Meder 6696Párkány/ Štúrovo 6624Kassa/ Košice-mesto 6382Fülek/ Fiľakovo 5792Királyhelmec/ Kráľovský Chlmec 5670Nagykapos/Veľké Kapušany 5604Bős/ Gabčíkovo 4711Galánta/ Galanta 4623Ipolyság/ Šahy 4410Tornaalja/Tornaľa4331Rozsnyó/ Rožňava 3909Zselíz/ Želiezovce 3501Nádszeg/ Trstice 3414Ekecs/ Okoč 3366Vágsellye/ Šaľa 3333Szepsi/ Moldava nad Bodvou 3279Tardoskedd/ Tvrdošovce 3234

Marcelháza/ Marcelová 3228Udvard/ Dvory nad Žitavou 3208Léva/ Levice 3202Ógyalla/ Hurbanovo 3196Pered/ Tešedíkovo2910Nagyfödémes/ Veľké Úľany 2757Naszvad/ Nesvady 2717Nyárasd/ Topoľníky 2690Bátorkeszi/ Bátorove Kosihy 2671Losonc/ Lučenec 2660Szenc/ Senec 2467Tiszacsernyő/ Čierna nad Tisou 2419Jóka/ Jelka 2314Vágdfarkas/ Vlčany 2284Perbete/ Pribeta 2192Nyékvárkony/ Vrakúň 2183Csallóközaranyos/ Zlatná na Ostrove 2045Nemesócsa/ Zemianska Olča 2014Nagymácséd/ Veľká Mača 1982Felsőszeli/ Horné Saliby 1953Vásárút/ Trhová Hradská 1947Komáromszentpéter/ Svätý Peter 1870Negyed/ Neded 1820Szőgyén/ Svodín 1808Rimaszécs/ Rimavská Seč 1763Alistál/ Dolný Štál 1742

közigazgatás

oktatási-tudományos rendszer

vallási intézmények

politikai szervezetek

művelődési intézmények

gazdaság

művelődés-orientált gazdasági intézmények

megyei tanácsok iskolarendszer

történelmi egyházak RMDSZ színházak

könyv- és lapkiadók, szerkesztőségek

városi önkormányzatok Egyetemek

neoprotestáns egyházak platformok

közkönyvtárak (városi, községi) Könyvesboltok

községi önkormányzatok      

múzeumok, egyéb gyűjtemények

Írott-, audiovizuális-, elektronikus média egy része

        művelődési házak

        közszolgálati média

kistérségi társulások

oktatást támogató alapítványok

vallási intézmények (CE Szövetség)

más magyar pártok

program-szervező int. (TranzitHáz)

irodalmi kávéházak, művészkocsmák

településfejlesztő egyesületek és alapítványok

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szövetségek,

pártok háttérintézményei (pl. Communitas)

tánc-zene csoportok

gazdasági egységek kulturális programszervező háttérintézményei

községi periodikák

tudományos-kutató intézetek (EME)

egyesületként működő vallási közösségek(Hit Gyülekezete)

ifjúsági politikai szervezetek (MIÉRT, stb.)

színjátszó csoportok

 

  egyetemi háttérintézmények

szórvány-ügyi intézmények  

tájházak, egyéb gyűjtemények

 

  szakfolyóiratokszakkönyvtárak

egyházi ifjúsági körök    

 

    nőszövetségek         diáktanácsok

(középiskola)egyházi kórusok  

   

  Diák-érdekvédelmi szervezetek (OMDSZ, KMDSZ)

Klubszerűen működő ifjúsági házak  

   

   

egyházi könyvtárak

     

  ismeretterjesztő intézmények

egyházi folyóiratok

   

3. A két évtized legfontosabb folyamatai a magyar-magyar viszonyban

A magyar kisebbségi közösségekben megfogalmazott követelések

- A magyar, mint regionálisan hivatalos nyelv

- Oktatási és a kulturális életük saját maguk által való igazgatása

- A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek

- Gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség

- A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése

- Folyamatos parlamenti, önkormányzati, …kormányzati képviselt igénye

- A jó szomszédság

- A magyarországi egyéni emancipáció

3.1. A legfontosabb folyamatok: az integráció

• Euro-atlanti

• állampolgári közösségek létrehozása

• fogyasztás (új európai középosztály minták)

• médiatér (globális-angol/ „szláv”/ magyar)

3.2. A legfontosabb folyamatok: a magyar kisebbségi közösségek

önálló entitások• kényszerközösség• szétfejlődés• sorsközösség/ regionális közösség

- Ausztria, Szlovénia, Horvátország: diaszpóra

- Ukrajna, Szerbia: homogenizálódó közösségek

- Szlovákia, Románia: rétegzett (kvázi) társadalmak

3.3. A legfontosabb folyamatok: a magyar nemzetfogalom átalakulásaHorthy-korszak: állam és kultúrnemzeti felfogás kettőssége (revíziós jövőkép)

Kádár-korszak: plebejus nemzetfogalom (az életszínvonal és konfliktusmentesség a legfőbb érték)

90-es évek: kulturális nemzetfogalom + a többközpontú magyar nemzet létezése + a magyarországi állampolgári közösség alakulása

3.3.1. A kettős állampolgárság ügye

- Nem a külhoni magyarság problémái, hanem a magyarországi pártpolitikai harc határozta meg.

- Politikai döntésképtelenség és hisztéria állt be.

- Hatása:- Mo nem tudja a kisebbségi magyarok mindennapi problémáit megoldani.- Legitimmé vált a kisebbségi magyar közbeszédben a Mo kritika.- 2006-tól a nemzeti és az antikommunista retorika háttérbe szorul a FIDESZ-nél- Lejáratódott a hosszú távú felelősség, a modernizációs nyelv

3.4. A határtalanítás nehézségeiA Trianonhoz való viszony: sorstörténet/sorsélményMo: országcsonkítás, revíziós kultuszHtm: a státus létrejötte; nemzetiesített közösségi élet;

politikafüggőség

A haza fogalmának mássága: otthon és hazaMo: a haza és az ország azonosságaHtm: a szülőföld + a magyar kultúrát használók

közössége=regionális azonosság – virtuális haza fogalom, oteonosság deficit

Többség-kisebbség probléma: egyetértés/ értés/ megértésMo: nemzetileg homogén országHtm: kétnyelvűség; a kulturális pluralizmus számukra eleve

adott, a többes igazság magátóléreetődése

Egyenrangúság és kompetenciák:Mo sikeressége és megítélése / A mo-i szerkezetek automatikus használata„Adófizető” és az „áldozat”A kompenzáció: htm:emancipáció ua. mo-

i:identitáspolitikai deficit pótlása