Szélsőjobboldal a Horthy-korban

Paksa Rudolf

Fogalmi keretek

magyar szélsőjobboldal

nemzetiszocialistáknácik

MOVEÉMEébredők fajvédő

k

hungaristák

kaszáskeresztesek

Turul Szövetség

tiszti különítmények

horogkeresztesek

jobboldali radikálisok

MNSzPNemzeti Frontmagyarszocialis

ták

neonácik

radikális keresztényszocialisták

fasiszták

újnyilasok

újhungaristák

hitleristák

Szálasi-pártnyilas

oknyilaskeresztesek

NSDAPLáthatatlan front

keresztény nemzetiszocialisták

NyKP

A modern szélsőjobboldal

Az 1918/1919-es forradalmakra adott válasz Kettős tagadás:

– Monarchia liberális kapitalizmusát– Tanácsköztársaság ateista és internacionalista kollektivizmusát

Helyette:– Erős, keresztény és nemzeti alapon álló államot– Korlátozott piacgazdaságot, állami szerepvállalást

– Társadalmi szakadék csökkentését– Szent István-i Magyarországot (függetlenséget a Habsburgoktól, Nagy-Magyarország területi egységét)

Közös jellemzők

soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita (antiparlamentáris)

1919 – forradalmi változás

Megszállás, összeomlás

Szélsőjobboldal az OMM-ban?

A dualizmus politikai rendszere klasszikus 19. századi polgári parlamentarizmus, nem pedig modern (20. századi) tömegdemokrácia.

Modern „szélsőjobboldal” sem létezhet – mást értettek a jobboldal (a fennálló rendszer híve, kormánypárti) és baloldal (ellenzéki) alatt.

Mo-n a 19. századi értelemben vett „jobbszél” (monarchisták) sincsenek.

A modern szélsőjobboldalnak sine qua nonja az ellenforradalmiság/antikommunizmus.

A szélsőjobboldal gyökerei

függetlenségi hagyomány nacionalizmus és birodalmi gondolat antimodernizmus antiszemitizmus agrárius mozgalom politikai katolicizmus, keresztényszocializmus

faji alapú gondolkodás turanizmus

A szervezetalakulás három hulláma

Területvédő szervezetek (1918.nov.–1919. febr.)– MOVE, ÉME, MANSz, Piros-Fehér-Zöld Blokk

Ellenforradalmi, kommünellenes (1919.márc–júl.)– Fehérház Bajtársi Egyesület, 1919. Júniusi Bajtársak Szövetsége, ABC, Aradi-Szegedi Ellenkormány, Nemzeti Hadsereg

Nemzeti–keresztény (1919. augusztusától)– MINE, MONE, MÜNE, MMÉNSz, egyetemi bajtársi szövetségek (Turul, Hungária, Centrum, Szent István stb.), kereszténypártok, titkos társaságok (pl. Ex)

Ernyőszervezet: TESZ

„Keresztény és nemzeti”

1919-ben elterjedő hívószó a Tanácsköztársaság markáns elutasítása (ellenforradalmiság)

Jelentése:– Keresztény = nem zsidó, nem ateista, nem szabadkőműves

– Nemzeti = nem internacionalista

Keresztény(szocialista) remények: valódi keresztény reneszánsz a cél

Keresztényszocializmus Prohászka Ottokár

– Rerum novarum szellemében, Marx ellen– Modern, demokratikus rendszerrel összenövő egyházat! – Katolikus megújulás vezérszónoka– „zsidó szellemiség” = modernizmus negatív hatásai (kíméletlen kapitalizmus, ateizmus, szekularzáció) > „elzsidósodás” ellenes,

– Zsidóság teljes (nyelvi, kulturális, vallási) asszimilációját!

– „hungarizmus”: „idegenek” (németek, zsidók) helyett magyar parasztságból feltöltendő középosztályt!

Bangha Béla (jezsuita)– sajtóapostol

Zadravecz István (ferences, NH tábori püspöke)– Gyújtóhangú szónok, antikommunista (antiateista)– Igazságosabb, demokratikus nemzeti királyságot!

Kulcsesemények

+ Budapesti bevonulás (1919. november 16.) +- Országos Antiszemita Párt alakulása után Népszava

és Az Est szerkesztőségének feldúlása (1919. december 6.)

+ Somogyi–Bacsó gyilkosság (1920. február 17.) - demonstratív temetés (1920. február 22.)+ Horthy kormányzóvá választása (1920. március 1.)+ Numerus clausus törvény (1920. szeptember) - Teréz-körúti rendőrgyilkosság > különítmények

felszámolása (1920. november 11.)+- Lajtabánság (1921. ősz-tél) > Soproni népszavazás+ Budaörsi csata (1921. október 23.) > Habsburg-ház

trónfosztása- Gömbös szakít Bethlennel (1923 augusztus)

Küzdelem a numerus claususért

A törvény megszületése a radikális jobboldal látványos eredménye és szimbolikus győzelme (saját nemzetkoncepció érvényesítése, új korhangulat)

Szimbolikus küzdelem a régi liberális nézetek és az új fajvédő etnicista gondolkodás között

A tét: – megmarad-e a zsidókvóta? – mi lesz a politikai antiszemitizmussal?

A NC az 1920-as években ~5.000 zsidó diák elől vette el a továbbtanulás lehetőségét

Az antiszemitizmus két változata

Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)

Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés

Kulturális

Biológiai

Bethlen István

Bangha Béla

Szálasi Ferenc

Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy

Győző

Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula

Horthy a konszolidáció mellé áll

1922/23: Horthy egyértelműen a konszolidáció mellé áll

„Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”

Csalódott szélsőjobboldal

Keresztényszocialista csalódás (Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Zadravecz István stb.): a rendszer csak hivatkozik a kereszténységre

Különítményes csalódás (Prónay Pál): Horthy csak a hatalom megszerzéséig támaszkodott a Nemzeti Hadseregre

Fajvédő csalódás (Gömbös Gyula): Bethlen elszabotálja a nagy társadalmi-gazdasági változásokat

A fajvédőpárt

Gömbös Gyula: fajvédőpárt (1924)– Hivatalos neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

– kik ők? katonák, hivatalnokok, újságírók– program: zsidókorlátozás, pozícióba kerülés– eredmény: 1926 választási vereség– 1927 a fajvédőpárt feloszlatása

egykori fajvédők életútjai: széttartóak, de a harmincas évekre mindannyian nyilasellenesek– pl. Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, Héjjas Iván

Magyar „fascista” pártok

Párt nélkül maradt fajvédők Mussolini nemzetközi népszerűsége 1927. április 5. olasz-magyar örökbarátsági szerződés

Mussolini életrajzok, beszédek, ismertetések a fasiszta Olaszországról

Kérészéletű magyar fasiszta pártok és lapjaik

Jelentőségük: új fogalmak (korporativizmus)

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.