Családban marad Supplementum

Nemespanni füzetek I.

A NEMESPANNI MAGYAR ISKOLAKRÓNIKA

1926 – 1939

Révkomárom

2013

1

A nemespanni iskolakrónika (1865/1926-1939) Családban marad Supplementum - Nemespanni füzetek I.

krónikaíró: Agárdy László (1872-1949) és id. Csiffáry JenŊ Aurél (1895-1967)

közreadja: Csuthy András

a fényképek Csiffáry JenŊ János (Nemespann), özv. Czibula Zoltánné Csuthy Etelka, id.

Csuthy Ferenc (Vágsellye) és Zsittnyan Aurél (Révkomárom) tulajdonában vannak

elsŊ kiadás (lezárva: 2014. január 4.)

megjelenik Révkomáromban 25 példányban

a kiadvány elérhetŊ a http://www.csuthy.sk címen is

minden jog fenntartva

A kiadványt a tervek szerint a következŊ intézmények kapják meg nyomtatásban:

1. Bibliotheca Hungarica, Šamorín

2. Etnologické centrum, Komárno

3. Farský úrad Veľký Cetín, Veľký Cetín

4. Kniţnica obce Paňa, Paňa

5. MTA Könyvtára, Budapest

6. MNM Könyvtára, Budapest

7. MNL, Budapest

8. MTT, Budapest

9. OSzK, Budapest

10. Podunajské múzeum v Komárne – Kniţnica Istvána Kultsára, Komárno

11. Prímási Levéltár, Esztergom

12. SGHS, Martin

13. SNA, Bratislava

14. SNK, Martin

15. SNM Ústredná Kniţnica, Bratislava

16. MV SR - ŠA Nitra, Ivanka pri Nitre

17. MV SR - ŠA Nitra pobočka Komárno, Komárno

18. MV SR - ŠA Nitra pobočka Šaľa, Šaľa

19. Univerzitná kniţnica, Bratislava

20. Vágsellyei Magyar Ház könyvtára, Šaľa

Külön köszönetet mondok az adatközlŊknek szíves segítségükért:

Babos Sándor (Nemespann), Csekey Imre (Nemespann), Csiffáry JenŊ János (Nemespann),

Csiffáry Károly (Pozsony), Csiffáry Melinda (Nemespann), özv. Czibula Zoltánné Csuthy

Etelka (Vágsellye), id. Csuthy Ferenc (Vágsellye), Mácsay Ottó (Nemespann), Motesíky

Árpád (Verebély), Sámson Ottó (Nyitra), Szabó DezsŊ (Kassa), özv. Zábojník Ferencné Rácz

Mária (Nemespann), Zsittnyan Aurél és Éva (Révkomárom), Chlpíkné Gerhart Mária

(Nemespann)

2

Csuthy Sándor (1900-1992) emlékének

3

Tartalomjegyzék

ElŊszó az átirat elsŊ kiadásához . . . . . . . 4

Nemespann rövid helytörténete (rövidített változat) . . . . 5

Az iskola ismert tanárai . . . . . . . . 13

Agárdy László (1872-1949) rövid életrajza . . . . . 15

id. Csiffáry JenŊ (1895-1967) rövid életrajza . . . . . 17

Zsittnyan István (1916-1997) rövid életrajza . . . . . 23

Sámson Ottó (1935) rövid életrajza . . . . . . 25

Nemespanni iskolakrónika . . . . . . . 26

A nemespanni iskolák pecséttörténete (pecséthasználati vázlat) . . 86

Zárszó . . . . . . . . . . 92

Školská kronika Maďarskej základnej školy v Pani (1926-1939) – zhrnutie 94

A sorozat további tervezett részei . . . . . . 95

Függelék . . . . . . . . . . 96

Képmelléklet

Dokumentumok

Csiffáry Imre családfája

Zsittnyan István családfája

4

ElŊszó az átirat elsŊ kiadásához

Még anno 2002 nyarán kértük el Csiffáry JenŊtŊl, édesapám unokatestvérének

férjétŊl, a nemespanni magyar általános (alap) iskola “krónikáját” lemásolás céljára.

Természetesen „Jancsi” bácsi kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre e ritka

kordokumentumot. Az elhatározás célja a ma már nem létezŊ iskoláról szóló bejegyzések

szöveghű átírása volt.

A elektronikus formából történŊ gépelés folyamata 2008 februárjában kezdŊdött el,

befejezése után pedig a további források és kútfŊk felkutatása. Az itt közölt elsŊ kiadás a

szöveg mihamarabbi közreadását tűzte ki célul, hiszen a "digitalizálás" óta, több mint tíz év

telt el. Így a háttérkutatásra kevesebb idŊ maradt és azt a késŊbbi bŊvített kiadásokban

kívánom kiegészíteni. A megfelelŊ helyeken a szöveget megjegyzésekkel láttam el saját

kutatásaim alapján. A kiadványt az érdeklŊdŊk számára az interneten is elérhetŊvé tesszük.

A krónikában leírtakból a “szerzŊk” kilétére is fény derül. 1932. szeptember 1-i

tanévkezdéskor vonult nyugdíjba, 41 évi szolgálat után, Agárdy László kántortanító. Minden

bizonnyal Ŋ vezette a naplót gyakorlott és szép, könnyen olvasható írásával. Sajnos az ez után

következŊ részek nehezebben betűzhetŊek. Ezeket a késŊbbi elhelyezésbŊl ítélve id. Csiffáry

JenŊ keze nyomának tulajdoníthatjuk. A margón lévŊ jegyzetek többsége is tŊle származhat,

ezeket egészítik még ki az inspektorok bejegyzései (láttamozásai).

Az iskolakrónika, a falu vegyes nemzetiségű lakossága révén, a szlovákiai magyarság

helyi történetének egy szeletét mutatja be. Remélem hogy e rövid kordokumentum közelebb

hozza számunka Nemespann XX. századi (fŊként két világháború közötti) történetét,

megismertet a magyar iskola hétköznapjaival és a helytörténészeken kívül a genealógusok

munkáját is segíti majd.

Nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Csiffáry JenŊnek, Csiffáry

Melindának, édesapámnak id. Csuthy Ferencnek, nagynénémnek Czibula Etelkának,

Motesíky Árpádnak, Zsittnyan Aurélnak és Évának, ill. azon levéltárak és könyvtárak

munkatársainak, akik forrásanyaga és segítsége nélkül ezen forrásközlés sokkal szegényebb

lenne.

Végezetül szeretném kérni a kedves olvasókat, hogy ha esetleg rendelkeznek

információkkal korábbi esetleg késŊbbi iskolakrónikákról, ill. fényképekkel, vagy egyéb

dokumentumokkal, hogy értesítsenek és segítsenek a remélhetŊ jövŊbeni kiadások

kibŊvítésében. Bárminemű további kiegészítést szívesen veszek, köszönettel

2013. január, Vágsellye Csuthy András

5

Nemespann rövid helytörténete (rövidített változat)

Nemespann (szk. Paňa) a nyitrai járás egyik községe. A település gazdag múlttal

rendelkezik1. Ezen múlt "sokáig", a magyar nemzet történetéhez (is) kapcsolódott. A

magyarság fokozatos fogyatkozásának eredményeként azonban mára a 2011-es népszámlálás

adatai alapján is a kisebbségi szórványtelepülések közé sorolható.

A falu elsŊ fennmaradt írásos említése 1239-bŊl való (Poonh). Ekkor IV. Béla

adománylevelében az esztergomi érsekség falvait mentesíti az állami adók alól2 (Ezt is

megerŊsíti I. Mátyás 1465-ben3, ill. II. Ulászló 1498-ban). A határrészében található

középkori elpusztult települést, Zsigárdot 1156-ban (Asgar)4, 1232-ben (ysgar)

5 és 1285-ben

(Pon, ill. Zygeere) is említik6. A nevének eredetére az egyes kutatók eltérŊ nézeteket

vallanak.

Már az elsŊ írásos említés óta az egyházi birtokrendszer "közigazgatásába" tagozódott

be. 1310-ben a Nyitrai káptalan hitelesíti a panni nemesek egymás közti bérleti szerzŊdését7.

1335-ben a Nyitrai káptalan egy báhonyi birtokeladással kapcsolatban említ itteni birtokot8.

1353-ban a Budai káptalan jelentésében, Miklós nádor fiának Domokosnak beiktatásánál,

1 A faluról eddig tudomásom szerint csak egy rövid szlovák nyelvű falumonográfia jelent meg: Hunka, J./

Mácsay, O. 1999: Paňa 760 rokov 1239-1999. Nitra. A jövŊben a források folyamatos közlése mellett tervezzük

egy nagyobb lélegzetvételű történeti leírás megjelentetését is. 2 Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis A, No. 17; Fejér, G. 1829: Codex diplomaticus Hungariae

ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 152-155 Pooh alakban; Knauz, N. 1863: Az Esztergomi FŊegyháznak

okmánytára. Esztergom, 28-29 No. 35; 1874: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I, 329; Szentpétery, I. 1927:

Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, 201-202 No. 660; Prokopp, Gy. 1966: Az

esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára. Levéltári Közlemények 37, 133 No. 175 Pon alakban; Marsina,

R. (Ed.) 1987: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae II. Bratislavae, 40/ No. 55: 35-37; Györffy, Gy.

1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 443; Kis, P. 2004: A királyi szolgálónépi

szervezetek. Doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, 96. 3 MOL, DF, U szekció, Prímási Levéltár, AR U 469/ A 17, 248088 p. 11; 248089 p. 9; Teleki, J. 1855:

Hunyadiak kora Magyarországon - Oklevéltár XI. Pest, 105-114; Szentpétery, I/2. 1927, 201-202 No. 660, a

hitelességérŊl felmerülŊ kételyt lásd még 348 No. 1125. 4 Fejér, G. 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis II. Budae, 140-143; Kniezsa, I. 1939:

Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, 173. 5 Knauz, N. 1866: Az Esztergomi FŊegyháznak okmánytára II. Esztergom, 35-37 No. 50; 1871 Az esztergomi

főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. Pest, 17-18 No. 18, 69-70 No. 57; Wenzel,

G. 1873: Árpádkori új okmánytár - Codex diplomaticus Arpadianus continuatus XI. Pest, 241-242 No. 168;

Marsina, R. (Ed.) 1971: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I. Bratislavae, No. 392. 6 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Családi levéltárak (P szekcióból), Ghyczy család (Q 81), DF

68086; Szőllősy, K. 1911: A felsŊszŊllŊsi SzŊllŊsy-család krónikája. Budapest, 130-132; Györffy 1998, 443. 7 Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis R, No. 4; Lipszky, J. 1808: Repertorium. Budae, 494; Knauz, N.

1882: Monumenta ecclesiae Strigoniensis II, 617; Prokopp, Gy. 1966: Az esztergomi prímási levéltár XV.

századi leltára. Levéltári Közlemények 37, 122 No. 55 Poon alakban esetleges utalás ismeretlen oklevél alapján;

Sedlák, V. 1980: Regesta Diplomatica nec non Epistolaria Slovaciae I. Bratislavae, 324-325 No. 742-743;

Kristó, Gy. 1992: Anjou-kori Oklevéltár II. 1306-1310. Budapest-Szeged, 369-370 No. 846-847; Györffy

1998, 443; Hunka/ Mácsay 1999, 6. 8 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311),

DF 3452 1342-es átiratban; Kristó, Gy./ Makk, F. 2004: Anjou-kori Oklevéltár XIX. 1335. Budapest-Szeged,

364 No. 809.

6

Szentmihályúr határjárásában szerepel9. 1397-ben katonák gyújtották fel a települést

10 (?).

1400-ban Luxemburgi Zsigmond a Nyitrai káptalanhoz intézett iratában, a szolcsányi

erdŊben tett práznóci hatalmaskodó nemesek mellett szerepel Pon (dictus) Péter fia András11

.

1403-ban, 1435-ben és 1448-ban az esztergomi érsekség dokumentumaiban tűnik fel, a 15.

század közepén pedig a husziták okoztak károkat a településen12

. A középkorban határában út

vezetett, amelyen áthaladókat Vajkon vagy Kalászon vámoltatták13

.

A mohácsi csatavesztés után, több török támadás érte a falut. A források szerint az

elsŊ támadás 1530 szeptemberében következett be14

. 1545-ben a török a közeli Alsó- és

FelsŊcéténnyel együtt Pannt is feldúlta, majd 1554-ben Verebély környékével együtt

szenvedett súlyos károkat. Sajnos az Oláh Miklós-féle 1550-1554 körüli évekbŊl származó

prediális székek összeírásában még a falu alig szerepel, de az 1554-bŊl származó leírás

szerint 1 kuriális predialista telek volt a faluban15

. 1570-ben már az Esztergomi szandzsák

fennhatósága alatt (is) állt, melynek adóösszeírása szerint 5 háza és 28 fejadófizetŊ lakosa

volt16

, sŊt az elsŊ nevén (Gergely) ismert bíró (?) is szerepel benne, de tulajdonképpen

kétszeresen adózott a töröknek és az esztergomi érsekségnek is. Az 1571-1573-as

összeírások szerint 29-en lakták, 1572-ben pedig körülbelül 20-an17

. 1587-1592 között

készült urbáriumban Pan alakban szerepel18

. 1593-ban Szirmay Jánosné Csanka Ilona 100 Ft-

ért elzálogosítja bizonyos kuriális telkét Sárközy Istvánnak19

. 1599-ben a török ismét Nyitra

vidékét is dúlta20

. 1876-ban 188 db ismeretlen korú aranyérem, valamint 1912 körül a faluban

9 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311),

DF 24903 1365-ös átiratban; Nagy, I. 1891: Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Hungaricus

Andegavensis VI (1353–1357). Budapest, 92-94 No. 55. 10

Slovenský národný archív, Hodnoverné miesto Konventu premonštrátov v Jasove, Antiqua Docum. fasc.

1383-1399. (F.); Mályusz, E. 1951: Zsigmondkori oklevéltár I (1387-1399). Budapest, 521 No. 4723; Hunka/

Mácsay 1999, 6-7 ez alapján valami tragédiáról lehet szó, mivel a forrásban lakatlan helységként van

feltüntetve. Felmerült azonban a gyanú, hogy ezen említés inkább Pány (szk. Paňovce) falura vonatkozhat. 11

MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311),

DF 8529; Mályusz, E. 1956: Zsigmondkori oklevéltár II/1 (1400–1410). Budapest, 1 No. 3. 12

Chaloupecký, V. 1937: Středověké listy ze Slovenska. Praha, 29 No. 26; Hunka/ Mácsay 1999, 7-8. 13

Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 137. 14

Dedek, C. L. 1899: IV. Nyitravármegye az ország három részre oszlásának idejében - Török betörések. In:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye. Budapest, 613. 15

Urbaria et Conscriptiones 45:25, fol. 36 (pag. 45) Az 1553-as urbáriumban ugyan felsorolják az érsekség

birtokai között; Ozorai, J. 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom, 110-113. 16

Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 65-66 No. 94 Pánja. 17

Urbaria et Conscriptiones 45:26, 100:52(a), 22; Ethey, Gy. 1941: A verebélyi érseki nemesi szék I. Magyar

Családtörténeti Szemle VII/V, 105; Marsina, R./ Kušík, M. 1959: Urbáre feudálnych panstiev na Slovensku I.

Bratislava, 282 No. 11/ 150 29-en (?), 308 No. 11/ 29v; Oslanský, F. 1986: Predialisti ostrihomského

arcibiskupstva na Slovensku do začiatku 16. storočia. Historický Časopis 34/4, 492 36. jegyzet - lásd Prímási

Levéltár, Liber sancti Adalberti - E, fas. 2-3; Acta Protocollaria B Oláh, 19, 60. 18

Urbaria et Conscriptiones 45:29. 19

FLE, Hiteleshelyi Levéltár, Lib. 9 1593 fol. 298. 20

Matunák, M. 1889: Nagy-Surány hajdani vára történeti vázlata. Érsekujvár, 17-18; Dedek 1899, 617-618;

Tátrai, P. 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. Földrajzi értesítŊ LIV/ 3-4, 323.

7

nagyobb 16. századi éremlelet került elŊ. A második lelet 51 db ezüstérme és további tallérok

és garasok az 1580-as és 1590-es évekbŊl származtak és egy támadás során rejthették el az

ellenség elŊl21

.

1608-ban Forgách Ferenc esztergomi érsektŊl Panyi Balázs után több rokon család

kapott itt adományt22

. 1613-ban Bacskády Ferenc eladta itteni részét Kristóf Mihálynak23

. A

zsitvatoroki béke után 1618-ban 60 falu24

fizetett adót a töröknek Nyitra és Bars vármegye

déli vidékein. 1627-ig újabb 9 falut foglaltak el Bars vármegyében és ezer embert hurcoltak

el. A következŊ években felégették Verebély és Aranyosmarót környékét (kb. 10 falut) is.

1632-ben a török feldúlta Cétény vidékét25

. 1650-ben Horváth István ellentmondott Bajkay

András birtokbaiktatásának26

. 1652-ben özv. Bacskády Ferencné Ferenczy Erzsébet fiai

nevében kölcsönös örökösödési egyezséget köt a Kereskényi családdal több helységben,

köztük Pannon lévŊ birtokaikat illetŊn27

. 1652-ben id. Hamar András egy kuriális telkét 60

Ft-ért Munkády Annának zálogosítja el28

. 1653-ban id. Hamar András és fia András

ellentmond Balogh István szerzŊdésének bizonyos panni szŊlŊt illetŊen29

. 1663 Ŋszén elesett

Érsekújvár, majd Nyitra vára is és így a török dúlások áldozatává vált az egész környék30

.

1664-ben a török adólajstrom szerint 39 házában 46 család élt. SzŊlŊművelés már ekkor is

folyt a falu határában (must tizedbŊl 330 pint - 1650 akcse, akkoriban kb. 25 forint)31

. Az

írott források alapján 1683-ban 18 panni származású predialista vesztette életét a Párkányi

21

Hlinka, J./ Kraskovská, Ľ./ Novák, J. 1968: Nálezy mincí na Slovensku II - Nálezy stredovekých a

novovekých mincí na Slovensku. Bratislava, 93 No. 204, 177 No. 528, 182 No. 558; Slovenský letopis I 1876,

84; Gond, I. 1876: Adatok Nyitramegye régészeti fontosságához. Nyitrai Közlöny 9.; Századok 1876/4, 353;

Arch. Ért. XIII 1879, 408; Harsányi, P. 1912: Éremleletek. Numizmatikai Közlöny XI/4, 140; 1913 Jelentés a

Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi állapotáról, 51, 63; Huszár, L. 1939: A Fortuna-utcai éremlelet Budán.

Tanulmányok Budapest Múltjából 7, 182; 1879-ben az elsŊ leletbŊl SŊtér Ferenc adománya révén jutottak

darabok a Magyar Nemzeti Múzeumba, ill. 1912-ben 20 db-t vásároltak meg a második leletbŊl. 22

MV SR - ŠA Nitra, fond Sántó (Szántó) z Pane 1623 – 1854, 4. doboz; Nagy, I.: Magyarország családai

czímerekkel és nemzékrendi táblákkal; Keresteš, P./ Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šlachty na Slovensku IV

- Nitrianska stolica. Bratislava, 43, 208. 23

Keresteš/ Čisárik 2010, 7. 24

Ez valószínűleg azon 5 híján 60 falura vonatkozhat, amelyet Komárom, Nyitra, Bars és Hont vármegyébŊl

átadtak a töröknek 1618. áprilisában és májusában. Pann ugyan nem szerepel a listán, azonban Cétényt és

Verebélyt leszámítva az összes környezŊ falu igen (Odescalchi, A. 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából.

Budapest, 77-78). 25

Óváry, L. 1875: A nyitrai központi bizottság jelentése. Századok 1875/8, 529. 26

FLE, Hiteleshelyi Levéltár, Lib. 18 1650 fol. 542/572. 27

SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115. (mikrofilm) 28

SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 152. (mikrofilm) 29

SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 259. (mikrofilm) 30

Kopčan, V. 1983: Nové Zámky ako centrum osmanskej provincie. Castrum Novum 2, 129-143. 31

Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 282.

8

csatában, további 6 személy azonban épségben hazatért32

. A település csak 1684-ben

szabadult fel a török iga alól.

A török idŊk után rendezték a birtokügyeket és mivel Nemespann közigazgatásilag az

esztergomi érsekség verebélyi és szentgyörgyi széke alá tartozott mint az egyházi nemesek

kuriális faluja (egészen 1848-ig), az új birtokosoknak fŊképp Kollonich Lipót bíboros

juttatott adományokat 1699-ben és közvetlen utána33

, majd 1730-ban Eszterházy Imre34

és

késŊbb Csáky Miklós érsek is 1755-ben. EgyelŊre legkésŊbbrŊl Czibulya István

birtokbaiktatásáról van tudomásunk 1793-ból35

. Természetesen a 18. század elejétŊl

kezdŊdŊen már bŊséges forrásanyaggal rendelkezünk a falubeli birtokviszonyokat illetŊen.

1703 novembere és 1707 között a környezŊ falvakkal együtt valószínűleg

Nemespannt is többször katonaság szállhatta meg, ill. dúlhatta fel36

. Több magasabb

beosztású hivatalnokcsalád lakott a faluban37

, valamint malmot is működhettettek38

. 1722-

ben felépült a falu Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma, melynek

tornya csak valószínűleg az 1810-es években épülhetett fel39

. 1793-ig a faluban működött a

szék egyik börtöne és hajdúszállása40

. A közbirtokosság szabályzata 1797-bŊl másolatban

maradt fenn41

, míg a hegykönyvet 1804-tŊl vezethették42

. 1848 után a falu Nyitra vármegye

közigazgatása alá került. A legrégebbi ismert pecsétlenyomata még a 18. századból

32

MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban

marad 2009/I, 13-15. 33

PLE, Protocollum L Kollonich; Az adományok közlése egyelŊre várat magára. 34

PLE, Protocollum 12. Eszterházy; Családban marad 2011/II. 35

PLE, Acta Radicalia, Classis R, 44. doboz, No. 222; Kajdacsy Ágnesnek ezúton is köszönöm a segítségét! 36

Archivum Sala - Levéltári évkönyv I. 2004. Vágsellye, 190-192. 37

Kiegészítésül a falusiak iskolázottságához, tudomásunk szerint a bécsi tanintézetekbe iratkozhattak be Szántó

Adalbert 1767-1768-ban (Kissné Bognár, K. 2004: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526-1789.

Budapest, 273 No. 4734; Fazekas, I. 2003: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói 1623-1918 (1951), 294

1749) és Koron Imre 1783-84-ben (Kissné Bognár 2004, 302 No. 5477; Fazekas 2003, 320 No. 1965), ill. a

Bécsi Egyetemen teológiára Cserge Flórián 1844-47 között (Szögi, L. 1994: Magyarországi diákok a Habsburg

Birodalom egyetemein I. 1790-1850. Budapest/ Szeged, 139 No. 3950; Fazekas 2003, 375 No. 2818). 38

A levéltári iratokon kívül erre egy néphiedelem is utal: "a nemespanni vízivó elitta a malom elŊl a vizet"

(Szendrey, Zs. 1938: A nép élŊ hitvilága. Ethnographia 49, 267; Hunka/ Mácsay 1999, 30-31 Zúgó (szk.

Zungov) dűlŊben feltételezik, a dűlŊnevek között szerepel a Tógátnál megnevezés is). 39

MV SR - ŠA Nitra, fond Sántó (Szántó) z Pane 1623 – 1854, 6. doboz, fasc. A/ No. 2 Vizy Katalin 1814-es

végrendelete és annak másolatai. 40

Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis R, 47. doboz, No. 235 1793 Ormosdy jószágigazgató jelentése a

Pánból Verebélyre áttelepített börtönrŊl és hajdúszállásról. 41

MV SR - ŠA Nitra, SAP, 2b doboz (1832), fasc. 3, No. 15 a néveri közbirtokosság szabályzatánál;

Családban marad 2011/2. 42

MV SR - ŠA Nitra, SAP, 7b doboz (1836-37), fasc. 1, No. 2; Családban marad 2011/2 sajnos tudomásunk

szerint nem maradt fenn eredetiben. Nagycétény hegykönyve korábban ismeretlen helyen volt található, mivel

utoljára Presinszky Lajos (1939-2010) tulajdonában lehetett. BŊvebben a hivatkozott helyen.

9

származik, mely eltérŊen a szék településeinek többségétŊl, ahol Szent Adalbert alakja

látható, egy ragadozó madarat ábrázol43

.

1862-ben épült fel Zsigárdon a Szent Orbán kápolna, amelyet 1863. április 19-én

szenteltek fel. A 20. század 70-es éveiben a szŊlŊsök felszámolásánál a kápolnát is

elpusztították44

. 1865-ben Alföldy telkén épült fel a római katolikus iskola épülete, azonban

már korábban is folyhatott tanítás a faluban. 1914-ben az épületet kibŊvítették45

. 1885-ben

hivatalosan is filoxéra sújtotta vidékké nyilvánították a szomszédos Nagycétényt46

, tehát a

betegség valószínűleg Nemespannon is elterjedhetett. 1887-1918 között a vízfolyásokat helyi

szinten rendezték47

. 1918-ban a falu az elsŊ Csehszlovák állam fennhatósága alá került, 1920-

ban a trianoni békediktátummal hivatalosan is elcsatolták. 1922 húsvét elŊestéjén egy része

leégett. Az 1924-ben megrepedt helyett, az új templomi harangot 1929-ben szentelték fel.

1930-ban kérvényezték a rendszeres buszjáratot Pann és Nagycétény között48

. 1932-ben a

templom új freskófestést (Massányi Ödön, ill. Einhoff által) és orgonát kapott49

. Szintén

1932-ben került megnyitásra a szlovák osztály50

, melyet a II. világháború alatt evakuáltak és

végül 1982-ben zártak be (a magyar osztályok még az 1960-as évek elején megszűntek). A

faluban színjátszó kör is működött és állítólag téglaégetŊ vagy vetŊ51

. A két világháború

között erŊs volt a falu mezŊgazdasági jellege, ill. a kommunista pártot is támogatták a

falubeliek. 1920-ban, 1921-ben, 1928 és 1929-ben, ill. 1936-ban a mezŊgazdasági munkások

sztrájkot is tartottak52

.

1938-ban az elsŊ bécsi döntéssel, valószínűleg november 10-én ismét visszakerült

Magyarországhoz. A határ a falu végén lévŊ házak közt, majd helyi kérvényezésre kisebb

43

Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis N, 32. capsa, No. 70/ 7 1791. ápr. 12; Családban marad 2009/I,

15 41. jegyzet; 2010/1, 5-11. 44

1968 Súpis pamiatok Slovenska II K-P. Bratislava, 446; Motesiky, Á. 2005: Szent Orbán ünnepe a

Zoboralján. Múltunk Emlékei 2005 május, 7-8. 45

Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom fŊegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204; Hunka/

Mácsay 1999, 23 1794-ben Pavlovits Mihály volt a kántortanító, 1823-1831 és 1843-1846 között Czibulya

János, 1831-1843 Csery János, 1846-1854 Szentkereszthy Antal, 1854-1893 Hamar József, 1893-1915-1932

Agárdy László, 1915 és 1918 után Csiffáry JenŊ, ill. mások tanítottak. 1848-ban kb. 60-an, 1864-ben 56-an,

1896-ban kb. 90-en tanultak az iskolában (lásd még Schematismus Strigoniensis). 46

Presinszky, L. 2002: Mit hagytak ránk a századok? - Fejezetek Nagycétény történelmébŊl. Somorja, 169;

Drahosova, S. 2005: A szŊlŊfiloxéra járvány Nyitrán és környékén. Komárom-Esztergom Megyei

Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 118-126. 47

Hunka/ Mácsay 1999, 11. 48

Presinszky 2002, 96. 49

Motesíky, Á. 1992: Településlexikon: Magyarok nyomában - Nyitrai járás. Hét 1992/19. sz., 13;

Iskolatörténeti feljegyzések, 12-13. 50

MV SR - ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, fond Obvodný školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, 29.

doboz, fas. 144 (1947-1949) ku kronike Školského inšpektorátu, Paňa – Imrich Brančan levele; S. Siklenka

telkén, a zsikvaiak Hosszú János telkét is megvették (szóbeli közlés). 51

Hunka/ Mácsay 1999, 14 valószínűleg a Tégla égetŊ rét nevű dűlŊben lehetett. 52

Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra. Martin, 13.

10

kiigazítás után a falu mellett húzódott53

. 1940-ben a 2890/1940 M. E. rendelet alapján Bars és

Hont k. e. e. vármegye közigazgatása alá került54

és egészen 1960-ig a verebélyi járásba

tartozott55

. A kis létszámú zsidó közösség 1938-ban 24, 1941-ben már csak 14 lelket

számlált, közülük a háború után csak néhányan tértek vissza. Egykori temetŊjük

NyitraszŊllŊs és Nagycétény határán található. Az akkori országhatár közelsége révén 1943-

ban a nemespanniak közül id. Csiffáry JenŊt és a környékbeliek közül két cétényi embert

helyeztek rendŊrségi felügyelet alá szlovákiai zsidók átszöktetése miatt56

. 1939-tŊl Hanza

szövetkezet működött a faluban57

, a határmenti kereskedelem is megélénkült58

. A háború

alatt, 1942 végén nyílhatott meg a falu postahivatala59

. A második világháborúban 22

falubeli60

halt hŊsi halált a fronton, rajtuk kívül volt még néhány polgári áldozat a

szövetségesek bombázásának következményeként. Az iskola épületérŊl csak annyi

információnk van, hogy a front áthaladásakor a német katonák itt szálltak meg. A falu az

1945. márc. 28.-i szovjet "felszabadítás"61

után a párizsi békeszerzŊdés (1947) értelmében

újból Csehszlovákia része lett. A kommunista pártnak itt erŊs bázisa volt, azonban a II.

világháború végéig politikai hovatartozása miatt a faluból senkit nem vittek el62

, a zsidóság

vagyonát azonban itt is elkobozták63

és felosztották.

Közvetlenül a háború után ismét létrehozták a szlovák általános iskolát, 1951

januárjában pedig újból megindult a magyar tannyelvű oktatás is. 1950-ben létrehozták a

53

Suba, J. 2004: Az elsŊ magyar-szlovák határ leírása, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII,

69; Tátrai, P. 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza, Földrajzi értesítŊ LIV/ 3-4, 318; A falu végén Ŋrség volt, a

Vízkei árok-patak volt a határ. 54

K. Thúry, Gy. 1940 (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelŊre egyesített vármegyék. Budapest, 13,

111 május 15-én, 118, 145 nagybirtokosok. 55

Kročka 1984, 13. 56

MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa 1938-1945, hlavný ţupan, 11. doboz 1942, No. 471; 15.

doboz 1943, No. 246; 15. doboz 1943, No. 245. 57

Hetényi, R. 1943: Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve. Budapest, 209. 58

A visszaemlékezések alapján Szlovákiára jártak ruhaneműért, míg ott az élelmiszer volt hiánycikk. Lapásról

petróleumot hoztak (?). 59

MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa 1938-1945, hlavný ţupan, 13. doboz 1942, No. 823; A

postamester Csekey Károly, majd 1943-tól Csekey József Ferenc volt (MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-

hontianska ţupa 1938-1945, hlavný ţupan, 15. doboz 1943, No. 247). A posta BudapestrŊl vonattal érkezett

Komjátra, onnan pedig lovon hozták Nemespannra, mindössze egy nap alatt (Csekey Imre szóbeli közlése). 60

A templom elŊtti emlékművön 23 név szerepel, azonban Szabó Ferenc késŊbb a 60-as években már

családostól tért haza Kárpátaljáról. Az Ŋ neve a közelmúltig nem volt kiemelve sem. Többen közülük a doni

hadműveletekben veszthették életüket, illetve Mudri Ferenc (1919-1944) neve nem szerepel az emlékművön. A

Hadtörténeti Levéltár adatbázisaiban, az utóbbin kívül elesett katonai személyekre nincs adat. Falubeli

munkaszolgálatosokra és pani születésű Budapesten elhunyt valószínűleg zsidó személyekre viszont van

néhány. 61

Kročka 1984, 13; Hunka/ Mácsay 1999, 31 a szerzŊk szerint ennek során egy szovjet katona is elesett. 62

Lásd Csuthy Sándor készülŊ életrajzát (Csal. mar. 2011/2). 63

MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa 1938-1945, hlavný ţupan, 10. doboz 1942, 317; 15. doboz

1943, No. 210; Hetényi 1943, 28, 31 vármegyei Közjóléti Szervezet útján.

11

helyi termelŊszövetkezetet64

, majd a települést megszűnésre ítélték65

, így a csekély

helybenmaradni kívánó fiatalság nem építkezhetett és a népesség lassan fogyatkozott. Többek

között a nyitrabányai szénbányákba is elmentek dolgozni. 1952-ben bevezették az áramot és

új termelŊszövetkezeti egységeket is létesítettek. 1953-ban egy nyári felhŊszakadás nagy

károkat okozott a termésben és az ültetésre szánt 12 ezer szŊlŊvesszŊt is elvitte66

. 1960-ig a

Verebélyi járás részét képezte, azóta a Nyitrai járás része67

. 1969-ben végbement a patak

regulációja. 1975-ben jött létre az Alsó Nyitrai TermelŊszövetkezet, amelynek az egyesült

Kiscétény és Nyitracsehivel, Lapásgyarmattal, Nagycéténnyel és NyitraszŊlŊssel együtt a falu

is tagja lett68

. 1982-ben a szlovák négyosztályos iskola is megszűnt, jelenleg csak óvoda

működik a faluban. Tudomásunk szerint a Csemadok alapszervezeteinek helyi csoportja

jelenleg hivatalosan nem működik69

.

A legutóbbi 2008-as egyházmegye rendezés szerint a Nyitrai Egyházmegye,

Verebélyi espereskerületéhez tartozik, azon belül Nagycétény fiókegyháza70

. A plébánia

anyakönyvei a nagycétényi parókián, ill. a Nyitraivánkai Állami Levéltárban találhatóak. A

plébánosok névsora 1589-tŊl ismert71

. A temetŊben a mai napig találhatóak értékes sírkövek,

némelyek másodlagos helyzetben sorakoznak, míg mások közülük az eredeti helyükön az

egykori elŊkelŊ hivatalnokréteg72

emlékét Ŋrzi. Feldolgozásuk, tudományos elemzésük még

várat magára.

A falu jelentŊsebb szülöttei között említhetjük Koron Imrét (1762-1800) elŊbb ímelyi,

majd párkányi plébánost73

, Cserge Flórián (1823-1879) ürményi esperest és költŊt74

, Bogyó

64

1977 Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II K-R. Bratislava, 368; Kročka 1984, 13, 23; Kollega

Tarsoly, I. (fŊszerk.) 2005: Révai új lexikona XV (Nem–Rab). Szekszárd. 65

Hunka/ Mácsay 1999, 28. 66

Kročka 1984, 23. 67

Hunka/ Mácsay 1999, 11. 68

Kročka 1984, 24. 69

Családban marad 2009/II, 79-80 A helyi alapszervezet 1952-ben alakult. Alapító okirat vagy jegyzŊkönyv

nem áll rendelkezésre. Szóbeli közlés alapján a falubeliek Nagycéténybe jártak gyűlésre. 70

Kis, J./ Sziklay, J. 1902 (szerk.): A katholikus Magyarország 1001-1901. Budapest, 619; Hegedűs, A./ Tóth,

K. 2000 (összáll.): Esztergomi fŊegyházmegye II. L-Z. Esztergom, 57 No. 480. 71

Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 174; Hunka/

Mácsay 1999, 21-22. 72

Például 1791-bŊl (?) jászapáti Kaszás Sámuelné Pallya Klára szép síremléke (1729k-1791; Kaszás Antal

szentmihályúri plébános anyja; Némethy 1894, 677), kialakítása alapján hasonló korszakból Ferenczy Mihály

verebélyi és szentgyörgyi érseki széki szolgabíró síremléke másodlagos helyzetben, valamint Balogh Nep. János

(1757?-1820) Nyitra vármegyei táblabíró és érseki széki szolgabíró síremléke 1820-ból (?) és Juhász József

(1791-1834) táblabíró és esküdt sírja 1834-bŊl (?). Egyes síremlékeket áthelyeztek, például Szánthó János

(1773-1844) Nyitra vármegyei táblabíró és érseki széki alispánét, ill. bizonyos rendezésekkor eltűnhettek

(Hunka/ Mácsay 1999, 27 Fazekas család). A templomhoz építve található a Lakits család kriptája. 73

Némethy 1894, 113, 213, 293, 700. 74

Némethy 1894, 523; Szinnyei, J. 1893: Magyar írók élete és munkái II (Caban-Exner). Budapest, 302.

12

Alajos (1834-1906) színész, operaénekest75

, Sztankovich GyŊzŊ (1908-1988) újságírót,

Varsányi László (1921-1985) pedagógust76

, Tasáry Gyula, Elemér és Gábor plébánosokat77

és számos verebélyi és szentgyörgyi érseki széki hivatalnokot78

. Valószínűleg szintén a

faluhoz köthetŊ Bartha Mihály esztergomi kanonok, barsi fŊesperes, zebegényi apát, elŊbb

nagytapolcsányi, majd nyitrakorosi plébános is79

.

75

Kenyeres, Á. (FŊszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990; Székely, Gy. 1994 (FŊszerk.): Magyar

színházművészeti lexikon. Budapest; Tóth, Zs. 2004: Szelevény és templomai. Budapest, 6. 76

Szőke, J./ Viczián, J. 1993 (Szerk.): Ki kicsoda Kassától Prágáig? Szekszárd, 323. 77

Hunka/ Mácsay 1999, 22. 78

A teljesség igénye nélkül, néhány: a már említett Balogh Nepomuki János, Deák József, Ferenczy Mihály,

Gaál Ede Vince, Marsovszky Kamil (?), Szánthó Adalbert, Szánthó Nepomuki János, ill. a Lakits és a Gazdagh

család egyes tagjai is ideköltöztek. 79

FLE, Cap. 68, fasc. 9, No. 3-6; Lib. 28 1701, fol. 21; Liber Cantoralis, 146; Némethy 1894, 139, 196, 484;

Kollányi, F. 1900: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 304-305.

13

Az iskola ismert tanárai

Az itteni kántortanítók feleltek a falusi gyermekek generációinak oktatásáért és

részben neveltetéséért (valamint más teendŊik is voltak, például orgonánáltak és a

temetéseket is vezették). Ez a Magyar Királyság idejében természetesen elsŊsorban magyar

nyelven folyt és csak az elsŊ világháború után pár évvel nyílt szlovák nyelvű osztály

Nemespannon (a Siklenka család telkén). A római katolikus magyar iskoláról az 1930-as

évek elejérŊl annyit lehet tudni, hogy 38 kötetes könyvtárral rendelkezett, Vöröskereszt és

segélyezési akciók működtek benne. Az igazgató Csiffáry JenŊ volt egyben a könyvtáros, a

tűzoltóparancsnok és az énekkar vezetŊje is80

.

Itt működŊ ismert tanítok, hivatali idejük szerint felsorolva: Michael Paulovits81

(1794 ?), Pereszlényi János82

(1801), Joannes Czibula83

(1823-1831; 1843-1846), Alexandrus

Csery (1831-1843), Antonius Szentkereszthy (1846-1854)84

, Hamar József85

(1854-1893)86

,

Agárdy László (1893-1932), Csiffáry JenŊ (1915; 1918-1939 ?), Pallya Kálmánné

Martinkovits Margit (1932-?)87

, Zsittnyan István (1942-1945), Boros Mária88

(1951-1954),

Sámson Ottó (1954/1955), Pásztor Lajos (1955/1956, 1957-1959), Haim Gyula (1956/1957),

Fekete Imre (1959/1960), Sivó Lajos. A szlovák iskola tanárai közül ismertek: Augusta

Libantová (Liebaut, 1937-1938)89

, Vojtech Valkár90

, Vladimír Libant, Imrich Brančan (1945-

80

Szerényi, F. 1934 (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja 1918-1933. Bratislava, 269. 81

Az 1999-es faluról írt műben a Szánthó család fondjára hivatkoznak. EgyelŊre sajnos sem az iratot, sem a

pontos jelzetét nem ismerjük. 82

Felesége: Mészáros Mária, fiuk: P. Nep. János (1801. 1. 15, ksz. Csery Sándor nagycétényi kántortanító). 83

Szül. 1789. dec. 16. Czibula István és Rabcsek Borbála fiaként, meghalt: 1846. dec. 25. májvészben. Felesége

Benkovits Anna, akitŊl János (1816. 5. 31. – 1893. 9. 24.) fia, szalatnyai, majd gyerki kántortanító és jegyzŊ, ill.

az 1848-as szabadságharcban Hont vármegyei élelmezési biztos származott. További gyermekei: János (1815. 4.

8. – 1815/1816). Ezúton mondunk köszönetet Madarászné Kajdacsy Ágnes szíves segítségéért. 84

Felfogadási szerzŊdése az 1847-es kánoni vizitációban megtalálható (lásd a mellékleteket). Felesége Szvetko

Antónia, gyermekei: Kereszt. János (1850. 6. 25), Katalin (1856. 1. 18 ksz. Gazdagh Nándor nagycétényi

kántortanító). 85

Szül. 1832. márc. 31. Hamar Gáspár és Ernyey Zsuzsanna fiaként, halálának idŊpontja egyelŊre ismeretlen.

Felesége 1859. november 22-tŊl zsitvagyarmati Szabó Pál lánya Ludovika (1841 körül), gyermekei: Antónia

(1861. 1. 1.), Gyula József György (1862. 4. 6), Mária Ludovika (1864. 4. 5), Vilma Szidónia (1866. 4. 2), Anna

Ludovika (1868. 7. 19), Paulina Ilona (1870. 7. 28), Benedek Béla (1872. 8. 12), Ilona Anna (1874. 5. 15),

Kálmán Vince (1876. 7. 22 – Holics (?), 1963. 6. 8 nyitraszerdahelyi plébános). 1890-ben a kéri tanítóval Zórád

Ferenccel együtt volt Zórád RezsŊ és Csiffáry Hedvig esküvŊi tanúja. 86

Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom fŊegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204. 87

Ţitavský, A. S. (sost.) 1937: Pamätník slovenského školstva za účinkovania prezidenta T. G. Masaryka II.

Bratislava, 112 Csiffáry Eugen, 277 Pallyová-Martinkovičová Margita. Marián Babirát segítségét ezúton is

köszönöm! 88

TardoskeddrŊl (?). 89

MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v Nitre 1922-1949, kr. 23, fas. 88

Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa.

14

1947), Elena Brančanová-Rakovská (1945-1947), Jozef Štepo (1945-1946), Mária Vagacová

(1945-1946), Jozef Korec (1945-1946), Blaţena Illéšová (1946-1947), Pravda Ferencné

Szabó Piroska (1946-1947), Blisková (?), Račeková (?), Barančík (?), Romanová (?),

Hillerová (?), Tothová (?), Macáková (?), Vozaf (?), Vozafová (?)91

.

Az anyakönyvek, sírkövek és egyéb adatok alapján a faluban élhetett Bartl József

(1827/31 körül - 1908) nyugalmazott tanító92

, valamint özv. Estélyi Andrásné Csiffáry Mária

is93

. Szintén itt van eltemetve tornóci Gazdagh Nándor (1815-1870) nagycétényi tanító94

és itt

nŊsült Massányi Ádám alsójattói, majd 1864-1870 között babindáli kántortanító95

, a kápolnai

származású Mahács (?) Ferenc felsŊszŊllŊsi kántortanító96

, a csejtei születésű Szentkereszty

Péter vágvecsei kántortanító97

, a nemespanni születésű Csiffáry Sándor akkor gyaraki

kántortanító98

, ill. anyja révén nemespanni származású Zórád Lajos nagylapási kántortanító

is99

.

A magyar tanítók a 20. század második felében Csiffáry RezsŊnél laktak, amely házat

a Mácsay család vette meg.

90

Brančan levelében tévesen Jozef szerepel; Magyarországról származott, azonban már 1928-ban Nemespannon

lakhatott (Ţitavský 1937), szlovákot tanított, de perfekt beszélt magyarul is, annak ellenére hogy nem szivesen

szólalt meg. A front elŊl azonban elmenekült. 91

Hunka/ Mácsay 1999, 24-25. 92

Az özdögei (valószínűleg német) származású Bartl József kántortanító 1856. január 22-én vette feleségül

Nemespannon Csiszár József lányát Juliannát. Sírköve másodlagos helyzetben a temetŊben ma is megtalálható.

Özdögén a 43., míg Nemespannon az 1869-es népszámlálás alapján a 131 házsz. alatt laktak. Özvegye 1919-ben

segély folyósítását kérelmezte (MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v

Nitre 1922-1949, kr. B4-26a). Özdögén tanított 1867-1868-ban, ahol id. Bartl József is tanított évtizedeken át

(Komlóssy 1896, 201). Gyermekei Mátyás (1856, cipész Verebélyen, felesége 1888-tól Csiffáry Johanna),

Mihály János József (1858, süketnéma), József LŊrinc István (1860, felesége Foltán Mária), Ignác (1862,

felesége 1892-tŊl Foltán Mária), János (1864), János (1867) és Katalin (1872, férje 1890-tŊl komjáti származású

Katerinka Alajos 1864/65k-1903). 93

MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v Nitre 1922-1949, kr. B4-26a. 94

Gazdag József és Gaál Katalin fia. Lányával Cservenyánszkyné Gazdagh Irmával (1852-1877) közös sírban.

A Gazdagh család minden bizonnyal Csiffáry rokonság révén (is) kerültek Pannra. 95

1857. február 23-án vette feleségül Valasik Mihály és Csery Apollónia lányát Máriát; Komlóssy 1896, 206. 96

1861. november 27-én Szabó János lányával Johannával. 97

1866. január 8-án néhai Szabó János lányával Annával. Tanúja volt Sajtoss Dénes vághosszúfalusi iskola-

mester és jegyzŊ. 98

1866. január 16-án Szabó Miklós lányával Annával. Csiffáry Sándor tanári pályafutásával a jövŊben még

külön fogunk foglalkozni. 99

1891. november 15-én Hamar József kántortanító lányát Paulinát vette feleségül. Apja kiskéri Zórád Antal,

anyja Csiffáry Jozefa volt.

15

Agárdy László (1872-1949) rövid életrajza

Agárdy László családja körében

Agárdy László minden bizonnyal azon Agárdy családból származik, amelynek Ŋsei

Mátyás és András testvérek 1654-ben nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinándtól. Ezt

még ugyanazon évben kihirdették Hont vármegye közgyűlésén100

. A család egy ága a 19.

század elején költözött Bars vármegyébe101

.

Léváról származott, szülei Agárdy Mihály szűrszabó és Gyenes Borbála102

. Közvetlen

rokonsága is arról tanúskodik, hogy a család a helyi értelmiségi réteg meghatározó szereplŊje

volt. László kántortanító, felesége Mária (1869-1954) a nemespanni bíró Csiffáry Imre lánya

volt103

. Fia Gyula Imre (1895-1944) 1918-tól kegyes tanítórendi paptanár, a pesti piarista

gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd a verebélyi piarista gimnázium igazgatója

(?)104

és unokaöccse Csiffáry JenŊ lett egyben utódja a nemespanni iskolában. Másik

unokahúga családjából szintén tanáremberek származnak (Estélyiek, lásd a mellékletben105

).

100

Nagy, I. 1857: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal I. Pest, 8; Kempelen, B. 1911:

Magyar nemes családok I. Budapest, 38; Reiszig, E. 1906: Hont vármegye nemes családjai. In: Borovszky, S.:

Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Budapest, 424. 101

Reiszig, E. 1906: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky, S.: Bars vármegye. Budapest, 526. 102

Született 1872. május 13-án Léván, meghalt 1949. április 14-én Verebélyen. Keresztszülei Agárdy János

papnövendék és Gyenes Mária. A 374. házsz. alatt laktak. 103

1893. szeptember 24-én nŊsült Nemespannon. 104

Trubíni, J. 1994: Vráble. Trnava, 123-128 a piarista iskoláról külön nem esik szó; Csiffáry, T. 2009:

Évgyűrű(k) – avagy a mi kis történelmünk. 105

A családfa részben Csiffáry Imre gyászjelentése (OSzK) és egyéb adatok felhasználásával készült. Estélyi

Lajos Verebélyen is tanított, felesége pedig szintén Verebélyen a polgári iskolában. ElképzelhetŊ hogy a

Nécseyekkel is rokonságban állhattak.

16

Katonaveterán volt, Nemespannon 1893-tól tanított. Ugyanezen év szeptemberében

nŊsült meg, lakóépületük az iskola udvarán volt. 1915-ben Ŋt is besorozták, de az iskolaszék

kérésére felmentést kapott. Az elsŊ világháború alatt tanári fizetésben nem részesült. 1922-

ben tette le Léván a nosztrifikációs (honosítási) vizsgát. A Nitra-Nové Zámky-Verebély

Járási Általános Magyar Tanítóegyesületben választmányi tag és az alelnöki posztot is ellátta,

de az 1925-ös átszervezéskor az új újvári járáskörben nem szerzett funkciót106

. Oktatói

tevékenységérŊl sajnos keveset tudunk, a korábbi orgonán állítólag csak Ŋ tudott jól játszani.

1932-ben 41 évnyi szolgálat után nyugdíjba vonult. Verebélyen vett házat, fia Gyula

piarista tanár, László gépészmérnök volt Magyarországon. Margit (Manditka) lánya 1945-ben

bombatalálat következtében hunyt el Nemespannon, mivel az oroszok repülŊvel támadtak az

iskolában elszállásolt németekre. 1949-ben hunyt el 77 éves korában, a verebélyi (?)

temetŊben nyugszik.

106

Magyar Tanító V, 147, 207.

17

id. Csiffáry JenŊ (1895. február 13. – 1967. február 24.) rövid életrajza

id. Csiffáry JenŊ gyermekeivel

1895. február 13-án Csiffáry Gusztáv (1866-1936)107

és Csiffáry Hermina (1863-

1934)108

kilenc (?) gyermekébŊl a hatodikként látta meg a napvilágot.

Az esztergomi Szent Benedek katolikus gimnáziumban tanult109

, majd ugyanitt a

tanítóképzŊbe járt. Játszott zongorán, részt vett az iskolai természetrajzi gyűjtemény

gyarapításában, kedvezményes étkezésben (ún. deákasztal) részesült, és az 1910-es iskolai

tornaversenyen, magasugrásban gyŊzött110

.

A háború elŊtt Nyitrán és Léván szolgált111

. 1915 januárjában állást kapott a

nemespanni iskolában, és a templom oltára elŊtt esküt is tett, azonban már a következŊ

hónapban besorozták, majd az év végén önként112

(?) be is vonult. Májusban még 1100

107

Gyakori mondása: "Gondolkozz Guszti!" (Zsittnyan Aurél információja). A Csiffáry család történetére lásd

legutóbb: Családban marad 2011/2, ill. készülŊben van egy családmonográfia is. 108

A házastársak rokonságban álltak, Ágoston (János ágából) szépapja és Hermina (Imre ágából) ükapja volt

Csiffáry Gergely (1722-1765), tehát Gusztávnak harmad fokú nagynénje is volt egyben a felesége. 109

Hollósi, R. 1908: ÉrtesítŊ a pannonhalmi Sz. Benedek-rend esztergomi kath. fŊgimnáziumáról 1907-1908.

Esztergom, 60 E szerint nem tartozott a legjobb tanulók közé, a II. osztályban csupán énekbŊl és magaviseletbŊl

kapott kiváló osztályzást. A IV. osztályra ez csak a vallástanban és a természetrajzban javult. 110

Hollósi 1908, 59, 72, 93, 114. 111

Állítólag a lányok folyton ellopták ajtójáról a névjegyeit. 112

"A monarchiát meg köll védeni" jelszóval többen is bevonultak önként, többek között Babós Géza (1862),

Csiffáry "Garibaldi" János, Csiffáry "Suszter" János, "Hosszú" (veje pedig Pestre), akik nem is voltak már

katonakötelesek és feleségeik csak nehezen tudták Ŋket kimenteni Nyitrán.

18

korona fizetéskiegészítési államsegélyt engedélyeztek a számára113

. Háborús szolgálati

idejérŊl és helyérŊl nincs pontos adatunk, a fényképek alapján (is) valószínűsíthetŊ, hogy

hadnagyi rangban géppuskás századparancsnokként Piave-nál (Olaszország) működött.

Pucérnak falubelijét Csasznoha Józsefet kérte, annak ellenére hogy állítólag kommunista volt.

Az elsŊ világháborúban megkapta az 1916-ban alapított Károly csapatkeresztet114

, a vitézségi

érmet115

, két ezüst vitézségi érmet116

és az 1917-ben alapított sebesültek érmét117

(lásd

képmelléklet).

Ezután csak 1918 novemberétŊl taníthatott újra, amikor újból megnyílt az iskola két

tanterme. 1919 áprilisában Nyitrán Agárdyval együtt letette a csehszlovák állami esküt, majd

1923-ban Pozsonyban végezte a nosztrifikációs (honosítási) vizsgát118

. Agárdy

nyugdíjbavonulásával 1932. október 1-tŊl látta el az iskola igazgatói (kántortanító)

funkcióját119

. A másodtanítói állást ekkor foglalhatta el (Pallya Kálmánné) Martinkovits

Margit120

, amely választás ellen Pallya Mária121

késŊbbi kalászi, majd berencsi tanítónŊ

fellebbezéssel élt.

1919-ben megnŊsült, de korán meg is özvegyült, feleségét Varsányi Juliannát még

1927-ben elvesztette. Érzékenyen viseltetett a szociális gondok iránt, gyakran szervezett

gyűjtést, ill. színházi elŊadásokat a szegényebbek javára. Vaškovič Lajos122

komáromi bencés

gimnáziumi123

és pesti fŊiskolai taníttatását anyagilag is támogatta.

Állítólag a visszacsatolás után behívták és két és fél hónapig Verebélyen irodai

munkát végzett. A nemespanni szlovák iskola diákjait átvette, bár ennek körülményeirŊl

113

1915 Esztergom XX. május 23, 7 Csiffári JenŊ nemespanni tanitó részére 1100 kor. fizetés kiegészítési

államsegélyt engedélyezett Molnár Gyula zsitvaujfalusi tanitó részére pedig évi 600 kor. személyi pótlékot

folyósitott a közoktatásügyi miniszter. 114

Alumínium. Felirata: GRATI / PRINCEPS ET PATRII / CAROLVS / IMPETREX és C / VITAM ET

SANCVINEM / MDCCCCXVI (Csiffáry JenŊ tulajdona; 1918 A Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség

Névkönyve 1918. évre. Budapest, 322). 115

Felirata: FORTITVDINI és CAROLVS D.G.IMP.AVST.REX BOH.ETC ET REX APOST.HVNG /

KAUTSCH (Csiffáry JenŊ tulajdona). 116

Feliratuk az elŊzŊével megegyezŊ, csak méretében és anyagában tér el. Ezen kívül az egyik szalagja is eltérŊ

(Csiffáry JenŊ tulajdona). 117

Cink. Felirata: LAESO / MILITI / *MCMXVIII* és CAROLVS (Csiffáry JenŊ tulajdona). 118

Lásd Magyar Tanitó 1923 III/11, 257-259; III/12, 300-301. 119

Szerényi, F. 1934 (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja 1918-1933. Bratislava, 269 hibásan

DezsŊ, igazgató, könyvtáros, tűzoltó, énekkar tagja. A fényképmellékletben (8) már helyesen szerepel a neve.

Állítólag nagyon odafigyelt arra, hogy a gyerekek mindig köszönjenek. 120

Szerényi 1934, 269, 36 arckép. 121

Szerényi 1934, 106 arckép; Pinterová, B. (red.) 2006: Branč – Berencs 1156-2006. Budakeszi, 30, 75 1933

hibásan Pollya. 122

KésŊbbi kommunista pártfunkcionárius, eredetileg úgy gondolták pap lehet belŊle. Befolyásának is volt

valószínűleg köszönhetŊ, hogy a nemespanni magyarokat (rokonait) viszonylag békén hagyták, többek között

gyermekeik a fŊiskolára is bejuthattak. Állítólag a lányát Melindát is neki szánta volna. 123

A komáromi Szent Benedek-rend katholikus gimnázium értesítője 1933-34, 34, 47; 1934-35, 47; 1935-

36, 20, 29, 40; 1936-37, 39-40, 52; 1937-38, 22, 38; 1938-39, 39-40, 44, 79, 81.

19

nincsenek pontos információink. Minden bizonnyal a szlovák nyelvű oktatást nem folytatta.

Nemcsak tanárember volt, hanem vadász is124

. 1939-ben (?) egy sajnálatos vadászbaleset

okozta jobb lábának elvesztését, pontosabban azt térdtŊl amputálni kellett. Sokáig kórházban

is feküdt125

. Ennek ellenére késŊbb a háború alatt még vásárolt lŊszert126

. Valószínűleg a

nyitracsehi vadásztársaság egyik alapítója is lehetett127

. Ezen kívül a visszacsatolást követŊen

a falu leventeelnökeként is működött.

Senki sem fekete vagy fehér, ezt jól tükrözik a háború utáni bírósági periratok. A

szlovákság szemszögébŊl, mint negatív közszereplŊ működött128

, bár kétségtelen hogy a

szegénység soraiban nem tett nemzetiségi megkülönböztetést129

. Valószínűbb a politikai

indíttatás, a komunistákkal való szembenállás, de ilyen jellegű keresztbetételre, feljelentésre

sincs semmiféle bizonyíték130

, pont ellenkezŊleg. Fordított esetre azonban többször is volt

példa.

A második világháború alatt felvásárolta a morva származású Ján Hlaváček molnár131

borát. Hogy ennek volt-e valami pozitív anyagi vonzata mára biztosra nem vehetjük, annyi

azonban bizonyos, hogy az 1938-as visszacsatoláskor az Ŋ közbenjárására nem utasították ki

Magyarországról. Hasonlóan közbenjárt Révay grófon132

keresztül a verebélyi katonai

parancsnoknál Fried Maximilián verebélyi zsidó fakereskedŊ érdekében is, akinek a

124

1943 végén kiváltotta lŊszervásárlásra jogosító engedélyét, melyre 1944-ben 50 db töltényt is vásárolt. Ezen

kívül a Szlovenszkói Vadászati Védegylet egyik éremdíját is elnyerte (Csiffáry JenŊ János tulajdona). 125

Egy vadászat alkalmával megbotlott a kísérŊje (bérmakeresztfia) és a töltött puska elsült. A töltény a

bokájába fúrodott. Az érsekújvári kórházban feküdt 6 hónapig, megoperálták, de orvosi hiba és a sörétek miatt

vérmérgezést kapott, ami miatt térd alatt le kellett vágniuk a jobb lábát. 126

Id. Csiffáry JenŊ lŊszer, robbanóanyag és robbantószer vásárlási engedélye (Az irat Csiffáry JenŊnél

Nemespannon). 127

Fehér, S. – Száraz, V. 2013: Csehi község monográfiája. Csehi, 188 volt azonban egy névrokona is. 128

Állítólag feljelentették Magyarország oltalmazója c. zsoltár miatt és pénzbeli büntetést is kapott. A bécsi

döntés elŊtti mobilizációkor a berencsi állomáson figyelmeztette a bevonuló többségében magyar nemzetiségű

katonákat, hogy az uniformis ellenére tudják hova húz a szívük! Az 1938-as visszacsatoláskor elsŊ világháborús

(?) tiszti uniformisában fogadta és köszöntötte a kŊhídon a falu nevében a bevonuló katonaságot. Ezt ugyan

késŊbbi vallomásaiban tagadta, vagy megpróbálta kimagyarázni. Hasonlóképpen a rovására írták a revíziókor

gúnyos röplapok készítését, mivel a faluban csak neki volt írógépe. Matej Miškóci iskolafelügyelŊ háború utáni

vallomásakor úgy vélte, hogy Csiffáry JenŊ a háttérben mindent megtett, hogy az 1935-ös (sic!) szlovák

iskolaalapítást a faluban megnehezítse. A késŊbbi vádló tanúvallomásokban az is szerepel, hogy 50 koronát

fizetett a szegény szlovák asszonyoknak, hogy a magyar iskolába irassák gyerekeiket. A szlovák iskolában

maradt szlovák nyelvű könyvek megsemmisítését is neki rótták fel, mely váda(ka)t természetesen tagadta. 129

Érdekes eset, amikor 1925-ben egy éjszakai mulatság alkalmával Ŋt hívták segítségül egy vitás ügy

elrendezésére. A két fél csitítása közepette, az egyik fél apja késsel hátbaszúrta, majd hátrahagyva családját

Csehországba ment dolgozni. Az "elmenekült" családfŊ felesége ennek ellenére tŊle kért és kapott biztosítékot

(kezeskedett érte) liszt vásárlására. 130

A faluból 1944. november 6-án a németek elhurcolták Mencsik József komunistát, aki élve már soha nem tért

haza. Az eset körülményei tisztázatlanok, mindenesetre özvegye Csiffáryt is hibáztatta férje halála miatt. 131

Hlaváček malmához volt a villanyáram elŊször bevezetve Komáromból. 132

Minden bizonnyal Révay István (1899-1989) történész, demográfus és politikusról van szó Tajnáról, aki

1933-ban a nemespanni templomfelújításkor 300 db akáccsemetét ajánlott fel díjmentesen a templomkertbe. A

gróf többek között írt a "belvederi" határról is. Hagyatéka a Ráday Levéltárban, C 163 jelzet alatt található. A

levél Csiffáry JenŊ János tulajdonában.

20

visszacsatoláskor 48 órán belül el kellett volna hagynia a várost, mivel szintén csehországi

származású volt.

A háború alatti tevékenysége ellentmondásos, mivel a helybeli katonaszökevényeket

állítólag nem védte "kellŊképpen"133

. Ezen magatartása (feltéve hogy valóban így volt)

azonban magánlevelezése134

és bírósági iratai alapján is legkésŊbb 1945-re már bizonyosan

pozitív irányba változott, annak ellenére hogy 1944. november 20-tól a falu kinevezett

katonai parancsnoka volt. Ján Kajaba például tanusította hogy még 1944 decemberében két

szlovák egyenruhában lévŊ személyt (partizánt) megvendégelt és befogadott éjszakára. Az

egyiküket lovaskocsiján Nagysurányba vitette. Valamikor 1945 elején gazdasági munkás

elbocsátó iratot kért egy fŊhadnagytól talán Tótmegyeren több bevonult nemespanni (Gyurik

István, Titka Pál és Vörös József) részére. További személyekért végül Vörös Józseffel

Csütörtökbe küldetett az elbocsátó iratokkal. Több katonaszökevényt hamis iratokkal látott el

(például Buzás Gyula135

, Evetke Kálmán, Horváth Rudolf, Leckés Lajos, Obert János,

Oravetz Imre136

, Pagáts JenŊ), majd mivel Homola Istvánt a kukoricakóró közé bújva

megtalálták és elfogták térden állva kérte a razziázó csendŊrszázadost, hogy ne koncolják

fel137

. A bírósági vallomások szerint az Ŋ közbenjárására engedték el a magyar hadseregbŊl

Štefan Svatíkot, arra való hivatkozással, hogy Nemespannon nincs kovács, ami nem volt igaz.

Ezen ügyei részben kitudódtak és 1945. február 15-én felmentették a falu katonai

parancsnoksága alól, illetve egy rövid idŊre a nyilasok is letartóztatták (pontosabban

rokkantsága miatt csak kihallgatták). A front elŊl a verebélyi adóhivatal elöljárója hozzá

menekítette a fontosabb hivatali iratokat, illetve 230 230 pengŊt, melyet áprilisban átadott

Leonard Baťaliknak, verebély járás nemzeti bizottsága elöljárójának.

133

Babós Bélát és még egy helybelit mint katonaszökevényeket keresték Nemespannon. Babós Béla az

istállóban egy vad ló alá bújt, amit a csendŊrök nem mertek emiatt átkutatni. Mivel Csiffáry JenŊ állítólag azt

mondta otthon van, a csendŊrök a többszöri keresés hatására türelmetlenek lettek. Csuthy Sándor bíró és

családja, akiknek rokona (Heringh ági unokatestvérének férje) volt Babós Béla, elintézték hogy önként elŊjön,

ha nem katonaszökevényként, hanem önként jelentkezŊként kezelik. A tiszt beleegyezett és Babós Bélát sem

mást nem lŊtték agyon. Az eset 1942-1944 között történhetett. 134

Egy keltezetlen 1954 körüli levele (Csiffáry JenŊ tulajdonában). Lásd a mellékletben. 135

Buzás Gyulának épp nyílt parancsot gépelt, amikor a csendŊrök Ŋt keresték és elfogták. Csiffáry JenŊ

kiegyezett a parancsnokukkal, így ahelyett hogy szökevényként kezelték és agyonlŊtték volna, csak háború után

letöltendŊ 7 hónap fogságot kapott. 136

Imrich Oravec szlovák nemzetiségű lévén nem akart harcolni az oroszok ellen és megszökött. 7 hétig bujkált

Nemespannon, amikor végül Csiffáry JenŊtŊl, aki akkor a falu katonai parancsnoka volt zárt borítékot kapott.

Ezt amikor elvitte a verebélyi katonai parancsnokságra, ott nyílt parancsot kapott Nagytapolcsányra való

utazásra, mivel állítása szerint ott tartózkodott az egysége. KésŊbb vallomása megerŊsítésekor Kósa Lászlót,

Evetke Kálmánt, Titka Rudolfot és Szomor Mihályt is említette, mint akiknek Csiffáry JenŊ segített. 137

Ezt Štefan Homola maga is tanusította. Homola munkatáborba került és 2 év háború után letöltendŊ fogságot

kapott. Lásd 1954 körüli keltezetlen levelet a mellékletben. Állítólag Horváth Rudolf életét is hasonlóképpen

megmentette.

21

Ezen események elŊtt még 1942 májusában elrendelték a rendŊri felügyelet alá való

helyezését138

, amely 1943. júniusa után is fennállt139

. Erre azért volt "szükség", mivel 4

szlovákiai (talán nyitrai) zsidó embert (Engel Iván, Frommer Ferdinánd, Rosenzveig Hugó és

fia József) segített átcsempészni a szlovák-magyar határon (utóbbiak a lakásán és a padlásán

rejtŊzködtek a csendŊrök elŊl, valamint gépkocsival Budapestre vitette Ŋket)140

, de ezen

tevékenysége is napvilágra került141

. Ezen akciójáért nem kaphatott vitézségi érmet (?), mivel

az egyik lévai ezredes ezt megakadályozta142

. Megkapta viszont az 1929-ben alapított

Magyar háborús emlékérmet a frontszolgálatot teljesítŊknek143

, 1933-1941 között osztott elsŊ

világháborús bolgár háborús érem katonai fokozatát144

és az 1940-ben alapított

Nemzetvédelmi keresztet145

(lásd képmelléklet).

Mindezek ellenére közvetlenül a szovjetek elvonulása után a csehszlovákok július

elején Ŋt is begyűjtötték és többekkel Nyitrán tartották fogva. Az új csehszlovák

államhatalom Ŋt is perbe fogta146

, 1945. augusztus végén helyezték csak szabadlábra147

.

Nyugdíját sokáig nem folyósították, ügyét az egyik (megszűnŊ) hivataltól a másikhoz

138

Magyar Királyi Belügyminiszter, 215276/1942.VII.a. sz.; Verebélyi járás fŊszolgabírája 3216/1942. sz.

véghatározata; (?) Alispán 7203/1942. sz. véghatározat. Az iratok számai a népbírósági iratok között lévŊ

másolatról származnak, fellelhetŊségeik pontos jelzetei egyelŊre nem ismertek. 139

Magyar Királyi Belügyminiszter, 202.054/1943.VII.a. sz.; Verebélyi járás fŊszolgabírája 3167/1943. sz.

véghatározata. Az iratok számai a népbírósági iratok között lévŊ másolatról származnak, fellelhetŊségeik pontos

jelzetei egyelŊre nem ismertek. 140

A zsidósághoz való pozitív, segítŊkész viszonyulása azért is érdekes, mivel minden bizonnyal az elkobzott

zsidóbirtokok szegényeknek való juttatásában hathatósan részt vehetett, és a kiállított dokumentumokban a

korszak tendencózus szólamai köszönnek vissza. Ennek ellenére még ekkor sem nemzeti, hanem elsŊsorban

szociális szempontok érvényesültek Nemespannon a földosztásnál. Ezt a fellebbezŊ kéretében is hangsúlyozza. 141

MV SR – ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa 1938-1945, hlavný ţupan, 1942 kr. 11, No. 471. 142

Lásd még: Vitek, E. 1965: Okresný úrad Nitra 1923-1945. Inventár No. 929. Nitra, 162 Csiffáry JenŊ

nemespanni lakos rendŊrhatósági felügyeletének felülvizsgálata (1944 adm. protokol - Hlavnoslúţ. úrad vo

Vrábloch). 143

Felirata: PRO DEO ET PATRIA / 1914-1918 (Csiffáry JenŊ tulajdona). 144

Angol neve: Medal for Participation in the European War 1915-1918. Felirata: 1915-1918. (Csiffáry JenŊ

tulajdona) 145

Felirata: A / HAZÁÉRT / 1940. (Csiffáry JenŊ tulajdona) 146

MV SR, Štátny archív v Bratislave, Okresný Ľudový Súd Nitra, 573/46; 12/48. A per kezdetekor a vád a

szokásos magyar nemzetiség (kollektív bűnösség elve), a "fasiszta", egyébként legális Magyar Párt béli tagság

és annak támogatása, a magyar lélek megtartása a helyiekben, a szovjet és szövetséges háborús erŊfeszítések

hátráltatása, ill. egyéb "politikai" (és) magán jellegű kijelentései. Az utóbbit és a magyarságából, ill. tanítói

állásából adódó tényeket leszámítva, nehéz is lett volna szilárd tényeken alapuló bűnöket a nyakába varrni. A

bíróságon tett saját bevallása szerint reszlovakizációra is jelentkezett, bár errŊl az ivánkai kapitányságnak nem

volt információja. 147

VégsŊ soron a hosszadalmas, de számára pozitív végkimenetelű per(ek)ben, közrejátszhatott több más

mellett az izraelita vallású személyek segítése is, hiszen az elsŊ járási népbírósági perén még Artúr Šimko

elnökölt, aki egyébként szintén izraelita volt és a háború utáni Csehszlovákiában a háborús bűnösök elitéléseit

irányította. Igaz az elsŊ per során 1947. február 20-án 1 hónap munkatáborra (melyet a börtönfogság miatt

leültnek tekintettek) és 2 évig állampolgári jogai elvesztésére ítélték, de több "enyhítŊ" körülményt is

figyelembevettek. Márciusban újabb tanúkat sorakoztatott fel ügye mellett és felülvizsgálati kérelmét 1947.

július 17-én fogalmazta, amelyet októberben elfogadtak és 1948. május 26-i Anton Brestenský vezette ülésen

helyt adtak neki és az elŊzŊ itéletet hatályon kívül helyezték.

22

utasították. Ezen kívül egy további esetben, az államosításkor tanúsított "magaviselete" miatt

is elítélték148

.

A nagycétényi templomban is kántorkodott 10 évet, már mint nyugdíjas,

Nemespannon pedig összesen 35 évet. Az új Rieger orgonához149

1932-ben az egyházközség

15 000 Kč-val, és Ŋ maga pedig 28 000 Kč-val járult hozzá150

.

Felesége Varsányi Julianna volt. Gyermekei JenŊ (1921) és Melinda (1923) elŊbb

Pannon tanultak, majd Komáromba a Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumba jártak.

Ezen intézményt természetben és anyagiakkal is támogatta151

. Fia 1942-ben vonult be Pápára,

vitéz Bertalan Árpád honvéd I. ejtŊernyŊs zászlóaljba. Ott a gazdasági hivatalban

alkalmazták. Rövid nyugati hadifogság után viszonylag rövid idŊn belül és nagyobb gond

nélkül haza tudott térni.

Művei közül egyedül egy matematikai rejtvényérŊl tudunk a Kárpáti vadász c.

vadászlapban152

. Fényképe megjelent 1934-ben a csehszlovákiai magyar tanítók

almanachjában153

. Állítólag a Prágai Magyar Hírlapot járatta.

Egyéb történeteirŊl Motesíky Árpád (is) informált bennünket, miszerint balesete után

egy háromkerekű motorbiciklivel közlekedett. Antikomunista érzelmű volt, ill. szenvedélyes

kártyás. Egy vadászverseny alkalmával minden pénzét elköltötte agyaggalambokra és annak

ellenére jó eredményt ért el, hogy több évtizede nem fogott puskát a kezében154

. 1967.

február 24-én szívinfarktusban hunyt el, a nemespanni temetŊben nyugszik.

148

Hozzáállása érthetŊ, hiszen tehetŊsebb lévén az államosítást vele kezdték, földjei mellett, a gazdasági

állatokat is kisajátították. Az iratok Csiffáry JenŊ Jánosnál. 149

2553 sz. a Rieger cég jegyzéke szerint is. Adolf Münzberg szerelte be. 150

Csiffáry JenŊ János szóbeli közlése. Az orgona teljes költsége 47 ezer Kčs lehetett az iskolakrónika szerint,

tehát az adatok nem biztos hogy teljesen pontosak. 151

A komáromi Szent Benedek-rendi kath. gimnázium értesítője 1933-34, 28-29, 32; 1934-35, 27; 1936-37,

20, 27, 33, 39; 1937-38, 32; 1943-44, 27. 152

Motesíky, Á. 1999: Szlovákiai vadászkalendárium. Nyitra, 147, 159; Kárpáti Vadász III/7 1929. április 1. 153

Szerényi 1934. 154

Megjegyezzük, hogy elsŊ világháborús fegyverét fia valamelyik rendŊrnek adta javításra, aki azóta sem

szolgáltatta azt vissza.

23

Zsittnyan István (1916. december 4. – 1997. november. 1.) rövid életrajza

Zsittnyan István és felesége unokáikkal

Érsekújvárott született iparos családban. Apja István (1878 körül) csizmadia,

édesanyja Finta Mária (1883 körül). Iskoláit Léván és Pápán végezte, ahol leérettségizett és a

Pápai Állami TanítóképzŊ-intézetben 1940-ben tanítói képesítést és kántori oklevelet szerzett.

A háború után 1953-1955 között végezte el és 1957-ben szerzett Pozsonyban a Pedagógiai

FŊiskolán magyar-szlovák tanári oklevelet155

.

Tanári pályafutását a második világháború alatt az 1940-41-es tanévvel Tardoskedden

1940. december 9-étŊl helyettesítéssel156

kezdte, majd Nemespannra került, ahol 1941. július

1-tŊl segéddijas, 1942. január 1-tŊl helyettes tanító (igazgató), majd 1942. december 9-tŊl

rendes tanító lett157

. 1942-ben besorozták, de nem vonult be. Ugyanezen év július 25-én

elvégezte a kerületi tűzoltótanfolyamot, amely alkalmassá tette tiszti tűzoltói feladatok

ellátására is. 1943. július 24-én megnŊsült. A Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület

nemespanni szervezetének titkára és irányítója volt158

. Az 1943-44-es tanévben több

155

Szőke, J./ Viczián, J. 1993 (szerk.): Ki kicsoda Kassától-Prágáig. Szekszárd, 337 No. 1223. 156

Balogh István helyére került, aki katonai szolgálatot teljesített, az 5. osztályba. 157

MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Hlavnoslúţnovský úrad Vráble 1938-1945, Adm.

1943, šk. 30, inv. č. 27, Rozpočty obcí G-Z, Nemespann község költségvetése az 1943. évre, róm. kat. elemi

iskola költségvetése az 1942/1943 tanévre. Bár hivatalosan a helyettes tanítóból való tanítói elŊléptetése nem

ment gördülékenyen. A nemespanni iskolaszék is visszamenŊleg 1943. júniusi tanévzáráskor véglegesíti elsŊ

tanítói állásában, 1942. december 9-tŊl kezdŊdŊ hatállyal (amennyiben nem félrekeltezésrŊl van szó). 158

1943 Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve. Budapest, 136.

24

nemespannival együtt támogatta a komáromi bencés gimnáziumot159

. 1944. júniusában

elvégezte a Népművelései elŊadóképzŊ tanfolyamot.

A felszabadulás után, a várható iskolakezdéskor ugyan az új faluvezetés

megbízhatónak ítélte és munkábaállását javasolta, de mivel a magyar iskolarendszer

megszűnt, még 1945. július végén elbocsátották állásából magyar nemzetisége miatt.

Poprádon talált munkát, egy papírgyárban vagonkirakodóként dolgozott, családja azonban

továbbra is Nemespannon maradt az egykori iskolaépület szolgálati lakásában. 1947-ben a

Nyitrai Járási Nemzeti Bizottságnál kérvényezte a megbízhatósági bizonyítványa kiállítását,

azonban nemzetiségére hivatkozva elutasították160

. 1948. július 2-án ismét bizonyságot kapott

a falutól, hogy megbízható személy. Ezek után FelsŊzboróban kapott szlovák tanítói állást161

.

1949-tŊl a Martosi Alapiskola tanára162

, késŊbb igazgatója lett. 1950-ben a helyi Csemadok

alapszervezet szervezŊje és kultúrfelelŊse. Színjátszócsoportot és énekkart szervezett, a helyi

néptánccsoport elsŊ vezetŊje, melyek vezetése alatt több díjat nyertek el163

. 1973-ban távúton

elvégezte a pozsonyi Népművelési Intézet (Osveta) hároméves amatŊr rendezŊi kurzusát. Az

1975-ben megnyílt tájház egyik szervezŊje volt. Itt oktatott egészen 1977-es nyugalomba

vonulásáig, azután már csak helyettesített.

A falu krónikása, a tanács tagja és a kultúrház vezetŊje volt. Két a faluról szóló

kiadvány szerzŊje, ill. társszerzŊje164

. 1950-tŊl tagja volt a Csemadok vezetŊségének és

Központi Bizottságának, 1952-tŊl a helyi TermelŊszövetkezet vezetŊségének. 1960-ban (?) és

1977-ben a komáromi Járási Nemzeti Bizottság Becsület éremmel, 1962-ben a komáromi

Járási Nemzeti Bizottság kultúra és iskolaügyi részlege a tanítók napja alkalmából dícsérŊ

kitüntetésben részesítette. 1976-ban a Fogyasztási Szövetkezetek (JRD) Szlovákiai Elnöksége

Becsület éremmel, 1979-ben a Kultúra érdemes dolgozója éremmel, 1986-ban a Csemadok

Emlékérem arany fokozatával, 1990-ben pedig Aranydiplomás pedagógus éremmel tüntették

ki GyŊrött. Halála után egy évtizeddel, 2007-ben Martos településért díjjal tisztelték meg

emlékét, 2012-ben pedig a helyi kultúrház is felvette a nevét.

Felesége nemespanni Varsányi Edit (1925. március 31.) tanítónŊ, két gyermekük

(Aurél és Gyöngyvér) született.

159

Csiffáry Melinda 20, Zsittnyán István 10, Varsányi Irén 10, Pallya Tibor 10 pengŊ (Dobrovich Ágoston

1944 (szerk.): A komáromi Szent Benedek-rend katholikus gimnázium értesítŊje 1943-1944, 27). 160

1957-bŊl maradt fenn egy igazolása a csehszlovák állampolgárságáról. 161

Egy idŊs néninél volt szállása, akinél sok káposztát ehetett. 162

ElŊbb szlovák iskola volt. 163

Quittner János: Népitánc-mozgalom. In: Varga János 1974 (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974.

Bratislava, 150. 164

1988 Martos múltja és jelene; 1998 Martos - Nevezetességek. Komárom (tsz. Kiss János). 1977-ben a

Hétben jelent meg Fáklya hordozói c. cikke.

25

Sámson Ottó (1935) rövid életrajza

1953-ban végzett a párkányi gimnáziumban, majd szeptember 1-tŊl 1955.

novemberéig tanított. Kalászon kezdett a magyar alapiskolában, de még év közben átkerült

Kishindre a szlovák nyelvű iskolába. Közben Nagyhindre is átjárt tanítani a magyar

tannyelvű alapiskolába. 1954. szeptemberétŊl lett igazgató tanító Nemespannon. 1955.

szeptemberétŊl azonban már a csiffári középiskolán oktatott novemberig, amikor bevonult

két éves katonaszolgálatára. Leszerelése után 1970-ig a Járási Nemzeti Bizottságon dolgozott.

Közben 1971-re elvégezte a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karát és jogász lett Nyitrán.

1995-ben nyugdíjba vonult. Felesége Pallya Edit, akivel Nemespannon ismerkedett meg, ahol

1963-ig laktak.

26

Nemespanni iskolakrónika

A krónika betűhű közléséhez hozzátartoznak az oldalak számozásai is, melyeket az

eredeti szerint hagytam. A szöveget, ahol lehetett kiegészítŊ vagy magyarázó, esetleg javító

jegyzetekkel láttam el. Az olvashatatlan szöveget szögletes zárójelbe raktam.

Bármilyen jellegű kiegészítést, javítást, kritikát a szöveggel kapcsolatban (is) szívesen

veszek.

1926. év.

Školská kronika

Rim. Kat. Ľud. Škola. – Paňa

Isk. Történeti Feljegyzések. Nemespann

Kníhkupectvo Štefana Huszára v Nitre

27

1

Paňa (Nemespann) község állandó iskolaépületet kapott

1865 évben. 1865 elŊtt a tanitás különbözŊ épületekben folyt. Ezen

telek, melyen most az iskolaépület és a kántortanitói lakás áll –

egy Alföldy nevű közbirtokos tulajdonát képezte. A község állandó

iskolaépület felállithatása céljából megszerezte AlföldytŊl e telket

és pedig olykép, hogy a község – azon idŊben a község minden birtokosa

egyuttal közbirtokos is – tehát mondhatjuk a közbirtokosság Alföl-

dynek a telekért életfogytig tartó gondozást és ellátást nyújtott.

Az iskola épitése Csiffáry Imre165

biróskodása idejében 1865 év-

ben fejezŊdött be. Az iskola felépitésében legtöbbet fáradozott neve-

zett Csiffáry Imre akkori biró ki egyúttal az iskolaszék világi

elnöke is volt. Az új iskolaépületben 1865-ben legelŊször is Ha-

mar József kántortanitó oktató szavai hangzottak el, aki már

elŊbb is kántortanitója volt e községnek és állandó iskolaépület

nem lévén, majd egy – majd más épületben tanitott. 18 század

elejétŊl működnek tanitok e községben, valláserkölcsi alapon i-

parkodva ismeretekhez juttatni e község lakóit. Hamar József

- e község szülötte – majdnem 40 évet működött e községben. E-

lŊdje Szentkereszty166

nevű tanitó volt. Hamar József 1892 évben nyug-

dijaztatván, utóda lett: Agárdy László, akit 1893 év február

9-én választott meg az akkori iskolaszék ezen állásra. –

Az iskolaépület késŊbb szűknek bizonyult. Száznál is több ta-

nulófiú és leányka szorongott tantermében, igy a felsŊbb ható-

ság elrendelte kibŊvitését és egy másik tanterem felállitását.

A másik tanterem felállitásának ideje: 1914 év. Az öreg iskola-

épülethez lett hozzáépitve az új tanterem, még pedig úgy, hogy a

folyosó ablaka ajtónak alakittatott át és igy csatoltatott az új

tanterem az öreg tanteremhez. Az átalakitás munkálatai 1914 év

júliusában értek véget. Az új tanterem felszerelése 1914 év de-

cember végéig tartott. Igy a megszervezett új tanitói állásra

az iskolaszék 1915 év január 7-re hirdetett pályázatot. Három

pályázó közŊl az új tanitói állásra az iskolaszék, egyhangúlag

Csiffáry JenŊ ókl. tanitót választotta meg, ki lelkiismeretes és

odaadó munkára az Úr oltará elŊtt az esküt letevén, ez idŊtŊl

iskolánk osztálytanitója. Csiffáry JenŊt működésében azonban

a világháború megzavarta. Mindjárt 1915 év májusában be- február 15.

soroztatván csakhamar X15 be kellett vonulnia. Az összes iskolák

vezetését Agárdy László kántortanitó vette át. KésŊbb

165

Csal. mar. 2009/ 2, 81-94. 166

Szentkereszty Antal.

28

2

Agárdy László is besoroztatott és behivóra katonai szolgálatot

kellett volna teljesitenie, de az iskolaszék kérésére felmentést kapott.

Egész világháború alatt az összes tanköteleseket Agárdy László ve-

zette, a tanitó osztályának vezetéseért semmi dijazásban nem

részesülvén. 1918 év november hó 1 után nyilt meg újból mind-

két tanterem és Csiffáry JenŊ megkezdette működését és

azóta működik megszakitás nélkül. 1918 óta iskolánk iparkodik

megfelelni kötelezettségének nemcsak azáltal, hogy a gyermeksereg

oktatásában fáradhatatlan, de az ifjúság vezetésében is élénk

részt vesz műkedvelŊ szindalabok167

tartása által és felnŊtteket

oktató kurzusok szervezése által.

1919 év aprilis hó 30. a fogadalomletétel napja. A fogadalom-

letétel Nyitrán [Ózabal] József tanfelügyelŊ elŊtt történt, ami-

kor is Agárdy László és Csiffáry JenŊ – kérdésükre, vajjon

magyar anyanyelvükért nem lesznek e üldöztetve, Ózabal tanfel-

ügyelŊ Úrtól megnyugtató választ nyerve és különösen ragasz-

kodva szülŊhelyükhöz – aláirásukkal megerŊsitették, hogy a

prevrat168

kivánta helyzethez alkalmazkodva a felsŊbbség ki-

vánalmainak mindenben alávetik magukat.

1922 év július 28. a nosztrifikacios169

vizsga letétel napja.

Ezen a napon Agárdy László Léván szerezte meg okle-

velének nosztrifikalását, Csiffáry JenŊ egy évvel késŊbb u-

gyancsak megfelelt e kivánalomnak Bratislavában.

1922 év husvét elŊestéje idején történt esemény bár az is-

kolával semmiféle kapcsolatban nincs, mégis feljegyzést ér-

demel mint olyan, mely községünk lakosságát, különösen

annak szegény tagjait, eléggé megviselte.

Ez alkalommal vallásos ahitattal elvégezvén a feltámadási

körmenetet, mindenki ünnepi hangulatban tért haza otthoná-

ba, hogy családja körében töltse el e szent perceket. Az

ünnepi csendet azonban 10 óra körül félelmetgerjesztŊ vi-

lágosság, zavaros lárma, sikoltás, harangkongás, eszeveszett

futkosás váltja fel. Tűz van, tűz van kiáltásra össze-

fut a nép – legtöbbje ágyból ugorva fel – hogy megküzdjön

e váratlan, vészes elemmel, de nagy a szárazság, kutak-

ban kevés a víz: bizony a tomboló elem diadalmasan

halad a szélirányitotta rettenetes útjában. Az ünnepi

csend igy vált nehány óra multan a jajok és keserves

167

helyesen: színdarabok. 168

magyarul: fordulat. 169

magyarul: honosítási vagy elismerŊ. A nosztrifikációs vizsgálatokról a Magyar Tanító folyóirat folyamatosan

tudósított. Lásd Magyar Tanitó 1922 II/14-15, 344; II/16, 363; II/17, 372.

29

3

sirások helyévé – és vajjon kiért és miért, hogyan és miképpen:

ezt tudni nem lehet. Másnap, husvétvasárnap reggelén számos

üszkös fal szomorúan köszöntötte e nagy ünnep verŊfényben ragyogó

szép napját170

.

1924 év június hó 9. – Ezen nap szép ünnepség folyt le közsé-

günkben, amennyiben akkor ment végbe községünkben a harang-

szentelés. Háború folyamán ugyanis két harangunk közŊl a nagyob-

bat felsŊbb egyházi rendeletre elvitték tŊlünk; némi ellenértéket vett

a harangért kézhez [FŊl.] Simor Mór171

esperes Urunk, aki ezen ellenérté-

ket mai nap is kezeli. – Ezen elnémult harangot óhajtottuk visz-

sza és mivel ezen óhaj általános volt: Káplán Urunk, Pagács

Géza, kezdeményezésére megindult a gyűjtés. A pénz összegyűjtésben

legjobban fáradozott községünk lakója: Lapocka Ferenc. A

harang Nové-Zámkyban (Érsekujvár) készült. A felszente-

lést FŊl. Simor Mór esperes úr eszközölte, nevezett Káplán

Úr és a nagykéri plébános Úr segédlete mellett. A felszentelés-

nek minél ünnepélyesebbé tételén az egész falu lakossága

közreműködött. Iskolánkat ezen szép ünnepély annyiban ér-

dekli, hogy az ünnepély fényét két iskolás növendék is ipar-

kodott emelni szépen sikerült üdvözlŊ versmondással. E

két növendék neve: Lipcsey Annus és Latecska BŊzsi.

Ez alkalomból (az esti órákban) tanitó úr által betanitott

szindarab is elŊ lett adva.

1925. VI. 10. Ezen napon körzetünk körzeti gyűlését isko-

lánkban tartotta meg. Körzeti tanitói gyűlésünkön részt vett

személyesen maga a tanfelügyelŊ Úr is, Klochán Ferdinand.

és megjelent FŊl. Simor Mór esperes iskolaszéki elnök Úr

is. Körzeti gyűlésünkön mintatanitást tartottak: Csiffáry

JenŊ: számtanból I. oszt. Szekér BŊzsike nagycétényi III. oszt. Irásbeli

tanitónŊ áll. tanitó: természettanból: II. oszt. Agárdy László: osztás

szlovák nyelvtanból: II. oszt. Pallya Etelka nagycétényi

tanitónŊ Praha székvárost meglátogatva: Praha neveze-

tességeirŊl és útjáról tartott érdekes, szép, a figyelmet

egész a végéig lebilincselve tartó felolvasást. Mintatani-

tásokat azonnal komoly birálat követte. Körzeti gyűlést

kántortanitó asztalánál közös ebéd, majd tanitó Úr barátságos

otthonában együttes vacsora fejezte be.

170

A tűzvészrŊl egyelŊre nem rendelkezem további információkkal. 171

Az esztergomi bencés gimnáziumban tanulhatott.

30

4

1925 év november 20. Ezen nap az új iskolai illemhely

átadásának napja.

1926 év aprilis hó 3. Ezen nap az öreg iskola részére készült

új iskolapadok átadásának napja. Ezen új iskolapadokat ké-

szitette: Latecska Pál asztalos, nemespanni lakos. Az új

padok megkészitésének összege 2640 Korona čsl. Átadás el-

után két nappal késŊbb az öreg iskolapadok árverésen

eladattak. Az öreg padokért befolyt pénzösszeget az

iskola gondnoka vette kézhez.

1926 év augusztus hó 8. – 6000 Kč kölcsön felvéve, hogy

az Šk. Inšpeklorát172

által megkivánt átalakitási munkálatok

az öreg tantermen eszközölhetŊk legyenek. Ugyanis ŠK. In-

špektorát 1926 év május havában eszközölt iskolalátogatása

alkalmával megállapitotta, hogy az öreg iskolaterem ablakai

nincsenek a törvényes kivánalmaknak megfelelŊleg elhelyez-

ve és nem is a megfelelŊ nagyságban három ablak elhelye-

zését és a kelet felé nézŊ falban levŊ két drb. ablak be-

falazását kivánta. Az iskolai gondnokság kölcsön útján

pénzhez jutva meginditja a ŠK. Inšpektorát által kivánt

átalakitásokat. A kŊmives munkára nézve Búzás János

kŊmivessel, az asztalos munkára nézve pedig Latecska Pál asz-

talossal egyezkedik és Ŋket a munka megkészitésével meg

is bizza. – Ezen alkalommal Latecska a következŊ

tárgyakat készitette az iskolatermek tárgyaiul: 3 drb. ablak

(1350 Kč.); egy drb. szekrény (330 Kč); két drb. asztalátalaki-

tás (170 Kč); táblamegnagyobbitás festés vonalazással és

két drb. rovargyűjteményes kis szekrényke. Ezekért az asz-

talos munkadij összege 1940 Kč. KŊmives munkadij 650

Kč. – Sem a kŊmives munka, sem az asztalos munka, át-

adása alkalmával, nem kifogásoltatott az Iskolaszék által.

1926. november hó 7. Az iskolafundus és Kántor-

tanitói lak bekeritését illetŊleg az Iskolaszék Nagy József

faragót megbizza a kerités megkészitésébel173

425 Korona el-

munkadíj ellenében azzal, hogy a még 1914 év elŊtt beál-

litott kerités oszlopok közűl a kerités megkészitésének hosszú

késedelmezése következtében több drb. elveszett, ellopott oszlopok

pótlására a temetŊbŊl beszerzendŊ új oszlopok kifaragása,

172

helyesen: Inšpektorát, magyarul: iskolafelügyelŊség. 173

helyesen: elkészítésével.

31

5

elhelyezése szintén nevezett munkás kötelessége. A drótozat

Verebélyen Deutsch vaskereskedŊnél szereztetett be az isk.

gondnokság által azon kötelezettséggel, hogy az érte járó pénz-

összeg 1927 év végén egyenlittetik ki.

1927. marcius 2. Épen hamvazószerda napja. – E nap szo-

morú, megdöbbentŊ meglepetést hozott Kicsi falunkra és annak

lakóira. Ekkor tünt ki ugyanis, hogy a betörŊk, kik egy hó-

nappal elŊbb a Kántortanitó pincéjében betŊréses lopást kö-

vettek el, onnét alapos mennyiségű óbort emelve el –

tulajdonképen községünk lakói. A titok a nyitraivánkai

csendŊrség okos körültekintŊ és erélyes fellépése, buzgalma

mellett hajnalban pattant ki. Amikor a bünösök

már a legnagyobb biztonságban érezték magukat, ak-

kor jött a végzet. Az emberek kora hajnali idŊ

dacára egymást keltegetik és egy másnak adják a

meglepŊ hirt- Általános megdöbbenés. A nép mind

kint az utcán. A birónál megvasalt legények.

Egyik másik a falu jobbmódú legényei közé tartozik,

tegnap még táncolt – farsang levén – és ma a becste-

lenség vasa szoritja a kezét. Majd indul a meg-

vasalt társaság, folytatja útját megvasalt állapotban

Nyitrára hol a börtön kapuja zaródik be mögöttük

A lelki jóság hiánya, az alattomosság, a képmutató lel-

ketlenség, a becsülethiány, az iskolában hallottaknak

részükrŊl való teljes megvetése hozta ezen legényekre a

szégyent, de nemcsak reájuk, hanem a szülŊkre sŊt a

Községre is. Saját tanitójukra sem voltak tekintettel

csak azért, hogy a bűnben tobzódhassanak. Hála

a csendŊrség derék munkájának; az Ŋ sikeres munkájuk

következtében a bűn nem gyŊzedelmeskedhetett és

ártatlan szegény emberek megmenekültek a súlyos

gyanu terhe alól. – A hálátlanság, a dölyf, a be-

csületesség hiánya, a hányavetiség, a vallástalanság, hogy

mivé lesz és mire visz bárkit is: erre Ŋk élŊ példa.

Remélve, hogy súlyos, elkövetett bűnükbŊl okulni fognak és a

javulás útján megmutatják, hogy tudnak és akarnak is a be-

csületesség útján haladni: nevüknek csak kezdŊbetűit jegy-

zem ide: Sz. B; Sz. J; Cs. J; B. J.174

–

174

Az illetŊk nevei egyelŊre más forrásból sem ismertek.

32

6

Nevezett legények: Sz. B.; Sz. J.; Cs. J.; B. J. –

1927 év nyarán hat hónapi börtönbüntetést

kaptak, de két évi felfüggesztéssel. –

1927. június 14. – Inšpektor Úr Klochány Ferdi- [Videl]

nand175

– ezen napon Községünkben iskolalátoga- 18. IX. 1929.

tást tartott. ElŊször az I. osztályban hallgatta a mükö- Klocháňy

dŊ [taniti]176

elŊadását és a gyermekek feleleteit, majd a šk. inšp.

II. osztályban gyŊzŊdött meg az elŊadás és az elŊme-

netel milynemű fokáról. Nagycétényben működŊ

Kolleginák – Miklóska Aranka és [Willant] Rózsika -

is jelen voltak ezen iskolai ünnepünkön. Inšpek-

tor Úr az iskolai elŊadások után megtette észrevé-

teleit, megjegyzéseit – jegyzŊkönyvet véve fel szer-

zett tapasztalatairól. Ebéd – és vacsoraidŊ alatt

inspektor Úrnak testvéri jó szivérŊl volt alkal-

munk meggyŊzŊdni. –

1927. június 28. Évzáró iskolai ünnepélyt

tartottunk [FŊlszt.] Simor Mor esp. Úr jelenlété-

ben. Az ünnepélyen a gyermekek alkalmas

verseket szavaltak. –

1927. szeptember 4. Az új iskolai év megnyitó

napja. A megnyitó Veni Sancte-t FŊlszt. Gála

János Káplám Úr tartotta.

1928. június 13. E napon történt a Kerületi Es-

peres Úr – Fölszt. Cintula István – iskolalá-

togatása. Úgy az I. mint a II. oszt.ban meggyŊ-

zŊdést szerzett az iskolák beléletérŊl és vallásos

működésének milyenségérŊl. ElismerŊ megelége-

dését nyilvanitva az iskolákban tapasztalta-

kat illetŊleg – hagyta el községünket.

1928. június 23. Ezen nap Inšpektor Úr –

Klochány Ferdinand – latogatta meg isko-

lánkat. Inšpektor Úr iskolalátogatása alkal-

mából Fölszt. Simor Mór esp. Úr is iskolánk

vendége volt. Inšpektor Úr szigorú lelkiisme-

retességgel vett tudomást úgy a jónak talált, mint

a rossznak itélt dolgokról. Megjegyzéseit jegy-

zŊkönyvbe foglalva, ebéd – és vacsoraidŊt közöt-

175

Pucó, 1879. május 21. – Körmöcbánya, 1946. október 10. Mutnei kántortanító, majd 1919-tŊl bártfai, 1930-

tól eperjesi iskolafelügyelŊ. KésŊbb körmöcbányai népiskolai igazgató. Több újságban közölt népművelŊ

cikkeket (Priateľ kniţnice 1/2009, 40). 176

helyesen tanító.

33

7

tünk töltve, ismét volt alkalmunk meggyŊzŊdni az Ŋ ne-

mes szivének melegérŊl. –

1928. június 27. Évzáró ünnepélyt tartottunk. A gyer-

mekek alkalmas versikéket és kis parbeszédeket mondottak.

Fötszt. Simor Mór esp. Úr örömmel hallgatta a gyerme-

kek apró verseit. Az ünnepély lezajlása után Esperes Úr

beszédében a gyermekeket Isten és szűleiszeretet betartásá-

ra intette és buzditotta.

1928. IX. 4. Veni Sancte felemelŊ hangjai mellett, Isten

segitségét kérve kezdte meg iskolánk az Ŋ ismeretterjesztŊ,

erkölcsnemesitŊ munkáját.

1928. X. 28. FelsŊbb Hatóságunk által elrendelt ezen is-

kolai ünnepünkön községünk polgárai nagy számban

vettek részt. A gyermekek a hymnusok eléneklése mellett

alkalmas versikéket mondottak, kis párbeszédeket tar-

tottak. Ig. tanitó a nap jelentŊségét, felhozva a köztársa-

sági Elnök Úr meleg hazaszeretetét méltatva, egymás-

iránt való szeretetre inti a gyermekeket177

. –

1928. XII. 25. Karácsonyfa ünnepet tartottunk. II. osz-

tályban. A II. osztályos gyermekek szépen elmondták ver-

seiket. Ez alkalomból II. osztály teljesen megtelt hall-

gatókkal. Hallgatók között üdvözölhettük FŊtszt. Andrisz

RezsŊ Káplán Urunkat. A karácsonyfa zöldelŊ ágai-

és égŊ gyertyácskáinak fénye egy idŊre egyesitett

bennünket a szeretetben.

1929. V. 13. E nap FŊtiszt. Cintula István kerületi

esperes Úr látogatta meg iskolánkat, személyesen

ohajtván meggyŊzödni az iskolák beléletérŊl.

1929. VI. 29. Evzáró ünnepély. Ezen iskolai

ünnepélyünket a szülŊk nagy számmal látogatták

meg. – Ig. tanitónak és a gyermekeknek jól esett

a szülŊknek ezen nagy érdeklŊdését látni. A gyerme-

kek szépen elmondották verseiket, párbeszédeiket. Ig.

tanitó a gyermekeket a vakacióban való hasznos és

a szülökkel szemben szeliden engedelmeskedŊ életre

intette. A párbeszéd elmandásában különösen

Búzás Vince V. osztályos tanuló tünt ki. –

1929. IX. 1. Ünnepélyes Véni Sancte reményt keltŊ

177

Az ElsŊ Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 10. évfordulója (Deň vzniku samostatného Česko-

slovenského štátu, 28. 10. 1918). Ekkoriban az elnöki funkciót Tomáš Garrigue Masaryk (1918-1935 között)

töltötte be.

34

8

megnyugtató, szép hangjai mellett megnyilt az új

iskolai év, az új munka ideje.

1929. IX. 18. Inšpektor Úr ezen nap meglátogatta is-

kolánkat. Iskolánk beléletérŊl, felszerelésérŊl és veze-

tésérŊl szerzett magának képet. Tapasztalatait a ta-

nitósággal szives, meleg, de mégis komoly hangon kö-

zölte. Az I. oszt túlzsúfoltságára és a törvény kö-

vetelményeire hivatkozva felkérte jelenlevŊ FŊtszt.

Simor Mór isk. sz. elnök urat – egy harmadik

tanterem felállitását és harmadik tanitói állás szerve-

zését illetŊleg – a szükséges lépések mielŊbbi megtételé-

re. Ebéd és vacsoraidŊt TanfelügyelŊ Úr a környék-

beli tanitóság Ŋszinte, meleg, tiszteletteljes szereteté-

tŊl körülvéve Csiffáry JenŊ tanító házában töltötte.

1929. VIII. 25. Ezen napon harangszentelési ünnepség

folyt le községünkben. 1924 év június 9 én (lásd 3 ol-

dal) beszerzett harang nem találtatott kellemesen csengŊ

hangúnak és mivel a háborúban felhasznált harang itt-

maradt párja megrepedt: Többen elhatározták FŊtszt.

Andrisz RezsŊ Káplán Úr iranyitása mellett (Bizottság

tagjai Csekey Károly, Varsányi Nándor, Lapocka Ferenc,

Csiffáry JenŊ id. Pallya Kálmán) hogy becserélve az 1924 év

VI. 9-én felszentelt harangot és a megrepedt harangot,

e két harang helyébe Két új harangot rendelnek. A ren-

delés Komáromban Fischer cégnél tötént. E két új Nagyszombat.

harang felszentelési ünnepélye 1929. VIII. 25-én történt a Javitva: Csiffáry [Jen]..

Község és Környék lakósságának nagy részvétele mellett. által

A felszentelést felkérésre FŊtszt. Cintula István kerüle-

ti esperes Úr végezte. A körmenetet kerületi esperes Az ezen év szept hó

úr Simor Mór esperes Úrral együttesen vezették szép [25]-én felszentelt 80 kgr

beszédet intézve Kerületi esperes Úr és Simor esperes Úr súlyú lélekharangot

a hivekhez. FŊtszt. Cintula István Kerületi esperes úr Csiffáry JenŊ tanitó

a hivŊk szlovák ajku részéhez szlovákul is intézte adományozta a

a harang jelentŊségét fejtegetŊ beszédét. Iskolánk az templomnak.

ünnepély fényét iparkodott emelni az által, hogy két

II. osztbeli tanulója szép szavalatot adott elŊ. Mácsay

Gizella kis tanulóleánynak az új harangokhoz inté-

zett üdvözlŊbeszéde és Szabó Manci kis tanuló-

35

9

leánynak a megrepedt távozó haranghoz intézett sza- Jegyzet:

valata a hivŊk nagy tetszésével találkozott. A működŊ lel- érthetetlen, hogy

kész urak a szentelési ünnepély megtörténte után ig. tanitó a krónikás magá-

házát szerencséltették. Dél után litánia után az iskolás nak az ünnepélynek

gyermekek az iskola udvarán megtartott tánc mulatsággal, lefolyását mellŊz-

illetve ezen tánc mulatság emlékével igyekeztek szivükbe te. Pedig ünne-

vésni ezen szép nap emlékét. Sajnos bizonyos körülmény pelni annyit tesz,

némi árnyat vetett ezen szép nap magasztos voltára. Meg- mint az illetŊ ese-

jegyezni óhajtom még, hogy az ujharangok megkészitésének ..ményt kiemelni

összege közadakozás utján a fenti bizottság közremükö- a hétköznapok

désével gyült össze. – sorából, minél

1929. IX. 21. Ezen nap délutánján FŊtiszt. Simor Mór esp. szebbé, minél ma-

urat ünnepeltük szivbŊl melegen, aki ezen napon 80-ik gasztosabbá tenni?!

születésnapjának elŊestéjén állott. Ünneplésünkkel a nagy- Ezt tették azok,

cétényi tantestület ünneplŊ csoportjához csatlakoztunk. akik a díszítésben,

Sok üdvözlŊ beszéd, sok gyermekvers és ének hangzott el, felvonulásban,

melyre Esperes Úr meghatva mondott köszönetet. Isko- az énekkarban

lánkból ez alkalomból Mácsay Gizella mondta el résztvettek. Ez volt

kicsi üdvözlŊ versét. - az igazi munka.

1929. IX. 28. Szent Vencel – Sv. Václav millenáriuma178

Ami pedig az ada-

- ünnepét iskolai unnepélylyel tartottuk meg, melynek kozás mikéntjét

folyamán ezen kiválló, Isten elŊtt kedves szent életérŊl és illeti, úgy alkama

működésérŊl ig. tanitó mondott a gyermekeknek lett volna a króni-

alkalmas beszédet; intve Ŋket arra hogy Isten elŊtt kásnak feljegyezni

egyek vagyunk – bár nyelvünk különbözŊ is -, ha a a [közös] akarat, az

lélek tiszta. Hymnusok eléneklése mellett zártuk be [...] iránti törhe-

iskolai ünnepünket. tetlen akarat, egység

1929. X. 28.179

II. osztályban iskolai ünnepet tartottunk. kiemelésére feljegyez-

A gyermekek versmondással, a hymnus eléneklésével ün- ni, hogy áldozatos

nepeltek. Ig. tanitó alkalmas beszédben intette, buzdi- lélekkel mily köny-

totta a gyermekeket a hazaszeretetre. Ezen iskolai nyen gyült össze

ünnepet a szülŊk közŊl többen megjelenésükkel tették a célra 3000 Kč.?!

emlékezetesebbé, kedvesebbé. – Tudják ezt azonban

1929. XII. 26. Az iskola II. osztályában szép karácsonyfa azok, akik ebben

ünnepet tartottunk. Az iskolában diszes karácsonyfa risztvettek s tudjá

volt felállitva, körülötte a gyermeksereg és a hivek nagy Az, akinek ezt tud-

sokasága. A szülŊk örömmel hallgatták gyermekeik nia kell...

szép versmondásait, párbeszédeit. Karácsonyi szent hangulat "Vadászat"..

178

Szent Vencel (kb. 907 – 935) cseh fejedelem, cseh részek legfŊbb patrónusa. Régebben 929-es évre tették a

halálának idŊpontját. Így eshetett 1929. szept. 29.-re az ezredik évfordulója. 179

Lásd az egy évvel korábbi jegyzetnél.

36

10

uralkodott a szülŊk és gyermekek szivén egyaránt,

mintha tényleg közöttünk lett volna a Kis Jézus égi szere-

tete. Ünnepség után a Karácsonyfa szerény ajándé-

kai szétosztattak. Minden gyermeknek jutott a

szerény ajándékból, amelylyel szent békével szivük-

ben tértek az édes szülei otthonba. –

1930 év január havában Községünk Kath. iskolaszéke FŊtisztelendŊ

Simor Mór isk. sz. elnök úr vezetésével rendkivüli iskolaszéki

gyülést tartott. Gyülésnek egyedüli tárgya a harmadik tanitói-

állás és tanterem megszervezésének és ezen szervezéshez ŠK.

Refarát180

hozzájárulása kérvényezésének ügye. Az Iskolaszék

Kimondotta a szervezés szükségességét. A szervezéssel járó Kia-

dások fedezéséhez, a III. tanitóifizetést illetŊleg, 1200 Kč évi fize-

téssel, 336 Kč. lakbérpótlékkal, 20 Kč. kertilletménnyel hozzájá-

rul. Fedezi a dologi kiadásokat a jegyzŊkönyvben feltünte-

tett módon. ŠK Referátnak a szervezéshez való hozzajárulá-

sát azonnal kérelmezi.

1930. VI. 28. Ezen nap a gyermekek iskolaévzáró ünnepélyt tar-

tottak. Az ünnepélyen a szülŊk és vendégek zsúfolásig megtöl-

tötték az iskolát és örömsugárzó arccal hallgatták meg a ver-

seket, párbeszédeket, melyeket a gyermekek csillogó szemek-

kel, meleg lelkesedéssel mondtak el. Ig. tanitó intŊ figyel-

meztetŊ szavaival szivükben búcsúztak el az iskola megszen-

telt falaitól.

1930. VII. 27. Ezen napra összehivott iskolaszéki gyűlés FŊt.

Simor Mór isk. széki elnök inditványozására az 1930 év

január havában hozott határozatát módositással látja

el; mégpedig azon módositással, hogy az 1930 január

havában tartott isksz. gyűlésen megállapitott és kitüntetett

személyi, valamint dologi terheket hajlandó viselni akkor

is, ha az engedélyezendŊ III. tanitói állás tannyelve

szlovák lesz és ezen község szlovák anyanyelvű gyer-

mekeinek oktatására használtatik fel.

1930. IX. 1. Az új tanév ünnepélyes megnyitásának idŊ-

pontja. A megnyitás FŊt. Anton Kubik cétényi Káplán

Úr ajkairól elhangzott “Veni Sancte” magasztos éneké-

vel ment végbe, mely után az iskolai tanitás azonnal

kezdetét vette.

180

helyesen: Školský referát, magyarul: iskolaügyi szakosztály (tanfelügyelŊség ?).

37

11

1930. IX. 17. Ezen nap meglátogatta községünket hivatalosan

Klochany Ferdinand inspektor Úr, aki a felállitandó áll.

szlovák iskola ügyében tett ez alkalomból községünkben hivata-

los látogatást181

.

1930. X. 28. A gyermekek ezen napon iskolai ünnepély keretében

hymnusok eléneklésével versmondasokkal emlékeztek meg

az ünnepély fontosságáról, ig. tanitó hazaszeretetre buzdi-

tó szavai mellett.

1930. XI. 27. – 1930. VII. 27.-én tartott isksz. gyűlésen alapuló kér-

vény elutasitó visszaküldésének napja.

1931. V. 17. Ezen nap községünk gyermekserege a szent bérmá-

lás ünnepélyén vett részt Nagycétényben. A bérmálás szent-

ségét Méltóságos és FŊtisztelendŊ Dr. Jantaus Pál ap. administ-

rátor Úr szolgáltatta Ki. A magas fŊpapot ez alkalomból

Nagycétényben két diadalkapu várta. Az elsŊ diadalkapu

elŊtt Sevella István vezetŊjegyzŊ Úr üdvözölte a méltóságos

püspök urat, a masodik diadalkapu elŊtt az iskolás gyer-

mekek tanitóik vezetése mellett várták ʼn Magasságát és

ragaszkodó hódolatukat szép versekben nyilvánitották ma-

gas szine elŊtt. A plebánia tanitósága és pedig: a nagycé-

tényi, a kiscétényi, a nemespanni tantestületek részint tel-

jes számban, részint képviseletben megjelentek együttesen

is ʼn FŊmagassága elŊtt és üdvözlŊ szavukra Méltóságos

Püspök Úr hosszasabban válaszolt. Válaszában a Kath.

tanitóság hivatásának szépségeit festette kiemelve, hogy

Ŋ mindég szeretettel emlékezik azon tanitókra, akikŊt

az elemi ismeretek elsajátitásában, szivének némesitésé-

ben vezették. A bérmálást FŊt Simor Mór esperes Úr

asztalánál fényes ebéd fejezte be. Bérmálást követŊ éjjelen

Nemespannon egy gyalázatos esemény történt, de ennek le-

irásába nem bocsátkozom182

.

1931. VI. 24. Kerületi esperes Úr, FŊt. Cservenka Kálmán183

,

egyh. tanfelügyelŊ látogatta meg ezen a napon iskolánkat.

A látottak és tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte

ki. A naplókat ellenjegyezve, a legszivélyesebb búcsú-

zással vált meg iskolánktól.

1931. VI. 27 Tanévzáró unnepélyünk napja, melyet vers-

mondással, énekkel tettünk kedvessé. Ig. tanitó jóra és

181

Szlovák nyelvű osztály végül 1932-ben került megszervezésre. 182

EgyelŊre nem tudni mirŊl lehet szó. 183

Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879 - ?). Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és

Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-tŊl Dunaszentpálon, majd Verebélyen szolgált

1911-ig. 1912-1943 között nagyhindi plébános (Hetényi, R. 1943: Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve

1943. Budapest, 154; Presinszyky, K. 2007: A nagyhindi magyar nyelvjárás és nyelvhasználat. Budapest,

doktori disszertáció, 38), 1931-tŊl nagycétényi esperes. A két világháború között a Vándorkedv Turistaegyesület

választmányi tagja, majd a Levente Egyesület elnöke is lehetett (Csatár, I. – Ölvedi, J. 1939: A visszatért

Felvidék adattára. Budapest. Adattár, 5).

38

12

szépre intŊ szavai mellett hagyták el a gyermekek a szent fa-

lakat, örömmel a szivükben, melyet a nagyvakació ezer kel-

lemességei keltettek szivükben. Videl

1932 szept. 1. Agárdy László is. kántortanitó úr e napon adta 14. VI. 1932

be az iskolaszékhez lemondását, minekutána 41 évi teljes szolgálat Miskóci

után nyugdíjba ment. A megjelent isk.széki tagok elŊtt Simor sk. [insp]

Móric esperes plébános úr méltatta érdemeit a távozó is. tanitónak, Láttam

aki saját jó példájával Isten félelemre, vallásosságra és odadó [Cservenka]

kötelességteljesítésre nevelte a reá bizott ifjúságot. Az iskolaszék egy- VI/24. esp. [...]

hangulag elismeri a távozó érdemeit s egyhangulag engedélyezi,

hogy a kántortanitói lakásban még szept. hóban is lakhasson. Szóba

jött a kántori javadalmak átadása is, de ez ügyben végleges döntés

nem történt.

1932. szept. hó 3-án. Az összegyűlt iskolaszék egyhangulag kijelenti, hogy

a távozó ig. kántortanító helyébe az eddigi osztálytanitót, Csiffáry JenŊ

okl. kántort hívja meg a pályázati hirdetés mellŊzésével.

1932. szept. 25-én. LélekemelŊ, magasztos nagy ünnepe volt községünk-

nek. E napon teljesült a hivek régi vágya, hogy a már nagyon is

elhanyagolt templomunk restáuráltassék s e teljesen használhatat-

lan orgona újjal kicseríltéssék. – Soha el nem múló érdemeket

szereztek e szent ügy megvalósításában Varsányi Nándor templom

atya és Csiffáry JenŊ tanító, akit fáradhatatlan agilitással végez-

ték sok gond s nem kevesebb gáncsoskodás közepette idegölŊ mun-

kájukat. – Templomunk olyannyira elhanyagolt állapotban

volt, hogy a hivek nagy része már nem tűrhette továbbra is, hogy ily

állapotban maradjon. Sok-sok téli estén tanácskoztunk, vitatkoz-

tunk, hogyan is lehetne e nagy munkát nyélbe ütni? Le kell szö-

geznem, hogyha nincs Varsányi Nándor templomatya, még

hosszú esztendŊkön keresztül maradt volna minden a régiben! Csak

az ʼn tántoríthatatlan buzgóságának köszönhetŊ, hogy segítŊtár-

sával Csiffáry JenŊ tanítóval nem csüggedtek s ha [nehézségekkel]

is, de templomunk szept. 25-re készen állt a nagy ünnepre. –

A történeti hűség kedvéért sorrendben leirom az egyes munkálatok

vállalkozóinak a nevét és a munkálatok árát is.

A festést a pŊstyéni Papp és Petrikovits cég eszközölte 12000 Kč ér-

tékben. A festés június hó 13-án vette kezdetét s aug. hó végén ért

véget. A mennyezeten levŊ 4 evangelista, a teremtŊ Isten, a Szent-

lélek, Szüz Mária Mindenszentek királynéja, Jézus a jó pásztor és

39

13

Szent Cecil képeket, Massányi Ödön nyitrai festŊművész festette,

aki községünk Csiffáry József nevű polgárával rokonságban

áll. Megjégyzem, hogy e Szent Cecil képet a chórus elŊtt ajándékba

festette a művész, Csiffáry JenŊ kérésére. Utódainknak feljégy-

zem, hogy templomunk 1722-ben épült akként, hogy e középsŊ

kupola volt az elsŊ, késŊbb építették hozzá közbirtokos Ŋseink

a szentély és chórus kupoláit; ez elŊtti festése nagyon egyszerű

volt 1876-ban készült. Égszínkékre volt festve az egész csillagok-

kal s a hajóban a 4 egyház atyával.

A mostani festés kizárólag a hires német gyártmányú [katszein]

festéssel lett festve. A fenti cég és a művészen kívül még itt

festett a jó humorú [Einhoff] festŊ is, akirŊl feljegyzem, hogy az az

érdekes tulajdonsága, illetve természete volt, hogy nem [birta]

hallgatni a fütyülést. Na persze evvel sok-sok bosszúságot

okoztunk neki. – A festŊk naponként a falu nemes lakóssá-

gánál váltakozva étkeztek s dicsérendŊ népünkre, hogy ezt

szeretettel és közmegelégedésre intézték el, ami az asszonyinkat

dicséri. A festŊk egy része a templom atyánál, másik része

pedig Csiffáry JenŊ tanító szŊlŊjében laktak.

A kŊmives munkálatokat Szatyin József nyitrai kŊmives mester

és fiai végeztik, mely állott a vasbeton chórusból, kivűlrŊl a fel-

járati lépcsŊkbŊl, a szines ablakok behelyezésébŊl és a chórus

alatti két kis ablak betevésébŊl. Megjegyzem, hogy azelŊtt

a chórus feljárata belűlrŊl volt a templom északi fala mellett,

helyspórolásból tettük kivülre a feljáratot. Igy sok helyet nyer-

tünk a chórus alatt s ezért csináltattuk oda a két kis ab-

lakot is, hogy az ott ájtatoskodók jól láthassanak. –

A régi chórus fagerendákból állott s ezekre széles padlódeszka

volt szegezve. De az idŊ vasfoga és a szú tönkretette a geren-

[dákat] nagy részét s nem mertük az új, 28q.184

súlyú orgonán-

kat ráhelyezni, mert nagyobb ünnepeken amúgyis élet-

veszélyes volt a chórus ingása. – Ez a vasbeton chórus idŊtlen-

idŊkig eltart!! Hatalmas (4drb) vastraverzák állanak keresztben s ezen

keresztül ismét [vaskosár s igy] a beton. A chórus alatti helynek

minél hasznosabb kihasználása céljából 2 kis ablakkal lett ellát-

va, hogy az ott lévŊk minél jobban ájtatoskodhassanak a nagyobb

világosság következtében, mert eddig a sötétség miatt ez kihasz-

nálatlan hely volt. A két kis oltárt is fenti kŊmives szakította át.

184

mázsa.

40

14

Ez szükséges volt miután a régieknek az alapja túl nagy volt. –

Ugyancsak fenti kŊmives helyezte a szines ablakokat is, melyeket a

brünni Ján Řiha [ešo] szállitott 9000 Kč értékben az alábbi jó-

szivű adakozók bŊkezűségébŊl. Jézus mennybemenetele:

Varsányi Imre és Nándor testvérek ajándéka. Mária menny-

bemenetele: Özv. Varsányi Jánosné ajándéka. Szent Erzsébet:

Pallya RezsŊné ajándéka. Szent Alajos: Özv. Lakits Attiláné

ajándéka. Szent Matild: Mácsay Károlyné ajándéka. Szent

József: Özv. Kántor Elekné szül. Csiffáry Katalin ajándéka és

Szent Imre herceg: Biró Gyula ajándéka. A chóruson levŊ

2 szines ablakra az ifjúság gyűjtött.

A templom küldŊ [rendbehozatalát] Buzás János községünkbeli

kŊmives mester vállalta el 2000 Kč ért s azt közmegelégedésre

hozta rendbe.

A padokat Latecska Pál községünkbeli asztalos készítette drb-ját

310 Kč ért. 18 padért, valamint a chórus karzatának és egyébb

apróbb munkálatokért mintegy 6500 Kč. fizettünk.

A történeti hűség kedvéért feljegyzem utódainknak, hogy mi

késztetett bennünket s különösen e sorok iróját arra, hogy a régi

teljesen használhatatlan orgonát (sípládát) újjaé cseréljük fel!

Régi orgonánk a hagyomány szerint NagycéténybŊl került

hozzánk már akkor nem a legjobb állapotban. Et circa 1722-

ben történhetett. Tehát kerek 200 esztendeig javítva nem

volt. Képzeljétek kedves utódaink, akik a zenei müvetség-

nek bizonyára magasabb fokán álltok, mint mi, hogy

mit jelent ez!! Éh ha Ti e csoda hangszert láthattátok

volna!! Hogyan írjam le nektek? Képzeljetek el egy 2 m.

magas és [145] cm. széles hasábot, melynek felsŊ felében van-

nak a sipok (?) elhelyezve, a kántor elŊtti oldalon pedig

keresztben keskeny lécecskék futnak, úgyhogy a kántor nem lát

le az oltárra, SŊt! Beleénekelt az orgonába. Alatta volt a

fújtató, mely [idegrázóan] nyöszörgött. Hangja inkább

sivitás volt, mint hang!! A billentyűzete volt még [ezek]

kriminális!! De nem is akadt mester, aki az öreg Agárdy

Lászlón és e mostani (e sorok iróján) kántoron kivül tudott vol-

na rajta játszani! Játszani!!?? Játszani nem lehetett

rajta, legfeljebb billegetni. – Nem csoda, hogy az egy-

házizenét szivén viselŊ új kántor minden erejével azon

41

15

volt, hogy e sípláda felkerüljön a Templom padlására s egy új Rieger

orgonával pótoltassék. De ne gondoljátok kedves olvasóim, hogy

ez máról-holnapra ment!! Sok-sok évi tanakodás, huza-

vona elŊzte meg ezt, míg a terv megvalósult. Nagy segítségére

volt e tekintetben a egyházközségnek Páldi Vilmos185

okl. karnagy

vágsellyei kántor. ʼn volt az, aki aranyos buzdításával

nem hagyta kialudni a fellángolt eszméket s ʼn állította

össze és az új orgona dispozicióját. Jaj! de megrémültünk

mikor a Rieger cég mérnŊke kimondja, hogy az ilyen

orgona ára 47000 Kč. Már-már lemondottunk arról, hogy

e mai kornak megfelelŊ orgonánk legyen!! De Németh Géza

káplán urunk e szavaira: “Nem kell megijednünk, majd csak

összehozzuk valahogyan ezt is!” megcsináltuk a kötést 10 szóló

regiszteres, 2 [manuálos] orgonára. Jaj! kedves olvasóim ezzel is

baj volt! [Mivel az, csak] a sok pénz s efféle megjegyzések.

Nehéz volt megértetni a közönséggel, hogy az orgona, mint a

hangszerek királya nem egy évre szól. Hogy ma, amikor az óceánt

átrepülik, amikor a technika olyan fejlett, kell, hogy mi is a korral

haladjunk!! Több évtizedre szól s ezért mindent el kell követ-

nünk, hogy utódaink meg ne szóljanak, hogy amikor módunkban

volt, nem cselekedtünk helyesen, hanem szükkeblűségbŊl beállí-

tottunk egy újabb “sípládát!“ Szóval a megrendelés megtörtént

s szerzŊdés szerint az orgonát teljesen készen szept. 2-ra át kellett

adni. – A Rieger cég régi jó hírnevéhez méltóan, meg is jött

aug. 25 ére s már 3-ad napra itt is volt a jó humorú Müntz-

berger szerelŊ. Igazi mestere, orvosa az orgonának. Egy pillanat

alatt áttekinti a legkisebb hibát. E sorok irója naponként reggel-

tŊl estig ott segédkezett neki, Estéli Lajos is, Örzsével együtt s él-

veztük kedves humorát 10 napon keresztül. Végre legnagyobb

örömünkre szept. [4]-re már teljesen készen állott. Képzelhetitek

boldogságomat, amikor elŊször tettem rá újjaimat!! ReggeltŊl-

estig ott ültem s élveztem az egyes változatok gyönyörűségét.

Hirtelenében az ember azt se tudta, hogy melyik változat a

gyönyörűbb?! Különösen a II-ik [manuál] az ú “égi” hangszíneivel

ragadja a magasságok felé az embert. Óh! gyenge az én

szavam, hogy kifejézni Tudnám azon fenséges érzelmeket,

melyeket érzek, amidŊn a templom csendjében elmerülve az

én “hűséges” fújtatom állandó ottléte mellett játszom!! A szív, a lélek

185

Levelei Csiffáry JenŊ Jánosnál.

42

16

érzi, de gyenge a szó ezt kifejezni. S biztos vagyok benne ked-

ves ismeretlen utódom, hogy neked is kedved, örömed lesz benne

s Te is oly buzgósággal fogod betölteni szent hivatásodat,

mint iparkodom én betölteni. – Hogy mennyire sikerült ez,

azt majd Te fogod megbirálni kedves utód, feltéve, hogy az egy-

házi zenét sziveden viseled s nem a jövedelemért, hanem a

szent hivatásodért szereted a kántorságot!! –

Szept. 5-én vette át Páldi karnagy úr a templombizottság jelen-

létében az új orgonát; kiprobálta az egyes változatokat külön-

külön s a munka felett a legnagyobb elismerését fejezte ki. –

A nagy elfoglaltság és munkálkodás miatt az elŊre szept. 8-ra

meghatározott szentelési napot ki kellett tólni szept. 25-re,

mivel még a templomban is el kellett végezni az utolsó simítá-

sokat, viszont a nagy munkaidŊ miatt az ünnepélyre készült

szindarabbal sem tudtunk elvégzŊdni.

Végre elérkezett községünk a ritka nép ünnepre!! szept. 25.

Lázas izgatottsággal gyülekezett a nép s elégge szép számmal

voltak képviselve a szomszédos falvak is, különösen Nagycétény

község hivei jelentek meg igen tekintélyes számmal. – Nem tud-

tak betelni a gyönyörüségtŊl a látottak felett! Nem csoda!!!

Hiszen hosszú évtizedek óta egy minden tekintetben elhanya-

golt templomot láttak eleddig s ma egy kis palotát; az

„Isten palotáját.” Nem tagadhatom le s nem hallgathatom

el, hogy mily büszkeség töltött el az elhangzott vélemények

után!! Egy igen intelligens látogató adta meg a legelismerŊbb

[választ] munkánkra: “Önök csodát mivéltek e rövid három hónap

alatt!” A hivŊk egész serege tolongott már a templomban s kinn

a temetŊben, kiknek fehérruhás leányok árulták templomunk

fényképeit. (Emlékül ideragasztok én is 5drb-ot.)

10 óra tájban vigre megérkezett Ŋsz Esperes urunk, hogy a [mult.]

püspök úr megbizásából a szentelést elvégezze. Eljött,

volt káplán urunk; Andrisz RezsŊ (jelenleg Szemerédi plé-

bános úr) is s a jelenlegi káplán urunkkal; Németh Gézával

assistáltak a szent cselekménynél. Könnyek csillogtak a sz-

mekben, midön Esperes urunk méltatta a nemes munka befe-

jézésének szent és magasztos ünnepét. Megszentelte az egyes

képeket, ablakokat s végül az orgonát!!! Kedves [Utódom]!

El tudod képzelni, hogy mit éreztem én, amikor az én ujjaim

43

17

szólaltatták meg elŊször nyilvános istentiszteleten a nemes hang-

szert? El tudod képzelni azt a boldogságot, amelyet én éreztem

ekkor?? El tudod képzelni, hogy mily boldogság töltötte el szivemet,

amikor az énekkar a [Misera de Angelis] gyönyörűséges hang-

[...eit] énekelte?? Óh! én azt hiszem, hogy nehezen!!! Nehezen,

mert ezt csak az tudja átérezni, aki már átélt ilyen örömet!!!

Dicséretire legyen mondva énekeseinknek, hogy általános tetszést

arattak, pedig elképzelhetŊ, hogy a latin szöveggel nehéz volt

érvényesülni ott, ahol ilyet még soha nem hallottak. Leírom [éne-

keseim nevét], mire e sorokat olvasod, a [viruló] hajadonok s a

délceg legények már szintén öregsorba számitanak majd. -

Özv. Csiffáry Béláné, szül. Varsányi Kornélia, leánya Aranka Pallya

Tiborné, Csiffáry Sári, Kireje Árpádné szül. Csiffáry Ella, Kósa

Mariska, Hurtha Ilonka, Szabó Ludovika, Csuthy Marika, Csuthy *

Ilonka, Csuthy Sándor, Csúthy JenŊ*, Pallya JenŊ, Varsányi Béla, Elesett a Don-

Csiffáry Béla, Csiffáry RezsŊ, [Latecka] Pál, Buzás János, Balás menti harcok-

Géza, Szabó Vilmos. ban 1943. jan-

Délután [szent...] litánia volt Andrisz plébános úrral. Este pedig ban. Gyermekei:

elŊadtuk Dr. Borka Géza186

gymn. tanár pályadíjat nyert aktuális Vilmos, Éva,

darabját: “Gerde Tamás leányát” Fényes anyagi sikerrel, Sándor

melynek 2046 Kč. tiszta jövedelme [természetes] a templomra ment.

SzereplŊk: Gerde Tamás: Csuthy Sándor.

leánya Anna: Csuthy Ilonka

Olivér segédjegyzŊ: Csuthy JenŊ +

Margit: Csuthy Mariska

Vilma: Hurtha Ilonka

Terka: Kósa Mariska

[Jankó] orosz fogoly: Pallya JenŊ

János Gerde nevelt fia: Szabó Nándor + +

Máli [nenne]: öv. Csiffáry Béláné Szintén elesett

Építész: Szabó Vilmos a Don-menti

Sugó: Csiffáry Sarolta harcokban 1943.

Jó magyar szokás szerint: a jól végzett munka után világos

reggelig, ropták a ropogós magyar csárdást a fiatalok –

Ki kell emelnem a szereplŊk közül: Csúthy Sándor, Csuthy JenŊ,

és öv. Csiffáry Béláné játékát. -

186

Dr. Borka (Felicián) Géza (1894-1977) gútai születésű író, költŊ, fordító, lapszerkesztŊ, tanár. ElŊbb a

bencés rend tagja (Schermann, E. 1940 (összeáll.): A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai 1802-1940.

Pannonhalma, 118 No. 710), majd a kiutasított Gosztonyi Nándor helyébe 1923-tól 1944-ig a komáromi bencés

gimnázium tanára lett. Többek között a Czuczor ÖnképzŊkör vezetŊje és Vaškovič Lajos osztályfŊnöke is volt.

Filozófiai doktorátusát Budapesten szerezte. Az ʼnrállóban és másutt is verseket publikált, illetve

pásztorjátékokat is írt. Lásd például Magyar Tanitó 1935 XV, 505. Költészetét már életében számon tartották

(A komáromi Sz. Benedek-rendi kath. főgimnázium értesítője 1921-1922. Komárom, 7). A Csehszlovákiai

Magyar KözművelŊdési Szövetség egyik vezetŊje volt a két világháború között (Fónod, Z. 2004 (fŊszerk.): A

cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. 53).

44

18

1932. okt. hó 1-én a pályázati hirdetés mellŊzésével, egyhangu-

lag választotta meg az iskolaszék Csiffáry JenŊ eddig oszt. tanitót

okl. kántort a megüresedett kántortanitói állásra.

Ugyaneznap estéjén kedves meglepetésben volt része a megvá-

lasztottnak. A falu fiatalsága – akikkel a nevezett állandóan

foglalkozott – zenés menetben kereste fel tanitóját s keresetlen

szavakban üdvözölték Ŋt. Csuthy Ilonka a nemespanni fiatal-

ság nevében, Pallya JenŊ a tűzoltóság nevében. [Dráspó] Lajos pedig

az [iskolás] gyermekek nevében, melyre meghatva válaszolt az ünne-

pelt. – Az iskolanál187

barátságos vacsorán kivánt kitartást a

megválasztottnak munkájához, a fiatalság pedig hangos

jókedvvel táncolt a szomszédos [kertben] világos reggelig. –

1932. okt. 28.-án. Simor Móric úr esp. plebános isk. elnök jelen-

létében tartottuk meg a II.ik tanitói állás betöltésére hirdetett vá-

lasztási gyülést az isk. szék teljes számú tagjai jelenlétében. 6

pályázat érkezett be, melyek közül az iskolaszék csak kettŊt vett

figyelembe; Pallya Mária és Martinkovits Margitét. – Titkos

szavazás után a választásból Martinkovits Margit került ki gyŊz-

tesen. Sajnos, hogy Pallya Mária és szükebb rokonsága körébŊl

ezért az isk. egyes büntetlen tagjai nem illŊ megbántásban része-

sültek. – A megválasztott 1932 év. nov. hó 28-án foglalta el állását.

1932 év. dec. 24, 25, 26, és 31-én két pásztorjátékot adtunk elŊ. És

pedig: “A Betlehemi bakter” Szabó János müvét és “Az elsŊ Ka-

rácsonyfa” c. Mária néni müvet. Ezzel kapcsolatban az ig.

tanitó kezdeményezésére ruhaakciót inditottunk, mely gyüj-

tésnek eredménye 534 Kč. volt, ehhez a pásztorjátékból befolyt

864 Kč. mely összegbŊl 15-en részesültek cipŊ és csizma segélyben,

45-en pedig nŊi ruha, kötény, svetter és kendŊ segélyben, 30-an

pedig kis csomagocskát kaptak 3.50 Kč. értékben. –

Mind a négy elŊadáson zsufolt volt az [...a] s a látottak és

hallottak felett a legnagyobb elismerésüket fejezték ki úgy a szülŊi,

mint a jelenlevŊ Németh Géza kaplán úr, valamint Varsányi

Nándor isk. tag úr.

Én is, mint a darabok betanitója és rendezŊje megörökítem

minden egyes szereplŊm nevit az utódoknak s példaképül állítom

szorgalmukat s csak annyit jegyzek meg, hogy a jól járó óra

módjára tanulták be szerepüket, úgyhogy súgásról szó sem

volt, erre szükség nem volt egyetlen egy esetben sem. A szinpadon

187

iskolánál

45

19

nem volt velük senki sem, mint a kis hangyák, Ŋk is tudták

pontosan teendŊiket. Örömem is volt bennük s [rajta megál

ná] e sorok írója a kultura nemes hatását majd felnött korukban

is. –

A betlehemi bakter szereplŊi:

1. Gazda . . . Csekey Kálmán VIII. oszt. tan.

2. Tamás öreg pásztor . . Mencsik László VII. “ “

3. Andris | (gymn. I. oszt. mag. tan) Lipcsey RezsŊ VII. „ „

4. Gyurka | pásztor gyerekek Csekey Gusztáv VII. „ „

5. Miska | (gymn. I. oszt. mag. tan.) Varsányi László VI. „ „

6. Illés betlehemi [bakter] . [Dráspó] Lajos VIII. „ „

7. Barabás | . . . Homola Lajos VI. „ „

8. Simon | rablók . . Bánszky Pista VII. „ „

9. Böske, Gazda leánya . Szabó Annus VI. „ „

10. Katica, Gyurka testvére . Szabó Bözsi VII. „ „

11. Betlehemi angyal . . Pallya Aranka VI. „ „

12. “ “ . . Bugár Annus VII. „ „

13. „ „ . . Szolcsánszky Erzsi VIII. „ „

14. „ „ . . Vaszovits „ VI. „ „

15. Veronika, Illés leánya . Mészáros Janka IV. „ „

16. Szűz Mária . . Csiffáry Melinda IV. „ „

17. Szent József . . Csiffáry JenŊ V. „ „

Mencsik László játékát minden elŊadáson nyíltszíni tapssal

jutalmazta a közönség. –

Az elsŊ karácsonyfa szereplŊi:

1. I. Angyal . Leckés Ilonka VII. oszt. tan.

2. II. “ Vaskovits Rózi IV. “ “

3. III. „ Pallya Lenke IV. „ „

4. IV. „ Titka Mária IV. „ „

5. V. “ Nagy Veronika IV. „ „

6. VI. „ [Kovács] Rozália IV. „ „

7. Gábriel arkangyal [Kireje] Annus VIII. „ „

8. Karácsonyi angyal Kutyka Mária VI. „ „

9. I. Pásztor Csiffáry Miklós VIII. „ „

10. II. “ Frankó István VI. „ „

11. III. “ [Levicky] Pál VII. „ „

12. IV. „ Vörös Imre VII. „ „

13. V. „ Szabó Feri VI. „ „

46

20

14. Szűz Mária Novák Márta IV. oszt. tan.

15. Szent József Babós Gusztáv V. „ „

16. Betlehemi angyal Racskó Paulina VII. „ „

Munkánkkal örömet szereztünk a szülŊknek, gyermekeknek és

önmagunknak! – Az elŊadás 864 Kč. tiszta jövedelme mind

a karácsonyi ruha akcióra fordíttatott. –

[fénykép a templomról kívülrŊl]

[fénykép a templombelsŊrŊl - oltár]

21

[3 fénykép a templombelsŊrŊl - oltár]

100.000 Kč. költséggel restaurált templomunk

fényképei 1932. szept. hó 25-én.

A képen látható örök-lámpát, üvegcsillárt és sekrestyei 3-as csengŊt Csiffáry JenŊ ig.

tan. kezdeményezésére a róm. kath. iskola növendékei kalász-szedésbŊl szerezték be, a kis

[keret] 6q, buzát szedtek össze s ennek árából [Hudán] pozsonyi cégtŊl szereztük be. Az

összeszedett gabonát-buzát [Swatyik] István géptul. csépelte el – természetesen – ingyen.

47

22

1933. február 26. Ezen a napon adta elŊ a nemespanni műkedvelŊ

ifjúság, Gárdonyi Géza “a bor” c. 3 felvonásos falusi törté-

netét a tűzoltó alap javára. Igen szép anyagi sikerrel

(781 Kč. tiszta jövedelemmel) s még nagyobb erkölcsi sikerrel. A

szereplŊk mindegyike igyekezett a legjobbat nyujtani s a

zsufoltig megtelt nézŊtér hálás tapssal viszonozta elŊ-

adásukat. Mindezen kultúrtevékenységünket azért

jegyzem fel (habár nem tartoznak szorosan az iskola

beléletéhez), hogy utódaink folytatva ezen munkán-

kat, elérjük a kultúra áldást hozó gyümölcseit. S tekint-

ve azt, hogy az egyes szereplŊk ezen iskola volt növendékei,

mégis csak itt van a helye a megörökítésnek. –

SzereplŊk: Szunyogh Rozi . . . Csúthy Mariska.

Baracs Imre: Csiffáry JenŊ ig. tanító.

“ Matyi: Imrének az öccse Varsányi DezŊ. +

Jancsi, Imrének a kis fia Varsányi Laci

Szunyog Juli, Imrének a felesége . Babós Mariska.

özv. Szunyogné, Julinak az anyja . Hurtha Ilonka.

Pákózdi Mihály, Julinak a nagybátyja Mácsay Gusztáv.

Eszter, özvegyasszony, Baracsék szomszédja: Csuthy Ilonka.

GŊre Gábor biró Csúthy JenŊ. + Eleseth a Don-menti

GŊréné Lestyánszky Valéria harcokban 1943. jan.

[Durbinti] Pál esküdt Pallya JenŊ. havában.

Rátsa, cigány Hurtha JenŊ.

Tepsi, cigány Szabó Tibor. + u. úgy, mint a

Egy fiú Lipcsey RezsŊ fenti

“ “ Dráspó Lajos

Kisbiró Szabó Tibor.

Sugó Latecska Bözsi.

Rendezte Csúthy Sándor.

Habár minden szereplŊ igyekezett tŊle telhetŊleg a legjobbat

nyújtani, mégis ki kell emelnem Csúthy JenŊ Göréjét,

Csuthy Ilonka Eszterjét, kik töbször nyíltszíni tapsban

részesültek. Dicséretre méltó a rendezŊ lankadatlan szor-

galma, mellyel [immár] egyszerű falusi gyerek léteré a 4-ik

szindarabot rendezte.

48

23

1933. márc. 7. Köztársasági elnökünk: Masaryk Tamás188

83-ik szül.

napja. Iskolánk méltón ünnepelte fenkölt gondolkozá-

sú elnökünket magas szül. napja alkalmából. Igazgató

tanitó a szorgalom, a [tartosithatatlan] célkitűzés mintaképéül

állitotta elnök urunk életét tanitványai elé. A szlovák és cseh

hymnusz éneklésével ért véget a megemlékezés napja. Enyhe

tavaszi szellŊ ringatta a nemzeti zászlót az iskola ormán. –

1933. márc. 21. E napon ültettünk a közb. tulajdonát képezŊ 36m hold

föld körül 174 drb. akácfacsemetét, és a temetŊbe 126 drb-ot,

melyeket Méltóságos Gróf Révay István úrtól (tajnai nagy-

birtokostól e sorok irójának közbenjárására) díjtalanul

kaptunk. Dacára annak, hogy e közügy nem tartozik az

[iskolaügy] körébe, mégis szükségesnek tartottam ezeket megörö-

kíteni, mert egyrészt a lakósság nemes, valásos érzületét bi-

zonyítja, másrészt pedig e sorok írója, mint az isk. ig.-ja kez-

deményezésére történt. Ugyanis az Úr 1932 év Telén a közb.

földjei körül állott akácfákat kivágattuk s az érte befolyó össze-

get (mintegy 4000 Kč-t) [...] a templom javára fordítottuk.

Ezen kivágott fák pótlására 500 Kč. visszatartatott az eladási

árból, hogy az ültetendŊ csemeték beszereztethessenek. De az ig.

Tanitó hatására fentnevezett nagylelkű adakozó ingyen bo-

csátotta rendelkezésre – tekintve a fentieket – a közb. ren-

delkezéseré. – De nem lett volna tŊlünk nemes eljárás,

hogy az ajándékozott fák elültetésérŊl napszámot fizessünk

akkor, amikor tudjuk, hogy templomunknak minden fillér-

re szüksége van s éppen ezért ig. tanitó kezdeményezésére

és utánjárására akadtak a szegénysorsú munkásság köré-

bŊl önként jelentkezök, akik a fáknak az erdŊben való ki-

szedésére és elültetésére minden ellenszolgáltatás nélkül vál-

lalkoztak s tekintve azt, hogy e mai súlyos gazdasági hely-

zetben nem áll módukban a szent célra pénzzel adakozni,

ilymódon rótták le Isten iránti szent kötelezettségüket

s igy méltán érdemlik meg, hogy nevük megörökitessenek.

10 ember ment a tajnai erdŊbe a csemetéket kiszedni. Ezek

névsora: Hamar Gáspár, Hugyec István, [Kireje] Árpád,

Csasznoha József, [Frankó] Imre, Gyurik Imre, Buzás Mihály,

[Horst Lujzát], [Kunkela Ferenc], Titka Imre István fia,

Titka Imre, [Krajmár] Veronika fia, Ez 1933. márc. hó 20-án

Vörös [József]

188

A Magyar Tanító számos esetben beszámolt az iskolai ünnepségekrŊl és az elnök méltatásáról.

49

24

végeztetett el. Míg e felsoroltak oda voltak, [azalatt]

Titka József és Buzás Vince egész nap, Menyhárt

Levicky József, András, [Kunkela] Ferenc, Vrták József, [Tarkó] LŊrinc

pedig félnap ásták a gödröket.

Másnap azon március 21-én még többen jelentkeztek a

fák gyökereinek lenyirására és elültetésire. Ugyszólván

mindenki eljött, akinek csak ideje volt s ezzel fényes

tanujelét adták annak, hogy nem veszett ki még a

mi népünkbŊl az Isten iránti szeretet teljesen!!! [Tud]

[még Istenért] cselekedni, áldozatot hozni!!

Ezek: Titka József. ½ Vrták József ½

Frankó Imre 1+ Titka Pál ½ nap.

Kunkela Ferenc ½

Levicky Pál ½

Jung Lajos ½

Taldik Péter ½

Taldik Pál ½

Taldik István. ½

Homola István. ½

Kovács Imre, József fia. 1

Vörös Joskó. 1

Menyhárt András. ½

Szolcsánszky Mihály. ½

Buzás Vince. ½

A fákat Tajnáról Varsányi Nándor templomatya és Csiffá-

ry RezsŊ közb. hozatták el, természetesen szintén minden ellen-

szolgáltatás nélkül. Egy fél nap pedig Pallya Kálmán isk.

gondnok bocsájtott rendelkezésünkre egy pár ökröt, hogy

a fákat vizzel megöntözhessük. –

A jóságos Ég fizesse vissza fentieknek bŊségesen fa-

radozásukat!!

1933. május 14-én. E napon tartottuk meg iskolánkban a “Madarak és

fák napját189

, valamint az “Anyák napját” szép ünnepély

keretében, melynek sikerében úgyszólván iskolánk minden

egyes növendéke közremüködött. Litánia után gyönyörü

napsütéses idŊben gyülekezett a hallgatóság feltünö nagy

számban s tanujelét adta a szép és nemes szórakozás iránti

szeretetének. Dacára annak, hogy kimondottan belépŊdíj

189

Lásd Lőwy Vilma 1925: A gyermekekhez intézendŊ beszéd a madarak és fák védelmérŊl. Magyar Tanító V,

278-280.

50

25

nem volt, mégis 300 Kč gyült össze, mely összeget a karácsonyi

ruhaakció hátralékos 300 Kč. hiányának pótlására használtunk

fel. Az elŊadás megkezdése elŊtt ig. tanitó rövid és keresetlen

szavakban hívta fel a hallgatóság figyelmét a természet szeretetére s

evvel kapcsolatban a madarak és fák védelmére. Az anyai

méltóságot a jelenlevŊ Németh Géza káplán úr méltatta lendü-

letes szónoki beszédben.

Majd kezdetét vette a kis iskolások szereplése, amikor is minden egyes

kis tanuló alkalmi verset mondott, gyermeki kedvességgel s nem

kisebb lámpalázzal. Majd elŊadták “a Nefelejts meséje” cimű

mesejátékot a köv. szereplŊkkel: Nefelejts: Novák Józsa I. oszt. tan.

Rózsa: Stahl Ella III. oszt. tan. Manó: Szovics László I. oszt. tan. Sok-

sok tapsot kaptak a kis nebulók s mindez Pallya Kálmánné

tanitónŊ munkásságának elismeréséül szólott. –

Majd a nagyiskolások léptek a pódiumra (tekintettel az elŊre-

látható nézŊ közönség nagy számára, a szinpad az iskola ud-

varán állíttatott fel) elŊadva [Országh] Kálmánné: “Gyöngy-

virág elégedetlen” c. tündérjátékát ig. tanitó betanításá-

ban a köv. szereplŊkkel:

TündérkirálynŊ: . Szabó Bözsi VIII. oszt. tan.

Harangvirág: . . Kireje Annus VIII. “ “

Gyöngyvirág: . . Pallya Aranka VII. “ “

Ilus: . . . Leckés Ilonka VII. “ “

Ilus anyja, Baloghné . Kósa Valéria VII. “ “

Borostyán: . . Kovács Rózi IV. “ “

Vadrózsa: . . Kireje Ella V. “ “

Fehér lepke: . . Titka Mária IV. “ “

Piros lepke: . . Titka Margit IV. “ “

Sárga [lepke] . . Novák Márta IV. “ “

Kék lepke: . . Pallya Lenke IV. “ “

Csiga: . . . Racskó Paulina VII. “ “

Nyulacska: . . Csiffáry Eszter V. “ “

Szentjános bogár . Frankó István VI. “ “

Libapásztor: . . Szabó Annus VI. “ “

Kecskepásztor: . Dráspó Lajos VIII. “ “

Két apród: . . Hamar László IV. “ “

“ “ Zábojnyik László IV. “ “

Pali: . . . Csiffáry JenŊ V. “ “

51

26

Két törpe: . . Csekey Ferenc IV. oszt. tan.

“ “ . . . Kósa László “ “ “

Két cigánypurdé: . Szabó Ferenc VI. “ “

“ “ “ . . Pagács JenŊ IV. “ “

Gábor: . . . Levicky Pál VII. “ “

Bandi: . . . Bánszky Pista VII. “ “

Pista: . . . Homola Lajos VI. “ “

Manci: . . . Mencsik Lujza V. “ “

Gizi: . . . Kutyka Maria VI. “ “

Mária: . . . Bugár Annus VII. “ “

Vilma: . . . Vaskovits Bözsi VI. “ “

Összesen 30 szereplŊvel. A darabban elŊ forduló tündérda-

lokat ig. tanitó [szereztte]. Viharos tapsban részesültek a négy

pár magyar kettŊst táncoló párok.

“A Torkos” ismeretlen szerzŊtŊl: SzereplŊk:

Dr. Asztay orvos: . Csekey Gusztáv VII. oszt. tan.

Miska, inasa: . . Mencsik László VIII. “ “

Esztike, unokahuga: . Csiffáry Melinda IV. “ “

a közönség jól mulatott. A szülŊk örültek. A gyermekek

vígan táncoltak utána este 7-ig. Örült mindenki, örül-

tünk mi is s ez volt fáradozásunk bŊséges jutalma. –

Láttam:

1933. V/30. E napon látogatta meg iskolánkat a Tanf. esperes úr s a

Cservenka látottak és hallottak felett a legteljesebb megelégedését fejezte

egyh. tanf. esp. ki. Különösen kiemelte a II.[-si] számtan és nyelvtan tudását.-

1933. május. 31. Az ismeretszerzés mellett, örömet is akarván szerezni tanít-

ványaimnak, tett igéretemet betartván, elvittem Ŋket kirán-

dulásra Nyitrára. Célunk volt a repülŊtér és a Zobor megtekintése.

Csiffáry Gusztáv, Varsányi Béla, Varsányi Nándor, Csekey Károly,

Kósa Antal és özv. [Botlik] Józsefné voltak szivesek [kocsikat] rendel-

kezésemre bocsátani s ezzel lehetŊvé tették, hogy összes tanít-

ványom ingyen, minden kiadás nélkül eljöhetett. –

Már elŊzŊleg kieszközöltem a repülŊtér kedves [par. nal] , hogy engedélyt

kaphassunk a megtekintésre és tegye lehetŊvé, hogy felszállást és

leszállást is láthassanak. – A legnagyobb elŊzékenységgel állot-

tak rendelkezésünkre s bizony “nyitott szájjal” nézték a [kis]

falusi diákok a technika e csodás alkotmányát. Egy

Ŋrmester fŊbb vonásokban megmagyarázta magát a [gépet] s

52

27

ennek kórmányzását, melyet én magyarul továbbítottam. –

Itt örömet akarván szerezni tanítványaimnak s [kihivattam]

a fagylaltost s mindegyik kapott tŊlem egy adag fagylaltot. Per-

sze a torkosak és tehetŊsebbek ezzel nem elégedtek meg, hanem még

titokban a saját pénzükön is vettek. – Elnéztem nekik, hiszen

gyermekek. –

Ennek végeztével végig mentünk a [városon, megmutattam]

[nekik], a városházát, a póstát, a színházat s újra kocsikra ülve

felmentünk a zárdáig. Itt a hozott elemózsiát elfogyasztva s

kissé kipihenve magunkat, megnéztük Szent Zórád [barlangját]

s tovább fel a zobori 580 m. magas [csúcsnak]. – [Jót] mulattam,

hogy a legelevenebb lurkók, mint fáradnak ki jobban és job-

ban, úgy hogy kényszerülve voltunk többször pihenŊt tartani. –

Végre felérvén, ámulva nézték a természet fenségét s kényelem-

mel [hallgatták kápráztató magyarázatomat] s lözben meg-

állapítottuk, hogy a templomunk tornyát és a présházamat

szép tisztán lehet látni a piramistól –

Itt kipihenve magunkat, lefelé már vígabb és hangosabb

[zajjal] jöttünk s a [... holmi] víz mellett a ven-

déglŊs figyelmességéböl [grammofon] zenét hallgatva ismét

kipihentük magunkat s felülve a kocsikra, hangos énekléssel

indultunk hazafelé. Hála a jó Istennek, hogy [minden]

baj nélkül, víg énekszóval este [7] órakor hazaérkez-

tünk. –

1933. jun. hó 28-án fejeztük be ünnepélyes Te Deum-mal az 1932-33 isk. évet.

Ugyancsak ekkor tartottuk meg az évvégi beiratást is, mely alka-

lommal ig. tanitó rövid elŊadást tartott a megjelent szülŊknek az iskola

és a család együttműködésérŊl. – Iskolánka ezen évvégi beiratkozás

alkalmával 33 tanuló iratkozott be.

1933 szept. 1. – én tartottuk a szept. beiratást

a kellŊ utasítások megadása után hazaengedtük tanítványain-

kat, mert az ig. tanítónak saját gyermekei beiratása végett Komá-

romba kellett utaznia. 3-án vasárnap tartottuk az ünnepélyes Veni

Sanctét, kérve a Szentlélek Isten segítségét további nehéz munkánkhoz.

4-én hétfŊn kezdtük meg a rendes tanitást.

1933. okt. 28. Államunk fennállásának 15-ik évfordulóját ünnepélyes keretek

ültük meg. Az iskolaszék és a község elüljárósága jelenlétében az ig.

tanitó méltatta a nap jelentŊséget, kifejtve a Wilson féle elvek gyö-

53

28

nyörű voltát. Ennek gyakorlati lehetŊségének elŊmozdítására

hivta fel a hallgatóság figyelmét intve arra, hogy becsüljük meg

egymást, bármilyen nyelven is beszélünk.

Majd Zábojnyik László V. oszt. tan, Kutyka Mária VII. oszt. tan.

Hugyec István II. és Titka Rozália II-ik oszt. tanulok mondottak

hazafias verseket. – Ezekután az udvaron felállitott árbocra

felhúztuk a lobogót és tisztelegtünk elŊtte. –

1933. dec. hó 23. Az elmúlt év hagyományához, az idén is pásztorjátékokat

adtunk elŊ, hogy mig egyrészrŊl játékunkkal egy kis karácsonyi

örömet és melegséget szerezzünk a hallgatóságnak, másrészt

pedig, hogy ennek jövedelmébŊl minél több szegény tanulónk:

nak nyújthassunk meleg ruhafélét. –

A nehéz gazdasági helyzet dacára is sikerült 1504 Kč. érték-

ben kiosztani ruhafélét. A pénz egy részét gyűjtés utján szerez-

tük meg. És pedig a helyi gyüjtés 334 Kč, vidéki 130 Kč. JegyzŊ

úrtól 128 Kč. Uh. Hr. banktól 150 Kč. Összesen 736 Kč. míg a

hiányzó összeget az elŊadott 4 pásztorjáték fedezte.

Nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy az emberi kap-

zsiság, zsugoriság, kŊszivűség még arra is vitt egyes jobbmódú

gazda urakat, hogy ridegen elküldötték a gyüjtŊívvel járó

tanulót!!! Különösen jellemzŊ ez P. G.190

esetében, akinek

egyik leánya tanitónŊ (akinek szintén kötelessége volna e

téren is müködni) a másik kis lánya tanítványom, szereplŊ,

Ŋ is részesült 5 Kč. értékű cukorka ajándékban s még annyi-

ra sem méltatták munkánkat, hogy megnézték volna az elŊ-

adásainkat, ha mást nem, legalább azt az egyet, amelyben

gyermekük szerepelt! Kérdem TŊled kedves olvasó, ha ezeket

a sorokat olvasod majd, hogy mit [érzesz] magadban????

Undort!!! Ugye?? Szomorú példája ez a teljes unintelli-

genciának!!! Leirtam ezt az esetet, hogy majdan lássátok, hogy

milyen nehéz ilyen emberekkel a közjóért dolgozni, fáradni,

feláldozni karácsonyi szünetünket!!!

Mindezen bántó körülmények dacára igen szépen sikerült

úgy anyagilag, mint erkölcsileg. 4-szer adtuk elŊ, zsufolt

[nézŊtér] elŊtt. – Hogy szereplŊim megállták derekesan helyüket,

kitünik a sok tapsból s a kedves szinpadra dobott cukor-

ka, narancs és egyébb jutalmakból.

Megörökitem nevüket szereplŊimnek, példaadásul az utó-

190

Pallya (?)

54

29

doknak s Ti, akik, mint gyermekek szerepeltetek ezen években

majd ha felnŊtök s kezetekbe kerül e krónika, idézzétek fel

lelketekben az átélt kedves, lázas pillanatokat, amikor fel-

huzták elöttetek a függönyt s nagy igyekezettel mondottá-

tok el szerepeiteket úgy az én, mint 2. szüleitek örömére. –

Hogy a próbák alatt szigorú voltam hozzátok, azt csak mint

felnŊttek fogjátok megérteni, hogy 57 szereplŊvel egy embernek

csak vas kézzel lehet eredményt elérni!!! Ezen szigorúságom-

mal is csak jót akartam nektek és e szent ügynek!!!

Ne feledjétek soha, hogy nálam súgás nélkül tudni kel-

lett a szerepeket. Jól is ment, meg szépen is!!! Ha felnŊtök, úgy

pártoljátok majd az akkori kicsinyek munkáját, hiszen

szivetekbe iparkodtam óltani a jót, a szépet, a nemeset!!

Külön kiemelem az idei szereplŊkbŊl:

Szabó Annust VII. oszt. tan. Gábriel szerepében.

Novák Márta V. “ “ Szűz Mária “

Lipcsey RezsŊ VIII. “ “ Pista “

Mencsik László “ “ “ Izmael “

Bánszky István “ “ “ a rendŊr “

Levicky Pál “ “ “ Mihály “

Dráspó Lajos “ “ “ Márkus “

Szabó Bözsi “ “ “ Vera “

Kósa Laci V. “ “ Egy árva fiú “

Zábojnyik Laci V. “ “ a Kis Jézus “

A megkerült gyermek szereplŊi:

Szűz Mária . . Novák Márta V. oszt. tan.

Szent József . . Csekey Ferenc “ “ “

Gábriel . . Szabó Annus VII. “ “

Szent Anna . . Kósa Valo VIII. “ “

Szent Erzsébet . . Vörös Vali V. “ “

Zakariás . . Szvecsula Pista V. “ “

RendŊr . . Bánszky Pista VIII. “ “

Próféta . . Szabó Ferenc VII. “ “

Pásztorgazda . . Frankó István VII. “ “

Mihály . . Levicky Pál VIII. “ “

Tamás . . Vörös Imre “ “ “

Márkus . . Dráspó Lajos VIII. “ “

Pista . . Lipcsey RezsŊ “ “ “

55

30

Jankó . . Buzás Pali VI. oszt. tan.

Izmael koldus . . Mencsik László VIII. “ “

Egy asszony . . Bugár Annus VIII. “ “

Egy leány . . [Kireje] Ella VI. “ “

Gyurica . . Zábojnyik Laci V. “ “

Gáspár . . Homola Lajos VII “ “

Menyhért . . Szvecsula Pista V. “ “

Boldizsár . . Bánszky Pista V. “ “

Egy szolga . . Hamar Laci V. “ “

“ “ . . Csekey Feri IV. “ “

A pásztorjáték szereplŊi:

Vera . . . Szabó Bözsi VIII. oszt. tan.

Péter . . . Frankó Pista VII. “ “

fiúk [Miska] . . Lipcsey RezsŊ VIII. “ “

Gábor kegyelemkenyéren elŊ Dráspó Lajos VIII. “ “

Kis Jezús . . Zábojnyik Laci V. “ “

I. Angyal . . Vaskovits Rózi V. “ “

II. “ . . Kováts Rózi V. “ “

III. “ . . Mészáros Ilonka “ “ “

Egy gyermek . . Kósa Laci V. “ “

Betlehemes . . Bánszky Pista VIII. “ “

Pásztor . . Levicky Pali “ “ “

Angyal . . Titka Mária V. “ “

Az “Édesapa álma” szereplŊi:

Szent Péter . . Szabó Ferenc VII. oszt. tan.

Ilonka . . . Hugyec Ilonka IV. “ “

Pistike . . . “ Pista II. “ “

ʼnrangyal . . Vaskovits Bözsi VII. “ “

I. Angyal . . Pallya Lenke V. “ “

II. “ . . Leckés Erzsébet IV. “ “

III. “ . . Babós Annus IV. “ “

IV. “ . . Szabó Etelka IV. “ “

V. “ . . Szovics Magda IV. “ “

Egy kis angyal . Jung [Juliska] IV. “ “

Kocsis . . . Levicky Pál VIII. “ “

Felesége . . Racskó Paulina VII. “ “

Miska bá’ . . Szabó Ferenc VII. “ “

[Andri] bá’ . . Babós Gusztáv VI. “ “

56

31

Betlehemes . . Kajaba István IV. oszt. tan.

Csillagos fiú . . Jung Vilmos “ “ “

Ajándékozó . . Pagács JenŊ V. “ “

Tiszteletadó . . Buzás Pali VI. “ “

Evangelista . . Bánszky Pista VIII. “ “

Gáspár . . Dráspó Lajos VIII. “ “

Menyhért . . Mencsik László “ “ “

Boldizsár . . Bugár Pista V. “ “

“Tövises uton, rózsás célok felé!” . . .

1933. dec. 24. Szomorú hírre ébredtünk! Amit sejtettünk bekövetkezett.

Karácsonyi szent örömünkbe, szomorúság vegyült. Meg-

halt, itthagyott minket szeretŊ lelkiatyánk Simor Móric es-

peres plebános urunk. 50 éven át apostoli buzgalommal hin-

tette közénk a szeretet igéjét!! Én, mint a megboldogult igen

jó ismeröse állítom, hogy oly mélységes szent életet élni, csak ʼn

tudott, a megtestesült jóság! Óh Istenem! hányszor láttam

Ŋt elmerülve a Templom csendjében imádkozni érettünk!!

Azok az átszellemült szemek mutatták Istennel való teljes

egyesülését. Az ʼn fellépése, tántoríthatatlan magyarsága!!

Sokat vesztettünk benne!! Nem vágyott a földi [kincsek] után,

szegényen halt meg, de gazdagon lelki kincsekben!!

Temetése óriási részvét mellett történt ment végbe 1933. dec. 26-án, csütör-

tökön délelŊtt 10 órakor. Az érte mondott szent misét, Cservenka

Kálmán hindi esperes Úr mondotta, mit az orgonánál a

sorok írója könyörgött a megboldogult [lelki] üdvéért. –

“Imádkozz értünk jó lelkipásztorunk odafönnt, hogy a Te

nyomdokaidon haladva ott találkozzunk Véled, ahol

áldott jó lelked az Úr zsámolyánál pihen Amen!”

1934. márc. 21.

E napon látogatta meg iskolánkat Miskóci Mátyás

tanf. úr. ElŊször az I-III. oszt-ályt, majd a IV-VIII. oszt. Általában

megelégedését fejezte ki a látottak és hallottak felett. Megadta

a szükséges és jóakaratú utasításait ott, ahol ennek szükségét

látta. Utána a szlovák iskolát látogatta meg, majd az ig.

tanító látta vendégül. –

1934. ápr. 30. FŊt. Cservenka Kálmán tanf. esperes úr e napon látogatta

meg iskolánkat. Sajnos, hogy a véletlen folytán az ig. tanító [hivata]-

losan ideire volt s így váltakozó tanítás folyván vele nem talál-

57

32

kozhatott. De a h. plébános úr elŊtt a legteljesebb elismerését

fejezte ki munkánk felett. –

1934. május 20.

E napon jött elŊször hozzánk fŊt. Várady Béla191

, ujonnan

kinevezett plébános urunk, megtartani elsŊ szent miséjét. Az

Ŋszinte sziv, tiszta szeretetével vártuk. Ez az elŊlegezett szeretet a hozzánk

eljutott jó hirének, valamint Ŋszinte cétényi beszédének természetes

következménye.

Habár ünnepségünk kisebb méretű volt, mint a cétényi fogadta-

tás, de bensŊségben semmivel sem maradt el mögötte.

Csiffáry Jenö kántortanító útmutatása szerint ment végbe a

nálunk ritka nagy számban egybegyült hivek jelenlétében a

bensŊséges fogadtatás. Igen szép számmal voltak jelen cétényi,

kiscétényi és szŊlŊsi hivek is. Panni hivei közül még [azok] is jelen

voltak, akik – sajnos – még nagy ünnepeken is alig-alig jár-

nak szent misére.

Négyes fogaton mentünk érte Céténybe. A gyönyörűen feldíszí-

tett hintót s a négy szép fekete lovat s nem kevésbé a békebeli unifor-

misba öltözött kornist öröm volt nézni... Hová lettek a régi,

szép idŊk...??? A hajtás nem könnyű feladatát Leckés Pál,

volt huszár vállalta s kifogástalanul teljesítette. Mellette

ült Szvatyik István tűzoltó. 20 lépéssel a fogat elŊtt, Varsányi

DezsŊ lovagolt csikós ruhában s a köv. keresetlen szavakkal

üdvözölte a kocsiba ülŊ plébános urat.

“Föt. Plébános úr!” Eljöttünk, hogy elvigyük kis falunkba,

ahol egybegyült hivei szeretettel várják!”

Harangzugás közepette pontban ½ 11-kor érkeztek meg a

temetŊ, illetve a templom bejárata elé felállított díszkapu-

hoz, ahol a templomatya, biró és ig. tanitó várták és kísérték az

ünneplés szinhelyére. –

ElsŊnek Varsányi Edith III. oszt. tan. köszöntötte a köv. verssel:

FŊt. Plébános Úr! Szeretett jó Lelkiatyánk!

Madárdaltól hangos az erdŊ, mezŊ és liget

a természet dalosai dícsérik TeremtŊjüket.

Én is szeretnék e pillanatban madár lenni

S a szeretet [számján] gyönyörű, szép dalt zengeni,

191

Az esztergomi bencés gimnáziumban tanulhatott. A második világháború alatt elŊbb Nyitra-Pozsony k.e.e.

vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja (Thúry 1940, 136), majd a Hanza Központi Szövetkezet

alelnöke (Hetényi 1943, 210).

58

33

Elzengenám kicsi társaim helyett is mindazt,

Amit csak a szív érez, de szó ki nem mondhat.

Szavam gyenge, dalom elhaló s igy majd e virágok,

Mondják el helyettem, mit elmondani én nem tudok.

Nézd a tüzpiros virágot! a szeretet jelképe,

A fehér, ártatlanság szine mellé téve,

“Zöld a szine a reménynek, mely biztat s nem hagy el soha!”

E három dicsŊ erényt kötöttem egy csokorba Neked

S a jövŊ zálogául, fogadd tŊlünk szeretettel.

Szeress Te is minket, maradj velünk igen soká,

Társaim! [Most] velem együtt kiáltsátok: “Isten hozta! Éljen soká!” –

gyönyörű rózsacsokrot nyújtott át. Irta: Cs. J.

Majd Varsányi Nándor templomatya lépett a [dobogóra] s a

köv. beszéddel üdvözölte:

FŊt. Plébános Úr!

Öröm tölti el szívemet, amidŊn csekélységemet érte az a

szerencse, hogy FŊt-det üdvözölhetem, mint e szerény kis templom

gondnoka, a róm. kath. egyházközség nevében.

Ez a nap örömünnepe mindnyájunknak! Örömünnepünk,

mert e napon jött elŊször az árván maradt nyájához a pász-

tor, a vezér!

Istennek bölcs rendelését látom abban, hogy Önt a kemény

kezű s ékesen szóló pásztort rendelte közénk. Ma igen nagy

szükség van mindkettŊre! Kemény kéz az árulókra, bujkálókra;

ékesszólás a gyengékre és ingadozókra!

1900 évvel ezelŊtt e napon imádkoztak együtt a szent aposto-

lok és hivek. AmidŊn egyszerre nagy zúgás támadt s a Szentlélek

tüzes nyelvek alakjában szállott mindnyájukra, beteltek Szent-

lélekkel s különbözŊ nyelveken kezdettek szólani. A nagy

zajra igen sok nép jött a házhoz, Szent Péter kiment és taní-

totta Ŋket. Az emberek meghatottan hallgatták és kérdezték:

“Mit cselekedjünk?” Szent Péter pedig azt felelte nekik: “Tart-

satok bűnbánatot és keresztelkedjetek meg az Úr Jézus nevében

bűneitek bocsánatára!” Erre mintegy háromezren keresztelked-

tek meg és állhatatosak voltak az apostolok tanításában a

szent mise hallgatásában, a szentáldozásban és az imádságban!”

59

34

Nagy szám volt ez az akkori népesedési viszonyok között!! Ez

a kis filiális egyház szintén annak a terebélyes fának kis

hajtása, mely 1900 évvel ezelŊtt hajtotta ki elsŊ bimbóját. –

Mi is egybegyűltünk a Szentlélek Isten e nagy ünnepén,

hogy köszöntsük FŊt. gedet, de ugyanekkor várjuk a hozzánk

intézendŊ elsŊ szent igéit! Én kivánom, hogy miként Szent Péter

igéi meghódították az Ŋt hallgatók nagy részét, úgy hatol-

janak be szent igéi minden szív legmélyebb rejtekébe. Ol-

vasszák fel a kemény, hideg kérget, erŊt, kitartást öntsenek

a hívŊk seregébe-

Öt hónappal ezelŊtt álltunk ugyanigy, de szomorú arccal –

megboldogult jó Esperes Urunk sírjánál. MielŊtt visszaadtuk

volna ʼnt az anyaföldnek, a bucsúztató egyik paptársa a sírt

körülvevŊ hivŊ sereget, a megboldogult buzatáblájának

nevezte.

A buza tábla itt maradt. Megjött az új intézŊ s e ringó em-

berkalászok várják az új intézŊ rendelkezéseit!

Mi fogadjuk FŊt-nek, hogy hű követŊi leszünk nemcsak szóval

és szájjal, hanem tettekkel is! ElŊl a vezér, mi mellette lelkünk

szent harcaiban s így akkor egykor elmondhatjuk: “Uram! jó

harcot harcoltunk!” Ugy legyen!

Isten hozta!!! A legnagyobb szeretettel üdvözöljók FŊt. Várady

Béla plébános urunkat!!

Meleg kézszorítás után, Pallya Kálmán községünk birája

lépett a pódiumra a köv-el:

FŊt. Plébános Úr!

Végtelen örömmel teszek eleget azon kedves kötelességemnek, ami-

dŊn Nemespann pol. község nevében üdvözlöm FŊt. plébános

urat, mint e község bírája. –

Miként a szaharai vándor vágyva-vágyik az üdítŊ oázis

után, úgy vártuk mi is új lelkiatyánkat, hogy felüdítse, fel-

frissítse lelkünk tikkadó szomjúságát. –

Hosszú idŊ volt nekünk ez az 5 hónap pásztor nélkül! De ami-

lyen hosszú, olyan hasznos is! Hasznos, mert meggyŊzŊdtünk

róla, hogy milyen üres, milyen kihalt az élet a lelki szükség-

letek kielégítése nélkül! Szinte azt mondhatnám, hogy té-

tován bolyongtunk minden ünnep és vasárnao, amidŊn kis

harangjaink némák maradtak s nem hívtak minket a leg-

60

35

szentebb cselekményhez, a szent mise áldozathoz!

Örömünk kétszeres!!! Kétszeres, mert nemcsak a lelkipásztor jött

meg, de az elŊjelekbŊl ítélve, megjött a munka pásztora is!!!

Én itt ünnepélyesen ígérem a munka pásztorának, hogy

tŊlem telhetŊleg segítségére leszek a munkában s minden erŊm-

mel azon leszek, hogy az egyház és politikai község között mind-

végig meglegyen a szeretet harmóniája!

Isten áldását kérem a mai nappal megkezdett munkájára!

Ezután Leckés Ilonka VIII. oszt. tanuló mondotta el alábbi

beszédét igen hatásosan. Alkalmam volt ennek hatása alatt

nem egy szempárból könnyeket látni csorogni...

FŊt. Plébános Úr! Szeretett jó Lelkiatyánk!

A gyermeki szív tiszta szeretetével köszöntelek azon tanuló-

társaim nevében, akik ez évben hagyjuk el az iskola padjait.-

Hallottad kis harangjaink örömet hirdetŊ, csengŊ-bongó

zúgását? Hallod-e szivünk heves dobogását?? Látod az arco-

kon az öröm pírjait?? Látod-e a sok örömtŊl ragyogó szemet???

Ezek mind-mind neked szólnak, ezek mind-mind

Téged vártak!!!

Tudjuk jól, gyermeki értelmünkkel is látjuk és megértjük

hogy ránk az élet sivársága vár! Látjuk és érezzük, hogy örömet

és boldogságot csak a [lelkiekben] lelhetünk!

Eljöttél jó Atyánk, hogy hintsd közénk az égi magot, a szere-

tet magvát!

A gyermeki szív, a gyermeki létet az a talaj, melyben munkád

közepette a legtermékenyebb talajra találsz!

Ápold, öntözd Szűz Anyánk e virágos kertjét s mi fogadjuk

Neked, hogy hű követŊid leszünk, hogy e Szűz Máriás hófehér zászlót

soha el nem hagyjuk, hogy a szent magot nemcsak befogad-

juk, hanem terebélyes fára is növeljük!!!

Viszonzásul mi is csak szeretete várunk TŊled! Szeress minket

úgy, mint kertész a virágait!

Adja a jóságos Ég, hogy majdan nehéz munkád befejezté-

vel, imigyen szólhass az örök Bíró elŊtt: “A mag, melyet el-

vetettem, jó termést hozott. Learattam, itt vagyunk mindnyájan!

Ugy legyen!!! Isten hozott! Maradj köztünk igen soká!!!

Ismételten megjegyzem, hogy oly kedves, gyermeket meghazudtoló

61

36

közvetlenséggel és hévvel mondotta el, hogy az ünnepély be-

fejeztével igen sokán nyilvánítottak – még idegenek is – e sorok

írója elŊtt tetszésüket. –

A helybeli tűz. testület nevében, Csúthy Sándor egyesületi

titkár üdvözölte az ünnepeltet, a köv. önmaga készítette beszéd-

del, élénk bizonyságául annak, hogy a szorgalom, a tudni

vágyás mire képes!!

FŊt. Plébános Úr!

Nekem jutott az a megtisztelŊ, kedves feladat, hogy a

helybeli önk. tűz. – testület nevében üdvözöljem FŊt–det.

Mint a közélet terén egyébként is működŊ egyén, örömmel

teszek eleget ezen feladatomnak.

FŊt. Plébános Úr! Panaszkodnom kellene, de a magyar

ember inkább összeszorított ajakkal tűr, de nem panaszkodik!

De hisz itt nem is kell panaszkodni! Tessék csak körülnézni és

látni fogja FŊt-ged, hogy itt valami nincsen rendjén,

hogy dacára a mai nap felett érzett örömünknek: a szemek

tekintete elhomályosult, hogy a szenvedés és gond mély ba-

rázdákat szánt az arcokon! Hogy árva népünk, mely egy jobb

sorsra érdemes, egy mostoha sorsnak lett osztályrészese!!!

Mi vártunk valakit! És erŊsen hisszük, hogy ez a valaki

FŊt-ged – a 12-ik órában megérkezett!!!

A történelembŊl tudjuk, hogy egyházunk mindig

védelmezŊje volt a kisebbségeknek! Mi sem várunk senki-

tŊl semmit! Szeretett egyházunk védŊszárnyai alá menekü-

lünk és FŊt.-det választjuk vezérünknek!

Vezessen bennünket és mi esküszünk, hogy mint hű katonák

kitartunk FŊt-ged mellett!!

Befejezésül igaz kath. szívvel kívánom, hogyha majd

egykor megjelenik FŊt-ged, mint [Vezér], Krisztus a király

elŊtt, nyugodt lélekkel mondhassa: “Uram! Akiket reám

bíztál, azok mint itt vannak, azok közül senkit sem vesz-

tettem el!”

Adja Isten, hogy úgy legyen!!!

Utolsónak lépett a dobogóra e sorok írója s a köv.ben üd-

vözölte egyházunk új plébánosát:

62

37

FŊtisztelendŊ Plébános Úr!

Szándékosan maradtam utolsónak az üdvözlésben, hogy

az eddig elmondottakhoz még egy kérelmet csatoljak, hogy

üdvözöljem megcsappant tantestületünk nevében, de meg,

hogy külön is üdvözöljém, mint e kis falu szülötte és kántor-

tanítója. –

Az elŊttem szólók szavai szeretetet sugároztak Plébános úr felé

s ezt kérték Plébános úrtól is! Meg vagyok gyŊzŊdve, hogy a

hangoztatott szeretet, a szó valódi értelmében is Ŋszinte és ra-

gaszkodó!

Hogy a szeretet és vonzalom e spontán megnyilatkozása

Plébános úr cétényi beszédeinek folyománya-e, avagy

egyszerű, természetes megjelenése, szilárd jelleme-e az, ami

meghódította szíveinket, e pillanatban megmondani

nem tudnám! De tény az, hogy Plébános úr egy csapásra

nyerte meg hívei osztatlan bizalmát és szeretetét!

Én ez ünneplŊ pillanatban [arra] kérem FŊt. plébános urat;

szeressen bennünket nemespanniakat úgy, ahogy szeretett min-

ket a mi megboldogult jó Esperes urunk, aki nyíltan, szám-

talan tanujelét adta, a minket különösen kitüntetŊ szereteté-

nek. –

Maradjon közöttünk a most sziveinkben fellángolt ragasz-

kodó szeretet mindvégig! S ha ehhez az igaz, szent ügyein-

kért való harcainkban hozzákapcsoljuk a hit szent tüzét,

úgy önmagától adva lesz a harmadik; a szebb, a jobb jövŊbe

vetett remény.

Csak e három isteni erény birtokában leszünk képesek el-

végezni azt a munkát, azt a szent kötelességet, melyet Szent-

atyánk az actió catholicában mindannyiunk számára

elŊírt!!

Én, mint a köznek eddig is [szerény] munkása, ehhez a

munkához nyújtom önzetlenül munkás kezemet, azt a

kezet, amely eddig még sohasem tagadta meg önmagát!!!

És most, - az öröm lelkes hangján velem együtt kiáltsátok:

“Isten hozta! Isten hozta!”

Majd az ünnepelt lépett a dobogóta s mondotta el elsŊ szent

ebszédét a lélek nélküliségrŊl. –

Ennek végeztével az iskolás gyermekek sorfala között vonult be

63

38

a templomba amikor is elŊször a leányok dobtak virágszirmokat

eléje e szavakkal: “Ilyen rózsás uton vezess egykor az

Úr szine elé!”

Majd a fiúk: “Amelyen most lépsz elŊször szent oltárunk elé!”

A hatalmas néptömeg bizony nem fért a templomba s

több, mint fele kénytelen volt kinn hallgatni a szent misét,

mely alatt a helybeli énekkar a “[Misra de Angeliót]” énekelte.

Szent mise utén a sorok írója látta vendégül, majd

a szentséges litánia után, dolga végeztével átjött az örökké

mosolygó Németh Géza káplán urunk s a helybeli vezetŊ em-

berekkel együtt e sorok írójának szŊlŊjében barátságos koccint-

gatás közben beszéltük meg a teendŊket, mely után ismét

négyes fogaton vittük vissza. –

Hisszük, hogy ez a nem mindennapi kedves ünnep, közsé-

günk minden egyes lakójának lelkében mély és maradandó

nyomokat hagyott. –

1934. jún. 27. E napon zárultak be iskolánk ajtói az 1933-34 iskolai évben.

Mint minden évben, úgy most is könnyes szemmel távoztak a 8-ik oszt.

sok, akiknek tanitójuk Ŋszinte és szívhez szóló szavakban szólott, hogy

miként viselkedjenek majd az életben, hogy azt a sok jó tanácsot,

amelyet itt hallottak, necsak itt az iskolában, hanem az életben is szív-

leljék meg.

Szabó Bözsi, Kósa Vali és Szabó Annus VIII. oszt. tan. könnyes szemmel

mondották el hálájukat tolmácsoló verseiket.

Káplán urunk akadályoztatása miatt az ünnepélyes Te Deumot

Péter ls Pál napján tartjuk meg.

1934. szept. 3. E napon nyíltak meg iskolánk kapui a gyermeksereg

elŊtt. 8-án kisboldogasszony napján ünnepélyes Veni Sancteval

kértük a Szentlélek Isten segítségét nehéz munkánkhoz. –

1934. okt. 28. A min. rend. értelmében nem okt. 28-án (mivel vasár-

napra esett) tartottuk meg a szabadság ünnepét, hanem

elŊzŊ nap, szombaton, okt. hó 27-én. Jelen voltak az iskolaszék

tagjai. Kutyka Mária, Zábojnyik László, Szvatyik Imre,

Leckés Margit szép, hazafias verseket szavaltak, majd

az ig. tanító mondotta el ünnepi beszédét, kiemelvén a

nap jelentŊségét. Ezek után a két hymnus hangjai

mellett tisztelegtünk a zászló elŊtt. –

64

39

1934. dec. 22. Ismét fáradtunk, küzdöttünk, feláldoztuk karácsonyi

23,24,25 és 26. szünetünket, csakhogy minél több tanítványunknak szerez-

hessünk karácsonyi örömet. Összesen 2554 Kč. értékben osz-

tottunk ki ruha, lábbeli és egyébb ajándékokat.

Dec. 22-én FŊt. Várady Béla plébános, isk. széki elnök úr jelenlété-

ben adtuk elŊ a “Béke” c. pásztorjátékot kizárólag az iskolás gyer-

mekek és azok szülei elŊtt.

Ig. tanító méltatta a napnak, a karácsonynak, a szeretet ünnepé-

nek jelentŊségét, melynek folyománya az a sok szép ajándékm

mely kiosztásra kerül. Nagy volt az öröm a gyermeksereg körében,

amikor az ig. tanító tudtukra adta, hogy mindenki azt kapta

ajándékul, amit kért!!! Ig. tanitó köszönetét fejezte ki úgy a

megjelenésért, mint a gyűjtŊíven összegyűlt adományokért,

majd megkezdŊdött a pásztorjáték elŊadása. Ennek végeztével

kiosztottuk az ajándékokat, majd FŊt. Várady Béla isk.

elnök úr szólott a szülŊkhöz és a gyermekekhez, figyelmeztetve

Ŋket a lélek örömeinek táplálására. Bevétel 118 Kč.

dec. 23-án elŊadtuk az “[Árvák] karácsonya” címűt. Bevétel 131 Kč.

dec. 24-én elŊadtuk a “Karácsonyéji álom” címűt. “ 150 “

dec. 25-én “ a “Békét” és az “[Árvák] karácsonyát. “ 320 “

dec. 26-án “ “ és a „Karácsonyéji álom” c. “ 214 “

összes bevétel: GyűjtésbŊl: 1201 Kč | összesen: 2135 Kč.

az elŊadásokból ... 934 Kč |

Külön kell megemlítenem, hogy az utolsó két elŊadáson

oly annyira zsufolt volt a nézŊtér, hogy még a folyosón is

állottak!! Mutatja ezt a bevétel is, melynél tekintetbe kell

venni azon körülményt is, hogy a belépŊdíj tetszés szerinti volt:

Megörökítem a szereplŊk neveit:

A “Béke szereplŊi:

Ádám pásztorgazda . . Frankó István tavaly járta ki

Gábor, öregpásztor . . Lipcsey RezsŊ szintén

Tamás pásztor . . Mencsik László “

Mihály pásztor . . Levicky Pál “

Gyurka, Mihály fia, bojtár . Zábojnyik László 6 oszt. tan.

Bandi bojtár . . . Csekey Feri “ “ “

Ferkó . . . Kósa Laci “ “ “

Uraság . . . Heringh Tivadar 7 oszt. tan.

Orvos . . . Babós Gusztáv “ “ “

65

40

Márkus: | . . Buzás Pali 7. oszt. tan.

Samu: | utonállók . . Hamar Laci 6. “ “

Ördög: . . . Homola Lajos tavaly járt.

Örzse, Mihály felesége . Kutyka Mária 8 oszt. tan.

Borcsa, Ferkó huga . . Szovics Magda 5 “ “

Kati | . . Kireje Gábriella 7 “ “

Rozi | pásztorleányok . . Vörös Valéria 6. “ “

Angyal . . . Szabó Mária 7. “ “

Az “Árvák karácsonya” szereplŊi:

I. Felvonás:

Gyálfalvyné . . . Mudry Gizi 5. oszt. tan.

Béla a fia 7 éves . . Pagács Zoltán 3 “ “

Jézus . . . Varsányi Aurél 1 “ “

I. Angyal . . . Csiffáry Etel 2 “ “

II. “ . . . Kovács Ilona 2 “ “

III. “ . . . Titka Rózi 2 “ “

IV. “ . . . Szabó Lenke 3 “ “

II. Felvonás

Igazgató . . . Bánszky István tavaly járt

Mikulás . . . Csiffáry Imre 4. oszt. tan.

Krampusz . . . Csiffáry Tibor “ “ “

Postás . (Béla fia) Csiffáry JenŊ “ “ “

Béla 12 éves . . . Pagács JenŊ 6 “ “

GyŊzŊ árvaházi növendékek: Vörös József 5 “ “

Jancsi . . . Jung Vilmos 4 “ “

Laci . . . Kósa Laci 6 “ “

Márton iskolaszolga . . Szvecsula István 5 “ “

III. Felvonás:

Báró Szentgáli . . . Heringh Tivadar 7 “ “

Neje . . . Novák Márta 6 “ “

Inas . . . Kajaba István 4 “ “

Egy ember . . . Babós Lajos 4 “ “

Ibolyka, Szentgáliék leánykája Heringh Márta 1 “ “

“A Karácsonyéji álom” szereplŊi:

özv. Kovács Péterné . . Vaskovits Bözsi 7. oszt. tan.

özv. Kovács Pálné . . Csiffáry Eszter “ “ “

66

41

Kovács Péter hadifogoly katona . Vörös Imre tavalyi

Gyuri a fiuk . . . . Varsányi Géza 1. oszt. ta

Gátos András jómódú csizmadiamester Buzás Vince 3 év elŊtti

Varjú Terka, a falu szája . . Mencsik Lujza 7. oszt. tan.

I. Pásztor . . . . Evetke Kálmán 5. oszt.

II. “ . . . . Zábojnyik Pali 4. “

III. “ . . . . Babós László 4. “

IV. “ . . . . Leckés Pál 4. “

V. “ . . . . Hlinka József 6 “

VI. “ . . . . Bugár Pista 6 “

VII. “ . . . . Csekey Ferenc 6 “

VIII. “ . . . . Babós Guszti 7 “

Betlehemes . . . . Pagács JenŊ 6 “

“ angyal . . . Babós Annus 5 “

“ “ . . . Nagy Veronika 5 “

Angyalok I. . . . Hlinka Ludmilla 5 “

II. . . . Varsányi Edith 4 “

III. . . . Racskó Ágnes 6 “

IV. . . . Leckés Örzsi 5 “

Szűz Mária . . . Titka Mária 6 “

Szent József . . . Vörös Joskó 5 “

Angyalok a jászolnál I. . . Leckés Örzsi 5 “

II. . . Hugyec Ilonka 5 “

III. . . Kovács Rozi 6 “

IV. . . Vaskovits Rózi 6 “

V. . . Mészáros Ilonka 6 “

Egy ember . . . . Lipcsey RezsŊ tavalyi

Egy asszony . . . . Vaskovits Rózi 6 “

Móricz asszony . . . Pálennyik Rózi 4 “

Gáspár . . . . Zabojnyik Laci 6 “

Menyhért . . . . Kósa Laci 6 “

Boldizsár . . . . Buzás Pali 7 “

Külön kell kiemelnem a kis Varsányi Gézát, aki 7 éves kora

dacára 3 felvonáson át, a hallgatóság ámulatára nagyszerűe192

játszotta meg kedves szerepét. Csak így tovább, akkor öröm a

szükŊknek. – Egyben nem hagyhatom szó nélkül, hogy a tavalyi, sŊt

a régebbi tanitványaim is, névszerint: Buzás Vince, Frankó Pista,

Lipcsey RezsŊ, Bánszky Pista, Vörös Imre, Homola Lajos, Levicky Pali, Mencsik

192

nagyszerűen

67

42

Laci szivesen és örömmel jöttek szerepelni a hiányzó

szerepekre s így ha nem is hosszú idŊre, de kapcsolatot

teremtettünk egymás között. –

Adja az Ég, hogy ne csak a testi, hanem a lelki élet

ápolására is szolgáljanak ezen tanulságos játékaink!!!

1935. márc. 7. E napon ünnepelte meg iskolánk Ŋsz elnök urunk [88]-ik193

születésnapját. Ig. tanító betegsége miatt az oszt. tanítónŊ ren-

dezte. Pallya Kálmán, Csekey Károly, Lipcsey RezsŊ és Varsányi

Béla képv. test. illetve isk. tag urak is jelen voltak.

Titka Rozália és Mencsik György alkalmi versei után

Martinkovits Margit tan. nŊ mondotta el ünnepi beszédét

e ritka évf. alkalmából, mely után a hymnusok elének

lése után az ünnepély véget ért. A lágy tavaszi szellŊ fennen

lobogtatta iskolánkra kitűzött zászlónkat, mintegy hirdetve

a nagy ember ritka adományát az Egek urától, hogy ilyen

magas kort ért el s alkalma volt azon műben gyönyör-

ködnie, melyért egész életén át, oly sokat küzdött. –

1935. május. 4. Štefanik Milán Rastislav halálának 16-ik évf. ültük

meg szerény keretek között. Ig. tanító a gyermekek elé ipar-

kodott varázsolni nagy hazaszeretét194

, mely szent [érzetének] min-

dent alárendelve egész életén át dolgozott s a sors kegyetlensége

okozta, hogy nem gyönyörködhetett a nagy műben, melyért tár-

saival együtt fáradhatatlanul küzdött. –

1935. jun. 8-9-10. E napokon adtuk elŊ soha nem remélt erkölcsi és anyagi

sikerrel Dr. Borka Géza gimn. tanár “Szivecske” c. tanulságos

darabját. Mind a három alkalommal zsufolt nézŊtér elŊtt,

oly sikerrel, hogy szereplŊimnek többször meg kellett ismételniök az

egyes derűsebb jeleneteket.

Különösen ki kell emelnem varsányi Edithet, Didi szerepében,

Kireje Gabriellát Dini szerepében, Novák Mártát Gyuszi szerepé-

ben, Vaskovits Rózit [Szivi] szerepében. De mind egytŊl-egyig ugy

az én, valamint a közönség megelégedésére állották meg helyüket.

A sok taps és a színpadra dobott csokrok bizonyították, hogy fáradozá-

sunk nem volt hiábavaló. A szerzŊnek csak gratulálni lehet, hogy

ily kedvesen szórakoztatva tárta elénk a mai valót. Hála és elis-

merés neki érte.

Ebben a nehéz pénztelen világban 50 fill. 1 és 2 Kč-ás belépŊjegyekkel

500 Kč bevételt értünk el, melybŊl a 150 Kč. kiadásával 350 Kč.

193

helyesen 85-ik (TGM). 194

helyesen hazaszeretetét.

68

43

maradt a karácsonyi ruhaakciónk javára.

Ilyen anyagi és erkölcsi siker mellett azután érdemes dolgozni, -

Megörökítem szereplŊimet:

Szivi . . . Vaskovits Rozália VI. oszt. tan.

“ édesapja . . . Babós Gusztáv VII. “ “

“ édesanyja . . . Kutyka Mária VIII. “ “

Gyuszi . . . Novák Márta VI. “ “

Imri . . . Varsányi Géza II. “ “

Öcsi . . . Varsányi Aurél I. “ “

DeŊsy bankigazgató . . Bugár Pista VI. “ “

“ felesége . . Vaskovits Bözsi VIII. “ “

[Keddi] . . . Szovics Magda V. “ “

Didi . . . Varsányi Edith IV. “ “

Laci . . . Kósa László VI. “ “

Andris bá’ . . . Csiffáry Imre IV. “ “

Ili . . . Stahl Gábriella V. “ “

[Dini] . . . Kireje Gabriella VII. “ “

Béresasszony . . . Kovács Rozália VI. “ “

[Orvosok] . . . Csekey Ferenc és

Zábojnyik László VI. “ “

Három béresgyerek: Hamar László VI, Leckés Pál IV

és Zábojnyik Pál IV. “ “

1935. jun. 12. E napon látogatta meg iskolánkat Drevenyák Mátyás

fŊt. egyházi tanfelügyelŊ. A IV-VIII. oszt.-ból minden megjegyzés Videl

nélkül távozott, míg az elsŊ ost-ban dícsérŊleg nyilatkozott. 22.VI.1935

E napon látogatta meg iskolánkat Miskóczy Mátyás inšp. úr Miskócz

s a hallottak felett teljes megelégedését fejezte ki. Kifogásolta ellen- sk. inšp.

ben csehslovákia térképét, mint igen elhasználtát, valamint az

illemhelyet, melynek rendbehozatalát elrendelve, ennek jelenté-

sét szept. hó 1-ig határozta meg. –

1935. június hó 18-án fejeztük be a tanévet. Megható volt a távozó VIII. oszt-ok bucsúzása,

Virágcsokrokkal a kezükben szép versekben és beszédekben köszönték meg

az ig.-nak velük való hosszú évi fáradozását. Nekem is s nem egy

tanítványomnak az ittmaradottak közül könnycsepp ült a szemében.

Jól esett a hála ezen keresetlen szavakkal való kifejezése, de a válás

mégis csak fájt nekem is, de nekik is. –

Az ünnepélyes Te Deum. Szent Péter és Pál napján tartatott meg.

1935. szept. 2.

69

44

1935. szept. 2. Ismét felvidult a 2 hónapon át csendes iskolaudvarunk.

Itt a világ legnagyobb hadseregének panni része. Öröm-

teljes a viszontlátás, mert mindnyájan viruló egészségben talál-

koztunk újra. Az ünnepélyes Veni Sancte szept. 1-én, vasárnap

volt. HétfŊn pedig 104 tanulóval megkezdtük ujabb nehéz

és felelŊsségteljes munkánkat. – In nomine Dei!

Nem mulaszthatom el feljegyezni, hogy a túloldalon feljegy-

zett „Szivecskét” felkérésre még egyszer elŊadtuk aug. hó 18-án.

Zsufolt iskola elŊtt, taps és virágcsokrok bizonyították, hogy

olyan hatást értünk el vele, mint eddig még soha.

FŊt. Várady Béla plébános urunk is meglepetve állapította

meg, hogy mily ügyesen állotta meg helyét minden egyes

szereplŊm. Különösen megdicsérte Ŋket, hogy súgó nélkül,

a legkisebb zavar nélkül oly kedvesen játszották meg szere-

püket. – Még ezen rögtönzött elŊadáson is 145 Kc.-t vettünk be.

Én bízom benne, hogy ezzel az anyaggal még igen jelentŊs

erkölcsi és anyagi sikereket fogunk elérni. –

1935. okt. 28. Az isk. ügyi min. rendeletére nem okt. 28-án, hanem okt.

hó 26-án szombaton del. 10 órakor tartottuk meg köztársaságunk

17 éves fennállásának évfordulóját. Hazafias verseket mon-

dottak: Leckés Margit III. oszt, Frankó Gyula III. oszt, Zábojnyik

László VII. és Vaskovits Vilma VIII-ik oszt. tanulól. Majd

az ig. tanító mondotta el alkalmi beszédét, hangsulyozva,

hogy csak az igazi béke hozhatja meg a lelkek békéjét, ne te-

gyünk különbséget egymás között nyelvünk szerint, becsül

jük és szeressók egymást, hiszen egy haza gyermekei va-

gyunk. Majd a két hymnust elénekelve, tisztelegtünk a

zászló elött.

1935. dec. 22. Évek mulnak, évek jönnek és mi ismét csak a

régi bevált tapasztalatokon okulva összehoztuk,

egybetartottuk a szeretet ünnepén, négy estén át falunk

úgyszólván minden egyes nemesen érzŊ és gondolkodó

[lakóját]. Örvendetes eseménynek tartom – s ezért örökí-

tem meg -, hogy még a zsidó vallású szülŊk is eljöttek meg-

tekinteni elŊadásainkat! nagy szó ez a mai minden

téren türelmetlen világban. Hogy ez így volt, ezt csakis

tanítványaink ügyes elŊadásának köszönhetjük, akik

felnŊtteket megszégyenítŊ nyugodtsággal adták elŊ

70

45

szerepeiket. Ismét hangsúlyozom, hogy a hagyományos

súgó nélküli fellépésük igazolja, azon állításomot,

hogy e kis színészeket lehet és kell is önállóságra nevel-

ni, hogy még a leggyöngébbe is lehet önbizalmat

önteni olyannyira, hogy egy-két ilyen szereplés után,

késŊbb egész elfogadható alakítást nyujthat még a

leggyengébb is.

Iskolánkból nem kerül ki növendék, aki ilyen elŊ-

adásokon ne szerepelt volt. Sajnos, hogy még min-

dig hiányoznak a további lehetŊségei annak, hogy

az iskolát elhagyva, ezen lelket nemesítŊ munkát

folytatni lehetne: “Kultúrház!” –

Hogy mit lehet művelni, ha megvan a kellŊ meg-

értés és összetartás, ezt [fényesen] igazolja alábbi leírásom

A “SzivecskébŊl” megmaradt . . 500 Kč.

dec. 22-én . . . . . 152 “

dec. 24 “ . . . . . 312 “

dec. 25 “ . . . . . 276,60 “

dec. 26 “ . . . . . 241,60 “

ElŊadásainkból tehát befolyt . . . 1483,20 Kč

Helybeli gyűjtésbŊl . . . . 836 “

Vidiki “ . . . . 386,50 “

összes bevétel: 2705,70 Kc

Ezzel szemben kiadásaink:

Batia cégnél cipŊk és csizmákért 1503 Kč

Katz cégnél fiú ruhákért 493 “

[Salrender] cégnél leányruhák és kendŊkért 178,50

Hovenka cégnél svetterekért 61,70

[Orion] cégnél cukorkáért 171 –

Egy bŊr[...á]ért 13 –

Egy mesés könyvért 12,50

Festék, gyertya, [ponder, bajúsz, mastisz] 50 –

Buzás Gyulának 10

Könyvek 170

Színpad felállítás és széjjelszedés 20

összes kiadás: 2682,70

Petróleum, fényszóró, [felni]szakáll, paróka 26

végkiadás 2708,70 Kč.

71

46

Igy mindössze 3 Kč. hiánnyal minden tanítvá-

nyunk azt kapott, amit kért.

CipŊt kaptak:

Zábojnyik László VII. oszt. tan

Szabó Mária “ “ “

Vaskovits Vilma VIII. “ “

Buzás JenŊ IV. “ “

Szovics László IV. “ “

Kovács Ilonka IV. “ “

Babós Annus V. “ “

Szabó Etelka VI. “ “

Racsko Veronika VI. “ “

Csasznoha Veronika VI. “ “

Kozár Ilonka VII. “ “

Vaskovits Rozális VII. “ “

Titka Margit VII. “ “

Kireje Gábriella VIII. “ “

Kovács Rozális VII. “ “

Vörös József VII. “ “

Mencsik György IV. “ “

Szvecsula István VII. “ “

Racskó Ágnes VII. “ “

Buzás Pál VIII. “ “

Leckés Erzsébet VI. “ “

Mudry Gizi VI. “ “

Taldik Janka VIII. “ “

Hlinka Ludmilla VI. “ “

Mencsik [Aloyzia] VIII. “ “

Csiffáry Eszter VIII. “ “

[Kajába] Mária III. “ “

Hamar Mária III. “ “

Hlinka Mária II. “ “

Kozár Veronika III. “ “

Zábojnyik Juliska II. “ “

Leckés Imre II. “ “

Kozár Imre II. “ “

Vaskovits [Rudi] II. “ “

Kunkela Ferenc II. “ “

72

47

Kozár János . II. oszt. tan.

Szovics Gyula “ “ “

Csasznoha Hajnalka “ “ “

Zábojnyik Rozi I “ “

összesen: 39 pár

Csizmát kaptak:

Szvatyik Imre IV. oszt. tan.

Mudry László “ “ “

Csiffáry Imre “ “ “

Levicky Ferenc V. “ “

Hugyec Ilonka VI. “ “

Evetke Béla III. “ “

Szovics Vilma III. “ “

Mudry Valeria III. “ “

Gyurik Ilonka I. “ “

Vörös József II. “ “

összesen: 10 pár

HócipŊt kaptak:

Pallya Ottó II. oszt. tan.

Titka Mária VII. “ “

összesen: 2 pár

Fiúruhát kaptak:

Hamar László VII. oszt. tan.

Kajaba István V. “ “

Csekey Ferenc VI. “ “

Csiffáry Tibor V. “ “

Hugyec István IV. “ “

Leckés Pál V. “ “

Babós László V. “ “

Kireje Árpád IV. “ “

Babós Zoltán I. “ “

Cserven [József] I. “ “

Jung JenŊ I. “ “

“ Oszkár III. “ “

Kunkela Lajos II. “ “

Dudás [Jósef] II. “ “

Frankó Gyula III. “ “

73

48

Pálenyik Gábor III. oszt. tan.

összesen: 17 öltöny

Leányruhára valót kaptak:

Szabó Lenke IV. oszt. tan.

Kozár Mária “ “ “

Rác Erzsébet III. “ “

összesen: 3

Szvettert kaptak:

Jung Janka: VI. oszt. tan.

Titka Rozália IV. “ “

Mudry Irén II. “ “

Kovács Vilma IV. “ “

Evetke Sándor III. “ “

összesen: 5 drb.

VállkendŊt kaptak:

Szovics Magda VI. oszt. tan.

Nagy Veronika VII. “ “

Vörös Anna II. “ “

Leckés Margit III. “ “

összesen: 4-en.

Mesés könyvet kapott:

Csekey Ferenc VII. oszt. tan.

Egy doboz cukrot kaptak:

Varsányi Edith V. oszt. tan. Varsányi Géza III. oszt. tan.

Novák Márta VII. “ “ “ Aurel II. “ “

“ Józsa IV. “ “ Mészáros Lajos II. “ “

Stahl Ella VI. “ “ Heringh Márta II “ “

“ DezsŊ IV. “ “ Csuthy Vilmos II. “ “

Bugár István VII. “ “ összesen: 20.

Mészáros Ilonka VII. “ “

Szabó Aranka IV. “ “

Csiffáry Etelka “ “ “

“ JenŊ V. “ “

Pagács JenŊ VII. “ “

“ Zoltán IV. “ “

Babós Gusztáv VIII. “ “

Evetke Kálmán VI. “ “

Kósa László VII. “ “

74

49

Tantermünk kicsi ahhoz, hogy ilyen látogatottság mellett

elegendŊ helyet biztosítana s így voltunk kénytelenek

a betanított 4 drb-ot felváltva 2-sével 4-nap elŊadni. –

De még így is szűknek bizonyult tantermünk, mert

állandóan “telt ház” elŊtt játszottuk a köv. darabokat,

“Békesség az embernek” [kor.] pásztorjáték II. felv.-ban

SzereplŊi:

Sirák, öreg pásztor . . Bugár István VIII. oszt.

András “ . . Buzás Pál “ “

Esdrás “ . . Szvecsula Pista “ “

János Sirák fia . . Hamar László VI. “

Péter “ “ . . Csiffáry Imre V. “

“Örömet hozott a Jézuska”

[Kovácsné özvegy] . . Mészáros Ilonka VII. oszt.

“ lánya . . Kovács Rozália VII. oszt.

“ unokája . . Pallya Ottó.

angyalok, Titka Mária VII, Jung Janka VI., Nagy Veronika VII. oszt. tan.

Sz. Péter . . . Zábojnyik László.

“A pásztor megtérése:

I. pásztor . . . Babós Gusztáv VIII. osz:

II. “ . . . Zábojnyik László VII. “

III. “ . . . Bugár Pista VIII. “

IV. “ . . . Szvatyik Imre IV. “

Szűz Mária . . . Szabó Mária VIII. “

Szent József . . . Szvecsula Pista VII. ”

Angyalok: Vaskovits Rózi VII., Kovács Rózi VII., Titka Mária VII.

... Szovics Magda VI. Kozár Ilonka VII. Csiffáry Etel IV. oszt.

Szent Vendel . . . Kósa László VIII. ”

„Pásztorjáték”;

Kovácsné: . . . Vaskovits Vilma.

fia . . . : [Kosa] László VIII. oszt.

“ . . . : Varsányi Géza III. “

lánya . . . : Varsányi Edith V. “

“ . . . : Zábojnyik Juliska III. “

“[Nyakatekert]” zsidó . . : Mencsik László

Szomszédasszony . . : Kireje Gábriella VIII.

Községi [atya] . . : Vörös József VII.

75

50

1936. márc. 7. A nyugalomba vonult elsŊ elnök urunk 86-ik születés-

napját ünnepelve195

az isk. tagok jelenlétében alkalmi

versel, ig. tanító ünnepi beszédével, majd az állami hymnu-

sok eléneklésével ünnepeltük meg. –

1936. május. 4. Emlékezés Štephanik Milán Rastislavra.

1936. április 19. E napon tartottuk meg iskolánkban a hivatalos fák

napját.

Úgy az iskolásgyermekek, mint azok szülei és egyébb hall-

gatókkal teljesen megtelt isk. termünk, úgyhogy a folyosó

is telve volt hallgatókkal.

Alkalmi verset mondottak: Pagáts JenŊ VII. oszt. tanuló,

és Kireje Gábriella VIII. oszt. tanuló.

Utána az ig. tanító méltatta a nap jelentŊségét, beszé-

dében példákkal mutatva ki a fák védelmének, ápolásá-

nak szükséges voltát, úgy anyagi, mint egészségügyi,

valamint lélektani szempontból.

Ennek végeztével a gyermekek letették a fák védelmére,

ápolására s egyuttal a madarak védelmére is a foga-

dalmat. –

1936. május. 10. “Anyák napja!”

Soha még oly megható ünnepség nem hangzott el

nálunk, mint ez a felejthetetlen nap volt. Azt mond-

hatnám, hogy hangos volt az iskola udvar a zokogás-

tól. Nem kell jobb bizonyíték az ünnep méltóságteljes

lefolyására, mint az, hogy sírt, zokogott az elŊadó ig.

tanítóval együtt az egész gyermeksereg s a felnŊttek leg-

nagyobb része.

Sirattuk mindnyája a jó édesanyákot!!!196

Megható volt a PetŊfi Sándor: „Szüleim halálára“ cimű

versét szavaló, Zábojnyik László VII. oszt. tan. a hangos

zokogás annnyira hatott reá, hogy el-elcsukló hangon

tudta csak elmondani a gyönyörűséges verset. De így

volt jó, így volt szép.

Kovács Rózi VII. oszt. tan. Levicky Ferenc V. oszt. tan. egy-

egy alkalmi verset mondottak. Majd az ig. tan.

mondotta el ünnepi beszédét, mely alatt szem nem

maradt szárazon. De az övé sem!!

Ez után a gyermekek az ig. tanító után a köv. foga-

195

Lásd Magyar Tanító 1936 XVI/6, 165-168. 196

Helyesen mindnyájan és édesanyákat.

76

51

dalmat tették le:

Édes jó anyám!

Ünnepélyesen fogadom,

hogy engedelmes gyermeke leszek!

Soha meg nem szomorítom,

s mindent elkövetek,

hogy örömét lelje bennem!

Köszönöm, hogy fölnevelt!

Köszönöm, hogy gondozott!

Köszönöm, hogy annyiszor megbocsátott!

Fogadom,

hogy ha baj éri, megvédem!

Ha beteg lesz, ápolom!

S ha megöregszik, vagy szűkölködni fog, -

magamhoz veszem;

s minden erŊmmel azon leszek,

hogy meghosszabbítsam

és boldoggá tegyem drága életét!

„Éljenek az édesanyák!”

hangos kiáltás után, mindegyik gyermek átnyújtotta

a mögötte álló édes anyjának a szeretet legegyszerűbb,de

legbájosabb szimbolumát; egy szál virágot. –

Ezen ünnepség az iskola udvarán lefolyva, utána

az iskolába vonultunk, ahol 8 drb. egyfelvonásos dara-

bot adtunk elŊ igen szép sikerrel. Beléptidíj nem

lévén, önkéntes adományokból 130 Kč. gyűlt össze a

jövŊ évi karácsonyi ruhaakciónkra. –

“Tavasz Tündére szereplŊi:”

Gizella . . . Novák Márta VII. oszt. tan.

Margit . . . Varsányi Edith V. “ “

Anna [szegény] leány . Csasznoha Veronika VI. “

Egy kis lány . . . Zábojnyik Juliska III. “

A tavasz tündére . . Vaskovits Rózi VII. “

Az ibolya “ . . . Szabó Lenke IV. “

A gyöngyvirág “ . . Titka Rózi IV. “

A nefelejts “ . . . Csiffáry Etel IV “

A szegfű “ . . . Novák Józsa IV. “

A rózsa “ . . . Kozár Mária IV “

77

52

“Álom az erdŊben” szereplŊi:

Ema, úri leány . Vaskovits Vilma VIII. oszt

Teréz, szegény árva . Szabó Etelka VI. “

Egy angyal . . Mészáros Ilonka VII. “

Zöldike, erdei tündérkirálynŊ Szabó Márta VIII. “

Harmat . . Szovics Magda VI. “

Virág . . Babós Annus V. “

Lomb . . Jung Janka VI. “

SzellŊ . . Kovács Ilona IV. “

A “Varázsgyűrű” szereplŊi:

Elemér | pajtások . Babós Gusztáv VIII. oszt.

Andor | . Buzás Pali “

József [árva] fiú . Kósa László VIII. “

ElsŊ | . Pagács JenŊ VII. “

[második] | tanuló Csiffáry Tibor VII. “

harmadik | . Vörös József VI. “

1936. május. 26. –án látogatta meg iskolánkat Miskóci Mátyás tanf. úr

miután elŊzŊleg a helybeli szlovák iskolát látogatta meg. Csak rövid

ideig idŊzött nálunk, sietve Céténybe. – Bízunk benne, hogy

most is teljes megelégedését vívtuk ki munkánkkal, hiszen egyedüli

törekvésünk, lelkiismeretbeli nyugalmunk célja; tanítványain-

kat úgy szeretni, hogy a nehéz idŊkben Istenbe vetett hittel és

minél nagyobb tudással állhassanak bele az élet küzdel-

meibe.

1936. jún. 22. –án látogatta meg iskolánkat fŊt. Drevenyák Mátyás

[ker.] egyházi tanfelügyelŊ esperes úr s a látottak és hallottak

felett dícsérŊ elismerését fejezte ki.

1936. jún. 23-án vasárnap tartottuk az ünnepélyes Te Deumot, melyen

áhitatos lélekkel adtunk [hálát] Istenünknek, hogy fáradságos

munkánkat ez évben is eredményesen fejezhettük be.-

1936. szept. 6. A közbejött katonai hadgyakorlatok miatt a tanítás

csak 7-én kezdŊdvén, az ünnepélyes Veni Sancte

6-án tartatott meg a Szentlélek Isten segítségül [hívásával],

a gyermekek vezetésünk alatt sorban mentek a templomba.

Ez iskolai évet 94 tanulóval kezdettük meg.

78

53

1936. okt. 28. Államunk fennállásának 18-ik évét a szokott szerény

keretek között ünnepeltük meg. A felsŊ évf.-ból Zábojnyik

László VIII-ik és [Kunszky] Ilonka VII. oszt. tanulók mondottak

alkalmi verseket, míg a kisiskolásokból Hlobeny Ilonka I. oszt.

és Vaskovits Rudolf III-ik oszt. tanuló. Ig. tanító ünnepi beszédé-

ben a nap jelentŊségét méltatta a gyermekek nyelvén, majd

az udvaron felállított zászló elŊtt tisztelegtünk a hmynusok

eléneklése után.

1936. dec. 24-25-26-27. Igazgató tanító, mint az elŊzŊ években is, úgy ez évben is

3 drb. elŊadását kezdette tanítani, hogy a befolyó jövedelembŊl

minél több gyermeket láthassunk el ruhaneművel.

Sajnos ezen munkáját már be nem fejezhette, - habár a gyer-

mekek úgyszólván már kifogástalanul tudták szerepeiket –

mert a nem várt térdizületi gyulladása ágyba döntötte

4 hétre s így kénytelen volt az oszt. tan-nŊre és Csúthy Sándorra

bízni a munka folytatását.

Bizony fájó érzés volt ágyban tölteni a szent estét és a kedves

ünnepeket. De lélekben este mindig a kis szereplŊim között

voltam.

Négy este adták elŊ s ha mankókon is, de az utolsó elŊadásra

lejött az ig. tan. is s jólesŊ örömmel látta a gyermekek fel-

vidult arcát megérkezésekor. Hiába! Mi már összeszoktunk jóban-

rosszban egyaránt! ...

Pontos adataim nincsenek, de értesülésem szerint 2100 Kč.

értékben lett kiosztva ruha és lábbeli.

Az elsŊ darab: “Édesanyám hol vagy?” szereplŊi:

Hárshegyiné özv. ezredesné: . . Novák Márta VIII. oszt. tan.

Unokája Ella . . . Varsányi Edith VI. “ “

Francia nevelŊnŊ . . . Titka Mária VIII. “ “

Német “ “ . . . Kunszky Ilona VII. “ “

Borcsa: Kulcsárné . . . Jung Janka VII. “ “

Klotild (ill. Vilma nevelŊnŊ) az édesanya Vaskovits Rózi VIII. “ “

VarrónŊ . . . . Csasznoha Ver. VII. “ “

Szobaleány . . . . Szabó Etel VII. “ “

Angyal . . . . Babos Annus VI. “ “

Játszótársak Kató . . . Szabó Lenke V. “ “

“ Juci . . . Rác Bözsi IV. “ “

“ Klári . . . Leckés Margit IV. “ “

79

54

Gizi . . . . Csasznoha Hajnal IV. oszt.

A második darab: “Levél a mennyországba” szereplŊi:

Balláné özvegy . . . Kovács Rozália VIII. oszt. tan.

“ fia . . . Varsányi Géza IV. “ “

“ lány . . . Zábojnyik Juliska IV. “ “

Aranka . . . . Novák Józsa V. “ “

Feri . . . . Csiffáry JenŊ V. “ “

I. Angyal . . . . Szabó Etelka VII. “ “

2 “ Kunszky Ilonka VII. “ “

3 “ Racskó Veronika VI. “ “

4 “ Szovics Magda VII. “ “

5 “ Kozár Ilonka VII. “ “

Kis Jézus . . . . Mencsik Gyuri V. “ “

A harmadik: “Béke” szereplŊi:

Ádám pásztorgazda . . . Zábojnyik László VIII. oszt. tan.

Mihály “ . . . Csiffáry Imre VII. “ “

Tamás pásztor . . . Szvatyik Imre V. “ “

Gyurka “ . . . Szovics László V. “ “

Ferkó . . . . Kireje Árpád IV. “ “

Bandi . . . . Varsányi Géza IV. “ “

Samu . . . . Mudry Laci V. “ “

Márkus . . . . Csiffáry Tibor VI. “ “

Örzse . . . . Mészáros Ilonka VIII. “ “

Angyal . . . . Csiffáry Etelka V. “ “

Borcsa . . . . [Kovács] Veronika IV. “ “

Kati . . . . Titka Rózi V. “ “

Rozi . . . . Kovács Ilona IV. “ “

Orvos . . . . Hugyec Pista V “ “

1937. márc. 8. A “felszabadító” elnök urunk 87-ik születésnapját ültük meg

a tanítási órán belül ig. tanító méltatásával.

1937. április 11. Madarak és fák napját tartottuk közösen a kis iskolásokkal.

Szent mise után gyülekeztünk az iskolába s legnagyobb örömünkre

oly szép számmal jöttek össze a hallgatók, mint még soha [...ly]

alkalomra. E szép és nem várt látogatás, illetve [megjelenés] mu-

tatja, hogy az eredmény ha lassú is, de biztos s így fáradságos

munkánk mégis csak eredményessé leend.

Ig. tanító ünnepi beszédében kifejtette a madarak és fák vé-

80

55

delmének óriási fontosságát. Felhívta a szülŊk figyelmét, hogy nevel-

jék a gyermekeiket a madarak védelmére s a fák szeretetére. Ad-

janak nekik a kertjükben egy-egy virágágyat! Ültettessenek

a fiúkkal egy-egy gyümölcsfát stb.

Verset mondottak a kis iskolások közül: Zábojnyik Rozális II. oszt.

Szovics Vilma, Hamar Mariska, Varsányi Aurél III. oszt. Babós

Gyula III. oszt. a nagy iskolások közül pedig: Csiffáry Tibor VI. oszt.

Varsányi Edith VI. oszt. tanulók.

Különös [sikert] értünk el a bemutatott e tárgyról szóló énekekkel,

amelyet hálás tapssal honorált a közönség.

1937. május. 9. Anyák napja. Ez évben is iparkodtunk a ránk bízott

tanítványaink lelkébe csepegtetni különösen e napon az

édesanyák iránti szeretetet. Ezt célozta az oszt. tanítónŊ által

mondott ünnepi beszéd is, meg a tanulók által mondott versek

is. Bizony mi is elérzékenyültünk a sok zokogó, könnyes szemű

édesanya láttára. A gyermekek ünnepies fogadalmat tettek, mely

után mindegyik átnyújtotta édesanyjának a számára kezében

tartott kis csokrot.

Verseket mondottak: Pallya Ottó III. oszt., Vörös Anna [III], Kozár Veronika IV.

Mudry Vali III. és Kozár Imre III. oszt. tanulók. Leckés Margit IV. oszt. Varsányi

Géza IV. oszt, Szovics László V. oszt. Csasznoha Veronika VII. Kunszky Ilonka VII.

Stahl Gabriella VII és Zábojnyik László VIII. oszt. tanulók.

Az ünnepély végén pedig elénekeltek a tanulók az ig. tan. betanításá-

ba az “Édesanyám is volt nékem” c. dalt. –

1937. május. 31

Váratlanul magas vendégünk látogatta meg is-

kolánkat. Dr. Hatala197

zemský inšpektor jött el, Miskóci

Mátyás nyitrai inšp. úr és Štefanik Lipót káplán úr

kíséretében. A szokásos adminisztrációs ügyek elintézése

után megtették észrevételeiket s különösen az isk. épület külsŊ

- nem éppen tetszetŊs – rendjére hívták fel a figyelmet.

Dr. Štefan Hatala, ʼnszinte és jóakaratú figyelmeztetéssel szóltak az oszt. tan.

zem. šk. inšp. nŊhöz a szorgalmasabb munkára híva fel figyelmét, míg

31. mája 1937. a felsŊ évf. a 4 oszt. írását kifogásolták.

a jól végzett munka után ig. tan. szŊlŊjében jöttünk össze

barátságos uzsonnára. –

197

Štefan Hattala elŊbb a nyitrai gimnázium tanára, majd 1919-1920 között a nagyszombati fŊgimnázium (ma

Ján Hollý Gimnázium) vezetŊje. 1920-tól országos tanfelügyelŊ.

81

56

1937. jun. 26. Tekintettel arra, hogy az ig. tanítónak gyermekei évvégi

elrendezése miatt Komáromba és Pozsonyba kellett utaznia,

a tanév jun. hó 26-án fejeztetett be, amikor is 29-én ünnepé-

lyes, Te Deummal [fejeztük] be az évi munkálkodásunkat.

1937. szept. 3. 86 tanulóval e napon kezdettük meg a [rendest] taní-

tást. Az ünnepélyes Veni Sancte pedig szept. 5 én volt.

1937. szept. 14. Alapító elnökünk, Masaryk G. Tamás elhunytának

napja hajnali 3 órakor.

1937. szept. 21. Keddi napon volt a temetése, mely napon iskolánkban

a képv. test. tagok teljes számú jelenlétében az ig. tan. gyász-

beszédet tartott, majd az isk. rádióban végighallgattuk

a nagy temetést Prágából.

1937. szept. 29. Kezdette meg Martinkovits Margit oszt. tanítónŊ anyasági

szabadságát. Az isk. intézkedésére az ig. tanító vette át 6 hétre

az osztályának vezetését akként, hogy a 4-8 évf délelŊtt, az 1-3

évf. pedig délután részesül oktatásban.

1937. okt. [28]. A szabadság 19-ik évfordulóját az isk. min. rendeletére

1937-ben okt. hó 27-én ünnepeltük meg elemi iskoláink-

ban. Az isk. szék és a községi elüljáróság [jelenlétében] tar-

tottuk meg szerény ünnepélyünket amikor is a nap

jelentŊségét az ig. tanító ünnepi beszédben méltatta,

majd Leckés Imre III. oszt. tan. Zábojnyik Rózsi III. oszt. tan.

Kunszky Ilonka VIII. oszt. tan. és Hugyec Pista VI. oszt. tan.

mondották el alkalmi verseiket.

Utána az állami hymnusok hangjai mellett tiszte-

legtünk az állami lobogó elŊtt az udvaron.

1937. nov. 21. SzülŊi értekezlet: “a család és az iskola”. Különös figyelemmel

a tanulósereg erkölcsi magaviseletére. A karácsonyi fel-

ruházási akció megbeszélése.

1937. dec. 23. E napon tartottuk meg az iskolában a karácsonyi

felruházási akciót 2 pásztorjáték elŊadásával kapcso-

latban. 2500 Kč. értékben lett kiosztva az arra rászorulók-

nak cipŊ, csizma, fiú és leányruha, svetter és nagy-

kendŊ, míg a jobbmóduak egy-egy karácsonyi cukor-

zacskót kaptak.

Négyszer adtuk elŊ a “Betlehemi bakter” és “Pásztorjáték”

c. karácsonyi darabokat az ig. tanító betanításában,

melyek bevétele 700 Kč. volt. A többi pénzszükségletet

82

57

akként fedeztük, hogy az ig. tan. felhívására az érdekelt

szülŊk is hozzájárultak, valamint gyűjtés által 1006 Kč.

az járási gyermekgondozótól pedig 1000 Kč. segélyben

részesültünk. Maradvány 1938 karácsonyára az ig. tan-

nál 180 Kč. *

1938 jan. 3 - feb. 6-ig az ig. tanító operációja miatt váltakozó taní-

tás folyt ezen idŊ alatt. Megható volt a kisgyermek-

sereg, amint tanítója hazaérkeztekor, csoportosan

látogatták meg s minden csoport hangjából ki-

csendült a ragaszkodás tanítójához, hogy mielŊbb

már csak újra együtt lehessünk. – Nem hittem volna,

hogy szigoruságom dacára, ennyire ragaszkodni

tud a gyermeki létet. EbbŊl azt látom, hogy meg-

értenek engem, ha olykor-olykor kemény vagyok a

kötelesség teljesítés elbírálásánál. ʼnrködni fogok

ezentúl is, hogy a kapocs mindvégig megmaradjon

[közöttünk].

* A betlehemi bakter szereplŊi:

Katica, Gyurka báty testvére: Szabó Lenke VI. oszt. tan.

Böske, a gazda leánya; Szovics Magda VIII. “ “

Gazda . . Levicky Ferenc VII. “ “

Tamás öreg pásztor Szvatyik Imre VI. “ “

Andris | Mencsik Gyuri VI. “ “

Gyurka | pásztorgyerekek Varsányi Aurél IV. “ “

Miska | Szvatyik László VI. “ “

Illés, betlehemi bakter: Csiffáry Imre VII. “ “

Barabás | Mudry László VI. “ “

Simon | rablók Babós László VI. “ “

Betlehemi angyal Titka Rozi VI. “ “

“ “ Csiffáry Etel V. “ “

Veronika, Illés leánya Leckés Margit V. “ “

Szűz Mária . Kunszky Ilonka VIII. “ “

Szent József . Csiffáry JenŊ (Béla fia) VI. “ “

A pásztorjáték szereplŊi:

Ábrahám Gazda . Kireje Árpád VI. oszt. tan.

[Tirók] . Pagács Zoltán “ “ “

Sára asszony . Csasznoha Hajnal V. “ “

[Náhor] . Frankó Gyula V. “ “

83

58

Jakab pásztorgyerek . Varsányi Géza V. oszt. tan.

I. pásztor . . Mencsik Gyuri VI. “ “

II. “ Zábojnyik Pál VI. “ “

III. “ Pálennyik Gábor IV. “ “

IV. “ Kozár János IV. “ “

V. “ Babós László V. “ “

VI. “ Babós Gyula IV. “ “

Móric . . . Buzás JenŊ V. “ “

[Neftuli] Jung Oszkár V. “ “

Jóska póstásfiú Vaskovtis RezsŊ IV. “ “

Heródes . . Csiffáry Imre VII. “ “

[Imas] . . Pallya Ottó IV. “ “

Lévi zsidó pap . Dudás József IV. “ “

Júda “ “ Jung JenŊ IV. “ “

Orvos . Csuthy Vilmos IV. “ “

FŊtiszt . [Kunkela] Lajos IV. “ “

Gáspár Szovics László VI. “ “

Menyhárt Múdrý László VI. “ “

Boldizsár . Szvatyik Imre VI. “ “

Simon Leckés Pál VI. “ “

I. pásztorleány Zábojnyik [Julia] V. “ “

II “ Vörös Anna IV. “ “

III. “ Rác Bözsi V. “ “

IV. “ Novák Józsa V. “ “

V. “ Kovács Ilona V. “ “

I. Angyal Szovics Vilma IV. “ “

II. Kozár Veronika IV. “ “

III. Hamar Mária “ “

IV. Mudry Vali “ “

1938. febr. hó 12-én XI. Pius pápa ʼnszentségével 16-ára jubileumának ünnep-

lése Ig. tanító méltatta a nagy szociális pápa Videl: 28. II. 1938

érdemeit, majd utána a pápai hymnus. Miskóc

sk. inšp.

1938. febr. 28. Váratlanul s szokatlan idŊben toppant be az

inspektor úr. ElŊzŊ nap a kiscétényi [szkive] műkedve-

84

59

lŊ elŊadást tartott az iskolánkban az isk. elnök úr en-

gedélyével s ez okból sajnos nem a legnagyobb

rendben találta az insp. iskolánkot.

Dacára annak, hogy az ig. tanító szigoruan meg-

hagyta, hogy a termek 8 órára teljesen rendben legye-

nek, nem történt így s az insp. úrnak várni kellett,

míg az iskolás gyerekek behordják a padokat. –

A téli nagy sár következtében bizony iskolánk elégge

poros, sáros (pedig a félévi szünetben kimeszelve, fel-

surolva, kiolajozva volt) dehát ez nem a mi hibánk!!

Az utca és a lakósság!!

De nekünk kell a következményekért lenyelni a fi-

gyelmeztetéseket...

Bizony kifogásolta is az insp. úr, ami bizony nekem,

mint az iskola vezetŊjének nem nagyon tetszett.

Dehát el kel viselnünk a magyar kultúráért

ezt is!

A kis iskolában nagyobb eredményt tapasztalt,

mint tavaly, ellenben nálam kifogásolta ismét

a 4-5-ik évf. írását és, hogy keveset rajzoltunk.

Mentség: 1937. szept. 27-tŊl - nov. 12-ig egyedül

tanítottam. Dec-ben egyedül rendeztem a kará-

csonyi felruházási akcióval kapcsolatos pász-

torjátékokat. Jan. hó 1-tŊl operáción keresztül-

esve, febr. hó 6-án kezdettem tanítani s így

fontosabbnak tartottam a [szókis] tárgyakat

pótolni, mint a kézügyességét.

Ez az én véleményem!!

Egyebekben dicsérŊleg nyilatkozott az ig.

tanító többi [tantárgyban] elért [eredményérŊl].

Az ilyen inšpekciókkal is úgy vagyunk, hogy

a fontos dolgok mellett, melyeket a legnagyobb

lelkiismeretességgel végzünk, nem kímélve szer-

vezetünket, küzdünk a minél szebb eredményért

saját lelkiismeretünk megnyugtatására,

[dehát] mindig akad a kákán csomó...

85

60

1938. márc. 7. Az utolsó tan. óra keretében emlékeztünk meg az alapító

elnökünkrŊl; megb. M. T. G. rŊl –

1938. ápr. 24-én tartottuk a fák napját, melyen az ig. tanító mondotta

az ünnepi beszédet, majd Kunszky Ilonka VIII. oszt. tan. és Varsányi

Géza VI. oszt. tan. a nagy iskolából, és Buzás Frigyes I. Kovács

Vilma II. oszt. tan, Gyurik Ilona III. oszt. és Mudry Irén III.

oszt. tan. mondottak alkalmi verseket. Ennek végezté-

vel a felsŊ évfolyamok alkalmi énekeket énekeltek, majd

az ig. tan. zárószavai zárták le az ünnepélyt. –

FeltűnŊ volt, hogy a szülŊk s általában a közönség oly

nagy számmal jelent meg, hogy még az udvaron is állottak.

1938. május. 8. E napon voltunk Nyitrán a repülŊ napon a felsŊ évf-kal.

Ig. tanító egy két üléses gépen 2 ízben is hazarepült, míg Varsányi

Aurél IV. oszt. tan-val felrepült az utasszállító nagygépen. –

1938. május 14-én. Látogatta meg az inspektor úr újból iskolánkat, amikor is csak

a felsŊ évfolyamok állampolgári nevelésérŊl óhajtott meg-

gyŊzŊdni, mivel kijelentése szerint az ig. tanító államellenesen

oktatja a tanulókat. – Névtelen feljelentés (Mencsikné!)

1938. május 24. –én látogatta meg a tant. esperes úr, FŊt. [Drevenyák] Mátyás

iskolánkat s a hallottak után teljes megelégedését fejezte

ki. –

1938. jun. 22. Ünnepélyes te Deummal fejeztük be az 1937-38-ik tan-

évet. –

Hogy is volt tovább? ... Vészesen tornyosultak a háború

felhŊi a vén Európa egén... A rémhírek napról-

napra újabb és újabb toldalékkal telítve jártak szájról-

szájra. Mindannyian éreztük, hogy valami lóg a levegŊben,

valami nincs rendjén... valaminek jönnie kell...!!!

Recsegtek-ropogtak Trianon “kapui”. Igen! E kapuk zárták

bilincsbe sokat szenvedett hazánkat és annak gavallér,

munkás, becsületes népét. Elvesztettük szép hazánk terüle-

tének felét s lakosságának nagy részét (kb. 3 milliót.) Ez volt a

fizetség a hosszú évszázadokon tartó hűséges kitartásért itt

a kelet és nyugat érintkezési pontján, ez volt a fizetség a

sok-sok idegen érdekért kiontott drága magyar vérért!!!

hátsó lapon ceruzával:

szept. 5. dut. ¾

“ 7 “ ¾

szept. 10 del. ¼ 9 – ¾ 10 mult a 4 perccel ki. dut. ki ¾ [7] 5 perc

“ 11 “ ¼ 9. dut. ½ 3 lett volna 5 perc mulva, 4 elŊtt 5 perccel

“ 18 “ ¾ 11-kor dut. ¼ 3 mult 5 perccel.

19 du 10 perccel 4 óra elŊtt.

“ 21 del. ¼ 9-kor.

86

A nemespanni iskolák pecséttörténete (pecséthasználati vázlat)

Az iskola kezdeti idŊszakáról a krónikának (is) köszönhetŊen 1865-tŊl vannak

szórványos adataink, azonban kántortanítókról már az ezt megelŊzŊ idŊszakból is198

. Nem

lehet tehát egyelŊre pontosan megállapítani, meddig nyúlnak vissza a nemespanni oktatás

kezdetei199

.

Az iskola állandó épülete 1865-ben200

épült fel Alföldy telkén. 1914-ben új tanterem

épült hozzá (ezt késŊbb 1959-ben a rekonstrukció alkalmával elbontották), így vált az

iskolaépület kéttanterművé. Ennek okán 1915 elején másik tanári erŊt is felvettek, de Csiffáry

JenŊ még az' év végén bevonult. A háború befejeztével 1918 novemberében kezdŊdött meg a

tanítás. Az 1923/24-es tanévben az 1922/ 226 sz. törvény alapján valószínűleg Nemespannon

is bevezették a 7. osztályt201

(hasonló javaslat történt 1941-ben is202

). A két világháború

között zavartalanul folyt az oktatás, 1932-ben a Slovenská liga hathatós segítségével a

Siklenka család portáján (64. szám), bérelt helyiségben szlovák osztályok is nyílhattak203

,

mint a kiscétényi állami népiskola kirendeltsége. Azok tervezett önállósulására 1938-ban már

nem kerülhetett sor, mivel a remélt új iskolaépület építésére nem volt elegendŊ pénz és annak

felhúzását 1941-re halasztották. A történelmi események azonban máshogy alakultak,

közvetlenül a visszacsatolás elŊtt pár nappal, 1938. november 7-én a szlovák osztályokat

megszüntették. Az iskola felszerelését és levéltárát két nappal korábban Nagylapásra vitték,

ahol azt késŊbb már nem tudták megkülönböztetni204

. A második világháborút követŊen az

elhagyott és felforgatott osztályokban újraindulhatott a szlovák nyelvű oktatás, majd 1951-

ben több év kihagyással, párhuzamosan a magyar osztály is ismét megindult. Ez utóbbi

198

1823-tól folyamatos a kántortanítók névsora (Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom fŊegyházmegyei római

katholikus iskolák története. Esztergom, 204; Schematismus Strigoniensis), de már 1794-bŊl is van adatunk.

Nem tudni azonban, hogy ez a faluban folyó tanítással milyen mértékben egyeztethetŊ össze. 199

Imrich Brančan szlovák iskolaigazgató 1947-es levele alapján ugyan az akkor nem működŊ magyar iskola

kezdetei az 1768-as évre tehetŊek, ez egyelŊre nem tekinthetŊ mérvadónak, hiszen nem jelöli meg adatának

forrásait. Mint maga is írja az egykori magyar római katolikus iskola "levéltára" a háborús és egyéb események

hatására szétszóródott és elpusztult (ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský inšpektorát v Nitre 1922-1949,

29. doboz, 144 ku kronike Školského inšpektorátu). 200

Némely iraton 1860-as évszámot tüntettek fel. 201

MV SR – ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. B/4/26a

Matej Miškócy levele a nyitrai TanfelügyelŊségre (1734/ 1923 sz.) ceruzával Nemespann is feltüntetve. Meg

kell jegyezni azt is, hogy egy évre rá már a 8. osztály bevezetését is rebesgették és történtek is ezirányú

kisérletek (Willand, J. 1925: A nyolc osztályos iskolatípus. Magyar Tanító V, 441-444; Novák, M. 1925: A

nyolc osztályos iskolatípus sikeres kiépítésének feltételei Szlovenszkón. Magyar Tanító V, 575-577;

Hideghéthy, N. 1926: A nyolc évfolyamos népiskola a szlovenszkói falvakban. Magyar Tanító VI, 507-509.) 202

Lásd Zsittnyan István iratait. 203

Egyes kimutatások szerint állami szlovák óvoda is működött a faluban (Sziklay, F. (összeáll.):

Összehasonlító statisztikai kimutatás. 20.) 204

vagy nem akarták

87

egyelŊre pontosan nem tudhatni hány évig működött (nagyjából a 60-as évek elejéig, talán

1961-ig). A szlovák tannyelvű képzés egészen 1982-ig folyt a faluban, amikor is az iskola

végleg megszűnt.

A nemespanni iskolatörténet egyik szelete, a faluban található általános iskolák

(magyar, ill. szlovák), mint intézmények pecsétjeinek a fejlŊdése205

is ezt a történeti

folyamatot követi. A pecsétek lenyomatait több forrásban is megtalálhatjuk. Sajnos egyelŊre,

legalábbis feltételezésünk szerint, nem ismerjük az iskolapecsétek teljes skáláját, ennek

ellenére eddig nem kevés változatra bukkantunk (összesen 11-re, ráadásként egy iskolaszéki

pecsétre is).

1) Az elsŊ általunk ismert lenyomat Csiffáry JenŊ 1915-ben letanított 4 és fél havi

tanári működésének bizonyítványán maradt fenn 1917. augusztus 28-ról. Az irat kiállításának

oka, egyelŊre nem ismert206

. Körirata: Róm. kath. elemi iskola * Nemespann *. Középen két

növényi ág (olajfa és tölgy) között a koronás magyar címer. Az ezt megelŊzŊ idŊszakból

egyelŊre nem ismerünk iskolapecsétet.

2) A második ismert lenyomat az 1920-as évek elejérŊl származik. Agárdy László

1923-ban és 1924-ben írt levelein az iskola pecsétje kétnyelvű. Benne az elsŊ Csehszlovák

Köztársaság középcímere (?) körbe foglalva. Körirata: R. kat. ľudová škola – R. kath.

népiskola * Paňa *. Nyitra “vármegyében” (szlovákul ţupa) a többi községi iskolának is

hasonló pecsétje volt. Kis eltérésekkel eddig 3 különbözŊ típust (pontosabban egyes

településeknél kivételt207

) sikerült felfedezni, nem számolva egy címerkép nélküli pecsétet.

205

Ezen rövid elemzés lazán kapcsolódik Nemespann pecséthasználatának kérdésköréhez (lásd Csal. mar.

2010/1; 2011/2). 206

Csiffáry JenŊ János tulajdona Nemespannon. Ezúton is köszönjük szíves segítségét. 207

KettŊsköríves, körív nélküli és a Nyitravezekényi iskola pecsétje (MV SR – ŠA NR, ŇŢ - Ţupný školský

inšpektorát v Nitre (1875-1922), kr. B/4/26a). Agárdy László levelei 1923. június 30.-1924. március 1. közti

idŊszakból ismertek.

88

3) A harmadik ismert változat az elŊzŊnek egy módosulata. Szintén 1923/1924 körül

bukkan fel, az adott tanév végén még úgy tűnik "egyszerre" lehettek használatban.

Nemespann esetében legkorábbról csak Agárdy 1924. május 24-én kelt levelérŊl ismerjük208

.

Körirata: Rim. kat. ľudová škola / Róm. kath. népiskola * PAŇA *. Közepén csücskös

pajzsban koronás oroszlán, mellén Szlovákia címerével. Csiffáry Melinda 1929/30-as

tanévbŊl származó bizonyítványán209

még ezen pecsétlenyomat szerepel.

4) A következŊ lenyomatváltozat elsŊ ismert felbukkanása forrásainkban 1930 február

1-rŊl származik210

. Ez teljes egészében megegyezik a Csiffáry JenŊ házánál (állítólag a

padlástérben) fellelt pecsétnyomó képével211

. Kétnyelvű körirata: * Rím. kat. ľudová škola *

Róm. kath. népiskola. Belül két sorban: PAŇA. ill. NEMESPANN. Mindegyik sor az olvasó

felé van fordítva, a középsŊ sorokat térkitöltŊdísz „keretezi”. A pecsétnyomó egy nyitrai

írószer árusnál készülhetett, mivel az oldalán ŠTEFAN HUSZÁR – NITRA – feliratú kis

“pléhcédula” látható. Ugyanezen lenyomat szerepel Csiffáry JenŊ 1932-es nyugdíjalap-

fizetési iratán212

és ezen lenyomat használatára még 1935-ig van adatunk213

.

4a) Az említett nyugdíjalap-fizetési iraton szerepel az iskolaszék pecsétje is. Körirata:

RÍM. KAT. ŠKOLSKÁ STOLICA * Róm. kath. iskolaszék *, belsŊ alsó körívben: PAŇA

(Nemespann). A pecsét közepén sugárzó Lázár-kereszt (lóherevégű) látható.

5) 1936-tól már kissé eltérŊ lenyomatot ismerünk. Ennek köriratában a betűtípuson

kívül csupán annyi eltérést tapasztalhatunk, hogy a szlovák i betű rövid, ill. a magyar

208

MV SR – ŠA NR, ŇŢ - Ţupný školský inšpektorát v Nitre (1875-1922) , kr. B/4/26a. 209

Csiffáry JenŊ tulajdona Nemespannon. 210

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. 1, fas. 32

Csiffáry. 211

Csiffáry JenŊ tulajdona Nemespannon. Lásd a mellékelt fényképeket. 212

Csiffáry JenŊ tulajdona Nemespannon. 213

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. 1, fas. 32

Csiffáry.

89

kiegészült az “elemi“ szóval. Kissé eltér a segéddíszek kivitelezése is, ill. a magyar

községnév lerövidült PANN-ra. Bizonyosan ezt használták még 1938-ban is214

.

6) Az 1938-as tanévbŊl van adatunk a szlovák osztályok pecséthasználatára, egészen

azok bezárásáig 1938. november 7-én, amikor is elrendelték a Magyarországhoz átkerülendŊ

"iskola" kiürítését. A szlovák nyelvű pecsétlenyomat körirata: * Štát. ľud. škola v M. Cetíne,

exponovaná trieda v Pani. Belül még a régi koronás oroszlános és szlovák kettŊskeresztes

csehszlovák címer található. Használatára az 1939-es évbŊl egyelŊre nincs adatunk215

.

A háború alatti pecséthasználatról, mivel elsŊsorban szlovákiai levéltári forrásokkal

dolgoztunk, már csak elvétve akad adat. A közölt iskolakrónika is az 1937/38-as tanév végén

megszakad, eltekintve a rövid betoldástól. Felmerül tehát a kérdés, hogy Csiffáry JenŊ még a

vadászbalesete elŊtt, ill. az utána következŊ tanárok vezettek-e újabb magyar iskolakrónikát

és az fennmaradhatott-e?

7) 1939-bŊl az iskolaszéki ülés jegyzŊkönyvében216

, ill. 1943-ból maradt fenn

Zsittnyan István iratai között217

a visszacsatolt falu iskolájának pecsétje. Ennek körirata:

RÓM. KATH. ELEMI NÉPISKOLA * NEMESPANN *. Középen két növényi ág (olajfa és

tölgy) között a koronás magyar címer. Ugyan szövegében is kissé hasonlít az 1917-es

iskolapecsétre, mégis a kiképzésében eltér attól.

214

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. 23, fas.

90 Rímskokatolícka ľudová škola Paňa; Az iratok 1936. december 31.-1938. június 27. közé tehetŊek. 215

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. 23, fas.

88 Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa. 216

Az irat Csiffáry JenŊ tulajdonában található. 217

Az irat Zsittnyan Aurél tulajdona Révkomáromban. Ezúton neki is köszönjük a szíves segítségét.

90

8) KövetkezŊ forrásaink alapján az 1947-bŊl származó szlovák iskola szlovák nyelvű

pecsétjében újból a korábbi címer kapott helyet. Körirata: * ŠTÁTNA ĽUDOVÁ ŠKOLA *

PAŇA. Az egész szöveg az olvasó felé fordulva. Ugyanezen pecsét szerepel még az 1948/49-

es tanévben osztott bizonyítványokon is218

.

9) A következŊ tanévtŊl azonban már új pecsét lépett érvénybe. A régi csehszlovák

oroszlános címer körmezŊbe kényszerült. A pecsét kivitelezése nem lehetett tökéletes, korona

pedig nem is ismerhetŊ fel az oroszlán fején. A körirat ezúttal: * NÁRODNÁ ŠKOLA *

V PANI. Ennek hátterében minden bizonnyal az akkori iskolaügy átszervezése állhatott.

A bizonyítványok tanúskodnak arról is, hogy az 1950/51-es tanév közepén, pontosabban

1951. január 3-án indult el ismét a magyar anyanyelvű oktatás a faluban. Az iskola azonban

még továbbra is megtartotta a csak szlovák nyelvű pecsét használatát.219

10) Ennek változására csak a rákövetkezŊ tanévben kerülhetett sor (1951/52),

amikortól ismét kétnyelvű pecsétet kezdtek el használni220

. Ennek kétsoros körirata: *

Národná škola * V PANI (külsŊ), ill. * Nemzeti iskola * PAŇA (belsŊ), természetesen mind

az olvasó felé fordulva. A csehszlovák címer még szűkebb körmezŊbe szorult, emiatt az

oroszlán koronája nem is férhetett el rendesen.

11) Ezen köralakú pecsétek mindegyikének szélén kettŊs sáv helyezkedett el. A

következŊ 1973-as, legkésŊbbi általunk ismert lenyomat már azonban nem kör alakú221

.

218

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Obvodný školský inšpektorát v Nitre (1922-1949), kr. 23, fas.

88 Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa; kr. 29, fas. 144 Ku kronike Školského inšpektorátu; Csuthy

Erzsébet bizonyítványai (iratok nálam, III/ 5. csomó). 219

Csuthy Erzsébet (iratok nálam, III/ 5. csomó) és Csuthy Etelka bizonyítványai, akinek szíves segítségét

ezúton is köszönjük. 220

A következŊ tanévekbŊl (1952/53-1954/55) is van rá még adatunk (Csuthy Erzsébet, ill. Csuthy Etelka

bizonyítványai) egészen 1960-ig (Csuthy Ferenc). 221

MV SR – ŠA NR, pobočka Horné Krškany, Miestný národný výbor v Panej 1960-1990, Správa o zahájení

škol. roku 1973/74 na ZDŠ Paňa.

91

Ennek háromsoros szövegében a „Základná deväťročná škola / 1.-3. ročník / Paňa, okr. Nitra”

felirat olvasható. Ezek alapján feltételezhetŊen az iskola a késŊbbiekben már kibŊvült további

osztályokkal, ill. tantermekkel, de a II. világháború után nem haladta meg a legtöbb 5

osztályt. Információink szerint a szlovák tannyelvű iskola 1982-ig működött222

, azóta csak

óvodai223

szintű foglalkozásokkal számolhatunk a településen.

Természetesen további kutatásunkat érintŊ iskolák (Nagycétény, Nyitracsehi), ill. az

iskolafelügyelŊség pecsétlenyomatát is megtaláltuk, ezeket azonban, mivel nem

kapcsolódnak szorosan a témához ehelyütt nem közöljük.

Ezen rövid áttekintéssel nem zárhatjuk le a kutatásainkat, hiszen az 1917-t megelŊzŊ

idŊbŊl egyelŊre nem találtunk pecsétlenyomatot, de a háború utáni szlovák iskola

pecséthasználatát is ezidáig csak szórványosan ismerjük. Ezen okok miatt az iskola

pecséthasználat-történetének teljesebb megrajzolásához további forráskutatás szükségeltetik.

222

Hunka/ Mácsay 1999, 24. 223

Az óvoda szintén többféle pecsétet használt fennállása során.

92

Zárszó

Mint az az iskolakrónikából látható, írása a bécsi döntés elŊtti évzárással megszakadt.

A tanítás azonban még Csiffáry JenŊ vadászbalesete után is folytatódott, Zsittnyan István

vezetésével. Ezen krónikát viszont már nem folytatták. EgyelŊre nem ismeretes sem

elŊzménye, sem más folytatása, sŊt a szlovák iskola krónikáinak vezetésérŊl sincs

információm. Ezek felkutatásához bárminemű segítséget szívesen veszek.

A magyar oktatás az ismét Csehszlovákia részét képezŊ helységekben az 1945.

befejezetlen tanév végén teljesen megszűnt224

. Az elsŊ magyar alapiskola az 1947-es párizsi

béke értelmében Csehszlovákiához csatolt Oroszváron nyílt meg "újból". Ma már ott sem

folyik alapszintű magyar tanítás. Hasonló sorsra jutott számos környékbeli (és nem csak a

Zoboralján) egykor magyar vagy vegyes lakosságú település iskolája is, és ez a tendencia a

mai napig folytatódik szerte az országban, nem beszélve a legutóbbi fejleményekrŊl225

.

Szolgáljon intŊ példaként elsŊsorban a felvidéki ifjúság számára, hogy tíz, húsz vagy

akár ötven év múltán se kelljen egyes magyar vidékek, városok és falvak (alap)iskoláiról

csupán krónikák segítségével emlékeznünk.

224

Néhány magyar gimnázium megmaradt végzŊs tanulói Érsekújváron letehették a záróvizsgáikat, sokak

azonban Magyarországra átszökve próbálták meg befejezni tanulmányaikat. 225

A szlovák parlament 2013. decemberében gyorsított eljárásban elfogadta azon oktatásügyi

törvénymódosítást, amely 2015-tŊl életbe lépve ellehetetleníti a kisiskolák működését. Ez különösképpen sújtani

fogja a kisebbségi települések túlélési stratégiáit is, hiszen a helybeli iskola a megmaradás és a kisebbségi élet

egyik sarokköve. Az azonban nem teljesen világos, hogy egy elméletileg demokratikus berendezkedésű

országban a kormány hogyan tilthatja a kistelepüléseket a helyi intézmények támogatásától, ráadásul

költségmegtakarítás címén, mindeközben pedig két kézzel szórva a közpénzeket.

93

Školská kronika Maďarskej základnej školy v Pani (1926-1939) – zhrnutie

Tu publikovaná kronika je dokumentom školského ţivota maďarskej základnej školy

v obci Paňa z medzivojnového obdobia. Je to vlastne aj dobrým prameňom kultúrneho ţivota

maďarskej menšiny na vidieku v prvej Československej republike. Kronikármi boli riaditelia

školy: Ladislav Agárdy (1872-1949) a Eugen Csiffáry st. (1895-1967).

O rímskokatolíckej škole sa dozvedáme útrţkovité informácie od roku 1865, avšak o

ludirektoroch máme informácie uţ aj zo skorších období. Z listu riaditeľa slovenskej

základnej školy Imricha Brančana z roku 1947, sa síce dozvedáme, ţe začiatok dali na rok

1768, avšak neudal prameň tohto údaju a sám spomína, ţe bývalý archív maďarskej školy

"bol vojnovými i inými okolnosťami rozmetaný, rozobraný a zničený". Nedá sa teda zatial

presne zistiť, kam siahali začiatky vyučovania v obci Paňa.

Stálu budovu postavili v roku 1865 na pozemku Alföldyho. V roku 1914 rozšírili

budovu o ďalšiu miestnosť, ktorú však v roku 1959 pri rekonštrukcii rozobrali, a tým sa škola

stala dvojtriednou. Samozrejme v jednej triede sa naraz vyučovalo pre viac ročníkov. Kvôli

tomu na začiatku roka 1915 zamestnali ďalšieho učiteľa Eugena Csiffáryho, ktorý však uţ

koncom roka musel narukovať. Po konci prvej svetovej vojny sa začalo vyučovať aţ v

novembri 1918. V školskom roku 1923/24 na základe nariadenia 1922/ 226, pravdepodobne

aj v Pani rozšírili vyučovanie na 7. ročník.

V medzivojnovom období sa vyučovalo nepretrţite bez väčších ťaţkostí a v roku

1932 za pomoci Slovenskej ligy otvorili aj slovenskú triedu na prenajatom pozemku od

rodiny Siklenkovcov. Tá bola exponovanou triedou štátnej ľudovej školy v Malom Cetíne a v

roku 1938 chceli paňanskú školu osamostatniť. To sa však nakoniec nestalo, pretoţe po prvej

viedenskej arbitráţi slovenská trieda zanikla. Jeho archív a hnutelný majetok evakuovali do

Veľkého Lapášu. Po druhej svetovej vojne sa znova mohlo začať vyučovať v opustených a

rozbytých školských miestnostiach v slovenskej reči a neskôr v roku 1951 paralelne aj v

maďarskej. Zatiaľ sa nevie presne kedy zanikla maďarská trieda (asi na začiatku 60-tých

rokov), avšak slovenská napokon definitívne zatvorila svoje brány aţ v roku 1982. Dnes sa v

obci nevyučuje.

Na konci chcem poďakovať hlavne Eugenovi Csiffárymu, môjmu otcovi Františekovi

Csuthymu st., mojej tete Etely Czibulovej a pracovníkom archívov a kniţníc, bez ktorých by

som nemohol spracovať narratívne pozadie školskej kroniky.

94

Dúfam, ţe tento prameň bude dobre slúţiť pre výskum bádateľov miestnej histórie, ba

moţno aj pre genealógov. Kto by mal ešte doplňujúce informácie, či dokumenty k histórii

školy alebo obce Paňa, prosím nech sa mi ozve.

S vďakou: autor

95

A sorozat további tervezett részei

Nemespanni füzetek II. A nagycétényi hegykrónika

Nemespanni füzetek III. Nemespanni temetŊkataszter

Nemespanni füzetek IV. Csiffáry Sándor énekeskönyve

Nemespanni füzetek V. Nemespann az 1869-es népszámlálás alapján

Nemespanni füzetek VI. Nagycétény az egyházlátogatási jegyzŊkönyvekben

Nemespanni füzetek VII. Bars vármegye 1836-37-es válogatott határozatai

Nemespanni füzetek VIII. Dokumentumtár Nemespann történetéhez

Nemespanni füzetek IX. Dokumentumtár a Csiffáry családok történetéhez

Nemespanni füzetek X. A verebélyi és szentgyörgyi érseki székben tett tanúvallomások

Nemespanni füzetek XI. A verebélyi és szentgyörgyi érseki székben tett végrendeletek