F O L I A ARCHAEOLOGICA X L V I . 1 9 9 7 . BLDAPESI

A M A G Y A R O R S Z Á G I FALUSI T E M P L O M K Ö R Ü L I T E M E T Ő K F E L T Á R Á S Á N A K Ú J A B B E R E D M É N Y E I *

R I T O Ó K Á g n e s

A t e m p l o m körüli t eme tők kutatása - és különösen az eredmények közlése -középkori régészetünk mos tohán kezelt terüle te 1 , annak ellenére, hogy számos feltárás folyt az elmúlt másfé l évtizedben különböző középkor i t e m p l o m o k b a n és környékükön. E temetők „szerencsét lensége" éppen az, hogy templom körüliek, így a kutatás elsősorban az épületre korlátozódik. Az épí téstör ténet i korszakok meghatározása az alaprajz , falszövetvizsgálatok, egyes építészeti tagozatok és az írott for rások elemzése a l ap ján történik. Á sírok gyakran pe rdön tő leleteit a teme-tőfeltárás h iányában az ásatok nem vehet ik figyelembe2 . Az okleveles emlékekben és jel legzetes kőfaragványokban nem bővelkedő Alföld egyházi emlékeinek, a kö-zépkori plébániahálózat időrendjének fel térképezéséhez ped ig gyakorlatilag egye-düli t ámpontkén t a sírleletek szolgálnak, különösen akkor, amikor az egykori temp-lomoknak m é g az alapjait is ki termelték. E megállapítást Biczó P., Szatmári /., és Tari E. feltárásai támasztják alá3 .

A teljességre törekvő temetőfe l tá rás ra ugyan nem j ó pé lda Pálóczi-Horváth A. rakacaszendi kutatása, a te lepülés első t e m p l o m á n a k hozzávetőleges épí tés i idejét mégiscsak a feltárt mindösszesen 27 temetkezés gondos rétegtani vizsgálatával sikerült megha tá rozn i 4 . Bizonyos es tekben a templom körül i temető módszeres fe l tárásának elmaradása megakadá lyozha t j a a feltárt objektumok p o n t o s a b b ér-telmezését. Hortobágy-Máta-Szeghatárhalmon 1985-ben pé ldául két a lapozásma-radványt tá r t fel Módy Gy. : egy hatszögletű épületet, va lamint tőle n y u g a t r a „1-2 mé te r re" egy patkóíves szentélyzáródású templomot . Az ásató mindke t tő t temp-lomként határozta meg, a hatszög a lap ra jzú t a l l . század második felére, a patkó-íves szentélyűt pedig a 12. századra keltezte. A környező sírok közül 48-a t bontot-tak ki, leleteik: „S végű hajkarikák, bécsi dénárok, va lamint egy ezüst fe jes gyű-

* Előadásként elhangzott a „Középkori régésztünk újabb eredményei és feladatai" konferencián 1995. árilis 4-én.

1 Holl /. összefoglaló előadásában mindössze két mondatban tért ki a témára: „A t e m p l o m körüli temetők rendszeres feltárása mindenütt nagyon ritka, általában csak a korai sírmezőkre koncent-rálnak. Hazai lehetőségeinket alig használjuk ki." Holl 1985. 29. Megállapításai sajnos napjaink-ban is helytállóak. E temetők magasszintű szakmai követelményeknek megfelelő közlését pedig egyrészt az antropológiai vizsgálatok hiánya, másrészt a technikai nehézségek (viszonylag nag)' területen, sokrétegű temetkezés ábrázolásának problémája) hátráltat ják.

2 Benkö Elek a székelyföldi régészeti kutatásokat elemezve szembesült ezzel a hiányossággal. Benkö 1993. 10. B У

3 Biczó 1987. 71-80.; Biczó 1984. 159-208. Szatmári 1993. 17-20.; Szatmári 1996. 209-256 . ; Szatmári 1996.a 9 -100 . ; Tari 1991. 389-432. ; Tari 1994-95 . 201-217.; Tari 1995. további i rodalommal. A templom körüli temetők kutatására azonban e feltárások során sem fordítottak/fordíthattak külö-nösebb figyelmet.

4 Pálóczi-Horváth 1984. 123.

1 6 6 R I T O Ó K ÁGNES

r ű " 5 . Nem akarván be lemenni a korszakolás útvesztőibe, csak a r r a hívom fel a figyelmet, hogy Pásztón Valter I. egy, a hortobágyival a lépcsőlejárótól eltekintve m i n d a lapra jzában, m i n d mére te iben megegyező kápo lná t tárt fe l 6 . A hortobágyi „párhuzam" - ha va lóban annak tekin the tő - az épüle t t ípus tiszántúli előfordulá-sát bizonyítaná és eset leg keltezésének pontosabb meghatározásához is hozzájá-rulna 7 .

T E M E T Ő K ÉS T E L E P Ü L É S E K

A fentiekhez hason ló temetőkápolnák fe lbukkanásának viszonylag kicsi a va-lószínűsége az e lkövetkezendő évek hazai ásatásai során . Különböző egyéb épüle-tekre, te lepülésmaradványokra a z o n b a n az ú jabb feltárások tanúsága szerint gya-korta számítani lehet . Akár megelőzi a telep egy része a temetkezéseket (pl.Főnyed* Helvécia-Matkó*, Visegrád-Várkert"'), akár a falu terjeszkedik a t e m e t ő „rovására" (pl. Kaposvár", Kiskunhalas-Sóstó—Zöldhalom12), f o n t o s adatokat szolgál ta ta min-denkor i te lepüléskép változásaira, a falu és a t e m p l o m - t e m e t ő viszonyára vonat-k o z ó a n . E k a p c s o l a t egyik e l e m e a t e m p l o m és t e m e t ő t e r ü l e t é n e k menedékhe ly kénti , ill. védett tárolóhelykén ti használa ta . Késő középkori és ú j abb kori példák sorozata u tán most e r r e vonatkozó Árpád-kor i ada ta ink is sokasod-nak . Acegéd-madarászhalmi temető pénz- és vasleletei már 1972 ó ta közismertek1 3 . Tápiógyörgyén Dinnyés /. a t emplom északi ha jófa lá tó l kb. 2,7 m é t e r r e egy Árpád-kori házat bontot t ki1 4 . Az épüle t és gazdag le le tanyaga a fe l táró számára több következtetés levonását is lehetővé tette. „A j á rósz in t en szanaszét szóródott tár-gyak, tárgytöredékek nemcsak az ér tékek összegyűjtéséről, h a n e m a ház leégését, pusztulását mege lőző <felforchi lásról> is tanúskodnak." 1 5 Az 1278. évi budai zsi-na t mindenese t re ti lalmazta, hogy a „pap a maga vagy a más ho lmi j á t a templom-ban tartsa, kivévén h a ellenség j ő vagy tűz t ámad , ele akkor is csak addig, míg a veszély el nem múl t " 1 6 . Ugyanitt t i l t ják azt is, hogy a temetőbe építkezzenek, vagy oda szemetet h o r d j a n a k 1 7 . Ez a rendelkezés egyfelől magyarázatot is kínál a r ra a kérdésre, hogy h o g y a n kerülhetett számos cseréptöredék a t e m p l o m körüli teme-tőkbe 1 8 . Másfelől egy folyamat kiteljesedését is je lz i : a „cinterem" a korábbi kor-szakok „külső" temetőivel szemben a település szerves része lett, és nyilvánvalóan - az esetek egy részében - mint r e fug ium is funkcionál t . Az é p p e n ez idő tájt — azaz a 13 - 14. században - épülő körítőfalak így egyrészt a véde lem, másrészt a szükséges elhatárolás kettős fe ladatá t látták el.

A veszprémfajszi t emetőben Árpád-kor i temetkezések felett és késő középkori sírok alatt, a kör í tőfal mellett, két ve rem és egy cölöpszerkezetes ép í tmény részle-teit bontot ta ki Tóth S.19. Egyelőre n e m dönthető el, hogy e maradványok kapcso-

5 M. Nepper-Máthé 1986. 51.; Módy 1986. 69. Valter 1991. 17-31.

7 A pásztói kápolnát elsősorban az ausztriai párhuzamok, ill. a padlószintbe betaposott , valamint az alapozási árokban talált kerámia alapján keltezte Valter 1991. 23.

8 M. Aradi Cs. 1992. 62. 9 Biczó 1984. 194-196.

10 Kovalovszki 1986. 62. 11 Bárdos 1987. 38. 12 Biczó 1984. 159-167. 13 Topái 1972. 45-97. A vaseszközök keltezése: Müller 1975. 78. 14 Dinnyés 1994. 101-119. 15 Dinnyés 1994. 118. 16 Paulér 1899. 361. 17 ugyanott 18 Tettamanti 1975. 108. a menekülés alatti főzési tevékenységre utaló nyomként értékeli ezeket,

amennyiben nem korábbi település emlékei. 19 Ritoók 1984. 97-98.

FALL SI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK 167

latba hozhatók-e a fallal védett t emplom körül i temető olyan élelmiszer-tároló funkciójával, ahogy erre az erdélyi emlékanyagban számos pé lda van. Ezeket ú jab-ban Vályi K. foglal ta össze, és t anu lmányának végén felhívja a f igyelmet arra , hogy „ez a funkció és a vele járó ép í tmények eme lé se hazánk j e l en l eg i területén sem lehetett ismeret len"2 0 . Legutóbb pedig Béres M. foglalkozott hazai középkori e r ő d -templomainkkal az ófóldeáki t e m p l o m 15-17. századi erődí tésrendszerének kuta-tása kapcsán 2 1 .

„ K Ö Z N É P I " T E M E T Ő K - T E M P L O M K Ö R Ü L I T E M E T Ő K

Néhány ú j abb feltárás vete t te fel ismét a „köznépi" és t e m p l o m körüli t eme-tők egymáshoz való viszonyának, kapcsola tának kérdését. Ezek alapján úgy tűnik , hogy az eddigi , kissé leegyszerűsített képet, miszer int az ún . „köznépi" t eme tőke t a 11-12. század fordulóján a t e m p l o m körüli t emetők váltják fel, revideálni kell2 2 . Már Szőke B. számolt az általa „gellértegyházi t ípusúnak" nevezet t s írmezőkkel2 3 , ám é p p e n a névadó lelőhelyről bizonyította be Dienes I. hogy „szabályos" t e m p -lom körüli t emető 2 4 . 198 l -ben Hegedűs K. Derekegyház-Ibolyásdombon a t e m p l o m oromfalának alapozása alatt egy Salamon d é n á r r a l keltezett sírt tárt fel. E t eme t -kezés, valamint a kibontott 57 sír mélységadata inak összehasonlítása a lapján a r r a a következtetésre jutott, hogy a templom épí tése előtt a h a l m o n volt egy kisebb 11-12. századi temető. A t emplomot a 13. században ebben épí te t ték fel oly mó-d o n , hogy a t e r ü l e t e t a m u n k a m e g k e z d é s e előt t „ p l a n í r o z t á k " 2 5 . Cegléd-Nyúlfülehalmon az Árpád-kori t emplom alapozása több sírt is vágott , az egyikben kora Árpád-kor i pénzt találtak21 ' . Tari E. megfigyelése szerint a cegléd-birincseki „ templom alatt egy korábbi, Árpád-kor i t e m e t ő húzódik"2 7 . Bánkúton Szatmári /. szintén feltárt egy olyan temetkezést, melyet a t emplom a lapárkának ásásakor „vág-tak el"28 . A.zalaszántói t emplom legkorábbi szentélye alatt egy ezüsthuzalból hajl í-tott S végű ha j karikát tar ta lmazó sírt tárt lel Kozák A'.2". 1993—94-ben Hatházi G. és Kulcsár M. Baracson egy t e m p l o m körüli t e m e t ő kis részletét tár ta fel. Az északi hajófal(?) kiszedett alapozási á rkának alján fekvő temetkezések mellett kora Ár-pád-kor ra j e l l emző viseleti darabokat talált3 0 . E feltárás kapcsán készített tanul -mányában összefoglalja mindazoka t a lelőhelyeket, ahol egy-egy Árpád-kori t e m p -lom épí tésének első per iódusát megelőző temetkezéseket talál tak. Bár a f en t is-merte te t t - gyakorlatilag közöletlen, ill. befejezet len - ásatások eredményei egy-előre n e m enged ik általános érvényű következtetések levonását, olyan kérdéskör-re hívják fel a figyelmet, amelynek további kutatása árnyal tabbá teheti a kora Ár-pád-kor i tö r téne lmünkrő l alkotott képet3 1 . Mindezen fel tárások esetén a z o n b a n gondosan m e g kell vizsgálni azt a lehetőséget is, hogy a kő templomot nem előzte-e m e g egy esetlegesen kisebb, fa- vagy egyéb, rövidebb é le t t a r t amú egyházi épü-

20 Vályi 1992. 80. 21 Béres 1994. 473-494 . 22 A 11-12. századi „köznépi" temetők egy részének „megszentelt" voltára hívja fel a figyelmet Bóna

István nyomán Lasztovszky József, idézve Gellért püspök nagyobb legendáját . Laszlovszky 1991. 41. 25 Szőke 1959. 38. 24 Dienes 1965. 168. 25 Hegedűs 1982. 88.; Hegedús 1981. 3 -8 . 26 Tan 1995. 78-82. 27 Tari 1995. 40. 28 Szatmári 1993. 20. 29 MRT 1. 178.; Kozák 1983. 83. 21 . jegyzet. S<1 Kulcsár 1995. 227-238. " Sosztarics 1993. 59. a csepreg-szentkirályi templom és temetője feltárását ismertetve, a d o m b o n szin-

tén egysoros temetőt feltételez. Itt azonban az alapozás nem vágott sírokat.

1 6 8 RITOÓK Á G N E S

let. így Hetény egyháza-Belsőnyíren, ahol szintén az alapozási árokkal metszet tek sí-rokat , V Székely Gy. ko rább i t e m p l o m f e n n á l l á s á t is l ehe t s égesnek t a r t j a 3 2 . Kralovánszky A. 1982-ben hitelesítette, ill. t á r t a fel a zirci királyi udvarház első, faszerkezetes t emplomát 3 3 . Németh P. 1987-benNyírderzsen a 12-13. szazad fo rdu -lóján épített „pa t ics templomot" , és az erre, a 13 ; század második felében e m e l t téglaegyház maradványai t ta lál ta meg3 4 . Kora-Árpád-kori fa-, ill. faszerkezetes templom nyomai t észlelték az ásatok Bárándon35, Balatonmagyaródon36 va lamin t Szombathelyen37 is.

A T E M P L O M K Ö R Ü L I T E M E T Ő K BELSŐ R E N D J E

Azokban a t emplom körül i temetőkben, aho l az épüle ten kívül nagyobb felü-leteket tártak fel, megf igyelhető volt, hogy a sírok eloszlása a temető t e rü le t én korántsem egyenletes. A kutatás jelenlegi e redményei ebből a szempontból az aláb-biakban összegezhetők. A t e m p l o m felépítése nyomán a körü lö t t e fekvő teljes ren-delkezésre ál ló területen temetkeznek, többé-kevésbé „szabályos" sorokban, cso-por tokban, i l letőleg folytatják a temetkezést, amennyiben a templom egy m á r korábban megnyi to t t t eme tőben épül fel. A t emp lomhoz közelebb eső te rü le teken fokozatosan n ő a zsúfoltság, a t emplombelsőben azonban a nemzetségi monos to -rok kivételével az Árpád-korban csak igen r i t k á n találunk sírokat. A pa t roná tus i jogga l és egyben anyagi megterheléssel járó épüle ten belüli temetkezések a kö-zépkor későbbi századaiban t e r j ed tek el. Az esztergom-szigeti3S, a feldebrői39, a nagyecsed-sárvári40, valamint a vértesszentkereszti41 monostorok feltárása során a t emp-lomépületektől délre kőből, ill. téglából ép í te t t , egykor nyilvánvalóan „gazdag" , de az ásatás ide jé re már nagyobbrészt feldúlt, kirabolt sírokat találtak. Ezzel szem-ben az északi o lda lon „szegényesebb" temetkezések feküdtek 4 2 (Vértesszentkereszt kivételével, a h o l e területen n e m volt feltárás4 3) . E je lenséggel valószínűleg kap-csolatba hozha tó az a megfigyelés, hogy falusi t emplomok északi oldalán, kü lönö-sen a késő középkorban , jóva l ritkábbak a s írok4 4 . Szabó J. Gy. a káli honfogla lás kori t emetőben tett megfigyelések alapján kereset t indokot az északi égtáj ilyen „negatív" megkülönböz te tésé re 4 5 . Az ugor és tü rk hagyományok új jáéledésének a t emplom körül i temetőkben - különösen a késő középkorban - azonban kicsi a valószínűsége. N e m bizonyítható, de fel tételezhető, hogy a magyarázatot a közép-kori lá tomásirodalom - nyílván ősi képzeteken alapuló - j e lképrendsze re adja meg , mely szerint a poklo t észak fe lé kell keresni, a bünte tésükre vá ró vétkesek tekin te-

32 V. Székely 1983. 81. 38 Kralovánszky 1985. 356-360. 34 Istvánovits-Kurucz 1986. 26. 35 Szőke-Vándor 1987. 90. 36 Szőke-Vándor 1986. 79. 37 Kiss-Tóth 1993. 185-187. 38 Lovag 1985 3 4 3 - 3 5 0 ; Lovag 1992. 54. 39 KovalovszkiJúlia szíves szóbeli közlése. 40 Magyar 1984. 170. és 6. kép. 41 M. Kozák 1993. 27. további i rodalommal. 42 Bárdos 1987. 13. Kaposvárott ugyancsak megfigyelte, hogy az északi oldalon szegényesebb sírok

feküdtek. Kivételként kell azonban megemlíteni Csomorkány-Ellésmonoston. A feltárásáról megje -lent rövid összefoglalás szerint „a leggondosabban elkészített sírépítmények a sátortetősek voltak, melyek a t emplom északi zárófalához csatlakozó apszisos épületben kerültek elő." A temetkezések keltezését a szerző nem tárgyalja. Pávai 1992. 16.

43 „Az északi o lda lon nem számolhatunk jelentős számú temetkezéssel. Itt, a templom északi falától 5,5 m távolságra húzódik az apátsági épületeggyüttest körülvevő árok vonala." M. Kozák 1993. 26.

44 Ezt figyelte m e g legutóbb Fodor I. is Hajdúdorog-Kati dűlőben. Fodor 1993. 64. 45 Szabó 1970. 270.

FALL SI TEMPLOM KÖRÜLI T E M E T Ő K 169

te is észak felé fordul 4 6 . Különös hangsúlyt ad az északi oldal „elhanyagolásának" a korszakban, hogy a temetkezésre használható terület nagyságát é p p e n ekkor „véglegesítik" bizonyíthatóan4 7 : a körítőfalak épí tése során gyakran csökken is a t emető területe4 8 .

A cinterem egyes részeinek korszakonként változó használata szerencsés eset-ben kronológiai t á m p o n t is lehet: a kései sírokkal n e m bolygatott, elsősorban északi, északkeleti temetőrészletek mellékletei , viseleti tárgyai segíthetik egy, az a lapra jz a lapján „Árpád-kori" egyház pon tosabb építési idejének meghatározását . 4 9

Antropológiai vizsgálatok h iányában n e m dön the tő el az a kérdés, hogy a temetők területén gyakran megfigyelt sírcsoportok egy-egy család, vagy kisebb közösség temetkezőhelyét jelzik-e . E a temetkezések kapcsán azonban felvető-dik a sírjelölés kérdése. Több feltételezés látott napvilágot e tárgyban, e lsősorban kora újkori és recens néprajzi ada tokra támaszkodva. Régészeti nyoma mindazo-náltal csak egyfajta je lölésnek, a sír lapoknak, sírköveknek marad t . Ezek össze-gyűjtése a Felvidéken M. Hanuliak é r d e m e ' 1 . A mai Magyarország te rü le tén har-minc t emplom körül i temetőből i smerünk sír lapokat5 2 , olyan vidékekről, ahol az „alapanyag" könnyen hozzáférhető volt. Helyzetükből (ti. a kőlap és a váz között vastag fö ldré tegje lentkezet t ) és funkciójukból következően n e m látok fej lődéstör-téneti összefüggést e kőlapok és az ún . „kőpakolásos" sírok között. Mivel hazánk-ban „in situ" talált kövek alatti temetkezések egyet len kivételtől eltekintve53 pénz-mellékletet nem tar talmaztak, ál talában Árpád-kor inak határozták meg őket. Pa-pok, esetleg tehetősebb személyek sírját jelölhették, olyanokét, akiknek leszárma-zottai, „sorstársai" a későbbi évszázadok folyamán a templombelsőben vásárolhat-tak maguknak sírhelyet, ill. temetkezéseiket m á r feliratos kőlapokkal je lö l ték .

Feltételezhető, hogy egyes t emplom körüli t emetőkben a késő középkorban egy-egy nagyméretű keresztet állítottak föl54 . Ezek egy része nyilván fából készült és időközben elpusztult . Két kőből faragot t da rabo t azonban ismerünk: egyetjász-berényből55, egyet p e d i g Magyarcsanádrov6.

A S Í R G Ö D Ö R ÉS „ B E R E N D E Z É S E "

A sírgödör a lakjá t - szerencsés ta lajadot tságok esetén - leginkább a temp-lomtól távolabb eső területeken, vagy viszonylag rövid ideig használt t eme tőkben sikerül megfigyelni. Kialakításuk változatos, a többség lekerekített sarkú téglalap vagy trapéz, de e lőfordul tojásdad, „múmia" alakú és padmalyos is. Közöttük min-dig akad néhány kővel, téglával teljesen vagy részlegesen körülrakot t temetkezés.

46 Gurevics, 1987. 236. 47 Korábbi kerítésre vonatkozó régészeti adataink: „külső" temetőkben temetőárkot tártak fel Csátalján

(Cs. Sós—Parádi 1971. 136.) és Kálón (Szabó 1970. 268.); a visegrádi esperességi templom temetőjét pedig sövénvkerítés határolta. (Szőke M. 1979. 105.)

48 Ezt igazolják a körí tőfallal „vágott" temetkezések, pl . Veszprémfajszon is. Ritoók 1984. 98. és 8. ábra.

49 A keltezés még így is csak közelítő lehet. Az első sírokat a templom falainak közelében áshatták. Ezekről a területekről azonban szerencsés esetben is csak jobb szórványleletek várhatók, ha a temetőt hosszú ideig használták.

50 Figyelembe kell venni ugyanis azt a tényt, hogy egy-egy temetőt több faluközösség is használhatott . 51 Hanuliak 1978. 67-74. ; Hanuliak 1979. 167-186. ' 52 Ritoók 1997. 205-213. 53 Visegrád-Várkert, a sír combcsontjához tapadva 12. századi dénár volt. Kovalovszki 1992. 68. 54 Balassa 1. foglalkozott részletesebben a kérdéssel a késő középkori sírjelek - fakeresztek kapcsán.

Balassa 1989. 52-53. 55 Banner 1914. 98-108. 56 Trogmayer 1982. 91-93 .

1 7 0 R I T O Ó K Á G N E S

Ezt a tényt összevetve a fentebb m á r említett monos to r t emp lomoka t övező teme-tőrészek különbözőségével, talán m e g e n g e d h e t ő az a feltételezés, hogy e s í rokban a faluközösség gazdagabb - „magasabb rangú" (?) - tagjait földelték el57, b á r erre a „mellékletek" legkevésbé sem uta lnak. Céljuk mindenese t re a halott, ill. - ha volt - a koporsó épségének v é d e l m e a r ánehezedő föld súlyától38 . Egyetlen temp-l o m körüli t eme tő sem egységes ebből a szempontból , még azok sem, amelyeket viszonylag rövid ideig használtak. Teljes fel tárások, ill. ezek közzétételének hiá-n y á b a n egyelőre n e m dönthető el, hogy ezek használata egy-egy rövidebb időszak „divatjával" magyarázható-e 5 9 , és/vagy a közösségen belüli a p r ó társadalmi-gaz-daság i különbségek tükröződéseként ér tékelhetők '" . Egyre több temetőből ismer-j ü k téglalap, vagy t rapéz metszetű ácsolt koporsók és egyéb faszerkezetek marad -ványai t is. A hely, ahová a ha lo t ta t fektették, valamilyen f o r m á b a n kapcsolatban lehe te t t az elhunyt földi életével. E r r e hívja fel a figyelmet KovalovszkiJ. a vise grád-várkerti t emplom körül i t emetőben feltárt csónakos temetkezés kapcsán6 1 . A vázak alat t gyakran megfigyel t faszénszemcsék sírbakerülésére több magyarázatkísérlet lá to t t napvilágot"-'. Nem akarván állást foglalni a kérdésben, csupán Apor Péter sorait idézem: „az koporsónak az fenekire némelykor tettek gyalu alól kihullot t f o r g á c s o t , n é m e l y k o r h a m u t , a z t szép g y o l c s l e p e d ő v e l b é c s i n á l t á k vagy bévarrot ták" 6 3 .

A VÁZAK H E L Y Z E T E

A szórványos kivételektől e l tekintve nyugat-kele t tájolású64 vázak kapcsán az e lmúl t másfél évt izedben kuta tásunk előszeretettel foglalkozott a sírokban megfi-gyelt kartartások e lemző vizsgálatával. A részint a temetkezések keltezésére1 '5, ré-szint az e l temetet tek vallási hovatar tozására vonatkozó következtetések egyelőre -b á r igen érdekesek - de nem t ű n n e k megalapozot tnak 6 6 . A kutatás je len e redmé-nyei alapján csak azt á l lapí that juk meg , hogy a halottakat többnyire nyúj tot t vagy e n y h é n a m e d e n c é r e hajlított k a r r a l temették el. Minden t emetőben akad azon-

57 M. Kozák 1993. 29. ezeket a sírokat kegyúri temetkezésnek tartja, i. m. 29. 58 Balassa 1989. 34-35 . Kunhegyesről és Karcagról ismertet erre utaló néprajz i adatokat. A magyar-

országi középkori templomkörüli t eme tők feltárásának eredményei azonban cáfolják azt a megál-lapítását, miszerint „a templom kertbe tö r ténő temetkezés esetén konzerválódott a koporsó nélkü-li temetés szokása".

59 Például a dunaújvárosi temetőben olyan a sírokat, amelyekben a fejnél és a lábnál, ill. a vállnál kő/ kövek voltak, csak a temető egy részén tártak fel, 13. századi pénzekkel. Bóna 1978. 142.

60 Bakay 1971. 32. az ezzel kapcsolatos következtetéseket (Hámori 1965. 130.) nem érezte kellően megalapozottnak. A sokasodó feltárási megfigyelések alapján azonban érdemes újra vizsgálni a kérdést

61 Kovalovszki 1994. 208, 211-212, 216. 62 Ezeket legutóbb Benkő 1980. 338. foglalta össze. 63 Apor 124. 64 Kisebb eltérések ettől a templom tájolásához való igazodással magyarázhatók. Az egyéb „rendelle-

nes" temetkezések általában késő középkoriak. Felbukkanásuk talán összefüggésbe hozható azzal a kora újkorban kiteljesedő szokással, hogy a templomtól távolabb ásott sírokat a temetőbeli utak-hoz tájolják.

65 Krumphanzlová 1966. 284-285. Török Gyulára, valamint egyes morvaországi és szlovákiai feltárások rétegtani megfigyeléseire támaszkodva elfogadja, hogy az összekulcsolt kéz a kereszténység „jele", más nelyeken esetleg a nemek különbözőségével magyarázható. Az első feltevést legutóbb Szőke B. M. 1992. 57. kérdőjelezte meg 9. századi temetkezések kapcsán.

66 Szabó 1983. 83-98. ; Lovag 1985a 230. a kora Árpád-kori bizánci kapcsolatokat vizsgálva is a kérdés további kutatását látja szükségesnek. Bizonytalan mérvű keleti hatás mellett szól a Djadovo mellett fel tárt 11-13. századi település t emető jében feltárt vázak fektetése.

FALL s i TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK 171

ban több-kevesebb „egyéb" helyzetű temetkezés, és ezek száma a késő középkor-ban növekszik6 7 . Nehezen e lképzelhető azonban, hogy ezekben keleti kereszté-nyeket68 lássunk, még akkor is, lia a dombóvári69 és a győri70 kora ú jkor i or todox délszláv népesség halottait á l ta lában a de rékon keresztbe tett karokkal hantoltak el. Csak antropológiai vizsgálat e rős í the tné meg azt a feltételezést, hogy e jelensé-gek ér te lmeznetők-e az adot t p lébán ián belül, egy-egy kisebb közösség, család szokásaként7 1 .

V I S E L E T ÉS M E L L É K L E T E K

Viselettörténeti szempontból új tárgytípussal nem bővült a hazai emlékanyag az elmúlt másfél évtizedben. Sokasodtak azonban azok a leletek, amelyeknek egy-egy példányát edd ig egyedi da rabkén t tar tot ták számon (pl. a levéldíszes fülbeva-lók7-), vagy csak 13. századi kincsleletekben fordultak elő (pl. nagymére tű köpüs „karperecek"7 3) . A 12-13. századi köznépi viseletet elsősorban a na jkar ikák élet-ta r tamának szempont jából vizsgálta a kutatás. Az ú jabb leletek felhívják a figyel-me t az egyéb ékszerfaj tákra, viseleti da rabokra (pl. csatok, pár ták) is, és ezekkel kitölthető - ha n e m is teljesen - az az „űr", ami a korszak t emető inek régészeti emlékanyagát jellemzi. A későközépkori temetkezések „gazdagabb" emlékanya-gát is egyre több lelőhelyről i smerjük 7 4 . A kaposvári fel tárás különlegessége ebből a szempontból , hogy az egyik pá r t án a korabeli hajviselet lenyomatá t is megfi-gyelhette Bárdos E.". A sokasodó és változatos leletanyag egyfelől felveti annak szükségességét, hogy a korábbi korszakok leletkatasztereihez hason ló gyűjtésre m i n d az Árpád-kor, mind a késő középkor vonatkozásában igen nagy szükség len-ne 7 6 . Másfelől e l engedhe te t l enné teszi, szintén a korábbi évszázadok emlékanya-gához hasonlóan, az európai , különösen a közép-eu rópa i összehasonlítást is.

„Mellékletként" a középkori t e m p l o m körüli t emetőkben igen kevés tárgyat ha tá rozha tunk meg. Ilyenek elsősorban a szinte m i n d e n ü t t e lő fordu ló pénzek, többnyire halotti obulusként , de néha a halot t „keze ügyében"7 7 vagy lábánál egy csomóban nagyobb mennyiségben. T ö b b Árpád-kori férfisírból, a kézcsontok mellől vaskés került elő. Ezek - helyzetükből következően - n e m hozhatók kapcsolatba a hiedelemvilággal, szemben az egyéb, sírokban talált éles/hegyes vastárgyakkal. A sarlóknak és (esetlegesen) vasszögeknek 7 8 , ollónak79, ill. pa tkóknak 8 0 valószínű-leg rontáselhár í tó szerepet tu la jdoní to t tak . Ezt a feltevést a népra jz i párhuzamo-

67 Bárdos 1987. 9. Általános a behajlított karhelyzet a nyársapáti temető felnőtt sírjaiban. Benkö 1980. 337.

68 Bizonytalan mélységű keleti hatás azonban nem zárható ki. A Djadovo mellett feltárt 11-13. száza-di falu temetőjében feltárt vázak mintegy kétharmadát derékon keresztbe fektetett alkarokkal te-mették el. Borisov 1989. 331-332.

69 Gaál 1981. 133-223. 70 Mithay 1985. 185-197. 71 Kiss 1968. 243-256. az államalapítást követő telepítések türköződését látta az egy-egy temetőn

belüli különbségekben. 72 Gádor 1980. 451-452. ; Bárdos 1978. 193. és Bárdos 1987. 17. 73 Parádi 1975. 149.; V Székely 1984. 259-261. ; Kulcsár 1996. 249-275. 74 pl. Magyar 1981. 43-76.; Magyar 1994. 73"91.; V Székely 1987. 81-85. 75 Bárdos 1987. 18. 76 Az egyes lelettípusok pontosabb keltezésével együtt. 77 Gál 1986. 45-46 . 78 Bóna 1978. 141. 79 Pusztai 1994. 531-541. 811 Bóna 1978. 141.

1 7 2 R I T O Ó K Á G N E S

kon kívül a kaposvári t e m e t ő azon sír jai is a lá támasz t ják , ame lyekbe a szülés köz-ben e l h u n y t asszonyt t e m e t t e k sarlóval és ép korsóval, ill. m é g a t emetés előt t d a r a b o k r a tört fazékkal 8 1 . A felsődörgicsei o s sa r iumban cson tanyaga között talált leletek (nagymére tű vasol ló , kis, m á z a t l a n , kiöntőcsöves korsó) valószínűleg egy hason ló kö rü lmények k ö z ö t t e lhunyt asszony s í rmel léklete i l ehe t tek 8 2 .

A N T R O P O L Ó G I A

Az u t ó b b i évek k ö z é p k o r i e m b e r t a n i ku ta tásának t e m p l o m körül i t emetőkkel kapcso la tos egyik „ leglá tványosabb" e r e d m é n y é t azsámbéki t emetkezések ad ták 8 3 , m i n d a keltezésre, m i n d a népesség össze té te lének vál tozásai ra vona tkozó „per-d ö n t ő " a d a t o k a t szolgál tatva. A ku ta tás h o m l o k t e r é b e a z o n b a n e l sősorban a ki-sebb soroza tok kerül tek. Ezen belül is kü lönös hangsú ly t kap a kü lönböző be teg-ségek, sérü lések e lemzése . Bár e t a n u l m á n y o k is fon tos ada lékoka t szolgál ta tnak a középkor i e m b e r r e (pl. hogy a fé r f i ak „be tegesebbek" voltak, m i n t a nők 8 4 ) és gyógyító ismereteire^ ' vona tkozóan , m é g i s szükség l e n n e legalább néhány, több évszázadon át használt , sokszáz sírós t e m e t ő rész le tesebb e m b e r t a n i vizsgálatára is86. Csak az a n t r o p o l ó g i a a d h a t m e g n y u g t a t ó választ többek közt a következő ké rdésekre : 1. hogyan vál tozot t e m b e r t a n i s zempon tbó l egy-egy te lepülés lakos-sága a középkor évszázadai fo lyamán; 2. hol és kik vol tak azok a be te lepü lők (hospesek) , akikről í rot t fo r rása ink szó lnak , a régészet i e m l é k a n y a g b a n viszont n e m j e l e n n e k meg; 3. k i m u t a t h a t ó k - e családi kapcso la tok a temetkezések r end-szerében; 4. vannak-e egy-egy röv idebb időszakra j e l l e m z ő megbe t egedések , eset-leges összefüggésben a Klimatikus v i szonyok változásával.

A f en t i igen vázlatos á t t ek in tésben e lsősorban a z o k r a a l ehe tőségekre igye-keztem fe lh ívni a f igye lmet , amelyek k i aknázha tók egy-egy t e m p l o m körüli t eme-tő te l jességre törekvő f e l t á r á sa során. C s a k remélni t u d o m , hogy ha anyagi lehető-ségeink ú j abb , nagyobb m é r e t ű f e l t á rásoka t n e m is tesznek lehetővé, az eddig i e r e d m é n y e k t ö b b s z e m p o n t ú rendszerezése és á t t ek in tése e lkezdődhe t , ill. folyta-t ó d h a t az e lköve tkezendő években.

J e l e n e lőadás az O T K A vi lágbanki kölcsönből t á m o g a t o t t fiatal kutatói pályá-zatán n y e r t számí tógép segítségével készül t el.

81 Bárdos 1987. 15-16. Eri-Krámer-Szentléleky 1964. 114.

83 Valter 1991. 24-27. 84 Pap 1983. 65-74.; Ferencz 1992. 41-56. 85 Pap 1984. 107-116. 86 Nagyobb sírszámú templom körüli temető legutóbbi, még folyamatban lévő elemző feldolgozása

Mende 1996. 307-319.

FALL SI TEMPLOM KÖRÜLI T E M E T Ő K 173

I R O D A L O M

APOR 1978. Apor, P. Me tamorphos i s Transsylvaniae. Bukarest. 1978. 124. BAKAY 1971. Bakay, K. hozzászólása, in: Középkor i régészeti t udományos ülésszak. Szerk. Nagy E.,

RégFüz Ser. II. 14 (1971) 32. BALASSA 1989. Balassa, I. A magyar falvak temetői . Bp. 1989. BANNER 1914. Banner,!. Jászberényi sírkeresztek. NÉrt 15 (1914) 98-108 . BÁRDOS 1978. Bárdos, E. Középkori t emplom és t emető Kaposvár ha tá rában (Előzetes jelentés a lelet-

m e n t ő ásatásról). (A Medieval Church and Cemeterv on the Conf ines of Kaposvár.) SMK 3 ( 1 9 7 8 ) 1 8 7 - 2 3 4 .

BARDOS 1987.Bárdos, E. Középkori t emplom és temető Kaposvár ha tá rában II. (Med ieva lChurch and Cemetery in t he Vicinity of Kaposvár. Part II.) SMK 8 (1987) 38.

BENKÖ 1993. Benkö, E. A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának e redményei és fe ladatai . (Ergebnisse u n d A u f g a b e n d e r a r chäo log i schen Fo r schungen ü b e r die Szekler u n d das Szeklerland.) Aetas 1993/3. 5 -19 .

BENKÖ 1980 .Benkő, E. A középkor i Nyársapát . (Das mit telal ter l iche Dorf Nyársapát) StComit 9 (1980) 315-424 .

BÉRES 1994. Béres, M. Az óföldeáki t emplom e rőd í t é s rendsze rének régészeti kutatása, in: A kőkor tó l a középkorig. Tanu lmányok Trogmayer O t tó 60. szüle tésnapjára . Szerk. Lőrinczy (>., Szeged, ( 1 9 9 4 ) 4 7 3 - 4 9 4 . 9 9 - 1 5 7 .

Biczó 1984. Biczó, P. Le le tmentések Árpád-kor i te lepüléseken. (Ret tungsgrabungen in S ied lungen aus der Arpadenze i t . ) Cumania 8 (1984) 159-208.

Biczó 1987. Biczó, P Ada tok Bács-Kiskun megye középkori épí tészetéhez, in: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. Kecskemét,' (1987) 7 1 - 8 0 .

BÓNA 1978. Bóna, 1 Arpadenzei t l iche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújvá-ros. Alba Regia 16 (1978) 99-157 .

BORISOV 1989. Borison, B. D. Medieval Se t t lement and Necropol i s 111,1—12 u* Century. Djadovo Vol. 1. Ed. R. Katincarov, J . Best, N. de Vries, K. Shoju, H . Suzuki, Tokyo (1989)

Cs. SÓS-PARÁDI 1971. Cs. Sós, A.-Parádi, N. A csátaljai Árpád-kor i temető és település. (Arpadian Period Cemetery a n d Set t lement at Csátalja.) FolÄrch 22(1971) 105-141.

DIENES 1965. Dienes, I. A honfog la ló magyarok, in: Orosháza tö r téne te és népra jza . Szerk. Nagy Gy., O r o s h á z a , ( 1 9 6 5 )

DINNYÉS 1994. Dinnyés, /. XI I I . századi ház a tápiógyörgyei I l ikepar ton. (Ein H a u s aus d e m 13. [h. a m Ufe r von Ilike in Tápiógyörgye.) StComit 23 (1994) 101-1 19.

ERI-KRÁMER-SZENTLÉLEKY 1964. En, 1.-Krämer, M.-Szentléleky, T. A dörgicsei középkori t emp lomro -mok. (Die mit te la l ter l iche Kirchenru inen von Dörgicse.) MMűvéd 1959-60 (1964) 9 5 - 1 1 6 .

FERENCZ 1992. Eerencz, M. Medieval Cemete ry at Cegléd-Nyúlf i i leha lom A n t h r H 22 (1992) 4 1 - 5 6 . FODOR 1993. Fodor, I. ásatási jelentés. RégFüz Ser. I . 45(1993) 64. GAÁL 1981 .Gaál, A. A Dombóvár -béka tó i XVI-XV1I. századi t emető . (The 16 , h-17 l h Century Cemete ry

of Dombóvár-Békató . ) BÁMÉ 1979-80. 133-223. GÁDOR 1980. Gádor, ]. A u s g r a b u n g e n in d e r E r d b u r g v o n A b a ú j v á r . E ine K i r che in d e r

Gespanschaf t sbure . ActaArchHung 32 (1980) 44,3-454. GÁL 1986. Gál, F.. Friesacni dénárlelet Pécs-Jakabhegy Árpád-kor i temetőjéből . (Ein fr isacher D e n a r -

Fund in de r Begräbniss tät te aus d e r Arpadenzei t in Pécs-Jakabhegy.) NK 84-85 (1985-86) 4 5 - 4 6 .

GUREVICS 1987. Gurevics, A. / . A középkori népi kultúra. Bp. 1987. HÁMORI 1965. Hámori, A. A téglási középkori temető téglamellékletes s ír jainak értékeléséhez. (Some

Problems of Devaluat ing Brick Furni ture Mediaval Graves at Téglás . ) DME 1962-64. 127-133.

HANULIAK 1978. Hanuliak, M. Problematika hrobov pod náhrobnymi kameruni v 11-14. storoci na Slovensku. (Problemat ik der G r ä b e r un te r Grabs te inen im 1 1-14. Jh. in de r Slowakei.) AH 3 ( 1 9 7 8 ) 6 7 - 7 4 .

HANULIAK 1979. Hanuliak, M. Hroby p o d náhrobnymi kamenmi v 11.-14. storoci. (Gräber u n t e r Grabste inen im 11. -14. Jh . ) SÍA 2 7 - 1 (1979) 167-186 .

HEGEDŰS 1981. Hegedűs, К. A Derekegyház-Ibolyásdombi fe l tárások, in: Múzemi kutatások Csong rád megyében 1981. 3—8.

HEGEDŰS 1982. Hegedűs, K. ásatási j e len tés RégFüz Ser. I. 35 (1982) 88. HOLL 1985. Holl, I. Középkor i régésze tünk módszer tan i kérdései . (Method i sche Fragen in del

Mit teleal terarchäologie.) in: Középkori régészetünk ú jabb e redménye i és időszerű feladatai . Szerk. Fodor I., Selmeczi L„ Bp. 1985. 29.

ISTVÁNOVITS—KURUCZ 1986. Istvánovits, E.-Kurucz, K. Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987-88-ban. JAME 2 7 - 2 9 (1984-86) 13-82 .

KISS-TÓTH 1993. Kiss, G.-Toth, E. A szombathelyi Szent M á r t o n templom régészeti kutatása 1984-1992 (Előzetes j e l e n t é s a feltárt 9 - 1 3 . századi emlékekről) . (Archäologische U n t e r s u c h u n g der St. Mart inskirene in Szombathely. Vorläufiger Bericht d e r f reigelegten Denkmäler aus den 9 -1 3 . J h . ) C o m m A r c h H u n g 1 9 9 3 . 1 7 5 - 1 9 8 .

1 7 4 R I T O Ó K Á G N E S

KISS 1968.АШ, A. A magyar államalapítás telepítéseinek tükröződése dunántúl i köznépi temetőkben. (Die Wide r sp iege lung der Ans i ed lungen zur Zeit de r unga r i s chen S t a a t s g r ü n d u n g in transdanubischen Gemeinvolk—Gräberfeldern.) ArchErt 95 (1968) 243-256.

KOVALOVSZKI 1986. Kovalovszki, J. A Visegrád-várkerti faluásatásról, in: A magyar falu régésze, Méri István (191 1-1976). Cegléd, 1986.

KOVALOVSZKI 1992. Kovalovszki, J. ásatási jelentés RégFüz Ser. J. 44 (1992) 68. KOVALOVSZKI 1994. Kovalovszki, J. Csónakos temetkezések az Árpád-korban, in: Honfoglalás és régé-

szet. A honfoglalásról sok szemmel I. Szerk.: Kovács L. Bp. 1994. 207-216. KOZÁK 1983. Kozák, K. Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I. (Freilegung der

Reste eines Dorfes aus der Arpadenzei t in der Burg von Eger I.) Agria 19 (1982-83) 75-110. KRALOVÄNSZKY 1985. Kralovánszky, A. Á veszprémi és a zirci templomok kutatásának újabb eredményei.

(Neuere Ergebnisse der Erforschung de r Kirchen von Veszprém und Zirc.) in: Középkori régé-szetünk úja bb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor I., Selmeczi L., Bp. 1985. 353-362.

KRUMPHAZLOVÄ 1966. Krumphanzlová, Л. Der Ritus der slawischen Skelettenfriedhöfe de r mittleren u n d j ü n g e r e n Burgwal lze i t . PA 5 7 ( 1 9 6 6 ) 2 7 7 - 3 2 7 .

KULCSÁR 1995. Kulcsár, M. Az Árpád-kori templom körüli temetők kialakulásának kérdéséhez. (Előze-tes beszámoló az 1993-1994. évi baracsi feltárásokról). (Vorbericht über die Freilegung des Arpadenzeit l ichen Gräberfeldes von Baracs.) SMK 11 (1995) 227-238.

KULCSÁR 1996. Kulcsár, M. Néhány megjegyzés az Árpád-kori karikaékszerek viseletének kérdéséhez. (Beiträge zur Frage der Arpadenzeit l ichen Ringtracht. Die sog. Ringe mit Tüllenverschluß.) S a v a r i a 2 2 / 3 ( 1 9 9 6 ) 2 4 9 - 2 7 5 .

LASZLOVSZKY 1991. Laszlovszky, J. Social Stratification and Material Culture in 10LH-14LH Century Hun-gary. in: Al l tag u n d mater ie l le Kul tu r im mi t t e l a l t e r l i chen U n g a r n . M e d i u m Áevum Quotidianum 22. Krems 1991.

LOVAG 1985. Lovag, Zs. Beszámoló az Esztergom-szigeti apácakolostor 1979-83 között végzett feltárá-sáról. (Über die Ausgrabung des mittelalterlichen Nonnenklosters in Esztergom.) in: Közép-kori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai, szerk. Fodor I., Selmeczi L., Buda-pest, 1985. 343-352 .

LOVAG 1985a Lovag, Zs. Byzantinische Beziehungen in Ungarn nach der Staatsgründung. MittArchlns 14 (1985) 225-234 .

LOVAG 1992. Lovag, Zs. A Prímás-szigeti kolostorról. Dunakanyar 1992/1 52-55 . M. ARADI 1992. M. Aradi, Çs. ásatási je lentés RégFüz Ser. I. 44(1992) 62. M. KOZÁK 1993. M Kozák E. A vértesszentkereszti apátság. Művészettörténet - Műemlékvédelem 1993. M. NEPPER-MÁTHÉ 1986. M. Nepper, l.-Mathé, M. A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevé-

kenysége 1981-85. DMÉ 1986. MAGYAR 1981. Magyar K. Ispánsági és nemzetségi monostorok kutatása Somogyban. (Recherche des

cités et des chefs-lieux générique de Somogy.) SMK 4 (1981) 43-78. MAGYAR 1984. Magyar, K. Nagyecsed-Sárvár nemzetségi monostor kutatása (1975-77). (Forschung

des Adelzentrums von Nagyecsed-Sárvár.) CommArchHung 1984. 147-186. MAGYAR 1994. Magyar, K. A babócsai Nárciszos-Basakert településtörténete. (Die Arpadenzeitl iche

und mittelalterliche Siedlungsgeschichte von Nárciszos und Basakert in Babócsa auf dem Grund der archäologischen Forschungen.) SMK 10 (1994) 73-93.

MENDE 1996. Mende, B. G. Palaeodemographische Untersuchungen an der mittelalterlichen Population v o n A l s ó r a j k - K a s t é l y d o m b . A n t a e u s 2 3 (1996) 3 0 7 - 3 1 9 .

MITHAY 1985. Mithay, S. A Győr-Gabonavásártéri 16-17. századi temető. (Der Friedhof von Győr-G a b o n a v á s á r t é r a u s d e m 16-17 . Jh . ) C o m m A r c h H u n g 1985. 1 8 5 - 1 9 7 .

MÓDY 1986. Módy, Gy. ásatási jelentés RégFüz Ser. I. 39 (1986) 69. MRT 1. Bakay, K.-Kalicz, N.-Sagi, К. Magyarország régészeti topográfiája 1. A keszthelyi és tapolcai

járás. Bp. 1966. MÜLLER 1975. Müller, R. Die D a t i e r u n g d e r mi t t e la l t e r l i chen E i s e n g e r ä t f u n d e in U n g a r n .

A c t a A r c h H u n g 2 7 ( 1 9 7 5 ) 5 9 - 1 0 2 . PÁLÓCZI-HORVÁTH 1984. Pálóczi-Horváth, A. A rakacaszendi réf. t e m p l o m régészeti kutatása .

(Archaeological Research of the Calvinist Church at Rakacaszend.) CommArchHung 1984. 1 0 9 - 1 4 5 .

PAP 1983. Pap, I. Anthropological Investigation of Postcranial Series from the Arpadian Age (Nagykő-rös-Hungary) Anth rH 18 (1982-83) 65-74.

PAP 1984. Pap, I. Traumás csontelváltozások középkori szériákban. AnthrK 1984. 107-116. PARÁDI 1975. Parádi, N. Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A Nyáregyháza-pusztapótharaszti

kincslelet. (Münzdatierte Schmuckstücke aus dem 13. Jh. Der Schatzfund von Nyáregyháza-P u s z t a p ó t h a r a s z t . ) FolArch 26 ( 1 9 7 5 ) 1 1 9 - 1 6 1 .

PAULER 1899. Pauler, Gy. A magyar nemzet tör ténete az Árpádházi királyok alatt II. Bp., 1899. PÁVAI 1992. Pávai, E. Előzetes jelentés Csomorkány-Ellésmonostor ásatásásról. Múzeumi kutatások

C s o n g r á d m e g y é b e n (1992) 1 5 - 1 7 .

FALL SI T E M P L O M KÖRÜLI TEMETŐK 1 7 5

PUSZTAI 1994. Pusztai, /.' Ollós temetkezés Zsámbékon a 17-18. század fordulójáról, in: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ot tó 60. születésnapjára. Szerk. Lőrinczy G., Szeged, ( 1 9 9 4 ) 5 3 1 - 5 4 1 , .

RITOÓK 1984. Ritoók, A. Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon. Arpadenzeitl iche Begräbnisse in Veszprémfajsz. VMMK 17 (1984) 93-106 .

RITOÓK 1997. Ritoók, A. Templom körüli t emetők Árpád-kori sírjelei Magyarországon. (Grabplatten aus der Arpadenzeit von Friedhofen in Ungarn.) CommArchHung (1997) 205-213.

SOSZTARICS 1993. Sosztarics, O. Ásatási je lentés RégFüz Ser. I. 45 (1993) 59. SZABÓ 1970. Szabó, J. Gy. A honfoglalás kori temetőárkok kérdéséhez. Jelentés a káli (Heves m.) ásatá-

sokról. (Zur Frage der lananahmenzei t l ichen Gräberfeldgruben. Bericht über die Ausgrabung in Rai , Kom. Heves . ) ArchÉr t 97 ( 1 9 7 0 ) 2 6 4 - 2 7 1 .

SZABÓ 1983. Szabó, J. Gy. A keleti kereszténység egyik ismertetőjele temetkezéseinkben. (Einige Kennzeichen des orientalischen Chris tentums in den Bestattungen.) J P M E (1983) 83-98.

SZATMÁRI 1993. Szatmári, I. Medgvesegvháza településtörténete az őskortól a török világ végéig, in: Medgyesegyháza 1893-1993. Medgyesegyháza 1993.

SZATMÁRI 1996. Szatmári, /. Középkori t emplom feltárása Telekgerendás határában. (Die Freilegung des mittelalterlichen Kircnengebäuaes in der Gemärkung Telekgerendás.) BMMK 16 (1996) 2 0 9 - 2 5 6 .

SZATMÁRI 1996.A Szatmári, I. Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában, in: Szat-mári, I.-Gerelyes, I. Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Gyulai Füzetek 8. G y u l a , ( 1 9 9 6 ) 9 - 1 0 0 .

SZÓKÉ 1959. Szőke, Ii. A bjelobrdo kultúráról. (Sur la civilisation de Bjelobrdo.) ArchÉrt 86 (1959) 32 -47.

SZŐKE B. M.-VÁNDOR 1986. Szőke, R. M.-Vándor, L. ásatási je lentés RégFüz Ser. I. 39 (1986) 79. SZŐKE B. M.-VÁNDOR 1987. Szőke, H. M.-Vándor, L. Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonst-

rukciójára (A Kisbalaton programot kísérő régészeti leletmető ásatások (1980-85) tapasztala-tai). (Versuch einer siedlungsgeschichtlichen Rekonstruktion einer Region. Er fahrungen aus den das Programm „Kleinbalaton" beglei tenden archäologischen Rettungsgrabungen.) ZGy 26 (1987) 83-100.

SZŐKE В. M. 1992. Szőke, H. M. Die Karolingerzeit im unteren Zalatal. Antaeus 21 (1992) SZŐKE M. 1979. Szőke, M. ásatási jelentés RégFüz Ser. I. 32 (1979) 105. TARI 1991. Tari, E. Árpád-kor i t emplomok Cegléd környékén I. (Árpad Age Churches in the

Surroundings of Cegléd I.) StComit 22 (1991) 389-432. TARI 1994. Tari, E. Árpád-kori templomok Cegléd környékén II. Cegléd-Nyúlfülehalom. (Churches

f rom the Arpadian Age in the Environs of Cegléd II. Cegléd-Nyúlfülehalom.) CommArchHung ( 1 9 9 4 - 1 9 9 5 ) , 2 0 1 - 2 1 7 .

TARI 1995. Tari, E. Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén. (Rural Churches from the Arpadian Age in the Environs of Cegléd.) Ceglédi Füzetek 31 (1995)

TETTAMANTI 1975. Tettamanti, S. Temetkezési szokások a X-XI . században a Kárpát-medencében. Begräbnissitten im 10-1 l.Jh. im Karpatenbecken. StComit 3 (1975) 79-123.

TOPÁL 1972. Topái, J. Árpád-kori templom és temető Cegléd-Madarászhalmon. (Eine Kirche und ein Gräberfeld aus der Arpadenzeit in Cegléd-Madarászhalom.) StComit 1 ( 1972) 45-97.

TROGMAYER 1982. Trogmayer, O. A magyarcsanádi kőkereszt. (Das Steinkreuz von Magyarcsanád.) MFMÉ 1980-81/1 91-93'.

V. SZÉKELY 1983. V. Székek, Gy. ásatási je lentés RégFüz Ser. 1. 36 (1983) 81. V. SZÉKELY 1984. V. Székely, Gy. 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról . (Ein Schatzfund

a u s d e m 13. J h . a u s L a d á n y b e n e - H o r n y á k d o m b . ) C u m a n i a 8 (1984) 2 0 9 - 2 7 2 . V. SZÉKELY 1987. I:' Székely, Gy. Középkori t emplom és temető feltárása Nyárlőrincen. in: Múzeumi

kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. Kecskemét, (1987) 81-85. VALTER 1991. Valter, I. A pásztói XIII. századi hatszögletű kápolna. (Die sechseckige Kapelle von Pász-

tó aus dem 13. Jh . ) ArchÉrt 118 (1991) 17-31. VALTER 1991. Valter, I. Ujabb régészeti kutatások A zsámbéki premontrei prépostsági romban. Műem-

lékvédelmi Szemle 1991/2. 24-27. VÁLYI 1992. Vályi, K. Középkori eredetű erődítet t templomok élelmiszer-tároló funkciójáról. (Die

Lebesmittellagerfunktion der aus d e m Mittelalter s tammenden befestigten Kirchen.) MFME 1 9 9 1 - 9 2 / 1 . 7 5 - 8 1 .

L A T E S T R E S U L T S O F E X C A V A T I O N S O F V I L L A G E C H U R C H Y A R D S IN H U N G A R Y

Some new results of the Hungar i an churchyard archaeology have been summed u p below. During excavations of religious places, the investigation of their church-yards has often only secondary impor tance . Since mediaeval village-vicarages were bui l t usually in a s imple , s tereotyped form, consequently the exact da t ing of their construct ion and t h e format ion of the parish-network could be de t e rmined by the grave-goods u n e a r t h e d in the su r round ing cemeter ies .

Cemeteries of the 11,h— 12th c. are defined as commoners ' cemeteries or church-yards . Recently, a transit ional type has been observed: in some cases 11th c. burials were con tamina ted by the earl iest walls of an almost con tempora ry stone/brick-bui l t church, wi thou t any evidence of an earlier, probably smaller t imber o r loam chape l at the same site. This p h e n o m e n o n suggests that the 'original ' cemeter ies of these communi t ies were conver ted into churchyards.

As cemeteries moved to the church (at the latest in the midd le of the 12th c.), t h e connection between the ' l iving' and 'dead village' has changed. T h e most i m p o r t a n t e l emen t of this new relat ion was that the church itself and later (from t h e 13lh c. onwards) the walled churchyard as well served as a safe storing place of valuables and a r e f u g e dur ing t h e times of war.

During the 1 1th—13th c. graves were laid in more-or-less regular, N-S rows a r o u n d the church . In some cases smaller, probably family groups have been ob-served within these rows. A g radua l concentra t ion of burials appears a long the ou ts ide (esp. the S a n d E) walls of the church. T h e orderly a r r a n g e m e n t of burials re fe rs to the use of probably w o o d e n grave markers . 11 t h-13 t h c. grave-slabs laid o n the surface have still survived, most of t hem in a secondary position, s t rength-e n i n g later walls of the church. They might have covered burials of priests or p e r h a p s those of 'illustrious' m e m b e r s of the par ish community. In spite of the external overcrowding of churchyards, the interiors ofvil lage churches of this period d id not abound with graves at all, since only the founder s a n d their families were al lowed to bury ins ide by the canon ic law.

Social ana economic changes in Hungary du r ing the 13 lh-14'h c., have been registered in s o m e respects in churchyards as well. By erect ion of su r round ing wall-fences, the bur ia l area was f ixed. The enclosed churchyard became some-t imes less wide t h a n the earlier cemetery. At the same t ime the graves of this late medieval period were concent ra ted on tne S side of the church. In some cemeter-ies the very lack of 14,h— 16th c. bur ia ls has been observed on the N.

In some way similar d i f ferences appeared between the S and N p a r t of the cemetery of some monaster ies of the 12 ,h-13 lh c. 'Rich' graves (containing gold/ silver jewellery, pi ts of masonry) were laid to the S side of the church, whilst poor bur ia ls have been excavated on t h e N. T h o u g h this p h e n o m e n o n cannot be ex-p l a ined exactly at t he moment , it is worth to men t ion in this respect, tha t the N o r t h e r n quar te r of heaven has a negative m e a n i n g in a lmost every h u m a n cul-ture . Accordingly t h e hell has b e e n allocated to the N o r t h in the o the r world t opography of the mediaeval vision literature.

Most grave p i t s are rectangular . Mainly in the 12th— 13th c., some graves of several cemeteries were s u r r o u n d e d by stones o r bricks. It is thought to derive f r o m sepulchral-vaults of high r a n k i n g people a n d thus migh t reflect social differ-

FALL SI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK 1 7 7

ences within the community. These s tones might have served as f ix ing or bracing the coff in/shroud in the grave pit.

Burials are or iented mostly to the East. Skeletons were generally laid on their back in an extended posi t ion. In some graves of the 1 1ch— 13th c. cemete r ies the forearms were crossed on the waist/chest. T h e n u m b e r of such graves increases substantially dur ing the late mediaeval per iod. T h e or ig in of this bu r i a l rite is d isputed . T h e crossing of the arms of t h e dead is characteristic to t h e S- and E-European peoples from t h e 10th c. onwards and for the Or thodox p o p u l a t i o n set-tled clown in Hungary d u r i n g the 16th—17th c. It could therefore be a r g u e d either that it is a reflection of Byzantine in f luence or simply a m a n n e r of manifes ta t ion of piety or devotion, as it is suppor ted by the tombstones of high pr ies ts f rom the 14"' с onwards.

At least 10% of the burials in every well researched churchyard, con ta ins sim-ple jewellery and dress o rnaments . In add i t ion to them utensils have b e e n sporad-ically u n e a r t h e d from the graves: mos t of them are knives (from m a l e graves), be long ing actually to m e n ' s wear. A n o t h e r group of fairly rare grave-goods con-sists of horseshoes, scissors, sickles a n d j u g s related to beliefs from t h e b e y o n d , to protect living f rom evil influences of t h e dead . Sickle a n d jug t oge the r were en-closed in late mediaeval women ' s graves, d ied in chi ldbir th or immediate ly before it.

H u n g a r i a n physical an thropology of the last decades concent ra ted mainly on pathology of small series. Nevertheless it has been f o u n d that brachycephaly be-came c o m m o n in the late mediaeval pe r iod . Though the expectation of life among women was lower, men seemed to be less healthy than women died at the same age. An examinat ion of wri t ten sources concern ing late mediaeval aristocracy, first of all bishops, has proved, that persons of peasant bir th lived longer, probably due to nut r i t ion and way of life of their ancestors , since they ate less m e a t a n d more vegetables, a n d worked ha rd .

Agnes Ritoók