„A zebegényi templom kifestése, mint művészet-pedagógiai feladat” - Leszkovszky György...

Benkő Zsuzsanna: A zebegényi templom kifestése, mint művészet-pedagógiai feladat

1

BENKŐ ZSUZSANNA:

„A zebegényi templom kifestése,mint művészet-pedagógiai feladat” –Leszkovszky György munkáia Váci Egyházmegyében

Tanulmányom címe Körösfői-Kriesch Aladár: A zebegényi templom kifestése,mint művészet-pedagógiai feladat című, a Magyar Iparművészetben 1914-ben meg-jelent írását idézi, és a továbbiakban a zebegényi templom belső dekorációjára, azonbelül is Körösfői-Kriesch Aladár, mint művészetpedagógus és tanársegédeLeszkovszky György tevékenységére fogok koncentrálni.1

Körösfői-Kriesch Aladár és a művészeti nevelés

A gödöllői művésztelep mestereinek művészeti nevelését 2003-ban RévészEmese foglalta össze tanulmányában.2 Körösfői-Kriesch Aladár tanulóéveivel kap-csolatban rávilágított, hogy a gödöllői alkotó tanulmányai során a korszak mű-vészképzésének csaknem összes változatába betekintést nyert: hallgatója volt abudapesti Mintarajziskolának, a Lotz-féle mesteriskolának, járt a Müncheni Akadé-miára, a velencei akadémiára, a párizsi Julian Akadémiára és volt Székely Bertalanmagántanítványa is. Művészeti nevelésre vonatkozó elvei így saját tapasztalataialapján kristályosodtak ki, az akadémia oktatás legnagyobb hibájának „életidegen,elavult mintákat sulykoló, tekintélyelvű és egyéniségellenes” rendszerét tekintette.3

1 KÖRÖSFŐI-K. Aladár: A zebegényi templom kifestése, mint művészet-pedagógiai feladat. MagyarIparművészet 17. évf. 1914. 428-445.2 RÉVÉSZ Emese: Művészeti nevelés a gödöllői művésztelep mestereinek elméletében és gyakorlatá-ban. In: GELLÉR Katalin – G. MERVA Mária – ŐRINÉ Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, GVM 2003. 161-171., RÉVÉSZ Emese: Művészeti nevelés reformja a századfordulón és agödöllői művésztelepen. Ars Hungarica 31. évf. 2003. 1. 73-110.3 RÉVÉSZ 2003. 161.

A szecesszió szakrális művészete a Váci Egyházmegyében

2

Nem csupán festészetben, művészeti oktatásban is példaképe volt Székely Bertalan,majd az angol előkép, a preraffaeliták által olyan nagyra becsült céhrendszer-szerűműhelymunka, mely az elmélet és a gyakorlat egyensúlyát kívánta létrehozni.Körösfői többször fogalmazta meg írásban is nevelési elveit, melyeket azután a gya-korlatba ültetve képezte ki a következő generáció a szakmai elméleti és gyakorlatirészében egyaránt jártas mesterembereit.4 Művészete így egyfajta „kapocs akadémi-kus hagyományokat őrző mesterei [t. i. Székely Bertalan és Lotz Károly] és klasszikuseszményekhez újra visszatérő tanítványainak munkássága között. […] Közvetítő erejepedig nagy szerepet játszik a monumentális épületdekorációs műfajok század elejifelvirágzásában.”5

Körösfői 1911-ben kezdte főiskolai tanári működését díszítőfestészet szakon,amit az 1915-ös tanévig folytatott.6 Ekkor nyílt alkalma arra, hogy művészeti okta-tási elveit a monumentális falfestészet területén is gyakorlatba ültesse. Véleményeszerint minden művészeti ágnak alapja a mesterség, amely – a művészettel, mintveleszületett tehetséggel szemben – tanítható, és alapvető fontosságú, hiszen „azigazi, komoly művészethez csak a komoly mesterségen át lehet eljutni”.7 Tanári prog-ramjának ezért egyik fő törekvése a festészeti technikák minél alaposabb megismer-tetése és az ismeretek műhelymunkaszerű, gyakorlati alkalmazása volt. Ez a törek-vése egybevágott az 1910-es évekre az iparművészeti iskolában is megjelenő, azArts and Crafts mozgalomra reflektáló reformokkal, Czakó Elemér igazgató célkitű-zéseivel, aminek eredményeképpen a díszítőfestészeti osztály a század első évtized-ében számos külső épületdekorációs megrendelést teljesített.8 Ezek a megrendelé-sek lehetővé tették a tanult technikák széles skálájának kipróbálását, a növendékekbevonását a gyakorlati munkába.

Körösfői-Kriesch Aladárral összefüggésben először 1911-ben találkozunkLeszkovszky György (1891-1968) nevével. Körösfői ekkor kezdett a díszítőfestészetszak tanáraként dolgozni, Ujváry Ignáccal párhuzamosan, akinek Leszkovszky 1907óta volt tanítványa.9 Már ekkor, ötödéves díszítőfestő szakos hallgatóként a Magyar

4 Többek között KRIESCH Aladár: Összefoglalás - A művészeti nevelés kérdéséhez –. Műcsarnok 4.évf. 1901. 5. 93-96., KRIESCH Aladár: A magyar nép művészetének jövője. Népmívelés 1. évf. 1906. 1-2.159-165.5 RÉVÉSZ 2003. 162.6 A gödöllői tanműhely vezetőjeként már 1907-ben a főiskola megbízott tanára, de csak az 1911-1912-es tanévben vált a díszítőfestészet oktatójává is. RÉVÉSZ 2003. 168.7 KÖRÖSFŐI-KRIESCH Aladár: Iparművészetünk jövőjéről. Magyar Iparművészet 22. évf. 1919. 47-48.8 RÉVÉSZ 2003. 169.9 Az Iparművészeti Iskola Évkönyve (1908-1909) 12.; (1910-1911) 26.; (1911-1912) 24, 26.;(1912-1913) 21, 31.; (1914-1915) 75.; (1930) 78, 83.; Az Iparművészeti Iskola tanárai és szakoktatói.In: Az Iparművészeti Iskola Évkönyve (1934-1936) 46; n. n.: Az Országos Magyar Királyi Iparművé-szeti Iskola tanárai, tanársegédei. In: Díszítő Festészet. (1912-1914) 52.; MEZEI Ottó: Az Orsz. M. Kir.


3

Iparművészetben megjelent falképtervén szembeötlő Leszkovszky Körösfői-Krieschművészete iránti elkötelezettsége.10 Leszkovszkyt tanulóként, majd később tanárse-gédként is szoros kapcsolat fűzte a mesterhez: aktívan kapcsolódott a gödöllői mű-vésztelephez, a gödöllői alkotók művészetét az „utolsó gesamtkunstwerknek” tar-totta.11 Körösfői-Kriesch köréhez csatlakozva Leszkovszky részt vett a marosvásár-helyi Kultúrpalota díszítésében is (1912-1913).12 A tanulóévek elteltével, 1913-banLeszkovszky Körösfői tanársegédeként kapta feladatul a zebegényi római katolikusHavas Boldogasszony plébániatemplom falfestészeti díszítésének megtervezését ésa kivitelezés lebonyolítását (1910-14).13 Végül még ugyanebben az évben, Körösfői-Kriesch égisze alatt, Leszkovszky közreműködésével készült el a váci Karolina ká-polna dekoratív festése is.14

A zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom, 1910-14

A templom megtervezésére 1907-ben kapott megbízást két fiatal építész, KósKároly (1883-1977) és Jánszky Béla (1884-1945). A templomépület felszentelésre1910 júliusában került sor.15 A belső berendezést, a szószéket és a padokat KósKároly, a keresztelő kutat Györgyi Dénes tervezte. A szentély és az északi oldalká-

Iparművészeti Iskola (1880-1944) oktatási rendszere és forrásai. Művészettörténeti Értesítő 24. évf.1975. 1. 37-55., 55.10 Magyar Iparművészet 15. évf. 1912. 214., 185. kép.11 Neszmélyi Andrásné, Leszkovszky Mártának, a művész leányának a közlése.12 Leszkovszky György levele ’Méltóságos Uram’-nak, Magyar Tudományos Akadémia, Művészettör-téneti Kutatóintézet Adattár, MDK-C-I-17/890.13 Leszkovszky György 1913-22-ban tanársegédként, végül 1922-1946-ig a díszítmények tervezése,ékítményes tervezés, alakrajzolás, természet utáni rajz és festés, valamint iparművészeti tervezéstanáraként dolgozott az iskolában. Az Iparművészeti Iskola Évkönyve (1908-1909) 12.; (1910-1911)26.; (1911-1912) 24,26.; (1912-1913) 21,31.; (1914-1915) 75.; (1930) 78, 83.; Az IparművészetiIskola tanárai és szakoktatói. In: Az Iparművészeti Iskola Évkönyve (1934-1936) 46; n. n.: Az Orszá-gos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanárai, tanársegédei. In: Díszítő Festészet. (1912-1914) 52.;MEZEI 1975. 37.14 A terveket Körösfői készítette, a festést Leszkovszky irányította, és a tanítványok kivitelezték1913-ban. KESERÜ Katalin – TUMBÁSZ András: A váci Karolina-kápolna és Körösfői-Kriesch Aladár.Arcus Kiadó, Vác, 2013. 21. Forrásként hozza: Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elek-hez. OSzK Kézirattár, 170. levél, Vác, 1916. júl. 4.; Körösfői-Kriesch Aladár: Rövid feljegyzés a vácziörökimádás kápolnája kifestéséről. 1916. okt.10. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Fundationes,Vác, 3993/1916.15 A templombelső felszentelésére a festés miatt később került sor. JÁNSZKY Béla: A zebegényi temp-lom. Új stil a falusi templomépítés terén. Zászlónk (Ifjúsági lap, kiadja a Regnum Marianum) 8. évf.1910. 8. (április 15.) 172-175., Zebegény. In: Országépítő 2005. 11. téli számának melléklete. FARKASAttila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. Vigilia 1973. 11. 725-731; PUSZTAI László:Zebegény. Havas Boldogasszony-plébániatemplom. (Tájak, korok, múzeumok sorozat 245. sz.) Bp.,1998.


4

polna magyar szenteket ábrázoló üvegablakait Györgyi Dénes tervei alapján MajorosKároly kivitelezte 1914-ben, a falképeket Körösfői-Kriesch Aladár és végzős Ipar-művészeti Iskolai tanítványai festették.16 Nevüket a templom szentélyének keletifalán emléktábla őrzi: “E templom kifestését Körösfői K. Aladár vezetése alatt ter-vezte Leszkovszky György tanársegéd. A kifestést végezték Diósi Antal, Fábry Dezső,Klosius Károly, Gáspár Mór, Schindler Valér tanítványok.”

1. kép: A zebegényi Havas Boldogasszony plébánia-templom külső képe 2007-ben. (A szerző felvétele.)

A templomban ma láthatófestmények azonban nem csupán atanítványok és a gödöllői mesterkeze nyomát hordozzák. Az elteltévek alatt a falak nedvesedése, vala-mint háborús légnyomás miatt többfestmény megsérült, így nem egyízben restaurálásra volt szükség.Először az 1930-as években, majd1950 körül Jets György végzett ál-lagmegóvást, majd 1984-ben VargaDénes és Berecz Ferenc restaurálta afestményeket, végül a millenniumtáján került sor újabb beavatko-zásra.17 2000-ben majd 2002-2003-

ban Fábián Dénes és Kisterenyei Ervin végezték el a freskók és a különböző techni-kájú belső díszítőmotívumok állagmegőrzési és helyreállítási munkáit.18 Az elmúlt 6évben újabb változásoknak lehettek tanúi a templom látogatói: a külső-belső felújí-

16 PUSZTAI 1998.17 Fábián Dénes közlése.18 GYARMATI Krisztina: Isten hozott szép angyalok. Ünneplőben a zebegényi templom. MilleneumiOrszágjáró. 2002. jan.-febr., 9.; 2007- 2010 között az új toronysisak megépítésén kívül kicserélték atetőszerkezet elöregedett elemeit, valamint a teljes tetőhéjazatot újra cserepezték. A nedves főfalakatszilikonemulziós, injektálásos technológia alkalmazásával tették vízbiztossá, az átnedvesedett vako-latot pedig 1,5 m-es sávban leverték és, új, légpórusos vakolatréteget hordtak fel rá. Restaurálták afőoltár mögötti három nagyméretű színes üvegablakot és külső védőüveggel látták el, valamint temp-lom körüli vízelvezető rendszert építettek ki. Fábián Dénes közlése.; HEININGER Ferenc: A zebegényitemplom – ahogy még sosem láttuk. 2010. 09. 30. Online elérés:http://epitesimegoldasok.hu/index.php?id=20100930a-zebegenyi-templom-ahogy-meg-sosem-lattuk. Utolsó elérés: 2013.11.11.


5

tások mellett 2010-ben új toronysisakot kapott a templom, majd Fábián Dénes, atemplom restaurátora elkészült a Kós Károly tervei alapján kivitelezett homlokzat-díszítéssel.19

A falképek

Habár a templombelső díszítetlenül is magas szintű építészeti alkotás lettvolna – lásd Anthony Gall tanulmányát és a puritán(abb) templombelsőre hozottpárhuzamait, Erdélyből, Angliából és Finnországból - az építők a templomtér belsőkialakításakor eleve számoltak a későbbi falfestéssel. Erre vonatkozóan 1910-benígy fogalmazott Jánszky Béla: „Megtartottuk tehát a tökéletes háromhajós, egyszen-télyes románkori elrendezést. A főhajók falait tágas ívek között két-két erős oszloptartja, a mennyezet azonban új rendszerű; kettős fagerendák lapos gipszlapfödémethordanak, melyekbe színes ablakok vannak vágva. Mindenütt nagy, alig osztott síkok,melyek alkalmasnak kínálkoznak modernebb, dekoratív festmények elhelyezésére.” –írta 1910-ben.20

2. kép: A templombelső a festés előtt. A képforrása: Jánszky Béla: A zebegényi templom.Zászlónk, 1910. április 15.

Továbbra is kérdés azonban,hogy Jánszky és Kós milyendíszítést képzelt el eredetileg azüres falmezők kitöltésére. Vajon a„modernebb, dekoratív festmények”megfogalmazás alapján egy kisséegyszerűbb, esetleg nonfiguratív,kevésbé a „horror vacuit” idéződíszítés alakulna, mint amilyenpéldául a kolozsvári Kakasostemplom dekorációja. A Kós Károlytervei alapján 1913-1914-ben épültkolozsvári Kakasos templommalAnthony Gall állította párhuzambaa zebegényi templomot, a puritán

19 A homlokzaton Kós Károly eredeti terveinek megfelelően galambos kereszt és Patrona Hungariaeszerepel, fején a Szent Koronával, lábainál Gloria in excelsis Deo felirattal. A homlokzatdíszítés abevésésekben halvány színnel festett vakolatreliefként valósult meg. Fábián Dénes közlése.20 JÁNSZKY 1910. 172-173.


6

díszítetlenség és a teljes belső festés között átmenetként értékelve azt.21 A Kakasostemplom sokban hasonlít a zebegényihez: szintén az ókeresztény és román stílusúbazilikák hatását mutatja, de belsejét stilizált kalotaszegi motívumokkal festett ka-zettás mennyezet (Muhits Sándor - Szántó Gergely műve) díszíti.22

Szintén a teljes díszítettség és a puritánság közötti átmenetet képeznek anemzetközi építészeti párhuzamként értékelhető finn épületek, Lars Eliel Sonck(1870- 1956) finnországi középkori kő- és faépületek hagyományából táplálkozóépületei. Közülük is főképp a neoromán tamperei katedrális (1902-1907), melyet afinn szimbolista festő Hugo Simber falképei díszítenek, illetve a Privatbanken épü-lete Helsinkiben (1904), amelyben Sonck Kós Károly zebegényi templomával szintemegegyező belső térkiképzéssel élt, itt azonban a hatalmas falfelületek egy kivételleldíszítetlenül maradtak.23 Angolszász területről William Lethaby munkáit érdemesfelidézni, főképpen a Brochampton-i All Saints templom belső terét (1901-1902).

3/a. kép: A Privatbanken, Helsinki 3/b. kép: All Saints' Church, Brockhampton

Már az építés évében felmerült az Iparművészeti Iskola bekapcsolódása atemplomépület dekorálásába, de a falképek első tervei csak később, az 1912-1913-as tanévben készültek el.24 A következő évben, mikor Körösfői-Kriesch Aladár át-

21 Antony Gall konferencia előadása Vácott. 2013. 09. 06.22 Más néven Felsővárosi református templom vagy Monostori templom. KEÖPECZI SebestyénJózsef: A monostori templom festett díszítései. In: BÁLINT István János (szerk.): Kincses Kolozsvár.Bp., 1987. Online hozzáférés: http://mek.niif.hu/07500/07523/html/02.htm#152. Eredeti megjele-nés: ARACS István (szerk.:) A Kolozsvár-monostori református templom története. Kolozsvár. 1914.57-63. (újraközlés: ARACS István (szerk.): A kolozsvár-monostori református templom története. Bp.,Erdélyi Magyarok Egyesülete. 1993)23 Köszönet Anthony Gallnak hogy felhívta a figyelmemet Sonck és Lethaby munkáira.24 Fittler Kamill igazgató felajánlotta, hogy a templomnak ajándékoz egy gótikus stílusú oltárt, amitkorábban a hallgatók készítettek, de az ajándékozásra végül nem került sor. RÉVÉSZ 2003. 73-110.,Anthony Gall kutatásai alapján Kós Károly levelezéséből kiderül, hogy az építész kapcsolatban álltmind Györgyi Dénessel mind Györgyi Kálmánnal, rajtuk keresztül pedig az Iparművészeti Iskolával és

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Muhits_S%C3%A1ndor&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sz%C3%A1nt%C3%B3_Gergely&action=edit&redlink=1


7

vette a díszítőfestő osztály vezetését, a zebegényi templom díszítésének feladatát isátvállalta. A falképek programját Fieber Henrik (1873 – 1920), az IparművészetiIskola egyházművészeti szakosztályának vezetője adta meg: „A templom akonstantini diadal 1600 éves évfordulójára festetett ki s ez adta a művészi ábrázolásgondolati tartalmát.” – írja. „Az egésznek alapgondolata a szent kereszt diadala ésfelmagasztalása, vagyis a keresztény világnézet apoteózisa.”25

Az elkészülő falképeknek alkalmazkodniuk kellett templomépület stílusához,a már meglévő berendezéshez és a liturgikus tárgy-együtteshez is, mégpedig úgy,hogy a templombelső mind esztétikai mind egyházművészeti szempontból egységesképet sugározzon, hiszen a templom belsejének díszítése is mondanivalót közvetít,ez a fajta „Gesamtkunstwerk” biztosítja az egységes, mögöttes szellemi forrás látha-tóvá tételét. Fieber szerint a zebegényi templom „üdvös kezdeményezéssel jeleskedik”az egységes alapgondolat szerint való tervezés tekintetében, mivel más templomok-ban „a templom patrónusa, néhány magyar, de a nép lelkének egész idegen szentütemszerűleg kerül elénk”, kiaknázatlanul hagyva „az egyház liturgikájának és szim-bolikájának mélységes árját, az ó- és középkor teológiájának és misztikájánakezeregyéji bűbáját”.26 Fieber azért választott történelmi aktualitást a programmegadásakor, hogy a templomnak a megelőző korokhoz hasonlóan magas„kultúrtörténelmi becset” adjon.27

A templomba belépve a diadalíven mandorlában az Atyaisten tartja a ke-resztre feszített Krisztust, a kereszten a szentlélek galambjával, az alsó regiszterbenimádkozó angyalokkal, kék háttér előtt.28 A Szentháromságot keringő égitestek ésimádkozó angyaloktól fogják közre, lábuknál egy-egy báránnyal. A szentély előttidongaboltozaton angyalok tartják Krisztus szenvedésének eszközeit – sötétkékháttér előtt szimmetrikus elrendezésben az angyalok saját szárnyaik által formáltellipszis alakban mutatják fel az arma Christit. A jobboldali, két szerkezeti gerendaáltal három mezőre tagolt freskón a Maxentius felett a kereszt jelével győzelmetarató Nagy Konstantin császár látomása, vele szemben pedig ugyanilyen keretekbenKonstantin anyja, a keresztet megtaláló Szent Ilona császárné látható angyalok ésudvarhölgyei által körülvéve. Alattuk a vastag, pillérszerű oszlopok íveire kiterjesz-tett szárnyú, feliratos pajzsokat hordozó angyalpárokat festettek. A feliratok „a ke-reszt felmagasztalásának zsolozsmájából, az örökszépségű Vexilla regis himnuszból ésa hozzávaló antifonákból vannak véve s így a festői ábrázolást magyarázó szöveggel

a gödöllői művészekkel is. Bár szerepük még nem tisztázott a belső festéssel kapcsolatban, elképzel-hető, hogy közvetítő szerepet játszottak a megrendelésnél.25 FIEBER Henrik: Monumentális templomi festészet. Magyar Iparművészet 17. évf. 1914. 425-427.26 FIEBER 1914. 427.27 FIEBER 1914. 427.28 FIEBER 1914. 427., DÉNES Jenő: Körösfői Kriesch Aladár. Bp., 1939. 109.


8

kísérik” - írja Fieber Henrik 1914-ben.29 A boltívekre stilizált indadíszek és növényimotívumok alkotta ornamentális díszítés került. Az egyes falképek szerzőségére akésőbbiekben fogok kitérni.

4. kép: A zebegényi templom belső képe. (A szerző felvétele.)

A templom programjának (időben és térben egyaránt távoli) párhuzamakéntmindenképpen megemlítendők a szent kereszt legenda illetve Konstantin diadalalegismertebb ábrázolásai, Piero della Francesca az arezzói San Francescobeli Szentkereszt legendát ábrázoló freskói (1466) valamint Raffaello vatikáni stanzái közül aSala di Constantino falképei (1517). Habár az említett falképek nem tekinthetők azebegényi ábrázolások konkrét előképeinek, csak tematikai előképekként szolgál-hattak a program kialakításakor.

A festés menete

Körösfői-Kriesch első monográfusa, Dénes Jenő tanúsága szerint Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai 1914 tavaszától őszéig dolgoztak a festményeken.30 Az

29 FIEBER 1914. 427.30 DÉNES 1939. 109.


9

előre meghatározott program alapján a vázlatokat Leszkovszky György készítette el.„Az egész templom dekorációjának — mint ideának — megoldását tehát két év előttvégzett tanítványomra — és akkori tanársegédemre — Leszkovszky Györgyre — bíz-tam.” - írja Körösfői-Kriesch a templomfestés készüléséről. „Neki kellett az egésztemplom színakkordját, a folt- és vonalelosztást — úgyszintén a figurális freskók kom-pozícióit — számos, kísérletező, kisebb vázlatokban megállapítani — úgyszintén azornamentális részekhez is apróbb vázlatokat készíteni.”31 Ezeket a vázlatokat kaptákkézhez azután Körösfői végzős növendékei. Az életnagyságú kartonokat, műhelyraj-zokat és a kidolgozott színvázlatokat még az iskolában készítették el, majd kivitték ahelyszínre.32 Itt Körösfői többször elmagyarázta tanítványainak a vázlatok jelentősé-gét, valamint az egységes, harmonikus látvány megteremtésének fontosságát ésmikéntjét, „hogy néhány szín akkordjának, néhány vonal és foltbeli aránynak a meg-keresése és kiérlelése a fő — és hogy a részletet mindig és mindig alá kell rendelni —ez alá a nagy alapgondolat alá”.33

5. kép: Konstantin diadala. (A szerző felvétele.)

„A monumentális falfestészet nagyhelyiségek díszítő művészete.” – fogal-mazza meg ugyanezt a gondolatot Fieberis a zebegényi templom leírása kapcsán.„Nem tenyérnyi vagy arasznyi felületekművészi kiképzéséről van szó, hanem egynagy térnek egységes hatásáról, első pil-lanatra összefoglaló benyomásáról. A

templomba vagy nagy terembe lépve, azelső összhatás a döntő; az egésznek egy-séges összefoglalása és áttekinthetőségeadja a művészi impressziót. Minden rész-let ezen egységes megjelenítésnek rende-lendő alá”.34

6. kép: A Kereszt felmagasztalása. (A szerző felvétele.)

31 KÖRÖSFŐI-K. 1914. 428.32 A zebegényi templom… Díszítő Művészet 2. évf. 1915. 4-5. füzet 125-129. reprodukciók33 KÖRÖSFŐI-K. 1914. 428.34 FIEBER Henrik: Monumentális templomi festészet. Magyar Iparművészet, 1914. 425-427. Az idézet425-426.


10

Az ornamentális részeknél Körösfői tehát először megkereste a kapcsolatot„a diktáló építészeti formákkal”.35 Bemutatta az ornamentumok tervezésének mene-tét is, hangsúlyozva hogy „az egészséges ornamentikának próbaköve, hordozója aszín, a színakkordok ereje, változatossága, gazdagsága”.36 Fontos példaként tekintetta középkorra melynek díszítményeit szerinte határtalan szín és formagazdagságjellemzi, s amelytől szerinte „őserő” azaz „képzeleti gazdagság és a kifejezési lehető-ségek változatossága” tekintetében a legtöbbet lehet tanulni.37 Körösfői azt vallotta,hogy az ornamentikában a lényeg a szellem, azonban van „néhány arány, viszony,mely minden egyébnél függetlenül is kifejezője az illető ornamentális stílusnak”, teháta színakkordból és az architektúrától függő arányokból kiindulva kell kialakítani azegyes díszítő elemeket.38

7/a-b.kép: Ornamentumtervek a zebegényitemplomba. Magyar Iparművészet 1929. 12.

Körösfői-Kriesch úgygondolta, hogy míg a tehetségnyilvánvalóan adottság, addig aművészet mestersége tanítható –legfőképp gyakorlatban. Ennekmegfelelően a falképek kivitele-zését valódi műhelymunkábanvégezték, a céhrendszerhez ha-sonlóan, a mester mellett, gya-korlattal, egyre nagyobb felada-tok kiosztásával, mindenki tudá-sához és tehetségéhez mértenkapott feladatokat.39

A festmények megterve-zése és az 1:1 arányú kartonok

elkészítése után a tanítványok a festéstechnikai alapokkal folytatták: meszeltek,kazeint készítettek, festéket törtek. Ezt az előkészítő fázist követte a festés maga.Didaktikai okokból, hogy a tanítványok minél több festési eljárással ismerkedhesse-

35 DÉNES 1939. 107.36 DÉNES 1939. 107.37 DÉNES 1939. 107.38 DÉNES 1939. 108. Itt Dénes Körösfői-K. Aladár: Az ornamentum tanításáról c. írására hivatkozik(Magyar Iparművészet 19. évf. 1916. 326-328. )39 DÉNES 105.


11

nek meg a gyakorlatban, az összes tanult falképfestési technikát alkalmazták a temp-lom falain: freskó, szekkó, enyves festék, kazein-festék, sgraffitto mind bemutatásrakerültek. A hat nagy méretű figurális képet freskó technikával, a fontosabb orna-mentális és figurális részeket kazein-festékkel, az alárendeltebb ornamentális ré-szeket enyves festékkel festették, a külső bejárat falára sgraffitto került.40

8. kép: A zebegényi templomszentélye.

Magyar Iparművészet 1914. 455

„A kivitelezésnél atechnikákat persze prak-tice mutattam meg” – írjakésőbbi beszámolójábanKörösfői.41 Különösen afreskónál volt fontos azelső héten a festési eljárássokféle lehetőségének be-mutatása, hiszen „a freskó-festés gyors technikai meg-munkálást kíván. Itt nemlehet aprólékoskodni, rész-letekbe elmélyedni, pepe-cselni, miniátormunkát vé-gezni. Kicsinyeskedésrenincs idő, mert a száradóhabarcs-alap kidolgozásraés befejezésre sürget.”42 „Árnyékolásra alig van idő, átfestésre pedig egyáltalán nincs.”– reflektál ugyanerre a problémára Fieber Henrik is.43

A tanítványok a megrajzolt kartonokat különböző módszerekkel felkopíroz-ták a falra, majd a Cennini által is leírt technikával egy sinopia nevű vörös festékkelfelfestették a teljes freskót, amit a napi festés során levakoltak, és frissiben, emléke-zetből elkezdtek festeni. Arra, hogy Zebegényben is alkalmazták a vörös festéket,egy szerencsétlen epizód során került bizonyíték. A második világháború alatt bom-ba vagy légnyomás következtében a freskó egy része leesett. Később, az 1950-es

40 KÖRÖSFŐI-KRIESCH 1914. 445.41 KÖRÖSFŐI-KRIESCH 1914. 445.42 KÖRÖSFŐI-KRIESCH 1914. 445.43 FIEBER 1914. 426.


12

években, Leszkovszky György magával vitte a fiatal Pálos Frigyest Zebegénybe, aleesett freskó szemléjére és megmutatta neki, hogy a kontúrok piros festékkel felvannak festve az alapvakolatra.44

Mivel a nagyméretű figurális kompozíciókon nem nagyon látszik a napi „var-rat”, ezért a festmények restaurálást végző Fábián Dénes szerint az a legvalószí-nűbb, hogy a figurális kompozíciókat egyszerre festették meg. A kontúrokat az ecsetvégével karcolták be, ami surló fényben jól látszik. Fábián Dénes elmondása alapjána freskóként elkezdett festményeket nem minden esetben vitték végig tisztán fres-kóként. Ennek valószínűleg az az oka, hogy túl vékony volt a freskóvakolat és túlhamar megszáradt, ezért kazeinnel, mészkazeinnel, vagy enyves festékkel fejeztékbe a képeket. Így történhetett, hogy a nagyméretű figurális falképek egyes részein(például a zöld gyepen) sakktáblaszerűen eltűntek részletek: freskóban kezdték ésenyvessel fejeztek be, ami az idő múlásával eltűnt, levált. Az alakokkal, azon belül isaz arcokkal kezdték a festést, majd haladtak tovább a ruházattal, amire Szent Ilonaalakjánál remek példa. Konstantin anyjának arca, valamint a ruhájának nyakrésze,amit freskó technikával festettek, kiválóan megmaradt, míg a mészkazeinnel végülenyves festékkel folytatott ruházat rész festése néhány részen kagylósan levált.Szintén az „igazi freskó technika” keverése mellett szól bizonyos színek – például alila alkalmazása – amely freskóban „nem működik” (t. i. a lúgos festék felemészti alila pigmenteket). 45

9. kép: A Kereszt felmagasztalása című freskó egy részlete.(Fábián Dénes felvétele.)

A Díszítő Művészetben 1915-ben megjelentreprodukciók képfeliratai, valamint a helyszínijelzések alapján megállapítható, hogy kik festettékaz egyes falképeket.46 Az oldalhajókat elválasztóíveket nagyrészt Gáspár Mór, a Nagy Konstantintriptichont Gáspár, Diósy Antal és LeszkovszkyGyörgy festette. A dongaboltozat a tíz passiójel-vénnyel Leszkovszky és Diósy munkája.47 A repro-dukciók tanulsága szerint az Atyaisten freskó ere-deti terve Leszkovszy György keze munkáját di-cséri, ami a kivitelezésig apróbb változtatásokon

44 Pálos Frigyes közlése.45 Fábián Dénes közlése.46 Díszítő Művészet 1915. 125-129.47 Díszítő Művészet 1915. 128.


13

ment át - az elkészült freskón az égitestek eltérőek. A reprodukció képaláírásábólkiderül, hogy a festményt a tervek alapján Gáspár Mór festette.48 Dénes Jenő leírásaszerint a diadalív Körösfői saját kezű munkája, és sokáig ez a vélekedés volt érvény-ben, de a Díszítő Művészet képaláírása és a falképek restaurálását végző Fábián Dé-nes véleménye alapján kijelenthető, hogy az Atyaisten freskón Körösfői csak apróbbjavításokat végzett.49

10. kép: Az Atyaisten freskó. (Fábián Dénes felvétele.)

Körösfői-Kriesch beszámolójában kiemelte, hogy sem a vázlatok megtervezé-sénél, sem a kartonok megrajzolásánál nem avatkozott sok korrekturával a tanítvá-nyok munkájába, de bizonyos részeknél, mint például a jobb oldali első figurálisfalkép egyik katonafigurájánál ecsetkezelés és kvalitás különbözősége miatt valószí-nűsíthető Körösfői saját kezű javítása.50

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Körösfői-Kriesch Aladár mi-lyen technikai ismereteket továbbított hallgatóinak. Körösfői-Kriesch előképeihez,az angol preraffaelitákhoz hasonlóan rendkívül fontosnak tartotta, hogy falfestészettechnikában is ideáljához, a késő középkori - korareneszánsz itáliai falképfesté-

48 Díszítő Művészet 1915.129.49 Fábián Dénes közlése.50 Fábián Dénes közlése.


14

szethez nyúljon vissza. Legfontosabb forrása Cennino Cennini Il libro dell’Arte oTrattato della Pittura című műve volt, melyben az olasz mester meglehetős alapos-sággal írta le technikai ismereteit, receptjeit. Ifj. Bóna István egy 2003-as tanulmá-nyában hívja fel a figyelmet a kézirat másolatokban illetve fordításokban történőfennmaradásának veszélyeire, a kortársak számára egyértelmű részletek kimaradá-sára, a szövegromlások, festészettechnikai félrefordítások esetleges következ-ményeire.51 Körösfői-Kriescht többen az igazi freskótechnika 20. századi magyarfeltámasztójának aposztrofálták – holott elődei, tanárai (például Lotz Károly) szin-tén valódi al fresco technikát alkalmaztak, ráadásul Körösfői is alkalmazott kazeintmind Zebegényben, mind Vácott, utóbbinál a kötőanyaghoz viaszemulziót is ke-vert.52

Körösfői Cennini iránti tiszteletét, melynek írásos nyomát is hagyta A művé-szet forrása (1907, Zeneakadémia) című freskóján, az itáliai mesternek ajánlva mű-vét – Leszkovszky György is követte, mind festészeti technikában, mind szellemiség-ben.53 „Felejthetetlen emlékű mesterem, Körösfői-Kriesch Aladár, Cennino Cenni-ninek a festészetről írott könyve nyomán támasztotta fel az igazi freszkótechnikát sebbeli ismereteimnek legnagyobb részét neki köszönhetem.”- írta például 1930-bana Magyar Iparművészet hasábjain.54 Jellemző bizonyítéka ezen kívül a Körösfői ésCennini munkássága iránti tiszteletnek, hogy Leszkovszky, mikor 1920-ban Körösfőivolt tanítványaival (a Zebegényben festő Diósy Antallal, Hende Vincével, valamint azIparművészeti Iskola ötvös tanárával, Csajka Istvánnal) művészeti társaságot alapí-tott, annak a Cennini Társaság elnevezést adta.55 Emellett nyomtatásban is megje-lent, valamint kéziratban fennmaradt festészettechnikai tanulmányaiban szinténCennini és Körösfői hatására emlékszik vissza.56

Nem a zebegényi templom volt az egyetlen a váci egyházmegye területén,amelynek szecessziós stílusú falképeit Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai festet-ték. Körösfői folytatni akarta, sőt szabályszerűen beépíteni a tantervbe (sikertele-

51 Ifj. BÓNA István: A gödöllői iskola és a festészeti technikák. In: GELLÉR et al. 2003. 107-122.52 BÓNA 2003. 118.53 A Zeneakadémia első emeletén látható freskó felirata: „Cennino Cennini-nek hálámat, hódolato-mat a sienai mestereknek”.54 LESZKOVSZKY György: A freszkó. Magyar Iparművészet 33. évf. 1930. 1-2. 19.55 A Cennini Társaságról lásd BENKŐ Zsuzsanna: Céhbeliek, Cenniniek, Spirituálisok. Művésztársasá-gok a gödöllői művésztelep jegyében. In: TÜSKÉS Anna (szerk.): Ars Perennis. Fiatal Művészettörténé-szek II. Konferenciája. Primus Gradus Tanulmányok. CentrArt Egyesület, Bp., 2010. 169-177.56 LESZKOVSZKY György: A falfestésről. Díszítő Művészet 3. évf. 1916. 9-11.; LESZKOVSZKY 1930. 17-19.;LESZKOVSZKY György: A sgraffitto. Magyar Iparművészet 35. évf. 1932. 7-8. 133-134.; LESZKOVSZKYGyörgy: A falfestés problémái. Magyar Iparművészet 44. évf. 1943. 11-19.; LESZKOVSZKY György: Afreskótechnika. Rádióelőadás a freskófestészetről. Budapest II., 1935. július 1. hétfő 7:05. (A GVM-banőrzött Leszkovszky-hagyatékban található televízióújság adatai szerint.)


15

nül) a nyári gyakorlatot, hogy tanítványainak az önálló munkavégzéshez szükségesismeretekre megtanítsa.57 A zebegényi templom elkészülte után az 1915-ös évbenígy került sor a Váci Örökimádás kápolna kifestésére, amivel gróf Csáky Károly püs-pök bízta meg a gödöllői mestert.58 Az 1913-ra megépült kápolna belső díszítésénekterveit Körösfői készítette, a festést Leszkovszky irányította, és a tanítványok kivi-telezték. Körösfői és Leszkovszky György alkalmazkodva az épület neoromán stílu-sához, a díszítésnek „kissé romános ízt” adott, „színakkordként a piros-feketét, kü-lönböző árnyalatú finom szürkéket, mint összefoglaló értékeket, és az aranyat vá-lasztotta.”59 A kápolnában nem látható figurális festés, kizárólag egyházi szimbólu-mok és ornamentális motívumok szerepelnek a falfelületeken. Az ornamentumoknagyfokú hasonlóságot mutatnak a megelőző években festett Marosvásárhelyi Kul-túrpalota előcsarnokának mennyezeti ornamentumaihoz, de Katona Júlia ornamen-tumkutatásainak legújabb eredményei más párhuzamokra (többek között ókoriegyiptomi motívumok alkalmazására és a mintakönyvek szerepére) is felhívják afigyelmet.60 Technikájukat tekintve az ornamentumok Zebegényhez hasonlóan ka-zein festékkel készültek, amelybe a tartósság fokozására kevés viaszemulziót iskevertek.61

Kitekintés – Leszkovszky György munkái a váci egyházmegyében

Ahogyan Dénes Jenő fogalmaz 1939-es monográfiájában „Kriesch művészi fel-fogása eleven hatóerő maradt a szétszóródott csoport tagjainak művészetében, igazo-dás, amelyhez törekvéseiket továbbra is szabták.”62 Körösfői halála után is nagy ha-tással maradt tanítványaira, különösképpen Leszkovszky Györgyre, aki számtalanalkalommal, szóban és írásban is hangoztatta Kriesch és elvei iránti tiszteletét. 63

57 DÉNES 1939.111.58 A terveket Körösfői készítette, a festést Leszkovszky irányította, és a tanítványok kivitelezték.KESERÜ - TUMBÁSZ 2013. 21. Forrásként hozza: Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elek-hez. OSzK Kézirattár, 170. levél, Vác, 1916. júl. 4.; Körösfői-Kriesch Aladár: Rövid feljegyzés a vácziörökimádás kápolnája kifestéséről. 1916. okt.10. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Fundationes,Vác, 3993/1916.; DÉNES 1939. 110. A Karolina-kápolna historizáló, neoromán stílusban épültSalkovich Károly tervei alapján. SÁPI Vilmos (szerk.): Vác története. Szentendre, 1983. 374.; Vác,Püspöki Levéltár. Sedes Scholaris 1913. 1913/4280.59 DÉNES 1939. 111.60 Katona Júlia előadása Vácott, 2013.09.06.61 DÉNES 1939. 111.62 DÉNES 1939. 83.63 Leszkovszky György lányainak, Ágnesnek és Mártának visszaemlékezései alapján. ÍrásbanLeszkovszky említett tanulmányaiban valamint a Cennini Társaság első kiállításának katalógusáhozírott előszavában (A Cennini Társaság első kiállításának katalógusa. 1921, Nemzeti Szalon, Budapest.)


16

Leszkovszky György az 1930-as években tért újra vissza munkáival a váciegyházmegye területére. Ezek az alkotások már nem szecessziós stílusúak és nem isminden esetben van szó falfestményekről, ennek ellenére továbbra is fontos hatóerőmaradt a Körösfői-Kriesch Aladár iránti tisztelete, és munkamódszereinek követése.

Az 1930-as évek legelejéhez köthető a sződligeti római katolikus templom„formai részeivel a régi magyar templom-mennyezeteire támaszkodó”, mélykék alap-tónusú, „viaszolajfestéssel” készült kazettás mennyezete és angyali üdvözletet ábrá-zoló üvegablaka.64 Ezt követte még ugyanebben az évben az alagi Szent Imre plébá-niatemplom díszítői munkálatainak kezdete – t. i. az alagi templom részére, habár

nem folyamatosan, de 1935-1965-igszülettek tervei. Lesz-kovszkyfeladata elsőként egy impozánsfakazettás mennyezet megtervezésevolt, melyet koráb-bi, Csík Józsefalagi plébánossal közös itáliai útjuksorán látottak (a Santa MariaTrastevere) valamint magyar népimotívumok alapján kellettelkészítenie.65 A későbbiek során,1954-ben az oltártrónust képezőbaldachint, a szembemiséző oltárt ésaz áldoztatórácsot, majd 1965-ben aszentély üvegablakainak terveitkészítette el. 66

11. kép: Az alagi templom mennyezete.(A szerző felvétele.)

64 Krónika… Sz. L.: Leszkovszky Györgynek. Magyar Iparművészet 35. évf. 1932. 138.65 Csík József 1931-ben valószínűleg a sződligeti templom készítésekor ismerhette meg LeszkovszkyGyörgyöt, mert 1928-tól alagi plébános és szervező lelkész, valamint a váci esperesi kerület esperesevolt. Pálos Frigyes közlése.66 A templomot Fábián Gáspár tervei alapján 1935-ben kezdték építeni. A kazettás mennyezet mun-kálatai a második világháború majd pénzhiány miatt sokáig elhúzódtak, festése jelenleg is befe-jezetlen. A terv szerint magyar szentek képei kerülnek az üres négy mezőbe. A Leszkovszky-tervezteüvegablakokból csak egy maradt meg, a többi 1952-ben robbanástól elpusztult. Tamás Győző alagiplébános 1991. okt. 8-án Alagon kelt levele Neszmélyiné Leszkovszky Mártának GVM Ltsz.: TD.2007.68.; Alag, Historia Domus: 1939. dec. 20. (35. o.), 1943. jún.23. (46.), 1949. (82. o.), 1965.; SzabóJózsef László plébános közlése. A 2007-ben a Gödöllői Városi Múzeumba került Leszkovszky hagya-tékban megtalálható néhány az alagi mennyezetkazetták tervei közül, melyeket a tanulmány szerzőjeazonosított. GVM Gysz. 8347/63., 8347/65.


17

Szintén még 1935-ben elkezdődött a balassagyarmati Don Bosco Szalézitemplom belső festése, az árpádházi és szalézi szenteket ábrázoló üvegablakokazonban csak 1941-43 között kerültek tervezésre és kivitelezésre. A templom egy-házi szimbólumokat is felsorakoztató festett kazettás mennyezetének és oldalfalai-nak újrafestésére, Leszkovszky tervei alapján, 1999-ben került sor.67

A váci püspöki székház nagytermének díszítését Leszkovszky 1935-1936-bankivitelezte reneszánsz-barokk motívumokat felhasználva, az építészeti adottságokatfigyelembe véve. A plasztikus ornamentikán kívül a terem 6 kerek ablakának meg-felelően 6 grizaille tondót festett Migazzi és Hanauer váci püspökök címereivel il-letve a mecénás Migazzi püspök épületeivel. A festés ma is látható, Pálos Frigyesnekköszönhetően, aki megakadályozta, hogy a palota nagytermének 1969-es felújítása-kor modernizáló átfestés áldozata legyen.68

Még a világháborút megelőzően 1939-ben pár hónap alatt készültek el avecsés-felsőtelepi Jézus Szíve római katolikus templom falképei. A hajó mennyeze-tén Boldog Margit, Szent László, Boldog Gizella, Szent István tondója látható, a fala-kon zöld-sárga tónusú szőlőindás, keresztény szimbólumokkal tarkított dekoratívfestés, melyet 1981-83 között restauráltak és festettek újra a levett sablonok alap-ján.69

Leszkovszky több esetben foglalkozott már meglévő falfestmények restaurá-lásával is. Ilyen falképhelyreállítás volt 1935-ben a kókai római katolikus templom

67 A Leszkovszky György tervezte majd Kopp Ferenc kivitelezte üvegablakok ábrázoltjai: SzentMargit, Szent Erzsébet, Szent László, Szent Imre, Szent István, Don Bosco apácarendet alapít, DonBoscót pappá szentelik, Szalézi Szent Ferenc, Savio Szent Domonkos, Boldog Rua Mihály, CzartoryskiÁgost herceg, Chopitea Dorottya, Versiglia Alajos vértanú. Az árpádházi szenteket ábrázoló üveg-festmények légnyomás miatt 1945 körül kitörtek. Azóta az eredeti terv szerint újakat készítettek. Azoltár Nagyistók István terve, az oltárkép Márton Lajos festménye, 1936-ból. REITER László: Templo-munk színes üvegablakairól. Életerő. A balassagyarmati katolikus egyházközség lapja. 1. évf. 1993. 3.május-június, 4. oldal., Reiter László levele 1999. aug. 30. Balassagyarmatról NeszmélyinéLeszkovszky Mártának GVM Ltsz.: TD.2007.68.; Reiter László levele 1999. május 31. Balassagyarmat-ról Neszmélyiné Leszkovszky Mártának GVM. Ltsz.: TD. 2007.68.; Reiter László levele 1999. május 13.Balassagyarmatról Neszmélyiné Leszkovszky Mártának. GVM. Ltsz.: TD. 2007.68.68 A székesegyház, a szeminárium, a püspöki palota és a Migazzi kastély. Pálos Frigyes közlése. APüspöki Levéltárban a megrendelésnek nincsen nyoma, Leszkovszky György maga mondta PálosFrigyesnek, hogy ő festette a püspöki palota nagytermének díszítését.69 A vecsés-felsőtelepi templomot 1916-ban kezdték építeni, majd 1921-ben szentelték fel.Leszkovszky júliusban fogott hozzá a kivitelezéshez, és szeptemberre be is fejezte a munkálatokat. Atemplom falképeit 1981-83 körül újították fel, de csak a négy szentet restaurálták, a többi egy szoba-festő újonnan festette a levett minták, sablonok alapján. A szentély öt tondója Lelkes András műve.Szigetvári Imre plébános, püspöki tanácsos közlése. Historia Domus 1921-1944.


18

1873-as barokk kori falképeinek rekonstruálása.70 Az Esztergomi Prímási Levéltár aKözponti Egyházművészeti Hivataltól őrzött egyik iratának tanulsága szerint a kö-vetkező évben, 1936-ban végezte el Leszkovszky a zsámbéki római katolikus temp-lom barokk stílusú belső festésének helyreállítását.71 1943-ban került sor a műem-lék jellegű épület bodajki római katolikus templom barokk falképeinek restaurálá-sára, valamint a nagykátai plébániatemplom díszítőfestési terveinek elkészítésére,mely tervet a Gödöllői Városi Múzeum őrzi.72

Ezt követően egy évtizedes szünet után tért vissza Leszkovszky a váci egy-házmegye területére. 1953-1954-ben Csík József hatvani prépost-plébános tanács-adója volt a hatvani római katolikus templom falképeinek restaurálásánál, majdLeszkovszky tervei alapján kivitelezték 1954-ben a boldogi római katolikus temp-lom falképeinek, azután 1957-ben a galgahévízi római katolikus templom barokkfalképeinek restaurálása.73 1958-ban a dányi római katolikus templom üvegablakaittervezte, melyet végül volt tanítványa, Csiby Mihály készített el.74 A következő évbenszülettek a herédi római katolikus templom barokk stílusú falképeinek helyreállításitervei. 75

A megváltozott politikai-gazdasági viszonyok következtében az 1940-esévektől kezdve a művész munkásságában a súlypont egyre inkább a restaurálás

70 A kókai Historia Domusból kiderül, hogy a „mostani kificamult modern irányzék” helyett a régifestmények megmentését kérték Leszkovszkytól, aki ennek eleget is tett. „a díszítésekről levették amintát és az új festésnél a régi mintázat került fel a falra. A szentély mennyezetén és a hajó középsőrészén az utolsó vacsora és a feltámadás kép teljesen újonnan a pünkösd és a háromkirályok képe pedigátfestve lett.” Kóka, Historia Domus. 1935.71 Esztergomi Prímási Levéltár, Központi Egyházművészeti Hivatal anyaga, 1936/52.72 A legutóbbi restaurálás Závori Zoltán nevéhez fűződik 1991-1992. Bodajk, Historia Domus. Anagykátai templombelső festési terven egy sárga-zöld színakkordú ornamentális, nonfiguratív festéslátható, a diadalíven Agnus Deivel. Hátoldalán pecsét a váci püspöktől: „Egyházhatóságilag jóváha-gyom.Vác, 194., dr. Kovács.” Ceruza, akvarell, papír. GVM Gy.sz.: 8347/173 Leszkovszky György már 1935-től működött Csík József tanácsadójaként. Pálos Frigyes közlése. Ahatvani freskókat Döbrentei Gábor kivitelezte. A Műemléki Felügyelőség, Dercsényi Dezső és a festő-művészek között a fiatal Pálos Frigyes volt a közvetítő. A boldogi templomban Leszkovszky terveialapján a templomfestést Strauss Pál végezte. A dekorációs művészi festés többi részét szobafestők-kel kiviteleztették. Boldog, Historia Domus. A galgahévízi templomról: Galgahévíz karakterterve1995. Készült a hetedik Magyarországi Falumegújulási és Faluvédelmi Nap alkalmából. A galgahévízitemplom festési tervét a GVM őrzi. Gy.Sz. 8347/33.74 A dányi templom újjáépítése 1946-ban indult meg, a ma is látható freskót Csiby Mihály festette.KOZÁR Gyula: Dány község helytörténeti élete. Dány, 2000.164. Az üvegablakok terveit Leszkovszkykészítette el, majd egyéb elfoglaltságai miatt átadta Csiby Mihálynak. Dány, Historia Domus. A dányirómai katolikus templom Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló üvegablakterveit aGVM. GVM Ltsz: K 2007.67.75 A herédi katolikus templom barokkos stílusú festési tervét is a GVM őrzi. GVM Gy.sz. 8347/32.


19

irányába tolódott, végül már alig kapott megrendelést új munkára. A helyreállításo-kat a Képzőművészeti Alap égisze alatt végezte, ekkor már a székesfehérvári egy-házmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának rendes tagjaként. Jó kapcsola-tokat alakított ki a vidéki plébánosokkal - barátsága Csík József (1894-1978) alagiesperes-plébános, 1945-től hatvani prépost-plébánossal, valamint az őt 1978-banhatvani prépost-plébánosként követő Pálos Frigyes (1924-) váci őrkanonokkal, aváci egyházmegyei múzeum igazgatójával meghatározó volt az egyházmegyében,azon belül is a hatvani esperesi kerületben véghezvitt restaurálások kapcsán.76

Rövidítés: GVM= Gödöllői Városi Múzeum

76 Valószínűleg Csík József támogatása is közrejátszott abban, hogy Leszkovszky Györgyöt 1943-bana Nagy Szent Gergely lovagrenddel tüntették ki. A pápai kitüntetés átadására ünnepélyes keretekközött Alagon került sor. 1940 októberében Szőnyi Ottó és Gerevich László javaslatára Shvoy Lajosszékesfehérvári püspök nevezte ki Leszkovszky Györgyöt. GERGELY Jenő (szerk.): A püspöki kar ta-nácskozásai. A magyar katolikus konferenciák jegyzőkönyveiről, 1919-1944. Bp., 1984.163.169.;Alag, Historia Domus 1943. júl. 9.; Csík József Alagon 1943. máj. 1-jén kelt levele Leszkovszky György-nek. GVM. Ltsz.: TD.2007.65.

„A zebegényi templom kifestése, mint művészet-pedagógiai feladat” - Leszkovszky György...

Documents

Transcript of „A zebegényi templom kifestése, mint művészet-pedagógiai feladat” - Leszkovszky György...