Fiatal Római Koros KutatókIII. konferenciakötete

2008. november 25–27.Szombathely, Savaria Múzeum

2012. november 15–17.Szombathely, Iseum Savariense

Szerkesztette:Balázs Péter

Szombathely, 2014

FiRKák III.Fiatal Római Koros Kutatók III. konferenciakötete

Szerkesztő: Balázs Péter

A borító a Savaria északi temetőjében előkerült gladiátorokat ábrázoló csont zsebkések (Savaria Múzeum, fotó: Tárczy Tamás) és savariai csont dobókockák (Iseum Savariense,

fotó: Kiss Tamás) fotóinak felhasználásával készült (Kiss Tamás – Koltai János)

A kötet a Nemzeti Kulturális Alap 3437/01224. sz. pályázat és a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum támogatásával jött létre

ISBN 978 963 9827 21 9

Kiadó: Savaria Megyei Hatókörű Városi MúzeumH-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9.

Telefon: 94/313-736 Fax: 94/509-682 igazgatosag@savariamuseum.hu

Felelős kiadó: Csapláros Andrea múzeumigazgató

Példányszám: 500 db

Nyomdai előkészítés: B.K.L. Kiadó (Koltai János)Nyomdai és kötészeti munkák: Mesterprint Kft.

Felelős vezető: Szita Lajos

Minden jog fenntartva © Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a szerzők

5

TARTALOM

ELőszó …………………………………………………………………………………………………………………………………………9

A KéT KOnFEREncIán ELhAngzOTT ELőAdásOK……………………………………………………………………11

Bocsi Zsófia5. százAdI bROnzMűvEs MűhELy MARAdványAI és Késő RóMAI éKvéséssEL díszíTETT KATOnAI övvERET ORdAcsEhI–KIs-TöLTésRőL ……13Spuren auf einen 5. Jahrhundertlichen Bronzewerkstatt und ein spätrömische Kerbschnittverzierte Gürtelbeschlag aus Ordacsehi-Kis-töltés (Kom. Somogy, Ungarn)

Kiss PéterÚj AdATOK sAvARIA vALLásI éLETéhEz …………………………………………………………………………………27Fordítani kell!

Merczi Mónika – Tóth GáborKELET- és nyugAT-dunánTÚL népEsségE A RóMAI KORbAn ………………………………………………33Die Bevölkerung von Ost- und West-Transdanubien in der spätrömischen Periode

Harsányi Eszter – Kurovszky ZsófiaFALFEsTMényLELETEK FELTáRásA, KIEMELésE, MEgőRzésE ……………………………………………51Excavation Methode, Technics and Preservation of Murals

Rupnik LászlóRóMAI KORI hALOMsíROs TEMETKEzésEK nyOMAI pERKáTA KöRnyéKéRőL ………………………67Traces of Roman Age barrows from the vicinity of Perkáta

Budai Balogh TiborROMA. Egy Késő RóMAI gRAFFITO AquIncuM KATOnAváROs nyugATI TEMETőjébőL ………79ROMA: a late Roman graffito from the Western cemetery of Aquincum Military Town

Vida IstvánTRAIEcTus AugusTI …………………………………………………………………………………………………………………87Traiectus Augusti

Balázs PéterA sAvARIAI IsIs szEnTéLy KözpOnTI OLTáRánAK RégészETI KuTATásAI ……………………………95Archeological Researches of the Isis sanctuary's central altar in Savaria

Harsányi Eszter – Kurovszky ZsófiasAvARIA KORAI IsEuMánAK FALFEsTMényEI ………………………………………………………………………103Murals of the Early Iseum of Savaria

Kirchhof AnitaÚj FALFEsTMényEK Az AquIncuMI KATOnAváROsbóL ………………………………………………………113New wall-paintings come from the Aquincum Military Town

6

TA R T A L O M

Isztin Gyula – Tárczy TamásA sAvARIAI császáRI pALOTA díszTERMénEK MOzAIKpAdLójA …………………………………………129Der Kaiserpalast von Savaria und sein Prunksaal

Vámos PéterMAjdnEM TERRA sIgILLATA ……………………………………………………………………………………………………143Fast terra sigillata

Bartus DávidTERRAKOTTA önTőFORMA óLOM MERcuRIus szObROK KészíTéséhEz bRIgETIóbóL ……161Roman terracotta mould for lead Mercurius figurines from Brigetio

Agócs Nándor – Farkas István Gergő – Szabó Ádám – Szabó ErnőAquIncuM KőEMLéKEInEK pALEOgRáFIAI vIzsgáLATA – ELőzETEs bEszáMOLó ……………169The paleographical study of epigraphical monuments of Aquincum – preliminary report

Kiss Péter – Nyerges AnitaóLOM vOTívOK A szOMbAThELyI pETőFI sándOR uTcAI gázvEzETéK áRKábóL ………………181Lead votives from the gas-main trench of the Petőfi Sándor street of Szombathely

Szabó ÁdámvIdéKI IuppITER ………………………………………………………………………………………………………………………189

Bózsa Anikó – Szabó ÁdámTüKöR vAgy nEM TüKöR? ………………………………………………………………………………………………………195Mirror or not?

Iván Robert – Ölvecky RóbertgERMán TELEpüLésEK A Közép dunA MEnTI RóMAI hATáRvIdéKEn ………………………………205New Germanic settlements in the middle-Danube Roman-border area

Schilling LászlóAdATOK Egy Tác–MARgITTELEpI TEMETő TERüLETén ELőKERüLT FIbuLáhOz …………………221Angaben zu einer fibel aus dem gräberfeld von Tác–margittelep/gorsium

Masek Zsófia – Szabó ÁdámáLLApOTjELEnTés A MAgyAR nEMzETI MÚzEuM gERMán–szARMATA gyűjTEMényéRőL és A gyűjTEMényI KATALógus KészíTéséRőL ……………………………………235Zustandsbericht über die Germanisch-Sarmatische Sammlungdes ungarischen Nationalmuseums und der Herstellung des Sammlungskatalogs

Mathédesz LajosRóMAI KőEMLéKEK A MAI szLOváKIA TERüLETén ………………………………………………………………245Roman stone monuments in Slovakia

Szabó Máté – Kiss Alexandra – Molnár Róbert – Nagy Balázs – Neményi Réka – Szabó András – Takács Péter Nándor – Talabér IldikóELőzETEs jELEnTés A csERdI Község (bARAnyA MEgyE) MELLETTI RóMAI vILLAgAzdAság 2012. évI pRóbAFELTáRásáRóL és TEREpI KuTATásáRóL …………255Roman villa at Cserdi (Baranya County) – a preliminary report on archaeologicalinvestigations conducted in 2012

7

TA R T A L O M

Paukovics GergőA KOMáROMI csOnTKORcsOLyáK Az EuRópAI KuTATás TüKRébEn ……………………………………305The bone skates from Komárom in light of the European research

Hódi AttilaApuLEIus sAvARIEnsIs II. ………………………………………………………………………………………………………311Apuleius Savariensis II.

Tóth Anna JuditA sAvARIAI FöLdREngés ………………………………………………………………………………………………………321Fordítani kell!

Simon BencenEMEsbőd-IRTásdűLő: Egy KORARóMAI bIRTOK sAvARIA TERRITóRIuMán? ……………………327Nemesbőd-Irtásdűlő. An Early Roman Estate on the Territory of Savaria?

Szabó MátéLégIRégészETI KuTATás LEhETőségEI Egy FOLyAMI hATáR, A RIpA pAnnOnIcA MEnTén ……………………………………………………………………………………………………343New Possibilities for aerial archaeology along the river border called „ripa Pannonica”

Boruzs KatalinRóMAI KORI TELEpüLésnyOMOK vIsEgRád-LEpEncén ………………………………………………………353Fordítani kell!!

Bödőcs AndrásFöLdMéRőK sAvARIAbAn. jAvAsLAT A sAvARIAI cEnTuRIATIO ÚjAbb ELMéLETI MOdELLjéRE ………………………………………………………………………………………………361Land Surveyors in Savaria. A newer theoretical model reconstruction of the centuriatio Savaria's

Sümegi Pál – Jakab Gusztáv – Persaits Gergő – Törőcsik Tünde – Náfrádi Katalin – Szelepcsényi ZoltánA császáRKOR KöRnyEzETTöRTénETE A bALáTA-Tó üLEdéKgyűjTő REndszERénEK ELEMzésE ALApján……………………………………373The environmental history of the Imperial Age based on site-catchment analyses of the Lake Baláta

Sümegi Pál – Bodor Elvira – Jakab Gusztáv – Majkut Péter– Páll Dávid Gergely – Persaits Gergő – Pomázi Péter – Törőcsik TündeFEnéKpuszTA KöRnyEzETénEK REKOnsTRuKcIójA A KIs-bALATOn öbLözETébEn LEMéLyíTETT zAvARTALAn MAgFÚRás KOMpLETT KöRnyEzETTöRTénETI vIzsgáLATA nyOMán ……………………………………………………394The environmental history of the Imperial Age on the peninsula of the Fenékpuszta based on complex site-catchment analyses of the Little Balaton Basin

Mráv ZsoltösszEcsuKhATó vAsszéKEK A hELyI ősLAKOsELIT császáRKORI TEMETKEzésEIbőL pAnnOnIábAn…………………………………………………………411Zu den Beigaben der Bade- und Reinigungsgarnitur pannonischer Wagengräber

189

szabó ádám

Vidéki Iuppiter– Iuppiter Optimus Maximus újabb oltára Pannoniából* –

Újabb, magánbirtokban álló római kori feliratos fogadalmi oltár vált ismertté Pannonia területéről. A tal-pától a tetejéig részletesen csak a kifaragott része tanulmányozható, a talpa alatti, rögzítésére szolgálórész a földben van. A 20. század közepe körül az ismert műgyűjtő, Valkó Arisztid közvetítésével kerülta mai birtokosához. A rá vonatkozó közölt adatok szerint Budapesttől északnyugatra, a Bécsi út mentén,a város mai közigazgatási határától számított cca. 5 kilométerre került elő a solymári téglagyár területérőlvagy annak közeléből, ismeretlen időpontban.1

A lelőhely szerint Solymár, azaz Pannonia Inferior s azon belül Aquincum territoriuma, ahonnan többrómai kori feliratos kőemlék ismert még, fogadalmi oltárok és sírkövek.2 Az új oltár csak tárgy- és fel-irattípusként mutat összefüggéseket az eddig ismertek egy részével.

Az eredetére vonatkozó ismeretek alapján ugyanakkor felvethető az is, hogy a RIU 1316 alatt ValkóArisztid által közvetített adat szerint felvett, a solymári Várhegyen előkerült, nyom nélkül eltünt kővellehetne azonos.

Igényesen kidolgozott kristályos mészkő oltár (1. kép), coronával, párkányzattal, középrésszel és crepi-doval, 90[+≈40]3×44×39. Háta durvábban lefaragott sík (2. kép). A crepidó alatti rész, a birtokos szerintcca 40 cm hosszúságú durván négyszögletesre alakított rögzítőrész, ami eredetlieg a földfelszín alatt he-lyezkedett el, esetleg faragott keretben vagy abban is. Felületének felső kétharmada égett, alsó harmadaázott. Kisebb utólagos sérülések láthatók még a felületen. A középrésszel egyező szélességű és mélységűcoronájának teteje egyenetlen felületű, időjárástól hosszú ideig koptatott, szembőlnézeti jobb első sa-rokrésze letörött a bal sarokig és a párkányig, a megmaradt felület szélei magasabbak a belső felület-résznél (3. kép). Utóbbi egy szabálytalan alakú és szélzetű, de szándékosan kialakított mélyedésként ha-tározható meg, amelyet foculusként használták az alján látható égéstől származó elszíneződések alapján,amely égésnyomok a magasabb szélrészen nem láthatók. A corona hátoldala, baloldala és jobb oldalasima, szemközti része díszített. A szemközti rész közepét alul egyenes, oldalt felfelé kiszélesedően íves

* Köszönöm Farkas István Gergő, Fehér Bence, Fekete András és Mráv Zsolt segítségét.1 Fekete András szóbeli közlése2 AE 1986, 587 = RIU 1311: - - - ] | [A]elius | Valerius | speculator | leg(ionis) II Adiu(tricis) | v(otum) s(olvit) l(ibens)

m(erito); CIL III, 3623 = RIU 1310: Iovi | Optimo | Maximo; CIL III, 3624 = RIU 1312 = ZPE 140, 274 = CBI 422 = AE2002, 1175 = AE 2008, 1144 : - - - - - -] | M(arcus) Aurel(ius) | Reditus | b(ene)f(iciarius) leg(ati) leg(ionis) | II Adi(utricis)

P(iae) F(idelis) | Severianae | v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) | suscepta fide ex orco; IILPecs 177: Bara(- - -) vet(erani?);RIU 1313 = ZPE 140, 274 = AE 2002, 1175: Basia Avvi fi(lia) | […]val[- - - | - - -]li[…] | […]st a[- - - - - -; RIU 1314 =ZPE 140, 267 = AE 1986, 588 = AE 1991, 1316 = AE 2002, 1191: Vivianus Atrasi fil(ius) | ann(orum) III h(ic) s(itus) e(st)

t(itulum) p(osuit) sibi viv(o) | Enamaico Aponis fil(ius) | ann(orum) XXV viv(u)s et | Secunda Atrasi | [fil(ia) a]nn(orum)

XX de|[functa - - - - - -; RIU 1315: - - - - - -| [- - -]MAC | [- - -]M[- - -] | [- - - - - -; RIU 1316: csak lelőhelyadata ismert,egyébként elveszett. Nem zárható ki, hogy az itt közzétettel azonos.

3 Az eredetileg rögzítésére szolgáló, lábazat alatti rész ma nem vizsgálható, szóbeli közlés alapján megadva a méretadata,amellyel együtt az oltár cca. 130 cm magas.

190

S Z A B Ó Á D Á M

szélűen befaragott mélyedés foglalja, a mélye-désben egy vízszintesen elhelyezett sodort tárgyféldomború ábrázolásának széle látható, amely adedikációt és az ikonográfiai jellemzőket figye-lembe véve egy villámcsóva vagy un. kötéltagvége lehet. A mélyedést egyetlen, alul egyenes, ol-dalt ívesedő és spirálosan végződő véset keretezia mélyedés szélétől egyenletes távolságra, ésahhoz alkalmazkodtatva faragottan. A corona alattötször tagolt párkányzat helyezkedik el, felülről aközéprész felé keskenyedően. A párkányzat leg-felső részének szembőlnézeti jobb sarka letörede-zett és kopott, a sérülés azonos vonalat mutat a corona sérülésének vonalával, így ugyanakkor keletkezhetettegy fentről, kissé baloldaról érkezett ütés nyomán. A párkányzat oldalai simák, kismértékben töredezett afelső szélük. A párkány felső részének szemközti sávja cikk-cakkban elhelyezett vagy pontosabban, ívesvonal mentén befaragott, végükkel összeérő mélyített palmettapárokkal díszített. A párkányzat másodiktagja alul kétoldalt letöredezett, alább ép. A kétoldalán sima középrész (4. kép) egyúttal a simára faragottfelületű feliratos mező is, 39x34. A feliratos mező felülete helyenként kismértékben sérült, szembőlnézetijobb alsó széle letört. Öt sor igényesen vésett betűkből álló szöveg áll rajta, az első sor középre rendezett,a többi ’sorkizárt’. A betűk méretei: 5,5 (vv. 1-5), a v. 4 végén a C betűben egy 2 cm méretű V, ugyanott

1. kép. Az oltár előlnézete

3. kép. Az oltár felülnézete

2. kép. Az oltár hátulnézete

191

V I D É K I I U P P I T E R

utána egy eredetileg 4 cm magasságú S felsőrésze azonosítható. Nexus csak a v. 3 végén:A+L. Az E és L betűk alsó hastája ívesedik, az Abetűk kereszthastája középen megtörik és lefel-émutatóan csúcsosodik, az O betűk közül azegyik a v. 1-ben szabályos kerek, a v. 5-ben ová-lis, az R betűk szára a betűsíkból erőteljesen ki-ugró. A szavakat különböző irányú puncta trian-gularia választja el egymástól (5. kép). A feliratosmező legalján vízszintes bevésett vonal, ami el-választja a szöveget a lábazattól. A crepido négy-szer tagolt, szembőlnézeti jobb sarokrésze törede-zett, egyébként sima. A crepido alatt a felszín alámélyülő, elmondás alapján durván négyszögle-tesre kiképzett, keskenyebb rögzítőrész, kb. 40cm hosszú. Jelenleg is a földbe mélyül így nemtanulmányozható. Az oltár előkerülési ideje talána 20. század közepe, lelőhelye valószínűleg Soly-már, őrzési helye védett környezetben, egy ma-gánház kertje.

Szövege a következő (6. kép):

I(ovi) O(ptimo) M(aximo)

M(arcus) Aurel(ius)

3. Marciâl(is)

armor(um) cuṣ-

tor v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito).

(fotó: Fekete A.; rajz: Szabó Á.)

4. kép. az oltár oldalnézete

5. kép. A feliratos mező 6. kép. A felirat rajza

192

S Z A B Ó Á D Á M

Felirattani és időrendi szempontból jellegzetes az A betűk lefelé csúcsosodó, tört kereszthastája, amelyegy 214-re keltezett aquincumi feliraton fordul elő helyben a legkorábban eddig4 a III-IV. századokbanpedig gyakorivá lesz; az L betűk ívesedő alsó hastája, amely ugyan legkorábban egy 161-163/164-re kel-tezhető aquincumi feliraton5 látható, de a III. század közepétől válik gyakoribbá.6 A v. 4: V a C betűbeírt, a v. 4: S töredékes, csak a felső szárívéből látszik egy rész.

A szöveg dedikációja az államvallás főistenének és a teljesen formaszerű és megfelel a kevés kivételtőleltekintve általános, több, mint négy évszázados birodalmi szintű felirattani gyakorlatnak.

Az állíttató fegyvertáros volt, a feltételes lelőhelymegnevezés okán leginkább az aquincumi legio IIAdiutrix kötelékében, hasonlóképpen két szintén solymári lelőhelyű oltár állíttatóihoz, Aelius Valeriusspeculatorhoz és M. Aurelius Reditus beneficiarius leg. legionishoz.7 Praenomenje és gentiliciuma a III.század leggyakoribb nevei közé tartoznak a Constitutio Antoniniana kiadását követően.8

Cognomenje latin, szintén gyakori névrész. Különlegességet csak az írásmódja jelent ti. a Martialishelyett Marcialis formában íratta. Hasonló felirattani írásmódja a névnek egy-egy esetben Italia, RegioVII, Florentia (Firenze) területéről, Gallia Lugdunensis, (?), Blois területéről és Moesia Inferior, oescus(Gigen) területéről előkerült feliratokon fordul elő,9 szemben a közel másfélezer példával illusztrálhatóMartialis, Martialus, Martialius, Martialianus formákkal a Római Birodalom területéről. A fenti feloldása névforma leggyakoribb alakjának felel meg.10 Nem csak ennek a névnek az esetében fordul elő a T he-lyetti C alkalmazása ti-/ci- összetételben. Az adott palatalizáció itt is tapasztalható előfordulása nem egyedijelenség. Bekövetkezése Pannoniában Fehér Bence szerint a III. század közepénél későbbi fejlemény.11

A vv. 4/5-ben olvasható armorum custor fogalmazás az armorum custos (másként custos armorum)helyett a III. declinatiós szó egyszerűen helytelen ragozásából adódó jelenség, amely Pannoniában istöbb feliraton elő fordul és olyan analógiás jellegű változásnak tekinthető Fehér B. szerint, amely a III.század elején vált általánossá.12

A szöveg a hétköznapi és leggyakoribb záróformulával végződik, amely a birodalmi gyakorlaton belülAquincumban is a legjellemzőbb.13

Keltezése: Az oltár a szöveg formai jellemzői - részben a betűk tractatiója, különösen a tört kereszt-szárú A és az íves alsó hastájú L valamint a nyelvi jelenségek alapján a III. századra, azon belül a századmásodik felére keltezhető.

Az oltár és szövege által újabb példája látható a hivatalos birodalmi kultusz egyszerű emberek, katonákés civilek – szintjén való művelésének, vidéki környezetben. A feltételezhető lelőhely által az oltár és avonatkozó kultuszgyakorlat nem elsősorban az állíttató katonai minőségével, hanem inkább magánval-lásosságával tekinthető összefüggőnek, ezzel az államvallási főisten rurális kultuszának újabb példájakéntértékelhető.14

4 Ld. SZABó Á., TitAq 267.5 Ld. SZABó Á., TitAq 167.6 Az aquincumi betűformákhoz vö. AGóCS N. – FARKAS I. G. – SZABó Á. – SZABó E. tanulmányát ugyanebben a kötetben:

Aquincum kőemlékeinek paleográfiai vizsgálata – előzetes beszámoló.7 Ld. AE 1986, 587 = RIU 1311 és CIL III, 3624 = RIU 1312 = ZPE 140, 274 = CBI 422 = AE 2002, 1175 = AE 2008, 1144.8 Vö. WoLFF 1976.9 CIL XI, 1605 (Italia, Regio VII, Florentia); CAG 41, p. 84 (Gallia Lugdunensis, Blois); ILBulg 116 Moesia Inferior (oescus).10 Vö. B. LőRINCZ, oPEL III, 2000, 60–61.11 Vö. FEHéR 2007, 388–389, c. 4.3.4.3. Aquincumból egy további példáját a jelenségnek ld.: Németh M., TitAq 520: optaci-

ane(!) optatiane helyett.12 Vö. FEHéR 2007, 234, c. 2.3.2.5. és 19. j. – CIL III., 3399; AE 1998, 1051; RIU 85 és RIU 863.13 Vö. SZABó 2011, 100–106.14 Vö. még SZABó 2013, 351–357.

193

V I D É K I I U P P I T E R

Rövidítések

AE L’Année épigraphique, Paris 1888-.CAG Carte archéologique de la Gaule. 41. Le Loir-et-Cher, Paris 1988.CBI E. Schallmayer – K. Eibl – J. ott – G. Preuss – E. Wittkopf, Der römische We-

ihebezirk von osterburken I: Corpus der griechischen und lateinischen Bene-ficiarier-Inschriften des Römischen Reiches, Stuttgart 1990.

CIL Corpus Inscriptionum Latinarum, Berlin 1863-.FEHéR 2007 Fehér B., Pannonia latin nyelvtörténete, Budapest 2007.IILPécs Zs. Visy – M.Hainzmann (Hrsg.), Instrumenta Inscripta Latina. Das römische

Leben im Spiegel der Kleininschriften, Pecs 1991.ILBulg B. Gerov, Inscriptiones Latinae in Bulgaria repertae, Sofia 1989.oPEL B. Lőrincz, onomasticon Provinciarum Europae Latinarum, Budapest – Wien

1994-2005.RIU Die römischen Inschriften Ungarns, Budapest 1972-.SEP Studia Epigraphica Pannonica, Budapest 2009-.SZABó 2011 A vallásos tettek okai Aquincum és környéke feliratain, In: Szabó Á. – Kovács

P. – Fehér B. szerk. SEP III, 2011, 100-106.SZABó 2013 Iuppiter optimus Maximus. Zwei neue Altäre aus Pannonien. In: W. Eck, B.

Fehér u. P. Kovács (hrsg) – Studia Epigraphica in memoriam Géza Alföldy.Antiquitas I, Band 61, Bonn 2013, 351-357.

TitAq P. Kovács – Á. Szabó cura, Tituli Aquincenses, Budapest 2009–2010.WoLFF 1976 H. Wolff, Die Constitutio Antoniniana und Papyrus Gissensis, Köln 1976.ZPE Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik, Bonn.

194

S Z A B Ó Á D Á M

Abstract

A new altar dedicated to Iuppiter optimus Maximus (figs. 1-6.) was discovered perhaps on the territoryof Aquincum (Hungary, Solymár, county Pest), Pannonia inferior:

I(ovi) O(ptimo) M(aximo)

M(arcus) Aurel(ius)

Marciâl (is)

armor(um) cuṣ-

tor v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito).

The quotidian inscription contains two grammatical peculiarities. The cognomen is given with a ti-/ci-

palatization, and the profession is mistakenly declined in the third declination. Both phenomena are pre-sent in Pannonian literary practice, the palatization of the present altar appeared in the latter half of thecentury. The form (tractatio) of letters A and L supports the above-mentioned dating for the setup. Thealtar is another example of the official cult of supreme deity being practiced in a provincial settlementin Pannonia by simple peoples. The altar is another example of the official cult of supreme deity beingpracticed in a provincial settlement in Pannonia by simple peoples, militars and civilians.