,,Uqátok feÍdTn,,,,,MAGYAR NYENEMLEKEKA KEZDETEKTOL A T6 sz ÁZ AD E L E t É I c

Az országos Széchényi Kön1vt ár kiá|hítása2OO9, október 29 _ }OLO, februfu 28,

Országos Széchér'ryi KönyvtárBudapesr, 2OO9

Tartalo*jrg<k

F l /

Hoi.RrLlxx Istvárr: A naglar nyelv hazaiDie heimischen Streudenkmriler der ungariscl-ren Spracl-re Zusammenfassung ...........

Konor,rpH' Klára: A kozépkort lnagyar ny elv év századai ..,''....,,'....Dre jahrhunderte der mittelalterlichen ungarischen Sprache - Zusanmenfassung

H,l"'rpnn I'ea: ArcképtöredékekPortrátfragn-rente altr-rngarisclrer Schreiber - Zusanrmenfassung

Mzr l t " t ' l ' .András ; I roda l tnakútbanaPergamer1fé. . . . , . . . . . . . , , 'Literaturen im ErrtstelrungsPÍozess - Zusammenfassung

TórH Péter; A Köntgsberyi Toredík ís S4lagai újabb vizsgálata ..',,'.....',,....Erneute Untersllchung des Könr3sá etger Fragnuns und uiner StretJen ZusamrnenÍassullg ''......'.....'..

Lvs Sándor: A Nyulak szigetl dorrronkos apácák olvasnrányainak korszerűsége .......'.....'...Die Moclernitát der Lektüre der Don.rinikanerinnen auf der Haseninsel - Zusanrmenfassung ...

Hotu.ÁlH lr'án; Szerrt László-ének: Sake bentgne rex Ladklae - Ihlefleg kegilnrs Sryt Las|ő krra\ .....'',,,...Sankt-Ladislaus-Lied. Sake bentgne ra Ladrslae Zusammenfassung ...,,......

Bocx.(n Péter-Hotrri(Die Erstürnlung Von Szabjcs - Zusammenfassung

r r i r ,Wt.Hu Tűnde: Az Ersekú1ufut Kőde: i\Iusztrációi: Kön1,vfestés a margitszigetr donrinikárrákkolostorában 15]o körLil ' '. .,, L59Dte Illustrationen des Nelthiiuseler Kodu ú,rs&uiviri Kodex) Bucl'rmalerei irnDomir-rikanerinnenkloster auf der M.rg.r.t.ninsel urn 15lO Zusammenfassung..................... 17 1

Rozsoxtl''rI Marianne; Eredeti kötésber-' fennn-raradt rryelvemlékeink ...,,'....,'.'..., ...''. 173Ungarrsche Sprachdenkmáler in historrschen Einbánden - Zusamnenfassu11g '....,' '.... .,'...........,. I97

KpnrÉsz Balázs: Magyar nyelvemlékek az országos Széclrényi Kön1rutárban ,''..',''... 199Ungarische Sprachdenkmáler in der Széchényi-Nationalbibliotlrek Zusamrnenfassung ...'',..... 208

. 7

I )7.q

) )50

5 )75

7994

97I19

rz l140

4)119

151156

TóTH P É T E R

*****'iW##:*-

idehaza nagyon korainak, a 1 2- 1' 3 . századb ő| v a|őszövegnek tekintették. Késóbb, a Szalaqok elóke-rülése után, a 1.9. századvégén ezt" d"tá"lá,t szigo-r,3 pa|eográfiai alapokon módosított ák, s azemlékIejegyzését a 7!. század kazepére d'atáIták, s ez-után mint L4. századj szövegemléket, az Ó-,g,,Mária-siralom (Kat. sz. 7) és a c1ulaJehóruári Sorok(Kat. sz. 9) után következő nyelvemlékünkkéntemlegették. A szöveg

"gy," "l"po,abb nyelvészeti

vizsgá|atáva| azonban a nyeIvtarténeti kutatás, el-sősorban Kniezsa Iswán helyesírás-történetr vizs-gálődáni

'nyomán, egyre inkább atta aZ álláspontra

helyezkedett, hogy a KTSz 14. századi ?e1egyzéseellenére, ennél sokkal korábbi nyelvállapot ot rögzít,Fzt a nye|vállapotot Kniezsa az em!ékhelvesírásaalapján a 72. század végéte d,atáIta,) e datáIást aKTSz-ról monográfiá t ftó B. Lőrinczy Éva is átve-szi, s már arra keres magyarázatot, hogy",' lehetsé-ges, hogy egy 14' századi emlék

"y"luá ilven fokú

archaizmust mutasson'a A kérdéssel a leq|ehatób-ban talán Benkő Loránd foglalkozott iq8o-b".,megjelent híres munkáj ában, A7Árpád kor maglar rylel-vű sryöuegemlíkrlben' Amint az már magából a kötetcímébő| is kiderül, Benkő az emlék ,'y"luét ugyan-csak az Árpád-korra, tehát még Bo1,"iőtft", ,őt _Kniezsáhozhasonlóan - még az Óus -ne|is korábbi

rKNrEzse 1952,85-g7.+ B. LónlNczv 1953,9:,,m;lyek azok abizonyítékok, melyek

i^..:' n".,:"'k.,hogy a XIV.. sz ázadközepénet ,-'yelue jőva| fej-

le t tebb vo l t már . mjnt ami lye t a KT és Sz . r t i k roz . . .

A Köntgsbegi Töredík és S4lagai, újabb vi4gálata

Ug saglónok: uilágnak keQeti)tti)l fugv a roj tunk e3nem löttu ak, h ug s { 1l e án1 fi o t s {rlh e s s e n, A lej e gy z é s s o rren d-jében a negyedik, ám terjedelmét t"ii.'tu. a HalottiBes(d után a leghosszabb nyelvemlékünknek, a Kö-ntgsbergi Töredík ís S4Lkgai (KTSz) legépebben meg-maradt részének, a Töredíknek e ke.dő mondatátmár csaknem 1.5o éve próbáljuk megérteni, meg-fejteni' Sokan tették már fe|" kérdes-t, mi a mon-dat alanya, ,,k.ik sző|ának?,,, vagy - ahogyan 1'895-ben Szilády Áron fogalm ̂ ,o,í'- ,,kik,]áIa,^k űgy,versben szóLának-e, Vefses maradvány-e a Königs-bergi Töred ék|,, ,, ámmindeddig

"gyik," sem sike-

rült megnyu gtató vá|aszt találni. Á,ka.de, termé-szetesen túlmutat e két probl émán, s voltaképpszimbolikus je|legű,hisz egyelőre nemcsak a mon-dat alanyának és formájának, de a sorok mögúIs{lőszenő/fotdító kilétének, írói céIjának, sőt még da-úlásának pr ob|émájáta sem sikerült megnyugtatómegoldást találni. Tálán éppen

",é,t ,^:n, hogy -

bár a KTSz egyik legje1e"iá,"bb korai nyelvemlé-ktink - mégis szinte teljesen kikopott ^kö,t,d,^t-ból, s még a ktilonboző kézikonyvekben is gyakranegymásnak ellentmond ő datá|ási,irodalmi és nyel-vi adatokat olvashatunk rőla, Mégdatálásnak kér-désében sincs teljes egyetértés. Éelfedezésekor, a79, századderekán a Töredíketmind ktilfoldön. mind

1 Kat. sz. 1O-11, S z t rÁuv

. t 895 , 571 ' Negyven évve l késóbb ugyan i t r ve t r e Fe l a

Vonalat HoRVAtH Cyr i l l is Hoglan syó lának? című c ikkében,MNy, lo(r914), r ; 6_rto.

I \ \ i I \ l \ \ \ ! r I

időszakr.a,.r 1]. század lcqelejére dat lí l ja, s 12oO

ko rii li llliiq)'ar rrvelr''líll apotot lít ber'rr're'' Ber.rkő ezer-l

á11áspor.itjír ;r ll1ag\rar nyelvészeti ktrtatás azótlr seln

clífolta, S 11e111 is lnóc]osította,6 lít.n cr't.'ek eller-rére

.rz errrlék d a t;i 1;í s lir'al kapc s ol atbarr r.r-r ir'rdrrrli i g r.ragy-

fbkú bizonr''tlrl;rllslig Lrralkodik' A nvelr'észek á1ta-

lábar-r tol'libbr.a is ;r Berrkő lilt:rl rckorrstru.|Ir n1elvál'

lapot alapján cgvik lcgkor:;íbbi ször,'egerlllékÜrlkriek

tartjlík a KTSz ször'e gét, tr.ríg ;tz irodalorr'rtörtér.reti

kézikcln1'l'ck a l,:1egyis s4rint, tehlít l'l' szítzacli etn-

lékkérlt lrir'atkozrrak rít, oh,kor utalr''a a korai rr1'eh'_

íl lapotra is.;

Ugr'ar.rez, sőt tallín rlég rragl'obb bizor.ryta1arr.

sá g r'r ral koc1ik a szöl'eg l r.odalmi -i rodalorltörtérreti

ru e gít é1é séb erl r s. Mi r'rdrl'rái g rrel.r'r tisztázott, r'olta_

képpcrl rlri is por.rtosJt1 CZ .l 1llJq)'.11. ször'eg, vers

r'agy próz;r, prí:c1ikáció, .zckr'cr-rcia, rlópónek, drá-

tl1a \'lrg}' rllcditlíció's Feltclretőleg e - rnég .r rr1'el',-

er.rrlékcir.rkkel kapcso1atban egyébként szárr'Los bi-

zol.lytirl;urslígor f}1rllr-rt'rtó szakiroda1onrl.roz ké1rc55

is n.r91'tbkLi tiszriz.atlans;iq az, an-rely tniatt a ko-

rlíbbar.r nlég széles körL-,erl ist.trert ször,eget (rlrclycr

;l )o, szitz;td clejér-r, első felében nrég a kozépisko-

l:isok is ftjből tLrdtak), rlla rrr'ir csak riag1l911 [.''"_

scn isrlrc-rik, s a kLrtatók koztil is inkálrb csak a r-ryel-

vészek lrir,'atkozrrak rlí egt.egy szóalak vag\' r.ryelr'tarri

fortlra r-rrlr gVlirÍrzat;íb:rn.A kör'etkczőkbcrr enrrek a 1-rorllíl1'nak a legalább

részlegcs closz1at;ís.íra tesziir'rk kísérleter részben

az eddigi sz.rkirodalorn líltal tett rrregflgyelések

. l]t.'.r(l 198(). ]6: ',.i Xll. szlíz.r.] Lrtolsó ll.-gtc.lórlck kczd.-tétóI .r

\I]I. szliz;lJ kilzc1.t.ig rlllístl.lik 1l.lrrll.r.1líiq ... sziir'cgeiIlk kclctkc-

zósc szctll1.tltl11.il.ól .r Hl]K_ KTSz ONlS (lt'S stlrrcrl.lrc ]chct

gtlrlt1olrri. tlgrl htlgt' .r FIL}K cldctijc t;t1lírl Ilóh.illt' ér'tizcc]dcl. e

K.rSz t1 r'.lgt'rlllíslil t1r'sz.1zll.].]ll1..rz C]N15 .1 kör.]ll.clil1 tiil. c'.-rlcq

h,írtlItlllcgt'c.1 ór'sz.íz.l.1.].l1, .r (]r S-.1 t.rl'ín 1il1 .1r'tizc.]Jcl cl(jzheti

rllcq litltlIllltr.lt.1t rll;ístll.lri l'íltozlltlír' '.. KTSz : XII. szÍz.rd rt<gc

XIII' sz. c1cjí 1 i 5t)k... o1r'.ulkt1p;,ell. .tlltlg.,';t .iz tlrjs cl.c.]cti_rll'ísoht

'isz.lr-rl'L.ltokL.ltll rltr-h crn1..kcirlk krolclloglz'i1'ísa tcrétl szoklísos.''. \ ' ő . P l . l c g t I r . i t . L .A .N l o l l l ; i I . F c l r - r l c i , A .N ' l c l r r i t r . 2 ( ) ( )5 . 117 113 . ] .

rendszerezésének és ú j ra gorldo1;is;irrak scgítségér'cl,

l.t:sz'bcr.r tlél.r.ir-rr'' úi.ibb' a koríbbi kutatások által

egyáltaláll rrer-lr t:irg1'alt Íorr.ís .is szctrrpot-tt ber'o-

násával, al-r.'elt'..k r.r'rir.rt tl.rajd 1.ítlii fogjLrk nagV-

b.ln hozzá1árulhatrrak tl Törilók szöl'egt{rrek, ercde-

tének és rer 'rdeltetésének r.r.Legértéscihcz s czel l

keres ztiil ta1 írn datí1li s lirra k r.r're go1 d Írs írlr oz i s. N1ie-

1őtt .rzor-'bar.i tol,líbb lépr'rér'rk, r.rrir'rdenekelőtt a kót

tagból á11ó enlékcsoPortot] aTöredíket és a.!1aln3o-

,{at kell alaposabbar-r rtregl'izsgálnurrk, tlrert 1rrlllt

najd 1átrri |ogjurk - rlég ezek le írásában is sz;ítllos

ol 1'ar.' prob1ér-r-r,ír,a1, kérdés sel szernbes ü lh et ünk.

ar.r''el1'et a korábbr kr'rt.rt.ísok részbcn r.rgr egészé-

ber.r figvelr.r'rerr kír,'ű1 hagvtak.

Az emlék leírása

Az erl'rlékcsoport elsőként előkcriilt, s rrrindllrjig

legisrr'icrtebb darabja, a Königsberyi Töredík tlér,e n is-

1l1ert 7] x l2] tl.rtll rlagyságú pergatl.icr-rd;rrltb..rllreLt'

egy l3 . sz.iztldl latir'r nl'elvű pe rgancr.rkódex első

szellnylapjakéllt n;rrildt Íenn. A Töredík felső ré-

szérr egy nagV, Vl1St irg bctííkct h.tszrríló, SZ1l l te

textualisba lra;ló, :in t-nitrt a betűk forná1a és

időr.rkér.rti 1.ir-rrkolása eláru1ja - valój;íban ir'rkább korai

gótikus kurzív írással kilencsorlrt'i rrragyar t'ryelvú

szöveg olvasható' Elrhez egy egykorú, sőt valószí-

nűleg ugyalnz'...kéz a Sorok felett és közott apró

r r r ódosí t .ísokr r j cgyz . ' t t . ' A l r r ; r91 . r r sz ö r ' t .g . r l . r t t cg '

,,Brnkő n (,I51'r ,r ltűsodik lryrígib[, t|:.tlvtttt|,|kkltl, sortnd[:tn a ]Il)

litín ttíl,g1,i1|1,1''' 11a1altt a KT't scrrcndt.tlt d HI] ís,r4 ()'\,i) lit.rli

tá lg\.a|ott l ' Áyú-t is , t l lcr t a IIB.ct ís. l1 t)M.! 'ar ' ' ' ,í|ta l ,íbl t l t .{) , i i t t rn l||: '

.qlr7lil, .s l1llr.ó1 írtatt d Irghoss.'dbl,an',,; \/ i i . p l ' . \ .3r,rq9.1j l2 l17l1 l ' K i r .z7 lÁor. l t ) t)] ' ' j ]E; L]NlIt ' lÍ. 1 1].| .i N ' l i ; l Jerríj l r .{sz lctcsc l l 1 l is .] l i1 'íbb. ' in l . i 1c lcnJcgl ór ' l l tossígor j r i l

nrut.r t ja \/ iz ,kelctv An. l l r is lcgLrt i ibbi i isszcgzt<sc, ' r ,c l t L,ct , ' t

Kölrrqsórr-qi Töl.r/1{ct ,.N1jl.ilt istilIl;ull'.ts.iq..ír .1s szr.izcssógót rll.i

gaszt;r ló sz i l r 'cg. ' k. .I- t t . l r tc l l l lcz i . l J . K.í1rrr l . 1 98 5. 5 5 ' s l '. , , \z e l r l l ókeqt, i i t tcs p lr logr; i Ir . l i c1t-I l lz t .st . r( j l ] lís.] l r1;íb1..

93

kLrrzíl'abb írlíssal és kisebb betűkkel írott latir.r r.rvel-

r í i 1r1. lJ i| . .1.1ó kcz.]t tc l .ítIr,rtó. . trtr. ' Ivcr Ir. ' rr l rógrbcrr

sikerlilt azotlosítarii. A ször'cg cg; 1 3. száz;rdi Íran-

cia fcrcnccs prédikátor. Jear.r de La Rochelle (Johannes

de Rupella Í Lz45) Szent Mlhálv napjára szá,nt, az

anu1'alokról és azok 1elaclatairó1 értekező riégy szerit-

beszédébó1 késziilt kir'otlat, vagv inkább prédikációsr . í z l . l t . , , . ' ' ' l ' ' " , l " l r ' ' | ' " r Á l " . ' , ' . ' ' , , , l " i " . ' ' ' . j k ó s z i' ' . . ) . . , . ó . . ' , . 5 . . . . , . l . ó / . .tett.1|) A Törilík hátlapján egy m;ísik, Í]eltel-retőleg

ug1'anattói lkézt'őI szjrrrrrzó. td.1rg nrég azonosí-

tatlar.r szentbe széd kezdőd1k.' ' A Töredík alsó cs jobll

oldali rnargójárr, rlletr,'e a ba1 oldali csík lega1só ré-

szí:n pedig a latir.r prédiklíciókat le1egyző kéztőI szár_

r.t.razó latir.r r.rye1vű rn egj e gyzések lát1.ratók.

A Tarilík ercdetileg egy duplaf.ólió jobb oldali

lc''clc l'olt. arncl1'ct .r körryr'kötő 1lem Polltosa1l ir

k ö z c r . ó r l t . ' í . r t t l l k c r t é l . . ' . . . . . . , . - . ' | . . - . ' . z c t t r b c t tN w z \ l ' \ r r \ , r S U r r N ( ( r ( . l l , l l l ( l l l t l 3 ) . l l U B l , l J

l . ' . ó . ' l d ' r lb . i l t L lggó l cgcscr r rn in tcg) 1- l 5 u j j r r1 i. - . 1 . , . , - . : , . 1 . . . . . . . - - ) , , , " . - , , , . , . . , , . 1 r L r r . n , , [ 2 g 1 1 ; 1) z ( r ( L ( r r , r J r , i l r . l 5 ) u L L , r r l l r l r l r , i l , l u L r , r l , u r l .

csíkorr a kiler'rcsorr-iyi l.t'ragyar ször,eget írő kéztől

szár n'azó, v a l ó s z ír'r ű l c g s z i n [.í n lI.] gy a r n ;' c lv ű s z ö -

r,cg sor.rirrak r-rtolsó bctíii ];1tsz.ln.lk 11.'I. -utc,.iut),

l r . i t l ; ru1 .í I r pcJ ig . r l . ' r . ígot t . ugr ' . t t r c 'nk lnnq1 'a r sz ö -I ) I J J J / J -

\'eg|éSZ sorai é1érr ,í1ló betűk szinte alig l;ítlrató nra-. . ' ] ' : . . . ' ' ' : . Í . ' ' . ' l . ' . ' i | . ' - F ' , t , . n . , ' ' . ' ' ' . ' ' ' á r 6 5 1 [ 9 1 1l , l l l \ r f t l ) r l l U l r r l l l l r l l \ t N . L L L J t l l r B l l l , l l , l \ l L

kör'ivvkotő azutlín bel'rajtotta, s er'rr-rél fbgva kotot-

te be a Töredíket tlrrtlrlrll.rzó l.rpot .r kódcx elejére,

nrégpedru úuy, hogy a Töredík ;r lli}g)/irf szöveggel

kiielé előzékkér.'t .rz clső füzcr lcgcLcjórc kertilt, a

i i i , ' o ó l c ' ' c s csík l ' cd i , ' . r z ő I ' z ók ö t c r l2 ] ] . | ó l i ó i lf , . - J I J J

' . ' A s z i i r cg k i . i . ] í s í t l . ] . ; S z I l , ( t ) ) ' 1895 . 57E 579 . A s z c r . z ő r í í l

r . lsz lctcs.-n f . is .1: Joh.rnnts Jc [{trpc l l l F lanr: is . : ,ur i \urhors

i http://uscrs.b l l t .n l/ ' . . ' r ocstb/ l r ' : rnc iscrn/ in. l t r .htnr; . i l l . sz i r-

r 'egki;rJ lísOkkel K i l r l in Lr: i , l t . IoLn dt ld Ror|:t l l t , O. E i \I , : l ' ' l tvc l l

l [dr iart .Scntrotts, Sr. Bon;rvcntrrr .- . l ] rrrnc isc;rn Lrst i t t r tr ' , 1961. r\

N1i l l lí l r ' -n.rp i bcsz.( .]ckct I .] . L].-cs, oNB. e"J ' Scr ' Nor ' .2J57.

i t . 1 ] ]\ [ ._ 1. l7r 'e. A bécsi kt<zir . . l tb. l r -r ta lí1ható bcszé.]ck ós :r

Tőlr.J1Á c n r'r 1'í l h.l t ti |- r..{.] i k.i c i ór' áz la t rtl s z l c t c s ö s s zt- h a s o ll] ít;í s a

I o l t ln l r tb ln yrur.

Ttl l H Pt. t l.lr: ',.] Kiilrrpsl'r13 i Törtt|í[..s- j31.1.rynl t,tja|,t, Li4sg,ilnta

között vo1t láth;rtó, s

' ók1-. ' . . r . l .í i ' . - r] . . - '. ' ' - - " T " '

enr.ré1 fogva kototték a7 eIő-

Az ernlékcsoport ll l lísodik tagja a KöntgsbcryiTö'

rtdik Sgtlagat trór'cn istrlert eg1,errkérrt z5x.)O-95

tr.rt-ri rragyságú négv PergalnenCSík az őrzőkődex

gcrir.rc.<rlck bordái közé ragasztl,a tlraradt fenn, s a

kötet első és hátsó tábhjár l ik .t gcr ir lchcz való ru-

galmas rögzítésére szolgált. A S4ala3olon olvasl.urtó

lnag)/ar szöveg - nrár rtncrlrl1'il... .tz .tzóta elkalló-

dott darabokró1 a 19. század végéri és ,.:,2(). száz.ld

elcjén készírerr 1otók alap1án r lregál lapítható

u gla1laz oÍl kéztőI szár nt.lztk, ll.r i nt ;r T ö r e d í k ki 1 err c

sor . t . A sz ö r cg ; r r régr Sz . l l rg r r r i r rdkó t |c l . i r r r óg ig -

fut, t's,z elLilsó (rektó) oldalon a Sorok legeleje hi_

J r r y z r k . s ; t s z ö v cg r c g c ó s . r l r r ; r r g ó i : l í t I r ; r r ó . r r r í g . r

1ráro1d.r1tLkorl 1r'crzó) jó1 1ítható ir SZöVeg elcje a

r r r . r rgó 'a l . s i t t . t sorok r óqc r ; t r r | . ' r ; ígr ; t . A r r ógy sz . r -| | . . . . | t | . . ! ! . ' . . . Í 1Iag k ö r i i Ib t ' l i i l a k ö zcpt . t ;o r r ö s szc t l lCS , / t \ t ' l t t - 1 1

csakt.retl.i teljes rl.rllgvar sort lrd ki. A felszelt olda1ból

filrchctőlcg rlle:g rlógy szalagot vágl-rattak ki, rne-

lyek nára tnár l'nirider.r bizonr'r1,al végképp elr'esz-

tek, Sajr.ros a S<glagok korábbr leírói, akik pedig a

PerglrmellCSíkokat n'rég eredetiber-r tatlulrriíulVoZt jk.

C9\ CI lCIl Cr'\ szcr 5Cl)1 t órt Ck ki .rrr..r. ] lo' 'r. .t 5znlapokJ O / O /

r'nrr'idkét oldalár.rak alsó rr.rargóján, sőt időnkérrt ta-

1árr a szöveg sorai között is szárrros utólagos bejegy-- i ' . . . ' ' . . . ^ | : . l . ' . ' 1 L - c k b ő l . r z o l r b ' r r l l t t ' t I t t . i r 5 2 i l ] t ( 'Z r i \ r l ) U l r t . l 1 . 1 L1 t . l 1U . L l

senrt-t.ti serrr látszik, a fotókon csupán arrnyi l;it-| ' ' ' Á | ' ^ ' ' ' ' , | , . l . " ^ l , l ' í . l ' ' ' ' ; ' í ' . ' ' L ' ' l ; ' i ' . ' í l l . il l ; ILU. l lUg) . l J< i r l . /3Ü^, l l . l I l ; lP ] ; l l ] ; lK ; l I ] ; l l l ; l l l o sZo\ .cg

az angelorum szóval kezdóclik, tel.iát 1atin nyelr,ű vo1t,

. , A p r t (d i k í c i ó k i ad l i s l i t ] d . S z l r - . ( r l l 1E9 i . 579_5EO.,. Ez Lrtílbbiakrtil sajrlos ruirr.1e ddlg tllég tlctll kt<sziilt Iuegbízha-

tt i fénr 'kép. íg\, leírísukat cs.rk Z ' lchcr 13( lJ-as lcvel t .bíj l i7(a-

dínl ia l t :r trsítő. ) .) . i , .1()11'r . +6l ] . | . lktrL.ot ' lch lcír- lísíbÚl 1t-t l l l .z-

g l ' , r ro1v,rsó[or l t , r , . I75-I76' l i (s \ ' izkc lcr l 'An.-1rÍs c ikkóbi j l lVIzr l . -

r . r . r ' r ' l t ) 81 , 3 i 1 ; i s n r c l j i i k .

99

T A N U I - N I A N Y O K

a többi bejegyzésről azonban sajnos még ennyit

sem tudni, s akár az is lehetséges, hogy magyarul

voltak. Egy másik, talán még az eIőzőnéI is fonto-

sabb, s az eddigi kutatás által még csak fel sem

Vetett kérdés, hogy vajon az összeillesztett S<la.

gob ó1 eIő áIIó o1da1töredék ö s szei11eszth ető _ e a T őre -

díkbal oldalán megmaradt csíkon látható betííkkel,

azaz hogy a Szalagok és a TőredÍk szétvágásuk előtt

vajon egységes egészet alkotott-e. Mindezekről a ké_

sőbbiekben még részletesen is szó \esz, ámmielótt a

kérdés vizsgálatához kezdenénk, a probléma jobb

megértéséhez Ír.eg kell ismernünk az emlékek és

kutatásuk eddisi történetét.

A Königsbergi Töredék

kutatástörténete

A két tagból á11ó emlékcsoPoftból az űgl s{lánok

kezdetű' Töredík vált elsőként ismertté. 186]-ban

Franz Hipler königsbergi káplán fedezte fel, hogy

az akkor mégaz őrzőkődex elején található Perga_menlapon íurcsa nyelven írott szöveg látható. Egye-

sek szerint a klplln meg volt győződve arról, hogy

ismeretlen nyelvet fedezett fel, ezért haladéktala-

rru\ éttesítette fe\fed,ezéséró\ akönyr'tít akkorl ve.

zető1ét,Julius Zachert, aki minden kovet megmoz-

gatott a szöveg nyelvének azonosítására, mígnem

r86 ].ban e\érte azaltenburgi Johann Gabelentzet,

a finnugor nyelvek professzorát, aki megállapította:

' ] ToLoy Ferenc , Bur lapes t i S4mle ,18(186]) , Dg r )o .Totc ly és

a königsbergi kör-ryvtírr 1eve1ezését ld. HEINr.prN István, ,4

Kőni2sbergi Tőndík Jelfeth4si}e1 Akadémiai Ertesítő, 2z ( 19 I 1),

156-16).'+Az erről szóló levelezést ld. az MTA Körryvtára Kézirattárá-

b r n Ms 5 / 5 /D s z i r r r o n .' ' A levelezés kiadását ld. Szrr 'v t894'

a töredék szövege magyarul íródott. Erről még

ugyanezen évben értesítették a Magyar Akadémia

akkori tjtkárát, Toldy Ferencet, aki a levélben ka-

pott másolat alapján elsőként ado'tt hírc az emlék-

tőI, s nevezte eI azt Königsbergi Taredíknek,,) t879-

b en a N1 eh, eml íkt ár kiadója. Vol f G yö rgy fo glalkozo tt(ljra az emlékkel' Volf a Töredíket és őrzőkönyvét

Bécsbe kérecte, s ott készíttetteazelső fotót (hélio-

gravure-t) is a Töredíkrő|.,a Ezután a nyelvemlék

hosszú id&e feledésbe merült, s csak t894-ben,

az Akadémia akkori elnöke, Szily KáImán Zolnai

Gyu\aN1ekemlíkeink a kön1vrylomtatás koráig című, ak-

kor készülő műve kapcsán vetette fel űjta aTilrefuk

problémáját' Szily ekkor hivatalos levélben fordult

Paul Schwenkéhez, a Königsbergi Egyetemi Könp-

tár akkori lgazgatőjához, s további információkat

kért a TóredékrőI, mire Schwenke részletesen leírta

neki mindazt, amit a T ör e dík őr zőkőny v érő1 tudott,

s megemlítette, hogy a kötet gerincén további ma-

gyar szöveget tartalmazó csíkok látszanak.'. Szily

ekkor sürgetó levélben kérte Schwenkét a csíkok

kiáztatására. s a kötés felfejtésére. Ennek eredmé-

nyeképpen a kötet gerincérőItovábbi öt pergamen-

csík került elő, melyek kozal négy, mai nevükön a

S<gtlagok, magyar szöveget, egy ötödik pedig egyik

felén a\ig olvasható \atin töted'ékeket tatta\mazott.16

Sajnos ez gtőbbit a korabeli kutatás, a könyvtáb-

1 ákb ó 1 ki fe j t e t t c öbb i, állít őIag gr amm at ika i 1eIlegűszöv e g eket tar n|maző latin kódextöredékekkel

együtt'7 nem találm érdekesnek, így azok teljesen

' ( .Az otödik sza1agról Nagy Gyula (Nlcv 1895, 23) megjegy.

zi: ,,egyik olda1a üres, násik oldalán, a rnir.rt a ber-rrre még

krvehető egy.két szó vagy szótag elárulja, lat in szöveg volt;

ezze| tehát. nincs l-t-tit fog1a1kozr.unk''.'7A kötésból kiernelt többi töredékról l1rsd Schwenke levelét

(SZILY 189'í, +ot), aki szerint a konyvkötő,,a fatábla ( látha.

tóan tölgy) burkolás/rl-roz l'rrás kéztratok (gran-rmatika meg

ilyesni) töredékeit is fe11raszr-rálta,, (,,verwarldte zur Beklebung

der Holzdeckel /at-rscheirrend E'ichenl'rolz/ Stűcke aus anderen

Har-rdschrif ter-r /Gr;rtnrnati scl-res u. clrgl'/. ") .

TirH PÉrEnA Kőnigsber3i Töredík ís S4tIagjai űjabb vi42álata

elkallódtak, a S4Llagok azonbannnagy aÍ kutatás látót,er éb e.

Anégy szalagot még ugyanebbenazévben Buda-

Pestre hozták, s itt megvizsgálták, összeillesztették,s nem sokkal e;zutár' többször is publikálták. Elő-ször Nagy Gyula,'8 majd Szilády Áro., foglalkozottvelük,'9 s később visszakerültek Konigsbergbe' Szi-ládynak sikerült le is fénykép eztetnie a Srykgok-at, sa felvétel színezett, ám sajnos alaposan retusált (amargókon látható latin (talán magyar?) szövegeketp éIdáuI telj e s en eltüntet ő) v áItozatát 1 8 9 5 -b en ko z-zé is tette, s eZ _ minden hibájával együtt _ mind-nnáigaS<glagoÁlegolvashatóbbf ényképénekszámít.zoMindemelle tt' S zilády nak kö szönhet 1ük a T ör e dék é sa S<gtlagok talán legteljesebb irodalmi-irodalomtörté-neti elemzés ét is'.,

SzlIády után a Töredék és a Srylagok szövege egyjdőte az érdeklődés kozéppontjába került, a legkt-lonbozőbb és legmerés zebb étte\mezési kísérletekjelentek meg, melyek elsósorban a szöveg vers Vagynem vers voltával, illetve egyes szöveghelyek iro-dalmi va gy ny e\v é s zeti ér te\n,ez és ével fo gl alko z tak,s szinte kétségbeesetten próbálták megtaláIni azemlék fe\téte\ezett latin eredetljét vagy párhuza-mait' nem túl sok sikerrel.'' SziIády mégpá|yadíjatiskttűzött', s komoly pénzjutalmat ajánlott eZ eset-leges latin íorrás feIfedezőjének.'r Sőc még ugyan-ebben az évbenaz emlékek szövegének áIta|akészí-tett latin fordítását ktilonbozó német és franciatudományos folyóiratoknak is megküldte, azzaI a

'8 Necy 1895.19 SZIúDY 1895.2oA fotó lr ibáiró l részletesen lásd: BeNró 198o, ]7-]B.2'SzrlÁov 1895.'. KaI'uÁR-NÉcygsv 1 895; KovEsrul 1908.,) Az errő| szóló felhívást ld. az MTAK Kézirattárában,.Ms

ro.o97.,4vö. RöÍnkche QuaxakchnJt, 10(1896), 95-96; Htstonschu Jabrbuch

der cörres-CeselkchaÍt, 17 (1896) , z) ); LI,t',-ídnire des chercheurs,)) (18e6), 214.

ekkor kerültek a felhívással, hogyha valamely kalfoldi kutató pár_huzamra bukkanna, jelezze neki.'a Sajnos az ered-rnényúI ma már nem sokat tudunk, s csak feItéte-Iezhetjúk, hogy számottevő el&e|épés e közlemé-nyek hatására sem történt, hisz ha valami újabbfo rrás előkerül, an őI S zilády min den bizo nny a| hír tadott volna.

Mindekozben az ernléket és őrzőkődexét azAkadémia és a Nemzeti Múzeum többször is meg-prőbáItapénzétt vagy csereként megszereznt, ám aKönigsbergi E,gyetemi Könyvtár minden esetbenolyan magas árat szabott, melyet a magyaÍ fél nemtudott teljesíteni, így anye|vemlék és ,,tartozékai,,továbbra is Königsbergben maradtak,,5 A magyarkutatás történetében utoljára talán JakubovichEmilnek nyílott lehetősége arra, hogy a Töredíketés a S4Llagokat, valamint azok őrzőkőnyvét szemé-lyesen is megvizsgálhassa. Jakubovich 19]o-banBerlinbe kérette, rnegvizsgáIta és lefotőztatta a ma-gyar szövegeket, és számos lapot az őrzőkódexbőIis' Mindazq amit ma az őrzőkődexrőI és a Sgtlagok-ró1 tudunk, az ő leftásáből és jegyzeteiből ismer-jük.,6 Tőle tudjuk, hogy a konyvtár az őrzőkődexettovábbra is eredeti jelzetén,Ms I194-es számon,míg a belőle kiemelt TöredíketMs IL94a számonktllon dobozban, a S4tlagokat pedig - s ezt rnár egyazőta előkertilt königsbergi leltárkönyvben olvas-hatjukz7 - a könyvtár legnagyobb értékeit és ktilon-legességeit bemutató áI|andó kiállításon, az {tn'S chausammlungban őr izték üveglapok közé tév e,

25Yö. Az 1895-os kísérletról ld' MKSz, 3 (t895), z86-287; azújabb, t9oo-ban történt próbálkozásról ld. az OSZK krono-Iógiáját (tortenet'oszk.h u/hrml/ma gyarl.,./rov id-kror-rologia

, _honlapra_1.pd), zO.'uJakubovich 19]o-ban Berlinben készített jegyzetet' az MTA

Könyvtárának K ézirattárában találhatók Ms 40 20/3z3 számon.27 Kiadását ld. DÉcsv Gyula, Zur Ceschtchn dtr Königsberger ungaristl,:en

Spra chdenknlilE Ural-Altaische ]ahrbücl-rer, 3 o-3 I (I9 5 g) . 5 )'6 1.

T A N U t , N l A N Y O K

A II. világháború' során a szovjet bombázások

előla Königsbergi Egyetemi Könyvtár anyagát kű-

Ianbaző helyi, német, lengyel és litván gyűjtemé_nyekbe hurcolták, s ennek során a nyelvenrlékek_

nek jó időre nyoma veszett'2E Csak t98 ] _ban érke-

Zett a hír' hogy állítólag a lengyelországi Torui

egyetemének könyvtárában vannak, ttt azonban az

1984-ben odautazó Mzkelety András csak aTöre-

díket taláka, a S4Llagoknak és az őrzőkődexnek egy-

előre nyoma veszett.2g A königsbergt gyűjteményrekonstruálá sán fáradozó német kutatók szerint a

königsbergi könyvtár anyagának jelentős részeike-

rültek Litvárriába, és Németországba,ro e gyiijte_mények azonban megkeresésemre levélben je\ez_

ték, hogy sem a S4LlagoÁ, sem az őrzőkődex n1ncs a

náIuk őrzőtt anyagban'r' A legújabb feltárások sze-

rirrt jelentős königsbergi állomány kerülhetett a

moszkvai Központi Álhmi Levéltárba' ám ezek f eI-

tárása csak nemrégiben kezdődött e1,), ezért talán

még reménykedhetünk, hogy valamelylk orosz gyűj-teményből akár a S4Llagok, akár az őrzőkódex egy_

szer nrég megkerülhet'

A KTSz_re vonatkozó kutatások legalapvetőbb

problémáját tehát az jelenti, hogy az emlék jelentős

része, azaz nraguk a S<glagok, illetve teljes kontextusa

az őtzőkődex. annak kötése és a további töredékek

rs A kőnigsbergi gyűjteménvek l.r;íború r.rtár-ri törtérretéről ld. RalfG. PÁsr.r:n, Dlr Ha ndschiJtutsanunlungn der Staats- nld LJ tilvcrsLtiits-bibliothek, du. Stadtbtbliothek uil des Stadtsarrbtvs Köntgsbug. Mít ilnentL xktt r s 4r m i t t il al t u'l i rh m B r bl i o th e k sge s ch i ch t t de r S t a dt u n d A nh iingut: Axel E. W,.,nr.n (Hg.), Kanrgsl'erger BtLch- und Bibliotheks-gesthichtc. Kölrr u.a', 2oo't, 189 2,t9.

.9VIzrlrlty Ar-rdrás, A Könígsbergt Töredík új lelőhe\e, MKSz,1oo ( 198 ' r ) , ) ) o - ) ) 1 .

.. 'A legutóbbi cs lcgtcljc"cbb lelőhelyl istát ld. Ralf G' Pi(sr 'r 'rr,Zun HandsrhriJtnbrtartd drr ehnnaligen Staats- und LJníl;ersitiits-bibliotbtk Kőntgsbu3. Quellenrtpntoritlm und ruues Standortl,:r4rchnts,Scriprorrum, 6 1(2oo7), 198 2.17.

r 'A königsbergi ál lon-rár-ryrészeket őrző Vi lr-r iusi AkadénriaiKörryvtár részérőI Rirr-ra Clcer-rie erősítette n.reg, hogy ."'.

"

nem állnak többé a kutatás rendelkezésére, sőt az js

lehetséges, lrogy végérvényesen elpuszt ultak, Igy a S ak.

3oÁ vonatkozásában a SzIIády-féIe szánros Pontadan-ságot, és utólagos belemagyaráZásttaralmaző 19. szá-

zadi fotókra, illetve Jakubovich Emil hagyatékában

mlálható bizonytalan ercdetű',s nagyon rossz minősé-

gű', árnazőtais sokszor kőzzétett fotókra kell l'ragyat-

koznunk. Míg a kontextus, aZaZ az őrzőkődex. illeme

a töredékek ebben elfoglalt helye mirrdez idáig csu.

pán mások, Julius Zacheq Paul Schwenke és Jakubovichleírásaiból volt ismeretes' Mirrdez természetesen ala-

Posan megnehezítette a szöveg Pontos olvasatát és

értelmezését is, így számos vitatott olvasat és értel-

mezés esetében még mindig a L9' századi megoldá_

sokra vagyunk kérrytelenek hagyatkozni.

A KTSz szövege

Annyi azonban ennek ellenére is bizonyos, hogy a

töredékeken megőruött' szöveg egy narratíVa töre-

déke, melynek kozéppontjában Mária á11' Az elbe-

szélés szemmel láthatóan történeti rendben halad_

va beszéli el Krisztus születésének körülményeit: a

Szglagok előlapján Gábriel angyal kiválasztásáró1

hallunk, akit Isten Názáretbe küld, s ekkor - a 54z'

S4Lla1ok, sen az őrzőkódex nincs birtokukban (2oo5. ápr: t5'és 19. levél)' A körr igsbergi kőr-ryvt:ír okleveles ar.ryagác órzóbe rlit-ri Gel.reille s Staatsarchil', ar.r-re\'e gyebek rnellett a Königs-bergi Lati l-r_Magyar Szójegyzéket is őrzi, 2oo5' ápri l is 6-ánközö l te, hogy az emlékek nincsenek az ál lomínyukban (vö.Bernhart ]áhnlg 2/82/o5e-7.1 sz. levelét)'

'. Az oroszorszigi kucatásokról 1d. Regrna D. Sc:HInrrlgn, Har-rs.

Joclrer-r ScHtru,u\, Anorbarhtr HandsrhriJtar it't Moskau : RudolfBÉxrzrxcgn, Ulricl.r_Dieter or'r'Irz (Hg.), Fatd Libcllarron. FsFl.anlosef Pmstl. Göpprrrgen, 1999, 239-261, i11. Harrs ]ochcrrScsler"'t.n, Regina D. ScHmt'st{ , Norddeurcchc HandschriJten in Moskatr: Peter ]örg BncrEn (Hg.'), Sa'iniunl Berolinutst, Tilo Brandk 4lnt65, Ceburtstag, (Beitráge :r ':s der Staatsbrbl iothek zu Berl inPreuBischer Krlturbesitz 1O), Bd. I, Berl in, 2OOO, ,t86 -+98.

l a3ok e|ől.apj ának t ö re d é ke s al s ó ré s zén - t a|áljuk azAnglali Üdl,aflet |eítását,A történet a S7glagokhátol-dalán - Szilády rekonstrukciőja szerint - Rómá-ban folytatódik tovább, ahol egy jósnő beszél Is-ten, a keraluc kerálának s<nt, aran) oltáráről, azazMá-riáróI, aki egy látomásban (lótotiiben) minc gyerme-két ölében tartó sz(izjelent meg neki,E'zutánarró|hallunk, hogy valaki felkeresi a jász|at, s bepólyálvaott látja a kisdedet, amin az t;rdagak '<g",1,ila,k,Ezután következik aTöredíkhíres leírása , me7y sze-ílnt v alaklk úg s (l án ok, ho gy m é g s oha Q il ág k e a! etüt -tiilJugva) olyan nem történt, hogy szűzgyermeketszüljön, s mégis sz(iz marudjon, s ezze\ a szövegvéget ís ér.. .

E nagyjábőI világos narfatíV struktúra ellenére aszöveg tartalmi és irodalmi vonatkozásai terén ta-lán még az olvasatok és a datálás kapcsán tapaszta|tp roblémáknál i s nagyob b a bizony talans ág. S zilády1895-ben még prédikációnak, legendának' ,,egy XrVszázadt magyar vagy magyar-latin Mariale töredéke-inek,' tartotta a szöveget.ra Később azonban sokanvoltak, akik - a szöveg ritmikus jellegzetességeimiatt - költeményként értelme zték, és szekvenci-ának, karácsonyi népéneknek tartották,r5 sőt akadtolyan is, akt aTöredíkben azelső magyar nye|vű drá-

rrAz emlék szövegét többször is kiadták és újraolvasták, e1ószörNagy Gyu1a (Necv 1895), majd Szilády Árorr 1Szlúov 1895,5 7 5 -5 77), ezután Horváth Cyri11 (HorrvÁr H C. r9z 1, 5 8_7 5),később Jakubovich ('Ó-magar oluasőkön1v, 173-192).A II. VikÁ-háború után B. L&ínczy Éua adta ki a szöveget iB. LŐ*'.,,19 5 3, I 5 - 17 ), nlqd Bárczí Géza (BÁnczr r qoZ, qö) ; MoI'NÁn-SMoN 1 977, J ) - j J, v égíi| 1 9 Bo-ban Benkó l-oránd 1BeNró r 9 8o,49-52) , akir-rek kiadása és olvasata mindrnáig h".'nálatban uan.'o Sz tLqoy 1895, 5r : l .

]5 E1sóként talán Köveskuti Jenó (Kowsrurl 19o8), majd nyo-mában Koltay-Kastr-rer '[enó (.4 Kőnigsberyi rared& ídd*líealtK.60(195ó)' Bo-I37), aki szerint a szöveg egy hazaieredetúszekvencia, melyet fordító ja idehaza írt, de ,,iá,i.si tartózko-dása alatt javított bele szövegébe- . '. mi,-'de,-' bizonnyal egydal lamhoz való jobb sirnulás érdekében', ( i]6).

r6 Kardos Tibor sokat támadott, ám igen merész ,'..po.,tok,'.-rir-rt összeállított szöveggyújtenrényében (KenooiDovoron

TórH PÉrln: A KönQsbergi Tőredík ís S4tlagai újabb ui4ryálata

ma sorait látta,)6 Az uralkodó álláspont azonbanmégis inkább az, a\egtel,1esebben talán JakubovicháItal, az o-magar oluasókön1uben megíogal mazottnézet, amely visszatérve Szi|ádynak a szöveget alap-vetően prózaként értelmező e\képzeléséhez azemléket valamiféle félig-meddig Verses vagy inkábbegy Verses latin eredetit utánzőMfuia.éIetrqz ma-gyar váItozatának tekinti'r7 Jakubovich nyomán te-hát a szöveqet mindmáig inkább prőzai szöveg-ként tartják számon, s általában az egyébként igenhomályos,,traktátus', vagy,,elmélkedés', műfajábasorolják.r8 Pontos latin megfelelője mindeddig mégnem került eIő,bár gondolati, kiíejezésbeli párhu-zama elég sok ismeretes.

A szöveg forrásai

A KTS z magY aÍ szöv e géhe:z le gk ö zelebb á1Ió Iatinpárhuzamokra - mint ezt azóta is mindenki elis-meri - Szllády Áron bukkant, aki elsősorb an a S4L-lagok előIapján taláIhatő jelenetekhez, Gábriel el-küldésének' s az Angali Üaa4,t leírásához t.a|áltS-ZoroS szövegpárhuzamokat. A S 4Llagok hátIapjánálló Ara Coeli-elbesz é|ést, aSibylla Mária-látomását

1960, I,-8 I-82) a következőket írja: ,,az újfajm drámai költé-'zethez kapcsolódik a Königsbergi Toredék is ... a kozépkoridrámai szövegekné1 szokásos udixito, .dixerunt' bevezetésselteljesen színszer(ten '.. egy kórusban elmondott drámar szö.veg,,, amelyhez Kardos a Io_71, századi ordo Rachelk címen

.-].1':.. liturgikus játékban talál párhuzamot (8r).r7Jakubovich ('Ó--og,, okasokan1,, 1929, 1so-j8í) szerint ,,ta-gadhatatlan,' hogy találunk ritmikusan 1üktetó,'.,......l., .gy-mással rímelő végződésű, sőt alliteratiós sorokat is. Az emlék

1zövegének nagyobb része azonban kötetlen alakban, ptózában

folyik, s csak a legnagyobb erószakkal, holmi másolásbeli szö-vegrontások és betoldások önkényes felvetéséve1 sikerült ütemekés verstani szabályok kőzé szorítani, ' . Nem lehetetlen azonban,hogy az emlék mir-rdez ideig ismeretlen latin eredetije volt egé-szében vagy egyes részleteiben verses' s a magyar fo,drta ..',-'"kritmusait utánozta, helyenként sikeresen,,.

)3 Kődexek, 1985. 55. sz.

I ' , \ N L I N I , \ \ \ O K

betrrutató részletet csr-rpárr azonosította.r., Míg a

f örtde.kerl t .r lí lIr"rró ' , , t ig s4latrck' ' kczderű szövcgcr

egy a SzűzM:iria és Krisztus gye rn.rekségét berrruta_

tó apokrif /akab prőtoeuangíliumában, illene arrnak kö-

zépkori latir'r változatábar'r, a Máténak tulajdonított

gyern'rekség_evangé1ir-rnrbarr szerep1ő rész1ettcl hoz_

ta összefiiggésbe, A Szilírdy által idézett szövegl'rely

szerit.rt ;r Krisztr-rs születésénél segédkező két bába

egyike a sztilés láttán így kiált fel: ,,Ilyet r-rrég nem

lrallottat-r-r, de elképzelni senr tudtanr, hogy valaki_

nek tele legyen tejjel a tnelle, S egy megszületett

fiúgyerrr'rek tanúsítsa, l-rogy ar'rya az, ;rki szűz.,,

Sz(izen fogant, sz(tzen szült és szűz rnaradt]''+..

ErrőI u apokriIp;irl.ruzan'rró1 később még rész-

letesen is lesz szó, előtte azonbar' érdernes alapo_

sabban rrregvizsgílnunk a Szilády á|tal' az Angyali

Úh,atet jelenetéhez talált párhuzamokat. Ez a jcle-

net ugyanis Gábrrel elküldésér'rek, rlletve az Atya

b'ozzá intézett szavainak leírása - nenl szercpcl az

apokrif iratokbar'r, Sziládyrr.rk nenr is az apokriÍ.ek-

ben, hanetn kiilorrboző kozépkori prédikációkbarr

s ikertilt a n're gfelelő párlruzarrrokra rátalálrria. G áb_

riel elkiildésének egy rger'r érdekes leír"ását. mely-

bcIr l S4lagok szövcgólrcz |r lsonló.t ' l - .rz Atyl

n.rondja ki és adja Gábriel szá1ába zlzAvMariát,Ii_

lnesvári Pelbárt (t t5o+) egyik egyébként rryclv-

erilékeinkber.r nagyarul is fenrrmaradt - beszédé-

bcrr fedczrc fel. Ugy.rnezen jelerret egy rnásik válto--^.{-.. . r .^.,.1- /, , , , , .Lí1LdLd d LLéLILqur',,,". Magyarországorr rs jó1 isrnert

szerzőjének,Jacobus de Voraginér'rek (t t zl 8) egyikMáriáról szóló prédikációjában bukkant rá, r.rríg egymásik hasonló elbeszélést egy 15. századi olasz fe-rencesJ Bernardo di Bustr (l ts r]) egyik karácsonyibeszédéber'r fedezetc fel.

A Sz,rL-,lt;clt. r't -ÓI-,rt,],r

Ú r . i : ' t . ' . t r I v ] s zoh I k i ]l c I t l c ' . ó r l s z c r e t c t I i h ] t ' t rsLr lg.rn . lLr i lc n ct-tcrsc!t t tn

I r ' i I s c l h c s s c , r r - r go1 1u ] c t . o ccorar ,h l r] m.tr c lc

nrLr lh ls Is.r] [nrct-ur].-cncccg lct] mcgc i( ' rur jc l n,rz.r t i ' t

I v ] a r ' r s l t u r cgc 1 , : l h c s s c l hu l

ru.ruLr ln l szcLtz l , ' , i t . t toc

! ] ' r c a .h l n r I k i r ] ' r l rn roqzo tbc l c I u l ] r ' tme . l a t r a

.1 l ic l hcLr ar un agl .c ! . - t r l

. r ra. l . r t ia Trrnau ( i rbr i lc l ] cs

cL r ( - f s cgcn r I t ] c v i s c l l c . 1 . . .

kcn1,,c ' .crc Ike1 ra latLr l

vstcr-rsc i g] n.:c ' rn i . rhtrz

la l ngolLrcnoc :rsLrn Ir ] hLrz

. . . cLrr ' tsc{Lur htrz I i l r r . ' J

ru 'cgc.1 [r ,r , : t . r tccnec I cgct

lnr l ege tLrnc. l . . . Joscpr-rt-ci cuL r s c ! r t r z l c z t ' ; r s zo ,o l

i . l u z l c q . . .

lrt otr s L)r. \'otui;lxt

Conc i onan t c i g i t u r Deo

nr ir ' . rnrtrr scc lcs, throni

stupci l f , ac c l iYrnus s i let

c\erc i rLrs. Vade, inquit ,

Gabr ie l et aethereas sedes

rumpe et consi l ium

nostrum defer Mariae, haec

incolit parva Nazareth

moen i a . t '

Tnrrsr' '(rr.r Pr,r.n,irtr

, , . . . locrrtus r-st ac l( i r r b r i c l c r u hacc c t s i n r i l i a

rcrb 'r: Lcgatum ol locrter nos

nr i t tere a. l s f .onsanr . . . O

Gabr ic l , fLr cs rc l i . l i . loncus:

t l r i r r istct . crqo cÍl jc i to

tcrr ib i l is sacranrent i . Ac l

rec lu is i t ioncnr ct rant is Ac l . r t-

a mcis delrco . lcsccndcrc

scdibus: l . r t i : r 'e rrurem volcr

,rr . r .nes c.r , ' lcst i :s v i r tLrt . -s: t ib i

so| pando sccretum. Acl

v i rq ir-rcr .n Nlar i ; rrn pcr{e . . .

voc i:n q ludiosae proclar la

d i cens : Ave g ra t i a p l ena . . .

vade et iussa perf ice:

aethereas rumpe sedes. ' '

Br ,rrNrttLr:o Dr l lLrsI r

Procedat ergo nostrae

nunt ius maiestat is . ' t

lobot cr aninr. t t .n v i rg in is

rps l tnr sr-rb lrnrando novcr

s l l t rr l t t ionis nrL l l l r - f c . Vocetur

ergo Gabr ie l et ipse

nunt ius tant i myster i i

ex istat . TLnc dix i t i l l i : \ ' ic1es( laL.r ie l r l lan-r v i rq inenr ctc.

Curre iglurytloj! nq4!!4

i l l i r r , ' s t r L r r r 1 ' 1 , r , ' i r r r r r r . r t r r n . i , r

e i T i ' r r-r i t . r t rs consi l ium. t '

A Szil:ídy által talált párhr-rzarnok több szern_

Pontból is jeler'rtősek. Egyrószr scgírenek a nyelv_errrlék rrél'rány igerr nchezerl érchcró kifc1czésének

irrterpre t;iciójában, így például a Jacoburs de Voragrne-idézet segítségével érthetjük n'reg, n-rit is jeler'rt a szö_veg menn1eknek egít mege twrje klfe1ezése, tnely Sztlády

szerirrt a latin ,,az éteri hajlékokat törd át,' (atthereassedes rumpe) fordLrlatár.rak magyar nregfelelője.++ Más_részt szerkezeti szer-r.rpor.rtbó1 is jelentősek, l'riszenegyedt1 a Pelbárt_félc párlruzarnban találkozunk

azzaI a 1.notívllrnn.ra1, l'rogy Il1JgJ aZ At;'a adja Gáb-riel szájába az Údlay'így szövegét. Míg a Bernardrno

di BLrstinál talált párhuzam, anrely az a1kalrlas kö-vet kijelö1ésének dilerrrmájáróI szőI, azt segít n.reg_érrcr-ri, rniórt v;rrl a S4alagok előlapján a szöveg har-rrradik személyben (.ki lígyen ín hiű s4rető s1ulgám, kinlennytknek egít mqe tiirje . .. Stb).+5

A pár l r t r z l rnokkn l k . rpcso l . t rb ' rn l zor rban tnírSzilády szánlára is teljeserr vrlágos volt, l-rogy azoksernrniképp rrerrr lelretnek a nragyar szöveg közvetlen

TtirH I)r, r t.n: '4 Körll3sóa-4 i Törtdík ís S4alnq1di újnbb vi42álata

forrásai. Nenrcsak azért, tlert Pontosan netn cgyez-r-rek vele, hisz egy esetleges parafrazeáló fordír;is egy_általán nern idegerr korai szövegernlékeir'rktől, hanen.lsokkal inkább azért, mett az jdézett' szövegek, rnindPelbárt, rlind Busti - s l'ia elfogadjuk Berrkőr'rek aszöveg 12oo körüli nyelvállapotára vor-ratkozó á11ás_

Pontját - lnég )acobus de Voragine esetében is, túlkésőiek a1'rhoz, l.iogy közvetlen forrásul szolgálhassa-nak a rnagyar szöveg írója számára. Szilády tehát azzala feltcvéssel élt, hogy a kozépkorban léteznie kellettegy nagyszabású, ám n'rára már elveszett Márialegen_

dának, amelyből ezek a szövegek csupár-r idézrrek, s

,,ennek [a legendárrak] egyik, aligha verses larin szö-vege volt az. arrrely után a königsbergi töredék magyarszövege - úgy látszik - szintén örrí1ó felfogással ké-szült,''+(. A kérdéses nagylegenda azonban a Sziládyáltalfeltételezett formábarr rr'rindeddig még nem ke_rült eló, ám a feltételezés, nriszerint a felvetett pírhu-zarnok esetéber.r PuSZtán idézetekről varr szó, rnint .rzalábbiakban lámi fogj uk, l'relyesr'rek bizonyr-rlt.

" ' S z i l - (D r ' 1 . S95 , 569 -570 .' ' . ,Ps1udo'hI, i títt ,an[:í líunn\ l] .1}o1lókJ.Íbrdít; isa (Apokr iJ i rntok.()so '

dás l la lgí l iwtnk,I3; l . . T ö losz. 1996. 5.\ .) Vő. Sz lr ' l r l l 1E95. 57.t .r' Szil;ídv ,t sziir'cqck lclijhe lr,.(t rt;l.lszcritrt lrcrll edjl 1llcg POlltO-

satr. :ítll a jclcrl it1Liztt liltchctőlcg Jacobtrs dc Voragir-re Marfulrr.ílllű llrűr'ér-rck l.z An.qya|i (Idl,o{tttt leírtj részébííl sz:írIllazik. sIlt.tgt'ltrtt1 a követkczóképp llangzik: ..Míg Isttr.r tanlicsot tart. ascregck cso.1lí lkozt lak. , l t t ró l r rrsok líI l lu l r lak, s az egész rsteniscrcg hallg.lt. Mirc llz Ur Mcnj' Gíbriel _ nrol'rc1ja s tiircl ítaz éteri hajlt{kok.tr. s t't.gzt<siil-tket vrc{d hírii1 jVIliriín:rk. ott é1 őIerlt alÍzarl.an, N:íz:írerrlck v;íroslíban',. Vii. SzIr-'rrly 1895, 56.+.Pelb:írr és il tll:lg\,Jr kódcxck ilsszefiiqgést1ről 1:ísc1: SzIlo,tl, Áror-r,Tinttsvári Ptlbfu ílat ís nwnkáí, Bp'. Franklir.r Társulat, 18E0, (l1 (l2.

ill. 9 ] 1 ] ]. l.lrl;ullitlt Hottl'írn C',,,' r]II, Th ntsvá,i lllbált ís bts4t du' By..'1 8 8 9 , l 7 J E .

r" A sz i l r 'cg r l la!t ' : t r . t t l a.I . ihanyi Kódrx (Kat. sz. . l3) n laqt ' . r r r 'cr:z iójában - a kilvetkcz(íkt-p;l Ilarrgzik: S 4iksíg nti níkn& köytt iit borsnJ tanun|< a1ttti 1tps,ösorll}ai. O, (],íbrkl, tr l,a$, ult a|kobntts' A1ín titkotnndk

agrt líg ndójd, ís hnnr cljáró1a. A 1tíllőlygti Adtítttnak m11kn'rsísíl'c s4íksíea4ín s3kr.tlúő| lcs4dllaltollt, dIaron ptdig 11 titkon trmúm fiind 11<]]tt11l]'ytitd l ,drtó l , t1t i tkot sak níköd akar, ,n kí1t l tn l tn öm . , , ( , .T ihdnyi-rodu,

1l.yclve rlrlékt:ír 6, 1z 1.) . A tll:rgt''lr szijl'cg Il1ögótt ;lzo]] b:]n, I1l1lltSz iI ' rdt ' k i r l rut . l r t . l . I .c lb. i l r lat l r r prédikíc ió j l húzódik (St i l l , t rítt t t t

Corolnt Btnfu Mariu ||iryinis ]. VI. II1. 2.i. ld. llindcrról részlete's c r - r S z rnn t ' 1895 , 562 -561 .

+r Rosariun Scnnolnnt: Scrrll. I. .le Atltrut-tc' N., ahol az At1'lr a kőr'ctkező szavakkal 1orc l t . l a r l lc t l t l \e i s . . rcgcklrcz: , ,Fgt ' 'z i i l i ; r tcnr lc .gyerr az íí egvsziilöttc, s e Szerltlélck lcgvetl vélc és llregterlrrékenyítője. Indtrljon hít Íilségiirlk kől'etc. s készítse cló a szíizrlcklclkét, s lz |idr'iizlés új móclj;íval etlli:ljc azt Íil. Hír.jlítok h:ít(]:íbrielt. s ó lcgterl a titokrrak szolglíja. }:kkor azt;í:l lgl'szólrhozz;í: L:ítocl.e C:íbriel c sz.tizct ... Siess ll;ít g}/ors:u], vic]t'] híriilrréki végzésiir.rkct, vicld híriil ntlkr a Hárorllság rcrrdelósct ...

+ + S z I t . i t l t ' 1 8 9 5 , 5 ó 5 .+'Vö . r l l i r rc lerrő1 Sz i l lídv 1cjregctósc i t (SzII- , ' r r lv 1895. 5ó+ 566).r . . SzIrÁt ly 1E95. 56.1.

I . \ \ L i l _ \ t , \ N \ o l .

A források forrásai

Ha ugyanis közelebbr:őlr.negvizsg;íljuk a Szilády á1-

ta1 talált kozépkori prédikációk szövegét, egy fon-

tos filisrlerést tehetr.irrk. Grrresvári Pelbárt elóbb

cnrlítctt pródikíció1.íb.rr i ugyanis - attr i l r t crre egyób-

ként Szilády is felhívja a figyelrrret - az Atya és Gáb_

riel ferrt kozolt dialógusának bevezetésekéPPen meg-

1eg1,zt,hogy az itt köverkező rószle rcr S,.,''t Ágo,tor,

prédikációjábőI tdézl' A Pelbárt által forráskér-rt idé_

zett prédikácrót sikerült is azonosítanoffIJ S valóban

egy patrisztikus, jóllehet nern Ágost ontőI származő

ször,egről, lrarrern egy eredetileg görögü1 íródott, s a

kéziratokbarr Ararryszájú Szent Jánosnak tulajdoní_

tott l-ror.rrília korai, nrár a Io' századi liturgikus o1-

vastl;ínyok között előforduló latin fordításáról van

sző.+7 Szllády többi párhlrzamárrak vizsgálatával

ttgy;u1crre .rz erednrényre jutottan, s világossá vált,

hogy az elbeszélő jellegű részletek valóban idézetek,

de nem vagy inkább valószínúleg nern'az elve-

szett nagy Mária-legendából, hanen'r a Pelbárt által

átvett sz öveghez hasor 'r ló korábbi, patr iszt ikr-rshomíliákból származnak. Jacobus de Voragine pél.

dául egy 6, századt, feltel.ietőle g afrikai eredetú, S zentí t 1 . íAgostonnak tulajdonított latin horníliából emel át

egy részletet'', Míg a ferences Bernardino di Bustl

egy n.rásik ferences szerző,Ubertino da Casale 1] 10-

re datált Krisztus-életrajzának az Anglali Üd,aflu"t

Ieírő részletét használja fe1,+9 Ubertrno naga azon-

ban mint ezt szövegének néhárry kifejezése és jel-

Iemző fordulata elárulja - szintén horrríliák, n'régpe-

dig éppen e két fent en'rlített patrisztikus holr.rílla

nyort'rán halad, r'rrelyek - rlirrt czt éPP Ubertirro és

vele együtt számos rnás kései szöveg bizonyítja

nagy 1ratást gyakorolt a későbbi száztldokmisztikus

és l'ron'riletikus irodalnrára egyaránt.5.,

l.-rt.ctrrr.ls L)l \/otr,ri ;txt,

l )s .- . tLrt tL s i l \Lrs

( lor-rc ionantc L)eo mi r:rntrrr se. lcs,

t t r l l \ ( . t ] l l l ] l U I ' l i . . . P ' t I r r \ i Í . U ' ' ' i I ] \ t ' 1 t

votrs: \hc lc inqrr i r ( i , rbr ihc l , ct c. ' l t ' r j

r : lptLr nostro tustr Oi l nrpo, e the r i . rs

r l r r lpc sedts at!L lc ant ic ' l r runr f)crs lccr-r l l lV l r tr i , t t ' r ' i rg in i nostrae consi l i tun

t l , r . H . r i ; i r r c , ' l i t p , r l r , r r r , ' , n i . r

Nuz r r r c rh . ( PLS I \ { 1991 . )

Tr,rrusr.(nr Pr,ru,irtrPs.-JoH,r:r,s Cr rr{r'sos-rorrus

O ar.-hange le nrir-rister tre r.nendi e t

arcani esto nrvster i i . . . Ad rcc l rr i rcndun-r

Acla l rr qui erfe\ 'eÍJt l l l t . is cot l l l l lot t ts

Il-list'r:rtioni bus, desccllc1c're }rÍoPer.o . . .

ml 'stcr iun.r hoc cunctas v i r tutes

coclcstcs latcre cr ,rp io, guo.1 t ib i so l i

cor-r f ido. Mde iq i tur . td M;rrtanr

r, i rg i r-ren-r . . . pr imamque ips i gauclr iyoccr.n cr-runti.r.

'Iu iilud Ave Nlrrri:r ctc.

d icrto. ( l )C 5tt , 7r12. ' ,

Br,nN.'rnLrrxo L)r BrrsrrU gt,tt-rtNo Lr,r C,rs,rt-1,

Proct-d:rt c rgo llos trar- n Llllt I Ll s n];lr-st:rtr s

ct rolrorct ani n-r;rr-r vi rgr r-ri s. \'occt r-r r

erqo Ciabr ie l qui est fort i tudo Dci ad

quen r Pa t t - r : Au . l i , ( l ab r i e I . . . quae t i b i

inrponuntur. V ir lcs, rnc l tr i t , i l l ; rnr

v irg incnr . . . Fcst ina, ecc,: ler ,r .

progredere et cLLrÍe citc.l. Ilrttlcia eidelll

n u s t | u n r b c r r e 1 . l . 1 ; 1 1 r r n r . r r t r r r c i , r . r

J i t i r r r r , r r i ' c , ' n . i l i u r n . A r b o r r i r . r .

c r L r c l l l \ . t c l . / . ,

+; I)C 5O' 7L)1 7L)6. A hol l lí1 iíró l részletesen ld. Tc iIrr Péter l

I)ranntiktts bomílid arró|,llo.qy ntikí1lprn kiildtc tl Ist,:n CáLlrxl algyalt

Már iáho:, K:rtckhílI l . 1/ I ( .2Oo7),74-86.rr l 'atro logidt I ,atínac St4lpkntntnn,IY. 199]_1996. A honíl láró l lc j .

C'lnt'Ls ]'dn'tstim I'uLtdrytgrnphoruttt Múií Ant 1,4, Tlrrrlhout, Brepols,

1990. 18] 1. sz. 1\ sz övcq egyébként a k özé1.kor i Maqyarorsz:í-gon is jc i l is l r lert lehctett . je lerr leg egv hazal prover-r icnc ií jú kéz-

i ra t l sl-lrcrctes. arnelybcn fcnnrnl radt, C yrrlaft-hérvli r: B j bli otec:r

Barthyar-rctu'r-r: R. I. 106, f}. l4rb l7r:'9 Ubert i r . ro da Casalc. Arborútat rrurtJ ixar, Venet i is . 1. l85. 1. cv i j i .

Ubcrt i r róró1 és I l - rű l 'éró l , i l lc tvc .rr l r rak c1;rt lí1ás:1ró l részletes

r.ii.:kozr.lt.isr l.] t '.l-. PI)TEST^. L]butin dt Casak' I)irtíonndtrc dt'_ '_.. ' - . ' '_ '_"ln Spn.intal ití, XVI ( 1994), ] 15.

' . ,Az utóélctról ld. a .1ó. jegvzetbcn

Mindezek alapjantehátűgy tűnik, hog;z az etrlék

mag;zar szövege mögött n em anrtylra azelveszett nag;z-legenda, sokkal inkább az egyházatyák homíliái, vagy

egy olyan szöveg ílhat, amely ezeknek egyfajta gyűj-teménye, mozaikja. U gyanezta benyomást erősíti egymásik, az eddigieknéItalánmég szorosabb latin szö-vegpárhuzam, amelyre nemrégiben sikerült rábukkan-

nom' s amely megoldást jelenthet afra a kérdésre, va-jon kik is ,,szólánok,, aTőredík e|ején,

A fonrorx

Ugy szólánok: világnak kezdetüitül fugva rohjtonk eZ nemlött vala, hugy szűz leán fiot szülhessen, szúzségnek tükeretisztán maradhassun, és nekünk hírünk benne ne lejessen.Tudiuk, látjuk ót szűz|eánnak, ki tilében tart csudálatus fiot|füriszte, musja, éteti, imleti, úgy, hugy anya szilüttét. De kilegyen neki atyja, ozut nem tudhotjuk.F'z ozIsten, mint ótesmerjük, kit szeplő nem illethet, mert ha Isten ó r-rüm volna,benne bínüt leilretnéjnk. Amen.

51Maximusról szinte alig tudni biztosac, kései életrajza szerintJt'rinó szentéletű püspöke vo1t, neve alatt több százlattnnye|vűhomília maradt fenn, melyeknek eredete még mindig nem tisz-tázott. Maximusról lásd: Hughes oliphant oto. The Readin3and Preaching of the Scriptures in the Worship oJ the Chrktian Church. lI:The Patrktic Age. Grand Rapids-Michigan, E,erdmans, 1pp8,340-3+4, i11. Boniface Ravsry, Tbe Sermons oJ St. Maximus oJTurin,New York, Newman, 1989, 1-11.

5'A homíliáról lásd Clavk Patristica Pseudepigraphorum Medii Aevi18, Tirrnhout: Brepols, 1990, nun'. 5791..

, ,,Mikor a1Ellensíylátta, hog lsten Fia milyen csodlík köagpetu jött világ-ra, íg gondolkodott, s s4rintem csodálko4,a így s{lhatott, oKi e4 akitudtom nílkt;l1ött ebbe a világba, Látom, hog asszgrytől s<ületett, de nemtudom, bonnan Jo24ú' Íme , itt áll an1ja, de hog kl a<atjt) a< nemtudbatom, A s<lllxíst látom, de nem tudom, ki s4iletut; s ami mQ na71obbímulatomra yan: a s{llís s1gkatlan mődja, hsdia sliletése után, a1anya

TórH PÉrEn: A Königsbergi Töredík ís S4tlagai űjabb lli14álata

Egy ismeretlen latin páthuzam

E'gy az 5. századra datá1t latin nyelvű' nagybojtihomíliában ugyanis' melyet a kéziratok nagyobb

ftsze egy Maximus nevű torinói püspöknek tulaj-

donít,5' a következő, szintén párbeszédes je|Iegű

ftszLettel találkozunk. 5 2

Az egyébként igen népszerű, a késóbbiekben

gyakran felhasznák és idézett prédikáciősa és a

Maxttt lus TnuntNgrsrs

Cum ergo videret inimicus Dei Filium ranra per miraculaprocreatumr volvebat secumr ut arbitroq atque admirans dicebat:

Quis est iste qui, nesciente me, hunc ingressus esr mundum?Novi quidem quia de femina natus esr, sed nescio undeconceptus. Astat ecce mateg sed patrem investigere nonpossum. Partum video, sed non agnosco nascentem: et quodstupori meo accrescit, inconsueta lege pariendi, etiam edíto filio,mater orsultat ut virgo. ... A saeculis nunquam mihi hoccontigit, ut quisquam nasceretur homo, et humani vitii nihilhaberet. Quae haec tam nova potensque generatio est? Interpeccatores et impios natus, mortali eriam de marre progressus,purgatíor cunctis nascentibus et ipso mihi coelo purior apparet.... Q"id agarn? quo me convertam? Fortiorem senrio; puto illumin regno meo ve11e regnare, ne forte Deus sit iste, quem nullumpotest maculare delictum. Sed si Deus esset quomodoindignitates partus feminei sustineret?5r(Homil ia in capite jeluni i - PL 57, )05-306)

s{<!ínt önende11k' , Világ kealetítől fogt,a soha i\en mí3 nem törtíntvlem, bog, ember sQlessík, s emberi bűn ne leglen benne' Micsoda űj íshatalmas syületís e{ Bűnősök és gonos<gk ka4n sa!]lxik, halandó an1átólszgnna<yk, s mégts tts4ább, mint bárme\ik űjs4ilött, s ragtogőbb, mintmaga a1ígbolt, , ,, Hová menjek? Merre Jordul1ak? Ér4m, hog erősebbnálam, s a4 his<ffi, ors41gomban kíván uralkodni, nehog vígiil ma7aIsten legen, akit a bűn semmil1en s4plője nem írinthx' De ha Isten lolna,ho91an úselbetní el a míltatlan assz,on1i sQlíst. . ',,. 5a A szöveget már a L2. században egy ,3jabb homiletikus keret-be foglalja egy Márton nevú francia püspök (PL zo8,7o3D-7o4A)' s a L|. században újra felbukkan egy érdekes dramati-kus jellegű teo1ógiai traktátusban, Nico1aus de Spina Leyationesprophetarum ad Deum című művében. vö. Carmen Cardelle opHanrveNN, Zar einkche Dialoge t zoo- r 4oo: Literaturhistorische Studieund Repertorium, Leiden/Boston , Brill, Zoo7, 692-694.

r , \ N L r t _ ) , 1 . \ \ \ ' o K

magyar SZöVeg közti párhuzanr tnár első pillantás-ra is feltűnő. Nerrrcsak azért, mert mind a uilágnakklletijtttiilJugud rajtunk i\en nem lött yala, mind a kileglen

níki at1ja, O<!t neffi tudhotjuk latin eredetijét, és a meg-

született gyerrnek isteni természetének felisnreré-

sét r-rregtaláljr-rk benne, Lranetn elsősorban egy lát-

szólag talán apróságnak tűr'rő részletmlatt, AS3Llagokl'uítlapjárrak a1ján ugyarris - amely a nagyar szöveg

alatt található viszonylag terjedelmes margó, illetve

az ott látható latirr jegyzetek miatt egyértelműen aS4Llagok verzőján olvasható szöveg végének tűnik -

az urto1só tnondat a következőképp hangzik: qw mm

úrdngök slim1üLínek. Ez a befej ezés Maximus prédiká-ciójárrak fényében külör'rösen figyeler'rrre rnéltó, hi-

SZen a homíliábar'r beszéIő szenrély - mint 1ártuk -

nen-r tlás' nrint az ,,inimic11s,,, azaz aZ Őseilenség, te-l.rát nraga a Sátán. Ennek és a latin homília és aTöre.dík szővegeközött megfigyelt számos párhuzarn alap-ján tel'rát azt kellfeltételeznünk, hogy azűg syőlánokalanya ugyar'rcsak a Sátán, illetve - a többes szárnrt'riatt - inkább a démonai, tehát a S4Llagok végén o1-vasl.rató l,trdugak lel'retnek'

Eztblzonyírj;r lz is. hogy a Töredék elsó mondarj-

ban szereplő úg s4lánok alar'ryai uilágkealuiittülJugua

képesek áttekinteni az esenényeket, s isnrerik a tel-jes világtörtérrelrnet' Ráadásul egyetlen pillantássalfelisrnerik .r gyernek bűntelenség ét, s azt ál1írják, havalal'ra történt volr.ra ilyesÍéle csoda, abban nékik lír&

' ' É;.;.crr ez, .rz ilrdögökr.rek a Megvlíltó sziiletése rlliatti Íélelrlcszo1g'í1tat lllltg}..trlízatot :rrr:r az A. Mo1r.rár Fe rerlc jrltal íe lvetctt kérc]ésre, hogr' ,,n-rit1rt kcll.-r-re a't az alapvető cgvhízi ta.nítást . c1c lg l l lat ika i cv iderrc i ;ít k i i l ö r r k öz ö ln i , hogv az Ister-rtI lcn.r i l le the t i e rk i i lcs i fog1' l tékoss:íg,, (A. Mor-N'(rr 2oO5. L2.\) .Egt ' i l t ' t I l jc l lcgű k öz l t<s csakis lkkor t . r te ln lezhető. h;r nenl :rz

, .cgl 'h i iz tar lít;ísát . ' . h:rt let l l - épp el lenkező leq - aZ El lcrr"cgönkt{ntc le l l . sz i r l re r;ídöbbcnésszerű lc l is l . r rerését f tst l le.

. . .Az api lkr i f rőrtél.rctbcn sze replő két bá]:a, Zelor l r és Szalórrré

kellett volna legyen ' F'zért is ismerik fel mind;árt,l'rogy ő aZ lsten, kit srylő nm illethet, s éppen ezért -

mintegy Íélelembő1- kiáltanak fel, hogy eddigroj-

tunk iuen nem lött uala'í5 IIyesféle látásra, a világtörté-nelem teljes átteklntésére azonban aZ embef nemképes. ATaredík nagyar szövegének alanya tehát va-IőszínűIegnen enrberi lény, nen'r a Szilády által fel-téte\ezett, az apokrifekből ismert bábaasszony, akitöbbr'ryire egyes számban kiá1t fe1,5.. hanem maga aSátárr, illetve - a Szalagok utolsó mondatár'rak ta-nulsága szerint - szolgái, az ürdügök, akik feltehető.1eg ezekkel, a homíliából kölcsönzött szavakkals(im1ülének a Megváltó születésének láttárr.

A Szalagok és a Töredék kapcsolam

A Maxinrus homíliája és a magyar szöveg közt irnér'rtfelfedezett kapcs olat legforrtosabb tanulsága te1.rát,amellett, hogy újabb bizonyítékot találtunk arra,hogy a magyar szöveg rnögött l-ror'rríliák, vagy leg-alábbis egy lromiletikus szövegekből építkező for-rás húzódik meg, a két emlék, a S4lagok és aTöredíkesetlegeS összetartozásának lehetősége. An.rerrnyr-

ben ugyanis az űg s<glánoÁ alanya tényleg a Sqlagokvégén szereplő nrdagak, a S4Llagok és aTöredík szöve-

gének egységes narratíVát kell alkotnia, s ez alapjánazt kell feltételeznünk' hogy a Saglagok és aTöredík

kozi i l ugvanis a l r4 lír ia istenat lyas:ígát h i tre l csod:í ló Zelonik i l i l t Í i1 hasorr ló szavakkl1 ' nríq ;r n l : , rs ik, Sza1ó l l ré, l r i tet lenülÍbgadja a lrírt, s llag;r is rneg kír'át-r bizoIlyosodrrl Zclorlli sza-vainak igazs;ígárt1 l , s ezért b| intctésbií l * Már ia szűzesséqétvizsg:íló keze elszlírad, :ílll a g1'err.rrek nleggyóuyítja. s csake zutár-r hirde ri maj.1 a ,,r-ragv dolgokat',. (.Y a. l\4udo-xittítí. 1c)L)6,

58). Ebben;rz esetben te l . r lít a t öbbcs sz:íI-t l t ler l r igct l Jent lcl og r ku . , l r i s z ' l z eg r i k b ' r b . r l l i . z . . t r r r . í s r k l ' c d i g , r r . ' l r r '

--T

valaha flzikailag is össze|arto zhatottegymással. Ezta lehetőséget tudomásom szerint mindeddig mégsenki sem vetette fel a magyar kutatás történeté-berr, a szakirodalorn ugyanis a három szövegegysé_get, a S4LlagoÁ elő- és hátlapját, illetve aTöredík sző-vegét hagyományosan három ktilorrál1ó szövegkéntértelraezi.57 E hárnras felosztást Szilády óta általá-ban azzal szokták megindokolni, hogy a szövegbena S4tldgok elólapjának végén és a Töredík végén isegy_egl Amen_t találunk, s eZ a kutatók szerint aszöveg végét,Iezárását jelenti, s a két ámen alapjánlegalább három többé-kevésbé különálló szöveggelszámolnak. Az ámen szövegzárő SZerePe azonbanegyáltalán nem tekinthető biztosnak, magam ts ta_1áltam olyan német epikus szövegeket,

"rnely"kb"r,a szöveg közepén, aZ egyes versszakok végén is eló-fordulnak ilyen beiktatot| ámen_ek, jóllehet nrind_végig ugyanarról a szövegtőI van szó.58 E hármastagolást azonban annak ellenére, hogy akadtak, akikaz áneneket nem a szöveg részeként, csupán későb_bi, utólagos betoldásokként érrclmezték, a kutatásazóta sem kérdőjelezte meg. Ennek hátterében va_IószínűIeg aZ aZ egyszerű tény állhat, hogy a Töre-díkről áItalában egy rossz minős égű', ám ami ennélis fontosabb, csonka íotó kering közkézen, ame-lyen nem látszik a szöveget őrzőpergamenlap egé-sze, s így hiányz1k róIa aTöredík bal oldali csíkja azazonláthatő, feltehetőleg a magyar szővegbőI szár_

', Így p1'- JakLrbo"ich (Ó-ll,agl ar ohasókött1,,l. 1/9: ,,a t'r-rag1,ar szo-r'eget háron-r elnlélkedésre vagy legendatöredékre keÍl tagol-nL rnk " r ' ; g ; Mo r . r - . r r , - S r r r o \ 1q77 . 5 I . s r b .

'3Vö . P l . egv 12. szt iz l ld i l ,erses Kr iszt l - ts-életrajzban Frar.rz

PrpI l t , t - t<, Lebm Cltr istí, Zei tschrj f t Íür deutsc lres Al tertum.5 ( 1 8 4 6 ) , 1 7 j 2 : z l . 2 l 2 . s o r .

;9A, kevés lat in sz övegből csupárr t tz , ,anyelorunt rst , , szókapcsolarolr 'asható valarr le lyest t isztáI l , ánr az ebben ta lá l l rató, az , ,est , , 'írására h:rszr"r:ílt, pot-tt, votlás és vessző alka1nrazásával alkotott

Tóru PÉrr.rr: A Königsbugi Tőrilík ís SyaLagjaí űjabb lli1gáldta

maző betűtöredékekkel. E töredékek vizsgálata -

mint arra már fentebb is utaltunk - azért is kLilo-nöSen fontos lenne, mert ha megvizsgálj uk a S4Lla-gok szövegét' aztIáqUk, hogy az azokelőlapján ta_lálható magyar szövegnek épp azeleje, nríg averzőntaláll-rató szővegrésznek épp a vége hiányos' Így

"'"kalapján arra gondolhatnánk, hogy a S4tlagokelőlap.

1ának hiány ai talán ki e g ész íthet ők lenrrének a T ör e -díkbal csíkjának elólapjával, míg a hátlap sorairrakvége a csík belsó felének töredékeivel illhet össze,azaz,3j abb b izony ít ékot nye rhet n énk arra a t art almiszempontok alapján az előbb már felvetett lehető-ségre, miszerint a S4Llagok és aTöredíkvalaha egységesegészet, egy duplafóliót képezhetett. Ugyanez;-. Ifu_szik megerő síteni az a néhány, szinte alig láthatólatin nyelvű jegyzet is, amely a S4Llagok hátlapjánakalsó margóján látható, s amelynek írása rokonságotmutat a Tőredík magyar szövege után követke ző latinprédikációvázlat írásával,'9 s témáját tekinwe is kap-csolatban á11 ve1e'6., Mindezek azonban csupán fel-tevések, s egyelőre csak a tartalrni összefüggés, azurdí,gök és az űgl s4lánok alanyának azonossága tűnikb lz o ny íthatőnak. A S agLl agok é s a T ö r e d ík f izlkai ö s s z e_tartozásárrak kétséget kizárő bizonyításához a S yala.goÁ egy méretarányos képét össze kellene vetni a 7-ö..redík olda|só csíkján látlrató betútöredékekkel, s aTaredík alatt olvashacó prédiká cióv ázlatot r észlete-sen össze kellene vetni forrásaival.

rövidítés uglanazl ntnt a Tőredík alatti latirr prédikáció :íltllhaszr.rált rnegoldás.

ó. ,A précl ikác ió , Jean de La Rochel le Mihály-napi prédikác ió jar'rg1'ar-ris - r.r-rit-rt láttrrk - épp az ar.rgvalokró1, azok feladatairól.küldetésérő1 beszé1, a S4Llagok a1;án pedig szintétl :rz ar-rgya1ok-ró l var-r szó. Ezért e lképzelhetőrrek tarto l l l , hogy a prédikác ióríró kéz. hely lriár-ryábarr _ a beszédr,'lízlat utolsó soiait a szeln.ben levő, baloldali lap al;;ír:a írta át, hogy e r.réhány szó nliattr-re kelljen új oldalt kezderrie. Ez a feltel'és a prédikáció szöve-gérrek e1en-rzésével kör-rnyer-r igazolható les',-',ajd.

f , ' \ N L , L X I , \ N \ L ] K

Eey új szemPont:a Königsbergi Töredék őtzőkődeore

Addig is azotrban, ar-rríg rninderre lehetőség n1'í1ik,

ó rdcr r rcs rov jbb [o ly ra t I r i a v i zsgá l ódásr . A Mag; 'a r

Tiidonrányos Akadér'r.ria Könyvtárának Kézirattára

ugyanis eg1' olyan foridot őriz, atnelyn,ek segítsé-

gével újabb eredrnényekre 1uthatunk. Nemrégiben

r-rgyarris Jakubovic1'r Err'ril hagyatékában sikerült rá_

bukkar'rrri Jakubovicl-rrrak a Töredíkről és teljes kor'r_

textr-rsáró1 készített dokumer-rtá ciőjára, anrelyet

19 ] o-bar-r Be rlinben állított össze, amikor a kóde-

xet oda kérette Kör.rigsbergből. A dokurr'rentáció-

ban a Töredík és a S4Lagok a kutatás által egyébként

1ó1 isnert fényképei rlrellcrt... megtalálbaró egy a

l.rlllglar kr-rtatás általeddig rnég egyáltal;ín nenr vizs-

gált arryagrész is: trrintegy lrarr-r'rinc, aTöredík őrző_

kódexéról, a Königsbergi Egyetemi Könyvtár 1194.

szá rnú kódcxó ró l kószírc r r rén1 kép. ' -

A JakLrbor,icli-lrag;'atékban fennmaradt, rneglepó_

en jó nrinőségű rregatívok, illetve Jakubovich jegyze_

tei6r és a L9' századi königsbergi kör-ryvtárigazgatók

levelei..+ alapj ár'r rrr;ir viszorrylagos biztorrsággal vál-

lalkozhatunk az őrzőkődex vizsgálatára, leírására,."'alanint a kódex és a Töredík kapcsolatár'iak felderí

tt1sórc. A KTSz őrzőkódcxc ercderi lcg cgy kér ug-hÁ| í l lÁ , .o . , . . . J .Ár ' lQ5x l ' l 5 rnrn ' . " .o 'men-ko l_' ' . ö / . " ' \ L r 7 , , \ r T , ' ' ' ' ' ' l í . . 5 . ' '

ligáturr'r r,olt, a'.'''el)'h ez a L5. száz'adban egy l.rarrnadik

tagot fűZtck, rne\' rrrár papírlapokból állt (f l8r-1Olv).6' A kötet telje s te r;edelme így 108 levél volt'

A kolligátur-rr első tagja teljesen (f, zr-41r)' nríg a

rnásodrk rragyobbrészt (f, ++-qz) a l1. század vé-

gérő1 való, s gótikus kör-ryvírással írták, mely időn-

, . .1tt ra1,í lh. l tí l p i( lc1, iLr l a lő l r .11( cg1'ct l t l l tc1jcs lén1'kéPL' . ; l ] l1c

h'ct l t iszt;í l l 1 lítszar lak.r bal o l .]a l i csíkor.r l :ítható betűrr-rarac l

r] , i r -r l 'ok is . \ , ö . N1TAK Kóz iratt iír . : N{s. . lE22/1+-21, Frre az

al l \ 'aqre Btr lkíj is sokszc. l t .h i r 'atkoz ik. v ö ' B lxrt i 1L)8O. ]C).

" . . N, lTAK Kézir l t t :ír l NlS. +32'2/2 ] O'. . l

] . lkrrL.or ' lc i l r . rak a kó.]crró1 kt<szíte t t jegr 'zete i t ld. N{TAK Kéz-

ként az ttáIlatkéziratokbar.r haszr.rált gothico -rotunda

betűformákra elllékeztet. KiilönöSen szerr'rbetűnó

ez a második rész legvégér.r ([ oor-l7v) található

részben' Az első kolligátun.r (f, zr-+lr) teljes egé-

szében egyetlen kéz műve, míg a m:isodik részber'r

több kéz írásával találkozunk' Ez utóbbi első felé-

ben a 't|88. levélig terjedő részben egy finonr,

ugyar.icsak a rotundára ernlékeztetó írást látunk,

nrelyben számos kisebb, vörössel díszített kék, illet-

ve kékkel díszített vörös iniciálét ta1álur'rk, a címe-

ket, paragrafusokat pedig vorössel errrelték ki. Eb-

ben a részben több nrűvészierr kivitelezett figur;ílis

iniciálé is talá11rató, külör'röser'r szép a 45r levélen

látl'rató 5 iniciá1é, anel1' a gycrrllekér öléberr tartó

Szűz Máriát és egy térdeplő Szerzetest ábrázol. A

rnásodik kolligátum végén, a 88v 89v lapokon egy

kurzív, valószínűleg valamivel későbbi gótikus írásjelenik n'reg, n'ríg a9C 97v o1dalakon egy határozot-

tan a rotunda j.:llegzetességeit rnutató, feltehetőleg

a 1')-L1. század fordulójárólVagy a l!, századleg-

e\ejérőI szárnaző negyedik kéz ftásávaI találkozunk'

A kódex rnásodik kolligáturna e re detileg aZ utó-

lag 1o8-askén,t számozott levéllel zárull' iarott,

arnely a 97. levélle1 alkotott egy duplafóliót, árn e

két lap közé valan'rikor a 1'l- 1 5 , század fordulóján

egy 1o lapból ál1ó papírftizetet (f. 98 1o7) kö-

töttek Ilozzá, r'r'relyen L5' századi szabályos góti-kus kör.ryvírássalírott prédikáció, s a végér'r (f 1o7V)

rövid latir'r nyelvű tollpróbák és nél.rány apróbetűs

nénet nyelvű bejegyzés olvasható,6.. anrelyeket nár

bizortyosan a bekötés után írtak. mcrt egy részük

árrr'regy a kódexnek, a bekötött fiizet rrrelletti utol.

só, eredeti lapjának (1osf) tetejére is.

j rattí l Ms. . t .Szt l /] z ] .. . ]Z:rcher t<s Schrr 'cnkc lcr 'e lc i t 1.] . Akddínia i Írttsítő, l ' l ' ( . tc)t: ' ' ; .

: l6O - l6] (Z. icher.); Akddínt ia i Érttsítő. 1(.189. l) . . to2 .1o]..'' N1ide rről Scl-rl,erlke l.ész1e tcst'tl b.'sz:írlro1. l'ö, '4kddíniai Érttsí'

t ó . . 1 ( 1 . s 9+ ) . 4OZ .. . ,

P l . . . l r r i t í r t r l l l s r / , rnÍt ' ' t ' . to r . pl-ris-s" stb,

A kódex t:rrtalnr:r a kötet fizikai állapotánál jóvalegyszerűbb és átlíthatóbb. A két fő rész, az első ésmásodik kollig;íturrr r-rgyanis ugyanazon szerző, a do-rnonkos rendi Bear-rv:ris-i Vnce fv4ncenrius Bello,,,acer-r-sis, t tz64), a középkor legrrépszerűbb enciklopédi-ájálak, a }''[agt Tiika. (Spculunl Maru) szerzőjének l'ráromkisebb rnűvét tartalmazza' Az első rész ('f, 2_11)) aVitl}tott szerzőségű, A bűnbánanól (I)e poenitentia liber seutractdtu) círnű nrr-rrrkát,(-7 annak rövidebb, 15 fejezetreosztott' ún' ',lorr'rbardiai,, ,,,erziő1ában,.'s míg a tláso_dik Vrrce további két, a kéziratokban szrnte rr'rindigegyrnírs rnellett szereplő rnűr'ét, S7í7Mária kön1.",ít(f ++.-.sz") és János El;angílsta karyuít (f 8zv-88v)őrzi...9 Mindkét n'rű az egyházatyák, n'rűveiből, főlegkiilör'rboző prédikációkból vett rdézetek segítségévelbeszéli el M;íria és János életét, csod;íit, s az cgyházveliik kapcsolatos legfontosabb tanításait. Ezeketkisebb fejezetekbe rendezi, s Mária, i1letve Járros éle-tének eserrrér.ryei szerint l.raladva közli, a Inargorapedig többnyire kiírja az éppen idézett mű szerzőjé_nek nevét, s a nrű cínrét. A két rrrunka ilyerrformárlegy szinte teljes életr;rjzot ad ki, és a kozépkor folya-rnárr igen népszeríi 1ett, s :r L5. században nrég Iryon_tatásbari is r.negjelent.;.,

Ezután ([ 88v-8ov) a jelerrleg isnert fényké-pek alapján, melyek csak a r'r'rű legvégét rnutatják,

"- K,rr . r 'n,r_r. l \1 - lOOS. sz...sA kci.]cxbi:Il ta1'ílhlrtó e]íjszri. illctvc ;lz azttt/.ln t.rl:.ílható Íijezer

L.etlszt:ís (1. 2r.l tc1jcs cgt.szt:bcrt lllcgcg1ezik .l rllú ''lorrrb.rrdiajrr-ctr lz ió ' , t lér 'ctt is t l t t -r t , Í iIrchcrő lcg ]2o+ köL i l l E,z.rk-It:í l i l ibankcletkezctt. rör'idítctt t<s nérniké;l;l ítszcrkesztett fbrrn;íj;íl.rak c1őszar';ir:rl t<s lijezctrcr-rdszcrt{r'cl. A szöveg kia.1;ísÍt l;ísd: Je..c1tlcsQrr.rlr. Jact1ues Ec,tt'rnl)r J..]-{ttolls ()rdutís Pradirdtot.trlil, I, Pat.is'17 IL).2 ]9. '\ lllííríjI i<s ;t .,lonlbltr.]'. r.eccr-rziójáró1 Ilísd részlett's i rn: Clr isr i r\ ' l \1 l t r , t r . Nl l r Br.rn i rr r . t r tr> r , 1) i r l t t t tc lnLttr l t r l t tnIIandsrlsl'!t'trtl du.L,ittit,n'sititsl:il,lioth'( Basrl. Btschrrihttdcs |ir4íthnis,Abtú!ulg B.

-I htologísrhr I'n.pnllunthndsthrLJttll. II, Blrscl. \Lrhg c1cr

U:rvcrs i rr i tsL- ib l ior l rck. 1 96(r, 1 (r- 1.\ .' . . ] \/ő ' K '\ l ] l ) l ]ELl . 1\1 +oo 1. ós .|OO2. sz.;"\/ inct ' r . r t ius Bcl lovaccnis, Opusrula,Basc l ,Johar-rnAn-rcrb:rc l r , 148 1.;.A kó.lcr 9t)r llrpjlín olr';rsh,ttól clső tiirtél.rct a Í'rytnda funúbóI

(Thco. lor Craessc, Ltgcndn Arnra, c-r ip. i 19(11- l) .) , r negvcdiktlllír B.tr.toloIllco di'licrlto nlíír'éből i\8), 'r' ijtijilik szinrér-r ill-

J'clrt t PÉr t.tr: 1 Kölúgsbwí Törtdík ís S4a|Ltg1ni itjabb t,í13i!ata

egy egyelóre nregh;rtározlratatlan rövid teológiaimunka következik, nrajd nélrárry Máriával kapcso-latos csoda 1eírása (.f, 9o,-97,) olvaslrató 1 3 11.századi rotur.rda jellegű írással. Sajnos a fellnm:r-radt fényképek csupán a csodák elejét és végét rnu_tatiák, ezek alapján azonban anr'ryit azért sikeriiltn.regállapítanorn, hogy a móSt látható történeteknagl réSZe egy rl'rásik don.rorrkos szerző, B:rrto1orrreodi Tlerrto ('l Lz5 5) Mária csodámdkkön1v (Libu.Mira'cliloruffi Beatae Mariae Viryinii) cínrű n.rűvéb őI szár_n'razik, mely egyelőre csuPán e $' 1J. századtr.iápo_Iyi és egy L4. századi bolognai kéziratból istrrere-tes.71 A toS. lapon, ;rnre1y a 9/. 1appal együtresertképez egy duplafóliót egy gótikus féIkurzív (cursivaantiquior) írást l-raszr'ráIó kéz által lejegyzett, egyL ) . századi beszédgyű j terr'rénybő1 ismert vízkeresztibeszéd á11,7. ennek verzőjánpedig ugyarr ez akéz -

egyszer vastagabb, egyszer vékonyabb vonalveze_téssel - néhány rövid prédikáctővázlatot jcgyzcttle. Ezek kozLil egyelőre csupán az eIső darabot si_ke rült azonosítani; párl-ruzanra' t1-l5 ' század for_d uló j áró1 szár :maző, délnénret eredetű kó dexekber:rbukkannak fel,7' a mástk (vagy rnásik kettő?) ere-dete egyelőre bizonytalan.;+ Ugyanezen l;rp 1egaljáraegy újabb, véll'ietően későbbi kéz a következő rövidrnegjegyzést írta: ,/1Úr nevíben' Ánten, A{ s{ilttísőruk

nét i$ 1tl)' rllíg a ször'eg r'égérl l:ítllatíl r:ész it. !/t'') rrto]só clííttj(s 2os) és rrtolsó (s 2 1o) elbcszélt1sc szjl-rrt<ll tíjli: r,l1ó. A lllíírőllc l . K 'ut ' t , l . l | . I ' 17z. sz.; i l l . K,ru,t ' t . I-I , I\ l .+7. s ' . A l l lí i r i j l részlcrc.sell l:ís.]: I. P,cL-I ltI}.tl.tU. C]. Srxt;.rr-u. L,ii o1lcl-dJinora sronosrnttd: tl,'I'íbcr tttírdalorttm B,j\,I'I.,,,, dt Jll Bttrtolonto T.idcntino, SalcsiatltLll-l.12(19'o). )7) ' )971i l l . AntoiI lc L)oNL>rrrt ' . Barthílí l ta, ú.httt t(JL ' , Arc l - i iyrrm Fr:rrnur l )racdicarorum. +5 (. .197 i) .71) 1 o5, ahola 20E-as száInú cIbcszélt1s sz ö r 'egc k i is t 'arr adva lp. 10o), s az.Iléhánt. aPrci v:íltoztatísró1 eltckir-rtvc szó szcrirlt nlcgcgitzik ak u . i c r b . r r r ' l . i ] l l ' r r j t Ü t ' t . 1 I l e t t c | '

; ' Sr .H: l t ' r .R 7, (r5O Nr. 1o; ' P l . K l o s t e r : r . ' t r bu rg , S t i l i s b i b l i o rhek , Cod . t 72 . f . l 7 r , r ; Bad

\V i r . r d shc i n r , S t ad tb i b l i o th ck , Cod . S J , 1 . 1 ( r / r a . i l l . L rg r , u r r r rCod. 7z, Íl 4(."b.-+ Igcrl érdckes, hoql' .t sziivcg végt<rl l Ilírtkre lcstlkc.-iő vcszo.lclrllek

Póld:íja g1'1n;í111 a t;rtjrok r':tlltrak t-tlJírr'c. F 1O.Sv: ,,Sobrii stotrsrilnt o|:vsi d Tatarís ytl ,tb inhntrísJortissitttis ci,tulttdn!i,,.

T \ \ L I I \ I , \ \ \ O K

t j9z, íllíbcn a t 5 ' indikciőban, IX' Bonfác pápafőpapságá.

nakbannadik Á,íben Április hőnap [? l] napján Borostőban

yoltam Píter fu Boleslauia, a{,tgy&vtcekancellarjának, ' ' há.

Z!b,,',,,,,, A kódex tehát ebben az évben rnár Lengye-

lországban volt, az egyébként e1ég jól ismert bor-

osz1ói kar'rcellár, bunzlar'ri Péter ház;ibarr.7..

Mirrdezek alapján tehát a kódex eredeti formá_

jábarr egy rtlíliai eredetű donorrkos kódexnek tű_

r-rik, legalábbis erre urtal a kódexben használt írás

rotunda-szerű a1akja, az alapvetőerr itáliai kéztrat_

okbó1 isrlert Barto1orrreo di Tlerrto_féle Mária-cso-

dák feltűr-rése, illetve Vrr'rce bűnbánatról szőI6 nű_

r,érlek, az észak-ttáliai kéziratokbarr rrregfigyelt

rövidített, úrr.,,lonbard,' recerrziójának jelenléte.

A köterlrez késóbb hozzákötött papírlevelekerr

ta1líllrató 15' száztldban írott szöveg ([ o8r-to0r)

azonb.rtr tr'rár egészet'r nrás környezetbe vezet' Az

r-rtólag befűzőtt fiizetben urgyarris rnár egy ferences

szerző,Frarrciscus de Ma1'ronis (t tlzs; SzerrtJá_

nos er,angélistáró1 rrror-rdott beszédét sikerült azo-

tlosítar.ri.7; A füzet utolsó (f 107) levelének lrátlap-

ján pedig a Szent János-beszédet lejegyző Í5. századi

kéztőI szártnttző rör'id nrerrróri;rversek7s, rlletve egy

Nag1, $'.,', Gergely-idézet, s rrélrály német rr;'elvű

be;egyzés található, valarnir'rt egv rövid rrregjegyzés,

: . , , In t l , . l l l t t t t l )o l t tí l t i , 1 lnt l l , Anno natí l , i Iar is t iusfu l t t mi l lesíno C( ' ,( '

i1 'LL\X111, in l i . t iot l ( t ;a, pont i f icatus l )oniJattt P iU)t: 1tt ' t t1) 17l1/ro . l0 l7ic 1','1 ,lltttsís Aprtltsjti |]j'dtislayia Ln ha!,tt,taio botlor,tbtli tlu,í Ptn.i dt

Io/rsl.ii,al t,ítcranrtllarií,cdttsLlr]|]]1úú|llic]1tiúnntrcllntissdrii tittsduni.',l,,.

I]zúrclrl köszijtliitlr llleg C]' Ttith Norl-crtrlck a b.-jcgr'zt<s kl.:lr'a

s'is.iL..irl r-rt'ú jrcltt scgítségét.; . . l ]ur lz l ; l t r i Pt<tcr szcnló1véró1 . i későbbickb!- l ] I]]ég lcsz szc i .: ;A bcszéd fotókt l r l l ;ítható c lsíí rt .sze - nénlr lítsz övcgczéstő l

e l tck ir l t r 'c - Pol1tOsir t l rncgf i lc1 l r k i ldott 'á1toz.t tbarr szcrcplő

sz i rvcgnck. r ' i i . [ ' r ' , r t rc iscr-rs dc Nlavror.r ls , Stnuonts dt Lntdt l :us sanr

/on l n , l l . t s c L . P l o r c . - u , 1 -19 . \ , l . . r r i r .:s H, l t - ts \\ ' ' r t - t t l t . t t . ] t t i l id rannintun a( \)ü-s1lII|11 ncdi i atvt fos l . , ]Lr ,]s

Lattnorttr t t : t l l1 l : rrbtt isrhrs l i rq i rhnisdn' l i rsanf i ingc^(r i r t t lngen,195!,

l 1 2 . r S . : 2 .

f . r - r : / l , ; , s t r ' l , t t t t s r t f , ' u l i 1 . t t s , l l t l l . ' t ' ó t , sn , | ! t , ] t ! l ( ' ' t 1 \ ' ( ] t l 1 ! i l l r 1 c i ' l r l t . , , ' ' '

nriszerirrt a kötet a Königsberg közelében fekvő, 1] 50-

ben alapított lvel'rlaui Íererrces monostof birtokába

kerüh79 Eszerint tehát a feltelretőleg Észak-Itálilból

szátmazó don.'onkos kódex r,alam ilyen út orr É,',k.,.,

egy a Nénet Lovagrend fei'rnhatósága alá tartozó,

imn.rár ferer'rces, kolostorba került.

A kódex utolsó lapjának írása

A kódexber'r a kolligátun.rokat író főbb kezek, illetve

a L5, századi papírfüzet lapjair.r találl'iató későbbi

kézírás rnellett egy rlásik n;rgyoll jellerrző kéz nyo-

ma rs negfigyelhető' E'z akéz írta le a kódex utolsó

lapjának rektójárr és verzójárr található Szentbeszéd-

n.rintákat. Írása elég jellegzetes, mert Po1ltosar.r fel-

rr'rutatja azokat a 1ellegzetességeket, anrelyeket a

paelográfia az ún. korai gótikus kurzív írással ('cursiua

antiquior ) kapc solatban rnegfigl'elt. s" Ebben ug1'anis

éppúg1l nirrt a 1o8' levéler'r található kézírásbar'r -

nagyo1l 1d'Iemző nródorr az űn, kétszir-rtes a jelenik

tleg, de rr'rellette, árn 1óval ritkábbarr, feltűrrlk az a

később elterjedt, egyszerű kurziv íorrná1a is. Külö-

nösen jellemző a nrinuszkula és a kurzír'i gyakrr'-'

középen ;ítlósar-r bel-rúzott száru d váltakozása, vala-

Wt-hlatr l lr.r Ortlszcll.sz..ígbarl r'rl 'ílhlrró. tlcr,c Ztl;iIttcl lszk, firen-

ccs kolostoríl.ó1 .<s .l,.,.. ik körlt 'vt'ír:iró1 1d. Irr' lr l lz Hlu'r.l: '.Annlrctn

| l i a r t t l í tns ta . S t t td i t t t 4 , t r Gr ' rh t rh t t d t r L l t l t I indts rh , , t Ar , :h i t , t unr !

Bibliotlykn,Zc jtschrifi íi ir ('cschlchtc r.lt l.] Altcrtutl lskull.]c Erll l

lar . rc ls , 5 (1874), I 16 -+88: 196. iL l . Enrst KL 'Hrt ' l l r , cmhithtt

du' Stnats. ttnd Llnil,n.sitits'Bló1iorlll 1i Kölr1q sbu.p llon i|y'tr ]3Eriinútny

bis 4,un Iahrr lc3 lo. Lc ipz ig, 1926. 12. Á kolosrorra r 'c l l l ' t tkozó

szakirodalolrlt(rt Rlll| P;isslcrrr.-k t.irtozot.. koszölli:tte1.s. ,Az ír jsrc i1 .1s jc1lcqzcttss. .gc irő l lc1 ' Ker i r-r Sr Hsl t . IL>gtr. Pnlno'

gra ph i t u n d H a n dsrh rf t r nktt n d t .fiir C r n t t an i st r tr : t i ttc [: t ttfiihrwp'

Ti ib inqcn. Nic l - t lct 'er . 1999, i9 ( .2. és L)r , l r t luz 2OO]. 1]]_

1+f . i l l . Malcoln B. l ) , t t t t t -s, Lngl isb Curstvr IJook Hands tzr ' to '

l ic l i l , o,r ford ' U: l ivcrs j t t , Press, ] 9(.9. I t t szcrcrr ló l l l l l - rcgkö-

sz öI l r l i Nl;rc l l l s L 'd iLnek a sz i ivcgt-k p ' l lcour l i f ia i c lc l l l zósében

r-rvújtott szít 'cs scgítségt.t .

mint a szővégl kerek s egy ktlonleges, fentőIkez-dődő formája, a nyolcas alakú g stb. fbvábbi jelleg-Zetessége még ennek az írásnak,hogy azm hangot aszokványos nazáIis rövidítés mellett, nagyon gyak_ran kiírja a szó fö7é, illetve hogy a b' l és h betűkfelső szárát- amennyiben nem hurkolja - bal olda-lon kis, zászlószer(|'vonással indírja. úi.,d"'",' j"1-legzetességek alapján arra a következtetésre jutha-tunk, hogy a kódex utolsó levelének e|ő- éshátlapjánlátható szövegek egy azor. kéztő| szár maznak,

A Königsbei Töredíkés az őtzíkódex kapcsolata

Ha azonban ezt az írást összevetjük a Töredíkhát-lapján található, két oszlopba írott latin prédikációírásávaI, abban Pontosan ugyarrezeket a jellegzetes-ségeket ismerhetjük fel. Sőt, ha tovább vtzsgáló_dunk, azt látjuk, hogy a Töredíkmaglar szövege alattkezdődő latin prédik áciővázlat, írása szinténezeketa jellegzecességeket mutatja' s benne - éppúgy, minta hátoldalon található latin szövegben - felfedez-hetők a fent leírt, azú,n,koruigótil.,,s kurzív írássalkapcsolatban megfigyelt sajátosságok' Úgy tűniktehát' i'rogy a kódex utolsó lapjának beszédmintáit,illetve aTöredíkelő- és hátlapján található latin szö-vegeket ugyanaz a korai gótikus kwzív írásthasz-náIő kéz írta. F. kéz írása azonban, e két helyenkívü,l, azaz aTöredík és a kódex utolsó lapja mellettmásutt is megjelenik a kódexben' mégpedig annakktilonboző helyein, amint egy je|legzetes, két pont_ból és egy vonásból á11ó megjegyzés_je|kíséreté_ben afőszöveget, elsősorban Beauvais-i \4nce Má-ria-traktátu sát, jegyzeteli és komm entáIja, Igazugyan, hogy egyszer vasragabb (p1. 45v, 5)r),másszor vékonyabb tollat haszná1 (így például agyakori No Bn /Nota bene/ megjegyzés írásakor),

TórH PÉrEn: A Kőntgsberyi Töredík ís S4tlagaí ű1abb ut43álata

ám véleményem szerint minden ese rben ugyarrazon,a kódex végén és a Töredéken terjedelmesebb latinszövegeket is lejegyző kéz írásfuóI van szó' Külö-nösen jól látható mindez a 21v lapon, ahol ugyan_ezenkéz az aIső margón egy viszonylag hosszabb,az tmádsággal kapcsolatos megjegyzést ír Vncebűnbánati traktátusához, sbetűi itt is a fent meg-figyelt sajátosságokat mutatják.

A latin és a magyar szöveg írásképe

]akubovich, akinek - mint láttuk - lehetősége nyílott arra, hogy az emlékeket eredetiben is tanulmá-nyozhassa' rrrár 1'929-ben kifejtette, hogy szerinteaTöredík előIapjánlátható magyar és latin szövege_ket egyazon kéz írta,8, részletes vizsgálatukra és akódex többi írásával való összevetésükre azonbannem vállalkozott, Ha azonban egy kicsit alaposab_ban vetjük össze a kétkéz,a magyar és latin szövegítójának kézír ását,Jakubovich felvetése egyre bizo -nyosabbnak cűnik. A legjellemzőbb hasonlóság ta-lán a kis, kutzív d betíík befelé, a betű hasa feléhűzott rövid, vastag szára, arnely aTöredíken, a S4L-lagokon és a latin szövegekben egyaránt íeltűnik.S'Ráadásul- éppen úgy, mint ott - itt is váltakozik abetű minuszkula formájával' Ugyanígy találkozunka jellegzetes kétszintes a-val és a nyolcas alakú g_vel is, s feltűnik a jellegzetes kerek szóvégi s is(chudaltus), sőt a S4Llagok eIő|apján_ egészenfurcsamódon - -ég egy sző Qcu) kezdetén is előkerül.

8, inllagar ohasőkőny,, 175: ,,A levé1 többi részét kitöltó latirrtheologiai szöveg úgy látszik - ugl 'rnezon kéznek kissékurzívabb, :rpróbetűs írása.,,

N. Ezer-r betű 1egszebb példáját talárt a Tőredék ,,thudaltus,, szavá-nak közepén láthatjuk. Derolez szerint egyébkér-rt ez a típtrsúd a rurstya antiquíor egyik legalapvetóbb isnettetőjele, vo'DEno r E z 2OO3 . 135 .

I T 3

f A \ L ] I - \ 1 , \ N \ C ] K

Különösen árulkodók e tekintetben a szerencsére

viszorrylag gyakrarr elókerüló nagybetűk' A S<gLagok

1rátlapján olvasható Be4ugseget r-ragy kezdőberűje

ugyanis fe\tűnő hasonlóságot nutat a Tördík hft_

lapjár'r olvashatő Bemardu.s, illetve a kódexben talá1-

ható egyik lapszéli r'rregjegyzés Benedrcta ([ lor) elsa

betű j ével' U gyarrilyen lrasorr1óságot fedezl'retünk fel

a Józse f névn ek a S4lagokon és a kódex lapjain (47v;

6ov) történő előfordulásai között, mind a szó he_

lyesírása (latinul és n'ragyarul egyaránt losep), rnir'rd

írásképe tekintetében. De l.iasorrló a Cabrtel név alak_

ja (1d. S4lagok előlapján, i11. í 48v), illetve maga a

nagy G (f . z tv alsó jegyzetéberr, i11. a f toSr alján) .

valamint a nagy T (,Tud1u/', i11. f toSr eleje, 1o8v

kozepe) írása is. Különösen érdekes aMaria név egy

1ellegzetes, egy kis m és egy fölé írott ferde szárű,

minr-rszkula-jellegű a formájában történő rövidítésc'

an'rely a kódex lapjaira írt széI1egyzetekben (f. 67t,

/lv) és aTöredík bal o1dali csíkjár'rak betűtöredékei

köz ö t t egyarj lrt c lő[ordul. . '

A Königsbergi Töredék

provenienciája

A nragyar nyelvű szövegeket tehát ugyanaz a korai

gótikus kurzív írást haszrráLő kéz írhatta, arnely a

kódex végére latin prédikációvázlatokat, egyes lap-

jair'rak margójára pedig latin nyelvű megjegyzése-

s. A kis tőredt<k olr'asata filtehetóicg Iscr-r] z Nla Iria] (a szűz u jának

jobb sz:íra lítszik csak. álll kötést' lrasorrló a Törilíkut l.rrható sril1

szó kiités.<l.rez,).llleh,ct J sorok |ö1é írva látr'rnk, éppen ú{1. lrrrrlt.r

Tiirt líker' r.rregtl{vclhctó kt<sőbbi, apróbetűs betoldások;rt.s . B ' Lór: i r rczt ,É'.a szer i r-r t a 51a1a.qol e lő- és hír lapjárrak, iL letve a

T.it1ll nrlqvlr szol'egének ír.;ísa ki]lönböző kezektő] r.rIó 18.L[ j tu. . i ,zr , IL)51. 7), : .í l l l c r 'éle tnérl1 ' t<t paleográf ia l érve kkc i

I lenr t lít l l l tszt j ;r :r lí .s' Ezt :r r.é1crllt<nr't ;r kut:rtás rörtér-re téberl e 1óször Schrr'enke r'et-

hette p.tpírra, aki sze rir-rt lt Tarrdik és a kódcr pe rganrenjéne k

r.r-rinőségc anrlr,ira cltér egr'r-rrásról, hoqy s'erinte a rlyelr'eI.n1ók

ket írt' A különbség csupán annyi, hogy a magyar

szöveg lejegyzésé1-rez egy nagyobb betűs, tagoltabb,

a latinhoz pedig egy apróbetű, kurzívabb, a betűker

jobban kötő írásmódot használt, ám az írás jcllege

ettól eltekintve alapvetően nindkét szövegben

megegyezik.E+ A két írás azonosságából viszont az

következik, 1-rogy a magyar szöveget tartalnrazó la_

poknak is benne kellett ler-rniük az őrzőkődexben,

hiszen csakis így magyatázható, hogy a gerincre

ragasz|ott csíkokon, az e\őzéken és a kódex utolsó

lapjain, illetve főszövegének rnargóin Úgyanaz aZ

írás látszik. A KTSz tel'rát - szemben az eddlg ural-

kodó állásponttal - nem egy n'rásik, esetleg tclje-

Sen magyar nyelvű kódexből kitépve került az őr_

zókódexbe,s' l ' ianem már e\őző|eg is része volt

annak, s feltehetőleg a kódex lapjai közül emelhet-

ték ki, hogy azután arrnak átkötésére használják fe1'

A -"gf". szoveget tattalmazó lapok eredetr he-

lye pedig feltehetőleg aZ ugyanezzel az írással írott

oldalak (t to8r-v) rnellett, tel-rát a kötet végérr, az

utolsó ívfizetben lelretett. Ez a talán csak két vagy

l'rárom duplalapból á|Iő fnzet ugyanis, mint a kódex

utolsó egysége eredetileg talín üres 1eherett, s erre

az üres lrelyre írhatott be azután a kódexet végig-

j e gy zete\ő k éz néhány számár a íont o s n ak tűnő la ti n

prédikációmintát és egy magyar nyelvű szövege[.

ATaredík és a S4kgok tehát - amint arról korábban

n'rár többször is szó esett - Valaha egy fizikai egységet,

egy duplalapot képezhettek, an-rely a kézirat utolsó

sernnlik.1pp sen lehecett része a kódexllek (Akadíniaí ['rtcsítő.

1, / 1891/ , {o 1). Áz íróar-rvagok kü1ör.rbözősége azcll-rbar-r ncll

zár je k i az i jsszetartc lz:íst , cgv kódexe' . belü l ugyanis l f i jze-

tek ar-r],ag:íbar-r ak1rr komoll' eltérések is lehct'.ek. Az őrz(>kő-

dex első t.s násodik kollig:ítr'rr.na arlvag:írlak kiilor.bo'őségét

r-r-r:ír Jaktrbovicl-r ls lr-re gíigvclte . lrréqse r-rr jr:tott eszébe selll r-re ki.

sell tllásnak. lrogy e'ek egészell korai ijsszct:rrtoz:ís:ít lneg-

kérdő1elezze. Az hogy egv k ö teter-r bel i i1 r ' t<gig ' ' tgVatroh, 'an

r-ninóségíí Pefgirnel] 1orc l t r l jon e lő , sze r jnten k i fejeze ttcn rrr-

ka. s csak az olvan lLrxus kir'itelű kcidexckben fordr'rl elő, r-r-rirrt

arnilyer-rek példár:1 Mítvás korvirr:íi.

1 r 4

ívfúzetének legfelső lapja lehetett. Ha ugyanis azűg s{lánok kezdetű' Töredík közvetlenül folytarja aS gLl agok o n s Qm1 ülő ür dngoÁ s z ö v e g ét, nern v aIő színű,hogy köztük további duplalapok lehettek. Későbbazl.rtán ezt a kódex utolsó fúzeténeklegtetején elhe-Iyezkedő, s így könnyen kitéphető lapot - feltehe_tően a rajta látható érthetetlen magyar szöveg mtact- eltávolították és ennek helyére - mintegy pótlásul- kototték be a 10 lapból áIIő papírfuzetet. A kódexátkotése valamikor a 15. század első felében. felte_hetőleg már a wehlaui ferences kolostorban történ-hetett, hisz a papírfüzet 15, századi- mint lárruk -már ferences eredetű szövegeit vatőszínűlegmár abeköcés után írhatták' ezek egy része ugyanis átér akódex utolsó, még eredeti lapjának tetej ére, s azutólagbekötött fuzet utolsó lapján már ott olvasható awehlaui kolostor tulajdonosi bejegyzése.

A kiszakított duplafóli6t azután a konyvkötőkissé ferdén kettévágta (így maradtak meg a Töre-díkbal oldalán található betűtöredékek). s azt a fe-lét, amelynek rnindkét oldalán magyar s'öu"g uolt,vékony szalagokra szelte és a kötet gerincére a bor-dák kozé ragasZtotta' A másikat p"dig. amelyet vél_hetóen a ráírt 1atin szövegek mentettek meg a tel_jes pusztulásúl, előZékként kotötte be a könyvbeoly módon, hogy a magyaí szöveg a kevésbé védett

n..Az rrtolsó üres 1evelekr-rek a rréprl1.elvi szövegek 1ragyonrán1.ozásá-ban betöltött frrnkciójára a szakiroda1onb",-, elői'ö. Vizkelen,A.r-rdrás hírta fe l a figvelrnet, vö. /,ndrás Vtzr rtnr. ZurT1pologir r1rrUbu:lieftrung der Maríuűlngm t.nd Pasíonsliedu. im Mitttlaltu.. StudiaSlavicaAcadenriae Scientiarrrrn Hungaricae, ]ó (199o) $9143..; A korai gótikus kurzí' rnegjclencsét a palcogr.lfusok cg1 öntetűen a1']., század r-rr;ísodik r-regyederc reszik' s az irás lrasznjlat.t a 15. sz;í-zad elejétől t-nár szinte alig dokunrentá1ható, s fokozatosut átmeg1,

.. az ún. gótikus kurzír'ba. Ld. nrinderről Dr.rror'sz 2oo]' 1],1.ss Péter családja a Boroszlótól r-ren nlessze fekvó Burrzlau (Boleslavia)városából szárn-razott, de már jó ideje Borosz1óban élt. béter rnagaelóször írnok, nra1d jeg1zó 1ett' s eközber-r peres iigyek képui,clerc-vel foglalkozott. 1]76.ban a pr;ígai .gy...,-,-,.., üit b..i.l"....l,,,majd ekkortól a boroszlói fejede1ernség vice]<.rncel1ári posztját töl-

TórH PÉrnn: A Kőnt1sbtrgí Tardík ís S4tla31ai újabb ví42álata

krilsó oldalra kerüljön. E'zután a ferdén elvágott,magyar betútörmelékeket tartalmazó csíkot pedigvisszahajtotta és a kódex 12_I3,lapjakazé fűzte,s így rögzítette a lapot a könyvtestben.

A Köntgsbergi Töredík tehát - más korai szövegem-lékeinkhez hasonlóan - vendégszöveg lehetett, me-lyet egy feltehetőleg itáliai eredet (i, a 1'!. századbanMagyarországon használt domonkos kódex utolsó,üresen maradt leveleire, ktilonboző kivonatos prédi-káciővázlatok kaze írt be az ismeretlen magyarscriptor'E6 Mindez a szövegek ítása alapján valami-kor az 1] 50 és I)92,87 a kódex urolso lapiára írtbejegyzés dátuma által határolt időszakban történ-hetett, hiszen az I)92-es bejegyzést nrár egyértel-műen a maglar kéz áIta| Iejegyzett szövegek után,azokvégére íttákbe,A kódex tulajdonosa ezután azakkoriban Boroszló városának helyettes kancelláritisztjétbetöltő Bunzlaui Péter (Petrus de Boleslauia)kőrnyezetében túnik fel,Ss aki valamikor B94kara1Vtold litván nagyherceg szolgálatábaá\It, s l!o6_igannak k'ancelIfutájfu Vezette.sg TáIán az ő és környe_zete9a Litvániába költözése révén kerülhetett a kó-dex Boroszlóból a Lengyelorsz ág és Litvánia hatá-rán fekvő, a Német Lovagrend fennhatósága alattá11ó Wehlau kolostorába, ahol azután a 1,5. századelején szétv áqták és újrakötotték.

tötte be. Péterről és a boroszlói karrcelláriáról ld. Lr-rscl.rek t9'lo.221-225, ill' J. TÉZra, 2ivotopisn1 slovníkpredhusitskí prazske uníllu4t1t 34E' t 1o9, Pral-ra, 198 1,'l'l]. A Péterre vonatkozó információkértDr. Jórr-rasz Jureknek tártozom köszönettel.

N9 Marceli Kostll,rN, Knnrr laria wielkíego kst1tia Witolda,Studia Zród.loznawcze, 11 (.1969)' 9 1'I2 1' 1o5 és 1 1 1.

9.' Valószfuűleg lel-retetlen megmond;uri, hogyan és miért kerű1t;rz ere-detileg Magyarországon lrasznált kódex t i 9 ] -ban Boroszlóba. Á,rrr-ryimindenesetre bizonyos, lrogl a városbar-r glakran megfordulhartírnagyarok, sőt Péter n-rellett, a ]cance11árián találkozLu-rk is eggyel, azesztergoni klerikusként errlegetett Conradus Czipsszel,

"til ; sq_1]91 között a krncellária ímok"e, majd 14o1-ig n),ilvános jeg1,zővolt. Az azor-rbar-r nenr bizonyítl-ntó' lrogy neki ui-ito'. l"tt voll-'.a tyel'.ernléklrez vag'a kóclexlrez. c.;pi..;t ld. Lusclrr I91o. 167.

I I J

A Königsbergi Töredék eredete

Mir-rdezek után tehát joggalmerül fela kérdés, l-ra a

KTs< szövegét tartalmazó pergamenlap eredetileg

része volt az &zőkódexnek, akkor nem lehetséges-e,

l'rogy a fiztkatösszetartozáson kívüla kódex darabjai

és a magyar szoveg között valamiféle irodalmi kap-

csolat is kimutatl-rató' Látlrattuk, hogy a nragyar szö-

veget író kéz alaposan végigolvasta a kódex tarml-

mát, s lépten-nyomon meg1egyzéseket, kiegészíté_

seket fűzött hozzá a lapszéleken, épperr ezért fontos

lenne megvizsgálni' mi is keltette fel a magyar olvasó

figyelmét, s miért, hiszen mindez nlánhozzásegíthet

bennünket a magyar szöveg eredetének és fuirkciójá-

nak megértéséhez is. Anrrál is inkább, mert - ahogyan

arról a latin források kapcsán már szó volt - a magyar

szöveghez eddig mlált legszorosabb párhuzamok az

egyházatyák homíiáiból szárr,aznak, s ezek kapcsán

rnár korábban ar:ra a meglátásra jutottunk, hogz a KTSz

hátterében v a\őszínűIegegy olyan forrásszöveg íllrat,

amely nagyr észt patrisztikus l'romíliákból építkezik'

Márpedig Beauvais-i Vncének a kódexben található

múvei - mint arra fentebb már szintén utaltam - tel-jes egészében ilyen szövegekből ílnak.

A hatalmas, enciklopédikus nrűveltséggel ren-

delkező Vnce szemmel láthatólag mindent elolva-

sott, atni csak a korabeli Franciaországban hozzá_

férhető volt, s olvasmányait azután kLilonboző

s zenrp ont o k s zeri nt klj egy zete\te. Í gy s z erl.esztet-

te meg a bűnbánat r ó l szó l ó művér. ame ly vo l ta_

képpen az egyházatyák penitenciával kapcsolatos

írásainak fizére, S ugyanez igaz a másik két írásra, a

S4nt Jalos- és aMána-traktátwsra egyaránt. Mnce Máriá-

,,'Vö. f 66r: ,,Quomodo diabolus anilratus de noyitate niraculi,,'9] I.btltos p;írhuzar-r-r lchet, hog1' a Szilády által Pclb.írtról idézett,

án-r való1ábar-r görög erede ríi '4 ngah Údvöaltt-prédikíció egy lerr-gvel kéziratbar-r is előfordul, ahol a lengyel olvasó épp.rz ang;'alelkii1déstirlek részletéhez ír viszorrvlag terjedelrnes glosszákat a

ró1 írott műve ugyanis nem más, mint az egyház-

atyák írásat, elsősorban homí1iái alapján szerkesz-

tett Mária-éIetrajz, amely a prédikációkból vett

idézetek segítségével kronologikus rendben tárgya\ja

a Szűzanya életének eseményeit Mária születésé-

tőI az Angali Údl,aúeten át egészen a Szűz haláláig

és mennybevételéig' Nem csoda tehát, lra a fen_

tebb párhuzamként idézett homíliákat Vnce mú_vében is megtaláljuk. A Vnce_féle Mariale Angali

ttd,afl,t,"vonatkozó paragrafusát például a Gábri_

el elküldését Íeírő 6' századi, S'e,lt Ágostonnak

tulajdonított homília alkotja (cap. 15.), de megta-

láljuk náIa az iirdagak s1ürn1iilísírő1 beszámoló

Maximus-féle prédikációt is (cap. 86'). Ami azon-

ban még ennél is fontosabb, az őrzőkódexben Vn_

ce művének ezen tészleteit az előzőekben a KTSz

írő1aként azonosított magyar kéz rnind megjelöli

és kiemeli. Az eÍsőhöz a Cabriel angelus emlékszót

(f. 48v-19r), a másodiklroz a Mi módon csodálko4tt

a7őrdög a csoda űjsgrűségín?9, megjegyzé$ fűZ,,

Egészen bizonyosra vehetjük tehát, hogy a ma_

gyar szöveg írőja ezeket a szövegeket valóban o1_

vasta és ismerte, sőt mint megjegyzéseibőlkiderül,

ezek fel is keltecték érdeklődaset, hiszen ktilon ki-jelolte őket a szövegben' A rnegjelölt részek pedlgvalahogyarr megihlették, S ezen különösen szép,Ií-

tai vagy éppen párbeszédes, szinte drámai jellegű

részleteket azLltán a kódex végér'r összegyűjtötte,

lefordította, vagy inkább paraftazeáIta, s segítsé-

gükkel egy rövid nemzeti nyelvű naffatíyát, talán

Mária-életra )zot áIIírcfi öSSZe.g' Ennek f ényében

azután egy csapásra érthetővé válik, miért csak

homiletikus 1ellegű szövegekben sikerült szorosabb

kódexbe. Vö. Pozr-rarr, Bibliotekl Urlirvers1.tecka, Rkps 1728, I19SrL Vö. H. Kou,elt.tl'tcz , Sre dniowttt4te <g\,tki p4k|a pokklego wzltorarh btblioteki U niwrslucktel w Po4taniu,Zeszty Naukorve Uniu'er-syte t i. Adama Mickiervicza rv Poznaniu Biblioteka, 5 (.1965'),69-16'1: 87.

párhuzamokat találni a szöveghez, s miért nem ke-rült elő egyetlen olyan latin szöveg sem, amely azegész szőveg közvetlen forrásának tekinthetó. Ezeka homíliák magyarázhatják meg a szöveg már régen

felismert félig verses, félig ritmikus jellegét is, hi-

szen már többen is felfigyeltek arra' hogy a 6' száza-

di latin nyelvű' homiletika - eredeti és görögből for-

dított múvek esetében egyaránt - mennyire kedveli

a párhuzamos szerkesztés i3, azonos szőtagszámű,he-lyenként rímes tagmondatokból építkező er őtelje-

sen retorikus stílust.gr Nem lehetetlen tehát, hogy -

amint azt Szilády is megfogalmazta - ,,ezek csillá-ma szűtődik át a magyar szövegen',.94

A KTSz tel-rát - mint Horváth János írta rő|a -

,,szabad érdeklődéssel kiválasztott, vallásos-irodal-

mi szöveget',,,,' ,^gy inkább - tehetnénk hozzá -

szövegeket, szövegtészleteket fordít, sőt már nem 15annyira fordít, inkább kompilál, s a kiválasztottrész-

letek alapján nár egy egészen űj, natratív szövegethoz!étre,96 Épp"" ezértvalószínűleg nem is egy régi,

év századok óta i smert és szájr ó1_ száj ra ha gyományo -

Zott magyaÍ szöveg kései másolata - mint néhány1'9, századí kutató véIte97 -, hanem egy egyszeíi aL-kalmi lejegyzés, ameÍyet a kontextus, a kódex szöve-

gének közvetlen ihletésére, az első előkerülő szabad

helyre, a kötet végének egyik üresen maradt lapjára

írtIe az ismeretlen kompilátor'9s

TórH PÉrpn: A Kónt7sbergt Töredík ís S4Llagai űjabb vi4gálatd

Ennek fényébenazonban a korábbi kutatás által a

szöveg nyelvállapotára vonatkoző á||áspontja semtűnik helytállónak, amely szerint a KTSz nyelve a1'z-B ' század fordulójának magyarságát tükrözi.Hiszen, ha elfogadjuk a fentiekben megfogalmazott

eredményekel miszerint a szöveg egy egyszerű, adhoc

1ellegí3 alkalmi lejegyzés eredménye, akkor nyelválla-

potának is alejegyzés korában' a korai gótikus ktrzívhasznáIatának idószaka, azaza 14' századközepe ésa kódex utolsó bejegyzése, I)9z aPrilisaközött hasz_

nált magyar nyelvet kell tükröznie.

Mtndez tefméSzetesen számos további kérdést

vet fel, hiszen egye\őre nem sikerült a magyar szö_veg minden egyes részletéhez páthuzamot találniVnce Marialíjában. Vaj on honnan szárnrazhat a tőb_bi r észlet, a S <glagok hát.Iapjanolvasható római Sibylla-látomás vagy aZ ismeretlenek betlehemi látogatása?Vajon ezek a magyar kompilátor saját hozzáadásat,vagy lehetséges, hogy ezeket is a kódexből, csak nema MarialébőI, hanem a kódex más darabjaiból vettevolna, hisz láttuk, hogy rengeteg más szövegrészt iskijelolt még a kötetben? Ráadásul annak lehetősé-

gét sem zárhat1ukki, hogy egyszet előkerül egy o\yanlatin szöveg, amely a KTSz közvetlen forrásának bi-zonyul' Erdemes lenne a szöveg rendeltetésén is el-

gondolkodni, megvizsgálni, vajon milyen cé\ra áIIít_hatta össze a kompilátor enartatívát,miért lrasználta

.)j Ez a szinte netrikus jellegű próza különösen jól megÍigyelhetó azAgostolrrrak tulajdonított 6. századi, G:íbriel elküldéséről szóló]roníliában (vö' fintebb a latir-r szöveget és fordítását). A 6. száza-di latin honíliák e szinte versszerű stílusáról lásd: Jean LEcI'pnqPrídiratton ú rlsítortqut au temps de S, Augustin, Révue Bénédictine,57 (1947). I17-1) I., rl1. a M:íriával krpcsolatos homiletika e sajá-tosságairó1:,Her-rri B'o't{t(É: Lc rulte tnarial en AJriqut apis saint Aug,tstin,Revue des Etudes Augustinier"rnes 1J (IC)67), 28513 17

.,+ SzIúoy I895. 57 5.et Honv,{rs r93 r,92.96A korrrpilációnak a középkori. s ezen belül a magyar kultúrában

berö]tött szcrcpéről pl' az OMS.sa1 kapcsolatbar-r Martil-rkó

András végzett beható vizsgálatokat (MlnrINró tp88). A kérdésről általánosságban BÁnczI I., 2oo8.)

,7 Vö. PL Ktr'l'lqn-NÉcvEsv 1895; GÁuon t9o8, ill. KTWSKUTI 1908.9'Talár-r épp ezze| tlz alkalni jelleggel nragyaráz|ratók az utólagos

javítíisok is' r.r-relyek feltehetőleg mint azt Vzkelety András isr-rregerősíti _ valószínűleg a szöveg IeyegyzőjétőI származnak(Vrz<cr'r.rv 1984. ] 32), s A. Molnár Ferenc rnegfigyelése sze-rir-rt .,,a latin szövegekhez igazodő granrnratikai túlbiztosítástszolg;ílják,, (A. MoI-Nl'n zoo5, |z6i). E javításokat ez esetbertúgy kellene értelr.r-reznünk, hogy az alkaln-ri fordítás-kompi1á1áselső verziőjának későbbi átgondolása utár-r a scriptor néhányheIyer r f ino l r rí r . rnr kív jnr r s ' r j á r m. lgyar sz övcgét .

I 1 7

T . \ \ U L N 1 . \ N Y O K

benne a l.rangos felolvasás nődját szabáIyozó írásje_

1eket?99 Mjon az, hogy a magyar szöveg prédikáció-vázlatok között kapott lrelyet segíthet-e rendelteté-

s ének rna gya r ázatában|

E kérdések megválaszolására természetesen ehe_

lyütt nem vállalkozlratunk, így a nagyaf szöveg sa_

játos jellegét és rendeltetését csupán egy, az őrző_

kódexből vett példával tudnám megvilágítani. A

kötet egyik lapjának (f. ++v) aljálr egy feltehetóleg

ugyancsak a magyar kéztőI szátmaző rajzl'átható,

amely a szemközti oldalon található, SzűzMáriát

és gyermekét ábrázo\ő díszes iniciálé alapján ké-

szúIt, Ez a rajz szinte a Königsbergi Töredék szimbó-

lumának tekinthetó: mögötte ugyanis rnég felsej-

lik a kódexben látható minta, a festett intciá|é Szőz

Mária-képe, ám a kompozíció a magyar kézen kis_

sé átalakul, szerkezete, vonalai megváltoznak, ini-

ciáléból önálló ra1z, színesből fekete-felrér, külfól_

dibőlmagyar válik: talán valahogy így kell érrcImez.

nünk a KönigsbergiTöredék szövegét is.

1 1. A Koni3sárr3i Tőredík őrzőkódexébőI két rész1e t, f. t11,, [ 145f (Kat. SZ. 1 1)

.,.]A KTSz írásjelhasználatáról ld. L'(zs Sárrdor, Benkő ['oránd: A4Aryád'kor nlaglar n1elvíí s4^:t3unlíbi. ItK. 8 8 ( l 98a), 1 09- 1 1 5 :1 1 1 - 1 1 1 .