A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

73

Régióismeret dél- szlovákiai alapiskolákbanA kérdőíves felmérés eredményei

Regionálne poznatky v základných školách na južnom Slovensku.Výsledky dotazníkového výskumu

Regional knowledges at elementary schools in the South SlovakiaQuestionnaire Survey Results

BÓNA László1

AbstractOur microresearch were examined the local history education in south Slovakia. This courseis increasingly appearing in the content, methodology results. We work with 222 question-naire from five different primary school, filled by Slovak and Hungarian students. The Lick-ert scale accurately conveyed the students' own inner, and their close environment relation-ship with local history. Furthermore, this survey has enlightened local heroes, events, person-alities, local historical monuments, both from local and national history as well, which areimportant to south Slovakians upper grade primary school students. The results of this re-search demonstrates that the cultural relations between the two nations is unquestionable. Weexamined the region literacy experiences, activities of students divided into two groups. Oneof these groups is the private home environment, while the other has a school environmentinfluences. Among other experiences, we found this fact: the organized, planned and wellequipped schools with good teaching methods performed better results than the average. InSlovak and Hungarian relations we can also set, the Hungarian minority education had moresuccess in the teaching of local history.Keywords: local history, primary school, south Slovakia, regional and national heroes, survey

Rövid bevezetésA regionális nevelés, a népi hagyománnyal és a multikulturális neveléssel szorosan összefüg-gő tantárgy, amely főképp az élő és élettelen anyagi és szellemi- kulturális örökséggel foglal-kozik. A Szlovák Köztársaság oktatásügyi tárcája az UNESCO tradicionális kultúra és a folk-lór című általános konferenciáján elfogadott javaslatok értelmében és szellemében ajánlja aregionális oktatás tantárgyat az alapiskolák oktatási rendjébe. A tantárgy interdiszciplinárisjellegű, tehát tartalma szorosan összefűzhető más, általánosan oktatott tantárgyakkal, mint atermészetismeret, honismeret, földrajz, zenei, és etikai nevelés. A legjelentősebb párhuzamazonban a történelemmel áll fenn.

Mit takar pontosan az a fogalom, hogy régió? A több tucatnyi definícióból egyetemelnénk ki: „A régió egy bonyolult, dinamikus térbeli rendszer, mely egy adott földrajzi

1 Mgr. Bóna László, Eszterházy Károly Főiskola Eger, Történeti Doktori Iskola, 19. századi doktoriprogram, bonalaco@gmail.com

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

74

területen jött létre a természeti, szociális és gazdasági tényezők együttes hatásai révén”.(Bašovský, Lauko, 1990)

A nemzeti kisebbségek számára ez a régióismereti tantárgy különösen kedvező kerete-ket nyújt az lokális identitás és egyben a nemzeti identitás erősítésére. A diákok számára aközvetlen környezetükben található kulturális értékek, helyi sajátosságok, melyekkel nap mintnap közvetetten érintkeznek, kedvezőbb alapokat teremt az iskolai oktatás számára. A régió-ismereti órákon a pedagógus a hiányos és nem rendszerezett helyismeretet rendszerezett tu-dássá alakíthatja. A választható tantárgy legfontosabb célja tehát olyan állampolgár kiműve-lése, aki a szülőföldjét ismerő, szerető, óvó, öntudatos lokálpatriótaként viselkedik.

A kutatás rövid ismertetéseA Selye János Egyetem, Tanárképző Karának kutatási programja olyan problémafelvető kuta-tás, amely a „jó példák” elemzésére koncentrál. A dél-szlovákiai magyar és szlovák tannyelvűalapiskolák iskolai nevelési programjaiban egyre hangsúlyosabban megjelenő helytörténetioktatás tartalmi, módszertani eredményeit, nyitott kérdéseit vizsgálta az azonos településekenpárhuzamosan működő dél-szlovákiai magyar és szlovák iskolákban. Ezek közül két kisvárosilletve egy nagyváros (Komárom, Tornalja és Kassa), valamint egy község (Felsőszeli) Ma-gyar Tannyelvű AI, valamint szlovák tannyelvű alapiskoláiban a tanulók és tanárok körébenkérdőíves felmérést is végzetünk.

A kérdőíves kutatás kombinált, tehát kvantitatív alapokon, ötszintű Lickert skálákonnyugvó, ám opcionálisan választható, kvalitatív jellegű kérdésekkel kiegészülve készült el. Azanonim kérdőív a válaszadók nemét, az általuk látogatott iskola nevét és az évfolyamot meg-jelölő 1 statisztikai kérdést, illetve a regionális történelemmel kapcsolatos 14 egyéb kérdésttartalmazott.

A tanulók régióismereti érdeklődése mintáiÖsszesen 222 értékelhetően kitöltött kérdőív állt rendelkezésünkre. Ezekben a diákok értékel-hették saját álláspontjukat, illetve környezetük viszonyulását a helytörténeti- és régióismereti,regionális nevelési kérdéskörrel kapcsolatosan. Környezetük véleményét, saját tapasztalataikalapján kellett bejelölniük. Közvetlen környezetüket osztálytársaik, szüleik és tanáraik véle-ményének értékelésével minősíthették. A nemek aránya gyakorlatilag megegyező.

1. táblázatFiú Lány Darab összesen

Nem 112 110 222Nagyon fontos Fontos Semleges Kevésbé fontos Egyátalán nem fontos

Regionális nevelés és/vagy a helytörténet fontossága-egyén 30 113 54 21 4

Nagyon pozitív Pozitív Semleges Negatív Nagyon negatívRegionális nevelés és/vagy a helytörténethez való hozzáállás-egyén osztálytársai 4 56 86 45 31

Nagyon pozitív Pozitív Semleges Negatív Nagyon negatívRegionális nevelés és/vagy a helytörténethez való hozzáállás-egyén szülei 34 92 78 9 9

Nagyon pozitív Pozitív Semleges Negatív Nagyon negatívRegionális nevelés és/vagy a helytörténethez való hozzáállás-egyén szomszédai 8 54 122 15 23

Nagyon pozitív Pozitív Semleges Negatív Nagyon negatívRegionális nevelés és/vagy a helytörténethez való hozzáállás-egyén tanárai 120 65 28 4 5

A kérdőívek feldolgozása folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszadók neme nem befo-lyásolja szignifikánsan a válaszokat. Az eredmények az első táblázatban láthatóak. Megalapí-tottuk, hogy a diákok legtöbbje úgy vélte, diáktársait kevésbé érdekli a régióismeret, mintsaját magát. Mi több, saját bevallásuk szerint összességében még a szülőktől is pozitívabbantekintenek a helytörténetre. A szülők – diáktársak relációjában azonban mintegy háromszor

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

75

alacsonyabb a szülők nagyon negatív hozzáállása a vizsgált tematikával szemben. A tágabbkörnyezetet képviselő „szomszédok” adatainál már a semlegesség, míg a tanárok esetébenegyértelműen a nagyon pozitív viszony mutatkozik meg.

A tanulók történelemképe: történeti események, példaképekA kérdőív két kérdése arra irányult, hogy kiderítse, milyen történeti eseményeket és történetiszemélyiségeket ismernek a tanulók településük, régiójuk és nemzeti múltjukból. Az ezzelkapcsolatos példaképekre is kíváncsiak voltunk. A kérdőívek szerint a diákok mindegy ne-gyede írt csupán ezekre a kifejtős kérdésekre a három szintnek megfelelően neveket és ese-ményeket. Mintegy három-negyedük gyakorlatilag nem különböztette meg a helyi és nemzetihősöket illetve eseményeket, továbbá leggyakrabban ugyanazokat a neveket írták a két kér-déshez. A felsorolt nevek jellegét, mennyiségét és főleg sokszínűségét már jelentősen befo-lyásolta az iskolák között különbség. A Felsőszeli magyar tannyelvű iskola diákjainak több,mint a fele, míg a kassai magyar tannyelvű iskola tanulóinak több mint egyharmada írt szemé-lyiségeket a kérdéshez. Mivel a mintában a helyi tanulói létszámoknak megfelelően nem azo-nos számú diák szerepel, a lekérdezések és részben a válaszok arányában szükség volt bizo-nyos korlátokra. Az eredmények alább, a 2. táblázatban láthatóak:2. táblázatMagyar Kassa Tornalja Felsőszeli Megj. Szlovák Tornalja Komárom Megj.Nemzeti történelemből Nemzeti történelembőlII. Rákóczi F. 28 1 22 Felsősz. nemzeti t. A. Dubček 8 0Széchenyi F. 4 1 20 M.R Štefánik 3 4Petőfi S. 11 0 12 L. Štúr 4 4Kossuth L. 3 1 8 Második világháború 0 3Ady E. 0 0 7 Csvk születése 0 2Kazinczy F. 5 0 0 Önálló állam 0 2Mátyás király 3 2 0 Kotleba 1 1Nagy Lajos 3 0 1 minimum két előfordulásDeák F. 4 0 0J. Kráľ 4P. O. Hviezdoslav 4minimum 4 előfordulás Régió törénetéből-Komárom

Klapka Gy. 5Régió törénetéből-Felsőszeli Komáromi Erőd 4Rázgha J. 24 Klapka Tér 2Boros Béla Tanár 15 Jókai M. 2Danka Lajos 12 Polgármester 2Bercsényi M. 12 Felsősz. vegyesen írva Elnök 2Mézes Kálmán 12 Szent András templom 2Peredi csata 9 Leányvár 2Franicisti Laci bácsi 6 Dédapám 2Büttner Emil 5 minimum két előfordulásLajos Kálmán 5Mészáros Magdolna Tanárnő 5 Régió törénetéből-TornaljaKodály Z. 5 Mátyás király 6A Jurta napok 4 Sajó menti csata 5Deportálások 3 Múzeum 2minium három előfordulás Czinka Panna 2

minimum két előfordulásRégió törénetéből-KassaMárai Sándor 26Zrínyi I. 7 Kassához főképp helyihez írvaVilágháborús hősök 3 plusz 1 rongyos gárdaII. Rákóczi F. Rodostói háza, szobra, dóm sírhely 5Rozgonyi csata 2Horthy bevonulása 2ifj. Andrássy Gyula 2minimum két előfordulás

Régió törénetéből-TornaljaRadnóti M. 5J. Kollár 3P. J. Šafárik 2Czinka Panna 2minimum két előfordulás

Az eredmények önmagukért beszélnek. Csupán pár fontosnak tűnő jelenségre hívnámfel a figyelmet. A kérdőív adataiból kiindulva elmondható, hogy Felsőszeliben a régiótörténeti

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

76

oktatás szakszerűsége, a tanárok által szerkesztett tematikus tankönyvek stb. meghoztákeredményt. A kassai magyar diákok szintén értékelhető ismeretekről adtak számot, mind a„régió” (valójában inkább a város) múltjából, mind pedig a nemzeti történelemből. A tornaljaimagyar diákok esetében ugyanakkor az érezhető, hogy a szlovák művelődés-, irodalomtörté-net oktatása is befolyásolta a kérdőívet kitöltő tanulók ismereteit. Az összesített, nemzeti ro-vatba is befért pár személyiség, melyet elsődlegesen a szlovák nemzeti történelem részénektekintünk.

Ami a táblázatban nem kerülhetett bele, ugyanis kevésszer, vagy a legtöbb esetben csu-pán egyszer említődött, a táblázat túltelítettségét megelőzendően nem soroltuk fel. Mintegy 20különböző névről vagy eseményről van szó. Csupán egy kis ízelítő ezekből: Dobó István, adóm építői, Szálasi Ferenc, az aradi vértanúk, Szent István, a mohácsi csata, Dugovics Titusz,Csemadok, Esterházy János, a törökellenes harcok stb. Kijelenthető, és ezt a kérdőívek fel-dolgozása során is tapasztaltuk, hogy a szlovák és a magyar kultúra a dél szlovákiai iskolaioktatásban szoros összekapcsolódik.

A tanulók régióismereti tapasztalatai, aktivitásaiA diákok specifikus, egyedi régiótörténeti tapasztalatait önkéntes, kitöltős alapon tudtuk csu-pán teljességgel megvalósítani. Ehhez azonban – valószínűsítve a kitöltők többségének pasz-szív rezisztenciáját – pár, egyszerűbben is megválaszolható segédkérdést iktattunk be, melyekkét csoportra oszthatók. Ezek egyik része a saját, otthoni környezet és az iskolai környezetbőlérkezett hatások, ösztönzések feltérképezését szolgálta. Az otthoni, autonóm környezetet je-lenti a régiótörténettel foglalkozó klub vagy csoport, egy film, egy könyv és természetesen azinternet. A kérdéseknek ez a része az önálló aktivitások iránti készségeket, késztetéseket isszerette volna felmérni. Pl. „Mit tennél a régiódért, helytörténeti emlékek megőrzésért, ha sokpénzed lenne?” „Tudsz-e írni valami szép példát arra, hogy környezetedben ki és mit tett atörténelmi események, személyiségek emlékének megőrzéséért?” Az oktatási intézet általszervezett filmvetítések, előadások, múzeumlátogatások, koszorúzások, tanulmányi kirándu-lások számbavétele jelentette a kérdések másik részének tárgyát.

Az összesített eredmények, a 3. és 4. táblázatban találhatóak.3.táblázat

nem igenSzakkör, vagy helytörténeti klub? 208 14

nem igenVan otthon valamilyen helytörténettel foglalkozó könyved? 97 122

nem igenElőfordult, hogy iskolai feladaton kívül kerestél valamit a helytörténettel kapcsolatvan az interneten? 131 82

semmit tennék érteSok pénzed lenne, tennél a helytörténeti emlékek megőrzésséért? 122 90

nem igenTudsz valami szép példát régiótörténeti emlékek megőrzése? 168 50

A diákok csupán 6,5 %-a jár valamilyen szakkörbe, melyet saját megítélése szerint ré-gióismereti szakkörként definiált. A valóságban egy-egy diák jár cserkészetre és néptánc cso-portba, míg a kérdőívet kitöltők közül öt fő látogatja a Felsőszeli „felfedező csopor-tot”(melyben főképp rovásírással és hagyományőrzéssel foglalkoznak). A diákok másik felenem azonosította milyen csoportról van szó, vagy csak érintőlegesen ide tartozó tevékenysé-geket (pl. zele baranta harcművészeti foglalkozás) sorolt ide. Helytörténeti könyve a diákoktöbb mint 60%-ának van, ám döntő többségük (két-harmaduk) nem emlékezett címükre. Amegnevezett kötetek között számos, egyetemes vagy nemzeti történelemmel foglalkozó mű-vet említenek. A nyilvánvalóan helytörténettel foglalkozó, 43 említett kiadványból csupán 14

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

77

régiótörténeti jellegű, (főképp Felsőszeli és Alsószeli történetével foglalkozó kötetekről vanszó), illetve még három, amely kisebb részben érintik a vizsgált tematikát.

Az interneten a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmada kezdeményezett va-lamilyen régiótörténelemmel kapcsolatos keresést. A régiókötetnél hasonlóan valószínűsíthe-tő, hogy jelentős hányaduk válaszukban nem különböztették meg a nemzeti vagy általánostörténelmétől. A meglátogatott honlapok között magasan első a wikipédia, második pedig amásodik világháborúval foglalkozó internetes oldalak. Ez az egyetlen része a kérdőívnek, aholszignifikáns különbség rajzolódik ki a két nem képviselőinek válaszaiból.

A következő kérdés így hangzott: „Mit tennél a régió történeti emlékeinek megőrzéséért,ha sok pénzed lenne” kérdés volt. A válaszadó alapiskolások 40%-a támogatná valamilyenformában. Legtöbbjük, mintegy kétharmaduk az egyszerű felújítanám, megóvnám, támogat-nám szavakat írta be a kifejtős részbe, csupán a Felsőszeli diákoknál nem érvényes ez azarány. Ők pontosabban, és konkrétabban fogalmaztak. Múzeumnyitás, tanulmányi kirándulás,koszorúzás, szoborállítás, könyvkiadás, emlékműsor szervezés, énekkar alapítás, falu az isko-la és az ott élő emberek támogatása mellett az egészen más jellegű ötletek is felszínre buk-kannak. Ilyen például a dicsőségfal állítása (ki mit tett a közösségért) vagy a versenyek ésvetélkedők szervezése, valamint a vandalizmus nagyobb bírságokkal való büntetése is. Van,aki megvenné a komáromi erődöt és azzal védené, hogy beköltözne, vagy minden műkincsetmagángyűjteménybe szervezve védene meg. A kifejtős kérdések közül az egyik legszubjektí-vabb adatokat szolgáltató a „szép példa a helytörténet megőrzésére” c. kérdés volt.

A válaszadók, alig kevesebb, mint egy negyede jelölte be az igent, ám csupán ebből 26-an írtak is le, mire gondoltak. A válaszoknak pontosan a fele a felsőszeli magyar alapiskoladiákjaira esik. A történetek rendkívül változatosak, így csupán pár példára és egy általánoskörbehatározásra van lehetőségünk. A tanulók főképp iskolai akciókra, tanáraikra, szobrá-szokra, múzeumokra, koszorúzásokra, a felsőszeli helytörténeti kötetek kiadására, a hagyo-mányőrző körök illetve napok megszervezésére és egyéb kulturális eseményekre gondoltak.Páran honvéd szabadságharcosokra, település védelmében elesett katonasírok felújítására isgondoltak.

4. táblázatelőadás filmvetítés verseny múzeum tanulmányi kirándulás

Iskola által szervezett helytörténeti vagyrégiótörténettel kapcsolatos akció 120 79 51 130 118

előadás-évfordulóra iskolai ünnepség koszorúzás, emlékezés másIskola által szervezett régiótörténettel kapcs.program, utóbbi 5 évben melyen részt vettél 79 61 82 1

Az iskola által szervezett programok közül a legtöbben a múzeumlátogatásra, a külön-böző előadásokra és a tanulmányi kirándulásokra emlékeznek.

Szöveges válaszok rövid elemzéseA kérdőívek feldolgozása során az alapiskolás diákok mintegy 3%-tól volt tapasztalható némipasszív ellenállás. Ez nem csupán a teljes „nem” és „nagyon negatív” válaszokban nyilvánultmeg, hanem teljesen irreleváns válaszokban a kifejtős kérdéseknél, enyhén elutasító megjegy-zésben a kérdőív végén, grafomán jellegű kommentekben. Feltételezhető, hogy nem a temati-ka iránt elutasítóak, hanem általánosságban az ilyen jellegű kutatások iránt, vagy ami mégvalószínűbb, hogy egyszerűen csak elutasító természetűek. Mindenképpen pozitívum azon-ban, hogy sértő megjegyzésekkel nem találkoztunk a feldolgozás során. A diákok mindegy 4-5% a nyilvánvalóan sietve töltötte ki a kérdőíveket, ugyanis bizonyos esetekben a válaszaikfélig elolvasott, vagy rosszul értelmezett kérdésre engednek következtetni.

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

78

A régiótörténeti viszonyt mérő lickert skálás kérdéseknél főképp az osztálytársaikkalszemben voltak rendkívül szigorú kifejtések, vélemények. A „nem érdekel”, „senkit sem ér-dekel”, „mire jó ez” típusú válaszok, amellett, hogy határozottan kisebbségben vannak, leg-többször kritikaként fogalmazódik meg. Tehát nem „mi”, hanem az „ők” relációban vannakhasználva. A kutatás során rendkívül látványosan kirajzolódott a felsőszeli magyar diákokmotiváltsága a régiótörténeti tapasztalatok terén. Ám ugyanitt található a nagyon negatív érté-keléseknek majdnem 50%-a az osztálytársak tantárgyhoz való viszonyánál. Hasonlóképpenmagas volt az egyéni negatív vagy nagyon negatív hozzáállás, az összes ilyen véleménynekmajdnem 70%-a! Mivel magyarázható ez? Nyilvánvalóan a megnövekedett elvárások, a „túlsok információ” „a rengeteg név és dátum magolása” „nem érdekes” „túl részletes” „nagyonszigorúan veszik” a diákok mintegy harmadát hozták már nehéz helyzetbe. Másutt, ahol aziskola láthatóan kevesebb figyelmet fordít a tantárgy oktatására, a legmarkánsabb a semlegesválaszok aránya.

Olyannyira, hogy például a gömöri kisváros szlovák alapiskolájában minden relációbana semleges válaszok voltak a legmarkánsabbak. A megkérdezettek szerint még a tanárok vi-szonya is semleges a régiótörténethez, pedig ez az a reláció, ami mindenütt másutt egyértel-műen nagyon pozitív hozzáállásban tükröződik.

Az oktatók pozitív viszonyát a helytörténethez egyébként számtalan példában jegyzik lea tanulók, természetesen a följebb említett szlovák tannyelvű alapiskolában is. Sőt, mi több,még az „ellenálló” diákok egy része is megértéssel viseltetik oktatója iránt, miszerint „tisztaszívvel próbálnak tanítani bennünket a hazaszeretetre, mégis túl sok az adat és számunkranem érdekes” stb. A diákok szüleinél, mint az első táblázatban látható volt, a pozitív viszonyjelent meg a legmarkánsabban. Az ehhez kapcsolódó egyéni válaszok, egy semlegest nemtekintve kivétel nélkül pozitívak.

Főképp az „otthoni beszélgetések”: „arról beszéltek milyen volt régen, hogy éltek azemberek” „várak és kastélyok nagyon érdeklik őket” stb. A szomszédokkal kapcsolatos szö-veges ítéletek markánsan semlegesek, gyakran azért jelölték a diákok a semlegest, mert nemismerik a szomszédjaikat vagy mert szerintük nem érdekli őket. Két diák említi, hogy a szom-szédok újonnan beköltözött szlovákok, akik „semmit sem tudnak a falunkról”.

1. ábra – 2. ábra

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

79

Különbségek a magyar és szlovák tanulók viszonyulásábanA magyar és a szlovák kérdőívek összesítése során a két-két városban kitöltött kérdőíveket, aszlovák tannyelvű iskolába járó tornaljaiakat és komáromiakat, illetve a magyar alapiskolábajáró tornaljaiakat és kassaiakat hasonlítottuk össze. Az eredmények az alábbi 10. ábrán látha-tóak. A legmarkánsabb különbség az kérdőívet kitöltők régiótörténethez való viszonya, éstanáraik viszonya között rajzolódik ki. Mindkét esetben a kisebbségi magyarok javára pozitíva viszony.

3. ábra – 4. ábra

5. ábra – 6. ábra

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

80

7. ábra – 8. ábra

9. ábra – 10. ábra

A további attribútumok, mint a nemzeti és járási, régióbeli történeti események és sze-mélyiségek iskolákra bontva megtalálhatóak a 2. táblázatban. A szlovák és a magyar iskolákáltal szervezett kulturális események, mint például a különböző előadások, filmvetítések, ver-senyek, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások, történelmi évfordulókra szervezettprogramok stb. esetén a különbség a 11. ábrán található. (A kérdőívet kitöltő diákok eltérőszámát koefficienssel hoztuk egyenes arányosságba.)

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

81

11. ábra

Az államnemzet és a kisebbségi magyarság között nagyon jelentős továbbá a helytörté-net értékelése. Ideális lehetőséget vázoltunk fel, mi szerint a diák rendelkezne megfelelőanyagi eszközökkel a régiótörténeti emlékek megőrzésére. A különbség a 12. ábrán található,százalékban kifejezve, a szlovákok több mint kétharmada semmit sem, ellenben a magyaroktöbb mint a fele tenne az régiótörténeti emlékek megmaradásáért.

12. ábra

A dél-szlovákiai multietnikus települések történelmi emlékezetének, Osobitosti historickej pamäti, environmentálnej kultúry a lokálnej identity environmentális kultúrájának és lokális identitásának sajátosságai v národnostne zmiešaných obciach na južnom Slovensku

Jó gyakorlatok az iskolai oktatási programokban Dobrá prax v školských vzdelávacích programoch

82

ÖsszegzésAz egyre hangsúlyosabban megjelenő helytörténeti oktatás tartalmi, módszertani eredményeit,nyitott kérdéseit vizsgáltuk. A 222 kérdőívet Dél-Szlovákia öt különböző alapiskolájának 128magyar és 94 szlovák tanulója töltötte ki. A Lickert skálák segítségével pontosan, a diákoksaját belső világuk számára vetített régiótörténeti kapcsolati viszonyrendszert sikerült feltér-képeznünk. Más szavakkal, megvilágítottuk az egyes felső tagozatosok véleményét, hozzáál-lását. Kiderült továbbá az is, hogy a dél-szlovákiai felső tagozatos diákok milyen eseménye-ket, személyiségeket, helytörténeti emlékműveket ismernek a helytörténetből, illetve a nemze-ti történelemből. Ez a szonda jellegű mikrokutatás is azt bizonyítja, hogy a kulturális kapcso-latok létezése a két nemzet között megkérdőjelezhetetlen.

A tanulók régióismereti tapasztalatait, aktivitásait két csoportra osztva vizsgáltuk. Azegyik a saját, otthoni környezet, míg a másik az iskolai környezetben ért behatások. Egyebekmellett sikerült megállapítanunk, hogy a szervezet, átgondolt és kellő oktatási segédanyaggalfelszerelt iskolák tanulói jobban teljesítettek, mint az átlag. Szlovák magyar relációban el-mondható, hogy a kisebbségi magyar oktatás nagyobb sikereket ért el a régiótörténet oktatásasorán.

IrodalomjegyzékKRÍŽOVÁ, J.: História regionálnej výchovy. Združenie pedagógov zo škôl s regionálnou

výchovou, 2012.okt. 10., http://www.regioskola.sk/historia-rv/

MAKIŠOVÁ, A.: Regionálna výchova v primárnom vzdelávaní. Vydavateľ: Metodicko-pedagogické centrum v Bratislave, Bratislava, 2013. 60 p. ISBN 978-80-8052-479-1.http://www.mpc-edu.sk/library/files/makisova1_web.pdf

MÉSZÁROS, M., MOROVICS, I., PUSKÁS, M.: A régióismereti nevelés oktatása afelsőszeli Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. 2013 http://www.szmpsz.sk/cms/subjects/doc/2013/95.pdf

Štátny pedagogický ústav: Regionálna výchova a tradičná ľudová kultúra, http://www.statpedu.sk/sk/Statny-vzdelavaci-program/Statny-vzdelavaci-program-pre-2-stupen-zakladnych-skol-ISCED-2/Prierezove-temy/Regionalna-vychova.alej