In memoriam: A. Gjurov, L. Peneva-Vin cze, M. B úr,

P. Csangova-Meny há rt

Gazdaság és kultúra:

a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20.

században

CTorraHcTBo 11 KY.L\.Typa

Oqepu.H 3a CTonaHCKaTa H KYi\.TypHaTa ,n;eHHoCT Ha Hau.HOHaAHHTe 06II.I.HOCTH B YHrapllil npe3 19

H 20 BeK

Economics and culture:

Studies on the occupational and cultural activities of minorities in Hungary in the 19th

and 20th centuries

Szerkesztő: Meny há rt Krisztina

Pe,naKTop: KpucmuHa MeHXapm

Editor: Krisztina Menyhárt

Fordítás: Patricia Austin, Julia Krumova, Menyhárt Krisztina

I1peBo.n:: JlampuUla Aycmw-i, IOJtU5/. KpyMoea, Kpucmwia Me1-iXapm

Translation : Patricia Austin, Julia Krumova, Menyhárt Krisztina

Gazdaság és kultúra:

a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20. században

CTorraHcTBo If KYATypa

QLJ:epl..lJf 3a CTorraHCKaTa H KYATypHaTa ,neHHoCT Ha Ha~HOHaAHHTe 06J.IJ;HOCTH B YHrapmI rrpe3

19H20BeK

Economics and culture:

Studies on the occupational and cultural activities of minorities in Hungary in the 19th and 20th

centuries

Bolgár Kulturális Fórum - Kecskeméti Bolgár Önkormányzat

Budapest, 2014. oy.n:arrema

O'bArapCKH KyA'rypeH cpOpyM - O'bArapCKo caMoyrrpaBAeHHe B Ke'IKeMeT

ISBN 978-963-08-5730-7

Felelős kiadó: Bolgár Kulturális Fórum

Vladimirova Milena - elnök

OTrOBopeH H3.n:aTeA: D'bi\.rapcKH KyA'rypeH cpOpyM

MHAeHa BAa.n;HMHpoBa - rrpe.n:ce.n:aTeA

Tartalom

Bevezetés (Doncsev Tosó) ...... .......................... ................... 11

Veneta Jankova: A magyarországi bolgárkertészek vizuális emlékezete (bolgár nyelven) ............................................... 22

Zsilák Mária: A bolgárkertészek gazdasági szerepe a pilisi térségben a 20. század első felében .................................... 37

Berényi Mária: A Gozsdu Alapítvány története és szerepe a magyarországi román értelmiség formálódásában ............... 47

Penka Pejkovska: Írástudás és kétnyelvűség a magyarországi bolgár közösségekben a 19. század végén és a 20. század elején (bolgár nyelven) .................................. ... . . . . ... . ................... 57

Demeter Gábor: A török kor utáni újratelepülés demográfiai sa­játosságainak vizsgálata az l7l5/20-as Conscriptio Regnicolaris segitségvel Nógrád megyében ... . .. . ... . ... . ... . .. ....... . . .......... . .... 83

Hargitai-Szimeonova Rajna: "Hullámzik a csendes, fehér Duna": Gróf Széchényi István tevékenysége az al-dunai vízfolyam és a Vaskapu-átjáró szabályozásában .................. . .................. 103

Papp Izabella: Görögök a Jászkunság kereskedelmi és gazdasági életében ................................................................. .. ....... III

Menyhárt Krisztina: A bolgárkertészekről - jeles kutatóik szemszögéből (bolgár nyelven) ............................ .. ............. 127

Juricskayné Szabeva Aszja: A gazdasági népi imádságok a bolgár hagyományban (bolgár nyelven) .................... .................. . 143

Cselényi István Gábor: Munkácsi körkép a 19. sz. elejéről 150

Puskás Bernadett: Az egyházi művészet 19. századi irányzatai a soknemzetiségü munkácsi görögkatolikus püspökségben (ukrán nyelven) ... . .... ..... ....... . .. ..... . .. . .... .. .......... . ....... .. ..... 157

Demmel József: Az elfelejtett elit. Szlovák anyanyelvű magyar nemesség a 19. században ................................ .... .. .... ...... 168

5

Korb Angéla: Az 1840-es évek német nyelvü sajtója Pest-Budán .. ... . .... ...... .... . . .... .... ... . ..... ... .. ...... 181

Révész Éva: Trianon hatása Karácsonyi János munkásságára ...................... .. .. .... .. ... .. ......... 191

H. Tóth Imre: Paiszij Hilendarszki a magyarokról ................ 202

Katus Elvira: A Magyar-Bolgár Baráti Társaság és a Magyaror-szági Bolgárok Egyesületének kapcsolatai . .... .. ... ....... ... .... .. 209

Petkova-Papadopulosz Adriana: A Bolgár Kulturális Fórum ala-pítása és tevékenysége Magyarországon .................... .... .... 216

Bólya Anna Mária: Balkáni tánc és zenei folklór

Magyarországon .................................. 224 A kötet szerzői .............................................. . .... . .... .. .. ..... 230

6

C'h,n:'hp2KaHHe

YBO,n: (TollIo .n;OH':IeB) ...................... ..... ......... .. ............ .. ...... 11

BeHeTa 51HKoBa: BH3yaAHa rraMeT 3a 6'bAI'apCKHTe rpa,n:HHapH B YI rapHH ........ .. ................................... ..... .......... ..... ........ .. 22

M apHH )KHAaK: CTorraHcKaTa pOMI Ha 6'bAI'apCKHTe rpa,n:HHapH perHOHa TIHAHllI rrpe3 rr'bpBaTa rr01\.OBHHa Ha 20 BeK ... ...... 37

Mapm! BepeHH: I1cTopHHTa H pOMITa Ha <t>OH,n:aIJ,HH ro)K,L(J' B'bB cpOpMHpaHeTO Ha pyM'bHCKaTa HHTe1\.HreHIJ,HH B YHrapHH (1870-1918) ....... .............................. .. ........................................ 47

TIeHKa TIeHKoBcKa: rpaMOTHOCT H ,n:Bye3w-me cpe,n: 6'bAI'apCKHTe 06llI,HOCTH B YHrapHH B Kpéll! Ha XIX H Haqa1\.OTO Ha XX B .... 57

ra60p .n;eMeTep: 113c1\.e,n:BaHe Ha ,n:eMorpacpCKHTe oco6eHOCTH Ha 3aCe1\.BaHeTO Ha KOMHTaT Horpa,n: C1\.e,n: TypCKOTO HallIeCTBHe c

OMOllI,Ta Ha Conscriptio Regnicolaris OT 1715/20 r. ........... 83

Ha CHMeOHOBa-XaprHTaH: "THX 6H1\. .LJ:yHaB ce B'b1\.HyBa": MTa Ha rpacp l1llI,BaH CeQeHH B pery1\.aIJ,HHTa Ha Bo,n:HTe B

..a01\.eH .LJ:yHaa H rrp01\.OMa )Ke1\.e3HH BpaTa .. ...... . ... ........ .... .. 103

113a6e1\.a TIarr: r'bpIJ,HTe B CTOrraHCKHH )KHBOT Ha KOMHTaT 51CKYH npe3 18 H 19 BeK .............. . .............. .... .. .. . .. .. ................... 111

KpHcTHHa MeHxapT: 3a 6'b1\.rapCKHTe rpa,n:HHapH rrpe3 rror1\.e,n:a Ha TeXHHTe BH,n:HH H3C1\.e,n:OBaTe1\.H ............. . ..... . .... . ......... ... 127

ACH C'h6eBa-lOpHQKaH:: CTOrraHCKHTe arroKpHCpHH M01\.HTBH B 6'bAI'apCKaTa Tpa,n:HIJ,HH ............................................ ... ..... 143

l1llI,BaH ra60p Qe1\.eHH: TIaHOpaMa OT MyHKaQeBO B HaQa1\.OTO Ha 19 BeK ....... ... ........ .. .... . ............ . ...... ...... .. ..... . .. ....... .... ..... 150

BepHa,n:eT TIyllIKaw: HacoKH Ha IJ,'bpKOBHOTO H3KYCTBO rrpe3 19 BeK B MHOrOHaIJ,HOHa1\.HaTa MyHKaQeBCKa yHHaTcKa errHCKorrHH (Ha YKpaHHCKH e3HK) ............. .. .......... .. .................. . ......... 157

7

I1mKecp lleMeA: 3a6paBeHlliIT eAHT. YHrapCKa apIfCTOKpaUlliI C'hC CAOBallIKIf MaTepeH e3IfK rrpe3 19 BeK.. .. ...... ........ ............. 168

AHreAa Kop6: HeMcKoe3If'iHaTa rrpeca rrpe3 1840-Te rO,lJ;IfHIf B nema If Ey,lJ;a .... . . ... ...... .. ..... .. ...... . ... . . .. . .... . ......... .. .......... . . 181

EBa PeBec: B'h3,lJ;eHCTBIfeTO Ha TpIfaHoH B'hpxy TBOp'ieCTBOTO Ha 51HOllI Kapa'iOHIf ........... ............. ...... ........ ... ... ........ ... ... .... 191

HMpe X. TOT: naIfcIfH XIfAeH,lJ;apCKIf 3a yHrapUIfTe ..... ....... . 202

EABIfpa KaTyllI: 3a Bp'h3KIfTe Me:>K.llY YHrapCKO-6'hArapCKoTo ,lJ;ppKecTBo 3a rrplliITeAcTBO If llppKeCTBOTO Ha 6'hArapIfTe B YHraplliI (,Ll,EY) .... .. ... ..... ... . .. .... . ..... ... ..... ......... .... ....... . .... 209

MpIfaHa n eTKO Ba-n arrap;o rryAO c: 3a C'h3,lJ;aBaHeTO If ,lJ;eHHOCTTa Ha E'hArapCKIf KyATypeH cpOpyM B YHraplliI (B HaBe'iepIfeTO Ha HerOBaTa 15 rO,lJ;IfllIHIfHa) ... .... ... . ....... . . .. .. ... ..... .... ....... ... .. 216

AHa MaplliI EOH: EaAKaHCKIf TaHUOB If My3IfKaAeH cpOAKAOp B YHraplliI .................. ... .. . . ..... . .... ... ... .... ............ .... .. .......... 224

ABTOpIf ... .... .......... . .. ... . ....... ... .... .. ... . ... ......... .... .... ....... ...... . 230

8

Contents

Introduction (Tosho Donchev) ..... . .... ....... .. . ........ ...... .. . . ..... . 11

Veneta Jankova: Visual memories of the Bulgarian community living in Hungary. ........ ..................... .... . ... ... .... ... ............. 22

Mária Zsilálc The economic role played by Bulgarian horticulturalists in the Pilis region of Hungary in the first half of the 20th century .. ..................... ... ........... . ......... .... ... ....... .. 37

Mária Berényi: The history of the Gozsdu (Gojdu) Foundation and its role in building the community of Romanian intellectuals living in Hungary (1870-1918) ...................... ....... ........... ... 47

Penka Peykovska: Literacy and bilingualism in the Bulgarian communities of Hungary in the late 19th and early 20th centuries ......... .... ............. ..... ............. ... ....... .. ........ ........ .. 57

Gábor Demeter: Exploring the demographic features of areas of Nógrád County that were resettled following the withdrawal of the Ottoman Empire, using the 1715/20 Conscriptio Regnico-laris ......... .... ... ... . ........................... .... .. .......... .... ..... ....... .. 83

Rajna Hargitai-Szimenova: "Waves of the taciturn, white Danube." The role of Count István Széchenyi in regulating the lower Danube and the Iron Gates channel .. ... ... .......... ...... 103

Izabella Papp: Greeks in the commercial and economic life of the Jászkunság [region of Hungary] ............ .... ....... .... ... ......... III

Krisztina Menyhárt: The Bulgarian horticulturalists as seen by outstanding researchers ..... ......... . .. ...... .. .. .. .. .. .. ..... .. .... ..... 127

Aszja Szabeva Juricskay: Occupation/farming-focused folk prayers in Bulgarian tradition ..... . . .. . .. . .. .. .. ...... . .. .. ..... .. ..... 143

9

István Gábor Cselényi: Panorama of Munkács [Mukacseve] in the early 19th century ..... ...... .............................. ... . . .. .... . . 150

Bernadett Puskás.: 19th century trends in religious art in the Greek Orthodox dlOcese of multinational Munkács ... . ........ 157

József I?emmel: The forgotten elite. Ethnic Slovaks among the HungarIan nobiIity in the 19th century ....... . .. .. . .... . . . .. . ...... 168

Angéla Korb: The German language press of Pest-Buda in the 1840s ...... ........... ...................... ..... . . . ...... ................ .. . .. .. . 181

Éva. Révés~: The influence of Trianon on the writings of Ján KaracsonYI .... . . .... . .... . . . .. . .... .............. ....... . . .. ... .. . . .. ....... . . .. 1;;

Imre H. Tóth: Paisii Hilendarski, on Hungarians .... .. ........... 202

~lvira ~atus:.rh~ Hungarian-Bulgarian Friendship Society and !ts relatIOnshIp Wlth the Society of Bulgarians in Hungary ... 209

A~ri~a Petkova-Papadopulosz: The founding and activities wIthm H,:ngary of t?e Bulgarian Cultural Forum (Marking the 15th anlllversary of !ts establishment) ...... . . .......... ....... .. ... 216

Anna Mária Bólya: Balkan folklore in dancing and music within Hungary. ............. . . ..... . . . .............. .... . 224 . . . . .. .. .... .. . . .... . . ........

Authors ....... . .... . . ......... .... .. . . . ......... ......... .... . ...... .... .. . .... 230

10

Előszó

"Ajövót nemcsak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott

tekintettel lehet építeni." Lazar Ivanov

I mmár száz éve, hogy 1914 nyarán, Illés napkor Lazar Ivanov, a tekintélyes teteveni nagykereskedő és Ferenc körúti ház­tulajdonos 170 társával - kertészekkel, kereskedőkkel, mag­

termelő kkel és más tisztes polgárokkal - megalapította Buda­pesten a Magyarországi Bolgárok Egyesületét. Az alapítók fon­tosnak tartották, hogy törekvésüket: az ó- és új hazához fűződő kapcsolatuk erősítését, a két nép közeledésének előmozdítását a széles nyilvánosság előtt is ismertté tegyék. 1915-ben útjára bo­csátották a Magyar-Bolgár Szemlét, az egyesület kétnyelvű kiad­ványát. Ekkor már javában dúlt háború, és mint megannyi más kezdeményezést, ezt is tönkretette. A felelős szerkesztőt be­sorozták a bolgár hadseregbe, és így a lap első száma egyben az utolsó is lett. Ám ez a kis közösség megmaradt, sőt lélekben is ' s anyagiakban is egyre gyarapodott. Saját erőből teremtett iskolát és kápolnát Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd 1931-ben a Vágóhíd utcában felépült a Szt. Cirill és Szt. Metód nevét viselő ortodox templom. Vele átellenben negyedszázaddal később - ismét közadakozásból - elkészült a Bolgár Művelődési Otthon, az egyesület székháza. A rendszerváltás után 1992-ben a magyar állam támogatása révén végre valóra vált a bolgár kö ­zösség régi vágya. Azóta jelenik meg a Haemus cimű, kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirat. Másfél évtizeddel ezelőtt a bol­gár alkotó értelmiség: írók, műfordítók, kutatók, művészek Bol­gár Kulturális Fórum néven újabb civil szervezetet hoztak létre. A Fórum a bolgár önkormányzatokkal együttműködve és tőlük függetlenül számos rendezvény révén önreflexív módon igyekszik feltárni, bemutatni és elemezni a bolgár nemzetiségi közösség történetét, kulturális kapcsolatrendszerét és integrálódását a többségi magyar társadalomba, illetve az általa szervezett tudo ­mányos tanácskozásokon és kiadványokon keresztül megkísérli

II

Angéla Korb:

The German language press of Pest-Buda in the I 840s

~erman lit~racy , includingjournalism and German literature, had significant, centuries­ong, roots m both Pest and Buda. In the 19th century and the decade spotlighted by this

study, the rol~ It pl~yed wa~ definitiye . There has been and sti" is a large amount of r~search ~n this tOplC - partlcularly regarding German scholarship _ that contributes to t e mappmg of early German literature and journalism.

J; is study focuses not only on the German language political press (Pes/er Zeit ung er Ungar, etc.) ~ut also on literary and cultural magazines (Der Spiegel and Peste;

~ephlSlO) ,. reflectmg on the litera ry and publishing flows of the era as portrayed by

t ese ~edl~. The press of 184~/49 ~arked a defining period of German langua e JournalJsm m Hun~ary , and dunng this period most of th em supported the Hun ari;n re~orms .and underlmed the need for a reyolution and war of independence. By stu~ying ~rtlcles m newspapers and. periodicals, it becomes possible to trace the culturalliyes of t e German language albelt Hungarian spirited denizens of Pest-Buda.

190

TRIANON HATÁSA KARÁCSONYI JÁNOS MUNKÁSSÁGÁRA

Révész Éva

K arácsonyi János Karácsonyi János római katolikus pap, egyháztörténész volt, aki számos szállal kötődött a Viharsarokhoz, Erdélyhez. Gyulán született

1858. december IS-én. Teológiai tanulmányait ugyan Budapesten végezte, de tanulmányai végeztével Nagyváradon szentelték pappá 1882. július 2-án. Ezt követően a nagyváradi püspöki líceumban oktatott, az egyháztörténelem és egyházjog tanára volt. 1904 és 1915 között a budapesti egyetem hittudományi karán oktat. 1905-től nagyváradi káptalan tagja (kanonok), majd 1923-től cím­zetes püspök és káptalani nagyprépost. 1929. január l-én hunyt el Nagy­váradon.

Munkássága Papi hivatása mellett egyháztörténészként is számottevő pál yát mondhatott magáénak. Számos tanulmánya jelent meg például a Századok, a Turul , a Katholikus Szemle és a Hadtörténeti Közlemények hasábjain, továbbá több önálló monográfiát is írt. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, va­lamint a Századok történelmi szakfolyóirat munkatársa is volt. Tudományos munkásságának súlyát mutatja, hogy 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd I 904-ben rendes tagja lett. I928-29-ben irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását (Takács [s .a.]).

Elévülhetetlen tudományos érdeme volt, hogy az 1740-ben Schwarz Gottfried által elsőként megkérdőjelezett hiteles égü Szilveszter bullával kap­csolatban bebizonyította, hogy az csupán egy hami ítvány, melyet a Hartvik­legendából és VII. Gergely okleveleiből állítottak össze (Karácsonyi 1891, 16-24). Bár tudományos teljesítménye elvitathatallan, az nban Karácsonyi nem minden esetben tudott elvonatkoztatni tapa zlalalail l, olykor talán elő ítéle­teitől.

A románok megjelenése és történelmi ol 'It Karácsonyi a Haller József által ném l I 11 \(1

zugságok. A történelem terén előfi rdul min I mű műhöz írt egy Magyarországra v n Ilk kérésére (Karácsonyi 1890, lll). mun k pont jából említést érdemel.

I I

Az első a "Régibb lakosok-e hazánkban a rumenek (vagy oláhok) a magyaroknál?" címet viseli (Karácsonyi 1890,724-730). A fejezet megírására bevallottam a dákó-román kontinuitás elmélet indította. Tárgyilagosan foglalja össze véleményét, cáfolva az elméletet, ugyanakkor nem szabad elmennünk említés nélkül a mellett a tény mellett, hogy magát a témaválasztását erősen befolyásolhatta az Erdélyben zajló nagymérvű "eloláhosodás" problémája.

Ez a jelenség oly méreru volt, hogy még a politikusokat is foglalkoztatta. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint 16 838 2551akosból 8 651 520 ma­gyar, 2 798 599 oláh (román), 437 737 szerb. Azonban az összlakosság 40, 5%-a nem tudott ekkor magyarul, összesen 6 802 006 fó (Kollega Tarsoly 1997, II, 289.).

Reiner Zsigmond publicista, történész minisztériumi államtitkárként az ortodoxia, illetve a magyar ortodoxok helyzete kapcsán foglalkozott behatóan a problémával , és több memorandumot nyújtott be az akkori miniszter­elnökökhöz: előbb Bánffy Dezsőhöz (1898 végén), majd Széll Kálmánhoz, illetve gróf Tisza Istvánhoz (1904-ben) a helyzetük rendezése érdekében (Reiner 1907, 3-4). A miniszteri államtitkár, Reiner mozgatórugója az volt, hogy a román egyházszervezet alá tartozó, nem román ortodoxok körében igen nagyarányú volt az "eloláhosodás" a román liturgikus nyelv, valamint a ma­gyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Ennek gazdasági, társadalmi követ­kezményeit megelőzendő tartotta fontosnak és szorgalmazta a magyar ortodox egyházszervezet fel áll í tását.

Karácsonyi munkájának második fejezete "A keleti egyház hívei voltak-e először a magyarok?", melyben a magyarság keresztény hitre térésének kezdeteit veszi elemzés alá. Írásában a Szilveszter-bulla kapcsán említett pro­testáns Schwarz Gottfried által megfogalmazott nézetre reagál, annak Disser­tatio inauguraUs hislorico-critica de initiis religionis christianae inter Hun­garos Eccle iae orien/aUs assertis üsdemque a dubüs et fabulosis nar­rationihus r purgatis c. munkájából. Schwarz Gabrielis de iuxta Homad álné­v n adta k zr' I 739-ben írását, melyben Skylitzés, Zonaras és Kedrénos művei II p' n Irt I meg, hogya görög egyház elsőként térített a magyaro k között. Az

Il(lóso it cá folja Karácsonyi műve e fejezetében, bár e nézetet, miszerint a II I yo r k keresztény hitre térésének kezdete a keleti kereszténységhez kötő­dik , II protestáns történetírók - mint például Bod Péter, Péczely József, Buday Ézsaiás, Szabó Károly - elfogadtak és átvettek.

Karácsonyi elfogadja a bizánci történetírók - Skylitzés, Kedrénos, Zonaras - tudósítását Gyula keresztségére, valamint Hierotheos működésére vonat­kozólag. Azonban a krónikák korai történetünkkel foglalkozó részének hiteles­ségét vitatja, ugyanis szerinte Géza felesége nem Sarolt, hanem a lengyel Miesko fejedelem testvére, Adelhaid volt. Sőt még a Pilgrim-féle térítést is

192

. h' ., t' . t egy /ds sikertelen Ih t' k"zjátéknak tartja. A keleti egy az ten ese" .

elhanyago a o o . . ." It a később Ajton (Ahtony) marosmenti /dsérletnek tarthatjuk... mmt a mmo vo " I"t (Karácsonyi 1890 főúrtól behozott görög szerzeteseké" - összegzi ve emenye '

730~7~;I~ti kereszténység szerepével egy önálló ta~ul~ányb~ .. is fog~~koz~t~ röviddel e munka megjelené~ét köv~tően, me~r "~\~~~~~a~or~gk~~~tt:~:Ssz_

k megtéréséhez?" clmen latott napVl ago . ; . . .. d magyaro . . Ihanyagolható epizódként értékeli a blzancl tentest, e a hangban Itt IS egye . . . ket és azok korábbi írásaitól eltérően egyrészt részletesen Isme~etl ~y~;v~ ellentábor cáfolatát, másrészt igen élesen fogalmazza meg v: em~n .. fi al­. . t ' t vallók ellen elsősorban természetesen a velemeny e~so .~~g .. og neze e '. db a katholikus egyházat es kulonosen a mazója ellen: ,,A XVJlJ. szaza an e~, . , . kikiáltotta,

. . . ' t gyűlölő protestáns tudos (egyebkent hazanlifia) .... . O ~~;laP;~~arokat első ízben a görögök térítették meg." (Karacsonyl 190 ,

306~ görög térítés melletti négy érvet az alábbiak szerint cáfolja:. h . I l Hierotheost nem szentelhette püspökké Theophylaktos p~tnarc a, ~I ve

..' . . (959- 963) fiaként került e posztra, Igy semmi ye.n o y ... R~manos csats~~r tett 955 előtt. Így Gyula sem hozhatta el hazánkba, es puspokot nem szen e e

t ' 'thetett a magyarok között. . nen;.e~yula sem támogathatta a g~rög papok általi térítést, mivel keresztsege

. I tt" meghalt a forrás szennt. . ) utan3:, ~~~n térítés eredményesség~ következt;b~~~~e~6~~~~~~Sr~:~~~s görög keletiek, melyet cáfol az a teny, h~gy. a. .. .. "k által lettek

.... II'turgiát használtak azaz nyilvanvaloan nem gorogo nem gorog ,

térí~e'Í ennek a Gyulának az állítólagos lánya, Sarolt se~ bírh~tta a ~e~ reszt~é:~elvételére később Gézát, a férjét , ~gyrészt a fent leirtak rruatt, mas

részt mert Géza felesége a lengyel hercegno volt.

E p~nton ki kell térjek néhány mondat erejéig először ~s a fent .emlí:et~ forrá­

sokra, történelmi eseményekre, másodjára p~di~ a.k~.let~ ke:e~zte~yseg s orto­doxia szerepének megítélésére a KarácsonYI elOtti tortenetlroknal.

Források és értékelés . . , k K t A X . d közepén előbb Termacsu és kíséretében Bulcsu Jarta. . ons .an-f á ' sl~: feltehetőleg az öt éves békeszerződés meghosszabbltas~ miatt. III po y, b' " császár VII Bíborbanszületett Konstantin (913-

Látogatásukat maga a Iza~~~ 'ban a' De ' administrando imperio-ban (DAl): 959) örökítette meg mun aJa, . . ... r; l B I . l "Teveli meghalt, és az ő fia barátunk, Termacsu, aki mmap Jott Je II csu va ,

193

Turkia harmadikfejedelmével és karchájával. " (DAl 178-179.; HKÍF 132' MEH 122). '

Ióan~és Skylitzés, XI. századi bizánci történetíró lejegyezte munkájában, hogy e latogatás során került sor Bulcsú megkeresztelkedésére mikor is a ke­re~zta~j,a ~aga a Bíborbanszületett császár lett, és patrikios méltóságot, vala­mmt aj andekot kapott: "De a türkök sem hagytak fel betöréseikkel, és szünte­lenül pusztították a rómaiak területét, míg csak vezérük, Bulcsú, színleg a ke­resztény hit felé hajolva, Konstantinápolyba nem jutott. Megkereszteltetvén Konstantinos császár lett a keresztapja, és a patrikiosi méltósággal meg­tisz~eltetvén, sok pénz uraként tért vissza hazájába. " (Moravcsik 1984 85-86' HKIF 152-153). ' ,

. ~íg S,?,litzés Bulcsúval kapcsolatban megőrizte a megkeresztelkedés tenyet, addig Termacsuról hallgatnak a források e tekintetben. Ennek ellenére

a DAItitulus-használata, - miszerint "barátunk"-nak, azaz 'cpíAOC;' -nak nevezi őt -, közvetve jelzi, hogy ő is feltehetőleg megkeresztelkedett. A bizánci titu­

lus-használat igen kötött, szigorú szabályokat követ, és a 'cpíAOC;' megszólítás ,,~izáncban kitün.tető CÍm volt, a régi római 'amicus' utóda, az idegen feJedelm~ket megIllető megszólítások közt a harmadik fokozatot képviselte" (Moravcslk 1953, 53; Moravcsik 1970, 106; Moravcsik 2003, 53 . Nézetét elfogadja például Török 2002, 14).

A második kere ztelőre 953 körül került sor, valószínűleg az ötéves béke~zerz?dé . újabb meghosszabbítása okán utazott Gyula, a Magyar Fejede-1~lnseg masodlk legnagyobb méltósága, Konstantinápolyba. Az ő keresztségét loann S kylilzés megörökítette: "Nem sokkal utóbb Gyula is, aki szintén a Iilrklikfc:/ d '1111 ' v It, a császári városba jön, megkeresztelkedik, s ő is ugyan­IZ 1/ JÓ l t IH ny kben és megtiszteltetésekben részesül. 6 magával vitt egy

.I II/ bmwá áról hlres, Hierotheos nevű szerzetest, akit Theophylaktos Turkia /11,1', lik v szentelt, aki odaérkezvén, a barbár tévelygésböl sokakat kivezetett I k 'r 'szlénységhez. Gyula pedig megmaradt hitében, ő maga nem intézett soha

h 'törést a rómaiak területére, és az elfogott keresztényekről sem feledkezett meg, hanem kiváltotta azokat, gondja volt rájuk szabaddá tette őket."

(Moravcsik 1984, 85-86; HKÍF 152- 153). Skylitzés művét használta fel lóannés Zonaras - az Epitomé historión CÍmet viselő munkájában (Moravcsik 1984, 100) - és Georgios Kedrénos is.

Karácsonyi a forrás által megnevezett Theophylaktos patriarchát téves en II. Romanos császár (959-963) fiaként azonosította be, így vélelmezhette azt,

194

hogy ő nem is szentelhetett Gyula számára püspököt 955 előtt.. ~eop~ylak.tos l. Romanos Lekapénos császár (919-944) fia volt és a konstantmapolYI patnar-

chai székben 933-956 között ült. E két keresztségről további, szláv források - a Nesztor-krónika [III~]

(HodinkaI916, 53,55), az ún. 15. századi SfYűjtemén~ [X~. század] ~H~F 179) és a Nikon-krónika [XVI. század] (HKlF 178) - IS szolnak, klegeszltve Skylitzés tudósítását azzal az információval, hogy Gyula a keresztségben az

István ("Stephanos") nevet kapta.

A keleti kereszténység szerep ének megítélése Karácsonyi előtti egyháztörténetírásban . A korábban már említett, német földön élő evangélikus Schwarz Gottfried munkásságával párhuzamosan a jezsuita iskola történészeinek forrásfeltáró munkássága nyomán kezdték el a bizánci forrásokat is a korai magyar törté­nelem kutatás ához felhasználni. E történetírói iskolához tartozott például: Pray György (Pray 1761, 157,366-388), Kaprinai István, Karl Franz Pal~a (Palma 1770, 43, 52), Katona István (Katona ,1778, 394-402, 416-418) es a rendet

még a feloszlatás előtt elhagyó Kollár Adám (Kollár 1762, S- Il). A források közreadását követően a bizánci történetírói munkák forrás­

értékének megitélése szempontjából két táborra szakadtak a tudósok. Az egyik tábor nem vagy csak részben fogadta el hitelesnek e forrásokat, adataikat, így a keresztségekre és bizánci térítésre vonatkozó kezdetet elutasították. E tá­borba főképp a római katolikus egyháztörténészek tartoztak a későbbiekben is, mint például a forráskiadó tevékenysége révén híressé vált Fejér György

(1846, 72- 82), majd Karácsonyi János.

A református és evangélikus egyháztörténészek ellenben, akiket maga Karácsonyi is megnevezett - Buday Ézsaiás (1833, 83- 87), Péczely József (1837,33-35), Bod Péter (1888,), Szabó Károly (1869, 343- 344) - elfogadták e forrásokat hitelesnek, és Schwarz nyomdokain haladva vallották a magyar kereszténység bizánci kezdeteit. Rajtuk kívül még ide sorolható a római katolikus Horváth Mihály is (Horváth I 60, 85- 86,104-105,125- 127; 1871 ,

106_ 107, 126-128,139- 142, 21 2- 2 1 ; 1878, 38,46-48).

Ezt a vitát, a források hitel l ill t en a XX. századi nagy bizantino-lógusok, Pecz Vilmos és tanit vúnyoi I rban Moravcsik Gyula munkássága zárta le. A bizánci forrásokr I v I'V ny 11 megállapították, hogy a történe-tírók _ lóannés Skylitzés és o ~ , l r Ihasználó Georgios Kedrénos és

Ióannés Zonaras - művei hit I

I i)

. E kitérőt k~;etően visszatérek Karácsonyi János keleti keresztén sé e Illetve ortodoxIara vonatkozó nézetei hez Munkájának I" fi . y.gr : engedi ind 'tt t' ' K . ~ e so ejezete sejtem fil' I ~ asat. atolikus papként, egyháztörténészként élt benne a feleke-

~e I ~ enerzes, de nem cs~pán a reformátusokkal és evangélikusokkal szem­en, anem az ortodoxok es a görög katolikusok szemben is.

Az ortodoxok (görögkeleti vallásúak) több ' romá k k" "1 k " . sege ugyan a szerbek és tük no ... ~zu ~rult kl, de emellett szép számmal voltak magyarok is közöt

. A gorogkeletl vallásúak 61 %-a volt román 98 50 / b ' O -1910 b ' ' , /o-a szer es 4%-a ma-

gyar - en, mg 1920-ban 76,6%-a román, 93,2%-a szerb és O '2%-a ma-

g~a~ (Ger7~ly 1989, 27). Ennek bizonyítéka Reiner Zsigmondnak 'a már ko ra an e~ Itet,t munká~a é.s aZ"ahhoz kapcsolódó egyházszervezési törekvések­

;~I(Nyek erdeke~,en ,a k.ep~seloházban több alkalommal is pártolólag szólaltak e agy Dezso kepvlselo, Bánf ty Dezső).

A küzdelem már ekkor zajlott k" 't' " , . , a magyar ortodoxok egyházszervezetének ~lepl .. eseert, err~ meglS csupan 1948. júliusában született megoldás amikor I

eXlj moszkvai (1945-1970) és Gavrilo szerb (1938 1950) t" h . állapodott h ' - pa narc a meg-

a, ~agyar egy azközségek joghatósági kérdésének rendezéséről A magyaro;szagl magyar ortodox egyházközségeket a Moszkvai Patriarchá~s espe~e .seggé ,szervezte, az esperesség hazai fóhatósága a Magyar Ortodox

~:r;~~; ~tra~~ra5 ~~tt5/1:~5~~~;. Feríz esperes-adminisztrátorral (Kollega

ul 1~1. /~ n~~tó~i~~SJ ~J~ajd~~orot, - ~ü~pökséget több évtizedes küzdelem I . ' ~!us -an alhtotta fel, ezt X. Pius pápa 1912. 'ú-

n II 8·ón kan I1I zálta "Chnstlfideles Graeci" kezdem b II '" I A j r z ggyí!lé 1913 ' . .. , . , u ajava . magyar

. s, . ' .eVl X~~. torvenyclkkevel iktatta törvénybe: " 1913. évi V. lörvenyclkk. A hajdudorogi .. .. ka l' ,

állltása törvénybe iktattatik és ezen eCTI~:~og ~o lkkus ~gyhazmegyének fel-1885 1/11 t 7 " , OJ azmegyene ammdenkori püspöke az

. y, . c §-a ertelmeben fi" d'h' (Balogh-Ger~eiy 2005, 528). a oren l az tagság jogával ruházatik fel. "

Az e~yház~egye első püspöke Miklósy István lett, akit 1913. október 5-én szenteltek fel, es e tlsztségét haláláig betöltötte 1914 fi b ' 23 '

, D b . . e ruar -an az akkor m~g ~ recenben sz~kel ő püspök ellen bombamerényletet kísérelt me a ro-

Nma~ fJjah ~~tarau, mnek következtében áthelyezték a püspökség sZé~elYét ylregy azara.

196

Miklósy István püspök VIII1922. számú püspöki körlevelében, mely 1922. november 17-én kelt és a hajdúdorogi egyházmegye papságához, gyüleke­zetéhez szólt az 1912-ben felállított egyházmegye tízéves évfordulója alkal­mából, a görög katolikus magyarok múlt járól ír. A témát ekként tárgyalja: ,,Az a kérdés már most: volt-e valamelyes része a keleti egyháznak a térítés létmentő munkájában? E kérdésre Kedrenosz, Zonarasz, Kuropalatesz görög történetírók egyezőlég ekként felelnek: 'Bu/tsu és Gyula, két magyar vezér, Konstantinápolyba menvén s Theophilactusz pátriárchától folvevén a keresztséget. Több szerzetest és papot - ezek között Hierotheust - hoztak ma­gukkal Erdélybe, ahol más magyarokkal együtt Sarolta, Gyula leánya is meg­keresztelkedett s miután Gejzáhozférjhez ment. A keresztény vallás terjesztését magában Magyarországban is elősegítette. ' Megerősíti ezt Nesztor, a II-ik század orosz történetírója mondván: ' Istentől vezérelve a magyarok két feje­delme Konstantinápolyba ment s a szent keresztséget önmaguk s alattvalóik számára kiesdekelték. ' Kéza Simon 13-ik századbeli krónikásunk még azzal egészíti ki az imént előadottakat, hogy Sarolta - Szent István anyja - f érjét Gejzát is Krisztus hitére térítette.

Ezen ősrégifeljegyzésekkel dr. Karácsonyi János 'Mi köze a görög egyház­nak a magyarok megtéréséhez ' GÍmű tanulmányában könnyen végez. Azt mondja ugyanis: 'Semmi köze. ' ... Mi görög katholikus magyarok pedig, akik e kérdést vitás nak sohasem tekintettük ... a név szerint felsorolt fejedelmi személyiségekben rítus beli, magyar őseinket tiszteljük. "(Miklósy 1922).

A püspök, talán közeledési vagy Karácsonyi meggyőzésére tett kísérletként, avagy csupán véleményének kifejezésre juttatásának szándékától vezérelve, elküldte fentebbi ünnepi körlevelét Karácsonyi Jánosnak is.

Karácsonyi nézetei Trianon után Karácsonyi János ,,A görögkatholikus magyarok eredete" Clmu vita ­

iratában reagál Miklósy püspök körlevelére 1 924-ben. Tanulmányának beve­zetőjében ezt el is mondja, hogy megírására köZV tl enül a püspöki körlevél indította. Visszatér a témához - a görög egyház sze repének kérdésére a ma­gyarok korai története kapcsán -, de a korábbih z k P t okkal kimerítőbben .

Elsőként a Kézaira alapozott érvet cá /i Ij o, mi 7. rint István anyja Sarolt volt és az ő ösztönzésére lett kere zt ny zu, M Il npltjB, h gy Kézainál nem szerepel Sarolta neve, hanem a Oud li . P KI' nikákban, amit Anonymus művének Töhötörnről z61 r z ny )ln n kl llt , T vábbra is

I 7

azt a nézetet valIja, hogy Géza fejedelem felesége és így István anyja "Atleida­Beleknegina" lengyel hercegnő volt.

A Nesztor-krónika adatát elfogadja ugyan, de elIenérvként értelmezi, sőt ekkor már a bizánci források hitelességét is megkérdőjelezi . Érve, hogya három történeti munka tulajdonképp egy, hiszen Kedrénos és Zonaras Sky­litzést másolta, Skylitzés pedig a vonatkozó időszak történetére nézve bizo­nyíthatóan hiteles forrással nem rendelkezett, hiszen akkor a Bíborbanszületett császár munkájában is szerepelnie kelIene ezeknek az eseményeknek, de nála nem szerepel, csupán Termacsu és Bulcsú látogatása. Nem érkezhetett görög püspök sem téríteni a magyarok közé, mert annak a magyar nyelvben nyo­mának kelIett volna maradni . Végkövetkeztetése tehát az, hogy a görög egyháznak nem volt szerepe a magyarak kereszténységre térítésében (Karácsonyi 1924,a 449-460; Karácsonyi I 924,b ).

Karácsonyi írásában rendkívül felerősödött valIási és nemzeti elIenérzése az ortodoxok iránt, ami erősen rányomja bélyegét munkájára. Habár tanul­mánya megírására a püspöki körlevél indította, szerepet kapott véleményének formálódásában az a tény is, hogya római egyház elsőbbségét vitatta el a magyar nép keresztény hitre térésének művében. Ugyanakkor Trianon is hatást gyakorolt rá, így a görög katolikusokkal és fóképp ortodoxokkal szembeni elIenérzését Erdély el vesztése is motiválta, így negatív véleménye alapvetően az ortodox románok és dáko-román elméletük elIen irányult.

Irodalom

Adrl nyi, óbor 1975. Az egyháztörténet kézikönyve. Dissertationes Hungaricae ex Ili loria ' cclesiae lY. München.

Bologh, Margit- Gergely, Jenő 2005. Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790-2005. Dokumentumok. f . 1790- 1944. História Könyvtár, Okmány tárak 2. Budapest.

Berki, Feriz 1942 . A magyarországi ortodox keleti egyház szervezése. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Bod 1888. Historia Hungarorum Ecclesiastica, inde ab exordio Novi Testamenti ad nostra usque tempora ex monumentis partim editis, patrim vero ineditis, fide dign is, collecta et labore Petri Bod de Felső-Csernáton . Tomus I Liber I et II. Brill, Lugduni-Batavorum.

Buday, Ézsaiás 1833. Magyar ország históriája. Trattner - Károlyi, Pest. DAl 1950. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Fordította

Moravcsik, Gyula. Budapest. Dimitrieva, L.-Lihacseva, D. 1986. IJaMRm /JUKU Ilumepamypa opeB/Jeü pyca. BmopaR

nOIlOBU/Ja XVI. BeKa. Pe)];. ,[\IIMIITjJlleBa, Jl.A.-JlIIXaqeBa, ,[\. C. MocKBa.

198

, .. , . Szerk . File~ Nikolett-Hinke~ József- Jablonszky, László-Kétszeri, Csaba-

Ezer ~:~;:;~el~ttila. [~.I.] 2003. Elektronikus kiadás: http ://www.IOOOev.~u/~n:e~U~~e F ., György \ 846 Religionis et ecclesiae christianae apud Hungaros Im I Íz' k 't', I

eJer, I J " 1989' KatolikuS egyház magyar társadalom 1890-1986. Pro asz a o Gerge y, eno· '

Lékaiig. Budapest. k K' t' Gyula Szegedi HKÍF 1995 . A honfoglalás korának írott forrásai. Szer.: fiS O, .

Közé kortörténeti Könyvtár 7. Szeged. , . . P 16 Az orosz évkönyvek magyar vonatkozasal. Budapest. "

Hodmka, Antal 19 . , .. t' Ime l kötet A magyar nemzet Europaba Horváth Mihály 1860. Magyarorszag tor ene .' H . M 'hály) Heckenast

költ~zésétől J301-ig . (2. kiadás, újonnan átdolgozta atvaOl I .

Gusztáv, Pest. , .. , kö A a ar nemzet Európába Horváth Mihály 1871. Magyarorszag torteneime. f . tet m gy,

költ~zésétőI1301-ig. (Második, bővített kiadás.) Heckenast Gusztáv, Pest.

Horváth Mihály 1878. A kereszténység első százada. Bud~pe~t . 'r:r. 'duló , '. , 1890 Történelmi hazugságok. A tortenelem teren e OJO I

Kar:~:z~~;;n;:dítések czáfolata. Szent István Tá~su,~at , ~udkapest. ~K::~é~~::t~e~ Haller József által németbő l fordított azonos CllTIU mune , azza

kiadva.) 1 ' király oklevelei és a Szilveszter-bulla . Karácsonyi, János 189 1. Szent stvan

~TA,BUdJ ~pesst'1900 Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez? ln: KaracsonYI, ano .

Katholikus Szemle 14,4,306-310 fku ' S I , . J ' 1924 a A görögkatholikus magyarok eredete . ln : Katho I s zem e

KaracsonYI, anos . 60 I: YII, 1924. szept., 385- 396; Il : YI Il , 1924. okt., 449- 4 , . J ' 1924 b A görögkatholikus magyaro k eredete. Budapest.

KaracsonYI, anos . H . ducum' ex fide Katona István 1778. Historia critica primorum ung.a~tae .

~esticorum et exteroroum scriptorum concinnata. PestlOl [Pest]. " KOI~~, Ádám 1762 . Historia Diplomatica Iuris Patronatus Apostoltcorum Hungallae

Regum Yindobonae . 'db II k ··tet· . " erk) 1997 . Magyarország a XX szaza an. . o,'

Kollega ~arsoly ' .. Istvan (fo~z ~g és társadalom egyházak és felekezetek, gazdasag. Termeszeti kornyezet, nepess ' . d h I Elektronikus kiadás: http://mek.niif.hu/02 100/02 185/htmVm~x·~ ' kr ' 'k' k

k I "deiről és a honfo ,Ialósról: kortarsa es om aso MEH 2002. A magyaro e o ' ..

híradásai. Szerk.: Györffy György . IrtS. Budap ~t .. .

ik G I 1953 Bizánc és a magyarsóg, Akad milli Kiadó, Budapest. Moravcs , yu a . f'I d

. G I 1970 Byzantium and th Mo or" . gU op t. Moravcs~~, GYU la 1984' Az Arpád-kori Illa Ir tiM /I ,t h/zán / forrása i. Budapes~. Moravcsl, yu a '. , , I M I' l' n b vezelő tanulmányaval. Moravcsik, Gyula 2003. Blzanc és a ma 1/ .Y ,

(Reprint) Budapest. Palma, Karl Franz 1770. Noititae R 1"t1l11/11I11

Péczely, József 1837. A' magyarok' tOrl 1/ 'f II időkig . Tóth Nyomda, Debreczen,

Perényi, József 1957. A Szent László legenda Oroszországban. ln: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominate: Sectio Historica, l, 172-184.

Pirigyi, István 1990. A magyarországi görögkatolikusok története l-lJ. Nyíregyháza. Pirigyi, István 1991. A görögkatolikus magyarság története. (Második kiadás)

Budapest. Pirigyi, István 200 I. Görög katolikusok Erdélyben és Kárpátalján. Debrecen. Pray, György 1761. Annales veteres Hunnorum Avarum, et Hungarorum, ab anni ante

natum Christum CCX ad annum Christi CMXXCVlJ. [Wien] Vindobonae. Reiner, Zsigmond 1907. A keleti vallású magyar nemzeti egyház szervezése. Frankiin,

Budapest. Rokay, Péter 2000. Egy kései tanúság a magyarok választásáról a keleti és a nyugati

kereszténység között. ln : Kredics László (szerk.): Választúton. Pogányság -kereszténység. Kelet - Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. május 8-la. Veszprém. 83-89.

Szabó, Károly 1869. A magyar vezérek kora: Arpádtól Szent Jstvánig . Ráth Mór, Pest. Takács, Emma [s.a.]. "Karácsonyi"-szócikk. In : Magyar Katolikus Lexikon.

Elektronikus kiadás: http://Iexikon.katolikus.hu/K/Karácsonyi.html Timkó, Imre 1971. Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest. Török, JÓzsef2002 . A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. Budapest.

EBa PeBec:

Bb3,llCHCTBI1eTO Ha Tpl1aHoH BbpXy TBOplJeCTBOTo Ha .5IHOW KapalJOHI1

KOToml'I CC KaTB I1CTOpI10rpa<jJl1J1 ,llbnrO BpeMe CMJlTa pOnJITa Ha npaBocnaBHOTO Xp ~I C1' I1I1I1 CTlIO II nOKpbcTBaHeTO Ha yHrapl(I1Te 3a nepl1<jJepHa, I1MCHHO 3aTOBa 11 TI1 0P'IC TOOTO Ha BI13aHTI1HCKl1Te I1CTOpl1l(11 cc Kpl1TI1KyBa OCTpO. OO-KbCHO IIpon nO IlHOTO XpI1CTI1J1HCTBO ce CMJlTa 3a penl1rl1J1 Ha Hal(110HanHOCTI1, T0311 Bb3rne,ll H .ll ccro OCTaBa B 06111eCTBeHOTO Cb3HaHI1C. Cb6I1TI1J1Ta B Tpl1aHoH nOBnl1J1BaT IICraTI1BHO BbpXy nO,llXO,lla KbM npaBOCnaBHI1Te 11 yHl1aTcKI1 Hal(110HanHOCTI1, TCXHI1J1 cTaTyT B paMKI1Te Ha YHrapl1Jl ce HOpManl1311pa CpaBHI1TenHO KbCHO, a TOBa CTaHOBI1111e ce nOJlBJlBa 11 B I1CTOpI10rpa<jJI1JlTa. ,lJ;eHHocTTa 11 np0I13Be,lleHI1J1Ta, pa3rnelK,llallll1 nOKpbCTBaHeTO Ha yHrapl(I1Te Ha .5IHOW KapalJOHI1, ca Tl1nl1lJeH npl1Mep 3a TOBa KaK lJaCTl1lJHO n0311TI1BHOTO OTHOWeHl1e cne,ll Tpl1aHoH ce npeBpbllla B HanbnHO OTpl1l(aTenHO.

200

Éva Révész:

The influence of Trianon on the writings of János Karácsonyi

For a long ti~e 'Catholic histor.ical works t;~ate~:~: ~i~~~d~;~i;:1 Poe;i~:ee~~~~st:ef ChristianizatlOn of the Hunganans. Thus,. ~y Orth doxy as the religion of ethnic Byzantine historians. Later, they categonz~ .. 0 minorities, which became the attitude of public oplnlOn.

. ., which had not been positive to begin With Trianon, the initial attltude and OPlnl~~' time before the situation of the Greek

~~~'o:~~ ~~~:~:r~a(~~;:~i~ot~~~saa~~ryHUng~rianS) who re~ained within Hungary's

I d and the effects appear in historical treatises. borders was reso ve ,

. . . in which he has processed the adoption of The writings of Janos K.aracsonYI, mple through which the evo lvement of

C~ristiani~ by ~~ HUng:~~~:~:~r~:sp:~i~l: permissive attitude sh ifted to complete thiS negatlve oplnlon can . rejection after Trianon .

201