HAUGH BEIS\

BUDAPEST FRANKUNTÁR5UI5\T 1 9 1 4

HAIJGH BÉLA

VITÉZ HÁRY JÁNOS HŐSTETTEI

A KISFALUDY-TÁRSASÁG SZÉHER-FÉLE I'ÁIYÁZATÁN

DICSÉRETBEN RÉSZESÜLT

*

G A R A Y Á K O S R A J Z A I V A L

BUDAPEST

F R A N K L I N - T Á R S U L A T M A G Y A R IROD I N T É Z E T ÉS K Ö N Y V N Y O M D A

1914

HAUGH BÉLA 'VITÉZ HÁRY JÁNOS HŐSTETTEI'

A KISFALUDY-TÁRSASÁG SZÉHER-FÉLE PÁLYÁZATÁN DICSÉRETBEN RÉSZESÜLT

*

GARAY ÁKOS RAJZAIVAL

BUDAPEST F R A N K L I N T Á R S U L A T

MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA 1914

XVI

Haugh Béla - Háry János vitéz hőstetteinek gyarapítója, újraálmodója

Az 1871. július 9-én Bajnán született Haugh Béla édesapja uradalmi orvos volt. Az ő példája nyomán Haugh már gyermekkorában élénk érdeklődéssel fordult a népművészet, a népköltészet felé - apjával közös útjaikon népmeséket gyűjtött. Haugh a gimnáziumot a közeli Esztergomban végezte, a bu-dapesti tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát. Tanári pályáját a debreceni piarista gimnáziumban kezdte, majd a zsolnai királyi katolikus gimnázium helyettes tanára, 1897-1912 között pedig a szekszárdi állami főgimnázium tanára volt. Szekszárdon a fiatal, ambiciózus tanárra bízták a magyar, latin nyelv és a történelem tanítása mellett a gimnázium ifjúsági könyvtárát is. Eredményes ta-nári működéséért az 1897/98. tanévben a 35.245. sz. miniszteri rendelettel rendes tanárrá nevezték ki.

A szekszárdi évek Haugh Béla egy régi von- zódásában is új fejezetet jelentettek: miniszteri engedéllyel az 1897-ben átadott gimnázium falai között kapott ideiglenes elhelyezést a Tolnavármegyei Múzeum gyűjteménye,

XVII

amelyet gondjaira bíztak.23 Segítőtársai között olyan kollégái voltak, mint Ács (Auerbach) Lipót rajz- és földrajz tanár, aki később a Magyar Nemzeti Múzeum őre lesz.

Haugh múzeumőri kinevezését követően jelentős régészeti, néprajzi gyűjtést végzett, az eredményeket szaklapokban publikálta. Felismerte és a gyakorlatban saját tapasztalataival igazolta a régészeti, néprajzi gyűjtemény szerepét az oktatásban—szemléltetőeszközök gazdag tárházának tekintve a leendő Tolnavármegyi Múzeum agyagát! —, a főgimnázium értesítőjében is-mertette az egyes gyűjteményi osztályokat.24 A múzeum 1902-ben elkészült épületébe költöztetett új kiállításról is először ő adott részletes ismertetést,25 és a könyvtárban elhelyezett értékes könyvek katalógusát is elkészítette.26

A pedagógiai munkásságára jellemző nyitottsággal vett részt Wosinsky Mór mellett a múzeumi tudo-mányos ismeretterjesztő előadások, felolvasó ülések szervezésében. Wosinsky halála után meg is írta a neves régész-pap, múzeumszervező, őszinte barát életrajzát.27 A szekszárdi múzeumi előadások, felolvasó ülések kiegészültek a korabeli tudományos ismeret-terjesztés legmodernebb formáját jelentő, Párizsból hozott vetítőgéppel vetített, Franciaországból és Németországból, valamint a budapesti Urániától kölcsönzött filmek vetítésével.

23 Wigand János: A Szegzárdi Állami Főgymnasium Értesítője az 1897/98. tanévről. Szegzárd, 1898. 7. 24 Haugh Béla: A Tolnavármegyei Múzeum. In: Wigand János: A Szegzárdi Állami Főgymnasium Értesítője az 1900/901. tanévről. Szegzárd, 1901. 3-16. 25 Haugh Béla: A Tolnavármegyei Múzeum kalauza. Szekszárd 1902. 26 Haugh Béla: A Tolnavármegyei Múzeum Könyvtárának katalógusa. Szekszárd, 1904. 27 Haugh Béla:Wosinsky Mór életrajza. Szekszárd, 1908.

XVIII

Haugh önálló régészeti tevékenységéről csak Wosinsky halálát követően vannak adataink. Wosinsky nyomdokain járva az 1892-ben már egyszer részben feltárt alsónyéki, fó'ként bronzkori és népvándorlás kori leleteket tartalmazó lelőhelyet ásta meg.28 Ásatási megfigyelései, a mészbetétes edények részletes leírása időtállónak bizonyult, mai szemmel nézve is pontos, jól használható információkat jelent a kutatók számára.

Haugh Béla, mint főgimnáziumi magyartanár, Szekszárdon szerkesztői feladatokat is ellátott: a Tol-navármegyei Múzeum egyes évkönyveit szerkesztette (ATolnavármegyei Múzeum és Múzeum Egyletévköny ve. Székely Ferenccel közösen, Szekszárd, 1902), 1905-ben a Közérdek megyei hetilap főmunkatársa volt Hajdú Elemér álnéven, 1897-1900 között az Ország-Világ lapnak írt cikkeket Horti Béla név alatt. Szekszárdi évei alatt megjelent egy verseskötete (Napraforgók, 1898) és egy regénye (András úr, 1908, Hajdú Elemér néven). Pedagógia fő művét is Szekszárdon adták ki először (Fiamnak, 1909), másodszor pedig majd Jászberényben (1915).

Haugh Bélát a Szekszárdon töltött évek ered-ményeinek elismeréseként 1912-ben az 107200.1422. sz. rendelettel a Jászságba, az épülő jászapáti gimnázi-umhoz irányították. Többéves pedagógiai és muzeoló-gusi gyakorlat, komoly szakmai, tudósi tevékenység és néhány sikeres szépírói munka volt ekkor már a háta mögött. Igazgatóként az elsőpillanattól kezdve hozzálátott

28 Haugh Béla: Alsónyéki ásatás (Tolna m.) Archeológiai Értesítő (XXVIII) 1908.425-429.

XIX

egy olyan hagyományrendszer kialakításához, amely az iskola munkáját megkönnyítette. A közéletben és az iskola falai között egyaránt a legszebbre, a legigazabbra, a legmodernebbre törekedett tanítani a reá bízottakat. Távlatokban gondolkodott, az oktatásban modern pedagógiai nézeteket vallott; „A tudatlan ember boldog lehet a maga módja szerint, de csak a pallérozott elme értheti meg az élet igazi szépségeit. ...A legtöbb ember természetes ésszel jön világra; egyiké élesebb ugyan, mint a másiké, de ezt is, azt is a tanulással kell fejleszteni,"29

Igazgatói teendó'i mellett éppen szekszárdi ta-pasztalataira alapozva szervezte meg Jászapátin is a tudományos ismeretterjesztő' előadások sorozatát az országos társulat által egykor megfogalmazott célkitűzésekkel egyezően a tudományterjesztés mellett a megkedveltetést, a népszerűsítést tekintve alapvető feladatnak.

A Jászság első községi gimnáziumának igaz-gatójaként is összekapcsolódott számára a diákok tanítása a táj múltjának megismerésével és meg-ismertetésével. Jutott ideje és ereje régészeti, néprajzi gyűjtések folytatására. Már az első évben mintegy 1.200 tárgy összegyűjtésével megvetette a Jász Mú-zeum alapjait, az elkövetkező években pedig mintegy 4.000 tárggyal gyarapította azt. A jászapáti gimnázium életét 1914-től a háborús viszonyok megnehezítették: az épületet lefoglalták katonai kórház céljára, a bútorok és az iskola felszerelései az udvarra, a pincébe

29 Idézi: Farkas Ferenc-Kalmár Ferencné: A gimnázium története. In.: Jubileumi Évkönyv - 75 éves a jászapáti gimnázium (Szerk.: Kalmár Pálné) Jászapáti, 1987. 9-64.

XX

kerültek, feltehetően a muzeális gyűjtemény is ekkor semmisült meg. Haughot pedig 1916-ban30 Nagykállóra helyezik, ahol 1920-ban bekövetkezett haláláig szintén főgimnáziumi igazgatói feladatot lát el.

A szekszárdi évek azonban nem múltak el nyom-talanul Haugh Béla életében. Sokáig forgatta fejében a Háry Jánosról keringő anekdotákat, amelyeket 1914-ben dolgozott fel 'Vitéz Háry János hőstettei' címmel. E munkájának ismételt megjelentetése nyúj-tott alkalmat a szerző életpályájának felidézésére.31

Szabó Géza

30 Ebben az évben jelenik meg utolsó regénye: Végre mégis! Egy asszony emlékiratai, 1916. 31 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XII. Budapest, 1993. 788-789. Legutóbbi életrajzi publikáció - Szabó Géza: Haugh Béla, a Jászság első községi gimnáziumának alapító igazgatója, régészeti és néprajzi emlékeinek evűitőie. Redemotio.1995727XZ