I rI I I i I

- —

)

MUEMLEKVEDELEMA MAGYAR MUEMLEKVEDELEM FOLYOIRATALVII.evf. 2013 6.sz£m

Alapitotta: Ger6 LaszldSzerkesztobizottsiig: Alfoldy Gabor, Fiilop Andras, Granasztoine Gyorffy Kalalin, Gyor Altila,

Lampen Rozsa, L6vci Pa!, Sisa Jozsef

Foszerkeszto: Valtcr IlonaSzerkeszto: Bardoly Istvan

Szerkeszloseg: Forsier Gyula Nemzeii Orokseggazdalkodasi cs S/olg&latasi KSzpont. 1014 Budapest, Tdncsics M. u. 1.Telefon: 225-4889, e-mail: is Ivan, bardoly@koh.hu

Elofizctesberi terjeszti az Epitesiigyi Taj6koztatasi Kozpont Kft. Elofizctesi dij 2013. evre: 4200,- FlPeldanyonkent megvdsarolhal6 az ETK Kft. konyvcsbolljaban (1074 Budapest, Harsfa u. 21.) es bizomanyosoknal

(VERANO Kft. fconyvesboll; FUGA; TERC Kft.; Konyvmoly, Szolnok; ff6k boltja). Egy szam ara: 730,- Ft

TARTALOM

Feld Istvan: Valter Ilona kb'szontese 343

KOZLEMENYEK A FORSTER KOZPONT VAGYONKEZELESEBEN LEV6 KULTURALIS OROKSEGR6L

Aiberl Tamds ~ Dienes Peter - Sarossy Peter: A siroki var helyreallitasa fel evszazad tavlat^ban 346Rdcz Miklos - Sarossy Peter: Amajki kamalduli remeieseg muemleki felujftasa 355Toih Aron: Az edelenyi L'Huillier-Coburg-kastely muemleki helyrealli'tasa 370Alfoldy Gdbor: Torteneti kertek a valtozas kiiszoben 385

TANULMANYOK

Prohdszka Peter: Adalekok a K. K. Landesbaubehorde magyarorszagi tevekenysegehez a muemlekvedelemtertileten I. Az erdi minarei 1857-es leirasa es fclmeresc 400

Vizi Mdrta: Jelenlcs a Szeks/ard. Bela kiraly ter I. alatti Varmegyehaza tei-uleten_ypgzetlmegelo7O feltarasi munkakrol 407

MEGEMLEKEZESEK

Marosi Ern5: Megnyitobeszed a Szakdl Ernd elettitja - Szakdl Erno eletm&ve cimu kialli'tason.Sopron, Labashaz, 2013. szeptember 20 4J5

A Szakal Erno Emlekmuzeum-alapftvany tamogataskerese 417Horvaih Edina: Dercsenyi Balazsra emlekezve 418Bardoly Jsivan: Regi dal - erseki koszonet a Muemlekek Orszagos Bizottsaganak Kalocsar^l 1909-ben,

avagy egy restauralas elfeledett sziiletesnapja 419

Lektordlta: dr. Haris Andrea, Gaylhoffer-Kovacs Gdbor, dr. Lovei Pal

A cimlapon: A Doba-somlovdri kastely a bozottol megszabaditott Poridshdzi-i6 felol. Alfdldy Gdborfelvetele

A hatso boriion: Az erdi minaret. Wenzl Kansky felmeresi rajza, 1857. Wien, Bundesdenkmalaml, Planarchiv

A Forsier Oyula Nemzcti OrokseggazdSJkodasi cs S/olgillalasi Kiiiponl folyfiiralaFelelfis kiad6: Csclovs^ki Zoltiln elnok

A folyOiral a Forsier Gyula Nemzeti Orbks^gga/.dalkodasi Mcgjclcncset iSmogalta:&s Szolga'ltalSsi Kozponl mcgbi'/Jsal6l

az Epfl^siigyi Tajckozlatasi Kozponl Kft. gordo;asiban k^Siiil n>^~lFelelos vezet6: Moiir Las/16 ugyvciclfi iga/.galfl I lx.O

Kiad6i szerkesztf: Karacsony Tiborne kiad6vezettf Nemzeii KjlturallS Alap1074 Budapest, Harsfa u. 21, Telefon: 342-7734, e-mail: e.karacsony@etkkft.hu

Tipografia: WOW Sliidid Kft. Nyomdai munk*: S^d Nyomda Kft.Azonossagi szam: 19/2013 INDEX: 25 585 ISSN: 0541-2439

Vizi Mdrta

JELENTES A SZEKSZARD, BELA KIRALY TER 1. ALATTIVARMEGYEHAZA TERULETEN VEGZETT MEGELOZO FELTARASI

MUNKAKROL(Lelohely azonosito: 23371, muemleki torzssz.: M 4063)

BLOZMENYEK

A Szekszard kozpontjaban talalhato Varme-gyehaza epiiletenek szuksegesse valt a felujf-tasa. (1. kep) Az epiilet a korabbi regeszeti-muemleki kutatasok alapjan vedett muemlek.Tolna Megye Onkormanyzata a Varmegye-haza belso atalakitasahoz, kiilso-belsd felujf-tasahoz, valamint az ehhez sziikseges bontasimunkakhoz elozetesen tanulmanyokat ke-szfttetett, valamint szondazo kutatasokra issor keriilt. 2008-ban Gere Laszlo keszftettmuemleki hatastanulmanyt, majd BartosGytirgy falkutatast vegzett az epuleten. A ku-tatas soran kb'zepkori falmaradvanyok keriil-tek elo, lobbek kozblt a kapolna eszakkeletitiimpillere. A hatastanulmany es a falkutatasnyoman keriill sor 2009-2010-ben szondazoasatasra az epiilet eszaki resze alatt.

Az apatsagi templomhoz eszakrol kap-csolodo, korabban Kozak Karoly altal Ar-pad-korinak vclt kapolna feltarasat - a me-gyehaza lehetosegeihez alkalmazkodva - aKulturalis Orbksegvedelmi Szakszolgalatvegezte, Petkes Zsolt es Kiss Attila vezete-sevel.1 Az asatas meghatarozta az epiiletalatt levo kapolna falainak helyzetet, es sza-mos sirt tart fel.

Az ercdmenyek alapjan sziiletett a don-tes, hogy a kapolna romkert formajaban be-

mutatasra kerul. A kapolna bemutatasahozsziikseges feltaro munkat, valamint az epii-let felujftasakor sziiksegesse valo tovabbikutaiasokat, fgy a kbzmuvezetekek csereje-hez kapcsolodo munkakat a szerzo vegezteel 2011 folyaman, a kivitelezessel parhuza-mosan. A romkert kialakitasa, valamint azemlftett, a kivitelezes kbzbeni foldmunkakmiatt sziiksegesse valo feltarasok, megfi-gyelesek szamos uj ismerettel gazdagitottakbenniinket.

Az alabbiakban a varmegyehaza teriile-ten es kbzvetlen kozeleben vegzett munkakeredmenyeit ismertetem rbviden.

GOTIKUS KAPOLNA - ESZAKI OLDAL

2011. Julius folyaman elvegeztem a kapolnakbrzeteben a rom bemutatasahoz sziikseges,a megepitendo tamfalig terjedo, valamint akeszitendo tamfal alatti teriilet megelozo fel-tarasat. A munka soran a korabban mar meg-talalt Arpad-kori temeto tovabbi sfrjait lartukfel. (A si'rok mellekleteket nem tartalmaztak.)

A kapolna teljes tervezett bemutatasahozsikerult pontosflani az epiilet eszaki talanalaz alapozas kiilso es belso falsikjat, fgy a ka-polna kisse szabalyosabb lett. Eszaki fala le-nyegeben parhuzamos a mai epiilet falaval,de ugy is mondhatom, hogy parhuzamos az

I. A Varmegyehaza homlokzata.Gere Laxz/6 felvetele

2. A gotikus kapolna szentelye belulrolaz eredefi vakolattal. A szerzo fclvetele

1

407

3. A helyreallitott kapolna a Vdrmegye-hdza tijonnan kialakltott kdtarahan.A szerzo felvetele

apatsagi templom eszaki falaval. A nyar fb-lyaman elbontottak a kapolna bemutatasatakadalyozo kbzfalakat, igy teljesseggel ki-bonthatova valtak a kozepkori falak. (Egyegyseges, falakkal nem szabdalt ter jott letre.A kbzfalak bontasakor tbbb ma'sodlagosan

4. A gotikus kapolna alaprajzu. Keszitette:Petkes Zsolt-Vizi Maria. Felmeres:Meridian Mernoki Kft.. Rajz: Gere Ldszlo

beepitett, gotikus kofaragvanyt - boltozaticsomopont, borda stb. - talaltunk.) (2. kep)

A bemutatashoz sziikseges volt a kapol-nat koriilvevo kiilso jaroszint meghatarozasais. A kapolnatol eszakra levo regeszeti met-szetfalon teljesen egyertelmuen meghataroz-hato a nyugatrol kelet i'ele lejto kozepkori ja-roszint; ez megfelel a lampillerek alapozasipadka magassa'ganak. A kiilso jaroszint azeszaknyugati tampillernel a mai helyiseg (el-bontott) padlojatol merve: -72 cm. (3. kep)

A ket tampiller kozott a terep lejtesenyugatrol keleti iranyba 62 cm. Mindez aztjelenti, hogy a kapolna nyugati vegenel akozepkori terepszint igen magas volt, amitPetkes Zsolt dokumentacioja is bizonyit.A nyugati falndl a kapolnan belu'l egyertel-muen megfigyelheto az alapozasi padka es akvaderekbol falazott bels6 falsfk. Ugyanen-nek a falnak a kiilso felenel nines felmenofalresz; a megmaradt fal egyertelmuen ala-pozasi jegyeket mutat.2 A megfigyelesekalapjan itt maximum egy lepcso also fokalehetett volna a fal kb'zel kozepso szakaszan,a falstruktiira azonban meg azt is kizarja.

A falkorona belso falsfkjanal egyertel-muen meg lehetett tigyelni az ill hasznalt ki-sebb meretu kvaderek feszkeit. A feszkekbebehelyezve a kvadereket azt latjuk, hogyazok szabalyos kotesben lennenek az alsokvadersorral.

Roviden osszefoglalva: a nyugati olda-lon ajto meglete nem bizonyithato, kiiszbb-kore vagy szarkbvekre utalo feszkeket nemtalaltunk. A nyugati bejarat helyenek vizs-galata azert volt kulonbsen fontos, mertBuzas Gergely a kapolnan egy nyugati beja-ratot rekonstrualt.'A kutatasi megfigyelesekezt egyertelmuen kizarjak.

2011 oktobereben a kapolna szentelyenekdeli fe-Iet, annak az apatsagi templommal valokapcsolatat volt lehetosegem megvizsgalni.A templom es a kapolna szentelyenek kapcso-latat az elozo kutatasok nem tudtak egyertel-muen meghatarozni, mert azt a XVIII. szaza-di epftkezesek mar erosen roncsoltak.

A Varmegyehaz udvari falanak megbon-tasa soran tanulmanyozhatova valt a gotikuskapolna szentelyenek az apatsagi templom-hoz csatlakozo szakasza, maradvanya.A Varmegyehaz falaban megorzodott falma-radvanyok alapjan egyertelmuve valt, hogy akapolna a nyolcszb'g harom oldalaval zaro-dott. (4. kep)

408

A vdrmegyehdz deli elocsarnokaA deli elocsarnokban a kbzmuvezetekek <ir-kaihoz kapcsolodoan vegeztem megelozofeltarast. Az elocsarnok deli fala a XVIII.szazad vegen keszult alaprajzok szerint mega deli epiiletszarny kiilso - udvari - falavolt.

Az elocsarnok deli fala menten vegzettszintsiillyesztes soran megtalaltuk a XVI11.szazadi vizelvezeto rendszer hosszabb sza-kaszat. Ennek eszaki falat a kesobbi epi'tke-zesek kapcsan, az also nehany teglasor kive-televel, elbontottak. A deli falra raepiilt akesobbi epiilet. A deli fal szint alatti szaka-szan, a kbzeptengelytol keletre tobb nyilasttartunk fel. Ezen a szakaszon a nyilasok es afalszakasz maga igen erosen ategett. Ezminden bizonnyal a forrasokban emlitett,1794. evi tuzvesszel hozhato osszefuggesbe.(5. kep)

A deli fal nyugati felen levo falelvala-sokhoz kapcsolodoan egy negyszog alakuepilmenyt talaltunk, amelynek a kozepenlevo betoltesben tobb retegzodesl figyeltiinkmeg. Az epitmenyt a Megyehaza elocsar-nokbeli padloszintjehez kepest mintegy30 cm-rel melyebbi szintig elbontottak. Ezaz epi'tmeny valoszinuleg a XVIII. szazadvegen keszult WC es lepcsohaz maradvanyalehet. A feltart maradvanyok alaprajzi kiala-kitasa azonban nem pontosan egyezik azapatsagi epiilel 1785. evi alaprajzan ezen areszen tervezett bovftessel.

A deli csarnok bejarata kozbtt es a keletnyugati falra merolegesen nyitott arokban, abejarattol mintegy 1,5 m-re, egy kelet-nyu-

5. Nyilasok a d£U elocsarnokban - apadloszint alatfi reszen. A szerzofelvetele

6. A barokk osztopdrkdny. A szerzofelvetele

gati falat (vastagsaga 1 m) figyeltiink meg,szinten az elbontott padloszint alatt. Azarokban a melyftes soran tobb padloszintetes pusztulasi retegeket figyeltem meg. Ezekkora a keso kbzepkortol a XVIII. szazadigterjed.

Az emeletre vezeto kozmuvek miatt at-tbrtek a fbddmet. Ennek soran megfigyelhe-tove valt a korai barokk osztoparkany is. Eza mai diszterem elotti reszen, illetve attolnyugat fele is megfigyelheto volt az egykorieszaki homlokzat nyugati szakaszan. (6.kep)

SZENNYVIZVEZET^K KIEPl'TESE,KORSZERUSITESE

Az epiilet keleti tbmbjeben negy helyen voltsziikseg a kijelolt helyisegeken keresztiil ar-kok asasara a szennyvizvezetekek elkeszite-sehez. Ezek a helyisegekben levo vizes-blokkokbol vezetik el a szennyvizet azepiilettol keletre hiizodo, eszak-deli iranyiifovezetekhez csatlakozva. Ezen ki'viil a delioldalrol, a delnyugati sarokbol is az udvaronkeresztiil, a keleti oldali fovezetekkel viszikel a szennyvizet.

A muemleki hatastanulmany4 szamozasaszerinti 22. helyisegben a tervezett szenny-vfzcsatorna-arok melyftesekor ket szellozo-kiirtovel rendelkezo epitmeny keriilt elo. (7.kep) Ennek elbontasa nem volt lehetseges,ezert a szomszedos - 23. szamii - helyiseg-ben keszitettek el az epiileten kelet-nyugatiiranyban, majd a keleti kiilso talon, a folyo-son keresztiil az udvarra atmeno arkot. (4.arok) A mintegy 2 m melysegben kiasott

409

7. A vdrmegyehdzaalaprajza a kutatdskoi"kiosztott helyisegsza-mokkal. Gere Ldszlon \oman

arokbol fokent keso kbzepkori, kora ujkorileletanyag keriilt elo. Az epiilet jelenlegipadloszintjeig terjedo feltolles ket vastagalso retegbol cs cgy felso, mintegy 25 cmvastag retegbol allt. A hclyiseg elotti folyo-soszakaszon is ugyanezt figyeltiik meg.A folyoso udvar tele eso alapozasi reszet at-tbrve tbbb, masodlagos helyzetben levo go-tikus bordat emeltiink ki a falbbl.

Az udvari oldalon egy feltehetoleg XIX.szazad vcgi jaroszinthez csatlakozo csapa-dekvfz elvezetot rigyeltiink meg. Alatta ketretegbol allo feltbltes volt.

A 22-es helyisegen keresztiil jcivo fo-vczeteket a nyugati oldal delnyugati vizes-blokkjahoz csatlakoztattak. Az udvar kcize-pen levo harom tiszafatol delre vezetctt,kelet-nyugati iranyii, de enyhe ivben toroarok melysege nyugaton 40 cm, keleten70 cm koriil volt, szelessege 40 cm. A meg-ligyelesek szerint az arkot egy igen kcvcrtfelto'ltesben nyitottak, amelyet a korabbiviz, szennyviz stb. vezctckek bolygattak.Tbbb helyiitt elertiik a teglabol kcsziilt ba-rokk csatorna tetejet. Szamottevo regeszetimegtigyelest - azon ki'vul, bogy kevert fel-toltes van — nem sikcriilt tenni.

A deli elocsarnokhoz vezcto aroksza-kaszban a villamharfto kiitjat talaltuk meg.Kbzvetleniil a deli bejarat elott - mintegy70 cm melysegben - egy erdsen egett, fasze-nes teriiletet talaltunk. A mintegy 1 m2-nyiteriilet bovebb megfigyelesekre nem adottlehetoseget.

A 18. helyisegben (1. arok) egy mindenbizonnyal vfzelvezeto rendszerhez tartozo

epitmcny mellett vezettek ki a mai vczcteketaz cpiilet nyugati oldalara. A kiilso szaka-szon is f<5kent kevert feltoltest figyelttinkmeg az arok oldalaiban. A 24. helyisegbenegy rbvid belso, es egy hosszabb kiilso sza-kaszon vegeztiink megtigyeleseket. Fal atto-rese nyoman a falszerkezetre tettem megfi-gyeleseket.

A keleti szarny kozeprizaliljatol eszakra,a 27. szamu helyisegben keszftcttck egy rb-vid arokszakaszt. (3. arok - Id.: 7. kep) Eb-ben az arokban szinten ket reteg volt, vala-mint a felso padlo alalli feltoltes. A ketfeltoltes kbzbtt nagymeretu, nyolcszbgupadloleglabol allo padloszint lalalhato.A kiilso arokszakaszban a Kozak Karoly al-tal mar feltart, a kozepkori varhoz tartozolampiller keriilt ismet elo.s

Az epiiicten ki'vul, a keleti oldal mentcnhiizodik uz eszak-deli iranyii szennyvizfovezetek. (7. arok) Az arok ket szakaszbolallt: az epiilet eszakkeleti sarkanal levo egy-kori ovohelyisegtol eszakra, illetve delrehiizodo szakaszokbol. Ide tartozik termesze-tesen az egykori ovohely belsejeben kialakf-tott szakasz is.

Az ovohelytol delre levo szakasz: Azovohely mcllctti mintegy 8 m-es szakaszonnagyjabol az ovohely alapjaig jelentosmennyisegu teglatormelek fcltbltesben ha-ladtak az arok melyftesekor. Ezen a szaka-szon, ugy tunik, az epiiletet a helyszinraj-zokon abrazolt domb szelere epitettek.Megfigyeleseim igazoltak az 1794-ben keszi-tctt metszetrajzon abrazolt terepviszonyokat.'1Velemenyem szerint a keleti oldalon megfi-

410

gyelt tormelek nagyreszt a Pollack-fele epii-lel epi'tkezeseihez kapcsolhato.

A keleti szarny kozeprizaltjanak vonala-ban mar csak mintegy 80 cm melysegben ha-ladtak az arokkal, itt is jelentos teglatbrmelekvolt. Ehhcz jarult egy felso, barna kevert ajarda alatt. Az aroknak a kbzeprizalittol delreeso szakaszan mintegy 70 cm melysegu arok-szakaszban haladtunk. Itt kevert, barna, feke-te feltbltes volt. Az arok aljan helyezkedhel ela hodoltsag kori, vagy keso kbzepkori jaro-szint. A feltbltest mar korabban tavfutes, tele-fonkabel, villanyvezetek, adi'szkivilagftashozkialakftott villanykabel rendszer bolygattameg. A feltb'ltesbol egyebkent tbrbk talpastaltoredeke is elokeriilt.

Az ovohelyben kiasott szennyvizarkok-bol elokeriilt leletanyag egyertelmuen annaka feltbltesnek a kora ujkori voltat bizonyifja(hodoltsag kori leletanyag, barokk csempe-toredekkel). Az ovohelytol eszakra eso ve-zetekekhez szennyvizaknakat alakftoltak ki.Ezen a reszen a mintegy 4 m-rel lejjebb, aVarkozben elhclyezkedo aknahoz kellettcsatlakozast kialakitani.

Az arok asasa soran teglaburkolatos te-rasz maradvanyait (XIX. szazad), valamintegy jegverem boltozatat tartam fel (XIX.szazad vege, XX. szazad eleje). A jegveremmiatt az aknak kiepiteset az eredeli nyom-vonalttil kisse keletre kellett kialakitani. Azarkokban a mar emlftett tegla-ko feltoltest,majd a sarga altalajt lehetett megfigyelni.(XVIII-XrX. sz^zadi keramia, cserepkalyhatbredekek keriiltek elo. Kiilonfele belyegesteglakat is eltettunk.)

A Varkozben nyitott arokszakasz (8.arok) ma"r a sarga altalajba melyult. A korab-bi vezetek arkan ki'viil egyeb regeszeti jelen-seg nem volt. A tamfalban megfigyelhcto ajegverem befalazott bejarata.

CSAPADEKVI'Z-ELVEZETESHEZKAPCSOLODO MUNKAK

Csajyadekviz-elvezetes az epu/eten kiviil,deli oldal: Az epulct deli oldalan, a d^lnyu-gati, a delkeleti sarkoktol, a deli szarnykb'zeprizalit sarkaitol es a fal, valamint arizalit szogleteitol indultak 30 cm szeles ar-kok a deli oldal menten hiizott, szinten 30cm szelessegu arokhoz. Ezek az arkok se-kely melyseguek voltak (40-50 cm), kevertfeltoltesbe melyiiltek. Regeszeti objektu-

mok nem voltak, fgy egyeb regeszeti teendoa tisztftas es megfigyeles utan nem volt.

Csapadekviz-elvezetes az udvar deli fe-lehen: Az udvar deli feleben 6 helyrol veze-tik a csapadekvizet I-I gyujtobe, es kotikossze ezeket a faltol indulo arkokat. Ezek azarkok 40 cm sze"lesek voltak, mdlys^giik afalnal 30 cm melyseguek, a gyujtok tele lej-tenek. Az arkok a szennyvfz-elvezeto veze-tekekhez asott arkoknal mar emlftett erosenkevert feltbltes mutatjak.

Csapadekviz-elvezetes az apdtsdgi temp-lorn teriileten (az udvar eszaki resze): 2011oktoberenek kbzepen kezdodott meg az ud-var eszaki reszen a burkolat cserejehez sziik-seges munkak elokeszitese. Ennek kerelebena csapadekvfz-elvezeto arokrendszer, vala-mint az lij dfszkivilagftas elkeszftese kerete-ben a pillerek eszaki oldalanak megveseserees az oda vezeto vezetekek elhelyezesere ke-riilt sor. A szentelyrekonstrukcio miatt, negyoszlop biztonsagos felallftasa erdekebennegy pilleralap elkeszftese valt sziiksegesse.

A szentely ket keleti pillerc kozbtt ketoszlopgbdor elkeszi'teset tette sziiksegesse aterv. A ket keleti piller kb'zott - miutan ep-pcn ezen a reszen tut a szentelyrekeszto uj-kori roncsolasokkal kevesse bolygatott re-sze, eszak-deli iranyban, a delkeleti pillereszaki szakaszahoz csatlakozoan nyitottam85 cm szelessegben arkot, a vizsgalatot ke-vesbe optimalisan lehetove tev6 70 x 70 ern-es godbr, gbdrbk hclyett.

A felso, a korabbi burkolatot kepezokfitormelek alatt kevert feltbltesu szintet er-tiink el. A korabbi, Kozak Karoly-fele 1970.evi dokumentaciobol7 kideriilt, a tortkobolkesziilt eszak-deli fal a delkeleti piller esza-ki sfkjahoz csatlakozott. Ez a pillertol 205cm-re megszakad egy kelet-nyugati teglafalmiatt. A teglafal Kozak Karoly dokumenta-cioja alapjan a 21. sir deli fala volt. A sireszaki falat a barokk csatorna keszitesekorvagy korabban bonthaltak el.

Az arok megnyitasa nyoman tett mogfi-gyelcseim szerint az eszak-deli iranyii tbrt-ko falazat (szentelyrekeszto) cs a teglasirfala nines kbtesben egymassal. A teglasi'rfala egyertelmuen atvagta a szentelyrekesztoalapozasat. A sir lenyegesen kesobbi lehet aszentelyrekesztonel. Korat retegtani alapona kiilonbbzo korii szintsiillyesztesck miattma mar nem lehet pontosan megallapi'tani.A teglafaltdl eszakra a piller also kiugrasatol

411

8. Kutatodwk a ket keleti pilfer kozott.A szerzo felvctclc

inert - 80 cm-ig igen kevert, teglas tbrmelekmulalkozott. (8. kep)

Eszakkelefi piller es a szentelv fala ko-zott i godor: A tervezetl oszlop allitasahozcca. 100 x 90 cm-es, teglalap alaku godrbtastunk cca. 60 cm melysegben. A godor del-nyugati feleben egy kelet-nyugati iranyiiteglabol keszult falazatot lalaltunk, amely40 x 30 cm kilerjedcsu volt. Ezt a falat min-den bizonnyal a/ es/,ak-deli csatorna keszi-tesekor roncsolhattak. A godor tobbi resze-ben barna, erosen kcvcrt, teglatbrmelekesfeltbltest talaltunk.

Delkeleti piller es a szentelv fala kozott igodor: A tervezett oszlop allilasahoz cca.100 x 90 cm-es, enyhen teglalap alakii god-rot astunk cca. 60 cm melysegben. A godornyugati feleben es a piller ininyaban meg-tiszti'tva a teruletet egy kelet-nyugati iranyutegla t'alazatot talallunk, amelyet eszak-deliiranyban 100 cm cs kelet-nyugati iranyban50 cm nagysagban tisztftottunk meg. A leg-lak kbzott egy feher meszkobol kcsziilt sa-rokfaragvany taliiltam, amelyet tovabbi vizs-galatok celjabol kicmeltiink. A falazat ebbenaz esetben is a tervezett alap teriileten kfviilesett, annak elkeszfteset nem akadalyozta.

Az apatsagi tcmplom teriiletere tervezetlcsapadekviz-arkok: Itt a kivitelezes hat sza-kaszon keszitett rbvidebb-hosszabb arkot.Ezek az arkok az elozo helyreallftaskor visz-szatbltbtt es az azon elhelyezkcdo kavicsagyretegeken mentek keresztul. A tisztftason, amegfigyelesen es a dokumentalason kiviilegyeb regeszeti teendo nem volt sziikseges.Az apatsagi templom burkolatcserejehez az

aljzat elokeszftcse; Az uj burkolat aljzatanakelokeszitesehcz az apalsagi templom maitortkoves burkolatanak eltavoh'tasara, ki-cgycnh'tesere volt sziikseg. A kiegycnlites-hez tartozott, hogy a mellekkapolnak korab-ban megemelt szinljet a fohajo szintjeresullyesszek. A munkalatok soran azonban amellekkapolnak iveben az eszaki es a delioldalon is a barokk tcmplom falmaradva-nyai kcrullek elo. A jelensegeket megtiszti-toltam, dokumentaltam.

VILLAMOS VEZETEKEK ARKAAZUDVAR KELET-NYUGATI KOZEP-TENGELYEBEN

2011 oktoberenek vcgcn, az udvaron a beja-rattol a leendo kavezoig vezeto kelet-nyuga-ti arkot, valamint kozvetleniil a kapun beliilegy eszak-deli arkot asott a kivitelezes. Azeszak-deli arokban atlagosan 40 cm mely-segben ket kelet-nyugati falcsonk jelentke-zett, amelyek a kabel fektetese szempontja-bol nem jelentett akadalyt. A kelet-nyugatiarokban majdnem az udvar egesz szelesse-geben egy allagosan 80 cm vastagsagu tegla-fal huzodott. Ezek a falak feltehetoleg aXVIII . szazadi epftkezcsck maradvanyai.A falkorona magassdga a kivitelezes szama-ra nem jclentelt akadalyt. A falat, megtiszti-tasa utan, dokumentaltam, majd vedoborftasutan elvegezlek a kabelfektetest.

SZEKSZARD, BELA KIRALY TER 1.-VARMEGYEHAZA ELOTTI TERULET

Csapadekviz-elvezetes: A szekszardi Var-megyehaza felujftasa kapcsan vegzett mun-kak soran a megyehaza bejarata mellettieszaki oldalon, a csapadekviz-elvezetesehezkesziilo vezetekhez arkot aslak. Az arok ke-leti vegen, a falszogletben az eszak-deli es akelet-nyugati falhoz igazodva egy derek-szbget alkoto falreszlct kcriill elo a jelenlegibetonjardatol minlegy 33 cm melysegben.A falazat elcnkvorbs teglabol keszult. A fa-lazat aljat nem ertuk el, az arkot a csove-zetekhez sziikseges melysegig, allagosan 80cm melysegig astak ki. Ugyanezen arokban,a fentiekben leirt ielensegtol nyugatra egymcgkbzelitoen eszak-deli falazat darabjatlaliiltuk. A fokent kobol keszult falazat jel-legzetes feher habarccsal keszult, ami a ko-zepkori eredetct mutatja. A fal vastagsaga

412

105 cm. A falazat a jarda szintjetol 45 cmmelysegben jelentkczett, de eszaki oldaliitlegujabb kori villamos vezetek fektetesekorszetvestek, majd a vezeteket teglasorralvedtek le. Ez a nyugati varfal eszak-deliszakaszanak egy resze.

Az littest alatti arokszakaszban tobb be-asast talaltunk, amelyek minden valoszinu-seg szerint kiszedett falak helye.

A Varmegyehaza bejaratatol delre, akb'zeprizalitdelkeleti sarkatol megkozelitoennyugati iranyba indulo arok, a korabbicsapadekvfz-elvezeto csatorna felett haladtegeszen az uttest nyugati szelen levo aknaig.Ezen a szakaszon regeszeti teendo nem volt.

A Bela teren elvegzett munkak legfobbtanusaga, hogy a regeszeti jelensegek koz-vetleniil a burkolalok alatt kezdodnek. Azazegykor minden bizonnyal szintsiillyesztestortent, minden valoszinuseg szerint a Mc-gyehaza kivitelezese kapcsan.

SZEKSZARD, VARMEGYEHAZA, BELAKIRALY TER 1. - VILLAMOSENERG1A-ELLATAS I. UTEM (A VARMEGYEHAZAREKONSTRUKCIOJAHOZ KOTODOKOZMUCSEREK KIV1TELEZESETMEGELOZO REGESZETI FELTARAS)

A Varmegyehaz elotti reszen a nagyfesziilt-segu villamos vezetek cserejehez, a Megye-haza villamos ellatasahoz eszak-deli irany-ban keszitettek mintegy 90 cm szeleskabelarkot, a Megyehaza bejaratatol a biro-sag elotti kabeleloszto dobozig. Az arok delivege a megyehaza bejaratahoz kozel, keletiiranyba fordul, a megyehaza falaig.

A megyehaza falahoz tartd szakaszonegy 105 cm vastag falat talaltunk, amely ko-zepkori jelleget mutatolt. A falkorona szint-je a jelenlegi betonjarda szintjetol 45 cm. Eza fal egy ujabb reszlete a nyugati varfaleszak-deli iranyii szakaszanak. A falhoz an-nak keleti oldalan teglaepitmeny csatlako-zik. Az arokban 45 cm melysegben egy ke-let-nyugati iranyii ko falazatot talaltunk.A kovek kotoanyaga szurkesfeher habarcsvolt. A fal szelessege 105 cm. Nyugat telenem folytatodott, azaz egy pillerrel van dol-gunk. Ennek vizsgalatahoz kisebb kutato-blokkot nyitottunk. A var eszaknyugati pil-leret talaltuk meg.

A piller keszitesekor egy korabbi sir alsofelet roncsoltak. Az arokban a Megyehaza

9. Az Arpad-kori lemeto sirjai esa szekszdrdi var ENy-i sarkanak pilicre.A szerzofelvefele

alatt huzodo, Arpad-kori temeto tovabbi sir-jait talaltuk meg. (9. kep) A temeto leriiletenegy minden bizonnyal a XIX. szazad elsofelebol szarmazo (meszes)godor szakftottameg a sirok sorat. (10. kep) A piller mellettes tole eszakra is folytatodtak a sirok.A pillertol eszakra ket sancarkot talaltunk.A megyehaza eszaknyugati sarkaval egyvo-nalban egy sancarkot figyeltem meg, ennek

10. Az I . sz. sir a varmegyehaza epitesekorkeletkezett meszesgodorrel. A szerzn felvetelc

413

lobb (kelet-nyugati iranyu) XX. szazadi ve-zetek roncsolta a betolteset. A birosag elottiszakaszon egy ujabb sancarkot tartam fel.A belso sane az 1783. evi alaprajzon abra-zoll (XV. szazadi) var eszaki sancarka. Azelsotol eszakra elokeriilt masodik sancarokaz Ottendorf Henrik altal abrazolt var eszakiarkaval azonosithatd."

A temeto: A megnyitott arokban dssze-sen 11 sir keriilt feltarasra. Egy sirt leletei (svegu hajkarikak, fonott gyuru) alapjan a XI.szazadra keltezhetiink. A var feltart pillere a3. sirt vagta medencetol lefele. A mar cmli-tctl Arpad-kori temeto tovabbi sirjait talai-tuk meg az epiilet elott. A temeto minden bi-zonnyal folytatodik nyugati iranyba, a terfele."

A gazvezetek arkai: Az epiilet keleti ol-dalan, az eszaki harmad kozepe tajan talal-hato a gazvezetek epiiletbe koto resze. A ve-zetek arkait a kclcti oldalon a setanyepiilethez kozeli szele mcllett astak egeszenaz epiilet delkeleti sarokig; itt bekanyarod-va, a jarda kulso oldalan keriili meg az epii-let deli reszet, az epiilet nyugati oldalan, an-nak deli reszen hiizodik, a nyugati oldalirizalit deli oldalanal kialakitott csatlakozo-ig. Az arok oldalaban a szennyviz vezetekekarkainal mar megfigyelt erosen kevert fel-toltes volt megfigyelheio.

LELETANYAG

K6: gotikus bordak, bordacsomopont, fel-oszlopok, konyoklok.Keramia: oskori keramia, hodoltsag kori eskeso kozepkori tbredekek kiilonbozo felta-rasi s/akuszokbol.

JEGYZETEK

1. Asatasi engedely: 440/2439/017/2009,440/021()/()()6/2()10. A dokumentacio: Szekszard,Wosinsky Mor Megyci Muzeum, Rcgcszeti Adat-tar, llsz.: 1334-2011.

2. Vii.: Petkes Zsolt asatasi dokumentacioja: 80.stratigraliai egyseg 23352_2010_DIG00482 -00517 szamii fotokat. Dokumentacio 4. 112(157)p. A nyugati fal lefrasa itt egy hianyzo kiiszobkovctfeltelelez.

3. Buzas Gcrgely: Az egyliazmcgye epi'teszcti emle-kei. A pecsi egyfiazniegye tt'Jrtenete 1. A kozepkorevsmzadai (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamas,Sarbak Gabor, Siimegi Jozsef. Pecs, 2009. 673.:191. abra.

4. Gere Laszlo: A hence.-, apdtxdxtol a megyehdzdig.Kezirat. 2008.

5. Kozak Karoly: A szekszardi bences apatsag feltara-sa I. A Szekszdrdi Balogh Adam Miizeum Evkonyve.I. 1970. 168.: 6. kep, 171-173., 181.:31.kcp.

6. Kozak 1970. i. m. 157.: 3. kep.7. Szekszard, Wosinsky Mor Megyci Miizeum, Regc-

szeti Adattar, Itsz.: 139-73.; Kozak Karoly: A szek-szardi bences apatsag r'cltarasa III. A Siekszdrdi Ba-logh Adam Miizeum Evkonyve, 4/5. 1973/1974.(1975) 176., 182., 184. es ISO.: 20. kep, 182-183.:23-25. kep.

8. A szekszardi varrol Icgulobb Miklos Zsuzsa (Mik-los Zsuzsa: Toina megye varai. Budapest, 2007.371-374. )es Gere Laszlo kcszi'tett level tari csrcgc-szeti forrasok elcmzescvel lanulmanyl. Ld.: GereLiiszlo: A szekszardi var az (roll forrasok es az ed-digi asatasok alapjan. Castrum, No 8. 2008. 67-70.

9. 2012-2013-banSzckszardon, aBelaieren I'olyorc-konstrukcios munkak soran a/, Arpid-kori lemclotovabbi reszet tartuk fel. Az cm I licit var lovabbi fa-lait talaltuk meg - a Mcgychaza e.s/aki homlok/.ataelott eszak-deli fa!sxakas/t larlunk fel, valarnintket. kelet-nyugati, a Varmcgycha/.a ala I'lilo s/a-kasz is clokcriilt. A varfal tobb kiilso s/.akas/.al ismegfigyeltiik a teren folyo munkak arkaiban.

414