Szuverenitás, felelősség, mozgástér 1944-ben
Transcript of Szuverenitás, felelősség, mozgástér 1944-ben
Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? A szélsőjobboldal?A szélsőjobboldal? Csendőrök, tisztviselők, MÁV?Csendőrök, tisztviselők, MÁV? A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?
Szélsőjobboldal és hatalom 1944-ben
Szélsőjobboldali csoport
Mikor került hatalomra?
A kormánypárt (MÉP) jobbszéle
1939-től folyamatosan kormányon vannak
Imrédy pártja (MMP) 1944. március 19 után egészen augusztusig
A Pálffy Fidél – Baky László féle nemzetiszocialisták (MNSzP)
1944. március 19 után egészen augusztusig
Szálasi hungaristái (NyKP) 1944. október 15 után
A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.
Totális háború német oldalon
Hungarista állam: egypártrendszerű totális diktatúra
„Zsidókérdés”: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések
A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)
„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)
túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”
Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)
Szabadjára engedett pártszolgálatosok
A német megszállás következményei
• Ismert náci-ellenes politikusok és közéleti szereplők letartóztatása (köztük a belügyminiszter és a politikai rendőrség vezetője is, a miniszterelnök a török követségen kap menedékjogot, gr. Bethlen István illegalitásba kényszerül)• 126 újság betiltása, pártok és társadalmi szervezetek helyiségeinek bezárása és feldúlása• Országosan mintegy 10 ezer személy letartóztatása (közülük ~3 ezer esett a zsidótörvények hatálya alá)
A megszálló erők nagysága
Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen
Április 1. 70.000 fő
Május 1. 51.300 fő
Június 1. 46.507 fő
Július 1. 64.009 fő
Augusztus közepe
309.000 fő
Augusztus vége
500.000 fő
Szovjet megszálló haderő
1956. október 23 előtt
~ 30.000 fő
Forradalom idején
~ 60-65.000 fő
1991-ben 44.668 fő
Horthy felelőssége
Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása
– A „klessheimi ultimátum” (1944. március 18.): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)
Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)
A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához
Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását
Horthy felelőssége 2.
+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása
Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet
– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak
A Sztójay-kormányszerepe
Végrehajtja a „klessheimi ultimátumot” A társadalom megfélemlítése és korrumpálása
Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak
Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)
„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”
A Harc
Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet antiszemita hetilapja
1944 májusában indul Széleskörű antiszemita propaganda a zsidóság „faji idegenségének” hangsúlyozására
Célja: zsidóság iránti esetleges szolidaritás csökkentése
Az antiszemitizmus két változata
Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)
Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés
Kulturális
Biológiai
Bethlen István
Bangha Béla
Szálasi Ferenc
Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy
Győző
Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula
A végrehajtó apparátus felelősségekülönös tekintettel a csendőrségre
Horthy nem mond le > a bürokrácia lojális marad
Apparátus lefejezése a kormányváltáskor A végrehajtó tisztviselők megfenyegetése
Antiszemitizmus és brutalitás 1944 előtti esetek: – Kamenyec-Podolszkij (1941. július-augusztus)
– újvidéki „hideg napok” (1942. január) – munkaszolgálatosokkal való bánásmód
A politikai és katonai elit felelőssége
A náciellenes politikai elit– Számos amatőr hiba– A német agresszióra nem tudnak reagálni– Nem tudják meggátolni a nácibarát elit hatalomra kerülését
A nácibarát politikai elit– Meggyőződésből vagy érdekből– Szimbiózis a német holokauszttal
A katonai elit– Szovjetellenességük sokkal erősebb náciellenességüknél, ill. a kormányzóiránti lojalitásnál
A „társadalmi passzivitás” okai
Meggyőződésből Érdekből
Félelem, tekintélytisz
telet Ellenállók és embermentők
Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?
Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)
Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)
Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet
A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”
„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.” A Kasztner-vonat megítélésének problémái