Szuverenitás, felelősség, mozgástér 1944-ben

23
Szuverenitás, mozgástér, felelősség 1944 Paksa Rudolf

Transcript of Szuverenitás, felelősség, mozgástér 1944-ben

Szuverenitás, mozgástér, felelősség

1944

Paksa Rudolf

Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? A szélsőjobboldal?A szélsőjobboldal? Csendőrök, tisztviselők, MÁV?Csendőrök, tisztviselők, MÁV? A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?

Szélsőjobboldal és hatalom 1944-ben

Szélsőjobboldali csoport

Mikor került hatalomra?

A kormánypárt (MÉP) jobbszéle

1939-től folyamatosan kormányon vannak

Imrédy pártja (MMP) 1944. március 19 után egészen augusztusig

A Pálffy Fidél – Baky László féle nemzetiszocialisták (MNSzP)

1944. március 19 után egészen augusztusig

Szálasi hungaristái (NyKP) 1944. október 15 után

A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.

Totális háború német oldalon

Hungarista állam: egypártrendszerű totális diktatúra

„Zsidókérdés”: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések

A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)

„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)

túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”

Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)

Szabadjára engedett pártszolgálatosok

A német megszálló erők szerepe és

a magyar politikai elit felelőssége

A német megszállás következményei

• Ismert náci-ellenes politikusok és közéleti szereplők letartóztatása (köztük a belügyminiszter és a politikai rendőrség vezetője is, a miniszterelnök a török követségen kap menedékjogot, gr. Bethlen István illegalitásba kényszerül)• 126 újság betiltása, pártok és társadalmi szervezetek helyiségeinek bezárása és feldúlása• Országosan mintegy 10 ezer személy letartóztatása (közülük ~3 ezer esett a zsidótörvények hatálya alá)

A megszálló erők nagysága

Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen

Április 1. 70.000 fő

Május 1. 51.300 fő

Június 1. 46.507 fő

Július 1. 64.009 fő

Augusztus közepe

309.000 fő

Augusztus vége

500.000 fő

Szovjet megszálló haderő

1956. október 23 előtt

~ 30.000 fő

Forradalom idején

~ 60-65.000 fő

1991-ben 44.668 fő

Horthy felelőssége

Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása

– A „klessheimi ultimátum” (1944. március 18.): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)

Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)

A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához

Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását

Horthy felelőssége 2.

+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása

Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet

– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak

A Sztójay-kormányszerepe

Végrehajtja a „klessheimi ultimátumot” A társadalom megfélemlítése és korrumpálása

Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak

Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)

„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”

A Harc

Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet antiszemita hetilapja

1944 májusában indul Széleskörű antiszemita propaganda a zsidóság „faji idegenségének” hangsúlyozására

Célja: zsidóság iránti esetleges szolidaritás csökkentése

Az antiszemitizmus két változata

Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)

Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés

Kulturális

Biológiai

Bethlen István

Bangha Béla

Szálasi Ferenc

Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy

Győző

Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula

A végrehajtó apparátus felelősségekülönös tekintettel a csendőrségre

Horthy nem mond le > a bürokrácia lojális marad

Apparátus lefejezése a kormányváltáskor A végrehajtó tisztviselők megfenyegetése

Antiszemitizmus és brutalitás 1944 előtti esetek: – Kamenyec-Podolszkij (1941. július-augusztus)

– újvidéki „hideg napok” (1942. január) – munkaszolgálatosokkal való bánásmód

A politikai és katonai elit felelőssége

A náciellenes politikai elit– Számos amatőr hiba– A német agresszióra nem tudnak reagálni– Nem tudják meggátolni a nácibarát elit hatalomra kerülését

A nácibarát politikai elit– Meggyőződésből vagy érdekből– Szimbiózis a német holokauszttal

A katonai elit– Szovjetellenességük sokkal erősebb náciellenességüknél, ill. a kormányzóiránti lojalitásnál

A „társadalmi passzivitás” okai

Meggyőződésből Érdekből

Félelem, tekintélytisz

telet Ellenállók és embermentők

Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?

Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)

Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)

Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet

A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”

„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.” A Kasztner-vonat megítélésének problémái

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Letöltés: https://tti.academia.edu/RudolfPaksa