A magyar szélsőjobboldaltörténete

Paksa Rudolf

Tematika

Október 1. – A szélsőjobboldal eredete

Október 15. – Az elsők: a fajvédő mozgalom

November 5. – Magyar nemzetiszocialisták

November 12. – A magyar szélsőjobboldal 1945 után

Az előadások alapját képező publikációm

Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. Bp., 2012, Jaffa Kiadó.

Előző alkalom:A szélsőjobboldal eredete

Fogalmi keretek A magyar szélsőjobboldal eszmetörténeti gyökerei– függetlenségi hagyomány– nacionalizmus és birodalmi gondolat– antimodernizmus– antiszemitizmus– agrárius mozgalom– politikai katolicizmus, keresztényszocializmus

– faji alapú gondolkodás– turanizmus

A gyökerek még csak előzmény!

Külön hangsúlyozni szeretném, hogy a dualizmuskori gyökerek körében említett mozgalmak (agráriusok, politikai katolicizmus, keresztényszocializmus) még nem tekintendők szélsőjobboldalinak. De ezek nézeteiből „szemezgetnek” a majdani szélsőjobboldali mozgalmak.

A modern értelemben vett szélsőjobboldal csak 1918/19-ben születik meg.

Faji gondolat

A 19. század a biológia százada

Örökléstan alapjai (Gregor Mendel, 1865)

Evolúció (Charles Darwin: A fajok eredete, 1859)

Növénynemesítés, állattenyésztés > ember ?

Faji gondolat – meghatározó művek Gobineau: Esszé az emberi fajok közti egyenlőtlenségről (1853-1855)A történelem mozgatórugója a három emberi faj (fehér, sárga, fekete) keveredéséből származik

Herbert Spencer – szociáldarwinizmus H.S. Chamberlain: A tizenkilencedik század alapjai (1899)Elzsidósodás elkorcsosítja az árja Európát

Alfred Rosenberg: A huszadik század mítosza (1930)Az árja faji tisztaság tökéletes és örökéletű civilizációhoz vezetfrankfurti Zsidókérdést Kutató Intézet alapítója

Eugenika

Az ember biológiai „tökéletesítésének” tudománya– „beteges”, „káros” és „deviáns” elemek kiszűrése az „egészséges” társadalomból

– „szexuális elhajlók”, „alsóbbrendű csoportok (zsidók, cigányok, négerek), testi és szellemi fogyatékosok, bűnözők ellen

A nyugati világban széles körben népszerű

Nem kizárólag jobboldali gondolat

Turanizmus – a magyar „fajelmélet”

19. század végi Kelet-kultusz (szecesszió)

Keleti utazók (Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi Béla, Zichy Jenő)

Keletkutatók Monarchia balkáni terjeszkedése „turáni nép” kifejezés: számos definíció

Turáni Társaság

1910 Turáni Társaság (elit társaság, politikusok, tudósok, művészek, tanárok)

1920 Turáni Társaság három részre szakad– Kőrösi Csoma Társaság: keletkutatók– Magyarországi Turán Szövetség: lelkes amatőrök keleti nyelvek és kultúra iránti érdeklődés, mely vad fantazmagóriák felé vitt. Rovásírásos folyóirat, ősmagyar nevek visszahonosítása, Attila-szobor, nem turániak kitelepítésének ötlete

– Turáni Társaság: keleti politikai ambíciók továbbvivője

Magyar fajvédelem

Szemere Miklós– Prg.: nemzeti királyság, intézményi és szociális reform

– Cél: M.o. felbomlásának és a szocializmus terjedésének megelőzése

– 1906 Magyar Kultúrliga – szabadkőműves páholyok ellensúlyozására

– 1910 A Cél című folyóirat, 1916-tól fajvédő írásokkal Kiss Sándor

– nemzet és faj fogalom megkülönböztetése (nemzet: állampolgárság, faj: ~etnikum és nemzetiségtudat)

– Szociáldarwinista: magyarság <> nemzetiségek Dánér Béla publicsisztikái

Méhely Lajos (1862–1953) és a fajbiológia Eredetileg zoológus professzor, az MTA tagja Szélsőséges szociáldarwinista

– háború = faji tisztítótűz (1915)– háborús erőfeszítések gátja az „idegenek” (nemzetiségek, zsidók, nagyvárosi proletárok) aknamunkája – tőrdöféselmélet

A Cél szerkesztője Magyar fajbiológia alapvetése

– A fajkérdés élettudományi alapjai (1922)antropológiai jegyek és vértulajdonságok alapján

Magyar fajelmélet– magyarság = ugoros keletbalti + törökös turáni elemek– közeli rokon népek keveredése a legjobb

Fajvédő tudósok

Kovács Alajos statisztikus, a KSH vezetője– Magyar – zsidó faji háború– 5-6% zsidóság a nemzeti vagyon 20-25%-át birtokolja

– Adatsorok érdemi magyarázat nélkül– Társadalmi „numerus clausust” a zsidóságra

Kolosváry-Borcsa Mihály, sajtókorifeus– A zsidókérdés magyarországi bibliográfiája

Farkas Gyula– antiszemita magyar irodalomtörténet

A szélsőjobb születésének körülményei

világháborús vereség (halottak, sebesültek)

OMM szétesése ellátási nehézségek: hiánygazdaság, infláció

őszirózsás forradalom >> népköztársaság román, francia, szerb, cseh megszállás Tanácsköztársaság Trianon

1919 – forradalmi változás

Megszállás, összeomlás

Ellenforradalmi szervezetek Területvédő szervezetek (1918.nov.–1919. febr.)– MOVE, ÉME, MANSz, Piros-Fehér-Zöld Blokk

Ellenforradalmi, kommünellenes (1919.márc–júl.)– Fehérház Bajtársi Egyesület, 1919. Júniusi Bajtársak Szövetsége, ABC, Aradi-Szegedi Ellenkormány, Nemzeti Hadsereg

Nemzeti–keresztény (1919. augusztusától)– MINE, MONE, MÜNE, MMÉNSz, egyetemi bajtársi szövetségek (Turul, Hungária, Centrum, Szent István stb.), kereszténypártok, titkos társaságok (pl. Ex)

Ernyőszervezet: TESZ

Ellenforradalom

Többjelentésű szó

1. Kommünellenesség2. „Fehér” forradalom3. Forradalomellenes

konzervativizmus4. Keresztény–nemzeti rendszer

„Keresztény és nemzeti”

1919-ben elterjedő hívószó a Tanácsköztársaság markáns elutasítása (ellenforradalmiság)

Jelentése:– Keresztény = nem zsidó, nem ateista, nem szabadkőműves

– Nemzeti = nem internacionalista Keresztény(szocialista) remények: valódi keresztény reneszánsz a cél

A modern szélsőjobboldal

Az 1918/1919-es forradalmakra adott válasz Kettős tagadás:

– Monarchia liberális kapitalizmusát– Tanácsköztársaság ateista és internacionalista kollektivizmusát

Helyette:– Erős, keresztény és nemzeti alapon álló államot– Korlátozott piacgazdaságot, állami szerepvállalást

– Társadalmi szakadék csökkentését– Szent István-i Magyarországot (függetlenséget a Habsburgoktól, Nagy-Magyarország területi egységét)

A szélsőjobboldal jellemzői

soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita antiparlamentáris

MOVE

Magyar Tisztek és Továbbszolgáló Altisztek Országos Szövetsége > Magyar Országos Véderő Egylet

Területvédő, antipacifista 1919. január 19: Gömbös Gyula – elnök > nacionalista jelleg

1919 február: kormányellenes szervezkedés miatt feloszlatják

Szegeden működik tovább

ÉME

Ébredő Magyarok Egyesülete (ébredők) 1919. január 6. antiliberális zsidó előretörés helyett nemzeti és keresztény megújulást

Alapítók között: Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály

1919. augusztus 14: nem alakul párttá, társadalmi szervezetként politizál

1919. december vidéki tagszervezetek alakulása

Nemzeti Hadsereg Gömbös (MOVE elnök toboroz) 1919. július 5. MOVE szegedi díszközgyűléseHorthy: ellenforradalmi radikális jobboldal vezére

1919. augusztus 1. után nő meg a létszám a felbomlott magyar Vörös Hadsereg katonái révén

Szegedi központ: Fővezérség Kemény mag: Prónay Pál százada Tizenkét kapitány 1919. augusztus: Szeged > Dunántúl (Siófok)

Fehérterror

Vezetők– Prónay Pál– Héjjas Iván– Ostenburg-Moravek Gyula

Ellenség:– Kommunisták– Felforgatók– Baloldaliak– Zsidók

~450-1200 halálos áldozat

Horthy

Legtekintélyesebb magyar katona (altengernagy, a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka)

Szegedi ellenkormány honvédelmi minisztere Nemzeti Hadsereg fővezére MOVE díszközgyűlés (Szeged, 1919. júl.5.) ÉME dísztag (Bp., távollétében, 1919. okt. 23.)

Diadalút: 1919. szeptember 7 – november 16. 1920. március 1. kormányzóválasztás

Bevonulás Budapestre

Prohászka Ottokár Rerum novarum szellemében, Marx ellen Katolikus megújulás vezérszónoka Modern, demokratikus rendszerrel összenövő egyházat!

1905-től székesfehérvári püspök, s így a Felsőház tagja

„zsidó szellemiség” = modernizmus negatív hatásai (kíméletlen kapitalizmus, ateizmus, szekularizáció) > „elzsidósodás” ellenes,

Zsidóság teljes (nyelvi, kulturális, vallási) asszimilációját!

„hungarizmus”: „idegenek” (németek, zsidók) helyett magyar parasztságból feltöltendő középosztályt!

Keresztényszocializmus, kereszténydemokrácia

Giesswein Sándor (pap, tudós, politikus)– 1898 Győr: 1. keresztény munkásegyesület– Munkáskérdés keresztény megoldásáról publikál– Mérsékelt kereszténydemokrata, pacifista

Bangha Béla (jezsuita)– sajtóapostol

Zadravecz István (ferences, NH tábori püspöke)– Gyújtóhangú szónok, antikommunista (antiateista)

– Igazságosabb, demokratikus nemzeti királyságot!

Kereszténypártok

KSzP + EKGP = KSzGP KSzGP + KNP = KNEP Sokszínű, kormánypárt Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetségeszocdem szakszervezetek vetélytársa

Keresztény Női Tábor (Schlachta Margit)2. legnagyobb női szervezet (MANSz után)

Püspöki kar nyomására: mérséklődés, tiltás

Utcai politizálás

Tiszti különítmények: fehérterror Fővárosi ellenforradalmi ifjúság: baloldalellenes és antiszemita utcai randalírozás

1919. december 6. Országos Antiszemita Párt alakulása után Népszava és Az Est szerkesztőségének feldúlása

1920. február 17. Somogyi–Bacsó gyilkosság > február 22: demonstratív temetés

1920. november 11. Teréz-körúti rendőrgyilkosság > különítmények felszámolása

Turul Szövetség

Numerus clausus

1920:XXV.tc. Teleki-kormány, Bernolák–Prohászka-féle módosító indítvány (ÉME)

Baloldaliak kizárása Elvileg 6%-ra csökkenti a zsidó hallgatók arányát (gyakorlatilag 8-12%-ra)

„kompromisszum” a radikális antiszemiták és a konszolidációpártiak között

Nemzetközi környezet

Budaváry László zsidótörvény javaslata, 1920. július 28.

Társadalmi numerus clausus Numerus nullus: kultúra, oktatás, politika kulcspozícióiban (tanárok, újságszerkesztők, színházigazgatók, miniszterek, államtitkárok)

zsidó földbirtokok kártérítés mellett államosítandók

zsidók tulajdonában fejenként egynél több ház nem maradhat

Háborús vagyonok elkobzása további zsidó bevándorlás tilalma a magyar nemzeteszme és a kereszténység ellen agitálókra halálbüntetés

Lajtabánság

1921 augusztus az irreguláris Prónay-zászlóaljat (Rongyos Gárda) küldi Horthy Nyugat-Mo megvédésre

1921. október 4. Lajtabánság megalakulása

1921. október 11. Velencei konferencia elrendeli a soproni népszavazást

1921. december 14-15. Sopron: civitas fidelissima

Prónay csak fenyegetés hatására vonul ki

Budaörs

1921. október 23. Budaörsi csata Kormányzóhű erők: Nemzeti Hadsereg, MOVE, ÉME, egyetemi zászlóaljak

IV. Károly párti legitimisták veresége Habsburg-ház trónfosztása 1922. január 4. Nemzeti Hadsereg > Magyar Királyi Honvédség

Konszolidáció

gróf Teleki Pál (1920-1921)– fehérterror felszámolása– földreform– szélsőségek elleni törvény

gróf Bethlen István (1921-1931)– Habsburg-ház trónfosztása– erős kormánypárt– Bethlen-Peyer paktum– népszövetségi tagság (1922), majd kölcsön– gazdasági konszolidáció– társadalombiztosítás létrehozása (1928)– kultúrfölény (Klebelsberg)

Horthy a konszolidáció mellé áll

1922/23: Horthy egyértelműen a konszolidáció mellé áll

„Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”

Csalódott szélsőjobboldal

Keresztényszocialista csalódás (Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Zadravecz István stb.): a rendszer csak hivatkozik a kereszténységre

Különítményes csalódás (Prónay): Horthy csak a hatalom megszerzéséig támaszkodott a Nemzeti Hadseregre

Fajvédő csalódás (Gömbös Gyula): Bethlen elszabotálja a nagy társadalmi-gazdasági változásokat

A fajvédőpárt Gömbös Gyula: fajvédőpárt (1924)

– Hivatalos neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

– kik ők? katonák, hivatalnokok, újságírók– program: zsidókorlátozás, pozícióba kerülés– eredmény: 1926 választási vereség– 1927 a fajvédőpárt feloszlatása

egykori fajvédők életútjai: széttartóak, de a harmincas évekre nyilasellenesek– pl. Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, Héjjas Iván

Párttá alakulási kísérletek

Fehérház > Friedrich-párt ÉME

– 1919. augusztus 14: nem alakul párttá, társadalmi szervezetként politizál

– 1919. december 6. Országos Antiszemita Párt

Keresztényszocialisták > > KNEP 1923 Kormánypárt fajvédői > MNFP

Egészségpolitikai Társaság (EPOL)

1935-ben alakul Öröklésbiológiai, fajbiológiai, eugenikai kutatások

Egészségpolitikai Szemle 1940: Magyar Nemzetbiológiai Intézet alapítása– „népbiológiai tények” feltárása– „magyar biológiai státus” felvétele– „magyar néptest szelektálásának és fejlesztésének elősegítése”

– „néptáplálkozás” és „népszaporodás” kutatása

Zsidókérdéskutató Magyar Intézet

Bosnyák Zoltán publicista– Méhely Lajostól átveszi A Cél szerkesztését

– Antiszemita publicisztika– Komplett világkép a zsidók világméretű összeesküvésére alapozva

– A zsidótörvényeket engedékenységük miatt kritizálta

1943-ban jön létre Folyóirata: Harc (1944)

Zsidótörvények és rendeletek 1938:XV.tc. 1. zsidótörvény (kereskedelmi és értelmiségi szakmákban max. 20% az

izraelita vallásúak aránya) 1939:IV.tc. 2. zsidótörvény (ipar: max. 12%, értelmiség: max. 6%, állami alk.: 0% a

zsidó származásúak /akiknek min. 1 szülő vagy 2 nagyszülő izraelita vallású/ aránya)

1941:XV.tc. 3. zsidótörvényFajvédelmi törvény (tiltja a zsidók és nem zsidók

házasságát és nemi kapcsolatát) 1942:XV.tc. „4. zsidótörvény” Zsidók tulajdonszerzésének korlátozása, „árjásítás”

megalapozása (1945:IV.tc. Szálasi-féle zsidótörvény)A zsidók és nem zsidók közti házasság felbontásáról

Tematika

Október 1. – A szélsőjobboldal eredete

Október 15. – Az elsők: a fajvédő mozgalom

November 5. – Magyar nemzetiszocialisták

November 12. – A magyar szélsőjobboldal 1945 után

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.