CHIP Magazin 2003/11
-
Upload
khangminh22 -
Category
Documents
-
view
0 -
download
0
Transcript of CHIP Magazin 2003/11
SZÁMÍTÁSTECHNIKA & KOMMUNIKÁCIÓ
WWW.CHIPONLINE.HU
D
Ha
rdv
ert
es
zte
k:
me
rev
lem
ez
ek
*lé
ze
rny
om
tató
k *
Sz
oft
ve
r: s
pa
mis
me
rete
k 1
. * j
els
zó
fejt
õk
*ja
vá
s m
ob
ils
zo
ftv
ere
k
103
1296 Ft, elõfizetéssel 971 Ft XV. évfolyam, 11. szám, 2003. november
3 CD-vel!
Macromedia Dreamweaver MX 2004
Weboldal könnyedén
25 TELJES VERZIÓ!
Merevlemez-dosszié
Megelõzés, felismerés, megsemmisítés
Teljes körkép: 17 vadonatúj GSM-készülékA legjobb javás mobilszoftverek
Adobe After Effects 6.0Power Producer 2.0
Videoszerkesztésnem csak profiknak
Corel Designer 10
Grafikai program mûszakiaknak
Face Filter, IrfanView 3.85
Minden, amifotómontázs
A legjobb anti-spam programok
Teszt: 15 szélvészgyors modellAdattárolás a lehetõ legjobb áronCsere vagy kifinomult tárolószervezés?
Megóvjuk a spamtõl
A jelszófejtés titkai
Nyerjen
Kvízjáték a 77. oldalon
Eudora 6.0Biztonságos levelezés
Dupla erõingyenSzuper trükkök: CPU, alaplap, videokártya, notebook
vezeték nélküliroutert!
vezeték nélküliroutert!
3CD3CD
Adobe Atmosphere
Weboldal 3D-ben
Tippözön
Word, Excel, IE
PC-gyorsításPC-gyorsítás
Kocsis Kristóffõszerkesztõ
Kedves Olvasónk!Ki finanszírozza a kultúrát? A kérdésen a minap a kulturális tárca egy – szerencsére hamvába holt – ötlete kapcsán gondolkodhatott el azújságolvasó. A Kulturális Minisztérium ugyanis a múlt hónap végén egyelõterjesztést kívánt a kormány elé vinni, amely egyszázalékos „kulturális adóval” rövidítette volna meg a mobilszolgáltatókat. Lett is nagy felháborodás, a szolgáltatók gyorsan letették az egymásellen éppen javában fent kardjaikat, s közös közleményben adtak hangot „mély megdöbbenésüknek”. Ezt követõen az Informatikai ésHírközlési Minisztérium is sietett elhatárolódni az ötlettõl.A szolgáltatóknak éppenséggel most jönne legkevésbé jól egy ilyesfajtaadó bevezetése, hiszen éppen a nyár derekán fogtak minden eddigitfelülmúló árharcba. Eközben „felélték” az áraikban rejlõ tartalékokat, a kulturális adót aligha tudnák kigazdálkodni saját zsebbõl,következésképpen a tarifák óhatatlanul feljebb kúsznának. Annak, aki rendszeresen olvassa az aktuális kommunikációs tarifákrólkészített összeállításunkat (e számunkban lásd a 108. oldalon!), nem kerülhette el a figyelmét, hogy ez a folyamat már el is kezdõdött.Roppant gyenge memória kell ugyanis ahhoz, hogy valaki ne emlékezzék: alig pár hónapja a harsogó reklámkampányokban még a másodperc alapú számlázást domborították ki, mint a fogyasztózsebét legjobban kímélõ megoldást, most meg csendben visszatérni látszik a perces, de legalábbis félperces szisztéma.Persze, ha már a reklámoknál tartunk, túlzottan nem csodálható, ha az ínséges idõkben egy minisztériumi hivatalnok elsõként a mobilkommunikáció megsarcolására gondol: mi tagadás, Jucika fehérnemû-viselési szokásainak MMS-béli dokumentálása – vagy mondjuk a Való világ fõcímzenéjének csengõhangként letöltése – valóban kevésbé tartozik közcélú kategóriába. A mobilkommunikáció azonban nem errõl szól, sokkal inkább a kommunikációs infrastruktúra még mindig meglévõ fehér foltjainakfelszámolásáról, technológiai fejlõdésrõl, végsõ soron az Európáhoztörténõ felzárkózásról.Miként mondjuk a hazai lapkiadás kulturális értékét, misszióját is hiba lenne például a bulvár,- netán pornómagazinokkal jellemezni. Az ország legnagyobb cégeit felsorakoztató telekommunikációs szakmát azonban a jelek szerint nem kell félteni, meg tudja védenimagát, fõként, ha még az illetékes minisztérium támogatását is élvezi.A lapkiadásnak – amelyet már egy ideje ugyancsak terhel „kulturális járulék” – korántsem volt ekkora szerencséje…
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
3
PDA-kDigitális fényképezõgépek – normál kategória
Alaplapok AMD processzorokhozAlaplapok Intel processzorokhoz
Kivetítõk 600 000 Ft alatt17’’ monitorok, sík képcsõvel
Noteszgépek 600 000 Ft alatt5.1-es hangrendszerek
Tápegységek
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
TARTALOM2003. november – 11. szám
MAGAZIN14 Hírek
18 Engedjétek hozzá a kisdedeket: gyerekek és a számítógép
21 Sulinet Expressz: a vágány mellõl jelentjük
22 Az informatika Godzillái: szuperkomputerek
26 Meztelen a király! Viták a GeForce FX körül
CÍMLAPSZTORISpórolás tuninggal
31 Processzor és alaplap
35 Grafikus kártya
36 Meghajtók
38 Noteszgép
HARDVER40 Hírek
42 Bemutatók: BTC, Freecom, Pioneer DVD-írók,TravelMate 244LM és Travelmate 290LCi noteszgépek,hp photosmart 7960 fotónyomtató, Pioneer DMP-555keverõpult, Freecom FHD-2 külsõ merevlemez,LifeBook T3010 tábla-PC, Mitac Mio 558 PDA
46 Felpörgetve: merevlemezek tesztje
52 Nyomott árak: 100 000 forintnál olcsóbblézernyomtatók tesztje
58 PC vagy szerver? Szervertechnológia 1. rész
62 Multimédiás gépet építünk: házimozi PC-vel 2.
66 Hangkártyák titkai: hangrendszerek 4.
70 Harc az irodáért: multifunkciós készülékekbokszmeccse
76 Tesztkörkép: top tízek a tesztlaborból
Segítséga bajban
76
Nyomott árak
Bizalmas adatainkatjelszavakkal védjük,nehogy illetéktelen ke-zekbe kerülhessenek,Csak akkor van gond.ha elfelejtjük a jelszót. A Chip megoldja a gondot: a leg-fontosabb alkalmazásokhoz készített jelszófejtõkettesztelve válogattuk ki a jól mûködõket, amelyek közülnéhány magazinunk CD-mellékletére is felkerült.
4
Tuninggal spórolniAlighanem sokan éreztük már úgy, hogy a számítógép egyfeneketlen kúthoz hasonlatos, amely egyre csak nyeli a pénzt. Alig helyeztünk be egy új videokártyát, máris a processzor tûnikcsigalassúnak, amikor meg végre elég gyors a CPU, akkor
a merevlemez lassítja le a rendszert. Ideje véget vetni a folyamatos pénzkidobásnak:tuningoljunk ésszerûbben!30
84
52
Az elmúlt hónapokban annyira lecsökkent a fekete-fe-hér lézernyomtatók ára, hogy – ha csak fekete-fehérbennyomtatunk – otthoni irodánkban egy lézernyomtatójelentheti a leggazdaságosabb megoldást. Százezres ár-határt húzva vizsgáltuk meg a kínálatot.
5
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
A lemezmellékletektartalomjegyzéke
a 6-10. oldalon
SZOFTVER78 Hírek
80 Bemutató: Macromedia Studio MX 2004tartalomszerkesztõ, Microsoft Picture It! PhotoStandard 9 fényképkezelõ, CyberLink PowerDVD 5Deluxe médialejátszó, PowerProducer 2 DVD-szerzõiprogram
82 Egy híján 10: SuSE Linux 9.0
84 Segítség a bajban: jelszóvisszafejtõ programok
90 Hoax, spam és társaik: levélszemét a postaládánkban 1.
94 Filmes trükkök felsõfokon: Adobe After Effects 6.0
98 Melyiket szeressük? Microsoft Office XP kontraOpenOffice 1.1
102 Rendszer, üldözési mániásoknak: SkyOS 4
KOMMUNIKÁCIÓ104 Hírek
108 Átalakuló mobiltarifák: percrõl percre
110 A következõ nemzedék: 2003 végéig megjelenõ mobilok
114 Mobil játszótér: Java–alapú mobilszoftverek
118 Internet a legjobb áron: szélessávú internettarifák
KIKAPCSOLÓDÁS120 Otthon, édes otthon: Homeworld 2
122 Szellemem a gépben: Tron 2.0
124 Vigyázó szemetek Párizsra vessétek… Euro Cyber Games
126 CD-ismertetõ
GYAKORLAT130 50 gyors Word-, Excel- és Internet Explorer-tipp
138 Kapcsolódás Bluetooth módra: mobil szinkronizálás
140 Hogyan videózzunk? Videoiskola 3.
EGYÉB ROVATOK3 Vezércikk
6-10 CD- és DVD-mellékleteink tartalma
11 Elõfizetõi oldal
12 Olvasói levelek
144 Impresszum
Egyre kedvezõbbek a percdíjak,s hamarosan beköszönt az évvégi nagy hajrá, amikor a szolgáltatások és készülékekvalóságos dömpingjéreszámíthatunk. A Chip a 2003 végéig megjelenõmobilok részletesismertetésével könnyíti meg a vásárlást.
Az emberek közötti írásbelikommunikáció nagy hatású, moderneszköze az elektronikus levelezés. Azeszközökkel azonban nemcsak élni,hanem visszaélni is lehet, mint aztmindannyian a saját bõrünköntapasztalhatjuk nap mint nap. Alevélszemétrõl szóló, új sorozatunkelsõ részében a spam, a hoax és avírusok jellemzõirõl szólunk.
Hoax, spam éstársaik
CHIP INFOTerjesztésTel.: 888-3421, Fax: [email protected]Általános információ[email protected]án Gyö[email protected] hotlineTölgyes László[email protected]
A számítógépben talán leginkább a merevlemez a„fogyóeszköz”. Egyhamar szûknek bizonyul, hiszenezen tárolunk csaknem minden programot,dokumentumot és adatot. Milyen célra melyik típus amegfelelõ? Melyik merevlemezzel járunk alegjobban? Ilyesfajta kérdésekre kerestük a választszámos gyakorlati tanácsotis felsorakoztatótesztünkben
Felpörgetve
A következõ nemzedék
Az olvasóink által leggyakrabban használt programokmára olyan összetett szolgáltatáscsomaggá fejlõdtek,hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a funkciókrengetegében. A hatékony kezeléshez újabb 50 szuperötlettel járulunk hozzá.
ÚJ!
110
46
130
90
50 gyorsWord-, Excel-és InternetExplorer-tipp
6
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
6
CD-tartalomE havi CD-mellékletünk középpontjába – most induló cikksorozatunkhoz
kapcsolódóan – a spamellenes programok kerültek, programválogatásunk segít
a bosszantó és elektronikus postaládánkat elárasztó kéretlen levelek
eltüntetésében és szûrésében. Videofelvételeink DVD-re való konvertálásához
nyújt segítséget a PowerProducer 2 DVD-szerkesztõ program. Ha kreatív trükkökre
is vágyunk, a megújult After Effects 6.0 minden kívánalmunkat teljesíti.
A jövõ tartalomszerkesztõjeMacromedia Dreamweawer 2004 MX
Adobe After Effects 6.0
A mozi- és reklámfilmek sikeregyakran a minden képzeletetfelülmúló látványon áll vagybukik. Ennek megvalósításaazonban nem csak az operatõrfeladata: szükség van képzettgrafikusokra és megfelelõ szoft-verekre is. A program az Adobevideofeldolgozó programcsa-ládjának az effektezéseket és vi-zuális trükköket megvalósítótagja. Az Adobe After Effectsszelkészítették például a Dûne, aStar Trek és a Félelem és resz-
Kill The Spams v3.0SpamKiller v2.84Spam Buster v1.64.1MailWasher 1.32.9 Mail Snoop 1.4.11 JunkMuncherMotino 1.1SpamEater Pro 4.00Spam Butcher 1.6cSpam CSI 4.7Spam Blocker 3.0
Jelszófeltörõ programok
PantsOffOffice Password RecoveryPDF Password Recovery@stake LC4RAR Password Cracker
Extra ajánlat
Sky OS 4.0Native Instruments Reaktor 4.0Fade to Black 2.31IrfanView 3.85
Linux
OpenOffice 1.1 RC4
Vírusölõk
F-Prot AntivírusKaspersky Anti-Virus
Personal ProDr. Web Anti-Virus ToolkitMcAfee Virusscan
Home EditionSophos Anti-Virus
Teljes verzió
Adobe AtmosphereMacromedia
Dreamweaver MX 2004
PDA
Album to Go 2.0 AportisDoc Reader 2.2 easySMS 1.55 ACDsee Mobile
Anti-spam programok
1
A webszerkesztõk végre megkapták a stíluslap-támogatást (CSS) a Dreamweaver MX 2004-ben. Tekintve, hogy a CSS-t a World WideWeb konzorcium (W3C) 1995-ben emelte„törvényerõre” a HTML3.2-ben (jelenleg a 4.1-esváltozatnál tartunk), éppenideje volt. Segítségével egyhelyen lehet megváltoztatnia webhely egészének kiné-zetét. Csaknem lehetetlen
meghatározni, milyen címkék, attribútumokés CSS-szerkezetek mûködnek a különbözõböngészõkben. Most mindeme intelligenciabeépült a Dreamweaverbe, hogy a fejlesztõ a
weboldalra koncentrálhasson.Ha a párhuzamos fejlesztéstöbbletmunkájának legalább fe-
lét átveszi a szoftver,már nyertek a felhasz-nálók – és a weboldalaklátogatói.
30 NAPOS TELJES VERZIÓ
30 NAPOS TELJES VERZIÓ
Filmes trükkök felsõfokon
ketés Las Vegasban címû filmekegyes jeleneteit.
Kétféle változatban forgal-mazzák. A Standard verzió azo-kat az alapvetõ funkciókat tar-talmazza, amelyekre a grafiku-soknak és webtervezõknek szük-ségük van a 2D/3D-s kompozí-ciók, például az animációk és afilmek produkciós munkálataisorán. A Professional változat avizuális effektek készítésévelfoglalkozó profik igényeit hiva-tott kiszolgálni.
A program a technikai rajzok, amechanikai ábrák, a grafikák, amûvészi illusztrációk és az inter-aktív webgrafikák szerkesztésé-hez nyújt tökéletes megoldást.
Többoldalas állományokat, kor-látlan számú objektumot képeskezelni, rétegkezelése igen fi-gyelemreméltó, s ismeri a leg-elterjedtebb mûszaki tervezõformátumokat (például azAuto CAD-et).
CorelDesigner 10
Intelligensgrafikaiszerkesztéshez
7
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
7
Hasznos programok
Mozilla 1.5 betaOpera 7.20 betaMozilla Firebird 0.6Ef CommanderZone Alarm Pro 4.0The Bat! 2.0 betaEudora 6.0Nero Burning ROMWin Ace 2.5Tweakui for WinXPWinAmp 3.0Sonique 1.96
Teljes verzió
Adobe After Effects 6.0
Extra
Face Filter Xmpeg v5.01Divx Pro v5.1Poco Mail 3.0
Teljes verzió
Corel Designer 10 Power Producer 2.0
Shareware válogatás
WinSCP v3.3 AATools v5.56 Amazing Dialer v1.70 CheckMail v1.3 Curl v7.10.4 Dial Engine Pro v3.0 Download Druid v2.1 FlashFXP v2.1 HiDownload v3.33 K9 v1.13 Linkman v6.8 MultiCom v3.0 NewsWolf v1.41 PC-Pine v4.58 Winip v3.0 Page Updater v8.3.0Opera 7.20 WinSCP v3.3Submit Wolf PRO v6.02Foto Office 2
Valamennyi program rövidleírása megtalálható a leme-zeken. Ha lemezzel, vagyazon található programmalkapcsolatos bármilyen ész-revétele vagy kérdése lenne,keresse kollégánkat, TölgyesLászlót az ltolgyes @vogelburda.huelektronikus levélcímen.
OFFLINE INFÓK
A játékfejlesztõk számára a legnagyobb kihívásegy olyan program folytatása, amit a magaidejében stílusteremtõnek kiáltottak ki, selhalmozták az „Év játéka“ díjakkal. A kanadaiRelic csapata most, három és fél éves fejlesztésután e kihívásnak áll elébe a Homeworld 2-vel.Egy évszázad telt el azóta, hogy a Homeworldelsõ részének végén számûzött hõseink végremegtalálták szülõbolygójukat, Hiigarát. Most
Homeworld 2
Otthon, édes otthon
Mozielõzetesek
Október 16. Kill Bill, Lapzárta – Veronica Guerlin története,Pokolba a szerelemmel
Október 23. Birkanyírás,Távol a mennyországtól
Október 30. Lélekszakadva,Válás francia módra,Táncalak
3
TELJES VERZIÓ
Where Is It Lite 3.50
A tökéletes katalógus
További tartalom a DVD-n, a 8-9. oldalon
2JÁTÉKDEMÓ
azonban újra veszély fenyegeti az egész fajt:Sajuuk, akit egykoron az istenüknek hittek,visszatért – csakhogy ezúttal egy harcias faj, avaygrok élén, akiknek a mi bolygónkra fáj a foga.Itt az idõ tehát, hogy újra hadiflottát gyûjtsünk, smegmutassuk, ki is az úr a galaxisban!
30 NAPOS TELJES VERZIÓ
Power Producer 2.0
A DVD-varázslóA PowerProducer elõzõ változatát 2003. májusiszámunk 40. oldalán ismertettük. A 2-es verziószámos újdonsággal igyekszik a házi videósokkedvében járni. A videoimportáló szolgáltatásrévén meglévõ DVD-inkbõl új összeállításokathozhatunk létre. A fejlett videoszerkesztõ funk-ciók kategóriájába tartozik az a lehetõség, hogyvideoklipjeinkhez újabb audiosávot adhatunk,amelyben például háttérzenét vagy narrátorszö-veget helyezhetünk el, illetve lecserélhetjük vele agyenge minõségû eredeti hangot.
Az InfoMarket kiállításon a standunkra látogatókvisszatérõ kérdése volt, hogy melyik Chip CD tar-talmazza az általuk keresett programokat. Ezútonközöljük, hogy az 1. lemezen, a „kereses” nevûkönyvtárban található a Where Is It nevû CD-kata-lógus program Lite, azaz könnyített és ingyenesváltozata. Szerkesztõségünk feldolgozta a lemezektartalmát: a 2002 októbere óta megjelent összesprogram és állománylistája fellelhetõ a Where IsIthez mellékelt, CTF kiterjesztésû fájlokban.
8
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
8
További tartalom a DVD-nA DVD-mellékleten a 3 CD anyagain túl további gazdag programválasztékot
találhatnak olvasóink. Harcolhatnak a Kilt Invaders teljes verziójú játék skót
felföldjén a betolakodók ellen, és bepillanthatnak a magyar Forma 1 Nagydíj
hátterébe. Kipróbálhatják, milyen katonai stratégák lennének a Warlords IV játék
fantáziavilágában. A Discovery Channel Titanic: Expedíció a mélységbe... címû
filmjében megismerkedhetnek a legújabb tengerkutatási technológiákkal.n Foto Office 2 n IrfanView v3.85n PolyImage Library v2.58 n Poster v7.9g n SPX Instant Screen
Capture v4.41 n SortPics v2.1 n TBarCode DLL v5.0 n TBarCode ActiveX v5.0 n TFORMer v4.1 nVueScan v7.6.62 nGSpot v2.21 nActive GIF Creator v2.17 n Easy Digitizer v1.2 nDesktop Plant v1.6 n Ecardiy v5.91 nHardCopy Pro v2.21 n IconEdit2 n Image Dupeless v1.5.3 n i-palette Builder v1.2 n Image Styles v4.0 Pack nKonvertor v3.30 n Lens - DragMag v1.1 nAD Picture Viewer n Pictures To Exe v4.12 n RasterVect v7.6 n SmartCapture v1.31 n SPLOT v4.10 n ThumbsUp v3.8
Multimédia
nCDex v1.51 nMP3 Tag Clinic v2.9 nMP3 Direct Cutter v1.34 nMP3 File Editor plus v5.11 nQWave v1.5 n Test Tone Generator v3.7nWaveFlow v5.0 n TVTool v8.3 nXPlayer v2.2.6 n ZOOM v3.0 nApollo 37x n Jet Audio 5.17 nMP3TagEditor v1.5 nWAVmaker v3.7
Biztonság
nAccess Administrator Pro v3.0 nClean Disk Security v6.4 n Encrypt Easy v3.
Grafika
Csak a DVD-s változatban
Csak egy maradhat!Aki ismeri a Highland Warriors akciójátékot, annakvalószínûleg ismerõs lesz a Kilt Invaders. A közép-korban játszódó háromdimenziós játékban egy lo-
vagot irányítunk. Ahelyszín a borongósskót felföld a XIII. szá-
zadban. Felada-tunk egyszerû-nek tûnik: külön-féle fegyverekkelkell elpusztítania támadó ellenséget. Az egyszerû öldöklés mellettlogikánkat is használnunk kell, hiszen az ellenséggyakran csapdába csal minket. Fegyvereink gyor-san elhasználódnak, készleteink végesek. Érdemesmár az elején elõnyben részesíteni a lopakodósstratégiát. A Kilt Invader érdekes átmenetet képezaz akció- és stratégiai játékok között.
Kilt Invaders
Titanic: Expedíció a mélységbe...
VIDEÓ
A Discovery Channel filmje
TELJES JÁTÉK
Ezt a kiváló némafilmet Video-iskola sorozatunk aktuális anya-gához ajánljuk. Olvasóink afilmkészítés alapjait sajátíthat-ják el a film megtekintésekor.Plasztikusan mutatja be AranyJános Tetemrehívás címû balla-dáját. A meggyilkolt fiút apjaszembesíti a falu népével: akinéla tõr döfte seb vérezni kezd, az
volt a gyilkosa… A forgató-könyvet Arany János balladájanyomán Dénes Zoltán ésHatházi András írta. Rendezte:Hatházi András. Producer:Durst Gyögy.
Tetemrehívás
A Duna Mûhely filmje
1912 áprilisában a Titanic óce-ánjáró összeütközött egy jég-heggyel, és a világtörténelemegyik leghírhedtebb katasztró-fájában elsüllyedt az Atlanti-óceánban. A film bemutatja,hogyan használták fel a kutatóka számítástechnika legújabb
vívmányait (háromdimenziósmodellezõ szoftvereket és spe-ciális, a mélytengeri kutatásrakifejlesztett hardvereszközöket)az expedíció küldetésében: ki-emelni hullámsírjából az el-süllyedt Titanic hajótesténekegy részletét.
9
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
9
n File and Folder Protector v1.8 nGnuPGshell v2.94 nKey Guard v2.nAccess Lock v2.7 nNo MSDOS n PUFFER v4.01 nWinLock v4.01
Segédprogramok
n EMcalc v2.1 n PCMEdik v5.6.24 n SuperRam v4.7.15 nWinBoost v4.4 n 4DOS v7.50 n Registry Tracer v1.67nCalendar 2000 v3.6 nClipboard Plus v3.23 nControl Panel Customizer v1.1 n EarthView v2.0 n Simple Countdown Timer v1.2 n EarthTime v1.1 n FreeRAM XP pro v1.40 n FreeClock n Icon Forge v6.31 nOxygen Phone Manager II v2.1.6 n Take Command v5.00 n Timerecorder v3.5 nDigitalBomb Wallpaper Changer nWinTools.net v2.7 n Euphoria Programming Language v2.4
Teljes játék
nKilt Invadersn Space Colonyn Turricane 2002
Animációs film
n Broken Saints 21-23.
Játékdemók
nWarlords 4nNHL 2004nDevil Whiskeyn Tron 2.0nHomeworld 2.0
Video-mozielõzetesek
n Pokolba a szerelemmeln BirkanyírásnVálás francia módra
Michael Schumacher egy rendkívül fontos pon-tot szerzett a Magyar Nagydíjon, ezzel a jelenle-gi világbajnok megtartotta elõnyét az évek ótalegizgalmasabb Formula 1-es szezon pontver-senyében. A Scuderia Ferrari Marlboro pilótájakemény versenyben vett részt, amelyet különmegnehezített az elõzési lehetõségek hiánya.Csapattársa, Rubens Barrichello erõfeszítéseitegy mechanikai hiba tette feleslegessé.
Chip SzerkesztõségeTelefon: 888-3421Fax: 888-3499e-mail: [email protected]
DVD UTÁNRENDELÉS
Forma 1 melléklet
Magyar Nagydíj
VIDEÓ
Warlords 4
Harc és stratégiaA Warlords 4 egy klasszikus, körökre osztottstratégiai játék, amely a fantázia birodalmábanjátszódik. Várúrként kell meghódítanunk a bi-rodalmat, amihez hosszú és nehéz csatákat kellmegvívnunk. A végeredményt az egységek kva-litásain felül a terepviszonyok is döntõen befo-lyásolják. Kiemelt szerepet kapnak a játékban ahõsök, akik mágikus tárgyakat hordanak ma-gukkal és vezetik seregeinket. A varázslatok újköntösben jelentkeznek, és bizony keményenmeg kell dolgozni kifejlesztésükért. A játékot amai kornak megfelelõ, magas szintû grafikai ki-dolgozás jellemzi.
A Hányat kell még aludni karácsonyig? címû ki-állításon Elõd Ágnes kisplasztikákat, digitálisprinteket és manipulált térképeket mutatott be.Kisplasztikái kivétel nélkül ábrázoló jellegû al-kotások, amelyek különbözõ anyagok (mû-anyag, fa, textil, hungarocell stb.) kombinációi.Ezek a humorral teli, játékos mûvek szerelmesUFÓ-kat (Alien Porn), szörnyhalakat és a kará-csonyra utaló tárgyakat (Karácsonyfa, Csillag,Harang) ábrázolnak, amelyeket a mûvész kü-lönleges módon helyezett el a kiállítótérben.
Elõd Ágnes: Hányat kell még aludni
karácsonyig?
Flash animáció
MÛVÉSZET
A Canon – CHIP digitális alkotói pályázatnyertes alkotásaiDigitális fotó:1. Farkas Antal : Tisztelet az analógiának, 2. Vanicsek Péter: Elemek, 3. Mátrai István: Reflekciók
PÁLYÁZAT
Digitális grafika:1. Sebestyén László: Sakk,2. Vanicsek Péter: Fotókubizmus - városi helyek,3. Tímár Áron: Vihar közelít a mezõ felé
1. 2.
3.
1. 2.
3.
JÁTÉKDEMÓ
10
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Számos törekvés indult el a webhelyektérbelivé alakítására, az Adobe kezdemé-nyezésénél talán ismertebb és elterjed-tebb a VRML. Amióta az IT-ipar kisséhátérbe szorult, a 3D-s webfejlesztések islelassultak. Valószínûleg emiatt tart azAtmosphere is a béta változatnál.
A 3D-s webjárás meghonosítását azAdobe ugyanúgy képzeli el, mint a PDF-ét. Kifejlesztettek egy objektummodellt,amelyben térbeli tárgyakat és eseménye-ket lehet meghatározni. Ehhez írtak egylejátszót, amelyet ingyenesen le lehet töl-teni a böngészõkhöz. Mindezeket pedigegy JavaScript eljáráshívási felülettel(API-val) kötötték össze. Abban remény-kednek, hogy az Adobe-eredetû techno-lógia válik majd ipari szabvánnyá, ahogya PDF-fel történt.
Az Atmosphere alkalmazás segítségé-vel lehet virtuális helyszínné integrálni akülönbözõ, Adobe vagy külsõ fejlesztõkáltal készített programokból származóforrásokat: textúrákat, videókat, hango-kat, 3D-modelleket. (Jó minõségû, ke-reskedelmi Caligari- és ViewPoint-mo-delleket is használhatunk – amelyek mégtöbb lejátszási teljesítményt igényelnek.)Nemcsak weboldalban, hanem PDF-benis publikálhatjuk munkánkat, az élõ, in-teraktív, virtuális helyszínt.
Érdekes tapasztalat a mintaként meg-alkotott webhelyek bejárása. A saját néze-
internetkapcsolat esetén is percekig tart-hat. Nem tudni, hogy az Atmosphere hi-ányosságai az ingyenesen letölthetõ vál-tozat képességcsökkentésének vagy a ko-rai fejlesztési állapotnak tudhatók-e be.Az Atmosphere-szerkesztõben csak döb-benetesen primitív tárgyakat lehet létre-hozni, az említett 3D-modellezõk pedigaz ebben az iparágban megszokott, többszáz dolláros áraknak örvendenek. A kel-lõ minõségû textúrák, filmek készítésé-hez egyrészt tehetség, másrészt jó eszkö-zök (Adobe Photoshop, Premiere stb.)szükségesek, amelyek jellemzõen szinténnem shareware termékek.
A másik probléma a rendszer nagyteljesítményigénye. Azt már megszok-tuk, hogy a 3D-alkalmazásoknak a lehetõlegjobb processzor kell, s az Atmospherekörnyezetnek valószínûleg a JavaScript-programozhatóság sem tesz jót. Van mégmit fejlõdnie a webes térbeli élménynek.Egyelõre a hagyományos fényképeket al-kalmazó online áruházak jobban mû-ködnek, mint amilyen az Atmosphere-környezet egyáltalán csak lehet – ha majdkész lesz. Lehet, hogy a sokszereplõs on-line játékok felõl fog megérkezni az igazimegoldás, bár az itteni játékosok rendkí-vül érzéketlenek a reklámra. Azért aBeatlesWorldöt érdemes megnézni (ki-várni azt az öt percet, amíg bejön).
Kenczler Mihály
Fókuszban a Chip CD-n:
tû lövöldözõs játékokból ismerõs irányí-tási séma szerint közlekedhetünk a hely-színen a kurzornyilakkal. Ha akarjuk,meg is jeleníthetjük a testünket, ekkor ajáték külsõ nézetûre vált, és ha olyannaktervezték, gyalogol is helyzetváltoztatás-kor. A Shift-fel nyíl kombináció szolgál a„repülésre”. Az objektummodell fizikaitulajdonságokat is tartalmaz, kérésre ke-zeli az ütközéseket, a gravitációt, bizo-nyos mértékben a rugalmasságot – meg-lepõen valósághûen viselkedõ környeze-teket lehet létrehozni.
A legelemibb, hogy repüléskor, a Shiftgomb elengedése után a szemlélõ vissza-esik a talajra. Ha az épített környezet hi-bás, a szemlélõ át is eshet a földön, a vég-telenségig zuhanva – ez a 3D-s program-lefagyás egy különleges esete... Sajnos,nemcsak az objektumok leírását, hanemazok felszínmintázatát (a textúrákat) is lekell tölteni, ami bizony még szélessávú
Szeretne a 3D-be is belekóstolni az Adobe. Elképzelései szerint a web térbeli lesz,
a látogatók nem létezõ helyszíneket járnak majd be, és virtuális megfelelõjük fog
tevékenykedni helyettük. Ilyen helyszínek létrehozására való az Atmosphere.
AdobeAtmosphere 1.0
Elõfizetõink hûségét mostantól, hónapról-hónapra megújuló,exkluzív ajánlattal köszönjük meg.
Válasszon a kiváló termékek és szolgáltatások közül, melyeket magas kedvezményekkel
kínálunk. Ajánlatunkkal kizárólag elõfizetõink élhetnek, ezért rendeléskor a jogosultság
igazolására kérjük, adja meg egyedi elõfietõi azonosító számát. Ezt az azonosító számot
a CHIP szeptemberi, 9-es számával egyidejûleg postázott, névreszóló levél tartalmazta.
Ugyanez a szám az Ön befizetõ azonosítója, melyet a csekken illetve a számlán is
feltüntetünk.
Novemberi ajánlatunk:
Válasszon kedvére, keresse fel weboldalunkat (www.chiponline.hu/exkluziv) és rendelje
meg a kiválasztott csomagot. Egy elõfizetéssel, valamennyi csomagból havonta
legfeljebb egyet választhat. Ha kérdése van, kérjük, írjon
a [email protected] címre, vagy telefonáljon, számunk 06 1 888 3421.
elõfizetõi oldal
A digitális képalkotás eszközeitfelvonultató különszám,amelybõl nem csak a mûszakiparamétereket, hanem a képírásmesterségének alapvetõfogásait is megismerheti azolvasó.A CHIP év végi különszáma a legtöbb ismeret tárháza, a fényképezéstõl a képmanipulációig, avideokameráktól a filmvágásigés a képanyagok tárolásáig,archiválásáig ebbõl mindentmegtudhat!100 oldal, megjelenik novemberelsõ felében. CHIP elõfizetõknekmost csak 996 forint!
Egyedülálló kiadvány, amelyhasábjain mindent megtalál a Sulinet Expressz programkeretében elérhetõkedvezményekrõl, a programszoftver- és hardver-beszállítójairól, a termékekrõl.CHIP Sulinet Expresszkülönszám: tudnivalók éstennivalók átfogó gyûjteménye a CHIP munkatársainakszerkesztésében – tesztekkel ésbõséges adatokkal kiegészítve a vásárláshoz.68 oldal, CHIP elõfizetõknekmost csak 696 forint!
Eszelj ki annyi trükkötszomszédod bosszantására,amennyit csak tudsz!A Pokoli szomszédok az évleghumorosabb logikai-ügyességi játéka melylátványos képi világával, egyedijátékélményével és agyafúrtfeladványaival mindenkiszámára kellemeskikapcsolódást nyújt.Teljesen magyar nyelvû, egyedistílusú játék, amely a PC GURU ésa külföldi szaksajtó beszámolóiszerint a PC-s játékok kedveloikörében nagy elismerésnekörvend.
* Áraink bruttó árak, tartalmazzák a kezelési és postaköltséget.
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
12
IE nem megy és fontproblémák
1. Windows XP alatt tapasztaltam, hogy –valószínûleg valamilyen trójai programmiatt – az Internet Explorer azonnal bezá-ródik, amint egy weblapot meg szeretnéknyitni. A behatolókat már sikerült eltávo-lítani, de sehogyan sem tudom mûködés-re bírni a böngészõt.
2. Egyik ismerõsömnél bukkantam ar-ra a jelenségre, hogy az Office 2000 csak arendszerfontokat ismeri, és nem lehet másbetûtípusra átváltani. Ugyanakkor másprogramok, például a Jegyzettömb és aWordPad tudják használni a telepítettfontkészleteket.Kiss László, Cegléd
1. Egy vírus/féreg eltávolításával a fertõtle-nítés ugyan lezajlik, de a feladatok még nemérnek véget. Rendbe kell tenni a Registry be-jegyzéseit (a kártevõre mutató bejegyzésektörlése, a módosított bejegyzések visszaállí-
tása a fertõzés elõtti állapotra), s a kártevõáltal törölt vagy módosított programfájlokatis rendbe kell tenni. E lépések elmaradásaolyan tünetekhez vezet, amelynek Ön isszenvedõ alanya volt.
Célszerû egy ismételt vírusellenõrzés. Ta-pasztalataink szerint gyakori, hogy késõbbújra fertõz a félreesõ zugban meglapuló pél-dány. Utána kellene nézni a vírusinformá-ciós weboldalakon, hogy hova telepszik be a„vendégségben járt” kártevõ, s a Registrybenmit csinál (van, amikor húsznál több kul-csot is ki kell takarítani).
2. Ilyen problémát okoz, ha a rendszerennincs telepített nyomtató – még nem telepí-tett senki, vagy véletlenül letörölték. Lehet,hogy a Windows csak egy kis „szélütést” ka-pott, és azért nem látja a korábban telepítettnyomtatókat.
Ajánlatos tehát egy új nyomtatót telepí-teni, akár van a gépéhez kötve nyomtató,akár nincs. Célszerû olyan nyomtatót vá-lasztania, amilyenhez hozzá is fér.
Levelek meghagyása a szerverenHogyan lehet megoldani azt, hogy notesz-gépemmel az e-mailjeimet úgy töltsem lea szolgáltatótól, hogy azok fenn maradja-nak a postafiókban, és csak akkor törlõd-jenek a szolgáltatónál, ha azt az asztali gé-pen kérem le. Outlook Expresst haszná-lok, a szolgáltató pedig az Axelero.Miklós Zoltán, Nagymányok
A noteszgépen az Eszközök/Fiókok paran-csot kell kiadni, majd a Levelezés fülre kellkattintani. Itt ki kell jelölni a postafiókot,amennyiben több is van, majd a jobb olda-lon a Tulajdonságok gombra kattintani. Azelõbukkanó panel Speciális nevû lapján ta-lálható (alul) egy mezõ „Az üzenetek egy-egy másolata maradjon a kiszolgálón” fel-irattal.
Ezt kell bejelölni. Az is beállítható, hogyhány napig várakozzon a gépen. A jóváha-gyások után már mûködik is.
KémprogramSegítség!A böngészõmre rátelepedett egy GLOBALSEARCH nevû, önmagát mindig elõtérbehozó nyitóoldal, amitõl nem tudok meg-szabadulni. A Feladatkezelõ-vel (NT rendszer) semlehet bezárni, mertazt is blokkolja.
A víruskeresõknem tudnak mitkezdeni vele. Ráadá-sul ha egy cím olyanoldalra mutat, ami nem lé-tezik, akkor az esetek egy részé-ben egy WINDOWS OPTIMIZERablak jelenik meg, és ennek sem örü-lök igazán.Mit lehetne tenni?Con
Ez nem vírus, hanem egy, a kémprogra-mokhoz és weboldal-parazitákhoz sorolhatóagresszív program.
Olyan irtót érdemes használni, ami eltá-volítja, ilyen például a SpyBot vagy azAdAware. Ezek rendszeresen megtalálhatóka CHIP CD-mellékletén.
MSBlaster-fertõzésFrissen telepített operációs rendszerrel,megfelelõ beállítások után, P4-es számító-géppel csatlakoztam az internetre. 5 percután a következõ hibaüzenetet adta a gép(majd leállt):„A rendszer leállítás alatt van, mentse min-den munkáját és jelentkezzen ki. Mindennem mentett módosítás el fog veszni. A leál-lítást az NT AUTHORiTY\SYSTEM kezdemé-nyezte.Üzenet: A Windowsnak újra kell indulnia,mert a következõ szolgáltatás váratlanul be-fejezõdött. Távoli eljáráshívás (RPC).”Újraindulás után az operációs rendszer be-töltése és az egész gép mûködése lelassult.Az internetre történõ csatlakozás elõtt ví-rusmentes volt a gép, utána pedig a követ-kezõ vírusjelzést kaptam:„Az msblast.exe W32.Blaster.Worm vírussalfertõzött, a fájl törlése sikertelen.”Szeretném tudni, hogy egy újbóli újratelepí-tés után melyik programmal tudom kivéde-ni ezt a vírustámadást.Segítségüket elõre is köszönöm.Balog Péter
Októberi számunk 90. oldalán részletes is-mertetést talál a féregrõl és az ellene fogana-tosítandó teendõkrõl. A W32.Blaster a legag-resszívabb kártevõk közé tartozik. Számos el-takarítóját ismerjük (lásd CD-mellékletün-ket!) A McAfee Stinger segédprogramja nemcsak a Blastert távolítja el, használata egy-szerû, csak el kell indítani és „ráküldeni” amerevlemezre. Ha végzett, biztos, ami biztos,érdemes ellenõrizni a Registryt, hogy ne ma-radjon benne a féregre mutató bejegyzés.
A HÓNAP LEVELE
TARTALOM
Gyerekek és a számítógépEngedjétek hozzá a kisdedeket…
Sulinet ExpresszA vágány mellõl jelentjük
SzuperkomputerekAz informatika Godzillái
Viták a GeForce FX körülMeztelen a király!
18
21
14
mag
azin
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Januártól a vezetékes telefontársaságok köte-lesek bevezetni a számhordozhatóságot, csök-ken az összekapcsolási díj mértéke, s megvalósula szabad szolgáltatóválasztás – döntött ülésén akormány. Az új szabályozás lebontja a valódiversenyt korlátozó jogi kereteket, közölte az in-formatikai és hírközlési miniszter a kormány-ülés után. A kabinet az összekapcsolási díjakcsökkentésével, a számhordozhatóság bevezeté-sével és mindenki számára elérhetõ internet-
hozzáféréssel szeretné megvalósítani cél-jait.
A számhordozhatóságmegteremtésével január-tól a vezetékes, májustólpedig a mobiltársaságokelõfizetõi választhatnakmajd másik szolgáltatótúgy, hogy megtarthat-ják eredeti telefonszá-
mukat. Azok a cégek,amelyek a határidõ leteltét követõ há-
rom hónapon belül sem teremtik megennek feltételeit, teljesen elesnek a költségve-
tési hozzájárulástól, sõt, szankciókra is számít-hatnak. A törvénytervezet szerint a vezetékesösszekapcsolási díj – amely 2002 decemberében
még 7 forint volt – 2 forintra csökken, ez pedigmár megfelel az EU – csatlakozó országok nél-kül számított – átlagának.
A törvénytervezet kiemelten támogatja a szé-lessávú internetelérés terjedését, ennek megfele-lõen a monopoltársaságok kötelesek lesznekperc alapú és külön átalánydíjas internethívás-kezdeményezést kínálni az alternatív cégeknek,amelyek ezek után saját üzletpolitikájuk szerintértékesíthetik tovább a neteléréseket a végfel-használóknak.
Magyarország az utóbbi években sereghajtó-vá vált Európában az internethasználók számátilletõen. Ma már a környezõ országok is tíz szá-zalékkal jobb mutatókkal rendelkeznek, minthazánk.
Biztató jel azonban, hogy a világhálót min-den harmadik felhasználó szélessávú kapcsolat-tal éri el, ez az arány az uniós országokban csakegy a kilenchez.
Amennyiben a parlament elfogadja az elõ-terjesztést, akkor január 1-jétõl a Hírközlési Fõ-felügyelet szerepét a Nemzeti Hírközlési Hiva-tal veszi át, kibõvített jogkörrel. A hivatalbanhéttagú szakértõi tanács is mûködik majd, s lét-rehozzák a fogyasztói jogok biztosának intéz-ményét is.
22
26
Hírközlési törvény
Vége a távközlésimonopóliumnak?
A Médiahajóhoz csatolva, poli-tikusokkal, médiaszakembe-rekkel, no meg az elõbbiek kö-zelségére áhítozókkal a fedélze-tén az idén is felúszott Visegrá-dig az Internethajó. A rendez-vényen egyebek mellett KovácsKálmán informatikai és hír-közlési miniszter beszélt arról,hogy az internet hazai elterje-dése az idén fordulóponthozérkezett, mert a szélessávú kap-csolatok aránya az uniós átla-got messze meghaladó mérték-ben növekszik. Mindezt DrajkóLászló, az Axelero vezérigazga-tója is alátámasztotta, mond-ván, hogy éppen a közelmúlt-ban kapcsolták be az ötvenez-redik szélessávú internet-hoz-záférést, s a hazai szélessávú in-
ternetpenetráció a becsléseiszerint immár megközelíti a ta-valy év végi uniós átlag felét.Füzes Péter, az Oracle vezér-igazgatója az Internethajót vá-lasztotta helyszínül az OracleAdattárház Nearshore Centerlétrehozásának bejelentésére.Az üzleti intelligencia-rendsze-rek építésével foglalkozó szer-vezet munkatársainak számakét év alatt félszázra növekszikmajd.
15
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hírek
Internethajó 2003
Hajóvonták találkozása
A Kazaa szolgáltatást üzemel-tetõ Sharman Networks beje-lentette, hogy trösztellenes bí-rósági pert indít a nagy holly-woodi stúdiók ellen. A cég az-zal vádolja a hanglemezkiadó-kat és a filmstúdiókat, hogyazok titokban összeesküdtekellene, ily módon is erõsítve adigitális terjesztési piacon szer-
zett monopolhelyzetüket. ASharman Networks az idén ja-nuárban egyszer már benyúj-tott egy hasonló keresetet a bí-rósághoz, akkori ítéletében abírói testület kimondta, hogy akiadók és a stúdiók közvetlenüla Sharman Networksnek nemokoztak károkat. A most be-nyújtott peranyagot a Sharmanjogi képviselõi alaposan átdol-gozták, s ettõl nem titkoltan aztvárják, hogy a bíróság elítélje akiadókat. www.kazaa.com
Kazaa
A fájlcserélõ visszavág
A filmrendezõ George Lucas ál-tal alapított THX bejelentette,hogy a közeljövõben megkezdia videojátékok hanghatásainakbevizsgálását és tanúsítását. Alépés a szakértõk szerint segít-het a játékszoftverek hanghatá-sainak fejlõdésében, s egyúttalhitelességet is adhat a játékok-nak, amelyek a szórakoztató-ipar egyre nagyobb, fontosabbszegmensévé válnak, lassan túl-nõve a film- és zeneipart.
A THX szerint az ElectronicArts, a legnagyobb videojáték-
kiadó lesz az elsõ cég, amelyminõsített hanghatásokat fel-vonultató videojátékokat dobpiacra.
Az elsõ minõsített Electro-nic Arts játékok a Lord of theRings: The Return of the King,az SSX 3, a Medal of HonorRising Sun, a Need for SpeedUnderground és a James Bond007: Everything or Nothinglesznek. A THX logo a játékokdobozán, valamint a trailerek-ben is látható lesz.
www.thx.com
THX
Belépés a videojáték-piacra
Apróhirdetéseinketazoknak az ügyfeleknekajánljuk, akikköltséghatékonyanszeretnék elérni a CHIPmagazin 101.000*olvasóját.
PIACTÉR
*Médianavigátor 2003 GFK- Szonda Ipsos
További információért hívja Szilágyi Katalint, tel: 888-3454, vagy Bálint Sámuelt, tel: 888-3451.
16
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az elkövetkezendõ évekbentöbb százezer II. világháborúsamerikai veterán végleges távo-zása várható. Egyfajta végsõ já-randóság számukra a katonaitiszteletadás mellett végzett te-metés, amelynek velejárója leg-alább két, díszegyenruhás õr ésegy kürtös.
Ezzel szemben az amerikaihadseregben jelenleg mindösz-sze 500 hivatásos kürtös szol-gál. Már eddig is komoly prob-lémát okozott a temetésekszabványos lefolytatásához kö-telezõ kürtjelek biztosítása,amit eddig magnószalag, illetveCD-lejátszó segítségével, ha-gyományos módon oldottakmeg – az érintettek egy részé-nek jogos tiltakozása mellett. APentagon a minap bejelentette,
hogy a katonai temetések alkal-mával egy olyan digitális esz-közt fognak használni, amely avalódi kürtbe helyezve gomb-nyomásra lejátssza a megfelelõdallamot.
Ehhez a mûvelethez nemszükséges sem a hangszer isme-rete, sem zenei hallás. Több ve-terán nyilatko-zott úgy, hogyaz élõ emberközremûködé-sével zajló, ahivatásos kür-tös játékát di-gitálisan visz-szajátszó módszer tökéletesenmegfelel majd számára. Mint-egy ezer alkalommal ki is pró-bálták az eszközt – teljes meg-elégedésre.
Digitális búcsú
Megoldás egy komoly problémára Még mielõtt az e-tinta megszá-
radhatott volna az e-papíron,máris az elektronikus papír egyúj generációja kezd kibonta-kozni, amely hamarosan moz-góképeket is az összehajtogat-ható képernyõre varázsolmajd, jelentették be hollandtudósok. Az „elektronedvesí-tésnek” elnevezett eljárás soránszínes olajokat vezérelnek a ki-jelzõ pixeleiben olyan sebes-séggel és pontossággal, hogytiszta és hibátlan videokép jele-nik meg. Az új kijelzõ mindenpixele egy- egy csepp színes,olajos tintát tartalmaz, ami egyvisszatükrözõ fehér felületenhelyezkedik el.
Ezt a fehér hátlapot elektro-mosan vezetõ, átlátszó anyag-gal vonták be, ami lehetõvé te-szi a pixelszín elektronikus ve-zérlését. A bevonat felett egy
átlátszó, víztaszító hártyát he-lyeztek el.
Elektromosság hatására atinta összehúzódik, mint egyvízcsepp a teflon serpenyõbe-vonaton, felfedve az alatta el-helyezkedõ fehér területet.
Amikor a tinta teljes mér-tékben elfedi a pixelt, sötétnektûnik, és minél jobban össze-húzódik, annál világosabbá vá-lik.www.research.philips.com
Elektronedvesítés
Újfajta elektronikus papír
17
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hírek
A megoldás lényege, hogy a mikroprocesz-szorokat közvetlenül egymás mellé helye-zik, ily módon ugyanis nem kell parányivezetékes összeköttetéseket alkalmazni azegyes chipek között.
A Sun Microsystems szerint az új tech-nológia révén a jelenleginél akár százszornagyobb adatátviteli sebesség is elérhetõ amikrochipek között. A cég már be is je-gyeztetett hét szabadalmat a technológiávalkapcsolatban.
Míg a mikroprocesszorokon belüliadatáramlási sebesség az elmúlt években je-lentõs mértékben növekedett, addig achipek közötti kommunikációs megoldá-sok ez idõ alatt szinte alig fejlõdtek, amialaposan visszafogta a rendszerek teljesít-ménynövekedését. Az új elgondolás alap-ján olyan számítógépek készülnek majd,
amelyeknek processzorai és memórialap-kái közvetlenül egymás mellett helyezked-nek el, mint a sakktábla mezõi. A kutatókszerint az új generációs számítógépek elõ-deiknél nagyobb teljesítményûek, kedve-zõbb árúak és alacsonyabb fogyasztásúaklesznek.
www.sun.com
Sun
Új típusú félvezetõk a teljesítmény növelésére
Egy lapzártakor kiadott tanulmány megál-lapítja, hogy a lemezkiadók számára egyretöbb gondot és veszteséget jelentõ onlinezenekalózkodás (amely elsõsorban a P2Pfájlcserehálózatokon zajlik) még legalább 5évig feltartóztathatatlan lesz és tovább nö-vekszik. Az Informa Media piackutató cégjelentése szerint a jogszerû internetes zene-eladások forgalma 2008-ra eléri az évi 3,9milliárd dollárt. Tavaly az online zene-eladások összesen 1,1 milliárd dollár bevé-telt hoztak a zeneipar képviselõinek. A britpiackutató cég azonban úgy véli, hogy azonline eladásoknál gyorsabb ütemben nö-
vekszik majd az internetes kalózmásolás,amely a zeneszámok esetében 4,7 milliárddollár bevételkiesést okoz a kiadóknak2008-ban. Becslésük szerint az idei veszte-ség eléri majd a 2,4 milliárd dollárt.
A lemezkiadók helyzetét tovább rontot-ta, hogy a támogatásukkal indított, külön-féle fizetõs online zeneszolgáltatások nemtudták elcsalni a felhasználókat a P2P-hálózatokról. Ennek oka a szakértõk szerinta túlzottan magas árakban és a szabad fel-használást erõsen korlátozó másolásvédel-mi megoldásokban keresendõ.
www.informa.com
P2P
Növekszik az internetes kalózmásolás
18
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
AXX. század volt az elsõ, amelybena technológiai újdonságok elõszöra fiatalok kezébe kerültek – és a je-
lenség idõvel erõsödött is. Az állítás értel-mezhetõségéhez meg kell persze határoznia „fiatalok” fogalmat is: az önálló életvitel-hez még nem elegendõ jövedelemmel ren-delkezõkre gondolunk, az írni és olvasnitudáson túl, de a 25. életéven bõven innen.
A múlt század elején a repüléssel kacér-kodtak, de a mozit, a fényképezõgépet, arádiót, a motorbiciklit és az autót vettékigazán birtokba. Aztán jött a tévé és márisa témánál vagyunk, megjelent a számító-gép, legújabban pedig a mobiltelefon.
Gyakori vélekedés, hogy az új techno-lógiák elválasztják egymástól az embere-ket. A felnõttek – értsd: a sikerekben-ku-darcokban sebeket szerzett, kialakultegyéniségek – körében találhatunk is pél-dákat erre, ha szorgalmasan keresünk. Ez-zel szemben a fiatalok tömegesen az egy-mással való kapcsolattartásra és vetélke-désre (értsd: párválasztásra) használják kiaz új technológiák kommunikációs szol-gáltatásait. Az internet földrészeken átívelõképességei jellemzõen az utcasaroknyi tá-volságokat hidalják át – miután a felek avalóságban már találkoztak. Gyakori vi-szont, hogy az elsõ igazi találkozást
„online” egyeztetik. S hamar felismerik: azonline benyomások messze nem fedik azigaziakat.
A mobiltelefon
Az elsõ hasznos tudnivaló, hogy 12 éveskor alatt ne adjunk mobiltelefont a gye-reknek, mert elveszik tõle az utcán. Hanem tudunk ellenállni a nyomásnak, ésmégiscsak megengedjük, hogy levetettmobilunkat egy olcsó kártyakonstrukció-ban használja, világosítsuk fel a veszélyrõl,intsük arra, hogy ne viselje és ne használjafeltûnõ módon.
Óvatosságunk jobbára hasztalan, mertéppen arra kell neki, hogy észrevegyék.
Amikor a gyermek éppen mélypontonvan, a mobiltelefon ronthat a helyzeten: éj-jel-nappal zaklatásra ad lehetõséget. Régen,ha piszkálták az iskolában, otthon leg-alább nyugta volt. Most bármikor kaphat
Engedjétek hozzá a kisdedeket…
Gyerekek és a számítógép
A Sulinet Expressz alighanem gyökeres fordulatot hoz a gyerekek hazai
számítógép-használatában. Az önmagában örvendetes tény azonban
veszélyeket is rejt, olyanokat, amelyek miatt a fejlettebb országokban
már egyre hevesebben kongatják a vészharangot.
19
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Gyerekek és a PC
SMS-t vagy hangüzenetet „Na mi van, temajom?!” szöveggel – ami még az ártal-matlanabbak közé tartozik. A kamerásmobilok pedig kiválóan alkalmasak arra,hogy a szerencsétlenek leginkább elõnyte-len pillanatait megörökítsék – ráadásulMMS-ben terjesztve széles körben ismert-té tegyék. Mint tudjuk, a serdülõ (serdü-letlen) kamaszok meglehetõsen kegyetle-nek.
S akkor még nem is említettük a szok-nya alatti fényképezés lehetõségét, amimiatt egyes országokban a kamerásmobilok betiltását fontolgatják. Nem kéneelfelejteni, hogy egy idõben az emberi te-nyérnél kisebb fényképezõgép csúcstech-nológiájú kémeszköz volt, éppen kis mé-rete és észrevehetetlensége következtében.
Meg se kellene említeni, hogy a gyere-kek kedvenc idõtöltése az SMS-ezés. Álta-lában jellemzõ, hogy a fiatalok többet töl-tenek az SMS-ek írásával, mint a beszélge-téssel. Az idõsebbek inkább beszélgetnek.No, persze, az SMS-írás idõszükséglete anehézkes billentyûzgetés miatt is magas.
Az iskolák tiltják a mobiltelefon óraalatti használatát. Elsõsorban irgalmatla-
nul zavarók az ismétlõdõ csengõhangok.Másodsorban a tanulót is zavarhatja az al-kalmatlan pillanatban (például felelésközben...) bejövõ hívás. Végül pedig agyerekek nagyon hamar felfedezték azSMS-alapú puskázás lehetõségét, tehátdolgozat (zárthelyi, írásbeli vizsga) köz-ben jogos a tiltás. Néhány külföldi iskolá-ban állítólag rádiózavaró berendezésekettelepítenek a mobiltelefonok használatá-nak megakadályozása céljából.
Hálózatos játékok, agresszió
Hálás bulvártéma a számítógépes játékokáltal terjesztett-gerjesztett agresszió. A né-hány millió év alatt a fennmaradásért ví-vott küzdelemben belénk oltott ösztönöketa civilizáció több-kevesebb sikerrel fojtjael – vagy használja ki. Mivel pedig – akár afelszínen, akár a mélyben – a szex vagy azagresszió változatlan hevességû, elõszere-tettel él ilyen eszközökkel a reklámipar.
Befejezett tény viszont, hogy az elmúltévszázad során a kultúrában (könyvben,filmben stb.) való tömeges ábrázolás kö-vetkeztében az agresszió a személyes kap-csolatokban is mintegy törvényerõre
emelkedett. Általános megoldás bizonyoshelyzetekben. Mindez azonban még akomputerjátékok megjelenése elõtt bekö-vetkezett – tehát ezért nem illik azokatokolni.
Közhelyszerû, hogy az akciójátékok ja-vítják a szem-kéz koordinációt. Az újabbés részletesebb felmérések szerint a számí-tógépes játékokban nagy tapasztalatotszerzett gyermekek késõbb valamivel job-ban teljesítenek szerteágazó figyelmetigénylõ feladatokban (jobban „multitasz-kolnak”), valamivel magasabb a problé-mamegoldó teljesítményük – és jobbanviselik a konfliktushelyzeteket. Kérdés,
20
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Gyerekek és a PC
hogy mindez elegendõ elõny-e a családikörnyezet helyett a képernyõ elõtt töltöttévekért?
Veszélyesebb talán, hogy a számítógépés az internet virtuális világa egyre tökéle-tesedik. Talán már csak két verziónyiravan tõlünk a Sims olyan változata, amely-ben a virtuális szereplõk szája a kimondottszavak szerint mozog, fotóhûségû a kör-nyezet – beleértve a bútorokat és a szerep-lõk testét –, továbbá a fejlesztõ és egy áru-házlánc szerzõdése értelmében a virtuálisszereplõkön az utóbbi ruhái vannak,amelyek negyedévente online frissülnek.
Ha a gyerek a valóságban alacsonyabbhelyet tud kivívni magának, mint a virtuá-lis környezetben, akkor fennáll a veszélye,hogy az utóbbi „beszívja”. A gyerek a gépelõtt ül, és ujjai órák hosszat géppuskasze-rûen járnak. Örülni kell! A chatelés (gép-írásos „beszélgetés” az internet segítségé-vel) megtanította vakon gépelni, ha nemis a szabályok szerint.
Az élet iskolája
Minden országban hálás téma, közérdek-lõdésre számot tartó esemény, amikorbárki – reklámra szomjazó informatikaicég, népszerûségre vágyó politikus – szá-mítógépet vagy pláne hálózatot ajándékozvalamely alsóbb fokú oktatási intézmény-nek. Ha meg elmúltak az ünnepek, akkorkiderül, hogy a számítógép csak eszköz,viszont a kalapács még senkibõl nem csi-nált kovácsot.
Mint egyes óvatosan publikált felméré-sek mutatják, a számítógéppel segített ok-tatás a „végtermékre” vetítve nem hatéko-nyabb nagyságrendekkel a hagyományos-
nál. Számítógép és hálózat segítségével egytanár jóval több diákot „ki tud szolgálni”,könnyebb a számonkérés (az írásbeli fel-adatok kiértékelése), a világhálón mindenhozzáférhetõ stb. Viszont a jó tanterv, azelhivatott tanár és a lelkes, igyekvõ (moti-vált) tanuló még mindig jobb eredménytprodukál, mint a csúcstechnológiájú tan-termekkel megáldott, de egyébként átla-
gos tanár- és gyerekanyagú iskola. Dur-vábban: a lerobbant kistelepüléseket aSulinet/Írisz program önmagában nemfogja felzárkóztatni. Az oktatás alapprob-lémájának megoldásához több tényezõkell: jó (képzett, fizetett, tehetséges) tanár,kellõen felszerelt iskola – és mellesleg: ele-gendõ gyerek.
Volt egy idõszak, amikor csak a gyere-kek tudták kihasználni az internet áldásait.Ekkor virágzott a dolgozatpiac, ahol szerénydíjazás fejében bármilyen feladat megol-dását meg lehetett vásárolni a történelemfelmérõtõl a matematika szakdolgozatig(legalábbis az angol nyelvterületen). Mos-tanra a tanárok is megtanulták már minda számítógép kezelését, mind az internethasználatát. Így hát a házidolgozatok kiér-tékelése során õk ugyanolyan könnyedség-gel használhatják a Google-t az internetespuskázás felderítésére, mint a tanulók.
Már régebben is problémát okozott,hogy a gyerekek egy része ugyanazt a forrásthasználja, például a Microsoft Encartát,amelyben ugyanarra a kérdésre ugyanazt aválaszt találják. Így némi nehézséget okoz ateljesítmények értékelése, bár a jelenség aszabványos tananyagot alkalmazó oktatásirendszerekben is elõfordulhat.
Az internet lényeges változást hozott.Sokkal változatosabbak lettek ugyan a for-rások, viszont a hitelességüket és szakmaiértéküket elvesztették. A gyerekektõl sem-miképpen nem várható el, hogy ha vala-milyen anyagot fölleltek, annak szakmaiértékét is ellenõrizzék. Kényes szituáció,amikor az egyik tanár által nem megfele-lõnek értékelt forrást egy másik tanár vagyiskola kiválónak, sõt kötelezõen elsajátí-tandónak ítéli. Szintén problematikus,amikor a gyerekek termékreklámmal vagypolitikai célokból közzétett, manipuláltanyagokkal szembesülnek az interneten, sforrásanyagként használják azokat.
Összefoglalás
Nem tudunk más következtetésre jutni,mint hogy ugyanúgy figyelemmel kell kí-sérni a gyermek virtuális életét, mint a va-lódit. Ez nem jelent szigorú felügyeletet –a valódi életben sem –, egyszerûen csakkörülbelül tudnunk kell róla, mikor, hol,mit csinál.
De mintha ez természetes lenne, nem?Abban a családban, amelyben a szülõ meg-lepve értesül róla, hogy gyermeke többszáz dalt töltött le a KaZaA-ról, miközbentõle is számlálatlanul sokan jutottak hozzácsak az egyik CD-krõl „lekapott” számok-hoz, ott nem a szerzõi jog megsértése alegnagyobb probléma. (Fölkapott történetvolt egy 12 éves amerikai kislányé, akinekszülei kifizették volna a 2000 dolláros bün-tetést, amit a RIAA sorozatperében kiróttakrájuk – ha mások, például a másolásban ér-dekelt szervezetek, a nyilvánosságért áhítoz-va át nem vállalták volna...)
Innentõl kezdve pedig az intenzív gyer-mek-számítógép kapcsolat „beláthatatlankövetkezményei”, a „digitális környezet-szennyezés”, a betegségként elkönyvelt„internetfüggõség”, a valódi bûntényhezvezetõ játékszenvedély a bulvármédia té-mája, nem pedig a technológiai fejlõdésfolyománya. A számítógépezés ártalmaivoltaképpen a család felbomlásának tüne-tei, amit nem a technológia nem várt ha-tásai idéznek elõ, hanem a versenypiacosvilágrend.
Harmonikus családban gátak közötttarthatók a gondok. Igaz, ma nagyságren-dekkel nehezebb a gyermek számára ti-zen-huszonéves korban is vonzó környe-zetet teremteni, mint a gépet üzemeltetniés szinten tartani az évek során. Az elõbbi-hez tehetség, tapasztalat és erõ kell, azutóbbihoz „csak” pénz.
Kenczler Mihály
A General Motors Hy-Wire nevû tanulmány-autójában nincsenek pedálok. Az irányításegy gamepadhez (játékvezérlõ) hasonló esz-közzel történik, s teljes mértékben elektroni-kus, a fékezést és a kormányzást is beleért-ve. (Fly by wire: repülés vezetékekkel, a telje-sen elektronikus vezérlés neve a repülõgé-peknél.) A tapasztalatok szerint a játékonnevelkedett fiataloknak nem okozott külö-nösebb gondot a vezetés, míg a már régeb-ben jogosítvánnyal bírók egyszerûen képte-lenek voltak az autó megbízható vezérlésére.
FIATALOKNAK KÖNNYEBB
Nem játék: szerencsére csak tanulmányautóbanvan a kormány helyén játékvezérlõ
21
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Sulinet Expressz
Akereskedõk és a minisztérium jel-zései immár egybehangzóan látvá-nyos érdeklõdésrõl és forgalom-
növekedésrõl szólnak. A kezdeti bizonyta-lanságok után az iskolakezdést követõen –összhangban a program elsõdleges céljá-val – a konfigurációk értékesítése nõtt aleglátványosabban, s értékben mostanra aPC-eladások teszik ki a forgalom nagyob-bik részét. Továbbra is slágernek számíta-nak azonban a digitális fényképezõgépekés a nyomtatók. A karácsony és az év vége,így az adóbevallási szezon közeledtévelpedig várhatóan még tovább nõ majd azérdeklõdés.
Szeptemberben jelent meg s e lapszá-munk megjelenésekor még kapható aCHIP Sulinet Expressz különszáma. Ezzel,illetve korábbi számaink Sulinet Expresszösszeállításaival kapcsolatban olvasói ér-deklõdések sora érkezett hozzánk, ezértebben a hónapban néhány praktikus in-formációt osztunk meg olvasóinkkal, va-lamint a leggyakrabban elõforduló kérdé-sekre adunk választ.
Meddig tart?
Többen is kérdezték, hogy tulajdonkép-pen meddig tart a Sulinet Expressz prog-ram. Nos, egyrészt a minisztériumok kétévre kötöttek szerzõdést a pályázókkal, dea lejárat elõtt természetesen újabb pályá-zat kiírása várható. Másrészt a SulinetExpressz programot sokan (egyébként té-vesen) azonosnak vélik az évente 60 ezerforint visszaigénylését lehetõvé tevõ tör-vénnyel.
A program azonban csupán a törvényegy részét érinti, a Sulinet Expressz kereté-ben történik az iskolák internetre valócsatlakoztatása és például a digitális tan-anyag elkészítése is. A program hivataloscélja tehát nem az „ingyen pécé”, hanem
„az európai színvonalú közoktatási háló-zat és eszközpark kiépítése, ezek magasszínvonalú felhasználásának elõsegítése,szolgáltatások és alkalmazások fejleszté-se”. Így maga a Sulinet Expressz hivatalo-san is visszavonásig érvényes, tehát aprogram, ha jól mûködik, elvileg tartós-nak ígérkezik…
Ha kevés az adó…
Kaptunk olyan kérdést is, hogy ha valaki-nek 60 ezer forintnál kevesebb adót kellbefizetnie, akkor számára milyen lehetõ-ségeket kínál a program. Sajnos azonbanaz adóvisszatérítés, mint azt aneve is mutatja, két részbõl te-võdik össze: adóból és visszaté-rítésbõl. Azaz valamit már –fájdalom – be kell fizetnünkahhoz, hogy késõbb azt visszatudjuk igényelni. Ha csak 30ezer forintot adózunk, akkorszerényebb kiegészítõben vagynémi „saját erõben” érdemesgondolkoznunk. A legjobbanpersze az jár, akinek valami-lyen oknál fogva adóhátralékavan, mert ilyenkor nem kell„várnia a visszatérítésre”, hanem egysze-rûen csak kevesebbet kell befizetnie.
Mi a helyzet a felnõttképzéssel?
Félreérthetõ volt a felnõttképzéssel kap-csolatos jogosultság megszerzésének lehe-tõsége is, pedig a helyzet meglehetõsenegyszerû. Mondjuk Ambíciózus István je-lentkezik egy kóboráram-kergetõ tanfo-lyamra, és ha a tanfolyamot tartó cég re-gisztrált felnõttképzõ szervezet, akkor Ist-ván a tanfolyam ideje alatt jogosulttá válika kedvezményes vásárlásra és persze azadóvisszatérítésre. Mindössze arra kellügyelnie, hogy vásárlása dokumentáltan a
tanfolyam ideje alatt történjen, ugyanis aprogram szellemében feltételezhetõ em-berünkrõl, hogy a vásárolt terméke(ke)t aszakmai fejlõdése céljából fogja használni.A felnõttképzési intézmények adatbázisa ahttp://www.om.hu/okev oldalon érhetõ el(http://www.om.hu/indexcikk.ivy?colid=04abdccd-d45e-4003-82a8-7662d12 79965).
Természetesen ez a fajta tanulás kiska-punak tûnhet a hagyományos oktatási(gimnázium, fõiskola) módokkal összeha-sonlítva, de ne felejtsük el, hogy a rövi-debb, vagy egyszerûbbnek tûnõ tanfo-lyamok is tanfolyamok, azaz a résztvevõvalamilyen fokú fejlõdését szolgálják. S azegész rendszernek pontosan ez a lényege...
Mi a Sulinet Expressz termékkó-dok „megfejtése”?
A termékkódok elsõsorban a belsõ admi-nisztrációt segítik, s bennük az utolsó 6betû és szám a termék típusát és felhasz-nálási jelét mutatja. A komplett konfigu-rációk esetén az elsõ betû azt mutatja,
hogy az adott gép „márkás” (B)-Brandvagy „márkátlan” (R)-Rugalmas modell-e. Az utána következõ két betû (SR) jelzi,hogy komplett konfigurációval van dol-gunk (Számítógép Rendszer). Az utolsóhárom számjegy a felhasználási körre, cél-ra, szintre utal. Az Egyéb eszközök ésszoftverek kategóriában, ahol különféleperifériákkal, különálló termékekkel ésprogramokkal találkozhatunk, egysze-rûbb a helyzet, itt csak az utolsó négy ka-rakter hordoz információt. (pl.: E010=nem színes lézernyomtató, E080=moni-tor…stb.)
Sulinet Expressz
A vágány mellõl jelentjükÍgéretünkhöz híven folyamatosan beszámolunk a Sulinet Expresszel
kapcsolatos fejleményekrõl, s választ adunk az aktuális kérdésekre.
CHIP-tipp: palm és PDA eszközök a kínálatban – idejekipróbálni!
22
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
AHPC szektor (High PerformanceComputing), vagyis a nagy teljesít-ményû számítástechnika az egye-
dülálló feldolgozási kapacitás és mûszakiszínvonal mellett a rendszerek mérete te-rén is kitûnik: egész emeleteket elfoglalószerverszekrény sorok, több kilométernyikábelezés, tápegységek tömege és giganti-kus klímaberendezések jelzik, hogy immára szuperkomputerek világában járunk.
Akárcsak az iparág más szegmensei-ben, a gyártók közötti verseny természete-sen itt is jelen van, a legnagyobb játéko-sok, a Cray, a HP, az IBM és az SGI küz-delme egy örökösen változó technológiaikörnyezetet eredményez. A HPC minden-kori erõviszonyait talán az úgynevezettTOP500 projekt keretében félévente pub-likált lista tükrözi leginkább, amely a szé-les körben elfogadott Linpack mérõszá-
mok alapján rangsorolja a világ legna-gyobb teljesítményû szuperkomputereit.A Mannheimi és Tennessee-i Egyetem,valamint az amerikai Nemzeti Energiaku-tató Tudományos Komputerközpont(National Energy Research ScientificComputer Center, NSERC) kooperációjá-ban készülõ lista ezen felül számos egyébfontos adatot is tartalmaz, beleértve arendszerek technikai specifikációit és fel-használási területét. Írásunkban eme listanéhány szereplõjét vettük nagyító alá.
Earth Simulator
Napjaink megoldásainak bemutatásakormi mással is kezdhetnénk a sort, mint azNEC Earth Simulator névre kereszteltszuperkomputerével, amely a maga 40TFLOPS-nyi (Tera Floating-point Opera-tions Per Second, vagyis billió lebegõpon-
tos mûvelet másodpercenként) teljesítmé-nyével a jelenlegi leggyorsabb, „polgári”felhasználásra szánt rendszer. Az ES egyolyan ötéves, a japán kormány által finan-szírozott projekt végeredménye, amely-nek hivatalosan deklarált célja a világ leg-erõteljesebb, éghajlat-modellezésre szántszuperkomputerének megalkotása volt,nem pedig az Egyesült Államok HPC te-rén élvezett hegemóniájának megtörése.Habár a fejlesztési munkálatok mindvégiga nyilvánosság elõtt zajlottak, az amerikaiszakembereket – akik csaknem mindvégigszkeptikusak voltak a projekt sikerévelkapcsolatban – mégis meglepte, hogy azES valóban akkora teljesítményû, mintamilyennek tervezték. Ráadásul igazi ja-pán kifinomultsággal, nem annyira nyerserõvel, hanem inkább okos megoldások-kal kerekedik vetélytársai fölé, az NEC in-novatív hozzáállásának köszönhetõen. Jólpéldázza ezt a processzoroktól kezdve aszerverek közötti kapcsolatokon át azoperációs rendszerekig csaknem mindenrendszerkomponens.
A 0,15 mikronos, réz alapú gyártás-technológiával készült NEC SX-5 CPU-k
Szuperkomputerek
Az informatika GodzilláiA közelmúlt szuperkomputereirõl kevés a nyilvános adat: az informatikán
belül ez az a terület, amely technológiai fejlettségben a leggyorsabban
követi a katonai célra épített eszközöket. A PC-k teljesítményéhez szokott
olvasóink most kirándulást tehetnek velünk az – olykor teniszpálya méretû
– csúcsrendszerek végtelen lehetõségeinek birodalmába.
GyártóKomputer/ProcesszorokNECEarth-Simulator/5120Hewlett-PackardASCI Q - AlphaServer SC ES45/1,25 GHz/8192Linux NetworxMCR Linux Cluster Xeon 2,4 GHz - Quadrics/2304IBMASCI White, SP Power3 375 MHz/8192IBMSP Power3 375 MHz 16 utas/6656IBMxSeries Cluster Xeon 2,4 GHz - Quadrics/1920FujitsuPRIMEPOWER HPC2500 (1,3 GHz)/2304Hewlett-Packardrx2600 Itanium2 1 GHz Cluster - Quadrics/1540Hewlett-PackardAlphaServer SC ES45/1 GHz/3016Hewlett-PackardAlphaServer SC ES45/1 GHz/2560
Rmax*Rpeak**35860.0040960.0013880.0020480.007634.0011060.007304.0012288.007304.009984.006586.009216.005406.0011980.004881.006160.004463.006032.003980.005120.00
Állam/Év
Japán/2002
USA/2002
USA/2002
USA/2002
USA/2002
USA/2002
Japán/2002
USA/2003
USA/2001
Franciaország/2001
Információ
www.es.jamstec.go.jp/eng/ESC/index.htmlwww.lanl.gov/worldviewwww.llnl.gov
www.llnl.gov
www.nersc.gov
www.llnl.gov
www.nal.go.jp
www.pnl.gov
www.psc.edu
www.cea.fr
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
23
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Szuperszámítógépek
egyenként 8 GFLOPS-os, vagyis 8 milliárdmûvelet/másodperces teljesítményre ké-pesek, amellyel mintegy négyszeresen múl-ják felül a napjainkban átlagosnak mond-ható, 2 GHz-es x86-os lapkákat. Ráadásula japán gyártó vektorprocesszorainak emeimpozáns érték eléréséhez elegendõ az alig500 MHz-es mûködési frekvencia, a lé-nyegesen alacsonyabb tranzisztorszámrólnem is szólva. A mindösszesen 5120 CPU-ttartalmazó 640 kiszolgáló között egy spe-ciális, 16 GB/s-os szerver– szerver kapcso-latot lehetõvé tevõ switch és kábelrendszerteremti meg a gyors kapcsolatot. A kiszol-gálókon futó, ugyancsak az NEC által fej-lesztett Super-UX operációs rendszer ha-tékonyságát bizonyítja, hogy „megelég-szik” processzoronként 2 GB-nyi memó-riával. Összehasonlításképp: ez az értékmintegy fele a hasonló feladatokat ellátó,amerikai gyártmányú szuperkomputerekCPU-nkénti memóriaigényének (az igaz-sághoz persze az is hozzátartozik, hogy azamerikai szakemberek véleménye szerinta különbség inkább az ES kiegyensúlyo-zatlanságából, mintsem takarékosabb erõ-forrás-gazdálkodásából adódik).
Az ES-t elszállásoló gépteremnek (pon-tosabban gépháznak) egy, a Tokiótól nyu-gatra fekvõ Yokohama ipari parkjában ta-lálható létesítmény ad otthont. Ezt a föld-rengések okozta károk potenciális veszé-lye miatt speciális felfüggesztéses techno-lógiával építették, s elkülönítették a kör-nyezõ gyáraktól. A 65 méter hosszú, 50méter széles és 4 emelet magas épület leg-felsõ szintjét az egyenként 2 kiszolgálót(vagyis 16 CPU-t) tartalmazó 320 szerver-szekrény, további 65, az összeköttetéseketrejtõ tároló és a kiszolgálókhoz kapcsolódóháttértárak rendszere foglalja el. A harma-dik szint több száz kilométernyi rézkábel-nek ad otthont, míg az alsóbb szinteken alégkondicionáló berendezések és a külön-bözõ elektromos eszközök találhatók.
ASCI Q és White
Az ES 2001 végi üzembe helyezéséig a vi-lág legnagyobb teljesítményû szuperkom-puterei az Accelerated Strategic Compu-ting Initiative (ASCI) program keretébenépült rendszerek voltak. Az Egyesült Álla-mok Energiaügyi Minisztériumának Nuk-leáris Biztonságért Felelõs Hivatala (U. S.Department of Energy’s National NuclearSecurity), valamint a világhírû Los Ala-mos-i Sandia és Lawrance, Livermore ku-tatólaboratóriumok közötti kooperációkeretében megvalósított ASCI célja olyan
fejlett szimulációs és modellezõ képességekkifejlesztése volt, amelyek nukleáris esz-közök virtuális tesztelésére alkalmasak. Aspeciális célkitûzés csak részben magya-rázható azzal, hogy az USA azon államokegyike, amely csatlakozott ugyan az atom-fegyverek éles kipróbálását tiltó egyezmé-nyekhez, ám továbbra is szükségét érzinukleáris arzenálja tökéletesítésének. Afontosabb ok az atomtudósok generáció-váltásában keresendõ: a „nagy öregek”után immár egy olyan nemzedék nõtt fel,amely Telleréktõl eltérõen egyáltalán nemszerzett közvetlen tapasztalatokat nukleá-ris fegyverekkel kapcsolatban. Az ASCI el-sõsorban õket segíti abban, hogy elõdeik-hez hasonlóan képesek legyenek megõriz-ni azon atomfegyverkészlet biztonságát,amelynek egyes tagjai immár évtizedeskorúak, tervezésük, gyártásuk és üzemel-tetésük „titkai” pedig e program híján las-san, de biztosan feledésbe merülnének.
Eme megfontolásokon túl az ASCIrésztvevõi egy jól definiált információ-technológiai célt is maguk elé tûztek: ötlépcsõben eljutni a 100 TFLOPS-os telje-sítmény álomhatárhoz. A harmadik lép-csõ a jelenleg a szuperkomputerek toplis-tájának 4. helyét elfoglaló ASCI White, anegyedik pedig a 2. helyezett ASCI Q for-májában realizálódott. Az elõbbit, a félre-vezetõen Fehér névre keresztelt rendszertvalójában a Nagy Kék, az IBM építette, és2000-ben adta át a Lawrance Livermorelaboratórium kutatóinak. A fizikailag há-rom alrendszerbõl (White, Frost és Ice)összeálló szuperkomputer mindösszesen608, 16 utas RS6000 SP szervert tartalmaz,a 8192 darab, 375 MHz-es Power3 pro-cesszor egyesített teljesítménye pedig a 12TFLOPS-ot is meghaladja. A kifejezetten aspeciális hardverkörnyezet igényeihez iga-zított GPFS fájlrendszer és a szerverek kö-zötti nagy sebességû kapcsolat az architek-túra párhuzamos kialakításában rejlõ le-hetõségeket aknázza ki. Habár az ASCIWhite-nak processzoronként viszonylagcsekély, 1 GB-nál kevesebb (mindösszesen6 TB) memóriája van, háttértár-kapacitásszempontjából a világ vezetõ szuperkom-puterei közé tartozik: a kapcsolódótárolórendszerekbe allokált több mint 160TB-nyi adat hatszorosan haladja meg aKongresszusi Könyvtár teljes anyagát.
A laboratórium egyik elkülönített ré-szében elhelyezett, összesen mintegy 106tonnát nyomó szerverszekrények és a ki-szolgáló infrastruktúra két kosárlabda-pályányi területet foglalnak el.
Túlképzett padlóburkolók: folyamatbanaz ASCI Q hálózati infrastruktúrájának ki-építése
HELYEZÉSEK A T500-AS LISTÁN
Forrás: www.top500.org (2003-09-28) *Rmax: elméleti csúcsteljesítmény GFLOPS-ban **Rpeak: maximális elért LINPACK teljesítmény GFLOPS-ban
24
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Szuperszámítógépek
A 100 TFLOPS-os teljesítményû szu-perkomputer megépítése elõtti utolsó ál-lomást az ASCI Q jelenti, amely 2002 fo-lyamán állt üzembe a Los Alamos-i Nem-zeti Laboratóriumban (Los Alamos Na-tional Laboratory, LANL). Ugyan az ASCIWhite-hoz hasonlóan ez a rendszer is há-rom szegmensbõl épül fel, de itt véget isértek a hasonlóságok, ugyanis a Q a mos-tanság a szuperkomputerek legnagyobbszállítójává elõrelépõ HP technológiájáraépül. Egész pontosan annak Alpha pro-cesszoros szervereire, amelyek 1992 és2001 között, vagyis az IT-történelembenegyedülállóan hosszú ideig az iparágibenchmarkok királyának és a legerõtelje-sebb RISC megoldásnak számítottak. Ahárom szegmens közül, amelyek függetlenés koordinált mûködésre egyaránt képe-sek, idáig kettõt adtak át, egyenként 1024darab, négyutas AlphaServer ES45 kiszol-gálóval. Végsõ kiépítettségét elérve azASCI Q (amelynek neve egyrészt a HPegyik elõdje, a Compaq Q betût formázólogójából, másrészt egy, a Star Trek soro-zatokban feltûnõ, végtelen IQ-jú szuper-entitásból eredeztethetõ) 3072 szervert és12 288 CPU-t tartalmaz majd. Mivel az 1,25GHz-es, 16 MB-nyi másodszintû gyors-tárral ellátott HP Alpha EV68 processzo-rok teljesítménye kb. kétszeresen megha-ladja az IBM Power3 CPU-két, így az aligmásfélszeres processzorszám ellenére a Qösszteljesítménye csaknem háromszorosalesz a White-énak, s eléri majd a 30TFLOPS-ot. Ez bizony már nagyon közelvan az Earth Simulator rekordjához, hapedig valamikor a közeljövõben sor kerülaz elõzetes tervekben szereplõ technológi-ai frissítésre, az is könnyen elõfordulhat,hogy a Q az NEC üdvöskéjének sarkáralép majd.
Bizonyos területeken a HP szuperkom-putere máris a legek legje, 33 TB-nyi me-móriájával például minden más vetélytár-sát maga mögé utasítja. S akkor még nemis szóltunk a szervereket összekötõ 6144,egyenként 250 MB/s-os sávszélességet biz-tosító adatútvonalról, valamint az ezekkáoszában rendet teremtõ, alacsony (kb. 5ns-os) késleltetést garantáló 1024 portosswitchekrõl. Ezeknek köszönhetõen arendszer egyesített I/O sávszélessége meg-haladja az 1,5 TB/s-ot! S még nincs vége: aszerverekhez csatolt több mint 1500 hát-tértár-rendszer összesített kapacitása eléria 664 TB-ot, ami jelentõsen felülmúlja ahazánkban vállalati környezetekben egy évalatt (!) értékesített kapacitásmennyiséget.
A Los Alamos-i komplexumon belül aQ a Metropolis Center elnevezésû létesít-ményben kapott helyett, ahol egy csaknem5000 négyzetméteres gépteremben mint-egy 300 fõnyi kiszolgáló és tudományosszemélyzet próbálja kicsikarni belõle az el-érhetõ maximumot. A több mint 900szekrényt elfoglaló szervereket és perifériá-kat lég- és vízhûtéssel egyaránt ellátták,energiaszükségletükrõl pedig egy olyan,7,1 MW teljesítményt szolgáltató infrast-ruktúra gondoskodik, amelynek kapacitá-sa a fejlesztésekkel összhangban 30 MW-ignövelhetõ. A padlóburkolat alatt található,3 kilométer hosszúságú kábelrendezõkben
elhelyezett vezetékek összesített hosszacsaknem eléri a 350 kilométert.
MCR, a fehér holló
Az ASCI White-hoz hasonlóan ugyancsaka Lawrance Livermore laboratórium tu-lajdonában lévõ MCR rendszer többszempontból is igazi kuriózumnak számíta szuperkomputerek világában. Elõször isazért, mert vetélytársaitól eltérõen nemvalamelyik 64 bites architektúrára épül,hanem egyszerû, kétutas, 2,4 GHz-es, 32bites Intel Xeon processzorokkal szereltszerverekbõl épül fel, szám szerint 1152-ból. Másodszor: „hétköznapi” (vagyisnapjaink átlagos, nem HPC-jellegû IT-környezeteiben is gyakorta alkalmazott)fürtözéses (cluster) technológiára alapoz-va az MCR kifejlesztéséig senkinek sem si-került a szuperkomputerek teljesítmény-szintjének elérése (sõt, meghaladása).Harmadszor: az MCR szerverei Linuxoperációs rendszert (egész pontosan a la-boratórium munkatársai által jegyzettCHAOS disztribuciót) futtatnak, nem pe-dig egy egzotikus, kis példányszámbanforgalmazott UNIX-variánst. Adott tehátegy teljesen standard (többségében akárkiskereskedelmi forgalomban is megvásá-rolható) hardver- és szoftverelemekreépülõ rendszer, amely a maga 11,2TFLOPS-os teljesítményével már indulás-kor a TOP500-as lista 3. helyére katapul-tálta magát, az összehasonlíthatatlanuldrágább ASCI White-ot is maga mögéutasítva. Ki mondta, hogy az IT-ben nin-csenek csodák? Ha mindehhez még azt ishozzávesszük, hogy az MCR vetélytársávalösszehasonlítva alig több mint negyed-annyi (2304) processzorral és kevesebbmemóriával (4,6 TB) teszi ezt, akkor csak-is elismeréssel adózhatunk a rendszert ki-fejlesztõ Linux Networx mérnökeinekszakértelme elõtt. Az említett urak amúgya megfelelõ háttértár-kapacitás biztosítá-sakor is rendkívül takarékos megoldástválasztottak: az összesen 138 TB-nyi le-mezkapacitást a szerverekben allokálták,és különálló tárolóeszközök használatahelyett inkább a szervereket összekötõ há-lózat teljesítményét optimalizálták külön-féle terhelésmegosztó eljárásokkal.
Varsányi András
A lista 10. helyezettje különleges jelentõség-gel bír számunkra, hiszen ez az egyetlenolyan európai szuperkomputer, amely beve-rekedte magát a legnagyobbak közé. Igaz,pozíciója 2001-es átadása óta folyamatosanromlik, de a HP AlphaServer SC 3,980TFLOPS-nyi teljesítménye akkoriban mégcsaknem dobogós (4.) helyet biztosított szá-mára. A mindösszesen 640 darab négyutasES45 kiszolgálóból felépülõ (vagyis 2560 da-rab 1 GHz-es EV68 processzort tartalmazó),a Francia Atomenergetikai Hivatal birtoká-ban lévõ rendszernek az Öreg Kontinensenélvezett elsõségét mindazonáltal nem fe-
nyegeti veszély, hiszen mind a mérnöki al-kalmazásokat futtató nagy-brittaniai HPCx,mind a középtávú meteorológiai elõrejelzés-re használt, az ECMWF-nél (European Centrefor Medium-Range Weather Forecasts) nem-régiben üzembe helyezett szuperkompute-rek teljesítménye elmarad tõle.
Az utóbbi, az IBM p690 Turbo szerversoro-zatára épülõ rendszerekkel kapcsolatbanegyébként külön érdekesség, hogy az általukvégzett analízishez több mint húsz más or-szágé mellett a hazai Országos Meteorológi-ai Szolgálat által összegyûjtött adatokat isfelhasználják.
PILLANTÁS EURÓPÁRA
Egy a három közül: az ASCI Q szuperkom-puter „A” szegmense
Elbizonytalanodva: melyiket a 608 szer-ver közül?
26
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az NVIDIA merész ígéretekkelkezdte az NV30 kódnevû architek-túra bevezetését: az új grafikus
chip nem kevesebbre hivatott, mint hogyeltörölje a játékok és a számítógépes ani-mációval készült mozifilmek látványvilá-ga közötti határokat. Ennek jegyében el isnevezték CineFX architektúrának, a cine-matic (moziszerû) szóra utalva. A tavalykora õszre tervezett megjelenés azonban alegújabb, 0,13 mikronos csíkszélességûgyártástechnológia nehézségei miatt meg-hiúsult.
Augusztus közepén az NVIDIA kény-telen volt elismerni, hogy még mindignem végeztek a chip próbagyártásával.Mivel ezután legalább három hónapra lettvolna szükség a termelés beindításáig,nyilvánvalóvá vált, hogy az új kártya nemkerülhet piacra 2002-ben. Ennek ellenérea Comdex szakkiállításon bejelentették aGeForce FX-et, s ismertették fõbb para-métereit. Hogy ne maradjon új terméknélkül, az NVIDIA novemberben piacradobta a GeForce4 4800-as sorozatot, s ez-zel véglegesen elismerték, hogy az FX le-késte a karácsonyi bevásárlást.
Az elsõ botlás
Az elsõ tesztkártyák végül csak kora ta-vasszal jutottak el a sajtóhoz, a vásárlók-nak pedig további heteket kellett várniuk.A comdexes bejelentés alkalmával márfény derült a GeForce FX 5800 Ultra egyikigen sajátos újítására, a Flow FX fantázia-nevû hûtõrendszerre. Mivel a TSMC (Taj-van legnagyobb félvezetõgyártója) csak agyengébb, 0,18 mikronos technológiávaltudta legyártani a többször is áttervezettchipet, ezért az alkalmazott 500 MHz-sórajelen a kártya rengeteg hõt termelt. Akülönleges tokozású hûtõborda és ventilá-tor olyan nagy méretû volt, hogy teljesenkitöltötte a videokártya melletti PCIbõvítõhelyet is, de végül mégis a hangjamiatt híresült el. A magas fordulatszámonerõs sivító hangot kiadó Flow FX azonnalaz internetes humor céltáblájává vált: azelégedetlen felhasználók a hajszárítótólkezdve a lombporszívóig a legkülönfélébbeszközöket „tuningolták fel” az NVIDIAújdonságával. A gyártási problémák másikeredménye a nagyon rossz kihozatal volt:a chipeknek csak igen kis százaléka volt
hibamentes, s még kevesebb bírta elviselnia magas órajelet. Így a GF FX, különösen agyorsabb Ultra változat, sokáig hiánycikk-nek számított.
A tesztekben sem igazán remekelt akártya, ez részben a lassú memória követ-kezménye volt – míg az ATI 256 bites sín-nel készítette a Radeon 9700-at, aGeForce-é csak 128 bit széles volt.
Az NVIDIA végül kénytelen-kelletlenelismerte, hogy ez a kártyájuk kudarcnakbizonyult: bejelentették a gyártás leállítá-sát. Egy füst alatt azt is nyilvánosságrahozták, hogy gõzerõvel dolgoznak a javí-tott, 5900-as verzión, amelyben orvosolnifogják az FX összes problémáját.
Viták a GeForce FX körül
Meztelen a király!Korábbi számunkban már hírt adtunk a GeForce FX meghamisított
teszteredményérõl. A botrány azóta sem ült el, szeptemberben a Valve
fejlesztõ cég szoftverfõnõke szította fel a parazsat egy nyilatkozatával.
A jelek szerint a kártya rossz csillagzat alatt született...
Gabe Newell, a Valve Software fõnöke:fel mertek lépni az NVIDIA ellen
27
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
GeForce-fiaskó
Csalással az élen?
Az új GeForce-ok tehát csökkentett óra-jellel, ennek köszönhetõen Flow FX hûtésnélkül készültek, 256 bites memóriasín-nel, s tovább javított pixel shader 2.0-s tel-jesítménnyel. Legalábbis így szólt azNVIDIA ismertetõje, azonban júniusban– tehát még a kártyák piacra kerülése elõtt– egy hardveres weboldal, az ExtremeTechmeglepõ cikkel jelentkezett. Nem keve-sebbet állítottak, mint hogy a Detonator-FX meghajtó programok jelentõsen meg-hamisítják a GeForce kártyák tesztered-ményeit a 3DMark 2003-ban.
A részletes elemzés szerint a kártya ér-zékelte a tesztprogram futtatását, s ilyen-kor különbözõ speciális eljárásokat alkal-mazott a teljesítmény „kozmetikázására”.Ezeknek köszönhetõen az összpontszám14 százalékkal növekedett, azon belül is aDirectX 9 alatti, tehát a fejlettebb techno-lógiákat használó tesztben csaknem két-szeres volt a javulás. Ennek eléréséhez ameghajtó programok felülbírálták a prog-ram utasításait: lecserélték a pixel shade-reket gyengébb eredményt produkáló, de
gyorsabb változatokra; a 3D-s virtuális ka-mera mozgásának ismeretében átugrottáka frame buffer memória törlését; valamintextra vágósíkok beillesztésével eltávolítot-ták a jelenet éppen nem látható részeit. Akövetkeztetések igen súlyosak voltak: a hi-teles, kozmetikázatlan teszteredményekalapján a GeForce FX teljesítménye jelen-tõsen elmaradt a vele egy árkategóriábantalálható konkurens Radeon kártyáktól.
A 3DMark fejlesztõje, a finn FutureMark néhány napon belül megerõsítette avádakat, majd sajtónyilatkozatban ítélte ela csalásnak minõsített eljárásokat. Kiadtakegy javítást is a 3DMarkhoz, amely apróbbtrükkökkel átverte a Detonator meghajtóprogramokat, így azok nem aktiválták ateszteredményeket feljavító eljárásokat.
A csalásokról szóló hír alaposan meg-osztotta a felhasználókat: sokan felhábo-
Az NVIDIA kártyák gyenge teszteredményei-re nehéz pontos magyarázattal szolgálni, agyártó ugyanis igyekszik titokban tartani azNV30 architektúra részleteit. Azt is csak erõsnyomásra volt hajlandó elismerni 2003 ele-jén, hogy az FX a korábbi állításokkal ellen-tétben csak 4 pixeles futószalagot tartal-maz, és mindössze néhány esetben képesórajelciklusonként 8 képpont kiszámítására.
A legvalószínûbb magyarázat részletestesztelésen és egy Európában bejegyzettNVIDIA-szabadalmon alapul. Ezek szerint aGeForce FX chip a DirectX 9 által megköve-telt lebegõpontos mûveletvégzõ egységek-
bõl (FPU) kevesebbet tartalmaz, mint aRadeon lapkák; a fennmaradó helyet aDirectX 8-kompatíbilis, fixpontos egységektöltik meg. A kártya optimális kihasználásá-hoz tehát keverni kell a kétféle verziójú pixelshadereket, ami nagyon sok pluszmunkát róa programozókra – ha pedig erre nincs mód-juk, akkor harmatos teljesítmény várható a3DMarkban.
Az ATI egyébként ezt a dilemmát egy hu-szárvágással oldotta meg: a 9500-as és en-nél magasabb típusszámú Radeon chipek-ben csak lebegõpontos mûveletvégzõ egysé-geket alkalmaztak.
GeFORCE FX KONTRA RADEON 9500
28
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
GeForce-fiaskó
rodtak az NVIDIA módszerein, s csakha-mar gyanakodni kezdtek a többi teszt-program eredményeire is – ezek legtöbb-jét ugyanis szintén át lehet verni azNVIDIA által alkalmazott eljárásokkal.Mások pedig hamar túltették magukat adolgon, mivel szerintük a 3DMark teszt-eredményei egyáltalán nem olyan fontos-ak, mint az igazi játékprogramokban mér-hetõ teljesítmény.
Kegyvesztett 3DMark
Az NVIDIA válasza sem késett soká, már akövetkezõ héten újabb sajtóbejelentésborzolta a kedélyeket. Ezt azonban a vide-okártya-gyártó már a finn céggel közösenadta ki: utóbbiak lényegében mindentvisszavontak az elõzõ heti nyilatkozataik-ból. A kínos alapossággal megfogalmazottszövegben a FutureMark kinyilvánította,hogy „mélyebb megértésre tettek szert”,méghozzá az NVIDIA meghajtó program-jaiban alkalmazott „optimalizációk” kap-csán. Az ezután megjelenõ új Detonator-FX meghajtók pedig visszaállították a ko-rábbi, magasabb teszteredményeket.
Ez a lépés már komoly felháborodástváltott ki a felhasználókból, s egyre többenvetették el a 3DMark alkalmazását: mivelaz ATI és az NVIDIA kártyái nem ugyan-azokat a feladatokat hajtották végre, így ateszteredményeket sem lehetett összeha-sonlítani. Ezúttal is akadtak azonban szépszámmal olyanok, akik nem tulajdonítottakkülönösebb jelentõséget az eseményeknek– néhány internetes oldal még csak emlí-tést sem tett a kisebbfajta botrányról.
A nyár folyamán történt újabb felfede-zéseknek nem volt különösebb visszhang-ja: a Beyond3D weboldal szerkesztõi azUnreal Tournament 2003 és még néhánymás játék esetében tapasztaltak furcsasá-
gokat a GeForce FX kártyákon. A kedve-zõbb teszteredmények érdekében a meg-hajtó programok egyre több esetben bírál-ták felül a felhasználói beállításokat, gyak-ran látványosan lebutítva a játékokbanlátható képminõséget.
Odacsaptak
A GeForce FX körüli kavarodásnak azon-ban messze nem volt vége: szeptemberelején, az ATI által szervezett Shader Daykonferencián újabb meglepõ bejelentésrekerült sor. Gabe Newell, az év legjobbanvárt játékát, a legendás Half-Life másodikrészét fejlesztõ Valve Software vezetõjerobbantotta a bombát. Az eredetileg a pi-xel shaderek alkalmazásáról szóló elõadásteljesen más irányt vett, és a tesztprogra-mok eredményeinek meghamisítására,valamint a GeForce FX programozása so-rán gyûjtött tapasztalatokra koncentrált.
Az elsõ témakör a szakma képviselõielõtt eddigre már kellõképpen ismert volt,de a nagy nyilvánosság elõtt ilyen egyértel-mûen még egyetlen szoftverfejlesztõ cég
sem nyilvánított véleményt róla. GabeNewell viszont nagyon határozottan el-ítélte a többek között a 3DMark esetébenalkalmazott csalásokat, mivel ez a fejlesz-tõkre is hátrányos következményekkel jár.A vásárlók ugyanis manapság ezekbõl atesztekbõl tájékozódva választanak video-kártyát, amelyek azonban nem tükrözikaz egyes modellek valós teljesítményét. Atájékozatlan felhasználók pedig könnyenvélhetik úgy, hogy a gépükön rosszul futójátékprogram fejlesztõje a hibás, ami – ajáték visszavitele miatt – közvetlen veszte-séget jelent a szoftvercégeknek.
A videokártyákra áttérve Newell el-mondta, hogy a Valve nagy hangsúlyt fek-tetett a Half-Life 2 grafikai motorjánakfejlesztésére, különös tekintettel a DirectX9 lehetõségeinek kihasználására. Nagymeglepetésükre a játék a GeForce FX kár-tyákon a vártnál sokkal gyengébben telje-sített – mindössze fele olyan gyorsan futott,mint a vetélytárs Radeon modelleken.Idõt és pénzt nem kímélve elkészítették amotor FX-re optimalizált változatát is,
0 10 20 30 40 50 60 70
NVIDIA GeForce FX5200 Ultra
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra
RADEON 9600 PRO
RADEON 9800 PRO
DX9 teljesítmény teljes precizitással
A DirectX 9-re optimalizált kóddal mérteredmények: verseny egyenlõ feltételekmellett
FPS NVIDIA GeForce FX
5200 Ultra 8.0
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra 8.1
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra 8.1
NVIDIA GeForce FX5200 Ultra 9.0
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra 9.0
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra 9.0
NVIDIA GeForce 4 Ti4600
DX9 teljesítmény teljes precizitással ésDX8 teljesítmény
DirectX 9-es és 8-as grafikai részletessé-gen mért eredmények: a jó öreg GF4 ala-posan lekörözi a gyengébb FX-kártyákat
0 10 20 30 40 50 60
FPS NVIDIA GeForce FX5200 Ultra Mixed
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra Mixed
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra Mixed
NVIDIA GeForce FX5200 Ultra 9.0
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra 9.0
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra 9.0
RADEON 9800 PRO9.0
DX9 teljesítmény vegyes és teljes precizitással
Szoftveres vérfrissítés: az NVIDIA kár-tyákra optimalizált verzió csak az FX5900-on képes segíteni
0 10 20 30 40 50 60 70
FPS
(Teszteredmények a Valve Software mérései alapján)
FPS
FPS FPS
Tapintható rosszindulat: a Half-Life 2 bump mappinget is használ az ellenfelek megjelení-tésénél
29
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
ami súlyos képminõségbeli kompromisz-szumokat követelt a sebesség érdekében.Bemutatott teszteredményeik alapjánazonban a GeForce FX 5900 még így is je-lentõsen elmarad a Radeon 9800 Pro mö-gött.
Newell felhívta a figyelmet arra is, hogya legtöbb fejlesztõ nem engedheti megmagának az optimalizáláshoz szükségesplusz idõt. Nekik azt javasolta, hogy egy-szerûen kezeljék DX8-kompatibilis kár-tyaként az FX családot.
A játékrajongók felháborodása ezúttalmár elsöprõ mértékû volt, különösen aztkövetõen, hogy a legnagyobb becsben tar-tott programozó, az id software-es JohnCarmack is megerõsítette a Valve állításait.
Az NVIDIA próbálta menteni a helyze-tet egy nyilatkozattal: állításuk szerint csakaz új, Detonator50-es verziójú meghajtóprogramjaik tartalmaznak a Half-Life 2-höz igazított optimalizálásokat, így az ad-digi tesztek nem tekinthetõk irányadók-nak. Valamelyest rontott a bejelentésenaz, hogy a Valve a teszteredmény-hamisí-tások kapcsán óva intett ugyanezen meg-hajtók használatától.
Félidõ
Így áll a GeForce FX most – és már köze-leg a még újabb, tovább finomított 5950-es változat, meg persze a Radeon 9900 is.Forradalmi újításokat azonban egyik semtartalmaz, így a jelenlegi erõviszonyokaligha változnak az elkövetkezendõ fél év-ben. Ez pedig hátrányos helyzetet teremtaz NVIDIA számára, amit alighanem azeddig nyilvánosságra került módszerekkeligyekeznek majd kompenzálni. A nyilvá-nosság figyelmét azonban már felhívtákezekre az etikailag megkérdõjelezhetõmódszerekre, így talán kevesebb felhasz-náló csalódik majd drága pénzen vett vi-deokártyájában.
Varga Tamás
0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25 0.30 0.35 0.40 0.45
NVIDIA GeForce FX5200 Ultra
NVIDIA GeForce FX5600 Ultra
NVIDIA GeForce FX5900 Ultra
RADEON 9600 PRO
RADEON 9800 PRO
DX9 teljesítmény FPS/dollár
Ár/érték összehasonlítás: hány fps-t ka-punk egy dollárért?
FPS/dollár
FPS/dollár
30
ProcesszorHelyezzük CPU-nkat egy magasabb
teljesítménykategóriába, ingyen
Megtakarítási lehetõség akár
110 ezer Ft
MerevlemezAktiváljuk a RAID funkciót és
a megfelelõ meghajtóval hozzunk ki mindent a merevlemezbõl
Megtakarítási lehetõség akár
12 ezer Ft
Grafikuskártya
Növeljük a tempót és szabadítsuk fel a titkolt adatutakat
Megtakarítási lehetõség akár
45 ezer Ft
AlaplapGyorsítsuk fel az alaplap
rendszerbuszát a megengedhetõ maximumig
Megtakarítási lehetõség akár
5 ezer Ft
31
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
PC-tuning
Aszámítógép folyamatos turbózásaegyfajta megszállottság, ha egyszervalaki hozzányúl a PC-hez, akkor
nincs többé megállás: a jobb hûtést követi atökéletesen zajmentes merevlemez beszer-zése, a villámgyors író mellé természetesendukál a legújabb videokártya, s még folytat-hatnánk a sort a végtelenségig. Ez a hobbiazonban hamarosan egy kalap pénzbe kerül,ráadásul a remélt teljesítménynövekedésneka gyakorlatban többnyire se híre, se hamva.
Aki ügyel a pénzére is, az okosabban foga teljesítménynöveléshez, inkább tuningo-lással csikar ki többet a gépébõl. A követke-zõkben egy sor remek tippet és trükköt osz-tunk meg olvasóinkkal, amelyekkel egy fil-lér kiadása nélkül növelhetik meg nagyság-rendekkel a gép teljesítményét.
Használjuk ki a hardverben szunnyadótartalékokat – ingyen! Aki pedig márishozzálátna, az lapozzon a 34. oldalra, aholazonnal bevethetõ gyorstippjeinket talál-ja. Ezek végrehajtása egyenként nem tarttovább öt percnél, éppen a legjobbak be-melegítésnek.
A tippeket alapvetõen a fontosabb szá-
mítógépegységek szerint kategorizáltuk:processzorok, alaplapok (BIOS-mûhellyelegyütt), videokártyák és meghajtók. Min-den egyes tippnél feltüntetjük a várhatóteljesítménynövekedést és az ezzel elérhe-tõ körülbelüli megtakarítást.
CPU/alaplap
Két legyet egy csapásra: aknázzuk ki a pro-cesszorunkban és az alaplapunkban rejlõerõtartalékokat!
Sok tízezer forintnyi plusz teljesítmény – ingyen
Tuninggal spórolni
FIGYELEM! A CHIP felhívja a figyelmet arra, hogy ahardverelemek garanciája elvész atuningolás következtében, sõt, esetleg ká-rosodhatnak is. Ezért mindenkit óva intünka kellõ hozzáértés és óvatosság nélkülimunkától, s felelõsséget sem vállalhatunkaz ilyen esetekbõl fakadó károkért. Min-denesetre a kísérletezés elõtt mindenkép-pen helyezzük biztonságba adatainkat. Akiazonban érez magában elég erõt, az vágjonbele és hozza ki gépébõl a maximumot!
Alighanem sokan éreztük már úgy, hogy a számítógép egy feneketlen kúthoz hasonlatos, egyre csak nyeli
a pénzt. Alig helyeztünk be egy új videokártyát, máris a processzor tûnik csigalassúnak, amikor meg
végre elég gyors a CPU, akkor a merevlemez lassítja le a rendszert. Ideje véget vetni a folyamatos
pénzkidobásnak: tuningoljunk ésszerûbben!
CPU sebsebességnövelése régebbi AMD processzoroknál11
Rengeteg régebbi számítógép-konfigurációlelke egy Athlon vagy Duron processzor(Thunderbird, Spitfire vagy Morgan kód-nevû). Ahhoz, hogy feloldjuk e processzo-rok szorzózárát, nincs szükségünk egyébre,mint egy jól kihegyezett ceruzára. Fektes-sük le a processzort magunk elé úgy, hogy alekerekített rész jobboldalt, alulra essen.Most keressük meg az L1 feliratot (ld. 1.kép). Ez az úgynevezett L1 híd, amelyik a
1 A szorzó felszabadítása: kössük összeegy ceruzavonással az L1 hidat –
szabad az út a CPU gyorsítása elõtt
CPU/alaplap
Garafikus kártya
Merevlemezek
Notebook
32
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
PC-tunung
A BIOS segítségével állíthatjuk be egyrendszer üzemi sebességét. Menüjébe úgyjuthatunk, hogy számítógépünk bekapcso-lása után az Escape billentyût lenyomvatartjuk. (Sok rendszernél a Del billentyûmûködik hasonlóan.) Itt olyan menüpon-tot kell keresnünk, mint Advanced ChipsetFeatures vagy Overclocking Features. Emenüpont alatt állíthatjuk be például aprocesszor szorzóját, az órajelet (FSB), aRAM-idõzítést, az AGP, illetve PCI portokfrekvenciáját.
AGP- és PCI-szorzó beállításaGondoskodjunk arról, hogy azAGP és PCI portok órajele állan-
dó legyen. Ennek érdekében az FSB órajelé-nek növelése elõtt – amennyiben lehetsé-ges – állítsuk az AGP/PCI opciót 66/33MHz-re, vagy az AGP/PCI-Dividert fixre.Ezzel az AGP, illetve PCI portokon lévõ eszkö-zök órajelét függetlenítjük a frontside buszé-tól. Így megelõzhetjük a túlterhelt PCI illetvegrafikus kártya miatti rendszerösszeomlást.
RAM-idõzítés javításaA RAM-oknál nem a megahert-zek növelése hoz látványos telje-
sítménynövekedést, hanem a hozzáférésiidõ (Latency) csökkentése. Olyanfajta beál-lítási lehetõséget keressünk a BIOS-ban,mint DRAM-Timing vagy CAS Latency Time. Próbáljuk meg az itt található érté-ket csökkenteni, például 2,5-rõl 2-re. 10százalékos teljesítménynövekedést ka-punk eredményül.
Bûvészkedés a processzorórajelévelHa feloldott szorzózáras pro-
cesszorunk van, menjünk az AdvancedChipset Features menüpontba, itt jelentõ-sen csökkentsük a processzor szorzóját,ugyanakkor lépésenként növeljük meg azFSB-t. Ideális esetben az FSB órajelének amemória órajelével kell szinkronban lennie.Most állítsuk vissza a szorzót. Siker eseténaz egész rendszer teljesítménye növekszik.
Processzor stabilizálása feszült-ségnövelésselHa tuningolás közben a rendszer
instabilitását tapasztaljuk, a CPU VoltageControl (vagy valami hasonló) menüpontalatt növeljük meg óvatosan a processzorfeszültségét.
FIGYELEM: soha ne emeljük az eredeti ér-ték 20 százalékánál többel, különben pro-cesszorunk elfüstölhet!
CPU órajeléért felelõs. Vegyük kézbe a ce-ruzát, és óvatosan, fentrõl lefelé kössükössze az összes L1 hidat. Ezzel feloldottukprocesszorunk szorzózázrát.
A CPU órajelének tényleges megvál-toztatásához lépjünk be a BIOS-ba, s nö-veljük meg a szorzót. Ezzel a módszerrelpéldául egy 1200 MHz-es Athlon procesz-szort egy pár ezer forinttal drágább, 1400MHz-es Athlon órajelén járathatunk. FIGYELEM: amennyiben véletlenül kétszomszédos hidat kötöttünk össze a ceru-zával, radírozzuk ki a vonalat és kezdjükelölrõl az eljárást, különben rövidzárlatotokozhatunk!
alól, erõsítsük meg döntésünket egy YES-szel, és az újonnan betöltött értékek márfelül is írták a régieket. Most menjünk az50. sor 2. oszlopába (lásd a képet). Ott azEC hexadecimális érték áll, illetve az annakmegfelelõ 11101100 bináris szám. Ameny-nyiben a balról számított elsõ bit „1”-esenáll, akkor az Idle mód már aktív, nincs ten-nivalónk. De ha itt „0” szerepel, akkor kéz-zel 1-esre kell állítani. A változtatás után ahõmérséklet lecsökken, errõl egy külsõ,közvetlenül a processzor mellé helyezetthõmérõvel is meggyõzõdhetünk.
33
33
33
33
CPU sebességnövelése új Athlon XP processzoroknál22
Ugyanezen elv alapján – némileg nagyobbráfordítással – a legújabb Palomino-ma-gos Athlon XP processzorok szorzózára isfelszabadítható. Az út itt is az L1 hídonkeresztül vezet. Az elsõ tipptõl eltérõen ittmég szükségünk lesz ragasztóra és ezüst-pasztára is. Ennek oka, hogy a Palominók-nál az L1 kötés nem csak egyszerûen elvan választva, hanem kis árkok is vannakaz egyes hidak között. Ezeket az árkokatkell – lehetõség szerint kétkomponensû –ragasztóval kitölteni, majd a hidakat azezüstpasztával összekötni. Egy így felsza-badított Athlon XP 1800+-os procesz-szort egy 2000+-os órajelén lehet hajtani.
BIOS ELLENÕRZÕLISTA
Processzorhõmérsékletének csökkentése33
A WCPR-edit segédprogrammal (letölt-hetõ a www.h-oda.com honlapról) aktivál-hatjuk a KT133-/KT266-os lapkakészlettelrendelkezõ alaplapoknál a gyakran kikap-csolt „Idle” módot. Az „Idle” parancs ha-tására a processzor – amennyiben a hát-térben semmilyen alkalmazás nem fut –üresjáratba kerül. Ezáltal a processzorüzemi hõmérséklete 15 fokkal csökken.Ilyen módon kíméljük a CPU-t, és nor-mális használat esetén szabványos hûtõ-ventilátor is megteszi, megtakaríthatjuk anagy teljesítményû és a normál hûtõ kö-zötti több ezer forintos árkülönbözetet.
A következõképpen aktiválhatjuk az„Idle” módot: indítsuk el a WCPR-editet;a File menüpont alól kattintsunk PCR-Openre, majd az elõre elkészített BIOS-beállítások közül töltsük be a lapkakészle-tünknek megfelelõt. Ezután válasszuk ki azúj alaplapprofilt a Register load menüpont
Gyorsabb Pentium 4-es44A Pentium 4-est csak a rendszerbuszon(FSB-n) keresztül lehet gyorsabb mûködés-re ösztökélni. Ennek oka, hogy az Intel – azAMD-vel ellentétben – a szorzót a procesz-szor belsejében állítja be. Magasabb órajelalkalmazására az úgynevezett C1-Steppingszériájú processzorok esetében (2,26 GHz-tõl felfelé) nyílik lehetõség. Annak megálla-pítása, hogy a mi processzorunk ebbõl a
4A Nyerõ szám a 7-es: a „SteppingID 7” megnöveli a CPU-túlhajtás
sikerének esélyét
3 Az „Idle” mód aktiválása:ha az ötvenedik sor második
oszlopában az elsõ bit „1”, a CPU tartósanhûvösebb marad
34
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
szériából származik-e, ránézésre nem lehet-séges, azonban a WCPUID segédprogram(letölthetõ: www. h-oda.com) megmutatja.Rengeteg egyéb információt is kapunk pro-cesszorunkról, ám minket most az ablakjobb felsõ részén található Stepping-ID fel-iratú érdekel. Ha itt egy 7-est látunk, akkor
4B A tempómachinátor: a P4C800ASUS alaplap BIOS setup
„Advanced” menüpontjában valamennyi teljesítményparaméter állítható
GYORSTIPPEKGyorsabb RAM-hozzáférésVIA chipsetnél, amilyen például a KT266vagy a KT333, lehetõség nyílik egy „inter-leave” mód aktiválására. Ez utasítja aRAM-vezérlõt, hogy egyszerre több memó-riamodulhoz forduljon, megnövelve ezzela sebességet.A hozzáférési idõ ezáltal oly mértékben le-rövidül, hogy akár 10%-os teljesítménynö-vekedést is elérhetünk.
Kétcsatornás memória használata Nforce chipsetnélAz NVIDIA Nforce lapkakészlettel szereltalaplapoknál két RAM-modul használatá-val lehetõségünk van a RAM sávszélessé-gének növelésére. Ehhez azonban két telje-sen egyforma memóriamodulra van szük-ségünk. Az ezzel a módeszerrel elérhetõteljesítménynövekedés akár 20%-os is le-het.
Hitachi Feature ToolA modern merevlemezek hangkibocsátásátszabályozni lehet. Ez az Acoustic Manage-ment. Segítségével többféle mód közül vá-logathatunk. Mûködhet háttértárolónkhalkan, ámde egy kissé hosszabb hozzáfé-rési idõvel, avagy gyorsabban, de ennek anagyobb zaj az ára.
A www.hgst.com/hdd/support/dowload.htm oldalról ingyenesen letölthetjük azAcoustic Management megváltoztatásá-hoz szükséges Feature Tool szoftvert (je-lenleg az 1.9-es verziónál tart).
Ventilátor zajának csökkentéseA túl hangos processzorhûtõt csendesebbmûködésre bírhatjuk egy egyszerû, ellenál-lással rendelkezõ kábeladapter segítségével.
Nagyobb RAM-sebesség: az „interleave” módegyidejû tároló-hozzáférést tesz lehetõvé
máris elkönyvelhetünk plusz 500 MHz-et,hiszen egy „C1-Stepping” processzor bol-dog tulajdonosai vagyunk.
Elõször tanulmányozzuk alaplapunkBIOS-beállításait. Olyanfajta beállítási lehe-tõséget keressünk, mint „Configure SystemFrequency/Voltage” vagy „Advanced Chip-set Configuration”. Ebben a menüpontbanállíthatjuk be a busz órajelét (FSB), a me-mória órajelét és az AGP-PCI frekvenciavi-szonyait (ld. a 32. oldalt!).
10 MHz-enként növeljük meg az FSB-t, sminden egyes változtatás után gyõzõd-jünk meg a rendszer stabilitásáról. Harendszerünk mûködése bizonytalanná vá-lik, esetleg lefagy, állítsuk vissza a frekven-ciát az utolsó stabil beállításhoz. A CHIPtesztlaborban egy 2,4 GHz-es Pentium 4-es processzort (18x133 MHz) AsusP4C800-as alaplappal 3 GHz-re (18x166MHz) sikerült feltornászni. A tuningolássorán a feszültséget 1,65 V-ról 1,8 V-raemeltük.
NForce2-es alaplapunk van Athlon XP-vel?Valósítsuk meg, amit még az AMD is csak ter-vez: 400 MHz-es FSB, CPU-tuninggal körítve.
Ha jól mûködõ FSB 400 MHz-es AMD-alapúrendszert szeretnénk, akkor a következõ szá-mítógép-alkatrészeket ajánljuk: EPOX 8RDA+NForce-2-es alaplap, Athlon XP 2500+ (Bar-ton-magos) processzor. Szükségünk lesz mégegy 1 kiloohmos potenciométerre, rézhuzal-ra, forrasztópákára és egy multifunkcionálismérõmûszerre.A mûszer segítségével állítsuk be a pot-métert 1 kiloohmra. A potméter középsõ éshátsó kivezetéseihez forrasszunk hozzá egy-egy darab rézdrótot. Most keressük meg azalaplapon a 3037A feliratú feszültségszabá-lyozót (az AGP port közelében). A lapka felsõrészén található két szélsõ kivezetéshez for-rasszuk hozzá a potmétert (az AGP port felõ-li részen). Most ragasszuk oda a potmétert
csavarral felfelé egy szilárd részhez, aholmajd könnyedén hozzáférünk (pl. az AGPporthoz).Indítsuk el a számítógépet és lépjünk be aBIOS-ba. A Hardware-Monitoring menüpontalatt a VDD (V) feliratnál egy 1,72 volt körüliértéket kell látnunk. A potméteren találhatócsavart addig forgassuk lassan, az óramuta-tó járásával ellentétes irányba, amíg a fe-szültség 1,76 V-ra nem növekszik. Ezzel sta-bilizáltuk a feszültséget.A Frequency Control menüpontnál állítsukbe a memória frekvenciáját tényleges 400MHz-re. Most az FSB órajelét is növeljük 400MHz-re. Ezután a processzor 2,2 GHz valósfrekvencián mûködik a korábbi 1,83 GHz-celszemben. Ez megfelel egy Athlon XP 3200+-os processzor teljesítményének, megspórol-va több mint 110 ezer forintot. Ehhez méghozzájön az alaplapnak adott, pár ezer forin-tot érõ plusz teljesítmény.
ATHLON XP RENDSZER 400 MHZ-ES FSB-VEL
5A Trimmelõ potenciométer:
finoman adagolható az üzemi feszültség
5B A 3037A-esépítõelem:
a potenciométernekköszönhetõen gondnélkül állítható be a 400 MHz-es frekvencia
55
35
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
PC-tuning
Grafikus kártya
Egy „király” videokártya akár 100 000 fo-rintba is kerülhet. Némi trükkel azonbanrégebbi videokártyánkból is kihajthatjuk amaximumot – ingyen!
Az ATI a Radeon-LE (LE = Light Edition)grafikus kártyáinál a HyperZ képességetcsak letiltotta, de a grafikus processzorbólvalójában nem távolította el. A HyperZmindenekelõtt arra szolgál, hogy a kár-tyán található memóriamodulok sávszé-lességét megnövelje, s ezzel nagy felbontá-sú képnél és magas színmélységnél is fo-lyamatos játékmenetet biztosítson. Ked-vezõ áron vásárolt és ezért korlátozott ké-pességû Radeon LE videokártyánknál isaktiválhatjuk ezt a tulajdonságot. Ehheznem kell mást tennünk, mint megnyitniegy szöveges TextEditort, például a Win-dows Jegyzettömböt, és begépelni a követ-kezõket:
REGEDIT4
[HKEY_LOCAL_MACHINE\
Software\ATI Technologies\
Driver\0000\atidxhal]
DisableHierarchicalZ = 0
EnableWaitUntilIdxTriList2 = 1
DisableHyperZ = 0
FastZClearEnabled = 1
Vsync = 0
AntiAlias = 0
ZFormats = 3
ExportCompressedTex = 1
A begépelt szöveget tároljuk el az asz-talra radeonle.reg néven. Kattintsunk ket-tõt a fájl asztalon található ikonjára, s erõ-sítsük meg elhatározásunkat egy „igen”-nel. Újraindítás után a játékoknál, vagyakár a 3DMark2001-ben is tapasztalhat-juk, hogy számítógépünk 3D teljesítmé-nye 10 százalékkal növekedett.
és melegedésnek ellenálló ragasztóra (aRAM-okhoz). Az egészet egyben is megve-hetjük 2500 és 6000 forint közötti áronbármelyik elektronikai kereskedésben.
Elõször is csavarozzuk oda a hûtõven-tilátort a grafikus processzor passzív hûtõ-jéhez. Ezután ragasszuk oda a passzív hû-tõbordákat a Video RAM-okhoz. Mielõtttovábblépnénk, várjuk meg, amíg megszá-rad a ragasztó.
Dugjuk be a helyére az átalakított video-kártyát, csatlakoztassuk a ventilátor táp-csatlakozóját, majd kapcsoljuk be a számí-tógépet. A rendszer felállása után kattint-sunk a bal alsó sarokban lévõ „Start”-ra,majd futtatás, a megjelenõ ablakba pediggépeljük be, hogy „regedit”. Nyomjunk
„OK”-t, s ezzel megnyílik a rendszerleíróadatbázis szerkesztõje (registry editor). Kö-vessük a következõ directory struktúrát:HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFT-WARE\NVIDIA Corporation\Global\NVT-weaks. Nyomjunk jobb egérgombot azNVTweaksen, majd a megjelenõ kis ablak-ban válasszunk „új\DWORD”-öt, gépeljükbe a „Coolbits” szót. Hexadecimális érték-nek 7-et kell adni. Ezzel megnyílt az út,hogy az Nvidia saját meghajtó programjá-val állíthassuk a videokártyánk órajel-frek-venciáját.
Kattintsunk jobb gombbal az asztalon,majd Tulajdonságok\Beállítások\Speciá-lis\GeForce FX 5200\Órajel-frekvencia.Pipáljuk ki az „Engedélyezze az órajel-be-állítást”, majd növeljük meg a lapkafrek-venciát 250 MHz-rõl 325-re, a memória-frekvenciát 400 MHz-rõl 650-re, s tesztel-jük a beállításokat. Ha minden simánmegy, akkor most GeForce FX 5200-asunk helyett egy körülbelül 8000 forint-tal drágább Ultra modellel rendelkezünk.A teljesítménynövekedés kereken 15%.
Radeon-LE VGA-kártyák rejtett grafikus módjának aktiválása66
Ha GeForceFX 5200-as kártyánk grafikusprocesszora idáig passzív hûtéssel rendel-kezett, itt az ideje, hogy Ultra modellé ala-kítsuk. Az átalakításhoz nem lesz szüksé-günk másra, mint egy öreg 486-os hûtõjéreés négy rögzítõcsavarra (a grafikus procesz-szorhoz), valamint passzív hûtõbordákra
7B 2. lépés: Registry-szerkesztésselaktiválhatjuk az Nvidia titkos
frekvencianövelõ menüjét a meghajtóprogramban
Az ingyenes aTuner segédprogram haszná-latával lehetõségünk nyílik az új élsimítómód használatára régebbi GeForce 3-as il-letve GeForce 4-es videokártyánknál. Ez azopció idáig csak az újabb és persze drágábbGeForceFX kártyáknál volt elérhetõ. Nemkell mást tennünk, mint letölteni a progra-mot a www.3Dcenter.de honlapról. Ez a jóláttekinthetõ, kis programocska lehetõvéteszi, hogy egy kiegészítõ élsimító (an-
7A 1. lépés: rögzítsük a ventilátort és a memóriahûtõket a GeForceFX 5200 kártyára
Alakítsuk át GeForceFX 5200-as kártyánkat a gyorsabb 5200 Ultrává77
Az új élsimító mód használata régebbiGeForce 3-as és 4-es videokártyáknál88
36
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
játékok, például az Unreal Tournament2003, még zökkenõmentesebben játszha-tók, egy jóval drágább videokártya színvo-nalán.
Két merevlemezzel és hardveres RAID-vezérlõvel az írás-olvasás sebességét két-szeresére lehet növelni. Ilyenkor az adatokfele-fele egy idõben kerül a két merevle-mezre (ez a RAID0 mód), ami kétszeressebességet jelent. Ha Windows XP operá-ciós rendszerrel rendelkezünk és van kétmerevlemezünk, ugyanezt a sebességnö-vekedést mi is elérhetjük, anélkül, hogyegy körülbelül 5000 forintba kerülõRAID-vezérlõt kellene vennünk.
Elõször is szükségünk lesz két merevle-mezre, mindkettõn egy-egy pontosanugyanakkora dinamikus partícióra. Ehheznyissuk meg az XP lemezkezelõjét (Vezér-lõpult/Felügyeleti eszközök/Számítógép-kezelés/Tárolás/Lemezkezelés), s kattint-sunk az egér jobb gombjával a RAID üzem-módban használni kívánt merevlemezekre.Válasszuk a dinamikus lemezzé való kon-vertálást. Miután mindkét merevlemezt di-namikus lemezzé alakítottuk, kattintsunkaz egyik, felhasználni kívánt partícióra,majd az egér jobb gombjának használatá-
tialiasing) módot aktiváljunk a DirectX ésOpenGL alkalmazásokat használó játékok-ban. Többek között „8xS” vagy „12xAA”beállítások használatára is lehetõség nyílik.
Bár ez a szélsõségesen jó képminõségeteredményezõ beállítás csökkenti a régebbiGeForce kártyák teljesítményét nagy fel-bontáson, de 800x600-as képpontszámon,32 bites színmélységben az aktuális 3D-s
8 Szebb képek: az aTuner segédprogrammal jelentõsen
javíthatók a GeForce 3-as és 4-es kártyák élsimító képességei
Telepítsük és indítsuk el a RivaTunert.Klikkeljünk a „power user”-re, majd az „Open Patch Script”-re. Kövessük a következõ könyvtárstruktúrát:„…\PatchScripts\ATI\SoftR9x00.w2k”.Kattintsunk duplán a fájlon, ezáltal a javítást végrehajtottuk a meghajtóprogramon.
Nyomjunk „continue”-t. Most a javított ati2mtag.sys fájlt be kell másolnunk a meghajtólistába. Ez a C:\programfájlok\windows\system32\drivers alatt található.
Elhatározásunkat erõsítsük meg duplakattintással, majd lépjünk kia RivaTunerbõl. A javítás a számítógépújraindítása után aktiválódik,s ezek után videokártyánk már mint9700 Pro fog bejelentkezni,s lényegesen gyorsabb lesz.
RADEON 9500-AS VIDEOKÁRTYA A 9700 PRO SZINTJÉNAz ingyenes RivaTuner program segítségével 128 megabájtosRadeon 9500-as videokártyánk (az elsõ szériából, vörös platina) tel-
jesítményét egy 45 ezer forinttal drágább Radeon 9700 Pro kártyaszintjére emelhetjük.
10A SoftR9x00 javítás betöltése 10B Ati2mtag.sys
másolása 10C Javításaktiválása
A RivaTuner nevû 3D-s program segítsé-gével GeForce 3-as vagy 4-es kártyánkatprofi CAD-kártyává (Quadro) alakíthat-juk. Az eljárás folyamata megegyezik aRadeon 9500-as tuningjával, amit késõbbismertetünk (lásd a 10. pontot). Azonbana módosítás elõtt még egy másik, GeForcekártyákhoz való szoftverjavítást is el kellvégeznünk. A www.nv-world.ru/docs/sq4e.html oldalon megtaláljuk, hogyan is kellelvégezni ezt a javítást lépésrõl lépésre.
Merevlemezek
Gyorsabb vagy halkabb merevlemezt – akáre számunk merevlemeztesztje alapján (46.oldal) – akárki vásárolhat. Ha azonbannem szeretnénk erre költeni, íme néhánytuningötlet!
Merevlemez sebességének megduplázása Windows XP Professional operációs rendszer alatt
1111
GeForce kártya drágábbQuadro modellé való átalakítása99
1100
37MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
PC-tuning
val válasszuk ki a „Volume” menüpontot.Állítsuk be a partíció típusát „Stripeset”-re(RAID0), majd ugyanezt ismételjük meg amásik merevlemezen lévõ ugyanekkorapartíción is. Ha mindent jól csináltunk, akét dinamikus partíciónk egyetlen, duplakapacitású partícióként fog megjelenni, azírás-olvasás sebessége pedig kétszeres lesz.
FIGYELEM! A RAID beállítása elõtt min-den, a mûveletben részt vevõ merevlemeze-ken található értékes adatot mentsünk leegy harmadik merevlemezre vagy CD-re!
Az Intel alkalmazásgyorsítója egy IDE-driver, ami jelentõsen megnöveli az Intellapkakészlettel rendelkezõ rendszerek IDE-eszközökhöz való hozzáférési sebességét.
Elõször is telepítsük az Intel lapkakészletlegújabb meghajtó programját (developer.in-tel.com/design/software/drivers/platform/inf.htm), utána pedig az IAA legújabb verzióját.
A CHIP tesztlaborban az IAA segítségével atesztben használt merevlemez átviteli sebes-sége 15 megabájt/másodpercrõl 19-re emel-kedett – 27%-os teljesítménynövekedés!
Kiegészítõ lehetõségként az IAA-ban be-állíthatjuk a zajcsökkentés funkciót is. Nyis-suk meg az alkalmazásgyorsítót, majd vá-lasszuk ki a listán megjelenõ eszközök közüla beállítani kívánt merevlemezt. Kattint-sunk duplán az „automatikus zajcsökken-tés”-en. Ha a csendes mûködés fontosabbszempont, mint a nagy teljesítmény, válasz-
szuk a „minimális zajki-bocsátás”-t, azonban haa sebesség megszállottjaivagyunk, akkor a „ma-ximális teljesítmény” azideális választás. A zaj-csökkentés az író-olvasófej mozgási sebességé-nek lecsökkentésével ér-hetõ el. A zajszint ezenopció alkalmazásával olymértékben redukálható,mintha egy merevle-mez-zajcsökkentõt vá-sároltunk volna – 7000forintért.
RAID Lite Controller teljes értékûvé alakítása1122
Az alaplapokon található RAID kontrolle-rek sokszor csak LITE verziók, azaz nemteljes értékûek, bizonyos funkciók nemmûködnek rajtuk. Néha azonban a vezér-lõ lapkákat teljes értékûvé alakíthatjuk abennük lévõ program kicserélésével (flashmemóriájuk átírásával). A www.anycities.com/user/treiber/ oldalon rengeteg régebbiés mostani alaplap RAID-vezérlõjéhez ta-lálunk meghajtókat. A sikertelen átírás ittis „halott” vezérlõt eredményezhet, tehátaz elõvigyázatosság kötelezõ!
Merevlemez optimalizálásaaz Intel alkalmazásgyorsítójának(IAA) segítségével
1133
13 Merevlemez-optimalizálás Intel rendszerekben:az Intel Application Accelerator (IAA)
merevlemez-meghajtó programja lehetõvé teszi a „Maximális teljesítmény” és a „Halk mûködés” közötti választást
38
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
PC-tuning
Valódi hardvertuningra noteszgépek eseté-ben ritkán van lehetõség, mivel a komponen-seket, mint például a processzort és a hûtõ-rendszert egymáshoz méretezték, azok csaknagy nehézségek árán cserélhetõk ki. Ennek akorlátnak megfelelõen tuningötleteink fõkép-pen szoftveres tippekbõl, illetve a notebookvalamely fogyatékosságát kiküszöbölõ kiegé-szítõ eszközökbõl állnak.
1 Képernyõproblémákenyhítése színkorrekcióval
A notebookok TFT képernyõje nem mindig te-remt jó képminõséget, amibe a modern,GeForce és mobil Radeon grafikus lapkák ko-rában nem kell feltétlenül belenyugodnunk. Egrafikus kártyák meghajtó programjai renge-teg beállítási lehetõséget nyújtanak, többekközött színkorrekciót is. Segítségével orvosol-hatjuk a képernyõ sötétségét. Bizonyos ese-tekben ezáltal feleslegessé válhat egy új ké-szülék megvásárlása.
2 Hálózati kártya USB-n keresztültörténõ csatlakoztatása
Néhány régebbi noteszgépben a 10/100Mbps-os LAN-kártya még nem volt szabvá-nyos tartozék. Még nagyobb gond, ha gé-pünkben üres PCMCIA kártyahely sincsen,ahova a hálózati kártyát bedughatnánk. De ittis van segítség: hálózati kártya USB-csat-lakozóval. Ára kb. 8000 Ft.
3 USB-s megoldás dokkoló állomás vagyportreplikátor helyett
Ha a noteszgépet két fix helyen, két fix perifé-riakészlettel használjuk, akkor dokkoló állo-más vagy portreplikátor használata célszerû.Természetesen a noteszgépgyártók mindegyi-ke a saját megoldásának használatát szorgal-mazza – több tízezer forintért. Kedvezõbbazonban, ha veszünk egy, akár már 26 000 fo-rintért is elérhetõ márkátlan, USB-csatlako-zású dokkoló állomást, soros, párhuzamos,valamint PS/2-es és USB-portokkal.
4 DVD-ROM, Combo meghajtó vagyDVD-író utólagos beszerelése
Ha idáig csak CD-ROM volt gépünkben, nemkell rögtön a gyártóhoz fordulnunk méregdrá-ga kiegészítõ opciókért. Könnyen lehet, hogy apiacon találunk noteszgépünkbe való laposmeghajtót. A Toshiba SD-R6012-es jelzésûDVD-írója például mintegy 70 ezer forintért1x-es DVD-írást, 10x-es DVD-, illetve 24x-esCD-olvasást, 16x-os CD-R-, valamint 8x-os CD-RW-írást biztosít.
5 Laptop gyors SO-DIMM memóriákkal
Laptopunk memóriával való felruházása elõttis alaposan körül kell nézni. Mint azt már azasztali gépekhez használt memóriáknál meg-szokhattuk, a laptopba való SO-DIMM memó-riáknál is nagy a választék, nemcsak a külön-bözõ alapsebességek szerint (PC133, PC1600,PC2100…), hanem különféle egyéb paraméte-rek tekintetében is.Mindenekelõtt a CAS Latency (CL) értékére ér-demes különösen ügyelnünk, ez a szám írja le,hogy mennyi memóriaciklus szükséges a me-mória eléréséhez. A kisebb érték a jobb. Például PC2100 RAM-okhasználata esetén, a CL2 és CL2,5-ös memóri-ák közötti sebességkülönbség igen jelentõs,akár a 10 százalékot is elérheti. Az árkülönb-ség pedig elhanyagolható, egy Samsung T10-smodulnál 700 forint.
6 Grafikus meghajtó a noteszgéphez:ATI kártyák gyorsítása
A valóban naprakész meghajtók felhajtása a no-teszgépek grafikus kártyáihoz meglehetõsen kö-rülményes. Új, ATI Mobil Radeon grafikus lapkásgép tulajdonában a http://drivers.driverheaven.net/downloads.php címrõl letölthetünk egy uni-verzálisan alkalmazható, Catalyst 2.0 alapúszoftvert.Ez a grafikus processzor órajelének növelését islehetõvé teszi. A német kollégák T10-es Sam-sung memóriát használva 25 százalékos 3D tel-jesítménynövekedést tudtak elérni. Ugyanezena helyen találtak egy még modernebb, módo-sított 3.2-es Catalyst meghajtót, speciálisanaz ATI Radeon Mobility 9000 grafikus lapká-hoz, amelynek használata már önmagában is5 százalékos teljesítménynövekedést eredmé-nyez. Ezenfelül még az ATI áramtakarékosfunkciója, a „Powerplay” is elérhetõvé válik.
NOTESZGÉPEK SERKENTÉSE
3 Olcsóbban: az USB-s dokkolók lényegesen kevesebbe kerülnek, mint a gyártók saját kiegészítõi
5 CL2 üti a CL2,5-öt: a CAS Latency (CL, késleltetés) adatát apró
betûkkel tüntetik föl a memóriamodulon
6 Verziók: ellenõrizzük a meghajtóváltozatát, lehet, hogy itt frissebb
ötlik szemünkbe
14
TARTALOM
Bemutató
FelpörgetveMerevlemezek tesztje
Nyomott árak 100 000 forintnál olcsóbblézernyomtatók tesztje
Multimédiás gépet építettünkHázimozi PC-vel 2.
Harc az irodáértMultifunkciós gépek bokszmeccse
Top 10
hard
ver
40
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az idei karácsony elõtti vásárlási roham egyiksztárja alighanem az LCD-monitor lesz. E konst-rukció beérni látszik, a nagyvállalatoknak márkonkrét tapasztalatai vannak a hosszabb távúüzemeltetésben. Ezek szerint az LCD teljes élet-tartamra számított költségei alacsonyabbak, minta hagyományos, képcsöves megjelenítõké. A leg-fontosabb tényezõ a lényegesen alacsonyabb ener-giafogyasztás, amit a hosszabb élettartam csaknövel. Négy évig tartják használhatónak a kép-csöves monitort, hat évig az LCD-t. (Az otthonifelhasználók még hosszabb ideig üzemeltetik.)
Rejtett költségcsökkentési tényezõ a kisebbsúly és méret miatti könnyebb költözés, adottesetben az új telephelyre való olcsóbb szállítás.A kisebb helyigényt csak igen gondos tervezés éselrendezés esetén lehet kisebb – olcsóbb – iro-da-alapterületre váltani, rejtettebb megtakarí-tást eredményez a magasabb színvonalú mun-kahely jobb minõségû munkaerõt vonzó hatása.
Végül az LCD-k nem csak a mûködés közbe-ni lényegesen alacsonyabb és ártatlanabb sugár-zásuk következtében kímélik a környezetet.Élettartamuk végén könnyebb az újrafeldolgo-zásuk is. Csak ólomból a képcsövek hõálló üve-ge mintegy 1000 grammnyit tartalmaz, míg azLCD-ben ebbõl – a forraszanyag egy ötvözõje-ként – csupán néhány grammnyi található.
Az LCD-k cseréjét a közeljövõben nem amûszaki, hanem az erkölcsi avulás fogja kikény-szeríteni: ahol túl korán vezették be a 15 hüvely-kes monitorokat, bõven az elöregedésük elõtt,legkésõbb 2006 végéig kell cserélni. Akkorra
ugyanis a professzionális felhasználási területenelfogadhatatlan lesz a 0,3 mm körüli képpont-távolság és az 1024x768-as képpontszám.
Az otthoni felhasználásban várható, hogy atévékészülékek piacát is hamarosan ellepik azLCD-k. Már most is több, széles képernyõs, ve-võegységet és hangszórókat tartalmazó termékkapható, amelyek „mellesleg” szuperluxus szá-mítógép-megjelenítõként is használhatók. Azellentétes irányú konvergencia ugyancsak meg-figyelhetõ: többeknek eszébe jutott, hogy számí-tógépes LCD-jükön, PC-be szerelhetõ vevõ (ésvideodigitalizáló!) kártyával olcsóbban juthat-nak „trendy” LCD-tévéhez, mint a márkás gyár-tók egyelõre méregdrága termékei révén. (Saj-nos, a jelenleg legfeljebb 20-21 hüvelykes PC-megjelenítõk tévének törpék.)
A képcsöves monitorok utolsó napjaiban vi-szont döbbenetesen alacsony áron lehet majdkapni olyan specifikációjú termékeket, amelyekaz LCD-roham elõtt százezrekbe kerültek volna.19 hüvelykes, sík képcsöves, 0,23 mm képpont-távolságú színhelyes készüléket már most is ta-lálhatunk 40-60 ezer forintért, és a helyzet mégegy kicsit javulni fog, mielõtt a CRT kihal.
A kreatív szakemberek (grafikusok, doku-mentumtervezõk) folyamatosan felróják azLCD-nek a színmegjelenítési hiányosságokat.Most, hogy már világosan látható az LCDegyeduralkodóvá válása, biztosak lehetünk ab-ban, hogy e hiányosságot záros határidõn belülmegoldják a fejlesztõk.
Rohanás a csúcsraLCD
42
46
52
62
70
74
41MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » GYAKORLAT » KIKAPCSOLÓDÁS
Hírek
Billenthetõ egérkerék
Kolombusz tojásaTilt-Wheel névvel illeti a Mic-rosoft azt az új technológiát,amelynek révén az egerek gör-getõkereke oldalra billenthetõ.Sejthetõen a vízszintes görge-tést fogja szolgálni az újítás, meg-könnyítve a „széles” tábláza-tokban, a képeken és a felnagyí-
tott szöveges dokumentumok-ban való mozgást. Reméljük,hogy az oldalra billentés erõ-szükséglete elegendõen eltérmajd a görgetõkerék egyszerûlenyomásáétól, hogy tévedés-bõl ne lehessen bebillenteni a„gombot”. Az volt ugyanis ahibája az eddigi megoldások-nak (például az IBM-féle Scroll-Point pöcöknek), hogy nehézvolt a gombbal csak kattintani,vagy csak oldalra görgetni.
Az õsz folyamán kerülnekforgalomba az IntelliMouseTilt-Wheel egerek, hagyomá-nyos, vezeték nélküli és Blue-tooth változatban.
Az FZ10 érzékelõje 4,1 megapi-xeles, feltehetõen az ára is en-nek megfelelõen fog alakulni,bár a híradások szerint 250ezer forint alatt marad. Továb-bi, döntõ jelentõségû újítás azelõd FZ1-hez képest a kézi állí-tások lehetõsége, kezdve azélességtõl a fényrekeszen és azársebességen át az elõre prog-ramozott beállításokig. A hisz-togramra (a képpontok fényes-ség-gyakoriság diagramjára) ala-pozott szolgáltatások szintén aprofesszionális kezelés felé mu-tatnak.
A Lumix sorozat Leica-ter-vezésû optikáinak csúcsa a 12-
szeres optikai zoomú lencse-rendszer, amelyet optikai rá-záscsillapítással is elláttak. 2,8-as fényerejét a teljes nagyításitartományban megõrzi. 4 fel-vételt képes készíteni másod-percenként sorozatban, és 30kocka/mp sebességû, 320x240képpontos videót is felvesz.
Panasonic Lumix DMC-FZ10
Messzelátó fényképezõgép
TARTALOM
NoteszgépekTravelMate 244LMTravelMate 290LCi
FotónyomtatóHP photosmart 7960
KeverõpultPioneer DMP-555
Külsõ merevlemezFreecom FHD-2
PDAMitac Mio 558
Tábla-PCLifeBook T3010
43
44
45
42
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Freecom és egy Pioneer gyártmányúDVD-író járt. Mindegyik beépíthetõ meg-hajtó, ismeri mindkét formátumot, snégyszeres sebességgel írja a DVD+/-Rkorongokat. A DVD+/-RW írási sebességea BTC-nél kétszeres, míg a Freecom és aPioneer a -RW-t kétszeresen, a +RW-t pe-dig 2,4-szeresen írja. Ezek a most szabvá-nyos DVD-írási tempók.
Hamarosan kopogtatnak azonban anyolcszoros egységek, s végbemegyugyanaz a fejlõdés, ami a CD-írók front-ján lezajlott. Itt jegyzendõ meg azonban,hogy a mai CD-írók maximális írási se-bessége csak az elõlapon mutat jól, a biz-tonságos olvashatóságra törekedve 8-10-szeres tempó fölött nem szokás írni. Nos,így vagyunk ezzel a négyszeres DVD-írásisebességgel is: a kétszeres tempó automa-tikusan megjelenik az íróprogramok kép-ernyõjén, azonban a nagyobb sebesség el-éréséhez varázsmutatványokat kell végez-ni.
Mindhárom meghajtó dobozán hason-ló sebességjellemzõk olvashatók, a hozzá-juk adott programokban azonban erõs azeltérés. A BTC egy DVD+RW lemezt, aNero 5.510.33-as égetõprogramot és aCyberlink Multimedia Packjét csomagoljaaz egységhez. A Freecom a DVD+RWmellett egy CD-R-t is ad, programválasz-téka pedig az Easy CD Creatorból, aDirect CD-bõl és a Cyberlink PowerDVDXP4.0-ból áll. A Pioneer a Pinnacle Ins-tant CD/DVD 7.06-ot és a PinnacleStudio 8SE változatát mellékeli.
A CD-író mára természetes alkotóré-szévé vált a PC-knek, hiszen az ára alig va-lamivel magasabb, mint az egyszerû CD-olvasóé. A képeket, programrészleteket,adatokat ma már képtelenség flopiramenteni: erre a célra az USB-memóriavagy az írható CD jöhet szóba. Azonbanakadnak olyanok, akiknek a CD 700 MB-os kapacitása is kevés: a digitális videoka-merák elszaporodásával egyre többen dol-gozzák fel filmjeiket PC-n. Egyértelmû,hogy a DVD az a média, ami felé kacsin-gatnak az emberek. A DVD-írók korszakanemrégiben kezdõdött, ám az asztali PC-k-be építhetõ meghajtók ára máris kezdi el-érni azt a határt, amelynél viharos sebes-séggel fognak elterjedni. A noteszgépek-ben is egyre több DVD-írós kombó egy-séggel lehet találkozni.
A DVD-írók második generációját a2003. májusi Chipben megjelent tesz-tünkbõl ismerhették meg, most pedig máritt van a harmadik nemzedék. Az akkoritesztben még kuriózum volt a Sony beren-dezése, amely pluszos és mínuszos formá-tumot egyaránt írt. A különbözõ érdek-csoportok még egymással szemben állvahirdették saját igazukat, miközben a Sonymindkét formátummal békében élõ meg-hajtót hozott ki. Úgy tûnik, ez alaposanlehûtötte a küzdõ feleket. Rádöbbentek,hogy egyszerûbb, ha mindkét formátum-mal megbarátkoznak.
Ennek jegyében most sorra jönnek ki amindkét formátumot égetni képes meg-hajtók. Tesztlaborunkban egy BTC, egy
BTC, Freecom, Pioneer DVD-írók
Harmadik generáció
BTC, Freecom, Pioneer: fehér-fekete-fehér
Korongok: az õ tudásukra is szükség vana 4x-es íráshoz
43
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Bemutatók
Két új noteszgépet mutatott be az Acer: aTravelMate 244LM-et és a TravelMate 290LCi-t. Mindent egyben tartalmaz az ottho-ni, kisirodai felhasználásra szánt elõbbimodell, míg az utóbbi kifejlesztésénél ahordozhatóságra helyezték a hangsúlyt.
Tesztprogramjainkkal megmértük bel-sõ jellemzõiket. Az eredményeket az ápri-lisi, 29 noteszgépet felvonultató tesztünk-be beillesztve mindkét Acer noteszgépszépen szerepelt. Míg a TravelMate 244LM sebességben és hordozhatóságbannõtt az átlag fölé, addig a 290LCi-nek ahordozhatósága mondható kiemelkedõ-nek (második lett volna az akkori gyõztesmásik Acer notesz mögött).
Nem is annyira a fizikai méretei miatt,hanem hosszú akkumulátor-élettartamá-nak köszönhetõen alkalmas kiválóan amobil használatra ez a notesz. Ez pedig akis fogyasztású Intel Centrino processzorérdeme (egy 1,3 GHz -es órajelû példányvezérli a TravelMate 290LCi-t). Többmint kétszer annyi ideig bírta ez a noteszakkukimerítõ tesztünket, mint a 2,6 GHz-es Celeront tartalmazó Travelmate 244LM.
Mindkét vizsgált noteszgép fedelébe 15hüvelykes képátlójú, átlagos felbontású,1024x768 képpontszámú TFT-kijelzõtépítettek, megjelenítés-vezérlõként pedigaz Intel 855-ös lapkakészletbe integráltmodul szolgál. Utóbbi a rendszermemóri-át használja dinamikusan a grafikákhoz,és háromdiemziós gyorsító képességekkelis ellátták.
Mindkét berendezésnél a szokásostapipaddal (érintõpanellel) vezérelhetjüka kurzort. A TravelMate 244LM négyirá-nyú görgetõgombot is tartalmaz, amelyetaz egérkapcsolók között helyeztek el.
A kisebb össztömeg és a laposabb kivi-tel miatt a TravelMate 290LCi-ben nincsflopimeghajtó, míg a mindent magábanfoglaló TravelMate 244LM ezt a meghaj-tót is tartalmazza.
A TravelMate 290CLi-ben a manapságlegdivatosabb kombó optikai lemezmeg-hajtó (CD-író/DVD-olvasó) a cserélhetõlemezes egység, a TravelMate 244LM-bepedig DVD-írót építettek.
A merevlemez mindkettõnél 30 GB-os,amelyre a TravelMate 244LM esetében aWindows XP Home Edition, a TravelMate 290LCi-nél pedig a Windows XPProfessional magyar nyelvû példányát te-lepítették. Az optikai eszközhöz a telepí-tett PowerDVD médialejátszó és az NTICD/DVD-Maker íróprogram jár mégmindkét esetben.
Ami a hagyományos csatolókat illeti, aTravelMate 244LM négy, a TravelMate290CLi pedig három USB 2.0 portot hor-doz az infra és párhuzamos illesztõ mel-lett. A TravelMate 290LCi-t FireWirecsatlakozással és S-video-kimenettel is el-látták. A ma már kötelezõ Ethernet- ésmodemillesztõ szintén benne van a gé-pekben.
A TravelMate 290LCi további szolgál-tatása a vezeték nélküli LAN-kapcsolat,ami a másik gépnél opcionális.
TravelMate 244LM
Noteszgép
TravelMate 290LCi
Értékelés: Info: www.acer.huÁr: 456 000 FtMûszaki adatokProcesszor: Intel Pentium M 1,3 GHzMemória: 256, max 1024 MBKijelzõ: 15” TFT + Intel 855Merevlemez: 30 GBOptikai meghajtó: DVD-íróTömeg: 2,8 kg
Noteszgép
Értékelés: Info: www.acer.huTájékoztató ár: 415 000 FtMûszaki adatokProcesszor: Celeron 2,6 MHzMemória: 256, max 1024 MBKijelzõ: 15” TFT + Intel 855Merevlemez: 30 GBOptikai meghajtó: CD-íróTömeg: 3,4 kg
44 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Bemutatók
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
A gyártó nyomán az ismertetések a világelsõ 8 színû nyomtatójaként emlegetik.Kétségtelen, hogy ha a három kazettahelyrea normál háromszínû, a fotónyomtatás vi-lágosabb alapszíneit tartalmazó, valamint afekete-fehér fényképek nyomtatásáhozoptimalizált két szürke festékû kazetta ke-rül, akkor nyolc szín van egyidejûleg a ké-szülékben.
Mindenesetre a nyomatokon nem álla-pítható meg tudományos hitelességgel,hogy az árnyalatképzéshez kihasználja-e aszoftver mind a 8 színt.
Fotónyomtatókat összemérõ szeptem-beri tesztünkben még a 7760-as „kistest-vér” szerepelt – közepesen, a kis LCD és anem világklasszis nyomtatás miatt. Nos, a7960-as LCD-je lényegesen nagyobb: 1,6helyett 2,5 hüvelykes képátlójú. Fényes il-letve matt, kifejezetten fényképnyomta-tásra való papírokon a 7960 immár kifo-gástalan, professzionális minõségû nyo-matokat produkál. Ha a felvétel profi, anyomat is az lesz, s minden egyéb grafikus(mûvészi, nyomdai elõkészítési) feladat-ban rendkívül magas minõségi szinten tel-jesít.
A 7960-as nyomtató a „fotó” jelzõt abeépített memóriakártya-olvasókkal is ki-érdemli. Formatervezése szintén a fényké-pezõgépek ezüst-szürke színvilágához kö-zelít. Az autókhoz való hasonlatosságotpedig már-már a nevetségességig fokozzaa burkolat gombnyomásra induló, ele-gánsra fékezett felnyitódása. Egyébként aburkolatok megoldása javult.
Nehéz ezt a masinát bárhova is besorol-ni, leginkább egy zenei keverõpulthoz ha-sonlít, de mégis több annál: CD-lejátszótés SD memóriakártya-olvasót is tartalmaz.A készülék önmagában vagy a számítógép-pel USB-n keresztül összekapcsolva hasz-nálható. Tulajdonképpen nem más, minta klasszikus DJ-eszköz PC-hez kapcsolha-tó változata, némi extrával kiegészítve.
A hozzá adott DJ BOOTH szoftver se-gítségével számítógépünket virtuális keve-rõpulttá alakíthatjuk. A programmal aCD-ROM-unkba tett audio-CD-rõl bedi-gitalizált zenéket egy USB-kábel segítségé-vel áttölthetjük a memóriakártyára, majdaz anyagot keverhetjük a DMP-555-betett másik CD tartalmával. Furcsa azon-ban, hogy a meghajtóba helyezett CD-rõlnem tudjuk leszedni a számokat merevle-mezünkre. Az SD kártyaolvasóval kapottplusz pedig elvész, ha nincs mellette PC,mert csak ennek segítségével lehet feltölte-ni zenével a memóriakártyát.
A diszkós életben már megszokott ké-szülékekhez hasonlóan ezen a masinán isvan lehetõség a zeneszámok tempójánakváltoztatására. Állandó értékû lassítástvagy gyorsítást állíthatunk be, vagy a be-rendezés tetején lévõ korong segítségével akezünkkel változtathatjuk a lejátszás se-bességét. Ez a korong egy gombnyomásután „scratch” elõállítására is alkalmassáválik. Kapunk a készülékhez egy CD-t,amelyen meghajtó programok és a DJBOOTH program található, valamint egy16 MB-os SD memóriakártyát.
A Freecom hagyományos termékei akülsõ tárolók, természetes, hogy merevle-mezei is vannak. Ezek második generáció-ja az FHD-család, amely 2,5 hüvelykes tár-csaátmérõjû egységekre épül. Ez a méret anoteszgépek merevlemezeire volt jellemzõeddig, újabb tömeges felhasználásra a me-revlemezes MP3-lejátszókban talál. AFreecomnak ez idõ szerint még nincs me-revlemezes „fülbezajongója”, de hogy ké-szül, az biztos. Elemtartót, MP3-dekódo-lót és fülhallgatós erõsítõt tudnak építeni,amint ezt a Beatman termékcsalád bizo-nyítja.
Azoknak kellhet a külsõ merevlemez,akik 1 GB-nál több anyagot szállítanakrendszeresen. Ehhez a kapacitáshoz elen-gedhetetlen a 480 MB/mp-es (elméleti)átviteli sebességû USB 2, egyébként kivár-hatatlan ideig tart az „anyagcsere”. Megfe-lelõ a FireWire (IEEE1394) csatoló 400megabájt/mp-e is, van is ilyen FHD-2-változat. Ehhez viszont külsõ energiaellá-tásra van szükség, ami az egységhez adotthálózati adapterrel oldható meg.
Találtunk egy problémát az FHD-2mûködésében: ha a számítógépre kötvemarad annak kikapcsolásakor, akkor nemengedi újra bekapcsolódni, „lefogja” azATX alaplap indulását. Kikapcsolás elõtttehát el kell távolítani. A menet közbenirácsatlakoztatás viszont problémamentes– ha volt már valaha a rendszerben bármi-lyen USB-s háttértároló. Az eszközcsomagolásához túl sok papírt használtak– ez manapság már bûn.
Értékelés: Info: www.hpshop.huTájékoztató ár: 100 000 FtMûszaki adatokFelbontás: 1200x1200 pont/hüvelyk Sebesség: max. 21 A/4-es lap/perc Lapméret: A/4 (margó nélkül is), 10x15 cm-es fényképCsatoló: USB 1.1, SM, CF, SD, Memory StickMéret, tömeg: 530x383x194 mm, kb. 7,5 kg
Fotónyomtató
HP photosmart 7960
Értékelés: Info: www.pioneer.co.jpÁr: 406 250 FtMûszaki adatokMeghajtók: 1x CD-, 1x SD-olvasóKimenetek: 2 cs. RCAPC-s csatolás: USB 1.1Monitor: SD-hez 2cs. RCAKompatibilitás: Windows 98SE/ME/2000/XPRendszerigény: 128 MB RAM
Keverõpult
Pioneer DMP-555
Értékelés: Info: www.multimedia.huÁr: 74 900 FtMûszaki adatokKapacitás: 40 GB (20, 60, 80 GB-os is van)Fordulatszám: 4200 /percGyorsmemória: 2 MBMegbízhatóság: 50 000 üzemóra MTBFCsatoló: USB 2.0 (nagy sebességû)Méret, tömeg: 140x80x19 mm, 220 g
Külsõ merevlemez
Freecom FHD-2
A Mitac korábbi PDA-ját már bemutat-tuk a Chip hasábjain, most a legújabb,558-as jelû modell kerül terítékre, amelyBluetooth és vezeték nélküli LAN-csatoló-val bõvült. A 240x320 képpontos felbon-tású, 3,5 hüvelykes, 65 ezer színû, háttér-világítású képernyõ változatlan, egyéb-ként egy kicsit minden változott.
Elõször is pár milliméterrel keskenyebb,viszont hosszabb és vastagabb lett a kismasina. Az elõdjéhez képest kétszer olyangyors, 400 MHz-es processzor és az új Win-dows Pocket PC 2003 vezérli. A képernyõalatt a megszokott navigáló gombokon azikonok jól olvashatók, így elmaradt a hát-térvilágításuk. A tömeg 120 grammról 170-renõtt. A tápellátásra szolgáló 1200 mAh-slíthium-ion akku kivehetõ, és ha vásárolunkegy tartalékakkut, a PDA-bölcsõben kiala-kított plusz helyen ezt is feltölthetjük. Azüzemidõ a korábbi 8 óráról 10 órára, a ké-szenléti idõ pedig két nappal nõtt. Az idõkmindenféle extra terhelés nélkül érten-dõk, vagyis ha mindegyik rádiós egységkikapcsolt állapotban van. Rádiós egység-bõl pedig kettõ is van, egy Bluetooth ésegy WiFi-kompatibilis, 11 Mb/s-os WLAN-csatoló. Egyszerre nem mûködnek, vi-szont a PDA-hoz csatlakozó számítógéphasználhatja a WLAN-csatolót, mintha akézigép egy USB-s WLAN-dugó lenne.
Az SD-kártyafogadó az SD I/O kártyákatis kezeli, azaz modemet és Ethernet-illesztõtis csatlakoztathatunk. A CF Type II-esfoglalatba szintén be lehet dugni modemet,Ethernet-illesztõt és sok minden egyebet.
A tollal is kezelhetõ többi noteszgéphezhasonlóan a LifeBook T3010 fedele (a ki-jelzõvel együtt) 180 fokban elforgatható,majd képernyõvel felfelé a billentyûzetrecsukható. A fedélbe egy 12,1 hüvelykesképátlójú, 1024x768 képpontszámú, érin-tõképernyõs TFT-kijelzõt építettek, amelycsak a kijelzõ mellett elhelyezett tollalhasználható. A gépen a Windows XPTabletPC operációs rendszer fut.
Az öt gyorsgomb egyikével a kép elfor-gatható, ami toll alapú üzemben lehetõvéteszi az álló jegyzettömbként való haszná-latot. Hagyományos noteszgép üzemmód-ban angol nyelvû billentyûzetet használ-hatunk, a kurzormozgatásra hivatotttapipad két egérgombja közé pedig mégegy görgetõgombot is elhelyeztek. Megje-lenítés-vezérlõként az Intel 855-ös lapka-készletbe integrált modul szolgál, amely arendszermemóriát használja.
Összesített teszteredményei alapján aT3010-es éppen belefért az elsõ ötbe azidén tesztelt noteszek mezõnyében. Fõlegsebességben és hordozhatóságban teljesí-tett jól; elõbbi az 1,4 GHz-es Centrinoprocesszornak, utóbbi a fizikai méretek-nek és a kis tömegnek köszönhetõ. Nem-csak a flopimeghajtó hiányzik belõle, ha-nem az optikai lemezmeghajtó is. Ugyan-akkor elátták Ethernet-csatlakozással, ve-zeték nélküli LAN-kapcsolattal, valamintmodem- és infracsatolóval. A hozzá ka-pott kis dokkolóegység négyre egészíti kiaz USB-portok számát, hagyományoscsatlakozói nincsenek.
Értékelés: Info: www.mitac.comÁr: 156 250 FtMûszaki adatokMéret: 124x72x15 mmTömeg: 170 grammKapacitás: 64 MB ROM / 64 MB SDRAMProcesszor: 400 MHz-es Intel XscaleBõvítõ: CF, SD/MMC (SD I/O)Üzemidõ: kb. 10 óra (16 nap készenlét)
PDA
Mitac Mio 558
Értékelés: Info: www.fujitsu-siemens.huÁr: megállapítás alattMûszaki adatokProcesszor: Pentium M 1,4 GHzMemória: 256 MBOperációs rendszer: Windows XP TabletPCKijelzõ: 12,1 hüvelykes TFTMerevlemez: 40 GBTömeg: 1,9 kg
Tábla-PC
LifeBook T3010
46
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Tesztünkhöz elsõsorban az otthonifelhasználásra szánt winchestertí-pusok képviselõit gyûjtöttük össze,
hiszen leginkább ezek számíthatnak a PC-téppen most bõvíteni készülõ olvasóink ér-deklõdésére. Ma már 40 GB-nál kisebb tá-rolókapacitású merevlemezt nem lehetújonnan kapni, ezért ez a tesztválaszték alsóhatára, valójában azonban a 80-120 GB-ostípusok népszerûek. Nem véletlenül, hiszenjelenleg talán ezek érik meg legjobban azárukat.
Több ok késztethet egy új háttértárolóvásárlására. Új gép vásárlásakor természe-tesen mindenképpen szükség van egy me-revlemezre, amire majd az operációs rend-szer és a programok kerülnek. A bõvítéskét legfontosabb oka viszont, hogy elfogya tárolóhely, vagy „kinõjük” a lemez telje-sítményét. A döntésre emellett biztonságivagy teljesítményoptimalizálási megfon-tolások is vezethetnek. Sokan például kü-lön merevlemezre telepítik az operációs
operációs rendszer külön lemezen legyen.Az okok tehát változatosak, s egyáltalánnem mindegy, hogy melyik célra melyiktípust választjuk.
Sebességmánia
Az információtechnológia rohamos fejlõ-dése – egyebek mellett – mind több adatmind gyorsabb elérhetõségét követeli. Atempó növelése nem kis feladatot ró amerevlemezgyártókra. Ma már az asztaliPC-kbe szánt háttértárolók korongjai is5400, 7200 vagy 10 000 fordulatot tesznekmeg percenként. A tízezres fordulat pél-dául néhány évvel ezelõtt még csak a jóvaldrágább SCSI winchesterekre volt jellem-zõ. Tesztünk nagyjából hû tükre a piacszerkezetének: a versengõ típusok közötttúlnyomó többségben voltak a 7200-asfordulatú lemezek. Egyetlen 10 000 fordu-lat/ perc sebességû tesztpéldányunk volt, aSCSI winchesterbõl SATA interfészesséátalakított 36,7 GB-os WD Raptor.
Az adatcsatorna maximális sebessége awinchesterek hõskorát jellemzõ 16 MB/másodpercrõl 100, sõt 133 MB/másodperc-re nõtt, a Serial ATA esetében pedig jelen-leg 150 MB/másodperc jellemzõ. Nem kellmár sokat várni a Serial ATA második ge-nerációjára sem, ami 300 MB/s maximálisadatátviteli sebességgel kecsegtet. Legalább-is elméletileg, mert – mint tesztünkbõl islátszik – sajnos a gyakorlatban nem hasz-nálható ki a csatorna teljes sebessége. ATAesetében a maximális 133 helyett mindössze90, a SATA interfész használatakor pedig150 helyett csak 110 MB/s körüli sebessé-get mértünk tesztalanyainknál. Az adatát-viteli csatornát az ATA változatok közülaz ExcelStor merevlemeze tudta kihasz-nálni a legjobb hatékonysággal. A háromSATA-illesztõs típus közül pedig a Maxtor80 GB-osa bizonyult a leggyorsabbnak.
rendszert és a programokat, egy másikonpedig adataikat tartják. Az is elképzelhetõ,hogy a gépben lévõ winchesterek egyikeadatmentési funkciót lát el. A merevlemezemellett adataink hordozhatóvá tételére isszolgálhat, ha egy mobil rackbe szereljük,de több operációs rendszer használataesetén is dönthetünk úgy, hogy minden
A tesztben szereplõ valamennyi SATA típus-nál megvizsgáltuk a hot-plug, azaz üzemközbeni csere képességét: a Windows 2000operációs rendszerrel mindegyik tökélete-sen együttmûködött. Mindössze arra kell fi-gyelnünk, hogy az eszközkezelõben – azUSB-hez hasonlóan – el kell távolítani a le-mezmeghajtót, mielõtt kihúzzuk a merevle-mezbõl a kábelt. Újracsatlakoztatásnálakadt egy kis szépséghiba: az USB-s eszkö-zökkel ellentétben a SATA meghajtókat nemérzékeli automatikusan a Windows, hanem
az eszközkezelõben rá kell kattintanunk azúj hardver keresésére.
Linux alatti próbához a RedHat 9-est vá-lasztottuk. Ez az operációs rendszer is képesfelismerni és használni ezeket az eszközö-ket, ám a „forró cserével” bajok vannak. Amár futó operációs rendszer a SATA merev-lemez csatlakoztatásakor valamennyi eset-ben lefagyott.
A merevlemez kivételekor is ugyanezt ta-pasztaltuk. Megjegyezzük azonban, hogy aLinuxon semmit sem változtattunk.
HOT PLUG – CSERE MENET KÖZBEN
Teszt: merevlemezek
Fe lpörgetveA számítógépben talán leginkább a merevlemez a „fogyóeszköz”.
Egyhamar szûknek bizonyul, hiszen ezen tárolunk csaknem minden
programot, dokumentumot és adatot. Milyen célra melyik típus
a megfelelõ? Melyik merevlemezzel járunk a legjobban?
Ilyesfajta kérdésekre kerestük a választ számos gyakorlati tanácsot is
felsorakoztató tesztünkben.
47
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: merevlemezek
Az adatsebességet a csatorna sebessé-gén és az adattároló korong fordulatszá-mán kívül még az is befolyásolja, hogy amerevlemezen belüli mechanika milyengyorsan képes az olvasó- és írófejet a meg-felelõ helyre mozgatni. Ezt a gyár az átla-gos „keresési idõ” és „várakozási idõ” for-májában tünteti fel a winchester adataiközött. E két szám összege adja a ténylegesadatelérési idõt, amit mi is mértünk tesz-tünk során. Ebben a Western Digital 36,7GB-os „ragadozója” bizonyult a legjobb-nak, kevesebb, mint 9 ezredmásodperceseredménnyel. Az ATA-sok közötti legjobbidõt az ExcelStor Jupitere mondhatja ma-génak.
Olvasási sebességben nem tapasztaltunktúl nagy különbségeket a tesztalanyok kö-zött, az írási sebességre viszont már érdemesfigyelmet fordítani a választáskor. Míg ajobb típusoknál az írás és az olvasás sebes-sége csaknem azonos, addig a lassúbb me-revlemezek majdnem csak fele olyan gyor-
chesterbõl alakították át. A teszt során tel-jes terjedelmükben végigírtuk és olvastuka lemezeket, az értékeléskor az így kapottátlagos írási és olvasási sebességet vettük fi-gyelembe. Ez azért lényeges, mert a sebes-ség erõsen függ az adat lemezterületen el-foglalt helyzetétõl. A külsõ részén nyilvánnagyobb az adathordozó mágneses lemezkerületi sebessége, így ott a fej gyorsabbanképes olvasni vagy írni.
Egyszerû otthoni felhasználásra kiváló-an alkalmas valamennyi tesztelt típus. Akülönlegesen gyors típusokat elsõsorbanszélsõséges esetekre ajánljuk: mint példáulvideoszerkesztésre, nagy és bonyolultadatbázisok kezelésére, valamint olyan al-kalmazási területekre, amelyeknél nagyméretû fájlokat kell sokszor és gyorsanmozgatni.
Persze, valamennyi felhasználási terü-leten kényelmesebbé teszi a számítógép-használatot, ha egy-egy nagyobb fájl be-töltésére 1-2 másodperccel kevesebbet kellvárni.
san képesek az adatokat a lemezre írni,mint ahogyan olvassák. Összességében aleggyorsabbnak a 36,7 GB-os WD Raptorbizonyult, ami nem meglepõ, ha figyelem-be vesszük azt a tényt, hogy egy SCSI win-
Gépünket biztonságosabbá tehetjük, ha kétvagy több, lehetõség szerint egyforma típu-sú és méretû merevlemezbõl RAID tömböthozunk létre és azon tároljuk adatainkat.
Ez a módszer azonban csak a winchestermeghibásodása esetén garantálja adatainkbiztonságát. Az ellen más módszerekkel vé-dekezhetünk, ha véletlenül letörlünk vala-mit, vagy lefagy a rendszerünk, s emiatt ve-szítenénk adatot. Egy ilyen módszer, ha biz-tonsági mentések céljára egy külön lemezttartunk fent. Erre másoljuk fontos adatain-kat és idõközönként frissítjük azt. A folya-matot akár automatizálhatjuk is. Így kis kés-leltetéssel két helyen is megvannak fontos
fájljaink, és ha az egyik winchester megsé-rül, vagy véletlenül rátenyerelünk a deletegombra, akkor sem kell a hajunkat tépnünk,mert még ott a másolat.
Van azonban egy olyan RAID megoldás is,ami nem a biztonságot, hanem a teljesít-ményt növeli. Ezt RAID0-ra keresztelték el.Ehhez is legalább két, lehetõleg azonos típu-sú merevlemez szükséges. A RAID tömb mé-rete – azaz a rajta tárolható adatok mennyi-sége – a két winchester méretének összegelesz, viszont az adatok elérésének sebességegyorsabb lesz, mintha azokat egyetlen, ámkétszer nagyobb kapacitású merevlemezentárolnánk.
FÕ A BIZTONSÁG
ÁR ÉS MINÕSÉG
77 72 67 62 57
Végeredmény (pont)
Gig
abáj
t ár
a (F
t/G
B)
400
380
360
340
320
300
280
260
240
220
200
Samsung 80 GB (SP0802N)
Maxtor 80 GB (6Y080PO)
Maxtor 80 GB (6Y080LO)
Maxtor 120 GB (6Y0120LO)
Maxtor 80 GB(6Y080MO)
ExcelStor 80 GB (J680)
Samsung 80 GB (SV0802N)
WD 80 GB (WD800JB)
WD 120 GB (WD1200JD)
Seagate 120 GB(ST3120023A)
WD 36,7 GB (WD360G)
WD 40 GB (WD400EB)
Seagate 160 GB (ST3160023A)
Seagate 80 GB (ST380011A)
WD 200 GB (WD2000BB)
48
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
perc után átlépte a 20 °C-os hõmérséklet-emelkedést. Természetesen csak a tesztkörülményei között: a valóságban a szá-mítógép háza nem ennyire zárt, az elõírás-szerûen beépített winchester hûtõbordájamaga a ház, ami általában természetesszellõzéssel is elegendõ hõt vezet el.
Nem így, ha több winchestert szere-lünk szorosan egymás mellé, s az sem tesz
Zaj és hõhatások
Régen, a kisebb teljesítményû számítógé-pek korában nem nagyon kellett az áram-körök mûködése közben keletkezõ hõvelfoglalkozni, az egyre nagyobb teljesítmé-nyû alkatrészek viszont egyre több hõttermelnek. Egy mai processzor vagy grafi-kus vezérlõ teljesítménye több ezerszereseis lehet egy tíz évvel ezelõttiének, amitnem lehetett a hatásfok növelésével ellen-súlyozni.
S míg korábban a felesleges hõt egyegyszerû hûtõborda segítségével is el lehe-tett vezetni, ma már nagy teljesítményûventilátorokra is szükség van ehhez, hameg akarják védeni az alaktrészeket a túl-melegedéstõl. Ez azonban sajnos zajjal jár,ami kényelmetlen akár egy egyszerû irodaialkalmazás esetén is, ám végképp kelle-metlen lehet mondjuk házimozizásnál.
Márpedig a mai, nagy teljesítményûmerevlemezeknek hûtésre van szükségük.A teszthez a winchestereket zárt, hõszige-telt dobozba helyeztük, s 80-100 percnyimûködés után nem egy típusnál 50-60 °Cközötti hõmérsékletet mértünk. Ez alá-húzza a hûtés jelentõségét, hiszen a mûkö-dési hõmérséklet-tartomány szinte mind-egyik eszköznél 5-tõl 55 °C-ig terjed és ahõmérséklet-emelkedés sebessége sem lehetnagyobb óránként 20 °C-nál.
A két Samsung merevlemez kivételévelsajnos valamennyi tesztalanyunk már 50
HEAD, TRACK, SECTOR: a winchester adattáro-ló része egy vagy több – egyetlen tengely-re felfûzött – mágneses felületû korong.Az olvasó- és írófejek (head) a korongokközött helyezkednek el úgy, hogy azok fel-színe felett siklanak és sugárirányban el-mozdulhatnak felettük. A mágneses le-mezek koncentrikus körökre vannak oszt-va, ezek a sávok (track), a sávok szektorok-ra (sector) vannak darabolva. A szektor afizikai adattárolás legkisebb egysége. Fájl-rendszer létrehozásakor, az-az a formázáskor éppen aszektorok méretét hatá-rozzuk meg. PéldáulFAT32-es fájlrendszeresetén a szektor-méret 4 kilobájt.
BAD SECTOR: rossz szek-tor. A merevlemezen olyanszektor, amely valamilyen külsõ behatáskövetkeztében meghibásodott, ezáltalhasználhatatlanná vált. A rossz szektorravaló írás mûködési hibákat okozhat, ameghibásodás elõtt tárolt adatok nem ol-vashatók ki az ilyen szektorból.
BUFFER: a „bufferelés” közbülsõ tárolóbanelhelyezést jelent. A merevlemezekben ta-lálható memória is, amit cache-nek (gyor-sítótárnak) is szoktak nevezni. Az adattá-roló korongról leolvasott adatok ideigle-nesen ebben a memóriában raktározód-nak, innen azután a winchester belsõ átvi-teli csatornájánál általában nagyobb se-bességû adatcsatornán (ATA, SATA) jut-nak el a számítógép memóriájába.
HDD (HARD DISK DRIVE): merevlemezesmeghajtó, más néven winchester. A PCháttértároló egysége.
MTBF (MEAN TIME BETWEEN FAILURE): meghi-básodások közötti átlagosan eltelt idõ. Eztulajdonképpen a teljes élettartamot je-lenti, ami nem minden darab esetébenpontosan ugyanaz.
RAID (REDUNDANT ARRAY OF INDEPENDENT
DISKS): független lemezek redundánstömbje. Különbözõ változatai vannak. ARAID0 egy sebességnövelõ megoldás, atöbbi pedig biztonságos adattárolást teszlehetõvé.
A RAID1 például a tükrözés. Ennél amegoldásnál két vagy több merevleme-zen minden idõpillanatban ugyanaz azadat található, így az egyik lemez meghi-básodása esetén sem vesznek el az infor-mációk.
KISLEXIKON
Sok esetben nem kell feltétlenül új háttértá-rolót vásárolnunk ahhoz, hogy újabb tár-helyhez jussunk, vagy hogy a rendszerünketkicsit gyorsabbá tegyük, jobb szervezéssel iscélhoz érhetünk.
Olvasóinknak aligha jelent újdonságot,hogy particionálással egyetlen merevlemez-bõl is „készíthetõ” több meghajtó. Viszontsemmi értelme darabokra szabdalni az érté-kes, nagy tárterületet, ha azt végül nemhasználjuk ki megfelelõen. Megfigyelhetõpéldául, hogy a Windows operációs rend-szer esetén minél több programot telepí-tünk fel, annál lassúbb a betöltés és a gépmûködése általában is lomhábbá válik. Atempó csökkenésének oka részben aregistry méretének növekedése, részben pe-dig a meghajtón lévõ adatok egyre nagyobbösszevisszasága. Az operációs rendszer és aprogramok mindig írnak valamit a lemezre.Egy idõ után ettõl „töredezett” lesz a fájl-rendszerünk. Ez némileg ellensúlyozható, ha
a csak olvasandó részeket (operációs rend-szert, programjainkat) és az adatainkat kü-lön partícióra telepítjük – már amennyibenez lehetséges. Tovább optimalizálhatjukrendszerünket, ha az alapértelmezett (azideiglenes fájlokat tároló) tempkönyvtáratis az operációs rendszertõl független partíci-óra helyezzük. Az pedig a biztonságot növe-li, ha a windows swap fájlját külön partíció-ra tesszük.
Több operációs rendszer használata ese-tén vigyáznunk kell a telepítésnél a partíciókszámára. Az operációs rendszerek ugyanisáltalában csak elsõdleges partícióról indul-nak el, egy merevlemezt pedig maximálisannégy elsõdleges partícióra lehet darabolni.Ilyen elsõdleges partíciónak számít a kiter-jesztett is. Tehát ha van két operációs rend-szerünk, amelyekhez van 1-1 kiterjesztettpartíciónk a programoknak és adatoknak,akkor már ki is merítettük a maximális par-tíciószámot.
BIZTOS, HOGY ÚJ KELL?
120 GB-os Maxtor: a legjobb vétel
49
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: merevlemezek
túl jót, ha egy szûk rackbe, mondjuk egyCD-író és egy DVD-egység közé ékeljük.Ilyenkor gondolni kell a winchester hûté-sére.
A PC-házak nyolc centiméteres rend-szerventilátora általában elegendõ a hõ el-vezetésére, s a rackfiókok többségén is vanventilátor. A túlságosan melegedõ meg-hajtókra azonban célszerû hûtõbordát he-lyezni, vagy további ventilátorral gondos-kodni a hûtésükrõl, ami viszont növeli azajt. Éppen ezért fontos, hogy minél keve-sebb felesleges hõt termeljen a merevle-mezünk.
Azonban nem csak a ventilátorok zajatöri meg a csendet, a korszerû, nagy for-dulaton pörgõ winchesterek önmaguk issípoló hangot keltenek és még zajosabbak,amikor adatokat keresünk rajtuk. Bár ezeka zajok szinte elhanyagolhatók a ventiláto-réhoz képest, mégiscsak növelik az általá-nos zajszintet. Ebbõl a szempontból a Sam-sung és a Seagate merevlemezei dicsérete-sek, kivétel nélkül kiérdemelték a csendesjelzõt, ami persze csak annyit jelent, hogynémileg halkabbak, mint társaik.
ám kicsit drágább Serial ATA merevleme-zekre? Mint minden technológiai váltáshatárán, most sem könnyû a válasz.
Ma még egyébként is csak azok elõttnyitott a döntés lehetõsége, akik új gépetvásárolnak, hiszen a régebbi alaplapokmég nem tudják kezelni a SATA merevle-mezeket. PCI-os bõvítõkártya beszerelésé-vel ugyan megnyílik a fejlesztés lehetõsé-ge, de ez tovább növeli a költségeket, s ígymár végképp kérdésessé válhat, hogymegéri-e a váltás. Már csak azért is, mert ateszt során is kiderült, hogy a SATA tech-nológiával kapott plusz jobbára kimerülaz egyébként korántsem elhanyagolhatójelentõségû hot-plug képességben. A táblá-zatban szereplõ sebességértékekre tekint-ve kiderül, hogy szinte semmivel nemgyorsabbak a SATA winchesterek.
Egy komoly elõny azonban már az ed-digiek alapján is a SATA technológia mel-lett szól. Noha az adatok hordozására mamár vannak más megoldások is, azonbantöbb gigabájtnyi információt a legolcsób-ban még most is csak winchesteren tu-dunk szállítani fizikailag. Márpedig erre aSATA winchesterek alkalmasabbak, mertnem kell leállítani a gépet ahhoz, hogy arendszerre illesszük az adattárolót, emel-lett a soros átvitelbõl fakadóan a kábel iskeskenyebb, könnyebben kezelhetõ.
Ha ilyen célra szánjuk, akkor érdemesolyan típusokat keresni, amelyeknél agyártó a mechanikai megpróbáltatásokkalszemben nagyobb ellenállóságot ígér. Tesz-tünkben az ExcelStor, a Samsung és aSeagate termékei a legstrapabíróbbak, agyárak szerint szállítás közben kibírják a350 G nagyságú ütést (gyorsulást) is. Ez
ATA vagy SATA?
Vajon érdemes-e lecserélni a jól bevált ésolcsóbb, IDE interfésszel rendelkezõ dara-bokat az újabb technológiát képviselõ ésnémileg jobb tulajdonságokkal jeleskedõ,
A fõ hangsúlyt a sebességre helyeztük, amitaz AIDA32 és a HD Tach nevû programok se-gítségével állapítottunk meg. Nagyobb je-lentõséget tulajdonítottunk az írási és olva-sási sebességnek, kevesebbet az adatelérésiidõknek, valamint az IDE és SATA csatornasebességének. Ez utóbbit a bufferelt adatokbeolvasásával méri meg a program, s a gya-korlatban ritkább, amikor csak a bufferbõlolvassuk az adatokat, az esetek túlnyomórészében a szûk keresztmetszetet az adattá-roló korongról való olvasás és írás jelenti.
A melegedést egy hõszigetelt doboz belse-jében mértük, azonos terhelés mellett, tíz-percenként.
A ventilátor mellett a winchesterek zajaszinte elhanyagolható, ezért megeléged-
tünk egy szubjektív értékeléssel is: a jól érzé-kelhetõen kevésbé zajos darabokat „csen-des” jelzõvel illettük.
Az értékelésnél a megbízhatóságnak adtuka legkisebb súlyt. Nem mintha nem ezt tar-tanánk az egyik legfontosabb paraméter-nek, ez azonban csak egy hosszas nyúzópró-bával lenne kideríthetõ, amire nem volt mó-dunk. Ezért itt a gyárilag megadott adatokatvettük figyelembe. Ide soroltuk azt is, hogymennyit hibázik az eszköz, mekkora a meg-adott élettartama és mennyire ellenálló a fi-zikai sérülésekkel szemben.
A tárolókapacitást külön nem pontoztuk,hiszen indokolatlan lett volna egy 40 GB-osmerevlemezt egy 200 GB-ossal összehason-lítani.
HOGYAN TESZTELTÜNK?
AZ ADATTÁROLÁS ÁRA
Winchester (SCSI-74)
Winchester (SCSI-36)
Winchester (SATA-250)
Winchester (SATA-120)
Winchester (SATA-80)
Winchester (ATA-250)
Winchester (ATA-120)
Winchester (ATA-80)
Winchester (ATA-40)
DVD-lemez (újraírható)
DVD-lemez (írható)
CD-lemez (újraírható)
CD-lemez (írható)
150 200 250 300 350 400 450 1300 1400 1500
Õskori CDC: 5 1/4”, dupla magas, mindössze 300 MB
Ft/GB
50
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy el-vileg egy ilyen eszköz kibírja azt is, ha kö-rülbelül 2,5 méterrõl leejtjük. Üzem köz-
rülbelül annak felel meg, mintha 8,5 cen-timéter magasról leejtenék a merevlemezt.(E képességeket nem teszteltük, másnaksem javasoljuk!)
Mire jutottunk?
Aki ma szeretne egy asztali gépben merev-lemez-kapacitást bõvíteni, annak legin-kább a méretre és az árra kell koncentrálni.A merevlemezek zaját a ventilátorok el-nyomják, ma már annyira csendesek. Halényeges a zajtalan PC, akkor persze itt is acsendes típusokat ajánlatos választani.Mint látható, a SATA elõnyei ma mégnem egyértelmûen rajzolódnak ki, csakezért senki se cseréljen alaplapot. Új gép-nél viszont már el lehet meditálni arról,
ben a WesternDigital WD400EB típus állellen legjobban az igénybevételeknek. Aspecifikációban megadott 65 G érték kö-
Gyártó
Típus
Modell
Beküldõ
Információ
Ár [Ft]
Értékelés
Végeredmény
Ár/tárolókapacitás [Ft/GB]
Sebesség (65%)
Melegedés (30%)
Megbízhatóság (5%)
Mûszaki adatok
Tárolókapacitás [GB]
Fordulatszám [1/perc]
Csatlakozófelület típusa
Gyorsítótár mérete [MB]
Lemezek száma
Helyreállíthatatlan olvasási hiba
MTBF (élettartam) [óra]
Indulás/leállás ciklus [darab]
Alkatrész élettartam [év]
Mûködési hõm. [°C]
Tárolási hõm. [°C]
Hõmérsékleti gradiens [°C/óra]
Max. ütés mûködés közben [G]
Max. ütés tárolás közben [G]
Átlagos hangteljesítmény üresjáratban [bel]
Átlagos hangteljesítmény írás/olvasás közben [bel]
Magasság [mm]
Szélesség [mm]
Mélység [mm]
Tömeg [g]
Garancia [év]
Gyári adatok
Belsõ átviteli seb. [Mbit/mp.]
Külsõ átviteli seb. [MB/mp.]
Átlagos keresési idõ [ezredmásodperc]
Átlagos várakozás [ezredmásodperc]
Üresjárati teljesítmény [W]
Mért adatok
Átlagos elérési idõ [ezredmásodperc]
Átlagos olvasási seb. [MB/mp.]
Átlagos írási seb. [MB/mp.]
Bufferelt olvasási seb. [MB/mp.]
Hõmérséklet 50 perc után [°C]
Teljesítményfelvétel (üresjárat) [W]
Teljesítményfelvétel (keresésnél) [W]
Megjegyzés
ExcelStor
Jupiter
Ganymede
80GB
J680
RCE
www.excelstor
.com
23 000
67
288
66
68
82
80
7200
ATA100
2
1
1/1014
n. a.
n. a.
n. a.
5-55
-40-65
20
55
350
2,8
3,55
25,4
101,6
146,6
640
n. a.
757
100
8,5
n. a.
4.7
13,6
46,4
25,8
90.6
40
4,8
10,8
–
Maxtor
DiamondMax
Plus 9 120GB
ATA/133
6Y120L0
Asbis
www.maxtor
.com
25 625
70
214
76
52
96
120
7200
ATA133
2
1
1/1015
500 000
50 000
5
5-55
-40-70
25
60
300
2,7
3,5
26,1
101,6
147
630
1
572
133
9,3
4,2
8,3
14
46,5
39,3
84,3
46
8,2
12,4
–
Maxtor
DiamondMax
Plus 9 80GB
ATA/133
6Y080L0
Asbis
www.maxtor
.com
18 375
73
230
78
59
96
80
7200
ATA133
2
1
1/1015
500 000
50 000
5
5-55
-40-70
25
60
300
2,7
3,5
26,1
101,6
147
630
1
572
133
9,3
4,2
8,3
14,2
46,6
41,3
84,7
43
7
8,5
csendes
Maxtor
DiamondMax
Plus 9 80GB
ATA/133
6Y080P0
BlueFish/Asbis
www.maxtor
.com
23 240
73
291/270
78
59
96
80
7200
ATA133
8
n. a.
1/1015
n. a.
50 000
5
5-55
-40-70
n. a.
60
300
2,7
3,5
26,1
101,6
147
630
n. a.
n. a.
133
9,3
4,2
n. a.
14,8
46,6
41,1
85,3
43
7,7
11,2
–
Maxtor
DiamondMax
Plus 9 80GB
SATA/150
6Y080M0
Bluefish
www.maxtor
.com
24 865
63
311
67
50
96
80
7200
SATA150
8
n. a.
1/1015
n. a.
50 000
5
5-55
-40-70
n. a.
60
300
2,7
3,5
26,1
101,6
147
630
n. a.
n. a.
133
9,3
4,2
n. a.
13,1
43
28,7
108,1
47
8,3
12,7
–
Samsung
SpinPoint 80GB
Veloce
SP0802N
Samsung Mo.
www.
samsung.hu
23 475
78
293
73
87
89
80
7200
ATA133
2
1
1/1014
500 000
50 000
5
5-55
-40-70
20
63
350
2,6
2,7
25,4
101,6
146,05
635
3
565
133
8,9
5,56
5,5
15,9
47,7
34,3
84,1
36
5,7
8,1
csendes
Samsung
SpinPoint 80GB
Veloce
SV0802N
Samsung Mo.
www.
samsung.hu
22 000
68
275
55
93
89
80
5400
ATA133
2
1
1/1014
500 000
50 000
5
5-55
-40-70
20
63
350
2,6
2,7
25,4
101,6
146,05
635,25
3
565
133
8,9
5,56
5,5
19
34,4
25,7
84,2
35
4,8
7
csendes
Seagate
Barracuda
7200.7 160GB
ST3160023A
Asbis
www.seagate
.com
44 625
72
279
76
59
89
160
7200
ATA100
8
2
1/1014
600 000
50 000
5
0-60
-40-70
20
63
350
2,5
3,4
26
101,6
147
635
3
683
100
8,5
4,16
7,5
14
46,7
38,4
86,6
43
6,6
10,7
csendes
50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100%
Legjobb vétel
Magyarország
2003
TIPP
Tesztgyõztes
Magyaror szág
2003
TIPP
Samsung: a „csendes” gyõztes
51MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: merevlemezek
hogy a ma már jobbára SATA-illesztõvelis szállított alaplaphoz vegyünk-e SATAlemezt – szerintünk majd az új SATAszabvány megjelenése után.
S hogy melyik típussal járunk a legjob-ban anyagilag? Különbözõ kapacitású me-revlemezeket hasonlítottunk össze, ezért akérdésre nehéz egyértelmû választ adni.Mivel olvasóink alighanem fõként a fajla-gos, mondjuk egy gigabájt tárterület árárakíváncsiak, ezt a jellemzõt külön diagra-mon tüntettük fel. Amelyen egyébként akönnyebb összehasonlítás kedvéért né-hány egyéb háttértárolási mód – tesztünkkészítésekor érvényes – költségei is szere-pelnek.
Kovács Krisztián
Seagate
Barracuda
7200.7 80GB
ST380011A
Asbis
www.seagate
.com
21 125
69
264
70
65
89
80
7200
ATA100
2
1
1/1014
600 000
50 000
5
0-60
-40-70
20
63
350
2,5
3,4
26
101,6
147
635
1
683
100
8,5
4,16
7,5
14,8
44,8
33
86,6
41
5,5
9,9
csendes
Seagate
Barracuda ATA V
120GB
ST3120023A
Asbis
www.seagate
.com
29 000
61
242
59
62
89
120
7200
ATA100
2
2
1/1014
600 000
50 000
5
0-60
-40-70
20
63
350
2,8
3,4
26,1
101,85
147
635
1
570
100
9,4
4,16
9,5
14,8
35,6
27,8
86,4
42
7,4
11,6
csendes
WesternDigitalWD Caviar
200GB
WD2000BB
Kvazár
www.western-
digital.com
58 000
71
290
76
62
68
200
7200
ATA
2
3
1/1014
n. a.
50 000
5
5-55
-40-65
20
20
200
3,5
3,7
26,1
101,6
147
600
1
736
100
8,9
4,2
7,75
13,8
48,9
38,1
68,6
42
6,9
11,4
–
WesternDigitalWD Caviar
80GB
WD800JB
Kvazár
www.western-
digital.com
24 600
69
308
73
62
68
80
7200
ATA
8
2
1/1014
n. a.
50 000
5
5-55
-40-65
20
20
200
3,5
3,9
26.1
101,6
147
600
3
602
100
8,9
4,2
8
14,6
47,1
35,1
74,6
43
6,1
9,6
csendes
WesternDigitalWD Caviar
SATA 120GB
WD1200JD
Kvazár
www.western-
digital.com
33 800
61
282
64
52
76
120
7200
SATA150
8
n. a.
1/1014
n. a.
50 000
n. a.
5-55
-40-65
20
30
300
3,3
3,5
25,4
101,6
147
600
3
748
150
8,9
4,2
10
13,6
39,4
31,5
73,8
46
7,6
11,9
–
WesternDigitalWD Portégé
40GB
WD400EB
Kvazár
www.western-
digital.com
14 900
59
373
52
68
87
40
5400
ATA100
2
1
1/1014
500 000
50 000
5
5-55
-40-65
20
65
300
3,2
3,6
26,1
101,6
147
430
1
593,5
100
12,8
5,35
5,88
19,8
30,8
23,9
89,2
40
4,2
7,9
–
WesternDigitalWD Raptor
SATA 36GB
WD360GD
Kvazár
www.western-
digital.com
38 900
73
1060
81
57
70
36,7
10000
SATA150
8
n. a.
1/1015
1 200 000
20 000
n. a.
5-55
-40-65
20
20
250
3,2
3,6
25,4
101,6
147
730
5
816
150
5,2
2,99
9,25
8,7
47,4
38,6
96,8
44
8,3
13,4
–
50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100%
SATA és ATA: a csatlakozóban térnek el
52
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Februári számunkban foglalkoztunklegutóbb egyszínnyomásos lézer-nyomtatókkal. Ott bemutattuk a lé-
zernyomtatás technológiáját. A technoló-giáról ezúttal csupán annyit, hogy a fes-tékpor szemcséi elektrosztatikus töltés se-gítségével kerülnek a papírra, majd ezt afestéket a papír felületébe olvasztja egymelegítõ. Eredményként nem halványulóés a környezeti hatásoknak is jól ellenállónyomat keletkezik. Nem hangsúlyozhat-juk eléggé, hogy ezek a készülékek immárkedvezõ áron kaphatók. A legalacsonyabbár tesztünkben bruttó 43 625 forint (Mi-nolta 1200W), a következõ pedig 46 900Ft (Samsung ML-1510). Azaz több, kifeje-zetten elõnyös árú – ötvenezer alatti –nyomtató is van a boltokban.
Csatlakozók
Ennyiért mindegyik teljesíti a jó minõségûnyomtatás követelményét. A PC-hez
papírra. A korábban még gyakori felsõ pa-píradagoló – ami szintén ellensége a lézer-nyomtató hengerének – mára kiveszõfél-ben van. A tesztben szereplõ nyomtatókközül csak a Lexmark adagolta így a pa-pírt. A nyomtatók közül egy-kettõ máso-dik papíradagolóval is bõvíthetõ (Brother,Kyocera, Lexmark, Minolta és OKI). Érde-kes módon extra szolgáltatások is megje-lennek, ilyen a Panasonic kétoldalasnyomtatása és a Kyocera kétdimenziósvonalkód-nyomtatási képessége.
Vezérlõnyelv
A nyomtatók vezérlõnyelve – ha nem GDInyomtatóról (Canon, HP, Minolta, Samsung)van szó – javarészt a PCL, de feltûnik aPostScript is, igaz, nem az Adobe-tól, ha-nem a gyártó házi változataként (Brother,Kyocera). Az OKI felárért kínálja a Post-Scriptet, viszont az már az Adobe-tól ered.
Felbontás, nyomatminõség
A ma kapható kislézerek felbontása leg-alább 600x600 pont/hüvelyk, ami elég jónyomatminõséget eredményez. A válasz-ték egyik nyomtatója 600x1200-as felbon-tást tud (OKI 4300), többen 1200-as fel-bontást hirdetnek magukról (Brother HL-5050, HP 1015, Lexmark E321, Minolta1200W és Xerox 3130). Hogy ez mennyireigaz, azt a teszt során próbáltuk megálla-pítani.
A magas felbontás nem jelent feltétle-nül kiemelkedõ nyomatminõséget. Sokegyéb tényezõ is befolyásolja a minõséget.Rendkívül fontos a legvékonyabb nyom-tatható elemi vonal, a fedettség és a kont-rasztosság. Ám azt is tudni kell, hogy ezeka nyomtatók nem képek nyomtatására ké-szültek. Az alapmemória egyes gépeknélaz eladási árverseny megnyerése érdeké-ben olyan kevés, hogy egy részletgazdagképet már nem is tudnak kinyomtatni.
A készülékek
Ezek után lássuk sorban a nyomtatókat!Brother A Brother a HL-5050-es gép-
pel nevezett a megmérettetésre. Eredmé-nyei jók, az élbolyba került. Ez az egyedülinyomtató, amelyet háromszor teszteltünk,600-as, 1200-as és PostScript3-szerû mód-ban. Utóbbi a gyártó BrotherScript nevûnyelvezete. Érdekes módon a tesztábrákat
mindegyik legalább egyfajta csatolón ke-resztül tud kapcsolódni (van, amelyik két-félével is. Ez a csatoló az USB, több olyanis van, amelyikbe a korábbi világszabványt,a párhuzamos illesztõt már be sem építették.Ennek folyománya, hogy a párhuzamoscsatoló nélküli nyomtatók DOS vagy Win-dows NT alól nem üzemeltethetõk. De há-zi használatban ma már egyre ritkábbanfordul elõ e két operációs rendszer.
Sokkal fontosabb lehet a Linuxhoz valóalkalmasság, ezt viszont még csak kevesenakarják felvállalni (Kyocera, Samsung, Xe-rox). Van viszont több olyan gép, amelyikopcionálisan hálózati (vagy soros) illesz-tõvel is bõvíthetõ, ilyen a Brother, aCanon, a HP, a Kyocera és az OKI.
Papíradagolás
Ezekre a gépekre sajnos nem jellemzõ a fe-dett papírtárolás, pedig nagyon sok hen-gerhiba vezethetõ vissza az elporosodott
100 000 forintnál olcsóbb lézernyomtatók
Nyomott árakAz elmúlt hónapokban annyira lecsökkent a lézernyomtatók ára, hogy –
legalábbis ha csak fekete-fehérben nyomtatunk – a mindennapi otthoni
munka leggazdaságosabb megoldását jelenthetik. Százezres árhatárt
húzva vizsgáltuk meg a kínálatot.
Samsung 1510: a legjobb vétel díjat kaptaa százezer forint alatti lézernyomtatók között
53MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: lézernyomtatók
a 600 dpi-s módban rajzolta ki legjobban,a másik két üzemmód csak rontott a mi-nõségen. A masina elég terebélyes és ro-busztus, hároméves garanciával árulják,ára a felsõ határhoz van közel. Sebessége améréseink szerint a második legjobb.
Canon A Canon neve a lézernyom-tatók közt nem különösebben ismert,bár OEM nyomtatómechanika-gyártásuknagy múltú és mennyiségben is a legna-gyobb. Kínált darabjuk a középmezõny-ben végzett, szerény szolgáltatásai miatt.Ennek indult leggyorsabban a motorja(2,4 mp), s ez készítette el leggyorsabban(11 másodperc alatt) a tesztképet. Nyom-tatási minõség tekintetében az élbolybanvégzett. Azoknak ajánljuk, akik megbízha-tó mechanikát szeretnének és nincs szük-ségük másra, csak nyomtatásra.
HP A HP két – külsõre – egyformanyomtatóval vett részt a versengésben. Be-
lülrõl azonban eltérõk: a 1010-es változatsok tekintetben szerényebb, a 1015-ös vi-szont már erõsebb. Jobb eredményeket isért el.
Külalakjuk nagyon tetszetõs, ívelt mû-anyagház, jól megválasztott sötétszürkeszínekkel. A 1015-ös papíradagolóját egyszintén szürke plexi fedi, így jól látható abenne levõ – porosodástól védett – papír-mennyiség. A katalógus szerint nincsszükségük felmelegítési idõre. Ezzel együtta motorjuk nem indul azonnal. A 1010-esnek sikerült elsõként kinyomtatni az áb-rás képet, nagyobbik testvére már komó-tosabb volt. Aki esztétikus és gondos ter-méktámogatással kínált nyomtatóra vá-gyik, az ezt vegye.
Kyocera Márkatársaihoz hasonlóan aKyocera FS-1010-es is kerámiahengeresnyomtatómûvel dolgozik. Erre a hengerre300 000 lapos élettartamot garantálnak,addig tehát csak tonert kell a nyomtatóbatölteni. Azután pedig az egész nyomtatótcserélni lehet... Ezzel együtt ez a leghosz-szabb nyomtató-élettartam a teszteltek
Kyocera: a legjobb lapköltség és szolgáltatásai alapján a tesztgyõztes címet érdemelte ki
Brother: sok fény, sok gomb
HP 1010: a mezõny benjáminja
gemkapocsesõ. Ajánlott a nyomtatóthasználaton kívül letakarni, hogy meg-védjük a bemeneti adagolón keresztüliporbeáramlással szemben. Felbontása 600
és 1200 dpi-re állítható, motorja 19lap/perces teljesítményt ígér, ezzel papí-ron õ a mezõny leggyorsabbja. Csak a 11lapos ábrás nyomtatásnál gyõzött le min-denkit, a 11 lapos levéltesztnél egyhajszálnyival maradt le a gyõztestõl.
Minolta Egyszerû felépítésû kis, tégla-test alakú nyomtató. Papíradagolója nemfedett, úgy tervezték a gépet, hogy gyorsanki lehessen nyitni és használat után összelehessen csukni. Ebbõl adódóan a papírtsem a nyomtatóban kell tárolnunk – a ter-vezõk szerint. Felbontása 1200 dpi is le-het, ekkor viszont félsebességgel jár a mo-tor, következésképpen a nyomtatási idõkmegduplázódnak. A nyomtató GDI rend-
54
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
közül. Van olyan gép, amelyre csupán 120ezer lapot vállalnak.
A lapköltség is ennél a nyomtatónál alegjobb, még akkor is, ha az egyik legdrá-gább masináról van szó. Ebbe az árba be-lefér, hogy egy PostScript2-szerû (KPDL2nevû) vezérlõnyelvet is ismer. A gép nyom-tatási sebessége és minõsége is jó pont-eredményeket gyûjtött, a lapköltségben ésa szolgáltatásoknál elért maximális pont-szám alapján elnyerte a „Chip tipp” minõ-sítést.
Lexmark Az E321-es nyomtatóelõdjeinek konstrukcióját örökölte. A pa-pírt felülrõl kéri, így a fényhenger és kör-nyéke komoly veszélyben forog, ha jön a
KyoceraFS-1010HRP Hungary Kftwww.hrp.hu
96 113 Ft26 538 Ft68 791 Ft2
6000100 000300 000
10 0001800x600
2400x600
14
12
15PCL6, PostScript2(KPDL2),Diablo 630, IBM Proprinter,Epson LQ-850kétdimenziós vonalkódPower PC 405; 200 MHz16/144
Párhuzamos, USB 1.160-16325050
150DOS, Linux, Mac, Windows378x222x375
9,550265/13/5(719//6)
HP1015HPwww.hp.hu
82 500 Ft19 400 Ft–1
2000––
7000600x600
1200
14
10
0GDI vagy PCL 5e
133 MHZ-es RISC16
Párhuzamos, USB 2.060-105150–
125DOS, Mac, Windows370x230x208
5,962250/2/0(555//1)
HP1010HPwww.hp.hu
55 000 Ft19 400 Ft–1
2000––
5000600x600
12
10
0GDI
133 MHZ-es RISC8
USB 2.060-105150–
125Windows370x230x208
5,962250/2/0(573//1)
CanonLBP-1210Canonwww.canon.hu
68 990 Ft19 490 Ft– 1
2500– n. a.
n. a.600x600
14
10
8CAPT
2
Párhuzamos, USB64-163250–
125Windows88x524x54
7,848180//5(567//4)
BrotherHL-5050Brotherwww.brother.hu
93 900 Ft20 600 Ft38 300 Ft3
330020 000200 000
15 000600x600
1200
15
12
10PCL6, BR-Script, Epson FX-850, IBM ProPrinter XL
Fujitsu SPARClite 133 MHz16/128
Párhuzamos, USB 2.060-16150250
150DOS, Macintosh, Windows382x401x252
11,650460/75/5(857//5,1)
GyártóTípusBeküldõBeküldõ honlapjaBruttó végfelhasználói ár
nyomtató [bruttó Ft]toner [bruttó Ft]dob [bruttó Ft]
Garancia [év]Kapacitás
festékkazetta [lap]dobegység [lap]nyomtató
élettartama [lap]Havi terhelhetõség [lap]Felbontás [pont/hüvelyk x pont/hüvelyk]
felbontásnövelõ technológiávalNyomtatási sebesség[lap/perc]Elsõ oldal nyomtatási ideje [mp]Felmelegedési idõ [mp]Emulációk
ExtrákProcesszorMemória alap/teljes[megabájt]Csatoló(k)Papírsúly [gr/m2]Bemeneti lapadagolóMásodik lapadagoló (opcionális)Kimeneti lapadagolóMeghajtó programokMéret (szélesség, mélység, magasság)Tömeg [kg]Zajszint [dB (A)]Áramfogyasztás megadottés (mért): maximális/készenlét/alvás [W]
Minolta: a tonercserét segíti a zöld fül
55
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: lézernyomtatók
szerû. A nyomtatás során érezhetõ az ózon-termelõdés, ezért csak jól szellõztethetõhelyiségben érdemes használni. A vizsgáltnyomtatók közül ez a legolcsóbb.
OKI A megszokott OKI külalakban4300-as típusjelzésû készülék rejtõzött. Amezõny leggyorsabb és legjobban nyom-tató tagja – egyben a legdrágább is. Belvi-lágában az OKI-tól megszokott LED-esnyomtatómû dolgozik. A gépházba opci-onális Ethernet-bõvítést lehet szerelni, alápedig kiegészítõ adagolót tehetünk. Tehátegyszerû házi gépbõl pillanatok alatt kis-csoportos hálózati nyomtatót „varázsol-hatunk”. Emellett nagyon kedvezõ áronnyomtat. Érdekes, hogy a normál módú
LexmarkE321CEEMarkwww.lexmark.co.hu
79 900 Ft31 500 Ft– 1
6000– n. a.
10 000600x600
1200
19
9,5
n. a.PCL 5e, Mac
100 MHz8/72
Párhuzamos, USB60-163150250
100Mac, Windows391x361x221
949n. a. (631//5)
Minolta1200WKonica Minolta Kft.www.konicaminolta.hu
43 625 Ft36 262 Ft24 862 Ft1+2 év opció
600020 000150 000 lap vagy 5 év
15 0001200x1200
12
15
23GDI
Naltec, N18
Párhuzamos, USB60-163150500
100Windows401x263x263
8,562850//15(617//4)
OKI4300OKIwww.okihu.hu
99 900 Ft19 425 Ft56 150 Ft3
600025 000180 000 lap vagy 5 év
15 000600x1200
18
6,2
35PCL 5e, PCL 6, Epson FX, IBM Proprinter
200 MHz PowerPC16/48
Párhuzamos, USB 2.060-105250500
150Mac, Windows355x395x200
953350/68/13(631//6)
PanasonicKX-P7100Panasonicwww.panasonic.hu
59 900 Ft21 900 Ft39 990 Ft2
400020 000
10 000600x600
14
15
25GDI
duplexIntel 80C512
Párhuzamos, USB 1.160-105250–
150Windows399x391x254
1049310/70/5,5(623//5)
SamsungML-1510Samsungwww.samsung.hu
46 900 Ft19 988 Ft– 2
3000– 120 000 lap vagy 5 év
15 000600x600
14
12
30SPL
66 MHz2
USB 1.160-163250–
50Mac, Linux, Windows352x372x196
752330/n. a./10(601//5)
XeroxPhaser 3130Xeroxwww.xerox.hu
60 000 Ft21 072 Ft–n. a.
3000–
15 0001200x600
14
12
30PCL6, IBM Proprinter, Epson
n. a.32
USB 2.060-163250–
50Mac, Linux, Windows352x372x196
752330/n. a./10(610//6)
NYOMTATÓK ÁRA ÉS ÉRTÉKELÉSE
100 000
80 000
60 000
40 000
Kyocera OKI Brother Panasonic Xerox Canon Minolta HP Samsung Lexmark HP
ár (forint)értékelés (pontx1000)ár trendvonalaértékelés trendvonala
Ft és pont
x1000
56
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
(600 dpi) és az 1200-as üzemmódú teszt-eredmények között négypontos különb-ség van. Ezzel együtt csak egyetlen ponttalmaradt alul a Kyocerával folytatott küzde-lemben. A gyártó hároméves garanciátvállal a készülékekre.
Panasonic A KX-P7100-as nyomtatóaz év elején is szerepelt tesztünkben. A gé-pezetrõl kívülrõl nem lehet megállapítani,hogy kétoldalasan is nyomtat. Ezen kívüla GDI interfészû készülék PostScript-emulációval és kiegészítõ lapadagolóval isbõvíthetõ. Egyéb eredményei alapján egyátlagos tudású nyomtató, a középme-zõnyben végzett. Ezzel szemben aki kétol-dalas nyomtatás segítségével kíván takaré-koskodni a papírral, annak ez a – legol-csóbb duplex – nyomtató az egyetlen ér-telmes ajánlat.
Samsung Viszonylag frissek a Samsungnyomtatók a honi lézerporondon. Nagyvehemenciával kezdték nyomtatóik piacravezetését. Az ML-1510-es típus jól vizsgá-
jével ellentétben, valóban jobb minõségûnyomtatást eredményezett, mint a kiseb-bik felbontás. Értékelésünk alapján a kö-zépmezõny stabil tagja.
Melyik a legjobb? Milyet vegyek?
Az elemi kérdésre viszonylag könnyû vá-laszolni. A táblázat értékelõ pontjait figye-lembe véve meg kell nézni, hogy melyikpéldány szedte össze a legtöbb pontot. Aszerkesztõség egyfajta súlyozást alkalmaz-va alakította ki az értékelést. Ez a súlyozása tesztlabor ajánlata, de ettõl eltérõ is lehet
zott, bár nem szedett össze dobogós ered-ményhez szükséges pontokat. Ára nagyonkedvezõ, s ezt az elért pontokkal összevet-ve egészen jó ár-teljesítmény viszonyt értel. Kellemesen néz ki, egyszerûen, köny-nyen kezelhetõ, szimpatikus készülék, en-nek adtuk a „Legjobb vétel” díjat.
Xerox Az elõzõ nyomtató édestestvére.Annyira hasonlók, hogy elsõ pillantásraikertestvérnek vélnénk. Az apró belsõ kü-lönbségek mindegyike a meglévõ érdeme-ken túl izmosabbá is teszi a Xerox Phaser3130-as gépet. Már tudja az 1200-as üzem-módot, amely itt, a teszt többi résztvevõ-
Keveset változtattunk az elõzõ teszthez ké-pest. A nyomtatókat most Windows 2000operációs rendszer alá telepítettük. Szerin-tünk ez nem sokat változtathat az eredmé-nyen, bár néha a meghajtó programok elté-rõek lehetnek.
A mérési módszer nem változott: a sebes-séget két módon állapítottuk meg: elõszöregy 11 oldalas mintalevél kinyomtatási ide-jét mértük, majd egyetlen, grafikákat is tar-talmazó lapot nyomtattunk 11 példányban– rábízva a nyomtatóra a másolatok készíté-sét. Ilyenkor csak egy adatátvitellel kell szá-molnunk, a többi lap ezután már motorse-bességgel készül el. Feljegyeztük a motorfelpörgésének idõpontját, és az egyes lapokelkészülésének pillanatait. A méréseket anyomtatók lehetséges beállításainál végez-tük el, így keletkezett a 11 nyomtató méré-sébõl 19 eredmény.
A sebesség mérésen kívül egy speciálistesztábrát is kinyomtattunk. Ezzel a nyom-tatási terület méretét, a szürkeségi fokoza-tok eloszlását, s egy nagy szürke felületegyenletességét is vizsgáltuk. Az ábrán ezenkívül különbözõ szürkeségû szövegek és sep-rõdiagramok nyomtatásával is próbára tet-tük a nyomtatórendszert. Egy fénykép ésegy felbontásmérõ rész is helyet kapott atesztlapon. Mindezek értékelése alapján ala-kítottuk ki a nyomtatási minõség pontszá-mát. A pontszámokat normalizáltuk, azaz amérõábrák alapján adott pontokat és a se-bességmérés eredményeit ötven és százpont közé húztuk be. Így az adott értékelés-nél a legjobb 100 pontot kapott, míg a se-reghajtónak 50 pontot könyveltünk el. A sú-lyozott eredmény így 57 és 93 pont közéesett, azaz a legjobbnak is vannak gyengesé-gei és az utolsónak is vannak erényei.
HOGYAN TESZTELTÜNK?
BrotherHL-5050120083 gyenge68898685
BrotherHL-5050PS83 gyenge68898785
BrotherHL-505060086 gyenge68899685
OKI4300600x120089 gyenge94899778
KyoceraFS-1010PCL91 közepes1008184100
OKI430060092 gyenge9410010078
KyoceraFS-1010KPDL93közepes1008189100
GyártóTípusVizsgált üzemmódÉrtékelésÁr/teljesítményLapköltség (20%)
Nyomtatási seb. (20%)
Nyomtatási min. (30%)
Szolgáltatások (30%)
HP101060056 közepes52735051
Minolta1200W120067 kiváló78508255
SamsungML-151060069 kiváló84806656
HP101560070 gyenge55807371
HP1015Fr 120069 gyenge50807371
GyártóTípusVizsgált üzemmódÉrtékelésÁr/teljesítményLapköltség (20%)
Nyomtatási seb. (20%)
Nyomtatási min. (30%)
Szolgáltatások (30%)
CanonLBP-121060073 gyenge70819350
Minolta1200W60071 kiváló78738255
50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100%
50% 100% 50% 100% 50% 100% 50% 100%50% 100% 50% 100% 50% 100%
Legjobb vétel
Magyarország
2003
TIPP
Tesztgyõztes
Magyaror szág
2003
TIPP
Panasonic: a tömzsi testben egy lap-fordító egység is helyet kapott
57MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Teszt: lézernyomtatók
a szempontrendszer. A legeket keresve alegtöbb pontot a grafikai nyomtatásra azOKI 4300-as gyûjtötte össze a 600x600-asfelbontású beállításban. A nagyobb fel-bontású vizsgálatnál valamicskét elmaradtaz eredménye. A HP 1010-ese zárta a sortebben a kategóriában.
Sokakat érdekelhet az, hogy melyik aleggyorsabb. Itt is az OKI teljesített a leg-jobban, s mögötte végzett alig valamivellemaradva a Lexmark E321-ese. A sereg-hajtó címen a Minolta 1200W és a HP1010 osztozik – de tõlük nem is kell gyor-sabb nyomtatást várni, hiszen mindkettõ12 lap/perces gép, míg az élen a 18 és 19lap/perces sebességûek végeztek. Amikorazt keressük, hogy melyik nyomtató ké-szül el elõször a nyomtatással, akkor a HP1010-es már az élre került a 10,3 másod-perces eredményével.
Lényeges lehet a nyomtatók fogyasztá-sa. A csúcsfogyasztás alapján a HP 1015-ös veszi igénybe legkevésbé a biztosítékot,555 wattot vesz fel, a Brother viszont 857wattal is tudja terhelni elektromos hálóza-tunkat. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen
arányban terhelik meg a pénztárcánkat,hiszen kisebb teljesítmény mellett esetlegvalamivel tovább van bekapcsolva a fûtés.Az alvó üzemmód fogyasztása sokkal job-ban érdekelhet bennünket, hiszen szokásaz, hogy két nyomtatás között nem kap-csoljuk ki a nyomtatót. Sõt, az sem ritka,hogy kifejezetten az energiatakarékos ké-szenléti állapotra számítva a felhasználósoha nem kapcsolja ki a készüléket. A kétHP ilyenkor megelégszik 1-1 wattal, mígvannak olyanok, amelyek ennek hatszoro-sát igénylik „álmukban” (Kyocera, OKI ésXerox).
A lapköltség terheli leginkább a pénz-tárcánkat – a nyomtató megvásárlása után.Kiszámításánál a kellékanyagok költségeitvesszük figyelembe, hiszen a papír annyi-ba kerül, amennyiért veszünk bele, már-pedig a papírárak tág határok közt mo-zognak. Hozzászámoltuk a nyomtató egylapra jutó költségét: a gép bekerülési árátszétosztottuk a nyomtató élettartama alattkinyomtatható lapokra. (E tétel tartomá-nya 23-89 fillér.) A papírár nélküli teljesköltség így 5,43 és 11,10 forint közé esett,legolcsóbban a Kyocera termel.
Az összességében legjobbnak ítéltnyomtató nem mindenben a legjobb. Asorrend erõsen függ a súlyozástól. A ChipTesztlabor súlyozása szerint a Kyocera FS-1010 teljesített a legtöbbet a KPDL üzem-módban. PCL módban már az OKI 4300-as nyomtató 600-as felbontású beállításais annyi pontot teljesített, mint a Kyocera– mindössze egyetlen ponttal elmaradva alegtöbbtõl. Megjegyzendõ, hogy az árukszerint is ez a két nyomtató vezet, azaz õka legdrágábbak. Akit tehát szorít a családiköltségvetés, minden bizonnyal alacso-nyabb árú nyomtatót fog választani akkoris, ha az nem tesztgyõztes. A kínálatlegolcsóbb ajánlatát a Minolta adja a maga43 625 forintos bruttó árával. A pontver-senyben pedig a HP 1010-es végzett a leg-utolsó helyen. Sajnos, amiben a legjobbvolt, az nem hozott sok pontot a számára.
Krizsán György
PanasonicKX-P7100GDI82 kiváló74798684
LexmarkE32160070 gyenge50977857
XeroxPhaser 313060080 kiváló79878771
XeroxPhaser 3130120081 kiváló79878771
50% 100% 50% 100% 50% 100%50% 100%
Xerox: fedetlen papírtartó
LexmarkE321120069 gyenge50977557
50% 100%
58
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Arra a kérdésre, hogy van-e szervera vállalatnál, a legtöbb cégvezetõigennel felel. Hogy ez tényleg így
van-e vagy sem, az általában akkor derülki, amikor a cég növekedése kikényszerítiegy komolyabb hálózati operációs rend-szer üzembe helyezését. Ilyenkor szembe-sülnek azzal a ténnyel, hogy az állítólagos„szerver” bizony csak egy normál asztaliPC (desktop), amire valamilyen szerveroperációs rendszert (Linux, Netware,Windows 2000 stb.) installáltak. Ezt neve-zik a szakzsargonban „desktop servernek”.Egy ilyen szerverimitátor a múltban ko-moly költségmegtakarítást jelentett egyfrissen induló vállalkozás számára, egykezdõ szerver ára azonban ma már erõsenmegközelíti az ilyen célra alkalmazott asz-tali PC árát: így egyre kevésbé van értelmeezen spórolni. Egyre kevesebbet nyerünktehát a vámon, de mit veszthetünk a ré-
Lapkakészlet
A sort az alaplapok „lelkével”, a lapka-készlettel (angolul chipset) kezdjük. Azasztali PC és a szerver eltérõ alkalmazásiterülete különbözõ felépítésû lapkakészle-tek alkalmazását igényli. Asztali gépbeszánt chipsetet sokan gyártanak, szerverbevalót viszont nagyon kevesen, így az ösz-szehasonlításhoz a mindkét fajtát kínálóIntel termékeit választottuk. A desktoppéldájaként az Intel 875P-t, a szerverhezajánlottakból pedig az E7501-est szemel-tük ki (mindkét típus támogatja a Hyper-Threading technológiát, amirõl bõvebbena processzoroknál lesz szó).Asztali gépA 875P chipsetet (lásd az oldal alján!) a82875P Memory Controller Hub (MCH)és a 82801EB I/O Controller Hub (ICH)alkotja. Ez a két vezérlõ hub az Intel HubArchitecture nagy sebességû, paritásvédettvonalain kommunikál egymással. Az an-gol „hub” szó kerékagyat vagy középpon-tot jelent, az elnevezés itt arra utal, hogyegy-egy vezérlõ sok különbözõ eszköz il-lesztését és vezérlését végzi, mint egy „agy-központ”.
A lapkakészlet két eleme közül inkábbaz MCH az agy, ez illeszti egymáshoz aprocesszort, az AGP-portot és a memóri-át, valamint ez biztosítja a hozzáférést arendszer többi részéhez, amit viszont máraz ICH vezérel. A 82875P MCH csupánegyetlen Pentium 4 processzor kezelésérealkalmas, ezen kívül tartalmaz egy Com-munication Streaming Architecture (CSA)portot is, ami külön sávszélességet nyújt arácsatlakozó Gigabit Ethernet-vezérlõnek,így a hálózati forgalom nem terheli a PCI-sínt és az ICH-t.
A processzorsín (FSB, Front Side Bus)sebessége 800/533/400 MHz lehet, amirendre 6,4/4,2/3,2 GB/s-os sávszélességetjelent. A memória felé ugyanekkora sáv-szélesség szükséges ahhoz, hogy ne alakul-jon ki szûk keresztmetszet, ezért kétcsa-tornás memóriakezelést alakítottak ki (aDDR400 3,2 GB-ot visz át másodpercen-ként, ezért csak két csatorna tudja kiszol-gálni a 800 MHz-es FSB-vel felszerelt pro-cesszort). A teljesítményt tovább növeli azIntel Performance Acceleration Technologyhasználata 800 MHz-es processzor ésDDR400 memória esetén: ilyenkor azadatok egy rövidebb és gyorsabb útvona-lon áramlanak az MCH-n belül. A megcí-mezhetõ memória 4 GB, amit 4 DDR400/333/266-os modulból lehet összerak-
ven? Ezt most sorra megvizsgáljuk. A sze-mélyi számítógép (desktop) és a kiszolgá-ló (szerver) a felhasználás módjában kü-lönbözik alapvetõen. Az asztali PC úgyépül fel, hogy egyetlen felhasználó igényételégítse ki, de nem tud egyidejûleg többfelhasználót hatékonyan kiszolgálni (ittmost a hatékony szón van a hangsúly,nem a gyenge igénybevételnek kitett peer-to-peer hálózatokra gondolunk). Ezzelszemben a szerver feladata sok felhasználóegyidejû, gyors kiszolgálása (ezért kiszol-gáló, az angol „server” szó pedig felszolgá-lót jelent). A feladatnak megfelelõen ter-vezik meg a szerverek felépítését és látjákel azokkal a technológiákkal, amelyektõlezek a berendezések kiemelkednek az asz-tali PC-k közül, s kiszolgálókká válnak. Aszerverek mûködésének megértéséhez is-merkedjünk meg közelebbrõl az egyes al-kotóelemek felépítésével.
875P lapkakészlet: asztali gépek alapja
Szervertechnológia 1. rész
PC vagy szerver?Most induló cikksorozatunk célja, hogy megismertesse olvasóinkat
az asztali számítógépek és a szerverek közötti különbségekkel,
az utóbbiakban alkalmazott alapvetõ technológiákkal.
Áttekintjük a hardverelemeket, s bemutatjuk a különféle felhasználási
területekre ajánlható alapkonfigurációkat.
59
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Szervertechnológia 1.
ni. A nagyobb adatbiztonság eléréséhez le-hetõség van a hibajavító ECC (ErrorChecking and Correcting) memóriamo-dulok használatára is.
Az ICH (I/O Controller Hub) tartal-maz két Serial ATA portot, egy 10/100-asLAN-vezérlõt, egy hagyományos, ATA/100-as vezérlõt, egy 6 csatornás hangkár-tyát, 4 USB-vezérlõt (ez összesen 8 USB-port), valamint egy 32 bites/33 MHz-esPCI-vezérlõt, ami legfeljebb 6 PCI kártya-hely kezelését teszi lehetõvé egyetlen, kö-zös PCI-szegmensen.SzerverA 875P-tõl az E7501 szerver chipset (lásd a60. oldal tetején) gyökeresen eltér. Háromkomponensbõl áll: az E7501 MemoryController Hub (MCH) és a 82801CA I/OController Hub (ICH) mellett megjelent a82870P2 PCI-X Controller Hub is. AzMCH feladata itt már egy kicsit módosult,a processzor, a memória, az I/O és a PCIalrendszert illeszti egymáshoz. Az AGP-portra szervereknél nincs szükség, az ígyfelszabaduló sávszélességet a PCI alrend-szer kapja meg.
Az ICH itt egy kétcsatornás ATA/100-asvezérlõt, három USB-vezérlõt (ez összesen6 USB-port) és egy 32 bites/33 MHz-esPCI csatolót foglal magában, hangkártyá-ra itt értelemszerûen nincs szükség.
A PCI-X Controller Hub feladata több,egymástól független PCI-szegmens bizto-sítása. Legfeljebb három 82870P2 vezérlõcsatlakozhat az MCH-hoz, mindegyik kétfüggetlen 64 bites/133 MHz-es PCI-X csa-tolót és két hot-plug vezérlõt tartalmaz(az utóbbi a szerver leállítása nélküli PCIkártyacserét teszi lehetõvé). Így elméleti-leg összesen hét független PCI-sín megva-lósítása lehetséges (egy 32 bites/33 MHz-esPCI és hat 64 bites/133 MHz-es PCI-X).
A 875P és az E7501 chipset lényeges kü-lönbségeit a mellékelt táblázat foglalja ösz-sze. A pirossal bekarikázott tulajdonságokazok, amelyek a lapkakészlet szintjén meg-különböztetik a szervert az asztali PC-tõl.
Az E7501 lapkakészletet az Intel SE7501BR2 Bryson és az SE7501HG2 Har-lingen alaplapjai használják. Az ugyanebbea kategóriába tartozó szerverek közül azIBM xSeries 225 az Intel SE7505 chipset
A processzorsín itt 533/400 MHz-es lehet,4,3/3,2 GB/s-os sávszélességgel. Elsõ ránézés-re ez gyengébbnek tûnik, mint a 875P 800MHz-es rendszersíne, azonban ne felejt-sük el, hogy itt már két Xeon processzordolgozik egyszerre, ráadásul a Xeon az elté-rõ belsõ architektúrája miatt sokkal na-gyobb teljesítményre képes – még kisebbFSB-sebesség mellett is –, mint a Pentium 4.
A memóriakezelés itt is kétcsatornás,de a megcímezhetõ memória mérete már16 GB, ami négyszer nagyobb, mint a875P esetében. A négy memóriafoglalatbaDDR266 registered ECC modulok valók,szemben a 875P által kezelt unbufferedmemóriával. A kétfajta memória különb-ségeivel a következõ részben foglalkozunkbõvebben, most csak annyit érdemes meg-jegyezni, hogy a registered modulokbólsokkal nagyobb méretû memória építhetõki, mint az unbuffered memóriából. A875P-hez képest nagyon fontos különbség,hogy további, a hibatûrést növelõ techno-lógiákat (Intel x4 Single Device DataCorrection, Hub Interface ECC, HardwareMemory Scrubbing) alkalmaznak.
60
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Szervertechnológia 1.
köré épül. Az IBM xSeries 235, valamint aHP Proliant ML350 és ML370 a Server-Works Grand Champion LE chipsetethasználja, amelynek hasonlóak a paramé-terei, mint az E7501-nek, de néhány jel-lemzõjében eltér attól (a processzorsínsávszélessége 4,3 GB/s helyett 4,1 GB/s, shat helyett csak négy 133 MHz-es PCI-Xbõvítõhelyet biztosít).
A processzor
Talán a processzor a legismertebb alkatrész,mégis rengeteg tévhit kapcsolódik hozzá.Az egyik leggyakoribb az, amikor valakiPentium 4 processzorból szeretne kétpro-cesszoros szervert építeni. Nos, ez nem fogmenni. Ez a típus sajnos nem képes duálmódban mûködni. Ehhez Xeon procesz-szorra van szükség, amely tartalmazza atöbbprocesszoros mûködéshez szükségesáramköröket. Az eltérõ felépítésnek köszön-hetõen nagyobb a teljesítménye is. Xeonbólkétfajta kapható, egy olcsóbb, kizárólagkétprocesszoros szerverekbe való; valamintegy sokkal drágább, négy- vagy nyolcpro-cesszoros környezetben használható válto-zat. Az elsõ neve egyszerûen csak Xeon, amásodiké pedig Xeon MP (Multi-Proces-sing). Lehet még hallani olyan elnevezéstis, hogy P4 Xeon, de ilyen öszvér proces-szort nem gyárt az Intel. A P4 ugyanis aPentium 4 rövidítése, a Xeon pedig egyönálló típus. E téves elnevezés mögött azhúzódik meg, hogy mindkettõ az IntelNetBurs mikroarchitektúrájára épül, de
ettõl még a felépítésük különbözõ. Multi-processzoros szervereknél sokszor felme-rülõ probléma a rendszer bõvítése továbbiprocesszorokkal. Azon kívül, hogy az újprocesszornak a régivel megegyezõ típu-súnak, sebességûnek és magfeszültségû-nek kell lennie, van még egy buktató. Aprocesszor szilíciumlapkájának kialakítá-sát idõrõl idõre módosítja az Intel, ezeketa belsõ módosításokat pedig az úgyneve-zett „core stepping” jelzi. Az új processzorstepping száma plusz-mínusz eggyel tér-het el a szerverben levõétõl, ettõl nagyobbeltérés esetén nem fognak tudni együtt-mûködni. Emiatt érdemes egyszerre meg-venni az összes processzort, amivel sokfejfájástól kímélhetjük meg magunkat.
Egy másik, a processzorok számávalkapcsolatos probléma a processzorsín le-zárása. A megfelelõ mûködéshez a régebbi
típusú szerverekben szükség volt egy pro-cesszorlezáró kártyára, amit a nem hasz-nált CPU-foglalatba kellett beilleszteni.Ennek oka ugyanaz, mint az SCSI-lezárá-sé: a nem kívánt jelvisszaverõdést akadá-lyozza meg. Az újabb szervereken az üresCPU-foglalatot a hardverfelügyeleti rend-szer érzékeli, és elektronikus úton auto-matikusan lezárja, így ezzel a problémávalma már nem kell foglalkozni.
A több processzor használatából logiku-san következik, hogy nemcsak a rendszerteljesítménye növelhetõ, hanem a hibatûré-se is – az olyan technológiák révén, mint aMulti-path booting, vagy más néven Faultresilent booting. Ez nem jelent mást, mintaz elsõdleges (boot-strap) processzor hibájaesetén a vezérlés átadását a soron következõüzemképes másodlagos (application) pro-cesszornak, amit az alaplapra integrálthardverfelügyeleti rendszer végez.
Végül van még egy teljesítménynövelõmegoldás, ami elõször a Xeon processzo-rokban debütált: a Hyper-Threading. Eztsokan – tévesen – úgy ismerik, hogy egyszilíciumlapkán két processzormagot ala-kítottak ki. Az igazság viszont az, hogy to-vábbra is egyetlen processzormag mûkö-dik, de bizonyos regisztereket megdupláz-tak, emiatt a két regiszterkészletet az errefelkészített operációs rendszer (a Win-dows XP, a Windows 2000 az SP3 válto-zattól és a Linux a 2.14-es kernel felett) kétlogikai processzornak látja, amelyek egyidõben tudnak futtatni két programszálat(thread). Mivel a logikai processzorokugyanannak a processzormagnak az erõ-forrásain osztoznak, az erõforrások haté-konyabb kihasználásával 20-30 százalékosteljesítménynövekedés érhetõ el.
(Következõ számunkban a memória al-rendszer ismertetésével folytatjuk soroza-tunkat.)
Nagy Csaba
Célszegmens
Processzor
Processzorok számaProcesszorbusz (FSB)MemóriaModulok számaTípus
Max. címezhetõ memóriaECC/Paritás ellenõrzésEgyéb hibajavító technológia
I/OPCI-szegmensekPCI 32 bit/33 MHzPCI-X 64 bit/133 MHzPCI Hot-PlugIDESerial ATALAN
875P ChipsetBelépõ szintû munkaállomás,nagy teljesítményû PCPentium® 4
1800/533 MHz875P Chipset4 DIMMskétcsatornás DDR 400/333/266SDRAM, unbuffered4 GBvannincs
875P Chipset16nem lehetségesnem lehetségesUltra ATA/1002 ports, ATA 15010/100 Mbit
E7501 ChipsetSzerver
Intel® Xeon™, 533 MHz/512K L2Cache1-2533/400 MHzE7501 Chipset4 DIMMskétcsatornás DDR 266 SDRAM, registered16 GBvanIntel® x4 Single Device Data Correction (Intel® x4 SDDC), Hub Interface ECC, Hardware Memory ScrubbingE7501 Chipset766vanUltra ATA/100nincs10/100 Mbit, integrált
A 875P ÉS A E7501 JELLEMZÕI
Intel©
XeonTM
Processzor
Intel©
XeonTM
Processzor
Intel©
82801CA
Intel©
E7501(MCH)
Intel©
82870P2Intel©
82870P2Intel©
82870P2
PCI-X PCI-X PCI-X PCI-X PCI-X PCI-X
2 Channels266 MHz DDR4 DIMMa/ChIntel© x4Single DeviceDataCorrection**ECC16 GB MaxMemory
533 MHz4.3 GB/s
266 MB/s8-bit
HI 1.54.3 GB/s
16-bit HI 2.0
1.066 GB/s 1.066 GB/s 1.066 GB/s
Hot-Plug Hot-Plug Hot-Plug
E7501 szerver lapkakészlet:más kategória
62
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Házimozi PC-vel
Több levélbõl tudjuk, olvasóink az-zal kísérleteznek, hogy a kisszobábaszámûzött PC-t összekábelezzék a
nagyszobában „trónoló” TV-vel. Ez szám-talan problémát vet fel, a ronda kábelkö-tegtõl kezdve a falvésésig. A gyári megol-dások a PC-t csempészik a nappaliba úgy,hogy elfogadható külsõt kreálnak a – vall-juk be, néha igen rusnya kinézetû – számí-tógépnek.
Gépcsalád a nappaliba
A gyári házimozi PC-k (Home TheaterPC-k, HTPC-k) közül ezúttal a nemrégbejelentett Acer RC900-ast és RC500-astmutatjuk be. Az RC900-as elég testes PC,kistestvére, az RC500-as viszont filigránalkatával hívja fel magára a figyelmet. Mígaz elõzõben egymás alatt vannak az opti-kai egységek és a memóriakártya-olvasók,addig a keskeny kivitel miatt az RC500-as-nál élükre állították ezeket. A két modell
specifikációja és szolgáltatásai amúgymegegyeznek.
A leglényegesebb, hogy a gépek tetejétés az elõlapot úgy alakították ki, hogy ezeka dobozok a nappaliba is becipelhetõkanélkül, hogy házastársunk rosszalló meg-jegyzéseket tehetne. A távszabályozónak atetõ kis mélyedésében szorítottak helyet.Ezt elõször meg kell nyomni hátul, amitõlaz eleje kicsit felbillen, s ezután már kive-hetõ. Nem a legkellemesebb megoldás, demindenképpen a legegyszerûbb. A távsza-bályozó mellett egy nagy tekerõ uralja agép felsõ – lecsapott – sarkát. Ez a tekerõ ahifi rendszerekben a hangerõ-szabályozószokott lenni, itt a funkcióváltó (SuperDial) szerepét osztották rá. Ezzel lehet ki-választani a gép hatféle üzemmódjábólazt, amelyiket használni szeretnénk. Lehetzenét vagy rádiót hallgatni, tévét vagy fil-met nézni, képeket rendezgetni, valaminta beépített számítógépet PC-ként használ-
ni. A tekerõvel betölthetõ a PC-n futóprogramok egy része, s ez vezérli a funk-ciókijelzõt és a beépített multimédiás mo-dulokat is.
A gépekhez széles monitor is vásárol-ható, ami jó választás a DVD-filmekhez,ám a mérete nem olyan, hogy az egész csa-lád elé üljön, inkább személyes használat-ra szolgál. A hangok térhatású visszaadá-sát 5.1-es hangrendszer végzi, amelynekformája illeszkedik a gépek kialakításához.A PC vezérléséhez egy szintén a designhozilleszkedõ, vezeték nélküli billentyûzetetés egeret adnak. Az elõlapon hétféle me-móriakártya fogadására alkalmas olvasóttalálunk. Ugyancsak elölrõl érhetõ el aFireWire és az USB-port, valamint a hangki- és bemenet.
A beépített PC az Intel Pentium 4-esprocesszor és az Intel 865G lapkakészletköré épül, így alkalmazni lehet a Hyper-Threading technológiát. Az alaplap 800MHz-es FSB-t és PC3200-as DDR-SDRAM-okat használ, az alapkiépítésben 256 MB-os memóriaméret 4 GB-ig bõvíthetõ. Amegjelenítés-vezérlést egy 8-szoros AGP-kártyára bízták; háromféle közül választ-hatunk: Nvidia GeForce, ATI Radeon ésATI Radeon AIW. A hangokat egy Sound-Blaster-kompatibilis hangkártya állítja elõ.Megjegyezzük, hogy az optikai meghajtó(amelyet széles kínálatból választhatunk)mellett még megmaradt az 1,44 hüvelykesflopiegység. Operációs rendszerként aWindows XP otthoni változata szolgál, a
Házimozi PC-vel 2.
Multimédiás gépetépítünkSorozatunk második cikkét ismét a gyári megoldások ismertetésével
kezdjük, hogy tudjuk, a profik hol tartanak e témában, s ötleteiket
hasznosíthassuk saját masinánk összeállításánál. Késõbb az általunk
épített géphez összeválogatott alkotóelemeket mutatjuk be.
Acer RC900: a nagy tekerõ mellett kiírja az üzemmódot
Acer RC500: a szélesvásznú, multimédiás monitorral
64
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Házimozi PC-vel
tekerõvel pedig az Acer multimédia-ve-zérlõje tartja a kapcsolatot.
Billentyûzet HTPC-hez
Szerény, de érdekes ötlettel állt elõ a Lo-gitech: a számbillentyûzetet némi kiegészí-téssel megismétli, mindezt megspékeli egykis kijelzõvel, így készen van a távvezérlõ.A vékony, könnyû lapocska Bluetooth se-gítségével kommunikál a számítógéppel.A speciális gombokkal hívhatók a menükés az elõre programozott funkciók, ame-lyekhez persze a PC-n futó programcso-magnak is asszisztálnia kell. Az óra és akalkulátor viszont önállóan is használha-tó. Alaphelyzetben a dátumot és a pontosidõt mutatja, a kalkulátor gombjánakmegnyomása után pedig átvált egyszerûszámológépre. A négy alapmûveletes ma-sina csupán háztartási számításokra alkal-mas, közgazdasági mûveletek nem végez-hetõk vele, hacsak a bolti számla ellenõr-zését nem soroljuk ide.
A jobb alsó sarokban lévõ gombokkal aképernyõn megjelenõ menüben lehet lép-kedni, illetve az egyes menüpontokat ki-választani. A felsõ három gomb a hang-erõ-szabályozásra, illetve a teljes elnémí-tásra szolgál. Amikor majd a telefonunk isa PC-n keresztül fog csengeni, akkor ez aközépsõ gomb elmaradhat: a kagyló felvé-tele némítja majd el a hangrendszert, mintaz autós kihangosító készleteknél.
A mi gépünk…
A fentebb ismertetett kivitelû házat vagypótbillentyûzetet nem lehet házilagosantúlszárnyalni, a mi gépünket viszont ma-
gunk készítjük el, így számunkra sokkalkomolyabb értéket fog képviselni. Lássuk,mit válogattunk össze!
Ház A külalak a legfontosabb, hiszen acsaláddal a gép megjelenését is el kell fo-gadtatni, nem csak a költségvetést. Ha agépház illik a környezetbe, s ezzel nappa-link fényét nem lerontja, hanem éppen-séggel emeli, akkor könnyebben kapjukmeg az áldást az alkatrészek megvásárlásá-hoz. Mi egy olyan házat választottunk aháztesztünkben (Chip, 2003. augusztus)szereplõk közül, amely kimondottan anappaliba való. Az ATCS Cooler Masterfekvõ ház kétféle kivitelben kapható: alu-mínium és fekete színben. Nálunk a feketeszínû gyõzött, ebbe kezdtük belepakolniaz alkatrészeket.
Tápegység A fõ követelmény a csendesüzem. Ennek megfelelõen a legnagyobb
méretû ventilátorral szerelt tápegységetválasztottuk ki. Ez az AOpen tápja, de vá-laszthattunk volna a Chieftech és aCoolink kínálatából is, ma már õk is aján-lanak ilyet.
Alaplap Itt a lendületes válogatás egykicsit megbicsaklott. Nem találtunk a ka-báthoz megfelelõ gombot. A házba ugyan-is csak ATX-es alaplap szerelhetõ, s ez améret jóval ritkább a hazai kínálatban,mint a normál méret. Sõt, a kínálat egyesdarabjai nem voltak alkalmasak a terve-zett részegységek kezelésére. Végül a ros-tán fennmaradt, jónak minõsített alapla-pok közül a Shuttle Mainboard MV43VN-tépítettük be, de hangsúlyozzuk, mást isválaszthattunk volna. Ez az alaplap Intelprocesszorokat fogad.
Videovezérlõ Nagyon széles a kínálat,pedig itt is voltak komoly elvárásaink. Alegfontosabb a tévétuner megléte, majdpedig az, hogy legyen hozzá távirányító.Ezt a két feltételt sok kártya teljesítette,önkényesen egyet ragadtunk ki a kínálat-ból, az Ati All-in-Wonder Radeon 9000Pro vezérelte Sapphire kártyát. Ehhez tar-tozik egy Remote Control BOB is, de eztkülön kell beszerezni.
Hangkártya A tesztlaborban lévõ kíná-latból egy SoundBlaster Audigyt válasz-tottunk. Ennek hiányossága, hogy nincsrajta rádióvevõ, de ezt egy USB-s rádió-modullal pótolni lehet.
Merevlemez A gépbe igény szerinti ka-pacitású egység szerelhetõ. Merevlemez-tesztünkben (46. oldal) több csendes mo-dell is szerepelt, mi – megint csak önké-nyesen – a Samsung SP0802N-et válasz-tottuk.
Optikai tároló Itt nem kellett sokat te-ketóriázni, csak egyetlen darab jöhetettszóba, a Panasonic LF-D521E típusúDVD-írója, hiszen csupán ez tudja kezelnia DVD-RAM-ot. Híreink vannak arról,hogy mások is kezdenek DVD-RAM-meghajtókat gyártani, ezek a modellekazonban még nem jutottak el hozzánk.
Ezzel a gép összeállt, s ahogyan az a ké-peken látható, az összeépítéssel is többé-kevésbé elkészültünk. Egy ilyen gépen me-net közben mindig lehet javítani, most ép-pen a processzor ventilátorának beépíté-sén módosítunk, ezért nem szerepel a ké-peken. A következõ számban megkezdjüka programok telepítését, hiszen ez a vasmit sem ér a megfelelõ, könnyen kezelhe-tõ multimédiás programok nélkül.
(Folytatjuk)Krizsán György
CHIP: összeállt a masina, de van még rajta csiszolnivaló
Logitech: multifunkciós távvezérlõ
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Néhány területen kimagasló ered-ményt hozott az utóbbi tíz év roha-mos technológiai fejlõdése – tipi-
kusan ilyen a számítógép- és hangtechnikakapcsolata. Még jól emlékezhetünk azokraa megoldásokra, amelyek ugyan hirtelenjavulást hoztak a PC-k saját hangszóróibólnyert zajokhoz képest, de messze elmarad-tak egy egyszerû kazettás magnetofonhangminõségétõl. Mára teljesen megválto-zott a helyzet: már az olcsó hangkártyák islekörözik az átlagos magnetofonokat és aCD-lejátszókat, és képesek a DAT-magnókhangminõségével szólni. Könnyûszerrelkészíthetünk saját zenei elképzelésünk sze-rinti kompozíciókat, magas szinten élvez-hetjük a PC-n lejátszott filmek és játékokhangját, effektjeit.
A hangkártyák piaca ma óriási, százá-val gyártják és árulják a legkülönfélébbmodelleket.
Mi a hangkártya?
Általában és szélesebb értelemben véveolyan hardvereszköz, amely a számítógépprogramjával vezérelhetõen hangot gene-rál. A leggyakoribb a PCI sínen keresztülicsatlakoztatás, de újabban egyre többször
aránya nagyon jó, 10-20 ezer Ft-os áronsokoldalú megoldást kapunk, amely kielé-gíti egy átlagos zenehallgató igényeit. Azújabb típusok alkalmasak a surroundhangzásra és DVD-k lejátszására. Meg-jegyzendõ azonban, hogy hangtulajdonsá-gaik tekintetében nem érik el a kimondot-tan zenei célokra gyártott hangkártyákszínvonalát, és a legtöbbször gyengébb ameghajtó támogatottságuk is.
Eggyel magasabb kategóriába tartoz-nak a kimondottan zenei célra készültkártyák. Ezek már alkalmasak jó minõsé-gû hangfelvételek készítésére és keverésé-re. Gyakran van digitális csatlakozásuk,ami kapcsolatot teremt más stúdióeszkö-zökkel (CD, DAT és MD). E kategóriábatartoznak a kimondottan profi megoldá-sok is, amelyek (természetesen megfelelõkörnyezetben) egy hangstúdió központjátalkotják. A kategória termékei két nagycsoportra oszthatók: natív és DSP-alapú(Digital Signal Processor) rendszerekre.
Natív kártyák
Elérhetõ áruk (50-500 ezer Ft) mellett to-vábbi fontos jellemzõjük, hogy a hang di-gitalizálásán kívül az egyéb jelfeldolgozófeladatok nagy részét a gép processzoravégzi. Vagy nincs saját DSP-jük, vagy csakkevés feladatot bíznak rá. Mivel a gépprocesszorát és egyéb erõforrásait terhe-lik, bonyolultabb mûveletek és sok hang-csatorna esetén a processzor túlterhelttéválhat. Így fennáll a veszélye annak, hogya hangfelvételhez vagy lejátszáshoz szük-séges adatfolyam megszakad, ami azonnalhallható hibához vezet. Ennek elkerülésé-re általában átmeneti tárolókat (puffere-ket) használnak, amelyek áthidalják az át-viteli kimaradásokat.
DSP-alapú kártyák
Jellemzõjük, hogy a hangkártyán helyetfoglaló processzoron futtatható progra-mokkal tehermentesítik a számítógépCPU-ját. Gyorsak és nagy üzembiztonsá-gúak. A processzorukon fut a hangcsator-nákat kezelõ keverõmodul, amellyel kü-lönféle effektek valósíthatók meg. Mivel aprocesszor kapacitása adott, pontosan ter-vezhetõ, hogy milyen modulok (plug-inek) indíthatók el rajta. Ezek a rendsze-rek legtöbbször modulárisak, így bõvíthe-tõ a hangcsatornák és a DSP-k száma, abetölthetõ programok révén pedig rend-kívül rugalmasak. Ilyen rendszereket gyárttöbbek között a Mark of the Unicorn, aCreamware, a Digidesign és a Sound-
alkalmaznak külsõ eszközöket, amelyekUSB-, FireWire vagy PCMCIA-portra köt-hetõk. Utóbbiak elõnye az egyszerû üzem-be helyezés és az áthelyezhetõség. Ugyan-akkor egyre elterjedtebb az alaplapra sze-relt, integrált hangkeltõ áramkör, az újabbalaplapok szinte kivétel nélkül ilyenek.Mivel itt a költségcsökkentés alapkövetel-mény, ezek csak igen korlátozottan hasz-nálhatóak komoly feladatra.
A hangkártyák alapvetõ feladata ahangfelvétel és -lejátszás hardverkövetel-ményeinek biztosítása. Emellett – elsõsor-ban a sokcélú és általánosan használt„amatõr” kártyák esetében – lehetõségvan MIDI szekvenciák lejátszására is a be-épített szintetizátor áramkör segítségével.Az ilyen hangkártyák része a MIDI csatla-kozó, amelyen keresztül külsõ hangszerekés a zenei billentyûzet köthetõ rájuk.
Milyen hangkártyák vannak?
Ha egy számítógép-szaküzletben hang-kártya után érdeklõdünk, nagy valószínû-séggel valamelyik olcsó árfekvésû, univer-zális kártyákat gyártó cég termékeit ajánl-ják (például a Creative Labs SoundBlastersorozatát). Ezen kártyák ár/teljesítmény
Hangkártyáktitkai
Sorozatunk befejezõ részét a hangok elõállítására szolgáló, leggyakrab-
ban használt eszköznek szánjuk. Ma már minden gépben van hangkár-
tya, sokszor az alaplapon, de a választék egészen a külsõ egységet is
tartalmazó megoldásokig terjed.
SoundBlasterAudigy 2Platinum EX: a CreativeLabs egyiklegújabb terméke
Hangrendszerek 4.
66 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hangrendszerek 4.
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
scape. Általában profi hangstúdiókban al-kalmazzák õket, áruk is ennek megfelelõ:500 ezer forinttól a csillagos égig.
Késleltetés
Minél nagyobb, illetve több puffert hasz-nálunk a rendszerben, annál nagyobb lesza késés (latency) a hang generálása ésmegszólalása között. Egyszerû lejátszásesetén ez nem okoz különösebb gondot,felvétel készítésekor azonban egészen mása helyzet. Halljuk a korábban felvett sávo-kat, ehhez képest elindítunk egy rájátszást(például megpengetünk egy gitárt), éscsak a bemenet és a kimenet közötti kés-leltetéssel halljuk a felvett sáv hangját. Ezaz új felvétel idõbeli eltolódásával jár, egytöbbsávos anyag esetén a sávok ide-odafognak csúszni. A késés mértéke sok min-dentõl függ: a hangkártya meghajtóprog-ramjától, az operációs rendszer beállítása-itól, az alkalmazott program beállításaitólés bonyolultságától, valamint a gép erõ-forrásainak (RAM, processzor, merevle-mez) jellemzõitõl. Ebbõl következik, hogye beállítások megváltoztatásával lehet a la-tency mértékét befolyásolni. Sokszor kér-dezik hangkártya vásárlásakor: mennyi alatency értéke? (Ez ahhoz hasonló, mintamikor valaki gumit vesz az autójára, ésmegkérdezi: milyen gyorsan fog menni azautóm? Természetesen a gumi is korlátotszab a sebességnek, de hogy ezt képes-e el-érni az autó, az mástól is függ.) Általános-ságban megállapítható, hogy a 10 ms alat-ti késés már nem észlelhetõ, ezzel különö-sebb probléma nélkül lehet dolgozni. Ezta követelményt a minõségi hangkártyák –megfelelõ környezetben – minden továbbinélkül teljesítik.
Egy másik lehetõség a késés csökkenté-
– EASI (Enhenced Audio StreamingInterface). Nem túl gyakori, tulajdonkép-pen az ASIO továbbfejlesztett változata azEmagic Logic szoftvereihez (a 4-es verzió-tól kezdõdõen). Képes optimalizálni aprocesszor terhelését, ezért használjuk, halehetséges, bár a Logic ASIO driverrel iskitûnõen mûködik.
– GSIF (GigaSampler InterFace). ATascam cég Gigasampler és Giga Studionevû szoftveres sampleréhez használtdriver. Alacsony latency értéket biztosít,lehetõvé teszi a több kimenetes kártyákhasználatát. A Giga-szoftverekhez „köte-lezõ” a használata.
– WDM (Win32 Driver Model). AWindows 98SE-nél bevezetett Microsoftdriver. Az MME-énél és DirectSoundénálkisebb latency értéket érhetünk el vele. Ki-válóan használható például a CakewalkSonar futtatásakor.
MIDI
Mint a bevezetõben már szó esett róla, ahangkártyák egy része szintetizátor áram-kört is tartalmaz. A számítógépek kapaci-tásának növekedésével és a szoftveresszintetizátorok elterjedésével ezek jelentõ-sége elenyészõ, de megemlítünk két pél-dát, amelyek véleményünk szerint érdekesés kimagasló színvonalú megoldásokattartalmaznak.
Az egyik a kiváló alapképességû Yama-ha SW1000-es kártya, amely különféleszintézismódokat tudó lánykártyákkalegészíthetõ ki egy csatlakozón keresztül.Ezzel egy kreatívan kiépíthetõ, jó rendszerjött létre, jellemzõ, hogy hét évvel a piacrakerülése után még mindig keresett típusaz SW1000. A másik érdekesség a TerratecEWS64-es kártyája, amely telepítéskor aWaldorf Microwave szintetizátorát helye-zi gépünkre (a Microwave egy legendáshangszer a 90-es évek elejérõl).
Mindemellett a MIDI csatoló továbbrais rendszerünk része, funkciója ma márinkább a szinkron és a külsõ vezérlés biz-tosítása.
Végszó
A PC-k teljesítménye és a jó minõségûhangrendszerek lehetõvé teszik az elfo-gadható minõségû produkciókat létreho-zó házi stúdiók kiépítését. A legújabbantapasztalható fejlesztési irányok a hordoz-hatóságot célozzák, ami az élõ zenei pro-dukciókban való egyre aktívabb részvéte-lüket eredményezheti.
Kárpáti Zoltán
sére a direkt monitor üzemmód: a beme-nõ jelet közvetlenül átvezetik egy kime-netre, így az azonnal hallható. Fontos tud-nunk, hogy ilyenkor csak a késés egy ré-szét elimináltuk, mert a bemenõ jel mégmindig késéssel kerül felvételre, legfeljebba visszahallgatás lesz azonnali.
A meghajtó program
Hangrendszerünk igen fontos eleme, ezbiztosítja a kapcsolatot a hangkártya és azoperációs rendszer között. Általában ahangkártya gyártója fejleszti ki, minõségealapvetõen meghatározza a hardverelemekmûködõképességét. Röviden tekintsük át,milyen drivertípusokkal találkozhatunk ahangkártyák üzembe helyezésekor.
– MME (MultiMedia Extension). AWindows 3.1-hez vezették be, magas la-tency értéket produkál, használata csakakkor indokolt, ha nincs más.
– DirectSound. Az MME-énél lényege-sen kisebb a késleltetése, lehetõvé teszitöbb alkalmazás egyidejû futtatását. Szoft-veres szintetizátoroknál gyakran használ-ják. Megfelelõen megírt driver esetén azerre alkalmas kártyákon különbözõ gyor-sító (accelerator) funkciók valósíthatókmeg. Csak lejátszáshoz használható, felvé-tel készítéséhez mást kell választani.
– ASIO (Audio Stream Input Output).A Steinberg cég által bevezetett drivertípus,amelyet elõször a Cubase VST integráltMIDI/Audio szoftverekben alkalmaztak.Az elsõ igazán alacsony latency értékeketbiztosító megoldás. Az ASIO 2-es változatelõnyei közé tartozik a rendkívül pontospozicionálás, többcsatornás hangkártyákesetében is. Ajánlott drivertípus mindenolyan esetben, amikor a futtatott szoftverés a hangkártya egyaránt kezelni tudja.
Creamware Luna II Powersampler: jól láthatók a DSP-chipek
68 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hangrendszerek 4.
70
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Amultifunkciós berendezés tulaj-donképpen nem más, mint egy jóminõségû, fotónyomtatásra képes
printer, egy nagyfelbontású lapolvasó, egyfax és egy memóriakártya-olvasó egybe-építve. E négy fõ alkotórész mellé extraszolgáltatások társulnak. Így például szá-mítógép nélkül nyomtathatjuk ki fotóin-kat, készíthetünk róluk másolatokat, s el isfaxolhatjuk õket, akár színesen is. Külön-álló egységek használatakor ezen felada-tokhoz szükségünk lenne egy számítógép-re is.
Mivel legtöbbször a lapolvasóba kellbelenyúlnunk, és ez eleve kisebb helyigé-nyû, ez került felülre. Így kissé kényelmet-lenné vált a nyomtatóban a festékpatroncseréje,. A kényelmes kezelés érdekébenelöl kapott helyet a memóriakártya-olva-só, és mindkét készülék esetében kissémegdöntve elõre, felfelé néz a kezelõpa-nel.
Canon esetében ez az egyetlen kommuni-kációs lehetõség, a HP-hez viszont ka-punk egy JetDirect modult, melynek ré-vén hálózati nyomtatóként használhatjuk.Rendelhetõ párhuzamos porttal is, hamindenképpen a hagyományos megoldástszeretnénk választani.
Ami a rendszerkövetelményeket illeti,a berendezések a 98-as verziótól kezdve azösszes Windows alatt használhatók. AHP-t a Mac OS 9-et, vagy ennél újabb vál-tozatot futtató Macintoshokhoz is csatla-koztathatjuk.
Nyomtatás
Sebességben a HP hajszállal megelõzi aCanont, míg a minõség terén fordított ahelyzet. A vegyesen képeket és ábrákat tar-talmazó színes, szöveges oldalt a legjobbminõségû beállításban nagyjából ugyan-olyan gyorsan nyomtatták ki, a levélnyom-tatásban azonban a Canon csupán feleolyan gyors volt, mint a HP. Ebbõl az akövetkeztetés vonható le, hogy a HP-t in-kább szövegnyomtatásra optimalizálták.
Üzembe helyezés, telepítés
Mindkét berendezés gyorsan használatbavehetõ. Nem kell mást tennünk, mint el-távolítani a fóliákat és peckeket, majd be-helyezni a tintapatronokat. Az elsõ kü-lönbség már itt szembetûnik: a HP-ben atintapatronok és a nyomtatófejek külön-külön vannak. Ezek némileg megdrágítjáka nyomtatást, hiszen adott mennyiségûnyomtatás után cserére szorulnak, viszont– ellentétben a Canonnal, amelynél ezt amûveletet csak a szervizben tudják elvé-gezni – legalább ki lehet cserélni õket. Míga HP feltünteti a nyomtatófejek élettarta-mát, addig a Canon megfeledkezett errõl.Mi azonban kiderítettük, hogy a szervizal-katrészként cserélhetõ nyomtatófejekkelkörülbelül 30 ezer oldal nyomtatható,csakúgy, mint a HP-nál.
Mind a két készülék USB-porton ke-resztül csatlakozik a számítógéphez. A
Bokszmeccs: multifunkciós készülékek
Talpalatnyi hely „Bokszmeccsünk” ezúttal rendhagyó. Két mindentudó multifunkciós
gépet hasonlítottunk össze, az otthoni és kisirodai felhasználást véve
alapul. Talán méltánytalannak tûnhet, hogy egy kifejezetten erre
a piacra szánt és egy komolyabb felhasználási körben is helytálló
készüléket állítottunk ringbe. Így azonban bemutatható volt, hogy
az alapfeladatokat tekintve vajmi kevés a különbség…
HP kártyaolvasó: fotónyomtatás számító-gép nélkül
71
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
A portré és a csendélet nyomtatásánál for-dított volt a helyzet, a Canon lényegesengyorsabban végezte el ezeket a feladatokat.Összefogalva tehát: a Canon jobban teljesíta képek nyomtatásakor, a HP pedig a szöve-ges anyagok papírra vetésében jeleskedik.
Általánosságban elmondható, hogy aCanon fakóbb és elmosódottabb képeketprodukál, a HP nyomtatási képe pedig da-rabosabb, kissé pixelesnek ható, de kont-rasztosabb és élénkebbek a színei. A kü-lönbségeket szándékosan nagyítottuk fel,mind a két készülék nyomatai csak kis-mértékben térnek el az ideálistól. Sokesetben csak igen nehezen lehetett eldön-teni, hogy melyik kép jobb. Mindent egy-bevetve a nyomtatási minõség versenyé-ben hajszálnyival jobb eredményeket értel a HP.
Lapolvasás, digitalizálás, másolás
A beolvasási sebesség terén sem egyértel-mû, hogy melyik masina a gyorsabb. A 75dpi-s felbontásnál a Canon jeleskedik, 300és 600 dpi-nél a HP a gyorsabb, míg 1200dpi-nél ismét a Canoné a jobb kör. A 75
HP JetDirect: a hálózatba illesztéshez
GyártóTípusBeküldõInformációBruttó végfelhasználói árak [Ft]NyomtatóFekete nyomtatófejSzínes nyomtatófejekFekete festékkazettaSzínes festékkazettaSzínes lapköltség papírár nélkül [Ft/lap]Fekete lapköltség papírár nélkül [Ft/lap]ÉrtékelésVégeredményLapköltség (20%)Minõség (30%)Sebesség (20%)Szolgáltatások (30%)KapacitásFekete festékkazetta (5% lefedettség) [lap]Színes festékkazetta [lap] (sárga/bíbor/cián)Fekete nyomtatófej fekete nyomtatásnál [lap]Nyomtatófejek színes nyomtatásnál [lap]Terhelhetõség [oldal/hó]Bemeneti lapadagolóMûszaki jellemzõkMemória alap/teljes [megabájt]CsatolókTámogatott operációs rendszerek
Memóriakártya-kompatibilitás
Kétoldalas nyomtatásPapírsúly [g/m2]Nyomtató max. felbontása [dpi]Automata dokumentumadagoló [lap]Lapolvasó max. felbontása [dpi]Lapolvasó színmélysége [bit]Lapolvasási technológiaNagyítás, kicsinyítés [%]PC faxGyorshívás [darab]Fax memória [oldal]Fax max. felbontása [dpi]TápegységFogyasztás (készenléti, használat közben) [watt]Méret (szélesség, mélység, magasság) [mm]Tömeg [kg]Értékelt adatokÖnteszt bekapcsoláskor [s]Egyoldalas levél nyomtatása logóval [s]11 oldalas levél nyomtatása logóval [s]Színes A/4-es portré nyomtatása [s]Színes A/4-es csendélet nyomtatása [s]Színes ábrákat és fotókat is tartalmazó oldal nyomtatása [s]A/4-es oldal szkennelése 75 dpi-n [s]A/4-es oldal szkennelése 300 dpi-n [s]A/4-es oldal szkennelése 600 dpi-n [s]Kiegészítõ információkTartozék hardverek
Tartozék szoftverek
CanonSmartBase MP730 PhotoCanon Hungáriawww.canon.hu
129 990szervizben cserélhetõszervizben cserélhetõ36908790 (3x2990)22,711,18
6446767161
330450 (380/440/ 570)n. a.n. a.1000150
4USBWin98/ME/2000/XP
CF, SM, MM, SD, Memory Sticknincs64-1054800x1200301200x240036LED (CIS)25-400csak fekete küldés100250200x200belsõ10,6/47,1439x578x34012,8
3458607,2115107,390,1
1187303
telefonkábel, 1 garnitúra fekete és színes patron, kézikönyv
Easy PhotoPrint, EasyWebPrint, Omni Page SE (OCR), Presto! Page Manager
HPOfficeJet 7140xiHP Magyarországwww.hp.hu
258 300950028 5006200740021,868,97
6955777370
74040016 00030 0005000400 (150+250)
32USB, RJ45 (JetDirect)Win98/ME/2000/XP, MacOS9/OSXCF, SM, SD, Memory Stick
Automatikus60-904800x1200501200x480048CCD25-400csak fekete küldés130125300x300külsõ adapterMax. 100555x400x41515,6
4631288,9254,5161,288,9
154558
250 lapos papírtálca, HP JetDirect hálózati modul, USB-kábel, telefonkábel, fekete és színes festékpatron, fekete és színes nyomtatófejek, kézikönyvHP Director, HP Scan to Web, HP Creative Photo Projects, Readiris OCR
MULTIFUNKCIÓSOK JELLEMZÕI
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Bokszmeccs
72
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Bokszmeccs
dpi-t általában csak szöveg beolvasásárahasználjuk, minden egyébre elég a 300vagy 600 dpi. Mindez azt jeleni, hogy anyomtatással ellentétben itt a Canon bizo-nyult jobbnak a szövegek szkennelésében,a HP inkább a grafikai munkákra való.
A szkennelés minõségének vizsgálata-kor is fej-fej mellett haladt a két verseny-zõ, de a kis felbontású fotók bevitelében aHP fölényesen gyõzött. Amennyiben tehátaz interneten szeretnénk közzétenni felvé-teleinket, erre a HP multija alkalmasabb.A bevitt képek mindkét készülék esetébenkellõen részletgazdagok, a fõ különbség aszínekben van. A Canon nyomatai sárgá-sak, a bevitt képek a nyomtatásnál látottfakó jegyeket mutatják. Ezzel ellentétben aHP-vel bevitt képeknél túlteng a vörös éstúl élénkek a színek, de a már-már rikító-nak mondható képekre nem lehet egyér-telmûen rámondani, hogy jobbak a Ca-non képeinél. A dokumentumok másolá-sánál szintén a lapolvasó határozza meg aminõséget és a színeket: mindkét készü-léknél ugyanazok a jellemzõk figyelhetõkmeg a másolatokon, mint a beszkenneltanyagokon. Mindkét multifunkcióshozmellékelnek karakterfelismerõ programot.
Faxolás színesben
Némi gondot okozott az alközpont, de amenüben – némi turkálás árán – ki lehe-tett küszöbölni a kezdeti nehézségeket. AHP-nél az is nehezíti valamelyest a beállí-tásokat, hogy a menü nem beszél magya-rul. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy amellékelt kezelési útmutató magyar nyel-vû, és a magyar menütérképre angolul isodaírták a menüpontok elnevezését.
Roppant látványos volt, amikor aCanonon néhány percnyi várakozás utánmegjelent az elsõ színesben nyomtatott
fax, amelyet a HP-ról küldtünk. A másikirányban is tökéletesen mûködött az átvitel.
A szépséghiba mindössze annyi, hogy aszínes fax küldése sokáig tart, ami lénye-gesen megnövelheti telefonköltségeinket.A színes fax tehát jó dolog, de csak akkorérdemes használni, ha a színeknek infor-mációtartalmuk van. A PC-s faxolásmindkét gép gyengéje: csak küldeni képe-sek, s azt is csak feketében.
Összegzés
Az alapfeladatok ellátására mindkét esz-köz kiválóan alkalmas, az eltérések mini-málisak, amint ez a végeredményen is lát-szik. Mindössze két pont különbség adó-dott köztük.
Árban és mûködési költségben azon-ban már egetverõek a különbségek. ACanon terméke valamivel több mint a fe-lébe kerül a HP-nek, viszont a HP haviterhelhetõsége ötszöröse a Canonénak. Azüzemeltetési költségeket összevetve afekete nyomatokat sokkal olcsóbbankészíti a HP, a színes képeknél ez a
különbség nem oly jelentõs. A Canonmellett szól az, hogy a színes festékpatro-nok színenként cserélhetõk. Így ha példá-ul sok sárga színt tartalmazó oldalakatnyomtatunk, és kifogy a sárga festék, ak-kor nem kell mind a három patront cse-rélni. Az alacsonyabb árat magyarázza azis, hogy sebességben és minõségben is orr-hosszal lemarad vetélytársától, ráadásulkevesebb szolgáltatást nyújt. A leglényege-sebb különbség, hogy a Canont nem lehethálózati nyomtatóként használni, mivelcsak USB csatolófelülete van, de kisebbeka bemeneti papírtálcái is, továbbá nemtud kétoldalas dokumentumokat nyom-tatni.
Memóriája is csak a nyolcada a HP 32MB-jának, ami a hosszú dokumentumoknyomtatásánál idézhet elõ hosszabb vára-kozási idõt a nyomtatás megkezdése elõtt.Mindenkinek magának kell eldöntenie,hogy a – fõleg az otthoni használatnál –nem túl jelentõs elõny megér-e ekkora ár-különbözetet.
Kovács Krisztián
HP kezelõfelület: egy gombnyomással elérhetõk a fõbb funkciók Canon billentyûzet: kevesebb gombbal jobban kezelhetõ
A legfontosabbnak a készülékek szolgáltatá-sait tartottuk, ezt követte a nyomtatási éslapolvasási minõség és sebesség, majd az át-lagos lapköltség.
Értékeltük a szolgáltatások minõségét: fi-gyelembe vettük a kapacitásokat (például adokumentumadagolók és a faxmemóriaméretét), a felbontást és a színmélységet.Díjaztuk a bõséges csatlakoztatási lehetõsé-geket, a kétoldalas nyomtatást és a színen-ként cserélhetõ festékpatronokat.
A sebességet különféle dokumentumok –egyszerû, logóval ellátott levél, színes ábrá-kat és fényképeket tartalmazó szöveges
tesztoldal, valamint portré és csendélet fotó– nyomtatásakor mértük. Ugyanezeket anyomatokat használtuk a nyomtatási minõ-ség értékelésére. Színátmeneteket és szür-keárnyalatokat tartalmazó oldalakat isnyomtattunk. A lapolvasás sebességét ésminõségét egy A/4-es színes oldal beolvasá-sával mértük 75, 300, 600 és 1200 dpi-s fel-bontásnál. A minõség értékelése a részlet-gazdagság és a színhûség vizsgálatából állt.
Az átlagos lapköltségbe beleszámítottuk afestékpatronok és a nyomtatófejek árát, denincs benne az esetlegesen cserélendõ gör-gõk ára és a szervizelések költsége.
HOGYAN TESZTELTÜNK?
74
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Top 10-ek a Chip-laborból
TesztkörképA Chip tesztlaboratóriumában hónapról hónapra termékek százait tesszük nagyító alá. Összeállításunkban
az elmúlt hónapokban közölt legfontosabb hardvertesztjeink közül válogattunk. Aki többre is kíváncsi
a tesztek elsõ tíz helyezettjének fõbb jellemzõinél, az a kiadóban megvásárolhatja régebbi lapszámainkat.
A következõ vásárlásnál legyen az Ön iránytûje is a Chip!
Vogel Publishing Kft., 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3., Tel.: 888-3421, Fax: 888-3499, e-mail: [email protected]
Vogel Publishing Kft., 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3., Tel.: 888-3421, Fax: 888-3499, e-mail: [email protected]ábbi CHIP-ek kaphatók:
Digitális fényképezõgépek – normál kategória
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 07.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Képminõség Szolgáltatások Kezelhetõség Extrák Képpontszám Objektívrend 2003. 06. 40% 30% 20% 10% (valódi)
[Ft] Megapixel/típus
80
77
77
76
76
76
74
74
73
73
Nikon
Minolta
Nikon
HP
Olympus
Fuji
Pentax
Minolta
Nikon
Olympus
CoolPix 4300
Dimage F200
CoolPix 3100
photosmart 935
C-740 UltraZoom
S304
Optio S
Dimage F100
CoolPix 2100
C-720 UltraZoom
184 990
159 900
104 990
169 900
159 990
120 000
144 000
132 500
74 990
149 990
45
40
55
60
45
45
35
45
40
45
3,87/CCD
3,87/CCD
3,14/CCD
5,1/CCD
3,14/CCD
3,14/CCD
3,2/CCD
3,9/CCD
1,92/CCD
2,95/CCD
f2,8–7,6; 38–114 mm
f2,8–4,7; 38–114 mm
f2,8–4,9; 36–108 mm
f2,6–4,8; 37–111 mm
F2,8–3,7; 38–380 mm
f2.8–8,2; 38–228 mm
f2,6–7,8; 35–105 mm
f2,8–4,7; 38–114 mm
f2,6–4,7; 36–108 mm
f2,8–3,4/7; 1 40–320 mm
100
80
90
80
100
100
90
80
90
100
60
70
60
75
77
66
78
68
60
73
94
89
89
78
72
78
72
83
83
67
Alaplapok AMD processzorokhoz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 06.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Teljesítmény Szolgáltatás Támogatás Extrák Kezelhetõség Lapkakészlet Video LANrend 2003. 05. 35% 35% 15% 10% 5%
[Ft]
83
82
79
79
77
77
76
76
74
74
Epox
Epox
ASUS
MSI
Gigabyte
Soltek
MSI
MSI
Jetway
Leadtek
8RGA+
8RDA+
A7N8X
K7N2 DeltaL
GA-7VAX1394
SL-75FRN2-L
K7N2-L
KT4V-L
Polaris 400
K7NCR18D Pro
39 900/38 750
32 000
36 900
30 900
n. a.
29 288
30 250
21 750
31 500
31 500
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
van
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nVidia nForce2 IGP-128 – MCP-T
nVidia nForce2-128 SPP – MCP-T
nVidia nForce2 SPP – MCP
nVidia nForce2 SPP – MCP2
ViA KT400 – T8235
nVidia nForce2 SPP – MCP
nVidia nForce2 SPP – MCP2
ViA KT400 – VT8235
ViA KT400 – VT8235
nVidia nForce2 SPP – MCP
72
96
75
75
85
65
88
69
80
84
50
60
46
36
70
58
36
40
30
20
91
91
90
93
89
81
93
93
84
54
74
66
65
65
57
62
55
62
65
72
99
99
99
99
92
99
98
94
91
99
PDA-k
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 07.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Teljesítmény Ergonómia, Mobilitás Szerelvények Honosítás Operációs Méret Tömegrend 2003. 05. 10% minõség 30% 20% 10% rendszer [széles.xvastag.x [g]
[Ft] 30% típusa magas.] mm
74
73
72
70
70
69
69
69
68
67
Dell
Handspring
Handspring
Sony
Sony
HP
Dell
Mitac
Medion
Handspring
Axim X5 300 MHz
Treo 180g
Treo 180
Clié PEG-TG50/U
Clié PEG-NR70V
iPAQ h1915
Axim X5 400 MHz
Mio 338
Pocket PC 100
Treo 90
91 900
90 000
90 000
149 875
174 875
94 875
115 375
99 900
94 875
68 250
143
154
154
175
198
120
143
118
120
114
80x115x15
69x110x18
69x110x18
73x125x13
73x140x17
70x113x13
80x115x15
76x122x12
77x123x12
71x110x12
Pocket PC 2002
Palm OS 3.5.2H
Palm OS 3.5.2H
Palm OS 5.0
Palm OS 4.1
Pocket PC 2002
Pocket PC 2002
Pocket PC 2002
Pocket PC 2002
Palm OS 3.5.2H
62
50
44
62
76
46
62
58
58
20
100
100
100
0
0
50
50
50
50
0
71
69
69
70
54
90
71
87
85
97
70
90
90
100
100
63
70
55
55
90
96
52
52
72
83
96
96
96
96
68
75MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Top Tízek
Alaplapok Intel processzorokhoz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 03.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Teljesít- Szolgáltatás Támogatás Extrák Kezel- Lapka- Video LANrend 2003. 02. mény 25% 15% 5% hetõség készlet
[Ft] 50% 5%
95
94
91
89
87
86
81
80
77
76
Gigabyte
Gigabyte
ASUS
Chaintech
Intel
Intel
ASUS
MSI
ASRock
Aopen
GA-8PENXP
GA-8KNXP
P4G8X deluxe
CT-9EJL1
D845PEBT2
D845GEBV2
P4S533-E
845PE Max2
PE PRO
AX4PER
n.a.
n.a.
n. a.
37 000
39 000
37 750
29 125
31 490
17 740
33 000
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
integrált
nincs
nincs
integrált
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
integrált
nincs
nincs
nincs
nincs
Intel 865PE
Intel 875P
Intel E7205
Intel 845E
Intel 845PE
Intel 845GE
SiS 645DX
Intel 845PE
SiS 645
Intel 845PE
88
88
88
56
88
88
88
88
80
76
90
90
100
81
50
50
75
50
19
56
92
92
88
75
95
95
88
88
75
75
88
88
100
84
94
100
89
69
92
84
105
103
86
100
86
80
75
86
76
75
Kivetítõk 600 000 Ft alatt
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8-9.
8-9.
10-11.
10-11.
CHIP 2003. 10.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Képminõség Szolgáltatások Felbontás Maximális Képalkotó Fényerõ Kontraszt-rend 2003. 09. 60% 40% bemenõ [ANSI lumen] arány
[Ft] felbontás
96
90
88
87
85
84
83
82
82
80
80
HP
Panasonic
Plus
Toshiba
Hitachi
Sony
Panasonic
Benq
Toshiba
Canon
LG
vp6110
PT-AE200E
U4-111
TLP-260
CP-S225W
VPL-CS6
PT-LC56E
SL705S
TLP-S30
LV-S2
RD-JT21
498 750 Ft
399 900 Ft
561 250 Ft
600 000 Ft
398 750 Ft
599 980 Ft
399 900 Ft
425 000 Ft
500 000 Ft
598 750 Ft
439 000 Ft
2000:1
700:1
1500:1
400:1
500:1
400:1
400:1
600:1
400:1
350:1
600:1
1500
700
1300
1500
1400
1800
1600
1100
1400
1000
1100
DLP
3x0,7" wide TFT
0,55" DLP
3x0,7" TFT
3x0,7" TFT
3x0,7" TFT
3x0,7" TFT
DLP
3x0,7" TFT
3x0,7" TFT
DLP
1024x768
1920x1080
1024x768
1600x1200
1600x1200
1024x768
1024x768
1280x1024
1920x1440
1280x1024
1280x1024
800x600
858x484
800x600
800x600
800x600
800x600
800x600
800x600
800x600
800x600
800x600
94
96
80
99
89
94
88
87
94
82
82
98
86
93
79
83
78
79
78
74
79
78
76 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Top Tízek
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
5.1-es hangrendszerek
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 09.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Hangminõség Kezelhetõség Kivitel Teljesítményrend 2003. 07. 60% 20% 20% [W]
[Ft]
92
91
90
84
84
83
77
75
72
72
Ozaki
Logitech
Creative
Logitech
Philips
Creative
Teac
Teac
KINYO
Yamada
Homme HM050 B5
Z-680
Inspire 5.1 Digital 5700
Z-640
A3.600
Inspire 5.1 Digital 5500
PowerMax-2000
PowerMax-1500
D-655
B-521-48-49
27 375
115 000
83 225
32 900
56 900
48 000
76 250
50 250
48 750
42 338
120
5x53 + 185
4x7 + 21 + 30
5x5,5 +23,5
5x10 + 50
4x6 + 6 + 18
5x15 + 45
5x5 + 20
5x5 + 20
4x20 + 30 + 70
95
98
93
89
92
91
86
86
91
90
95
100
65
65
95
65
95
95
95
35
90
85
97
89
77
86
68
65
59
78
17’’ monitorok, sík képcsõvel
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 08.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Képminõség Szolgáltatások Kezelhetõség Sugárzás Energia- Átlós Sávszélességrend 2003. 06. 60% 15% 10% 10% takarékosság képponttávolság [MHz]
[Ft] 5% [mm]
93
86
86
79
78
76
76
76
74
73
SAMSUNG
PHILIPS
PHILIPS
DELL
DTK
BENQ
HYUNDAI
IIYAMA
LG
NEC
757MB
107P40
107T41
M782P
H770BFW
G774
Q790
HM704UTC
T710BH
FE770
56 900
59 990
42 480
56 550
40 775
41 125
43 260
82 375
48 625
41 990
250
234
108
n. a.
110
110
202,5
160
110
120
0,23
0,25
0,25
0,25
0,25
0,27
0,25
0,25
0,25
0,25
90
96
96
97
78
75
94
91
46
70
65
39
61
60
52
67
66
31
50
54
72
99
89
84
80
53
79
78
72
63
100
78
75
32
29
58
55
31
41
45
100
93
92
91
93
86
81
93
89
85
Noteszgépek 600 000 Ft alatt
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 04.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Hordoz- Sebesség Használ- Processzor Memória típusa Képernyõ Felbontás Merevlemezrend 2003. 03. hatóság 35% hatóság típus/órajel és kapacitása mérete [képpont] [Gbyte]
[Ft] 40% 25% alap/max [MB] [hüvelyk]
95
90
87
86
85
82
81
80
79
79
Acer
Acer
Fujitsu-Siemens
Acer
Fujitsu-Siemens
Gericom
Crito
Acer
IBM
Acer
TravelMate 800
TravelMate 290 LCi
Amilo-D P2000
Aspire 1700
Lifebook T3010
MasterPiece (G730-15)
Notebook 888E
Aspire 1403LC
ThinkPad T30
TravelMate 244 LCi
550 000
456 000
430 000
510 000
600 000
499 875
648 750
463 500
600 000
415 000
40
30
40
80
40
40
60
20
20
30
1400x1050
1024x768
1024x768
1280x1024
1024x768
1400x1050
1600x1200
1024x768
1024x768
1024x768
15"
14,1"
15"
17"
12,1"
15"
16"
15"
15"
15"
DDR 256/2048
DDR 512/1024
DDR 256/2048
DDR 512/2048
DDR 256/1024
DDR 512/1024
DDR 256/1024
SD 256/1024
DDR 256/1024
DDR 256/1024
Pen. M Centrino/1,3 GHz
Pen. M Centrino/1,3 GHz
P4/2,0 GHz
P4/2,66 GHz
Pen. M Centrino/1,4 GHz
P4/2,4 GHz
P4/2,4 GHz
Mobil P4/2,0 GHz
Mobil P4/1,8 GHz
Celeron/2,6 GHz
90
84
100
99
74
90
88
88
92
88
96
84
81
102
97
90
99
83
78
86
96
99
85
63
82
69
61
71
73
66
Tápegységek
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
CHIP 2003. 08.
Sor- Gyártó Típus Pont Ár Kikapcsolt- Ventilátor Kábel Hatásfok Feszültség Legnagyobb Csatlakozók Ventilátorokrend 2003. 06. állapotú 10% 10% 40% eltérés hatásfok a kábeleken száma
[Ft] fogy. 10% 30%
85
83
83
79
78
78
78
72
69
67
Levicom
Q-Tec
Enermax
Levicom
Enermax
Levicom
Coolink
Silver Power
Enermax
Sweex
350W silent
PSU550WP DF Gold
EQ365AX-VE
450W
301AX-VE(G)FMA
420W
AP 350 X
SP300PS
EG465AX-VE(G)FMA)
300W
12 400
14 380
24 250
23 250
19 750
17 400
7375
9812
34 612
4987
2
2
2
2
2
2
2
1
2
1
8/2
7/2
7/2
8/2
7/2
8/2
6/2
6/2
5/1
4/2
0.89
0.83
0.76
0.77
0.83
0.83
0.96
0.85
0.78
0.79
76
68
99
67
77
64
76
55
71
81
92
86
78
80
85
86
98
87
81
81
100
80
80
100
80
100
60
60
20
20
100
100
100
100
100
100
50
50
100
50
50
100
40
67
33
50
50
100
33
29
TARTALOM
Bemutató
Egy híján 10SuSe Linux 9.0
Segítség a bajbanJelszóvisszafejtõ programok
Hook, spam és társaik Levélszemét a postaládánkban 1.
Filmes trükkök felsõfokonAdober After Effects 6.0
Melyiket szeressük? OfficeXP kontra OpenOffice 1.1
80
82
84
90
94
98
szof
tver
78
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az OCR betûszót olvasva ma még nem min-denkinek jut eszébe, hogy ez az optikai karak-terfelismerés rövidítése. Ám a napjainkra be-érett technológia már nem számít kuriózum-nak, sok helyen segíti a lassú és költséges kéziadatrögzítés gazdaságos kiváltását.
A mai, számítógépesített irodák egyik legna-gyobb problémája a nyomtatott formában beér-kezõ dokumentumok – számlák, kitöltött nyom-tatványok, ûrlapok, kérdõívek, szállítólevelek stb.– elektronikusan tárolható, tovább feldolgozha-tó formába való átalakítása. A feladat egyszerû-en gépesíthetõ, csupán egy alkalmas szkennervagy multifunkciós készülék és egy megfelelõszoftver szükséges hozzá.
Számtalan olcsó és megbízható szkennert kí-nálnak, azt azonban még a vásárlás elõtt érde-mes tisztázni, hogy milyen típusú és méretû do-kumentumokat kell beolvastatni vele. A multi-funkciós perifériák (szkenner, fax, nyomtató ésfénymásoló egyetlen dobozban) jelentõs részeszintén használható e feladat megoldására, sõt,sokukhoz még OCR szoftvert is adnak.
Az optikai karakterfelismerõ szoftverek kér-dése egy másik történet. Néhány éve a magyarRecognita fejlõdését még a sikertörténetek kö-zött emlegettük, mára azonban – bár a szoftverma is létezik, sõt sikeres – idegen zászló és ide-
gen név (ScanSoft) alatt kerül a dobozokba. Azoptikai karakterfelismerõ rendszerek élmezõ-nyének a kisebb halak felvásárlása után végülkét fõszereplõje maradt.
A ScanSoft szoftverei mellett csak az oroszfejlesztõktõl származó ABBYY FineReader tu-dott talpon maradni, a többieknek csupán elha-nyagolható a részesedésük, vagy a nagy fejlesz-tõk valamelyikének OCR-motorját építik be sa-ját termékeikbe.
A témának az ad aktualitást, hogy októbermásodikán jelentették be az ABBYY FineReader7.0 megjelenését Magyarországon. A magyarnyelvû változatra ezúttal nem kell várakozni, hi-szen a dobozos termék már kapható.
A hagyományos szövegbeforgatáson túlolyan extrákkal is szolgál az új szoftver, mint –az egyelõre angol és német nyelvû – orvosi és jo-gi szótár a szavak, kifejezések pontosabb felis-merésére, valamint a PDF fájlok beolvasásának,beforgatásának és elkészítésének lehetõsége. Ateljes szövegbeolvasás mellett egy ingyenes ûr-lapkitöltõ programot is kapnak a regisztrált fel-használók.
Akinek adatfeldolgozásban van szüksége gé-pi segítségre, az az ABBYY FormReader prog-rammal könnyíthet az adatrögzítés embert pró-báló terhein.
Már megint jól beolvastunk!
Karakterfelismerés
79
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » GYAKORLAT » KIKAPCSOLÓDÁS
Hírek
Magyarországon is megjelent akisvállalatok igényeihez igazo-dó Navision Standard vállalat-irányítási rendszerével a Mic-rosoft Business Solutions. Azalapvetõ pénzügyi, számviteli,értékesítési, beszerzési, készlet-gazdálkodási, ügyfélkezelési éstermelési funkciókat kínáló,magyar nyelvû szoftver egy-szerre 1-8 felhasználót képeskiszolgálni. Árazását alapos pi-ackutatás után alakította ki aMicrosoft Magyarország.
Növekedés esetén a vállalatzökkenõmentesen továbbfej-leszthet a közepes méretû cé-gek számára kínált, világszertetöbb mint 30 ezer cég általhasznált Navison 3.70 rend-
szerre, amelynek ugyancsak el-készült a magyar nyelvû válto-zata.
A Navision jó hazai fogad-tatását jelzi, hogy 2003 harma-dik negyedévében 200 millióforint értékben vásároltak aMicrosoft Business Solutionstermékeibõl, ami megközelítõ-en 300 százalékos növekedéstjelent.www.microsoft.com/BusinessSolutions
Navision Standard, Navison 3.70
Integrált vállalatirányításmagyarul
Szeptember végén mutatta be aSymantec magyarországi kép-viselete az otthoni PC-kre és há-lózati munkaállomásokra szántlegfrissebb biztonsági szoftve-reit. A korábbi kiadásaikban isnépszerû programok közül a
Norton Antivirus 2004 már akémprogramok ellen is védi agépet, a Norton Personal Fire-
wall 2004-et pedig felszereltéka hirdetéseket blokkoló web-segéddel és a különféle hálózatibeállításokat automatikusan át-állító Network Detectorral.
Különösen érdekes új ter-mék a Norton AntiSpam 2004,
amelyet a kéretlen rek-lámlevelek kiszûrésérefejlesztettek ki. A Syman-tec szoftverekkel így avírusok, férgek és a szá-mítógépes betörõk tá-madásai mellett már alevélszemét ellen is vé-dekezhetünk.
A Microsoft nyom-dokait követve a Syman-tec új termékaktivációsprocedúrát vezetett betermékeinél, ami a tele-pítést követõen 15 naptürelmi idõt biztosít. Amagyarított termékek-nél nincs és nem is lesz
szükség aktiválásra, jelezték aSymantec Magyarországnál.www.symantec.hu
Symantec
Új biztonsági szoftvercsomagok
BorlandhØtfın megy a nyomdÆba
80
TARTALOM
FényképkezelõMicrosoft Picture It! Photo Standard 9
MédialejátszóCyberLink PowerDVD 5Deluxe
DVD-szerzõi programPowerProducer 2
81
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
1995-ben emelte „törvényerõre” a HTML3.2-ben (jelenleg a 4.1-es változatnál tar-tunk), éppen ideje volt. Segítségével egyhelyen lehet megváltoztatni a webhelyegészének kinézetét. A stílusok ugyan mégnem alkotnak olyan egymásra épülõ szer-kezetet, mint a Wordben vagy az OpenOffice-ban, de azért sokat könnyítenek amunkán.
A pontos tájékoztatás kedvéért szó sze-rint idézzük a Macromedia weboldalán aDreamweaver böngészõfüggõ fejlesztésilehetõségeivel kapcsolatban leírtakat:„Csaknem lehetetlen meghatározni, milyencímkék, attribútumok és CSS-szerkezetekmûködnek a különbözõ böngészõkben. Mostmindez az intelligencia beépült a Dream-weaverbe, hogy a fejlesztõ a weboldalrakoncentrálhasson, hadd aggódjon a Dream-weaver a célkörnyezetként megadott böngé-szõk lelkivilága miatt.”
Ha a párhuzamos fejlesztés többlet-munkájának legalább felét átveszi a szoft-ver, már nyertek a felhasználók – és aweboldalak látogatói.
Kenczler Mihály(CD-nken a Flash és a Dreamweaver
próbaváltozata található.)
Miután a „korszerû” és „látványos” jel-zõk a weboldalakra vonatkoztatva rendreaz „adatbázis-alapú” és „flash elemekkelbõvített” tulajdonságokat jelentik, a Flashúj kiadásának megjelenése érthetõen nagyesemény. (Flash: a Macromedia weboldal-programozási nyelve. Az egyszerûség kedvé-ért a fejlesztési környezetet biztosító szoft-verterméket is így hívják.) Azért említjükelsõ helyen, mert a Studio MX 2004 cso-
Macromedia Studio MX 2004
A jövõ tartalomszerkesztõje
Macromedia Studio MX 2004
Értékelés: Info: www.trans-europe.huÁr: 371 250 FtRendszerWindows 98SE, 2000, XP
dalak ipari szabványa a Flash. A régi vágá-sú webszerkesztõk szerint a Flash csak to-vább rontott a világháló már amúgy is el-viselhetetlen csiricsáréságán – amibenazért van némi igazság. Mindenesetre aFlashben létrehozható olyan tartalom,amelyben a szöveges, grafikus, hangzó ésvideoanyagok tetszõleges arányban van-nak jelen – és mindezt a weben elérhetõvélehet tenni. Amikor a Flashben kettõt kat-
tintunk egy fényképen, megjele-nik a Fireworks eszközpalettájá-nak egy része. Alaposan megnö-velték a Flash-lejátszó teljesít-ményét, a gyártó állítása szerint2-10-szeres mértékben. Innen-tõl még intenzívebb, még szebbgrafikájú, gyors Flash-játékokmegjelenésére számíthatunk.
Csakúgy, mint a többi prog-ramozási környezetben, aFlashben is kétféle módon lehetdolgozni: egeres-vizuális mó-don összehozni a mûvet vagy
közvetlenül a parancs- és programsorokmegírásával. Az utóbbi módszerrel teljesmértékben kihasználhatók a Flash képes-ségei. A Professional változat videofilmekbefoglalását is lehetõvé teszi, továbbá erõ-sebb az adatkapcsolatok kiépítésében: na-gyobb projektek, nagyobb szervezetekszámára tervezték.
A webszerkesztõk végre megkapták astíluslap-támogatást (CSS) a DreamweaverMX 2004-ben. Tekintve, hogy a CSS-t aWorld Wide Web konzorcium (W3C)
Flash MX 2004:hamar tanulható
és könnyen használható
a kezelõfelület
Dreamweaver MX 2004: mintha egy do-kumentumszerkesztõben lennénk, s im-már stílusokkal is dolgozhatunk
magnak a Flash fejlesztõ környezet a leg-fontosabb eleme. A második legfontosabba Dreamweaver nevû weboldaltervezõ újkiadása. Ezeken felül a csomagban szere-pel a Fireworks képszerkesztõ, a Freehandvektoros rajzoló, valamint a windowsosváltozatban a ColdFusion MX 6.1 webfej-lesztõ alkalmazás.
Ma az igazán látványos, gazdag webol-
81
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » GYAKORLAT » KIKAPCSOLÓDÁS
Bemutató
Bemutatónk tárgya a Microsoft PictureIt! 2004 feliratú CD-n érkezett. Nemegyéb, mint kifejezetten otthoni felhasz-nálásra szánt fényképszerkesztõ. Újdonsá-gai közé tartozik, hogy Import Imagespárbeszédablakában bármely forrásból fo-gadja a képeket, legyen az fényképezõgép,memóriakártya, cserélhetõ vagy fix tároló– ahogy azt maga a Windows XP teszi,amikor behelyezünk például egy CD-t.Képszerkesztési újdonság még a vontatha-tó nyelekkel végezhetõ képkivágás és aGaussian blur nevû közismert életlenítés anem ideális körülmények között készítettdigitális fényképek szemcsézettségének el-mosására.
Számos, egyszerûen alkalmazható mód-szert nyújt a családi felvételek feljavítására,mindezeket talán túlságosan is szájbará-gós kezelõfelület segítségével. De a képekigazítására ügyes fogás, hogy kijelölhe-tünk egy vonalat a felvételeken, amelyet aszoftver vízszintesbe forgat – az egész kép-pel együtt. A fejlettebb kiszerelések (lásdalább) fejlettebb módszereket is ismerneka színegyensúly állítására, a Suite ráadásulfogadja a Photoshop-szabványú bedolgo-zó programokat. A háztartási jelleget erõ-síti a számos látványos keret, amelyekkelalbumokat nyomtathatunk.
A Picture It! egy termékcsalád, de vi-szonylag nehezen deríthetõ ki, hogy alap-vetõen három termékbõl áll. Premium,Pro és Suite kiadás létezik, amelyekben afokozatosság elve szerint mérik a szolgál-tatásokat. Mellesleg a termékeket a DigitalImaging címszó alatt foglalják össze.
Az információ tálalása tökéletesenmegfelel a Microsoft – grafikus szoftverekterén immár hagyományos – „bátortalan-ságának”.
A már-már szabvánnyá vált DVD-leját-szó, a PowerDVD új változatának megje-lenése fontos eseménynek tekinthetõ. Atermék törvényszerûen meg fog jelenni anem pucéran árult DVD-olvasók, -írók éskombinált egységek dobozában is.
Megoldották, hogy a széles képernyõreszánt filmek a 4:3 arányú monitoron (ésfordítva) is „faltól falig” méretben lejátsz-hatók legyenek. A dolgot CLPV-nek(Cyberlink Pano Visionnek) nevezték el,hogy a vásárlók könnyebben megjegyez-zék. A technológia mögött olyan számításieljárások állnak, amelyek a képeket valósidõben, lényeges minõségromlás nélkül,az arányok lehetõség szerinti megtartásá-val át tudják méretezni. Ehhez nyilvánerõs gépek kellenek, no de mostanság a2,4 GHz-es a legkelendõbb processzor.
A másik fontos újdonság a színegyen-súly valós idejû javítása „sasszem” (Cyber-Link Eagle Vision, CLEV) néven. Öregecs-ke monitorokon, nem igazán kiváló LCD-ken hasznos szolgáltatás, mert részletgaz-dagabbá, élettel telítettebbé teszi a képet.
A hangvisszaadás újdonsága, hogy kéthangfalon is térbeli hangzást nyújt, vala-mint a „sima” sztereót is valamelyest tér-belivé teszi, ha többcsatornás a hangrend-szerünk. Érdekes megoldás, hogy lassított,illetve gyorsított lejátszás alatt a beszéd,zene nem mélyül, illetve magasodik, ha-nem a sebességhez illesztve, normál hang-magasságon hangzik el.
Ezeken felül számos kényelmi és keze-lési szolgáltatást élvezhetünk. Példáulnégyféle skin közül választhatunk, kétfélefeliratot jeleníthetünk meg egyszerre. Vé-gül, de nem utolsósorban ez a verzió végrebeépítve tartalmazza a népszerû DivX-dekódert az AVI filmek lejátszásához.
A PowerProducer elõzõ változatát 2003.májusi számunk 40. oldalán ismertettük.A 2-es verzió számos újdonsággal igyek-szik a házi videósok kedvében járni. Avideoimportáló szolgáltatás révén meglévõDVD-inkbõl új összeállításokat hozhatunklétre. A fejlett videoszerkesztõ funkciókkategóriájába tartozik az a lehetõség, hogyvideoklipjeinkhez újabb audiosávot adha-tunk, amelyben például háttérzenét vagynarrátorszöveget helyezhetünk el, illetvelecserélhetjük vele a gyenge minõségû ere-deti hangot. A PowerProducer 2-vel im-már létrehozhatunk szerkeszthetõ formá-tumú újraírható lemezeket, amelyek me-nürendszerébe beilleszthetjük késõbb ké-szült videóinkat és fényképeinket. A Right-to-disc funkcióval a digitális kamerárólközvetlenül DVD-re írhatjuk filmjeinket.
A feljavított fotóalbum-készítõben tet-szetõs, háromdimenziós áttûnéseket al-kalmazhatunk, amelyeknek beállíthatjukaz idõtartamát. A fényképeket közvetlenülvihetjük be a digitális fényképezõgépünk-bõl vagy annak memóriakártyájáról. Amenürendszerrel ellátott albumot tartal-mazó lemezen elhelyezhetjük az eredeti,nagyfelbontású felvételeket is.
A hasznos kiegészítõ szolgáltatások kö-zött találjuk a lemezmásolási lehetõséget,a töredezettség-mentesítõt, amellyel aszerkeszthetõ formátumú újraírható le-mezek állományainak elhelyezkedését op-timalizálhatjuk, valamint az image fájlból,illetve a merevlemezen lévõ DVD-könyvtárakból való felírási lehetõséget.
Mindent egybevetve, az új Power-Producer 2-ben a DVD-összeállítási folya-mat minden mûveletét elvégezhetjük, abeviteltõl kezdve a menürendszer kialakí-tásán át a lemezre írásig.
Értékelés: Info: www.microsoft.hu Ár: 40 dollárRendszerWindows (32 bites)
Fényképkezelõ
Microsoft Picture It! Photo Standard 9
Értékelés: Info: www.multimedia.hu Ár: 21 990 FtRendszerWindows (32 bit)
Médialejátszó
CyberLink PowerDVD 5 Deluxe
Értékelés: Info: www.goCyberlink.com Ár: 19 990 FtRendszerWindows 98, Me, 2000, XP
DVD-szerzõi program
PowerProducer 2
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az új design mögött komoly változá-sok rejtõznek. A SuSE ebben a ki-adásban áttért a 4-es verziójú RPM
csomagkezelõre, s egy egységes menürend-szerrel úgy hozta szinkronba a KDE és aGNOME munkakörnyezeteket, hogy azoksajátosságaikkal együtt továbbra is különmunkakörnyezetként érvényesülnek.
Ma a verziószámok számháborúja fo-lyik, s a különbözõ Linux disztribúcióknemsokára elérik az ominózus 10-es ver-ziószámot. Kíváncsian várjuk, hogyanfolytatódik majd ez a vetélkedés. A SuSELinux AG a RedHat és Mandrake nyom-dokait követve október elejére ígérte aSuSE Linux 9.0 megjelenését. A rendszermagyar nyelvû kiadását teszteltük elõzete-sen a CHIP magazin olvasói számára.
A „szokásos” bõvített hardverfelisme-rés és -kezelés, valamint a módosítottszoftverkínálat mellett az is újdonságnaktekinthetõ a SuSE Linux 9.0 Professionalmagyar kiadásában, hogy otthoni gépekrevaló telepítéskor nincs feltétlenül szükségarra – s így ez ma már nem alapértelme-zett szolgáltatása a rendszernek –, hogybejelentkezzünk grafikus munkakörnye-zet alá. Egyszerûen azt kell választani,hogy különálló munkaállomásként szeret-nénk használni a gépet.
A SuSE fejlesztõi természetesen számí-tottak arra, hogy ez nem mindenkinek felelmeg, hiszen nem kevesen vannak, akik ra-gaszkodnak a korábban megszokott, beváltbeállításaikhoz, így ha mégis a KDM beje-lentkezõ képernyõt szeretnénk használni,akkor a megfelelõ opcióra kattintva le tud-juk tiltani az automatikus beléptetést. Ezenfelül több új, meglepõen könnyen elérhetõés használható YaST modul is rendelkezé-sünkre áll a 9.0-s szoftvercsomagban, töb-bek között a Samba, a DCHP, a HTTP és aDNS szerverszolgáltatások mûködési para-métereinek beállításához. Ennek eredmé-nyeként a YaST-on keresztül egy teljesSuSE Linux szerver szinte minden szolgál-
Kaffeine Media Player: az új médialejátszó
Rendszermodulok: a YaST rendszerasszisztens szinte mindenfeladathoz kínál megfelelõ modult
Üdvözlõ képernyõ: már induláskormagyarul köszönt a SuSE Linux 9.0
82 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
SuSE Linux 9.0
tatása beállítható és felügyelhetõ A SuSEcsapat fejlesztõi azokra is gondoltak, akikvegyes környezetben kívánják felállítani ésmûködtetni rendszereiket. A heterogén há-lózatban dolgozók például különösen amunkaasztalon elhelyezett Helyi hálózatikonnak fognak örülni. Ennek segítségévelugyanis egyetlen kattintással elérhetõkkéválnak – természetesen a szükséges hálóza-ti beállítások elvégzése után – a hálózatbanlévõ Windows- és egyéb alapú ügyfélgépekés szerverek.
A Linux rendszerek mindig élen jártakaz új technológiák gyakorlatba ültetésé-ben. Éppen ezért volt mindeddig fájópont, hogy a DVD-írók kezelése enyhénszólva is kívánnivalót hagyott maga után.A SuSE Linux 9.0 az elsõ olyan hivatalosLinux disztribúció, amely grafikus felület-tel segíti a CD/DVD-írást. Méghozzá nemis akármilyen programmal, hanem azalapcsomagban is megtalálható és telepí-tésre kínált K3b nevû, KDE-alapúCD/DVD-író szoftverrel. A K3b nemcsakközönséges adat CD-ket és DVD-ket tudkészíteni, hanem az eMovix kezdeménye-zésnek megfelelõen olyan Video-CD ésDVD-lemezeket is, amelyek bármilyenszámítógépen közvetlenül a CD/DVD-rõllejátszhatók, az alkalmazott operációsrendszertõl függetlenül.
Az új SuSE-verzióban a filmes DVD-korongokról és a multimédiás állomá-nyokról a Kaffeine médialejátszó gondos-kodik. A program voltaképpen egy grafi-kus felület a xine függvénytárhoz, s szintemindent le tud játszani az audio-CD-ktõlkezdve az MP3 és Ogg Vorbis fájlokon ke-resztül az SVCD és DVD formátumú fil-mekig.
Az új verzió nem csupán remekül nézki, de tesztjeink alatt jól is mûködött. Do-kumentációja kiváló, bár a telepítõ CD/DVD-ken egyelõre nincsenek rajta a leg-újabb magyar kézikönyvek. A 10 pontbóltehát kilencet érdemelt a SuSE Linux leg-újabb verziója, azaz egy híján 10-et.
A doboz, amely hamarosan a magyarboltokban is kapható lesz, az elõzõ, 8.2-eskiadáshoz hasonlóan 2 DVD-t és 5 CD-ttartalmaz. Az árban 1100 oldalnyi magyarnyelvû nyomtatott dokumentáció (a meg-szokott két vaskos kézikönyv) és 90 napostelepítési segítség van benne, amit a fel-használók a regisztrációt követõen vehet-nek igénybe. A csomag javasolt végfel-használói árát elõzetesen 24 900 Ft-banhatározták meg.
Hilzinger Marcel
SuSE Linux 9.0
Ha egy szoftveren nincs mit továbbfejleszteni, akkor a bevett szokás
szerint a külsejét módosítják. A SuSE Linux még nem tart itt, de
mindenképpen figyelemre méltó a legújabb – és természetesen magyar
nyelvû kiadásban is megjelenõ – SuSE Linux 9.0 új kinézete. Egyaránt
igaz ez a csomagolásra, a CD/DVD-kre és a YaST rendszerasszisztensre.
Egy híján 10
84
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Hûha, elfelejtettük a jelszót! Miveljelszóval védtük le Word-doku-mentumunkat, így senki sem tud
belenézni – most már mi sem. A jelszó va-lami C-vel kezdõdõ szó volt, nem, nemCézár, a kutyánk neve, s nem is CMY555,az autónk rendszáma. Ez valami igazi, biz-tonságos jelszó volt, betûkbõl, számokbólés különleges karakterekbõl állt. Öntuda-tos felhasználók lévén dokumentumainktitkosítása mindennapos tevékenység.Csak így lehetünk biztosak benne, hogy il-letéktelenek nem férnek hozzájuk. A biz-tonságosság foka persze erõsen függ a jel-szó fajtájától és hosszától.
A Word esetében a dokumentumok és
egyéb adatok jelszóvédelme alapvetõen akövetkezõképpen mûködik: a programegy bonyolult algoritmus segítségével kó-
dolja a begépelt jelszót, s a folyamat vég-eredménye egy ellenõrzõ összeg, ami be-épül a dokumentumba. A dokumentumújbóli megnyitásakor a program az újólagbegépelt jelszóból szintén ellenõrzõ össze-get generál, amit összevet az eltárolt válto-zattal. Ha e kettõ megegyezik, akkor aprogram dekódolja a dokumentumot, sengedélyezi annak megnyitását. Ha vi-szont eltérnek, nincs hozzáférés az anyag-hoz.
Alapigazság, hogy önmagunkat is ki-zárhatjuk, ha elfelejtjük jelszavunkat. Kü-lönösen kínos, ha egy dolgozó távozásaután volt kollégái s utódja nem férnekhozzá a fontos céges adatokhoz. Élelmes
Segítség a bajbanBizalmas adatainkat jelszavakkal védjük, nehogy illetéktelen kezekbe kerülhessenek. Csak akkor van
gond, ha elfelejtjük õket. Ilyenkor segíthetnek a jelszófejtõ programok, amelyeket Password
Recovery Tool címszó alatt kereshetünk a neten. Ismerkedjünk meg néhányukkal.
Jelszóvisszafejtõk
FIGYELEM!Ne használjunk hackeroldalakról származóprogramokat! Használatukkal vírusok, be-tárcsázó programok, spyware-ek és ad-aware-ek aktivizálódását kockáztatjuk meg!A cikkben bemutatott programok mindmegbízhatóak és biztonságosak, azonbancsak saját fájlok megnyitásához vehetjükõket igénybe! Amennyiben más felhaszná-lók adataihoz kívánunk segítségükkel hozzá-jutni, bûncselekményt követünk el!
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
programozók ezt az igényt lovagoltákmeg, s olyan programokat fejlesztettek ki,amelyek segítségével – ha nem is könnye-dén, de – kiolvashatók a különbözõ alkal-mazások titkos hozzáférési kódjai. A leg-fontosabb alkalmazásokhoz készített jel-szófejtõket tesztelve válogattuk ki a jólmûködõket, melyek közül néhány maga-zinunk CD-mellékletére is felkerült.
Windows XP
A Windows operációs rendszer több fel-használót egymástól elkülönítve képes ke-zelni. Minden egyes felhasználó jelszóvalvédheti saját hozzáférését. Habár a Micro-soft biztonságos algoritmust használ a jel-szavak kódolásánál, azért maradt még egykis probléma: a régebbi Windows-verzi-ókkal való kompatibilitás megõrzése érde-kében nem teljesen használják ki a rendel-kezésre álló kódolási lehetõségeket. Így jóesélyünk van arra, hogy a lehetséges jel-szókombinációk kipróbálásával néhányóra alatt feltörjük a rendszert. Fõként azgyengíti a védelmet, hogy sok felhasználóés rendszergazda nem használja ki a jel-szavak számára engedélyezett maximáliskarakterszámot, hanem megelégszenek 4-5 betûvel.
A felhasználók bejelentkezõ jelszavait aWindows XP az úgynevezett SAM (Secu-rity Accounts Manager) fájlban tárolja elellenõrzõ összegként, a C:\WINDOWS\SYSTEM32\CONFIG könyvtárban. Ezzelazonban még nem vagyunk a célnál,ugyanis az operációs rendszer védi a fájlt,s nem engedi sem olvasni, sem kimásolni.Egy jó jelszófejtõ programnak azonbanmindez nem jelenthet akadályt.
@stake LC4: A program (telepítõ cso-magja: lc4setup.exe) kiválóan alkalmasWindows-jelszavak feltörésére. Hatalmaselõnye a legtöbb konkurens programmalszemben, hogy képes a SAM fájl kiolvasá-sára. A többiek már itt csõdöt mondanak,a Windows saját védelmén sem képesekkeresztülvergõdni.
Felhasználóként több eljárás közül vá-laszthatunk. Az összes variáció végigpró-bálgatása (Brute Force) mellett rendelke-
MEDDIG TART A MEGFEJTÉS?
100 105 1010 1015 1020 1025
100 105 1010 1015 1020 1025
Minél több karaktert tartalmaz és minél változatosabb, annál biztonságosabb egy jelszó. Azalábbi táblázat értékei egy másodpercenként 25 millió mûveletet végzõ számítógép (P4/2,5GHz) esetén érvényesek.
Ha csak az angol ábécé kisbetûit (26 jel) használják
Jelszó hossza (karakter) Variációs lehetõségek száma Idõtartam4 456 976 18 ms8 208 827 064 576 2,3 óra12 95 428 956 661 682 200 121 év
Teljes ASCII jelkészlet (128 jel) használata eseténJelszó hossza (karakter) Variációs lehetõségek száma Idõtartam4 268 435 456 11 s8 72 057 594 037 977 900 91 év12 19 342 613 113 834 100 000 000 000 24,5 milliárd év
85MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Jelszóvisszafejtõk
86
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
zésünkre áll még a szótármódszer (lásd acikk végén!). Ezeken kívül létezik a szótár-módszer egy speciális változata is, amely aszótárban szereplõ szavakhoz fûz hozzábetûket és számokat. Ezzel az eljárássalvillámgyorsan kitalálhatók az olyanfajtajelszavak, mint „Lakas99”. A Windows-kódok feltörésében jelenleg az LC4 a vi-lágbajnok.Információ: www.atstake.comÁr: 350 dollár (egyfelhasználós licenc)
Office XP
A Office-alkalmazások mindegyike lehetõ-séget nyújt arra, hogy jelszóval védjük azáltala elõállított dokumentumot, tábláza-tot vagy adatbázist. Ha elfeledjük a jelszót,már csak a megfelelõ szoftver segíthet.
Advanced Office XP Password Reco-very: A program, amely az Elcomsoft ter-méke (aoxppr_s.zip és aoxppr_p.zip),többféle jelszófejtési eljárást ismer. Ren-delkezésünkre áll itt is a Brute Force (azazaz összes variáció végigpróbálása), a szó-tármódszer, s ezeken túl a Brute ForceMask. Ez utóbbi abban az esetben hasz-nos, ha a jelszónak csupán egy részére em-lékszünk.
A program indítása után a File menü-ben klikkeljünk rá az Open File-ra, s vá-
lasszuk ki a dekódolandó dokumentumot.Elhatározásunkat erõsítsük meg az OKgombra kattintással. Most a Recovery me-nüpont alól indítsuk el a jelszófejtést aStart gombbal. A program automatikusanBrute Force módban indul, de átváltha-tunk szótármódra is.
A szótármódszerrel való kezdést java-soljuk, ha biztosak vagyunk abban, hogy ajelszó egy létezõ fogalom.
A program nem csupán az Office XPalkalmazások jelszavainak visszafejtéséreképes, az összes korábbi kiadású Micro-soft Office-program jelszavaival elboldo-gul, továbbá képes Outlook postafiókokfeltörésére is.Információ: www.elcomsoft.comÁr: 60/120 dollár magán/üzleti fel-használónak (standard), 150 dollár üz-leti felhasználónak (professional)
Office Password Recovery: Az Accent-soft Utilities programja (aofpr_21_set_setup.exe) szintén a Microsoft Office-pro-gramokhoz való. Alkalmas Word, Excel,Access és Microsoft Money alkalmazásokjelszavának megfejtésére. Az Elcomsoftprogramjánál némileg gyengébb képessé-gû szoftver. Felhasználói felülete csak aleglényegesebbekre korlátozódik, céljátennek ellenére betölti. Az összes lehetsé-ges variáció végigpróbálgatása (BruteForce módszer) mellett itt is lehetõségnyílik a szótármódszer alkalmazására.
Nagyon hasznos, hogy a program tele-pítõ CD-jén az angol nyelvû szótárt máregybõl mellékelik is. Sajnos azonban hi-ányzik azon internetes oldalakra való uta-lás, ahonnan más nyelvekhez való szótára-kat tölthetnénk le.Információ: www.denglad.comÁr: 50/66,45 dollár otthoni/üzleti fel-használásra
Tömörítõ programok
A gyakorlottabb felhasználók jelszóval vé-dett, tömörített archívumfájlokban tárol-ják fontos és bizalmas adataikat.
Ehhez leggyakrabban WinZip-et, Win-RAR-t, WinAce-t, vagy a ma már antikvi-tásnak, ám még mindig élvonalbelinekszámító ARJ-t használják. Aki elfelejti jel-szavát, itt is ügyes kis szoftverek segítségé-re szorul.
Advanced Archive Password Recovery:Az elõbbiekben már említett Elcomsoftezen programja (archpr.zip) is a Brute
Feltörve: az LC4 képes olvasni a SAM fájlt, amelybõl kiolvassa a jelszavakat
Helyzeti elõnyben:ha az Advanced Office XP Password Recoverynél valamilyen indulóértéketis megadunk, gyorsabbanjutunk el a célhoz
Amennyiben biztonságos jelszót szeretnénk,be kell tartanunk a következõ szabályokat.Jelszavaink megválasztása
Ne használjunk neveket, születési dátu-mokat, s lehetõleg kerüljük az általános je-lentéssel bíró szavakat, bármilyen nyelvenlegyenek is!
Használjunk jelszavainkban különlegeskaraktereket is, számot, s váltakozva kis-és nagybetûket!
Soha ne tároljunk a merevlemezenegyetlen jelszót sem! Még akkor sem, ha aprogram maga ajánlja fel a jelszó menté-sét. Inkább gépeljük be újra minden egyesalkalommal.Hogyan tehetõ biztonságossá a jelszó?Találjunk ki egy könnyen megjegyezhetõmondatsort (például: „Szia! Szerinted mi-lyen egy igazán biztonságos jelszó?”).Emeljük ki a mondatból a szavak elsõ betû-jét és az írásjeleket, majd ezekbõl alkos-sunk jelszót („S!Smeibj?”). Ez a szó nemszerepel semmilyen lexikonban, ezért a jel-szófejtõ programok szótármódszere bizto-san nem jár eredménnyel. Eredmény kizá-rólag a Brute Force módszerrel érhetõ el, ezazonban sokáig tart. Minél hosszabb a jel-szó, annál tovább. Egy 9 karakteres jelszóesetén, ahol a bõvített ASCII jelkészletbõl(256 karakter) válogatunk, a lehetõségekszáma 255 a kilencediken.
A MEGFELELÕ JELSZÓ
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
87MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
xxxxxxxJelszóvisszafejtõk
Force és a szótármódszer technikákathasználja. Alapesetben az elõbbivel indula program. A WinZip négyjegyû tesztjel-szavát mindkét eljárással percek alatt sike-rült feltörni.
Ezzel szemben a WinRAR szinténnégyjegyû jelszavának feltörése 7 óráigtartott, ami jól tükrözi, hogy a RAR for-mátum titkosítási algoritmusa lényegesenfejlettebb.
A program felhasználói felülete jólszerkesztett, könnyedén áttekinthetõ.Elég, ha csak megnyitjuk a jelszóval védetttömörített állományt, majd a startra kat-tintunk. Ha azonban jobban kedveljük avidd és dobd módszert, ezzel a program-mal azt is megtehetjük: elegendõ a dekó-dolandó fájlt a program ablakára húzni ésott elengedni.
A Dictionary menüpont alatt újabbszavakat fûzhetünk a már meglévõkhöz,mondjuk a www.elcomsoft.com/prs.htmloldalról. A program ZIP, RAR, ACE, vala-mint ARJ archívumfájlok kezelésére ké-pes, vagyis ismeri az összes fontos tömörí-tõ programot.Információ: www.elcomsoft.comÁr: 60 dollár otthoni, 120 dollár üzletifelhasználóknak
Visual Zip Password Recovery Proces-sor: A ZipCure programja (vzr54.zip)igen hatékony eszköz. Ugyanazon lehetõ-ségeket nyújtja, mint az elõbbiekben emlí-tett konkurens program, ám közel fele-annyi pénzért, és jelszófeltörési teljesítmé-
nye is hasonló az Elcomsoft termékéhez.Áttekinthetõsége azonban már nem olyanjó, s az opciók egy része mélyen el vanrejtve. Ezért inkább csak a kellõ tapaszta-lattal rendelkezõ felhasználóknak ajánlha-tó. Hátránya, hogy nem kínál drag&droplehetõséget, és csupán ZIP archívumokjelszavának megismerésére használható,más tömörített archívumformátum keze-lésére nem készítették fel.Információ: www.zipcure.comÁr: 29,95 dollár
RAR Password Cracker: A program aRAR fájlok feltörésére specializálódott.Dimitríj Nyikityin alkotását (rpc412_set-up.exe) az eddigiek közül egyedüliként lát-ták el a kezdõket segítõ varázslóval is. Saj-nos, menet közben különféle jelentésekkelzavarja felhasználóját, ami éppen a kezdõ-ket bizonytalaníthatja el. Bár ezek ártal-
SzótármódszerA felhasználók többsége létezõszavakat, illetve neveket használjelszóként. Bár ez egyszerû,
ugyanakkor nem túl biztonságos. Az Inter-neten rengeteg ingyenesen letölthetõ szótárvan, amelyeket a jelszófejtõ programok a vé-dett dokumentum feltörése érdekébenigénybe vehetnek. Az eljárás során a prog-ram a szótárban található összes szón végig-rágja magát, amíg el nem jut a megfelelõ-höz. Ilyen szólistákat minden nyelvhez készí-tettek. Az újabb jelszófejtõ programok leg-feljebb néhány perc alatt fejtenek meg egyolyan jelszót, ami szerepel az ilyen szótárak-ban. E szótárakban a szavak általában simaszövegfájlként szerepelnek, amit a felhasz-náló bõvíthet és a jelszófejtõ programba il-leszthet.
PróbálgatásEz a mûvelet rendkívül számítás-igényes, s általában csak akkoralkalmazzák, amikor a szótár-
módszer eredménytelen. Az eljárás lényege,hogy az összes lehetséges kombinációt ki-próbálja a program. A futásidõ hossza az al-kalmazott jelszó hosszától és a lehetséges
jelek számától függ. Egy, a kibõvített ASCIItáblázatból (256 különféle karakter) össze-válogatott kilencjegyû jelszó összes lehetsé-ges variációjának kipróbálásához 6 millió év-re lenne szüksége egy gyors számítógépnek(P4/2,5 GHz). Statisztikailag nézve azonbanmár 3 millió év múlva is rálelhetnénk a he-lyes jelszóra.A Brute Force Mask a módszer egy olyan vál-tozata, amikor a felhasználó a jelszó vala-mely részére vagy részeire még emlékszik.Ilyenkor a program ezt adottnak veszi, s csaka hiányzó helyeken próbálja végig a lehetõ-ségeket. Ez jelentõsen felgyorsítja a folya-matot.
Jelszó felülírásaA legdurvább módszerekegyike, s nem is mindig mû-ködik. Bizonyos esetekben
azonban elõfordul, hogy az adatokat védõjelszó egy általunk választott másik jelszóvalfelülírható. Bár ebben az esetben ugyannem jutunk az eredeti jelszó birtokába, vi-szont mégiscsak hozzáférünk a védett ada-tokhoz, s végtére is ez volt a cél. E módszer-hez is találunk néhány programot az Inter-neten.
DEKÓDOLÁSI ELJÁRÁSOK
Erõs és gyors: az Advanced Archive Password Recovery könnyen kezelhetõ és fürgén dolgozik
Rugalmasan: a Visual Zip PasswordRecovery Processor alkalmazkodhatprocesszorunkhoz
88
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Jelszóvisszafejtõk
matlanok, mégis zavarják a munkát. Aprogram a Brute Force és a szótármód-szert használja.Információ:www.rarpasswordcracker.comÁr: 30 dollár (három gépre szól a licenc)
PDF fájlok
Különféle specializált programokat fej-lesztettek ki a dokumentációkat, termék-leírásokat, könyveket tartalmazó, jelszóvalvédett PDF dokumentumok dekódolá-sára.
Advanced PDF Password Recovery: Ez ajól átgondolt kialakítású programocska(apdfpr.zip) kerek 15 perc alatt fejtettemeg négykarakteres tesztjelszavunkat,holott az nem szerepelt semmiféle szólis-tában.
Beállítási lehetõségei jól sikerültek. Hapéldául emlékszünk arra, hogy jelszavunkT-vel kezdõdött, ezt beállíthatjuk kezdetiértéknek, miáltal a keresési idõ jócskán le-
rövidül. A beépített mérõprogram elõrekiszámolja, hogy várhatóan mennyi ideigtart megtalálni a jelszót.
Az eredmény gyakran kijózanító:ugyan kinek van ideje 1 évet vagy többetvárni arra, hogy visszakapja elfelejtett jel-szavát? Jó ötlet, hogy a program mûködé-se a gépben lévõ processzorhoz optimali-zálható.
Az Elcomsoft termékéhez fogható ko-moly alternatíva jelenleg nem létezik a pia-con. Bár a PDF dokumentumokhoz kifej-lesztett törõprogramokat már kínálnak kü-lönféle internetes hackeroldalak, használa-tuk erõsen ellenjavallt. Túl nagy ugyanis aveszélye annak, hogy használatukkal sza-bad utat engedünk számítógépünkben akülönféle vírusoknak, betárcsázó és kém-programoknak, spyware-eknek és reklá-moknak.Információ: www.elcomsoft.comÁr: 30/60 dollár otthoni/üzleti felhasználóknak (standard változat),60/120 dollár otthoni/üzleti felhasználóknak (professional változat)
Chatprogramok
Amennyiben ICQ-t, T-Online-t, AOLInstant vagy MSN Messengert használunkés elfelejtenénk jelszavunkat, jól tesszük,ha beszerezzük az itt részletezett kis prog-ramocskát.
Advanced IM Password Recovery: Ezegy újabb remek kis program az Elcom-softtól (aimpr.zip). Tesztünkben az ICQnyolckarakteres jelszavát néhány másod-perc alatt törte fel. Az eredmény világosanmegmutatta, mennyire reménytelen vál-lalkozás ICQ esetében jelszóval védeni ac-countunkat. Ha ezek után már csak amessengerek jelszóvédelmében bízunkmeg, ki kell, hogy ábránduljunk: azok semhatékonyabbak.
Az Advanced IM Password Recovery-vel egyébként összesen 31-féle chatprog-ramot faggathatunk jelszavunk felõl.Információ: www.elcomsoft.comÁr: 30/60 dollár otthoni/üzletifelhasználónak
Tárolt jelszavak
Számos Windows-program esetében ele-gendõ jelszavunkat csupán a legelsõ alka-lommal begépelni, mivel azt a rendszermegjegyzi. Az így eltárolt jelszavak megis-meréséhez nyújt segítséget a következõ kisprogram.
PantsOff: Az eltárolt jelszavakat alapeset-ben kis csillagocskák formájában látjuk,amelyek csupán a beírt jelszó karakterszá-mát jelzik. Ez a program egy kis nagyítótvarázsol képernyõnkre, amit a csillagokrahúzva láthatóvá válik a begépelt jelszó.Információ: www.cbuenger.deÁra: ingyenes
Rövid keresési idõ: a beépített dekódoló módszereka PDF fájloknál is gyorsan és megbízhatóan dolgoznak
Ripsz-ropsz: az Advanced IM Password Recovery gyorsan végez a jelszavakkal
PantsOff: csak rá kell húzni a nagyítótaz eltakart jelszóra
90
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Avilágban sajnos vannak rosszindu-latú, korlátozott ítélõképességûembertársaink, akik úgy gondol-
ják, hogy kifejezetten jó szórakozás érték-telen, idegesítõ, zavaró üzenetekkel terhel-ni a nyilvános levelezést, s jó heccnek te-kintik, ha sikerül hatalmas, fölösleges for-galmat generálniuk a hálózatokon. Olyanforgalmat, amelynek egyetlen célja mások
zavarása. Sajnos ugrásszerûen növekszikazok száma is, akik a levélben érkezõ ha-mis híreknek, üzeneteknek bedõlve, ellen-õrzés nélkül, gátlástalanul terjesztik to-vább azokat.
A levélszemét, ami a nemzetközi sta-tisztikák szerint ma az elektronikus levél-forgalom mintegy 40-80 százalékát tesziki, a kéretlen reklámlevelekbõl (spam),
valamint az elõbb említett,rémhírt, álhírt és egyéb be-ugratást tartalmazó levelek-bõl (hoax) áll. Bár e kétfélelevélszemét eltérõ mechaniz-musokat használ, némi kap-csolat is észrevehetõ közöt-tük, s olykor még a vírusok-kal, programférgekkel, kém-programokkal (spyware) ésegyéb programkártevõkkelvaló kapcsolatuk is nyomonkövethetõ.
A hoax, azaz a rémhírt/ál-hírt tartalmazó levél önma-gában nem program, ígymagától nem is terjed. Ehheztalálnia kell valamit vagy va-lakit, ami vagy aki sokszoro-sítja, továbbküldi, ehhez pe-dig szüksége van emberiközremûködésre is. Az albánvírus – palesztin, afgán ésegyéb változatokban is talál-kozhattunk vele – szövegetanulságos példának kínál-kozik: „Ez egy albán vírus.Mivel igen mostohán vagyunkellátva fejlesztõ eszközökkel,kérjük, küldje tovább ezt a le-velet minden ismerõsének,majd lépjen be a Windows
könyvtárába és adja ki ott a „del *.*“ pa-rancsot. Segítségét elõre is köszönjük. – Azalbán crackerek.” Ez olyannyira egyértel-mûen vicc, hogy a továbbküldõk is csaktréfaként adják tovább.
Térjünk azonban vissza a komoly dol-gokhoz. A hoax levelek kiszemelt célpont-jai, áldozatai olyanok, akik képesek azadott levelet gondolkodás nélkül, akártöbb száz példányban is továbbküldeni.Ha õk egy levelet kapnak, amelyben pél-dául az a szöveg szerepel, hogy „ha to-vábbküldöd 20 ismerõsödnek 5 napon be-lül, akkor nagy szerencse ér”, akkor fû-nek-fának továbbküldik, s várják a beígértcsodát.
A hoax levelek írói gyakran érzelmi hú-rokat pendítenek meg olyan szövegekkel,mint „szegény, szerencsétlen rákos gyer-mekek, akik 1 dollárt kapnak minden to-vábbküldött levélért”, vagy az „umma-bumma törzs éhezõ tányértáncoltatói,akik egy szem rizst kapnak minden tíz to-vábbküldött levélért”.
S hogy állításunk mennyire tükrözi azaktuális és valós helyzetet, azt ékesen bizo-nyítja a mellékelt, szerkesztõségi postalá-dáinkat nemrégiben megjárt levél is.
Nagyon „népszerû” a hoaxok között aze-mail-vírusokra való figyelmeztetés. „Haelolvasod a „REKETTYEBOKOR’’ fejlécûleveledet, akkor a géped felrobban, és akishúgod elveszíti szüzességét!” olvashat-juk mondjuk a jó szándékú figyelmezte-tést, és persze az elmaradhatatlan „ezt a jószándékú figyelmeztetést küldd el mindenismerõsödnek, de legalább 50 ember-nek!!” kérést. Az ilyen levelek közé sorol-hatjuk egyértelmûen a SULFNBK és a JavaDebug Manager hoaxot, amelyek egy-egyWindows-fájlban véltek felfedezni életve-szélyes vírust, s a nevezett fájlok törlésérebiztatták a levelek címzettjeit. Az elõbbihoax levél egy olyan fájlt töröltetett ki gya-nútlan – és mint kiderült, e téren megle-hetõsen laikus – emberek tízezreivel, ame-ly a Windowsban a hosszú fájlnevek meg-felelõ kezelését tette lehetõvé, a másik pe-dig az Explorerhez tartozó egyik segéd-programot vette célba, s ugyancsak sokbosszúságot okozott a rendszerfájl felesle-ges töröltetésével.
A hoaxok fõ ismertetõjegyei
Vajon megfékezhetõk-e a hoaxok, vala-mint az általuk generált levéláradat, s haigen, miként? A megoldás egyszerû. Gon-dolkodni kell, olykor józan paraszti ésszel,s nem szabad kritikátlanul elfogadni bár-
Az emberek közötti írásbeli kommunikáció nagy hatású, modern eszköze
az elektronikus levelezés. Az eszközökkel azonban nemcsak élni, hanem
visszaélni is lehet, mint azt mindannyian a saját bõrünkön
tapasztalhatjuk nap mint nap. Most induló sorozatunk elsõ részében
a spam, a hoax és a vírusok rokonainak fõbb jellemzõit foglaljuk össze.
Levélszemét a postaládánkban 1. rész
Hoax, spam éstársaik
Veszteségek: egyszerûen kiszámolható a spam okozta kár
Spamtípusok: megdöbbentõek a diagram számai
91
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hoax és spam
mit, amit az ismeretlen vagy távolról is-mert levélíró állít. De vajon milyen mó-don tudunk meggyõzõdni arról, hogy akapott levél valójában csak értéktelen sze-mét, vagy hiteles állításokat tartalmaz? Azalábbiakban igyekszünk pár hasznosíthatófogódzót adni a hoax levelek gyors ésmegbízható azonosításához.Hiteles forrás. Az ismeretlen címekrõl,személyektõl érkezõ leveleket fogadjukmindig fenntartásokkal. Csak olyan leve-leknek higgyünk, amelyek feladóját való-ban ismerjük, s akirõl tudjuk, hogy to-vábbadás elõtt minden hírt gondosan el-lenõriz. Ha a levél hitelesnek látszó forrás-ra hivatkozik (például „az Amerikai Ûr-kutatási Hivatal körlevelet bocsátott ki,miszerint a 62563256-2313-231 számlárabefizetett 150 dollárért bárki beszélgethetaz Uránuszról jött ûremberkékkel”), ak-kor egyszerû a dolgunk, csupán ellenõriz-nünk kell a forrást. Ha körlevélrõl van szó,kérdezzük meg a levél küldõjét, hogy hon-nan származik, s hogy valódi-e. A neten acégek, ügynökségek honlapjain közlemé-nyeik, hírleveleik és felhívásaik rendsze-rint megtalálhatók. Ha nem lelünk ilyet,vagy a feladó azt mondja, hogy õ nemtudja, mi a tényleges forrás, akkor bizto-sak lehetünk benne, hogy a levél átverés!Ellentmondások. Csupán egy kis agytor-na, s már kezdhetünk is gyanakodni, ha alevelekben ellentmondásokat találunk.Nyugodtan kételkedhetünk, ha az eredetilevelet (állítólag) egy hétéves gyermek ad-ta fel, miközben a levél a fekete lyukakatomfizikájából vett példákkal támasztjaalá a Föld közeli pusztulását. Hasonló mó-don kételkedjünk a XVII. századi keresz-tes lovagok által feladott e-maileken, ame-lyeket továbbküldve megnyerhetjük azisztambuli csatát.E-mail-címek, hivatkozások a levélben.Amennyiben a levél az eredeti feladó e-mail-címét is tartalmazza, vagy olyan cí-met, amelyre levelet, pénzt, akármit kellküldeni, minimális erõfeszítéssel megálla-pítható a levél valódisága. Egyszerûenodaküldünk egy levelet, hogy igaz-e az ol-vasott hír. Az esetek 99,99 százalékában (amaradék mérési hiba) a hamis levelekbenmegadott levélcím nem létezik, vagy meg-szûnt, mert ezrek, sõt tízezrek küldtek odalevelet, amit a legnagyobb kapacitású leve-lezõszerverek sem bírnak sokáig, nem be-szélve a szolgáltatók és az érintett fióktu-lajdonosok idegeirõl.Az információ hitelessége. Ha magunknem tudjuk eldönteni a bejövõ levélrõl,
hogy hihetõ-e, akkor a legegyszerûbbmódszer megkérdezni a feladót. Ha iga-zolja, máris nyertünk! Ha nem, akkornyilvánvalóan ellenõrizetlen információtküldözget valaki a világba, s innen az ese-tet már vissza is vezettük a Hiteles forrásrészben olvashatókra.
NEVEZETES HOAXTÍPUSOKVakriasztások. Feltételezett rosszindulatú programokra figyelmeztetnek, mint a The Good Ti-mes vagy a 48 hours.Városi legendák. Hitelesnek tûnõ beugratások, amelyek sokszor éveken át keringenek a levele-zõ listákon. Elsõ pillantásra hitelesnek tûnõ történetek, amelyek valaki mással estek meg, vala-mint különbözõ figyelmeztetések és soha meg nem történt eseményekrõl szóló történetek.Ingyen ajándékok. 2000-ben hazai mobiltársaságokat hoztak hírbe ingyen ajándékok ígéreté-vel, amelyeket a gyanútlan olvasók lánclevélként küldtek tovább.Szimpátiakeltõ levelek, segítségkérések. Mellékelt példánk is ide tartozik.Hagyományos lánclevelek és fenyegetõ lánclevelek. Közös jellemzõjük a felhívás, hogy x dara-bot, vagy minél több példányt küldjünk szét barátainknak, ismerõseinknek. Olykor balesettel,büntetéssel is fenyegetnek arra az esetre, ha megszakítanánk a láncot.Rémhírek. Ezek az üzenetek szörnyû eseményekrõl szólnak, amelyek többsége – természete-sen – nõkkel és gyermekekkel történik.Hamis céges levelek. Olyan levelek, amelyek látszólag egy létezõ cégtõl érkeznek (például aMicrosofttól, az IBM-tõl vagy a Symantectõl), de valójában hamisítványok. Fura, amikor egy le-vél arról tudósít, hogy a Microsoft új vírust fedezett fel.
Angol nyelvû vagy vegyes szöveg. Ahamis levelek jelentõs része – lévén az in-ternet nyelve elsõsorban ma is az angol –természetesen angol nyelven íródott, ámma már a magyarra fordított változatoksem ritkák. Mindenesetre legalább elgon-dolkodásra kell hogy késztessen, ha idegen
A fertõzés gócai: spam és vírus világtérkép
92
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hoax és spam
nyelveket nem beszélõ ismerõseinktõl,munkatársainktól kapunk félig angol szö-vegû leveleket.Csupa nagybetû. A hoaxok nagy részé-nek egy további formai jegye is van: a fi-gyelemfelkeltés érdekében az ál- és rémhí-rek jó részét csupa nagybetûvel írják, amibizony eléggé feltûnõ. Önmagában már ezis gyanúra adhat okot.Nyomon követik a leveleket és fizetnekérte. Az egyik legnevetségesebb állítás,amely egyértelmûen mutatja, hogy a levélírójának fogalma sincs az elektronikus le-velezés mûködésérõl, vagy éppen ezt téte-lezi fel rólunk. A levelek nyomon követésetermészetesen nem elképzelhetetlen, deolyan sok erõforrást igényel, hogy olcsóbblenne a levelek helyett egybõl átutalni azt apár millió dollárt annak a szerencsétlen-nek, akire a becsapós levél hivatkozik.Küldd szét! A hoax levelek talán legfon-tosabb és elmaradhatatlan eleme a levélvégén, hogy küldjük tovább legalább10/25/XX példányban, vagy minden isme-rõsünknek. Ne feledkezzünk el errõl, mie-lõtt rákattintanánk az egérrel a továbbkül-dés gombra.
Spam, spam és megint csakspam…
A hoax mellett a másik bosszantó jelenség akéretlen levelek és hirdetések áradata. Azilyen típusú, tömegesen érkezõ levélszeme-tet nevezzük közkeletû kifejezéssel spamnek.Junkmailnek is nevezik, de maradjunk in-kább a rövidebb elnevezésnél.
A spam ellen nehéz, szinte lehetetleneredményesen védekezni, hiszen nap mintnap újabb címekrõl küldik ki tömegesen a
kéretlen leveleket, mind a levelezõ rendsze-reket, mind a postaládánkat megterhelve. Avédekezés egy lehetséges megoldására a HixGURU fórumán (www.hix.hu/friss/GU-RU.friss.html) kínáltak korábban egy ígé-retes módszert, amit érdemes idéznünk:
„A BAT annyira béna, hogy még egynormális vírust sem tud lefuttatni! :))
Sokan szenvednek a spamtõl. Én aspam címeket egy sima txt fájlban gyûj-
töm. Az összes postafiókom ezt az egy fájlthasználja a szelektív letöltés vezérléséhez,és az itt található címeket, neveket vagysubjecteket stb. összeveti a szerveren mégfent lévõ levelekkel, és ha passzol, már lesem tölti, hanem magán a szerveren törli.”
Iparági becslések szerint a kéretlen le-velek ma már az összes elektronikus levél-forgalom 20 százalékát teszik ki. Míg a te-kintélyes cégek azonnal levesznek minketa címlistájukból, ha ezt kérjük, egy csomóspamküldõ arra törekszik, hogy a lehetõlegtöbb címzettet „fejbe találja” ajánlatá-val, és minden választ – legyen az akár til-takozás – bátorításnak vesz újabb levelekküldésére.
Jelenleg nincs igazoltan bevált módszerszázszázalékosan spammentes levelezésikörnyezet kialakítására, de annyit legalábbmegtehetünk, hogy megnehezítjük az e-mail-címek gyûjtögetõinek dolgát. Emel-lett persze beállíthatjuk, hogy a kéretlen le-velek többsége olvasatlanul tûnjön el a sze-münk elõl.
Internetszolgáltatónk segítségével aspam forrását is beazonosíthatjuk, s elzár-hatjuk a további szemétlevelek útját.
A 2001. december 24-én megjelent2001. évi CVIII. törvény foglalkozik töb-bek között a reklámlevelek küldésével és acímlista-adatbázisok kezelésével. Ennekértelmében a reklámlevelek küldõinek felkell tüntetniük a levél végén, hogy ha acímzett nem kér további reklámanyagot,akkor letilthatja címének további felhasz-nálását.
A spam fajtáival és a spam elleni véde-kezéssel most nem foglalkozunk, ezt soro-zatunk késõbbi részeiben tárgyaljuk.
Víruskapcsolatok
A hoaxoknál már felmerült a vírusokkalvaló rokonság, illetve kapcsolat kérdése.Ugyanez még inkább igaz a kéretlen leve-leknél. Az augusztusban elszabadult So-big.F féregrõl a szakértõk feltételezik –nem minden alap nélkül –, hogy spammerprogramozók fejlesztették, illetve fejlesz-tik, és olyan technológiát kívánnak kidol-gozni és elterjeszteni a vírusok és prog-ramférgek segítségével, amely lehetõvé te-szi, hogy a fertõzött gépek ezreirõl-tízez-reirõl adott jelre reklámlevelek áradata in-duljon el. E technikával sajnos elérhetõ,hogy spam üzenetek milliói jöjjenek létretávirányítással úgy, hogy ne lehessen ki-zárni a forgalomból a spamküldõ szervert,mivel az nem látszik közvetlenül.
dr. Nagy Gábor
Leiratkozni veszélyes: ki tudja, mit kezdenek adatainkkal a drót túlsó végén
Van megoldás: egy vírusmentes alternatív irodai csomag ára 6 nap alatt megtérül
Aktuális hoaxunk: még az AOL sem tudjanyomon követni a láncleveleket!
94
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Ahollywoodi mozikról szóló werk-filmekbõl szinte mindnyájunknakvan már némi fogalma, hogy egy
ilyen produkció mennyi erõfeszítésbe,energiába és nem utolsósorban pénzbekerül. A színészek, a rendezõk és az opera-tõrök rendszerint hosszasan beszélnek ar-ról, hogy milyen feladatokkal, nehézsé-gekkel kellett megküzdeniük a forgatássorán. Közben izgalmas bevágásokat lát-hatunk egy-egy veszélyes kaszkadõrjele-netrõl. Amikor azonban a film egyébmunkálataira terelõdne a szó, többnyireegy karlegyintéssel elintézik a dolgot, ésédeskeveset tudhatunk meg a vizuális bo-szorkánykonyha világáról.
Pedig hisszük vagy sem, egy átlagosvígjáték készítésekor is fontos szerepetkaphatnak a számítógépek és az azokatkezelõ mozgóképgrafikusok, mivel na-gyon gyakran elõfordul, hogy itt-ott retu-sálni, módosítani kell a leforgatott anya-got. Például az autós jeleneteknél gyakranmegesik, hogy a felvételt valójában egy ál-ló gépjármûvel készítik, a mozgó hátteretpedig csak késõbb helyezik a képbe. Vagygondoljunk a hajmeresztõ kaszkadõrmu-tatványokra, amelyeket szigorú biztonságielõírások betartásával valósítanak meg.Ilyenkor elõfordulhat, hogy egy „kósza”biztosító huzal belelóg a képbe, amit ké-sõbb ki kell retusálni a filmbõl.
A fenti példákból látható, hogy a hát-térben zajló munkák legalább annyira ér-dekesek, mint amit a nézõk elõtt – amúgyvélhetõen reklámcélokból – feltárnak. Detérjünk vissza a szoftverekre, ezúttal pedigegy olyan grafikus eszközre, amellyel aprofik dolgoznak.
Cikkünk témája tehát az Adobe After
Effects (AE). Ezzel a rendszerrel készítet-ték például a Dûne, a Star Trek és a Féle-lem és reszketés Las Vegasban címû fil-mek egyes jeleneteit. A program az Adobevideofeldolgozó programcsaládjának azeffektezéseket és vizuális trükköket meg-valósító tagja.
Kétféle változatban forgalmazzák. AStandard verzió azokat az alapvetõ funk-ciókat tartalmazza, amelyekre a grafiku-soknak és webtervezõknek szükségük vana 2D/3D-s kompozíciók, például az ani-mációk és a filmek produkciós munkála-tai során. A Professional változat a vizuá-lis effektek készítésével foglalkozó profikigényeit hivatott kiszolgálni. Ez a verzió a
Standard kiadás szolgáltatásai mellett to-vábbi speciális eszközöket – fejlett moz-gáskövetési és stabilizációs funkciókat,kulcsoló (keying) és képformázó mûvele-teket, bõvített készletet vizuális és audio-effektekbõl, automatizált és hálózatosrenderelési funkciókat, valamint 16 bitesszínkezelési megoldásokat – tartalmaz.
Sebességkorlátozás nélkül
A filmtrükköknél feldolgozandó adat-mennyiség még a legerõsebb konfiguráci-ókat is próbára teszi. Az After Effectsnél ahardverigény legalább Pentium III vagyPowerPC processzorral felszerelt számító-gép, Windows 2000 vagy XP, illetve Mac
Adobe After Effects 6.0
Filmes trükkök felsõfokonA mozi- és reklámfilmek sikere jórészt a látványvilágon múlik. Ennek megvalósítása
azonban nem csak az operatõr feladata: szükség van képzett grafikusokra és
szoftverekre is. Mint például a cikkünkben szereplõ új programra.
Effektek: minden eddiginél több van belõlük
95
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Adobe After Effects 6.0
OS X 10.2.6 operációs rendszerrel és sok-sok memóriával. A határ természetesen acsillagos ég, a szabály pedig itt is érvényes,ha nem akarunk kínos meglepetéseket,akkor a legjobb és legnagyobb teljesítmé-nyû eszközöket kell beszereznünk. Perszeaz efféle munkaállomások sosem lehetné-nek elég erõsek, ha a futtatott szoftvereknem optimálisan használnák ki az erõfor-rásokat és az újabb technológiákból adó-dó lehetõségeket. Az After Effects haszná-latakor ettõl szerencsére nem kell félnünk.Az elõzõ, 5.5-ös verzióhoz képest ugyanisérezhetõen felgyorsult a program.
Vegyük például a 2D/3D grafikák meg-jelenítésének gyorsítására szolgáló Open-GL-kezelést. A feljavított képességeknekköszönhetõen a képernyõn történõ valósidejû renderelés sebessége – ezáltal pedig aprogram általános interaktivitása is –megnõtt. Például a kamerák, a fények, akülönféle rétegek és az árnyékok paramé-tereinek módosításakor szinte azonnalieredményt kapunk. Ráadásul mindeztanélkül, hogy csökkentenünk kellene afelbontást, vagy át kellene kapcsolnunk adróthálós megjelenítési módra.
Az egyik legjobb bizonyíték az elmon-dottakra a mozgáskövetõ funkció SubpixelMatching mûvelete, amely az Adobe ada-tai szerint akár harmincötször gyorsabbanfuttatható az általános beállításokkal.
Természetesen lehetõségünk van arendszer további finomhangolására, pél-dául a videokártya textúra memóriahasz-nálatának egyéni méretezésére. A kompa-tibilis GPU-k folyamatosan frissülõ listá-ját a gyártó weboldalán tekinthetjük meg.
Említést érdemel, hogy a képszámítófunkció nemcsak gyorsabb, hanem „oko-sabb” is lett. A szükségtelen pixeleket pél-dául képes kihagyni a számításból, és ha-tékonyabban kezeli a többprocesszorosarchitektúrákat. A program új verziójábana renderelés a háttérben is futhat, így ad-dig sem kell abbahagyni a munkát, amíg agép elkészül a hosszabb jelenetekkel.
A produkció különféle feladatainak au-tomatizálásához úgynevezett szkriptek ké-szíthetõk. Ezek segítségével az AE önálló-an elvégzi az amúgy unalmas és hossza-dalmas mûveleteket. Vegyük például aztaz esetet, amikor több száz képrészleten(footage) kell ugyanazokat a módosításo-kat elvégeznünk.
Az automatizálással megoldható, hogya program önállóan oldja meg a beolvasás,módosítás és az újbóli renderelés feladata-it. Mindezt anélkül, hogy a felhasználónak
közbe kellene avatkoznia, így a figyelmet-lenségbõl elkövetett hibák jelentõs részekizárható. A szintaktika viszonylag egy-szerû, aki ismeri a Javascriptet, ezzel is el-boldogul.
Integráció
Egy film vagy animáció elkészítéséhez azesetek többségében több speciális szoftverthasználnak a szakemberek. Ezért nagyonfontos, hogy az egyes programok közöttlehetõség legyen az átjárásra. Az Adobe ezirányú elkötelezettségét alátámasztja,hogy szinte az összes szoftverét hasonlókezelõfelülettel és stílusvilággal látta el. Azegyes programok fájlformátumait pediggond nélkül használni lehet a többiben.
Az After Effects kezelõfelülete így márelsõ ránézésre ismerõs lesz a Photoshop,az Illustrator vagy a Premiere használói-nak. Egyes esetekben, például új szövegekkészítésekor, a fent említett szoftverekbenmeglévõ funkciókkal is találkozhatunk.
De az együttmûködés itt nem ér véget.Ha már a feliratokról beszéltünk, említéstérdemel, hogy a Photoshopból importáltfájlok szövegei a betöltés után is szerkeszt-hetõk és formázhatók maradnak.
Több réteget tartalmazó állomány meg-nyitásakor a kompozíció méretéhez min-den egyes layer méretét hozzáigazíthatjuk,és azok átnevezésekor vagy átcsoportosí-tásakor a különféle kapcsolatok továbbra
is érvényben maradnak. A guide-ok im-portálás után szintén használhatók ma-radnak. A munkafolyamatok gyorsításaérdekében a programba közvetlenül be-hívhatjuk az Adobe Premiere Pro projek-teket: azok különféle paraméterei kulcs-kockaként fognak megjelenni az AE-ben.
Továbbfejlesztett objektumkezelés
A különféle objektumok (solids) a Projektablakban is megjelennek, így többfélekompozícióban használhatjuk õket. Ter-mészetesen ha változtatunk rajtuk, akkoraz összes kompozícióban megtörténnek amódosítások. További opciók jelentekmeg a solid layereknél, és újdonság a ked-venc effektek (Effect Favorites) funkció,valamint az Undo History almenü.
Ezek és a kezelõfelületen történt ki-sebb-nagyobb fejlesztések mind a hatéko-nyabb és professzionális munkavégzésthivatottak elõsegíteni. Így talán furcsánaktûnhet, hogy a kompozíciós ablakból eltûn-tek a görgetõsávok. Az ablakban való „köz-lekedéshez” a kéz eszközt használhatjuk.
Szöveg és animáció
A program egyik legérdekesebb újdonságaa továbbfejlesztett szövegeszköz, amelyetaz eszközpultról indíthatunk. A karakte-
Keylight: kékhátteres felvételek kezelé-séhez használható
96
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
reket közvetlenül a kompozíciós ablakbalehet beírni, a formázás pedig a Photo-shopban megismert módon végezhetõ. Amûveletek eredményét természetesenazonnal láthatjuk a képernyõn.
A szöveg paraméterei egyben és betûn-ként is változtathatók, így lehetõség vanarra, hogy minden egyes karakternek kü-lönbözõ tulajdonságai legyenek. A betûtí-pus, a stílus, a méret és a szín mind különváltoztatható, így a végsõ látvány finom-hangolása részletekbe menõen történhet.A Paragraph fülön a bekezdésekre vonat-kozó beállításokat találjuk. A szokásos be-húzások mellett olyan funkciók is vannakitt, amelyek automatizálják a szöveg egy-séges formájának, tördelésének kialakítá-sát.
Az After Effects a kínai, japán és koreaiírásjelek kezeléséhez is segítséget nyújt.Olyan tulajdonságokat is beállíthatunk,amelyek a speciális tipográfiából adódnak.
Bár a szövegek animálására eddig isvolt lehetõség, a funkció továbbfejleszté-sével merõben más megközelítéssel fogha-tunk a megvalósításhoz. A karaktersoro-zatok egyetlen szövegrétegen animálhatók.Egyszerre több kiválasztást, úgynevezettselectort is definiálhatunk, amelyekre ha-tással lesz az animálás.
A selectorokhoz pedig külön-különhozzárendelhetjük a változásokat. Mind-ezt úgy, hogy az animált szöveg végig szer-keszthetõ marad.
Vektoros rajzeszköz
Az utómunkálatok során gyakran elõfor-dul, hogy módosítani kell a felvételt, pél-dául ki kell törölni a kaszkadõrt biztosítóköteleket, vagy át kell rajzolni valamelyapró részletet egy jeleneten. Ez gyakranazzal jár együtt, hogy minden egyes kép-kockán el kell végezni a változtatásokat.Ehhez nyújt segítséget az eszközpultról in-dítható vektorgrafikus rajzoló funkció,amely a Standard verzióba is belekerült. APhotoshop-technológiára épülõ funkcióigen sokoldalú, az átlátszósági maszk ké-szítésétõl kezdve a kézi rajzolásig többfélecélra használható.
Az eljárásból adódóan rontásmentesenkezelhetjük a felvételeket, így könnyebbendolgozhatjuk ki kreatív ötleteinket, hiszenbármikor visszavonhatjuk a változtatáso-kat. A különálló ecsetvonások szinténjátszva szerkeszthetõk, legyen az a méret,a pozíció, a szín vagy más paraméter, amitmódosítani szeretnénk.
Többféle, elõre készített ecsettípussal
dolgozhatunk, amikhez beállíthatjuk azecsetkezelés dinamikájának mértékét. Ter-mészetesen készíthetõk egyéni ecsetek is,és használhatunk Wacom táblát.
A Clone Stamp funkcióval a forrás layer-rõl mintavételezett pixeleket másolhatjukát ugyanarra a rétegre vagy egy másikra. APaint paletta Aligned opcióját kiválasztvaakár el is engedhetjük az egér gombjátanélkül, hogy elvesztenénk az aktuálismintavételezõ pontot.
Mozgáskövetés
A Professional verzió egyik legfontosabbfunkciója a Motion Tracker. Ezzel az esz-közzel a képernyõn mozgó objektumok-hoz fûzhetünk speciális effekteket. A prog-ram ugyanis képes követni a kiválasztottterület mozgását, az így kapott adatokhozpedig már egyszerûen hozzárendelhetjüka megfelelõ After Effects parancsot.
A mozgáskövetés egyébként az egyikleginkább számításigényes funkció, mivelminden képkockát meg kell vizsgálni ah-hoz, hogy meghatározható legyen a kivá-lasztott pixelek pozíciója.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azautomatikus követés pontossága erõsenfügg a felvételtõl, a biztonság kedvéértezért lehetõség van a kézi beavatkozásra is.A végeredményként kapott vizuális effektígy precízen követheti az eredeti objektu-mot.
A Motion Tracker újdonságai közé tar-tozik, hogy nincs korlátozva a követhetõpontok száma, és az újratervezett kezelõ-felületnek köszönhetõen egyszerûbb a ke-zelése. A vezérlõ egység önálló palettárakerült, hogy gyorsabban hozzáférhessünkaz egyes funkciókhoz, a VCR-szerû vezér-lõ konzol pedig a filmben való navigálástsegíti. Szükség esetén – például egy nehe-zebben analizálható jelenetnél – képkoc-kánként lépegethetünk a felvételben.
A mozgáskövetõ használatakor kulcs-képek generálódnak, amelyek az idõsávonjelennek meg. Az adatok manuális változ-tatása így nem okoz különösebb nehézsé-get. Az objektumok mozgásának meghatá-rozása mellett a Motion Trackert a felvételképének stabilizálására is használhatjuk.
Effektek
Számos effekt, amelyet korábban az AfterEffects 5.5 Power Pack tartalmazott, mostalapkiépítésben megtalálható a program-ban. De ez nem minden, hiszen továbbiplug-inek is helyet kaptak a csomagban.
A különféle torzítási effektusok mindigis kulcsfontosságú szerepet játszottak agrafikusok eszköztárában. A Turbulencepéldául finoman megkeveri a képponto-kat, ami remek hatást kelt felhõk, füstvagy hasonló grafikák készítésekor. AClone segítségével a torzítást másolhatjukát a kép egy másik részébe, a Twirllel pe-dig az órajárás szerinti vagy ezzel ellenke-zõ irányban kenhetjük el a pixeleket.
A Reconstruction a túlságosan torz kép-kockákat egyszerûsíti, javítja ki. A Warp
Type Tool: a szöveget a kompozíciós ab-lakba írhatjuk
Motion Track: automatikusan követi amozgó objektumot
Vector Paint: közvetlenül a rétegekre raj-zolhatunk
97
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Adobe After Effects 6.0
effekt a rétegen található objektumot azelõre beállított geometriai formák szerinttorzítja el. Fõleg feliratok készítésekor jö-het jól. Említésre méltó funkció még aScribble, amellyel satírozásszerû firkákatkészíthetünk, vagy a Dust&Scratches,amely a filmen lévõ különféle zajokat,karcokat és egyéb hibákat próbálja minélkevésbé zavaróvá redukálni.
Általánosságban elmondható, hogyminden effekt mûködése precízen testreszabható, a maszk használatával pedig afilm kiválasztott részeit védhetjük meg amódosításoktól. A paraméterekhez ter-mészetesen itt is hozzárendelhetünk kulcs-kockákat, és animálhatjuk az effektek ha-tásait.
Fejlettebb kulcskockakezelést tesz lehe-tõvé a Computer Film Company által ki-fejlesztett, technikai Akadémiai Díjban ré-szesült Keyligt plug-in. Az effektet a zöld,illetve kékhátteres technikával rögzítettobjektumok kivágásánál és kezelésénélhasznosíthatjuk. Sokoldalúságára jellem-zõ, hogy a félig átlátszó területek – példáula haj – kezelésére is alkalmas. Nem kellmást tennünk, csak kijelölni a kulcsszínt,és a többit a Keylight önállóan elvégzi. Afunkció paramétereinek hozzáértõ kezelé-sével pedig a bonyolultabb képi objektu-mokat is kivághatjuk az egyszínû háttér-bõl, anélkül, hogy lényeges részeket, vagyszíninformációt veszítenénk. A kivágottobjektumot bármilyen háttér elé beilleszt-hetjük.
A Layer menüben található Auto-Traceparancs segítségével az alfa csatorna infor-mációit átkonvertálhatjuk vektor alapú,szerkeszthetõ maszkokba. Az így születettkijelöléssel az objektum széleit felhasznál-hatjuk különleges effektek létrehozásáhozvagy feliratok vezetõvonalaként.
Amikor egy projekten többen dolgoz-nak, elõfordulhat, hogy nem minden gép-re van feltelepítve a teljes plug-in-készlet.Ekkor lehet hasznunkra az After Effectsúgynevezett placeholder funkciója. A hi-ányzó effekt helyét ugyanis megjelöli ésfenntartja a program, így anélkül folytat-hatjuk a munkát, hogy elvesztenénk vala-milyen fontos információt.
Kimeneti lehetõségek
Többféle álló és mozgó képformátumotismer a program, de szükség esetén MP3formátumban is menthetünk. A mozgó-képet többek között QuickTime, Real-Media, Flash és – újdonságként – a Win-dows Media 9-cel kompatibilis formátu-mokba exportálhatjuk.
A kimeneti beállítások elég könnyenmódosíthatók, így egyéni paraméterekkelis készíthetünk fájlokat.
Az elõre elkészített profilokat használ-va viszont egy gombnyomással kiválaszt-hatjuk a szabványos beállításokat és for-mátumokat.
Ha csak egy-egy kép gyors megörökíté-sére, bemutatására van szükség, akkor aztakár ki is nyomtathatjuk. Ez közvetlenülaz idõsáv, a projekt, a folyamatábra vagy aRender Queue ablakból történhet.
Gigor Csaba
INFOwww.adobe.comwww.trans-europe.hu
OpenGL: érezhetõen megnõtt a teljesítménye
98
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Néhány dolgot nyomban le kell szö-geznünk. Az összehasonlítás alapjaa Microsoft oldaláról az Office XP,
mert az OpenOffice 1.1 fejlesztésekor ezvolt ismeretes, ez nyújtott alapot a szolgál-tatáskészlet kialakításához. A nem ingyenes,de tökéletesen hazai MagyarOffice elõké-születben levõ, 2.0-s változata az Open-Office 1.1-re épül, amelynek „eredeti”,szintén nem ingyenes Sun-változata aStarOffice 7 névre hallgat.
Vizsgálódásainkban különleges hang-súlyt helyeztünk a magyar nyelvvel kap-csolatos szolgáltatásokra, mert ezen anyelvterületen tevékenykedünk, s nagyonsokan anélkül használják ezeket, hogy egy-általán észlelnék. Windowsos változatokatvetettünk össze, mert MS Office-ból más-milyen nincs, és az OpenOffice egyébkéntis a saját pályáján akarja leginkább meg-szorítani a Microsoftot.
Általános szolgáltatások
A Microsoft Office magyarítása példamu-tatóan jó minõségû, annak ellenére, hogya menük, párbeszédablakok, súgószöve-gek mélységeiben számtalan fordítási ésnyelvtani ügyetlenséget, sõt hibát lehet ta-lálni. (Módszeres hibalistát már csak ter-jedelmi okokból se várjon itt senki.) Csak-nem ugyanilyen jó minõségû az Open-Office honosítása is – beleértve a fordítási,nyelvtani és szakmai ügyetlenségeket. Ed-dig csak az 1.0.3.1-es verzióé teljes (súgó-val együtt), az 1.1-esé (súgó nélkül) csakaz õsz folyamán készül majd el. A szóel-lenõrzõ használható, megbízhatóan „ki-
szúrja” az elgépeléseket. Az OpenOffice iskiváltja az „AutoCorrect” tünetegyüttest:a beteg elfelejti a helyesírást, hosszasantöpreng egy-egy hibásnak jelölt szó fölött,míg észleli a hibáját – és rendszeresenbenne hagy a szövegben olyan szavakat,amelyek ugyan helyesek, de az adott helyenértelmetlenek (például: „üzemetetés”).
Az MS Office nyelvtani ellenõrzõjéneknincs párja az OpenOffice-ban. Igaz, leg-többször csak a vesszõk hiányát és a kettõvagy több szóközt jelzi ki, az elõbbit gyak-ran vitathatóan vagy tévesen. Minden-esetre a zöld aláhúzás legalább kiváltja azújbóli elolvasást. Magyarul elválasztani azOpenOffice lapzártakor még nem tud, re-mélhetõleg hamarosan megtanul. (Meg-jegyzendõ, hogy a fizetõs MagyarOfficeMorphologic-eredetû nyelvi modulja mindszóellenõrzés, mind elválasztás szempont-jából kifogástalan – már a 8900 forintos,számolótáblát nem tartalmazó családi vál-tozatban is. A küszöbön álló 2.0-ban pe-dig nyelvtani ellenõrzõ is lesz.)
Összeférhetõség. Az OpenOffice.orgközösség (immár egyre fejlettebb PR-szer-vezete) szerint az 1.1-es változat kevesebbproblémával veszi át az MS Office ûrlap-és jegyzékelemeit, és általánosságban issokat javítottak az MS Office-dokumen-tumok átvétele-átadása terén. Az állításigaz, de kifejtése több könyvtárnyira rúg-hatna. Valóban javult a helyzet, de a több-ször hangoztatott szabály nem változott:minél bonyolultabb a dokumentum, an-nál súlyosabban csonkul a „közlekedés”során. Szerkesztõségi tapasztalatok szerintaz egyszerû szöveges (magyar ékezeteket,félkövér, dõlt stb. kiemeléseket, több be-tûtípust tartalmazó) dokumentumok akára linuxos OpenOffice-ból is probléma-mentesen adhatók át az MS Office-nak.
Legnagyobb meglepetésünkre egy „in-telligens” összekötõ vonalakkal megraj-zolt ábrát is tartalmazó Word-dokumen-tum úgy jött át az OpenOffice-ba, hogy arajz a Draw-ban továbbszerkeszthetõ ma-radt az összekötõ vonalakkal együtt. Meg-változott azonban a helye, a vonalvastag-ság, a nyílméretek, a színátmenetes kitöltés.Szóval a kompatibilitás magas szintû, deazért elég munkát ad. A beágyazott mak-rókat és vezérlõket az OpenOffice szándé-kosan nem veszi át (kérésre változatlanulvisszamenti azokat a Microsoft-formá-tumba), még így is várható, hogy rövide-sen megjelenik az elsõ OpenOffice-vírus.
Beállítások. A konfigurálhatóság te-kintetében az OpenOffice semmivel semkövetkezetesebb, mint riválisa: az Office-hez hasonlóan két menüpont szolgál atestre szabásra: a Beállítások (Options) ésa Testre szabás (Costumize). Hosszas ku-takodás szükséges mindkét programbanahhoz, hogy megtaláljuk a kívánt beállításhelyét. A jelenség egyébként elkerülhetet-len, mert a program alkotói nem tudhat-ják, hogyan fogjuk megfogalmazni aproblémát. Márpedig a felhasználó a sajátszavaival beszél – és gondolkodik.
Microsoft Office XP kontra OpenOffice 1.1
Melyiket szeressük?Több mint 16 millióan töltötték le az OpenOffice-t, s nincs statisztika
arról, hogy hányan használják a magazinok CD-in megjelent példányokat
világszerte. Még többen építik irodájukat a hosszú évek óta piacvezetõ
Microsoft Office köré, amelynek legújabb változatát, a lapunk
megjelenése idején debütáló Office 2003-at decemberi számunkban
ismertetjük. Következzék most a két vezetõ irodai csomag összehasonlítása,
hogy olvasóink eldönthessék, melyik felel meg jobban igényeiknek.
Automatizmusok:meglehetõsen hasonlóak a lehetõségek a szókiegészítésre és az automatikus javításokra
99
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Office-programok
Stabilitás. Vajon aki kicsit új aWindows–Office témakörben, milyen kö-vetkeztetést von le abból, hogy az OfficeXP újdonságai között elsõ helyen szere-peltetik a rendszerösszeomlások részlete-sebb figyelését? Hogy a sérült dokumentu-mokat könnyebben és biztonságosabbanhelyreállítja?
A kisebb lefagyások után az OpenOfficeis visszahozza az éppen szerkesztett doku-mentumot. Kisebb lefagyás az, amikor arendszer észreveszi magáról, hogy le vanfagyva, tehát utolsó erejével még intézke-déseket tud tenni. A kurzormegállásos,„kék halál” és „fekete halál” elõtti állapo-tokat az MS Office csak különlegesen sze-rencsés esetben, az OpenOffice pedig sohanem tudja visszaállítani.
Ebbõl úgy tûnik, mintha az OpenOfficekevésbé lenne stabil. Márpedig a nem tel-jes körû tapasztalat szerint az OpenOfficeritkábban fagy le saját hibájából, mint azMS Office. (Ha az OpenOffice DRAW 3Dszolgáltatásait nem használjuk. Azok ugyan-is a grafikus kártyák OpenGL-megvaló-sításai, no meg a saját „érdemeik” követ-keztében bizony gyakran lefagynak.)
Betöltõdés. Az OpenOffice lényegesenlassabban töltõdik be, mint az MS Office.Sokat és gyakran foglalkoznak a jelenség-gel az értékelõk és a felhasználói fórumok.Gyenge (PII/266 MHz-es, 32–64 MBRAM-mal felszerelt) gépeken akár percekigeltarthat, amíg megnyílik egy dokumen-tum. (Ezeken maga az OpenOffice is meg-lehetõsen lassú – Linux alatt is.) Rövidíte-ni lehet az idõt azzal, hogy engedélyezzüka QuickLaunchot: vagyis megengedjük,hogy az operációs rendszer indulásakor azOpenOffice bizonyos részei beüljenek amemóriába – ami megegyezik az MSOffice alapértelmezésû és kivédhetetlenmûködésével. Mert például a fájlkezelõpárbeszédablakok a Windows részei, azOffice onnan használja azokat, nem kellbetöltenie. Számos olyan mûködési modulvan, amelyeket az MS Office készen kap aWindowstól, és sok olyan is van, amelye-ket az engedélyünk nélkül a memóriábantart azért, hogy gyorsabban elõvehesseazokat szükség esetén.
Adatkapcsolatok. Kétségtelen, hogyaz OpenOffice soha nem lesz alkalmasAccess-adatbázisok kezelésére. De példáulMySQL szerverekre fel tud kapcsolódni(az 1.1-es már szinte könnyedén, a koráb-bi változatokban minõsített pilótavizsgakellett hozzá), és az OpenOffice Writertvagy a Calcot fel lehet programozni, hogy
kezelõfelületként szolgáljon. Ezek a szol-gáltatások nem szerepelnek az ingyenescsomagban, de kész Access-alkalmazáso-kat a Microsoft Office-hoz sem adnak.
Dokumentumszerkesztés
Hiányzik az OpenOffice-ból a szóvégiszóközök intelligens kezelése. Ennélfogvaaz OpenOffice-eredetû DOC arról ismer-hetõ fel, hogy vannak benne kettõs vagytöbbes szóközök.
Az újságíróknak különösen fájó, hogyaz OpenOffice nem tudja kiszámolni a ki-jelölt szövegrész karaktereinek számát,csak a teljes dokumentumét. Egyhamarnem is fogja tudni, mert a többszörös kije-lölési lehetõség miatt alapvetõen más aszövegobjektum szerkezete. (A Wordbennem lehet több, egymással össze nem füg-gõ szövegrészt kijelölni. Az OpenOffice-ban egy lépésben ki lehet jelölni az összes„Gábor” karaktersorozatot, és ki lehet cse-rélni például „József”-re. Viszont a Wordmegszámolja az egyetlen, aktuális kijelöléskaraktereit, szóközökkel vagy azok nélkül.)
Másként viselkedik a kurzor az Open-Office-ban a kijelölt szövegrészekben. AWordben a kijelölés után jobbra nyilatnyomva a kijelölés végére, balra nyilatnyomva az elejére áll, és a kijelölés meg-szûnik. Ezzel szemben az OpenOffice-ban
csak egy betûhelyet mozdul jobbra vagybalra, s a kijelölés szintén megszûnik.
Mindkét dokumentumszerkesztõ kö-zös abban az õrültségben, hogy bekezdésvégén Del-t nyomva a következõ, beolvadóbekezdés az elõzõ bekezdés stílusát vesziát. Ezt még úgy-ahogy elfogadja az ember.(Végül is a különbözõ formázású bekez-dések egybeolvasztásakor mi történjen?Kérdezze meg, melyik forma maradjonmeg? Minden egyes alkalommal, percen-ként?) De legalább az egyik alkalmazás be-tartaná a bekezdésstílusnál megadott kö-vetõ stílust a bekezdés szétválasztásakor,ha Entert nyomunk a bekezdés belsejé-ben. Ehelyett két egyforma bekezdés ke-letkezik, hiába írtuk elõ a stílusban, hogyaz „A” stílusú bekezdés után mindig „B”stílusú következzen.
Integrált levelezés. Ez a jelzõs szó-szerkezet tipikus példa a marketingcélú,tartalmatlan állításra. Az ugyanis, hogyegy dokumentumot vagy annak kijelöltrészét el lehet küldeni elektronikus levél-ként, a Windows környezet tulajdonsága,bármely szöveges alkalmazásból elvégez-hetõ. Arról nem szólva, hogy az igazi in-tegráció, az Outlook-ügyfelek felfûzéseegy Exchange kiszolgálóra, messze nemautomatikus, hanem számos rendszergaz-dai intézkedést kíván. A mûködõ és biz-
Amit a Word nem tud:
többhasábos szöveget
nem lehet szövegkeretbe
helyezni
Beállítások: mintha az OpenOffice fa szerkezetû választása áttekinthetõbb lenne. Sajnos, mindkét alkalmazásban van mégTestre szabás panel is
100
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
tonságos levélküldés a Microsoft Wordbelsejébõl egyáltalán nem az Office XP sa-ját, beépített érdeme.
Valamint csak tessék kipróbálni, mitörténik, ha egy Excel számolótábla grafi-konnal és szép színesre formázott cellák-kal gazdagított részét kijelöljük, és a szo-rosan integrált Outlookkal elküldjük egyolyan címre, amely nem Microsoft alkal-mazásokat használ. Nem veszélyes a do-log, egyszerûen a címzett nem tud mitkezdeni a küldeménnyel.
Az Outlookkal való szoros integráció amai szkriptvírusos világban egyébként isinkább hátrány, mint elõny. Az Open-Office nem fonódik össze az Outlookkal,programozhatósága nem Microsoft-alapú,ezért nem kap sem szkript-, semmakróvírust. Ezzel szemben a megírt leve-let a File/Send menütételbõl az alapértel-mezésû levelezõprogram segítségével,mint OpenOffice formátumú csatolmánytelküldhetjük bárkinek. De a Windows õs-korából ismert „copy-and-paste” mód-szerrel is átemelhetjük a már ellenõrzöttés kijavított szövegrészt bármely levelezõbe.(Megjegyezzük, hogy a fizetõs Magyar-Office mellé járó Mozilla böngészõ levele-zõje a Morphologic szóellenõrzõt használja– mert integrálták az irodai csomaghoz.)
Portable Document Format (PDF).Nem gyõzzük hangsúlyozni, hogy aLinux-UNIX világban mindenütt jelen le-võ, szabványos és ingyenes PDF az Open-Office 1.1-gyel átkerült a Windowsba.Amit az OpenOffice-ban csak el lehet kö-vetni, azt hûen, szabályozottan, törvénye-sen át lehet vinni PDF-be. Ingyen.
Ehhez eddig meg kellett vásárolni azAdobe Acrobat nevû szoftvert 110 ezer fo-rintért, amely ezután beült az MS Office-ba, hogy annak bármely alkalmazásábólPDF-et lehessen írni, hûen, szabályozot-tan, törvényesen. Valószínûleg megegye-
zett a Sun Microsystems és az Adobe,hogy valamely díjazás fejében a Sun általfenntartott OpenOffice.org közösség be-építhesse a PDF-et. Ezután ugyanis csakaz ingyenes OpenOffice kell ahhoz, hogyegy Word dokumentumból PDF keletkez-hessen. No jó, azért az eredeti AdobePDF-ekbe az Acrobat sokkal több szolgál-tatást tud beilleszteni, mint az OpenOffice.
Számolótábla
Meglehetõsen egyforma az Excel és azOpenOffice Calc – legalábbis a gyakorlat-lan felhasználó számára. Az adatkapcsola-toknál írtak után nyilvánvaló, hogy Accessadatbázisok kezelésére nem lehet használ-ni a Calcot. 256 oszlop, 32 ezer sor, 256munkafüzetlap a korlát mindkét prog-ramban, s lehet a füzetlapok „mélységére”vonatkozó kigyûjtéseket készíteni. Az Ex-cel PivotTable elemzõje egyelõre hiányzikaz OpenOffice Calcból.
Viszont a mindennapos használatban aCalc gyakran „kezesebb”, mint az Excel.Csak egy példa: az automatikus tarto-
mánykitöltéskor az Excel csak a szám- ésdátumformátumokat ismeri. De vannakelõre megadott szöveges listák is, amelyeketa program az elsõ vagy az elsõ két elembõlfelismer. Ezek a listák (napok, hónapoknevei teljes vagy rövidített formában stb.)az OpenOffice-ban angol nyelvûek, tehátha használni akarjuk azokat, át kell írnunkmagyarra. Saját listákat is írhatunk, ame-lyeket ezután korlátlanul használhatunkautomatikus kitöltésre. Például rögzíthet-jük a dolgozók listáját, amelybõl ezutáncsak az elsõ nevet kell begépelni, a többit aprogram a jobb alsó sarok vontatása hatá-sára automatikusan beírja.
Meg kell jegyeznünk, hogy a fizetõsMagyarOffice-ben több olyan szolgáltatás-sal bõvítették a Számológépet, amely nemszerepel az OpenOffice-ban. Például nem-lineáris optimalizálót és alapszintû térin-formatikai képességeket is kap a vásárló.
Bemutatókészítés
Diasorozat készítésére a Microsoft Power-Point a világszabvány. Külön nem lehetkapni, tehát ha valakinek csak ez kellene, aPowerPoint egyben a világ legdrágább éslegtöbb fölösleges funkciót tartalmazóbemutatókészítõje lenne. Egy bemutatóösszeállítása (technikailag) nem túl nehéz,az összes „diavetítõ” körülbelül ugyanazttudja, beleértve az OpenOffice Impresst is.
A különbség a rajzolási képességekbenvan, amelyeket tekintve az OpenOfficestadionhosszal vezet az MS Office elõtt.Megint csak nem térhetünk ki a részletekre,legyen elég annyi, hogy az OpenOfficeDraw egy teljes értékû vektoros rajzoló-program, míg az Office rajzoló képességeicsupán kiegészítõ funkciók az irodai al-
MS Office – OpenOffice átvitel: a rajz átment az OpenOffice-ba, de a színek és a vonalakmegváltoztak
Panelek:az OpenOfficepanelek színes
fülei (egyedi beállítás)
szebbek, mintaz MS Officeszabványosmegoldásai
101
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Office-programok
kalmazás szolgáltatáskészletében. Példáulaz OpenOffice Draw a rajzolóprogramoknálszokásos és elvárt módon kezeli a rétege-ket, amelyeket nemhogy a Word Rajzolója,de a PowerPoint sem ismer. Voltaképpena bemutatókészítés alacsony grafikai színvo-nalát jellemzi, hogy a PowerPoint képessé-gei világszerte mindenkinek elegendõk.Úgy látszik, az üzleti életben nem kell több.
Programozhatóság
Az 1.1-es OpenOffice másik legfontosabbújdonsága a makrózási lehetõség. Forra-dalmi változtatásokat igényelt a fejlesztõk-tõl, és valóban nagyságrendekkel terjesztiki az alkalmazások használhatóságát – haa felhasználó az átlagosnál nagyságren-dekkel bõvebb programozási ismeretekkelrendelkezik. Ez egyébként a MicrosoftOffice-ra is vonatkozik. A Word- és Excel-tanfolyamok sem térnek ki a Visual Basicprogramozásra.
Csodákat tehát nem várhatunk, a mak-rózási lehetõség az átlagos felhasználó szá-mára a változtatás nélkül ismételhetõ mû-veletsorok automatizálását jelenti. Ha amûveletek változó paraméterek beadásátigénylik, akkor ehhez mély programozásiismeretek kellenek mindkét alkalmazás-csomagban. Például ha ki akarjuk cserélnia félkövéren szedett szövegrészeket pirosvagy kék színûre, akkor ehhez egy sajátprogramozású párbeszédablakban megkell kérdeznünk a felhasználótól, hogykékre vagy pirosra? Márpedig a grafikuskezelõfelületû, sajátos párbeszédablakokprogramozása messze nem végfelhasználói
feladat. (Legalábbis addig, amíg az érettsé-ginek nem tárgya változókat, ciklusokat, fel-tételes programelágazásokat és interaktívelemeket tartalmazó programok írása.)
Mindettõl további fényévekre találhatóaz egyedi, számolótábla alapú, kalkulációsés/vagy adatkezelõ alkalmazások írásánaknehézségi foka. Ezen nem segít, hogymindkét csomag jó képességû, integráltprogramfejlesztési környezettel segíti avállalkozó kedvûeket. A szövegszerkesztõkijelöli a kulcsszavakat, a próbafuttatásoksorán nyomon követhetõk a változók, el-lenõrzési pontokat lehet kitûzni. A Súgó istartalmaz bizonyos információkat.
Programozhatóságban a két csomagtehát egyenrangú, fõleg amióta az Open-Office-hoz is van fejlesztõkészlet. Mintemlítettük, az 1.1-hez is elkészült már, in-gyenesen letölthetõ. Meglehetõsen bõsé-ges dokumentációt kapunk, de az ered-ményhez elengedhetetlen az OpenOfficeobjektumszerkezetének mély ismerete. AVisual Basic Microsoft-féle és külsõ erede-tû irodalma viszont könyvtárnyi.
Összefoglalás
Nem adhatjuk nyugodt szívvel azt a taná-csot, hogy már ne frissítsenek a következõMicrosoft Office változatra. De feltétlenülérdemes minden egyes új munkahely léte-sítésekor végiggondolni: biztos kell ideegy több tízezer forintos, teljes alkalma-záscsomag – puszta digitális írógép gya-nánt? A géppel talán úgyis megvásárolt,20-30 ezer forintos Windows mellé? Csakott érdemes vállalni a többletköltségeket,
ahol az üzletmenet ezt megköveteli. AzOpenOffice-ra való teljes átállás felügyele-ti és programozási többletráfordítással jár.Egyes elemzõk szerint ez hosszabb távon afrissítési licencdíjak elmaradása miattmegéri. Hazai, hiteles, Microsofttól ésLinux disztribúciótól független esettanul-mányról nem tudunk.
Otthoni felhasználók pedig elsõsorbanaz OpenOffice-re gondoljanak. Szerezzékmeg valahonnan az ingyenes, windowsosváltozatot (Chip CD2 2003/9.), s akkoroldják meg az összeférhetõségi problémá-kat, amikor felmerülnek. Azért awindowsost, mert a játékok miatt a Win-dows mindenképpen kell. Nem sok „átvi-teli” gond lesz – viszont nem kell aggódniaz illegális szoftverhasználat miatt.
Kenczler Mihály
Kitöltési listák: számolótáblában használhatunk saját listákat a táblázat
automatikus kitöltésére
KeSzo Kft.1055 Budapest, Falk Miksa u. 6.
Tel.: 332-8717, Fax: 302-5136E-Mail: [email protected] www.quest.hu
A szakértõ szoftverkereskedõ
Vásárlás elõtti ingyenes szaktanácsadással segítjük Önt a megfelelõ szoftver kiválasztásában!
Egyedi szoftverregisztrációkInternetes beszerzések
Hagyományos dobozos szoftverekMennyiségi licencek
Vásároljon közvetlenül az importõrtõl!
Országos hálózatunk bõvítéséhez viszonteladókjelentkezését várjuk!
Az igazi választékot nálunk találja.
TOAD, SQL Navigator
Melyik Oracle fejlesztõ ne ismerné-e programokat?
Keresse a Quest teljes szoftverskáláját!
Oracle fejlesztõi eszközök J2EE motorok, megoldások (Sitraka)
Szerver- és hálózatanalizátorok (Spotlight)Felügyeleti rendszerek a folyamatos üzemhez (Foglight)
Migrációs eszközök a problémamentes átállásokhoz (Fastlane)QuestCentral, LiveReorg: speciális csomagok a komplett nagyvállalati
infrastruktúrák kezeléséhez
Keresse speciálisan képzett szakértõinket!Vásároljon közvetlenül a Keszótól, a disztribútortól!
102
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Az Ausztriában élõ Robert Szeleney –magyaros hangzású neve ellenérecsak angolul és németül beszél a
tájékoztatók szerint – egyszemélyes vállal-kozása az 1997 decembere óta fejlesztettSkyOS. A Windows és Linux technológiá-kat egyaránt hasznosító rendszer fejlesztéséta nulláról kezdte, s a mellékelt dokumen-táció szerint ma már többprocesszoros gé-peken is használható. A virtuális memó-riakezeléssel, memóriavédelemmel, mul-titask és multithread lehetõségekkel, vala-mint grafikus kezelõfelülettel (SkyGui)felruházott termék egy ZIP archívumbacsomagolt ISO image fájl formájában (34MB méretû) tölthetõ le a www.skyos.orgweboldalról, vagy rendelhetõ meg ugyan-itt CD-n.
A rendszerrel való ismerkedést meg-könnyítendõ a letöltött telepítõ csomagotelhelyeztük CD-mellékletünkön. A bootCD elkészítéséhez nem kell különösebbügyesség, csupán egy CD-író és bármi-
lyen, szabványos ISO fájlokból CD-t írniképes szoftver.
A vetélytársakkal ellentétben a SkyOS-tsohasem tervezték más hardverarchitek-túrákhoz alkalmassá tenni. Fejlesztõjemegelégszik azzal, hogy rendszere 80386-os és újabb gépeken mûködjön. E látszóla-gos megszorítás azzal az elõnnyel is jár,hogy az x86 architektúrákon könnyebboptimalizálni a programkódot.
A SkyOS hardverigénye nem kényszerítköltséges beruházásokra. Egy ma már fillé-
rekért beszerezhetõ 486-os vagy Pentium-processzoros, 32 MB memóriájú gép is ele-gendõ számára. VESA-kompatibilis video-kártyát igényel, no és természetesen egyalkalmas booteszközt, ami lehet flopi, me-revlemez, CD/DVD, vagy a ma oly népszerû,bootolható USB PenDrive-ok valamelyike.
Ha azonban a rendszerrel nem csupánismerkedni akar valaki, de használni, ne-tán továbbfejleszteni is szeretné, akkor akára legújabb egy- vagy többprocesszoros (2-16) Pentium 4-es rendszerekre is telepít-heti. Ilyenkor persze nem árt legalább 128MB memóriát és egy gyorsítóval ellátott,esetleg VESA 2.0 kompatibilis videokártyátbeépíteni a gépbe. A CD- és DVD-olvasómellett a hálózati adapterek sem marad-nak feladat nélkül (hardverkompatibili-tási lista a fejlesztõ weboldalán található),és a 4.0-s kiadást már az USB-csatlakozósbelsõ és külsõ eszközök, valamint a hang-kártyák használatára is felkészítették. ASkyOS fõként asztali gépekre szánt operá-
SkyOS 4.00a
Rendszer üldözési mániásoknakA Windows és a Unix pénzbe kerül, Linuxokból pedig annyi disztribúció
van, mint égen a csillag. A BeOS hiába lett népszerû az ingyenes
operációs rendszerek között, a céget felvásárolták. Aki olyan rendszerre
vágyik, amelyen nem élnek meg a Windowsra szakosodott vírusok,
próbálja ki a CD mellékletünkre is felkerült SkyOS-t.
/ataNoMulti – Kikapcsolja a merevlemezek és a
CD-ROM multiszektor-olvasás funkcióját.
/atapci_disable – Kikapcsolja az ATA PCI-vezérlõ
észlelést.
/atapci_dma – Engedélyezi az ATA DMA
adatátvitelt.
/automount_disable – Kiiktatja az automountert.
Ez azt jelenti, hogy a booteszközt kivéve nem
kapcsol fel automatikusan más médiumokat.
/bootdevice=X – Egy alternatív booteszköz
adható meg e paraméterrel a rendszer számára,
például /bootdevice=“/dev/hd0c“.
/cache_disable – A pufferek cache-elérését
kapcsolja ki.
/debugdisable – Kikapcsolja a debug üzeneteket,
nem nyit meg COM portokat.
/debugport=X – A SkyOS debug verzióinál
megadható, hogy melyik soros portra küldje a
debug üzeneteket (9600 Baud, 8 adatbit,
1 stopbit, paritás nélkül, handshake nélkül).
Ha az X helyére 0 kerül, akkor a COM1 a kimenet,
ha pedig 1, akkor a COM2. A paramétert elhagyva
a rendszer nem küld ki debug üzeneteket.
/fdd_disable – Kiiktatja a flopikezelést.
/hdd _disable – Kiiktatja a merevlemez-kezelést.
/mem=X – A SkyOS által felhasználható fizikai
memória méretét szabályozhatjuk vele, MB-ban
megadva a kívánt méretet (például /mem=32).
/ms_timeout – A soros egér észlelésének
várakozási ideje adható meg itt.
Például /ms_timeout=70 700 ms
várakozási idõt ír elõ.
/mtrr_disable – Kikapcsolja az MTRR használatát.
/net_disable – Kikapcsolja a hálózatkezelést.
/pci_disable – Kikapcsolja az automatikus
PCI eszközészlelést.
/ps2_ disable – Kikapcsolja a PS2 egér kezelését.
/rdd_disable – Kiiktatja a Ramdisk használatát.
/regl_disable – Nem tölti be a Registry tartalmát
fájlból.
/regw_disable – Kikapcsolja a Registry-
szinkronizációt.
/scheduler= xxx – A használandó SchedulerClass
adható meg vele.
A „HardRealTime” és a „Quantum” között
választhatunk. Az elõbbi az alapérték.
A SkyOS BOOTPARAMÉTEREI
Telepítés: a SkyOS már telepítéskor gra-fikus üzemmódba vált át
Developer Studio: az operációs rendszer-hez fejlesztõkörnyezet is tartozik
103
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
SkyOS 4.00a
ciós rendszer. A bootolás végén egy grafi-kus felhasználói kezelõfelülettel találko-zunk, ahol az olyan elemek, mint a pa-rancs shell vagy a szkriptek csak opciók, sakár teljesen el is tekinthetünk használa-tuktól. Ennek ellenére rengeteg, parancs-soros üzemmódban indítható szoftvert(GNU-fordítót, fájlkezelõ segédprogra-mokat stb.) használhatunk.
A SkyOS alatt a programfejlesztést aGCC, a Perl és Java segíti. Az interneten arendszer saját webböngészõjével szörföl-hetünk, de a zenehallgatás, a filmek ésDVD-k nézegetése sem okozhat gondot,sõt, játékokat is találunk a telepítõ cso-magban.
Kisebb-nagyobb zökkenõk a bootoláskor
A letöltött ZIP csomagból pillanatok alattki tudtuk csomagolni az 72 MB-os ISOimage fájt, amelybõl hamar elkészült a„Live ISO and Installation CDROM” cím-kéjû lemez. Eddig minden ment, mint akarikacsapás.
Az elsõ kellemetlen meglepetés akkorért minket, amikor egy olyan gép merevle-mezére akartuk telepíteni a CD-rõl betöl-tött SkyOS-t, amelyen korábban Win-dows Server 2003 rendszerrel kísérletez-tünk. Az elõzetes ígéretek ellenére a
SkyOS egyszerûen nem tudott mit kezde-ni az NTFS partíciókkal.
Elõször azzal próbálkoztunk tehát, hogyeltávolítottuk a merevlemez partícióit,majd újólag nekifutottunk a telepítésnek.A rendszer ezúttal már látta a merevle-mezt, de nem volt képes feltelepülni rá. Adokumentáció ismételt átnézése után egyWindows 98 bootlemezrõl indulva FAT32-re particionáltuk, majd formáztuk amerevlemezt, s az ismételten lefuttatotttelepítési procedúrák után egy látszólagteljesen mûködõ rendszerünk volt.
Sajnos a látszólag szó nem véletlenülkerült az elõzõ mondatba. Újraindításaután a gép rendszerlemezt hiányolt, éstöbbszöri kísérletezés után kénytelenekvoltunk egy bootflopit készíteni, hogy leg-alább átmenetileg megoldjuk a rendszer-indulási problémákat.
A tapasztalt problémák oka valószínû-leg abban keresendõ, hogy tesztgépünk-ben olyan alaplap található, amely némi-leg eltér a szabványostól: a megszokottIDE-csatolók mellett Serial ATA RAIDvezérlõvel is ellátták, ráadásul az alaplapraintegrált gigabites Ethernet-adaptere nemszerepel a SkyOS hardverkompatibilitásilistáján. Az utóbbinak köszönhetõen máshálózati adapterekkel sem tudtunk háló-zati kapcsolatokat felépíteni.
Kinek készült?
A SkyOS szemmel láthatóan egy megszál-lott fejlesztõ munkájának eredménye. Azegyszemélyes „fejlesztõcsapat” nem csu-pán konzisztenciát eredményez: sajnos atermék olyan gyermekbetegségektõl szen-ved, mind a driverek – remélhetõleg csakátmeneti – hiánya és a ki nem javított hi-bák elvárhatónál nagyobb száma.
Várhatóan azok az öntevékeny felhasz-nálók telepítik majd a rendszert, akikprogramfejlesztõi hajlamaikat szeretnékkiélni. A mellékelt programozói kézikönyvis ezt az „üzemmódot” népszerûsíti.
A SkyOS se nem Windows, se nem Li-nux, hanem egy önálló, külön, egyszemé-lyes osztályt alkotó képzõdmény. Bár a ter-vek szerint – a Lindowshoz hasonlóan –fejlesztõje Linux- és Windows-programokfuttatására is felkészíti, egyelõre csak aLinux-emuláción dolgozik. Amíg az emu-lációk nem teljesek – mint köztes termék–,saját böngészõjével használva biztonságoskörnyezetnek tekinthetõ vírusfertõzésiszempontból. Mivel az alapcsomagban ta-lálható alkalmazások többsége némilinuxos alapismeretet és gyakorlatot igé-nyel, inkább a diákok körében várható aSkyOS rendszerek elterjedése.
dr. Nagy Gábor
Mint az a dokumentációban szerepel, a fej-lesztõ maga is tapasztalta, hogy a SkyOS –a hardveres környezettõl is függõen – nemmindig képes automatikusan csatlakoztat-ni booteszközünket. Ilyen esetben alkal-mazható például a bootdevice=”/dev/ cd3”
GRUB boot paraméter. Ahhoz, hogy a rend-szer mûködjön, a SkyOS telepítõ program-jának egy megformázott FAT12/16/32/VFAT vagy Ext2 Linux partícióra van szüksé-ge, bár az utóbbit csak olvasni tudja a rend-szer.
BOOTOLÁSI TANÁCSOK
Központban a médialejátszás: a videolejátszás mellett az MP3-zenék sem számítanak mostohagyereknek
Hálózatbeállítás: könnyen elérhetõk és módosíthatók az Ethernethálózati paraméterek
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Webböngészés a SkyKruzerrel: a hálózatiadapter beállítása után széles körû ki-szolgálást kapunk
104 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hírek
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Szeptember 29-étõl kibõvült csomaggaljelentkezik a Vodafone Live!. Vitai Attila,a cég vezérigazgatója elmondta, hogy aLive! Magyarország legszélesebb tartalom-kínálattal rendelkezõ, legtöbb tartalom-szolgáltató partnert felsorakoztató mobil-portáljává alakult át. Ez a lépés egyben vá-lasz a vetélytársak sokat hangoztatott bírá-latára is, miszerint a Vodafone a kímélet-len árharc mellett nem tud kellõ hangsúlytfektetni új szolgáltatások bevezetésére, ameglévõk bõvítésére.
A Vodafone Live! keretében új szolgál-tatások nyílnak meg az eddig megszokottMMS-küldés, többszólamú csengõhang-letöltés és Java-játékok mellett. A mobil-szolgáltató a legnagyobb kiadó- és média-vállalatokkal együttmûködésben alkottameg a megújult Vodafone Live! szolgálta-tását – több tucat jól ismert magyarországiés nemzetközi márkanévvel. A VodafoneLive! a mindennapjainkból jól ismertmárkaneveket ülteti át mobilkörnyezetbe,s népszerû napilapok, magazinok színesképanyaggal illusztrált tartalmát tekint-hetjük meg mobiltelefonon, WAP-on ke-resztül.
Elsõ tapasztalataink alapján a Live! va-lóban jelentõs fejlõdésen ment keresztül.Továbbra is csak kecsegtetõ, ám egyelõrenem mûködõ lehetõségként szerepel azonline beszélgetés menüpont (chat), azon-ban a böngészés immár a kibõvített part-nerek listájával fogadja az érdeklõdõket. Acég információja szerint a februári indu-lást követõen több tízezer ügyfél látoga-tott el az oldalakra. Az alapelgondolás az-óta sem változott: ugyan a tartalom széleskörben bõvült, viszont ezért a legtöbb
esetben fizetnünk kell. Az említett partne-rek sok esetben az információk egy részétingyenesen biztosítják, azonban bizonyosletöltések csak az egyenlegrõl levont díj el-lenében vehetõk igénybe. Ilyen például aHVG esetében a címlapfotók letöltése,melyért 250 forintot kell fizetnünk, vagyaz est.hu programajánló honlap WAP-osváltozata havi 600 forintos díj ellenében.Összességében elmondható, hogy az álta-lunk is kipróbált oldalak egy része ötletesmódon, WAP-ra optimalizált tartalmatkínál, bár megkérdõjeleztük például aGarfield képregények olvasását, hiszen aletöltögethetõ részletek – bár minõségükkifogástalan – aligha kínálnak zavartalanélvezetet. Csakúgy, mint az erotikus cím-szó alatt szereplõ képek, de ez természete-sen egyéni preferenciák kérdése is.
A mobilszolgáltatók mellett egyre jel-lemzõbb, hogy a készülékgyártók is sajáttartalomszolgáltatással jelentkeznek. Azelsõk között a finnek indították el az újab-ban telefonjaik számos menüpontjáról„automatikusan” elérhetõ Club Nokiát,legutóbb pedig a Samsung kezdte el nép-szerûsíteni a WAP-alapú Fan Clubját. Jel-lemzõen az operátorok szélesebb körûszolgáltatást építenek (végül is inkább az õérdekük az adat alapú forgalom növelése),míg a készülékgyártók fõleg a letölthetõjátékokra, képekre, csengõhangokra kon-centrálnak. Ugyanakkor elmondható azis, hogy például az új Live! leggyakrabbanlátogatott oldala a játékletöltés.
A kérdés pillanatnyilag az, hogy a fel-használók mennyire lesznek nyitottak azegyelõre szárnyát bontogató mobilos tar-talomszolgáltatásra.
TARTALOM
Átalakuló mobiltarifákPercrõl percre
2003 végéig megjelenõmobilokA következõ nemzedék
Java-alapú mobilszoftverekMobil játszótér
104
Mobil tartalom-szolgáltatás
Vodafone, Samsung, Nokia
108
110
114
kom
mun
ikác
ió
106 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Hírek
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
RÖVID HÍREKLogitech BlueToothÚj elemmel gyarapítja mobiltelefon-kiegé-szítõit a Logitech. A Mobile Bluetooth Head-set a cég korábbi, hasonló termékeivel ellentét-ben – a nevében fémjelzett módon – Bluetoothtechnológia alkalmazásával kommunikál a mobil-készülékekkel. A beépített akkumulátor mintegynyolc óra folyamatos beszédidõre, valamint háromhétnél is hosszabb készenlétre ad lehetõséget.
Légi SMSEgyelõre még csak tíz Boeing repülõgép fedélzetén érhetõ el a svájciSITA cég AIRCOM szolgáltatása, melynek keretén belül a gépek uta-sai repülés közben is küldhetnek és fogadhatnak 160 karakterhosszúságú szöveges üzeneteket. A szolgáltatás igénybevételéért azutasok hitelkártyájukkal, vagy elõre vásárolt, a mobiltelefonokfeltöltõkártyáihoz hasonló módon alkalmazott kártyák segítségévelfizethetnek.
Lara esete a VodafonnalSzeptember végétõl tovább bõvül a Vodafone Live! portfóliója. Az Ei-dos céggel a Tomb Raider sorozat mobiltelefonos átiratának kizáró-lagos forgalmazásáról kötött szerzõdés értelmében minden idõklegismertebb számítógépes figurája a világ 22 országában válik elér-hetõvé. A szerzõdésben foglaltak alapján Lara Croft három epizód-
ban köszön vissza a mobiltelefonos platformon. Ahárom epizód mindegyike különálló történetet,amely 15+1 gyakorló pályát foglal magában. A „TombRaider: The Osiris Codex” néven megjelenõ elsõ epi-zód 2004. január 31-ig lesz elérhetõ a szolgáltató ol-dalain, térítés fejében.
Nemrégiben a Nokia és a VisaEU cégek között jött létre meg-állapodás a mobil fizetési lehe-tõségek hatékonyságának nö-velésére. Az együttmûködésközéppontjában a Nokia mo-biltelefonokban található „mo-
bil pénztárca” alkalmazás, va-lamint a „Visa által ellenõr-zött” (Verified by Visa) szol-gáltatás áll. Az alkalmazás újváltozata – mely elõször a No-kia 6220 és Nokia 6600 készü-lékekben mutatkozik be – továbbegyszerûsíti a mobil fizetésiszolgáltatások elérését, azokhasználatát. Az alkalmazás ké-pes eltárolni a felhasználók sze-mélyes adatait, mint például a
különbözõ szolgáltatások igény-bevételéhez szükséges felhasz-nálóneveket, az ezekhez tarto-zó jelszavakat, postázási és ér-tesítési címeket, továbbá infor-mációkat a Visa bank- illetvehitelkártyáról. Böngészés köz-ben ezen adatokat könnyedénelõhívhatjuk, majd kitölthetjükvelük a kívánt mezõket. A vir-tuális pénztárca teljes tartalmatermészetesen kódolva van –ezt csak egy adott PIN-kód be-gépelését követõen lehet elérni.A szolgáltatás a kártyatulajdo-nost egyedi jelszóval, valamintegy személyes üzenet elküldé-sével védi az ellen, hogy arra il-letéktelen használhassa bank-és hitelkártyája adatait a „Visaáltal ellenõrzött” minõsítésselrendelkezõ viszonteladóknál. AVisa a piaci stratégiájánakmeghatározó elemeként kezelia mobil fizetési lehetõségeket,így ennek hatására döntött a„Visa által ellenõrzött” szolgál-tatás mobilpiaci bevezetésérõl.
Nokia - VISA
Fizessünk mobilról!
A Strategy Analytics piackutatócég felmérése szerint az idei évelsõ felében világszerte több di-gitális kamerával szerelt mobil-telefont értékesítettek, minthagyományos értelemben vettdigitális fényképezõgépet. Avizsgált idõszakban mint-egy 25 millió fotózásrais képes mobil kelt el,szemben a különállógépek 20 milliós el-adásával. Az integráltkamerával rendelkezõkészülékek gyártói kö-zött egyaránt 15 száza-lékos piaci részesedéstmondhat magáénak ajapán NEC és Panasonic,majd egy százalék lemaradássala világviszonylatban piacvezetõfinn Nokia következik. A Stra-
tegy Analytics elõrejelzése alap-ján a tavalyi évvel ellentétben –amikor összesen 18 millió ka-merás mobilt vásároltak – azidén összesen 65 millió készü-lék eladására lehet számítani.Ez a teljes mobiltelefonos piac
13 százalékát jelentené. Anövekedés legmeghatá-
rozóbb tényezõjeként acég a japán és dél-ko-reai felvevõpiac dina-mikus fejlõdését hatá-rozta meg. Szakértõkelõrejelzései szerint adigitális kamerával el-látott mobiltelefonok a
hatalmas minõségbelieltérés miatt, rövid távon
nem jelentenek komoly ve-szélyt a különálló digitálisfényképezõgépekre.
65 millió kamerás mobil
Japán és Dél-Korea az élen
Nokia 7600
Videó igen, konferencia nemÚj modellel bõvíti harmadikgenerációs mobiltelefon-háló-zatokhoz tervezett egységei so-rát a finn Nokia. A szeptembervégén bemutatott, GSM900/1800 illetve WCDMA (Wide-band Code Division MultipleAccess) hálózatokban egyarántmûködõképes Nokia 7600 el-sõsorban extravagáns kinézeté-vel igyekszik felhívni magára afigyelmet. A jövõt elõrevetítõkülsejû eszköz képességei né-mileg ellentétben állnak a 3Gszabvány jövõképével, ugyanisa videokonferencia-beszélgeté-sekhez szükséges komponensekteljes egészében hiányoznakbelõle. Ettõl függetlenül a korelvárásainak megfelelõen a No-
kia 7600 az állóképek mellettlegfeljebb két és fél perc hosz-szúságú videók rögzítésére isalkalmas. Multimédiás képes-ségeit tetézi a streaming videó,MP3/AAC formátumok keze-lése, mely utóbbi kettõbõl a be-épített memória összesen ötvenperc rögzítésére elegendõ. Zenék,videók, képek, illetve egyéb al-kalmazások menet közbeni le-töltésére WCDMA hálózatok-ban 384 kb/s-os sebességû adat-kapcsolat szolgál, míg számító-géphez történõ csatlakoztatásaBluetooth, infravörös, vagyUSB-porton keresztül történ-het. A cég elõrejelzései szerint akészülék az utolsó negyedév-ben kerül majd forgalomba.
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
107
A WLAN-kapcsolatok egyreszélesebb körû térhódításával,valamint a Voice-Over-IP ésehhez hasonló technológiákfejlõdésével 2004-tõl várhatóolyan hibrid mobiltelefon-ké-szülékek megjelenése, melyekegy adott kapcsolat kiépítésé-hez már nemcsak mobil, ha-nem WLAN-hálózatokat is feltudnak használni. A DisruptiveAnalysis piackutató cég leg-újabb elemzése szerint 2006-ratöbb mint 25 millió ilyen hib-rid adatkapcsolat létrehozata-lára képes hordozható eszközlesz üzemben világszerte. A„multimode” nevû szolgálta-táskészlettel rendelkezõ eszkö-zök elméletileg mindig az aktu-álisan elérhetõ legjobb hálóza-tot fogják választani a kommu-nikációra, mégpedig több té-nyezõ, például a sávszélesség, aminõség, illetve az aktuális há-lózatban történõ üzemelés áraalapján. A hálózatok közti ba-rangolás alárendelt viszonyban
áll a kommunikációval, vala-mint az éppen futó alkalmazá-sokkal, így a hálózatok köztcsak abban az esetben váltanak,ha ezzel nem veszélyeztetik azadatfolyam folytonosságát. Azelemzés szerint várhatóan2006-ig megjelenõ hibrid esz-közök között jellemzõen hor-dozható számítógépek, vala-mint tenyérgépek szerepelnekmajd. Mellettük természetesenszámottevõ mennyiségben lesz-nek megtalálhatók az ilyen ké-pességekkel felruházott mobil-telefonok is.
WLAN és mobil multimode eszközök
Tetszés szerinti hálózat
A BMW legújabb fejlesztésévela közeljövõben a közlekedés,valamint a különbözõ közleke-dési folyamatok kiváló érzéke-lõivé válhatnak a fedélzeti szá-mítógéppel, illetve navigációsrendszerrel felszerelt gépjár-mûvek. A gyári tesztelésbenrészt vevõ jármûvek WLAN-on(vezeték nélküli hálózaton)cserélnek egymással informáci-ókat az aktuális közlekedésihelyzetrõl. Ha egy autó dugó-ban várakozik, a fedélzeti kom-puter a navigációs rendszer ál-tal meghatározott koordinátáktovábbításával figyelmezteti akörnyezetében található többiautót a forgalmi helyzetre. ABMW dinamikus navigációs
rendszere ezt követõen a köze-ledõ autókat alternatív útvonaljavasolásával vezeti tovább akijelölt úti cél felé. Hogy hol ésmikor kerül sor az információ-cserére, azt az aktuális sebes-ség, valamint a navigációsrendszertõl kapott koordinátákalapján a jármû komputere ha-tározza meg.
A hálózat az „ad hoc” topoló-gia alapján épül fel, így a szitu-áció függvényében minden jár-mû képes az adó, a vevõ vagy atovábbító szerep betöltésére,vagyis a rendszer hatótávolságalényegében korlátlan – ha aközlekedés valamennyi részt-vevõje rendelkezik hasonló ké-szülékkel.
BMW ConnectedDrive
Dinamikus navigáció
108
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Lassú folyamat eredménye az 1999õsze és 2000 eleje között bevezetettmásodperc alapú díjazás kikopása:
elsõként a Vodafone mozdult el a nagyobbidõegységekkel számláló rendszer felé,amikor 2002 júniusában elõrukkoltak a 10másodpercenként számláló Rock’n’Rollal,majd 2003. februártól színesítették az elõ-re fizetett, úgynevezett prepaid kártyáselõfizetések palettáját a Vitamax Joker és aVitamax City Plusz – félpercenként szá-moló – csomagokkal.
A Westel Domino idén május ótaszámlál 30 másodpercenként, októbertõlpedig havidíjasoknak is választható lesz apercenkénti elszámolás. Idén augusztus-ban tért át a Pannon is valamennyi új ha-vidíjas és prepaid csomagjának félpercesalapú számlálására.
Havidíjasok és elõre fizetõk
A mobiltelefon-társaságok javára szól,hogy a már meglévõ ügyfelek – ha nem isminden csomagtípusnál, de a legtöbbesetben – megtarthatták korábbi, másod-perc alapú csomagjaikat. Úgy tûnik, aszolgáltatók még mindig inkább az elõfi-zetõi táboruk mintegy ötödét kitevõ havi-díjas ügyfeleiknek kedveznek: a Westelszámlás ügyfeleinek október 1-jétõl meg-hirdetett új tarifái például 25 százalékoskedvezményt nyújtanak a percenkéntiszámlálásért cserébe, s egyelõre nincs szóarról, hogy új elõfizetõként ne lehetne amásodperc alapú (bár magasabb percdí-jakkal számoló) csomagokat választani.
A Pannon régi havidíjas elõfizetõi ismegtarthatták a másodpercenkénti szám-
lálás elõnyeit. Igaz, a vállalat az Optimumtarifarendszer, a Balance, a Minimum, aMomentum és a Partnerkártya tarifák újelõfizetésének lehetõségét megszüntette,szeptember 15-étõl már csak a Horizontnéven bevezetett új, 30 másodperc alapúcsomagokhoz lehet csatlakozni.
Nincs így ugyanakkor az elõre fizetettwesteles Domino csomagok esetében: amájusban megváltoztatott feltételek vala-mennyi kártyás ügyfélre 30 másodpercen-kénti számlázást kényszerítettek (a DominoNap csomag percenként ugyan, ám egyesirányokban jóval olcsóbb díjjal számlál).
A Pannonnál is a díjat elõre fizetõprepaidesek voltak kénytelenek alkalmaz-kodni az új számláláshoz: a PraktikumClassic, Pro, Perfekt és a már nem értéke-sített Privát, továbbá valamennyi Bee cso-mag felhasználójának számlálója immárfélpercenként ugrik egyet-egyet.
A mobiltelefonos piacra való belépésepillanatától (1999. november) másodpercalapon számlázó Vodafone is lassan elin-dult a nagyobb számlázási egységek irá-nyába. Igaz, a szolgáltató épp idén május-ban tért vissza a feltöltõs Vitamax csomagesetében a másodperc alapú számlázás-hoz, ám a szintén a Vitamax családba tar-tozó Joker, City+ és Uno már 30, illetve 60másodpercenként számol. A havidíjasRock’n’Roll és Duett esetében 10-10 má-sodperces egységek érvényesek – nohaezek még mindig a legrövidebb, legbarát-ságosabb számlálási idõtartamot jelentik afolytonosan változó tarifák közt.
Az egyre nagyobb idõegységekkel valószámlálás és a csökkenõ percdíjak köztnem nehéz megtalálni az összefüggést: aVodafone által indított árversenyt egyrenehezebben bírják a szolgáltatók, a né-hány másodpercnyi hívásért is 0,5-1 per-ceket számlázó vállalatok nyilván valami-
Átalakuló mobiltarifák
Percrõl percreVisszatérni látszik a nagyobb léptékû, azaz fél- illetve egyperces
idõegységekben történõ számlázás a hazai mobilszolgáltatóknál.
Pedig e társaságok még hónapokkal ezelõtt is éppen a másodperc alapú
számlázás elõnyeit ecsetelõ hangos marketingkampányokkal igyekeztek
felülkerekedni versenytársaikon.
Megszûnõben a másodperc alapú szám-lázás: kompenzáció az egyre alacsonyabbpercdíjakért?
109
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
xxxxxxx
Elõfizetéses
Feltöltõkártyás
ElõfizetésesFeltöltõkártyás
ElõfizetésesFeltöltõkártyás
VodafoneRock’n’Roll, DuettCsaládiVitamaxVitamax Joker, City+
PannonValamennyi Horizont csomagPraktikum PerfektTöbbi PraktikumBee
WestelValamennyi elõfizetésDomino NapTöbbi Domino csomag
10 mp1 mp1 mp30 mp
30 mp60 mp30 mp30 mp
1 mp, 30 mp *60 mp30 mp
Mobiltarifák
féle kompenzációnak tartják az ebbõl be-folyó plusz forintokat a valóban egyre ala-csonyabb percdíjakért cserében.
Jövõbelátó marketing
Az újdonságok fogadtatását tekintve meg-oszlani látszik az ügyfelek véleménye. Amobilosok többsége persze nem örül aváltoztatásoknak, és egyre kritikusabb amarketingillatú magyarázatokkal szem-
ben. Tulajdonképpen csak a Pannon GSMfûzött némi kommentárt a számlálás kap-csán bevezetett módosításokhoz, érvelé-sük szerint ugyanis a másodperc alapúszámlálás „majdhogynem lehetetlennétette a díjcsomagok összehasonlítását másszolgáltatók tarifáival”. Ezt persze sokanazonnal támadták, mondván: a hívásokszámlázásának módja sokkal meghatáro-zóbb, mint a más szolgáltatók árstruktú-
rájával való összevethetõség. A Westelnem hagyott ilyen támadási felületet, amájusi, illetve az októberben várható vál-tozások bevezetését nem indokolta.
Egyébként a Pannon által használt, azösszehasonlíthatóságra vonatkozó magya-rázat nem egészen légbõl kapott, még hapillanatnyilag nem is aktuális: a kormány-zati szándék szerint a 2004. januártól meg-valósuló mobil számhordozhatóság való-ban felveti elõbb-utóbb, hogy az egyesszolgáltatók kínálata, tarifái összevethetõklegyenek, hiszen nemsokára a teljes tele-fonszám megtartásával válnak a szolgáltatókközti átjárhatóság tekintetében is valóban„mobillá” az ügyfelek.
A választási lehetõséggel bíró szeren-csésebb ügyfelek egy része egyébként nembánja a változásokat: hívási szokásainkugyanis nem egyformák, van, akit nem za-var egy hangpostára futó, egypercnyi be-szélgetés díjával megegyezõ árú hívás,mondván: a hosszabb beszélgetések soránbõséges kárpótlást kap az alacsonyabb ta-rifák révén.
R. Radó András
SZÁMLÁZÁSI MÓDSZEREK
* Választható (a másodperc alapú számlázást választók az elsõ fél percen belüli beszélgetésért is 30 másodpercnyi díjat fizetnek)
110
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Mobil újdonságok
Az év vége immár jó ideje a leghango-sabb periódus a mobilok világában:általában ebben az idõszakban jele-
nik meg a legtöbb készülék, illetve ugyanezaz aktivitás figyelhetõ meg a mobilszolgál-tatók egymás közötti versenyében is. Utóbbita tarifák folyamatosan közölt összehasonlí-tásával követjük, e számunkban pedig bemu-
tatjuk a hazai mobilpiac még 2003-ban vár-ható újdonságait. Az áttekintés – a mobil-készülékek gyártóitól kapott információkalapján – a Samsung, Siemens, Sony Erics-son, Motorola, Nokia és Panasonic év végimegjelenéseit tartalmazza. A rövid jellem-zések és pontokba szedett fõbb tulajdonsá-gok mellett kiemeltük a várható megjelené-
sek dátumát, továbbá némileg szubjektívmódon – öt pontig terjedõ rendszerben –értékeltük a modelleket övezõ várakozást is.
A lista alapján jól látszik, hogy az elkö-vetkezõ idõszakban a színes kijelzõ és a be-épített kamera a mobilkészülékek elengedhe-tetlen tartozékává válik, gyakran már az al-só és középkategóriás eszközök esetében is.
2003 végéig megjelenõ mobilok
A következõ nemzedékEgyre kedvezõbbek a percdíjak, s hamarosan beköszönt az év végi nagy hajrá, amikor a szolgáltatások és ké-
szülékek valóságos dömpingjére számíthatunk. A Chip a hazai választék részletes áttekintésével könnyíti meg
a vásárlást.
MOTOROLA MPX200Október, felsõ árkategória
Linux-alapú készüléke után(A760) októberben újabbérdekességgel jelentkezikaz amerikai Motorola. ASymbian operációs rend-szereket fejlesztõ, a Sym-bian-csoportban 19 szá-zalékos részesedéssel rendelkezõ gyártó ezút-tal a Microsoft Smartphone 2002-es operációsrendszerére építette MPx200-as modelljét.
65 ezer színû elsõdleges TFT-kijelzõ,
MS Pocket Word/Excel/Outlook/
Internet Explorer/Media Player,
4+2 idõréses GPRS, WAP 2.0, MMS,
e-mail-kliens,
Infravörös port, SD/MMC-illesztõ hely
ÉRTÉKELÉS:
MOTOROLA E365 Október, középsõ árkategória
A kamerás mobilok közöttegyedülálló – bár nem túljelentõs – újítással büsz-kélkedhet a Motorola leg-kisebb tudású év végi mo-dellje, az E365: a beépí-tett, VGA felbontású ké-pek készítésére alkalmas digitális kamerájá-nak lencséjét különleges retesz védi a sérülé-sektõl.
65 ezer színû TFT-kijelzõ
VGA felbontású digitális kamera,
lencsevédõvel,
4+1 idõréses GPRS, WAP 2.0,
EMS, MMS,
2 MB dinamikus memória
ÉRTÉKELÉS:
NOKIA 6220November, felsõ árkategória
A 6220 novemberi megje-lenésével tovább bõvíti fel-sõkategóriás készülékeineksorát a Nokia. Az új mo-dell fõ érdekessége, hogyEDGE típusú GSM-hálóza-tokhoz is csatlakozhatunkvele – itthon az elsõ nyilvános EDGE-szolgál-tatás decemberben indul –, melynek révénakár 118,4 kbit/másodperces adatátviteli se-besség is elérhetõ majd.
4096 színû kijelzõ,
Beépített digitális kamera (CIF 352x288),
4+2 idõsávos GPRS, EDGE / EGPRS, HSCSD,
WAP 2.0, EMS, MMS, e-mail-ügyfél,
4,8 MB dinamikus memória
ÉRTÉKELÉS:
NOKIA N-GAGEOktóber, középsõ árkategória
A sokat emlegetett játék-gép, amely a kézi konzolokelõnyeit telefonfunkciókkalegészíti ki. A megjelenõjátékok között már elsõ kör-ben is olyan nagy nevekettalálhatunk, mint a TombRaider, a Sonic vagy a Pandamonium. Vezetéknélküli hálózaton keresztül az N-Gage-tulaj-donosok egymás ellen is játszhatnak majd.
4096 színû TFT-kijelzõ,
4+2 idõsávos GPRS, HSCSD, WAP 2. 0, EMS,
MMS, e-mail-kliens,
4 MB din. memória, MMC-illesztõ hely,
Symbian OS 6.1,
Bluetooth
ÉRTÉKELÉS:
PANASONIC X70November, felsõ árkategória
Elõdjéhez képest mintegyhúsz százalékkal lett ki-sebb a japán gyártó ké-szüléke, szolgáltatásaiazonban a méretével for-dított arányban bõvültek:a Panasonic termékpalet-tájának ez az elsõ darabja, amely Bluetooth-képes.
65 ezer színû TFT-kijelzõ,
Kamera digitális zoommal és vakuval,
4+1 idõréses GPRS, MMS, e-mail-ügyfél,
Infravörös port, Bluetooth
ÉRTÉKELÉS:
PANASONIC G50November, alsó-középsõ árkategória
A készülék mára mindenolyan elemet tartalmaz,amivel elõdje, a G55 an-nak idején elmaradt ve-télytársaitól. Ennek meg-felelõen a telefon kijelzõ-je 4096 színû, 40 szólamúhangprocesszora pedig a többszólamú csen-gõhangokkal is megbirkózik – sõt, e téren azegyik legfejlettebb megoldást képviseli.
4096 színû kijelzõ,
4+1 idõréses GPRS, EMS, WAP 2.0,
Behatárolt csatlakoztatási lehetõség,
Kompakt kialakítás
ÉRTÉKELÉS:
112
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Mobil újdonságok
Siemens A60, október, alsó kategóriaSiemens C60, október, középsõ kategóriaSiemens C62, október, középsõ kategóriaSiemens SX1, december, felsõ árkategóriaMotorola V300, október, középsõ kategóriaMotorola V600, október, felsõ árkategóriaNokia 6600, november, felsõ árkategóriaPanasonic G60, november, alsó-középsõkategória
SAMSUNG SGH X600December, felsõ árkategória
Az elsõ, digitális kamerá-val szerelt, hagyományos– azaz nem szétnyitható –formájú Samsung készü-lék. 9 MB-os memóriájamellett az X600 továbbiérdekessége a beépítettmobilvaku, amellyel az akkumulátor kapacitá-sának rovására gyenge fénynél és éjszaka iskészíthetünk képeket.
0,3 megapixeles (VGA) digitális kamera vakuval,
Digitális zoom és különbözõ fotóbeállítások,
4+2 idõréses GPRS, WAP 2.0, MMS,
9 MB dinamikus memória
ÉRTÉKELÉS:
SIEMENS ST55Október,felsõ árkategória
A Siemens „S” szériájánakszín- és formavilágát viszitovább a cég ST55-ös mo-dellje. Tudását sajnálatosmódon nem, ezért az üz-leti élet felhasználóitmegcélzó egység kizáró-lag közvetlen kábelkapcsolaton keresztül ké-pes majd a számítógéppel vagy másik mobilegységgel kommunikálni.
65 ezer színû TFT-kijelzõ,
Beépített kamera 4x-es digitális zoommal,
4+2 idõréses GPRS, WAP 2.0, MMS,
1,2 MB dinamikus memória
ÉRTÉKELÉS:
SONY ERICSSON Z200 December, alsó-középsõ árkategória
A Z200 célcsoportja elsõ-sorban a fiatal korosztály.Ennek megfelelõen az újmodell kagylóhéj formájú– ez a kialakítás jelenleg atávol-keleti piacokon azegyik legdivatosabb. Azösszhatást a kör alakú másodlagos kijelzõ és alendületes belsõ tervezés teszi teljessé.
4096 színû elsõdleges kijelzõ,
4+1 idõréses GPRS, EMS,
40 szólamú polifonikus csengõhangok,
Cserélhetõ elõ- és hátlap
ÉRTÉKELÉS:
SAMSUNG SGH X100December, középsõ árkategória
A klasszikus mobiltelefo-nok formáját felelevenítõX100-as az év végén meg-jelenõ Samsung készülé-kek legegyszerûbbike. Tár-saival ellentétben nemtartalmaz beépített fény-képezõgépet, ennek ellenére képes multimé-diás üzenetek (MMS) küldésére és fogadására.
Háttérképek a National Geographic
fotóarchívumából,
65 ezer színû TFT-kijelzõ,
4+2 idõréses GPRS, WAP 2.0, MMS,
Beépített antenna
ÉRTÉKELÉS:
SIEMENS MC60Október, középsõ árkategória
Cserélhetõ elõlapok, be-épített kamera, többszó-lamú csengõhangok ésmindössze 1 MB-os me-mória – leginkább így fog-lalhatnánk össze ennek azúj, középkategóriás mo-dellnek a meghatározó tulajdonságait. Szol-gáltatásaival természetesen a fiatal felhasz-nálókat célozza meg.
4096 színû kijelzõ,
Beépített digitális kamera,
4+1 idõréses GPRS, EMS, MMS,
1 MB dinamikus memória
ÉRTÉKELÉS:
SONY ERICSSON T230November, alsó árkategória
Kategóriájától javarésztidegen tulajdonságokkalrendelkezik a T230. Szol-gáltatásai közé olyan ele-mek tartoznak, mint aGPRS, a 4096 színû kijelzõ,valamint az EMS és MMS.Utóbbi teljes körû kihasználására a készülék-hez CommuniCam – a Sony Ericsson digitáliskamera kiegészítõje – csatlakoztatható.
4096 színû kijelzõ,
4+1 idõréses GPRS, MMS, EMS,
e-mail-ügyfél,
32 szólamú csengõhangok,
kompatibilis a CommuniCammel
ÉRTÉKELÉS:
SAMSUNG SGH E700Október, felsõ árkategória
Az üzleti modellek és adivattelefonok sajátossá-gait ötvözi a Samsung újzászlóshajója, amely azetalon minõségû TFT-ki-jelzõ mellett VGA felbon-tású digitális kamerával(ötszörös digitális zoom) és meglepõen nagy,9 MB-os dinamikus memóriával büszkélked-het.
0,3 megapixeles (VGA) kamera digitális zoommal,
256 színû OLED és 65 ezer színû TFT-kijelzõk,
4+2 idõréses GPRS, WAP 2.0, MMS,
Beépített antenna
ÉRTÉKELÉS:
SONY ERICSSON Z600November, felsõ-középsõ árkategória
A Z600 képességei meg-egyeznek a jelenleg siker-rel futó T610-es SonyEricsson készülékéivel, bárelsõ tapasztalataink alap-ján az új modell szoftveregyorsabb és a kezelõfelü-lete is kényelmesebb, mint elõdjéé. A cserél-hetõ elõ- és hátlapokkal lényegesen megvál-toztathatjuk a mobil külsejét.
65 ezer színû elsõdleges TFT-kijelzõ,
4+1 idõréses GPRS, HSCSD, WAP 2.0,
MMS, e-mail-kliens,
Infravörös port, Bluetooth,
Cserélhetõ elõ- és hátlap,
QuickShare
ÉRTÉKELÉS:
TOVÁBBI MODELLEK
114
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Amobilkommunikációt sújtó évekigtartó recesszió után végre elmoz-dultak a holtpontról: 2003-ban vi-
lágszerte nõttek az eladások, így az opti-mista hangulatban nem meglepõ olyan ki-jelentéseket is hallani, mint hogy jövõreátütõ sikere lesz a Java-alapú mobilszoft-vereknek, érdemes tehát odafigyelnünkezekre. Tény, hogy az utóbbi idõben amobilszolgáltatók és az értékesítésre sza-kosodott internetes áruházak egyre von-zóbb módon kínálják portékáikat. Elõzõszámunkban bemutattuk a Symbian OS-re fejlesztett sikerprogramok egy részét,ezek elõnye a Java-alkalmazásokkal szem-ben, hogy fejlett, felsõ kategóriás mobilké-szülék-hardverre optimalizáltak.
A Java-platform ugyan sokkal széle-sebb körben támogatott, ám az eltérõ ké-szülékekre el kell készíteni a szoftverek el-térõ változatait, melyek így – bár ugyanar-ról a programról beszélünk – erõsen kü-lönbözhetnek egymástól.
A nagyméretû, színes kijelzõnek, agyorsabb processzornak és a memóriánakköszönhetõen mindenképpen megmaradtehát a fejlett mobileszközök elõnye társa-ikkal szemben.
A Java-képes mobilok kapcsán érdemesazt is kiemelnünk, hogy a letölthetõ prog-ramok fõleg játékokat és kisebb segéd-programokat jelentenek. A memóriakorláta fejlesztõk kezét köti meg, míg egy rosz-szabb minõségû kijelzõ a felhasználók ol-daláról teszi kétségessé a mobilszoftverekhasználatát. A mellékelt táblázatban össze-hasonlítjuk a magyarországi mobilpiaconbeszerezhetõ Java-képes mobilok memó-riakapacitását, illetve néhány esetben – akellemetlen meglepetések elkerülése végett– kiemeljük az eszközök sajátosságait is.Az alábbiakban bemutatjuk a legnépsze-rûbb Java-alapú mobiljátékokat és két to-vábbi, hasznosnak ítélt programot.
A Rayman 3 a konzo-lon, PC-n jól ismertplatform stílusú ak-ciójáték mobil válto-zata, amely a szerénylehetõségek ellenéremeglepõen igényes.
Elsõre is szembeötlõ a részletesen kidolgo-zott, kétdimenziós grafika, de még ennél islényegesebb, hogy – szemben néhány kife-jezetten rosszul sikerült próbálkozással – azirányítása jól kézre esõ. A kilenc eltérõ hely-szín és a fõhõs különféle mozgásai szokatla-nul élvezetes játékélményt eredményeznek.Igaz, a mobil Rayman (is) nagyon nehéz já-ték: a pontos és jól idõzített ugrásokhozgyors reflexekre és türelemre van szükség.Ez az a program, amely kiválóan demonst-rálja a mobil játékokban rejlõ lehetõségeket.Igaz, ezek kihasználásához nélkülözhetetlena nagyméretû, színes kijelzõ és az eszköz ke-zelõfelületére optimalizált irányítás.
Java–alapú mobilszoftverek
Mobil játszótér
Rayman 3
Info: www.gameloft.comÁr: 3,99 euróTelefonok: Nokia 3510i, 3650, 7650, Sharp GX10(i)Értékelés: n n n n n
Az egyre bõvülõ Java-alapú alkalmazások kínálata felveti a kérdést:
vajon valóban szükségünk van-e ezekre, szórakoztatnak-e, hasznosak-e,
vagy egyszerûen a szolgáltatók és készülékgyártók görcsös
erõlködésének jelei, amely minden áron az új készülékek eladására és
az adat alapú kommunikáció növelésére kívánná serkenteni
a fogyasztókat a telített piacon.
Prince of Persia
Prince of PersiaInfo: www.gameloft.comÁr: 3,99 euróTelefonok: Motorola T720(i), Nokia 3410,3510i, 3650, 5100, 6100, 6610, 6800,7210, 7250, 7650, Sharp GX10(i), SiemensM50/55, S55, SL45i, SL55Értékelés: n n n n n
A legendás komputerjáték újra a közép-pontba került, bár ez sokkal inkább azUbisoft hamarosan megjelenõ multiplat-
formos feldolgozásá-nak köszönhetõ,mintsem a Gameloft-féle mobil változat-nak. Az utóbbi márelérhetõ a weben, aPrince of Persia: The
Sands of Time pedig várhatóan az év vé-géig kerül a boltok polcaira (PS2-, Xbox-és PC-változatban). Addig is nosztalgiáz-hatunk a hétpályás Java-adaptációval,amely a Rayman 3-hoz hasonló színvona-lú. Létezik Motorola és Siemens „vasra”optimalizált változata is. Persze, ne legye-nek illúzióink! Az alsó kategóriás model-leken butított grafikával, egyszerûbb szin-tekkel és ehhez mért játékélménnyel talál-kozhatunk. Tovább súlyosbítja a helyze-tet, hogy egy idõben nem használhatunkkét gombot az irányításhoz (kivéve a No-kia 7650/3650 esetében), így eme hiányos-ságnak köszönhetõen gyakran zuhanunkmajd a mélybe. A hét pálya – ahol hét szü-zet kell kiszabadítanunk – nem túlzottannagy, így a Prince of Persia 2-3 óra alattvégigjátszható.
Tom Clancy’s Splinter Cell
Info: www.gameloft.comÁr: 3,99 euróTelefonok: Motorola T720(i), Nokia 3410,3510i, 3650, 5100, 6100, 6610, 6800,7210, 7250, 7650, Siemens S55Értékelés: n n n n n
Az Ubisoft újabb já-tékának mobil adap-tációja jól jelzi aGameloft és az utób-bi idõszak egyik leg-sikeresebb játékki-adója közötti együtt-
mûködést. Az összefonódás nem véletlen,hiszen az Ubisofthoz hasonlóan a mobiljátékok fejlesztésére és kiadására létreho-zott Gameloft is francia cég. A „butított”Splinter Cellben igyekeztek megõrizni azeredeti játék hangulatát: a kilenc pályánkulcsszerepet kap a lopakodás, sõt elõfor-dul, hogy egy-egy küldetést fegyver nélkülkell teljesítenünk. Más helyszíneken to-vábbra is csábító lehetõség az egyszerû lö-völdözés, azonban a riasztó bekapcsolásagyakran ellehetetlenítheti akcióinkat. Abeépített mentési rendszernek köszönhe-tõen az egyes szinteken korlátlan mennyi-ségû próbálkozásunk lehet, ezért a Splin-ter Cell végigjátszása könnyû. Jól beváltfogásként a kilenc pálya teljesítése után
115
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Mobilszoftverek
egy különleges nehézségi szintet is ka-punk, ahol már teljesen az árnyékban kelltevékenykednünk.
vance-re. 2002 novemberében a First Startelítette a mobiljátékok piacát: elkészítet-ték a program J2ME, Symbian és Mor-phun platformokon futó változatait. Le-gyen szó Sony Ericsson T310/610-rõl, Sie-mens S55-rõl vagy a Nokia 7650/3650-rõl,a Boulder Dash egyszerû, ám mégis szóra-koztató játékmenete az elmúlt közel húszév alatt nem sokat változott. A nagymére-tû kijelzõkön ugyan könnyebb átlátni apályákat, de alapjában véve az eltérõ mo-delleken hasonló lehetõségeket kínál azME (Mobile Edition). A bombák és a pö-rölykalapács mellett újításként említhetõ,hogy játék közben a képernyõ 90 fokbanelfordítható. Ilyenkor a lehulló tárgyak amegváltozott környezeti körülményekmiatt többnyire alaposan átrendezik a te-repet, új feltételeket teremtve ezzel a foly-tatáshoz. 15 pálya, oktató szintek és top-lista teszik teljessé a Boulder Dash ME-t.
A fejlesztõk ígéretei szerint a SymbianSeries 60-as és az egyéb felsõ kategóriásmobilokra írt változatba hamarosan a ve-zeték nélküli (Bluetooth vagy Wi-Fi)kommunikációra épülõ, többjátékosüzemmódot is beépítik.
A Macrospace aGamelofthoz hason-lóan az elsõk közöttszakosodott mobiljá-tékok fejlesztésére, ki-adására. Mind a kétcég operátorok, mo-
bilkészülék-gyártók és multimédiás vállal-kozások számára készít játékprogramokat,illetve értékesíti ezeket az interneten. AMacrospace minõségben sem marad el aGamelofttól: az eddig megjelent játékaikközül a Cavemant, a Caveman XE-t, a Can-nonst és a Detonate!-et a felhasználók a tízlegjobb mobiljáték között tartják számon.
A Detonate! a klasszikus Bomberman 12pályás feldolgozása, kerettörténettel, fõel-lenfelekkel és begyûjthetõ különlegességek-kel (extra sebesség, bombák, páncél, meg-növelt hatósugár). Ugyanaz jellemzi, mint aBoulder Dasht: ha valaki kedvelte az eredetijátékot, nem fog csalódni az igényes, ámszükségszerûen az eszközök képességeihezigazított mobil változatban sem. Az irányí-tással sem lesz gond, mert a négyirányúmozgás bármelyik kezelõfelületen könnyenmegvalósítható (ha mégsem, akkor a készü-lékkel van komoly gond).
JAVA MOBILKÉSZÜLÉKEK TULAJDONSÁGAI
Boulder Dash ME
Info: www.jamba.deÁr: 3 euróTelefonok: Motorola T720(i), Nokia 3410,3510i, 3650, 5100, 6100, 6610, 6800,7210, 7250, 7650, Sharp GX10(i), Siemens S55Értékelés: n n n n n
A Boulder Dash elsõ része C-64-en jelentmeg 1984-ben. Azóta a programot számosplatformra átírták, legutóbb éppen a Nin-tendo kézi konzoljára, a GameBoy And-
Detonate!
Info: www.games.macrospace.comÁr: 4,95 euróTelefonok: Nokia 3410, 3510i, 3650, 5100,6100, 6610, 6800, 7210, 7250, 7650, SharpGX10(i), Siemens M50/55, S55, SL55, SonyEricsson T610Értékelés: n n n n n
Das Schwarze Auge
Info: www.dsa-mobile.deÁr: 4,99 euróTelefonok: Motorola T720, Nokia 3100,3300, 3510i, 3650, 5100, 6100, 6610,6800, 7210, 7250, 7650, 8910i, SiemensM50/55, S55, SL55, Sharp GX10(i), Sam-sung S100/300, Sony Ericsson P800, T610,Z600Értékelés: n n n n n
Az akció- és stratégiaijátékok mellett – kisséméltatlanul – eddignem szóltunk azRPG-krõl és a ka-landjátékokról. Bárelsõre idegennek tûn-
het a gondolat, hogy ezek is megvetik majdlábukat a mobilkészülékeken, számos be-
Modell Tárkapacitás Egyéb tulajdonságok
Nokia 6310iNokia 6800Nokia 6610Nokia 6650Nokia 6100Nokia 6220Nokia 3510iNokia 3300Nokia 3410
Nokia 5100Nokia 7210Nokia 7250Nokia 7250iNokia 8910iSony Ericsson T610
Siemens SL45iSiemens S55Siemens C55Siemens SL55Siemens M55Siemens M50Siemens MT50Samsung SGH S300Samsung SGH S100Samsung SGH C100Motorola T720iMotorola T720Motorola V60iMotorola V66iMotorola 830 AccompliSharp GX10iSharp GX10
128 KB1MB625 KB819 KB669 KB300 KB180 KB4,5 MB180 KB
725 KB625 KB3,5 MB3,5 MB200 KB2 MB
32 MB-os gyári MMC1 MB376 KB1,6 MB2 MB228 KB228 KB300 KB300 KB300 KB200 KB700 KB1MB1MB32MB-os gyári SD kártya500 KB500 KB
30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát, mail kliens és webböngészõ telepítése nem lehetséges30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát30KB-os letöltési korlát256 KB-os letöltési korlát, Mophun képes, viszont nem támogatja a TCP/IP-t, ezért nem lehet rajta üzenetküldõ programokat futtatniJava letöltés kizárólag WAP-on keresztül
Java letöltés kizárólag WAP-on keresztülJava letöltés kizárólag WAP-on keresztül
Szoftvereket kizárólag WAP-on keresztül tölthetünk leSzoftvereket kizárólag WAP-on keresztül tölthetünk le
Symbian készülék Tárkapacitás Egyéb tulajdonságok
Nokia 3650
Nokia 7650Sony Ericsson P800
3,4MB belsõ és 16MB-os gyári MMC3,6MB12MB belsõ és 16MB-os gyáriMemoryStick
Symbian OS-re írt programok széles választéka, mind a három készülék esetében
116
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Mobilszoftverek
jelentés mégis ezt támasztja alá. Az ellenér-vek nyilvánvalók: a mobiljátékokat alapve-tõen rövid ideig tartó, intenzív szórakozta-tásra tervezik, ez nemcsak az eszközök ké-pességeibõl, hanem a felhasználás módjá-ból is adódik. Amennyiben éppen várunkvalakire vagy utazunk valahová, és akadpár szabad percünk, kézenfekvõ, hogy análunk lévõ mobillal üssük el az idõt. Aszerepjátékok ennél komolyabb elmélyü-lést igényelnek, bár természetesen a mobi-lon megjelenõ „lightos” változataik azértvalamelyest – már csak a hardverre való te-kintettel, kényszerbõl is – alkalmazkodnaka fenti kívánalmakhoz. A www. dsa-mo-bile.de címen több játékot is találhatunk,amely a legendás Das Schwarze Auge(Realms of Arkania) univerzumba kalau-zol el minket, szigorúan német nyelven.
Viewert népszerûsítõreklámszöveg, vall-juk be a WAP-oskampányokon „fel-nõtt” felhasználókszíve mélyén azért is-merõs húrokat pen-
getve. A WebViewerrel böngészhetünkHTML-oldalakat, ismeri a MicrosoftWorld és Adobe PDF fájlokat, s megbir-kózik a Zip tömörítésekkel is. Mûködésé-hez nélkülözhetetlen a megfelelõ WAP-vagy internet-hozzáférési pont megadása.Ehhez elsõ lépésben a kézikönyv áttanul-mányozása javasolt, hiszen modellenkénteltérhet, hogy milyen beállításra lesz szük-ségünk. A WebViewer tíznapos próbavál-tozata a fenti címen érhetõ el.
Nagy tudású e-mailügyfél (POP3, IMAP,SMTP), amely kezeli aHTML-alapú leveleketés a csatolt állományo-kat (ZIP, World ésPDF dokumentumok),
ismeri az elterjedtebb képformátumokat,továbbá képes spamszûrésre és „hotmailes”hozzáférés menedzselésére. A program egy-szerû, könnyen kezelhetõ, felhasználói felü-lete nem tartalmaz felesleges sallangokat.
GYAKORI KÉRDÉSEKMi az a Java?Programnyelv, amelyet a SUN Microsystemsfejlesztett ki, elsõsorban internetes haszná-latra. A Java-alkalmazások hardverplatform-tól függetlenül, egy úgynevezett Virtual Ma-chine illesztõfelületen futnak, amely közvetí-tõ szerepet tölt be a szoftver és a célhardverközött. A mobiltelefonokon és a Smartphonekészülékeken a Java Micro Edition (J2ME) vál-tozat fut. További információ: java.sun.com/products/midp.
Az összes Java alkalmazás futtatható minden mobilkészüléken?Sajnos nem mindig. Annak ellenére, hogy aplatform egy és ugyanaz, a képméret és ahangok kezelési módja készülékenként válto-zik, ami elsõsorban a játékprogramok futásátbefolyásolhatja. Az e-mail ügyfelek és a bön-gészõk általában minden készüléken futtat-hatók. Az olyan alkalmazásokat, amelyekmellett semmilyen leírás nem szerepel a mû-ködéséhez szükséges kritériumokról, megvá-sárlásuk elõtt mindenképpen teszteljük le.
Anno 1503
Info: www.jamba.deÁr: 3 euróTelefonok: Nokia 3100, 3300, 3510i, 3650,5100, 6100, 6610, 6800, 7210, 7250, 7650,8910i, Siemens M50/55, S55, SL55Értékelés: n n n n n
Az Anno 1503 mobilváltozatát a Jamba hi-vatalos információiszerint eddig többmint 30 ezren töltöt-ték le, s ezzel kiérde-melte a legnagyobb
példányszámban elkelt mobilszoftver címét.Hogy ez mennyire köszönhetõ a játék valódiértékének, az vitatható: egy német fejlesztésûPC-s program konverziójáról van szó, ame-lyet a legnagyobb német mobilszolgáltatókés Németország vezetõ mobilportálja, a Jam-ba együttesen karoltak fel. Mindenesetre aSiemens és Nokia modelleken elérhetõ Anno1503 grafikája egészen döbbenetes, ráadásulaz akció, stratégiai és kereskedelmi elemek-kel kevert játékmenete is egyedülálló.
WebViewer
Info: www.reqwireless.comÁr: 19,99 dollárÉrtékelés: n n n n n
„Miért korlátoznád al e h e t õ s é g e i d e tnéhány egyszerû,WAP-alapú üzleti,idõjárás- és horosz-kópoldal látogatásá-ra?” – szól a Web-
EmailViewer
Info: www.reqwireless.comÁr: 19,99 dollárÉrtékelés: n n n n n
384/64 kbit/s-os sebességgel (letöltés/feltöltés)Szolgáltató Díjcsomag
Axelero Kábelnet Hobbi
Gusztávnet Gusztáv ADSL 384
Enternet Hobbi
Axelero ADSL Hobbi
GTS Datanet 384 home
VIVAnet VIVAdsl családi 384
Drávanet Rt. Dráva Privát DSL 1
Vnet ADSL 384
VIVAnet VIVAdsl családi 384
Inter.net ADSL 384 Ideál
Externet Otthoni 384
Elender Üzleti Kommunikáció eDSL Expressz 384
Elender Üzleti Kommunikáció eDSL Expressz 384
512/128 kbit/s sebességgel (letöltés/feltöltés)UPC Chello
Drávanet Rt. Dráva Privát DSL 2
VIVAnet VIVAdsl családi 512
GTS Datanet 512 home
Enternet Komfort
Axelero Kábelnet Otthon
Axelero ADSL Otthon
Gusztávnet Gusztáv ADSL 512
Vnet ADSL 512
Externet Otthoni 512
VIVAnet VIVAdsl családi 512
Elender Üzleti Kommunikáció eDSLExpressz 512
Inter.net ADSL 512 Ideál
Elender Üzleti Kommunikáció eDSLExpressz 512
384/64 kbit/s-os sebességgel (letöltés/feltöltés)Szolgáltató Díjcsomag
Enternet Hobbi
Axelero ADSL Hobbi
Drávanet Rt. Dráva Privát DSL 1
Externet Otthoni 384
GTS Datanet 384 home
VIVAnet VIVAdsl családi 384
VIVAnet VIVAdsl családi 384
Vnet ADSL 384
Gusztávnet Gusztáv ADSL 384
Elender Üzleti Kommunikáció eDSL Expressz 384
Elender Üzleti Kommunikáció eDSL Expressz 384
Inter.net ADSL 384 Ideál
512/128 kbit/s-os sebességgel (letöltés/feltöltés)Enternet Komfort
Drávanet Rt. Dráva Privát DSL 2
Axelero ADSL Otthon
UPC Chello
Externet Otthoni 512
VIVAnet VIVAdsl családi 512
VIVAnet VIVAdsl családi 512
GTS Datanet 512 home
Gusztávnet Gusztáv ADSL 512
Elender Üzleti Kommunikáció eDSLExpressz 512
Elender Üzleti Kommunikáció eDSLExpressz 512
Vnet ADSL 512
Inter.net ADSL 512 Ideál
118
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Novemberi összeállításunkban átren-deztük a tarifák eddigi „békés” felsorolá-sát. Ezentúl az ADSL- és kábelnetcsoma-gokat az áraik alapján versenyeztetjük, ésaz így kapott rangsort közöljük. Különbontásban szerepelnek az egy- és a kétévesszerzõdéskötésre vonatkozó adatok, illet-ve ezen belül az eltérõ sebességû csoma-gok. A táblázat új oszlopa az egy- vagykétéves költségeket tartalmazza, amelyekértékét az alapdíjak és az éves szintre fel-szorzott havi díjak összeadásával kaptukmeg. Ezek növekvõ sorrendbe állított ösz-szege határozza meg egy-egy csomag he-lyezését a listán.
Természetesen a legkedvezõbb ajánlatkiválasztása nem jelenti azt, hogy az adottvállalat ki is tudja nálunk építeni az inter-netelérést. A szolgáltatási területeket el-lenõrizzük a honlapokon, vagy érdeklõd-jünk az ügyfélszolgálatok telefonszámain,esetleg e-mailben.
Elhagytuk az extrém gyorsaságot ígérõ
ajánlatokat: egyrészt a tapasztalataink aztmutatták, hogy sok esetben ez csak az ár-listákban jól mutató reklámfogás volt (akiépítést azonban nem vállalta az inter-netszolgáltató), másfelõl egyelõre elenyé-szõ azok száma, akik otthoni felhasználás-ra nagyobb sávszélességet szeretnének az512/128 kbit/s-os sebességnél. Továbbrasem zártuk ki a felsorolásból a kábelnetescsomagokat, bár itt például az Axelero –azzal, hogy csak határozatlan vagy kétévesidõtartamú szerzõdéssel vállalja a kiépítést– „kiütötte” magát az elsõ két felsorolás-ból. Megnyerte viszont a kétéves „leköté-sû”, 384/64 kbit/s-os sebességet biztosítószolgáltatók versenyét, illetve még ennél isnagyobb – mondhatni meglepõ – fölény-nyel utasította maga mögé vetélytársait az512/128-as mezõnyben a UPC.
Terveink szerint a jövõben már csak azelsõ tíz helyezett szerepel majd a listán, to-vábbá elkészítjük a mobiltarifák hasonlójellegû, átfogó összehasonlítását is.
Szélessávú internettarifák
Internet a legjobb áron
Az éves díjak az ISP-k által megadott csatlakozási és havi díjakból számolt bruttó összegek.
Csatlakozási díj* Havi díj* 2 éves díj* Letöltés/feltöltés E-mail Webtárhely Információ
(kbit/s) (db/tárhely MB-ban) (MB)
ingyenes**/5000 9900 237 600/242 600 384/64 1/5 10 www.axelero.hu
29 900**** 8749 239 876 384/64 1 - www.gusztav.hu
4000 9850 240 400 384/64 1/25 20 www.enternet.hu
4900**/9900 9900 242 500/247 500 384/64 1/5 10 www.axelero.hu
12 375 9725 245 775 384/64 3/10 15 www.datanet.hu
22 500 9365 247 260 384/64 3 2 www.vivanet.hu
19 375 9625 250 375 384/64 5 10 www.dravanet.hu
14 900 9900 252 500 384/64 6/10 25 www.vnet.hu
1 10 740 257 761 384/64 3 2 www.vivanet.hu
ingyenes/14 950** 10 900 261 600/276 550 384/64 5 20 www.hu.inter.net
ingyenes 11 000 264 000 384/64 3/50 50 www.externet.hu
9900 10 990 273 660 384/64 3 20 www.elenderdsl.hu
ingyenes 11 900 285 600 384/64 3 20 www.elenderdsl.hu
ingyenes 10 990 263 760 512/128 1/10 10 www.chello.hu
19 375 11 250 289 375 512/128 5 10 www.dravanet.hu
15 000 11 600 293 400 512/128 3 2 www.vivanet.hu
14 875 11 725 296 275 512/128 3/10 15 www.datanet.hu
4000 11 850 284 400 512/128 3/75 20 www.enternet.hu
ingyenes**/5000 11 900 285 600/290 600 512/128 5/25 50 www.axelero.hu
4900**/9900 11 900 290 500/295 500 512/128 5/25 50 www.axelero.hu
14 950 11 900 300 550 512/128 1 - www.gusztav.hu
19 900 11 900 305 500 512/128 6/10 25 www.vnet.hu
ingyenes 12 375 297 000 512/128 3/50 50 www.externet.hu
1 12 475 299 401 512/128 3 2 www.vivanet.hu
9900 12 900 319 500 512/128 5 50 www.elenderdsl.hu
14 950/ingyenes** 13 000 326 950/312 00 512/128 5 20 www.hu.inter.net
ingyenes 13 900 333 600 512/128 5 50 www.elenderdsl.hu
Csatlakozási díj* Havi díj* 1 éves költség* Letöltés/feltöltés E-mail Webtárhely Információ
(kbit/s) (db/tárhely MB-ban) (MB)
4000 10 850 134 200 384/64 1/25 20 www.enternet.hu
4900**/9900 10 900 135 700/140 700 384/64 1/5 10 www.axelero.hu
19 375 10 125 140 875 384/64 5 10 www.dravanet.hu
ingyenes 11 750 141 000 384/64 3/50 50 www.externet.hu
12 375 10 725 141 075 384/64 3/10 15 www.datanet.hu
22 500 9990 142 380 384/64 3 2 www.vivanet.hu
1 11 990 143 881 384/64 3 2 www.vivanet.hu
14 900 10 900/11 900*** 145 700/157 700 384/64 6/10 25 www.vnet.hu
14 950 10 900 145 750 384/64 1 - www.gusztav.hu
9900 11 790 151 380 384/64 3 20 www.elenderdsl.hu
ingyenes 12 790 153 480 384/64 3 20 www.elenderdsl.hu
14 950 11 900 157 750 384/64 5 20 www.hu.inter.net
4000 12 850 158 200 512/128 3/75 20 www.enternet.hu
19 375 11 625 158 875 512/128 5 10 www.dravanet.hu
4900**/9900 12 900 159 700/164 700 512/128 5/25 50 www.axelero.hu
16 500 11 990 160 380 512/128 1/10 10 www.chello.hu
ingyenes 13 500 162 000 512/128 3/50 50 www.externet.hu
15 000 12 475 164 700 512/128 3 2 www.vivanet.hu
1 13 725 164 701 512/128 3 2 www.vivanet.hu
14 875 12 725 167 575 512/128 3/10 15 www.datanet.hu
14 950 12 900 169 750 512/128 1 - www.gusztav.hu
ingyenes 14 290 171 480 512/128 5 50 www.elenderdsl.hu
9900 13 490 171 780 512/128 5 50 www.elenderdsl.hu
19 900 12 900 174 700 512/128 6/10 25 www.vnet.hu
14 950 13 625 178 450 512/128 5 20 www.hu.inter.net
119
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
ADSL-tarifák
*A csatlakozási és havi díjak bruttó összegek, az ISP-k tájékoztatásai alapján (a szolgáltatók fenntartják a változtatás jogát) – **Online megrendelés esetén érvényes csatlakozási díjak – *** Vivenditerületen kívül/Vivendi területen – ****24 havi kamatmentes részletben törleszthetõ
ADSL- ÉS KÁBELNETES CSOMAGOK 2 ÉVES SZERZÕDÉSSEL
ADSL- ÉS KÁBELNETES CSOMAGOK 1 ÉVES SZERZÕDÉSSEL
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Egy évszázad telt el azóta, hogy aHomeworld elsõ részének végénszámûzött hõseink végre megta-
lálták szülõbolygójukat, Hiigarát. Mostazonban újra veszély fenyegeti az egész fajt:az entitás, Sajuuk, akit egykoron az iste-nüknek hittek, visszatért – csakhogy ezút-tal egy harcias faj, a vaygrok élén, akikneka mi bolygónkra fáj a foga. Itt az idõ tehát,hogy újra hadiflottát gyûjtsünk, s megmu-tassuk, ki is az úr a galaxisban!
Újra otthon
Kalandjaink egy hatalmas ûranyahajó fe-délzetén kezdõdnek, ami – bár valamilyenszinten fel van fegyverezve és mozgásra isképes – a más stratégiai játékokban meg-szokott központi bázis szerepét tölti be. Itttudunk termelõ droidokat gyártani, me-lyek az ûrben lebegõ aszteroidákból (meg anagyobb megsemmisített ellenséges ûrha-
jókból) bányásszák az építéshez szükségesnyersanyagot. Ebbõl a nyersanyagból tu-dunk újabb ûrhajókat gyártani, eleinte csaknéhány félét, késõbb azonban, ahogy hala-dunk elõre a játékban, ez a szám a húszat iseléri. Az ûrhajók markánsan különböznekegymástól, mindegyiknek megvan a magaspecialitása, de a gyengéje is: a játék egyiknagy stratégiai kihívása rögtön a csapásmé-
Homeworld 2
Otthon,édes otthonA játékfejlesztõk számára a legnagyobb kihívás egy olyan program
folytatása, amit a maga idejében stílusteremtõnek kiáltottak ki,
s elhalmozták az „Év játéka“ díjakkal. A kanadai Relic csapata most, három
és fél éves fejlesztés után e kihívásnak áll elébe a Homeworld 2-vel…
120
TARTALOM
120
kika
pcso
lódá
sSzellemem a gépbenTron 2.0
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek...Euro Cyber Games
124
122
MAGYARUL!Igazán örvendetes tendencia, hogy egyretöbb játékprogram jelenik meg hazánkbanmagyarra fordítva, honosított kezelési út-mutatóval, sõt, újabban szinkronizálva is.Az angol verzió megjelenése után alig egyhónappal a Homeworld 2 is beáll ebbe asorba: október végén a boltokban lesz a hi-vatásos színészek közremûködésével ké-szült, magyarul beszélõ játék!
121
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Homeworld 2
rõ flottánk összeállításában rejlik. Továbbnöveli variációink számát, hogy mindenegyes hajót több fokozatban továbbfejleszt-hetünk (ez persze jelentõs mennyiségûnyersanyagot igényel). A Homeworld 2-ben nem mûködik a „sok lúd disznót gyõz”elve, az ellenség alaposan felkészül flot-tánkból, s ügyesen összeválogatja az elle-nünk optimális sereget: aki csak a mennyi-ségre utazik, s ész nélkül gyártja a flottáját,az hamar ûrhulladék lesz.
Különleges egységek is színesítik a be-vethetõ erõk palettáját, például a tenge-részgyalogosokat szállító fregatt, amelynem a célpont elpusztítására törekszik, ha-nem hozzákapcsolódik, majd a behatolókommandósok segítségével megszállja és ami oldalunkra állítja azt. További érdekesújítás, hogy a hajókat részekre (hajtómû,pajzsgenerátor, gyártósor stb.) osztották,és támadáskor ezeket az alegységeket is ki-jelölhetjük célpontként. Ezáltal még sokré-tûbb taktikát vethetünk be az ûrharcban –és persze még több piszkos trükkre számít-hatunk az ellenség oldaláról.
A három dimenziót teljes mértékbenkihasználó játékoknál a legnagyobb prob-léma általában a kezelhetõség és az átlát-hatóság területén szokott jelentkezni. AHomeworld elsõ része is ezen csúszott el,csak a legfanatikusabb rajongók (azértvoltak õk is néhány millióan) nem riadtakel a bonyolult kezeléstõl. A második részprogramozói láthatóan tanultak korábbihibáikból, a játék irányítása sokkal letisz-tultabb, az ûrharc jóval átláthatóbb lett. Abármikor bevethetõ „pillanat állj” funkci-ónak hála – a pause alatt parancsokat isadhatunk egységeinknek – a kaotikus csa-ták során annyi idõnk van taktikázni, át-gondolni a stratégiánkat, amennyit csakakarunk. Ráadásul bármikor „kiugorha-tunk” a taktikai térképre, hogy jobban át-tekintsük a terepet, sõt még itt is adha-tunk ki utasításokat – egyszóval a kezeléskézre álló és kényelmes. Az esetenkéntakár százas nagyságrendet is elérõ ûrhajókirányítását a kisebb hajók szakaszokbaosztásával egyszerûsítették: ezeket csopor-tokban gyártjuk és úgy is irányítjuk, ígynem veszünk el a káoszban.
Kivitelezés: jeles!
A grafikára semmi panaszunk nem lehet,nem robban ugyan másodpercenként húszkülönleges effekt a játékos arcába, a lát-ványvilág, a grafikai design azonban lehen-gerlõ, az akár 100-150 ûrhajó között dúlócsaták pedig lélegzetelállítóak. Remekül si-
került a helyes arányokat eltalálniuk a ké-szítõknek, az anyahajók valóban hatalma-sak, mellettük csak szúnyognak tûnnek azapró vadászok és bombázók. A grafikai ki-vitelezés annyira aprólékos, hogy az ûrha-jókra közelítve minden egyes felépítménytés torpedóvetõt megcsodálhatunk, még aztis, ahogy az ágyúcsövek célra fordulnak.Manapság ritka, hogy a földbe döngölõ lát-ványért ne kelljen drágán megfizetni a játékhardverigényének formájában, de a Home-world 2 itt is szépen teljesít: egy középkate-góriás gépen minden különösebben zava-ró lassulás nélkül, élvezhetõen fut.
A valósághû fizikai modell már csakhab a tortán: az ûrhajókat tömegüktõl,gyorsulásuktól függõ tehetetlenség jellem-zi, így a nagyobb hajók csak lassan, nagyívben tudnak fordulni, ellentétben a moz-gékony cirkálókkal. Az ellenfeleinket irá-nyító mesterséges intelligencia is igen jólsikerült, a játék 15 küldetése kemény diólesz a legedzettebb játékosok számára is. Aküldetések és az azokon belüli eseményekegyébként elõre megírt forgatókönyv sze-rint, „bedrótozva” követik egymást, amiegyrészt alkalmat ad arra, hogy fordula-tos, izgalmas sztori vonuljon végig a játék
minden apró mozzanatán, másrészt vi-szont elég idegesítõ, hogy ha egy küldetés-be, mondjuk, tizedszer vág bele az ember,akkor is milliméterre ugyanakkor, ugyan-ott és ugyanúgy történnek a „váratlan”események.
A Homeworld 2 sikerrel teljesítette túlaz elsõ rész eleve magas színvonalát: sci-fifilmeket megszégyenítõ történet, elsõ osz-tályú kivitelezés, igazi stratégiai kihívás,szinte beláthatatlan taktikai mélység,mindez felhasználóbarát kezeléssel páro-sítva. Csak a néhol frusztráló nehézségifok zavarja az összképet.
A 15 küldetés elsõ hangzásra talán ke-vésnek tûnhet, de valójában nem az: min-den bevetés „fejezetekre” van osztva, ígyakár több óráig is eltarthat, ráadásul a zse-niális tervezésnek hála soha, egyetlenpercre sem ül le az akció, nem válik mo-notonná és unalmassá a harc. S ha végig-küzdöttük magunkat a játékon, várnak atöbbjátékos módok!
Talán még a „Minden idõk legjobb ûr-stratégiája” cím sem túlzás a Homeworld2 esetében; azoknak is jó szívvel ajánlható,akik annak idején visszariadtak az elsõrész láttán.
Hanula Zsolt
Káosz a harctéren: szerencsére a pausefunkció bármikor segítségül hívható
A Homeworld elsõ része 1999-ben több szin-ten is forradalmasította a stratégiai játékokmûfaját. Már addig is léteztek a háromdi-menziós megjelenítést úgy-ahogy kihasználóstratégiai játékok, azonban a Homeworldbena 3D nemcsak látványelem, hanem kihasznál-ható taktikai elem is volt: az ûrben egészen újértelmet nyertek még az olyan alapvetõ stra-tégiai fogalmak is, mint a fedezék, a harci for-mációk vagy a bekerítés. A Homeworld a 3D-nek köszönhetõen merészen újszerû játékél-ményt nyújtott, amit a gyönyörû és stílusosgrafika, valamint az atmoszferikus zene csaktovább fokozott. A másik nagy húzás a sci-fi
játékok sablonos sztorijaitól való elrugaszko-dás volt: a különféle kimondhatatlan nevûidegen fajok háborúi után végre egy vérbeli,elgondolkodtató tudományos-fantasztikus tör-ténetet kaptunk, jó sok misztikummal fûsze-rezve hõseink galaktikus népvándorlásáról ésszülõbolygójuk keresésérõl. Ezeknek köszön-hetõen a Homeworld a stratégiai mûfaj igaziklasszikusa lett. Ha valaki annak idején lemaradt volna róla,most könnyen pótolhatja a hiányosságot,ugyanis testvérlapunk, a PC Guru 2003/5-összámának CD-mellékletén megtalálható ajáték teljes verziója.
AZ ELÕD
Kötelékrepülés: így nem nehéz irányítanitöbb tucatnyi egységet sem
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Egy különös Disney-film, a Tron csú-fosan nagyot bukott a pénztáraknál1982-ben. Késõbb mégis akkora –
mai napig aktív – rajongótábort szerzett,hogy kultuszfilmmé vált, bármit is jelentsenez. A megváltozott hozzáállás a film elõre-mutató témájával magyarázható: a Tronugyanis egy számítógép belsõ, virtuális vilá-
gába vezette be az – akkor még komputertnemigen látott – nézõt (ennyiben tehát nyu-godtan a Mátrix õsének tekinthetjük). Ez abitvilág most a Monolith fejlesztõcégnekköszönhetõen Tron 2.0 címmel PC-re ismegérkezett, ami, ha belegondolunk, meg-lehetõsen fonák helyzet: a tömegkompute-rek fejlettsége végre lehetõvé tette a 21 évvelezelõtt – az akkori csúcsgépek és animációstrükkök segítségével – vászonra vitt számí-tógép-univerzum számítógépre vitelét…
A gép forog, az alkotó rohan
A Tronban élõ színészek „játszották el” aprogramokat, ezért a játék is ezt a szellemi-séget követi, sõt, a Tron 2.0 cselekményeszervesen kapcsolódik az eredeti film törté-netéhez és szereplõihez. Húsz év telt el az-óta, hogy Flynn, a programozó egy ipari
szuperszámítógépbe kerülve (atomjait bi-tekké alakítva, „bedigitalizálódva”) a Tronnevû biztonsági kód segítségével legyõzte agonosz öntudatra ébredt Központi Irányító-programot. Tron programozója, Alan idõközben új technológiákat felhasználva töké-letesítette kódjait, mígnem egy napon várat-lanul eltûnt. Fia, Jet rájön, hogy az fCon vál-lalat rabolta el a kedves papát, majd a kere-sésére indul, ám akarata ellenére a számító-gépben kezdi a kutatást, ugyanis Ma3a, egybajba került AI bedigitalizálja õt. Itt kezdõ-dik a játék, Jetnek 30 pálya mintegy 10-13játékórájában helytállva kell megmentenieapja, Ma3a és a saját életét, miközben fegy-verként megjelenõ szubrutinjaival osztja a(kék) halált a rendszereket benépesítõ régiés új ellenséges programoknak, vírusoknak.
A first person shooter akciók közti – ajáték motorjával készített – átvezetõ ani-mációknak és a sztori remek forgatóköny-vének köszönhetõen a hamisítatlan Tron-hangulat leveszi az embert a lábáról: aszkriptek és programok a Progress Barbanüldögélve két upgrade-fröccs között a lehe-tõ legtermészetesebben beszélnek arról,mennyire fárasztja õket az állandó backup,no és hogy van-e mentés a format után…
Monotron
Az atmoszféra élvezetét csak az ismétlõdõjátékelemek zavarják meg (sajnos multi-player üzemmódban is), és ez az egyetlenok, amiért nem lesz a Tron 2.0-ból a firstperson shooterek új királya. Mert ugyan apályatervezõk elképesztõ munkát végezteka tûzfalak, hubok és adatbázisok számító-gépbeli megjelenítésének kitalálásakor(jóllehet, e pályák mérete nem túl nagy), ajátékmenet kimerül a megfelelõ kulcsok(jelszavak) és zárak közti rohangálásban ésnéhány fénymotorversenyben (az õsrégi„kígyó” logika-ügyességi játék egy igenszórakoztató változata). Ennél jóval többrelenne érdemes a játékos, fõleg most, hogymár küszöbön kopogtat a Half-Life 2. Ez apongyolaság egyébként meglepõ, mert a
Gyermekkorunk elfelejtett komputerfilmje feltámad a monitoron.
Hamisítatlan Tron-hangulat és neonparádé a számítógép belsejében,
nVidiára optimalizált 3D-effektekkel és némi unalommal.
Tron 2.0
122
Effektorgia: csillogás és tükrözõdésminden felületen
Vírusirtás:a gonosz fertõzõ kódot mindjárt töröljük
Szellemem a gépben
123
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Tron 2
Monolith a két No One Lives Foreverrelmár bizonyította, hogy príma single playerakciókat tud készíteni. Ha azonban a vál-tozatosság hiányától eltekintünk, ezúttal iselmondhatjuk, hogy a játéktervezõk profimunkát végeztek. A különbözõ ellenfeleksaját küzdõstílussal rendelkeznek (a DataWraithek – bedigitalizált, a virtuális térbenvaló pusztításra specializált bérgyilkosok –például folyton teleportálgatnak), és azõket irányító AI-nak is akadnak szép villa-násai (bár kevésbé képes csapatban gon-dolkodni). A fegyverek többsége is igeneredeti: a filmbéli, roppant jól használhatóés sokoldalú diszkosz mellett olyan érde-kességeket találunk, mint a „részeges” ra-kéták és a LOL nevû sniper fegyver. Amiazonban igazán csodálatra méltó, az a ren-geteg apró ötlet, amit elszórtak a játékban.
Technika ördöge a részletekben
Ilyen ötlet például a tárgylista kivitelezése.Ezt fõhõsünk memóriája szimbolizálja, aholaz üres slotokba tölthetünk be szubrutino-kat, három verzióban: az alfa a leggyengébbés 3 helyet használ, a béta közepesen erõs és2 slotot foglal, a gold pedig 1 egységet visz el,ráadásul ez a legerõsebb verzió. Nem ártmagunkra aggatni a fegyver szubrutinokat,a segédprogramokat (amelyek valamilyenbónuszt, például magasabb ugrást adnak) ésa védelmi kódokat (ezek gyakorlatilag apáncélnak felelnek meg). Dicséretes, hogy ajáték testtájanként kezeli a sebzõdést, tehátegy jó fejlövéssel leszedhetünk szinte bárkit.
Az utunkba kerülõ optimalizáló prog-ramokkal egy-egy szubrutinunkat fejleszt-
hetjük magasabb verziójúvá, üres memó-riaegységeinket pedig olykor töre-dezettségmentesítenünk kell. Az is elõfor-dul, hogy a vírusos programok lövedékei-tõl megfertõzõdik valamelyik szubruti-nunk, amely továbbfertõzi a teljes tárgylis-tát, amíg le nem futtatunk egy vírusirtót.
A fõhõs fejlõdése is igen elmés: a kapotttapasztalati pontok verziószámunkat nö-velik, s egy teljes egységnyi verzióváltásesetén megnövelhetjük 5 fõ tulajdonsá-gunkat (életerõ, energia, fegyver hatásfo-ka, letöltési sebesség, mûveletvégzési – de-frag és társai – sebesség). Végül, néha azérta játékmenet is megmutatja, milyen lehe-tett volna igazán eredeti feladatokkal: egyízben a felhasználó formázza a teljes rend-szert, s fõhõsünknek a format (megállítha-tatlanul közelgõ, mindent elpusztító vörösfal) elõl kell gyorsan elmenekülnie, átmá-solódva egy másik számítógépbe…
A csillogás mögött
A játékmenet tehát minden erénye ellené-re döcög. Unalomba is fúlna, ha a prog-
ram nem lenne ennyire szép: a kivitelezéskomoly motivációt jelent a játékosnak,hogy végigjátssza a Tron 2.0-t. Mindenegyes pixel a ’82-es Tronra emlékeztet (afilm eredeti designere, Syd Mead volt a já-ték konzultánsa), a pályáknak – számító-gépeknek, rendszereknek – saját arculatukvan, mégis egységes az összhatás. Mindentökéletesen illeszkedik a Tron-világba,mégis XXI. századi érzete van a látvány-nak. Mert ugyan szabályos geometrikusformák uralkodnak, s szinte kizárólagegyszínû textúrákat használ a program, el-képesztõ mennyiségû csillanás, neonfényeffekt (a Tron legmarkánsabb névjegye),áttetszõ és animált felület gyönyörködtetia szemet. A NOLF-okban is használtLithtech engine Nvidia GeForce-okra op-timalizált verziója megdolgozik a látvány-hoz képest nem is olyan nagy gépigényért.A gépiesre torzított szinkronhangok (töb-bek között az X-Men-filmekbõl ismertRebecca Rominj-Stamos) tökéletesek, a ze-nét pedig Wendy Carlos, az eredeti filmze-ne szerzõje komponálta.
Látszik, hogy a Tron 2.0 készítésekor aMonolith nem ment fejjel a (tûz)falnak:az elõzményeket tiszteletben tartva oko-san kimódolták a játék külcsínét – sajnos abelbecs csiszolására nem maradt elég szuf-lájuk. A mindent átható Tron-érzés és azapró ötletek viszont megmentik a játékot,ezért ajánlom mindenkinek, akinek mondvalamit a Tron név, s akik képesek elfo-gadni, hogy ebben a számítógépvilágbannem rohangálnak Smith ügynökök…
Stöckert Gábor
Távoli lövés, gól:a LOL remekmesterlövészfegyver
124
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Afrancia fõvárosban 2003. szeptem-ber 26-27-én rendezték meg azEuro Cyber Games (a PC-s játékok
európai seregszemléje) döntõjét, melyenaz öreg kontinens korábbi selejtezõinekgyõztesei mérhették össze tudásukat. En-nek alapjául az alábbi sikeres, többjátékosprogramok szolgáltak: az FPS (First Per-son Shooter, sajátnézetû) kategóriában aCounter Strike és az Unreal Tournament2003, a stratégiai játékok közül pedig azAge of Mythology és az elmaradhatatlanStarcraft.
Már önmagában a verseny is kellõ fi-gyelmet kaphatott volna, de a szervezõk to-vábbi programok beiktatásával gondoskod-tak az összhatás fokozásáról. A döntõket
megelõzõ Digital Awardson az év kiemel-kedõ és legjobban várt játékprogramjairaszavazott a francia szaktekintélyekbõl állózsûri. Ezen felül az események fõszponzo-ra, a dél-koreai Samsung is felhívta a fi-
gyelmet új termékeire, melyek közül mostelsõsorban a mobiltelefonok kerültek kö-zéppontba. Ahogy azt az elmúlt hetekbenmegszokhattuk – az új modellek mellett –Párizsban is a tartalomszolgáltatás jelen-tette a fõ érdekességet. Megfigyelhetõ ten-dencia, hogy a legnagyobb mobilszolgál-tatók mellett a készülékgyártók is sajátportálokat üzemeltetnek, amelyek erõsít-hetik a márkahûséget, pozitívan befolyá-solhatják egy-egy vállalat megítélését stb.Mindent felforgató újdonságokkal e térennem találkozhattunk, a Samsung Fun Clubigényes, modern kivitelezése a fent emlí-tett törekvéseknek, letölthetõ csengõhan-gokkal, képekkel, javás játékokkal.
Kutyául érzem magam
A versennyel egy idõben az érdeklõdõkmegtekinthettek néhány komolyabb kon-zolos fejlesztést. Ezek közül elsõre is meg-nyerõnek egy kissé bizarr ötlet bizonyult:a Dog’s Life-ban egy kutya mindennapjaitélhetjük meg. A program atyja az a DavidBraben, aki a legendás Elite kitalálójaként,megalkotójaként ismert a játékszakmá-ban. A sikert persze nehéz elõre megjósol-ni, de biztató jel lehet, hogy a Dog’s Life anemrégiben Lipcsében megrendezett nem-zetközi játékshow-n, a Game Conventio-nön elnyerte a legjobb innováció díját. Azelsõ, talán bugyutának tûnõ ötlet kivitele-zését röpke tapasztalataink alapján min-denesetre szórakoztatónak találtuk. A já-tékmenet bizonyos szempontból a Simssorozatban megismert alapötletre épül.Mivel a Simsbõl és kiegészítõibõl eddigtöbb mint 25 millió példány kelt el világ-szerte, ezért a Sony a már bevált recept is-meretében hatalmas sikereket vár a prog-ramozózseni játékától.
Bemutatkozott továbbá az xboxos Coun-ter Strike, mellyel szemben minden jó ér-zésû PC-s természetesen ellenérzésekkel vi-seltetett, annak ellenére, hogy a játékXbox Live és hangkommunikációs támo-gatást is kapott. Az ok, hogy a konzolgamepad stílusú irányítója nem tesz lehe-
Euro Cyber Games
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek…Óriási üzlet a játékipar, emellett még technológiai húzóágazat is.
Rangos eseményeire az egész IT-szakma figyel. Ilyen volt a Digital
Awards díjátadással egybekötött Euro Cyber Games, amelynek
szponzorai – érthetõen – elszántan népszerûsítik az E-sportot.
DIGITAL AWARDS 2003Legjobb zeneMetal Gear Solid 2 SubstanceThe Legend of Zelda: The Wind WakerGrand Theft Auto: Vice City Silent Hill 3Chip Magazin gyõztese:Metal Gear Solid 2
Legjobb adaptációStar Wars: KOTORJames Bond 007: NightfireHarry Potter: A titkok kamrájaGyûrûk Ura: Két toronyChip Magazin gyõztese:Star Wars: KOTOR
Legjobb PC-s játékAge of MythologyRunaway: A Road AdventureSim City 4Fire DepartementChip Magazin gyõztese: Age of Mythology
Legjobban várt PC-s játékHalf-LLife 2 XIIIDoom IIIThe Sims 2Chip Magazin gyõztese:Half-Life 2
Legjobb játékélményThe Legend of Zelda: The Wind Waker (Nintendo)Wario Ware, IncMinigameMania (Nintendo)StarFox Adventures (Nintendo)Super Monkey Ball 2Chip Magazin gyõztese:The Legend of Zelda: The Wind Waker
Legjobb online játékMoto GP 2 – XboxSocom U.S. Navy Sales – PS2Warcraft 3: The Frozen Throne – PCDark Age of Camelot – PC
Chip Magazin gyõztese:Warcraft 3: The FrozenThrone – PC
További díjak: Legjobb Xbox-játékSplinter Cell
Legjobban várt Xbox-játékHalo2
Legjobb PlayStation 2-es játékGarnd Theft Auto: Vice City
Legjobban várt PlayStation 2-es játékPrince of Persia: The Sandsos Time
Legjobb innovációEye Toy: Play (PS2, Sony)
Legjobb stúdióUbisoft Montréal (Splinter Cell)
A díjátadó gálán: a Samsung az E-sport fõtámogatója
rõl, majd az ezt követõ rövid, küzdõspor-tos elemekre épülõ bemutató után váltottafel viharosabb reakció. A legnagyobb ová-ció azonban kétségtelenül a legjobban vártPC-s játék díjának odaítélésekor követke-zett be. A gyõztes Half-Life 2 kis túlzássalnagyobb tapsot kapott, mint az összestöbbi fejlesztés együttvéve. Ezzel szembenaz NRJ különdíját elnyerõ „Harry Potterés a titkok kamrája” zajos nemtetszést ka-pott a közönségtõl. (Hát, a „felnõtt” játé-kosok számára unalmas is a hasonló fel-adatok végtelenül ismétlõdõ sora, de az al-só tizenéves HP-rajongók élvezettel köve-tik a könyv történéseit a játékban.)
Említésre méltó, hogy a Nintendo po-zíciói Franciaországban igen erõsnek tûn-tek: ezt bizonyítja, hogy a legjobb játékél-
125
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Euro Cyber Games
tõvé olyan pontos célzást, mint a PC ege-re, és ez a játék egyik sarkalatos pontja. Dea Halóban a játékfejlesztõk ennek ellenérebebizonyították, hogy lehet használható,élvezetes irányítást írni Xboxra is. Ehhezhasonló volt számunkra a Counter Strikevezérlése, de komolyabb következtetése-ket csak többórányi játék után vonhat-nánk le.
Fél élet, teljes siker
A korábban már említett díjkiosztó gáláttöbb száz fõs lelkes közönséggel együtt kö-vettük végig. Franciaország legnépszerûbbrádióállomása, az NRJ által támogatotteseményen már-már amerikai szintû show-mûsort tekinthettünk meg, amelyet tele-víziós társaságok is közvetítettek. A konfe-rálás szórakoztató, lendületes volt, bár aházigazdák idõnként megfeledkeztek azangol nyelvû fordításról, így a nemzetközicsoportok számos hazai poénról marad-tak le. Azt azonban mindenki jól érzékel-te, hogy a fõként francia fiatalokból ésmeghívott játékfejlesztõkbõl álló közönséghogyan viszonyul a zsûri döntéséhez. Akezdeti, többnyire elszórt tapsot elsõkénta Lara Croft leereszkedése a tetõszerkezet-
mény kategóriában csak GameCube-osjátékot neveztek, ami azért erõsen kifogá-solható. Hasonló véleményünk volt né-hány hazai fejlesztés talán érdemtelen fa-vorizálásával kapcsolatban is. Persze, azérem másik oldala, hogy az utóbbi idõszakegyik legsikeresebb játékfejlesztõ és -kiadócége, az Ubisoft például francia székhelyû.Olyan nagy nevek fûzõdnek hozzájuk,mint a Splinter Cell, a hamarosan megje-lenõ, az elmúlt év során megrendezett já-tékkiállításokon szinte az összes lehetségesdíjat besöprõ Prince of Persia-feldolgozás,a Sands of Time, a lipcsei GC-n a legjobbjátékélmény díját elnyerõ Beyond Goodand Evil, vagy a képregényen alapuló ésennek megfelelõ (cel shading) technológi-ával készült FPS, a „XIII”.
A finálé: a gyõztesek egy-egy új video-kártyával lettek gazdagabbak Dog’s Life: az Elite kitalálójának új játéka
126 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
CD-ismertetõ
INFOArcanumwww.arcanum.huÁr: 5600 Ft
Complex CD CéghírekMa, amikor naponta jönnek létre, szûnnekmeg vagy alakulnak át cégek, létfontossá-gú leendõ üzleti partnereink adatainak el-lenõrzése. Nem mindegy, hogy ügyfelünképp most lép magasabb szintre, avagy vég-elszámolás alatt áll. A szerzõdéskötés elõttiellenõrzés elmulasztásával könnyen rajta-veszthetünk az üzleten, s akár milliókba iskerülhet a figyelmetlenség, mint azt a napisajtó több példáján is tapasztalhattuk.
Az elõrelátó és hosszú távra tervezõvállalkozások a hatályos jogszabálygyûjte-mények mellett olyan adatbázisokat is be-szereznek, amelyekben üzleti partnereikminden fontos, cégbíróságon és a Cégköz-lönyben bejegyzett adata megtalálható.
A KJK-Kerszöv számos jogi témájú ki-adványához szervesen kapcsolódik az im-már kétlemezes méretûvé növekedett CDCéghírek. A szóló gépeken és hálózatosüzemmódban egyaránt telepíthetõ adat-bázis magyar és angol nyelven használha-tó. Naprakészségét annak is köszönheti,hogy a CD lemezekrõl való telepítés utánaz internetrõl letölthetõk a lemezek gyár-tása után készült frissítések.
Az adatbázis tartalmazza az 1945 utánbejegyzett és 1989-ben még mûködõ, s az1989 óta bejegyzett cégek adatait, vala-mint az 1989 óta bekövetkezett változáso-kat. A cégjegyzékbe bejegyzett alapadato-kon kívül szerepelnek a rendszerben aMagyar Közlönyben és a Cégközlönybenmegjelent, cégekre vonatkozó hirdetmé-nyek és közlemények is. Az elõfizetõk in-gyenes Online Céghírek szolgáltatást kap-nak, és közel 40-féle keresési lehetõségkönnyíti meg a munkát. A cégek tulajdo-nosi kapcsolatai könnyen áttekinthetõk a„tulajdonosi ábra” funkció segítségével.
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Kossuth Lajos hírlap-írói munkásságaKossuth Lajos nem csak zseniális politikusés kiváló szónok volt, hanem jó tollú pub-licista is. Tulajdonképpen közéleti pálya-futását is újságíróként kezdte, az Ország-gyûlési Tudósításokkal, és volt idõ, ami-kor a hírlapírás a kenyérkeresetet jelentet-te számára. A nevéhez kötõdõ három leg-fontosabb újság a Pesti Hírlap, a Hetilapés a Kossuth Hírlapja.
A Pesti Hírlap 1841-tõl kéthetente je-lent meg. Kossuth volt a lap szerkesztõje, sõ írta az újság nagy hatású vezércikkeit,amelyek politikai eszméinek foglalatáulszolgáltak. A laptól való eltávolítása utánnéhány évig saját újság nélkül maradt,1846-47-ben a Védegylet újságjába, a He-tilapba írta vezércikkeit, és csak a forrada-lom kitörése után jutott újra hozzá, hogysaját orgánumot indítson. Ez volt a Kos-suth Hírlapja, amely 1848. július elejétõldecember végéig naponta jelent meg. A laptöbb volt, mint Kossuth politikai szócsöve:a sajtótörténészek az elsõ korszerû magyarpolitikai napilapként tartják számon.
A CD-ROM a három újság valamennyicikkét teljes egészében közli digitalizáltformában. A szövegeket a Folio Viewsadatbázis-kezelõ keretrendszer fogja ösz-sze, amely többféle felhasználási módottámogat. Aki kutatni akar az anyagban,fejlett keresési lehetõségeket talál az esz-köztárban. Aki meg egyszerûen csak Kos-suthot akar olvasni, tallózhat az egyes lap-számok között, és a cikkek címén kattint-va odaugorhat a kívánt írásokhoz.
A kiadványt történészek, pedagógusokés a történelem iránt érdeklõdõ laikusokfigyelmébe ajánljuk.
INFOKossuth Kiadó és Nyelvex Kft.www.kossuth.hu Ár: 2990 Ft
INFOKJK-Kerszöv, www.ceghirek.huAkciós ár: éves elõfizetés, havi frissítéssel: 68 750 Ft
Európa szótár –olasz-magyar, magyar olaszAz Európa szótár sorozat negyedik darab-ja ez a lemez. A sorozat az Európai Unió11 hivatalos nyelvére készül, és mindenrésze körülbelül 25 ezer szót és kifejezésttartalmaz az állam, a gazdaság, a politikaés a mindennapi élet témakörébõl. A szó-tárak felölelik az EU által elfogadott nyelvitémaköröket, de az alapszókincset is tar-talmazzák, hogy a kezdõket se rekesszék kia felhasználók közül.
Ahogy a szókincs, úgy a kezelõ felület isegységes a sorozaton belül. Színes kis ké-peket tartalmazó felületrõl választhatunka 12 bõvebb, majd a változó számú szû-kebb témakör közül. Mindegyik témáhozszótár és teszt tartozik. A szótár a lehetõleghagyományosabb, ábécérendben fut-nak egymás mellett a magyar szavak ésidegen (esetünkben olasz) megfelelõik, ésgörgetéssel vagy a keresett szó beírásávaljuthatunk el a kívánt szótári részhez. Hasz-nos lehetõség, hogy minden szó kiejtésemeghallgatható magyarul és olaszul is.
A szavak elsajátítását háromféle teszttí-pus támogatja: egy hagyományos válasz-tásos teszt, egy szókikérdezõ, amelyben bekell írnunk a megadott szó fordítását, va-lamint szópárosító, amelyben össze kellkötnünk az összetartozó párokat. A hibásmegoldásokat mindhárom teszttípusbankülön is gyakorolhatjuk.
A lemeznek a tematikus bontáson, ahangos szótárfunkción és a tanulást segítõfeladatokon kívül van egy negyedik fontostöbbletszolgáltatása is a hagyományosprogramokhoz képest: tökéletesen kétnyel-vû, minden funkciója oda-vissza mûködik.
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
1. | Word 2000
Láthatóvá tett funkciók
Rossz szokása a Wordnek, hogy alaphely-zetben a Szokásos és Formázás eszköztá-rakat egy sorban helyezi el, a menüknekpedig csak a korábban használt lehetõsé-geit jeleníti meg. Így egyrészt a Formázáseszköztár ikonjainak egy része nem fér el aképernyõn, másrészt nem látjuk azonnalaz összes menütételt. Mindkét problémátegy helyen szüntethetjük meg. Válasszukaz Eszközök/Testre szabás menütételeket, a
megjelenõ párbeszédablakban menjünk aBeállítások lapra, és szüntessük meg az ASzokásos és Formázás eszköztár egy sorban ésaz Elõször csak a legutóbb használt paran-csok megjelenítése lehetõségek bejelölését.
2. | Word 2000/XP
Kényelmes keresés
Ha keresünk valamit a szövegben, a Ctrl-Ikombinációval vagy a Szerkesztés/Keresésmenüparancsokkal megjelenítjük a Kere-sés és csere párbeszédablakot, a Mit keres?mezõbe beírjuk a keresett szót vagy kifeje-zést, kattintunk a Következõ gombon, és aszövegben kiemelten meg fog jelenni a ke-resett szó. A következõ elõfordulások meg-kereséséhez újra meg újra kattintanunkkell a Következõ gombon, és közben kerül-gethetjük a mindig útban lévõ párbeszéd-ablakot. A kellemetlenségek elkerülésérealkalmazzuk a következõ trükköt. Miutánmegtaláltuk az elsõ elõfordulást, zárjuk bea párbeszédablakot a jobb felsõ sarkábanlévõ X gombra való kattintással. Miután aterep kitisztult, a keresett kifejezés továbbielõfordulásaihoz a Shift-F4 kombináció-val ugorhatunk.
TARTALOM
MobilszinkronizálásKapcsolodás Bluetooth módra
Videoiskola 3.Hogyan videózzunk?
130
138
140gy
akor
lat
Eszköztárak és menük testre szabása:egyszerûbb kezelhetõség
50gyors Word-,
Excel- és InternetExplorer-tipp
131
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
50 gyorstipp
3. | Word 2000/XP
Formázás billentyûkkel
A Formátum másolása funkció használa-tához nincs feltétlenül szükségünk azegérre: sokszor kényelmesebb a billentyû-zetrõl végrehajtani a formázást.
Nyomjuk le a Ctrl-Shift-C billentyû-ket a kurzorpozícióban lévõ formázásmásolásához, jelöljük ki a szöveget,amelyre alkalmazni szeretnénk a formá-zást, majd nyomjuk le a Ctrl-Shift-V bil-lentyûket.
4. | Word 2000/XP
Táblázat kijelölése
Ha a Wordben ki akarunk jelölni egy tel-jes táblázatot, a NumLock billentyû ki-kapcsolt állapotában alkalmazzuk az Alt-numerikus 5 kombinációt.
5. | Word 2000/XP
Nem törhetõ szóköz beszúrása
Ha nem szeretnénk, hogy egy sor egy kife-jezés vagy egy név belsejében megtörjön, aCtrl-Shift-szóköz kombinációval helyez-zünk el a kifejezésen belül nem törhetõszóközt.
6. | Word 2000/XP
Nem törhetõ elválasztójel beszúrása
Ha nem akarjuk, hogy egy kötõjelet tartal-mazó nevet vagy kifejezést a Word a sorvégén elválasszon, a Ctrl-Shift-kötõjel kom-binációval cseréljük fel a kötõjelet nemtörhetõ elválasztójelre.
7. | Word 2000/XP
Táblázat formázása
Mint ismeretes, a Wordben egy táblázatrubrikái között a Tab billentyûvel mozog-hatunk.
De mi a helyzet akkor, ha egy rubrikánbelül a bejegyzés formázásához szeret-nénk használni a Tab billentyût? Termé-szetesen van megoldás: alkalmazzuk aCtrl-Tab kombinációt.
8. | Word 2000/XP
Soremelés számozás nélkül
Amikor számozott listát gépelünk be, azEnter lenyomásakor a következõ sorszámjelenik meg az új sor elején. Ha azt szeret-nénk, hogy az új sor ne kezdõdjön szám-mal, alkalmazzuk a Shift-Enter kombiná-ciót.
9. | Word 2000/XP
Táblázat kettévágása
Kevesen ismerik a Wordnek azt a szolgál-tatását, amellyel egy táblázatot pillanatokalatt ketté lehet vágni.
Vigyük a kurzort abba a sorba, amelyfelett ketté szeretnénk vágni a táblázatot,majd alkalmazzuk a Ctrl-Shift-Enter kom-binációt.
10. | Word 2000/XP
Pöttyözött lista létrehozása
Mondandónk hangsúlyozásának kiválóeszköze a pöttyözött lista, amelyet a leg-egyszerûbben úgy hozhatunk létre, hogylenyomjuk a Ctrl-Shift-L billentyûket.
11. | Word 2000/XP
Gyorsított kijelölés
A kurzorpozícióban található szó kijelölé-séhez nyomjuk le kétszer az F8-at, ha azegész mondatot ki akarjuk jelölni, nyom-juk le még egyszer, ha pedig az egész be-kezdést ki szeretnénk jelölni, nyomjuk lenegyedszer is.
Az ötödik F8 már az egész dokumentu-mot kijelöli. Az F8 nyomogatásával azúgynevezett bõvített kijelölési módba ke-rülünk, amibõl az Esc billentyûvel léphe-tünk ki.
12. | Word 2000/XP
Bekezdés mozgatása
Gyakran fordul elõ, hogy egy dokumentu-mon belül teljes bekezdéseket kell áthe-lyeznünk. Az elõzõ tippben megismertmódon jelöljük ki az áthelyezni kívánt be-kezdést, majd használjuk az Alt-Shift-fel
nyíl kombinációt a felfelé, illetve az Alt-Shift-le nyíl kombinációt a lefelé mozga-táshoz.
13. | Word 2000/XP
Vonal beszúrása
Vonalak elhelyezésével egyszerûen elkülö-níthetjük egymástól a nem összetartozószövegrészeket, ezáltal mondanivalónk át-tekinthetõbbé válik. Nem kell mást ten-nünk, mint a sor elején begépelni háromkötõjelet, majd leütni az Enter billentyût,és máris megjelenik a szövegben az elvá-lasztó vonal.
14. | Word 2000/XP
Pöttyözött lista átrendezése
Ha meg szeretnénk változtatni egy pöty-työzött lista elemeinek sorrendjét, vigyüka kurzort arra az elemre, amelyet át aka-runk helyezni, majd használjuk az Alt-Shift-fel nyíl kombinációt a felfelé és azAlt-Shift-le nyíl kombinációt a lefelé moz-gatáshoz.
15. | Word 2000/XP
Több dokumentum lezárása
Ha egyszerre több dokumentumon dol-gozunk, és munkánk befejeztével mind-egyiket be akarjuk zárni, alkalmazzuk akövetkezõ trükköt. Tartsuk lenyomva aShift billentyût és nyissuk meg a Fájl me-nüt. A menüben fel fog tûnni egy új lehe-tõség, a Mindent bezár, kattintsunk erre,és a program minden megnyitott fájlt el-ment.
16. | Word 2000/XP
Azonnali táblázat
Ennél gyorsabban már nem is lehet létre-hozni egy táblázatot: egy új sor elején szó-közökkel elválasztva gépeljünk be plusz je-leket (eggyel többet, mint ahány oszlopotszeretnénk a táblázatban), majd üssük leaz Enter billentyût.
Ennek hatására egy egysoros táblázattûnik fel a képernyõn.
További sorok beszúrásához menjünka jobb szélsõ rubrikába, s nyomjuk le aTab gombot.
132 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
50 gyorstipp
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
17. | Word 2000/XP
Függõleges szöveg készítése
Formabontó külsõt adhatunk dokumen-tumunknak a függõleges elhelyezkedésûszövegek alkalmazásával. Az elõzõ tippalapján készítsünk egy egyetlen rubrikábólálló táblázatot. Gépeljük be a rubrikábaazt a szöveget, amit függõlegesen szeret-nénk elhelyezni, majd kattintsunk a szö-vegen a jobb egérgombbal. A megjelenõgyorsmenüben válasszuk a Szövegirány le-hetõséget, kattintsunk a kétféle függõlegeselhelyezkedés valamelyikére, majd nyom-juk le az OK gombot. Most már csak azmaradt hátra, hogy eltávolítsuk a táblázat-rubrikát körülvevõ keretet. Ehhez kattint-sunk a Formázás eszköztár jobb szélén lé-võ keretrajzoló ikon melletti nyílra, és amegjelenõ palettán válasszuk a Nincs sze-gély gombot.
20. | Excel 2000/XP
Háttér beszúrása
Ha táblázatainkat az adatokhoz kapcsoló-dó, tetszetõs háttérrel szeretnénk feldobni,válasszuk a Formátum/Lap/Háttér menü-utasításokat. A megjelenõ párbeszédab-lakban adjuk meg a háttérként használnikívánt képet, végül kattintsunk a Beszúrásgombra.
21. | Excel 97/2000/XP
Feltételes formázás keresése
Az Excel feltételes formázás szolgáltatásá-val elérhetjük például, hogy a negatív szá-mok más színnel jelenjenek meg. Ha megszeretnénk keresni, hogy egy táblázatbanhol találhatók feltételes formázások, vá-lasszuk a Szerkesztés/Ugrás menüparan-csokat, kattintsunk az Irányított gombra, amegjelenõ párbeszédablakban jelöljük bea Feltételes formázás lehetõséget, majd kat-tintsunk az OK gombra. Az elõbbiek hatá-sára az Excel ki fogja jelölni az összesolyan cellát, amelyre feltételes formázásvonatkozik.
22. | Excel XP
Automatikus betöltés
A cégünk jövõ évi pénzügyi terveit készít-jük, és valahányszor csak elindítjuk az Ex-celt, mindig ugyanazt az állományt töltjükbe. Ugye milyen jó lenne, ha az Excel elin-dulásakor automatikusan behívná a szó-ban forgó állományt? Szerencsére ezt köny-nyen elintézhetjük: mindössze annyi a te-endõ, hogy az állományt a C:\ProgramFiles\Microsoft Office\Office10\XLStartmappába mentjük el.
23. | Excel 2000/XP
Szöveges rubrikák egyesítése
Ha két szöveges rubrika (példánkban azA1 és A2) tartalmát akarjuk egyesíteni egyharmadik rubrikában, alkalmazzuk az =A1&A2 képletet.
Ha az egyik rubrikában a „számító”, amásikban pedig a „gép” szó található, aharmadik rubrikában a „számítógép” szófog megjelenni.
24. | Excel 2000/XP
„Sajtdiagram” készítése
Az Excel lehetõvé teszi számunkra rob-bantott tortadiagram létrehozását, de mi ahelyzet akkor, ha a hangsúlyozás érdeké-ben mi csupán az egyik „szeletet” akarjukelhúzni a tortától? Egyszerû a megoldás: aDiagramvarázsló párbeszédablakában vá-lasszuk a közönséges tortadiagramot, akész diagramon jelöljük ki az elhúzni kí-vánt szeletet, majd vontassuk arrébb azegérrel.
25. | Excel 2000/XP
Nagy tartomány kijelölése
Vigyük a kurzort a kijelölendõ tartománybal felsõ rubrikájába, nyomjuk le az F5billentyût, a megjelenõ Ugrás párbeszéd-ablak Hivatkozás mezõjébe gépeljük be atartomány jobb alsó rubrikájának azono-sítóját, majd alkalmazzuk a Shift-Enterkombinációt.
26. | Excel 2000/XP
Kurzormozgás beállítása
Az Excel alapbeállításában az Enter lenyo-mása után az aktuális rubrika alatti cellalesz kijelölve. Ha változtatni szeretnénk
18. | Excel 2000/XP
Oszlop és sor kijelölése
Az aktuális rubrika sorának kijelöléséhez aShift-szóköz, az aktuális rubrika oszlopá-nak kijelöléséhez pedig a Ctrl-szóköz kom-binációt használhatjuk. Ha egymás utánalkalmazzuk a két billentyûkombinációt,kijelölõdik a teljes munkalap.
19. | Excel 2000/XP
Formázás gombnyomásra
Pillanatok alatt a képernyõre röpíti a rubri-kák küllemének kialakítására szolgáló Cel-lák formázása párbeszédablakot a Ctrl-1billentyûkombináció.
Tördelés Worddel: akár függõlegesen iselhelyezhetjük a szöveget
Diagram átszabása: egyéni kinézetû gra-fikonokat hozhatunk létre
Irányított kurzor: négyfelé küldhetjük azEnter lenyomása után
ezen, válasszuk az Eszközök/Beállításokmenütételeket, menjünk a Szerkesztés lap-ra, és az Irány listán válasszunk a továbbilehetõségek (jobbra, felfelé, balra) közül.
27. | Excel 2000/XP
Diagram gombnyomásra
Ha irtózunk attól, hogy átrágjuk magun-kat a Diagramvarázsló milliónyi beállításilehetõségén, és csupán egy gyors diagram-ra van szükségünk, jelöljük ki a diagramalapjául szolgáló tartományt, majd üssükle az F11 billentyût. Ennek hatására az Ex-cel egy szempillantás alatt létrehoz egyegyszerû oszlopdiagramot.
28. | Excel 2000/XP
Kettõs aláhúzás
Ha egy rubrika tartalmát kettõs aláhúzás-sal szeretnénk hangsúlyozni, tartsuk le-nyomva a Shift billentyût, miközben azegérrel kattintunk az eszköztár Aláhúzottikonján.
29. | Word, Excel 2000/XP
Hivatkozás beszúrása
Amikor egy webhelyre mutató hivatko-zást szúrunk be az Excelben és Wordben,nem kell feltétlenül megjelenítenünk asokszor hosszú számsort tartalmazó hi-vatkozást.
Válasszuk a Beszúrás/Hiperhivatkozásmenüparancsokat, az Írja be a fájl vagy aweblap nevét mezõbe gépeljük be a web-hely címét vagy válasszuk ki a listából
Intelligens hivatkozások: szabaduljunkmeg az értelmetlen számsorozatoktól
(például www.chiponline.hu), a Megjele-nõ szöveg mezõbe pedig írjuk be azt a szö-veget, amit a dokumentumban látni sze-retnénk (példánknál maradva: Chip Ma-gazin).
134 MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
50 gyorstipp
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
30. | Word, Excel 2000/XP
Euró szimbólum beszúrása
A nemzetközi ügyletekkel foglalkozó üz-letembereknek gyakran kell beírniuk táb-lázataikba és leveleikbe a különféle valu-ták szimbólumait. A régebbi billentyûze-teken csak a dollár jele található meg.Mindenekelõtt gondoskodjunk arról, hogya számjegybillentyûzet NumLock gombjabekapcsolt állapotban legyen. Tartsuk le-nyomva az Alt billentyût, a számjegybil-lentyûzeten gépeljük: 0128, majd enged-jük el az Alt gombot.
31. | Internet Explorer
Eszköztár kicsinyítése
Hasznos területet szabadíthatunk fel aweboldalak számára, ha összezsugorítjukaz Internet Explorer eszköztárát. Adjuk kia Nézet/Eszköztárak/Testre szabás menü-parancsokat, majd a megjelenõ párbe-szédablakban válasszuk a Szövegbeállítá-sok listán a Nincsenek szövegcímkék, azIkonbeállítások listáján pedig a Kis ikonoklehetõséget.
webcím bal szélén található kis ikont von-tassuk az egérrel a Hivatkozások eszköz-tárra.
33. | Internet Explorer
Állománykezelés a böngészõben
Ha az Internet Explorer Cím mezõjébebegépeljük: C:, majd leütjük az Enter bil-lentyût, a program megjeleníti merevle-mezünk tartalmát. Hasonlóképpen az A:„címre” a meghajtóban lévõ hajlékonyle-mez tartalma íródik ki.
34. | Internet Explorer
Hivatkozások gyorsan
A megnyitott weboldalon található hivat-kozásokon és gombokon a Tab billentyûnyomogatásával lépkedhetünk végig. Ha aShift-Tab kombinációt alkalmazzuk, a lé-pegetés ellenkezõ irányban megy végbe. Akijelölt hivatkozáshoz tartozó webhelymeglátogatásához, illetve a kijelölt gomblenyomásához az Enter billentyût használ-hatjuk.
35. | Internet Explorer
Ugrás gomb eltávolítása
Szinte mindenki az Enter billentyût hasz-nálja a Cím mezõbe beírt webcímhez tar-tozó webhely meglátogatására, ezért telje-sen felesleges a Cím mezõ jobb szélén ta-
36. | Internet Explorer
A legkedvencebbek
Ha azt szeretnénk, hogy a leggyakrabbanmeglátogatott kedvenc helyeink a Kedven-cek menü legtetejére kerüljenek, válasszukaz Eszközök/Internetbeállítások menüpa-rancsokat, és a megjelenõ párbeszédablakSpeciális lapján jelöljük be a Személyre sza-bott Kedvencek menü engedélyezése lehetõ-séget.
Ez követõen ha kattintunk a Kedvencekmenün, megjelennek a leggyakrabban lá-togatott webhelyek, a többi bejegyzést pe-dig a menü alján lévõ gombra kattintássalhívhatjuk elõ.
37. | Internet Explorer
Közvetlen nyomtatás
Kedvenc weboldalainkat anélkül nyom-tathatjuk ki, hogy meglátogatnánk õket.Nyissuk meg a Kedvencek menüt, kattint-sunk a jobb egérgombbal a kinyomtatnikívánt bejegyzésre, a gyorsmenüben vá-lasszuk a Nyomtatás lehetõséget, és a meg-jelenõ párbeszédablakban kattintsunk aNyomtatás gombra.
38. | Internet Explorer
Levélküldés a böngészõbõl
Közvetlenül az Internet Explorerbõl iskezdeményezhetjük a levélírást. A Címmezõbe a mailto: parancs után gépeljük be
32. | Internet Explorer
Webhely gombnyomásra
A leggyakrabban látogatott webhelyekethelyezzük el a Hivatkozások eszköztárban,így egyetlen gombnyomással elérhetjükõket. Keressük fel az eszköztárba felvennikívánt webhelyet, majd a Cím mezõben a
Több hely a weblodalaknak: használjunkkisebb ikonokat, szövegcímke nélkül
Átszabott Kedvencek menü: felülre kerül-nek a leggyakrabban látogatott web-oldalak
Hivatkozások eszköztár: innen egyetlenkattintással elérhetõk a kedvenc webhe-lyek
lálható Ugrás gomb. Válasszuk az Eszkö-zök/Internetbeállítások menüparancsokat,a megjelenõ párbeszédablakban menjünka Speciális lapra, és szüntessük meg az AzUgrás gomb megjelenítése a címsorban le-hetõség bejelölését.
Felesleges elem: ha nem használjuk, tün-tessük el
a címzett e-mail-címét, majd üssük le azEntert.
Ennek hatására elindul alapértelmezés-beli levelezõprogramunk egy üres levélab-laka, melynek címzett mezõjében ott sze-repel majd a megadott e-mail-cím.
39. | Internet Explorer
Gyorslista
Az Internet Explorer tárolja a Cím mezõ-jébe begépelt webcímeket, így ha nem em-lékszünk egy nemrégiben felkeresett web-hely pontos címére, nyomjuk le az F4 bil-lentyût a címlista megjelenítéséhez.
40. | Internet Explorer
Hivatkozáslista nyomtatása
Egy weboldal nyomtatásakor kilistáztat-hatjuk és papírra vethetjük az oldalon sze-replõ hivatkozások címét. Adjuk ki aFájl/Nyomtatás parancsot, és a megjelenõpárbeszédablak Beállítások lapján jelöljük
Hivatkozáslista: egyszerûen összegyûjt-hetjük és kinyomtathatjuk egy weboldalösszes hivatkozását
be a Hivatkozások táblázatának nyomtatá-sa lehetõséget.
41. | Internet Explorer
Baráti ajánlat
Ha találunk egy szuper webhelyet, küld-jük el a címét barátunknak, hogy õ is él-vezhesse szolgáltatásait. Nyissuk meg aFájl menüt és válasszuk a Küldés/Hivatko-zás e-mailban parancsokat.
Elküldhetjük a teljes oldalt is, ehhez vá-lasszuk a Fájl/Küldés/Lap e-mailben me-nütételeket.
136
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
42. | Internet Explorer
Kicsinosított eszköztár
A rendszerleíró adatbázis kis módosításá-val megváltoztathatjuk az Intenet Explorermenüjének és eszköztárának hátterét.Nyissuk meg a rendszerleíróadatbázis-szerkesztõt (válasszuk a Start/Futtatás pa-rancsokat, a Megnyitás mezõbe gépeljük bea regedit szót, és kattintsunk az OK gom-bon), majd menjünk a HKEY_CURRENT_USER\Software\Microsoft\Internet Explorer\Toolbar mappába. Kattintsunk a jobbegérgombbal a szerkesztõ jobb oldali ab-laktáblájában, a gyorsmenüben válasszukaz Új/Karakterlánc utasításokat, és a létre-jött új bejegyzésnek adjuk a BackBit-mapIE5 nevet. Kattintsunk kétszer a be-jegyzésen, a megjelenõ párbeszédablak Ér-ték mezõjébe gépeljük be a háttérképkénthasználni kívánt bmp formátumú állo-mány elérési útját és nevét, kattintsunk azOK gombon, majd lépjünk ki a szerkesz-tõbõl. Legközelebbi elindításakor az In-ternet Explorer új külsõjében fog pom-pázni. A háttérkép legjobb elhelyezkedé-sének és méretének beállítása valószínûlegcsak több próbálkozás után fog sikerülni.
43. | Internet Explorer
Mozgás a weboldalakon
Ha a meglátogatott weboldal elejére vagyvégére szeretnénk ugrani, nem kell végig-görgetni az egész oldalon: használjuk aHome illetve az End billentyût.
44. | Internet Explorer
Ugrás a kezdõlapra
Ha a böngészõ elindításakor automatiku-san feltûnõ kezdõ weboldalra szeretnénkugrani szörfölés közben, nem kell másttennünk, mint két pontot beírni az InternetExplorer Cím mezõjébe, majd lenyomniaz Enter billentyût.
45. | Internet Explorer
Indítás teljes képernyõn
Ha azt szeretnénk, hogy az Internet Exp-lorer teljes képernyõs – eszköztár, menüés állapotsor nélküli –, úgynevezett kioszkmódban induljon el, válasszuk a Start/
Futtatás utasításokat. A Megnyitás mezõ-be gépeljük be: iexplorer.exe –k http://web-cím, ahol a webcím helyébe írjuk be ameglátogatni kívánt weboldal címét, majdkattintsunk az OK gombra. A kioszkmódban nincsenek egérrel aktivizálhatókezelõszervek, a vezérlést a szokásos bil-lentyûkombinációkkal végezhetjük.
46. | Internet Explorer
Kezdõlap módosítása
Ha egy webhelyre mutató hivatkozást azeszköztár Kezdõlap feliratú gombjára von-tatunk az egérrel, az Internet Explorer leg-közelebbi indításakor automatikusan ez awebhely fog megjelenni a képernyõn.
47. | Internet Explorer
Tárolt fájlok megtekintése
Gyorsítótárában az Internet Explorer tá-rolja a meglátogatott webhelyek alkotó-elemeit, ezzel gyorsítva a böngészést, ami-kor újra felkeressük ezeket az oldalakat.
Az állományok megtekintéséhez adjuk ki azEszközök/Internetbeállítások parancsokat,a megjelenõ párbeszédablakban menjünkaz Általános lapra, kattintsunk a Beállítá-sok, majd a Fájlok megtekintése gombra.
48. | Internet Explorer
Adatátviteli sebesség ellenõrzése
Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy milyen se-bességgel kapcsolódik az internetre. A
Kioszk mód:kiválóan alkalmas bemutatótartására
Gyorsítótár: a böngészés gyorsítása érde-kében az Internet Explorer tárolja a web-tartalmakat
Fájlnézõben: az Internet Explorer által el-mentett állományokat offline megte-kinthetjük
Sebességmérés: milyen gyorsak vagyunk?
137
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
50 gyorstipp
kapcsolat teszteléséhez látogassuk meg aMcAfee webhelyét (promos.mcafee.com/speedometer/), ahol pontos adatot kapunkaz aktuális adatátviteli sebességünkrõl.
49. | Internet Explorer
Jelszólista törlése
Az Internet Explorer automatikus kitöltésszolgáltatásának jó hasznát vehetjük, ami-kor a bejelentkezést igénylõ webhelyekenautomatikusan beírja nekünk a jelszavun-kat. Ha azonban jelszavunk megváltozott,vagy mások is használják gépünket, s ezértnem szeretnénk, hogy a nevünkben beje-lentkezzenek bizonyos weboldalakra, tö-röljük a jelszólistát. Adjuk ki az Eszközök/Internetbeállítások utasításokat, menjünka Tartalom lapra, s kattintsunk elõször azAutomatikus kiegészítés, majd a Jelszavaktörlése gombra.
50. | Internet Explorer
Amnéziás böngészõ
Különös dolgokat mûvel néha az InternetExplorer: amikor új programablakot nyi-tunk meg, az soha nem használt (általábana böngészésre alkalmatlanul kicsi) méret-ben jelenik meg a képernyõn. Az IE New
Windows Maximizer nevû ingyenes se-gédprogrammal (letölthetõ a www.jiisoft.com/iemaximizer/ címrõl) móresre tanít-hatjuk a böngészõt, amely ezután mindigteljes képernyõn tûnik majd fel. A segéd-programnak egyéb szolgáltatásai is van-nak: így például egy billentyûkombináció-val elrejthetjük az összes Internet Explorer-ablakot, ami munkahelyi internetezéskorvagy pornóhelyek nézegetésekor igen hasz-nos lehet.
IE New Windows Maximizer: gondosko-dik arról, hogy az Internet Explorer min-dig teljes képernyõn nyíljon meg
138
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11 . SZÁM
Az új technológiák széles körû alkal-mazásának és az árak rohamoscsökkenésének köszönhetõen egyre
növekszik a Bluetooth-kompatibilis termé-kek száma. A szabvány profiljai lehetõvé te-szik, hogy az eltérõ funkciójú eszközök zök-kenõmentesen kommunikáljanak egymás-sal. Ez persze csak részben igaz: tapasztala-taink azt mutatják, hogy még az olyan egy-szerûnek tûnõ feladat, mint a mobiltelefonés PC közötti adatszinkronizálás is buktató-kat rejt. Pedig ez egy olyan lehetõség,amelynek technológiai háttere szinte észre-vétlenül vált mindennapjaink részévé, hol-ott pár hónappal ezelõtt még kifejezettenegy-egy mobiltelefonhoz és bevezetõ áronmért Bluetooth adapterekhez kötõdött. Je-lenleg a közép- és felsõkategóriás mobilké-szülékek java már képes Bluetooth kom-munikációra, illetve még ennél is kedve-zõbb a helyzet az USB-s adapterek piacán,ahol a noname és a márkás termékek áraeddig soha nem látott mélypontra zuhant.
A mobiltelefon és a PC közötti kapcso-lat általában akkor válik égetõen fontossá,ha az idõbeosztásunkat és a névjegykár-tyáinkat szeretnénk szinkronizálni. Ehhezhasonlóan általános igény, hogy a beépí-tett digitális kamerával készített fotóinkatPC-re vagy noteszgépre másoljuk. Jelenlegszinte az összes Bluetooth-képes modelltartalmaz digitális kamerát. Ezek a tulaj-donságok egyre általánosabbá válnak, hi-szen a hardvergyártók és a szolgáltatókközös érdeke, hogy a különleges képessé-gekkel egyrészt új készülékek vásárlására,másrészt adatforgalmuk növelésére (MMS)bírják a felhasználókat.
Úgy tûnik, hogy hasonlóan népszerû aBluetooth funkció is, bár e kommunikáci-ós képesség elterjedését lassítja, hogy a
használatához nélkülözhetetlen a szab-vánnyal kompatibilis adapter beszerzése.A már említett feladatok elvégzéséhez ter-mészetesen adatkábelt is használhatunk.Ez gyors és biztos kommunikációt ered-ményez, de mivel a legtöbb gyártó a kábeltnem mellékeli a telefonhoz, ezért a döntésteljes mértékben rajtunk áll: maradunk akábeleknél és beszerezzük az általábanborsos áron mért hivatalos Nokia, Sie-mens, Motorola stb. zsinórt, vagy átté-rünk az új, vezeték nélküli technológiára,s kiválasztjuk a megfelelõ USB-s adaptert.
Egy évvel ezelõtt mindössze két-háromfé-le adapter volt a piacon, jelenleg 15-20 ter-mékre bõvült a választék. Akkor az általunkis tesztelt TDK modell 40 ezer forintba ke-rült, napjainkban az érdeklõdõknek – attólfüggõen, hogy noname vagy márkás termékmellett döntenek – mindössze 10-20 ezer fo-rintos beruházással kell számolniuk. A tesztsorán a Level One USB-adapterét használ-tuk, de ugyancsak kipróbáltuk a Billionton, aTDK, a Bluetake és Tecom termékeit is. Akapcsolatot az egyik irodai gépünk és egyNokia 7650-es (késõbb egy 3650-es) közöttépítettük ki. A következõ, pontokba szedetteljárás tehát pontosan követhetõ a Blue-tooth-kompatibilis Nokia modellekkel(6310, 7650, 3650), illetve jó alap lehet máskészülékek esetében is. Ilyenkor az eltéréstfõleg a készülékgyártó szoftvere jelentheti,ezek összehasonlítására egy késõbbi szá-munkban még mindenképpen visszatérünk.
1 | Az adapter telepítése
Ahogy azt az USB-s eszközöknél megszok-hattuk, az elsõ lépésben érdemes a szoftverttelepítenünk. A gép újraindítását követõen
helyezzük az USB-portba az adaptert, majdújabb telepítés következik, ezúttal a meghaj-tó programé. Az eltérõ gyártmányú hardve-rekhez szinte százszázalékosan megegyezõszoftver tartozik. Ezt legegyszerûbben a tál-cán elhelyezett – kis jóindulattal „B” betûtformáló – ikonra klikkelve indíthatjuk el.Amennyiben minden rendben mûködik,akkor a Services/Connection Wizard (ma-gyar változatú szoftverrel egyelõre nem ta-lálkoztunk) menüben rákereshetünk a 10méteres hatósugáron belüli Bluetooth-esz-közökre.
2 | A telefon beállításai
A Csatlakozás/Bluetooth menüben aktivál-juk a kommunikációt. Ez alaphelyzetbenaz energiafogyasztás csökkentése érdeké-ben ki van kapcsolva. Szintén itt tudjukmegadni az eszköz azonosító nevét,
Mobiltelefon-PC szinkronizálás
KapcsolódásBluetooth módraA vezeték nélküli kommunikációra képes eszközök használata –
a kapcsolat kiépítése, a párosítás és paraméterezés stb. – gyakran jelent
nehézséget a felhasználóknak. E számunktól pontokba szedett
gyakorlati tanácsokkal segítjük egy-egy adott helyzet megoldását.
A sort a mobiltelefon és a PC közötti adatdatávitellel kezdjük
Jogosultságmenedzsment:minden a beállításoktól függ2
Eszközök párosítása: a kódoknakegyezniük kell3
139
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11 . SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Bluetooth
amelyben célszerû a telefon modelljére,használójára utalni (több egység esetén el-kerülendõ a keveredést). Kiválaszthatjuk,hogy a készülék mindenki számára láthatólegyen, vagy rejtett üzemmódban mûköd-jön. Utóbbi akkor hasznos, ha nem akar-juk, hogy nyilvános helyeken lelkes Blue-tooth-használók „zaklassanak” minket. Abevásárlóközpontok forgalmasabb étter-meiben esetleg érdemes kipróbálnunk,hogy a közelünkben hány készülék adjafolyamatosan a jeleket. Nekünk gyakranöt-hat találatunk is akadt.
3 | Párosítás
A következõ lépés, hogy vagy a mobilké-szülékrõl, vagy pedig a PC-rõl rákeres-sünk a másik eszközre. A PC-s szoftver-ben a már említett Services/ConnectionWizard menüpont alatt a Search deviceslehetõségre kell kattintanunk, a mobilké-szüléknél pedig az Új párosított eszköz fel-iratra. A kapcsolat felépítése eddig általá-ban nem okoz nehézséget, illetve elmond-ható, hogy az eszközök is szinte hiba nél-kül megtalálják egymást. Amint ez bekö-vetkezik, meg kell adnunk egy minimum4 karakterbõl álló kódot, majd ugyaneztbe kell gépelnünk a másik eszközön is.Amennyiben ezek egyeznek, akkor sikereslesz a párosítás.
4 | Mobilkészülékek szoftvere
Az általunk vizsgált készülék esetében aszoftver a Nokia PC Suite (hasonlóan ne-vezi a saját megoldását a Siemens és a So-ny Ericsson is). Ezt tartalmazza a 7650-es-hez mellékelt CD, de esetleg érdemes le-
töltenünk a www.nokia.com-ról a legfris-sebb, magyar nyelvû változatot. A telepí-tést követõen a tálcáról elérhetõ Mrouter
ablak lesz lényeges számunkra. Itt választ-hatjuk ugyanis ki, hogy a kapcsolat melyikkommunikációs portot használja.
5 | Tippek, trükkök
Elsõ alkalommal egészen eddig jutottunkaz eszközök kommunikációjában, majdnéhány óra bosszankodás következett. Báraz Mrouterben megadhatjuk a szükséges
portot (COM3, COM4), ettõl még nemjön létre automatikusan a kapcsolat. A fel-használó rákattint a PC Suite ikonjára,amely persze azonnal közli, hogy nincs ki-építve a megfelelõ kommunikáció, ellen-õrizzük a beállításokat. Egyetlen módontudtunk sikereket elérni: a tálcán kétszerkattintsunk rá a Bluetooth configurationikonra, majd jobb gombbal kapcsolód-junk (Connect) a Bluetooth serial porthoz.Ekkor a telefonon jóvá kell hagyni a beje-lentkezést, amire egy hibaüzenet lesz a vá-lasz. Közben viszont a Mrouter meg fogja„találni” a bejelölt porton a kapcsolatot,így a hibaüzenet lezárását követõen márindíthatjuk is a PC Suite-et.
6 | Mentés, szinkronizálás
Amennyiben éltünk az említett trükkel,akkor a következõ újraindításkor – ha afeltételek adottak – a PC és a mobil közöttmár automatikusan kiépül a kapcsolat. Ateszt során elõfordult, hogy ez valami mi-att végérvényesen elromlott, s egészen a
PC Suite: fájlmenedzser a kényelmes másoláshoz
4A
Kapcsolódás a Bluetooth sorosporthoz: háttérben az Mrouter 5A
Mrouter: optimális esetben létrejön a kapcsolat4B
Bluetooth adapter meghajtójának telepí-tésétõl elölrõl kellett kezdenünk mindent.A „békeidõben” azonban kényelmesenszinkronizálhattuk az Outlookban a név-jegyzékünket, az elõre egyeztetett prog-ramjainkat és másolgathattuk a képeinket.
Harangozó Csongor
Az elsõ próbálkozás:övön aluli ütés5B
Megnyugtató végeredmény:képeink immár a PC-s mappákban6
140
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
Ezek persze nem kõtáblába vésett sza-bályok. Nem kötelezõek, de a fotó ésfilm rövid története során sokszor
alkalmazták õket, sokan hivatkoztak rájuk.Ugyanúgy, ahogy a festészetnek sincsenekkötelezõ érvényû szabályai, néhány tör-vényszerûség mégis megállapítható. Nemvéletlenül említjük a festészetet, hiszen afotó és film sokszor nyúlt vissza ehhez akorábban is létezõ mûvészeti ághoz.
A mostani részben kicsit eltávolodunka technikától, s megismerkedünk a moz-góképes alapfogalmakkal. Néhány közü-lük biztosan ismerõsen cseng majd, hiszengyakran elhangzanak a filmkészítésselkapcsolatban.
Az emberi szem látótere – egy Leicaméretû fényképezõgép objektívjével ösz-szehasonlítva – nagyjából a 45-50 mm-esobjektív látóterének felel meg. Ez a gyúj-tótávolság nem változtatható. Ha egy képrészletét akarjuk megismerni, közelebbkell mennünk, ha az egészet szeretnénklátni, el kell távolodnunk az adott objek-tumtól (ugyanez igaz a fix gyújtótávolságúobjektívvel felszerelt kamerákra is). A rö-videbb gyújtótávolságú, más néven nagylátószögû objektív – mint ahogy a nevé-ben is benne van – nagyobb, a hosszabbgyújtótávolságú teleobjektív pedig kisebbszög alatt látja a világot. A rövid gyújtótá-volságú objektív a feléje közeledõ vagy tá-
volodó mozgást sokkal dinamikusabbanadja vissza, mint a teleobjektív.
Az optikai törvényekbõl kiszámítható,hogy a nagy látószögû objektív sokkal na-gyobb távolságtartományban ad éles ké-pet, s nagyobb a mélységélessége, mint ateleobjektívnek. A mélységélesség mértékefügg az alkalmazott blendétõl is.
Az azonos képkivágást (például azt, hogyegy arc töltse ki a képet) a kamera helyze-tének vagy a gyújtótávolságnak a változta-tásával érhetjük el. Az arcot mindkét eset-ben azonos méretûnek látjuk, a háttérgeometriai rendje azonban megváltozik.Más perspektivikus hatást érzékelünk.Már a középkor festõi is éltek a perspektí-va térérzékeltetõ hatásával. Szükség is vanerre, hiszen a valóság három dimenziójáta festõ vásznán, a fényképen, a mozibanvagy a televízió képernyõjén két dimenzi-óra kell redukálni. Ezért a hiányzó dimen-zió illúzióját nekünk kell megteremte-nünk. Ebben segít a kameramozgás és avilágítás. Filmünk legkisebb egysége, amiegy idõintervallumon át húzódik, a kép.
Az ember szemeinek elhelyezkedésébõladódó látótér egy fekvõ téglalapra hasonlítlegjobban. Sokféle formátum született amozgókép rövid, alig több mit 100 évestörténelme során, de a 4:3 oldalarány túléltmindent. Ma is ez a legáltalánosabban elter-jedt formátum, a televízió is ezt alkalmazza.
Plánok
A filmes vagy televíziós kép egy keret, amiegy olyan ablakra hasonlít, amin keresztülszemléljük a világot. A filmkészítõ felada-ta, hogy meghatározza, mit vág ki az egésztérbõl, s mi kerül ebbe a keretbe. Ezeket asíkmetszeteket nevezik plánoknak. Egy jófilmben különbözõ képkivágások válto-gatják egymást. A hasonló beállítások ha-mar unalmassá válnak. Mivel leginkább azemberhez tudunk viszonyítani, a plánokdefiniálása is innen származik. Háromalaptípusa ismert. A totál plán, mint aztneve is elárulja, megmutatja a teljes ala-kot, tetõtõl talpig. A szekond plán félkö-zeli, a teljes alaknál valamivel kisebb, míga premier plán egészen közeli, csak egy ke-zet vagy arcot mutat. Ezt a három alapbe-állítást tovább lehet finomítani.
A nagytotál távlatokat mutat, érzékel-hetõ benne a térbeli elhelyezkedés. Elsõ-sorban tájképeknél használjuk. Ezzel aképkivágással nagyon óvatosan kell bánnia videónál. A kis felbontású és méretû te-levíziós képen elvesznek, összemosódnaka részletek.
Videoiskola 3.
Hogyan videózzunk?Ahhoz, hogy jó videofelvételeket készítsünk, nem csak jó gépre van
szükségünk. Az sem árt, ha tisztában vagyunk az álló- és mozgókép
készítésének vizuális és esztétikai alapjaival.
141
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Videoiskola 3.
Kistotálnál nemcsak embert, embere-ket látunk teljes alakban, hanem érzékel-jük az õ(ke)t körülvevõ környezetet is. Atotálnál valami vagy valaki teljes egészé-ben látható, s kitölti a képmezõt.
Az amerikai westernfilmekben elõsze-retettel használják azt a beállítást, amikoregy vagy több ember combközéptõl felfelélátszik. Ez a bõszekond, vagy más névenamerikai plán. A szekond plánban érzékel-tethetõ leginkább az emberek egymáshozvaló viszonya. A szûkszekond a hivatalosfotográfiákról ismert mellkép. A legtöbbrészletet a közeli vagy premier plán adja:például egy emberi arc tölti ki az egész ké-pet. Ez a kiemelés eszköze. Az arc mimiká-ja ebben a beállításban a legkifejezõbb.
Ha még ennél is kisebb részletet muta-tunk csak, például a szájat, szemet vagy akézfejet, azt szuper plánnak nevezzük. Azutoljára említett két plánt a filmmûvészetalkotta meg. (A cikkünkhöz mellékelt képeka Tetemre hívás címû kísérleti kisjátékfilmúgynevezett werk fotói.) Nem mindegy, ho-gyan készítjük a közeli felvételt. Amennyi-ben nagy látószögû objektívvel fotografá-lunk egy arcot, az arc hozzánk közeli ki-emelkedései – például az orr – aránytala-nul megnõnek, elhatalmasodnak.
A kamera elhelyezése
Az sem mindegy, hogy az adott térben mi-lyen magasan helyezzük el a kamerát. Aszemünkkel egyvonalban tartott kamera
állásnak nevezzük, ha pedig már majd-nem a földet éri, azt békaperspektívának. Avideokamera elforgatható keresõje lehetõ-séget nyújt arra is, hogy külön segédesz-köz nélkül is a tömeg fölé emelkedjünk.Ez a felsõ gépállás. Némi tornamutatványtkíván, de átláthatóvá teheti a teret. Ha lét-rára állunk, vagy valamilyen eszközzeljobban elrugaszkodunk a földtõl, azt ma-dárperspektívának nevezzük.
Óvatosan használjuk az alsó és felsõgépállást portré fotografálásakor, ugyanisdramaturgiai jelentése van. Ha valakitalulról fényképezünk, azzal azt az érzetetkeltjük, mintha a nézõ fölé emelkedne.Hatalmasságot, erõt mutat ez a gépállás.Ha pedig valaki fölé emelkedünk a kame-rával, szinte lenézzük, kicsivé, jelentékte-lenné tesszük.
A képkivágások váltogatása adja fil-münk dinamikáját. Ezek a törvényszerû-ségek érvényesek a filmtörténet kezdeté-tõl, a némafilmektõl egészen napjainkig.
Kameramozgás
A film alapvetõ jellemzõje, hogy a képmozog. Mozgásban van a felvétel tárgya,vagy mozog a kamera, esetleg mindkettõ.
Persze ez nem jelenti azt, hogy állandóanmocorogni kell. Idõnként szükség vannyugodt, stabil képekre is.
Mozoghat a kamera azért, hogy bemu-tassa, leírja számunkra az õt körülvevõ te-ret. Mint azt a plánoknál már említettük,a nagytotált ajánlatos elkerülni videofel-vételeknél. Inkább egy szûkebb kivágás-ban, lassú kameraforgatással, „panorámá-zással” mutassuk meg a környezetet. Eztörténhet vízszintesen, függõlegesen vagyezek kombinálásával.
Amikor felvételünk tárgya csak annyitmozdul el, hogy még éppen nem esik ki aképbõl, kis igazítással lehet a kép kompo-zíciójának egyensúlyát helyreállítani. Hamár ennél nagyobb a helyváltoztatása, ak-kor svenkeléssel követjük nyomon. Ezek-ben az esetekben a kamera rögzített helyenvan, csupán a függõleges vagy vízszintesoptikai tengely körül forog.
Változtathatjuk kameránk magasságátis. Az erre szolgáló eszközt hívják kránnak.
Az egyes plánokat nemcsak éles vágás-sal, hanem az idõben folyamatos mozgás-sal is válthatjuk. Ez a belsõ vágás. A kame-rával közeledhetünk, távolodhatunk, szak-kifejezéssel szólva fahrtolunk. A filmgyár-
Kistotál: emberek tel-jes alakban az õket kö-
rülvevõ környezetben
Bõszekond vagy amerikaiplán: egy vagy több
személy combközéptõlfelfelé látszik a képen
Szuper plán: a legtöbb részletet mutató kivágás
azt rögzíti, amit mi is nap mint nap lá-tunk. Idõnként izgalmas lehet szokatlanlátószögbõl megszemlélni a világot. Egyfelnõtt ritkán veszi a fáradságot, hogy egygyermek szemével nézze a körülötte zajlóeseményeket.
Amikor a kamera alacsonyabbra kerüla normál szemmagasságnál, azt alsó gép-
142
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
tásban ezt igen bonyolult eszközök segítik.A legismertebb a fahrtkocsi. A vasúti sí-nekhez hasonló acélpályát fektetnek le,amelyen kerekeken guruló kocsi mozog. Akamerát tartó vagy mozgató szerkezet(kombinálni lehet a függõleges mozgással)a fahrtkocsin helyezkedik el.
A fahrtsín szállítása rendkívül körül-ményes, felállítása sok idõt vesz igénybe,és ha egyszer már a helyére került, a pályamódosítása sokszor csak teljes szétszerelésután lehetséges. Ha teljesen egyenletes atalaj, a „vasúti kerekeket” gumikerékre le-het cserélni.
A tévéstúdiókban inkább ezt a változa-tot használják. Könnyebb az üzembe he-lyezése és nagyobb a mozgás szabadsága.Pénz szûkében a fahrtkocsi némi lele-ménnyel helyettesíthetõ. Beleülhetünkegy áruházi bevásárlókocsiba, vagy gug-golhatunk gördeszkán. Az autó ablakánkihajolva is készíthetünk felvételeket.Ügyeljünk (a testi épségünk mellett) arra,hogy minél rövidebb gyújtótávolságothasználjunk, és a kamera „felfüggesztése”minél ruganyosabb legyen. Csak simaúton kísérletezzünk! Segít, ha a kerék nyo-mását csökkentjük.
A kamera mozgatásához legkézenfek-võbb a láb. Lábfahrtnak nevezik, amikoraz operatõr a kamerát kezében tartva, gya-
logszerrel mozog a térben. Sokat kell gya-korolni a sima mozgást, hogy elfogadható,kevéssé döcögõ képet kapjunk. Segítsé-günkre lehet az elõzõ fejezetben megis-mert Stadicam, vagy a kamera optikaiképstabilizátora. Amennyiben kifordítha-tó LCD-keresõje van a kameránknak, úgyhallatlanul megnõ mozgásunk szabadsá-ga. Nemcsak szemmagasságból filmezhe-tünk, hanem kihasználhatjuk az alsó ésfelsõ gépállásokat is, akár séta közben,egymással kombinálva is.
Világítás
Az elõzõ részben már feltettük a kérdést:miért világítunk, amikor a ma kaphatókamerák akár éjszakai sötétségben is képe-sek felvételt készíteni? Azt a magyarázatotadtuk, hogy a kézikönyvek leírásával el-lentétben legalább 200 luxnyi fénymeny-nyiségre van szükség az élvezhetõ képhez.De nemcsak ezért világítunk, hanem azértis, hogy megfelelõ hangulatot vagy esztéti-kai hatást hozzunk létre, vagy – ahogy acikk elején már említettük – a tér érzékel-tetése érdekében.
Az ember szeme és agya ahhoz szokott,hogy van egy fényforrás, a nap, ami meg-világítja a körülöttünk lévõ világot. Az tû-nik számunkra természetesnek, ami olyanvagy megközelítõen olyan, mint a nap ál-tal világított környezet.
Szemünk tízezerszeres intenzitásbelikülönbséget is meg tud különböztetni.Gondoljunk csak például egy napfénybenúszó fehér házfalra és a házba vezetõ ka-pura. A szemünk tónusbeli különbsége-ket, részleteket lát mind a vakító házfalon,mind a sötétbe boruló bejáraton. A legtö-kéletesebb film is csupán 1000-szeres kü-lönbséget képes visszaadni. A videó mégennél is szerényebb képességû: mire a képeljut a tévéképernyõre, jó, ha 40-50-szeres
átfogást produkál. A világítás másik fel-adata: áthidalhatóvá tenni ezt az óriásiszakadékot.
A nap – mint természetes fényforrás –által létrehozott megvilágítás szinte majd-nem teljes bizonyossággal elárulja, mikorkészült a felvétel. Ha nagyon magasról ér-kezik a fény, ami éles árnyékot vet (példáulaz orr árnyéka látszik az állon) biztosak le-hetünk benne, hogy a déli órákban já-runk. A téli hónapokban persze alacso-nyabb a nap járása. Reggel és este hosszanelnyúlnak az árnyékok. De nem csak ez akülönbség figyelhetõ meg a reggeli–esti ésa déli fények között. Mivel ilyenkor a napsugarainak sokkal vastagabb légrétegenkell áthaladniuk, mint délben, lágyabbfénysugarak érik el a földfelszínt. Nemcsak lágyabb lesz a fény, hanem – mivel avastagabb ózon többet nyel el a napfénykék összetevõjébõl –, narancsosabb, sár-gásabb lesz a megvilágító fénysugár. Areggeli és esti hangulatra ezért jellemzõbba „melegebb” színhatás.
A napsugár ugyan hasonlóképpen ér-kezik reggel és este, azért van némi kü-lönbség a kettõ között. Estére sokkal több,ember okozta ipari szennyezõdés kerül alevegõbe. A rengeteg lebegõ anyag kicsitszórja a fénysugarakat. Ezért lágyabb azesti fény.
Milyen lámpákat használjunk?
Feladatunk tehát minél egyszerûbben ésminél természetesebben elõállítani a vilá-gítást. Minél kevesebb lámpát használunk,annál kisebb gondot okozunk magunk-nak. Nem szép és természetellenesen hat,ha ugyanarról a személyrõl vagy tárgyróltöbb árnyék is megjelenik a képen. A leg-egyszerûbb az lenne, ha csak egy fényfor-rást használnánk, amit fõfénynek neve-zünk. Ezzel utánozzuk legjobban a nap-
Premier plán: a kiemelés eszközeTotál plán: egy tárgy vagy személy teljes egészében látható, s ki-tölti a képet
Szekond plán: az emberek egymáshozvaló viszonyát érzékelteti
143MAGAZIN » CÍMLAPSZTORI » HARDVER » SZOFTVER » KOMMUNIKÁCIÓ » KIKAPCSOLÓDÁS » GYAKORLAT
Videoiskola 3.
fényt. De már szóltunk arról, hogy a videófényátfogása több nagyságrenddel kisebb,mint az emberi szemé, ezért például egyportré fotografálása esetén az arc egyik ol-dala megfelelõ expozíciót ad, ugyanakkora másik oldala teljesen elsötétül. (A világí-tás alapja egy portré bevilágítása, ezérthozzuk fel ezt a példát.) Mondhatnánkazt, hogy nincsen expozíciós gondunk, haa lámpát pontosan szemben, a kameramellett helyezzük el. Valóban, ebben azesetben az egész arc „szépen”, egyenlete-sen van megvilágítva.
Azonban lapos, jellegtelen képet ka-punk, s elvész az arc térbelisége. Mivel afényforrásunkat nem tudjuk pontosan azoptikai tengelyben elhelyezni, ezért zava-ró, csúnya árnyékok is megjelennek, elsõ-sorban az orr és az áll környékén. A fõfé-nyünket ezért inkább kicsit oldalt helyez-zük el. A keletkezett nagy kontrasztkü-lönbséget pedig egy, az optikai tengelyhezminél közelebb elhelyezett, úgynevezettderítõfénynyel oldjuk fel. Ügyeljünk a de-rítõfény elhelyezésére, hogy ne vessen má-sodik árnyékot. Némi próbálgatással ez el-érhetõ. Sokat segít a nemkívánatos árnyék
elkerülésében, ha a derítõfény nem ke-mény, párhuzamos fénnyaláb, hanemszórt fény. A filmmel ellentétben a videó-nál a kemény, fókuszált fényt még a fõ-fénynél is ajánlatos kerülni. Ha szeretnénkszereplõnk térbeli elhelyezkedését jobbanérzékeltetni, helyezzünk el mögé, a kame-rával szemben, de magasabban, még egyfényforrást. Ennek neve gégen. Szerepe,hogy körülrajzolja a kamera elõtt álló ala-kot. Fénykontúr jelenik meg a vállán és ahaján. Ezzel szinte leválik a mögötte elhe-lyezkedõ háttérrõl.
Ezek a világítás alapjai dióhéjban, ami-tõl persze el lehet, sõt idõnként, a megfe-lelõ hangulat megteremtése érdekében elis kell térni. Ha már létrehoztuk szerep-lõnk fénykonstrukcióját, jöhet a környe-zet kialakítása. Meg kell teremteni a mon-danivaló dramaturgiájának megfelelõ fény-viszonyokat. Ez lehet például egy adottnapszak érzékeltetése. Fontos, hogy feles-leges fénybeli hangsúlyokkal ne vonjuk ela figyelmet a lényeges látnivalótól.
A fény az operatõr talán legfontosabbkifejezõeszköze. A nagy mesterek egyénistílusa csalhatatlanul felismerhetõ alkotá-saikon, akárcsak a festészetben.
Oldalakon keresztül lehetne még foly-tatni a mozgóképkészítés alapjainak is-mertetését, de ehhez nemcsak több oldal,hanem több fejezet is kevés. Könyvtárnyiirodalom foglalkozik a Filmkultúrával,hogy Balázs Béla alapmûként említhetõkönyvének címére utaljunk. Aki többretartja a mozgóképkészítést a felvevõgombegyszerû nyomogatásánál, forgassa ezeketaz írásokat.
(Folytatjuk)Dénes Zoltán
144
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
144
HIRDETÕINK
SSzzeerrkkeesszzttõõsséégg
Fõszerkesztõ: KKooccssiiss KKrriissttóóff
[email protected]õszerkesztõ-helyettes:MMéésszzáárrooss CCssaabbaa
[email protected] Szerkesztõségi asszisztens:TTeellbbiisszz DDóórraa
[email protected]õk: HHaarraannggoozzóó CCssoonnggoorr
[email protected] MMiihháállyy
[email protected].. NNaaggyy GGáábboorr
[email protected]ális tartalom:TTööllggyyeess LLáásszzllóó [email protected]
Tervezõszerkesztõk: FFooddoorr ZZssoolltt
[email protected] GGyyöörrggyyii
[email protected]:KKrriizzssáánn GGyyöörrggyy llaabboorrvveezzeettõõ[email protected]
KKoovvááccss KKrriisszzttiiáánn mmuunnkkaattáá[email protected]
AA sszzeerrkkeesszzttõõsséégg ccíímmee::1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.Telefon: 888-3411 Fax: 888-3499E-mail-címünk: [email protected]: www.chiponline.hu
TTeerrjjeesszzttééssii aaddaattookk
A MATESZ 2002. IV. negyedévigyorsjelentése alapján a terjesztett
példányszám: 25 725.Magazinunk e havi száma 30 000 példányban készült.
KKiiaaddóó
Kiadja a Vogel Publishing Kft.,a Magyar TerjesztésellenõrzõSzövetség (MATESZ) tagja.
A kiadásért felel: CCaarrsstteenn GGeerrllaacchhügyvezetõ igazgatóTelefon: 888-3427Fax: 888-3499Asszisztens: RRááttkkyy MMaarriiaannnneeTelefon: 888-3471 Fax: 888-3499Marketingvezetõ: GGyyõõrrffii ÁÁrroonnTelefon: 888-3425Fax: 888-3499
HHiirrddeettééssffeellvvéétteell
MMaaggyyaarroorrsszzáágg:: Vogel Burda Communications Kiadó Kft.1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.
Hirdetési igazgató:WWaalliittsscchheekk [email protected]
Hirdetési koordinátor:DDeemmjjaannoovviicchh [email protected]
Üzletkötõk:SSzziilláággyyii KKaattaalliinn
[email protected]áálliinntt SSáámmuueell
[email protected]: 888-3454, 888-3451Fax: 888-3459
NNéémmeettoorrsszzáágg:: Erik N. WichaVogel Burda HoldingPoccistrasse 11, D-80336 MünchenTel.: +49 89 74642-326Fax: +49 89 74642-325
NNaaggyy-BBrriittaannnniiaa::Media Partners Ltd. 5/15 CromerStreet Gray's Inn Rd.GB-London WC1H8LSTel.: +44 171 837-3330Fax: +44 171 833-0764
UUSSAA,, KKaannaaddaa:: Vogel Europublishing, Inc., Mark Hauser632 Sunflower CourtSan Ramon, CA 94583,USATel.: +1 925 648-1170Fax: +1 925 648-1171TTaajjvvaann:: Taiwan Bright Int. Co.,Ltd.Vincet Lee, Sec. 3, 200 HsinYi Road, 4 FL 1Taipei 106, Taiwan ROC Tel.: +886 2 2755-7901-5Fax: +886 2 2755-7900
A hirdetések körültekintõ gondozását kötelességünknekérezzük, de tartalmukértfelelõsséget nem vállalunk.
ÁÁrruuss llaapptteerrjjeesszzttééss
Terjesztik a Budapesti Hírlap-kereskedelmi Rt. és a Magyar Lapterjesztõ Rt. regionális részvénytársaságai,továbbá a LAPKER Rt. országoshálózatán keresztül a RELAY,CiTY PRESS, TESCO, AUCHAN,KAISER és üzemanyagtöltõ állomások.Terjesztés gondozás:Hírvilág Press Kft.Tel./Fax: 411-0491Email:[email protected] havonta, egy szám ára CD-vel: 1296 Ftegy szám ára DVD-vel: 1896 Ft.
EEllõõffiizzeettéésseess tteerrjjeesszzttééss
Terjeszti a Magyar Posta Rt.Terjesztés gondozás:Magyar Posta Rt. VIG-Ügyfélszolgálati IrodaZöldszám: 06-80 444-444Tájékoztatás elõfizetéssel kapcsolatos ügyekben:Vogel Burda Communications Kft.Terjesztési osztályTelefon: 888-3421, Fax: 888-3499E-mail:[email protected]
EEllõõffiizzeetthheettõõ megrendelõlevélbena kiadónál: Vogel Publishing Kft.Postacím: 1088 Budapest,Rákóczi út 1-3. Telefon: [email protected]õfizethetõ továbbá hírlap-kézbesítõknél és a Hírlap- elõ-fizetési Irodában (Bp. Lehel u.10/A, levélcím: HELIR, Budapest1900), átutalással a HELIR 11991102-02102799pénzforgalmi jelzõszámra,ezenkívül Budapesten a MagyarPosta Rt. LHI kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban.
EEllõõffiizzeettééssii ddííjj:: CD-s változat fél évre (6 szám)6216 Ft, (20 % kedvezmény)egész évre (12 szám) 11 652 Ft, (25 % kedvezmény).
DVD-s változatfél évre (6 szám) 9090 Ft, (20 % kedvezmény) egész évre (12 szám) 17 052 Ft,(25 % kedvezmény).
PPrree-pprreessss:: Profil Kft.NNyyoommddaa:: Kossuth Nyomda Rt.A Német Szövetségi Köztársaságban:© Copyright by CHIP,Vogel Media International GmbH,Würzburg, Deutschland.A Magyar Köztársaságban: VogelPublishing Kft., Budapest, Magyarország.
A közölt cikkek fordítása,utánnyomása, sokszorosítása ésadatrendszerekben való tárolásakizárólag a kiadó engedélyéveltörténhet. A megjelentetett cikkeket szabadalmi vagy más védettségre való tekintet nélkülhasználjuk fel.A hírrovatban közvetlenül a gyártóktól, illetve forgalmazóktól származó információkat közlünk.
A CHIP magazin a következõországokban is megjelenik:Cseh Köztársaság, Kína, Görögország, Indonézia,Lengyelország, Malajzia, Németország, Olaszország,Oroszország, Románia,Szingapúr, Thaiföld, Ukrajna, Törökország.
ISSN 0864-9421
Figyelmeztetés! Tisztelt Olvasónk! Tájékoztatjuk, hogy a ki-adványunkhoz csatolt lemezmellékleteketingyenesen biztosítjuk az Ön számára. Amellékleteket az elérhetõ és rendelkezésreálló technikai eszközökkel a kiadás elõttgondosan ellenõriztük, ennek ellenére tar-talmazhatnak olyan vírusokat vagy prog-ramhibákat, melyek felismerésére és kiszû-résére az ellenõrzés során nincs lehetõség.A CD-ROM-ok és DVD-k a legtöbb felhaszná-lói szoftverrel futtathatók, ennek ellenérelehetnek olyan programok, melyekkel nemkompatibilisek. Felhívjuk figyelmüket arra,hogy a kiadó kizárja a felelõsséget bármi-lyen következményért, illetve kárért (bele-értve többek között a felhasználói és üzletitevékenység félbeszakadását, információkesetleges elvesztését, kiesõ jövedelmetstb.), amely a csatolt mellékletek használa-tából vagy használhatatlanságából ered.
IMPRESSZUM
Acer 63Acomp 128, 129Allied Telesyn 107Alphasonic 109APC 61ASUS 13, 25, 33Balabit 97Banksoft 79BaSys 53Borland 79Canon 69Canson Optical B3Case Hungary 83
CIB Bank 65Elektro-Net 67Enternet 135Floppyland 27Hewlett Packard 127IBM 59InterComp 17IPM 43Keszo 101Kvint-R 37Kye Systems 39LG B4
Logitech B2Magyar Posta 111Mediker 15MGE UPS Systems 111Microsoft 29Minolta 125Multinfo 2000 137Mycom 75New Logic 41Nikon 143OKI 77Olympus 41
Pak Rt. 45, 51, 57Piac és Profit 93Provimax 47Pulsar 133Qwerty 123Ricoh Hungary 105RINGFOTO 105Samsung 73SINO PACIFIC 15Trend Micro 17Unitel City 89XEROX 19, 117
146
CHIP | 2003. NOVEMBER – 11. SZÁM
146
ELÕZETES
A szerkesztõség fenntartja magának
a témaváltoztatás jogát!
2003/12. SZÁMUNK TARTALMÁBÓLMEGJELENIK NOVEMBER 19-ÉN
Filmvágás PC-n
Profi minõség, könnyedénAz otthoni használatra szánt, olcsó, de szolgáltatásokban
gazdag videoszerkesztõ programokkal bárki könnyedén megvághatja videofelvételeit, méghozzá úgy, hogy semmiféle
kompromisszumra nem kényszerül a minõség terén. Összeállításunkban nélkülözhetetlen tudnivalókat olvashatnak
házi videóik elkészítéséhez.
50 szupertipp
Optimalizált PCÖsszeállításunkban újabb félszáz dokumentálatlan ötletet teszünkközkinccsé a PC-hardver és az azon futó különféle Windows-változatok leghatékonyabb mûködtetéséhez.
Digitális videokamerák tesztje
Mozgóképrögzítés felsõ fokonKét óriási elõnyüknek köszönhetik egyre nagyobb népszerûségüket a digitális videokamerák: felvételeik megközelítik a tévéadások minõségét és minõségromlás nélkül szerkeszthetõk. Utoljára egy éve tekintettük át a hazai kínálatot, azóta lényeges árcsökkenés következett be, a luxuscikkbõl megfizethetõ árú termék lett.
TOVÁBBI TÉMÁINKOffice 2003: a Microsoft
új irodája
Hogyan mûködnek
a kémprogramok?
Antispam technikák
Internetszolgáltatók
vírus-, spam- és hoaxellenes
védelme
Házimozi PC-vel 3. rész
Videoiskola 4. rész
Útnyilvántartó programok
Gépesített kilométerekNyakunkon az év vége, ideje kezelhetõ formába hozni a gépjármû-használati költségeinkelszámolásához szükséges útnyilvántartást. E hálátlan, de annál kifizetõdõbb feladat automatizálására találták ki – többek között – a számítógépet.