Római út Érd határában (Roman Road on the Confines of Érd)

Múltunk a föld alattÚjabb régészeti kutatások Pest megyében

Our Past under the EarthRecent Archaeological Investigations In Pest County

A/1

Múl

tunk

a fö

ld a

latt

| Our

Pas

t und

er th

e E

arth

Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1.Publications of the Ferenczy Museum, A Series: Monographs, 1.Régészeti tanulmányok | Archaeological Studies

Múltunk a föld alatt | Our Past under the EarthÚjabb régészeti kutatások Pest megyében | Recent Archaeological Investigations In Pest County

Kiadta | PublisherFerenczy Múzeum, Szentendre, 2014Felelős kiadó | Managing publisher Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, múzeumigazgató, Szentendre Város kulturális és turisztikai vezetőjeSorozatszerkesztő | Serial editor Dr. Majorossy JuditSzerkesztő | Editor Rajna AndrásOlvasószerkesztőGergely Katalin, Dr. Majorossy JuditSzöveg | TextDinnyés István, Kovács Ágnes, Mali Péter, Ottományi Katalin, Patay Pál, Rácz Tibor Ákos, Sömjéni Anikó, Szabó Máté, Tettamanti SaroltaAngol fordítás | English translationKovács Ágnes, Dr. Majorossy JuditGrafikai szerkesztő | Graphic designerTábori TamaraFotó | Photoa szerzők fotói | the authors’ photosNyomdai kivitelezés | PrintDemax Művek Nyomdaipari Kft., Budapest

© Ferenczy Múzeum, a szerzők, a fordítók, a fotósok és jogutódjaik

ISSN: 2064-714XISBN: 978-963-9590-75-5

A címlapon | On the coverLuxemburgi Zsigmond aranyforintja, Dabas, Templom-dombFerenczy Múzeum Régészeti Gyűjtemény, Ltsz. 2014.11.1.Golden Florin of Sigismund of Luxemburg, Dabas, Church HillFerenczy Museum, Archeological Collection, Inv. No. 2014.11.1

FERENCZY MÚZEUMS Z E N T E N D R E



Szerkesztő | Editor

Rajna András

Szentendre

2014

5

Tartalomjegyzék

Kiadói előszó | Preface 7

Patay Pál Régészeti barangolásaim Pest megyében 9

Kovács Ágnes Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről 17

Mali Péter Biatorbágy–Szarvasugrás középső bronzkori temetője 23

Ottományi Katalin Késő kelta telep Érd határában 51

Szabó Máté Római út Érd határában 87

Dinnyés István Korai szarmata síremlékek Ócsáról és Albertirsáról 95

Rácz Tibor Ákos Dabas középkori temploma és temetője 107

Sömjéni Anikó 15–17. századi kályhacsempe leletek a váci várból 119

Tettamanti Sarolta Régészeti kutatások a váci várban 1998–2002 között 153

English Summaries 167

Képtáblák 179

87

Szabó Máté: Római út Érd határában

Szabó Máté

Római út Érd határában

Próbaásatás az érdi fennsíkon2012. június 13–16. között a Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszéke szondázó ásatást végzett az érdi fennsíkon1 található, Érd és Százhalombatta között futó út2 nyomvonalán. A kutatás apropóját a nemrég zárult Central Europe Danube Limes WHS program adta, melynek eredményeképpen elkészült a római határvédelmi rendszer magyarországi szakaszának világörökségi nevezési dokumentációja.3 A Ripa Pannonica revízióját a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetésével az egyetem régészeti tanszékének munkatársai végezték. Az Érd és Százhalombatta közötti út első körben kimaradt a nevezésből, mert a program vezetősége a korára vonatkozó adatokat a világörökségi nevezés szempontjából bizonytalannak ítélte. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a lelőhelyért felelősséget érezve és a világörökségi prog-ram iránti elkötelezettségét kifejezendő mélyrehatóbb kutatást sürgetett.

A szisztematikus, fémdetektoros vizsgálattal is kiegészített terepbejárások és az érdi fennsíkon sejthető Campona–2 őrtorony geofizikai vizsgálatának4 sikertelenségét követően döntöttük az út szondázó ásatása mellett.5

Az út nyomvonala Érd és Százhalombatta közöttÉrd–Ófaluból a Római utca déli folytatásánál található löszmélyúton kapaszkodhatott fel egykor a limes-út, de a völgy hátrálása miatt máshol érhette el a fennsíkot, ami légi felvételekkel igazolható.6 Napjainkban ettől a területtől délre, a mezőgazdasági út kettéágazásától válik követhetővé az út nyomvonala. A mostani út egyrészt rajta, másrészt számos esetben mellette fut, így több helyen megkímélte a maradványokat. Százhalombatta területére átérve az út helyzete megváltozik, s bár a nyomvonal – annak egyenes futása miatt – továbbra is követhető, a mai út döntően elpusztította az eredeti nyomokat. Az egykori építményről csupán a tájidegen mészkövek tanúskodnak.7 Százhalombattát elérve aztán a beépítettség miatt az út nyomvonala követhetetlenné válik, s csupán Matrica térségében azonosítható ismét. Ezen a részen ásatásokkal igazolták a létét.8

A feltárás helye

Többszöri terepbejárás után végül Érd és Százhalombatta közigazgatási határától és az egykori Stich-tanyától9 északra, mintegy 200 méter távolságban választottuk ki az ásatás helyét. Ezen a részen a mai mezőgazdasági út nyugati irány-

1 Érdtől délre, az érdi Kakukk-hegy déli lejtőjén, a Stich-tanyától mintegy 200 méterre északra található. 2 KÖH azonosító: 10292. Visy 2003: 64–65.3 FRE 2011.4 A mérést az Echtelion Bt. végezte 2011-ben.5 A kutatás Érd MJV Önkormányzatának és Hudák Mihály, a terület kezelőjének támogatásával valósult meg. A segítségüket ezúton is köszönjük!6 Visy 1978: 235, 239; Visy 2003: 65 (84. ábra).7 Lóki et al. 2011: 74; Lóki–Szabó 2011: 103–104.8 MRT 7. 240–241.9 Dormuth Árpád innen jelentett római mérföldkő töredékeket: MRT 7. 241.


ban kerüli a korábbi utat, melynek keleti oldalán művelés alatt álló parcella található. A nyomvonalon – habár az álla-pota sokkal jobb, mint a mellette futó úté – ritkán közlekednek. Masszív kőanyaga miatt sem ezt, sem az ettől északra fekvő területet nem vonták művelésbe (1. kép).

A feltárás szűkebb térségéről terepi pontok felvételével domborzatmodellt készítettünk, amely az út domborulatát és környezetéhez viszonyított helyzetét jól szemlélteti. Ezen kívül, további pontok felvételével mintegy 250 méter hosszan bemértük az út irányát és esését. A korábbi eredményeknek megfelelően a futása egyenes, az esése pedig a felmért szakaszon 3,5% (2. kép).

Az út szerkezete10

A kiválasztott útszakasz egy kevésbé rongált részén kezdtük meg a kutatást gépi segítséggel. A humuszolás során a felső füves réteg alatt már jelentkeztek az út kövei. A mai és a régi út között semmilyen jelenség nem látszott. Az úttesttől keletre, a művelt területen a humusztakaró eltávolításával az útárkot kívántuk megtalálni, de a több lépésben történő mélyítés során semmilyen objektum sem jelentkezett, csupán néhány kavics utalt az esetleges árok vonalára.11 A kanál szélességéhez és a feltételezett keleti útárokhoz igazodóan kutatóárkunk körülbelül 1,5 méter széles és 13 méter hosszú lett.

Az út a mai felszín alatt 5–10 cm mélységben jelentkezett. A nyugati szélén határozott szegélyt sikerült megfigyel-ni, ugyanakkor szegélyköveket nem, csupán egy jól osztályozott köves sávot lehetett nagyjából 40–50 cm szélességben azonosítani. A szabálytalan mészkőtöredékek szárazon lettek egymáshoz illesztve, ahol pedig több hely volt közöttük,

10 A kutatás és a jelenségek értelmezése során Beszédes József, Bödőcs András, Tóth Endre és Visy Zsolt hasznos tanácsokkal láttak el, melyeket ezúton is szeretnék megköszönni.

11 A művelt területen mintegy 30 cm mélységig szedettük le a humusztakarót.

88

2. kép A limes-út Érd-Százhalombatta közötti szakasza a feltárás helyével, és a feltárás környezetének domborzati képével

1. kép A római út és a feltárás helye északi irányból fényképezve (fotó: Otto Braasch, PLT 35691)

89


ott sódert szórtak közéjük. Az úttest a közepe felé egy-re sóderesebbé vált. A köves sáv felső részéből modern hulladék, drót- és szögmaradványok kerültek elő, a kövek közül rozsdás, kézzel készített, de nem korhatározó szöget gyűjtöttünk.

A keleti oldalon is sikerült azonosítani a köves sávot, a szélét azonban nem lehetett pontosan meghatározni, mert ezen az oldalon a szántás megbolygatta azt. Ennek nyomát a metszetfalban a szétszóródott kövek, kavicsok jelezték. A köves sáv az úttest közepe felé itt is egyre sóderesebb rétegbe ment át. A két szegélysáv külső szélének megmaradt mérete 4 méter. A keleti oldalon, a kövek felső részén is találtunk modern hulladékot, a kövek közül pedig rozsdás, kézzel készített szög és két bronztöredék került elő. Habár a töredékek egy tárgyhoz tartozhattak, rendeltetésüket és korukat nem lehetett meghatározni.

Az úttest középső részén a bontás során egy löszös sáv jelentkezett, amelyet először a „bogárhátú” út felboltozódó alapozásának gondoltunk (3. kép). Csak a további munkák során vált egyértelművé, hogy ez valójában egy feltöltődés, és a sóderes, a szélek felé egyre kövesebb sáv vízszintesen végig megtalálható alatta. Ebből következik, hogy az úttest felületét az erózió számottevően nem rongálta.

A löszös sávtól keletre egy égett réteget is megfigyelhettünk, amely az út irányával párhuzamosan, a kutatóárokban végig jelentkezett. Szélessége 40–50 cm volt, belőle modern hulladék került elő. A réteg elbontása után egy keskeny, félköríves mélyedés maradt, amelyben kör alakú, cölöplyukszerű mélyedések is voltak. A belőle előkerült modern hul-ladék, a drótdarabok és a forma alapján elképzelhető, hogy valamikor kerítésalapot akartak ásni az út köves szegélyébe (4–5. kép).

Az út felszínéről számos pont felvételével terepmodell készült, amelyre a helyszíni felvételek fotogrammetriai fel-dolgozása alapján a jelenségek látható képét is rá lehet vetíteni, elemzéseket lehet vele végezni. A mérések alapján az út felszíne nem domború („bogárhátú”), hanem nyugati irányban enyhén lejtett (6. kép).

Az utat a kutatóárok északi felén nagyjából 50 cm szélességben átvágtuk. Nyugat felé a köves és a sóderes réteg is egyre keskenyebben jelentkezett, vastagsága 20–25 cm között volt. A köves szegély és az úttest középső részét alkotó, főként sóderes sáv elkülöníthető volt, ugyanakkor a keleti oldal sokkal kövesebben jelentkezett. A köves és sóderes rétegben megújítás nyomát, illetve keréknyomot nem sikerült megfigyelni.

5. kép Az út keleti szegélyrésze az égett sáv eltávolítását követően

4. kép A keleti szegélyrészen jelentkező égett sáv

3. kép Az út felszíne

90


6. kép Az felszínéről készített ortofotó

7. kép A feltárás metszete és felszínrajzai (1 – az úton található löszös sávval; 2 – a felszín a löszös réteg eltávolítása után; 3 – az útba vágott metszet a felszínrajzon jelölve)

91


Alattuk kevert, meszes alapozási réteg jelentkezett, amely mindkét irányban túlnyúlt az úttesten. Szélessége 5,3 méter, vastagsága 35 cm körül mozgott. Az alapozást teknőszerűen bemélyítették a sárga, löszös altalajba. A nyugati oldalon körülbelül 20 cm-rel nyúlt túl a szegélyen, a keleti oldalon az általunk azonosított kövezés szélétől mintegy méteres távolságban találtuk meg a szélét, amely nem tekinthető a valós távolságnak. Az alapozás körülbelüli közép-vonalában egy bemélyítést is rögzíthettünk. Betöltése sóderes volt, nagyjából 10 cm mélységig „V”-alakban nyúlt le az alapozásba. Elhelyezkedése és mérete alapján felmerült az út középvonalát kijelölő barázdaként (sulcus) való azonosí-tás lehetősége is. Római építkezéseknél ismerünk ilyen kijelölési módot,12 amely ennek a Matrica táboráig egyenesen futó nyomvonalnak a pontos megépítését is segíthette, de ezt az út további átvágásaival kellene igazolni (7. kép).

Az út keleti árka

A gépi humuszolás során az úttesttől keletre gyakorlatilag semmilyen elszíneződést nem lehetett megfigyelni. Csupán néhány kavics utalt arra, hogy hol érdemes további vizsgálatokat folytatni a keleti árok feltételezett helyének az irányá-ban. A nyugati oldalon a mai, mélyebben futó út jelölheti az egykori árok helyét, amely ennek köszönhetően minden bizonnyal meg is semmisült.

Már a szelvény kijelölésekor nyilvánvaló volt számunkra, hogy – a szűkös kutatási lehetőségek ismeretében – nem is törekedhetünk az esetleges távolabbi árok/árkok megtalálására, amelyek további fontos adatokkal szolgáltathatnak a lelőhellyel kapcsolatban.13 Létükre eddig sem a terepi, sem a légi-régészeti kutatások nem utalnak, ilyen jelenségeket azonban Dunaújváros térségében,14 illetve a Báta feletti fennsík kutatása során15 is azonosíthattunk.

Az út keleti oldalán, a kősortól mintegy 3,5 méternyi távolságban (ahol a kavicsok jelentkeztek) egy szűk kutató-árokkal vizsgáltuk az esetleges árok létét. 15 cm-rel a gépi humuszolás alatt végül sikerült egy elválást megfigyelnünk, amely a bontás során igazolta, hogy az út árka került elő.

A jelenséget a mai felszíntől fél méter mélységben lehetett azonosítani, legmélyebb pontja pedig további 30 cm-rel volt lejjebb. Legnagyobb azonosítható szélessége 1,4 méter volt, metszete alapján tompa „V”-alakúra ásták. Az út alapozásának nyugati szélétől körülbelül 1,7 méterre, a köves sávtól („szegély”) mintegy 3 méterre feküdt az árok azonosítható széle. Pontos méretét és ezáltal az úttól mért tényleges távolságát ugyanakkor nem tudtuk meghatározni. Homogén, bolygatatlan betöltéséből egy caliga-szeg került elő, amely a római korra datálja a jelenségeket (8–9. kép).

12 Vámos 2002: 215; Mráv 2005: 115–118.13 Bödőcs 2008: 141. kézirat.14 A VSA 8 őrtorony előterében, a torony és a limes-út között egy párhuzamos árok nyoma azonosítható. Lóki et al. 2011: 77 (68. ábra).15 Az út átvágása során annak nyugati oldalán, az útároktól távolabb egy másik, sekély árkot is sikerült azonosítani, amely elképzelhető, hogy a

területet határolta. Pontosabb meghatározásához további kutatás szükséges. Lóki–Szabó 2011: 106.

9. kép Az árokból előkerült csizmaszeg8. kép Az út keleti árka

92


A feltárás eredményeinek értékeléseAz Érd–Százhalombatta között futó út legkorábbi ismert ábrázolása Mikoviny Sámuel nevéhez köthető.16 Az ő térké-pén, illetve az 1814-es felmérésen17 is szembetűnik annak egyenes rajzolata, ahogy a matricai tábor északi kapuja felé tart. A lelőhely felmérését a Magyarország Régészeti Topográfiája című sorozat 7. kötetének munkái során is elvégezték, valamint több lelet és feltárás is igazolta egyes részeinek római kori keltezését. Erre utal az Érden előkerült mérföldkő,18 valamint Dormuth Árpád 1943-as megfigyelése is, amely szerint a Stich-tanyánál is előkerülhetett néhány töredék.19

Az út feltárására elsősorban Százhalombattán, Matrica castellumának és környezetének kutatásainál került sor. Az út azon a részen 8,5 méter széles alapozáson feküdt, a szélessége pedig 6 méteres volt. A vastagsága fél métert ért el.20

Érdtől délre, Százhalombatta irányában csupán a kavicsozását tudták a kutatók megfigyelni. Maróti Éva útátvágási kísérlete is sikertelennek bizonyult, mert az általa vizsgált szakaszon már elpusztult az út.21

Északi irányban a kisebb kutatásokat követően,22 az M0-s körgyűrűhöz kapcsolódó munkák során került elő egy újabb szakasz, mely Nagytétény/Campona térségében is lehetőséget kínált az út szerkezetének a megfigyelésére.23 A nagytétényi úttal párhuzamosan, mintegy 40 méter hosszan, köves-kavicsos sávként jelentkezett a római út. Sajnos a roncsolások miatt annak eredeti szélességét nem lehetett megállapítani, a maradványok alapján azonban feltárója kö-rülbelül 4 méterre teszi. Szerkezete az általunk feltárt szakaszhoz hasonló, de jellemzően kövesebb volt. A vastagsága és rétegsora, illetve a megújítás hiánya szintén egyezést mutat.

A Stich-tanyától északra feltárt útrészletünk az eddigi kutatások között, az 1943-ban előkerült mérföldkőtöredékek lelőhelyének közeléből szolgáltatott adatokat. A fennsíkon hosszan követhető maradványok egészen Százhalombatta határáig jó állapotban őrződtek meg, onnét délre az út használata és a beépítettség miatt viszont – ahogy azt a terepi vizsgálataink is mutatják – nagy valószínűséggel elpusztult.24 Sajnos a szűk kutatási keret csupán egyetlen ponton en-gedett betekintést az útszakasz történetébe, és még itt sem volt módunk esetleges távolabbi árok/árkok keresésére, de a jó állapotban megőrződött útszakasz méretében és szerkezetében is párhuzamot mutat a tőle északra és délre feltárt részekhez, árka és a belőle előkerült római csizmaszeg pedig a datálását is alátámasztja.

A feltárás eredményeképpen a fennsíkon húzódó út római datálását állapíthattuk meg, s így mint limes-útszakasz felkerülhetett a Ripa Pannonica világörökségi nevezési listára is.

16 Bendefy 1976: 106, 6. térképlap.17 MNL OL T S-12, Div. XIII No. 424; MNL OL T TK Nr. 1343.18 MRT 7. 102–103.19 MRT 7. 241.20 MRT 7. 240. 21 MRT 7. 240.22 Szirmai 1978: 278.23 Szilas et al. 2011: 96-100.24 Lóki et al. 2011: 74; Lóki–Szabó 2011: 103–104.

93


Források/GyűjteményekMagyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (MNL OL) Térképtár (T) S-12, Div. XIII. No. 424; Térképkatalógus (TK), kézirat.

Hivatkozott irodalomBendefy 1976 = Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei. (MTA Könyvtárának Kiadványai 71.) Budapest, 1976.Bödőcs 2008 = Bödőcs András: A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata a mai Magyarország területén. (Doktori

disszertáció.) Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2008.FRE 2011 = FRE: Ripa Pannonica in Hungary (RPH) Nomination Statement. Budapest, 2011.Lóki et al. 2011 = Lóki Róbert – Szabó Máté – Visy Zsolt: A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja által felmért

lelőhelyek katalógusa. / Catalogue of Sites Surveyed by the Research Team of the University of Pécs), 53–100. In: Visy, Zsolt – Szabó, Máté – Priskin, Anna – Lóki, Róbert (szerk.): A Danube Limes Program régészeti ku-tatásai 2008–2011 között. / The Danube Limes Project Archaeological Research Between 2008–2011. Pécs, 2011.

Lóki–Szabó 2011 = Lóki Róbert – Szabó Máté: A limes-út (The Limes Road), 101–106. In: Visy, Zsolt – Szabó, Máté – Priskin, Anna – Lóki Róbert (szerk.): A Danube Limes Program régészeti kutatásai 2008–2011 között. / The Danube Limes Project Archaeological Research Between 2008–2011. Pécs, 2011.

Mráv 2005 = Mráv Zsolt: Késő római erődépítkezés Göd–Bócsaújtelepen. I. Valentinianus hazárdjátéka Valeria pro-vincia előterében. In: Ókor 4 (2005) 3. 114–121.

MRT 7. = Dinnyés István – Kővári Klára – Lovag Zsuzsa – Tettamanti Sarolta – Topál Judit – Torma István: Magyarország Régészeti Topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A Budai és Szentendrei járás. Budapest, 1986.

Szilas et al. 2011 = Szilas Gábor – M. Virág Zsuzsanna – Beszédes József: Középső újkőkori, késő avar telepnyomok és a limes-út részlete az M0-s autóút Budatétény–Növény utcai csomópontjának feltárásán. In: Aquincumi Füzetek 17 (2011) 87–111.

Szirmai 1978 = Szirmai Krisztina: Előzetes jelentés a budatétényi római telep feltárásáról, 1972–1973. / Vorbericht über die Freilegung der römischen Siedlung von Budatétény, 1972–1973. In: Archaeológiai Értesítő 105 (1978) 54–65.

Vámos 2002 = Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán. In: Savaria 25 (2002) 3. 201–236.

Visy 1978 = Visy Zsolt: Pannoniai limes-szakaszok légifényképeken. In: Archaeológiai Értesítő 106 (1978) 235–259.Visy 2003 = Visy, Zsolt: The Ripa Pannonica in Hungary. Budapest, 2003.

English Summaries

174

English Summaries

Máté Szabó

Roman Road on the Confines of Érd

The Department of Archaeology at the University of Pécs between 13rd–16th June 2012 carried out an excavation using the sondage method on the track of the main road running from Érd to Százhalombatta (in Pest county). The research was in connection with the Central European Danube Limes World Heritage Site (WHS) programme end-ing in December 2011, as a result of which the preparation of a nomination documentation of the Hungarian section of the Roman frontier defense system was prepared.

The road between Érd and Százhalombatta in the first round was omitted from the nomination, because it was thought by the programme committee that the data concerning its dating is rather dubious for a World Heritage nomination. The municipal council of Érd expressing its commitment to the WHS programme, however, urged a more extensive research.

After the several field surveys completed by a systematic investigation with metal detector and the failure of the geophysical research of the watchtower Campona 2 which was suspected to be on the Érd plateau the sondage excavation of the road took place.

On a less damaged part of the choosen road section the excavation was carried out in a 1.5-metre wide and a 13-metre long test trench. During the exploration a relief map of the excavated area and its environment was also prepared.

The road appeared in the depth of 5–10 centimetres under the current surface. In its upper layer modern garbage was found, while in the middle of the roadway a thin loessy layer was discovered. The eastern edge of the road could be vaguely detected, since it was partially ploughed away. The distance between the edges paved with irregularly shaped limestones was around 4 metres. Between these stones a fill made of gravel was observed. On the basis of its cross-section, the roadway survived in the width of 20–25 centimetres. Under the road, on the other hand, a 5.3-metre wide and 35-centimetre deep mixed, limy road-bed was laid, in the middle of which a deepened line was identified. This might have even been the furrow (sulcus) marking out the road, but in order to strengthen this supposition, the survey unfortunately yielded too little data about it.

On the eastern side of the road, about 3.5 metres from the edge, the trench of the road was found. The feature could be identified in the depth of 0.5 metre from the current surface, and its deepest point was even 30 centimetres deeper. Its widest identifiable dimension was 1.4 metre, and its cross-section proved that it was digged in a pointless „V”-form. In its homogeneous, undisturbed fill a Roman boot nail was unearthed. To the west from the road, the deepened mo-dern motorway might have destroyed the earlier Roman trench, thus no traces of that was discovered.

Unfortunately, the meagre research funds allowed us an insight only at one point into the history of the road-section, and even there it was not affordable to search for a possible, more distant trench (or trenches). Nevertheless, the uncovered section that survived in a rather good condition shows parallel in its size and structure with those road sections excavated northward and southward, at Nagytétény and at Százhalombatta. In addition, its trench together with the Roman boot nail found in its fill support its Roman dating.

As a result of the excavation, the Roman dating of the road running through the Érd plateau could be established and thus as a section of the Roman limes road it was added to the Ripa Pannonica World Heritage nomination list.

Római út Érd határában (Roman Road on the Confines of Érd)

Documents

Transcript of Római út Érd határában (Roman Road on the Confines of Érd)