SPECIMINA NOVA DISSERTATIONUM EX INSTITUTO HISTORIAE ANTIQUAE ET ARCHAEOLOGIAE

UNIVERSITATIS QUINQUEECCLESIENSIS

Redactio: PECSI TUDOMANYEGYETEM

BOLCSESZETTUDOMANYI KAR TORTENETTUDOMANYI INTEZET

6KORTORTENETI TANSZEK 7624 PECS, R6KUS U. 2.

TEL.: +36-72-503600-3522 E-MAIL: okor@pte.hu

WEB: http://okor.ttLbtk.pte.hu/

ISSN 0238-4078

VIVARIVM FONTIVM

Redactio:

GENIANET KIAD6 7634 PECS, MARIA DOLO 28.

TEL: 06/702518298 E-MAIL: info@g e nia ne t .c o m WEB: www.genianet.com

ISSN 1588-4422

PECS 2011

".. .eleitol fogva" REGESZ - TANAR - EMBER

A 75 EVES MAKKAY JANOS KOSZONTESE

PEes (PTE BTK - GENIANET)

SPECIMINA NOVA DISSERTATIONUM EX INSTITUTO HISTORIAE ANTIQUAE ET ARCHAEOLOGIAE

UNIVERSITATIS QUINQUEECCLESIENSIS SUPPLEMENTUM XI

Series ite rum edidit :

[j6 TH ISTVAN I

Edidit : FEKETE MARIA

VIVARIVM FONTIVM TOM. 6

Ediderunt: HORVATH SZILVIA - KISS MAGDOLNA - MATTHIAS H. RAUERT

Redigerunt : FEKETE MARIA - VITARI-WEBER ADRIENN

Composuit : KISS MAGDOLNA

Gratias adiuvan tibus persolvimus pro au xiliis:

PECSI TUDOMANYEGYETEM Bolc seszettudomonvi Kar

Tort enettudorncnvl lntezet Okorto rtene f Tc nszek

WEB: www .pazirik.hu

ISBN 978-963-87912-5-2 © Auctores

© PTE-BTK. TTl Okortorteneti Tonszek - GeniaNet Kkrdo

A kozolt sz6vegek to rto lmo ert. nvelvezeteert. kepek jogtisztasagaert fele losseget a szerzok vo llolnok,

Typis expressit: VERANO

TABULA GRATULATORIA

Alrnossv Kotolin Komaromi Ga bor Antoni Judit Kovo liczky Gerge ly Arvoi To ma s Kofo lvi Csillo Borno Judit . P. Kurucz Kotolin Balogh Andras l.ooo nv i Levente Bacskoy Erzsebet. E. Laszlo Attilo Bertok Gabor Loki Robert Biro Mario . T. l.o kine Kis Szabo Eszte r Csobo i Zolton Moroz Bor bo lo Czukor Peter Mrenko Attilo Ecsedy Istvan Na gy Erzsebe t Fazekas Ferenc Nemes Tibor Fekete Mario Pcsztor Emilio Fon t Marta Pozsa rko Csobo Gobriel i Ga br iella Priskin An no Gabor Oliver Renfrew. Colin Gof Csillo Schlopp Moniko Gabli Cecilia Solti Judit C ornori Janos Stip ic h Bela Gresz Agnes Szabo Antol Grot Peter Szabo Ada m C roh Danie l Szabo Gezo Holbrucker Eva Szoroz Csillo Honcz Erika Tor i Edit Hegedus Iren Toth Anno Judit Hoppel Mihaly Toth End re Horvath Szilvio Torh Henriett Horva th TUnde Toth Kotolin lio n Gabor Toth Zsuzsonno lstvc novits Eszter Trogmoyer Otto Jerem Erzsebet Zoloi -Cool Istvan Koro lyi Mario Vilmos Laszlo Kisne Cseh Julionno Visy Zsolt Kiss Gabor v itc ri-weber Adrie nn Kiss Mogdolno Vo ros Istva n Kobolv Jozsef Zagorhidi Cziqonv Ba lazs

TARTALOM

ELOSZ O XI

Rege sz, tanar, ember. Forok Makkay. janosro l ..

TROGM.-\YER O TT O : Afori zrna cs ve rsek 7

GRO F P ETER: Makkay J ano s ko szontese. L:lS7.16 G vular a es regi koll e­gainkra ern leke zvc 13

T,-\N UUIANYOK 19

BERT OK GA BOR - G A-n CSILL\ - LOKI ROBERT: Prelimina ry rep ort on the research o n the Late N eo lithic settlement and ronde! at

Belvardgvula, Baranya County, l-Iungary - Elo~ele,f jelwteJ a B eI/J<irr~~ )'f(la

(Ban,,!}a megye) battinibanIe/larl keJO 1It10liliklfJ tele]: eskiirarok k ltlalaJardl......... 19

FEKETE MAR L-\: Megint az idolokrol, T oprengesek a Szazszorszepek c.

kiallitasrol es katal6gusr61- ldols rerisited. Conlemplaliol1.l· about the exhibition

J ::;,t.i ::;,.r::::.ot:rzipek (Ir ollde~1;r/1 Beauties} and its ca ll1lo..~lte 37

GABOR OLIVER: Sopianae po gany es ()kereszteny ternetkezesei - The pagan and Christian bmiaLrtil Sopianae 55

GOi\fO RI J AN O S: A nagycenki neolitikus idolpa r leloko rulrnenvei - Die F'mdl1m'''/iindl' des nt'fl lilhiJ,hen fdolpaare.r uon N agycenk 75

G RE SZ ..\C N ES: ;\ val lastudomd uv Eg~' pluridiszcipli naris tudoman v lehetoscgei a regeszcti kuta t.isokban - Die R e/~gioll.rwi.r.renrcbaf], eine pl/fri­di.rziplindre IVi,f,ft1fl,fchq/i und ibre Miiglithkeilell ill den art'/;Ciol o<~iHbe n For­.rthllllgen 95

GROH D A N IEL: O skori allatszobrok Visegrad -Lepencen - Urzeitlicbe Til·rpla.rlik l'l1 ill I 'i,f(~rtid-L'f>etl ce 107

I

Tf\RT.'\U)t\{

I-L\NCZ ERIKc\: Ottoman ceramics from Szeged Castle in Hungary ­123HddoltJagkori keleti eredet/i k,mjmlutfp/Jok (J J:;.\gedlI1ar teriiletenTI , .

BEGEOUS IREN: A nurisztani nvelvck genetikus osztalvozasanak alter­nativai - r: J!ternatilJeJ of thegenetic classification q{l\furi-ftani language,r . 137

HOPPAL MIHALY: Az elsa sarnan es a tudat fejkidese - The firs: shaman and the eiolution q/ (o,-~nition .. 155

I-IORVATH SZILVIA: Nagy Theoderich italiai utja Iordanes munk.iiban e­

Tbeodoric's If/q;' to Ita!J in]ordane/ If''orkJ .. 171

HORVATH TONDE: Hagyomany az eur6pai maszk-vise1etben egy keso rezkori le1et kapcsan - Tradition in European mas]: wear: on the occasion ql a LAte Copter Agejinding , .. 185

KAROLYI rvrARIA: " ...kulonos ruhakba oltoztetett nok " Nehany gon­dolat a sei neolitikus telepules idoljainak oltozeterol - " l-fomen dressed ill peculiar cloths " Some thought-f OJ! the dresses of idols from the Neolitbir settlement q{ 5e . 213

KISS GABOR - ZAGORHIOI CZIGANY BALAzs: A szlav fold­rajzi nevek retegei Vas megveben. (Vazlatos attekintes) - Die Scbicluen drr slaunscben geograplJi.rdJeJI T\latJI fll im Komitat \,a.r (If/e-ftullgarn) (Ein kurzer

Durc/Jgang) . 223

KOBALY lOZSEF: A felsoszocsi kultura kutatasanak kezdetei Kar­pataljan ~ Die Anfange der For.rchung Z!lr Kultur von Fel.roJ·':';,O(.r in Transear­

patien.................................................................. ................................................. 231

LASZLO ATTIL-\: Tartariarol, maid' otven ev utan v- On Tdrtclfial.ft.fb!)'earJ later 247

LOKINE KIS SZABO ESZTER: Szimbolikus abrazolasokkal diszi­tett edenv Dunakomldd-Bottyansancrol - j\1it symboliscben Abbildllngen

geJchmih·kte.r G~f(ijl aus Dunaki;mlrJd-Bot!yanJalu' 265

MRENKA ATTILA: Egy kora vaskori abrazolas mediterraneurni kapcsola­tai - Mediterrane Kontakte einerfriiheiJenzeit/idJen lVagen-/lbbildllng 273

NEMES TIBOR: A Pannorihalmi uti bronzkori edenv diszitmenyenek

lehetseges interpretacioja - An interpretation q{ the ornamentation on the Pan­nonbalmi roadpot 297

P;\SZTOR EMILIA: Kognith r f(~geszet es etnoarcheologia. Egitestek es jelensegek lehetseges ismerete a bronzkori Krirpat-rnedenceben ­

Cr~gflitille ArdJae%,gy and Etnoor(!Joi!ol0'S)'- Ho}v.f~Jr u/as the kllOl.vledge of celestia] bodies and phenomena extended Oil the territory (!! the Carbathian Basin dlln'ng the Bron::;.e _/lge? 315

TOTH ANNA .IUD IT: Poseidon, a vadon ura - Poseidon, Lord of the Irilder­ness 333

TC)TH HENRIETT: Egy keltezo motivum a savariai Iseum Victoria­reliefjen - bill datierendes 1 \10til)am Ic'id01ia-Re!i~l des [seums ::;u Sauaria......... 345

TOTH KATALIN: Kozcpso rezkori kut Hodmezavasarhe1y-Kopancson - Aiiddle Copper/1g/ wellin Hddmezovti,rdrhe!y-Koptina . 367

VITARI-\,'r£BER ADRIENN: "Quod cito fit, cito perit" - vagy talrin megsem? Egy szorvanvnak tuna, 1870-es baranyai kulderneny "legiti­m.ilasa" a Magyar Nernzeti Muzeum gyujtemenyeben - "Q/.lod (itofit, lito

petit" - oilerdarb nicbt? Die"L~gititlliertlng" cines lJ'llltmajJlic!Jen 5trel~/i{11de.f aUJ dem.Jahre 1870 in del' 5ammillng do UngariJdJen Nationaimusenms .. 391

V()R()S ISTVAN: Keso rezkori telepules allatcsont-leletei Pecsett ­A nima! bone remainsfrom a Late CopperAge settlement at Pea 411

R()VIDITESJEGYZEK 435

A K()TET SZERZOI 437

I

l_

.... ~------------- ..

" ... ELEITOL FOGVA" A 75 EVES MAKKAYJANOS KOSZONTESE

KOGNITiv REGESZET ES ETNOARCHEOLOGIA Egitestek es jelensegek lehetseges ismerete a bronzkori

Karpat-medenceben

PASZTOR E~liLIA

Cognitive Archaeology and Ethnoarchaeology How far was the knowledge of celestial bodies and phenomena extended

on the territory of the Carpathian Basin during the Bronze Age?

There has been an assumption that solar and lunar phenomena played a particu­larly important role in Bronze Age mythology in Europe. During this period the increasing use of special symbols assumed to be solar ones is well known and easily discernible on different types of archaeological artifacts. Essays on pre­historic mythology frequently mention the evident existence of a pan-European solar cult.

The purpose of the paper is to make an attempt to outline the possible sky lore for the Carpathian Basin during the Bronze Age with the help of ethno­graphical research and the author's current archaeoastronomical studies.

Bevezetes

Mit tegyen egy regesz, ha olyan oskori ismeretanyagot, tudast szeretne 'lenyomozni', melynek anyagi maradvanyai nem egyertelmuek, nem konnyen fel­ismerhetok. A kapcso16d6 targyak talan nem kizarolagosan a kutatott temahoz tartoznak, vagy olyan anyagb6l keszultek, melyek nem viseltek el az ida mulasat? Egyetlen ut tfinik jarhatonak: az etnoarcheo16gia megszolitasa.

Mi az etnoarcheo16gia?

A hagyomanyos meghatarozas szerint olyan segedtudomany, amely egyfe­161 hidat kepez a regeszet es a neprajz kozott, masfelol pedig m6dszertani esz­kozkent analogiakat szolgaltat a regeszeti anyag ertelmezesehez. Bar David es Kramer Ethnoarchaeology in Action cirmi konyvukben 12 kulonbozo definfci6t

315

pASZTOR E.: KOG N ITi V REGESZET ES ETNOA RCHEOLC)G IA

ajanlanak fel, ' valojaban kisebb nagyobb clrercsck kel, de mindegyik megh ataro ­zasna k a len yegc az, hogy az etnoareheol6gia se nem elmclet, se ncrn mod szer, han ern so kka l inka bb egy kutatasi stra tcgia. O lyan rncgkozelitesck sorozatat alkal­mazza, amelyek az anyagi kultura es a kultura, mint egyseges egesz kozotti kap­csolar ranulmanvozasara torckszik el6 kulturalis kornvezetbe n rege szeti er telme ­. . zes celjabol.' H a nem leh etscges el6 kornvezetben eh'egezni a vizsgalarokar, akko r a rendelkezcsre allo neprajzi ada roka t kell felhasznalni a regeszcti kutatasokhoz.

A rnult azonban nem rekonstrualhato az alapjan , hogy a kuratonak rni ret­sz ik vagy mi nern , a lehetseges analogiak koz ul. Ke ll, hogy legyen valarnifele kont­roll, amely nem engedi meg a 'laza' osszchasonlitasoko n alapulo ertclmczesr, visz ­szautasitja a nem tesztelt altalanositasok alkalm azasar, es egye rtelmu kulonbse­get kovetcl az allitaso k es feltetel ezcsek kozotr.' Mint minden int erdiszciplin aris kutatasi rnodszc rnek, az ernoarcheologianak is vannak hfvci" es szigo ru biralo i". A vita k meg mindig hevesck, mert nine s o lyan egyertelmuen haszn alharo m6 dsz er­tani krit er ium , arnelyct alkalmazva, bizto sak leh eti.in k abba n, hogy egy ko zosseg ruda sa, ismeretan yaga, 'atvihet6' egy masik kbz ossegre. Meg abban sines egyeter­res, hogy ki 'jogosult' arm, hogy vege zze a ku tatasokat , nep rajzkutato, anr ro po lo ­gus vagy rege sz?6

Korultekinto hasznalattal, es a tud ornanyos kutatas altalan o s alapelveit be ta rtva a neprajzi es etnoareheol6giai megn gyelesek segithe tnek egy-egy rege­szeti problema megolda saban. Fo ntos fe!tete! azo nban, ho gy az osszehaso nlitand6 kult uriknak hasonl 6 letfenntartasi szint juk es hasonl 6 okol6giai hat teruk legyen .7

J\ esillagaszati es legkori jelensegek fbldrajzi helytol val6 fiiggese miatt a foldrajzi szeIessegc t is a feltete!ek ka ze kell so rol nunk .

J\ Kirpa t-me deneeben a termeszeti kbrnyezet mar a ne olitikum so ran jelen­tos valtozason ment at. A termeszete s erdosegek visszaszorultak, a kulturtaj kiter­

jedese jelent6sen megn ovekedett. J\ bronzkor kozepetol, m egkozelftoleg i.e. 1500­t61 tortent ujab b jelent 6s valtozas, ami so k helyen a termeszetes fejlades megsza­kaclasat jclente tte. fgy taji szinten termeszet es allapo tr61 mar a b ro nzko rban sem bes zelh etiink . E z a lako tt tersegek jelent6s novekedesenek, a legel6- es szant6 ­ter i.il eteket ege tessel kialakit6 , egyre jelento sebb tenyes zte tt allatallo m;mnyal ren­

1 DAVlD - KRJ\ MER 2001. 12.

2 DAVID - KRAlvIER 2001. 2.

.1 TRI G G ER 1995. 455.

4 RE NfREW - ]31\ 1IN 1999, O ESTIGA ARD 2004.

5 GOSDEN 1999. 9.

(. LO NDO N 2000.

, RENFR EW - 13AHN 1999.297.

316

SPECIMI N A NOVA SUPPLEl\IENTU1\[XI - VIVARIV1\I FONTIVM 6

delkezr; kozossegek hatasanak tulajdonith aro." igy kis tulzassal talan mondhat juk, hogy az o kol6g iai hatter sern kulonbozorr elesen egymas t6 1.

H a a korai nepi csillagaszatt al kapcsolato s neprajzi kut atasokat tekintj uk a IGrpat-m eden eeben, a foldmuvesek es paszto rok hasonlo letfenntartasi szinren elhe ttek, mint a bronzkori fbldmuvel6k es allarrartok. Bar a ko rnye zctregesze ti kut atasok azt jelzik, hogy a bronz korban mar jelenros volt az ember rajalakiro teve ­kenysege," felrehetocn meg szoros kapc solarb an alltak a terrncszeri ko rnveze trcl is, hiszen a halas zat, vadaszar cs gy iijtogetes meg mindig jelen t6s volt ~gy- egy b ronzkori esoport cletebcn, a leletck tanusaga sze rin r.

A IGrpat -m ed enec nepi esillagaszatat tanulrnan vozva azokra a kerdesekre szcre rnek valasz r kapni, hogy milyen ism ercteker haszn alrak, m ilyen celbo l, es mil yen targyi kultura ho zharo kap csolatba a nepi csillagaszarral. 1\z os ko ri tud as rekonstrualasahoz a kovetkezo logikai go ndolatmene t kovetjuk:

1. Milyen 6s ko ri regeszet; jclcnsegek es lelet ek ho zhatok kapcsol arb a az os i egi ism cret ekkel?

2. Milyen targyak hozh at6k kapc solatba a nepi csillagasza ti ism ererek alkal ­mazasaval e s hogyan?

3. Milyen ism eretek alko tjak a nepi csi llagaszati tud ast a Karpat-rnedeno- . ben?

4. Milyen es illagasza ti es legkbri jelen segek ngyelhe t6k m eg szabacl szem me l a Karp at-medeneeben, es vajo n ezek ugyanolyan m6don megng yelh et6k vo l­tak-e a b ronzkorban is?

J\ valaszok ker esesevel ' fo rdito tt' inin yba haladva veleme nyun k szerin t leh e­t6seg mutatk o zik ar ra, hogy egy nag y vo nala kba n kor Lilirhat6 6skori termeszet­isme reti tudasan yag rek onstrualh at6 legyen .

A sz abad szemmellathat6 egitestek es jelensegek a Karpar-medenceben

1\z egi tes tek es jelensegek lath at6sagat s7.amos ten yezo be fo lyaso lja. EIs6 helyen a foldrajzi helyzct es a domborzat all, de termeszetesen az egha jlat es az aktualis idojaras is jelent6s hatast kepvisel.

A K arpatok, az Alp ok es a D inar i-he gyseg :lltal ko rbevet t, nag y kit erjed esu medenee te r Lilcte 45 ° es 49° foldrajzi szelesseg kozott fekszik K a zep-Kelct ­

E ur6paba n. Nagyjab6l a Duna kozeps6 folyasanak vfzgyuj t6 te r Li lete t foglalja mag:ib a. Siksagi, dombvid eki es heg yvid eki nag ytajakra osztha t6. Egha jlata a ned ves kon tine n tilis teri.ilethez tartozik, de ervenyesii l a hegysegk eret m 6d osit6 hatasa is. A regi6 a nyugati szc lek bvebe esik, az uralkod 6 sze lira ny azonban az Alpok terel6 hatasa kovetkezteb en a m cden ee nag y reszen eszaknyuga ti.

, SOMEG I - TC>RO CSIK 2007.

' Ju HAsz - SOME GI - ZATYKC) 2005.

317

pASZT OR E.: KOGN lT tV REG ESZET ES ETNOARCHEOLOGIA

Altahinos jellem z6je a nepi csillagaszati ismereteknek, hogy nemcsak 'valodi'

csillagaszati eserne nyeket tar tana k szarno n , han em a legk ori jelensegeke r is hozza rartozonak ve lik.!" A Karp at-rnedenceb en szaba d sze m m el eszreveh ero csillaga ­

szati es legkori jelen sege k:"

1. A Nap es a Hold m ozgasa, an nak isrnetlodo jellegzet essegei, alapvet6 es

m egh at<i ro z6 e1emei a nepi csillagaszati tudasn ak, K onnyii m egfigyelh et6 se ­

giik, napi , havi , evi cikliku ssaguk isrnerete, hat asa megfogh at6 szin te minden reruleten a n eprajznak.

2. Fogyatkozasok, egyuttallaso k: a nap- es holdfogyatkozaso k m ellet t erde ­

kes eserne ny, amiko r a H old csillagokat vagy bolyg6k at ta kar el. Egy-egy ragyog6 csillag egyii t tallasa a dagad6 vagy fogy6 holddal kul ono sen sze m ­beni no esemen y,

3. Bolyg6 k es usto kosok: az allo csillagok kozott elrnozdulo, 'bolyong6' fen yes

ponrok es a kiilo no s, 'farokkal' rendelkez6 fen yes folto k felhfvjak magu kra

a fig yelmet. Konnyen eszre veh etok, mer t m as csillagokkal 'c sillagk epet'

alkotva, a fo rm a e1to rzul bizonyos id6 mulva, A b olyg6 k es csillagok ka p­csolata a mitol6gia es az asztrol6gia viragzasanak m egu julo forrasa,

4. Paid arnyek : ha kozvetlen napnyugta utan kel et fel e fordulunk, eszr evehe­

tunk egy lassan felfele kiiszo so rer ar nyat, E z a Paid n yugati perern enek

arnye ka az eg bolt keleti felen .

5. Me teorok, m eteoritek, tuzgoly6k: a 'hullo csillago k' kozisrn ert sze repl6i sza ­

mo s mft oszn ak . Ha nagyobb rner eni m eteor kerul a Fold legkorebe felnino

feny es robban asszeni hangjelenseggel ta rsulva er fo lde r. Szerencses esetben

meg sz ilard 'egi' anyag is marad .

6. Csillagok, csillagkepek: a esillagok larszolagos tar sul asan ak es mo zgas anak

megfigyele se az ernbe riseg id6meress el es tajeko z6dassal kapesolatos isme­

retein ek neIkiilozh etetlen alap ja lett es jelent6 s mertekben ho zzajarult mind

a tudoman yo s, mind pedig a teehnikai fejl6deshez. Az ejszakai eg bolt kepe

jellegzete sen valto zik az egyenlft6t61a sarko kig, ami a kiilonboz6 nep ek kul­

turalis o ro ksegeben jellem z6en e1ter egyma st6 1.

7. Az eg szfne: folytonos va ltozasba n all, a melykekt61, b ibor lilat61 az aranyl6

vorbsig sza m talan szfnnel kapraztatja el a me gfigyel6t.

8. Az eg mintazata t az id6 jarasi jelen segek is befolyasol jak. A felh 6k vegtelen

fo rmagazdagsaga, villamlas, m en ydorges, es6, jeges6, h6, mind az egi jelen­

segek sorat gya rapftja.

9. A legkorben az es6eseppe ken, jegkri stalyo kon, szennyez6dese ken, terep tar ­

gyakon sz6rod6 es visszaver6 d6, megtor6 fen y, kiilonleges es felt un 6 feny ­

10 CHAMBERLAIN 2005.

11 H EG ED US 2004.

318

SPEC IMINA NOVA SUPPLEMENTUM Xl- VIVARIVl\f fONTIVM 6

jelensegeker okozhat. A szivar van v, a halo jelen segek (a fen ygyuru alakzat, az

ikernap ok, a nap o szlop), a dic sfeny, a felh okon atsz urod fen ysugarak, a sziir­kiileti sugarak, a hold ud var m ind o lyan jelensegek, amelyek nagyon latvan vo ­sak, es evszakrol fUgg6e n gya kra n el6fordulnak .

10. A delib ab ko zismert legkori tunem env e vol t a Hortobagynak. Mozdulatlan nyari for ros agban fen ytores kove tkczteb en keletkezik, ha a leveg6 homo ­

ge n retegekben rend ezett. A keletkezett kep vagy egye n es, vagy tukorallasu,

11. Aktiv legkori jelensegek, am elyek letrej otteben a legkor ossze tevoi teveken y

sze repet vallalnak. Le gismertebbek a villarno k es a Szent E lmo tu ze, Az

eszaki fen y (lerezik deli ferry is) a vilagu rb61erkezo mag as ene rgia ju reszecs ­

keknek a Paid magnese s rnezojevel es a legk orrel valo talalko zasa so ran kelet ­

kezik . H azankban nem olyan gyako ri es lat van yos , mint a p61usok koz ele ­

ben, de alkalman kent lathato , kiilonosen a napteveken yseg m axim uma ko r uli

eve kbe n (kb. 11,5 eve n te). A K arpar-rn ed en ceben er6 sen vo ro so do fen yben a fen yes ebb reszei lathatok.

A nepi csillagaszat nehany alapeleme a Karpar-medenceben

Mit ismertek, is mire hasznciltcik ?

Bar a K arp at-rneden ce a csi llagaszati megfigyelesek szernp onrjab ol nem tul

nagy kiterj ed ese rniatt egysegesnek tekintheto , rnegis a neprajzi ku tat aso k sze rin t

esz revehero elteres van a kulonbozo regi6k hagyorn anyai ko zott, az eltero dom­

borzat mi att. Az Alfo ldon es a H ortob agyon elo k ne pi csillagaszati 6 r6 ksege gaz­dagabb es szinesebb, mint a hegyvidekieke."

A nepi vilagfelfogas ra jellemz6, hogy a vilagot egysegben sz ernleli. Az el6

es elettelen terrnes zetet magatol e rteto doen osszek apc solja. A mitikus gondol­

kodas, a hied elmek m iatt ez ek koz6tt nin es e1valaszthato hat ar, es a jelen segek et egymas ra vo na tkoztatja. 13

A Z egitestekhe:v jelensigekhez ciltalciban tulqjdonithat6Junkci6k:14

1. A t6rtenelem, a vallas elmenyeinek me gjel enitese, helyszfn funkci6 (csillagok

leggyakrabban erven yesiil6 funkci6 ja, ket ellentetes hel yszfnnel) - odakep ­zeit esemenye k, dolgok megjel enft6i

2. Id6jarasj6 s16 sze rep 3. T ajekoz6das

4. Id6meghataro za s - munkahoz, iinnepekhez, id6szakjelzes

12 ZSIGMON D 1999.

13 SZABO 1990. 726.

" ZSIGMOND 1999. 63-68,94, 108- 111.

319

pASZTOR E.: KOGN lT IV REG ESZET ES ETNOARCHEO LOGlJ\

5. Emberi sorsot befolyasolo hatas, joslas nyomokban: csill aghullas halalt o koz,

csi llago lvasas - a magiku s szarnrnal (7 vagy 9 csillag) jovend obeli m egj6so­lasa

6. jelkep funkci6

7. N epi gy6gyitas ba n szerep

8. Atkot, ald ast , kivansago t foganato sit6 er6k, terrnekenyseget befolyasol o , terrnesjoslo szerepek

9. Szabalyozo funkcio .

A Nap jarasa meghatarozo, az egesz eletritrnust befolyasolo teny ezo . A ter­meszetben el6 emberre a napjar as tokeletes isrnerete jellemz6. A Nap barrnelyik

allasa bo l meg tud ja hatarozni az eg tajakat , bar erre els6 so rban idegenben van sziiksege , mert a hazai ko rriyez etben a terepponrokat hasznalj a fel a sz ukseges

iran y rnegralalasahoz. A N ap es csill agok so kszo r a terbeli tajekozodas legfonto­

sabb refer encia pontjai. Bekesben, a dobozi pusztan, a sar reti nadasokban add ig

nem tud ta k tajekozodni, mig fel nem jottek a csillagok." A napkelte es napnyugta

koz ott a napszakokat finoman differencialtak, A napallasbol kep esek voltak me g­

hatarozni az id6t, sz inte perenyi pontossagga! ki tudrak szarn olni a nap / rirnyek

mozgasat, A N ap jaras at az alfoldi bandagazda vag y mas, idejer be oszt6 ember

ebe d utan iigyesen kihasznalva ug y fekiidt Ie aludni a fa arnyekaba , h ogy j6 masfel

6ra mulva (am ikor isrnet munkahoz kellett lamia) mozduljon el fejerol az arnyek,

es a szernebe tUz6 N ap felebressze. " Az ejszaka fol yarn an a lassubb m o zgasu, allando tar sul asban, kepekben

jelentkez6 csill agok jobban szo lgaltak a rajeko zodasr es a rovidebb idornerest

a H oldnal, Mivel a csill agkepek hasznalata, isrnereruk sz uksegessege fol ytono s

volt, ezerr folytonosan rnegtanultak az ut6dok a felismer ese r/haszn alarar.'? A

csillagismeretre nag yon megh ata ro z6 a foglalkozas. A kiilonboz6 foglalkozasok­

ban elnevezesbeli elteresek vanna k, a csillagos eg elter6 tagol asa az erdekl6 des i

kornek m egfelel6.18

Foldmuvel6k: me ze i munkak es sziiret idejehez kapcsolhato

Tengeri halaszok: tenger en tajekozodas

P asztorok: alla to k ki es behajt asanak idejevel tar sithato Lugossy 1855-ben 258 csillagnevet (tajn yelv i valtozatokkal),19 lpolyi Arnold,

K andra K ab os es Toroczkoi -Wigand E de 1914-ig kozel 300 csillag ne vet gyu jto t­

tek os sze, ami az egbol t reszletes ism eretet mutatja. 211 Az evszako t, ev szakvalto­

\5 SZABO 1990. 731.

16 SZABO 1990.

I' SZABO 1990. 728.

"AMAD ES 1994, ZSIG MON D 1999 nyoman.

\" LUGOS SY 1855.

2" IPOLYI 1854, KANDRA 1897, TOROCZKOI-WIGA ND 1914.

320

SPECHvllN A NOVA SUPPLEMENT U;,\! XI - VIVARIV:.r r ONTI VM 6

zast, ~vsza ktagol~ s t - vagy azzal os sze fiigg6 evszaki m';lnkat - jelz6 nevek a legjel­

Ire~ zob~ek, .pl. KJkeletmondo(Hy adok), Piinkiisd csilla,ga, /l rpaerlelo, .5'zoliferlelo, Derbozo, Zuzmams m llag, stb, A z ejszaka kulonbozo fazisat, munka/tevekenyseg kezd esr

v~gy, ~e:ej e z est je!z6 k is vannak, pl . ./l.lkof!Y, Vendig, Vacsortl, E stbqjnal (Venusz) ,

~~velt ~Casto r), Alomb~Z~ (~es pe ru s) , Effilt; Napwilaszto, Hatatjaro, Vadak Csilla,ga, [ 'irrado (Pollux) . A nyan csillagok a termeszetben vegzett ejszakai munkara ural­

n a~. ~ann ak ~ old - es napfelkelrer megel6z6 felkel6 csillagok, pl . HOdvezeto, N apl!e­zeto . ~st llag. Szam.on tarrortak, ho g y bizonyos csillagkepek mik or jelennek meg, bar

ne vuk.ezt ~em ) e~ezte , pI. Gonco lszeker rudja hogyan all: tavaszkor mindig fenn van; Fiasrvuk : ami ko r fennjar (juliusto l latn i) a dohany akko r novekszik."

Le,gismertebb csillagok is csil/agnak tartott igitestek: 1. Nagy Goncol, Nag y Med ve (Ursa Maior)

2. Sarkesillag: Fum, csil/ag, Giinco'ltMtifje, Magyarok csil/aga, stb,

3..Venusz - csillagn ak tartott bolygo: H qjllalcsillag(legkes6bb ninik el), Vacsora m/~~g (legko rabban ninik fel) , a legfenyesebb. 4. U stokos: Farkoscsil/ag

5. Fiastyuk (P leiad es), (.'lZittis!Juk - finnugor eredeni) 6. H u1l6 esillag (m eteo ro k)

7. Orion - KaszabOggya, " hugy " regi csillag jelenresii sz6, 8. Orion ave

9. Tejut

Kb. me g 20 -fele nev van , egy re szuk azonba n beazono sithat atl an .

, . ,A r:old novekvo vag y fogyo allap otahoz so k hiedelem kapcsol6dik, an a­loglas parhuzamba h oztak szarn os me zogazd asagi tevekenyseggel, nepi gy6 ­

gyasz at tal mind po zitfv, mind negativ er tele m be n. ll yen m 6don a holdfazisok a

mindennap i ele t bizonyo s tevekenysegeiben is szabalyoz 6 szerepet jats zottak. 22

. A ,~ ap es a H old mozgasat biztosan regota szamo n tartottak . Az etimologiai blzonylteko k az ev finnugor kori 6si o ro kseget, a Hold jarasanak, allapotvaltozasa­nak, a h 6napok valtozasaina k igen korai sza m ontartasat jelzik.23

A nepi csillagaszatnak tovabbi jellemz6je , hog y a legt obb esetben o nall6

eJ:mkent tart ja szamon a legkori jelensegeket. Az eg(bolt) az egyik legjellemz6bb

pelda er.re. A f~ls6 , szakralis vilag szimbOluma, es sz inte minden nep tobb n~tegU­

nek tartj a. A hledelem szerin t az igazi egb olt tiszt a ar anyb ol van , es csak villam ­

lask or lathat o.24

A szivar van y szimen fiiggetlen szerepl6je a nepi egi ismeretekk el kap csolatos hiedelmeknek .

21 SZABO 1990.

22 POCS 1990.

2.1 SZABO 1990.

24 ERDES Z 1961.

321

pAsZTOR E.: KOGNITIV REGESZET ES ET NOA RCHEOLOGIA

A tajeko zodas es idorneres m ellett az egites te k es jelen segek fomos hatast

fejtenek ki az idojaras elore jelzesevel kapcsolat ban. Az ehhez hasznalr ismerete.k

sz im e minden csillagaszari es meteo rol 6giai jelenseget m aguk ba foglaln ak, pI. SZI­

varvan y, delibab, villarnlas, ustokos rnegjelen ese, egites tek novekedese/fog yasa,

felh6k alak ja, m o zgasa, a H old, a Nap es esillago k allapota, egymashoz valo hel y­

zetu k meteorol6giai jelensegekkel valo kapcsol atuk, szokatlan, feltu n6 legi jelen­

segek' - mind az idojoslast szo lgaljak, A holddal kapcsol ato s ko zisrn ert esojosla­

so k reszb en valos tap asztalatokra epultek (min t az esot j6 s16 "holdudvar"), resz int

a hold eppe n felvett alakja val van nak an al6gias kapcsolatban ("esurg6 ra all - es6

lesz") , Szinte minden telepulesnek megvan az esor ho zo vilagraja is.

A par aszti j6s16 regul ak jeles nap okhoz kotodnek. A nep evez redes megfigye­

lesei azt rnutatj ak, hogy az ev folyarnan az evszakok len yeges idovalto zast ho znak,

s6 t az evszakokon belul is megkulonbo zterhetiink rovidebb tarr alrnu idojaras val­

tozasok at, A videk helyi eghajlati sajato ssagai alap jan rne gallapitott jeles napok­

ho z kotik az esztend6 idojarasanak valto zasait es az eze kkel kapesolatos gazda­

sagi revekenyseg, valam int a tarsadalmi elet egyes mo z z.an ~tait. . Per sze az id6jaras

valtozasai es a kapcsolodo tevekenysegek sem esnek rnindig a jeles napokra, de a

jeles napokra ugy tekinthettunk, mint a nepi idoj aras-rnegfig yelesek 'ezereves' atla ­

gaira." Az egitesrek, jelensegek a joslasok, el6jelek es m agia ter uleten is szerepet jar­

szotta k. A N ap a vilagossag megtestesfrojekent, a nappal es ejszaka ketto ssegenek

" letrehoz6jaken t"; a so te tseg ellentetekent, a legfonto sab b helyet foglalja el az egi­

testek ko zort, es igy a legtobb figyelmet is kap ja. A ravonatko z6 hiedelmek ben

m indi g pozitfv sz erepe t tolt be , pI. az ejjel "mukod6" halottak , demonikus len yek

ravolta rt6ja. La tsz6lagos m ozgasat an al6gias parhuzamba allitjak m as tevekeny­

segekkel, folyam at okkal, pI. egyes munkak vegz ese napk elteko ~ vo lt ajanJatos; az

akkor iilte te tt palanta vagy az akko r vetett bab "olyan gyorsa n no , ahogy a N a? fel ~

kel". A szen" tisz.!e/t dolgokkal kapesolatos tiltasok kozott is szerepelnek termeszetl

jelensegek , pI. a sziva rva nyra, holdra mutata s tilalma, a szel sZida.sana k tiltasa, s tb.26

Igen gazdag ad atan yag vo na tkozik az idopontokkal kape ~ olato s ttlalmakra, mel yek­

ben a H old fazisai kCiziil az uj- es a telihold a leggyakonbb.

A holdfazisok sza mos 'veszel yes' napho z is kot6dnek. A h6napok szereneses

es szerene setlen napj ai megt alalhat6k nemesak a 16-19. szazadi keziratos es nyo:n­

tatott jegyzekekben (polgari es nemesi ha sznalatban), de m ar a r6mai ~alenda r1U­27 mokban is. Az asszfr- babilo ni holdnapta rakban is nyomokban fellelh et ok.

25 O LAH 1986 KOS 1985. Mindez addig volt igaz, mig az ember a termeszeti kornyezetet rombo16 tevekenys egev~l es a k6rnyezet szennyezesevel jelent6s hatast nem gyakoro lt a fold id6 jarisara.

26 POCS 1990.

2? UJVARY 1960.

322

-

SPEC IMINA NOVA SUPPLEMENTUM XI - VIVARIVM rONTIVM 6

Problernak

. ~agyo n key es a nepi csill agaszatral foglalkoz6 kuratas. Vannak o lyan egi jelen segek , am elyekr61an na k ellenere key es, vagy eg yaltalan n ine s is ada tun k az

an tropol6giai kutat asok ko zotr, hog y a szabad sz ernrne l j61 megfig yelhet 6 jelen­

segek ko ze tart o zn ak . Nern felt erelezherjuk azon ban, hog y amir6l nines ada r, az t

a jelen seget a m egkerdezeuek nem isrnerrek, vagy nern szentelte k neki figyelmet .

~z anyago t neprajzkutat 6k gyiijtik es nem csillagaszok. I<epzet tseglik nem ter jed ki a csillagaszari es konkrer meteorol6giai jelensegek ismeret e re.

N ern ad ha ro biz ros va lasz arra, hogy mil yen mertekig hasznalharok fel a

neprajzi parhuzamok, Meg az o lyan kazassegek esereben sem , ahol p edig a kul ­

ru ralis fol yamat ossag bi zonyfthat6, vetfthet6 vissza eg yszenien a jelenkori m egfi­

gyeles es tap asztalat a rnultra, mintha a kulruralis fogalmak m eg tobb szaz even at

sem valtoznana k, A kutatasok sz erin t elofordul, hogy ka zossegen kivuli hat asra jelent6sen megvalt o zhar egy jelenseg errelmezes- a korabbiho z kepest .28

. Nines isrneretunk ar ro l, hogy a sz6beli hagyornany / -o zas jellemz6i hog yan

valtozna k egy kozasseg re nezve az id6k folyarnan. Nines altalanos sza baly arra,

hogy a sz6beli ha gyornan yok mil yen ho sszu ideig tekinthet6k viszonylagosan 29

alland6na k. A puebl o indi an o k csillagaszan ism eretein ek tanulman yo zasa az t

bizonyftja, hogy el6deik igen kifin omult rudassal rendelkezt ek a szaba d sze m m el

megfigyelhet 6 egi jelensegekrol, es ez a tudas sza jhagyomany utj an tobb szaz even

at szin re valtozatlanul hagyoman yoz6dott:10 Talan feltetelezhet6, hogy minel erin ­

tetlenebb egy kozo sseg a modern eivilizaci6 vfvmanyait6 1, anna l in kabb m eg6 rzi

hag yoman yait es regi szo kasait . J 6 pelda erre pI., hogy a kalendarium es az 6 rahasz­

nal at elterj ed esevel dramaian esokkem az egites tek, els6sorban a esillago k id6jelz6 funkei6jan ak hasznalata.

A neprajzi kutaraso k szerint a nep i esillagaszat alkalm azasa nem, vagy alig ko t­heto targyakh o z. Az egites tekkel, jelensegekkel kapesolatos legt obb funkei6 nem

igenyel kiilon targ yat vagy esz kazt. Az id6jaras varazslasr61 sz616 kutatasok m agi­

kus kavie sokr61, es6k6 ro l sz61nak Bels6- Azsiab an, 31m as szer tart asba n is hasznalt

kellekekrol, pI. samantiikar, kilene 'Iyuku' kan al, stb. Mong6li3.ban ,32 viz es zo ld ­

agak alkalmazasar61 a delszlavo kn al,33a s6 nai szaszoknal.34A legtabb esetben a viz

,. YOUNG 2005. 21.

2~ LAYTON 1999. 28.

30 YOUNG 2005.

31 MOLNAR 1993.

32 BIRTALAN 2005. 214,220.

33 OMM 1891. 644-646, PO ZSON Y 1991. 457.

34 POZSO NY 1991.

323

p ASZTO R E.: KO G NITIV RE GESZ ET ES ET N O:\RCH EOL O GI A

alkalmazasa az alralanos es alapvet6 e1em, mint pI. D oroszlon is.3> A vizhaszn alat azo nban nem tartozik a regesze tileg megh atarozhato Ieletek koze.

Torteneti es regeszeti adatok a lehetseges egi ismeretek meghatarozasahoz

Mas nep ek csillagaszati ismeretein ek tanulman yozasai is azt igazol jak, hogy az egite ste k es egi jelensege k, ha a kulonbozo kultu rakb an eltero mert ekb en is, de mindig fontos szere pe t jarszo ttak . N em volt olyan kozosseg, amelyne k kultu­rajat ne gazdagitortak vo lna.

Az ame rika i india nok szarnos torzsen ek reremtesrnitosza rnag yarazza a esil­lagok csoportosulasat . A meszkalero apaes indi anok szarnara a Tejut ernlekezte ti oket a rno ralis ertekekre es az elfoga do tt viselkedesi no r rnakra. A navaj6k sza­mara esillago k jelezt ek bizonyos cerernoniak kezde tet, es diszfromotlvum kent

megjelentek vallasos targyakon, kelleke ken , pI. o ltaro kon, kiva falakon, dobokon, maszk okon es az 'egi utazaso k' alkalrnaval has znalt o lto zekeken." Az inuit vez e­

to ket nemesak olyan fontos donteseik, mint pI. a tabor kolto zese, vadaszati, keres­kedelmi utakra menetel; meghozatalaban segitettek a esillagok, hanem a rerrneszeri jelensegekkel egyutt fontos elemei voltak a mitoszaikn ak is.3?

Gazdag, nepi csillagasz attal es te rrneszetismerettel kapcsolatos hagyom any bo nta koz ik ki az Arab -felszigeren az isz lam rnegjelen ese elo tt a 7. szazadba n , a rendelkezesre allo iro tt forrasokbol. A paszt orok es a foldrmivelok megfig yeltek

bizon yos esillagok felkeleset es lenyugvasat, hogy jelezzek az esos idoszakokat, a fontos szeleket es a fontosab b evszakokhoz kotodo esem enyeket."

H asonl 6 elvet alkalmazrak a Vuced ol kulturah oz tarto z6 edeny felul etet borit6, negy savba elrendezett negyzet alaku mez6kben larh at6 szimb6lumok ertelmezeseneJ. A regesz felt etel ezese szerin t az ede ny felulete t b orit6 diszite s

biz onyos esillagkep ek - Orio n ave, Cassiopeia, H at tyu, l krek, Pegazus es a Fias­tyuk - szur kulet utani felkelte n alapul6 naptart abrizol.39

A esillagkepek tartenete azt mutatja, hogy vannak olyan esillagkepek is, melyek kompaktsaguk /kannyu felismerh etoseguk miatt szamos kulturaban, ugyanabban az alakban jelennek meg. Ezek koze tartozn ak a N agy Medve, az Orion esillag­kepek, a Tejut es a Fiastyuk is, am ely rna mar nem onall6 esillagkepkent van sza­mon tartva, han em a Bika esillagkep reszekent. A Fiastyuk (Pleiadok) mozgasa az egen szamos kulturaban segitette bizonyos foldmuvelesi teveke nysege k idozite ­

35 Ko v Acs 1985.

•J( , MILLER 1997. 3.

.\1 MCD ON ALDS 1998.6,18.

3< VARISCO 2005 . 26.

3" D UR1vL\ N 2000. lh r az ertelmczes figyelemre melto, a csillagok /kepek awno sitasa az egyes szimbo lumokkal nem bizonyithato.

324

SPECIMINA NOVA SUPPLEMENTUM XI - VIVARIVl\f fONTIVM 6

se t. A legism ertebb az i.e. 8. szazadi go rog kolro, H esziod osz: M Ul1k tik es l1a/Jok cfrmi rmive, ame lyben a foldmuvelessel kapcs olatos tanacsaiban szerepel a Fias. ryuk mozgasanak isme rete is.40 Rendszer es megfigyelese (keles, nyugvas) megta ­lalhato az i.e. 1100-b6l szirmaz6 mezoporamiai kerek, asztro li biumna k nevezett,

esillagi szati tablazatokon, de mar szerepelnek az 6babiloni Kii'!yiirges az ijszaka iste­neihez e. szovegben is (i.e. 1830-1530 kozotti idoszak)." Az i.e. 1600-ra datalharo N ebra ko rong tan usiga sze rint, a Fiastyuk esillagesopo rt mar a b ronzkorban fon­tos szerepet jatszort az eur6p ai ember eleteben. A 32 em atmeroj d bronzko rong feluleten a 32 kiesi, kerek aranylemez applikiei6 kozul her nagy val6s zinuseggel a f iastyuk esillagainak csop ortjar abrazolja.? Ennel korabbi targyi bizonyirekor arra,

hog y az ejszakai egbo lr esillagait barrnilyen celbol is kep et forrnalo esop orto kba rendeztek az os ko ri Europa ban, ninesen . Mivel azonban nines olyan kultura a fol­don, amely ne szo lna a esillagokr6l is, ezert joggal feltetel ezhetjuk, hogy a esilla­gos eg iranti erdeklod es egyidos az embe ri kulni raval. Ez alapjin osztrak regeszek allitjak pl., hogy a keso neolit Lengyel kulturahoz tartoz6 Steina brunn ro nde lla ese tebe n a DK-i bejararrol balra e1helyezett osz lop fel on vo lt lath ato a Fiasryuk (p leiado k) kelte. Allitjak to vabba, hogy mas korarkokrnil nemely kapu tajolasar a

Nap helyett fen yesehh esillagok (pI. Ant ares, Deneb), vagy esillagkepek felkelesi es lenyugvasi hel yehe z rajolha ttak.? Sajnos ezeket a felterelezeseket azonban meg a Lengyel kulrura korarkai sem igazoljak egyerrelrmien. f igy a bronzkornal kor abbi id6szakok lehetseges esillagism eretere esak kozve tett forrasok utalnak. A klasz­szikus esillagkepek kozo tt van nehany nem mezopot imiai, es nem go rog eredeui .

Ezek a esillagkepe k hatalmas kigyoszeni lenyeket , medveker es oriaso kar abrazol­45

nak. A feltevesek szerint talan fontos szerepet jatszottak az osi eurapai medve­kultusz ba n.Jelenthettek a segit6 allatok szellem eit, akikkel a sama n a Felso Vilagba tett ritu alis utazasa so ran talalkozik, vagy talan egy avarasi ritusban resztvevok sza ­

mara jelentettek kulonbo z6 allomasokat. A tortenet egre kerul ese i.e. 4000 es 2000 koz e tehet6.

41 ' E nnel pontosab b ada to t nem valoszinu , hogy meg leh et hataro zni,

mert az os kori Eur6pab61, Mezopotimiaval es Egy iptommal ellentetben, ninese­nek irott forrasok, amelyek hirt adnanak errol a folyam atr61, es az osok esillagis­meretet j6l elrejtik a regeszeti leletek.

.n PAN N EKO EK 1961. 95.

41 ROG ERS 1998a. 15- 17.

42 SCHLOSSER 2002, pASZTOR - ROS LUND 2007.

43 GE RVAUTZ- N EUBAUE R 2005, 73.

.... pASZTOR 200Hb; pASZT O R-BARN A-RO SLUN D 2008.

' 5 ROGERS 1998b. HO.

M, fRANK - BEN GOA 200 1. 17-22.

325

pASZTOR E.: KOGN ITIV REG ESZET ES ETNOARCHEOLOGIA

A H old ciklikus valtozasan alap ul6 hiedelmek es magikus gyakorla t Eur6pa­

szerte elte rjedt volt, es az egyetemesebb, ,,6si" hied elmek koze tartozn ak, amelyek a Holda t a no veked es o koz o janak tekintettek. E nnek reven kerult kapcsolatba a

H old a Fo ld sok nepen el a sziileres es halal, a novenyi, allati es asszonyi terrnekeny­seg kepzeteivel, E kap csolatok a Fo ld tobb hel yen a holdkultusz kulonbozo fo r­

mait hoztak letre, am elyn ek nyomai azo nban a mai E uropaban E liade sze rint mar

nem talalharok meg.47 Bar a H old r61 is felretelezh etjuk, hogy hasonJ6an jelent6s

szerepet jat szhatott az 6s ko ri, mint a jelenko ri hagyorn an yos tarsad alrnak eleteben ,

keye s regeszeri lelet van, amely ezt alaramasztja, es az se m a K arpat-rnedencebol . A bronz ko ri tirgyak diszitc mo tfvumai kozott is alig van olyan szi mb6lum, am e1y

a H oldho z kothetd ." Ellenpeldakent emlfthe t6 egy rnfves, kora vas ko ri arany talka,

mel ynek a feluletet suni n beb orito apr6 biityk o k kozott talalh ato egy holdsarl6 is." A Nap szere pe re mar so kkal tobb regeszeti adat is rendelkezesre all. A mega­

lit ernlekek E uro pa -szerte azt lat szanak igazoln i, hog y a teli es nyar i napfordul6

talan m ar a neolitikum idejen ismert es iinnepelt volt. A K arpat-rnedenceben

nincsen ek hatalmas kovekbol allo epitm enyek, m egis leheroseg nyflt arra, hogy a

N ap sze rep enek fonto ssagat a hitvilagb an bizonyfth assuk. A keso neolit Leng yel c lk I ~ N " , I 50kulru ra korarkainak rajolasa szoros kapcsol at ot mutat a re e a ap lranyava .

Sajnos a bronzkorbol nem marad tak fenn ilyen kozossegi /kultusz helyek marad va­nyai, fgy csak a leletek es regeszeti jelens egek komplex ar chaeoasztron6miai vizs ­

galata segfthe t az egiresrek vagy egi jelen segek tarsad alornra gya ko ro lt hatasan ak

kut atasaban, melyben a Nap bizo nyftha t6an fo nt o s szerepet toltott be ." T alan

eg yes bronzko ri kozossegek sfrjaina k es hazainak tajolasara is a Nap kelte, n y~gt a

vagy delelese dont6 jelent6segge1 vo lt.52 E z azonba n a legtobb esetben nem bJzo ­

nyfth at 6 megnyugt at6an a tajolaso k nagy sz6rasa vagy a m erhet 6 ada to k alacso ny

erteke miatt. Mas csillagaszati, legkori jelensegre csak sz6rvanyos es bizo nytalan utalasok

vanna k a regeszeti emlekek kozott. Talan iistoko s rajzai talalh at6k a kes6 neo­

lit H var kultur a nehany keram iatoredeken .53 A bronz ko rb61a mar emlftett N ebra

ko rong azonban egy ediilaJl6 peldakent szolgal a legkori jelensegek lehetseges abra­

zo lasa ra is. A szimb6lumok kozott talalhat6 egy harom parhuzam os savra osz ­

tott, fv alaku nag yobb aranyle mez applikaci6, amelyet a regesz haj6szimb61umk ent

47 ELlADE 1958, POCS 1990. nyoman.

• 0 pASZTOR 2008a.

4" GREEN 1993. Fig. 438.

51) BARNA - pASZT OR 2008, pASZTOR 2008b, pASZT OR - BARNA - ROSLUND 2008.

51 pASZTOR 2005, EN DROor - pASZT OR 2006, pASZT OR 2008a.

52 pASZTOR 2006.

;3 PETRI e 2002.

326

L_

SPEC IMINA NOVA SUPPLEMENTUM XI - VIVAR1VM rONTlVM 6

azo nosfto tt,54 Ennek azon ba n ellentmond a mas haj6 abrazolasokkal valo osszeve,

te~e . A ko rong kepvilaga nagyfoku ha sonlosagor sugall a sam ando bok abrazo la­saival, mel yek a sarna nok kornyezo vilagr61alko to tt hirer tu kro zik, Ezckbe n min­dig szerepel a sz iva rvanv is. Az os kandinsv mftos zb an a sziva rvany t har orn resz­

b ~l a ll~ ,ego hfdk e~t Irjak le, Tovabbi kiilonlegessege a Nebra ko ro ng na k, hogy a

ket szelen - egy m ass:l s,zemben - talalhato aranycsfk szinte n legk ori jelens egre utalhar. A n a? ~elte elott es napnyugta utan kozvetlen a levegoben sz6 r6d6 napsu­

ga rak a ~any lo IV:t ho~n a k let re a keleti es nyugati hori zonton, am iko r meg nem vagy mar nem lathato a napkorong.55E nnek a jelensegnek 'kulo n egi tes tkent' valo ~b r~,zo las~ra ~ n epi csillagaszat is szolgalta t peldar, Az eszak-am erikai skidi p awnee

indianok j6,11smert,. tobbs z~z . eves csillagte rkepen a 'Bfbor Hajnal' es az 'A rany16 Napnyugta nevet viseli a ket jeJenseg.56

Bar az eg szine az eszak am erikai hopi, navajo es skidi p awnee in dia n koz ­

mo.l~gi ~ kb~n jelen van, so t a navajo homokfestmenyek en a nap oszlopo t is ab ra ­zo ljak,5' az ilyen legko ri jelensegeket meg nem sikeriilt megn yugtat6an azonosftani

a IGrpat-medencei regeszeti leleteken. T alan viharfelh6ket abrazolnak a szi rnbo

lumok az itt talalhat6 kiilonleges b ronzkori presztfzs fegyverleleteken, pI. a foko­so ko n, csakan yokon.

, A z eszaki feny inten zirasa a naptevek enyseg ciklikus tevek en ysege mi atr kb. 11 even te rnegnovek szik, ekkor nemcsak Kozep- E ur6 paba n, hanem m eg a Fold­kozi-tenger videken is lathato . Ennek igazol asar megtalaljuk a korai irott forra­

so kban is. Ezekiel profera kony veben (1. resz 1-28, i.e. 593) 0 Ivas hat6:" . .. 4:.. jorgosze/jiitt esZak ro~ nagy]e/M egymast ero vil/amassa/. . . 5: Es be/ole nigy Ie/kes aI/at jormcfja tetszek ki. .. 7: .. .is szikraznak va/a, mint a simitottercZ si.!ne... 13: Es a /e/­

ke: al/atok kilzt /atszek, mint e~ ego iisZijg, a me!J lango/t, mint ajak!Jak, ide s tova jut­ka:o~va a /e/kes al/atok kij~.t,. Es a tuznek jenyessege va/a, is a tuZbO/ vil/amasjove k i."58

~es:lO~OS Z ~st~ne~ s~ii/etise ~fmu muv.eb en (i.e. 8. szazad) is fr langol6 mennyek­ro l es tuzes egl sarkanyo krol. Geofizlkuso k a legrege bbi fro tt besza mol6 t azon ­

ban Kinab6l , i.e. 22 00-b 61 sza rmaz tatjak. San -hai Ching A hegyek estengerek kilnyve­ben utal az eszaki teri.ileteken e16 istenre, a gyertyasarkany ra, aki voro s kfgy6 ken t parazsli k a so te tben .59

54 MELLER 2004.

55 pASZTOR - RO SLUND 2007.

56 CHAMBERLAIN 1982.

57 CHAMBERLAIN 2005.

5>l EAT HER 1980, PO LTILLA 1992 nyoman. Magyar szoveg: Biblia O testamentum Karoli Gaspar forditasavaJ . '

5" EATH ER 1980.

327

pASZTOR E.: KOGNITIV REGESZET ES ETNOARCH EOLOGI A

Kovetkeztetes

A nepi csillagas zat altalanos jellemzoit tanulrnanyozva, elemeit osszegyfijrve Kozep-Europ aban, de elsd sorban a Karpat-rnedenceben lehetsegesnek tartjuk egy olyan "magtudas" rekonstrualasar, arnelyrol feltetelezhetjiik, ho gy a bronz­kor embere is birtokolhatta. A felso rolt egi [elensegek - a bronzkorban is - sza­bad szemmel eszrevehetok voltak a Karpat-rnedenceben, A nepi termeszetisme­ret pedig a pontos megf1gyelesen, tap asztalaton nyugszik. Nernzedekrol nemze­dekre o ro klodik az a hagyornany, amely lehetove teszi, ho gy egy emberoltdn at akarcs ak 1-2- szer megf1gyelt jelens eg is lanc szeme lehessen egy robb nernzede­ket atfogo tapasztalati sornak." igy nines o kunk feltetelezni, hogy a b ronzkor em bere nem szentelt f1gyelmet az egi [elensegeknek, meg akkor sem, ha regeszeti leletekkel ezt nem tudjuk szilarda n alatamasztani.

E nne k az ismerethalmaznak a hatarai azo nban nem ponrosithatok, hiszen a jelenkori neprajzi megfigyelesek nem vih etok at pontos anal ogiakent a tobb ezer evve l ezeldtti multra, Vann ak funkci 6k azonban, melyek bizonyara rmikod­tek a bronzkorban is. Bar a neprajzi kutatasok azt jelzik, hogy nagyon nehez az anyagi kulturaban az egi ismeret eket leny omozni, a regeszeti leleteken talal­hat6 asztralis / szolaris diszitomotivumok tanusitj ak az erdeklodest az egi jelen­segek irant, Kul onosen igaz ez a kozepso es kesd bronzkor fordulojat jelzo ido­szakr a, amiko r eszrevehetoen megnovekszik e szimb6 1umo k has znalata a lelete ­ken. A presztizstatgyak kedvelt diszfro motivumakent pedig talan mar egy tarsa­dalmi/ ideol6giai valto zast is jeleznek, de azt rnindenkeppen, hogy a f1gyelem az eg fele fordult.

IRODALOM

AMADES 1994. Amades, J.: Des etoiles aux plante s: petite cosmogonie catalane. Carcassone: garae/Hesiode. Toulouse (XX. S2 . elejei munka ujrakozl ese) 1994.

BARNA - pASZTOR 2008. P. Barna J. - Pasztor E .: Two Neolithic Encl osures at Sorrnas-Tor ok-Foldek and their possible geo metrical and astronomical role. UISPP, Lisbon 2006. BAR IS. 2008. in press.

BIRTALAN 2005. Birtalan A.: Kurlaa, a mongol sarga sarnan idojaras-varazslo teve­kenysege. In: Sarnanok es kulnirak (Szerk.: HoppAL, M. - SZATHMARI B. ­TAKACS A) Akadernia Kiad6, Budapest 2005. 208-223.

CH AMBER LAIN 1982. Chamberlain, V'D, When Stars came down to Earth. Ballena Press. Los Altos 1982.

w SZABO 1990. 740.

328

SPEC IMINA NOVA SUPPLEMENTU M Xl - VIVARIVM FON T IVIvr 6

CHAMBE RLAIN 2005. Chamberlain v n, Th e Sky is an Ethnograph ic Treasure Trove. In: Songs from the Sky (Eds.: Von DEL CHAMB ERLAI N, J. CARLSON & J. YOU NG) Oc arina Book, Bognor Regis 2005. 1-9.

DAVID & KRAM ER 2001. David, N. - Kramer, C : Ethnoarcha eology in Act ion . Cambridge Univ.Press. 2001.

DURMAN 2000. Durman A: Vucedolski O rion i najstariji europski kalend ar (The Vuc.e~ ~1 Ori on and the Oldest European Calendar) bilingual Croatian-E nglish exhibition catalogue. Archae ological Museum in Zagreb, Mun icipal Museum Vinkovci, MM. Vukovar 2000.

EATH ER 1980. Eather R. H.: Majestic Lights, The Aurora in Science , Histor y and the A: ts. American Ge ophysical Union, Washington DC 1980.

ENDRODI - PASZTOR 2006. Endrodi A - Pasztor E. : The role o f symbolism and, tradition in the society of Bell-Beaker Csepel group . ArchErt 131(2006)7- 25.

ERDESZ 1961. E rdesz S.: The World Conception of Lajos A mi, Storyteller. Acta iitbnograpbica 10(1961)327- 344.

FRANK - BENGOA 2001. Frank M. R. - BengoaJ. A : Hunting the Euro pean sky­bears: on the origin of the non- zod iacal con stellation. In : Astronomy, Cosmology and Landscape. (Ed s.: C. RUGGLES - F. PRENDERGAST - T. RAY) Ocarina Books, Leicester 200. 15-44.

GERVAUTZ - N EUBAUER 2005. Gervautz, M. - Neubauer, W Sonne, Mond und Sterne , in Daim - Neubauer (Hg.) Zeitreise Heldenberg. Geheimn isvolle Kreisgraben. Niederosterreichische Landesaustellung. 2005. 73- 74.

GOSDEN 1999. Gosden , C : A nthrop ology & A rchaeology. A Changing Relationship. Routl edge. London 1999.

GR EEN 1993. Green, M.: Th e sun god s o f ancient Euro pe. In : The sun, symbols o f power and life. (Ed.: M. SINGH) HARRY N. ABRAMS, Inc. New York 1993. 295- 311.

HEGEDUS 2004. Hegedus T.: Szinpompas egi fenyek, avagy kis legkor optikai lexi­kon Termeszet Vildga 135(2004)14-1 8.

IPOLYI 1854. Ipolyi A : Magyar Mythologia. Pest 1854.

JUHAsz - SOMEGI - ZATYKO 2005. Juhasz I. - Siimegi P. - Zat yk6 Cs. (eds.) En vironmental Archaeology in Transdanubia. Varia Archaeologica Hun garica 20.

~NORA 1 ~ 97 . ,Kandra K.: Magyar Mythologia. Ege r. 1897. ~ROLI GA SPA R ford ftasaval Szent Biblia. Bibliatarsular, Budapest e.n, KOS 1985. K6s K.: Mihez kezdjiink a term eszetben. Mezogazdasagi Kiad6, Buda­

pest 1985.

xovxcs 1985. Kovacs E .: Esovarizslas Doroszlon . Prestarnpano iz Zborn ika radova XXX II. Kongresa Saveza udru zenja folklorista Jugoslavije odrianog u Somboru 1985. 71-74.

LAYTON 1999. R. Layton: Folklore and worldview. in: Archaeology and Folklore. (Eds .: A. GAZIN-SCHWARTZ - C HOLTOR F) Routledge, London and New York 1999. 26-34.

329

......

pASZTOR E.: KOGNITIV REGESZET ES ETNOARCHEOLOGIA

LONDON 2000. G. London: Ethnoarchaeology and interpretation, In N ear E astern A rchaeology 63(2000)1.2-8.

LUGOSSY 1855 . LugossyJ:O smagyar csillagismereti kozlerneny. UjMagyar M 'Jze'Jl11 V(1885)54-75

MACDONALD 1998. MacDonald, J: The Arctic Sky. Royal Ontario Museum/ Nunavut Research Institute. Toronto 1998.

MELLER 2004. Meller , H.: Die Himmelsscheibe von Nebra, in: Der Geschmiedete Himmel (ed. H . MELLER) Theiss Verlag, Stuttgart 2004.22-31.

MILLER 1997. Miller, D. S. : Stars of the First People. Pruett Publishing Company Boulder, Colorado 1997.

MOLNAR 1993 . Moln ar A.: Idojaras-varazslas Bels6-Azsiaban. Akadernia Kiad6, Budapest 1993.

OLAH 1986 . Olah A.: 'Az id6 a gazda rnindenutt' Nepi termeszetisrncret, id6j6sl6 megfigyelesek es hiedelmek. Mezogazdasagi Kiado, Budapest 1986 .

OMM 1891. Az Os ztrak-Magyar Monarchia irasban es kepben. Magyarorszag II. k. Budapest 1891.

OESTIGAARD 2004. Oestigaard, T.: The World as Artefact: Material Culture Studies and Archaeology. In : Material Culture and Other Things, Post-disciplinary Studies in the 21st. Century. (Eds .: F. FAHLANDER - T. OESTIGAARD) Gothenburg 2004. 21-55.

PANNEKOEK 1961. Pannekoek, A.: A History of Astronomy. Allen & Unwin, London 1961 .

pASZTOR 2005. E . Pasztor: Sunshine in Bell Beaker's houses: On the Orientation of the Houses of the Bell Beaker-Csepel Group. In: Lights and Shadows in Cultural Astronomy. (Eds .: M.P. ZEDDA - J.A. BELMONTE). Associazione Archaeofila Sarda, Isili 2005. 116-124.

pASZTOR 2006. Pas ztor E.: Az egi es a foldi taj kapcsolata, in Fuleky, Gy. (ed.) A taj valtozasai a Karpat-rnedenceben - Telepules a tajban. Kornyezetkimelo Agro­kemiaert Alapirvany, Godollo 2006. 88-95.

pASZTOR 2008a. Pasztor E .: Celestial symbols on archaeological finds from the Bronze Age in the Carpathian Basin. In: Cognitive Archaeology as Symbolic Archaeology. (E ds: F. COIMBRA - G. DIMITRIADIS) BAR IS. 1737. 2008. 13-21.

pASZTOR 2008b. Pasztor E.: Megjegyze sek a Len gyel-kultura korarkainak tajolasa­ho z. ArchEr! 133(2008)5-20.

pASZTOR - BARNA - ROSLUND 2008. Pasztor E. - P. Barna J. - C. Roslund: The orientation of rondels of the Neolithic Lengyel culture in Central Europe. Antiquity Vol. 82. pASZTOR - ROSLUND 2007. Pasztor E . - Roslund, c.: An interpretation of the Nebra Disc Antiquity 81(2008)267- 78.

PETRIe 2002 . Petrie, N. : An interesting drawing on a prehistoric Hvar sherd showing a comet about 3000 Be? Vjesnik Arheolofkog muzeja u Zagrebu,3.s.

XXXV(2002)11-19.

330

SPECIMINA NOVA SUPPLEMENTUM XI - VIVARIVM rONTIVM 6

POCS 1990. P6cs E .: N ephit. In: Magyar Neprajz, VII. koret. (Szerk : DOMOTOR T. - HoppAL M.) Akadernia Kiad6, Budapest 1990. 527-693.

POLTTILA 1992. Polttila, B.: The Cosmology of Finnish Shamanistic Folk Poetry. In: N orthern Religions and shamanism. (Eds .: M. HoppAL - J PENTIKAINEN) E tlmologica Uralica 3(1992 )166-176.

POZSONY 1991. Pozsony F. Csorgoujinis es esovarazslas a s6nai szaszoknal. In: A Dunamenti nepek hag yornan yos muveltsege - Tanulmanvok Andrasfalvy Bertalan tiszteletere. Magyar Neprajzi Tarsasag. Budapest. 1991. 451-458.

RENFREW - BAHN 1999 . C. Renfrew - P. Bahn: Reges zer - Elrnelet, m6dszer, gyakorlat. O siris Kiado.

ROGERS 1998a : J. H. Rogers: Origins of the ancient constellations: I. The Mesopotamian traditions. Journal of the British Astronomical Association 108. 9-28.

ROGERS 1998b. J. H . Rogers: Origin of the ancient constellations: I. The Mediterra­nean trad itions. Journal of The British Astronomical Association 108.2.79-89.

SCHLOSSER 2002 . W. Schlosser: Zur astronomischen Deutung der Himmelsscheibe von Nebra. Archaologie in Sachen-Anhalt 1. 21-23.

SUMEGI - TGROCSIK 2007 . Sumegi P. - Torocsik T.: Hazank novenyzete az eghajlarvaltozasok tiikreben, Terrneszet Vilaga 138. evfolyam, 7. szarn.

SZABO 1990 . Szabo L.: Nepi termeszetismeret. In : Nepszokas, nephit, nepi val­lasossag. (Szerk. : Dornoror T. - Hoppal M.) Akadernia Kiad6, Budapest. 1990. 725-743.

TOROCZKOI WIGAND 1914. Toroczkoi Wigand E .: A magyar csillagos egoNip­raj zi E rtesfto xv 270-285.

TRIGGER 1995. B. Trigger: Expanding middle-range theory. A ntiqllity 69 (1995 ) 449-58.

UJVARY 1960. Ujvary Z .: Balszerencses napok jegyzeke egy keziratos konyvben, Ethnographia LXXI(1960) 107-109.

YOUNG 2005. Young, M.: Ethnoastronomy and the Problem of Interpretation: a Zuni Example. In: Songs from the Sky. (Eds.: Von DEL CHAMBERLAIN - J. CARLSON - J. YOUNG)Bognor Regis: Ocarina Book . 2005. 21-25.

VARISCO 2005. D. M. Varisco: Ethnoastronomy and the Arab Agricultural Almanac. In : Songs from the Sky. (Eds.: von DEL CHAMBERLAIN - J. CARLSON - J. YOUNG) Bognor Regis: Ocarina Book. 2005 . 26-31

ZSIGMOND 1999. Zsigmond Gy.: Egitest es nephagyornany Pallas-Akadernia Konyvkiado, Csikszereda 1999.

331

l