A numerus clausus és módosítása

Paksa RudolfMTA BTK TTI

Gróf Bethlen István és kora2013. október 4.

A „numerus clausus” jelentései

1. (lat., kn.) zárt szám, keretszám, létszámkorlát2. (1900-as évek) egyetemi keretszám 3. (1. vh. után) zsidókvóta4. (1919/20-tól) 1920/XXV. tc.5. (1930-as évek végétől átvitt értelemben)

antiszemita törvény, rendelet6. (1945 után szimbólum, történetírói toposz)

Európa első zsidótörvénye, a Horthy-fasizmus bizonyítéka

7. (20. század végére szimbólum, történetírói toposz) nulladik zsidótörvény Magyarországon, a holokauszt megelőlegzése

8. (21. század elején szimbólum, történetírói toposz) az első állami diszkrimináció egy társadalmi csoport ellen

Az első „numerus clausus” javaslatok a Parlamentben

elsőként 1884-ben hangzik el a Képviselőházban, ekkor az iparosok számának – céhes mintára való – korlátozása értelmében

19. század végén a szellemi proletariátus növekedését megakadályozandó a jogászok létszámának korlátozása értelemben használják

Numerus clausus javaslat a dualizmus idején

Hencz Károly 1907. január 10-i parlamenti beszéde

egyetemi túlzsúfoltság ellen a zsidó hallgatók számát akarja korlátozni a budapesti egyetemen

a képviselők nem veszik komolyan, kinevetik a dualista Magyarország azonban a túlzsúfoltságra újabb egyetemek alapításával válaszol (1912. évi XXXVI. tc. )

1919/20 „numerus clausus” elképzelések

VKM: felsőoktatási keretszámot, de a válogatást az egyes egyetemekre akarja bízni

Egyetemi zászlóaljak: csak katonaviseltek járhassanak egyetemre

Fajvédők: baloldaliak kizárása, zsidóság korlátozása országos arányszámuk arányában, nők korlátozása

Legradikálisabb antiszemiták: egyetemi numerus nullust követelnek a zsidóságra

Budaváry László: törvényjavaslat a társadalmi numerus clausus bevezetésére

A faji kvóta támogatói és ellenzői

Teleki PálProhászka OttokárGömbös Gyula[Bajcsy-]Zsilinszky Endre

Szabó DezsőMéhely Lajos

ÉME, MOVE, Turul Szövetség, MEFHOSz

budapesti tudomány egyetem, műegyetem

50 szavazat (+1 szavazat)

Pető SándorUgron GáborGiesswein SándorRupert RezsőBródy ErnőIfj. Andrássy Gyula

Magyar Zsidó Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége

szegedi egyetem6 szavazat

Törvénytervezet, módosítások, törvény, végrehajtási utasítások – 1920

1920. június 22. Haller István törvényjavaslata

augusztus 9. Nemzetgyűlés Pénzügyi és Közoktatásügyi bizottság közös kiegészítése

augusztus 11. Prohászka [Ottokár] – Bernolák [Nándor] módosító indítvány

szeptember 21. 1920. évi XXV. tc. (50:7) szeptember 27. VKM 123.033/1920. számú rendelete – hivatalos népesség statisztikával

október 19. VKM 136.515/1920. számú módosító rendelete

A törvény lényege

1920 őszétől a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi karra és a jogakadémiákra

„csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható”

„az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét”

A törvény végrehajtási rendeletéhez mellékelt hivatalos népesség statisztika

Össznépesség 7.874.385 fő 100,0 %Magyar 6.253.860 fő 79,4 %Német 738.330 fő 9,4 %Tót 165.956 fő 2,1 %Román 48.810 fő 0,6 %Ruthén 1.203 fő 0,0 %Horvát 88.394 fő 1,1 %Szerb 22.199 fő 0,3 %Egyéb 81.330 fő 1,1 %Zsidó 474.303 fő 6,0 %

Egyéb nemzetiségek?

A törvényt kizárólag a zsidósággal szemben alkalmazták

Az 1920-as években a magyarországi németek részvétele a felsőoktatásban: 0,6-2,0%

A magyarországi szlovákoké ugyanekkor kevesebb, mint 0,2%

Küzdelem a zsidókvóta megtartásáért/eltörléséért

Numerus clausus eltörlését követelik– zsidó szervezetek és lapjaik– liberális és szociáldemokrata ellenzékiek– Kormánypárt liberális szárnya (1925-ben már 24-en)

– nemzetközi zsidó szervezetek a Népszövetségen keresztül (Lucien Wolf): 1921, 1925, 1927

Fenntartása ill. szigorítása mellett– fajvédők, ÉME – TESz Numerus Clausust Védő Bizottsága– egyetemi diákszervezetek (különösen: Turul)– Teleki Pál, Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre

Klebelsberg levele 1926. november 3.

„A törvényt tehát majd revideálnunk kell, de nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek, hanem azért, hogy bizonyos racionális enyhítéssel az intézmény lényegét megmentsük.”

1928. évi XIV. tc

A módosítás révén a zsidókvóta helyét szociális (szülők foglalkozását figyelembe vevő) kvóta vette át

Ezzel ugyancsak mód nyílt a nem kívánt zsidó polgárság kiszűrésére, vagyis a bújtatott szelekcióra, ez azonban az intézményekre lett bízva

Zsidó-nem zsidó hallgatók a felsőoktatásban

0

5000

10000

15000

20000

25000

év

fő

Antiszemitizmus hullámai

1. 1880-as évek gazdasági-politikai kríziseiorosz zsidópogromok > kivándorlási hullám, Istóczy, 1. drezdai antiszemita kongresszus, orosz NC, Dreyfus-ügy, „kereszt-mozgalom”

2. I. világháború és az azt követő kríziszsidópogromok, vörös-fehér polgárháború, numerus clausus

3. nagy gazdasági világválságNürnbergi törvények, zsidótörvények

Mi változott 1907 és 1920 között?

1907 Hencz Károly javaslata dinamikus, prosperáló ország egy középhatalmi birodalom részeként

liberális korszellem politikai nemzet koncepció

zsidóság: vallásfelekezet

1919/20 Prohászka-Bernolák javaslat

válságban lévő, megcsonkított kisállam

antiliberális korhangulat

etnikai alapú nemzetállam

zsidóság: „népfaj”

Az 1920-as parlamenti vita tanulságai

világosan kimondják, hogy a korábbi liberális korszellemből nem kérnek, hanem a magyar faj védelmében cselekszenek

modernista – antimodernista ellentét(az oktatás az egyik legprogresszívebb, legemancipáltabb terület)

zsidóság: felekezet > népfaj (nemzetiség? faj?) a 19. századi politikai nemzetfogalom helyébe az etnikai nemzetállam koncepció lépett, s ebben a paradigmában nehéz megtalálni a zsidóság helyét

A numerus clausus jelentősége

A törvény megszületése a radikális jobboldal egyik utolsó sikere: látványos eredmény és szimbolikus győzelem (saját nemzetkoncepció érvényesítése, új korhangulat)

Szimbolikus küzdelem a régi liberális nézetek és az új fajvédő etnicista gondolkodás között

És Bethlen?

Az 1920. évi XXV. tc és Bethlen

Még nem parlamenti képviselő(1920. szeptember 26-án választják meg Hódmezővásárhely első választókerületének képviselőjévé időközi választáson)

Tehát a parlamenti vitában és a név szerinti szavazáson nem vesz részt

A sajtóban nem nyilatkozik a kérdésről

A demokráciáról

„Nem jelentheti tehát a demokrácia a tömegeknek, a nyers tömegeknek vak uralmát. Az igazi demokrácia biztosítja az intelligens osztályoknak a vezetést s bevonja a nép széles rétegeit az állami életbe. Az a demokrácia, amely nem meri kimondani azt, hogy ebben a demokráciában az intelligencia vezető szerepre van hivatva, az nem demokrácia, hanem demagógia.”

Miniszterelnöki bemutatkozóbeszéd, 1921. április 19.

A középosztályról

„a magyar középbirtokos-osztály ahelyett, hogy a kereskedelemben, ahelyett, hogy az iparban, ahelyett, hogy a vállalkozásban keresett volna életének új fejlődést: ahelyett a hivatalokba vonult. Ennek az eredménye az lett, hogy a kereskedelem, a vállalkozás, a pénzügy olyanok kezébe került, akik a nemzet érzésével nem voltak s talán ma sincsenek még úgy összeforrva, mint ahogy az helyes és kívánatos volna.” Miniszterelnöki bemutatkozóbeszéd, 1921. április

19.

A konszolidáció programja

„A magyar középosztály elvesztette vezetőszerepét gazdasági téren. Ezt a vezetőszerepet számára vissza kell szereznünk.”

„Én ellene vagyok mindenféle lármás antiszemitizmusnak. A jogrendet minden körülmények között fenn fogjuk tartani. Ha volnának hatóságok, amelyek túllépik saját hatáskörüket, azokat vissza fogjuk szorítani arra a hatáskörre, amelyet a törvény számukra megállapít. És ezt a kérdést nem kívánjuk még a jogegyenlőség megbolygatásával sem érinteni. A jogegyenlőség olyan alapja, olyan biztosítéka a nemzet életének, amelyet bántani, amelyet érinteni nem szabad.”

Miniszterelnöki bemutatkozóbeszéd, 1921. április 19.

A zsidókérdés fontosságáról, 1923

„A leghatározottabban elítélném azonban azt, ha ezt a kérdést tennők politikai vitánk ütközőpontjává, ha ezt a kérdést állítanók oda, mint olyant, amely körül a pártoknak csoportosulniuk kell. (...)

Mi ezt a kérdést nem tekintjük és nem vizsgáljuk sem teóriák, sem a szenvedély szemüvegével. (...)

mert hiszen a zsidókérdésnél sokkal nagyobb bajai vannak a nemzetnek, sokkal nagyobb baja ennek a nemzetnek a terület szétszakítása, sokkal nagyobb baja a védtelen állapot, amelyben vagyunk, sokkal nagyobb baj szorongattatásunk szomszédaink által, magyar véreinknek pusztulása a tőlünk elszakított területeken és pénzügyi és közgazdasági helyzetünknek a romlása.”

A zsidókérdés fontosságáról, 1923

„Féltjük ezt a nemzetet olyan megrázkódtatásoktól, amelyeket egyfelől egy antiszemitizmus szenvedélyei, másik oldalon azonban egy radikalizmusnak meggondolatlan forradalmi ideológiája rejt magában.”

parlamenti beszéd, 1923. július 27.

Az asszimilált zsidóságról

„Én azokat a zsidókat, akik a magyarsággal azonosítják magukat, (...) zsidóvallású magyaroknak tartom és nem tartom külön népfajnak.”

Bethlen parlamenti beszéde, 1925. december 17.

Bethlen indoklása 1927. október 19-én

„E törvénynek intencióját, szociálpolitikai jelentőségét megszüntetni ugyan nem akarjuk, de ki kell küszöbölnünk belőle azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar állampolgárok egy részénél már évek óta igen nagy visszatetszést és ellenszenvet váltottak ki, s amely szükséges és elkerülhetetlen, s amely egy lépést jelent e téren anélkül, hogy magát az intézményt és annak jelentőségét megszüntetni akarnók.”

A zsidókérdésről (1937. május 11.)„akik erről a kérdésről beszélni szeretnek, ebben akarják

látni a magyar élet összes bajainak forrását”„az a baj, hogy azoknál, akik erről beszélnek és akik

azután bankokráciáról, bankuzsoráról, monopolkapitalizmusról, karteluzsoráról, liberális uszításról, bolsevizmus elleni védekezésről és hasonlókról ejtenek szót, ha az ember megvakarja a gondolkodásmódjukat, emögött tulajdonképpen a zsidókérdést találja.”

„Emögött a gondolkozás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő antiszemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos vágyak ébresztésére egyes néprétegek körében, lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális és egyéb követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani soha sem fogják, mert a gyűlölet destruálni képes, de építeni sohasem lesz képes.”

A zsidókérdésről (1937. május 11.)

A zsidóság sikerét gazdasági leleményességükkel és évezredes kultúrájukkal magyarázza

Ehhez idővel hozzá adódott a pénztőke és a kapcsolati háló

„amíg a zsidóság a maga ügyességével és rátermettségével nagy vagyont gyűjtött ebben az országban, addig a keresztény társadalom széles rétegei elszegényedtek”

A zsidókérdésről (1937. május 11.)

„nem segít sem a gyűlöletnek fehérizzásig való fokozása és nem segít – legyünk ezzel tisztában – a hitleri eszközöknek igénybevétele sem. Eltekintve attól, hogy a magyar nép méltányossági érzése, jogérzése rövidesen szembefordulna ilyen kísérletekkel, kérdem, megengedhet-e magának egy 9 milliós kis nép olyan dolgokat, amilyeneket egy 70 milliós nép is alig engedhet meg magának?”

A zsidókérdésről (1937. május 11.)

Elveszítenénk a világ (angolszászok) szemében meglévő szimpátiát irányunkba

Világbojkottot eredményezne, amit nem bírna a gazd.

Magyar kisebbséggel úgy bánnának az utódállamok, ahogy mi a zsidósággal

A zsidó szakértelem helyébe nincs kit ültetni

A zsidókérdésről (1937. május 11.)

Bethlen kettős kérése a kormánypárthoz:„dolgozza ki fokozatosan azt az okos, körültekintő és helyes programmot, amely szükséges ahhoz, hogy a keresztény magyar társadalom a gazdasági életben a pozíciókat fokozatosan magához visszahódítsa, ami nélkül itt sem a felekezeti békét, sem a szociális rendet hosszú időre biztosítani nem lehet”

„erős kézzel tegye lehetetlenné azt az antiszemita izgatást, amely ezt a kérdést hamis vágányokra tereli, s ebben az országban felfordulást produkálni és a szélső jelszavakat népszerűsíteni alkalmas, amellyel ezt a kérdést megoldani sohasem fogjuk”

Búcsú a nyilvánosságtól, 1939

„Ma nemzeti próféta csak az, aki a nemzeti érdek szent nevében zsidót früstököl, grófot ebédel, és lefekvés előtt minden földet és minden vagyont szétoszt, ami nem az övé. (…)A radikalizmus mesterségesen felajzott hullámainak le kell folyniok, és addig a józan ész szóhoz sem juthat. Adja Isten, hogy ne legyen késő, és hogy ne helyrehozhatatlan károk és sebek elszenvedése után jöjjön a kijózanodás.” Bethlen búcsúlevele képviselői mandátumáról

való lemondásakor, 1939. május 6.

A deportálásokról, 1944

1944 júniusában határozottan kéri Horthyt, hogy vessen véget a deportálásoknak, „annak az embertelen, ostoba és a magyar jellemhez nem illő kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a magyar nevet bemocskolta a világ szemében, és amely a legfertelmesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált kútforrásává, és amelybe, sajnos, a magyar intelligenciának is tekintélyes része belesodródott. Ezt a szégyenfoltot jó hírnevünkről letörölni már aligha lesz lehetséges, de véget kell vetni ezeknek a barbárságoknak, mert különben maga a keresztény magyar társadalom fertőződik meg gyógyíthatatlanul.”

Mit mondhatunk Bethlenről a numerus clausus kapcsán?

Az antiszemitizmus magánügy, nem közügy Az antiszemitizmus nem szívügye (se pro, se kontra), ezért a szimbolikus küzdelemben nem vesz részt

Politikai kérdésként akkor tekint rá, ha az más politikai céljait keresztezi, korlátozza (külpolitika, szélsőjobb mániákusság)

A keresztény középosztály helyzetbehozását szükségesnek tekinti