Digitális esélyegyenlőség

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR„OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM” NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Szlivka Andrea, PhD hallgató

Internet: több, korábbi kommunikációs eszköz erényeivel rendelkezik.

segítségével beteljesedhetnek az emberiség utópikus álmai, felszámoltathatók az egyenlőtlenségek és ellenségeskedések.

Bírálói: elszemélytelenedett kommunikáció, emberi kapcsolatokat romboló hatása.

Ropolyi László (2006): A „hálópolgárság” alkalmas lehet rá, hogy változtasson a tudással és tudománnyal kapcsolatos növekvő kiábránduláson. A közelmúlt történelmének a tudás által szentesített szörnyűségei bebizonyították: az élettől elválasztott, absztrakt ész súlyos veszedelmeket hordoz, ezért túl kell lépni rajta; a számítógépes hálózatok létrejötte megteremtette a technikai lehetőséget a tudás reformációjához. A hálózat építői arra tesznek kísérletet, hogy személyes kapcsolatot teremtsenek az egyén és az egyetemes emberi tudás között.

Tóth Éva (1998): • a formális iskolai tanulás szerepe csökken• az iskolán kívüli tanulás új formái vannak keletkezőben• fokozatosan átalakul a formális és informális tanulás közötti viszony Internetes információszerzés és feldolgozás tág teret biztosít az egyénnek.

Tény: az internet használata megváltoztatta a tanulás lehetőségeit, rendkívüli távlatokat nyit az információszerzés és tanulás területén.

Kovács Ilma (2007): régi rend felbomlott, tanulás a születéstől a halálig tart.

Tudás: társadalmak legfontosabb értékeBrown és Lauder: tudás és tanulás ma nem vezet biztos felemelkedéshez

Fontos kérdés: internet segítségével javítható-e az egyén társadalmi pozíciója; társadalmi és globális

egyenlőtlenségek csökkentése?

tudás megszerzése ≠ információ raktározása

Internet tanulás „egyénre szabása”ismeretanyag korlátlan mennyisége

Internettel való rendelkezés a fejlett országok lakosainak nagy része számára természetes életkörülménnyé változott.

előismeret, tapasztalat, rutin

Rendszeres használat: lakosság 60-70 százaléka

Korosztály: 10-60 év

Iskolai tanulásban is egyre nagyobb szerepet tölt be

Még a fejlett országokban is a lakosság egy része kívül reked az internet világán!

Görögország 23%, Hollandia 80 %

• Dánia 79%, Svédország 77%, Luxembourg 7o%• Görögország 23%, Szlovákia 27%, Magyarország 32%, Litvánia, Portugália 35%

2006-os adatok szerint:

Internet használat mohóvá tesz: a felhasználók folyamatosan bővíteni szeretnék saját lehetőségeiket.

iskolázottság- jövedelem

szakadékának csökkentése

nemzedékek közötti távolság növekedése

Felhasználási módok:1.pihenés, rekreációs2.információ keresése3.erőforrások bővülése, új lehetőségek megszerzése

pontosan leképezi a társadalmi-kulturális egyenlőtlenségek szokásos mintáit.

Az intézményes oktatás és az internet• információk legnagyobb forrása ma már az internet• iskolai számítógépes oktatás nem megfelelően hatékony• átalakította a tudásról való gondolkodást• hátrányos helyzetű népesség még jobban „lemarad”

Esélyek egyenlőbbé válása helyett az esélykülönbségek kerülnek felszínre.

internet – felsőoktatás

távoktatás: tudás megszerzésének széles körűvé válása

Hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek és digitális egyenlőtlenségek kapcsolatának két iránya van:• a hagyományos egyenlőtlenségek befolyásolják az információs eszközökhöz való hozzájutást: meglévő egyenlőtlenségekhez új egyenlőtlenségek kapcsolódnak

• megváltoztathatják a meglévő egyenlőtlenségeket: az infokommunikációs eszközök használata befolyásolja a társadalmi státuszt

Két lehetséges kimenetel:1. növeli a meglévő egyenlőtlenségeket2. csökkenti a meglévő társadalmi

különbségeket

Ernest J. Wilson

fizikai hozzáférés

kognitív hozzáférés (intellektuális képesség)

tartalmi hozzáférés (tartalomkínálat)

politikai hozzáférés (társ.-pol. intézményekhez való kapcsolódás)

Az információs társadalomba való bekapcsolódás eszköz is lehet a hátrányos helyzet leküzdésében!Cél: meglévő egyenlőtlenségekre ne rakodjon újabb, illetve csökkentésük

Amerikai kutatások: a hozzáférés biztosításával a digitálismegosztottság megszűnik, azaz „aki akar, az csatlakozik".

Európai kutatások: készségbeli különbségek mentén kialakuló „tudásszakadék" - „aki akar, az nem feltétlenül képes csatlakozni".

„digitális olló”

használó és nem használó csoportok között

digitális megosztottság - társadalmi dimenziók

Pippa Norris :foglalkozás, jövedelem, iskolázottság, nem, kor.

Egyesült Államokban

Európai Unió országaiban

Magyarország

+etnikai hovatartozás

regionális elhelyezkedés

lakáskörülmények

Célcsoportok: fogyatékkal élő személyek, romák, állami gondozottak, alacsony vagy nem megfelelő végzettségűek, alacsony jövedelműek, munkanélküliek, migránsok + idős személyek, kismamák/gyermeküket egyedül nevelő anyák2003: Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – információs kor több területén gyorsabb fejlődés az EU átlagnál: eszközökhöz való hozzáférés és használat

Esélyegyenlőségi Részstratégia

Társadalmi integráció programfüzet

2002-2006 állami célok a hozzáférés biztosítására

Sulinet Expressz Program: adókedvezményes támogatás

Közháló program : hálózatba be nem kapcsolódott szervek, intézmények

Sulinet: oktatási intézmények, Köznet: nyilvános közösségi hozzáférés

eEsély - Esély a felzárkózásra: kistelepülésekre koncentrál

eMagyarország-pont program: közigazgatásilag önálló település, ingyenes hozzáférés

digitális írástudás megteremtése az oktatási rendszeren belül

A Sulinet Digitális Tudásbázis: tartalomfejlesztési program, ingyenes, elérhető tananyag, lexikon

Brunszvik Teréz program: 269 hátrányos helyzetű településen működő óvoda kapott informatikai eszközöket

IT-mentorprogram: informatikában járatlan emberek segítésére, kb. 10-15 ezer mentor szükséges

• Roma kultúra digitalizálása• Roma online középiskolai program• „Czinka Panna" tanulmányi ösztöndíj• Gandhi Gimnázium informatikai infrastruktúrája• eMagyarország tábor sorozat

• Fogyatékos diákok integrált oktatását elősegítő pályázat • Távmunka pályázat • K+F és tartalomfejlesztési pályázat • Digitális írástudás és pályázatíró tréning

Ajánlott irodalom: A nem formális és informális tanulás elismerése Magyarországon, Egy OECD-projekt tanulságai, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, 2007Buda András (2003): Digitális oktatás, Educatio 2003/3, 402-410. Bederna Zsolt (2012): Az informatikai eszközök használatával kapcsolatos attitűdök az egyetemi hallgatók körében ma Magyarországon, Információs társadalom 12. évf. 4. sz., 106-124. Digitális készségek szerepe a tanulásban – IKT eszközök és az internet, Interjú Ollé Jánossal,http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=konyvtar/egyeb/almaafan2/007_OlleJanos_k.pdf Kiss Mónika (2007): A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon, Információs társadalom : társadalomtudományi folyóirat, 7. évf. 3. sz., 83-101. Kőrösné Dr. Mikis Márta (2001): Az Internet szerepe az oktatásban, Iskolakönyvtáros 2001/4, PP. 4-8.Modra Ildikó (2002): Oktatás és internet, Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember http://epa.oszk.hu/00000/00035/00063/2002-09-in-Modra-Oktatas.html

Ajánlott irodalom:

Molnár Szilárd (2005): A társadalmi tőke növelésének lehetőségei az információs társadalomban, Hidak és szakadékok, Tanulmány vázlat a „Szociális és esélyegyenlőségi ágazat információs társadalom stratégiájának megalapozásához” Pásztor Attila (2013): Digitális játékok az oktatásban, Iskolakultúra, 23. é. 9. sz. 37-48. Szabados Sándor (2009): Digitális benszülöttek, oktatás-informatika, 1. sz., 19-24 Tót Éva(2002): A számítógép és internet mint tanulás eszköze, Educatio – Taneszköz-politika 2002/4, 586-600. Tót Éva (1998): Az iskolarendszeren kívüli képzés, Educatio 1998/1, 104-116 Vajda Zsuzsanna (2008): Tudáshasználat: Az internet és a tanulás, Educatio 2008/2, 241-252.Voglné Nagy Zsuzsanna - Lippai Edit - Nagy Viktória (2014): Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei, Iskolakultúra, 24. évf. 1. sz. 57-63.