ORVOSI H E T IL A PA la p íto tta M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1 8 5 7 -b en .

Folytatták: ANTAL GÉZA , HŐ GYES ENDRE, LENHOSSÉK M IHÁLY ÉS SZÉKELY Á G O STO NSatrkaizti is k iadja: a vallás, és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága:

H E R Z O G FER EN C V Ä M O S S Y Z O L T Á N ISSEK U TZ BÉLA PO Ó R FE R E N C G O R K A S Á N D O R R E U T E R C A M ILLO BELAK S Á N D O R CSIKY JÓ Z S E F

FELELŐ S SZERKESZTŐ I VÁMOSSY ZOLTÁN e g y f t e m i t a n á r s e g é d s z e r k e s z t ő i FRITZ ERNŐ

72. é v f o l y a m________________ 49. s z á m . B u d a p e s t , 192H d e c e m b e r 2

K U B I N Y I P Á L1 8 7 0 - 1 9 2 8 .

Sem m elw eis kathed rá ja ismét m egüresedett. Alig múlt két éve, hogy boldogult B ársony Jánost eltem ettük s im m ár u tóda is elköltözött szebb és jobb h a z á b a ; a lkalm a sem volt reá, hogy tanszékén m egm elegedjék. Derű s, boldog fiata lság után m unkás, sikerekben gazdag férfikor szakad t meg Kubinyi Pál halá láva l oly trag ikusan, am ihez hasonlót csak a görög sorstragoediákban o lvasunk.

Kubinyi Pál a szerető , úri szülő házból o lyan kincseket hozott m agával az életre, am i zá loga lehetett a legszebb, jö v ő n ek : m inden szépért és jóért ra jongó szív dobogott, tele izzó hazafisággal, m unkaszere te tte l; mű velt, okos, tiszta józan fő ékesítette da liás termetét. 1893-ban állott be közénk a T au ffe r-k lin iká ra ; mint az ifjú Siegfried jelent meg elő ttünk, m egnyerve m indenkinek szeretetét, bizalm át, barátságát, am i meg nem szű nt a sírig. M esterünk korán felismerte e nagym ű veltségű fiatal orvos h ivatottságát, Kubinyi rövidesen oszlopos tagja lett a k lin ikának s páratlan szorgalom m al dolgozott, szám os irodalmi do lgozata mellett a m éhrákról szóló nagy tanu lm ányát úgy a tanártestület, mint a kir. O rvosegyesület ju talom m al tű nte.te ki. De a szcrgos m unkálkodás m elleit Kubinyi a rra is talált idő t, hogy a m ű vészeteket is ápo lja s különösen a zene volt az, amivel szab ad óráit eltöltötte. E mellett a sportnak csaknem rrinden ágát ű zte, vívott, súlyt em elt, lovagolt, v ad ászo lt s bám ulatos m értékletesen élve szín ié túlsókat törő dölt egészségévé^ m intha sejtelte volna, hogy ez az ő legsebezhető bb oldala. Á llam i ösztöndíjjal be járta N /ugat-E u ópa mű velt á llam ai­nak egyetem eit, m indenhol becsülést szerezve a m agyar névnek. 1908 ban a budapesti polik lin ikai e .y esüle t v á lasz­totta meg fő orvossá, aho l több mint egy év tizeden át mű ködött. Rövidesen hab ilita tió t nyert egyetem ünkön, ami csak jobban serkentette arra, hogy szak tudom ányát az irodalom terén is még b eha tóbban mű velje. 1918-ban a kolozsvári Ferenc József egyetem, a S zabó Dénes h a lá láv a l m egüresedett szülészeti tanszék re hívta meg, de az összeom lás foly­tán á llásá t el nem foglalhatta. Mint m egbízott tanított a B udapestre m enekült Ferenc József-egyelem en, m ajd 1921-ben, am ikor ez Szegeden nyert új otlhont, — egyetem ével odaköltözött s rövid m ű ködése alatt nem csak m eg­nyerte Szeged egész társadalm ának tiszteletét, becsülését, hanem egyik büszkesége lett a Ferenc József-egyetem nek.

De a sors nem engedte, hogy m unkás életét zavarta lanu l élvezhesse. R ázúdu ltak a so rscsapások . A háború alatt elvesztette egyetlen testvérét, akihez a leggyengédebb testvéri szeretet fű zte. M ajd egyik gyermeke s ő m aga is életveszélyes, súlyos m ű téten esett át, am it keresztényi türelem m el viselt el. De eljött 1926 húsvétja s a fe ltám adás helyett rettenetes gyász boru lt a kis c s a lá d ra : imádott hitvese pár nap alatt elhúnyt, hátrahagyva a porig sújtott férjet három árvájával. Alig 10 nap múlva érte karunknak meghívása Bársony e lárvu lt tanszékére. E m eghívás állította valam enny ire helyre az összetört férfi lelki egyensúlyát. De rövidesen ú jabb m egpróbálta tás várt reá, in fluenzás tüdő - gyu lladás tám ad ta meg, napokon át vívta halálküzdelm ét s a Gondviselés m egtartotta.

Mikor k inevezése megjött, összeszedte m eglépett csalód ja romjait, felköltözött Budapestre, hogy átvegye k lin iká­ján ak vezetését. E jet-napot összetéve dolgozott, rendezett, tanított, operált, m indent m aga. Míg 1927 jan u ár 27-én nehéz mű tét közben kihullott kezébő l az operá ló kés s a da liás férfi a m ű tő aszta l mellett eszm életlenül esett össze. Mit érezhetett, mit szenvedhetett e m unkás férfi lelke, m ikor ön tudatra ébredve látta, hogy jobb karja — mely hivatva lett vo lna gyerm ekeinek kenyeret keresni — tehetetlenül lóg le, hogy az atléta test nem tud lábraálln i. Borzasztó sors 1 Szivettépő látvány volt, am ikor a nem rég m ég ép, erő s férfit kocsiban tolták, m ajd m ikor vonszo lva hű dött testét, akadozó beszédjével m egjelent közöttünk. D e Kubinyi Pál férfi m aradt szörnyű so rsában is, nem kelt panasz ajkán, ső t a „földiekkel játszó égi tünem ény“ elh itette vele, hogy ú jra ép lesz s ism ét kezébe veszi operáló kését, am ellyel em bertársain annyiszor segített. Amikor va lam enny ire mozogni tudott, újra kezdett tanítani, k lin ikáján töltötte a nap legnagyobb részét. Milyen energia kellett ehhez 1 S aztán, hogy teljesen v isszanyerje egészségét, szabadság ra ment, de ekkor sem pihent, fáradhatatlanu l dolgozott szülészeti tankönyvének m egírásán ; mígnem pár nappa l ezelő tt aköz­ben, hogy új könyvét to llbam ondta, ú jabb agyvérzés lepte meg, elvesztette eszm életét, s többé nem volt ébredése. És m a itt á llunk frissen hantolt sírja m ellett, am elyben végre megpihent a bo ldogságra teremtett, de életének utolsó éveiben oly nehéz keresztet hordozó, jóságos em ber. Kubinyi Pál a m agyar orvostudom ány egére bevéste nevét, mely em lékét fenntartja, mi meg — barátai, kartársai, szeretettel ő rizzük em lékét e nem es, kegyetlen sorsát hő siesen viselő , korán elköltözött tanártársunknak, d rá g a jó barátunknak !

Tóth István.

1356 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

T A R TfK u b in y i Pál 1870— 1928. (1355. oldal.)

K á ló A nta l és Dubrauszky Viktor: A k ísér le ti sárgaság. (1356— 1360. oldal.)

H ofhanser Ján os: A vékonybél „ulcus sim p lex“ fekélyeirő l (két gyógyult ese t k a p csán ). (1360— 1363. o lda l.)

P robstner A rthur: A petefészek hormonjairól. (1363—1366. oldal.)

V itéz Gönczy Istv á n és Györgyi Géza: D iphtheriás m yocarditis elektrocard iogram m ja gyermekeken. (1366— 1367. oldal.)

Som ogy i Is tv á n : A betegségegység kérdése a psychiatr iában. (1368— 1370. o ld a l.)

C sík i Jenő : Tapaszta la tok az idült güm ő s-genym ell mű téti kezelé­sérő l. (1370— 1371. oldal.)

B ű ben Iván : E lep han tiasis vulvae. (1371— 1372. oldal.)

A L O M :M ellék let: Az Orvosi G yakorlat Kérdései. (197— 200. o ldal.)

Lapszem le: Belorvostan. — Sebészet. — U rológia . — Gégészet. - - Szülészet és nő gyógyászat. — Gyermekorvostan. — E lméleti tudományok körébő l. (1372— 1377. oldal.)

K önyvism ertetés. (1377— 1378. oldal.)

A Kir. Orvosegye sü lét novem ber 24-i ü lése. (1378. oldal.)

A Budapesti K ir. O rvosegyesület elme- és idegkórtani szakosztá ­lyának novem ber 23-i ü lése. (1378—-1379. oldal.)

A K ir. Magy. Természettudom ányi Társ. É let- és K órtani szak ­osztályának n ov . 13-i ü lése. (1379— 1380. oldal.)

A Debreceni O rvosegyesü let nov. 14-i ü lése. (1380— 1381. o ld a l.)

Franki A n ta l: M egvádolt gyógyszerészek. (1381— 1382. o ld a l.)

V egyes hírek. (1382. o ld a l.)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

A M ag y a r K ir. F e re n c József-T udom ányegyetem K ó r­b o n c tan i és K ó rszö v e ttan i In tézetének közlem énye (igaz­g a tó h e ly e ttes : Ja n k o v ic h László d r. egye t. ny. r. ta n á r ) .

A k ísér le t i s á r g a sá g .I . rész.

A toluylendiaminikterus.*í r t á k : Káló A n ta l dr. egyet, tan á rseg éd és Dubrauszky

V ik to r egyet, gyako rnok .

(1 m ű nyom ó 8 áb ráv a l.)

V a lam ely k ó ro s e lvá ltozásnak k ísé r le t i elő idézése m in d en k o r fo rd u ló p o n to t je len te tt a r ró l szóló ism ere t­szerzésünk tö rtén e téb en . A term észeti tö rtén ések n ek ö n ­kényesen b e á ll í to tt fe lté te lek m e lle tti u tá n z á sa felszaba­d í t bennünket a be teg ág y n á l való ész le lés kö tö ttségébő l, íg y vo lt és v an ez a sá rg a sá g p a th o lo g iá já b a n is. A s á r ­g a sá g n a k k ísé r le t i ú to n való elő idézésével m á r az ex ­p e r im e n tá lis b io ló g ia gyerm ekko rában ta lá lk o zh a tu n k (M inkovszky és N aunyn c lassikus k ísé r le te i) . A sá rg a ­sá g n a k k ísé r le ti ú to n való e lő idézésére k é t ú t k ín álk o ­zo tt. Az egy ik leh e tő sé g a nagy e x tra h e p a t ik u s epeutak , kü lönösen a d u c tu s choledochus lekö tése ú t já n lé tesíte tt m ű v i pangásos, v a g y obstructio® v a g y re te n tió s ik teru s . (E zzel rész le tesen k ü lö n do lgozatban k iv á n n á n k fo g la l­kozn i.) A m ásik lehető ség a p h y s io lo g iásan végbem enő epefestékképzésnek kóros b eh a tásokka l v a ló fe lfokozása v o ln a . A haem og lob in kö rfo rga lom co o rd in á ltság án ak , a v ö rö sv é rse jtek m ű v i p u sz tításáv a l v a ló m egbon tása ú t já n u g y an is a m á j epefestékképző v a g y k ivá lasz tó fu n c tióképessége k im eríthe tő . A z e red m én y egy haem o­ly t ic u s vag y p le ich ro m iás, vagy d isso c iá lt v ag y p a ra - cho liás v ag y h aem a to g en ik terus. K ísé r le t i e lő idézésére e lm é le ti leg a lk a lm a s m inden haem o ly ticum , te h á t a vér- m érg ek m a jd m indegy ike. A k u ta tó k kü lönösen az a rsen h y d ro g en t, a p h en y lh y d raz in t s ú ja b b a n k ü lö n ö s­k ép a to lu y le n d ia m in t használták . Je le n do lgozatunk az u tó b b i m éregge l lé tesíte tt s á rg a sá g k ö rü l szerzett ta p a sz ta la ta in k a t, m egfigye léseinket ö leli fel.

A lábbi m egfigye lésünk 16 to luyü en d iam in n a l m é r­g eze tt k u ty á ra vonatkoznak . M érgezésre a T. D .-nak ( je lö lésére a to v áb b iak b an „T. D .“ szo lgá l!) CNsCgH j (N H s)« két ism e r t a lá k ja közül a ,,Merck“-gy á r á lta l elő ­

* Ez a do lgozat, am ely az „Országos M agyar Ter­m észettudom ányi K utatóalap“ a n y a g i tám o g a tásáv a l készü lt, részben fo ly ta tá sá t képezi K á ló A n ta l dr. á l ta l A sch o f f p ro fesso r f re ib u rg i in tézetében m ég 1925-ben m egkezdett s a m ű v ile g elő idézett sá rg a sá g esete iben kü lönösen az epe festék term ő he lyének k id e rítésé t célzó v izsg á la ta in ak . (D r. K . A.: „W eitere B e iträ g e zu r Ik te- ru s fo rsch u n g “. Z ieg le rs B eiträge, 75. köt. 3. fű z.) A do l­g o za t érdem i k iv o n a ta e lő adato tt a m. k ir . F e ren c Jó ­zse f T u dom ányegyetem B a rá ti E g y e sü le te o rvosi szak ­o sz tá ly án ak 1928. év i X X . ülésén. (R ef. O rvosi H e tilap 1928. év i 21. szám ában .)

á l l í to t t 1 : 2 : 4-es T. D .-t haszná ltuk . A z á l la to k a t á l ta lá ­ban tes tsú ly k ilo g ram m o n k én t 9 cg T. D .-al m érgeztük. M egfigyeléseink a m érgezés 15. ó rá já tó l a 280. ó rá ig t e r ­jedő idő re v o natkoznak . A m érgezés h a tásk ife jlő d ésén ek m egfigyelésére b izonyos sero log ia i és h aem a to lo g ia i v iz s ­gá la tok , m a jd a bonco lás és a szöveti fe ldolgozás szo l­gá lt. A b i l iru b in a e m ia m eg h atá ro zása H. v. d. B. s z e r in t tö r tén t. V é rfes ték v iz sg á la ta in k a t a S ah li-fé le haemoglo- b ino m eterre l végeztük . H aem o g ram m v izsg á la to k ra fíür- ker-kam ra szo lgált. A boncolás an y ag áb ó l n y e r t m eg ­ő rzések eg y rész t fo rm a iin b an , m ásré sz t abso lu t a lk oh o l b an tö rtén tek . A m á j górcsöv i v iz sg á la tá ra p ed ig H. + E .-nal, v a g y Gieson sze r in t Sudan IH .-m al, B est fé le k a rm in n a l, to v áb b á Eppinger sz e r in t ep e cap il la r i- so k ra feste tt, v a la m in t a ran n y a l im p reg n á lt k ész ítmé ­nyek s a b e r lin ik ék és peroxydase m ik ro reac tió k szol­g á ltak .

A T. D. m é re g h a tá sá ra vonatkozó ism ere te ink m ég táv o lró l sem tisz tázo ttak . A m éreg n ek v ö rö sv é rse jt- pu sz tító és h ae m o ly s is t elő idéző h a tá sá t e lső nek Schmiedeberg észlelte, m a jd beha tóbban Stadelm an te tte tan u lm á n y tá rg y á v á . A legtöbb szerző ész le lete sze­r in t a m éregnek e m lí te t t h a tá sa csak in t ra co rpus kö v e t­kezik be. In v i t ro a T. D. a vö rösvé rse jteket o ld ani k é p ­telen, csupán csak azok H b-já t a la k í t ja á t m ethaem ag lo - b inná. Ezzel szem ben A f fanassiewnek a m éreggel s ik e ­rü l t vo lna e x tra co rp u s is d irec t h aem o lys ist e lő idézn i. Az á lta lu n k b e á l l í to t t i ly en irá n y ú k ísérle tek a z t m u ta t ­ták , m isze r in t a szóban fo rgó m ó reg an y ag n ak d ire c t haem olyzáló h a tá s a n incsen . A k u ty a m osott v ö rö s v ér ­se j t je i u g y an is a m éreg an y ag g a l kü lönböző co n o en tra- t ió b a összehozva nem haem olyzá ltak , csupán csak n y i lv á n a h ae m o g lo b in n ak m ethaem og lob inná va ló á t ­a la k u lá sá t jelző b a rn a elszínező dést m u ta ttá k . A sze rv e ­zetben le fo lyó h ae m o ly s is t in v itro i s u tánozn i a k arv á n , a T. D.-os v é rse jte k e t lép- és m á jk iv o n a tta l s a k ettő co m b in a tió jáv a l is összehoztuk. E zen k ísé r le te in k az t m u ta ttá k , m isze r in t a T. D.-nek v ö rösvé rse jto ldó h atá s a (legalább is rész legesen) in v i tro is bekövetkezik , h a hozzá kü lönösen a lkoho los m á jk iv o n a to t, v ag y p ed ig h a u g y an ily en lép + m á jk iv o n a to t v iszünk . T isz tán lép- k iv o n a t h a tá s á ra a haem o lysis nem következett be. (M egjegyezni k ív á n ju k azonban, h o g y a lép- és m á j- k iv o n a tk ev e rék e in k T. D. hozzáadása né lkü l is fe j tette k k i h aem o ly s is t nyom okban .) Ezek a k ísérle te in k is am e l­le t t szó lnának , h o g y a T. D.-nek d ire c t haem olyzáló h a ­tá sa nem csak in v i t ro , hanem a szervezetben s in csen. A m éreg h a tá s á ra a szervezetben lefo lyó p ro g re ss iv haem o lysis n y i lv á n csak a p h ysio log iás v ö rö sv é rse jt- p u sz tu lás k ó ro s fe lfokozása jegyében fo ly ik le.

D a c á ra an n ak , hogy a lépk ivonatoknak a T. D.-os v ö rö sv é rse jtek re haem olyzáló h a tá sa in v itro , ta p a sz ­ta la ta in k sz e r in t n incsen , m égis a T . D. m érgezésnek a szervezetben va ló ha tásk ife jlő d éséb en a m ájon k ív ü l a

1928. 49. Bz. O R V O S I H E T I L A P 1357

lépnek is fontos sze rep e kell hogy legyen. H a u g y anis az á l la t lépét k i i r to ttu k , a T. D. ik te ru s a szabványos m éreg an y ag tó l n em fe jlő dö tt k i. E zen k ísé r le t i m eg ­figyelés s az in v i t ro kapo tt ad a to k közt fen n fo ro gn i lá tszó e llen tm ondás sz in te b izonyossá teszi an n a k fe l­véte lé t, hogy a m érgezés h a tásk ife jtéséb en a leg fonto ­sabb, de nem eg y e d ü li szerepe a m á jn ak kell hogy le­gyen. Lép né lkü l azonban ezt a fu n c tió t b e tö lten i a m áj sem képes. Az in v i t ro kapo tt eredm ények íg y a m áj sa já to s k e r in g és i v iszonyai rév én v á ln ak érthe tő vé. A p o rta l is k e r in g és ad o ttság a fo ly tán u g y an is a m áj- k iv o n a t egyben a lép á lta l te rm e lt an y ag o k a t is ta rta l ­m azza, de nem m eg fo rd ítv a . A m ére g h a tás t kom p le tá ló fe lté te lezett agens term ő he lye b iz tosan a m áj, te rme lő ­déséhez azonban lép fune tio is e lengedhete tlenü l szük ­séges.*

É pp e he lyen kell rá m u ta tn u n k a m á jta la n í tá s i k ísérle teknek , sp e c iá l isá n T. D. m érgezés ese te iben való i l lu zó rik u s v o ltá ra . A m á jta la n ítá so k so rá n a T. I).- ik te ru s k ife jlő désében beálló vá ltozásokbó l az epe festék term ő he lyének k id e rítésé t célzó következ tetések fenti m egfigyeléseink a la p já n , m on d an u n k -sem kell, m eny ­n y ire in g a ta g ta la jo n m ozognak. Az ezen v izsg á la to k so rá n k ia la k u lt n a g y és m eddő v i tá k egy ik k ife jezés­te l jes m ondását, m e ly sze r in t: „m áj né lkü l n in es ikte ru s “ (M inkovszky—Bosenthal), idevonatkozó k ísé rle te in k a la p já n szerényen ak k é n t m ódosítanánk , hogy „m áj nél­k ü l b iz tosan n incs T. D. ik te ru s“. íg y ta lá n az am er ik a i M ann és Magathn&k k ísé r le ti eredm ényei (ak ik az á l la t v é rsav ó jáb an a m á j k ivéte le u tá n a b i l iru b in n a k az e l­te l t idő höz m ért m enny iségben v a ló p ro g ress iv fe lszapo ­ro d á sá t á l la p í th a t tá k m eg) és a ném et M elchior— Bosenthal— L ich t k ísé r le ti e redm énye i (ak ik a T. D.- ik te ru s k im a ra d á sá t á l la p íto ttá k m eg m á j ta la n í to t t á l la ta ik o n ) k özö tt m utatkozó je len tékeny e llen té tek (a m á j ta la n í táss al szükségképen b e ik ta to tt e rő lte tett sző lő - cukorkezelésnek zav a ró h a tá sa iró l nem is beszélve) k ö n n y en á th id a lh a tó k vo lnának .

F en ti m eg á llap ítása in k egyben a T. D .-ró l való tox ik o ló g iá i ism ere te in k re v is ió já t is szükségessé teszik. V é lem ényünk sz e r in t a T. D. nem könyvelhető el, m int d ire c t vérm éreg , d a c á ra annak, hogy a v. v . se jtek h aem o g lo b in já t ú g y a szervezetben, m in t a kém cső ben m ethaem og lob inná a la k íta n i képes. A m éreg okozta haem o lysis csu p án csak tü n e te az á l ta la okozott m éreg­h a tá sn a k , a m éreg tá m a d á sp o n tjá u l m egfigyeléseink sz e r in t nem a vö rösvé rse jtek , hanem n y ilv án a v ö rö s­v é rse jte k p u sz t í tá sá t phy s io lo g iásan is végző physico- chem ia lis m echan ism us (m orpho log ia i é r te lem b en a h ep a to lien a lis a p p a ra tu s ) fogadható el. T ek in tve, hogy ennek m ű ködését rész le te iben m ég ép é le ttan i v iszonyok k özö tt sem ism erjü k , a m éreg h atás je lensége it nyom ró l- n y o m ra követn i m a m ég lehetetlen.

A T. D. m érgezés h a tá sá ra a szervezetben rö v id idő m ú lv a m eg in d u l és á llan d ó an e lő reha lad a v ö rö s­v é rse jte k o ldódása s íg y a haem og lob in fe lszabadu lása. A m érgezés legkezdetibb s tá d iu m áb an ezen vá lto záso k a p lasm ah aem o g lo b in n ak m eg fogya tkozásáva l p á rh u z a ­m osan ha ladó haem og lob inaem iához vezetnek. E zen pa- ra lle lism u s azonban h am aro san m egszű n ik , am enny iben a savóhaem og lob in fe lszaporodása a p lasm ahaem oglo* b in m eg fog y a tk o zásáv a l lépést ta r ta n i m á r nem tud, a m it az összhaem oglob in á llan d ó an e lő ha ladó m eg­fogya tkozása jelez. A haem og lob inaem ia és a p lasm a- haem oglob in fo g y a tk o zása között m utatkozó incong ruen -

* F en ti k ísé r le t i ad a ta in k egyébkén t Ebnöther. Joannovics és P icknék a m áj és lép h aem o ly tik u s h a tá ­s a i r a vonatkozó k ísé r le t i eredm ényeive l is összhangba hozhatók.

t ia id e jé re esik az tá n a ke ttő k özö tt m utatkozó e l té ré s ­nek m egfe lelő s a H . v. d. B. re ac tió v a l elő bb in d irec te , m a jd d irec te is kém le lhető , u g y an c sak p ro g ress iv b ili- ru b iaem ia . A d irec t re a c tio fe llépése u tá n rö v idesen e léri, ső t az tán m eg is h a la d ja az in d irec t re a c tióv a l k a p o tt értékeket. A d a ta in k Stadelm ann, A ffanessiew , Marino és Kodama idevonatkozó ész le lete ive l n a g y já ­ban egyeznek.

A v ö rö sv é rse jtek so ra ib an beá lló v á ltozásokka l k a rö ltv e , a feh érv é rk ép b en is m é ly reh a tó e lto lódások következnek be a m érgezés h a tá sá ra . Ezen e lto lódás a leu k o ey ták n ak m á r a m érgezés u tá n p á r ó rá ra m eg ­indu ló n ag y m érv ű fe lszap o ro d ásáb an áll. Ezen to x ik us leu k o cy to s is t négy esetben m ag u n k is m egfigye lhe ttük a m érgezés k ife jlő désével. E g y ik á l la tu n k b a n a m érge ­zés 36. ó rá já b a n 24.000, m ásik á l la tu n k b a n a m érgezés 62. ó rá já b a n m á r 40.000, ism é t m ás ik n á l a m érgezés 73. ó rá já b a n 50.000, v é g ü l egy iknek a m érgezés 135. ó rá ­jáb an 48.000 v o lt a feh é rv é rse jtek szám a. A fe h é rv ér­se jtek fe lszap o ro d ásán ak gö rbé je az idő n k ívü l a m éreg ad a g tó l is függ, b á r eg y ik k e l sem h a lad m in d ig p á r ­huzam osan.

A fe h é rv é rse jtek fe lszap o ro d ásán ak részjelensége- képen több i á l la tu n k b a n a m á j in t ra - és e x tra v a sc u la ­r is leu k o cy to s isá t o lv a sh a ttu k le. B á r a m ájleukocytosis h is to to p o g ra p h ia i m egosz lása és a m érgezés d o s isa és id e je k ö zö tt nehéz szab á ly sze rű ség e t vonn i, m ég is a m á jn ak ezen leukocy tos isa a m érgezés, ille tő leg az á l­ta lá n o s leukocy tosis k ife jlő désének e le jén inkább csak in tra v a sc u la r is és p e d ig a m érgezés legele jén fő képen a v e n a p o rtae á g a i r a szorítkozó, p o rta l is (1. 1. sz. m ik ro p h o to g ram m m ellék le te t), késő bb á lta lán o s s u g y a n a k k o r leg többszö r m á r e x tra v a sc u la r is is. E zen e x tra v a sc u la r is feh érv é rse jtb eszű rő d és elő bb in k áb b csak in te r lo b u la r is (1. 2. sz. m ik ropho tog ram m -m ellék le ­te t), m a jd m in d in k áb b in tra lo b u la r is is.* A fe h é r­v é rse jte k k iv á n d o r lá sá v a l egyébkén t az alább rész lete ­sen ism erte tendő ep eú te lvá ltozások és p aren ch y m a- a l te ra t ió k is oki összefüggésbe hozhatók . I ly en esetek ­ben u g y a n is m ár az á lta lán o sa n fe lszapo rodo tt leukocy- ták o n k ív ü l az e x tra v a sc u la r is v án d o rse jte s in f i l tra tio elem ei közö tt közel eg y fo rm a -szám arányban v a n n a k k épv ise lve a gömb- és p lasm ase jtek is, m in t a lobos s e j t ­k iv á n d o r lá s h ird e tő i. A lebenykéken belü li, leg többször m á r vegyes fe h é rv é rse jtb eszű rő d és a m érgezés elő - h a la d t s tád iu m áb an m á r m ind en k o r k ife jezett.

A H . v. d. B. sz e r in t m á r d irec te is kém lelhető b i l iru b in a e m ia k ife jlő d ésév e l eg y id e jű leg in d u ln ak m eg a m á j szöveti v á lto z á sa i is. K odam a a T. D. m érgezés kezdeti s tá d iu m án ak tan u lm án y o zá sa so rá n a m á jb a n az in d ire c t reac tio ide jében a K u p f fe r se jtek részérő l k im u ta th a tó e ry th ro c y ta p h a g o c y to s is t á l la p íth a tta meg. Az in d ire c t re ae tió n ak d irec t re ac tió b a való á tc sa pá sa id e jé re esnek, u g y a n c sa k Kodoma sze r in t, az epecap il- la r iso k b an k im u ta th a tó első v á ltozások is (epeth rombu- sok k ia la k u lá sa ). E zen Kodoma á l ta l legkezdetibbnek je lö lt szöveti v á lto záso k ide je á t la g b a n m egközelítő leg a n y o lcad ik ó rá ra esnék. I t t k ív á n ju k m eg jegyezn i, hogy különböző m érgezések ese te iben végzett m á j- g lyk o g én v izsg á la to k so rá n , am ely ek rő l rész letesen más helyen szám olunk be, a m á j g lykogenkész letének a k á r te ljes e v a c u tió já v a l m inden egyes szöveti v á lto z á s t esetleg m essze m egelő zve ta lá lk o zh a tu n k . T. D. m é r ­gezések eseteiben p l. eg y a lka lom m al m á r négy ó rá v al

* A m á jn ak ezen h aem atogen v án d o rse jtes in- f l l t ra t ió ja a lake lem ei k ö zö tt a k ife jlő d és foka, ille tő leg e lm o n d o tt h is to to p o g ra p h ia i le fo ly ása sze r in t m in d nagyobb szám ban fo g n á k m u ta tk o zn i az idü lt loboso- d á s ra je llem ző ly m p h o id o s elem ek, ill. azok le sz á rma ­zo ttja i.

1358 ORVOST H E T T L A P 1928. 49. sz.

a m érgezés u tá n a m áj g lykogenkész letének te ljes eva- c u a tió já t k o n s ta tá lh a ttu k . A m érgezés k ife jlő désének ide jében p ed ig m inden esetben k im u ta th a tó vo lt a to ta l is v a g y legalább is subto tal!» g lykogenk iü rü lés. A m érgezés 60. ó rá já tó l fogva g lykogen t a m á jb an m ég nyom okban sem s ik e rü lt egy esetben s.em ta lá lnunk , ső t a k á rh á n y helyen a te ljes g lykogen k iü rü lésse l m ár elő bb is ta lá lk o zh a tu n k . A k iü rü lés a közpon tbó l halad a lebenykék széle felé. A k iü rü lésnek i ly e n irá n y ú le­fo ly ásá t a m érgezés 20—60. ó rá já ra eső idő bő l származó kü lönböző k ite r jed é sű ac in o p erip h eriás g lykogenképek d em o n strá l ják . (A m ájg lykogen -an y ag fo rg a lo m n ak a z a v a rá v a l K áló m ás helyen fog la lkoz ik behatóbban.)

A kezdeti szöveti vá ltozásokkal eg y id e jű leg sa já ­to san v á lto z ik m eg a m áj vére losztódása is. Id ev o n at­kozó ész le le te inket igen je len tő seknek ta r t ju k , m ert hason ló m egfigyelésekkel az iroda lom ban nem ta lá lkoz­h a ttu n k . A T. D. m érgezéses esete ink m indegy ikében fe ltű nő vo lt a v e n a p o rtae ág a in ak k i tá g u lá sa és nag y ­fokú vérbő sége, szemben a venae h ep a tic a rendszerébe ta rto zó v e n a sub lobu larisokka l, am elyek v iszony lag összeesettek és közepes v é r ta r ta lm ú a k v a g y a k á r v é r­szegények v o ltak . Ez a p o rta l is vérbő ség n é h a csak az e x tra lo b u lb a r is ágakon je len tkezett (ú. n. gy ö k i p orta l is h y p e raem ia ; 1. a 3. sz. m ik ropho tog ram m -m ellék le te t), m ásk o r a lebenykékbe a k á r a vena ce n tra l is - ig is beter- jed t(d if fu s p o r ta l is hyperaem ia). A m á j vére losztódásá- n ak ezen z a v a ra a m érgezés h a tásá n ak egész ide je a la t t fenn fo rog , am enny iben a m érgezésnek ú g y a 20., m in t a 280. ó rá já b ó l szárm azó esetünkben fe lta lá lh a tó volt. A m á jk e r in g é sn ek a m érgezés legkü lönböző bb idejében fe lle lhe tő em e elosztódási zav a ráb an részben a „m áj- z á r“-nak n ev eze tt je lenség m orpho lógai je le i t lá t juk fenn fo rogn i. A m á jzá r foga lm a fu n k tio n a l is v izsgá la­tok eredm énye. M o rpho lóg iá ja m ég m in d ig nag y o n el­h an y ag o lt. A m á jz á r je lenségének m egfe le lő m orpholo- g ia i e lvá ltozás-com plexum m ég m in d ig n in cs kellő kép m egv izsgá lva . S zak iroda lm unkban idevonatkozó adatok te ljesen h ián y zan ak . A kész ítm énye inken m ik roskop ice szabá lyszerű en m utatkozó keringési z a v a r ped ig se j­te tn i enged i, ho g y a vena h epa ticák rendszerének „máj- z á r“ neve a la t t ism ert gö rcsszerű á l la p o ta összefüggés­ben kell h o g y á l l jo n a v en a p o rtae rendszerének ellen­té tes „ n y itá s “- t célzó v iselkedésével. I ly e n ellentétes fu n c tio z a v a r fen n fo rg ása , úgy lá tsz ik , az e tá rg y b a n dol­gozók figye lm ét edd ig e lkerü lte . P ed ig ennek figye­lem bevéte lével a „m ájzár“ ide jén ész le lhető m á jté rfo g a t- növekedés je lensége is könnyebben é r th e tő v é válik . B á r­hogy á ll is a dolog, a m á jk ér in g ésn ek á l ta lu n k m or- p h o lo g ia i lag ész le lt e lto lódásában a m á j m éreg te lenítő fu n c tió in ak ac tió b a lépését lá t ju k . A z elvezető u tak lehető le z á rá sá v a l és az odavezető k ap u k m eg n y itásá­val (s íg y keringésének m eg lassításáv a l) tu d csak a m áj a b ev itt m éreg an y ag n ak m inél nagyobb m enny iségével és m ennél ta r tó sa b b a n az e lbon tást célzó belső é r intke­zésbe ju tn i. A v ena p o rta e rendszerének e lec tiv rész­vé te le spec ie ll a n y itá s i je lenségekben egyedü l csak a m érgezéseknél fenn fo rgó és a m é re g a n y a g ra vonatkoz­ta to t t „ c ircu la tio g astro en te ro n ep a tica “ m ia t t tö r té n ­hetik , m e r t h iszen íg y b í r ja csak a m á j az e lbon tani nem s ik e rü lt , k iv á lasz to tt m éreg an y ag o t ism ét m inél nagyobb töm egében v isszakapn i. V a lósz ínű , hogy a T. D. m érgezés eseteiben fe lle lhető em e m echan ism us m o rp h o ló g ia i lag is k im u ta th a tó lesz egyéb m érgezé­seknél is.

A v ö rö sv é rse jtek n ek a m érgezés h a tá s á ra lé tre jö tt k i te r je d t p u sz tu lásáv a l m eg indu l a fe lsz ab ad u lt v é r­festék á ta la k u lá sa epefestékké. E nnek a je lenségei Ko- doma v iz sg á la ta i sze rin t a m érgezés h a to d ik ó rá já tó l

követhető k nyom on. A m i m egfigyeléseink a m érgezés­nek inkább e lő re h a lad t id e jé re (a 15. ó rá tó l a 280. ó rá ig )vonatkoznak . A h aem o g lo b in á ta lak u lás kó ros fe lfoko­zásának első m orp h o ló g ia i je le a lépnek és m ég inkább a m á jn ak a haem osiderosisa . A m áj haem osiderosisá- n a k k ife jlő d ésé t a m érgezés legkülönböző bb idejében v o lt a lk a lm u n k m egfigyeln i. N agyszám ú m egfigye lé­seinkbő l m indeneke lő tt m eg á llap íth a tó , hogy a m áj h aem o sid e ro s isán ak alább rész le tesen ism e rte te tt m or- p ho log ia i k ife jlő d ése nem m in d ig ta r t lépést a m érge zés fokával és idő sségével. A n n á l nagyobb szabály- szerű ség v an azonban m ag án a k a haem osiderosisnak h is to to p o g rap h ia i m egjelenésében, ille tő leg le fo ly ásá ­ban . E r re vonatkozó m egfigyeléseink közül igen fon tos­n ak ta lá l ju k k iem eln i, hogy a haem osiderosist m inden­k o r csak is a m á j re ticu lo en d o th e lia lis a lakelem eiben lá t tu k e lő fo rdu ln i. H aem o sid e r in t m agában a m á jse j­tekben a kü lönböző idő sségű m érgezések egy esetében sem s ik e rü l t ta lá ln u n k . E zen észle letünk is m egerő síti részben az epe festék te rm e lésn ek Aschoff és isk o lá ja á l ta l k épv ise lt a n h e p a to ce llu la r is elm életét. Az epe- festékneki haem og lob inbó l va ló képző désének első és nagyobb ik p h as isa u g y an is m o rp h o lo g ia ilag is b iztosan k im u ta th a tó la g ex tra h ep a to c e llu la r isan m egy végbe. A h aem o g lo b in á ta lak u lásb an a v asn ak k iesése je lz i azt a ponto t, am e ly tő l kezdve ez á ta laku lás, a m a i m ik ro - chem ia i re ac íió k k a l m ár tovább m o rp h o ló g ia ilag nem követhető . P e d ig e ttő l az epefesték term e lő déséig még több in te rm ed iae rte rm é k fe ltételezhető . ( Ik te ru so s egyének h u l lá in a k m á jáb a n m ag u n k is ta lá lk o z tu n k több esetben b izonyos fe s té k an y ag g a l a K u ffe r- fé le és a m ájse jtekben , am ely m á r v asn eg a tiv vo lt, ané lkü l, hogy az epe festék re jellem ző m ik rochem ia i re a c tió k at a d ta volna.) V é lem ényünk sz e r in t a m á jse jtek csak a legu to lsó v eg y i m ű ve le té t végz ik annak az á ta la k u lás ­nak , am elye t so k k a l több közbülső an y ag cse re te rm é­keken á t a re ticu lo en d o th e lia lis ap p a ra tu s a m á jb an és azonk ívü l m á r elvégzett, s am elynek végső v eg y i te r­m ékét, m o n d ju k a „p ro b il iru b in “-t annak m o leku lá ján te t t u to lsó m ó d o sításáv a l „b i l iru b in “-ná a la k ít ja . A k é r ­dés csupán csak az, v á j jo n éppen ezt a végső vegy i fu n c tió t a m á jse jtek en k ívü l, egyéb sejtek, a k á r a m á­jo n belü l, a k á r azon k ívü l, e lvégezni képesek-e?

A h aem osiderosis k ia la k u lá sá n a k és le fo ly ásán ak h is to to p o g ra p h iá ja sz in tén e lh an y ag o lt része az ik te- ru sk u ta tá sn a k . M egfigyeléseink sze r in t a haem osidero ­s is k ia lak u lása m indenko r a lebenykék széli részén kez­dő d ik és p ed ig elő bb a K u p ffe r-se jtek e t ille ti, s csak azok több-kis.ebb te lí té se u tá n le lhető fe l m ag ukban az endo- thelse jtekben . A p igm en t ha lm ozása elő bb m ind ig finom szem csékben, késő bb du rv áb b rögökben tö rtén ik. A haem osiderosis legkezdetibb fo k á t a m érgezés 20. ó rá ­jáb ó l szárm azó — k ísé r le ti á l la t — m á jáb an v o lt a lka l­m u n k m egfigyeln i, az ac in o p e rip h eriás K up ffe r-se jtek finom szem csés h aem o sid e ro s isa képében. A K up ffer- se jtek te lítő déséve l u g y an c sak ac in o p e rip h e r iásan meg­in d u l az endo the lse jteknek is finom szemcsés haem osi­dero s isa s h a la d a K u p ffe r-se jtek te lítő d ése u tán u g y an csak a lebenykék széle fe lő l a közpon tba (4. sz. g ó rcsöv i r a jz m ellék let). A fo lyam at végeredm é­nyében a m á jlebenykék d iffus, re ticu lo en d o th e lia lis h aem osiderosisához vezet. E n n ek képére jellem ző , hogy a v en a ce n tra l iso k k ö rn y ék én a haem osiderosis inkább csak a K u p ffe r-se jtek re szo rítkozó s finom szem csés, a lebenykék in te rm e d ia e r zó n á jáb an m ár úgy a K up ffer, m in t az en d o th e lia l is a lake lem ekben fe lle lhető , de elő b­b iekben d u rvább , m íg a lebenykék szélén ta lá lh a tó pig ­m en tfe lh a lm o zó d ásra , kü lönösen a K upffer-s.ejtek 'et ille tő leg , an n a k d u rv a rögökben va ló je len tkezése a je l­

1928. 49. sz . O R V O S I H E T I L A P 1359

lemző . A m érgezés e lő ha lad t s tád iu m a ib an (a k á r a 40. ó rá tó l kezdve) a haem osiderosisnak m á r ren d sze r in t evvel a többé-kevésbbé te ljessé v á l t h is to to p o g rap hia i m eg je lenésével ta lá lk o zu n k a m ájb an .

A m áj haem osid e ro s isán ak k ia la k u lá sá v a l és le ­fo ly ásá v a l kapcso la tb an an n a k re tieu lo en d o th e lia lis a lake lem ain egyéb v á ltozásokat is m eg á llap íth a ttu n k, am elyek a ku tatók i figyelm ét e ledd ig e lkerü lték . Ezeket az e lvá ltozásokat, am elyek a k á r a ham osiderosis k i­a la k u lá sa e lő tt is m á r leo lvasha tók s am elyek az endo- tb e lse jteknek fokozo tt v i ta l i tá sá t, fu n c tio n a lis felké­szü ltség é t h ird e tő m egnagyobbodásában m ag v a ik chro- m atin d ú sság áb an , m egoszlások m egjelenésében, a spe­c ia lis szerep re k id if fe ren tiá ló d o tt K up ffer-se jteknek fe lszap o ro d ásáb an n y ilv án u ltak , leg ta lá lóbban a m áj re tieu le n d o th e lia lis a p p a rá tu sa „h y p e rp las tik u s“ ké­szü ltségének nevezhetnénk. L egk ife jezettebben vo ltak ezek je le i leo lv ash a tó k a m érgezés e le jén (és p ed ig a m érgezés 20. ó rá já b ó l szárm azó k ísé r le ti á l la t, továbbá a m érgezés 15. ó rá jáb ó l szárm azó á l la t m á já n ) , de nem kevésbbé ju to tta k k ife jezésre ezek az e lvá ltozások a m érgezésnek m ég a k á r az 56. ó rá já b a n is.

A haem osiderosis k ia lak u lásáv a l, am e ly egyben h ird e tő je a haem og lob in töm eges á ta la k u lá sá n a k epe- festékké, je llegzetes változások lesznek leo lvasha tók az ep ecap il la r iso k b an is. Az edd ig i idevonatkozó v izsgá la ­tok fő leg a kezdeti e lv á lto záso k ra vonatkoznak , m i m egfigye léseinket a m érgezésnek inkább e lő reh a lad t s tá d iu m a ira (a 152. ó rá tó l a 282. ó rá ig ) te r je sz te ttü k ki. K odam a sz e r in t az epecap il la risok e lvá ltozása i a v é r­savó d irek t H . v. d. B. re ac tió já n a k m eg jelenésével kez­dő dnek. I ly en k o r u g y an is nevezett szerző a lebenykéki p e r ip h e r iá s részén k i tu d ta m u ta tn i az epecap il la risok tá g u lá sá t s finom eperögök m eg je lenését. A z Eppinger sze r in t fe l tü n te te tt epecap il la r isk ész ítm én y e in k a lap ­já n az a benyom ásunk , hogy az epeha jszá le rek rögös,ö- dése az in te rm ed iae r zónában (a középnagy ep e cap il la r i­sok he lyén in d u l m eg s fo ly ta tó d ik a p e r ip h e r ia felé. (5. sz. m ik ropho togram m -m ellék let.) A közpon ti fekvésű epecap il la r iso k rögösödésével csu p án csak egy esetben ta lá lk o zh a ttu n k . A rögösödés m eg in d u lásáv a l egyben a rögösödés m ög ö tti ep eh a jszá lé r szakaszok erő s tágu- la ta (cho le-cap illa rek tasiák ) v o lt szabá ly szerű en ki­m u ta th a tó . K é t esetben az epe th rom busok k ia la k u lá sa ac in o p e rip k e r iás ty p u sú volt, h á ro m esetben ped ig sz in te d if fu s (6. sz. m ik ropho tog ram m -m ellék le t). Az ep ecap il la r iso k o n észlelt fen ti vá ltozások a la p já n a k u ­ta tó k nagyobb részének fe lfo g ásáv a l szem ben is az a vélem ényünk , hogy T. D .-sárgaság csupán csak a k ia la ­k u lás legele jén m inő síthe tő haem atogen ik te ru sn ak . Az ep eu tak b an k ia la k u lt k ite r je d t rögösödések id e jé tő l a T. D .-ik te rusnak lega lább is nagyobb részben p a n g á ­sos, o b stru c tió sn ak kell lennie.

A z ep eu tak b an le játszódó változások azonban nem csak t isz tán trom bogen term észetű ek . A rögösödés s az ennek k ap csán elő álló p an g á s elő bb-utóbb az epe- u ta k g y u llad áso s e lv á lto zása it is, m ag a u tá n von ja. E n n ek szöveti je le i t m agunk is következetesen m eg­figye lhe ttük a lebenykéken belü l ta lá lh a tó id ü l t vegyes h aem atogen v án d o rse jte s (göm b- és p lasm ase jtes) in fil- tra t ió b a n , am ely az u tá n e lő reh a lad t esetekben a nagy epeu tak kö rn y ék én (p e riv ascu la r isan ) is je len tkezett. I ly e n tovavezete tt g yu lladásos fo ly am ato k eredm énye ke ll legyen az is, hogy a n a g y in te r lo b u la r is epe­u tak hám bélésében n o rm á lisán is m indenko r fe lle lhető in f i l t ra t iv e lzsírosodás ak á rh án y sz o r á tcsap degenera- t iv e lzsírosodásba. Az epeu tak és k ö rn y ék ü k g y u l la dá sá ­n ak e x su d a tiv je llege, m in t egyebü tt, i t t is elő bb-utóbb

szövette rm elő vé a la k u l át. A m érgezés 280. ó rá jáb ó l s z á r ­m azó k ísé r le ti á l la tu n k b a n az ep eu tak kö rn y ék én ek p ro l i fe ra t ió ja m á r o ly an fokú, a m i a b i l ia r is c ir rho s is c r ite r iu m a in a k te l jesen m egfe lel (L a 3. szám ú m ik ro - p h o to g ram m m ellék le te t), am ellye l Joannovics ész le le­té t, ak i T. D. m érgezésné l sz in tén ta lá l t c ir rh o tiku s e l­v á lto záso k a t a m á jb an , csak m eg erő síth e tjü k , azon meg ­jegyzéssel, hogy a n n a k e redeté t n em a n n y ira a paren- chym ak áro so d áso k n ak , hanem az epeu tak g y u llad áso s e lv á lto zása in ak a sz á m lá já ra ír ju k .

A haem osiderosis és az eperögösödések k ia la k u lá ­sá v a l k ap cso la tb an elő bb-utóbb m eg je len ik a m á j bili- ru b in p ig m e n ta t ió ja is. A b i i iru b in p ig m en ta tio azonban , e lté rő le g az edd ig i e lvá ltozások tó l, m indenkor sz a bá ly ­sze rű en a lebenykék közpon ti részében (a locus m in or is re s is te n tia e he lyén ) je len tkez ik és a la k u l k i, re n dsze r in t m á r ak k o r és o ly an fokban, a m ik o r és am ilyen in ten - s i tá sb a n m á r leo lv ash a tó k a lebenykék k ö zp o n tjáb an az a láb b rész letesen ism e rte te tt re g ress iv e lv á lto zá ­sok is.

F e n t i e lv á lto záso k k a l k a rö ltv e részben azok k ö v e t­kezm ényeként, részben p ed ig d irec t m é re g h a tá s ra je lleg ­zetes p a ren eh y m ak áro so d áso k je le i o lvashatók le a le ­benykéknek a p r io r i csökkent e l len á llású helyén, azok közp o n tjáb an . E zen e lv á lto záso k a t sokan a Hb. á ta lak u lá ssá l eg y ü tt já ró fokozo tt fu n c tio n a lis igénybevé te l következm ényének ta r t já k , m íg m ások , s ezekkel e g y üt t v iz sg á la ta in k a la p já n m i is, n ag y o b b rész t a m érgezés­nek az ik terogen h a tá sá tó l fü g g e tle n d irec t m á ja t is k á ro s ító h a tásá n ak v é ljü k . Ezek a z e lvá ltozások rö vid en a lebenykék k ö zp o n tján a k re g re ss iv (a troph iás-degene- ra tiv -e lh a láso s) v á lto zá sa ib an n y i lv án u ln ak . A m érge­zésnek kezdeti v ag y szelídebb a la k já n á l csupán csak a m á jg e ren d ák közpon ti részeinek so rv a d á sá v a l, a leb en y ­kék k özpon tjának s tru c tu ra l is e lrendező dése m egbom lá­sá v a l (ac in o cen tra lis d issoc ia tio ), a m ájlebenyke- közpon tok csökken t v i ta l i tá sá t h ird e tő ú g y n ev e ­ze tt „ c la rif ica tio “- já v a l , a p ro to p la sm a szemcsés, za ­v a ro s v a g y h y d ro p ik u s á ta la k u lá sá v a l, vag y a k á r a m ag v ak h á r ty á i h y p e rc h ro m a s iá já v a l ta lá lk o zh a ­tunk . K éső bb és sú ly o sab b m érgezéseknél m á r a de- g e n e ra t iv szöveti je lek u ra l já k a k épe t. A.z e l fa julá s elő bb m ég csak in k áb b p a ren ch y m ásn a k m inő síthe tő , késő bb m ind inkább á ta la k u l zsíros e l fa ju lá s b a A többé kevésbbé k i te r je d t c e n trá l is zsíros degenera tio je le i ese tü n k nagyobb részében fe lta lá lh a to k vo ltak , ső t egy esetben a lebenykék egész te rü le té re k ite r jed t. A köz­p o n ti e l fa ju lá s a k á rh á n y sz o r kezdő dő központi n ek ro- b io s is ig fokozódhat, ső t o lyan in ten s itá s fo k o t is ölth e t, am i m á r m o rp h o lo g ia i lag te ljesen k ife j lő d ö tt c e n trál is leb enykenek rosisnak is m inő síthe tő (7. szám ú gó rcsöv i ra jzm ellék le t). I ly e n k o r m á r a szö v e ti kép nagyon ha ­son ló ahhoz, am it a m á j ú. n. „ h ev en y sá rg a so rv a d á sá “- n ak e le jén ta lá lu n k . (Ez a k ö rü lm én y v iszon t ism ét csak a lá tá m a sz ta n i van h iv a tv a a m áj p a th o lo g iá já v a l v a ló im m á r három éves fog la lkozásunk k a p c sán k ia la k u l t egy ik fon tos m eggyő ző désünket, h o g y a heveny s á rg a m á jso rv a d á s neve a la t t ism ert k ó rk é p nem egy ú. n. su i g en e ris m egbetegedés, hanem a legkülönböző bb nem fa j la g o s kó ros h a tá n y o k n a k le h e t az eredm énye. A h eveny sá rg a m á jso rv a d á s v á lto za to s kórszöveti k é­pével te ljesen eg y e n é rték ű v á lto záso k k a l a legkü lönbö­ző bb [ jo b b ára m ű v i-to x icu s] á l lap o to k n á l ta lá lk o z h at­tunk . Idevonatkozó v iz sg á la ta in k k a l egyébkén t m ás he­lyen k ív á n n á n k b eh a tó b b an fog la lkozn i, i t t csupán csak jóe lő re lán d zsá t sze re tn én k tö rn i H erxheim er azon fe l­fo g ása m elle tt, hogy a heveny sá rg a v ag y vörös m á j ­so rv a d ás kó rképe ö n á lló ság án ak indo k o ltság a m eg ­szű nt,, nem fa jlag o s eredetének m eg je lö lésére, a „hepato -

1360 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

d y s tro p h ia nek ro b io tica “ elnevezést idő szerű nek és indoko ltnak ta r t ju k , legfö ljebb azon engedm énnyel, hogy a n em fa jla g o s s n y ilv án többféle 'kórok összeta lá l­kozása m ik én tjén ek k id erítésé ig fe n ti m egjelö léshez m ég a „ p ro g ress iv a “ je lző t is tennénk , d a c á ra azon m ind inkább nagyobbszám ú észlelésnek, am elyek ezen m egbetegedés sp o n tán g y ó gyu lásának lehető ségérő l s íg y az e lv á lto záso k v e rs ib il is vo ltá ró l is beszám olna,,.)

A m á jp a re n c h y m a ezen v á lto zá sa iv a l szorosan összefüggenek azok a változások, am e ly ek e t a m áj rá csro s t szerkezetén ta lá ltu n k s am ely ennek com pensato- r ik u s fe lszap o ro d ásáb an n y ilv án u lt m eg. A lebenykék közpon ti k á ro so d ásán ak fo lyom ányaképen u g y an is az a tro p h iá s d eg en era tiv változások, v ag y ép p en a pa- ren ch y m ap u sz tu láso k á l ta l lé tesü lt te r im em eg fogyatko zást a m á j nem fa jlag o s tám asztókészü lékének alak- e lem eivel lega lább is részben póto ln i igyeksz ik . A leg­különböző bb h a tás fo k ú és idő sségű m érgeséses eseteink közül m indazokban , aho l a lebenykeközpon ti paren- ch y m ak á ro so d ás eléggé k ife jezett, m in d en esetben k i vo lt m u ta th a tó u g y a n o tt a rá csro stszerk eze t elő bb csak re la tiv , m a jd abso lu t e lszaporodása, m in t a szervezet pótló (m o rp h o lo g ia ilag is gyógy ító ) képességeinek jele (8 szám ú m ik ro photogram m -m ellék let). A szerző k nagy része a T. D. m érgezés e lő rehalad t s tá d iu m á b a n észlel­hető c ir rh o tik u s e lv á lto zá sa it a m á jn ak is összefüggésbe a k a r tá k hozn i az in te r lo b u la r is tám asz tó szövetnek ezen fe lszapo rodásáva l. D a c á ra annak, hogy a rá csro s t­szerkezet ezen c e n trá l isán kezdő dő fe lszap o ro d ásán ak az egész lebeny k é re való k ite rjesz tését m i is ész le lhettük , m égis T. D. m érgezések kapcsán k ia la k u lh a tó c irrho- s isokat in k áb b b il iá r iso k n ak ta r t ju k , m iv e l az ilyen ese­tekben ész le lhető szövetképző g y u llad ás az epeu tak kö r­nyékén m in d ig k ife jezettebb, m in t a rácsrostszerkezet- nek m á r e m lí te t t fe lszaporodása.

Összefoglalás:

A to lu y le n d ia m in vörÖ 6vérsejtbontó h a tá sa in v itro csak a k k o r következik be, h a ah h o z alkoholos m á jk iv o n a to t, v ag y u g y an ily en m áj + lép k iv o n a to t v i­szünk . L é p k iv o n a t h a tá s á ra a h aem o lys is in v itro sem következ ik be. E n n ek e llenére a lép k i i r tá s a esetén szab­ványos m ére g ad ag tó l a T. D .-ik terus n em fe jlő d ik ki. A k ísé r le te k is am e lle tt szólnak, ho g y a T. D.-nak d irec t v é rse jtb o n tó h a tá sa a szervezetben sincsen. A m é­re g h a tá s k ife jlő déséhez hepato liena lis fu n c tio elenged­hete tlen ü l szükséges, m iné lfogva a Minkovszky-mkola. té te le : „m áj n é lkü l n in cs ik te ru s“ a k k é n t vo lna m ó­d o síth a tó : „m áj n é lkü l n incs T. D .- ik te ru s“. A m éreg ­h a tá s ra bekövetkező v ö rö sv é rse jtd estru c tio a p lasm a- haem og lob in m eg fogya tkozásáva l p á rh u zam o san haladó haem og lob inaem iához vezet. A kettő k ö zö tt i para lle lis- m usban m u ta tkozó in co n g ru en tia id e jé re es ik azu tán aH. v. d. B. reac tio fe llépése: a b il iru b in a em ia . A fehér­vérképben e z a la tt a leukocy ták p ro g re ss iv fe lszaporo­d ása m u ta th a tó k i. Az á lta lán o s leukocy tosis rész jelen­sége a m á jn a k elő bb in tra v a sc u la r is (fő leg a p o rta ág a ib a n ), m a jd ex tra v a sc u la r is (elő bb in te r- , késő bb in tra lo b u la r is ) leukocy tosisa. A m á j v é re losz tódásának je llegzetes e lto ló d ása a m érgezés egész id e je a la t t az el­vezető u ta k (v. h ep a ticae rendszere) összeesettségében és vérszegénységében s az odavezető u ta k (kü lönösen a v. p o r ta e á g á n a k ) k itág u lásáb a n és vérbő ségében n y il­v án u l m eg. A kerin g és i v iszonyok i ly e té n elto lódása m o rp h o lo g ia i lag em lékeztet a „m á jzá r“ foga lm ára , s m inden b izonnya l a m áj m éreg te len ítő fu nc tio inak ac tió b a lép ésé t h ird e ti, s a vena p o r ta e e lek tiv tá gu la ta és vérbő sége ped ig va lószínű leg a m é re g a n y a g ra vo ­n a tk o z ta to tt „c ircu la tio g a s tro e n te ro h ep a tic a “ követkéz

m énye. A töm eges h aem o g lo b in á ta lak u lást m o rpho lo ­g ia i la g h ird e tő haem oside ros is a m ájban a lebenykék szé le felő l h a la d azok k ö zp o n tjáb a olyképen, hogy elő bb a K u p ffe r-se jtek te lítő dnek és csak azu tán lép fö l a haem osiderosis az endo the lse jtekben is. H aem o sid e rin t a m á jse jtek b en egy esetben sem ta lá ln i. Az epefesték term elő dése a vérfestékbő l első phasisáb an m orpho lo­g ia i la g is b iz tosan k im u ta th a tó la g an h ep a to ce llu la risan m egy végbe. A haem osiderosis k ia lak u lása e lő t t a m áj re tic u lo e u d o th e lia lis a lake lem ein , azok „h y p e rp las iás k é sz ü ltsé g ié n e k je le i (az endo the lse jtek nagyobbodása, m ag v a ik ch ro m a tin d ú sság a , osz lás i a lakok m egjelenése, a K u p ffe r-se jtek n u m erik u s h y p e rp la s iá ja ) v o ltak le­o lvashatók . A haem osiderosis k ia la k u lá sá v a l e g y ü t t in ­d u l m eg az ep eh a jszá le rek rögösödése, a lebenykék in te r ­nt ed iae r zó n á jáb ó l a p e r ip h e r ia felé. Az epehajszálér- rögösödések k ite r jed ése id e jé tő l a T. D .-ik terus is n a ­gyobbrészt p an g á so s term észetű . I ly en k o r m á r a lebeny- központok b i l i ru b in p ig m e n ta t ió ja is m u tatkoz ik . A ce n trá l is b i l iru b in p ig m en ta t io foka a lebenyközpon ti p a ren ch y m ak á ro so d áso k k a l á l l a rán y b an . A rögösödé- sekhez elő bb-utób gyu llad áso s szöveti vá ltozások is t á r ­su lnak . E n n ek ex su d a tiv je llege a m érgezés e lő ha ladt s tá d iu m á b a n szövetképző vé h aso n u l át, am i végered ­m ényében b i l ia r is c irrh o s is k ia lak u lásáh o z is vezethet. R észben fe n ti változások , m in t a fokozott fu n c tio n alis igénybevéte l fo lyom ányaképen , részben p ed ig d irec t m é re g h a tá s ra következnek be a m ájlebenyeközpontok re g ress iv e lv á lto zása i. Ezek a különböző idő sségű ese tekben a lebenyközpontok d isso c ia tió jáb an , „c larifiea- t io “-jában, p a ren ch y m ás, h y d ro ik u s zsíros degeneratió - já b a n n y i lv á n u ln a k m eg s a k á r a cen trá lis lehenyke- n ek ro s is ig fokozódnak, am ik o r a szöveti kép m á r sok h aso n ló ság o t m u ta t a heveny s á rg a vag y v ö rö s m áj- so rv a d á s képéhez. A ce n trá l is parench y m ak áro so d ás fo k a sze rin t é s ann ak fo lyom ányaképen a rá c s ro s t­szerkezet pó tló fe lszapo rodása m indenko r k im u ta th a tó .

Iro d a lo m : Káló: „Z ieg ler’s B eiträge, 75. köt. 3. fű z . 420. old. — Kodama: U g y an az , 73. köt. 187, old. — M arino: U g y an az , 72. köt. 808. old.

A budapesti k i r . inagy . P ázm án y P é te r T udom ányegye­tem II . sz. sebészeti k l in ik á já n a k közlem énye (Igazgató :

B ak ay L a jo s dr. egye tem i ny. r. ta n á r ) .

A v ék on yb é l „u lcus s im p lex “ fek é lye irő l (ké t g y ó g y u lt e s e t kapcsán).

I r ta : H ofhauser János dr. egye tem i tan árseg éd .

A e tio lo g ia szem pon tjábó l ö t különböző csopo rtba so ro z h a tju k a vékonybél fa lá n a k azon m egbetegedéseit, m elyekre b é lá tfú ró d á sn á l gond o ln i kell:

I. F e jlő d és i rendellenességek (M eekel-féle d iv e r t i­cu lum stb.).

I I . A cu t és ch ron ikus g y u llad áso k (typhus, dysen­te r ia , tu b ercu lo s is , lues, ac tinom ycosis, lep ra stb.) .

I I I . Jó - és ro ssz in d u la tú daganatok .IV . B első és kü lső m ech an ik a i, i l le tve chem ia i té ­

nyező k á l ta l fe lté te leze tt bé lfa le lvá ltozások . ( In va g in a ­tio , vo lvu lus, s tra n g u la t io , sé rv k izá ró d ás, bé lfé rgek , to ­v áb b á kü lönböző sérü lések : lövés, szú rás, rú g á s , égés stb.) Ebbe a cso p o rtb a ta r to z n a k bizonyos m érgek , min t h ig an y , arson , ph o sp h o r h a tá s á ra keletkező fekélyek is.

V -ik c so p o r tb a sorozzuk a több i bélfekélyeket. N evezetesen: 1. p e r ia r te r i i t is nodosában szenvedő eg y é­nek v ékonybé lfeké lye it; 2. p e p tik u s és 3. az „u lcus s im ­p lex “ néven ism ere tes fekélyeket.

Az első n ég y cso p o rtb a sorozott m egbetegedés v a lam en n y i k ö n n y en fe lism erhető . A jellem ző anam -

M ellék le t a z O rv o s i H e ti la p 4 9 . s zá m á h o z : K á ló A n tal dr. és D u b ra u szk y V ik to r c ikkéhez.

1. áb ra . Portalis intravascularis leukocytosis. A T. I).-m érgezés 96-ik ó rá já b an .

2. áb ra . In tra lobularis extravascularis leuko­cytosis. A T. I). m érgezés 280-ik ó rá jáb an .

3. áb ra . Kezdő dő biliaris cirrhosis. Portalis 4. áb ra . K evés -porszerű haemosiderosis az cn-hyperaemia. A T. D .-m érgezés 280-ik ő rá - dothclse.itékben, va lam ivel durvább szemcsék

jáb an . a K upffer-sejtekben a lebenyke széli részén.A T. I).-m érgezés 135 ik ó rá já b an .

5. áb ra. Eperögösödés a tágu lt epecapillari- sokban az intermediaer zónában. A T. D .-m ér-

gezés 72 ik ó rá já b a n .

G. áb ra . Közel d iffus epehajszádérrögösödés. A T. D .-m érgezés 135-ik ó rá jában .

7. áb ra. Centrális zsíros nekrobiosis. A T. D .-m érgezés 15 ik ó rá já b an .

8. áb ra . Absolut és compensatorileus centralis rácsrostszaporulat. A T. D .-m érgezés 36-ik

ó rá jáb an .

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1361

nesis, k l in ik a i tü n e tek , kó rle fo lyás, m ű té t i v a g y sectiós le le t a la p já n a d iag n o s is több-kevesebb b izonyosságga l m indég fe lá llíth a tó . K é tes esetben ú tb a ig a z ít a b ak­te r io ló g ia i, ehem ia i, sero log ia i, v a g y szö v e ttan i vizs­g á la t. Az ö töd ik cso p o rtb a három eg y m ástó l lényegében te ljesen különböző fé leségét so roz tuk a bélfekélyeknek, am elyek igen r i tk á n fo rd u ln a k elő és csak a legú jabb iroda lom bó l ism ere tesek . E bárom fek é ly m akroskopos képe azonos, a szö v e ttan i v izsgá la t is csak p e r ia r te r i i t is nodosa esetében ad fe lv ilág o sítás t. A k é t m ás ik e cso­p o rtb a sorozott feké ly a kö rü lm ények m érlege lése u tán ex iu v a n tib u s d ignostizá lba tó .

A p e r ia r te r i i t is nodosa k ó rk é p é t K ussm aul és Maier í r tá k le lege lő szö r 1886-ban. M a m á r több esetrő l tu d u n k , m elyben a je llegzetes é r fa le lv á lto zá s következ­téb en vékonybélvérzés, ill. fekélyesedós jö t t lé tre. A kó rism e testszerte m indenho l (pl. bő rben , n y á lk a h á r­ty ák o n ) ta lá lh a tó a p ró göbök szö v e ttan i v izsg á la ta a la p já n á l l í th a tó fel.

P ep tik u s fekélyképző dés közönségesen k izá ró lag a p a p i l la fe le tt lehetséges. A la tta osak abban az esetben fo rd u lh a t elő , h a v a lam e ly oknál fo g v a a sa v a n y ú gyo ­m ornedv közöm bösíte tlenü l k erü l a vékonybélbe. Braun h ív ta fe l a figyelm et 1899-ben, hogy g astro -en te ro an as- tom o sis u tá n a je ju n u m b an keletkezhetnek fekélyek, m elyek a gyom or p ep tik u s fekélye ihez m inden tek in ­te tb en h aso n lítan ak . Holzweissig közö lt n em rég egy esetet, aho l epekő oko z ta choledochus e lzá ródás követ­keztében a vékonybélben , közvetlenü l a f le x u ra duo- d en o -je ju n a lis a la t t nyo lc , egyenkén t k ö rü lb e lü l len- csény i pep tikus feké ly képző dött. E g y ik n ek az á tfú ró - d á sa h a lá los k im en e te lű h ash á rty ag y u l lad ásh o z veze­te tt . M ű tétné l a h asü reg b en lévő fo ly ad ék sav a n y ú k ém h a tá sú n ak b izonyu lt. V a lam ely vékonybé lfeké ly t p ep tik u s e redetű nek c sa k abban az esetben leh e t t a r­tan i, h a a pep tik u s ae tio lo g ia k im u ta th a tó és k izá rh a tó m inden m ás, az elő bb fe lso ro lt fekély fé leség . H a ez az u tó b b i k r i té r iu m m eg v an és a p ep tik u s ae tio log ia h ián y z ik , ako r leh et szó u lcus s im p lex rő l.

M ie lő tt a vékonybé l ezen igen r i t k a és csu p án a sebészi iroda lom ban ism ere tes m egbetegedésének a tár ­g y a lá sá ra rá té rn én k , rö v id en közö ljük k é t ese tü n k kó r­le fo lyásá t.

I. eset. 53 éves férf ibeteget 1927 dec. 12-én szá llí to t­tak be k l in ik á n k ra á lta lá n o s h a sh á r ty a g y u l la d á s tü ne ­te ive l. E lő ző n ap d. e. h ir te le n le tt ro sszu l; gö rcsös fá j ­d a lm a kezdő dött a v ak b é l tá jékán , ism é te lten h á n y t és csuk ló it. B eszá llításak o r a has deszkakem ény , m in d en ­ho l fá jd a lm as, de legerő sebben a M ae-B u rn ponton. M á jto m p u la t rendes. A hasü regben h e lyze té t szabadon v á lto z ta tó fo lyadék m u ta th a tó ki. V égbélen á t v izs­g á lv a , a D oug las-ü reg ledom boríto tt. E eh é rv é rse jtszá in 27.000, 85% a leukocy ta . A z anam nesis és tü n e te k a la p ­já n á tfú ró d o tt fé reg n y u lv án y lo b következ tében lé tre­jö t t á l ta lá n o s h a sh á r ty a g y u l la d á s ra k e lle tt gondo lni. Azonnal m ű tét 1%-os novocain é rzéste len ítésben . A h a sü re g m eg n y itásak o r belő le kb. 250 cm 3 h ig a n folyó, zö ldesszürke sz ínű fo ly ad ék ü rü l e rő s nyom ás a la tt, benne genyes-fib rines ca fa to k úszká lnak . L ak m u ssa l v izsg á lv a , k ém h a tása lúgos. Ehhez hason ló fo lyadékot duodenum p e r fo ra t ió n á l szoktunk ta lá ln i a h a sü re g ­ben. A perito n eu m fa l i és zsigeri lem eze e g y a rá n t vé r­bő , fényevesz te tt, genyes-fib rines lepedő kkel fedett. A fé re g n y u lv á n y n o rm á lis fekvésű és v a s ta g sá g ú , m esen- te r io lu m a szabad. R a j ta sem m i o lyan e lv á lto zást, m ely ­bő l m ag y arázh a tó len n e a súlyos h a sh á rty a lo b , nem ta lá ltu n k .

D uodenum p e r fo ra t ió ra g y an ak o d v a , m ost m ár ae th e r n a rk o s isb an m e d ia n la p a ra to m iá t végeztünk . A h a sh á ry ta m e g n y itásak o r elő em elked ik a levegő vel telt gyom or. D uodenum ép, epehó lyag közepes feszességű , enyhe n y o m ásra k ö n n y en m egk isseb íthető , lép n o rm a­li« nag y , elég tö m ö tt tap in ta tú . L á th a tó perito n eu m

m indenho l vérbő , fén y te len , kü lönösen a m áj d o m b o ru­la tá n p las tik u s iz za d m án n y a l b o ríto tt. A m esen te rium lem ezei között b o rsó n y i és v a lam iv e l nagyobb p u h a ny irokcsom ók. V ékonybe lek p u ffad tak , a bé lk acso k a t könnyen szé tv á la6 z th a tó an genyes, fib rines izzad m ány ta p a sz t ja össze. G ondosan v ég ig v izsg á lv a a v ék o n y ­beleket, kö rü lbe lü l 60 cm tá v o lsá g n y ira a coecum fele tt a m esen te rium ta p a d á sá tó l 14 cm -rel lencsény i n a g y ­ság ú p e r fo ra t ió t ta lá lu n k a bél a lsó fe lszínén, am ely szabályos k ö ra lak ú , é les szélű , m in th a ly u k asz tó v assa l k ész íte tték v o lna ; r a j t a k eresz tü l kö rkö rösen e lő türem - k ed ik a szom szédos, épnek lá tszó n y á lk a h á r ty a (lásd 1. sz. áb rá t). Az á t fú ró d á s helye k ö rü l a bé lfa l n orm a ­li« p u h a ta p in ta tú : r a j t a sem hegesedés, sem in f i l tra tio , sem m erevség n em érezhető . M in thogy a be teg sú lyos, á lta lá n o s á l lap o ta m ia t t b é lresec tió t végezni nem leh e ­te tt, a n y í lá s t k é t ré teg b en ö sszev arrtu k és cseplesz- p la s t ik á t végeztünk . A v a r ra to k elhelyezésénél is fe l­

tű n t, hogy a b é lfa l m en n y ire ellená lló , nem szakadé- kony , eg y v a r ra tu n k sem v á g o tt á t. A laposan á tk u ­ta tv a a hasü reget, sem bé lfé rget, sem idegen teste t, am i a p e r fo ra t ió t lé tre h o z h a tta vo lna, nem ta lá ltu n k . Va s ­ta g ü v eg d ra in csö v ek e t helyezve az á tfú ró d á s h e ly é re és a D oug las-ü reg fe lé , a sebzéseket szű k íte ttük . Mű té t u tá n i sú lyos sz ív g y en g eség leküzdésére a lk a lm az tu n k 100 cm 3 40%-os d ex tro se -o ld a to t in trav é n ásán . N y o lca­d ik n ap o n az ü vegcsöveket e ltáv o líto ttu k , h a rm a d ik h é ten a beteg fe lk e lt és ö töd ik hé ten te ljesen g y ó gy u l­ta n távozo tt, azó ta m eg h ízo tt és je len leg is jó l é rz i m ag á t. M ű tét u tá n közve tlenü l e lvégzett és késő bb m eg ism éte lt W a sse rm an n - és W ida l- (typhus, p a ra - ty p h u s A és B )-reac tio m ind a k é tsze r n eg a tiv e re d ­m én y t ado tt. Tüdő , sz ív ép, tu b e rc u lo s is ra sem m i tám ­pont.

E setünkben te h á t a v á r t ap p en d ic itis h e ly e tt i leu m p erfo ra tió t ta lá l tu n k , m ely a fe n ti négy első cso­p o rtb a sorozott m egbetegedések közü l egy iknek sem le ­h e te tt a következm énye: fe jlő dési rendellenesség, acu t és ch ro n ik u s g y u llad ás , d a g a n a t m á r az an am n esis és a m ű té t i lelet, i l le tv e a sero lo g ia i v izsg á la t a la pjá n eg yé rte lm ű en k iz á rh a tó ; t ra u m a nem tö rtén t. E zek u tán csak az V. cso p o rtb a so rozo tt feké lyek v a lam e ly ik é re gondo lhattunk . P e r ia r te r i i t i s n o d o sára jellem ző göbö- ket a lap o s v iz sg á la tta l sem s ik e rü lt sehol sem k im u­ta tn i ; p ep tik u s a e tio lo g ia m e lle tt sem m i tám pon t, még a kó re lő zm ényben sem , v iszon t ellene szól az a k ö rül ­m ény, hogy az á t fú ró d á s az ileum legalsó szakaszán tö r té n t és a fe lső bb bélszakaszokon sehol sem ta lá ltu n k fek é ly re gyan ú s h e ly e t. T a lá n p epsin -sósav h a tás e llen é r ték esíth e tő az a le le t is, hogy a hasü regben ta lál t

1362 O R V O S I I I E T I L A P 1928. 49. sz.

fo ly ad ék k ém h a tá sa lúgos volt. M a ra d t teh á t, m in t u to lsó lehető ség , az u lcus sim plex.

I I . sz. eset. 11 éves fiúgyerm eket á t fú ró d o tt féreg- n y ú lv án y lo b kó rism ével szá ll í to tták be k l in ik án k ra . B etegsége 24 ó rá v a l elő bb az ileocoecalis tá jo n je len t­kező gö rcsös fá jd a lo m a lak já b an kezdő dö tt, ism ételten h án y t, csuk ló it. A zelő tt soha beteg nem volt. Az egész has deszkakem ény, m indenho l fá jd a lm a s, nyelv száraz, bevont, pu lsus 100, hő m érsék le t 38'5 C°. A m ű té tben k i tű n t, hogy az á lta lá n o s h ash á rty a - lob oka nem a fé reg n y ú lv án y g y u l lad ása (az append ix ép), hanem az ileum alsó szakaszán bélül) úródás. A len ­csénél a l ig v a lam iv e l nagyobb, éles szélű p e r ío ra t ió s n y í lá s közve tlenü l a coecum fe lett, a bél szabad széle és a m esen te r iu m a között fog lal he lyet. K ö rnyezetében a bélfa l p u h a ta p in ta tú . Szom szédságában genyes, fib- r in e s p la s t ik u s izzadm ány tap a sz tja össze a vékonybél­kacsokat. A p e r ito n eu m m in d en ü tt vérbő , fény te len . F ek é ly re g y a n ú s he lyet m áshol sehol sem ta lá ltu n k . Az á tfú ró d á s h e ly é t ké t ré tegben egyesítve , a h asü reg et d ra in ez tü k . T y p h u s ra gyanakodva, d a c á ra an n ak , hogy sem az an am n es is, sem az á tfú ró d ás képe nem vo lt jel­lem ző , tú lzó óvatosságbó l a beteget á t te t tü k a Szt. L ász ló -közkórházba. Az i t t ism éte lten e lv ég ze tt széklet- v izgá la t, haem o cu ltu ra , W iada l-reac tio n eg a tiv ered­m én y t ad o tt. A beteg m ű té t u tán i n y o lcad ik héten gyó­g y u lta n táv o zo tt és azó ta is jó l érz i m ag á t. A negativ sero lo g ia i és b ak te r io ló g ia i v izsg á la t a la p já n d iagno- s isu n k csak u lcu s sim p lex lehetett.

E se te in k d iscu ss ió ja kapcsán m in d en ek e lő tt á tnéz tű k k lin ik á n k o n az u to lsó 10 év a la t t v ég ze tt 16.000 m ű ­té te t. K ilen c esetben tö r té n t b eav a tk o zás vékonybél- á t fú ró d á s m ia tt. E zek m egoszlását e red e t sze r in t I. sz. tá b lá z a tu n k tü n te t i fel.

E zen tá b lá z a t u to lsó helyén szerep lő ké t ileum -

1. táblázats

i s ü. '

Fsetekszánni

Megtuilt

Gyó­gyu lt

1 . Typhusos fek ély átfúródása .............. 3 3

2. Traumá8 eredetű á t fú ró d á s.................. 2 1 1

3. Polyp m ia tt invag. és á t f ................... 1 1 —

4. G astro-enteroanast. u tán 3 hónappal peptikus jejunuui-fekély átfúródása. . 1 1 —

5. U lcus sim p lex i l e i.................................. 2 — 2

á tfú ró d á s h ív ta fe l figye lm ünket a vékonybé l feké­lye ire . M a g y a r szerző k közü l Makai ism e r te t egy esetet 1908-ban, m e ly m egfe le l az u lcus s im p lex ile i k ó r­képének.

50 éves férfi p e r ío ra t ió s p e r i to n i t is m ia t t k e rü lt m ű té tre . A z ileum alsó szakaszán 2 f illéres n agyságú á tfú ró d á s , m elye t v a r ra to k k a l zá rt. A m ű té t n ap ján ex itus. B onco lásná l 3 cm -rel a B au h in b i l le n ty ű fe le tt 2 cm -ny ire a m esen te riu m ta p a d á sá tó l é les szélű p e r­f o r a te s n y ílás , kö rnyezete sím a, p u h a ta p in ta tú , sem ä r a j ta k e resz tü l ec trop ion izá lt n y á lk a h á r ty á n , sem a szom szédos sero sán in f i l tra tio n incsen . M esen terium ere i szabadok. M ik roskopos v izsg á la t sem m i je llegze­te s t nem m u ta to tt , csupán nek ro b io s is t és k is fokban göm bse jtes beszürő dést.

K ü lfö ld i szerző k közü l az a m e r ik a i Richardson 1922-ben s a já t esetén k ív ü l 12 u lcus s im p lex e t g y ű jtö tt össze a v ilág iro d a lo m b ó l. 1925-ben a n ém et Grasmann és a f ra n c ia Oudard (2) és G. Jean (1) egy m ástó l fü g ­getlenü l, k ö rü lb e lü l egy idő ben, összesen 68 esetrő l re ­fe rá ln ak . (Z áró je lben a sa já t ese te ik szám a). E zek kö­zü l 17 esetben a d iagnosis kétséges, m in th o g y trau ma , ty p h u s, tu b ercu lo s is , lues, vag y m ás e lő rem en t bélmeg­betegedés szerepel a kóre lő zm ényben. L eg ú jab b an az o lasz Pesce (2) és A rrigon i (1) összesen h á ro m esetet közölnek. E zekkel e g y ü tt 54-re em elkedett a rendelke­zésünk re á lló iro d a lo m b an ism e rte te tt u lcu s sim p lex esetek szám a. E zen ad a to k a t össze fog la lva, a 2. szám ú tá b lá z a t tesz i á ttek in the tő vé.

2. táblázat.

á l tN em

P e r f o r perforált

o p e r á 1 tnem

opt-ralt operált

gyógyu lt m eghű lt meghall gyógyu l i

U lcus sim p lex jejun i 5 3 7 3

U lcus sim plex ile i . . 9 14 12 1

összesen : . . . . 14 17 19 4

2. sz. tá b lá z a tu n k sze rin t a p e rfo rá lt, nem o p erá lt u lcu s s im p lex 100%-ban h a lá lo s k im enete lű . A per fu rá it, o p e rá lt ese tek 58%-a h a lt m eg, az összes p er fo rá l t esetek közü l g y ó g y u lt 14, am i m egfe le l 28% nak .

A leg ú jab b b e lgyógyászati és k ó rb o n c tan i ta n ­k ö nyvek e g y a rá n t nem em lít ik ezen m egbetegedést. Sebészi ta n k ö n y v e k közül K irschner N ordm ann V. kö ­te tében K leinschm id t és H ohlbaum ism erte tik röv iden a bélfeké lyek közö tt.

S a já t ké t esetünkbő l és az irodalom idevonatkozó ad a ta ib ó l a következő ta p a sz ta la to k a t v o n h a tju k le:

A vékonybe lekben e lő fo rd u ln a k b izonyos feké­lyek , am elyek u lcu s sim p lex név en ism eretesek . A etio lo- g iá ju k te ljesen kétséges. S okan bak té r iu m o s e red e tű­nek ta r t já k , de az idevonatkozó v izsg á la to k n eg a tiv e redm énnye l végző dtek . M ások közönséges d ecu b ita lis fekélyeknek , v a g y a gyom or p ep tik u s feké lye inek az a n a ló g iá já ra t r ip t ik u s eredetű ek n ek tek in tik . K e le t­kezésükben kü lönböző m om entum ok szerepe lhetnek : p l. m e sen te r iu m n a k vagy m ég inkább a bé lfa l e re inek k e r in g és i z a v a ra o ly érte lem ben, hogy vékony erek, vagy h a jszá le rek rögösödése, esetleg em bó liá ja a b é lfa l kö ­r ü l í r t he lyén isch aem iá t v ag y vérzéses in fa rc tu s t hoz lé tre . F e lté te lezh e tő az is, h o g y b izonyos á r ta lm a k h a ­tá s á ra n eu ro g en eredetű é rgö rcs, esetleg közve tlenül a bé lfa l s im a izom zatúnak sp a s tik u s összehúzódása hozza lé tre a n y á lk a h á r ty á n a k azon kedvező á l lap o tá t, m ely szükséges ahhoz, hogy tr ip s in , v a g y m ás em észtő íer- m en tu m h a tá s á ra fekélyek keletkezhessenek. Gras- m ann k u ty á k o n végzett k ísé r le te k e t és ig azo lv a lá t ja a t r ip t ik u s ae tio lo g iá t.

E lő fo rd u lh a t a legkü lönböző bb é le tko rban , fé r ­f iakná l g y a k ra b b a n m in t nő knél. K lin ik a i kép szem ­p o n tjáb ó l k ü lö n b ség et kell te n n i p e r fo rá lt és nem pe r­fo rá l t u lcus s im p lex között. P e r fo rá l t esetben az an a m ­nesis te ljesen m egfe le l á t fú ró d o tt fé reg n y ú lv án y lo b- nak , ú g y sz in tén a k lin ik a i kép is : h ir te len kezdet és rö v id idő a la t t k ife jlő dő á lta lá n o s h a sh á rty a g y u l lad á s a jellem ző . R en d sze r in t ilyen á l lap o tb an k e rü ln ek a be­teg ek m ű té tre p e r fo rá l t a p p e n d ic it is d iag n o s issa l és csak m ű té t közben, figyelm es v iz sg á la tra tű n ik k i, hogy az á tfú ró d á s a vékonybélen v an . Sokszor nem k is n e ­hézségbe ü tk ö z ik a p e r fo ra tio he lyének m egkeresése és nem egy ese tb en csak a b onco lásná l d e rü lt k i, hogy b é lá tfú ró d ás a p e r ito n it is oka. Nem p e r fo rá l t u lcus s im p lexben szenvedő beteg p a n a sz a i ch ro n ik u s appen- d ic it isn ek fe le ln ek m eg: h a tá ro z a t la n a lh as i fá jd a lm a k , to m p a n y o m ási érzés, em észtési zavarok , é tv á g y ta la n­ság, fe jfá jás . R ö n tg en -v izsg á la t negativ . A z irodalom b an összesen n ég y ilyen eset ism eretes, m ind a négy esetben az e lk ü lö n ítés ap p en d ic it is tő l csak m ű té t köz­ben tö r té n t m eg. H a m inden s im a ap p endek tom iáná l figyelm esen v é g ig lehetne v izsg á ln i az összes vékony ­beleket, ta lá n g y a k ra b b a n k e rü ln e észlelésre.

E lő fo rd u lá sa 2. sz. táb lá z a tu n k sze rin t m égegyszer o lyan g y a k o r i az ileum ban, m in t a je ju n u m b an . T a lá l­h a tó közv e tlen ü l a m esen te riu m ta p a d á sa m elle tt, de a

1928. 49. sz . O R V O S T H E T I L A P 1363

bé lfa l szabad szélén is. A fekély m ag a ren d sze r in t sza­bályos k ö ra lak ú , v a g y k issé ovalis, á tm érő je fél és h á ­rom cm között ingadoz ik , h a tá ra i élesek, szélei laposak , kö rnyezete esetleg in f i l trá lt, tö b b n y ire azonban p uh a , o lyan benyom ást ke lt, m in th a m esterségesen k ész íte tték vo lna.

A p e r fo ra t ió s n y í lá s n ag y sá g a leh et egészen fillé- resny i, széle éles, m in th a lukv erő -v assa l k ész íte tték volna, n éh a csipkézett. R a j ta k eresz tü l e lég g y a k ran e lő buggyan a szom szédos ép n y á lk a h á rty a .

S zö v e ttan i v iz sg á la tta l egy esetben sem s ik e rü lt spec if ikusnak nevezhető e lv á lto zást k im u ta tn i. A m ik- roskopos kép leg fe ljebb göm bsejtes in f i l tra t ió t és nekro- s is t m u ta t, de a r r a vonatkozó lag , hogy m ilyen á r ta lo m hozta lé tre ezen e lvá ltozást, sem m ifé le tám p o n to t nem n y ú jt. É ppen íg y m in d en esetben n eg a tiv eredm énnyel végző dött a b ak te r io ló g ia i és se ro lo g ia i v izsg á la t is.

A z ideá lis th e ra p ia egyedü l a bélresectio , m ég nem p e r fo rá l t esetben is. P e r fo rá l t esetben, h a a be teg sú lyos á lta lán o s á l la p o ta ezen ra d ic a l is beav a tk o zást c o n tra in d ik á lja , m eg k e ll e légedn i a p e r fo ra t ió s n yílás ré teges zá rá sé v a l és osep leszp lastikával.

A d iagnosis csa k m ű té t u tá n á l l í th a tó fe l az an am n esis és m ű té t i le le t pon tos m érlegelésével ex iu v an tib u s, h a a bélben elő fo rdu ló összes több i fekély féle - ség k izá rh a tó . L egnagyobb nehézségbe ü tköz ik az e lkü lö ­n ítése a vele rokon és hozzá m inden tek in te tb en h a ­sonló p ep tik u s fekélyek tő l.

Összefoglalás:

U lcus s im p lexnek nevezzük a b é lcsa to rn a ism e­re tlen e red e tű feké lye it, m elyeknek je llem ző sa já tsá g u k k ife jezetten n ag y h a jlam o sság a bé lfa l k o ra i pen e tra - t ió já ra , m inek következ tében h am aro san p e rfo ra tió h oz és á lta lán o s h ash á rty ag y u l lad ásh o z vezetnek. E lő fo r­d u lása ren d k ív ü l r i tk a , a v ilág iro d a lo m b an összesen 54 eset ism eretes, k l in ik á n k o n röv id idő a la t t csaknem egym ás u tá n két ilyen feké ly k e rü lt ész le lésre és mű ­tétre , m ind a két esetben á lta lán o s h a sh á r ty a g y u l lad á s vo lt je len és m ind a k é t beteg gyógyu lt.

I ro d a lo m : Arrigoni: II P o lic lin ico 33., 8. — Gras- mann: A rch iv f. k iin . C h iru rg . 1925, 136., 449. — Holz- weissig: Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1922, 24., 865. — Kirschner Nordmann: C h iru rg ie , V.. 975. — Malmi B udapesti K özkó rházak É vkönyve, 1908. — Oudard et G. Jean: A rch. d. M aiad. d. l ’A p n a r D ig. e t d. M al. d. la N ut. 1925, X V . 208. — Pesce: I I P o lic lin ico 1925. 32.. 7. — Bi- chardson: S u rg ery , G yn. an d O bstet. 1922, X X X V . 1.

A debrecen i T isza Is tv á n T udom ányegyetem szü lészeti­nő gyógyászati k l in ik á já n a k közlem énye (igazgató :

K enézy G yu la d r. egyetem i ny. r. tan á r) .

A p e te fészek horm on ja iró l.*í r t a : Probstner A rthu r dr.

A petefészek m u n k á ja nem m erü l k i a pete kész í­tésében és szo lg á lta tásáb an , hanem belső e lvá lasztó m ű ködése fo ly tán h a tá ssa l v an nem csak az összes nemi részek fe jlő désére, á l la p o tá ra , m u n k á já ra , de az egész szervezet m ű ködésére is. A petefészeknek belső e lv á­lasztó m u n k á já t csu p án m in teg y h áro m évtizede ism e­rik . H ogy a pete fészek e ltáv o lítása u tá n a m éh és a kü lső nem irészek e lso rv ad n ak , az t e lég régen tu d ták , de ezt a vá lto zást az id eg ren d szer közvetítése révén bekövetkezett za v a rn a k gondo lták . K nauer b izo n y íto tta be elő ször, hogy a nem irészek e lso rv ad ása nem k ö v e t­

* A D ebrecen i O rvosegyesü le t 1928 m á ju s 31-i ü lé ­sén ta r to t t elő adás.

kezik be, h a a pete fészke t he lyérő l e ltá v o lí t ju k u gy an , de m áshova ü lte tve a szervezetben h ag y ju k . Halban ped ig k ísé r le ti leg ig azo lta , hogy em berszabású m a j ­m oknál a m en s tru a tio nem szű n t m eg, h a a helyébő l k iv e tt pete fészket a b ő r a lá ü lte tte , de k im a ra d t ak k o r, am ik o r az t onnan is e ltáv o líto tta . E zen m eggyő ző b izony ítékok fo ly tán v i lág o s vo lt, h o g y a pete fészek belső e lvá lasz tó m ű ködése révén h a t a távo llévő szer­vekre. D e nem vo lt ism ere tes, ho g y a petefészeknek m ely részei te rm e lik a h a tó a n y a g o k a t, a ho rm onokat. A petefészeknek több része jö h e t szóba. V a lósz ínű vo lt, hogy a tüsző k hám bélése te rm e l h o rm o n o k a t ső t v o ltak o lyanok is, ak ik az a tre s iá s tüsző k összességének, az ú. n. in te rs t i t ia l is m ir ig y n e k is tu la jd o n íto t ta k ily en szerepet. A f ra n c ia P renant m á r g y a n íto t ta , hogy a sá rg a te s t belső e lvá lasz tó m ir ig y , de a ném et Born vo lt az első , ak i ezt b izo n y o san fe lism erte . A sá rga te s t bonctan i szerkezete te l jesen je llem zi a belső e lvá lasztó m ir ig y szerkezetét. Fraenkel v iz sg á la ta i p ed ig azt d e r í ­te tték k i, ho g y a sá rg a te s tn e k m ű ködése okozza a m éh szakaszos e lvá ltozása it. T eh á t azokat az e lvá ltozásokat, m elyék h a v o n ta ism étlő dnek és a m éh n y á lk a h á r ty á já t a lk a lm assá tesz ik a m eg te rm é k en y íte tt pete b e fo g ad á­sára . I l le tv e , h a a m eg te rm ék en y ítés nem következ ik be, a h a v i vérzést okozzák. Fraenkel sze r in t a s á rg a ­tes t gondoskod ik a r ró l, h o g y a m éh ne sü lly ed jen v issza g y erm ek i á l lap o táb a , ne siessen ag g k o r i so rva ­d ása fe lé és n y á lk a h á r ty á ja képes legyen petét b e ­fogadn i és táp lá ln i. M eyer, Buge és Schröder ped ig az t b izo n y íto ttá k be, hogy a p e tesz o lg á lta tás és a sá rga te s t­képző dés egyes szakasza i idő beli összefüggésben v a n­n ak a m é h n y á lk a h á rty a v á lto z á sa in a k egyes szakasza i­val. V égeredm ényben a petefészek h o rm o n a lis h a tá s a a m é h n y á lk a h á rty a fe lép ítésében n y ilv án u l. Ezen össze­függések m eg ta lá lása u tá n h am aro san fe lve tő dö tt az a kérdés, ho g y egy v a g y több ho rm on képző dik-e a sá rg a te s tb e n 1? Seitz és m u n k a tá rsa i az t gondo lták , h o g y két an y a g o t lehet e lk ü lö n íte n i a sárg a tes tb ő l. Az eg y ik an y a g a l ip am in , m elye t a sá rg a te s t képző dése kezde­tén term el. E z a h av i vérzés e lő tti v á lto záso k a t tere m ti m eg a m é h n y á lk a h á rty á b a n . A m ásik a n y a g a lu teo li- poid, m e ly e t késő bb v á la sz t k i a sá rg a te s t és m ely a vérzést m egszün te ti.

A k á r egy, a k á r több ho rm on képző d ik a p e te ­fészekben és a pete fészeknek a k á rm e ly ik része te rm eli ezen ho rm onokat, k é tség te len az, h o g y a petefészek belső e lv á la sz tása n ag y o n fon tos. K id e rü l ez akkor, h a a pete fészkeket m ű té tte l e ltáv o lí t ju k , v a g y h a m ű k öd é­sét R ö n tg en -su g arak k a l m eg szü n te tjü k . A petefészek m u n k á ja e lő seg íti a n em irészek te l jes k ife jlő dését. E lő idézi az ú. n. m ásod lagos nem i je lek képző dését. Okozza és szabályozza a m é h n y á lk a h á r ty a p ra e g ra v id fe lép ítését, te h á t ezá lta l a h av iv érzés lé tre jö tté t, m eg ­szű nését és szakaszosságát. R észtvesz a m éh te rhesség i e lv á lto zása in ak elő idézésében is. D e h a t az egész sze r­vezetre : az an y ag cserére , a csontok növekedésére, az ideg ren d szer m u n k á já ra és része v an a szervezet rendes eg y e n sú ly á n ak fe n n ta r tá sá b a n , m iu tá n szoros e g y ü tt­m ű ködésben v an a több i belső e lvá lasz tó m ir ig y m u n ­k á jáv a l. V ég ü l n ag y fo n to sság g a l b í r a nő je llegzetes le lk i a lk a tá n a k k ia lak u lásá b an . A petefészek m ű k ö d é­sének id ő e lő tti m egszű nése kom oly z a v a r t okoz a sz er­vezetben, de rendes idő ben való m egszű nése is a k á r ­h án y szo r ig en ke llem etlen je lenségekke l já r .

E zen m eggondo lások és tén y ek a la p já n term észe­tes és kézenfekvő do log vo lt, p e te fészekk ivona tokkal g y ó g y ítan i m ind azo k a t a betegségeket, m elyeknek o k át a petefészek za v a rt m ű ködésében v a g y a petefészek m u n k á já n a k te ljes m egszű nésében g y a n íto ttá k . E té ren

1364 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

Landau és M aim er v o lta k az első k, a k ik sz á ríto tt p e te ­fészk e t a d tak o ly an betegeknek, a k ik n é l a petefészek m ű té t i e l táv o lítása zavaro k a t, ú. n. k ie sé s i je leket oko­zo tt. K éső bb kü lönböző módon k iv o n a to k a t á l l í to tta k elő és csa k h am ar a közlem ényeknek egész sora je len t m eg, m elyek ezen k iv o n a to k jó h a tá s á v a l fog lalkoztak . H a azonban a gyógyeredm ényeket f ig y e lm esen m eg­v iz sg á l ju k és összevetjük , fe ltű n ik az, h o g y a k iv on a­to k k a l nem m in d ig leh e te tt a k ív án t h a tá s t elérn i, azok g y a k ra n cserben h a g y ta k . Továbbá az, hogy u g y a n ­azon szerekkel egészen ellentm ondó ered m én y ek e t é r tek el és sokszor egész különböző k ó rk ép ek n é l k a p ta k u g y an a zo n szerre l jó h a tás t. K é tség te len , hogy a szerek h a tá sá n a k m eg íté lése nehéz ilyen b o n y o lu lt, rész le te i­ben n ag y o b b á ra t isz tá z a tla n és az id eg re n d sze r m ű kö­désé tő l a n n y ira fü g g ő fo lyam atokná l. S okszo r az t sem tu d ju k , hogy a pe te fészek hypo- v a g y h y p e r fu n c tió ja okozza a z a v a r t1? H o g y a pete fészek m ű ködésében re j l ik -e a h iba, v a g y valam ely m ás, a petefészekkel co rre la tió b an lévő , v a g y a p e te fészek n é l m agasabb- re n d ű szerv h ib ás m unkájában . É s v ég ü l: abban az idő ben, am ik o r ezeket elő ször kezd ték a lka lm azn i, az t se tu d ták , hogy az alka lm azo tt k iv o n a t ta rta lm az -e e g y á lta lá b a n h a tá so s petefészekhorm onokat. M ert nem v o lt o lyan m ódszer, m ellyel ezen k iv o n a to k h a táso ssá ­g á t m egv izsgá ln i, e llenő rizn i le h e te tt vo lna. E m ia tt a z u tá n egyesek ké tségbevon ták a pe te fészek -k iv o n a tok sp ec if ik u s h a tá sá t (Zondek, Esch, F rank), b á r nem ta g a d tá k azt, h o g y a nem spec if ikus h a tá s m elle tt eg y ik -m ásik sze rnek specifikus h a tá s a is lehet. H a la ­d á s t je len te ttek a petefészekhorm on e lő á l l í tá sá t i lle tő ­leg Iscovesco, Fellner és Herrmann m u n k á i, ak ik a sze rv k iv o n a to k a t o ly an módon p ró b á ltá k k i, hogy v izs­g á ltá k , hogy ezen k ivonatok m ily en h a tá ssa l v a n n a k á l la to k nem irésze inek , em lő inek növekedésére, okoz­n ak -e vérbő séget, duzzadást, bő vebb e lv á lasz tás t? Nek ik s ik e rü l t a pete fészekbő l és a lepénybő l h a táso s lipo ido- k a t e lő á llítan i. A h a tá s azonban, ú g y lá tsz ik , nem m in ­d ig spec if ikus. M ert nem specifikus a n y a g o k is k iv á lt­h a tn a k ilyen h a tá s t , olyanok, m e ly ek n ek a petefészek­hez sem m i közük n incs. (Pl. m á jk iv o n a t.) Ú jabb és ig en fon tos lépés v o lt am erika i sze rző k (Stockard és Papanicolaou, Long, Evans) k u ta tá s a in a k eredm énye, a k ik fe lfedezték, h o g y a rágcsá lók nem irésze iben az iv a ré re t t k o r fo ly a m á n rendszeresen ism étlő dő , szaka­szos bo n c tan i e lvá ltozások vannak, m e ly e k a petefészek b e fo ly á sa a la t t á l la n a k . Ezek az e lv á lto záso k nem csak a szervek szö v e ttan i v izsg á la táv a l m u ta th a tó k k i, de ig en jó l k ö v e th e tő k a h ü v e lyvá ladék gó rcsöv i v izsg á­la tá v a l is. A m ik o r a nem irészek n y u g a lm i á l lap o tb an v a n n a k , a h ü v e ly v á la d ék n y á lk á t, feh érv é rse jtek e t, h ám se jtek e t ta r ta lm a z (d ioestrus). C sak h am ar m eg ­v a s ta g sz ik a h ü v e ly fa la , a lap h á m ré te g többsoros lesz. I ly e n k o r a h ü ve lyvá ladékbó l a n y á lk a és a fe h é rv é r­se jte k kezdenek e l tű n n i (p rooestrus). A z oestrus bű­következésekor csa k hám sejtek v a n n a k a vá ladékban , m ely ek n ag y rész t el v annak sz a ru so d v a és több h á m ­s e jt össze tap ad v a „ rögöket“ képez. E z a „rögösödés“ s tá d iu m a je llem zi te h á t az o e s tru s t. A z o estrus e l­m ú lá sa u tá n ism é t feh érvérse jtek k ev e red n ek a v á la ­dékhoz, te h á t rö g ö k és egyes h á m se jte k m elle tt fe h ér­v é rse jte k is ta lá lh a tó k a v á la d é k b a n (m etoestrus). A z u tá n e ltű n n ek a rögök és ism é t bekövetkezik a d io estru s . A m e to es tru s tehát a m eg te rm é k e n y íte tt pe te b e fo g a d á sá ra a lk a lm a ssá vá lt n y á lk a h á r ty a v issz a fe j­lő dését jelzi, m eg fe le l az em beri sze rv eze t hav ivérzésó- nek . A h ü v e ly v á lad ék n ak ren d sze res v izsg á la táv a l s ik e rü l t o lyan b io ló g ia i m ódszert ta lá ln i , m ellye l a p e te fészek -k iv o n a to k a t hatásosság szem pon tjábó l k i ­

p ró b á lh a t ju k és m ely egyszerű ségénél fo g v a a lk a lm as töm eges v iz sg á la to k ra is. H a tá so ssá g szem pon tja a lat t az t é r t jü k , ho g y a k ip ró b á lan d ó k iv o n a t ta rta lm az -e o lyan an y a g o t, m ellyel rágcsá ló á l la to k n á l az oestru s s tád iu m á t, te h á t a n y á lk a h á r ty á n a k te rh esség re való e lő kész ítését e lő idézn i képes. M iu tán kü lönböző á lla to k h a táso s h o rm o n ja elő idézi ezen v á lto zást egerek v agy p a tk án y o k hüvelyében, ú g y lá tsz ik , ho g y a horm on azonos a kü lönböző á lla to k n á l. Allen és Doisy a m er i­k a i k u ta tó k ezen m ódszerre l m u ta ttá k k i, hogy em beri tüsző nedvve l, ső t a tüsző bő l és lepénybő l kész íte tt k i ­v o n a tta l is ty p u so s o e s tru s t lehet k iv á lta n i. T ehá t az em beri pe te fészek h o rm o n ja is a d ja ezt a reac tió t. M egv izsgá lva ezen p ró b á v a l kü lönböző sze rv k iv o n a to ­k a t, m e lyekke l edd ig g y ó g y íta n i p ró b á ltak , k id erü lt, hogy azok h a tá s ta la n o k vo ltak . Ez te h á t m eg m ag y a­rázza, h o g y a k lin ik u so k m ié r t é r te k el o lyan k ü lö n­böző eredm ényeket. Ig a z o l ja egyszersm ind azoknak vé lem ényét, ak ik nem tu la jd o n íto t ta k spec if ik u s h a tá s t ezen szereknek .

Zondek és tő le fü g g e tlen ü l Laqueur o lyan v ízben o ldható a n y a g o t á l l í to t ta k elő a petefészekbő l, m elyek­kel k i le h e te tt v á lta n i a ty p u so s o estru st. Zondek vé le­m énye sz e r in t a horm on a tüsző készü lékben keletkezik . A te rm e lés szakaszos. Zondek fo l l icu l in n ak nevezte el ezen an y a g o t, m elyet a petefészek leg fon tosabb h o r ­m o n ján ak , ta lá n egyetlen h o rm o n ján a k ta r t . V izsgá­la ta i sz e r in t a k iv o n a t k l in ik a i esetekben is hatásos.

Ú ja b b a n ango l k u ta tó k : Parkes és Bellerby azon a vé lem ényen v annak , h o g y a petefészeknek az o estrus t elő idéző h o rm o n ján k ív ü l egy, az o e s tru s t gátló h o r­m o n ja is v an . íg y vé leked ik Biedl is.

Zondek ész le leteibő l k i in d u lv a kezdtem m eg a m ú lt év ő szén k ísérle te im et, m elyeknek cé lja vo lt egy ­rész t Zondeknék és m u n k a tá rsa in a k eredm énye it h a ­sonló k ísé r le tek k e l e llenő rizn i, m ásrész t ú jabb k ísé r ­le tekke l k iegész íten i.

K ísé r le t i á l la tk én t a fehér p a tk á n y t v á lasz to t­tam , m ely kevésbbé érzékeny , m in t az egér. E zen á l la ­tok egy részéné l pete fészkeket m ű té ti leg tá v o líto ttam el. A m ű té t kellő g y a k o r la t u tá n k ö n n y en és g y o rsan elvégezhető , az á lla to k jó l b ír já k . M ű té t következtében egye tlen á l la to t sem v esz te ttem el. A p a tk á n y n á l épp ­úgy , m in t az egérnél, m eg lehető s szabályossággal ism étlő dnek a petefészek b efo lyása a la t t álló e lv á lto ­zások, m e ly ek a hü v e ly vá ladékábó l k ö n n y en fe lism er­hető k. A z o estru s m in te g y 5—7 n a p o n k in t ism étlő d ik az iv a ré re t t á l la tn á l. M ű té t e lő tt m eg kell győ ző dni, hogy az á l la to k rendszeresen oestrá lnak -e, m ert a be l­tenyész tés (Inzuch t) következtében sok közö ttük a d eg e n e rá lt p a tk án y . E zen k ív ü l a ko rosabb , ké t évnél idő sebb á l la to k m á r sen ilisek . A petefészkek e ltáv olí­tá sa u tá n a szakaszos e lvá ltozások m egszű nnek, a nem i- részek n y u g a lm i á l la p o tb a ju tn ak , a hüve lyvá ladékon vá ltozás n em észlelhető .

A z á l la to k egyrészénél, m iu tá n m eggyő ző dtem arró l, h o g y oestru s m a g á tó l nem k övetkezett be, k ü lö n ­böző sze rv k iv o n a to k a t fecskendeztem be és v izsg á ltam azt, m e ly szerek u tá n következ ik be az o e s tru s ra jel­lemző e lvá ltozás. Az á l la to k m ásik c so p o r tján á l tüsző ­nedve t fecskendeztem be és ped ig ú g y f ia ta l, m in t é re tt tüsző nedvét, to v áb b á a petefészeknek különböző részeibő l k ész íte tt nedvet. Az á l la to k h a rm a d ik cso­p o r t já n á l a petefészek egyes része it ü l te tte m az á lla t co m b ján ak a bő re a lá. E m b eri és m arhapete fészekbő l v e tt részeke t. E zen szö v e tdarabok a b ő r a la t t h a m a r fe lbom lanak , a bennük re jlő ho rm on szabaddá v á lv a fe lsz ívód ik és k i fe j t i h a tá sá t. Az em líte tt k ísé r letso ro ­za to k a t v é g ig cs in á ltam o ly an p a tk án y o k o n is, m elyek­

1928. 49. sz . O R V O S I H E T I L A P 1365

nek petefészke nem v o lt e ltávo lítva . E zen nem c a s trá l t á lla tokon v izsg á ltam az t is, v á j jo n fo llicu lin , i l le tv e g lando fo lin - (R ichter) befecskendezésekkel s ikerü l-e az e lvá ltozások c ik lu sá t m egv á lto z ta tn i. T ovábbá azt, hogy nem sike rü l-e ig en n ag y ad ag o k k a l az o e s tru s t m egakadá lyozn i. Ism e r jü k u. i. ném ely an y a g n ak az t a tu la jd o n sá g á t, ho g y k is ad ag b an elő idéznek, n a g y ad ag b an b é n íta n a k b izonyos m ű ködéseket. V égü l m eg ­p ró b á ltam kü lönböző s tád iu m b an lévő sá rg a tes tek be­ü lte téséve l az o es tru s t m egakadályozn i, ille tve b eköve t­kezését k és le lte tn i. A befecskendezések, ille tve b eü lte ' tések e red m én y e it az a lább i táb láz a tb an á l l í to tta m össze, egy keresztte l' je lö lve a gyengén , két keresz tte l az erő sen je len tkező oestru st. C supán azokat az esete­ket ve ttem p o s it iv n a k , ahol a no rm álishoz te ljesen hason ló , ty p u so s o estru s lép e tt fel. T ehá t a h ü v e ly­vá lad ék b an csu p án részben e lszarusodo tt és rögökké összeállt h á m se jtek v o lta k lá tha tók .

A befecskendezett anyag O estru s A b eü lte te tt anyag O e stru s

Extr. corp. lu te i (K os­m os) ...........................

T üsző t vagy sárga testet nem ta rta lm azó pete­fészekrész (emberi) . .

O voglandol (R och e). . . . — »» —

Luteoglandol (Roche) . . — —

Agomensin (Ciba) . . . . — Tüsző faldarab (emberi) +G landuovin (R ich ter) . . — +G landofolin (R ichter) . . + + Fejlő dő sárgatest „ - f +Follicu lin (D egew op ) . . + + + +Sárgatest présnedve (3 V irágzó „ „ + +

eset) ...........................F ia ta l tüsző nedve (6

—

+ +eset) . . : ...................

É rett tüsző nedve . . . . + + Sorvadó „ +M » n • • . . + + - +*» n »» . . . .

+»» n >»

Tehén sá rga test .......... _Petefészek töm lő nedve. . — ...................... —

A c a s trá l t p a tk á n y o k első cso p o rtján á l te h á t az t tap a sz ta l ju k , hogy a különböző pete fészek -k ivonatok (g lan d u o v in fo rte , ex tr . corp. lut., ovoglandol, luteo- g lando l, agom ensin stb.) h a tá s ta la n o k vo ltak . M ég igen n a g y ad ag o k b an is. T eh á t nem ta r ta lm a z n a k o ly an an y ag o t, m e ly o estru s elő idézésére a lka lm as. K iv é telt csupán a Z ondek e l já rá sa sze rin t k ész íte tt v izes k iv o ­n a to k : a D egew op-féle fo llicu lin és a R ich te r- fé le g lan d o fo lin képeztek , m elyeknek k is m enny isége ké t- h áro m n ap a la tt , n a g y m enny isége jó v a l röv idebb idő a la t t ty p u so s o e s tru s t okozott.

A c a s trá l t á l la to k m ásod ik c so p o r tja pete fészek ­nek kü lönböző részeibő l készü lt nedvet, ille tve tü sző ­v ag y sá rg a te s tv á la d é k o t kapo tt, m ely u tóbb i v á lad éko t m ű té tek k ap c sán n y e r t f r iss em beri petefészekbő l v et­tem p unctio ú t já n . Ü gye lve a r ra , h o g y lehető leg f iata l, de m in d en ese tre iv a ré re t t ko rban levő nő k szervé t h asz n á lju k fel. E gész f ia ta l tüsző k O'l—0’5 cm 3-ny i m enny isége m in d ig h a tá s ta la n v o lt (6 eset). É re tt tüsző k haso n ló m enny isége 3—5 n ap a la t t h a táso s (3 eset). T üsző t v a g y sá rg a te s te t szem m ellá tha tó lag nem ta r ta lm a z ó petefészekrészek p résn ed v e h a tá s ta lan volt. E zen legu tóbb i n eg a tiv e redm ények re azonban sú ly t nem fek te tek , m e rt lehet, hogy a k iv o n a t a k ész í­tés p r im itív ség e m ia tt vo lt h a tá s ta la n .

Az á l la to k h a rm a d ik c so p o r tján á l tü sző fa la t, i l le tve kü lönböző s tád iu m b an levő sá rg a te s td a ra b o k at, továbbá tü sző t v a g y sá rg a te s te t szem m ellá th a tó lag nem ta r ta lm a z ó pete fészek d arab o k a t ü lte ttem a com b bő re alá. Az an y a g o t i t t is m ű té tek k ap csán n y e rte m és egészen fr issen , egy -két ó ráv a l a m ű té t u tán h a sz ­n á ltam fel. E zen an y a g o k közül a tü sző fa ld a rab és a

v isszafe jlő désben levő sá rg a tes trész ecsk e gyengén vo lt hatásos, i l le tv e u tóbb i eg y esetben te l jesen h a tá s ta la n . A fe jlő dő , ille tve v irág zó s á rg a te s t ellenben m in d ig nagyon h a táso s volt. É rdekes, h o g y tehénpetefészek ­bő l v e tt sá rg a te s t h a tá s ta la n . T e k in te tte l a r ra , h og y ezen, a v ág ó h íd ró l v e tt a n y a g ro m lo tt lehete tt (au to - lysis), kevés esetre tám aszkodó ta p a sz ta la ta im a la p­ján (két eset) következ te tést lev o n n i nem akarok . De m eg ke ll em lítenem , h o g y m ásn ak is vo lt hason ló észlelése.

S zükségesnek ta r to m m eg jegyezn i, hogy m in d ­azon esetekben, aho l a fe lh a szn á lt ned v vag y szö v e t­d a rab k a h a tá s ta la n vo lt, te h á t az o e s tru s egy hét ala t t nem kövekezett be, fo l l icu lin - v a g y g lando fo lin -be fecs- kendezéssel e llenő riz tem , ho g y az á l la t reagál-e e gy ­á lta láb a n a ho rm onra . A z oestru s ezen k é t k iv o n a t al ­k a lm azása u tá n m inden esetben bekövetkezett.

P ete fészkük tő l m eg nem fo sz to tt p a tk á n y a im n á l az eredm ények a következő kben fo g la lh a tó k össze: A c a s trá l t á lla to k n á l h a tá so sn a k ta lá l t anyagok ( teh á t fo llicu lin , g lando fo lin , é re tt tüsző nedve, tü sző fal, sá rg a tes t) az oestrus szakaszos ism étlő désének ü temét lényegesen nem v á lto z ta tta m eg. Az o estru s néha k issé elő bb je len tk eze tt a szer h a tá sá ra , m in t é le ttan i kö rü l ­m ények közö tt v á rh a tó le t t vo lna . A legközelebbi oestrus p ed ig a ren d esn é l erő sebb és k issé hosszabban ta r tó vo lt. (Ezen ered m én y ek egyező ek Mahnert és Siegm und e redm ényeive l, ak ik azo n b an csupán fo lli- cu lin t h a sz n á ltak k ísérle te ik n é l, szövetbeü lte téseket nem végeztek.) Az é le ttan i, te rm észe tes oestrus bekö ­vetkezését egy ik a n y a g g a l sem s ik e rü l t m eggáto ln i, v ag y a k á r csak k issé k és le lte tn i; az anyagok n a g y ad a g já v a l sem. E v izsg á la to k k a l azo n b an nem ta r to m e ld ö n tö ttn ek az t a k érd ést, ho g y a sá rg a te s tn e k v a gy a petefészeknek v a lam e ly m ás része nem ta rta lm az -e o estru st v a g y m e to estru s t gá tló h o rm onokat. L eh e tsé­ges, ho g y a készítés fo ly am á n v a g y a b ő r a la t t széteső szervben ez a horm on tö n k rem eg y v a g y m egkötő d ik . K é tség te len azonban, h o g y o lyan k ísé r le t i ad a t nem m erü lt fe l v izsg á la ta im fo ly am án , m ely ilyen ho rm on je len lé tének g y a n ú já t fe lkö ltené. H o g y a Parkes és Bellerby á l ta l e lő á ll í to tt a n y a g h o rm o n a lis ú ton fe jt i -e k i h a tá sá t, nem b izonyos. Ism ere tes, h o g y egyes a n ya ­gokkal, pl. th a ll iu m m a l (Zondek és Buschke) m eg leh e t gá to ln i az oestru s bekövetkezését. O estrusgá tló , i lle tv e a vérzést m eg ind ító h o rm o n fe lté te lezése nem is szük ­séges. m e r t a je lenségeket né lk ü le is m eg tu d ja k m ag y arázn i.

A vizsgálatokból k iderü l hogy embernél a tüsző k fala, a tüsző nedv és a sárgatest ta rta lm az olyan anya ­got, m ely rágcsáló álla tokon az oeslrusra jellemző el­vül' ozásokat k ivá ltan i képes. Ezen anyag (hormon) termelése, úgy látszik, hullámszerű . H o l több, hol k ev e ­sebb a n y a g te rm e lő d ik h a tá ro z o tt tö rvényszerű ség g e l. Az érő tüsző ben m á r ta lá lu n k ilyen ho rm on t, a te rm elt an y ag a tüsző nedvében ha lm ozód ik fel, az é re tt tü sző ­ben m á r n ag y m en n y iség ű ho rm on v an . K érdéses, h o g y a tüsző bő l lassacsk án szívód ik -e fe l a vérbe, v a g y a tüsző m egrepedése a lk a lm á v a l eg y sze rre ju t-e nagyobb m enny iség a szervezetbe. V a ló sz ín ű azonban, hogy ez az an y a g in d í t ja m eg a m é h n y á lk a h á r ty a „p raeg rav id “ e lvá ltozását. Ez a c t iv á l ja a m ir ig y ek e t, okozza a stro m a dec idua lis e lv á lto zásá t és a vérbő séget. A tüsző m eg ­repedése u tá n a tüsző he ly én képző dő sá rg a te s t te rme li tovább a ho rm onokat, m e ly ek v a ló sz ín ű lég azonosak a tüsző nedv h o rm o n ja iv a l, fo ly ta t já k és befejezik a tüsző nedv h o rm o n ja á l ta l m e g in d íto tt e lvá ltozásokat. A m ikor a sá rg a te s t so rv a d n i kezd, a term e lés e lm arad . A horm onképző dés te h á t m egszű n ik egy idő re, m ert Hz

1366 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

e lso rv a d t sá rg a te s t m á r nem term el, az ú j tüsző pedig csak m ost kezd érn i, m ég nem term e l, v a g y nem eleget. H o rm on h iá n y á b a n n incs am i fe n n ta r ts a a m éh n y á lk a ­h á r ty á já n a k (p raeg ra v id ) e lvá ltozását: m egkezdő dik a n y á lk a h á r ty a v isszafejlő dése, leg fe lső részének leved- lése, a f in o m h a jszá le rek m egrepedése és a v ér k i ­sz iv á rg ása . E m b ern é l teh á t a h av iv é rzés, á lla to k n á l a m e to estru s s tád iu m a. H a azonban te rh e ssé g követke­ze tt be, a m éh n y á lk ah árty áb an m e g ta p a d t pete lehe­tő vé tesz i a sá rg a te s tn e k további m e g m a ra d á sá t, v irá g ­zásá t ( te rh esség i sá rg a tes t) , m ég ism e re tle n módon, v a la m ily e n im pu lsussa l. Frankel v iz sg á la ta ib ó l tu d ­ju k , ho g y h a e lp u sz tít ju k a sá rg a te s te t a te rhesség első fe lében : a te rh esség m egszakad. T e h á t ú g y látszik , hogy a sá rg a te s t fe n n ta r t ja a te rh e ssé g e t (p ro tek tiv h a tás). L ehet, hogy u g yanaz a h o rm o n m ű köd ik i t t , m ely a p ra e g ra v id e lvá ltozást okozza. A te rhesség má­sod ik fe lében a sá rg a tes tre , úgy lá tsz ik , n in cs szükség. A te rh e sség m eg m arad a sárg a test e lp u sz tí tá sa u tán is (Frankel). A pete fészek jellem ző h o rm o n já t Allen, Zondek és m ások a lepénybő l is e lő á l l í to ttá k . Lehet, ho g y a te rh e sség m ásod ik felében a lep én y te rm e li ezen, a te rh e sség m egm aradásához szü k ség es horm ono­k a t, az e lso rvadó te rhesség i sá rg a te s t h e ly e tt.

A horm onterm elés szakaszossága, ütemessége ké t­ségtelenül összefügg érő pete jelenlétével. H a érő pete n in cs (pl. e a s trá l t á l la tn á l) , az o e s tru s fe llép te csupán kellő m en n y iség ű h o rm onnak a sze rvezetbe való ju t ta­tá sá tó l fü g g . H a azonban érő p e te v a n , akko r az o estru s bekövetkezése a pete érésének id e jé tő l is fü g g és a m esterségesen b e ju tta to tt ho rm on csu p á n erő síten i tu d ja az o estru s t, de ism étlő dése szak aszo sság á t és ü tem ét lényegesen nem v á lto z ta tja m eg.

I r o d a lo m : (csupán a fo n to sak a t em lítve m eg): Allen és I)o isy: The Jo u rn . of the A m eric . med. assoc. 1923, 81. köt.. 10. sz. —■ Buschke-Zondek: K lin . W. 1927, 15. sz. — Fellner: D eutsch , m. W. 1924, 40. sz. — Fraen- kel: A rch . f. Gyn. 68. köt. — Halban: Z b l. f. Gyn. 1901.— H errm ann: M onatsch r. f. Géb. u. G yn. 41. köt., 1. fű z.— Laaueur: D. m. W . 1926, 1—2. sz. és 30—32. sz., K iin . W . 1927, 9. sz. — Mahnert—Siegmund: Zbl. f. Gyn. 1927, 26. sz. — Parkes—Bellerby: Jo u rn . o f Physio logy . 64. köt.. 3. sz. — Seitz—W intz—F ingerhu t: M ünch, m ed. W . 1914, 30—31. sz. — Zondek: Z e itsch r. f. Géb. u. Gyn. 86. köt.. K lin . W . 1926. 10., 27., 33. sz. — Zondek—Asch- heim: K l in . W . 1926, 22. sz.

A b u d a p e s t i k ir . m a g y . P á zm á n y P é t e r T ud om án y- e g y e te m I I I . sz. b e lk l in ik á já n a k k ö z le m é n y e ( ig a zg ató :

báró K o r á n y i S á n d o r dr. e g y e te m i n y . r. tan á r ).

D ip h th er iás m yocard it is e lek troca rd io - gram m ja gyerm ek ek en .

í r t á k : V itéz Gönczy István dr. és G yörgy i Géza dr.

A d ip h th e r ia fő leg sú lyosabb ese te iné l g y ak ran f igyelhe tő k m ag a szív rh y tm u sán ak z a v a ra i, am elyek a szív izom , i l le tv e a vezető rendszernek a d ip h th eriás m egbetegedés következtében b eá llo tt b á n ta lm á ra vezet­hető k v issza . A d ip h th e r ia a la tt ész le lh e tő rhy thm us- zav aro k e lek tro ea rd io g rap h ia i v iz sg á la tá v a l az elektro c a rd io g ra p h ia m ódszerének a sz ívbetegségek d iagnosti- k á já b a v a ló bevezetése ó ta számos sze rző foglalkozott.

S m ith 1 242 d ip h th e r iá s betegen v é g z e tt a betegség fo ly am á n e lek tro ea rd io g rap h ia i v iz sg á la to k a t. V izsgá­la ta i az t m u ta t já k , h o g y a betegek e g y részén é l a beteg­ség kezdetén ész le lhető tach y ca rd ia az a n t i to x in a lk a l­m azá sá t követő m ásod ik napon a z ese tek legnagyobb részénél m egszű n ik . N éhány esetben az a n ti to x in a lka l­m azása u tá n szívb lock fe jlő dött k i. S in u sa r rh y th m iát a v izsg á lt betegek 65%-ánál, e x tra sy s to le k a t ped ig (min­

den sú lyosabb k e r in g és i z a v a r né lkü l) 20%-ban észlelt. A z ac u t sz ívb loek fe llépésébő l rossz p ro g n o s is ra követ­kezte t. E se te i közül ez 5%-ban fo rdu l elő . D ip h th e ria a la t t fe llépő szívb lockró l Rohmer,2 Price és J. M acken­zie,3 Parkinson,' M arvin és B u ck ley3 F lem ing és K e­nedy,3 H echt1, 13 és Magnus-Alsleben3 tesznek közlem é­nye ikben em lítést. A viragnet és Lutembacher,9 v a la ­m in t H um e10 d ip h th e r iáso k n á l végzett p o ly g rap h iá s v iz sg á la to k k a l ex tra sy s to lé k a t észleltek. A Price ésJ. M ackenzie á l ta l ism e r te te tt h a lá losan végző dő eset­ben a sz ívb locko t p i tv a r i fib ril la tio követte . E bben az esetben a szöve ti v izsg á la t m y o ca rd itis t d e r í te t t ki.

Rohm er11, 2 észleletei nem szó lnak am elle tt, hogy a d ip h th e r ia to x in a vezető rendszer i r á n t kü lönös a ff in i ­tá ssa l v ise lte tn e . V izsgá lt esete iben nem csak a vezető ­rendszer, h anem a m y ocard ium b án ta lm a z o ttsá g á t is k im u ta tta . V e le e llen tétben Aviragnet és Lutembacher fe lveszik , ho g y a tox in — az idegrendszerhez hason lóan — a vezető rendszert e lek tiv e tám ad ja m eg. A Schwen- sen12 á l ta l ész le lt 568 ese t 17%-ában, am ely a sú ly o s ese­tek 75%-ának felel m eg, v o lt acu t m y o ca rd itis m eg­ái lap íth a tó .

A zon n agyszám ú m egfigyeléssel e llen tétben , am e­lyek a sz ívm ű ködésnek a d ip h th e r ia a la t t fe llépő zava­ra i r a vonatkoznak , a diphtheria kiállása u tán k im u ta t­h a tó e lv á lto záso k a t il le tő en csak k isszám ú iroda lm i a d a to t s ik e rü l t fe lle lnünk . Hecht13 9 d ip h th e r iá t k iá l­lo t t gyerm ek közül' 3-nál re la t iv m itra l is in su f f icie n tiá t ta lá l t . H oskin1' 16 fia ta l egyénnél végzett a betegség k iá l lá sa u tá n e lek tro ea rd io g rap h ia i v izsg á la to k a t, am e­lyek m in d en esetben a n o rm á lis tó l e lté rő eredm ény t m u ta tta k .

E le k tro e a rd io g ra p h ia i v iz sg á la ta in k a t d ip h th e r iá t k iá l lo tt gyerm ekeken v égeztük a lábadozás idő szaká­ban, a k ó rh á z e lh ag y ása e lő tt, legnagyobb rész t a B ud a­p est székesfő város Szent L ász ló -közkórházában, illetve a S te fán ia -g y e rm ek k ó rh ázb an gyógykezelt betegeken. E h e ly ü tt is köszönetét m ondunk G erlóczy Z sigm ond dr. egyet, ta n á r , igazgató -fő orvos, B ókay Já n o s dr. egyet, ny . r. ta n á r , K a loosay K á lm án dr. szfő v. közkórházi ad ju n c tu s és P au n z J á n o s dr. egyetem i tan á rseg éd u ra k n a k , a m ié r t a v izsg á la to k k iv ite lé t jó in d u la tú se­g ítség ü k k e l m egkönny íte tték .

60 g yerm ekné l végez tü n k e lek tro ea rd io g rap h ia i v izsg á la to t, ak iknek é le tk o ra 3 és 14 év közö tt vá ltozo tt. V izsg á la ta in k p o s it iv e red m én y ét a következő táb láza t ta r ta lm az za . 52 esetben n e g a tiv e redm ény t kap tu n k .

M ie lő tt a táb láza tb an fo g la lt ada to k értékeléséhez fognánk , a leg fon tosabb do log annak a t isz tázása , hogy az e lek tro e a rd io g ra p h ia i v iz sg á la t a la p já n m ily en ese­tekben té te lezh e tjü k fe l a m y ocard ium laes ió já t. Ism e r­jü k ezen k é rd és e ldön tésének n eh ézség e it T ud juk , hogy am ily en c sa lh a ta t la n eszköznek b izonyu lt az e lek tro- c a rd io g ra p h az a r rh y th m iá k fe lism erésénél és elem zé­séné l, épp o ly nehéz helyzetben v ag y u n k nem egyszer akko r, a m ik o r tisz tán az e lek tro ca rd io g ram m a la p já n k e ll a m y o card iu m á l la p o tá ra vonatkozóan ny ila tkoz­nunk . A k é rd és k r i t ik a i la g összeá llíto tt m egfe lelő szám ú a d a t és k ísé r le t i an y a g h iá n y á b a n m ég m eg lehető sen n y í l t , s ez é rt m i sem tu d u n k m ag u n k n ak e r re v o n a tk o­zó lag t is z ta í té le te t a lk o tn i. Á llásp o n tu n k a t, m ely a fe n ti okokból nem tek in th e tő vég legesnek, a követke­ző kben je lö l jü k m eg. M indeneke lő tt a k é rd ésre v o n a t­kozó n é h á n y s ta t isz t ik a i a d a to t fogunk fe lso ro ln i.

W ill iu s1' 747 beteg közü l 550-nél a 3 elvezetés egy ikében a k am ra i com plexum kezdeti k ilengésének h asa d ásá t, 197-nél a fel-, i l le tő leg leszálló á g m egvasta- godásá t, i l le tv e osom ósodását ta lá lta . A z első csoportba ta rto zó ese tek fe lénél a bal sz ív fé l h y p e r tro p h iá ja v o lt

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1367

P o s i t i v ese tek .

So

rszá

m

N é v

Fre

qu

en

tia

Ve

ze

tési

id

ő (P

—Q

) m

áso

d­

pe

rce

kbe

n

Kam

rako

mle

xum

lid

eje

(Qr-

T)

más

odpe

rcek

ben

I

Megjegyzés

15 V. J. . . 95 0-16 0-30 A uricu lar is ex trasysto lia teljes com pensatiós pau- sáva l, helyenként hasadt P.

25 M. J. . . 130 0-12 0-24 T i n lap os. A lacsony k ilen ­gések. S inusrhythm us.

40 P. E. . . n o 0-16 0-37 A ur icu lar is ex trasysto lék .43 S c h .Z . . . 150 o - io 0-22 A z I. elvezetésben A ) , a I I I .

elvezetésben B ) typusu ventr. E. S. R í és R i l fel­szálló ága hasad t. T i n lapos.

44 S. J. . . 110 o - io 0-32 A uricu lar is és atr ioventri­cu laris E. S.

58 Z. F . . . 105 0 11 0-28 A lacsony kilengések.59 V. D . . . 125 0-11 0-24 R í fe lszá lló ága és R H I

hasadt. A lacsony k ilengések

60 B. G. . . 145 O i l 0-27 R i, R n felszá lló ága, R i n hasadt. SH csomós. T i la ­pos, T U , T i n negativ . A lacsony kilengések.

m egá llap íth a tó , a b án ta lo m helye v a lósz ínű leg i t t székelt. A z ide tartozó betegek 85%-a szívbeteg volt. A I I . cso p o rtb a so ro lt betegek 24%-a (a con tro llso rozat 14'3%-ával szem ben) sz ív b a jb an h a l t m eg. Azok közü l az esetek közül, aho l a kezdeti k a m ra i k ilengés 0’10"-et m eghaladó m egszélesbedése m u ta th a tó k i (a con tro ll so rozat 21’5% -ával szem ben), 62-9% v o lt a m o rta l i tás . K ü lönösen rossz p ro g n o s is á l l í th a tó fe l akkor, ha a kez­deti k ilengés h a sa d á sá v a l és m egszélesbedésével eg y­ide jű én a T -hu llém is n eg a tív v á vá lik . A következő összeállítás a n eg a tiv T -hu llám m al k ap cso la tb an m eg­figyelt m o r ta l i tá s t ta r ta lm a z z a :

Morta­litas

ControU-seriáná)

m o rta l i ta s

N egativ T I és n és m egvá ltozo tt kezdeti k ilengés 95 % 18 7% T U és i n „ . 73-3% 26-6%

- T I. I I . i n „ „ „ „ 100 % 0 %

C on tro ll g y a n á n t azon esetek szo lg á ltak , aho l az elő bbiekhez hason ló szívelvá ltozósok v o ltak k l in ik áik ig észlelhető k, de a n á lu k ta lá l t patihologikus e lek trocard io - g ra p h ia i je lek nélkü l.

V égü l a p ro g n o sis s íg y a m y o card iu m á lla p o ta szem pon tjábó l tek in te tb e veendő a k ilengések n a g y ­sága is. B á r a sz ív co n trac tio s az e lek tro ca rd io g ram m n ag y ság a közt nem á ll fen n egyenes a rá n y , m ég is n é ­m ely esetben a kettő közö tti összefüggés ta g a d h a ta tla n , íg y Heard és H eim m egfigyelték , hogy 780 szívbeteg k ö ­zül 46-nál, k ik n é l a k ilengések az összes elvezetésekben fe ltű nő a lacso n y ak v o ltak , a sz ívgyengeség k ife jlő dése ésaz á lta lán o s á l lap o t ro m lása p a ra lle l h a la d t a k ilen ­gések m egkisebbedésével.

M indezen s ta t isz t ik a i adatok s a I I I . sz. b e lk lin ika beteg an y ag án végzett v izsg á la to k a la p já n m y o card ia lis laesió t ak k o r szok tunk fe lvenn i, ha:

1. az I . elvezetésben* v agy legalább k é t elvezetés­ben n eg a tiv T -t ta lá lu n k . Ezek közül az I. és I I . elveze­tésben ta lá l t n eg a tiv T-bő l sú lyosabb p ro g n o s is ra kö v e t­keztetünk, m in t a I I . és I I I . e lvezetésben elő fo rduló neg a tív T-bő l;

2. to v áb b á ak k o r is, h a az e lek tro card io g ram m b an a u r ic u la r is E S - t re g is trá f iu n k .

V a lósz ínű a m y o ca rd ia l is laesio d iag n o sisa akko r,

ha m ind a h á ro m elvezetésben fe ltű nő en a lacsony k am ra i com p lexum okat ta lá lu n k .

V égü l a h a sa d t v ag y csom ós R S -hu llám nak c sa k akko r tu la jd o n íto t tu n k je len tő séget, h a azok a fen tem li- te tt p a th o lo g ik u sn ak v e tt e lek tro ca rd io g rap h ia i je lek k e l együ tt fo rd u ln a k elő .

E zek e lő reb o csá tása u tá n a táb láz a tb an fo g la l t ad a ta in k k a l k ap cso la tb an a k övetkező ket m o n d h a tju k :

A p u lsu s f re q u e n tiá ja 85 és 150 között vá lto z ik . A vezetési idő t (P—Q -távo lság) k ó ro sa n e lhű zódo ttnak egy esetben sem ta lá ltu k , a n n a k é r té k e változ ik 010 és 017" között. H echt7 a betegség a la t t 012—019"-nyi veze­tési idő t m órt.

E gészen sú lyos m y o ca rd ia l is e lvá ltozás je le it az e lek tro card io g ram m , am in t táb láz a ta in k b ó l lá th a tó , egyetlen egy esetben sem m u ta t ja . M indam elle tt az ese­tek közül 8-nál az e lek tro ca rd io g ram m a n o rm á lis tó l k isebb-nagyobb m értékben e lté r, m ié r t is az e le k troc a r­d io g rap h ia i v iz sg á la t a la p já n ezekben a z esetekben m y o ­ca rd ia l is laes ió t v e ttü n k fel.

Az e le k tro ca rd io g rap h ia i v iz sg á la tra kerü lt ese tek m indegy ikénél rö n tg e n á tv i lá g ítá s t is végeztünk, azon ­ban a n o rm á lis tó l e ltérő sz ív co n f ig u ra tió t, vagy k óro s ­nak m ondható sz ív m eg n ag y o b b o d ást egy iknél sem ta lá ltu n k .

V izsgá la ta ink eredm ényét összefoglalva: 60 d iph- th e r iá t k iá l io tt gyerm ek közül e le k tro ca rd io g rap h segé­lyével 8-nál m y o ca rd ia l is e lv á lto zás v o lt k im u ta th ató . E z a k ö rü lm én y t. i., hogy a v izsg á lt ese tek kb. 13% á b a n k izá ró lag az e le k tro c a rd ia g ra p h segé ly év e l m y o card ia ­lis e lvá ltozás v o lt k im u ta th a tó , a fe rtő ző betegséget k i ­á l ló it egyének e lek tro ca rd io g rap h ia i v a ló m egv izsgá lá­sán a k szükségessége m e lle tt szól. Azok az esetek, ah o l az e lek tro card io g ram m a n o rm á lis tó l e lté rő ered m én yt m u tat, to v áb b i m egfigyelés tá rg y á v á v o ln án ak teendők. I ly esetekben cé lszerű v o ln a sz ív íu n c tió s v izsgá la tokka l m eggyő ző dni a r ró l, hogy a fertő ző betegségeket k iá llo tt egyén — gyerm ek — nem szenved-e la te n s szív insu ffici- en tiában . S h a p l. a többszö r m eg ism é te lt fu n c tio n alis sz ívv izsgá la t g y erm ekekné l fe rtő ző betegség k iá l lá sa u tán p a th o lo g iás e red m én y t adna , szükségessé v á lh a t­nék, hogy a g yerm ek é le tm ód jába, késő bb p á ly av á lasz­tásáb a a k k é n t avatkozzunk be, h o g y a com pensatio h a tá ra a lehető legm esszebbre legyen k ito lh a tó . A gy e r ­m ekeknél fe rtő ző betegség u tá n m in d en esetben e lvég­ze tt e le c tro ca rd io g rap h ia i v izsg á la t, v a la m in t később a szükségességhez kép est e lvégzett sz ív íu n c tió s v izsgá la t egyengetnéaz u ta t a sz ívbetegségek k o ra i s ig a z i ' p ro p h y lax isa fe lé l

Iroda lom : 1 C. Sm id t: Jo u rn . o f th e A m eric. m ed. A ssocia tion , 1921, 77. köz. 10. sz. 765—772. old. — 2 P. R oh­mer: Ja h rb . f ü r K in d erh e ilk u n d e . 1912, 76. 391—401. old. — 3F. W. Price és I v y Mackenzie: H e a r t , 1911—12, I I I . 233. old. — 4 J. Parkinson: H eart, 1915—17, V I. 13. — 3 H .M . M arvin és R. C. Buckley: H e art, 1924, X I . 309. old. —6 G. B. F lem ing és A. M. K ennedy: H e a r t , 1910—11, I I . 77. old. — 7 A. F. Hecht: E rgehn , d. in n . M ed. u. K in d e r­heilkunde. 1913, X I . 324. old. — 8 E. M agnus—Alsleben: Z eitschr. f. k l in . M ed. 1910, L X IX , 82. — 8 E. C. Avirag- net és R. Lutem bacher: A rch . d. m a lad , du coeur, des v a isseau x e t du sang. 1920, 13. évf. 1. sz. 1—6. old. —10 W. E. H um e: H eart, 1913, 5. kö t. 1. sz. 25—44. old. —11 P. Rohmer: Z e itsch r. f. exp. P a th . u. T her. 1912, XT. 426. old. — 12 C. Schwensen: B ib lio th ek f. laeger. 1921, Jg . 113. M aih . 191—202. old. — 13 A. F. Hecht: Z eitschr. f. K ind erh e ilk . 1924. 37. kö t. 1—3. fű z. 5—11. old. — 14 F. A. W illius: A rch. in t. m ed. 1922, 30. 434. old.

1368 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

A b u d ap e s ti k ir. m agy . Pázm ány P é te r T udom ány­egye. e in elm e- és id eg k ó rta m k l in ik á já n a k közlem énye

(ig azg a tó : S chaffe r Károly d r. n y . r . tanár).

A b e te g sé g e g y sé g k é r d é s é a psych ia tr iában.*

I r t a : Som ogyi Is tvá n dr. k l in ik a i ad junctus.

A betegségegysóg kérdése a m a i k l in ik a i psych ia t- r iá n a k ta lá n a legégető bb s eg y b en a legnehezebb p ro b lé m á ja is. Legégető bb, m ert a p ro b lé m a m ego ldat­la n sá g a sok nehézség elé állít bennünke t, am elyek közül, hogy egyebet ne em lítsek , ez az o k a a n n a k is, hogy a psychosm ok fe lo sz tásá ra , rendszerbe fo g la lá sá ra i r á­nyu ló tö rek v ések m ég m indezideig n e m vezethettek egységes, m eg n y u g ta tó eredm ényre.

M ie lő tt a p sy c h ia tr ia i b e tegségegység kérdésének m a i á l lá s á ra té rn é n k át, vessünk e g y röv id k e p i l la n­tá s t a k érd és tö r té n e ti fejlő désére.

E le in te a p sy ch ia tr iá b an is, m ik é n t a som atikus o rv o stu d o m án y b an , tüneteket í r ta k le és neveztek el betegségeknek . B eteg ség volt te h á t p l. a h a llu tin a tio , a z a v a r tsá g , a s tu p o r, a bu taság s tb . I lym ódon egy egyén az e lm ebetegségek egész so rá b a n szenvedhetett.

A fe jlő dés fo ly am án azután k i tű n t , hogy egyes tü n e tek m in d ig b izonyos szabályszerű összefüggésben fo rd u lta k elő és íg y alaku ltak k i a tünetcsoportok , sy n d ro m ák . M ost m á r az egyes je l le g z e te s syndrom á- k a t nevezték el betegségeknek, ezek v o l ta k a betegség­egységek , m in t p l. m an ia , m e lan ch o lia , am en tia stb. Az eg y es elnevezések változtak u g y a n , de lényeg ileg ez v o lt a helyzet a m ú lt század k ö zep é ig . A tünetcso ­p o r to k ró l azonban k id erü lt, hogy a z o k nem lehetnek betegségegységek , h iszen egym ással co m b in á ló d h a tn ak és a legkü lönböző bb összefüggésekben fo rd u lh a tn a k elő , ú g y h o g y ezen az alapon, te h á t phaen o m en o lo g ia i a lap o n , nem lehet kü lönálló b e teg ség ek e t e lha tá ro lni.

A következő irá n y z a t a m ú lt század végén e lő ­té rb e n yom u ló a n a tó m ia i irán y za t v o l t , m ely azt ta ní ­to tta , h o g y a be tegségek okát a k ó rb o n c ta n i e lvá ltozá­sokban k e ll k e resn ü n k , az egyes b e teg ség ek e t is ezen az a lap o n k e ll e lh a tá ro ln u n k , tehát be tegsógegységeke t egye­dü l a k ó rb o n c ta n i elváltozások a la p já n á l l í th a tu n k fel. V a ló d i betegségegységekhez azonban ezen az ú ton sem le h e te tt e l ju tn i, m iv e l k iderü lt, ho g y a kü lönböző tü n e ti képek m ö g ö tt ese tleg ugyanazok a k ó rb o n c ta n i e lv á l­tozások vo ltak , v a g y m egfo rd ítva, a kü lönböző k ó r ­b o n c ta n i e lvá ltozások psychésen u g y a n a z o k a t a tü n e ­tek e t e redm ényezhették . H a csak a p a ra ly s is p rog res- s iv á t te k in t jü k is, am ely e lm ebetegségnek ped ig a p a th o lo g ia i a n a tó m iá ja a leg jo b b an fe ld e ríte tt, ú g y az t k e ll lá tn u n k , h o g y az egységes k ó rb o n c ta n i és kó r- sz ö v e tta n i e lvá ltozásokka l ellen tétben, a legkü lön fé lébb tü n e t i képek á l lh a tn a k elő s nem tu d u n k o lyan psycho- p a th o lo g ia i tü n e tcso p o rto t k im u ta tn i, am e ly a p a ra ly - s is re e h a ra k te r is t ik u s volna s a m e ly m ás o rg an ik u s ag y m egbetegedésben elő ne fo rd u ln a .

M ik én t a so m atik u s o rv o stu d o m án y b an , ú g y a p sy c h ia tr iá b a n is a következő i r á n y z a t a jelen század e le jén é rv én y re ju tó aetio log iai i r á n y z a t volt, am ely k ó rk ép ek e t, betegségegységeket a k ó ro k o zó noxák sze­r in t ig y ek eze tt e lkü lön íten i. A p s y c h ia t r ia i betegség­eg y ség kérdését azonban ez az i r á n y z a t sem tu d ta d ű lő re v in n i, m e r t k itű n t, hogy a kü lönböző n o x ák u g y a n o ly a n tü n e ti képet eredm ényezhetnek , v ag y u g y a n a z a noxa kü lönböző k ó rk ép ek e t v á l th a t ki.

H a az t a sok nehézséget és e red m én y te len ség et te k in t jü k , am ely a jó l e lha tá ro lt e lm ebetegségek fel­

* E lő a d ta a M a g y a r E lm eo rv o so k E gyesü le tének X . o rszág o s értek ez le tén 1928 o k tó b e r 21-én.

á l l í tá sá n á l m u ta tk o zo tt, am ik o r sem tü n e tta n i, sem k ó rb o n c tan i, sem ae tio lo g ia i a lapon nem s ik e rü lt igaz i betegségegységet fe lá l l í ta n i, úgy nem k e ll nag y o n csodá lkoznunk az egységes elm ebetegség, E inheits- psyohose fo g a lm án ak a fe lbukkanásán . E fe lfogás sze­r in t n incsenek is kü lönböző elm ebetegségek, hanem csa k egy egységes e lm ebetegség s az egyes k ó rfo rm ák csak különböző s tá d iu m a i ennek az elm ebetegségnek.

B á rm ily b iz a r r is ez a fe lfogás, m ég is egy nagy- je len tő ség ű m e g á lla p ítá s t köszönhetünk nek i, az t t. i., hogy kü lönbséget ke ll te n n ü n k az á l lap o tk ép és m ag a a betegség között, a betegség egyes p h a s isa i és m aga az egész betegség i fo ly a m a t közt. E bbő l a m eg á llap í­tásb ó l in d u l k i K ahlbaum , m iko r k im o n d o tta , hogy az egyes betegségek e lh a tá ro lá sá n á l nem az á llapo tképek , a m e g n y ilv án u lás i fo rm á k a fon tosak , m e rt ezek sem nem jellegzetesek , sem nem állandóak , hanem m aga a k ó r fo ly a m a t a lényeges és a k ó rfo ly a m a t szem pon tjá ­ból fon tos m om entum ok : az ae tio log ia , az összes be­teg ség i jelek, kü lönösen a k ó rle fo lyás és végá llapot f igye lem be véte lével kell az egyes k ó rfo rm á k a t fe l­á l l í ta n i . Ezzel az i rá n y z a t ta l a betegségegységek kia la ­k í tá s á ra irá n y u ló tö rekvéseknek ú j k o rszak a kezdő ­dö tt, am elynek irán y e lv e , hogy a tü n e t i képek nem betegségegységek s ilyenekhez csak is k l in ik a i a la p ­elveken, az összes m om entum ok szám bavéte léve l, lehet e l ju tn i.

E zen az ú to n h a la d t tovább Kraepelin, ak i Kahl- baum e lve it k im é ly íte tte és m inden irá n y b a n to v á b b ­fe jlesz te tte . A etio log ia , sym tom ato log ia , kó rbo n c tan és fő k én t betegség i le fo ly ás és v ég á llap o t v o ltak azok a szem pontok, am e ly ek e t a kó rképek fe lá l lí tásán á l szem e lő tt ta r to t t . E zeknek az a lap e lv ek n ek m egfelelő - leg á l l í to t ta fe l e lő ször az endogen e lm ebetegségeknek k é t n a g y cso p o rtjá t, a m an iás-dep ressiós e lm ezav art és a sch izoph ren iá t. M a jd ezen az ú to n tovább h a la d v a a lk o tta m eg betegségegysége it, a tö r té n e ti je len tő ségű K raep e lin -fé le sy s tem aticá t. Ez a ren d sze r e ledd ig a leg töké le tesebb vo lt s egy idő re re la t iv m eg n y u g v ást is hozo tt a p s y c h ia tr ia i betegségegység sok a t v i ta to tt kérdésében . A k l in ik a i p sy c h ia tr ia n a g y já b a n m a is ezen az a lap o n á ll ; az e lm ek ó rtan i tanszékek rő l a K raep e lin -fé le k ó r fo rm á k a t ism erte tik , az e lm egyógy­in tézetekben ezeket a kó rképeket d iag n o stizá lják . Bá r ­m ily á l lásp o n to t fo g la l ju n k is el a p sy c h ia tr ia i beteg ­ségegység kérdésében , egye t le kell szögeznünk s ez az, h o g y Kraepelin é rdem ei e lévü lhe te tlenek e té ren , m e rt fá ra d h a ta t la n u l h ird e tte , hogy az eg y ed ü li helyes út a be tegségegységek keresésében a k l in ik a i k u ta tá s i i rá n y , m e rt ez te tte n a g g y á a több i o rv o s i szak tudo­m á n y t is.

T erm észetesen az e lm ekó rtan fe jlő dése Kraepelin sy s te m a tik á já n á l nem á l lo tt meg. A tu dom ányos m u n ­k ásság , am ely e le in te csak a r ra i rá n y u lt , hogy a K raepelin á l ta l fe lá l l í to t t kere tek e t k itö ltse , m ih am a­rá b b m ag u k a t a k e re tek e t is k ikezdte. M ind több és több eset fo rd u lt elő , am elye t nem leh e te tt csak ú gy egyszerű en a K raep e lin -fé le rendszerbe e lsk a tu ly ázni. E zek az ú. n. a ty p u so s psychosisok az u tá n n y i lv á n ­v a ló v á te tték , ho g y a K ra ep e lin -fé le ren d sze r sem tö k é­letes, a K raep e lin -fé le kó rképek sem élesen e lh a tá ro lt, szo rosan m egszabo tt betegségegységek s ezzel a beteg ségegység kérdése ism ét elő térbe n y o m u lt s v issza ­n y e r te égető a c tu a l itá sá t.

Az első n agyobb tá m a d á s t a K raep e lin -fé le a la p ­e lvek e llen Hoche in téz te , am ik o r az t fe jtegette , hogy a K raep e lin -fé le k ó r fo rm á k a t nem leh et betegség- egységeknek nevezni, h iszen h a ak á r a m an iás-dep ressiós e lm ezav art, a k á r a sch izo p h ren iá t te k in t jü k is, az t kell

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1369

lá tn u n k , hogy ae tio lo g ia ilag , t i in e tta n ila g , le fo lyá s t és végső á llap o to t i l le tő leg a legkü lön fé lébb á llap o tkép e­k e t fo g la ln ak egy k a la p alá. P l. a m an iás-dep ressiós e lm ezav ar cso p o r tjáb a sorozzuk a m án iá t, a m elancho- l iá t, c irc u la r is és periódusos, p u e rp e ra lis , k l im a kte r ia - lis stb. a lak o k a t; a scb izopbren iákhoz so ro l ju k az acut és ch ron ikus, eg y szer fellépő , többszö r ism étlő dő , re m ittá ló , nem gyógyu ló , tü n e t ta n i la g igen különböző a lakoka t.

S zerin te a betegségegységek lehető ségének h ite szo­ro sa n összefügg azza l a h itte l, hogy a psy ch és fo lyam a­to k n ak m egvan a m ag u k an a tó m ia i su b s tra tu m a . Ez p ed ig te ljesen téves h it, m ert psychés élet csak a m a­g asa n d i f fe re n t iá l t idegszövet ta la já n fe jlő d ik , i tt p ed ig te ljesen leh ete tlen , hogy a n a tó m ia i e lvá ltozásokat tu d ju n k k im u ta tn i a k á r a n o rm a lis , a k á r az egyes p a th o lo g iás psychés m eg n y ilv án u láso k h á tte réb en . Még h a d u rv a an a tó m ia i e lvá ltozásokat ta lá lu n k is az egyes kórképekben, ú g y az t kell lá tn u n k , h o g y psychés tünete ikben sem m i szabá lyszerű ség sincs. B etegség- egységeket te h á t nem lehet fe lá l l í ta n i a p sy ch ia tr iá b an , kü lönösen nem az ú. n. fu n c tio n a lis elm ebetegségek te rü le té n -s az ily en ek u tá n való tö rek v és — „aussich ts­lose Ja g d nach e inem P han to m “-nak ta r t ja . S zerin te n incsenek betegségek a p sy ch ia tr iáb an , csak reac tiós fo rm ák , m in t am ily en a h ysteriás, p a ran o id o s , m án iás, m elancho liás stb. re ac tió s fo rm a. E zeket a reactiós fo rm á k a t nevezi ő m áso d ran g ú egységeknek s az elemi tü n e tek és a m a i kó rk ép ek közé he lyez i ő ket.

Binswanger, Siemerling, részben Bum ke, A lzhei­mer stb. többé-kevésbbé hasonló á l lá sp o n tra he lyezked­tek s h a b á r k ics i m a ra d t azoknak a szám a, ak ik a betegsógegységek k ia la k í tá sá ra va ló tö re k v é s t cé lta­la n n a k m inő síte tték , v iszon t a K ra ep e lin g - fé le beteg­ségegységekkel szem ben is m ind több és több elégedet­lenség n y ilv án u l m eg.

U tóbb m aga Kraepelin is e lism erte , ho g y kó rképei nem tek in th e tő k v a ló d i betegségegységeknek s szerinte nem m a ra d m ás h á tra , m in t n agy ty p u so k a t k ido lgozn i, am elyek term észetesen éles h a tá ro k k a l nem v á la sz th a­tó k el. Az egyes ty p u so k o n belü l sem lesznek photo- g ra p h ik u s m áso la ta i egym ásnak a kó rképek , m e rt ha a betegség i fo ly am a t u g y an az is, de m ás a szem ély iség (P ersö n lich k e it) , am e ly egészen m e g h a tá ro z o tt készsé­geke t (B ere itschaft) hoz m agáva l s m íg az eg y ik em ber n y o m ta lan u l e lv ise l kü lönböző b eh a táso k a t, ad d ig a m ás ik u gyanezek re a b eh a táso k ra több-kevesebb beteg­ség i tü n e tte l reag á l. E zzel a fe lfo g ásáv a l n a g y o n meg­k ö ze líti H ochénak a reac tiós fo rm á k ró l n y i lv á n íto t t fe lfo g ásá t.

H a m á r m ost a kérdés m ai á l lá sá t nézzük, ezek u tá n az t kell lá tn u n k , hogy a v i ta m á r nem is akö rül fo rog , hogy a K ra ep e lin -íé le kó rképek v a lód i betegség- egységek-e, hanem ak ö rü l, hogy lehetséges-e a p sy chia ­t r iá b a n betegségegységeket k ia la k íta n i s hogy e g y á lta ­láb an érdem es-e és szükséges-e i ly en ek re tö rekedn i.

A bban ig aza t a d h a tu n k Jaspersnak, h o g y a k l i­n ik a i p sy c h ia tr iá n a k m indez ide ig nem s ik e rü l t betegség- egységeket k ik e rek íten i. Nem s ik e rü lt p ed ig kü lönösen ak k o r, h a a betegségegység fo g a lm á t Pophal, Ewald sz e r in t á l l í t ju k fel, am e ly fe lfogás m egkövete li, hogy az esetek kó rszárm azás, tü n e ti kép , le fo lyás, végső á llap o t, k ó rb o n c tan i le le t és k ó ré le tta n i fo ly a m a t te k in ­te tében m in d ig m egegyezzenek. E m eg h a tá ro zá s sze­r in t egyedü l a d e l ir iu m trem enset te k in th e t jü k csak v a ló d i betegségegységnek, m ert i t t az összes m eg k íván t m om entum ok egységesek. M ár a p a ra ly s is t nem te k in t­

h e tjü k ily érte lem ben valód i betegségegységnek , m e rt a psychés tü n e ti kép nem egységes, no h a az összes több i tényező m in t ae tio log ia , n eu ro ló g ia i tü n e tta n , k ó r­le fo lyás, végső á llap o t, k ó rb o n c tan i le le t egységes. E m ia t t Jaspers csa k n eu ro ló g ia i be tegségegységnek fo g a d ja el a p a ra ly s is t .

K érdés azonban , szükséges-e a p sy c h ia tr iá b a n is o ly an szo rosra v o n n i m eg a betegségegység fo g a lm i k ö ré t, hogy m ég a p a ra ly s is t se tek in th essü k b e teg ség ­egységnek? Ig a z u g y an , h o g y a p a ra ly s is psychés tü n e te i nem egységesek, azonban m ég is a rá n y la g köny- n y en tu d ju k d iag n o s tizá ln i s a több i e lm ebetegség től e lh a tá ro ln i, m e rt a nem egységes psychés tü n e te k e t jó l k iegész ítik a n eu ro ló g ia i tünetek , am elyek az esetek tú ln y o m ó n ag y szám áb an m egelő z ik vag y leg a lá b b is k ísé r ik a psychés tü n e tek e t. E zen az a lap o n — úgy gondo lom — nem já rn a veszéllyel, h a ig é n y e in k e t a p sy c h ia tr ia i be tegségegység kérdésében lesz á l lí ta n án k s a p a ra ly s is t, m in t Pophal m ond ja , h a nem is psychés, de p sy c h ia tr ia i betegségegységnek e lfo g a d n án k ; az ig én y leszá llítás i lym ódon csak is a p sy ch o p a th o lo g iai eg ység te ré re szo rítkozna . A p a ra ly s is a n a ló g iá ja ala p ­já n já rh a tu n k el az u tá n a több i o rg a n ik u s psychosis, e lső so rban a to x ik u s és in fec tio su s psychosisok te rén , am elyeknek a e tio lo g iá ja , p a th o lo g ia i a n a tó m iá ja , le­fo ly á sa m á r többé-kevésbbé ism ert, v ag y leg a láb b is a m eg ism erés s tá d iu m á b a n van.

I lym ódon term észetesen a betegségegység m eg­h a tá ro z á sa a p sy c h ia tr iá b a n ném ileg m ás lesz, m in t a so m atik u s o rv o stu d o m án y b an . M ás azért, m e rt a köz­p o n t i ideg ren d szer v ég te lenü l f in o m an d i f fe re n t iá l t, re n d k ív ü l co m p lik á lt m ű ködésű szerv , am ely h a rm o n i­k u s m ű ködésében m á r egészen f in o m á tm en e ti v á lto z á ­sok h a tá s á ra sú ly o s func tió s za v a ro k a t szenvedhet. E zekben a za v a ro k b a n egy ik fon tos m om en tum az, ho g y a beh a tás és a következm ény közö tt n incs sz ig orú p á rh u zam ; a m ásik fon tos k ö rü lm én y ped ig az, hogy egészen kü lönböző k ó rsz á rm az ású és p a th o p h y s io lo - g iú jú fo ly am ato k lá ts z a tra u g y a n a z t a kó ros re a c t iót v á l th a t já k k i, m in ek az oka „p rae fo rm á lt“ t i ine t- com plexum ok, v a g y h a úgy te tsz ik , ,ykészsógeik“ v a gy „ reac tió s“ fo rm ák fe lszab ad u lása a legkü lön fé lébb, de azonos helyen és m ódon tám ad ó n o x ák révén. T u d o m á: sü l k e ll vennünk , h o g y a k ö zpon ti ideg ren d szer k i f ej ­lő dése, fe lép ítése és te rm észete következ tében n em re a ­g á lh a t m inden kü lönböző á r ta lo m ra fa jla g o sa n és je l­lem ző en és ebben re j l ik az oka an n ak , hogy kü lönböző psychés tü n e tcso p o rto k a t ta lá lh a tu n k u g y an azo n aetio - lo g iá jú , p a th o b io lo g iá jú fo ly am a to k n á l. E z m a g y a ­rá z n á m eg, hogy m ié r t teh e tü n k a psychés tü n e te k tek in te téb en b izonyos engedm ényeket a P o p h a l- fé le fe lté te lle l szemben, a m ik o r az o rg a n ik u s psychosisok - b an betegségegységekhez a k a ru n k e lju tn i.

M ár sokkal nehezebb a h e ly ze tü n k az ú .n. fu n c tio ­n a lis psychosisok te ré n , am elyekben egy rész t a köz­p o n ti ideg ren d szer n em szenved k ó rb o n c tan i e lvá ltozó sokat, v a g y lega lább is m ég nem ism e r jü k ezeket az el­v á ltozásokat, m ásrész t p a th o g en e tic a i és p a th o b io log ia i fo ly am a ta ik sem tisz tá z o tta k kellő képen . Ezek a k ó r­képek, m in t betegségegységek , v a ló b an a „ levegő ben ló g n ak “. In n e n v a n azu tán , h o g y a fu n c tio n a lis psychosisok k ite r je d é s i kö rének a m eg v o n ásán á l m u ­ta tk o z n a k a legnagyobb e lté rések s m ajdnem su b je c t iv egyén i fe lfogás d ö n ti el, hogy k i m it soroz a m a n iás- dep ressiós e lm ezavar, a sch izoph ren ia , a p a ra n o id o s e lm ezav ar fog a lm i körébe. É p p en ez az oka a n n a k , hogy Hoche és m áso k e g y á lta lá n kétségbe v o n já k a p sy c h ia tr ia i be tegségegység lé tjo g o su ltság á t, A fu nc tio -

1370 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

n a lis psychosisok m a n a g y já b a n tü n e tta n i a la p o n v a n­n a k k ik e rek ítv e , íg y leg fe ljebb psycb o lo g ia i s nem p sy c h ia tr ia i betegségegység nevére ta r th a tn a k szám ot. A p sy c h ia tr ia azonban term észettudom ány s a fu n c tio­n a l is e lm ebetegségek te ré n is a te rm észe ttu d o m án y i a la p o k ra fe k te te tt k l in ik a i k u ta tás van h iv a tv a a r ra , ho g y v i lág o sság o t d e rítsen a m ég hom ályos te rü le tekre . K raepelin m o n d ja kézikönyvében, hogy h a m a m ég nem is ism erü n k , de m a jd ta lá ln i fogunk m e g h a tá ro ­zo tt b io lóg ia i fo ly a m a to k a t a fu n c tio n a lis e lm ebeteg­ségekben s íg y m a jd s ik e rü ln i fog idő vel ezek te ré n is a h eredő d egene ra t io s idegbetegségek m in tá já ra beteg­ségegységeke t k ia la k íta n i .

És ebben H ochéva l szem ben ig aza t k e ll ad n u n k K raepelinnek, m e r t te rm észettudom ány i m eg ism eré­se in k a p sy c h ia tr iá b a n m ég a legkevésbbé sincsenek k im erítv e és e m eggondo lás a lap já n — b á rm i ly távol legyen is — a p sy c h ia tr ia nem a d h a tja fe l az t az ideá lis cé lt, hogy a több i o rvos i szak p é ld á já ra a sy m p to m án és sy n d ro m án á t e lju sso n a va lód i betegségegységek- hez. Az ú t, am elyen h a la d n u n k kell, a k l in ik a i k u tatá s i i rá n y , am ely eg y részrő l az ö rö k lés tan ra (á tö rök lés, co n stitu tio , C harak te r), m ásrészrő l a h is to lo g iá ra és b io ló g iá ra tám aszk o d ik n a g y cé ljának e lérésében .

A z Ú j S z e n t J á n o s k ó rh á z t t c . seb észe t i o s z tá ly á n a k k ö z le m é n y e ( fő o r v o s F á y k iss F e r e n c d r .) .

T ap asz ta la to k az idü lt g ü m ő s-g en y m e ll m ű téti k eze lésérő l.

I r ta : C síki Jenő dr. m ű tő orvos, a lo rv o s.

Id ü l t genym ellnek a geny, ille tve a geny-légm ell azon ese te it é r t jü k á lta láb a n , am elyek k é t v a g y három h ó n ap o n tú l íe n n á l ’anak . O ka az erő sen m eg v astag o d ott zs iger i m e llh á r ty a , am ely m ia tt az összeesett tüdő nem tu d k itág u ln i. A z id ü l t m e llh á rty ag y u llad á so k okait i l le tő leg a kü lönböző szerző k egym ástó l m eg lehető sen e lté rő vélem ényen v a n n a k , m íg egyesek az esetek 10—50 és 90%-át ta r t já k güm ő seredetű nek , ad d ig A sch o ff sze­r in t v a lam e n n y i az.

V issz a p il la n tv a az id ü l t geny m ellek ú ja b b k o r i se­bészi kezelésére, a z t lá t ju k , hogy különböző m ódon igye­keztek a n á lu k lé t re jö t t ü reget m egszü n te tn i. Sim on v o lt az első (1869), k i e célból több b o rd á t tá v o l íto t t el, v a la m in t m a jd n em ugyanezen idő ben K üste r is (1873), késő bb Esth lander (1879) és Schede (1890). 1892-ben u g y an é célból Quenu több bo rda á tv á g á s á t a já n l ja , m a jd 1894-ben Délorme a tüdő d e c o rtica tió já t. M íg Simon, K üster és Esthlander több b o rd á t tá v o lí ta n a k e l az em p y em aü reg n a g y sá g a szerin t, azo n b an a p leu ra co sta lis stb. m eg h ag y ásáv a l, add ig Schede a b o rd á k a t a p e r io s tta l, p le u rá v a l és bo rdaköz i izm okkal s tb . egy ü tt tá v o l í t ja e l ( in t ra p le u ra l is tho raco p lastica , i l le tv e he­lyesebben th o rax resee tio ) .

A z e re d e ti Sehede-fé le m ű tétte l jó e redm ényeke t é r tek el, azonban m eg lehető s n agy v o lt a ha lá lozási arányiszám , e z é rt többen igyekeztek m ó d o s íta n i: eg y­rész t két-, i l le tő leg többszakaszos m ű té tte l, v a lamin t m ás e ljá ráso k k a l, íg y H elfer ich, Beck, K rause, Sudeck, Depage, Kocher, Friedrich, V idakovich, H acker, Mel­chior és m ások. Ú jab b an a D élorm e-féle d ec o rt ic a t ió já t a tüdő nek K üm m el ism é t a ján lja , hogy a z t a v as tag m e llh á rty ak é reg tő l m egszabad ítsa és ez á lta l ú j r a k ite r ­jedő képessé tegye. Pels Leusden sze rin t a deco rtica tio , összekötve a Schede-fé le m ű tétte l, a d ja a leg jobb ered ­m ényt.

O sztá lyunkon a tbc., ille tve a gyerm eksebészeten

az u to lsó k é t év a la t t 5 fe ln ő tte t és 7 gyerm eket op e rá l­tu n k id ü lt güm ő sgenym ell m ia tt, v a lam enny inek fo ly a­m a ta vegyesen v o l t fertő zve, A fe lnő ttek k özü l vo lt3 fé rfi és 2 nő , a gyerm ekek közü l 2 fiú, 5 leány . Az ese­tek közü l 4 f iúnak vo lt ba lo lda li, egynek jobbo lda li genym elle, u g y an c sak 4 nő nek balo ldali, 3-nak jobb ­o ldali.

A fe lnő ttek tá rg y a lá sá n á l ké t csoporto t kü lönböz­te tü n k m eg: eg y ikbe so ro ljuk azon betegeket, a k ik ide­jében jö ttek o sz tá ly u n k ra és íg y idejében o p erá lv a , a m ás ik b a azon betegeket, ak ik a n n y ira le ro m lo tt á l la­p o tb an kerü ltek o sz tá ly u n k ra , hogy a m ű té te t m egelő­ző leg is ú g yszó lván a lig v o lt rem ényünk an n a k s ike­rében , ennek e llen é re m ég is m egk ísére ltü k a betegnek m egm entése érdekében .

A z első cso p o rtb a ta r to z o tt egy férfi- és eg y nő ­beteg. A z első egy 35 éves férfi, a k i balo ldali p y opneu - m o th o rax a l v é te te tt fe l o sz tá ly u n k ra , négy ízben ope­rá ltu k , e ltá v o lí tv a összesen a I I —-XI. b o rd á já t a mell- k a s ía l la l eg y ü tt, u to lsó m ű té t u tá n gyógyu lt. A z első k é t m ű té te t p a ra v e r ta b ra l is érzéste len ítésben , az uto lsó k e ttő t aether-, i l le tő leg eh lo ro fo rm -narkosisban végez­tük . A m ásod ik egy 43 éves nő beteg, ak inek fe lvé te le ­k o r sú lyos tü d ő g ü m ő k ó r ja v o lt és balo ldali genym elle . Az i l le tő nek á l la p o ta fe lv é te lk o r a n n y ira sú ly o s volt, hogy kezdetben te l jesen lem ond tunk ró la. K éső bb azon­ban p u n e tió ra és C a lo t-o lda tnak a m ellü regbe befecs­kendezésére a n n y i ra m egerő södö tt, hogy m eg o p erá lh a t- tu k . E k k o r fe lü le tes ch lo ro fo rm narkosisban a je len levő p a r t ia l is em p y em án ak m egfe le lő leg a V I—X . b o rd á t e ltá v o lí to ttu k a m e llk as fa lla l együ tt. A beteg m ű tét u tá n gyógyu lt.

A m ásod ik cso p o rtb a ké t fé rf i és egy nő ta r to z ik . Az első egy 20 éves férfibeteg, ak in ek ba lo ldali, erő sen bű zös em pyem a n ecess ita tis m ia t t négy b o rd á já t a m ell­k a s fa l la l e g y ü tt e ltáv o líto ttu k , g y ó g y u la tlan u l távo zo tt, o tth o n m eghalt. A m ásod ik 23 éves nő beteg, a k i t ba l­o lda li, e rő sen bű zös em p y em áv a l operá ltunk , e ltáv o ­l í tv a négy b o rd á t, m ű té t u tá n k é t h é tre ex itá l t . A h a r ­m ad ik 30 éves férfi, a k i t ea v e rn a á ttö rés következ tében lé tre jö t t jo b b o ld a li p y o p n eu m o th o rax m ia tt o p erá ltun k , e l tá v o lí tv a ö t b o rd á já t, az i l le tő je len leg is áp o lásu n k a la t t van , ja v u lá s á ra sem m i rem ény.

E zek u tá n á tté rü n k a gyerm ekeknél e lé r t e red m é­n y ek rö v id ism erte tésé re , m egem lítve azt, hogy ezeknek elő ző leg részben az osztályon, részben az o sz tá ly o n k í­v ü l vékony d ra in o ső le t t in te r costa li san a m e llü reg b e vezetve és azon á t a desin fic iensókkel öb lítve: 1. 14 éves fiúbeteg, ak in ek b a lo ld a li genym ell m ia tt 10 b o rd á já t tá v o l í to t ta k el, p á r n a p m ú lv a m ű té t u tá n m eg h a lt. 2. 8 éves leány , a k i t jobbo lda li genym ell m ia t t ae the r- n a rk o s isb a n k é t ízben o p e rá ltu n k , e ltáv o lítv a 7 b o rdá t, az u to lsó m ű té t u tá n gyó g y u lt. 3. és 4. 3 és il le tve4 év es leány , m in d k e ttő n ek b a lo ld a li genym ellük m iatt a e th e rn a rk o s isb a n k é t m ű té tte l 8 b o rd á ju k a t tá v o lí to t­ta k el. U to lsó m ű té te k u tá n gyógy u ltak . 5. 7 éves leány , ak in é l jobbo lda li p a r t ia l is gen y m ell m ia tt 4 b o rd á t tá ­v o lí to ttu n k e l ch lo ro fo rm n ark o s isb an . M ű té t u tá n gyó­g y u lt. É rdekesnek ta r to m m egem líten i, hogy ezen be­teg az o p e ra tio e lő tt m ásfé l év v e l az osz tá lyunkon ke­z e lte te tt u g y an ezen o lda li genym elle ! (d ra ineső , seb- ü reg ö b lítés) és g y ó g y u lta n b o c sá jta to tt el. 6. 16 hó napos fiú b a lo lda li gen y m ell m ia tt 5 b o rd á ja le tt e l táv o lí tv a , h a t n a p m ú lv a m eg h a lt. 7. 7 éves leány, k in ek h a t bo r­d á já t tá v o l i to t tu k el, je len leg is ápo lásunk a la t t á ll, g enym ellé t i l le tő le g u g y a n g y ó g y u ltn ak m o ndható , te­k in te tte l azonban tü d ő g ü m ő k ó rjá ra , g y ó g y u lá sá ra a l ig v an rem ény.

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1371

E zek sze r in t 12 o p e rá lt beteg közü l:

G y ó g y u ltG yógyu latlan

(kezelés a la tt)M eghalt

férfi nő férfi nő férfi nő

1 5 1 i 3 i

50 % 16-66% 33-33%

E zen ered m én y t tek in tve , hogy a vegyesen fe r tő ­zö tt em pyem ák h a lá lo zás i a rán y szá m a m ég m a is igen nagy , d a c á ra a fe j le tt m ű té ti tech n ik án ak — íg y Sauer- bruch sz e r in t k ö rü lb e lü l 75% —, jó n ak m o n d h atju k , a n n á l is inkább , m iv e l az o p e rá lt esetek 25%-ának ja ­v u lá sá ra a m ű té te t m egelő ző leg sem sok rem é­n y ü n k vo lt.

E zek u tá n az esetekbő l röv iden a következő ket v o n h a tju k le: az id ü l t güm ő s genym ellben szenvedő be­tegeket m ielő bb a já n la to s operá ln i, m e rt kü lönben fe l­té tlen ü l e lp u sz tu ln ak , am in t az t a k éső n o p e rá lt ese­te ink is m u ta t já k (ke ttő m eghalt, e g y rem ény te len ). Az id ü lt genym ell g y ó g y ítá sá ra a Schede-fé le th o rax - reseo tió t m egfe le lő nek ta r t jü k , am elye t azonban szük ­ség sze rin t k é t v a g y több szakaszban végzünk. M ű - té te in k e t a szokásos m ódon h a jto t tu k vég re, azonban m egem líten i k ív á n ju k , hogy erő sen leg y en g ü lt betegek­nél, ak ik n é l m inden csepp v é r t k ím é ln i kell, a b o rdá k ­nak k ic sa v a rá sá t a costo transvensa lis Ízü le tben nem ta r t ju k a já n la to sn a k , am enny iben ez u tá n n éh án y ese t­ben erő sebb v é rzést k ap tu n k , am i eg y e rő sen leg y en gü lt betegre nézve nem te ljesen közöm bös, ilyeneknél egyéb­k én t is a já n la to s a b o rd ák e ltáv o lítása u tá n a m ellkas- fa ln a k lág y része it e l tá v o lí tá s e lő tt a láö lten i. B etege ink a m ű té t u tá n á t la g 2—6 hó a la t t g y ó g y u ltak , a m ásodik , il le tve következő m ű té tek e t m in d ig a be teg m egerő sö­dése sz e r in t végeztük el. A D élorm e-féle d ec o rtica ió já t a tüdő n ek m ű té te in k h ez so h a nem csa to ltuk , te k in tv e azt, hogy az összeesett güm ő kóros tü d ő n ek k i tá g u lá sa egyébkén t sem a ján la to s .

M ű té te in k e t gyerm ekeknél m in d ig aether-, i l le tv e eh lo ro fo rm n ark o s isb an végeztük, fe lnő ttekné l k ezd e t­ben p a ra v e r te b ra l is é rzéste len ítést a lka lm az tunk , ma jd késő bb, m ive l kü lönösebb elő nyét nem ta p a sz ta ltu k , az am úgy is nem te ljesen veszély telen e l já rá sn a k , lehető ­leg nem m ély narfcosisban operá ltu n k , a m it ú jab b an Sauerbruch és m ások is a ján lan ak , az t tap asz ta lv a , hogy az kevésbbé v ise li m eg a betegeket. M i is az t t a ­p asz ta ltuk , hogy a m ű té t u tá n a narfco tizá lt betegek á l­ta láb an jobban érez ték m agukat, m in t a he lyben i é rzés­te len ítésben op erá ltak . T erm észetesen ezzel nem az t m ondjuk, hogy az id ü l t güm ő s genym elle t csak n a rk o - s isban lehet m egfe le lő en operáln i, m e r t b izonyos ese­tekben m i is he lybeli é rzéste len ítést fogunk a lka lmazn i (pl. a beteg ú g y k ív á n ja stb.), v ag y v eg y es érzéstelen í­tést, a m it ú jab b an K ü ttn e r is a ján l.

F o n to sn a k ta r t ju k m egem líten i, h o g y a g y erm e­kek m ilyen jó l tű r té k ezen nag y beavatkozást, am ellye l egy m e llk asfa lresec tio já r (hét közü l n ég y g y ó g y u lt) , éppen ezé rt ez t m ég a nag y fo k b an leg y en g ü lt g y e rm e­keknél is a já n la to sn a k ta r t ju k m egk ísére ln i.

V égü l az e lé r t jó eredm ények m e lle tt azon k isebb h á trá n y o k a t sem h a l lg a th a t ju k el, am ellye l az id ü l t güm ő s genym ellek m ű té té i já rh a tn a k ; íg y ké t ízben (egy g y ó g y u lt férfi és egy kezelés a la t t lévő k is le á n y ­nál) az azonos o lda li fe lső h as fa l i izom zatnak erő s so r­v ad ásá t ész le ltük , m inek oka az idegek resec tió ja vo lt, s ezen izom so rvadás következtében a h asn a k k ife jezett

asy m e tr iá b a jö t t lé tre , am eny iben a h asü r i ta r ta lo m a so rv a d t h a s fa la t erő sen e lő d o m b o ríto tta , am i a b ete ­geknek azonban kü lönösebb p a n a sz ra nem ad o tt oko t. E zenk ívü l eg y ízben egész k is fo k ú conoav sko liosis is ész le ltünk egy g y ó g y u lt k is leán y n á l. A felső v é g tag m ű ­ködésképességének részérő l so h a k ó ro sa t nem ész ­leltünk.

Iro d a lo m : K üm m el: O p e ra tiv e B ehand lung a l te r E m pyem höh len . Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1920. — H. Csá­kányi; D e r g eg en w ärtig e S ta n d d e r E m p y em b eh an d ­lung. B ru n s B e iträg e z. k lin . C h ir. C X X V II. köt. I . füz. 1922. — Pels Leusden: C h iru rg isch e O pera tio n s leh re , 1921. — K irschner, Nordmann: C h iru rg ie . — K lekner: A m e llh á r ty a m egbetegedéseinek sebészi gyógykezelése. M ag y ar S ebész -T ársaság m u n k á la ta i, 1924. — H. Csá­kányi; P o s tth o ra c o p la s t ik á s á l lap o to k m egítélése, k ü lö ­nösen az e x tra p le u ra l is th o ra c o p la s t ik á k sze m p o n tjá­ból. O rvosi H e tilap , 1927. 48. sz.

A b u d ap esti k ir . m a g y a r P á z m á n y P é te r T u dom ány - egyetem I . sz. nő i k l in ik á já n a k közlem énye ( ig azg a tó :

K u b in y i P á l dr. egyetem i ny . r . tan ár).

E lep h an tiasis vu lvae.*

I r ta : Bű ben Ivá n dr. k l in ik a i tanársegéd .

A kü lső g en ita l iák n á lu n k a rá n y la g r i tk a m e g ­betegedése az e lep h a n tia s is vu lv ae , am e ly leg többszö r a n ag y a jak b ó l, a c lito risbó l, r i tk á b b a n a k isa jak b ól k i ­induló d a g a n a t képében je len tkez ik . A d ag an at n a g y ­ság a kü lönböző , k is tó já sn y i tó l kezdve a legnagyobb m é ­re tek ig v á l to z h a t; az iro d a lo m b an 20—30 kiló s ú ly ú ró l is ta lá lu n k fe ljegyzéseket. A d a g a n a t fe lü le te hol s im a , hol m eg egyenetlen , szám os szem ölccsel bo ríto tt. S zín e leg inkább fehér, sokszo r azonban b a rn á sá n elszínező- dött. A d a g a n a t egy része b ifeké lyesedhet, i ly e n k o r genyszerű v á lad é k o t term e l. A d a g a n a t szöveti sz e rke ­zete kü lönböző k ép e t m u ta t; fő á llo m á n y á t hol tö m ö t- tebb, hol lá g y a b b oedem ás kö tő szövet képezi. A n y iro k - edények tá g u lta k , a bő r ré teg e i göm bsejtesen v a n n a k beszű rő dve. F ag g y ú , v e re jték m ir ig y d k , sző rtüsző k r en ­desen h ián y o zn ak . Virchow sz ö v e tta n i a lapon az e le ­p h an tias is h á ro m a la já t : az e le p h a n tia s is übrosát, tu b e- ro sá t és p a p i l lo m a to sá t k ü lö n b ö z te ti m eg.

A z e lep h a n tia s is v u lv a e tü n e te i kezdetben csek é­lyek; kü lönböző idő a la t t , b izonyos n a g y sá g o t e lérve, a járási, ü lést, h ázasé le te t akadályozza, azonk ívü l vize lés i zav aro k a t okozhat. A h av ivérzésnek és te rhességnek a dag an at fe jlő d ésé re kevés befo ly ása v a n . A d a g a n a t k i- fekélyesedésével fá jd a lm a k lép h e tn ek fe l és a fo ly ás nagy m érté k e t ölt. A betegek re n d sz e r in t a d a g a n a t nag y ság a és a fo ly ás okozta kellem etlenségek m ia t t sokszor csak évek m ú ltá n fo rd u ln a k orvoshoz.

Az e le p h a n tia s is v u lv a e a e tio lo g iá ja nem t is z tá ­zott; a n n y i ké tség te len , ho g y lé tre jö ttéb e n a vér- és n y iro k k er in g ésb en beálló zav aro k fo n to s szerepet j át ­szanak. A ny irokcsom ók genyes g y u l la d á sa , k i i r tá sa , a ny irokedények e ld u g u lása képezik va lósz ínű leg a k i ­váltó okot, A lues, tub ercu lo s is és m á s fertő ző m e g­betegedéssel sok esetben összefüggésbe hozható. A ho t ­te n to tta és b u sm an asszonyoknál, k ik n é l az e le p h a n tia ­s is v u lv ae jó v a l gyak o r ib b , a n y iro k ed én y ek e t e lz á ró f ila r ia okozza a m egbetegedést.

Az e lep h a n tia s is d iag n o s isán ak fe lá l lí tása r e n d ­sze rin t könnyű . A k ifek é ly esed ett é s s ipo lyos d a g a na t­ná l az u lcu s ro d en stő l és a ca rc in o m á tó l va ló e lk ü lö n í­tés okoz n é h a nehézséget. A v érzék en y ség h ián y a és a szövettan i k ép i ly esetekben is c sa k h a m a r a h e ly es

* B em u ta tá s a B u d ap esti K ir . O rvosegyesü le t 3928 jú n iu s 9-i tu d o m án y o s ü lésén.

1372 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

dia ff no,sáshoz vezet. A z e lephan tiasis v u lv a e p rognosisa jó, ro ssz in d u la tú e l fa ju lá s t r itkán ész le lünk . A therap ia a d a g a n a t m ű té ti e l tá v o lí tá sa és az a n a tó m ia i helyzet h e ly re á l l ítá sá b an áll. A m ű tétnél fő képen a tökéletes v é rzésc s il lap ítás ra és a legnagyobb s te r i l i tá s ra kell ü g y e ln ü n k , m ert a «ebgyógyu lást sok k ö rü lm én y ve­szé lyez te ti.

Az I. szám ú nő i k lin ik án az e le p h a n t ia s is vu lvae szép ese té t vo lt a lk a lm u n k észlelni, am e ly ú g y a daga­n a t n a g y sá g a , m in t egyéb körü lm ények m ia t t is figyel­m et é rdem el. Az 56 éves napszám osnő ez év m ájus kö­zepén kereste fel am b u lan tián k a t. H a v iv é rzó se 17 éves k o rá tó l rendesen je len tk eze tt; szülése, veté lése nem vo lt, házasé le te t nem élt. A ny ja tu b e rcu lo s isb an h alt el. F ia ta l ko ráb an p a tta n á so k jelentek m eg az o rrán , ame­lyek m ind jobban k isebesed tek és o r ra n ag y részben el-

J

E lep h a n tia s is vu lvaes

p u sz tu lt . 20 év e lő tt szem érem testén jo b b o ld a lt k is da- g a n a t keletkezett, m e ly fokozatosan n ö v e k e tt m ostani n a g y sá g á ra . A d a g a n a t fá jda lm at n em okozott, a v ize­lés i n em akadá lyoz ta . P á r hónap óta a d a g a n a t k isebese­d e tt és azó ta bű zös fo ly á sa van.

A közepesen fe j le tt , gyengén tá p lá l t nő beteg al- sz á ra i erő sen v a r ic o su sak . O rra lupus következ tében e l­ro n c so lt. A com bok közö tt em berfő ny i, b a rn ásán el- sz ín ező d ö tt d a g a n a t fo g la l helyet, a m e ly részben s im a fe lü le tű , részben b o rsó n y i, babnyi szem ö lcsökke l fedett; a lsó részén te n y é rn y i k i fekéiy esedett te rü le t . A d ag an a t á l lo m á n y a egyes h e ly ek en puha, h e ly e n k in t kem ényebb ta p in ta tú . A d a g a n a to t felemelve lá t ju k , hogy az a c l i to r is t és a n a g y a jk a k a t fog la lja m a g á b a n , h ü v e ly­fa l e g y része is e v e r tá lv a van. A h ú g y cső kü lső n y ílá sa a re n d es helyen ta lá lh a tó , a la tta u j jn y i ta sa k . V égbélen á t v iz sg á lv a fenn p o r t io vag ina lis ta p in th a tó , az ute ru s t b iz to sa n k i ta p in ta n i n em sikerül.

E le p h a n tia s is vulva© d iagnosisá t á l l í tv a fel, e lő ­ze tes szövettan i v iz sg la t u tán a d a g a n a to t m ű té ti ú to n tá v o l í t ju k el. A v é rv iz sg á la t W a sse r m a m ira n eg a tív ­

n ak b izonyu lt. A m ű té te t novoca in hely i é rzéste len ítés­ben Schröder sz e r in t végezzük. M iu tán a b ő rt jód- t in c tu rá v a l v o n tu k be, a d ag a n a to t s te r i lk en d ő b e b ur ­ko lju k . Az em b erfő n y i d a g a n a t felső ré szé rő l ék a la k­b an k i in d u lv a a lev á lasz tás irá n y á t jelző bő rm etszést végezzük kö rösk ö rü l. M a jd ré tegenk in t h a la d v a a da­g a n a to t a la p já ró l lev á la sz t ju k m iközben p on tos vérzés- c s i l la p ítá s ró l gondoskodunk . A d ag a n a t e ltáv o lítása u tá n a m ű té t i te rü le te t h y d ro g en h y p ero x id d a l ö b lítjü k és a sebszélek m egfe le lő en tö rtén ő egyesítéséné l az a n a ­tó m ia i h e lyze te t ig yekszünk h e ly reá llítan i. A d a g a na t­ta l e l tá v o lí to tt nagy ia jkak he lyére k iv a r r t k isa jk ak b ó l m egfe lelő h ü v e ly b em en ete t készítünk . A b ő r egyesítése u tá n a seb ü reg e t gazeesík k a l 24 ó rá ra d ra inezzük . A h ü ­v e ly bő ven u j jn y i , tö p ö rö d ö tt k is u te ru s tap in th a tó. A seb g y ó g y u lás s im án m e n t végbe.

A d a g a n a t em b erfő n y i nagyságú , k e rü le te 56 cm, sú ly a 2590 g ram m . T a p in ta ta töm ött, az u j jb en y o m a tot m e g ta r t ja . M etszés lap ja szürkésfehér, fén y lő ; sá rg ás sav ó szerű fo lyadék ü rü l. A különböző h e lyek rő l készí­te t t szöve ttan i m etszeteken se jtszegény, ro s to s és v ize­n y ő s kö tő szövet lá th a tó . A ro sto s kö tő szövetben tá gu lt e rek lá tszan ak , k ö rnyezetükben göm bsejtesen in f i l trá lv a . E g y es m etszetekben tá g u l t ny irokerek nagy szám m al t a­lá lh a tó k . A m etszetekben a hám - és kö tő szövet h ián yo s h a tá ra , m ely néhol v a ló ság o s p ap il lák a t a lko t, jó l lá t ­szik. F agg y ú -, v e re jték m ir ig y e k , sző rtüsző k egy helyen sem ta lá lh a tó k . D iag n o sis : E lep h a n tias is1 tuberosa.

A z e lep h a n tia s is v u lv a e aetio 1 o g iá já b a n ese tünk ­ben a tu b e rcu lo sis is szerepel. H ogy a tubercu lo sis a lues és m ás fertő ző m egbetegedések m e lle tt az e lephan­t ia s is v u lv ae k iv á l tá sá b a n szerepet já tsz ik , az t az iro ­da lom ban szám os a d a t (Forgue és Massabeau, Kehrer V e it stb.) tám o g a tja .

E se tü n k b en é rdekes az a kö rü lm ény is, hogy a fo­kozatosan növekedő , tek in té ly es n ag y ság ú d ag a n a to t a be teg 20 éven á t v ise lte és az neki kü lönösebb panaszo ­k a t nem okozott, ú g y h o g y végü l is fő képen a k ifeké- lyesed ést követő bű zös fo lyás m ia t t kereste- fe l a k l in ik á t.

L A P S Z E M L E

B elo rvostan .A vércu k o r „nap i p ro fil“-ja egészségeseknél és

cukorbetegeknél. R. Seyderhelm és C. Oestreich. (Zeit­s c h r i f t f. k iin . M ed. 109. kö te t, 1—2. szám.)

A reggeli, ebéd és v ac so ra e lő tti v é rcü k o rm eg h a tá - rozás az t m u ta t ja , ho g y egészséges egyéneknél a vér- cu ko rgö rbe a regge li éh g y o m ri é rték ek tő l függő . H a a reg g e li é r té k 100 m g % a la t t van, ak k o r délben a vér- cuko r k issé em elked ik , v a g y hasonló sz in ten m arad . H a a v é rcu k o r 100 m g % fö lö tt ta lá lh a tó , a k k o r délben re n d ­sz e r in t sü lly ed n i szokott. C ukorbetegeknél a déli cu k o r­tü k ö r sü llyedése p ro g n o s tik u san jó jel. I ly e n betegeknél insu linkeze lés né lkü l is jó eredm ény é rh e tő el. Azon cukorbetegek , ak ik n é l a vércu k o r délben em elked ik , a sú ly o s d iabetesesek cso p o r tjáb a ta rto z n ak , ak ikné l az insu linkeze lés fe lté tlen ü l szükséges. A v é rcu k o r n ap i tü k re te h á t fe lv i lá g o s ítá s t n y ú jt a szervezet insu lin - p ro d u o tió ján ak m érté k é rő l és értékes e llenő rző je az in- su l in th e ra p iá n a k . Baráth dr.

V ezetési z a v a r a c u t rh eu m atik u s in fec tiókná l. J. G. Carr és W . G. Reddick. (Jo u rn a l A m eric . Med. Assoc. 91. kö tet, 12. szám .)

R h eu m a tik u s e red e tű m egbetegedéseknél g y ak ran ta lá lh a tó e lek tro k a rd io g ra p h ik u s v iz sg á la tta l o lyan rh y th m u szav a r, am e ly e t az egyszerű v iz sg á la t nem tud fe lism ern i. 14 eset k ö zü l nyo lc esetben ta lá l tá k a veze­té s i idő eg yszerű m eghosszabbodását, k é t esetben in-

1928. 49. sz . O R V O S T H TC T TL A P 1373

com plet block vo lt je len . Ezek közü l egy ik esetben ton- s i l le k to m ia u tán fe j lő d ö tt k i az a r th r i t ise s m egbetege­dés. K é t esetben com p le t b lockot ta lá l ta k fiata l, 22—24 éves em bereknél. K é t m ásik esetben au r icu lo v en tr icula - r is d isso c ia tió t ész le ltek , gyors, 83-as v e n tr ic u lar is ösz- szehúzódással. V a lósz ínű , hogy m indezen esetekben a m y ocard ium és az a tr io v e n tr ic u la r is n y a láb sé rü lé sei­rő l v a n szó. A p ro g n o s is nem rossz. A betegség elm úl tá v a l a vezetési z a v a r is csak h am ar ren d b e jön. A gy ó g y ­kezelésben d ig itá lis ad a g o lá s nem a ján la to s . Bnráth dr.

V ago ton ia és a lka losis. M. Laing el-Lavastine. (P resse m ed. 1928, 78. sz.)

A v ize le t v e g y h a tá sá n a k v á lto zá sa i élénken k i fe ­jező dnek a v eg e ta t iv ideg rendszer ingerlékenységének vá ltozása iban . H a az ocu locard ia lis- és so la r is -re flex e t v izsg á lju k (b ra d y k a rd ia bu lbusnyom ás és a p lexus so- la r is ra g y ak o ro lt n y o m ás u tán ), akikor az t ta lá l ju k, hogy a v ize le t a lk a l ik u s vo lta m e lle tt e re flexek élén­kebbé v á ln ak , vagy , h a nem v o ltak jelen', m eg je lennek (vago ton ia). M egfigyelései sze rin t e tek in te tb en a k ö ­vetkező csoportok k ü lö n íth e tő k el: a) a lk a lik u s v izelet-p. h y p e rv ag o to n iáv a l; n o rm a lis egyéneknél is e lő fo rdu l, g y ak rab b an p a rk in so n ism u sn á l, sk le ro s is po lyn su la r is - nál, m e lancho liás d ep ressióná l, tü d ő tu b ercu lo s isn á l; b) sav i, v a g y n eu tra l is -p H , h y p ovago ton iáva l, v ag y hyper- orthovsysm p a t in á v a l : tü d ő tu b ercu lo s isn á l, ac u t rheum a- t ik u s a r th r it isn é l, u lcu s v en tr icu lin á l, m orbus B asedo- w iná l; c) a pH a v ize le tben a v e g e ta t iv ideg rendszer tó n u sáv a l p a ra lle l ingadoz ik . S a v a n y ú sá g sym p a th ico - ton iáva l j á r eg y ü tt, a likalic itás ped ig v ag o to n iás á l la ­po tta l. I ly en kép ta lá lh a tó ep ilepsiáná l, m en stru a tió k közö tt és e lő tt, o v a r ia l is in su f f ic ie n tiá n á l a c r isisek közö tt és elő tt. Szerző sz e r in t e je lenségek élénken rá m u ­ta tn a k a r r a az összefüggésre , am ely a savbasis fo rg alo m és a v eg e ta tiv id eg ren d sze r ingerlékenysége, e lső sor­ban p ed ig az a lk a lo s is és v ag o to n ia k ö zö tt fennáll.

Baráth dr.

A dyspepsias hasm enések pathogenesise és thera - p iá ja . O. Porges és H. Essen. (Zeitschr. f. k iin. Med. 109. kö tet, 1—2. füzet.)

A z erjedése® és ro th ad áso s d yspepsiák keletkezé­sé t i l le tő leg nem ig azo ló d ik be azon fe lfogás, am ely szerin t a k á r a d iastase-em észtés, a k á r a try p s in - em észtés za v a ra o k o zn á a hasm enéseket. M u ta t ja ezt az a k ö rü lm én y is, h o g y op ium ad a g o lá sá ra a székben ta lá lh a tó n ag y m en n y isé g ű kem ényítő szem cse és em ész­te tlen izom rost e ltű n ik , am in t a belek k iü rü lése las- sabbá v á lik . Szerző k m a jd n em m inden ro th ad áso s d y s­pepsia esetében az ileocoecalis-tá j k ife jeze tt n y o másér­zékenységét ta lá lták , ty p h l i t is képében jelen tkező p a n a ­szokkal és á llandó ro th a d á ssa l a szék le tben ; a vastag - b é lp e r is ta lt ik a g y o rsu lt. A z erjedéses dysp ep sia o lyan ty p h lit is , am elyné l a v a s ta g b é lp e r is ta l t ik a sz in tén g y o r­su lt, a defecatiós re f le x k ö nnyen k iv á ltó d ik ; r i tk áb b a n i leo ty p h lit is képében je len tkez ik . M indkettő nek az oka a coecum tú lte rh e lése e lég te len gyom orem észtés, v agy n y ers éte lek tú lságos fo g y a sz tása következtében. A zsír- vszappandyspepsia v ék o n y b é lca ta rrh u s, am elyné l a szék­letben n ag y m en n y iség ű zs írszap p an ta lá lh a tó . M in thogy erjedéses d y sp ep s ián á l nem a n n y ira a fe h é r je ta r ta lmú é te lm aradékok , m in t az em észtő nedvek és bélnyák ro t­h ad ásáró l v a n szó, az erő sebb b é lnedve lvá lasz tást okozó éte leket k e ll a d iae táb ó l k izá rn i, m in t a ce llu losetar- ta lm ú ételek , fő zelék, gyüm ölcs, hüvelyesek . A te j is k izá ran d ó a d iaetábó l. A m y laceák ad ag o lása azonban célszerű lehet m ás sz é n h y d rá to k m elle tt, hogy a beálló er jedés a ro th a d á s t akadályozza. H a ez esetben az er je ­dés erő s lenne, ka lc iu m carbon ikum ad ag o lásáv a l csök­k en tjü k a fokozott v a s ta g b é lp e r is ta l t ik á t okozó h a tást. Z s írsza p p an d ia rrh o eán á l purée-hachée d iae ta a ján la to s az e n te r i t is re való te k in te tte l —1 a k en y é r, hús és te j k izá rásáv a l. Az e r jedéses d yspepsia é tre n d jén é l hason ló szem pontok sze rin t já ru n k el, m ivel az am y laceák k ire ­kesztése egym agában nem vezet ta r tó s eredm ényre.

Baráth dr.

S eb észe t.In v a r ra tn á l e lő fo rdu ló tech n ik a i h ibáró l. A. N.

Sebold, L en in g rad . (Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928, 15. szám .)B e teg a lk a r já n v á g o tt seb m ia tt in v a r ra to t végez­

tek ; g y ó g y u lás u tá n a sebben és a kézben á llandó e rő s fá jd a lo m lé p e tt fel, am e ly az u j ja k a c tiv és passiv m oz­g a tá sá ra erő sen fokozódo tt, úgy, ho g y e m ia tt a b e teg nem tu d ja u j ja i t m egm ozd ítan i. A ja v ító m ű té tn é l az tű n t k i, ho g y a n. m ed ian u s p ro x im a lis csonk ja a m usc. f lexo r d ig it, subi. 2—3. u j jh o z vezető in á v a l vo lt össze­v a r rv a ; az ideg p e r ip h e r ik u s cso n k já t p e d ig a m usc. p a l ­m ar is longus ce n tra l is csonk jához v a r r tá k oda. A f áj ­dalom a ja v ító m ű té t u tá n azonnal m egszű n t. Az in- és idegcsonk összetévesztését e lkerü lték vo lna , h a az első m ű té t e lő t t a sé rü lt v ég tag o t érzés és1 m ozgás szem­p o n tjábó l gondosan m egv izsgá ljuk , !ha a m ű té t a lk a lm á ­va l az egyesítendő k ép le tek sz ínét p o n to san szem ügyre veszik, és az egyesítés e lő tt m eg á llap ít ják , hogy a p e r i ­p h e r ik u s csonkok m eg h ú zása k iv á lt-e m ozgásokat.

Léva i György dr.Az e lü lső g er in cv e lő i gyökerek sen s ib il itásá ró l.

W. Bieder. H am b u rg -E p p en d o rf. (Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928, 17. szám .)

Bieder, annak a kérd ésn ek t isz tá z á sá ra , hogy az érző ideg ro sto k tén y leg csak a há tsó gyökerekben f ut ­nak-e, k u ty ák o n á tv á g ta a 10-ik h á t i gyökértő l kezdve lefelé az összes hátsó gyökereket. 68 á l la t közül 45-nél az alsó v ég tag o k te l jesen érzéste lenné v á ltak , a töb b i 23 á l la t m ég ném ely in g e r re reag á lt. A bonco lásnál k i­tű n t, ho g y ennél a 23 á l la tn á l nem v o lt az összes há tsó gyökér á tv á g v a . Léva i György dr.

A te ta n u s kezelése in tra c ra n ia l is , su b d u ra lis se ru m iu iec t'ó v a l. B. Goedecke, Gera. (Z e n tra lb la tt f. Chir. 1928, 17. szám .)

A g e ra i k ó rh ázb an k i len c esetben kezeltek k i tö r t te ta n u s t B etz és Duhamel e lő írása sz e r in t o lym ódon, hogy elő bb lu m b a lp u n c tio ú t já n 100 A . E . gyógysayó t ad tak , az u tá n a k é t fa l cso n to t trep a n á l tá k és m ind k é t o ldalon 100—100 A. E . g y ó g y sav ó t fecskendeztek be sub - d u ra lisan . E m e lle tt a szokásos n a rk o tik u m o k a t is a da ­go lták . A k i len c eset közü l ö t m eggyógyu lt, a több i m eg ­ha lt. Goedecke ú g y lá t ja , h o g y ez a g y ó g y e ljá rás n em ad jobb eredm ény t, m in t a z edd ig i keze lési módok.

Lévai György dr.

A fa b e lla e lő fo rdu lásáró l. J. Grassmück, D essau. (Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928. 17. szám .)

A s é rü l te t a h á b o rú b a n té rdén sh rapne ll- lövés é r te . Á llandó p an a sza i m ia tt v ég ze tt fe lü lv izsg á la t a lk a lm á ­val k é sz íte tt R ö n tgen -fe lvé te l a com bcsont la te ra l is ep icondy lusa m elle tt k ü lö n á l ló cso n tá rn y ék o t m u ta tott, am elye t a sérü lés a lk a lm áv a l le ren esz te tt c so n td a rab n ak leh e te tt ta r ta n i . Az ép com bró l k ész íte tt összehason lító fe lvételen azonban u g y a n i ly e n k ü lö n á lló eso n tá rn y ék vo lt lá th a tó . A kéto lda li eg y fo rm a leitet a lá n já n Grnss- m üek a R ön tgen-képen lá th a tó rende llenességet ta b e l lá ­n ak (a la te ra l is g astro cn em iu sfe jb en e lő fo rdu ló sesam - cson tnak ) ta r t ja , am ely a s é rü l t p a n a sza iv a l nem hoz­ható oki összefüggésbe. Léva i György dr.

B aleseti sérü lés következ tében k e le tk eze tt b ő ra la ttibé ln ro laesus. F. Breuer, K ö ln -L in d en b u rg . (Z en tra lb la tt f. C hir. 1928. 17. szám.)

A 28 éves e rő te ljes férfi k e rék p áro n neki fu to t t egy szembe jövő szekérnek , úgy . hogy a szekér rú d ja h asa felső részének ü tő d ö tt. A k l in ik a i v iz sg á la tk or a h asfa lo n ökö lny i, ép b ő rre l fedett e lő dom borodás v olt lá th a tó , am e ly a v iz sg á la t fo lyam án e l tű n t és he lyén a bő rön á t a h asfa lb an h á ro m u j jh e g y e t befogadó n y í­lá s t leh ete tt ta p in ta n i. A m ű té t a lk a lm á v a l azt ta lá ltá k , hogy a fe lü le tes fasc ia és a m. obi. e x te rn u sn a k külső , vékony ré teg e a rostok irá n y á b a n szé th asad t, a m. obi. ex te rn u sn ak belső v as tag a b b ré tege e r re h a rá n t i rá ny ­ban, a ro s to k ra m erő legesen e lszakad t, és ugyanebben az irá n y b a n v á l t szét, s a já t ro s t ja iv a l p árhuzam osan , a m. obi. in te rn u s , az a la t ta lévő n a sh á r ty á v a l eg yü tt. A h as fa l re c o n s tru c t ió ja n em okozott kü lönösebb nehéz

1374 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

séget. A tra m a tik u s su b cu tan bél pro la p su s nem g y a­k o r i ; Breuer esete ab b a n különbözik az edd ig közö lt ese tek tő l, hogy azokban m inden izo m ré teg a rostok ir á ­n y á b a n v á lt szét, az ő esetében p ed ig a m. obi. e x te r ­n us je len ték en y része a rostok ra m erő legesen szakadt á t.

L éva i György dr.

U rológ ia .X a n th o p ro te in -rea c tio , urochrom ogetn-reaetio és

ca o lin p ró b a a vesem ű ködés v izsg á la tá ra . H. W iden- horn. (Zeitschr. f. U ro l. C hir. 1928. 25. k ö t. 3—4. füzet.)

A v izsgála tok c é lja fenti reac tio é rtékének m eg ­á l la p í tá s a veseelég te lenség esetén, k ü lö n ö s tek in tette l a m ű té t i in d ica tió ra , to v áb b á veseelég te lenség és a v isz- s z a ta r to t t fehér jeb om lá s term ékek, v a la m in t ugyanezek és a v érnyom ás k ö z ti v iszony m eg ism erése, végü l a p ro s ta to g e n veseelég te lenség lényegének tisz tázása. 61 ese tben végzett v iz sg á la t a lap ján k id e rü lt , ho g y a cao lin - p ró b á n a k csak zsugo rvese kórism ézésében v an je len tő­sége, egyébkén t a lk a lm a tla n e ljá rás. U g y a n íg y e lve­tendő a vérsavó és v izeletben v ég ze tt u roch rom ogen- re a c t io is. A x a n th o p r o te i n -r e ac t i ó v a l n y e r t értékek h ev en y v esegyu lladás esetén n o rm á l isa k ; rossz prog- riosisú id ü l t v eseg y u llad ásn á l n o rm á l isn á l m agasabb é r té k e t kapunk . Z sugorvesénél, u ra e m iá n á l és sebészi vesebetegségeknél az értékek m ag asak s az e lég te lenség fo k á v a l a rán y o san em elkednék, ső t ez t e lő re is je lez­h e tik , m ié r t is a R est-N .-nél sokkal é r ték eseb b eredm é­n y e k e t szo lg á lta tn ak . P ro sta to g en vesee lég te lenségné l v iszo n t sem a X an thopro te in , sem a R e s t 1ST. nem ad kellő fe lv ilág o sítás t. G y ak ran m ég az u tó b b i m egbíz- h a tó b b n a k m u ta tk o zo tt. Feltű nő a x a n th o p ro te in é r té k em elkedése kb. p ro s ta ta e esetén, a m i fokozo tt fehérje- széteséssel m ag y a rázh a tó . A vér p h en o ltü k ré n ek em el­kedése, v a lam in t a veseelég telenség fo k a a hypertomiá- va l okoza ti összefüggésbe nem hozható . Sas Lóránt dr.

A datok az esse n tia l is vérv ize lés kérdéséhez. B.Hüchel. (Zeitschr. f. U ro l. Chir. 1928, 25. kö t. 3—4. füzet.)

A z ú. n. e sse n tia l is vérv izelés a vesének k is góc­sze rű e lv á lto zása ib ó l: tá g u lt h a jszá le rek b ő l, k is vissz- e re s csom ókból, ese tleg valód i an g io m ák b ó l szárm azik , m e lyek g y ak ran a veseszem ölesök k ö rü l , a k ehe lybo lto ­za tn a k m egfelelő en (Fuchs) he lyezkednek el.

Szerző régebben le ír t két esete u tá n (M egrepedt a r t. a rc ifo rm is és gom bostű fe jny i v is s z é r a kéregben) eg y ú jab b ész le lését közli, m elynél a vérzés az eg yik p a p i l lá n ülő gom bostű fe jny i, ca v e rn á san tá g u lt h a jsz á l­e rek m egrepedése fo ly tá n keletkezett s a kehely fe lé á t tö r t . Sas Lóránt dr.

H ó lyagkő betegség easnistiká.ia S h a n tu n g lak o sa i közö tt. P. W eischer. (Zeitschr. f. U ro l. C h ir. 1928,25. köt. 3—4. füzet.)

S h an tu n g b an a hólyagkő re n d k ív ü l sű rű n e lő fo r­du ló m egbetegedés. K ü lönösen g y a k o r i 4—20 év között, ezen idő n tú l az e lő fo rd u lá s g y a k o r isá g a */«, ille tve Vs-ra csökken ; m ajd a csökkenés lassan fokozódik . N éh án y érdekesebb esete t közö l. Sas Lóránt dr.

Y esek iir tás u tá n i fe ltű nő g y o rs kő képző dés a m eg ­m a ra d t vesében. R. Chwalla. (Z e itsch r f. Urol. C h ir. 1928, 25. köt, 3-A. füzet.)

Szerző 11 rész le tesen k iv izsg á lt ese te t közöl, m e­ly ek b en 6-szor pyonep h ro s is ca lcu lo sa , 3-szor p y o ­n ep h ro s is , i l le tve pye lonephritis , e g y sz e r tbc. és e g y ­szer h y d ro n ep h ro s is m ia t t n e p h rek to m ia (egyik esetben tra n sv e s ic a l is u re te ro li th o to m ia ) tö r té n t . A m ű té t ide­jéb en az ellenkező o ld a li vese m in d ig kő m entes vo lt. Az első h é t esetben m á r igen röv id id ő m n lva ; 16 n ap — 2/4 h ó n ap p a l a m ű té t u tán kő képző dés lépett fe l az e llenkező oldalon, m e ly többszöri, a n u r iá ig fokozódó vesekő roham hoz v eze te tt. A többi n é g y esetben ez csak 15 h é t—10 év m ú lv a következett be (összesen 16-2%), úgy , h o g y h a t betegnél ú ja b b m ű tétek (pye lo tom ia, nephro- l i th o to m ia , u re tero litho tom ia., u re te ro cy sto to m ia , n e p h ­ros tóm ia) v á ltak szükségessé. A több iekné l a ro h am részben u re te rk a th e te rezésre , részb en sp o n tan szű n t m eg. H árom szo r e x i tu s következett be.

A kövek 2-szer ase p tik u s, 5-ször fe rtő zö tt (coli egyedül, v a g y staph ilococcus strep to co ccu ssa l eg y ü tt) vesében fe jlő d tek és tö b b n y ire p h osphatbó l á l lo ttak; egy ízben ca rb o n a t és o x a lá t s eg y szer u ra tk ő fo r ­d u lt elő .

A kő képző dés a nephrektom iával okozati össze­függésbe hozható. L é tre jö ttéb en két fa c to r szerepe l; é s ­ped ig 1. a m egm aradó vese tú lzo tt m eg terhe lése okozta secretiós zav a r, m ely ta lá n a m ű té ti t ra u m a fo ly tán m an ifestté v á lik , 2. co llo id k iv á lasz tás i zavar, m elynek fo ly tán a v ize le t c r is ta l lo id an y ag o k a t oldó képessége csökkent (L ich tw itz). A m ű ködési eg y en sú ly h e ly re ­á llásá v a l a kő képző dési h a j la m szű nik.

A vesekő m ű té ti kezelésénél te h á t legm esszebb­m enő co n se rv a tiv ism u s a ján la to s , fő leg akkor, h a a tú lo lda li v ese fe rtő zö tt. Szem e lő tt ta r ta n d ó az is, hogy a v esek ő a lk a ti m egbetegedés; szerző conservá ló vesekő - m ű té te i u tá n a rec id iv a 18% volt. V isszaesés m eggátlá- s á ra b iz tos sze rü n k n in csen ; hasznos csu p án a d iu resis fokozása lehet. Sas Lóránt dr.

A datok a felső h ú g y u tak leu k o p lak iá ján ak k lin ik a i m ejelenéséhez és kó rbonctanához. A. D am ski és W . A ljakr itzk i. (Z eitschr. f. U ro l. C h ir. 1928, 25. kötet, 3—4. füzet.)

Szerző k igen sú lyos vese- és hó lyag tbc. tü n e te it u tánzó s n ep h rek to m ia u tá n lényegesen jav u ló ese te t közölnek. A z e lvá ltozás a vesétő l az u ré te ré n á t a hó ­lyagba is be ter jedő egyo lda li leu k o p lak ián ak fe le lt m eg. A v ize le t g en y e t és v é r t bő ven ta r ta lm a z o tt, de tbc. bacillus sem ebben, sem a szövetekben k im u ta th a tó nem vo lt. A vesébő l k észü lt m etszet, m e ly az e lpusztu lt csa to rn ák h e ly é t e lfog la ló s jó rész t lym pho idse jtekbő l álló sa já to s sarjszövetképző dést m u ta t, a Fedoroff á l ta l le ír t tbc. b ak té r iu m a okozta aspecifikus neph roc irrho - sis szö v e ttan i kép ére em lékeztet. L ehet, h o g y közö lt e l­vá ltozás is re j te t t tbc.-fertő zés következm énye.

Sas Lóránt dr.

G ég észe t .T onsil lck to m ia h a tá sa az acu t és rec id ivá ló rheu-

m atik u s láza k ra . Robey, W illiam H. és Louis M .Frcd- mann. (B oston m ed. a, su rg . jou rn . 1927, 16. köt. 15. sz.)

454 beteg közül 201 to n s illek to m izá lta to tt, 253 p edig nem. A z o p e rá lta k közü l 50% szenvedett a m ű té t e lő tt rh e u m a tik u s ez ív b án ta lm ak b an , m íg a ton s illek to m ia e l­végzése u tá n csupán 5%. Szerző k azon e redm ény re jö t­tek, hogy a to n s illák töké le tes e x s t i rp a ta ió ja a leg jobb e llenszer a rh e u m a tik u s lázak , i l le tő leg a rh eu m a tik u s sz ív b án ta lm ak ellen. R ec id ivá ló rh e u m a tik u s n y ak i fá j ­da lm ak ese tén akikor is levégzendő a to n s illek to m ia, ha a m an d u lák egészségeseknek lá tszan ak . H a n y ak i f á j ­dalom nem jelen tkez ik ; de a to n s il lák betegek, a m ű­té t ak k o r is elvégzendő . A m an d u lák n ak nem te ljes és töké le tes e x s t i rp a t ió ja ese tén a beteg u g y an o ly an ve­szélyes he lyze tben van , m in t m ű té t e lő tt vo lt,

B a jkay Tibor dr.A W h iteh ead -fé le szá jte rpesz tő a lk a lm azásán ak

veszélye f ia ta l gyerm eknél. Trendtel. (K iin . W ochen­sch r if t. 1927, 6. évf. 51. sz.)

Szerző n égyhónapos leánygyerm ekné l m andu la- tá ly o g m eg n y itásak o r a lk a lm az ta a W h itehead-fé le szá j- te rpesz tő t. A z eszköz bevezetésének p il la n a tá b a n m eg­szű n t a légzés és bekövetkezett a h a lá l, d a c á ra annale, hogy a g yerm ek m egm en tése érdekében m inden m eg­tö rtén t. A h a lá l oka fu l lad á s vo lt, a m it a nyelvgyöknek az oedem ás p e r ito n s i l la r is szövetekhez való h á tra szo rí- tá sa id éze tt elő . B a jkay Tibor dr.

P e r i to n s i l la r is abscessusok kezelése om nadiinnal. Sonnenschein Bem ard. (M onatschr. f. Ohrenih. u . L ar. R hin , 1928, 62. évf. 1. fű z.)

Sonnenschein a p e r ito n s i l l i t isn é l szokásos g y ó g y ­kezelést ism erte ti. U tóbb i idő ben 15 esetben kezdő dő p h leg m o n en á l 1—2 sze r 2 cm3 o m n ad in t fecskendezett be in tra m u sc u la r isa n . E kezelés m e lle tt k ilenc esetben a sebészi b eav a tk o zást e lkerü lhette , am i m inden b izony ­n y a l az o m nad in ja v á r a írh a tó , B a jkay T ibor dr.

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1 3 7 5

S zü lésze t é s n ő g y ó g y á sza t .In tra m u ra l is m yom agócok te l je s nek ro s isán ak

je len tő sége. Naujkos. (Zeitschr. f. Geb. u. Gyn. X C 111.1).Az in tra m u ra l is m yom agócok n ek ro s isa i elég jó l

k ö rü l írh a tó k ó rk ép e t n y ú jtan ak és ezért legtöbb eset­ben d iag n o stizá lh a tó k , vagy lega lább is g y an íth a to k. A helyes kó rism e fe lá l lí tásán a k ig en n a g y g y ak o r la ti je len tő sége van. E se te i t három n a g y c so p o r tra osztja , ú g y m in t: 1. a kezdő dő , 2. az e lő re h a la d o tt te ljes nekro- sisok és 3. késő i á l lap o to k és következm ények. Az első cso p o rtb a tartozó esetek k l iu ik a ila g csak k ivéte lesen d iagnostizá lha tók . A z anam nesis se m m it sem m ond. L egtöbbször egyszerű en m yom át d iag n o stizá lu n k és csak a kész ítm ény m eg tek in téseko r d e rü l k i, hogy kez­dő dő n ek rob iosissa l á llu n k szem ben. G y an ú n k a t az a k ö rü lm én y h ív h a t ja fel, hogy az i ly en m yom ák a su g ara s kezeléssel á l l í tó la g daco lnak. A zonban az t a fe lfogást, hogy R ön tgen -besugárzás k ite r jed t, h eveny nek rosist okozhat, sem m i sem b izony ítja . A m áso d ik csoportba ta rto zó eseteknél fe ltű n ő , hogy a betegek csak k ivéte le ­sen v o ltak 47 éven a lu l. H a vo lt m e n s tru a tio , úgy az rendes volt, leg fe ljebb az uto lsó idő ben erő sebb. Ges- ta t ió s fo ly am a tta l v a ló összefüggés ezekben az esetek ­ben k im u ta th a tó nem volt, u g y a n is az u to lsó szü lés 5—17 év e lő tt fo ly t le. Láz, ille tve hő em elkedés egyszer sem h ián y zo tt és ez igen jó l é r té k es íth e tő tü n e te a k i te r ­je d t reg ress iv e lvá ltozásoknak . A b ak té r iu m o s eredet m ég v i ta to tt . I t t nem vo lt k im u ta th a tó . G yakori az é tv á g y ta la n sá g , b ág y ad tság , borzongás, á lta lán o s gyen­geség. Schauta az a lh asb an je len tkező h idegérzésre h ív ja fe l a figyelm et. L egfon tosabb tü n e t a fá jda lom , am ely kü lönösen a h ir te le n fellépő te l je s nek rosisok ra jellem ző . E sete iben h ir te len fellépő , görcsös, m aró cs szü lő fá jásokhoz h aso n ló fá jd a lm a k a t észlelt. A le í rt tü n e tek e llenére a d iag n o sis fe lá l l í tá sa nag y o n nehéz lehet, nek i is csak egy esetben s ik e rü l t m ű té t elő tt. — A h a rm a d ik csopo rtban közvetlenü l é le te t fenyegető k ó rképeket lá tunk és p ed ig e llen tétben a m ásod ik csoport­ta l, i t t szo ros összefüggést ta lá lu n k a m yom anekrosis és a gyerm ek ág y között. A kórképet elhúzódó, ső t hón a­pok ig is ta r tó lázak jellem zik , szé tesett, v ag y elgenyedt gócokkal. A fertő zés k i in d u lh a t a bél fe lő l, a v é rpá ly a fe lő l és g y e rm ek ág y b an a m éhür fe lő l, azonban a góc­ban m in d ig a re g ress iv fo lyam at az első d leges, a bak­té r iu m o k m egte lepedése csak m ásod lagos. A k ite r jed t és hosszú idő ó ta fen n á lló n ek rosisnak a veszélye nem ­csak a secundaer in fec tió b an és következm ényeiben — p e r ito n it is , sepsis — re jl ik , hanem te l jesen asep tikus e lvá ltozások esetében is az au to in to x ica tio m ia tt a szer­vezet n ag y fo k ú lerom lásához, ső t h a lá lh o z is vezethet. Az egye tlen helyes keze lési mód a m ű té t. A k k o r végez­zük, m ik o r a heveny tü n e tek leza jlo ttak , i l le tő leg be kell v á rn i, v á j jo n nem fe jlő dnek-e ki g y u l lad áso s fo lyama­tok a m éh körü l, a m edence kö tő szövetében, az adnexu- m okban, v ag y nem lép-e fe l trom boph leb itis . A tú lhosszú várak o zás sem veszély te len , m ert a beteg az in to x i­catio m ia tt p u sz tu lh a t el. A m ű téti te c h n ik á ra vonatko­zó lag k ü lö n k iem eli, h o g y éles m ű ző ket ne haszná ljunk , m e rt k ö n n y en a széteső góc m egny itásához vezethet.

Kühbacher dr.K a n th a r id e n re a c t io és terhesség . Spiegler. (Mo­

n a tsc h r if t . 1928, 1—2.)A K auffm ann á l ta l a ján lo tt és le í r t k an th a r id en -

reac tió t v izsg á lta terheseknél. M íg egészséges em berek­nél a tap asz á lta l lé treh o zo tt hó lyagbó l n y e r t fo lyadék­ban a lym phocy ták szám a 3—4%, a d d ig terheseknél 10'5—11*5%. B á r ez leg többször így vo lt, v o ltak o lyan esetek is, aho l ez a lym phocy tosis h iá n y z o tt. A reactio v á lto zásá t (em elkedését, ille tő leg csökkenését) a te r ­hesség e lő h a lad ásáv a l p á rh u zam o san nem észlelte. M in thogy K au ffm ann v izsg á la ta i sz e r in t a lym phoid- se jtek a k i te r je sz te tt re ticu lo -en d o th e lia lis rendszer szá rm azék a in ak tek in tendő k , eredm ényeibő l azt lá t ja a szerző , hogy a terhességben ennek a rendszernek na­gyobb reactioképessége á ll fenn. A re ac tio igen labilis. Öt ek lam psiaesete közü l ke ttő né l 0, h á ro m n á l p ed ig csak

2%-ot ta lá lt , ez azt m u ta t ja , hogy i t t a re ticu lo -endo­th e lia lis re n d szer b loek irozva van . E zek közül h á rom ­n á l m ég négy h é tte l a szülés u tán , a m ik o r az e k la m ps ia m ár régen leza jlo tt, m ég ak k o r sem ta lá l t lym pho id - reactió t. Mészáros dr.

G yerm ek orvostan .A tuberku lin é rzék en y ség q u a n t i ta t iv v iz sg á la ta

gyerm ekeknél, kü lönös te k in te tte l a sk ro fu lo s is ra .M armstorf. UYLonatscJir. í. K in u erü e ilk . 40. köt. 3. tü z e t.)

U tóbb i évek th e o r iá i sze r in t a sk ro fu lo s is lé t re jö t­tében a tu b ercu lo tik u so k a l le rg iá s á l la p o ta já tsz ik sze­repet, am en n y ib en a bő rnek k is ío k ú á r ta lm a k k a l — fő leg tu b e rk u lo tik u s an y ag o k k a l szem ben — csö k k en t e llen tá ilóképességet tu la jd o n íto tta k . A szerző e g y ré sz t sk ro íu lo tii iu s, m ásrész t egyéb sze rvek tu b ercu lo s isáb an szenvedő g y erm ek ek q u a n t i ta t iv tu b erk u lin é rzék en y sé- gét v izsg á lta o lym ódon, hogy a l l tu b e rk u l in kü lönböző h íg ítása ib ó l 0'1 cm 3-t a d o tt in tra c u ta n . V izsgá la tai s z e ­r in t a sk ro fu lo tik u s és m ás tbc. s bán ta lom ban sze n­vedő gyerm ekek tu b e rk u lin é rzék en y ség e jellemző q u a n­t i ta t iv kü lönbséget nem m u ta t. A m íg azonban a tbc .-s gyerm ekek bő rérzékenysége n o rm a lis , a sk ro íu lo tik u so k ó erő sen fokozott, m eg ped ig o lyan m értékben , m in t a tbc.- vel nem in f ic iá lt ex su d a tiv g yerm ekeké; tehát a s k ro - íu lo tik u so k bő rérzékenysége nem a tbe.-s a l le rg iá n ak tudható be. Sándor K lára dr.

A gyerm ek k o ri asth m a-b ro n ch ia le d iagnosisa és d if fe ren tia l-d iagnosisa. A. H orow itz, L au te ibach . (M o- n a tsc h r i i t í. Jtv inuerheilk. 40. kö t. 3—4. füzet.)

A g y e rm ek k o r i asth m a-b ro n ch ia le és a b ro n ch it is sp astica e lkü lön ítése b izonyos je llem ző sa já tságok a la p já n tö rtén h e tik , ezeknek pon tosabb k ö rü lh a tá ro lá sá t igyekezett a szerző e lé rn i. A sth m a-b ro n ch ia le a csecse­m ő korban r i tk a , az első é le th ó n ap o k b an gyak rab b an lá ­tu n k b ro n ch itis sp a s tik á t. C sa lád i te rh e ltsé g m in d ke ttő ­nél azonos je len tő ségű , s fő leg a szü lő k n e u ro p a th iá já t kell k iem eln i. A co n stitu tió n ak e lső so rb an az asth má- n á l tu la jd o n íta n a k je len tő séget, h an g sú ly o zv a az e xsu d a tiv d ia th es is és a s ta tu s th y m ico -lym phatikus m e lle tt e lő fo rdu ló m egbetegedést. A b ro n c h it is sp astik a ro ha ­m ai rendesen a felső lég u tak enyhébb h u ru to s m egbete gedései u tá n h ir te len lépnek fel, i ly e n k o r a gyerm ekek h a lo tth a lv án y ak , erő s légző m ozgásokat végezve á l ta lá ­ban igen i jesz tő képet m u ta tn ak . E n n ek az á l lap o tn ak 24—48 ó ra i leza jlása u tá n rendesen csak b ronch itis m a ra d v issza. A sp as tik u s b ro n ch itis á l ta lá b a n csak eg y szer fo rd u l elő és csu p án e lvétve ism étlő d ik . A z a s th m á ra jellem ző a köhögés, a légszom j, am e ly fő leg m o zg ás­n á l fokozódik és az as th m ás b ro n ch it is . E nyhe m egbe­tegedésnél n éh a csak ez u tóbb i tü n e t m u ta th a tó k i. A z as th m a d if fe ren tia l-d iag n o s isán á l szóba jöhet m ég a b ron ch o te tan ia , m in t sp asm o p h il iás részjelenség, a b ronch itis k a p i l lá r is , am i rendesen ig en sú lyos tü ne te ­ke t okoz. M eg kell m ég v égü l em líte n i a hasonló tü ne ­tekkel já ró h ilusm irigy -tbc .-t, o ly k o r a tbc.-os h ilu s - m ir ig y nyo m ást g y ak o ro l a fő b ro n ch u sra typusos a s th­m ás roham o t v á l th a t k i. Mihalovics dr.

A csecsem ő k se ru m án ak sav b asisegyensú lya . N it-schke és Meyer. (Ja h rb u ch fü r K inderh e ilk u n d e . 71. k ö ­te t, 111. oldal.)

A csecsem ő k se ru m án ak sav b as iseg y en sú ly á t m á r többen te tték v izsg á la t tá rg y á v á az u to lsó években. Szerző k is te l jes sa v b a s ise g y e n é r té k sú ly t h a tá ro z tak m eg egészséges és beteg csecsem ő knél. 100 cm3 se ru m b a s is ta r ta lm a (N a, K , Öa, M g) egészséges, jó l fe j lett csecsem ő knél 140—150 m ill im o lla l egyenértékű , a savi gyökök azonban csak 130—140 m illím o lt tesznek ki. Fe ­dezetlenü l m a ra d te h á t a hasisbó l 8—10 m illim ol, i lle ­tő leg ez a b as ism en n y iség jó l nem defin iá lható o rg a­n ik u s savakhoz és fehérjéhez van kö tve. Ez az úgyneve­ze tt sav m arad ék sú ly o s d y sp ep s ián á l és sepsisnél e rő ­sen em elkedett. R aoh itisn é l az esetek egy részében m ér­séke lt em elkedés co n sta tá lh a tó . V ig an to l-ad ag o lásra az esetek egy részében a sav m arad ék csökken, m ás esetek-

1376 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

ben, d ac á ra a ra c h i t is gyógyu lásának, nem változik. T e ta n iá n á l az a lk a l i reserve norm alis, e llenben a sav- m a ra d é k erő sen em elkedett. Ez a le le t e llen té tben áll a F reu d en b erg —G yörgy -fé le a lk a lo tik u s elm élette l., Csapó dr.

K isag y carc in o m a egyéves g y e rm e k n é l m en ing itis kórképében. H. F uhrm ann. (Zeitschr. f. K in d erh e ilk u n d e . 45. kö te t. 6. füzet.)

13 hónapos g y e rm ek e t észleltek, a k in é l pangásos p a p i l lá t , h án y á st é s szem izom bénulást, v a la m in t liquor- le le te t (230 m m v íznyom ás, 50 sejtszám , P á n d y gyengén p o s it iv ) a m e n in g itis kórképébe ig y ék ez tek beilleszteni. N e h án y tünet e l len e szó lt a m en in g itis tbc.-nek, vagy e g y á lta lá b a n a m en ing itisnek , íg y K e rn ig - tü n e t és ta rk ó m e rev ség nem vo lt. A bal p a te l la - re f le x renyhébb v o lt, m in t a jobb, a gyerm ek csak a jo b b o ld a lán feküdt, a l iq u o r úgy lym pho-, m in t leukocy tá t ta r ta lm a z o tt.

Sectiós le le t sz e r in t az egész b a l k isag y kem i- s p h a e rá t tum or (carc inom a) fo g la lta e l. A helyes d iag ­n o s is fe lá l lí tásá t n ehezíte tte a g y e rm ek k o ra is, mivel a ta x ia , szédülés, fe j f á já s és stb. nem szerepe lhe tett az anam nesisben , a m i p ed ig k isagyi tu m o r felé i rá n y í­to t ta vo lna a f igye lm et. György dr.

Elm életi tudom ányok k ö réb ő l.G lykogenképzés a bélfalban. K . Lang. (Biochem.

Z. 200. k. 90. o.)Polimanti s z e r in t a májon és izo m za to n k ív ü l a

b é lren d szer is k é sz ít glykogent. Lang n a rk o tiz á l t k u ty á ­k o n a v. p o r ta e p u n c tió ja révén n y e r t vérben nézte a c u k o r és a g ly k o g en m ennyiségének v á lto z á sá t sző lő - és gyüm ö lcscuko r bev ite le után, v iz s g á la ta i pank reas- n é lk ü l i á lla tokon is megismételte. A c u k ro t AHihn, a g ly k o g en t P flüger m ódszerével h a tá ro z ta meg. V izsgá­la ta i sze rin t g lucose adagolása u tá n a c u k o r és a gly ­k o g en m enny isége m egszaporodik, m íg fruc tose bev i­te le u tá n a g ly k o g en nem változik. E z é r t fölteszi, hogy fruc to seb ó l csak a m á j tud g ly k o g en t készíten i. P an- k re asn é lk ü li k u ty á k bélfa la is k épez k ev é s g lykogent, ez t a tevék en y ség et az insulin e lő m o zd ít ja .

R igó László dr.

N arkosis b e fo ly á sa a p e rm e a b il i tá s ra . Anselmino. (P f lü g e rs A rch. 220. k. 524. o.)

Abból a lehető ségbő l k iindu lva , h o g y a n a rk o ti- cum ok a c o l lo id h á rty á n való ad so rb ea ló d ásu k á lta l a fé l ig áteresztő h á r ty á k a t b é n íth a tjá k , m egv izsgá lta, h o g y a eo llod ium tu d -e n ark o tic u m o k a t kö tn i. P oz itív e red m én y u tá n a perm eab ilitás n a rk o tic u m o k h a tá sá ra való v á lto zásá t n é z te eollodium- és ré z fe rro c y a n id h á r ­ty á n és azt ta lá l ta , hogy a v ízá te resz tő képesség m eg ­csökken és a h o m o lo g sorozatba ta r to z ó narko ticum ok b én ító h a tá sa a n a rk o ticu m m o lecu lá in ak n ag y ság áv a l a rá n y o sa n nő . A perm eab ilitás csö k k en ésé t a pórus- á tm é rő m ech an ik u s szű kítésével m a g y a rá z z a , am elye t a h á r ty á n a d so rb e á lt narko ticum réteg idéz elő ; a csök­kenés anná l k ife jezettebb , m inél n a g y o b b a k a pó rusoka t szű k ítő m olecu lák.

A n a rk o tic u m o k ugyancsak a v ízá te resz tő képesség b é n ítá sá v a l g á to l já k a Traube-féle ré z fe rro c y a n id cella növekedését; é sp e d ig a nagyobb m o le c u lá jú a k kevésbbé, m in t a k isebbek. V a lószínű leg a k iseb b m olecu lák elő bb h a to ln a k be és z á r já k el a pó rusokat.

A pórusok k isebbedése nem csak az osm osist, h a ­n em a d if fu s ió t is befo lyáso lja: a d i f fu s io foka rev ers i- b i l isen m egk isebbed ik , esetleg m eg is szű n ik . Az egyes hom ologok h a tá s a között kü lönbség i t t nincs. M ivel va lósz ínű , hogy a m egszű kü lt p ó ru so k o n a kisebb m ole­cu lák , ille tő leg io n o k még át tu d n a k h a to ln i, m ik o r a nagy o b b ak m á r nem , feltehető , h o g y a narko ticum ok h a tá s á ra az élő se jtb en ionelto lódások jönnek lé tre és iz g a lm a t (e x c ita tió s stadium ) idézn ek elő , m íg a tula j- donképen i n ek ro s is ezt meg nem sz ü n te t i .

V esze lszky László dr.

A sco rb u t és az éhezés befo lyása az agy chem ia iösszetéte lére. Palladin és Scavron. (B iochem . Z e itsch r. 200. k. 244. o.)

R égebbi v izsg á la to k szerin t az izm ok k rea tin - an y ag o seré je az av itam in o s is k é t fo rm á já n á l, a poly- n e u r it isn é l és a sco rb u tn á l, m egváltoz ik , ső t az e lő bb i­nél az ag y k re a t in ta r ta lm a is m egnövekszik . A szerző k az ag y k re a tin v á lto z á sá t v izsg á lták sco rb u tn á l. E lvé rez ­te tésse l m egö lt ten g e r i m alacok agy fé lteké inek és a k is ­a g y á n a k víz-, n itro g en -, k rea tin - és p h o sp h o rta r ta lm á t h a tá ro z tá k m eg n o rm a lis , i lle tő leg seo rb u to s á l la p ot­ban. V izsg á la ta ik b ó l k i tű n t, hogy sco rb u tn á l a k isag y és a haem isp h eriu m o k víz- és n i tro g e n ta r ta lm a m eg növeked ik , m íg a p h o sp h o r ta r ta lm a csökken; a k rea- t in in ta r ta lo m p ed ig v á lto za tlan u l m a ra d . H ogy sc o r­b u tn á l, szem ben a p o ly n eu rit isse l, n in cs az agy k reatin - b an vá ltozás, az t a szerző azzal m agy arázza , hogy poly- n eu r it isn é l id eg ren d sze r i zavarok v an n a k , m íg sco rbu t­n á l sem m i tü n e t sem u ta l a közpon ti ideg rendszer izg a l­m ára . Éhezés h a tá sa a sco rbu té tó l az ag y p h o sp h o r ta rta - lom je len tő s m egnagyobbodásában különbözik .

V eszelszky László dr.A v é rk e r in g és vá lto zásán ak m ikroskopos m eg­

figyelése ad renalinbefecskendezés u tá n . Fr. K isch. (P f lü g e rs A rch . 220. k . 612. o.)

Szerző élő m acsk ák o n ae th e rn a rk o s isb a n figyelte m eg m ik ro sk o p p a l a duodena lis m esen te riu m véred é­nye it. N o rm á lisán (szövetizgalom e lkerü lésével) az á ra m ­lás az a r té r iá k b a n és vénákban á llan d ó a n egy fo rm a, m íg az u g y anazon a r té r iá b ó l szárm azó cap il la r iso k egyrészében az á ra m lá s lassúbb, m ás részében g y o r ­sabb, ső t u g y an a b b an a c a p il la r isb a n is vá ltoz ik az á ra m lá s sebessége. E zek a m egfigyelések am elle tt szó l­nak , hogy a ca p il la r iso k b a n az á ra m lá s az á lta lu k el lá ­to t t szövetek táp lá lk o zás i v iszonya inak m egfelelő en a la ­k u l és az á lta lán o s k e r in g é s i v iszonyok csak közvetve, az odafo lyás, il le tve e lfo ly á s könny ítéséve l, vagy nehe z ítésével b e fo lyáso lják az á ram lást. A d ren a lin b e fecsk en ­dezésre az a r té r iá k és a cap il la r iso k m egszű kü lnek , az á ra m lá s is egy id e ig g y o rsu lt, m a jd a vénákban és a ca p il la r iso k b a n m eg lássá l, ső t a v én á k g y ak ran k i is tág u ln ak . H a az a d re n a l in t a m esen te r iu m ra rá fec sk en ­dezte, csak é rszű k ü lés jö t t létre, á ram lásg y o rsu lás né l­kü l. A kü lönbséget, am e ly e t az ad re n a l in kétfé le a lk a l­m azá sán á l lá tu n k , v a ló sz ín ű leg az á lta lá n o s v é rk e r in ­gésben lé tre jö t t vá lto záso k idézik e lő ; befecskendezésnél az a r te r ia sz ű k ü lé s t á ra m g y o rsu lá s k ö v e ti s ez te r jed á t a c a p il la r iso k ra és a v é n á k ra ; a sz ív nem tu d ja a vén ák m egnagyobbodo tt v érm enny iségó t befogadn i és ennek co m p en zá lásá ra lassu l késő bb a k e r in g és. A d rena lin - rá fecskendezósnél p ed ig á lta lán o s h a tá s n incs a v é rk e ­r in g é s re s ezé rt nem jö n lé tre v á lto zás az á ra m lá s i se­bességben. Veszelszky László dr.

Im m unsavó h a tá s a a vacc ina v íru s ra . C. H. And-rewes. (The Jo u rn . o f P a th , and B act. 1928, 31. köt, 4. sz.)

Az im m unsavó azon h a tó an y a g á t, m ely fe lfü g ­gesz ti egy n éh án y f i l t rá lh a tó v iru s , m in t pl. v ac c in a - v iru s , ly ssav iru s , száj- és k ö rö m fá já sv iru s fe rtő zőké­p ességét v ir ic id , te h á t in v itro v iru s tö ltő h a tá sú na k t a r ­to ttá k . Szerző v a c c in a v iru ssa l v ég ze tt k i te r je d t v izsg á ­la ta i a la p já n m e g á lla p ít ja , hogy az im m unsavó h a tás- m ech an ism u sa nem v ir ic id term észetű . Jó llehet, o ly an im m u n sav ó v a l és reconvalescens sav ó v a l is do lgozott, m elyek a sca r if ik á lt b ő rte rü le ten re a c t ió t okozó m in i­m á lis v ac c in aad a g n é h á n y százszorosát, ső t ezerszeresét is n e u tra l iz á lták , az t észlelte, hogy az im m unsavó és v i ru s keverékébő l u tó b b i 24 ó ra m ú lv a Is izo lá lh a tó egyszerű f i l trá lássa l, v ag y az im m u n an y ag b an szegény eug lobu lin f ra c t ió v a l eg y ü tt i k icsap ássa l. Az im m un- savókeverékbő l v issz a n y e r t v iru s ism é t fertő ző képes vo lt. A v isszam arad ó savó h atásképessége sem csök ­k en t, h a b á r az á lta lá n o s fe lfogás sz e r in t specifikus im ­m u n a n y a g ab so rp tio m ia t t ez v á rh a tó le tt vo lna. A z in tra k u ta n tö rtén ő o ltás m eg fo g am zásá t az im m u n sav ó sokka l nagyobb m érték b en képes m eggáto ln i, m in t a co rn ea lis és az in tra m u sc u la r is o ltásokét.

3928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1377

E zen k ísé r le tek a lap já n fö ltehető , ho g y az im m un- savó h a tá sá t nem in v itro fe j t i k i, hanem in v ivo , m ég­ped ig va lósz ín ű leg hely ileg, a se jtek re s is te n tiá ján a k fokozásával. V ir ic id h a tá s h e ly e tt helyesebb v o lna a savók h a tá sá n a k a k ife jezésére egyszerű en védő savó el­nevezés. Tom csik dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Ű j könyvek.M ag y a r nyelven.

A s y p h i l is g y ó g y í tá s a b ism u t ta l. Heiner Lajos dr. B a r to s L ipó t Szeged. — G y a k o r la t i T ö rv én y szé k i E lm e-k ó r tan . Hercz Oszkár dr. N ovák R udo lf és T sa. B uda­pest. Á ra 18 P . K ö tv e 22 P .

N ém et nye lven .

D ie H y s tc r o sa lp in g o g r a p h ie . Temesváry M iklós d r F e rd in an d E nke. S tu ttg a r t. Á ra 6 Jl. — D en lnoeh L an d ­a rz t. August Heisler dr. O tto G m elin. M ünchen. Á ra 3-50 Jl. — K ra n k e n sc h e in g e f ä l l ig ? Hans Stappert dr. O tto G m elin. M ünchen. Á ra 6 Jl.

E g é sz sé g ta n i p ró b a ta n ítá so k . Bárczi Gusztáv dr. A székesfő városi P aed ag o g ia i S em in ariu m á llan d ó ta n­fo ly am a h a llg a tó in ak közrem ű ködésével összeállíto tta . 100 1. B udapest, F ra n k l in -T á rsú la t. Á ra 4 P.

A helyes egészség tan i ism ere tek helyes ta n í tá sá t régen sü rg e tik az orvosok, m e rt jó l tu d ják , hogy az i f jú sá g csak íg y ta n u l ja , m i a helyes életm ód és m iké­pen védekezzék a betegségek ellen. Bárczi Gusztáv is­ko laorvos finom p aedagog ia i érzékke l m ó d szertan ilag fe ldo lgozta az egészség tan egész iskolai^ a n y a g á t s e könyvével k i tű n ő v ezérfo n a la t ad a tan ító kezébe'. Az i ly k ö n y v re m á r azon okból v an szükség, m e rt a m ai ta n ító n ak az egészségtanból va ló tudása fogyatékos, h iszen az egészség tan t a tan ítóképző ben tö b b n y ire pae­dagogos ta n í t ja , ak i az egészség tanban szakem bernek nem ism erhető el. Nem orvos ta n í t ja a fertő ző betegsé­gek fe jezete it, az első seg ítség n y ú j tá s á ra vonatkozó ism ereteket. N em csoda, ha az i ly ta n ítá sb a sok hiba, v a g y m ond juk : téves fe lfogás szoko tt becsúszn i. I ly ism eretekke l lép a tan ító az életbe, ille tő leg az isko lába. Továbbképző tan fo lyam okon m eg nem tesz sz e r t helyes egészség tan i ism eretek re, am ik re ped ig a nép vezető­jének szüksége v an . Bárczi Gusztáv hézagpótló köny­véhez elő szót í r t Bcm janovich E m il, a k itű n ő o rvos és Ozorai F rigyes fő igazgató , a neves paedagogus. M ind­ke ttő d icséri a szerző v á lla lkozását. Sch-y.

H a n d b u ch d er A n a to m ie d es K in d es. H e rau sg e ­geben von K. Peter, G. W etzel u. Fr. Heiderich. I . Bd.,1. u . 2. L ie fe ru n g . M ünchen, B erg m an n , 1928. 320 oldal.

E gészen ú jszerű , a v i lág iro d a lo m b an e lő dnélkü li könyv . Szin te ú j d isc ip lin a a lak u l k i benne ta n k ö n yv ­sze rű fo rm áb an : a g yerm ekko r kü lön leges a n a tó m iá ja és szövettana. A z em ber em b ry o lo g iá ján ak tá rg y k ö re a szü letésse l befejező dik , v iszon t a rendes an a tó m ia és szöve ttan a te ljesen é re tt em berné l veszi fel a fona la t. A k e ttő közö tt hézag van, s ez t tö l t i k i, m in t az em ber m o rp h o lo g iá ján ak jó l e lh a tá ro l t fejezete, a gyerm ek­ko r m akro- és m ik roskop ia i a n a tó m iá ja . M indkét tek in ­te tben sok kü lön legessége van a g yerm ekko rnak , am e­lyek e g y a rá n t é rd ek lik az e lm é le ti m o rpho logust és a gyerm eko rvost, s am elyek ism ere te az u tó b b ira nézve m ég g y ak o r la t i fon tosságú is. A k iadók és m u n k a tá r ­sa ik , leg inkább k is ném et egyetem ek nagyszo rga lm ú búvárkodó ta n á ra i , k ivá lóan o ld o tták m eg fe la d a tu k at. M un k á ju k nem csak összeszedése a nem zetközi i ro d a ­lom ban szé tszó rt idevágó ada to k n ak , hanem n ag y rész t önálló v izsg á la to k eredm énye; csak íg y leh e te tt hézag tá lán , fo ly am ato s tá rg y a lá s á t a d n i a nag y an y ag n ak . A k é t k ö te tre te rv e ze tt m unka füzetekben je len ik m eg; legelő ször a 2. k ö te t első része lá to tt napv ilág o t, s azt m á r ism erte ttü k is e H e tilap h asá b ja in , m ost az 1. kö te t első és m ásod ik füzete v an e lő ttü n k . Áz első fü ze t ta r ­ta lm á n a k leg inkább szö v e ttan i je llege v an : összefüg­gő en tá rg y a l ja a hám szövetet, kötő szövetet, porcogót, csontot, továbbá a v é r t és vérképző szerveket, v a la­m en n y it fő kép abból a szem pontbó l, hogy m ilyen s a ját ­ság o k je llem zik ő ket a g y erm ekko rban a k ife j lő d ö tt á llapo thoz képest. K ü lönösen figyelm et és e l ism erést érdem el a v é r t tá rg y a ló rész, am elye t W etzel g re ifs

w a ld i ta n á r í r t m eg, tá rg y á t h á ro m fe jezetre o sz tv a: az ú jszü lö tt, a k o ra sz ü lö tt s a gyerm ek haem ato log iá- já ra . A hozzácsato lt iro d a lm i c ím ekbő l cso d á la tta l lá t ­juk , hogy m ár m ily e n n ag y i ro d a lm a v an a g y e rm e k ­k o r i haem ato lo g ián ak . A m ásod ik füzet első részében P fuh l ugyan csak g re ifsw a ld i ta n á r ó r iás i szo rg a lo m m ai á l l í t ja össze az iroda lom bó l az ú jszü lö tt és a fe j lő dő gyerm ek m ére te ire , sú ly á ra , p ro p o r tió ira v o n a t­kozó ad a to k a t s bő ven fog la lkoz ik a növekedés ren d es m enetéve l az iv a ré ré s ig , to v áb b á m indazon k ü lső k ö ­rü lm én y ek h a tá sá v a l, am elyek az t b á rm ily i rá n y b a n befo lyáso ln i tu d ják , v a g y am elyek rő l fe lvették , hogy i ly en befo lyásuk v an . Az iro d a lm i cím ek össze­á l l í tá s a egym ag áb an sű rű pe tit-n y o m ássa l 12 o ld a lt fog la l el. A m ásod ik részben Grüper jén a i ta n á r az ú j ­sz ü lö tt és a gyerm ek m e llk asáv a l és m ellkasi sze rv ei­vel fog lalkoz ik . A m u n k án ak m á r edd ig m eg je len t ré ­sze ibő l lá tju k , hogy i t t a ném et szorgalom nak, a lapo s ság n a k és rendszeres, beható do lgozásm ódnak je llem ző te rm ékéve l fog a tu d o m án y o s iroda lom gazdagodn i. É rdek lő déssel v á r ju k a m ég m eg je lenendő füzeteket.

Prof. Lenhossék M ihály.D ie T ech n ik d er I i id iv id u a l-P sy c h o lo g ie . Y on

Br. A lfred Adler I. T eil. D ie K u n st, e ine Lebens- u n d K rankengesch iche zu lesen. I. F . B ergm ann , M ünchen. 146 o ldal. Á ra 7'50—9 Jl.

A könyv cé lja a z in d iv id u á lis psycho log ia tech ­n ik á já t m egm u ta tn i, összefog la lva m indazt, am it A d ler í rá sa ib a n szé tszó rv a ta lá lu n k . E r r e legcé lravezető bb­nek ta lá l ja egy f ia ta l leán y n ak é le ttö rtén e té t bonco l­g a tn i, m elynek sze rző jé t nem ism eri s az t sem tu d ja, hogy m en n y ire v an átdo lgozva, m e rt nem a szerző tő l k ap ta . I ly en b iztos a lap b ó l in d u l k i az egész o rvosi é r ­tekezés. Be is v a l l ja ő sz in tén : „H a nagyobb k o r tö r té n e t tö redékével fog lalkozom , akko r érte lm eznem kell, egyet- m ás t k i kell h agynom , ism ét m ás r í ja t hozzátennem . E z az in d iv id u á lis p sycho log ia m ű vészete.“ H o g y ez h o g y an tö rtén ik , p é ld a legyen r á az első m o n d at é r te l ­mezése, „Em lékszem , hogy apám g y a k ra n k é rd e z te . . . “ ennek érte lm ezése: „N em fö lösleges kérdeznem : m ié r t nem az anya? „A pa“, ennek kü lö n ö s je len tő sége van . E z a gyerm ek — leán y — inkább vonzódott ap jához , m in t any jához. M i ennek a jelentő sége'? A gyerm ek jo b ­ban sze re ti az a p já t, az a p a lág y sz ív ű em ber lehet. Az első vonzalom az an y áé , ha ez e ltű n ik , á ll elő a m áso ­d ik vá ltozás. Az a n y a p ró b á lk o zo tt a beeézgetéssel, — de az ap á v a l nem tu d o t t versenyezn i.“ I ly fo rm á n m on- d a tró l-m o n d a tra h a la d v a „é rte lm ezi“ a leány egész élete tö rtén e té t, m in d en é lm ényét, á lm á t s íg y tovább tíz hosszú fejezeten á t s ezt nevezi in d iv id u á lis psycho- log iának . A k inek sok fö lösleges id e je van, o lv assa el, m en n y it okul belő le, az azu tán m ás kérdés. Reuter.

H ip p o k ra te s. Z e i ts c h r i f t fü r E in h e itsb e s tr e b u n - g e n d e r G egen vva r tsm ed iz in . Prof. Br. Georg H onig­mann. (H ip p o k ra tesv e r lag . S tu t tg a r t. Leipzig. Z ürich .) 1928. 95 oldal. Á ra 7 Jl.

A z „ars una, spec ies m iile“ sokatm ondó je lszav a a la t t ú j o rvosi fo ly ó ira t in d u lt m eg, am elynek k im on ­do tt cé lja , hogy az o rv o s i tu d o m án y te rén fe lbukkanó kü lönböző irá n y z a to k a t egységes tá b o rb a te re lje . És h a a fo ly ó ira t első füzetének g azd ag és soko ldalií t a r ­ta lm á t tek in tjü k , el ke ll ism ernünk , hogy ilyen fo ly ó ­i r a t ig azán hézago t pó to l.

Az első köz lem ényben m ag a a k iadó fe jte g e ti a fo ly ó ira t cé lja it és k iem eli, hogy W irchow m á r 80 év v e l ezelő tt szószó ló ja v o lt i ly en tö rekvéseknek és ezeknek „D ie E in h e itsb estreb u n g en der w issenscha ftlichen M e­d iz in “ c. füzetében k ife je zést is ado tt. Honigm ann h a n g ­sú lyozza, hogy ezen egységes tö rekvésnek csak egy cé lja lehet és ped ig az, h o g y a beteg em beren seg ítsünk . E zen cél elérésiére p ed ig az o rvo sn ak m inden eszközt fe l k e ll használn i, ak á rk itő l e red és b á rm ily en i rá n y z a to t ké p ­v ise l is. Á közlem ények közt k im ag as lik Aschner bécsi g y naeko logusnak c ikke: „ K o n stitu tio n s th e rap ie a ls A usw eg a u s d e r g eg en w ärtig en K r ise der M ed iz in “ , am elyben a h u m o ra lp a th o lo g ia ig aza i m elle tt szá ll s ík ra . K ije len ti, hogy W irchow fe llépése ó ta az o rvosok m inden kom oly ok n é lk ü l e lh ag y ta k o lyan kezelési m ó­dokat, am elyeket e l ism e rt n ag y n ev ű orvosok évszázado­kon á t k ivá ló s ik e rre l a lk a lm az tak sok o lyan betegség ellen, am elyeket a z ó ta ex sp ec ta tiv m ódon keze ltünk , ané lkü l, hogy az e red m én y csak m eg is köze lítené a h u m o ra lth e ra p ia s ik e re it ; íg y e lső so rban a venaesectio , a y e6 ican tiák és a h a sh a tjó h a sz n á la tá t em eli k i. Ki ­fe jt i. hogy az u to lsó év tizedekben a közönség fő leg az é rt

1378 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

fo rd u l a ku ruzsíókhoz, m e r t ezek nem fe le jte tté k el a rég i th e ra p ia i e lvet: „Q ui bene p u rg a t, bene cu ra t,“ Gerlaeh a m o d e rn sebészetnek és a kö zép k o ri therap iá- nak v o n a tk o zá sa it tá rg y a l ja . K iem eli a sebészetnek a lá ­rendelt sze rep é t a középkorban, am idő n v a la m ire való o rvos m é ltó ság án a lu l in ak ta r to t ta a legcsekélyebb se­bészi b eav a tk o zást is. Ez a borbélyok és hóhérok dolga volt, — A fü z e t többi c ikkei és a m u n k a tá rsa k n a k dí­szes so ra g a r a n t iá t n y ú jta n a k a r ra nézve, hogy a hézag­pótló fo ly ó i ra t a beköszöntő ben k ö rv o n a la zo tt cé ljait el is fo g ja é rn i. V ajda K ároly dr.

D ie h y s te r is c h e K ea k t io u sw e ise . V on Prof. Dr. HansKirsch. P r in z ip ie n der A nalyse B eü an u m n g und B eg u tach tu n g . U rban u n d Sehw arzenberg . Bécs. 97 o. A ra 4'50 Jl.

M u n k á já b a n inkább a szakem berhez szól. A h ys­te r ia sa já tsá g o s reactio , am ilyen a fösvényé, a h irte len h a rag ú em beré, a queru lensé stb. Csak az a kérdés, ho­gyan lehet a h y s te r iá s re ac tió t úgy m eg h atá ro zn i, hogy könnyen m eg ism erhe tő vé legyen es m ely ik m eg h a tá ro ­zás egyesíti a tü n e tek e t úgy , hogy ezek a la p já n m eg is g y ó g y íth assu k . A m egh atá ro zás m ind ig a m eg h atá ro zó ­tó l függ s i t t sem lesz egyetértés. A p sy eh o an a ly s isn ek a h y s te r ia p rob lém ába való bekapcso lódásátó l nem sokat v á r . _ A psychoana lys is eg y id e ig m agasba ívelő g ö rb é je kezd leszá llan i, nem so k ú ja t v á r ­ha tunk m á r tő le. A p sy ch ia tr iá t, a p sy ch o an a ly s is t nem v e te tte k i sa rk a ib ó l, nem is v á l to z ta tta meg, Az á lta lá n o s részben a h y s te r iá s tanok tö r tén e lm i ki fe j­lő désén vezet vég ig . M íg a részletes részben a h y s te r iás e h a rak te r t, a h y s te r iás reac tio kó ros és physio log ias a lap ja it, az ö rök lés szerepét k u ta tja . R á té r azu tán az „ ö n tu d a ta la tt i “ (m inderbew usst) je lenségek re, az ind u ­latok, az a k a ra t , a képzetek szerepére is. V égü l az orvos­lás és a vélem ényezés a lap e lv e it tá rg y a l ja . A z igen v i lá ­gosan és v o n zó an í ro t t m u n k a sok érdekes szem ponto t v e tt föl. Reuter.

A Kir. O r v o se g y e sü le t n ovem b er 24-1 ü lése.

Bem utatás:S zé l T iv a d a r : Kezdő dő polyarthritis rheum aticák

gyógykezelése. A ján lja , hogy per os n a tr iu m salicy l.- th e ra p ia m e l le t t (napon ta 8—10 g) te g y ü n k a gyu lladt Ízü le tek re m eso tan v ag y oleum g au lth e r ia e -b o ro g a tást és ad ju n k m in é l elő bb 5 cm 3 a to p h an y lt in tram u scu la- risan . E se te ib e n (7 eset, ha azok nem v o ltak három napná l idő sebbek , te ljes gyóg y u lást é r t e l egye tlen ato- phan il - in jec tió ra .

S z te h lo Is tv á n : Decapitator bem utatása. H árom e lhan y ag o lt h a rán tfek v é sn é l három kü lönböző decapo- tá ló m ű szer s ik e rte len a lk a lm azása u tá n B raun-ho rog- gal fe jezte be a szülést. O ly m ű szert szerkeszte tt, am ely m agában fo g la l ja a B raun -ho rog és a K ézm árszky- ek raseu r e lő n y e it. A B rau n -h o ro g elő nye, hogy könnyű fe lvezetn i és a m agza t n y ak á b a a k a sz tan i, h á trá n y a , hogy k ö n n y en okozhatunk vele sé rü lést. K u lcsszerű m ozgások közben a m ag za t feje könnyen k im ozdul és a méh e lv ék o n y o d o tt p ass iv szakaszán incom p le t vag y com plet m éh repedés tám a d h a t. M agzat n y a k á n a k d ró t­ta l való á tv á g á sa közben nem mozdul el a fe j. egy he ly ­ben tö r té n ik a ny ak á tv ág ása . H á trá n y a , hogy a d ró t fe lvezetése nehézkes és nem m ind ig s ik e rü l. A decapi- ta to r e g y e s ít i m ag áb an a B rau n -h o ro g és a Kéz- m árszk y -ek raseu r e lő nyeit, azoknak h á trá n y a i né lkü l; könnyű a fe lvezetése és a n y akba ak asz tása . A m ű szer v á ju la tá b a e lhelyezett vékony acé ld ró t h u rk o t képez a m agzat n y a k á n , am ely csav arás következ tében kisebb lesz és 8—10-szeri c sa v a rá s u tán könnyen v á g ja á t a m agzat n y a k á t ané lkü l, hogy az m egm ozdu lna. A m ű ­szert e lő ször fan to m b a helyezett h a lo tt m agzatoknál, m ajd ké t ízben élő asszonynál a lk a lm az ta . M indkét el­hany ag o lt h a rán tfek v é sn é l könnyű v o lt a m ag za t le fe­jezése az ú j m ű szerre l.

N á d o r y B é la : A K ézm árszk y -ek raseu rést 26 év ó ta folyó p ro p a g a n d á ja a lap já n k ife jt i , ho g y csak is ez a szerszám veszély te len és tökéletes. B em u ta tó szer­szám ja n em való gyako rlóo rvos kezébe, m e rt a dró t- kacsnak in t ra u te r in m an ip u la tió k k a l va ló fe lszere lésé­hez nem le h e t m eg a kellő d e x tre r i tá sa . F e n n ta r t ja , hogy a hozzászóló m ódosításával sze rk esz te tt d ró tkaes fe lvezetése te l jesen b iz tos és könnyű a leg röv idebb idő

a la tt , am it e lő seg ít m ég bem etszetthegyű , h a j l í to t t po lyp fogóval v a ló m egfogás és fe lto lás, v ag y a kü lön e cé lra sze rk esz te tt H o rv á th Á rpád-fé le fogó. 12 eset­ben te ljes s ik e r re l használták . O sztá lyán so h a sem B rau n -h o rg o t, v a g y a m ás, sz in tén veszélyes decap itá ió szerszám ot nem enged haszná ln i.

Elő adás:S a t t le r J e n ő , S ch u s te r G yu la , R é v ész V id o r :

K oponyalövések késő i kórképe enkephalographiás v izs­gálatok alapján. A késő i kó rkép m egfigyelésébő l adó­d ik, hogy az ed d ig i adatok , m elyeke t a k o ra i kó rképbő l következ te ttek , nem fe le lnek m eg a tényeknek . E lső ­so rb an az ep ilep s ia kérdésénél m ások az adatok , u g y an is az t az á l l í tá s t, m isze r in t m inden koponyalövé- ses a késő bb iek fo lyam án ep ilepsiás roham okban szen­ved, a b e m u ta to tt esetek ta n ú sá g a szerin t nem igazol­ható . Az á th a to ló koponyalövéseknél e llenkező leg az ep ilep s iás ro h am o k g y ak o r isá g a az idő k fo lyam án m eg­jav u l, i l le tv e te l jesen m eg is szű n ik . Ezzel szem ben a tra u m á s sérü lésekné l a roham ok az idő k fo ly am án fe l­lépnek és ennek az á l lap o tn ak a rosszabbodása teszi szükségessé a m ű té t elvégzését. Az á thato ló koponya­lövéseknél v iszo n t a dom ináló tü n e t, m ely a m ű té te t in d ik á lja , az ese tleg m eglévő spastikus c o n tra c tu ra m e lle tt a sú ly o s képe t öltő p sy ch ik u s zavar. A m ű téti e l já rá s ezeknél nem a Foerster á l ta l a já n lo tt g y ö k á t­m etszés. h an em a trep a n a tio és cortex-k im etszés. Az enkepha log ram m ok , m elyek veszély telenek , lo k a lizá l­já k egyedü l he lyesen azokat az e lvá ltozásokat, m elyek szükségessé tesz ik a tre p a n a tió t. E g y szersm ind igazo l­ják , hogy az e lvá ltozások sú ly o sság a nem a bem eneti és k im eneti n y í lá sn a k fe le lnek m eg, hanem v a lah o l a lövés ú t já b a n feküsznek.

S c h u s te r G y u la : A gyszerkezeti kutatás és hypno- tikus jelenségek élettana. E lő adó két párh u zam o s esz­m ét fe jt k i. 1. A h y p n o tik u s je lenségek ag y k é rg i refle­xek, m elyek a th a lam u s és su b th a lam ik u s reg ión á t é rvén y esü ln ek a v eg e ta tiv e ke ttő sen be idegzett szer­vekben. M e g á lla p íto tták a v eg e ta tiv ideg ren d szer i gócok, az a g y k é reg és a k e ttő sen beidegzett szervek közö tti id eg fo n a to s összefüggést, m ásrészt a v é r in ge ­rek révén v a ló em e cen trum ok horm onalis izg a th a tó - sá g á t és b én íth a tó ság á t. A hyp n o tism u s nem m ás, m int o ly en e rg iab eh a tás , m ely nem csak a gondolkodó cen­tru m á ra , de ezen á t a v e g e ta t iv cen trum ok já té k á ra gátló n , b én ító an hat. íg y te h á t a S ehaffer-fé le tan, hogy az in tra h y p n o t ik u s je lenségek p r im ae r ag y k é rg i re flexek , az agyszerkezeti k u ta táso k ú jabb a d a ta i sze­r in t úgy érte lm ezendő , m in t o ly agy i re flexek , m elyek a középagy i gócokon á t is nem csak a m ozgásokban, de a ke ttő s beidegzésű szervek egyéb fu nc tió iban is érvé­nyesü lnek . 2. A z ag y i re flexek között a légzésref lex az, m ely a sz ívm ű ködést és a szervek belső légzését szabá­lyozza, a n y ú ltv e lő b en lévő légzéscen trum fe lfe lé és le­fe lé összekö tte tésben v an m ás cen trum okka l, annak d acára , hogy a cen trum ok öná llóak és szám os b iz tosí­ték k a l do lgoznak. A szövetek e lvá ltozása, m egbetege­dése, a se jtlég zés m egvá ltozásáva l, ez ped ig közérzet­z a v a rra l já r ; a h y p n o tik u s á lom az agy i és szöveti lég­zés m egvá ltozása, m elyet suggestióval, de a légzés m eg v á lto z ta tá sáv a l is lé tre leh e t hozni. (Önálló k ísé r­letek.)

A B u d ap esti Kir. O rv o seg y esü le t e lm e - é s id egk ó r tan i sza k o sz tá ly á n a k n o v em b er 23-i

ü lése .S ch a ffe r K á r o ly (betegbemutatás): H á r o m k is-

ag y i m egbetegedésben szenvedő beteget m u ta t be. K e t­tő ben d a g a n a tró l van szó. E zek közül az első ben a has i­re f lex eg y o ld a li h ián y a , a n y s tag m u s és a szem fenék ép vo lta sk le ro s is m u ltip lex re u ta l t ; az eg y re sú lyos­bodó ag y i h á n y á s s végü l a szem fenék pangásos e lvá l­tozásán ak k ife jlő dése d a g a n a t m ellet dön tö tt. A m áso­d ik eset h á n y á ssa l és 3 D. p a n g á ssa l kezdő dö tt s így a tu m o rd iag n o s is b iz tosítva v o lt (k isagy i a ta x ia , ba lra dő lés); az eset érdekessége, h o g y négy héten á t érzék- csa lódása i (h a llu c in a tió k ) vo ltak , am i k isa g y i d aga­n a tn á l r i tk a . A h arm ad ik eset lues cen tra lis , két fő gócj cal. Az egy ik a jobb ocu lom oto rius m ag ra helyezendő lueses góc jobb kü lső szem izom bénu lást okozo tt; a má­sik , bal k isa g y i góc b a lra dő lést, ba l d y sm e tr iá t, balkéz

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1379

k ife lé való fé lre m u ta tá sá t eredm ényezte. A o rta -tom pu- la t. a I I . hang éke lt, typusos lueses collo idgörbe. A spe­cif ikus gyógym ód m á r egy hét a la t t ja v u lá s t ered ­m ényezett.

E sz e n y i M a r g it : A hysteria d ifferentiatis diagno- sisáról. H ysteria , sch izophren ia, p a ra p h re n ia , sk le ro s is m u ltip lex , m o rph in ism us, ep ilepsia tisz ta és kétséges esete iben végzett lá tó tér-v izsgála tok eredm énye, hogy a lá tó tére lvá ltozások (szű kület, in v e rs io , vetélkedés) a h y s te r ia objectiv sy m p to m á in ak tek in th e tő k . A dyschro- m a to p s iá t Young-Helmholtz, H ering e lm élete a la p já n v ö rös szín i rá n ti h y p e raesth es iáv a l m agyarázza. A hys- te r iá s betegnek a lá tó té r nagy k iesése m elle tt a tér ­ben va ló z a v a rta la n tá jékozódása ab b a n leli m a g y a rá­za tá t, hogy az id e g h á r ty á n a lá tó térk iesésnek m egfelelő he lyen is keletkezik tárgyérzés, a m it a beteg nem per- e ip iá l, de am ely p sychés értéke lésben részesül. H a a lá tó té re lv á lto zás lá tsz ó la g ellent m ond a k l in ik a i d ia- gnosisnak , ez h y s te r iá n a k m ás k ó rfo rm á v a l va ló eg y üt­tes e lő fo rdu lását b izo n y ít ja .

H a jó s L a jos: A lá tó té rv izsg á la t a h y s te r ia érzés­k ö rén ek techn ika i szem pontbó l legszabatosabban végez­hető része. Az é rz é sk o r egészéhez hason lóan az észre- vevés, a fe ldolgozás és rep ro d u k á lás defec tu sa in ak m eg ­ism eréséhez vezet. A defectusok p a ra d o x v o ltá t azzal m agy arázza , hogy azok nem az id eg rendszer an a tó m ia i e lvá ltozása in a lap u ln a k . A h y s te r ia a degenera lt con sti­tu tio reac tíó ja az é le t h a tása iv a l szemben. B e lte r jesen tenyész te tt, d eg en erá lt, finom á l la t fa j tá k n á l g y a k ra n ész le lhető k h y s te r iá s jelenségek.

S á n th a K á lm á n : Ű jahb adat a Tay-Sachs-félc betegség kórszövettanához. T ay -S ach s féle betegségben a P u rk in je -se jtek b en ta lá l t „d en d ritm ag v ak “ nem v a lód i m ag v ak , hanem d eg e n e ra tiv le rakódásos kép letek , am e­lyek a rg e n to p h i l iá ju k fo ly tán m ag benyom ását ke ltik. M agfestő kkel nem festő dnek és m agszerkezetük n incsen . M ik rochem ia i v ise lkedésükben feh érjeszerű és nem lipoi- dos an y a g n ak lá tsza n ak , a se jt testéb en is e lő fo rd uln ak és a S p ie lm eyer-fé le carbo lfuchsinoph il zá radékokhoz á l la n a k közel.

S á n th a K á lm á n : Adatok a hem iballismus kórta ­nához. M ásfél év ig ta r tó hem iba llism us esetben a n a tó ­m ia i la g a corpus L u y s i vérzéses lág y u lásb ó l szárm azó iso lá lt kiesés szerepe l. M eg á llap ítása i a következők : 1. H em iba llism us a C o rpus L uysi részleges, v ag y te ljes tönk rem enése n é lkü l nem létezik. 2. M ás agy részek ki­esése, v ag y izga lm a a hem iballism us k ivá ltásához nem szükséges. 3. A h y p erk in es is nem izga lm i, hanem k iesési synd rom a. 4. A C o rp u s L uysi sy n d ro m a egyéb com po- nen se i közül a h y p o to n ia és h y p o re f lex ia hozhatók a ce n tru m sérü lésével kapcso la tba. 5. A C orpus L u y s i v aso v eg e ta tiv fu n c tió ja nem te k in th e tő b izony íto ttnak .

A Kir. M agy. T erm észettu d o m á n y i T á r s . E let- é s K órtani sza k o sz tá ly á n a k nov . 13-1

ü lése.A m b ru s G y ö r g y : Pajzsm irigy m entes és thyroxin-

nal kezelt állatok tú lé lő szívének cukorfogyasztása. N o r­m a lis m acskák tú lé lő szívének cu k o rfo g y asz tása h á ­ro m eg ym ásu tán következő egyó rás p eriódusban közép- ér ték b en a következő : p ro g óra, n edves szív: I. 71 m g,I I . 6-4 m g, I I I . 5-7 m g ; p ro g óra. szá raz an y ag : I. 64 m g, I I . 58 m g, I I I . 52 m g . T 'hyreo idek tom izált á lla to k tú l ­élő sz íve a m ű tét u tá n 2—9 nappa l lényegesen kevesebb cu k ro t fogyaszt, m in t a n o rm álisaké . A m ű té t u tá n 23—57 n ap p a l azonban a k ísérle tek 50% -ában a cukor- fo g y asz tás no rm alis vo lt. Ügy lá tsz ik , hogy enn y i idő ­vel a m ű té t u tán a szervezetben v a lam ily en com penzáló m echan ism us lép m ű ködésbe. N o rm a lis , tb y ro x in n a l h y n e r th y reo id ism u s ig kezelt á lla tok tú lé lő sz ívének cu­k o rfo g y asz tása a n o rm a l is érték fö lö tt van. A th y reo i- d ek tom izá lt á lla tok sz ívének csökkent cu k o rfo g y asz tása com penzálható az á l la t megelő ző thy rox in -kezeléscvel. B eb izony íto ttnak tek in th e tő , hogy a th y reo id ek to m izá lt á l la to k szívénél é sz le lt csökkent cu k o rfo g y asz tás oka a p a jzsm ir ig y h o rm o n h iánya.

E r n s t Jen ő : A z izomosmosis m unkája. A zt a k é r­dést tá rg y a l ja , hogy igazo lható-e q u a n t i ta t iv e az izom ­rá n g á s osm osisos e lm é le te a m unka n ag y sá g án ak k é r­désében, azaz egyeznek-e a m ért és szám íto tt m u n k a ­értékek . A z osm osisos fo lyam at m unkavégzésének k é p ­

letébő l (M = n. R. T. lo g V i) indu l k i és rá m u ta t a r ra , hogy az n, Vi és Va h o g y a n h a tá ro zh a tó k meg. E sz á mí­

tá s ú t já n vá lasz t tu d u n k ad n i a r ra , hogy az izom há n y ad része vesz rész t a m ű ködésben (m ennyi a V i é r ­téke) és ilym ódon k iszám ítv a a m u n kaértéket b e m u ­ta t egy táb lázato t, m e ly szerin t a ta lá l t és szá m íto tt é r ték ek — m inden b izo n y ta lan sá g e llenére — e lég jó l egyeznek. Ez tá m o g a tja az osm osisos elm életet.

P e trá n y i G yő ző : Vörösvérsejtresistentia, vé r ­mennyiség, vérh ig ítási vizsgálatok k lin ika i a lkalm azás­módja s biológiai jelentő sége. A k e r in g ő vér m en n y isé ­gét k lin ik a i szem pontbó l a v ita lfes ték e s e l já rá so k ka l h a tá ro z h a tju k m eg leg jobban . A z abso lu t v é rm e n n y i­séget m eghatá rozn i a rese rv o iro k m ia t t nem lehet. Az in j ic iá lan d ó festékek közü l 5 k g -kén t 1 cm 3 „ b r i l l ia n t— v ita l-re d “ a legjobb. C o lo rim e te rnek Brinckm ann com - p ensa tiós eszköze a leg a lka lm asabb . L egfon tosabb a n o rm a lé rték ek m e g á llap ítása . A m erika i szerző k az ú j­szü lö ttek 100 g te s tsú ly ra szám íto tt v érm enny iségét 14‘6 cm3-ben, az első évben levő két 10*9—10‘1 cm3-ben á lla p i to ttá k m eg. A m i n o rm a lé r ték e in k 10 cm3 kö rü l, az an aem iás csecsem ő ké p ed ig 7’3 cm 3 kö rü l ingadoz ik . A fe lnő tteké 5—6 cm 3. K érdés, hogy m ik o r és m im ódon m egy végbe az á tm en e t (v izsgá la t a la tt) . P astosus gy e r ­m ekek, csecsemő k v érm en n y iség e k isebb, az a tro p h iá saké p ed ig nagyobb a n o rm á lisn á l.

Resistentia-vizsgálatok. (R.) A k lin ik a i é r té k e l hető ség szem pontjábó l ú jab b ism ert befo lyásoló fa c to ró k á t (táp lá lék fe lvéte l, co n d itio v á lto zás) kell szem e lő tt ta r ta n i s egyöntetű , de az egész re s is te n t ia szé lességet egy ké t szám m al je lö lő k ife jező m ó d ra kell tö rekedni. A R .-v izsgála tokat fe lh a sz n á lh a tju k : a reso rp tiós idő m eg h atá ro zásá ra , a sú ly vá ltozások értéke lésére; p ro - g n o s tik a i s dif. d ia g n o s tik a i szem pontbó l is értékes a d a ­to k a t k ap h a tu n k .

A vérhigítási v iz sg á la to k vérm en n y iség i v iz sg á ­i t o k k a l kapcso la tos q u a n t i ta t iv H b . m eghatá rozáson a lap u ln ák . A h igu lás sze r in t a csecsem ő korban h á ro m ty p u s t kü lönbözte the tünk m eg. asz e r in t, hogy a v é r az i ta tá sn a k m egfelelő en fe lh ígu l. (I . typ .) anná l jó va l jobban. (II. typ.) v a g y eg y á lta lá b an nem h ígu l, ső t b esű rű söd ik ( I I I . typ .). A ty p u so k n ak és a constitutió - val, v ag y az egyes betegségekkel va ló összefüggése v iz s ­g á la t a la t t áll.

T a n g l H ara ld : A da tok a hypophysis-kivonatok hatásmechanismusához. A hypophysis-k ivonatok je le n ­tő s h a tá ssa l v annak a tú lé lő békavesére, am enny iben a v ize le tm enny iséget csökken tik . H o g y ezen h a tás nem érszű kü lésen , hanem a vesem ű ködés m egváltozásán a lapu l, b izo n y ítja az, ho g y a v ize le tm enny iség csökke­nésével a rán y o san nő a v izelet co n cen tra tió ja . A sub- cu tan h y p o p h y s isad ag o lásn á l hason ló eredm ény ész le l hető , csak k isebb m értékben , tek in tv e , hogy a veséhez sokkal csekélyebb co n cen tra tió b an ju tn a k a k iv o n t anyagok . A békának n a g y a g y és k isa g y k i ir tása u tá n hypo p h y s isad ag o lássa l k ap cso la tb an n incsen a n o rm á lis tói e lté rő eredm ény. A v ize le te lv á lasz tás m in im u m ra csökkent, v ag y te ljesen m egszű n t, ha az in fund ibu lum , vag y a hypophysis te rü le t m egsértő dö tt, vagy k i i r t a­to tt, am e ly re a békák fe lp u f fad tak . sú ly u k erő sen gy a ­rap o d o tt, végü l tönk rem en tek . I ly en békáknál a sub- cu tan h y p o p h y s is-ad ag o lás ú jbó l m e g in d ít ja a v ize let . e lvá lasz tást. Ezen eredm ényekbő l levonható azon k ö ­vetkeztetés, hogy a h y p o p h y s is -k iv o n a to k úgy e x tra - ren a lisan , m in t re n a l isa n h a tn ak .

Z ih Sánd or : További vizsgálatok a Carnot-serum hatóanyagáról. A szerző elő ző k ísérle tén ek fo ly ta tá sa ­kén t v izsgá lta , hogy a lépbő l k a p o tt haem opoetikus h a tá s specifikus-e a lép re . v ag y m ás szerveknél is fe l­ta lá lh a tó . A léphez h aso n ló h a tá so k a t ad a csontvelő és m áj. k isebb m érték b en a ny irokcsom ó, hús. p rak - tice h a tá s ta la n a tüdő . A lép h a tó an y a g án ak k i i r tá sa közben m erü lt fel a gondo la t, hogy an n ak és a fe n ti szerveknek a v é rse jtk éo zésre g y ak o ro lt ha tása a H g bl és an n a k bom lásterm éke ire , sp ec iá lisán a b i l iru b in ra vezethető v issza. A k ísé r le tek b en a b il iru b in , bem ib ili- rub in . b ili Verdin, haem in és haem og lob in 0-5—25 m g-os adagokban k ife jezett haem op o ie tik u s h a tá s t fe jt k i. ú gy , hogy jo g o su ltn ak lá tsz ik az a nézet, ho g y a vérse jtkép - zést szabályozó h o rm o n ján a k a H g b l bom lásterm éke it i l le tve a b i l iru b in t kell tek in ten i. U g y a n csak a v érsav ó ­ban anaem izá lás u tá n m eg je lenő H gb l, ille tve an n a k bom lásterm ékeiben k eresen d ő a C arno t-serum h a tó ­anya.

Scheff G yörgy: A fehérpa tkányok trypanosomás fertő zésénél észlelhető anyagcsereváltozások. A fe rtő ző m egbetegedések b iochem ia i tan u lm án y o zá sá ra igen k ed­vező k ísé r le t i fe lté te leket n y ú j t az experim en tá lis t ry -

1380 O R V O S I H E T I L A P 1928. 49. sz.

panosom ás fertő zés. F eh érp a tk án y o k o n v é g z e tt v izsga gá la to k az t m u ta ttá k , ho g y a try p a n oso m ák chem iai func tió i, m in t cukor-, oxygen fogyasztás, tá p ta la js av a ­n y ítá s a g az d a á l la t szervezetében is m eg n y i lv án u l E n ­nek m eg fe le lő leg a szén h y d rá t a n y a g cse reza v a r fo ly tán h y p o g ly k aem iá t, a v é r Os fokozott k ih a sz n á lá sa követ­keztében belső asp h y x iá t és sav an y ú an y ag cse re te rm é­kek fe lha lm ozódása m ia tt ac idosist ta lá lu n k . A fehérje és z s íra n y ag cse re ezzel kapcso la tban sz in tén fokozott. A h a lá l a p a ra s i tá k és a g azdaá lla t k ö zö tt é letfon tos an y a g o k é rt le fo ly ta to tt küzdelem nyom án lé tre jö tt ösz- sze férhe te tlen helyzet m ia t t következett be.

A D eb recen i O rv o seg y esü le t n o v . 14-i ü lése.Bemutatások:

1. S k u t ta Á rpád : Staphylococcus cutis. Chro- n ika: 8 h ó n ap o s k ó rfo ly am at. M indkét kézháton , láb ­száron h y p eraem ia , beszű rő dés, h e ly en k én t kékes-vörös dudorok . H aso n ló kép letek a kézu jjak h á tá n is. Az al­karokon , a com bokon, inqu . h a jla tb an és a hason szőr­tüsző k re lo ca lizá lt p ap u lák . postu lák. G enyben staphy lo coccusok. Ism é te lten tá p ta la j ra o lto tt g en y b ő l blasto- m yceta -te lepek tenyésztek ki. K l in ik a i la g a kórkép jó l m egkü lönböztethető a G ilchrist-fé le bő rb lastom y- cosistó l, a tbc. v e rru co sa cutis, sp o ro tr ic h o s is gum ­m osa d issem in a ta tuberku lo ides k ó rk ép é tő l és a sy p hi­lis g u m m osus a lak ja itó l. M etszetben: k is lym phocy ták - ból álló d iffus-beszű rő dés. b las to m y co s is ra jellemző ep ithe lo id és p lasm ase jtes in filtra tio , m ik roabscessusok b lasto m y ce ták nem lá th a tó k . K iten y ész te tt b lastom yee- ták k a l v ég ze tt a l le rg iás reactio n eg a tiv , a re in fectio nem s ik e rü lt. A tisz ta cu ltu rábó l k é sz íte tt an tigénnél végzett spec if ikus sero reac tio szin tén n e g a tiv . A klin ika i v izsg á la to k a la p já n va lószínű , hogy ebben az esetben a b lasto m y ce ták m in t sap ro p h y ták v a n n a k jelen és sem a k ó rk é p felidézésében, sem k ia la k u lá sá b a n szere­pük n incs. A z eset ig azo lja Neubernek 1924 ben az O r­vosi H e ti la p b a n közölt m eg á llap ításá t, m e ly szerin t a G ilch ris t- fé le bő rb lastom ycosis k l in ik a i la g su i gene­r is e lő fo rdu ló kórkép, m elynél a h is to lo g ia i, sero log iai és b io ló g ia i v izsgá la tok is positiv e red m én n y e l já rnak .

2. S k u t ta Á rpád : T rypaflav in derm atitis. 25 éves férfi u re th r i t i s g o n o rrh o ica m ia tt á ll g yógykeze lés a la tt. Belső desin fic iensek közü l összesen 4'5 g sa lo lt szedett p e r os, 10 cm 3 K % -os try p a f la v in t k a p o t t in trav é n á ­sán. In je c t io u tá n m ásn ap egész tes tén s ű rű n egym ás m elle tt kb. g om bostű fe jny i k iem elkedő , ex tra fo llicula - r isa n e lrendező dő h a lv án y p iro s p a p u lá k tám ad tak , a m ell és ta rk ó bő rén p ed ig apró v es icu lák . A kórkép te l­jesen m i l ia r ia ru b rá ra em lékeztetett. V a ló sz ín ű volt, hogy id io sy n k ra s ia n a lapu ló salo l, vag y t r y p a f la v in okozta ex a n th e m áv a l á llunk szembe. A végzett a l le rg iá s reac ­tio p o s it iv eredm énnyel já r t , P á ra k ö té s a lak já b an tr y ­p a f lav in . sa lo l és contro llképen p h y s io lo g iá s honyhasó- o lda to t he lyez tek el m ellbő rére. 24 ó ra m ú lv a a t ryp a ­f lav in p á ra k ö té s a la t t d if fus h y p e raem ia , papu lák és g o m b o stű fe jn y i vesicu lák léptek fel. S a lo l és konyhasó­kö tés a la t t a b ő r reactiom en tes m a ra d t. C ontro ll-v izs- g á la t g y a n á n t ú jbó l a d tak a betegnek sa lo l t , de ú jabb b ő rtü n e t nem á l lo tt elő . Tekintve, h o g y a try p a f la vin ex a n th e m a m il ia r ia ru b ra a lak jában je len tk eze tt, experi m en tá lisán , exc isio elkerü lése v ége tt 0-01 g py locarp in t ad tak a betegnek subcu tan . ö t percen b e lü l az izzadás m e g in d u ltá v a l és a v er iték m ir ig y ek izg a lm án ak t a r ­tam a a la t t az e lha lv án y o d o tt p a p u lá k ism ét hyper- aem iásak le ttek , a kó rkép a legacu tabb s tád iu m ra em­lékez te te tt. E z igazo lta, hogy v a lóban a veritékm iri- gyekke l k ap cso la tb an á llo ttak elő p a p u lá k és vesiculák, v a la m in t ism é t ad a to t szo lg á lta to tt a r ra . h o g y a v er iték ­m ir ig y ek m ű ködése, gyógyszerek k iv á la sz tá sa esetén is hason ló a vesék m ű ködéséhez. F e ltehető , h o g y ebben az esetben az in tra v é n á sá n ado tt t r y p a f la v in a veriték- m ir ig y ek b en is k ivá lasz tódo tt, a k iveze tő csatornács- kákbó l a bő rbe is b e ju to tt és annak fe lü le te s i r r i ta t ió - já t idézte elő .

3. S k u t ta Á rpád : Inoperabilis nyeregorr pótlásaprothesissel. 18 éves leány , szü letése ó ta n y e re g o rra van. N e g a tiv an am n esis és W asserm an n -reac tio a lap já n 8 h ó n ap p a l ezelő tt p las tik a i m ű téte t k ísé re lte k m eg nála, de az in p la n tá l t cson t a bő r a la t t n em m a ra d t m eg és el k e l le tt táv o líta n i. A paciens b em u ta tó m ódszere sze­r in t k é sz íte tt ru g a lm a s p ro th es is t k a p o tt , m ely nem­csak a h ián y zó o r rh á ta t póto lja, h anem az orrosúcsot is n o rm a lis helyzetben és alakban tü n te t i fel. A p ro the

s isse l c o r r ig á l t defectus n o rm a lis o r r b en y o m ásá t kelti. A pó tlás köze lrő l sem ism erhető fel.

4. H éd i K á r o ly : Subcutan isolált trachearuptura.R itk a sérü lés. A v ilág iroda lom bó l m indössze 57 esetet tu d o tt ö sszegyű jten i. B etege 76 éves férfi, ak i szán tás közben m eg b o tlo tt és n y a k á t az eke sza rv áb a ü tö tte . K é t ó ra m ú lv a h a ta lm as su b cu tan ephysem a. S érü lés u tá n 7 ó rá v a l az erő sen dyspnoes betegnél traéheo to- m iá t végzett. A 3-ik tra c h e a g y ű rű n 1 cm es repedést ta lá l t , m ely ven tilszerű en m ű ködö tt. N égy h é t a la t t gyó g y u lt. A ru p tu ra d irec t és in d irec t t ra u m á ra jöhet lé tre . K ó rism e könnyű . K ezelés: m ielő bbi m ű té t, m ert a v árak o zás fu l la d á s t okozhat. M ű té ti e l já rá so k : t ra ­chea reco n stru c tio , legtöbbször tracheo tom ia .

H ü t t l : A subcu tan em physem a keletkezésének m ó d ja n éha nehezen tisz tázha tó . E g y esetet em lít, me­ly e t a b e lk l in ik á n vo lt a lk a lm a észlelni. E n n é l a bő r­a la t t i levegő gy iilem egy széngázm érgezettné l fe jlő dött, ak in é l sé rü lé s t k im u ta tn i nem lehetett. A betegné l az első se g é ly n y ú jtá s a lk a lm áv a l p u lm o to rra l végeztek m esterséges légzést. V alószínű , ho g y ez az e l já rá s hozta lé tre az a lveo lusok sérü lését és p leu ra adh aesió k mel­le t t a su b cu tan em physem át.

5. K o p á r y J ó zse f: Ostochondritis dissecans. A be­teg ség cau sa lis és fo rm alis genesisérő l szóló fe lfogások k im erítő ism erte tése u tán h á ro m eset R öntgen-le letérő l szám ol be. M ind h áro m n á l a térd izü le ten v o lt az e lv ál­tozás. E lő ze tes tra u m a két ese tné l szerepelt.

S c h m id t L a jo s : Kopáry 3-ik betegének m ű té ti le­le té rő l szám o l be. A rth ro to m ia P ay r-m etszésse l. K é t m a n d u la m a g n y i szabad és égy babny i m ásod lagosan a p lica a la r ish o z rö g z íte tt izü le ti testen k ív ü l m ég a m edi­a l is fe m u r co n d y lu s p o rcb o ríték án ak b ab n y i leváló fél­ben levő ré szé t tá v o lí to tta el. A szabad testek n ek dudo- ros porcos fe lsz íne és csontos m ag ja vo lt. M ásod lagos izü le ti e lvá ltozások : porcegyenetlenség , g yu lladásos sy n o v ia , p l ic a a la r is és ligg . c ru c ia ta m egvastagodás. S ím án g y ó g y u lt, 10 n appa l a m ű té t u tán a c tiv e te ljes n y ú j tá s és 40 fo k n y i h a j l í tá s . A késő i p ro g n o s ist a m ár fennálló secundaer-e lvá ltozások m ia tt b izo n y ta lan n ak ta r t ja . H a m in d en m akapsabb és nem tisz tá z o tt izü leti b án fa iam n á l k o rán dön tjük el jó R ön tgen-fe lvéte lle l a betegség te rm észeté t, az izü le ti egerek k o rá n kerü lnek m a jd a m ű té tre és akko r a fu n c tio n a lis eredm ények is tökéletesek lesznek.

Elő adás:E r d é ly i P á l : A diabetes comáról. (Egész terjede l­

m ében m eg je len ik .)

N o v e m b e r 22-i ü lése .

1. S c h la m m a d in g e r J ó z se f : Pem phigus vegetans. E g y n é g y h ó n a p ja fennálló p ro g red ia ló ese te t m u ta t be. A szöveti k ép o lyan benyom ást kelt, m in th a aethyolo- g ia i tén y ező k én t sú lyos to x in h a tá s szerepelne. F riss hó lyagok ta r ta lm á b a n L ipschü tz-fé le p ro tozoonoknak ta r to t t k ép le tek e t m u ta to tt k i. A beteget k é t hasonló régebb i ese tné l szerzett tap asz ta la to k a la p já n R ön tgen ­nel ca s trá ltá k .

2. F r e n y ó L a jos: Parotis tumor. 62 éves nő beteget m u ta t be. k in e k bal a rc fe lé rő l em b erfe jn ag y sá g ú 1820 g sú ly ú d a g a n a to t táv o lí to tta k el. A d a g a n a t a vegyes p a ro t is tu m o ro k cso p o rtjáb a ta rto z ik . A n n ak ellenére, h o g y a d a g a n a t környezetéve l összekapaszkodott, radi- ca lis e ltá v o lí tá sa fac ia lis sé rü lé s né lkü l s ik e rü lt.

3. P o n g o r F e ren c : Phrenicotom iával kombinált pneum othorax-esetek. N égy beteg rő l szám o l be, k iknél a pneum othorax -keze lés nem já r t m egfe lelő eredm ény­n y e l és ezé rt ugyanezen az o ldalon m ég p h ren ik u sex ai re s is t is végeztek . A k o m b in á lt e l já rá ssa l e lé r t eredm é­n yeke t a betegek R öntgen-képein d em o n strá lja .

4. G esz t i J ó zse f: Tüdő csúcstumor. 37 éves nő beteg, ak in é l a b a l tüdő esúcsban a R öntgen-lem ezen a lm ány i, szabá lyosan kerek , m inden fe lő l ép tüdő szövette l k ö rü l­ve tt, hom ogen, in ten s iv á rn y ék o t m u tató ú jk ép le t fejlő dö tt, m e ly e t so k á ig tubercu lo sisn ak ta r to t ta k . B em utató jó in d u la tú , m inden va ló sz ín ű ség szerin t cysto su s ú jk ép ­letnek ta r t ja , te h á t vag y ech inoeoccusnak, v a g y tera to - m ának . M iu tá n az ech inococcus an tigénné l végzett k ü­lönböző b io ló g ia i reactiók nem já r ta k eg y ö n te tű ered­m énnyel, a vég leges d iag n o s is t függő ben k e l le tt ta rta n i.

K o p á r y J ó zse f: T á rg y a l ja a tum orok és echino­coccus R ö n tg en -d if fe ren tia l d igan o sisá t. B e m u ta tja egy m eszes fa lú m á jc y s ta és eg y le tokn lt in te r lo b a r is exsu­d a tu m R ön tgen-fe lvéte le it, m elyeknél a kép az echino

1928. 49. sz. O R V O S I H E T I L A P 1381

coccus képét u tánozta . Geszti esetét ech inococcusnak ta r t ja .

5. K o p á r y József: Izü le ti elváltozás syringomye- liánál. A s ta t isz t ik a i ad a to k összefog la lása u tá n e lkü lö­n ít i a sy r in g o m y e lias a r th ro p a th iá t a tabesestő l. Eseté­ben az e lvá ltozást a könyök izü letben ta lá l ta és m int a sy r in g o m y e lia nagyon r i tk a tü n e té t d em o n strá l ja a m ak rosom iát, m ely az o lecranon egyen le tes m egnyú lá­sáb an n y i lv á n u lt meg.

M egvádo lt g y ó g y sz e ré sze k .*

I r ta : Franki A n ta l szegedi gyógyszerész.

A gyógyszerészeti sza k la p te ljes egészében közölte U nhard t A lfréd dr. o rvos ú r am a ja v a s la tá t, am elyet a B udapesti O rvosszövetség elé te r je sz te tt a ku ru zs lás, a kuruzsló h irde tések és a g y ó g y sze rtá rak kézi eladása ügyében. E lev e is k i k e ll je len tenem , hogy te l jesen távo l á ll tő lem po lém iá t p ro v o k á ln i, célom k iz á ró la g csak az, hogy az o rv o stá rsad a lo m e lő tt te ljes tá rg y ilag o ssá gg a l és a rendelkezésem re álló ad a to k k a l b izony ítsam , hogy m i m agunk a leg jobban e líté l jü k és ro ssza lju k a javas­la tb an is e m líte tt ku ruzsló h irde téseket é s ennek meg­szün tetése E gy esü le tü n k egy ik legfő bb fe la d a tá t is képezi.

H ogy e h ird e tések e t m i m agunk is m en n y ire ü l­dözzük, b iz o n y ít ja a M ag y a ro rszág i G yógyszerész E gye­sü le t 1927 m árc iu s 16-án k e lt 683/1927. szám ú h iva ta los fe lh ívása, am elyben fe lk é ri a tag ja it , hogy a k á r bel­földi, a k á r k ü lfö ld i cégek, g y á rak , jog i és m agánszem é­lyek o lyan h ird e tése ire vonatkozó ada to k a t, am elyek a szabály rende ltekbe ü tköznek és am elyek g y ó g y jav a lla- to k a t ta rta lm az n ak , lehető leg a lapból v a g y n ap tá rbó l k iv ág o tt e red e ti h ird e té s i szöveggel az E gyesü le thez kü ld jék be. A z E g y esü le t u g y an is a k özgyű lés h a tá ro­zatábó l a legsz igo rúbban k ív án az ilyen h irdető kke l szem ben e l já rn i. U g y an csak késő bb a v á la sz tm á n y el­ha tá ro z ta , hogy g yógyszerh irde téseket e llenő rző b izo tt­ság o t a la k ít s e b izo ttság k inevezése cé ljábó l m egke­res i a n ép jó lé ti m in isz té r iu m o t a r ra nézve, h o g y egy egészségügy i kö z ig azg a tás i tisztv ise lő bő l, eg y orvosból és egy gyógyszerészbő l á lló h á rm as b izo ttság bízassák m eg a h ird e tések ellenő rzésével. E b ead v án y je len leg elin tézés a la t t áll.

A fe l-fe lbukkanó k u ru z s lá s ra csábító h irdetések fe le tt nem h án y u n k szem et, ellenkező leg, sz a k la p ja in k ­ban pe llen g érre á l l í t ju k m indazon k a r tá rsa in a k t is, ak ik a gyógyszerésze ihez nem m éltó ténykedéseikke l erre m indenképen re á is szo lg á ltak . A szak lap ja in k b an kö­zölt s e r re vonatkozó c ikkeke t — k iv o n a to san — alább közlöm , nem csak azon eg y ed ü li cé lzatta l, ho g y ezekbő l az o rvosi k a r m eggyő ző dhessék, hogy m i gyó g y sze ré­szek ostorozzuk tű zzel-vassal, k ím életlenü l e közegész­ség i bű nös k inövéseket, h anem ezekkel az t is k ívánom b izony ítan i, hogy nem csak a m agunk , hanem az orvo­sok érdekeiért is fo ly ik e harc, am elynek több cikk is ad k ife jezést. ím e a cikkek:

I . A „Tüdő baj gyógyítha tó “ c ím ű c ik k (Gyógysz. É rtesítő , 1927 m árc 4.) fog la lkoz ik a dr. Schm ied t-fé le k a lc ium -tab le ttákka l. E g y fő v á ro s i g y ó g y sze rtá r hozza fo rga lom ba s füzetek a la k já b a n te r jesz ti a p ro p a g a n­dát. Az ada to k az e lnökség rendelkezésére le ttek bo- c sá jtv a és az e l já rás a gyógyszerész ellen m eg indu lt.

I I . A „ K eserű víz, m in t csodaszer“. (A c ikk m eg­je len t a Gyógysz. H e ti lap b a n 1927 aug. 2.) A c ikk író az ö sszeg y ű jtö tt h irdetésekbő l m eg á llap ítja , hogy a csodavíz 87 kü lön fé le betegség ellen v an ja v a lv a . A cikk k i fe jt i , hogy az ilyen h ird e tés nem csak az o rvos i és gyógyszerészi érdekeke t sé r t i , hanem m ag án ak a köz­

* Ö röm m el adunk h e ly e t ennek az ob jectiven véde kező cikknek, m e r t t isz te l jü k a p u r i tá n gyógyszerészie­k e t és m a g u n k ra nézve sem helyeselnő k. h a k ilengő példák a la p já n érnék R en d ü n k e t á lta lán o sításo k . A cikk ­bő l az is v ilágos, hogy sok m inden m enne m áskép , ha o rvos és gyógyszerész m egértenék egym ást: rag ad ju k m eg a n y ú jto tt b a rá t i jobbo t! Sz.

egészségügynek is h a n y a tlá sá t v o n ja m ag a u tán . Ajánlja , hogy a Gyógyszerész Egyesület az Orvosszö­vetséggel karö ltve járjon el az illetékes helyen, hogy m ielő bb m egszű n jék a közegészségügy em e k ir ív ó bo t­rá n y a .

I I I . „Tallózás a gyógy szer hirdetések körül“. (Gyógysz. K özlöny , 1927 okt. 16.) F og la lkoz ik a „Gyógy- fo r rá s - ta b le ttá k “-kal, am e ly ek e t egy fő v á ro s i gyógysze­rész füzet a la k já b a n te r je sz t. A cikk k i fe j t i , hogy e k é ­sz ítm én y n in cs engedélyezve és íg y az 1914. év i 167.167. sz. n ép jó lé ti m in isz te r i ren d e le t sze rin t a sa jtó út já n va ló a já n lá sá t bű nv ád i e l já rá s te rh e a la t t a legszigo­rú b b a n t i l t ja . U g y an csak e c ikkben szóvá teszi egy cinkotai felta lá ló köszvény, szem baj, b én a láb stb . ellen h ird e te tt gyógyszere it. V égü l az „Oma“ gyom orm ész nevű kész ítm énnye l fog la lkoz ik , am e ly e t egy fő városi g y ó g y sze rtá r hoz fo rga lom ba. A c ik k író e ré lyesen sére l­mezi, hogy ép p egy gyógyszerész teszi ezt, ak i m ag a is tu d a tá b a n v a n annak , hogy a kü lön legességek á ra d a ta so d o r ja a gyógyszerésze tet az e lp u sz tu lásb a és ennek d a c á ra ú g y az orvosi, v a la m in t a gyógyszerész i é rd e­kek k ik ap cso lásáv a l igyeksz ik m ag án é rd ek e it szolgálni.

IV . A „Máv. ellenő rné gyógyszere“. (Gyógysz. K özlöny, 1927 decem ber 18.) F og la lkoz ik a következő h ird e tésse l: „T üdő hu ru to so k n ak a ján lo m k itű n ő h a tású d ie tik u s gyógym ódom at, B ere tzkyné, A b a u jo n g a “. A be­sze rze tt le írásb ó l m eg tud juk , hogy h eti 12 pengő s „Kop- p a n c s-k ú rá t“ a ján l, m in t b iz tos tüdő vész e l len i gyógy­sze rt és azt á l l í t ja , hogy a h áb o rú e lő tt o rvosok is k ü ld ­tek hozzá betegeket. E zen „ ism erte tés“ u tá n — í r ja a cikk — e lm élkedhetünk a fe le tt, v á j jo n az i ly en szemér­m etlen la ik u s beavatkozás az orvosi és gyógyszerészi ha táskö rbe, nem -e seg ítik elő nyom ósán e p á ly á k lerom1 ás á t 7 N incsenek-e szoros k ap cso la tb an azon elszom o­r í tó jelenséggel, am elyeket az orvosi pá lyán lá th a tu n k , a m ik o r az orvosok n ag y h á n y a d a kép te len m indennap i, legszű kösebb m egélhe tését is m egkeresn i és v illam os- k a lau z i és m ás k isebb jav ad n lm azású á llásokon kén y ­szerü lnek elhelyezkedn i? És a m ik o r az orvosi és gyógy­szerészi k a r az é let küzdelm ei és nyom asztó gondok te rh e a la t t összeroppan, u g y an e k k o r a ,,M áv. e llenőr n e je “, a heti 12 pengő s k ú rá já v a l a h iszékeny közönség m eg tévesztésével és tá m o g a tá sá v a l fényes eg s is ten tiá t szerez m agának .

V. „Vádat emelek“ c ím en (G yógysz. É rtesítő . 1928 ja n u á r 1.) a „Szent Rókus-lábsó“ h ird e tésév e l fog la lko ­zik e lap szerkesztő je. E rő se n m eg leckézteti a só t ké­sz ítő gyógyszerész t és a z t k é rd i tő le, h o g y tud ja-e, hogy a m inden t isz te le tre érdem es kereskede lm i p á lya is m egkövete li ta g ja i tó l az t az e tik á t, am elynek véde l­m ére te rem tő d ö tt m eg a tisz tesség te len v ersen y rő l és h ird e tések rő l szóló tö rv én y ? K io k ta t ja , h o g y m i a ku ­ru z s lá s és a r r a h ív ja fel. hogy szá ll jo n m agába, gon­do ljon az esk ü jé re és becsü le tes tö rek v ésse l á lljon a közegészségügy szo lgá la tába.

VT. „Gyógyszerészi etika“ c ím ű közlem ény(G yógysz. K özlöny, 1928 ja n u á r 8.) fog la lkoz ik azon esette l, hogy egy e lte r je d t képes fo ly ó ira t karácson y i szám a m ellé g y ó g y sze rtab le tták és g y ó g y sze rt m egren­delő lapok v o ltak m ellékelve. N év sze r in t fe lso ro lja a gyógyszerészek neveit, ak ik ezen am er ik a i s t í lű reklám ­hoz fo rd u ltak és h iva tk o z ik a k ih ág ás i b ü n te tő tö rv én y 92. § -ára, am ely a gyógyszerek ingyenes o sz togatását t i l t ja . A gyógyszereknek az u tcán , k o lp o rtázs fo rm ájá ­b an va ló o sz to g a tása tö rv én y b e ü tközik . B ű n v ád i fö l­je len tés t követel, m e r t — a m in t í r ja — fegyelm ezn i kell a k a r ta g ja i t , hogy eg y fo rm án szen t legyen e lő ttük a tö rv én y , a k a r i e th ik a s m indenben ahhoz a lka lm azkod ­ja n a k . am it az egyetem es k a r i tisz tesség p a ran cso lólag m egkövete l.

VTI. „ K uruzslás.“ (G yógysz. H e ti lap . 1928 febr. 5.) F og la lkoz ik a n ag y m érv b en h ird e te tt „Spárta erő ­tápszer“. „Sifa magnesia“, „Okasa-tabletták“ gyógyszer- készítm ényekkel. C ikk író a r r a k é r i az e lnökséget, hogy e ré lyesen já r jo n közbe, ho g y m éltó b ü n te tésb en része­sü ljen ek a tö rv é n y tip ró k s e le je vétessék a m éte ly ­k én t te r jed ő gyógysze rk u ru zs láso k n ak .

1382 O R V O S T H E T I L A P 1928. 49. sz.

V II I . „ Szem érm etlen reklám“ c ím m el az O rvosi H e ti la p fog la lkozo tt a „Pető fi é le te lix ir “ gyógyszer- készítm énnyel. S zak sa jtó n k e e ikket leközölve, a követ­kező re f lex iókat fű z te hozzá: „H át k é rd jü k m inden jó ­zan u l gondolkodó gyógyszerésztő l, lehet-e hely rehozn i a z t a m érhetetlen erkö lcs i kárt, a m e ly e t egyes g y ógy ­szerészek ilyen k v a lif ik á lh a ta tlan e l já rá s a az egész t isz ­te s k a rn ak okoznak? ím e, így lesz egyesek m ia tt sem­m iv é az a p resztízs, am it elő deink tu d á su k k a l és p ur i ­tá n je llem ükkel h osszú idő k fo lyam án k a ru n k n ak m eg­szereztek ! H iába, i t t m ár egyéb se g ítsé g n incs: a d ja m eg legfelső bb h a tó ság u n k , am it m á r rég ó ta kérünk , a feg y e lm i h a tá sk ö r re l fe lruházott k a m a rá t és azu tán nézze m eg egy esz tendő e lm últával, h o g y lát-e m ég va ­la h o l bárm inő v isszaé lést?

IX . „Egy fő városi gyógyszertár hír etetései“-v<ü fog la lkoz ik u g y a n c sa k az Orvosi H e ti la p , és azon m eg ­á l la p í tá s t teszi, h o g y a hirdető gyógyszerészek kezdik e lveszíten i é rzésü k e t a tisztességes h irdetések i rán t. A gyógyszerészi szaksa jtó , am ely e c ikke t leközli, e l is ­m eri, hogy e tá m a d ó cikknek igaza v a n , am ikor t i l tak o ­z ik az ellen, h o g y tisztességtelen te n d e n tiá jú h irde té ­sekkel épp a közegészségügy szent te rü le té re ka lózkod­n a k egyesek. M a jd így fo ly ta tód ik a c ikk : „B ennünk becsü letes fe g y v e r tá rsa k a t ta lá ln ak az orvosok o lyan eg y ü ttes actióhoz, m ely az e ltéve lyedettek ellen i rá nyú l. M ert ta g a d h a ta t la n , hogy a tisz tesség te len , meg ­tévesztő ta r ta lm ú h irde tés a legtöbb esetben d u rv a m e­ré n y le t az em b er legfő bb kincse, az egészsége ellen, ezek k iir tása , a bű nösök fe le lő sségrevonása teh á t köz­érdek . Fogjunk össze az orvosi karra l, hozzunk o lyan e g y ü ttes h a tá ro z a to t, hogy az o rv o s nem rendel, a gyógyszerész p e d ig nem ta r t o ly an k ész ítm ény t ra k tá­ron , am elyekrő l eg y közös b izo ttság m eg á llap ít ja azt, h o g y h irde tése i beleütköznek a tisz tességbe, v ag y ki ­m e r ít ik a t isz tesség te len verseny fo g a lm á t.

L inhardt A lfréd dr. orvos ú r ja v a s la tá n a k csak a „ k u ru zs lásra csá b ító h ird e tések é re vonatkozó részéve l k ív án tam e z ú tta l foglalkozni, m in t am elyek a leg ­sú lyosabb v á d a k a gyógyszerészek e llen . Nem lehet ké t­séges, hogy ú g y a javasla to t k ész ítő , v a lam in t az egész o rv o s tá rsad a lo m m egnyugvássa l szerezhet m eg ­győ ző dést az id éze tt cikkekbő l, h o g y e lső sorban is m i m ag u n k k ü zd ü n k a legnagyobb e ré l ly e l e v isszaélések ellen. H ogy e tö rek v ésü n k eddigelé m ég nem já r t száz- százalékos e red m én n y e l, nem írh a tó k izá ró lag a g y ó gy ­szerészek te rh é re . M eg á llap íth a tju k azonban azt, hogy m eg in d íto tt i r tó h á b o rú n k óta a ré g i á llapo tok lényege­sen jav u ltak s m a m á r csak e lv é tv e fo rd u ln ak elő k i­lengések és e szó rv án y o s ese te k é rt az egész g y ó g y ­szerészi k a r t fe le lő ssé tenni nem v o ln a m é ltán y o s és igazságos.

K itű zö tt cé lu n k az orvosi k a ré v a l azonos: re n d e t te rem ten i a közegészségügy te rén ! É p p ezért k ív án a to s lenne, ha nem m in t ellenfelek á l la n á n k egym ássa l szem ­ben, hanem é rd e k e in k e t összeegyeztetve, közös, m eg ­értő , együ ttes m u n k áv a l venni fe l a h arco t a m u ta t ­kozó bajok és sé re lm ek o rvoslására !

V E G Y E S H Í R E K

A K ir . O rvosegyesü le t d ecem ber 1-i tu dom ányos ü lésén báró K o rány i F irgyes ce n te n n á riu m a a lk a l­m ábó l az ig azg a tó ta n ács fe lk é résé re báró K orányi Sándor em lék e lő ad ást ta rt, m e ly n ek cím e: „A v eseb a­jo k Bright-fé le csopo rtjának o sz tá ly o zása “. Az e lő ad ást m egelő zi Scho ltz Kornél elnök i m eg n y itó ja .

M agyar O rvosok T u bercu losis-E gyesü le te X I.n ag y g y ű lésé t 1929. évi jún ius h8 28-án és 29-én fo gja K ecskem éten m eg ta r ta n i. A n a g y g y ű lé s re fe rá tu m a i: Balogh Ernő : A güm ő kórosok geny k e ltő bak térium os, tá rsa s fe rtő zésé rő l. Johan Béla: A nem zetközi tuber- cu lo s is-s ta tisz tik a tan u lság a i és S a franek János: A gége- tubercu losis p a th o lo g iá ja és th e ra p iá ja az ú jab b k o ri

tu b e rcu lo s is -k u ta tás m eg v ilág ításáb a n . E lő adások , be­m u ta táso k jú n iu s hó 1-ig je len thető k be az egyesü let t i tk á rá n á l.

Szem ély i h írek . A K orm ányzó a n ép jó lé ti m in isz ­te r e lő ter jesz tésére megengedte, hogy Győ ry Tibor he­lyettes á llam titkár és Verebéig T ibor egy. tanárnak az ipari balesetek és fog la lkozási betegségek V. nem zet­közi nagygyű lésének megszervezése és annak tu d o m á­nyos eredm ényekben gazdag munkássága körül k i fe j ­te tt tevékenységükért elismerését tud tu l adják; Kocsis Elem ér és Szerb Zsigm ond szf. kó rh áz i fő o rvosnak , Ötvös József bud ap esti k ir . tö rvényszék i fogházorvos­nak , Országh Oszkár, az E rzsébet k irá ly n é S an a to r iu m ig azg a tó fő o rv o sán ak , Pajor Sándor san a to r iu m i igaz­g a tó fő o rv o sn ak és Sző llő sy Móric, a borsodvárm e- gye i E rzsébet-közkó rház igazga tó fő o rvosának a köz­egészségügy i szo lgá la t te rén k i fe j te tt értékes m u n ká s­ságuk e lism eréséü l a m a g y a r k i rá ly i egészségügy i fő­tan ácso s i c ím et adom ányozta. — P ro f. 0. Goetze az er- lan g en i sebészeti tan szék re p ro f. Graser helyére k a p o tt m egh ívást.

O rv o sd o k to rrá a v a t ta t ta k a b udapesti P ázm án y P é te rP é te r T udom ányegyetem en 1928. évi novem ber hó 24-én: Dobrovich K álm án Béla, Domány Endre, Gaj- zágó Dezső , Oravecz István, Schick József, Schneider K ároly, Schranz Dénes, S terk Ödön, Maurer István . Ü dvözö ljük az ú j k a r tá rsa k a t.

A B udapesti O rvosi K ö rnek az O rszágos K asz in ó (IV , Sem m elw eis u tca 3.) kü lön term ében decem ber hó 10-én: Farkas A ladár dr.: A co n tra c tu rá ró l.

S o ó s A la d á r : É t r e n d i e l ő í r á s o k e irn ű k ö n y v é n e k m á s o d ik k ia d á s a m e g j e le n t é s 5 p e n g ő é r t k a p h a tó m in­d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n é s a k ia d ó h iv a t a lb a n .

H ofm ann O szkár d r. a té li idény a la t t San-Rcmo-ban fo ly ta t g y ak o r la to t, fe lv ilág o sítássa l szívesen szol­gál. C ím e: Pension La Certosa, Corso Imperatrice.

R a g á l y o s b e t e g s é g e k B u d a p e s t e n . A t i s z t i f ő o r v o s i h iv a t a l k im u t a t á s a s z e r in t n o v . 1 8 — n o v . 2 4 - ig e lő f or d u l t :

Hasi h a g y m á z............ . 25 2K iiteges hagym áz . . . . -- —H ólyagos (á l-)h im l5 . — —Kanyaró .................... . 20 —V örheny......................... —Szam árhurut................ . 16 —Roncs, torok-, gégelob 97 2Influenza .................... . 12Á zsiai ko lera .......... . -- —

G yerm ekágyi lá z........ — —Bárányhim ló ........ . 73 —Járv. fültő m irigylob . A1 —Vérhas ........................ 8 —

lárv. agyqerincagyhártyalotj — —T ra ch o m a.................... 5 —V esz e t tség.................... — —L é p fen e........................ — —P ara lysis in lan t........... 2 —

A z á r ó j e lb e n lé v ő s z á m o k a h a lá lo z á s t j e l e n t i k .

A sze r k e sz tő fogad óórá já t kedden és pén teken 12— I n g tartja.

A z eg ye tem ek székhe lyén készü lt d o lg o za to k a t az o ttan i eg ye tem i sa j tó b izo t tsá g képvise lő ihöz kell bekü lden i; a sze rk esz tő ség csak az ő vé lem ényük alap ján fo g a d el köz lésre kézira tokat.

L ap u n k m ai számához. R ich te r Gedeon vegyészeti g y á r r t. B udapest, Bism osalvan — Neobismosalvan-rol szóló p ro sp e k tu sa v an m ellékelve._____________________

A K IA D Á S É R T F E L F L Ó S V A M O S S Y Z O L T Á N .

IK6T0KCISTIIKII.KR0I IICTtRICIO MATASD ARTIKRTiKUM A

- L Y S 04F B R M -OIOATIAN I 1AITAUR.IIN RÍRGIIIÜRRIK U R M PU I ------

Dr. JUSTUSKórház« Í6 * ' O*

II/, F » r e n c J ó z s e f r a k p a r t 2 6 .

i Ő t u Y O S Y l i O e s KOZMETIKAI INTÉZETE

T e le f o n : Jó z s e f 5 « - 7 6 .

R Ak o j pa io ia i s z a n a t ó r iu ma l k o h o l b e t e g e k g y ó g y i n t é z e t e .

R á k o s p a l o t a , A r p a d - u t c a 12. P r o s p e k t u s .

M E L L É K L E T A Z O R V O SI H E T IL A P 72. E V F . 49 . S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEIS z e r k e s z t i ; G E R L Ó C Z Y G É Z A d r . e g y e t . m . t a n á r , b e lkl in ik á i a d j u n c t u s é s M IL K Ó V I L M O S d r . e g y e t . m . ta ná r , k ó r h á z i f ő o r v o s .

A p n eu m ococcu s-p er iton it is .

A pneum ococcus-peritonitis fő kép a gyerm ekko r betegsége s a f iú k és leányok m egbetegedésének arány- szám a: 1 :3 —4. F e lnő ttekné l a rá n y la g r i tk á b b e beteg­ség s a nem ek eloszlása is egyen letesebb.

A h a s h á r ty a fertő zése a v é ru ta k , be lek (kü lönö­sen a fé reg n y ú lv án y ) és a nő i nem i szervek ú t já n tör ­té n h e tik s ez u tó b b i fertő zési m ód m a g y a rá z n á a lányok lényegesen n agyobb szám ú m egbetegedését. A ny irok - u tak közvetítéséve l és a pneum ococcus e red e tű tüdő - és m e llh árty a lo b b következtében a fe rtő zés közvetlen á tte r je d ése a h a sh á r ty á ra nem va lószínű .

A pneum ococcus-periton itis tü n e te i ty p ik u s ese­tekben k önnyen és b iztosan vezetnek a he ly es diagno- sishoz, de jó l k ife jeze tt csopo rtos tü n e te k a rá n y lag r i tk á n észlelhető k. L eg je llegzetesebb tü n e te i e betegség­nek a h ir te le n kezdet, h ányás, erő s h a s tá j i fá jd a lmak , leg többszö r az a lhasban . Ig e n sokszor k ísé r i e kezdeti tü n e tek e t bő , v izes, néha bű zös széklet, m íg r i tk ább an ész le lhe tjük a h erp es la b ia l is t (c roupos tüdő lobnál g y ak o r i) . Az egész has m érséke lten p u í fa d t , a défense m u scu la ire sokszo r a lig k ife jeze tt, de az egész has ta p in tá s ra érzékeny , sokszor ig en fá jd a lm a s. E súlyos betegség re u ta ló tü n e tcso p o rt m e lle tt a b e teg a rca nem tesz rossz benyom ást, a fá jd a lm a s arck ife jezés m e lle tt az a rc nem ha lvány , in k áb b k ip iru l t , a szemek nem beesettek , m in t pl. egy b é lá tfú ró d á s u tá n bekövet­kező h ash á rty a lo b n á l. A hő m érsék m in d já r t kezdetben ig en m agas, 40 fok körü li, p u lsu s szap o ra . E gy -ké t n a p ig a beteg á l la p o ta v á lto za tlan u l sú lyos, m a jd las­sa n en y hü lnek a sú lyos tü n e tek , a h as érzékenysége csökken, a h á n y á s m egszű nik , hő m érsék a lább hagy , m a jd su b feb rilissé válik , a h as p u f fa d á sa en y h ü l, s a b e teg lassan betegsége id ü lt szakába k e rü l, m elyet k isebb hő em elkedések k ísérnek s a h as e le in tén m érsé­ke lt, m a jd m in d in k áb b erő sebben k ife je ze tt k ö ld ö k táji e lő dom borodása jellem ez. A h a s ta p in tá s ra , ső t nyo­m á s ra is a l ig érzékeny s ez e lő dom borodó hasrész le t fö lö tt sokszor k ife je ze tt h u llám zás m u ta th a tó k i, mely sokszo r a h as m ellső fe lü le tén 2—3 te n y é rn y i k i te r je ­désben észlelhető . M indez h e tek m ú ltá v a l tö r tén ik , m a jd a kö ldök k ö rü l a bő r lobosodn i kezd s a kö ldöknél eg y s ipo ly képző d ik , m elyen á t a h a s ü r i em pyem a, az e ltoko lt h a sü r i tá ly o g ta r ta lm a k iü rü l. A k iü rü l t geny ren d esen sű rű , sárgás-zö ld sz ínű , csaknem m ind ig sza g ta lan , m elyben górcső vel n ag y tö m eg ű pneum o- coccust ta lá lu n k . E z a pneum oco ccu s-p e rito n itis leg­kedvező bb és legszerencsésebb le fo lyása , m e ly n é l a sp o n tan g y ó g y u lás t s ie tte th e tjü k a s ip o ly n y ílás tá gí tá ­sáv a l s az e lto k o lt tá ly o g gyo rsab b k iü rítésév e l. A sp o n tan k iü rü lő v a g y m ű té tte l k iü r í te t t h a s ü r i em- p yem aesetek csaknem k ivéte l n é lk ü l m in d m eggyó­g y u ln ak .

M ás eseteknél, és ez a g y ak o r ib b , eg y -k é t n ap i lá tszó lagos ja v u lá s u tá n sú lyosbod ik a b e teg á l lap ota ; g y a k o r i h ányás, b eesett szemek, szá raz nye lv , p u f fad t, igen érzékeny has, f i l i fo rm is p u lsu s a je len tkező tü n e te k s a be teg d if fu s p e r i to n i t is (esetleg pneumo­coccus-sepsis) tü n e te i közt p u sz tu l el.

A pneum ococcus-periton itis kezelését i l le tő leg az id ü l t a lak , a h a s ü r i em pyem a, m in d en esetben m ű té ti kezelést igényel, v ag y is az e lto k o lt h a s ü r i tá ly o g ot n y issu k m eg tá g a sa n , a s ip o ly t lehető leg tág ítsu k ,

hogy a genynek bő le fo ly ást a d ju n k s íg y a g y ó g y u lás t s ie ttessük . Az id ü l t a lak g y ó g y u lás i százaléka, k ü lö n ­böző s ta t isz t ik a i összeá llítások sze r in t, 90—95% s ennek sebészi kezelését m indenk i eg y é rte lm ű en szükséges­nek ta r t ja .

M áskép á l l a dolog az a c u t m egbetegedések keze­lését ille tő leg . Ism e rv e a pneum oco ccu s-p e rito n itis ehr. a la k já n a k k ife je z e tt sp o n tan g y ó g y u lás i h a j la m á t, többen h a j la n d ó k az t véln i, h o g y az ac u t szakban o p e rá lta k igen n a g y h a lá lozási a rá n y sz á m á t (70-—90%) k izá ró lag a m ű té t i beavatkozás ro v á s á ra kell írn i . Íg y ezek az acu t pneum ococcu s-p e rito n itisb en szenvedő ket csak tü n e ti le g kezelve (exc itans gyógyszerek , hypo- derm ok lysis, s tro p h a n tu s in tra v e n o su sa n stb.) igyekez­nek betege iket a chroniikus szak b a á tseg íten i e csak e ltoko lt h a sü r i tá ly o g esetében o p erá ln ak . E zen e l já rá s legexponá ltabb szószó ló ja Salzer, k i s ta t isz t ik á v a l is igy ek sz ik tá m o g a tn i fe lfo g ása helyességét. E sz e r in t 21 d iag n o stizá lt és az acu t s tá d iu m b a n nem o p erá lt betege közü l 15 m eggyógyu lt, 6 m eg h a lt. Százalékban k ife jezve a ha lá lo zás i százalék : 28‘5, am i összehason lítva az o p e rá ltak s ta t isz t ik á já v a l, m in d en ese tre ó r iá s i k ü ­lönbséget m u ta t. A legnagyobb nehézség azonban e lső­so rb an a d iag n o sis b iztos fe lá l l í tá sa ; m ég n ag y beteg ­a n y a g g a l rendelkező k ó rh ázak b an is a rá n y la g r i tk á n e lő fo rdu ló be tegség a pneum ococcus-periton itis , m á s­ré sz t a g y erm ek k o rb an a rá n y la g g y a k o r i fé regnyú l- v ány lob sokszor e lm osódott, a ty p ik u s tü n e tek k e l je le n t­kezik, m in t d i f fu s a lh as i fá jd a lo m , nem k ife je ze tt défense m u scu la ire , ső t néha h íg székletek, em e lle tt a m ag as láz, e lő rem en t hányás, e rő s leukocy tosis, am ely tü n e te k m ind a pneu m o co ccu s-p e rito n itis m e lle tt is szó lhatnak . N ehéz helyzet elé á l l í t i lyen esetekben Salzer és k ö v ető inek h a tá ro zo tt vélem énye, m ely t i l t ja a m ű té t i b eav a tk o zást, m íg vakbé llob esetén ez fö l té t ­len ü l szükséges. K é tes esetekben Salzer a h a sü re g p u n c t ió já t a já n l ja s a p u n c tió v a l n y e r t fo lyadék gór- csöv i v izsg á la tá tó l tesz i függő vé a b eavatkozást, azaz, h a pneum ococcust ta lá l , nem végez m ű té te t. A h asü reg p u n g á lá sa azonban a p n eum ococcus-periton itis acu t szak áb an egy leg a láb b is kockázatos e l já rás , a m ik o r a fo lyadékgyü lem m in im á lis , a be lek ellenben erő sen p u f fa d ta k és többé-kevésbbé v ask o s f ib r in h á r ty á k k a l egym áshoz rö g z íte ttek . N em csak én, de leg többen, k ik ezen th em áv a l fog la lkoznak , ó v a in ten ek e d iag n o sti kus e ljá rás tó l.

A S te fán ia -g y erm ck k ó rh ázb an ész le lt acu t pneum o- coccus-pe riton itis -be tegeket k iv é te l né lkü l operálom . A e th e rn ark o sis , leh e tő leg g yo rs m ű té t és a rá n y la g kis p e r ito n e a lis seb az ileocoecalis tá jék o n . M ár az app en ­d ix m eg tek in tése e lő tt a szag ta lan , f ib r in d ú s s a bele­ket sa já tsz e rű n y á lk á ssá és sík o ssá tevő genyes v á la ­dék va lósz ín ű v é tesz i a p neum ocoecus-pe riton itis t, m it b izonyossá tesz a rö g tö n m eg e jth e tő gó rcsöv i v izsg á­la t. E z u tá n egy, a k ism edencébe vezetett, d ra in cső seg ítségéve l a lehető ség sze rin t k iü r í te m a fő képen i t t fe lha lm ozódo tt g en y es-f ib r in es v á lad é k o t s a gyerm ek k o ra sze r in t 40—60 cm 3 pneum ococcus-serum ot ön tök a hasü reg b e. A h a sü re g e t a benne h a g y o tt d ra in cső m el­le t te l jesen zárom . A hasü reg b e a d o tt se ru m h a tá s á t a n n a k g yo rs fe lsz ívódása m a g y a rá z h a t ja . E zen e l já ­rá ssa l kezeltem az u to lsó 10 h ó n ap a la t t ész le lt p n eu m ococcus-periton itises betege im et, összesen 8-at, k ik közü l 5 m eg g y ó g y u lt s 3 m e g h a lt (ezek közt az

198 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 49. sz.

e g y ik beteg 2 h ó n ap o s volt). H a lá lo z ás i százalékom esz e r in t 37'5, a m e ly lényegesen jobb az á lta lán o sa n ism e rt edd ig i e redm ényekné l. T erm észetesen ú g y m ű tét e lő tt, m in t u tá n , igyekszünk ex c itán so k k a l és ca rd ia - cum o k k a l a g y e rm e k szervezetét tám o g a tn i.

A m ű té ti e red m én y m indenesetre m ég jobb lesz, h a s ik e rü l a k o ra i szakban végezni a m ű té te t, am ikor a be teg e llen tá llóképessége nagyobb és a szervezet nem m e rü l t k i te l jesen a m agas láz, h á n y á s , hasm enés s a fe llépő pneum ococcus-sepsis következtében.

Koós A urél dr. egy. m. tan á r .

Az a k n e vu lgar is th erap iá ja .

Az akne v u lg á r is a serdülő - és i f jú k o r betegsége. Sohasem kezdő d ik a p ubertas e lő tt és csak r i tk á n észlel­h e tő a 30. é le tév en tú l. P u bertás e lő tt c a s trá l t egyének ak n e v u lg á r isb a n nem betegszenek m eg, v iszo n t k o ra i p u b e r ta s esete iben fe ltű nő ko rán kezdő dhetik az akne is.

A p u b e r tá s physio log iá jához ta r to z ik a bő r sző r- tüsző -fag g y ú m ir ig y fü g g e lék e in ek h a ta lm a s k ife jlő dése és növekedése s egy ide jű leg a fa g g y ií összetéte lének m egváltozása. E fe jlő dés m eg in d u lása u tá n igen g y ak­ra n á ll be a sző r tüsző tö lesérek n ek o ly n ag y fo kú hyper- k e ra to s isa , h o g y a felhalm ozódó szaru lem ezkék a fa g g y ú k iü rü lé sé t m egnehezítik . I l y m ódon keletkez­n ek a eom edok, m elyek a fa g g y ú p a n g á s rév én k i­tá g u l t tüsző kben ü ln ek s m elyeknek a n y a g a e lső so rban szarubó l s m áso d so rb an fag g y ú m ir ig y v á lad ék b ó l tevő ­d ik össze. A fo l l icu lu sn ak abnorm is e lsza ru so d ási fo ly a ­m a tá t fejlő dési rendellenességnek te k in th e tjü k (Jesio- nek), m ég p ed ig o ly fe jlő dési rendellenességnek , am ely csak a p u b e r tá so s fo llicu lusnövekedés id e jén v á lik m an ifestté . Az akneesom ó ilyen rende llenesen fejlő dő sző rtüsző knek g en y es gyu lladása ( fo ll icu l i t is és p er i­fo l l icu l i t is su p p .) . H a a fag g y ú m ir ig y ek fe jlő dési fo ly a ­m a ta befe jező dö tt, egyszersm ind a rendellenes e lszarú- sodás s ezzel az ak n e vu lgáris is m eg szoko tt szű nni, í g y érte lm ezzük az akne összefüggését a p u b ertássa l, ané lkü l, hogy az iv a rm ir ig y ek b e lső sec re tió ján ak v ala ­m e ly rende llenességét kellene fe lté te leznünk .

Sok th e ra p iá s k ísérle te t végeztek akne esete iben belső secretiós szervkészítm ények ad a g o lá sáv a l. A fen ti érte lm ezés s z e r in t e lgondolható, ho g y i ly kész ítm ények közvetve h a tá ssa l lehetnek, h a a fo ll icu lusok pub ertáso s k ife jlő d ésé t s ie t te t ik . A testiskészítm ényekke l e lér t ered ­m ények i f ja k n á l azonban v a jm i kevéssé b iz ta tók , am i a l ig lephet m eg bennünket, h a m eggondo ljuk , hogy n in cs o lyan kész ítm én y ü n k , am ely rő l b iz tosságga l á ll í t ­h a tn ék , hogy a h a tá so s horm ont ta rta lm a z z a . A régebb i pete fészekkész ítm ények aknenál sz in tén h a tá s ta la n n ak b izonyu ltak . A Zondek és Laqueur á l ta l ú ja b b a n e lő á ll í­to t t fo llicu lin befecskendezése (a m egfe lelő m a g y a r ké­sz ítm én y neve: g lando fo lin ) néha, de nem m inden eset­ben kedvező e redm ényhez vezet, am i m egfe lel a nő ­gyógyászok a m a tap asz ta la tán ak , h o g y ez a kész ítm ény a pete fészek h o rm o n t hatásos fo rm á b an ta rta lm azza . É rdem esnek ta r t j u k a fo llicu linkezelés m egk ísérlését, h a a kezelésnek nő gyógyászati e l le n ja v a lla ta i n incse­nek, kü lönösen f ia ta l asszonyoknál o lyan esetekben, am elyekben az ak n e p ra em en stru a lisan észrevehető en rosszabbod ik s am elyekben a kü lső sy m p to m a tik u s ke­zelés nem vezet célhoz. A fo l l icu l in t in tra m u sc u la risa n tö b b n y ire m áso d n ap o n k én t fecskendezzük p ro in jec tion e 40 egységben.

A külső sym ptom ás kezelésnek első sorban n prim aer fo llicu la r is hyperkeratosis ellen kell irányu l­nia. T a p a sz ta la tu n k szerin t i ly i rá n y b a n leg h a tá so sa b ­b ak : 1. a m eleg szappanosv izes lem osások ; 2. sa licyl-

sa v ta r ta lm ú gyógyszerek ; 3. az ib o ly án tú li fény- su g á rzás .

1. A beteg b ő rt k á lisza p p an n a l és m eleg v ízzel e ré ­lyesen beszappanozzuk, a szap p en h ab o t néhány p e rc ig sz á ra d n i h a g y ju k s u tá n a a ő r tű rh e tő ség h a tá rá ig m e leg íte tt vízzel a lap o sa n leö b lítjü k s m eg szá rít juk . A m osást n a p o n ta 2—3-szor végeztetjük . H a a b ő r a k á liszap p an o s lem o sáso k a t nem jó l tű r i, h a szárazzá, cserepessé vá lik (am i csak k ivé te lesen fo rdu l elő ), a m osás u tá n va lam e ly in d if fe ren s zsiradéko t a lk a lm a ­zunk, vagy p ed ig — h a ez sem elegendő — k á lisza p p an h e ly e tt to i le tte szap p a n t ren d e lü n k ; u tóbb i azonban ke- vésbbé hatásos.

2. Az ib o ly á n tú li fény kü lönböző e lsza ru so d ási an o m á liák esetében, íg y akne esetében is, no rm alizáló - la g h a t az e lsza ru so d ás i fo ly a m a tra (Jesíonek). E h a tá s ­n ak m ech an ism u sá t nem ism erjü k , de tap asz ta la tb ó l tu d ju k , hogy ez a h a tá s k is ad a g o k ra is beáll. N em tö ­rek szü n k te h á t „ h á m la sz tásra “, töb b n y ire a p í r t okozó dosison a lu l m a ra d u n k s a m egszokásnak m egfe le lő en em e ljü k lassan k é n t a besu g árzási id ő ta rtam o t, úgy hogy ké tszer h e ten k é n t végzett besugárzás m e lle tt 3—4 h é t m ú lv a a b ő r h a tá ro z o tt v ö rö sesb arn a elszínező dést m u tasson . A fén y h a tá so ssá g á t n a g y m értékben növel­h e tjü k , h a a szap p an o s lem osást közvetlenü l a b e su gá r­zás e lő tt is elvégezzük. F o n to s tech n ik a i szabá ly , hogy az a rc b esu g á rzá sá t m in d ig p ro f ilban végezzük; csak i ly m ódon é rh e tjü k el az a rc egyen le tes e x p o s it ió ját. B e á l l í tá s i h ibák k ozm etika i ke llem etlenségeket okozha t­n a k (o rrhegy leégése stb .). A szem eket sz in tén kozmeti­k a i okokból nem pápaszem m el, hanem m egnedvesíte tt v a s ta g p a p írv a tta k o ro n g o k k a l véd jük , am elyek a be­h u n y t szem en jó l tap ad n ak . A term észetes n a p fé n y leg­a láb b éppen o ly an hatásos, m in t a m esterséges fé n y ­fo r rá so k (szén ív fény , h ig an y fé n y ). A kne n a p b a rn í to tt bő rön r i tk aság sz ám b a m egy.

3. A sa l ic y lsa v a t tö b b n y ire 10% sa licy lv ase lin fo rm á já b a n é jsza k a a lka lm azzuk . A kenő csöt közv e tle­n ü l m osás u tá n k is m enny iségben erélyesen m assiroz- ta t ju k a bő rbe.

A kom edokat egyszer, leg fe ljebb k é tsze r heten- k in t, m in d ig közve tlen ü l m osás u tán , e x p r im á lta t ju k. A z ex p ress io ra szükség van , m ert a kom edok sem gyógyszeres, sem su g a ra s kezelés h a tá sá ra m ag u k tó l nem táv o zn ak ; a m íg p ed ig a kom edok el nem táv o lí t- ta tn a k , az akne e llen is h iáb a küzdünk.

Az i t t v ázo lt e l já rá ssa l a legtöbb esetben 6 hét a la t t tü n e tm en tesség e t é rh e tü n k el. H a a beteg ezu tán is fo ly ta t ja a szappanosv izes és salicy los kezelést, hosszú ide ig tü n e tm en tes m ara d h a t.

M ég ké t gyó g y tén y ező rő l ke ll m egem lékeznünk, m elyek az ak n e th e ra p iá já b a n n a g y szerepet já ts z a ­n a k : a kén rő l s a R ön tgen-besugárzások ró l. A k én az ak n e v u lg á r is t ú g yszó lván m in d ig k ísérő seb o rrh ea o leosának k itű n ő gyógyszere. K enő csökben, p as ták b a n, rázókeverékekben , alkoholos, ae th e res suspensiókban a lka lm azzu k — a tan k ö n y v ek b en m in d en ü tt m e g ta lá l­h a tó re c e p tu ra sze rin t. A leg több esetben azonban kén a lk a lm azása n é lk ü l is célhoz érü n k , s ezt az é rt te kin t ­jü k elő nynek, m e r t az aknés beteg bő re, n o h a á l ta lá­b a n g y u l la d á s t ke ltő in g e rek k e l szemben fe ltű n ő en res is ten s, a k én t g y a k ra n rosszu l tű r i . E hhez já ru l m ég a kénes kenő csök ke llem etlen szaga s az a k ö rü lm én y, h o g y a fe h é rn e m ű t elszínezik .

A R ö n tg en -b esu g á rzást ak n e ellen nem ta r t ju k cé lszerű nek . Ig az , ho g y a R ö n tg en -su g a rak k a l is egy­k é t ízben tü n e tm en tesség e t é rh e tü n k el, de ez a tü ne t­m en tesség se ta r tó sa b b , m in t m ás in d if fe ren seb b keze­lés i e l já ráso k a lk a lm az ása u tá n . A m a bő rbe tegségek

1928. 49. sz. A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 199

ellen ped ig , m elyek g y a k ra n s éveken keresz tü l k i ­ú ju ln ak , í'ő képen azé rt nem ta r t ju k a já n la to sn a k a R öntgen-kezelést, m e rt a beteg, h a egy ízben „e legán­san “ k ig y ó g y íto ttá k bajábó l, ra g aszk o d ik a b esu g á r­zás m eg ism étlésébe s a a kezelő orvos e r re sem v á l­la lkozik , a beteg m ás orvos e lő tt a k á r le is ta g a d ja a m egelő ző besu g árzáso k a t. Íg y cu m u la tio révén R ön t- g en -b án ta lm ak jöhetnek lé tre , am e ly ek e t m en ten i v a lóban a lig h a lehetséges, am ik o r o ly á r ta lm a tla n s t isz tán k o sm etik a i je len tő ségű b a jró l v a n szó, m in t az akne.

Rothm an István dr. g iessen i egyet. c. rk . ta n á r .

A P lau t— V incent an g in á ró l.

A to n s illák o n lezajló kü lönböző k ó rfo rm ák n ak egym ástó l való e lkü lön ítése és a helyes kó rism e m eg­á l la p ítá sa sokszor okoz nehézséget. G y a k ran a to n s illán észlelt e lvá ltozás a la p já n képesek v a g y u n k va lam e ly á lta lán o s m egbetegedésre követk ez te tn i és am ily h iba egy i ly en e lvá ltozás fe l nem ism erése, ép p o ly h ib a egy je len tő ségében k isebb és a rá n y la g á r ta t la n m egbetege­désnek a ke lle téné l nagyobb fo n to sság o t tu la jd o n ítan i. E szem pontbó l a P la u t—■ V incén t-an g i n a kü lö n ö s ü g y e i­m et érdem el.

A P la u t—V inoen t-ang ina, v ag y m ás néven to n s i l­l i t is u lce ro m em b ran aeea a to n s il lán a k o ly m egbetege­dése, m e ly e t az jellem ez, hogy a to n s i l lán p iszkosszürkés lepedő kkel fed e tt feké ly képző dik. E zen feké ly e le in te felületes', késő bb a m élybe te rjed , sza b á ly ta lan , sánc- szerű en felihányt szélű és é r in té s re ig en vérzékeny. A m an d u la szom szédságában lényegesebb e lv á lto zást a lig ész le lünk . A fájdalm aik, a beteg érzékenységétő l függő en, k isebb-nagyobb fokúak lehetnek , fő leg ny e lés­nél je len tkeznek szúró-nyom ó érzés a la k já b a n és a fü l fe lé is k isu g á ro z h a tn ak , de a ba j fá jd a lo m né lkü l is fe n n á llh a t. A közérzést k isebb m érték b en befo lyáso lja , néha b á g y a d tsá g g a l és k isebb hő em elkedéssel já r , amely re n d sze r in t a l ig é r i el a 38 C °-ot. F e ltű n ő a fokozott n y á l­e lvá lasz tás, v a la m in t a foe to r ex o re és jellem ző , hogy a b án ta lo m re n d sze r in t csak egyo lda li. A beteg to n sil­lán ak m egfelelő o ldalon a n y ak i m ir ig y e k m érsékelten beszű rő dö ttek és k issé fá jd a lm asak . A g y ó g y u lás á l ta ­lában n éh án y n ap a la t t szoko tt bekövetkezn i, de n éha több h é tig is e lhúzód ik és rá te r je d h e t a sz á jra és gégére is.

A k ó rfo ly a m a to t a bac illus fu s ifo rm is és sp iro- chae-ta (sp ir i l lu m ) okozza és ezeknek n a g y töm egben való eg y ü ttes e lő fo rd u lása (sym b iosisa) je llegzetes a P la u t—V in cen t-an g in á ra . A b ac illus fu s ifo rm is orsó a lakú , G ram n eg a tiv és csak an aerob ú to n tenyész thető . T u d n i kell, hogy ú g y a b ac illus fu s ifo rm is , m in t a sp iro ch a e ta (sp ir i l lu m ) no rm alis k ö rü lm én y ek közö tt is m eg ta lá lh a tó a szá jü regben , csakhogy elenyésző en k i­sebb szám m al, m in t a P la u t—V in cen t-an g in án á l, am ely k ö rü lm én y a d iagnosis szem pon tjábó l ig en fontos. A helyes k ó rism ét a fen t le í r t e lvá ltozások szem e lő tt ta r tá s a m elle tt te ljes b izonyosságga l a bac il lu s fusi- fc rm iso k és a sp iro ch ae ták töm eges je len lé te dön ti el. E célból gó rcsöv i v izsg á la to t k e ll végezni, am ely úg y tö rtén ik , hogy a lepedő kbő l egy k eveset p la tin a -k acs se­g ítségéve l tá rg y lem ezre kenünk és am en n y ib en P la u t— V in cen t-an g in áró l v an szó, ú g y fu ch s in o s festéssel a n agyszám ú és é lénken festő dő bac il lu s fu s ifo rm is m el­le tt szám os, h a lv án y ab b an festő dő sp iro c h a e tá t (sp ir i l ­lum ) lá tu n k . H ason ló m ódon lehet ezt e lvégezn i egy ­szerű tussfestésse l is. A kó rism e nem egyszer nehéz­ségbe ü tköz ik és a b án ta lm a t fő leg d ip h th e r iá v a l, a ton-

s illák lueses, tbc.-s e lv á lto zásáv a l és c a rc in o m á jáv a l le ­het összetéveszten i. E zek tő l a P la u t—V in ce n t-an g in át úgy tu d ju k e lkü lön íten i, h a ism e r jü k e m egbetegedések je llegzetes tü n e te it. A d ip h te r ia sú ly o s á lta lán o s tü n e ­tek és m a g a s láz k ísére téb en lép fel, m in d a k é t ton s i l ­lán lá t ju k az á lh á r ty á t, am ely g y a k ra n a v e lu m ra és u v u lá ra is re á te r jed , ezenk ívü l a g a ra tb a n heven y - g yu lladásos tü n e tek észlelhető k. A sz ív és a vese részé­rő l fe llépő com plicatiók , v a la m in t a betegség já r v án y ­szerű fe llépése n ag y m érték b en e lő seg ítik a k ó r ism e fe lá l lí tásá t. A lueses fek é ly t lobos u d v a r veszi k örü l , a la p ja sza lonná», éles szélű , o lyan , m in th a ly u k asztó ­vassa l lenne k iv ág v a . A m érsék e lten m egnagyobbodo tt n yak i m ir ig y e k fá jd a lm a tla n o k és o lvasószerű en v a n ­nak e lrendezve. A z an am n esis és egyéb lueses e lv á l to ­zások, nem r i tk á n ped ig a jó d k a l iu m s ik e res a lk a lm a­zása dön tik el a d iagnosis!. A güm ő s göbök szétesése következtében lé tre jö tt feké ly egyenetlen a lapú , zeg ­zugos szélű és nem h a to l a m élyebb ré tegbe. A fek é ly szélén ap ró göbcséket és in ű l tra tu m o k a t lá tunk . A heves nyelési fá jd a lm a k , a beteg h a b itu sa és a tüdő kben ki ­m u ta th a tó tbc.-s fo ly am a t szo lg á lta tn a k tám p o n to t a güm ő s fo ly a m a t fe lvéte lére . C a rc in o m a m e lle tt szó l az a kö rü lm ény , hogy a k ó rk é p e t a tu m o ro s je lleg u r a l ja és hogy csaknem k iv é te l n é lk ü l idő sebb egyéneiknél fo r ­dul elő . A dudo ros fe lü le tű e lvá ltozás m e lle tt a ton s i l la ca rc in o m á já ra igen jellem ző , ho g y m á r k o rán okoz a n yak i m ir ig y ek b en m e ta s ta t is t , ú g y h o g y a m egbetege­d ett to n s i l lá v a l azonos o lda lon a s te rn o c le id o m astoi­deus m en tén a kö rnyezette l összekapaszkodo tt k em én y d ag an a to t ta p in th a tu n k .

K é tes esetekben b ak te r io ló g ia i, sero log ia i v a g y k ó rszö v e ttan i v iz sg á la to k a t ke ll végezni.

H o g y a bac il lu s fu s ifo rm iso k és sp iro c h a e tá k (sp ir il lum ok) fe lszap o ro d ása és ez á lta l a P la u t—V in- cen t-ang ina keletkezése szem p o n tjáb ó l m ily tényező k já tszan ak közre, te ljes b izonyosságga l nem tud ju k . T én y az, hogy a rosszu l ápo lt, kü lö n ö sen c a r io su s fogú eg y é ­nek szá jáb an sokka l több a b ak té r iu m , m in t a gondosan ápo lt és ép fo g aza tú egyéneknél és íg y ezek a P la u t— V in cen t-an g in án ak is inkább k i v a n n a k téve. A p ro ­p h y lax is szem p o n tjáb ó l te h á t a sz á já p o lá s ra és a fog a ­za tra ke ll gondo t fo rd ítan i.

A P la u t—V inoen t-ang ina kezelésénél des in ü c iá ló szá jö b lítések e t rende lünk és ecsete léseket végzünk. K l i ­n ikánkon leg jobban a t ry p a f la v in v á l t be. A t r y p a - f lav in n ak 1%-os o ld a tá t ren d e ljü k , am elybő l 6—8 c sep ­p e t té te tü n k eg y p o h á r vízhez. E zen o ld a tta l k é tó rán - k én t ke ll a s z á ja t öb líten i, lehető leg úgy , hogy az öb lítő fo lyadék fő leg a beteg fe lü le tekke l ju sso n érin tkezésbe. U gyancsak az 1%-os t ry p a f la v in t h asz n á lju k a fek é ly ecsetelésére, a m it n a p o n ta végzünk .

Campián A ladár dr. egy e tem i ta n á rse g é d .

A n eu ra lg iák R ö n tg en -k eze lésé rő l.

A R ö n tg en -b esu g árzásn ak sz in te csodásnak m o n d ­ható jó h a tá s a v an a n e u ra lg iá k ra és n eu r it isek re . H o g y a gyako rló o rv o so k m égsem ism e r ik ezt a h a tá s t és nem veszik betege ik g y ó g y ítása cé ljábó l kellő képen igénybe, annak m i rön tgeno logusok m ag u n k v ag y u n k az oka, m ert nem cs in á lu n k o ly an p ro p a g a n d á t neki, m in t am ilyen t a legnagyobb jo g g a l m egérdem elne.

C saknem u g y an o ly an id e je ism e r t a R ön tgen- su g a rak fá jd a lo m c s il lap ító h a tá sa , m in t am ió ta a lk al ­m azzuk ő ket az o rvostu d o m án y b an . E bbő l a fá jd a lo m ­csillap ító h a tá sb ó l m agábó l is következ ik , hogy ú g y a

200 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 49. sz .

v a ló d i n eu ra lg iák n á l, m in t a legkü lönböző bb eredésű n e u r it ise k n é l és idegekbe sugárzó fá jd a lm a k n á l nagyon jó ered m én y ek e t ad a besugárzás. Ú gy a f r iss , m in t a ré g i tr ig em in u s-n eu ra lg iá k , i «ebi ások , in te rco stalis n e u ra lg iá k , p le x u s fá jd a lm a k stb. m ind re n d sz e r in t na ­g y o n jó l re ag á ln ak a besugárzásra, am en n y ib en nagyon h a m a r m egszű nnek, v a g y legalább is je len tő sen csök­k ennek a fá jd a lm ak . K ivételesnek m o n d h a tó k azok az esetek , m elyeknél nem lehet sem m it se e lé rn i.

N em csak eh ro n ik u s, hanem egészen rég i, 15—20 éves és m ég idő sebb ese tekné l is lá tta m m ag am is töké­le tesn ek m ondható jó eredm ényt. B eszám o ln ak o ly an ese tek rő l is, aho l m á r alkoho lin jectio v a g y exa iresis , ső t a G asser-dúc k i i r tá s a is eredm ényte len m ara d t, m íg a R ö n tg en je len tő sen csökkentette a fá jd a lm a k a t.

A h a tá s m ó d ja és lényege n in cs m ég tisz tázva, csu p á n th e o r iá k ra szorítkoz ik . E lső so rb an is kell a E ön tg en -n ek az idegvégző désekre d ire c t h a tá sá n a k len ­n ie. G ondo lhatunk to v á b b á a R öntgen-nek ism e rt á l talá ­nos lobellenes h a tá s á ra , m it m a m á r ú g y sebészi m eg­betegedéseknél (m in t p l. fu runcu losisokná l, búboknál stb .), m in t belső m egbetegedéseknél (p n eu m o n ia stb .) sok h e ly ü tt s ik e rre l a lkalm aznak. K ü lö n ö sen jó eredm é­ny ek v á rh a tó k ezért o ly an esetekben, h o l a kö rnyezet­ben lévő lobos fo ly am a to k (izom gyu lladások stb.) g yo r­sabb le fo ly ásá t is e lő seg ít i a R ö ntgen-b e su g á rzás .

E g y m ásik th e o r ia szerint (S tra u ss) a R öntgen c a p i l la r is h y p e ra e m iá t idéz elő a szom szédos gang lio - nokban , ú j h a jszá le rek képző dnek és a d ú c jobban táp ­lá lkoz ik , ez okozná a n eu r it is m eg g y ó g y u lásá t.

C saknem b iz to sn ak ta rth a tju k , h o g y b izonyos lob- te rm ékek , m elyek az ideghüvelyekben ra k ó d ta k le, föl­sz ív ó d n ak és íg y az id eg fe lszabadul a nyom ás aló l. A legszem betű nő bb ez p l. spondy 1 a r th ro s iso s (Bechte­rew, Strüm pell—M arie) betegeknél, h o l a csigo lyáka t összekötő h a ta lm as csontkapcsok stb . e rő s gyöknyom á­sos, fá jd a lm a k a t okoznák és ahol az t g o n d o ln á az ember, h o g y ig azán h iáb av a ló m inden fá rad o zás, m e rt az ide­gek e t a nyom ás a ló l nem lehet fö lsza b ad ítan i. M égis sa já t , igen n ag y szám ú ese tre vonatkozó ta p a sz ta la taim sz e r in t is, az i ly en betegek legnagyobb része R öntgen- b esu g á rzássa l fá jda lom m entessé tehető . M indennap i eset, ho g y az i ly en beteg , k i eleinte csak k é t b o tra tá ­m aszk o d v a tu d já rn i , ese tleg a lépcső kön hordszéken kell fö lhozn i, c sa k h a m a r m egszabadul fá jd a lm a itó l és bo t n é lk ü l j á r do lga u tá n , dacára ann ak , h o g y a R öntgen- le le t v á lto z a tla n m a ra d .

V o lt o lyan betegem is, akinek g e r in c e , v á llizü le te i és csípő izü le te i m erevek voltak, a k eze lésre k é t testv ére k ísé r te , ak ik föl- és leem elték a keze lő asz ta lró l, a h á tá t csak egy m a g a fa ra g ta , kellő g ö rb ü le tű b o tta l tu d ta m e g v a k a rn i stb . E z a beteg csakham ar eg y ed ü l jö t t és se g ítsé g né lkü l tu d o t t fö lfeküdn i és leszá lln i. A kezelés fo ly a m á n a m erev Ízü le tek is szab ad ab b ak k á v á ltak , am in ek az a m ag y a ráza ta ,, hogy az i ly e n beteg ek m ozgá­s a i t nem csak a tén y leg es csontos an k y lo s iso k k o rlá to z ­zák, h an em fokozzák azo k a t a hozzájuk já ru ló izom- és egyéb lág y ré sz -c o n trac tu rá k is. A R ö n tg e n h a tá sá ra e g y rész t fö lsz ívódnak az ideghüvelyekben és az idegek közve tlen szom szédságában, a m egszű kü lt csontosator- n á k b a n stb. le ra k o d o tt lobterm ékek, a z o n k ív ü l az izm ok­b an , a tokszalagokon , Ízületekben, in ak m e n té n stb. eset­leg v o lt le rakódások , lobterm ékek stb . is fö lszívódhat- nak , g y u llad áso s fo ly am a to k g y o rsab b an m eggyógyu l­n ak , ezé rt a te rü le t fá jda lom m entessé v á l ik , vag y leg ­a láb b is csökken a fá jda lm assága, m ire a m ozgások sza­b adabbá, k iad ó sab b á vá lnak .

A R öntgen-nek m a m ár a gyom or-duodenum , epe­

h ó ly a g tá j i fá jd a lm ak kezelésébő l jó l ism e r t spasm us- oldó h a tá s a is h o z z á já ru lh a t a o o n trac tu rák o ldásához. V a n n ak ebbe a cso p o rtb a tartozó betegeim , k ikné l a hosszú évek ó ta ta r tó con tro llm egfigyelések a fo ly am a t lassú p ro g ress ió já t m u ta t já k (lerakódások, cso n tk ap­csok stb .), k ik m ég is g y ó g y u ltn ak te k in t ik m ag u k a t, m e rt rég eb b i gyö trő fá jd a lm a ik m egszű n tek és ha néha- n éh a (erő sebb m ozgások, ú jab b m eghű lések (?) u tán ) je len tkeznek is, re n d sz e r in t egyetlen besugárzás u tán m eg in t hosszabb idő re m egszű nnek.

V égü l a R ö n tg en -h a tás egy része u g y an o ly an mó dón á ll elő , m in t a nem specifikus p ro te in te s t th e ra p iá n á l ( in g e r th e rap ia ) .

V an egy o lyan fö lfo g ás is, m ely sz e r in t a R ön tgen csak a fá jd a lm a k a t sz ü n te t i m eg és u tá n a sp o n tan g yó ­g y u l m eg a n e u ra lg ia (Strauss).

A k á rm ily e n m ódon h a t is a R ön tgen , a g y ak o r ló ­o rvos szem pon tjábó l az a fontos, hogy n e u ra lg iá k a t és m in d en n em ű id eg fá jd a lm a k a t o lyan k itű n ő en szü n te t v ag y csökkent, hogy fö lté tlen ü l m inden esetben m eg­k e ll k ísé re ln i. K ü lönösen a sebészi beavatkozásoka t okvetlen ü l m eg kell e lő zn ie a R ön tgen -th erap iás k ísé r leteknek .

S a já t m agam on is a lk a lm am v o lt a R ö n tg en k i ­tű n ő h a tá s á t észleln i, m e r t 8 évvel eze lő tt E rlangenbő l, aho l m é ly th e rap iás he ly iségekben az in te n s iv szellőzte­tés m ia t t á llan d ó an ig en erő s légvonat vo lt, erő s occ ip i­ta l is n e u ra lg iá v a l jö tte m hazai, ú g y hogy csak n ag y a d a g a sp ir in n e l b ír ta m do lgozn i és g y a k ra n a g y ö trő fá jd a lm a k m ia tt csaknem a könnyeim is k icso rd u ltak . H ónap o k o n k eresz tü l szenvedtem így , m e rt — sa jn o s, ú g y is sok R ö n tg en -su g ár é r á llandóan — nem a k a rta m R ö n tg en n e l kezeln i m ag am a t. V égül m égsem m a ra d t m ás vá lasz táso m és eg y e tlen besugárzás v a ló ság g a l el- f u j ta a n eu ra lg iá t, ú g y h o g y m á r m ásn ap tó l kezdve nem k e l le tt gyóg y sze rt szednem . És am i a legcsodá la tosabb , a következő években, u g y an azo n légvonatos h e ly iségek ­ben, nem re c id iv á lt a ba j.

A m i a kezelési tech n ik á t ille ti, az nagyon egy ­szerű . A H E D 40—50%-át ad ju k m eg egyszerre 0'5 m m z inkszű rő a la t t és 2—,‘l h é t m ú lva esetileg m eg ism éte ljük . S zükség esetén 6 h e ti szü n e t u tán ú jb ó l m eg ism éte ljük ezt az eg y v ag y k é t ü lésbő l álló besugárzást. R ec idivák esetén m inden ag goda lom n é lkü l m eg ism ételhető több ­szö r is.

T r ig e m in u s -n e u ra lg iá n á l okvetlenü l besugározzuk a G asser-dúco t és az i l le tő á g a t is.

Isc h ia sn á l, m elynek kezelésére so k an d irec te speei- f icum nak ta r t já k a R ö n tg en t, úgysz in tén lum bagós f áj ­d a lm ak n á l, m in d ig besugározzuk a gyökök k ilépésének m egfe lelő ger incve lő -segm en tum okat és esetleg az ideg- tö rzsö t, kü lönösen az ism e r t nyom ási pon tok te rü le te in . P le x u s-b ra ch ia l is fá jd a lm a k n á l, in te r lo b a r is n e u ra l­g iá k n á l sz in tén be k e ll su g áro zn i a m egfe lelő gerinc- seg m en tu m o k at és a gyökök k ilépési te rü le te it is.

T erm észetesen o ly an esetekben, am ik o r v a lam ily en tu m o r v a g y lobos d a g a n a t nyom ása okozza a f á jd a l ­m ak a t, a R ön tgen-kezelésnek e lső so rban az ellen kell i rá n y u ln ia , m i csa k h am ar fö lszab ad ítja az idegeke t a nyo m ás a ló l és m eg szü n te ti a fá jd a lm a k a t. H iszen n a­gyon e lő reh a lad o tt ro ssz in d u la tú d a g a n a to k n á l sokszor nem is tö rek szü n k m á r egyébre^ csak hogy a R ön tgen kezeléssel m egszab ad ítsu k a beteget a nyom ás a la t t álló ideg ek okozta, n éha e lv ise lhe te tlen fá jd a lm ak tó l.

Révész V idor dr.

1928. 50. az. O R V O S I H E T I L A P 1385

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

A p écsi m . k ir . E rzséb e t T u d o m á n y e g y e te m b e lk l in ik á­já n a k k ö z lem é n y e ( ig a z g a tó : Á n g y á n J á n o s dr. e g y e ­

te m i n y . r. tan á r .)

Az a n a em ia p ern ic io sa m á jk eze lése .í r tá k : Barta Im re dr. egye tem i tan á rseg éd és Jakab

M ihály dr. k l in ik a i orvos.

Addison 1855-ben k ü lö n íte tte e l az id io p a th iás an aem iá t a m ásod lagos kevósvérű ségtő l, 1868 ban Bier- mer fo g la l ja össze jellem ző tünete ive l, bo n e tan i e lvá l­tozása iva l és k ó r le fo ly á sáv a l m in t önálló an aem ia ala ­kot, az e lő rehaladó vészes kevésvérű séget. M á r számos közlés je len t m eg a vészes kevésvérű ségrő l, a betegség tünete irő l, m ik o r 1892-ben a jellem ző v é rk é p e t Ehrlich le ír ja és rá m u ta t a betegség egy ik leg jellem ző bb s ajá ­tosságára , a r ra , hogy a vérképzés az éb rén y vérképzé­séhez hason ló . A v ére lvá ltozás m ellett a betegség je l­lemző tü n e te i: a g lossitis , az ach y lia és az idegrendszer részérő l je len tkező e lvá ltozás. C saknem 75 éve ism ere­tes a vészes vérszegénység , m in t önálló m egbetegedés, de edd ig nem s ik e rü l t sem a k ó rszá rm azásá t fe lderí­ten i, sem p ed ig e lő re h a lad á sá t va lam e ly eredm ényes gyógy ító e l já rá ssa l m egszün te tn i.

V érszegénység á l ta lá b a n akko r ke letkezik , h a a v é r képző dése csökken, v a g y a vö rö sv é rtestek szétesése fokozódik, am ellye l az ú jraképző dés nem tu d lépést ta r ­tan i. A vészes vérszegénység k ó rszárm azásáró l fe lépí­te t t e lm életek is két cso p o rtb a oszthatók : m íg a szerző k egyrésze a vérse jtképző csontvelő e lvá ltozásában látja a betegség k i in d u ló p o n tjá t, ad d ig m ásrésze a fokozott v ö rö sv é rse jtte s t szétesésének tu la jd o n ít nagyobb jelen ­tő séget.

Az elő ző fe lfogást v a l l ja Ehrlich, Cohnheim Nae- geli; sze rin tü k a k árosodás a csontvelő re h a t, a vö rös­v é r te s t ú jra képző dés h ibás, m egalob lastos m etap lasia jö n lé tre ; a csak néha k im u ta th a tó haem o lys is nem jellem ző .

Pappenheim, Morawitz, Zadek, Eppinger szerin t a. betegség a fokozo tt v é rse jtp u sz tu lásb ó l fe jlő d ik. A haem o lysis nem a v é rá ra m b a n (haem oglob inaem ia csak e lvétve lá th a tó ), h anem éppúgy, m in t ép á llap ot­ban a vértestro n cso ló szervekben, a m ájb an és a lépben m egy végbe. A m egaloblasto is vérképzést nem ta r t já k kórje lző fo n to sság ú n ak a vészes vérszegénységre, m ert m ás anaem ias á llap o tb an is e lő fo rdu l. Pappenheim a n o rm o -és a m ega lob lastos v érképzésfo rm ák közö tt csak fokozati kü lönbséget lá t, am ely a csontvelő regeneráló - képességétő l függ.

A betegség k ife jlő désében g y ak ran m eg á llap íth a tó b izonyos k ó ro k i összefüggés. Íg y a bo triokepha lus, a g ra v id itas , a lues, a m a la r ia , a d ag an at, a sepsis és a fe r­tő zés h a tá s á ra a vészes kevésvérű ségge l azonos tünetek és a bonetan i e lvá ltozások fe jlő dnek . K i tű n t teh á t, hogy a vészes vérszegénység nem egységes k ó ro k ú m egbete­gedés. M indezek közü l azonban csak a b o trokepha lus k ó ro k i szerepe b izony ítható . Runeberg, m a jd Schau- m ann m eg á llap íto tták , hogy a b o triokepha lus anaem ia a p a ra s i ta elű zése u tá n m eggyógyu l, kü lönben kó rle fo ­lyása pern ic iosus. S ik e rü lt to v áb b á a féregbő l a kevés­vérű séget. okozó m érg ező an y ag o t is e lő á llítan i. A te r ­hesség u to lsó h ó n ap ja ib an , a. szülés és a gyerm ekágy a la t t fe llépő vészes vérszegénység oka is v a lam e ly m é­re g h a tás lehet.

A b o tr io k ep h a lu s okozta kevésvérű ség a k u ta tó k figyelm ét a k ry p to g en an aem ia p ern ic iosa kó rokának k u ta tásá b an is a m ére g h a tásá ra i rá n y íto tta . K érdés

volt. az, hol a m éreg képző désének a h e lye t Fenw ick bonco láskor a gyom or n y á lk a h á r ty á já n a k sorvadását.. Faber a vékonybélben szű k ü le te t ta lá lt , H unter a bete­ge in g lossitis t, s to m a tit is t ész le lt. M ind ig k im u tath a tó az achy lia g as tr ica , a gyo m o r és a bél n y á lk a h á r ty ájá ­n ak so rv ad ása . A gyom orbó l és a patkóbélbő l a v astag - b é lf lo rá t s ik e rü lt k iten y ész ten i. T ovábbá sp ru e b a n a gyom or- és a bé lrendszer z a v a ra m e lle tt sú ly o s vérsze­génység fe jlő d ik k i, g y a k ra n m ega lob last is lá th a tó a vérképben. Seyderhelm a ló an a em ia p em ic io sá jáb a n a g astro p h itu s lá rv á b ó l o lyan p ro te in ta r ta lm ú an y ag o t tu d o tt e lő á llítan i, m e ly n y ú lb a n sú lyos h aem o ly tikus, haem otox ikus a n a e m iá t hoz lé tre . M indezek a la p já n a r r a gondo lhatunk , hogy a bélbő l szívód ik fe l a m érgező - an y ag . — Eppinger nem a m érgezettséget, hanem a lép fokozo tt m ű ködését helyezi e lő térbe. A h y p ersp le n ia fo ly tán a vö rösv é rtestszé tesés fokozódik, am elye t szö­v e tta n i le le tte l is igazo l, de a keletkezését nem tudja, m ag y arázn i. — N éh án y szerző a co n stitu tió n ak is n agy je len tő sége t tu la jd o n ít. M íg M artius az an aem ia per- n íc io sá t k izá ró an c o n s t i tu te s m egbetegedésnek t a r t ja és fe lfo g ásá t azzal tá m o g a tja , hogy g y a k ra n a csa lád több ta g ja betegszik m eg vészes vérszegénységben, ad ­d ig Ehrlich, Naegeli csak a cson tvelő ve leszü le te tt g y en ­geségét, a s th e n iá já t té te lez i fel.

A röv iden fe lso ro lt szám o s elm életbő l lá th a tó , ho g y m ily e llen té tes a fe lfogás nem csak a vészes v ér ­szegénység k ó r szárm a zására , hanem a k ó ro k á ra v o n at­kozóan is. A k ry p to g en anaem ia pern ic io sa okát a k u­ta tó k nagy része m éreg h a tásb an lá t ja , a kérdés csak az, ho g y ho l fe jt i k i a m éreg h a tá sá t. V á jjo n a cson tvelő t k á ro s ít ja , (teh á t m y le tox icosis), v a g y a vö rösvérteste- ke t tá m a d ja m eg, am elyek g y o rsab b an esnek szét a vértronoso ló szervekben (e ry th ro to x ico s is).

A vészes k ev ésv é rű ség kezelése edd ig fő képen ké t ú to n h a lad t. Az ism ert ok h a tá s á ra k ife j lő d ö tt m egbete­gedésben m egszü n te tjü k az okot, az ism ere tlen kórokéi a la k b a n a cson tve lő t fokozo tt m ű ködésre ingere ljük .

A z oki kezelés a b o tr io eep h a lu s anaem iában a fé reg ű ző k ú ra , m ely u tá n te ljesen m eggyógyu l. A lueses vészes vérszegénység az an ti lu eses k ú ra h a tá sá ra fej ­lő d h e t v issza. A g ra v id itá so s an a e m ia a te rh esség má­so d ik felében fe jlő d ik s íg y a te rh esség m egszak ítása nem k ív án a to s. A rsen h a tá s á ra rendesen jav u l, a szü­lés u tá n a kezelést g y o rs jav u lás , ese tleg te ljes gy ó g y u ­lás követheti.

A k ry p to g en an aem ia p ern ic io sáb an oki g yógy í tá s nem jöhet szóba. M iu tán a k l in ik u so k n agy része a bél in to x ica tio h íve, e lső so rban a gyom or- és bé lren d ­sze rt igyekeztek kezeln i. K ü lönös sú ly t helyeztek az é t ­re n d i e lő írásra . Grawitz e l t i l to t ta a h ú s t és a to jás t, m e r t sze rin te az ezekbő l szárm azó á ta la k u lá s i te rm ék ek ­nek ju t a legnagyobb szerep az in tox iea tióban . M ások a bő séges táp lá lk o zást, a h iz la lá s t k ív án ták . Ú jabban m in d nagyobb té r t h ó d íto tt az a fe lfogás, hogy a vészes vérszegénység é tre n d jén ek csak az é tv á g y ta la n beteg íz léséhez kell a lka lm azkodn i. Az ac h y lia sósav-pepsin - nel kezelhető . Grawitz to v áb b á a gyom or- és bé lren d ­szer fe rtő tle n ítésé re rendszeres gyom or- és bélm osást, be lső leg salo lt, m em tholt, creo,sutot, a ján l. M iu tán a v astag b ó lf lo ra a vékonybe le t is e lá rasz t ja , K nud Faber a vészes vérszegénység kezelésébe a kefirt, a y o g h urto t, az a lu d tte je t vezeti be. A v as tag b é l k ikapcso lása , an u s p ra e ta rn a tu ra l is kész ítés u tá n , Seyderhelm m úló, de je len ték en y ja v u lá s t ész le lt. — Eppinger h y p ersp len iás e lm éle te a lap já n a lé p k i i r tá s h a tá s á t d icséri. — N em ­ré g en p róbá lkozo tt co li vacc in áv a l. A specifikus vacc i­n a tio n k ív ü l fa jid eg en feh érje kezeléssel s ik e rü lt j a ­v u lá s t elérn i. A R ö n tg en b esu g árzástó l, a sa lv a rsan ke-

1386 O R V O S T H E T I L A P 1928. 50.. sz.

Béléstő l kü lönösebb h atás nem lá th a tó . K ísérle tez tek v a s a d a g o lá sáv a l is, de eredm ény n é lkü l. — A vészes v érszegénység g y ó g y ításáb a n a leg je len tő sebb szerepre az a rse n te t t sz e rt, h a tá sá ra fe ltű n ő jav u lás , sokszor ta r tó s rem issio lá th a tó . (Dieballa g y ó g y u lt ese te t is kö ­zö lt.) H a tásm ech an isu n u sa m ég m a sem tisz tázo tt, lehet, ho g y a cson tve lő t in g e r l i , vagy a v ö rö sv é r te s t e llená lló - képességét növ e li. A vérkezelést e lő szö r Gusserow al-

1-5

1-0

0-5

%80

60

40

20

0

kalm azza. L én y eg es szerephez csaik a vérátöm lesztés m ódszerével és az isoagg lu tin inek fe lfedezésével juto tt. A tra n s fu s io h a tá sa , m ely lehet su b t i tu t ió s th e ra p ia , v a g y eson tvelő izga lom , csaknem m in d ig je len tő s ja v u­lá s t hoz.

Ü jabban M inot és M urphy a m á jd ie tá t a ján l ja , 1 Vhiple, H ooper és Robscheit so rozatos á l la tk ísé r le te i a la p já n . M esterségesen anaem izá lt k u ty á k a t egyo lda­lú a n tá p lá lv a a z t ta lá lták , hogy m á je te té s re leg g y or­sab b a v é rse j te k pó tlása.

A m á jk eze lés nem ú j keletű . M á r régen alkalm az-

Alsó számsor = napok száma = vörösvér sejt

-------- — festő dési index■ = haemoglobin

II. ábra.

Alsó számsor = napok száma-------- ^ reticuloeyta %+ -I----= megaloblast

tá k -a h em era lo p ia , kü lönösen a g y e rm ek g y ó g y ásza t az a l im e n ta r is a n a e m ia és a te ta n ia kezelésében, továbbá a tró p u so s sp ru e b a n is k ísérle tez tek vele, Sziléziában ped ig nép ies szer.

M inot és M urphy n ap o n ta 140 g fő t t bo rjú - v ag y m a rh a m á ja t, 120 g m arhahúst, 300 g fő zeléket, 250—500 g gyüm ölcsö t, fcb. 3000 ca lo r iá t a d o t t betegeinek. M ár n éhány n ap m ú lv a a v ö rö sv é rtestszám és a haem oglo­b in je len ték en y en m egszaporodott. A festő dési index 1-hez köze ledett, az aniso és po ik ilocy tosds csökkent, a

fe h é rv é rse jtszám em elkedett. A b e teg h a lv á n y sá rg a sz íne e ltű n t, é tv á g y a nő tt. Az id eg ren d szer z a v a ra i kö ­zül a p ra e s th e s ia és az a ta x ia ja v u l t , de az ach y lia v á l­to z a tla n m ara d t. H ason ló e red m én y rő l szám ol be n éh á n y ném et szerző is, a m ag y aro k közü l Rausch.

E g y óv ó ta 12 an aem ia p e rn ic io sa s beteget kezel­tü n k m á jd ie táv a l. N agy része sú ly o s anaem iáva l, e lese tt á l la p o tb a n k e rü l t a k l in ik á ra . A v ö rö sv é rtes t szám a eg y m illió k ö rü l v o l t a jellem ző vérképpel. Az á l ta lá ­nos tü n e tcso p o rtb ó l k e r in g és i za v a rt, g lo ss itis t és ach y ­l ia g a s t r ic á t ész le ltünk . N ap o n ta 250 g borjú - v a g y m a rh a m á ja t e te ttü n k és hogy az egyébkén t is é tv á g y ta ­lan beteg e llenszenvét legyő zzük, v á lto za to s é tre n dre tö ­re k ed tü n k . H úsleves m ájgom bóccal, fő t t m á j m á rtá ssal, r iso tto , pásté tom , hacheé, poud ing , kocsonya, tö l töt t ­p a p r ik a , ré tes, p a lacs in ta , stb . fo rm á já b an betege ink sz ívesen fogy asz to tták .

A m á j h a tá s á ra legszem betű nő bb a vérképben lá t ­h a tó g y o rs jav u lás . A v ö rö sv é rtes t szá m a n a p o n ta 50— 100.000-rel, a H b. 1—2%-al em elked ik , a festő dési index 1-bez közeled ik . F e ltű n ő a m ak ro cy to s is gyors e ltű nése, az ová lis a lak ú m ak ro cy ták h e ly e tt no rm ocy ták je len-

Alsó számsor = napok száma= fehérvérsejtszám

-------- — thrombocyta% = leukocyta I rá■ = lymphocytn l arany

nek m eg, a po ik ilo cy to s is és a z an isoey tosis csökken. A m áso d ik héten m á r m ega lob last n em látható . A fehér- v é r te s tsz ám 6—7.000-ig em elked ik , lym phocy tosis neutro - p h i l iá b a csap át, n éh án y esetben je len tékeny eo s in op h i­l ia is lá th a tó . A vérlem ezkék szapo ro d n ak . K é t hó mú lv a a be teg vörösvértestszátm a e lé r i a négym illió t, e ttő l kezdve az ú jraképző dés' lassab b an ha lad , kb. csak a V I— V i l i ik h ó n ap b an köze líti m eg az ö tm illió t. S a já tság o s je len ség a re ticu lo cy ták m egszaporodása. V ita l is festés­se l k é t h é t m ú lv a a v ö rö sv é rtes tek m in tegy 30%-ában lá th a tó fo n a las há lózat, e ttő l kezdve szám uk fokozato ­san csökken a z ép á l lap o tra . K özben a v é rb il i rn b in is á l lan d ó csökkenést m u ta t, a h a rm a d ik héten többszö r a re n d es sz in t a lá sü llyed t. E zze l egy ide jű leg lassan - k in t m egszű n ik a z u ro b i l in u r ia is . (Lásd 1, 2, 3, 4. sz. áb rák a t.)

A v é re lv á lto záso n k ív ü l m á r a 3—4 napon je len tő ­sen ja v u l a közérzés. A su b je c t i v panasz m egszű n ik, az é tv á g y fokozódik, a beteg élénk, a rc a rózsaszín , az erő beli á l la p o ta nő , bő v izeletk i ü r í té se közben az oedem a e ltű n ik , a kezdeti sú lycsö k k en ést g y o rs g y a ra p o d á s kö­veti. A több i tü n e t közü l a g lo ss it is h am aro san v issz a ­

1928. 50. sz. O R V O S I H E T I L A P 1387

fe jlő dött, de .szabad,sósavat a gyo m o rb an egyév i m áj- kezelés u tá n sem tud tunk k im u ta tn i. Id eg ren d sze ri el­v á ltozást a kezelés elő tt sem ész le ltünk . K ü lö n em líth e t­jük , hogy k é t g ra v id itáso s an aem iáb an szenvedő beteg, k ik e t a nő i k l in ik á n ész le lhettünk és ak ik n é l a v érk ép ­ben sok m ega lob la s t vo lt lá th a tó , a m á jkeze lésre éppen oly g y o rsan é s azonos m ódon jav u lt, m in t a Biermer

IV . ábra.

-------- = vérbilirubin+ — = urobilinuria

Alsó számsor = napok száma

ty p u sú esete ink . 4—6 heti kezelés u tá n a betegeket haza- bo csá jto ttu k és k é th e te n k in t e llenő rző v iz sg á la tra beren­deltük . E g y ik -m ásik , m in t e lő re lá th a tó vo lt, az e lőírt é tren d e t nem ta r to ta be, am ire k iv é te l n é lk ü l v isszaesés következett. I ly e n beteg v ö rö sv é rse jtg ö rb é jé t m u ta tja az 5-ik sz. áb ra .

V izsg á la tu n k eredm ényébő l teh á t lá th a tó , hogy a m áj e lső sorban a vérképzésre h a t, m íg az á lta lán o s tü ­netek közü l az a c h y i iá t nem b e fo lyáso lja . A vére lválto ­zá sra jellem ző , h o g y nem egyszerű eson tvelő izga lom k ö ­vetkezm énye, n em k ríz isben a v ö rö sv é rtes tek és a fiata l leukocy ták töm eges m egjelenésében n y i lv á n u l m eg, m in t

V. ábra.1/16 11/16 I I I /1 7 IV /14 V /19 V I/14

ahogy az t néha a z in g e rth e ra p ia gyógyszere inek a lk al­m azásako r lá t ju k , h anem a m áj h a tá s á ra a m egaloblas- tok e ltű nése közben a re ticu lo cy ták á tm en e ti m egszapo­ro d á sa m elle tt n é h á n y nap a la t t n o rm o b lasto ssá alaku l á t a vérképzés.

Az edd ig a lk a lm azo tt gyógyszerek és a m á j h a tása közö tt te h á t a lap v e tő kü lönbség van . M inő t és M urphy a m áj h a tá sá t ab b an lá tja , hogy a m á j ja l a szervezetbe

o lyan ism ere tlen an y a g ju t , m e ly a no rm ob last fe lé pí­téséhez szükséges. H a ism ere tlen k ó ro k ú m egbetegedés d ia e tá ra gyógyu l, va lósz ínű , ho g y a betegséget ezen tá p a n y a g h iá n y a okozza. E zen az a lap o n á l l í t já k p á r­huzam ba a vészes v érszegénységet az av itam inosiissal. E sze r in t az an aem ia p e rn ic io sa első d leges cson tvelő- m egbetegedés. — A m érege lm éle t h ív e i a m ájkezelés h a tá sá t azzal igyekeznek ö sszhangba hozni. M iu tán a fokozott h ae m o ly s is t jelző b i l iru b in a e m ia és az u ro­b i l in u r ia e ltű n ik , a m á j g y ó g y ító h a tá sá t a v é r te s t- szétesés csökkenésében keresik . H a a kó ros h aem o lysis m egszű nt, a cson tvelő m ű ködés v issz a té r az ép á l la ­p o tra . T eh á t a vészes vérszegénység lényege a fokozo tt vértestszétesés, a m ega lob lastos v érképzés csak m áso d ­lagos jelenség.

A m á j és a m ega lob lastos vérképzés közö tt szoros összefüggés v an . A m ega lob lastos vérképzést nem te ­k in th e tjü k eg y sze rű re g en e ra tió s je lenségnek , hanem sa ­já to s reac tio a csontvelő részérő l, am ely éppen ak ko r jö n lé tre , h a a m á jn ak a cson tve lő ve l vonatkozásban á lló m ű ködése szenved káro so d ást. E m e lle tt szól k ü lö ­nösen az é b ré n y i vérképző dés. M axim ow v izsg á la ta ib ó l tu d ju k és ú ja b b a n Schwarz hangsú lyozza, hogy em bryo- ban csak a d d ig m egalob lastos a vérképzés, m íg az ento- derm ábó l a m á j nem d if fe ren tiá ló d ik . Ism ere tes to ­vábbá a m á j fo n to s szerepe a v éranyagcserében , a szo­ro s co rre la tio ép á l lap o tb an is a m á j és a csontvelő között. A m á j szabályozza a vérképző dést, i r á n y í t ja a no rm ob lastos re g en era tió t. V észes vérszegénységben a h iányos m á jm ű k ö d ést p ó to l ju k és így" v issza té r a k óro s véi’képző dés az ép á l lap o tra . Jó l leh e t a m ásod lagos vérszegénységben is lá th a tó e lv é tv e m ega lob last a vé r ­képben, leg inkább a leukaem iában , az ic te ru s haem oly- t ieusban , de éppen ezekben a betegségekben a m á jra nagyobb fe la d a t is h áru l, rende llenes m ű ködést végez.

A m á j h a tá s á ra a haem o ly s is is csökken. A kóros vö rösvé rtestszétesés je lé t azonban m ég k i leh e t m u ta tn i ak k o r is, am ik o r m á r m eg a lo b las t nem ta lá lh a tó a v ér ­képben. A v é rb il i ru b in re n d sz e r in t a 3-ik héten é r i el a rendes sz in te t. A z u ro b i l in u r ia is egy ik -m ásik ese t­ben vég leg csak a re tic u lo cy taszám csökkenése közben tű n ik el, és ez a r r a u ta l, ho g y a v ö rösvértestszétesés a k k o r té r v issza ép á l lap o tra , h a a csontvelő norm o- b las to ssá v á l t és ép fe lép ítésű és e llen á llású v ö rös­v é r te s t eket képez.

A vészes vérszegénységben a m éreg első dleges tá m a d á s i p o n t ja a m áj. íg y é rth e tő a bo triocepha lin, az öistrin, a vékonybé lben keletkező m éreg , a bak terium - to x in szerepe, m e ly in v i t ro h aem o ly s is t nem okoz, de in v ivő vészes k ev ósvérű séget okozhat. K ülönböző e re ­d e tű m éreg hason ló h a tá s t fe j th e t k i a m á jra . A m éreg csak a k iv á ltó m ozzanat, a betegség lényege a m áj mű ­ködésének zavara .

T ehát a m á je te tés nem ok i g y ó g y ítás , csak sub- s t i tu t ió s kezelés. A m áj d iae ta h a tá s á ra nem gyógyul m eg a vészes kevésvérű ség , k ih a g y v a a vérkép á l la n ­dóan rosszabbod ik , csak a m ájm ű k ö d és za v a ra szű nik m eg és ezálta l k ó ro s cson tvelő m ű ködés no rm ob lastossá lesz. A gyom or secretiós e lég te lenségét sem befo lyáso lja , m e r t va lószínű , ho g y ez éppen úgy , m in t a m áj k á ro so ­d á sa p r im a e r m éreg h atás.

Ú jabban M inot és M urphy Cohnnal a m á j h a tó ­a n y a g á t is e lő á l l í to tta , m ely v ízben o ldód ik , a lkoho lla l k icsapható . E zen a n y a g m en n y iség e kb. 2%-a a m á j á llo m án y án ak , l ip o id o t nem ta r ta lm a z , vasm en tes, N -ta r- ' ta lm a 7%. K özelebb i te rm észete azonban ism eretlen . H ason ló an y a g o t k ism en n y iség b en az izom és a vese is ta rta lm az . A m a g y a r g y ó g y sze rg y á ra k k özü l a C hinoin- g y á r „Procythol“, a R ic h te r-g y á r „Perhepar“ név a la t t

1388 O R V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz.

hozza fo rgalom ba. A z adago lás egyszerű , re n d sze r in t a be teg is jó l tű r i , h a tá s a ugyanaz, m in t a m egfelelő m en n y iség ű nyers m á jé .

Az anaem ia p e rn ic io sa tü n e tc so p o r t já t m u ta tó eseteik különböző k ó ro k i vonatkozásai m ia tt az egyes ese tben a tünetek ja v u lá s a nem lehet eg y é rte lm ű a be­teg ség g y ó g y u lásáv a l. A z eredm ények m eg íté léseko r a p e rn ic io sa ty p u sú kevésvérüségek k ü lö u v á lasz ta n d ó k és b iz o n y á ra m ás rem ényekke l tek in th e tü n k oly betegek m eg g y ó g y ításá ra , ak ik b en az oki g y ó g y ítá s is p á rh u ­zam o san h a la d h a t a su b s titu t iós th e ra p iá v a l. M ég n in ­csen az iro d a lo m b an a d a t arra, hogy a b o triokepha lus o k o z ta an aem iákban m ily hatás é rh e tő el. A g rav id i- táso s tox icus an a em iáb an ész le lésünk a la p já n szép e red m én y rő l szám o lh a tu n k be. V ég leges e redm ény t a m á je te té s h a tá sá ró l term észetesen lev o n n i nem lehet, ehhez m ég hosszabb m egfigyelési idő szükséges. M a csak an n y i m ondható , hogy a m áj és a m ájk iv o n a to k a d á sa m inden m ás kezelési e l já rá s t fe lü lm ú l. A m á j- d ia e ta m á r edd ig is szám os betegnek v isszaa d ta életé t, de ezenk ívü l re m é n y t n y ú jt a rra , h o g y m élyebb be­p i l la n tá s t n y e r jü n k a m áj m ű ködésébe és a m áj és a cson tve lő m ű ködés co r re la t iv v iszonyába.

Iroda lom : B ierm er: N a tu rv o rsch er V ers. D resden 1868. — Cohnheim: V irchow s A rch. B d. 68. — Ehrlich: K o n g r. f. inn. Med. 1892. — Eppinger: D ie H epato liena le E rk ra n k u n g e n 1920. — Faber: A rch . f. V erdauungs- k ra n k en h e iten 10. — Fenwick: V irchow s A rch . Bd. 118.— G raw itz: P a th o lo g ie des B lutes 4. A u f l . — Gusserow: A rch . f. G ynäkol. 1871. — Hunter: L a n c e t 1888. — N ( l e ­

geli: B lu tk ran k h e iten 1922. — M artius: A chy la g a s ­t r ic a , W ien 1897. — Maximow: A rch. f. m ik r. A nat. 1909.— M inot és M urphy: Jo u rn . of the A m eric . m ed assoc. 87. ós 89. — Moralwitz: B ergm ann-S taehe lin 1925. — Pap­penheim : Berl. KL W och. 1911. — Rausch: 0 . H. 1928. — Runeberg: D. A. f. k l. Med. Bd. 28. — Schaum ann: Z u r K e n tn iss der B o tr iokenha lusanaem ie H e ls in g fo rs . 1894.— Schw artz: W. K l. W och. 1928. — Seydcrhelm : A rch, f. exp. P ath . u. P h a ra iak . Bd. 76. — W hiple. Hooper, Robscheit: A m eric. jo u rn . of. p h y s 53. — Zadek: B erl. K l. W och. 1917.

A sz e g e d i n i. k ir . F e r en c J ó zse f T u d o m á n y e g y e te m b e lg y ó g y á s z a t i k l in ik á já n a k k ö z le m é n y e ( ig a zg a tó :

J a n c só M ik ló s dr. eg y e tem i n y . r. ta n á r ) .

A z insu lin a lka lm azása a z an aem ia p ern ic io sa k eze léséb en .

I r t a : vitéz V arga Lajos dr. eg y e tem i tanársegéd .

A m áj sze rep é re a v é rreg en era tió b an egym ástó l fü g g e tle n ü l W hipp le és társa i, m a jd Jeney h ív tá k fe l a f igyelm et. F r iss m á je te tés jó h a tá s á ró l W hipple szá­m o l be elő ször; a fehérjem entes m á jk iv o n a t kedvező h a ­tá s á ró l Jeney m a g y a r nyelvű közlem ényében az 1923— 1924-ben A m erik áb an Jobling ta n á r in téze tében végzett k ísé r le te i a lap já n . W hipple és Robscheit Robbin 1925 m á ju sá b a n közö lték A m erikában, Jen ey ugyanez év ta v a sz á n „A v é rreg e n era tio h is to g e n e tik a i szem pon t­bó l“ (O. H. 1925, 43. sz.) ós „A légzési an y ag cse rev izsg á ­la to k v é rez te te tt á l la to k o n ; feh é rjem en tes m áj és lép- k iv o n a to k k a l va ló kezelés h a tása a v é r re g e n e ra t ió ra és a légzési an y a g fo rg a lo m ra “ (M. O. A . 1926, 5. sz.) c. do l­g o za ta ib an . M inot és M urphy 1926 b a n kezeltek an aem ia p e rn ic io sá s b e teg ek e t eredm énnyel, W hipp le és tá r s a i p e d ig 1927-ben ad a g o lta k csak m á j k iv o n a to k a t. Jeney k ísé r le te i te h á t e lső k a fehérjem entes m á jk iv o n a to k a d a ­g o lá sa terén . A m erik áb ó l való tá v o z á sa u tá n 1924 ben Job ling három év en á t p róbá lkozo tt m ás m á jk iv o n a ­to k k a l, am elyeket közö lt is kevésbbé h a tá ro z o tt e red ­m én n y e l 1927-ben. Jeneywek 1923—24-ben te t t e redeti m egfigye lései T he Jo u rn a l of exp. M ed. 1927 novem ber l én je len tek m eg.

A m ik o r a tu la jd o n k ép en i keze lésre rá té rv e ezt k i ­em elem , teszem eg y rész t azért, m e rt m ag y ar szerző p r io r i tá sá ró l v an szó, s m ivel Jeney, b á r a m a g y a r közlem ényében m á r 1925-ben beszám ol ró luk, m ég is a legpon tosabb iro d a lm i fe lso ro lásokban s a leg jobb nevű cikkekben sem em lítik , hanem M inot és M urphy h iv a tk o zá sa i a la p já n W hipple k u ty a k ísé r le te it e m lí­t ik csupán . Mouzon az egyetlen, k i a P resse M edicale- ban 1927, 104. sz.-ban m egem líti Jeneyt és Jobling a lk o ­holos m á jk iv o n a tá t, am ellye l gyenge eredm ény t é r te k el v é rez te te tt n y u lak o n . U gyancsak a P resse M ed ica le hozza 1927. 102. sz.-ban Jeney do lgozatának k iv o n a tá t, am i a fe n ti am e r ik a i fo ly ó ira tb an je len t meg. Ig az , hogy Mouzon a p r io r i tá s t W hipple-tö l is m egvon ja , m egem lítvén , hogy a m á jn ak a n a e m iá ra való jó h a tá ­sá ró l 1904 ben m á r Perrin beszám ol (Nancy).

A z an aem ia p e rn ic io sa lényegének hom ályossága, az ae tio lo g ia i b izo n y ta lan ság m elle tt m agyarázza azt a kapk o d ást, am elye t a kezelésnél ész le ln i lehet. A lig v a n betegség, ho l több e l já rá s t p ró b á lta k v o lna meg. E zek e t csu p á n az érdekesség kedvéért em lítem . A gyom or- bé lhuzam k im o sása (coli, en terococcus), Seyderhelm , Wander, Reiss co lostom iá ja , N eisser „A rsenstoss“-a, m elynél h o rr ib i l is (150 m g) arson m enny iséget v isz be s am ely , Naegeli sz e r in t csak a fe l nem szívódás m ia t t nem veze te tt sú ly o s m érgezésekhez; bé lf lo ra -vacc ina (W in terfe ld co li-au to v acc in á ja ), t ra n s fu s ió k kü lönböző m enny iségge l (W eichsel, W alinski, Quincke és Ziems- sen) Gottschall a v ó r tra n s fu s ió t „A rsenstoss“-a l k o m ­b in á lja . W eil W a linsk i- fé le m ethod ü ss a l k o m b in á lja a kezelést. M ellékveseetetés (Stephan, Zadek) Stern te tro - p h a n n a l é r el jó eredm ény t. W alinsk i v é r tra n s fu s io + in su lin , Batan, B a tanoff, H itm ayr, H einz e lec tro fe rro lt, m ások sa lv a rsa n t adn ak , m ely u tó b b it a legú jabb B ar- to n e lla -v izsg á la to k k a l kapcso la tos n eo sa lv a rsan g y óg y í­tás m ia tt ú jbó l .a já n la n a k (Mayer, K iku th ) Holländer, Szegő , F ischer a re ticu lo -endo the l b look irozását co lla r- go lla l. W alterhofer, Neuburger cson tve lő tlen ítést. Dia- balla sa lo lt, L ich tw itz bolus a lb á t és csontszenet ad. N eu Otto m ély b esu g á rzá st a lép re , röv id cso n to k ra . H ajós benzolt, I. Chon fehérjem en tes k iv o n a to k a t, S e y ­derhelm, Rosenow v ig an to lt, H unter sósavat, K nud- faber k e f i r t a já n la n a k . Milton Conner g en tian a -ib o ly á t ós a e r i f la v in t , Job ling u g y an ez t g e la tin -c ap su láb an az egyen le tes keveredés m ia tt. Elders bő v itam in e te tés t. Lem aire a vesével u g y a n a z t é r i el, m in t m á jja l. Mesao 2 cm 3 v é r s tro m á já t a d ja in tra m u sc u la r isa n k u ty á k ­n a k jó eredm énnyel. Kutschera u l t ra ib o ly a su g á rn a k k i ­te t t m á ja t ad. W alinsk i a m ag as v ércuko r és m ive l a v é r tra n s fu s io ke llem etlensége it az in su lin csökken ti, a k e ttő t k o m b in á lja . Ig e n kü lönböző m ájcom b inatiók , am e ly ek n é l M orawitz, N yári in t az egyo ldalú m á j tá p ­lá lás veszedelm ére, m ive l ő k köszvény roham ot v á l to t­ta k k i (1. 1. szám ú táb láza t).

A zokkal az eredm ényekkel, am elyeket a m á jn a k kü lönböző m ódon való ad ag o lásáv a l (legtöbben M inő t és M urphy sze r in t) elértek , n em k ívánok fo g la l­kozn i sem a m á jh a tá s m ech an ism u sán ak kü lönböző fe lv e te tt th e o r iá já v a l, am elyek közü l a leg f ig y e lemre ­m é ltó b b n ak lá tsz ik M inot és M urphy á llásp o n tja , am ely sz e r in t a m áj a v ö rö sv é rte s ts tro m a fe lép ítéséhez szü k ­séges h iányzó a n y a g o t ad n á a cson tve lő re g y ak o ro lt in g e r lő h a tá s m e lle tt, m ely h a tá s t a p e rn ic io sá ra a n n y i ra sp ec if ik u sn a k ta r ta n a k , h o g y e red m én y te len ­ség esetén nem is ta r t já k p e rn ic io sán ak . H ogy a m á j­b an an y a g o k ke le tkeznek és v a n n a k , am elyek a v é r ­sejtek. képzését v a g y m in t ép ítő an y ag o k , v a g y m in t sp ec if ik u s izgató a n y a g e lő seg ítik , vag y m eg in d ítják , e r re vona tk o zn ak Jeney, Jobling ny ú lk ísé rle te i, Rob-

1928. 50. sz. O R V O S I H E T I L A P 1391

ta r tó s tra n g u la t io j a következtében a betü rem k ed ett bé lszakasz é le tképessége m ár n ag y o n kétséges, az leg ­többszö r egyes része in vagy m ár egészében e lh a lt.

A betegség ezen s tád iu m áb an a d es in v ag in a tió n á l m á r sokka l sú ly o sab b és veszélyesebb m ű té ti m eg o ld á­sok k ü zö tt kell v á lasz tan u n k . K é tség te len , hogy ezek közü l m a i sebészi g ondo lkodásunknak m inden te k in te t­ben csak a ra d ic a l is m ódszer, az egész in v a g in a tió s tu m o rn ak typusos re sec tió ja fe le l m eg. E n n ek az e l já ­rá sn a k azonban m ég a betegek jó erő beli á l la p o ta és k ifo g ás ta la n m ű té t i te tíhn ika m e lle tt is ijesztő a m o r­ta l i tá s a : á lta láb a n 70—00% között ingadozik . N ag y o n lerom lo tt, sú ly o san sterco raem iás betegek p ed ig a lig b ír já k k i a resec tió t. A resec tió n ak ezek a szom orú eredm énye i m egm agyarázzák , h o g y m ás e l já rá so k a t k e lle tt keresn i, am e ly ek igyekeznek a resectio veszé lye it e lk e rü ln i, vagy leg a láb b is lényegesen csökkenten i. K ö ­zö ttük e lső sorban az in v a g in a tu m n a k iso lá lt re sec tió ja jö n szóba, az a m eth o d u s, m elyet Jesset, Barker, Israel és R yd ig ier do lgoztak k i. Sajnos, en n ek is n ag y a m o r­ta l i tá s a — a lig kevesebb, m in t a ra d ic a l is resec tióé —, egyéb h á trá n y a i ped ig , hogy a m e g n y ito tt bélben v a ló hosszas dolgozás m ia t t igen nagy a p er ito n eu m fe r tő­zésének veszélye, h o g y a m esen te riu m ere inek e l lá tása a m eg n y ito tt in v a g in a n so n belül b izo n y ta lan és végül, hogy az in v ag in a tio n y a k á t ennél a m ű té tn é l b en t k ell h ag y n u n k , am i késő bb szű kü letet, s ő t egy ú jabb in v ag i- n a t ió t is okozhat. E g y m ásik p a l l ia t iv m ethodus az in ­v a g in a tio fe le tti bó lszakaszon v é g z e tt en tero sto m ia, am ely azonban á l ta lá b a n csak v a s ta g b é l in v a g in a tió n ál jö h e t szóba, kü lönösen ped ig a csecsem ő korban , m e rt csecsem ő knél a vékonybé ls ipo ly a fe llépő b ő rg y u lladá s és ro h am o san k ife j lő d ő táp lá lkozási zav a ro k m ia tt re n ­desen halá los. F e ln ő tte k n é l azonban, v ae tag b é lin v agin a - tio esete iben, am ik o r a d es invag ina tio m á r nem s ik erü l, de az in v ag in a tió s tu m o r hüvelye m é g ép, az en te ro sto ­m ia nem csupán az i le a s t szünteti m eg, hanem a bél k i ik ta tá s a u tán m eg jav u ló keringés az in v a g in a tu m o t is o ly a n n y ira ren d b eh azh atja , hogy rö v id idő ve l késő bb egy m ásod ik m ű té tn é l m ég a d es in v ag in a tio is s ik e rül­het (1. Hohlbaum ese té t). Az in v ag in a tió n ak i ly en m ó­don v a ló m ego ldása azonban a beteg vég leges g y ó g y u ­lásá ig m inden esetben legalább h á ro m m ű té te t igényel. A több i e ljá rások , m in t az in v ag in a tió s tu m o r elő helye- zése en teroetom iáva l, v a g y resec tió ja a k é t bélosonk k i- v a r rá sá v a l, m ár lényegesen hosszabb és sú lyosabb be­avatkozások , m eg te rh e lv e még az a n u s p ra e te rn a tu ra ­lis h á trá n y a iv a l is.

M indezek a la p já n a p a ll ia tiv e l já rá so k k ö zö tt az eddigelé a l ig végzett en te ro an asto m o sis lá tsz ik a leg ­jobbnak . E nné l az in v ag in a tio fe le tt i — o rá lis — és a ttó l a n a lisa n fekvő bélszakaszok közö tt készü l tá g o ldalsó anastom osis, am e ly tek in te tte l a r ra , hogy az in v ag in a tió k tú lnyom ó többsége ileocoecalis (70% F itz - w illiam s), rendesen ileoco lica lesz. A m ű té t az i leu s t b iztosan m egszün teti, t isz tán és g y o rsa n elvégezhető , ezért a perito n eu m o t a l ig teszi ki fe rtő zés veszélyének, röv id ta r ta m a m ia tt a beteg k ö nnyen v ise li el és e l­kerü li v e le eg y ú tta l az ekzem a, in a n it io és rendesen egy m ásodik , ille tve h a rm a d ik m ű tét v eszé ly e it is.

M ag á tó l é rte tő dő fe lté te le ennek a m ű té ti m eg ­o ldásnak az, hogy az in v ag in a tio hüve lye , az in v ag i- nans, m ég é letképes legyen , hogy ezen sú lyosabb tá p­lá lkozási zavarok, g y u llad áso s e lvá ltozások m ég ne á l l ­jan ak fenn. D e ha ez a fe lté te l m egvan , ak k o r a m ű té t n éhány gyenge p o n tja , am ely kü lönösen e lm életi m eg ­gondo lások a lap já n tű n ik veszélyesnek, szám ításo n kí ­vü l h ag y h a tó . A m ű té tn é l t. i. az in v a g in a tu m o t nem tá v o lí t ju k el, hanem an n a k p o s to p e ra tiv sp o n tan k i ­

lökő désére szám ítunk , de ez m egfe lelő e l lá tás — a ny a k rögzítése, cseplesszel v a ló b o rítá sa és az i le u sn a k an asto m o sissa l va ló m egszün te tése — u tá n c sa k u g y an be is következ ik . Leichtenstern a d a ta i sz e r in t u g y a n az

- in v ag in a tió n ak az in v a g in a tu m k ilökő dése fo ly tán v a ló spo n tan g y ó g y u lása a csecsemő - és gyerm ek k o rb an , am iko r leggyakoribb az in v a g in a tió s ileus, n a g y o n ritk a . D e ennek egyszerű oka az, h o g y ebben a k o rb an a betegek az i le u s t n ag y o n rosszu l tű r ik , a s te rc o ra e m ia és in a n it io m ia t t k ü lö n ö sen g y o rsan p u sz tu ln ak el, m ég m ie lő tt az in v a g in a tu m k ilö k ő d h ete tt vo lna. A z a n a sto ­m osis a bé lpassaget sza b ad d á teszi. A p an g ás m ia t t bomló és m érgező b é lta r ta lo m az ú j ú to n azo n n a l k i ­ü rü lh e t és a betegek ú j r a táp lá lh a to k . Az in v ag in a tu m - rnal azonban a h asü reg b en egy id ő re o lyan bé lrész let m arad v issza, am ely táp lá lk o zásáb ó l többé-kevésbbé k i lévén rekesztve, sú ly o san sé rü lt, v a g y e l is h a l t és ebbő l m á r m o st g y u llad áso s szövő dm ények, sepsis, p er ­fo ra tio , p e r ito n it is , sep tik u s vérzés, m esen te ra lis th rom bosis in d u lh a tn ak ki.

E zen szövő dm ények tő l a következő m ű té ti e l já rá s ­sa l ó v h a tju k m eg a be teg e t: a th ro m b o sisn ak és vérzés nek e le jé t vesszük az in v a g in á i t bé lrész m esen te rium á- nak lekö tésével és á tv á g á sá v a l, am ely g y o rsan , b iz to ­san és i tsz tá n elvégezhető . A több i szövő dm ény t a min i ­m u m ra re d u k á lh a tju k azzal, hogy az in v ag in a tio n y a ­k á t ke ttő s v a r ra ts o r ra l rö g z ítjü k , az in v a g in a n s t be ­b o rítju k cseplesszel és az t esetleg m ég k ö rü l is tam p o - uá ljuk . E zzel b iz to síto ttu k a beteget a p e r fo ra t io veszé­lyei ellen. M ert h a a k i ik ta to t t in v a g in a tu m k ilökődése esetleg k és ik is és e m ia tt az in v a g in a n s ra is rá te rje d napok m ú ltá n a g y u llad ás — h a ez a bélszakasz a m ű té t­nél m ég ép v o lt — k o ra i p e r fo ra t ió ja n em v á rh a tó . Ha ped ig m á r jó le tap a d ás és e ltoko lódás fe jlő dö tt, a kk o r az an asto m o sis fo ly tá n a bé lpassagebó l is k ire k e sz te tt in v ag in an s k isebb-nagyobb részének m eg n y ílása — tam- ponálás m e lle tt — é letveszedelm et m á r a lig fog je ­lenteni.

A v áz o lt e l já rá sn á l a v iszonyok lényegükben ugyanazok , m in t a n n á l a m ű tétné l, am elye t W o lff (Noesske osz tá ly á ró l) és F ranke a g a n g ra e n á s h e rn iá k e l lá tá sá ra a ján lo ttak . Ü gy já rn a k el a h e rn io to m iáná l, hogy az e lh a l t bé lszakasz m esen te r iu m á t lekö tik és az íg y iso lá lt be le t az odavezető k i tá g u l t kacsba in v ag i­nái ják ; ebben a he lyze tében az in v a g in a tu m o t a be- tü rem ítés g a l lé r já n á l se ro sa v a rra to k k a l k ö rk ö rö sen k é t ré tegben gondosan rö g z ít ik , m a jd az in v a g in a tio h e ly é ­tő l e lég tá v o l — nehogy ez feszü lés a lá kerü lh essen — az oda- és elvezető kacs k ö zö tt o ldalsó an asto m o sis t ké ­szítenek. A z e l já rá s a n n á l egyszerű bb, m enné l k isebb az in v ag in á lan d ó e lha lt bé lrész, de Noesske 20 cm hosszú bélszakaszt is jó e red m én n y e l in v ag in á it. H osszabb bél- darab in v a g in a tió já n a k a ru p tu ra veszélye szab h a tár t . Az in v a g in a tu m kb. eg y h é t m ú lv a lökő d ik ki, n é h a ham arabb is {W olff). F ranke a m esen te riu m lekö tését fe leslegesnek ta r t ja , m e r t ta p a sz ta la ta i sze rin t az in ­v ag in a tu m k ilökő dése enétlkül is bekövetkezik . E l járá s u ­ka t, am ely ö ssze h aso n líth a ta tla n u l k isebb beavatkozás, m in t a bélresectio , az e m lí te t t szerző k a g an g raen ás hern iák e l lá tá sá ra m in t „M ethode d er W a h l“-t a já n l já k .

Az in v a g in a tió s i leu sn á l a bél b e tü re m ítésé t a kóros fo ly a m a t m aga végezte el, a m ű tő nek csupán a nyak e l lá tásá t, az in v a g in a n s b o r í tá sá t és az an asto m o ­s is t ke ll e lvégeznie. Az in v a g in a tu m hossza nem a k a­dály, csak abban az esetben, h a an n ak csúcsa a v a s ta g ­bélben o ly an m élyen len y o m u lt vo lna, hogy eza la tt az anastom osis elvégzésére elegendő v ag y hozzáfé rhető v astag b é lrész m á r nem m a ra d . Ezek a syg m áig n y o ­m uló in v a g in a tió k azonban nagyon r i tk á k . Az invag i-

1392 O R V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz.

n a tu m m csen terium á r iak lekötését az egész p o rta l is v en a ren d szer g y u llad áso s th rom bosisának e lkerü lése és az u tó v érzés m egakad á ly o zása m ia tt fe lté tle n ü l szüksé­gesnek vé ljük .

A m ű té t u tá n i le fo ly ásb an el kell k észü ln ü n k a r ra , hogy a le v á lt és ese tleg eg y darabban k ilökő dő in v ag i­n a tu m k iü rü lése közben, idő legesen e lz á r ja az an a sto ­m osis n y í lá sá t; h a sh a jtá ssa l, beön tésekkel azonban ebbő l a helyzetébő l k ihozható . E zért is k e l l az anasto- m osist tá g ra készíten i.

A le í r t m ódon o p e rá ltu k meg eg y 59 éves fé rfi­betegünket, ak it com p le t ileussal, s te rc o ra e m iá s súlyos á l lap o tb an szá llí to ttak be k lin ikánk ra . B etegsége azelő tt 5 n a p p a l kezdő dött, h i r te le n jö tt heves g ö rcsö s köldök- tá j i fá jd a lm ak k a l, m e ly ek azután m ég fokozód tak és b eszá llításá ig sem sz ű n te k meg. A b etegség kezdete ó ta szék és szelek nem táv o z tak , g y ak ran és so k a t h á n y t és á l lan d ó a n k ínzó szo m jú ság gyö tö rte . A z erő sen el­ese tt beteg a rca és v ég tag ja i hű vösek , szederjesek, szem ei beesettek v o ltak , nye lve száraz, légzése szapora, fe lszínes, k ish u llám ú , a ry th m iás 120-as ro ssz p u lsusa volt. L áz ta lan , H a sa e rő sen pu ffad t, n y o m á sra d iffuse, m érséke lten fá jd a lm a s, a fá jd a lm a sság n ak p u n c tu m m ax im u m a nincs, a lh a sb a n loccsanás h a l lh a tó . T um ort, re s is te n t iá t nem ta p in to ttu n k . R ectum k i tá g u lt , üres. A m ű té t elő zetes gyom orm osás u tán a b e teg rossz á l la ­p o ta m ia t t helybeli érzéste len ítésben tö r té n t . A hasbó l k a rv a s ta g sá g ú ra k i tá g u l t vékonybélkaosok to lu ltak elő . A colon tra n sv e rsu m b a l fele, a descendens, sygm a összeesett, üres. In v a g in a t io ileocolica. A z in v a g in a ­tu m csúcsa a f le x u ra hep a tik án kb. te n y é rn y ire tú lér. Az e v a g in a tio k ísé r le te eredm énytelen vo lt. A beteg rossz á l la p o ta m ia tt n em végeztünk resec tió t, hanem a vékonybelek ta r ta lm á t en tero tom iáva l e lő zetesen k ibo- csá jtv a , az in v a g in a tu m nyakát k é t so rb a n L üm bert- v a r ra to k k a l rö g z ít jü k , az invag iná it b é l m esen te r ium á t szakaszosan lekö tjük , á tv ág ju k , a tá m a d t m esen te rium - ré s t e lv a rr ju k , az egész invaginatio® tu m o r t cseplesszei b eb o rít ju k és o ldalsó , an iso p eris ta lt icu s, tá g anastom o- s is t k ész ítü n k az in v a g in a t io e lő tti i leu m k acs és a colon tra n sv e rsu m jobb fe le között, az in v a g in a tu m csúcsá­tó l kb. 15 cm -nyire. A m ű té t u tán i n a p o n m ég gyenge a beteg á llapo ta , de a m ásodik n ap es té jé n beön tésre kevés v é r re l k e v e rt bő széke vo lt m á r és a h a rm a d ik n ap o n sp o n tan is sok szék és szél táv o zo tt. A széklet az u tá n 12 napon k e re sz tü l hasmenése®, n éha k issé véres vo lt. 13 n a p p a l a m ű tét u tá n erő sebb bé lvérzést ész le ltünk , m ely ta n n in o s meleg b eö n tésre m egá llt és többszö r nem ism étlő d ö tt. E kkor ü r ü l t k i az e lh a lt i n ­v ag in a tu m is, m e ly en tu m o rt nem ta lá l tu n k . A beteg ezu tán h a m a r összeszed te m agát és n é g y h é tte l a m ű té t u tán g y ó g y u ltan tá v o zo tt. H a t h ó n ap p a l késő bb je lent­kezett ellenő rző v iz sg á la tra . A m ű té t ó ta sem m i p anasza nem vo lt, étvágya., széke rendben vo lt, m unkaképessége nem csökkent. C o n tra s t beöntéses R ö n tg en -v izsg á la tot végeztünk , am ely a z t m u ta tta , hogy a colon, a t r a n s­v ersum közepéig s im á n telő dik; in n en a co n tras tfo lya - dék az i leo tran sv e rso sto m iás n y í lá so n keresz tü l a vékonybelekbe ju t. A z ascendens és coecum helye felé telő dés nem figyelhe tő meg.

T ovább i ese tü n k , m elynél az e l já r á s t ú j ra a lk a l­m azh a ttu k volna, ed d ig e lé nem volt.

A z iro d a lo m b an is m indössze 15 o ly a n ese te t ta lá l ­tam , m elyeknél eredm ény te len d es in v ag in a tió s k ísé r le t u tá n en te ro an as to m o s is t végeztek. E zek : Braun— From m e 4, R u fa n o ff 6, Adams 1, W asiliew sky X Rom a­nis 3 esete. S a já t ese tü n k k e l összesen 16 beteg, ak ik kö ­zü l 12 m eggyógyu lt, 4 m eghalt, am i 25%-os m o r ta l i tás ­nak felel meg. H a tek in te tb e vesszük, h o g y az esetek k i ­

vétel n é lkü l com p lett i leussa l, s te rco raem iás ro ssz á l la ­po tban k e rü lte k m ű tétre , a k k o r az e lé rt száza lékos gyó ­g y u lás t a resec tio eredm énye ive l szem ben n ag y o n jónak kell m ondanunk .

V é lem ényünk sze r in t a k á r acut, a k á r ch ron ikus in v ag in a tió n á l, ha az in v a g in a tu m h ü v e ly e m ég ép, ennek to v áb b i kóros ' e lvá ltozásátó l a bé lpassagenak belső s ip o l ly a l — en te ro an asto m o sissa l — va ló hely re- á l l í tá sa u tá n nem kell ta r ta n i . Az in v a g in a tio n y aká ­n ak rö g z ítése és az in v a g in a tu m m esen te r iu m án ak á t­v ág á sa b iz to s ít ja a b e tü rem k ed e tt bé lrész z a v a r ta lan k ilökő dését. E zek sz e r in t nem tek in the tő he lyes á l lás ­p o n tn ak az, hogy m ég sú lyos á l lap o tb an levő betegeknél is, rossz m ű té t i v iszonyok m elle tt is, m in d en kö rü lm é­nyek k ö zö tt k ie rő szako ljuk a resectió t, h a n e m ilyen­kor, h a ennek fe lté te le m egvan , a v ázo lt m ódon vég­zendő m ű té te t a ján lju k .

I r o d a lo m : Braun—W ortm ann: D e r D a rm v e r­sch luss — Fromme: D. Z tsch . f. Chir. 126. k . — R ufa ­no ff: re f. Z. O. f. d. ges. C h ir. 5. k. — W asiliew sky: ref. Z. 0 . f. d. ge®. C hir. 5. k. — Hohlbaum: Zbl. f. C h ir. 1926. 8. sz. — W o lff: Zbl. f. C h ir. 1926. 36. sz. — Franke: Zbl. f C hir. 1927. 5. sz.

A S zen t R ó k u s-k ó rh á z I. sz . b e lo sz tá ly á n a k k ö z lem ény e ( fő o rv o s : R ito ó k Z s ig m o n d dr. e g y e te m i m a g á n ta n á r ) .

Az asp ir in (acid , acety losa licy licum ) m érg ezések rő l 600 eset k ap csán .

I r ta : Balázs G yula dr. a lo rvos.

A d iv a to ssá v á lt ö n gy ilkosság i k ísé r le te k eszköze ú jab b an az a sp ir in . O sztá lyunkon; h o l a nő i m ér­gezési ese tek e t kezeljük , m eg lepetéssel lá t ju k , a legu tóbb i m érgezési s ta tisz tikábó l, ho g y az elő bbi években csak szó rv án y o san elő fo rdu ló asp ir in m érg e- zések szá m a a n n y ira fe lszaporodo tt, h o g y m a m á r a m ásod ik h e ly e t fo g la l ja e l s közvetlenü l a m ag y ar sp ec ia l itássá v á l t lúgm érgezések u tá n következ ik , s ezt a szám ot csak a gázm érgezések köze lítik m eg.

Évszám MérgezettM eghalt1923 6 01924 7 . 01925 111 01926 197 11927 167 11928 nov.-ig 128 1

Ö sszesen: 616 3

H a en n ek a g y o rs te rjedésnek o k á t k u ta t ju k , úgy az t a következő kben v é l jü k m eg ta lá ln i.

E g y ré sz t a szer k ö n n y en hozzáférhető , m e rt m a m ár, b á r dugva, a sza tócskereskedésben is k ap h a tó .

M ásrész t a sze rn ek a rán y lag veszély telensége, m ely rő l a nagyközönség is tudom ássa l b ír s íg y a lkal­m asn ak v é l i k isebb csa lá d i p erp a tv a ro k b an , apróbb ér ­zelm i ü g yekben m in t h a tá so s és kevés k o ck áza tta l járó végső a rg u m e n tu m o t a lka lm azn i.

V ég ü l és fő képen a sa j tó is n a g y b a n h o zz á já ru lt ezen sze r h a sz n á la tá n a k elterjedéséhez, m e r t az öngy il­k o sság o k ró l szóló sz ínes r ip o r t ja iv a l nem csak az ön­gy ilk o sság o k szám át sz a p o r ít ja , h an em az eszköz m eg­nevezésével azok m eg v á la sz tásá ra is b e fo ly ás t gyako­rol. A lk a lm u n k vo lt m egfigyeln i, hogy egyes r i tk á b ba n e lő fo rdu ló m érgezést k é t-három n ap m ú lv a követi a m ásod ik , h a rm a d ik is, s ez oly b iztos tö rv én y szerű ség ­gel köve tk ez ik be, h o g y a vé le tlen t k iz á r ja s csak a sa j tó n a k tu d h a tó be. T a rto zu n k azonban an n y i tá rg y i­lag o sság g a l, s éppen az asp ir in m érg ezésse l k apcso ­la tb an m eg jegyezzük , h o g y ez esetekben az á l ta la oko­

1928. 50. sz. O B V O S I H E T I L A P 1393

zo tt k á r ném ileg enyhü l, m e r t az asp ir in p ro p a g á lá sa az esetek egy részében a veszélyes és h a tá r ta la n szenve­d ést okozó lú g o s p o h a ra t veszi k i az ö ngy ilkos je lö lt kezébő l.

Az asp ir in m érg ezésse l tud tunfckal az iro d a lo m ­ban m ég nem fog la lkoz tak s íg y nem ta lá l ju k fe lesle­gesnek, hogy 600 esetünk k ap ó sán e rrő l beszám o ljunk.

A z a sp ir in m érg ezé st á l ta lá b a n veszély te lennek, k o m o ly ta lan n ak ta r t já k . V a lóban az esetek tú lnyom ó részében egy -két n ap i ro sszu llé t u tá n betege ink gyó­g y u lta n táv o zn ak . B izonyos nagyobb m en n y iség be­vé te le u tán és a d o t t kö rü lm ények közö tt azonban a mér­gezés kom olyabb fo rm á t ö lth e t s igen r i tk a ese tb en h a ­lá lo s k im en ete lű v é vá lha t.

E sete inkben a bevett, i l le tv e a beteg á lta l bemon­dott ad ag m enn y iség e 5—95 g közö tt ingadozo tt, a leg­g y ak rab b an b ev e tt m enny iség 20—30 g volt. A bem on­d o tt adagok leg többszö r e rő sen tú lzo ttak , ső t m eg­ese tt az is, h o g y az á l l í tó la g 15—30 g a s p i r in t bevett betegek v ize le tében 3—4 ó ra m ú lv a a sa licy l ny o m ait sem leh e te tt k im u ta tn i , m elybő l a r ra k e ll következ­te tn ü n k , hogy az il le tő eg y á lta lá n nem v e tt be asp ir in t.

Az a sp ir in n ek , m in t v ízben o ld h a ta tlan an y a g n ak egy része a p o h á r o ld a lá ra ta p a d s így a bevé te lre szán t a d a g n ak csak e g y része ju t az öngy ilkosje lö lt gyom ­rá b a , ahonnan leg többször, kü lönösen ha a bevé te l éh ­g y o m o rra tö r té n t, ism erve az asp ir in n ek a gyom or­n y á lk a h á r ty á ra g y ak o ro lt izgató h a tásá t, a csa k h am ar bekövetkező h á n y á s fo ly tán k iü rü l. Fő képen ezeknek az okoknak tu la jd o n íth a tó , ho g y az asp ir in m érg ezések tú lnyom ó része ig en k ö n n y ű le fo lyású, g y o rsa n m úló rosszu llé ten k ív ü l egyéb b a jt nem okoz. N agyobb adag (kb. 30 g) bevéte le, il le tve fe lsz ívódása u tá n m á r n a ­pok ig ta r tó igen kellem etlen sub jec tiv és o b jec tiv tü n e ­tek e t ta lá lu n k .

Ezen tü n e tek n ag y jáb a n h aso n lítan ak a sa licy l- sav só i á lta l o kozo tt m érgezési tünetekhez (azonban egyes tünetekben kü lönböznek). Az asp ir in m érg eze tt su b jec tiv e fe jfá já s ró l , gyom orégésrő l, h á n y in g e rrő l, szédü lésrő l, fü lzú g á sró l és á lta lá n o s gyengeség rő l p a ­naszkodik . O b jec tive a beteg a rc a k ip iru lt, bő re száraz (csak r i tk á n izzad), p u lsu sa szap o ra (100—150), v a la ­m in t a légzése is szaporább és fe lü letesebb (percenkén t 24—30). A hő m érsék le t re n d sze r in t k isebb fokú em elke­dést m u ta t (37’2—37*5), m ely a sa licy ln ak a h ő te rm elést fokozó h a tá sá n a k következm énye. A v ize le tben feh érje je len ik meg, m in t tox ikus a lb u m in u ria , m ely n éhány n ap m ú lva e ltű n ik . A fehér je v ize lés oka a sa l ic yl vese- ep ith e lt izgató v o ltá b a n re jl ik . E g y k é t esetben a v ize­le t ü ledéke n ep h r it ises je llegű vo lt, az ü ledékben cylin- dereket és v ö rö sv é rtestek e t ta lá ltu n k . T ek in tve, hogy a vese g yu lladásos e lvá ltozása i az asp ir in k iü rü léséve l h a m a r v isszafe jlő dnek , vérnyom ásem elkedóst nem ész le ltünk . Ig e n r i tk a esetben g ly k o su r iá t is okoz. A betegek o b s t ip a t ió ra ha jlam o sak .

Súlyosabb m érgezéseknél a fen t em líte tt tünetek fokozódo ttsága m e lle tt az ac idosis tü n e te it is ész le ljük . A m érgezett csak n em eszm életlen, légzése m ély , percen ­k én t 10—14, C ussm au l-typusú . P u lsu sa k icsiny , szapora, szám a percen k én t 120—150. E z az á llap o t beav atk o zás n é lk ü l 24—48 ó rá n á t is ta r th a t. E zen észle lésekbő l k i­fo lyó lag az asp ir in m érg eze ttek n é l a v é r re se rv a lk ali ta r ta lm á t te ttü k v iz sg á la t tá rg y á v á , m ely cé lbó l a V an S lyke-m ethodust a lka lm az tuk . A szervezet n o rm a lis re se rv a lk a li ta r ta lm a 60—90, vo lum enszázalék COa a p lasm áb an b ic a rb o n a t a la k já b a n m egkötve. A v é r­p á ly á n á t k iü rü lő illő szerves sav ak n a tr iu m s ók a lak ­já b a n ü rü ln ek k i s ezen n á tr iu m o t a szervezet reserv a lk a liá jáb ó l v o n ják el. íg y 50% a la tt i reserv a lk a lié r té -

kek m ár ac id o s is t je len tenek , in fa u s t sú ly o s ac idosis- n á l ezen érték 30% a la t t van . A k ö n n y ű a sp ir in m é rg e­zetteknél, k ik n é l az ac idosis k l in ik a i tü n e te i sem v o ltak észlelhető k, n o rm a lis é rtékeket k a p tu n k . Ezzel e l len té t­ben azon sú lyos esetekben, ah o l az ac idosis k l in ik ai tü n e te i t is ész le ltük , a k ap o tt é r té k 30—40% közt in g a ­dozott. Quincke á l ta l1 le í r t „sa licy ld ispnoe“ a sa licy l­nak á lta lu n k m e g á l la p íto t t ac id o s is t okozó eg y ik tü­nete. U g y an csak m á r Ehrm ann 1907-ben1 2 a n a tr iu m h y d ro c a rb o n a to t (N aH C ÍE ) h a sz n á l ja és a já n l ja sa licy l- m érgezéseknél s a jó h a tá s t a n a tr iu m h y d ro ca rb o n a t- n ak a sa licy l k iv á la sz tá sá t g y o rs ító h a tá sá v a l m a g ya ­rá z ta . M eg á lla p ítása in k a la p já n a NaHCCB ezen jó h a­tá sa tisz tán az ac id o s is csökkenésében le li m a g y a ráz a ­tá t. F o ly a m a tb an levő v izsg á la ta in k v an n ak h iv a tv a az a sp ir in á lta l o kozo tt ac idosis m ech an ism u sán ak fe l­derítésére.

Az edd ig i 616 esetbő l csu p án 4 h a lá lese t fo rd u lt elő . E zek az esetek oly sú lyos á l lap o tb an k e rü lte k osz­tá ly u n k ra , hogy p á r ó ra a la t t m eg h a ltak . E g y ese tü nk ­ben az a sp ir in in d ire c t ú ton okozo tt h a lá lt. E g y 56 éves nő öngy ilkosság i szándékbó l á l l í tó la g 40 g a s p i r in t v e tt be. A m érgezett a bevéte l u tá n 3—4 ó rá v a l k e rü lt osz­tá ly u n k ra . A be teg e t a szokásos m ódon e l lá ttu k (gyo­m orm osás, h a sh a jtá s ) . M ivel v ize le tében cuko r és aceton bő ven volt, azo n n a l in su l in t és in tra v é n á s g lukose- o ldato t, a lk a lizá lás cé ljábó l p ed ig p e r os n a tr iu m h y d ro ­ca rb o n a to t ad tu n k . E n n ek d a c á ra a m érgezettné l m á r 2 ó ra m ú lva sú ly o s com a fe jlő d ö tt k i, m ely a to v áb bi in su l in stb . a d a g o lá sa e llenére n éh án y ó ra m ú lv a h alá l­hoz vezetett. K é tség te len , hogy a com a k iv á ltá sá b a n az am ú g y is sú ly o s d iabetesben szenvedő nél a n ag y m en y ­ny i ségű a sp ir in bevé te le döntő b e fo ly ássa l b ír t .

Az asp ir in m érg eze ttek n é l a következő th e ra p iá t a lka lm az tuk . F e lv é te lk o r gyom orm osás, h a sh a jtá s , n á tr iu m h y d ro e a rb o n a t p er os, ré sz in t p ro p h y lak tik us célból, rész in t a k ínzó gyom orégés m egszün te tésére . H a az ac id o s is tü n e te i lépnek fel, ú g y n a tr iu m hydro- carbonat-o lda tbó l in tra v é n á s befecskendezést a lk a lma­zunk, m ely n é h á n y ó ra a la t t m egszü n te ti a tüneteke t. A. m érgezettek á t la g 48 ó ra m ú lv a h a g y já k e l az osztá ly t.

Az a sp ir in t n é h a k o m b in á ltan is h asz n á l já k ön­g y ilk o sság i k ísé r le t c é l ja ira (m orph in , v e ro n a i s tb.), leg ­nagyobb e lő szerete tte l azonban a ch in inne l. M ivel az i r o ­da lom ban többször je len tek m eg k isebb közlések, m elyek ­ben a szerző k a ch in in -asp ir in -co m b in a tió t m érgező bbnek ta r t já k , m eg jegyezzük , hogy 40 k o m b in á lt ch in in - a sp ir in (á tlag 15 g a sp ir in és 5 g ch in in ) m érgezette ink közü l egy iknél sem észle ltük , hogy hevesebb m érgezési tü n e tek le ttek v o ln a . A m érgezési tünetekben a ch inin dom iná lt. A fü lzú g ás, szédülés, á tm en e ti n ag y o th a llás , lá tászav aro k , h á n y á s hosszabb id e ig á ll fenn u g y an , m in t az asp ir inm érgezósné l, de nem tovább, m in t a ch in inm érg eze ttek n é l á lta láb an .

K L I N I K A I E L Ő A D Á S A vesegüm ő kór kórism ézésérő l.í r t a : I l lyés Géza dr. egye tem i ny. r. ta n á r .

G-enyes v ize le t esetében e lső so rban tu d n u n k k e ll azt, hogy v á j jo n a húgyszervekben levő genyedés gümő s term észetű -e v a g y sem s h a igen, a k k o r ism ern ü n k k e ll a fertő zés fészkét, a ronoso lás fo k á t a vesében s az egészséges vese á l la p o tá t.

H a v a lak in é l g e n y t ta lá lu n k a v izeletben, úgy

1 B erlin , k iin . W ochensch rif t, 1882.2 M ünch. M ed. W o oh. 1904. 52. sz.

1394 O K V O S I H E T I L A P 1928. 50 . sz.

igyekezzünk a kó re lő zm ény pontos fe lvé te léve l ann ak e red e té t k id e r í te n i ; a beteg legtöbbször fe lv i lág o sítás t ad arró l, hogy m ió ta é rz i ba já t, h o g y an keletkezett, h i r ­te len egyik n a p ró l a m ásik ra , v ag y lassan , a l ig észre­vehető en; elhúzódó m ódon; m ió ta v a n n a k v ize lés i in ge ­rek , vannak-e o ld a lfá jáso k , m ió ta zavaros a v ize le t! M e r t egy h ú g y cső fo ly ásh o z csatlakozó v izelési in g e r és zavaros v ize le t egész m ás je len tő ségű , m in th a v a lakin é l m inden észrevehető kü lső ok nélkü l, m inden elő zetes fe rtő zés n é lkü l m in te g y m agátó l fe jlő d ik k i a v izelet m egzavarodása, g y a k o r i v izelési ingerek , erő lte tések k ísére tében . S o k szo r a beteg k inézése is ú tb a ig az ít, m ert e g y sápad t, n y ú lá n k , sovány , f ia ta l betegnél, k i m ár ré g ó ta köhög, é j je l izzad és soványod ik , a p anaszok u tán m in d já r t e lső so rb an v ese tubercu losisra gondo lunk . A k i ­nézés u g y an so k sz o r csal, m ert te ljesen egészséges k i ­nézésű , p iro sp o zsg ás egyénnél is fe jlő d h e t vesetuber- cu losis.

A v ize le tn ek a k inézésére jellem ző an n a k híg, v ilágosszü rkés sz íne , fe lrázásk o r benne ap ró sz a b á ly ta ­la n tö rm eléket lá th a tu n k . Sú lyosabb vesegenyedésnó l a v ize le tnek so k szo r v as tag , törm elékes, n y á lk ás, te jfe l­sze rű üledéke v a n . M indenesetre fon tos a vesetubercu lo - s isn á l az, ho g y a v ize le t g eny t ta rta lm az zo n ; o tt, ahol a v izeletben fe h é r je van , de geny n incsen, v a g y p láne o tt, ahol sem fe h é r je , sem geny n incs a v izeletben, o tt a vese tub ercu lo sis k izá rh a tó .

A b iztos d ia g n o s is t a v izelet ü ledékének bak terio - log ikus v iz sg á la ta a d ja meg. H a a k érd éses v ize le t­ü ledékbő l eg y csep p e t tá rgy lem ezre teszünk , m e g sz á rí t­ju k , lán g fe le t t f ix á l ju k s m ethy lenkék v izes o ld a táv a l m eg festjü k és gó rcső a la t t m egv izsgá ljuk , am i legelső ­so rb a n fe ltű n ik , az, hogy az ü ledékben fe ltű n ő kevés közönséges b a k té r iu m van , v ag y e g y á lta lá b an b an á lis genyedést okozó b ak té r iu m h ián y z ik belő le. E z jellem ző a güm ő s v ize le tre ; o tt, ah o l hevenykezdet m e lle tt sok közönséges g en y e d és t okozó b ak té r iu m o t ta lá lu n k , a tu bercu losis n a g y valószínű séggel m á r k izá rh a tó .

A g ü m ő b ac il lu s festés ú t já n való k im u ta tá s a és e lkü lön ítése azon tu la jd o n ság án a lapsz ik , ho g y sav és a lkoholbó l á lló , v a g y is h a egy festékke l egyszer m eg­fe s tjü k s a k é sz ítm é n y t sav v a l v ag y a lk o h o lla l színte le- n ít jü k , úgy az egész kész ítm ény e lvesz íti az elő bb i fes­ték á lta l fe s te tt sz ín é t, h a m ost egy m ásfé le sz ín ne l fes t­jü k a kész ítm ény t, ú g y az egészben ezen ú jab b festék ­nek a sz ínét v esz i fel. K iv é te lt képeznek azonban éppen a sav- és a lk o h o lá lló tubercu losis bac illusok , m elyek az elő bb i festék sz ín év e l m egfestő dve ezen sz ín t a sa v­v a g y alkoho los kezelésre sem a d ják le, m íg az egész környezet a s a v r a a sz ín t lead ta s a m ásod ik con trast- festő an y ag s z ín é t v e tte fel, íg y a tu b ercu lo sis b acil lu ­sok az e lü tő k ö rn y eze tb en igen fe ltű nő ek . A Z iel— N eelsen-féle fe s té s i e l já rás fe le l m eg ezen e lveknek s k iv ite le a következő képen tö r tén ik : a v ize le te t c e ntr i­fu g á lju k , egy csep p et belő le tá rg y lem ezen vékonyan szétkenünk, levegő n m egszárítju k , f ix á l ju k , carbo l- fuch s in n a l lá n g fe le tt m eleg ítve v ö rö sre fes tjü k . Két- h áro m perc m ú lv a a earb o lfu ch s in t lem ossuk s a ké­sz ítm én y re a d d ig fo ly a tu n k 3%-os só sav as a lkoholt, m íg a vö rös s z ín t te ljesen el nem veszíti. M ost ismét v ízzel lem osva, a k ész ítm ény t m ethy lenkékke l festjük , m a jd leöb lítve m e g sz á rít ju k s górcső a la t t m egv izs­g á ljuk . I ly en kész ítm ényben — h a tubercu losis-bac il- lu s t ta r ta lm a z — igen szépen lá th a tó k a nagyobb cso­po rtokban levő é lénkvö rös güm ő bacillusok a te ljesen kék környezetben , ú g y hogy m eg ta lá lásuk és fe lism eré­sük könnyű .

Radó és H ú th az u ro ló g ia i k l in ik á n ezenk ívü l k ip ró b á lták az A. E. Osol á l ta l le í r t v astagcsepp -

e l já rá s t is, a m it a szerző u g y a n k ö p e tv izsg á la tra ajá n ­lo tt, de v ize le tv izsg á la tn á l is jó l é r tékesíthe tő . Ezen e l já rá s t n á lu n k ú g y végezték, hogy a c e n tr i fu g á lt v izeletü ledékbő l egy cseppet tá rg y lem ezre te ttek s nem te r í te t té k szét v ék o n y ré teg re , h an em így v a s ta g o n be sz á r í tv a a levegő n, fixálás u tá n m e leg íte tt carbo l- fu ch s in n a l fes te tték 3—á perc ig . E zu tá n vízzel leöblítve 10%-os k én sa v v a l és fr issen k ész íte tt n a tr iu m su lf i t v izes-alkoholos o ld a tá v a l szín te len íte tték . A n a tr iu m - su lf i to ld a t elég v a s ta g ré teg e t képez sz ín te len íteni, úgy, h o g y h a az e lsz ín te lenedés u tá n a kész ítm ény t v ízze l le­ö b lítjü k , m e g sz á r ít ju k s górcső a la t t m egv izsgá ljuk, a gyen g én ró z sasz ín ű re fe s te tt a lap o n az é lénkvörös sav á lló tub ercu lo sis b ac il lusok h a m a r m eg ta lá lh a tó k , még p e d ig sokka l n agyobb szám ban, m in t a Z iehl—N eelsen- fé le e l já rá s sz e r in t k észü lt vókonykészítm ényben.. Ezen u tó b b i kész ítm én y n ek m inden ese tre elő nye a co n tra s t- festés, m iá lta l a v ize le t ü ledékének h isto lo g ia i s tru c tu - r á já ró l s az ese tleg je len levő vegyesfertő zésrő l is bizo­nyos képe t k ap u n k , azonban v o ltak eseteink, ho l ezen e l já rá ssa l nem tu d tu n k a v izeletü ledékben bac illlusokat k im u ta tn i, m íg az O sol-féle vastag k ész ítm én y b en s ike ­rü l t azokat m e g ta lá ln i, m e rt nagyobb ü ledékm enny isé­g e t v izsg á lu n k á t s íg y m ég inkább s ik e rü lt azon ese­tek szám át le sz o r íta n i, aho l güm ő s fertő zés m e l le t t a v izele tü ledék eg y sze rű m ik roskopos v izsg á la ta n eg a tiv e red m én y t ad o tt.

A v ize le tü ledékben azonban e lő fo rdu l eg y m ásik közönséges b ak té r iu m , am ely ezen festési e l já rá so k ka l szem ben h aso n ló an v iselked ik , m in t a güm ő bacillus, v ag y is épp ú g y sa v - és a lkoho lálló . Ezen b a k té r iu m a sm egm ában e lő fo rd u ló sm egm abacillus. Ez is fe lvesz i a ca rb o lfu ch s in v ö rö s színét, sav - és a lko lohkezelésre nem a d ja le s íg y a co n tra s t festő an y ag sz ín é t nem v esz i fe l és a k ész ítm ényben ép p ú g y vörös pá lc ik ák fo rm á já b a n m u ta tk o z ik . B izonyos kü lönbség a k ész ít­m ényben m ég is v a n közö ttük . A sm egm ab ac illu s vaskos, egyenes p á lc ik á k a t képez, am ely m eglehető sen hom ogen, ezzel szem ben a g ü m ő b ac il lu s vékony, g rac il l is és gy en ­gén m eg h a jlo tt, f inom an szem csés szerkezetű . A sm egm a b ac il lu s az ü ledékben v a g y egyenkén t, vagy csak k isebb, eg y m ássa l lazá n összefüggő csoportokban ta lá lh a tó , m íg a tu b ercu lo sis b ac illus nagyobb töm egekben, szo­ro sa n egym ás m e lle tt, n éha egészen összefüggő fo n a to ­k a t a lko t. Gasis eg y festési e l já rá s t is a já n lo tt , am ely - ly e l e lkü lön íthe tő s ez abban á ll , hogy a sa v a n y ú fes­tékke l kezelt k ész ítm én y t ne sa v v a l és a lkoho lla l, ha­nem a lk a lik u s o ld a tb an készü lt jó d k a liv a l sz in te lenít- sü k el. Gasis s z e r in t ezen e l já rá s m elle tt a g üm ő bac illu sok v ö rösre fe s tv e m ara d n ak , a em egm abacillusok pe­d ig k iv é te l n é lk ü l le a d já k a v ö rö s sz ínüket és elszín- te lenednek.

N ém i b iz to n ság o t ad a sm egm ab ac illu so k k a l való összetévesztés e llen az is, h a s te r i l k a th e te r re l dire c t a hó lyagbó l veszü n k v ize le te t v izsg á la t c é lja ira , m idő n az eszköz bevezetése e lő tt jó l lem ostuk a h ú g y cső külső szá jad ék á t. T e ljes b iz tonságo t azonban ez az e l já rás sem ad s a m in d en n ap i é letben e lő fo rdu lnak i ly e n a la ­pon téves d iagnosisok . N ém i óvatosság m e l le t t azon­ban , h a nem e légszünk m eg csu p án b ac il la r is le lettel, h an em k eressük a több i következm ényes tü n e te t is, a leg többször a he ly es k ó rism ét fe lá l lí th a tju k .

O lyan esetekben, aho l a v ize le t ü ledékének több­szö r i á tv izsg á lá sa sem ad eredm ény t, m ert csak kevés b ak té r iu m o t ta r ta lm a z , am it nem s ik e rü l m eg ta lá ln i, ak k o r az á l la to l tá s t végezzük el. A c e n tr i fu g á lt és á t­m oso tt v ize ie tü ledékbő l befecskendezünk ten g e r im a lac h asü reg éb e b izonyos m enny isége t s az á l la to t o lyan környezetben ta r t j u k tovább, ho g y k ív ü lrő l güm ő s fér-

1928. 50. sz. O R V O S I H E T I L A P 1395

tő zést ne kaphasson . P o s it iv esetben az á l la t a h a rm a ­d ik -negyed ik hétben kezd soványodn i, sző re e lveszíti sim a, fény lő k inézését, csapzott, re n d e t le n lesz, szeme nem fény lő , hanem b ág y ad t, az á l la t kedvetlen , é tv ág y ­ta la n lesz s ilyen k ö rü lm ények k ö zö tt elpusztu l. Sectio- n á l a hasü regben , a fa l i h ash á rty án , m eg az egyes has- ü r i szervekben m in d e n ü tt ta lá lu n k e lszó rv a rengeteg, szabadszem m el jó l lá th a tó , gom bostű fe jny i, kü löná lló és eg y m ássa l nagyobb csoportokban összefolyó güm ő - ket, m elyek nagyon jellem ző k. E zen e ljá rás p o s itiv e red m én y esetén te l je s b izonyító e re jű , n eg a tív e red ­m ény ese tén azonban nem lehet te l je se n b iztosan k i ­z á rn i a güm ő s fe rtő zés lehető ségét, m e r t többször elő ­fo rd u ln a k o lyan esetek, hogy vesegüm ő ikór m elle tt is az á l la to l tá s n eg a tiv e redm énnyé l já r. E g y ré sz t ezen kö rü l m eny, m ásrész t az, h o g y az e l já rá s soká ta r t , m e rt n ég y -h a t hete t vesz igénybe — k ü lö n ö sen akkor, h a az o lto tt á l la to n sem m ifé le m egbetegedés je le sem m u tat­kozik —‘, m íg a k ísé r le t i á lla to t le le h e t ö ln i s a h a s ­ü re g é t m eg lehet v izsg á ln i, ezen h o sszú id ő ta rtam bi­zonyos lázza l já ró esetekben nag y o n kellem etlen, sőt sokszo r nem is v ihető keresztü l. E zen okból igyekeznek o lyan o ltás i e l já rá so k a t a lka lm azn i, m elyek sóikkal röv idebb idő a la t t cé lhoz vezetnek. I ly en e l já rá s a N a th a n —L arrie r-fé le , m idő n ten g e r im a la c -a n y án á l a szo p ta tá s i idő szakban az emlő be fecskendez ik be a ké r ­déses o ltóanyago t, am i positiv ese tben m ár tíz n ap m ú lv a lá th a tó eredm énnyel já r . I t t a nehézség abban áll, ho g y sokszor nehéz a m egfelelő á l la t m egszerzése.

K önnyebben leh et cé lt érn i a B loeh -íé le e l já rássa l, ak i az t a já n l ja , hogy ten g er im a la cn á l a bő r a la t t ta ­p in th a tó lág y ék tá ji m ir ig y ek e t u j ja in k között össze­n y o m kodva zúzzuk m eg s azu tán o ltsu k be a comb bő re a lá a kérdéses v izsg á la ti anyago t. I ly e n m ódon az össze­zúzo tt m irigyekben a 10. nap k ö rü l m á r s ik e rü l szövet­ta n i la g a g ü m ő bac il lusokat k im u ta tn i. Persze, ezen e l­já rá s t is nagyon z a v a r ja az a k ö rü lm én y , ha a befecs­kendezett o ltó an y ag b an genyedést e lő idéző b ak te r iu m ok is vo ltak , m e rt a k k o r a m irig y ek b en és k ö rü lö ttü k ph legm one keletkezik , am i az e red m én y t m egh iúsítja . Ez ellen egyesek az o ltandó an y a g n a k elő zetes an ti- fo rm in n a l va ló kezelését a ján lo tták , de ez sokszor nem ­csak a genyedést okozó, de a g ü m ő bac il lusokat is e l­p u sz tí t ja s így b izo n y ta lan az eredm ény , kü lönösen n e ­g a t iv esetekben.

A güm ő bacillusok , ille tve a spec if ik u s fertő zések m e g á lla p ítá sa b izonyos esetekben te h á t nagyon nehéz, az á l la to l tá s sokszor n ag y o n k ö rü lm én y es s ez in d íto tt a r ra , hogy az u ro ló g ia i k l in ik án a Löw enstein á l ta l le ­í r t tenyész tés i e l já rá s t k ip róbá ljuk . Radó és H úth fog la lk o z tak ezzel a k é rd ésse l s közölték tap a sz ta la taik a t.

Löwensteinnek s ik e rü l t vesegüm ő kóros egyén v i ­zeletébő l o lyan güm ő s b ak té r iu m tö rz sé t k itenyészteni, am ely ten g er im a lacb a többszörösen b e o ltv a sem idézett elő g ü m ő k ó rt, am elyek azu tán a ten g e r im a la o ra nézve ap a th o g en ty ú k tu b e reu lo s is b ac illusoknak b izonyu ltak . I lyen , az em berre pa thogen , de a ten g e r im a la c ra ap a th o g en tö rzsek rő l több szerző is tesz em lítést s úgy lá tsz ik , h o g y ezek éppen az u ro g e n ita lis tubercu losisná l a rá n y la g nagyobb százalékban fo rd u ln a k elő .

A k itenyész tés szem pontjábó l fo n to s Löwenstein­nek az a tap asz ta la ta , ho g y a güm ő bacillusok nagy fokú e l len tá l lás t ta n ú s íta n a k erő s ásv án y i sav ak nagyobb töm énységével szem ben is. Ezzel lehető vé vá lt, hogy a k iten y ész tésre szolgáló v ize le tü ledékben a güm ő bacil­lusok m e lle tt m ind ig je len lévő m ásfé le b ak té r iu m o k at e lp u sz títsu k , m elyek kü lönben a tá p ta la jo n bu rjánzó növekedésük és szapo rodásuk á lta l a g ü m ő b ac il lu s t el­nyom ták vo lna. Ezen m ódszer á lta l, m e ly e t Löwenstein

ta n ítv á n y a , Sum iyosi do lgozo tt k i, a güm ő bacillus la b o ­ra tó r iu m i k itenyésztése k ö n n y en lehető vé vált.

Radó és Húth eszerin t ú g y já r ta k el, hogy a v iz s ­g á la tra á ta d o tt v izeletbő l Zieht—Heelsen és Osol s z e r in t fe s te tt kész ítm ényeket ta lá l ta k , a tö b b i 200 cm3 v ag y kevesebb v ize le t ü ledékét b e sű r íte tté k 3 cm3-re o ly m ó ­don, hogy ce n tr ifu g án szak aszo san többször á th a j to t­ták . E zen b e sű r íte tt ü ledékhez az u tá n u g y an ab b an a cen tr ifu g aeső b en kb. ö tszö ra n n y i 15%-os k én sa v a t a d­tak , 20 p e rc ig á lln i h ag y ták , m iközben többször fe lr á z ­ták , m a jd a s a v a t lece n tr i fu g á lták , az u tá n Hohn s z e r in t ané lkü l, hogy az ü ledéke t m o sták vo lna , k é t to jás tá p ­ta la j r a o lto tták , v ag y Sum iyosi sz e r in t az ü led ék e t s te r i lv ízze l ké tsze r a lap o sa n k im o s tá k és ú jbó l k é t to jástáp ta la j-eső b e , v a la m in t g ly ce r in es b u rg o n y á ra o l­to tták . A csöveket a k iszá rad ás e llen ráo lv asz to tt p á r á ­im ná l védték .

A to já s tá p ta la j a g ü m ő bac il lusok fe jlő désére ig e n kedvező nek b izonyult. E d d ig 100-nál több esetben v ég ez ­tek o ltáso k a t kedvező eredm énnye l. A táp ta la jo n r i t­kább esetekben m ár 8 n a p m ú lva , a legtöbbször 10—14 n ap m ú lva, r i tk áb b an csak 3 hé t m ú lv a észrevehették a tű szú rá sn y i v ag y lehe le tszerű eo lon iáka t, m elyekbő l a gó rcsöv i kész ítm ényben a g ü m ő b ac il lu so k a t m eg tu d ­ták á l la p íta n i. A g ly ce r in es b u rg o n y á n a fejlő dés min ­d ig lassú b b (4—6 hét) és a nem egészen sim a fe lü le ten az ap ró co lon iák nehezen vehe tő k észre, ha azonban a b u rg o n y án a fe jlő dés egyszer m eg in d u lt, úgy az a to já s tá p ta la jn á l sokka l b u jáb b n ak m u tatkozo tt.

N evezett v izsgálók a b ac il lu so k v iselkedésében m orp h o lo g ia i kü lönbségeket is ész le ltek , m ert v o l tak hosszabb v ag y fe ltű nő en röv id , a p ró pálcák, m elyeit n éha m u ta tta k , m ásk o r azonban nem lá tszo tt r a j tu k a jellem ző szem csézettség. H ogy a tu b e rcu lo s is b ac il lu s tö rzseknek ezen kü lönböző ty p u sa i és a változó k ó rké p egyes fo rm á i között van -e v a lam i összefüggés, a r ró l m ég k o ra i v o ln a beszélni.

E zen ism erte te tt e l já rá so k k a l esz e r in t m eg tu d ju k á l la p íta n i, hogy a v ize le tben g ü m ő b ac il lu s van, te há t a fertő zés spec if ikus te rm észetű : m ost az lesz a fe lad a ­tunk , hogy m egá llap ítsu k , hogy a güm ő s fertő zés a vesében székel-e, h a igen, eg y ik v a g y m in d k é t vesében és h o g y a güm ő s roneso lás m ilyen fokú , il le tve az eg é sz ­séges vese m ilyen á l la p o tb a n van.

A vese k i ta p in tá sa csak ak k o r s ik e rü l, ha az m e g ­nagyobbodo tt vagy le jebb sü lly ed t; az u re te r k i ta p in ­tá s a nő knél a hüve lyen á t s ik e rü l ak k o r, h a fa la jele n ­tékenyen m egvastagodo tt, fé r f iak n á l r i tk á n lehet a rec tum on á t k ita p in ta n i.

A cystoskópos v iz sg á la t m á r pon tosabb fe lv i lág o ­s í tá s t ad. K ezdő dő esetekben k i fe je z e tt h ó ly ag tü n e tek m e lle tt m eggyő ző dhetünk a r ró l, ho g y a hó lyag te l jesen ép, v ag y is a h ó ly ag tü n e tek e t re n o v es ica lis re flex okozza s i ly en k o r a kó ros o lda li u re te rn y í lá s m egfigye lésekor lá th a tu n k belő le zavaros, tö rm elékes, esetleg véres v i ­ze le tet id ő n k én t k iáram olm i.

K éső bb i esetekben m á r a kó ros u re te rn y í lá s k ö rü l k ife jeze tt e lvá ltozásokat ta lá lu n k , az u re te rn y ílás k ö ­rü l i n y á lk a h á r ty a k ö rü l í r ta n é les h a tá r ra l é lénken belövelt, sötétvörÖ6, m ásk o r h e ly en k é n t duzzadt, v ize ­nyő s, m iá l ta l az u re te rn y í lá s so k szo r nem zár te ljesen , h anem k issé tá to n g ó v á vá lik . N éh a ap ró , gom bostű ­fe jn y i, k iem elkedő , lobos u d v a r ra l k ö rü lv e tt sá rg a k is güm ő ket lá tu n k a n y ílás k ö rü l e lszórva, m elyek közül egy ik -m ásik fe ltö rt, k is kerek , lapos, sá rg á s , egyenetlen lepedő kkel b o r íto tt feké lyeket képez. I ly e n k o r a k óro s o ldali u re te rn y í lá s m egváltoz ik , szab á ly ta lan , k im aró- dott, tá to n g ó , egyenetlen lesz, v a g y a n y ílás tá jé ká n o lyan v izenyő s sa r jsz ö v e t (g ra n u lo m a ) keletkezik ,

1396 O R V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz .

hogy m a g a az u re te rn y í lá s nem is lá th a tó . N éha m ind­két u re te rn y í ló s k ö rü l leh et kóros e lv á l to z á s t észlelni, m e r t az egy ik beteg v ese iníic iá lja u ré te ré n e k hó lyag ­beli n y í lá s á t és k ö rn y é k é t s innen in f ic iá ló d h a tik a m ásik u re te rn y í lá s kö rnyéke, il le tv e a z u re te r alsó rész le te is anélkü l, h o g y ezen in fec tio a vesére fel­terjedne.

O ly an k o r, m id ő n az u re te rn y í lá s t va lam ely güm ő s g ra n u lo m a fed i, v ag y a v izenyő s n y á lk a h á r ty á n az kevósbbé jó l lá th a tó , jó szo lgálato t te sz a chromo- cystoskop ia , m ert az ind igocarm in in t ra m u sc u la r is be­fecskendezése u tán 10 p e rc m úlva m á r egészséges vese­m ű ködés m e lle tt az u ré te rekbő l kéken fe s te tt v izelet á ra m lik k i s ezá lta l az u re te rn y ílás h e ly e jobban lá t ­ha tó lesz, v ag y a kék fes ték egyá lta lán n e m je len ik m eg; ezen festékm eg je lenés p ed ig a vese íu n c t ió i r ó l is bizo­nyos tá jék o zó d ást ad.

H a azonban t is z ta képet ak a ru n k k a p n i az egyes vesék á l la p o tá ró l kü lön-kü lön, ak k o r en n e k legbizto­sabb m ó d ja a v ize le tnek separá lása u re te rk a th e te r álta l.

E lő reh a lad o tta b b güm ő s m eg betegedés esetén, m ik o r az u re te r ía l is m á r egyenetlen, e lő fo rdu l, hogy a k ó ros vese u re te r jé b e nem tu d ju k a k a th e te r t fe l­vezetn i, de i lyenko r az nem is fontos, h isz e n az u re te r h ó ly ag b e li e lvá ltozása i, va lam in t a b e lő le k iá ram ló zavaro s, tö rm elékes v ize le t m eg á lla p ítá sa elegendő , i t t inkább az egészséges u reterbe kell a k a th e te r t fe l­vezetnünk , hogy ezen vese á llap o tá ró l p o n to s tá jéko­zódást szerezzünk. A ca th e te r fe lvezetése u tá n az egész­séges vese v izele té t íg y sep a rá ltan fe lfo g h a tju k , a k ó ros b a lo ld a li vese v ize le té t pedig a h ó ly ag o n á t fo g ­ju k fe l o ly m ódon, h o g y a ké to lda li u re te rcy sto sk o p egy ik c sa to rn á já n á t, am elybő l az u re te n k a th e te r t ki­v e ttü k , k ie re sz tjü k a hó lyagban lev ő fo lyadéko t az u to lsó csepp ig , m ost p e d ig a csa to rn á t k ív ü l e lzárjuk . A z u re te rk a th e te r lev eze ti az egészséges vese v izeletét, a h ó ly a g b a n ped ig m eggyű lik a k ó ro s v ese v izelete, m elyet id ő n k én t a cy stoskopcsa to rna k in y itá sá v a l k ü­lön ü v egbe lebocsá jtu n k . A vese v ize le tén ek sep a rá lása íg y m eg tö rténvén , m o s t a lka lm azzunk valam ely ik fu n c tió s vese v iz sg á la ti e ljá rást, m ég p e d ig legcélsze­rű bben az in d ig o ca rm in és a v iz e le tfag y p o n t m eghatá­ro zás i m ódszereket. E óéiból be fecskendezünk in tra - m u sc u la r isa n in d ig o c a rm in t s f igye ljük a n n a k m eg je le­nési id e jé t. H a az e g y ik vese, a m e ly ik b en a k a th e ter v an fenn , no rm á lis , ú g y m ár 5—6 p e rc m ú lv a zöldes- kékes elszínező dést lá tu n k , amely 10 p e r c m ú lva m ár sö té tkék színbe m egy á t. A hó lyag v iz e le té t a csa tor­n án á t k ieresztve, ezen még sem m ifé le sz íne lvá ltozást nem lá tu n k . A v ize le te t gyű jtsük m é g 5—10 percig , összesen 15—20 p erc ig ; ezen idő a la t t a z egészséges vese k iv á la sz to tt an n y i v ize le te t (5—8 cm 3), am enny i a kryo-skopia c é ljá ra elegendő , még e g y sz e r k ieresztve a h ó ly ag b e li v izeletet, a v izsgála to t be is fe jezhetjük .

A z egészséges o ld a l i vesevizelet k é k elszínező désé­bő l, v a la m in t a m eg fe le lő k ryoskopos érték b ő l t isz ta képe t k a p tu n k an n ak func tió járó l, a v iz e le t chem iai és ü ledókv izsgá la tábó l p e d ig az esetleges egyéb e lvá ltozá­sok ró l: a h ó lyagon á t fe lfogo tt v ize le t v ise lkedése csak m eg erő sít m inket ab b a n a fe ltevésünkben , m elyet m ár a cystoskopos kép ú t já n nyertünk, h o g y i t t sú lyos spec i­fikus v esee lvá ltozásró l v a n szó, a ré sz le tek nem fontosak.

M ásképen á ll a helyzet a kezdeti s tá d iu m b a n levő güm ő s vesem egbetegedésnél. I t t a cy s to sk o p o s kép sem ­m ifé le fe lv i lá g o s ítá s t nem ad; te rm észe tesen elvégezzük a k é to ld a l i u re te rka th e te rezést, a v iz e le t sep a rá lásá t s a lk a lm azzu k fu n c tió s v izsgála ti e l já rá s k é n t az ind igo ­ca rm in befecskendezést és a k ry o sk o p iá t. Az ind igo ­ca rm in k iv á lasz tá sa a m egjelenési id ő t i l le tő le g m ár k is

v ese ro n cso lásn á l e lté rést m u ta t, m e rt m íg a zöldes­kék festék m eg je lenése az egészséges o lda lon 5—6 perc m ú lv a bekövetkezik , a k ó ro s o lda lon az p á r perces ké­séssel á l l csak be s az in te n s itá sb a n is v a n ném i elté ­rés, m e rt m íg az egészséges o ldalon 10—12 p erc m ú lva m á r sö té tk ék v izelet ü rü l, ad d ig a k ó ro s o ldalon bizo­n y o s á rn y a la t ta l v ilágosabb a k iü r í te t t v izelet. U gy an ­ezt a k is e lté ré s t lá t ju k a k ry o sk o p iás szám adatokban is. N ag y o n fon tos azu tán , hogy a íu n c tió b an k is k i ­esést m u ta tó vese v izele tében a c e n tr i fu g á lt ü ledék­ben genyse jteket, ese tleg tubercu lo sis bac illusokat tu ­d u n k k im u ta tn i, m íg a m ásik vesev izelet te ljesen geny- m entes.

V a n n ak o lyan e lő reh a lad o tt esetek, ah o l a hó lyag m á r o ly an rossz á l lap o tb a k e rü lt, hogy cystoskopos v iz sg á la to t végezni nem lehet s íg y a hó ly ag o n á t sem m i m ódon nem győ ző dhetünk m eg a rró l, hogy az egy ik és m ás ik vese m ilyen á l lap o tb an van , nem végezhetjük a v ize le t se p a rá lá sá t, sem a vese functiós v izsg á la ti e l já ­rá so k a t. I ly e n k o r — ha a k á r a vese v ag y u re te r k i ­ta p in tá s a ú t já n , a k á r a R ön tgen-fényképbő l —, lá tv a egyes sajtos-m eszes fo lto k a t a vesében, rá jö t tü n k ar ra , hogy m ely ik a kó ros vese, a v é rv iz sg á la t ú t já n m eg­á l la p í th a t ju k azt, hogy v á j jo n a m ásik vese m ű ködése k ie lég ítő -e v ag y sem, m eghatá rozzuk a v é r fag y p o n t­já t , am ely jó vesem ű ködés m elle tt 0-56 lesz, m eghatá roz­zuk a m ara d ék n itro g é n t (,0-40°/oo) s h a az t lá tju k, hogy ezek jó é r té k e t adnak, a k k o r á l l í th a t ju k azt, hogy a m ás ik vesében lényegesebb e lvá ltozás nem lehet s a kó ros o ld a li vesét e ltá v o lí th a t ju k . I ly e n esetekben v au jo g o su ltsá g a ann ak , a m it egyes f ra n c ia sebészek (Legueu, Quénu) tesznek, hogy n ep h rek to m iá t végeznek t isz tá n csak az A m bard co nstans é r ték e a lap ján , anél­k ü l, ho g y u re te rk a th e te re s se p a rá lá s t végeztek vo lna. V a n n ak azonban o lyan esetek is, ho l sem m iféle tá m ­p o n to t nem ta lá lu n k az irán y b an , hogy m ely ik a kóros- o ld a li vese, sem ta p in tá s i e ltérés, sem fá jda lom , sem lényeges R ön tg en e lvá ltozás nem lá th a tó , a v érv izsgá­la t ú t já n azonban m eg á llap íth a tó az, hogy vese- in su f f ic ie n tia n incs, v a lam e ly ik vesének te h á t k ifog ás­ta la n fu n c tió v a l kell b írn ia . I ly en esetekben nem ma­ra d m ás h á tra , m in t a k é to ld a li v ese fe ltá rá s egy ü lés­ben. H a m eggyő ző dünk a fe ltá rá sn á l a rró l, hogy a vese a la k ja , n agysága, ta p in tá s a rendes, az u re te r ép, a k k o r ezt az o lda lt b ezárju k s fe l tá r ju k a m ásik o ldalt, aho l, h a n ag y fo k b an e lvá lto zo tt beteg vesét ta lá lu nk , az t n y u g o d ta n e ltáv o lít ju k . T öbbször o p e rá ltam kény- te lenségbő l ilyen m ódon s kü lönösen egy eset m a ra d t é lénken em lékezetem ben, m idő n egy 14 éves fiúnál vol­ta m k én y te len k é to ld a li v ese fe ltá rá s ú t já n az egy ik ro n cso lt, cav ern ás v esé t e l tá v o lí ta n i s ez a fiú 6 év m ú lv a je len tk eze tt n á lam v ize lési p anaszok m ia tt, ki azó ta a h á b o rú t vég igküzdö tte , h a ta lm a s a th le ta és sú lyem elő ba jnok le tt belő le, a h ó ly ag tu b ercu lo s isa azonban , h a lényegesen ja v u l t á l lap o tb an ugyan , de azó ta is fen n á llo tt.

M indenese tre jobb e l já rá s ilyen sú lyos esetekben a k é to ld a li vese fe ltá rás, m in t a h ó ly ag m eg n y itása u re te rk a th e te re z é s céljábó l, v ag y az u re te r fe ltá rása u g y an ezen célból. H a egy beteg güm ő s hó lyago t egyszer sipolyozun-k, az soha többé m eg g y ó g y u ln i nem fog s a betegnek sú ly o s á l la p o tá t ezá lta l m inden ese tre csak ro sszab b á te ttü k .

A k é to ld a li vesem egbetegedést a kezdeti szak­ban az u re te rk a th e te r á l ta l tö r té n t .separá lt v izelet­te l m eg á llap íth a tju k . I ly e n esetben a beteg m eg- g y ó g y ítá sa n incsen a kezünkben s a rem én y is igen csekély reá . H a az egy ik vese ro n cso lása nagyon e lőre ­h a la d o tt á l lap o tb a ju t, a v ize le t le fo ly ása rossz s ezért

1928. 50. sz . O R V O S I H E T I L A P 1397

n ag y fá jd a lm ak , lázak je len tkeznek , m elyek a beteg á l la p o tá t n ag y o n sú lyossá tesz ik , ú g y ese tleg va lami p a l l ia t iv b eavatkozássa l ja v í th a tu n k a beteg helyzetén. K ü lönben a vesefunctiós v iz sg á la t i e l já ráso k fő leg az irá n y b a n tá jék o z ta tn ak , hogy a vesep u sz tu lás nem n a­gy o n e lő reh a lad o tt-e s íg y érdem es-e a betegnek még a n y a g i á ld o za to k a t hozni, m a g a s la t i helyek felkeresése, h e lio th e ra p iá s k ú rák , ese tleg tu b e rk u lin k ú rá k a lk al­m azása céljábó l.

L A P S Z E M L E

B elo rvostan .

V é k o n y b é lh u ru t v a s ta g b é lh u r u t n é lk ü l. O. Porges. (Z eitschr. f. k iin . Med. 109. k ö te t, 1—2. füzet.)

Ezen kó rképek a k l in ik u so k e lő tt m eg lehető sen tisz táza tlan o k . F ő ism erte tő je lü k az, hogy a székletben n a g y m enny iségben je lennek m eg zsírszap p an o k a vé­konybél m o til i tásán a k m eg g y o rsu lása fo ly tá n ; u tóbb i a R ön tgen -v izsgá la tná l jó l fe lism erhető , m e r t a barium - p ép a vastag b é lb en m á r k é t ó ra le fo rg ása a la t t m eg­je len ik . G y a k ran a gyom or g y o rs ü rü lése elő zi m eg e tü n e te t. A panaszok , am e ly ek e t az ily en en te r it isek elő idéznek, a következő k leh e tn ek : 1. p u f fad ás és nyo­m ásérzés a hasban , k ó lik asze rű fá jd a lm ak , am elyek csu p án percek ig ta r ta n a k , ism étlő dnek és b a lfe lé sugá­roznak k i. A kö ldök tá jon és e ttő l k issé b a l ra nyom ás- érzékenység ta lá lh a tó . A k ó rk ép e t g y a k ra n u lcu s ventri- cu l iv a l tévesz tik össze. G y om orresecá lt em bereknél pe­d ig u lcu s p ep tik u m ra gondo lnak . A gyom or h yp - vagy an a c id itá sa fon tos d if fe re n tia l is je le e képnek , m elyet e n te r i t is d o lo rosának nevez a szerző . 2. E rő s m eteoris- m u ssa l já ró képek nyom ásérzékenységgel a h as köze­p én és h y p eraesth es iás zónákka l h á tu l az I . ágyékcsi­g o ly a tá já n (e n te r it is f la tu le n ta ) . 3. T y p h lit isse l kom ­b in á lt képek, g y a k ra n hasm enésekkel, am ik o r is széklet­ben igen sok a zsírszappan (e n te r i t is d ia rrh o ic a ). 4. A v astag b é l fokozo tt ingerlékenységéve l já ró a lakok , ileo- coecalis fá jd a lm asság g a l, p u f fad ássa l, am elyeket szerző zsírszap p an -d y sp ep sia néven í r le.

A gyógykezelést il le tő leg m inden cellu lose-tar- ta lm ú é te lt k i k e ll zá rnunk , m in t a fő zelékeket, gyü­m ölcsöket, hüvelyeseket, b a rn a k en y e re t. A d iae ta pépes­fo lyékony. H ú s is e lti ltandó , v a g y csak a legkönnyebb a lak b a n engedhető meg. A chy lia g a s tr ic a eg y id e jű fenn­á l lá sa esetén m inden darabos éte l kerü lendő . A m áso­d ik csoportná l, am ely m e teo r ism u ssa l és obstip a tió va l já r , a te j nagyobb m enny iségben igen jó h a tású . A HL csoportná l, am e ly hasm enésre h a jlam o s, a te j je l együ tt 3 X 1 ev ő k an á lla l ka lc ium ca rb o n ik u m o t adago lunk . G yógyszerek közü l néha a tan n in k ész ítm én y ek jó k ; p hy ­s io log ias kony h asó o ld a t v a g y h íg k a r isb a d i v íz i ta ­tá s a is célszerű . N éhány h e ti sz ig o rú kezelés u tá n ezen e n te r it isek re n d sze r in t gy ó g y u ln ak . A d iae tá b an azon­b an m ég h ó n ap o k ig nag y ó v a to sság a ján la to s .

Baráth dr.A tü d ő csú csh u ru t ú ja b b k o p o g ta tá s i m ódszere.

L. Picchini. (A rch ivo di P a to ló g ia e c l in ica m edica, 1928, 7. kö tet, 2—3. füzet.)

A tubercu losisban m egbetegedett tü d ő elveszti n y u jth a tó sá g á t. A W illiam -fé le tü n e t, a tüdő a lsó ha tá ­rá n a k Tar á l ta l le í r t k o r lá to lt m o zg a th a tó sá g a is erre vezethető k v issza. K orányi k im u ta tta , hogy a tüdő esú- esok fe le tt k o p o g ta tv a a K rö n ig - té r egészséges egyének­n é l m ély e lő re h a jlásk o r jó l elm ozdul, a tüdő csúesnak m á r egészen kezdeti m egbetegedésénél ez a m ozgékony­ság csökken, v a g y m egszű nik. A beteg tüdő csúcs vetü- le te m erevvé vá lik .

Szerző a K o rán y i- fé le m ód szert fe jlesz ti k i fino­m abb k o p o g ta tás i e lvá ltozások k im u ta tá sá ra . A zt ta ­lá l ta , hogy a tüdő esúcsok fö lö tt k o p o g ta tv a az éles h an g o t adó te rü le t no rm ális v iszonyok és n y u g o d t lég­zés m elle tt a fe j, ny ak és th o ra x négy fé le m ozgásáná l

v á lto z ik meg. A k o p o g ta tá s elő l a c lav icu la és a s te rn o ­c le idom asto ideus m en tén , h á tu l a 2. h á tc s ig o ly á t az ac rom io -c lav icu la r is Ízü le tte l összekötő és a ta rk ótó l le fe lé a lapocka m ed ia l is széle fe lé fu tó vona lban tö r ­tén ik . Az elülső m ozgások a következő k : 1. a fe jnek e rő s ex tensió ja , 2. erő s ro ta t io az ellenkező irán yb a . H á tu lsó m ozgások: 3. erő s f lex ió ja a fe jnek elő re (azo­nos eredm ény t ad, m in t a K o rán y i-fé le m ódszer), 4. az e lő re h a j l í to tt fe jnek erő s ro ta t ió az ellenkező irán y b a .

E zen négy v o n a lb an k o p o g ta tv a az em líte tt m oz­g áso k n á l egészséges tüdő és p le u ra esetében éles kopog­ta tá s i h an g o t adó te rü le t széleinek elm ozdu lása 1—2 cm-t tesz k i. T ü d ő csú csh u ru tn á l, m á r a legk isebb R ön tg en­á tv i lá g ítá ssa l k im u ta th a tó e lvá lto zásk o r is, ez a moz­g ék o n y ság m egszű nik .

E zen k o p o g ta tá s i m ódszernek ig en n ag y je len tő ­sége v an egész k is fo k ú csúcselváltozások k o ra i k im uta ­tásáb a n .

Szerző n ég y év en k eresz tü l nagyobb an y ag o n v ég ­ze tt m egfigyeléseit sectiós- és R ön tgen-le letekke l is m eg­e rő s íte tte . H ajós K áro ly dr.

A m agas v é r n y o m á sr ó l és th e r a p iá s b e fo ly á s o l­h a tó sá g á r ó l. E. F irnbacher. (D. A rch , fü r K lin . Med. 161. k ö te t, 1—2. füzet.)

A vérny o m áscsö k k en tésre a já n lo t t szerekke l és e l já rá so k k a l (b ro m p raep a ra tu m o k , lum in a l, d iu re tin , de- sen c in , n itrá to k , rh o d a n d e riv a tu m o k , kü lönböző össze­té te lű fü rdő k , é rv á g á s) n ag y b e teganyagon végzett sys- th e m a tik u s v izsg á la to k a z t m u ta t já k , hogy a h a tá s ex a c t m egítélése csak n éh án y n ap i ág y n y u g a lo m és co n stan s vérnyom ás m e lle tt lehetséges, azaz m indazon in g e re k tá v o l ta r tá sa u tá n , m elyek ta p a sz ta la t szerin t a v é rn y o m á st t is z tá n fu n c tio n a lis , exogen ú to n em elik. M íg a lab ilis vérnyom ásem elkedés m a jd n em m inden fe lso ro lt és a já n lo tt sze rre l befo lyáso lha tó , ad d ig a p e r­m an en s m agas v é rn y o m á s csak r i tk á n csökkenthető h u ­zam osabb idő re. I ly e n esetekben a leg több szer, h a egy­á l ta lá n hat, csak á tm en e tileg , n éh a csak percek ig , ó rák ig fe jt i k i vé rnyom áscsökken tő h a tá sá t. Szerző a legjobb h a tá s t a jó d ta r ta lm ú desenc in k is ad a g a iv a l é r te el.

M olnár Is tván dr.

S eb észe t.A q u a d r icep s- in le sza k a d á sa . K. Hügel, L andau .

(Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928, 17. szám .)A 27 éves fé rf i láb a sú lyem elés közben m egcsú ­

sz o tt és ekkor a m . q u ad r icep s in a e lszakad t. Hugel a té rd k a lá c s alsó szé lénél e lszak ad t in a t ö ssze v a rr ta és m egerő sítés cé ljábó l faso ia -lapo t v a r r t rá . A sé rü lt je­len leg, k é t évvel a m ű té t u tán , épp iígy to rn áz ik , min t ba lese te elő tt. Hugel s z e r in t in szak ad ás co n se rv a tiv ke­zelése csak ak k o r jo g o su lt, ha az á tsza k ad ás nem teljes ; m in d en m ás esetben — kü lönösen , h a az izom v issza­h ú zó d o tt — össze k e ll v a r rn i . Lévai G yörgy dr.

A k ő v e l te l t e p e h ó ly a g p e r fo r a t ió ja u tá n i p e r ito - n it is r ő l és az e p e k ö v e k v á n d o r lá sá r ó l a h a sü r eg b en .Porzelt. (Z e n tra lb la tt í. C h ir. 1928, 32.)

A z ep ehó lyag p e r fo ra t ió ja szerencsére leg tö b b - n y ire fedett. Ehrhardt és W illiam s sz e r in t is m inél ke- vésbbé v iru len s az epehó lyag ta r ta lm a , a n n á l inkább végző d ik összenövésekkel és le toko lódással a gy u llad ás. E llenkező leg, a n ag y o n v iru len s epe inkább szoko tt á t ­tö rn i a szabad hasü reg b e. E g y érdekes epehó lyag-perfo - ra t io ese té t közli, m e ly szépen d em o n strá l ja a szerve­ze tnek öngyógy ító képességét. E g y k é t éve m am m a- e x s tr ip á l t betege je len tkezett, enyhe ileus-tünetekke l, ak ik n é l, b ár nem v o lt n ag y o n va lószínű , su p p o n á lták, hogy p e r ito n ea lis m e ta s ta t iso k a kó rkép okai. L ap a ra - to m iá n á l azu tán ré g en le z a jlo tt p e r ito n it is n y o m ait ta ­lá l ta , a k ism edencében e lhe lyezett ileum kacsokon ped ig egy p á r borsóny i, m o g y o ró n y i tes te t ta p in to tt , m elye­ket lev á lasz tv a és k erek f ib r inhüve lyükbő l k iszab adítv a , epeköveknek b izo n y u ltak . A betege t cho lecystek tom i- z á lta és az m eg is g y ó g y u lt. A z érdekes az esetben az* hogy a szellem ileg te ljesen ép beteg a b izo n y ára évek­kel aze lő tt leza jlo tt p e r i to n i t is re e g y á lta lá n nem em lék­

1398 O R V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz .

ezik, h ihető leg az é rt, m ert az a v iru le n s p e r fo ra t io kő vetkezm ényeivel a n n y ira enyhén v ég ze tt a szervezet, h e g y az neki tu d o m á sá ra nem ju to tt . M arx József dr.

L u x a t io c e n t r a l is fem or is r i t k a e se te . W eitz. (Zent- t ra lb la t t f. C h ir. 1928, 31.)

B aleset fe lü lv izsg á la tán á l fedezte fe l egy h a t év ­vel ezelő tt fe l n em ism ert lu x a tio ce n tra l is fem oris eseté t, am e ly e t a n n a k idején esípő cson ttö résnek kezel tek . H a fe lism er té k vo lna és az á l ta la nem ré g kezelt u g y an ily en ese téhez hasonlóan Bardenheuer ex tensiós kö téséve l lá t tá k v o ln a el, va lósz ín ű leg e lk e rü lh e tték v o ln a a láb rö v id ü lésé t, m in thogy a ce n trá l is tö réses csípő ü eam o k n á l m egfelelő kezeléssel te ljes re s ti tu tio ad in teg ru m é rh e tő el, quoad func tionem is.

M arx József dr.

I leu sn a k e g y ese te a g y o m o r és v ék o n y b é ln e k in e so c o lo n n y í lá sb a v a ló b eék e lő d ésén é l. Kagan. (Zent- t r a lb la t t f. C h ir. 1928, 32.)

A m ese n te r ia l is és m esocolon-nyílások m á r ön m a­g u k b an véve is n ag y o n r itk ák ; ez jo g o s ít ja a szerzőt fel, hogy egy i ly e n m esoco lon-ny ílásba való belső ki ­zá ró d ás esetét k özö lje : ké t n ap ja be teg 64 éves p a ra sz ­to t hoznak be, ak in ek igen heves fá jd a lo m m al kezdő ­d ö tt a betegsége az ep igastrum ban , m ely csa k h am ar te l jes bé lp ares ish ez vezetett. B ehoza ta lk o r szapo ra lég ­zés, 120—130 f i l i fo rm is pulzus, igen é rzék en y h asfal, erő s m eteo rism us, te l je s szék- és szé lrekedés. A lsó m ed ian lap a ro to m ián á l fcb. 300 cm3 s á rg á sá n festen y ze tt foly a ­d éko t ta lá l t a m eteo r is tik u s belek m elle tt, a oseplesz cyano tikus, a co lon transve rsum on peteoh iák . A h a rán t v astag b é l fe lh a j tá s a u tán ovális m esoco lon -ny ílásba be- szo ru ltan lá tsz ik a hátsó gyom orfa l és 3—4 vékonybél kacs. Ezeknek a k iszab ad ítása u tá n k itű n ik , hogy a n y í­lás széle sem m ib en sem különbözik a m esocolon többi részétő l. A beteg a 12. n ap ra g y ó g y u lta n h a g y ta el az in tézete t. A fe n t em líte tt ép n y ílásszé l és a beteg azon bem ondása, h o g y hason ló tünete i m á r többször vo ltak, ve leszü le te tt d e fe c tu s ra engednek következ te tn i.

M arx József dr.

A v é r e ls z ív á s e lő n y e irő l szá jp a d h a sa d é k o k m ű té ­té in é l . Vulliet. Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928. 32.

A szá jpadha6udék -m ű té tekné l ré g en szokásban v o lt nyeles tö r lő k k e l való tö rö igetés és a sz ivacsolás a fe lf r is s íte tt leb en y ek e t és szöveteket roncso lja , en n é l­fo g v a v i ta l i tá su k b a n b án tja . A zért az Ombredanné á l ta l bevezetett, a fo g o rv o s i nyálkasz ívóhoz hason ló elvű, v i l la m o sh a jtá sú készü léket a já n l ja a v é r e lsz ív ásá ra . Az o rro n k e re sz tü l bevezetett és v ég év e l éppen a nye lv ­g y ö k ig érő k é t v a s ta g N e la ton -ka theter egy ike a R oth- D rä g e r-a p p a ra tu ssa l, a m ásik p ed ig a fe n t e m líte tt ké­szü lékke l v a n összekötve és ra g ta p a ssz a l az archoz e rő ­s ítv e . V illam oskészü lék h iányában közönséges v ízsu gár- sz iv a tty ú v a l is beérhetjük . M arx József dr.

A z in ta c t b ő r in fec t ió ja és a n n a k kezelése. Cra­mer, Bonn. (B ru n s B eitr. f. k iin . C h ir. 141. k. 3—4. fűz.)

E m lékez te t Garré alapvető ö n k ísérle té re , k i te l je ­sen sé rte tle n in ta e tb ő rű a lk a r já ra h a lá lo sa n végző dö tt a c u t osteom y e lit isb ő l k iten y ész te tt staphy lococcus a u re u s -c u l tu rá t dö rzsö lt be. M ár 12 ó ra m ú lv a szám ta ­la n pusz tu láoska, nég y n ap ra p ed ig h a ta lm a s ca rb u n ­cu lu s vo lt az eredm ény , b izonyságáu l an n ak , hogy tel­jesen ép bő rön k e resz tü l a lanugo és h a jszá lak fo llicu- lu sán k eresz tü l h a to l t be a pa thogen v iru s . A zért közel­fekvő a g o n d o la t, hogy a különböző p y o d e rm iá k a t is k ív ü lrő l a p p l ik á l t desinficiensekkel k e ll és lehet is k e ­zeln i. E r re a c é lra n á la leg jobban az 5%-os tr ip a f la v in - o ld a t v á lt be, m e lly e l elő ször az ú jszü lö tte k p em phigu s a i t p ró b á lta keze ln i és oly k itű n ő e redm ényeke t é rt el eg yszerű ecseteléssel, hogy egyenesen spec if ikum nak t a r t j a e r re a cé lra . Felnő tteken a legkü lönböző bb pyo- d e rm iá k n á l: ú. m . fu runcu losis, im petigo , h id rad en itis , sycosis, u g y a n c sa k nagyon jók az eredm ények . S ő t m ég az o rbánc to v a te r je d é sé t is sokszor m egakadá lyoz ta . M in thogy p ed ig a tr ip a f la v in tu la jd o n k ép en e rő s s e jt ­m éreg, azért a fen tebb i a lk a lm azását és e lec tiv jó h a tá ­

s á t az in ta c t ep iderm is-se jtek és edény-endothelbe való á r ta t la n b e h a to lá sá t bizonyos ism ere tlen b io lóg ia i pro- cessusnak h a j la n d ó betudni, m elynek k iderítése tovább i k ísé rle tek fe la d a ta vo lna. Marx József dr.

U ro lóg ia .

N ik o t iu h a tá s a a p le x u s r e n a l is r a és az u re te r re.M. Lohn. (Z e itschr. í. Líroi. C h ir. 1928, 25. köt. 3—4. füzet.)

A v izsg á la to k cé lja az ideg rendszer u re te rm ű k ö - dést befo lyáso ló szerepének t isz tázása . K ísér le te ihez h áz in y u la k a t h aszn á lt, m elyeknél n arkosieban lap a roto m i á t végzett, m a jd a belek ó v a to s k iem elése u tá n a ggl. rena lehoz (egyes esetekben a gg l. eoeliacum hoz) 0‘005—- 0‘3 :10 h ig í tá sú n ik o tin o ld a to t fecskendezett és az u re te r p e r is ta l t ic á já t ú g y a befecskendezés elő tt, m in t ez u tán n éh án y percen á t m egfigyelte. A p e r is ta lt ik u s h u llám ok legtöbb á l la tn á l 10—30 m p ercen k én t követték egym ást.

A n ik o t in 81%-ban serk en tő en h a to tt az u re te r- p e r is ta l t ik á já t ú g y a befecskendezés elő tt, m in t ez u tá n vo lt észlelhető , 31—6 perc ig ta r to t t és a p e r is ta l tik u s h u llám g yo rsabb , erő te ljesebb le fo ly ásáb an n y i lv á n ult m eg. A la p a ro to m iá s shock következ tében k im a ra d t p e r is ta l t ik a befecskendezés u tá n ism é t m eg indu lt. Ki ­m a ra d t a h a tás , h a az o lda to t a gg l. eoeliacum hoz fecs­kendezte, v ag y h a a p lexus re n a l is kö rnyékét n ik o tin h e ly e tt p h y s io lo g iás k o n y h asó o ld a tta l in f i l trá lta . Novo- ca inbefecskendezés azonban k é t esetben fokozta a p eris- ta l t ik á t.

A p lexus re n a l is szerepe az u re te r m o zg ásá ra ez ú tta l első ízben n y e r t k ísé r le ti igazo lást.

Sas Lóránt dr.U r o ló g ia i m ű té t i seb ek p e r p r im a m e g y e s íté sé r ő l.

P. Rosenstein. (Z eitschr. f. U ro l. C h ir. 1928, 25. kötet, 3—4. füzet.)

U ro ló g ia i sebészi beavatkozásokná l, h a a m ű té ti te rü le t nem fe rtő zö tt, a vérzés1 töké le tesen cs i l lap íth a tó és v á la d é k p a n g á s t elő m ozdító ü re g ek nem m a ra d n a k v issza, a sebet fe lté tlen ü l p e r p r im a m kell eg y e s íte ­nünk . T am pon és dra inoső behelyezése ilyen esetekben nem csak fe lesleges, de k á ro s leh e t a g y ó g y u lásra , me rt ez, m in t idegen test, a v a r ra to k ta r tó ssá g á t csökkentheti, to v áb b á — szövetnedvek levezetése á lta l — a szövetek g y ó g y u lás i e n e rg iá já t kedvező tlenü l b e fo lyáso lja ; vé­gül e rek e t a r ro d á lh a t és sipo lyképző déshez vezethet. Ü reges szervek (hó lyag, pye lum , u re te r ) z á rá sá t k ü lö ­nös g o n d d a l k e l l ilyenko r végezn i. Sectio a l ta e lő tt a cavum R e ti i fe rtő zésének m eg g á tlásá ra , ennek cysto- p ex ia á l ta l i e lz á rá sa a ján la to s . S ectio a lta u tá n állan d ó k a th e te r a lk a lm az ása cé lszerű tlen , kü lönösen, h a e ltá ­v o lí tá sa összeesik a h ó ly a g v a r ra to k fe lsz ívódásával. Szerző 21 p e r p r im a m e g y e s íte tt vese-, u re ter- és hó lyag- m ű té te közü l csak egy ízben v á l t szükségessé a seb u tó ­lagos fe l tá rá s a és drainezése. Fonalgenyedés, seromu- képző dés, csekély láz egy-egy ese tb en fo rd u lt elő , egyéb ­kén t a g y ó g y u lás reac tiom en tes vo lt.

Sas Lóránt dr.M ű té t e lő t t k ó r ism éze tt , h á tsó h ú g y cső b e szá ja d zó

h y d r o p y o u r e te r k é to ld a li u r e te r k e t tő z ö t tsé g m e lle t t.N ep h ro u re te rek to m ia , gyógyu lás. K. Haslinger. (Z e it­s c h r i f t f. U ro l. C h ir. 1928, 25. kö te t, 3—4. füzet.)

Szerző á l ta l közö lt s a bécsi u ro ló g ia i tá rsa sá g b a n ez év V. 23-án b e m u ta to tt fe jlő d ési rendellenességhez hason ló eset m ű té t e lő tt kó rism ézve eddig k é t ízben (Day és R em ijnse esetei) k e rü lt észlelés alá. A m egbete­gedés 12 év e lő tt vérv izeléssel, h ideg rázássa l és a has bal fe lé re lo ca lizá lt nyom ási fá jd a lo m m al kezdő dött. A fo ly am a t sp o n tá n jav u lt, de a v ize le t á l lan d ó an za­varos, genyes és bom lo tt volt. A roham ok többször meg­ism étlő d tek s a beteg hol p y e l i t is , ho l p ro s ta t i t is k ó r is ­m ével á l lo tt kezelés a la tt. M iu tán azonban a p ro s tata és vese func tiós v izsg á la t a la p já n a fo lyam at sem egy ik , sem m ásik k ó rk ép b e beilleszthető nem volt, szerző nek ism éte lt a lap o s v iz sg á la tta l s ik e rü l t tisz tázn ia , hogy a betegnek m in d k é t o ldalon ke ttő s u re te re van. A m áso­dik u re te rn y í lá s jobbo lda lt a sp h in c te r szélén, b a lo ld a lt ped ig az u re th ra p o ste rio rb an helyezkedett el s u g yan -

1928. 50. fiz. O R V O S I H E T I L A P 1399

i i t zavaros ac tio vo lt m egfigyelhető . A betegné l a vese egységes v é re l lá tá sa m ia t t az ered e tileg te rv eze tt resec­tio h e ly e tt az egész v esé t is e l k e lle tt tá v o l í ta n i (nephro- u re te rek to m ia ). A m ed ia lisan fekvő szám i'e le ti u re te r v askos hegtöm egbe ágyazo tt, v a s ta g fa lú és erő sen tá­g u lt vo lt. A rendellenesen szájadzó, tá g és e lég te len ure- te rn y ílásb ó l a k iü rü lés t a há tsó húgycső b en pangó vize­le t ak a d á ly o z ta ; az u re te r kezdeti szak aszán ak szű kü lete ped ig m eggáto lta , hogy a v ize le tpangás a vesére tevő d­jék át. Ezzel m ag y arázh a tó , hogy az u re te r e rő s tágu lása m elle tt h y d ro n ep h ro s is n em fe jlő dö tt k i. Sas Lóránt dr.

A z o n d ó k iv eze tő csö v e k so n d á z á sá n a k tech n ik a i fe l té te le ir ő l . A. v. L ichtenberg és W . H eynem ann. (Zeit­sc h r if t f. U ro l. C hir. 1928, 25. kötet, 3— 4. füzet.)

Szerző k a d. e ja c u la to r iu s so n d á z á sá ra a W ossidlo- fé le h á tsó u re th ro sk o p h o z hasonló , 27 C h a rr ié re v as­tagság ú , o b tu ra to r ra l bevezetendő ú j eszközt szerkesz­te ttek , m élynek ab lak a a h a jlás co n v e x itá sán ak m eg­fe le lő en helyezked ik el. A tö ltő fo ly ad ék be- és k iveze­tése csap p a l e lzá rható és szabá lyozható csövek ú t ján tö rtén ik . A le fo ly ást a levezető cső re e rő s íte t t 20 cm hosszú gum icső sz ív ó h a tá sa seg íti elő , a m it v iszon t egy k ö zb e ik ta to tt üvegszelep szabályoz. Á llan d ó öb lítés fo ly ­tá n a h ó ly ag tú lte lő dése nem következhetik be. A 4 C har­r ié re v a s ta g sá g ú k a th e te rek vezetésére szo lgáló csövek az o p tik a i résszel á l ln ak összefüggésben ; p ro x im a lis végük h a j lá s a fo ly tán a bevezetett k a th e te re k in jectiós tű höz hason ló csúcsa m erő legesen h a la d a lá tó té rb e eső n y á lk ah á rty a részh ez . A z ab lakka l szem ben elhelyezett lám p a á ra m sz o lg á lta tá sa u g y an o ly an , m in t cystoskop- nál. Az eljárási, m ely egyes esetekben k i fo g á s ta la n tech ­n ik a m e lle tt is s ikerte len lehet, e p id u ra l is novocain-sup- ra re n in érzéste len ítésb en végzendő . Sas Lóránt dr.

S zü lésze t é s n ő g y ó g y á sza t .A p o r t io és h ü v e ly d ecu b itu so s fe k é ly e in e k „Thio-

se p t“-e l v a ló k eze lésé rő l. Dr. Hans W eigand: W ürz­burg . fü n iv . F ra u e n k lin ik , M ünch, m. W och. 1928. 43. sz.)

A t i ro l i o la jm ű vek áJltal fo rg a lo m b a h o zo tt „Thio- sep t“ (em ulsio , kenő cs^ szappan , o la j, p ú d e r ,ós g lycerin- g e la tin g lobu lus) T iro lb an ta lá lh a tó b itu m e n ta r ta lmú o la jo s kő zet, ich thyo lhoz hason ló p ro d u c tu m a .

E gészen sú lyos, m ak acs hü v e ly i és portioerosiók - ná l, u lcu so k n á l — fő leg to ta l-p ro lap su s esetében — a l­k a lm az ta h a t esetben, úgy , hogy re p o s it io u tá n az ul- c u sra he lyez te a th iosep t-g lobu lust és rá ta m p o n á lv a, egész é jsz a k á ra bennh ag y ta . Az e red m én y e i k itű nő ek vo ltak . 14 n a p —3 h é t a la t t behám osod tak a fekélyek A já n l ja p ro lap sp s-m ű té tek e lő tt és o tt, aho l a m ű tét e l le n ja v a it v a la m i okból. Pollák János dr.

A z a l ta tá s és é r z é s te le n íté s k é rd ése . K üstner H. (M o n a tsch rif t f. Géb. u n d Gyn. 80. k ö te t, 1. füzet.)

A fá jd a lo m m egszün te tése a sebészetben ré g i óhaj. A legrég ibb m ódszerek a belélegeztetés á l ta l lé trehozo tt a lko tások , fő leg ch lo ro fo rm m al és a e th e rre l. E z u tób­b inak kevés a h a lá lozási a rán y szám a, de m ég is v annak h á trá n y a i: 1. lehetséges, hogy szervek z a v a rá t okozza, 2. ke llem etlen m ellékhatások : ex c ita tio , h án y ás, tüdő ­zavarok , stb.

E z é r t igyekeztek m á s m ódszereket ta lá ln i . Ezeket h áro m cso p o r tra lehet osz tan i: 1. gázok belélegeztetése, 2. vég b é l-a lta tás, 3. in jec tió s a lta tás és érzéste len ítés.

1. cso p o rt: n arcy len , ae thy len és ro k o n a i, v a la ­m in t n itrogenm onoxyd . — E lő nyeik a g y o rs e la lv ás és ébredés, a rö v id ide ig ta r tó , v ag y h ián y zó izg a lm i szak. N au sea n incs, tüdő szövő dm ény r i tk a . — N ag y h á trá ­nyuk , hogy a h a s e llazu lása nem te l jes , n a g y fe lszere­lés szükséges és az e lső knél a n agy ro b b a n á s i veszély. S zok ták e g ázo k a t ae th e rre l is ko m b in á ln i, e lég jó ered­m énnyel. A szü lészetben is k ip ró b á lták , b ó d ítá s ra elég a lka lm asak .

2. K é t m ó d ja v a n : a) a G w athm ey-fé le m ethodus, m elynek eredm énye i a kü lönböző szerző k sz e r in t nem egységesek. L eg inkább a szü lészetben a lka lm azzák , b) A v e rtin . — U g y an csak kü lön fé le e red m én y ek rő l o lva­sunk . L eg inkább m ellkasi és v ég tag m ű té tek n é l hasz­

n á l ják . E lő fo rd u ln a k tü d ő g y u llad áso k . — A közlések sz e r in t 0T—0T25 g testsúlyokg-ként nem veszélyes. Szü ­lészetben b ó d u la tra alkalma®, de nagyobb m ű té tek e l­végzéséhez a e th e r is kell. S zok ták k o m b in á ln i scopola- m in n a l és n a rk o p h in n a l is.

3. U g y an csak k é t m ó d ja v a n : a) u n iv e rsa lis (a lta ­tás) és b) re g io n á l is (é rzéste len ítés). A z első re a som ni- fen t, nu rna lt, p e ru o c to n t a já n lo ttá k , de nem v á ltak be. E lő n y ü k : n incs ex c ita tio , n in cs h án y ás, gyo rs és teljes az a lvás, de v a n n a k szövő dm ények : napok ig ta r tó som­n o len tia , ső t ex itu s is. M a in k áb b csak n ark o s is beveze­tésé re h aszn á lják . B /L u m b a lan aesth es ián á l jó n ak ta rt j a azt, ho g y az érzéste len ítő sze rre l eg y id e jű leg c o ífe in t is fecskendezzenek be, íg y a légző közpon t és a szív b én u ­lá s a m egakadályozzák . — N ehezebb a k iv ite le , de kevésbbó veszélyes a sac ra l-an aesth es ia , m ely k isebb nő gyóg y ásza ti m ű té tek re is a lk a lm as.

Mészáros Gábor dr.E lő ese tt , r e n d es h e ly e n ta p a d ó lep én y ese te . K o­

bes. (Z entralb l. f. Gyn. 1928, 43. füzet.)A leg r itk áb b esetek közé ta r to z ik az o lyan k o ra i

lepény levá lás, ho l a rendes h e ly en tap ad ó lepény m ái- a m ag za t m egszü le tése e lő tt táv o z ik . M íg p lacen ta p rae - v iá n á l ez a szövő dm ény nem r i tk a , a d d ig a ren d es h e­ly en tap ad ó lep én y n é l esetéhez h a so n ló t m indössze 8-at ta lá l t az iro d a lo m b an . A lep én y k o ra i lev á lá sán ak sz á ­m os oka lehet. E zek közö tt leg többszö r a te rhesség i to x i- cosisok s az en d o m etr iu m betegsége i szerepelnek . A m e­ch an ik u s tényező k , — m in t tú lrö v id kö ldökzsinór, s érü ­lések, ikerte rh esség ek , hydram nio® — a rá n y la g r i tk áb ­b an fo rd u ln ak elő . A lepénynek m ag za te lő tt i m egszü le­tése csak úgy képzelhető el, ho g y a k o ra i lev á lás utá n a petezsák b izonyos fokú ro ta t ió t végez s íg y a m á r elő bb lev á lt lep én y a m éhszáj fö lé k erü l.

E setében a 21 éves v érző n ő t p lacen ta p ra e v ia d iag n o sissa l sz á l l í t ja o rv o sa kó rh ázu k b a . Ú tközben az asszony úgy érezte , m in th a m eg szü lte v o ln a m ag za tá t. F e lv é te ln é l a lep én y a szemérem ró® e lő tt lógo tt a kö ldök- zsinóron . N éh án y fá já s u tá n m eg szü le te tt a ko ra, h alo tt m ag za t is. A lep én y k isebb h iá n y a m ia t t b e ta p in tá s t végeztek s ek k o r az t lá t tá k , ho g y a m éhfenékben, a m éh e lü lső fa lon ta p a d ó lepénybő l co ty ledo m a ra d t v issza. E se tü k b en te h á t nem p la c e n ta p ra e v iá v a l á l lo tta k szem ben.

S zö v e ttan ilag m eg v izsg á lv a a lepény t, a k o ra i le v á ­lás o k á t a lep én y n ek és dec id u án ak n ag y fo k ú d egenera­tio® e lv á lto zásáb an ta lá lták . A petezsák ro ta t ió já t a rossz, rázós ú to n tö r té n t s z á l l í tá ssa l m agyarázzák ..

Szathm áry Zoltán dr.

G yerm ek orvostan .A n ir v a n o l-b e te g sé g r ő l. Stettner, E. (Zeitschr. f.

K in d erh e ilk u n d e . 45. kö tet. 5. füzet.)A n irvano l-b e teg ség e t a v é rk ép b en lé tre jövő je l ­

lem ző vá ltozások k ísérik . A láz és az ex an th em a fe llé ­pésével eg y id e jű leg a vérképben n e u tro p h i l b a lra toló ­dás jö n létre. F ü g g e tle n ü l e ttő l m á r k ism érv ű n irv an o l- re ac tió n á l is tö r té n h e t k r i t ik u s q u a l i ta t iv v á lto zás a lym ho- és m oncy ták b an . E o s in o p h i l ia k ife jezett, de nem okvetlenü l je llem ző k ísérő tü n e t. Ism é te l t m irv an o l a d a ­g o lásn á l an ap h y la x iás-re ac tio ész le lhető sú lyos tü ne te k ­kel. V iszon t i ly en esetekben e lő fo rd u lh a t, hogy a harm ad - ízben n y ú jto tt n irv a n o l csaknem reac tio m en tes m a ra dt. A n irv an o ln a k k é tség te len ü l e rő s h a tá sa v a n a sz e r­vezetre. G yörgy dr.

S p iro c id h a tá s a cse csem ő k o r i lu e s c o n g en ita e s e ­te ib e n . Krombach. (K iin . W o ch en sch r if t. 1928. 32. sz. 1512. o ldal.)

T izenhat lues congen itáb an szenvedő betegnél a d o tt p e r os sp iroc id (összetéte le m egegyez ik a stovarsoléval) ta b le ttá k a t. E zen betegek k o ra h á ro m h é t és k é t év közö tt vo lt. A betegek egy részéné l csak sp iro c id tab le t­tá k a t ado tt, m áso k n á l k o m b in á lta a kezelést b ism oge- no l in jec tiókka l. K ezdetben 0-25 g-os tab le tták b ó l n a ­p o n ta %—Yí tab l. a d o tt 3—4 n ap o s szünetekkel, késő bb m in d en nap 1—<1% ta b l.- ra em e lte az ad ag o t 3—4 hónap ig .

1400 O R V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz.

A 'kom binált kezelés a la t t a szünetekben a lka lm az ta a b ism ogeno lt s i ly e n k o r összesen 10—15 g sp iro c id o t és 5—7 g b ism ogeno lt (0'5—0*7 g bi.) ad ag o lt. A tisz tán sp iroc id -keze lésko r 3—4 hónap a la t t 15—30 g vo lt az e l­h a sz n á lt összes sp iro c id m ennyisége. A sp iro c id a lka t m ázasá tó l kü lönösebb kellem etlenséget nem lá to tt, néha hasm enés je len tk eze tt, azonban az i ly e n k o r h ag y o tt p á r n a p i p ihenő és k iegész ítő b ism uth-kezelés a la t t ezen za­v a ró m om entum is e ltű n t. A 16 eset közü l ke ttő ex itá lt; m in d k e ttő in te rc u r re n s betegségben. H erxheim er-reac- t ió t háro m esetben lá to tt, am ikor a láz 39°-ig is fe lem el­k ede tt. A W a r. egy eset k ivételével m á r az első keze­lésso rozat u tá n n e g a tiv lett, a m á j- és lép tu m o r nyolc h é t a la t t e ltű n tek . G yenge csecsem ő knél, m in t bevezető kezelést a já n l ja a fe n ti módon a lk a lm a z o tt sp iroc ido t.

K iss Pál dr.

I s o a g g lu t in in e k a nő i te jb en . E pste in és Podvi- nec. (Jah rb . f. K indenh lk . 121. köt., 3—4. füzet, 123. oldal.)

A nő i co lo s tru m m al és te j je l v ég z e tt v izsgá la tok k id e ríte tték , hogy a nő i te j (ill. co lo stru m ) 100 eset közül 78-ban ta r ta lm a z o tt isoagg lu tin in ek e t ésp ed ig 11 eset­ben o ly iso ag g lu tin in ek e t, melyek az a n y a cso po rthova ta r- to zó ság a a la p já n nem lettek vo lna v á rh a tó k . E 11 eset k ö zü l (m elybő l k i le n c vo lt co lostrum és csak ke ttő te j) h e te t v izsg á ltak a r r a vonatkozólag, h o g y m in t v ise l­kednek 0 -csoportbeli vö rösvérse jtekke l szem ben. H a t íz­ben ezen sem A -t, sem B-t nem ta r ta lm a z ó v ö rö sv é rsej­te k k e l is a g g lu t in a t ió t kap tak , am ib ő l egy h a rm ad ik ag g lu t in o g e n -a g g lu t in in p á r lé tezésére következtetnek . C secsem ő k co lo s tru m áb a n 50 eset közü l csak kétszer le l­tek iso ag g lu tin in e k e t. A születési sú ly o k n ak összefüg g ésé t a te rh esség hom o-, illető leg hete ro sp ec if ik u s v o ltá ­v a l nem észlelték. Lenart György dr.

G yerm ek ek a n y a g cseré jén ek v iz s g á la ta p a ren te - r a l is p r o te in b e v ite ln é l. I I . Beck. ( Ja h rb u c h fü r K in d e r­he ilkunde. 1928, 119. k. 300. oldal.)

A h e te ro p ro te in th e rap ia (ao lau , novop ro tin , sa- já tv é r in je c t io ) csecsem ő k an y a g cse ré jé re g y ak o ro lt h a ­tá s á t v izsgá lta , s m eghatározza a tá p lá lé k , v ize le t és szék le t N - ta r ta lm á t, továbbá a v ize le t N H sN -tarta lmát, az a m in o sa v f ra c t ió já t és hydrogen-ion conoen tra tió já t. A z an y ag cserére g y ak o ro lt h a tása á l ta lá b a n nem je len ­tő s, nem is m in d en esetben azonos irá n y ú . S a já t fe hé r jé ­jé n e k leb o n tása (sú ly o s táp lá lkozási z a v a rn á l) az an y ag ­cse ré re sokka l m ély rehatóbb b e fo ly ássa l vo lt, m in t a k er in g ésb e ju to t t idegen fehérjeféleségek.

Benkő né Schm id t Anna dr.

A cse c se m ő k o r i táp lá lk ozási z a v a r o k p a th o g en es i- sé h e z . E. Sch iff és M. Fukuyama. ( Ja h rb . f. K inder- he ilk . 71. kö te t, 1—2. füzet.)

A csecsem ő k exsiccatiós ac id o s isá n a k okáu l a fo ­k o zo tt en te ra l is sav k ép zést és az a lk a l i veszteséget v e t­té k fel. Az ex p e r im en tá lis ae id o s isn á l ezen m om entu­m ok nem szerepe lnek , úgy, hogy szerző az t a lehető sé­g e t veszi fel, h o g y i t t a fokozott sav k ép zés a szövetek­ben, a se jtekben tö r tén ik . Ezen fe ltev ésén ek m egerősíté­s é re a b io ló g ia ilag nagy je len tő ségű s u l fh y d r i l (SH ) cso­p o r t a u to x y d a t ió já t v izsgálta. P a ta i eg e rek e t csökkent v ízbev ite l á l ta l exsicca tiós á l lap o tb a ju t ta to t t és ezen á l la to k m á já t v iz sg á lv a azt- ta lá lta , h o g y o tt a sulfh y d r i l- ta r ta lo m erő sen csökkent. A c o n tro l l-á lla to k n á l kellő v ízb ev ite l m e lle tt pep ton , h ystam in stb . p a re n te ra lis be­v ite le a m áj S H - ta r ta lm á t nem b e fo ly áso lta . A z észlelt je len ség csak ú g y m agyarázható , h o g y az ex p e rim en tá­lis ae idos isná l az au toxydatiós fo ly a m a to k zavartak.

Beck Bella dr.A cse c se m ő k o r i p y lo r u ssp a sm u s k eze lése . Heile.

(D. M. W. 1928, 1453.)Szerző a s te n o s is py lo ri k é t fő a la k já t kü lönbő z

te t i m eg: 1. sp a s t ik u s és 2. a tu m o ro s a lako t. A tum o ­ro s a lak bonco lási le lete ism ét k é tfé le lehet, éspedig a) kevésbbé jó l k ö rü l í r t , vérbő , p u h a é s b) egy jó l e lh a­tá ro lh a tó , an aem iás, csontkem ény ta p in ta tú tum or. A két a la k k l in ik a i e lk ü lö n ítése b iztosan csak R ön tgen-v izsgá­la t ú t já n lehetséges.

A sp astik u s a lak jellem ző R öntgen-képe: az á l ­lan d ó p e r is ta lt ik u s spasm us, a g y o m o rfa l h y p e r tro p hiá - .iának, v a lam in t a gyom or jo b b ra való á th ú zó d ásán ak a h ián y a .

A tum oros a la k R ön tgen-képére jellemző , hogy a p e r is ta l t ik u s sp a sm u s v á ltakoznak a p e r is ta lt ik u s ato- n iá s spk as iso k k a l, a gyom or m in d ig jo b b ra á thúzódo tt, a fa l h y p e r tro p h iá s és d ila lá lt.

A R ö n tgen -v izgá la t n ag y je len tő ség é t szerző ab b an lá t ja , hogy b iztos tám p o n to t n y ú j t a m ű téti in d ica tio fe lá l l í tá sá ra vonatkozó lag . O perá landók ezek sze r int:1. azon esetek, aho l a R ön tgen-kép tu m o rt m u ta t és a g y e rm ek a co n se rv a t i v-kezelés d a c á ra is hán y és te s t­s ú ly a csökken, 2. azon esetek, m elyekné l a conse rv ati v kezelés késő bbi fo ly am á n je len tkez ik az á llapo t ro sszab ­b o d ása és a R ö n tg en erő s py lo rasstem osist m u ta t, m e­ly en á t az ü rü lés nag y m érték b en m eg lassúbbodott, 3. v ég ü l sú ly o s g y o m o ra to n iáv a l já ró esetek, m iko r azon ­b an nem W eber—R am staed t-m ű té t, hanem g as tro e n te ro ­an asto m o sis ja v a it , m ert ezeknél nem a p y lo ru s á l la­po ta , hanem a g y o m o ra tó n ia akadá lyozza a k iü rü lé s t.

K rom paszky dr.

K O N Y V I S M E R T E T E SÚj könyvek.

N ém et nye lven .

K r a n k h e its fo r m u. P e r sö n l ic h k e i t . Ludo lf v. Krehl. Georg. T h iem e. L ipcse. Á ra : 150 M. — D e r K a m p f d es M e n sc h e n um d as L eb en . Max Rubner. G. T h iem e. L ipcse. Á ra : 180 Jl. — L eh rb u ch d er K in d e r ­k ra n k h e ite n . H. Lehndorff. ,1. S p rin g e r. Bécs. Á ra :iO-80 Jl. — P r a k t is c h e A n le i tu n g zu r k och sa lz f r e ie n E r n ä h r u n g T u b erk u lö se r . F. Sauerbruch. J . A. B a r th . L ipcse. Á ra : 3-20 Jl. — Hdb. d. b io lo g . A r b e itsm e th o ­d en . D ie r e f r a k to m e tr isc h e U n te r su c h u n g d er M ilch . f E. Reisz. U rb a n és S chw arzenberg . B erlin . Á ra : 4 Jl.

E r n s t B r ü c k e ’s Lebensbeschreibung von seinem Enkel. E. Th. B rücke. J . S p r in g e r, Bécs, 1928. Á ra 9'60 Ji.

E z a 192 o ld a las, néhány jó k ép p e l i l lu s trá lt csinos k ö n y v is egy ike azoknak, am ike t a m unkában e l fá ra d t em ber oly sz ívesen vesz kezébe u ta z á s a la tt, v ag y esti p ihenő jén , s m íg o lvasva, c so d á la tta l telik el a talen - tu m o s alko tó lé lek te rem tő e re jé n és nemes em beri m iv o ltán , ad d ig a h á tté rb e n á h í ta t ta l lá t ja épü ln i, fe j ­lő d n i a m ag a szép tu d o m án y á t, az „em ber“ egy re tö k éle ­tesedő m eg ism erését. Brücke eg y ik e vo lt a legsoko lda­lúbb, a leg term ékenyebb s a legrokonszenvesebb k u tató k ­nak , k inek úgy m agán-, m in t k u ta tó é le te szépségekben, esem ényekben és eredm ényekben gazdag, ané lkü l, hogy v ih a ro s vo lna. N em es, fe ltű n ést ke rü lő jellem e m ég a tu ­d om ányos p o lém iá t is lehető leg e lkerü lhe tte vele és m agab ízó ö n tu d a tta l v á r ta , m íg se j t th e o r iá ja e lő tt m in ­den összeom lik, a m it e lő tte fe lé p íte tte k és vele szem ben fe n n ta r ta n i a k a r ta k . N em csak a tudo m án y ért, m inden sz é p é r t le lkesed ik s a szépm ű vószet i rá n t i ae s th e tik a i h a j la n d ó sá g a e té re n is m u n k á ra késztette, ső t 70 éves k o rá b a n az em beri tes t szépségeirő l könyvet ír . A hű u n o k a sok sz e re te tte l és k eg y e le tte l í r ta m eg n a g y aty ja fe ljegyzése i a la p já n ennek az é r ték es és tan u lság o s, g az d ag életnek fo ly ásá t, m ié rt n ek i h á lás m indenk i, ak i t isz te l i a n ag y B rücket és szere ti tu dom ányát.

P ro f. Vám ossy.

B io lo g ie u n d P a th o lo g ie d es W eib es. E in H a n d ­b u ch d er F r a u e n h e i lk u n d e und G eb u r tsh il fe . H e ra u s ­gegeben von J. Halban u. L. Seitz. U rb an & S ch w arzen ­berg . B erlin—W ien . 1928. L ief. 43.

A vaskos fü ze t te ljes egészében a m éhenk ívü li te r ­hesség rő l szól. Hoehne g re ifsw a ld i ta n á r e kérdés ó r iá s i fo n to sság án ak m egfe le lő en n ag y részletességgel és po n ­to sság g a l igyeksz ik az t m inden o ld a lró l kellő leg m eg ­v i lá g íta n i.

A z első fe jezetben a m éh en k ív ü li te rhesség fo g a l­m áv a l és b eo sz tásáv a l fog lalkoz ik , a pete beágyazó ­d á sa sze rin t k ilenc a lak o t kü lönbözte tve meg. A m áso ­d ik fe jezete t a k ó ro k ta n n a k szen te li s hangsú lyozza a g y u llad áso k n ag y fon tosságát. A következő fe jezetekben a k ü r tte rh e sség g e l fog la lkoz ik n a g y részletességgel. E lő bb a tu b a r is petebeágyazódás an a tó m iá já ró l, m a jd

1928. 50. sz. O B V O S I H E T I L A P 1401

a k ü rtte rh e ssé g k im enete lérő l a te rh esség k o ra i szak á­ban, végü l az e lő reh a lad o tt k ü rtte rh e sség rő l ír. A h a to ­d ik fe jezetben a r i tk áb b m eg je lenési a lakokka l fo g la l­kozik. E lő bb a petefészek-, m a jd a f im bria-te rhességet s az ú. n. „g rav . in íu n d ib u la r is t“ tá rg y a l ja . A következő a l-fe jezet cím e: „T erhesség a p ete fészekkü rtben “ (Ova- r ia ltu b e ). K ife jt i , hogy ezen elnevezés a la tt az t az a la ­k o t é r ti, am ik o r a petezsák a lk o tásáb an úgy a k ü r t, m in t a petefészek kü lön-kü lön résztvesz s e neve t sok ­k a l k ife jező bbnek ta r t j a az egyszerű „ tub o o v ar ia lis te r ­hességnél“. A következő kben a p a ra tu b a r is - . m a jd a p e r ito n ea lis , v ag y első dleges abdom ina lis te rhesség r i tk a a la k ja iv a l fog lalkoz ik . E fe jezete t az in te rst i t ia l is te rh esség tá rg y a lá sá v a l fejezi be. E zu tán a m éhenkí- v ü li te rhesség r i tk á n elő fo rdu ló szövő dm ényeirő l ír. E lő bb a lepény anom áliá iró l, m a jd a többes m éhenk í­v ü l i te rhességrő l, m elynek több f a já t kü lönbözteti meg. Íg y lehet egy k ü r tb e n k é t egy idő s pete (egypeté jű mono- am n ia lis k ü rt ik e rte r l iesség ), lehet eg y id ő s terhesség m in d a k é t k ü rtb en , egy ide jű leg in tra - és ex tra u te r in te rh e s- ség is fen n á llh a t, m ely eset m ég a leggyakoribb a töb ­bes ex tra u te r in te rh e sség ek között. E lő fo rd u ln ak r i tk á n h á rm a s ik rek is ; v a n o lyan közlés is, hogy m in d k é t k ü r t és a m éh m a g a is terhes volt. M ásik r i tk a szövő d­m ény a m éhenk ívü li petezsák, v a g y k ü rtrep ed és u tá n a haem atoke le fertő ző dése. A z e x tra u te r in g ra v id i tas okozta v izelési és székelési zav aro k tá rg y a lá sa u tán a te rh es k ü r t csav aro d ásáró l, m a jd a m éhenk ívü li te r ­hességnek g e n ita l is d ag a n ato k k a l va ló szövő désérő l ír. A fe jezete t az e x tra u te r in g ra v id i ta s kapcsán je le nt­kező ek lam p sia tá rg y a lá sá v a l fe jez i be. A V I I I . fe jeze­te t a kó rism ének szenteli. A tá rg y a lá s t két cso p o rtra osztva elő bb a k o ra i, m a jd a késő bb i és késő i szakban való kó rism ézést tá rg y a l ja . A következő fe jezetet, m e ly ­ben a gyógykezelésrő l ír, u g y an é szem pont sze rin t o sz tja ké t részre. A z első részben tá rg y a l ja a v é rátö m ­lesztés, i l le tő leg sa já tvé rv isszaöm lesz tós k érd ésé t is, igen óvatos á l lásp o n to t fog la l el e tek in te tben . Az u to lsó fe jezetben a m éhd iverticu lum -terhesség rő l, a b ilocula- r is m éh a tre s iá s részének te rhességérő l és a k é tsz arv ú m éh m ellékszarv -terhességérő l ír, e kórképek r i tk a sá g á ­hoz v iszo n y ítv a m eglehető sen bő ven.

Az egyébkén t is élvezetes s ty lu sb a n m eg ír t t á r ­g y a lá s t m ég é lénk ebbé teszi a m eg lehető sen sok (58) szövegközti á b ra és a kétszínes táb la . A fe lh aszn á lt i ro ­d a lm a t az egyes fe jezetek sze r in t csoportosítva, a fe je ­zetek u tá n so ro lja fel.

Ezzel a fü ze tte l a nag y g y ű jtő m u n k a te rv b e v e tt tudom ányos része véget is é r t. A tudom ány roham os fe jlő dése, fő kén t az elm életieket i l le tő leg a k ö n y v be­o sz tásának összeállítása-, ső t az egyes fe jezetek meg­írá sa ó ta igen sok ú ja t p roduká lt, am it a szerkesztő k pó tfüze tben fognak m ég közölni. Az egész m ű érdem le­ges b írá la tá t te h á t a r ra az idő re h ag y ju k , am ik o r má r ezek a pó tlások is m eg je len tek . P ro f. Berecz.

K in d erh e ilk u n d e und P flege des gesunden K in ­des fü r S chw este rn und F ü rso rg e r in n en . E. Nobel u. C. Pirquet. I I . v o l ls tä n d ig n eu b earb e ite te A uflage, m it 77 A bb ildungen im T ex t. W ien, J . S p r in g e r. 1928. A ra 8-6 P.

Az i l lu s tr is szerző k m u n k á ja , am ely betegápo ló testv érek n ek és védő nő knek v an írv a , röv id idő a la tt I I . kia_dásban lá t n ap v ilág o t. A I I . k iadás, m in t a fel- zeten fe l v an tü n te tv e , te ljesen átdo lgozo tt. Az első ki ad á s t an n ak ide jén e lapok h a sá b ja in rész letesen ism e r­te ttü k s m eg te ttü k k r i t ik a i m eg jegyzésünket. A m ű je ­len a la k já b a n is k itű nő en m eg írt m unka, de k itű nő sége m elle tt sem h a l lg a th a t ju k el egyes m eg jegyzéseinket. M eg jegyzésünk e lső so rban oda irá n y u l, hogy tú lz o ttan speciális^ do lgok ra ta n í t ja k i az o lvasó t, am ely dolgo­k a t e lő képzettségénél fogva m eg nem é rth e t, csak sza jkó m ó d já ra b e tan u lh a t. E z t a m eg jegyzést az első k ia d ás ­n á l n éhány re fe ren sse l m i is m eg te ttük , am in t a r ra szer­ző k a m u n k a I I . k iad ásá n ak e lő szavában re f lek tá ln ak is. Ezzel szemben, csodála tos m ódon, b izonyos dolgok, m elyek re p ed ig a betegápoló testv érek n ek és védő nő k­nek u g y an csak szükségük van, íg y pl.: a köldök m eg­betegedései, a kö ldök fe jlő dési rendellenessége i stb ., te l­jesen h á tté rb e szo ru lnak . N ézetünk az, hogy i ly m u nk ák m eg írá sá n á l az egyes kó ra lakok v áz la to s tá rg y a lá s á ­n á l á lta lá b a n a sem io tik á ra kell he lyeznünk a sú ly t. Ezen k r i t ik a i m eg jegyzésünk term észetesen sem m it sem von le a m u n k a értékébő l, m ely ig azá n élvezetesen va n m eg írv a s a szak iroda lom nak m indenese tre nyereség . A m unka k iadása d icsér i az elő kelő k iadó S p r in g e r cé­get. P ro f . Bókay János.

E rz ie h u n g zu r E h e . Von Sophie Lasarsfeld. V e r­lag M oritz Perles. W ien . 1928. 95. o ldal.

H a á lta láb a n igaz, hogy az a h ázasság boldog, am e ly rő l keveset, v ag y sem m it sem beszélnek, ú g y n a­gyon rosszu l á ll m a n a p sá g a h áz asság ügye. E g y m á s­u tán je lennek meg a h áz asság p ro b lém á já v a l fog lalkozó m unkák , fő leg K özépeurópában , aho l ú g y lá tsz ik te l je ­sen cső dbe k e rü lt a h áz asság in tézm énye. A könyvecs­két nő í r ta , ak i term észetesen a nő szem pon tjábó l nem te ljesen ob jective tá rg y a l ja a kényes k é rd ést. A m it azo n ­ban a nő sexua lis e ln y o m o ttság áró l és annak káros kö ­vetkezm ényeirő l m ond, a z t m inden o rvosnak el ke ll ism ern ie. M ás kérdés, v á j jo n a szerző ja v a s la ta i köze­lebb v iszik -e a k é rd és t a m egoldáshoz. _ Úgy érezzük , hogy e lső so rban g az d aság i okok fo ly tá n ju to tt a h á za s ­ság a m o stan i v á lság b a és hogy csak ezeknek ja v u lá sá ­val rem élhető i t t m é ly re h a tó vá ltozás. G azdasági okok szo ríto tták a nő k egy részé t k en y é rk e rese ti p á ly á ra és könnyen érthe tő , hogy ezen önálló nő k nem o lyan k ö ny - uyen h a j t já k n y ak u k a t a h ázasság já rm á b a , m in t azok, ak ik ép p en a h ázasság á l ta l a k a rn a k biztos, vag y leg ­alább an n a k h itt révbe ju tn i.

, A m a i f ia ta l em berek ped ig Schopenhauerrel azt ta r t já k : „H eira ten he isst, seine P f l ic h te n v erdoppeln und se in e R echte h a lb ie re n “. Íg y m in d k é t részrő l h iá n y ­zik a h ázasság n ak az az érze lm i és e th ik a i a lap ja , am e ly ­bő l a ré g i jó idő kben a n n y i boldog h ázasság sa r ja d zo tt.

Vajda K ároly dr.D ie ak u te M itte lo h ren tzü n d u n g . Prof. Dr. O tto

Mayer. V e r lag von J u l iu s S p r in g e r. W ien und B e r ­lin. 1928.

„Az o rvosi g y a k o r la t könyve i“ c ím en so rozatosan je lennek m eg Ju l iu s S p r in g e r k ia d á sá b a n a g y ak o r ló ­o rvosoka t érdek lő o rv o s i könyvek . A z e lő ttünk fekvő könyv is 47 oldalon, te tsze tő s k iad ásb a n és jó l á t te ­k in thető beosztásban a heveny k ö zép fü lg y u llad ást és ann ak szövő dm énye it tá rg y a l ja . A szerző e lő szavában is k iem eli, hogy kön y v e nem a fü lo rvosok , csak g y a ­ko rlóo rvosok szám ára író d o tt, ak iknek o rvosi g y a k o r­la tu k b an fü lészeti ese tekke l is k e ll fog lalkozn iok. A k ö n y v e célnak k itű n ő en m egfe lel, m e rt röv id te r ­jedelm e m elle tt is szab a to san tá rg y a l ja a g y ak o r la ti fo n to sság ú kérdéseket. Íg y áb rák k ísére téb en v á z la to ­san le í r ja a hallószerv b onctaná t, m eg ism erte ti o lvasó ­já t a fü lv izsg á la t a lap e lem e iv e l és u tá n a so rra vesz i a h eveny k ö zép fü lg y u llad ás tü n e te it és a helybeli és á lta lán o s kezelés irá n y e lv e it.

F e lh ív ja a keze lő o rvos f igyelm ét vörheny , k a ­nyaró , ty p h u s, in f lu en za kapcsán k ife jlő d ő o titis re é s az i ly en k o r végzendő kezelésre. A n o rm á lisán leza jló közép fü lgenyedes le írá sa u tá n m egem léksz ik az o t i t is m edia szövő dm ényeirő l is : a esecsn y ú lv án y g y u llad ás- ról, la b y r in t b ilisrő l, a g y tá lyog ró l, s in u sth ro m b osisró l, ag y h á rty ag y u llad ásró l.

H a szükségesek tan k ö n y v ek és n a g y gyű jtő m u n ­kák, nem lehet az i ly en k is összefog laló könyvecskék lé tjo g o su ltság á t sem e lv i ta tn i, am elyek h iv a tv a v a nn a k az o lv a só já t a leg fon tosabb g y a k o r la t i kérdések rő l fe l­v ilág o sítan i. A könyv csekély , T5 m á rk á s á ra n in cs a rá n y b a n a tetszető s, k i tű n ő p a p í r r a nyom ott, h ib á t­lan szedésű k iá l l í tá sá v a l. Krepuska Gésa.

A Kir. O r v o seg y e sü le t d ecem b er 1-i ü lése .A z első K o rá n y i F r ig y es-em lék é lő ad ást m egelő ző

elnöki m eg n y itó t Scholtz Kornél á l la m t i tk á r ta r to t ta :T isz te lt O rvos,egyesület! Ö nm agát becsü li m eg az

a nép, am e ly n a g y ja in a k em lékét m eg ő rz i és kegye le t­tel áp o lja . Szem ünk e lő tt ta r to t tu k ezt a té te lt m i m a ­g yarok m ind ig , m ert a h á lá t la n sá g b ű n e idegen a m a ­g y a r lé tek tő l s szem ünk e lő tt ta r to t tu k kü lönösen mi, m a g y a r orvosok, ak ik eg y ed ü l v a g y u n k h iv a to tta k a r ra , hogy a so ra inkbó l k im agaslók k iem elkedésének m értékét e lb írá ljuk . A ce n su ra nehéz s ahhoz, hogy igazságos és ob jectiv legyen , re n d sz e r in t idő k e lm úlása szükséges. Szükséges, h o g y e lh a lk u ljo n a ra jo n g ó k d icsérete, e lm ú ljon az e llen fe lek g áncsa, m eg tisz tuljon a lá tó h a tá r a szem élyes érzések z a v a ró ködétő l s csak ha ez m eg tö rtén t, ak k o r á l l e lő ttünk t isz tá n im m ár tö r ­téneti tá v la tb a n a va ló érték . O rvosi közéletünk egy tek in té lyes, évtizedek ó ta fennálló b a rá t i tá rsa sá ga a kegyelet és h á la érzése itő l vezettetve, rö v id idő vel ez­e lő tt g y ak o ro lt egy i ly ee n su rá t s h a t nevet, h a t éle t­ra jzo t a d o tt közzé „az o rv o s i tu d o m án y m ag y ar m es te­re i“ c ím et v iselő könyvében, am elyet n esto ra , a m a gy a r

1402 O E V O S I H E T I L A P 1928. 50. sz.

orvosok m inden tudó k rón ikása , M üller K á lm án á l l í to tt össze. Ig e n sz igo rú v o lt ez a oensura, m e r t Is tennek 11ála, többen v an n ak ő k ; az orvosi tu d o m án y m ag y a r m estere i, de ezek b a ta n az elén á l lan a k va lam enny inek . Balassa, M arkusovszky, Semmelweis, B ókái és Fodor m e lle tt o t t á l l közö ttük Korányi F rigyes, k i t m ost száz éve a d o t t a sprs a m a g y a r hazának . N a g y ja in k közé so ro z ta to tt K orányi F rigyes a tö r té n e ti perspeetivához szükséges p h y s ik a i idő h ián y a e llenére is, m ert ezek közé so rozó d o tt ő m á r k o r tá rsa i életében is. Id e sorozta ő t tu d á sa , k im eríth e te tlen m u n k ab írása , ide sorozták ő t a lk o tá sa i s a töm egek lelkében a n a g y orvos i r á nt é rze tt tisz te le t. A sors, kegyelm e hosszú é le te t jut ta to t t o sz tá ly részéü l s igen sokan , ta lán többségben v agyunk i t t o lyanok , ak ik szem élyes élm ények h a tá s a a la tt ál ­lunk, m ik o r ró la beszélünk. A kik g y ö n y ö rk ö d tü n k a m a g y a r o rv o s i rhe to rdka u to lé rhe te tlen rem ekeiben, az ő töké le tes log ikával, m ű vésziesen k ido lg o zo tt e lő adá­sa iban , a k ik m ég lá t tu k öregségében tisz te le te t g e r­jesztő és t isz te le te t parancso ló a la k já t, ak ik m ég tu d ­ju k ró la , hogy soha senk ihez egy k em én y szava nem vo lt s a k ik p á ly án k kezdetén, am iko r jö v ó n k rő l á b rán ­doztunk, az;t k ív án tu k m agunkban ; o ly an szeretnék lenn i, m in t ő , o lyan tudós, o lyan szerető em ber, o lyan igaz o rvos. É lete d 'o lyását m eg írták sza k av a to tt tollak , tu d o m án y o s m u n k ásság á t behatóan m é lta t tá k azok, ak ik hozzá legközelebb á llo ttak , a k özé le t te rén k ife j­te t t tevék en y ség ét m in d en szónál ékesebben h ird e tik m arad ó a lk o tása i — nekünk , ak ik az ő szü letésének szá­zadik é v fo rd u ló já n ak m egünnep lésére i t t összegyű l­tünk , a kegyelete.-, m egem lekezés a fe la d a tu n k . A Bu d a ­pesti K i r . O rvosegyesü le t Korányi F r igyes em lékét ke ttő s jo g o n ünnep li: ün n ep li szem élyében a nagy m a­g y a r o rv o s t és ünnep li négy éven á t v o l t elnökét, kinek vezetése a la t t egyesü le tünk m ú lt já n a k egy ik fényes p e r ió d u sá t é lte át. 40 esztendő vel ezelő tt, 1889-ben fog ­la l ta el K orányi F r igyes egyesü le tünk elnök i székét. E g y tu d o m án y o s egyesü le t belső é le te k ics in y te rü let a közélet tá g a s m ező iben s az a négy esztendő , am elyet K orányi F r igyes egyesü le tünk elnök i székében tö l tö t t — igein k ics in y része an n ak a két em berö ltő nek , am e­lyen á t az ő neve a közéletben az e lső k között tü n dö ­költ. D e ez a négy év i t t is azzal te l t el, am ive l e lte lt a két em berö ltő , k i ta r tó szakadatlan m u n k áv a l, a lk o tá­sokkal, e lő reh a lad ássa l, E rő s és h a ta lm a s m u n k a tá rsa i vo ltak , k ik e ln ö k tá rsáv a l, K étly K áro llya l e g y ü tt le l­kesen do lg o z tak az egyesü le ti tu d o m án y o s é let fe lv irá ­g o z ta tásán . N em szó lva élő je lese ink rő l, a so ra ikból m á r e lkö ltöző itek közül sű rű é n szerepelnek a négy esztendő an n a lese ib en : Á ngyán Béla, Bársony János, Bókay Árpád, E rő ss Gyula, Fodor József, H erczel Manó, H ő ­gyes Endre, Jendrassik Ernő , Lau fenauer K ároly, Lum niczer József, H akara Lajos, M oravcsik Ernő , M üller K álm án, N avra til Imre, Schw im m er Ernő , S t i l ­ler Berta lan, Szili A do lf, Terray Pál és az e lm ú lt év ­tizedek so k m ás k ivá ló o rvosának nev e i s m agas sz á r­n y a lá sé v iták , a közügyek szem pon tjábó l nagy je len ­tő ségű in ic iia tivák te tté k érdekessé eg y esü le tü n k éle té­nek ezt a perió d u sá t. E b b en az idő ben d e e lg á lta az egye­sü le t K é tly K ároly e lnök lete a la t t az 1892-i k o le ra já r ­v á n y ta n u lm á n y o z á sá ra s a szükséges in tézkedések t ár ­g y á b a n tö rtén ő ja v a s la to k té te lé re h iv a to t t b izo ttsá ­gát, a k k o r in d u lt m eg K orányi F r igyes e lnök lete a la t t Koch R óbert tu b e rk u l in th e ra p iá já n a k b izo ttság i ta n u l­m ányozása, ekkor in d í to t ta m eg R o g y es Endre, m in t a v eszettség tan u lm án y o zá sá ra k ik ü ld ö tt b izo ttság e l­nöke, k o rszak a lk o tó tevékenységét ezen a téren, ekkor dolg-ozta fe l az egyesü le t in f lu en za-b izo ttság a az ú jab b ko rok első nagyobb in f lu e n z a já rv á n y á n a k ad a ta it, a k­k o r a la k u l t m eg M arkusovszky Lajos e lnök lete a la t t a g y e rm é k ág y i láz e llen i óvóeljárások k ido lgozására k ik ü ld ö tt b izo ttság, am elynek k ere téb en Tauffer V i l­mos a k k o r elő ször do lgozta k i ja v a s la ta i t , am elyek vég leges m eg v a ló su lásá t most, 40 év m ú ltá n v á r ju k a legközelebb i jövő tő l. E rő sen fo ly a m a tb a n vo lt m á r a k k o r ib a n az o rvostudom ány m in d en szak án ak erő s sp ec ia lizá ló d ása s K orányi F rigyes te t te m eg az első kezdem ényező lépést a r r a , hogy az eg y esü le t keretében az eg y es szakm ák in te n s iv m ű velése cé ljábó l szakosz­tá ly o k a la k ít ta ssa n a k s az ő e lnöksége ide jén s egye­sü le tü n k p a tro n a tu sa a la t t a la k u lt m eg a m a g y a r fü rd ő ü g y fe jlesz tését szolgáló b a ln eo lo g ia i egyesü le t. U gyanő sü rg e tte az egyesü le t k ö n y v tá rá n a k fe jlesz té­sét s ő fe k te tte le a fe jlő dés a la p ja it s nek i, az ő fá ra d ­h a ta t la n u tá n a já rá sá n a k köszönhetjük m ostan i o tth o ­

n u n k a t, székházunkat, am elybe egyesü le tünk 54 év ig ta r tó h o n ta la n sá g u tán K orányi F rigyes elnökségének uto lsó évében m in t s a já t já b a beköltözött. A B udapesti K ir . O rv osegyesü le t nég y évtizeddel eze lő tt abban a k ivéte les he lyze tben vo lt, h o g y jelentő sebb o rv o s társa ­da lm i a la k u la to k h ián y áb a n a m ag y a r o rv o s i k a rn ak jó fo rm án egye tlen re p resen ta n sa , g y a n á n t szerepelt. In n e n in d u l t m eg sok kezdem ényezés s i t t d ő lt e l hosszú és nehéz v i tá k u tán a m a g y a r orvosok k a r i érdekkép­v ise le tének nehéz kérdése azzal a p rec is ióva l, am ely a kötelező k a m a ra i rendszer p á rto ló iv a l szem ben a sza­bad szervezkedés m elle tt d ön tö tt. 1890-ben K orányi F r i­gyes szem élyes elnöklete a la t t fo ly t le a n ag y je len tő ­ségű ü g y közgyű lési tá rg y a lá sa , am elynek végeredm é- nyéképen o rv o s tá rsad a lm i berendezkedésünk m a i ren d ­szere k ia lak u lt .

ím e n é h á n y , sebtében k ik a p o tt a d a t i s m ily bő ­séges tö m eg é t m u ta t ja an n a k a széleskörű , a tudom ány , közegészségügy és az o rvos i közélet m in d en fé le te rére k ite r jed ő tevékenységnek , am elye t egyesü le tünk Korá­ny i F rigyes h a ta lm as in ic ia t iv á ja és bölcs vezetése m el­le t t e rö v id idő a la t t k i fe j te t t . M ár e n é h á n y ad a tb ó l is k iv i lá g lik az a facto r, am e ly K orányi F r igyes egész é le tp á ly á já n jellem ző v o n ó sk én t húzódik á t, a fo ly tonos ha lad ás, fo ly tonos ja v ítá s u tá n i k io l th a ta t la n tö rekvés és vágy , o ly tu la jd o n ság , am ely m ag as k o r t e lérő fér ­fiaknál r i t k á n ad a tik m eg. V alóságos önvallom ásképen h a t e tek in te tb en szék fog la ló beszédének következő pas- su sa : „C sak gy éren á llu n k m ég i t t m i rég iek , ak ik az o rvosi tu d o m án y ú jjászü le tésének kezdetleges tan a iban n eve lked tünk fe l s ak iknek elő bb egyet és m ást m a­g u n k ró l le k e l le t t fe jtenünk , hogy e lm énkben h e lye t t a ­lá l ja n a k az ú j tanok , m in t azo k a t ná lunk e lő ször Balassa, Sauer, A rá n y i és Sem m elw eis h irde tték . E z nehéz m unka vo lt. am e ly k ív ü lrő l csak kevés tám o g a tásb a n részesült, de am elye t a n n á l több és m elegebb belső h a la d á s i ing er ösztönzött“. S ik e rü lt ez a nehéz m u n k á ja K orányi F ri­gyesnek s az v o lt ő m ég a g g a s ty á n k o rá b an is, am i erő s a k a ra t ta l m in d ig lenn i a k a r t ; m inden jó zan e lő re tö rés­nek, m in d en fe jlő désnek, m in d en h a lad á sn ak la n k a d a t­lan h a rc o sa és zászlóv ivő je. A z O rvosegyesü le t je len tő ­ségét, h iv a tá s á t nem sz ű n t m eg h an goz ta tn i, fe jlő désé­n ek i r á n y a i t jó fo rm án m in d en e lnök i m eg n y ila tk o zásá­ban t is z ta szem m el, éles e lő re lá tássa l kö rvona laz ta. H ogy az e ln ö k i t isz tségge l m eg b íza tásá t és o rv o s tá rsa i­n ak b iza lm á t m ily n a g y ra é rték e lte , an n ak u to lsó elnöki beszédében a d o tt legszebben k ife jezést: „E lnök i á llásom a legm agasabb , am elyben részesü lhettem , m e r t k a r tá r­sa im tó l szá rm azo tt, ak ik k e l e g y ü tt élek, e g y ü tt m ű kö­döm, ak ik n ek m é ltán y lása legfő bb ju ta lm á t képezi éle­tem nek “. A m eg tes tesü lt te k in té ly vo lt K orányi Frigyes az o rvosi közéletben s erő s egyén isége év tizedekre n y o m ta r á m a rk á n s bélyegét. A bban az idő ben é lt ő , am ik o r az o rv o s és ta n á r m u n k aere jé t m ég nem kö tö tte le te ljesen a tudom ányos búvárkodás, am ik o r a n a g y ­h í rű p ro fe sso r betegeinek töm egébő l m ég a fó ru m ra is e lm ehete tt, h o g y em berö ltő k a la t t szerze tt ta p a sz tala ta i ­ból leszű rő d ö tt bö lcseségével tan ác so t ad jo n a közügyek in téző inek , h o g y i rá n y ítso n és vezessen n ag y szab ású t á r ­sad a lm i a e tió k a t. Virchow, Balassa és M arkusovszky p é ld á já t k ö v e tte ő , a m ik o r á llam p o lg á r i kö te lességének ta r to t ta , h o g y szű kebb h iv a tá s a körén k ív ü l is tu d ásá ­val, m unkaképességéve l se g ítse n m in d en ü tt, aho l a r ra a lka lom n y í lo tt . A m ikén t le já r t m á r a n a g y po lyh isto - rok k o ra , ú g y n a p ró l-n a p ra fogyatkoz ik azoknak so ra is, ak ik az e lm ú lt év tizedek n a g y o rvo sa in ak m ó d já ra a közéletben sze rep e t és m u n k á t v á lla lh a tn ak . A tudomá­nyos szak m ák szédületes fe jlő dése lé p é s ta r tá s t követe l h iv a to tt m ű v e lő itő l s k iv á ló szakem bere ink m ost m á r jó fo rm án csak é le tüknek p ih en ésre sz á n t éveiben en ­gedhetik m eg m ag u k n ak az t, hogy tu d o m án y u k m el­le tt a k ö zü g y ek e t is szo lgá lják .

T isz te lt O rvosegyesü le t! E g y esü le tü n k Igazgató- tan ác sa fog la lkozván azzal a kérdéssel, m iképen ad ha tn a legm egfe le lő bben k ife jezést K orányi F r igyes em léke i rá n t tisz te le tén ek , úgy h a tá ro zo tt, hogy a m a i naptó l kezdve k é tév e n k én t az ő em lékezetének szen te lt ünnep i ü lést ta r t , am elyen az egyesü le tnek evégbő l a la k u lt b i­zo ttság á l ta l fe lkérendő ta g ja fog az ő szak m á ja , a bel­g y ó g y ásza t k ö rébe vágó k é rd ésrő l ü n n ep i e lő ad ást t ar ­tan i. T isz te lt O rvosegyesü le t! K orányi F rigyeshez ke­gyelm es v o l t a M indenható . S zak ad a tlan m u n k áb an e l ­te l t h a rm o n ik u s élete v ég én m egengedte e lé rn i azt, hogy a k ö ltő szav áv a l e lm o n d h a tta m ag áró l: non om nis m oria r. N em h a l t m eg egészen. Ö rökéletű a lk o tá sa i mel­le t t i t t m a ra d t u tá n a és örökébe lépett az, ak i neki a

1928. 50. fiz. OTCVORT TTTCTTLAP 1403

legkedvesebb vo lt. aiki az ő testéhő l-le lkébő l sa r ja d zo tt, K orányi Sándor, nekünk , m o st élő m a g y a r o rvosoknak d íszünk és büszkeségünk, ak i e g y ú tta l dísze és büszke­sége az egész egyetem es o rvostu d o m án y n ak is. A v é let­len hozta m ag áv a l, hogy ő éppen m ost, a m ik o r édes- a ty já n a k em lékezetét ünnepe ljük , i t t is. a m i egyesü le­tünkben az ő örökében az e lnök i székben ü l s m ivel ünnepelhetnő k-e v á j jo n m éltóbban K o rá n y i F r ig y e s em­lékét, m in t azzal, hogy az ő tu d ásán a k , az ő szellem é­nek le té tem ényesét, K o rá n y i S án d o rt k é r jü k fel _ a cen ten n ariu m évében az első K o rá n y i F r ig y e s emlék- e lő adás m e g ta r tá sá ra . F e lkérem az é d e sa ty ja em lékét k egye le tte l ő rző fiú t, m élyen t isz te l t e lnökünket, sz íves­ked jék e lő ad ásá t m eg ta r ta n i.

2. Báró K orány i Frigyes-emlékelő adás, az igaz­gatótanács felkérésére ta rtja báró K orányi Sándor: A vesebajok B rig th-féle csoportjának osztályozása. (E gész te rjede lm ében k a rácso n y i szám u n k b an k erü l közlésre.)

A K özkórházi O rvostá rsu la t n o v em b er 28-iü lése .

Schusshny H en rik e lnök kegye le tes szavakban em lékezik m eg K u b iny i Pál egyetem i ta n á rn a k , a T á r ­su la t vo lt ü léselnökének e lh ú n y tá ró l.

Bem utatások:1. H a u se r Z o ltán : A leptachol alkalmazása az epe-

v la k megbetegedéseinél, A lep taého l ú j összeá llítású szer (natr. cho le in 0'.‘10, n a tr . sa lic y l 0-10, co locyn th is 0-4. m entho l v a le r ia n 0'10, le p ta n d r in 0'02), ig en jó l be­v á l t cho le lith ias is , cho lecystitis , cho lang io it is és em ­py em a eseteiben. H a tá sm e ch an ism u sa az epem egbetege­déseknél o ly fo n to s hasha jtókon , az ep ee lvá lasz tás nö­velésén és az epe le fo lyás m egkönny ítésén a lap u l. Főleg a cho lecystitis la rv a tá n á l fe jt k i k ife jezett h a tá st ezen m a g y a r g y á rtm á n y .

2. S ipos Im re : R endkívü li nagyságú carcinoma osteom yxom atosum eltávolítása a bursa omentalisból. B. Z. 15 éves fiú m ú lt év jú l iu sá b an é rze tt egy a lm ány i d a g a n a to t h a sá n a k b a l o lda lában , am ely fo ly to n nő tt és am ely m ia tt ez év ja n u á r já b a n egy k ó rh á zb an m eg­o perá lták . B a l v esé jé t szándékoztak k ivenn i; azonban a p ro fu s vérzés m ia t t a m ű té te t m eg szak íto tták . Fo lyó év i jú l iu sáb an k e rü l t elő ször o sz tá ly u n k ra egy, a ge r in c ­oszlop tó l a 'sym ph is is ig húzódó, 36 cm hosszú, 3—4 u j jn y i széles keloidoiS-h eggel, am ely egy he lyen s ip o ly o s volt. A h as ba l o ld a láb an egy em b erfe jn y i d a g a n a t volt, am e ly e lérte a középvonala t, le fe lé 3 u j jn y iv a l a kö ldök a lá te r jed t, fö lfe lé e lveszett a b o rd a ív a la tt, a lum bal- tá jo n á tb a l lo ttá lh a tó volt. M ikor a f is tu la többszöri k i ­k a p a rá sa u tá n b eg y ó g y u lt a seb, nov. 7-én Pólya fő ­o rv o s a d a g a n a to t la p a ra to m ia ú t já n tá v o l í to t ta el. A d ag a n a t a b u rsa om en ta lisban a lép, gyom or, meso­colon, f le x u ra l ien a lis közö tt feküd t, a p a n k re a s fa rk a szabadon elő tte v o n u lt, m íg a léphez fixá lva vo lt, azon­ban az összenövések könnyen szé tv á lasz th a to k vo ltak. E rő sebben összenő tt a há tsó h a s fa l i p e r ito n eu m m al és legerő sebben a m ű té t i hely hegével, de a lev á lasz tás innen is elég k ö n n y en m egy. A d a g a n a t fe lü le tén re nd ­k ív ü li tá g u lt vénák , m elyek h e ly en k in t h ü v e ly k u jjn yia k . E gyébkén t is az egész elü lső h as fa lb an re n d k ív ü l tág ak az erek, úgy ho g y az izom zatban kb. 60—70 l ig a tu rá ra v o lt szükség. A d ag a n a t k i i r tá s a u tá n p r ím á ra ré tege­sen v a r r ju k a h a s fa la t . A k i i r to t t d a g a n a t 1750 g, re n d ­k ív ü l vérdús, a fe lv ág o tt d ag an atb ó l m ég v a g y % l ite r v é r fo ly t k i. N a g y sá g a 16X20X5Ű cm. M etsz lap ján nagy e lcson tosodo tt és e lhalásos gócok. S zö v e ttan ilag Bézi fő o rvos em b ry o n a lis eredetű osteom yxom atosum nak ta r t ja . G yó g y u ltan távozo tt.

3. R u p n ik Já n o s : Vizelési zavarokat okozó geni­ta lis tumor két esete. E lső esetben a k ism edenoébe be­szo ru lt s a m éh h á tsó fa lábó l k i in d u ló d a g a n a t a h óly a ­go t h á tra h ú z ta s az u re th rá t egy rész t a sym physishez szo ríto tta , m ásrész t szög letbe tö r te azt. m iá la l a 42 éves betegné l to ta l is v ize le tre ten tió t okozott. L ap a ra tom ia . su p ra v a g in a l is am p u ta tio , te ljes gyógyu lás.

A m ásod ik esetben a 46 éves beteg k is m edencé­jébe beszoru lt em berfő ny i m yom a és a m elle tte helyet fog la ló in tra l ig a m e n ta r is o v a r ia l is cy sta a jobbo ldali pye lum ban az u re te r ny o m ása rév én v ize le tre ten tió t okozott. L ap a ra to m ia , su p ra v ag in a lis am p u ta tio , sima gyógyu lás.

F isch I M ór: K ism edencébe benyú ló v izelési za v a ­ro k a t okozó d a g a n a to t k é t év a la t t m a g á n g y a k o r la tá ­ban k e ttő t lá to tt. A z első ben (m yom a) az á la la végzett m ű té t u tá n a re te n tio m in d já r t m egszű nt. M ásik esetét a k l in ik á n o p erá lták m eg.

4. G algóczy Je n ő : Chronikus endarteriitis oblite­rans érdekes esete. Az a c u t és fő leg a ch ron ikus end- a r te r i i t ise k k ó rb o n c ta n i és k l in ik a i ism erte tése, ma jd az é rn eu ro s iso k fe lso ro lá sa u tá n a n á lu n k r i tk a e n da r te ­r i i t is ob lite rm as iro d a lm á ra té r t át. K ü lönösen L. Buer­ger 500 esetbő l le sz ű r t ta p a sz ta la ta i t tá rg y a l ja hosszab­ban. Buerger ezen k ó rb o n c ta n i la g és k l in ik a ila g önálló m egbetegedés helyes n evéü l throm boangiitis obliteranst a já n l ja . E zen b e teg ség fő leg a 20—30. év közti, zsidó szá rm azású fé rfiak p e r ip h e r iá s a r té r iá i t tá m a d ja m eg; Rabinovitz ezen co n s ti tu tio n a lis h a j la m m elle tt egy á l ta la fe lfedezett h aem og lob inoph il bac il lu s kórokozó szerepé t veszi fel. A b etegség k l in ik á já n a k és th e ra p iá - já n a k rész letes m egbeszélése u tá n 28 éves, nem zsidó szá rm azású fé rf ibe tege t m u ta t be. a k i t a betegség 10 éve a b a l láb án kezdett k i és in te rm iss ió k k a l m á ig m ind a nég y v é g ta g já t m u ti lá l ta . Krom pecher Is tván v iz sg á ­la ta a la p já n ism e rte t i a jobb k ézu jj d is ta l is k é t pha- la n x á n a k szövettan i képét.

K rom pecher Is tv á n : M ie lő tt ö t k l in ik a ila g ism e r t és m o rp h o lo g ia i lag k iv iz sg á lt eset a la p já n e n d a r te ri i t is o b li te ran sn á l ész le lhető m orp h o lo g ia i e lv á lto záso k at is ­m erte tn é , fe jlő d éstan i és szö v e ttan i ism erte tés t bocsát e lő re. Lenhossék p ro fe sso r a n a tó m ia i in tézetében vo lt a lk a lm a a ru g a lm a s rostok fe jlő d ésé t tanu lm án y o zn i. A fe jlő dő é r fa l ru g a lm a s e lem e it m esenohym a szá rm a­zású, spec iá lisán d if fe re n tiá ló d o tt se jtek , az e lasto ­b las to k a fe lsz ín ü k re va ló k iv á la sz tá s á lta l1 képezik . A ru g a lm a s elem ek képző dését te h á t az ő ket képező e lastob lastok fe llépése elő zi m eg. K iss Ferenc v iz sg á ­la ta i sz e r in t a sze rv eze t kü lönböző h e ly e in lK —2 m m-nél szű kebh lum enű véredényeik in t im á já b a n — a r té r iá k b an és v é n á k b an e g y a rá n t — h o sszan ti in tim a léeek re n d sze ­resen^ ta lá lh a tó k , am elyek egy rész t a v é re l lá tá s t sza b á­lyozzák. m ásrész t az erek m egröv idü lésénél, i l le tv e m eg n y ú lásán á l szerepelnek . E zen léceknek v á z á t ru g al ­m as elérnek a lk o tják , bennük sok a s ím a izom. Az e n d a r te r i i t is o b l i te ran sá l a fen ti in tim aképző dm ények re em lékeztető — a lk a lm a s in t ezek a n a ló g iá já ra k é p ­ző dő _—<, e le in te csak e lastob lastokbó l. m a id az azok fe lsz ínén képző dö tt ru g a lm a s elem ekbő l álló in tim a- sz a p o ru la to t ész le lünk . A k ó rszö v e ttan i kép az em b ry o ­n a l is fe jlő désné l k a p o tta k h o z hason ló , azzal a lényeges e ltérésse l, hogy i t t a ru g a lm a s elem ek a lum en ro v á­sá ra . az t szű k ítv e fe jlő dnek . K ezdeti s tá d iu m b an a lu m en t steno tizá ló e lae to b la s to k a t és az azok fe lszínén eg y re erő sbödő ru g a lm a s e lem eket ta lá l ju k . K éső bb a k ife j le tt, m arad an d ó , sű rű . ru g a lm a s elem ek m e lle tt a p u sz tu ló e las to b las to k h e ly é t e lfog la ló egyéb me- sencyhm a-szárm azékok ta lá lh a tó k . K iem elendő a ca p il­la r is recana lis tio . E zen, te h á t az e lasto b lasto k m eg ­je lenésén a lapu ló , a lum ennek egészen az o b l i te ra tió ig fokozódó stenoisiisát okozó ru g a lm a s e lm eszap o ru la t a fe n te m líte tt in tim a képző dm ényekhez haso n ló an az a n g io lá k ra loca lizá lód ik . A fo ly a m a t a r te r io lák o n és k isvénákon e g y a rá n t észlelhető . A s te n o tiz á lt v a g y eset­leg o b l i te rá lt a r te r io la fö lö tt az értö rzsb en g y a k ra n s ta ­s is á l l be, m ajd a v é r m ega lvad , sze rv ü l s i t t is szám os recan a l'isa tió t lá tu n k . A fo ly am a t te h á t a k iserekben in d u l m eg, a_nagyerekben ta lá lh a tó e lvá ltozások m áso d ­lag o s jellegű ek. G yu llad áso s je lenségek csak eseten- k in t és m áso d lag o san já ru ln a k a fo lyam athoz. Je len esetben egv 10 éve fennálló , te h á t ch ro n ik u s stád ium ot, ta lá lu n k . E zu tán a. m etszetek v e títése és d em o n strálása következett.

S arbó A r tú r : K é rd i, hogy a beteg , k i a fá jd a lm a s szakokban n ag y o n so k a t dohányzo tt, leszokott-e később a r ró l te ljesen? E g y ese te t em lít, ak in é l ezen k ó rkép tü n e te i fe lléptek és fe lső v ég tag ja m á r kezdeti g a ng ra e n a k ép é t m u ta tta . Oppenheim ta n á c sá ra — ak i e k ó rk ép tü n e te i t k ido lgoz ta —• a d ohányzássa l te ljesen fe l­h ag y o tt, m ire a tü n e te k v isszafe jlő d tek . T a lán az elas to ­b lasto k m eg je lenéséhez és a ru g a lm a s rostok sza p o ro­dásához a n ico tin in g e r t szo lgá lta t. A h ábo rú a la t t a m eg fa g y o tt v ég tag o k k a l h aza té rő k a to n á k n á l a dis- so c ia tió s zavarok a véredénye i v á lto zássa l fü g g tek össze. A bán ta lom kezdeti szakban, m in t az t évek e lő tt e he ly en m eggyő ző esetekke l igazo lták , a n ag y m en n y i­ség ű kony h asó o ld a to k befecskendezése a lum en tá g ító h a tá s a fo ly tán h a tá so s szoko tt lenn i. M in thogy hason ló tü n e te k e t szám os b án ta lo m okozhat (tbc., lues. Q uincke-

1404 O R V O S I H E T T L A P 1928. 50. sz.

fé le oedem a, ang iospasticus n eu ro s is , e ry th ro m e la lgia , (e ry th em a m u lti fo rm e stb.) s e k ó rképet az a lk a tta l és a belső secretio za v a ra iv a l is összefüggésbe hozzák, ezek­bő l lá th a tó , h o g y e kérdés tisz tázásáh o z m ég sok u táti- v izsg á la t szükséges.

A M agyar R ö n tg en tá rsa sá g okt. 22-i ü lése .R évész V .: Egy sajátságos csíkszerű kép a jobb

tüdő csúcsban. B em u ta tja négy esetben az t a jobb tüdő ­csúcsban fö lü lrő l lefelé haladó , k ife lé convex vonala t, m elyet Velde (F ra n k fu r t) í r t le elő ször. _ m i _ a jobb tüdő csúcs egy fe jlő dési rendellenességét képező incisu- rá já n a k fe le l m eg. m elyben a sz in tén rendellenesen fekvő azygos h a lad . A já n l ja rá az „azygos in c isu ra “ e lneve­zést. É rdekes, hogy a négy ese te t egy hónapon belü l lá t ta , m íg a 10 évre v isszam enő leg b ir to k áb a n lévő v a ­lam en n y i m ellkasfö lvé te l közül egye tlenegyen se lehet lá tn i. F on tos, ho g y a rön tgeno logus ezen an o m á liá t jól igm erje.

B á rso n y T.: B em u ta t egy hason ló esetet és rá m u ta t a r ra , hogy a bem utató fö lvéte lén is és Velde e redeti közlem énye kénén is, m aga a rendellenesen fu tó veua- azygos is lá th a tó . Révész ezzel kapcso la tb an fö lve ti az t a kérdést, lá th a tó -e te ljesen egészséges tü d ő kénén az in te r lo b a r is rések p leu rá ja . S ze r in te csak ak k o r láth a tó , h a kóros e lvá ltozások következtében k issé m eg v asta ­godott.

W eisz és B ársony : U g yanazon vélem ényen v a n ­nak . sze r in tü k is csak leza jlo tt kó ros e lvá ltozás után e lő á llo tt k i fo k ú m egvastagodás következtében v á l t lá t ­h a tó v á . A v ék o n y exsudatum te ljesen fö lsz ívód ik s néha csak a szé leken m arad keretszerű leg egy keskeny ca llosus m eg v astag o d ás v issza (Bársony—K ovpenstein). m i b izonyos su g á r irá n y b a n m int. egy, ese tleg kettő s, n é h a h á rm a s h a jszá l von ni lá th a tó .

K o p p en ste in E.: Tanulságos cholecystographiás lelet. C ho lecysto g rap h ián á l a b e m u ta to tt ese tben az ep ehó lyag h a lv á n y a n telő dik . benne k ö rü lb e lü l 15 d arab ty p ik u s c ° n tu rá rn y ék o t adó epekő fek ü d t e g y _ cso­po rtb an . E ze k tő l kü löná llóan , de még^ az epehó lyag p ro jec tionéban . bo rsóny i hom ogén m észár nyék lá tszott, m e ly rő l kü lönböző p ro jec tiókban k észü lt fö lvéte leken k id erü lt, hogy az epehólyagon k ív ü l fekszik , v iszo nt azon­b an m inden fö lvéte len a vese p ro ie e tió já b a n volt.

B á rso n y : E g y hasonló esetében az epehó lyagon k ív ü l eső m észárnyékok a cho ledochus m en tén fekvő e lm eszesedett ny irokcsom óknak fe le ltek m eg. W eisz Á. egy hason ló esetben az eneköveket és veseköveket el- p ro jic i ál ássá l és az epehó lyag összehúzódásra b írá sá ­v a l s ik e rü l t e lkü lö n íten ie egym ástó l.

B á rso n y T. és K oppenste in E .: A jobb alsó lebe ny - csúcs in filtra tum ának egy typusos alakja. (Az á th ú zo tt in f i l tra tu m .) A tü d ő in f l ltra tu m o k a t g y a k ra n k íséri p leu ra lis ex su d a tio . am ely az in te r lo b a r is réseket k i ­tö ltve , ezeket lá th a tó v á teszi. H a a jobb lebeny alsó csúcsán v a n az in filtra tum , a k k o r ez részben a k is in te r lo b a r is ré s fölé, részben ez a lá p ro j ic iá lód ik, ennek a következm énye az, hogy a sa g it ta l is kénen az in ter ­lo b a r is ré s v o n a las á rn y ék a b e lep ro iic iá ló d ik az 5n- f i l t ra tu m b a ; a k én olyan, m in th a az in f i l tra tu m á t vo lna húzva. S zétesésnél (cavum , abscessus) a k is ré s vo na­la s á rn y ék a keresztezheti az in f i l tra tu m tó l k ö rü lv ett ü reget. A jobb alsó lebenycsúcs in f i l tra tu m a in á l teh á t eg y es esetekben typusos képet n y e rü n k .

H o litsch : E m lékezte t a r ra , hogy a F o r tsc h r i t te eg y régebb i közlem ényében v a la k i k im u ta tta . h °g y a sa g i t ta l is fö lvé te len az in f ra c la v ic u la r is tá jo n láth a tó oave rn ák n é h a az alsó lebeny fe lső részében vannak , m in t azt a p ro filképek k im u ta tjá k .

H o litsch R . és W e :sz A.: R észletesen beszám ol­n a k a I I . nem zetközi R ön tgen-congressuson S tockho lm­b an m e g ta r to t t elő adások, b em u ta táso k és v itá k ta r ta l ­m áró l, v a la m in t az ezzel kapcso la to s R ö n tg en -k iá l l ítá s an y ag áró l.

A S z e g e d i E gyetem bará tok E g y esü le te o rv o s i sza k o sz tá ly á n a k n o v em b er 15-i ü lése.

Bem utatás:

1. V id ak o v its K am ill: E gy év óta vérző , eltávolí­to tt vesedaganat.

2. T ó th Jó zse f: Spondylitis nyom án kifejlő dött spastikus paraplegia lam inektom ia ú tján gyógyu lt ese­

tét m u ta t ja be. 36 éves férfi, k i t a szerbek 1922-ben m eg­v ertek fa h u sán g g a l. 4 h ónap m ú lv a g e r in c tá j i fá jd a l­m ak a 12. h á t i csigo lya m ag asság áb an ; já rá s a rom lik, 1926-ban m á r nem tu d lá b á ra á l ln i; typusos sp as ticus p a rap leg ia , ő rzés i zavarokka l. M iu tán ez az e lvá ltozás 4 h ó n ap ja á l l t fenn , V idakov its prof. lam in ek to m iá t végzett. A m a i napon , a m ű té t u tá n m in tegy 2 évve l je ­len tkezett a beteg, te ljes re s ti tu t io ad in teg ru m m al gyó ­g y u ltan .

3. K ovács K á lm án : Röntgen-felvételeket m u ta t be a relaxatio diaphragmatica, ny e lés i p anaszokat okozó aorta aneurysm a, idiopathicus oesophagus dilatatio esetekrő l.

4. M aehánszky László: Döfés következtében létre­jö tt végbél- és hólyagrepedés m ű téttel gyógyu lt esete.

Elő adás:

V itéz V a rg a L a jos: Az insu lin alkalm azása az anaemia perniciosa kezelésében. R ám u ta t Jeneynek a m á jk iv o n a to k kedvező h a tá sá ró l szóló k ísé rle te ire , ak i ezen a té ren első vo lt s k im u ta t ja Jeney p r io r i tá sá t, szem ben a_ k ü lfö ld i iroda lom ban m in d en ü tt em líte tt W hipp le és tá r s a i ezen i rá n y ú m unk ásság áv a l. F e l­so ro l ja a kü lönböző , végé-hosszát nem érő p ró b á lk o zá­so k a t a vészes v érszegénység g y ó g y ításáb a n s p á r szó­v a l m egem líti M inot—M orphy—Jeney á l lá sp o n t já t a m á j szerepét a vérképzésben ille tő en. A zu tán ism erte ti th e ra p iás e red m én y e it g rap h ik o n o k dem on strá lásáv a l, m elyek so rá n k im u ta t ja , hogy az insu lin , in su l in és arsen . in su l in és m á j a lk a lm azása i között m ily en k ü­lönbségek v a n n a k s hogy m ilyen je len tő sége v a n te l je ­sen elesett, com atosus. a k á r m o rib u n d beteg fe ltá p lá lá ­sáb a n az in su l in n a k . F o n to sn ak ta r t ja ezek közlését p e rn ic io sa kezelésében elveti. (Egész te rjede lm ében je len szám unkban .)

2. L ukács Jó zse f: A z insu lin és adrenalin hatása a liquor-cukortükörre.

N ovem ber 22-i ülése.

Elő adás:

1. S za rv as A n d rá s : Mely belgyógyászati betegsé­geknél ind iká lt a m ű v i abortus? F e lso ro lja az okokat, m elyek e k érd és re v íz ió já t szükségessé teszik. A beteg­ségeket 2 fő c so p o rtra osztja : 1. azok, m elyek m á r a te r ­hesség e lő tt is fe n n á llo ttak ; 2. azok. am elyek a terh e s ­ség a la tt ke le tkeztek (tox icosisok). O sztá lyán 6 év a la t t 66 in d ik á lta a m ű v i vetélést. 37 esetben tu b e rcu lo sis és m ás betegség. 19 esetben v it iu m , 10 esetben kü lönböző kórokok m ia tt,

A tbc. in d ic a t ió já n á l a k ó rb o n c tan i a lap o t e lv e ti s a szervezet im m u n b io ló g ia i re a c tió ja a la p já n észlelt k l in ik a i képe t te k in t i vezérfoná lnak . A v it iu m o k n á l fő ­k én t a szív izom ere jé t, az e lő rem en t szüléseket, az é le t­k o rt. az in co m p en sa tió t veszi a lap u l. M ajd fe lso ro lja az egyes k ó rfo rm á k a t. A zu tán tá rg y a l ja a n ep h ro s is t, a ch ro n ik u s n e p h r it is t , a d iabetest. a különböző idegese te­k e t és a tox icosisok igen n ag y szám ú és v á ltoza tos alak ­ja i t . V égül ö ssze fog la lja a socia lis; az eu g en e tik ái és p ro p h y la k t ik u s e lveté lésrő l szóló iroda lm at. E lő a d ásá ­n a k nem az in d ica t io kerete inek k ibő v ítése a cé lja , h a ­nem a sz ig o rú o rv o stu d o m án y i a lapokon fe lépü lő tö r ­vényszerű ségek k e re tb e fo g la lá sa volt.

2. M ato lcsy K á ro ly : A m ű v i vetélés technikája. 6 év i kó rh áz i ta p a sz ta la tá ró l szám o l be 72 eset kapcsán . R öv iden é r in t i a szü lészeti in d ica tió k a t. Óva in t a te r ­hesség i to x ic °s iso k , kü lönösen a hyperem esis g ra v id, tú lbecsü lésétő l. A bso lu t szű k m edence m a, a császár- m etszés k o rá b a n nem képezhet ind ica tió t.

A veté lés m e g in d ítá sá ra a jód in jec tio m egb ízha­ta t la n . veszélyes e l já rás , nem kom o ly orvos kezébe való m ódszer. A te rh e ssé g első 3 h ó n a p já b a n a m ű v i veté lés legb iz tosabban és legveszély te lenebbü l h a jth a tó végre az egy ü lésben v ég ze tt H e g a r- tá g ítá s u tá n i cu re ttage- zsal. H a s te r i l iz á lá s is szükséges, ú g y legjobb p e r lapa- ra to m iam végezn i a befejezést (sect, Caesar. p a rv a ; C hrobak m ű té t) . A R ö n tg en -ab o rtu s m ég nem eléggé k ip ró b á lt e l já rá s .

A m ű v i v e té lés kérdése m an ap sá g is egy ike a leg ­égető bb tá rsa d a lm i p rob lém áknak . E lő adó sze r in t a m a g á n g y a k o r la tb a n fe lté tlenü l e lt i ltan d ó a m ű té t vég­zése és az in d ica t io fe lá l lí tása ; csak a k l in ik á k n ak és k ó rh ázak n ak enged tessék ez m eg, de h o n o rá r iu m o t ne

A B u d a p est i O rv o s i K ö rn ek az O rszágos K asz inók ü lö n term ében decem ber hó 10-én ta r ta n d ó e lő ad ása Farkas A ladár dr.: A c o n tra c tu rá ró l.

S o ó s A la d á r : É tren d i e lő ír á so k cím ű könyvének m ásod ik k iad ása m eg je len t és 5 p en g ő é rt k ap h a tó m in­den könyvkereskedésben és a k iad ó h iv a ta lb an .

M egvéte lre keresem : K e n y eres T ö rvényszék i O r­v o s tan án a k I. (első ) k iad ású 1. és 2. kö tetét, az Ig a z sá g ­ü g y i O rvosi T an ács n y o m ta tásáb a n m eg je len t összes k ö te te it és B elky T ö rvényszék i O rv o stan á t. Á rm eg je lö lés t is kérek. N agy György dr., k i r . tö rv én y szék i orvos, K ecskem ét. N a.gykő rösi-u. 28.

R a g á ly o s b e te g sé g e k B u d a p e s te n . A tisz tifő o rvosih iv a ta l k im u ta tá sasze rin t nov. 25— dec. 1-ig e lő fo rdu lt-H asi h a g y m á z.............. 11 3 G yerm ekágyi lá z........ — —K üteges hagym ás . . . . — — Bárányh im lő ........ . 103 —H ólyagos (á l-)h im lS . — — Járv. fültő m irigylob . 7 —Kanyaró ...................... 31 — V érhas ........................ 6 1V örheny........................ 28 — Járv. agygerincagyhártyalob.--- . —Szam árhurut.................. 11 — T r a ch o m a.................... — —

R oncs, torok-, gégelob 76 6 V eszettség .................... — —In fluenza ...................... 9 3 L ó p fen e........................ — —Á zsia i kolera .......... — — P ara lys is in fan t........... — —

A záró jelben lévő számok a h a lá lo zást je len tik .

A sz e r k e sz tő fogad óórá já t kedd en és pén teken 12— D ig tartja .

A z eg ye tem ek székhelyén k észü lt d o lg o za to k a t az o tta n i e g y e te m i sa jtó b izo ttsá g képvise lő ih öz kell bekü ld en i; a sze rk e sz tő sé g csa k az ő vélem ényü k a lap ján fo g a d e l köz lésre kézira tok a t.

L ap u n k m a i szám áh oz R ic h te r Gedeon vegy észe ti g y á r r t. B udapest, Adigan, Aeitophosan, K a lm opyrin és H ydropyrin-ról szó ló p rospectusa v a n m ellékelve.

A K IA D Á S É R T FELELŐ S V A M O S S Y Z O L T Á N .

RÖ N TG EN Q U A R Z , D I A T H E R M I ABÄ R TA é s SZÉK ELYB U D A PEST IV. MUZEUM KŐ RÚT 3 7 . SZÁM

TELEFON : J 4 2 5 - 3 2 .

Dr. JUSTUSK ó rh á z i fÖ 3 rv o s

BÖRGYÓGYITÓ ÉS KOZMETIKAI INTÉZETE

IV. F e r e n c J ó z s e f r a k p a r t 2 6 . T e l e f o n : Jó z se f 5 6 - 7 6.

D R A J O R sS A N A T O R I U M .Vili, V as u tc a 17.

Sebészet, uro loo ia , szü lésze t. E ls ő r a n g ú o rv o si é s g y ó g y e l lá tá s s a i

f t f M Q n H l f i r f i t t A gyogyiutezete, K.alvtn*ter 1U. t le k t ro -w i« UI i Manóiéi UIIO h y d r o t h e r a p i a . Z a n d e r , in h a la to r iu i

20 .0 0 0 la k o s s a l b í rómező városban OTVO SÍ T e n d e lÓ ' Ö S S S *legú jab b t íp u sú q u a r z l á m p á v a l stb ., családi o k o k b ó l 1929. é v i január h ó 15sén átadó. É r d e k lő d n i: E h ren feld ,

V II , G iz e l l á i t 5 3 — 55. T e le fo n : J. 4 1 3 - 9 7 .

P Á L Y Á Z A T O K .J á r á s i t isz tio rv o ssá való k inevezés fo ly tán _ m eg­

ü re sed e tt b a la to n fő k a já r i körorvosi állásra p á ly á z a to t h ird e tek .

Az o rvosi k ö rh ö z B a la to n fő k a já r nagyközség, to ­váb b á C sa jág és K ü n g ö s k isközségek tartoznak .

A z á llás ja v a d a lm a az e lő írt.F e lh ív o m m in d azo k a t, k ik ezem á l lá s t e ln y e rn i

ó h a jt já k , p á ly áz a ti k é rv én y e ik e t, ed d ig i é le tfo ly ásu k rö ­v id ileiírásával, d o k to r i ok levelükke l, edd ig i m ű k öd é­sü k rő l szóló o k m án y a ik k a l, végü l k é t fo rrada lom , m eg ­szá llás és je len leg i m a g a ta r tá s u k a t igazo ló re n d ő rha tó ­ság i b izo n y ítv án n y a l fe lszere lve hozzám f. évi decem ­ber hó 15-ig an n á l is inkább a d já k be, m ert késő bb é r ­kező , v a g y h ián y o san fe lszere lt k é rv én y ek e t figyelem be nem veszem .

A v á lasz tás n a p já t késő bb fogom k itű zn i.E n y in g , 1928. é v i novem ber hó 24-én.

E F 6300/1928. Dr. K enessey Pongrác sk., fő szo lgab író .

A vezetésem a la t t á lló p ász tó i a la p ítv á n y i M a rg it- k ó rh ázb an m eg ü resed ett segédorvosi állásra p á ly á z a to t h irde tek .

A z á llás jav a d a lm a z á sa a m. k ir . népj. és m u n k a ­ügy i m in isz te r ú r 1926. év i 124.000 szám ú k ö rren d e le té érte lm ében a X I. f ize tési osztá ly 3-ik fokozatának m eg ­felelő ille tm ény , to v á b b á egy b ú to ro zo tt szobából álló in téze ti lakás, I . o sz tá ly ú élelm ezés, fű tés, v i lá gítá s és m osás. Az orvosi m a g á n g y a k o r la t n in cs m egengedve.

A z á l lá s ra va ló k inevezés k é tév i id ő ta r ta m ra szól, m ely idő e lte ltével az a lka lm azás to v áb b i egy év re több ízben is p á ly áza t m ellő zésével m eghosszabb ítha tó .

F e lh ívom azon n ő tlen orvos dok to rok at, v ag y h a ja ­don o rvosnő ket, ak ik ezen á l lá s t e ln y e rn i ó h a jt ják , ho g y k épzettségüket és ed d ig i m ű köd ésü k e t igazoló o k m á­n y o k k a l fe lszere lt, m é ltóságos gró f A lm ásy Pál k ó rh á z ­b izo ttság i elnök lírh o z cím zett p á ly á z a t i k é rv én y ü ke t a lu l í ro t t kórház ig a z g a tó já n á l szem élyesen legkéső bb decem ber 20-ig n y ú j ts á k be. A z á l lá s a k inevezés u tá n az o n n a l e lfog la landó .

P ásztó , 1928 n o vem ber 30.Zem án Dezső dr. igazgató -fő orvos.

VALORALI g e n h a t á s o s s e d a t i v u m , t o n i c u m , e n y h e h y p n o t i c u m .

Jav a lv a : N e u ra s th e n ia , h y s te r ia , á lm a t la n sá g , ideges tü n e tek e l len

I ^ Q C 7 Í t Í< C7IITC PÁI D e á k F e r e n c g y ó g y s z e r t á r a B u d a p e s t V I , i \ u o £ l l l i Ol U 10 I n L D e á k F e r e n o t é r , A n k e r s p a l . T e l e f o n t T . 2 9 3 -0 1

S A N A T O R IU M W ESTEND P u r k e r s d o r f bei W i e nanyagcsere* , d iaetás k ú rá k , idegbetegek , sz ív b e teg ek szám ára. S a já t an y a g cse re la b o ra to r iu m , ú j d iae tás k o n y h a . R ö n tg e n - és s z ív la b o ra to r iu m . L e g m o d ern eb bü l bérén*

dezve. F ő o rv o so k ; D r . M a x B e r l i n e r és D r . K a r l F e i l e r (eze lő tt P a rk * san a to riu m Ju d e n d o r f ) .

M é r s é k e l t p a u s á l á r a k . T e le fo n : R. 3 3 —5 —6 5 S e r i a . S a j á t a u t o k ö z l e k e d é s W ie n -n e l .

S z e g é n y v é rü se g , s á p a d ts á g , é tv á g y ta la n s á g é s á l ta lán o s g y e n g e s é g e s e te ib e n a le g h a tá s o s a b b é s le g o lc s ób b v a sk é sz ítm é n y t n y ú jtják c é ls z e rű ö s s z e té te lb e n é s ké n y e lm e s a la k b a n a

TABLETTÁÉ FERRI PROTOXALATIS DR. DEÉRSINE ET CUM ARSENO

E lv á lto z á s t nem sz e n v e d n e k , m in t a B lau d -p ilu lák . Sz é k re k e d é s t nem o k o z n a k , a fo g a k a t n em tá m a d já k m eg.K is a la k ju k a b e v é te lt k ö n n y ű v é tesz i.

K A P H A T Ó M I N D E N G Y Ó G Y S Z E R T Á R B A N

ßUDAPES>T,V l.

Aut anil. Verordnung durchschriiHl. Dost i alt nervenstärkendes Mitleí ein Tee - oder Kinderlöffel voll l e h ­rend der Mahlzeit in* Glas Wässer oder Wein io neftm ea Ifor dem Gebrauch g u t zu schütteln

E G G E RS Y R U P

vfúrfgfn-CMweoi BOOAPC5T.VI.

'Orvos, rendetel Sie - ririt mint Idcgzsongho evés alkalmával e£y

tea va$y p e rm ek ka­nállal té l pohár m -

ben vaQ y borban. Használat elöli jól felrazdndó

DIGICLARINS o lu tio In jec tio

•CH IN O IN

T ab le tta

S z a b a d o n r e n d e l h e t ő : az Á llam k in cstá r (szegény*

a lap ), az O rszágos T ársada lom b iz t. In téze t, a M. kir. Á llam vasu tak , a M . kir. Posta és a M agánalkalm as zo ttak B etegb izt. In tézete terhére. Cardiotonicum

CAM PH AQ UIN CHINOIN2°/o-os intravénás és 10%-os intramuscularis injectiók.

S z a b a d o n r e n d e l h e t ő: a M. kir. P osta B . B. In téze te és f ő o r v o s i e l l e n j e g y z é s s e l a

M agán a lk a lm azo ttak B iz t. In tézete terhére.

a v í z b e n o l d o t t j a p á n k á m f o r

K irály i M agyar k gyetem i N y o m d a 1928, Budapest V II I . M ú zeum »k örú t 6. — (D r. C za k ó Blemér )

M E L L É K L E T A Z O R V O SI H E T IL A P 72. ÉVF. 50. S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEIS z e r k e s z t i ; G E R L Ó C Z Y G É Z A dr. egyet. m . taná r , b e lkl in iká i a d ju n c tu s é s M1LKÓ V IL M O S dr. egye t. m. ta n á r , kó rh á z i fő o rv o s .

Mikor kell güm ő kóros terheseknél a terhességet m egszakítani ?

A güm ő kóros n ő re nézve a h ázaséág ra l epést sem- m ikép sem sz á m íth a tju k a k ív án a to s esem ények közé. E zé rt is úgy vé ljük , az a helyes, h a akko r, m ik o r e k é r­désben v é lem ényadás elé á l l í t ta ttu n k , m in d en k o r leple­zetlenü l fe ltá r ju k az érdek e lt kö rnyezet e lő tt azon lehető következm ényeket, m elyekke l a házasság k ö tés m a g á ra a güm ő kóros nő re, an n a k fé r jé re , ső t ese tleg u tó d a ira is já rh a t .

E n n ek e llenére b izonyos azonban, hogy a güm ő ­k ó ros nő ket á lta lá b a n nem indoko lt a te rhesség tő l elv i­leg e lt i l ta n i, h anem csak az o lyanokat, ak iknek gümő - k ó r ja a te rhességge l k ap cso la to san ro m lá s ra ha jlam os.

A z t azonban, h o g y a güm ő kór a terhességben ro m ­lan i fog, csupán a gégegü m ő k ó rra és a tüdő güm ő kór- n ak T u rb a n I I I . k ite r jed ésű , továbbá n y í l t ese te ire vo ­natk o zó lag tu d ju k e lő re b iz tosan m egm ondan i. I ly en esetekben te h á t so h asem szabad a beteget a te rh e sség ­nek k iten n i, k iv á lt p ed ig nem akko r, h a a te rh esség k ap csán fr issen m eg n y ilv án u ló gü m ő k ó rró l v a n szó. T erm észetesen ennek első fe lté te le, hogy m egbízható szak o rv o s t isz tázza az egyén tü d ő b a ján a k tény leges fe n n fo rg ásá t és an n a k m inő ségét. E n n é l is azonban, a pon tos k l in ik a i le íráso k o n k ívü l, e lengedhetetlen fe lté te l­nek ta r t ju k cse lekm ényeink m érlege lésére a R ön tgen- le le t m eg á lla p ítá sá t is és pedig, am enny iben csak le ­het, nem csak á tv i lá g ítá s , hanem fénykép fe lvé te l kész í­tése rév én is. E nnek p ed ig az az a la p ja , m e rt m i —Rist- te l e g y ü tt — az t v a l l ju k , hogy a m inden m ás m ódon fe lv e tt lelet, m ivel az sem tudom ányos, sem g y a k o r­la t i eredm ényekke l v a ló összeh aso n lításra szemm el- lá th a tó és kézzelfogható a la p o t nem ad, csak k isé rték ű és n a g y m értékben va ló e lő m ozd ító ja annak , hogy a tüdő güm ő kó r és te rh e sség szövő dm ényeinek b iz tosan helyes értéke lése egységesen a tu d o m án y b an m in d ed d ig k i n em fo r rh a to tt.

H a az tán az i ly en szako rvosi m eg á llap ítás t isz ­tázza azt, hogy a güm ő kóros fo ly am a t az im én t em lí­te t t t i l to t t k a teg ó r iák o n k ív ü l esik , az ilyen esetekben a betegnek m eg lehet, term észetesen kellő ellenő rzés m elle tt, a teh e rb e ju tás k ísé r le té t en g ed n i és ped ig, a k á ro so d ásra legk isebb valószínű séggel, a lélekző szerve- ken k ív ü l álló egyéb szervek g ü m ő k ó rján á l, az tán a tü d ő g ü m ő k ó m ak la te n s inac tiv , to v áb b á a nem p ro - g red iá ló ac tiv Turban—Gerhardt I . és I I . csoportbe li k ite r jed é sű eseteiben. A p ro g red iá ló ae tiv fo ly am a to k ­n á l v iszon t, m ég az u tóbb em líte tt k é t csopo rtba tarto zó esetekben is, m á r csak k ivé te lesen és jó l m eg indokolt esetekben tanácsos ezen k ísé r le t m eg téte lé t m egengedni, ekko r is azonban csak rég i güm ő kóros esetekben, m íg a fr issek n é l leg jobb e k ísé r le ttő l e lv ileg e lá llan i.

A terhesség m egengedett k ísé rle tén ek kere te ibe ta rtozó ezen esetekben is m ég a legnagyobb k ö rü l te kin ­téssel e llenő rzendő k és pedig , h a csak lehet, a r r a a lk a l­m as szak in tézetekben, a 20 éven a lu l i egyének, ak ikre leg inkább szokott a güm ő k ó rn ak terhességgel va ló szö- vő dése végzetes h a tá sú lenn i, az ezen k o rh a tá ro n felü li egyének ped ig ko ro so d ásu k k a l és szü lése ik szám án ak szapo rodásáva l egyenes a rán y b an . K iv á l t m egszív le len ­dő k p ed ig ezen figyelm eztetések a güm ő k ó rn ak a te rhe s ­ség k ap csán fr issen m eg n y ilv án u ló eseteiben.

H a azu tán b á rm e ly esetben a szako rvosi és a szülész á l ta l is e llen ő rzö tt észlelés az t m u ta tn á , ho g y a gümő kóros fo lyam at a terhességgel kapcsolatosan rom­lik s annak romlása szakorvosi kezeléssel hamarosan fel nem tartóztatható, a terhességet meg kell szakítani. E mellé azonban, m in t a m i therapiás álláspontunknak a m egalkuvó conservativ állásponttól eltérő punctum saliensét, még azt is hangsú lyoznunk kell, hogy az ese­tek rom lásának mérlegelésénél nem csak az éppen adott, hanem a várható helyzetet is szem elő tt kell ta rtani s a, terhesség fo lyta tódását ósak o lyan esetekben szabad megengedni, melyekben az egyén terhességét, gümő kór- já t illető leg, végig lényegesebb baj nélkül, egészen k i ­viselheti. A terh esség n ek i ly en m ódon valló bevégző dé­sénél u g y a n is a be teg re nézve so k k a l sú lyosabb je len tő ­ségű , h a terhessége, a güm ő kó r fo ly tán , m agátó l m eg­indu ló vetéléssel, m ég sú lyosabb ped ig , ha az, u g y an ­csak abbó l k ifo lyó lag , m ag á tó l m eg indu ló k o raszü lés­sel sza k ad félbe, k iv á l t a te rh esség kapcsán f r issen m eg ny ilvánu ló güm ő s fo ly am ato k eseteiben.

A terhesség m e g ta r tá s á ra v a g y m eg sza k ítá sá ra vonatkozó dön tést p ed ig legkéső bb a te rh esség V. h av á ig kell m eghozni, m e rt az i ly en betegek e lhu llása ren dsze­r in t a te rh esség V I. h ó n a p já v a l szok ta kezdetét v enn i. É ppen ezért, te k in te tte l a r ra , ho g y a betegekben igen n ag y a nem tö rő döm ség re való h a jlam o sság , fő kén t pe­dig, m e rt a te rh esség k ap csán f r isse n m egny ilvánu ló güm ő kóros esetekkel a betegek zöm e m á r a te rh e sség V. h av á n tú l je len tkez ik , h o lo tt p ed ig ná lunk a m e ste r­séges veté lés eredm ényei m ég jobbak a ti idő güm ő kó rra , m in t a ré g i esetekben, m inden e rő n k k e l azon legyünk, hogy lega lább is azok a terhesek , ak ik a g ü m ő k ó rra l szem ben terhe ltek , m ég inkább p ed ig azok, ak ik ab b an m ár szenvednek is, m á r te h e rb e ju tá su k elő tt, de leg­alább is azonnal te h e rb e ju tá su k u tá n , fo rd u ljan a k sz a k ­orvoshoz tan ácsért.

A m ondo ttakbó l egyben az is következik , h o g y m esterséges ko raszü lést, b á rh a a n n a k az a n y á ra v o n at­kozó eredm ényei a ré g i g ü m ő kó r esetében v a lam iv e l jobbak is, m in t a f r iss esetekben, se az anya, se a m a g ­zat érdekében soha ne végezzünk, h an em h a m á r a te r­hesség a V II . h ó n a p já n tú l ju to tt , legfe ljebb csak az t m érlege ljük , hogy a d o t t esetben az életképes és élő m agza t m egm entése a ha ldok ló , v a g y m ajdnem h a l ­dokló, an y á n végzett császárm etszésse l nem vo lna-e m egk ísérthe tő .

E gyébkén t ped ig , ha m érlege lésünk a te rh e sség m esterséges m eg szak ítása m elle tt dön t, u tóbb it m in dig a g ü m ő k ó rra le g á r ta lm a tla n a b b érzéste len ítésben s az ad o tt helyzethez m é r t legenyhébb m ódon m esterséges veté lésse l in tézzük el és ped ig m ég n y í l t güm ő kór ese­tén is, legalább a Turban I . és I I . k i te r jed é sű fo ly a m a ­toknál. A Turban I I I . k ité r jed é sű ek n é l ellenben m in d ig ese ten k in t m érlege ljük , v á j jo n érdem es-e m ég a m es­terség es ve té lést v é g re h a jta n i, m e r t ilyen esetekben an n ak h a tá sa a legkétségesebb.

A tén y u g y a n is az, hogy h a n in cs is m in d ig k i ­zá rva , m iszerin t az i ly en esetekben a m esterséges ve té ­lés a b e teg közeli s o rs á n e n y h ít is, azoknak végzetes késő i so rsán az, lega láb b is a m i ta p a sz ta lá sa in k sze­r in t, ú g y lá tsz ik , a leg több esetben nem tud v á lto zta tn i.

A m in t teh á t lá t ju k , a m i an y a g u n k tap a sz ta lá sa i az irod a lo m b an v i tá s k é t th e ra p iá s i rá n y közül se a

202 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 50. s e.

te ljesen conservativ , se a terhességet p r in c ip ie l l m eg­szak ító á l lá sp o n t követését nem tá m o g a tjá k , de nem in d o k o lják azon m ega lkuvás szülte, tú lz o tta n conser­v a t iv h a rm a d ik th e ra p iá s á lláspon thoz v a ló csatlako­z á s t sem, m e ly a beteg so rsá t m indenáron belgyógyá­sza ti kezeléssel ó h a jt ja kedvező re b i l le n te n i s csak h a ez nem s ik e rü l, te h á t csak a legvégső esetben n y ú l a te r ­hességnek m esterséges m egszak ításához. A m i an y a ­gunk ta p a sz ta lá sa i u g y a n is az ezen u tó b b in á l va lam ive l ae tiv ab b cselekvés ja v á ra lá tszanak a th e rp iá s á llás fo g ­la lá s t e ldön ten i, nevezetesen abba az irá n y b a , hogy a terhesség kapcsán elő reláthatólag biztosan romló Turban II I., n y íl t és gégegümő kóros esetekben a bete­get bele se eresszük a terhességbe; egyéb esetekben pe­dig, m ihe ly t azok rom lását a belgyógyászati és Röntgen- vizsgálatokra alapozott kellő idejű és a szülész által is ellenő rzött észlelés megállapítja, illető leg azt a szak­orvosi kezelés hamarosan a javulás ú tjá ra visszabillen­teni nem tudja, szakítsuk meg tétovázás nélkü l az első V. hónapban a terhességet.

Ezen therapiás ú t követése azonban, hogy annak bű nös eltévelyedéseitő l megóvassunk, nézetünk szerint parancsolóan követelné, hogy gümő kór m ia tt terhessé­get csupán az állam á lta l arra fe lhata lm azott nyilvá­nos in tézetek szakíthassanak meg.

A n y a g u n k s ta t is t ik u s ada ta ibó l e lső bb m egálla­p íth a t ju k , ho g y a v ázo lt s a te ljesen co n se rv a tiv n ál v a lam iv e l ae tiv ab b th e ra p ia á lta l kézze lfogható hasz­n o t tu d n á n k h a j ta n i a güm ő kóros te rh e s an y ák n ak és azok m a g za ta in ak m á r az edd ig i m eg a lk u v ó an conser­v a t iv th e ra p iá s ú t e lhagyásához képest is, m ég inkább p ed ig azzal az á l lá sp o n tta l szemben, m e ly ezen te rhe ­seknél t is z tá n be lg y ó g y ásza ti kezelés m e lle tt tovább is v ise lte tn i k ív á n ja a te rh esség e t (elő bbi esetben jav u l 76, u tóbb i esetben 17, e lő bb i esetben m eg h a l 23, u tóbb i esetben 33). V a g y is a m ondo ttakbó l az tű n ik k i, hogy ez a lá tszó lag aetivabb th e ra p iá s ú t a v a ló ság b a n sok­k a l ta conserv a tiv ab b , helyesen so k k a lta anya- és m agzatk ím élő bb , m in t az, m ely a g üm ő kó ros te rhesek ­n é l t isz tán b e lg y ó g y ásza ti kezelés m e lle tt a terhességet m in d ig te rm észe tes s o rs á ra k ív án ja h a g y n i, de m ég a n n á l a z ú. n. m egalkuvó conservativ th e ra p iá s á l lás ­p o n tn á l is, m e ly a te rh esség m esterséges m eg szak ításá­hoz csak m in t a legvégső eszközhöz n y ú l. M égis, m i­u tá n a je lz e tt lá tszó lag aetivabb, a v a ló sá g b a n e llen ­ben a leg in k áb b anya- és m éhm agzatk ím élő bb th e ra ­p iá s ú t követésével sem tu d ju k az an y ák ró l, legalább is a güm ő kóros egyének á t la g á ra eső , h a lá lo s vég e t e lhá­r í ta n i , le k e ll szögeznünk, ho g y a güm ő kó r és terhesség szövő dm ényének eredm ényes kezelésénél a terhesség h a tá s a a la t t rom ló esetekben az idejében fo g a n a to s íto tt m esterséges veté lés sem ideá lis eszköz. E z é r t a tudo ­m án y n ak to v áb b is a tüdő g ü m ő k ó m ak , m in t o lyan­nak , g y ó g y ítá sa cé ljá t szo lgáló ered m én y es eszközök u tá n ke ll lege lső so rban ernyedetlenü l k u ta tn ia .

Scipiades E lemér dr. eg y e tem i tan á r.

Az idült ó lom m érgezésrő l.M inden id ü l t ip a r i m érgezés s íg y az id ü l t ólom-

m érgezésnek k o ra i fe lism erése fontos, m e r t a m egbete­gedésre je llegzetes, kezdeti tünete inek m eg á lla p ításá ­v a l s ik e rü l a k ó r h a la d á sá n a k g á ta t v e tn i. A hazai 1927. év i X X I . tö rv én y c ik k sze rin t az ó lom okozta ip a r i m érgezés üzem i ba lese tk én t k á r ta la n í t ta t ik , azaz a m egbetegedettek o rvossa l ingyen keze lte tnek s a mun ­k ak ép te len ség ide jére, v a g y am a idő re, m id ő n a ve­szélyes m u n k áb ó l az o rvos á lta l k i t i l ta tn a k , pénzbeli

segélyben (táppénz) részesítte tn ek m indadd ig , m íg a g y ó g y u lás be nem áll, v a g y m íg jav u lás v á rh a tó . A ke­zelés b efe jez teko r esetleg m utatkozó m unkaképesség ­csökkenés k á r ta la n íta n d ó ; a m érgezés fo ly tán beá llott h a lá l esetén a h á tra m a ra d o tta k k á r ta la n í t ta tn a k . H aza i tö rv én y ü n k n ek ide vonatkozó igen helyes in tézkedései é rte lm ében a m érgezés tü n e te i t m u ta to tt, de m á r ezek­bő l k ig y ó g y u lt beteg táppénzbe li pénzsegélyben része­síth e tő , m íg m ás fog la lkozási ág b a be le tanu l, v a g y ak ­k o r is, h a a kezelés, v ag y a szak értő o rvos, v a g y az or- v o s tan áe sn ak az a vélem énye, hogy a b a j a m un k áb a v issza té rés u tá n k iú ju lh a t. A m unkaadónak , a m u n k ás­n a k e g y a rá n t érdeke, ho g y e b a j idejében fe lism ertes­sék , kezeltessék, hogy a m egbetegedett az üzem bő l ki- t i ltassék , v a g y á the lyeztessék az üzem o ly részére, hol ó lom m al m u n k á ja közben m á r nem ju th a t éritkezésbe.

Az id ü l t ó lom m érgezés fe lléphet az ó lom fém nek, v a g y az ólom kü lönböző vegyü le te in ek fe ldo lgozása köz­ben, m idő n u. i. az ó lom m al te l i te t t levegő , füst, v ag y gő z a la k já b a n belé legeztetik , v a g y m idő n az ólom sói a tá p ­csa to rn áb a ju tn a k . A m egbetegedés oka leg tö b b n y ire a m ű helyek , m unk ah e ly ek s m u n k aa lk a lm ak , v a la m in t az o tt fe lh a szn á lt gépek közegészségellenes fe lszerelésében, v a la m in t a m unkások egészségellenes v ise lkedéseiben ú g y a m u n k a a la t t s u tá n keresendő .

Az ó lom nem m in d en szervezetet tám ad meg. G yengébb te s ta lk a tú m u n k ás n éh a éveken á t do lgozhat egészségellenes m ű helyben ané lkü l, hogy a m érgezés eg y e tlen tü n e té t is m u ta tn á , m íg az ugyanezen m u n k a­he lyen dolgozó erő s szervezetű m unkás m á r n éhány h e ti m u n k a u tá n m u ta t ja az ezen m érgezésre jellegző eg y ik v ag y m ás ik tünete t, v a g y tü n e tcso p o rto t. E gyes k ó rtü n e te k m á r a m unkába lépés u tá n 3—4 hétte l m u­ta tk o z h a tn a k ; egyes esetekben sú lyos k ó ro s tü n e ­tek csak á m u n k a ab b a h ag y ása u tá n i hetek, v a g y h ó n a­pok m ú lva je len tkeznek . E z u tó b b i esetekben u g y an is m ód vo lt a r ra , hogy az ó lom a vele va ló fog la lkozás ide jében a sze rv eze t b izonyos he lye in — m áj, agy , cson t­velő , vese, fo g ín y , stb. — le ra k ó d jék 6 ho g y az v a lam i a lk a lm i ok fo ly tá n a jó l e lto k o lt s jó l e lz á r t he lyrő l k iszab ad u lv a k i fe j th e tte a m érgezés egy ik v a g y m ásik tü n e té t, v a g y tü n e tcso p o rt já t. E z néha o ly idő ben is fo rd u l elő , m id ő n a m egbetegedett m á r hónapokon á t m ás, egészséges üzem ben do lgozva, ré g el is fe le jtette i ly n em ű m érgezés lehető ségét.

A z o rvos tö rv én y es kö te lessége a betegség s ba l­eset ellen b iz to s íto ttn á l je len tkező ó lom m érgezést, v ag y az a r r a g y a n ú s m egbetegedést beje len ten i. A z id ü lt ó lom m érgezés N ém eto rszágban az összes k á r ta la n íta n dó ip a r i m egbetegedések közel 80—90%-át te tte k i, csakhogy e b e je len te tt ese tek igen n a g y része a hozzáértő k szo r­gos u tá n v iz sg á la ta nyom án nem an n ak b izonyü lt, h a ­nem m ás m egbetegedés tü n e tjén ek . E k ö rü lm én y eg y ­m a g a is ig azo lja , hogy nem igen szabad eg y tü n e t a la p ­já n m á r ó lom m érgezést fe lvenn i, k ivéve, h a a vér, a v ize le t, v a g y a szék le tétben s ik e rü l t az ó lm ot vegyi, gór- osövi ú ton , v a g y spec to g rap h segé lyéve l k im u ta tn i.

A z id ü l t ó lom m érgezésnél subjectiv s objectiv tü ­netek je len tkezhetnek egyenkén t, v a g y csoportosan . I lyen tü n e te k : k ínzó , röv idebb-hosszabb ide ig elhúzódó fejfá ­já s , á lm a tlan ság , fá jd a lm a k az izm okban, a k isebb-na- gyobb Ízü letek k ö rü l, v ag y az idegek m entén, b izsergés a kezek- s láb ak b an , é tv ág y ta la n ság , fém íz a szá jban , n a p o k ig (8—12) ta r tó székszoru lás, erő s bélgörcs, ny u g ta lan sá g , idegesség , izg a to ttság , fé rf iakná l a po ten tia coéund i csökkenése s e lm a ra d á sa m ég a rá n y la g fia ta l k o rb a n (26—30 év ).

Az o b jec tiv tü n e tek k özü l leg g y ak o r iab b ak : a kötő - s n y á k h á r ty á k o n , v a lam in t a bő rön is fe ltű n ő vérsze

1928. 50. sz. A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 2 0 3

génység, a sá p a d t arosz ín , m ely á tc sa p h a t sub ik ter ik u s, sú lyosabb esetekben k aeh ek tik u s színbe. E vérszegény s sá p a d t a resz ín t csak is akkor fo g a d h a tju k el kó ros­nak, h a a haem og lob in m enny isége leszá l ló i t 75—80 alá (e m eg á llap ítás a g yako r lóo rvos á l ta l is kö n n y en eszkö­zölhető a Ta lq u is t-sze r in ti sealaval), s h a ehhez a v e r ­se jtsü lly ed és g y o rsu lá sa is (Fahreus—W estergreen sze­r in t) tá rsu l. A v ö rö sv é rse jtek szám án ak csökkenése, a szem csézett v ö rö sv é rse jtek (g ran u lá lt e ry th ro c y ta ) és a lym phocy ták szá m á n ak em elkedése az ólom m érgezés k ó rism é jé t m eg erő sít ik (g ran u lá lt e ry th ro c y ta néha m á r 8—12 n ap i ó lom fog la lkozás u tán i idő ben k im u ta th a tó a vérbő l). A z é r lö k é s leg többny ire te l t s igen feszes; a k ö m y i véredények g y a k ra n m ár f ia ta lk o rú ak n á l erő s lü k te tés t m u ta tn a k ; a vérnyom ás az ese tek legnagyobb részében lényegesen fokozódott, b á r v a n n a k k isebb szám ­ban b iztos o ly m érg ezési esetek, m elyekné l a v érnyom ás csökkent, m ik o r is a z érlökés k ö n n y en e lnyom ható , A kezek reszketése — trem or sa tu rn in u s — g y a ­k o r i és je llegze tes tünet, de csak is akko r, h a az a lk o h o lla l v isszaé lés, a h ig a n n y a l dolgozás s a n e u ras th en ia b iz to san k izárható . Szuvas, tö redezett, ké- kesfeketés lepedő kkel fe lrak ó d o tt fogak g y a k o r ia k ; ezek, v a lam in t az azokná l g y a k ra n ész le lhető szuvas fogak okozói a fo e to r ex o re-nek .

R ossz fo g a za tó , de te ljesen ép fo g a za tú m unkások ­n á l sem r i tk a a fo g in y en s annak sz á jp a d i részén e gy ­néhány fog kö rü l, v a g y az egész ín y m en tén szürkés- feketés elszínező dés, az ú. n. ó lom szegély. Az ólom ily - sz ínű le ra k ó d ása ész le lhető néha a szá jp ad láso n s a p o fa n y á k h á r ty á já n is.

Az id ü l t ó lom m érgezés egyik je llegze tes tünete az ú. n. k ó lik a s a tu rn in a , m idő n a napo k ig e lhúzódo tt szék­szo ru lást erő s, az e p ig a s tr iu m s sy m p h y s is tá já r a kisu ­gárzó kó lik asze rű , ó rá k ig e lta r tó görcs k öveti, m elynek b eá lltáv a l a h as fa l deszkakem énységű s erő sen behúzó­do tt s m e ly e t n é h a v ize le tre ten tio is k ísérhe t. Ezen néha su b fe b r i l is hő m érsék le ttő l k ísé r t k ó lika je lent kezesekor a lap o s s k ö rü ltek in tő v iz sg á la tra v an szük sé­günk, nehogy a z t összetévesszük gyom or, v ag y bé lfe­kéllyel, epe-, v a g y vesekő vel, vagy vakbé llobba l. E kóli- kák okozója az ó lom nak a bo lygó ideg re való h a tása , m elynek egyéb következm ényekép je len tk ezh e tik a p u ­p il lák tá g u lá sa , szem izm ok hüdése, a röv idebb-hosszabb ide ig fennálló am au ro s is , v a lam in t a te s t bő rén k ivá l t ­ható , p ercek ig is k im u ta th a tó d erm o g rap h ia , v a la m int az idő nkén t m u ta tk o zó as th m a b ronch ia lehez hasonló ne­héz légzés. E lé g g y a k o r i a v ize le tben k im u ta th a tó fehérje, m in t az ó lom nak a vese szö v e te ire g y ak o ro lt izgalom következm énye. A vesék ú t já n eltávozó ólom, v a lam in t a v ize le tben fe lszaporodo tt h ae m a to p o rp h y rin k im u ta th a tó a S pek troskop segélyével s vegy i ú ton . N ő knél g y a k o r i a re n d e tlen m en stru a tio s az abo rtus.

E m érgezés eg y ik sú lyos e lv á lto zása az orsó-, sing-, hónalj-, kézhátbő r-, arc-, szárkapocs-, s íp idegek egy ike- m ás ik án ak s az azok á l ta l beidegzett izm ok hüdése. A közpon ti id eg re n d sze r ólom okozta m eg tám ad o ttság á- n a k következm énye a kedé ly i lev ertség , izgato ttság , n y u g ta lan ság , p a ra e s th e s ia , a n y stag m u s, a m y d rias is , an isoco ria , am b ly o p ia , szem ideg lob ja , n e u ro re t in i tis , v a la m in t a h em ian o p s ia , a süketség s az anosm ia.

A z ólom k á r té k o n y h a tása az a g y i sze rv re okozza a k edé ly izga lm ak s ak a ra te rő csökkenéstő l bevezetett ep ilepsiá t, m e ly m in te g y e lő fu tá r ja az ú . n. enkephalo- p a th ia s a tu m in a -n a k , m elynek első je le a m á r em lített k ínzó s gyógyszere lésse l dacoló fe jfá já s , m elyet á ju lás , m ú ló eszm éle tlenség követhet s m e ly e t n éh a feled é-

kenység, z a v a r t beszéd, já rá s i b izo n y ta lan ság , ek lam - p s ia v á l t fe l (v izsg á la t u ra e m ia -ra ! ) ; e tü n e tcso p ort e lég gyak ran n é h á n y n ap a la t t h a lá lh o z vezet.

A fe lso ro lt kó rtünetekbő l k i tű n ik , hogy az id ü l t ó lom m egbetegedés k ó rism é jé t egy -egy tü n e t je len lé te esetében igen nehéz v o ln a m e g á lla p íta n i s így m in d en egyes m egbetegedési tü n e te t k ü lö n -k ü lö n kell v iz sg á­la t a lá v en n i s p on tos o rv o sszakértő i m érlegelés, a m e l­lék k ö rü lm én y ek re is k i te r jesz te tt szo rgos v izsg á la t és m egfigyelés u tá n k e ll e lb írá ln i.

A k o ra i szak b an m eg á lla p íto tt id ü l t m érgezés pro- gnosisa jó , m íg hüdések, en k ep h a lo p a th ia , vese lob s az a r te r io sk le ro t ik u s tünetek ese téb en rosszabb.

Gyógykezelésnél a fő tö rekvésünk , hogy a b e teg szervezetében le ra k o d o tt ó lm ot h a s h a jtó k s jódsókkal el- távo lítsuk . E gyógykezelést tá m o g a th a t ja a g y ak o r i, iz- zasztáseal k ís é r t m eleg fürdő . A v aso co n str ic t io okoz ta tünetek ellen cé lszerű m egpróbá lkozn i a n itro g ly c e rin különböző nem eivel; a n a tr iu m n itro su m m a l s a m y ln it- r i t te l. A b é lk ó lik ák a t néha elég g y o rsa n en y h ít i a m or- ph ium s az o p ia tokon fe lü l a b e llad o n n a , vag y a t ro pin por, v ag y su p p o s ito r iu m a la k já b a n a lka lm azva. A vér- szegénység v a sp ra e p a ra tu m o k k a l ja v í th a tó , m íg az izom s izü leti fá jd a lm a k ellen az an tin eu ra lg ic u m o k s antip y re - ticák , fő leg a sa lic y l p ra e p a ra tu m ja i h aszná lhatók . A hű dések ellen a s try c h n in belső leg ad v a , v a g y bő r alá fe c s ­kendezve (0-001—0-006-ig), v i l lam ozás g a lv an s fa rad o s áram m al, m assag e s belső leg n ag y o b b jódadagok , jó eredm énnyel já rn a k .

Az ó lom m érgezés e lk e rü lésére oda kell tö re k e d ­nünk, hogy a m un k áso k az i ly e n veszélyes üzem ekbe lépésük e lő tt o rv o s i la g m eg v izsg á ltassa n ak ; ily m u nk áb a fe l nem veendő k a 16 éven a lu l iak , nő k s azok, k ik né l ó lom m egbetegedésre g y an ú s tü n e t k im u ta th a tó , v a la ­m in t azok, k ik vérszegények, leso ványodo ttak , tüdő -, szív-, vese-, cukorbetegek ; v a la m in t azok, k ik luesben szenvedtek s k ik tú lság o san é ln ek a lkoho lla l s n icotin - nal. Az a lk a lm a z o tt m unkások 2—4 hetenkén t g yá r i­orvossal á tv izsg á la n d ó k s ha ó lom m egbetegedésre g y a ­núsak , a m u n k áb ó l k i t i l tassan a k , v a g y m ás oly m ű h e ly b e cso p o rto s íttassan ak , ahol ó lom m al nem do lgoznák. A sz ivarozás, dohányzás, étkezés s b á rm e ly i ta l fo gy asz ­tá sa a m u n k a he ly én e lti ltandó . A m u n k á sru h a v ise lése s annak h e te n k é n ti cserélése követe lendő . A m u n k á s tartozzék m u n k a befejeztével keze it, a r c á t langyos, s z a p ­panos v ízze l m egm osn i, k ö rm e it m eg tisz títan i, s z á ját k iöb líten i s fo g a it kefével t isz títa n i. A m unka u tán i z u ­hany , v a g y m e leg fü rd ő jav a it. A z üzem fa la i g y a k ra n m eszelendő k, a m ű hely , fő leg a n n a k p ad o z a ta t isz tán t a r ­tassák, a p ad o z a t a m unka u tá n nedvesen fe lm osandó s po rm en tesen ta r ta n d ó . E légséges s bő séges, te rm észe­tes szellő zésrő l gondoskodni kell, v a la m in t e x h a u s te r a lk a lm azásáró l; oda kell tö rekedn i, hogy a m u n k áso k ó lom füstös s gő ző s m ű helyekben a veszélyes m u n k a elvégzése közben f r iss levegő t szo lg á lta tó á la rco t v is e l ­jenek. Friedrich V ilm os dr.

egyet. rk . ta n á r .

A kolitis vaccinatherapiája.

H a v a la m e ly betegségnek több fé le th e ra p iá ja ism eretes, az ren d esen az t je len ti, h o g y ezek egy ike sem tökéletesen m egb ízha tó és az egyes betegek az a lk a lm a ­zo tt g y ó g y m ó d ra nagyon kü lönböző m ódon re a g á ln a k . Ez a je lenség ta lá n sehol sem o ly g y ak o r i, m in t a ko l i ­tis, i l le tő leg k o l i t isek th e ra p iá já n á l, kü lönösen pe d ig a ch ron ikus k o litisek n é l. M int ism ere tes, ezeknek az ae tio lo g iá ja igen különböző lehet. C h ro n ik u s d y sen te r ia ,

204 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 50. sz .

v a g y egyéb b é lin fec tiók , a gyom or é s a h a sn y á lm ir igy fu n c tió s zavara i, an a p h y la x iás á l lap o to k , ideges m eg­betegedésék stb . k l in ik a i la g egészen h aso n ló kó rképeket okozn ak és sokszor g ondos és sz a k a v a to tt m egfigyelés is a l ig tu d ja a fe n n á l ló ko litis a e tio lo g iá já t tisztázn i. D e nem csak ez leh e t oka a therap ia s ikerte lenségének , h a n e m úgy lá tsz ik , h o g y a kolitis k ó rképéhez h ozzátar­toz ik az a je lenség, h o g y azonos e red e tű fo lyam atok is so k sz o r nagyon kü lönböző módon b e fo lyáso lha tók . E z a m a g y a rá z a ta ann ak , h o g y állandóan ú j és ú jab b gyógy­sz e re k e t és e l já rá so k a t a ján lanak , am e ly ek az eddig s i­k e r te le n ü l kezelt ese te k e t volnának h iv a tv a m eggyó­g y í ta n i . Íg y k e le tk eze tt a ko litis v acc ina-, i l le tőleg he­lyeseb b en au to v a c c in a th e ra p iá ja is.

A vacc inakezelés elm életével nem szándékozom e h e ly en fog la lkozn i és csak anny it k ív án o k m eg jegyezn i, h o g y az au tovacc inakeze lés szerencsésen eg y esít i m a­g á b a n a h e te ro p ro te in h a tá s t a specifikus gyógykezelés­sel. A k o litisn é l — fő leg a chronikus k o l i t isn é l — hasz­n á l t v ac c in a a b e teg s a já t székletébő l k észü l o ly módon, h o g y igyekezünk a f r is s bélsárból leh e tő leg m iné l több co lib ak te r iu m o t k iten y ész ten i és ezen teny észe tek keve­ré k é b ő l á l l í t ju k e lő a vaec iná t oly m ódon, hogy m in­den agarosövet 4—5 cm 3 k o n y h asó o ld a tta l lem osunk. A v a c c in a töm én y ség e (V ollvaccina) re n d esen olyan, h o g y 01—0'2 m á r lá z a s á lta lános re a c t ió k a t okoz a be­teg n ek . A kezelést 0'1 cm 3 in tram u scu la r is in jec tiójáv a l k e z d jü k el és h a rm a d n ap o n k én t lassan em elkedő a d a ­g o k a t adunk , összesen 1—1/4 cm3-ig, asz e r in t, hogy m i­ly en erő s re ac tió k a t k ap u n k . T ú lságosan e rő s reactiók - tó l óvakodunk és szü k sé g esetén az elő ző ad ag o t m eg­ism é te ljü k .

A re ac tió k a t h á ro m csoportba o sz th a t ju k : 1. az in je c t io helyén; 2. a b é ltrac tu sb an fe llépő és 3. álta lános re a c t ió k ra .

A z in jec tio h e ly e különösen a n ag y o b b dosisok a lk a lm a z á sa u tá n re n d esen fá jdalm as, a b ő r fö lö tte k i­p i r u l és m eleg lesz. R itk á b b esetekben, k ü lö n ö sen ha az in je c t ió t nem a m é ly b e adtuk, hanem a b ő r alá, el is g en y ed h et.

A b é ltrac tu s ré sz é rő l a fá jda lm ak , h asgö rcsök fo­kozódása, nyákos hasm enéses szék le tek szap o ro d ása sz o k o tt je len tkezn i, a m i t a gyógyu lás szem pon tjábó l á l ta lá b a n kedvező tü n e tn e k ta rth a tu n k .

A z á lta lán o s reao tiók , m int m in d en vaccinakeze- lésné l, levertség, b á g y a d tsá g és többé-kevósbbé m agas lá za k b ó l szoktak á l la n i .

A vacc inakezelés eredm ényei e lég jók . Sokszor lá t tu n k g y ó g y u lás t o ly a n rég i ch ron icus ko litisek n él is, am e ly ek n é l a d ia e ta és a legkülönböző bb gyógyszeres kezelés add ig s ik e r te le n n e k bizonyult. S a jn o s , a vac­c inakeze lés sem m in d en esetben eredm ényes és tek in te t­te l a r r a , hogy a fá jd a lm a ssá g és a lo ca lis , v a lam int az á l ta lá n o s reac tió k a betegeket sokszor e rő sen m egvise­lik , a já n la to s a k o l i t is kezelésben e lő szö r a rég i diae- tá s és gyógyszeres e l já rá so k k a l m egp róbá lkozn i és csak ezek sikerte lensége ese tén fo lyam odni az au tovacc ina- kezeléshez.

R usznyák Is tvá n dr. egye tem i m a g á n ta n á r.

T ejgazdaság i üzem ek hygienikus elbírálása.

T ejüzem ek lé tesítéséh ez ip a ren g ed é ly kell, m elyet

az I . fo k ú ip a rh a tó sá g ad ki. Az en g ed é ly fe lté te lei és

m ó d o za ta i kü lön re n d e le tte l v a n n a k m e g á llap ítv a

(19.300/1925. F . M. sz.). A rendelet n ég y fé le ty p u sú te j ­

üzem et á l lap ít m eg, m elyek élén m egfe lelő szakképzett­

ség ű vezető knek k e ll á l ln i , a) A n a p i 3000 l i te rn é l n a ­

gyobb m enny iségű te je t feldolgozó üzem neve:

„nagyobb v á ro s i te je l lá tó üzem “ v a g y „nagy te j-

g y i i j tő te lep“, ennek vezető je csak o ly an egyén lehet,

a k i a te j ip a r i szak isk o la üz letvezető i ta n fo ly a m á t s i­

k e r re l elvégezte, b) A n a p i 3000 l i te r te je n a ló li fo rg a ­

lom hoz, ille tő leg a te jte rm ék e k e t g y á r tó üzem hez, me ly ­

n ek neve: „k isebb v á ro s i te je llá tó üzem “, v a jm es te ri

v a g y sa jtm este r i képesítésse l b író vezető szükséges,

c) A „ fa lusi te jszöve tkezet“ — n ap i 30 k g n y e rsa n y a­

g o n fe lü li m en n y iség e t feldolgozó üzem —• vezetéséhez

te jg a z d a sá g i m unkásképző -isko la , d) a „fölöző á llo m á­

sok “ — n ap i 30 kg -on a lu l i m enn y iség — vezetéséhez

p e d ig az e cé lra re n d eze tt idő szak i ta n fo ly a m e lv ég­

zése szükséges.

A telepek engedélyezésénél a közrem ű ködő hyg ie-

n ik u sn a k (községi v a g y tisz tio rvos) a lap o s v izsg á lato t

k e ll végezni. A te lep re vonatkozó te rv e k e t s ezt köve-

tő le g a te lep he lyé t, k ö rnyezeté t b eh a tó a n ta n u lm á ­

nyozza. L eghelyesebb, h a egy b izonyos rendszer sze­

r i n t já r el, s m eg fig y e lése it, v iz sg á la ta it jeg y ző ­

k ö n y v b e fog la lja . E n n e k m enete a következő leh e t:

1. Telek: fekvés, n a g y sá g , környezet, ta la j m inő sége,

ta la jv íz á llása, t isz ta sá g a . 2. Vízszolgáltatás: v ízhozam ,

a k ú t szerkezete és á l la p o ta , h y g ien ik u s v íz b írá la t (kö­

v e te ljen m ár elő ző leg rész le tes v ízv izsgá la to t!) . 3. É pü­letek: fekvés, a lap o zás (p ince v an -e1?), m ű helyek m é­

re te i (sajnos, a re n d e le t 12 n r a lap fe lü le tte l és 30 m 3

ű r ta r ta lo m m a l is m egelégszik ), pad ló , fa la k b u rk o lata ,

ab lakok , a jtó k m ére te i, v i lág ítás, szellő ztetés (télen

és nyáron ). 4. M elléképületek: lakás, is tá lló k , á rn y é k ­

szék, jégverem , gépház távo lsága , t r á g y a elhelyezése.

5. Berendezés: ta r tá ly o k , szállító edények , feldolgozó

gépek , ezek ónozása, a te rv e ze tt t is z t í tá s i m ódok; m os­

dók, ezek, lega lább a nagyüzem eknél, ú g y legyenek el­

helyezve, hogy az árn y ék szék rő l v issza té rő m u n k ás

k én y te len legyen r a j t a keresztü lm enn i. E l legyen látv a

csö rg ő vízzel, sza p p an n a l, tö rü lköző vel. K ellő számú

m o sh ató m unk ásö ltö ze t á ll jo n rendelkezésre. 6. M un­kások: a ren d e le t csa k „n y ílt g ü m ő k ó rb an v ag y m ás

ra g á ly o s , il le tv e fe rtő ző v ag y u n d o rt ke ltő betegség­

b en “ szenvedő eg y én t z á r k i a te jüzem ekbő l; a h y g ien i-

k u so k nézete sz e r in t ez nem elegendő . M iu tán a te j-

g az d aság i üzem ek kö te lesek az üzem ben fog la lk o z ta ­

to t t szem élyzetet a lk a lm a z ta tá s e lő tt o rv o s ilag m eg­

v izsg á lta tn i, he lyes ezt a v izsg á la to t ab b an az i rán y ­

b a n is k ite r jesz ten i, h o g y n incsenek-e k ö zö ttük ty ph u s-

b ac il lu sü rítő k . A v á ro s i te je llá tó v á l la la to k havon-

k in t i o rvosi v iz sg á la t a lá esnek, ezek n agyobb személy­

z e tte l b írn ak , i t t a sz igo rúbb e llenő rzés m ég inkább

indo k o lt. M ég töké le tesebb vo lna az ellenő rzés, h a az

k ite r je d n e az összes — a v á l la la to k n a k szá llító —

tehenészetre , il le tő leg az ezekben m ű ködő egyénekre.

S a jn o s e rre az i t t e m lí te t t rendele t nem ad módot.

A ndr iska V ik to r dr. egyet, m ag án ta n á r.

51. szán t Budapest, 1928 decem ber 167 2 . é v f o l y a m

ORVOSI H E T IL A PA la p íto t ta M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1 8 5 7 -b en .

Folytatták: ANTAL GÉZA, H ÖGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY Á G O STO NSzerkeszti és kiadja : a vallás, és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága :

H E R Z O G FER EN C V Á M O S S Y Z O L T Á N ISSE K U T Z BÉLA PO Ó R FE R E N C G O R K A S Á N D O R R E U T E R C A M ILLO BÉLÁK S Á N D O R C SIK Y JÓ Z S EF

riLILÖS SZERKESZTŐ i VÁMOSSY ZOLTÁN e g y e t e m i t a n á r s e g é d s z e r k e s z t ő: FRITZ ERNŐ

T A R T A L O M :Tóbl P á l: Spontán sinusvérzésekrő l. (1407— 1411. o lda l.)

Hedry M iklós: Lupoheal a bő rtuberculosis gyógykezelésében. (1411— 1413. oldal.)

Hazay L a jos: Pneum ocoeeusok typusának gyak or la t i jelentő sége a gyermekkorban. (1413— 1415. oldal.)

Szentlélekyné Szász A nna: L einer dermatitis. (1 4 1 5 —1417. oldal.)

Fernbach Józsei és Leszler A n ta l: Adatok a Basedow -kór ás hyper­thyreosis d iagnostikájához. (1417— 1418. o ld a l.)

M elléklet: Az Orvosi G yakorlat Kérdései. (205— 208. oldal.)

Lapszem le: Belorvostan. — Sebészet. — U ro lóg ia . — Szülészet és nő gyógyászat. — Szem észet. — G yerm ekorvostan. -— Elméleti tudom ányok körébő l. (1418— 1421. oldal.)

K önyvism ertetés. (1421— 1423. o ldal.)

A Budapesti K ir. O rvosegyesület o to log ia i szakosztályának október 25-i ü lése. (1423— 1424. oldal.)

A K ir. O rvosegyesület orr- és gégegyógyásza ti szakosztályának novem ber 13. és 20-i ü lése. (1424— 1425. oldal.)

A Magyar Orvosok R ön tgen-egyesületének november 28-i ü lése.

(1425— 1426. oldal.)

A Magyar R ön tgen tá rsaság november 28-i ü lése. (1426. oldal.)

A D ebreceni O rvosegyesület novem ber 29-i ü lése. (1426— 1427. o .)

V egyes hírek. (1427. oldal.)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

A b u d a p est i k ir . m a g y a r P á zm á n y P é t e r T u d om án y- e g y e te m fü lé sz e t i k l in ik á já n a k k ö z le m é n y e ( ig a zg a tó:

K r e p u sk a G éza dr. e g y e te m i n y . r. ta n á r ) .

Spontan sinusvérzésekröl.I r ta : Tóbl Pál dr. egye tem i tan á rseg éd , közkórházi

a lo rvos.

S p o n tan sinusvérzés a rá n y la g r i tk á n k e rü l észle­lésre, m e rt az ag y i v ivő erek n o rm a lis k ö rü lm én y ek kö­zött, a koponyaeson tokon belü l való elhelyezkedésüknél fogva, leg fe ljebb csak f ra c tu rá k n á l szo k tak vérezni, középfül- és osecsnyu lványm egbetegedés esetében pedig a s in u s kö rn y ék én lezajló g y u llad ás v a g y a s in u s fa l meg- v astagodásához, vag y s in u stb ro m b o sisb o z vezet, és ez a k ö rü lm ény m egakadályozza az esetleg bekövetkezhető vérzéseket.

M ie lő tt a spon tan s inusvérzések rő l tá rg y a ln án k , egész rö v id en össze fog la ljuk a fü lbő l eredő egyéb vér­zéseket. L eg g y ak rab b ak a trau m ás e red e tű vérzések, am elyek elő idéző oka köz ism erten n ag y o n sok fé le lehet, és a t ra u m a okozta fü le lvá ltozás az eg y szerű d o b h árty a ­repedéstő l a legsú lyosabb sz ik laeso n ttö rések ig fokozód­hat. E lő fo rd u ln a k vérzések tra u m a n é lk ü l is, i lyenek az á lta lán o s h a e m o rrb ag iás d ia thesisné l fe llépő fü lvérzé­sek, to v áb b á a fertő ző to x ik u s eredetű ek . A m ellhártya- izzadm ány okozta tüdő com pressio v a g y a v. cav a sup.- ban fe llépő p a n g á s fo ly tá n ugyan csak e lő fo rd u lh a tn ak fü lvérzések , am elyeket heveny fü lh aem ato m án ak vagy fü lap o p lex ián ak neveznek (Glement). E lő fo rd u ln a k to­vábbá fü lvérzések as th m án á l, p e r tu ss isn á l, v ag y akár erő sebb köhögésné l is. Benni és m ég több m á s szerző em lítést tesz o ly nő betegekrő l, k ikné l a fü lv é rzés és a rákövetkező k ö zép fü lg y u llad ás kétségen k ív ü l m enstrua- t io n a lis zav a ro k k a l v o lt összefüggésbe h ozha tó . H eveny h ae m o rrb ag iás o titisek . po lypok , a kü lső h a l ló já ra t és a dobüreg d a g a n a ta i is k isebb-nagyobb fokú vérzésekhez vezethetnek.

E zeket e lő reboesátva rá té rü n k a sp o n ta n s in u s­vérzésekre, m elyek tá m a d h a tn a k a s inus s igm oideus-, a

tran sv e rsu s-, a k é t s inus p e tro su s-í s in u s cavernosus-, caro tieusbó l, v ag y a k á r a bu lbus v en ae ju g u la r isb ó l is.

A cseesnyu lváuyban levő helyzeténél, to v áb b á a fü l leg g y ak rab b an m egbetegedő részének, a dobüreg ­nek közeli szom szédságáná l fo g v a az összes ag y i v ivő ­erek közü l leggyako ribb a s in u s tran sv e rsu s , il le tve a s igm . vérzése.

H ogy az a rá n y la g n ag y szám ú sinusm egbetegedés d a c á ra oly r i tk á n fo rd u ln a k elő vérzések, az több ok ra vezethető v issza. A s in u s t kö rnyező cson tban leza jló g y u l lad ásn á l a s in u sfa lo n kezdetben bársonyos fe lrak o ­dás szoko tt képző dn i, m a jd sa r jsz e rű e n m egvastagsz ik a s in u s fa l, késő bb p ed ig a fe lra k ó d o tt s a r ja k á ta la k ulá sa következtében kötő szövetéé kö tegek véd ik a s in u st a fe rtő zés, il le tv e a ru p tu ra ellen. A p er is in u o su s tá lyogok szerencsés esetben te ljesen összen y o m h a tják a s inus fa la i t, ú g y hogy a k é t fa l te l jesen és vég legesen össze­ta p a d h a t és íg y term észetesen e lm ú lik a s inusvérzés veszélye is. A g y u llad ásn a k a s in u s in t im á já ra tö r té n t rá te r je d é se következtében th rom busképző dés jön lé tre , és az ob truá ló , jó in d u la tú th ro m b u s sz in tén m eg ak adá­lyozza a s in u s fa l m egrepedését, szé tesését s 'í g y a v é r ­zést is.

Eulenstein v o lt az első , ak i az ad d ig ism erte te tt s in u sv érzések e t összefog la lta . 18 ese te t g y ű jtö tt össze és ae tio lo g ia i m om en tum kén t a sc a r la t in á t , p b t is is t és a cho lesteatom át em líti. Nordlung eg y esetében in fu len zás o t i t is u tá n következett be a s inusvérzés, igaz, bogy a m ű té t u tá n p á r n ap m ú lva, de a z é r t az Eulenstein á l ta l e m líte tt okok m ellé az in f lu en za is fe lvehető . Ezen m eg­betegedéseknél az in fectio és a n ek ro tik u s fo ly am at oly in te n s iv lehet, hogy a s in u sn ak n in c s ide je védekezni és m ie lő tt eléggé m eg v as ta g o d h a tn a a s in u sfa l, vagy az esetlegesen k épző dö tt th ro m b u s te ljesen e lzá rn á a lum en t, szé tesik a s in n s fa l és íg y term észetszerű leg be- következhetik a sp o n ta n s innsvérzés, m elynek in teusi- tá sa ese tenkén t m ás és m ás lehet, aszerin t, hogy a sza ­k a d á s m ilyen n a g y te rü le te n tö r té n t, v a g y a képző dött th ro m b o s is m en n y ire szű k íte tte be a véred én y lum enét és a vérzés röv idesen ha lá lhoz is vezethet, hacsak a k é p ­ző dö tt v é ra lv ad ó k nem ak ad á ly o zza m eg a tovább i

1408 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz.

vérzést. V égeredm ényben tüsszentés, köhögés, m egeről- te tő bb testi m ozgás is elegendő lehet a s in u s fa l nekrosi- s á n á l genyes beszű rő désénél, hogy a p i l la n a tn y i pangás és vérnyom ásfokozódás lé trehozhassa a beteg s in u sfal m egrepedését.

A sp o n tan sinusvérzéseket, am elyekhez term észet­sze rű leg nem sz á m íth a tó k a m ű tétné l tö r té n t m ű v i sérü ­lések, g y a k o r la t i la g tu la jdonképen k é t fő csoportra , ti. m . m ű té t e lő tt i s inusvérzések re és a m ű té t u tá n n a ­pok m ú lv a tö rtén ő vérzések c so p o r tjá ra osz th a tju k . M ű ­té t e lő tti sp o n tan s inusvérzéseknek nevezzük azokat a vérzéseket, m e lyekné l a fentebb em líte tt ae tio lo g iás té ­nyező k, ú. m. a s c a r la t in a stb., i l le tő leg az ezek á lta l lé treh o zo tt g y u llad áso s elváltozások m ag u k okozzák a s in u s fa l m egbetegedését és szak ad ék o n y ság á t és egész je len ték te len okok, p l. köhögés stb . v á l t já k k i közvetle­nü l an n ak ru p tu rá já t , m íg m ű tét u tá n i s inusvérzések- nek azokat, m elyeknél a m ű tét a lk a lm áv a l szab ad d á té t1 s in u s fa la a k á r a m ű té ti üregben tö rtén ő genyedés, a k á r a tam ponok következtében p u sz tu l el.

Az iro d a lo m b an fő leg ilyen m ű té t u tá n i spon tán s inusvérzéseke t ta lá lu n k feljegyezve. A z Eulenstein á l­ta l em líte tt ese teken k ívü l pl. W ittm aack, Nordlung, Popper, Schlander és m ég néhányan í r ta k le ilyen post- o p e ra t iv s in usvérzéseke t, m íg v a lód i sp o n tán s in u své r­zést csak elvétve ta lá lu n k , így pl. Gatscher esetében.

A szerin t, h o g y h o v a öm lik a v é r , lehet a sp. s in u s­vérzés 1. kü lső , h a a vér a cseesn y ú lv án y ü reg rend sze rén á t a h a l ló já ra to n , vagy az o r rg a ra tü rö n ke­re sz tü l keres u ta t m agának , v agy a sza b ad d á te t t s inus vérzése esetén a m ű té t i üregen á t távoz ik , 2. belső, ha a vérzés nem k ife lé , hanem in tra m e n in g e a l isa n a h á tu lsó s innen ese tleg a középső k oponyagödö rbe tör ­tén ik , végül 3. leh e t kü lső és belső e g y ú tta l.

A fü lészeti k l in ik a utóbbi 15 é v i be teganyagábó i, m ik én t azt K repuska p ro fessor „A z o togen pyaem iák- ró l“ í r t m ű vében m eg á llap ítja , 295 v o l t a sinusm egbe­tegedések szám a. E b b en a 295 esetben m indössze négy sp. s inusvéi'zés fo rd u lt elő , am elyekhez a legu tóbbi idő ­ben m ég egy j á r u l t hozzá. M ű tét u tá n i sp. s inusvérzés v o lt három , m ű té t e lő tt i kettő .

Az esetek szo k a tlan ság ára v a ló tek in te tte l köz­löm a k o rtö rtén e tek rö v id k iv o n a tá t.

1. sz. eset. P. D.-né, 36 éves n ő b e teg 1921 ja n u á r11-én azon p a n a ssz a l véte te tt fe l a fü lésze ti k l in ik á ra , h o g y bal fü le évek ó ta folyik, az e lm ú lt n y á r ó ta gy ak ­ra n szédül, fá j a fe je és a füle, A beteg jobb fü le ép, b a lo ld a lt sok bű zös geny. A S h ra p n e ll -h á r ty á n á tfú - ródás, m elyen á t gom bostű fe jny i s a r j és cho lesteatom as tö rm e lék tü rem k ed ik elő . A han g o s beszédet ba lo lda lt a d concham h a l l ja . Spon tan n y s tag m u s, fistu la tön et n incs. C a lo r iz á lá s ra balo ldalt fokozo tt v es tib u la r is reactio , szem fenekek épek .Ja n u á r 13. M ű tét. A z ad itus- ban , rescessusban és a dobüregben sa r ja k és cho lestea­tom a. A s in u s s ig m . nagyon p ro x im a lisan és la te rá l isá n fekszik , fa la fe ltű n ő vékony, n a g y te rü le te n szabaddá k e l le tt tenn i. T y p ik u s rad ica lis m ű té t, te ljes v a r ra t . Január 16. A b e te g lázas, a re tro a u r . seb alsó zugában fi b r in es lepedő k. J a n u á r 19. H ő : 38‘8. A tam ponok e ltá ­v o lí tá sá n á l a h a l ló já ra t egész á tm érő jé n ek m egfelelő - leg erő s v ivő eres vérzés, m ely szo ro s ta m p o n á lá sra m egszű n t. Január 20. Subfebrilis. Január 21. Tem p.: 39'9. A b ak te r io ló g ia i v izsgála t n eg a tiv . A h a l ló jára t- lebeny m ajdnem te ljesen elhalt, e l tá v o lí t ta to tt . A s i ­n u s ra helyezett ta m p o n e ltáv o lítása u tá n erő s vérzés. Január 24. A b e teg á llandóan lázas. Ü jabb m ű té t: ju g u ­la r is alákö tés, u tá n a sinus sigm . te l jes fe ltá rá sa és a s in . tran sv . leszo rítása . A s inusban th ro m b u s nem ta lá l ­ta to tt . A beteg á l lan d ó a n lázas, e rő beli á l lap o ta rom lik , február 2-án e x i tu s . Sectional m in d k é t alsó tüdő lebeny­ben pneum on iás beszürem kedés, sep tik u s m á j és lép, to v áb b á a szív izom parenchym ás d eg e n e ra tió ja ta lá l ­ta to tt.

E bben az esetben a sinust a n ag y o n p ro x im a lisan

és la te rá l isá n fekvő helyzeténél fo g v a nagy te rü le te n szab ad d á k e lle tt te n n i és am e lle tt a fa la fe ltű nő en v é ­kony volt. A sebüregben a n o rm á lisn á l nagyobb fokú genyedés in d u lt m eg és ez a kö rü lm ény , v a la m in t a tam p o n n y o m ása a m ű té t u tá n i h e ted ik napon a s in u s ru p tu rá já h o z és vérzéséhez vezetett. A septikus fo ly a ­m ath o z tü d ő g y u lla d ás is já ru l t és a beteg sz ívgyenge ség következtében ex itá lt.

2. sz. eset. B. J.-né 29 éves nő beteg. F e lvé te l 1926 jún ius 28-án. Á l l í tó lag egy hónap ó ta genyed a ba l fü le és n ég y n ap ó ta n ag y o n fá j. N éh án y n a p ja lázas. T öbb ­szö r h án y t. B a l fü le ép. Jobb o ld a lt bő genyedés. A h a l ló ­já r a t há tsó és felső fa la oedem ás. A S h rap n e ll-h á rty án á tfú ró d á s , m elyen á t g o m b o stű fe jn y i sa r j b ú jik elő . A jú l iu s 9-én végzett m ű té tn é l a dobüregben ch o lestea­tom a, a recessusban és az ad itu sb an s a r ja k ta lá l ta tta k . A ha lláscso n to k cariosusak . A s in u s sigm. n a g y m érték ­ben p ro x im a lisan és la te rá l isá n , úgyszó lván a h a l ló­j á r a t csontos fa lá b a n fekszik. A ha lló já ra t- lebennye l, m e lye t a la p já v a l p árhuzam os m etszéssel m egfe lezünk és íg y m egnagyobb ítunk , be fed jük a sinust. Typi-ku < ra d ic a l is m ű tét, te ljes v a r ra t . A m ű té t u tán kb. egy ó rá v a l a sebszélekbő l igen erő s v érzés tám ad t, a m iér t a sebe t fe l ke lle tt tá rn i és az e reket ú jbó l lekötni. E zen u tó b b i m ű vele tné l va lósz ín ű leg fe rtő zés tö rtén t, m ert jú liu s 12-én a sebkörnyék i lág y részek duzzadtak, é rzé­kenyek , a seb alsó zugából p ed ig genyes vá ladék ü rül. Jú liu s 15-én kö téscseréné l a sebü regbő l sok geny ü rü l. A z ü re g k ifecskendezése u tá n e rő s sinusvérzés, m e ly csak szoros ta m p o n á lá s ra szű n ik meg. Jú lius 19-én ú jab b sinusvérzés. 21-én hason lóképen . 22-én. h id eg rázás, ú jab b m ű té t: ju g u la r is a lákö tés és s inusm ű té t. Aug. 7. A be teg á l lap o ta a n n y ira jav u l, h o g y járóbetegkezelésre e lb o esá jtju k , azonban fe ltű nő vo lt, hogy' a haem o p hy - l iá sn a k b izonyu lt betegné l a sebgyógyu lás to v áb b i sz a ­k áb an is m agábó l a. sebszélekbő l is sokszor m inden k im u ta th a tó ok n é lk ü l odahaza is o ly erő s vérzés indu l 1 m eg, hogy a l ig v o lt cs i l lap íth a tó . A begyógyu lás u tá n p ed ig m ag áb an a hegben ang io m aszerű tág v é rh á ló za t kénző dö tt. m ely a legk isebb é r in té s re m ár n ag y o n vérze tt.

E bben az esetben is, éppúgy , m in t az első nél, kü lső s in u sv é rzés tö r té n t a m ű té te t követő heted ik n apon . O sztá lyunkon h a csak lehet, m in d ig befed jük a sza b ad d á te t t s in u s t, izom, fasc ia-, v ag y h a lló já ra tleb en n y el. A je ­len esetben is h a l ló já ra tle b e n y t fek te ttü n k a pókháló- szé rű én vékony s in u sra . A m ű té t u tá n i vérzésnél tö r­té n t fertő zés m ia tt azonban a sebüregben bő genyedés in d u lt m eg, m inek fo ly tán a lebeny nem tu d o tt m e g ta­p a d n i és a s in u s fa l a genyedés és a tam ponnyom ás következ tében ru p tu rá l t . M in thogy a s in u s ra he lyezett szo ros n y o m ó tam p o n á lásra sem ta p a d t össze a ké t s inu s ­fa l, bekövetkezett az á lta lán o s fertő zés és ezért vá l t szükségessé a ju g u la r is a lák ö té s és a s inusm ű té t.

3. sz. eset. Sz. J. 54 éves férfibeteg. 1928 m árcius14- én v é te te tt fe l az o sz tá ly ra ba lo lda li m as to id it is m ia tt. A m ég aznap végzett m ű té tn é l n ag y k ite r jed ésű cso n tp u sz tu lás t ta lá lu n k . A teg m en a n tr i i és a s in us v i t re a l is lem ezét te ljesen el k e lle tt táv o lítan i. Fe ltű n ő , ho g y a s in u s igen tá g lum enű és a fa la nagyon vékony . N y i to t t sebkezelés. A seb g y ó g y u lás s im a március 28-ig. m ik o r is kö téscse re u tá n e rő s s inusvérzés tám ad t, me­ly e t Szoros tam p o n á lássa l szü n te tü n k meg. A beteg tovább is láz ta lan . A m ásod-, h a rm a d n ap o n k én t v ég zett kö téseseréné l azonban a s in u s t leszo rító tam pon e ltá v o ­l í tá s á n á l fo ly ton v érz ik a s in u s. A z április 10-én tö r ­té n t k ö tésné l azonban m á r nem je len tkez ik vérzés, a. s in u s fa la i össze tap ad tak é s jó l lá tható , hogy a kb. lencsény i ru p tu ra a s inus függő leges szá rán a k a k ö ­zepén van.

E n n é l a be tegünkné l a s in u sv érzés a m ű té t u tá n i15- ik n ap o n tám ad t, am i am e lle tt szól, hogy a fe rtő zés k isebb m érv ű vo lt és késő bben is következett be, m in t az e lő bb i k é t betegnél. A s in u s t nem fed tük be lebennye l, m e rt a s in u s fa l e llená llóbbnak lá tszo tt egyrészt, má s ­rész t p ed ig p e r is in u o su s tá ly o g esetében nem is lehet lág y rész leb en y t fe k te tn i a s in u s ra . B á r a vérzés jóv a l késő bb következett be, m in t az elő bbi két betegnél,

]928 . 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1409

m égis a genyedés vo lt az, m ely a s in u s fa l e llen á llásá t csökken te tte és ru p tu rá h o z vezetett.

M indhárom esetünk a m ű té t u tá n i kü lső spon tan s in u s vérzések cso p o rtjáb a ta r to z ik és a vérzés a sinus s igm o ideus függő leges szakaszábó l tö rtén t, az első két betegnél ch ro n ik u s o titis , i l le tő leg ra d ic a l is m ű té t u tá l , a h a rm a d ik n á l a c u t o titis , i l le tő leg tre p a n a tio u tán . M indhárom betegné l a vérzés u tá n i első s in u s leszo rítás u tá n a tam poncserékné l m ég több ízben v é rze tt a s inus, össze tapadás p ed ig csak a h a rm a d ik betegnél k ö v e t­kezett be, ak iné l az á lta lán o s fe rtő zés is e lm arad t.

A lexander sze r in t a szab ad d á te t t s inus és d u ra esetében a sebet n y i tv a kell ta r ta n i és a tam p o n o k at a rendesné l jó v a l elő bb, esetleg m ár a m ásod ik n ap o n m eg kell cseréln i. T re p an a tio u tá n a m i ta p a sz ta la ta in k sze­r in t is a já n la to s ily en esetekben a sebet te ljesen n y itv a h ag y n i, ra d ic a l is m ű té t u tán azonban, h a seb fertő zés veszélye nem fen y eg et és a s in u s t lebennyel fed h e tjü k be, te ljesen ö ssze v a rrh a tju k a m ű té t i sebet. H a m á r a s in u s fa l ru p tu rá l t és bekövetkezett a vérzés, szo rosan kell tam p o n á ln i egy rész t a v é rzésesil lap ítás m ia tt, m ás­részt ped ig azért, h o g y a s in u s fa lak ö ssze tap ad jan ak és ezá lta l m egakadályozzuk a to v áb b i vérzéseket és az á lta lán o s fertő zés k ife jlő dését. H a azonban a s in u sfa l o ly an s tru c tu rá jú , m in t a m i első két ese tünkben : áttű n ő , sz in te pókhálószerű , a szoros tam p o n á lás d a c á ra is be­következhet az á lta lá n o s fertő zés.

A m ű té t e lő tti sp o n tán s inusvérzések csopo rtjáb a a láb b i ké t ese tü n k ta rto z ik .

4. sz. eset. M. I. 51 éves férfibeteg. F e lv é te l 1926 augusztus 29. K ö rü lb e lü l 20 év ó ta fo ly ik a b a l füle. A fe lvé te l e lő tt eg y hétte l k irá z ta a hideg, azó ta szé­dü l és többször h án y t. A bal h a l ló já ra tb a n bű zös tör ­m elékes geny. a h a l ló já ra t felső fa la v izenyő s, a dob­h á r ty a he lyén ap ró vérzékeny s a r ja k lá th a tó k . H an g os beszédet bal o ld a lt ad concham hall, W eber b a lra , Hinné b a lo ld a lt nega tiv . A v estib u la r is -reae tio m in d k é t olda lt n o rm alis . N ag y fo k ú pangásos p ap il lák . N egatív f is tula - tü n e t balo lda lt. A f is tu la tü n e t v iz sg á la ta közben hi r te ­len nag y o n erő s v ivő eres vérzés a bal fü lbő l, m ely csak szoros ta m p o n á lá s ra szű n ik m eg. A z azonnali m ű té tn él a co rtex fe lvésése u tá n rög tön n a g y p er is in u o su s ű rbe ju tu n k , m elyben gen y n incs, csupán a lv ad t vér. A s in u s sigm . fa lá n ho sszan ti rés. am elyen á t a lum enbe lehet lá tn i, h o l szé tesett th rom bus fo g la l helyet. A dobüreg ­ben és recessusban s a r ja k és cho lesteatom a ta lá l ta to tt . J u g u la r is alákö tés, rad ica lis - és s in u sm ű té t. Aug. 5-ig a betegnél á llan d ó an in te rm ittá ló lázak , n ag y fe jfájá s , sep tik u s hasm enés. 6-án a sinus I ra n s v.-ból a leszo rító tam p o n e ltá v o lí tá sa u tá n geny ü rü l. Ü jabb m ű té t: a s in . t r a n s v e rsu st a cson t e ltá v o lí tá sa u tá n m a jd n em a to rc u la r ig k ip ra e p a rá lju k , am iko r is a lum enébő l v é r ü rü l. A beteg á l la p o ta azonban az ú jabb m ű té t d a c á ra sem ja v u l és aug. 11-én ex itá l. Aug. 12. Sectio : a sin. tran sv . bal o ld a lt te ljesen th rom bo tizá lt, szé tesett ge- nyes th ro m b u ssa l k itö ltö tt . A th ro m b o s is a to rcu la ro n á t a jobbo lda li s in . tra n sv .- ra is rá te r je d , m a jd fo ly ta ­tód ik a sin. sigm .-on á t a jobbo ldali v. ju g .-ra is. A bsce sus pu lm onum . N ag y fo k ú p a ren ch y m ás d egenera tio a vesékben, szívben. S ep tik u s lép és m áj.

A vérzés ebben az esetben is a s inus sigm .-ból tö r té n t és ez is a kü lső sp o n tan s inusvérzések cso po rt­já b a ta rto z ik . A 20 év ó ta fennálló genyes-eholesteato- m ás k ö zép fü lgyu lladás, ille tő leg az an n a k következ té­ben k ife j lő d ö tt th ro m b o p h leb itis v o lt az oka a s in us­fa l szak ad ék o n y ság án ak . B iz tosnak vehető , hogy a v ér­zést közvetlenü l az a szívó h a tá s idézte elő , m ely a fis­tu la tü n e t v izsg á la tá n á l a D elstanche-féle készü lék á lta l v á l ta to t t k i. A v érzés u tá n azonnal végzett m ű té tn él szé tesett genyes th ro m b u st ta lá l tu n k a s inu sb an , azon ­ban a re tro g ra d th rom bueképző dést nem s ik e rü lt m eg­á l l í ta n i, m ely az ellenkező o lda li sin . transv ., sigm . és a v. jug . th rom bosisához és tü d ő átté te lekhez vezetett.

5. sz. eset. P. Gy. 34 éves férfibeteg. 1926 szeptember12-én v é te te tt fel azon panasszal, hogy a bal fü le g y e r­m ek k o ra ó ta fo ly ik . N yolc nap ó ta lázas. A fe lvé te l

e lő tti napon k irá z ta a h ideg. E lő ző leg elszédült, há n y t. K é t n ap ó ta a l ig tu d ja m ozgatn i a fe jé t. H ő m érsék 38’5, é rv e ré s 130. A betfeg n ag y o n e lese tt, aluszékony. Jo b b fü l ép. B a l h a l ló já ra tb a n bű zös tö rm elékes geny. A h a l ló ­já ra t felső hátsó fa la oedem ás, a h a l ló já ra t m élyén é lén k p iros s a r ja k lá th a tó k , m elyek m ögü l cho lesteatom as tö rm elék ü rü l. B a lo ld a lt csak a h an g o s beszédet h a ll ja 40 cm -rő l. W eher vég te len , H inné ba lo lda lt neg a tiv , a csontvezetés b a lo ld a lt 2—3 m p-cel rö v id ü lt. S p o n tan I I . nyst. ba l felé, f is tu la tü n e t n incs. N ag y fo k ú ta rk ó me re v ­ség. K e rn ig nega tív , szem fenék ép. M ielő tt a beteg m ű ­té tre k e rü lh e te tt vo lna, a beszá llítás u tá n kb. egy ó rá v a l fokozatosan rom ló sz ívm ű ködés és légzési nehézségek közben ex itá l. Sectiós le let (Wol f f dr.): ba lo lda lt id ü l t cho lesteatom as közép fü lg y u llad ás. A sz ik lacson t a pó ru s ae u stik u s in te rn u s a la t t a r ro d á lt. A z a rro s io n y í lása kö­rü l su b d u ra lis sa r ja k fo g la ln ak helyet. A genyedés o ldal- felé le toko lt. A genyedés rá te r je d a d u ra m aterre , m i­nek következtében a d u ra m ag a is p e rfo rá lt, hason ló- kép a s in u s sigm . belső lem eze is. A p erfo ra tio a sin u s

ük

1. ábra.

felső té rd én é l v an és kö rü lb e lü l lencsenagyságú . Ige n nagy véröm leny a kopo n y aa lap o n , m ely az a r ro d á l t s inusbó l in d u lt k i és co m p rim á lja a h id a t, ső t részben a n y ú ltv e lő t is (1. 1. sz. áb ra ) . Z av a ro s duzzadás a sz ív ­izom ban és a vesében, sep tik u s lép és m áj.

A véröm leny h e ly en k in t 1 cm v astag ság b an a te n to r iu m cerebelli a la t t fo g la l he lyet. E lő re fe lé a ch ias- m á ig te r je d , befed i a co rp o ra m a m il la r iá k a t, a fo ssa t r ia n g u la r is t , m in d k é t o ld a lt a ped u n cu lu s cereb rit, a h ida t, a f loccu lusokat, a fo ram en coecum ot és m ajdnem a decussatio p y ra m id u m lg te r je d a nyú ltag y v e lő rc . A vérzés to v a te r je d m in d k é t o ld a lt a ten to r iu m ta p a­d ása m entén , ésped ig jo b b o ld a lt kb. u j jn y i v as tag ság b an a k isag y széléig, b a lo ld a lt csak kb. 3 m m szélességben és 3 cm hosszúságban , am inek az oka m inden v a ló sz í­n ű ség sz e r in t az, h o g y b a lo ld a lt a s inusm egbetegedés következtében összenövések képző d tek a lágy- és a ke- m én y agybu rok között. M agán a s in u sfa lo n m á r m akro - skoposan jó l lá th a tó , h o g y a n o rm á lisn á l 2—3-szor va s ­tagabb és fő leg a r u p tu ra közelében nag y o n tö rékeny. F e lü le te a ru p tu ra h e ly é tő l távo labb s ím a, fényes, köze­lében fe lrak o d áso k k a l b o r íto tt, fényevesz te tt.

1410 ORVOST H E T IL A P 1928. 51. sz.

A s in u s sigm o ideusbó l készíte tt so rozatos m etsze­teken re n d k ív ü l je llegzetes e lvá ltozások észlelhetők. A ru p tu rá tó l távo labb eső terü le teken is e lp u sz tu lt m ár a s in u s in t im á ja , beo lvad t a fa lhoz ta p a d ó genyes th rom busba. A m ed ia s ím a izom sejtje i oedem ásan duz­zadtak, m a g ju k kezdetben még jó l fes tő d ö tt, késő bben

5. á b r a .

A z e lm ondo ttakbó l a következő g y a k o r la t i k övet­kezte téseket v o n h a tju k le.

1. H a a m ű té t a lk a lm áv a l bárm ily o k n á l fogva n ag y te rü le te n ke ll szab ad d á ten n i a s in u st, ta r ta nu n k ke ll a késő bb bekövetkező fe rtő zéstő l és vérzéstő l.

2. A sza b ad d á te t t s in u s esetében, fő leg ha az na-

3. ábra.

nek m ondható , késő bb fokozatosan v astag o d ik , m ind jobban k i fe je z e tt a g e n j sejtes beszű rő dés.

J e le n esetben belső spon tán s in u sv é rz és typ ikus esetével á l lu n k szem be. Az évek ó ta fen n á lló genyes cho lestea to m ás középfü llobb volt az, m e ly a s in u s sigm . fa lá b an o ly n ag y fokú e lváltozásokat okozo tt, hogy végü l

is an n ak ru p tu rá já h o z vezetett. V a lószínű leg a vasa vaso rum th ro m b o s isa vo lt az első dleges e lvá ltozás. E g y ­e lő re k i nem p u h a to lh a tó okból nem a roncso lódásnak jobban k i te t t k ü lső s in u s fa l szenvedett repedést, hanem az agyacs fe lé eső belső lem ez reped t meg, a k ife lé tö r ­ténő vérzés h e ly e tt ped ig in tram en in g ea lis , perioere-

J. ábra.

b e lla r is , a fen tebb le ír t n ag y k ite r jed ésű véröm leny tá ­m ad t. A re p tu rá t közvetlenü l azonban m in t fentebb is em líte ttü k m ár, egészen je len ték te len ok is k iv á ltha tta , pl. köhögés, tüsszen tés1, stb . A h ir te len bekövetkező ha lá l a vérö m len y n ek a n y ú lta g y ra g y ak o ro lt n y o m ásá ra ve zethető v issza.

2. ábra.

azonban az egész m ed ia hom ogen tö m eg g é a lak u lt át, m ely g en y se jtek k e l v a n sű rű n átsző ve (2. és 3. sz. ábra). A v a sa v aso ru m lum enében kezdetben v é r t, késő bb ge- nyet ta lá lu n k , a ru p tu ra közelében p e d ig m á r te ljesen th ro m b o tiz á ltak (4. és 5. sz. áb ra). Je llem ző az adven­t i t ia v ise lkedése is. A rep tu rá tó l táv o lab b te ljesen ép-

1928. 51. sz . O R V O S I H E T T L A P 1411

gyón p ro x im a lisn és la te rá l isá n fekszik , lehető leg be kell fedn i a s in u st, h a l ló já ra t, izom-, v a g y fasc ialebeny- iiyel, és az u tókezelésre kü lönösen n ag y gondo t kell fo rd ítan i.

3. H a a s inus fe jlő désénél fogva vékony , á ttű nő , pókhálószerű , fe lté tlen ü l fed n i kell.

4. Lobos fa lú s in u sn á l a sebet n y í l ta n k e ll kezelni és a s in u s tovább i so rsá t figyelem m el e llenő rizn i, hogy az esetleges to v áb b i m ű tétek (jugu la r is -a lák ö tés, a 6 inus trans, leszo rítása ) m ikor v á ln ak szükségessé. Term észe­tes, hogy i ly e n esetekben a s in u s lebennye l való fedé­sérő l szó sem lehet.

A b u d a p est i k lr . ni a g y . P á z m á n y P é te r -T u d o m á n y eg y e- tem I I . sz. se b é sz e t i k l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a zg a tó :

B a k a y L a jo s dr. e g y e t . ny . r. ta n á r ) .

Lupoheal* 1a b ő r tu b ercu losis g y ó g y k eze léséb en .

í r t a : H edry M iklós dr. k l in ik a i tan á rseg éd .

A b ő rtubercu los is v á lto za to s k ó rfo rm á i a th e ra p ia szem pon tjábó l m ég m a is a legnehezebb fe la d a t elé ál l í t ­ják a bő rgy ó g y ász t és sebészt eg y a rán t. L ev i azon m eg­á llap ítása , h o g y im m u n b io ló g ia i m ódszerekkel a bő r­tubercu losis nem befo lyáso lha tó , a ehem ia i szerek és phys ik a i e l já rá so k fe lé te re lte a ügyeim et. A zonban a hő , fény és eh em ia i szerek he ly i a lk a lm azásáv a l nem m inden esetben érhető e l kedvező gyógyeredm ény , úgy hogy i ly en k o r sebészi e l já rá so k a t kell igénybe vennünk. A lupusos te rü le tn e k k ik a p a rá sa azonban nem elegendő , hanem a fek é ly a la p já t edzenünk is kell, ho g y az o tt esetleg je len lévő güm ő baeillusok , m in t a re c id iv a fo r rá ­sai, e lp u sz tu ljan k .

Az e r re a cé lra a já n lo tt és a lk a lm azo tt vegyszerek leg többje nem h a t spec iű kusan , hanem m in t m arószerek eg y a rán t e lp u sz tít já k az ép és kóros szöveteket. így

* R ich te r Gedeon vegyészeti g y á r készítm énye.

Hebra a rse n p a s tá ja , v a la m in t Jarisch a já n lo tta pyro- gallo l sem v á l to t ta be a hozzáfű zö tt v á rak o zást. A 10%-os p y ro g a llo l m ég m a is m in t szám ottevő gyógyszer szere­pel a lu p u s th e ra p iá já b a n , ann ak d a c á ra , hogy speci- fi.ku'8 h a tá sa b izo n y ítv a n incsen.

S okka l kedvező bb g y ó g y eredm ényeke t é rtek e l a rézsók a lk a lm azásáv a l. E. Luton h ív ta fe l ú jbó l a ü gye i­met, ak i a lu p u s kezelésénél s ikeresen a lk a lm az ta Linden v iz sg á la ta i a la p já n tud juk , hogy ez a fémsó b i­zonyos a f f in i tá ssa l v ise lte tik a güm ő bac illus és a güm ő s- szövet i rá n t. Strauss m eg éppen spec ifikus h a tá s t tu la j ­don ít a rézsóknak, m e r t vele a güm ő s beszű rő déseket be­o lv ad ásra és g y ó g y u lá s ra b ír ta . Szám os szerző (Wich- mann, F inkler, Cooper) hangsú lyozza a rézsók e lek tiv h a tá sá t a lu p u s gyógykezelésében. N á lu n k Nékám is jó eredm énnyel h a sz n á lta a rézvegyületeket. a lu p u s keze­lésében.

E g y ré sz t a rézsóknak a z inksókka l va ló vegy i r o ­konsága, m ásrész t azon kedvező gyógyeredm ények a la p­ján , am elyeket a z in k su lfá tta l a sebészi güm ő kó r kezelé­sénél e lé rtünk , a r r a kész te tnek bennü n k e t, hogy aI I . sz. sebészeti k l in ik á n a lk a lm azo tt e red e ti összeállí­tású L upoheal-kenő csöt, m elynek fő h a tó a n y a g á t a zink- su l fa t képezi, a bő rtu b ercu lo s is kü lönböző k ó rfo rm ái­nál k ip ró b á lju k .

A L upohea l-t 15 esetben a lk a lm az tu k az a rc és a légző nyílások k ö rü l i lá g y részek lupusos elvá ltozásai- ná l í íg y az o rrsz á rn y a k o n , az o rrh á to n , fe lső a jkon ), to ­vábbá 6 esetben so ro fu loderm áná l és 2 esetben tu b ercu ­losis v e rru co sa cu tisn á l. T ap a sz ta lásu n k sze r in t a L upoheal a f f in i tá sa a güm ő s szövetekhez v a lóban fenn ­áll. E z t b izo n y ít já k azon kedvező gyógyeredm ényeink, hogy a L upohea l-kenő cs p ö rk ö t nem okoz, hanem a gü- m ő sen e lvá lto zo tt szövetek m élyébe beivód ik , m iá ltal ezen sa r jsz ö v e t fokozo tt beo lvadását hozza lé tre , an é l­kü l, hogy az ép szö v e tek re káro s h a tá ssa l vo lna. Sem m i­fé le he ly ileg a lk a lm az o tt ehem ia i sze rre l tökéletesebb hegesedést nem é r tü n k el, m in t a L upohea l-a l. A hegek fehérek, s im ák és ru g a lm a sa k vo ltak , m ég azon esetek-

1. sz. ábra.

1 4 1 2 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz.

lten is, ha a lu p u so s fo lyam at n agyobb fe lü le tre ter je d t k i. A Lupoheal n em okoz coagulatio« nek rosist, hanem co l l iq u a tiv h a tá sá n á l fogva lu p u so s göbesek n y ú lv á ­n y a ib a is behato l. R ecid ivákat nem ész le ltünk .

azonban b izonyos idő e lte ltéve l az e lek tiv h a tássa l b író L upoheal b e h a tá sá ra e lpusz tu ltak . H a a lá th a tó göbök a kezelés következtében e ltű n tek és a fekélyek b izonyos m érték ig fe lt isz tu ltak és f r iss p iros sar jszövette l v o ltak

2. sz. ábra.

A kezelésnél a következő képen já r tu n k el: a lu p u ­sos te rü le tnek benz inne l való gondos m eg tisz títása u tá n k ésh á tv astag o n k en tü k fel a m élyebb h a tássa l b író L upohea l fo rte (10%) kenő csöt, a k ó ro sa n e lvá ltozo tt te ­

b o rítva , ú g y a fe lü le tesebb h a tássa l b író L upohea l-m ite (5%) kenő csö t a lk a lm az tu k , m ellye l a kóros te rü le t el- hegesedését é r tü k el. E gyes esetekben a behám osítás e lő seg ítésére M ikulicz- v ag y Pellido l-kenő csöt a lkalm az-

3. sz. ábra.

rü le t n ag y sá g á n a k megfelelő en. A kenő cs h a tá sa fo ly­tá n a lupusos te rü le t m egduzzadt, m aoerá lódo tt és a pö rkök tő l fe lt isz tu lt . M ár a m áso d ik napon, a m ik o r az első kö tést e ltá v o lí to ttá k , fe ltű nő v o l t az erő s genykép- ző dés. A kezelés fo lyam án a gümő -s sa r jszö v e t fehéren elszínező dö tt és részben M ű k ö d ö tt. A sar jszö v e tb en e le in te a güm ő s szemcsék fe lism erh e tő k vo ltak , m elyek

tunk , m elynek h a tá s á ra a hám szigetek g y o rsa n gyó­gyu ltak .

H a a lupusos betegek kezelésénél az t ész le ltük , hogy a L upohea l-kenő esös kezeléssel nem é rh e ttü k e l rö ­v id idő a la t t a b ő rtu b ercu lo s is gyó g y u lásá t, a k k o r ope­ra t iv e já r tu n k el. A m ű té t i ja v a l la to t akko r á l l í tot tu k fel, h a 8—10 n a p o n keresz tü l a lk a lm az tu k a Lupoheal-

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1413

fo r te kenő csöt. E zen esetekben a n ek ro b io tik u s szövete­ke t k ik a p a r tu k és az a la p já t 70%-os z in k su lfa to ld a tta l roncso ltuk . T ap asz ta lásu n k sze r in t ezen touch irozás sem m i k áro s m e llék h a tássa l nem já r t . A m ásodnapon­k én ti k ö tésv á ltáso k n á l L upohea l-m ite k enő csö t a lk a l­m aztunk .

Összesen 23 b ő rtu b ercu lo s is esetünk k ö zü l az a lább i 5 é rd ek es k o r tö r té n e t röv id a d a ta i t közö ljük , azon m eg ­jegyzéssel, hogy a több i 18 esetünkben is hasonló jó e redm ényeke t é r tü n k el. A z ész le lt betegek k ó rtö rtén e te i a következő k:

1. eset: A. M. 13 éves. gyengén fe j le t t leánybeteg. Az o rrh á to n és m in d k é t a rc fé len a szem hé jak ig terjedő lupusos e lvá ltozás. Diagnosis: Lupus vu lgaris nasi et faciei. L upohea l-fo rte kenő cs a la t t a g üm ő s szövetek szétesése lassan bekövetkezik . 10 nap u tá n a nekrobio ti- kus szövet k ik a p a rá sa u tá n 70%-ban a lk a lm azo tt zink- su lfa to ld a tu n k k a l ro n cso lju k a göbcséket, m a jd L upo­hea l-m ite kenő csös kö téseke t a lka lm azunk m ásodnapon­ként. A vá lad ék m in im á lis . Az o r rh á t és a környező lágy részek te l jesen göbm entesek. G y ó g y ta r ta m : 2 hónap.

2. eset: Sch. K . 14 éves. gyengén fe j le tt és tá p lá lt leánygyerm ek . B. o. k ézháton göbökkel k ö rü lv e tt, közé­pen k ifeké ly esed ett lupusos te rü le t. Diagnosis: Lupus vu lgaris hypertrophicus et serpiginosus dorsi manusl. s. L u p o h ea l-fo rte kenő cs a la t t a fungosus sarjszövetek lelökő dnek. A fekély a la p já t és szé le it k ik a p a r ju k , m a jd 70%-os z in k su lfa to s o ld a tu n k k a l roncso ljuk . T ovábbi L upohea l m ite kenő csös kö tések a lk a lm az ása u tá n s ima hegszövet képző dött. A szé tte rp esz te tt u j ja k közö tt m ég n éh án y göb lá th a tó . G y ó g y ta r tam : 3 h ó n ap . (Lásd az 1. sz. fe lvé te lt.)

3. eset: B. J. 15 éves, gyengén fe j le t t fiúbeteg. A b. o. ta lp i fe lsz ínen a bő rön e lszó rtan , k iem elkedő szem ölcsös szerkezetű , h e ly en k én t e lm osódó, sárgás v a s ta g p ö rkke l fedett, m á su tt csupán güm ő s göbökkel b o r íto tt te rü le t lá th a tó . Diagnosis: Tuberculosis verru­cosa cutis et lupus vu lgaris plantae pedis l. s. A lu p u ­sos szövet e lro n o so lásá ra L upoheal-fo rte-t használtunk , m elynek h a tá s á ra a güm ő sen e lv á lto zo tt te rü le te k m eg­duzzad tak és m acerá ló d tak . E zen co n se rv a tiv elő készí­tés u tá n 10 n ap m ú lv a exooch leatió t végeztünk és 70%-os z in k su lfa to s o ld a tu n k k a l a feké ly a la p já t edzettük . A to ­v ább i kenő csös kö tések a la t t ap ró hám szigetek képződ­tek, ezeknek eg y b e fo ly ásáv a l 5 h e ti kezelés u tá n teljes behám osodást é r tü n k el. (L ásd 2. sz. fe lvé te lt.)

í. eset: Sch. F. 15 éve®, közepesen fe j le tt és tá p lá lt fiúbeteg. A b. o. a lszá r és a comb belső o ld a lán a n y iro k ­erek le fu tá sá n ak m egfe lelő en ascendáló ly m phango itis , m elynek m egfelelő en h e ly en k in t m á r hegesen gyógyu lt, m á su tt se rp ig in o su san haladó , a belső bo k a tá jék án ped ig fungo,susan széteső sc ro fu lo d erm ás je lenségekkel ta lá lkozunk . H e ly en k in t m ég s ip o ly já ra to k is ta lá lha ­tók, m elyekbő l tö rm elékes geny ü rü l. A t ib ia közé jén cson tig vezető s ip o ly já ra t. Diagnosis: Scrofuloderma cruris. Tuberculosis fungosa. A b ő rg y ó g y ásza ti k l in i­kán a lum eneses kenő ccsel, m a jd ca lc ium hypoch lo ros b o roga tásokka l kezelték, de ja v u lá s t nem é r te k el. M ű ­té t cé ljábó l k l in ik á n k ra v e ttü k fel. M ű té t: ko m b in ált n a rk o s isb an részben k im etszés, részben íred ig k ik aparás á lta l a sc ro fu lo d erm ás te rü le tek e t e ltáv o líto ttu k , m ajd a feké ly a la p já t 70%-os z in k su lfa to s o ld a tu n k k a l ron ­cso ltuk . M ásodnaponkén ti L upo h ea l-fo rte kenő csös kö­tés. G y ó g y u ltan e lbocsá jtva .

5. eset: K. G. gyengén fe j le tt és tá p lá l t gyerm ek. Az á llk ap o cs a la t t ken g y e l a la k ú a n to v a te r je d ő scrofu lo ­derm ás te rü le tek , m elyeknek széle i göbösek, a lap ju k pörkke l b o ríto tt. L upohea l-fo rte kenő csös k ö tések másod- n ap o n k én ti a lk a lm azása u tá n 10 n ap m ú lv a k ik a p a rá s t végeztünk és 70%-os z in k su lfa to s o ld a tu n k k a l a fekély a la p já t roncso ltuk . L upohea l-m ite kenő csös kö tések a la tt te ljes g y ó g y u lá s t é r tü n k el. (L ásd a 4. sz. fe lvé telt.)

Összefoglalás. A Lujroheal-kenő cs k ü lönös elő nyei, am elyeket a lk a lm azásáv a l m egerő síthe tő nek vélünk, a következő k: 1. a L upohea l nem k o ag u la tió s, hanem ko ll iqua tiós n ek ro s is t okoz; 2. a L upohea l csa k is a lupu ­sos szövetek re h a tá ro ló d ik és az ép szövetet k ím éli, ha m egfelelő m ódon a lka lm az tu k . 3. C o lliq u a tiv tu la jd on ­ság á n á l fo g v a h a tá sá t nem k ö rü l ír t , hanem a Lupoheal

a lu p u so s göbcse n y ú lv á n y a ib a is b eh a to l és e lp u sz tít ja . K l in ik a i re c id iv ák a t nem ész le ltünk . 4. A L upohea l a l ­k a lm az ásáv a l fe ltű nő jó ko zm etik a i e red m én y t ész le l­tü n k és sim a, feh ér és m ozgékony hegedő st é r tü n k el. 5. A L upohea l-nak k á ro s m e llék h a tása n incsen.

k S te f á n ia g y e r m ek k ó rh á zza l k a p c so la to s b u d a p est i e g y e te m i g y e r m e k k lin ik a k ö z lem é n y e ( ig a zg a tó : B ó k a y

J á n o s dr. e g y e t , n y i lv . r e n d e s tan á r ).

P n eu m o co ccu so k typ u sán ak gyak or la ti j e le n tő sé g e a gyerm ek k o rb an .

I r ta : H azay Lajos sz igorlóo rvos.

A z im m u n itás ta n á n a k fe jlő déséve l k itű n t, ho g y az egyes b ak te r iu m fa jo k o n belü l a lcso p o rto k k ü lö n íth e ­tő k el. A z egyes b ak te r iu m fa jo k o n b e lü l végzett v izsg á ­la to k b ó l k id e rü lt, ho g y m eggyő ző a la k i és tenyész tési tu la jd o n ság o k m elle tt is se ro lo g ia i la g az egyes bakte- r iu m fa jo k ty p u so k ra oszthatók .

1896-ban Van Erm engen1 a b ac il lu s b o tu l in u s t izo ­lá lv a b izo n y á ra nem se jte tte , hogy h am aro san h á ro m ty p u s lesz m a jd e lk ü lö n íth e tő , m in t ah o g y az t am er ik a i szerző k k im u ta ttá k . M a A-, B- és C -typusú bac illus b o tu l i­n u s t k ü lönbözte tünk m eg, s a k ísé r le te k az t m u ta t ják , hogy csa k is a hom olog b ac il lu s ty p u s á l ta l k ész íte tt a n t i ­to x in sem leg esíti a m egfe le lő to x in t.

Torrey2 1907-ben a gonocoecusokat három , m a jd késő bb H erm aines3 h a t ty p u so sb a so ro l ja .

A z 1910-es években p á r iz s i v izsg á la to k d e r íte tték ki, h o g y m en ingoeoccusos fe rtő zésekné l a m en ingo ­coccus gyógysavó b izonyos esetekben te ljesen h a tá s ta ­lan n ak b izonyu lt. Dopt eV v iz sg á la ta i a r r a vezettek , hogy ag g lu t in a t io segé lyéve l az a d d ig ism eretes m e- n ingococeusokbó l eg y tenyész tési!eg és a lak i lag te lje ­sen azonos m en ingococcustö rzset s ik e rü l t e lkü lön íten i, m elyet param en in g o co ccu sn ak nevezett. FlexneV és Gordon6 m á r négy m en in g o co ccu sty p u st k ü lön ítenek el.

E zen k u ta táso k , ó ta úgyszó lván v a lam e n n y i ism ert b ak té r iu m m a l végeztek ty p u se lk ü lö n ító s i v izsg á la t )ka t s s ik e rü l t is a k ü lö n fé le b a k te r iu m fa jo k o n belü l a l­cso p o rto k a t e lkü lön íten i, k iv é te lt csu p á n a d ip h te ria - b ac illus képez an n y ib an , hogy a kü lönböző sero log iai cso p o rtb a ta rtozó d íp h th e r iab a c il lu so k tö rzse ive l vé g ­zett v izsg á la to k az t m u ta t já k , hogy i t t specifio itás nem m u ta th a tó ki, m ert egy ik tö rzs to x in ja a m ásik tö rzsbő l e lő á l l í to tt a n t i to x in n a l is sem legesíthető .

N eufeld és Händel7 (1910) v iz sg á la ta i ó ta ism ere ­tes, h o g y a pneum o co ccu s-b ak te riu m fa j sero log ia i a la ­pon a lcso p o rto k b a so rozható . B á r e le in te a pneum e- coccustypusok e lkü lön ítése a kü lönböző szerző k á ltal n a ­gyon v á lto za to s m ódon tö r tén t, m a m á r m in d en ü tt a n ew yo rk i R ockefe ller- in tézet b eo sz tásá t fo g ad ják el, m ely e lk ü lö n ítés t A very,8 Chickering, Cole, Gillespie és Dochez m un k á ib ó l ism erjü k .

Az e m líte tt szerző k négy pneum ococcus-csoporto t k ü lö n íten ek el. Az e lv á la sz tás t a g g lu t in a t io seg ítségével végezték. H á ro m an tipneum ococcus-gyógysavő t n y ertek, m elyekke l k u ta tá sa ik a t végezték. A z I . ty p u sb a a N eu- feld és H än d e l á lta l ty p u so sn ak nevezett törzseket, aI I . ty p u sb a N eufe ld és H än d e l a ty p u so s tö rzse it, aI I I . cso p o rtb a a pneum ococcus m ucosust, m ely a leg ­több szerző sze rin t a strep to co ccu s m uoosussal azonos, s végü l a IV . csoportba azon tö rzseket oszto tták , m elyek az első h á ro m ty p u sb a nem sorozhatok .

E zen k u ta táso k ó ta úgyszó lván m inden m ű v e lt á llam b an végeztek ty p u se lk ü lö n ító s i v izsg á la to k a t, s jó l ­lehet, e lő fo rd u ln ak b izonyos v idékekhez k ö tö tt kü lön le­

1414 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. fiz.

ges és azon v id ék re jellem ző pneum ococcustypusok , m ég is a nég y em líte tt ty p u s m in d en ü tt fe lle lhető , csu­p á n e lő fo rd u lás i a rán y szám u k változó.

A m erik áb an a new york i Ro eke fe lle r - i n tézet előbb em líte tt ta g ja i , A n g liáb an G riffith ;9 W o lff10 és H intse11 N ém eto rszágban ; Herzog12 Sehw eizban; F ra n c ia o rsz á g ­ban Nicolle13 és Debains, Nobecourt, Para f és Bonnet;'“ Soren Christensen15 D á n iáb an ; Adler16 C sehországban ; Baló17 és Lovrekovich hazán k b an végeztek typuselkü lö - n íté s i v izsg á la to k a t.

Baló és Lovrekovich a d a ta i sz e r in t a pneum n- coccusfertő zésekben az 1. ty p u s 51'51%-ban, a I I . ty p u s 18’18%-ban, a I I I . ty p u s 1818%-ban és a IV . ty p u s 12'12%-ban fo rd u lt elő . Ezzel szem ben norm ális egyé­nek köpetébő l k iten y ész te tt pneum ococcusok 20%-ban aI I . , 10%-ban a I I I . és 70%-ban a IV . cso p o rtb a vo ltak sorozhatok . A z I. ty p u sb a ta rtozó tö rzs egye tlenegy sem fo rd u lt elő . T e h á t a betegségeknél e lső so rban az I. es I I . typus, n o rm a lis egyéneknél ped ig a IV . ty p u s fo r­du l elő .

N yo lc m eth o d u st so ro lh a to k fel, m elyek segítségé­vel a pneum oooccustypusok egym ástó l e lkü lön íthe tő k . E zek; a g g lu tin a tió s , p ra ec ip ita tió s, com plem eutkö téses, ag g lu tin in a b so rp tió s , phagocy tosisos, p ro tec tió s, hydro- gen -ion -eoncen tra tiós és m arad ék an tig en es m ódszerek.

1. A z a g g lu t in a t ió s m ódszert A very , Chickering, Cole és Dochez végezték. A s te r i l p h y s io lo g iás konyhasó- o ld a tta l m eg m o so tt és e ldö rzsö lt köp e írész le te t in tra - p e r ito n e a lisa n egérbe o lto tták . 24 ó ra a la t t az egér, ha pneum ococcusok vo ltak a köpetben, e lha lt. 0’9%-os ste r i l N aC l-o lda tta l k im o sták a h asü reg e t s p á r percny i c e n tr i fu g á lás u tá n a bak terium fiiedéket physio log iás k o n y h asó v a l em u lg eá lták s a h á ro m ty p u ssa v ó v a l a g g lu ­t in á lták .

2. W andsw orth10 Preisz,19 Blake,70 O luf,21 Thoma- sen és Sren Christensen kü lönböző te c h n ik á jú p rae ­c ip ita tió s m ó d szert a lka lm az tak . L én y eg ü k az, hogy a b o u il lo n c u ltu ráb an k iten y ész te tt pneum ococcus a m eg­felelő ty p u ssa v ó v a l csapadéko t ad.

3. Soren Christensen21 és W o lff10 com plem entkö tési m ódszerre l v izsg á lták a pneu inococcustypusokat. Ambo- cep to ru l ty p u ssa v ó t és a haem o lit ik u s system át, a n ti ­génü l p ed ig e lö lt és p hysio log iás N aC l-a l em u lgeá lt pneum o eo ccu scu ltu rák a t haszná ltak .

4. A fe n t i m ódszer egyedü l a lk a lm az v a egyes szer­ző k sz e r in t n em b izonyu lt m eg b ízh a tó n ak s ezért Christensen21 a g g lu tin in a b so rp tió s m e th o d ik á t is h asz­n á l t v iz sg á la ta in á l. E zen m ethodus lényege az, hogy ba az ism ere tlen pneum oeoccustö rzset ism e r t sav ó v a l hoz­zuk össze s e g y ó rá t 37°-os v íz fü rdő ben ta r t ju k , úgy, h a a b a k té r iu m o k a t le c e n tr ifu g á lju k és a t is z ta sav ó t a h o ­m olog, v a g y hom o log typusboz ta rto zó b ak te r iu m tö rzs- zsel k ev e r jü k össze, az ag g lu tin a tio e lm arad , feltéve, hogy m egfe lelő savó t a lka lm az tunk .

5. W rig h t és L ister22 phagocy tosison a lapu ló m ód­sze rt h aszn á ltak .

6. Ig e n k ö nnyen a lka lm azható m ódszer a p ro ­tec tiós m ethodus. H á ro m feh ér eg e re t eg y id e jű leg be­o ltunk a v izsg á lan d ó pneum ococcustö rzzsel és a három ty p u ssav ó v a l. A m ely á l la t é letben m ara d , azon typus- sav ó n ak m egfe le lő csopo rtba sorozható a v izsg á lt törzs. H ib á ja , h o g y csak az I. és I I . ty p u so k ra jellem ző . AI I I . és IV . ty p u sú savónak n in cs sp ec if ikus hatása .

7. M ichaelis ú g y ta lá l ta , ho g y m á s és m ás hydro - gen -ion -coneen tra tio m e lle tt é r ik e l a kü lönböző bakte- rium typuisok az ag g lu t in á lh a tó sá g m ax im u m át.

8. Z insser23 és Parker, v a la m in t A v e ry24 és Heidel­berger v iz sg á la ta i sze r in t m inden egyes bak terium -

ty p u sb ó l e lő á ll í th a tó egy ú. n. m arad ék an tig e n a n y ag (a bak tér ium okbó l ex trac tio ú t já n n y erhető n itro g en - m entes, szén h y d rá tte rm észe tü k iv o n a t) , m ely az egyes ty p u so k ra sz ig o rú an spec if ikus s a hom olog sav ó v a l p ra e c ip i ta t ió t ad.

Az e lso ro lt m ódszerek közü l v izsg á la ta im a t ag g lu ­t in a t ió s m ódszerekkel végeztem . F e lad a to m az volt, hogy v izsg á ljam a gyerm ek k o r m egbetegedése iné l ta lá lh a tó pneum ococcusok se ro lo g ia i cso p o rt hovata rto zó ság át.

K l in ik a i szem pontbó l u g y a n is fon tosnak m o n d ­h a tó , kü lönösen a pneum o n iák n á l, p e r ito n it isek n é l és em pyem ákná l, hogy h a pneum ococcus okozza a b e teg ­séget, ad ju n k -e eg y á lta lán g y ó g y sav ó t s ha adunk , fon tos-e a ty p u sm eg h a tá ro zás. A n égy fé le pneum o- coccustypusbó l u g y a n is csak az I. és I I . typus ellen s i­k e rü l t ha táso s se ru m o t e lő á ll í tan i. A I I I . és IV . tö rzsek ­bő l készü lt gyógysavó te l jesen h a tá s ta la n n a k b izonyu lt s á l la tk ísé r le te k b en a I I I . és IV . tö rzsekke l fe rtőzö tt á l ­la to k h iáb a k a p ta k I I I . és IV . ty p u sú gyógysavó t, a fertő zésbe e lp u sz tu ltak . T eh á t csupán az I. és I I . savók a lk a lm azása lévén jogosu lt, a k érdés m ego ldhatónak lá tsz ik , h a m eghatá rozzuk a gyerm ek k o ri fertő zések ty p u se lo sz tásá t.

A m eghatá ro zan d ó a n y a g o t e lő ször G ram -festés- sel kész íte tt fe lk en t kész ítm ényben v izsgáltuk . E z utá n a köpetbő l v a g y genybő l b o rsó n y it physio log iás s te r i l­k o n y h asó v a l em u lg eá ltu n k s ebbő l 0'5 cm 3-t feh ér egé r b ő re a lá o lto ttu n k . Az egerek á t la g 24 ó ra a la t t e lp u sz ­tu lta k . Az e lh u l l t egerek sz ívvérébő l k ész íte tt s trich b en sz in tén G ram -festésse l v izsg á ltu k , h o g y pneum ococcus- fe rtő zés k im u ta th a tó -e a vérben . Az eg é ro ltássa l egy- idő ben a kérdéses anyagbó l c u l tu rá k a t o lto ttunk be, tá p ­ta la jn a k véres v a g y közönséges a g a r t használva. A z esetek n ag y részében m á r íg y is t is z ta tenyészeteket n y e rtü n k . A zonban v o ltak esetek , am ik o r ism é te lt át- o ltás sem veze te tt célhoz s i ly en k o r az e lh u ll t eg ér szív- vérébő l k é sz íte tt lem ezcu ltu rán vo lt lehetséges isolá ln i a pneum ococcusokat.

Az ag g lu tin a tió h o z a m e r ik a i e red etű ty p u ssav ó k a t h aszn á ltu n k , m elyeket a k o p e n h á g a i sero log ia i in téze t b o csá to tt rendelkezésünk re. A z I . ty p u sú savó 1 :2 0 , aI I . és I I I . ty p u sú sav ó p ed ig 1 :1 0 h íg ítá sb an m u ta tta a legszebb a g g lu t in a t ió t s ezért á llan d ó a n ilyen h íg í tá s ­b an h aszn á ltu k . E le in te nem n y e r tü n k oly t isz tá n le­o lvasható a g g lu t in a t ió t, m e ly e lfo g ad h ató e redm ényű le t t vo lna. E z é r t a h íg í to t t sa v ó k a t ag g lu tin a tio elő tt 15 p erc ig c e n tr i fu g á ltu k s e ttő l kezdve m in d ig k ö n ny en leo lvasha tó a g g lu t in a t ió t n y e r tü n k .

A e u l tu rá t 2 cm3 p h y s io lo g iás k o n y h asó o ld a tta l m ostuk le a tá p ta la j ró l s belő le 0‘25 cm 3-t ad tu n k a m á r e lő re e lk ész íte tt m in d h áro m ty p u ssav ó u g y an csak 0'25 cm 3-éhez. M inden esetben b eá llí to ttu n k b ak te r iu m - con tro llcsövecskéket s a v izsg á la to k e le jén többízben se ru m c o n tro l lm eg h a tá ro zá st is eszközöltünk. 37 C°-on v íz fü rdő ben eg y ó ra a la t t re n d sz e r in t s ik e rü lt leo lv asn i az eredm ény t. N éha azonban csak k é t ó ra m ú lva k a p ­tu n k ag g lu t in a t ió t. I ly en k o r re n d sz e r in t nagyon k ism é r­ték ű p e lyhesedést ész le lhe ttünk , ú g y hogy 24 ó rá ig szobahő m érsék le ten ta r to t tu k m ég a csövecskéket s csak h a a m á sn a p i e redm ény is m eg eg y ezett az e red e ti le­o lvasássa l, fo g ad tu k el az elő ző leo lvasás értékeit.

E re d m é n y ü l W olff és Baló u tá n m i is a d u rv a pelyhesedést, i l le tv e v ask o s h á r ty a sz e rű a g g lu t in a tió t fo g ad tu k el.

Az a g g lu tin á lan d ó tö rzsö k e t m in d en a lka lom m al tau ro c h o lsa v as n á tr iu m m a l v a ló fe lo ld h a tó ság ra is vizs­g á ltu k s csak h a p o s it iv v o l t az eredm ény , végeztük e l az ag g lu t in a t ió t.

3928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1415

N egyvenkét v izsg á la t a lá v e t t esetbő l h a rm in c ízben s ik e rü lt pneum oeoccusokat k itenyész tenünk oly m ódon, hogy azo k k a l az ag g lu t in a t io elvégezhető vo lt. E zen h arm in c ese tb ő l 10 em p y em ás geny, 8 croupos pneum on iás köpet, 5 o titiseknél v ég ze tt p aracen tes isn é l n y e r t geny, 5 p e r ito n it ise s geny, 1 m asto id it ises geny és 1 co n ju n c tiv it ises v á lad é k szo lg á lta to tt an y ag o t a cu l- tu rá k k itenyész téséhez. A g g lu tin a tió in k eredm énye a ty p u so k e lo sz tásá t il le tő en a következő vo lt:

A törzs eredete I-es typus I I -e s ty p u s I l l as ty p u s IV -es ty p u s

Em pyem a thoracis. . . . 6 2 2Pneumonia croup osa .. 5 — — 3P er iton it is diplococcica. 3 2 — —

O tit is ........................... 2 — 2 1M a sto id it is .................. ____ — — 1C on junctiv itis .............. — — — 1

A n y e r t eredm ényekbő l k i tű n ik , hogy em pyem á- nát, p n eum on iáná l, p e r ito n it isn é l 18 esetben vo lt I. és I I . ty p u s k im u ta th a tó . O tit isné l sz in té n k im u ta th a tó azI. ty p u s. E m egbetegedések n a g y részéné l teh á t o lyan p neum oeoecustypussa l á llunk szem ben, am ik o r a gyógy- savó a lk a lm azása indoko lt. M iu tán a ty p u sm eg á llap í- tá s 2—3 n ap o t vesz igénybe, a sú ly o sab b eseteknél nem lesz idő a r ra , hogy a se ru m ad a g o lá sá t a sero lo g ia i e red ­m ény tő l tegyük fü g g ő v é , de m in th o g y v izsg á la ta in k azt m u ta t já k , hogy p n eu m o n ia crouposa, em pyem a tho rac is, p e r ito n it is d ip loooccicánál gyerm ekekné l 81'8%-ban azI. és I I . ty p u s fo rd u l elő , a ján la to s lesz i ly en k o r az ezen két ty p u s ellen készü lő gyógysavó t m in é l elő bb a lk al­m azni. K önnyebb eseteknél, to v á b b á o titisekné l m á r indoko lt a ty p u sm eg h atá ro zás eredm ényének bevárása. A ty p u sm eg h a tá ro zás fon tos lehet m ég ak k o r is, h a az ered m én y bev á rása n é lk ü l ad tunk sa v ó t, m ert m a g y a rá­za to t a d h a t az ese tleges h a tá s ta la n sá g o k a fe lő l s tá m ­pon to t n y ú j th a t a r r a nézve, hogy indoko lt-e a se ru m m egism étlése, am en n y ib en term észetesen I I I . v ag y IV. ty p u s ese tén nem fo g u n k tovább i se ru m th e rap iáv a l k ísérle tezn i.

Nobecourt,14 P ara f és Bonnet, ak ik F ra n c ia o rsz á g ­ban végezték ty p u sv izsg á la ta ik a t, sz in tén gyerm ek ­k ó rház i b e teg an y ag ró l közölték é r ték e ik e t. A zonban nem csak gyerm ekek tő l, hanem a n y á k tó l tenyész te tt pneum oeoccustö rzseket is fe lh aszn á ltak v izsgála ta ikhoz . 139 egyénnél, ak ik n é l va lam ely lé g ú t i m egbetegedés vo lt k im u ta th a tó , a pneum ococcusok ty puse losz lása a következő vo lt: 10-szer I. typus, 117-szer I I . typus, 3-szorI I I . ty p u s és 3 szór IV . typus. T e h á t h a tá ro zo ttan aI I . ty p u s m ondható je llem ző nek a fra n c ia o rsz á g i g y er­m ekkori pneum ococcusfertő zéseknél, a m i I. typusunk- ka l szem ben.

Összefoglalás.

1. A pneum ococcusok se ro lo g ia i typuse lkü lön ítése a g y erm ek k o r m egbetegedéseiben eg y sz e rű ag g lu tin a - tiós m ódszerre l lehetséges.

2. A ty p u s e lkü lönü lés i a rá n y sz á m a az t m u ta t ja , bogy g yerm ekko ri m egbetegedésekben a leg g y ak rab ­ban az I . ty p u s fo rd u l e lő s u tá n a a IV . sero log ia i cso­po rt. A I I . és I I I . ty p u so k pedig az e lő fo rd u lás gyako ­r isá g á t il le tő en a h a rm a d ik és neg y ed ik helyen követ­keznek.

P n eu m o n ia c ro u p o sán á l, em p y em án á l, p e r ito n it is d ip loooccicánál az I . és I I . typus dom iná l, m ié r t is azI. és I I . ty p u sú g y ó g y sav ó a lk a lm azása a k ísé r le ti e red ­m ények sz e r in t cé lszerű nek látszik.

3. G yerm ekkori pneum ococcus k iv á l to t ta betegsé­

gekben a ty p u s m eg h a tá ro zá sa a th e ra p ia é rdekében hasznosnak m ondható .

Iro d a lo m : 1 V an Ermengem : Z en tra lb l. f. B a c t. X IX . köt. 1896. — 2 Torrey: Jo u rn . M ed. Res. V. X V I . 1907. — 3 Hermanies: J o u rn . In f . D is. V. X X V II I . 1921. — 4 Dopter: Com pt. R end. de la Soc. de Biol. L X V I I . 1909. — 5 Flexner: B u ll. R ockefe ller In s t i tu te fo r M ed. Res. 1917. — 6 Gordon: B r i t . Med. R es. Com m it. R ep o rts , London, 1915. és 1917. —- 7 N eufeld u. H ändel: A rb. a. d. k. G esundhe itsam te X X X IV . 1910. — 8 A very , Chickerm g, Cole, Dochez: A cu te lo b a r pneum on ia. M onograph. N o. 7 of T he R ockefe ller In s t i tu te , 1917; Dochez u. A v e ry : Jo u rn . E xp . Med. 1909; Gillespie u n d Dochez: J o u rn . Am. Med. A ss. V. L X I . 1913. — 9 G riffith : L ancet 1921. —10 W olff: W irohow ’s A rch iv . V. C C X L IV . 1923. —11 Hintze; A rch . f. H y g . 1924. 94. — 12 Herzog: Schw eiz. M. W schr. 1924. — 13 Nicolle et Debains: A nn. P e s te u rV. X X X IV . 1920. — 14 Nobecourt, Paraf, Bonnet: P re sse Med. 1920. — 15 Christensen: A c ta M ed ica V. L IV . F a se .V I. — 16 Adler: Z schr. f. H yg . 1924. — 17 Baló és Lovre- kovich: M ag y a r O rv . A rch . X X V I. 1925. — 18 W ands- toorth: C it. Cotoni, T ru ch e , R ap h ae l P . 171. — 18 Preisz: M athem at. és T erm tud . É rtesítő , 1915. -— 20 Blake: J o u rn . E xp. Med. 1917. — 21 Thom sen og Christensen: A c ta M edica V. L IV . Fase. V I. — 22 L ister: S tud ies from th e S ou th -A fr iean In s t i tu te fo r Med. R es. No. 2, 8, 10. — 23 Zinsser, Parker: J o u rn . E xp . Med. 1924. — 24 A very és Heidelberger: Jo u rn . E xp . Med. 1924.

A F e h é r k e r e sz t G y e rm ek k ó r h á z I I . sz . b e lg y ó g y á s z a t i o sz tá ly á n a k k ö z lem én y e -

L einer d erm atit is .

I r ta : Szentlé lekyné Szász A nna dr. fő orvos.

Csecsem ő kön p itu g la n d o lla l, a g la n d u la p i tu i ta r ia in fu n d ib u la r is részének v izes k iv o n a tá v a l végzett kí ­sér le tekné l fe ltű n t, ho g y az e x su d a tiv d ia thesises cse­csem ő k közü l azoknál, k ik n é l sú ly o s bő re lvá ltozások (ekzem a) v o ltak és a L e in e r d e rm a tit isb en szenvedő csecsem ő k legnagyobb részéné l Vn—1 cm 3 p itu g la n d o l su b cu tan in je c t ió já ra az egész tes t b ő re p á r p i l la na t a la t t m élyen e lsáp ad t és a b ő rfo ly a m a t néha m ár eg y 24 ó ra a la tt, de m ax im u m 4—5 n ap a la t t gyógyu lt, e l­tű n t. M inél sú lyosabb és k ite r jed teb b v o l t a b ő re lvá lto ­zás, an n á l k isebb m enn y iség ű p itu g la n d o lra , an n á l in - tensivebb e lsá p a d á s t k a p ta m , v iszo n t a b ő rfo ly am at an n á l g y o rsab b an tű n t el.

1916—1917. évben Berend M iklós vezetése a la t t álló csecsem ő osztályon v ég ze tt a m y ln i t r i t belélegezte- tés i k ísé r le te im e x su d a tiv csecsem ő k sú ly o s ekzem ás fo ly am a ta in á l a p itu g la n d o l-k ísé r le tte l m egegyező ere d ­m ényeket ad tak . A m y ln itr it-b e lé leg ez te tésn é l, h a a re n ­des k ip i ru lá s t e lsáp ad ás nem követte, ak k o r az ekzem ás fo ly am a t nemi vá ltozo tt, h a azonban az in ten s iv k ipi ru ­lá s t m ély e lsáp ad ás követte , akikor az ekzem ás fo lyam a t n éh a m á r 24 ó ra a la tt, de m ax im um 4—5 nap a la t t e lm ú lt.

A bban is egyezett a k ísé r le t e redm énye, hogy az e lsáp a d ás in te n s itá sá v a l és a b ő rfo ly a m a t g y ó g y u lásá ­n ak g y o rsa sá g áv a l a szervezet re p a ra t ió ja fo rd íto tt a rá n y b a n á llo tt. E zeknél a m élyen e lsá p a d t csecsem ők­nél a bő r sá p a d tsá g a h o sszasan m e g m a ra d t és a szerve­zet á lta lán o s re p a ra t ió ja ig en lassan következett be. A b ő rfo ly a m a t h ir te le n ^ g y ó g y u lá sá v a l a szervezet egy „ fehér a tro p h iá n a k “ nevezhető á l la p o tb a kerü lt.

A b ő rfo ly a m a tn ak ez t a h ir te len á tv á lto zásá t, e l­tű n ésé t nem leh e te tt csak is v e g e ta tiv vasom oto ros úto n m ag y arázn i.

K u ta tn i k e l le tt ez é rt elő ször, hogy nem-e az tö r ­tén t, hogy h ir te len lé te s íte t t sy m p a th ico vaso co n stric tió s to n u s fo ly tán tű n tek e l a bő rje lenségek . E. Magnus, Alsleben sze r in t a szövetekben az é r re n d sz e r vagoton- v aso d ila ta tió s á l la p o ta fokozo tt p e rm ia b il i tá s t ad, v i ­

1416 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz.

szo n t sym path ico tonvasoeonstric tio az e re k perm iab ili- tá s á t csökkenti.

H a a fo ly am at lényege tényleg a v e g e ta t iv tonus m eg v á lto z ta tása , sym path ico tonus lé tes ítése , ak k o r u g y a n a z t az e red m én y t ke ll kapnunk m ellékvesek ivo- n a t ta l is, éppen ezért m egpróbáltam 1% tonogenbő l in tra v é n á sá n 0‘1—0'2 cm 3, vagy su b c u ta n 0‘3—0-5 cm 3 ad n i n ap o n ta , az eredm ények egyező k v o l ta k , csak hosz- szasab b an ke ll adn i, n é h a 6—7 napig is, h o g y a b ő rfo lya­m a t e ltű n jö n .

I I . K e resn i k e lle tt, hogy L e in e r-d e rm a tit isn é l n incs-e a szervezetnek egy fokozott v a g o to n iá s vegeta­t iv b e á llí tása :

1. L e in e r-d e rm a tit is t csak igen f ia ta l csecsem ő k­nél lá tu n k , hol a c h ro m a ff in (sy m p ath icu s) systhem a fe jle tlen ség e fo ly tán physio log iásan p a ra sy m p a th ic us to n u s dom inál. E gészen fiatal csecsem ő bő re rózsás, vérbő , pu h a , duzzadt, nedvdús. L e in e r-d e rm a tit isn é l a kü lönben a tro p h iás, v a g y legalább is d y s tro p l i iá s cse­csem ő k bő re m in d en ü tt, de fő leg az a rc o n , alsó v ég ­tag o k o n duzzadt, feszes, oedemás az e ry th e m a m ellett!

2. F ő leg ta v a ssz a l és ő sszel l á t j u k k ife j lő d n i a L e in e r-d e rm a tit is t, a m ik o r a p a rasy m p a th ico to n u s fo­kozo tt.

3. 99%-ban ezeknél vagoton iás b u lb á rre f le x e t ta lá ­lunk , csak egy csecsem ő nél ta lá ltunk sy m p a th ico to n iás b u lb á rre f lex e t, de en n é l ugyanekkor a Löw e-reactio is p o s i t iv vo lt, ez a' csecsem ő 2 nap m ú lv a in tox iká lódo tt. (C sak kü lső kezelés m ellett.)

4. A v é rcú k o ré r ték m indig a la c so n y volt, 0'6ö- 0’90 m g% .

5. A m áj m in d ig erő sen duzzadt, v a sk o s (egy eset­ben p itu g lan d o l- in jec tio u tán fe ltű n ő e n m egkiseb­bede tt) .

6. A lacsony se ru m re fra c tió s é r té k e k v annak , vér- fe h é r je 4’2—4'6% k ö rü l van.

7. A lacsonyabb v érnyom ásértékeket ta lá lu n k .8. I t t em lítem m eg az t a ta p a sz ta la to t is, hogy osz­

tá ly o m ra m ásodízben k e rü l t fe lvételre e g y bő te jű , ba rn a ­bő rű , s tru m ás d a jka , ú g y az első , m in t a m ásod ik cse­csem ő je L e in er-derm atitieben szenvedett. A d a jk a az osz tá ly o n a legkü lönböző bb korú csecsem ő ket szo p ta tta ané lk ü l, hogy b á rm in ő károsodást lá t tu n k vo lna ezek­nél. E z az eset az t m u ta tn á , hogy L e in e r-d e rm a tit isn é l e lső so rb an az abnorm i® alkatban k e ll k e re sn i az okot.

9. L e in e r-d e rm a tit isn é l a h a lá lh o z vezető ka- ta s t ro p h a leg többször a bő rfo lyam at h i r te le n e ltű nésé­vel, in to x ica tio képében zajlik le, h a s o n l í t ez az ekzem a h a lá l e lő t t i k a tas tro p h áh o z .

E zen ta p a sz ta la to k a t összevetve, én azt hiszem , ■ hogy a L e in e r-d e rm a tit is a fiatal csecsem ő k g en e rali­z á lt ekzem ája, ho l a to x ik u sán ható a n y a g o n k ív ü l ab ­so lu t e lő fe lté te l az abno rm is c o n s titu tio , m elynek fő - lén y eg e a lab ilis v e g e ta t iv ideg rendszer, a p a ra sy m­p a th ic u s re n d szer erő ® patho log iás tú lsú ly á v a l.

H o g y L e iner-derm atitisné l, szem ben az exsu d a tiv d ia th es ises ekzem ákkal, m ind ig sú ly o s vére lvá ltozások v a n n a k és az eo s in o p h ila h iányzik , a z t ta lá n azzal le ­h e tn e m ag y arázn i, h o g y elő ször:

1. A fia ta l csecsem ő vérképző re n d sz e re igen é rzé ­ken y , m i a L e iner-derm atis ises csecsem ő v é ré t rendesen csak a betegség sú ly o s fokán v iz sg á l ju k , m ár p ed ig i ly en k ite r jed t, sú ly o s bő relváltozás m a g a i-s secundaer ú to n k á ro s ító la g h a th a t a vérre és v érképzésre .

2. F ia ta l , egészséges csecsemő k v é ré b e n igen g y a k ­ra n nem ta lá lu n k eosinoph ilse jte t.

I I I . E gészséges csecsemő knél se m a m y ln i tr i t be- lé legeztetée, sem p itu g lan d o l, tonogen su b cu tan a d ása lényege® v á lto zást n em ad, add ig L e in e r-d e rm a tit ieben

szenvedő csecsem ő knél, ho l fe lté te lezzünk egy patholo- g iásan tú le rő s vag o to n u st, lab ilis v eg e ta t iv ideg rend ­szert, e szerek ad ása u tá n g y a k ra n e rő s e lsáp ad ás ke­le tkezik ® m eg v á lto zo tt v eg e ta tív vasom o to ros a lap on egy nehezen rep a rá ló d ó „ fehér a tro p h iá s “ á llap o tb a k e ­rü lte k a csecsem ő k. Ü gy lá tsz ik , a v e g e ta tiv ideg rend­szer b á rm ily en a lak ú tú lzo tt tó n u sa g á ta t ve t a fe jlő dés­nek. E g y h ir te le n v eg e ta tiv to n u sv á lto zás ha lá los ka ­tas tro p h áh o z is vezethet. Csáki® eg y v e g e ta tiv egyen ­sú ly i á l lap o t m e lle tt leh et egy tökéletes re p a ra tio. T áp lá lkozási z a v a ro k n á l is ak k o r beszélhetünk igaz i gyó­gyu lásró l, m ik o r eg y v eg e ta tiv vasom oto ros egyensú ly i á l lap o t is e lő á llo tt. A z u ra lk o d ó v e g e ta t iv vasom otoros tó n u sé rt e lső so rb an a belső secretio k o m p lik á lt re nd ­szere felelő s, i t t ke ll k eresnünk a h ib á t, term észetesen az io n eg y en sú ly m egvá ltozásának és a kü lső ingerek nek is ju t szerep .

A rra k e lle tt m á r m ost tö rekedn i, hogy ezt a ta ­p a sz ta la to t th e ra p iá s cé lra fe lhaszná lhassuk .

A v e g e ta t iv id eg ren d szerre h a tó szerek h a tása fü g g : az u ra lk o d ó v e g e ta tiv tónustó l, a szervezet ion- egyensú ly i á l lap o tá tó l, a szervezet, helyesebben a sze r­vek fe jle ttség i, fu n c tió s és co rre la tió s á l lap o tá tól és a sze r dosisátó l. Dänisch sz e r in t a v e g e ta tív ideg rend ­sze rn é l az egy ik re n d szer erő s izg a lm án á l v ag y bén ulá ­sá n á l a m ás ik sy sth em a nem p ass iv en v iselked ik , h a ­nem fokozo tt re a c t ió t ad. A z vo lt a cél ezen szerek ad á ­sán á l, h o g y o ly an dos is t ta lá l ju n k , m e ly re a szerveze­te t ne egy tú le rő s sy m p h a tíco to n u sb a v igyük , hanem igyekezzünk a szervezete t egy v e g e ta tív vasom otoros egyensú ly i á l lap o tb a hozni, hogy íg y a szervezet e llen ­kező sy m p a th ico to n iás k á ro s ítá sá t m eggáto ljuk . E z t s ik e rü lt is azzal e lérn i, hogy a p itu g la n d o l dosisát csök­ken te ttem . M iné l sú lyosabb vo lt a fo ly am a t, an n á l ki­sebb dosist ve ttem , á t la g m áso d n ap o n k in t 1U cm3 p itu - g lan d o lt a d ta m subcu tan , 4—5 m ax im u m elegendő vo lt rendesen a b ő rfo ly a m a t m egváltozásához. A bő r v issza­n y e r te n o rm á lis ta p in ta tá t , p á r n a p i sú ly in g ad o zás u tán lassan m e g in d u lt egy egyen le tes sú ly g y a ra p o d á s (az a n y a te j tá p lá lá s m e lle tt) , a csecsem ő k élénkebbek lettek , a szék le tszám m egcsökkent, az an a em ia fokozatosan csökkent, eg y esetben 2 h é t a la t t 1 m ill ió vö rö sv é rse jt szap o ro d ást is k ap tu n k , haem og lob in em elkedett, fe hé r­v é rse jtszám csökkent, a bő r oedem ás d u zzan ata lassan sú lyesés n é lk ü l m egszű n t. P itu g lan d o l-k ísé r le tek kezde­tén, m ik o r ig en sú ly o s esetben 1 cm 3-t ad tam subcu tan , a bő r e lha lv án y o d o tt, a fo ly am a t e ltű n t, de az oedem a hosszú id e ig m eg m arad t, ső t egy-két m é ly in te r tr ig o ke­letkezett, am e ly kezeléssel hosszasan daco lt, vég re lap is- derm a to l keze lésre beszárad t, ú g y lá tsz ik , a h ir te len ke­le tkezett e rő s v aso co n str ic t io az e lvezetést gá to lta , szö­v e ttáp lá lás m eg rom lo tt. T a lá n a szövetvegyhatás- m egvá ltozás i® sze rep e lt az in te r tr ig ó k lé tre jö tténé l.

T h e ra p iá b a n az t az e l já rá s t követjük , hogy p á r n ap o n k e resz tü l kü lső kezeléssel p ró b á lju k a b ő rfo ly a ­m a to t be fo lyáso ln i, h a ez sem m i e red m én y t nem ad, ak k o r m áso d n ap o n k én t cm 3 p i tu g la n d o lt adunk sub­cu tan , ren d esen 4—5. P ró b á lta m p itu g la n d o l- tab le tták a t ad n i sú lyos ekzem áknál, a duzzanat, b ő rp ír , v iszketés p á r n ap a la t t csökkent.

F é lév ó ta , sa jn o s, sem L eine r-derm atit ises, sem s ú ­lyos ekzem ás csecsem ő nem je len tkezett am bu lan tiá - m on, íg y a továb b v izsg á lás lehete tlen vo lt.

P itu g la n d o l h a tá sa ú g y képzelhető e l ta lán , hogy a sy m p a th ico to n u s em elked ik , a b ő re rek p e rm ia b il i tása csökken, a vérkeringés^, bő rlégzés m eg javu l, a m á j- func tio em elked ik a to x ik u s m á jz á r m egszű nésével, a m éreg te len ítés és k iv á lasz tá s em elkedik .

A v e g e ta t iv to n u s m eg v á lto zásáv a l az u ra lk o d ó

3928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1417

vag o to n u s csökken tésével is m ag y a rázh a tn án k ta lá n a th y m u s R öngen-besugárzásának jó h a tá s á t ekzem áknál. T a lán a R ö n tgen -besugárzás g y ö n g íti a th y m u st és ez­zel a n n a k p a rasy m p a th ico to n u s t em elő és an ap h ilak to- gen h a tá s a csökken.

M ost o lvastam Pilcher Jd. (C lev land ) közlem é­nyét. Ö su b cu tan v ag y in tra in u sc u la r isa n a d o tt m ellék- v esék iv o n a to t 1%-ból OT—0'2 cm3 ekzem áknál, a v iszke­tés m egszű n t, m e llék h a tásk én t fe lem líti, hogy az a rc és vég tagok ta r tó sa n s á p a d ta k lettek.

A b u d a p e s t i k ir. m a g y a r P á zm á n y P é t e r T u d o m á n y ­e g y e te m I . sz. b e lg y ó g y á s z a t i k l in ik á já n a k k ö z lem ény e

( ig a z g a tó : B á l in t R e z ső dr. e g y e te m i n y . r. ta n á r ) .

A datok a B a sed o w -k ó r és h y p e r th y reo s is d iagn ostik á jáh oz .

í r tá k : Fernbach Jó zse f dr. és Leszler A nta l d r.

A B asedow -kór, i l le tő leg h y p e r th y reo s is d iagno- s isán ak fe lá l l í tá sa ig en g y ak ran nehézségekbe ü tközik . K ü lönösen a h y p e r th y reo s is o lyan k ó rk é p , m ely m in t a B asedow -kór enyhe a la k ja nélkü lözi az o k a t a charak te- r is t ik u s tün e tek e t, m e ly ek a B asedow -kó rra jellem zőek s n ag y o n h aso n lít a n eu ras th en ia é s egyéb ideges c a rd io v ascu la r is zav a ro k o n alapu ló kó rképekhez. I lyen esetekben a p h y s ik a lis v izsg á la ti m ethodusokon k ív ül szükség v a n o lyan eszközökre is, m e ly ek a d iag n o sist b iz tosabbá és k é tség te lenné teszik a th y re o id e a hyper- fu n c tió já t. E zé rt végzü n k a lap an y ag cse rev izsg á la to ka t, m ely B asedow -kórm ál fokozott. Ma, am ik o r a Krogh készü léke ig en eg y szerű v o ltáv a l n a g y o n m egkönny íti a re sp ira t ió s v izsg á la to k a t, azt leh e tn e gondo ln i, hogy a g y a k o r la tb a n a fe n ti p rob lem a ezzel m eg is o ldódott. S ajnos, n em egészen á l l így . A re sp ira t ió s v izsg á lato k elvégzése több oknál fo g v a — m elyek re i t t nem té rh e­tü n k k i — nem m entesek a ham ar és kö n n y en e lő fo r­duló h ib ák tó l. E g y éb k én t nem egy o ly a n Basedow -, i l­le tve h y p e r th y re o s is ese te t ta lá lunk , m elyekné l n incs a lapan y ag cse re fo k o zó d ás (Möller). M in th o g y ezú ton nem é rü n k célt, szükség v a n m ás v iz sg á la t i eszközökre is. E z t Csépai ta lá l ta m eg az á lta la h o rm ono dynam icus- nak n evezett v izsgá la tokban . E sze r in t az em beri szer­vezet v e g e ta t iv ideg rendszere tó n u sá n a k kü lönböző foka sz e r in t reag á l a b ead o tt h o rm o n o k k a l szem ben. B asedow -kórban, ahol a szervezet a p a jz sm ir ig y h o r­m on ja, a th y ro x in h a tá s a a la t t áll, a sy m p a th icu s ideg- ren d szer tó n u sa erő sen fokozott. E sy m p h a tico h y p er- to n ia k im u ta tá s á ra ig en a lka lm as a Csépai m ódszere sze r in t v ég ze tt ad renalinérzókenység (A É) v izsgá la ta , m ert ez in tra v é n á sá n eszközölve a szervezet va lód i A É-ét ad ja . Csépai, F ő m et és Tóth m u ta ttá k k i , hogy a B ase­dow -kór és h y p e r th y re o s isn á l az AÉ m in d e n esetben fo­kozott. T o v áb b á m eg á llap íto tták , hogy e fokozott é rzé ­kenység a betegség á l la p o tá n a k sú ly o sság áv a l, rosszab ­b odásáva l v a g y ja v u lá sá v a l szoros p á rh u z a m b a n áll. K éső bbi v izsg á la to k m u ta t tá k ki, hogy m á s k ó rfo rm á k­ná l is fokozo tt lehet a z AÉ. íg y a n a e m ia pern ic iosa, h y p e rto n ia , p ro l i fe ra t ió s tbc-és fo ly am ato k b an , th era - p iás szó d ah atás a la t t á lló u lcusoknál s tb . T eh á t a z AÉ. v izsg á la ta sem vezet célhoz, a b iz tos d iagnosishoz. E zé rt az i ly en kétes ese tek helyes fe lism eréséhez az ephed rinne l végzett v izsg á la to k a la p já n igyekeztünk közelebb ju tn i.

Borger, Ebster és H euer végeztek em beren ad re ­na lin és ep h ed rin okozta vérnyom ásem elő v izsg á la to ­kat. A z t ta lá ltá k , hogy az ad ren a lin o k o z ta v érn y o más­em elkedés m ag asság a a rá n y o s az e p h e d r in okozta vée- nyom ásem elkedés m ag assá g áv a l; b á r sz e r in tü k ez az

a rá n y o ssá g nem abso lu t. V iz sg á la ta ik a t su b cu tan - m e th o d ik áv a l végezték. Csépai és Fernbach m u ta ttá k ki, hogy n o rm a lis en d o k r in rendszerű egyének ep h ed rin okozta vérnyom ásem elkedése többé-kevésbbé p á rh u z a ­m osan h a la d az a d re n a l in okozta vérnyom ásem elke- déssefl. 0‘015 g ep h ed rin t és O'Ol m g a d re n a l in t intrav e n á - san ad ag o lv a , az ep h ed rin m inden n o rm a lis esetben ma ­gasabb v érnyom ásem elkedést okozott, m in t az a d re n a ­lin. K id e rü l t azonban v izsg á la ta ik b ó l, hogy B asedow- kó r és h yperthy reo is isná l az ephed rin érzék en y ség (EÉ.) nem íg y v ise lked ik , h an e m fokozott. AÉ. m elle tt az ephed rin okozta vérnyom ásem elkedés m in d en esetben a la t ta m arad" az ad ren a lin én ak . K é t esetben azonban, m elyben B asedow -kór n é lk ü l fo rd u lt e lő fokozott AÉ.,. az e p h e d rin h a tás m eg h a la d ta az a d re n a l in h a tá sá t. K érdés v o lt ezután, v á j jo n fokozott A É -ű , nem B ase- dow -kóros egyének á lta lá n o s tu la jd o n ság a -e ez, a n n yi­va l is inkább , m e r t h a e v ise lkedés á llandó , ennek d ia g n o s t i c s je len tő ség e t ke ll tu la jd o n íta n i. E z é r t v izsg á la t tá rg y á v á te ttü k , hogy m ily e n a z ephed rin okozta vérnyom ásem elkedés o lyan egyéneknél, k ik n é l sem B asedow -kór, sem h y p e r th y re o is n incs, de az é rt fo ­kozott az AÉ. V iz sg á la ta in k a t a következő kép végez­tük : M egha tá ro z tu k az A É .-et Csépai m ódszere sze rin t, O’Ol m g a d re n a l in t ad v a in trav é n ásán , m a jd a bekövet­kezett vém yom ásem lkedéis leza jlása u tá n m egnéztük a 0'015 g ep h ed rin h a tá sá t. I ly e n ad ag o lás m elle tt a v é r ­nyom ásem elkedés a d re n a l in ra á t la g 2 percen, ephed- r in re kb. 8 percen belü l a k i in d u lá s i é r té k re esik v issza. E red m én y e in k e t a következő tá b lá z a t m u ta t ja :

So

rsz

ám

|

N év D iagn osisV érn y o m ása em e lk ed é s

O’Ol m g ad r.* ra

V érnyom ás* em elkedés

0 ‘015 g ep h *re

i G. L. U lcus ventr. Szódahatás . . 40 vizem 45 vizem2 Cz. Zs. 35 .i 103 H. A. 30 604 V G. 30 405 B. M. H yperacidtias ................... 35 406 F. G v. H yster ia ........................... 40 507 B. I. N eurasthenia ................... 45 558 K. L. H ypertonia ....................... 55 60 >»9 H .G y. Eunuchoidismus—Hyperthyreosis 45 55

10 B. Gv. K l im a x ............................... 35 6511 S. V. Tbc. pulm onum................... 50 5512 P. I. TJ , ............ 35 35 >»13 R .G y . O besitas............................... 35 3514 K. M. Tabes dorsalis ............... 40 4515 V. K. M 30 8016 K. I. A naemia pern iciosa . . . . 35 »> 50 -

V izsg á la ta in k te h á t m u ta t já k , ho g y n em Basedow - kóros, nem h y p erth y reo s iso s egyének ep h e d r in re való vérnyom ásem elkedése az a d ren a lin év a l párhuzam osan halad , ső t legtöbb esetben fe lü l is m ú lja . 9. és 10. eset k ivéte léve l m ind n o rm á lis en d o k r in ren d sze rű betegek vo ltak . E k iv é te les ké t esetben a g e n ita l is szervek ré ­szérő l m u ta tk o zo tt z a v a r : eunuoho id ism us, ille tő leg clim ax. Ism erv e azokat a co rre la tion v iszonyokat, me­lyek az egyes endok rinszervek közt fen n á llan ak , fe l­tehető , h o g y a hyperthy reo s is-eu n o ch o id ism u s esetében az ep h ed rin h a tá sá t a g e n ita l is sze rvek m ű ködésének h iá n y a té r í te t te el a h y p e r th y re o s isn á l e lő fo rdu ló fo r ­m ájátó l.

B etege inkné l, ak ik e t e cé lra so rozatos v izsgá la tok a la p já n v á la sz to ttu n k k i, az AÉ. fo k o zásá t nem a thy ­reo idea h y p e r fu n c tió ja okozta. N égy ese tben az AÉ. fo ­kozódását a szódahatás (Csépai—W eiss) idézte elő . V izsg á la ta in k n ak d iag n o stik u s je len tő ség e van. N em B asedow -kóros és nem h y p e r th y reo s iso s egyéneknél, k ikné l azonban fokozo tt az AÉ., e p h e d r in re m ind ig leg ­alább ak k o ra , ső t leg többszö r az a d re n a l in é n á l m ég n a ­

1418 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz .

gyobb v é r nyom ásem elkedést kap tű nik. A z i ly en egyének te h á t nem ú g y v ise lkednek , m in t a Baisedow-kóros és h y p e r th y reo s iso s egyének. H a teh á t fo k o zo tt AÉ. m el­le t t e p h e d r in re nem k isebb, hanem n ag y o b b , v agy leg­a lább is ak k o ra vérnyom ásem elkedést ta lá lu n k , m in t a d re n a l in ra , az B asedow -kór, i l le tő leg h y p e rth y reo sis ellen szól.

Iro d a lo m : Möller: A c ta Med. S can d in av . Spp l. 1927. 27. Köt. — Csépai: A d rena linem ph ind lichke it. I n ­nere S ek re tio n u n d V egetatives N ervensystem . 192-1. — Berger, Ebster és H euer: M ünch. Med. W och. 1317/1927. — Csépai. Fernbach: E ndokrino log ie. 1928, 2. kö tet.

L A P S Z E M L E

B elo rvostan .A n e m d ia b e tese s k eton u r iá ró l. A lfred Gottschalk.

(D. A roh . f ü r K lin . M ed. 161. k. 1—2. füzet.)R é g ó ta ism eretes a terhesség és a szü lés a la t t fe l­

lépő ace to n u r ia . A b y perem esissei k o m p lik á lt te rh es ­ségnél, ek lam p sián á l, lázas á llap o to k n á l és a szülés f á ­jáé i idő szak áb an k ö n n y en m ag y arázh a tó a z ace to n u r ia az in a n it ió v a l, i l le tő leg a sz é n h y d ra tab s tin en tiáv al. A nem terhes, egészséges egyénekkel szem ben, a te rhe ­sek m á r k isebb szén h y d rá tm eg v o n ásra és röv idebb idő a la t t re a g á ln a k ace to n u riáv a l. Szerző k é t esetet közöl (egy te rh e s és egy n em terhes nő rő l), m e lyekné l m ini­m ális, a táp lá lék á l ta l esak nehezen befo lyáso lha tó, in- s u l in re f ra k ta e r g ly k o su r ia á llt fenn, m a jd n e m n o rm ális v é rcu ko rértékekke l, te tem es k e to n u r ia m elle tt. M ivel az aceto n testek k iv á la sz tá sa a k is fo k é in te rm ed iae r sz é n h y d rá ta n y a g c se re z a v a rra l nem v o lt m ag y arázh a tó , a sz é n h y d rá t- és zsírsavbon táste rm ékek közö tt fennálló n o rm a lis co rre la tio z a v a rá ra kell gondo ln u n k . V agy az in te rm e d ia e r bom lásterm ékek e lto ló d ásá ró l lehet szó, fokozo tt zs írsav o x id a tio értelm ében, v a g y a rró l, hogy a z s írsa v a k te l jes ox idá lásához több cu k o r elégése (szükséges. M indkét fe lfogás érte lm ében a k e to n u r ia csökkentéséhez, i l le tő leg e ltün te téséhez fokozott szén- h y d rá ta d a g o lá s szükséges. M eglehető s n ag y szám ban f ig y e lh e tü n k m eg a c e to n u r iá t ep ilep tikusokná l, p a raly - t ik u so k n á l és m ás elm ebetegeknél. C secsem ő k és g y e r­m ekek rö v id ide ig ta r tó és igen k is fo k é szénhyd rá t m eg v o n ásra , m elyek fe ln ő ttre be fo lyás n é lkü l m a ra d ­nak , p ro m p t a c e to n u r iá v a l reagálnak . Á lla to k n á l szén- h y d rá tm e g v o n ássa l a l ig idézhető elő k e to n u r ia .

M olnár István dr.A z ik te ru so k d if fe r e n t ia ld ia g n o s isá h o z . Jacobi.

(D eu tsche Med. W ochensch rif t. 1928, 36. szám .)A z ik te ru s e redetének eldöntése cé ljábó l a m á ja t

g a lak to se v a l (40 g), v a g y laevu loseval (50 g) te rh eli m eg, u tá n a 114 és 3 ó ra m ú lva nem a v ércu k o rg ö rb é t, h an em a v é rb il i ru b in g ö rb é t v izsgá lja . A z t ta p asz ta lta , hogy m a g a s ra em elked ik a v é rb il iru b in , h a a sá rg a ság oka a d if fu s p a re n c h y m a s hepatitis , te h á t az a k ó rkép is, a m it edd ig ik te ru s ca ta rrh a lis n év a la t t ism ertünk . N em b e fo ly áso lja a v é rb il i ru b in t az az eset, aho l kő okoz a c u t e lzá ró d ássa l, vag y ehola n g i t ise s fo ly am a t sá rg a sá g o t. A k e ttő k özö tt fog la lnak azok az esetek he­lyet, ah o l ch ro n ik u s le fo ly ású betegségek idéznek elő sá rg a sá g o t, ide ta r to z ik a eh ron ikusan záró kő , tu mo r, c ir rh o s is , p e r ih e p a ti t is , az epevezetéknek k ív ü lrő l tö r ­té n t e lzá rása , i ly en k o r a v é rb il iru b in é rté k u g y an em el­ked ik , de csak k is fokban . K le iner György dr.

H y p e r te n s io és vércu k or . Ernst W iechm ann. (D . A rch , f ü r K lin . M ed. 161. kötet, 1—2. füzet.)

D iabetesesekné l gyako ribb a h y p erte n s io , m in t h aso n ló k o rú , n o rm á lis an y ag cse re fo rg a lm ú egyéneknél. V a n n ak esetek, m ik o r hyperten s io m e lle tt a vé rcu k o r is em elkedett, de g ly k o su r ia nem áll fenn . M íg egészséges egyénekné l a v é rc u k o r eloszlása a p la sm a és a v ö rö s­v é rse jte k között kb. egy fo rm a, a d d ig d iabetesné l ez a v iszo n y a p lasm a ja v á r a to lód ik el. U g y a n ily en i rá ny ­ban v á lto z ik a v é rcu k o r eloszlása p la sm a és v ö rö sv ér­

se jtek k ö zö tt h y p e rten s ió n á l. H y p e rten s ió n á l a vénás és a r té r iá s p la sm a c u k o r ta r ta lm á b a n kevesebb a k ü ­lönbség, m in t egészségesnél. N ag y kü lönbséget ta lá lu n k g lukoseete tés u tán . A h y p erten s ió s beteg szövete inek glu- k o sep erm eab il itása te h á t éppúgy , m in t a d iabeteseseké, csökkent lehet. H a hypertensió is beteggel reg g e l éh­g y o m o rra 20 g d ex trose t e te tü n k és ez t e g y ó ra m ú lva m eg ism éte ljük , úgy a m áso d ik cukor ad ag u tá n a vér- cuko rgö rbe ú jb ó l erő sen em elked ik , te ljesen a n a ló g m ó­don a d iabeteses beteg v é rcu k o rg ö rb e v iselkedésével. U gyanez d em o n strá lh a tó többszörös feh é rk en y ére te tés­sel. F e n tje lz e tt h aso n la to sság a hyperten s ió s és d iabete­ses beteg v é rc u k ra közö tt ú g y an a tó m ia i e lvá ltozások á l ta l okozott, m in t fu n c tio n a lis h y p erten s ió n á l is fenn ­á ll. A h y p erten s ió so k n ag y részén é l la te n s d iabetes á l l fenn. Molnár Is tván dr.

H y p e r g lo b u l ia g y ó g y í tá s a lép e te tésse l. Nipperdey. (D eutsche M ed. W ochensch rif t. 1928, 36. szám .)

K ife j lő d ö tt szervezetben a v ö rö sv é rse jtek a lépben p usz tu lnak . A pusz tu lás o k a m ég v itás, lehet, hogy a lépse jteknek d irec t p h ag o ey tá ló h a tá sa v an , de lehet az is, hogy a v ö rö sv é rse jtek ex tra l ie n a l isa n p u sz tu ln ak b i­zonyos h y p o th e tik u s lépho rm on h a tá sa a la t t . K lem pe­rer a h y p erg lo b u lia o k á t a kevés léphorm on keletkezé­sében gondo lja , am i fo ly tá n a csontvelő ben ch ron ikus zavarok v a n n a k ; lehet, h o g y a polyg lo b u l ién ak d irec t ez az oka, de lehet, hogy a po lyg lobu lia csak rész je len ­sége a vérképzés és p u sz tu lás közö tti d y sh arm o n ián ak .

E zek a la p já n te t t k ísé r le te t an a lo g m ódon az an aem ia p e rn ic io sa m á jth e ra p ia já v a l. h y p e rg lo b u liáná l lépetetéssel. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a betegek n em tű r ik a n a p i legkevesebb 250 g lépet, még ak k o r sem, h a az t a legkü lönböző bb a lak b a n n y ú j t ­já k nekik .

N égy ese tben te tt k ísé r le te t. K é t beteg á lta láb a n nem tű r te a lépet; egy esetben 8,540.000 vö rö6vé rsejte t és 173% haem og lob in t s ik e rü l t 7,150.000-re, i l le tv e 134%-ra leszo rítan i, de ak k o r a be teg nem tű r te tovább a lépet. E g y esetben jó l tű r te a b e teg a lépet, en n é l nég y hó n ap a la t t a 8,135.000 v ö rö sv é rse jt és 160% haem oglob in 5,018.000 és 106%-ra szá llo tt a lá és az aze lő tt te ljesen m u n kak ép ­te len beteg m u n k ak ép esség ét egészen v isszanyerte .

K leiner György dr.

S eb ész e t .A b ic e p s - in le sz a k a d á sa a tu b e ro s ita s ra d iiró l.

Kerschner. (Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928, 32.)Szerző a b iceps-in ta p a d á sá ró l való leszak ad ásá­

nak egy r i t k a esetét í r j a le, m e lye t Schm ieden a közép­ra jn a i sebészegyesü le tben k é t éve b em u ta to tt hason ló esetével szem ben úgy g y ó g y íto tt meg, hogy oda szögezte a leszakad t in a t a rad iushoz. Schm ieden a n a tó m ia i a k a ­dályok m ia t t ten d o p las tik u s ú ton j á r t el, beü lte tve a leszakad t i n a t a m uscu lus b rach ia lisba. Ezzel u g y a n szenved az a lk a r su p in a t ió ja , de késő bb a m. b rach io ­ra d ia l is h y p e r tro p h iá ja e n y h í t i ezt a h ián y t. A z i ro ­dalom ban ta lá lh a tó 60 ese t közü l csak h á ro m b a n szere­pel a ta p a d ó - in leszakadása. A többi részben az izom p raed isp o n á ló gyengesége fo ly tá n a b iceps h a rá n t el­szak ad ásá t m u ta t ja , részben p ed ig a v á ll izü le t a r thr i t i s d e fo rm an sa v a g y b u rs it is m ia t t i lev á lására , szé jje lm á- lá sá ra v o n a tk o z ik az izom hosszú eredő in án ak . W ies­m ann és R öper szerző éhez hason ló esetében a tub. ra d i i és kö rn y ék én ek p a th o lo g ik u s e lv á lto zásá t ta lá ltá k , a m it szerző az ő á l ta la o p e rá lt esetben h iáb a kerese tt. K é t hónap m u ltá n i con tro ll-R ön tgen-né l azonban ő is perios- ta l is fe lra k o d á s t ta lá lt, .m elyet m in t ca llu s t fogott fel. V a r rn i a p e r io s teu m gyengesége m ia tt nem a ján la to s . Szögezéssel p e d ig a lig. p a te l la e és az A ch illes-in lesza­k a d á sá n á l m á r éveken á t ta r tó jó fu n c tio n a lis eredmé­nyeke t é r te k el. M arx József dr.

R itk a id e g e n te s t b ro inchusban. Kraus. (Z en tra lb l. f. C hir. 1928, 31. sz.)

A z id eg en test n a g y sá g a , a d iss im u lans p a tien s m ia tt i m egneh ez íte tt d iag n o s is és az e ltáv o lítás nehéz­sége m ia tt k ö zü k következő k o r tö r té n e tü k e t: az elő ző -

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1419

leg kü lönböző okok m ia t t ö t ízben la p a ra to m iz á lt bete­gük k é t és fé l h ó n ap p a l fe lvétele e lő tt egy k an á ln ye le t ny e lt le, m e ly e t azonban e ltag ad o tt és am ely öt nap m ú lva a h as jobb fe lében m utatkozó gö rcsös fá jd a lm a­k a t idéze tt elő , am i m ia t t appendek tom izá lták . K id erü lt azonban, h o g y p n eum on iában szenved a beteg. A zóta á llandó köhögés, u tóbb m á r haem optoe is je len tkezett. Á tv i lág ítá sk o r a jobb h ilusm ező ben k a n á ln y é l árnyéka. M ű té tko r a p e r i la ry n g e a l isa n b evezete tt b ronehoskop p a l nem s ik e rü l t e x tra h á ln i az ideg en teste t. E r re tra - éheo tom ia su p e r io r t végeztek , am ik o r is több s ik e rte len k ísérle t u tá n 20 cm hosszú m ag fogóva l a 8 cm hosszú és 2 cm széles k an á ln y e le t s ik e rü lt e ltá v o lí ta n i. 10. n a p ra gyógyu lás. M arx József dr.

A r e se c á l t g y o m o r g a s tr i t ise . Hertel. (Z en tra lb la tt fü r ö h ir . 1928, 32. szám .)

A g a s tro sk o p ia bevezetés© ó ta n ag y o b b je len tő sé­get n y e r t a gastro -en te ro -an asto n iizá lt em berek g a str i ­tise. N ag y o n g y a k ra n fo rd u l elő , hogy a re secá lt gyom rú em berek fe lbö fögésrő l, h án y in g e rrő l, h á n y á s ró l p anasz­kodnak ; ke llem etlen fo e to r ex ore és szédü lés-, gyenge­ségérzet a k ísé rő tü n e tek . O ka ennek v a ló sz ín ű leg a bélnedv re g u rg i ta t ió ja . G astro sk o p iáv a l m ég az an tru m és p y lo ru s ra d ic a lis e ltáv o lítása u tá n is lá tn i jó l i lyen ­ko r a m e g m a ra d t fu n d u srész le t n y á lk a h á r ty á já n a k g ast­ri t ik u s e lv á lto zásá t. E g y sú lyos i ly n em ű ese tünkben a g a s tro sk o p ia a R eiche l-pó lya anastom osis közelében a g y o m o rn y á k h á rty á t ig en erő sen belövéltnek , sű rű , ta- padós n y á lk á v a l b o ríto tta lak m u ta tta . A zo n k ív ü l o lyan v as tag és m erev rán co k v o ltak lá th a tó k , m elyek m ég a legeré lyesebb lev eg ő b e fú v ásra sem m ú lta k el. A z anas- to mos is-bel egy ik K e rr in g -rá n c á n k ics i fe lü le tes sárgás kü llem ű fek é ly ü lt. A duoden u m -ta rta lo m re g u rg i ta t ió ja e lső so rban a B il lro th -I I . m ódszernél jö h e tn e szóba, m in t oka a fe n ti k ó rképnek ; u g y an e lm éle ti leg a z I. m ód­szernél is lehetséges vo lna , ezideig azo n b an g astrosk o ­p iá v a l ez t n em ta p asz ta ltá k . Az a kérdési, h o g y ez a k ó r­kép következm ényes állapotáé, avagy m ég m a ra d v á n y a a m ű té te t követe lt betegségnek. A re se c á lt részletek sorozatos v iz sg á la ta a la p já n nem ta lá l ta k tám p o n to t k i te r je d t g a s tr i t is fe lvé te lé re , úgy, ho g y a z t inkább kö­vetkezm ényes á llap o tn ak szeretnék fe lfo g n i. Az ú. n. „k isgyom or“ tü n e tc so p o rt ja (éhségérzet, v á ltak o zás a te ltségérzette l) m eg in t m ás és a g y o m o r befogadóké­pességének csökkenésével, továbbá tú lh a m a r i k iü rü lé­séve l fü g g össze. A sec u n d ae r g a s tr i t is t nehéz befolyá­so ln i; he tek en á t ta r tó sz ig o rú d iaeta, ág y nyuga lom m al es rendszeres gyom orm osásokkal e red m én y re vezethet.

M arx József dr.

U ro lóg ia .S z ín e s cy s to sk o p ia . I. Stutzin. (Z e itsch r. f. TJrol.

C h ir. 1928, 25. kötet, 3—4. füzet.)Színes közegben v ég ze tt h ó lyag tük rözés jó segítő -

e l já rá sn a k b izonyu lt. E lő nye, hogy á l ta la zav aró fény- re flexek m egszün te the tő k és ©gyes kép le tek , k ó ro s el­vá ltozások k ö rv o n a la i é lesebben tü n te th e tő k fel. H ólyag- tö ltéshez a lá m p a erő sebb m eg terhe lése m e lle tt m ethy- len-kék, r iv an o l, v ag y kongó-vörös h íg o ld a ta i t célszerű használn i. Sas Lóránt dr.

U r e te r s ip o ly k e z e lé se a vese R ö n tg e n -b e su g á r z á ­sá v a l. J. Sénéque. (L a P re sse Méd. 84. sz., 1330. oldal.)

U re te rs ip o ly m egszün te tése eg y rész t conse rva tiv e l já rássa l, ú. m . u re te ro cy sto sto m iáv a l. v a g y u re terv a r- ra tta l, m ásré sz t n ep h rek to m ia ú tján tö r té n h e tik .

M iu tán K räm er n y á ls ip o ly kezelésére R ön tgen-be­su g á rzás t s ik e r re l a lk a lm azo tt, K lein n ég y W erthe im - m ű té t u tá n i u re te rs ip o ly o s betegnél n e p h re k to m ia he­ly e tt a k ó ro s o ldali vese rön tgenezésé t k ísé re lte meg. M inden ese tben két, eg y m ást követő n a p o n v ég ze tt (ab­dom ina lis és lum balis) besugárzás u tá n n ég y h é ten be­iü l — eg y sze r k é t h ó n ap m ú lv a — a s ip o ly elzáródott. A v ize le tcsu rg ás kétízben fokozatosan, m ás ik k é t eset­ben h ir te len szű n t m eg. E llenő rző á l la tk ísé r le te k és szö­v e tta n i v izsg á la to k sze r in t besugárzás h a tá s á ra a vesé­ben elő bb erő s vérbő ség, duzzadás és izzad m án y lép

fe l; késő bb a v ér te len ség fokozódik, a p a ren ch y m a el ­fa ju l, v égü l sarjszövetképző dós és íheges zsu g o ro d ás következik be s ezzel egy id e jű leg a vesem ű ködés m eg­szű n ik . H á trá n y o s következm ény t a kezeléstő l ed d ig egyszer sem észle ltek . Sas Lóránt dr.

A 4 é v e s é s 5 h ó n a p o s á tü l te te t t h e red a ra b k á k s z ö v e t i sze rk eze te . P a r Ad. Retterer e t G. A lexandrescu. (Jo u rn a l d ’U ro log ie. 1928. 26. év f. 2. szám.)

53 év es fé rf itő l szárm azó h e re tra n sp la n ta tu m o k so rsá t v izsg á lták a szerző k. M. G. o rosz repü lő h áb o rú s sérü lés következ tében hét év ig sú lyos p h y s ik a i és in te l ­lec tua lis dep ressio ban szenvedett. F o g la lk o zásá t ab b a ke lle tt h ag y n ia . A ba leset ó ta idő s, e n e rg iá t la n egy én benyom ását k e lte tte . K é t évve l a m ű té t e lő tt im p o ­tens volt.

H á ro m h ó n ap p a l a m ű té t u tá n szellem i és te s t i e re je v issz a té r t nem i képességeivel e g y ü tt és m in t g y á r i m érnök fo ly ta t ta ré g i fog la lkozását, ö t év e lte lte u tá n v e tte észre, ho g y nem i képessége csökken és ú ja b b m ű té tre h a tá ro z ta e l m agát, m e ly e t Voronoff h a j to t t vég re és ez a lk a lo m m al az első m ű té tn é l b eü lte te tt here- d a ra b k á k a t e ltá v o líto tta .

R észletes szö v e tta n i le írá s u tá n ész revé te le ike t a következő kben fo g la l já k össze: a n ég y év és ö t hó u tá n e ltá v o lí to tt d a ra b k á k e lh a l t c e n trá l is és élő c o r t i ­ca lis részre o sz thatók . A középső részben m ég fe l tu d ­tá k ism ern i a csa to rn áo sk ák a t és se jtk ö z i á llom ány t, de a se jtm ag v ak m um if iká lód tak . Ezzel szem ben a szé li részben élő szö v e te t ta lá lta k , m elyben 0’5—2 m m v a s­tag ság b an ú jd o n k épző dö tt erek is vo ltak . A z e red e ti szöveti kép m egvá ltozo tt, ném ely tu b u lu s h á m ja egy r é ­teggé lap u lt le, m ás tu b u lu so k kö tegekké a lak u ltak á t. A tubu lusok lum enében d e tr i tu s és pycn o tik u s m a g v ú se jtek fo g la ltak he lye t. F ia ta l kö tő szövet fo g ta k örü l az ep ith e lia lis e lem eket.

G y ak o rla ti szem pontbó l fon tos, hogy az á tü l te te t t d a rab k ák n ed v d ú s m éd ium ba (serosa, tu n ic a v a g in a l is) kerü ljenek , s a t ra n s p la n tá l t d a ra b k á k 4—5 m m -nél ne legyenek v as tag a b b ak , hogy a v a sc u la r isa t io b eköve t­kezté ig a szövetnedvek á t i ta th a ssá k . I ly e n m ódon v e­zet e red m én y re az á tü lte tés , il le tő leg s ik e rü l az átü l te ­te t t szövet a n a tó m ia i e lem eit é le tben ta r ta n i . M elly dr.

S zü lész e t é s n ő g y ó g y á sza t .F lu o r k e z e lé s en zy m p r a ep a ra tu m m a l. Dr. Ludw ig

Spitzer. (W iener m ed. W och. 1928, 44. szám .)Szerző az 1920-ban közö lt dr. R öm -fé le p a n k re a s

en z y m p raep a ra tu m o t (por) b o u il lonba o lto tt, b a k té r iu ­m okban igen bő , de gonococcusm entes h ü v e ly i v á la d é k­hoz keverte s ta p a s z ta la ta sze r in t, — e llen tétben a con- tro llcső ve l — 24 ó ra a la t t fe lt isz tu lt a tá p ta la j s ig en erő sen csökkentek a bak tér ium ok . E bbő l k i in d u lv a 20 esetben igen m ak acs, sok m indenne l keze lt f lu o rn á l k i ­p ró b á lta s ig en jó e redm ényeke t ta lá l t . N aponkén t be­p o rzás és v ízzel v a ló ir ig a t io u tá n a h ü v e ly nem g on o r­rhoeas eredetű f lu o r ja i vég leg m egszű nnek 14 napon be­lü l, a g y e rm ek k o r i v u lv it isek p á r n a p a la t t g y ó g y u ln ak m eg. G onorrhoeas ese tekné l a betegség k a th a r ra l is com- ponensé t ig en je len ték en y en s ik e rü l t befo lyáso ln i. C ys­t i t is eseteiben e re d m é n y t nem lá to tt. Pollák János dr.

L ip io d o lb e fecsk en d ezé s ú t já n tö r té n t k ü r tv iz s g á ­la t u tá n lé t r e jö t t te r h e ssé g h a t ú ja b b ese te . Lobre és Dalsace. (Bull. de la Soc. de l ’O bstr. e t Gynécol. 1928, 7. szám .)

A m á r régebben b em u ta to tt ké t esethez h a t ú jab b csatlakozik . K é t asszony m á r vo lt m ásá llapo tban , nég y azonban nem . T á g ítá s , il le tő leg á t fú v á s s ik e rte len m a ­ra d t, ezért s a lp in g o g ra p h iá t végeztek . E g y n é l csak az egy ik , a több inél m in d k é t k ü r t á t já rh a tó .

Ezek sz e r in t te h á t összesen nyo lc te rh esség et l á t ­ta k isa lp in g o g rap h ia u tán . H a t asszony ad d ig sohasem v o lt m ásá llap o tb an . Öt asszo n y n á l csak egyszer, k e ttő ­nél kétszer és egyné l négyszer jö t t m eg a h a v i­b a j a v iz sg á la t u tá n . K om o ly szövő dm ény t, b á r több, m in t 150 esetben végezték a v izsg á la to t, nem lá tta k, de m inden esetben n é h á n y ó ra i p ih en és t és a h a s ra jé g ­

1420 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz.

zacsk ó t rendeltek . 101 esetben végezték s te r i l i ta s m ia tt s n yo lc esetben jö t t lé tre terhesség. 33 ese tb e n z árt k ü r ­tö k e t ta lá ltak , — 25 ese t m ég a n n y ira rö v id idő vel ez­é lő tt tö r tén t, hogy nem értékesíthető . F e lű n ő , hogy 63 v á ro s i beteg közül h é tn é l jö tt létre te rh e sség , 52 kórház i k özü l p ed ig csak eg y n é l, feltételezik ezért, h o g y a kó rház i szü lő osz tá ly tó l nem k a p ta k é r tesítést n é h á n y esetben.

É rdekes, h o g y a tu b a á t já rh a tó s á g á t ille tő leg a p e r tu b a tio és sa lp in g o g ra p h ia sok ese tb e n különböző e red m én y t ado tt. M észáros Gábor dr.

C sá szá rm etszés r i t k a ja va lla ta . Pous. (B ull. de la Soc. de l ’Obst. e t G ynécol. 1928, 7. szám .)

P ap il lo m ák m ia t t végzett császárm etszést az i ro ­da lo m b an nem ta lá l t . Esetében a 25 éves nő ik e rte rhes­sége nyo lcad ik h ó n a p já b a n jelentkezett. A nagy - és kis- a jk a k o n , v a la m in t az an u s körül, to v á b b á a hüvelyben e lég sok p ap il lo m a vo lt, de a portió t k ö n n y en el lehete tt é rn i s azon is v o lt pap illom a. 15 n a p p a l a szü lés elő tt az e lvá ltozás ro h a m o sa n terjed t s a h ü v e ly csaknem te l­jesen el záródott. A sepsis veszélye m ia t t a k i i r tás he­ly e t t az első fá jáso k u tá n császárm etszést végeztek, m ajd a h ü v e ly t D a k in -o ld a tta l irr igá lták . F e ltű n ő vo lt a szü ­lés u tá n a p ap il lo m ák roham os v isszafe jlő dése. A nyo l­cad ik napon m á r a l ig v o lt egy kevés v e g e ta t io lá th ató a kü lső nem i szerveken . M észáros Gábor dr.

K é to ld a l i s z e le p e s h y d ro sa lp in x h á ro m ese te .Gosset, Ledoux-Lebard és Cl. Bedére. (B u ll. de la Soc. de l ’O bst. e t Gyn. 1928, 7. szám.)

A h y d ro sa lp in x n á l a k ü r t m éh ű ri sz á ja d é k a re n d ­sz e r in t nem záród ik el, ezért ezt szerző k sze lepes hydro- sa lp in x n a k nevezik. H a a m éhürbe l ip io d o lt fecskendez­nek be, ú g y az a szá jadékokon á t a k ü r tb e ju t s az o tt lévő fo lyadékban eg y en lő kerek cseppek a la k já b a n he­lyezked ik el. Ü jabb fe lvételnél a k ép u g y an a z , m ert a h a s ü r i szá jadékokon á t nem ü rü lh e t k i a lip iodol. Ez az e l já rá s a lk a lm as a r ra , hogy az e lv á l to z á s t m á r ko rán és b iz tosan fe lism erhessük , m ert a k o m b in á lt k l in ika i v iz sg á la tn á l a k ü r t , h a h ü v e ly k u jjn y ira is duzzadt, m in t­h o g y egészen p u h a , rendszerin t nem ta p in th a tó . H árom ese te t ism erte tnek , ah o l a kórism ét a R ön tgen-fe lvéte l a d ta m eg. M észáros Gábor dr.

S zem észet.A k ö tő h á r ty a m eg b e teg ed ése e r y th e m a nodosu in -

n á l. R ötth A., P écs. (Zeitschr. f. A u g en h e ilk . 1928 nov.)A z e ry th e m a nodosum m al k a p c so la to s szem bajok

r i tk á k , kü lönösen a k ö tő h á rty a részérő l. 18 éves leán y ­n á l a hom lokon, az o rro n , a felső a jk o n é s az a lszárakon a p ró rózsaszínű fo lto k vo ltak lá th a tó k . A b a l szem en a szem résnek m eg fe le lő részen az oedem ás oon junc tiván 6—8 v íz tisz ta h ó ly ag , am elyek a su b co n ju n c tiv áb a , ta lá n az ep iso le ráb a is te r je d te k . F á jd a lm a tlan o k . H ason ló e l­vá lto záso k tá m a d ta k néhány nap m ú lv a a m ásik sze­m en is. Horay dr.

A z izo m e lő reh e ly ez ésrő l. L ieberm ann L., B u d a ­pest. (Zeitschr. f. A ugenh . 1928 okt.)

A szerző a s trab ism u s co n v erg en sn é l a tenoto- m iá t he ly te len íti, m e r t hatása k isz á m íth a ta t la n és az izom b én u lásáv a l egyenértékű , am e lle tt g y e n g ít i a con- v e rg e n t iá t és sokszor strab ism us d iv e rg e n s t okoz. Elí té l i a ten o to m iá t a k k o r is, h a azt az izo m e lő re v a rrás tám o ­g a tá s á ra h aszn á lják . Sajnos, izo m e lő re v a rrásn á l nem eg y sz e r k iadós izom resectio ellenére is e lm arad a jó h a tá s ésped ig azé rt, m e r t a v a r ra to k n em ta r ta n a k . A kancsa lság e llen es m ű té tek eredm ény te lenségének a fő­oka re n d sze r in t az, hogy az an te p o s it ió s m ódszerek m a jd n em k ivéte l n é lk ü l nem m egbízhatók . A s ik e rte len ­sé g oka a m ű té t lényegében re jlik : a sza k ad ék o n y izm ot v a r ra to k k a l k e ll a m ere v selerához rö g z íte n i. A szerző s o r r a veszi a h a sz n á la to s m ű téti e l já rá s o k a t és k r it ik a i szem lé t ta r tv a fe le ttü k , ism erteti azok h ib á it. Meller e l já rá s a felel m eg leg jobban a követe lm ényeknek , de i t t is az a h iba, h o g y a v a r ra t elő bb sz a k a d , ille tő leg v á g á t az izm on, m in t kellene, azaz m ie lő tt m ég az elő re- v a iT o tt izom ú j ta p a d á s i helyéhez o d a n ő tt vo lna. Lieber­m ann a n agy fe szü lés t és ezáltal az izom idő e lő tti k i­

szak ad ásá t úgy k e rü l i el, hogy k e ttő sen a lk a lm az o tt v a r ­ra t ta l a feszü lést m egosztja , ésped ig úgy, hogy az izom ba egym ás m ögé helyezett v a r ra to k a co rneátó l eg y fo rm a táv o lság b a n lesznek a se le ráh o z rögzítve, a m i­á l la l a h á trá b b lévő v a r ra to k v ise lik e le in te m ag u kb an az egész feszü lést és íg y néhány n a p ig az elü lső fon a l­p á r n incsen feszü lés a la t t , az odag y ó g y u lás z a v a r tala ­nu l tö rtén h e tik . A szerző e m ódszerével nem csak a mű ­té t közvetlen h a tá s a fokozható, h anem a késő i e red mé­nyek is jók. H a az izo m elő rev arrás h a tá sa e lég te len, ak k o r a m ásik szem en hason ló m ű té t végzendő és csak ennek e red m én y te len ség e esetén szab ad a kancsal izmon inbem etszést, v a g y su b ten o n ia l is (B laskovics-f.) ten o to ­m iá t végezni. H oray dr.

A d ia th e r m ia a szem észetb en . Mirimanoff. (Rév. gén. d. ophth. 51. kö te t.)

A d ia th e rm iá ra vonatkozó á lta lá n o s tu d n iv a ló k is ­m erte tése u tá n a szerző a szem észeti a lk a lm azást t ár ­g y a l ja . A közönbös p ó lu s t a ta rk ó ra helyezi, az a c tiv e lek tró d a szem re k e rü l, éspedig v a g y a csuko tt szem re, v a g y a k ö tő h á rty á ra . Ism e r te t i a kü lönböző m odelleket. A d ia th e rm ia jó h a tá s ú a legkülönböző bb szem g y u lladá­sok ellen : b lep h ar itisek , gonob lennorrhoea, sc le r itis , ce- r a t i t i s m inden a la k ja ellen, a fá jd a lm a t h a m a ro sa n szü n te ti. C o n tra in d ic á lt hypopyonnál. E llenben ir i tise k - nél jó h a tá sú szoko tt len n i, k ivéve a güm ő kóros é s lueses eseteket. H oray dr.

G yerm ek orvostan .A v u lv o v a g in i t is gon orrh . in fa n tu m k eze lé sé rő l.

H übner és Stolzenberg. (D eutsche m ed. W ochensch rif t, 54. év f. 40. sz.)

Szerző az á l tá la m á r le ír t, ta r tó s öb lítéssel keze lt ú jab b 14 ese té rő l szám o l be. A v u lv áb a e rő s ít ezen cé lra k ész íte tt üvegcsövet, m e lyen á t K°/oo-es A gN O s-oIdattal b izonyos nyom ás m e l le t t fecskendezi k i a vu lvá t. E le in te k é tsze r n a p o n ta fé l ó ra hosszat t a r t az öblítés, m ajd k é t­szer n a p já b a n k é t ó r á r a em elkedik. A secretio rö v id idő a la t t csökken, m a jd a gonococcus e ltű n ik . A n e g a tívv á v á lás 10—30 n ap a la t t következik be és ezután m ég kb. 30 n a p ig fo ly ta t já k a kezelést. A th e ra p ia k ih a g y á sa u tá n kü lönböző p ro v o ca tió s e l já rá so k a t a lk a lm az tak , azonban gonococcus íg y sem vo lt k im u ta th a tó .

Beck Rella dr.V ig a n to l a g y e r m e k k o r i g ü in ő k ó r k eze léséb en .

Bamberger és S p ranger. (D eutsche m ed. W ochenschr. 1928, 27. sz., 1116. old.)

11 güm ő kóros gyerm eknél a lk a lm az tak 5—18 n a p ig tes tsú ly k ilo g ra m m o n k in t 0'2—2-5 m g v ig an to lt. Á lta lá b a n a g ü m ő kó ros m egbetegedés ja v u lá sá t lá ttá k, a keze lt g y erm ekek legnagyobb részénél azonban sú ly o s tü n e tek e t ész le ltek , am ely tü n e tek a v ig a n tol m e llék h a tásán ak tek in th e tő k . A gyerm ekekné l é tv á g y ­ta lan sá g , h án y ás, c y l in d ru r ia , p y u r ia , a lb u m in u r ia , egy esetben a n u r ia je len tkezett. A fu n c tio n a lis vese- v izsg á la t e redm énye a tubu lusok és a g lom eru lovascu- la r is a p p a ra tu s b á n ta lm á t b izony íto tta .

A szo k a tlan m elléktünetek i m a g y a rá z a tá ra fe lve­szik, hogy v ag y a v ig a n to lb an levő v ita s fe r in nem azo­nos az em beri szervezetben q u a rz fé n y h a tá s á ra és csu k am á jo la j ad a g o lá sa k o r ke le tkezett v ita s te r in n e l, v ag y a v ig an to l e lő á l l í tásak o r keletkeznek az á r ta lm a s m ellék term ékek.

A v ig an to lkeze lés csak is güm ő kó rtó l m en tes gyerm ekekné l és o rv o s i rendelet a la p já n a lka lm azható .

Teveli Zoltán dr.A sz ív á th e ly e z ő d é se a csecsem ő k o rb an . Jah r és

Hirsch. (Z e itsch r if t f. K inderhe iik . 1928, 45. sz. 5. füzet.)T á rg y a l ja a sz ív áthelyező désének d iagnostikus fo n ­

to ssá g á t a cseesem ő korban i A szívnek a beteg o ld a l fe lé va ló á thelyező dése kezdő dő pneum on iának , az egészsé­ges o lda l fe lé va ló áthelyező dése p e d ig kezdő dő e x su d a ­ti ós fo ly am a tn a k le h e t egész k o ra i tünete. R ön tgen-ké­pen a lá tszó lagos áthelyező dés a p ro jec tiv e lto lódás m ia tt a csecsem ő korban g y ak ran nehezen k ü lö n íth e tő el a v a ló d i á the lyező déstő l. K iss Pál dr.

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1421

T ap asz ta la to k sz á r í to t t írókész ítm énnye l. Gierth- müten. (D eutsch, m . W ochenschr. 54. évf.)

A m a g á n g y a k o r la tb a n nehezen e lkész íthe tő író pó t­lá sá ra szerző a já n l ja az eledon nevű sz á r í to t t író-készít- m ény t. K ü lönösen jó eredm ényeiket é r t el vele exsu da tiv d ia thesisné l, ho l az eledon í ró t l isz tte l és c u k o r ra l con- cen trá lta . K o ras zülöteik tá p lá lá sá ra is h aszn á lta , éspe­d ig az első é le thé tben 2—3% liszt, cu k o r é s p lasm on hozzáadásával, a m áso d ik é le thé ttő l p ed ig 3%-os rán- lásos író a lak jáb an . Az a c u t dyspepsiák kezelésénél nagy sú ly ingadozások je len tkez tek , úgy, hogy ezek gyóg y táp - lá ló k áu l a kész ítm ény nem használható . Beck Rclla dr.

S zívm egnagyobbodás a gyerm ekko rban p ertussis következtében. Chajes-Rosenbund. (Z e itsch rif t f. K in - derheilk . 1928, 46. szám , 1. füzet.)

38 csecsem ő nél, i l le tő leg g yerm ekné l v iz sg á lta a p e r tu ss is le fo ly ása és az az t követő 15 h ó n ap a la t t a sz ív n ag y sá g á t. E zen betegek 82'6% -ánál a betegség a la t t m egnagyobbodo tt a szív s az esetek n ag y részé­nél a m egnagyobbodás egy h ó n ap p a l a p e r tu ss is e ltű ­nése u tá n m egszű nt. A m egnagyobbodásban a jobb k a ­m a ra és p i tv a r v e ttek részt. Szerző vélem énye sz e r in t a m egnagyobbodás oka nem az esetleg je len levő sú lyos ra c h it ik u sa n e lv á lto zo tt m ellkas, v a g y a p e r tu ss is sú ­lyossága, sem a g yerm ek a rá n y la g f ia ta l k o ra a beteg­ség m egjelenésekor, h anem az, h o g y a p e r tu ss is lefo­ly á sa a la t t fokozott v é rk e r in g ést igénye l a szervezet. F u n c tio n a lis in su f f ic ie n tia egy esetben sem lép e tt fel.

K iss Pál dr.

Elm életi tudom ányok körébő l.F ag y ás h a tá sa a d ip h th e r ia to x in és a n ti to x in ke­

verékére. E. S. Robinson és B. W hits. (J. of. Im m uno­logy. 1928, 4. füzet.)

Szerző k ezen v iz sg á la ta ik a t m ég 1924-ben kezdték m eg, am ik o r egy m eg fa g y o tt és ism é t fö lo lv ad t d iph the r ia to x in -an tito x in keve rék k e l végzett o ltások a z ism ert B oston k ö rn y ék i b a lese teket okozták. V izsg á la ta ik sze­r in t fa g y ás h a tá s á ra b izonyos co n c en tra tió jú ca rb o lta r- ta lm ú keverékekben az an tito x in részben k icsap ó d ás fo ly tá n in ae tiv á ló d h a tik . E z a fo ly am a t részben rever- s ib i l is és a keverék ism é t kevésbbé m érgező vé vá lik, ha huzam osabb idő n á t á l l szobahő m érsék leten . Pope v izs­g á la ta i t m egerő sítve ő k is csak c a rb o lta r ta lm ú k ev erék ­ben ész le lték ezt a je lenséget. K ü lönös azonban az, hogy csak 1 L + m en n y iség ű to x innak a n t i to x in n a l való keveréke v á lik m érgező vé fagyás b e h a tá sá ra , m íg ez nem következik be sem 3 L + , sem 1ho L + tox inm enny i- ségeket ta rta lm azó keverékekben. A 3 L + keverékben m ég a m agasabb fehérjeconoen tra tio v éd ő h a tá sáv a l m a­g y arázzák ezen ész le lésüket, hason ló m a g y a rá z a t azon­b an nem a lka lm azható az 1/io L + k ev e rék v iselkedésére.

B árm i legyen is a különböző tox inm en n y iség ék e t ta rta lm az ó keverékek fogyássa l szem ben való k ü lö n ­böző v ise lkedésének az oka, k é tség te lenü l a concen tra tio kérdésének figyelm en k ív ü l h ag y ása v o lt az o k a annak , hogy egyes v izsgá lók nem tu d tak k im u ta tn i fa g y á s h a­tá s á ra to x ic itá sv á lto zás t a keverékben, m íg m ások ezt következetesen észlelték . Tom csik dr.

Az im m unanyagok m egoszlása a savóban és a szövetekben. I. Freund és C. E. W hytncy. (J. o f Im m u ­nology, 1928. 4. füzet.)

Ü gy passiv , m in t a c tiv im m u n izá lássa l s ik e rü l t k i ­m u ta tn i n y u lak b an , ho g y az a g g lu t in in ta r ta lo m n a k több m in t 50%-a v au a v é r tő l m eg tisz títo tt szervekben . A m á j és lép a g g lu t in in ta r ta lm a a legnagyobb, de a vesében, tüdő ben , m éhben és a bő rben is je len tékeny az a g g lut i ­n in m enny isége. Az im m u n an y ag o k n ak a szervekhez való kötő dése nem erő s, am it az is m u ta t, hogy ezek a m egő rü lt szervekbő l könnyen k iv o n h ato k phys. k o n y h a­sóo ldatta l. É rdekesébbek azok a k ísérle tek , am elyekben szerző knek m ég is s ik e rü l t kü lönbséget k im u ta tn i az im ­m u n an y ag o k n ak az egyes szervekhez va ló kö tő désében. P ass iv im m un izá lás u tá n az első 17 ó ráb an R inger-o l- d a tta l h íg íto tt v é rre l v a ló p erfu s ió v a l m ég az összes szervekbő l e ltáv o líth a tó az ag g lu t in in ta r ta lo m . 17 ó rán

tú l az u terusbó l és a bő rbő l b á rm ily en hosszú id e ig fo ly ta to tt perfu s io sem képes e ltá v o lí ta n i az ag g lut in i- neket, ho lo tt az ig en könnyen s ik e rü l a m á jja l és lép- pel. Jó lleh e t szerző k különböző okok m ia tt nem ta r tj á k va lószínű nek, ho g y az im m u n a n y a g az u te ru s- és b ő r ­se jtek k e l erő sebb k ö tésben fo rd u ljo n elő , m in t a több i szervek sejtje iben , k ísé r le te ik m ég is fény t v e tn ek az a n a p h y la x ia egy ik tünetének , a S chu ltz—D ale-fé le u te ­ru s reac tiónak a lényegére, m in th o g y a passiv se n s in i l i- zá lás u tán az u te ru s abb an az idő pon tban ad p o s it iv an a p h y la x iás re a c tió t, am ik o r a benne lévő im m u n ­a n y a g p erfu s ió v a l nem tá v o lí th a tó m á r el. Tom csik dr.

A szénaláz e l len i specifikus kezelés védő ha tásáró l.A. Brown. (J. o f Im m uno logy . 1928, 4. füzet.)

A szénaláznak p o llen ex trac tu m o k k a l va ló g y ó g y ­kezelése á lta lán o s fö lfo g ás sz e r in t desensib ilizá láson , azaz a l le rg iá t okozó re a c tió s anyagok közöm bösítésén a lap ­szik . Szerző k ísé r le te i sz e r in t ez a fe lfogás téves, m e rt ez a re ac tió s a n y a g nem hogy e ltű nnék , de m ég szap oro ­d ik a p o llen ex trac tu m o k k a l va ló kezelés a la tt. E zen az a lap o n e lm életileg a kü lönböző p o llen ex trac tu m o k k a l va ló kezelés sp ec if ic itásáb an is kéte lkedhetnénk . Hé t ese t a la p já n m u ta t ja k i a szerző , hogy a g y ak o r la tb an a p o l­len ex trac tu m o k k a l v a ló kezelés specifikus, m in th o g y am b ro s ia fa jtá k k a l v a ló kezelés nem véd ph leurn p ro­tense á lta l okozott a s th m á v a l szem ben; ugyanez m u tat ­h a tó k i az u tó b b iv a l tö rtén ő im m un izá lás esetében is.

Tom csik dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

A rrow sm ith . R egény k é t kö te tben . í r ta ; Sincla ir Lewis, fo rd íto tta : Schöp f Un Aladár. K ia d ja a F ra n k l in - T á rsu la t B u d ap esten ; á r a 12 pengő .

S zokatlan dolog, h o g y e he lyen szép iroda lm i m ű ­rő l em lékezünk m eg, de ak i k a r tá rsa in k közül e lo lv assa e könyvet, igaza t fo g ad n i nekünk , hogy e m u n k a e lső ­so rb an m inket é rd ek e l, m e r t k ö zp o n tjáb an az o rvos ál l küzdelm ével a tu d o m án y é r t, szen t igazságokért, az em ­b er iség jóvo ltáért, a m a g a em beri v ág y a iv a l, lekü zdh e­te tlen h ibá iva l, m egélhetésének kényszerű sége ive l. S a m in t ütköznek eg y m ássa l e le lk i m ozgatóerő k, ú g y se lek tá lódnak m á r a m ed iku stan o n co k b an azok az o rvos- typusok . ak ikkel az é le tben ta lá lk o zu n k s ak iknek oly egyen lő tlenü l m éri a so rs a s ik e r t és benső lelk i elég ü lt- séget. T u d a ta la tt i vonza lom m al az igazság k u ta tá s a i r á n t k e rü l A rro w sm ith az o rvos i egyetem re és m in d ­já r t azonnal fel a k a r fedezn i v a lam it. E g y igazi b úv á r- szellem . egy N ém eto rszágbó l k iü ld ö zö tt b ak te r io ló g us ra jo n g ó ta n í tv á n y a lesz, k i az tán egész élete so rán ő riző , vezérlő szelleme. M ert A rro w sm ith n ek nagy szü k ség e v an e r re az é let h á n y a t ta tá s a közben, am in t a k ó rh áz i p ra x is á t elvégezve D a k o tá b a k e rü l v idék i o rv o sn ak , m a jd egy v á ro s eg észség ü g y i ő re lesz és végül egy fé ­nyes ku ta tó in tézetbe ju t , hol egész m u n k ásság á t a tu d o ­m án y n ak szen te lheti. A lelkében nem es, m in d ig jó t ak a ró i f jú n a k erő s kü zd e lm e t kell fo ly ta tn i az élettel, me ly tá rsa d a lm i és a n y a g i követe lésekke l á ll eléje és sokszo r k icsinyességekkel ő r l i fe l e n e rg iá já t. D e küzdelm et fo ly ­ta t s a já t m ag áv a l is, m idő n a n n y i t tépelő d ik s e m iatt an n y i v á lság o t á ll k i. h o g y m i is h á t igaz i h iva tó t tsá g a ? Az em beriség közvetlen és cé ltu d a to s jó tevő je legyen-e, ak i egyéneket g y ó g y ít, ü g y es o p e ra ti ó iva l életeket m en t m eg? V ag y az em berek töm egeinek legyen ta n ító m e s­tere. ő ran g y a la , vezére a h a lá lla l, a fertő ző betegségek ­kel s a reá tö rő egyéb veszedelm ekkel szemben? A v a g y v ég ü l nem tö rő dve se n k iv e l és sem m ive l, sem e lism eré s­sel. sem gánccsal, csak az ig az i tudo m án n y a l, az igazsá g k u ta tá s á ra és m eg ism erésé re v esse m agát, am ibő l k é t­ségtelen , hogy leg á lta lán o sab b és legnagyobb h asz n a lesz az egész em beriségnek?

H ő sének e h á n y a t ta tá s a pom p ás a lk a lm ak a t n y ú j t az író n a k a r ra , h o g y to l la é lénkségével, szellem e éle® és józan k r i t ik á já v a l, -sok h e ly t v id ám hum oráva l, v a gy m etsző sa ty rá já v a l o ly he lyze teket fessen és azokban oly" a lak o k a t dom borítson , am ilyenek h aso n m ása it ú gy it th o n , m in t kü lfö ldön ism erjü k . O rvosi -szempontból e le írások , a tö rténések , a párbeszédek oly tökéletesek , hogy — b á r e tek in te tb en sem m i b izonyosat sem tu ­dunk — h in n ü n k ke ll, h o g y az író orvos, vagy lega láb b is an n a k készült, s ig en -sokat é r in tk ezh e te tt o rvosokka l, m e rt o rvosi m ű veltsége, tech n ik a i és m ű szó ism erete,

1422 O R V O S T T T E T T L A P 1928. 51. sz.

helyes k r i té r iu m a van. Az egész m ű a n n y i ra o rvosi: a chem iai, an a tó m ia i, sebészi m ű szavak , de kü lönösen a b ak te r io ló g ia iak , a W rig h t-féle o p so n i n th e o r i a. a D H e re l le fé le bak te r io p h ag , a sero lo g ia m in d en m ű ­fo gása a n n y ira hem zsegnek benne, ho g y az t h isszük: nem orvosok nem is é r t ik m eg sok h e ly ü tt és nem is élvez ik a n n y ira . E llenben m i an n á l jo b b an ! _ Tanuló- k o ru n k ra , bo lond tré fá in k ra , k if ig u rázo tt ta n á ra in kra , tá rs a in k ra g ondo lunk az elején, m elyben A rro w sm ith M ar tin m ed ikus éve i v an n ak egy a m e r ik a i egyetem m u la tságos k ere téb en rem ekü l le írva . „Az a n a tó m ia pro- fessora. O liv e r O. S tou t, m aga vo lt az a n a tó m ia ; való ­ságos b o n c tan i térkép , az idegek, v é red én y ek és cson­tok vékony b ő rre l bevont gom bolyaga. P o n to s és óriási te r jed e lm ű tu d o m án y a v o lt; szá raz h a n g já n többet tu­d o tt e lm ondan i a bal k isu jjró l. m in t a m e n n y it bárk irő l is fö l lehetne téte lezn i, hogy tudn i a k a r a b a l k isu j jró l.“ R em ek dolog M a r tin v i tá ja a g y ó g y sze rtan p ro fessorá- v a l a „post hoc e rg o p ro p te r hoc“ esetérő l, a m edikusok „D igam m a P i “ egyesü le tének le írása , I r a H in k ley , a h i t ­té r ítő n ek -készülő m ed ikuspap , a já m b o ru l tu d a tlan Gömböcz, A n g u s D uer, a n ag y s tréber, késő bb k itű nő sebész a la k ja in a k m eg ra jzo lása és a d u rv a , de jov iális és hű b a rá t. C lif f C law son, k i az egyetem fe n n ta r tó tes­tü le tének lá to g a tá sa a lka lm áv a l egy h a sn y á lm ir ig y e t csem pész az e ínök ú r h á tra ta r to t t ey linderébe, m ire k i­csap ják és au to ü g y n ö k lesz.

D ak o ta i gy ak o r ló o rv o s i életének is a va ló életbő l rem ek ü l e l lese tt ep izó d ja i v an n ak : a küzde lem a k is­v á ro s i tá rsa d a lo m m a l, a co n cu rren tiáv ah az o rv u l tá­m adó p le ty k áv a l. M eg ind ító é jje li lá to g a tá sa a diohthe- r iá s gyerm eknél, k i t nem tud m egm enten i. F ö lcs i llan a k u ta tó is benne és o ltóanyago t á l l í t elő , m iv e l m egszün­te ti a v id ék én dú ló száj- és k ö rö m fá já s t, á g i ié r t fel­je len tik az á l la to rv o so k . M ind idegenebb n ek i a p rax is és végü l te l je s lelkesedéssel veti m a g á t a közegészség- ü g y i szo lg á la t k a r ja ib a s egy nagyobb v á ro s egészség­ü g y i fe lü g y e lő je m ellé k e rü l segédnek. F ő n ö k e P ieker- b augh dr. e lső ra n g ú reclám -em ber, ak i leg fő bb fe ladatáu l az egészségügy i p ro p a g an d á i tek in ti. K a c a g ta tó dolgok tö rtén n ek i t t , s az egész rész pom pás m a ró sa ty rá jn a tú lzo tt közegészségi p rop ag an d án ak , am ire , ú g y látszik , A m erik áb an m á r van példa, — de am elyben a lényeg el­vész. P io k e rb au g h ú rb ó l n ag y népszerű sége rév én sena­to r lesz s íg y A rrow sm ithnek n y ak áb a sza k ad az egész közegészségügy. P ersze belebukik, m e r t ő becsü letesen cs in á lja . N em v e rs ik ék e t fa rag és isko iaünnepé lyeket, közegészségi fe lv o n u láso k a t rendez, hanem b ecsu k a tja a legnagyobb te jü zem et s fö légetik eg*y g az d ag asszony tö ­m eg lakásos b érh ázá t. Összeütközésbe k e rü l m indenk ivel, k u d arco k a t v a ll , k ikezdik , gúny és n ev e tsé g cé ltáb lá ja lesz és m enekü lésszerű en kerü l a ch icag ó i R onnec-féle k l in ik á ra , m in t an n ak labo ra tó rium vezető je . Szeretném ide le írn i az t az e lkeseredett c in ism ust, am iv e l szegény A rro w sm ith ebbe az „aranyozo tt eg é rfo g ó b a“ belép; és ennek a ra g y o g ó tisz taságú , tökéletes k l in ik á n a k k itű nő je llem zését, „m elyné l örvendetesen d rá g á b b g y á ra t el sem leh e te tt k ép ze ln i“ s m elynél ..egy h aso n ló in tézm ény se tu d ta v o ln a em b eran y ag á t o lyan g y o rsa n és anny i kezelésen k e resz tü lv in n i“. De M artin i t t sem szerencsés. N em tu d fe lem elkedn i a k lin ika azon l í r a i h ité ig , hogy a testnek m in d en o lyan része, am ely n é lk ü l az em berek ú g y ah o g y m eg tu d n ak é ln i, fö lté tlenü l és tü s té n t eltávo- l ítandó . S o k a t dolgozik, de nem él: ez r iv e l cs in á lja a v é rse jtszám lá láso k a t, W asserm annoka t, de ú g y érzi, hogy a le lke h a lo tt, egy fehér csem pekoporsóba bezárva. M eg je len ik e g y c ikke a s trep to ly s in ek rő l e ennek révén rég i b á lv á n y a és m estere, Gottlieb, k i t az eg y e tem rő l k i­ü ldöztek s egy h írn ev es k u ta tó in tézetbe k e rü l t , m eghív ja m aga m ellé fü g g e tlen m u n k a tá rsn ak .

A n ew y o rk i Mc. G urck k u ta tó in té ze tn e k és igazga­tó ján ak , m u n k á sa in a k le írása , .rellemzése k áp rá z ta tó a n érdekes és p o m p ás sa fy rá ja az am e r ik a i m illiom osok versengésébő l szü le te tt, pénzzel bő ségesen tá m o g a tott tu ­dom ányos k u ta tá s h írszom jas versen y én ek . Szem ünii- szá ju n k e lá ll az ép ü le t luxusán , a szá g u ld ó lifteken, a gazdag fe lszere lésen, a k ísérle tek k o r lá t la n lehetőségén, az igazga tó és he lyettese és a legtöbb m u n k a tá rs n yá jas­ság án . tu d o m á n y é r t lelkesedő sza v a lásán és m á r azt h isszük , szegény M artin u n k révbe k e rü lt , kü lönösen m i­k o r hosszú és fá rad ság o s, de e red m en y te len k u ta tásai u tá n egy n a p fe lfedez egy ca rb u n cu lu sb an egy o lyan v a ­la m it — nem tu d ja , é lő lény e vag y ch em ia i an y a g —, am i a s trep to co ccu so k a t feloldja, tö n k re tesz i. O ly pom ­pás e lképzeléssel és psyeho log iáva l v an ez a fe jezet m eg­írv a . hogy rem eg ü n k az izgalom tó l és nem tu d ju k abba­h ag y n i az o lv asás t A felfedezés döbbenetes ön tudata,

az á té rz e tt ú j ig azsá g fasc ináló h a tása , a lázas m unka- ő rü le t, am it k iv á lt , az egybefo lyó napp a lo k és é jjelek , a d icső ségvágy és félelem , a m eggyő ző dés és kételkedés m in t h a ta lm as h u llám o k sz in te h án y ják , d obá lják a sze­g én y k u ta tó em b ert, k i em b erfe le ttit kény te len p ro ­duká ln i.

É s ezzel kezdő d ik M. A rro w sm ith tovább i küzdelm e a Mc. G urok-in tézetben, hol edd ig o ly id eá lisán n y ug a l­m as élete vo lt. A z a d m in is t r a t i ó b an, re presen ta tió b a n és ú. n. szervező m unkában k im erü lő tevékenységű igazgató és h e ly e ttese m egszago lják , hogy i t t va lam i készü l és ostro m o lják , h o g y késedelem nélkü l közölje befejezetlen eredm ényeit. M u n k a tá rsak u l és tá rsszerző kü l to l já k fel m agjukat és A rro w sm ith - t csak az m en ti m eg, hogy egy szén reggelen ö re g m estere, G ottlieb je len ti nek i. hogy D H e r el le épp m o st te tte közzé u g y an ez t a fe lfedezését a francia, ak a d ém ia „com pt ren d u e“-jében, csakhogy ő „b ak te r io p h ag “-n a k nevezi. M artin csüggedten té r v issza a m unkaasz ta lhoz , m iu tán nem a k a r az egy idő ben és tő le fü g g e tlen ü l m ű ködő tá rsfe lfedező i e l ism erte tésé rt egy é le ten á t küzden i. Dolgozik, k u ta t és rá jö n , ho g y a „ph ag “ segé ly év e l m eg ta d ja g y ó g y íta n i a pestis t.

S ö té ten és m egrázó erő vel v a n le írv a a fekete h a lá l p u sz títása , a k ih a lt k ik ö tő v áro s, m ely az exped i- t ió t m ag áb a fo g a d ja . A rrow sm ith m egkezdi m u n k á já t, azzal a sz ig o rú e lha tá ro zássa l, ho g y csak a lak o sság fe lé­nek fog ad n i o ltóanyagábó l, a m ás ik felének ped ig sem m i kö rü lm ények közö tt sem. hogy íg y „phag“- ján ak az epi­d é m iá ra g y a k o ro lt h a tá sá t k é tség te lenü l m eg á lla ­p íth assa . E bbő l az tá n súlyos és tra g ik u s összeütközései tá m a d n a k és m ég sem tu d ja keresz tü lv in n i. A já rv á n y m egszű n ik és ő önvádda l és kéte llye l a le lkében té r haza, ho g y ím e e lsza lasz to ttá az a lk a lm a t és nem á lla ­p íto tta m eg fe lfedezésének g y a k o r la t i é r ték é t. D e a h ír , a sensa tio m egelő z i ő t; m ire k ikö t m á r ú g y fo gad ­ják . m in t az em beriség n ag y jó ltevő jé t, in téze te egész osz tá ly t, s a k u ta tó m unkások sereg é t b o c sá jt ja re n­delkezésére, és fe lsod ród ik a legfe lső tízezrek körébe, k ik esté lye ik érdekessége g y a n á n t tek in tik , tesznek is hozzá egy-egy érdek lő dő kérdést, — de nem v á r já k be fe le letét. H a lm o zó d ik ünnep lése; m á r az in téze t igaz­g a tó ság á v a l k ín á l já k m eg. fe lesége p a lo tá já b a n lak ik , töké le tes p r iv á t lab o ra tó r iu m a van , —• csak dolgozni nem tud , nem h ag y já k . K eserves küzdelem u tá n szak ít m indenne l és m in d en k iv e l és elszökik hű séges, egyenes­le lk ű b a rá t já h o z , T erryhez, k i egy tó p a r t i erdő ben ü tö tte fe l kezdetleges ta n y á já t, h o g y z a v a r ta la n u l dol- gozhassék p ro b lém á in .

E z a v á z a a tö rténetnek , de ebben m en n y i érték , m en n y i p o m p ásan k idom borodó ep izódalak, m ily éles p syoh ika i m egfigyelés van gazdagon belesző ve, hogy sokszor m erü l fe l em lékünkben egy azonos ism erő s jel­lem e, beszéde és g y ak ran u jjo n g v a ism erünk a m ag u n k vé lem ényére, s cselekedete ink ru g ó já ra . Sehol nem Imez- szad a lm as és u n a lm as, le írá sa i röv idek és m inden t m egérezte tő ek , párbeszédei élénkek, nem fá rasz tó a n szel­lem esek, de m in d ig term észetesek, ső t h a kell, reá lisán sem m itm ondók . I ro d a lm i egysége tökéletes; b á r több m in t ö tven szem é ly t ism erte t m eg ve lünk jó l charac- te r iz á lta n . a l ig v a n egy-két fe jezete, m elyekben a fő a lak . A rrow sm ith , ne szerepelne; ő t sohasem v esz ít jü k szem elő l, ő m inden tö rtén ésn ek közpon tja , m elynek h á tteré ­ben szerényen húzód ik m eg h á ro m nő a lak k i tű n ő képe: a tudá lékos és szám ító M adele ine. az odaadó és h a rmo ­n ik u s le lk ű L eo ráé és a felső bb körének e lő íté lete itő l sza b ad u ln i nem tu d ó Joyce-é.

Azok közé a könyvek közé ta r to z ik ez a h ib á tlan és élvezetes m a g y a r fo rd ítású regény , am ike t az é rt é lve­zünk, m ert nem dagályosak , s nem iro d a lm i q u a litáso- k a t fitog ta tok , h an e m term észetesek , m in t az é le t és izga lm asak , a m ily en csak a v a ló ság le h e l ö rv en d en ék, h a fá rasz tó n a p i m u n k á ja u tán . p ihen tető esti o lvasás közben k a r tá rs a im közü l m in é l többen győ ző dnének m eg afelő l, h o g y ennek a h o sszú ra n y ú lt ism erte tésnek ig aza volt. Vám ossy.

G y a k o rla ti tö rvényszék i e linekó rtan m a g án jo g i és b ű n v ád i ü g y e k re vonatkozó lag . í r t a : Her ez Oszkár dr. N ovák és T á rsa , B udapest. 1929. 384 oldal. Á ra 18 pengő , k ö tv e 22 pengő .

A tö rv én y sz ék i e lm ekó rtan egy ik á g a a tö rvény - szék i o rv n s tan n a k , azonban a n n y ira sp ec ia lis része, h o g y le lk i ism ere tes tö rvényszék i o rvos csak kellő kl i ­n ik a i e lő képzettséggel m ű velheti. E zé rt a tö rv én y szék i e lm ek ó rtan d isc ip l in á i m in d ig k ü lö n á lló ta n u lm á n y tá r ­g y á t képezték , ezt a k a r ja szerző is a könyvében adni. A n ag y szo rg a lo m m elle tt azonban ez nem n ag y o n síké­

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1423

rü l t . M ár csak azért sem, m e r t m ag y a r tö rvényszék i e lm ek ó rtan n ak „kü lönös te k in te tte l a jo g ászo k ra “, min t szerző m aga m o n d ja , e lső so rban a m a g y a r tö rv én y k e­zésre, a m a g y a r jo g i és o rvosi iro d a lo m ra k e lle tt vo lna tek in te tte l Tenni. Éppen a m a g y a r e lm eorvosok közül a n n y ian fog la lk o z tak az e lm ek ó rtan tö rv én y szék i ré ­szével. hogy ez t szerző nek m ellő zn ie nem is lehete tt vo lna, ne is em lítsek m ást, m in t Schwartzert. Morav- csikot, Salgót. D e sa jn á la tta l nélkü lözzük a m ag y ar tö rv én y k ö n y v re való u ta láso k a t, m ert nem csak a jo g á­szoknak. h anem az orvosoknak is a m a g y a r tö rvény- könyvek sze r in t ke ll igazodnia, h a tö rvényszék i szak értő ­k én t m ű ködn i a k a r, hiszen ez é rt h asz n á lh a tju k a k ü l­fö ld ide vonatkozó iroda lm át, csak fe n n ta r tá ssa l. A kü l­fö ld i tö rv én y szék i o rvostan i kö n y v ek re n d sze r in t m eg is je lö lik a m egfe le lő tö rvénykönyveket. íg y pl. a né­m et könyvek a ném et, osz trák és sv á jc i tö rv én y k ö n y ­v ek re v an n ak tek in te tte l. T e h á t m a g y a r tö rvényszék i e lm ek ó rtan t í r n i is csak a m a g y a r tö rvén y k ö n y v ek te­k in te tbevéte léve l lehet. De t is z tá n o rvosi szem pontbó l is vo lna n éh á n y m egjegyzésünk. M inden o rvosi szak­m áb an v an n ak idő rő l-idő re vá ltozó irán y o k , m elyeket azonban nem szab ad a h a la d á ssa l összetévesztenünk, m e r t nem m in d en irán y v isz i e lő bbre a tudom ány t. Term észetes, h o g y csa tlakozhatik v a lak i a k á r az egyik, a k á r a m ásik irán y h o z , ez n é h a d ivat, n éh a m eg fon to­lá s dolga, de n em baj. A zonban az egyes kó rképek le­í rá s a fe le ljen m eg annak, am it a cím e m ond. A m an iás- dep ressiós (vag y am in t szerző m ond ja , m elankó liás) e lm ezavarban n em lehet „ m á n iá s ro h a m “-ró l beszél­n ü n k . m ikor u g y an a b b an a könyvben ep ilepsiá t, hyste- r iá t . p a ra ly s ise s ro h am ró l v an szó. H a ped ig a „ roham “ szó phasist, sz a k a sz t ak a r je len ten i, ak k o r m elankóliás ro h am ró l is k e l le t t vo lna szó lan i. de ak k o r nem lehet ep ilep s iás ro h a m ró l beszélni. É p p íg y nem é rth e tő meg’, h o g y lehet a sö p ö r t és s tu p o r t egynek v enn i (75. old.), m ié r t ke lle tt „az ö n tu d a to t“, az „ö n tu d a tz av a ro k a t“ és „az ö n tu d a tlan és a tu d a ta la t t i “ fe jezeteket e lvá lasz tan i. A m it a szerző p resb y o p h ren ia a la t t le ír, az nem v ilá ­gos. A ggkori (m ás helyen ag g sá g i) e lm ezavar a la t t a psychosis se n i l is t é r t jü k s nem a p resb y o p h ren iá t. A m it p ed ig a n y e lv ú jí tá sb e l i „ téveszm e“ szó m egm entésére m ond, az te ljesen ham is, helyes csak is a „ téves eszm e“.

Reuter dr.

A B u d apesti K ir. O r v o seg y esü le t o to lo g ia i sza k o sz tá ly á n a k o k tób er 25-i ü lése .

1. Szende B é la : Négy testvérnél fellépő szövő dmé­nyes otiUs. N égy te s tv é r t m u ta t be, ak ik 1928 m á ju sá ­n ak első felében hév én k ö zép fü lg y u llad ássa l k e rü ltek ész le lés alá, és a k ik közü l h á ro m n á l szövő dm ények lép ­tek fel. Az első esetben jobbo lda li m asto id it is , zygo- m a tik u s tá ly o g é s könyök izü le ti m etastas is , a m áso­d ik n á l ké to lda li m a s to id it is és könyök izü le ti m etastas is , a h a rm a d ik n á l su b p erio sta lis tá ly o g és jobbo lda li mas­to id it is lépett fel, csu p án a n eg y ed ig gyerm ek g y ó gy u lt s im á n p a racen tes is re . Az első esetben zygo m atik u s tá ­ly o g n y itás t, a n tro to m iá t és jo b b o ld a li ju g u la r is lekö­tést, a m ásod ikná l k é to lda li a n tro to m iá t és jobbo lda li ju g u la r is lekö tést végeztek, az o n k ív ü l 300 cm 3 an y ai v é r t t ra n s fu n d á lta k . A s in u st fe l tá rv a , azt m in d k é t eset- ben^ épnek ta lá ltá k . H a n g o z ta tja az elő adó a heveny k ö zé p fü lg y u llad áso k szövő dm ényeinek keletkezésében a fe rtő zés erő sségén k ív ü l a d isp o s it ió n ak és az an a tó m ia i a lk a tn a k je len tő ségét.

F le isch m an n L ászló : A v en a ju g u la r is a lákötésé- nek cé lja a s in u s fa l és s in u s ta r ta lo m m egbetegedését és an n a k to v áb b te r jed ésé t m egakadályozn i. Ahol teh át n in cs s in u sp h le b itis és n incs s inusth ro m b o sis . o tt fe les­leges a ju g u la r is a lákö tése és cé lta la n is. m e rt az a szervezet fe rtő zésének csak egy ik ú t já t szü n te ti m eg és nem akadályozza m eg a fertő zésnek egyéb u ta k o n való to v a te r jed ésé t. A ju g u la r is elő zetes a lákö tése te h át csak o tt jogosu lt, ahol a s inusm egbetegedós m á r a m ű té t e lő tt b iz tosan kórism ézhető volt, am i egyedü l a p y ae m iá s lázm enetbő l és az á tté te lekbő l b iz to san m eg nem k ó r­ism ézhető .

K epes P á l: A v e n a ju g u la r is lekötése e lő tt tá jé ­kozód junk m in d ig a s in u s á l lap o ta felő l. H a a s in u sfa l ép,_ th ro m b u st p ró b ap u n c tió v a l v a g y in c is ió v a l nem ta lá l tu n k , akko r nem kell s ie tn ü n k a ju g u la r is alá- kö tésével, m ég h a m e tas tas is is v a n jelen. Ism ere tes a K ö rn e r-fé le osteoph leb itises p y aem ia kórképe, am e lyn é l s inusth rom bosis n é lk ü l jönnek lé tre áttéte lek .

R e jtő S án d o r: S in u sth ro m b o sisn á l a v en a ju g u la ­r is lekötése csak egy része a k i ik ta tó m ű té tnek , m ert fon tos a s inus s ig m o id eu s beteg részének fe l tá rá sa és a fe rtő zö tt ta r ta lo m n a k az e ltá v o lí tá sa is. Ép s in u s k i i k ta ­tá s a csak akko r v o ln a jogos, h a b iztos vo lna, h o g y a s in u s a fertő zés egye tlen ú tja . A hozzászóló a sep tik u s esetekben — m in t a r ró l ta v a ly beszám olt — m in d en k o r m e g v á r ja a s inus th ro m b o s isá t és csak akko r végz i el a s in u s fe ltá rá sá t és a ju g u la r is lekö tését. A g y ó g y ulás a rán y szá m a egye lő re ezt a fe lfo g ásá t erő síti m eg.

W ein Z o ltán : S z in tén az t a fe lfo g ást v a l l ja , m in t az o to ch iru rg u so k legnagyobb része, nevezetesen, hogy s in u sth ro m b o sis g y a n ú ja esetén e lő ször a s inus ex p lo rá - landó , és ha csak a s inus v ise lkedése b e ig azo lja a th rom bosis g y a n ú já t, kössük a lá a vena ju g u la r is t . Je len esetben e l té r t ezen elv tő l azért, m e rt m in d k ét be­te g á l la p o ta sú ly o s vo lt, am i a rázóh idegek és izü le ti á tté te lek m elle tt a p y aem ia je len lé té t b izo n y íto tta és az a lák ö tésse l a szervezet felé vezető egy ik le g h a ta lma ­sabb fertő zési u ta t a k a r ta k irekesz ten i. A k é t te s tv é r cseesn y ú lv án y a i a m ű té tn é l b izonyos bonctan i h aso n ló ­ság o t is m u ta to tt, a m i a s in u s m ögé terjedő csecssejtek fe ltű n ő fe jle ttségében n y e r t k ife jezést.

2. Z ubríczky Jó zse f: a) Első dleges külső halló­já ra trák. 60 éves nő beteg:; az e lü lső h a l ló já ra tfa lb ó l k iin d u ló vérző , k a r f io lsze rű d a g a n a ta van, m ely p rób a - k im etszés v iz sg á la tá n á l la p h á m rá k n a k b izonyul. R ad i- ca lis m ű té tte l e l tá v o lí tv a a m ak roskop ice beteg része­ket, egy nag y n y a k i ny iro k cso m ó t is k i ke lle tt i r tan i , m e ly a véna ju g u la r is s a l a n n y ira össze vo lt k a p a sz ­kodva. hogy azt a lá k e l le tt kö tn i. A beteg két h é t m ú lv a sz ívgyengeség tü n e te i köz t m eghalt. B onco lásko r v issza ­m a ra d t rákos részek nem v o ltak ta lá lh a tó k , hason lókép m etastas iso k sem egyéb szervekben. A m ű té tk o r e l tá vo ­l í to t t részek, a n y a k i ny irokcsom ó is, ty p u so s e lszaru - sodó la p h á m rá k n a k b izonyu ltak . A h a lá l oka m yo- degen era tio co rd is és a r te r io sk le ro s is volt. R i tk a k i­in d u lá s i p o n tja m ia t t (külső h a l ló já ra t) m u ta t ja be.

b) Fülm ögötti hámtömlő . 45 éves m unkásem ber. E m lékezete ó ta a fü le m ögött, a esecsnyú lvány p la n ur ia fe le tt i bő rön ülő l iv id , szivacsos ta p in ta tú 2X1 cm á t ­m érő jű bő rtöm lő je v a n , m ely m ásod lagosan fe rtő ző dve okoz panaszokat. S zö v e ttan ilag eg yszerű hám tö m lő (ep iderm o id cysta), sző rszálak , izom elem ek és p o rc né l­kü l. L um enét hám béleli, a fertő zés, il le tv e g y u l lad á s je le i és következm ényei lá th a tó k a szövettan i képben (p y o g en h árty a . h ám leázás. kötő szövetképző dés). In to to k im etszve per p r im a m gyógyu lt. R itk áb b e lő fo rd u lása m ia t t m u ta t ja be.

3. K rep u sk a Is tv á n : a) Genves középfülgyulladás­hoz társu lt gümő s agyhártyagyulladás. 11 hónapos ü ú a g y h á r ty a g y u l la d á s je llegzetes tü n e te iv e l k e rü lt a f ü l ­o sz tá ly ra . D o b h árty am etszés u tá n bő genyedés in d u l m eg m in d k é t fü lbő l. L iq u o r zavaros. K övetkező n a p á l lan d ó a n rosszabbodó szívm ű ködés m e lle tt ex itu s . A bonco lásná l otogen m en in g it is á l la p í t ta to t t m eg. C sak a szö v e tta n i v izsg á la t és Z ieh l—N eelsen-festés u tá n d e ­rü l t k i, hogy güm ő s a g y h á r ty a g y u l la d á s ró l v a n szó. A güm ő bao illusok ig en n ag y töm egben fo g la ltak h e ly et a lág y agybu rok m en tén . E gyéb m ik ro o rg an ism u s a* m etszetekben nem v o lt k im u ta th a tó .

b) A sziklacsont nagym érvű átmaródása fo ly tán keletkezett agyacstályog. (Kórbonctani készítm ények bemutatása.) 18 éves fia ta lem ber, ak in ek gyerm ek k o ri v ö rh en y ó ta fo ly ik a jobb fü le, m íg a ba l csak id ő nk én t; 2 hé t ó ta igen erő s fe j fá já s és 40—41 fokos láz. k ife je ­zett ta rk ó m erev ség és K e rn ig -tü n e te iv e l v é te tik fe l az o sz tá ly ra . Idő nkén t eszm életlen . Jo b b o ld a lt co ch learis és v e s tib u la r is k iesés. B a l o ld a lt k é t m éteres sú g ó­beszéd. Jo b b ra i rá n y u ló sp o n tan n y stagm us. A g y ­h á r ty a g y u l la d á s m e lle tt k isa g y i tá ly o g ra is g o n ­dolva, m ű té t jobb o lda lon . C ho lesteatom a a d o b ü reg ­ben, la b y r in th n ek ro s is . A gy- és agy aesp u n c tio azonban több irá n y b a n is n eg a tiv . 2 n ap m ú lva , anélkü l, hogy eszm életét v isszan y ern é , ex itus. B onco lásná l a h á tsó koponyagödörben k ö rü l í r t genyes m en in g itis , a k isagy m in teg y genyben úszik . A bal lobus sem ilu n aris in- fe r io rb an d ióny i tá ly o g . B a l sz ik lacson t nagy részét a cho lesteatom a tö n k re te ttte . A g y tá ly o g k ö rü li szöve ttan i m etszetekben G ram p o s it iv s trep toeoccusok . F e ltű n ő az esetben az, hogy a sz ik lacso n t ily n ag y fo k ú p u sz tu lása , továbbá m en in g itis és k isa g y tá ly o g je len lé te m elle tt a h a llás súgóbeszédre v o n a tk o z ta tv a m ég is 2 m éter vo lt a bal o ldalon . Ez u tó b b i k ö rü lm én y is h o zzá já ru lt ahhoz, hogy a rendk ívü l sú ly o s á l lap o tb an levő egyénnél az ag y acstá ly o g lo ca l isa t ió ja jobb o ld a lra tö rtén t.

4. W ag n er K á ro ly : Temporalis agytá lyog operált

1424 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. sz.

és gyógyu lt esete. B etegérő l szám ol be, a k i t 8 hónap e lő tt operá lt, Jo b b o ld a li ra d ic a lis m ű té t és a tem po ra lis tá ly o g m eg n y itása tö r tén t nála. A g y h á rty a g y u l la d á s d iag n o s isá t m eg erő síte tte a liquorbó l k itenyész thető strep tococcusok . A beteget hozzátartozó i m in d en orvosi figyelm eztetés e llen é re igen rossz á llap o tb an hazavitték . M ost je len tkezett ism ét 8 hónap m ú ltán g y ó g y u ltan , a n n a k e llenére, hogy odahaza sem m iféle kezelésben sem részesü lt.

K ep es P á l : A b em u ta to tt esetben az ag y tá ly o g o t m eg n y ito tták , a gonyet leboesá jto tták . az u tá n külső k ö rü lm ények fo ly tá n többet vele nem tö rő d h e ttek . H ogy ez m egérthessük , em lékezetbe kell idéznem Feuchtingcr- nek a bécsi fü lésze ti szakosztá ly ü lésén ism erte te tt , a háb o rú s tap asz ta la to k b ó l eredő e l já rá sá t, a k i az t tap asz ­ta l ta . hogy az agysérü lések leg jobban a k k o r g y ó g y u l­lak . h a m inél kevesebbet bo lygatták . A z ő szo k a tlan és fe ltű n ő e l já rá sa abban áll, hogy az a g y tá ly o g k iü rítése u tá n a tá ly o g ü re g e t te ljesen k itö lt i jo d o fo rm g asev al és az t az ü regben h a g y ja kö rü lbelü l 6 hétig , csak n éha le­öb líti a ta m p o n t physio log ias k o n y h asó o ld a tta l. A tá ­lyo g ü reg m in d jo b b a n és jobban k ite lő d ik sarja ikka l s ezek a tam p o n t lassan k é n t k inyom ják , úgy, h o g y reces- susok nem m a ra d n a k v issza.

L ieb e rm a n n T .: H a a ^nen in g itis sp o n ta n is gyó­g y u lh a t, ta lá n hason ló m egítélés a lá k e ll vennünk FI eischm annak azon eseteit, am elyek t r y p a f la v in ra gyógyu ltak .

K r e p u sk a I s tv á n : K ivéte les ese tek b en otogengenyes m eningiti® is gyógyu lhat. A bécsi fü lésze ti szak ­osztá lyban lá to t t egy esetet, ahol az in te rc u r re n s beteg­ségben m e g h a lt 16 éves egyén ag y a la p já n jó l lá th a tók vo ltak a le z a j lo tt és kötő szövetes összenövésekkel gyó ­g y u lt m en in g itis nyom ai.

R e jtő S á n d o r : A közölt esetben nem á l l t m ód jában a beteg h az av ite lé t m egakadályozn i, a n n a k ellenére, hogy figyelm eztette a hozzátartozókat az eshető ségekre.

A Kir. O rv o seg y esü le t orr- é s g é g e g y ó ­g y á sza t i sza k o sz tá ly á n a k n o v em b er 13 és

20-i ü lése.Bem utatások:

1. K a lo c s a i G.: Gyermekkori lágy szájpadsarkoma. 4 és h éves fiúgyerm eknek a velum jobb o ld a lán ülő , a choanát e lzá ró tu m o r van. K ó rszö v e ttan i v iz sg á la t nem ail b iztos d iag n o s is t. R ön tgen b esu g á rzásra a k isa lm ány i tu m o r egy h é t a la t t te ljesen e ltű n ik . 2 h ó n ap m ú lva rec id iva. I I . k ó rszö v e ttan i v izsg á la t: S a rk o m a po iy- m orphoee]lu lare . R öntgen-kezelés a fo ly a m a to t sem m it sem befo lyáso lja .

L é n á r t Z.: K érd i, hogy m ié rt nem tö r té n t opera­tio, am ik o r a tu m o r csak a lágy sz á jp a d lá s ra vo lt lo k a ­lizálva?

K a lo c s a y G.: A tu m o r rá te r je d t a ch o a n á ra . széles a lapon ü lt és csak beható m ű té tte l leh e te tt vo lna meg­közelíteni.

2. L é n á r t Z.: A pajzsm irigyporc nagy szarvának túltengése. 50 éves férfinek több m in t 20 év ó ta van bal­o lda li to ro k fá jd a lm a . Sok helyen kezelték eredm ény nélkü l. A fá jd a lo m a fe jnek o ld a lra fo rg a tá sá n á l e rő ­sen fokozódott és m egszű nt, am in t a fe je t k issé előre, a középvonalban ta r to t ta . A bal p lica p h a ry n g .-ep ig lottica a la t t egy tö v isszerű k iem elkedés van. am e ly a fe j él- fo rd ításá n á l é lesen beem elkedik és a k k o r a fe le tte m eg­feszülő n y á lk a h á r ty a fe ltű nő en h a lv án y . A pa jzspo rc bal fe lé re g y ak o ro lt nyom ásnál sz in tén lá th a tó v á válik és szokott fá jd a lm a t v á lt ki. F. év i V I. 12-én m ű tét, m e­ly e t a p h a ry n g sü re g m eg n y itásán ak e lk e rü lése végett k ív ü lrő l végzett. A m ű té t u tá n e l tű n t a k iem elkedés és a to rok fá jda lm aik vég leg m egszű ntek.

P o l la ts c h e k E .: A b em u ta to tt eset nem csak r i tk a , hanem n ag y o n tanu lságos. P on tos v iz sg á la tta l g y ak ran lehet e lv á lto záso k a t ta lá ln i, am elyeket k ü lönben idege­seknek ta r ta n á n k .

B iic h le r M .: E g y esetben a proc. sty leo ideus-nyú l- váriy haso n ló tü n e tek e t okozott.

L én á r t Z.: A pa jzsm ir ig y fe lső szarv án ak tú lten - gését nem nehéz kórism ézni, m ert a tö v is a hypo- p h a ry n x b an fog la l h e ly e t a proc. s ty leo id eu s hasonló e lvá ltozása nehezebben ism erhető fel és re n d sze r in t csak to n s illek to m ia u tá n v á lik lá tha tóvá.

3. C a m p iá n A .: Idegentest á lta l okozott oesopha­gus nekrosisa. 57 éves férfibeteget v e ttek fel a gége­

k l in ik án . ak inek étkezés közben csont ak ad t m eg a nyelő csövében egy hét elő tt. O esophagoskop iánál k i­derü l, hogy a fo g so rtó l 20 cm -ny ire az oesophagus hátsó fa lá n s ip o ly n y ílás van, am elyen keresztü l sok bű zös gen y ü rü l. A n y í lá sb a n levő hegyes csonto t e l tá v o l ít ­já k és ak k o r lá th a tó v á vált, bogy a hátsó m ed iastinum - b an ha ta lm as, bű zös gennyel te l t ü re g van. m ely a fog ­so r tó l 38 cm -n y ire te r jed le. E x i tu s az oesophagoskop ia u tá n i 10. napon.

P a u n z M .: R öntgen-képen con tro lpép á rn y é k o t nem adó idegen testeknek h a tá ra i t m u ta tja .

P o l la ts c h e k E .: K ét év e lő tt hason ló esetben co lla­r is m ed iastio n o m iá t végeztünk, a tá lyogo t m élyen le­fe lé d ra inezve, a beteg m eggyógyu lt.

K a lo c sa y G .: B áriu m o t n em nyele t, m ert az oeso- p h á g a sb a n m egakadó bar iu m idegeu testkén t szerepel s az o esophagoskop iá t nag y fo kban akadályozza.

K ep es P .: P erio eso p h ag ia l is tá lyogo t az oesopha­gus átm etszésével — oesophagoskopon keresztü l — m eg leh et ny itn i.

L én á r t Z.: O p e ra tio ra gondo ln i sem leh e te tt, m ert az ó r iás i ü re g egészen a d iap h ra g m á ig le te r jed t. É rd e ­kes, hogy a p u sz tu lás egészen m egk ím élte az oesophagus n y á lk a h á r ty á já t , ellenben a m u scu la r is ré teg n a g y te r ­jedelem ben e lp u sz tu lt, az a d v e n ti t ia is csak egyes helye­ken vo lt m egszak ítva , a nag y zsák legnagyobb része a m ucosa és a d v e n ti t ia között fog la l helyet és a bem eneti n y í lá s tó l a fen ek é ig 18 cm m ély vo lt. K étség te len , hogy az eset m á r késő n k e rü lt szakértő hely re , am ik o r a ro n ­cso lások k i v o lta k fejlő dve.

4. S zek ér J .: a) Féloldali rh in itis atrophica sep­tum resectióval gyógyu lt esete. 21 éves nő beteg fe j ­fá já sb a n szenvedett, szagot nem é rze tt és bal o r r jár a tá ­b an pörköli képző dtek . S ep tu m dev iatio m ia t t a bal o r r já ra t e rő sen tág , a jobb szű k. Sep tum resec tio után p an asza i e lm ú ltak .

b) S trum a maligna kórbonctani készítm énye. B en ig n u m s tru m á b a n nag y m eszes lerakódás jö t t létre, u tóbb a s tru m a rák o sán e lfa ju lt , nyelési zav a ro k és k é to ld a li re c u r re n s bénulás lép tek fel. a tra c h e a fa lán lág y u láso s e lvá ltozások vo ltak . A vesében m e tastas is á l la p íth a tó m eg a készítm ényen.

L ieb e rm a n n P .: K érd i, hogy a v issza té r t szagló- érzés úgy jö tt-e lé tre , hogy a dev ia tio á l ta l ed d ig k i ­kapcso lt o rr fé l a m ű té t u tá n v isszan y erte sz im ato ló­képességét?

P e s t i L .: K issé ag g á ly o sn ak ta r t ja a septum - resec tió t s fé lo ld a li la tens esetekben az Eckert—Moebius- m ű té te t a já n la n á ,

L én á r t Z .: Az eset nem ozaena. hanem rh in i t is sicca, am elye t az egy ik o rr fé l a rá n y ta la n u l n ag y tágu - la ta idézett elő , ezen esetekben a sep tum közepére he lye­zésével g y ó g y u lá s érhető el. A szag lás h e ly re á llását csak a fe lsz a b a d íto tt o rr fé l m ű ködésével leh et m eg ­m ag y arázn i.

E r d é ly i S .: E gy betegnél sep tum resectió t végzett, i l le tv e a se p tu m áthelyezését az ozaenás o ld a lra , de az eredm ény nem v o lt k ielégítő .

5. Z o ltá n I . a) (Vranulomatosisnál észlelt garat- elváltozás. Az 54 éves m unkás kéto ldali fekélye® torok- fo ly a m a tta l k e rü l t a .gégek lin ikára. A testszerte meg­nagyobbodo tt ny irokcsom ók kem ények és fá jd a lm a tla ­nok. N eg a tiv W asserm an n -reactio . P ró b a exc isio a ly m p h o g ran u lo m ato s is d iag n o s isá t teszi lehető vé. A v é r­ben anaem ia , lym phocy tosis, a tüdő ben ap e x ío ly a m a t m u ta th a tó ki. K öpetbeu K och-bacillus. M in d en t össze­vetve, a g ra n u lo m a to s is gümő is fo rm á ja á ll fenn.

b) M észrögök a hajszálizomban. 27 éves bányász sú ly o s p e r ic h o n d r i t is cricoary -taeno ideával k e rü lt a k l i ­n ik á ra , m ely m ia t t Lénárt p ro fesso r laryngo fiss ió t vég ­zett. A z e l tá v o lí to tt szövetrészek h is to log ia ! v izsg á la t­k o r egy izo m d arah k áb an n ag y fo k ú degenera tio m elle tt m észrögök, m elyek a so rv a d t izom rostok p e r ip h e r iá ján so rakoztak . A p ra e p a ra tu m o t dem onstrá lja .

L én á r t Z.: A lym phog ranu lom atos is különböző szervekbő l in d u lh a t ki, íg y a tonsillákbó l is. F eltű nő ezen kórképnél,, hogy a -nyirokcsomóik p eriódusokban láz k ísére tében m eg d ag ad n ak és azu tán m egkisebbednek, u g y an csak m eg v an a tu b e rc u lo s issa l való com binatio is ezen esetben. A lym phog ran u lo m ato s is nem tévesz­tendő össze a tubercu losus g ran u lo m áv a l, m e ly re la tiv e jó in d u la tú tu b e rcu lo s isn ak a n y iro k cso m ó k ra való á t­te rjedése á l ta l jön létre. A ly m p h o g ran u lo m ato s is való ­sz ínű leg ö n á lló betegség, am e ly fertő zés á lta l keletkezik.

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1425

K elem en: L y m phog ranu lom atos isná l v éreredetű p igm ent fe lha lm ozódását ész le lték a tom-ű ilában.

Z o ltán I.: a) H á lá sa n köszöni a hozzászó lásokat. b) A kész ítm ényen lá th a tó rögök ké tség te len ü l m ásznék fe le lnek m eg.

Folytatólagos ülés 1928 november 20-án.6. D énes L .: M utatio tarda phonetika i kezeléssel

gyógyu lt esetei. A z i . és I I . szám ú b em u ta to tt eset fe j­le tt f ia ta lem berre vonatkoz ik , ak ik n o rm a lis n ag y ­ságú h an gsza lagokka l csak vékony, ke llem etlen hangot tu d tak p ro d u k á ln i. P á rh e te s kezeléssel s ik e rü l t a meg­felelő h an g m ély ség e t e lé rv e a h an g o t vég leg s tab il izá ln i. A I I I . szám ú eset nő i m u ta tió szav ar. A ltiné i v iszont ab n o rá lisán m ély. m a jd n em férfias h a n g fe jlő d ö tt ki. Ebben az esetben is te ljes eredm énnyel j á r t a phoneti- k a i kezelés. A IV . szám ú eset c r ip to reh ism u s okozta eunoch ism usos h an g zav ar, m elyben s ik e rü l t a hango t m ély íten i.

b) Dadogás gyógyu lt esetei. A b em u ta to tt esetek az t m u ta t já k , h o g y nem csak elm életileg g y ó g y u l a dado ­gás (pl. csa lád , ism erő sök körében nem jelen tkez ik ), hanem n ag y h a l lg a tó sá g okozta psych ikus izgalom sem v á lt ja k i.

T óvö lgy i E .: A m u ta t io ta rd a te rm észetes és m es­terséges okokból szá rm azb a tik . E lő bbi esetben a gége é re tté v á lá sa va lam e ly okból késik , u tó b b in á l a m u ta tio a la t t i h a n g tú le rő lte té s a z oka a m u ta t io ta rd á n ak . A g y ó g y u lást ú g y é rh e t jü k el. h a m élyebb hangnem be g y ak o ro lta tju k , m in t am i az illető igaz i te ss i tu rá já n a k m egfelel.

D énes L .: H angsú lyozza, hogy p h o n e tik a i la g kép ­zett orvos képes a h a n g a d á s t és hangképzést befo lyá­soln i és nem v ag y u n k rá sz o ru lv a énekm esterek re.

7. K epes P .: Fogeredetű H ighm oreem pyem a garat- phlegmonévul kom pliká lt esete. 44 éves nő betegnél la tens H ig h m o reü reg em pyem a g ara tp h leg m o n é t oko­zott. am ely az ü re g m egop erá lása u tá n v isszafe jlő dött. A z in fectio n y i lv án a n y iro k e rek ú tján te r je d t az üreg ­bő l a g a ra tb a és a n yak i m ir ig y ek felé.

P o lla tse liek : M egem líti a m a g y a r T anhoff érnék v iz sg á la ta it az o r r -g a ra tü re g és su b arach m id a lis tér ny irokösszefüggésérő l, am e ly ek kü lönösen kü lfö ldön feledésbe m entek .

T óvö lgy i E .: E g y esetben nem régen több fog- gyökérre k ite r jed ő táíyogképző dés, az o rrm e llék ü regek m egkerü lésével, á lta lán o s se p s is t és e x i t is t okozott.

D ö rner D .: A re g io n a r is ny irokcsom ók duzzanata fe lv i lág o sítás t n y ú j t a g y u llad ás eredetérő l.

8. K a lo csa i G.: a) A tresis choanalis. 35 éves asz- szonynál a jobbo lda li ch o a n á t te ljesen z á r tn a k lá tju k . M ű tétnél d e rü l k i. hogy az e lzá ró d ást egy lap o s tu mo r okozza, m ely k ó rsz ö v e tta n i v izsg á la tta l em bryona lis eredetű m yxoehond roosteom ának bizonyul.

b) Nyelő cső átfúródást okozó idegentest. 9 éves fiú tö rö tt üvegbő l lek v á r t evett, azó ta n y ak á b an fá jd a lm a t érez, nye ln i nem tud . 4 em -re a nyelő cső bem enettő l fcb. 2 cm hosszúságú sérü lés. A z idegen test so n d ázásk o r csi­korgó (üveg-) han g o t ad. E ltá v o lí tá sa nem sikerü lt. M ásnap oesophago tom ia la te ra l is m in d k é t o ldalon. H á tsó m ed ias tiu m m in d k é t o ld a lt sok g enye t ta rta lm az . É j je l ex itus,

9. V id a E .: A m edialis szemzug pneum atokclejé- nek esete. A 19 éves nő betegné l a jobb o rr fé l k i te r je d t Iupusa m ia t t 3 hó e lő tt a gégek lin ikán endon asa lisau excoch leatió t végeztek. U g y an ak k o r fe ltű n t a jobb belső szem zug b ab n y i elő dom borodása, m ely o r r fú v á sn á l ke­letkezik, n y o m á sra e ltű n ik . A könny töm lő ch ron ikus levegő gyü lem érő l v a n szó. ú g y m ag y arázh a tó , hogy a ductus o r r ü re g i n y í lá sa tá to n g ó lévén, a levegő köny- nyen hato l fel, m ásrész t a könnyvezetékben ven tilszerű en m ű ködő d iv e rticu lu m , ese tleg heg, a levegő táv o zását nehezíti.

K epes P .: I ly en esetekben E ö n tgen -fe lvé te l a d ia­gnosis tisz tázásához vezethet.

L én á rt Z.: A levegő a tá g u lt ductus n aso lacry- m alison á t k e rü l a könnytöm lő be. A m ikor a canalic. can u lt vezették be, a levegő ezen keresztü l e ltávo lodo tt. E n d o n asa lis d acryo cy s tek to m iá t ta r t ja szükségesnek.

10. W ein Z.: A da t a tonsilla lym phoid polipusai- nak képző déséhez. Jó k o ra , ló babny i po lypszerű képző d­m ény t ta lá l t a jobb m a n d u la felső pó lusán, m ely 6 hé t ó ta fe jlő d ik lázas m andu la lob u tán . A bunkó» po lyp tes­

tében bo rsóny i m andu lakő fo g la lta tik . N y ilván a m a n­du la felső p ó lu sáb an helyet fog la ló concrem entum a nehézkedés következtében k o cso n y ássá h ú z ta a m an d u la egy részét. A lobos po lyp e ltá v o lí tá sa u tán n éh á n y n a p ra a beteg te ljesen egészséges.

L én á rt Z.: A to n s illák lym phadeno id szövetbő l álló függe léke i to n s i l la p en d u íla néven ism eretesek. Szöveti szerkezetük azonos a m an d u láé v a l és d e tr i tus is halm ozódhatik fe l bennük, am i a b em u ta to tt k ó rk ép e t idézheti elő .

11. P o lla tsch ek E .: a) A rth r it is cricoarythenoídea typhosa. A 36 éves, ty p h u sb an szenvedő nő nél rek ed tség , nye lést fá jd a lo m lép e tt fel, am e ly e t a bal c r ico -a ry th ae- no ida lis izü ie tg y u llad ása okozott. L obellenes kezdésre a h an g sza lag v isszan y e rte a n o rm a lis m ozgását.

b) A rostasejtek m egnyitására szolgáló m ű szert m u ta t be ,am e ly a b u lla p ro b a to r ik u s m e g n a g y ítá sá ra nagyon a lka lm as.

c) Vezető az Ephraim -féle endobronchialis keze­léshez.

T óvölgy i E .: E g y esetében a typ h u so s eredetű p er ich o n d rit is m ia t t trac h eo to m iá t k e lle tt végeznie, de a késő bb m ege jtendő la ry n g o t iss ió ra m á r nem k e rü lh e ­te t t so r, m iu tá n p á r n ap m ú lv a a beteg szívgyengeség m ia t t ex itá lt.

L én á rt Z.: A b em u ta to tt ese t ig en érdekes és r i tk a dolog. Lehet, hogy az a ry ta en o id ea íis Ízü letben s ter i l ­g y u llad ás fo ly t le. m in t ahogy az t néha ty p h u sn á l má s Ízü letekben lá th a t ju k és ez m a g y a rá z z a m eg a re s t i tu ­tis in teg rum ot.

D ö rner D .: V a lószínű , h o g y az ily en s te r i l izü le ti g y u l la d á s t a ty p h u sn á l is éppúgy , m in t a p o ly a r th r it is rh eu m a ticán á l, csak a b ak té r iu m o k m érg e i okozzák.

K elem en: N a g y ty p h u sa n v a g o t v izsg á lv a is r i tk a a fekélyes g a ra t, v a g y gégeelváltozás.

P o lla tsch ek : A ty p h u s lázas id ő szakában la ry n g o - íiss ió t ne cs in á lju n k , hanem h a g y ju k a p rocessust le ­fo lyn i.

L én á rt: A p e r ic h o n d r it is t a lehető ség sze rin t m i­nél h am arab b o p erá ljuk , a g en y e t bocsássuk ki és az e lh a lt részeket táv o lítsu k el. A gégesebészet fe jlődésé­ve l a p e r ic h o n d rit is th e ra p iá ja ac tiv ab b le t t és azóta az eredm ények jobbak . A rra n incsen szükség, hogy a ty ph u » leza jlása e lő tt o p e rá l ju k a p e r ic h o n d r it is t , de ezután az operatio az eg y ed ü li b iztos gyógyel já rá s , am ely a com p licati óka t m egakadályozza.

T óvölgy i E .: 35 a lka lom m al n y i to t t m eg gégét, n ag y o b b á ra tbc.-s p e r ic h o n d rit isn é l, a rá n y la g jó e re d ­m énnyel. N em m ondo tta , hogy a ty p h u s lázas idő szak á­ban e jtsü k m eg a laeyngo fissió t, de a la ry n g o fissio tip h o - s is eredetű p e r ic h o n d r it isn é l in d ik á lt.

P o lla tschek E .: F é lreé rte tték , m e rt ő n incs e llene a la ry n g o fissiónak p e r ich o n d rit isn é l, de a ján lja , hogy k e rü ljü k el. am en n y ire csak lehet.

A M agyar O rvosok R ö n tg en -eg y esü le tén ek n ov em b er 28-i ü lése .

H rabovszky Z o ltán : N éhány csontfejlő dési rend­ellenesség. a) A ssy rn e tr iás co n g e n ita iis cs igo lya sy n o sto ­sis rachiischisis a n te r io r és p o s te r io rra l. 12 éves le á n y ­n á l csak n em rég v e tték észre, ho g y gerincosz lopa fér dű l. R ön tgen-le le t az a lsó h á tcs ig o ly ák tó l a sa c ru m ig b iz a r r e lv á lto zást m u ta t. A cs ig o ly a testek és ívek a közép­von a lb an egym ás m elle tt e lto lód tak . A csigo lyafe lek kü lönböző idő ikben cson tosodván össze, a fe jlő dés kü lö n ­böző (em bryonalis) á l la p o tá t m u ta t já k . M ye log raph ia: n o rm a lis v iszonyok. A nag y d e fo rm itá s te ljesen ú g y m ag y arázh a tó , ha fe ltesszük , h o g y a csigo lyatestek k é t cson tm agbó l fe jlő d tek . H e red itáso s m om en tum az a p a sp in a bifida occu ltá ja .

b) S zám fe le tti ékcsigo lya szá m fe le tt i bo rdáva l, cs igo lya sy n o sto s issa l. többszörös b o rdasynostosissa l, c lav icu la de fo rm atio és lu x a tio s te rn o c la v icu la r is con- g en itáv a l.

c) S ynostosis rad io -u ln a r is . 3 éves gyerm eknél az a lka rcso n to k p ro x im a li» v égükön összeesontosodtak. A ra d iu s fe je cső kévén yes, a ca p itu lu m h u m e ri jó l fe j ­le tt. S u p in a tio lehete tlen . H e red itáso s elváltozás. A n a g y a p ja nem tu d o tt su p in á ln i.

d) Radius aplasia. 3 és % éves gyerm ekné l rö v id a lk a r t , ra d ia l is f lex ióban rö g z íte tt k éz fe je t és a ra d iu s h iá n y á t ta lá lta . Az u ln a k o m penzá 1 óla g h y p ertro p hizá lt, m eghajo lt. A szoko ttó l e ltérő leg , a ra d iu s h iá n y á n ak

1426 O R V O S I H E T I L A P 1928. 51. a z .

ellenére, a c a p itu lu m hum eri jó l fe j le tt . A z u ln a és a c a rp u s között n in cs Ízület, csak kö tő szövete« összeköt­te tés. Az á lta lán o s k ép tő l eltérő leg a z I . m e ta c a rpu s és h ü v e ly k u jj b á r v isszam arad t, de m eg v an . A kéztő - eson tok közü l a k o rn a k m egfelelő en csa k a cap ita tu m és h am a tu m c so n tm a g ja látható.

e) E gyéb fe jlő d és i rendellenességek m e lle tt a kéz­tő n a n av icu la re b ip a rt i tu m o t és ig en r i t k a szám fe le tti cso n to t: e p ip y ra m is t ta lá lt. A le í r t os n av icu la re bi p a r t i tu m o k tö rés u tá n i p seu d o a rth ro s isn ak b izonyu l­tak . Hasselwandernek s ikerü lt egy h y p o th y reo id -tö rp é né l k é t kü löná lló eson tm agot k im u ta tn i . A bem u ta to tt ese t élő ben R ö n tg en n e l első nek ész le lt p e r fo rm á lt con- g e n ita l is n a v ic u la re b ipartitum . Az e p ip y ra m is ró l össze­h aso n lító a n a tó m ia i la g nem tudunk sem m it.

f ) C ongen ita lis ta lo -calcanealis su b lu x a t io m ellett, a f ibu la proc. m a lle o la r isa a la tt ed d ig le nem í r t szám ­fe le tt i eso n tm ag o t ta lá lta mely R övidétő l le í r t os subti- b ia lehoz hason ló és os subfibu larenak nevezhető .

d) K is g y e rm ek sacra lis tá já b ó l k inövő ha ta lm as d a g a n a t, m ely cson tszövete t ta r ta lm a z és te ra to m án ak b izonyu lt.

T u rn a i O szkár: Ritkább csonttörések. A M ÁV R ö n tg en -o sz tá ly án ak anyagábó l r i tk á b b cson ttö réseket m u ta t be. a) I s o lá l t kéz- és láb tő eso n ttö rések e t. n a v i­c u la re ca rp i és ta rs i , cuboideum, p ro c . post. ta li, ca l­can eu s tö réseket.

b) Az os n a v ic u la re pedis K ö h le r - fé le m egbetege­dése m elle tt fe llépő m ásod ik m e ta ta rsu s t ra u m a né lkü li tö résé t, m elyet b em u ta tó a n a v ic u la re e lv á lto zásá t is közösen okozó táp lá lk o zá s i zav arra v e z e t v issza.

c) A h u m eru s collum ch iru rg ic u m törését, m ely m e lle tt a fe j hossztengelyben k e ttév á lt.

d) A fo ssa o lec ran i cs il lag a lak ú betö rését, m ely n a g y sú ly e lk a p á sa fo ly tán p ass iv h y p erex ten s ió b an jö t t lé tre

ej C o m p ress io « csigolyatörés, m e ly közvetlenü l a t ra u m a u tán , m a jd n éhány hét m ú lv a v ég ze tt R ön tgen- v iz sg á la t a lk a lm á v a l nem volt k im u ta th a tó . A beteget nem fek te tték . A h á ta enyhén m e g g ö rb ü lt, kisebb ̂ fá j ­d a lm ak je len tkez tek . Öt hónappal a t ra u m a u tá n aIV . h á tcs ig o ly a ék a lak b an te ljesen összeroppan t, m e­ly e t az elő adó a fek te tés e lm u lasz tásá ra vezet v issza.

G yörgy i G éza: A bordák fe jlő dési rendellenessé­gei. A rá n y la g g y a k ra n fo rdu lnak elő a n y ak i bornak , m elyek lehetnek egy - és kéto lda liak . D is ta l is végük n é h a porcos. E g y e s esetekben a p le x u s b rach ia lis n e u ra lg iá já n a k leh e tn ek okai. R itk á b b rendellenesség k é t szom szédos b o rd á n ak egym ással v a ló csontos, ille tve po rcos összekö ttetése, mely lé tre jö h e t e lő l az ívek és h á tu l a bo rdák n y a k a között. C so n to s v ag y porcos összekö ttetés fe n n á l lh a t nyak ibo rda é s az első borda, to v áb b á az u tó b b i és a kulescsont k ö z ö tt is. E fe jlő dési rende llenességeknek patho log iás je len tő ség e n incsen. F o n to s a bo rdák Luschka á lta l le í r t d e fo rm itá sa , m ely re je llem ző a b o rd ák á llom ányában levő k e rek vag y ová­lis fo ly to n o sság i h iá n y . E h iány fe le t t és a la t t a bo rda k é t keskeny ív b en fo ly tatód ik , és egészében szélesebbé v á lik . E zen co n g e n ita lis defectushoz h aso n ló elváltozás lé tre jö h e t g y e rm e k k o r i empyema ese tén végzett borda- resec tio u tá n is. A bordák fe jlő dési rendellenessége i egyéb rende llenességge l tá rs u lh a tn a k : d ex tro card ia b e m u ta to tt ese tében a baloldali I I I . és IV . bordák e l­vékonyod tak , a s te rn u m szélét nem é r ik el és ezen a he lyen th o ra x d e fec tu s t hoztak lé tre .

H rabovszky Z o ltán : K ét e se té t em líti, m elyek egy ikéné l a jó l ism e r t plexus- és ed é n y n y o m á s i tünetek csak is a te rh esség a la t t lépnek fel, a m á s ik n á l pedig a beteg csak n ag y o b b gyalog lás u tá n é rz e t t b izsergést a k a r já b a n , s azon az o ldali arca k ip i r u l t (sym pathyeus). R esec tió ra a p an aszo k javultk .

G iittche O szk á r: Adatok a gyerm ekko r i broncho- tetan ia Röntgen-diagnosisának kérdéséhez. K önnyebb le fo ly ású b ro n c h o te tan ia esetét f ig y e lte meg. aho l a b iztos kó rje lzés so rozatos R ön tgen -fe lvé te lek segítségéj ve i v o lt m e g á llap íth a tó . A b ro n e h o te ta n ia különböző tüdő részekben a te le k ta s iá t okozott, m e ly m áró l-h o lnap ra ny o m nélkü l e l tű n t, jeléül, hogy n em o rg an ik u s ok h o z ta lé tre , h anem a bronchusgörcs oko z ta a légtelen- séget. P n eu m o n iá tó l azálta l kü lönböz ik , hogy ennek oka o rg a n ik u s lévén , a tüdő beli e lv á lto zá so k soká ig fe n n m a rad n a k . a k k o r is, m idő n a k l in ik a i tünetek m ár leza jlo ttak . A b ro n ch o te tan ia igen n eh éz d iag n o sisán ak fe lá l l í tá sá b a n leg több tám ponto t a so ro za to s R ön tgen­m egfigyelés n y ú j t ja , am i annál is fo n to sab b , m ert a be­teg ség fe lism erése u tá n azonnal b e k e l l vezetnünk az e ré ly es ca u sa lis th e ra p iá t.

A M agyar R ö n tg en tá rsa sá g nov. 28-i ü lése .

Bem utatások.P o lg á r F .: 1. In terarcualis csigolyaelmeszescdés

esete. 52 éves fé rf ibetegné l 2 eve ta r tó u e fé lifá jd a im ak k ap csán u j jn y i hosszú, iso lá lt, hüvelykszé les csont- kapocs fe jlő d ö tt k i, m ely az I. ágyékcsigo lya közepétő l a I I . ág y ék cs ig o ly a közepéig te r jed . O ldalsó és fe rde fe lvé te lek sze r in t a cson th íd csupán a cs igo lya test há tsó szé lé t é r in t i , lényegében azonban a cs igo lya íveke t kö ti össze egym ással. Szalagelm eszesedés b iz tosan k izá rha tó . A k ép m o rp k o lo g ia i lag je llegzetes és edd ig nem vo lt ism ere tes.

2. Ovarialis dermoidtömlö röntgenképe: A ke- re sz tfá jd a lm ak m ia t t th e rm a lis kezelés a la t t á lló be­teg n é l a m edence fö lvéte le ökö lny i, kerek lá g y ré sz ­á rn y é k o t m u ta to tt, ezenk ívü l d ióny i, k isebb részekbő l á lló m eszes fo lto t a lágyrészáx-nyéktó l e lkü lön íthető en a keresz tcso n t vetü le tében . U tó b b in ak egy része fo gnak az a la k já t u tá n o z ta és com pressiós fö lvéte lné l a cso n t­hoz v iszo n y ítv a e lm ozdult. E n n ek a la p já n a R ön tgen- d iag n o s is kétrekeszes derm o id töm lö m elle tt szó lo tt, a m it a m ű té t beigazo lt.

K opp en ste in b e m u ta t egy esetet, m elyben eg y lum - b a l izá lt sa c ra l is cs ig o ly a és az V. ág yékcs igo lya ív e i k ö ­zö tt cson th íd lá th a tó . 2. H arm in cév es nő betegrő l sacro- i l ia c a l is p an asza i m ia t t m edencefe lvéte lt kész íte ttek , ezen a eaeru m p ro jec tió jáb a n ké t k i fe j le t t fog k ép ét ta ­lá lták , m elybő l a d erm o id cy stá t m eg d iagnostizá lták . A n ő g y ó g y ásza ti v iz sg á la t ez t a d iagnóz ist igazo lta.

R évész V.: Spontán pneum operitoneum esete. 42 éves nő nél co jonresectio u tá n m eg p u ffad t a has, a 15. n ap o n h a ta lm a s szabad g ázgyü lem et ta lá l ta k benne. N éh án y n ap m ú lv a haspu n c tio ú t já n leboosáto tták a gázgyü lem et, m ire a p a tie n s jó közérzése azonnal v issz a ­té r t , a pn eu m o p erito n eu m nem á l l t többé elő . V a lószínű , ho g y v a lam e ly ik b é lv a r ra t v á lt in su ff ic ien ssé és en­g ed te á t a gázt. F ö ltű n ő , hogy m in d en p e r ito n e a lis iz­g a lm i je lenség h ián y zo tt.

P o lg á r hason ló ese trő l szám ol be. hol s igm acarc i- n o m án á l sz in tén m in d en p e r ito n e a lis izga lm i je len ség n é lk ü l á l l t elő sp o n ta n pneum operitoneum .

W eisz eg y gyom orresectio esetben lá to tt a m ű té t u tá n sp o n tan pneu m o p erito n eu m o t e lő á llítan i, m ely azonban h a lá l la l végző dött.

Elő adás:B árso n y T. és K oppenste in : Középlebenyia fiit ra -

turn vagy intertobalis exsudatum ? A lebenyközi izzad- m án y n a k Fleischner sze r in t az a k r i té r iu m a , hogy a lebenyközi ré s i rá n y á b a n való v izsg á la tn á l a hom ogén- á rn y é k m in d k é t o ld a lt vonalé lesen h a tá ro ló d ik el. U g y an ily en képet a d h a t f ro n ta l is v izsg á la tn á l a közép­leb en y t te ljesen k itö ltő in f i l tra tu m is. A közép lebeny n a g y sá g a in d iv id u á lisá n igen vá ltozó lehet, de n ag yo n befo ly áso lják a középlebeny n a g y sá g á t az egyes lebe­nyekben lo k a lizá lt zsugorodó fo ly am ato k is. A k is kö­zép lebeny in f i l tra tu m a a nag y rés alsó részében e l­he lyezkedett in te r lo b a r is exsudatum hoz a n n y ira h ason ­l í th a t, hogy a R ön tgen -v izsgá la t a la p já n egyedü l g ya k ­ra n nem is d if fe re n tiá lh a tó el. R észletesen m egbeszélik a d if fe re n tia l d iag n o s tik a i je leket, sém ák és e red eti fö lvé te lek kapcsán . Ism e rte t ik a leg ú jab b irod a lo m ban leközö lt és h ib ásan d iag n o stizá lt eseteket.

W eisz, S ch iffer, H o litseh és P o lg á r hangsú lyozzák a több irán y b ó l, kü lö n fé le lám p aá llás és k ü lön fé le te s t­ta r tá sb a n ( lo rd o tik u s á llás stb.) v a ló á tv izsg á lás re n d ­k ív ü l i fo n to sság á t. A „ lam e lla r is ex su d a tu m “ első le­í r á s a Sch iffe r E rnő érdem e, csakhogy — sa jn o s — a v i lág iro d a lo m b an Fleischner nevéhez kapcso lód ik , m e rt ő a d ta nek i ezt a ta lá ló nevet.

A D eb recen i O rv o seg y esü le t nov. 29-i ü lése .Bem utatások:

1. B äck e r I.: Vesekörüli gyulladás és hydroneph­rosis. B e m u ta tá s ra kerü lő betegénél egy e lo rem ent p ara - n e p h r i i ie u s g y u l la d á s in te rm ittá ló h y d ro n e p h ro s is t oko­zo tt o lym ódon, hogy a fib ro lipom atosus kérges hegese- dés, a p to s iso s és m ob ilis vesét a s a g i t ta l is tengely k ö rü l 90 fo k n y ira m e g fo rd íto tta és ezen helyzetben rögz íte tte . L ysis, n eph ropex ia . za v a rta la n gyógyu lás.

2. S chm id t L .: Lágyéksérv irreponibilitásáriak r itka oka. B e m u ta tó it betegének jobbo lda li ve leszü le te tt lág y ék sé rv e h evenyen ir re p o n ib i l issé vá lt. m e rt a töm -

1928. 51. sz. O R V O S I H E T I L A P 1427

lő be sz á ll t legfelső i leum kacs és a f ixá lt ooecum között k ifeszü lő , fe ltű nő en erő sen fe jle tt p lica ileocoecalis in fe r io r a tág belső lág y ék g y ű rű t szelepszerű en e lzá rta . H e rn io - lap a ra to m iá t végzett, a redő t rán co lta és szabad szélét az ileum hoz és coecum hoz rögz íte tte . Ezzel meg­szű n t a p lica a la t t i m ély recessus ileocoecalis in f. is. S ím a gyógyu lás. A beteg m ű té ti le lete az t b izo n y ítja , hogy a p lica ileocoecalisnak nem csu p án in traab d o m in a- lis in ca rce ra tió k k ife jlő désénél v an jelen tő sége, hanem szerepelhet, sú lyos tü n e tek e t okozva, m in t szelepszerű e lzáródás, külső sérv ek ir re p o n ib i l i tásán a k o kakén t is.

3. K öntzey E .: K étoldali súlyos vés varus. 45 éves férf ibeteget m u ta t be, ak inek re n d k ív ü l sú lyosan d efo r­m ált, e lh an y ag o lt co n g en ita lis pes v a ru sa van. A beteg az e lv á lto zás sú ly o sság a d a c á ra nehéz földm ívesm uniká- já t z a v a rta la n u l végezte, já rn i , ső t sza ladn i is tud . A k l in ik á t m ost sem a d e fo rm itás co rr ig á lása v ég e tt kereste fel. hanem fá jd a lm a s bursitis© m iatt. T ek inte t­te l a beteg socialis helyzetére, m ű té te t nem ta r t in d i­k á ltn ak .

Elő adás:

S k u tta Á.: Inoverabílis kozm etika i hibák jelentő ­ségérő l és prothesisek alkalmazásáról, összefog la lóan ism erte ti az in o p erab il is kozm etika i h ib ák a t és a sa já t m ódszere szerin t k ész ü lt ru g a lm a s aesth e tik a i p ro the- s iseket. H árom - és fé léves ta p a sz ta la ta i a lap já n beszá­m ol az e lé r t eredm ények rő l, d em o n strá l ja b e teg an y a­g á t s rá m u ta t az o rr , fü l, fü lkagy ló , em lő , k ézu jjak , v a lam in t a lebenyszerű pó tlások hasznavehető ségére. * 1

V E G Y E S H Í R E K

A B u d ap esti K i r . O rvo seg y esü le t decem ber 15-i közgyű lésének n ap ire n d je : 1. F ő t i tk á r i je len tés a pá ly á ­zatokró l. 2. Ú j tagok v á lasz tása . 3. In d ítv án y o k . Után a következő tudom ányod ü lésének n a p ire n d je : E lő ad ás:1. Torday Árpád: A lueses ao r ti t is rő l. 2. Rejtő Sándor: A datok az otogen k isag y i tá ly o g o k tanához h a t eset kapósán.

A M agyar R ö n tg en -T á rsaság decem ber 17-i tu d o ­m ányos ü lésének n ap iren d je . B em u ta tások : W eisz M.: A kézközépcsontok s te r i l nek rosisa . Rothbart: a) S zám ­fe le tti kéztő csont. b) F ra c t. m an u b r i i stern i, c) „S inus a lv eo la r is “. K oppenstein: B o rsó n y i gyom ordaganat.

A C h arité f’o l ik l in ik a o rvosi k a ra decem ber 20-i tu d om ányos ü lésének tá rg y so ro z a ta : B em u ta tás:1. W eisz Antal: L ázas te r t ia e r b u jak ó r esete. 2. Haliéi' Ödön: Ism ere tlen okból p e r fo rá l t vékonybé l s ik e rre l ope­rá l t esete. 3. Balassa László: S k le ro s is po ly insu ilaris esete. — E lő adás: 1. Gellért E lemér: A tá rsad a lo m b iz to ­s í tá s egészségügy i vonatkozása i. 2. Rácz Jenő : Az ide­ges és nehezen nevelhető gyerm ek. 3. Bruckner Endre: A nő i gen ita lebó l k i in d u ló d if fu s p e r ito n it is és pelve- operitondtisTŐ l.

A B u d ap esti O rvosok K am arazen e-E g y esü le te ez-idei I I I . ház i h an g v e rsen y é t f. hó 17-én, hé tfő n este 8 ó ra ­k o r ren d ez i a K ir. O rvosegy.-ben (S zen tk irá ly -u . 21.) M ű ­so r: 1. Vivald i: C oncerto grosso. E lő ad ják : dr. B ihari Lászlómé. Pátkay Leonóra. Török Pál dr. 2. Brahms: D alok. É nek li: Győ ri Pál dr.; k ísé r i : Török Pál dr.3. M ozart: S u sanne á r iá ja a F ig a ro lakodalm ábó l. É nek li: dr. Révészné Halász Gitta, a m. kir. Operaház tagja; k ísé r i : M ilkó V ilm os dr. 4. Beethoven: Z ongora- tr io , G -dur, op. 1. No 2. E lő a d já k : M ilkó V ilm os dr., Tevely Pál dr., E rnyey M ihály dr.

K ia d v á n y a in k a t o lcsón k a p ják m eg k ia d ó h iv a ta ­lun k tó l h á tra lék b an nem lévő elő fizető ink. A pénz elő re bekü ldése u tá n azonnal bérm en t ve k ü ld jü k m eg az a lább i igen hasznos könyveket:

Soós A lad á r: É tren d i e lő írások . I I . k iad . 195 o l d a l...........................

B o lt i á r E n g e d , á r

5— P he lyett 4'— PK u n sz t Já n o s : A m a i M ag y a ro r­

szág ásványv ize i, fü rd ő i és üdülő helyei. 215 o ld a l.................. 6-50., 5'50..V ászonba k ö t v e........................... 8— „

O rsós F e re n c : K órbonco lás vezér­fona la . 86 o l d a l........................... 2-50 2*_,5

A m agyar orvosi tudom ány nagy mesterei. K ia d ja a M arku - sovszky T á rsaság . 196 o ldal . .4— „ „ 3-50 „

15 — P

H a v a lak i m ind a n ég y e t eg y szerre veszi m eg, a 15 P. kedvezm ényes á r h e ly e tt csak 14 P -t fizet; i lle tő ­leg k ö tö tt fü rdő könyv rende lése ese tén 16'50 P. h e ly e tt csak 15 P -t. — A befizetési la p h á t la p já n az összeg re n ­d e lte tésé t k é r jü k fe ltü n te tn i. U tá n v é tte l való re n de lé s ­nél a p o rtó k ö ltség e t is fe lszám ítju k .

R a g á ly o s b e te g sé g e k B u d a p e s te n . A tisz tifő o rv o s i h iv a ta l k im u ta tá sa sze r in t dec. 2—dec. 8-ig e lő fo rdu lt:H a s i h a g y m á s........... . 12 1 G y e r m e k á g y i l á z......... • --r —K ü te g e s h a g y m á i . . . . -- — B á r á n y h im ló .............. 106 —H ó ly a g o s (á l - ) h im ló . — — J á r v . fü l tó m ir ig y lo b . 6 —K an y a ró ........................ 16 1 V ó rh a s ............................ 6 —

V ö r h e n y ............................ 33 — Járv. agygerlncagyhártyalob. 1 —

S z a m á r h u r u t ................... 10 — T r a c h o m a ....................... 1 —R o n cs , to r o k - , g é g s lo b 41 6 V e s z e t t s é g.................. — —In f lu e n z a ................... 10 2 L é p f e n e...................... — —Á z s ia i k o le r a ......... . — — P a r a ly s is in f a n t.......... — —

A zá ró je lb en lé v ő szá m o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

A sze r k e sz tő fo g ad óó rá já t k edden és p én tek en 12— b i g ta r tja .

A z eg ye te m ek székh e lyén k észü lt d o lg o za to k a t az o tta n i eg ye tem i sa jtó b izo ttsá g képviselő ih öz k e ll bekü lden i; a sze rk esztő ség csak az ó vélem én yü k alap ján fo g a d e l köz lésre kézira toka t.

L a p u n k m a i szá m á h o z Dr. E g g e r Leó és E g g e r J . B u d ap est V I, „Eggoplast“ c ím ű p ro sp ec tu sa van m e l­lékelve. ______________________

A K IA D Á SÉR T FELELŐ S V Ä M O SSY ZO LTÁ N.

Ügy szülészeti, m in t nő gyógyászati esetekben k i ­tű nő eredm ényekke l a lk a lm az ta Dr. P utz a R ich ter v e ­gyészeti g y á r á lta l E rg a rn név a la t t fo rga lom ba h o zo tt anyarozs-készítm ény t. A G yógyászat 1928. évi 42. szá m á ­ban m eg je len t közlem énye sze rin t szü lés u tán i v é rzések ­nél, lepény levá lasz tás u tá n m inden a lkalom m al, s u b in ­vo lu tio li te r in é l. bű zös g y e rm e k ág y i fo lyásná l, b u ro k - re ten tió n á l. lázas incom p let ab o rtu sn á l, sepsis p u erp e ra - 1 isi iái és m yom ás m éhnél ad ag o lt E rg a m o t és igen jó eredm ényeke t é r t el. K á ro s m e llék h a tás t egyetlen e se t­ben sem észle lt.

L E G T O K E L E T E S E B B E R O S BACTERICIO HATÁ SÚ A N TISEPTIK UM A

-LYSDFDRM -0 1 0 A T I A N H A G T A U M E N M E R G E S .B Ő R N E K E S M Ü H f R E K N E K N E M Á *

HÜVÖSVÖLGYI PARK SZA N A TÓ RIU MH á r s h e g y e n , H id e g k ú t i ú t 7 8 . T e l . : * u . 6 4 0 - 8 5H u r u to s b á n ta lm a k n á l , B a s e d o w o s o k n a k , i d e g g y e n g é k n ek .

K ö zp o n ti fű té s 12 p e n g ő tő l.

Dr. JUSTUSK ó r h á z i f ő o r v o s

IV. F e re n c Jó z se f r a k p a r t 2 6 .

BŐ RGYÓGYI1Ó ÉS KOZMETIKAI INTÉZETE

T e le fo n : Jó zse f 5 6 - 7 6 .

RAk o ipa l o t a i s z a n a t ó r iu ma l k o h o l b e t e g e k g y ó g y i n t é z e t e .

R á k o s p a lo ta , Á r p á d -u tc a 12. P r o s p e k tu s .

ETRAT e le fo n : J ó z s e f 3 0 4 - 5 8 .

RÖNTGEN ÉS DI ATHERMI A

ETRA R T ., Budapest VII, Rózsa-utca 25

O TTAG E-SZAN ATÓ RIUMo p e ra t iv b e te g e k r é s z é re . T e le fo n : Aut. 2 2 6 -6 6 é s

A ut. 224 -61 (k iz á ró la g o rv o s i b e s z é lg e té s re ) .

Qr. Mandler Ottóg y ó g y in téze te , K á lv in - té r 10. E le k tr o - th e rm o - h y d r o th e r a p ia , Z a n d e r , in h a la to r iu m .

K é t u tc a i s z o b a ,minden m ellékhelyiséggel, orvosi rendelő nek, vagy irodának is alkalm as. Január 1-ére k iadó. Cím : Budapest. Práter-u. 23, II . 11.

P Á L Y Á Z A T O K .A M ÁV. B etegség i B iztosító In té z e te a Podm a-

n iczk y -u tca 111—113. szám a la tt lévő k ö z p o n t i rendelő ­jében m eg ü resed e tt eg y bő rgyógyász-segédorvosi és a m eg n y itás e lő tt álló k ó rházában ú jo n n an szervezett h á ­rom b en tlak ó alorvost állásra n y i lv á n o s pá lyázato t h irdet.

A p á ly ázó k n ak m ag y a r á l lam p o lg á ro k n a k ke ll ltenniök.

A p á ly á z a t i k é rv én y h ez csa to lan d ó k : 1. születési a n y a k ö n y v i k iv o n a t; 2. ok levélm áso lat; 3. röv id é let­ra jz ; 4. a z edd ig i, v a la m in t a jelenlegi m ű k ö d ési helyet igazoló b izo n y ítv án y o k ; 5. erkölcsi, i l le tő le g po litika i m a g a ta r tá s t igazoló he lyhatóság i b izo n y ítv án y .

A bő rg y ó g y ász segédorvosi á l lá s ra pá lyázóknak lega lább 2 év i, az a lo rvosa á llásokra p á ly ázó k n ak leg­a lább 3 é v i k ó rház i v a g y k lin ika i g y a k o r la t ta l kell b ím io k . .

A ben tlak ó a lo rvos! állások eg y ik é n é l inkább bel­g y ó g y ásza ti, a m ás ik n á l inkább sebészeti, a h arm ad ik ­n á l n ő g y ó g y ásza ti és sebészeti képze ttség k ívánatos.

A 11ő rgyógyász-s<igédorvosi á llás ira pá lyázóknak t isz te le td íj és 7 P 20 fill, fu v a rá ta lán y (v il lam os v asú ti k ö It ség m eg té r í té s ).

Az a lo rvosok h a v i 150 P d í ja z á sb a n , v a lam in t lakás, fű té s és te ljes e llá tásb an részesü ln ek . _

A bő rgyógyász-segédorvos ren d e lés i id e je n ap o n ta d. e. 9 ó ra k o r kezdő dik és ta rt. am íg a rende lő in tézet m in d en k o r i n ap iren d jéb en a B. B. In té z e t v á lasz t­m án y a á l ta l a b ő rgyógyászati o sz tá ly ra m eg á llap íto tt rendelési idő a la t t je len tkező összes b e teg ek m egv izsgá­lása. és szak o rv o s i gyógykezelése b e fe jezést nyer.

A M ÁV. részére végzendő o rv o s i ténykedéseket (ba lesetekné l se g é d n y u jtá s és fe lü lv izsg á la to k n á l írá s beli szakvé lem ények ad á sa) az a lo rvosok és segéd o rvo­sok I I . o sz tá ly ú u tazás i, va lam in t tüze lő - és v i lágító ­anyagkedvezm ényben is részesülnek.

A k ó rh áz i a lo rv o so k a k ó rh ázb an te ljesítendő ügyele tes sz o lg á la té r t esetenként 10 P d íjazásb an ré ­szesü lnek.

A p á ly á z a t h a tá r id e je a jelen h ird e tm é n y m eg­je lenésétő l szám íto tt n y o lc nap.

A p á ly á z a ti kérvények MÁV. B. B. In téze t ügy- vezető ségénél (A n d rássy -ú t 73.. fö ldsz in t 25. a jtó ) n y ú j­tandók be.

A p á lyázók kérvényükben egyéb e lfo g la ltsá g u k a t is kö te lesek pon tosan m egjelö ln i. M ás b e tö l tö tt állások e lh a l lg a tá sa k inevezés esetén is az á l lá s e lvesz tését von ­h a tja m a g a u tán .

A k i nevezettek ta g ja iv á vá lnak a MÁV. o rvosi nyug d íj- és segélyegyesü letének .

A p á ly á z a to k ra vonatkozó köze lebb i adatok és esetleges fe lv i lág o sításo k ugyancsak a M Á V . B. In tézet ügyvezető jéné l (A n d rássy -ú t 73., fö ld sz in t 25. a jtó), vag y a M ÁV. ig azg a tó ság i fő orvosnál (A n d rássy -ú t 75.. fö ldsz in t 24.) szerezhető k be.

A M Á V . Betegségi B iztosító Intézet ügyvezető sége.

A p e s t i izr. h itközség a lu líro tt e lö l já ró sá g a a pesti izr. h itk ö zség k ó rh ázáb an és a fíródy Z sigm ond és Adél- g y erm ek k ó rh ázb an szervezendő , i l le tv e m egüresedett a la n t i á l lá so k ra p á ly áz a to t h irdet.

1. Prosectori állásra.2. A p esti izr. h itközség k ó rh á z á n a k fü lgyógyá­

sza ti re n d e lésé re betö ltendő rendelő orvosi állásra.3. A p esti izr. h itközség fü lészeti o sz tá ly án betol

tendő helyettes fő orvosi állásra.4. K aszab A ladár és Józsa po lL k lin ika orthopae-

d ia i rende lésén betö ltendő rendelő fő o rvosi állásra.5. A fíródy József és Fanny tüdő gondozó in tézet­

ben m eg ü resed e tt rendelő fő orvosi állásra.

6. A fíródy Zsigmond és M dé/-gj trm ek k ó rh áz o r th o p ae d ia i rendelésén m egü resed ett rendelő fő orvosi állásra.

A betö ltendő á llások közü l a p ro se c to r i á llás ja v a ­d a lm az ássa l (évi .1600 P ) v an egybekötve, m íg a több i h i rd e te tt á l lá s tisz te le tbe li és sem m ifé le jav ad a lma zás­sa l egybekö tve n incsen.

A kellő en fe lszere lt p á lyázati Ígérvények legké­ső bben f. év i decem ber hó 31-én a p esti izr. h itközség e lö l já ró sá g áh o z címezve, a pesti izr. h itközség fő ti tk á r i h iv a ta lá b a n y ú jtan d ó k be. K éső bben beérkező fo lyam o­dások figyelem be vé te tn i nem fognak.

A pá lyázó köteles okm ányszerű en k im u ta tn i, hogy a h áro m u to lsó évben o rv o s i g y a k o r la t ta l fog lalkozott és az 1883 : 1. t.-c, 9. §. I I I . p o n tja sz e r in t az egyetem es o rv o stu d o m án y o k tu d o r i ok levelével s az . o sz tá ly g y ógy cé lja in ak m egfelelő , il le tve p ro se c tura g y a ­k o rlásáh o z szükségelt szak ism ere tte l rendelkezik . Tudo­m ányos do lgozata ik és a. c u rr icu lu m v ita e m ellékelendő k.

A m egvá lasz tandó p rosecto r, he lye ttes fő orvos, rende lő fő orvosok , ille tve rendelő orvosok 3 év re vá ­lasz ta tn a k , h a ezen idő le fo ly ta u tá n ezen t isz tségre ú j p á ly á z a t nem h ird e tte tik , az ille tő k á l lásu k b a n m eg­m arad n ak .

A p á ly áza t fo ly tán m egválasztandó he lyettes fő ­orvos. rendelő fő orvosok, rendelő orvos, v a la m in t pro- sec to r kö te lesek az 1929 ja n u á r 1-én é le tbe lépő kórházi szab á ly za t rendelkezéseinek: m ag u k a t m inden tek in tet­ben a lá v e tn i s az állá® e lfo g la lá sak o r egy e r re v o na t­kozó n y ila tk o za to t a lá írn i.

K özelebbi részletes fe lv i lág o sításo k k a l szolgál Gá­bor Gyula dr., a pesti izr. b itközség fő t i tk á ra (S íp-utca12. I I I . em elet.) A pesti izr. hitközség elöljárósága.

A vezetésem a la t t á lló ta p o lc a i . n y i lv á n o s je llegű községi E rzsébet-kó rházná l e lha lá lozás fo ly tá n m egüre­se d e tt ben tlakó belgyógyász-segédorvosi á l lá s ra p á ly á ­za to t h irde tek .

A z á l lá s jav ad a lm a zása ; a ni. k ir . nép jó léti és m u n k aü g y i m in isz te r ú r 1926. év i 124.000 sz. k ö rrende le té érte lm ében a X I. fiz. osz tá ly 3. fo k o za tán ak m egfelelő i l le tm ények , továbbá egy bú to rozo tt szobából álló in té ­zeti lak ás és az önkö ltség i á r 50%-os té r ítm én y e ellené­ben élelm ezés. O rvosi m a g á n g y a k o r la t n incsen m egen­gedve. Az á l lá s ra való k inevezés egye lő re kétév i idő ­ta r ta m r a szól.

F elh ívom a p á ly ázn i óha jtó nő tlen orvosdoktoro- ka t, hogy p o lit ik a i és e rkö lcs i m a g a ta r tá su k a t, szak- k ép esítésü k e t, v a lam in t e d d ig i m ű ködésüket igazoló ok­m án y o k k a l fe lszere lt k é rv é n y ü k e t Z a la várm eg y e a l­isp án jáh o z cím ezve hozzám decem ber 20-ig n y ú jtsák be.

Az á l lás k inevezés u tá n azonnal e lfog la landó .T apo lca. 1928 novem ber 13-án.

Deák Jenő dr. sk. m. k ir . egészségügy i tanácsos,

igazgató-fő orvos.

A s á r v á r i n y ilvános k ó rh á z 1929 ja n u á r 15-én m eg­üresedő alorvost állására p á ly áza to t h irde tek . V as v á r ­m egye a l isp án jáh o z c ím ze tt kérvények decem ber 30-ig n á lam adandók be.

Ja v a d a lm a z á s a 124.000/1926. X. M. M. k ö rrende le t a la p já n . E g y szobából á lló term észetben i lakás, I. oszt, élelm ezés, fű tés, v i lá g ítá s , m elyekért az e lő írásos té r í ­tés fizetendő . M a g á n g y ak o r la t nem fo ly ta th a tó .

M ellék lendő k: m a g y a r egyetem en sze rze tt ok le­vél. szü le tési b izony ítvány , a kom m ün a la t t i m a g a tar­tá s t ési az e d d ig i a lk a lm azáso k a t igazo ló b izony ítványok . Az á l lás ja n u á r 15-én fog la lan d ó el.

H ián y o sa n fe lszere lt, v ag y e lk ése tt p á lyázatok figyelem be nem vétetnek.

S á rv á r , 1928 decem ber 3.Stubenvoll Ferenc dr. kó rház igazga tó .

FŐ O R V O S "

PA L A C E -SA N A TO R IU M D* HECHTM odern p h y s ik a l is * d iae te tik u s m agaslati gyógyhely , 1080 m m a g as. SEMMERENG K ü lö n le g essé g : H ízó», d iaetás, nap*,

levegő * és L ah m an n * k ú rák .

D r . P Á P A Y sfé le O L T Ó IN T É Z E T é s SZ É R U M T E R M E L Ő R T . B U D A P E S T

D ip h th eria -széru m T etanus-szérum A d r e n a l i n(500— 20.000 A . E .üg

m in d en e lo sz tásb an )( 2 0 - 4 0 0 A . E.) O varium (in j. és tab i.)

O p s o g o n(p o ly v . g o n o c. vacc in a )

O p s o d e r m i n(p o lv v . staph , vaccina)

T h y reo id ea — P a ra th y re o id e a(in j. és tab i.)

sec. d r . P áp ay

Királyi M ag v a r Egyetemi N y o m d a 1928, B u d ap es t V i l i . M ú z e u m .k ö r ú t 6. — (D r . C zakó E lemér.)

M ellék let az Orvosi H etilap 5 2 -5 J . szám ához.

Ü D V Ö Z L Ő B E S Z É DM IT V Á M O SSY ZO LTÁN A Z O R V O S T A N H A L L G A T Ó K N E V É B E N T A R T O T T

K O R Á N Y I F R I G Y E S25 ÉV ES T A N Á R I JU B IL E U M Á N , 1891 M Á JU S 1 T É N , L E L E P L EZ V É N A Z I. B EL ,

K L IN IK A T A N T E R M É B E N A Z IF JÚ S Á G Á L T A L M E G FE ST E T E T T AR C K É P É T

N a g y s á g o s Ü r !

S ze re te t t és t isz te l t tan á ru n k !

M id ő n e z a lk a lo m m a l n e m z e t e m i f j ú s á g á n a k e g y r é s z e n e v é b e n k e l l s z ó la n o m a H a z a é s T u d o m á n y e g y i ly k iv á ló f é r f i á h o z ; m id ő n i s m e r v e az é r z e lm e k e t , m i k tá r s a im k e b l é t e n a p o n e l t ö l t i k , t u d v a a m a g a s z to s é r d e m e k e t , m e l y e k e s z ép és ig az ü n n e p e l t e t é s t v o n t á k m a g u k u t á n , — e lg o n d o lo m , h o g y e z é r d e m e k f o l y t á n b e n n ü n k g e r j e d t h a t á r t a l a n t i s z te l e t n e k , ő s z i n t e v o n z a l o m n a k k i f e j e z é s t a d n i az é n c s e k é l y k é p e s s é g eim r e , az é n g y e n g e s z ó m r a v a n b í z v a : b i z o n y á r a s e n k i s in c s e k ö r b e n , k i e lé g t e l e n s é g e m e t i n k á b b é re z n é , m i n t é n m a g a m . H o g y m é g i s e lé g m e r é s z v a g y o k e lvá l la ln i e n a g y f e l a d a to t , t e sz e m e z t a z o n s z e n t m e g g y ő z ő d é s s e l , h o g y s z ó o ly g y e n g e n in c s e n , m e ly K o r á n y i F r i g y e s n e v é t k i m o n d v a e r ő s v i s s z h a n g r a n e t a l á l j o n . V a n n a k e m b e r e k , k i k n e k h a t a l m a s s z a v a a r e n d e s h a t ár o k o n t ú lh a tv a , s z á z m e g s z á z f ig y e lm e s h a l l g a tó h o z s z ó lo t t , k i k n e k g o n d o l a t a i e z e r f e j b e n v i s s z h a n g o z á n a k ; k i k n e k m u n k á s s á g a n e m ö n ­m a g u k , d e m i l l i ó k j a v á t c é l o z t a ; k i k e t I s t e n e g y n em z e t n e k a j á n d é k u l a d o t t , h o g y f á r a d o z á s u k p é ld a , s i k e r ü k ö r ö m , é le tü k á ld á s l e g y e n m i n d e n ig az e m b e r r e n é z v e . S h a eg y i ly f é r f i ú n a k m e g ­a d a t o t t F e lü l rő l a k e g y , h o g y m e g é r j e n e g y i ly p i h en ő n a p o t , m e ly r ő l , m in t a v á n d o r , ö n é r z e t t e l t e k i n t h e t v i s s z a a m e g t e t t ú t r a : n e m m é l tó -e , h o g y ö r ö m r i a d a l b a n t ö r j e n e k k i r o k o n o k , b a r á t o k , p á l y a t á r s a k és a z i s m e r e t l e n i f j a k s e re g e , k i k m i n dn y á j a n r é s z e s ü l t e k a j ó b a n , m i t o ly p a z a r u l o s z t o g a t o t t e g y n e g y e d s z á z a d o n á t ? K i n e i s m e r n é fel ez é r d e m d ú s f é r f i ú b a n N a g y s á g o d a t , s z e r e t e t t t a n á r u n k a t ; — k i n e é re z n é m a g á b a n t á r s a im k ö z ü l , ho g y a l e l k e s ü lő i f j ú ő , az i s m e r e t l e n t i s z te l ő k m i v a g y u n k , k i k i f j ú s z ív ü n k e g é s z h e v é v e l c s ü n g v e s z e r e t e t t o k t a t ó n k o n , b a j a i n k b a n j ó l t e v ő n k ö n , e m a i n a p o n e g y e s z m e , egy é r z e le m , e g y a k a r a t á l tal á t h a t v a h o z z u k e lé b e h ó d o l a t u n k a t , t á r j u k fe l e l ő t te s z í v e in k e t , h o g y lá s s a o t t m e g a l e g ő s z in té b b r a g a s z k o d á s t , a le g m é ly e b b t i s z te l e te t , s a z t a l e g s z e b b j u t a l m a t , m i t az É g a t u d o m á n y a p o s t o l á na k m e g a d h a t : a le g ig a z a b b h á lá t !

U r a i m ! — N e m te k i n te m f e l a d a t o m n a k a z ü n n e p e l t fé r fiú é r d e m e i t e lő s o ro ln i , h i s z e n o l y n y i l v á n v a l ó k és e l i s m e r te k a z o k ; n e m is t u d n á m a z t m é l t ó s z a v a k k a l e c se te ln i . A l e l k i i s m e r e te s t a n á r t , a k i v á ló t u d ó s t m in d e n k i i s m e r i ő b e n n e , s ho g y 25 é v e s t a n á r i m ű k ö d é s e a l a t t m i t t e r e m t e t t é s k i k e t n e v e l t e h a z á n a k : . . . ó h n e m sz ó ló k , c sa k rá m u t a t o k K a r u n k a m a k i v á ló f é r f ia i ra , k i k m a e ls ő k v o l t a k a h á la és t i s z t e l e t a d ó j á n a k l e r o v ás á b a n . B á r m i e l s ő s o r b a n o k t a t á s a i é r t t a r t o z u n k n e k i h á lá v a l , — m i n t e m b e r e k t i s z t e l j ü k b e n n e a j ó te v ő t , a z e m b e r s z e r e t ő o r v o s t . H ó n a p o k o n , é v e k e n á t m i n d e n n a p l á t j u k m i i t t m e g n y i l a t k o z n i j ó s z ív ét , m i d ő n n e m c s a k t u d o m á n y á v a l , d e a g y ö n g é d ­s é g é s r é s z v é t c s o d a t e v ő e r e j é v e l is g y ó g y í t v a j á r b e te g e i k ö z ö t t , k i k a m a z i s m e r e t l e n m i l l ió k k ö z ü l v a l ó k , k i k n e k s o r s á t s ö té t le p e l b o r í t j a . H o l v a n az e g y é n , v a g y az a z e g y e s ü le t , m e l y s e g é l y é r t f o r d u l v a h o z z á , v a l a h a el l e t t v o l n a u t a s í t v a ? H o l v a n a z a b á r m i l y s z e g é n y b e te g , k i c s a k ő b e n n e b í z v a , b e b o c s á j t á s t n e n y e r t v o l n a h o z z á ? ! T ö r t é n t -e 25 é v a l a t t j ó t é k o n y c é l ú m o z g a lo m , m e l y e t K o r á n y i F r ig y e s a n y a g i la g és e r k ö l c s i l e g n e t á m o g a to t t v o l n a ? !

O h U r a im ! — e n n y i s i k e r r e l , e n n y i é r d e m m e l s z e m b e n m i t t e g y ü n k m i, i f j a k ; m i t s z ó l j u n k , h o g y a n c s e l e k e d j ü n k ? — É lé g s é e e s - e a p u s z ta , e lh a n gz ó sz ó , h o g y l e l k e s ü lé s ü n k e t i r á n t a k i f e j e z z ü k ; h a l l a n i fog ja=e s z a v u n k a t az u t ó k o r , h o g y m e g t u d j a a b b ó l , m i v o l t K o r á n y i F r ig y e s t a n í t v á n y a i n a k ?

N e m , n e m ! — m a r a d a n d ó b b e m lé k e t k e l l e m e ln i é r d e m ei n e k , s a m i r o k o n s z e n v ü n k n e k . —• S z ó , m e ly e lh a n g z ik és a s e m m is é g b e v é s z n e m e lég ne k ü n k és ő t ö b b r e m é l tó . A z i s te n i s z i k r á t , a m ű v é s z e t e t h í v t u k seg ítségü l , h o g y t i s z te l t és s ze r e t e t t t a n á r u n k h ű k é p m á s á t m e g a lk o s s a , N a g y M e s t e r ü n k i r á n t i l e l k e s e d é s ü n k n e k ö r ö k b i z o n y s á g a , d i c s ő és m a r a d a n d ó e m lé k e l e g y e n e n a p n a k , m e l y e n a t a n á r é s a t a n í t v á n y o k s e r e g e s z e n t é r z e lme k tő l á t h a t v a s z o r í t a n a k k e z e t . É s m o s t , m i d ő n a m ű v é s z a l k o t á s á t , é r z e lm e in k z á lo g á t á t a d o m a T u do m á n y t e m p l o m á n a k , e s z e n t h e l y n e k , m i d ő n T e , n a g y fé r f iú e z ó r á b a n p á l y á d m a g a s l a t á r ó l , h o v á ö n e r ő d b ő l é r t é l fe l , v i s s z a te k i n te s z az e l m ú l t 25 e s z t e n d ő r e é s tá v o lb ó l és k ö z e l b ő l z e n g f e lé d a d ic s é n e k , i f j ú és agg , s z e g é n y és g a z d a g a j a k á r ó l , — e z i s te n i h a r m ó n i á b a n o h h a l l d m e g az i f j ú s á g ö n ze t l e n ö r ö m é n e k t o m b o l á s á t , a m i e g y k i á l t á ­s u n k a t : N a g y M e s t e r ü n k ! — Ü d v n e k e d ! — ( le h u l l t a le p e l ) .

T á r s a k ! o t t l á t j á t o k ő t r e n d e s n a p i f o g la l a to s s á g á ba n , a m i n t r é s z t v e v ő s z ív v e l á l l a s z e r e n ­c s é t l e n s z e n v e d ő m e l le t t , a m in t é le s s z e m e iv e l a g yö t r ő k ó r t i t k á t k u t a t j a , a m in t a t u d á s f á k l y á j á t f e n n e n l o b o g ta t j a , o k t a t b e n n e t e k e t , b e v e z e t a m é l y r e j t e l m e k b e , m i n d e n m o n d a t a , s z a v a t a n í t á s a t i j ö v ő t ö k r e , s z e n t ö n v á la s z to t ta h i v a t á s o t o k r a n é zv e ! . . . e z Ö ! í g y v a n ő m é l t ó a n m e g ö r ö k í t v e , a h o g y l e l k ű n k b e n él, ah o g y e m l é k e k í s é r n i fo g r ö g ö s p á l y á n k o n m in d ö r ö k r e . S z í v ü n k m é l y é r ő l ö n k é n t t ö r fe l a k i á l t á s e s i k e r ü l t a l k o tá s l á t t á r a: É l j e n K o r á n y i F r i g y e s ! ! !

K O R Á N Y I F R I G Y E STISZTELETÉRE, D O C TO R R Á A V A T Á SÁ N A K 50 ÉVES É V FO R D U L ÓJÁ N , 1901 ÁPRILIS 28íÁ N A Z A U L Á B A N REN D EZETT Ü N N E P I ÜLÉSÉN B Ó K A Y Á R P Á D

O R V O S K x \R I D É K Á N A R A N Y D IP L O M Á T Á T N Y Ú JT Ó B E SZ ÉD E

A B U D A P E S T I K I R . M A G Y . T U D O M Á N Y E G Y E T E M T A N Á C S A Á L T A L

T o l c s v a i K O R Á N Y I F R I G Y E S m é l y e n t i s z te l t d o c t o r t á r s a m , k i 50 e s z t e n d ő v e l e z e lő t t 1851

t a v a s z á n a m i h i v a ta l i e lő d e in k e l ő t t e m e l t e d d o c tor i e s k ü r e j o b b o d a t , a z t f o g a d t a d m e g a k k o r e s k ü ­

s z ó v a l , h o g y e z e n E g y e t e m R e c t o r a és T a n á c s a s e z z el a z e g é sz E g y e t e m i r á n t h ű s é g g e l és o d a a d á s s a l

f o g sz v i s e l te tn i , h o g y d o c t o r t á r s a i d n a k a z ő k e t m e gi l l e tő t i s z te l e t e t m in d ig m e g f o g o d a d n i ; h o g y

e z e n T u d o m á n y e g y e t e m jo g a i t é s k i v á l t s á g a i t m e g f o go d v é d e lm e z n i ; h o g y e z E g y e t e m n e k s k ü l ö ­

n ö s e n az o r v o s i f a c u l t á s n a k j a v á t , d í s z é t és g y a r a po d á s á t f é r f ia s á n e lő f o g o d m o z d í t a n i ; hogy7 á ld á

só s t u d o m á n y o d a t a b e te g e k j a v á r a h ű s é g e s e n f o g o d gy a k o ro ln i , h o g y t u d o m á n y o d g y a r a p í t á s á b a n

s z ü n e t e t n e m fo g s z i s m e r n i ; h o g y 7 s z e g é n y m e k és g a zd a g n a k u g y a n a z z a l a s z o rg o s s á g g a l és l e l k i i s m e ­

re te s s é g g e l lé s z s e g í t s é g é r e és hogy7 s e m m i t sem f og s z oly7a t t e n n i , a m i a j á m b o r s á g g a l , a b e c s ü l e t ­

t e l és f e d d h e t l e n l e l k i i s m e r e t t e l e l l e n k e z n é k .

K e d v e s és t i s z te l t D o c t o r t á r s a m ! N e m fé le k a z egész E g y e t e m s a z i t t e g y b e g y ű l t d o c to r -

t á r s a i n k e lő t t h a n g o s a n h i r d e tn i , hogy7 T e e z e n s z en t e s k ü n e k m i n d e n b e t ű j é t h o s s z ú f é l é v s z á z a d o n

á t m in d ig h í v e n m e g t a r t o t t a d .

A m i s z e r e t e t t E g y e t e m ü n k i r á n t i h ű s é g e d és o d a a d á so d , m e ly 7e t m i n t a n n a k i m m á r 35 é v e n

á t s z o lg á ja t a n ú s í t o t t á l , k ö v e t e n d ő p é ld a m i n d n y á j un k e l ő t t ; d o c t o r t á r s a i d d a l m in d ig e g y ü t t é r e z té l ,

m i n t a k a r t á r s i s z e l le m e g y ik e ls ő z á s z l ó v i v ő j e ; a z E g y e t e m j o g a i t é s k i v á l t s á g a i t m in t az o r v o s i k a r

v e z é r ta g j a s m i n t a z E g y e te m M a g n i f i c u s R e c to ra , m in d ig h ív e n m e g ó v t a d s T u d o m á n y 7egy7e t e m ü n k -

n e k és k ü l ö n ö s e n F a c u l t á s u n k n a k j a v á t , d ís z é t , g y a ra p o d á s á t oly b u z g a lo m m a l á p o l t a d , m in t k í v ü l e d

c s a k k e v e s e n ; á ld á s o s t u d o m á n y o d a t , m e ly 7e t m é g m ag a s k o r o d b a n s e m s z ű n té l m e g h a n g y a s z o r g a ­

l o m m a l g y a r a p í t a n i , s z e g é n y e k és g a z d a g o k e z re i á l dj á k és s z e p lő t l e n ü l t i s z ta l e l k i i s m e r e t t e l t e k i n t

h e t s z v i s s z a 50 é v e s d o c to r i p á l y á d r a , m e r t a n n a k mi n d e n ó r á j a e s k ü d h ö z h í v e n f o ly t le. M i n d e z é r t

a j ó I s te n , k i t e s k ü té t e l e d n é l t a n ú n a k h í v tá l fe l, m e g s e g í te t t , m e r t r i t k a h a r m o n i k u s é le t fo ly7á s s a l

á l d o t t m e g , m e ly m e k k r i s t á l y o s o d á s i p o n t j a p á r a t l a nu l b o ld o g c s a lá d i é le te d ; d e m e g á l d o t t a h á lá s

e m b e r tá r s a k , t i s z te l ő c o l le g á k , s z e r e tő t a n á r t á r s a k, h ű t a n í t v á n y o k s o k a s á g á v a l is s m o s t E g y e t e m ü n k

is ö r ö m ü n n e p e t ül, h o g y j u b i l á n s d o c t o r r á a v a s s o n Té g e d e t , á t a d v á n N e k e d a jó l m e g é r d e m e l t arany-

d ip lo m á t , m e l y n e k m a g y a r s z ö v e g e , ím h a l lg a s d m e g , a k ö v e t k e z ő :

„ M in t h o g y m é l tó s á g o s é s t u d ó s T o l c s v a i K O R Á N Y I F R I G Y E S ú r a m a g y a r o r s z á g - g y ű lé s f ő r e n d i h á z á n a k t a g ja , k i r á l y i t a n á c s o s , a S ze n t I s t v á n - r e n d é s a V a s k o r o n a - r e n d lo v a g ja , a M ag y 7a r T u d . A k a d é m i a le v e le z ő t a g j a , o rv o s és s e b é s z d o c to r , e z e n k i r . t u d . e g y e ­t e m k i é r d e m ü l t R e c to r a , u g y a n e z e n tu d . e g y e t e m e n a k ü l ö n ö s k ó r - é s g y ó g y ta n n y i l v á n o s r e n d e s t a n á r a , a z I. sz . b e lg y ó g y 7á s z a t i k l i n i k a iga z g a tó ja s tb . , k i k o r á r a b á r i f jú v o l t m é g , d e t u d o m á n y b a n és ü g y e s s é g b e n d e r é k s j e l l e m é b e n f ed d h e t l e n — t e k i n t e t e s V i r o z s i l A n t a l ú r n a k , a b ö l c s é s z e t i t u d o m á n y o k s az ö s s z e s j o g t u d o m á n y o k d o c t o r á n a k s a t e r m é s z e t i és k ö z jo g n y . r. t a n á r á n a k i d e ig le n e s r e c t o r s á g a a la t t 1851. e s z t e n d ő m á r c i u s h ó 20 -án t e k i n ­t e t e s T o g n i o L a j o s ú r o r v o s d o c t o r s a k ó r t a n és g y ó g y s z e r t a n ny7. r. t a ná r a s a z o r v o s i k a r e z id e i h e l y e t t e s d é k á n j a á l t a l a k i r á l y i t u d . e g y e t e m e n o r v o s d o c t o r r á a v a t t a t o t t és m o s t e t u d o m á n y e g y e t e m e n o r v o s d o c t o r r á a v a t t a t á s a ót a 50 é v e t s z e r e n c s é s e n m e g é r t s a z é v e k e h o s s z ú s o rá n á t úgy7 a b e te g e k gy7ógy7í tás á b a n , m i n t a z o r v o s t u d o m á n y 7o k á p o l á ­s á b a n f é n y e s e n t ü n d ö k l ö t t , m i i g a z s á g o s a n m é l t á n y o lv a a z ő r e n d k í v ü l i e r é n y e i t , k i v á l ó t u d o m á n y i t és a z o r v o s i t u d o m á n y 7 k ö r ü l s z e r z e t t k it ű n ő é r d e m e i t , ő t , m é l tó s á g o s és t u d ó s T o l c s v a i K O R Á N Y I F R I G Y E S u r a t ö r v e n d e z ő lé le k k e l és ü n n e p é l ye s e n az o r v o s i t u d o m á n y j u b i l a r i s d o c t o r á v á a v a t j u k s e z t k i is h i r d e t j ü k .

M e l y n e k h i te lé ü l e z e n a z E g y e te m n a g y 7o b b p e c s é t j é ve l m e g e r ő s í t e t t és a s z o k á s o s a lá í r á s o k k a l e l l á to t t d i p l o m á t n e k i k ia d n i h a t á r o z tu k . “

M id ő n m o s t n e k e d ez a ra n y 7d i p l o m á t a R e c t o r M a g n i f ic u s s a T e k i n t e t e s T a n á c s r e n d e l e t é b ő l

á ta d o m , é r z e m , h o g y e z r e á m n é z v e is ü n n e p é l y e s p e rc , m e r t m i n t e g y k o r i t a n í t v á n y o d n a k , m a j d

s e g é d e d n e k , k é s ő b b t a n á r t á r s a d n a k s i r o d a l m i t e v é k en y s é g e d b e n m u n k a t á r s a d n a k , k i m in d ig a t y a i

b a r á t o m v o l tá l , n e k e m is m e g a d a t o t t , h o g y k i v e g y e m r é s z e m e t a T e ü n n e p e l t e t é s e d k ö rü l .

V e d d az E g y e t e m t ő l e d i p lo m á t , m i n t k i f e j e z ő j é t a z on e l i s m e r é s n e k és h á lá n a k , m e l y 50 é v e s

h a z a f ia s k u l t ú r m u n k á d a t k ísé r i .

T o l c s v a i K O R Á N Y I F R I G Y E S , a z e g y e te m ú j j u b i l á n s d o c t o r a é l je n s o k á ig !

K O R Á N Y I F R I G Y E S H E ZIN T É Z E T T 40 É V E S T A N Á R I J U B I L E U M A A L K A L M Á V A L

A B U D A P E S T I K I R . M A G Y . T U D O M Á N Y E G Y E T E M R E C T O R Á N A K É S

T A N Á C S Á N A K Ü D V Ö Z L Ő I R A T A , M I T

3381/1906-1907 . sz.

M é ltó sá g o s F ő rend !

S ze re tve t isztelt K a r t á r s u n k !

A b u d ap esti k irályi m ag y ar T udom ányegyetem Tanácsa, az 1900/190D iki tanévben , azon ö rvendetes alkalom ból, h o g y m in t a m agyar o rv ostu d o m án y k ivá ló dísze s tudós m án y eg y etem ü n k érdem ekben dús tanára, az Isten i gondv ise lés k ü lö n ö s kegyelm ébő l, testileg és le lk ileg friss e rő ben és egészségben érted m eg orvosi m ű ködésednek 50?ik é v fo rd u ló já t: a jub iláris d íszok levele t az A lm a M ater au lá jában , családi ü n nepé ly kereté? ben n y ú jto tta át N eked ö rv en d ező lélekkel és ünnepélyesen az orvosi tu d o m án y o k juhi? láris d o k to ráv á avatva B enned a szeretett k itű n ő kartársat.

M o stan áb an pedig ism ét a rró l értesült, hogy o rv o stan ártá rsa id és tan ítv án y a id meles gen ü d v ö zö ltek azon a lka lom ból, ho g y m in t E gyetem ünk n y ilvános rendes tanára, a m ú lt tanévvel 40 éves tanári p á ly a fu táso d a t érted el s a je len tan fé lévvel m ár a 82sik félévet k ezd ted meg.

A szű k körben, a n y ilvánosságnak csaknem k izárásával, a mi tu d tu n k nélkü l le fo ly t ezen ünnep lés u tán , az Egyetem Tanácsa m in t az Egyetem ko rm ányzó testü leti hatósága h e ly e t kér m agának, hogy az ő s A lm a M ater jeles fiát a 4sik rendes tanári decenn ium befejeztével m elegen és benső ö rö m m el üdvözö lje.

Feleslegesnek tartjuk itt azon közism ert és k iváló érdem eket részletezni, m elyek az egyetem i tan á r i és tu d o m án y o s irodalm i m ű ködés, az o rvosi gyakorla t, a hazai köz? egészségügyi és igazságügyi o rvosi szo lgálat és a szak testü le ti m ű ködés terén, nem kü löns ben a M agyar T udom ányos A k ad ém iáb an és a F ő ren d ih ázb an is a közélet hasznos m unkásai k ö z ö tt a Te nevedhez fű z ő d n e k ; h iszen m in de n ü tt ny ilvánva lóan tu d o m án n y a l és hazafias szellem m el, lan k ad atlan k itartással és buzgalom m al, a közélet baja inak orvos? lására irán y u ló gyakorlati érzékkel, eredm ényekben gazdagon á ldoztá l a H aza o ltá rán , az em berszerete t jegyében fogva kezet po lgártársa iddal.

B ő ven rászolgáltál teh á t arra, ho g y a ha ladó idő k erek ét egy p illanatra m egállítsuk és azon családi érzület jogán , m ely m in d n y á ju n k a t az A lm a M aterben egybefű z e lő tted , U n iv e rs itásu n k jub iláris d o k to ra és negyven éve n y ilv án o s rendes tan ára elő tt benső ö röm m el h a jtsu k meg az A lm a M ater ő si zászló ját.

F ogadd tő lü n k szívesen ez üdvözlő iratot, gazdag érdem eidnek e szerény apotheosi? sát, az E gyetem i Tanács cím erének két ékességével, m elyeket dicső em lékű M ária Terézia k irá ly n ő ad o m án y o zo tt N e k ü n k : »et exo rna t h inc Laurus, ac inde O liva u tr inque v irens«. A babérág nem zeti szellem tő l á th a to tt k iváló tu d o m án y o s tevékenységedet je lképezze; az olajág p ed ig tanártársaid tisz te le té t és szeretetét to lm ácso lja.

Kelt B udapesten, 1906. évi decem ber hó 22?én, az E gyetem i Tanács II. rendes ü lésébő l.

D r . A j i a y S á n d o r s. k.rector.

M E L L ä K u t* , A Z O R V O S I H E T IL A P 72. É V F . 51 . S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEIS z e r k e s z t i : G E R L Ó C Z Y G É Z A dr. e g y e t. m . ta n á r , b e lk l in ik á i a d ju n c tu s e's U IL K Ó V IL M O S dr. e g y e t . m . ta n á r , k ó r h á z i f ő o r v o s .

Az essen t ia l is hyperton iá ró l.

Je len fe jtegetésem ben nem a vérnyom ásem elke­déseknek k ö z ism ert a la k ja iró l ak a ro k beszéln i, am e­lyek az idő sebb k o rb an fellépő véredényelm eszesedés- se l kap cso la to sak és a n ag y véredényeken k ív ü l a vesék, a szív koszo rús v e rő ere it és az ag y k isebb vér- edénye it tá m a d já k m eg, sem a f ia ta lab b k o rb a n fel­lépő eh ro n ik u s g lom eru lo n ep h r it is á l ta l fe lté te lezett h y p e r to n iá s á llap o to k ró l, hanem azon a lak o k ró l, am e­lyekben a vérnyom ásem elkedés nem következm ényes á llap o t, hanem az első és sokszor a leg fő bb tü n e t, úgy, hogy e je l á l l a b án ta lo m középpon tjában . A h y p erton ia hosszú idő n á t azon egyetlen tünet, am e ly a több i klin i­k a i panaszok m a g y a rá z a tá u l szo lgál s am elynek e ltű nése u tá n a betegek p an asza i is e ltű nnek. S okszo r azonban ez a nyugvó á llap o t csak lá tszó lagos, m e r t u tá n a csak­h a m a r az egyes szervek a r te r io sk le ro s isa k ife j lő d ik s a h y p e r to n ia á llan d ó su l, m íg ism ét m á s esetekben a kez­d e ti h y p e r to n iá s tü n e tek e lm ú lta u tá n csak hosszú idő m ú lv a fe jlő d ik k i az a r te r io sk le ro s is á l lan d ó á llapo ta, am ely azonban nem ke ll, hogy m inden esetben kelle­m etlen , a b e teg á l la p o tá t fenyegető tü n e tek k e l já r jo n . N em régen m ég m inden h y p e r to n iá n á l — m ég akko r is, h a a v izeletben fe h é r je a lig v o lt — a vesék­kel k ap cso la to s elváltozásokbó l, p r im a e r v a g y secun- d ae r veseek lerosisbó l m ag y a ráz tá k a vérnyom ásfokozó­dást, és az esetek k isebb szám ában g o n d o ltak a szív koszo rús véredénye inek , v ag y az a g y edényeinek sk le ro s isá ra . U tóbb azonban a k lin ik u so k a n n y i esetet figyeltek m eg, am elyekben legalább kezdetben a h y p er­to n ia d ac á ra a szervezetben k ife jezett edényelm eszese- dés h iányzo tt, hogy m a m á r a h y p erto n ia k l in ik a i k ór­képének jo g o su ltság a nem v ita th a tó el.

A p r im a e r h y p e r to n ia a rá n y la g f ia ta l k o rban , a negyed ik év tizedben s az u tá n szokott ke llem etlensége­ket okozni S' a gy o rsan k ife jlő dő a r te r io sk le ro s is be­vezető tü n e té t képezheti. A h y p erto n ia kezdetben inte r- m ittá ló je llegű , késő bb a bán ta lom e lő re h a la d tá v a l a vérn y o m ás csak röv idebb idő re csökken thető és végül a sú ly o s esetekben a h y p erto n iás á l la p o t úgyszó lván fixálódik . A z á llap o t a n n á l kom olyabb, m in é l h am a­rabb á llandósu l. A h y p e r to n iá n ak azonban nem kell m inden esetben tü n e tek e t okoznia, m e r t e lég g y ak ran ta lá lkozunk o ly an egyénekkel, ak ik a m ag as v é rn y o ­m ást m inden ke llem etlen érzés nélkü l tű r ik el.

E zen betegségnek tu la jd o n k ép en k ó rb o n c tan i a la p ja n incs. A vérnyom ásem elkedéssel eg y id e jű leg a n ag y edényeken h y p e rp la s iá s fo ly am a t in d u l meg, am ely azonban m ég v isszafe jlő désre képes. A fo lyam at ta r tó s fe n n á llása azonban az a r te r io sk le ro s is ra je lleg ­zetes fo ly am a to k a t ( in t im a rug a lm as ré te g én ek meg- v astag o d ása , hya line lvá ltozások , e lzsírosodás, m ajd

n ek ro s is és m ész le rakódás s tb ) e lő seg íti, i l le tv e azok fe llép té t és sokszor k ite r jed ésé t, kü lönösen a parenchy - m ás szervek k isebb edényeiben és a cap il la r iso k b an s ie tte ti. E b án ta lo m ra in k áb b a k l in ik a i m egfigyelések i rá n y í to t tá k a figyelm et és csak ezen a lap o n lehet az a r te r io sk le ro s is tó l m egkülönböztetn i. K ó ro k ta n a nem egységes, m e rt elő idézésében sokfé le ok szerepel. Leg­gyako ribb okok a következő k: a v e g e ta t iv id eg ren d ­szer lab il i tá sa , az ideg rendszer ingerlék en y ség e; azu tán jönnek az a l im e n ta r is tényező k, az anyagcserezavaroK , a kü lönböző tox ikus behatások , végü l az a lk a t i a lapon

m ag y arázh a tó okok és a h o rm o n a lis zavarok . A v é r ­nyom ásem elkedés leg g y ak rab b an a v eg e ta tiv id eg re n d ­sze r tú lérzékenységével k ap cso la tb an ta lá lh a tó , ezért g y a k ra n ész le lhető ideges, izgékony, re n d szerin t m eg­fe sz íte tt szellem i m u n k áv a l fog la lkozó egyéneknél, ak ik tevékenységükben n em tu d n ak m érté k e t ta r ta n i , v ag y ak ik m ás okokból psyoh ikus izg a lm ak n a k v an n a k k itéve (c sa lád i bajok, p én zü g y i zavarok ). H a az ok m egszű nik , v a g y m áskor m eg fe le lő nyuga lom , d iae ta e lrendelése stb . á l ta l a v é rn y o m á st sokszo r s ik e rü l je len tékenyen csökken ten i s a be teg ek á l lap o ta ta r tó sa n m eg jav u lha t. Az elő idéző okok m ásod ik cso p o r tjáb a n a tú lság o s bő táp lá lkozás, a luxu sco n su m p tio szerepel. A fokozo tt szellem i tevékenységet k ife jtő k g y a k ra n tú lbő yen is táp lá lkoznak . A z e lh ízás azonban sokszor nem rossz szokásbó l ered, h a n e m belső seeretiós z a v a r következ­m én y e is lehet (ovarium , h y p o p h y s is). A h y p erten s io oka m ásko r an y a g c se re z a v a rra l á l l k ap cso la tb an ; i lyes­m iv e l köszvény és d iabetes k a p c sá n ta lá lkozunk . A k ü lső okok k ö zü l m ég a n ico tin , i l le tv e az alkohol, a dohány , a te a stb . k á ro s h a tá s á ra k e ll rám u ta tn o m , m íg a m érgek közü l az ó lom v é rn y o m á st emelő h a tá sa ism e­re tes. A b á n ta lo m ra egyes csa ládok d isponá ltak , e r re u ta l az, hogy g y a k ra n fo rd u l elő egy csa lád ta g ja i között, m ég h a azok kü lönböző he lyeken élnék és k ü ­lönböző fog la lkozást is ű znek.

A z e lh ízássa l és a d iabetesse l k ap cso la tb an m á r rá m u ta tta m a h a sn y á lm ir ig y m ű ködésének szerepére a h y p e r to n ia keletkezésében, am e ly re m ár W eichselbaum h ív ta fe l a figyelm et. A z o v a r iu m o k k iesésének fon tos­s á g á t a c l im ac te r iu m m al k ap cso la to s h y p erto n iá s p a na ­szok eléggé b izo n y ít já k . U gy an ez t ta p a sz ta lh a tju k az o v ar iu m o k m ű té ti e ltá v o lí tá sa u tá n , v ag y h a azok m ű ködését R ö n tg en -b esu g árzáso k k a l m egszün tetik . E g y éb k én t a hószám e lm arad ása m á r a f ia ta labb k o r ­b an is okozhat h y p e r to n iá t, h a az kedvező tlen tá p lál ­kozási v iszonyok m ia t t jön lé tre , m in t az a h áb o rú a la t t és u tán m ég eg y idő n á t e lő fo rd u lt. A p a jzsm ir ig y szerepe kevésbbé je len tő ség te ljes; idő sebb k o rb an fe l­lépő B asedow -kóm ál és p a jzsm irigym egnagyobbodás- n á l ész le lhetünk h y p e r to n iá t. A m ellékvese sze rep é t ne­héz k im u ta tn i; a n n y i azonban ké tség te len , h o g y a m el­lék v esed ag an a to k a t v é r n y o m á se m e lkodé s szokta k ísérn i. T ovábbá az a d re n a l in p resso r ik u s h a tá sa a k ö rn y i vér- ed ények re is ké tség te len . M in thogy p e r ip h e r iás okok is idézhetnek elő v érnyom ásem elkedést, azért nem kell m in d en esetben á l la n d ó ce n tra l is -re f lec to r ik u s edény- g ö rc s re gondoln i. A cho leste rin szerepe tek in te téb en ú g y az á lla tk ísé rle tek , v a lam in t a k l in ik a i m egfigyelé­sek nem eg yön te tű ek ; szerepe m ég kellő en k id e rítv e n incs. Lehet, ho g y a h y p e r to n iá t elő idéző ok m elle tt fo rd u l elő és ta lá n csak c o o rd in á lt je len tő séggel bír (W estphal). A szövetek co llo idalis á l la p o tán a k m eg v á l­to zása (M unk-féle h y s te re s is ) is fe lem lítendő , am ire a po lyg lo b u lia és a p o ly u r ia is u ta l . A h y p e r to n iá s eg y én ek sokszor p le tho rások .

A h y p e r to n ia te h á t a k ö zép é le tk o r végefelé, a rá n y ­la g f ia ta l k o rb an az okok egész so ro z a ta fo ly tán tám ad ó b án tá lo m , am ely kezdetben csak fu n c tio n a lis és ezért v isszafe jlő dhet, m íg to v áb b i fe n n á l lá sa esetében, kiv á lt a k isebb edényekben és ca p il la r iso k b a n a fokozott elh asz­n á lás m ia tt sk le ro s is ra vezető e lv á lto záso k a t (hya lin - e lfa ju lá s , e lzsírosodás stb .) in d ít m eg, am ik o r a fo ly a ­m a t ir re v e rs ib i l issé v á lik (fő leg vesék, szív koszorús

206 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 51. sz.

edényei, agy). A fo ly am a t lé trehozásában a v eg e ta tív ideg ren d szern ek és az ideges te rm észe tű vasom otoros za v a ro k n a k (edényspasm usok ) n ag y je len tő ségük van. A m ásod lagos zsugo rvese képe is h a so n lí th a t hozzá, de a vesék jó in d u la tú a rte riosk le rosisos h y p e r to n iá já ra is k e ll gondo lnunk . I ly e n k o r azonban a vesék fu n c tio n alis v izsg á la ta , a v é r m ara d ék n itro g én jén ek és ind ican- ta r ta lm á n a k m e g á l la p ítá sa stb. á l ta l k e ll m eggyő ző d­n ü n k a rró l, ho g y va lóban veseb án ta lo m m al és nem csu p á n a h y p e r to n iá t k ísérő a lb u m in u r iá v a l v a n do l­g u n k . A lues az esetek kisebb szám áb an szerepe l m int elő idéző ok és sp ec if ikus kezelésre a v érn y o m ás rend ­sz e r in t nem is csökken. Az agy véred én y e in ek e lv á lto ­zá sáb an ké tség te len fon tos szereppel b ír. Ü gy látszik , h o g y inkább a b án ta lo m k ife jlő dését e lő seg ítő egyéb tényező vel egyetem ben gyakoro l b e fo ly ás t a vérnyom ás- em elkedésre.

*

A bántalom k lin ika i tünetei közü l a kezdeti sza k ­b a n a vérnyom ásfokozódás á lta l k iv á l to t t agy izga lm i, v é red én y sp asm u so s és sz ív tünetek á l la n a k elő térben. A betegek fe ltű n ő en ingerlékenyek, fe jfá já s ró l, szédü­lésrő l, á lm a tla n sá g ró l, m unk ak ed v h ián y ró l stb . g y ak­r a n p an aszkodnak . A sz ív részérő l a fokozo tt nyom ás­bó l eredő ex trasy s to lék , brady-, m á sk o r tach y c a rd iák ész le lhető k . L égzési és vérkerin g és i zav a ro k asthm a card ia le -szerű ro h a m o k a t v á lth a tn ak k i. A h a s i tü n e­tek kü lönösen fé r f ia k n á l okozhatnak kellem etlenséget; a h a s fe lfú v ó d ása m ia tt, kü lönösen étkezés u tán , kel­lem etlen sz ív tá j i n y o m ást éreznek, v a g y szívdobogás, e x tra sy s to lé k , ese tleg a rh y th m ia j elán tkezh étik . A le ír t p an aszo k röv idebb-hosszabb fenná llás u tá n n y o m ta lanu l e ltű n h e tn ek és az i l le tő k évek ig panaszm en tesek lehet­nek , am íg la ssa n a h y p erto n iáv a l k ap cso la to s edény­e lvá ltozások k ife j lő d n ek . M áskor azonban u tó b b iak a h y p e r to n ia m ia t t g y o rsa n lé tre jönnek és fő leg az ideg- ren d sze r, a sz ív és a nagyedények, to v áb b á a vesék részé rő l okoznak tüneteke t. A sz ív részérő l m utatkozó- k a t régebben a m yodegeneratio n eve a la t t fog la lták össze. A sz ív to m p u la t rendszerin t m egnagyobbodott, a m i kü lönösen R ön tgen-ernyő e lő tt lá th a tó jó l és a szív v a g y egyszerű h y p e r tro p h iá n ak m egfe lelő go lyóalako t, v a g y h a hozzá tá g u lá s is tá rsu l, a k k o r to já sa la k o t ölt. Az a o r ta á rn y ék a is szélesebb, am inek oka nem csak a tá­g u lásn ak , h an em a m agasabb v érn y o m ás á l ta l okozott feszü lésnek is tu la jd o n íth a tó . E zen á l lap o tb an az arhy thm iána ik , v a la m in t a hasad t h a n g n a k és a galopp- rh y th m u sn a k p ro g n o s tik a i je len tő sége is kom olyabb. A pu lzus kem ény , a k ö rn y i edények lü k te tése jó l lá th a tó és k a n y a rg ó s le fu tásúak . A sz ívcsúcson és a h as iso n g y a k ra n h a l lu n k systo les zö re jt. A z a o r ta má­so d ik h a n g ja éke lt, de nem csengő je llegű , m in t a vér- cdényelm eszesedésnél. A szívm ű ködési zavarok az e le k tro k a rd ia g ra m u rn a k systo lés részében szem beötlők. P a n g á s esetében m egnagyobbod ik a m áj, a tüdő kben h u ru to s tünetek , az a lso vég tagokon v izenyő fe jlő d ik k i. A decom pensatio m ia tt dyspnoes ro h a m sú lyosabb ese tekben tü d ő o ed em a m utatkozik . A h a lá l sokszo r u tóbb i ok m ia t t re la t ív jó közérzet u tán h ir te le n következhet be, m ásk o r p ed ig hosszabb ideig ta r tó in com pensatio fo ly am án . A c a rd ia l is h y p e rto n iáv a l k ap cso la to san a sz ívm ű ködés csökkenése n y k tu r ia a la k já b a n is m eg n y il­v á n u lh a t, am ely a veseeredésű tő l a m ag asab b fa jsú ly és a k o n c e n trá lá s i képesség re la t iv m e g ta r tá sa á ltal kü lönbözik . M in th o g y fekvő helyzetben is fenná ll, nem a n n y i ra a vesék ro ssz vére llá tása m ia tt, hanem inkább edénygörcs m ia t t jö n létre, am ely é j je l m egszű n ik .

A h y p e r to n ia cerebrá lis a la k já n á l a tü n e tek az

ideg rendszernek v e leszü le te tt v a g y szerzett okokból, v a g y a lk a t i a lap o n m ag y a rázh a tó fokozott in g e r lé ­kenysége m ia tt jö n n ek létre. A re flexek fokozo ttak ; a p u p i l lá k jó l re a g á ln a k , Brach—Romberg h ián y z ik . G y ak o r iak a n e u r it ise s és n e u ra lg iá s (ischias, o rb ita l is ) e red ésű rh eu m ás fá jd a lm ak . A sú lyosabb esetekben erő s izga lm i tü n e tek , kedélym egváltozás, fe ledékeny- ség, eszm életlenség i roham ok, gö rcsszerű á llapo tok , beszédzavarok tű n n e k fel, m íg m ásk o r k isebb-nagyobb vérzések (th rom bosis, em bólia) á l ta l m a g y a rázh a tó góc- v ag y lá g y u lá s i tü n etek m u ta tk o zn ak (paresisek , hem ip leg iák , a p h a s ia , p a ra p h a s ia , egyén iség m eg v á l­to zása ). A n agyobb vérzések h ir te le n h a lá l la l végződ­hetnek . U tóbb i e lvá ltozások lé tre jö ttéb e n a luesnek fon-* tos szerepe van . A vérzésre va ló h a jlam o sság o t egye­sek egyedü l a m a g a s vérnyom ásbó l p ró b á lták m eg­m ag y a rázn i (W estphal és Baer), am it azonban a leg ­többen nem ta r ta n a k elégségesnek, hanem in k áb b az a g y v éredénye inek ebem iá i v a g y tox ikus okokból tö r­tén ő sérü lésére gondo lnak , v a g y a végerekben lé tre ­jö t t n ag y fo k ú v é rk e r in g és i za v a ro k fo lyo m án y án ak ta r t já k (Ricker).

A közpon ti sz e rv véredénye inek szakadékonysá- g á ra a több i szervekben fe llépő vérzések is u ta ln a k, m in ő k a bő rön a peteeh iák , a gyom or- és bárzs in g - vérzések, u te r in a l is vérzések, a co n ju n c tiv it is h a em o rr­h ag ica . S ő t egyesek a szem fenéken fellépő vérzéseket ( re t in i t is h ae m o rrh a g ic a és c irc in a ta ) sz in tén i ly en á l ­ta lá n o s tü n e tn ek vé lik és nem hozzák okvetlenü l a vesék elégtelen m ű ködésével összefüggésbe.

A genu in h y p e r to n iá n ak a ca rd ia l is és ce reb ra lis ty p u s m elle tt egy h a rm a d ik a la k ja is van, am elyben a vesék elégtelen m ű ködése u ra l ja a képet. E z a vesék v éredénye inek a r te r io sk le ro s isá n a k a fo lyom ánya, am elyben a h y a l in degenera tiós destru á ló fo ly a m a t a v a s a a f fe re n t iá k a t és a g lom eru lu so k a t tá m a d ja m eg. A vesék m ű ködési e lég te lenségébő l szárm azó sú lyos, tö b b n y ire incom pem satiós u ra e m iá s tü n e tek v a n n a k elő ­té rb en .

A fen t v áz o lt háro m a lak tö b b n y ire egym ás m el­le tt, i l le tv e eg y m ássa l k o m b in á lv a szoko tt fe llépn i. Az eg y ik a m ásik á l la p o to t sú ly o sb íth a tja , pl. h a a vesék sk le rosisához (am e ly a B a rte l fé le genu in zsugo rvesé­n ek fe le l m eg) a szívm ű ködés e lég te len v o lta m ia t t m ég p an g ás i tü n e tek is tá rsu ln a k . V iszon t egy ap o p lex iás in su ltu s a m yodegenera tióban szenvedő sz ív m u n k á já t a re n d sze r in t bekövetkező vérn y o m ás- csökken tés á lta l' kedvező en befo ly áso lh a tja .

Torday Á rpád dr.egyetem i rk . ta n á r .

H ogyan k eze ljü k a v e se tu b e r c u lo s is t?

A v ese tu b ercu lo s is egy id ü lt, fe lta r tó z ta th a t la n u l

e lő reh a lad ó m egbetegedés. R a d ic a lisa n csak a m egbete­

g e d e tt sze rv e ltá v o lí tá sá v a l g y ó g y íth a tó . A oonserva tiv

g y ó g y ító e ljá ráso k egy ike sem v eze t tény leges g y ó g y u­

lásihoz. H e lyes hegyv idék i k l im a tik u s kezelés, óvatos

n a p k ú ra , g y ó gyszeres robo rá lás jó h a tá ssa l v an az á lta lá ­

nos á l lap o tra , j a v í t j a az é tv ág y a t, em eli a te s tsú ly t, s

íg y közvetve az an titeetképző dóst, m inek fo ly tán a sub-

je c tiv , kü lönösen az esetleg m eg lévő h ó lyagpanaszok

enyhü lnek , s íg y lá tszó lagos ja v u lá s t,, de g y ó g y u lás t

nem eredm ényeznék . U gyanez m ondható a n a g y re ­

m énységge l ü d v ö zö lt tu b e rk u lin kezelésrő l is, m e ly rő l

k ü lö n m eg jegyzendő , hogy ném ely v ese tubercu losisban

szenvedő egyén a n n y i ra tu berku linérzékeny , ho g y m ég

1928. 51. sz. A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 207

a legóvatosabb a d a g o lá s ra is rosszabbodással felel. Az

ú. n. sp o n tán gyógyu lások is csak lá tszó lagosak . Az

u re te r e lzáród ik , a vese lassan eg y z á rt g en yzsákká

a lak u l, m egszű nvén a közlekedés közte és a b ó ly a g kö ­

zött, az u tóbb iban lévő e lvá ltozások és az azok á lta l

okozo tt panaszok v isszafe jlő dnek , m egszű nnek, de a szer­

vezetben m arad a tubercu losis v íru so k töm ege, m elybő l

a k á r m etastasis, a k á r közvetlen rá te r je d é s fo ly tá n a

m á s ik vese tu b e rcu lo s isa , tu b e rcu lo tik u s m en in g itis,

m i l l ia r is tubercu losis, kü lön fé le to x ik u s h a táso k , vese­

k ö rü l i tá ly o g szá rm azha tnak .

A co n se rv a tiv kezelés csak o tt jogosu lt, ho l a beteg

m ás okból nem o p erá lh a tó , v agy nem engedi m a g á t m ű ­

ten i. M egkísértendő k é to ld a li vese tubercu losis k o rai s tá ­

d iu m áb an ; eg y o ld a li vesetubercu losis esetén, h a v a la ­

m ely a h ú g y u tak o n k ív ü l i m egbetegedés fo ly tá n m ű té t

nem h a jth a tó v ég re ; b iz tosan nem d iag n o s tizá lt esetben,

m idő n a v izeletben nyom okban lévő fehérje, p o s i t iv tbc.

bac illusle le t, i l le tv e p o s it iv á l la to l tá s m e lle tt geny,

v a g y m ás n y i to tt tbc.-re valló v ize le ta lk a trész n incs;

v e se k iir tá s u tá n az alsó h ú g y u tak b an v issz a m a ra d t tbc.

gócok g y ó g y ításá ra .

A sebészi b eavatkozásunk a lehető leg rad ica lisab b

legyen . A bso lu t jo g o su ltsá g a csak a n ep h rek to m ián ak

van . A p a ll ia t iv e l já ráso k , m in t a resectio , n ep h roto m ia

csak különös, a lább fe lso ro lt esetben jogosu ltak . A g y a ­

k o r la t az t m u ta t ja , ho g y a v ese k iir tá s is az in i t ial is

szak b an n y ú j t ja a leg jobb eredm ény t. E tény n a g y v ál­

to zás t idézett elő az u tó b b i k é t év tizedben a vesesebé­

sze t te rén . R égebben a legsú lyosabb e lvá ltozások , lázzal

p á ro su lt g eny re ten tio , heves fá jda lom , vesekö rü li tá lyog ,

e lesettség , g y ak o r i k ínzó göresroham , veszedelm es vé r ­

zés kényszerítő h a tá sa a d ta kezünkbe a kést. E g y ed ül

sy m p to m a tik u s in d ica tio a lap ján m ű tö ttü n k , fü g g e tle­

nü l a vesetubercu losis pathogenezisébő l m e r í te t t feltev é­

sek tő l, m ilyen a h ó ly ag á llap o t v á rh a tó ja v u lá sa a ne-

p h re k to m ia u tán , a m ásik vese fertő zésének, á lta lá no s

to x ik u s je lenségeknek, s tb . e lm aradása. M a nem v á run k

e k én y szerítő k ö rü lm ények re , ú jabb p a th o g en e tik u s is ­

m ere te in k a lap ján a m egbetegedett vese k o ra i e l táv olí­

tá s a ré v én m egelő zzük a különben fe llépő , g y ó g y u lá sra

b ír ju k a m ár fe llépett, de m ég re p a rá lh a tó e lvá lto záso ­

ka t. E zen á llásp o n tu n k a t sem a m egbetegedés foka, sem

az ese tleg h iányzó tü n e tek nem szabad , hogy b e fo ly á­

so lják . H a a vesem edencébő l u re te r-k a th e te ren fe lfo­

g o tt v ize le t geny- és tubercu lo sis-b ac il lu s t ta r ta lm az ,

a m ás ik vese m ű ködése m egfelelő , in d ik á l t tá v á lik a

v e se k iir tá s m ég ak k o r is, h a a k i lu x á l t vese m ak ros-

kop ice épnek lá tsz ik is. A bso lu t e o n tra in d ik á lt i ly e se t­

ben a nephro tom ia, m e r t ez sem ad b iztos fe lv i lág o sí­

tá s t, h a ped ig a szabad szem m el nem lá th a tó e lv á ltozás

esetén a vesét v isszahelyezzük , a figye lm ünket e lkerü lő

tbc. gócok g y o rsabban p ro g red iá ln ak , a m etszés á ltal

m e g n y ito tt vér- és n y iro k u tak b a bep rése lt kórokozók

m i l l ia r is tbc., v a g y güm ő s m en in g itis veszélyé­

vel fenyegetnek . A k o ra i n ep h rek to m ia egyedü li con tra-

in r,' ic a t ió ja az e lő re h a la d o tt á lta lános tüdő tub ercu lo s is ,

m elyné l a v esek iir tás am ú g y sem h o ssza b ít ja m eg az

é le te t. M inden m á s esetben m ég i lyenko r is v é g re h a j­

tandó a m ű tét, m e r t az am úgy is beteg egyén t leg a láb b

m egszabad ítjuk a húgyszervek tbc .- je fo ly tán fe llépő

kellem etlenségek t ő i

A n y ílt v ese tu b e rcu lo s is ra vonatkozó té te l á l l a

z á r t esetek re is, m e r t b á rm e n n y ire is m eg n y u g o d o tt a

fo ly am at, m in d ig D am okles k a rd ja k é n t lebeg a beteg

fe le tt a m ásik v ese tu b ercu lo su s in fec tió ján ak , kü lönböző

in to x ica tióknak , specifikus v ese k ö rü li e lgenyedésnek ,

tubercu lo tikus m en in g itisn ek , m i l l ia r is tu b e rcu lo s is k i ­

fe jlő désének a veszélye. A k o ra i n ep h rek to m ia jo g o su l t ­

ság a m elle tt szól az egy re jav u ló m ű té ti s ta t i s t ik a is.

U tóbb i idő kben leg fe ljebb 5%-os m o rta l i tá ssa l szá m o­

lunk , szemben az 1880—1890. év i 35% és 1890—1900. év i

25%-kai.

Részleges resec tió k csak patkó v esén é l végezhető k ,

hol a ké t eg y b eo lv ad t fé lnek k ü lö n é r- és n y iro k re nd ­

szere v an és a resec tio révén z á r t egészében tá v o l íth a t ­

ju k e l a m egbetegedett veserészt. M inden m ás ese tb en

eo n tra in d ik á lt, m e r t szabad szem m el sohasem d ö n th e tő

el, ho l van a h a tá r az egészséges és m egbetegedett

vese közt.

A n ep h ro to m ia nem vezet gyógyu láshoz. N a g y lá z ­

zal já ró p y oneph rosis, heves k ó lik a , erő s vérzés esetén ,

h a a m ásik vese fu n c tió ja nem en g e d i m eg a n ep h rek to -

m iá t, a lk a lm azh a tju k , de vele e lv i le g h e ly e ttes íteni a

n eph rek tom iá t, m ű h ib a .

M indkétoldaili vesetbc. esetén a n ep h rek to m ia a

kevésbbé beteg v ese m egfelelő fu n c tió ja esetén, m int

p a l l ia t iv beavatkozás, k ivéte lesen m egp ró b á lh a tó : ha a

genyedés, vagy e lsa jto so d ás fo ly tá n tönk rem en t v e se e l­

tá v o lí tá sa több h asz o n n a l já r , m in t am enny i v esz é lyt

az íg y e ltáv o líto tt p a ren ch y m ak iesés ro jt m a g á b a n ;

ism étlő dő sú lyos v érzés, le nem győ zhető heves k ó l ik a

és fá jd a lo m esetén.Szabó Ince dr.

egye tem i m a g á n ta n á r .

A coxa v a ra k ó r ism éje é s k eze lése .

A com bnyak és a com bcsont d iaphysise e g y m á s ­sa l szöget képeznek, m elyet com bnyakszögnek n ev e ­zünk. R endes k ö rü lm én y ek között ez a szög 128°. C se­csem ő knél a szög m é g nagyobb szoko tt lenni, de fo k o­za tosan csökken, ú g y h o g y fe jle tteb b gyerm ekeknél és fe lnő ttekné l a com bnyakszög középértékének 128°-ot szok tunk felvenni. A com bnyakszögnek m egk 'sebbedé- sé t coxa v a ran ak nevezzük (m egnagyobbodása coxa va lga). A szög 90°-ig, ső t sú lyos ese tekben azon túl is csökkenhet.

H a coxa v a ra k ó r ism é jé t a k a r ju k fe lá llítan i, a k ö ­vetkező k lin ika i tü n e te k re és R öntgen-képeken lá th ató e lv á lto záso k ra k e ll f igyeln i. 1. A beteg egyik, i l le tv e b i la te ra l is esetekben m in d k é t o ld a lá ra kacsázva já r. K acsázásn ak nevezzük az t a já rá s ty p u s t , m elynél a be ­teg a kó ros lá b á ra lépve,, egyensú lyhe lyzetó t csak ú g y tu d ja m eg ta r tan i, h a a felső te s té t ugyanazon o ld a lra b illen ti. 2. A csípő k eg y fo rm a n y ú j tá s a m ellett a na g y to m p o r a R oser—N e la to n -fé le v o n a l fe le tt áll. (A v on a ­la t ú g y kap ju k m eg, hogy a sp in a a n t. su p e r io r t össze­k ö tjü k a fa rg u m ó v a l.) Sokszor pon tosabb e red m én y t k ap u n k egyo lda li ese teknél, ha a R o ser—N olaton-vonal h e ly e tt a tro c h a n te r m a io r felső esúcsa és a cs íp ő ­

208 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 51. sz.

tá n y é r szélén k e re sz tü lfe k te te tt v ízsz in tesek kö z ti tá ­v o lság m egk isebbedését vesszük irá n y a d ó n a k . 3. Az egész a lsó v é g ta g m eg rö v id ü lt. A hosszúságo t a sp ina an t. sup .-tó l fe rd én a b e lboka alsó csú c sá ig m érjük.4. A v é g ta g tá v o lí th a tó sá g a (abductio) ú g y ac tiv e , m in t p ass iv e csökken t. 5. N ag y o n jellemző k l in ik a i tü n e t a befelé fo rg a tá s k o r lá to zo ttság a . Sokszor a tö b b i k lin i­k a i tü n e t e lenyésző vo lta m elle tt a láb n ak k ife lé fo r­g a to tt h e ly ze te h ív ja fel a figyelm et a coxa, v a r a leg­kezdetibb fo k á ra . 6. A T rendelenburg -fé le tü n e t posi­t iv . (P l. h a a be teg jo b b o ld a li coxa v á rá n á l a bal lábát fé lem eli, az ellenkező o ld a li m edencefél szeim m ellátha- tó lag lesü llyed .) 7. A k ó ro s vég tag izo m za ta so r ', adt. 8. R öntgen-képeken lá th a tó elváltozások a b s o lu t je llem ­ző k a coxa v a ra -ra , h a a fe lvé te lko r a v é g ta g o t ponto­san k ö zép á llásb an rö g z íte ttü k . A com bnyakszög csök­kenése re n d sz e r in t m érhető a képeken. A R ö n tg en kép a la p já n azo n b an m ég egyéb rész letkérdések is eldönt- hető k. A z e lh a j lá s he lye és foka t. i. a co x a v a ra k ke­le tkezésére a d fe lv i lág o sítás t. Ennek m a g y a rá z a tá ra m eg k e ll em líte n i, hogy m ily e n coxa v a ra k a t ism erünk . V an v i lá g ra h o z o tt és sze rze tt coxa v ara . A z u tóbb inak egy ik fa ja a tü n e t i coxa v a ra , m elynél az e lfe rdü lés va lam e ly a lap b e teg ség rósz jelensége. Id e ta r to z n a k az ango lkó ros, a z osteom aJaeiás, a gyu lladásos (tbc., osteo­m ye litis , a r th r i t i s def.) és a sérü léses co x a v a rak. A sze rze tt co x a v a ra m ásik f a ja az esse n tia l is a lak , m e­ly e t m ásk én t coxa v a ra ado lescen tium nak , v a g y coxa v a ra s ta t ic á n a k is szokás nevezni. A v i lá g ra h o z o tt coxa v a ra k n a k nem jellegzetes a R öntgen-képe. M á r a szer­ze tt tü n e t i co x a v a ra k n á l igen különböző a com bnyak e lh a j lá sé n a k a la k ja . A z ango lkó ros fo rm á n á l az a rá ny ­la g keskeny n y ak o n jó l fe j le tt fej ü l. A com bnyak m in th a so k k a l d is tá l isa b b an indu lna k i a com bcsont­ból, úgy , h o g y a n ag y to m p o r egész n y u lv án y sze rű en em elked ik a osípő lapátok irán y áb a. Az osteoom alac iás e lh a jlás n em a d ilyen szög letes képet, h a n e m a osont lá g y sá g á n a k m egfe lelő en az egyes a lko tóe lem ek (comb­csont, n y a k és fe j) ön m ag u k b an is íve ltek . A g y u llad á ­sos coxa v a ra k n á l m eg ta lá lh a tju k a R ö n tgen -képen a cson toknak és izü le ti fe lsz íneknek d estru c tió s v a g y p ro ­l i fe ra t iv e lv á lto zásá t. A sérü léses eo m b n y ak e lh a jlás ped ig ú g y szó lv án m in d ig rosszu l gyógyu lt, v a g y kóros helyzetben beékelő dött com bnyaktörés következm énye, m ely a R ön tgen-képeken a rán y lag k ö n n y e n fe lism er­hető . V ég ü l a coxa v a r a ado lescen tium okná l a comb­nyakszög k isebb , de fokozza ezt a a co m b n y ak önálló e lh a j lá sa is . E bben leg in k áb b az o s teo m a lac iás esetek­hez h a so n líta n á k , am i term észetes is, h isz e n a coxa v a ra ad o leeeen tiu m n á l a csontrendszer e llená llóképes­ségének csökkenése já tsz ik fontos sze repe t. Ezeknél a coxa v a rá k n á l azonban m ég egy lépéssel to v áb b m egy a d e fo rm á ló d ás i fo ly am a t. M agán a co m b fe jen is ta lá­lunk je llem ző e lvá ltozásokat. A com b fe j elveszti kerekdedségét, le lapu l, a fe jsapka le fe lé csúszik az ep ip h y s isv o n a ln ak m egfe lelő en és a lsó ré sze sarló- szerű en a com bnyak a lá h a jl ik . De n em csa k a coxa v a ra k e le tkezésé t il le tő leg v ilágosít fe l m in k e t a R ön t­gen-kép, h a n e m so k szo r d if fe re n tia ld ia g n o s tik a i je ­len tő sége is v an . H o g y a kacsázó já rás , a v ég ta g rö vid ü ­lés és a p o s i t iv T rendedenburg-tünet co x a v a ra , vagy ped ig v e lesz ü le te tt cs ípő izü le ti ficam következm énye-e, kövér gyerm ek ek n é l ke llő g yako r la t h í já n és csak ta­p in tás ú t já n sokszor nehezen eldönthető . D e a R ön tgen­képen az o n n a l lá th a tó , h o g y a fe jees b e n t van-e a vápában . A z u tá n gyerm ekbénu lás u tá n v isszam aradó g lu teus m ed iu s hű dés sz in té n elő idézhet k acsázó já rá s t és p o s it iv T rende lenbu rg -tüne te t. E zé rt h a a R öntgen­kép nem ig azo lja a coxa v a ra kó rism éjé t, pon tos izom­

v iz sg á la t fo g ja m a g y a rá z a tá t a d n i a fe n te m líte tt k lin i­k a i tüneteknek . E g y éb m egbetegedésektő l v a ló e lkü lö­n ítő kóriem ézés nem szokott nagyobb nehézséget okozni.

D e nem csak tudom ányos szem pontbó l é rték es a coxa v a ra ae tio lo g iás kórism ézése. A kezelés m ódozata i sem lesznek eg y fo rm ák s kü lönböző eom bnyake lha jlá - sokná l. V ilág ra h o zo tt coxa v a ra k a t m egk ísére lh e tjü k in f ra e t ió v a l fe legyenesíten i, sú lyos esetekben azonban csak véres m ű té t i beavatkozás jö h e t szóba. H a ango l­k ó ro s g y erm ekekné l kezdő dő coxa v a ra t á l la p íto ttu n k m eg, p ro p h y la c t ik u sa n e l t i l t ju k a já rá s tó l és gips- v á ly u k seg ítségéve l állandó abduc tiós helyzetben tar t ­ju k a vég tago t. H a az ango lkó r m egszű n t, teh e rm en te­s ítő gépezetben lá b ra á l l í th a t ju k a g yerm eket és passiv és a c tiv távoli-tó g y a k o r la to k a t végeztetünk fekvő he ly ­zetben. O steom alac iás e lh a jláso k n á l re n d sze r in t nem m a ra d m ás h á tra , m in thogy teherm en tesítő készü lékek­ke l csökken tsük a tovább i e lh a j lá s veszélyét. S ú lyos o steom alac iák g y ó g y u lása u tá n re n d sze r in t a m edence és az alsó v é g tag hosszú csöves cso n tja i sz in tén a nn y ira d e fo rm álód tak , h o g y a coxa v a r a o p e ra tiv ja v ítá sa r i tk á n jön szóba. G yu lladásos a lap o n k ife j lő d ö tt coxa v a rá k n á l nem a já n la to s a ré g i betegség (tbc., osteo­m y e litis ) fe llo b b an ásán ak veszélye m ia t t erő szakos re d ress ió k a t v a g y n y í l t cson tm ű té tek e t végezn i. A r th r i ­t is de fo rm ans fo ly tá n lé tre jö tt e lh a jláso k p ed ig leg­n agyobb v a ló sz ín ű ség sze r in t csípő m erevséghez vezet­n ének a c o r re c tió k a t követő hosszú g ipskö tések ideje a la t t . Sérü léses co x a v a ra k n á l is kü lönböző lesz a ke­zelés, aszerin t, a m in t rosszu l g y ó g y u lt tö ré s rő l vagy p ed ig fr iss, de h e ly te len beékelő désrő l van szó. R osszul g y ó g y u lt cso n ttö rések e t nem szok tunk a com bnyakon c o r r ig á ln i és csak h a a coxa v a r a ig en nehézzé teszi a já rá s t , lesz in d o k o lt véres cso n tm ű té t a tro ch an te r- tá jo n . R osszu l g y ó g y u lt tö rések n é l sok a t seg íth e tü nk o ly an m edence-oom btokos készü lékkel, m e ly szabad csípő izü le t m e lle tt a beteg v ég tag o t á llan d ó abductiós helyzetben ta r t j a . F r is s com bnyak tö réseknél a h e ly te ­len beékelő dés m ego ldása u tá n abductiós n y ú jtássa l, v a g y W h itm an -fé le g ipskö téssel (abductio , hyperex ten- sio és befelé fo rg a tá s ) igyekszünk a törvége'ket jó hely ­ze tbe hozni. T erm észetesen az e lh a jlás csekély foka, a b e teg k o ra v a g y ro ssz erő beli á l la p o ta eo n tra in d ik ál- h a t ja az e rő szakos beavatkozásokat. V égü l a co x a v ara ad o lescen tiu m o k n á l m eg k ísére lh e tjü k erő szakos redres- sem ent-va l v a g y in fra e tió v a l fe legy en esíten i a comb- n y a k a t és a lecsúszo tt fe jsap k á t. E lh a n y a g o lt esetek­ben sz in tén csa k is véres m ű té t jö h e t szóba. A vértelen k iegyenesítéisefcnél és véres o steo tom iákná l legtöbbször su b eu tan v a g y n y í l t ad duc to r-teno tom ia is szükséges lesz. A véres beavatkozások közü l leg g y ak o r ib b ak a k ü ­lönböző a lak ú osteo tom iák és ék a lak ú k ivésések a tro- ch a n te r- tá jo n . M ag á n a com bnyakon m a m á r nem vége­zü n k osteo tom iá t. A Ikaesázó já rá s és a p o s it iv T ren ­delenburg -fé le tü n e t ja v í tá s á ra u tóbb i években a tro ­c h a n te r m a io rn a k áthelyezését végzik . A zá lta l, hogy a n a g y to m p o rt 5—8 cm -rel m élyebbre ü lte t jü k á t a comb- cso n tra , a r a j t a tap ad ó g lu tea lis izm ok m u n k á ja k iad ó - sah b á vá lik . Ü g y a vérte len , m in t a v éres m ű tétek o ly an beavatkozások , m elyek csak jó l fe lszere lt kó rház i osztá lyokon végezhető k, m e r t a eo rree tió t b iztosító g ipskö tések e lkész ítése és az ese tleg szükséges u tója v í­táso k nem csekély fe ladat elé á l l í t já k az o rv o st. Min­den véres v a g y vérte len k ieg y en lítés utókezelésében p a ss iv és a c t iv abductiós g y ak o r la to k , é jsz a k a i ab­d u c tió s fekvő készü lékek és teh erm en tesítő já ró k észülé ­k ek fon tos sze rep e t já tszanak .

H orvá th Boldizsár dr. egyetem i tanársegéd .

52— 53. szám . B u d a p e s t , 1 9 2 8 d e c e m b e r 2 372. é v f ő t y a m

A la p íto t ta M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1 8 5 7 -b e n .

Foly tatták: A N TA L G ÉZA , HŐ GYES ENDRE, LENHOSSÉK M IHÁLY ÉS SZÉKELY Á G O STO NSz«rk«siti t i k iadja: a v a llí i. és közoktatásügyi minister ú r támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága :

H E R Z O G FE R E N C V Á M O SSY Z O L T Á N ISSE K U T Z BÉLA PO Ó R FE R E N C G O R K A S Á N D O R R EUTER C A M IL L O BÉLÁK S Á N D O R C SIK Y JÓ Z S E F

f i i i l Os SZERKESZTŐ 1 VÁMOSSY ZOLTÁN e g y e t e m i t a n a r s e g é d s z e r k e s z t ő: FRITZ ERNŐ

KORÁNYI FRIGYES CEN TEN Á RIU M A1828 DECEMBER 2 0 -1 9 1 3 M ÁJU S 19.

Ü n n ep et ü lü n k , k o m o ly nagy ü n n ep et: K o rány i F rigyes szü letésének százéves fo rd u ló já t. A cen tenarium m ár nem a k o rtá rsak ünnepe, a h a lh a ta tlan ság kapu jában fel# h an g zó ünnep az, m it az é letm ű sikere és tisztelete vá lt ki az a lk o tó szem élyes varázsa alatt m ár nem á lló ezrek le ikébő l és hálaérzetébő l. — M ég v ag y u n k egynéhányan , k ik az Ő keze alatt n ő t tü n k fel, k ik éreztük azt a tiszteletet parancso ló varázst, am it m egjelenése m aga k ö rü l terjesz te tt; ak ik áté ltük azoka t az é lm ényeket, am iket az O kom o ly , tökéletes fo rm ába ö n tö tt és m egnyug tatóan b iztos elő adásai jelen te ttek , m elyek a la tt lé lekzetfo jtva lestük a jkáró l a következetes b iztonsággal e lhangzó szavakat és sz in te é reztük azt, h o g y »m in t tesszük m ag u n k év á azon szövevényes észbeli m űveleteket, am elyek a d iagnosis és a gyógy ítás ú tján ak m egállap ítására vezetnek .« D e azok, k ik m a v e lü n k ünnepelnek , túl# n y o m ó tö bbségükben nem ism erték K o rán y i F rigyest és ü n n ep lésü k m égis ő szinte, ső t ta lán tö b b et je len tő , m in t a m iénk. — M ert ő k nem mesterüket ü n n ep ü k , hanem azt a fogalm i em bert, ak it m ega lko ttak m aguknak korábó l, élete m u n k á jáb ó l és eredm ényeibő l.

M ert K o rán y i F rigyes egyike v o lt a legk ivá lóbb em beri e lm éknek és je llem eknek . A legk isebb h o m á ly sem tu d ta soha p illanatny ilag sem érin ten i h írnevé t, tek in té lyét, sem családi, sem tan á r i vagy közéleti m ű ködésében és b iztos tudása, ú r i m o d o ra m ellett ez az erkö lcsi erő ad ta m eg nek i azt a fö lény t, am it m indenk i, m ég n ag y hata lm i állásban levő elő kelő urak is éreztek, ha vele összekerü ltek . H ihe te tlen befogadóképességű és alkalmaz# k o d ó elm ére va ll, ho g y ko ráb an , am elyhez hason ló haladású k o r a v ilág fennállása óta nem volt, m ind ig fe lszínen m arad t, ső t kezében ta rto tta a vezetést. L eg jobban O m aga jelle# m ezte k o rá t és ab b an m agát, m idő n azt em legette, h og y »mi m ég a ty p h u s t N ervenfie# b e rn ek tan u ltu k , én m agam ped ig m a a p a ra ty p h u s A# és B#t adom elő «. E lm éje átfogó# képességének b ám u la to s b izony ítéka v o lt rectori ph ilosoph ia i beszéde »az em beri ak ara t szabadságáró l« és len yű göző en bám u la tbae jte tt m indenk it, m idő n a 80 éves tudós M arku# sovszky#elő adásai so rán az Ehrlich#féle oldallánc#elm életet fejtegette e lő ttünk .

Csakis egy ilyen elevenerő vel fe lru h ázo tt em ber érhette azt el, h o g y 12 évi v id ék i o rvosi gyakorla t u tán , — m elynek sikere a k o rá t m egelő ző n y íreg y h áz i közkó rház, — B udapestre k erü l e lő bb a sebészek belgyógyászati tanszékére 1866#ban, m ajd ennek átm inő # sítésekor 1873#ban a pesti egyetem I I . b e lo rvosiam k a thed rá jára , h o n n a n m egkezdi az add ig tisztán em p ir ik u s a lapon m ű velt m agyar be lgyógyászatnak tu d o m án y o s, k ísérle ti a lapok ra fektetését. És ezt a m unkát K o rán y i egy o ly an »kó rodán« kezdette m eg, m elynek 12 ágya, egy tanársegéde, ké t ápo lónő je és egy kis m ik roskop ja vo lt. K üzdelm es ú t v a la ez in n en az Ü llő i#ú ti 80#ágyas új k lin iká ig , m it 1880#ban n y ito ttak meg.

Ezt tette K o rán y i F rigyes az Ő új tu d o m án y a m elegágyává. Első segéde K éth ly K áro ly , k it a k iv á ló em berek sorozata követe tt, a lko tv án a h íres K orány i# isko lát, m elynek hatása a többi tu d o m án y szak o k o n , az egész o rvosi karo n m egérző dö tt, m ert m in d en ü tt te rm ékeny íte tt és serken te tt. A M ester tu d ása és h írn ev e elő l a k ü lfö ld sem zárk ó zh a to tt el és Ő vo lt az első m agyar, k it legelő bb P ith a és B illro th , m ajd E u lenbu rg , azu tán N oth# nagel n ag y g y ű jtő m u n k á ik b an k özrem ű ködésre kértek fel.

T evékenysége nem m erü lt ki k a th ed rá ján ak és tu d o m ány án ak szo lgálatában. Fiatal# kora ó ta, m ikor a m árciusi m ozgalm akban , m ajd az egész fo rrad a lo m b an o ly an tevékeny részt ve tt, — m in d ig sok h a jlan d ó ság o t m u ta to tt a közügyek irán t. K itű n ő szervező és szónok i ta len tum ának , em berekkel b án n i tudásának köszö n h ető az a sok siker, m it e té ren

H E T IL A P

1430 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

elért. 1869#ben in d ív án y t tesz h arm ad m ag áv a l egy egészségügyi tö rvény javasla t k idolgozás sára, s ebbő l lesz az 1 8 7 6 . é v i X I V . t ö r v é n y c i k k . M ark u so v szk y v a l együ tt Ő szorgal# m ázzá az O rsz. Közegészségi Tanács felá llítását és an n ak kezdettő l fogva rendes tagja, 1892#tő l fogva elnöke. 1897#ben Kovács Jó zse f h a lá láv a l átveszi az Igazságügy i O rvosi Tanács e lnökségét és abba új szellem et v isz ; értékes és tanu lságos vé lem ényeit évi kiad# v án y o k b an teszi hozzáférhető vé o rv osoknak és jogászoknak . O rvosegyesü le tünknek Pestre kerü lése ó ta (1866) vá lasztm ány i tagja, 1888#ban e lnöke, m ajd tiszteleti tagja. I t t az évek során 43 e lő adást ta rto tt, 4 em lékbeszédet m o n d o tt, nem szám ítva betegbem utatásait és felszó? lalásait. A z Ő ind ítványára lé tesü lt ennek tubercu losis#alb izo ttsága, m ibő l a M ag y ar Or# vosok T ubercu losis Egyesülete — és fü rdő ügy i a lb izottsága, m ibő l az O rszágos Balneolo# giai E gyesü le t keletkezett.

D e talán legnagyobb és leg inkább sz ívébő l fak ad ó it a lkotása v o lt M agyaro rszágon a T u b e r c u l o s i s e l l e n i k ü z d e l e m é s a z e l s ő s a n a t o r i u m m e g t e r e m t é s e . 1894#ben a b u d ap esti nem zetközi közegészségi congressuson L eydenne l e lő adást ta rta to tt a tuberculo# sis e llen i védekezésrő l. És m id ő n ennek végén m ár#már p iru ln u n k ke lle tt vo lna azon, hogy H a zá n k b an m ég egy ilyen in tézm én y sem létesü lt, K o rán y i feszü lt csendben je len te tte be, ho g y egy »név te len adakozótó l« 10.000 fo r in t áll erre a célra rendelkezésére. És e je lenet suggestiv erejével m eg indu lt a gyű jtés, a h ír lap i ag itatio , és szívósságának köszönhető , hogy 1901. n o v . 10#én az E rzsébet#sanatorium m egkezdhette m ű ködését. M ás e babért fejére rakta vo lna és m egp ihen , de K orány i F rigyes fá rad h ata tlan ásta tovább ez országos ü g y m edrét, s 1906#ban a tü d ő b eteg g o n d o zó k at, késő bb az egész küzde lem országos szervezését építette ki, s ha m a m ár ö t n ag y sanatorium m ű k ö d ik csonka#hazánkban és a h a to d ik is, a legnagyobb, épü l a M átráb an , — az m ind kétség te lenü l K o rán y i F rigyes kezdem ényezésének érdem e.

U to ljá ra hagy tam azt az érdem ét, am iért n e k ü n k kettő s ü n n e p ü n k e centenarium : K o r á n y i F r i g y e s é s a z O r v o s i H e t i l a p t e s t v é r i , h ű fe g y v e r t á r s i v i s z o n y á t . O tt vo lt Ő is ab b an a társaságban, m e ly n ek le lk iszükség letébő l 1857#ben az O rvosi H e tilap született, m in t a n n a k legfiatalabb, de éppen ezért a nagy vezér és a lap ító M arkusovszky u tán legtevéke# n yebb tag ja. M eghato ttan szem lé ljük m in d já rt első szám u n k b an a szabolcsi o rv o s cikkét » A d a lék a lép he lyvá ltoz ta tási tan áh o z« cím én és u to lsó k lin ika i ku ta tása inak eredm ényét »A gerincosz lop kopogtatási h a n g já n ak d iagnosztika i értékérő l« (1906 25. és 26. sz.) és »A z ép és kó ros vesék k ik o p o g ta tásán ak célszerű m ó djá ró l és eredm ényeirő l« , m ely u tó b b i o rvosegyesü le ti elő adás 52. év fo lyam unk 13. szám ában je len t m eg h a tty ú d a lak én t. K özbeeső 49 év fo lyam unkat n em kevesebb, m in t 71 közlem énye, ezek k ö zö tt 48 tudó# m ányos k lin ika i do lgozata g azd ag íto tta ; — o ly an m unkásság , am ilyenne l rajta k ív ü l senki sem d icsekedhetik H etilap u n k é le ttö rténetében . Szerette az O rvosi H e tilap o t, lelkileg össze v o lt fo rrva vele. Ez v o lt a zászló, m it ő k B alassával, M arkusovszkyva l, Lum niczerrel, B alogh K álm ánnal, Bókay Ján o ssa l és H irsch ler Ignáccal k ib o n to ttak , s igaza van a legszebb em lékbeszéd író jának , M üller K á lm án n ak abban , h o g y kö lcsönhatás fe jlő dö tt k i K orány i F rigyes és az O rv o s i H etilap len d ü le tes em elkedése k ö z ö tt: K o rány i tu d o m án y o s közlései em elték a lap színvonalát, v iszo n t e lap v itte és hird e tte szerte az o rszágban K o rány i h írnevét. H ív en szo lgálta a zászlót; egyetlen tu d o m án y o s cikke sem je len t m eg m á s u tt ; — m ert K orány i F rigyes hű séges v o lt m ind ig a m ag a igazságához, a maga m eggyő ző déséhez és ezeken keresztü l a m aga em bereihez. H ajtsuk m eg nagy em léke e lő tt ezt a zászlót és fed jük be, hegesszük be vele az t a sebet, am it e cen tenarium ü n n ep én ek e lm aradása a m agyar o rvosok há lá ján és kegye le tén ejtett. Vámossy Zoltán.

T A R T A L O M :

Korányi F r ig y es centenárium a. (1429— 1430. o ld a l.)Báró K orány i Sándor: A vesebetegségek B r igh t-fé le csoportjának

osztá lyozása . (1431— 1437. oldal.)R ihmer B é la : A belső záróizom merevsége fo ly tán b eállo tt v izelet-

rekedésrő l és m ű téti gyógyításáról. (1437— 1440. oldal.)Pákozdy K á ro ly : Az ágyék i gerincoszlop id ü lt arthropathiájáról.

(1440— 1444. oldal.)Baráth J e n ő : Functionalis v izsgálatok je len tő sége hypertoniáknál.

(1444— 1446. oldal.)H ollaender L e ó : A vastagbélcarcinom ák képét lé trehozó bélen k í­

vü li daganatokról. (1446— 1449. oldal.)K ovács J á n o s : A z abdom inalis tünetek ér ték elése a mellkasi szer­

vek m egbetegedéseinél. (1449— 1450. o ld a l.)A cél D ezső és Rausnitz E rzsébet: A vér eholesterin tar ta lm a d ia­

b etes m ellitusnál. (1450— 1452. oldal.)

H ű th T ivadar: Tapasztalataim a spermaculturákról 390 vizsgált eset kapcsán. (1452-— 1453. oldal.)

P ellá th y B é la : L evá lt retina ritka alakú repedése. (1453— 1454. o.)M ellék let: A z Orvosi G yakorlat Kérdései. (209— 212. oldal.)L ap szem le : B elorvostan . — Sebészet. — U rológia. — Szemészet. —

Bő r- és nem ikórtan. — G égészet. (1454— 1457. o ldal.)K önyv ism er tetés. (1457— 1458. oldal.)A K ir. O rvosegyesü let december 15-én tartott X C V I I I. közgyű lése

és tudom ányos ü lése. (1458— 1459. oldal.)A Közkórházi O rvostársulat december 12-i ü lése. (1459— 1460. o.)A Kir. O rvosegy. Gynaekol. Szakoszt. nov. 29-i ü lése. (1460— 1461. o.)A Magy. U ro lóg ia i Társaság dec. 3-i ü lése. (1461— 1462. oldal.)A K ir. Magy. Term észettudományi Társ. É let- és K órtan i szakosz­

tá lyának december 4-i ü lése. (1462— 1463. o ldal.)O rvostörténelm i jegyzetek : Idő sb R ayger K áro ly (1641— 1707)

életéhez. — Szem m elverés. (1463— 1464. o ldal.)V egyes hírek. (1464— 1465. o ldal.)

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1431

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

A VESEBETEGSÉGEKBRIGHT-FÉLE CSOPORTJÁNAK OSZTÁLYOZÁSA.

Í R T A : B Á R Ó K O R Á N Y I S Á N D O R DR. E G Y E T . N Y IL V Á N O S R E N D E S T A N Á R .*

T isz te lt O rvosegyesü let!

Brigh t 101 év e lő tt, 1827-ben ism erte tte k o rszak o t a lk o tó m u n k á jáb a n az a lb u m in u r ián ak és a v ízk ó r b i­zonyos fo rm á já n a k összefüggését a vese k ó rb o n c tan i e lvá ltozásáva l. S z e r in te ezzel e g y ü tt já rh a t a v é r össze­té te lének m egváltozása, a szív m egnagy o b b o d ása b il­len ty ű h ib a n é lkü l is, együ tt já rh a tn a k lá tá s i zav aro k és ideg rendszer i tü n e tek . Bright a ró la e lnevezett beteg­ség b en szenvedő v ese k ó rb o n c tan i á l lap o tán a k h áro m a la k já t k ü lönbözte tte m eg, n y itv a h a g y v a az t a kérdést, v á j jo n e fo rm ák különböző betegségeknek, v ag y egy betegség kü lönböző s tád iu m a in ak felelnek-e m eg. E z vo lt a k iin d u lás.

L assan k én t ism ere tessé v á l t a Bright-kóv re n d ­k ív ü l gazdag tü n e ti képe. A zután k i tű n t , h9 gy tü n e te i­nek hosszú so rábó l h ián y o zh a tik egy en k én t m indegy ik, a m eg levő k szám a és csopo rtosu lása p ed ig igen k ü lö n­böző lehet és azok a kó rképek o ly an vá lto za to s so roza tá t h o zh a tjá k létre, am elyek m in d eg y ik é t egy és u g y a n ­azon betegség m eg n y ilv án u lásán ak ta r ta n i a l ig lehet. Ö sszességüket so k á n ep h r it isek elnevezése a la t t fo gla l­tá k össze. D e ké tség te len , hogy ez az elnevezés i ly tág érte lem b en hely te len . M á r Bright szó lt k e r in g és i zava- ro k ró l, g y u llad ásró l és degenera tió ró l. A n ep h r it is szó p ed ig csak g y u l la d á s t je len t, te h á t deg en era tió k és v a s ­c u la r is betegségek m eg je lö lésére h e lyesen nem a lk a lm az ­ható . H a ped ig a d egenera tiós vesebetegségeket M üller Fr. ja v a s la tá t követve, nephrosisoknak , a v ascu la r iso - k a t V olhardáal és Fahr m l n ep h rosk le rosisoknak nevez­zük é s a n ep h r it is je lzés h asz n á la tá t a gyu llad áso s vese- ba jo k m eg je lö lésére ko rlá tozzuk , a k k o r a te rm észetük né l fo g v a ké to lda li h aem atogen m egbetegedések h á ro m n a g y cso p o rtján ak összefoglaló m egnevezésére ú j szót kell k e resn i. Igaz, h o g y Bright a je llem ző v ízk ó rra l és a lb u m in u r iá v a l já ró k l in ik a i kép összefüggését ism erte fe l a beteg vesével és ezé rt a tö r té n e ti hű ségnek sz i­g o rú a n az felelne m eg, ha csak e k ó rk ép v ise ln é a Bright-kóv nevet. D e a több i term észeténé l fogva k é t­o ld a li haem atogen vesebetegség ism ere te a szorosan v e tt Bright-kóvéból adódo tt. A zért nem k ifo g áso lh a tó a né­m et iro d a lo m b an m in d in k áb b te rjedő szokás, am ely a n ep h r it isek e t, a n ep h ro s iso k a t és a n ep h ro sk le ro s iso k a t Bright-féle betegségek néven fo g la l ja össze. E zt a szo­k á s t fogom követn i.

M ihe ly t az id e ta rto zó k l in ik a i képek többfé le betegséghez ta r to z ó k n ak b izonyu lnak , rendszerbe fo g­la lásu k szüksége m erü l fel. A betegségeknek o lyan osz­tá ly o zásá t, am ely a le író te rm észettudom ányok te rm é­szetesnek nevezett ren dszere ihez k ö tö tt m agas ig én yek ­nek m egfe lelne, az a e tio lo g iá ra kellene fe lép íten i, m in t o lyan a lap ra , am e ly re helyezkedve a betegségek ro k on ­ság u k sz e r in ti cso p o r to s ításá t v ih e tjü k keresztü l. C sak­hogy betegségek o sz tá lyozásának cé lja nem csak tu d o ­m ányos, hanem e lső so rb an gyako r la ti. A g y a k o r la t szü k ­ség le te it ped ig o lyan osztá lyozás nem e lég íth e ti k i, am ely az ae tio lo g ia e lvére a la p ít ta t ik , m e rt e g y ré sz t sok v ese­baj ae tio lo g iá ja ism ere tlen , m ásrészt u g y a n a z az aetio ­log ia ! tényező vesebaj o k ra vezethet, am elyek k l in ik a i

* A B udapesti K ir . O rvosegyesü letben 1928. év i dec. 1-én ta r to t t báró K orányi F r igyes em lékelő adás.

és k ó rbonc tan i képe, p ro g n o s isa és th e ra p iá ja egészen kü lönböző és v ég ü l k l in ik a ila g és k ó rb o n c tan ilag e gé ­szen hason ló esetek ig en kü lönböző kórokok id ézh e t­nek elő .

H a az a e tio lo g ia i o sz tá ly o zásró l le kell m o n d a ­nunk , a k k o r e be tegségek ren d sze rb e szedésének k é t m ó d ja k íná lkoz ik : a k l in ik a i és a kó rbonctan i. H a e k é tfé le rendszer a betegségeket ig a z á n lényeges t u la j ­d o n ság a ik sze r in t cso p o r to s ít ja és cso p o rtja ik a t iga z á n lényeges kü lönbségek a la p já n v á la sz t ja el egym ástó l, a k k o r a k l in ik a i és a k ó rb o n c ta n i osz tá lyozásnak u g y a n ari-a az e red m én y re k e ll vezetn ie . A kkor a k lin i ­k a i je lek sze r in t összetartozó ese tek k ó rbonc tan i elv á l ­to zása i is összetartozók és v iszon t és ak k o r igazság sze ­r in t m indegy , a k á r k l in ik a i, a k á r k ó rb o n c tan i nevekke l nevezzük a betegségeket. A k k o r a d iagnosisok fe lá l lí ­tá sá n a k is két m ó d ja képzelhető el. A z egy iket k ö vetve , az élő v izsg á la ta k o r lá th a tó , ta p in th a tó , k o p o g ta tássa l és h a llg a tó d zássa l m eg h a tá ro zh a tó je le k e t keresünk, ame­lyek a k ó rb o n c tan i e lv á lto zássa l eg y szerű p h y s ik a i ösz- sze függésben á llan ak . E z t tesz i a p h y s ik a i d iag n o stik a . D e a B rig h t-fé le betegségek a veséknek ilyen je lek a la p ­já n fe lism erhető e lv á lto z á sa iv a l nem já rn a k együ tt. H a ilyenek h iányzanak , a k k o r a d iag n o s is ! a beteg sze rv fu n c tió ib an észlelhető vá ltozásokbó l kell levonni. T ü ­neteket, tü n e tcso p o rto k a t re g is trá lu n k , am elyek össze­ta r to z á sá t g y ak o r i ism étlő désük b izony íja . E g y a k o ri ism étlő désné l és a tü n e tcso p o rto k á l ta l je llem zett ese­tek haso n ló le fo ly á sá n á l fo g v a e tünetcso p o rto k önálló betegségek b en y o m ásá t teszik . H a e benyom ást m eg erő­s í t i a kórboncoló ta p a sz ta la ta az á lta l, hogy az ö nálló betegségeknek látszó tü n e tc so p o rto k a t á llandó k ó rb on c­tan i e lvá ltozásokkal k ap cso la tb an á l ló k n ak ta lá l ja , a k ­kor a k l in ik a i kó rképek m e g á lla p ítá sa eg y ú tta l a n a tó ­m ia i d iag n o sis t is je len t.

A z ily en a n a tó m ia i d iagnosisoknaík tudom ányos je len tő sége is n ag y leh e t. A la p ju k k ó ro s func tiók és kó ros b o n c tan i le le tek ö ssze ta rto zásán ak fe lism erése. E zen összetartozás p e d ig a beteg sz e rv phy s io lo g iá já - nak és fu n c tio n a lis p a th o lo g iá já n a k m eg v i lág ításá ra vezet.

A k lin ik u s és a kórbonco ló i ly en együ ttm ű ködése em p ir ik u s m ódon t isz tázza az á l ta lu k ész le lt je lenségek k ö z ti összefüggéseket. E m ódszert n ag y o n tökéletes m ó ­don h e ly e ttesíth e ti, v a g y egész íthe ti k i a physio log ia , h a k ísé r le ti e redm ényei a sze rv ek szerkezete és m ű ködése közti k ap cso la to t ism ere tessé teszik . A k k o r a m ódosu lt func tióbó l ex ac t tu d á s seg ítség év e l k ö vetkez te the tünk a m orp h o lo g ia i e lv á lto zásra .

A B r ig h t-fé le be tegségben szenvedő k vesé inek a n a tó m ia i e lv á lto zá sá t a p h y s ik a i d iag n o stik a m ód ­szerei nem d e rít ik fel. E n n é lfo g v a v a g y a k lin ik u s és a kó rbonco ló ta p a sz ta la ta in a k összeegyeztetése, v agy a vese m ű ködése és m o rp h o lo g ia i á l la p o ta közti össze­függés ism ere té re a la p í to t t érte lm ezése a kó ros je lensé­geknek szo lg á lh a tn a a r ra , h o g y az é lő n an a tó m ia i d iagnosisok b ir to k áb a ju tta sso n . B righ t könyvének m eg ­je lenése u tá n egy fé l szá zad n á l to v áb b az elő ző m ódon igyekeztek célt érn i.

A B righ t-fé le betegségek kü lönböző fo rm á iban

1432 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

szenvedő knek k l in ik a i észlelése néhány e lég élesen je l­lem ezhető k ó rkép fe lism erésére vezetett. A zok lefo lyása hol acu t, ho l subaeu t, ho l chron ikus, v a g y ac u ta n kez­dő dve v á l ik ch ron ikussá . A chron ikusok k ö z t m indenek­e lő tt k é t n ag y o n ty p ik u s kó rképet s ik e rü l t a többitő l e lv á la sz tan i. Az egy ikben a vizelet kevés, fa js ú ly a nagy, benne so k a feh érje és az alakelem , ve le a v ízkó r vese­b a j ra je llem ző a lak ja , ek lam psiás u ra e m ia já rh a t egy ü tt. A z t b a lsz ív h y p e rtro p h ia nem k ísé r i . A m ásik a lak b a n a v ize le t m enny isége nagy , fa jsú ly a , fehérje- ta r ta lm a , a lake lem einek szám a k icsiny , hozzá balszív ­h y p e r tro p h ia ta rto z ik . V ízkór a rá n y la g k éső i fo lyomá­n y a és h a k ife jlő d ik , e lterjedése a szívbajosokéhoz hason ló . G y ak o ri eom p licatió ja a re t in i t is a lbum inu- r ica , v ége az ek lam p s ia nélkü li com ás u ra e m ia . E két a lak k ö z t esetek oszlanak el, am elyek k ó rk ép e i ezek k ó rk ép e in ek keverékébő l állanak . M ásrész t v an n a k ese­tek, am e ly ek az első ty p u sn ak m eg fe le lő kezdet u tán elő bb-utóbb a m ásod ikba m ennek át.

A kó rboncnokok a beteg veséket n ag y sá g u k , fe lü ­le tük a lk a ta , fe lü le tük , m etszetük sz ín e és ra jz o lata és azok c o n s is te n tiá ja sz e r in t cso p o rto síto tták . A fe ladat m ost m á r abbó l á l lo tt vo lna, hogy c so p o r t ja ik és a k l i­n ik a i képek közti összefüggés m e g á l la p í tá sa u tán az o rvos az á l ta la ész le lt kó rkép a la p já n az élő ben lássa e lő re azt, hogy betegének ha lá la u tá n m ily en vesére fog a k a d n i a kórboncoló.

Ig az , hogy a kevés v izelettel, v a g y a lb u m in u riá val, sú lyos vesebajos v ízkó rra l já ró ese tek nagy részé­ben W U ks n a g y fehér veséje vo lt ta lá lh a tó és hogy a bő v ize le tte l, ba lsz ív h y p ertro p h iáv a l, késő i szívbajos v íz k ó rra l já ró h o z töb b n y ire a kis z su g o ro d o tt vese t a r ­tozik , de esetekben, am elyekben e k ó rk é p nem ezen ex­trem ty p u so k n a k fe le l m eg, az élő ben a n a tó m ia i diagno- s isok fe lá l l í tá sá ra irán y u ló tö rekvés eredm ény te len m ara d t.

A zu tán jö t t Virchow kora, am e ly a p aren ch y m a­tosus g y u l la d á s fo g a lm á t a lk o tta m eg. A z o ligu riás, n a g y v eseb a jo s v ízkóros a lak n e p h r it is parenchym ato- sá n a k neveztete tt. Beer és Traube az o n b an csak in te r ­s t i t ia l is g y u l la d á s t fogad tak el. Az e x tre m po lyu riás, sz ív h y p e r tro p h iá s a lak n ep h rit is in te r s t i t i a llénak te k in ­te te tt . A ke ttő be bele nem á llíth a tó e se te k e t neph rit is m ix ta n évve l je lö lték . M ikor p ed ig Virchow , Beer és Traube d e f in itió i id e jü k e t m últák , a n e p h r i t is in te rs t i t ia ­lis és p a ren ch y m a to sa elnevezésektő l a k l in ik a elszokni nem tu d o t t és m eg m arad t an a tó m ia i je lzése iné l akko r is, m ik o r m indenk i tu d ta azt, ho g y azok csak k lin ika i k ó rk ép ek e t je len tenek és ana tó m ia i je len tő ség ü k te lje ­sen b izo n y ta lan .

Lecorché és Tálam on a ta lá lk o zá s t kereső k l in ik u ­sok és kó rbonco lók törekvésének cső d jé t azzal m ag y a­ráz ták , h o g y a h is to lo g ia i k u ta tá s a legkülönböző bb ese tekben an a lo g eredm ényekre vezet, hogy a oeteg vesék o sz tá ly o zásá t m ak roskop ikus a la p o n a m akro- sk o p ik u s k ép vég te len vá lto za to sság a h iú s í t ja m eg és hogy a k l in ik a i ta p a sz ta la t sze rin t m in d e n tü n e t m in ­den h a lá l u tá n i le le tte l összefér.

E z v o lt az á l lap o t jóval a m ú lt század m ásodik fe lének közepén tú l.

A m u n k á t m ás irán y b an k e l le t t ú jrakezden i. A sze rv ek fu n c tió i és ezek m o rp h o lo g ia i á llapo ta közt összefüggésnek kell lennie. H a ez az összefüggés nem ism erh e tő fel, akko r v ag y a beteg sze rv m orpho log iai, v a g y an n a k fu n c tio n a lis v izsg á la ta n em a r ra irán y u l, am i a lényeges.

M ibő l á l lo tt régen a v izelet k l in ik a i v iz sg á la ta i M értü k 24 ó ra i m enny iségét, fe h é r je ta r ta lm á t, fa js ú­ly á t, v izsg á ltu k a bennefog la it a lake lem eket. E zek

m indegy ike fon tos, hiszen ezek a lap já n ism ertü k fel azt, hogy a vese beteg. De m ű ködését e v izsgá la tok a la p já n döntő szem pontbó l m eg íté ln i nem lehet. A vese a szervezet á l lan d ó összetéte lének ő re. E n n ek fo ly tán m ű ködési z a v a rá n a k lényegébe csak úgy lá th a tu n k bele, ha az t v izsg á lju k , m i m ódon tö l t i be ezt a szerepé t a be teg vese, te k in te t nélkü l a v ize le t azon sa já tsá gá ra , am elyekke l a ré g i k l in ik a fog la lkozo tt.

V an n ak esetek , am elyekben a vese sze rep é t töké­le tesen betö lti és h a nem v izsg á ln ék a beteg v izeletét, a beteget egészségesnek ta r ta n ó k . I ly e n k o r a vesebaj loca lis betegségnek tek in thető . V iszont v a n n a k esetek, am elyekben v a g y vízkór, v a g y u ra e m ia b izony ítják , ho g y a vese fe la d a tá t a szervezette l szem ben nem o ld ja m eg. I ly en k o r a vese betegsége az egész szervezetet be­teg g é teszi. E k é t csopo rto t a sz ívba jok k l in ik á já na k a n a ló g iá já t követve, m in t com penzált és decom penzált vesebajokét, kü lönböztettem m eg egym ástó l.

A vesebetegség co m p en sa tió ján ak m ó d ja kü lön ­böző lehet. A v ese e lvá lasztó képessége sokka l nagyobb, m in t am e k k o rá ra a szervezet rászo ru l. A zért h a beteg­ségének sú ly o sság a bizonyos h a tá r a la t t m arad , követ­kezm ényeit m ű ködési képességének fö löslege h á r í t ja el. A com pensatio e nem e ren a lis .

A veseba jok egyrészével e g y ü tt já r a v é rk e r in ­gés a k a d á ly á n a k növekedése. H ozzá a szív , h y p e r to n iá t hozva létre, a lka lm azkod ik . A lka lm azkodása a compen- s a t ió t c a rd ia l issá teszi.

H a a h y p e r to n ia fe n n á llásak o r a v ize le t v izsgá­la ta a v esep aren ch y m a kó ros á l lap o tá t kétség te lenné teszi, a com pensatio vegyes, ca rd io renalis.

A re n a l is com pensa tiónak két a la k ja van. Az egy ikben a v ize le t m enny isége rendes, a m ásikban a v eseb a jt p o ly u r ia k íséri. E p o ly u r ia m eg értésére 1894-ben m egkezdett v izsg á la ta im vezettek .

O ldatok fag y ásp o n t s ü 11 y e d ő se m o lecu la r is con- c e n tra t ió ju k k a l, osm o-sisnyom ásukkal a rán y o s. É p em­b e r vérének m o lecu la r is co n c en tra t ió já t á llan d ó n ak ta ­lá ltam . Az 0'56° fagy ásp o n tsü lly ed ésn ek fe le l m eg. E z­zel szem ben a v izeleté változó. Szom jazás a fagypont- sü llyedést m a jd n em 3°-ig növelheti, v a g y 0T0°-nál k iseb b re s z á l l í th a t ja le. E gészséges em ber n o rm á lis tá p ­lá lkozása m e lle tt a v izelet fag y ásp o n tsü lly ed ése tág h a ­tá ro k k ö zö tt a vérének m in teg y h á ro m szo ro sa k ö rü l vá ltoz ik . E té n y e k m eg á llap ítása u tá n vesebajosok vese­m ű ködését v izsg á lv a az t ta lá lta m , ho g y a beteg vese e lvesz ti képeség ét a r ra , hogy nag y k ü lönbséget lé te­s ítse n a v é r és a v izelet fag y ásp o n tsü lly ed ése közt. E z t a fu n c tio z a v a r t h y p o s th en u rián a k neveztem el. T ető ­fokán a v ize le t fa g y á sp o n tja m inden k ö rü lm én y kö ­zö tt a v é rév e l egyezik. A h y p o s th en u ria e te tő foká t a s th e n u r ia szó v a l je lö ltem . E z t az e lnevezést m a is he­lyesebbnek ta r to m , m in t an n a k h e ly e ttes ítésé t a VoT hard á l ta l a já n lo t t iso s th e n u r ia szóval. M in thogy az ép vese v ize le tének fag y áspon tsü llyedése, m o lecu laris co n e en tra tió ja , n o rm alis táp lá lk o zás m e lle tt a vérének többszöröse, h y p o s th en u riás vese ped ig a v é rn é l sok­k a l co n cen trá ltab b v ize le t e lv á la sz tá sá ra képtelen, h y p o s th e n u r iá s vese az an y ag csere te rm ék ek n o rm á lis m en n y iség é t csak a n o rm á lisn á l több v ízben képes k i­ü r íten i. I ly e n kö rü lm én y ek k özö tt te h á t a p o ly u r ia com- penzáló je lenség , am ely n é lk ü l az an y ag csere o ldo tt te rm éke inek k iü rü lése töké le tlen m ara d n a ak k o r is, ha azok m en n y iség e nem lépné tú l a vese m eg m arad t k i­vá lasz tó képességét. A h y p o s th e n u r ia te h á t m egszün­te t i az o ld o tt anyagok és a v íz k iü rítésén e k n o rm a lis kö rü lm ények közö tt tá g h a tá ro k közö tt fennálló fü g ­g e tlenségét és az o ldo tt an y ag o k k iü rítésén e k felső h a tá rá t a rendelkezésre álló v ízm enny iség szab ja m eg és

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1433

v iszont. A z o ldo tt an y agcsere term ékek te ljes k iü rítésé t lehető vé tevő p o ly n r ia a szervezettő l v ize t von el. Az ebbő l szárm azó szom júság p o ly d ip s ia ú t já n a v ízveszte­ség p ó t lá sá ra vezet. í g y a p o ly d ip s ia a eom pensatiót k iegész ítő fo ly a m a ttá v á lik .

E zek u tá n teh á t a re n a l is com pensatio k é t a lak ja a következő . Az egy ikben n in cs h y p o sth en u ria . A v ize­le t m enny isége rendes. A m ás ik h y p o sth en u riás. A be­tegnek p o ly u r iá ja van.

A vesebaj com pensa tio ján ak m ód ja k ö nnyen h a tá ­rozható m eg. A ca rd ia l is com pensatio je le a h yperton ia , a ren a lisé a h y p erto n ia h iá n y a . A re n a l is com pensatio h y p o s th en u riás fo rm á já t a nem h y p o sth en u riás tó l a p o ly u r ia kü lönbözteti m eg.

D e a v ize le t m en n y iség é t és co n c e n tra t ió já t sok ­fé le befo lyás ha tá ro zza m eg. A zért a h y p o sth en u ria v iz sg á la tá ra o lyan m ódszer kell, am elynek eredm ényei v ilágosak . S ok ilyen m ódszerrő l esik szó az iroda lom ­ban. A la p ju k közös. A zt K övesi és Roth—Schultz, és K ö­vest és I l lyés v izsg á la ta i v e te tték m eg. A beteg szom ­jaz ik , az u tá n bő ven isz ik v izet. A szom jazás é s bő ivás u tá n k iv á la sz to tt v ize le tp o rtió k m ax im a lis és m in imá­lis co n c en tra tió ján ak m eg h a tá ro zásáb ó l tu d ju k m eg azt, m ekko ra eoncen trá ló és h ig ító m u n k á ra képes a vese. M a m á r ehhez fö lösleges a k ryoskop ia . K is Gyula ja ­v as la ta a v izsg á la to t lén y eg esen eg yszerű síte tte . A v i­zelet co n c en tra t ió já t fa jsú ly á v a l m érte . É p em ber vize­letének m ax im a lis fa jsú ly a m egközelíti az 1030-at, m in i­m á lis co n cen tra tió ja az 1002-t. H y p o s th e n u r iá n á l m ind­két é r té k közeledik 1010Jhez és a s th e n u r iá n á l Volhard sze r in t szű k h a tá ro k k özö tt 1010 k ö rü l m ozog.

M ikor edd ig e l ju to ttu n k , k ö n n y ű v é v á lik a vese­ba jok decom pensatió inak ana ly s ise . A n n y ifé le deeom- pensa tio kü lönböztethető m eg, ah án y fé le a com pensatio .

A c a rd ia l is deeom pensatio je le i h y p e rto n ia és bal- sz ív h y p e r tro p h ia m elle tt a sz ív in su f f ic ie n tia tünetei, am elyek a sz ívba jok decom pem satió jakor je len tkező k­kel azonosak.

A re n a lis deconpensatio p ro b lém á ja bonyolu ltabb. A z ép vese m ű ködését n a g y já b a n azzal lehet jellem ezni, hogy a r a j t a á tá ram ló vérbő l m in d en t k ivá lasz t, am i a k á r m enny iségénél, a k á r m inő ségéné l fo g v a nem ta r ­tozik n o rm a lis összetételéhez. R ena lis deeom pensatio e fe la d a t h ián y o s te l jes ítésé t je len ti. E m ű ködési zavart v ese in su f f ic ien tia névvel je lö ltem . A vese in su ff ic ien tia foga lm ának m eg h atá ro zása a vese fu n c tio n a lis patholo- g iá já b a n te rm ékenynek b izonyu lt.

A vese á l ta l k iv á lasz tan d ó anyagok szám a óriási. A hány fé le v eg y ü le t k iv á la sz tá sá ra h iv a to tt a vese, any- ny ifé le v ese in su f f ic ien tia képzelhető el. A zonban meny- ny iségéné l fo g v a ké t v e g y ü le t érdem el kü lönös figyel­m et: a k o n y h asó és a h ú g y an y a g . E g y e lő re a metho- d ika egyszerű sítésére tö rekedve, a v izelet o ld o tt alk a t­részeinek k é t cso p o r tjá t k ü lönbözte ttem m eg: ch lorido- k a t és ch lo rm entesaket, ach lo rido fcat.

O ldo tt anyag o k tú lnyom ó re te n tió ja a vérben, te­k in te t né lkü l ehem ia i a lk a tu k ra , a v ér m o lecu lar is con­c e n tra t ió já t fokozza. E n n ek m egfe lelő leg az t ta lá ltam , hogy a v ese in su ff ic ien tia e g y ik fo rm á já n ak je le a vé r­nek 0'56°-nál nagyobb fagy ásp o n tsü lly ed ése . E m elle tt azonban ese tek re ta lá ltam , am elyekben n a g y vízkór á ru l ta el, h o g y a vese m ű ködése e légte len és a vér fa g y á sp o n tja m ég is 0-56° vo lt, v a g y ettő l kevéssé kü lön ­bözött. M iné l nagyobb a v ízkó r, an n á l gyak o r ib b e lelet. E n n é lfo g v a a v e se in su f f ic ien tia k é t fo rm á já nak fe lism erésére ju to ttam , am elyek egy ikénél a v é r m ole­cu la r is co n cen tra tió ja nő , m ás ik án á l v íz re ten tió ra ke­rü l a so r és a v é r fa g y á sp o n t ja n o rm a lis m ara d . Az u tóbb i m agas fokán a vese e lég te len m ű ködését csak

a v ízkó r á r u l ja el. E g y m ásik m eg á llap ításo m sz e r int a v érseru m c h lo r ta r ta lm a a v ese in su ff ic ien tia eg y ik fo rm á já b an sem vá ltoz ik lényegesen . T ehát a v é r m o le ­c u la r is co n c en tra tió ján ak növekedéséve l já ró v ese in- su f f ic ie n tiá ra az ach lo r id o k re te n t ió ja a jellem ző . E n ­nek m e g á lla p ítá sa u tá n a fag y ásp o n tsü lly ed és m eg ­h a tá ro zásá t, Strausst követve, a v é rse ru m m ara d ék n it- rogen jének m eg h a tá ro zá sá v a l le h e te tt h e ly e ttesíten i, m e rt az ach lo r id o k sza p o ro d á sá ra tú lnyom óan a m a ra - d ékn itrogen zöm ét szo lgá lta tó h ú g y an y a g re ten tio vezet.

A n n ák fe lfedezése, hogy a v íz re ten tio v ese in su ff i- c ien tián á l a szervezet nedve inek n o rm a lis co n cen tratió ­j á t óv ja m eg, a vesebajos v íz re ten tio ú j th e o r iá já na k fe lá l l í tá sá ra vezetett. A bban az o ld o tt m oleeulák re te n ­t ió ja az első dleges. E hhez já ru l az osm oregu la tio fé n y e ­k é n t a v íz re ten tio . E bbő l a r r a a következ te tésre j uto t ­tam , hogy a vesebajos v íz re ten tio th e ra p iá já t nem a v íz fo rga lom közvetlen szab á ly o zásá ra , hanem az o ld ott anyag o k m enny iségének re d u c t ió já ra kell a la p íta n i. Strauss n ag y érd em e an n a k fe lism erése, hogy a v íz ­re te n tio szem pon tjábó l a k o n y h asó a fontos, az ach lo ­r id o k re te n t ió ja lényegte len . íg y v e te tte m eg a la p já t a vesebajos v ízk ó r kezelésének sóe lvonássa l. Strauss fe lfedezóséét Volhard ném et szóva l az o rvosi tu d o m án y „G ro ssta t“- ja i közé soro lja .

Ezek u tá n a ren a lis decom pensatiónak k é t p r in - e ip ia l isan kü lönböző fo rm á ja v an . A z egy ik só re ten tió - hoz vezet. K övetkezm ényei a v íz re ten tio , a v ízkó r, W idal sz e r in t az ek lam p siás ui*aem ia és aequ iva lense i, közö ttük Volhard sze rin t az in t ra c ra n ia l is nyom ás n ö ­vekedése.

A m ásik re n a lis deeom pensatio a feh érjebon tás te rm éke inek fe lszap o ro d ásá t okozza a szervezetben. E h ­hez ta rto zó n ak ta lá l ta m á lla tk ísé r le te k b en az u ra e mia s h a lá lt. W idal és Volhard s z e r in t hozzá az igazi, az ek lam p s ia né lkü li, com ás u ra e m ia ta r to z ik . A vese in­su f f ic ie n tia ezen a la k já t Volhard s z e r in t h y p e r to n ia is k ísé rh e ti, am elynek je len lé teko r m in t eom plicatio re t i ­n i t is a lb u m in u r ica is je len tkezhetik .

V izsg á la ta ib an velem és Strauss-szá l késő bb W i­dal ta lá lkozo tt. Ö is ké tfé le v ese in su f f ic ie n tiá t ism er, az eg y ik e t „oh lo ru rém ie“-nek, a m á s ik a t „azotém ie“- nek nevezve el. N a g y érdem e, ho g y a hozzájuk ta rto zó kó rképek jellem ző v o n á sa it m ég Volhard e lő tt ő i s ­m e r te fel.

A só re te n tió s v ese in su f f ic ien tiák cso p o rtjá t ú ja b ­b an B lum k é t a lc so p o r tra osz tja . Az egy ikben a n á tr iu m -, a m ás ik b an a ch lo rre ten tio a tú lnyom ó. M ind ­kettő höz m ás-m ás k ó rkép ta rto z ik . C élom azonban nem a v ese in su f f ic ien tiák fe jlő dő ta n á n a k vázo lása, hanem a n n a k ^kifejtése, hogy a vese m ű ködési zav a rán ak a na ­ly s ise m i m ódon vezet an a tó m ia i d iag n o siso k ra , E szem ­pon tbó l Blum osz tá ly o zása m ég n em értékesíthe tő . A zért ve le tovább nem foglalkozom .

A ké tfé le v e se in su f f ic ien tia m egkü lönböztetése az u ra e m ia fo g a lm án ak k e tté o sz tá sá t v o n ta m aga u tán . W idal és Volhard az ek lam psiás u ra e m iá t és aequ iva- len se it a só-, a com ása t az ach lo r id o k re ten tió jáh oz ve­zető v ese in su ff ic ien tiáh o z csa to lták .

D e k e ttéosz lik a vesebajok v ízk ó ro s decom pensa- t ió já n a k v ízk ó r ja is. E k e tté o sz tá s ra R usznyák és Far­kas G yörgy v iz sg á la ta i vezettek. E th em áró l m ú lt ü lés­szakunk egy ik ü lésén szó lo tt Farkas. A z é rt rö v id re fo ­gom azt, am it m ondanom kell. R usznyák nephelom etriá- v a l végzett v izsg á la ta ib a n az t ta lá l ta , h o g y a vesebajos v ízkó rok többségében a v é rp la sm a fib rinogen je és glo- b u l in ja a lb u m in já n ak ro v á sá ra sz a p o ro d o tt és hogy a fe h é r je f rac tió k v iszony lagos co n c e n tra t ió já n a k e v ál­to zásá v a l e g y ü tt j á r a v é rp lasm a v ízvouzó erejének,

1434 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

I. A kéto ldali h a e m a to g e n n e p h ro p a th iá k functiona lis o sz tá ly o zása .

1. C o m p en zá lt n ep h ro p a th iá k

a) renalis co m p en sa tio

a v ica r iá lás

ß com penzáló polyuriával

b) kard ia l is com pensatio

c) vegyesen ca rd io ren a lis comp.

2. D e c o m p e n z á lt n ep h ro p a th iá ka) rena lis decom pensa iio

a só- és v ízk ivá lasztás insu ff icien tiá ja

ß azotaem iás insufficientia

Y to ta l is veseinsufficientia. —

I sm e r te tő je lek , k ö v e tk e z m é n y e ksó-, v íz -, N -retentio h iánya

norm alis vesemű ködés hyposthenuria

hypertonia , szívhyper troph ia

1. a) és b) együ tt

sóhyposthenuria, só- és v ízre ten tio hypoonkiás vízkór, in tracran ia lis nyomásnövekedés, ek lam psiás uraem ia

húgyanyaghyposthenuria, azotaem ia, hypertonia, comás uraem ia, re tin itis album inurica

a és ß együ tt

A fu n c t io n a l is th e r a p ia in d ica t ió l:

{száraz, sószegény, fehérjedús táp lá lás, húgyanyag. pajzsm ir igy , calcium, ka lium sók, lum balis 'punctio.

( fehérjeszegény táp lá lás, izzasztás, has­h a jtás a v ízveszteség p ó tlásáva l

I (paratharm on?)

i szén hyd ra t-, zsírdús, só - és fehérje- ) szegény táp lálás, kalium sók , izzasz tás, I h ash a jtás a vízveszteség pótlásáva l

b) k a rd ia l is decom pensaiio

e) vegyesen ka rd io rena lis d ecom pe nsatio

hypertonia, nykturia, nagyvérköri pangás, 1 K arell-kúra, szívszerek, purincsoportba phlebohypertoniás v ízkór í ta r tozó és növényi diureticumok,

I ka lium sók

to ta lis hyposthenuria, azo taem ia , só- ( Karell-kúra, szénhydrat-d iaeta , só- és reten tio vegyesen hypoonkiás és phlebo- l fehérjeszegény-d iaeta, érvágás, szívszerek, hyperton iás vízkór, re t in it is album inurica, | d iure ticum ok, kalium sók com ás, r itkán ek lam psiás uraem ia

Schade elnevezésével onkotikus n y o m ásn ak , csökke­nése. T an ítv án y o m R oth—Schultz és k ev ésse l u tá n a Star­ling a v é rp lasm a fehérjé inek osm o tikus h a tásá b an v é l­ték fe lism ern i a re so rp t io h a jtó e re jén ek fo r rásá t. H a ig a z u k van, R usznyák nephelom eteres v izsg á la ta in ak e red m én y e azt je len ti , hogy a v eseba jos h y d ro p s ke le t­kezésében a v é rp la sm a fehérjé inek m eg v á lto zása nagy sze rep e t já tszh a tik . D e a vérp lasm a o n k o tik u s nyom ása a v ízk ó rn á l n o rm a lis is lehet, m ásré sz t ism eretesek ese­tek , am elyekben az onkotikus n y o m ás ő sökként és v íz­k o r m ég is h ián y z ik . A zért az össze függés a v ízkór és a v é rp la sm a p hysika i-chem ia i a lk a ta közö tt egyelő re m ég nem v o lt t is z tá n ettek in thető .

Farkas be tege it. 0, 1, 2, 3, 4 szá m m a l je lö lte m eg, asz e r in t, am in t nem vo lt v ízkó rjuk , v a g y vo lt és ez ese tben v ízk ó rju k sú lyossága kü lönböző . M eghatá rozta v é rp la sm á ju k o n k o tik u s nyom ását és m eg m érte vénás n y o m ásu k a t. Íg y h á ro m szám sor b i r to k á b a ju to tt. Soká n em s ik e rü l t e g y m ássa li összefüggésük n y o m ára ju tn i. V é g re a következő eljáráshoz fo ly am o d tu n k . A vénás n y o m á st coo rd in a ta-ren d szer függő leges, a vérp lasm a o n k o tik u s n y o m ásá t vízszintes te n g e ly re m é rtü k le. Az össze ta rtozó p o n tp á r p o n tja ira m erő leg esek e t vonva, ta ­lá lkozásuk h e ly é re a beteg v íz k ó r já t m eghatározó szá ­m o t ír tu k be. A z ábrázo lás e m ó d já n a k eredm énye m eg lepő . (Tábla bemutatása.) A v ízk ó ro s és vízkórm en- tes esetek k é t p á rh u zam o s á lta l h a tá r o l t keskeny k ri ­t ik u s esik két o ld a lán oszlanak el. A k r i t ik u s csík aló l- ró l b a lró l jo b b ra fö lfe lé irányu l. A v ízk ó ro s esetek a k r i t ik u s csík tó l b a lra és fölfelé, a v ízkó rm en tesek a ttó l jo b b ra és le fe lé csoportosu lnak és a k r i t ik u s csíkba v ízkó rm en tes és v ízkóros esetek v eg y esen kerü lnek . A tö rv én y sze rű ség m ég tovább m egy . A v ízkór fo k á t k ife jező szám ok a n n á l nagyobbak, m in é l távo labb es­n ek a k r i t ik u s csík tó l. A k r it ik u s c s ík b a eső k v ízkó r ja k is fo k é .

E v ise lkedés jelentő sége a következő . V ízkórm en- tesség e lő fo rd u lh a t a vérp lasm a kü lönböző onkotikus n y o m ása és kü lönböző vénás n y o m á s m elle tt. A nnak eg y ed ü li m e g á llap íth a tó fö ltétele, h o g y a vénás n y o­m á s n ag y ság a az onkotikus ny o m áséh o z képest b izo­nyos, a k r i t ik u s cs ík o t határo ló eg yenesek le fu tásán ak m egfelelő , m a th e m a tik a i kép letben k ife jezh e tő m ax imu ­m o t ne lép jen tú l. H a tú llépi, v ízk ó r keletkezik . En n é l­

fo g v a k é tfé le v ízk ó r kü lönböztethető m eg. A z egy iknek m egfe le lő té r co o rd in a ta ren d sze rü n k b en a k r i t ik u s csík ­tó l b a lra m ag asan helyezked ik el. E n n é l a vénás nyo­m ás em elkedése a lényeges. E z a p h leb o h y p erto n iás víz­k ó r a vesebaj c a rd ia l is decom pensatió jához ta rto z ik. A m ás ik v ízkó rosopo rt a v ízkórm ező m ély részét fo g ­la l ja el. Az az t lé trehozó lényeges elvá ltozás a v ér ­p la sm a onko tikus n y o m ásán ak sü llyedése. Ez a hypoon­k iá s v ízk ó r a re n a l is deoom pensatióé.

N agyon ta n u lság o s a jav u ló eseteknek m egfe lelő h e ly vá lto zása ooord inata -rendszerünkben , aszerin t, a m in t a ja v u lá s h a la d . A ph leb o h y p erto n iás v ízkó ros b e teg he lye ja v u lá sa k o r fe lü lrő l lefe lé, a hypoonk iáse b a lró l jobb fe lé vá ltoz ik .

T isz te lt O rvosegyesü le t! E lő adásom bevezetése­k o r az t m ondo ttam , hogy a B r ig h t- fé le betegségek a na ­tó m ia i d iagnosisához csak ak k o r ju th a tu n k el, h a m ód­sze rek á l lan ak rendelkezésünk re, a beteg szerv íunctió - já n a k exac t m eg h a tá ro zá sá ra . A v ize le t m enny iségé­nek , fa jsú ly án a k , fe h é r je ta r ta lm á n a k m egh atá ro zása n em b izonyu ltak ilyeneknek. E llen b en com penzált és decom penzált esetek m egkü lönböztetése, a com pensatio és decom pensatio kü lönböző m echan ism usának , a hypo- s th e n u r iá n a k és a kü lönböző v ese in su f f ic ien tiák n ak m eg á llap ításá b ó l á lló fu n c tio n a lis v izsg á la ti m ethod ika b evá lt. V elük m o st m á r az a n a tó m ia i d iagnosisok e lő­fe lté te lének b ir to k á b a ju to ttu n k .

F e lá l l ítá su k h o z a k i in d u lá s t az esetek fu n c tio n a ­lis osztá lyozása a d ja m eg. D e a fu n c tio n a lis o sz tá lyo ­zásn ak m ás je len tő sége is van . H ozzá közvetlenü l k ap ­cso lódnak a fu n c tio n a lis th e ra p ia ind ica tió i. B á r azok részletezése m a i e lő adásom k e re tén k ív ü l esik, a ren d ­sze r je len tő ségének i l lu s trá lá s á ra p á r szóban k ité re k re á ju k (1. 1. táb láza t) .

A kom penzált vesebajok, com pensa tió juk ak á r re n a l is , a k á r c a rd ia l is , ac tiv th e ra p iá ra nem szo rulnak , h a csak cau sa lis v a g y spec if ikus th e ra p iá v a l nem gyó­g y íth a tó k . V e lük szem ben az o rvos fe lad a ta abbó l áll, h o g y m egfelelő életm ód e lő írá sá v a l a com pensatio t ar ­tó ssá g á t b iz tosítsa . L egfeljebb a k k o r lehetnek k ív án a to ­s a k szigorúbb d iae tá s rendelkezésék, h a a re n a l is com- p e n sa tió t h y p o s th e n u r iá s p o ly u r iá n a k m agasabb foka k ísé r i. E z esetben a ,só élvezete és a táp lá lék fehérje- ta r ta lm a m érséke lten ko rlá tozandó , am i á lta l a p o lyu r ia csökkenése é rhető el.

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1435

A k o m p e n z á lt1 veseba jokka l szem ben fo ly ta to tt tartózkodó v ise lkedést a c t iv fu n c tio n a lis th e ra p ia v á l t ja fel, m ih e ly t a decompensatio je le i m u ta tkoznak . E sete ink fu n c tio n a lis szem pontok sz e r in ti osztá lyozá­sának g y a k o r la t i é r ték e kü lönösen a belő le fo lyó the ra - p iás in d ica t i ók á tte k in té se k o r tű n ik ki. A cardialis de­compensatio és a v e le já ró ph leb o h y p erto n iás v ízkór gyógyszere i szívszerek , p u rin cso p o rtb a ta rto zó d iu re- ticum ok, a sósak közü l a ka lium sók , ese tleg venae- seetio, id ő n k én t K a re ll-k ú rá k .

A renalis decompensatio thérapiája fo rm á ja sze­r in t változó. A z egyoldalúan só- és vízretentióval, a hypoonk iás v ízkó rra l, ek lam psiás u ra e m iá v a l v agy a equivalence ivei já ró veseinsu f fiden tia , am elye t a só- és v íz re ten tió n k ív ü l a h y p e r to n ia h iá n y a és a v ér n o rm á lis m arad ék n i t ro g e n ta r ta lm a jellem ez, só ­szegény v a g y só ta lan tá p lá lá s t k íván. T isz ta esetekben a táp lá lék fe h é r je ta r ta lm a bő séges legyen. A renalis decom pensatio ezen a la k já b a n k itű nő d iureticum ofc a h ú g y an y a g n ag y m enny isége, a p a jzsm ir ig y , ca lc ium - és ka lium sók nag y dosisokban . Az in tra c ra n ia l is nyo­m ás növekedésekor, ek lam p s iás u raem ia és aequ iva len- se i ellen jó l bevá lik a lu m b a lis punctdo.

Az egyo lda lúan azotaemiás renalis decompensa- tiónak, a te tő fokán v e le já ró com ás u ra em iáv a l, am ely ­nek fe lism erésére a v é r m arad ék n itro g en jén ek fe lszapo­rodásán k ív ü l a v íz re ten tio h ián y a szo lgál, th é ra p iá ja egészen m ás. A nnak leg fon tosabb fe lad a ta az azo taemia leszá llítása. Eszközei fehérjeszegény , id ő n k én t fehérje- m entes tá p lá lás , izzasztás, hasha jtók , Lenbe tan ácsá t követve, a v ízvesz teség p ó tlá sá v a l összekötve v íz vag y theák ita tá sá v a l, ellenben kerü lendő k a h ú g y an y a g , a pa jzsm ir ig y , a calcium isók és a lum balis punctio . Talán a venaesectio nem egészen érték telen . Lehet,, hogy a p a ra th y reo id ea h o rm o n ján a k a v é r m arad ék n itrogén- ta r ta lm á t leszá llító h a tá s a az azo taem ia th e ra p iá já- ban é r tékesnek fog b izonyu ln i.

Totalis renalis decompensatiónál to tá l is hypos- th en u r iá já v a l, só-, víz- és h ú g y an y a g rő ten ( iá jával m indkét v ese in su f f ic ien tia th e ra p iá já n a k eszközei kom- b iná landók a 'SÓretentióval já ró th e ra p iá já n a k azon eszközei k ivéte léve l, am elyek a lka lm azását az eg y ide jű ­leg fennálló azo taem ia t i l t ja .

A cardiorenalis decompensatio kórképe, v a lam in t th é ra p iá ja az em líte tt h á ro m fo rm a képe ibő l adódik össze.

Ezen osztá lyozás e lv é t és kezdetleges keresz tü l­v ite lé t v áz la to san e lő szö r 1899-ben a v eseb a jo k a t tá r ­gya ló és a fíókay—K étly—K orányi szerkesztésében m eg je len t „B e lgyógyászat kéz ikönyve“ szám ára ír t m unkám ban ism erte ttem . R észletes k id o lg o zásá t és 'm egalapozását legközelebb m egjelenő m onog raph iám - ban fogom közölni.

De b á rm ily h aszn o sn ak ta lá lh a t ja is az o rvos a betegségek osz tá ly o zásá t fu n c tio n a lis szem pontbó l, az a patho logus szem pon tjábó l egyébnek, m in t az an a tó m iai osztá lyozás elő készítésének, nem tek in thető . A k idol­gozásakor igénybe v e tt m ethod lkának jó sá g á t elő tte csak az ig azo lh a tja , h a e cél szem pon tjábó l beválik. A na tóm ia i d iagnosisok fe lá l l í tá sá v a l ezen az a lapon 1992-ben Kövesi és Both—■Schulz p róbá lkoz tak elő ször. K ísér le tü k ig az i s ik e ré t az elő fe lté te lek h ián y o s ad o tt­sága h iú s íto t ta m eg. A zoknak k ie légítő m egszerzése és részletes k ido lgozása e lső so rb an Volhardneúk és Felír­nak e lévü lhe te tlen érdem e. Ó riás i m u n k a fo g la la tjá t a d ja a következő n éh án y szó (1. I I . táb lázat). A p ar t ia ­lis sóhyposthenu ria , a sóretem tio, a h y p oonk iás vízkór. az ek lam p siás u ra e m ia és aequ iva lense i a tubu lusok m ű ködési za v a rá v a l füg g n ek össze. Az azo taem ia és min -

II. A fu n c tio n a lis le le t top ik u s d iagnostika ije len tő sége .

Glomerularis tünetcsoport:a) com penzált: h y p e rto n ia , re t in i t is a lb u m in u rica .b) decom penzált: ezeken k ív ü l c a rd io ren a lis decom-

pen.satio azo taem iás v ese in su ff ic ien tiáv a l.

Tubularis tünetcsoport:a) com penzált: cy l in d ru r ia , h y p e r to n ia h iánya,b) decom penzált: ezeken k ív ü l re n a l is decom pen­

satio azo taem ia nélkü l.

Vascularis tünetcsoport:a) com penzált: n a g y hyp erto n ia ,b) decom penzált: ez ív in su ff ic ien tia .

den, am i vele összefügg , a com ás u ra em iá ig , g lom erulus m ű ködési za v a r je le i. A h y p e r to n ia g lo m eru la r is és v a s ­cu la r is tü n e t. O ka leh et ezenk ívü l a vesetokbeli nyom ás növekedése is. A h y p o sth en u ria , h a nem e x tra re n a l is okokból szárm azó lá tszó lagos, h ám betegséget je len t, v a g y tu b u la r is és g lo m eru la r is tü n e tc so p o r tta l e g y ütt a vesének m ég m ű k ö d ésre képes e lem einek erő s re- d u o tió já t á ru l ja el. A physio logusok so k fá ra d sá g g al igyekeztek a r ra , hogy az egyes v ese fu n c tió k localisa- t ió já t a g lom eru lu so k b an és a tu b u lu so k különböző szakaiban tisz tázzák . E tö rek v ésü k eg ye lő re nem veze­te t t egyön tetű eredm ények re . H an g sú ly o zn i kell, hogy a k ó ro s tünetek to p ik u s d iag n o stik a i je len tő sége e k é r ­d ést nem dön ti el. A z t Volhard és Fahr v iz sg á la ta i em p ir ik u s a lapon á l la p íto t tá k m eg. Ö sszeegyeztetésük a. physio logusok k ísé r le t i e red m én y e iv e l a jövő fe la d a ­ta i közé tartoz ik ..

A rész le tezett összefüggések ism ere tében a k l in i­k a i jelekbő l k ö v e tk ez te tés t v o n h a tu n k kü lön-kü lön a g lom eru lusok , a tu b u lu so k és a v esecap il la r iso k á l lap o ­tá ra . A betegség ta r ta m á n a k tek in te tbevéte léve l a kötő szövetére is következ te th e tü n k . M iné l rég ibb a be­tegség , anná l inkább v á rh a tó , hogy a vese kötő szövete zsugorodott.

Az ilyen a n a tó m ia i d iagnosis lényeg ileg top ikus- n a k m ondható. K ö v e tk ez te tés t enged a r ra , m elyek a tú lnyom óan m eg b eteg ed ett veseelem ek. H a a betegség n em elektiv , fe lism erh e tő a betegségben a kü lönböző m ű ködésű elem ek eg y id e jű részvétele, ső t n ag y jáb a n a részvéte l a rá n y a is. T e ljessé azonban a d iagnosis csak akko r vá lik , h a a m egbetegedés he lyén k ív ü l ann ak p a th o lo g ia i m inő sége is fe lism erte te tt. E z t részben m á r m agának a to p ik u s d iagnóz isnak a la p já n é rh e tjü k el (1. I I I . táz láza t). A t isz tán tu b u la r is m egbetegedés hám degenera tio . T erm észe té t m e g v i lá g ít ja a v ize le t

III. A n e p h ro p a th iá k q u a lita t iv d iagnosisa .

G1 o m eru la r is -v a sc u lari« tü n e tcso p o rt h a e m a tu r ia n é lk ü l: nephrosklerosis benigna.

G lo m eru la r is -v ascu la r is tü n e tcso p o rt h aem a tu r iá - v a l: glomerulonephritis.

T ub u la ris tü n e tcso p o rt, a lb u m in u r ia , l ip o id u r ia : tubularis hámdegeneratio, nephrosis.

G lom eru laris-vasculariis>-tubula.ris tü n e tcso p o rt:nephritis glom erulotubularis. nephrosklerosis maligna.

üledékében fo g la lt a lake lem ekben lá th a tó , vag y sza ba ­don úszó zsír term észete. N ag y m en n y iség ű an iso tro p lipok lok genu in n e p h ro s is ra v a llan ak .

G lom eru lan is m egbetegedés g y u llad áso s v ag y v asc u la r is eredetű . M inden n ep h r it is g lo m eru lo n ep h ri­t is . E n n é lfo g v a k im u ta th a tó g lo m eru la r is tü n e tek h iá ­n y áb a n a betegség g y u llad áso s te rm észete kétes, v agy ta lá n k i is zá rh a tó , h a a g y u l lad ásn a k m ás je le i, min t am ily en a h a e m a tu r ia , n incsenek. A n e p h r it is acu itása és in ten s itá sa sz e r in t a v ize le tben több-kevesebb vörös- v é rse j t fo g la lta tik . V a sc u la r is m egbetegedés je len té ­ken y h y p e rto n iá v a l és a v ize le tnek leg fe ljebb je lenték-

1436 ORVOST TTETTTj AP 1928. 52— 53. sz.

fe len e lv á lto zá sáv a l já r. A kkor g e n u in h y p e r to n iá ról beszélünk . H a a v ize le t fe h é r je ta r ta lm a szám bajövő , h a b en n e v ő rö sv é rse j te k láthatók, a k k o r a betegség nem t isz tá n v asc u la r is . H a a. v izelet veseh ám o t, lipo ido- k a t ta rta lm az , a k k o r a vascu laris v a g y g y u llad áso s fo ­ly am ath o z d eg en era tio osatalkozott.

A to p ik u s je len tő ségű tü n e tcso p o rto k keveredése a k ó ro s e lv á lto zás elekti v itásán ak h iá n y á n k ív ü l a kev e red és m ó d ja sz e r in t vascu laris, g lo m eru la r is , tu b u ­la r is , g y u llad áso s é s degenerati ós e lv á lto záso k kevere­d ésé t je len ti.

T isz te lt O rvosegyesület! A B r ig h t- fé le betegség- cso p o rt k l in ik a i osztályozásának v á z o lt m enete első h a l lá s ra ta lá n a bonyo lu ltság b e n y o m á sá t teszi. A zért ta lá n nem fö lösleges, h a a lk a lm az ásán a k m ó d já t eg y f lc tiv eset an a ly s isén e k k eresz tü lv ite lév e l i l lu s trá lo m . T eg y ü k fel azt, h o g y vesebajos e m b e rrő l v an szó, a ki­nek n a p o n ta eg y l i te r körü l in g ad o zó v ize le tm en n y i­sége, n éh á n y p ro m il le s a lb u m in u r iá ja v an , ak in ek v i­zeletében m érsé k e lt szám ú v ö rö sv é rse jt , e lzsírosodott vés eh ám se jtek é s zsírszem osékkel m e g ra k o t t szem csés cy lin d erek ta lá lh a tó k . Biva—Bocci eszközével m érve, ra d iá l isá n a k m a x im a l is nyom ása 150 m m H g. K im u ­ta th a tó b a lsz ív h y p e rtro p h iá ja v a n . E s té re növekvő , k ö zép n ag y ság ú a lsóvég tagoedem ája v a n m érsékelt asc itesse l. R eg g e lre szem héjai, a r c a m eg p u ffad n ak cs á lm áb ó l fő fá já ssa l ébred. S zem fen ék i le le te re t i ­n i t is a lb u m in u r ic á ra vall. V izsg á la táb a fogva, Strauss- n a k ú. n. „E in tag sv e rsu ch “- já t v égezve elv bő iv ás és szá raz táp lá lk o zás u tán azt ta lá l ju k , h o g y fcétóránként fe lfo g o tt v iz e le tp o r ti ó inak fa jsú ly a csak 1020 és 1008, és h o g y a v ize le tp o rtió k k o n y h asó c o n cen tra tió ja csak 0-3 és 0-5% k ö zö tt változik . T ehát a b e teg n ek elég n a g y ­fo k ú h y p o 's th en u r iá ja van, am e ly m a jd n em á llan d ó k rn y h a isó co n cen tra tió v a l jár. E zek s z e r in t a h y p o sth e ­n u r ia k ere tén be lü l a só c o n c en tra tió ja állandóbb, m in t az ach lo ridoké. E z az t jelenti, h o g y a különböző v ese­elem ek közül a tubu lusok m ű k ö d és i za v a ra a tú l ­nyom ó. A v ize le tb en fog lalt h ám se jtek b e n , cy linderek- ben és szabadon zsíreseppek lá tható ik . Je len lé tü k a vesehám zsíro s degenera t-ióját á r u l j a el. H a e zsír- cseppek ke ttő s tö résű ek , a d egenera tio egészen ú jk ele tű n em lehet. A tubu luShám d e g e n e ra ti ó jáv a l nem já r e g y ü t t h y p e r to n ia . Jelenléte te h á t v a g y v asc u la r is , v a g y g lo m eru lu s m ű ködési z a v a r t je len t. E m ű ködési z a v a r oka le h e tn e egyszerű en a g lom eru lushám - m egbetegedós. D e a h aem atu riáb ó l következik , ho g y a g lo m eru lusbetegségben résztvesznek a h a jszá le rek is és h o g y az g y u llad áso s term észetű . T e h á t a v izelet v izsg á ­la táb ó l az következ ik , hogy a b e teg n ek g lom eru lo - n e p b r it ise van , m elyhez a tu b u la r is h á m degen era tiója tá rsu l t . H a n em i s nagyfokú, de k im u ta th a tó ba l szív- h y p e r tro p h iá b ó l következik, h o g y a m egbetegedés ú j ­k e le tű nem lehet.

A beteg v íz k ó r ja , fe jfá jása i m u ta t já k , hogy a be­teg v eseb a ja dekom penzált. H a a v é n á s n y o m ás ex a c t m érése h e ly e tt a beteg kézháti v é n á i t f igye ljük és kezét a d d ig em eljük , m íg a kézháti v é n á k k iü rü lv e össze­sének, az t lá t ju k , hogy az csak a k k o r következ ik be. h a a kezeket a sz ívné l 20 cm-rel m a g a sa b b ra em eljük . T ehá t a be teg vénás n y o m ása em elkedett, A vesebaj decom- p er isa tió ja e sz e r in t legalább részb en c a rd ia l is és enné l­fo g v a v íz k ó r ja részben vagy eg észb en pb lebohyper- to n iá s lehetne. H a azonban a v é r p la s m á já t nephelo- m e te r re l v iz sg á l ju k meg, az t ta lá l ju k , hogy an n ak fib ri­nogen- és g lo b u l in ta r ta lm a m eg n ő tt, a lbum en tá r ta im a csökkent. H a nephelom eter nem á ll rendelkezésünk re, ak k o r v é ré t hajiszálcső be fogva fe l, m eg v á r ju k azt, hogy

abban a seru m k iv á l jé k , az tán a ha jszá lcső bő l a m ost m á r f ib rinogen jé tő l m egszabadu lt se ru m o t re frac to - m e te r p r iz m á já ra csöppent jiik. M egha tá rozva tö ré s ­m u ta tó já t, az t je len tékenyen csökken tnek ta lá l ju k . A so rú m n ak íg y k im u ta to tt f ib rinogen k iv á lá sa u tá n i h y p a lb u m in aem iá jáb ó l következik, hogy a be teg vér- p la sm á ja a re n d esn é l jó v a l kevesebb oismotdku® h a tású fe h é r jé t ta r ta lm a z , v a g y is hypoonk iás. T eh á t a v ízkó r nem csak k a rd ia l is , de egyú tta l re n a l is is, az a b e teg ­nek m egfe le lő h e ly e t co o rd ina tarendszerünkben a k r i­t ik u s csík tó l b a l ra és fö lfe lé to l ja el. Ezek sz e r in t a decom pensatio nem csak k ard ia lis , de am elle tt tu b u lar is is. A v é rse ru m m a ra d é k n itro g én je 0-00 m ilig ram m - százalék, te h á t a rendesnél nagyobb . E bbő l következik , ho g y a decom pensatióban , a sz íven és a tubu lusokon k ív ü l a g lom eru lusm ű ködés elég te lenségének is része van .

Ezek a la p já n func tiona lis d iagnosisunk ú g y hangz ik , ho g y dekom penzált v e se b a j ja l van do lgunk , am elynek deco m p en sa tió ja vegyesen k a rd ia l is , tu b u ­la r is és g lo m eru la r is . K épében a tu b u la r is deoom pen- satio a tú lnyom ó .

Az o rvos m é ltá n kérdezheti, m i haszna v an be te ­gének e rész le tekbe m enő dia gnosisbó l 1 A v á lasz e k é r ­désre a következő kben adható m eg. H a a betegség csak tu b u la r is vo ln a , a betegnek táp lá lék á b an sok feh é r jé t, kevés só t és v iz e t ad n án k és m in t gyóg y sze rt n a g y dosis h ú g y an y a g o t, ca lc ium s ó t v a g y p a jzsm ir ig y e t re n ­delnénk nek i. D e g lom erulari® v ese im su ff ic ien tiá ja t i l t ja a sok fe h é r jé t, a h ú g y an y ag o t, a p a jzsm ir ig ye t és a ca lc ium ot. E n n ek fo ly tán a só m egvonása m e lle tt feh é r je fe lv é te lé t is szű k re fog juk , v ag y n ap o k o n á t fe h é r je né lkü l, fő le g szénhy óraitokkal fedezzük ealo r ia - szübség le té t. M in t d iu re ticu m o t k a l iu m só t ad h a tu n k neki. A zonban decom pensatió ja nem csak re n a lis , h a ­nem k a rd ia l is is. A z é rt d ig i tá l is ra é s a p u rin cso p ortb a ta rto zó d iu re ticu m o k v a lam e ly ik é re is szüksége van . E zen k ív ü l lehet, h o g y fe jfá já sa ch lo raem iás. A k k o r in trac ra in a li is nyom ásnövekedés az oka. E fö ltev ést tá m o g a tja h o g y legerő sebb reggel, a m ik o r az arcoedem a legnagyobb . H a tű rh e te tlen , a k k o r lum balis p u n c tió va l lehet r a j ta seg íten i.

A rész le tes fu n c tio n a lis d iag n o sisn ak h aszn a te h á t nagy , am enny iben a r r a tesz képessé, ho g y a b e teg táp ­lá lá sá t és gyógyszere lésé t ú g y á l la p ítsu k m eg, ho g y az ú g y a lk a lm azk o d jék a fu n c tió k zavarához, m in t a k u lcs a zárhoz. A h a la d á s je len tő ségének m eg íté lésére elég, h a rész le tekbe menő ind ica tió in ika t összehason lít­ju k azokkal, am e ly ek szerin t a v eseb a jo k k l in ik á já na k c lass ik u sa i g y ó g y íto tták vesebetegeike t B righ ttő l Senatorig. S ik e rén e k egy ik i l lu s tra t io ja , hogy Volhard ó r iá s i an y a g á b a n , a szorosan v e t t B rig h t-k ó rb an szen­vedő k ek iam p s iás u ra e m iá ja többé nem fo rd u l elő .

A részletes' func tiona lis d ia g n o s is p a th o lo g ia i ós an a tó m ia i d iag n o s is fe lá l l í tá sá ra is a lap o t szo lg á lta ­to tt. A v ázo lt k ó rk ép b en szenvedő b e teg ch ro n ik u s glo- m eru lo n e p h rit isb en szenved, am elyhez n ag y fo k ú vese- h ám d eg en era tio is csatlakozott. A betegség su p p o nál- h a tó hosszú ta r ta m á b ó l következik , ho g y a vese kö tő­szövetének k isebb-nagyobb fokú m eg szap o ro d ásá ra is szá m íth a tu n k .

A k l in ik u s a k i fe j te t t m ó d szert követve, m ég nem é r i el egészen az t, am it tő le a v ese m ak ro sk o p ia i kép é t v izsgáló kó rbonco ló k íván . Csak a m ik roskop ikus vese- elem ek á tlag o s á l lap o tán a k m eg íté lésé ig ju to tt . D e ez az á l la p o t sz a b ja m eg végső eredm ényében a vese m akros'kop ikus tu la jd o n sá g a it is. H a a p a th o lo g u s a

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1437

m ak ro sk o p ia i és m ik ro »kóp iái á l la p o t közti összefüg­g ést t isz táb a bozta, ak k o r a k l in ik u ssá ] fé lú ton talá l ­kozik és te ljesü l an n ak a k o rn a k követelése, am elynek vezető képv ise lő i a bécsi isk o la fén y k o ráb an R oki­tansky és Skoda vo ltak . T eljesü lésével e lérkezett az az idő , am elyben a k l in ik u s és a pa tb o lo g u s ugyanazon ese teket ism erik fel, m in t össze ta rtozókat. A kkor a veseba jok k l in ik á já n a k egészen k ie lég ítő k iép ítéséhez m ég csak az h iányzik , hogy a p a tho logusok megegyer- zésre ju ssan ak a fö lö tt, m it tek in ten ek g y u lladásnak , m it degenera tiónak , m it c ircu la tio zav a rn ak , m ilyen v eseb a jo k a t tek in tsenek ig azán vesebetegségeknek, mi­lyeneke t á lta lán o sak n ak , am elyeknek k e re tén belü l a vese e lvá ltozása i csak rész je lenségek. H a e n ag y k érd é ­sek t isz tá z á sá t s ik e rü ln i fog e lérn iök , h a e tisz tázás u tá n a patho logusok m eg fo g ják eo n s tru á ln i a B righ t- fé le vés eb a j csoport vég leges rendszeré t, ak k o r most m á r a k l in ik u s d ia g n o s tik á já v a l nyom on fog ja köv e t­h e tn i ő ket.

H osszú ú t tap a sz ta la ta in a k , eredm ényeinek röv id , fu tó lag o s á ttek in tésé t igyekeztem elő adásom ban n y ú j­tan i. E z az ú t ide ig lenesen m essze e ltáv o zo tt a r ró l a té rrő l, am e ly e t az o rvosi k u ta tá s sz á m á ra a m ú lt szá ­zad közepének vezető isk o lá ja je lö lt m eg.

H itv a l lá sá t R okitansky c lassikus ikórbonctanának 1846-ban m eg ír t e lő szavában íg y fe jez i k i: „V or allem d ü r f te m an dem B uche en tnehm en , w ie se h r ich d er Ü berzeugung bin, dass d ie patho log ische A natom ie d ie G ru n d lag e n ich t n u r des ä rz tl ich en W issens, so n d ern auch des nützlichen H an d e ln s sein m üsse, ja das» sie A lles en tha lte , w as es an pos itivem W issen u n d a n G ru n d lag en zu so lchen in d er M edizin g ib t.“ H ib ásan íté ln e c h itv a llá s fö lö tt, ak i az t a tu d o m án y m ai ál lá sa a lap á n tenné. B enne idézésekor a h an g sú ly t nem a kór- b o n c tan ra , hanem a p o s it iv tu d á s ra k e ll helyezni. Mi­k o r az ex a c t tu d ás jó fo rm án csak a kó rbon o tan ra szo­rítk o zo tt, az o rvosoknak csak ez a d h a tta m eg azt az isko lázást, am ely ő ket h om ályos ispeculatiók ködéből a v ilág o sság felé vezette és g o n d o la ta ik a t tényékhez kö ­tö tte . M iko r azonban a betegség b io lóg ia i szem pontbó l va ló tan u lm án y o zása is1 exact tu d á s t k ín á l t neki, az o rv o sn ak á t ke lle tt lépn ie a kó rbon c tan szű knek b izo­n y u lt h a tá ra i t . Az ú j, ad d ig já ra t la n té r re való lépés azonban nem csak n a g y eredm ények felé vezethet, de té v u ta k ra is. Az e ltévedéstő l a sz i lá rd a laphoz való r a ­gaszkodás óv. E z t ta n u l tá k m eg a m ú lt század m ásod ik fe lének m estere i, m in t a. bécsi isk o la tan ítv á n y a i. N é­m eto rszág kü lönös szerencsé je v o lt és az orvosi tu do ­m án y b an ! vezető á llásba k e rü lé sé t n ag y rész t az m ag y a­rázza m eg, hogy a b e lo rv o stan fe jlő désének e legm oz­g a lm asabb ko rszak áb an közvetve v a g y közvetlenü l a bécsi szellem befo ly ása a la t t neve lő dö tt k l in ik u sa i közü l so k an tanszékeikben m aga» k o r t é rv e el, k r i t i­kus idő ben óv ták isk o lá ik a t az e ltévedéstő l. E szerepük e lism erésé t je len te tte a p á ra t la n tek in té ly , am ely ő ket p á ly á ju k végéig k ísérte . A bécsi isk o la ta n í tá s a i t M a­g y aro rszág o n e lső sorban Scheuthauer és elő döm , m es­terem , bo ldogu lt a ty á m h o n o s íto tták m eg. A tyám 42 éven á t fe jlesz te tte ennek szellem ében isko lá já t. M i­k o r szü le tésének század ik évében egyesü le tünk ig az ­g a tó ta n á c sa úgy h a tá ro zo tt, h o g y én ta r ts a m m eg az első K o rá n y i F rigyes-e lő adást, d ön tését úgy fog tam fél. hogy a ve le já ró k i tü n te té s n em szem élyem nek, hanem a 62 év e lő tt a la p í to t t isk o lán ak szól, am elynek leg ­öregebb ta g ja im m ár én vagyok . C sak íg y vá lla lkoz­h a tta m a r ra , hogy bo ldogu lt a ty á m em lékének szá n t ü lésén én legyek az elő adó.

A z Ű j S z t. J á n o s-k ó rh á z u r o ló g ia i-se b é sz e t i o sz tá lyá n a k k ö z lem é n y e .

A b e lső zá ró izom m e r e v sé g e fo lytán b eá llo t t v ize le trek ed ésrő l é s m ű téti

g y ó g y ítá sá ró l.í r t a : Rihm er Réla dr. egyet, re n d k ív ü l i tan ár, oszt.

fő orvos.1M ár régen észrevették , hogy v a n n a k re ten tiók , m e­

lyek a k iü r í té s ak a d á ly a n é lk ü l á l la n a k fenn és okul g e r in cag y i e lvá ltozás sem m u ta th a tó ki. Gnyon p ro - s ta tism e sau » p ro s ta te névve l je lö lte ez t az á l láspo n to t, m ely nő ben is e lő fo rd u lh a t és ez a je len ség egyik tá m a ­szává le t t a G uyon—L auno is-fé le e lm életnek a p ro s ta- t ism usró l, am ely sze rin t a p rc s ta ta tú lte n g é sn é l sem a tum orképző dés á lta l okozo tt k iü r í té s i akad á ly ró l v an szó, h an em az egész h ú g y sze rv i sy s tem á r a terjedő ar te - r iosk le ros isró l. A p ro s ta t ism e v esica le-ná l, m in t G uyón a h y p e r tro p h ia né lkü li re te n tió t és d is ten s ió t nevezte, a p r im a e r e lvá ltozás a h ó ly ag izo m za t e lvá ltozása let t vo lna, m e ly e t ism ét a r te r io sk le ro s is ra vezetett v issza. Az a fe lfogás, hogy p r im a e r a to n ia az oka ezeknek á h y p e r tro p h ia és egyéb ak a d á ly o k n é lk ü l fellépő ré tén - fióknak, m ég egyes ú jab b m u n k ák b an is (Frohnstein cit. Cholzoff) fe lm erü l. A ném etek egy d arab ig e z t a k ó rképet atrophia prostatae uéven ism erte tték , azonban ez az elnevezés an n á l kevésbbé á l lh a to t t meg, m ert a k ó rb o n c tan i v izsgá la tok k im u ta ttá k , hogy a szorosabb érte lem ben v e t t p ro s ta ta a tro p h ia a legnagyobb r i tka s á ­gok közé ta rto z ik , ső t ezen g y ű jtő n é v a la t t sok szo r kisebb hypertroph iá lk h ú zó d h a tn ak m eg. Albarran f igye l­m ezte te tt a subcerv ica lis m ir ig y -cso p o rto za tra , m elynek m egnagyobbodása v a lv u lák , k isebb p ed icu lá lt d a g a n a ­tok képző désére és h a rá n t b a rr ié re -k ép ző d ésre vezethet. Chetwood v o lt az első , ak i fe lh ív ta a figyelm et, hogy a belső szá jad ék sk le ro tizá ló lob m ia t t szű külhet. M ég e lő tte 1897-ben Fuller h á ro m eset k ap c sán m u ta to tt rá a r ra , h o g y ilyen h ó ly ag a to n iák n a k ta r to t t d is ten s io oka a belső szá jadék c o n tra c tu rá ja lehet. Keyes v iz s ­g á la ta ó ta az am erik a iak á l ta lá b a n véve ezt az u tó bb i kó rképet a belső nyak c o n tra c tu rá ja névve l ír tá k le, és jó m ag am is első esetem et Rauch Ivá n dr. á lta l ezen cím en közö lte ttem a ném et iro d a lo m b an . Chetwood a belső szá jadék s tep o s isé t egy ú jab b m u n k á já b a n congen ita lis és szerzett cso p o rtra osztja . A z u tó b b ia k ró l a z tm o nd ja , hogy v a g y sk lerosis v a g y h y p e r tro p h ia fo ly tán jö n lé tre . Jó d a ra b ig a m er ik a i szerző k közö ltek m in d ig több és több ilyen esetet, am elyeknek m ű té ti m ego ldá­s á ra kü lönböző endovesica lisan op erá ló eszközöket ■ is szerkeszte ttek {Young, Caulk), am elyek a contra ihált belső n y ak á tm etszését célozták. U tóbb i idő ben kezdenek ezzel a kérdésse l E u ró p á b an i» fog la lkozn i. Nem a k a­rom önöket az összes szerző k fe lo lv asásáv a l u n t a t n i, hanem k iem elem R ubritius u to lsó közlem ényét, am e ly a J o u rn a l o f U ro log ie 1926-os év fo ly a m áb an je len t meg , m elyben m eg á llap íto tta , h o g y ezen esetekben nem a belső szá jadék o o n tra c tu rá já ró l v an szó, hanem a belső záró izom h y p e r to n iá já ró l és h a izo m h y p ertro p h iá t is ta lá lu n k , ez csak ennek a következm énye. A h ó ly a g belső szá jad ék m erevségéné l az esetek többségében h y p e r to n ia v an je len és csak igen k is részében az ily e n te rm észetű rekedéseknek v eh e tü n k fe l oku l a belső sp h in k te r re rá te r jed ő sk le ro tizá ló g y u llad ást.

É n a c o n tra c tu ra elnevezést, m in t az á llapo t l e í r á ­sát, m a sem ta r to m te l jesen he ly te lennek , azonban he ­lyette a m erevséget, v á lasz to ttam , m e rt h iszen lá tni fo g ­juk , hogy az a c o n tra c tu ra sohasem o ly an fokú, h o g y 20—21 C h szám ú eszközt á t nem en g ed n e ; a fő je llem -

E lő a d ta a K ir. O rv o seg y esü le t okt, 27-i ü lésén .

1438 O R V O S T H E T T L A P 1928. 52— 53. sz.

v o n ása az, hogy a belső szájadéi? m ere v és nem tágulé- kony. Ü g y látom , h o g y a ohronikus re te n tió k n a k ez a k ó rk é p e m ég nem tá rg y a l ta to t t a K i r á ly i O rvosegyesü­le t e lő tt, ped ig nem csak tudományoi», de g y ak o r la ti szem pon tbó l is é rdek lő désre ta r th a t szám ot. M ielő tt azo n b an belekezdenék tá rg y am ta g la lá sá b a , ism ertetem esete im et.

I . J. 50 éves férfi. F elvétetett 1921 fe b ru á r hó 20-án. H ó n ap o k ó ta keveset és nehezen v ize l, de ügyet sem v e te tt r á és o rvosának sem panaszo lta, a n n á l kevésbbé, m e rt v ize le te t isz ta vo lt. Am idő n a z u tá n hasi fá jd al­m ak és h ányás lé p e tt fel', o rvosa h a s i tu m o rra gon ­do lt; la n a ra to m iá t végeztek ra jta és fe lfedez ték az ó riás i d is te n d á lt hó lyagot, m e ly e t lecsapo ltak . F e lv é te lk or be­teg láz ta la n , v ize ln i tu d , de 750 g re s id u u m a van. E lő ­szö r á tv izsg á lju k idegrendszerét, m e ly ta b e s ra negativ , ú g y sz in tén a W a sse rm an n is. A beteg p o ly u r iás 2500 g m en n y iség ű nap i v ize le te fa jsú lya 1010. v izelete zava­ros, ig en sok genye t ta rta lm az és m eg fe le lő fehérjét. P ro s ta ta norm alis, k ics i, töm öttebb. K a th e te r ism u sán á l sem m i ak a d á ly n ines, a pars n o s te r io r nem elongált. R ö n tg en sp ina b if id á t nem m utat. C y stoekop ia : d if fus hó lyag lob . a n y ak n ak nem csak a fe lső kerü le te , hanem alsó k e rü le te is é les körkörös sánoszerű en bem ered a lá tó té rb e ; p á r ap ró concrem entum a hó lyagban . Ideg- ren d szerén ek tüzetesebb k iv izsgá lása v é g e tt Kcthh/ báró k l in ik á já ra tesszük á t, a v izsgála t o t t is negativ lett. A b e teg azonban ren d szeres csano lások m ellett, m időn v isszavesszük , lázas le t t , é tvágyát v e sz te tte és szom jú­ság lé p e tt fel. Az ek k o r m egejtett fu n c tio n a l is v izsgá la t s z e r in t 1010-re conc. 1005-re hígít. In d ig ó i. m. 20 percre h a lv á n y a n je len tkezik . Á llandó k a th e te r re láz ta lan lesz. de o ly rosszu l tű r i . h o g y el kell v e n n i és ekkor ú jbó l m eg lázasod ik . E z é rt IV . 12-én e y s to s to m iá t végezünk, a m ire vég legesen lá z ta la n lett, h azam eg y , hogy össze­szed je m agát. Két, h ó n a p m úlva n y o lc kg -o t hízott, é t ­v á g v a jó , szo m jú ság a e lm ú lt, p o ly u r iá ia m egszű nt. 1400 g n ap i m enny isógű v ize le te t ü rít, fs. 1017 és kénes leh ig í- ta n i 1011-re. R es tn itro g en 41'44 mg, v é r s= 0 '5 6 .

V I I . 9-én p a ra sa e ra l is vezetési érzéste len ítésben fe l tá r ju k a hó lyagot. P á r apró co n c rem en tu m o t k id o ­bunk . M ás e lv á lto zást a hólyagban n em ta lá lu n k , m int- hog-y a belső szá jad ék k isu j j hegyét be fogadó , nem tá g í t ­ható . m erev . A következő m ű tétet vég ezzü k : a belső zá ró izm o t k é to lda lt gom boskéssel bem etszük . Az az érzé ­sünk v an , m in t a ten o tom iánál. M ost a k é t bem etszésbő l k i in d u ló la g a sn h m k te r alsó fe lét é:k a la k b a n k im etszük ; az u re th rá n á t k iv eze te tt fonál seg ítség év e l egy tam ­p o n t bű zü n k a sebre, m elynek m ásik fo n a la a d ra ine- ze tt h ó ly a g és h a s fa lo n át kilóg. A b e te g sím án gyó­g y u lt. azonban a h a sse b záródása u tá n sem tud egy d a ra b ig v izeln i. A m ű té t u tán k é t h ó n a p m úlva m eg ­indu l a v izelés és k iü r í t i a hó lyag já t, cystitis© azonban n e rs is ta l . A k im e tsze tt szövetdarab v iz sg á la ta (prof. M inich): A k im etszett d a rab kö tő szövetbő l áll, m elyben izom nya lábok v an n ak . A neripheriás részb en gócokban lobos beszű rő dések v an n a k , m irigyes1 e lem et a k im et­sze tt részb en nem ta lá lu n k . K ét év m ú lv a a beteg elő ző á l la p o tá h o z m érten 25 kg -o t hízott, jó e rő ben van bá r v ize le te zavaros, é j je l nem vizel, n a p p a l 5—6 szór. É tv á ­gya ió . nem szom jazik , resid ium 75 g, l'A év m úlva re v i­sio. É j je l 2-szer, n au p a ! 5—fi-sznr k önnyen v ize l, res iduum 40 g. Á lta lán o s egészség i á llapota jó.

E b b en az esetben hónapok ó ta fe n n á l ló re ten tióva l és n a g y d is tensióva l k ap tu k a b e teg e t. Láz, pye litis lép e tt fe l. Lues, tab es és sp ina b if id a k iz á rh a tó vo lt. H osszabb ka th ete res keze lésre a k a th e te rez és közti szak ­ban e g y á lta lá n nem tu d o tt vizelni. V iz e le té t csak a sp h in k te r részleges k im etszése u tán k a p ta v issza, T-U év m ú lv a 40 g v isszam arad ó vizelete v a n , fen tá lló eysti- t isse l; egyébkén t m unkaképes és egészséges,

I I . M. 52 éves m u n k ás, felvéve 1925 VIT. 25-én. H é t éve, te h á t negyvenö téves kora óta n ehezen és. g y ak ran vizel. M á r régebb idő ó ta m indkét, i i ja b b a n fő leg a jobb v esé jé t fá j la l ja . S o k á kezelték h ó lyagm osásokka l. Az erő sen lesoványodo tt be teg fe lvéte lko r láz ta lan . á lla n ­dóan szom jas, h ú g y cső szabadon á t já rh a tó , a hátsó h ú g y cső nem elongált, p ro s ta ta k ics iny , 900 g residuum a van. V ize le te 1300 g, fa jsú ly a 1003. Á k iü r í te t t szilá rd m o lecu lák sú lya H aeser szerin t á t la g b a n 9-67. V izelet sok g e n y e t és sok staph ilococcust ta r ta lm a z . T abest nem ta lá lu n k , W asserm an n - és l iq u o rv iz sg á la t luesre

neg a tiv , egy késő bbi v iz sg á la t sp in a b if idéra negativ . Á llandó k a th e te r re fog juk , m elyet ab so lu te nem b ír k i. V I I . 28-án ey s to sto m iá t végzünk, ezu tán e j t jü k m eg az első fu n c to n a lis v izsg á la to t. M indössze 1004-re ennoent- rá l és 1002-re h íg ít. In d ig ó eg y á lta lán nem jelentkezett. E llenben 1Ü0O g fe lv e tt fo lyadékbó l n éa y ó ra a la t t 1400-at ad v issza. V érnyom ás 120 H g mm. Á tv i lá g ítá ssa l k issé d i la tá l t a o r tá ja van. H a t b é t m ú lva m ég m in d ig csak 1006-ra concen trá l és 1004 re h íg ít. M arad ék N itr . 51/9 m g. S taoh iloooocus v acc in a kezelést kezdünk. X. 5-én vizs- gáliufc elő ször eystoskonpal. A sp h in k te r körkörösen, te h á t a lu lró l is sáncszerű cn bem ered. A cystostom iátó l szá m íto tt háro m h ó n ap m ú lv a ú jbó l m egv izsgá ljuk a vese m ű ködését, azonban ekko r sem concen trá l, de az ind igó 20 n erc m úlva h a lv á n y a n je len tkez ik , in tensiv nem lesz. E v idens tehát, hogy á llandó vesem erevség van je len . E zé rt X . 31-én a jobb vesét, XT. 11 én a hal vesét decapsutáljuk. M indkét vese to k ja erő sen a veséhez v an nő ve, a vesék kicsinyeik, szü rk éssá rg á s színű ek , felü le­ten erő s behúzódásokkal, egészben v év e a ch m n ik u s p y e lo n ep h r itises zsugorvese kénét m u ta t já k . S im án gyógyu lt. A beteg kép te len m ee-tanuln i az öncsauo lást. P e tze r-k a th e te rre l hazam egy . 1926 e le jén oedem ák je len t­keznék az a lsó vég tagon , m a id az arcon . M árc iusban a rco rbánoon m ent k eresz tü l. M iu tán m u n k á jáb ó l él, sok n ó g a tásra csak m ásfé l év m ú lva tu d hefeküdn i az osz­tályra.. Ú jbó li fe lvétel a lk a lm áv a l 1927 novem ber 17-én az t ta lá l ju k , hogy v ize le te 1100 és 1400 közö tt vá ltakoz ik "Nappali v izelete az é j je l iv e l kb. egy fo rm a m enny iségű . A m o lecu la r is diuresis© H a ese r sz e r in t 9'5-rő l 39‘7 g -ra em elkedett. Cion cen tra l ni képes 10124g. h íg íta n i 1007-ig. E g v l i te r teábó l egy ó ra m ú lv a v isszaad 1060 m g-ot, ind igo i. v. 5 ha lvány , 9 p e rc in tensiv , ca rbam idm eg terhe- lés: I. fl'48%. I I . 1%, m a ra d é k n itrogén 32-7. v é r —0'58. E zen v izsg á la to k sze r in t a decapsu la tio u tá n jav u lás á l lo t t be. a vese fu n c tió ja m ég is eléggé m erev (h ígít, és conc.. e lég te len u re u m k iv á la sz tá s j : azonban a vese fu n c tió já t elvégzi a vérben re ten tio je le n incs. Ebben az á l lap o tb an 1927. X I. 26 án fe ltá r ju k a hó lyago t. Ügy, m in t az elő ző esetben ism ét összehúzod ott, k isu jjhe irvet be­fogadó m erev belső szá iad ék o t ta lá ltu n k . Az elő bbi eset­ben le ír t m ű té te t végezzük de úgy , hoary az o ldalbem etszé­sek u tá n ezekbő l k i in d u ló a n a sp h in c te r alsó k erü leté t k i i r t ju k K özvetlenü l a sp h in c te r a la t t 7 g sú lyú m ir i ­g y e t ta lá lu n k , m elye t _enukleálunk. E n n ek szövettani v iz sg á la ta ném i göm bsejtes beszű rő dést m u ta t, m irigyek táv o l á l la n a k egym ástó l, nem tá g u ltak , bélésük egy­sze rű h engerhám . E g y es helyeken, v a ló sz ín ű leg közel a húgycső höz, e ln y ú lt já ra to k lá thatók , m elyeket ré teges lap h ám b o rít. I t t a göm bsejtes beszürő dés k ifejezettebb. A z izorrizatban a kö tő szövet k issé fe lszaporodo tt, egyes he lyeken sok az eo s in o p h y ltes t és a ch m n ik u s lob jelei e léggé k ife jezettek . A beteg s im án gyógyu l, sebgyógyu­lás u tá n v isszan y e ri v ize lő kénességét és m ég m egoperá l­t a t ja h e rm á já t és h yd rooe le jé t, I I . 23-án 7 g residuum - m a l g y ó g y u ltan távozik . 11 hó m ú lv a a beteg b em u ta tja m ag át. N a o p a l négyszer, é j je l ké tsze r v ize l su g árb an . 40 g re s id u u m a van . O edem ái n incsenek , láz ta lan . É tv á g y a jó, nem szom jaz ik .

E b b en az esetiben te h á t hét év e fennálló v izelési nehézségek és re ten tio d is ten s ió v a l szű n tek m eg a mű ­té tre , am e ly e t ch ron icus p y e lo n ep h r iticu s zsugorvese m e lle tt elő zetes cy sto sto m ia és k é to ld a i decapsila tio u tá n v égeztünk . B á r ebben az esetben is, m in t az elő ző ben, de kevesebb kö tő szövetszaporodás a k im e tsze tt izom ban k im u ta th a tó volt, egy m a n ife s t sk le rosisos fo lyam ato t nem á l la p íth a ttu n k m eg, de v iszon t a belső sp h in c ter iz o m h y p e r tro p h iá já t sem . A k is sub cerv ica l is m ir ig y ­ben ch ro n ik u s lobosodás je le i vo ltak je len , m elyek a zá ró izo m ra is rá te r jed tek . A m ű té ti e redm ény 11 hó óta á l l fenn,

I I I . Sz. 56 éves férfibeteg . F e lvéve 1927. V. 21-én. N ehezen v izel, é jje l-n a p p a l k é tó rá n k in t, v iz e le te 'zavaros, jobb vesé je fá j. E lő ad ja , h o g y 46 éves k o ra ó ta v izel ne­hezen, m á r m ás k ó rh ázb an h ó ly a g já t kezelték, m elynek fo ly am án lázas lett. Ö t-hat n a p ja obstina t, szom jas, é t­v á g y a rossz. V ize let n ap im en n y iség e 1300 g. fs 1015, sok g en y e t ta rta lm a z . K iü r í te t t sz i lá rd m o lecu lák sú ly a á t­lag b an 30-15 g H aeser sze r in t. V esék nem tap in th a tók , p ro s ta ta k icsi, jobb v es icu la sem in a lis k issé göbös, 200 g re s id u u m a van . C ystoscop ia : a hó ly ag k issé trab e cu la ­ris , a h ó ly ag n y ak alsó k e rü le te h a rá n t b a rr ié re , m ögötte basfond . F u n c tio n a l is v izsg á la t: 1008-ra concentrá l,

1928. 52— 53. sz. Ü E V 0 S 1 H E T I L A P 1439

1003-ra h íg ít, 1 l i te r teábó l m ásfé l ó ra m ú lv a v isszaad 650 g ot, ind igó i. v. 4 p e re a la t t b á lv á n y , 5 p e rc in tensiv . V érnyom ás 150—115 H g mm. M arad ék N itr . 3T06, v é r ó—(J'56. C arb am id p ró b a 1. T3%. I I . T7%. A p ró hő em elke- désed vannak , melyeik á llandó k a th e te r re e lm ú lnak , elvé­te le u tá n m agasabb hő etmelkedések. V I. 9-én cysto tom ia. IX . 16-án m ű té t p a ra sa c ra l is vezetése« an aestk es iában . A fe l tá r t ú ó lyagban ism é t egy összehúzó do t t k erek belső szá­ja dáko t ta lá lu n k , m ely b e a k isu jj h e g y e t b edugva megálla­p ít ju k , hogy te l jesen m erev. Az e lő bb iekben le í r t oldal- bem etszés u tá n a sp h in c te r alsó részé t k im etsszük és ez u tá n a sp h in c te r a la t t fekvő , összesen 3 g sú ly ú m ir i­g y e t enuk leá lunk . S zö v e ttan i v iz sg á la t (N ach tnebel d r.) : A m ir ig y a p ro s ta ta szerkezetét m u ta t ja . A m ir ig y ­csövek á lta láb a n n incsenek fe lszaporodva, csak itt-o tt, és ugyanezen a h e ly en tág u lt m ir ig y é k lá th a tó k . Bélé­sü k m in d en ü tt eg y ré teg ű laphám . A k im e tsze tt izomzat- b an m érsékelt kö tő szó v e t i szapo rodás m u ta th a tó ki.

E z az eset, b á r v ize lési nehézségei 10 é v re te r jed tek v issza, jobb á l la p o tb a n ju to tt hozzánk, m in t az előbbi. Ü gy ebben, m in t az elő bb i esetben is egy k is (3 g sú lyú ) su b c e rv ica lls m ir ig y e t is hám oztunk k i és ú g y ebben az esetben, m in t az elő bb iben is, b á r a záró izom ban kisebb kö tő szöveti sza p o ro d ás k im u ta th a tó vo lt, sem az enu- k le á l t m irigy , sem az izom zatró l nem m ondható , hogy sk le ro t isa t io v ag y h y p e r tro p h ia képé t nem m u ta tta vo lna.

IV . S. 48 éves m érnök (V ö röskereszt-kó rház szan a­tó r iu m a ). 1918. V . 6-án k e rese tt fe l elő ször, ekko r e l­m o n d ja , hogy e lő ző leg bo ldogult Székács fő o rvosná l j á r t sz ívpanasza i m ia t t , ak i m egv izsgá lván , k ije lente tte , h o g y a szíve re n d b en van, e llen b en igen n ag y fokú h ó ly a g tá g u lá sa v an . E z a beteget n ag y o n m eg lep te, mert b á r ré g ó ta g y a k ra n v izel, e r re s ú ly t nem fek te te tt. To­v áb b i kérdezösködésre elő adja, h o g y g y erm ekko rában an g o lk ó ro s volt. 10 év es k o rá ig in c o n tin e n tia noct. és d iu rn .-b an szenvedett. E k k o r azonban m ég e rő s su g á rb an tu d o t t vizelni. A m ely m értékben ez az á llap o t, m e lye t a v ize le tv issz a ta r tá ssa l m aga is m eg a k a r t szü n te tn i, ja ­v u l t , abban a m érté k b en nehezebben v izelt. G yengü lt a v ize lés su g a ra és g y ak rab b an is k e l le t t v ize ln ie. 23 éves k o ra kö rü l g á t já r a e se tt és ekko r k isebb vérzése is volt, azonban ez e lm ú lván , á llap o ta az elő bbi á l lap o th o z ké­p e s t lényegesen nem változo tt. 38 éves k o rá b a n consul- t á l ta t ta Székácsot, ezu tán esap o lg a tták , m ire eddigi t is z ta v izelete za v a ro s le tt. 1918 m á ju s 25-én v e ttü k fel a Ján o s-k ó rh ázb a 800 g res id ium m al. lúgos, zavaros, g enyes v izelette l. Á llandó k a th e te r re á l la p o ta javult, azo n b an m iu tán kö te lessége hazaszó líto tta , m eg tan íto t­tu k az öncsap o lásra . Azóta, te h á t összesen 10 éve, k a th e te r-é le te t é lt. H a rendszeresen h á ro m szo r csapo lta m a g á t napon ta, a k k o r nem vizelt, h a azonban a csapo­lá s t v a lam i oknál fo g v a nem végezte, akkor, h a 700 g-nál több v ize le t g y ű lt a hó lyag jába , a k k o r egy kev ese t v i­ze ln i tudo tt.

1928 szep tem ber 2-án fe lv é te l a V ö röskeresz t­k ó rh á z sza n a tó r iu m áb a . Az u to lsó h áro m h ó n ap b an v i­ze le te bű zös v o lt és ap ró fehér kövek tá v o z ta k tő le. T y p u so s astheniá® férfi, h ab itu a lis o b stip a tió v a l. L uest n eg á l. W asserm an n neg a tiv . G e rin cag y i b á n ta lo m ra az id eg g y ó g y ásza ti v iz sg á la t negativ . S p in a b if id ia n incs. N em szom jas, é tv á g y a jó. L áz ta lan . V ize le t n a p i m eny- n y iség e : 1000 g k ö rü l, fs. 1015—1020 k ö zö tt vá ltoz ik , zava­ro s gy. sav i (m áskor lúgos) vegyh a tású , fehérjenyomokban sok genyet és tr ip p e lp h o isp h a tk r is tá ly t ta r ta lm az . P ro s­ta ta k ics iny és m ir ig y e s ta p in ta tú . H úgycső á t já rh ató , p a r s p o se te r io r n em d o n g á i t . A zt á l l í t ja , hogy a belső hó­ly ag n y ak o n a k a th e te r á th a la d á sá t é rz i. Á llandó k a th e te r t he lyezünk be. H íg í tá s ! p róba: egy l ite rb ő l 3 ó ra a la tt v isszaa d 920 g-ot, fs. 1020-ról 1010-re csökkent. Ind igo i. v . 6 perc re je len tk ez ik és in te n s iv lesz. M arad n itr . 42 m m % . E gészben véve teh á t a fu n c tio n a lis v izsg á lat jó eredm ényeke t m u ta t. C ystoscop ia: m érsék e lten trab e ­c u la r is hólyag, m é rsé k e lt belöveJtsóggel. A belső szája- dék a lsó k e rü le te sáncszerű en bedom borod ik a lá tó ­té rb e . A h ó ly ag b an p á r k is fehéres concrem entum .

N égynap i á l lan d ó k a th e te r és hó lyagm osás u tá n p a ra sa c ra l an aestk es iáb an m eg o p erá lju k . A h ó ly a g erő sen tá g u lt , m inden fe lé fehéres hom ok és a p ró kövecsekkel te leszórva, a hó ly ag fen ék ezenk ívül e rő sen in j ic iá lt, bárso n y o san fe lla zu lt n y á lk a h á r tya m ind en fe lé genyes lepedő kkel fed e tt. A hó ly ag n y ak k isu j jh e g y e t befogadó, m erev, nem tá g íth a tó kö rkö rös rés, és e ltérő leg az elő bb i esetektő l, k ö rk ö rö sen bedom ­

borodó g y ű rű képé t m u ta t ja . Gom bos késse l a sp h in e te rt k é t o ld a lt bem etszük és a sp h in c te r alsó k e rü le té t ké t részben k i ir t ju k . A sp h in c te r a la t t a z u tá n adenom a u tán k e resü n k és egy kevés m ir ig y szö v e te t tu d u n k k ihozni. A seb íe iü le te t vö rösen égő p ak lónne l m egérin tjük , az u tá n tam ponálunk . H ó ly ag - és h a s fa lz á rá s d ra in fö­lö tt. A betegnek m ű té t u tá n ap ró hő em elkedései vannak , a bő rseb szé jje lm egy és a h as i fa sc ia nekro tizá l, azon­ban a hó lyag- és ü as izo m zat ta r t . A z első idő ben ren ­g e teg n yá lkás és co ncrem en tum okka l te li ca fa to k a t mo­su n k k i a hó lyagból, késő bb ez az á l la p o t javu l. A h ó ­ly ag seb X . 2-án zá ru l és a beteg a b evezete tt 200 cm3 b o r­v ízbő l 50 em3-t sp o n tán k iv ize lt. E z az á l la p o t fo ly tono­sa n jav u l, m in d ig többet és többet v ize l k i a befecsken­dezett fo lyadékból, e llenben n ag y o n sokszo r ap ró kövek távoznak . X . 10-én ö sszev a rr ju k a szé tm en t bő rsebet, p r ím á ra gyógyu l. X . 15-tő l kezdve a beteg k a th e te r né l­k ü l v izel, sem m i re s id u u m n incs. V ize le t sav i, a n ag y ­fo k ú zav a ro d ás e l tű n t és a v ize le t á l lá s ra fe ltisz tu l, tü k ­rö t k ap , kevés ü ledékkel.

S zövettan i v izsg á la t (N ach tnebel d r.): K é t jó m o­g y o ró n y i és egy v a lam iv e l k isebb szö v e td a rab o t k a p ­tu n k v izsg á la tra . A k é t nagyobb d a rab töm ött, szürkés- fehér, a k isebb lágyabb , barnább . S zöveti m etszeteken a n agyobb szöve tdarabok fe lü le tén ré teg es á tm en e ti hám o l ta lá lu n k , m ely a fe lü le tre ny íló já ra to k a t is béleli. A h á m ré te g szabályos. A h á m a la t t i laza kötő szövetben k isebb vérzések m e lle tt göm bsejtes beszű rő dés van, e lég sok lebenyes m ag v ú fe h é rv é rse jtte l, m elyek az erekben is e lég n ag y szám ban fo rd u ln a k elő . A z egy ik nagyobb d a rab fő leg izom sejtek n y a láb ja ib ó l á l l és csak egy részén ta lá lu n k m ir ig y es á llo m án y t, a m ás ik nagyobb d a rab o n a p ro s ta ta m ir ig y csö v e i ism erh e tő k fel, m elyek sű rű b b en á llan ak egym ás m e lle tt s több tá g u l t m irigy - j á r a t is elő fordu l, m elyekben sok co rpus am y lacetum van . A h a rm a d ik szö v e td a rab n a g y részében izom rosto­k a t ta r ta lm a z m érsék e lt se jtes beszű rő déssel.

E bben az esetben a tü n e tek , a nehéz és renyhe v i­zelés, egész az i f jú k o r ig m entek v issza. 38 éves korában v é le tlen ü l fedezték fel, hogy h ó ly a g já t nem ü r í t i ki, csa p o lá so k ra in f ic iá lódo tt. R endszeres k a th e te ré le te t fo ly ta to t t 10 esztendeig , am ik o r a m erev sp h in c te r rész­leges k im etszósóre v ize lő képességét te ljes m értékben v isszak ap ta , ső t ey s t l t ise is lényegesen m eg javu lt. A k i ­m e tsze tt sph ine terrészben , m ely lá th a tó n tú llengett, ez esetben csak izom rostok ta lá lh a tó k , az a la t ta levő k is m ir ig y b e n inkább kevés m ir ig y es szapo rodás m u ta th a tó ki, de sem atro p h ia , sem sk lerosis. A beteg a m ű té t u tá n i k a th e te r ism u sm á l az t az érzést, hogy a belső szájadókon a k a th e te r á th a lad t, többé nem jelezte.

H a m á r m ost ese te in k e t összegezzük, azt lá tju k , hogy á lta láb a n véve ezen re ten s ió so k kezdeti tü n e tei a p ro s ta ta h y p e r tro p k ia k o ra a la t t i idő ben , ső t a negyedik ese tben egészen az i f jú k o rb a n kezdő dnék és különböznek a p ro s ta tá so k tó l an n y ib an , hogy egy ik sem panaszo lt a betegség kezdeti szakában é j je l i g y a k o r i és nehezebb v i ­zelési, in k áb b é j je l és n a p p a l eg y fo rm a g y a k ra n v izel­tek és a vizelés nehezebben és ren y h éb b en m ent. N éme­ly ik ezt oly kevéssé v e tte figyelem be, hogy orvosának nem is je len te tte , h anem ahhoz m ás im nasszal fo rdu lt. M indegy iknek végbél fe lő l k ics i p ro s ta tá ja volt, egy ik ­nél sem ta lá ltu n k a húgycső ben s tr ic tu rá t , sem a külső záró izom sp asm u sán ak v a lam i je lé t, de a belső sph inc té ré n is s im án ju to ttu n k 20—21-os k a th e te r re l a hó ly ag b a . Csak a negyed ik , in te l lig en s m érnök m ondotta , hogy a m ű té t e lő tt érezte, hogy a k a th e te r a belső szá- jad ék o n á th a lad t, ez az érzése a m ű té t u tá n m egszű nt. K a th e te r ism u sn á l e g y esetben sem ta p a sz ta ltu k azt, h o g y a há tsó húgycső , m in t a p ro s ta ta h y p e rtro p h iá n ál, m eghosszabbodo tt vo lna , C ystoskoppa l, am íg a normális hólyagban a belső sphincternek csak a felső kerülete látható, m in t éles fé lköra lakú sánc, ellenben, a trigonum tölcsérszerű en m egy á t a hátsó húgycső be, addig ezek­ben az esetekben alulról is egy körkörös sánc mered be a látótérbe, vagy egy harántsánc m u ta tkozik mögötte basfonddal. Tabes do rsa lis , m ás g e r in c a g y i bántalon i,

1440 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

s p in a b ifida nem v o lt k im u ta th a tó egy ik esetben sem. W a sse rm an n h á ro m esetben n eg a tiv , egyben nem v izs­g á ltu k . M ind a n ég y esetben a m e g n y ito tt hó lyagon ke ­re sz tü l az t lá ttu k , hogy a belső szájadék körkörösen zárt rés fedő nyá lkahártyá ja egyébként épnek látszott, bele­dugva k isu jjunka t ebbe a résbe, érezzük, hogy a belső száj merev, erő szakkal sem tágítható ki, ho lo tt Dolbeau s z e r in t a n o rm á lis belső szá jad ék 3 cm á tm érő re k i ­tá g íth a tó . C sak eg y ik leguto lsó ese tü n k b en lá ttuk , hogy a sp h in c te r k ö rkö rösen bem eredő , n y i lv án v a ló an tú l ­te n g e tt g y ű rű t m u ta t. H árom ese tb en a sp h in c te r a lat t h á ro m -h é t g, i l le tv e m ogyoróny i su b ce rv ica lis m ir igy e t hám o ztu n k k i. S zövettan i v izsg á la tu k , a negyed ik esetet leszám ítva , m elyben h y p e r tro p h ia ném i je le i m u ta tk oz­tak , egyszer se in je lze tt h y p e r tro p h iá t és éppen ezen n e ­g y ed ik esetben a tün e tek egész az i f jú k o r ig n y ú ltak v issza. A szö v e ttan i lelet, b á r a k im e tsze tt izom ban több- kevesebb k ö tő szövete t ta lá ltu n k , sem m iképen sem jogo ­s í t fe l a r ra a fe lvéte lre, hogy ese te inkben a m ir igy ek ­bő l k iin d u ló oly g y u llad ást á l la p ítsu n k meg, am ely a záró izom sk le ro t ik u s zsu g o ro d ására vezetett. S k lero- t ik u s m ir ig y ek nem hám ozhatok k i. A szöve ttan i kép legkevésbé jo g o s ít a tro p h ia fe lvé te lé re . N incs tám pon ­tu n k a r r a sem , a m it Marion ú ja b b a n fe lve tt, hogy ilyen ese tekben a belső záró izom v e leszü le te tt tú ltengése lenne je len , Legueu hason ló esetek rő l az t ta r t ja , hogy b á r k o ru k a p ro s ta tá so k k o ra a lá esik , m égis kezdő dő l iy p e r tro p h iá ró l v o lna szó, am ely az é rt n y ilv án u l meg o ly ko rán , m e r t a h y p e r tro p h ia a záró izom zatban és kö tő szövetben je len tkez ik , m ir ig y e s tú ltengő énél a tü n e ­te k késő bb jönnének . Én azt gondo lom , hogy azon ese­tekben , m elyekben a sp h in c te rre rá te r je d ő sk le ros ist szö v e tta n ila g nem ta lá lunk , jogos a n n a k felvétele, hogy a belső sp h in c te r h y p e r to n iá ja v a n je len . Nem kell azon­b a n az t gondo lnunk , hogy az in g e rü le t m in d ig cen trál is e red ésű ; m erevvé tehetik a belső szá jad ék o t az ilyen a la t ta fekvő és ve lü k összekapaszkodó m irigyek , a belő ­lü k , v agy ese tleg a hátsó húgycső bő l, v ag y az egész p ro s ta tá b ó l jövő chr. ingerek is. M eg e rő síti ezt a fe l­te v é s t az, hogy a kó rkép sz in te k iv é te l n é lk ü l férfiakon ész le lhető . H y p e r to n iá ra vezető c e n trá l is eredésű in g er ese tén nő kön is g y a k ra n kellene ész le ln i. B izonyos az, h o g y ez a m erevség a legszem betű nő bb k l in ik u s jel, am e ly e t m egszün te tve a h ó ly ag a to n ia , a re ten tio is m eg­szű n ik és ezért helyénvaló , h a ezeket a re te n tió k a t a belső szájadék merevsége fo lytán létre jö ttnek m ondjuk. A lá tá m a sz t ja ez t a nézetet az is, ho g y am erik a iak a belső szá jadék endovesicalis be- v a g y k im etszésével, a n é lk ü l teh á t, hogy a je lze tt m ir ig y e k e t k i i r to ttá k v o ln a , a fe n t le í r t m ű tétekhez h aso n ló eredm ény t k ap ­h a t, és én is e lső esetem ben, am elyben subcerv ica lis m ir ig y u tá n n em is kerestem , u g y a n a z t az eredm ény t é r te m el, m iü t a több i esetben, am elyekben ilyen k is m i­r ig y e k e t a sp h in c te r alsó k erü le tén ek k i i r tá sa u tá n en u k leá ltam . É n azonban m inden to v á b b i esetben k u tatn i fogok a n y ak a la t t fekvő en u k leá lh a tó m ir ig y u tán , m e r t m égis csak ezekbő l keletkezik a késő bbi p ro s tata h y p e r tro p h ia , h a m a m ég csak ese tle g a belső záró izom m erev ség ét okozzák is. Ebben a k ö rü lm én y b en lá tom eg y szersm in d e lő n y é t a h ó ly a g fe l tá rá sn a k az endo v es ica lis m ű té tek k e l szemben. V a n n a k á tm eneti és k o m b in á lt a lak o k is, íg y lá t ta m subcerv ica lis k is p ro s ta ta -h y p e rtro p h iához és sk le ro t ik u sa n zsugorodó p r. h y p e r tro p h iá h o z tá rs u ln i a belső sz á ja d é k m erevségét, de ezekrő l m a nem tá rg y a ltam .

Legueu és M arion az egész belső záró izm ot k ö r­k ö rösen k i i r t já k , m in t lá th a tták , e r re n incs szükség. Elég, ha kéto ldali bemetszés után, innen kiindulva, alsó fe lé t k iir tjuk .

T. 0 . E ! A z t gondolom , h o g y ennek a kérdésnek je len tő sége tú lh a la d ja az u ro ló g ia szakm akörét, az i t t v ázo lt k ó rk é p e t sebésznek és belgyógyásznak e g y a rá nt ism ern ie kell, m e rt kü lönben az id io p a th iás h ó ly ag ato n ia d iag n o s isá t á l l í t ja fe l és so rsá ra h a g y ja a beteget, ak in p ed ig seg íten i leh et m ég ak k o r is, h a az in fec tio vag y ro m lo tt vesem ű ködés oly sú ly o s á l lap o táb a n k e rü l elénk, m in t ese te ink ném ely ike.

A b u d a p est i k ir . m a g y a r P á z m á n y P é te r T u d o m á n y ­e g y e te m IV . sz . b e lk l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a z g a tó :

H erz o g F e r e n c dr. e g y e te m i n y . r. ta n á r ) .

A z á g y ék i g e r in co sz lo p idü lt arth ropath iá járó l.

I r ta : Pákozdy K áro ly dr. egy e tem i tan árseg éd .

A z ág y ék i gerincoszlop m ozgékonyságának d erék ­fá já ssa l p á ro su lt k o r lá to zo ttság a egy m ástó l n a g y o n e l­ü tő m egbetegedésekben fo rd u l elő , m in t azoknak részlet- je lensége, de nem egyszer m in t azoknak bevezető , sőt hosszú idő n á t egyedü li szem beszökő tü n e te is; íg y g y a k ­ra n ész le lh e tjü k e x tra m ed u lla r is g er in cv e lő d ag an at, kez­dő dő güm ő kóros cs ig o ly ag y u llad ás, lum bago s tb . ese­tén . É ppen e z é r t ez a tü n e tcso p o rt g y ak ran a legnehe­zebb fe la d a t e lé á l l í t bennünke t a d if íe re n tia lis diagnos- t ik a szem pontjábó l. Az ilyen betegeknek m inden rész­le tre k ite r jed ő ism éte lt gondos v izsg á la ta és so rsuk n ak huzam osabb figyelem m el k ísé ré se a r ró l gy ő zö tt m eg m inket, hogy a tü n e tcso p o rt o k a a rá n y la g g y a k ra n nem az em líte tt betegségek egy ikére, h an em az ág y ék cs igo ­ly á k első d leges és loca lizá lt ch ro n ik u s a r th ro p a th iá já ra vezethető v issza.

K lin ik u so k , kórboncnokok és rad io lógusok egy ­a rá n t b eh a tó an fog la lkoz tak az u to lsó év tizedekben a cs igo lya izü le teknek az egész gerincosz lop ra , v ag y an n ak jó részére k ite r je d ő és a g e r in c m erevségéhez vezető m egbetegedése ive l: a g en e ra lizá lt sp o n d y litis defo rm ans- sa l és az m n. sp o n d y la r th r i t is an k y lo p o e tik áv a l (spon­dy lose rh izom élique). A nélkü l, ho g y a ké t fo ly a m a t k li­n ik a i és k ó rb o n c tan i e lté rése in ek fe lso ro lásába és m él­ta tá sá b a e h e ly ü t t belem ennek, hangsú ly o zan d ó n ak t ar ­tom , hogy k ü lö n v á lasz tá su k a t k l in ik a i m egfigyeléseink a la p já n m ag u n k is helyesnek és szükségesnek ta r t ju k. A z elő bbi, am e ly n ag y jáb ó l a B eohterew -féle a la k n a k fe le l m eg, inkább az idő sebb k o rb a n fo rd u l e lő ; az u tóbb i, az ú. n. S trü m p e ll—M ar ie -féle a lak v iszo n t a m i ész le le te ink sz e r in t is a f ia ta labb k o r m egbetegedése és elő idézésében m in d en v a ló sz ín ű ség sze r in t v a lam ily en in fec tio (tbc., lues, gonorrhoea) szerepel.

Je len közlem ényem cé lja az, ho g y egy rész t rá m u ­ta ssa k a r r a a k lin ik u so k részé rő l edd ig nem h a n g sú ­lyozo tt és ú g y szó lv án a lig m é lta to tt tény re, hogy ará n y ­la g g y a k ra n e lő fo rd u l az ágyékosigo lyák Ízü le te inek k ö rü l í r t , a gerincosz lop m ás részé t m egkím élő ch ro nik u s m egbetegedése is, am ely m egfigye lésem sz e r in t m ég g y ak o r ib b is m in t a g en e ra lizá lt alakok , m ásrész t pe­d ig , hogy a d a to k a t szo lg á ltassak ennek a d iag n o stika i szem pon tbó l a n n y i ra fon tos k ó r fo ly a m a tn ak a tü n e t- tanához .

P a th o lo g ia i an a tó m ia i szem pontbó l (Sim m onds) és a rö n tg en o lo g u so k részérő l (C zunft) em lítik u g y an , h o g y a sp o n d y lit is de fo rm an s g y a k ra n csak a g e r in c egy részén je len tkez ik , a gerincosz lop chron ikus m erev ­ség é t tá rg y a ló cikkekben és tankö n y v ek b en is u ta ln ak a r r a több he lyen , hogy a fo ly a m a t nem te r je d m inden esetben az egész gerincre, m in d am e lle tt ezekre a locali- z á lta n m arad ó m egbetegedésekre vonatkozó m egfigye­lés t és tü n e t ta n i ad a to t — Bársony T ivadarnak a n y a k ­

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1441

csigo lyák ily en m egbetegedésérő l szóló, csak legutóbb m eg je len t köz lem ényétő l e ltek in tv e — a z iroda lom ban a lig ta lá lta m . Csak Erben az, ak i h a tá ro z o tta n es kellő m egoko lássa l is á l lá s t fog la l a lum bagonaik a r th ro gen e redete m elle tt. S zer in te a tra u m á t követő , p á r nap, leg ­fö ljebb ké t-h á ro m hét a la t t gyógyu ló d erék fá jás, leg ­többször nem az izm ok m eg rá n d u lásán ak , h ir te len m eg­feszítésének a következm énye, hanem az csigolyaizü le- tek sérü lése, zúzódása, v ag y m e g rá n d ítá sa idézi azt elő . A n é g y hétné l tovább ta r tó , ú. n . ch ron ikus lum - bagonak sz e r in te m in d ig izü le ti b án ta lo m — traum áé, v ag y rh eu m ás eredetű — az oka. K ív ü le m ég olasz szer­ző k Ricca, m a jd Banchieri ész le ltek az ág y ék i g er inc m egbetegedésére u ta ló tü n e tek e t és k ö rü l í r t rad io lóg ia i e lv á lto záso k a t az ágyék i csigo lyákon isch iassa l kapcso ­la tban . E lő b b i 1921-ben „L a spond ilosi lom bare“ cím a la t t m eg je len t c ikkében az t í r ja ; ho g y beletartoz ik az isch ias kó rképébe — az isch ias fo g a lm a a la t t azon­ban, úgy lá tsz ik , O laszországban nem szo rosan csak azt a jó l k ö rü lh a tá ro lt, úgyszó lván m in d ig fé lo lda li m eg­betegedést é r t ik , m in t m in á lu n k , — az o ly an eseteknek egész so ra , ah o l a k ó ros fo lyam at, az ú, n . spondy losis tu la jd o n k ép en az ágyékcsigo lyákon já tszó d ik le, ismer­te t i ezeknek k l in ik a i képét, a ve lük já ró rad io ló g ia i e l­v á ltozásokat, k iem eli a fo ly am a t ch ro n ik u s le fo lyását, to v a te r je d é sre nem h a jlam o s v o ltá t, v a la m in t a k l inik a i tü n e tek e lm ú lásán ak lehető ségét a esigo lyae lvá ltozások m eg m arad ása m ellett. Banchieri is az t ta lá l ja , hogy az isch iasosokon a betegség az ágyék i gerincosz lopban z a j­lik le, 105 ese t közül 42-ben ta lá l t ra d io ló g ia i e lvá ltozá­so k a t is, tö b b n y ire a r th r i t i s d e fo rm an s tü n e te it. Ö is h an gsú lyozza a te ljes k l in ik a i g y ó g y u lás lehető ségét és az t is, hogy nem lá to tt kü lönbséget a R öntgen-ben posi­t iv é s n eg a tiv esetek le fo lyásában .

A z u to lsó k é t évben a IV . szám ú b e lk lin ika beteg- a n y a g án n yo lc o lyan ese te t vo lt a lk a lm am észleln i, aho l az eg y m ástó l több tek in te tb en e lté rő p an aszo k a t és ob- jec tiv tü n e tek e t az ágyékesigo lyák iso lá l t a r th ro p ath iá - já ra k e lle tt v isszavezetn i. F on tosabb a d a ta ik a t az a láb ­b iakban ism erte tem :

1. A. J . 59 éves. 15 éve változó e rő sségű derék fá jás, m elyhez u tóbb az alsó v ég tagokban haso g a tó fá jd a lm ak is já ru l ta k . H á ro m év e a d e rék fá já s á llandó . A z ágyék i gerincosz lop m ozgása m inden irá n y b a n n ag y m érték ­ben k o r lá to lt. Az ág yékesigo lyák ü tö g e tésre k issé érzé­kenyek , u g y a n o tt fcisfokú b a lra convex scoliosis. A té rd ­ben n y ú j to t t alsó v é g ta g csípő ben m in d k é t o ld a lt csak kb. 60—70°-ig h a j l í th a tó . A R ön tgen -fe lvé te len az ágyék i csigo lyák sa rk a i k ife jezetten hegyesebbek, jobb o lda lu ­kon m in d e n ü tt p e r io s ta l is exostosis lá th a tó , a I I . és I I I . jobbo lda li szom szédos s a rk a i t csontosodó p á n t kö ti ösz- sze. S o ro za to s a to p h an y l- in jec tió k ra fokozatos jav ulás, m ásfé l év m ú ltá n az e llenő rző v izsgá la tko r a beteg pa ­naszm entes és a skoiiosiistó l e ltek in tve , b a já n a k minden tü n e te m egszű nt.

2. L. E. 44 éves. F ö lv e ttü k 1927. IV . 12-én. 1923 ó ta id ő n k in t derék- és csíp ő fá jás, m ely 1926 au g u sztu sa ó ta á l la n d ó su l t A z ág y ék i g e r in c egészen m erev, iitöge- te s re fá jd a lm a s. Id eg ren d sze ri e lté rés n incs. A l iquo r k issé fokozo tt nyom ássa l ü rü l, P án d y , N onne-A pelt, W a sserm an n neg a tiv , se jtszám 4. A R ö n tg en k ép e n kó ­ro s e lté rés n incs. T e jin jec tió k ra , fü rdő - és iszapkezelésre á l la p o ta ja v u lt , úgy, hogy já rn i is e lég jó l tudo tt, e lő re­h a jo ln i azonban nem. 1927 decem berében d e rék fá já sa k i­ú ju lt, 1928 fe b ru á r já b a n a b a l bokája, m a jd u tóbb a bal té rd e is m egduzzad t, ezenk ívü l m in d k é t o lda lt k isugárzó fá jd a lm a i v an n ak a n. isch iad icu s m entén . Az ágyék i g e r in c ú jb ó l egészen m erev , a rendes ágyék i lo rdosis n in cs m eg, az ágyékesigo lyák a k e resz tcso n tta l egy s ík b an v a n n a k . A csigo lyák m aguk , de az ágyék i izom- za t is n y o m ásra és ü tö g e tésre csak k issé érzékenyek, ha azonban a csigo lyák é rzékenységét Erben e l já rása sze rin t v izsg á lju k (m ed ia lis i rá n y b a n fe rd én g y ak o ro lv a n y o m ást közvetlenü l a o s íp ő tán y ér fö lö tt az erectorok la te ra l is szé le m elle tt), az é rzékenység nag y o n k ife je ­zett, S ko lios is n incs. A b a l boka és a ba l té rd izü le t erő ­

sen m egduzzad t, m o zg a tásra fá jd a lm a s . M indkét o ld a lt igen k i ie je z e tt L aségue-tünet, a csípö izü le t m ozgásai azonban szabadok . A Xét tu b e r isch ii nyom ásórzéJieny, k ife jeze tt V a lle ix -pontok azonban n incsenek . A l iq uo r közepes n y o m ássa l ü rü l, P á n d y + , N onne-A pelt, W as­serm an n . a ra n y so l nega tiv , se jtszám 0 . A m eg ism éte lt R ön tgen -fe lvé te l m ost p o s it iv e re d m é n y t ad o tt: az 5. ágy ék cs igo lya bal felső sa rk án , v a la m in t a sacro iliaca- l is Ízületek m en tén ünom cso n tb u r ján z ás lá tha tó . K én in jec tió k ra , m a jd R ö n tg en -b esu g á rzásra á llap o táb an az első rem iss ió n á l k ife jezettebb es ta r tó sn a k látszó ja v u ­lás á l lo tt elő .

3. Cs. J. 62 éves. 12 éves k o rá b a n k é to ld a li csípő - ficam, a jobbo lda li an k y lo s issa l g y ó g y u lt. K é t éve v a n derék és k e re sz ttá j i fá jd a lm a , fő leg já rá sk o r , ezenk ívü l néha igen e rő s k isugárzó fá já s a b a l o ld a lt a gerincosz­lop tó l a h as alsó része és a sy m p h y s is felé, m elynek o k á t edd ig a h as i szervekben keresték . A fá jd a lo m fek ­vésre m ú lik . A jobb láb 7 cm -rei röv idebb , a jobb csípő m erev, a m edence k issé jobb fe lé dő lt. A gerincoszlop elő re és h á t ra m eg lehető sen m ozog, m in d k é t o ldal felé azonban a m ozgás k o rlá to zo tt. A b a l A ch iiles-reflex n e ­hezebben k iv á lth a tó v o ltá tó l e ltek in tv e id eg rendszer i e l­té rés n incs. A R ön tgen-fe lvéte len d u rv a eső rszerű exo ­stosisok v a n n a k az 1—3. ág y é k cs ig o ly a szom szédos sa rk a in .

4. M. A . 54 éves. H osszabb idő ó ta ta r tó d e rék fá já sa van , fő leg já rá sk o r . A h á t i gerincosz lop a lsó része és az ágyék i g e r in c m ozgása m in d en i rá n y b a n k issé k o r lá to­zott. A 11. és 12. h á to s ig o ly a tö v isn y u jtv á n y a ü töge­tésre érzékeny. Id eg ren d sze ri e lté rés n incs. A fö lvéte len a 10—12. h á tes ig o ly ák szom szédos s a rk a i t , k iv á lt jobb o ldalt, cson tos kapcsok k ö tik össze, ezenk ívü l d u rva , cső rszerű exostosisok v a n n a k az 1., 2. és 4. ágyék- cs igo lya jobb-, i l le tv e b a lo ld a li sa rk a in .

5. Sz. E. 72 éves. 30 éve v a n d e rék fá jása , am e ly á t la g év en te eg y szer k i-k iú ju l, k é t év e azonban á llan d ó ­su lt. A z ág y ék i g er in c m ozgása e lő re é s h á tra fe lé ki fe je ­zetten. o ld a l irá n y b a n kevésbbé k ife jeze tten k o rlá tolt, a m ozgás fá jd a lm a t is v á l t k i. M érsék e lt b a lra convex sko liosis. Id eg ren d sze r i e lté rés n incs. A R öntgen-film en v a lam en n y i ágy ék cs ig o ly a b a lo ld a li sa rk á n du rv a p e ­r io s ta l is exostosis lá tha tó .

6. V. J.-né. 49 éves. E lső v iz sg á la t 1927. V II I . 23-án. E g y év e v a n d e rék fá jása , m ely m egerő lte tésko r, h a j ­táskor, h e ly ze tv á lto zásk o r fokozódik, de g y a k ra n fekve is erő s. F é léve k lim ax . A g e r in c szab ad o n mozog, késő bb azonban a d e rék fá jás m in d erő sebbé v á lik , 1928 ja n uá r ­já b a n m á r az ágyék i gerinosz lop a lsó részének m ozgása k o rlá to lt, az a lsó ág y ékesigo lyák nyom ásérzékenyek . A R öntgen-fe lvéte len az 5. cs igo lya sac ra l isa t ió já n k í ­vü l kó ros e lté rés nem lá th a tó . A következő h ó n a in k ba n iszap fü rdő -kezelés d ac á ra a pan aszo k fokozódnak, a z ágyék i g e r in c m ozgása m ég k o r lá to lta b b . A R öntgen- fe lvé te lt m eg ism éte ljük , m ost m á r h á ro m iránybó l. Az o ld a l irá n y ú fe lvéte len lá th a tó , h o g y a 2—5. á g y é k ­csigo lya testén ek felső s a r k a i m e g n y ú ltak , ra jtu k ün o m exostosis v an . B esu g á rzásra az á l la p o t jav u lt.

7. Özv. H. S.-né. 68 éves. H é t éve v a n d e rék fá jása , fé l év ó ta p ed ig m ég h ir te len tám ad ó , égő , hasító fá já s is kínozza, m e ly a ba l to m p o rtó l su g á rz ik lefelé az egész alsó vég tagba. Az ág y ék i g er in cen nagy fokú b alra convex sko liosis . A cs igo lyák n y o m á sra nem érzéke­nyek, de a g e r in c h a j l í tá sa , fo rg a tá sa , o ld a lirán y ba n való m o zg a tása az ágyék i tá jo n fá jd a lm a t v á l t ki. A b a l alsó vég tag o n L aségue-tünet, a ba l A ch illes-reflex a jobbnál v a lam iv e l gyengébb , m ás id eg ren d szer i e lté rés n incs. A tö b b irán y ú R ön tgen -fe lvé te len a 2—5. ág y ék- csigo lyák sa rk a in , fő leg jo b b o ld a lt d u rv a cső r- és p á n t ­sze rű exostosisok lá th a tó k .

8. Sz. I. 27 éves. N égy év e tá m a d t e lő ször fokozato ­san erő södő és fő leg m ozgásko r k i fe je z e tt derék fá jása , ané lkü l, h o g y m egerő lte tte v o ln a m ag á t. 254 hónap ala t t a fá jd a lo m lassan e lm arad t, m ásfé l éve azonban k iú ju lt , m eg in t lassan , fok ró l- fok ra s rö v id esen m indkét a lsó vég tagba , k iv á l t a com bokba is k isu g á rz ó fá jd a lm a i tám ad tak . A z ágyék i lo rd o s is a ren d esn é l kevésbbé ki ­fe jezett. A z a lsó h á ti és az ág y ék i csigo lyákon m érsé­k e lt b a lra convex sko liosis van , az e lő re -h á tra és ba lfe lé h a j lá s k issé k o r lá to l t és fá jd a lm a s . A tö v isn y u jtv án y o k n y o m ásra n em érzékenyek , a R ön tgen-film a sko liosis- tó l e ltek in tv e n o rm á lis képe t m u ta t. T e jin jec tió k ra és h ő lég fü rd ő k re a beteg h am aro san ja v u ln i kezdett és röv idesen m unkaképessé v á lt, A fé lév re r á végzett ellen ­ő rző v iz sg á la tk o r fá jd a lo m csak erő sebb elő re- é s h á tra h a j lá sk o r je len tkezett, a sk o lio s is m ég m eg van , a csigo lyák d irec t n y o m ásra nem érzékenyek , de ha Erben

1442 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

S zerin t v izsgá ljuk , m indkét o ldalró l v a ló nyom ásra a beteg é lesen fe lsz isszen. ‘

B etege inknek ism erte te tt tü n e te it , h a a bán ta lom le fo ly á sá t is tek in te tb e vesszük, m ássa l, m in t az ágyék i g e r in c a r th ro p a th iá já v a l, nem is m a g y a rá z h a tju k . E rre ke ll v isszavezetnünk a panaszokat és az ob jectiv e lv á l­to záso k a t eg y a rán t, an n a k ellenére, h o g y az Ízü letek be teg ség ére jellem ző fő tünetek: fá jd a lm a sság , m oz­g á s i k o r lá to ltság , i l le tv e m erevség, ső t m ég a kisebb in- te n s i tá sú R öntgen-elvá ltozások is (a d u rv á b b a k a t csak is d e fo rm á ló a r th r i t is okozhatja) o ly an o k , am elyeket a gerincosz lopon a m á r em líte tt nem a r th ro g e n m egbete­gedések is k iv á lth a tn a k . Ezeken a betegeken azonban b iztos, hogy nem v o lta k olyan id eg re n d sze r i tünetek, am e ly ek v a lam i k ü lö n á lló idegbetegségre u ta l ta k vo lna, de az i ly en i rá n y b a n te ljesen n eg a tiv ideg le le ten kív ü l a b án ta lo m n ak hosszú idő re, évekre, s ő t év tizedekre is te r je d ő le fo lyása, az anam nesisben tö b b szö r em líte tt, de az e llenő rzés fo ly am án á lta lu n k is ism é te lte n ész lelt te l­jes, v a g y m ajdnem te l jes rem issio, s n em uto lsó sorban a m eg fe le lő g y ó g y ítá ssa l e lért panasz- és tünetm en tes­ség is k iz á r ja a d if fe ren tia l ly d iag n o s is szem pontjábó l szóba jövő o rg an ik u s idegb a jo k a t és a m ás term észetű cs igo lyabetegségeket. A z itt-o tt ész le lt és csak tünetnek te k in th e tő gyök i je l le g ű k isugárzó fá já s t , a Laségue- ti in e te t, az egy ik A ch illes-reflex gy en g éb b v o ltá t m eg ­m a g y a rá z z a az a r th r i t i s e s fo lyam at is , am e ly ir r i tál­h a t ja a csigo lyák k ö z ti foramenefcen k i lép ő ideggyöke­reket. A gen iu n isch ias jellegzetes tü n e tc so p o r t ja egy ik betegem en sem v o lt m eg ; azokban az esetekben, aho l L aség u e-tü n e t, k isu g á rz ó fá jás és sk o lio s is együ tt fo r ­d u lt is elő , leg fö ljebb „ tü n e ti isch iasró l“ leh e tn e beszélni. M in d am e lle tt lehetségesnek ta rtom a k é t fo ly a m a t egy ü t­tes e lő fo rd u lá sá t és azok rokonságát is a Ricca és Ii<in­i'k iér i ész le lte k ap cso la to k a lap ján . C sak a r r a kell u ta l ­nom i t t is, m in t a lább , a R ön tgen-elvá ltozások m é lta tá ­sán á l, hogy a k isebb rad io ló g ia i e lté rések nem je len te ­nek m indenképen p r im a e r a r th ro p a th iá t , hanem leh e t­nek a ra d ic u la r is iscb iassza l együ tt já ró ch ron ikus m e­n in g i t ise s fo ly am a tn ak , vagy k e r in g é s i zav a rn ak is a következm ényei. E lső d leg es ideg ren d szer i m egbetegedés e llen szó l a n eg a tiv l iq u o r le le t is, aho l a lu m b a lpu n c tió t e lvégeztük . S a jnos a gerincosapo lást az ágyék i g e r in c ­oszlop m erevsége és a gyako r i sk o lio s is sokszor m eg­nehezíti, v ag y eredm ény te lenné teszi.

M indam elle tt ism éte lten bangsú ly o zan d ó n ak t a r ­tom az a lap o s és rész le tes ideg rendszeri v izsg á la t szük­ségességét, fr issebb esetben pedig enn ek id ő n k in ti m eg­ism é tlésé t is, m e rt v a la m e ly kezdő dő id eg re n d sze r i m eg ­betegedés, e lső so rban a caudatum or o k o zh a t ad o tt ese t­ben a le í r t ta l te ljesen m egegyező tü n e tc so p o r to t is.

B eteg e in k egy ré szé t m egelő ző leg m á su tt izom- csúz, i l le tv e cb ro n ik u s lum bago e llen kezelték ; va ló ­sz ínű , h o g y sok m ás hason ló beteg u g y a n e z a lá a m eg­íté lés a lá kerü l. V élem ényem sz e r in t azonban a le í rt tü n e te k e t (nem le h e t az izom zat e lső d leges m egbete­ged ésére v isszavezetn i. H ason ló sú ly o s tü n e tek k e l já ró és évok ig , ső t év tized ek ig tartó izom osúz a szervezet m ás h e ly én nem fo rd u l e lő és így a n a lo g ia né lkü l volna. D e az izom zat önálló m egbetegedése n em m a g y a rá z h a tja a gyök ! fá já so k a t, a L aségue-tünetet, a R ö n tgen -e lvá lto ­záso k a t sem. R észletesebben ism erte te tt 2. szám ú b ete­g ü n k b a já n a k — am e ly e le in te a legnagyobb diagno- s t ik a i nehézséget okoz ta — a rth r it ises te rm é sz e té t a v ég ­ta g íz ü le te k u tóbb je len tk eze tt m egbetegedése is ig a­zo lja. U ta ln o m ke ll i t t ú jb ó l Erbenre és az á lta la fö l­hozo tt in d o k o k ra is. Cassirer le í r t u g y a n régebben „m yogen g e r in cm erev ség “ neve a la t t az egész g e r in c ­osz lo p ra te rjedő o ly an kó reseteket is, ah o l az izomzat

nyom ásérzékenysége, c o n tra c tu rá ja és a m echan ikus izom ingerlékenység fokozo tt v o lta m ia t t a spondy lose rh izom eliqueböz hason ló te s t ta r tá s t és m erevséget ínyo- gen eredetű nek , cb ro n ik u s csúzos m y o p a th ia következ­m ényének ta r to t ta , m ásokka l eg y ü tt azonban Lömmel is hangsú lyozza, hogy a m y o p a th iá ra u ta ló k lin ik a i és p a th o lo g ia i ana tóm ia i tü n e tek m ásod lagosak is lehetnek és hogy az ilyen esetek nem k ü lön íthe tő k el az a r thro ­gen eredetű ek tő l.

A m i a bán ta lom su b jec tiv tü n e te i t ille ti, a m eg ­tá m a d o tt betegek fő p a n a sz a a fá jd a lo m , am ihez m ég tö b b n y ire m ozgási k o r lá to zo ttság já ru l . A fá jd a lo m leg ­g y ak o r ib b és legállandóbb he lye a derék , m ondhatnék, a leg jellegzetesebb is, n o h a az e m líte tt ideg- és cs igo lya­ba jokon k ív ü l m ás betegségek egész so ra is já rh a t derék ­fá já ssa l, íg y a kü lönböző vesebajok, a h as i szervek sü ly - lyedése, a nő i g e n ita l iá k m egbetegedései, igaz, hogy ezek a tá rg y a la n d ó o b jec tiv k ísé rő tü n e tek nélkül. A f á j ­da lom g y a k ra n csak a d e ré k tá jra szorítkoz ik , néha fé l­o ld a lt erő sebb, tö b b n y ire k isu g árz ik azonban m indkét v ag y az egy ik alsó v ég tag b a is. E g y ik betegünknek a de­ré k fá já so n k ív ü l kü lönösen heves k isu g árzó fá já sa vo lt a h as alsó részében és a sy m p h y s is felé, am i m ia tt hosz- szabb idő n á t a panaszok ok á t a h as i szervekben k e res­ték és a beteget bél b án ta lo m ellen kezelték is. A f á j ­da lom lie lyzetváltozáskor, hajtásikor, k iadósabb m ozgás u tá n tö b b n y ire fokozódik, enyhébb esetben m eg csak i ly en k o r je len tkez ik , fe k v ésre ped ig enyhü l. C sak egy betegünk vo lt, k inek fá jd a lm a inkább fekve vo lt n a ­gyobb és m ozgásra, j á r á s r a csökkent. I t t a fá jd a lo m o ly an e rő s vo lt, hogy hosszabb idő n á t az é j je l i n yu g a l­m a t is n ag y o n za v a rta . A fá jd a lo m évek ig , ső t év tize ­deken á t is ta r th a t u g y a n a b b a n a ty p u sb an , am i egy­rész t a bán ta lo m je llegzetesen cb ro n ik u s v o ltá t m u ta t ja , m ásré sz t azonban az t is, h o g y ezeknek az a r th ro p a thiák - n ak n incs h a j lan d ó sá g a to v a te r je d n i a g e r in c több i ré ­szére. M indam elle tt a fá jd a lo m n a k n éh a k ife jezetten in- te rm ittá ló a jellege, több és kevesebb pan assza l járó idő szakok v á l to g a th a t já k egym ást. Tötobízben ta p a szta l­tuk , hogy az eleinte csak id ő szakonk in t je lentkező fá j ­da lom késő bb á llandósu l, de nem egy betegen spon tán, v a g y az a r th r it i» e llen es keze lésre te ljesen e lm ú lik a f á ­jás, úgy, hogy a hosszabb idő n á t m unkakép te len beteg ism é t tünetm en tessé, m unkaképessé vá lik .

A lu m b a lis cs igo lyák id ü lt a r th ro p a th iá já n a k fon ­tosabb o b jec tiv tü n e te it a következő kben soro lom föl:

1. Az ág y ék i izom zat nyom ásérzékenysége, am i az ú. n. lum b ag ó n ak lehetne jellem ző tünete . K ü lönösen 2. és 6. betegünkön vo lt k ife jezett.

2. A csigo lyák érzékenysége n y o m ásra , ille tő leg ü tö g e tésre . 1., 2., 4. és 6. betegünkön ig en k ife jeze tt vo lt. Az érzék en y ség d o cu m en tá lására , i l le tv e osigo lyaeredetü v o ltán ak b izo n y ításá ra több esetben s ik e rre l a lka lmaz­ta m az e m líte tt E rb en -féle e l já rá s t, am e ly nem egyszer é lénk fá jd a lm a t v á lto tt k i o lyanko r is, am ik o r a töv is- n y n jtv á n y o k n yom ása és ü tögetése nem okozott fá já s t.

3. A z ág y ék i g e r in c részleges, v a g y te ljes m erev ­sége. M inden betegünkön m egvo lt k isebb-nagyobb m ér­tékben a betegség fá jd a lm a s szakában . T öbbny ire leg­in k áb b az e lő re- és h á trá h a j lá s ko rlá tozo tt, de m a jd m ind ig , h a kevósbbé k ife jezetten , az o ldaltm ozgás i®.5. és 7. szám ú betegünkön az ágyékcsigo lyák m ozgé­k o n y ság a a rá n y la g jó vo lt, a gerincoszlop activ , v ag y p a ss iv m o zg a tása azonban fá jd a lm a t v á l to t t ki.

4. A z ágyék i g e r in c sko liosisa. N égy betegünkön k ife je ze tt vo lt, m eg m arad t a rem issio id e jén is, egy ízben m in t a panaszm en tes betegen m eg á llap íth a tó egyetlen rende llenesség .

5. Több betegünkön k ife jeze tt L aségue-tünete t ész­

.1928. 52—53. sz. O H V O S i H E T I L A P 1443

le ltünk , a 7. szám ú n csak az eg y ik o ldalon, három más i­k o n m ind a k é t o ldalt, b á r az eg y ik esetben fé lo ldali k i fe j ezett eb bén.

6. Igen jellem ző , bár csak az esetek kisebb részé­ben tap asz ta ltu k , a rendes ág y é k i lo rdosis csökkenése (8. sz.), vag y h iá n y a (2. sz. beteg); a tü n e tre m á r Erben figyelm eztetett. A 2. szám ú betegen az ágyék i g e r inc a kereszcson tta l és az alsó h á test goi y ákk a 1 egy s ík b a k e rü lt.

7. Ig en fo n to s és a d iagnosis szem pon tjábó l döntő is leh et a R öntgen-fe lvétel, am e ly a hosszabb idő óta ta r tó esetekben a ©hromkus defo rm á ló a r th r i t is re jel­lem ző e lv á lto záso k a t m u ta th a t a csigo lyákon : a sa rko k k ihegyezetteégét, finom p e r io s ta l is fe lrakodásoka t, vag y d u rv áb b cső r-, kapocs-, p án tsze rű exostosisokat a csi­go lyatesteken , leg inkább azok sa rk a in , sú lyosabb ese­tekben a közti po rcko rongok la e s ió ja m ia tt a csigo lyák közti rés m egkeskenyedését és a csigo lyák nagyobb de fo rm á ltsá g á t is. A szom szédos cs ig o ly ák d u rvább exo- s to s isa i több esetben összenő nek és összefüggő cso nt­tá d ak a t a lko tnák . A z elváltozások ugyanazok , m in t am e­ly ek e t a g en e ra lizá lt deform áló sp o n d y la r th r i t isb en, a gerin em erev ség B eehterew -féle a la k já b a n lá tunk , de ezekben az esetekben (többször a z egész gerincoszlopró l, v ag y an n a k nagyobb részérő l k é sz íte ttü n k fe lvéte lt) csak az ág y é k i cs ig o ly ák ra szorítkoznak , ugyan ú g y , m in t a su b jec tiv panaszok é s a bán ta lo m tö b b i tünete is, s leg ­fe ljebb k ivételesen a legalsó h á tcs ig o ly ák , v ag y a ke­resz teso n t vesznek m ég részt, a fo ly am a tb a n (4., i lle tve2. sz. beteg). 3. szám ú betegünknek a has bal fe lébe és a sy m p h y sisb e su g á rzó fá jó sa i is v o ltak , am elyek az alsó hát-csigolyák köz t k ilépő idegek izg a lm ára u ta ln ak , i t t a fö lvéte l nem m u ta to tt m ég e lv á lto z á s t a h á tcs ig o ly á ­kon, ezeknek részv é te le a fo ly am a tb a n ny ilv án m ég fr issebb vo lt és íg y nem v ezete tt k im u ta th a tó e lté ré ­sekhez.

A p o s itiv R ön tgen-le let m in d azo n á lta l nem fe lté t­len ü l szükséges a betegség d iagnózisához. A 1 m i észle­le te in k is am e lle tt szólnak, hogy sokszor csak ak k or m u ta th a tó ki, a m ik o r a p anaszok és k lin ik a i tü n e tek m á r hosszabb id e je m egvannak . 8. sz, betegünkön nem is ta lá l tu n k sem m i e lvá ltozást, h o lo tt tü n e te i egészen azonosak a többi beteg tünete ive l, lehet, hogy szerepet já tsz ik ebben ennek a betegnek a f ia ta l k o ra is, amik o r úgy lá tsz ik a re a c t iv e lvá ltozások keletkezésére n iég k isebb a h a jlam a a szervezetnek. H o g y a cso n tb u rjánzás sokszo r csak a betegség késő bb i szak áb an in d u l m eg. m u ta t ja a 2. szám ú betegünk ese te is. Az első ízben k észü lt fö lvéte len m ég nem v o lt e lvá ltozás, h o lo tt p a ­nasza i m á r négy esztendő re n y ú lta k v issza s csak az egy év m ú lva k észü lt ú jabb fö lvé te len v á ltak lá th a ­tó v á az ossificáló p e r io s tit is tü n e te i.

M ásrészt tu d ju k , hogy cs igo lyaex o sto s iso k a t ta lá l ­tak n éha olyan, fő leg idő sebb egyéneken is (Mailing, Gzunft), ak iknek ezek soha p a n a sz t nem okoztak ; i ly en k o r kezdettő l fogva szo k a tlan u l lassan p ro g rediá ló fo ly am a tró l lehet szó.

A p e r io s ta l is e lváltozások n a g y sá g a te h á t n ines szoros összefüggésben a k lin ik a i k ép sú lyosságáva l, h isz elő bb iek m eg m arad n ak n y i lv á n a sp o n tan rem issio , av a g y a gyógykezelésre beálló ja v u lá s , ille tve g y ó gy u ­lás id e jén is.

A z észlelt ra d io ló g ia i e lvá ltozások , ha csak fino­m abbak , nem spec if ikusak és i ly en k o r önm agukban nem is b izo n y ítan ak a szóbanforgó k ó rfo ly am a t a r th ro - p a th iá s eredete m elle tt. Az o lyan esetekben, alio l a r á n y ­lag k iesi a rad io ló g ia i e lvá ltozás, u g y an ú g y , m in t az ilyen szem pontból neg a tiv ese tekben is, csak áz egész

k l in ik a i kép és fő leg m ás szóbajövő idegrendszeri be teg •ség k iz á rá sa az, am i a d iag n o s is t b iz tossá teheti. I ly e n kisebb in ten z itású cs ig o ly ae iv á lto záso k o tt is lé tre jö h e t­nek, ah o l ny ilv án nem első d leges a r th ro p a th iá ró l v an szó. E lég ebbő l a szem pontbó l azo k ra az esetekre u ta ln i , m elyeket elő ször Sya litzer és Yatrou , m a jd több esetben Erdélyi ész le lt ex tra m e d u lla r is d a g a n a tb a n szenvedő be tegeken, aho l a d ag a n a t m ag asság áb an , vagy a k ö z v e t­lenü l a z a la tt fekvő cs igo lyákon hasonló , b ár m in d ig csak finom abb fe lrakodások fo rd u ln a k elő , m in t e se tü n k ­ben. E zeknek keletkezését E rdély i a dag an at k iv á l to tta k e r in g és i zavarok révén m ag y a rázz a . U gyan ilyen csi- go lyaelváltozásoik m ás betegségekben, így pl. lubercu lo - s isos spon d y litis esetén a beteg cs igo lya közelségében levő több i csigo lyán is ta lá lh a tó k , s ilyeneknek tek in t ­hető k a l ig h an em azok az exostosisok is, am elyeket az e m líte tt o lasz szerző k ty p u so s isch iasos betegeken ta lá ltak .

A finom abb e lvá ltozások m e g ta lá lá sa cé ljábó l fe l­té tlen ü l szükségesnek ta r t ju k a több irán y ú R ö n tg en- fe lvé te lt, am in t az t E rdély i a já n l ja . 6. szám ú b e teg ü n ­kön k é t ízben készü lt v e n tro d o rsa l is fö lvétel n e g a tiv volt, s csak az o ld a l irá n y ú fö lv é te len vá ltak lá th ató v á a n y i lv á n m ég csak kezdő dő e lvá ltozások .

Az e lm ondottakbó l n y i lv án v a ló , hogy v a n n a k a gerincosz lop ágyék i részé re szo rítkozó a r tb ro p a th iák , am elyek e lég je llegzetes k ó rk é p e t okoznak, s am e ly ek ­nek fölismerései, m ind az e lkü lö n ítő kórje lzés, m ind p e ­d ig a gyógykezelés szem pon tjábó l, n ag y fon to sság ú . A le ír tak h o z hasonló k ö r fo ly a m a t — b á r a lighanem r it ­k áb b an — a gerincoszlop m ás szak asza in is e lő fo rdu l. I ly en ese tek re h ív ta fe l a f igye lm et legutóbb Bársony, ak i b ra ch ia l is és o cc ip ita lis n e u ra lg ia , om algia, my a lg ia , köszvény stb. m ia tt keze lt betegek n y ak cs ig o ly á in ak R öntgen-képén ta lá l t a de fo rm áló o s te o a r th ro p a th ia m jellem ző e lvá ltozásokat és nem rég ib en m agam is ész le l­tem egy o lyan nő beteget, k in ek a n y a k i csigo lyá in vo l­tak hason ló e lvá ltozása i, s a k i ennek m egfelelő en a ta rk ó b a és a vá llak b a sug árzó n y ak fá jd a lo m ró l p a ­naszkodott.

H angsú lyoznom kell, hogy a bán ta lom ae tio log iá- lá t s az izü leti és c so n tfo ly am a t lényegét nem ta r to m egységesnek. A különböző esetekben b izonyára su i g en e ­ris kü lönböző te rm észetű a r th ro p a th iá ró l lehet szó, am elyeknek egységes k l in ik a i k é p é t a localisatio s za b ja iiieg, u g y an ú g y , m in t ahogy az egész gerinc re k i te rje d ő sp o n d y lit is defo rm ans és a sp o n d y la r th r i t is anky lopoe- t ica is k l in ik a ila g n ag y o n hason ló kó rképet e re d m é ­nyezhet. A tu la jd o n k ép en i k iv á ltó ok éppúgy nem á l la ­p íth a tó m eg m in d ig te l je s b iz to sság g a l, m in t a v ég tag - ízületeik chroni'kus betegségeiben sem . A cs igo lya testek porcogós összekö tte tését u g y a n n em tek in th e tjü k eg é­szen an a ló g n ak a vég tagok v a ló d i Ízületeivel, m in d ­azo n á lta l h a e lfogad juk az t a fö lo sz tást, am ely a cliro- íiikus a r th r i t ise k e t ae tio lo g ia i a lap o n háro m fő csop o rtra osz tja : az in fee tiós eredetű ekrei, a fő leg endokrin e r e ­detű d estru á ló p e r ia r th r i t is e k re és a degenera tiv de fo r ­m áló o s te o a r th ro p a th iá k ra , n ag y o n valószínű nek l á t ­szik, hogy m ind a h á ro m ae tio lo g ia szerepelhet k ü lön - kü lön, de esetleg egym ás m e lle tt is az ágyékcsigo lyák a r th ro p a th iá in a k oka g y a n á n t. A z esetek nagyobb része azonban mindem b izo n n y a l a h a rm a d ik csoportba t a r ­tozik. E m e lle tt szól a betegeknek tö b b n y ire idő sebb k o ra , a lá z ta la n sá g és a ra d io ló g ia i e lvá ltozások k ép e is, ám b ár u tó b b iak ilyen szem pon tbó l se b izonyítónk m in­dig, h isz az in fee tiós e red e tű ch ro n ik u s a r th r i t is liosz- szabb idő u tá n u g y a n o ly a n ra d io ló g ia i e lvá ltozásokat eredm ényezhet, m in t a degenera tiv . deform áló a r th r it is .

1444 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

B etege im közü l a 2. szám únak a b a ja b izo n y á ra in- fectiós e re d e tű ; ennek hónapokon á t hő em elkedései is voltaik, am e ly ek a th e ra p iá s b ea v a tk o zásra szű ntek m eg s am e lle tt a vég tag ízü le tek u tó b b je len tkezett g y u l la d á sa is ilyen je llegű volt. In fe e t ió s eredetűnek lá tsz ik , m á r k o rán á l fo g v a is, a 8. sz. b e teg kö rfoly a ­mata,, a tö b b i esetben azonban va ló sz ín ű b b az e lvá lto ­zások d e g e n e ra tiv term észete, eg y ik n é l-m ás ik n á l ta lán sen ilis e lv á lto záso k k a l kapcso la tosan . E n d o k r in befo lyás szerepére egyedü l a 6. sz. beteg esetében leh e t gondolni, k inek p a n a sz a i a k l im ak te r iu m idején kezdő dtek, itt azonban az 5. csigo lya sac ra l isa t ió ja i s je len tő s lehet.

iA defo rm áló o s teo a rth ro p a th iák keletkezésében m in d en ese tre fon tos szerepe van a t ra u m á n a k , nem csak az eg y sze ri nagyobb e rő m ű v i beha tásnak , de a gyak ran ism étlő dő k isebb tra u m á k n a k is. R o k ita n sky so k a t idé- zett, de a k ó rb o n c ta n i le letek á lta l m eg is e rő s ítet t elmé­lete i ly en b eh a tá sra vezeti v issza a g er in c o sz lo p ar th r it is d e fo rm an sán a k lé tre jö tté t; szerin te a g e r in c e t m ég p h y s io lo g iá san is á llan d ó an érő k isebb rázkód ta tások idézik elő a csigo lyákközti porcogó p r im a e r laesió ját, m a jd ezeknek ru g a lm a ssá g a csökkenvén, k iv á lt já k a re a c tiv oson te lvá ltozások lé tre jö tté t. E zek a m echan ika i beh a táso k fokozo ttabban érhetik a g er in co sz lo p ágyéki részét, a m e ly re a legnagyobb sú ly nehezed ik s így ezzel m e g m ag y a ráz h a tju k az t is, hogy a fo ly a m a t elő szere­te tte l loka lizá ló d ik an n a k ágyéki sza k aszá n . A defor­m áló sp o n d y l i t is á l l í tó la g gyakoribb is nehéz te s t i­m u n k á t végző em bereken, ak iket fo k o zo ttab b an é rh e t­nek m eg-m egú ju ló erő sebb trau m áé b eh a táso k . M ind­az o n á lta l szám o lnunk k e ll m indenképen a z egyéni dis- p o s it ió v a l is, m in t m inden m ás d eg en era tió s term észetű m egbetegedésben. A m i betegeink között eg y v o lt csizm a­d ia, eg y gépész, egy kereskedő segéd, a több i esetben nagyobb te s t i m egerő lte tés egyá lta lán n em já tszh a tott szerepet. C h ron ikus traum aképen sze rep e l azonban b izonyosan a s ta t ik a i v iszonyok m eg v á lto zása , am i ta ­p asz ta lás sz e r in t kü lönösen g y ak ran m o z d ít ja elő a defo rm áló izü le t i fo lyam atok keletkezését. A 3. sz. bete­gü n k e lv á lto zásán ak lé tre jö tté t te l jes jo g g a l vezethet­jü k v issz a a v ég tag rö v id ü lés és m edencefe rdü lés okozta ab n o rm is s ta t ik a i he ly ze tre és a következm ényes m e­c h a n ik a i beha táso k ra .

Szem ben az egész gerincosz lop ra k i te r je d ő arth ro - p a th iá k k a l, ezeknek a lokalizá lt e lvá ltozásoknak a gyógykezelés© eg y á lta lá n nem k i lá tá s ta la n . Salicy l- kész ítm én y ek tő l és m ás belső o rv o sság o k tó l, m eleg fü r ­dő k tő l stb. csak m om entán enyhü lést lá t tu n k , a hetero- pi'ote in th e ra p já ra , so rozatos a töphany l- és kén in jec tiók és a R ön tg en -b esu g árzás révén azo n b an úgyszó lván m inden betegünkön szép rem issiót, ső t ta r tó s n a k látszó pan aszm en tesség e t is é r tü n k el.

I r o d a lo m : Bársony T.: A datok az ú . n . rheum ás és n e u ra lg iá s m egbetegedések rev is ió jáh o z . G yógyászat 1928. 9. sz. 202. old. — Cassirer: Ü ber m yo g en e W irbe l­s te if ig k e it . B éri. k iin . W och. 1902. 10. sz. 210. oldal. — C zunft: A gerincoszlop m erevedéseirő l. M a g y a r R ön t­gen K öz löny , 1926. 1. sz. 8. old. — B anch ieri: Su i rap- p ) r t i t r a isch ia lg ie ed a lte raz ion i de lla co lo n n a lom bare. P o lic lin ico , 1925. 32. évf. 250. old. R ef. Ztb'l. í. d. ges. N euro l, u. P sych . 1925. 41. kötet, 647. o ld a l. — Erben: D iagnose d e r S im u la tio n nervöser Sym ptom e,. B erlin , 1912. — E rdély i: C sigo lyaelváltozások ex tra m e d u lla r is d ag a n a to k n á l. O. H . 1924. 47. sz. — Löm m el: E rk ra n k u n ­gen d er M uskeln . G elenke u. K nochen . B ergm ann— S ta e h e l in ’s H andb . d. inn . Med. 1926. IV . kö t. 1. rész. — Oppenheim: L ehrb. d. N ervenkrankh . V I I . k iadás. B er­lin . 1923. — Ricca: La srpondilosi lo m b are . P atho log ica1921. 304—306. sz. Ref. Ztbl. f. d. ges. N eu ro l, u. Psych.1922. 27. kö te t, 454. old. — Simmonds: Ü b e r Spondy litis d e fo rm an s u. anky los ierende S p o n d y lit is . F o rtsch r. d. R ö n tg en s tr . 1903—4. 7. kö tet, 51. oldal.

A b u d a p e s t i k ir . m a g y . P á z m á n y P é te r T u d om án y - e g y e te m I I I . sz. b e lk l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a zg a tó :

b á ró K o r á n y i S án d o r dr. e g y e te m i n y . r. ta n á r ) .

Functionalis v izsgálatok je len tő sége hypertoniáknál.*

I r ta : Baráth Jenő dr. egye tem i tan á rseg éd .

A z u to lsó évtizedben ú ju l t érdek lő déssel fo rdu lt a k l in ik u so k figyelm e a v é rn y om áseiiiefkedós kérdése fe lé és ré g i ism erete ink a lap o s vá ltozáson m ent át. A vérnyom ásem elkedések csop o rtjáb ó l kü lö n a lakoka t em eltek k i, am elyeket többé nem tünetnek , hanem öná lló kó rképnek tek in te ttek . A z a r te r ia l is h y p e rton ia k e le tkezésére vonatkozó lag azonban kevéssel gazdago­d o tt tu d ásu n k . M ég m ost is v i ta to tt kérdés, hogy a h y p e r to n ia v a g y a k e r in g és i szervek e lvá ltozása-e az első d leges je lenség. A vérnyom ásem elkedések v izsg á la ­t á r a m a is az egyszerű vérn y o m ásm érés szo lgá l; m eg­b ízható fu n c tio n a lis m ódszerre l nem rendelkezünk . íg y é r th e tő , ho g y ezen á llapo tok v izsg á lása nehézségekbe ü tközik .

R égebben azt h itték , h o g y m inden nagyobb v é r­nyom ásem elkedés a vesék m egbetegedésére vezethető v issza. Romberg és isk o lá ja m a is e fe lfo g ást va llja . Ezzel szem ben m ind g y ak rab b an í r ta k le o lyan v é r­nyom ásem elkedésükkel já ró á l lapo tokat, am elyeknél a vesék m egbetegedését beható v izsg á la to k k a l sem sike­r ü l t k im u ta tn i . Ezen vérnyom ásem elkedések egy nagy c so p o r t já t essentialis vérnyom ásem elkedésnek nevezték el, je léü l an n ak , hogy a h y p e r to n ia an a tó m ia i a la p já t e k ó rképekné l k im u ta tn i nem sik e rü lt. E zen h y perton iák fon tos tu la jd o n sá g a a m ax im a lis v é rn y o m ás erő s in g a­d ozása kü lönböző külső és belső h a táso k ra .

E lső lépés a h y p e rto n iá k pon tosabb elem zésében ezen in gadozások megfigyelés© volt. C. Müller, K y lin és Fahrenkam p m u ta tta k re á an n ak fo n to sság á ra , hogy a v é rn y o m á sn ak n ap i ism é te lt m érésekkel va ló m eg­figyelése fon tos ú tb a ig a z ítá ssa l szo lgá lha t. Fahrenkamp a vérnyom ásg ö rb ék n ek erő s ingadozásábó l v é li e lkü lö­n í te n i a jobb p ro g n o sis t n y ú jtó essen tia lis h y p e r ton iá t a m a lig n u s n ep h rosk le rosistó l, am elyné l a vérnyom ás á llan d ó , egyen le tesen m ag as n iv eau n mozog.

A n a p o n ta többízben végzett vérnyom ásm érések sem n y ú j ta n a k azonban p o n to s fe lv i lág o s ítás t a v é r­n y o m ásza v a r m inő ségérő l, h anem leg fe ljebb a v érn y o ­m á s t szabályozó ren d szer feszü ltség i in gadozása iró l kü lönböző te s t i és lelk i b eh a táso k u tán . E zen behatások m egfigye lése vezetett a r r a a gon d o la tra , hogy a v é r­n y o m ás v á lto z á sa it m esterségesen e lő idézett hasonló befo lyások h a tá s a a la t t v izsg á lju k meg. E zen az alapon do lgoztuk k i a v é rn y o m ás ú. n. m unkareactió ját és psychoreactió ját, am elyet m á r több közlem ényben is­m e rte ttü n k . E zé rt i t t egészen röv iden ó h a jt ju k á ttek in ten i e m ódszereket.

A m u n k are ac tio v iz sg á la ta a következő : a v izsg á ­lan d ó eg y én n é l k o ra reggel, é h g y o m o rra ism éte lt m éré­sekke l m eg á lla p ít ju k a v érn y o m ás m ag asság á t. E zu tán la ssú tem póban , kö rü lb e lü l 2 p e rc a la tt, 2 em elete t j á r a ­tu n k vele, m e ly u tá n V* p e rcen k én t 10 percen á t v izsgá l­ju k m eg a v érnyom ás v á lto zá sá t. A k a p o tt értékeket g ö rbéken áb rázo ljuk . A te s t i m unka, am e ly e t végezte­tü n k , nem képez va lam e ly szo k a tlan fe la d a to t s íg y a m egszokás v a g y tra in in g nem já tsz ik kü lönösebb szere­pet, m in t m ás tes ti m eg terhe lésse l végzett v izsg á latn á l.

A p sycho reac tio v iz sg á la ta ú g y tö r tén ik , hogy h aso n ló k ö rü lm ények k ö zö tt a v izsgá landó egyénnek

* E lő a d ta a K ir. O rvosegyesü le t 1928 m á ju s 19-i ü lésén .

1928. 52— 53. sz. ORVOSI HETILAP 1445

p hys io log ias N aG l-o ldat 1 cm 3-t fecskendezünk be intra ­vénásán , m iu tá n ő t az in jec tio k issé fá jd a lm a s vo ltá ra figyelm eztettük . M ég az in jec tio e lő tt k isebb vérnyom ás- em elkedés szoko tt je len tkezn i, am ely te tő p o n t já t az in ­jectio p i l la n a tá b a n é r i el s igen gy o rsan leza jlik , sü lly e ­désnek ad v a helyet.

Az e lm ondo ttak i l lu s trá lá sá ra n éh án y gö rbé t m u­ta tu n k be, am elyeket fiata l, egészséges egyéneknél vet­tü n k fel.

A m u n k areac tio gö rbé in az t lá tju k , hogy k icsiny, 15—28 H g m m -re terjedő vérnyom ásem elkedés követ­kezik be az em e le tjá rás u tán , am ely 2—3 p erc a la t t le­za jlik és com p en sa tiós sü llyedésnek ad he lyet.

A psychoreaetio k iv ite lé n é l hason ló görbéket kapunk .

A z in jec tio p i l la n a tá b a n 10—15 H g m m -es em el­kedés m u ta tk o z ik , am elye t 1 p e rc u tá n rendesen k is v é r­n y om ássü llyedés követ.

T a p a sz ta la ta in k sz e r in t e ké t m ódszerre l a v é r­n y o m ást szabályozó szervek a lka lm azkodó képességét jó l v izsg á lh a tju k . A h y p e r to n iá k n á l ped ig a regm latio za v a ra dön tő je len tő ségű és egyes a lakok e lkü lön ítését teszi lehető vé.

N ézzünk n éh án y p é ld á t e r re vonatkozó lag :•V 3. ábrán nephrosklerosisban szenvedő beteg

m unkavégzése u tá n k ap o tt v é rn y o m ásg ö rb é jé t tü n te t­tü k fel. A m in t lá t ju k , a sy s to lés nyom ás 198 H g m m -rő l 245 H g m m -re em elked ik és 15 perc m ú ltá n is 200 Hg.

1' i ' S •*' S' 6 ' 7' I' 9 ‘ to> Vl y V'/t' Z'

1. ábra. 2. ábra.

min-en fe lü l ta lá lh a tó . Az em elkedés te h á t nagy , a ki- egyen lítés lassú , elhúzódó, töké le tlen (reg u la tió s m e­revség).

A 1. ábrán k lim ákteria lis zavarokban szenvedő nő m u n k ag ö rb é jé t lá t ju k .

Az em elkedés a n o rm a lis görbékhez kép est i t t is nagy, a k iegyen lítés1 elhúzódó, ám de jó l m eg ta r to tt. A com pensatio® sü llyedés igen k ife jezett. H asonló gö rbéket nagyobb szám ban m u ta th a tn á n k be; e hét görbe azonban a regulatiós zavar két fő typusá t eléggé szem lé lte ti. E g y ik esetben te l jes szab á ly o zás i m erevsé­get, a m ás ik n á l elhúzódó, de jó l m e g ta r to t t k iegyenlí­tési kép áss éget ta lá lu n k .

A szabályozás hason ló zav a ra i figyelhető k m eg a p sycho reac tió görbéin . Az 5. á b rán e lő reh a lad o tt arte- r io sk le ro s isb an és a. ben ignus neph ro sk le ro s isb an szen­vedő em ber psychoreactiós g ö rb é jé t lá t ju k . A vérnyo­m ás em elkedése nagy , a k ieg y en lítés lassú , elhúzódó. I ly en k o r a görbék ak á rh á n y sz o r p la teau sze rű v é v á lh at­nak. A m u n k ag ö rb e és a p sycho reac tiós görbe egyaránx reg u la tió s z a v a r m elle tt szó lnak. V an n ak azonban o lyan h y p erto n iák , am elyeknél csak a psychoreactiós görbe m u­ta t lényegesebb eltérést, m íg a m un k ag ö rb e norm ális. E zen esetek ig en érdekesek, am enny iben az t gondo lhat­nánk , hogy i t t csupán a centralis regulatio zavart. H ogy t isz tán p sych ikus effec tusok erő s v érnyom ás em elkedést idézhetnek elő , a r r a nézve az irodalom ban sok p é ld á t ta lá lh a tu n k . A h y p e rto n iá k erő s psych ikus befo ly áso lh a tó ság a jól ism ert; Fahrenkam p ríj könyvé­

ben szám os e rre vonatkozó, érdekes gö rbé t lá th a tu n k. M artin i és Graft h y p e r to n ia s betegeiknél végzett fog- e x tra c tió k ós k isebb m ű té tek a lk a lm áv a l je len tő s v ér ­nyom ásem elkedést ta lá lta k . K ézenfekvő az a gondolat, hogy hosszabb idő n át ismétlő dő affectusok által elő ­idézett múló vérnyom ásem elkedések bizonyos körü lm é­nyek között (edényrendszer elváltozásai) fixálódhatnak s maradandó vérnyomásem elkedésbe mehetnek át. K ii

i' z' y h' s ' 6' 7 i 9' ■ «>' yy'3. ábra.

Ionosén 40—50 é le té v közö tt levő , so k a t do lgozott és k ü zk ö d ö tt em berekné l fo rd u lh a t é lő ez a h y p erto n ia - fé leség, am elyet a tú ldolgozott emberek h y p e r to n iá já - n a k nevezhetnénk.

A hyperton iáknaJk teh á t v an egy csoportja , am ely — ú g y lá tsz ik — n em veseeredetű . K lin ik a i k ép ü k ­ben jellegzetes az a z ingadozás, am ely — m in t Friedrich M üller k iem eli — csak is fu n c tio n a lis fe lfogássa l m a ­g y a rázh a tó . E zen la b i l is h y p e r to n iá k s a já tsá g a i közé ta r to z ik az is, h o g y p a p a v e r in n e l g y a k ra n jó l b e fo ly á ­so lhatók . íg y a 6. ábrán, am ely k l im a k te r ia l is nő m u n k a ­g ö rb é jé t áb rázo lja , jó l lá t ju k , hogy a v érn y o m ás 0'06 g p ap a v e r in in jec tio u tá n 30 H g m m -t sü lly ed ; a m u n k areac tio g ö rb é je is m egvá ltoz ik ; a k ieg y en lítés g y o rsab b á és tökéletesebbé vá lik .

Az e lm ondo ttak a la p já n a h y p e r to n iá k a t fu n c tio ­n a l is szem pontból k é t c so p o r tra o sz th a tju k ; 1. a regu­latio teljes merevségével járó állandó hypertoniák: ebbe a csoportba ta r to z n a k a neph rosk le ro tik u so k chro- n ik u s neph ritisesek és e lő reh a lad o tt a rte r io sk le ro sisb an szenvedő k h y p e r to n iá ja . Ism erte tő je le i a következők: m ag as, 200 Hg. m m k ö rü li , v ag y ezen fe lü l levő v é rny o ­m ás; az éjje li sü llyedések s a n ap p a li ingadozások h iá n y a vagy csekély vo lta . A m unkagörbéken a szabá­lyozás m erev, ép p úgy , m in t a p sy cho reac tiós görbéken.

2. M egtartott, k iegyen lítő képességgel járó inga­dozó hypertoniák: ren d esen 200 H g. rnm-en a lu l i v é r ­nyom ás, élénk sü lly ed ési h a jlam m a l, fő leg é j je l és reg-

4' 1 ' 2 ' ¥ S 1 6 ' 7 ' &' 9 ' 1 0 '

i. ábra.

gél. E rő s em elkedés m unkavégzésnél és p sych ikus izga­lom nál, a k ieg y en lítés elhúzódó, de m eg ta r to tt. J ó be­fo ly áso lh a tó ság p ap a v er in n e l. E bbe a csoportba so rol­h a tó a k l im a k te r ia l is h y p e rto n ia , az ú. n. esse n tial is h y p e rto n iá k és az a r te r io sk le ro t ik u s h y p e r to n iá k e g y része.

K érdéses m á r m ost, hogy a h y p erto n iák fu n c tio ­n a l is elemzése n y u jt-e fe lv i lág o s ítás t ezeknek lényege

1446 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

és pathogenesise felő l. E r re vonatkozó lag ’ a következő ­k e t m o n d h a tju k : K étségte len , hogy v a n n a k o ly hyper- ton iák , am e ly ek e t m úló vo ltuk és ing ad o zásu k m ia tt an a tó m ia i e lv á lto záso k k a l nem tu d u n k m agyarázn i. V é lem ényünk sz e r in t azonban az ú. n. essen tia l is hyper- to n iá t szám b an és jelentő ségben erő sen tú lbecsü lik . M agunk részérő l tú lzásnak ta r t ju k azt, ha essen tia lis h y p e r to n iá k a t í rn a k le 60—70 év kö rü li em bereknél, akik-

</ú V 4Zl L' Z V t

5. ábra.

nél a v ize le tben je len tékeny fe h é r je reac tio kapható, av a g y d iabetes m ellitusban szenvednek. P ed ig ilyen eseteket n a g y szám ban ta lá lu n k az e rre vonatkozó iro ­dalom ban. V a ló d i essen tia lis h y p e r to n ia 40—50 év körü li em bereknél, m in d en k im u ta th a tó vese- v a g y é rm egbete­gedés nélkü l, e g y á lta lá b an nem g y ak o r i.

Öregedő em bereken végzett v iz sg á la ta in k b a n le­ír tu k , hogy a m u n k a- és psyehoreac tio v izsg á la táv a l g y a k ra n ta lá lu n k ezen egyéneknél kezdő dő reg u la tió s za v a rt. A v é rn y o m á s m agassága ek k o r m ég no rm ális lehet, de k im u ta th a tó R ö n tg en -v izsg á la tta l az ao rta k isebb-nagyobb fokú tágu la ta , M i functiona lis v izs­gálata ink a lap ján azon felfogás felé ha jiunk, hogy a vérnyom ásem elkedések kifejlő désében az erek elválto­zása és a vérnyomásszabályozás zavarai a primaer je­lenségek, am elyek alapján azután a hyperton ia létrejő .

Az e lm o n d o tta k k a l k apcso la tban egészen röv iden rá té re k a h y p e r to n iá k gyógykezelésének kérdésére. T isz táb an k e ll len n ü n k azzal, h o g y a vérnyom ásem el­kedést, ha nem tú lnagyfokú, vagy nem já r megfelelő tünetekkel, nem szükséges m indig különös kezelésben részesítenünk. Á lta lá b a n jó e redm ény t csak azon ese­tekben v á rh a tu n k , aho l — m in t az em líte tt lab il is hy p er­to n iák cso p o r tjá b a n — a regu la tio z a v a rá n k ív ü l m a ra ­dandó, sú lyos e lvá ltozások m ég nem á l la n a k fenn. I ly e n esetekben c e n trá l isán ható m eg n y u g ta tó szerek ad ag o lása m e lle tt — m in t a bróm és lu m in a l kiis adag-

6. ábra.

ja i — p a p a v e r in és d iu re tin ad ag o lásá tó l v á rh a tu n k jó e redm ény t. A v é rn y o m ást sü llyesztő , e rő sen rek lám o ­zo tt kész ítm ények nag y része h a tá s ta la n , v ag y kevéssé m egbízható. A M im ak te r ia l is h y p e r to n iá k n á l term észe­tesen ovarium kész ítm ónyek ad ag o lása célszerű .

Ú jabban s ik e rü l t egy p e ro ra lisan a lka lm azható ch o lin k ész ítm én y t e lő á llítan i, am ely pacy l n év en 5 m ill i­g ram m os ta b le ttá k b a n kerü l fo rgalom ba. A cholin a d a­

g o lásá tó l a B erg m an n -k lin ik á ró l m eg je len t közlem ények sze rin t á llandó , jó h a tás v á rh a tó . S a já t tap asz ta la ta in k m ég nem elég nagyszám únk , de eddig i e redm é­n y e in k e lég jók . A szernek ke llem etlen m ellékhatása n incs, úgy ac u t kísérletben^ m in t ch ron ikus a d a g o lás­n á l a v érn y o m ás egyenletes sü lly ed ésé t hozza lé tre . H a tá s csak a lab il is , sp astik u s h y p e r to n iá k n á l v á rha tó . H y p e rto n iá k e lő reh a lad o tt a la k ja in á l vélem ényünk sze­r in t az edény fa lak m erevsége és a reg u la tió s képesség m egszű nése m ia t t a oholin sem haszná lhat. E zen ese­tekben a láztherapiától v á rh a tu n k még eredm ény t. A láz m e g v á lto z ta t ja a vér és szövetnedvek p h y s ica lis- chem ia i á l la p o tá t s ezzel k ap cso la tb an az ed ény fa lak feszíilési á l lap o tá t. M ár 1—2 n a p ig ta r tó láz u tá n je len ­tékeny , 40—50 H g. n im -ny i v é rnyom ássü llyedések f igyel­hető k m eg. T öbb ízben ész le ltük vérnyom ásgörbéken te j in je c tió k u tá n az add ig rossz v a g y elhúzódó m unka- reactio je len tő s m eg jav u lásá t. A k l in ikánkon B usznyák á l ta l kezdem ényezett kén in jec tió k vérnyom ássü llyesztő h a tá sa u g y a n i ly e n v á ltozásokat hoz létre, s a v é rn yo ­m ássü llyedésen k ív ü l a re g u la t ió n a k néha hetek ig tar tó jo b b u lásá t eredm ényez i. A kén in je ictiók m elle tt jó e red ­m énnyel h a sz n á lh a tju k a m á r e m lí te t t te j in je c tió k a t is, am elybő l 5—10 cm 3-t adunk in tram u scu la r isa n 6—7 n a ­pos idő közökben.

I ro d a lo m : Baráth: Z eitschr. f. d. ges. exp. Med. 54. k. 59—72. — Baráth: K iin . W chsch r. 1927. 31. sz. — Baráth: K iin . W chschr. 1928. 14. sz. — Baráth: O rvosi H e ti lap , 1927. 34. sz. — Fahrenkam p: B rugsch E rgehn , d. ges. Med. 1924. 5. k. — K ylin : D ie H y p e rto n ie n k ran k ­heiten . B erlin , J u l iu s S p rin g e r, 1926. — M artin i és Grat: M ünch. M ed. W chschr. 1926. 26. sz. — R u szn yá k : K iin . W . 1924. 7. sz.

A b u d a p est i k ir . m a g y a r P á z m á n y P é te r T u d o m á n y - e g y e te m 1. sz. b e lk l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a z g a tó:

B á l in t R e zső dr. e g y e te m i n y . r. ta n á r ) .

A vastagbélcardnom ák képét létrehozó bélen kívüli daganatokról.

I r ta : HoUaender Leó dr. egyet, tanársegéd .

A v astag b é lca rc in o m ák n ak a szű kü let á l ta l lé t re ­hozo tt tü n e tek en k ív ü l leg fon tosabb tünete a te lő dési h ián y . E z lehet kü lönböző hosszúságú , m élységű és c o n tu rú aszerin t, hogy a n a tó m ia i la g m ilyen tu m o r (adenocarc inom a, scy rrh u s, táp sze r in t te rjedő , szét­esésre h a jlam o s, g y ű rű sze rű én bedom borodó stb.) hozza azt lé tre . A R ö n tg en -v izsg á la t íg y a bé lcarc inom a képé­nek szám os v a r la t ió já t m u ta t ja . I ly en bélcarc inom a á l ta l lé trehozo tt te lő dési v á lto zá s t azonban lé tre ho zh a t­n ak a bélen k ív ü l fekvő , an n ak szom szédságában el­helyezkedő d ag a n a to k is, a v a ló d i b é lcarc inom ának fo r ­m á já t a csa ló d ás ig u tánozva. H a a vastagbé len te lő dési h ián y t, v a g y a co n tu r za v a ro sság á t, egyenetlenségét lá t ju k , fontos, h o g y — a m egfelelő óvatosság i szabályok b e ta r tá sa m e lle tt — a g y an ú s h e ly e t m eg tap in tsu k , hogy v á j jo n a te lő dési h ián y n ak m egfelelő leg van-e ta p in th a tó tu m o r és h a igen, e g y ü tt mozog-e a te lő dési h ián n y a l. E v iz sg á la tn a k e lm u lasz tása h iba és sú lyos tévedésekhez vezethet, b á r nem 'Szabad szem elő l tévesz­ten i, hogy egy bélen k ív ü li tu m o r is össze lehet a béllel k ap a szk o d v a és íg y azzal e g y ü tt m ozoghat. Legtöbb- n y íre azonban m ég is úgy van , hogy h a a tu m o r m eg­fe le l a te lő dési h iá n y n a k és azzal e g y ü tt mozog, akk o r az t v eh e tjü k fel, hogy b é ltum orró l v a n szó. M in t emlí­te ttem , e lő fo rd u lh a tn a k azonban a colonon k ívü l fekvő és a co lont com pressio és egyéb — a la n t em lítendő — kö rü lm ények á l ta l deform áló d ag an a to k is. H a m eg­elégednénk i ly esetekben tisz tán a R ö n tgen -v izsgá latta l,

1928. 52— 53. s2. ORVOSI HETILAP 1447

sú lyos tévedéseknek lehetünk k itév e , v iszon t az anam ­nesis pontos fe lvé te lével (székelési zavarok , b é lfájd a l­m ak) és a k l in ik a i tünetek, la b o ra tó r iu m i v izsgá la tok (szék v izsgál at, o ccu lt vérzés stb .) elvégzésével rend ­sze r in t m ó d u n k b an van a he lyes d iag n o s is t m eg­csiná ln i. A co lonon k ívü l fekvő d ag an a to k — m inthogy az t re n d sze r in t csak egy o ld a lró l n y o m ják — leg több­ször nem ig en okoznak c irc u la r is te lő dési h iány t, H a igen, úgy fő leg akkor, h a a com prim áló dag an at o lyan helyen v a n , ahol a v as tag b é l m ozgása ko rlá to zo t­tabb és így a r á j a háram ló n y o m ás elő l kevésbbé tud k ité rn i. A m eg je lenés i form ák, am e ly e t a co lonna l szom ­szédos d ag a n a to k lé trehozhatnak , a n n y ira u tánozha i- .iák a co lonca rc inom a képét, ho g y a többi v izsgá la tok ­n ak a le lk i ism ere tes elvégzése nem h angsú lyozha tó eléggé. A v izsg á la to k n ak k i k e l l te r jed n iü k nem csak a g yanúba v e tt szomszédos szerv re , de m a g á ra a bélre is, nehogy k i te g y ü k m agunkat a n n a k a m eg lepetésnek, hogy va lam e ly m á s szerv m egbetegedése m e lle tt pl. egy co loncarc inom a is jelen van : i t t e lső so rban persze a faeces chem ia i és m ik rcsk o p ia i v iz sg á la tá ró l y an szó.

A colomnak a m ob ilitása m esen te r iu m á n ak hosz- Kzúságától fü g g , v iszon t ennek hosszúsága helyenként igen sok In d iv id u á lis v a r ia t ió n a k van a láve tve . Leg- tö b b n y ire legkevésbbé m ozgathatóik a f le x n rá k és a s igm a alsó része, m érsékelten m ozog a coecum , ascen­d ens és descendens, legm ozgékonyabb a tran sv e rsu m . H a ezek szerin t a hasban, pl. a kö ldök a la t t i m ag assá g ­ban egy tu m o r fo g la l he lyet és az fe lfe lé növekszik, akk or ez a tra n sv e rsu m o t nem fo g ja com prim áln i, ha nem felfelé to l ja , am in t azt a nő i gen ita l iák tu m ora i­n á l g y ak ran v a n a lka lm unk ész le ln i. V iszon t a f lexnrák a tu m o r á lta l n y o m v a nem tu d n a k egyszerű en k ité rn i, h anem a re á ju k háram ló n y o m á sra kü lön fé leképen reag á ln ak . A f le x u rá k ra g y ak o ro lt n y o m ásn á l szerepel hetnek a vesék, m esen te ria lis és p a n k reasc y stá k , m irigy - pakettek , to v áb b á a jobboldalon a m áj és epehólyag, ba lo lda lon a lép.

Jellem ző p é ld á ja egy v ese tu m o r (hyperneph rom a) á l ta l okozott d e fo rm á lt oo lonnak a következő esetünk :

H. L. 49 év e s fö ldm íves 1928 feb r. 17-én fe lvé te lko r e lő ad ja , hogy e lő ző leg beteg so h asem volt. H a t hétte l ezelő tt e lesett és a jobb lap o ck á ja a la t t erő sen m eg­ü tö tte m agát. E z ó ta é jje lenkén t e rő sen izzad, n ag y on le­gyen g ü lt, 18 k i ló t fo g y o tt és h a sá n a k jobb o ld a lán idő n­k én t szúró fá jd a lm a i vannak. É tv á g y a jó. Széke re n d­ben. S ta tu s : jó l fe j le tt és tá p lá l t férfibeteg. T horax n o rm alis . A m e llk as i szervekben e lté rés n incsen , a jobb rekesznek m ag asa b b an való á l lá sá tó l e ltek in tve . H as jobb o ldalon k issé elő dom borodik . A jobb b o rd a ív a la t t g yerm ek fe jny i. dudoros, cystosus ta p in ta té , a légző- m ozgásokat követő göm bölyű re s is te n tia , m e ly a costo­v erteb ra li« szögbő l ba llo tá lható . Id e g ren d sze r i eltérés n incsen . V izelet 1011 fa jsú lyú , sa v i vegy ihatású. Idegen a lka trészek sem chem ia ilag , sem górcső a la t t nem talá l ­ta t ta k . W asserm an n -reac tio n eg a tiv . V érk ép : vörös- v é rse jtsz á m : 4,460.000. F eh érv é rse jtszám : 5600. H aem o­g lob in 70%. Q u a li ta t iv kép e lté ré s t nem m u ta t. A beteg­nél végzett, a v e sé re vonatkozó to v áb b i v izsg á la to k a következő e red m én y ek e t ad ták : fu n c tio v izsg á la t: a hígí- tá s i p ró b án á l í óra m ú lva összesen 380 cm 3 v ize le te t ü r í te t t , m elyben a legkisebb fa jsú ly 1003 vo lt, kon­ce n trá ln i 1030-ig v o lt képes. M a rad ék N : 23 m g. U ro ló ­g ia i v izsg á la t: h ó ly ag cap ac itas no rm a lis , a v izelet tisz ta . A n y á lk a h á r ty a k isfokban tra b e c u la r is , kü lönben anaem iás. U ré to rsz á j a dók ok n o rm á lisak . U re te rk ath e te - rek a k a d á ly ta la n u l fe lvezethető k, a jobbo lda lró l v izelet- le fo lyás nincs. In d ig o ca rm in in t ra m u sc u la r is befecs­kendezése u tán 8 p e rc m úlva a bal vesébő l v ilágoszöld , 10 perc m úlva k ék sz ín ű v izelet ü rü l. A jobb o ldalról 20 perc m ú lva sem ü rü l v izelet. U m b re n a lla l végzett p y e lo g rap h ia eredm énye: a b a l pyelon , ú g y sz in tén a ca lixok elég jó l te lő dö ttek , az u re te r le fu tá sa n o rm alis . A jobb pyelon ig en h iányosan te lö d ö tt, egészben egy íi l lé rn y i, e lm osódo tt szélű á rn y ék o t ad, ca lix te lő dés te l­jesen h iányzik . A pyelonórnyék a fé m d ró tta l k ö rü l­

k e r í te t t tu m o r á rn y é k á n a k a m ed ia l is részébe esik (1. 2. sz. kép). A g y o m o rb é ltra c tu s ra vonatkozó v izsg á ­la to k eredm ényei: a székben occu lt vérzés nem m u ta t­ható ki. P ró b a reg g e l i : 100 cm 3, nem nyákos gyom or- bennék, m elyben szabad H O L : 35. ö sszac id itas 52. A gyom or R ö n tg en -v izsg á la ta n o rm a lis v iszo n y o k a t m u ta t. 4 ó ra u ra lv a k iü rü l t , u g y an e k k o r a tö ltés az alsó ileum kacsokban fo g la l helyet, 24 ó ra m ú lva az egész vastagbó l k itö ltv e . A jobb f le x u ra o ldalfe lé, a t r an s ­v ersum eleje fe lfe lé d islocalt. A coecum és az ascendus e le je k issé tág u lt. A f lex u rán ak m egfe le lő részen a tö l­tés kb. 8 cm -ny i hosszúságban e lvékonyodo tt, eg y e n et­len és tő le m ed ia l isan fog la l h e ly e t a ta p in th a tó tu m o r, m ely tő l a colon n em vo lt e lv á lasz th a tó , m in d k ettő fixen ül. 48 ó ra m ú lv a a v astag b é l ü res.

A v izsg á la ti eredm ények sze r in t teh á t n y i lv án v a ló volt, hogy a ta p in th a tó re s is te n tia a vesébő l in d u l ki. H ogy em elle tt n em szerepe lt egy co lon tum or is, m ely a te ljesen ca rc in o m á ra em lékeztető te lő dési e lv á ltozást ad ta , az t n ag y va lósz ínű ségge l k i leh e te tt zá rn i, a bél­panaszok te ljes h ián y áb ó l és a faeces v izsgá la tábó l. A

1. ábra. Az ascendens leg fe lső részén, i l ­letve a jobb f le x u rá n te lő dési h iá n y ( —*■ ).A ta p in th a tó tu m o r fé m d ró tta l v an k ö rü l­

véve. Coecum k issé tá g u lt .

beteget az I. sz. sebészeti k l in ik á n m eg o p erá lják és a kb. g y e rm ek fe jn y i n ag y sá g ú vesét e ltáv o lít já k . A k i­i r to t t vese egy egybefo lyó ü regekbő l á lló zsák n ak bizo­n y u lt ; a v eseá llo m án y te ljesen e lp u sz tu lt, a zsák fa la m in d e n ü tt s im a, v a s ta g sá g a a l ig 'á cm, he ly en k én t enné l is vékonyabb. A vesét egy zsák veszi k ö rü l, am e ly ­ben úgy, m in t m ag áb a n a vesében, h íg an fo lyó, ro z sda ­b a rn a tö rm elékes fo lyadék fog la l he lyet (apo p lex ia re n a l is et p e r ire n a l is ) . A d a g a n a t a béllel n incsen összenő ve.

E setünkben te h á t egy jobbo lda li vese tum or szere­pel, m ely a jobb f le x u ra a la t t he lyezked ik el és n yo ­m ást gyak o ro l a co lon ra . Ezen nyo m ás á l ta l okozott e l­vá ltozások kö v e tik azo k a t a szabá lyokat, m elyeket fen ­tebb vázo ltu n k : a g y erm ek fe jn y i n ag y sá g ú d a g a n a t n y o m ást g y ak o ro l a jobb f le x u rá ra és a tra n sv e rsu m ra , a szabadon m ozgó b é lrész ( tra n sv e rsu m ) k i té r a n y o ­m ás elő l és azé rt r a j t a sem a lakbe li, sem lum enbeli e lvá ltozás n incsen , a fixen ülő b é lrész le te t ( f lex ura ) com- p r im á l ja és te lő dési h ián y t, to v áb b á szű kü le te t okoz. Az 1. sz. képen lá th a tó , hogy a tra n sv e rsu m n a k az ele je

1448 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

fe lfe lé és b a lra v an dislocálva, ta g sá g a n o rm a lis : a fe lső részen levő v ilág o s te rü le t a gerincosz lop com-

2. ábra. A b a l vesem edence e lég jó l k ite lt.A jobb vesem edence egy k icsiny , h a lv án y , sz a b á ly ta la n á rn y ék a lak jáb an lá th a tó ( ). A ta p in th a tó tu m o r fé m d ró tta l van

körü lvéve.

p re ss ió ja fo ly tá n jö t t lé tre . A fixebben ülő ascendens leg fe lső részén, be levonva a f lexu rát, egy hosszabb telő - d és i h ián y fo g la l he lyet, am ely m ö g ö tt a coecum és ascendens alsó része tág u lt, r a j ta h a u s tra t io a l ig lá t ­h a tó , je léü l a n n a k , hogy benne a b é lta r ta lo m a szű kü le t fo ly tá n pang . E sz ű k ü le t azonban n ag y va lószínű ségge l nem n ag y fokú és nem állandó, am it b izo n y ít azon k ö ­rü lm ény , hogy 48 ó rá v a l a co n tra s ta n y ag e lfogyasz tása u tá n a bél k iü rü l t . A szű kü le t fokának ezen va lószínű vá ltozékonyságábó l, to vábbá a te lő dési h iá n y a lak jábó l és k ite r jedésébő l következ ik , hogy an n a k oka nem lehet t isz tá n a tu m o r com pressió ja , hanem a n n a k lé tre jö tté ben m ég egyéb ok, m indenek sze rin t Spasm us is sze­repel, m ely a tu m o r á lta l okozott in g e r következtében jö t t létre. E zen in g e r lehet egy egy szerű m echan ikus h a tá s (nyom ás) á l ta l lé trehozott, de az is lehetséges, h o g y a hosszabban fennálló com pressio (p an g ás) k övet­keztében a v a s ta g b é l n y á lk a h á r ty á ja lobossá v á lt, lobos fo ly am ato k p ed ig — m in t ism eretes — ig en g y ak ran v á lta n a k k i k i te r je d t spasm usokat, am elyek következté­ben csaknem az egész v astagbé l egyenetlen sza lagszerű tö l té s t (hason lóan a fe n ti te lő dési h ián y h o z) m u ta th a t.

Igen k ife je ze tten ta lá ltu k m eg ezt a je lenséget egy m ásik ese tü n k b en is:

P. A. 43 éves nő beteg elő ad ja, hogy 2 h ó n ap ó ta beteg. H a sá n ak b a lo ld a lán szúró fá jd a lm a i v an n ak , fő leg á derék tá já n és a lapocka a la tt, 4 n ap ó ta b a lo ldali f á j ­d a lm a i hevesebbek. É tv ág y a elég jó. B é lfá jd a lm a i n in ­csenek. Széke n a p o n ta egyszer van, rendes. S ta tu s : kö ­zepesen fe jle tt, lesoványodo tt nő . T h o ra x no rm a lis , m e llkasi sze rv ek fe le tt e ltérés n incsen. A h asb a n a bal b o rd a ív a la t t jó k o ra ökö lny i, kem ény, dudo ros fe lszínű res is ten tia . A d a g a n a t és a bordák közé a kéz nem he­lyezhető be. A d a g a n a t a légző m ozgásokat követi. M áj egy u j ja l a b o rd a ív a la t t tap in th a tó . L ép to m p u la t felső h a tá ra a V I. bo rda , le fe lé összefo ly ik a fe n t le í r t t a ­p in th a tó re s is te n tiá v a l. Ideg rendszeri e l té rés n incsen.

V izeletben idegen a lka trészek n incsenek. W asserm an n- reac tio negativ .

A bal o lda lon ta p in th a tó tu m o r h o v atartozandó - sá g á t ille tő leg 2 sze rv jö tt szám ításb a : a lép és a v a s ­tagbél, a v izsg á la to k te h á t e lső sorban ezen irá n y b an tö rtén tek a következő eredm énnyel: V ö rö sv é rse jtszám: 3,010.000. H aem og lob in : 50%. F eh érv érse jtszám : 4800. Q u a lita tiv k ép : f ia ta l leu ro c y ta : 4%, p á lc ik am ag v ú 1T%, seg m en tá lt m ag v ú T68%, n ag y lym phocy ta : 4%, k is lym phocy ta : 18%, m onocy ta : 1%, eosinoph il 1. 3%, basophy l 1.: 1%. V é rse jtsü lly ed és 30 perc. A székben occu lt vérzés n incsen . P ró b areg g e li: 30 cm 3 rosszu l em észtett, nem n y ák o s gyom orbennék. Szabad H C L : 0. ö ssza c id itá s : 10. A R ö n tg en -v izsg á la tn á l a gyom or részé­rő l e lvá ltozás nem lá th a tó , a ta p in th a tó re s is te n t ia a gyom ortó l b a lra helyezkedik el. 24 ó ra m ú lva a tö ltés legnagyobb része k iü rü l t . Je len ték te len m arad ék o k el­szó rv a a vastag b é lb en . B a ry u m o s beöntésnél a tö ltés a k a d á ly ta la n u l h a la d a ooecum ig, tág u lás nem lá th a tó . A ba l f lex u ra a n o rm á lisn á l jó v a l lejebb feksz ik (ala ­csonyabban. m in t a jobb) és a ta p in th a tó re s is te n tia fe ­le tte fog lal he lyet, a ttó l nem jó l vá lasz tható el. A le- vegő befúvás u tá n k ész íte tt képen (3. kép) lá th a tó , hogy a b é lcon tu r a f le x u rá n a k m egfe lelő leg egyenetlen, több he lyen behúzódott, a bélfa lon baryum os m arad v án y o k .

H a csak a R ön tgen -képe t vennő k figyelem be, úgy ez esetben, u g y a n ú g y , m in t az első ben, bé lcarc inom a je len lé té t kellene fe lté te leznünk . A m in t azonban az első esetben a v iz sg á la to k az t m u ta ttá k , hogy a b é le lv á lto ­zások egy v e se d a g a n a t következtében jö ttek lé tre , úgy a m ásik esetben — összevetve az anam nesist és la b o ra ­tó r iu m i ad a to k a t — a d ag a n a to t lépnek kell ta r ta n u nk és a bélen lá th a tó e lv á lto záso k a t secundaer je lenségnek. A tu m o rn ak a he lye, a lép to m p u la t felső h a tá ra (V I. b), a vérkép, b á r nem n ag y fokú , de m égis jelen levő e lv ál­tozása a d a g a n a t lép ered e te m elle tt szólnak. E z t m eg ­e rő s íte tte a tonogenes v izsgá la t, m elybő l 1 cm 3-t sub- c u ta n beadva, a ta p in th a tó re s is ten tia , ille tve a tom pu- la t felső h a tá r a kb. l -5 u j ja l m egkisebbedik. Ezzel szem ben a bé lpanaszok te ljes h ián y a , a székv izsgá lat

3. ábra. B a ry u m o s beöntés. A t ra n sv e r ­sum v ég én lá tszó lagos te lő dési h ián y ( Y ). A ba l f lex u rán és dencendens e le­jén rossz, egyenetlen telő dés. m árv án y o ­zo tt bé lfa l ( ) . A f lex u ra lefe lé nyo ­

m ott.

n o rm a lis le le te ig en va lósz ínű tlenné teszik azt, hogy egy ily h a ta lm a s k ite r jed ésű tu m o r a bélben fog la ljon

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1449

helyet. E zen — m ásod ik — esetben k a p o tt R ön tgen-kép m ég k ife jezettebben em lékeztet c a rc in o m ára , m in t az első esetben. A m egnagyobbodott és a co lonnal ta lán összekapaszkodott lép a füexurát o ly m érték b en n yomja lefelé, am ed d ig az t a m esocolon m egengedte. E se tü n k­ben ez a le fe lé va ló m ozgás m ég nagyobb vo lt, m in t az á lta láb a n lehetséges szoko tt lenni, a b a l f le x u ra ren d e­sen m ag asan , e lég fixen szokott ü ln i és csak k ivételes esetekben rendelkezik o lyan hosszú m esen te rium m al, hogy o ly an k ite r jed é sű e lm ozdulást végezhessen, m int a fe n tle ír t esetben. A z egyenetlen o o n tu r, a bélfa lon sza b á ly ta lan u l e lhelyezkedő baryum részeoskék igen fe l­tű nő ek és a kép ú jb ó l b izony ítja , ho g y a lá th a tó e lv á l­tozások o k a nem leh e t t isz tán csak a com pressio , sőt m eg lehető sen táv o l a léppel való é r in tk e zés helyétől is nagyon k ife jeze ttek ezen elváltozások . A v astag be le t szű kítő d ag an a to k k a p c sá n fellépő b á ltá g u lá so k a t t ár ­gyaló m unkában* egy ese te t közöltünk, am ely ikben egy co loncarc inom átó l távo labb , a v as tag b é l m ásik helyén részben spasm u so k és részben ta lá n n y á lk a h á r ty a e lvá l­tozások következ tében carcinom ához igen hason ló ké­pet k ap u n k o ly he lyen , m ely a m ű té tn é l épnek bizo­nyu lt. E z a fen ti ese tekke l együ tt az t lá tsz ik b izony í­tan i, hogy a

1. bélen pl. k ív ü lrő l ható nyom ás fo ly tán lé tre ­jövő in g e rek az in g e r h e ly én és a ttó l táv o lab b is olyan h a tá s t v á l th a tn a k kii, am elyek következtében a telődés él- osztódása, a bélkacs isajátságos fo rm á jú re f lec to r ik u s összehúzódása fo ly tán eg y carc inom ához te ljesen h a ­sonló kép jö h e t lé tre .

2. C arc in o m át u tán zó képek ú g y lá tsz ik a co lonnak fő leg azon a helyén jö n n ek létre, am elyek röv idebb meso- co lonnal rendelkeznek és íg y a nyo m ást g y ak o r ló tu mo r elő l kevésbbé tu d n ak k ité rn i.

A b u d a p est i k ir . in a g y . P á z m á n y P é te r T u d o m á n y e g y e ­tem II. sz. se b ész e t i k l in ik á já n a k k ö z le m é n y e ( .g a zg a tó :

l ía k a y L a jo s dr. e g y e tem i n y . r. ta n á r ) .

Az abdom inalis tünetek ér tékelése a mellkasi szervek m egbetegedéseinél.

I r ta : Kovács János ür. egyet, tan á rseg éd .

A h a sü re g re lo k a l iz á l t tünetek n éh a téves d iag n o ­sis fe lvé te lé re és szükség te len b eavatkozásra késztetnek , kü lönösen o lyan esetekben , am ikor a h a s i ir i sensa tiók o lyan hevesen lépnek fel, hogy egy rész t az ig en súlyos á llap o tb an levő beteg tő l n y e r t h iányos anam nesis, más­rész t a n ag y fá jd a lm ak , e lesettség m ia tt m in d en komp li­k á l t v izsg á la t m ellő zése a helyes d iag n o s is t lehetetlenné teszik.

E g y i ly en beteget (Cz. J. 30 éves m indenes) szá llí to tta k be k l in ik á n k ra , ak itő l csak a n n y i t s ik e rü l t m eg­tudn i, hogy 9 évvel eze lő tt erő s fá jd a lm a i v o ltak a jobb bordaíve a la t t , m elyek röv idebb fe n n á llás u tá n m eg­szű ntek. A zó ta panaszm en tes, te ljesen jó l é rez te m agát és á llan d ó an dolgozott. A k l in ik á ra sz á ll í tá s n ap ján é jje l 2 ó ra k o r erő s fá jd a lm a t érze tt a jobb bordaíve a la tt, a h id eg k iráz ta s a n a g y fá jd a lm a k m ia tt feküdn i is a l ig tu d o tt. T öbbször zö ldesbarna v á lad é k o t h án yt, néhányszo r csu k lő tt, fá jd a lm a i nem szű n tek , ső t á llan ­dóan fokozódtak.

A beteg jó l fe j le tt , erő s izom zatú. T. 38'2, légzés

* Hollaender: Ü ber E n tlee ru n g sstö ru n g en und D arm erw e ite ru n g en bei D iekdarm carc inom en . F o r t ­sch r it te a. d. Geb, d. R eg. S trah len . X X X V I I I . kö tet, 5. füzet.

32, p. 120, erő te ljes. A z egész h a s fa l deszkakem ény, m in ­denü tt érzékeny, de az érzékenység p u n c tu m m ax im u m a a py lo ru s tá jo n van. K o p o g ta tásn á l a hasü regben e l ­té rés t nem ta lá l tu n k . A beteg m ozg atása , fe lü lte tése a heves fá jd a lm ak , e lesettség m ia tt te ljesen leh ete tlen volt, úgy hogy egyéb v izsg á la to t nem végezhettünk .

T ek in te tte l a r ra , hogy a betegnek m á r m ásk o r is vo ltak g y o m o rtá j i p anasza i, a g y o m o r v ag y az epe- u ta k heveny m egbetegedésére, ese tleg gyom orfeké ly á tfú ró d á sá ra gondo ltunk . E zé rt azon n a li la p a ra to m ia végzését h a tá ro z tu k el, A h a sü re g m e g n y itása u tá n a belek közül á tte tsző fo lyadék ü rü lt . A gyom ro t e lő ­húzva, a p y lo ru s e lü lső fe lszínén, a sorosán csillag - a lakú heget ta lá ltu n k . A se ro sa kü lö n b en m in d en ü tt s im a és ép vo lt. A duodenum az epehó lyagga l lap - szerű en összenő tt, de az epeh ó ly ag vékony , á ttű n ő fa lú , jó l ü rü l, benne k övet nem ta p in tu n k . Ú gysz in tén a duo- denum ban sem . A la p a ra to m ia sebén á t a beleket s a több i h a sü r i sze rveke t is á tv izsg á lv a , sehol sem talá l ­tu n k kó ros e lvá ltozást.

M ű tét u tá n á beteg á l la p o ta nem jav u l, á l lan d ó a n hány . H á n y ad ék a zö ldesbarna. E lég g y a k ra n csuk lik , szék, szél nem ü rü l. A tovább is fenná lló fá jd a lm a t m orph ium m al csökken tjük . E s te a hő m éreéke 39'5, pu lsus 120, légzés 30. É j je l 1 ó ra k o r a be teg heves izg a lm i á l lap o tb a k e rü l, d o b á lja m ag át, k iab á l, de az é r te lm e te ljes b ir to k áb an van . Légzése kezd fe lü le tessé v á ln i, p u lsu sa 140, e g y re gyengébb. Mo. + ooff. + cam phor- in jec tió ra k issé m egnyugsz ik , de az á llan d ó h á n y á sa tovább ta r t . R eg g e l 8 ó rak o r a beteg m eghalt.

S ec tióná l a legnagyobb m eg lepe tésünk re a k ö v e t­kező le le te t ta lá l ju k : a h asü reg b en a m á r m ű té tn é l is ész le lt e lvá ltozásokon k ív ü l m ás k ó ros e lvá ltozás nin ­csen. A bal m e llk as ié i szabad , a jobb m ellkasfé lbő l m e g ­n y itásk o r levegő táv o zása h a llh a tó . A m e llh á r ty a lem e­zei össze v a n n a k tap ad v a , de u j ja l k önnyen szé tv á lasz t­hatok . A jobb tüdő fe lső lebenye lé g ta p in ta tú , alsó- tö m ö tt ta p in ta tú . U g y a n itt a fa l i p le u ra fényevesz te tt, r a j ta finom, k ö n n y en lek ap a rh a tó sá rg á s lepedő k. A jobb tüdő p le u rá ja m eg v astag o d o tt, r a j ta sá rg ás- fehér, sárgás-zö ldes vaskos, le k a p a rh a tó izzadm ány. A tüdő lé g ta p in ta tú , de a m e tsz lap ján m in d en ü tt lencse, borsóny i, ného l eo ng lom eratum o t a lko tó tö m ö tt göbök vannak , k ü lönösen az alsó lebenyben. A fe lső lebenyben és a csúcsokban egészen kem ény , sz ívós hegek s p e ty h ü d t beszürem kedések érezhető k . A felső leb en y ­ben a csúcshoz közel, e lü l s k issé o lda lt, v a s ta g fib rin - lepedékkel k ö rü lv év e g o m b cstű fe jn y i n y í lá s lá th a tó , m elyen á t n y o m ásra habzó, sű rű genyszerű v á lad ék ü rü l. Ezen n y í lá s kb. m o g y o ró n y i ca v e rn á b a vezet.

A fen ti le le tbő l lá th a tó , hogy közve tlenü l a tü d ő p le u rá ja a la t t levő ca v e rn a p e r fo ra t ió ja egy rész t pneum o tho raxo t, m ásré sz t p le u r i t is f ib r in o sa p u ru len tá t idézett elő .

H a tek in te tb e vesszük azokat a tüneteke t, m e lye­ke t m ű té t e lő tt be tegünkné l ész le ltünk , é rthe tő , hogy e lső sorban a gyo m o r és az ep eu tak m egbetegedésére gondo ltunk a n n á l is inkább , m iv e l az anam nesisben m á r régebben i ly en i rá n y ú panaszok szerepeltek . M ű tét közben m eg is ta lá l tu k az okát a régebb i p an asza in ak a lieges u lcus v e n tr ic u l i és a cholecysta-öisszenövésben. E g y m akkegészséges k ü lső ve l b író e rő te ljes betegnél, ak i az u to lsó n a p ig is a legnehezebb m u n k á t végezte, nem is g o n d o lh a ttu n k a r ra , hogy egy ilyen sú lyos tbc.-fo lyam at á l lh a t fenn , a n n á l kevésbbé, m ive l a beteg bem ondásában e r re v o n a tk o zó lag sem m ifé le tám p o n ­tu n k nem volt. A csuk lás, h án y ás, deszkakem ény h as s a beteg e lesetteégébő l e lső so rban is gyom orduodenum -

1450 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

p e r fo ra t io n i g ondo ltunk , dacára a n n a k , hogy a m áj to m p u ln ia m ég m egvo lt.. H iszen a m á j to m p u la t nem is tű n ik el m inden gyom orduodenum u lc u s p e rfo ra tió n á l. A m e llk as k ik o p o g ta tása , a beteg m o zg a tá sa , fe lü ltetése á l ta l a nagy fá jda lm aik , elesettség m ia t t te ljesen lehe­te t le n volt.

A tü d ő c a v e ru a a tüdő tbc.-nél e lég g y a k o r i com p li­ca tio . Backm eister 5500 betege 11-8% -ánál fo rd u lt elő . V iszo n t L ydtin 2500 tbc. s betege k ö zü l 716-nál ta lá l t c a v e rn á t. A p e r fo ra t io azonban e lég r i tk a . Sauerbruch a m e llk as i sebészetrő l í ro t t könyvében m indössze 73 á t ­fú ró d o tt , edd ig az iroda lom ban leköz lö tt ca v e rn á ró l tesz e m líté s t. Brunner az e r re vonatkozó m u n k á ib a n 16 p er- fo ra t ió ró l szám ol be. D acára annak, h o g y az iroda lom ­b an e r re vonatk o zó lag m eglehető sen k ev és ad a to t ta lá ­lu n k , va lószínű , hogy a le nem közölt ese tek szám a, te ­k in te tte l a tüdő tubercu losiis ó riás i n a g y e lterjedésére, jó v a l nagyobb. A p e r fo ra t io a rá n y la g k is szám án ak oka az, hogy a c a v e rn á k legtöbbször a tüdő lebenyek cen- t ra l isa b b részében keletkeznek, táv o l a tü d ő fe lü letétő l. H a p ed ig a tüdő p le u rá ja a la tt képző dnek is, tek in te tte l a r r a , hogy az e lsa jto so d o tt tüdő rész szé tfo ly ó so d ása és c a v e rn a képző dése legtöbbször m eg leh e tő sen hosszú idő t vesz igénybe, fe le tte a p leura e g y rész t m egvastagszik , m á sré sz t a p leu ra le inezek eg ym ássa l is összenő nek. E n n e k következ tében á tfú ró d ás n em ke le tkezhet. I ly en ese tekben a m eg levő d if fu s tbc .-fo lyam at következtében a c a v e rn a á t fú ró d á sa e lő tt m ár e lp u sz tu l a beteg. Csak a f r is s cav ernák veszedelm esek a b e te g re nézve, m elyek o ly a n g y o rsan kele tkeztek , hogy a p leu rán a ik kevés ide je v o l t egy rész t a m egvastagodásra , m á s ré sz t az össze­növésre . A f r iss c a v e rn a oka az, h o g y az e lsa jtosodo tt tüdő részb en erő s v iru le n t iá jú vegyes fe rtő zés jö t t lé tre , am in ek következ tében a sajtos te rü le t szétesése ro ha ­m o san á llo tt be. C saknem m inden c a v e rn á b a n m eg ta lá l­ju k a legkü lönböző bb b ak te r iu m fá jt. A r la u f közvetlen a h a lá l u tá n v ég ze tt b a k te r iu m v izsg á la ta in á l 35 eset­ben a cav ern a genyúbő l 20-nál s trep to co c cu s pyogenest, 12-nél s taphy lococcus pyogenest, 9-nél pneum ococcus!,6 n á l bak t. co lit é s ezenkívül n é h á n y esetben kb. 14 b ak t.- fa jt tu d o t t k itenyészteni.

A p e r fo ra t io veszélye egy rész t a pneum otho rax , m ásré sz t az elő bb em líte tt vegyes fe rtő zésben van. A p y p o g en fe rtő zés i r á n t a p leu ra n a g y o n érzékeny, úgy ho g y a beteg leg többször p leu ra lis ph legm one, v ag y p e d ig p leu ra lis sepsisben a p e r fo ra t io u tá n m á r 1—2 n a p o n belü l e lp u sz tu l, igen g y a k ra n m é g a sebészi be­av a tk o zás d a c á ra is.

A cav e rn ák p e r fo ra t ió ja csak n a g y r i tk á n követke­z ik be sp o n tan . Sauerbruch 73 p e r fo ra t io közül 16-nál tesz em lítés t sp o n tá n áttörésre, m íg a több i 57-nél az á t fú ró d á s oka a fo rsz íro zo tt m esterséges p n eu m o th o rax v o lt. P n e u m o th o ra x készítésénél u g y a n is , h a a ca­v e rn a közvetlen a p le u ra a la tt fek sz ik s fe lü le tén a p leu ra le inezek részb en összetapadtak , nagyobb m en n yi­sé g ű N. b eb o csá tásak o r a N. n y o m ása szé tszak ítja az összenövéseket s a cav e rn a m egreped.

A caverna d iag n o s isa a m ai p h y s ik a l is és R öntgen- v izsg á la to k k a l m in d en nehézség n é lk ü l fe lá llíth a tó , s m ég is az esetek b izonyos százalékában ezen confp licatio je len lé te a keze lő o rvos ügyeim ét e lk e rü lh e t i. K önnyen összetéveszthető : pneum on iás góc, b ronoh iec t. caverna , in te r lo b u la r is em pyem a, R öntgen a la t t ped ig g y ű rű ­a la k ú heges p le u ra l is kötegekkel. A p e r fo ra t io is köny- n y e n fe lism erhető , h a tud juk azt, h o g y a beteg hosszabb- röv idebb idő ó ta tbc. m ia tt kezelésben részesü lt. Sokka l nehezebb a he lyze t akkor, ha lá tsz ó la g m akkegészséges em b er kerü l e lénk, a k i az utolsó n a p ig is a rendes n ap i nehéz m u n k á já t végezte anélkül, h o g y v a lam ilyen k e l­

lem etlenséget é rze tt vo ln a s ak iné l v ag y h ián y o s az anam nesis, v ag y p ed ig a betegtő l az á l lap o ta sú ly o s­sága, e lese ttsége m ia t t anam nesist e g y á lta lá n nem ve ­h e tü n k fe l s íg y csak az észlelhető tünetekbő l v ag yu n k kény te lenek d ia g n o s isu n k a t fe lá llítan i.

K e llő an am n es is m elle tt a rázóh ideg , h ir te len hő - em elkedés, m ellk asfá jd a lo m , szapora, fe lü le tes légzés, d ispnoe, cyanosis, szap o ra pu lsus, p n eu m o th o rax n á l p ed ig a m eglevő k o p o g ta tás! le letbő l ese tleg a R ön tgen- v izsg á la t seg ítségéve l a d iagnosis fe lá l l í tá sa nem nehéz. C a v e rn a p e r fo ra t ió n á l a beteg á l la p o ta ó rá ró l-ó rá ra rom lik . Sauerbruch az t m ond ja, hogy p e r fo ra t ió n á l „b r ich t der K ra n k e im S ch ü tte lf rö s te zusam m en“. A zon­ban fe lü le ten levő k is cavernák csak k is b ronoh io lusok k a i közlekednek, m elyekbő l vagy sem m i, v ag y a l ig ju t levegő a m ellü regbe. V iszont a m ellkasi fá jd a lma k sem m in d ig k ife jezettek , úgy hogyha ilyen esetekben az anam nesisben tü d ő m egbetegedés nem szerepel, vag y a beteget k ikérdezn i az etesettsége m ia tt nem áll m ódu n k ­ban s lá t ju k , hogy a beteg á llan d ó an h án y , csuk lik , a h a sa deszkakem ény, egészen term észetes, hogy h asü r i p e r íő ra t ió ra gondo lunk . E setünkben a has fa Idefen se nem csak a sep tik u s p le u r i t is m ia tt a p leu rá ró l a h as ­fa lra á tv eze te tt izgalom következm énye volt, hanem , úgy lá tsz ik , a p le u r i t is d iap h ra g m a tic a részben á tte v ő ­d ö tt a p e r ito n e u m ra is, ezért ta lá l tu n k a h asü reg b en a rendesné l nagyobb m enny iségű izzadm ány t. A m ellk as i fá jd a lo m á ttevő dése a h asü reg re h a s i ca tas tro p h áh o z hason ló roham ok u tán zó i lehetnek. F o rd ítv a d iffus- fá jd a lm a k a t k iv á ltó h a s i fo lyam atok a m ellkasba loka-- lizá lv a kerü lh e tn ek a beteg ö n tu d a táb a . M indkét eset­ben téves d iag n o s is fe lá l l í tá sá ra vezethet.

A cav ern a nem m in d ig a p le u ra l is ü re g fe lén p e r ­fo rá l, hanem á ttö rh e t eg y nagyobb b ronöhusba is s a beteg i ly en k o r köhögés közben eg y szerre nagyobb m en n y iség ű g enye t ü r í t . H a b á r ezen esetben a tü n e tek nem is o lyan ca ta s tro p h a l is je llegű ek , az á ttö ré s még is elő bb u tóbb a beteg h a lá lá t idézi elő , m e r t a b ronchusok ú t já n a tüdő k is fertő ző dnek.

A cav e rn á k n ak m ég egy h a rm a d ik á ttö ré s i m ód ja van , am i úgy jö n lé tre , hogy a ca v e rn a k ö rü l a p leura - lem ezek ö ssze tap ad n ak s ezen összenövéseken k e resz tü l p e r fo rá l a m ellkas fa lá n és bő rén á t tü d ő s ip o ly t e lő ­idézve. E z azonban a legnagyobb r i tk aság o k közé ta rto z ik .

H a b á r a bonco lási le let a lk a lm áv a l ta lá lu n k g y ó ­g y u lt c a v e rn á k a t is, a p rognosis m ég is rossz. E z t mu ­ta t j a L yd tin k im u ta tá s a is, ak inek 716 cavernás betege k ö zü l 6 év m ú lv a csak 13 vo lt é letben. A p e r fo rá l t ca v e rn ák p ro g n o s isa p ed ig abso lu t rossz, a beteg e lpusz­tu l m ég ak k o r is, h a a m ellü reg m eg n y itá sá v a l a v á la ­dék levezetésérő l gondoskod tunk .

F e n ti ese tü n k egy részt r i tk a sá g á n á l, m ásrész t d lag n o s tik a i é rdekességénél fogva érdem el figyelm et.

A p e s t i izr . h i tk ö z s é g k ó rh á za i k ö z p o n t i la b o r a tó r iu má ­n ak k ö z le m é n y e ( fő o rv o s : A c é l D ezső d r .),

A vér cholesterintartalm a d iabetes mellitusnál.

Í r tá k : Acél Dezső dr. és R ausn itz Erzsébet dr.

M ár ré g ó ta ism eretes, hogy a d iabeteses betegek egy részének v é re lip aem iás (d iabeteses l ip aem ia), azt is tu d tu k , h o g y enn ek a l ip aem ián ak a C holesterin meg ­szap o ro d ása is eg y ik okozója. Az u tó b b i években a cho- les te r in m eg h a tá ro zá s egyszerű bbé v á lt, s ennek v o lt köszönhető az, ho g y m ind többen és többen fog la lk o z­tak a cho leste rin je len tő ségével a kü lönböző beteggé-

1928. 52— 53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1451

1. sz. táblázat.

Sorszám

A vérsavó

cukor- 1 cholesterin-

ta r ta lm a mg %-ban

1M egjegyzés »

1 105 2202 106 142 carcinoma3 110 2084 110 2205 115 2646 117 1957 124 230 cataracta8 125 1859 130 218

10 130 25611 130 21012 130 15913 132 210 glaukoma14 135 20015 135 140 carcinoma16 137 250 arth r it is17 140 23018 140 18219 140 18420 145 18021 147 24422 147 20523 150 16924 150 18925 150 24026 150 22027 154 22228 155 21029 157 17030 160 21031 162 224 arth ritis32 162 262 cataracta33 166 183 ulcus cruris34 167 24635 175 230 cataracta36 180 23637 182 24038 182 25039 185 18440 185 21041 185 182 gangraena42 187 20843 190 25844 190 133 anaemia pern.45 193 22446 195 18347 200 22648 200 220 ulcus cruris

49 200 20050 202 19051 205 29652 207 124 anaemia

53 207 25054 207 23455 210 20856 210 24057 216 20458 220 19559 220 20060 222 180 gangraena

61 230 23662 240 21863 260 24464 260 21065 260 18766 269 250 cataracta

67 290 166 gangraena

68 374 20869 380 160 gangraena

geknél, íg y a d iabe tesnél is. Az idevágó m u n k á k a t m ár n ag y szám uk m ia tt sem tu d n ék fe lsoro ln i. M egelég­szünk azzal, hogy rá m u ta tu n k H. P ribram nak1 egy 1914-ben m eg je len t összefog laló közlem ényére , m ely az add ig m eg je len t iro d a lm a t k im erítő en ism erte ti, és Rusznyákn&k2 1928-ban m eg je len t közlem ényére,m ely az ú jab b iro d a lm a t ism erte ti. M indezekbő l k i ­

d e rü lt az, hogy a d iabetes m e ll itu sb an szenvedő k v érén ek c h o les te r in ta r ta lm a g y a k ra n em elkedett, k ü lö ­nösen az ac id o tik u s esetekben (Pribram). K im u ta ttá k az t is, hogy a n o rm á lis cho leste rin érték ek a könnyű d iabeteses esetekben fo rd u ln ak elő s m inél sú lyosabb e g y d iabetes, a n n á l nagyobb a v é r c h o les te r in ta r ta lm a (Stepp).3 M ajdnem ugyanezeke t ta lá l ja St. R usznyák is, h o g y t. i. a d iabetes sú ly o sság áv a l p árh u zam o san emel­k ed ik a v é r c h o les te r in ta r ta lm a . A z á llapo t, sú ly o ssá ­g á t a k á r a beteg vércuko ré rték éb ő 1, a k á r a k l in ik ai á l lap o tb ó l h a tá ro z ta meg.

A d iabetes m e ll itu ssa l k ap c so la tb an egy hosszabb v izsg á la tso ro za to t v e ttü n k tervbe. E n n ek k ap c sán m i is m egnéztük a d iabetesben szenvedő k vérének choles- te r in ta r ta lm á t s m iu tá n v iz sg á la ta in k e le jén nem talá l ­tu k sz igo rúan az o k a t a m eg á llap ításo k a t, m elyeket fen tebb je lez tünk , érdem esnek ta r to t tu k a r ra , hogy rendszeresen vég igkövessük ezeket. Az a láb b iak b an rö ­v id en csak a r ró l a k a ru n k beszám oln i, hogy 69, m inden v á lo g a tá s nélkü li d iabetes-esetben m ilyenek v o ltak ezen betegek vérében a cho leste rinm enny iségek , összefügg-e ez a beteg á l lap o táv a l, i l le tő leg a betegség sú ly o ssá ­g áv a l?

A v é rsav ó b an a cukor- és eho tes te r in m eg h ató ro zá so k a t m in d ig éh g y o m o rra végeztük . A cho lesterin - m eg h a tá ro zá st az eg y ik ü n k á l ta l le í r t m ódszerre l4 vé­gez tük . (A h asz n á lt m ódszereknél a vérsav ó n o rm a l ér ­ték e i v é rcu k o rn á l: 80—1211 m g% , eho leste rinné l: 140— 170 mg% .)

Az I. sz. tá b lá z a tb a n közö ljü k a v izsg á lt esete­k e t a v é rcu k o r m enny iségének em elkedő so rren d jéb en .

Az i t t közö lt szám adatokbó l lá th a tó az, hogy a v izsg á lt 69 d iabeteses v é r közü l 60-nak ch o le s te r inta r­ta lm a a n o rm á lisn á l m agasabb v o lt (87%), am i az t je­len ti, hogy a d iabetesben szenvedő betegeknél a v é r ch o leste rinm enny iségének em elkedése a szabályszerű . E z m ég szem betű nő bbé v á lik akko r, hogy h a tek in te tbe vesszük azt, hogy a 9 n o rm á lis é r té k e t adó beteg közü l 2 a d iabetesén k ív ü l ro ssz in d u la tú d ag an a tb an , 2 p ed ig sú ly o s an aem iáb an is szenvedett, m in d k é t betegség o lyan , m ely a v é r o h o les te r in é rtek é t leszá llít ja . Ha ezt szá m ításb a vesszük , ákko r a v izsgá lt diabeteses vérek 92%-ában ta lá ltuk meg a cholesterinszaporulatot. M eg­jegyezzük m ég a z t is, hogy a h y p erch o les te r in a em iá t m u ta tó d iabetes esetek egy ike sem szenvedett o lyan m ás betegségben (pl. cho le lith ias is stb .), m e ly a vé r ch o les te rin m en n y iség é t sz in tén em elte vo lna. A tá b lá ­za tbó l azonban az is következ ik , h o g y a v é r cho leste rin - m enn y iség e sem m ifé le összefüggésben s in cs a v é r cu ­k o r ta r ta lm á v a l, s ebben a p o n tb an nem tu d ju k m egerő­s íte n i azon szerző ket (pl. St. R usznyák), ak ik a ke ttő k ö zö tt va lam ifé le összefüggést á l la p íto t ta k m eg. H ogy v izsg á la ta in k e redm énye ezen összefüggés ellen szól, m ég jobban k i tű n ik akkor, h a a fe n ti táb lá z a to t jobban összevon juk .

I I . sz. táblázat.

Esetekszám a

Cukortartalom mg % -ban

C holester in tar talom mg % -ban

minimum maximum középérték

6 100— 120 142 264 20813 121— 140 140 256 20411 1 4 1 - 1 6 0 169 244 205

6 161— 180 183 262 23013 1 8 1 - 2 0 0 133 258 20910 201— 220 124 296 214

3 2 2 1 - 2 4 0 180 236 2115 241— 300 166 244 2111 374 — — 2081 380 — — 160

1452 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52— 53. sz.

A v izsg á lt d iabetesesek k l in ik a i á l lap o tán a k rész­letezésétő l i t t e ltek in tü n k , csak a n n y i t á l la p ítu n k m eg, ho g y azok k ö zö tt a legkülönböző bb fo k ú vo lt a m egbete­gedés (könnyű , sú ly o s, egész sú ly o s), a legkü lön fé lébb d iae tá s v ag y eg y éb kezelés a la t t á l lo tta k , közö ttük vo l­ta k o lyanok, a k ik a legkü lönfélébb com p lieatióban is szenvedtek) (g a n g ra e n a , ca ta rac ta , a r th r i t i s stb .), de v é rü k c h o le s te r in ta r ta ln ia és betegségük sú ly o sság a kö­zö tt sem m ifé le összefüggést nem tu d tu n k m eg á llap í­ta n i . E lég, h a en n e k d em o n strá lására a fe n ti adatokbó l n é h á n y a t k iv eszü n k , íg y vo lt 2 sú lyos d iabetes gangrae- n áv a l k o m p lik á lt esete, ak iknél a v é rc u k o r ta r ta lo m 222, i l le tő leg 290 m g% , a v é rch o les te r in ta r ta lo m 160, ille tő leg 166 m g% volt, ezzel szemben v e it k ö n n y ű d iabetes eset, ah o l 124 m g% -os v é rcu k o r m elle tt a v é r cho lesterin - ta r ta lm a 230 m g% volt. De hogy a k l in ik a i á l lap o ttal nem m egy p á rh u zam o san a v ér c h o les te r in ta rta ln ia , a r r a ta lá lu n k a d a to t St. Rusznyák köz lem ényében is. Ö 7 betegnél v iz s g á l ta a cho lesterinértékeíket hosszabb ideig . A betegek egy része d iaetás kezelés a la t t á llo tt, m ás ik része in s u l in t is kapott. A zt lá t ju k , hogy i tt a 7 beteg k özö tt v o ltak olyanok, ak ik n é l az á lta lán o s á l la p o t ja v u lá sá v a l csökkent a ch o leste rin érték , vag y rosszabbodásáva l em elkedett az, v iszo n t v o ltak o lyanok is, ak ik n é l éppen az ellenkező je k övetkezett be (pl. az á l la p o t ro sszab b o d ásáv a l a vér összcho leste rinértóke 373 m g% -ról 215-re csökkent).

Összefoglalás. F en ti v izsgá la tokbó l k i tű n ik az,hog y :

1. a diabetes mellitusban szenvedő k vérének cho- lest érint art alm a szabályszerű en em elkedett;

2. a diabeteses vér cholesterinmennyisége sem a vér étikor tarta lm ával, sem a klin ika i állapot súlyossá­gával összefüggésben nincs.

I rod a lom : 1 Pribram: Med. K lin ik . 1914. 1195. o ld. — 2 St. R usznyák : K lin . W och. 1928. 340. old. — 3 W. Stepp: M. M. W . 1918. 781. old. — 4 Acél D.: O rvosi H e ti­la p 1927. 46. sz.

A b u d a p est i k ir . m a g y . P á zm á n y P é te r -T u d o m á n y e g y e - te m u r o ló g ia i k l in ik á já n a k k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó :

I l l y é s G éza dr. eg y . n y . r. ta n á r ) .

T a p a sz ta la ta im a sperm acu ltu rák ró l 390 v iz sg á lt ese t k a p csán .

I r t a : Húth Tivadar dr.

Az O rvosi H e t i la p 1927. évi 44. szám áb an m eg je len t: „Adatok a sperm aculturák vizsgálatához, különös te­k in te tte l a gonorrhoea gyógyult eseteire“ c ím ű közlem é­nyem ben k i fe j te t te m 100 v izsgált ese t k ap csán egyrészt a v izsgá la thoz h asz n á la to s tá p ta la jo k m egb ízha tóságát, m ásré sz t a Leboeuf á l ta l a ján lo tt, de á l ta la m m ódosí­to t t v izsg á la ti m eth o d u st s b izonyos cau te lák a t, m e­ly eknek szem m el v a ló ta r tá sa e lenged h ete tlen ü l szüksé­gesek a-hihoz, h o g y a v izsg á la t helyes és ab so lu t megbíz­h a tó legyen. A m áso d ik v izsgá la ti se r ie s 290 g y ó g y u lt­n a k m in ő s íte tt g o n o rrh o eas esetre v o n atkoz ik , m elyek­n ek ered m én y érő l p á r sorban ó h a jtan é k beszám oln i.

E zen m áso d ik csoport v izsg á la ti tá rg y a u g y a n ­csak az volt, m in t az első é, vagy is m en n y ib en te k inth e t­jü k a leza jlo tt g ono rrhoeás fo ly am a to t gyógyultnak, v an -e fertő zési lehető ség s ha igen, ez a g e n ita l is t ra c tu s m ely részére loka lizá lód ik . A v izsgá lódások csupán csak a férfi-go no r r h oeán ak g yógyu lt v o l tá t célozták.

Az á lta la m k iv i t t és ism erte te tt m ód szert a ta ­p asz ta la to k a la p já n b iztosnak, egyszerű nek s könnyen k eresz tü lv ih e tő n ek ta rto m . Nem ó h a jto m a he ly rö v id­ség e m ia tt a k ü lfö ld i, de fő leg f ra n c ia szerző k kü lön ­böző , néha k o m p lik á lt és nehézkes m ódszere it ism er­

te tn i, az ezen kérd ésse l fog lalkozók részére a szakiro d a- lom rendelkezésre á ll. A betegeknek a v izsgála thoz való e lő kész ítését az elő bbiekhez v iszo n y ítv a a következő - kéf>en m ó d o síto ttam : a v izsg á la to t megelő ző en a beteg h á ro m napon k e resz tü l alkoholt (sö rt) fogyaszto tt, két- h á ro m szo r sondáztatott, m a jd ezu tán Guyon-k a th e te reu á t lap iso s h ú g y e ső in s t i l la t ió t k ap o tt. H a sem m ifé le u re th ra l is sec re tu m nem vo lt p ro v o k á lh a tó , úgy eg y nap p ihenő következett. A z ezu tán következő napon v issza ­ta r to t t v ize le tte l végezte el az onanizálást o lyképen és o ly v iszonyok közö tt, m in t az elő bb em líte tt c ikkemben rész le tesen le ír tam . A condom ban fe lfogo tt ondó fe rd én szé lesz te tt asc ite r-a g a r tá p ta la j ra le t t o ltva, m a jd az ondó native és fes tve (m ethy lenkékket és Gram sze rin t) v izsgá lva . U g y an csak v izsg á lta to tt az onan izá lás u tá n ü r í te t t vizelet is. A sp e rm a az o ltás u tá n i harm adik­negyed ik n ap o n k e rü lt m ak ro sk o p ia i és m ik ro sk o p ia i v izsg á la tra . A p o s it iv cu ltu rá k m á r a h arm ad ik napon v o ltak m egfigye lhető k , m elyek m in t ap ró , kerek , é lesen e lh a tá ro lt, h a lv án y szü rk e , k issé á tte tsző , sa já tsá go sá n ny ú ló co n s is ten tiá jú telepek képében jelen tkeztek , m ely te lepek önállóak m a ra d ta k , co n f lu á lás i h a jlam m a l nem b ír ta k . A b ak te r io ló g ia i e red m én y ek e t az első 100 ese­tem et a m o stan i 290 ese tte l összefog lalva, a könnyebb á ttek in th e tő ség k ed v é é rt tá b lá z a tb a fog la lva a lább ad o m :

7. táblázat.

A sperma bakteriumculturája A vizsgált esetek 6záma

Az esetek %-a

I. Staphylococcus albus................ 136 34-8 %II. Staphylococcus aureus ............. 3 0-8 %

III. Streptococcus ............................ 72 18-4 %IV. Staphylococcus és streptococcus 75 19-2 %V. Gram-positiv diplococcus......... 47 12-0 %

VI. Bacterium coli ........................ 10 2‘6 %VII. Negativ bakterologiai lelet . . . . 30 7-8 14

Gonococcus-negativ spermacultura összesen: 373 eset, 95'6 %

II. táblázat.

A spermabakterium culturája A positiv esetek száma

Az esetek %-a

G o d o c o c c u s positiv........................... 17 4-4 %

G onococcusra n eg a tív le le te t te h á t 373 ese tben k a p ­tam , v ag y is a v iz sg á lt esetek 95'6%-hban. A 17 gono­co ccu sra p o s it iv sp e rm a c u ltu ra esete inek an a ly zá lásá - n á l az t ta lá ltam , h o g y ebbő l 12 o ly an gono rrhoea volt, ho l complicatio is csa tlak o zo tt a fo lyam athoz; és p ed ig 10 esetben ep id idym itis (három nál kétoldali, h é tn é l egy­oldali), 2 esetben abscedáló prostatitis. A többi 5 esetné l a betegség com plicatiómentesen z a j lo t t le. M inden beteg a gyógykezelés u tá n v izsg á lta to tt, v ag y is akkor, m ik o r m á r g y ó g y u ltn ak le t t m inő sítve.

A z elő bbi 12 p o s it iv esetnél, m in t lá tjuk , szövő dm é­ny es le fo ly ású v o l t a m egbetegedés, hogy ezen esetekben a g y ó g y u lás d a c á ra is p o s it iv v o lt a sp erm acu ltu ra , az t azzal m ag y a rázh a tju k , hogy a betegség fo ly am a ta a la t t a gonococcusok a g en ita lis t r a c tu s oly részébe ke­rü lte k , ho l a lo ca lis és m echan ikus kezelés h o zzá juk fé rn i nem tu d o tt. H iszen a férfi nem iszerve inek b e ren ­dezése o lyan, h o g y egyes gonococcus-osoportoknak m é­ly eb b re va ló k e rü lésé re , e lre jtő zésére szám ta lan a lk a ­lom van . A kezelés fo lyam án az u tá n ezen e lre j tv e m a­ra d t gonococcusok — m ive l a kezelés h a tásá n ak k itéve n incsenek — viru lensek m a rad n ak . A lkalm i okok fo ly ­

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1453

tán , je len esetünkben a vdzsgáláshoz szükséges onanizá- lásnál ke rü lh e tn ek ism ét elő , fe rtő zvén az ondót, m ely m in t gonorrhoeásan fertő zött k e rü l a tá p ta la j r a s o tt p o s it iv c u l tu rá t ad . Complieatiáuul lezajlott ese teknél n ag y o b b teh á t a va lószínű ség , hogy p o s itiv tenyészetet kap u n k , m in t a s im á n leza jlo ttak n á l. F e lh ív o m te h á t figyelm ét a sp e rm áéu l tú rá k k a l fog la lkozóknak , hogy ezen té n y re kü lönös figyelem m el legyenek.

H a a n eg a tiv esetek legnagyobb száza lékában staphy loeoccust k ap tam , az t postgonorrhoeás je len ség ­nek veszem . E zen m ik ro o rg an ism u so k sokm indenféle h e ly rő l k e rü lh e tn ek az ondóba s a r ra apathogeneknek b izonyu lnak , v a ló sz ín ű leg viru len tiá juknak erő sen csök­kent v o lta m ia tt. H aso n ló an á llu n k a többi, a cu ltu rá - ban k in ő tt m ik ro o rg an ism u so k k a l is.

A sp e rm a e u ltu rá k fontos és megbízható d iag n o sti- k u s é r té k e m an ap sá g m á r v i ta tá rg y á t nem képezheti. M in t jó és m egb ízható e l já rá s a lka lm azható és a lk a l­m azandó m inden g y ó g y u ltn ak m in ő s íte tt gonorrhoeá- ná l, fő leg azon esetekben, hol a m egbetegedéshez v ala ­m ilyen complicatio is csa tlakozo tt. N épegészségügy i szem pontbó l is oda kellene h a tn i, hogy m inden g o n o rr ­hoea esetében e v iz sg á la t a szako rvostó l a betegné l nem ­csak egyszer, de több ízben is m eg ism éte ltessék s házas­sá g csak a szako rvos á lta l m egengedett — többszöri negatív sperm acultura — esetben legyen kö thető .

A b u d a p e s t i k ir . m a g y - P á z m á n y P é te r T u d o m á n y e g y e ­tem I I . szám ú sz e m k lin ik á já n a k k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó:

B la s k o v ic s L á sz ló dr. e g y . n y . r. ta n á r .)

L evá lt re tina ritka a lakú rep ed ése .

I r ta : Pellá thy Béla dr. k l in ik a i tan á rseg éd .

A kü lön fé le eredetű id eg h á r ty a lev á láso k n á l a le­v á l t re tin a részek en je lentkező repedések m á r a szem­tü k rö zés kezdeti id e je ó ta ism eretesek s e lő fo rd u lnak nem csak sérü lésre , h anem egyéb o k ra v isszavezethető ú. n. sp o n tan lev á lá so k n á l is. A repedések g y a k o r isá g á ­ró l e lté rő k a vélem ények. Léber és ta n ítv á n y a i, Gomn, H aussen a rep ed ést az ab la tio re t in a e sa rk a la to s tü n e ­tének ta r t já k , a lé t re jö t té t ú g y m ag yarázzák , hogy az u v e a bán ta lm a, m in t első dleges m egbetegedés az üv eg­tes t táp lá lk o zó sz av a rá t és f ib r i l la r is zsu g o ro d ásá t idézi elő , az ü v eg testro sto k á llan d ó an húzzák az a la p já v al szorosan összefiigg-ő re tin á t, m íg v ég re an n a k sz a ka d á ­s á t idézik elő , a szakadásokon k eresz tü l az üveg testbő l fo lyadék ju t a re t in a m ögé. E sze r in t m in d en fr iss re tin a le v á lásn á l m eg kellene ta lá ln i a repedést, vag y h a az nem is lá th a tó , fe l ke llene tételezn i. E n n ek az el­m életnek szám os ellenző je van . K üm m el, Weeker, Schnabel és m ások a re t in a repedésé t nem ta r t j á k je ­len tő ség te ljesnek , h anem az in tra o c u la r is ny o m ás csök­kenésére vezetik v issza az ab la tio lé tre jö tté t: az üveg­te s t té r fo g a táb an m egk isebbed ik , a re t in á t m in teg y m agához sz ív ja , a re t in a m ögö tt íg y légü res té r kelet­keznék, am i a eho rio ideábó l tra u ssu d a tio ú t já n k itelő - d ik . N agy fokú ü v eg test-té rfogatm egk isebbedésné l az i r is is beszívódik , a csarnok m ély lesz, ese tleg a cho rio idea is levá lik . Meller, Fuchs, Hagen és Mees- m ann is ilyen m a g y a rá z a tá t a d já k az é rh á rty a lev á lás - nak . M ég szám osán ellene v a n n a k Leber elm életének , íg y Rachlmann a d iffúz iós th e o r ia híve, U hthoff és Heine csak b izonyos ese tek re ta r t já k érvényesnek a húzása th eo riá t, m íg Siegrist és Schreiber a n n a k hívei.

A levá lt re t in a szak ad ásán ak szám át Leber 60%-ra, Nordenson 37'4%-ra, H orstm ann 45'7%-ra, Gonin 65%-i*a teszi, m íg Galezovszky 20%-ot, ső t Gros 3‘5%-ot em lít. A repedés lé tre jö ttén ek m ód ja Leber e lm életének

e lfo g ad ása m elle tt eg y szerű en m ag y arázh a tó , k ö n n y ű a m a g y a rá z a t a g y o rsan ha ladó ab la t ió k n á l is, nem ú g y a lassan ha lad ó és ré g i esetekben bekövetkező repedésnél. Az ü v eg test fe lő li húzó h a tá s t az ese tek leg több jében nem leh e t egészen k iz á rn i, m ert az ü v eg test csaknem m in d ig hom ályos és zsugorodo tt (Vogt, M eesmann rés- lám p ás v izsg á la ta i) , a hú zás azonban a cho rio idea fe lő l is tö r té n h e t, m ert többen, köztük m a g y a r szerző is (Im re ju n .) a su b re tin a l is fo lyadékban kötő szövetes kö- tegeke t ta lá lt . A húzó h a táso n k ív ü l egyéb k ö rü lm ény is szám bavehető , m e ly re vonatkozó lag Elschnig ese té t em lítem , ak i a le v á lt re t in á t k ö rü l í r t helyen a tö bb i rész le tn é l á tte tsző bbnek ta lá lta , m a jd u g y anezen a he­lyen ész le lte a lyukképző dést s lé t re jö t té t a su b retin a l is fo lyadék au to ly tákus fe rm e n tta r ta lm á n a k tu la jd o n ít ja . E r re vonatkozó lag a következő ese te t em lítem :

56 éves nő beteg, 6 évve l észlelésem e lő tt ism ere tlen okból m eg v ak u lt b a l szem én. A re t in a a m aecu la t lu te a a la t t i ré sz k ivé te lév e l te ljesen lev á lt, tö lcsérszerű en em elked ik a szem belsejébe, a szem fenék alsó kü lső n e­gyedének m egfe le lő en a re tin a á tsza k ad t, a szak ad áso n k eresz tü l a m acu la lu te a tá já n kb. VA p a p i l lá n y i p ig ­m en th a lm az lá th a tó . F e lü l szü rk ésfeh é r sz ínű , ívben k ife lé kany a ro d ó , kö tő szövetkö teg ta r t j a k ifesz ítv e a le­v á l t re t in á t. A r e t in a sza k ad ásá n ak lé tre jö tte , a fe lü l lévő kö tő szövetkö teg h ú zásáv a l és a re t in á n a k a m acu la lu te a tá já n rö g z íte ttség év e l k önnyen m a g y a ráz ­ható . A z üvegteist és a su b re tin a l is fo lyadék fe ltűnő en tisz ta , csak egész finom úszká ló hom ály o k k a l. A le vá lt re t in a a felső k ü lső és a felső belső rész k ivé te lév e l m in d e n ü tt á tte tsző , ső t az e lü l lévő libegő rész csaknem te ljesen átlá tszó , finom erezettségével sz itakö tő sz á rn y á ­hoz h aso n líth a tó . F e ltehető , hogy a re tin a , h a a lev á lás első idő szakában hom ályos is vo lt, késő bb az e lh a l t v ag y degenerá lt se jte k fe lsz ívódása m ia t t he ly en k ént e lvékonyodo tt, úgy hogy jó fo rm án á t lá tszó v á vált.

A lev á lt re t in a repedése i re n d sz e r in t az a e q u a to r tá já n , v a g y m ég e lő tte ész le lhető k, f r is s esetekben leg ­többszö r tá tongok , de lehetnek rés, három szög, ova lis , p a tkó v a g y sza b á ly ta lan a lak ú ak is. Szélük re n d sze rin t az ü v eg tes t fe lé begöngyö lő dö tt, csak r i tk á n a cho­r io id ea felé, am i g y a k ra n lá th a tó sze m tü k ö rre l is. A re ­pedéssel egy idő ben re n d sze r in t á tsza k ad n ak az o tt fu tó v é re rek is, csak r i t k á n tö r té n ik m eg, hogy a repedés te rü le téb e eső erek sérte tlenek m ara d n ak . Leber ké t ily en ese te t em lít, ah o l a rep ed ést egy-egy é r h id al ta át, e lő tte Nordenson és Elschnig í r t le hason ló t. Elschnig esetében k é t é r h ú zó d o tt á t a re p ed és fe le tt, ehhez h a ­sonló ese te t vo lt a lk a lm am ész le ln i 17 éves fé rf ibeteg ­nél, aho l a szak ad ást elő bb két, m a jd h á ro m é r h id al ta át.

K ortörténet: A beteg jobb szem ét 1 9 2 6 végén ir i - d o cy k iit is u tá n i zsugo ro d ás m ia t t e ltáv o líto ttu k . Ba l szem ének v isu sa a k k o r te ljes 60 /o . 1 9 2 7 közepén b a l sze­m én ü v eg testi h o m ály o k k a l (u v e it is ), de te ljes lá tássa l je len tkez ik , au g u sz tu s közepén üveg testá vérzés, látá s kéz m ozgásá ig csökken, decem berig azonban a n n y ira jav u l, h o g y v isu sa 3 0 /o , ü v eg test d if fu se borús, n éh án y k isebb úszkáló c a fa tta l . H árom h ó n a p ig panaszm en tes. 1 9 2 8 m árc iu s végén h ir te le n e lv esz te tte lá tó te rén ek a lsó és jobb fe lét. V = 5 /o . A re t in a fe lső kü lső h a rm a d a le ­vá lt, bedom borodik , sz in te belelóg a bu lbus belsejébe, a n n y ira , hogy a p a p i l la nem lá th a tó . A levá lás a füg ­gé lyes á tm érő i rá n y á b a n kezdő dik , a lu l-k ívü l kb. a 4 ó rá n a k m egfe lelő te rü le tig , e lő re fe lé az aeq u a to ro n tú l te r jed , széle n em lá th a tó . L á tó té rb en ennek m eg­fele lő k iesés. A z 5 /o v isu s xígy h o zha tó ki, ho g y a beteg nem egyenesen a betű re , hanem a ttó l k issé le fe lé néz. P u n c tio sk le rae u tá n 8 n ap p a l u g y a n a z az á llap o t, a lev á lt re tin a részen szak ad ásn ak ny o m a nincs. 12 n a pp a l

1454 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52—53. sz.

a punctio u tá n fel ü l-k ívü l a re tin á n k ö rü lb e lü l 2L pap illányd n a g y sá g ú ova lis repedés je len tkez ik , m elyen á t é lénkvörös re f le x k apha tó . A repedést 2 vékonyabb é r tö rzs h id a l ja át, m in t m egfeszített h ú r. E zek az erek a repedés fe lső szélével p árhuzam osan húzódó v a s ta ­gabb é rtö rzsb ő l szárm aznak , fo ly ta tásu k a repedés alsó szélén tú l jó l lá th a tó . A szem m ozgása iná l a re t in a h u l­lám zó m ozgásoka t végez. 6 n appa l késő bb a lev á lás le­fe lé nagyobb te r jede lm ű , kb. az 5. ó ra i rá n y á ig terjed , a repedés k ife lé tovább te rjed , következő 6 n ap m ú lva a repedés m ég tovább h a lad , k ife lé csúcsban végző dik és m ost egy h a rm a d ik v é ré r is á tfeszü l fe le tte , am ely edd ig a k ife lé le k e re k íte tt repedés szélével p árh u zam o san fu to tt (1. m e lléke lt képet). K övetkező k é t h é t a la tt a le ­v á lá s tovább te r je d t, a levá lt re tin a rész jobban e lő re­dom borodott, ú g y hogy a repedés a re t in a e lő bbre ju tás.i á l ta l hosszúkás résnek látszik , ú jabb h á ro m h é t a latt a repedés kü lső szé le nem változo tt, befelé azonban tovább te r je d t és fe lfe lé csúcsban végző dik. A z á tfeszü lő erek közül egy e lszakad t, ugy an ek k o r a repedés fe le tti re tin a ré sz e lvékonyodo tt, úgy hogy vö rös re f lex tű nik

á t ra jta . A lev á lá s ek k o rra k i te r je d t a re t in a egész alsó fe lére, v isus 0'8/o. A sok fé le gyógyszeres, m ű té t i kezelés és a repedés e llen é re a lev á lás tovább h a la d t cá fo la tá ra an n ak a régebben többek tő l v a llo tt fe lfo g ásn ak m ely a lev á lt re t in a m egrepedésétő l, tö r tén jék az m ű té ti úton v ag y spon tan , a v isszafekvésre m eg in d u lásá t v á r ta .

R és lám p áv a l az üveg testben finom an e loszlo tt m ozgó, i l le tv e ca fa to k b an úszkáló hom ályok észlelhe­tő k , hosszú, v a g y m eg fesz íte tt kötegek nem lá tha tók.

A le v á lt re t in a m egrepedésének ese tü n k b en a kö­vetkező m a g y a rá z a tá t adom : A m íg a p u n c tio so leare nem tö r té n t m eg, ad d ig az üveg test és a su b re t in a l is fo­lyad ék a la k e le m ta r ta lm a ré sz in t a cho rio ideábó l a mű té t a lk a lm áv a l tö r té n t e lk e rü lh e te tlen vérzés, v a la m in t az ez u tá n tá m a d t ex su d a tio m ia t t je len tékenyen m egnöveke­dett. Az a lak e lem ta rta lo m a su b re tin a l is fo lyadék al ján g y ű l össze és m ech a n ik u san lefe lé húzó h a tá s t gyako­ro l t a lev á lt re t in á ra , am i az tán azon a he ly en reped t m eg, aho l a hú zás a leg jobban é rv én y esü lt s aho l rész­ben em ia tt, részben a táp lá lkozás am ú g y is m eglévő za v a ra és a fe lté tle n ü l je len lévő se jte lh a láso k m iatt locus m in o r is re s is te n t ia e tám ad t. A m ech a n ik u s hatás, m e lle tt az a k ö rü lm én y is figyelem be vehető , hogy a re t in a e lh a lt s e j t je i fe lsz ívódhattak , am i a re t in át m ár elő ző leg e lv ék o n y íth a tta , e h a tá s m elle tt szó ln a az a kö­rü lm én y is, h o g y késő bb a repedés fe le tt a re t in a kö rü l­í r t helye a tö b b i részekhez v iszony ítva k ife jeze tten át-

tetsző bbé v á lt. L ehetséges, h o g y e m elle tt az üveg test finom, m ű szere inkke l nem ész le lhető ro s t ja in a k húzása a repedés lé tre jö t té t e lő seg ítette . I ly en m ódon a repedés nem h ir te len tám ad t, h an em lassan k én t nagyobbodott, ennek tu d h a tó be, hogy a rep ed és terü le tébe k e rü lt erek nem szakad tak el, annak e llenére, hogy a rá n y la g je len ­tékeny húzás a la t t vo ltak , m e r t ily m ódon a re t in a az erek rő l m in teg y lehúzódo tt és lassan k in t a h a rm a d ik ér is a repedés te rü le téb e k e rü lt .

L A P S Z E M L E

B elo rvostan .A v é r k e r in g é s g y e n g e sé g é n e k k eze lése a e u t in fe c ­

t io s u s b e te g sé g e k n é l, k ü lö n ö sen p n eu m o n ia crou p osá- n á l. Prof. Schottm üller. (D eutsche Med. W cchenschr. 1928. 37. sz.)

A v é rk e r in g és h ir te len gyengü lésénél, a m ik o r köz­ve tlen ü l fen y eg et a ha lá l, a s tro p h a n t in t t a r t j a a leg ­hatáso sab b szernek . In tra v é n á sá n ad belő le 0'5—0'8 m il­l ig ram m ot. A k ö z tu d a tb an e l te r je d t fé le lm et tő le indo­k o la t lan n ak ta r t j a ; n ap o n ta szok ta adni, m ég o lyanko r is, h a a beteg elő ző n ap o n d ig i tá l is t szedett és m ég soha k á ro s h a tá s t nem tap asz ta lt. Á lta láb an tö b b re becsüli, m in t a d ig itá lis t.

A m ik o r a sz ívgyengeségen k ív ü l vasom oto ros bé­n u lá s is v an és ennek fo ly tán d i la tá lta k az e rek coffe in t, cam pho rt, th eo b ro m in t és ad ren a l in t, i l le tv e su p ra re - n in t ad. A z ad ren a lin -k ész ítm én y ek gyo rsan m ú ló h a tá ­s á t úgy tesz i á llandóvá , ho g y in trav én ás konyhasós csepp-in fusio a la k já b a n ad ja . H a az ad ren a lin ke llem et­len m e llék h a tása i (szívdobogás, nyom ásérzés, sá p a d t­ság , á ju lás, h ideg rázás) je le i je len tkeznének, ú g y nem k e ll az in fu s ió t a z é r t m egszün te tn i, hanem a p e rcenk in ti csepp-szám ot csökkenten i. Kleiner G yörgy dr.

A p n e u m o n ia crou p osa g y ó g y ítá s a so lv o ch in n e l.Reichmann. (D eu tsche Med. W ochensohr. 1928, 38. szám.)

A so lv o ch in t a p n eu m o n ia c rouposa spec if ikus gyógyszerének ta r t ja . H a tá s á ra a láz azo n n a l leesik, ja v u l a v é rk erin g és, a közérzet, az é tvágy , a p u lzus la s ­sabb, te ttebb lesz, a dyspnoe enged. A betegség le fo lyása m eg röv idü l, a k r iz is kedvező en fo ly ik le. K e llem etlen m e llék h a tása n incs, a lka lm azása, m ely in tram u scu la ri- sa n 2 cm3 in j ic iá lá sá v a l tö r té n ik fá jd a lm a tla n , in fi l tra - tu m o t sohasem okoz. M ellette card io to n ik u m o t úgyszól­v á n sohasem k e ll adn i, ex p e c to ra n tiá k a t is csak r i tk á n . R endesen k é t in je c t ió ra v an szükség, de e lő fo rdu l, hogy m á r egy is m eghozza a k ív á n t h a tást. A so lv o ch in ra von Bergm ann h ív ta fel figyelm ét, ak i 100 esetben lá to tt tő le f ra p p á n s h a tá s t , a szerző 27 esetével m indenben m eg erő sít i ezt. Kleiner G yörgy dr.

A k iv e z e tő u ta k to n u sv á lto z á sa k ö v e tk ez téb en b eá lló , p a n k r e a s fe r in e n tu m -p a n g á s á lta l o k o zo tt ep eú t- és m á jsé rü lések rő l. K . W estphal. (Z e itsch rif t f ü r k iin. M ed. 109. kö te t, 2. szám .)

A szerző á l la to k o n m egfigyelés tá rg y á v á te t te eg y ­ré sz t a ductus cho ledochus zá ró izm ának és az alsó epe- u ta k n a k kü lönböző v eg e ta tiv ideg rendszeri b eh a tá ­so k ra való v ise lkedésé t; m ásrész t azt, hogy m enny iben befo ly áso lják a sp h in k te r tó n u sá b a n beálló vá ltozások az e lő tte lévő vezetékekben u ra lk o d ó nyom ásv iszonyo­kat. É szleleté i s z e r in t a sp h in k te r Oddi e llenkező en van beidegezve, m in t a choledochus és az epehó lyag. H a a sp h in k te r öisszehúzódik, a cho ledochus és az epehó lyag e lernyednek és v iszon t. E z az ellenkező é r te lm ű beideg­zés az epehó lyago t b iz tosító sze lep sa já tsá g á v a l ruh ázza fe l; nehogy esetleges sph ink tertonusfokozódás fo ly tán e lő á lló v á la d é k p an g ásn á l a p an k reasn ed v be lekerü ljön a m ég m ag asab b an fekvő ep e u ta k b a is. Á lla to k n á l elő tu d o t t idézn i i ly en p a n g á s t v a g u s izg a tássa l és pylo- ca rp in n a l, k i tu d ta ü r í te n i az epehó lyago t a d re n a l in n a l és különböző ú. n. epehajtószerekke l.

M ás k ísér le tek b en az ep eu tak b a és a pankreasveze- tek b e m esterségesen befecskendezett pank reasn ed v n ek

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1455

a vezetéket bélelő h á m ra és a p a ren ch y m as se jtek re k i­fe j te t t h a tá sá t f igyelte . Ez k iv é te l né lkü l k isebb vagy sú ly o sab b n ek ro s iso k a t okozott. Szerző m egfigyeléseinek az em beri p a th o lo g iáb an is nag y h o rd e re je van . M in­den k ö rü lm ényné l (vago ton iás co n stitu tio , m echan ikus sp in n k te re lzá ró d ás stb.), am i a v á la d é k p a n g á sá ra ve­zet, szám oln i k e ll a p an k reasn ed v n ek az epehó lyagba va ló bekerü lésével. Szerző sze rin t a cho ledochus ós a cho lecysta k ö rü li összenövéseknek ez egy ik leggyakoribb oka. T h erap ia : kő esetén sebészi, vago ton iá soknál bol 1 a donna-készítm ények .

A v á lad é k p an g ássa l já ró ch ro n ik u s gyu llad áso s fo ly am ato k következ tében a n n y ira e lpusz tu l a chole­dochus és ep ehó lyag izom zata, h o g y nem tu d ja k iü r í ­ten i ta r ta lm á t. I ly e n esetekben atrop inkészítm ényeik nem vezetnek célhoz. Jobb h a tású a k a eholagog-szerek, m elyek a vá ladékképző dés fokozása ú tján m ég is á t­m ossák a vezetékeket.

M ég sú lyosabb a következm énye a sp h in c te r- e lzá ró d ásn ak ep e h ó ly ag h ián y esetén . M ivei ekkor h ián y z ik a b iz tosító szelep, am elyen keresztü l a pangó v á lad ék e ltávozhat, az m ég m ag asa b b ra kerü l és éppoly sú lyos párén ch y n iasé rü lések e t okozha t (hepatitis , pan- k re a ti t is ) , m in t az á l la to k n á l m ű v ile g befecskendezett p an k reasnedv . T h e ra p ia ezeknél is m osások. Chele- cy s tek to m iá t p ed ig vago to n iáso k n á l ez okból csak el­k e rü lh e te tlen ü l szükséges esetben t a r t m egengedett­nek. Gctál dr.

S eb észet.A lágyéksérv ra d ik á l is m ű tétének m ethodikájához.

Gabay. Aus d. O hir. A bt. d. D n jep ro s tro js -K ran k e n - hauses in K itseh k ass (U k ra jna.). (Z e n tra lb la tt f. Chir. 1928, 32. szám.)

K iv ite lének egyszerű sége és a vele e lé r t k itű nő eredm énye i m ia tt a következő m ódszert m erik a ján la ni lág y ék sé rv ek m ű tev ésé re : bő r- és fasc iam etszés, m int a B assin i-m ű té tné l. A z iso lá lt sérv tö m lő p e r ip h e r iá s ré ­szének resecá lása u tá n nyalkánál h osszú se lyem foná lla l bekötik , m elynek m in d k é t szabad v ég é t tű be fű z ik . Ez­zel a k é t ö ltéssel u j jc o n tro l l m ellett az ite rn u s és t ra n s ­v e rsu s izom zatot b e lü lrő l az izom zat alsó széle fe le tt 1 'A—2 cm -rel, egy m ástó l ped ig 1—114 cm -rel á tö lt ik , ez­u tá n a k é t foná lvéget az ú. n. B a rk e r- fé le kéz fogássa l összecsom ózzák, ezzel e lérik a sérv töm lő osonk fixatió- já t és o ldalfe lé helyezését. A h as fa l e rő s ítésé re a Gi- ra rd -fé le aponeurosis-kettő zést h aszn á lják , h o g y h a a m ély hasizom zat a lsó szé le közel feksz ik a lá g y é k sérv ­hez, beveszik a v a r ra tb a . A v a r ra to k a t a következő ké­pen a lka lm azzák : az in c in d á l t ex te rn u s ap o n eu ro s is m e­d ia l is részének belső o ld a lán 54 cm -rel a széle fe le t t be­felé h a la d n a k a tű v e l a beszúrás fe le tt, azu tán a két m ély hasizom alsó és a lágyéksza lag szélén k eresz tül m egy az ö ltés; ha 3—4 ilyen öltés m egvan , ak k o r fe lü l­rő l kezdve m egcsom ózzák az egészet. íg y haso n n ev ű szövetek illeszkednek egym áshoz, m e r t izom pam atok nem kerü lh e tn ek a v a r ra to k közé. M ost következ ik a h asfa lk e ttő zés G irá rd sze r in t. M arx József dr.

Az av e rtin n a rk o s is befo lyáso lása szénsav inhala- tióval. Flór ekén. Z e n tra lb la tt f. C hir. 1928. 31.

K özel 300 esetet szám lá ló a v e r t in -n a rk o s is so roza­tu n k b an az első 180 eset com p licatiom en tes volt. A kkor egy 53 éves te s t k i lo g ram m o n k én t 0T3 g, összesen 7’6 g a v e r t in t k ap o tt. C a llosus penetra ló d u o d en a lis u lcus m ia tt o p e rá lt beteg a m ű té t u tán i n eg y ed ik n ap o n post o p e ra tiv pneum on iában m eghalt. E g y m ásik b e teg ü ­kön, ak in é l cho ledochoduodenostom iát végeztek sú ly os ik te ru ssa l já ró ch ro n ik u s cho llang itis m ia tt, m ű té t u tá n két ó rá v a l kezdő dő légzésbénu lás lé p e tt fel, m e ly e t sem lobelin , epheton in . sem p ed ig oxygen-belégzés nem tu ­do tt szü n te tn i. E k k o r szá n sav a t a d a to t t neki, m ire a légzés rö g tö n m élyebb, k iadósabb le tt s a beteg h a ma r fe léb red t és m eg g y ó g y u lt. A zóta m inden av e rtin n arko - t iz á ltn a k m ég a m ű tő te rem ben öt perces idő közökben 2—4 X COa-t adat, R o th -B räg e r a p p a rá tu ssa l, am e ly el­já rá ssa l kb. egy 2 ó rá v a l s ik e rü lt m eg rö v id íten i az a l ­

v ás i id ő ta rtam o t. Ső t, M a r tin narko fin -avertinscopho - lam in narko s isb an ta r to t t betegéné l szénsavva l asphi- x iá l t v o lt képes m egszü n te tn i, a z é r t szerző a já n l ja m ód ­szerének e lb írá lásá t, m e rt o lyan e l já rá s veszé lye it k é ­pes csökkenten i, m elynek egyébkén t ó r iás i e lő nye i v an n a k . M arx József dr.

Á rnyékot nem adó id egen testek rö n tgeno log ia i k i ­m u ta tá sa . Sgalitzer. (Z e n tra lb la tt f. C h ir. 1928, 3. köt.)

E lég g y ak ran fo rd u l elő , h o g y hónapok ig , ső t évek ig gyógyu ln i nem ak a ró em pyem aüregek és s ip o ­lyok fe ltá rá sá n á l b en tfe le jte tt V agy leszakad t tam po n - d a rab o k a t, vagy d ra in cső veke t ta lá l a m ű tő . A gaze- d a rab o k R öntgennel nem m u ta th a tó k kii, hacsak v é le t­lenü l n incsenek jo d o fo rm m al im p raeg n á lv a , g u m icsö ­vek v iszon t csak ak k o r lá th a tó k , h a tö rténe tesen elég n a g y száza lék a rán y b an k ev e rtek kén savas sókat hoz­zá ju k a vu lkan izá ló e l já rá s fo ly am án . A zért i ly en ár ­n y ék o t nem adó idegen testeket pl. em pyem aüregekben a következő e l já rá ssa l m u ta t k i: az ü regnek c o n tra st- a n y a g g a l való m eg tö ltése u tá n az o n n a l rö n tg en o g ram m e g y m á sra m erő leges p ro jee tió b an , ezu tán m egfigyeli a c o n tra s ta n y a g le fo ly ásá t. A gazeszá lcsák im p raeg n á- ló d n ak és k iü rü lés u tá n is m ag u k b an ta r t já k a con- tra s ta n y a g o t, a d ra in csö v ek m eg ú g y lesznek lá th a ­tókká. h o g y a lum enükben hálószerű iéig le rak o d o tt fib- rlinszálcsák rö g z ítik a jo d ip in t v a g y egyéb e o n tra st- an y ag o t. H asfa l i S ipo lyoknál is ú g y já r t el, de m ég s tru m a m ű té t u tá n b en tfe le jte tt gazecsíko t is lá th a tó v á te t t ; részben B eck -pastá t, részben H o lzknech t u tá n z ir- k onoxyd -pá lc ikábat h asz n á lt e r re a cé lra.

M arx József dr.

U ro lóg ia .H ú g y cső tág ítás u tá n i sú lyos húgycső vérzésrő l.

Par V . V intic l.Több súlyos és egy ha lá lo s k im en ete lű húgycső -

vé rzést észleltek eg yszerű húgycső tá g í tá s u tán , röv id idő a la tt . Á ttek in tv e 1920-tól a L a r ib o is ie re -k ó rh áz a n y a ­gát. h é t esetet közöl. 0'75%-át tesz ik k i az esetek az e lő fo rd u lt m egbetegedéseknek. A z o rv o s i iroda lom ban ■ sem g y ak o r i e lő fo rdu lása. M. Ponsson sze r in t a lázas fe rtő zés és húgycső vérzés a tá g í tá s következtében fe l ­lépő zavarok . A vérzés azonnal, de ese tleg csak ó rák . ső t n ap o k m ú ltán je len tkez ik . H am onic a h úgycső szű ­k ü le tek rő l í r t m u n k á jáb a n a b u r já n z o tt, érdús n y á lka ­h á r ty a vérzékenységében k eres i a vérzés okát. M. Jaaues spo n tan vérzés ese té rő l szám ol be szű k ü le t m elle tt. H ason ló eseteket ism erte ttek D nvergey és Dax. A ver- scncq k é t sp o n tan v é rzés t észlelt.

A k isebbfokú vérzés leg többszö r rö v id idő a la t t m egszű n ik . Sú lyos esetekben ey s to to m ia in d ik á lt. Le­aven s z e r in t a vérzés a s é r te tt te rü le t é re l lá tásá tó l in- « kább függ , m in t a sé rü lé s fokátó l. M. Escat sze r in t a vérzés o k a tá g ítá s u tá n fau sse ro u te -b an keresendő .A szerző u to l já ra közö lt esete az é rt érdekes, m ert sem fau sse rou te , sem po lyposis, v a g y egyéb e lváltozás nem vo lt k id eríth e tő .

B ő vérzés esetében a v é ra lv a d é k o k a t táv o lítsu k el a hó lyagbó l. H a a vérzés nem szű n ik , vastag , á l lan dó k a th e te r t rögz ítünk . H a a vérzés e r re sem szű nik, ep i- cy s to to m ia és a h á tsó húgycső tam p o n ad e ja végzendő el. m e ly b iz tosan cé lra vezet, tek in tv e , h o g y vérzés m in ­d ig a h á tsó húgycső bő l ered . M elly dr.

Az úgynevezett vesehygrom áró l. P a r G. S. E p­stein.

1890-ben í r ta le Malherbe rész le tesen p e r ire n a l is cy sta esetét, m elynél a v ese h y d ro ce les h ere m ó d já ra tokba zá rv a , t ra n s p a re n t fo lyadékgyü lem ben úszo tt. M inkovski és Friedrich p e r ire n a l is h y d ro n ep h ro s isn ak , K irm isson su b cap su la r is h y d ro n e p h ro s isn a k nevezték el ezen r i tk a m egbetegedést. A leg inkább e lte r je d t h y g­rom a elnevezés Ponficktól vszármazik.

A z iro d a lm i ad a to k a la p já n a fo lyadékgyü lem v ag y a vese s a já t to k já n belü l, v a g y azon k ív ü l fogla l helyet, de az ü re g nem com m un iká l a vese ü regével. Belső fe lsz íné t nem b o r í t ja sem hám , sem endothel, m i­

1456 ORVOST H E T T L A P 1928. 52— 53. sz.

bő i következ ik , hogy nem p ra e fo rm á lt ü regbő l szárm a­zik. Ponfick su b - in tra és e x tra c a p su la r is h y g ro m á t k ü ­lönböztet m eg. A szerző nyo lc esetet ta lá l t m indössze a szak iro d a lo m b an . (Az U ro lóg ia i K l in ik a ese té t Káló dr. ism erte tte .)

A h y g ro m a keletkezésére vonatkozóan a legtöbb szerző m egegyez ik abban, ho g y elő zetes p e r ire n a l is v é r­zés jön lé tre . A v é r fe lsz ívódása u tá n k e rü l a transp a - re n s fo ly ad ék a véröm leny helyére. A vérzések oka le­h e t tra u m a , c irc u la tió s zav a r, v ag y a vesén ek va lame ly m egbetegedése (tbc., d ag an at, gyu lladás, zsákvese). F e l­tű n ő azonban, hogy m íg ezeket a v esee lvá ltozásoka t g y a k ra n lá t ju k , m ilyen r i tk á n ke le tkez ik hygrom a. S em m i e se tre sem lehet h y d ro n en h ro s is az eg y ed ü li oka, m in t az t Connerth a k a r ja beá llítan i. V a ló sz ín ű , hogy több ok k e ll ho g y szövő djék e r i tk a e lv á lto zás lé trehozá­sá ra . A kü lönböző elm életek közül eg y ik sem ad m eg ­fele lő m a g y a rá z a to t. M elly dr.

A nehezen hozzáférhető tum orok endovesicalis e lec tro co ag u la tió ja . P a r 0 . Keller.

D a g a n a to k endovesicalis co a g u la tió ján á l g y ak ran ju t a m ű tő ab b a a helyzetbe, hogy nem é r i el a coagu­la t i ós so n d áv a l a d ag an ato t. A h ó ly ag n y ak o n , d iverticu - lum ban , h y p e r tro p h iá s p ro s ta ta m ögö tt fekvő pap illom a okoz nehézségeket. D e fo rm á lt hó lyag is m egnehezíti az e lec tro co ag u la tió t. S zám ta lan seg é d fo rrá s t a ján lo ttak : haso n fek te tés, té rdkönyök helyzet, oldalfekvé®, h a sfa lra g y ak o ro lt nyom ás, a hó lyag tö ltés v á lto z ta tá sa . L eg na­gyobb é r té k ű azonban az i r r ig a t ió s cy stoskop re tro gra d lá tó té rre l. A coagu la tiós so n d á t kö n n y en h aszn á lják a rendes lá tó té rb e n , de a re tro g ra d lá tó té rn e k csak elő l- fekvő részén lehet b eá llítan i. K é t ese te u tá n , m elyeknél nem tu d ta a d ag an a to t a rendelkezésre á lló eszközökkel coagu lá ln i, gondo lt o lyan sonda e lő á l l í tá sá ra , m ely a re tro g ra d m ező ben h aszná lható legyen. E z t a célt úgy é r te el, h o g y a sonda belsejében sp irá l isá n h a j l í tot t fém d ró to t he lyezett el. A sonda a cystoskopon á t beve­zetve ru g a lm a ssá g á n á l fo g v a h á tra h a j l ik a re tro g ra d lá tó té rb e . A z eszköz és em eltyű m o zg a tá sáv a l s ik e rül a re tro g ra d lá tó té r bárm e ly p o n tjá t e lé rn i. T erm észetesen ez az e l já rá s is fe lté te lez bizonyos fokú tü re lm e t és g y a ­k o r la to t. A szerző nek s ik e rü l t ezzel az e l já rá ssa l egyéb­k én t m egköze líthe te tlenü l fekvő p a p i l lo m á k a t leégetn i.

Melly dr..

S zem észet.Ű j ú t a köze llá tóság legyő zéséhez. Levinsohn,

B e r l in —C h arlo tten b u rg . (A rchiv , f. A ugenheilk ., nov.)A köze llá tóság lé tre jö tté t, i l le tv e fokozódását m a­

g y arázó th e o r iá k a t s o r ra tá rg y a l ja a szerző s közülök legtöbb v a lósz ípű sége t a s a já t e lm életének tu la jd o nít. K ö ze llá tó k a t fe ltű nő n a g y százalékban o ly em bereknél ta lá lu n k , k ik k en y e rű k e t írás-o lvasás é s v a r rá ssa l ke­res ik m eg. A szerző sze r in t a k ö ze llá tó ság oka abban keresendő , h o g y az e lő re h a j lo tt he lyze tben a szem teke sú ly a h ú z á s t fe j t k i a s a já t szem id eg k ö rü li részeire, m e ly ennek következtében, különösiképen serdü lő kné l, k itág u l. E lm é le té t tá m o g a tjá k sa já t, v a la m in t Soevarno á l la tk ísé r le te i. E lm élete a la p já n a szerző ú g y vél g á ta t v e tn i a k öze llá tóság n ag y m érték ű e lte r jedésének , hogy az isk o lás gyerm ekek szám ára, a p ad o k á ta la k ítá sa á lta l, leh e tő v é teszi az e lő reh a jlás n é lk ü l való írás- o lv asás és ra jzo lást. A zonkívü l a já n l ja serdü lő knek a g y m n astik á t, az á lta lán o s ellen tá l 1 óképesség növelése céljábó l, m ive l a szerző k többsége sz e r in t a köze llá tóság k ife jlő désében az ö rökö lt gyengeségnek is n a g y szerepe van . Luzsa dr.

K ísé r le te k on toch in -ion tophoresissel. Kaufmann, H a lle . (A rch iv , f. A ugenheilk ., novem ber.)

A z o p toeh in -ionnak a z ink io n n á l jó v a l nagyobb á tvándo rló k ép esség e veze tte a szerző t k ísé rle te in ek v ég ­zésére. A zonk ívü l az op toC h in ion tophoresis sokkal ke- vésbbé veszedelm es a hegképző dést i l le tő le g a zinkion hason ló a lk a lm azásán á l. K ísérle te i, m e ly ek e t nyu lak ép és hám fo sz to tt s z a ru h á r ty á já n végzett, nem végző dtek k ie lég ítő eredm énnyel. U gyan is, h a o ly á ram erő sség ­

gel és o ly hosszú ideig ion top h o rizá lt, ho g y az opto- ch in a csa rn o k b an k im u ta th a tó vo lt, akko r m á r igen közel vo lt a hegképző dóst okozó dosishoz. U lcu s ser- penses em berszem en végzett k ísé r le te i a lk a lm áv a l, a p u p i l la tá g ító scopo lam in tó l e ltek in tv e , m inden egyéb th e ra p iá t m ellő zö tt. K é t M A áram erő sségge l k é t percig a lk a lm az o tt ion topho resis em ber és nyú l co rn eá ján csak a fe lü le tes feké lyeknél idézett elő gyógyu lást. M élyebbre te r je d ő esetekben csak n ag y o b b dosisok b izonyu ltak eredm ényesnek , egye lő re azonban csak kevésszám ú eset­rő l szám o lh a t be. W irtz e lek tró d o t használ. Luzsa dr.

B ő r- és nem ikór tan .A M yosa lvarsan a lka lm azásáró l. Prof. Galewsky

(D rezda). (D. M. W . 1928 n o vem ber 2. 44. sz.)G alewsky m indazon esetekben , ho l az in trav é n ás

a lk a lm azása a neosa lvarsan -készítm ényeknek nehézsé­gekbe ü tközik , a k á r m egfelelő a ss is ten tia h ián y áb a n (pl. gyerm ekeknél, csecsem ő knél), v ag y m élyenfekvő , tú ln a g y zsírszövette l bíró, vékony , k isv én á jú egyének­nél, ezenk ívü l h a gyo rs a b o r tiv h a tá s he ly e tt lassú , óva­to s dosirozást, i l le tve h a tá s t a k a ru n k k i fe j te n i (pl. a o r t i t is , tabes, lu es cerebri), a m y o sa lv a rsa n igen jó l h aszn á lh a tó készítm ény . A m y o sa lv a rsa n t h a tá sá b a n a n e o sa lv a rsa n n a l egyenlő nek m ond h atju k , igen jó l tű r­hető , a l ig fá jd a lm a s és la ssú h a tá sk ife j té se m ia tt m e llék tü n e te i n incsenek, v a g y csak igen en y h ék ; 0‘30— 0'4ö, v a g y fé rf iak n á l 0'6ü g d o s is ig em elkedve, 2—4 cm* d e s ti l lá l t v ízben oldva, in tra m u sc u la r is in jec tió k a lak ­já b a n a szo k o tt he ly re h e te n k in t k é t ízben ad h a tju k. E g y k ú rá b a n 10—12 in jec tio , 3—<5 g összm ennyiségben. G yerm ekekné l a m egfelelő k isebb dosisokat. A m yo­sa lv a rsa n t G alewsky a fen t e m líte tt nehézségeknél és fő képen a m ásod ik , h a rm a d ik kú ráb an , ese tleg neo­s a lv a rsa n n a l szem ben re f ra c te r eseteknél, v a g y Hg.- b ism u th tám o g a tásá ra , p ó t lá sá ra haszná lja . E zenk ívül a tró p u so k o n E ram b o es ián á l lá t ja igen érték es, egysze­rű e n h aszn á lh a tó készítm énynek. Laubál I. dr.

V eleszü le te tt id ü lt oedem a. (M ilroy-betegség.)TU. F. M ilroy. (The Jo u rn a l o f th e A m erican M edical A ssoc ia tion . 1928 okt. 20.)

A szerző e lő ször 1892-ben í r ta le ezen betegséget. A betegség fa m il ia r is . E g y csa lád 97 ta g ja közü l 27-nél ta lá l ta m eg. Je llem ző rá , h o g y h e red itaer, á llan d ó an fenná ll, ág y n y u g a lo m a la t t sem jav u l. A lá b u j ja k ra , a láb fe j egy részére , az egész láb fe jre , m ásk o r az a lszá rra , ső t a com bra is loka lizá ló db a tik , de a P o u p art-sza lag o t sohasem lép i tú l, nem fá jda lm as^ m indkét nem nél egy­a rá n t e lő fo rdu lha t.

A zó ta több szerző í r t le hason ló betegséget, am ely azonban nem h ered itaeren lép fel, hanem csecsemő -, gyerm ek- v a g y if jú k o rb an fe jlő d ö tt ki.

A betegség v a ló sz ín ű leg roko n ság b an v an a R ay n au d -fé le k ó rra l és ese tleg az an g io n eu ro ticu s oedem ával. L ehet, hogy h e ly i okok is szerepe lnek k i­fe jlő désében, m in t venathrom boisisok, v a g y n y iro k ér- e lvá ltozások . A betegség g y ó g y ítása tü n e t i1, fő leg pó lyázás.

A pen is phageden icus fekélyérő l. John Labadie. M ich igan . (T he Jo u rn a l of the A m erican M edical A ssoc ia tion . 1928 novem ber 10.)

A szerző 12 év a la t t a m ich ig an i b ő rk l in ik án h é t ese te t ész le lt. A fo ly am a tra jellem ző , h o g y a fekély ch ron ikus, fá jd a lm a s és ig en roncsoló. E g y v a g y több feké ly je len ik m eg a p raep u tiu m o n , a g lanson , v ag y a su lcus co ro n a r iu sb an és fo ly ta tó lag o san rá te r je d h e t az egész p en isre , ső t a sc ro tu m ra és a h a s fa lra is. A fekély sohasem lép fe l e lső dlegesen, hanem csak az u lcu s m ollehoz, v a g y a p r im ae r a ffec tióhoz tá rsu l , m ég ped ig o ly m ódon, h o g y az e lső d leges fek é ly t sebész ileg kezel­ték (égetés, c ircum cisio , exc isio , Inc isio ) és ezá lta l az i ly m ódon n ek ro tizá lt szö v e te t a lk a lm assá te tték , hogy az á l lan d ó a n je len levő sa p ro p h ita b ak té r iu m o k patholo- g iás h a tá s t fe jthessenek k i. T eh á t az u lcu s phageden i- cum nem spec if ikus fe rtő zés következm énye. T h e rap ia: m in d en ek e lő tt a lág y fek é ly t v a g y sy p h i l is t ke ll kezelni.

1928. 52—53. sz. O R V O S T H E T I L A P 1457

K önnyebb ©»etekben e lő szö r gyengébb, az tán erő sebb an tisep ticu m o k k a l va ló fü rd e tést, sú lyosabb esetekben k a u te r iz á lá s t az ép szövetig , legvégső esetben részleges a m p n ta t ió t a já n l a szerző . Vám os László dr.

G ég észe t.

A la r v n g e k to m ia te ch n ik á ja . Graham H. B. (Ca­l i fo rn ia a. W este rn m ed. 1928, 28. kö te t, 5. szám .)

A m ű té t első fe le hely i (novocain -ad renalin ) é r zéste lenítésben, a m ásod ik ped ig ae th e rn a rk o s isb a n tö r ­tén ik . A g ég é t „T“ a la k ú m etszéssel tesz i szabaddá, az a r t. th y reo id ea sup .-t és la ry n g e a sup .-t a lákö tve, a t r a ­cheát az első trac h ea l is g y ű rű m ag asság áb an m etsz i á t; e m ű tevésné l ü g y e ln i kell a r ra , h o g y a trach eába egy csepp v é r se jusson . E zu tán ae th e m ark o s is k ö v e t­kezik a trac h ea lis n y íláso n keresztü l. A la ry n x o t — h á tu lró l kezdő dő leg — szab ad d á téve, e ltáv o lít ja . A m ű ­té t az ism e r t és á lta lá b a n szoko tt m ódon fejezendő be, m idő n kü lönös figyelem fo rd ítan d ó a r ra . ho g y a trach ea a b ő rre l gondosan egyesíttessék . E z u tá n a trach eáb a w ism ut-vase linne l im p re g n á lt gazéval k ö rü lc sa v a rt ca- n ü lt vezet be. A seb utókezelés© a lk a lm áv a l jó l m ű ködő p u m p á t használ és kb. k i len c napon á t betegét az o rro n át, az oesophagusba veze te tt canü lön k e resz tü l tá p lá l ja , a pépes éte leket ped ig fecskendő seg ítségéve l ad ag olja s u tá n a v ize t ad. B a jkay Tibor dr.

A d io h th e r ia -v é d ő o ltá s . Adams F. (Public, h ea lth jf u rn . 1928, 19. kötet, 2. szám .)

Szerző C anadában v ég ze tt d ip h th e r ia ellen i ac tiv im m u n izá lásró l szám ol be. A n tig én ü l to x id -o t (Eam on- fé le an ti to x in ) haszná lt. Szerző am a vé lem ényen v an és ezt ad a to k k a l is ig azo lja — hogy a védő o ltás k ö ve t­keztében a d iph theria -esetek szám a lá th a tó la g csökkent. N yo lc évné l idő sebb gyerm ekekné l az o ltás következté­ben g y a k ra n o ly á lta lá n o s reac tio m u ta tk o z ik , am i több n ap i á g y n y u g a lm a t is szükségessé tesz. E z é r t azt a já n l ja , hogy az im m un izá lás lehető leg nyo lc éven a lu l tö r tén ­jék m eg. B a jka y Tibor dr.

S o m n ife rn a rk o s is e lő n y e i és h á t r á n y a i. Enviny- hausen Arnold. (M ünch, m ed. W ochen sehr. 1928, 75. é v ­fo lyam . 11. szám .)

E lő n y ö k ; m ű té t u tá n ó rá k ig a lsz ik a beteg, f á j ­d a lm a t nem érez, h á n y in g e re igen r i tk á n v an . E gész n a ­pon á t som nolens, n y u g o d t s am nesiás az in jec tio kez­detétő l a fe léb redésig te r je d ő idő re. H á trá n y o k : ném i m o to rikus n y u g ta la n sá g az ébredésko r és a m ű té t befe­jezése u tá n . 24 esetben eg y ha lá leset fo rd u lt elő , am i a som n ifen h á trá n y á ra íran d ó ; a h a lá l oka b roncho­pn eu m o n ia vo lt. B a jkay Tibor dr.

A p p en d ic it is tü n e te i a n g in á n á l, Brcmicker W er­ner. (Med. K lin ik . 1928. 24. év fo lyam . 14. szám .)

Szerző h a t to n s i l l i t is c a ta r rh a lisb a n és öt to n s il­l i t is lacu n a risb an szenvedő betegérő l szám ol be. k ikné l eg y id e jű lég a v ak b é lg y u llad ásra u ta ló tü n e tek is fen n ­á llo ttak . ö t betegét co n se rv a t i v m ódon kezelte, ezek­nél a h as i fá jd a lm ak az első napokban m egszű ntek, az a n g in a le fo ly ása ped ig n o rm a lis volt. H a t o p erá lt ese té­ben az append ixnek sem sero sá ján . sem m ucosáján e l­v á lto zást nem ta lá lt. H á ro m esetben csupán kevés lym p h o cy ta ta r ta lm ú ex su d a tu m ü rü l t a hasüregbő l. Szerző a n g in á n á l fe llépő és ao p e n d ic it is re u ta ló kezdő tü n e tek n é l — a m ű té te t ille tő leg — ta r tó z k o d á sra int.

B a jkay Tibor dr.

A d ia th e rn d a a lk a lm a z á sa az o rr m e llé k ü re g e in e k m e g b e teg e d é se in é l. Brooke Charles B. (P hysica l thera - pent. 1928, 46. kötet, 4. szám .)

A m elléküregek g y u l la d á sa in á l a d ia th e rm ia e red ­m ényesen a lka lm azh ató ú g y a fá jd a lo m cs il lap ítás , m in t g y ó g y ítás szem pon tjábó l. Az ac tiv e lek tró d a m ellék­ü re g k ö rn y ék é re helyezendő , v ag y az o r rb a vezetendő be. E k é t e l já rá s k o m b in á lh a tó is. Szerző ezen kezelés fo ly tán áz in tra n a sa l is beavatkozások lényeges csökke­nését v á r ja , B a jkay Tibor dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Ű j könyvek.

N ém et nyelven.

M ik ro sk o p isch er N a c h w e is d er S p iro ch a e ta p a l ­lida , der G onok ok ken u. d es E r r e g e r s d es U lcu s m o l le .Collier—Cohn. U rb an és S chw arzen b erg . B erlin 1928. A ra 5 Jl. — T asch en b u ch d er M e d iz in isc h -k lin isc h e n D ia g n o s t ik . Müller—Seifert. J . F . B e rg m an n M ünchen. 1928. A ra 16-80 Jl. — A r z n e ith e r a p ie d es p rak t. A r z te s . C. Bachem. U rb an és S ch w arzen b erg B erlin . 1928. A ra 720 Jl. — H a n d b u ch d. g e s a m te n S ta h le n h e i lk u n d e : I. Bd. 4. L ief. P. Lazarus J . F . B erg m an n . M ünchen. 1928. A ra 28 M. — D ie D o k to r sc h u le . M. Nassauer. O tto G m elin. M ünchen 1929. A ra 4-50 Jl. — E in fü h r u n g in d ie H ä m o to lo g ie . Domarus. G. T h iem e. Leipzig, 1929. Ä ra 14 Jl.

Az ú jsz ü lö t t é let-, k ó r - és g y ó g y ta n a . Orvosok és o rv o stan h a llg a tó k szám ára . I r ta ; Törd au Ferenc dr. egyetem i rk . ta n á r . „Pető fi“ iro d a lm i v á l la la t k iadása . 1928. A ra 6 pengő .

E könyvecske K ub iny i Pál szü lészeti tan k ö n y v é ­nek kéoezi függelékét, és ez a k ö rü lm é n y szab ta m eg nem csak te rjede lm ét, de a m ó d szert -is, m ellyel a szerző fe la d a tá t m ego ldo tta . Torday a g y ak o r ló o rv o st és az o rv o s ta n h a llg a tó t a k a r ja m e g ta n íta n i m in d arra , a m it tu d n ia kell, hogy az ú jszü lö tte t, ezt az egészen spec ia l is lény t, s ik e resen átvezesse azon a rö v id é le tneriodúson , am elyen, h a az orvos, a b áb a tu d ja ten n iv a ló it, s imán m egy k e resz tü l az ú jszü lö tt, de am e ly é le tperio d u sban szám os h ib a követhető el, és ezeknek következm ényei igen sú ly o sak . M ag y aro rszág o n á lta lá b a n n ag y a csecsem ő halálozás, de kü lönösen n a g y az első h ó n a p ha lá lozása, ennek okát p ed ig részben az ú iszü lö ttkor- ban e lkö v e te tt h ibákban és m u lasz táso k b a n kell k e res ­nünk . É ppen ezért hézagpó tló ez a k ö n y v , am ely n e m ­csak az ú jszü lö ttk o r i spec iá lis p h y s io lo g iáv a l és oa th o - log iáv a l fog lalkoz ik , hanem d a c á ra h o g y csak 100 o ld a ­las igen v ilág o s és szabatos u ta s í tá s o k a t is ád az ú j ­szü lö tt gondozásáró l, e l lá tá sá ró l és táp lá lásá ró l. E z pedig csak ú g y vo lt lehetséges, ho g y a szerző csak az t n y ú j t ja az o lv a só n a k am it bő ta p a sz ta la ta , nagy a n ya g ­nak k l in ik a i m egfigyelése és fe ldo lgoása a lap ján e lfoga- dandónaik. v itáin fe lü lá lló n ak ism e r el és am irő l az t ta r t ja , ho g y m inden g y ak o r ló o rv o sn ak tu d n i kell. E l­ism erésse l kell m eg á llap ítan u n k , h o g y Tordav jól o l­do tta m eg fe lad a tá t. P ro f . Heim Pál.

Ü b er A r r h y tm ien d es H e rz en s . Ä rz tlicher F o r t ­b i ld u n g sk u rs in B ad N auheim . P f in g s te n 1927. Geory Thieme L e ip z ig 1927. Ä ra 8-30 Jl.

Ar, 53 o ldal te r jed e lm ű fü ze t ö t e lő adást t a r ta l ­maz. m elyek a m ú lt év p ü n k ö sd jén a nauhe im i o rv o s i továbbképző tan fo ly am o n h a n g z o tta k el.

W alter Koch a sz ív spec ifikus izom rendszerének, az ingervezető rendszernek ép és kó ros a n a tó m iá já ról ad o tt elő . E lő ad ásáb an sok p h y s io lo g ia i és pa thophysio - log ia i v o n a tk o zást is ta lá lu n k és íg y tu la jdonkénen a következő e lő adásokhoz szükséges a lap ism ere tek e t t ar ­ta lm azza. — A szívm ű ködés m ecb an ism u sán ak k é rd é ­sével m odern m eg v ilág ításb an fog la lkoz ik a m ásodik e lő ­adás. L. Haberlandt az t igyeksz ik b izo n y ítan i, h o g y a sz ívm ű ködést dhem iai in g e r t a r t j a fenn . a siuuscsomó- ban — de a specifikus izo m ren d szer m ás helyén is — á llan d ó an keletkező anyag , a sz ívho rm on . Ez az a n y ag a lkoho lban o ldható , ae th e rb en nem , bő álló é« nem azo­nos az ad ren a lin n a l. A szív h o rm o n th p ra p iá iá t lehetsé­gesnek ta r t ja . — A h ir te le n .jsz ívha lá l“ okát Heinrich v. Hoeslin az esetek legnagyobb szám áb an a k a m ra libegő sében lá t ja . Ez leg többszö r be teg és pedig de­co m penzá lt m itra l is b i l le n ty ű h ib á s sz íven szokott e lő ­fo rdu ln i, kü lönösen eg y id e jű p i tv a r f ib r i l lá lá s m elle tt. A z ilyen sz ívek izom zatá t is leg többszö r betegnek ta lá l ­juk , ám a kó rbonco lás sze r in t az izom elvá ltozás az egyes esetekben nem azonos. A k a m ra f ib r i l lá lá s okai közü l m egem líti a ch lo ro form ot, d ig i tá l is t és s tro p h a n t int in tra v é n á s a lka lm azásban , v a la m in t a su p ra re n in t; e szerek m in d a szív izom in g e r lék en y ség én ek fokozása ú t já n v á lh a tn a k veszélyesekké. — E. Boden a szív rh y th m u sz a v a ra in a k ch in id in -keze lésérő l értekezik . E lő ­ad ása összefog la lása m in d an n ak , a m it e sze r h a tá sá ró l tudunk . E x trasysto liés a ry th m ia és p itv a rlib eg és ese ­te iben p e r os adás m elle tt a ch in id in , p a ro x y sm u so s ta c h y c a rd iá b a n ped ig kü lönösen az in tra v é n á sá n a d o tt ch in in so k szo r nagyon jó l1 h a t, — H einrich W interberg e lő adása nem a n n y ira a g y ak o r ló o rv o s, m in t a tu d ó -

1458 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52—53. sz.

m án y o s v ilág ’ szá m á ra hangzott el. A z extraeystolé<s ary th m i-a különböző fa j tá i keletkezésének ríj (T eóriá­já v a l, a p a ra sy s to l ia kérdésével fog la lkoz ik . N agyon szép k ísé r le ti ú ton n y e r t és betegek rő l fe lv e tt görbék i l lu sz trá l já k re n d k ív ü l érdekes e lő ad ásá t.

A k i a füzetecskét olvassa, so k a t fo g a g y ak o r la t sz á m á ra fe lh aszn á lh a tn i, de a tu d o m án y o s k u ta tó éppen ú g y sok érdekes g o n d o la to t és e lm élete t ta lá l benne.

, Boros József dr.A fogszú k o r ta n a és kórok tana. Takács István dr.

Szabó Jó zse f p ro f. e lő szavával. 95 o ld a l. K ia d ja N ovak R u d o lf és tsa. B u d ap est. Á ra 6 pengő .

A különböző sze rv ek m egbetegedései között a fog ­szú e g y ik e azoknak, m elynek lén y eg e és ae tio log iá ja kö rü l kü lönösen az u to lsó két év tized a la t t o ly ó r iás i i ro d a lo m fe jlő dö tt k i, h o g y annak ö sszeg y ű jtése és á tte ­k in té se az e k érdésse l fog lalkozóknak csak igen n agy fá ra d s á g g a l s ikerü l. E zen fe ladato t s ik e rü l t szerzőnek m ego ldan i, am idő n az 1911 óta m eg je len t e kérdéssel fog ­la lkozó v i lá g iro d a lm a t könyvében fe ldo lgoz ta . Rövid be­vezetés u tá n szakszerű en csoportosítva tá rg y a l ja m ind ­azon tényező ket, am e ly ek a fogszú lé tre jö t té b e n szerepel­nek. E lő ször, a nyál_ physio log ia i, eh em ia i, b io lógia i és e lek tro b io lo g ia i tu la jd o n sá g a ira v o n atkozó legú jabb v izs­g á la to k a t és azok ered m én y e it ism erte ti. M ajd két fe je ­ze tben részletesen fog la lkoz ik a szá j b ak te r io ló g iájá v a l és a b ak té r iu m o k fo g sz ú t okozó h a tá sá v a l. A következő k é t fe jezetben a zom ánc és dentincar ie s t é r in tő i rod a l­m a t ism e rte t i és fe lso ro lja m indazon th e o r iá k a t. m elyek a fogszú lé tre jö tté t m agyarázzák . B e fe jezésü l ped ig több röv idebb fe jezetben a fogszú g y ak o r isá g áv a l, a táp lá lk o zásh o z va ló v iszonyával, p ro p h y la x isá v a l, az idő leges d ispositióva l és a belső s e c re t ió jú m irigyeknek a fo g sz ú ra való h a tá sá v a l fog lalkozik . D o lgoza táva l a m a g y a r szak iro d a lo m b an hézgpótló m u n k á t végzett, m e ly nem csak a sp ec ia l is tán a k ta n u lsá g o s o lvasm ány, h an e m a kérdésse l tü relm esebben fo g la lk o zn i óh a jtó k­n ak is értékes fo r rásm u n k áu l szo lg á lh a t.

Walhcim dr.A végrendelkező képesség e lm eorvosi szem pontból.

í r t a : K luge Endre dr. Novák R u d o lf és tsa k iadása, B u d ap est. 1928. 196 o lda l. Á ra 10 pengő .

Szerző a k ú r ia i ra ttá rá b a n fö l ta lá lh a tó v ég ren ­d e le ti perek i ra ta n y a g á t, az első -, m áso d - és h a rm ad ­fokú b író i íté le teket az 1926. évtő l v isszam enő en min t­egy- k é t év tizedre, íg y kb. 150.000 p e r i r a to t k u ta to tt át. A k i tu d ja , hogy ez m icsoda m u n k á t je len t, m eghajlik szerző szo rg a lm a e lő tt. S fá rad o zásá t s ik e r koronázta, m e r t csaknem száz o ly a n perre a k a d t, m e ly b en a v ég ­re n d e le t kapcsán e lm eo rvosi kérdés is fö lm erü lt. A belő ­lü k v o n t következtetéseket 50 cso p o rtb a oszto tta s íg y á tte k in th e tő e n tá rg y a l ja azokat, m in d e n esetben m eg­fe le lő pé ldákka l i l lu sz trá lv a . Így a sze rző a b íróságok íté le te in ek és dön tvénye inek egész s o r á t t á r j a elénk, m e ­lyek ú g y az orvosi, m in t jogi h a sz n á la tb a n pé ldaként szo lg á lh a tn ak . Az a d a to k oly ism ere tlen töm ege k e rül szem ünk elé, m elynek fö ltá rá sáé r t é s összeg y ű jtéséért csak h á lása k lehetünk . M inden jo g ászn ak , orvosnak, de k ü lö n ö sen tö rvényszéken mű ködő o rv o sn a k ez a könyv n a g y h a sz n á ra lesz. Reuter.

A Kir. O rv o seg y esü le t d ece m b er 15-én ta r to tt XCVIII. k ö zgyű lése é s tu d om án yos

ülése.

1. B áró K o rá n y i S ándor (e lnöki m e g n y itó ) : T isz­te l t közgyű lés!’ Ig azg a tó tan ácsu n k h a tá ro z a to t hozott, am ely , ú g y hiszem , érdem es a r ra , h o g y közgyű lé­sü n k tudom ást v eg y e n felő le. A z 1929. év ja n u á r ­já tó l kezdve igazga tó -tanácsunk á l ta l k ik ü ld ö tt b izo tt­ság közbejö ttéve l A lfö ld i Béla dr. ta g tá r s u n k szerkesz­téséb en ké thetenkén t m in t egyleti f o ly ó i ra t fog m eg­je len n i, am ely e lső so rb a n eg yesü le tünknek is és szak ­o sz tá ly án ak , az o n k ív ü l más je len tékenyebb m ag y a r o rv o stu d o m án y i tá rsu la ta in k n a k , n a g g y á léseinknek és co n g ressu sa in k n ak tá rg y a lá sa fe lő l fo g szám ot _ adni, E k é z ira t g y an án t m eg je lenő fo ly ó ira t, am ely fő leg a k ü lfö ld i egyesü le tek és fo lyó iratok szám ára készül, összefog la ló képét fo g ja n y ú jtan i a m a g y a r o rvostudo­m á n y i egyesü leti é le tnek , amely k é p m egérdem li azt, hogy az eddig inél nagyobb p u b lic itása legyen, m ég pe­d ig nem csak itthon , hanem az o rsz ág h a tá ra in tú l is. A v á lla lk o zás k ö ltsége it, hála a n é p jó lé t i m in isz ter ú r és e lő re lá th a tó lag a közok ta tásügy i m in isz te r ú r tám o ­

g a tá sá n a k . egyesü le tünk fo g ja v ise ln i. M iko r e r re vá l­la lkoz ik , azon h iv a tá sá n a k te l jes ítésé t tesz i az edd ig i­né l in tenzivebbé, hogy o rv o stu d o m án y os é le tünk leg­rég ib b é s legnagyobb in tézm ényekén t, am elynek m ű kö­dési k ö re k ite r jed az o rv o s i tu d o m án y m inden ág á ra , g y ű jtő p o n t ja m arad jon . R em éljük , h o g y az egyelő re eg y év re te rvezett k ísé r le t s ik e re nem fog e lm aradni, és hogy a szo lgála t, am e ly e t eg y esü le tünk r a j ta k ívü l á lló o rvostu d o m án y i eg yesü le te inknek fog tenn i, szoro ­sa b b ra fo g ja fű zn i köztük és köztünk az t a kapcso lato t, am elynek ápo lásá t a sp ec ia lizá lódás e lő reh a lad ása mind nehezebbé tesz és am elynek szo ro sa b b ra fű zése m in d ­n y á ju n k n a k igen n ag y érdeke. De n a g y érdekünk az is, h o g y az i t t fo lyó m u n k a fe lő l összefog laló képet jut ta s ­su n k a k ü lfö ld elé. Aki figyelem m el k ísé r i az esem é­nyeke t. an n ak lá tn ia kell, hogy a tu d áso k n ak nem ze- te n k in t egym ástó l e lzá rkózo tt h íve i közt fe jlő désnek in d u l t az érin tkezés. A N épszövetségnek a „cooperation in te l le c tu e ll“-t szolgáló b izo ttság án ak év e n te hozott s z á ­m os h a tá ro z a tá t, m in t a kü lönböző nem zetek tu d ó sa it a h áb o rú ó ta egym ástó l e lvá lasz tó fa la k ostrom át kell fe lfo g n u n k , am ely h a tá ro z a to k eg y e n k in t ugyan n a ­gyon kevéssé h a táso sak n ak lá tszh a tn ak , de b izo n y ára an n a k a m in d en ü tt m eg n y ilv án u ló iö rkevésuek, ho g y az egész em beriség é rd ek é t szo lgáló m ozgalm ak az o rsz á g h a tá ro k fö lö tt eg y m ássa l ta lá lk o zzan ak és eg y­m ás érd ek é t és a nem zetek kölasönös m egbecsülését g y a ra p ítsá k . H a a N épszövetség ez irán y b a n hozo tt h a tá ro z a ta i sokszor nem is te tsz ik egyébnek, m in t pium d és id er iu m n ak , bennünk nem azt, h an e m a vág y a t, a szán d ék o t ke ll m eg lá tn u n k , tu d v a azt, h o g y közös v ág y ­nak . közös szándéknak elő bb u tóbb eredm ényre kell vezetn i. Az ped ig n a g y érdek , h o g y m ik o r e közös v á g y a v á lasz fa lak a t ledön ti, m i úgy á l l ju n k o tt a nem ­zetek közö tt, ahogy a z t tu d om ánym ű ve lésünk sz ín ­v o n a la m egérdem li. A n n a k fokozódó m egbecsü lését je le n ti azon vezető á llást e lfog la ló k ü lfö ld i tudósok n ö ­vekvő szám a, ak ike t m in t e lő adóka t egyesü le tünk v en­dégekü l lá to t t és lá tn i fog, v a la m in t k ü lfö ld i congres- su so k o n és tudom ányos egyesü le teken a m ag y ar re fe ­ren sek n ek és venég-e lő adóknak növekvő szám a is. E cé lt ó h a jt ja szo lgáln i a m eg je lenendő fo ly ó ira tu nk is. E g y esü le tü n k e tö rekvésének s ik e ré t k ív án v a és r e ­m élve, közgyű lésünke t ezennel m egny itom .

2. Lehoczky-Sem m elw eis K á lm án fő t i tk á r je le n ­tésében a B alassa- és T auszk F e ren c-ju ta lo m d íj k i ­o sz tásá v a l m egbízo tt b izo ttságok je len tése it ism erte ti. E zen ja v a s la to k a la p já n az ig azg a tó ta n ács a B a lassa- ju ta lo m d í ja t Szabó József dr. egy. ny . r. ta n á r : A fog- ex trac tio -seb gyó g y u lása cím ű do lgozatának í té l te oda. A T auszk F e re n c - ju ta lo m d íja t ped ig Jancsó M iklós dr. szegedi egy. ny . r. ta n á rn a k íté lte »da az eg y esü le t 1928. év i m á rc iu s 3-i ü lésén ta r to t t „S a lv arsan és ro k o n a.rsenobensol szárm azékok b io lóg ia i v ise lkedé­sé re vonatkozó h is to ch em ia i v izsg á la to k “ cím ű e lő ­a d á sá é r t.

3. Ú j tagok v á lasz tása . Az ig azg a tó tan ács in d í t ­v án y á ra , m eg v á lasz ta to tt 4 levelező és 36 rendes tag .

4. In d ítv á n y nem lévén,, az elnök az ü lést bezárja .

Elő adás:

1. T o rd ay Á rpád : A lueses aortitisrő l. A m íg a p r im a e r sk lerosisok, bő r- és cson tlues csökkenő ben v an , ad d ig a belső szervek luese, fő leg az ao rti t isek n ag y ­m érv ű szapo ru la to t m u ta tn a k . E sza p o ru la t a Szen t Is tv á n -k ó rh á z boncolási s ta t isz t ik á já b ó l is k itű n ik. O sz tá ly án az utolsó ö t évben a v it iu m b an szenvedő k 50%-a lueses ao rta b án ta lo m b an szenvedett. L egtöbb m egbetegedés a 40—50 év köpött fo rd u lt elő . az 50 éven fe lü l iek nagyobb szám ban szerepeltek . D acára an n ak , ho g y több vo lt a nő i sz ív b a jb an szenvedő , m égis a fé r ­f iak szerepe ltek nagyobb szám m al m in t lueses a o r ta ­betegek . A fertő zés u tá n á t la g 20 év m ú lv a m u ta tkoz­ta k a m egbetegedés első tü n e te i, azonban egv ese tben kezelés u tá n m ár 3 év m ú lv a je len tkez tek . A leg több, több m in t 80%, nem k eze lte tte m ag á t és fő leg a nő k fe rtő zésü k rő l nem is tu d ta k . E g y betegné l lueses a la ­pon vezetéses a ry th m ia á l lo t t fenn. Az ao rti t isek tiine t- ta n á n a k , e lkü lön ítő kó rism é jén ek és k ó r jó s la tán ak tá r ­g y a lá s a u tá n azon kérdésse l fog la lkoz ik , hogy a v é r edények specifikus m egbetegedése szaporodásának m i az oka. A n y a g a a la p iá n n em kénes m eg á llap ítan i azt. hogy en n ek oka az in te n s iv sa lv ia rsan th erap ia vo lna, a n n á l kevésbbé. m ert a fertő zések legnagyobb része a sa lv a rsa n e lő tti idő szakba esik és csak egyes esetekben leh e t k im u ta tn i azt. ho g y az erélyes an ti lu eses kezelés az a o r t i t is bekövetkezését nem vo lt képes m egakadd-

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1459

lyozni. A k om b iná lt és á lta lá b a n óvatos kezelés híve, fő ien a co ronariák ; v a la m in t az a o r ta b il len ty ű k m eg­betegedésénél és inkom penzá lt esetekben kell óvátosan e l já rn i. A kezelés eredm ényes v o lta fő ien a kezdeti á l lap o tb an várh a tó . A kezelés i rá n y í tá s á ra a W asser- m ann-fé le reac tio eg y m ag áb an nem elegendő , hanem az az összes k l in ik a i tü n e tek és a szervezet erő beli á l lap o tán ak tek in te tb e vé te le a la p já n tö rtén jék .

2. R e jtő S ándo r: Adatok az otogen kisagyi tályo­gok tanához hat eset kapcsán. (Egész terjedelm ében az 0 . H .-ban fog m eg je lenn i.)

W ein Z o ltán : Lem aitre m ódszerét sebészietlennek ta r t ja , m e rt h a az ag y tá ly o g o t m eg ta lá l ju k , a legfőbb érdek an n a k gyors k iü rítése . A subarochneidea lis iir fertő ző dése nem g y a k o r la t i veszély, m e r t a legk isebb nyom ás helye, az in c is io felé nyom uló geny az oede­m as agyszövetet m ag a e lő tt to l ja k iü rü lése közben és ezá lta l e lzá r ja a d u ra és p ia réseit.

G erm an T ibor: A p o sto p era tiv m en in g itis nem gyako r i szövő dm ény, s íg y nem érezzük o lyan m ű té ti e l já rá s h ián y á t, m elynek cé lja ennek m eg'akadályozása. A széles fe ltá rás jó e redm ényeke t sz o lg á lta th a t s a k is- agy i és h a lán ték leb en y i ag y tá ly o g p rognosisában m u ­tatkozó n a g y kü lönbséget a k isag y i tá ly o g g a l egy ide­jű leg fennálló egyéb sú lyos szövő dm ények (sinus- th rom bosis, la b y r in th i t is p u ru len ta , m á r m eglévő agy- h á rty a lo b ) m agyarázzák . Szövő dm énym entes k isagy i tá lyogok éppúgy m eg g y ó gyu lhatnak , m in t halán ték- lebeny iek, am it leg jobban b izony ít a fü lészeti k l inik á ­nak az a ta p a sz ta la ta , hogy az acc id en ta lis le le t gy a­n á n t a la te n s szakban ta lá l t és m eg n y ito tt k isagy i tá ­lyogok —• fő leg, h a azok eltoko lód tak — jó p rognosist n y ú jtan ak .

K epes P á l: Az o oera tiós m ódszer m eg v á lasz tásá­n á l a rég i sebészi fe l tá rá s t v á lasz taná, a m en ing itises com p licatio u g y an is nem csak az á lta l jö n lé tre , hogy a geny beom lik az a rach n o id ea lis ü regekbe, hanem a n ag y ag y i tá lyogokná l az á lta l is, hogv a tá ly o g az ol­dalsó gvom rocsba tö r be, k isagy ! tá ly o g o k n á l ped ig a halá los co m p lica tió t nem csak a m e n in g itis idézi elő. hanem a tá lv o g n ak a n v ú ltv e lő re g y ak o ro lt nyom ásá­val fu llad áso s h a lá l jö h e t lé tre .

A K özkórházi O rvostá rsu la t d ecem b er 12-1ü lése .

Bem utatások:

1. Szendey F e ren c : Agyvérzés lévfencfertő zés kö­vetkeztében. B onco lási le le t a lap já n eg y ré sz t k izá rh a tó m inden o ly an tényező , am i ag yvérzést okozhat; endo­card itis , n ep h r it is , a rte r io sk le ro s is , lues. M ásrészt szö­vetm etszetekben m eg ta lá lh a tó vo lt a f r iss enkepha litis an th rac ica , ső t a fa lszak ad ást szenvedett a r té r ia is m eg­ta lá lh a tó . E zek a la p já n kétség te len , hogy a nagy fokú, roncso ló agyvérzést m ag a a lép fenef e r tő zás okozta.

2. S chü tz O ttó : Periarter iitis nodosa esete. H úsz­éves nő betegsége v ég tag fá jd a lm ak k a l kezdő dött, u g y an o tt érzésk iesések , n ep h r it ises tü n e tek m agas láz­zal. leukocy tosis, hasi érzékenység, u ra e m iá s tünetek között h a lt m eg. B onco lásnál id ü lt vesé lobnak m egfelelő elváltozás, szám os bélfekély , kü lönösen a vékonybélben. A v isce ra lis ereken és a co ronariákon csom ócskák lát ­hatók. G órcső a la t t összes erekben p e r ia r te r i i t is nodosá- nak m egfe le lő ty p ik u s elváltozások.

N ach tnebe l Ödön: M egem líti a belső secretiós szervek e lv á lto zásá t p e r ia r te r i i t is nodosa eseteiben. V e­t í te t t képekkel d em o n tsrá lja a hypophysis, m ellékvese, h a sn y á lm ir ig y és a h ere e lvá ltozása it, m elyek — a hypo­physis k ivéte léve l — re n d sze r in t csak p e r ia r te r i i t is no ­dosa k ap c sán észlelhető k.

K e rn T ibor: A húszéves leány — ak i h a lá lá t m eg­elő ző en négy h é tig vo lt osz tá lyán m egfigyelés a la tt — h á ­rom hét ó ta fennálló izo m fá jd a lm ak k a l és lázzal je len t­kezett. G astro en em iu sa ib an levő igen e rő s fá jd a lm a i m ia tt po ly m y o sitis re . m a jd m ikor m ú ló bénu lások és an aesth es ia lép e tt fel a su ra lis tá jo n , in k áb b po lyneuri- t is re gondo lt, In te rm it tá ló láza i m ia tt ty p h u s abdom ina­lis am ph ionbó l s tá d iu m á t a n eg a tiv w id a lla l, a luest a n eg a tív W a reac tió v a l z á r ta k i. S zap o ra pu lzusa és id ő n k in ti nehéz légzése m ia tt m il ia r is güm ő k ó rra is ke lle tt gondo ln i, an n á l is inkább, m ert a jobb tüdő­csúcsán v o lt ném i — b á r in ac tiv — e lvá ltozás, am it a boncolás is m egerő síte tt. R ö n tg en -á tv i lág ítás seg ítségé­vel azonban a m il ia r is tbc. k i vo lt zá rh a tó . A Pel—E p ­

ste in ty p u sú láz h ián y a a ly m p h o g ran u lo m ato s is occult abdom iná lási a la k já t z á r ta k i. A z izom fá jd a lm ak és a növekedő eo s in o p h il ia a tr ic h in o s is ra te re l te a ügyeim et, de a gyom or bé ltünetek h iá n y á b a n ez t is el ke lle tt e jten ie . A kó rbonco lással, i l le tő leg k ó rsz ö v e tta n i v izsg á la tta l m eg á llap íto tt p e r ia r te r i i t is k l in ik a i tü n e te i közül a g y o r­san sú lyosbodó an aem iá t és az erő s vérzésse l já ró glom e­ru lo n e p h r it is észlelésük a la t t fe jlő d ö tt k i, de az e lkü lö ­n ítő k ó r ism é t nagyon m eg n eh ez íte tte azon kö rü lm ény , hogy a bonco lásko r ta lá l t bé lfeké lyek sem m iféle k l in i ­k a i tü n e te t n em okoztak. T a lá n a k ó r ism é t m eg á llap ít­h a t ta vo lna, h a a fá jd a lm a s izom zatbó l p róbak im etszós- se l v e tt izo m d arab k á t — úgy , m in t tr ic h in o s isn á l — k ó r ­szöve ttan i v izsg á la tn ak v e te tték v o ln a alá. E v izsgá la t h ián y áb an a p e r ia r te r i i t is nodosa k ó r ism é jé t in v ivo nem á l la p í th a t ta meg. V e se g y u lla d ása u raem iás ex itus- hoz v ezete tt 140 m g-ra em elkedett m arad ék n itrogen- értékkel.

Bézi Is tv á n : A bél n y á lk a h á r ty á já n ta lá l t e lv á l­tozások közü l a frisebbek fe lsz ínes, fény lő s, k i nem em el­kedő , h a lv á n y zö ldesbarna e lh a láso k v o ltak , m elyeknek széle szab á ly ta lan , té rk ép szerű ra jz o la to t m u ta to tt. E zek nem fe le ltek m eg sem d y sen te r iá n ak . sem az u ra em ia következm ényének. H ason ló e lv á lto zá so k a t ty . exan tem a­tik u s esete iben ü g y le t m eg h é t a lk a lo m m al a v astagbé l n y á lk a h á r ty á já n , ille tve a B au h in -b il le n ty ű n . Az egy ik ily en esetben bélvérzés is tá m a d t, A p e r ia r te r i i t is nodosa és a ty . ex an th em atik u s k ö zö tt b izonyos ana log ia v an az ére lvá ltozások szem pon tjábó l. B á r ez u tóbb iaknak finom abb szöveti fe lép ítése kü lönbözik , e lzáródás még is m indkét esetben bekövetkezhet és ez a n y á lk a h á r ty a e l­h a lásá t okozhatja .

Z a lka Ödön: U ta l a p e r ia r te r i i t is nodosa élő ben való kó rism ézésének nehézségeire. M ű tó tileg e ltáv o líto tt h e re p ra e p a ra tu m a it m u ta t ja be, am e ly e t szöve ttan ilag v izsg á lt és am e ly esetet Herzog ta n á r m ég a szöve ttan i v izsg á la t e lő tt élő ben d iag n o stizá lt.

Elő adás:

3. F á y k iss F erenc: A seb d iph t her iáról. Az i r o ­da lm i ad a to k ism erte tése u tá n á t té r s a já t m egfigyelé­seire . am e ly e t ké t csopo rtba oszt. Az első ben tá rg ya l ja az á l ta la ész le lt igazi se b d ip h th e r ia eseteket, szárászé r in t 53 seb d ip h th eriá t, m elyek közü l h é t eset nem le tt se ru m m al kezelve, a 46 se ru m m a l keze lt közü l g yógyult 41. Ezen a d a to k a lap já n a se ru m k eze lést ta r t ja a seb­d ip h th e r ia leghatásosabb gyóg y sze rén ek s ez idő szerin t az o ltáshoz 16.000 I. E . a lk a lm a z á sá t a já n l ja . A m ásod ik csopo rtban 54 güm ő s s ipo ly b ak te r io ló g ia i v izsg á la tá ró l szám ol be, am elynek eredm énye négy esetben v iru len s d iph th eria -b ac il lu s , 16 esetben a v iru le n s d ip h th eria -b a­cillus, 33 ese tben straphy loeoccus, 1 esetben s trepto ­coccus. S e ru m o ltássa l i t t is el tu d ta tü n te tn i a s ip o ly o k ­ból a d ip h th e r ia bac illust. E zekben az esetekben nem be­szélhet seb d ip h th eriá ró l, m e rt tü n e tek n incsenek, hanem ezek a betegek sebbac illusgazdák , ak ik n é l a b ae il lusok ra a serum — e llen té tben a to ro k b ac illu sg azd ák k a l — ha fássa l van. A betegeknél, k ik n é l d ip h th eria -b ac il lus vo lt a sebben, 50%-ban a to rokban , v ag y o r rb a n a bac illus ki vo lt m u ta th a tó s íg y a seb a szervezetben m á r le te lepü lt b ak té r iu m o k ú t já n fe rtő ző dö tt.

G erlóczy Zsigm ond: G y a k o r la t i ta p a sz ta la ta i nem egyeznek egészen az elő adó m eg á lla p ítá sa iv a l, t. i. nem ész le lte az t, hogy s e ru m th e ra p iá ra a bac illusok m inden esetben e ltű nnének . Behring nézete is az volt, hogy az a n tito x in sa v ó n in cs sem m i b e fo ly ássa l a d iph theria -ba- c illusok ra. Ezeknek e ltű nése sem m i ese tre sem specifikus h a tá s következm énye, hanem ta lá n á lta lán o s serum , v a g y p ro te in -reac tio . Tény, h o g y az u tó b b i idő ben gy a k ­rab b an fo rd u l elő seb d ip h th e r ia , csakhogy nem a to rok - d ip h th e r iáh o z hason ló sú ly o s k l in ik a i le fo lyássa l, m e rt bénu lások pl. sohasem k ísé r ik . L ehetséges, bogy seb- d ip h th e r iá n á l a nem v iru len s b ak té r iu m o k v á ln ak id eig ­lenesen v iru lensekké .

F u rk a S án d o r: N ém eto rszág i tan u ln u in y ú tjá n ta ­pasz ta lta . h o g y m ég k l in ik á n is a bac il lu sg azd ák a t 2—3 h e ti m egfigyelés u tán m inden k ü lö n ö s o ltás, vag y egyéb kezelés n é lkü l k ienged ik . A h a tó sá g i o rvos a kórházbó l va ló k ibocsátás u tán m ég 2—3 h é t ig e llenő rz i a b ac illus­gazdákat, to v áb b m á r nem .

K iss G y u la : H áb o rú a la t t sok v o lt a d iph theria- bac illushordozó. Sajnos, a k k o r a sebeket seb d ip h th er iá ra nem v izsg á lták . E p id em io ló g ia szem pontbó l e v izsgá la t anny ibó l é rdekes, m ert a fe rtő zés in n en is szárm azhat. A v iru len s bac illusok idő vel v iru le n t iá ju k a t elveszítik , azonban nem leh et te ljesen k iz á rn i an n a k a lehető ségét,

1460 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52—53. sz.

h o g y av iru lensbő l v iru len s legyen. O rrb a n , to rokban és a sebekben m in d e n ü tt p seu d o d ip h th eria és av iru le n s d ip h th e r ia liacillusok fo rdu lha tnak elő . E p idem io lóg ia i szem pon tbó l a jövő ben a sebeket is d ip h th e r iá ra v izs­g á ln i kellene.

F á y k is s F e r e n c : A serum nak elő adó sem tu la j ­d o n ít bak te r ic id h a tá s t, a bak tér iu m o k e ltű nése a seb ­bő l csak közvetett ú to n történik , am en n y ib en az erős s a r ja d z á s k iküszöbö li a d iph theria-baci'llust. am int azt a m in d en egyes esetben ellenő rzésként végzett b ak ter io ­ló g ia i v izsg á la t m eg á llap íto tta . A se ru m b a áz ta to tt ta m ­p o n n a l való kezelés éppen ezért te l je se n cé lta lan . M íg a to rok - és o rrb ac il lu sg azd ák serum o l tá ssa l nem befolyá­so lh a tó k , a sebbacillusgazdák b e fo ly áso lh a tó k , m e r t a sebben erő s sa r ja d z á s indu l meg.

B ir ó S ándo r; A kankós eredetű prostatagguUadá- sokról. B á r csak e g y részjelensége a m egbetegedés az u ro g e n ita l is ren d szer kankós fe rtő zésének , 75—80%, te h á t ig en m ag as a m egbetegedések a rá n y sz á m a . R észletesen ism e r te t i m inden egyes kora iak p a lp a t ió s leletét. A se­c re tu m v izsg á la tá n á l megjegyzi, h o g y a h evenygyu lla­d á sn á l, m ég d ia g n o s tik a i célból sem szabad exp r im á ln i. A to v áb b iak b an rész le tesen ism erte ti a m assirozás tech ­n ik á já t és bő ven fog lalkoz ik az e l le n ja v a lla to k k a l is. E lő a d á sá t a p ro s ta tag y u llad á s összefog la ló th e ra p iájá - v a l fe jez i be,

B rez o v szk y E m i l : Az orvosi g y a k o r la tn a k a k a r t e lő adó szo lgá la to t ten n i, amidő n ezen k é rd ésse l ide jö tt, m e r t nem csak a szakorvosok , hanem a z összes gyako rló és fő leg fia ta labb o rvosok is kezelik gono rhoeás betege­ket. N ap -nap m e lle tt lá tják , hogy a nem szakorvosok, v a g y nem veszik figyelem be a g o n o rrh o e a kapcsán fe l­lépő p ro s ta tit ise k e t, v a g y pedig m in d e n ok nélkü l na ­p o n ta d u rv án és e ré lyesen m assá lják , ezzel a betegnek fe les leg es fá jd a lm á n k ív ü l súlyos eo m p liea tió t is okoz­nak . A lázas ac u t p ro s ta tit isek e t n em szabad m assáln i.

A Kir. O rv o seg y esü le t G yn aek o lo g ia i S za k o sz tá ly á n a k novem ber 29-i ü lése.

T ó th I s tv á n e lnök ülés e lő tt K u b in y i P á ln a k , aszak o sz tá ly vo lt a le lnökének e lh ú n y tá t je le n ti be.

R efe rá l a G ynaeko log ia fo ly ó i ra t so rsáró l. A cul tu sm in is te r á l ta l m eg íg é r t 1(1.(100 p en g ő nem érkeze tt m eg s íg y a fo ly ó ira t nem volt m eg in d íth a tó .

Bemutatások:1. P a u n cz S á n d o r : Teljes aplasia vaginae Schu­

bert szerint sikerrel operált esete. E g y 29 éves leán y t m u ta t be, k i t a h ü v e ly veleszü letett te l je s h ián y a m ia tt Schubert sze r in t s ik e r re l m egoperált. B á r az eredm ény ú g y an a tó m ia ilag , m in t functio szem p o n tjáb ó l ideális, m ég is a B aldw in—Stoeckel-féle v ék o n y b é lp las tica m el­le t t fo g la l á llást, e lső so rban azért, m e r t ennek h alá lo ­zása a le fo ly t 6 é v ; a la t t 146 eset k a p c sá n 20'7%-ról 9-5% -ra ese tt le, m íg a 73 S eh u b e rt-m ű té té 0%-ról 9-6% -ra em elkedett, m ásrészrő l azé rt, m e rt csak is az ab d o m in o -p e rin ea lis m ódszer m elle tt n y e rh e tü n k te ljes és b iz tos á tte k in té s t a gen italis a p p a ra tu s á llapo táró l. S ebész i szem pontbó l is tökéletesebb a B aldw in— S toeckel-m ű tét. m e r t asep tikusan v ih e tő keresztü l s a sp in c h te r an iv a l sem m i dolgunk n in csen . H a m ég is S c h u b e r t sze r in t operá lunk , m in d en ese tre H ohenegg- fé le in v a g in a tió t végezünk, m ert a sp h in c te r an i m űkö­dése tökéletes és m e r t a teljes c o n t in e n t ia eléréséhez n em elegendő a sp h in c te r ani és a lev a to ro k k ím élése, m in t Schubert h isz i, hanem a s p h in c te r t borító , érző id eg ek e t ta rta lm az ó n y á lk ah á rty a m e g ta r tá s a is szü k­séges.

F r ig y e s i J ó z s e f : Elő adó á l lá sp o n t já v a l nem é r t eg y e t, m e rt a B a ld w in —Mori-féle m ű té t m ég m a is so k­k a l veszélyesebb, m in t a Schubert-féle. K étszeresen meg;- gondo landó , hogy i ly e n nagyon v eszé ly es m ű téte t fe j­lő dés i rendellenesség ellen végezzen? S a já t 3 esete és az iro d a lo m b an közö lt esetek tú ln y o m ó többsége is azt m u ta t ja , hogy a co n tin en tia az e re d e t i S chubert-m ű té t végzésével, te h á t a v ég b é l-n y á lk ah á rty a ana lis részé­nek k im etszésével m egm arad . A végb é lizo m m ű ködésé­n ek épségben ta r tá s á r a ott, aho l en n ek fe lá ldozását n em k ív á n ja a be tegség gyökeres k i i r tá s a , nagy sú lyt helyez, an u s sa c ra l is t. v ag y anus p ra e te rn a tu ra l is t csak k ü lö n ö s ind ica tio a la p já n , nem p e d ig m ű té ti te c h n iká ­b an levő elő ny k e d v é é rt végez.

P a u n c z S á n d o r : B á r sa já t esete is k ifogásta lan a g y ó g y u lás i e red m én y szem pontjából, a fen t k i fe j te tt

okokná l fogva m égis inkább a B a ld w in —Stoeekel-m ű té- te t a já n l ja , m ely a rá n y ta la n u l egyszerű bb és könnyebb e l já rá s .

2. K en d e B éla : In trauter in védő pessarium által elő idézett halálos sepsis. Ü jabb in t ra u te r in védő pessa- r iu m le írá sá t a d ja m ely üvegpá lcácska , silk- és se ly em ­fo n a l com b inatió ja . R e fe rá l ilyen védő pessarium á lta l okozo tt ha lá los sepsis esetet. A 35 éves nő t, ak i 2 év ó ta a le í r t in t ra u te r in pessarium m al védekezik a te r ­hesség ellen, v idék rő l sz á ll í t já k fel. D iag n o sis : gen ita l is e red e tű sepsis. A v é r b ak te r io ló g ia i v iz sg á la ta haem oly- t ik u s s trep tococcusokat. a ce rv ica lis vá lad ék s trepto - coccusokat m u ta t. T h e ra p ia eredm ény te len . 6 n ap p a l az első betegség i tü n e t u tá n m eghalt. K é tség te len ez ese t­ben az in t ra u te r in p essa r iu m á l ta l okozo tt foud royans s trep to co ccu s sepsis. M iu tán az első betegség i tü n et is hetekke l, a h a lá los sepsis ped ig 8 h é tte l a p essa r iu m u to lsó a lk a lm azása u tá n lép e tt fel, te h á t nem an n a k fe lvezetése, hanem a p essa r iu m in t ra u te r in elhelyezése okozta a sepsist. E b b ő l következik , ho g y in tra u te r in p essa r iu m sú lyos fe rtő zés t okozhat, ezért a lka lm azni nem szabad.

S in g e r H u gó : A m éhürbe h e ly eze tt eszközök vesz­teség sz ám lá ja igen nag y . Az iro d a lo m 385 sú lyos, közte 17 h a lá lo s sepsis ese té t közli. A s ilkw o rm kaes ezenkívü l o rv o s ilag ja v a i t védekezés esetében sem képes a fo gam ­zást m egakadályozn i. Ism e r esetet, m idő n súlyos v é r­zés k a p c sá n a cu re tte peterész le tek m elle tt, m in t vé le t­len le le te t á s ta k i a k acso t a m éhürbő l.

L o v r ic h J ó zse f: N ézete, hogy je le n esetben, m iu tá n e rő szakos h a lá lró l v a n szó, tö rv én y szék i boncolást ke ll k é rn i. F e lté tlen ü l szükséges, hogy m in d en beavatkozás elő tt, k id e r ítsü k azt, vo lt-e in t ra u te r in kezelés, v ag y h aszn á lt-e a beteg a k á rm ily e n fa j ta védő p essarium ot, m ive l ú g y az ilyen kezelések, m in t pessarium ok okoz­h a tn a k lap p an g ó fe rtő zést, am ely a m éh k ap a rásn á l sú ly o s következm ényekke l já rh a t.

S z é n á s y J ó z se f : H ason ló ese te t ism ertet. A be­teg 3 h é t ig v ise lt o ly an oclusiv védő p assa riu m o t, m ely tá n y é r já v a l a m éh szá já t fedte, gom bban végző dő nye lé­vel p ed ig a n y a k c sa to rn áb a illeszkedett. A betegség h id eg rá zássa l és p e r ito n it ise s tü n e tek k e l kezdő dött. Az á l la p o t a p essa riu m e l tá v o lí tá sá ra sem jav u lt, m a jd a h á tsó hüvelybotitozat és a p a ram e tr iu m o k kem ényen in f i l trá ló d tak . K o lp o to m ia ú t já n az in f i l t rá l t szöveteket fe l tá r ta és d ra inezett. A z á llap o t v a la m it jav u lt, azon­ban késő bb en d o c a rd it is és m e ta s ta t ik u s izü leti g y ul la ­dás lép e tt fel. 2 hónap i kezelés u tá n a beteg e lh agy h a tta a k ó rh á za t. Az ese te t a z é r t ism erte ti, ho g y k iem elje az oc lus iv p essa riu m v ise lésének sú lyos következm ényeit.

M a n s fe ld O ttó : A z e lő ado tt ese tb en a ha lá los k i­m en e te lt a h aem o ly tik u s st rep to co ccu sok n ak a sze rv e ­zetbe va ló bev ite le id éz te elő , am i a n em asep tik u san végzett m éh ű ri beavatkozások következm énye lehetett.

K e n d e B é la : N em lá to t t okot a tö rvényszék i bonco­lás követe lésére. A m eg in d u lt re n d ő r i v izsgá la t ered- m ényeképen a ren d ő rség nem k ív á n ta a boncolást. T a ­n u lság szem pon tjábó l fon tos, hogy az in t ra u te r in p essa ­r iu m okozta a sepsist, teh á t i lye t a lka lm azn i nem szabad.

Elő adás:

S z te h lo Is tv á n : A Douglas-punctio diagnostikus és therapiás értékérő l. 14 év i ta p a sz ta lá sa i a lap já n is ­m e r te t i a D oug las-puno tio e lő nyeit. A nő orvosok e ké r ­désben 2 csoportba so rak o zn ak : első csoportba ta r toz ­n ak azok, ak ik e lvetik a punctió t, a m ásik tábo r v iszon t m in d en k é tes esetben p u n g á l, am iko r k l in ik a i v izsg ála t­ta l a he lyes kó rism ét fe lá l l í ta n i nem tu d ják . A B u da ­p es ti B ábaképző In tézetben 441 esetben végeztek D ouglas- p u n c tió t és a n y e r t eredm ények a la p já n á l lítja , hogy sok e lő n y tő l fosz tja m eg m ag á t az, ak i e rrő l a veszé ly ­te len d iag n o stik u s e l já rá s ró l lem ond. M ind ig lesznek o ly an k é tes esetek, am ik o r egyéb v izsg á la ti m ethodu- sok nem b izonyu lnak elegendő knek a helyes kó rism e fe lá l l í tá sá ra . 14 év a la t t 240 m éh en k ív ü li te rh est ope­rá lta k . ak ik közü l 127-nél elvégezték a D oug las-punctió t. T a p a sz ta lá sa i a lap já n a D oug las-puno tio veszély telen d iag n o s tik u s e l já rás . L ehető leg in téze tben végezzük és ha v é r t nyerünk , fo g ju n k azonnal laparo tom iához.

B ú d G y ö rg y : A I I . sz. nő i k l in ik á n 10 év a la t t összesen 54 punctió t végeztek. Ezek közü l 14 esetben a m éh en k ív ü li te rhesség d iagnosisárm k b iz to sítására . C sak az u tó b b iak k a l fog la lkoz ik s m e g á llap ít ja , hogy 10 év a la t t a k l in ik á n keze lt 370 m éhenk ívü li te rh esség d ia g n o s isá n á l az esetek többségében elegendő v o lt az an am n esis, a k lin ik a i v izsg á la t és észlelés és csak

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T T L A P 1461

14 esetben v á l t szükségessé a punctio . A p u n c tió t mind ig m ű té t köve tte : 7 esetben lap a ro to m ia , 7 esetben kolpo- tom ia. 2 pu n c tio a lk a lm áv a l p u n c ta tu m o t nem kap tak , ennek d ac á ra la p a ro to m ián á l d iagnosisuk m éhenk ívü li te rhesség vo lt. Összegezve: a m éhenk ívü li te rhesség d if fe ren tia l d iag n o s isán á l csak o lyan esetekben pungál nak. aho l az t m á r e lk e rü ln i nem lehet.

K o n rád Jen ő : 1698 beteg közül 106 esetben végez­tek D oug las-punctió t. 12 esetben m éhenk ívü li te rhesség kórism éje, ty p ik u s anam nesis és fe lvételi le le t a lap ján hasm etszést végeztek vo lna, h a punctió n á l nem k ap tak vo lna genyet, ille tő leg serosus exsudatum ot. V iszont 7 o lyan esetben, am elynek anam n esise és fe lv é te li lelete genyedésre m u ta to tt , a p unctio b eb izony íto tta , hogy m éhenk ívü li te rhességge l á l ln ak szem ben. T herap iás p u n c tió t 17 esetben végeztek. A beszú rást m in d ig közé­pen, a po rtio m ögö tt eszközölték és a tű t a sp irá lás i k ísérle tek m elle tt sohasem to ltá k 4—<5 cm -nél elő bbre. In fec tió t sohasem lá ttak , am it az eré lyes hüvely i de s in fee tió n ak tu 1 a j do n í tan a k .

P au n cz S ándor: A D oug las-punctio o lyan értékes d iag n o stik u s e l já rá s , m elyet többször ke llene a lka l­m azni. G y ak ran h asz n á lja th e ra p iá s célból is, i lyenko r fecskendő vel k isz ív ja a g enye t s a betegnek perio sta lis te rp ic h in - in jec tió t ad. E z t az e l já rá s t 5 n a p o n k é n t m eg­ism étli s íg y s ik e rü l a betegeket ko lpo tom ia n é lkü l 4—6 h é t a la tt, sokszo r vég legesen is m eg gyógy ítan i. H a az ad n ex tu m o r a D oug lason á t hozzá nem fé rhető , a cervix m elle tt közvetlenü l sohasem pungál, hanem egészen la te rá l isá n , ső t m ellső bo ltozatban levő tá ly o g n á l a cerv ix és h ó ly a g közti p u n c tió tó l sem r ia d v issza, K ol­po tom ia v a g y hasfa lo n á t m e g n y ito tt p y o sa lp in x vagy o v a r ia l is abscessus u tá n g y a k o r i a sipoly, m íg punetiós e l já rá ssa l v a g y te ljesen m eggyógyu l a beteg, vagy könnyen hozható „á f ro id “ s tád ium ba.

Szénásy Józse f: D oug las-punctiók ké t csoportba oszthatók. Az egy ikben jó l k ö rü l ír t , a D o u g lasb an fe j­lő dö tt k ép le tek re tö r té n ik a rászú rás . a m ásik b an azt keressük, van-e v a lam ilyen fo lyadék a szab ad has- ü rben? A h asü re g m eg n y itása a punctio eredm ényétő l függ, m ive l m éhenk ívü li te rhességbő l szá rm azó vérzés­nél csak is a h as középvonalában , v ag y m ás gynaekolo- g ia i b eav a tk o zásra a lk a lm as m etszéssel szabad behato l nunk, m íg pl. á tfú ró d o tt v akbé l esetén a középvonal felő l n y i tv a m eg a h asü reget, csak a term észetes el- toko lódás fo ly a m a tá t za v am ó k meg.

v itéz Schulez Á gost: A B akács-té ri kórházban e lső sorban a kezdő dő izzadm ánnyal. pe lveoperiton itis- sel b eszá llíto tt betegek d iag n o s tik á jáb an ju t értékes szerephez a D oug las-pun é ti o, m elynek eredm énye a lap ­ján id e jek o rán tö rtén ő b eavatkozássa l többszö r elejét vették az á lta lán o s h a sh á rty a g y u l la d á s k ife jlő désének.

M ihálkov ics E lem ér: N em érti, m ié rt nevezi elő ­adó esete ik I I . c so p o r tjá t th e ra p iá s p u n e tió k n ak , ho lo tt ezen esetekben ko lpo tom iá t is végeztek, te h á t a punctio i t t csak d iag n o stik u s célt szo lgá lt. A Pauncz á l ta l a ján ­lo tt m ódszert m ag a is k ip ró b á lta . I lyen m ódon geny- ta r ta lm ú a d n e x d ag an a to k a t oonservativ keze lésre a lka l­m assá lehet ten n i, vagy a késő bbi o p e ra tiv kezelés szá­m ára kedvező bb he lyzetet te rem ten i. A ko lpo tom ia p a ra m e tra n abscessusokkal e llen tétben rossz beavatko­zás adnex tum orokná l. m ive l i t t a hosszas genyedés és h ü ve lys ipo ly a késő bbi ra d ic a l is beav atk o zás esélyeit nagyon le ro n tja .

M ansfe ld O ttó: A p u n c ta tu m eredm énye nem m in d ig m egbízható . E lő fo rd u lt m ár, hogy p a ro v a r ia l is cysta fe le tt v o lt h aem atosa lp inx , vag y v é rg y ü lem felett genyzsák. A th e ra p iá s célból a lk a lm azo tt punctiók ra, m ég h a azok sav ó t v ag y sem m it sem adnak , nem egy­szer a p unctio u tá n az izzadm ány g y o rsab b felszívó­dása észlelhető , ilyenko r a pun c tio m aga m in t inger- th e ra p ia szerepelt.

L ov rich József: Ü gy lá t ja , hogy fé lreérte ttékSztehlo sza v a it. A zért p u n g á lta k o lyan n a g y szám ban, m ert a pu n c tio é rték é t és h asz n á lh a tó ság á t óha jto tták m eg á llap ítan i, nem ped ig m ert a d iagnosis fe lá llítása okozott nehézségeket. T erm észetesen az e x tra u te r in g ra ­v id ita s szab ad ru p tu rá já n á l nem szo ru lnak a punctio eredm ényére ; nehéz azonban a d iagnosis o lyanko r, m i­k o r a vérzés nem m egkésve, hanem h am aráb b vagy éppen id ő re je len tkez ik . I ly e n k o r h a m eg p u n g á lju k a beteget, azonna l kész d iagnosishoz ju tu n k . A haem ato- kele diagnoisisa punctio n é lk ü l g y a k ra n igen nehéz, am it Sztehlo összeá llítása is m u ta t, am ely sz e r in t több m in t 45 o lyan haem atokelés beteget v e ttek fel, k iknél m ás nő osztá lyon az e x tra u te r in g ra v id ita s d iagnosisá t hosszas kezelés u tán sem á l l í to t tá k fel. G yu lladások ­

n á l v ag in a l is in c is ió t csak ex su d a tu m n á l v ag y ce- m e n tit isn é l végeznek, a d n e x tu m o rt fe lszívó kezelés u tá n — h a nem g y ó g y u lt — operá ln ak .

S inger H ugó : A pun c tio a k k o r is k iseg íth e t ben­n ü n k e t, m iko r az an am nesis cserben hagy , v ag y ped ig tu d a to sa n e lto rz íto tt. P o n to sa n beérkezett _ ty p u sos m enses u tá n is tö r té n t m ár h a lá lo s vég ű elvérzése há ­rom h etes te rh es tubábó l.

B a tisw e ile r Já n o s : K ü lfö ld i ta p a sz ta la ta i t e m líti n ag y szám ú idevonatkozó m egfigye lései a lap já n , am i­bő l az t következ te ti, hogy a k o lp o p u n c tió ra n in es oly m értékben szükség sem d iag n o stik u s, sem th e ra p iá s cél­ból. a m in t az t a n n a k h ív e i h an g o z ta tjá k . M éhenk ívü li te rh e sség g y a n ú ja esetén ne v á r ju n k a p u n c tió tó l n a­gyobb m enny iségű v é rt, m e rt e lég a d iagnosishoz a cé lszerű en m eg v á lasz to tt v as tag a b b tű b e fe lsz ívo tt m i­n im á lis m enny iségű , sö té tsz ínű , te h á t nem f r iss a lva ­dók is. N agyobb v é rm en n y iség ese tén a p unctio okozta sérü lésb ő l eredő v é r p á r pere m ú lv a m egalvad , m íg a szab ad h asü r i vér. am elybő l a f ib rin m á r elő bb k icsapó ­do tt, a punctio u tá n is fo lyékony m arad .

K ovács F e ren c : N em leh et az kérdéses, hogy a p unctio m egfelelő esetekben hasznos d iag n o stik u s esz­köz. A zonban v a n n a k az e l já rá sn a k veszélyei, m elyeket figyelm en k ívü l h a g y n i nem szabad. I ly en ek : in fectio , m eíléksértés, vérzés. F r is s haem atoke léné l n éh a a p u n c tio a belső nyom ás csökken tése következtében o ly an vérzést v á l th a t k i. m elyen csak gyo re laparo to - m iá v a l lehet seg íten i. K ife je ze tt belső vérzésnél csak r i tk á n szo ru lunk p u n c tió ra a d iag n o sis fe lá llításáho z ; in ta c t e x tra u te r in , v ag y k ics in y p e r i tu b a r is h aem a­to m a esetében ped ig , ah o l a d iag n o sis nehézséget okoz, ese tleg a p u n c tió v a l sem k ap u n k v é r t. V iszon t a n y er t v é r szá rm azh a t a punctio t ra u m á já b ó l eredő vérzésből is és így m eg téveszthet bennünke t. G enyes ad n ex tu m o­ro k n á l a p unctió tó l th e ra p iá s ered m én y t nem v á rh a ­tu n k , m ert azok k o m p lik á lt a n a tó m ia i szerkezete, a szá ­m os genyes recessus m ia t t n em képzelhető a gejiy- ta r ta lo m ily m ódon való e ltá v o lí tá sá n a k lehető sége. P u n c tio te h á t csak inkább d iag n o stik u s célból fe lhasz­n á lh a tó e l já rá s o ly an esetekben, a m ik o r m ás k lin ik ai v izsg á ló e ljá ráso k k a l a d iag n o s is t p o n to san fe lá l lí tan i nem tud juk .

Sztehlo Is tv á n : L esznek m in d ig o lyan esetek, a m ik o r sem az anam nesis, sem a ta p in tá s i le let, sem p ed ig a vérkép és v é rse jtsü lly ed és nem ad abso lu t meg­b ízh a tó eredm ényeiket. I ly e n k o r nem egyszer csak D o u g las-punctióva l lehet e ldön ten i a d iagnosist.

A M agy. U ro lóg ia i T á r sa sá g d ec. 3-i ü lése .

1. F a rk a s Ig n ác : A vesegüm ő kór ritkább esetei. 20 éves leányná l, k in ek g y e rm ek k o ráb an cox itise, ké­ső bb tü d ő c sú e sh u ru tja vo lt, jo b b o ld a li vesetájig fájd a l­m ak lép tek fe l; a v ize le tv izsg á la t genyet. fe h é r jé t nem m u ta to tt , i t t-o tt egy-egy v ö rö sv é rse jt- és hya lincylin - dert. Az an am nesisben e m líte tt betegségek m ia tt a vize­le t többszörösen tbe.-re v izsg á lta to tt, az ü ledék neg a tiv vo lt, 'azonban az á l la to l tá s p o s it iv tbc.-t m u ta to tt k i. V ese­v izsg á la t: h ó ly ag ép. K isebb fokú jobb vesem ű ködési k i­esés, jobb vesébő l fe lfo g o tt v ize le t ü ledékében tbc. nem v o lt k im u ta th a tó , azonban az á l la to l tá s p o s it iv e red ­m énnye l já r t , ba l vesébő l p ed ig neg a tiv . P y e lo g rap hia : jobb vese sü lly ed ésé t és az alsó kebe lynek h ián y o s töl- tő d ésé t m u ta tta . A z e ltáv o lí to tt vese középső részében k é tk o ro n á n y i f lu c tu a tió t m u ta tó tá lyog , m elyet azon­b a n a kó rboncnok in farctus e redetű nek , de nem tbc.-os je llegű nek ta r to t t . Tbc.-os je l leg é t az egész vesében nem tu d o tt k im u ta tn i. C sak az egész vesének serieses á tv izs­g á lá sá n á l ta lá l t eg y m ásik kó rboncnok tbc .-ra je llegze­tes szövete lvá ltozást. K ezdő dő v ese tubercu losis d iag n o ­s isá t m eg á llap ítan i, v a la m in t a m ű té t i in d ic a t ió t igen nehéz. K ü lönösen, h a tek in te tb e vesszük a K oeh- b a k te ru r ia lehető ségét ép v a g y beteg vese m ellett. A v ese fe ltá rá s és p róbak im etszés, m in t lá t ju k , nem le­h e t m egbízható , m e r t m ég az egész vesek ivé te l u tá n i v iz sg á la tn á l is könnyen csúszh a t be tévedés. K iem eli a p y e lo g ra p h ia fo n to sság á t, m ely ú tb a ig a z ítá s t n y ú jtha t, fe lh ív ja a figyelm et, hogy a K o c h -b ak te r iu r ia d iag no s i­s á t csak igen p rec iz v iz sg á la t a la p já n m erjü k k i­m ondan i.

R adó B éla: .A b em u ta to tt ese t az ú. n. K och- b a c il lu r ia ellen h aszn á lh a tó fe l b izony ítéku l. Az iro d a ­lom ban közölt esetek nem m in d ig p on tos v izsg á la t a la p ­já n tö rténnek . É p vesébő l m ég e lm életileg sem képzel­he tő el a K och-baeillusok k iv á la sz tá sa és m ég e lő re­

1462 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52—53. sz.

h a la d t tü d ő tu b e rc u lo s is eseteiben sem ta lá l ta k ép vize­le tben K och-bac illusokat. A nem spec if ikus n ep h r it is tu bercu losa k é rd é se m ég nem tisz tázódo tt.

P ick e r R e zső : Series m etszeteken v izsg á lta W ildbolcz a g ü m ő s veséket, a g ü m ő kó r em boliás e re ­detének k im u ta tá sá ra .

R ih m er B é la : A vesegüm ő kór k o ra i kórism éjéve l többízben fog la lkozo tt. E m lít eg y kő vese-esetet. hol series m etszetekke l v a ló v izsg á la tn á l sem v o lt k im uta t­h a tó güm ő s e lvá ltozás, b ár az u re te rk a th e te re n fel fo g o tt v ize le t á l la n d ó a n K ooh-positiv vo lt. V eseg y ulla ­dás, vagy kő . e lég ok lehet, hogy a vese a K ooh-bakte- r iu m o t á tbo esássa . H ogy az ép vese átereszti-e vag y sem , k lin ik a i szem pontbó l közömbös, m ert n éh a a m ini­m á lis sé rü lések nem m u ta thatók k i. V a lószínű , hogy a p y e lo n ep h r it is is á t já rh a tó v á tesz i tbc. sz á m á ra a vesét. A fu n c tio n a lis k ieséssel já ró genyedés és positiv K och-bacillus. h a a hó lyagban tbc. n incs, nem n y ú jt te l je s b izonyságo t a güm ő kór m e lle tt és i ly en k o r v árn i kell. m ert a p ró b a fe l tá rá s sem vezet cé lra.

I l ly é s G éza : Súlyos vese- és cson ttubercu losis esetekben a vesék güm ő s e lvá ltozása n é lk ü l a v izeletben k im u ta th a tó K och-bacillus. K ielleuthner sze r in t az egészséges vese n em v á lasz tja k i a bac ilJusokat, csak a beteg. T ox ikus a lb u m in u r ia fe jlő d ik k i és a v izeletben K och-bacillus k im u ta th a tó . A v ize le t bac illus le le tét csak akko r le h e t értékesíten i, h a genyedés is k im u ta t ha tó , m ert a gen y ed és m ellett m ár a specifikus vesegóc je len lé te fe lté te lezhető . A fő nehézség abban van , hogy a vesetubercu losis esetében a co n se rv a tiv ism u sn ak helye n in cs és íg y é r th e tő , h a nem m in d já r t h a tározzuk el m ag u n k a t a ra d ic a l is e l já rásra . N éh án y h é t v ag y eset­leg hónap ig ta r tó várakozás a kó rism e b iz to sítása szem pon tjábó l nem já r veszéllyel. A pye lo g rap h ik u s le le t a p o s it iv bac illus le le tte l kapcso la tosan , m int a be­m u ta tó Farkas dr. esetében, a m ű té te t in d o k o lttá teszi. S h a egészséges v ese nem is, de a to x icu s n ep h r it is b ac illus á t já rh a tó v á teszi a vesét.

K ev e F e r e n c : Iz rae l a vesegüm ő kór ascendáló tb e o r iá já n a k v o lt h ív e és ő azt h isz i, hogy a v izsgá la ­to k m égis csak be fog ják b izony ítan i, hogy egyes ese­tekben ez a b e teg ség k ifejlő désének az ú tja .

F a rk a s I g n á c : K öszöni a hozzászó lásokat, m ely az eset é rd em esség ére vall. K é rd és t in téze tt k ó rbonc­nokokhoz. h o g y a vesében ta lá lh a tó nem specifikus gy u llad áso s te rü le te k átereszthetik -e a K oeh-bacilluso- k a t, de p o s itiv v á la sz t kapn i nem tu d o tt. K eve ta g tá r s ­s a l szem ben k iem e li, hogy az i t t fe lso ro lt esetekben ascendáló fe rtő zésrő l szó nem lehete tt, m e rt a h ó lyag ­b an sem m i e lv á lto zás nem volt.

2. S c h m id t A lb in : Halálosvépű elzáródott vese­tuberculosis. 29 éves nő beteget éveken á t h ó ly ag p an a ­sza i m ia tt kezelték . A hó lyagban güm ő s e lvá ltozás nem v o lt; a bal u re te r e lzáródo tt, a m ű té tn é l bű zös, gennyel te l t vesetá lyogo t ta lá l ta k és a vese güm ő s sa jttöm eggé a la k u lt át. A b e te g á l lap o tá ra való tek in te tte l nem tá ­v o lí to tták el, csak késő bb, m idő n egy v astag b é ls ip oly keletkezett, tá v o l í to t tá k el a vesét. A beteg hét hé t m ú lv a k im e rü ltség és tüdő güm ő kór tü n e te i közö tt pusz­tu l t el. Az e lzá ró d o tt és g y ó g y u ltn ak lá tszo tt vese­g ü m ő k ó r négy év m ú lv a v as tag b é lp e rfo ra t ió t okozott és íg y a beteg h a lá lá t . A z e lzáródo tt vesegüm ő kó r nem tek in th e tő g y ó g y u ló fo lyam atnak , m in t ez ese t m u ta tja s m in t azt a m ú l t gyű lésen Farkas k a r tá rs bem u ta tása is igazo lta.

3. H eg ed ű s K á r o ly : 35 éves fé rf ibe tege t m u ta t be a Szt. Ján o s-k ó rh áz u ro ló g ia i osz tá lyá ró l, k i a h ú gy ­osövébe egy n ö v én y (vad árpakalász) sz á rá t vezette be, m e ly fe lha to lt egész a hó lyag ig és beékelő dve, o tt kő ­le rak ó d áso k a t okozott. R ön tg en t-v izsg á la t m á r k im u ­ta t ta az in c ru s tá l t sza lm aszála t és ennek a la p já n tö r té n t a m ű tét. B eszám ol m ég több kü lönös idegen testé rő l, m e ly e t a hó ly ag b ó l és húgycső bő l tá v o l í to t ta k el.

4. I l ly é s G éza : Hypernephroma ritkább alakja. (M egje len ik egészében az O rvosi H e tilap b an .)

E g e r v á r y T ib o r : A bécsi sebészeti k l in ik á n ész­le l t hypern ep h ro m a-ese trő l re ferá l. E lő rem e n t vérv ize­lés, hasban ta p in th a tó daganat, ép h ó ly ag p rom pt, in d ig o ca rm in k iv á la sz tá s a lap ján p a n k re a sd a g a n a tra gondo ltak és h asm etszés ú tján p ró b á ltá k a d a g a n a to t e ltáv o lítan i. K id e rü lt , hogy egy cy sto su san e l fa ju lt h y p e rn ep h ro m ás v esérő l van szó, m elyné l a vese fe lső p ó lu sa ép és é lesen e lh a tá ro lt a d ag a n a ttó l. P u n c tio és a d a g a n a t k ih ám o zása tö rtén t a vese e ltáv o lításáu l. E zen esetet, h a v esev izsg á la tn á l v ize le tfagypon tcsökke- n é s t v ég ez tek v o ln a , e lő re leh ete tt v o ln a d iagnostizá ln i.

I l l y é s G éza: A z e lm ondo tt eset leg jobban ig a ­zo lja, hogy a n a g y sebészetben az u ro lóg ia a sp ec iál is v izsg á la t m ódszereivel m en n y ire kü lön szakm a. A fenti ese t m egfelelő u ro ló g ia i gondo lkodás és d iag n o s is mel­le tt. tek in te tte l az e lő rem ent h ae m a tu r iá ra . fe lté tlen ü l d iagno istizálható le t t vo lna. A fe n ti eset in tra re na l isa n növekedő h y p ern ep h ro m a vo lt, m e ly nem h a so n lí t az á l ta l b em u ta to tt esethez. A h y p ern ep h ro m ák nem eg y ­séges szerkezetű d ag an ato k és g y a k ra n á ttö r ik a tokot, m ely ro ssz in d u la t m elle tt szól és n a g y könnyelm ű ség v o ln a a tu m o r k ih ám o zásá t végezn i a vese benn h ag y á- sáv a l. Az á l ta la b em u ta to tt ese tben a d ag a n a t e x t ra­re n a l is növekedést m u ta to tt és a vese lényeg te len sé rü ­lése n é lkü l vo lt e ltáv o líth a tó .

Elő adás:A d le r I íá cz A n ta l: A vesem ű tét után fellépő gyo-

mor-bélatoniákról. A z u ro ló g ia i k l in ik a m ű té ti an y a g án ta p a sz ta l t vesem ű té t u tán i bé lrenyheségrő l re fe rá l. A leg többször jó in d u la tú e lv á lto zás 4 esetben p a ra ly t i- k u s i leu ssá fa ju l t és ex itushoz vezetett. M ind a négy esetben vesekő m ia t t tö r té n t a m ű té t. Az ileus okát részben a lk a t i sa já tság b an , részben a m ű tét u tá n fel­lépő re tro p e r ito n ea lis szövet v é res beivódásábó l szá r­m azó beidegzési za v a rn a k ta r t ja .

F a rk a s Ig n á c : A véröm leny ig en fontos szerepet já tsz ik a bélbénu lás k ife jlő désében . A véröm leny k i­b o csá tása egy esetében az ileu s tü n e tek p rom pt v issza ­fe jlő d tek .

R ih m e r B é la : H a m á r m in d en eszközt k im e rí­te t tü n k az i leus esetében, a coecostom ia az alsó ileum - k acs átöb lítéséve l, m ely egy k a th e te r seg ítségéve l tö r ­tén ik , a p u f fa d á s t m érsék li és á tv ih e t i a beteget a sú ly o s idő szakon.

A d le r R á cz A n ta l: A h aem a to m a p e r ito n eu m ra g y ak o ro lt nyom ás okozza a bé lhű dést, Rihmer ja v a so lta m ű té t azonban m á r néha nem végezhető el.

A Kir. M agy. T erm észettu d om án y i T á rs. É let- é s K órtani szak o sz tá ly á n a k d ec . 4-i

ü lése .H a sk ó S á n d o r : M ikropolarisatiós vizsgálatok

harántcsíko lt izmokon. Az izom szövet h a rán tcs ík o la ta a p ro to p lasm a részecské inek az ú. n . u ltram ik ro n o k nak összerendező désén a lap u l, s a fő k én t festő dési sa játság o k u tá n le í r t kü lönböző csíkokat p o lá ro s fényben, v a lam in t festésse l is csak részben s ik e rü l t k im u ta tn ia . A h ará n t- cs ík o la t n o rm á lis fényben való e lő tü n ésé t m ár m a g a azon je len ség is e lő idézheti, hogy az izom rostok o p tik a ila g sű rű b b és r i tk á b b anyagokbó l v a n fe lép ítve és íg y két szom szédos csík k özö tt h a tá sd if fe re n tiá k vannak . A zon tap asz ta la tb ó l k i in d u lv a , hogy az izom szövetben v a ló d i iso tro p részeke t nem s ik e rü lt k im u ta tn i , az izom szövet k e ttő s tö résé t a fé lig iso trop , és a v a lód i an iso trop -anya- gok közé so ro zh a tju k . Á lta láb an az izom szövet a po lá ro s fén n y e l szem ben ú g y v iselked ik , m in t o lyan p o s it iv egy o p tik a i ten g e ly ű k r is tá ly , m elynek op tika i tenge lye egybeesik az izom rost hossztengelyével. M agának a ha- rá n tc s ík o la tn a k p ed ig p h y s io lo g iás je lentő sége lehet, m iu tá n egy rész t m eg je lenése szo ros összefüggésben áll az izom co n tra c t i l i tásá v a l, m á sré sz t ped ig az izom an y a g fo rg a lm á b a n is szerepet já tsz h a t, m iu tán anyag- fo rg a lm i zav a ro k n ak az első jele, hogy a h a rá n tc s íko la t e ltű n ik .

T h a n h o ffe r L a jo s : Vizsgálatok a csillangós hám regeneratiója és a csillangós sejtek m itosisának kér­désérő l. E lő adó reg en era tió s v iz sg á la ta i e lő tt a c s i l la n ­g ós se jtek cen tro so m á iv a l k ap cso la to s v iz sg á la ta it is ­m erte ti. S zer in te a csillangós se jtek b en jelenlévő cen tro - so m a nem azonos az in d if fe ren s ő sse jt cen trosom áival, h anem az m á r eg y cent ro s (> m a ő szi ás p rod u c tu m a. A re g en e ra tió s v iz sg á la ta it a b éka g a ra th á m já n a k h á­rom vékony csíkban va ló le k a p a rá sá v a l végezte és ezen m ű té t u tá n 12 ó rás idő közökben egy-egy o p erá lt á l lat g a ra tn y á lk a h á r ty á já t f ixá lta , A regen era tio fo ly a m a­tá n a k első m eg n y ilv án u lása az, ho g y a n y á lk a h á r ty a red ő i az e lp u sz títo tt hám rész fe lé besím ulnak . E zen b esím u lt hám rész cs illangós se jt je i v isszafe jlesztik csil- la n g ó a p p a ra tu su k a t és m in t in d if fe re n s se jtek vesznek rész t a tovább i reg en era tió b an . A 24 órás s tád iu m b an az e lp u sz tu lt h ám rész helyén po lyg o n a lis sejtekbő l álló se j tso r t ta lá lu n k , am ely ép h ám rész basa lis se jt je in e k osz lása ú t já n ke letkezett. A 36 ó rá s s tád iu m b an ezen se j tso r k é tré teg ű v é vá lik és i t t m á r a v isszafe jlő dö tt

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1463

cs il lan gós se jtek k a r io k y n e tik u s osz lása figyelhető meg. T ovább i s tád iu m o k b an az e lp u sz títo tt liám rész te rü le ­tén több se jtso r t ta lá lu n k , úgy, hogy a 60 ó rás -stádium ­b an az ú jo n n an k épző dö tt hám erő sen k iem elked ik a ré g i ép hám egységes fe lsz íne fölé. A 72 ó rás s tád iu m ­b an ezen tú lp ro d u c tu m ú jbó l le lapu l és k é t o lda l felé g y ak o ro lt nyom ás ú t já n h e ly re á l l ít ja a h ám p ap il lák at. T ovább i s tád iu m o k b an a regeneratio« fo ly am a to t te l­jesen a e iliogenesis m e r í t i k i, m ely egészen a 120 órás s tád iu m ig ta r t. A cs il langós sejtek m ito s isán a k kérdé­sérő l m egjegyzi, hogy a csillangós se jtek k ife jlő d ött á l lap o tb an nem képesek k ary o k in e tik u s osz lásra, hanem h a e rre egy n ag yobb fokú reg en era tió s fo ly am a t k a p ­csán szükség van, a k k o r a se jtek elő bb i cs il logóappara- tu su k a t ledob ják m ag u k ró l. E gy ik ész le lete sz e r in t a cs il langós se jtek k ife j lő d ö tt á l lap o tb an csupán am ito- t ik u san képesek oszlan i. I lyen am ito tik u s se j te k e t az e lő adó 48 ó rás s tá d iu m b a n lá to tt. M eg jegyz i, hogy a e iliogenesis v izsg á la tá n á l igen n a g y nehézséget oko­zo tt az, hogy a H e idenhain -fé le v ash a em a to x y lin a cen tro so m ák at éppen ú g y festi, m in t a cy to p lasm atiku s g ra n u la t ió k a t. E z é r t o ly festési m e th o d u st keresett, m e ly ezen h ib á t k iküszöbö li. A P as in i- fé le m ethodust, m e ly edd ig m in t kö tő szövetfesték vo lt ism eretes, az elő ­adó á l ta l ism e r te te tt dk fferen tiá lás u tá n a centrosom á- k a t p iro s ra festi, a v á lad é k g ran u lu m o k a t és a cy to ­p lasm a tik u s szem cséket ped ig a kéknek kü lönböző á r ­n y a la ta i szerin t. E zen ú j d if fe ren tia l cen trosom a festés­nek n ag y a je len tő sége abból a szem pontbó l, hogy a b asa lis testeknek ily en m ódon m inden va ló sz ín ű ség sze r in t cen tr io la r is ch a rac te re van.

P re isz H ugó: A na ló g ia á l lap íth a tó m eg a csillan ­gós se jtek és a es ll lan g ó k a t hordozó e g y se jtű á l la to k közö tt az elő adó á lta l le í r t d irec t se jto sz lás tek in te ­tében is.

E lő adó e lm ond ja az ana lóg ia k edvéért, hogy a növén y v ilág b an is n ag y o n érdekes összefüggés v a n a cen trosom ák és a csillangósm ozgás közö tt, am enny iben csak azon növények se jtje ib en m u ta th a tó k i cen trosom a, m elyekné l a csillangósm ozgás szerepel (ra jzó ' sp ó rák ). E zen összefüggés va lósz ín ű v é teszi, h o g y a cen trosom a je len lé te szükséges a cs illangós m ozgáshoz.

O R V O S T Ö R T É N E L M I J E G Y Z E T E K

Idő sb R ayger K ároly (1641—1707) é le téh ez .

E rrő l az eu ró p a i h írű pozsonyi o rv o sró l Vdm ossy Is tvá n értekez ik legk im erítő bben az ő ism e rt m u n k á já ­ban, m elynek k ieg ész ítésére á lljon i t t m ég n éh á n y ad a t s a já t gyű jtésem bő l. R ay g e r ap ja, V ilm os, B écsbő l k e­rü l t Pozsonyba, hol csa k h am ar nagy te k in té ly re te tt szert s ikeres o rv o s lása i révén . Azt h iszem , P ázm án y P é te r t is ő kezelte é le te végén. A n agy egyházfe jede lem so k á ig szenvedett köszvényes bajokban s v égü l (úgy lá tsz ik ) érelm eszesedésbő l eredő as th m ás roham okban, m elyeket a doctorkodó m ágnásasszonyok m inden fé le jó tan ácso k k a l és o rvosság o k k a l igyekeztek enyh íten i. 1636-ban C sákyné k ü ld nek i „két ö reg sk a tu la szép l ic ta r iu m o t“ s u g y an ez év decem berében a gyógy ító m ű kedvelésérő l m esszefö ldön h íres özvegy B a tth y á n y F erencnének (Poppel É v án ak ) köszöni m eg, hogy nem fe ledkezett m eg ró la . E bben a levélben többek k ö z t azt í r ja , hogy „én e lég sok n y av a lák b an v ag y o k ; de az Ü ris ten tő l h á laa d ássa l és jónéven veszek m indeneket. L eg inkább az fú ladás m ia t t k ín lódom , noha sze lek is fö lö tte igen e lh a ta lm az tak ra jta m . Ü gy legyen, m in t az jó Is te n rendeli. H a kegyelm ed az fú lad á s ellen va lam i jó és p ró b á lt o rv o sság o t tu d n a , m egszo lgálom kegye l­m ednek, h a tu d to m ra a d ja “. 1637 m árc iu s 11-én v iszon t g ró f P á l f f y P á ln ak í r j a P ázm ány , hogy „m ár csak a lig v an “ és a halódó em b er h u m o ráv a l kér i a g ró f fe leségét, hogy az ap o tékában cs in á lta ssa m eg n ek i ez t a rec ipé t: „Recipe villu las tres, pro sene 68 annorum, u t v ig in ti annis jun io r fiat. V a la m it k ív án a p a tik á ro s , m egfize­tem !“ De bizony ezek a m eg fia ta lító labdacsok is késő n érkeztek vo lna m ár, m e r t P ázm án y p á r n a p ra r á (m árc. 19-én) s ten o card iás ro h am közben m eghalt. A B a tth y án y - néhoz in téze tt levél végén röv iden az t is m egem líti, hogy „az Doctor Roger b án ik velem ; — nem ok né lkü l d icsérte kegyelm ed, m ert igen elég ember“. K é tség te len , hogy az a pozsony i orvos, k i P ázm án y t u to lsó n a p ja ib a n

kezelte, nem R oger, ahogy a ca rd in a l is ír ja , h anem R a y g e r (V ilmos), D á n ie l a p ja vo lt, k i akko r m á r h e te ­dik év e o tt p ra k t iz á l t P ozsonyban.

Rayger K áro ly nevét, m in t tu d ju k , a tüdő -úszó ­p ró b a te tte á lta lá n o sa n ism ertté (igaz, hogy ezt a p ró ­bát m á r ő elő tte is ösm erték , de nem tu la jd o n íto ttak nek i nagyobb je len tő ség e t) . V ám ossy Is tv án többek közt a következő ket í r j a e rrő l: „A R ay g e r K á ro ly á lta l az o rv o s i tu d o m án y b a be illeszte tt tüdő próba, sa jn o s, Schreyer szász o rvos nevét v ise li, m e rt az u tóbb i a lk a l­m az ta az t 1683-ban elő ször egy tö rvényszék i esetben. Az e lő ado ttak a la p já n azonban kétség te len , hogy a pr ó ­bát R a y g e r K á ro ly fedezte fel. H e ly én vo lna teh á t, ha lega lább m ag y ar tu d ó sa in k k iem elnék R ay g er n ev é t a fe ledés ködébő l s a tü d ő k ú szó p ró b á já t ezentúl ró la n e ­veznék el.“ E z t 1901-ben í r ta V ám ossy , s azó ta m á r k ív án ság a , részben lega lább , te l jesü lt, m ert a N e u bu r­ger—P agel-fé le o rv o s tö r tén e ti m u n k áb an ( I I I . 753.) m á r k i v a n emelve, h o g y R a y g e r vo lt az első , k i ennek a p ró b á n a k az é r té k é t fö lism erte ; v iszo n t igaz, h o g y a M eyer—Steineg—S udho ff- fé le rö v id re fog o tt o rv o s tö r té ­nelem legú jabb (1928. év i) k ia d á sá b a n n yom át sem t a­lá lom R ay g e r nevének. A m i h íre s pozsony i o rv o su n k ­nak legnagyobb érdem e, hogy m á r a X V I I . század vé­gén le lkes h íve vo lt a kísérletnek, a kórboncolásnak és a nagyítóüvegnek. E g y a lk a lo m m al a pozsony i asszony fü lében ta lá l t fé rg ek e t hazav isz i, hogy o tth o n a mikroszkóppal p o n to sab b an m eg v izsg á lja ő ket; k á r , hogy ú tközben a fé rg ek a zsebébe te t t pap írzacskóból k im ásznak , e ltű nnek s íg y pon tos le írá su k is e lm arad t. M ás a lka lom m al egy tü d ő b a jb an e lh a lt asszony t b o n ­col, k in ek fia (ha llva, hogy R ay g e r se c tió k a t is szoko tt végezn i) m aga k é r i ő t e rre , m e rt sze re tn é tudn i, hog y m i v o lt oka a h a lá lo s b a jn a k 1? 1684-ben egy kü lerő szak következtében tö r té n t belső e lvérzés a lk a lm áv a l boncol.1 M ikor P á r izsb a n ta n u l t , sok bonco lást végzett k u ty ák o n 1 2 és sok szo r v iv isek á lta is ő ket, m inek több h ite les b izo n y ­ság a m arad t. íg y p l. egy je les n ém et o rv o sb a rá tja , Elsner Joachim G yörgy3 is m eg ír ta , h o g y m ikor a f r a n ­cia fő v á ro sb an e g y ü tt ta n u lta k , a n y iro k k e r in g é sre v o ­n a tk o zó lag végeztek k ísé r le te k e t;4 á l l jo n i t t ennek a kü lönben is kö n n y ű la t in sá g g a l í r t m egem lékezésnek n éh án y so ra : ,,D um o ccupatus essem cum D n. D. Carolo Rcyger (!), hoc tem pore M edico P oson iensi, Am ico meo in teg err im o , c irca ex p e rim en ta n o n n u lla a n a to m ica in d issecto cane v ivo, cu ju s abdom ine ap erto , cum v a s a lac tea succo chy life ro tu rg id a egreg ie a p pa ­re ren t, l ig a tu ra i l l is in je c ta m o tum chy li ad ductum thoracicum im ped ire te n ta v i, u t po stea i l la am ico tu n c ab sen ti com m ode possem dem o n stra re , in qu ibus i ta l ig a t is p o s t a liquo t h o ra s cum am ic is inven i l iquo rem rub icund iss im um , sa n g u in is in s ta r , loco chyli, m a n i­festo ind ic io hunc co lo rem an tea in tu s la titasse .“ S z in te csodá la tos, hogy ez a je les m a g y a r orvosunk, ez a delicium et decus Posoniensium (ah o g y Gensel nevezi az ő em lékbeszédében), nem egy re jte lm esen csodás, m a m ár m o so ly ra in d ító ta r ta lm ú é r tek ezést is h a g y o tt reánk . A dolog azonban m en thető ; a k k o r m ég jó fo rm án első n a p ja i t é lte a p h y s io lo g ia i i rá n y , s ahol nem vo lt m eg az észszerű m a g y a rá z a t, oda belopózott a m y s t i­cum. N éh a azonban ezek a csodás do lgok is egészen jó l m ag y arázh a tó k m a i ism ere te in k k e l.5 m k.

1 E boncolási jeg y ző k ö n y v e t in ex tenso közö lteSzigeti H enrik (G yógyászat, 1896. 304.).

2 E g y ik rő l hosszú le írá s t ad : „D er röm isch -ka iserl.A cadem ie stb__ A b h an d lu n g en .“ (IV . 375.)

3 E zen Elsnerrő l 1. H aeser, I I . 420.4 L. M iscellanea c u r io sa stb. 1670. 159.5 Többek közt m a ra d t egy értekezése; De verm ibus

cum n iv e caden tibus (M iscell. cu r iosa , IV . [1688], 76.), m elyben le ír ja , hogy 1672 novem berében B esztercebánya kö rü l o ly an hó h u l lo tt , m e ly te le v o lt m inden fé le kü lö ­nös, eleven férgekkel. E fé rgek közü l néhánynak a ra jz á t is ad ja . s ebbő l zo o lo g u sb ará ta im m eg á llap íto t­ták , hogy az I. szám ú k é t fé reg nem m ás, m in t a csibo r lá rv á ja , a I I . és I I I . szá m ú a k S tra t io m y id á k (m ocsári

1464 O R V O S I H E T I L A P 1928. 52—53. sz.

A szem m elv erés.A szem m elverés és szem m el való m eg igézés babo

nás b ité t ő si soron ö rökö lte népünk. A bban a szólá­sunkban , h o g y „rossz szem m el nézünk“ v a lam it, benne re j l ik ez a ré g i eredet. G yöngyösi R ozália , a „M urány i V énusz“ k ö ltő jén ek leán y a , azt í r ja egy ik levelében (a X V II. század végén), hogy a kis leán y án ak , Jú l iá n k é­nak „az ba l szem e m ind k idagad t, és sze rn ü (szörnyű) m érges, tüze9 fa k ad a to k v a l k ifakadozo tt; félek, hogy v a lam i veszesen (vészesen? vesztésen? fasc in a tio ), veré­sen (t. i. szem m el verésen) ne ta lá l t vo lna á lta lm en n i és abból v a la m i rossz ne lehetne“. S za tm ár m egyében m a is ú g y m o n d ja a nép: „A k i az én pu lyám at1 m egverte, a r r a szá ll jo n v issza a rossz szeme.“ Az i ly en ro ssz szem ű em berekke l nem jó szem benézni, m ert nem csak az apró gyerm ekeket, hanem ese tleg a fe ln ő ttek e t is m eg ron tják , betegségbe e jtik , ső t o ly k o r a fiata l á l la to k a t is; ezért a rég i boszo rkánypö rökben nem egyszer o lvassuk , hogy a fasc in á ló tek in te tű , boszo rkányságga l v á d o lt asszony- népnek h á t ta l ke lle tt fo rd u ln io k a v a l la tó b írá k felé. A m i n ép ü n k néhol azt ta r t ja , hogy a szem verés a g ye r­m eken a „B o ldogságos Szű z M ária a k a ra t ja “ ; i t t azon­ban, K á lm á n y L ajos sze r in t, nem Szű z M ár iá ró l van szó ig azáb an , m ert h iszen ő a keresztény tan ításo k é r ­te lm ében nem b ü n te th e ti az á r ta t la n gyerm ekeket, h a­nem ő si h i tü n k B o ldogasszonya la p p an g i t te n , k i (m int a sám án is ten ek á lta láb a n ) bün te t is, g y ó g y ít is, ráadó is, elvevő is. M indez kü lönben nem a m i sp ec ia litásu n k , m ert a szem m el verésben való h it, a sö té t v ag y szúrós tek in te tű , összenő tt szem öldökű em bertő l va ló félelem m inden idő kben és m inden népnél m egvo lt s ta lá n a be­tegségek á tszá rm a z ta tá sá n a k , t ra n sp la n ta t ió já n a k ö rök ­letes h ite la p p a n g benne. A kérdésnek m a m á r h a ta l­m as iro d a lm a van,2 m e ly re nem ak a ro k e he lyen k i te r­jeszkedn i, csupán n éhány rég i m a g y a r a d a to t szeretnék i t t fö lem líten i. Igen rég en h aszn á lja n ép ü n k szemm el­verés ellen e lh á rító p ro p h y lak ticu m k ép en a h árm as­köpést, v a g y inkább köpésu tánzato t. E z a szokás m ár a rég i gö rögökné l és ró m a ia k n á l is d iv a to zo tt: despuere fascinationem , vagy morbum, m o ndo tták . S zin túgy m egvolt és m egvan a fü g em u ta tás (az o laszoknál fica vag y manufica), vag y a h ü v e ly k u jjn ak ten y érb e szorí­tá sa is. A fica tu la jd o n k ép en p h a l lu s im ita tio , m ert azt ta r to t tá k , h o g y m inden, am i indeeens, e lh á r í t ja a szem- m elverést é s elbű völést. A N em zeti M úzeum rég iség ­tá rá b a n és F a lu d y Géza bará to m pom pás gy ű jtem én y é­ben m ag am is lá tta m ilyen fém bő l v a ló rég i olasz manuficát, m e ly a je tta tu ra ellen szo lg á lt s va lószínű leg a k isg y erm ek ek n y ak á b a akaszto tták , v a g y az ó ra lá n ­con h o rd tá k . A m i n ép ü n k is h isz a fü g e m u ta tá s el­h á r ító h a tá sá b a n ; de egyéb ap o tro p á e ik u s szerei és el­já rá s a i is v annak . E g y 1845-bő l va ló a d a t azt m ondja, hogy H a rk á n y kö rny ék én az öntő k v o lta k azok, k ik a szem m elverést ro s tán á te resz te tt ó lom m al g y ó g y íto tták v ag y h á r í to t tá k el. S o k k a l e lterjed tebb a bű vös-kabalás szavak , p é ld áu l az abracadabra h a tá sá b a n való h iede­lem. E fu rc sa szó eredetéve l és je len téséve l m a s incse­nek t is z tá b a n a nyelvészek ; ném elyek héber, m ások perzsa (peh lev i), ism ét m ások eg y ip to m i eredetű szó­nak ta r t j á k s a sz in tén igen já ra to s és e rő te l je s há rító h a tású á lg ö rö g abraxas szóval hozzák összefüggésbe, m elynek ig az i eredeté t va lószínű leg L ess in g fe jte tte

legyek) lá rv á i, a IV . szám úak ped ig v a ló sz ín ű leg apró csíkbogár- (Collym betes-) félék, m elyeket a té le le ji szél­v ih a r a levelekkel eg y ü tt, m elyekre ta p a d v a vo ltak , a b eszárad t pocso lyákból fe lk ap o tt s a k isebbeket m agá­v a l ra g a d v a , a kö rnyéken szé jje lhu rco lta .

1 Ig e n rég i m a g y a r szó = puerulus.2 L ásd Seligmann (D er böse B lick , 2 kö tet),

Stem plinger, Laarss, Pradel stb . m u n k á it. M in t curio- sum o t m egem líthetem , hogy szem m elverő em bernek (jettatoré-naik) ta r to t tá k I I I . N apó leon t, B y ro n t, Offen- bacho t (az o pera író t. k inek a nevé t éppen ez okból G au tie r so h ase m erte le írn i) , X I I I . L eót, IX . P iu s t (k inek ig en sok ke llem etlenséget okozott ez a babona, m ert az o laszok v a ló ság g a l sza lad tak elő le, h a va laho l közeledni lá ttá k ) , A m áliá t, az u to lsó p o rtu g á l k irályné i és m ég so k an m ásokat.

m eg helyesen (egym ás m ellé ra k o tt görög betű k , m e­lyeknek szám érték e 365, v ag y is az év n a p ja in a k száma). Az abracadabra szó t m ár Q u in tu s Serenus S am m on icus em lít i egy ik v e rséb en )3 4 s a késő róm ai idő kben és a kö ­zépko rban az v o lt a szokás, ho g y a tiztm egy betű bő l á lló szót u g y a n a n n y i so rban (egy-egy be tű t a végéről e lh ag y v a ) ék a la k já b a n h á r ty á ra vag y p a p iro s ra ír ták , a n y ak u k b a ak asz to tták , vag y p ap irosostó l lenye lték (a betegségnek v a g y okozó dém onának m egevése). N á lunk h ideg le lés ellen is g y ak ran haszn á lták . G ró f E s te rhá zy F eren cn ek (1670—1740), F e jé r m egye fő isp án ján a k egyik érdekes k éz ira táb a n , m ely m inden fé le babonás g y ó g y í­tásm ódokat és ráo lv asáso k a t ta rta lm az , sz in tén ék a lak ­ban írv a ta lá l ju k az ab raea d ab rá t, azzal a m eg jegyzés sei, hogy „eztet v issza (felé) kö ll írn y i, nem szokás sze­r in t és íh -g y o m o rra . A m ikor í r ja : sem m it 6e szó ljon; ha le ír ta , be ne porozza, m a g á tó l szárod jon . H a férfi: jobb hóna a lá , h a n ű stény : ba l hóna a lá kösse a k á rmi­ko r. Ezzel sok száznak használtam hideglölís ellen.“’1 Az ab raea d ab rá n ak , v ag y ta lán az e lto rz íto tt g ö rög abraky- laus szónak a v á lto z a ta lehet az az ábracolium is, m elyet e g y X V I I I . század-ele ji k é z ira tb a n 5 o lvastam . E z t is ék a lak b an k e l le tt p ap iro sra í r n i és „m indenféle h ideg ­le lés“ ellen v o lt jó h a tása ; a r ró l azonban, hogy a tes tre kö tö tték v a g y bevették-e, nem szól a kéz ira t. m. k.

v e g y e s h í r e kA K o r á n y i F r ig y e s cen ten a r iu m a lka lm ábó l m e­

legen a já n l ju k k a r tá rsa in k n a k „Az orvosi tudom ány m agyar m esterei“ cím ű 106 o ld a las könyvet, m e ly M ül­le r K á lm án m este r i bevezető k o rra jz a m elle tt B a lassa, Sem m elw eis, K o rá n y i F., id. B ókái Ján o s és F od o r Jó zse f g y ö n y ö rű e n m eg írt é le tra jz á t ta r ta lm a z z a és a m a g y a r o rvosi k u l tú ra fe jlő dése i rá n t érdek lő dő o rvo s­n ak leb ilincselő en érdekes o lvasm ány . K a p h a tó k iadó- h iv a ta lu n k b a n 4 pengő elő zetes beküldése m e lle tt bér- m entesen m egkü ldve. E lő fizető ink 3-50 p en g ő ért k ap ják .

A „ D e u tsc h e G e se l lsc h a f t fü r K in d e r h e ilk u n d e “jövő évi n a g y g y ű lésé t — részben a ném et belgyógyász- eg y esü le tte l közösen — h úsvétko r, áp r i l is 5—8-ig tar t ja W iesbadenben. R e fe rá lá s ra k é t th em át tű z tek k i: 1. A g y erm ek k o ri ekzem ák k ó r ta n a és gyógy ítása . E lő adók : Groer. Bloch és Moro. 2. A g yerm ekko ri nem genyes en kepha litisek . R e fe rá lják : Doerr, Spielm eycr és Eck­stein. A be lgyógyászokkal közösen ta r ta n d ó ü lésen az ac u t in fec tió s betegségek e llen i védő o ltások é s gyógy- se ru m m al va ló kezelésének ú jab b eredm ényei k erü lnek m eg v ita tás ra . A z eddig i k ísé r le te k eredm ényeit Neufeld fo g la l ja össze, Pfaundler a k an y a ró ró l. Schottm üller a v ö rheny rő l, Friedem ann a d ip h th e r iá ró l re fe rá l.

K o r á n y i F r ig y e s c e n te n a r iu m az A k a d é m iá n .A M ag y a r T udom ányos A kad ém ia hétfő n d é lu tán ü n ­n ep i ü lést ta r to t t , am elyet K orány i F rigyes báró em lé­kén ek szen te lt. A z ünnepséget Berzeviczy A lbert e lnök n y i to tta m eg, a több i közt ezeket m ondván : — E gészen gondv ise lósszerű a nag y tehetségeknek az a c s i l lag hu l­lása . m ely a m ú lt század első két év tizedében hazánk fö ld jé re szá llo tt, m elyet ak ad ém ia i ce n te n á r iu m a in k­n a k egész so ro za ta igazol. K orányi a dús te rm ő erő k e kele tkezési k o rszak án ak m á r végén szü le te tt s azért e lé rh e tte azt, h o g y m ég ta n ítv á n y a és m u n k a tá rsa le­g y en a m a g a h iv a tá s i kö rében az első nagyoknak , de v iszo n t f ia ta lab b k o ráva l és hosszabb é letével tovább v ihesse az ő ta n ítá su k a t és tovább te r jesz th esse az ő szellem üket. É le te és m u n k ásság a csodá la tosan h ű k i­fe jező je le t t a n ag y fo rd u la to k b an gazdag hosszú k or ­szaknak . m e ly e t áté lt. A szab ad ság h arco t, m in t éppen fö lse rd ü lt i f jú és orvosnövendék é r i meg. L e lkesü l Pe­tő fi sza v a la tán , m in t táb o r i fő o rvos követi a húszéves m ed ikus a honvédeket s szerencsés ta p in ta t ta l közvetít v iszálykodó fő tisz tek között. E zé rt aztán ü ldözi, egye-

3 L. N euburger—Pag el, I . 509.4 Az „ö reg cseszneki g ró f “, úgy lá tsz ik , sp e c ia l is ta

vo lt a h id eg le lés ellen i k ú rá k terén , m ert u g y an azon k éz ira t m ás he ly én azt a já n l ja , hogy ezt a k ilenc be tű t: A B C D E F G H J „k ilenc s i f l i re kö ll írn y a , az első b ö tű t az első re, m á s ik bö tű t a m áso d ik ára , et s ic consequen­te r , és m egenni h ideg lö lés e llen “.

5 O rvosságok K önyve (a T erm észettudom ány i T á rsu la t b ir to k á b a n ), 10. old.

1928. 52—53. sz. O R V O S I H E T I L A P 1465

tem i p á ly á ró l v idék re In te rn á l ja a h a ta lo m ; ez orvosi g y a k o r la tá n a k ja v á ra v á l ik ; az egyetem i tanszék nem v á ra t so k á m ag ára . Az ú j a lko tm ányos k o rszak m in isz­te re i b iza lm ukba fo g ad ják és lehető vé tesz ik h a th a tó s közrem ű ködését o rvosképzésünk ko rszerű re fo rm ja kö ­rü l. T ek in té lye, h írn ev e eszm éit a közegészségügy meg­szervezése k ö rü l m essze a tan te rem fa la in k ív ü l is d ia ­d a lra v isz i o ly k o rszakban , m ely m á r tu d a tá v a l b ír annak , hogy az egészség m egóvása m in d en nem zeti erő és nem zeti fe jlő dés a lap ja . — Beszélt a r ró l a n agy b iza­lom ró l és m egbecsü lésrő l, m ellye l Trefort K orányi i rá n t v ise lte te tt, m a jd így fe jez te be: — K orányit jogga l ne­vezték tisz te lő i az o rvosi tud o m án y m a g y a r a ty am este ­rének ; az v o lt életében és m in t o ly an ra em lékeztünk rá v issza m in d n y á jan , k ik ő t m ég ism ertük . D e m eg v a ­gyok győ ző dve a rró l is, h o g y k iváló egyén iségének és á ldásos é le tének em léke é ln i fog A kadém iá inkban , buda­pesti egyetem ünkön, o rv o s i rendünkben és a m ag y ar érte lm iség széles kö re iben ak k o r is. a m ik o r sok, ma közszájon fo rgó név el lesz feledve. — A n ag y tetszéssel fogado tt m egny itó u tán B ókay János dr. egyetem i ta ­n á r o lvasta fe l ünnepi m egem lékezését, m agába fog­la lta K orányi é le tra jzá t, egyén iségének jellem zését, tu ­dom ányos m u n k ásság án ak eredm ényeit és egész p á ly a­fu tásá t. Az em lékbeszédet n ag y tap ssa l ju ta lm a z ta a te rm e t zsú fo lás ig m eg tö ltő elő kelő ü n n ep i közönség, am elynek so ráb an m eg je len tek az e lh ú n y t p ro fessor fiai. K orányi F riyyes báró, vo lt p á r is i m a g y a r követ és K orányi Sándor báró egyetem i ta n á r .

A X V I I I . n em zetk ö z i n h y s io lo g ia i co n g re ssu sB ostonban lesz 1929 a u g u sz tu s 19-tő l 23-ig. A congressus elnöke Prof. W illiam H. Howell. A congressuson részt- venn i óh a jtó k szá n d ék u k a t a congressus t i tk á ra in a k (Prof. Edw in J. Cohn an d A lfred C. Redfield, the Con­gress B u reau , H a rv a rd M edical School, Boston, M assachusetts U. S. A.) je len tsék be. E lő adások és d em onstra tiók ta r tá sá ra a ti tk á ro k n á l, a tudom ányos közlem ény cím ének és k iv o n a tá n a k bekü ldésével 1929 m á ju s 1-ig leh et je len tkezn i. A congressus h iva ta los nyelve fran c ia , ném et, o lasz és angol. A tag o k és azok csa lá d ja a H a rv a rd -eg y e tem háló term eiben nyernek e l­helyezést. A szá llodákban való lak ásra vonatkozó lag bő vebb fe lv i lág o sítás t sz ívesen n y ú jtan ak . A congressus u tá n i héten k irá n d u lá s lesz N ew -Y orkba, N ew -H avenba. E g y m ásik egyhe tes k i rá n d u lá s fő bb p o n tja i közé ta r­tozik a N iagara-v ízesés, T o ron to , az O n tario -tó m eg­tek in tése. Ú tikö ltség oda és v issza 300, i l le tő leg 200 do llár, aszerin t, hogy k a b in t, i lle tő leg I I I . osztály t vesznek-e igénybe. A h a jó in d u lá sa aug. 9-én Londonból, i l le tő leg aug. 10-én B oulogneból. M egérkezés aug. 18. M inden i rá n y ú fe lv i lá g o s ítá s t szívesen n y ú j t a C ongress B u reau , H a rv a rd M edical School. B oston, M assachu­setts, U. S. A.

O rvosdok to rrá a v a t ta t ta k a b u dapesti egyetem en decem ber hó 15-én: Bántó Katalin. Bernovics Árvád. Klebussek M iklós. M akra László. M atolcsi Gábor, M uszkáiay Lajos, Rosenberg Andor. Sa llay Ferenc. Schlesinger M iksa. Szentkereszti László; — a debreceni egyetem en o k tóber 24-tő l: A lm ássy György, Márk M ihály. H arsányi Ernő Tálas László, Rehó Ferenc, Irsa i Sarolta. Sáfrány Zsigmond. K iss József, Balogh Adóm, Mikola. Á rvád, Gáspár M iklós Kovács István, fíarczos György. H uszák Ferenc. G lattstein László. Hadas Lajos, Leiner Jenő . Földes Géza. Ü dvözöljük az ú j k a r tá rsa k a t.

R a g á ly o s b e te g ség ek R u d a n esten . A t is z t i fő o r v o s ih iv a ta l k im u ta tá sa szerin l dec. 9—dec. 15-ig e lő fo rdu lt:Hasi hagymáz........................... 16 4) Gyermekágyi láz................ 2 11Ktiteges hagymáz . . . . — — Bárányhimló ........... 146 3Hólyagos (ál-)himló . — — Járv. fültómirigylob . 7 —

Kanyaró .................... 37 2 Vórhas ...................... 8 ___

Vörheny............................................... 27 1 J á r v . a g y g e r l n c a g y h á r t y a l o b . 1 1Szamárhurut................................ 13 — Trachoma....................................... 2 ___

Roncs, torok-, gégelob53 3 Veszettség........................................ —

Influenza ........................................... 18 2 Lépfene...............................................

Ázsiai kolera ........................... — — Paralysis infant...................... _ - 1A zá ró je lb en lév ő szá m o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

A sze r k e sz tő fogad óó rá já t kedden és pén teken 12— l d g tartja .

L ap u n k m a i szám áh oz csa to ljuk a L ö sch e r & Bom- p er A. G. F a h r a/Rh. E lastovlast—Glauko-p ó ly a m el­lék letét.

A K IA D Á SÉR T FELELŐ S V Ä M O SSY ZO L TÁ N .

L E G T Ő K E L E T IS IB B E R Ő S BACTERICID HATÁSÚ A N TISEPTIK U M A

'L Y S O F B R M ^HI1MTBIU » i r . f i 11 . 1 » - ' - C I S J D R I E K ÉS M Ü I t t l I K N U M M ÁR

D R

PA J O R s S A N A T O R I U M

Vili, V as u tc a 17.

B é k é s i d e g o s z t á l y a a l e g t ö k é l e t e s e b b e n b e r e n d e z v e

cOTTAG E - S Z A N A T Ó R I U Mo p e ra t iv b e te g e k ré s z é re . T e le fo n : Aut. 2 2 6 -6 6 é s

Aut. 2 2 4 -6 1 (k iz á ró la g o rv o si b e s z é lg e té s re ) .

n r J I I C T I I C b ö r g y ó g y i t ó é sKOZMETIKAI INTÉZET -

IV, F e ren c Jó z se f ra k p a r t 2 6 . T e le fo n : Jó z se f 5 6 -7 6.

S z é k e s fő v á ro s i SZÉCH EN Y I-G Y Ó G Y FÜ RD Ö V á ro s l ig e t.970 méter mélységbő l fe ltö rő 74 C ° kénes rád ióaktiv forrás. Medence- és kü lönfürdő k, iszapgöngyölések, szén­savas- és pezsgő fényfürdő k. E lektrotherápia, diatherm ia, holég kezelések, gyógyászat■ Java lla tok: Idő sült csúz, izületi izzadm ányok, köszvény, elhízás, ideggyengeség, idegzsábák, (különösen ischiás) szívbetegségek, nő i bajok. ____ Ivókúra.

R ö n t g e n - D i a t h e r m i aa z ö s s z e s v i l la m o s g y ó g y á s z a t i f e l s z e r e lé s e k , q u a r zlá m p á k Ie a ju tán y o sab b a n

L ü d ers és K an isT e le fo n : Jó zse f 430— 26.

es

R ö n tg e n és E le k tro m e d ik a i M ű szak i v á lla la t B u d ap e st V I I . k e rü le t, M ik sa-u tca 5. szám .

S ü rg ö n y eim : R ö n tg e n B udapest.

D IA T H E R M IÁ SMARTIN és ’SIGRAY RT. ELEKTROGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

• B E R E N D E Z É S E K

K E D V E Z Ő FIZETÉSI FELTÉTELEK MELLETT

B U D A P E S T

R Ö N TG EN. B E R E N D E Z É S E KTÖKÉLETES SZOLID KIVITELBEN

MARTIN É S ’SIGRAY RT,ELEKTROGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

B U D A P E S T VI , B O T O N D - U T C A 1 0 .

Or. M an d le r O ttóg y o g y m teze te , K a lv in -te r 1U. t le tu iu -U te m

h y d r o th e r a p ia , Z a n d e r , in h a la to r iu m .

P Á L Y Á Z A T O K .P est-P il is -S o lt-K isk ú n v á rm e g y e k isk ú n fé leg y h áza i

já rá sáh o z ta rto zó Jásizszentlászló községben n y u g d íja ­zás fo ly tán m eg ü resed e tt község i o rvosi á l lá s ra p á ly á ­za to t h irdetek .

Az á llás ja v a d a lm a z á sa a 62.000/1926. B. M. szám ú rendeletben k ö rü l í r t i l le tm ények , lak h e ly sze rin ti lak ­bér, csa lád i pó tlék és a v á rm e g y e i szabály rende le tben m e g á llap íto tt rendelési, lá to g a tá s i és m ű ködési d íjak .

Fe lh ívom p á ly ázn i ó h a jtó k a t, hogy az 1908. év i X X X V II I . t.-c. 7. §-ában e lő ír t m in ő sítésü k e t, a for ra ­da lm i idő k a la t t ta n ú s íto tt m a g a v ise le tű két igazoló ok­m ányokkal fe lszere lt p á ly á z a ti k é rv én y ü k e t hozzám 1929 ja n u á r 6-ig te rjesszék be.

A v á lasz tás ide je i r á n t késő bb fogok in tézkedn i.K iskun fé legyháza , 1928 decem ber 7.

F. Szabó Dezső s. k.6586/1928. k ig. sz. fő szo lgabíró .

A vezetésem a la t t álló N ó g rád v árm eg y e i M ária V a lé r ia k ö z k ó rh á z sebészeti o sz tá ly án ak üresedésben levő 2 a lo rvosi és az e lm ebetegosztá ly 1 a lo rvos! állá s a r a ezennel p á ly áz a to t h ird e tek . Az á l lás jav ad a lma­zása a 124.000/1926. sz. N. M. ren d e le t é rte lm ében X I. f. o. fizetés, szab ad lak ás ós élelm ezés. Az éle lm ezésért az önkö ltség i á r 50%-a m eg térítendő .

A kérvényekhez melléklenő szü le tés i b izo n y ít­v á n y , d ip lom a h ite les m ásolata, az e d d ig i m ű ködésről 6ZÓ1Ó b izony ítványok , a fo rradalom a la t t ta n ú s íto tt m a g a ta r tá sn a k igazo lása.

K ív án a to s és elő nyben részesül, a k i m á r sebészeti, i l le tv e e lm ebetegosztá lyon m ű ködést tu d fe lm u ta tn i.

A kérvények m éltóságos P á ly i P á l ú rhoz V ógrád és H o n t k ö z ig azg a tás ilag egyelő re eg y e síte tt v á rm e­gy ék fő ispán jához eímzeiidő k és decem ber 31-én déli 12 ó rá ig hozzám n y ú jtan d ó k be. E lk é se t t pá lyázatok figyelem be nem v éte tnek .

B a lasag y a rm a t. 1928 decem ber hó 7-én.2351/1928. kig. sz. Dr. K enessey s. k.

kó rház igazga tó -fő o rvos.

A P esti C h ev ra K adisa az á l ta la fe n n ta r to tt S zere te t-kó rház IT. sebészeti osztá ly fő o rvosi á l lásá ra p á ly á z a to t h irde t. P á lyázók fe lh iv a tn a k , hogy k érvé­n y ü k e t és o k m á n y a ik a t (születési b izo n y ítv án y , orvosi, d o c to r i és m ű tő sebészi oklevél, edd ig i m ű ködésüket ig a ­zoló okm ányok) a P e s t i Chevra K a d isa e lö ljá róságához, V I. L audon u tca 3. 1928. évi decem ber 30-ig ad ják be.

A s á rv á r i n y i lv án o s kórház 1929 ja n u á r 15-én m eg­ü resedő alorvost állására pá lyázato t h ird e tek . V as v á r ­m eg y e a lisp án jáh o z cím zett ké rv én y ek decem ber 30-ig n á lam adandók be.

Jav a d a lm azá s a 124.000/1926. N. M. M. k ö rrende le t a la p já n . E gy szobából álló term észetben i lakás, I. oszt. éle lm ezés, fű tés, v i lá g ítá s , m elyekért az e lő írásos té r i tés fizetendő . M ag án g y ak o rla t n em fo ly ta th a tó .

M ellék lendő k: m ag y a r egye tem en szerze tt ok le­vél. szü le tési b izony ítvány , a k om m ün a la tt i m a g a tar fá s t és az eddig i a lka lm azásokat igazo ló b izony ítványok . A z á l lás ja n u á r 15-én foglalandó el.

H ián y o san fe lszere lt, vagy e lk ése tt p á lyázatok f igyelem be nem véte tn ek .

S á rv á r, 1928 decem ber 3.Stubenvoll Ferenc dr. kó rház igazga tó .

R K 3 VÉDJEGYŰ N E N R O Z S D A S O D Ó

SEBÉSZETI MŰ SZEREKk ü l ö n l e g e s m i n ő s é g ű a c é lb ó l , a z o l l ó k é s k é s e k

é l e i n e k k i t ű n ő t a r t ó s s á g á v a l .

K aphatók m in d en szaküzletb en , e se t le g k ö zv e t le n ü l a m agyarország i fő rak tárná l:

BREVILLIER'URBAN RT. budapesti fiók ja,V , V á c i-ú t 1 6 8 .

m á n d ik ú rá k o t th o n

R egge len k én t fé l pohár S ch m id th au er .fé le

I g m á n d i k e s e r ű v f zéh gyom orra , lan gyosan h aszn á lva , k itű n ő ered m én n ye l p ó to lja a kar lsb ad i és m ar ienb ad i ivókúrák at bá rm ely évszakban .

S o k esetb en e le g e n d ő már n éh á n y evő k an á la l is.

L e te lep ed ő o rvo so k m ie lő tt b e ren d ezked n ek , k é r jen ek á ra já n la to t, m e g g y ő z ő d é s t sze re zh e tn e k ked vező f ize té s i fe l té te le in k rő l .

FISCH ER P É T E R

ÉS T Á R S A R.=T.orvosi m ű szeri és kö tszergyár

BUDAPEST VI,VILMOS CSÁSZÁR UT 5 3 . 1.em . T e le fo n : T . 1 1 5 - 1 3 é s T . 1 1 5 - 1 9 .

O rvosi b eren d ezések e lső ran gú k iv ite lb en s igen m éltányos ár» ban. K ö tszerek. sérv. és h askö tő k , finom gu m iá ruk , valam in t az

_ összes b e teg á p o lá s i cikkek á llamd óan raktáron tartatnak. K ü lö n osz tá lyb an a leg k iv áló b b k ü l. és b e lfö ld i k ozm etik a i k ész ítm én yek n agy vá lasz ték b an k ap h a tók .C f t i I I A » f i f - B f 1% e f t I n r > r o z s d a m e n t e s m ű szere in ek d l l I I 6 S ) 3 I O d i n « 3 l l Y l m a g y aro rsz ág i eg y e d árú sító ja .

M iisze r ja v ítá s g y o r s , p o n to s és ju tá n y o s eszközlése.

VALORALI g e n h a t á s o s s e d a t i v u m , t o n i c u m , e n y h e h y p n o t i c u m .

Ja v a lv a : N eu rasth en ia , h y s te r ia , á lm atlan ság , ideges tü n e tek ellen

I /Á A 7 U Í 1 C 7 | | T C PAI D e á k F e r e n c g y ó g y s z e r t á r a B u d a p e s t V I , I v u u Z I I I i u L U I ü i M L D e á k F e r e n c » t é r , A n k e r * p a l . T e l e f o n i T . 29 3 -0 1

S A N A T O R IU M W ESTEND P u r k e r s d o r f bei W i e nanyagcsere* , d iaetás k ú rá k , id egbetegek , sz ívbe tegek szám ára . S a já t an y a g cse re la b o ra to r iu m , ú j d ia e tá s k o n y h a . R ö n tg e n - és sz ív lab o ra to r iu m . L eg m o d ern eb bü l bérén*

dczve. F ő o rv o so k ; D r . M a x B e r l i n e r és D r . K a r l F e i l e r (e z e lő tt P a rk * san ato riu m Ju d e n d o rf ) .

M é r s é k e l t p a u s á lá r a k . T e le fo n : R. 3 3 —5 —6 5 S e r ia . S a já t a u to k ö z l e k e d é s W ie n -n e l.

S Z T . G E L L É R TGYÓGYFÜRDŐ ÉS SZÁLLÓ BUDAPEST.

A fürdő t 47 C°«os rádiumdús, fóldes»meszes hő források táplálják.

A tö k é le tesen fe lszere lt g y ó g y in té ze t o sz tá ly a i: Iszaposz tá ly . H ő lég» osz tá ly . V íz g y ó g y in téz e t és n ap fü rdő . V il la n y o z ó .o sz tá ly és m ester i séges n a p fén y fü rd ő (k é k fén y ). G ép gvógyásza t (Zander) és sv é d . to rna. In h a la to r iu m és p n eu m atik u s kamra. K ém iai és b ak ter io . ló g ia i lab ora tó r iu m . R ön tgen lab o ra tó r iu m . Szénsavas», sós» és p ezsgő fen y ő fü rd ő k . K ád hab fü rd ő k . S za k k ép zett g y ó g ym a ssző .

rök és á p o ló n ő k , H u llá m zó v izű nyári uszoda.

A fü rd ő v e l k ö z v e t le n C 7 T RFI I F R T Q 7 Á I I (í m e^y tö k é le tes b eren d ezésév e l, g y ö n y ö r ű nagym éretű tá rsash e ly isége ive l, k ap cso la tb an van a O i . l i UCLLLf l ! OZ.nL.LU té lik e r t jév e l és saját park jáva l b e teg ek és lá b b a d ozó k részére k iv á ló a n a lk a lm as. D ié tás k o n y h a k iin . k ép zett v e z e tő v e l. R é s z l e t e s p r o s p e k t u s t d í j ta la n u l k ü ld a z ig a z g a tó s ág .

' .........." F Ő O R V O S..........................

PA L A C E -SA N A T O R IU M DR- HECHTM odern p h y s ik a l is* d iae te tik u s m ag as la ti g y ó g y h e ly , 1080 m m agas. SEMMERING K ü lö n le g e ssé g : H ízó*, d iae tás , nap* ,

levegő * és L ah m an n * k ú rák .

TABL. FERRI PROTOXAL. SINE ET C. ARS. DEÉRv á ltoza t lan t isz taságb an , összetéte lben és hatásban

m in d e n g y ó g y s z e r t á r b a n k a p h a t ó .

„ J ó p á s z to r “ g y ó g y s z e r tá r , B u d a p es t IX , R á d a y -u . 1 8.

R eag en sek é s n o rm a lo ld a to k tartalom v izsg á la tá h o z .

D r . G . G r ü b l e r & C o . L e ip z ig o ld a ta i , c h e m ik á l iá im ik ro sk o p ia i és b a k te r io ló g ia i h aszn á la tra , v a la m int összes egyéb kész ítm én y e i ered e ti c so m a g o ­

lásban á l la n d ó a n rak tá ro n .

Dr . D E É R E N D R E la b o ra tó r iu m a , B u d a p e s t IX,R á d a y -u tc a 18. T e le fo n : Jó zse f 2 3 — 2 3

Királyi Magyar Egyetemi Nyom da 1928, Budapest VIII, Múzeumzkörút 6. — (Dr. Czakó Elemér.)

M E L L É K L E T A Z O R V O S I H E T IL A P 72. E V F 5 2 - 5 3 S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEISzerkeszti: GERLÓCZY GÉZA dr. egyet. m. tanár, belklinikái adjunctus e's MILKÓ VILMOS dr. egyet. m. tanár, kórházi fő orvos.

A B a sed o w -k r iz is .

B asedow -k riz isrő l beszélünk, h a a jó l ism ert k ó r ­kép egyébkén t nem r i tk a heveny e x a ce rb a tió ja fe ltű nő g y o rsa n a legsú lyosabb tox ikus á l la p o tb a so d o rja a be­teget. M iu tán az o rv o s i beavatkozás csak a k ríz is leg ­kezdetibb tü n e te i id e jén n y ú jt rem én y t, a r r a kell tö re ­kedn i, hogy ezen ig en n ag y százalékban ha lá lo s tü n et- cso p o rt je len tkezését m egelő zzük, i l le tv e a to x ic itá s g y o rs növekedésére u ta ló tünetek ese tén a k riz is tovább i k ib o n tak o zásá t m egakadályozzuk .

A k r iz is m egelő zése első sorban az észszerű p rophy - lax is tó l függ. A b e teg e t óvnunk k e ll m indazon á r ta l­m ak tó l, m elyek a k ó rk é p re sú ly o sb ító lag h a tn ak ; i lye ­nek a psychés inzu ltusok , lelk i m eg rázk ó d ta tás, szellem i tú le rő lte tés, izgalm ak , tú lzo tt p h y s ik a i igénybevéte l, a kellő p ihenés h ián y a , — teh át m in d am a m om entum ok, m elyek B asedow -kó rná l a lá tszó lag sp o n tan v isszaesé­sek h á tte réb en is tö b b n y ire fe llelhető k. E tényező k t a r ­tós, i l le tő leg in ten z ív b eh a tása az in te rc u r re n s rosszab ­b o d ást könnyen k r íz issé fe jlesztheti. K om oly th y re o­to x ico s is á llap o táb an tevő betegnél o ly k o r a n a rk o sis (ae th e r! ) p o sto p e ra tiv k r íz is t v á l th a t k i. A m ű té ti j a ­v a l la t fe lá l lí tásán á l e k ö rü lm ény t f igyelem be kell venn i, i l le tve az operatio k é rd ésérő l csak a be teg á lta láno s á l ­lap o tán ak , anyagcseré jének , a d iasto lés nyom áscsökke­nés fo k án ak stb . m érlege lése u tán szab ad dönteni.

Nehezebb a m ű té t i ind icatio e lb írá lá sa a m ár be­á l lo t t k r iz is esetén. K étség te len , hogy jó k o r a lk a lm azo tt m ű té t é letm entő lehet, v iszon t a to x ic i tá s te tő fokán v ég ­ze tt s tru m ek to m ia , il le tő leg narfcosis, csak a h a lált s ie t­te ti.

Á lta lában k r íz is t bevezető tü n e tek n ek vesszük a g y o rsa n fokozódó p sy ch és i r r i ta b i l i tá s t, n y u g h a ta t la n - ság o t, tú lac t iv i tá s t, az eg y re szaporább é rv e ré s t. H án y ás, hasm enés, p ro fus-izzadás, kezdő dő m en ta lis -zav a ro k je ­len tkezésekor e lé rkez tünk az esetleg m ég eredm énnyel kecseg tető beavatkozás u to lsó p i l lan a táh o z . A lig v ala ­m elyes a rem ény, h a a m érgezési tü n e tek nem ta r tó z ta t­h a to k fe l s a beteg a k ó rk ép m ásodik s tád iu m áb a k erü l. A k ö zp o n ti izga lm i tü n e tek v a lóságga l dühös delirium o- k ig fokozódhatnak s a v eg e ta tiv ren d szer izga lm i jelen ­ségei is tovább i rosszabbodást á ru ln a k el. E p á r ó rá tó l p á r n a p ig te rjedhető izga lm i p h as is t k ö v e ti a h a rm ad ik s tad iu m a h an y a tlá s tünete ive l. A d e lir iu m o k k a l v á lta ­kozva eg y re jobban e lő té rb e nyom ul a c e n trá l is bén u­lás : som no len tia , sop o r, m a jd com a s a v eg e ta tív -szer­vek k im erü lés i tü n e te i m e lle tt c sa k h a m a r bekövetkezik az ex itu s.

D iag n o stik u s szem pontbó l csak a ru d im e n ta e r k ó r ­képek okozhatnak nehézséget, b á r a rész le tesen fe lve tt an am n esis ilyenko r is töb b n y ire ú tb a ig a z ít. A m ár co­m as betegné l ap o p lex ia (embolus), d iabetes u ra e m ia i r á ­n y áb a terjesz tendő k i a v izsgála t. Ig e n a lap o san k u­tassu k az esetleg ész le lt m agasabb láz okát. H ő em elke­dést m aga az a lap b e teg ség is okozhat, je len tékenyebb lázná l azonban m in d ig g yanakodnunk k e ll v a lam e ly fer ­tő zése® góc je len lé tére (tonsillák !), am in ek sü rgő s, rad i- ca lis e ltáv o lítása a n n y iv a l is inkább ja v a i t , m e rt ilyen- m ódon nem egyszer s ik e rü l t m ár a -súlyos k r iz is á l la ­p o tában lévő beteget m egm enten i. In f lu en za-, strepto-, i l le tő leg staphy lococcus-fertő zés g y ak o r i k r iz isk ivá ltó facto rok.

A B asedow -k riz is m a g y a rá z a tá u l a k ísé r le ti k u ta ­tás h y p e r th y re o a d re n a l in ism u s t vesz fel. Az a d re n a lin a szervek, il le tő leg szövetek vezető képességét és ka p a c i ­tá sá t g y o rsa n és en e rg ik u san fokozza; a th y reo id ea- horm on v iszon t a se j tp e rm e a b il i tá s t k ö n n y ít i m eg. A B a- sedow -kór b árm e ly in g e rre l szem beni fokozott i r r i tab i l i - tásá t, az élénkebb a la p a n y a g fo rg a lm a t és o x y d a tiv te ­vékenységet fen ti k ö rü lm én y m ag y arázn á ,

A th e ra p iá s beavatkozás, m in t m á r je leztük, jó ­k o r a lka lm azandó . E z nem csak az ese tleges m ű té ti ind i c a tió ra vonatkozik . Id e jéb en bevezetett abso lu t á g yn y u ­galom s fő leg a jódm ed ica tio o lyko r igen jó eredm é- nyű ek. Jó d o t a lk a lm azh a tu n k in trav é n ásán , esetleg ato - x y lla l ( N e i s s e r ) : n a tr . jód . 44), a toxy l. 1‘0, Aquae dest. 40'0, s te r i l., 1 c m 3 p . d „ v a g y — a m it fő leg az an g o l irodalom ban a já n la n a k — per os 1'2 g L ugo l o ld a tb an, 5 dosisban, eom ánál gyom orsondán á t, 1 ó rás idő közök­ben. Fo lyadék - és táp lá lék b ev ite l a k a d á 1 yozo11ságáná, 1 75 g g lukose 1 1. sóo ld a tb an in trav en , közpon ti n y ug ta ­tok (subcut.) nem nélkü lözhető k .

G e r l ó c z y G . d r . egye t, m a g á n ta n á r .

A to rok d ip h th er ia e lk ü lö n ítése eg y éb to rok fo lyam atok tó l.

K özepes súlyo-sságú to rokd iph theria . fe lism erése a to rokkép a la p já n tö b b n y ire a l ig okoz nehézséget. F r is s esetekben az erő sen ta p ad ó s a n y a g h iá n y né lkü l le nem v o nható lepedék h á r ty á s je llege és fehér sz ín e , esetleg az édeskés fo e to r kétség te lenné tesz i a k ó rk é ­pet. N éh ánynapos ese tb en a lepedék a genyes á tiv ó - d ás fo ly tán sz ívó sság áb ó l veszít s a színe sá rg á ssá, v agy zö ldessá rg áv á v á lik . V askosabb lepedókek széle ilyenko r a láv á jó d ik s a sp a tu lá v a l m egem elhető , a lep e ­dék lev á lasz tása is k ö n n y eb b ; a la t ta vérző n y á lk a h ár ­ty a lá tsz ik . V ékonyabb lepedékek lev á lá sa k o r azonban a fo ly tonosságban m eg szak ad t lepedék fo ltokban m a ­ra d h a t h á tra -é s e lepedékszigetek a t o n s i l l i t i s f o l l i c u l a ­

r i s g en y c sap ja it u tá n o z h a tjá k . B á r figyelm es m eg tek in ­téssel i ly en k o r is fe lism erh e tjü k , ho g y a lepedék meg ­lazu lt á lhártya i, am ely a fe lü le ten feksz ik s nem ül ben n a tonsillában , m in t a fo l l icu la r is fo ly a m a t g en y csap ja i, kétség te len , hogy a m ak ro sk o p ik u s e lk ü lö n ítés nem min ­d ig lehetséges, fő kén t a confluá ló fo l l ic u la r is a n gin á t nehéz m egkü lönbözte tn i a d em arcá lt és genyesen á t ­ivódo tt enyhébb d ip h th e r iá s lepedő ktő l, Ezekben az e se ­tekben csak a b a k te r io ló g ia i v izsg á la t t is z tá z h a tja a d iag n o s is !

S ú lyosabb d ip h th e r iá s fo ly am at esetén a lepedék zö ldesbarnás elszínező dése, e lh a lása s a ro th ad áso s fo e ­to r haso n ló v á teh e ti a k ó rk é p e t az a n g i n a n e k r o t i c á - hoz. A d ip h th e r iá s lepedék á lh á r ty á s je llege azonban i lyenko r is tö b b n y ire fe lism erhető . A n g in a n ek ro tiea ellen szól a lepedék rá te r je d é se a g a ra t iv e k re és az u vu - lá ra , ez u g y a n is csak a legsú lyosabb sk a r ia tn e k ro s iso k - ban fo rd u l elő , v iszo n t sú lyosabb d ip h th e r iáb a n m eg­lehető sen g y ak o r i.

G y a k ran lá t ju k a lepedék tú lterjed -ését a to n s il- lákon az á lh á rty ak ép z ő d ésse l já ró P l a u t—V i n c e n t - a n g i - n á k b a n . I t t azonban az á lh á r ty a c sa k h a m a r levá lik , helyén feké ly m a ra d h á t r a s az ú jo n n an képző dő finom fehér lepedék lá th a tó la g a fekélyen feksz ik ra jta . O ly ko r csak a g a ra tiv en , v ag y az u v u lán lá tu n k ap róbb ,

210 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 52—53. sz.

fekélye« a lapon fekvő finom, fehér lepedékszigeteket, k ö rü lö t tü k keskeny p iro s szegéllyel. A P la u t—V incent­a n g in a m ás esete iben szennyessárga, p u h a , csaknem kenő ésszerű lepedő ket ta lá lu n k a to n s il lák o n . A dia- g n o s is t m egerő síti a sp iro ch aeták és fu s ifo rm iso k ki­m u ta tá s a k iken t kész ítm ényben és a b ak te r io ló g ia i d ip h th e r ia le le t ism é te lt ne gat ívj tás a.

E fo lyam atok e lkü lön ítésére tá m p o n to t ad h a t a h ő m érsék le t v ise lkedése is. A P la u t—V in ce t-an g in a re n d sz e r in t láz ta lan u l « a közérzet n ag y o b b za v a ra nél­kül fo ly ik le. V ih a ro s kezdet, m agas láz inkább to ns il­l i t is , lap p an g ó kezdet, a lacsony láz in k á b b d ip h th eria m e lle tt szól. Ez az e lkü lö n ítő je l azo n b an m egtéveszt­h e t: kü lönösen az u tó b b i években g y a k o r ia k , m ég kö­zépsú lyos esetekben is, a m agas lázzal beköszöntő dip h ­th e r ia s fo lyam atok . A sú lyos to x ik u s ese tekben ped ig a k ezd e ti m agas láz, s ő t hyperpy rex ia , csaknem sza ­b á ly sze rű n ek m o n d h ató . E lég gyako ri a h erp es la b ia ­l is is.

É ppen ezek az igen súlyos, a sz á jp a d ra , a száj- ü re g re e lő re terjedő fo lyam atok a d h a tn a k g y ak ran d ia - g n o s t ik a i tévedésre a lk a lm a t, m in th o g y a to rok képe m eg lehető sen e lü th e t a m egszokott d ip h th e r ia s to ro k­kép tő l. E tox ikus fo ly am a to k fr iss ese te ib en a g a rat ­íven s a lá g y szá jp ad o n m ég csak in te n s iv oedem ás d u zzan a to t ta lá lu n k , am ely a to n s i l lá k a t teljesen el­fed i s első p i l la n a tra p a r a t o n s i l l a r i s t á l y o g u n k t a r t ­ható . G y ak ran k a p tu n k ilyen betegeket a g a ra tív ek in- c is iós sebével. A re n d sz e r in t egyo lda li p ra e to n s il la r is ab scessu s fö lö tt azo n b an a n y á lk a h á r ty a vérvö rös, míg a tö b b n y ire sy in m e tr ik u s d iph theriás o edem a esetén a sz á jp a d n y á lk a h á r ty á ja rendszerin t h a lv á n y s lehe let­sze rű fehér sz ínne l opálosan b e fu tta to tt ; esetleg itt- o tt c ig a re t ta p a p ír vékonyságú szü rk és-feh é r lepedő k­kel fedett. E zenk ívü l to x ik u s d ip h th e r iá b a n a duzzadt n y a k o n nem m egnagyobbodo tt m ir ig y ek e t ta p in tu n k , h a­nem elm osódó p e r ig la n d u la r is oedemát, v é g ü l a m agas láz ­zal e llen té tben áll a b e teg sápad t a rcsz ín e s rendszerin t k i fe je z e tt m á r a v é rk e r in g é s i zavar: a jak c y an o s is , a la ­csony és puha p u lzus. A további le fo ly á s a la tt azu tán az oedem ás helyeken vaskos, szü rk és-feh é r lepedő k fe j ­lő d ik k i, az egész to ro k egyetlen szennyes-szü rke, he ly en k én t zöldes b a rn a bű zös m asszáv a l van bélelve. G y a k o r iak a lepedő k levá lásának h e ly én (o rr és to rok) a többé-kevésbbé p ro fu s vérzések. B ő r a la t t i vérzések is észlelhető k.

H a a to rok g aen g raen ás fo ly a m a ta m elle tt egyéb h e ly ek rő l is (gyom or, bél, vese stb .) vérzések fo rdu l­n á n a k elő , g o n d o ln u n k kell a c u t l e u k a e m i á r a , fő kén t ba a b ak te r io ló g ia i le le t d ip h th e riá ra n e g a tiv , » je len té ­kenyebb m áj- és lépm egnagyobbodás, n y iro k m ir ig y d ú z - z a n a t és anaem ia v a n jelen. A d iag n o s is ! b iz to s ítja á leu k aem ias vérle le t: igen m agas feh é rv é rse jtszám , vag y le g a lá b b is b izonyos a lakoknak (m y e lo b las tok) tú lnyom ó el s z á p o r o dúsa.

H ason ló ehhez az a g r a n u l o c y t o s i s , v ág j7 an g in a ag ram ilo c y to tica n év en le ír t s fő kén t n ő k ö n észlelt k ó r k ép : roncsoló g a n g ra e n á s to ro k fo ly a m a t a g ra n u lá lt leu k o cy ták csaknem te ljes eltű nése m e lle tt. H aem or- rh a g iá s d ia thesis i t t rendszerin t n in csen , g y ak o r i e llen ­ben az ik terus.

E k é t m egbetegedés m ind ig h a lá lo s k im enetelű . Ezzel szemben jó in d u la tú lefo lyású a S c h o l t z á l ta l le í r t m o n o c y t a - a n g i n a ; enn ek torokképe a V in ce n t an g in áh o z h aso n lít , azonban m a g a s láz, erő sebb m ir ig y d u zza n a t v a n je len és je llem ző vérle let: m érsék e lten m egnöveke­d e tt feh é rv é rse jtszám az egym agvú s e j te k igen fe ltűnő (80%) százalékos m egszaporodásával,

A lig a d h a t d ia g n o s tik a i össze téves ztés re alka lm at a s o o r könnyen s anyagvesz teség né lkü l levonható fehér lepedéke. A l u e s e s p l a q u e o k a n y á lk a h á r ty á b a n élnek, á tte tsző sz ü rk e színű ek , le nem v á lasz th a tó k . K ifeké- Jyesedve V in ce n t an g in áh o z hasonló k é p e t ad h a tn ak . G yanú ese tén a lues egyéb je le i s a W asserm an n - reac tio döntenek.

A d ip h th e r ia d iag n ó z isá t term észetesen b iz tosítja a Lö f f le rb a c i Uns ok k im u ta tá sa . E gy v iz sg á la t negati- v i tá sa v iszon t m ég nem z á r ja k i fe lté tlen ü l a d iph the- r iá t, i ly en k o r cé lszerű a v izsg á la to t m eg ism ételn i. S m in thogy to x ik u s esetekben m inden késlekedés végze­tes lehet, sú ly o s á lta lán o s tünetekke l já ró kétes ere ­detű to ro k fo ly a rn á to k esetén nem szabad a serum alkal- m azást e lhalasztanun ik a k lin ik a i, v a g y b ak ter io lógia i d iagnosis te l je s e ldöntésé ig . Inkább o ltsu n k fe leslege­sen, m in t késő bb s az ilyen esetekben azonna l m agas, legalább 32.000—40.000 I. E .-ny i dosissal avatkozzunk be.

K a l o c s a y K á l m á n d r . k ó rh á z i ad junctus.

A z en d oca rd it is lén iá ró l.

A z en d o card it is le n ta a «ep tikus en d o card itisek cso p o rtjáb a ta rtozó , ae tio lo g ia és k ó rle fo ly ás , v a lam in t tü n e ttan szem pon tjábó l jó l k ö rü lh a tá ro lt m egbetegedés. K órokozó ja a strep to co ccu s v ir idans. G y ak ran fe jlő dik p o ly a r th r i t is k ap csán fe llépett en d o card it is v errucosa (benigna) ta la já n . L e fo ly ása többé-kevésbbé elhúzódó, a lázak g y a k ra n a lacsonyak , esetleg csak su b fe b r i l itas t ta lá lu n k , am e ly e t láz ta la n szakok sz a k íth a tn a k m eg. A beteg o b jec tiv á llap o ta sú lyos, am ive l g y ak ran e llen ­tétben áll a v ég ig fen n á lló euphoria . Á llandó tü n e te , m in t se p t ik us m egbetegedésnek, a lép tu m o r, am ely lehet igen nagy , tö m ö tt. F e ltű n ő a beteg n ag y fo k ú h a lv á n y­sága, am ely m in d ig a p ia e tik u s je llegű an aem ián ak felel meg. K ém szok tak h ián y o zn i e »optikus betegségekre jellegzetes embóliáik sem ; kü lönösen vesein farctu isok gyako riak .

D if fe re n tia ld ia g n o s tik a i nehézségek leg inkább akko r m erü ln ek fel, m id ő n az en d o c a rd it is len ta oly egyénen je len tkez ik , ak in ek m ár e lő ző leg en d o card itis b en ig n á já vo lt. A dd ig is, am íg e b e teg ség sep tikus, m alignus, e lő reh a lad ó je llege nem v á l ik kétség te lenné, am íg esetleg b ak te r io ló g ia i le le t d iag n o s isu n k a t nem teszi b iz tossá, sok esetben fe lh ív ja f igye lm ünket az endo­ca rd it is 'le n tá ra az en d o card ia lis fo ly a m a t ú jabb locali- sa tió ja . M íg u g y a n is az endocard itis v e rru co sa az ese­tek tú lnyom ó részében á m itra l is b i l le n ty ű re , il le tv e a bal v isszeres sz á ja d é k ra localizó lódik , ad d ig az end o ­ca rd it is le n ta igen g y a k ra n okozza az ao rta b il len tyű e lég te lenségét is. H a te h á t — kü lönösen fiatal egyénen — en d o card itis fo lyam án az ao r ta b i l len ty ű is m eg b eteg­szik, o k v e tlen ü l gondo lnunk kell a r ra , bő g j’ en d o card i­t is lén iáv a l v a n do lgunk .

A k ó r le fo ly ás m ag áb an véve is o lyan jellegzetes, hogy h a elegendő ide ig ész le lhetjük , okvetlenü l fogunk rá gondo ln i. A d iagnosis végleges b iz to n ság á t azonban csak is a p o s it iv b ak te r io ló g ia i le let a d h a tja m eg. Ez v iszon t m eg lehető sen n a g y nehézségekbe ütközik , mért- vérbő l és v izeletbő l va ló tenyész tése a strep tococcus v ir i dan sn ak az esetek n a g y részében nemi s ikerü l. L eg ­gondosabban végzett o ltás i k ísé rle tek is meddő k m a­ra d h a tn ak és k itű n ő k l in ik a i közlem ényekben o lv a sh at­juk , hogy p é ld áu l k ó rb o n c tan ilag késő bb igazo lt en do ­ca rd it is le n ta esete iben 13 beteg közül csak egynél voll a s trep to co ccu s «viridans in v ivo k im u ta th a tó . Az I. sz. be lg y ó g y ásza ti k l in ik án az u to lsó ö t év a la t t észlelt 19

1928. 52—53. sz. A Z O R V O S T G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 211

ese t közül k é tsze r s ik e rü l t s trep tococcus v i r id a n s t k i­m u ta tn u n k . Ü gy lá tsz ik nag y o n fontos, h o g y az o ltás­hoz az an y a g o t lázas á llap o tb an , a n ap i hő inérsék max i­m u m án vegyük .

É ppen a tenyész tés nehézségeire v a ló tek in te tte l nagyon becsesnek kell ta r ta n u n k m inden o ly an e ljá rás t, am e ly m ás ú to n teszi lehető vé az en d o card it is lenta d iag n o s isán ak b iz to sításá t. K ü r t e n í r ta le az endo card i­t is lentabam- szenvedő k g em m án ak s a já tsá g o s v iselke­dését. H a 1 cm 8 sorúm hoz 2 csepp 40%-os fo rm o lt adunk, ú g y az n o rm a lis sav ó n á l 24 ó ra a la t t sem v eze t a keve­rék m egkocsonyásodásához, azaz a reactio n eg a tiv . Po ­s i t iv a reac tio , h a ké t ó rá n be lü l zavarossá, kocsonyássá vá lik , am ik o r is m e g fo rd íth a tju k a k ém csöve t anélkül, ho g y a « e ram -fo rm elkeverek k iöm lenék. A p o s it iv reac- t ió t a g lobu lin frac tio m egszaporodása okozza, éppen ez é rt nem v á rh a tju k , h o g y a reac tio az en d o card itis le n tá ra specifikus legyen. A zok a m egbetegedések azon­ban , am elyekben az en d o card itis lén ián k ív ü l positiv szo k o tt lenn i, d if fe ren tia ld iag n o stik a i szem pontbó l nem jö n n ek szám ításba. Az I. szám ú b e lk l in ik án H e t é n y i

I s t v á n igen n a g y anyagon győ ző dhete tt m eg a reactio h aszn á lh a tó ság áró l. A r e a c t i ó t a z e n d o c a r d i t i s l e n t á r a

j e l l e g z e t e s n e k m o n d h a t j u k, — b á r nem spec if ik u sn ak — am ibő l követikezilí, ho g y o ly an esetekben, m id ő n endo­c a rd i t is le n ta g yanú ja m e rü l t fel, a re a c t io neg a tív vo lta n eg a tiv i rá ly b a e ldönti, p o s itiv v o lta p ed ig igen n a g y valószínű séggel m egerő síti d iagn ó z isu n k a t. Az el­já rá s o ly eg y szeri, hogy bárho l, b á rm ik o r elvégezhető .

H a d iagnosjsunk b iz to s ítv a van, t is z tá b a n lehe­tü n k a beteg sorsával, h iszen a lig n é h á n y gyógyu lás ism eretes, ezekbei is a m egbetegedés kezd e tén követ­kezett be a gyógyulás. K ü lönösen fontos, h o g y a beteg jó közérzete, esetleg lá z ta la n á l lap o ta n e ke ltsen hiú rem ényeket az orvosban és a beteg hozzátartozó iban . M ég is k ísé r le te t kel] te n n ü n k különböző an ttsep tik u- m okkal, am elyek közül ta lá n kü lön e m líté s t érdem el a t ry p a f la v in , m ert jó e red m én y t lá t ta k tő le és sa já t ta p a sz ta la ta in k szerin t is á r ta lm a tla n n a k m ondható . Ig y ek ezn i fogunk ezen k ív ü l sy m p tn m a tik u s kezeléssel ja v í ta n i a b e teg álta lános erő beli á l lap o tá t.

F ő m e t B é l a d r . beik 1 in fk a i ad ju n c tu s .

A z o tosk leros is lé n y e g e és k e z e lé se .

N incsen a csontváznak a belső fü l cson tos to k ján k ív ü l sehn] m ég egy része, aho l n éh án y m ill im e te rn yi, k ó ro san elváltozo tt szakaszocska a m ű ködés o ly fokú és m o n d h atju k ja v í t la ta t la n m eg zav arásáv a l já rn a , m in t épp en az a hely , (hol a kengye l ta lp a sza lag o s g y ű rű közvetítéséve l könnyen m ozgath a tó an il leszked ik bele a cso n tfa l együk ablakába, hogy á ta d ja a belső fü l fo lya­dék rendszerének a d o b h árty a felő l érkező rezgéseket. A serdü lő ko rban , ism eretlen okból, re n d sze r in t m indkét o lda lt, ta lá n az^kb il a porcszigetecskékbő l, am elyek he- ly en k in t e lkerü lik i rendes cson to t fo rm áló fe jlő dést, kez­detét veszi egy mészben szegény, m ás fa jta cső ntgócoeska kénző dése, am ely felszív ja és m agában ilvasztja a szom ­szédos ép csontot, sza lag o t és k en g y e lta lp a t, m a jd idő ­vel m é sz ta r ta lm á t és töm ö ttségé t az ép kö rnyezetné l n a g y o b b ra fokozvt —■ innen oto „sk lerosis“ —, vége­zetü l a csonthegbeí hasonló , g y ó g y u lásn ak tek in th e tő szakához érkezik . E fo ly am a t á ldozata a rá m á já v a l m ost m á r csontosán összekapaszkodott, ö rök m o zd u la t­la n sá g ra k árhoz ta to tt kengyel. E m elle tt tökéletesen én a d o b h árty a és a több i hallóosont, m ég az épné l is tág ab b és könnyeb ien á tfu ih a tó a tu b a és csak a ha llás- v izsg á la t jellem ző id a ta i á ru l já k el, hogy a h a n g h ullá ­

m oknak el v a n zárva a be lső fü lhöz vezető fo n tju k . M aga a belső fü l és a ha lló ideg i ly en k o r sz in tén töké­le tesen épek és feldo lgoznak m in d en anyago t, am ely kerü lő ú ton . a koponyacson tok közvetítésével — cso n t­vezetés — hozza rezgésbe a fo ly adék rendszert. M iu tán a m agas h an g o k k a l könnyebben rezeg e g y ü tt a koponyacson t, i lyenek jobban ha lla tszan ak , h a ped ig eg yszerű ha llóesövön á t egyenesen a h a l ló já ra tb a jut ta t ju k a h an g o k a t, úgyszó lván az egészségeséhez v á lik haso n ló v á a h a llás .

A z o tosk lerosisos rossz h a llás t, m in t lá t tu k , ke l­lő en m ag y arázzák a hallószerveken végbem enő bonc- ta n i e lvá ltozások h an g tan i következm ényei, de a be­tegeknek v an sok o lyan panaszuk , am elyek a r r a f igyel­m eztetnék, hogy b a j lehet a szervezetben m á su tt is. A g y a k o r i fe jfá jás , az id ő já rás v á lto zásán ak p o n to s elő re- m egérzése, a begyeken ta rtó zk o d ás jav ító h a tá s a és fe ltű n ő ro sszabbodás a ten g e r és ta v a k m entén, a ter ­hesség k ö z tudom ásúan k á ro s befo ly ása az esetek nag y részére, to v áb b á sok olyan tü n e t, am ely e lá ru l ja az e rek e t m ozgató re n d sze r n ag y ingadozása it, e fe ltevés m in d m eg an n y i b izony ítéka i. A tün e tek e ta rk a sá g á v a l jó l összeegyeztethető az idő k fo lyam án ta lá l t sok féle k ó ro s e lv á lto zá sra u ta ló v izsg á la ti eredm ény, am ely ide ig -ó rá ig ú j r a m eg ú jra éb ren b arto tta a rem én y séget, h o g y m eg le lhető az egész baj végső oka és íg y ta lá n m egelő zésének m ó d ja is. S ajnos, n incsen meg. M ert bá r sok esetben p o s it iv a W asserm an n , bizonyos, h o g y az o tosk lerosis nem lueses m egbetegedés, b á rh a csökkent is az esetek egy részében a v é rsav ó m ész ta rta lm a , am i fe lh ív ja a figye lm et a h y pophysis és p a ra th y re o id e a eg y en sú ly án ak ingad o zására , v a n n a k betegek, ak ik n é l i t t is m inden ren d b en van és h a s ik e rü lt is v i ta m in­tó l m eg fosz to tt táp lá lék o n ta r to t t á lla tok la b y r in th fa lá b an az o tosk lerosisboz hason ló és a ra c h it is re em lő keztető gócok képző dését lá tn i, m a m ég isenki sem á l l í th a t ja , hogy az em beri o tosk le rosis rach it ises e lv á l­tozások következm énye, vagy az av itam in o s isé és az érm ozgató re n d sze rre ható gyógyszerek jó h a tá sa egy- egy tü n e tre m A c ..— jogosít fe l a r ra , hogy az egész m egbetegedést a h ib ás é rm ozgatóknak tu la jd o n ítsu k ,

H a az o to sk le ro s is t csak is a h a llás m eg ro m lásá ­nak tek in tenek , ú g y h am ar le tá rg y a lh a tn ó k a kezelés kérdését. A cson thegek tő l m o zd u la tlan n á te t t k en g y elt m ozgóvá többé á t nem v á lto z ta th a tju k és az o r ro n k e­re sz tü l tö rtén ő levegő befiívások , a d o bhártya m o z g atá ­sá t eredm ényező váltakozó leveg ő sű rítés és r i t k í tá s a h a l ló já ra tb a n e r re v a lóban a legkevésbbé sem a lk a lma ­sa k és az i ly e n fa jta kezelgetések eredm ény te lensége nem csak a beteg rem énységét v esz i el, hanem ro n t ja ezeknek a m ag u k helyén k i tű n ő kezelési m ódok ­n ak h ite lé t is. A z az o tosk lerosisos beteg, ak inek a fü lé t kezelték csupán, e g y re cserélgeti o rvosa it, v ag y az in ­téze te t és ta p a sz ta lá s szerin t a n n á l fog vég legesen m egállapodn i, ak i k ím életesen, de ő szin tén fe lv i lá go ­s í t ja , ho g y b a já n a k m ely ik része m eg m á síth a ta t la n és p an asza in ak m e ly része enyh íth e tő , h a nem is fü le i ­nek kezelésével de egyéb módon. A legtöbb betege t az a fé le lem h a j t ja o rv o stó l orvoshoz, hogy rossz h a l lá sa m ég tovább csökken a te ljes süke tség ig . M eg ke ll győ z­n ü n k a beteget a r ró l , hogy e fé le lem re n incsen oka. A kengyel m o zd u la tlan ság a az esetek tú lnyom ó tö b b sé­gében a hal láscsö 'kkenés m eg á llap o d ásá t je le n ti és ig en r i tk a az ú. n. ro ssz in d u la tú o tosk lerosis, a m ik o r a ha llószervek egy-egy o ly an p o n t já n is tám ad a kengye l tá jék ih o z hason ló csontos góc, ah o l a csiga v a g y a h a lló id eg is szenvedhet. T udn ia kell a betegnek, h og y a panaszok közö tt igen g y ak ran legelső helyen szerepelő fü lzú g ás idő nk in t va ló gyö trő fokozódása sem m iesetre

212 A Z O R V O S I G Y A K O R L A T K É R D É S E I . 1928. 52—53. sz.

sem je len ti m ég’ a h a l lá s m aradó rosszabbodását, v a g y a betegség sú lyosb o d ásá t.

H a az az é rzésünk , hogy ezeket az ig azság o k a t s ik e rü l t m eg é r te tn ü n k és e lh ite tnünk a betegge l, n ye r t ü g y ü n k van . A m úló idő igazunkró l m in d in k á b b m eg fo g ja győ zn i az e le in te kéte lkedő t is és b iza lm a t fog sze­rezn i azoknak a gyógy szeneknek és tan ác so k n ak , am e­ly ek e t ak k o r ad u n k , h a egy-egy, fő leg a ha llószerveken k ív ü l m u tatkozó tü n e t azokat k ív án a to sak k á teszi.

A betegek egy része ingerlékeny , á lm a tlan , n e u ras th en ias . R ossz napokon ad junk ezeknek az ösm ert bróm - és v e ro n a i ta r ta lm ú gyógyszerekbő l, de ne sze­dessük azokat á llandóan . A z ilyen ingadozó , v eg e ta tiv id eg rendszerű betegek sokszo r lényegesen jo b b an érzik m ag u k a t, ha in t ra v é n á sá n , vag y in tra m u sc u la r isa n m egfelelő m észgyógyszereket kapnak. A belső secretio eg y en sú ly án ak z a v a ra m a m á r a bel o rvos h a tásk ö réb e ta rto z ó v izsg á la to k k a l m eg á llap íth a tó és ezek eredmé­n y é tő l függő en fogunk a d n i p a ra th y reo id eá t, ovariu - m ot, co rpus lu teum o t, v a g y m érlegeljük a hypophysis R ö n tg en -b esu g á rzásán ak szükségességét. H a l lá s jav u lás t m ég senk i sem ta p a sz ta l t a hallószervek besug áro zása u tán , de sokszo r en y h ü l a fü lzúgás. H e ly b e li h a tá s az erek re , v ag y ta lá n a h ypophysisre , m ég v i ta tá rg y á t ké­pezhetné.

V an n ak esetek , aho l a beállo tt te rh e sség h irte len nagyon ro n t ja a h a l lá s t és a tű rh e te tlen sé g ig fokozza a beteg p an a sza it. H a nem is m ondhatjuk , h o g y az oto- sklerosiis m inden esetében m egszak ítandó a terhesség , m ég is k é tség te len ü l azon e lvá ltozások közé ta rtoz ik, am elyeknél ez a kérdés fe lm erü l és eg y é n en k in t m eg­felelő en m érlegelendő . A ny áró l g y erm ek re nem m egy á t a b a j: o lyan kérdés, am elynek m eg v á laszo lásá t m in ­d en k o r ag g ó d v a v á r ja tő lü n k az o tosk le ro s iso s szülő. Az örökö lhető ség , ú g y látszik, in k áb b o ldalágon v a n m eg.

H a a ro ssz fü le t kezeléssel m e g ja v íta n u n k n ines is m ódunkban , a beszéd m egértését m ég is n a g y b a n fo kozh a tju k azzal, hogy m e g ta n ítta t ju k a s z á jró l való le o lvasást, h a p ed ig n ag y o n rossz a ha llás, k i tü n ő en ja ­v íth a tó az hallókészü lékekkel, g y ak ran m á r egyszerű hallóoső vel.

Az o tosk lerosisos beteg m inden p a n a sz á t kom o­lyan kell v en n ü n k és m indanny iszo r, am ik o r hosszabb- röv idebb idő u tá n fe lkeres, ú jból á t k e ll ő t v izsgál­nunk , m in th a csak e lő ször látnok. K a p h a t u g y a n is köz- ben-közben az o tosk lerosisos is egy-egy középfül- h u ru to t, v a g y h eveny közép fü lgyu lladást, am ely m a ­g y arázza a h ir te len rosszabbodást és keze lésse l éppen o ly b izonyosságga l g y ó g y íth a tó , m in t m ás, egyébként ép em bernél.

S z á s z T i b o r d r . k ó rh á z i fő orvos.

A K öh ler -fé le b e te g sé g r ő l.

K é tfé le Köhler-betieigséget ism erü n k ; az egy ik a 2. lábközépeson t fe jecsén, a m ásik a sa jk a c so n to n lép fel. Á lta láb a n ezen elnevezéssel a 2. lábközépeson t feje- csének o steo ch o n d r it isé t szok ták je lö ln i, m in th o g y ez a betegség a g y ak o r ib b és ism ertebb, jó l le h e t K ö h l e r első nek a sa jk a c so n t e lv á lto zásá t ism erte tte . F é lreé rtés e lkerü lése v é g e tt azonban helyesebb, h a pon tosabban m eg je lö lve hozzátesszük , hogy a 2. m e ta ta rs u s fejecs, vagy p ed ig a n a v ic u la re K öhler-féle b e tegségérő l van szó. V együk e lő ször az ism ertebb tü n e te i t so rra . S er­

dülő gyerm ekek, g y ak rab b an leányok , fá jd a lm a k ró l p a ­naszkodnak a láb fe jü k b en . A fá jd a lo m m ia tt sá n tí tv a já rn a k . A v is 'zgá la tko r a lábközéposontok fe jecse inek m egfelelő en k isebb-nagyobb d u zzan ato t ész le lhetünk és az egyes fe jeoseket k i ta p in tv a ren d sze r in t a m áso d ik ( r itk áb b an a h a rm a d ik , v ag y negyed ik ) nyom ásra érzé­keny . A R öntgen-fe lvéte lek a betegség kü lönböző sz a­k a ib a n rendk ívü l je llegzetes képeket adnak. A kezdeti sza k b an a sza b á ly ta la n fe lr itk u lás u tá n a fe jeesen n a g y ­m érté k ű p u sz tu lás je le l m u ta tkoznak . A p o rc h a tá ro k m egszakadnak , az egész fejecs több részre vá lik , seg- m entá lód ik . A kép azonban m erő ben különbözik a gü- n iő s pusztu lások tó l, m e rt a h a ta lm as destruc tio m e lle tt a cson tá llom ány nem válik m észsókban szegényebbé. Sok hónap e lte ltév e l a d a ra b o k ra szakadozo tt fe jecs ism é t egyesül, a p o rc h a tá ro k ism é t k ia lak u ln ak és a cso n t szivacsos á l lo m án y a v isszanyeri rendes ra jz o la ­tá t. É vek m ú ltáv a l csodá la tosképen a leg ijesztő bbnek tű n ő pusztu lások is e ltű nnek és csak az a lap o san v iz s ­gá ló szem veszi ész re , hogy a kérdéses lábközépcsont- fe jees a lak ja kü lönböz ik a több iekétő l. A fe jecs ren d ­sz e r in t az egész é le ten á t szögletesre nyom ott m a rad és a m eta ta rso p h a lan g e a lis íz fe lsz ín egyenes v o n a la t képez a többi egészséges m e ta tarsusfe jecs k issé ívelt íz fe lszínéhez képest. A sa jk ao so n t K öhler-féle b e teg sé ­gének le fo lyása az e lm ondo ttakhoz s ík b an haso n lít, de a cso n t ex p o n á ltab b helyzete fo ly tán fokozottabb m ér ­tékben za v a r ja a s ím a já rá s t. A jeSegzetes R ö n tg e n ­képeken azt lá t ju k , hogy a nav icu la re fe ltű nő en k ics i, i l le tv e a h e ly é t keskeny , de ig en k ifejezett á rn y é ko t adó osont fo g la l ja el. Ü gy néz k i , m i i th a a sa jk a c so n t csak egy töm ö tt v as tag ab b eson tlapb il állana- M i a lé ­nyeg ü k ezeknek a sa já tság o s1 K öhler-féle betegségek n e k i Ossificatio« zav a ro k ezek, melyei: typusosan a s e r ­dü lő ko rban je len tkeznek és a csontosu l ás e lő re h a la d tá ­va l lassan k én t m eggyógyu lnak . E dd ig m ég fel n em de­r í te t t okok fo ly tá n asep tik u s e lha lá iok keletkeznek a cson tban . A n ek ro s iso k következtébe i a n n y ira pusz tu l a oson t belső szerkezete, hogy a m egterhelést nem bír ja el és összeroppan. íg y m ost m á r a csont és a p o rc p usz ­tu lá s egym ása i k a rö ltv e já r , am i a m ai á lta lán o sa n e lfo g ad o tt tu d o m án y o s elnevezésük len ^osteochondri­t is ju v en il is “ is k ife jezésre ju t. Á llandóan fo ly ik a v i ta a r ró l , hogy a n ek rosisoknak m i az oka. E m bo liás, v ag y é rg ö rcsö n a lap u ló táp lá lk o zás i zavf.r, belső e lvá lasz- tá s ú m ir ig y ek d y s fu n o tió ja , v a g y egyéb a lk a ti e l té ré ­sek u tá n k u ta tn a k ; egy azonban bizm yos, hogy o lyan m echan ikus kö rü lm ények , m in t nyom ás és húzás, fon tos szerepet já tsz a n a k a betegség k ifejlő désében. H a az el­k ü lö n ítő k ó r ism é t fe lá l lí to ttu k a Köhler-féle b e tegsé­gek és egyéb id ü l t g y u lladások (tbc) között, a kezelés nem okoz sok gondo t. M indkét esetben m in ta u tá n ké­sz ü lt b e té tte l m eg tám asz tju k a lib fe je t, kü lönösen ü g y e lv e a r ra , h o g y a m e ta ta rsu s fej öcsé nek cson toso ­d á s i zav ara esetén a h arán tb o lto za t em elésével te h er ­m en tesítsük a b e teg csontrészt. T ek .n tette l a r ra , hogy a vérbő ség fokozásáv a l a cso n to so lást re m é ljü k elő ­seg íten i, he ly i m e leg a lk a lm azása m inden esetben cél­sze rű lesz. R itk á n o ly nagyok a fá j ta k n a k és k i te r je d t a pusztu lás, ho g y g ipskö tésse l k e lh n e rögz íten i, vagy teh e rm en tes íten i a láb fe je t és ism éivé a betegség nagy g y ó g y u lás i h a j la m á t, m a m á r indoko la tlannak lá tsz ik a betegség fe lism erése idején sű rű bben a lk a lm azo tt láb- középoson tfe jecs-e ltávo lítás. A fe j ecset csak a k k or cél­sze rű resecá ln i, h a az e lto rzu lás olyan n agym értékű, hogy a já rá s t n ag y o n m egnehezíti.

H o r v á t h B o l d i z s á r d r . ígyet. tan á rseg éd .

f * Köym^RA * )

Bams.«. i r t /