Egy példa a magyar építészet 1000 évéből: a nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély

EGY PÉLDA A MAGYAR ÉPÍTÉSZET 1000 ÉVÉBÕL:A NAGYHÖRCSÖKPUSZTAI ELPUSZTULT

ZICHY-KASTÉLY1

FEKETE J. CSABA* – MARÓTZY KATALIN**

* PhD, egyetemi adjunktus. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészettörténeti ésMûemléki Tanszék. 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. K. II. 60. Tel.: 463-1330; fax: 463-1638;

e-mail: [email protected]** PhD, egyetemi adjunktus. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészettörténeti és

Mûemléki Tanszék. 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. K. II. 60. Tel.: 463-1330; fax: 463-1638;e-mail: [email protected]

A magyarországi romantika egyik legjelentõsebb alkotása a mára romokban heverõ nagy-hörcsökpusztai Zichy-kastély, ismertebb nevén Annavár. A korábbi XIX. és XX. századi szak-irodalom a kastély tervezését Ybl Miklósnak tulajdonította, Wéber Antalt mint az átalakítástervezõjét említette. E téves álláspontot a tervtári anyag átvizsgálásával és a helyszín alapos be-járásával sikerült cáfolnunk. Az Ybl-hagyatékban található nagyhörcsökpusztai tervlapokat – azábrázolt átalakítások követésével – sikerült idõrendi és tematikus rendbe foglalni. A Wéber által1852-tõl tervezett és Ybl elképzelései szerint az 1860-as években átalakított kastély elemzése a fõúriháztartás és a stílus szempontjából is érdekesnek bizonyult. A terv- és felmérési rajzok sorozatán egyolyan fõúri lakóhely képe bontakozik ki, amely a gyakori változtatás során, a fiatal és még nõtlengróf Zichy Paulai Ferenc házasságával gyökeresen átalakuló és feleségének, Kornis Anna grófnõnekegyre növekvõ igényeitõl generált, összetett háztartást mutat. A megrendelõi elvárások rutinosismeretében Wéber – elsõsorban a társasági funkciók kapcsolásakor – már a korai tervváltozattól egyolyan elõremutató térkompozíciót érlelt ki, amely évtizedekre követendõ például szolgált kortársaiszámára is. A gótizáló romantikus kastély stílusvizsgálata további bizonyítékokkal szolgált arra,hogy Wéber nemcsak az elsõ építési fázis, hanem az épület teljes összképet meghatározó tervezõjevolt.

Kulcsszavak: építészettörténet, romantika, historizmus, kastély, Wéber Antal, Ybl Miklós

A magyarországi kastélyépítészet – másképpen fogalmazva fõúri magánépí-tészet – mûvészettörténeti kutatásában viszonylag ritkán kerül szóba egy-egyépítész tervezõi koncepciójának vagy a megbízó konkretizált igényeinek feltárása,elemzése, összevetése. Ebben a tanulmányban a historizmus korszakának egy

Építés – Építészettudomány 36 (3–4) 143–188DOI: 10.1566/ÉpTud.36.2008.3–4.3

© 2008 Akadémiai Kiadó, Budapest

1 A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és MûemlékiTanszéke 2000-ben dr. Istvánfi Gyula vezetésével kiállítást rendezett, mely a magyar építészetet azelmúlt ezer év mára elpusztult emlékeinek sorával mutatta be. Tanulmányunk címadásával istisztelegni szeretnénk Istvánfi Gyula professzor úr tanszékvezetõi, kutatói és oktatói munkája elõtt.

jelentõs emlékén keresztül kíséreljük meg az építészeti gondolat – a fõúri építé-szeti „programalkotás”, továbbá a téralakítás és formaképzés változásánakelemzését egy korabeli fõúri lakóhely nagyszámban fennmaradt (de jórésztévszám és szignó nélküli) tervrajzainak kronologizált és tematizált sorrendjealapján, összevetve az épület helyszínen megmaradt részeinek fragmentumaival.

Tanulmányunkban a hagyományos forrásfeldolgozás mellett sajátosságként ésa hazai gyakorlatban újdonságként jelenik meg a kastélyháztartás digitálismodellezése.2 Ez segíti az összetett háztartás megértését, biztosítja a funkcionálisrend – funkciószervezés – jó áttekinthetõségét. A modellfotók a kastély valószínû-síthetõen megvalósult állapotában megjelenõ tömegformájának absztrakciójátmutatják. Az absztrakt tömegformák a különbözõ termek használatára jellemzõfunkciókkal tölthetõk ki. Ezek a térarányokat követõ, de a formát szinténabsztraháló elemek a történeti használat jellege – értsd háló, nappali, társasági,gyûjteményes, higiénés, kiszolgáló stb. – szerint színezettek. A modell mozgatá-sán – forgatás, alánézés, felülnézet stb. – túl lehetõség nyílik a funkcionális kap-csolatok együttes és elemeire bontott, valamint feltárulási logikájának folyamatosbemutatására, részletek kiemelésére is.

A ZICHY CSALÁD NAGYHÖRCSÖKI ÁGÁNAKCSALÁD- ÉS BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE

A fejér megyei Hörcsök a XIV. századtól volt nemesi magánbirtok. A XVI.században Mária királyné Révay Ferenc jogtudós, nádori ítélõmesternekadományozta.3 A török idõben is lakott területet, a Nagyláng körül fekvõ Fejér me-gyei birtokok részeként, 1650. április 20-án kelt adománylevelében III. Ferdinándzichi és vásonkeöi gróf Zichy István (1616–1693) gyõri vicegenerálisnakadományozta hadi érdemeiért. Késõbb a birtok elnéptelenedett, s 1702-ig lakatlanvolt, de 1716-ban már új birtokosa, Zichy Imre (†1746) gróf által betelepültjobbágyok éltek a területen.4 Az 1720. évi összeírás szerint Hörcsököt gróf ZichyImre, a birtokszerzõ unokája bírta,5 s a család tulajdonában is maradt 1945-ig. Az

144 Fekete J. Csaba – Marótzy Katalin

2 Fekete J. Csaba vázlataiból a kastélyépület 3D-s számítógépes modelljét Folly Károlyépítészmérnök hallgató készítette el.

3 Károly János: Fejér vármegye története. IV. köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája,Székesfehérvár, 1901. 229–230.

4 Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. 159.(Magyar Kastélylexikon III.)

5 Károly János: Fejér vármegye története. IV. köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája,Székesfehérvár, 1901. 232.

1783. évi elsõ katonai felmérés6 ábrázolása szerint nagyobb urasági lakóépületnem volt a területen, s ez még a XIX. század közepén is így lehetett, mivel FényesElek sem emlékezett meg kastélyról, a helyet csak mint a Kálózhoz tartozóuradalmi majort említette.7

Zichy Imre 1746-ban fiúgyermek nélkül halt meg, s bátyja, János (1707–1724)gróf gyermekeiben két ágra szakadt a népes gróf Zichy család. János (1710–1764)a palotai, öccse István (1722–1769) az oroszvári fõágazat törzse lett. István grófFerenc (1749–1812) fiától a vedrõdi ágazat, ennek Károly (1785–1876) fiától aczifferi ág származott le.8 Batthyány Antónia (1789–1825) grófnõtõl születettnyolc gyermeke közül a legkisebb, gróf Zichy Ferenc de Paula (1822–1909) volt ahörcsöki kastély építtetõje. A tudománykedvelõ fõúr az 1850-es évek elejénhatározhatta el egy teljesen új, elõzmények nélküli kastély építését Hörcsök délimagaslatán, Nagyhörcsökpusztán.

Zichy Ferenc 1854. július 15-én, Pesten vette feleségül a félárván felnõtt KornisAnna (1836–1901) grófnõt, a kitûnõ irodalmi mûveltségû erdélyi fõúrnak, azMTA elsõ igazgatósága tagjának, a fiatalon elhunyt gönczruszkai gróf Kornis Mi-hálynak leányát. Kornis Anna leánygyermekei Sarolta (1855–1924) és Margit(1856–1925)9 voltak. A harmadik gyermek fiú s egyben Nagyhörcsök örököse, Zi-chy Antal (1859–1921) gróf lett. A gyarapodó család, valamint Kornis Anna nö-vekvõ reprezentációs és divatigényei az 1860-as évektõl a kastély átalakítását ésbõvítését eredményezték.10 A tervek jelentõs része egészében nem valósult meg, saz 1881. évi kataszteri térkép, valamint az archív fényképfelvételek11 tanúságaszerint a kastély meghatározóan az eredeti formájában, de kissé kibõvítve érte mega XX. századot.

A XX. század elsõ fele családi temetések sorával telt. 1901-ben elhunyt KornisAnna grófnõ, 1909-ben férje, a kastély építtetõje, Zichy Ferenc gróf. 1921-ben haltmeg magtalanul a kastély örököse, gróf Zichy Antal.12 A kastélyt a közeli

A nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély 145

6 Puszta Nagy Hörcsök az elsõ katonai felmérésen. 1783. Col. XII. Sec. 24. HadtörténetiIntézet Hadtörténelmi Térképtár.

7 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. I. köt. Kozma Vazul, Pest, 1851. 122.8 Nagy Iván: Magyaroszág családai. XII. köt. Ráth Mór, Pest, 1865. 372, 375; Gudenus

János József: A magyarországi fõnemesség XX. századi genealógiája. IV. köt. Heraldika Kiadó, Bu-dapest, 1998. 361.

9 Zichy Margit grófnõ 1885-ben Budapesten ment feleségül erdõdi herceg Pálffy Miklóshoz(1861–1935).

10 Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ XXXIV. évf.(1985) 1–2. sz. 1–9.

11 A kastély történeti forrásainak bemutatását lásd a következõ fejezetben.12 Ebbõl az idõbõl származhat a kastély egyik fényképe, amelyen a télikert emeleti része

beépítve látható: a déli udvar homlokzata 1901 után. Fényképfelvétel. Cházár László-gyûjtemény.Közli: Cházár László: Kastélyaink. Boardman, Ohio, 1989. 220. 262. kép.

Nagylángon élõ, de a család másik (palotai) ágából származó Zichy György(1900–1967) gróf örökölte, aki nem lakta az épületet. 1924-ben temették Nagy-hörcsökpusztán Zichy Saroltát, a legidõsebb Zichy leányt, majd 1925-ben utolsó-ként húga, Zichy Margit, Pálffy hercegné is utód nélkül halt meg. Unokaöccse,Pálffy László 1947-ben bekövetkezett halálával pedig a Pálffy család 140 éveshercegi ága is a sírba szállt.

KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A XX. századi építészeti szakirodalom az Annavárat egyértelmûen YblMiklós13 munkájaként tartotta számon. A gondolat Ybl Ervintõl ered,14 aki az Ybl-hagyatékban található, szerzõdésekkel ellátott terveket15 és a Hunfalvy János1860-as munkájában leírtakat16 bizonyítékerejûnek tekintette a szerzõség meg-állapítása szempontjából. A vállalkozói szerzõdések és kifizetésigazolások alap-ján Ybl Ervin 1852 és 1855 közé datálta a mozgalmas alaprajzú kastély megépí-tését, s megjegyzi, hogy Ybl Miklós neoromán kápolnát tervezett az együtteshez,ennek megvalósulásáról azonban már nem ír.

A késõbbi szerzõk is az „angol-gót” stílusirányzathoz kapcsolják a Zichy-kastélyt, tervezõként Ybl Miklóst jelölik meg Ybl Ervin álláspontját átvéve.17 Bár


13 Ybl Miklóst (1814–1889) munkáinak mennyisége és építészeti minõsége a XIX. századimagyar építészet legnagyobb mesterévé teszi. A Károlyi család építészeként alapozta meg hírnevét.A fóti templom kiemelkedik korai, romantikus épületei közül. Korai klasszicizáló és romantikusalkotói korszaka után az 1860-as évektõl a neoreneszánsz felé fordult. Jelentõs középületei –Vámház, Operaház, Régi Képviselõház, Várkertbazár, Bazilika, Királyi palota kiépítése –, városipalotái – Festetics-, Károlyi-, Degenfeld-Schomburg-palota – és bérházai Budapestet világörökségirangra emelték. A Fõvárosi Levéltárban található Ybl-hagyatékot tanulmányozva különösenszembeötlõ, hogy a helyszínen is látható építészeti megoldásain – csak párat említve: az ikerváriBatthyány-, a parádsasvári és a füzérradványi Károlyi-kastélyon – túl milyen széles építészetieszköztárral, kifinomult formaérzékkel rendelkezett.

14 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Képzõmûvészeti Kiadó, Budapest, 1956. 31.15 BFL XV.331.14/4, 516 „Fejérvártól délre Káloz m. város közelében a hörcsögi pusztán gr. Zichy Pálnak néhány év

elõtt Ybl tervezete szerint épitett gyönyörû kastélyát, Annavárát találjuk, mellyet fiatalkertültetvények környeznek” (Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. köt.Lange Gusztáv, Darmstadt, 1860. 331.)

17 Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina, Budapest, 1974. 117, Sisa József:Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica (1980) 1. sz. 104–105,Komárik Dénes: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány(1982) 3–4. sz. 313, Fejér megye mûvészeti emlékei. Szerk.: Entz Géza Antal, Sisa József. MTAMûvészettörténeti Kutatóintézet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998. 125, Virág

a szakirodalomban már az 1950-es évek közepén megjelent az a sejtés, hogytervezõként Wéber Antalnak18 is köze lehetett a nagyhörcsökpusztai kastély-együttes kiépítéséhez,19 Sisa József még közös20 tervezõi munkát is elképzel-hetõnek tartott,21 majd Wéber szerzõsége mellett foglalt állást.22 A tervezés-


Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. 159. (MagyarKastélylexikon. III.)

18 Wéber Antal (1823–1881) a magyar historizmus egyik – mára már talán kevésbé ismert –vezetõ építésze volt. Magas szintû tanulmányai után részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.Tervezõi pályáját többéves házitanítóskodás után kezdhette el. Az arisztokrata családoknál töltöttévek – mûveltsége elmélyítése mellett – páratlan lehetõséget nyújtottak a fõúri életmód és aháztartások megismerésére. Ezeket az ismereteit kamatoztathatta például a vörösvári Erdõdy-kastélytervezésénél, mely – az Annavár mellett – a magyar romantika legszebb kastélya. Vidéki munkáiután az 1860-as évektõl a világvárossá fejlõdõ fõvárost gazdagította a tervei nyomán megépültházakkal. Budapesten a neoreneszánsz építészet Magyarországon szinte egyedülálló palladeszk ésészak-itáliai hatásokat mutató vonalát képviselte az Ádám-ház, a Halász-ház, a Szerb-ház és azErdõdy-villa. Építész-közéleti szerepvállalása és minisztériumi-építészi tevékenysége meghatároztaa szakma fejlõdését.

19 „Az Ybl Miklós-tervezte nagyhörcsögi Anna-vár (Zichy-kastély) hátsó földszintesszárnyára Weber épített emeletet” – írta Ybl Ervin annak ellenére, hogy az Ybl-hagyatékban a teljeskastélyra vonatkozóan találhatók Wéber által szignált tervek (Ybl Ervin: Wéber Antal. Építés- ésKözlekedéstudományi Közlemények 1957. 419) .Wéber tervezõi közremûködését feltételes módbantárgyalja: Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica(1980) 1. sz. 104. és Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Kemény Mária, Farbaky Péter. Hild-YblAlapítvány, Budapest, 1992. 210.

20 Ybl Miklós (1814–1889) és Wéber Antal (1821–1881) párhuzamos életpályát futottak be amagyar historizmusban. Sorsuk – tanulmányok, céhfelvétel, megbízóik köre – mellett stílusprefe-renciáik is szoros rokonságot mutatnak. Közös munkájukról – az Annaváron kívül – nincs tudo-másunk, az anekdoták úgy tartják, hogy a vörösvári Erdõdy-kastély tervezésére Ybl pályatársátajánlotta tervezõnek, feltételezhetjük, hogy nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor segítettékegymást. Együtt szerepeltek a Magyar Mérnök- és Építészegylet és az Építési Ipar szakfolyóiratalapítói között, számtalan tervpályázat bírálatában vettek közösen részt, mindketten aktívak voltak aFõvárosi Közmunkák Tanácsában. Emberi kapcsolatukat jellemzi, hogy – az egyébként vissza-húzódóbb – Ybl részt vett a Wéber-jubileum ünneplésének elõkészítésében. Ezen jeles alkalommalhangzott el kettõsükre a szállóigévé vált „Castor és Pollux” hasonlat.

21 „Legvalószínûbb lehetõség, hogy Wéber és Ybl a két testi-lelki jóbarát közösen fog-lalkozott a kastély tervezésével, de a jelentõsebb szerepet Ybl vitte.” (Sisa József: Kastélyépítészet éskastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest,2004. 157.)

22 „Wéber és Ybl (…) közösen foglalkozott a tervezéssel, de a jelentõsebb szerepet Wébervitte.” Ez a munka adja a kastély eddigi legrészletesebb leírását is, két alaprajzi változatnál közli ahelyiséglista fordítását (Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon – Ahistorizmus kora. Vince Kiadó, Budapest, 2007. 60, 61, 64, 148–150).

történet utolsó állomását, Gottfried Semper23 megvalósítatlan terveit Sisa Józsefkutatásából ismerjük.24

A fentiek alapján egyértelmûnek tûnhet, hogy a nagyhörcsökpusztai Zichy-kastélyt Ybl Miklós tervezte, Wéber Antal valamilyen mértékben átalakításokatvégzett rajta, majd 1870-ben Gottfried Semper készített újabb tervsorozatot egyátalakításra. A kastély külsõ képe, belsõ térrendszere, egész építészeti kialakításaés az a tény, hogy az Ybl-hagyatékban Wéber által szignált tervlapok találhatók,25

arra ösztönöztek minket, hogy a tervezõség kérdését újravizsgáljuk. A forrásokatkritikával kezelve, körüket bõvítve új eredményeket vártunk.

A KUTATÁS FORRÁSAI

A kastély történeti kutatásához számos képi, írott és térképes forrás áll ren-delkezésre, azonban egyik forráscsoport sem nyújt önállóan választ a tervezésselés a kiépüléssel kapcsolatos kérdésekre, mindegyik csak mozaikdarabokat ad akutató kezébe. Ezeket a töredékeket kénytelenek vagyunk erõs kritikával kezelni,hiszen a kutatás tárgya – maga a kastély – már nem áll eredeti formájában, hogy abizonytalanságokat az épített tények döntsék el. A fragmentumok azonban egy-máshoz illeszthetõk, összeáll a kép, kialakul a magyar romantika egyik leg-nagyszerûbb alkotásának tervezés- és építéstörténete. Az alábbiakban az egyesforráscsoportokat és a levonható primer következtetéseket ismertetjük.


23 Gottfried Semper (1803–1879) a historizmus idõszakában az európai szellemi élet vezetõszemélyiségének számított. Építész professzorként – Drezdában, Zürichben és Londonban –,teoretikusként, az 1851-es londoni világkiállítás közremûködõjeként és gyakorló tervezõként aneoreneszánsz építészet vezéralakja volt. A maga korában is széles körben olvasott írásai – példáulDie vier Elemente der Baukunst, Industrie und Kunst, Der Stil in den technischen und tektonischenKünsten oder Praktische Ästhetik – új irányt mutattak az építészetelmélet fejlõdésében. Ismertépületei – Hofteather, Semper-Opera, Villa Rosa (Drezda), Polytechnische Schule (Zürich),Burgteather, Kunst-, Naturhistorisches Museum (Bécs) – amellett, hogy városépítészetileg új fó-kuszpontokat jelöltek ki Európa nagyvárosaiban, meghatározták a korszak épülettípusainakfunkcionális fejlõdését.

24 Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ (1996) 1–2. sz.1–10.

25 Legalábbis erõteljes kételyeket ébreszthet a kutatóban, hogy ha Ybl volt az elsõ fázis terve-zõje, akkor hogyan jutottak hozzá más által szignált tervek. Logikusabbnak tûnik az a feltételezés,hogy annak volt szüksége a korábbi tervekre, aki az átalakítást gondolta át.

KORABELI ÍROTT FORRÁSOK26

A Zichy-kastélyról kevés XIX. századi beszámolót lehet találni, ezek nagyrészeigen szûkszavú leírást ad. Hunfalvy János munkáját27 már említettük, KárolyJános is csak egy mondatot szentel a helyszín megismertetésének Fejér megyét be-mutató könyvében28 és Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben leírásasem sokkal bõbeszédûbb.29

A század végén a Budapesti Látogatók Lapja azonban hosszabban ismertetiFejér megye egyik gyöngyét:

„(…) Zichy Pál Ferenc gróf, a Pozsonymegye leírásából ismert tudománykedvelõfõurnak gyönyörü park közepén fekvõ és a képünkön is látható, ritka szépségûkastélya, az <Annavár> áll elõttünk egy magaslaton. Az ötvenes évek közepénlegelõk terültek el a vidék legmagasabb pontján, honnét elragadó a kilátás, s ekörülmény birta arra a tulajdonost, hogy e helyre épitse tervezett kastélyát. 1856-banWeber Antal pesti müépítész rajzai szerint készült e remek izlésû hajlék és a gróffenkölt szellemû neje, született Kornis Anna grófnõ, tiszteletére <Annavár>-naknevezte el. Az épület, melynek góth stylu kapualja, oszlopcsarnoka s lépcsõzetéreszép honi márványaink használtattak fel, teljesen pesti és székesfehérvárimesteremberek müve. Belsõ berendezése velenczei és ó-német butorzatával, keletiszõnyegeivel, müvészi izlésrõl tanuskodik. (…) A hol nemrégiben a gulya kolompjaverte fel a csendet, mintegy varázsütésre illatos fenyvesek balzsamossá teszik alevegõt és sötét hátterét képezik a grófnõ elragadó pálmakertjének ésrózsaligetjének. A kastély déli oldalán a napsugarak izzó hevében nagy alve és cac-tus csoportok diszlenek, míg nyugati részén a lombos fák hüvös árnyában érünk le atóhoz. (…)”30


26 Ebben a fejezetben a kastéllyal és a tervezõkkel kapcsolatos kérdésekre koncentrálunk, ateljes tervezéstörténet feltárásánál természetesen az építtetõkre vonatkozó családtörténeti munkákatis áttekintettük.

27 Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. köt. Lange Gusztáv,Darmstadt, 1860. 331.

28 „(…) a Nagy-Hörcsök magaslatán álló gyönyörû kastély, müvészi parkkal, fejedelmikilátást nyújt a szemlélõnek az egész környékre (…)” (Károly János: Fejér vármegye története. IV.köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1901. 229–230).

29 „Az Annavárnak nevezett hörcsöki kastély góth stylben az ötvenes években épûlt egykorábban legelõnek használt puszta területen; szép arányainál, minden izében mûvészi kivitelénél,kényelmes beosztásánál fogva a hasonló építkezések egyik legsikerültebbjének mondható.Magasabb mûizléssel berendezett park veszi körûl, melyen túl vannak az uradalmi gazdaságok.” (AzOsztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XII. köt. Magyarország IV. köt. Magyar KirályiÁllamnyomda, Budapest, 1896. 574.)

30 Budapesti Látogatók Lapja (1894) 7. sz. 35–36.

A Budapesti Látogatók Lapja tehát Wéber Antalt nevezi meg tervezõnek, azépítészrõl szóló korabeli tisztelgõ írások, nekrológok is hasonlóan írnak.31

TERVEK

Budapest Fõváros Levéltára az Ybl-hagyaték részeként 30 tervlapot õriz,melyek a nagyhörcsökpusztai Zichy-kastély tervezéséhez köthetõk. A különbözõlapok más és más kidolgozottságúak, a kastélyegyüttes különbözõ részeihez,különbözõ idõben készültek. A terveket a rajtuk jelölt átalakítások, bontások,hozzáépítések figyelembevételével sorba állítottuk, több helyen az elkészültalaprajzra utólag ceruzával jelölt módosítások igazítottak el bennünket arendezésnél.32 A tervtári terveken kívül az építéstörténet feltárásában felhasz-


31 Építési Ipar (1886) 492, Jakabffy Ferenc: Wéber Antal és mûvei. Magyar Építõmûvészet1907. december. 3. Fábián Gáspár: Egy elfelejtett nagy magyar építõmûvész Weber Antal1823–1889. A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1(937) 263. A másik érintett tervezõrõl,Ybl Miklósról szóló írásokban nem említik az Annavárat, bár ez annak is betudható, hogy számosennél is nagyobb megbízásnak tehetett eleget élete folyamán. (Vö.: Vasárnapi Újság (1891) 59,(1865) 145–146.)

32 A hagyatékban található tervlapok között vannak összetartozók és – a tervezési fázisokszempontjából – különállók is. A tervek egymásutániságát tervcsoportonként adjuk meg. A listábannem szereplõ tervlapokon részletrajzok vannak, így ezek datálása és sorba rendezése bizonytalan,legvalószínûbben többségük az utolsó tervcsoport része.

(1) BFL XV.331.14/29 – Földszinti alaprajz, Teljes kastélyra, tempera, szignó: Wéber, Akiszolgálószárny helyiségei megnevezéssel

(2) BFL XV.331.14/28, 30 – Alapozási terv és pincealaprajz, Teljes kastélyra, tempera,szignó: Wéber; Emeleti alaprajz tetõalaprajzzal, toronyszint-alaprajz tetõalaprajzzal, fedélszék-metszetek, Teljes kastélyra, tempera, szignó: Wéber

(3) BFL XV.331.14/4, 5 – Földszinti alaprajz pallérterve, Reprezentatív szárnyra, A laponhárom vállalkozói szerzõdés (1852–1853); Emeleti alaprajz pallérterve, Reprezentatív szárnyra, Alapon három vállalkozói szerzõdés (1853)

(4) BFL XV.331.14/1 – Emeleti alaprajz tetõfelülnézettel, toronyalaprajz tetõfelülnézettel,Reprezentatív szárnyra, Akvarell, szignó: Wéber, Az emeleti helyiségek megnevezéssel

(5) BFL XV.331.14/24, 3 – Földszinti alaprajz részlete, Férfilakosztály, Utólag jelöltfûtõberendezések; Bútorozási vázlat a földszint reprezentatív részére

(6) BFL XV.331.14/25 – Földszinti alaprajz átalakítási terve, Teljes kastélyra, A kiszol-gálószárny helyiségei megnevezéssel, Befalazások, új részek jelölve, A terven ceruzával utólagosbõvítések (torony, férfilakosztály bõvítése)

(7) BFL XV.331.14/26, 9 – Földszinti alaprajz, távlati kép, Akvarell, Kétféle helyiség-megnevezéssel (beírva és legendában); Kápolna homlokzata, kápolna alaprajzi részlete, kiszolgáló-szárny homlokzatának részlete

(8) BFL XV.331.14/27, 16 – Emeleti átépítési alaprajz a tetõfelülnézet kontúrjával, Teljeskastélyra, Kétféle helyiségmegnevezéssel, Utólagos belerajzolással (lépcsõtér, nõi lakosztály);Tetõszerkezet bõvítésének metszete, alaprajza

náltuk a Gottfried Semper tervezési munkájával kapcsolatban publikált rajzokat.Ezek közül különösen érdekes volt számunkra a kastély földszintjének felmérésialaprajza.33

A tervek részletes átvizsgálásának legfontosabb eredményeként egyértelmûenmegállapítható, hogy az elsõ tervfázisok Wéber Antalhoz köthetõk. A korábbanmár említett, szerzõdésekkel ellátott pallértervek Wéber-szignós alaprajzokhoztartoznak.

TÉRKÉPEK

A történeti térképek közül az elsõ és a második katonai felmérés vonatkozószelvényeit és az 1881-ben készült kataszteri térképet tudtuk felhasználni. Atérképek elkészülte között igen sok idõ telt el, részletezettségük nem mérhetõ egytervlaphoz, de a megépülés tényére biztos adatot szolgáltatnak.

Az elsõ katonai felmérés 1783-ban készült lapjáról34 leolvasható, hogy a„Puszta Nagy Hörcsök” elnevezésû területen nem állt olyan épület, mely a kastélyépítéséhez elõzményként felhasználható lett volna. A második katonai felmérés35

1858-ból olyan állapotot mutat be, amelyen már felépült a reprezentatív és akiszolgálószárny is, a kettõ azonban ekkor még összeköttetés nélküli volt. A tér-képek nem tárják fel az átalakítások sorának minden részletét, de az 1881-eskataszteri térkép36 már a kiépült – bõvített és átalakított – rezidenciát mutatja.


(9) BFL XV.331.14/7 – Emeleti alaprajz, Teljes kastélyra, Beírt helyiségnevekkel, Utó-lagosan berajzolt fûtõberendezések és ajtók a személyzeti szárnyon

(10) BFL XV.331.14/8, 2, 6, 10 – Emelet átépítési terve tetõfelülnézettel, homlokzat,Teljes kastélyra, Akvarell, Új részek eltérõ színnel jelölve, Kétféle helyiségelnevezéssel; Emeletialaprajz átalakítási terve, A reprezentatív szárny egy részére, Helyiséglista külön legendában,Befalazandó részek eltérõ színnel jelölve; Földszinti alaprajz, Teljes kastélyra, Helyiség-megnevezésekkel, Lépcsõtorony alaprajza

33 A rajz valószínûleg nem helyszíni felméréssel, hanem korábbi tervlapok átrajzolásávalkészült. (Közli: Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ (1996)1–2. sz. 2. 2. kép).

34 I. Katonai felmérés Col. XII, Sec.25. (1783) Hadtörténeti Intézet Hadtörténelmi Térképtár35 II. Katonai felmérés Col. XXX, Sec.56. (1858) Hadtörténeti Intézet Hadtörténelmi

Térképtár36 Kataszteri térkép Káloz N. oszt. VI. 41/36, 39. szelv. (1881) Földmérési és Távérzékelési

Intézet Tervtára


1. kép. A kastély ábrázolása az 1858. évi második katonai felmérésen

2. kép. A kastély ábrázolása az 1881. évi kataszteri térképen

ARCHÍV FÉNYKÉPFELVÉTELEK

A kastély külsõ képérõl a korabeli fényképfelvételek tájékoztathatnak, mivel atervek közt csak néhány – egészében meg sem valósult – látványterv van, s arészletrajzok még hézagos képet sem adnak a kastély megjelenésérõl. De a teljeslátványt, minden részletével, ezek a felvételek sem mutatják be, hiszen nem építé-szettörténeti dokumentálás céljából készültek. A finom részletek, a profilozásokcsak sejthetõek, a korabeli szemlélõ számára érdektelen kiszolgálószárnyak pedigáltalában takartak maradnak.

A fotók közül a legkorábbi a Budapesti Látogatók Lapjában37 közölt sorozat,mely a déli, az északi és a keleti homlokzatot mutatja. Ezekrõl rögtön látható, hogyaz 1860-as évektõl tervezett nagyléptékû átalakítás és bõvítés megépítéseelmaradt, de az eredeti, Wéber-féle épület – elsõsorban a kiszolgálószárnyakon –új részekkel bõvült. Ezt egy datálatlan fénykép is bizonyítja.38 Károly János 1901-ben kiadott könyvében található – a keleti és déli oldalt mutató – képekrõl39

nyomon követhetõ, hogy a XIX. század utolsó évtizedében – bár jelentõs átala-kítás nem történt – a nyílászárók asztalosszerkezeteit gazdagabb, a homlokzattalösszhangban megformált gótizáló kialakításúra cserélték. Az apróbb bõvítésekfolytatását mutatja egy 1945 elõtti felvétel,40 ami a déli oldalon a télikert emelet-ráépítését mutatja.


37 Budapesti Látogatók Lapja VII. évf. (1894) 7. sz. 35–36. Ennek az állapotnak megfelelneka következõ fényképfelvételek: Távoli látkép nyugat felõl. Fényképfelvétel ismeretlen forrásból.Közli: Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. 159. (Ma-gyar kastélylexikon III.); Közeli látkép kelet felõl. Fotó, 60 × 70 mm LTM f. 81/1948. fk. Közli: YblMiklós építész 1814–1891. Szerk.: Farbaky Péter, Kemény Mária. Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest],1991. (Kiállítási Katalógus.) 210. Kat. 10.2.1.; A keleti homlokzat. Fotó, 130 × 180 mm (Kart. 330 ×250 mm). Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótár ltsz. nélkül. Közli: Károly János: Fejérvármegye története. IV. köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1901. 231; KelényiGyörgy: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina, Budapest, 1974. 74. kép; Sisa József: Adalékok amagyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica VIII. évf. (1980) 1. sz. 34. kép;Komárik Dénes: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés-Építészettudomány XIV.(1982) 3–4. 303. 39. kép; Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti ÉrtesítõXXXIV. évf. (1985) 1–2. sz. 1. 1. kép; Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. CastellumNovum, Budapest, 2002. 159. (Magyar kastélylexikon III.); A déli homlokzat. Közli: Károly János:Fejér vármegye története. IV. köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1901. 228; SisaJózsef: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica VIII. évf. (1980)1. sz. 35. kép; Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. 160.(Magyar kastélylexikon III.)

38 Virág Zsolt Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. 159. (Ma-gyar Kastélylexikon. III.)

39 Károly János: Fejér vármegye története. IV. köt. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája, Székes-fehérvár, 1901. 228, 231.

40 Cházár László: Kastélyaink. Boardman, Ohio, 1989. 220. 262. sz. kép.


3. kép. A kastély látképe a fogadóudvarról 1894 elõtt ...

4. kép. … és látkép 2006-ban


5. kép. A kastély fõbejárata dél felõl 1894 elõtt ...



7. kép. A kastély kerti látképe kelet felõl 1894 elõtt ...


HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK

Káloz határában a nagyhörcsökpusztai kastélyhoz egy keskeny aszfaltozott útvezet. A korábban mintaszerûen mûvelt földek, a virágzó majorgazdaság és gon-dozott park helyett elvadult bozótos veszi körbe a kastélyegyüttes romjait. A meg-közelítés iránya egyezik a XIX. századival, de a feltárulás látványa és a használatjellege már nyomaiban sem õrzi a fõúri család háztartásának és gazdaságánakvilágát.

A kastély reprezentatív szárnya a pincefödémig elpusztult. A hajdani pianonobile helyén egy XX. századi, mára elhagyott üzemi étkezde romja látható, alattaa régi, boltozott pince keleti részébe lehet lebotorkálni. A kiszolgálószárny nyolcaxis szélességû északi része áll, ennek közepén keskeny kiülésû, oromzatos rizalitvan, ezen még egyszerûsített formában látható az oromzat lépcsõs és rózsaablakosdíszítése, az ablakok keretezése és asztalosszerkezetei azonban már megsemmi-sültek, a külsõ falfelületet durván levakolták. A szárny déli oldalán még romosanáll a kiszolgáló részeket összekötõ oszlopsoros folyosó41 egy szakasza. Az épület-rész belsejében a földszint és az emelet közti födém hiányos, új lépcsõházat alakí-tottak ki, a falakról a vakolatot belül teljesen eltávolították, így a régi falcsatlako-zások-bontások egy része és a kéménykürtõk jól láthatók. Kívülrõl lehet lejutni apince nyugati részébe. A valamikori istálló-, kocsiszínszárnyakat jelentõsen átépí-tették, területén húsüzem mûködik.

A helyszín bejárása után egyértelmûen megállapítható, hogy az Annavár aforráselemzésekkel megismert pompájában létezett. Az épületrészek mai frag-mentumai – például a pincerendszer – egészében és részleteiben is jól felismer-hetõk és azonosíthatók Wéber Antal szignált terveivel,42 melyet a tervrendezéssorán a tervek közt felállítható logika is elõre helyezett.43


41 Ezt az Ybl Ervin által is említett kápolna tervlapjairól is ismerjük (BFL XV.331.14/9).42 BFL XV.331.14/2843 Ez szolgáltatja a legközvetlenebb bizonyítékot Wéber szerzõségére. A pince- és alapozási

tervvel (BFL XV.331.14/28) azonos rajztechnikával készült, és hozzá igazodik egy emeleti alaprajz(BFL XV.331.14/30). A logikailag késõbb következõ rajzok mind ennek – több lépcsõbenmegvalósítandó – átalakítását jelzik.

A NAGYHÖRCSÖKI KASTÉLY HÁZTARTÁS-ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

ELSÕ ÉPÍTÉSI PERIÓDUS: A KEZDETEKTÕL A MEGVALÓSULÁSIG: 1852–1860 KÖRÜL– A KASTÉLY TERVEZÉSÉNEK KEZDETE: WÉBER ANTAL ELSÕ TERVE, 1853

29. sz. Wéber Antal által szignált, datált (1853) földszintialaprajzi terv

A kastély tervezéséhez köthetõ elsõ tervlap ábrázolása már mutatja az épületösszetett diszpozícióját. Két oldalán beépített fogadóudvar látható, amelyetkocsibehajtó kapualj kapcsol össze egy U alakú kiszolgálóudvarral. A kapualjegyik oldalán a tulajdonosi lakószárny, másikon a kiszolgálószárny helyezkedikel. A centrális, sarkokban félköríves alaprajzú fülkékkel bõvített kocsibehajtókapualj, amelynek három oldalán mellékterek (folyosószakaszok) kapcsolódnak,széles, két pillérrel tagolt átvezetéssel nyílik meg az elõcsarnok felé. A tér-kompozícióban az elõcsarnok keleti oldalán található, zárt emeleti lépcsõházkialakításával alárendelt szerepet kapott. A társasági rendeltetéseket a tervlapfelirattal nem jelzi, így indirekt módon, a 25. sz. felmérési és átalakítási tervlaprólkövetkeztethetõk ki. A rendeltetések meg nem adásából arra gondolhatunk, hogy atermek használatát a megbízó dönthette el, illetve Wéber különösen jól ismerhettea megbízói társasági és lakóigényeket, amelyek külön feltüntetése mindezért nemvolt szükséges.44 Az elõcsarnok tengelyében nyíló terem lehetett az ebédlõ,amelyhez zárt terasz – télikert – kapcsolódott. A terem haránttengelyében enfi-lade-teremsor látható, amely kívülfûtõs kályhákkal felszerelt szalonok sora lehe-tett. Az utolsó – torony alatti – kis centrális, fülkékkel bõvített nyolcszög alaprajzútér inkább már a tulajdonosi lakosztály elõtermét jelenthette. A reprezentatívtérsor második és harmadik termébõl is átjárás nyílt a középfõfal másik oldalánakegy tágas termébe, amely a lépcsõházból volt megközelíthetõ. Ez az öt terembõlálló, két traktusban elhelyezett társasági tércsoport a hazai és korbeli viszonyokközött igazán monumentális és reprezentatív hatást kelt, ugyanakkor korszerû, sõtelõremutató építészeti megoldást mutat.

A tervlap szerint a földszinten csak egy férfi-, a tulajdonosi grófi lakosztályjelenik meg. Ennek feltárása kettõs: a reprezentatív megközelítésben a társaságitérsorból egy tágas, zárterkéllyel bõvített, kívülfûtõs kályhával ellátott nappaliszoba nyílt, utána keskeny, a terven ágyhellyel megjelölt hálószoba következett,


44 A tervrajzokon a rendeltetések elhagyása, illetve nem jelzése, évszázaddal korábbi ésáltalánosan elterjedt tervezõi gyakorlatot mutat. Egy olyan, a XVIII. században nem ritka tervezõimegoldást, amelyben a helyiségeket tulajdonképpen rendeltetés nélkül tervezték meg, s a ténylegesfunkció a késõbbi használatuk során alakul ki – olykor állandósult, máshol gyakran változott.


1.áb

ra.A

29.s

z.te

rvla

pés

am

egva

lósu

ltál

lapo

tdig

itál

ism

odel

ljén

ekös

szev

etít

ése

(Fek

ete

J.C

saba

)

majd ismét zárterkélyes nappali szoba zárta az enfilade-sort. A kiszolgálás éshigiénés felszerelés meglepõen korszerû: a hálószobából nyíló kis közlekedõ elõ-térbõl egy abborte-fülke (árnyékszék) és egy tágas, a terven káddal jelölt fürdõ-szoba nyílt. Az elsõ nappaliba, valamint a fürdõszobába a személyzeti folyosórólnyílt bejárás. A folyosó a fogadóudvari tornácra is kivezetett, továbbá feltehetõena komornyiknak a társasági termekbe is átjárható szobája, és külön abborte-fülkéjenyílt innen.

A kiszolgáló épületszárny valamennyi helyiségének rendeltetése a tervrajzrólkiderül. A szárny építészeti kialakítása egyszerû. Az északi és nyugati szárnyoldalfolyosós, egytraktusos épület, amelyhez nagy, kétmenetes istálló kapcso-lódik beforduló kocsiszínnel. A kiszolgálóépület meghatározó helyisége az udvarinagy konyha és mellette a különálló sütõkonyha az épület sarkán helyezkedik el. Aterv a konyhai berendezéseket is ábrázolja, s e grafikából megállapítható, hogykorszerû, füstmentes technológiát lehetõvé tevõ tûzhely és hússütõ szerepel a ter-ven, míg a sütõkonyha kemencével jelenik meg. A hagyományos füstsátor ábrázo-lásának hiánya is azt sejteti, hogy e felszerelés már korszerû, zárt füstelvezetésûmegoldással történik. A konyhából a munkaszoba, a kézi éléstár, valamint aszakács szobája nyílik. A másik szárnyban az oldalfolyosóról egymás után nyílik atiszti ebédlõ, a kulcsárnõ szobája, a személyzeti étkezde, végül a szakácsnõszobája. A folyosó végén két cselédszoba, árnyékszék helyezkedik el. A lóistál-lóhoz egy abrak- és egy nyeregkamra tartozik. A mellette lévõ kocsiszín a kocsisés a lovász szobájával egészül ki.

A 29. sz. elsõ tervváltozat egészében bizonyosan nem valósult meg. Jelentõségeabban áll, hogy a tulajdonosi szárny közel azonos módon, a kiszolgálószárnyrészleteiben megelõlegezi a következõ – immár megvalósuló – tervváltozatot.

A KASTÉLY ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE: WÉBER ANTAL MÁSODIK TERVE, 1853–1855

28., 30. sz. hiányos tervsorozat, s az õket kiegészítõ 4., 5.sz. pallértervek, rávezetett 1852–1855 közötti vállalkozóiszerzõdésekkel. Összevetve a 24. sz. pallértervvel, a 3. sz.bútorozási tervvel; valamint az 25. sz. felmérési és átala-kítási terv megtartandó (meglévõ) részeivel (fekete).

Az összetartozó alagsori és emeleti alaprajzból álló, valamint a földszinti ésemeleti pallértervvel kiegészíthetõ rajzcsoport rögzíti a megvalósult épület alap-vetõ építészeti megoldásait, amelyeket a 25. sz. felmérési és átalakítási terv meg-lévõ részeivel, valamint a mai épületfragmentumokkal lehet összevetni. E raj-zokon elsõsorban a kiszolgáló épületrész összetett, négy épületszárny egymásra



2.áb

ra.A

28.s

z.te

rvla

pés

am

egva

lósu

ltál

lapo

tdig

itál

ism

odel

ljén

ekös

szev

etít

ése

(Fek

ete

J.C

saba

)


3. ábra. A 24. sz. tervlap és a megvalósult állapot digitális modelljének összevetítése(Fekete J. Csaba)

merõlegesen kapcsolt additív kompozíciója jelent változást a tulajdonosi szárnyközel azonos elrendezése mellett. A tervlapok egyike sem rögzít rendeltetést, ígyazok döntõ többsége továbbra is a késõbbi, 25. sz. rajzon rögzített funkciókbólkövetkeztethetõk vissza.

E rajzsorozatban található a kastély alagsorának egyetlen, 28. sz. fennmaradtrajza, amely a helyszín mai fragmentumaival összevetve közel megvalósult álla-potot mutat. A tulajdonosi szárny alatti pince a tervábrázolással szinte azonos,szembetûnõ eltérés a hajdani lakosztály kiszolgálóhelyiségei alatti pincerész többhelyiségében, illetve íves fülkéjében állapítható meg. Az egyik pincehelyiségoldalfalán ma is látható a szûk belsõ lépcsõ lenyomata, a födémboltozat kialakításais utólagos, a WC-lefolyók kerámia csõcsonkjaikkal is bizonyosan késõbbi, de tör-téneti átalakítás fragmentumai. A terven látottól jelentõsebb eltérést mutat azészaki konyhaszárny mai pincéje. Az ábrázolt belsõ kút nyoma ma már nincs meg,s a téglaboltozatos födémmel elfalazott, földszintre vezetõ pincelépcsõ helye iseltér a tervezettõl. A pince az épületszárny végéig tart, s külsõ lejárattal közelíthetõmeg. Kialakítása bizonyosan történeti, a tervtõl való eltérés vagy késõbbi átala-kítás eredménye lehet.

A tervsorozat földszinti alaprajza hiányzik, de a tulajdonosi szárny 4. sz.pallértervével részben helyettesíthetõ. A tervlap ábrázolása szerint megváltozott –s ez meg is valósult – a reprezentatív, kocsibehajtós fõbejárat építészeti kiala-kítása. A korábbi, kocsival történõ megközelítési koncepciót megtartva a kocsi-behajtó kapualj építészeti kialakítása alakult át, mert e terven már nagyvonalúbb,pillérekkel tagolt kilencosztatú, boltozott csarnokot látunk, amely szervesen nyílikegybe a hasonló kialakítású elõcsarnokkal. Az innen nyíló terem – ebédlõ – isreprezentatívabb és tagoltabb teret mutat, hosszoldalán pilaszterek két-két osz-loppal melléktereket hoznak létre. A pince alaprajzon, illetve a mai pincében lát-ható egyik szûk belsõ lépcsõ idevezetett, noha ezen a földszinti alaprajzon semszerepel, s az ebédlõ tagolt formája sem valósult meg. Az építészetileg gazdagabbtérformák megjelenése után érdekes, hogy a társasági termek legkisebbike, atorony alatti szoba viszont egyszerûbb és tagolatlanabb kialakítással látható, illet-ve ilyen formán épült meg.

A tulajdonosi grófi lakosztály az elsõ, 29. sz. koncepcióval közel azonos elren-dezésû, csak a férfihálószoba elegánsabb – axiális – ágyelhelyezése okoz válto-zást: az oldalajtón közvetlenül a fürdõszoba s abból nyíló abborte-fülke mutateltérést e pallérterven. A megvalósult tulajdonosi grófi lakosztály a pallértervek-hez képest változtatásokat mutat. (Vö. a 24. sz., korabeli földszinti férfilakosztályújabb, azonos pallértervével, és az ennek megfelelõ, 3. sz. bútorozási tervvel.)Jelentõs különbség ezeken, hogy a grófi hálószoba, a dohányzószalon után és azírószoba elõtt nem enfilade-sorban tárul fel, továbbá alkóvval, benne középenelhelyezett ággyal látható. Az alkóvból egy abborte nyílik azon a helyen, ahol ma a


pincében a lebontott érkezõ lépcsõkar elfalazása látható kerámia ejtõcsõvel. Így ezaz elrendezés a grófi lakosztály megvalósult beosztását mutatja.

Az emelet tervezett elrendezését két – egymásnak teljesen megfeleltethetõ –tervlap – a 30. sz. terv és az 5. sz. pallérterv – mutatja. Az emelet egyetlen feltárásaés kiszolgálása az elõcsarnok melletti lépcsõházban húzódó íves karú lépcsõntörténik, amely egy szûk oldalfolyosóra vezet. Innen hét külön bejáratú, kívülrõlkályhával fûthetõ szoba, egy toronyszoba, elõtte közlekedõ (padlásra vezetõcsigalépcsõvel) és két abborte közelíthetõ meg, a beosztásból következtetvefeltehetõen csak a vendégek és a belsõ személyzet számára.

TERVMÓDOSÍTÁS A KASTÉLY ÉPÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁBAN:AZ EMELET MÁSODIK TERVVÁLTOZATA WÉBER ANTALTÓL, 1858

1. sz. tervlap Wéber Antal szignóval (1858), emeleti újalaprajzi terv. Összevetve: a késõbbi, 2. sz. emeleti átala-kítási terv megtartandó részeivel; megfeleltetve a 25. sz.földszinti felmérési és átalakítási terv megtartandó(meglévõ) részeivel (fekete).

A gondosan kidolgozott 1. sz. emeleti tervlap teljesen új rendeltetése az ifjúfeleség, Kornis Anna grófnõi lakosztályának és a két kis leánygyermek, valamintdajkájuk szobáinak befogadására alakulhatott át, megtartva a hét vendégszobaelhelyezésének igényét. A korábbinál tehát nagyobb és reprezentatív jelleggel bíróemelet külsõ feltárása a fõlépcsõház új kialakítását eredményezte – az elõcsar-nokkal szervesebb térkapcsolása, összenyitása jelenik meg. A lépcsõházból egyszûk emeleti folyosó és elõtér közbevetésével lehetett megközelíteni a széles ésvilágos folyosóról nyíló grófnõi lakrészt. A nappali és hálószobából álló – mini-mális igényre méretezett – lakosztály végében két abborte nyílt, kis elõterébõl aföldszintre vezetõ belsõ használatú, illetve kiszolgáló lépcsõ volt elérhetõ, amely aföldszinten a férfilakosztály elõtti kis szalonba vezetett le. A vendégszállás vál-tozatlanul hét kívülfûtõs kályhával felszerelt vendégszobát jelentett, részben aközépfolyosóról, részben az elõszobából megközelíthetõen. Higiénés felszerelésétkülön abborte, kiszolgálását egy inasszoba biztosította. A terv megvalósulását mu-tatja a késõbbi, 2. sz. emeleti alaprajz, amelyen kisebb átalakításokat jelöltek.Utóbbira a külön bejáratú vendégszobák részbeni egybenyitása a felcseperedõgyermekek és a nevelõnõ külön elhelyezése céljából kerülhetett sor. Összevetve elapot az 1. sz. tervlappal látható, hogy az emeleten, a nyugati oldalon egy kisebbkiszolgálólépcsõ is felépült, amely közvetlen a kocsibehajtó csarnokhoz vezetettle. (Vö. 6. sz. terv.) Emellett a kiszolgálószárny padlására átvezetõ kis lépcsõjelenik meg.



4. ábra. Az 1. sz. tervlap és a megvalósult állapot digitális modelljének összevetítése(Fekete J. Csaba)

Már említettük, hogy a kastély elsõ térképábrázolása az 1858. évi másodikkatonai felmérés45 szelvényén látható. Eszerint ekkor a reprezentatív tulajdonosilakószárny a kocsibehajtóval és a kiszolgáló épületszárny külön állt. 1858-ra akiszolgálószárny egy részének T formájával – ebben az elsõ, 29. sz. koncepció-tervnél kisebb kapacitású (14 lóállás a korábbi 20 helyett, két egymenetes térben)istálló és a kocsiszín együttesével – az északi keresztszárny nélkül állt. A kastélyt afent bemutatott tervsorozat alapján, tehát 1853–1855-ben kezdték el felépíteni, saz emeletet érintõ, 1858. évi második tervmódosítás elõtt a tulajdonosi szárnyon apinceszint megépítéséig, a kiszolgálószárnyon pedig a földszint egy részéig bizo-nyosan el is jutottak, amit a fennálló pinceszint és a 28. sz. pincealaprajz azonos-ságai bizonyítanak. Mindebbõl arra lehet következtetni, hogy a második katonaifelmérés szelvénye még az építkezés idején, annak befejezése elõtt ábrázolta akastélyt.

A KASTÉLY ÉPÍTÉSÉNEK BEFEJEZÉSE: 1860 KÖRÜL

A 25. sz. földszinti felmérési és átalakítási terv megtar-tandó (meglévõ) részei (fekete).

A 25. sz. földszinti alaprajz a Nagyhörcsökre vonatkozó tervrajzok legérde-kesebbike. Szignó és évszám nélküli, de valamennyi helyiség rendeltetését feltün-teti. Fekete tussal kidolgozva meglévõ épületrészeket, piros tussal átalakításokat,utólagos ceruzarárajzolással késõbbi átépítések nagyvonalú koncepciójának koraigondolatait rögzíti. A meglévõ épületrészeket szemlélve, valamint a fenti terv-csoporttal összevetve azt mutatja, hogy a tulajdonosi szárny földszintje és emeleteés a kiszolgálószárny földszintje egységes épületként felépült. Ez az állapot leg-korábban 1860 körülre datálható.

A MEGVALÓSULT ÉPÜLET TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSAI 1860 ÉS 1870 KÖZÖTT– A „VEZÉRTERV” 1860 KÖRÜL

A 25. sz. földszinti felmérési és átalakítási terv tervezettrészei (piros).

A 25. sz. felmérési és átalakítási terv piros színnel jelzett javaslatai tervezett bõ-vítést mutatnak, amely elsõsorban a kiszolgálószárnyat érintette. Ezekbõl a közép-sõ rész traktusbõvítése teljesen, emeletének ráépítése csak részben valósult meg az1860-as években. Az átalakítás célja a kiszolgálás kapacitásnövelése lehetett,


45 Nagy Hörcsök a második katonai felmérésen. 1858. Col. XXX. Sec. 56. HI HTt.


5.áb

ra.A

25.s

z.te

rvla

pés

am

egva

lósu

ltál

lapo

tdig

itál

ism

odel

ljén

ekös

szev

etít

ése

(Fek

ete

J.C

saba

)

mivel új rendeltetések befogadására kéttraktusos, középfolyosós elrendezésalakult ki. A birtokügyek adminisztrációja, az írnok és szolgájának szobája,mosókonyha és személyzetének szobája jelenik meg, a konyha korszerûsítve,kávéskonyhával, mosogatóval, munkaszobával kibõvítéve látható a tervlapon. Azészaki és az északnyugati szárnyon egy-egy új belsõ lépcsõ – utóbbi csigalépcsõ –kialakítása látható, amely emelet ráépítését jelzi. Az új emelet ráépítésénekindoka, a legifjabb gyermek, Antal gróf nagykorúsága lehetett, ami az északiszárnyon a meglévõ emelethez kapcsolódó, önálló lakrész kialakítását tette szük-ségessé. Az új emelet továbbá újabb vendégszobák elhelyezését is lehetõvé tette, anyugati részen saját lépcsõfogattal. Az ifjú grófi lakrész feltárását biztosíthatta azemlített belsõ csigalépcsõ, amely azonban nem így valósult meg, s az új emeletivendégszobák is csak egy késõbbi átalakítás révén épültek be.

A tulajdonosi szárny földszintjén a közösségi rendeltetések bõvítése látható, deegyetlen beavatkozás – az elsõ szalon alapterületének növelése a terasz megszün-tetésével; a télikert + kápolna mint új rendeltetésigény összevonása új külsõbejárattal; a grófi lakosztály szobáinak a belsõ ajtók áthelyezésével történõ enfi-lade-kapcsolása – sem valósult meg.

A „VEZÉRTERVHEZ” KAPCSOLÓDÓ TERVEK AZ 1860-AS ÉVEKBEN

A 25. sz. földszinti felmérési és átalakítási terv tervezettrészei (ceruza). Megfelelve a 26. sz. földszinti alaprajzzalés a 9. sz. kápolna homlokzati rajzával.

A 25. sz. felmérési és átalakítási terv ceruzás rárajzolásai elsõsorban a tulajdo-nosi szárny átalakítását érintik. A kiszolgálószárnyon egy az északi rész emeletétfeltáró külsõ lépcsõtorony látható, valamint megszûnne a szárny közepén találhatókonyha, s távolabb kerülve, helyét kisebb helyiségeknek adná át. Végül a kápolnakülsõ, folyosó végi, istálló melletti elhelyezésének koncepciója ekkor jelenik meg.Legszembetûnõbb azonban a tulajdonosi szárny férfilakosztályának jelentõsbõvítése északnyugat felé. Ezzel a fogadóudvar zártabb, intimebb kialakítástkapna. A belsõ térben válaszfalak kibontásával érnének el tágasabb helyiségeket,egyet a grófi lakosztály dohányzója és hálója összenyitásával, egyet az ebédlõ ésaz elsõ szalon, egyet az elõszoba és a komornyik szobájának összenyitásával.

A ceruzával jelölt beavatkozások egy részét a 26. sz. földszinti alaprajz és lát-ványterv kidolgozva jelöli, de ezek nem, illetve nem e terv szerinti formában való-sultak meg. A társasági terekben az ebédlõ és az elsõ szalon összenyitása télikerttelbõvített nagyszalonná, mellette a kisszalon; a fogadóudvari traktusban új ebédlõlátható újabb télikerttel. A társasági terek kiszolgálása változatlan marad azelõcsarnok melletti szolgaváró és tálaló segítségével. A grófi lakosztály szinte


változatlanul, bõvítés nélkül ábrázolt, csak enfilade kialakítása újból megjelenik.A kiszolgálás kéttraktusossá bõvített középszárnnyal történik. A konyha új beosz-tással és teljes átalakítással látható, terében korszerû sütõkandalló, térben úszófõzõsziget, tûzhely. A korábbi konyha helyén mosószoba és munkaszoba, új nagyéléskamra kerülne kialakításra. A kápolna tervezett elhelyezése az istállószárnyvégében, a nyeregkamra helyén, az udvarról külön reprezentatív bejárattal szinténlátható a terven. A kiszolgálószárny ölelte udvar ezzel az építészeti változtatássalreprezentatív szerephez jutna. A 9. sz. homlokzati rajz, amely a keresztszárnyemeletét még nem, de az északnyugati részét már jelöli, e traktus méltó átalakításátmutatja. A 26. sz. alaprajzon megjelenik a tervezett homlokzati hengeres torony,amely a lakószárny és a kiszolgálószárny csatlakozásánál az új emelet feltárásátbiztosíthatja.

A „VEZÉRTERVHEZ” KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI TERVEK AZ 1860-AS ÉVEKBEN

A 26. sz. tervhez grafikájában hasonló 27. sz. emelet-átalakítási koncepcióterv; 7. sz. emeleti vázlatterv.

A 27. sz. emeleti alaprajz több ponton mutat újdonságot. Jelentõs beavatkozá-sok tervét mutatja többszörös beírással, amely egy késõbbi tervtisztázaton vissza-tér. A grófnõ lakosztálya bõvül. Külsõ reprezentatív feltárása tágasabb elõszobá-val s a már említett széles, világos folyosóval történik. Innen elõszoba nyílik, majda grófnõ írószobája. Innen új irányban, új helyiségekben folytatódik a lakosztály:öltözõszoba, mellette alkóvos hálószoba, ennek folytatásában – a régi részben – agrófkisasszonyok szobája látható. A földszinttel való belsõ lépcsõforgalmi kap-csolat megmaradt, de új szobák is jelezve vannak: a komorna szobája, a ruhatár ésa fürdõszoba. A meglévõ vendégszobák a kiszolgálószárny fölötti új emeletenbõvültek, s itt jelenik meg az ifjú Antal gróf és két inasának egy szobája is.

A 7. sz. emeleti vázlatterv a 27. sz. koncepciótervvel rokon, bár a hasonlótérstruktúrában eltérõ rendeltetések olvashatók, elsõsorban a grófnõi lakosztályszobáiban. E két tervrajzon közös elem a középfõfal mentén a komorna szobájafelé húzódó szûk kiszolgálófolyosó. A módosított feliratok tanúsága szerint agrófnõi öltözõszoba és hálószoba sorrendje, illetve alkóvos kialakítása a fõváltoztatási – tervezési – kérdés.46 A fiatal gróf lakosztálya, a folyosóról feltárt


46 Az úrnõi hálószoba elé kerülõ alkóvos öltözõszoba újszerû beosztása Ybl Miklós építésztöbb késõbbi kastélytervén (lásd Zsombolya, Ókígyós 1872–1875(–79) közötti rajzain) is feltûnik.Amíg a nagyhörcsöki tervlapok e probléma felvetését és variálását mutatják, addig Ybl késõbbitervein ugyanez határozott – s nem mellékesen megjegyzendõ, hogy meg is valósult, tehát bevált –megoldásként jelenik meg. Nem túlzás talán azt állítani, hogy e szignó és évszám nélküli tervcsoporta problémára érzékeny s azt meg is oldó Ybl Miklós építésznek tulajdonítható.

nappali és hálószoba, a folyosón abborte, továbbá komornyikjának szobája itt ismegjelenik. Ezen túl három vendégszoba látható egy szolgaszobával. A továbbbõvülõ keresztszárnyon további három vendégszoba két inasszobával azoldalfolyosóról feltárva helyezkedik el, a folyosó végén szolgalépcsõ és abborte-csoport. Az új emeleti lakószárny kiszolgálását külsõ, de más, poligonformatorony biztosítja. Mivel az ifjú grófi, a vendég- és személyzeti szobák ábrázoltelrendezése a fennálló épületrész emeletén a falcsatlakozások fragmentumaival jólazonosítható, ezen az épületrészen e tervlap a megvalósult állapotot mutatja.

A grófnõi lakosztály átalakítása és bõvítése a késõbbi, 1871 körüli megbízóiprogramnak jórészt megfelelõen jelenik meg mindkét tervlapon. Ebbõl arra lehetkövetkeztetni, hogy a változó és bõvülõ igények már az 1860-as évekbenkialakulóban voltak. A 7. sz. vázlaton megjelenõ poligonforma torony, és az általafeltárt északnyugati emeleti traktus pedig a késõbb megvalósult épületrészek elsõábrázolása.

A „VEZÉRTERVHEZ” KAPCSOLÓDÓ ÚJABB TERVCSOPORT AZ 1860-AS ÉVEKBEN

A 7. sz. emeleti vázlattervhez grafikájában hasonló 6. sz.,földszinti vázlatterv; a neki megfeleltethetõ 8. sz. emeletikiépítési terv; és a kapcsolódó 10. sz. poligonforma to-rony részletterve. Összevetve a kastély 1871 körüli fel-mérési földszinti rajzával – „Im Jetzigen Zustande”.

A 6. sz. földszinti alaprajzon látható legszembetûnõbb változtatás a megközelí-tés koreográfiájában, illetve a feltáró, fõbejárati térkompozícióban látható –nevezetesen, hogy megszûnik a kocsibehajtás, helyette gyalogos megközelítésûelõcsarnok és kocsieléhajtó jelenik meg. A fõ megközelítési iránynak és a feltárásmódjának e változásával biztosították a korábbi kiszolgálóudvar reprezentatívszerepét. A társasági termek az összenyitott nagyszalonnal, mellette a kisszalonnalláthatók, amelyet a középfõfal túloldalán elhelyezkedõ ebédlõ a télikerttelmonumentális társasági tércsoporttá egészíti ki. Az ebédlõ elõtt galériafolyosó éslekerített formája, belsõ használatú udvar látható. (Vö. a 25. sz. tervvel.) A grófilakosztály könyvtárral bõvült a korábbi dohányzószalon helyén. Ezt új diszpozíci-óval a dohányzó + írószoba + hálószoba követi, mellette lépcsõ nyílik a komor-nyikhoz. (Vö. a 7. sz. tervvel.)

A kiszolgálószárny északi részében a konyha az épület sarkán jelenik meg,korszerû fõzõ-sütõ berendezéssel. Mellette munkaszoba kapcsolódik hozzá pince-feljáróval, és külsõ bejáratú folyosó húzódik, túloldalán az új kávékonyha helyisé-gével. Ez az elrendezés megegyezik az „Im Jetzigen Zustande” feliratú, a kastély



6.áb

ra.A

6.sz

.ter

vlap

ésa

meg

való

sult

álla

potd

igit

ális

mod

ellj

ének

össz

evet

ítés

e(F

eket

eJ.

Csa

ba)

1870 körüli állapotát rögzítõ felmérési rajzzal,47 ugyanakkor a két konyha be-rendezésének fragmentumai és a folyosó a helyszínen is azonosíthatók voltak.Erre a mai épülettorzó saroktermében, a fõfalon látható kormos füstjáratok, vala-mint a volt kávékonyha északkeleti sarkában húzódó másodlagos kéménykürtõszolgálnak bizonyítékul. Mindebbõl arra lehet következtetni, hogy a rajz meg-valósult állapotot mutat.

A földszinti alaprajznak megfelelõ elrendezést mutató, 8. sz., kidolgozott eme-leti alaprajz a galériafolyosó feltárására egy kisebb, felülvilágított elõcsarnokotmutat. A bõvített grófnõi lakosztály két traktusban elhelyezve elõszoba + írószoba+ öltözõszoba + alkóvos hálószoba + grófkisasszonyok szobája beosztással és elõ-(ill. komorna-) szobával látható. A higiénés felszerelés korszerû, önálló fürdõszo-bával történik. A lakosztály a grófnõ komornájának szobájával és a gróf komor-nyikjának szobájával bõvült, utóbbinál egy új lépcsõ a földszinti férfilakosz-tályhoz vezet. Az emelet folytatásában fekvõ ifjú grófi, vendég- és személyzetiszobák feltárását felülvilágított oldalfolyosó biztosítja. Az ábrázolt elrendezés – ahelyszín fragmentumainak tanúsága szerint – nem valós állapotot mutat.

A KASTÉLY 1870 ÉS 1894 KÖZÖTTI ÁLLAPOTA

Kornis Anna grófnõ levelezésébõl tudható,48 hogy a kastély 1869–1871 körüliállapotát részletes rajzi dokumentáció, felmérés rögzítette. Sajnos e tervlapokegyetlen példánya sem található meg az Ybl-hagyatékban, így az elemzett rajz-sorozatot az épület, illetve a háztartás elvi rekonstrukciójához csak az 1883. évikataszteri felmérés ábrázolása egészítheti ki. Ezen a kastély egy épületként, össze-tett alaprajzi formával, rajta két torony jelölésével látható, amely egyetlen kis – azistállószárny végébe tervezett kápolna bejárati elõépítményének ábrázolása –kivétellel megfelel49 az 1870 körüli „Im Jetzigen Zustande” feliratú földszintialaprajz kontúrjának.

Bizonyos – a késõbbi átalakítási tervek is bizonyítják –, hogy a korszakban akiszolgálószárny emelete már megvalósult. A 8. sz. terven, a kiszolgálószárnyon


47 Közli: Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti ÉrtesítõXXXIV. évf. (1985) 1–2. sz. 2. 2. kép.

48 Feldolgozta Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti ÉrtesítõXXXIV. évf. (1985) 1–2. sz. 1–10.

49 A másik apró különbség, hogy a tervelemzésbõl a fõbejárathoz közeli belsõ szolgalépcsõ aportásszoba északi oldalára következtethetõ, nem pedig a délin lehetett, ahogy a felmérési rajzmutatja.


7. ábra. A kastély megvalósult állapotának a 6. és 25. sz. tervek összevetítésével rekonstruáltföldszinti alaprajza az 1870 körüli funkciók jelölésével (Fekete J. Csaba)

A földszint funkcionális elrendezése 1870 körül:

1. Einfahrt (bejárat)2. Vor Halle (elõcsarnok)3. Hauptstiege (fõlépcsõ)4. Servir zum Speis salon (tálaló)5. Diener Wart Sal[on] (szolgaváró szalon)6. Speis Salon (ebédlõ szalon)7. Wintergarten (télikert)8. Salon (szalon)9. Salon (szalon)10. Boudoir (kis nõi szalon)11. Rauch Salon (dohányzó szalon)12. Schlafzimmer der Hern Grafen (grófi hálószoba)13. Bad Küche (fürdõszoba-alkóv és vízmelegítõ)14. Aborte (árnyékszék)15. Schreibzimmer der Herr Grafen (gróf írószobája)16. Pasage und Treppe auf Wohnung der Frau Gräfin(közlekedõ és feljáró a grófnõ lakásába)17. Kamerdiener Zim. Hern Grafen (gróf komornyikjánakszobája)18. Vorzimmer (elõszoba)19. Gallerie (galéria-folyosó)20. Portier (portásszoba)21. Neben Treppe (melléklépcsõ)22. Schneckestiege (csigalépcsõ)23. Stübenmädchen Z. (szobalány-szoba)

24–25. Wäschzimmer (mosószoba)26. Kühe (konyha)27. Arbeit Kamer (munkaszoba)28. Café Kühe (kávékonyha)29. Zimmer für Koh (szakács szobája)30. Zimmer für Hausofficir (tiszti szoba)31. Zimmer die Wirtschafterin (gazdaasszony szobája)32. Grose Speis (nagy éléskamra)33. Speiszim. für Leute (személyzeti ebédlõ)34. Zim. der Schreiber (írnokszoba)35. Neben Treppe (melléklépcsõ)36. Aborte (árnyékszék)37. Gang (folyosó)38. Speiszim./Hauskneht (ebédlõ és háziszolga szobája)39. Z. für Kadiet (szolgaszoba)40. Zim. für Hauskneht (háziszolga szobája)41. Pasage (átjáró)42. Kapelle (kápolna) [volt Sattel-Kamer (nyeregkamra)]43. Geschier Kamer (szerszámkamra)44. Reit Kadet Zimmer (lovászapród szobája)45. Stall ([ló]istálló)46. Kutscher Zimmer (kocsis szobája)47. Stall ([ló]istálló)48. Wagenremise (kocsiszín)


8. ábra. Akastély megvalósult állapotának az 1–2., a 7. és 16. sz. tervek összevetítésévelrekonstruált emeleti alaprajza az 1870 körüli funkciók jelölésével (Fekete J. Csaba)

Az emelet funkcionális elrendezése 1870 körül:

1. Hauptstiege (fõlépcsõ)2. Vorplatz (elõtér)3. Corridor (folyosó)4–5. Diamen Zimer ([gróf]nõ szobái)6. Stiege in Cabinet der Frau Gräfin (lépcsõ)7. Thurn Cabinet ([grófnõ] kabinetje)8. Aborte (árnyékszék)9. Thurn Stiege (toronylépcsõ)10. Vorzimer (elõszoba)11. BedientenZimer (inasszoba)12–16. Zimmer für Gäste (vendégszobák)

17. Neben Treppe (melléklépcsõ)18. Lampen Zimer (lámpaszoba)19. Aborte (árnyékszék)20. Schneckestiege (csigalépcsõ)21–22. 2 Zimmer für die junger Grafen (fiatalgróf szobái)23. Bedienten junger H. Grafen (fiatal grófinasának szobája)24–27., 29. Gastzimmer (vendégszoba)28. Dienerzimmer (szolgaszoba)

látható egységes új emelet azonban nem e terv szerint, hanem a 7. sz. vázlattervnekmegfelelõen, kisebb változtatásokkal és szakaszosan épülhetett meg. Elõször –még 1869 elõtt – csak az északi szárny emelete készült el (vö. a 9. sz. homlokzatirajzzal) az ifjú gróf szobáival, de ekkor sem a közvetlen megközelítését lehetõvétevõ belsõ, sem a külsõ toronylépcsõ nem valósult meg. A kiszolgálószárnyemeletének második ütemében a nyugati keresztszárnyon terveztek különállóemeletet (vö. a 13–19. sz. rajzokkal), amely fel is épült, mert egy XX. század elejitávoli fényképfelvételen ez felismerhetõ. Utóbb ezt bõvíti a 27. sz. tervlap is,amely összekötés szintén megvalósult a mai épülettorzó tanúsága szerint. Felépülta külsõ poligonforma lépcsõtorony is, alacsony gúlatetõvel, amely két – egy 1894körüli és egy késõbbi – archív fényképen is felismerhetõ, igaz, a mai épületenszemrevételezéssel maradványai nem láthatók.

A FÕÚRI MEGBÍZÓI PROGRAMALKOTÁS KÜLÖNLEGES PÉLDÁJA1869–1870 KÖRÜLRÕL

Valószínû, hogy az 1860-as években generálódó változtatási igények forrásaKornis Anna grófnõ volt.50 Nemcsak kezdeményezõ, az átalakítási tervek elkészí-tését szervezõ és sürgetõ személy volt, hanem feltehetõen a következõ táblázatbanösszefoglalt új „rendeltetésprogram” összeállítása is tõle ered. Ilyen markáns éskidolgozott megbízói programadásra ugyan kevés, de az építtetõi igények hatá-rozott, sokszor konkrét építészeti megfogalmazására annál több példát találunk aXVIII–XIX. századból.51 Kornis Anna programja reprezentáció, korszerûség ésösszetettség szempontjából is a megelõzõ épületnél jóval többre törõ, de a koráltalános hazai fõúri igényeihez mérve, annak megfelelõ léptékû, egyáltalán nemhivalkodó koncepció. A hazai viszonyok elfogadásán túlmutató „merészség” in-kább az átalakítás tervezõjének kiválasztásában érezhetõ, miszerint a grófnõGottfried Semper (1803–1879) német építészt kérte fel a kastély gyökeres átala-kítására.52


50 Erre a következtetésre jutott a grófnõ levelezését feldolgozó Sisa József mûvészettörténészis. L. Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ XXXIV. évf.(1985) 1–2. sz. 1–9.

51 Bõvebben lásd Fekete J. Csaba: Funkciószervezés és téralakítás a fõúri reprezentatívmagánépítészetben az 1720 és 1920 közötti Magyarországon. PhD-értekezés. Kézirat. 2007. 36–38.

52 A Semper-hagyatékot feldolgozó Sisa József az átalakítási tervekben megjelenõ kastélybeosztásának nem szentelt figyelmet, azt vonatkozó tanulmányában nem ismertette. Lásd SisaJózsef: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ XXXIV. évf. (1985) 1–2. sz.1–9.


1. táblázat. Programm zum Weiterbau des SchlossesA nagyhörcsöki kastély átalakításának megbízói programja

Ebenerdiges Geschoss Plan VIII. Die Theilung und Benützung der Räume wärewünschenswerth wie folgt.

b.) Passage und Treppe für Bedienten-zimmeri. Souterain

a.) Auffahrt mit Glasdachb.) Vorhallec.) Grosse Halle mit Haupttrepped.) Speise Salone.) Service (Office)f.) Grosser Salon

g.) Salon auch Speise-salon für Dienerenfamille

g.) Kleiner Salonh.) Wintergarteni.) Passage mit einer schönen Treppe zurVerbindung der Wohnung der Gräfin im Iten Stockj.) Bibliothekl.) für des H. Grafen*a.) ein Schreibzim.d.) ein Zimmer für Kammerdienerc.) und Treppe zur Verbindung mit demSchlafzimmer c Garderobe i. Iten Stockd.) Abort

Erster Stock Plan IX. a.) Haupttreppeb.) Vorplatzc.) Gallerien

Wohnung fr. Gräfin** d.) Vorzimmere.) Schreibzim.f.) Toilette f Bud.g.) Schlafzimmerh.) Treppei.) Zimmer für Comtessek.) Gouvernantenl.) Gastzimmerm.) Kammerjungfer

Wohnung des Hr. Grafen n.) a.) Schlafzimmerb.) Garderobec.) Treppenraumd.) Abort

Forrás: Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ XXXIV. évf.(1985) 1–2. sz. 9. oldalon közöltek alapján.* NB. die Fenster in der Wohnung des Hr. Grafen dürfen nicht nach Norden sich öffen.** da der Schlosstheil bei xy höher liegst als Z ! so würde die Garderobe der Fr. Gräfin über dieZimmer O in dem Stocksraum Platz finden und würd aus dem Zimmer m durch den Raum g gangbar.

GOTTFRIED SEMPER 1870 KÖRÜLI TERVEI

Semper a kastély átalakításának tervezésekor csak a tulajdonosi lakószárnyhoznyúlt, illetve a kiszolgálószárnyban elhelyezendõ kápolnára adott újabb megol-dást. Földszinti alaprajzán53 így a kiszolgálószárny a 6. sz. vázlat ábrázolásával kö-zel azonos maradt.

A tulajdonosi lakószárny teljesen átformálva jelenik meg, de a leolvashatóátalakítási koncepció több eleme igazodik a 25. sz. rajz – „vezérterv” – ceruzás be-jegyzéseihez. A kastély fõbejárati feltárása megváltozott, a déli (fogadó)udvarról agyalogos megközelítés lehetõségét egységes terû elõcsarnok biztosítja. (Vö. a 6.sz. tervvel.) A tágas társasági termek nagyvonalú rendeltetéscsoportja látható. Azúj elõcsarnok folytatásában a régi elõcsarnok egy galériával megújulni látszik, de afõlépcsõ korábbi elhelyezése és íves kialakítása megmaradt. A szárny ennekaxisára szimmetrikus formát követ, mivel a kereszttengelyben keletrõl a meg-növelt télikert nyugati pandantjaként jelenik meg a fõbejárat szûk elõtere. A lép-csõház axisára szimmetrikus kompozíciót mutat a társasági termek csoportja és atulajdonosi lakosztály is. A galériás elõcsarnok kereszttengelyében a kis- és nagy-szalon, valamint a másik traktusban az ebédlõszalon jelenik meg. Keleten ennektengelyes folytatásában feltáruló, tágas grófi lakosztály látható nagy könyvtárral.Annak ellenére, hogy az átalakítási programban nem szerepel, a terv fontos elemea kápolna elhelyezésére – vagy a korábbi kialakítás átalakítására – adott nagy-vonalúbb megoldás. Semper tervén a kápolna nagyobb térben, a mellékszárnytraktusát teljesen átfogó elhelyezéssel, reprezentatív külsõ homlokzati bejárattaljelenik meg.

Gottfried Semper tervének azonban egyetlen részlete sem valósult meg. Akastélyon az 1860-as években véghezvitt változtatások Ybl Miklós tervei alapjántörténtek, de e terveknek is csak részleteit használták fel. Ybl és Semper azonosépíttetõi programmal dolgoztak (vö. a 6., 8. sz. és Semper-féle tervlapokat),ugyanakkor Ybl a kialakuló és még formálódó programnak rugalmasan meg-felelve, funkcionálisan mindent korszerûen, a magyar valósághoz mérten, awéberi elõzményekhez illeszkedõen oldott meg. Semper elsõsorban stilárisan,illetve a grófnõ ízlése szerint választott reneszánsz stílusnak alárendelt szim-metrikus térkompozícióban, minden funkcionális nóvum vagy az adott megbízóiprogramhoz való hozzátétel nélkül tervezett merõben mást, újat.


53 Közli: Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti ÉrtesítõXXXIV. évf. (1985) 1–2. sz. 3. 3. kép.

A KASTÉLY ÉPÍTÉSZETI FORMA- ÉS RÉSZLETKÉPZÉSE

A belsõ terek megismerése után érdemes egy képzeletbeli, múltbeli sétát tenni akastély körül kívül is, hogy a magyar romantika egyik gyöngyszemét a stílusszempontjából is megvizsgáljuk. A valamikori feltárulás során, a kocsin közeledõvendég a bevezetõ úton elõször a változatos tömeg kontúrját érzékelhette, ahogyészakról érkezve és a keleti oldal mellett elhajtva a déli kocsibehajtóhoz érkezett.A mozgalmas tömeget a minden oldalról jól látható torony uralta, körben festõikompozícióban additívan csatlakoztak a szárnyak oromzatos-hasábos tömegei,melyeket alacsonyabb, poligon alaprajzú kiugrások és a változatos nyílásritmustettek festõivé.54

A kastély kocsibehajtója a déli oldalon nyílt,55 de a – kiszolgálószárny csat-lakozási oldalát leszámítva – a homlokzatok egyenrangúak. Alul a csúcsíves kaputhárom – felette elhelyezkedõ – szintén csúcsíves záródású emeleti ablak követette.Ezeket egy keret fogta össze úgy, hogy a középsõ ablak felett magasabb volt aszemöldök. A rizalitot sokszögû pillérek keretezték, tetején – az ablakkeretkompozíciójával összhangban – változó magasságú lõréses attikájú, gyámsorospárkány volt. A kocsibehajtó rizalitja után keleti irányban, egy tengely széles-ségben visszaugrott a homlokzat, itt a földszinten csúcsíves, az emeleten egyeneszáródású ablak volt, a párkány vonala vízszintesen folytatódott pártázat nélkül. Adéli homlokzat közepét háromtengelyes, oromzatos rizalit osztotta tovább. Akeleti sarkon egy egyszintes, háromtengelyes télikert volt, a funkcióból adódóannagyobb csúcsíves nyílásokkal, köztük lizénák tagolták a homlokzat felületét, ahomlokzatot itt fogsoros párkány zárta.56

A keleti homlokzat felé fordulva a télikert egytengelynyi, kis földszintestömege után a déli homlokzat jobb oldali rizalitjával megegyezõ kialakítású rizalit,majd ettõl visszahúzva egy háromtengelyes homlokzatszakasz következett, aholegyenes záródású franciaablakok voltak, a visszaugrásban kis terasz szolgálta aszalonból kilépõk kényelmét. Körülbelül a keleti homlokzat közepét oromzatosföldszintes rizalit osztotta, amin két csúcsíves ajtó nyílt egy másik, nyitottabbteraszra. A rizalit oromzatának közepén kõrácsos körablak volt. Már a déli hom-lokzat felõl is jól kivehetõ volt az épület tömegének legmeghatározóbb eleme, a


54 A kastélyt déli irányból kezdve, balról jobbra haladva mutatjuk be.55 A déli homlokzat bal oldalán állt egy lépcsõtorony, ennek külsõ képével kapcsolatban csak

annyi bizonyos, hogy nem teljesen az Ybl-hagyatékból ismert tervlapok szerint épült meg. Alacsonykúpsisakos volt, pártázatos felépítménnyel vagy karcsú sisakkal nem emelkedett ki a kastélytömegébõl.

56 Az archív fényképfelvételek alapján (Budapesti Látogatók Lapja 1894. 7. sz. 35, CházárLászló: Kastélyaink. Boardman, Ohio, 1989. 220. 262. sz. kép) tetejére valamikor 1901 után újabbemeletet építettek.

torony a kastély északkeleti sarkán. A tornyon egymás felett négy szintenkövetkeztek a csúcsíves nyílássorok, a földszinten egy, majd kettõ, illetve a kétfelsõ szinten három. A tornyot – mint a rizalitokat – sokszögû pillérek kereteztékminden sarkon, a tetején kõrácsos korlát volt. A keleti homlokzat sarkán egysokszögû, alacsonyabb hajlásszögû tetõvel lezárt kiugrás következett, ez már azészaki homlokzat mögött végighúzódó férfilakosztályhoz tartozott.

A reprezentatív kastélyszárny északi homlokzata az archív fényképeken kevés-bé látszik jól, a korábban leírt részletformákat variálva a rövid szakaszt bal oldalonoromzatos rizalit, jobb oldalon sokszögû kiugrás keretezte. Emögött volt – még areprezentatív belsõ térsorhoz is kapcsolódva a dohányzó, majd a gróf háló- ésírószobája.

Továbbfordulva a nyugati oldalra – ami talán a legkevésbé mozgalmas hom-lokzatszakasz – a férfilakosztály végén lévõ földszintes, oromzatos rész utánkétszintes homlokzatszakasz következett egészen a kocsibehajtó beforduló ré-széig. A földszinten árkádos, fedett-nyitott közlekedõ volt, ez egyik oldalon azelõcsarnokhoz csatlakozott és a reprezentatív funkciók kiszolgálójellegû meg-közelítését tette lehetõvé. A közlekedõ oszlopsora minden bizonnyal azonos kiala-kítású volt a kiszolgálórészeket összekötõ folyosóéval,57 melynek egy rövid sza-kasza romosan még ma is megtekinthetõ. Az emeleten szintén közlekedõfolyosóvolt a csúcsíves ablakokkal és lizénákkal tagolt homlokzatszakasz mögött. Ezutóbbi a grófnõi lakosztály szobáinak megközelítését tette lehetõvé. Tovább-fordulva a kapuáthajtó északi nyílásához érünk, amit a déli oldaléval egyezõ ar-chitektúra keretez.

A kastély déli oldalához csatlakoztak a kiszolgálórészek, a konyhák, a személy-zet szobái és távolabb az istállók. Ezeket a részeket a gondosan ültetett növényzetis háttérbe szorította. A kiszolgálószárny egytraktusos, oldalfolyosós változatbanépült fel, majd az istállóhoz is csatlakozó részt – már Ybl tervei szerint – két-traktusosra bõvítették. Formálásukat tekintve ezek a szárnyak is a korábban leír-takat követhették, egyszerûbb változatban.

A hosszas leírás után érezhetõ, hogy a tömeg- és részletformák tárházából bõ-ven merített a tervezõ. Ezek azonban szigorú logikai rendben épülnek egymáshoz,mint Wéber Antal számos mûvén. A romantika korszakában épült vörösváriErdõdy-kastély mutatja a legszorosabb rokonságot a Zichy-kastéllyal. A homlok-zatszakaszok oromzatos vagy egyenes párkányos kezelése, a részletformák vissza-visszatérése a díszítményekben erõs párhuzamot mutat annak ellenére, hogy astílus Nagyhörcsökpusztán gótizáló, Vörösváron inkább a Rundbogenstil keletiesáramlatához kapcsolható. Az épülettömeget meghatározó torony feltûnik – Vö-


57 A nyugati részrõl ismert egyetlen felvételen (Budapesti Látogatók Lapja 1894. 7. sz. 36) azoszlopsort növényzet futja be.

rösváron kívül – a galántai és a sárosdi Esterházy-kastélyon is. Elõbbi átépítéskéntkészült, de a torony részletformái egyértelmûen Nagyhörcsökpusztát idézik. Asárosdi kastélyon a tömegek egymáshoz kapcsolása is szépen rímel a Zichy-kas-tély mozgásban feltáruló festõi látványára.58

ILLESZKEDÉS ÉS STÍLUS A TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSOKBAN

A stílus vizsgálata szempontjából nemcsak a megépült eredmény, hanem a ter-vezett átalakítások sora is igen érdekes. A XIX. századi hazai építészetben ritka anagyarányú, eredeti részeket megtartó reprezentatív átépítés,59 ritkán merül fel ameglévõ részekhez való formai alkalmazkodás szüksége. Az illeszkedés leg-többször városépítészeti kérdés,60 de a vidéki környezetben álló, az õsök emlékéthordó fõúri kastélyok történetiségük okán is, sajátos módon vetik fel ezt az épí-tészeti problémát. A fõúri lakhelyeken értelemszerûen folyamatosan felmerült azátalakítás szükségessége, akár egy generáció használata alatt is. A kastélyokátalakításának mestere volt Ybl Miklós, aki a tervezésnél figyelembe vette ameglévõ sajátosságokat, és miközben átalakításainál érezzük az egyéni ízlést, azösszhatás mégis egységes marad.61

Az Annavár átépítési tervei elsõsorban az alaprajzi konfiguráció változásátmutatják, ezekrõl a lapokról a külsõre vonatkozóan annyi következtetés vonhatóle, hogy az additív tömegszerkesztés folytatódik. Két tervezett bõvítési állomásnálazonban rendelkezésre állnak látványképek, homlokzati rajzok is. Idõrendben azelsõ állomásnál62 Ybl a társasági reprezentatív térsor és a grófnõi lakosztálybõvítése érdekében a keleti oldal változatos magasságú részeit kétemeletesretervezi, a homlokzati beugrást „kiegyenlíti”. A részletformákban itt egyszerûenmegismétli a már kétszintesre megépült rizalitot tökéletesen illeszkedve. Akiszolgálószárny végére kápolnát tervez, a meglévõ oszlopos folyosó körbefordí-tásával. Az egyéni ízlés a kápolna és az új lépcsõtorony kialakításában érhetõtetten. A lépcsõtorony magas, franciás kúpsisakot kap és a kápolna homlokzatára


58 A sárosdi kastélyt utóbb, 1920 körül, Möller István (1860–1934) tervei szerint jelentõsenátépítették.

59 Érdekes kivételnek számít a budai várpalota XIX. század végi kiépítése vagy a Festeticscsalád keszthelyi kastélyának korabeli bõvítése.

60 Marótzy Katalin: Homlokzatok illeszkedése a XIX. század második felében Budapesten.In: Történeti épületek felújításának kompatibilitás-kérdései. Tusnád, 2002. 100–107.

61 Az illeszkedést keresõ tervezõi magatartás szép példáját mutatja a fóti Károlyi-kastély Ybl-féle átépítése.

62 BFL XV.331.14/26, 9


9.áb

ra.A

kisz

olgá

lósz

árny

délk

elet

ihom

lokz

atán

akát

alak

ítás

aa

kápo

lna

terv

ével

a26

.és

9.sz

.ter

vlap

rész

lete

kdi

gitá

lis

össz

evet

ítés

én(F

eket

eJ.

Csa

ba)


10.á

bra

.Aka

stél

yki

épít

ésén

ekte

rve

az18

60-a

sév

ekbõ

l,az

észa

kkel

etis

zárn

yon,

a8.

sz.t

ervl

apré

szle

téne

kés

az18

94el

õtti

látk

épdi

gitá

lis

össz

evet

ítés

én(F

eket

eJ.

Csa

ba)


11.á

bra

.Aka

stél

yS

empe

r-fé

leki

épít

ésén

ekte

rve

1870

körü

l,az

észa

kkel

etis

zárn

yon,

ate

rvla

pré

szle

téne

kés

az18

94el

õtti

látk

épdi

gitá

lis

össz

evet

ítés

én(F

eket

eJ.

Csa

ba)

is magasba törõ keskeny tornyocska kerül.63 Az új vertikális elemek és az oszlop-folyosó a kastély összképébe szervesen és reprezentatív módon bekapcsoltákvolna az elnyúló kiszolgálószárnyat, a festõi hatás megtartása mellett.

A második homlokzatterv – mely a keleti oldalt mutatja – már kevesebb egyénielemet vonultat fel. A lakosztályok jelentõs bõvítésével számoló változaton arészletformák a fennálló részek által meghatározott keretek közt maradnak, Yblcsak az oromzatok hajlásszögénél és a körablakok elhelyezésénél alkalmaz újabbvariációkat. Izgalmas, hogy ennél a változatnál a lépcsõtorony – melynek nagyrésze takarásban marad – a kastély angolos, „castellated” hangulatát erõsíti, amelykésõbb a zsombolya-csitói Csekonics-kastély toronymegoldásánál köszön vissza.

A tervezett átalakítások sorát Gottfried Semper homlokzatrajzai zárják. Ezekena korábbitól teljesen különbözõ tervezõi magatartás figyelhetõ meg. Semper terveizárt tömegû, francia neoreneszánsz kastélyt mutatnak manzárdtetõvel, keskenykiülésû armírozott rizalitokkal, változatos aediculás nyílásokkal. A változatlanulmaradó kiszolgálószárnyak csak sematikusan jelennek meg a homlokzatterveken.A magyar kastélyépítészetben a neoreneszánsz stílus egyik elsõ jelentkezését64

mutatják a tervek.

A KASTÉLY ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI JELENTÕSÉGE

A nagyhörcsökpusztai hajdani Zichy-kastély gazdag forrásanyagából kibon-takozó épület és kialakulásának színes története legfontosabb tanulsággal a kora-beli építész és építtetõ attitûdjéhez szolgál. A kastélyt érintõ korai, 1869 elõttitervmódosítások és átalakítások mozgatója az építtetõ 1854. évi házassága, illetveifjú felesége, Kornis Anna volt, aki az emeleti grófnõi lakosztály elhelyezését és aszint reprezentatívabb feltárását igényelte. Ennek révén a földszinti társaságitermek diszpozíciója is módosult. Wéber Antal építészeti megoldása e társaságirendeltetések csoportosításában úttörõ jelentõségû Magyarországon. (Vö. a 28.,29., 30. stb. sz. tervekkel.) A haránttengelyes, „H” formájú térkompozícióbanösszekapcsolódó termek formai és funkcionális eredete egyaránt lehet a rene-szánsz Villa Farnese (Caprarola) Casinója. Ez mint sajátos épületfajta, amelynekfrancia megfelelõje a maison de plaissance vagy a német Lusthaus, kisebblétszámú társaság idõszakos, fesztelen együttlétének, szórakozásának helyszínevolt a XVII. századtól. Minimális funkcionális igényeket elégített tehát ki


63 Nagyon érdekes, hogy a homlokzat mögött csak félszélességben épült volna kápolna, akülsõ és a belsõ közt ellentmondást teremtve.

64 Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ (1996) 1–2. sz.3.

egyszerû térkompozícióval, amelynek hasonló rendeltetésû formai és tartalmihistorizáló felidézése, kastélyba integrálva jó és elõremutató építészeti megoldásteredményezett. Késõbb ugyanis e térkompozícióban állandósuló funkcionáliskapcsolatok alakultak ki hazánkban.65 Példák sorából látható, hogy ezt amegoldást nemcsak Wéber alkalmazta más épületeinél,66 hanem hatott nemcsak azangol mintájú „cottage”-ok kortárs kompozíciós változataira,67 hanem késõbbtöbb jeles építész – Ybl, Hauszmann Alajos, Linczbauer István, Bobula János stb.– is átvette, újrafogalmazta.

Az 1855 és 1859 közötti idõszakban a született gyermekek elhelyezése, a ven-dégszobák fenntartása, tehát a népesedõ család bõvülõ háztartásának (továbbá abirtokadminisztráció elhelyezésének) szükségletei voltak meghatározóak, ame-lyek késõbb a korszerû technológiai és higiénés felszerelés (konyha, fürdõszoba)igényével is társultak. Az 1860 és 1874 közötti idõszak bõvítéseit és átalakításaitegyrészt az új, speciális rendeltetések megjelenése – új elemként látható a kápolna,amelynek elhelyezése révén a korábbi kiszolgálóudvar új, reprezentatív jellegeerõsödött volna, illetve a grófi lakosztály könyvtára –, másrészt a nagyvonalúszándék és az új stiláris igény motiválta. Utóbbi a tulajdonosi lakószárny lak-osztályait, közösségi tereit funkcionálisan és építészeti kialakításában, valamint eterek feltárását is alapvetõen megváltoztatta volna. Ybl Miklós mindezt a hazaiviszonyok keretei között illeszkedve, Semper pedig az idegen nagyvonalúságávaloldotta meg. A Semper tervezte galériás elõcsarnok mint centrum köré szervezetttársasági terek monumentális csoportjának feltáró tere, az 1870-es évek elsõ har-madától hazánkban is elterjedõ új megoldásokat68 vezette (volna) be elsõkéntMagyarországon, ha megépült volna. A tulajdonosi lakosztályok reprezentatívbõvítése és nagy átalakítása tehát soha sem valósult meg, a kastély az 1860-asévekben kialakult állapotában, kisebb módosításokkal érte meg a XX. századközepét.69 Az 1920-as években kezdõdött el a kastély tényleges hanyatlása, amely1945 után a szinte totális pusztulásba torkollott.


65 Jellemzõ példa az ebédlõ + két szalon csoportja télikerttel (Ybl: Radvány 1857–1859,könyvtár + nagyszalon + lakosztály). Más változatokban: kisebédlõ + biliárd + dohányzó (Mikosd1860 k.); grófnõi szalon + ebédlõ (Ybl: Zsombolya 1869–1871); képtár + nagyebédlõ télikerttel + kisnõi szalon (Linczbauer István: Nádasdladány 1873–1876); szalon + könyvtár + ebédlõ télikerttel(Ybl: Ókígyós 1875–1879); ebédlõ + szalon + nõi lakosztály (Hauszmann Alajos: Csala1876–1878); elõcsarnok + szalon + lakosztály (Ybl: Sasvár 1880–1882); hálószoba + nagyszalon +írószoba + hálószoba (Bobula János: Pest, Andrássy út magánpalota 1880–1882); ebédlõ télikerttel +kisszalon + nagyszalon + dohányzó (Budafok, 1900 k.) stb.

66 Wéber: Vörösvár 1862; Dessewffy-bérház 1874-76, (írószoba + szalon + ebédlõ); Erdõdy-villa 1877–1879 (ebédlõ + férfi szalon + írószoba).

67 Például: Alsó-Szeleste, 1855; Bogát, 1856–1860.68 Nádasdladány, 1873–1876; Ókígyós, 1875–1879; Tura, 1883 stb.69 Csak a 27. és a 7 sz. terveken látható télikert fölötti új emeletbeépítést ábrázolja egy 1945

elõtti fénykép. Közli: Cházár László: Kastélyaink. Boardman, Ohio, 1989. 220. 262. sz. kép.


12.á

bra

.Aka

stél

yeg

ykor

iés

mai

álla

potá

nak

látk

épe

észa

kfe

lõle

gy18

94.é

viar

chív

éseg

y19

95.é

vifé

nyké

pfel

véte

ldig

itál

isös

szev

etít

ésén

(Fek

ete

J.C

saba

)

A magyar romantika egyik legkiemelkedõbb alkotásának alapos kutatásával akastély építészettörténeti jelentõségét újabb szempontokkal gazdagítottuk. Az épí-téstörténet mellett a nagyhörcsökpusztai Zichy-kastélyon végigkövethetõ megbí-zói és tervezõi gondolkodás feltárása más XIX. századi épületek mélyebb meg-értéséhez is közelebb vihet.

IRODALOMJEGYZÉK

Budapesti Látogatók Lapja (1894) 7. sz. 35–36.Cházár László: Kastélyaink. Boardman, Ohio, 1989.Fábián Gáspár: Egy elfelejtett nagy magyar építõmûvész Weber Antal 1823–1889. A Magyar

Mérnök- és Építészegylet Közlönye (1937) 263.Fejér megye mûvészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal, Sisa József. MTA Mûvészettörténeti

Kutatóintézet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998.Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. köt. Lange Gusztáv, Darmstadt,

1860.Jakabffy Ferenc: Wéber Antal és mûvei. Magyar Építõmûvészet (1907) december 1–4.Károly János: Fejér vármegye története. IV. Csitári Kõ- és Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1901.Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina, Budapest, 1974.Komárik Dénes: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány

(1982) 3–4. sz. 275–319.Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XII. Magyarország IV. Magyar Királyi Állam-

nyomda, Budapest, 1896.Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica (1980) 1. sz.

103–125.Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. Mûvészettörténeti Értesítõ 1996. 1–2. sz. 1–10.Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai

doktori értekezés. Budapest, 2004.Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon – A historizmus kora. Vince Kiadó,

Budapest, 2007.Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002. (Magyar Kastély-

lexikon III.)Ybl Ervin: Ybl Miklós. Képzõmûvészeti Kiadó, Budapest, 1956.Ybl Ervin: Wéber Antal. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1957) 417–442.Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Kemény Mária, Farbaky Péter, Hild-Ybl Alapítvány, Buda-

pest, 1992.


AN EXAMPLE OF THOUSAND YEARS OF HUNGARIANARCHITECTURE: THE DESTROYED ZICHY-CASTLE

IN NAGYHÖRCSÖKPUSZTA

Summary

One of the most momentous architectural products of the Hungarian romanticism was the ruinedZichy-castle – also called as Annavár – in Nagyhörcsökpuszta. The architectural history assignedthis building as the creation of Ybl Miklós, and named Wéber Antal as the planner of the laterchanges. After the examination of the existing, former plans and the building itself, we found the realauthor of the very first plans. We managed to put the plans in the right order – ranged in the heritageof Ybl – both of chronology and of the suggested changes of the functional-structures. The building –planned by Wéber at 1852, reconsidered by Ybl at 1890 – was also very interesting by the view of thearchitectural steams. Following the changes in the plans, we could find the stages of turning the de-mand of the aristocratic habitation of the young – and at that time bachelor – Zichy Paulay Ferenc, toa complex noble-family-residence.

Even the very first sketches and plans of Wéber – mainly by connecting the different public-areas– showed and set up the function-composition, which became a model for the contemporary archi-tects, that time. The style-examination of the gothic-romantic castle proved, that Wéber was not justthe architect of the first layouts, but the main author of the whole building.

Keywords: architecture-history, romanticism, historism, castle, Antal Wéber, Miklós Ybl

EIN BEISPIEL DER TAUSENDJÄHRIGEN UNGARISCHENARCHITEKTUR: DAS VERSCHWUNDENE ZICHY-SCHLOSS

IN NAGYHÖRCSÖKPUSZTA

Zusammenfassung

Das in Ruinen stehende Zichy-Schloss in Nagyhörcsökpuszta – genannt auch Annavár – ist einherausragendes Werk der ungarischen Romantik. Die frühere Fachliteratur hat das Werk Miklós Yblzugewiesen, und Antal Wéber als Umgestalter betrachtet. Wir haben die alten Pläne durchgeforscht,den Ort gründlich untersucht, und wir sind zum Schluss gekommen, dass die frühere Behauptungfalsch ist. Die Zeichnungen aus dem Nachlass von Ybl konnten in zeitliche und thematischeReihenfolge gestellt werden. Wéber hat das Schloss ab 1852 entworfen. Nach Ybls Vorstellungenwurde die Residenz in den Jahren um 1860 umgestaltet. Die Funktions- und Stilanalyse desSchlosses war interessant. Die Entwürfe zeigen die stetige Änderung des aristokratischenHaushaltes. Die unterschiedlichen Veränderungen wurden durch die wachsenden Ansprüche derFamilie Zichy generiert. Wéber hat die gesellschaftlichen Funktionen in eine architektonischeKomposition zusammengefügt, die Jahrzehnte lang als führendes Beispiel diente. Die Untersuchungdes gotisch-romantischen Stils des Schlosses hat mehrere Beweise dafür geliefert, dass Wéber nichtnur die erste Phase entworfen, sondern auch das Gesamtbild bestimmt hat.

Schlüsselwörter: Architekturgeschichte, Romantik, Historismus, Schloss, Antal Wéber, MiklósYbl


Egy példa a magyar építészet 1000 évéből: a nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély

Documents

Transcript of Egy példa a magyar építészet 1000 évéből: a nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély