Az ellenzéki magyar pártok

gazdaságpolitikai koncepciói

a két világháború közötti

CsehszlovákiábanGaucsík István

SZTA Történettudományi Intézet,Somorja, 2010. november 19.

Koreszmék és pártok Keresztényszocializmus: a morális

és politikai vákuum „kitöltése” (Erdődy G.)

Alapja a katolikus egyház társadalmi tanítása (Rerum novarum-1891)

Tézisek: új társadalomszervezési modell

az ember személy és egyéniség az igazságosság (iustitia), mint magatartás és igazság (veritas), mint valóság

szolidaritás és közjó de: nem az egyes gazdaságpolitikai lépések igazolása a cél! Azok konkrét politikai(politikusi) döntések, a választás eredményei

Katolikus Néppárt (1895)

Gazdasági érdekvédelem a kisgazdaréteg (kisiparosok, kiskereskedők és munkásság) védelme a nagyiparral és nagytőkével szemben

eszközök: a hitelellátás biztosítása szövetkezetek támogatása előnyös terményértékesítés igazságos adórendszer a munkaadó és munkavállaló viszonyának szabályozása

a munkásbiztosítás kiterjesztése vasárnapi munkaszünet

Országos Keresztény-Szocialista Párt (1907) Gazdasági célok:

mezőgazdasági politika a „nemzetfönntartó kisgazdaosztály” érdekében

ennek eszközei: a parcellázások és telepítések (birtokjuttatás a szegényebb földmunkásoknak)

olcsó birtokhitelek, a gazdaadósságok konvertálása „nyerészkedés nélküli hitelintézetek által”

szövetkezetek alapítása (hitel, fogyasztási, terményértékesítő, kisipari szöv.)

munkásvédelem (női munkások, bérek, kollektív szerződés bev., baleset- és rokkantbiztosítás, szociális háttér-iskolák, lakás)

Országos 48-as és Függetlenségi Gazdapárt (1909) Agráriusok: egy fogalom korabeli

értelmezhetőségei A magyarországi parasztpárti

(parasztdemokrata) agrárizmus Vezetője: Nagyatádi Szabó István A gazdasági program:

A nagybirtokos agrárizmussal szembeni alternatíva kínálata: „a túltengésben lévő latifundiumok csökkentése”, a kisbirtokosok felemelése (okatatás, szakképzés) és egyenjogúsítása

A kisbirtoküzem támogatása A mezőg. hitel megszervezése A mezőg. érdekképviselet

rendezése (mezőg. kamara) „okos és tervszerű” állami

gazdaságpolitika A szövetkezeti élet

támogatása „nemzeti irányban”

Az új helyzet: a csehszlovák nemzetgazdaság megteremtése Gazdasági dezintegráció és

átmenet a hadigazdálkodásról, bel- és külföldi piacok áthelyeződése

Regionális különbségek, eltérő jogi hagyományok, a határ mint gazdasági probléma

Önálló vámterület, pénzlebélyegzés a pénzforgalom szabályozása, új pénznem (jegybank: Bankhivatal, majd CSNB)

Ipari szerkezetváltás („iparrombolás” vádja a közbeszédben) és új-régi tőkeközpontok (Prága, Pozsony)

Mezőgazdaság: belső piacra való átállás

Nosztrifikáció, nacionalizálás és a vállalkozói körök kiegyezései

Új ipari, kereskedelmi szervezetek és a hitelszervezeti elemek átalakulása

Nemzetekfeletti és ellenzéki szerepkörben Az Országos Keresztényszocialista Párt

A hatalomváltás előtti program a gerinc

Antikapitalizmus, „látható és láthatatlan kapitalizmus”

„Összhangba hozni a nemzeti érdekeket és elsimítani az osztályellentéteket”

Az állam gazdasági szerepének növelése! (erdőbirtokok, nagyobb bányák, üzemek állami átvétele)

A szocializmus elérése fejlődés és tanulási folyamat eredménye

Magántulajdon szentsége, gyengék védelme

A csehszlovák állam: erősödő kritika (ateizmus, kapitalizmus)

Konkrét problémák: hadikölcsönök, lebélyegzett pénz

Termelési és fogyasztási szövetkezetek támogatása

Aki hat, az Fischer-Colbrie Ágoston

Ideológus(?): Hantos László

Ideológiai, de mégis milyen tartalmú törés az OKP-ben? 1925: milyen paradigmaváltás?1. Lelley Jenő politikai vereségének kulcspontja a korábbi, hagyományos program továbbvitele?

2. Szüllő Géza politikája: erőteljes sérelmi vonal, a kerszoc eszme már csak díszítés?

3. A kerszoc ideológia átváltozik? Mivé? A gravámenek mögé szorul?

4. 1925 után a párt gazd. nacionalista retorikájának felerősödése?

Az eszme sikere? Vagy gazdasági együtthatók gyümölcse? A Hanza szövetkezeti mozgalom

(1925-1938) Önsegély, szolidaritás,

kereszténység DE: nincs párttámogatás vagy

politikai befolyásolás! (és minek?) A vidéki mintaadók: Károly Alajos

(Szenc), Várady Béla (Kosút), Letocha-Lengyelfalussy József (Galánta), Sipos Félix (Udvard), Király József (Csicsó)

Siker, szlovákiai szinten, országosan szerény vállalkozás (mítoszteremtés, a kisebbségi legitimálás eszköze lett)

Amikről nem tudunk: a hitelszövetkezetek, mint a bizalomra nevelés eszközei, és a katolikus alsópapság szerepe

Új nézőpont: lentrők felfelé, a vidéki társadalom modernizációja (piacbővülés, helyi elit, ismeretek bővülése)

Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt/Magyar Nemzeti Párt Bázis: a kisgazdaréteg,

kisebb részt a kisiparosság és a mezőgazdasági munkásság

Államfordulat előtti gazdaságszervezési tapasztalatok (gazdasági egyesületek, saját földbirtok és vállalkozás: Beje, Abafalva, Losonc-gyár)

Gömör-Kishontvármegyei Gazdasági Egyesület „ugródeszka”szerepe a pártépítésben

Programadók: Szent-Ivány József, Tarján Ödön (gazdaság- és iparpolitika), Fodor Jenő (gazdasági egyesületek), Koczor Gyula (kisipar)

A gazdasági nacionalizmus önképei

Azon terv, hogy a gazdasági szervezeteket teljesen politikamentesen kell felépíteni, szintén kétséges, mert szerintem a mezőgazdasági kérdés maga is politika, talán egyike a legnagyobb politikának a közgazdasági ágak között, mivel ezen keresztül nemzetmentő- és fenntartó célt szolgálunk, de másrészt a teljes politika feladása, az ébren nem tartott nemzeti öntudat az asszimiláció siettetésére vezetne.”

„megindul a nagy építkezés ideje, megkezdjük a gazdasági élet vasbeton alapján centrumaink kiépítését, amely a miénk lesz, amelyben mi leszünk igazán otthon”

Telek A. Sándor (1930) Hantos László (1938)

A gazdasági érdekérvényesítés jellemzői

A gazdasági témák változó szerepekben és súllyal a hatalomváltástól jelen vannak

Többrétegűek: reflexiók a cs. gazdaságpolitikára, különösen a földreformra, iparpolitikára, bankpolitikára és szövetkezeti kérdésekre

Szociális csoportok érdekeinek megjelenítése (középréteg, közalkalmazottak, kisgazdák, kiskereskedők, munkásság)

Konkrét gazdasági sérelmek (adók, versenykorlátozás, nyelvhasználat, közmunkák)

A közvetítés fő csatornái: parlament (interpellációk), pártsajtó, informális helyek (párton belüli kommunikáció, Budapest)

Gazdasági érdekvédelmi szervezetek kiépítése (OKP-szakszervezetek, MNP-gazd. Egyesületek, pártok szakosztályai)

2 terület „öntörvényű”, mert országos hálózatok elemei: szövetkezetek és bankok

Köszönöm a figyelmet!