„Köztes(Európa” vonzásában

Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére

Szerkesztette: Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely

Pécs, 2012

7

TARTALOM –TABLEOFCONTENTS

KÖSZÖNT –LAUDATIO............................................................................................ 11

TABULAGRATULATORIA ............................................................................................ 13

TANULMÁNYOK–STUDIES

ALMÁSITIBOR:A tárcai kerület tizedperének tanúvallomásai 1332 b l...................... 17

ÁRVAITÜNDE:A„sohasem volt” szepesi prépost. Garai János veszprémi püspökpályafutása ............................................................................................................. 33

BAGIDÁNIEL: Sclavonia aMagyar lengyel krónikában............................................. 45

BARABÁSGÁBOR: Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomiolvasókanonok bírói m ködése az 1230 as években.Adalékok a pápai kiküldöttbíróságmagyarországi történetéhez........................................................................ 59

BÓTORTÍMEA:Adalékok az önálló orosz pravoszláv egyházmegteremtésénektörténetéhez (13–15. század közepe)........................................................................ 71

C.TÓTHNORBERT:Akirályi pár Csehországban 1522–1523 ...................................... 83

CEVINS,MARIE MADELEINEDE: Christianisme, royauté et identité nationale enHongrieà la fin duMoyenÂge............................................................................................. 97

CSUKOVITSENIK :Kelet Európa országai a középkori térképeken.......................... 127

E.KOVÁCSPÉTER:Vénusz vonzásában. Zsigmond király és az itáliai hölgyek ........ 137

FALVAYDÁVID:Árpád házi Szt.Margit ésMarguerite Porete................................... 151

FEDELESTAMÁS: „Ad visitandumque sepulchrum sanctissimi regis Ladislai”. Váradkegyhelye a kés középkorban.............................................................................. 163

GUSAROVA,TATJANA: II. Miksa és amagyar korona ................................................. 183

HERBERS, KLAUS: Blicke in die Zukunft imMittelalter............................................. 199

8

IOGNA PRAT,DOMINIQUE: La „substance” de l’Église (XIIe–XVe siècle) ...................... 215

JANKOVITSLÁSZLÓ:Akölt , a király és a csillag....................................................... 233

KERSKEN, NORBERT: Gescheiterte politische Eheverbindungen im östlichenEuropa ................................................................................................................. 245

KISSGERGELY:Mutatis mutandis?Amagyar f papok jogfelfogásának változásai a 12.századmásodik és a 13. század els felében .......................................................... 259

KONDORMÁRTA: Fejedelmi frigyek, választási ígéretek: Luxemburgi Zsigmond elskoronái ................................................................................................................. 277

KOSZTALÁSZLÓ: Pécs városszerkezete a 11. századtól a 14. század közepéig .......... 297

KÖRMENDITAMÁS:Azágrábi püspökség alapítási éve............................................ 329

MAJOROSSY JUDIT:A test és a lélek fürd je.Aközépkori pozsonyi fürd kr l .......... 343

MÜHLE, EDUARD: Zu denAnfängen desmittelalterlichenAdels in Polen. Das Beispieldes PiotrW ostowic .............................................................................................. 357

OLAJOSTERÉZ:Homérosi reminiszcenciák a 7. századi bizánci történetíró,Theophylaktos Simokattésm vében .................................................................... 375

PÁLFFYMARGIT: „… scilicet ut non nobis sed aliis semper vivamus”. Kovacsóczy FarkasDialógusának bemutatása..................................................................................... 383

PETROVICS ISTVÁN:GurmanKristóf hagyatékának ügye......................................... 399

SASHALMIENDRE: Legitimitás és idoneitás Feofán Prokopovics „Dics ít szónoklatPéter Petrovicsnak, a legnemesebb uralkodó cárevicsnek és nagyfejedelemnekszületésnapja alkalmából” (1716) cím m vében .................................................. 409

SOMOGYIANDREA:Amondák szerepe Cosmas Pragensis krónikájában ................. 421

SROKA, STANIS AWA.: Stanis awKostka, II. Lajos udvarnoka ................................. 431

SZEBERÉNYIGÁBOR:Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmez n a 13–14.században. (Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamánakkérdéséhez)............................................................................................................. 439

9

SZVÁKGYULA:Amodern orosz történetírás bölcs jénél.......................................... 451

THOROCZKAYGÁBOR: Megjegyzések Erdély államalapítás kori történetéhez.Keán kiléte és egyes kapcsolódó kérdések............................................................. 463

VARGABEÁTA: Galícia, az „ukrán Piemont”? ...................................................... 483

VÁRADY, ZOLTÁN:ASubtype of Renaissance Capitalis Stone Inscriptions ............... 497

VESZPRÉMYLÁSZLÓ:Az augsburgi csata (955) historiográfiája: a történeti kritikakezdetei ................................................................................................................ 517

VÉGHFERENC: „Communitas quinque castellorumBalatiensium”.ABalatonmellékivégházak közössége.............................................................................................. 531

WEISZBOGLÁRKA:A kamara haszna okán szedett collecta ....................................... 547

WITTMANN, KATALIN:Hofzeremoniell an drei fürstlichenHochzeiten inMitteleuropaamEnde des 15. Jahrhunderts............................................................................... 559

WYROZUMSKI , JERZY:Das Bildungsvermächtnis der hl. Königin Jadwiga............... 567

ZSOLDOSATTILA:ADrugetek és a „hét vármegye” ................................................ 577

FONTMÁRTASZAKIRODALMIMUNKÁSSÁGA ............................................................ 587

343

MAJOROSSY JUDIT

A test és a lélek fürd jeA középkori pozsonyi fürd kr l

Bath of the Body and the Spirit. On theMedieval Baths in Pressburg

The general aim of the paper is to reveal and summarise the history of the public baths in one ofthe medieval towns of the Hungarian Kingdom, Pressburg (Posonium, today Bratislava) and topresent them in the context of the history of bathing in Western Europe. These medieval urbanbaths served several purposes: theywere the places of real bathing/cleaning for the town dwellersas well as travellers and foreigners due to their locations at the gates of Pressburg, but they alsoserved as institutions for a kind of “medical” or “barber surgeon” care. In addition, these bathswere in many sense liminal institutions: the dividing line between the poor and the rich waseliminated in them, to some extent, since they served both; they were on the margins (inside oroutside) of the walled inner centre of the town. They were, on the one hand, secular places ofentertainment, social life aswell as that of crimes,while, on the other hand, thanks to the soul baths(selpad) – ordered usually on death beds andmeant bathing the poor as an act ofmercy in order topromote the salvation of the donator – similarly to the other donated institutions within the verysecular context, received a spiritual function, too.

A firenzei Gianfrancesco Poggio Bracciolini humanista író 1417 ben, aKonstanzi Zsinat után tett egyik utazása során a Zürich melletti Badenbenmegfordulva barátjához írt részletes levelében számolt be az ottani fürd életr l.1 „Baden, melynek neve németül fürd t jelent, virágzó város. A várostólnégy stadium nyira, a folyó mellett számos fürd m ködik. Egy hatalmas teret épületek vesznek körbe, melyek mindegyikében nyilvános vagy magánfürd található; szám szerint közel harminc. Akét szabadtéri nyilvános fürda tér minden oldaláról jól megközelíthet . Az itteni medencékben fal választja el a férfiakat és a n ket, ám ebbe számos ablakot vágtak, hogy azemberek közösen ihassanak, ehessenek és beszélgetni tudjanak egymással. Aférfiak valamiféle fürd gatyát viselnek, a n k pedig tunikát, amely nem fedisem a nyakukat, sem a mellüket, sem pedig a vállukat vagy a karjukat. Az

1Az eredetileg latin nyelv levél kés bbi német kiadására ld. Die Bäder zu Baden in derSchweiz: Eine Beschreibung derselben aus dem 15. Jahrhundert. Mit neuen Anmerkungen fürSchweizer u. Ausländer gar nützlich und lustig zu lesen. Übersetzung eines von Poggio anseinen vertrautesten Freund, Landsmann Nicolo Nicoli 1417 von daher geschriebenenlateinischen Briefs. Florenz 1780. A Bajor Állami Levéltárban rzött példány (Helv. 558) azinterneten is hozzáférhet : http://books.google.co.uk/books?id=pSVCAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_navlink – (letöltés: 2011. december 20.) Angol kiadása: W. G. Gordan: Two RenaissanceBookHunters. The letters of Poggius Bracciolini toNicolaus deNiccolis. NewYork 1974.

MAJOROSSY Judit

344

Éden kertje sem lehet különb ennél […] mindenki, aki szereti az életgyönyör ségeit, ide özönlik, és meg is találja, amit keres.”2Köztudott, hogy az ókori görög és római kultúrában a közfürd knek fon

tos társadalmi szerepe volt: baráti találkozóhelyként, informális megbeszélések színtereként, a szórakozás egyik alapvet helyszíneként szolgált, amelybizonyos értelemben akár a „borozó” vagy a „nyilvánosház” szerepét isbetölthette. Emellett nem csupán a fürd zésnek adott helyet, hanem egyúttalorvosi ellátás (például érvágás) vagy éppen borbélyok által végzend tevékenységek (hajvágás, szakállnyírás, stb.) is a szolgáltatások palettáját b vítették.3Aközépkorban – a mosdatlan városi polgárról alkotott népszer hiedelmekkel ellentétben – a fürd zés köz vagy magánfürd kben szintén a hétköznapi élet szerves részét képezte. És bár az egyház – els sorban a moralisták – a szexualitás és a prostitúció melegágyaként hevesen támadta a közfürd ket,4 azok az ókori el zményeikt l ugyan kissé eltér formában ám mégistovábbéltek, és középkori illusztrációk sora tanúsítja,5 hogy továbbra is atársadalmi élet (étkezések, ivászatok, közös szórakozás) helyei maradtak.A városi közfürd k már a 12. század közepét l kezdve Európa szerte

megtalálhatóak voltak, és a 15. századra szinte minden nagyobb városban jellemz intézménnyé váltak.A13. század végi Párizsban már 26 fürd ház mködött. 1387 ben Frankfurtban az ismert fürd tulajdonosok száma 29 re rúgott. A 15. századi Ulm városában 11, Nürnbergben 12, Augsburgban 17,Bécsben 29, míg Krakkóban 12 közfürd t ismertek.6Arómai vagy akár a muzulmán, vízvezetékkel ellátott, különböz h mérséklet hatalmas fürd medencékt l eltér en ezekben a középkori városi fürd kben hatalmas fa dézsá

2Die Bäder zu Baden, i.m. passim. Az itteni idézet nem egymást követ mondatokat jelent, ebben a formában a szerz válogatása és fordítása.3Garrett Fagan: Bathing in Public in the Roman World. Ann Arbor 1999.; The Nature andFunction of Water, Baths, Bathing, and Hygiene from Antiquity through the Renaissance. Eds.Cynthia Kosso –Anne Scott. Leiden 2009.4Georges Duby: The Emergence of the Individual. Solitude: Tenth to Thirteenth Century. In: AHistory of Private Life. II: Revelations of the Medieval World. Ed. Georges Duby. Cambridge–London 1988. (a továbbiakban:Duby 1988) 509–533., itt 525.5A fürd kre és fürd zésre vonatkozó illusztrációra ld. pl. többek között a következhonlapokat: www.larsdatter.com/baths.htm;www.gallowglass.org/jadwiga/pictures/bohemia/bathkeepers.html – letöltés: 2011. december 20.6Georges Vigarello: Wasser und Seife, Rider und Parfüm. Geschichte der Körperhygiene seit demMittelalter. Frankfurt–New York–Paris 1988.; Lewis Mumford: The City in History: Its Origins, ItsTransformations, and Its Prospects. San Diego–New York–London 1968. 293–294.; HartmutBoockmann: Die Stadt im späten Mittelalter. München 1987. (a továbbiakban: Boockmann 1987)82–94.; Adam Zamoyski: The Polish Way: A Thousand Year History of the Poles and theirCulture. NewYork 1987. 58.

Atest és a lélek fürd je

345

kat töltöttek meg felforrósított vízzel és ezeket, az általában két három személy fürd zését szolgáló dézsákat állították be egy nagyobb, legtöbbször aférfiak és n k számára valamilyen módon elkülönített fürd helyiségbe. Ilyenjelleg fürd dézsák nyilván gazdagabb magánházakban is el fordultak, de asüllyesztett „fürd káddal” ellátott szobák, majd csak a 16. századi nemesirezidenciákban t nnek fel. Néhány helyen a badenihez hasonló fürd medencéket is megtaláljuk. A fürd sök általában az utcákon kiabálva (néhatrombitálva) hirdették, hogy mikor lehetett a fürd be menni, vagyis mikorvolt meleg víz a fürd dézsákban.7

A kora középkorban az egyháziak a fürd ket gyakran egyenesen nyilvánosházaknak titulálták és a fürdést is általában luxusnak és b nös élvezetnekvélték.8 Abencés regula például csupán a betegek számára engedélyezi a fürdést olyan gyakran, amilyen gyakran szükséges, ám az egészségesek esetében az évi kétszeri (karácsonykor és húsvétkor vett) megtisztító fürd t írtael . A Cluny kolostorokban és a világi nemesség házaiban azonban mindigmegtalálható volt egy elkülönített fürd tér. A különféle középkori viselkedéskódexek (Andreas Capellanus udvari szerelemr l írott kódexe,9 vagy például egy 14. századi olasz illemkönyv) ugyanakkor már igen korán kiemelték a tisztálkodás és a fürd jelent ségét. Emellett a lovagi világban a fürdzés a lelki megtisztulás egyik tényleges és szimbolikus jelképe is volt (példáula lovaggá ütés el tti kötelez fürd )10 és a kés bbiekben a vendéglátási etikettnek már szerves részét jelentette a fürd felajánlása a vendég számára.

A közfürd k hírének megóvása érdekében a városi hatóságok, ill. a fürd sök céhei igyekeztek intézkedéseket tenni és kivívni a fürd sök társadalmimegbecsülését. A párizsi fürd sök céhszabályzata például már 1270 ben külön cikkelyben rendelkezik arról, hogy egyetlen fürd s se engedjen be utcalányokat, leprásokat, vagabundusokat vagy más gyanús személyeket a fürd jébe.11 Az 1476 os wiener neustadti fürd sök regulája már semmilyen gyanús elemekre vonatkozó megjegyzést nem tartalmaz, ebb l azonban arról értesülünk, hogy az itteni fürd sök testvérületének tagjai a többi kézm ves

7 Boockmann 1987. 90–92.8 Ld. pl. Burchard of Worms penintenciáléja. In: Medieval Handbook of Penance. ATranslation ofthe Principal Libri Poenitentiales. Ed. John T. McNeill – Helena M. Gamer. New York–Oxford1990. 321–345., különösen 336.9 Andreas Capellanus: TheArt of Courtly Love. Trans. John Jay Parry. NewYork 1941.10 The Flowering of theMiddleAges. Ed. Joan Evans. London 1966.11 Étienne Boileau: Le Livre des métiers. Métiers et Corporations de la ville de Paris. Éd. René deLespinasse – François Bonnardot. Paris 1879. 154–155.

MAJOROSSY Judit

346

céhhez hasonlóan kötelez en részt vettek az úrnapi körmeneten.12 A 15. századra egyébként is általánosan megváltozott, megenyhült a fürd k negatívmegítélése. A domonkos szerzetes, Felix Faber például már lelkesedve ír atesti megtisztulás (és a rendszeresen váltott vászon alsónem ) fontosságáról.13 Egy 15. század végi strassburgi költ pedig egyenesen a fürd be hívóharsonát adja Krisztus kezébe, aki azzal hívja a megtisztulást, megváltást hozó fürd re a keresztényeket: „így Isten megkönyörülve rajtunk megtanítottminket, hogyan vegyük fürd t, hogyan mossuk és tisztítsuk meg magunkat,hátrahagyva b neinket […] Isten maga volt az, aki harsonájának hangjával afürd be hívott minket.”14

1. ábra Fürd ház. KonradKyeser Bellifortis kéziratában, 1405.15

(Niedersächsische Staats undUniveritätsbibliothek, Göttingen,Ms. Philos. 63., fol. 114r.)

Ennek a rövid tanulmánynak els sorban nem az a célja – ahogyan a fentivázlatos bevezet nek sem –, hogy a középkori fürd kultúra különböz vo

12 Wiener Neustadter Handwerksordungen (1432 bis Mitte des 16. Jahrhunderts). Hrsg. MartinScheutz – Kurt Schmutzer – Stefan Stepak – Gabriele Stöger. Wien–Köln–Weimar 1997. (ÖAWFontes rerumAustriacarumDritte Abteilung: Fontes Iuris 13.) (a továbbiakban: WNHO) 82–86.(25. sz.), itt: 85.13 Philippe Braunstein: The Emergence of the Individual. Toward Intimacy: The Fourteenth andFifteenth Centuries. In:Duby 1988. 535–630. (a továbbiakban:Braunstein 1988), kül. 600–609.14 ThomasMurner: Die Badenfahrt, 1514.Averset fametszet is illusztrálta.Braunstein 1988. 608–609.15 Ld.Boockmann 1987. 92.

Atest és a lélek fürd je

347

natkozásait részletesen elemezze, hanem az, hogy a fentiek fényében rövidenösszegezze mindazt, amit egy középkori magyar város, esetünkben Pozsonyvárosi fürd ir l a fennmaradt források alapjánmegtudhatunk.16

A középkori pozsonyi közfürd k története szorosan összefonódik a szegénygondozás intézményeivel, vagyis az ispotályok történetével.17 Az elsránk maradt dokumentum, amelyben egy városi fürd létezésér l értesülünk egy 1309 es oklevél, amelyben a Szt. Antal rend által igazgatott (régi)ispotály városhoz való viszonyát rendezik.18 Az ebben említett fürd ház(stuba balnearem cum una camera) valahol az említett ispotály közelében, akeletr l a Szt. L rinc kapun át a belvárosba futó út mentén, nem messze aDuna kisebb mellékágától lehetett. Az oklevél bizonyos korlátozásai ellenéreaz intézmény – azaz a fürd helyiség – megmaradt az antoniták, ill. az általukvezetett ispotály birtokában. Hetven évvel kés bb (1379), az els külvárosiadójegyzék tanúsága szerint ugyanakkor már három közfürd m ködött avárosban,19 amelyekhez egy nem sokkal kés bbi forrás szerint (1415) egy negyedik is csatlakozott.20 A városi topográfiát tekintve, ezen intézményekmindegyikér l elmondható, hogy a fallal körülvett belvárosba vezet utakmentén, a belvárosi kapuk közelében állt.

Az említett „ispotály fürd t” (pontosabban az ispotály negyedbeli fürd t), amelyet id közben a városi tanács engedélyével 1351 ben egy bizonyosJakab fia Hans nev polgár újra felépített (vagyis elképzelhet módon a ko

16 Tesszük ezt els sorban a történeti irodalomból kirajzolódó, meglehet sen zavaros képvilágosabbá tétele végett. A város ismert monográfusa már írt a középkori fürd kr l, ámbizonyos hivatkozásai és adatai hibásan datáltak vagy nem azonosíthatóak, ráadásul többszörösszekeverte a különböz fürd kre vonatkozó adatokat. Ortvay Tivadar: Pozsony várostörténete. I–III. Pozsony 1892–1903. (a továbbiakban: Ortvay 1892–1903) A jelen tanulmánybanhasznált kötetek: II./1. A város középkori topográfiája, 1300–1526. Pozsony 1895.; II./3. A városközépkori háztartása, 1300–1526. Pozsony 1900.Afürd kre els sorban: II./3. 113–122.17 Majorossy Judit: Unsere arme leute… Hospitals and the Poor in Late Medieval Pressburg(Bratislava). Chronica:Annual of the Institute of History, University of Szeged 4. (2004) 41–56. (atovábbiakban:Majorossy 2004);U : A város közepén, a társadalom peremén. A szegények helyea középkori Sopron életében. Soproni Szemle 57. (2003:3) 216–233. (a továbbiakban: Majorossy2003)18Archív mesta Bratislavy (a továbbiakban: AMB) 26. sz., kiadva: Judit Majorossy – Katalin Szende:Sources for the Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary. In: Quellen zur europäischenSpitalgeschichte in Mittelalter und Früher Neuzeit. Hrsg. Martin Scheutz – AndreaSommerlechner –HerwigWeigl –Alfred StefanWeiß. (QIÖG5.)Wien–München2010. 670–673.19AMB, 405. sz.20AMB, 842. sz., fol. 5v.

MAJOROSSY Judit

348

rábbi k házat kib vítette),21 nem sokkal az újjászületését követ en (1361) egyhatalmas, a fürd höz tartozó allodiummal együtt Jakab bíró felvásárolta azörökösökt l.22 Ugyanakkor sem tartotta meg sokáig, hiszen 1379 bentulajdonosként már egy másik polgár, a valószín leg sókereskedelemmelfoglalkozó Nykusch Salczer fizetett adót utána, aki egyébként a fürd szomszédságában, a közelben lév másik, Szt. László (új) ispotály melletti telkenlakott.23 Az ezt követ id szakban azonban ez a legkorábbi fürd elt nik aforrásokból,24 méghozzá azzal párhuzamosan, hogy a két – a régi és az új – ispotály feletti ellen rzést a városi tanács vette át és az általa kinevezett ispotálymester igazgatása alá került a két önálló házból álló ispotály együttes.25Nem teljesen zárható ki, hogy a szegényápoló intézmény valamilyen formában „bekebelezte” a szomszédos fürd t is, bár elgondolkoztató az a tény,hogy még a meglehet sen részletes, 16. század eleji ispotály számadások ésleltárak sem említik egy itteni stuba balnearum létezését.26 Így a város legkorábbi fürd je vagy teljesen megsz nt a 15. század elején, vagy egy ideig méga kórházak mellett, ill. keretein belül m ködött, majd szerepét fokozatosanátvehette Pozsony többi fürd je.

A város kelet nyugati tengelyének másik végén található vödrici fürd aSzt. Márton templom melletti (vödrici) kapuhoz legközelebb es külvárosiházsziget telkeinek egyikén (a telekkönyvben másodikként említett telken)állt.27 Az els személy, akinek a neve ezzel az intézménnyel kapcsolatban1379 ben felmerül, egy bizonyos polgárasszony, méghozzá a megboldogultHans fürd s özvegye volt (balneum relicte Johannis balneatoris).28 Ez a fürd

21 Johannes Jacobi concivis noster […] super construccione balnei sui foras portam beati Laurencii inPosonio […] licere possit balneum construere […] huiusmodi balneum omnibus incolis civitatis comodum. –AMB, 115. sz.22AMB, 187. sz. Ld.még:Ortvay 1892–1903. II./3. 113., 115.23AMB, 405. sz., fol. 15r.24 Ortvay 1892–1903. II./3. 115. – forrás megjelölése nélkül azt állítja, hogy kés bb ez a fürdNiklas Lachutel tulajdonában volt, és mint ilyent Lachutel belvárosi telektulajdonához, azúgynevezett Walich (másnévenMartin ) udvarhoz hasonlóan az örökösei között szétosztották.Ugyanakkor az egyetlen fennmaradt 1455 ös dokumentum, amely az adott belvárosi házfelosztásáról szóló rendelkezést megörökítette, nem említ semmilyen fürd t. AMB, 3069. sz. –Divisio domus Lachuetel zunagst den Mertnhoff. Másrészt azonban tudjuk, hogy Lachutel halálael tt ispotálymester volt.Majorossy 2004. 55. Így lehetséges, hogy az Ortvay által hivatkozott, desajnos nem azonosítható adat ezzel a tisztségével összefüggésben került el .25 Majorossy 2004. 45.26 Ezekre a leltárakra forráshivatkozásokkal ld.Majorossy 2004. 44., 13. jz.27 Majorossy Judit: A foglalkozás topográfiája. A társadalmi tért l a személyes térig: a társadalmimobilitás térbeli elemei a 15. századi Pozsonyban. Korall 45. (2011) 102–135. (a továbbiakban:Majorossy 2011), itt: 122. (1. ábra).28AMB, 405. sz., fol. 18r.

Atest és a lélek fürd je

349

minden kétséget kizáróan azonos lehet az 1414 ben Ventur fürd ként említett intézménnyel, mivel királyi adományként az ezen a területen lév telkeket és házakat a velencei származású Bonaventura család (ill. ekkor a márpozsonyi polgárjoggal és feleséggel rendelkez , második generációs JakobVentur) bírta.29 Az 1439 ben elkezdett telekkönyvb l egyértelm vé válik,hogy a telek, amelyen a vödrici fürd állt, a szomszédos telekkel egyetemben, királyi tulajdonban volt. A forrás ugyanis a vödrici negyedben els kéntegy domus regis t, majd ennek szomszédságában egy balneum domini regis temlít.30 Ebb l következ en az 1422 ben és 1434 ben ezen a telken a fürd„tulajdonosaként” adózó fürd sök feltehet en bérelték, ill. m ködtették,nem pedig birtokolták az intézményt.31 Ráadásul az 1442 es városi számadásokban ugyanezen fürd t az „ispán fürd jeként” (span / hawbmans padstube) említik meg, ami szintén abba az irányba mutat, hogy az intézményvalójában a koronához tartozott.32 A vödrici fürd további története ellenbenhomályba vész. Bár az 1452 es adójegyzékben még megtalálható,33 azt követ en azonban semmilyen (eddig ismert) forrás nem utal rá.34

Aváros észak déli tengelyében található további két fürd úgy t nik, hogya kezdetekt l fogva városi polgári tulajdonban volt: az egyik a Szt. Mihálykapu közelében, amásik pedig aHalász kapumellett állt.Az úgynevezett felsfürd (obere padstube), ahogyan a kés bbi (f ként 16. századi) források utalnakrá, el ször a Treletsch család (1379) fürd jeként bukkant fel, és a belvárostövez városfal teljes kiépítése el tti id szakról lévén szó, annak tulajdonosa

29 […] die satzung auf des Ventur padstuben. – AMB, 4.n.1. (Protocollum testamentorum), fol. 23v.Kiadva: Das Preßburger Protocollum Testamentorum 1410 (1427)–1529. Teil 1: 1410–1487. Hrsg.JuditMajorossy – Katalin Szende.Wien–Köln–Weimar 2010. (ÖAWFontes rerumAustriacarumDritte Abteilung: Fontes Iuris 21.) 87. Ortvay Tivadar feltevése téves – Ortvay 1892–1903. II./1.43., II./3. 116., mivel az általa említett Halász kapumelletti alsó fürd ekkor az adott év adójegyzéke szerint Thoman Frank tulajdonában volt – AMB, 842. sz., fol. 5v. A Bonaventura (Ventur)családra ld. Majorossy Judit: A Krisztus Teste Konfraternitás helye a középkori pozsonyipolgárok életében. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13–17. században. Szerk. Csukovits Enik– Lengyel Tünde. Budapest 2005. (Társadalom és m vel déstörténeti tanulmányok 35.) 253–291. (a továbbiakban:Majorossy 2005), itt: 258–260.30AMB, 4.l.2. (Grundbuch), fol. 81r;AMB, 4.l.3. (Satzbuch), fol. 115r.31 1422 –AMB, 955.1. sz., fol. 22r; 1434 –AMB, 1369. sz., 45.32AMB,Kammerrechnungen 4. sz.Az idézetre ld.Ortvay 1892–1903. II./3. 115., 2. jz.33AMB, 3.d.2., fol. 15r.34 Ezen a pontonmind a teljes végrendeleti anyag, mind az említett testvérületre vonatkozó források ismeretében ismét meg kell cáfolnunk Ortvay Tivadar állítását – Ortvay 1892–1903. II./3.116., aki szerint ez a fürd végrendeleti adományként a Krisztus Teste társulat tulajdonábakerült volna. Majorossy 2005., ill. U : Church in Town: Urban Religious Life in Late MedievalPressburg in the Mirror of Last Wills (PhD Dissertation). Budapest 2006. (kézirat). (a továbbiakban:Majorossy 2006)

MAJOROSSY Judit

350

még a Szt. Mihály plébániatemplom körüli házak között, a kapu közelébenadózott utána.35 Ám a városfal, ill. a fürd mögötti torony (turm an der obernpad) kiépülése után az eddig tárgyalt fürd kkel ellentétben egyértelm enbelvárosi, az északi városfal tövében található intézménnyé vált.36 A Halászkapu melletti másik belvárosi fürd t, az úgynevezett alsó fürd t (unterepadstube) a forrásokból az 1410 es évek óta ismerjük, amikor Thoman Frankgazdag nagykeresked (kramer) birtokolta.37 Elképzelhet , hogy az itteni telek,esetleg maga a fürd ház mérete miatt utaltak rá nagy fürd ként (grossepadstube) is,38 és bár szintén marginális, kapu közeli helyen állt, mégis az összeseddig említett közül ez számított a „legközpontibb” intézménynek.39

Itt kell említést tennünk arról, hogy az els városi nyilvánosház(frauenhaus) feltételezésünk szerint az alsó fürd vel szomszédos telken, közvetlenül a Halász kapu mellett állt.40 Az 1422 es boradó összeírásban bukkanfel az eddig ismert els említése, de feltehet en már korábban is itt mködött.41 Luxemburgi Zsigmond király Pozsonnyal kapcsolatos rezidenciatervei, valamint részben ezekkel összefüggésben az 1420 as években a városf terének (és az itteni városházának) reprezentatív átalakítása, következésképpen a városi térhasználat változása nyomán a f térhez meglehet senközeli bordélyház ezen a helyen nem kívánatos intézménnyé vált. Ígyvalamikor az 1430 as években áthelyezték onnan a Széplak utcai (Schöndorfergasse) külvárosba, a küls piactér közelébe.Az 1439 es telekkönyvbenmár ottemlítik.42 A városi bordélyházat a többi háztól sövénykerítéssel különítették

35 BalneumMendlini Treletsch et balneator (collatum SanctiMichahelis). –AMB, 405. sz., fol. 12r.36 Vendelin Jankovi : Zásady a postup rekonštrukcie miestopisu historického jadra Bratislavy vstredoveku. Monumentorum Tutela 7. (1971) 29–47. (a továbbiakban: Jankovi 1971), itt 43. (atérképen 45. sz.). Majorossy 2011. 122. (1. ábra). Ortvay Tivadar állítása szerint ez a fürd a 15.században a klarisszák tulajdonában lett volna – Ortvay 1892–1903. II./3. 114–115. Ám az általaadott egyetlen erre vonatkozó 1439 es számadáskönyvi utalás – AMB, Kammerrechnungen 2.sz. –, amelyben az adott fürd t der nunnen patstuben nek nevezték, csupán topográfiaimeghatározás és nem a tulajdonlásra utal. Mind az 1439 es telekkönyv, mind a másodiktelekkönyv kés bbi bejegyzései tanúsítják, hogy a kolostor melletti telekként mindvégig polgáritulajdonban volt.AMB, 4.l.2. (Grundbuch), fol. 98v; 4.l.3. (Satzbuch), fol. 137r.37 Balneum Thome Institoris et domus retro balneum, et Liendel pader. – AMB, 842. sz., fol. 5v (1415).Item padstuben Thome Frank et Lyenel pader. –AMB, 955.1. sz., fol. 36r (1422); 1172. sz., fol. 7r (1430);1369. sz., 87. (1434).38 Ortvay 1892–1903. II./3. 114.39 Jankovi 1971. 43. (a térképen 189. sz.);Majorossy 2011. 122. (1. ábra).40Aközépkori bordélyházak feltételezett helyeire ld.Majorossy 2011. 122. (1. ábra).41Az összeírásban a fürd t követ második telken olvasható: Item das frawen haus, ill. utánadomus civitatis. –AMB, 955.1. sz., fol. 36r.42 Item des haws der stat dorinn dy schon frawn sein. – AMB, 4.l.2. (Grundbuch), fol. 40r; Item domuscivitatis in qua habitant meretrices. – AMB, 4.l.3. (Satzbuch), fol. 64r. Ortvay Tivadarral ellentétben

Atest és a lélek fürd je

351

el, és a számadáskönyvekben számtalan alkalommal olvashatunk a fenntartásával kapcsolatos városi kiadásokról, valamint arról, hogy a házat vezet , bért fizet „gazdaasszony” távolléte vagy hiánya miatt a város milyen bevételekt l esett el.43 A nyilvánosház elköltöztetése Pozsonyban ugyanakkorfeltehet en a fentebb említett, korábbi párizsi törekvéssel is párhuzamba állítható, miszerint a városi elöljárók a fürd és a nyilvánosház elkülönítésére,vagyis a fürd k „jóhírének” valamiféle megóvására törekedtek.

A 15. század folyamán a belvárosi, kapuk melletti fürd k mindvégig polgári tulajdonban maradtak, és az intézmények tényleges m ködtetésére fürd söket alkalmaztak. Bizonyos id szakokban mindkét fürd ugyanannak acsaládnak a kezében volt, mint például az 1480 as években, amikor a fels ésaz alsó fürd t egyaránt Bartholome Scharrach, ill. a család birtokában találjuk, vagy az 1500 as évek elején, amikor a kisnemesi származású, polgári házassága révén a városban telektulajdonos, Wilhelm Wultzendorfer, ill. kés bb özvegye és fia jelennekmeg birtokosként.44

Nagyjából azzal egyid ben, amikor a korábban említett vödrici „királyi”fürd megsz nt (vagy legalábbis elt nik a forrásokból), a vödrici kapu másik, falon belüli belvárosi oldalán a Flins család (Niklas Flins) saját telkén egymásik fürd házról szerezhetünk tudomást.45 Ez azonban rövid élet családivállalkozásnak bizonyult. Az 1480 as évek második felében ugyanis már egykori – nem m köd – fürd ként utalnak rá, és az adott telket egy bizonyosfest mester, Hans Ambsteter és a felesége birtokolják.46 A városvezetésnekmeg kellett javíttatnia az allten padstubn mögötti városfalat, ahogyan arról avárosi számadáskönyvek beszámolnak,47 ám ezt a bejegyzést követ ensemmi nem utal arra, hogy az itteni fürd korábbi funkcióját meg riztevolna. Valószín leg Ambsteter számára a telek, az t megbízásokkal ellátóSzt. Márton templomhoz való közelsége miatt volt meghatározó, aki nem

úgy véljük, hogy nem az utca távoli végében, hanem a belvárost övez fal közelében, a belvárosi Szt.Mihály kapuhoz közelebb állhatott.Ortvay 1892–1903. II/3. 122.43 Erre vonatkozóan szelektív példákra ld.Ortvay 1892–1903. II/3. 123–127.44Afürd k ezidáig azonosított tulajdonosait és fürd mestereit ld. az 1. sz. függelékben.45 Ortvay Tivadar ezt a fürd t a Halász kapu melletti alsó fürd vel tévesen azonosítja – Ortvay1892–1903. II./3. 116. A telekkönyvi bejegyzések, az adójegyzékek és a telektulajdonosrekonstrukció alapján azonban a Flins család tulajdonában lév fürd a vödrici kapu közelébenlév telken állt. Jankovi 1971. 43. (a térképen 212. sz.); Majorossy 2011. 122. (1. ábra, itt mégjelöletlen, a vödrici kapu közelében lév sikátor utca melletti, jobboldali telek). Balneum Flins. –AMB, 3.d.2., fol. 26v (1452); hinder des Flinss padstuben; hinder der pad stubn bey dem Flinssen. –AMB, Kammerrechnungen 31. sz., 47. (1464).46 Hansmaler Ambsteter undMargareth uxor. –AMB, 4.l.3. (Satzbuch), fol. 173r.47 […] kalch braucht zu der lukchn bey der alltn padstubn Hanns Maler haws. – AMB, Kammerrechnungen 47. sz., 231. (1487).

MAJOROSSY Judit

352

egy közfürd üzemeltetésében, hanem inkább egy fest m hely létrehozásában volt érdekelt.

A fentiekben tárgyalt fürd k közül – a források tanúsága szerint – csupána belvárosi alsó és fels fürd m ködött a kezdetekt l fogva folyamatosan ésélte túl a 15. századot. Az 1510 es években aztán ezek az intézmények is –ahogyan egy évszázaddal korábban a különböz (szerzetesrendi és polgári)alapítású kórházak – a város tulajdonába kerültek. Bár a 16. század folyamána tanács ezeket a fürd ket még többször eladta a m ködtetésükre hajlandópolgároknak, ám ezek csak átmeneti id szakokat jelentettek, melyek után azadott intézmények ismét a városvezetés felügyelete alá kerültek.48 A felsfürd 1515 t l, míg az alsó fürd 1519 t l szerepelt rendszeres bevételiforrásként a városi számadáskönyvek bejegyzései között, ami a fürd ket mködtet fürd sök által fizetett fürd bérleti díjakból származott. A beszedettösszeg hetente 3–5 schilling dénár között mozgott, ami a város összköltségvetését tekintve évi 20–24 fontnyi bevételt jelentett fürd nként.49 Talán az,hogy a fürd k éppen az említett id szakban kerültek városi kezelésbe az épületek állapotával is összefüggésben lehetett.50 A klarissza kolostor mellettifels fürd például 1515 és 1517 között szinte teljes renováláson esett át, erreutalnak a számadáskönyv adott id szakra vonatkozó tételei. Az 1520 as évekelején pedig már az alsó fürd felújítási munkálatainak költségei ismegnövelték a városi kiadásokat.51

Régészeti feltárások és egyéb részletes leírások híján e bejegyzések alapján„egy sz k résen át” nyerhetünk betekintést abba, hogyan is nézhettek ki ezeka középkori fürd épületek. A városi tanács több helyiségben is fizetett amunkálatokért. Többek között elrendelte a n i és a férfi öltöz szoba(abziechstubm mannen und frawen), egy vizes helyiség (wasserstuben), valaminta fürd mester kamrájának felújítását, és a fürd helyiség n i és férfi felének apadlózatát (denn podenn in der padstubem mansthalbem und frawenthalbem)felújíttatta, ill. a fürd a két nem számára fenntartott területét egymástól 48 Példákra ld.Ortvay 1892–1903. II./3. 116–117.49 Einnemen zinnß gelt auß der oberen padstubem, eingenomen von Sebastian pader auß der obernpadstubem auff ain gantz jar. – AMB, Kammerrechnungen 69. sz., fol. 28r–29r (1515/1516).Einnemen von bayden badstuben. – AMB, Kammerrechnungen 72. sz., fol. 26r (1519/1520). Einemenzinssgelt von baÿden padstuben. – AMB, Kammerrechnungen 74. sz., 47. (1521/1522). Zinsgelt vonpadtstuben. –AMB, Kammerrechnungen 77. sz., 42–43. (1526/1527), stb.50 Ld. korábban a polgári alapítású és m ködtetés ispotály átadásának is ez volt az oka.Majorossy 2004. 46.51AMB, Kammerrechnungen 69. sz., fol. 52r–67v (1515/1516); 70. sz., fol. 65r–v (1517/1518); 71. sz.,fol. 70r (1518/1519). Az alsó fürd re vonatkozóan: AMB, Kammerrechnungen 72. sz., fol. 61r, 71r

(1519/1520); 73. sz., fol. 79r–82r (1520/1521); 74. sz., 99–101., 152. (1521/1522). További részletekreld.Ortvay 1892–1903. II./3. 120–122.

Atest és a lélek fürd je

353

elválasztandó fából falat készíttetett (zvischen den stübl frawen und mann ainwand verschlagen). A fels fürd épülete az apácakolostor felé új ajtót kapott(dÿ ausser thür gegen dem junckhfraw kloster), a fürd helyiség kádjai melletti,felújított k ablakokat be is üvegezték (newen stainen vensterenn, den glaßvenstern zw machen, zw dem vennster bey den padbennen) és a kályhákat kijavították (offenn gepessert). A számadáskönyvek szerint ekkor a fels fürdben összesen hat új nagy fürd kádat (gross padwanenn) rendeltek, feltehet enhármat a férfiak és hármat a n k számára. Az ács két (nyilván a n i és a férfiöltöz be egy egy) „szekrényt” (almar), míg Cristoff kovács huszonháromfalra rögzíthet ruhaakasztót készített el (geschraufft hackhenn in dÿ wand zwden klaiderenn). A ruhaakasztó fogasok számából lehetnek arra vonatkozósejtéseink, hogy nagyjából milyen befogadóképesség volt egy ilyen fürd akés középkori Pozsonyban. Azt is tudjuk, hogy Hans Maler egy zászlótfestett a fels fürd számára (ainem fandlen auff dy padstubem anzwstreichen),amelyet nyilván a fürd bejárata fölé akasztottak ki. Az alsó fürd ben 1519 és1521 között zajlott hasonló felújítás, amelynek keretében számos fentiekhezhasonló munkálatot végeztek, ill. például újrafalazták a fürd helyiséget,szintén új bejáratot készítettek és az utcafronton még egy újabb szobávalb vült az intézmény.52

Az egyetlen pozsonyi fürd , amelyr l a források semmit sem árulnak el,az a zsidók rituális fürd je. Nyilvánvalóan a kés középkori Judengasse n (amai Ned’balova ulica ban), az ottani zsinagóga mellett állt, vagyis a másik kétbelvárosi fürd höz hasonlóan a városfal mellett, valahol az úgynevezett Király vagy más néven Zsidó torony (Königturm / Judenturm) t szomszédságában. És nyilvánvalóan sok hasonlóságot mutathatott – talán a méreteit l eltekintve – a feltárt középkori soproni zsidó rituális fürd épületével.53

Ezek a középkori fürd k, ahogyan más városban, úgy Pozsonyban isszámtalan funkciót láttak el. Egyrészt a tényleges fürd zés és tisztálkodás helyeit jelentették a városlakók, ill. a kapuk melletti topográfiájukból következ en a városba érkez utazók és idegenek számára egyaránt. Másrészt – legalábbis a 16. század elején már mindenképpen – az itt megforduló vendégekszükség esetén „orvosi/sebészi” vagy „borbély” szolgáltatásban is részesülhettek. 1515 ben a fels fürd alkalmazottai között találunk például egy

52 […] an der stubenn gegnn der gassnn in dem unterenn padtt. –AMB, Kammerrechnungen 73. sz.,fol. 91v.53 Majorossy 2011. 122. (1. ábra). A soproni zsidófürd re ld. Dávid Ferenc: A soproni ó zsinagóga.(Amagyarországi zsidó hitközségek monográfiái 8.) Budapest 1978.; Sedlmayr János: A soproniközépkorimagánzsinagóga újbóli helyreállítása.M emlékvédelmi Szemle 7. (1997:1–2) 95–114.

MAJOROSSY Judit

354

bizonyos Paul fürd orvost (pader artzt),54 ami annál is érdekesebb, mivel azugyanebb l az id szakból fennmaradt ispotály számadáskönyvek és leltárakalapján biztosan állítható, hogy a városi kórház alkalmazásában nem állt külön orvos vagy borbély.55

Mindemellett ezek a fürd k több szempontból is liminális, avagy határintézménynek számítottak. Itt a szegények (adott esetben – a rituális lélekfürd k révén – akár még a koldusok) és gazdag városi polgárok közötti elválasztó vonal bizonyos mértékig elt nt, hiszen a fürd kben mindkét társadalmi csoportot tagjai megfordultak. Ugyanakkor épületeik Pozsonyban mégtopográfiailag is a határon helyezkedtek el, a belvárost körülvev városfalmellett (kívül vagy belül), gyakorlatilag a kapuknál. Ezen felül egyrészt világi köztérnek számítottak, vagyis a szórakozás, a társadalmi élet, ill. adottesetben akár a b nözés helyeit jelentették.56 Másrészt azonban a polgárok által általában a halálos ágyukon (végrendeletileg) saját üdvösségüket el segítend a könyörületesség egyik cselekedeteként a szegények megfürdetéséreelrendelt kegyes lélekfürd k (selpad)57 ezeket a fürd ket a többi, hasonlóankegyes célból igénybe vett egyházi intézmény sorába emeli, és így ez ameglehet sen világi közeget jelent közösségi hely spirituális funkcióval isfelruházódik. Ezt a Thomas Murner 1514 es verséhez készült illusztrációk ésmaga a vers is jól illusztrálja, hiszen itt a fürd ben lezajló mindennapos,rutincselekedetek „a lélek fürd jeként” értelmezve jelennek meg. „A fürdkúra maga a megtisztulás, a test tisztátlanságának beismerése a b nökbeismerése, a ruha levétele a b nökt l való megszabadulás, a mezítelen testIsten el tt a b nök feletti szégyen, a test lesúrolása a gyónás, a testvérkeringésének serkentésére alkalmazott ostorozás vagy a test ledörzsölésea penitencia, míg a fürd olaj a keresztség és az utolsó kenet szimbóluma, végül pedig a fürd szolga munkájának megköszönése maga a hálaadás.”58

54AMB, Kammerrechnungen 69. sz., fol. 129r (1515/1516). Ld. még: Gebenn dem pader in deroberenn padstubem artzt lann –AMB, Kammerrechnungen 70. sz., fol. 143v (1517/1518). A fentebbemlített, közeli Wiener Neustadt fürd s céhszabályzatában is megtaláljuk a borbély említését.WNHO 86.55 Judit Majorossy – Szende Katalin: Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary. In:Europäisches Spitalwesen. Institutionelle Fürsorge in Mittelalter und Früher Neuzeit. Hrsg.Martin Scheutz – Andrea Sommerlechner – Herwig Weigl – Alfred Stefan Weiß. Wien–München 2008. (MIÖGErgänzungsband 51.) 409–454., itt: 434–435.56 Ld. például egy 1510 es ruhatolvajlási esetet: beraubt beÿ dem warmen pad – AMB,, 4.g.1.(Aechpuch), fol. 13v.57 Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest 1940. (Reprint: 2000.)62.Majorossy 2003. 226.Avégrendeletileg elrendelt lélekfürd kre:Majorossy 2006. 236–240.58 Thomas Murner: Ein andächtig geistliche Badenfahrt 1514. (Neudruck nach der Ausgabe1515.) Strassburg 1887.;Braunstein 1988. 609.

Atest és a lélek fürd je

355

1. melléklet Aközépkori pozsonyi fürd k tulajdonosai és fürd mesterei (a szerz gy jtése)

Év Fürd tulajdonos / Fürd mester Megjegyzés1) Ispotály fürd (a Spitalneusidl negyedben, a Szt. L rinc plébánia közelében)

1309 tulajdonos: Szt.Antal (régi) ispotály AMB, 26. sz. (a fürd ben egy szoba az ispotálytulajdonában volt)

1351 tulajdonos:N., Jakob fiaHans AMB, 115. sz. (egy új, itteni fürd építésérevonatkozó engedély)

1361 tulajdonos:N., Jakob bíró AMB, 187. sz. (Jakob birómegvásárolta Jakob fiaHans örököseit l)

1379 tulajdonos: [Salczer], Nykuschfürd s:N. balneator

AMB, 405. sz. (a Szt. László – új – ispotálymellett)

2) Vödrici fürd (a vödrici kapu közvetlen közelében, a belvárosi falon kívül)1379 fürd s: Paderin,Hans AMB, 405. sz., fol. 18r

1414 tulajdonos: a Ventur család AMB, 4.n.1., fol. 23v(Ventur padstuben)1422 fürd s: Pader,Michel AMB, 955.1. sz., fol. 22r

1434 tulajdonos: ? / fürd s: Pader,Mautz AMB, 1369. sz., 45;AMB, 1219. sz. [1431](wedritzer pad)

1439 királyi fürd(balneum domini regis)

AMB, 4.l.2. Satzbuch, fol. 115r;AMB, 4.l.3.Grundbuch, fol. 81r

1442 tulajdonos: pozsonyi ispán(hawbmans/span padstuben)

AMB, K4 (1442)

1448 tulajdonos: ?Lachutel, Niklas? Ortvay 1892–1903. II./3., 116 (bizonytalan adat:forráshivatkozása nem igazolható)

1452 tulajdonos: ? AMB, 3.d.2., fol. 15r (wedriczergassen)3) Flins fürd / régi fürd (a vödrici kapu közelében, a belvárosi falon belül)

1440 es évek a fürd tmég nem említik, deNiklas Flinstulajdonosa a teleknek, ahol kés bbm ködött –AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 173r

1452 tulajdonos: Flins, [Niklas] AMB, 3.d.2., fol. 26v (quarta pars civitatis)1464 tulajdonos: Flins, [Niklas] AMB,K31, 47–48. (hinder des flinss padstuben)1477 tulajdonos: Flins,Margareth (lánya) AMB, 3744. sz. (ain padstuben pey sant mertens

kirchen pawn ellig)1487 régi fürd ként említve AMB,K47, 231. (bey der allten padstubn)

4) Fels fürd (a klarissza kolostormellett, a belvárosi falon belül) – die obere Padstube

1379 tulajdonos: TreletschMendelfürd s:N. balneator

AMB,Nr. 405, fol. 12r: a Szt.Mihály plébániatemplomközelében említve

1422 fürd s: Pader,Niklas AMB, 955.1. sz., fol. 27r: a klarisszák közelébenemlítve

1434 tulajdonos: Tompe,Michelfürd s: Pader, Kaspar

AMB, 1369. sz., 57.

1439 fürd s: Pader, Kaspar AMB, 4.l.2. Grundbuch, fol. 98v;AMB, 4.l.3.Satzbuch, fol. 137r, a fürd s tulajdonosként vanfeltüntetve.Neveztékmég: die nunnen patstuben:AMB, K2 (1439/40)

1452 fürd s: Pader, Kaspar AMB, 3.d.2., fol. 17v.1467 tulajdonos:Harter,Wolfgang AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 137r.1474 tulajdonos: Sigeltaler,Hans AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 137r.1482 tulajdonos (?):Haufknecht,N. AMB, 3814. sz., fol. 9v.1488 tulajdonos: Scharrach, Burckhart AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 137r.

1489–1492 tulajdonos: ? AMB,K48 (1489–1490), 30.;AMB, K50 (1491–

MAJOROSSY Judit

356

fürd s: Pader,Melchior 1492), 31., 81.1500 tulajdonos:Wultzendorfer, [Wilhelm]

fürd s: Pader, KunzAMB, 4232. sz. fol. 24r

1503, 1504 tulajdonos:Wultzendorferin, [Wilhelm] AMB, 4288. sz., fol. 28r, 4268. sz. (1504:Margarethaweilent hern Wilhalms von Wltzendorfs wittib –jerlich czinns auf meiner obern padstuben)

1513 tulajdonos:Wultzendorfer, Veit AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 137r.1515–1527 tulajdonos: a város

fürd s: Pader, Sebastian (1515–1522)fürd s: Pader, Jakob (1526–1527)orvos:maister Paul pader artzt (1515)

AMB,K69 (1515/16), fol. 28r, 29r, 52r–67v, 129r;AMB, K70 (1517/18), fol. 30r, 65r–v, 143v;AMB,K71 (1518/19), fol. 25r, 70r;AMB,K72 (1519/20),fol. 26r;AMB, K73 (1520/21), fol. 46v;AMB,K74(1521/22), 47.;AMB, K75 (1524/25);AMB, K76(1525/26);AMB,K77 (1526/27), 42–43.

5) Alsó fürd (aHalász kapumellett, a belvárosi falon belül) – die untere Padstube1415, 1422 tulajdonos: Kramer [Frank], Thoman

fürd s: Pader, LiendelAMB, 842. sz., fol. 5v [1415];AMB, 955.1. sz., fol.36r [1422]

1423 [tulajdonos: Frank, Thoman] Ortvay 1892–1903. II./3., 114. (die grosse padstuben)1430 tulajdonos: Frank [Kramer], Thoman

fürd s: Pader, KasparAMB, 1172. sz., fol. 7r

1434 tulajdonos: Frank [Kramer], Thomanfürd s:Petrus balneator

AMB, 1369. sz., 87.

1439 tulajdonos: Stengel, Heinreich AMB, 4.l.2. Grundbuch, fol. 123v;AMB, 4.l.3.Satzbuch, fol. 168r

1442 után tulajdonos: Frankch, Leopold AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 168r

1452 tulajdonos: Scharrach, [Bartolme] AMB, 3.d.2., fol. 25v

1459 tulajdonos: Scharrach, Bartolme AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 168r

1506 el tt tulajdonos: Scharrach, Burkchart AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 168r

1503 tulajdonos:Wultzendorferin, [Wilhelm]fürd s: Paderin,Hans

AMB, 4288. sz., fol. 40r

1506 tulajdonos: Scharrachin, Burkchart AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 168r (Margaretha relicta)1513 tulajdonos: Derr,Hans AMB, 4.l.3. Satzbuch, fol. 168r

1519–1527 tulajdonos: a városfürd s: Pader,Hans (1519–1521)fürd s: Pader, Sebastian (1526–1527)

AMB,K72 (1519/20), fol. 26r, 61r, 71r;AMBK73(1520/21), fol. 47r, 79r–82r, 91v;AMB,K74 (1521–1522), 47., 99–100., 152.;AMB, K75 (1524/25);AMB, K76 (1525/26);AMB, K77 (1526/27), 42–43.

�

��

����������������������������������

���&!���������������& �L3��� ���&�����F�BM������*�������*"����F��4 ������*!��

=���&�����*����I���"������8�� ����,��I� ����"��*���?�����

�'6,= 978 615 5181 69 6�

�=���&�������������"�

,�.��=���&��������F�B9�/�.�������*�������*"�,�.������

��