1987. október 7–10. Grósz Károly miniszterelnök Bonnba, Münchenbe ésStuttgartba látogat. Bonni tartózkodása alatt öt dokumentumot ír alá.Ezek között 7-én egy szándéknyilatkozatot is, mely a magyarországi né-metek támogatását tűzi ki célul. A megállapodás elsősorban a magyaror-szági német oktatás támogatását szolgálja. Németország segítséget ígér akétnyelvű iskolák építéséhez, berendezéséhez, az egyetemi oktatás anya-gi és szakmai színvonalának támogatásához. Megegyezés születik egykulturális vegyesbizottság felállításáról is, mely két, egy magyarországiés egy németországi albizottságból áll majd.

1987. november 16–20. A Német Szövetség meghívására a Baden-Würt-tenbergi Községi Önkormányzatok Szövetsége 3 fős delegációt küld Ma-gyarországra. A Német Szövetség mellett tárgyalásokat folytatnak a Ha-zafias Népfront, az Oktatási Minisztérium és a Minisztertanács TanácsiHivatalának illetékeseivel a magyarországi németek által lakott települé-sek és a németországi települések közti kapcsolatok elmélyítéséről és újkapcsolatok felvételének lehetőségéről. Tárgyalásaikon megegyeznek kétközhasznú alapítvány létrehozásáról, melyek egyrészt a partnerkapcsola-tok ápolását segítenék elő, másrészt anyagi támogatást nyújtanának azinfrastrukturális fejlesztésekhez. Az egyik alapítvány székhelye Stutt-gartban, a másiké Budapesten lesz.

1988 Az 1987-ben Bonnban aláírt magyar–német nyilatkozat alapján180 gimnazistának, főiskolásnak és pedagógusnak nyílik lehetősége né-metországi ösztöndíjra. A tartózkodási idő egy hónaptól fél évig terjed.Ezen kívül 8–12 óvónő utazhat bajorországi gyakorlatra.

1988. január 6. Az MTV 2 programján ettől kezdve minden szerdán16,50-től 5 percben német nyelven híreket sugároznak.

1988. január 7. 30 perces lesz az Unser Bildschirm magazin a MagyarTelevízióban.

1988. február 1. „Magyarországi Németek” (Stiftung Ungarndeutsche) el-nevezéssel alapítványt létesít a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, aNémet Szövetség, az Oktatási és a Belügyminisztérium. Az alapítvány in-duló vagyona 320 000 Ft. Az alapítvány együttműködik a Stuttgarti Du-nai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengetegpályázat érkezik az alapítványhoz. Pályázni lehet könyvkiadásra, a klub-

EILER FERENC

A magyarországi német kisebbségkronológiája (1987–2000)

élet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi uta-zására. Kezdetben csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkap-csolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyar-országi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóvá-hagyása is az alapítvány hatáskörébe tartozik. A kuratórium 7 tagból áll.Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgaz-dasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnök Hambuch Géza. Tag-ja még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal, valamint a HazafiasNépfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.

1988. február 15–17. Az NSZK-ból delegáció érkezik Magyarországra az1987-ben Grósz Károly által aláírt nyilatkozat kereteinek kidolgozására.Megállapodnak egy magyar–német kulturális vegyes bizottság létreho-zásában.

1988. február 29.–március 10. Hambuch Géza a Friedrich Ebert Alapít-vány meghívására Bonnba, Frankfurtba, Stuttgartba és Münchenbe uta-zik. Találkozik Bajorország, Baden-Württenberg és Hessen képviselőivel,a Külügyminisztérium államtitkárával, a Kancellária Hivatal osztály-vezetőjével, valamint a Friedrich Naumann és a Konrad Adenauer Ala-pítvány vezetőivel. Felkeresi a VDA központját is.

1988. március 10. Megnyílik Budapesten az NSZK Kulturális és Infor-mációs Központja.

1988. március 16–17. Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizott-ságának titkára a parlamentben javasolja a nemzetiségi törvény megalko-tását. A javaslatot minden képviselő támogatja.

1988. május 12. Szűrös Mátyás, az MSzMP KB titkára felkeresi a szövet-ségek vezetőit, s megbeszéléseket folytat velük kongresszusaik előkészü-leteiről. Hangsúlyozza a nemzetiségek hídszerepének fontosságát.

1988. június 15. Az Alsó-Szászországi Tartományi Gyűlés CDU frakció-jának 52 képviselője Magyarországra látogat, s egy csoportjuk felkeresi aNémet Szövetséget is.

1988. július 14. Pozsgay Imre államminiszter lesz. Feladata a nemzeti-ségi politika általános feladatainak kormányszintű koordinálása. A nem-zetiségek szövetségei ettől kezdve az államminiszter illetékességi körébetartoznak.

1988. szeptember 28.–október 1. Stadinger István meghívására német kol-légája, a Bundestag elnöke, Philipp Jenninger Magyarországra látogat.Itt-tartózkodása alatt ellátogat Baranyába és Budaörsre is, ahol találkozika magyarországi németek képviselőivel.

1988. november A Vegyesbizottság Münchenben ülésezik. 32 támogatás-ra érdemes projektet sorolnak fel. A főleg a magyarországi németek támo-gatását célzó legfontosabb projektek a következők: a bajai Magyarorszá-gi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) támogatása (2 millióDM), a pécsi Lenau-ház felépítése (375 ezer DM), 100 magyarországi né-met gimnazista és egyetemista számára németországi ösztöndíjak bizto-

438 EILER FERENC

sítása, 25–40 óvónő 4 hetes intenzív németországi nyelvi továbbképzése,25 középiskolai tanár 3 hetes németországi továbbképzése ország-ismeretből.

1988. november 28. Baden-Württenberg tartomány 4 200 000 DM alap-tőkével megalapítja a „Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Ala-pítványt” (Donauschwäbische Kulturstiftung des Landes Baden Württenberg).Az alapítvány célja a magyarországi, romániai és jugoszláviai németekkultúrájának támogatása. A jövőben a Magyarországra érkező alapítvá-nyi támogatások egy jelentős része ettől az alapítványtól származik.

1988. december 3–4. A Német Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetségúj neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband derUngarndeutschen). A kongresszuson elhangzik, hogy a Szövetségnek mint amagyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területiés helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége. Azelképzelések szerint a Szövetségnek az előző évtizedek gyakorlatávalszemben már lehetne tagsága. A kongresszus után változások történneka szövetség felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet ala-kítanak, a Szövetség területi képviseleteként.

A kongresszus támogatja a nemzetiségi törvény megalkotásának ötle-tét.

Tiszteletbeli elnök: Wild Frigyes, elnök: Manherz Károly, alelnökök:Réger Antal, Zorn Antal, Kellner Lőrinc. Főtitkár: Hambuch Géza, titká-rok: Wolfart János és Schnaider Lászlóné. Ezen kívül öttagú Ellenőrző Bi-zottság alakul. Az Országos Választmány 99 tagú.

A kongresszuson ekkor vehetnek részt első alkalommal német nyelvűkapitalista országok magyarországi képviselői (az osztrák követségi ta-nácsos, a svájci nagykövet, az NSZK nagykövetségének első titkára, aBaden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány elnöke).

1988. december 14-15. Hans-Dietrich Genscher német külügyminisztermagyarországi látogatása keretében találkozik Manherz Károllyal ésHambuch Gézával. December 15-én Genschert a budapesti egyetem(ELTE) díszdoktorává avatják.

1989. január 5. Emlékeztető készül a nemzetiségi szövetségek vezetői,az MSzMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa,valamint a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztályánakképviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértenek abban, hogy szükségvan egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni aszövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hang-súlyozzák, hogy országos és regionális nemzetiségi oktatási intézménye-ket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvű-ség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell al-kalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapí-tása mellett hangsúlyozzák a szövetségek működése anyagi feltételeinekjavítására irányuló törekvés szükségességét is.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 439

1989. február 6. A Neue Zeitung Klubból alakult Budapesti Német Klub(Budapester Deutschklub) ülésén a klub 21 tagja nyilatkozatot ír alá, melyszerint ők a Szövetség tényleges tagjai kívánnak lenni. Manherz Károly-nak címzett levelükben kérik, hogy tájékoztassa őket a tagság jogi lehető-ségeiről, és arról, hogy azt miként lehet megszerezni.

1989. február 23–24. Grósz Károly Baranya megyébe látogat. A pécsidélszláv klubban találkozik a németek és délszlávok megyei képviselői-vel. Báling József (a Szövetség megyei szervezetének elnöke) beszámolarról, hogy a falvakban nagy számban alakulnak az egyesületek, KernerLőrinc (a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület elnöke) pedig arról,hogy még ez évben felavatják a Lenau-házat.

1989. március 25. Lothar Späth magyarországi látogatása során találko-zik a Szövetség vezetőivel. A tárgyaláson megvitatják a testvérvárosi kap-csolatok alakulását, a gazdasági támogatás lehetőségeit és a német ven-dégtanárok Magyarországra történő küldésének lehetőségét.

1989. április 6. A Minisztertanács dönt egy a kormány mellett működőNemzetiségi Kollégium felállításáról. Ennek elnöke Pozsgay Imre állam-miniszter, tagjai pedig az érintett minisztériumok, a Hazafias Népfront, aSzakszervezetek Országos Tanácsa, az egyházak, a Magyarok Világszö-vetsége megbízottai, a nemzetiségi szövetségek főtitkárai, valamint a ci-gányság érdekképviseleti szervének delegáltja. A kollégium a tervek sze-rint tanácsadó, konzultációs szerepet kap a döntések előkészítésében.

1989. június 9. A Friedrich Neumann Alapítvány megkezdi magyaror-szági működését. A megnyitó ünnepségen, melyen a beszédet Hans-Dietrich Genscher tartja, részt vesz a Szövetség vezetősége is.

1989. június 14. A Szövetség megállapodást köt Baja Város Tanácsávala Baján megvalósítandó Magyarországi Németek Általános MűvelődésiKözpontja (UBZ) pénzügyi támogatása tárgyában. A központ célja a né-met nyelv oktatása és ápolása, valamint a magyarországi németek kultú-rájának ápolása és fejlesztése. A tervek szerint a központ óvodát, általá-nos iskolát, gimnáziumot és diákotthont foglal majd magában. Az intéz-mény megvalósulásához az NSZK jelentős anyagi támogatást helyezettkilátásba.

1989. június 15. Manherz Károly oktatási miniszterhelyettes lesz, demarad a Szövetség elnöke.

1989. július A Szövetség rehabilitációs bizottságot alakít, melynek elnö-ke Zielbauer György. A bizottság feladata, hogy eljárjon az 1944–45 for-dulóján a Szovjetunióba deportált/internált, erkölcsi és anyagi kárt szen-vedett magyarországi németek rehabilitációja/kártalanítása ügyében.

1989. szeptember 21. A Baranyai Német Nemzetiségi Bizottság tiltako-zást fogalmaz meg Hoóz Istvánnak (KSH) címezve a tervezett népszám-lálási kérdésekkel kapcsolatban, s azt eljuttatják a megyei tanácsnak is.A kérdések a nemzetiségre, anyanyelvre és idegennyelv-tudásra kérdez-nének rá. A tiltakozásban az 1941-es népszámlálás következményei miatt

440 EILER FERENC

kialakult negatív tapasztalatokra hivatkoznak, és aggodalmuknak adnakhangot, hogy a többségi lakosság az esetleges alacsony számok esetén fel-teszi majd a kérdést, hogy minek kell egyáltalán ilyen kevés kisebbségheztartozó embernek annyi óvoda és iskola.

1989. szeptember 27. Pécsett kerül megrendezésre a Német SzövetségiKöztársaságban élő Honfitársi Szövetségek (Landsmannschaften derBundesrepublik) és a Szövetség elnökségének első közös tanácskozása.

1989. október 3. A Szövetség sajtótájékoztatót tart irodájában a NémetBelügyminisztérium Titkárságának és az Országos Társadalombiztosítá-si Főigazgatóság Jogi Főosztályának részvételével az 1944–45 fordulójánmunkavégzésre a Szovjetunióba deportált/internált német származásúvagy nevű, illetve az 1950–53 között az országon belül áttelepített, inter-nált németek munkaviszonyának és nyugdíjának rendezésével, erkölcsi-politikai rehabilitációjával kapcsolatban.

1989. október 3. Hambuch Géza részt vesz az Európa Német Népcso-portok Munkaközösségének harmadik ülésén. A Munkaközösség 1987.október 2-án alakult a kölcsönös segítségnyújtás szorgalmazása, a németnépcsoportok kulturális, etnikai és nyelvi identitásának megőrzése céljá-ból. Elnöke Karl Mitterdorfer.

1989. november 1. Az országgyűlés 20/1989. OGY határozatában kinyil-vánítja, hogy a kitelepítések és internálások jelentős arányban hibás poli-tikai gyakorlat következményei voltak, s ezért a magyar társadalom ne-vében az áldozatokat, a sérelmeket szenvedőket megköveti. A kártalaní-tás kérdéséről az országgyűlés később tárgyal.

1989. november 26. Megalakul az Otto von Bismarck Egyesület, a ma-gyarországi német vállalkozók egyesülete. Célja a vállalkozók gazdasági,társadalmi és személyes kapcsolatainak kiépítése és javítása. Tagjai lehet-nek magyar és nem magyar állampolgárok is. Elnöke Emmerich Doman.December 12-én veszik fel a kapcsolatot a Szövetséggel.

1989. december 2. A magyarországi németek budapesti érdekképvisele-ti szerve Hambuch Vendel vezetésével elhatározza ülésén, hogy megala-kítja a Jakob Bleyer Közösséget.

1989. december 16–18. Helmuth Kohl magyarországi látogatása. Beszé-det mond a parlamentben, a budapesti egyetemen díszdoktorrá avatják.December 16-án fogadja Manherz Károlyt és Hambuch Gézát. A megbe-szélésen szóba kerülnek a németországi támogatás lehetséges formái ésaz NSZK nemzetiségi politikája.

1989. december 31. Pécsett megalakul a Magyarországi Ifjú NémetekKözössége (GJU) a Lenau-házban. Első elnöke Radnai Erika.

1990. január 2. Megkezdődik a népszámlálási adatfelvétel. 37 511-envallják magukat német anyanyelvűnek, 30 824-en német nemzetiségű-nek.

1990. január 8. A Szövetség Elnöksége ülést tart, melyen a német egye-sületek és országgyűlési képviselők is megjelennek. A Szövetség igazság-

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 441

talannak tartja, hogy a kárpótlás kizárólag az 1947-es állapotokat veszialapul, a németek vagyonelkobzása ugyanis eddigre lényegében már be-fejeződött, így a kollektív bűnösnek tekintett németség nem részesülhet-ne kárpótlásban.

1990. január 26. Megalakul a Budapesti Német Kulturális Egyesület(Deutscher Kulturverein Budapest) a Néprajzi Múzeumban. Elnöke Ham-buch Vendel, alelnöke Krix György. Az egyesület célja a magyarországinémetek anyanyelvének, kultúrájának és hagyományainak ápolása, nem-zeti identitásának erősítése és érdekeinek képviselete. Az egyesület infor-mációs lapja, a Deutscher Bote 6 éven keresztül évente tízszer jelent meg.

Megalakul a budapesti német nyelvű katolikus közösség a Batthyánytéri „Szent Ferenc Sebei” templomban. Az első misén részt vesz PaskaiLászló, egy-egy németországi, ausztriai, svájci és NDK-beli püspök, vala-mint a négy állam nagykövetei. A kezdeményezés még 1988 szeptembe-rére megy vissza, amikor a Német Püspöki Konferencia külföldi titkársá-ga tárgyalásokat kezdett az Állami és Egyházügyi Hivatallal. A közösséglelkésze Franz Walper prelátus lett.

1990. február 15. A Szövetség Elnöksége úgy dönt, hogy a Hazafias Vá-lasztási Koalíció országos listáján nem indít hivatalosan jelöltet.

1990. február 24. A Magyarországi Németek Szövetsége az 1944–45 for-dulóján szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarországi németek reha-bilitálásával, illetve kártalanításával kapcsolatban nyilvános tanácskozástszervez a Néprajzi Múzeumban. Az érdekelteken kívül a kormány, a pár-tok és a sajtó képviselőit is meghívják.

1990. március 1. Megnyílik a németországi CSU-hoz közel álló HansSeidel Alapítvány irodája Budapesten.

1990. március 28. Az Országgyűlés 35/1990. OGY határozata a magyar-országi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. „1. Az Or-szággyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdő-dő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyo-san sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségihovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországinémetek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezértaz Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, ésegyüttérzését a szenvedés túlélőinek. 2. Az Országgyűlés felhívja a Mi-nisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amelykimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban ré-szesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok,akik hasonló sérelmeket szenvedtek.”

1990. március 25. Az első szabad választás. A Hazafias Választási Koa-líció jelöltjeként induló Hambuch Géza nem kerül be a parlamentbe. Abekerült német származású képviselők a HVK-n kívül indultak. WeklerFerenc (Agrárszövetség), Szauter Rudolf, Figler János (MDF), Pálos Mik-lós (KDNP), Werner József és Freund Tamás (SZDSZ).

442 EILER FERENC

1990. április Megalakul a Magyarországi Nemzetiségi Szervezetek Or-szágos Érdekegyeztető Tanácsa.

1990. április 12. A Minisztertanács 1068/1990. MT határozata. A Minisz-tertanács a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium javaslatára a hazainemzeti és etnikai kisebbségek támogatására 20 millió forintos indulótő-kéjű alapítványt hoz létre. Az alapítvány neve: „A magyarországi nemze-ti és etnikai kisebbségekért”. Ugyanekkor hozza létre „A határon túli ma-gyarságért” alapítványt is. Az alapítványok forrása a Minisztertanács Hi-vatalának 1990-es költségvetésében a nemzetiségi feladatokra jóváha-gyott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság rendelkezésére bocsátottkeretösszeg.

1990. május 4. Az Országos Választmány ülésén döntenek arról, hogyki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő- vagy parla-menti biztos jelöltje, amennyiben megvalósul a kisebbségek parlamentiképviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló je-lölőbizottságnak június 2-ig kell javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre.A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyan-akkor elfogadja a Szövetség alapszabályát.

1990. május 17. A Néprajzi Múzeumban megnyílik a „Donau-schwaben” kiállítás. A vándorkiállítást 3 évvel ezelőtt mutatták be elő-ször Stuttgartban.

1990. június 3. A Lenau-ház ünnepélyes átadása. Ünnepi beszédetmond Alexander Arnot, Németország magyarországi nagykövete.

1990. június 6. Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke magyarországi prog-ramjának egyik pontjaként felkeresi a Szövetséget, ahol az elnökségi ta-gokkal megbeszélést folytat.

1990. június 24. Megalakul a Magyarországi Német Írók Szövetsége(Verband Ungarndeutscher Autoren), 20 taggal. Az elnökség: JohannSchuth, Claus Klotz, Vata Vágyi.

1990. augusztus 23. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH)elnöke Wolfart János lesz, a német referens pedig Heinek Ottó.

1990. szeptember 1. A budapesti Kossuth Gimnáziumban működő né-met tagozat átköltözik a XX. kerületben levő ún. „Misa Bölcsőde” épüle-tébe, s önálló nemzetiségi gimnázium lesz.

1990. szeptember 3. A bajai UBZ gimnáziumának ünnepélyes átadása.1990. szeptember 12. A Fővárosi Bíróság a Magyarországi Németek Szö-

vetségét az 1989. évi 11. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 2719.sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felveszi.

1990. november 9. 15 magyarországi német nemzetiségi pedagógusmegalakítja a Magyarországi Németek Iskolaegyletét (UngarndeutscherSchulvereint).

1990. november 12. Pécsett megnyílik a német főkonzulátus, élén HannsRehfelddel.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 443

1990. november 30.–december 2. A Szövetség és a Magyarországi Néme-tek Honfitársi Szövetsége (LDU) konferenciát rendez „A magyarországinémetek történelme 1920–1990” címmel. Társszervezők: MTA Történet-tudományi Intézet, Magyar Történelmi Társulat, Európa Intézet.

1990. december 6. A magyarországi németek rendkívüli kongresszusánúj alapszabályt fogadnak el. A Szövetség neve: Magyarországi NémetekSzövetsége. A Szövetség szervei: Kongresszus, Országos Választmány,Elnökség, Ellenőrző Bizottság. A Választmány 71 tagja a kongresszusiküldöttekből kerül ki, a többieket a regionális és a helyi egyesületek de-legálják. A Szövetség elnöke: Manherz Károly, ügyvezető elnök: Ham-buch Géza. Elnökhelyettesek: Kerner Lőrinc, Wild Róbert, German József.A Szövetség titkára: Schnaider Ágnes.

1991. január 14. Pécsett magalakul „A Pécsett élő Magyarországi Néme-tek Egyesülete” (Verein der in Pécs/Fünfkirchen lebenden Ungarndeutschen).Elnöke a Leőwey Gimnázium német párhuzamos osztályának tanára,Lafferton Anna. Az egyesület célja, hogy a belvárosi iskola német osztá-lyaiból és a Leőwey Gimnáziumból létrehozzon egy német oktatási köz-pontot.

1991. január 30. 9 kisebbségi szervezet megalakítja a MagyarországiNemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalát. A szervezet célja, hogy akészülő kisebbségi törvénnyel kapcsolatban összehangolja a kisebbségekálláspontját, és tárgyalópartnere legyen az előkészítést végző kormány-zati és parlamenti szerveknek.

1991. február 22. A Szövetség elnökségi ülése aláírásgyűjtő akció elindí-tását határozza el, tiltakozásul az ellen, hogy a kárpótlási törvény gyakor-latilag kirekeszti a német kisebbséget a kárpótoltak köréből. Az íveket áp-rilis 9-ig 24 569 személy írja alá.

1991. március 1. Manherz Károly miniszterelnökségi államtitkár lesz.Feladata a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzatifeladatok koordinálása.

1991. március 16. Budapesten megalakul a Magyarországi NémetekSzent Gellért Katolikus Egyesülete (St. Gerhards-Werk/Ungarn e. V.). Elnö-ke Hambuch Vendel. Az alakuló ülésen részt vesz Michael Mayer pécsipüspök és a stuttgarti St. Gerhards-Werk ügyvezetője, Rudolf Fath. Azegyesület célja a vallásosság erősítése, az anyanyelv és szokások ápolásaa katolikus német kisebbség körében. Minden év május 1-jén a budapes-ti Szent Imre templomban a magyarországi németek számára megtartjaaz országos májusi ájtatosságot.

1991. április 11. A Szövetség tanácstermében a Kisebbségi Kerekasztaltagjai találkoznak a FUEV Magyarországon tartózkodó funkcionáriusai-val.

1991. április 24. Antall József 2 órás beszélgetésen fogadja a kisebbségekvezetőit. A miniszterelnök tájékoztatja őket, hogy a kormány elítéli a ko-rábbi időszak asszimilációs törekvéseit, s fontosnak tartja, hogy a kisebb-

444 EILER FERENC

ségek maguk is közreműködjenek a kisebbségi törvény megalkotásánakelőkészítő munkálataiban. Fontosnak tartja továbbá a parlamenti kép-viselet megteremtését is, de addig is elsőrendű fontosságú feladatnak lát-ja a kisebbségi ombudsman megválasztását.

1991. május 6-9. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hivataloslátogatásra Németországba érkezik, ahol fogadja Richard von Weizsäckerelnök és Helmuth Kohl kormányfő. Kíséretében jelen van Manherz Ká-roly is. Május 8-án Baden-Württenbergben találkozik Paul Striftlerrel, aHonfitársi Szövetség tartományi elnökével.

1991. május 9-11. A FUEV Budapesten tartja soron következő kongresz-szusát, melynek előkészítésében komoly szerepet vállal a Szövetség is. Avédnökséget Göncz Árpád vállalja. A kongresszuson Wolfart János a ma-gyarországi német kisebbség helyzetéről, Hambuch Géza pedig a Szövet-ségről tart előadást.

1991. május 29. A Kisebbségi Kerekasztal tárgyalódelegációt választ so-raiból, melyet felhatalmaz, hogy a kisebbségek érdekeit közvetítse a kor-mány és a parlament felé. A delegáció egyik tagja Kaltenbach Jenő lett.

1991. augusztus 21. A CDU/CSU belpolitikai munkacsoportja szakértőimeghallgatást tart a „Német kisebbségek Kelet-Közép-, Kelet- és Dél-kelet-Európa államaiban” című témában. Elnököl: Hartmut Koschyk.A tanácskozásra Hambuch Gézát is meghívják. Beszámolót tartanak atérségben élő kisebbségek vezetői, német külügyminisztériumi vezetőkés mintegy 40 közvetítő szervezet (Mittlerorganisation).

1991. szeptember 24.–október 24. A Szövetség a németség kárpótlásánaksegítése érdekében tanácsadó szolgálatot hoz létre. Budapesten és Pestmegyében egy hónap alatt négy alkalommal, majd később az ország másrészein is tartanak fogadóórákat.

1991. december 18. Jeszenszky Géza és Hans-Dietrich Genscher külügy-miniszter Bonnban parafálja a két ország közötti államszerződést, melyetmajd Antall József és Helmuth Kohl ír alá Budapesten 1992. januárban. Aszerződésben külön fejezet foglalkozik a német nemzeti kisebbség jogai-val.

1992. február A Magyarországi Német Írók Szövetsége a képzőművé-szek előtt is megnyitja kapuit, és átalakul Magyarországi Német Írók ésMűvészek Szövetségévé (Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler).

1992. február 6. Német–magyar Partnerségi és Együttműködési Szerző-dés (Vertrag über freundschaftliche Zusammenarbeit und Partnerschaft inEuropa). Az aláírást megelőző nap Helmuth Kohl és Hans-DietrichGenscher is fogadja a Szövetség vezetőit. A szerződés záradékában a kétkormány kötelezettséget vállal arra, hogy támogatja a magyarországi né-meteket.

1992. február 28. Megalakul a Magyarországi Német Vállalkozók Egye-sülete (Verein Ungarndeutscher Unternehmer) 74 magyarországi német vál-lalkozó, közgazdász, mérnök részvételével.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 445

1992. február 29. Saját kezdeményezésére felmentik Manherz Károlyt,aki március 1-től a Germanisztikai Intézet igazgatója lesz az ELTE-n.

1992. március 20. A német kormány tájékoztatja a Bundestagot a közép-és kelet-európai németség helyzetéről és a kormány eddigi, a kisebbségekhelyzetének javítását célzó tevékenységéről. Eszerint a rendszerváltás ótaNémetország a különböző magyarországi – nem kimondottan csak a ki-sebbségekkel összefüggő – projektek finanszírozására (1991 novembe-réig) 13 481 000 DM-t fordított.

1992. április 4–5. A GJU nádvári elnökségi ülésén felfüggeszti tagságáta Szövetségben a fennálló véleménykülönbségekre és a hiányos morálisés anyagi támogatásra hivatkozva. Egy számukra is elfogadható ifjúságikoncepció kidolgozásától teszik függővé döntésük megváltoztatását.

1992. április 16. A GJU tagja lesz az Európai Népcsoportok Ifjúságának(Jugend Europäischer Volksgruppen – JEV). A szervezet 1963-ban alakult aFUEV-en belül.

1992. május 12. A magyar parlament elfogadja a politikai üldözöttekkárpótlásáról szóló törvényt (megjelent június 2-án a Magyar Közlöny-ben). Az 1992/XXXII. törvény mindazokra vonatkozik, akiket 1939. már-cius 11. és 1989. október 23. között politikai okokból jogellenesen meg-fosztottak szabadságuktól vagy életüktől.

1992. május 20. A Neue Zeitung Alapítvány megalapítását határozza el19 német kisebbségi szervezet és 12 magánszemély. A kuratórium elsőülését június 3-án tartja. Tagjai: Báling József, Kaltenbach Jenő, HeinekOttó, Heilig Ferenc, Gehl Gusztáv, Stein Róbert, Leipold Péter. Az újságfőszerkesztője Schuth János. A kuratórium elnöke Kaltenbach Jenő.

1992. május 22. Antall József találkozik a magyarországi nemzetiségiszervezetek vezetőivel és az érintett országok nagyköveteivel. Antall ki-jelenti, hogy a kisebbségpolitika nem belügy, ezért a kormány szorgal-mazza a kisebbségek és az anyaországok együttműködését, kapcsolatukelmélyítését.

1992. május 22–26. A Német Belügyminisztérium megbízásából Ma-gyarországra érkezik Hans Atzler és Ulrich Wendker, hogy feltérképez-zék a magyarországi németek igényeit. A megbeszéléseken szóba kerül-nek a találkozások házai, az egyesületi élet és az induló startsegély kínál-ta lehetőségek kérdése.

1992. május 24. A Bundestag egyhangúlag jóváhagyja a magyar–németalapszerződést.

1992. május 26. A Schwäbische Zeitungban megjelenik egy interjúHambuch Gézával, „Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nempéldamutató” címmel. A riportot kivonatosan ismertetik a magyar újsá-gok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megol-dott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a par-lamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbségegy elfogadható kisebbségi törvényre vár. A nyilatkozat nagy visszhan-

446 EILER FERENC

got vált ki. A német származású kormánypárti parlamenti képviselők(Bélafi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf)tiltakozó nyílt levelet jelentetnek meg az egyik magyar napilapban június1-jén. Erre a levélre sajtóközleményben reagál Hambuch és a Szövetségelnöksége is.

1992. június 10. Elkészül a Szövetség Ellenőrző Bizottságának beszá-molója. Kaltenbach Jenő szerint a kongresszus nem hozta meg a kívántátalakulást, a Szövetség legitimációs válságban van. Elmaradt a küldöt-tek számának az általuk képviseltek számához való arányosítása is. Azalapszabály vázlatos, ráadásul a gyakorlatban nem is érvényesül. A Szö-vetségnek nincs saját arca, koncepciója, politikája. A beszámoló nagyvisszhangot vált ki a Szövetségen belül.

1992. szeptember 1. A német Belügyminisztérium megbízásából a DLG-Agrarservice GmbH Magyarországon beindít egy 1994. december 31-igtartó projektet, melynek az a célja, hogy a magyarországi német földmű-veseknek mezőgazdasági tanácsadó szolgálatot tartsanak fent. A projektkeretein belül kiemelt jelentőséget kapott a méhészeknek tartott tovább-képzés. 1993. szeptember/októberben megtartott szemináriumon többmint 600 méhész vett részt. 1994 őszén a program 4 előadással zárul, 67személy részvételével.

1992. szeptember 25. A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köz-társaság kormányának közös nyilatkozata a magyarországi német ki-sebbség oktatási, kulturális és egyházi életének, valamint a német mintidegen nyelv magyarországi tanításának támogatásáról.

1992. szeptember 30.–október 4. Kelet- és nyugat-európai német kisebbsé-gek képviselőinek nemzetközi konferenciája Pécsett. A konferencia célja apolitikai tapasztalatcsere és a kisebbségi létből adódó kihívások áttekin-tése.

1992. november 20–21. A magyarországi német egyesületek első orszá-gos találkozója Tengelicen, a Tolna megyei önkormányzat oktatási köz-pontjában. 26 egyesület vesz részt a Szövetséggel szemben rendkívül kri-tikus hangú találkozón.

1992. december 1–2. Nyilvános meghallgatás a Bundestagban, melynektémája a német kisebbségek helyzete és a német kulturális örökség ápo-lása Európa keleti felében, beleértve a volt Szovjetunió utódállamait is.Résztvevők: a német Bel- és Külügyminisztérium illetékesei, a közvetítőszervezetek, kutatók és a kisebbségek képviselői. Magyarországról Ham-buch Géza vesz részt a meghallgatáson.

1992. december 4. 35 taggal megalakul a Magyarországi Német Nemze-tiségű Vállalkozók Egyesülete. Elnök: Gehl Gusztáv.

1993 Egyezmény Németország és Magyarország között, melyben a ha-disírok gondozásának kérdését szabályozzák. Az első világháborúban617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén,közülük 35 000 név szerint is ismert.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 447

1993. január 1. Ettől kezdve már csak azok a német nemzetiségű szemé-lyek kaphatnak német állampolgárságot Kelet-Közép-Európából, akiketnemzetiségi hovatartozásuk miatt bizonyíthatóan üldöznek vagy akik bi-zonyíthatóan nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvednek hátrányt.

1993. március 15. Bonyhádon konferenciát rendez a Magyar TörténelmiTársulat Dél-Dunántúli Csoportja, Bonyhád Város Önkormányzata és aTolna megyei Levéltár „A Magyarországi Németek Hűségmozgalma”címmel.

1993. április 3. Megalakul a Magyarországi Németek Gazdaköre(Ungarndeutscher Bauerverband). Elnök: Kitzinger János. 1994. május 21-iga tagok létszáma 2000-re nő.

1993. április 23. A Magyar Karitasz Központi Irodájában ünnepélyesenátadják azokat az orvosi műszereket és felszereléseket, melyeket Német-ország a hazai egészségügyi intézmények és önkormányzatok számáraadományozott.

1993. május 1–2. Nemzetközi Jakob Bleyer Konferencia a magyarorszá-gi katolikus németek egyesületének (St. Gerhards-Werk/Ungarn) szervezé-sében.

1993. május 20. Horst Waffenschmidt (a német Belügyminisztériumparlamenti államtitkára és a parlament külföldi németség támogatásávalmegbízott politikusa) magyarországi látogatása egyik programjakéntmásfél órás tájékozódó megbeszélést folytat a Szövetség elnökségével.A delegációt, melynek tagja a CSU elnöke, Theo Waigel pénzügyminisz-ter is, fogadja Antall József. A delegáció később felkeresi a bólyi és a soly-mári találkozások házát és a pécsi Lenau-házat is.

1993. június 1. A parlament elfogadja a magyar állampolgárság meg-szerzését szabályozó törvényt. A 21. § szerint visszakaphatják állampol-gárságukat mindazok, akiket politikai okokból fosztottak meg tőle. Ezazokra a németekre is vonatkozik, akiknek a 2. világháború után el kel-lett hagyniuk az országot. Nem kell az állampolgárságra várókkal szem-ben támasztott feltételeknek (8 év itt tartózkodás, nyelvvizsga, alkot-mány ismerete stb. ) sem megfelelniük.

1993. július 1. A Pécsi Stúdió ettől kezdve az egész országban foghatónemzetiségi adást sugároz a Kossuth adón (URH), 19,30–20,00 között.

1993. július 2. A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása(40 szoba, vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közöshelyiségek). A megnyitón a város polgármestere mellett részt vesz Né-metország főkonzula, Hanns Rehfeld és a Szövetség részéről HambuchGéza.

1997. július 7. Kihirdetik az 1993: LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebb-ségek jogairól szóló törvényt.

1993. július 13. Göncz Árpád fogadja a Kisebbségi Kerekasztal elnökétés titkárát, Doncsev Tosót és Lásztity Pérót. Beszélgetést folytatnak a ki-sebbségi törvényről és a leendő ombudsman személyéről. A köztársasági

448 EILER FERENC

elnök megígéri, hogy a Kerekasztal által rendezendő nemzetközi konfe-rencián védnökséget vállal.

1993. augusztus 23–25. Tarjánban megalakul a Magyarországi NémetekIskolaegyleteinek Országos Szövetsége (Bund der ungarndeutschen Schul-vereine).

1993. december 22. Nem megy át a parlamentben az a törvénymódosí-tást célzó javaslat, mely lehetővé tette volna, hogy megvalósuljon a ki-sebbségek parlamenti képviselete.

1994. január 5. A magyarországi németek delegációja találkozik MádlFerenc művelődési miniszterrel. A delegációt Hambuch Géza vezeti. Je-len vannak még: Lunczer Terézia, a Budapesti Német Nemzetiségi Gim-názium igazgatóhelyettese, Wild Katalin: a JPTE német tanszékének ve-zetője és Schnaider Ágnes titkár is. A delegáció a német oktatásügy hely-zetével kapcsolatban elégedetlenségének adott hangot. Kérik, hogy a fej-pénzt csak valóban a nemzetiségi oktatásra lehessen felhasználni. Ezenkívül hangsúlyozzák egy budapesti kollégium szükségességét.

1994. január 11. Doncsev Tosó lemond a Kisebbségi Kerekasztal elnökiposztjáról, s az ügyeket a titkár, Lásztity Péró viszi tovább. A sajtó értesü-lései szerint a döntés kiváltó oka a bizalmi válság volt.

1994. január 11. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint alkotmányellenesa magyarországi németek kollektív bűnösségét kimondó 1945-ös törvény.

1994. január 12. A Neue Zeitung mellékleteként beindul a NZ-Juniorgyerekeknek.

1994. február 1. Baja város képviselőtestülete február 1-ji hatállyal azUBZ igazgatójává Knáb Erzsébetet választja. Beiktatása február 2-án.

1994. február 19. A Szövetség épületében 20, a vendégtanári programkeretében Magyarországon tanító német vendégtanár találkozik a Szö-vetség vezetőivel. A vezetők ismertetik a kisebbség helyzetét, és a törté-nelmi okokkal magyarázzák a vendégtanárok meglepett észrevételét, mi-szerint furcsa, hogy a német gyerekek otthon nem beszélnek németül.

1994. március 5–24. A Magyarországi Németek Szövetsége BudapestiÉrdekképviselete, a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségeés a Kossuth Klub a budapesti Kossuth Klubban megrendezi a „Magyar-országi Németek a Kossuth Klubban” című rendezvénysorozatot, mely 4előadásból áll (folyóirat-bemutató, kiállítás, beszélgetés a németek hely-zetéről, válogatás német írók és költők műveiből).

1994. április 7. A Magyarországi Német Vagyonkezelő és KereskedelmiRt. alakuló ülése. Elnök Gehl Gusztáv. Alaptőke: 40 millió Ft.

1994. április 8–9. „Az egyház és a lelki élet szerepe a magyarországi né-metek között a magyarországi rendszerváltás után” című konferencia.Rendezők: St. Gerhards-Werk/Ungarn és a St. Gerhards-Werk/Stuttgart.

1994. május 2. Schwalm Pál, a bajai német gimnázium alapítója és 1959után igazgatója Otto-Raban Heinichen nagykövettől átveszi a NémetSzövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 449

1994. június 7. Egynapos továbbképzés a kisebbségi önkormányzati-ságról. Szervezők: az ELTE Jogi Továbbképző Intézete, a NEKH és a Ma-gyar Közigazgatási Intézet. Az előadók a témában legjártasabb szakértők:Kaltenbach Jenő, Bodáné Pálok Judit, Vánkosné Timár Éva.

1994. augusztus 20. Gál Zoltán, a magyar országgyűlés elnöke fogadja21 kisebbségi szervezet vezetőit. A magyarországi németeket ManherzKároly és Hambuch Géza képviseli. A fogadást szimbolikus gesztuskéntértékelik a kisebbségek.

1994. szeptember 1. Az 1994–95-ös tanévben 198 óvodában tanítanak né-met nyelvet 13 389 gyereknek. 16 kétnyelvű óvodát 870 gyerek látogat.34 778 általános iskolai tanuló tanulja a németet idegen nyelvként. 4584-en vesznek részt kétnyelvű és 878-an német tannyelvű oktatásban. 9nemzetiségi gimnázium, illetve párhuzamos osztály van.

1994. szeptember 1. Az ELTE-n a Germanisztikai Intézet keretei közöttmegkezdi működését a Magyarországi Németek Oktatási és KutatásiKözpontja.

1994. október 21–22. A pécsi Lenau-házban vezető történészek részvéte-lével konferenciát rendeznek „A nemzetiségi kérdés a 20-ik századi ma-gyar pártok koncepciójában és a szellemi irányzatokban” címmel.

1994. november 6. Wolfart János a Weimari Nemzeti Színházban átveszia VDA Kulturális Kitüntetését.

1994. november 14–15. A Friedrich Ebert Alapítvány, a pécsi NikolausLenau Közművelődési Egyesület kétnapos konferenciát rendez Pécsett azMTA Pécsi Épületében. A konferencia címe: Németek és zsidók a Duna-medencében.

1994. november 24. Átadják a Szekszárdi Német Színház (DBU) új épü-letét. Beszédet mond Göncz Árpád és Otto-Raban Heinichen. Az ünnepielőadás Lessing: Bölcs Náthán.

1994. december 11. Önkormányzati választásokhoz kapcsolt kisebbségiönkormányzati választások.

1995. január 13–14. A Neue Zeitung Alapítvány rendezésében az UBZ-ben továbbképzést tartanak mintegy 60, többségükben megválasztott he-lyi kisebbségi képviselőnek. A program címe: „Német önkormányzatok –hogyan tovább?”

1995. január 27. Megalakul a Pécsi Magyar–Német Társaság (Ungarisch-Deutsche Gesellschaft Pécs) kb. 70 alapító taggal. Az ügy előzménye, hogy1994 májusában bezárt Németország pécsi főkonzulátusa, így a régiónakmegszűnt az eddig élő közvetlen németországi kapcsolata. Ez utánTheodor Zens egykori konzul Németországban megalapította a BonniMagyar–Német Társaságot (Ungarisch-Deutsche Gesellschaft Bonn).

1995. február 10. Az Elnökség ajánlást fogalmaz meg a kongresszusnaka Szövetség feloszlatásáról, és a vagyonnak az önkormányzat részére tör-ténő átruházásáról.

450 EILER FERENC

1995. február 11. A Germanisztikai Intézetben több mint 100 megválasz-tott német kisebbségi önkormányzati vezető számára tanácsadást tarta-nak. A megbeszélés legfontosabb témái: a kisebbségi önkormányzatokaktuális kérdései, az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásá-nak előkészületeiről szóló tájékoztatás.

1995. február 25. Megalakul a Baranyai Német Kisebbségi Önkormány-zatok Szövetsége. Elnöke Báling József.

1995. március 3. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatalba a lehetséges 59budapesti elektorból 51 eljött, hogy megválassza a 9 tagú német fővárosikisebbségi önkormányzatot.

1995. március 10. A Szövetség Kongresszusa. 14 nem szavazat és 15 tar-tózkodás mellett döntés születik a Szövetség feloszlatásáról.

1995. március 11. A Magyar Optikai Művek Kultúrházában megválaszt-ják az elektorok (751-ből 589 van jelen) az Országos Német KisebbségiÖnkormányzat Közgyűlésének tagjait (53 fő).

1995. április 8. Gál Zoltán átadja az országos önkormányzat 53 közgyű-lési tagjának a megbízólevelet. Ezután a képviselők alakuló ülést tarta-nak. Elnöknek 39 : 11 arányban Kaltenbach Jenőt választották HambuchGéza ellenében. 4 alelnököt választanak: a jogi és közigazgatási kérdések-kel foglalkozó alelnök Józan-Jilling Mihály, a gazdasági ügyekért felelősKerner Lőrinc, az oktatási kérdésekért felelős Erdei Ferenc, s a kulturálisügyekért felelős Báling József lett.

1995. május 5. Baden-Württenberg miniszterelnöke, Erwin Teufel HornGyula meghívására Magyarországra érkezik. Találkozik az országos ön-kormányzat elnökségével is. A megbeszélésen jelen van Heinichen nagy-követ és Christian Steger, a Donauschwäbische Kulturstiftung des LandesBaden-Württenberg elnöke is. A tájékozódó megbeszélésen két konkrétprobléma is felmerül: az UBZ évi üzemeltetési költségének elégtelen vol-ta, valamint a Neue Zeitung szerkesztőségének computerrel való felsze-relése.

1995. május 20. A Neue Zeitung mellékleteként először jelenik meg apedagógusoknak szóló melléklet, a „Busch-Trommel”.

1995. június 1. Hambuch Géza nyugdíjba vonul. A XIII. kerület németkisebbségi önkormányzatának elnöke továbbra is tagja maradt a közgyű-lésnek.

1995. június 14. Ünnepélyes keretek között felavatják az UBZ-et. Az ok-tatási központ fenntartója Baja városa. A Központ egy óvodából, egy álta-lános iskolából, egy gimnáziumból, egy továbbképző intézetből, egy 150férőhelyes kollégiumból, egy sportcsarnokból áll.

1995. június 21. Manherz Károly átveszi a német nagykövettől a NémetSzövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét.

1995. június 21. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei elő-ször találkoznak Horn Gyulával a Parlamentben. A miniszterelnök kériőket, hogy augusztus végéig foglalják össze az oktatási rendszerrel kap-

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 451

csolatos észrevételeiket, javaslataikat. A vezetők azzal a kéréssel fordul-nak a kormányfőhöz, hogy a kis helységekben is gondoskodjanak arról,hogy megvalósulhasson a kisebbségi oktatás. Horn garantálja a médiá-ban sugárzott kisebbségi műsorok kontingensét, ugyanakkor felkéri azelnököket, hogy tájékoztassák a kormányt arról, hogy a kisebbségeknekmennyi külföldi ösztöndíjra van szükségük.

1995. július 1. 293 igen és 13 nem szavazattal az országgyűlés kisebbsé-gi ombudsmanná választja Kaltenbach Jenőt.

1995. július 20–24. GJU szeminárium Budapesten „Kultúr- és ifjúságimunka a magyarországi német kisebbség körében” címmel. Előadást tartWolfart János és Kaltenbach Jenő is. A rendezvényen vendégként résztvesznek a Német Belügyminisztérium és a Kulturális és Ifjúsági Minisz-térium küldöttei is.

1995. augusztus 24–26. 3 napos szimpoziumot tartanak Baján az UBZépületében a kisebbségi óvodákban jelentkező nevelési kérdések tartalmimegújításáról. A rendezvényen 120 óvónő (német, szlovák, szlovén,szerb, horvát, román) vesz részt.

1995. szeptember 1. Wolfart Jánost január 1-jei hatállyal Magyarországberlini követévé nevezik ki. Helyét a NEKH-ben Orsós Éva veszi át.Heinek Ottó június 1-től elnökhelyettes lesz.

1995. szeptember 12. Átadják a Budapesti Német Nemzetiségi Gimná-zium kollégiumát. Német részről beszédet mond Horst Waffenschmidt, aNémet Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Józan-JillingMihály. A kollégium 134 000 000 Ft-ba került. A költségek legnagyobbrészét a kultuszminisztérium és a főváros állta, de hozzájárult a németkormány is.

1995. szeptember 15. Budapesten ülésezik a Weltdachverband der Donau-schwaben. A tanácskozáson az ausztráliai németek képviselői kivételévelaz összes (35) tag megjelent.

1995. szeptember 28. A kormány megalapítja a „Kisebbségekért” díjat,melyet minden év december 18-án osztanak majd ki.

1995. október 1. Az Országos Önkormányzat közgyűlése Pécsett ül ösz-sze, ahol az önkormányzat elnökévé választják Kernert Lőrincet. Egyide-jűleg elfogadják a „Magyarországi Németekért” Alapítvány alapszabá-lyát, s megválasztják az alapítvány 13 tagú kuratóriumát.

1995. október 15. Átadják a Leőwey Klára Gimnázium megújult épüle-tét, mely 9 új nemzetiségi osztállyal bővült; a könyvtár is sok új könyvetkapott. A 140 000 000 Ft-ba kerülő átalakítás fő támogatója a HermannNiermann Alapítvány volt.

1995. november 19. Kisebbségi önkormányzati választások. Az 1994. de-cember 11-i kisebbségi választásokon elért eredményekkel együtt össze-sen 163 német kisebbségi önkormányzat kezdhette meg működését.

1992. november 22. Wolfart János átveszi a Német Szövetségi Köztársa-ság Érdemrendjének Nagy Érdemkeresztjét a magyarországi kisebbségi

452 EILER FERENC

politika kialakításában játszott szerepéért és a német kisebbségért végzettmunkájáért.

1995. november vége A Német Belügyminisztérium az 1994. január és1995. november közötti időszakban 2 257 620 DM-t fordított a magyaror-szági németek támogatására.

1995. december Ülésezik a Közgyűlés. Döntenek a németség új szimbó-lumáról, himnuszáról (Ludwig Hackl-Ernst Imrich: Das Lied derUngarndeutschen), az ünnepekről (pünkösd, január 2. szombatja) és a ki-tüntetéséről (Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum).

1995. december 18. A Kisebbségek Napja. A Kisebbségekért Díj német ki-tüntetettjei: Kaltenbach Jenő, a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesü-let és a FUEV.

1996 A német kormány 2,5 millió DM-t hagy jóvá a magyarországi né-metek támogatására. Ebből a helyi német kisebbségi önkormányzatok2–2000 DM-ot kapnak a működés technikai feltételeinek megteremtésére.

1996. március 1. Kiállítássorozat kezdődik König Róbert magyarorszá-gi német művész műveiből. Az első állomás Stuttgart, a Magyar Köztár-saság Kultúrközpontja. A következő állomás március 7-én Szekszárd, aMűvészetek Háza. A kiállítás címe: Ott lent a Dunánál (Dort drunt an derDonau). A kiállítássorozat felett Göncz Árpád és Otto-Raban Heinichennagykövet vállalja a védnökséget.

1996. március 23. 2 évet átfogó ünnepségsorozat keretében megemléke-zést tartanak a kitelepítés 50. évfordulójáról.

1996. április 21. Megalakul a Magyarországi Német Ének-, Zene- ésTánckarok Országos Tanácsa (Landesrat Ungarndeutscher Kulturgruppen).86 küldött jön el a Néprajzi Múzeumba 122 kórus, 94 zenekar és 157 tánc-csoport képviseletében (összesen 7000 tag). Elfogadják az alapszabályt,melynek értelmében minden szekció saját elnökséget választ egy elnök-kel és 2 alelnökkel.

1996. április 22. Demszky Gábor főpolgármester átadja a budapestinémet, lengyel, cigány, szlovák fővárosi kisebbségi önkormányzatok iro-dáit (V. ker. Akadémia utca 1. 3. em.).

1996. május 14. Az országos önkormányzat tiltakozik a kormánynálamiatt, hogy Baranyában állítólag kisebbségeket figyeltek meg (német,bolgár, szerb, horvát, cigány). Gálszécsi András, a titkosszolgálatokat fel-ügyelő államtitkár alaptalannak nevezi a felháborodást, mivel elmondá-sa szerint az adatgyűjtés nem volt kisebbségspecifikus. Kisebbségi szer-vezeteket nem figyeltek meg. Az előfordulhatott, hogy kisebbséghez tar-tozó személyeket igen, de az adatgyűjtésre szükség volt a Jugoszláviábandúló háború miatt.

1996. június 14–15. Továbbképzés a német kisebbségi önkormányzatoktagjainak a bajai UBZ-ben, „A kisebbségi önkormányzatok jogai és lehe-tőségei – projekttervezés a gyakorlatban” címmel. A továbbképzés célja atörvényi keretek ismertetése mellett, hogy a kisebbségi önkormányzatok

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 453

tisztában legyenek a pályázati lehetőségekkel, és azzal, hogy miként le-het pályázni.

1996. szeptember 14. Belváros-Lipótváros német kisebbségi önkormány-zata és a Mednyánszky Galéria 6 magyarországi német művész anyagai-ból kiállítást rendez (Bartl József, Volker Schwarz, Wegner János, MischÁdám, König Róbert).

1996. szeptember 27. „A magyarországi németek hozzájárulása a közöshaza felépítéséhez” címmel tudományos konferencián emlékeznek meg akitelepítés 50. évfordulójáról a budapesti Néprajzi Múzeumban. A konfe-rencia fővédnöke Göncz Árpád. A konferencián részt vesz Tabajdi Csabaés Glatz Ferenc is.

1996. november 9. A Pécsi Beszélgetések (Fünfkirchener Gespräche) elsőelőadása Pécsett. A több hónapig tartó továbbképző kurzust a BaranyaMegyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Megyei Szövetsége szer-vezi.

1996. december 18. Kisebbségek napja a parlamentben. A németek részé-ről kitüntetést vesz át Otto-Raban Heinichen nagykövet és Szende Béla, apécsi nemzetiségi tanszék vezetője, az egykori Szövetség elnöke.

1996. december 19. A Tolna megyei közgyűlés a DBU-nál tartott pénz-ügyi vizsgálat eredményéről tárgyal. A zárt ülésen a képviselők többségemegszavazza, hogy az országos német kisebbségi önkormányzat képvi-selőjének el kelljen hagynia a termet. Bár a döntés jogilag nem támadha-tó, az országos önkormányzat tiltakozik, mivel az nem felelt meg a ki-sebbségi törvény szellemének. Az ülésen felmentik a színház intendán-sát, Frigyesi Andrást.

1996. december 21. Ülésezik a közgyűlés. A legfontosabb határozatok: azOktatási és Kulturális Bizottságnál létrehoznak egy alapot 500 000 Ft-tal,melyre az egyesületek pályázhatnak. Megalapítják az önkormányzat sa-ját hivatalos lapját Amtliche Mitteilungen címmel, mely negyedévenkéntjelenik meg, s a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatait ismerteti.Megjelenteti az országos önkormányzattal kapcsolatos fontosabb doku-mentumokat. Kiadója a mindenkori önkormányzati elnök, felelős szer-kesztője az ügyvezető.

1997. január 11. A Magyarországi Német Önkormányzatok Napja.A megjelenteknek Horn Gyula levelet küld, melyben az emberi jogokdurva megsértésének nevezi a németek 1940-es évekbeli kitelepítését. Ki-fejezi abbéli reményét, hogy a németségnek sikerül megőriznie öntudatátés önazonosságát. A német kisebbség érdekében végzett tevékenységéértkitüntetést vesz át Kishegyi Simon, Engelbert Rittinger, Rétfalvi Teofil ésLunczer Terézia.

1997. január 17. Göncz Árpád a búcsúzó német nagykövetet, Otto-Raban Heinichent a Magyar Köztársaság Csillagokkal Ékesített Középke-resztjével tünteti ki. Az 1993 szeptembere óta Magyarországon szolgála-

454 EILER FERENC

tot teljesítő nagykövet kitüntetését a magyar–német kapcsolatok kiépíté-sében és ápolásában játszott szerepéért kapta.

1997. február 2. Ünnepi szentmise keretében elbúcsúztatják FranzWalper prelátust, a budapesti német nyelvű katolikus egyházközség ve-zetőjét és lelkészét, nyugdíjba vonulása alkalmából. Egyúttal beiktatjákutódát, Willi Klinkhammert.

1997. február 17. A új német nagykövet, Hasso Buchrucker felkeresi amagyarországi németeket.

1997. február 20. A NEKH elnökhelyettese, Heinek Ottó átveszi GustavWabrótól Baden-Württenberg tartomány kormányának Staufer-érmét.

1997. április 26–27. Megalakul a Magyarországi Német Egyetemi Hall-gatók Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Studentenschaft) Pécsett, aLenau-házban. A tagok között egyetemisták, egyetemi vagy főiskolaivégzettséggel rendelkező értelmiségiek vannak. Az egyesület célja a ma-gyarországi németek kulturális örökségének ápolása és továbbfejlesztése,a tagok továbbképzése, az országos önkormányzat programjavaslatokkaltörténő támogatása. Tiszteletbeli elnök Báling József, elnök Szabó Ernő.

1997. május 16. A Szovjetunióba elhurcolt és a kitelepített németek em-lékére szobrot avatnak a pécsi Lenau-ház udvarán. A bronzszobor FranzTischler munkája. Az ünnepségen beszédet mond Göncz Árpád. A meg-emlékezés koszorúit Göncz Árpád, Hasso Buchrucker nagykövet ésHeinrich Reitinger helyezi el.

1997. május 29–31. Az UBZ első ízben rendez német nemzetiségi okta-tással foglalkozó nemzetközi kongresszust.

1997. július 19. A Neue Zeitung Alapítvány kuratóriumi ülésén megala-pítják a „Magyarországi Német Médiáért” díjat. Mivel összeférhetetlen-ségi okokból Heinek Ottó és Kaltenbach Jenő tagsága megszűnt, javasla-tot tesznek a kuratórium újraválasztására. Az alapítvány később meg-választott elnöke Erb Mária, ügyvezetője pedig Meyer Éva lesz.

1997. augusztus 29. Törökbálint német kisebbségi önkormányzata át-veszi a német kisebbségi óvoda fenntartói szerepét. Ez első ilyen jellegűintézményátvétel. Az óvodában a beszéd és az oktatás nyelve is német.

1997. szeptember 1. Oktatási statisztika: 13 802 gyerek jár olyan óvodá-ba, ahol német nyelvet tanítanak. 942-en pedig német nyelven is tanul-nak. 37 640 általános iskolai tanuló tanulja a németet mint idegen nyelvet,5911-en kétnyelvű csoportban, 787-en pedig német nyelven oktató cso-portban tanulnak. Az Oktatási Minisztérium statisztikáját az OrszágosÖnkormányzat nem fogadja el hitelesnek.

1997. szeptember 12. Hetényi Árpád kapja a „Magyarországi Német Mé-diáért” díjat. A kitüntetett 1979-től 1983-ig a Magyar Rádió Pécsi Nemze-tiségi Szerkesztőségében dolgozott, ezután pedig a budapesti „Gruß undKuß” adás szerkesztője lett.

1997. november 7. Továbbképzés a magyarországi német kisebbségelektorai számára Pécsett. Másnap Budapesten, november 21-én pedig

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 455

Baján tartanak továbbképzést az önkormányzatok működésével kapcso-latban felmerülő kérdésekről. A kurzust a Német Belügyminisztérium tá-mogatja anyagilag.

1997. december 18. A Kisebbségek Napján kitüntetést kap a HermannNiermann Alapítvány és a Neue Zeitung.

1998. január 10. A Magyarországi Németek Napja. Az ünnepségen be-szédet mond Horn Gyula. A magyarországi németekért kifejtett tevé-kenységéért Zielbauer György, Rosa Mammel, Manherz Károly és GengAntal vehetnek át kitüntetést.

1998. február 14. Az országos önkormányzat közgyűlése jóindulatú tá-mogatásáról biztosítja a német, szlovák és horvát magánszemélyek általjanuárban alapított nemzetiségi választási pártot, a Nemzetiségi Fóru-mot.

1998. február 28. Elhunyt Valeria Koch, a magyarországi német iroda-lom kiemelkedő személyisége.

1998. április 20. Megbeszélés Magyar Bálint kultuszminiszterrel a szek-szárdi DBU jövőjéről. A DBU a tervek szerint a jövőben az országos ön-kormányzat, a Tolna megyei közgyűlés, a város és a minisztérium köz-hasznú alapítványának formájában működhet.

1998. június 5. A januárban megalakult Nemzetiségek Koordinációs Hi-vatala bemutatkozó sajtótájékoztatója. A hivatal pártsemleges alapon,egyesületi bázison jött létre. A civilszervezet célja, hogy támogassa a kor-mány és a kisebbségek munkáját.

1998. június 11. Bemutatják a Manherz Károly által szerkesztett „A ma-gyarországi németek” című kiadványt. A német nyelvű változatot no-vember 5-én mutatják be Stuttgartban.

1998. június 18. A március 9-én – főleg az ideiglenesen Magyarországonélő osztrákok, németek és svájciak által – alapított „A Budapesti NémetSzínházért Közhasznú Egyesület” által életre hívott Budapesti NémetSzínház (intendáns Frigyesi András) első nyilvános előadása egy frank-furti társulat fellépésével.

1998. szeptember 1. Az UBZ Közhasznú Alapítványként működik to-vább.

1998. szeptember 5. Az országos önkormányzat közgyűlése a „Magyar-országi Német Kultúráért Alapítvány” feloszlatása mellett dönt. Az in-doklás szerint egyrészt nem működik jól a kuratórium, másrészt az ön-kormányzat sem kényszerül már rá, hogy elkülönítse egymástól az ado-mányokat és a költségvetési pénzeket. Az alapítvány végül maradt, de1999. május végétől az eddigi 18 fős kuratórium helyét egy öttagú vette át.

1998. szeptember 14. Megváltozik a regionális és kisebbségi műsorok su-gárzásának időpontja az MTV-n. Ezután 14,00 órai kezdéssel lehet szá-molni. A programokat szombaton és vasárnap a kora reggeli órákban is-métlik meg. Kerner Lőrinc tiltakozik a kisebbségek megkérdezése nélkülvégrehajtott változtatás miatt.

456 EILER FERENC

1998. szeptember 20. A NEKH elnökévé Doncsev Tosót nevezik ki.1998. október 18. Kisebbségi önkormányzati választások, melyek ered-

ményeként 272 német kisebbségi önkormányzat alakul Magyarországon.1998. október 31. Az országos önkormányzat elnökségének búcsúülése.1998. december 18. A Kisebbségek Napján kitüntetést vesz át Heinrich

Reitinger.1999. január 9. Magyarországi Németek Napja a Budapesti Kongresz-

szusi Központban. A kormány nevében Dávid Ibolya üdvözli a megjelen-teket. Kitüntetést kap: Varga Katalin, Báling József, Heinrich Reitinger,Tilkovszky Loránt, Zwick József.

1999. január 17. Az országos önkormányzat közgyűlésének megválasz-tása. Az eddigi gyakorlattól eltérően főállású elnököt választanak. Az el-nök Heinek Ottó lett. Az oktatási bizottság elnöke Frank Gábor, a gazda-sági bizottságé Ritter Imre, a szociális bizottságé Józan-Jilling Mihály, akulturális bizottságé Erdei Ferenc, a felügyelőbizottságé Wendelin Albert.

1999. március 9. A német nagykövettől Kaltenbach Jenő ombudsman át-veszi a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Ér-demkeresztjét.

1999. március 12. Orbán Viktor fogadja az országos kisebbségi önkor-mányzatok új elnökeit.

1999. március 23. A 13 kisebbség megalakítja a Kisebbségek OrszágosÖnkormányzatának Kerekasztalát. Az irányító szervben a görög, a szerbés a cigány önkormányzati elnök mellett állandó tag Heinek Ottó is. Min-den ülésen egy-egy önkormányzati elnök csatlakozik a négy fős állandógrémiumhoz.

1999. április 8–9. Az MTA épületében kétnapos konferenciát rendeznek„Nemzeti és etnikai kisebbségek az ezredfordulón” címmel. A konferen-ciát az Akadémia nevében Glatz Ferenc, a kormány nevében pedigDoncsev Tosó, a NEKH elnöke nyitja meg. A konferenciát az AkadémiaiKisebbségkutató Műhely szervezi.

1999. május 29. Az országos önkormányzat közgyűlése elhatározza,hogy a Lendvay utcában a jövőben megnyíló Német Ház üzemeltetéséremegalapítja a Deutsches Haus – Ingatlankezelő Kft-t.

1999. június 7–10. A NEKH meghívására dél-tiroli parlamenti delegációérkezik Budapestre. Vezetőjük Roland Atz alelnök. A parlamenti látoga-tás mellett a vendégek felkeresik az UBZ-et és a Lenau-házat is. A meg-egyezés szerint a jövőben lehetőség nyílik majd arra, hogy magyarorszá-gi német pedagógusok dél-tiroli továbbképzéseken vehessenek részt.

1999. szeptember 17. A „Magyarországi Német Médiáért” díjat a pécsirádió német nyelvű szerkesztősége kapja.

1999. október 17. A Frankfurti Könyvvásáron „Stiefkind der Sprache”címmel egyórás program a magyarországi német szerzők 1990-es évek-ben keletkezett munkáiból. A program keretében Robert Becker, JosefMichaelis és Valeria Koch műveiből olvasnak fel.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 457

1999. december 18. A Kisebbségek Napján Wild Katalin vehet át kitünte-tést.

1999. december 29. Több mint 200 magyarországi német fiatal találkozikHőgyészen, hogy a tradicionális előszilveszteri buli keretében megünne-pelje a GJU alapításának 10. évfordulóját.

2000. január 8. A Magyarországi Németek Napja a Budapesti Kongresz-szusi Központban. A résztvevőket levélben üdvözli Göncz Árpád. Kitün-tetettek: Galambos-Göllner Ferenc, Kalász Márton, Schwalm Pál és a 25éves Urkúti Asszonykórus.

2000. március Megkezdi működését a világhálón a magyarországi né-metek honlapja. Elérhetősége: http//www.ungarndeutsche.de

2000. március 8. A München melletti Haarban elhunyt HeinrichReitinger.

2000. április 5. Orbán Viktor hivatalos látogatásra Bajorországba érke-zik. Kíséretében jelen van Heinek Ottó is. A tárgyalások egyik fontos té-mája egy posztgraduális képzést nyújtó német egyetem budapesti alapí-tásának lehetősége.

2000. április 17. Wilfried Gruber, Németország új magyarországi nagy-követe átadja megbízólevelét.

2000. április 18–19. Hermann Thaler, Trentino-Südtirol parlamentjénekelnöke Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár meghívására Bu-dapestre érkezik. A vendég találkozik Heinek Ottóval is, akivel a magyar-országi kisebbség jogi helyzetét és a dél-tiroli modell kínálta lehetősége-ket vitatja meg.

2000. április 19. Az országos önkormányzat beindít egy konferenciaso-rozatot a német kisebbségi önkormányzatok elnökei számára. Az elsőrendezvényt Pécsett tartják 40 résztvevővel. A rendezvény célja, hogy aképviselők a mindennapi működéshez szükséges gyakorlati ismereteketjobban elsajátítsák. Témák: jegyzőkönyvvezetés, pénzügyi ismeretek, mitkell tenni nem egyértelmű jogi helyzet esetén, az iskola- és oktatási poli-tika hangsúlyai.

2000. április 27. Kisebbségek napja a rádióban.2000. április 29. Johannes Rau, aki a közép-európai államfők magyaror-

szági találkozójára érkezik Magyarországra, Balatonöszödön találkozikHeinek Ottóval és Wendelin Alberttel, a Veszprém megyei Német Kisebb-ségi Önkormányzatok Szövetségének elnökével.

2000. május 2. Erdei Ferenc bekerül a Magyar Rádió társadalmi kurató-riumába. Az előzmény: a kisebbségeknek joguk van egy-egy személyt de-legálni az elektronikus média kuratóriumaiba. A németeknek a televíziókuratóriumába volt joguk egy személyt küldeni, a szlovákoknak pedig arádióba. A két országos önkormányzat megegyezett abban, hogy delegá-lási jogukat felcserélik, mivel Fuzik János a szlovákok részéről elismertszakértője a kisebbségi televíziózásnak.

458 EILER FERENC

2000. május 10. Az azonnali kérdések órájában Hartmut Koschyk, aCDU/CSU frakció kitelepítettekkel és menekültekkel foglalkozó munka-csoportjának vezetője kérdést intéz a kormányhoz a magyarországi or-szágos német kisebbségi önkormányzat vezetőjének a kisebbségi oktatáshelyzetével és a németországi támogatás csökkenésével kapcsolatbanmegfogalmazott véleményéről. A külügyminisztérium államtitkára sze-rint Heinek Ottó pozitívan nyilatkozott április végén a német kormánytámogatásáról. Ami pedig a német kisebbségek irányában jelentkező kul-túrpolitikát illeti, tudomásul kell venni, hogy a teljes költségvetésre jel-lemző megszorítás itt is érvényesül.

2000. május 21. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek ifjúsá-gi kongresszusa Budapesten. A konferencia megrendezését a német bel-ügyminisztérium támogatja anyagilag. Fővédnökséget vállal Deutsch Ta-más ifjúsági- és sportminiszter. A tanácskozáson beszédet mond DoncsevTosó, a NEKH elnöke, Kaltenbach Jenő ombudsman és Heinek Ottó is.A résztvevők döntenek a Magyarországi Kisebbségek Ifjúsági Fórumá-nak megalapításáról.

2000. június 19–21. Jochen Welt, a német kormány kitelepülőkkel fog-lalkozó megbízottja Budapestre érkezik. Találkozik a kisebbségi ombuds-mannal, akivel a parlamenti képviselet kérdését vitatják meg. Ezen kívültalálkozik Hende Csabával, az Igazságügyminisztérium politikai állam-titkárával, valamint Doncsev Tosóval, a NEKH elnökével. 21-én felavatjaa Magyarországi Németek Házát a Lendvay utcában.

2000. június 24–28. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának német szerkesz-tősége média szemináriumot szervez kezdő és fiatal újságíróknak zsur-nalizmus és kommunikáció tárgykörben. A szemináriumot Volker Bornnémetországi kommunikációs tréner vezeti.

2000. július 8. Ulmban felavatják a Donauschwäbisches Zentralmuseumot.Vezetője Cristian Glass. Az ünnepségen részt vesz Baden-Württenbergminiszterelnöke, Erwin Teufel is. Magyarországot Nagy Andor államtit-kár képviseli.

2000. szeptember Heinek Ottó levélben fordul a magyarországi németönkormányzatokhoz, egyesületekhez, regionális irodák vezetőihez és amegyei szövetségekhez, melyben felhívja figyelmüket a közelgő népsza-vazás fontosságára. Egyúttal felkéri őket, hogy bátorítsák a magyarorszá-gi németeket nemzetiségük és anyanyelvük megvallására.

2000. szeptember 22. Berlinben pódiumbeszélgetést rendeznek Thürin-gia tartomány Berlini Házában „Magyarországi németek a fordulat után”címmel. A rendezvényen részt vesznek a magyar nagykövetség tisztvise-lői, a Német Külügyminisztérium Kulturális Osztályának vezetője, Al-bert Spiegel. A magyarországi németek helyzetéről Hartmut Koschyk,Kaltenbach Jenő, Knab Erzsébet és Heinek Ottó tájékoztatja a mintegy100 érdeklődőt.

A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG KRONOLÓGIÁJA 459

2000. szeptember 26. A parlament döntése értelmében egyszeri 50 ezerFt-os kárpótlásban részesülnek azok, akik a második világháború után jo-gosultak voltak ugyan a hadiárva gondozásra, de politikai okokból nemrészesültek belőle.

2000. október 28. Megegyezés az Országos Német Kisebbségi Önkor-mányzat (Heinek Ottó) és a Németországban működő MagyarországiNémetek Honfitársi Szövetsége (Friedrich A. Zimmermann) között Ger-lingenben. Elhatározzák, hogy a jövőben szorosabban együttműködik akét szervezet. Megállapodnak az információáramlás, nyelvismeret, kul-túra és történelemmel kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről. Azegyüttműködés koordinálására egy munkacsoportot hívnak majd életre,mely évente kétszer ülésezik. A megállapodás 4 évre szól.

2000. december 7. Oktatási egyezmény a Német Szövetségi Köztársaságés a Magyar Köztársaság között. A megállapodás egyik legfontosabb ele-meként a bajai UBZ-ben egy speciális osztály számára lehetővé válik,hogy a magyar érettségi mellett a németországi érettségit is megszerezze.

Irodalom

Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Archívuma 1987–1995Neue Zeitung 1987–2000A magyarországi német kisebbség szervezeteinek honlapjaiA magyarországi német kisebbséggel is foglalkozó magyarországi és németor-

szági szervezetek és újságok honlapjaiDemeter Zayzon Mária, szerk. 1999. Kisebbségek Magyarországon. BudapestFehér István 1993. Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945–1990. Buda-

pest: KossuthFehér István 1996. A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pécs: Pro PannoniaFöglein Gizella 2000. Nemzetiség vagy kisebbség? Budapest: IsterVámos Ágnes 1998. Magyarország tannyelvi atlasza. Budapest: Keraban KiadóAdatok a magyarországi kisebbségi önkormányzatok kialakulásáról és működé-

séről. 1997. Regio, 1: 127–164.

460 EILER FERENC