A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban / The Establishment of the Franciscans at Nyírbátor....

M VEL DÉSTÖRTÉNETI M HELYRendtörténeti konferenciák

A Pázmány Péter Katolikus EgyetemBölcsészettudományi Kar

Történettudományi IntézetÚj- és Legújabbkori Történeti Tanszékének sorozata

Sorozatszerkeszt :

ze Sándor

1. / 1–2. A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára

2. A magyar jezsuiták küldetése a kezdetekt l napjainkig3. A domonkos rend Magyarországon

4. / 1–2. Decus solitudinis – Pálos évszázadok / Der Paulinerorden. Geschichte – Geist – Kultur

5. A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában6. A piarista rend Magyarországon

7. /1–2. Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon8. /1–2. Nyolcszáz esztend s a ferences rend. Tanulmányok a Rend lelki-

ségér l, történeti hivatásáról és kulturális–m vészeti szerepér l

A kötet a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0014, TEHETSÉGTÁMOGATÁS APÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KILENC TUDOMÁNYÁGÁBAN

c. projekt támogatásával valósult meg

rendtorteneti.indd 2 2013.04.11. 12:30:19

NYOLCSZÁZ ESZTEND S A FERENCES REND.TANULMÁNYOK A REND LELKISÉGÉR L,

TÖRTÉNETI HIVATÁSÁRÓL ÉS KULTURÁLIS–M VÉSZETI SZEREPÉR L

1.

Szerkesztette:

MEDGYESY S. NORBERT–ÖTVÖS ISTVÁN– ZE SÁNDOR

Budapest2013


153

C. TÓTH NORBERT1

A FERENCESEK MEGTELEPEDÉSE NYÍRBÁTORBAN

A hagyomány

A ferencesek letelepítésére Nyírbátorban több, különböz forrásból táplál-kozó szóbeli hagyomány is meg rz dött. Eszterházy Pál Mennyei korona cím munkájában Bátor Opos által 1300-as évben építtetett ferences kolostorról ír. A múlt század közepén Hidegkuti Mihály az 1332-es év mellett tette le voksát, de kötötték a ferencesek a XIV. század eleji megjelenését Bátori Lukács szemé-lyéhez is. A ma is él legenda szerint a kolostor alapítása Bátori (II.) István or-szágbíró (1471–1493) és erdélyi vajda (1479–1493) nevéhez f z dik. Ezt találjuk a nyírbátori konvent XVIII. századi jegyz könyvében és az 1779-es visitacio is neki tulajdonította megtelepedésüket, és egyúttal kapcsolatba hozta a kenyér-mezei (1479) gy zelemmel is.2 Ez utóbbi adat aztán Bél Mátyás munkája3 révén a köztudatban egyfajta kánonná alakult.4

A régészet tanúsága

A nyírbátori ferences kolostor szisztematikus, els sorban régészeti kutatá-sa jó két évtizeddel ezel tt kezd dött, s hosszabb megszakításokkal a mai na-pig folyik. Az 1988-ban folyt ásatások célja kett s volt: egyrészt a kolostor ke-leti, elpusztult szárnyának, illetve ennek az egykor volt épületrész kapcsolódá-sának meghatározása a jelenleg is álló templomhoz.5 2008 tavaszán a kutatások f leg a templom küls , kolostornégyszög felé es területén, továbbá a szentély-ben zajlottak.6 Végül a legutolsó kutatás 2009 tavaszán folyt. A három régésze-ti feltárás alapján a következ képet adhatjuk a kolostorról: a templom és a to-rony, valamint a vele egykorú, nyugat felöl csatlakozó sekrestye a XV. század vége felé épülhetett, s ezzel együtt megépült a kolostor azóta elpusztult kele-ti szárnya is. A templom szentélyéb l a középkori sekrestyébe (ma közleked )

1 A szerz a Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem – Magyar Országos Levéltár Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos f munkatársa.

2 Összefoglalóan, a korábbi irodalommal lásd Németh Péter–Balázsik Tamás: A nyírbátori feren-ces kolostor. Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. In: Tanulmányok. Szer-kesztette: Haris Andrea. (M vészettörténet–M emlékvédelem VII.) Bp. 1994. 377–391, 378.

3 Bél Mátyás: Szabolcs vármegye. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 30.

4 Vö. Szabolcs-Szatmár megye m emlékei II. Szerk. Entz Géza. Bp. 1987. (Magyarország m em-léki topográÞ ája XI.)

5 Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 377. 6 Balázsik Tamás: Beszámoló a nyírbátori minorita kolostor 2008. márciusi kutatásáról. Szabolcs-

szatmár-beregi Szemle 44(2009) 130–134.


C. Tóth Norbert

154

lehetett belépni, ahonnan nyugat felé a templom melletti kereng folyósóra (en-nek létezése csak logikai alapon feltételezhet , ugyanis a hajó támpillérei kö-zül az itt elhelyezked ket áttörték, és így helyet adhattak egy összefügg te-remsornak), kelet felé a toronyaljba, míg észak felé a káptalanterembe juthatott az ember. A terem, amelyben megtalálták az oltár alapozását is, alapterülete igen nagy méret (9,5x9,5m) volt, s az újabb kutatások szerint k bordás bolto-zat fedte; a terem magassága kb. 5 méter lehetett. E helység mellett kaptak he-lyet a kereng folyosóról megközelíthet helység(ek) (talán a konyha, melynek létére 1531-es adat utal), valamint a szerzetesek cellái.7 Az eddig lezajlott ása-tások arra nem adtak teljesen biztos választ, hogy a kolostornak megépült-e a nyugati és az északi szárnya. Ennek oka els dlegesen az, hogy ha volt is közép-kori el zmény, az jórészt beépítésre került a barokk épületrészekbe, amelyek-ben viszont különböz okok miatt régészeti kutatás nem folyhatott. (Az észa-ki szárnynak a barokk kolostoron kívül es részeit a 2009 nyarán végzett ásatá-sok során találták meg.) A kolostor kereng jének déli, a templomfalához csat-lakozó része a kutatások szerint megépült, a jelenlegi falazatban megtalálhatók annak nyomai.8 A kolostor régészeti feltárásának jelenlegi állását jól tükrözi az alábbi összesít rajz, amelyen a feketével kihúzott falak jelölik a középkori fa-lakat, azaz az elpusztult keleti szárny alaprajzát.9 A jöv re nézve további ered-mények várhatóak még a templombels szisztematikus feltárása révén.

Az írott források tanúsága

A kolostorra vonatkozó legkorábbi adataink10 az 1494-es évb l vannak: Máté ajaki esperes-plébános végrendeletében tíz forintot hagyott a testvérek-nek harminc mise mondására. A másik Jacobus de Voragine Legenda aurea cím könyvében található possessor bejegyzés, amely szerint a könyv a kolostoré.11

7 Balázsik: Beszámoló i. m. 2009. 132; Juan Cabello–Balázsik Tamás–Németh Péter: A nyírbátori minorita kolostor kutatása. Kutatási dokumentáció, 2008. 21. KÖH-Tervtár és Juan Cabello–Balázsik Tamás–Németh Péter: A nyírbátori minorita kolostor kutatása. Kutatási dokumentáció, 2009. KÖH-Tervtár.

8 Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 383–384; Cabello–Balázsik–Németh: Nyírbátori kolostor ku-tatása, 2009.

9 Az alaprajzot Pisch Ildikó rajzolta a 2009 tavaszán folyt ásatások alapján.10 Az alább következ adatokból az idézett tanulmányokban és a t lem kapott adatok közül –

pontatlanul, jegyzetek nélkül – többet felhasznált Horváth János: A minoriták jelenléte Nyírbá-torban. In: Tanulmányok Kelemen Didák tiszteletére. A 2008. április 17–18-án megrendezett konferencia el adásai. (Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica 2008. Tomus XIII. Fasciculus 1.) 201–205.

11 Solymosi László: Két középkor végi testamentum Szabolcs vármegyéb l. In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. KLTE Történelmi Intézet, Debrecen, 1999. 203–225, 221. „Item religiosis fratribus ordinis minorum ... in claustro de Bathor existentibus lego similiter ß orenos decem pro triginta missis celebrandis.” – Csapodi Csaba–Csapodiné Gár-donyi Klára: Bibliotheca Hungarica I. Bp. 1988. 1822. szám. „Liber Conventus de Bathor 1494; Liber ad claustrum Bathoriensem.” – Mindkét adatot idézi Németh Péter: A nyírbátori Szent


A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban

155

1. kép A nyírbátori kolostor alaprajza

György-templom – új megvilágításban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 41(2006) 377–382.; 381/17.


C. Tóth Norbert

156

A következ adatunk talán az el z eknél is fontosabb. 1497. február 13-án Zalai János volt bátori gvardián, (talán akkori kiskállói) pap levelet írt Kállói Jánosnak, hogy pár nappal korábban, még mint a kolostor gvardiánja, kérésé-re adott neki 22 darab mécsest, ám a sekrestyés folyton zargatja, hogy azok he-lyett szerezzen a kolostornak viaszt. Így hát kérte Jánost, hogy a városi piacon vásároljon a kolostor számára a viaszt.12 A neve alapján elképzelhet , hogy a gvardián a segesdi ferences kolostorból érkezett, hiszen a mez város a Marca-li családdal 1474-ben kötött kölcsönös örökösödési szerz dés alapján Marcali László 1487-es halálával az ecsedi Bátori család kezére került.13

Egy 1499-es adatból arról értesülünk, hogy a kolostorban minden nap éne-kes misét tartottak.14

A kolostorra a következ említést Várdai Aladár özvegyének, Katalinnak 1505. május 8-án kelt végrendeletében találjuk. Ebben Katalin a Várdai urak húsz forintos tartozásából tíz forintot a bátori kolostornak, tizet pedig a várdai egyháznak hagyományozott.15

Alig egy évvel kés bb, 1506. április 9-én Rómában kelt az a számunkra a kés bbiekben nagy fontossággal bíró oklevél, amelyet II. Gyula pápa küldött a nyírbátori ferences konventnek. Ennek szövege szerint Bátori György, (III.) István és (II.) András kérvényére megengedi a nyírbátori ferences kolostornak, hogy néhai Bátori (II.) István által a kolostornak végrendeletileg adományozott díszes liturgikus kellékeket a rend vikárius generálisának tiltása ellenére hasz-nálják.16

Az 1514-es parasztháború Szatmár megyei harcai során a kolostor is sze-repet kapott az eseményekben. Hat évvel a történések után lezajlott tanúvalla-tások szerint a keresztesek el l sok helyi lakos a ferencesek kolostorába mene-kült, védelmet keresve. De a parasztok a kolostorba is betörtek,17 s t mintegy börtönként használták a szerzetesek celláit. Adjuk is át a szót az egyik tanú-

12 Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár (=DL) 82104. (Zichy cs. zsélyi lt., Missiles 155.) – Szövegét lásd Függelék 1. szám.

13 Horváth Richárd: Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 41(2006) 305–326.; 315.

14 Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I–II. Bp. 1923–1924. II. 125. – Idézi Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 379.

15 Item idem dominum de Warda obligatur mihi viginti ß orenos, quorum decem lego claustro in Bathor fundato, residuos vero decem lego parochiali ecclesie de Warda. – DL 82224. (Zichy cs. zsélyi lt. 4-1572.) – A szövegrészlet a 3. oldalon található. – Idézi év nélkül Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 379.

16 Archivum Secretum Vaticanum, Armales XXXIX., vol. 24, fol. 104r–105r. – A breve-t Nemes Gábor tárta fel római kutatásai során, s ezúttal is köszönöm neki, hogy rendelkezésemre bo-csátotta a szöveget, illetve engedélyezte a kolostor szempontjából rendkívül fontos oklevél közlését. Még egyszer illesse t ezért köszönet! – Szövegét lásd Függelék 2. szám.

17 „alii quam plures homines metu perculsi in claustrum fratrum minorum in predicto opido Bathor fundatum existens intrassent.” Monumenta rusticorum in hungariam rebellium anno MDXIV. Maiorem partem collegit Antonius Nagy Fekete. Ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redigit Geisa Érszegi. Bp. 1979. (A Magyar Országos Levéltár Ki-



157

nak, János vargának, aki maga is részt vett az eseményekben: „A paraszthábo-rú idején Bátor mez városban lakott. Amikor a keresztesek a mez városba ér-keztek, többedmagával a ferencesek kolostorában húzta meg magát. A keresz-tesek azonban a kolostorba is bejöttek. Köztük volt Nagy György is, aki nemes Kassay Pétert láncon vezette. A foglyot az rizetére bízta, s mivel akkor olyan id k jártak, engedelmeskedett is. ... Kassay megkérte t – mivel korábban so-kat dolgozott neki és családjának, és így jól ismerte –, hogy ha a keresztesek ki-végzik, vegye magához értékeit tartalmazó ládikáját, amelyet a kántorszerze-tes cellájában (in cella cantoris monachi) rejtett el.”18

A következ , immáron békésebb id szakból származó okleveles adatunk 1518. december 27-r l van. E napon somlyói Bátori Zsigmond atyaÞ ának, Lász-lónak örökre két prédium helyet adott a kolostor mögött lév Kis utcában.19 Mindehhez tudni kell, hogy Nyírbátor mez városban mindhárom, az ecsedi, a somlyói ifjabb és öregebb ágnak is, része volt.20

Legvégül, de a korszak forrásanyagának ismeretlensége miatt, nem utolsó sorban Jékei Pál 1524-ben Várdán írásba foglalt végrendeletét kell idéznünk. E szerint Pál úgy rendelkezett, hogy a bátori kolostor kapjon egy forintot hagya-tékából.21

A fentebb el sorolt adatok alapján egy biztos következtetést már most le-vonhatunk. Ugyan a középkori magyar forrásanyag nagymérv pusztulása ma már szinte közhelynek számít, mégis hangot kell adnom annak a nézetem-nek, amely szerint az el bbi kijelentés mellé egy másik állítást hozzátehetünk: ha valamilyen településre, építészeti tárgyra, netán kolostorra nincsen okleve-les forrásunk, akkor az azt is jelentheti, hogy nagy valószín séggel a vonat-kozó id szakban az nem is létezett. Különösen igaz ez a középkori Szabolcs, Szatmár és Bereg, illetve a környez megyékre, mivel forrásadottságaik tekin-tetében vetekednek az észak-magyarországi régió levéltáraival. A nyírbátori kolostorra fordítva a szót, nem véletlen, hogy hallgatnak róla a forrásaink a XIV. és XV. század nagy részében. Ellenben az sem lehet véletlen, hogy a rá vo-natkozó forrásaink az 1490-es évekkel indulnak, s 1494-t l kezdve rendszere-sen felbukkan az oklevelekben a ferencesek rendháza.

adványai II. Forráskiadványok 12.) 475/366. – Magyar fordítása Szakály Ferenc: Az 1514-es pa-rasztháború szabolcs-szatmári „oklevéltára” Szabolcs-Szatmári Szemle 1972. 77–84; 81.

18 Szakály: Parasztháború 83. – Idézi Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 379.19 Akadémiai Levéltár, Kolozsvár, Wesselényi lt. 134. (MOL Diplomatikai Fényképgy jtemény

/=DF/ 254906.) – Szövegét lásd Függelék 3. szám.20 Vö. Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza,

2008. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 60.) 40. szám. – További adatok: 1447. (DL 105498.), 1482. (DL 18635.), 1524. „Datum in domo nostra Báthoriana.” (DL 73370.)

21 „ad claustrum de Bathor lego ß orenum unum.” DL 95074. – Regesztája Baán Kálmán: A bulyi és jékei Jékey család oklevéltára. 1271–1660. Regeszták. Bp. 1937. 23.


C. Tóth Norbert

158

Éppen ezért a ferencesek letelepítését és kolostoralapításukat az írásos for-rások hallgatása miatt, továbbá a fentebb idézett régészeti kutatásokon alapu-ló megÞ gyelésekkel összhangban, a XV. század utolsó két évtizedénél korább-ra bajosan tehetjük.

Ki alapította a kolostort?

A hagyomány – mint azt már az el bbiekben említettem – a szerzetesek le-telepítését Bátori (II.) István erdélyi vajda személyéhez köti, aki a templom és a rendház felépítését a kenyérmez i csatában zsákmányolt kincsekb l Þ nan-szírozta.22 Erre azonban konkrét, írásos emlékünk nincsen, s t a kolostor eddi-gi kutatása során sem került el egyetlen egy olyan töredék sem, ami alapján a család bármelyik tagjához köthetnénk az alapítást. Ugyanakkor az elméletet nem kell mindenest l elvetnünk, mivel Bátori István a gy zelem és megme-nekülése emlékére valóban állíttatott emléket: egyet a csatatéren, egyet pedig a loretói templomban.23 Hozzátehetjük, hogy a csatából származó hadizsák-mányból valószín leg többre nem is futotta volna, hiszen az a török csapatok által ejtett foglyokból és – állítólag – a magukkal hozott 30 ezer lóból állott.24 Te-hát összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy Bátori István alapítása mellett egyet-len érvünk sincsen, ellenében viszont több megfontolandó érvünk és adatunk is van. Kérdés persze, hogy milyen adatokból következtethetnénk arra, hogy Bátori István személyével mint alapítóval számoljunk? Van egy közismert, so-kat idézett adat a kolostor korai id szakára vonatkozólag. Ez az utolsó ecsedi, Bátori (V.) István országbíró 1603-as végrendeletének a kolostorra vonatkozó sorai, amelyben meghagyja a kolostor befedését, mivel sok családtagja közül egyik se, István vajda is ott fekszik.25 Ebb l az adatból feltételezhet lenne, hogy Bátori (II.) István azért temetkezett a kolostorba, mert alapította azt. Fel-merül azonban a kérdés, hogy ezt a nem kis fontossággal bíró körülményt mi-ért hagyta, netán felejtette ki a végrendelkez .

A másik hasonló jelent séggel bíró adatunk a korábban már idézett pá-pai brévében található, azaz pontosabban nem található. Ebben – ha még em-lékszünk rá – a pápa megengedte a minoritáknak, hogy használatba vegyék azokat „az értékes kelyheket, arannyal és gyöngyökkel díszített miseruhákat és más egyházi felszereléseket,” amelyeket Bátori (II.) István a végrendelet-

22 Vö. Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 378; Papp Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyar-országon 1480–1515. Bp. é. n. [2005] 67; Németh: Új megvilágítás 381.; Balázsik: Beszámoló 2009. 130. Mindegyik a korábbi irodalommal.

23 Vö. Szakály Ferenc–Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.) In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Bp. (2008.) 65–94; 86.

24 Szakály–Fodor: i. m. 2008. 89.; Papp: Építkezések i. m. 2005. 67/476.25 M emlékek II. 134.; Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 386; Papp: Építkezések i. m. 2005. 67.

– A végrendelet kiadása Vadász Veronika: Bátori István végrendelete 1603. (Fiatal Þ lológusok füzetei, kora-újkor 1.) Szeged, 2002.



159

ében reájuk hagyott. (Esetlegesen felmerülhet, hogy nem valós végrendeletr l van szó, ám már 1499-b l értesülünk Bátori István testamentumának egy má-sik rendelkezésér l.)26 Ha valahol, hát itt elvárnánk hogy az erdélyi vajda neve mellett szerepeljen az a kitétel, miszerint mint alapító hagyományozta a kolos-torra e kegyszereket. De nincsen ott, mindössze annyit találunk, amely szerint a néhai István abban az id ben a mez város ura volt. Mindezek mellett még egy érvünk lehet István alapítóként való megtétele ellen. Ez pedig politikai pá-lyája, amelyr l leginkább az mondható el, hogy vagy a királya mellett, vagy annak megbízásából teljesített szolgálatot, így szül otthonában, Nyírbátorban tartózkodhatott a legkevesebbet.27

Mégis, akkor ki lehetett az alapító? Az 1470-es évek vége felé Istvánnak még három testvére volt életben: bátyja, (I.) András (†1496), továbbá öccsei kö-zül Pál (†1496) és Miklós váci püspök (†1506).28 Az utóbbi építkezett Vácon, könyvtárat hozott létre, humanista kört szervezett,29 s így kevéssé valószín , hogy lenne az alapító. Hasonlóképpen elvethetjük Pál személyét is, mivel egyrészt azt feltételezik róla, hogy valamilyen testi fogyatékkal rendelkezett, másrészt okleveles említésein kívül semmilyen konkrét adat nem maradt fenn róla.30 Végül tekintsünk bátyjukra. (I.) András személye mindig is háttérbe szo-rult a csodálatos pályát befutó István mögött, holott a kés bbi országbíró út-ját valószín leg bátyja, András indította el a királyi udvarban. 1458-ban asztal-nok-, 1460-ban pedig lovászmester volt. Ezután úgy t nik visszavonult birto-kaikra, jóllehet a család nem esett ki a király kegyéb l, hiszen István az ural-kodó mellett szolgált, míg László nev testvérük 1462-ben, 1464 és 1466 között asztalnokmester volt. András hazatérve feleségül vette Várdai Miklós leányát, Dorottyát.31 Ett l kezdve, habár fontos alkalmakkor – például országgy lésen – megjelent Budán is, de jórészt a család uradalmainak igazgatásával foglalko-zott.32 Így véleményem szerint benne kereshetjük a kolostor alapítóját, s habár az építkezés során a testvérei is besegíthettek a szervezésbe, de annak lebonyo-lítását nyugodtan András személyéhez köthetjük. Itt érdemes megemlítenünk, hogy a következ generációban hasonlóan alakultak a dolgok. András Þ ai kö-zül az egyik, (II.) András nem vállalt hosszabb, országos jelent ség tisztsége-

26 DL 20888.27 Lásd Horváth Richárd: Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458–

1479). 48–82. és Neumann Tibor: Bátori István politikai szerepe II. Ulászló uralkodása alatt (1490–1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44(2009), 83–127.

28 C. Tóth Norbert: Ki kicsoda az ecsedi Bátori családban. A Bátori család ecsedi ágának tagjai, 1377–1541. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44(2009) 5–47.; 47. Családfa.

29 Vö. Mikó Árpád: Báthory Miklós püspök és a reneszánsz m vészet emlékei Vácott. In: Bá-thory Miklós váci püspök (1474–1506) emlékezete. Szerk. Horváth Alice. Vác, 2007. 117–130; 117–120.

30 C. Tóth: i. m. 2009. 18.31 C. Tóth: i. m. 2009. 14–16, 19.32 Vö. C. Tóth: i. m. 2009. 34–35. Az András itineráriumában található oklevél jelzetekkel.


C. Tóth Norbert

160

ket, hanem inkább otthon maradt, s irányította a birtokokat.33 A ferencesek le-telepítésben (I.) Andrásnak éppenséggel közeli mintaképe is lehetett, hiszen nem messze Bátortól, Kusalyon alapítottak rokonai,34 a Jakcs család tagjai ko-lostort.35 Mindez persze elmélet, hiszen írásos emlék (I.) András alapítása mel-lett sem szól, bár azt mindenképpen meg kell említenünk, hogy legid sebb Þ a, György Köröshegyen alapított ferences kolostort,36 jóllehet leginkább a segesdi ferences kolostor dotálására maradtak okleveles adatok.37 Ugyanakkor a legif-jabb Þ a, (II.) András a bátori Szent György-egyházat építtette át az alapjaitól a tetejéig.38 (A harmadik, középs testvér, (III.) István a kés bbi temesi ispán és nádor pedig a budai udvarban forgolódott, s vett részt a királyság irányításá-ban.) Ugyanakkor az újabb, els sorban régészeti adatok el kerüléséig az is le-hetséges, hogy a ferences kolostor alapítása András, István, Pál és Miklós püs-pök közös m ve volt az 1480-as évek végén.

FÜGGELÉK

1.

1497. február 13. Kiskálló.

Zalai János volt bátori gvardián, (kiskállói) pap levele Kállói Jánoshoz, amely-ben kéri Jánost, hogy a korábban, mint a kolostor gvardiánja, a neki adott mé-cseseket, mivel a kolostornak szüksége van reájuk, a kállói piacon vásárolt vi-aszból pótolja.

Papíron, pecsételés nyomával. DL 82104. (Zichy cs. zsélyi lt., Missiles 155.)

E(gregie) d(omine) Johanni de Kallo, benefactori nobis in Domino celeberrimo!

Salutem orationibus cum devotis e(gregie) d(omine) nobis benefactor gratissime reminiscatur ipsa v(estra) d(ominatio), quemadmodum diebus paulo evolutis mei gwardianatus tempore ad petitionem v(estre) e(gregietatis) dari feci lucernas viginti aut viginti duas pro vestra

33 Vö. C. Tóth: i. m. 2009. 29–31.34 C. Tóth: i. m. 2009. 11. Nagybátyja felesége Kusalyi Jakcs Krisztina volt.35 A kolostor említése: 1459. IX. 19. (DL 30845.) „post signationem a fratribus claustralibus de

opido Kwsal.” – Az oklevélre a Þ gyelmemet Németh Péter hívta fel, amit ezúton is köszönök neki.

36 Németh–Balázsik: Kolostor i. m. 1994. 380.37 C. Tóth: i. m. 2009. 26.38 Simon Zoltán: Adalékok a nyírbátori református templom építéstörténetéhez. Szabolcs-

szatmár-beregi Szemle 44(2009) 135–154.; 151.



161

necessitate disponenda, nunc autem pluries a sacrista sum pulsatus, uti a v(estra) e(gregia) d(ominatione) pro eisdem ceram petemur pro necessitate claustri expedienda, ideo si v(estra) e(gregia) d(ominatio) pronunc pre manibus habet ceram, extunc dignemini nobis dirigere, alioquin disponetis per alium modum, non dubito, quin portentur cere ad vestram civitatem ad forum iam proxime instans, dixit namque sacrista cera ad modum claustrum fore necessarium, pro quibus niteramini adipisci eternum bravium. Ex Kallo minori, feria secunda post Invocavit, anno Domini 1497.

Frater Johannes de Zala sacerdos alias qwardianusde Bathor et v(estre) e(gregie) d(ominationi) ad vota pronus

2.

1506. április 9. Róma.

II. Gyula pápa levele a nyírbátori ferences konventnek, miszerint Bátori György, István és András kérvényére megengedi a nyírbátori ferences kolos-tornak, hogy néhai Bátori István által a kolostornak végrendeletileg adomá-nyozott díszes liturgikus kellékeket a rend vikárius generálisának tiltása elle-nére használják.

Másolat. ASV Arm. XXXIX., vol. 24, fol. 104r–105r.

Dilectis Þ liis fratribus domus seu conventus ordinis Sancti Francisci de observantia nuncupati de oppido Bathor Agriensis diocesis.

Dilecti Þ lii! Salutem et apostolicam benedictionem. Expositum nuper nobis fuit pro parte dilectorum Þ liorum Georgii, Stephani et Andree germanorum de Bathor, quod nobilis quondam vir Stephanus etiam de Bathor, qui oppidi, in quo domus vestra sita est, dominus temporalis tunc existebat, zelo [fol. 105r] devotionis affectus ecclesie seu monasterio vestro calices quosdam preciosiores vestimentaque et alia paramenta ecclesiastica auro et margaritis ornata, ut illis ad omnipotentis Dei onorem et laudem in divinis uteremini dedit, concessit ac etiam testamento legavit. Quibus tamen in divinis uti non audetis obstante quodam mandato ex parte generalis vicarii dicti ordinis nobis facto, super quibus dilecti Þ lii Georgius, Stephanus et Andreas prefati humiliter nobis supplicari fecerunt, ut calicibus et paramentis eisdem utendi vobis licentiam concedere dignaremur, nos igitur attento, quod circa divina ministeria nulla ecclesiastica paramenta satis ornata esse possunt, ac etiam humilibus Georgii, Stephani et Andree predictorum


C. Tóth Norbert

162

supplicationibus inclinati, ne ipsorum animis scandalizandi materia probeatur vobis non solum calicibus et paramentis huiusmodi circa divina in ecclesia et domo vestra predicta ad honorem Dei licentiam concedimus, verum etiam, ut eisdem uti sic [fol. 105r] debeatis auctoritate nostra apostolica presentium tenore vobis et cuilibet vestrum precipimus, atque mandamus prefato dicti generalis mandato minime obstante. Datum Rome, VIIII. Aprilis millesimo quingentesimo sexto, pontiÞ catus nostri anno tertio.

3.

1518. december 27.

Bátori Zsigmond Bátori Lászlónak két prédium helyet ad Bátorban a kolostor mögötti Kis utcában.

Papíron, a szöveg alatt pecsét töredékével. Akadémiai Levéltár, Kolozsvár, Wesselényi lt. 134. (DF 254906.)

Nos Sigismundus de Bathory memorie commendamus tenore sew serie presentium, quibus expedit universis et singulis, quod nos cum egregio Ladislao Bathory commutavimus sew concambuimus sew in vitem commutavimus duo loca predia in vico Parvo post claustrum sine sessione existentes, que nobis indivisionem a fratribus evenissent, dedimus et contullimus predicto Ladislao fratri nostro heredes atque per heredum habenda pariter et tenenda, possidenda in Þ lios Þ liorum in perpetuum. Presentes vero in huius rey memoriam dare et concedere duximus, insuper sigilli nostri munimine roboratas damus et concedimus feria tertia post nativitatis Domini, anno Domini 1518.



163

NORBERT C. TÓTH

THE ESTABLISHMENT OF THE FRANCISCANS AT NYÍRBÁTOR

There are at least two traditions about the foundation of the Franciscan monastery at Nyírbátor. According to one of them it was founded by the ances-tors of the Bátori family in the Þ rst third of the 14th century. The other, equally widespread opinion holds that it was established by Stephen Bátori II, judge royal and voevode of Transylvania, from the booty acquired after his victori-ous battle with the Ottomans at the so-called Kenyérmez (1479) Archeological research carried out in the past two decades has failed to reveal either the iden-tity of the founder or the exact time of the foundation itself. What can safely be stated is that the construction of the monastery could not begin earlier than the last third of the 15th century. An inquiry into the charter material has come to support the same view: the Þ rst charter mentioning the monastery dates from 1494. From 1497 we know the Þ rst guardian of Bátor called János Zalai. Data concerning the monastery come in an unbroken series thereafter. Con-sequently, because of the absence of any reference in the written sources, and in accordance with the results of the archeological Þ nds, the establishment of the Franciscans at Nyírbátor and the erection of their monastery there should probably be situated into the two last decades of the 15th century. The identi-Þ cation of the founder is an equally difÞ cult problem. Our sources do not refer to István Bátori as the founder, a fact which would most obviously have been mentioned by the papal charter of 1506. Thus, pending the discovery of new sources, it is at least probable the foundation was not an individual act but the common enterprise of the family in the 1480s.


A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban / The Establishment of the Franciscans at Nyírbátor....

Documents

Transcript of A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban / The Establishment of the Franciscans at Nyírbátor....