12. századi temetőrészlet Alap-Tavasz-majorból

Alba Regia 37 (2008)

141

PETKES ZSOLT

12. SZÁZADI TEMETİRÉSZLET ALAP-TAVASZ-MAJORBÓL

1.1. Lelıhely-körülmények Az Alap-tavasz-majori temetı elsı sírjait az 1930-as években fakitermelés során bolygatták meg, azonban az

elpusztított temetkezések hamar feledésbe merültek. 1959-ben az alapi Tsz területén homokbányát nyitottak, a ho-mokkitermelés közben sírokat dúltak fel, melyek közül egy S-végő karikát tartalmazó sírt sikerült megmenteni (1. sír).1 Az ezt követı leletmentés során további négy, melléklet nélküli temetkezés került feltárásra (2-5. sír). (1. tábla 3.) Az elkövetkezı években a bánya folyamatos mőködése miatt több leletmentı ásatás vált szükségessé, így 1960-ban az elızıen feltárt síroktól mintegy 20 méterre DNy-ra Rosner Gyula egy S-végő karikát tartalmazó sírt (6. sír) mentett meg, majd 1961-ban Kralovánszky Alán az 1959-ben feltárt síroktól 25 méterre K-re egy újkori gödörbıl lócsontokat, 35 méterre D-re pedig két, csaknem teljesen elpusztított kutyasírt tárt fel. (1. tábla 4.) Kralovánszky jelentésében be-számol egy a községben terjedı szóbeszédrıl, mely szerint a major területén egy szétdúlt temetkezésbıl egy „tenyérnyi ezüstkorong” került elı, valamint a helyszíni szemle során megállapította, hogy az évek óta tartó homokbányászat következtében megközelítıen 100 sírt pusztíthattak el.

A feltárást 1963-ban Gémes Balázs folytatta, melynek során további 105 sírt (7-111. sír) mentett meg a ho-mokbánya területén,2 (2. tábla 3.) majd 1964-ben újabb leletmentı ásatás során 38 sírt (112-149. sír) tárt fel. 1965-ben megkésve értesítették a székesfehérvári múzeum munkatársait a munkálatok folytatásáról, így Gémes Balázs a hely-színre érve a bányászat során elpusztított sírokat figyelt meg, melyek közül 17 temetkezés helyét sikerült azonosítania (150-166. sír), valamint leletanyaguk egy részét összegyőjtenie a munkásoktól. 1966-ban Kralovánszky Alán a bánya nyugati szélén újabb négy feltételezhetıen és egy biztosan kora avar korra keltezhetı temetkezés tárt fel (2. tábla 1-2.), majd az alapi ásatásokhoz kapcsolódóan áttekintette az alapi általános iskola helytörténeti győjteményét, melyben késı avar kori leletek között egy vállába kovácsolt fülő, kerek kengyelpárt és hevedercsatot fedezett fel, a leltárkönyv be-jegyzése szerint a leletek a tavasz-majori homokbánya területrıl származtak.

A temetı feltárása és az azt követı leltározás során a sírok számozása és leletanyaga összekeveredett, napja-inkra csaknem teljesen átláthatatlanná vált, a sírlapok, az ásatási dokumentáció és a leltárkönyv több esetben egymás-nak ellentmondó információkat tartalmazott. A tárgyak egy része az elmúlt idıben elpusztult vagy elkeveredett. Az 1963 és 1965 között folytatott ásatások során elıkerült sírokról Gémes Balázs készített temetıtérképet, mely már szin-tén elveszett. A csaknem átláthatatlanul összekeveredett leletanyagnak a lehetıségekhez mért rendezése Keszi Tamás munkájának köszönhetı.

1.2. Lelıhely

Alap a Nyugat-Mezıföld keleti szélén, a Sárvíz-völgy keleti árvízmentes peremén fekszik. A területet észak-nyugatról a Sárrét, észak–északkeletrıl a Velencei-tó partvidéke, keletrıl a Sárbogárdi-löszplató, délkeletrıl a Györkönyi-hát, délnyugatról a Tolnai-hegyhát, nyugatról pedig a Sárvíz-peremi-löszhátak határolják.3 A völgyet vastag folyóvízi lejtıüledék tölti ki, melyet jégkorszakbeli hordalékkúp-felszínek, gyengén tagolt löszplatók és lapos

1 FITZ 1963, 104. 2 Az ásatásról leadott jelentésében 104 feltárt sírról számol be, azonban késıbb a leltározás során a korábban elıkerült hat sírt figyelembe véve a sírok számozását 7-tıl 111-ig adták ki. Mára már nem állapítható meg pontosan, hogy a sírok számát az ásatáson vagy késıbb a leltározás folya-mán számolták el, vagy az ásatás követıen egy új sírszámot iktattak a temetı rendszerébe. 3 ÁDÁM–MAROSI–SZILÁRD 1967, 263-264.


142

süllyedékterületek ölelik körül. A folyó keleti oldalát szegélyezı, a folyó áradásai során lerakodott egyik árvízmentes hordalékkúpot választották ki a temetı helyének. (1. tábla 1.)

A temetı a 19. század elsı felében épített Petrás-Koller-kúria egykori kertjében, a kúriától 100-120 m-re DK-re helyezkedett el, az idısebb alapi lakosok elmondása szerint egy kisebb homokdombon, melyet az 1950-60-as évek bányászati munkálatai során teljesen elhordtak. A régészeti feltárásokat a kastélytól kb. 120 m-re DK-re végezték, az 1950-es években épített gépmőhely DNy-i és DK-i oldalán. (1. tábla 2.) A temetı kiterjedése nem tisztázott, így lehet-séges, hogy már korábban, a gépmőhely építése során is pusztítottak el sírokat. A helyiek elmondása szerint az ásatások befejezését követıen is folyamatosan kerültek elı temetkezések a területen, a továbbra is folytatódó homokbányászat és a gépmőhely ÉNy-i irányba történı bıvítéséhez kapcsolódóan azonban újabb leletek nem kerültek a múzeum látó-körébe.

2. Győjtemény

Régészeti leletek: Szent István Király Múzeum, ltsz.: 59.21.1.; 76.3.1.–76.4.148.; 87.101.1. Embertani anyag: Szent István Király Múzeum, ltsz.: 71.1.1-133.; 72.1.1-12.

3. Leletleírások

3.1. Sírleírások

1. sír 1959 A sírról semmilyen feljegyzés nem készült. Mellékletek: 1 darab S-végő bronzkarika. (Á: 2,5 cm, HÁ: 0,13 cm, S-vég Sz: 0,3 cm) Ltsz: SZIKM 59.21.1. (15. tábla 1.) 76.4.1–2. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta és 1 darab kengyel. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek közül jelenleg csak a préselt rozetta található meg a múzeum győjteményében. 2. sír 1959. augusztus 27. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a lábfej csontjai maradtak. Melléklet nélkül. 76.4.3–4. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta és 1 darab edény. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek közül jelenleg csak a préselt rozetta található meg a múzeum győjteményében. 3. sír 1959. augusztus 27. Nı. T: ÉNy–DK (308º); Sm: 120 cm; Csvh: 163 cm. Közepes megtartású. A koponya kissé jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.5. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 4. sír 1959. augusztus 28. Férfi. T: ÉNy–DK (345º); Sm: 100 cm; Sh: 230 cm; Ssz: 90 cm; Csvh: 145 cm. Közepes megtartású. A jobb kar könyökben kissé behajlítva. Melléklet nélküli. 5. sír 1959. augusztus 28. Gyermek. T: K–Ny (?); Sm: 70 cm; Csvh: 143 cm. Rossz megtartású. A koponya kissé jobbra fordult. A bal alkar a medencére hajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.6. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab csüngıs övveret. A veret feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.


143

6. sír 1960 A sírról semmilyen feljegyzés nem készült. T: Ny–K. Mellékletek: 1. 1 darab S-végő karika. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében) 76.4.7–8. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab kis szíjvég és 1 darab övveret. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében. 7. sír 1963. augusztus. A sírt homokbányászat során teljesen elpusztították. Sm: a munkások bemondása alapján 110–120 cm. Mellékletek: 1. 1 darab bordázott S-végő bronzkarika. Törött. (Á: 2,3 cm, HÁ: 0,15×0,17 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.9. (15. tábla 2.) 2. 1 darab bronzkarika. Törött. (HÁ.: 0,19 cm) Ltsz..: SZIKM 76.4.9. (15. tábla 3.) 8. sír 1963. augusztus. A sírt homokbányászat során teljesen elpusztították. Sm: a munkások bemondása alapján 110–120 cm. Mellékletek: 1. 1 darab enyhén domború, kerek bronzdísz. Szélén, két kis átmérıjő lyuk található. A pereme erısen töredezett és kopott. A korong belsı felületén négy, szabálytalan alakú zománcdísz található, melybıl a három külsı kék, a belsı pedig zöld színő. (Á: 2,9 cm, a kidomborodó belsı rész Á: 1,7 cm). Ltsz.: SZIKM 76.4.10. (15. tábla 4.) 1. 1 darab S-végő bronzkarika. A karika az 8/1. számú kerek ruhadísz peremén található egyik furaton átfőzve. Ltsz.: SZIKM 76.4.10. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében) 2. 2 darab átfúrt kauricsiga, melybıl az egyiken zöld oxidréteg figyelhetık meg. Ltsz.: SZIKM 76.4.11. (A tárgyak jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében) 3. 6 darab gyöngy. (1 darab fehér, 4 darab rózsaszín, valamint egy ismeretlen színő gyöngy.) Ltsz.: SZIKM 76.4.11. (A tárgyak jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében) 4. 2 darab alaktalan vastöredék, feltételezhetıen csat a részei. Ltsz.: SZIKM 76.4.12. (15. tábla 5.) 5. 1 darab halcsigolya (?), melyen zöld oxidréteg volt megfigyelhetı. (A halcsigolya nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 9. sír 1963. augusztus. A sírt homokbányászat során elpusztították. T: a munkások bemondása alapján NY-K; Sm: a munkások bemondása alapján 100 cm. Mellékletek: 1. 2 darab S-végő karika. (A tárgyak nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 76.4.13–15. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vascsat, 1 darab vaskés és 1 darab edény. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében. 10. sír (3. tábla) 1963. augusztus. Férfi. T: NY–K; Sm: 130 cm. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a láb csontjai maradtak. Melléklet nélküli. 11. sír 1963. augusztus. T: NY–K (?); Sm: 115 cm. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a lábujj csontjai maradtak. Melléklet nélküli. 12. sír (3. tábla) 1963. augusztus. Férfi. Adultus. T: DNy–ÉK; Sm: 110 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír K-i oldalát, valamint a lábszárakat és a lábfej csontjait elpusztították. A koponya kissé jobbra fordult. A balalkar a medencére hajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.18. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab késnyéltövis(?).A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 13. sír (3. tábla) 1963. augusztus.


144

Infans I. T: Ny–K; Sm: 88 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír Ny-i oldalát, valamint a koponyát elpusztították. A bal láb térdben kissé behajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.16–17. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vassarló és 1 darab vascsat. A sírhoz tévesen beleltározott vassarló feltéte-lezhetıen a 37. sírból származik, míg a szintén a sírhoz leltározott vascsat a 36. sírból került elı. 14. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Férfi. T: DNy–ÉK; SM: 158 cm. Jó megtartású. A sírt a homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a lábszár és a lábujj csontok maradtak. Melléklet nélküli. 76.4.19–20. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 2 darab falera és 1 darab vaskés. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében. 15. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Férfi. T: ÉNy–DK; Sm: 68 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír Ny-i oldalát, a koponyát és a felsıtestet elpusztították. A csontváz a jobb oldalán feküdt, enyhén felhúzott térdekkel. Melléklet nélküli. 76.4.21. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vascsat. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 16. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Infans I. T: ÉNy–DK; Sm: 90 cm. Rossz megtartású. A váz lábai békatartásban. Melléklet nélküli. 76.4.22–23. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta és 1 darab edény. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak. 17. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Férfi. T: Ny–K; Sm: 134 cm. Jó megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a láb csontjai maradtak. Melléklet nélküli. 76.4.24. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A préselt rozetta feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 18. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Férfi (?). T: Ny–K; Sm: 110 cm. Jó megtartású. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. A végtagok nyújtott helyzetben. A jobb alkart és kézfejet a jobb medencelapát alá fektették. Melléklet nélküli. 76.4.25. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab S-végő karika. Az S-végő karika feltételezhetıen a temetı egyik Árpád-kori sírból származik, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 19. sír 1963. augusztus 13. T: Ny–K (?); Sm: 98 cm. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak az ujjpercek és a lábfej csontjai maradtak. Melléklet nélküli. 76.4.26–29. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta, 1 darab kauricsiga, valamint „néhány szem gyöngy”. A préselt rozetta feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. A kauricsiga és a gyöngyök feltételezhetıen a 127. sírból származnak.


145

20. sír (3. tábla) 1963. augusztus 13. Infans I. T: Ny–K; Sm: 103 cm. Rossz megtartású. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.30. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A préselt rozetta feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 21. sír (3. tábla) 1963. augusztus 18. Férfi. Adultus. T: DNy–ÉK; Sm: 115 cm. Közepes megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. A bal kézfej a bal combcsontra hajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.31. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab orsógomb. A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 22. sír (3. tábla) 1963. augusztus 18. Férfi. Adultus. T: DNy–ÉK; Sm: 68 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír K-i oldalát elpusztították, a lábakat eltávolították a sírból. A koponya jobbra fordult. A karok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.32. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab kovakı. A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 23. sír (3. tábla) 1963. augusztus 18. Infans II. T: ÉNy–ÉK; Sm: 112 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A jobb kar könyökben enyhén kifele hajlítva, a bal láb térdben enyhén behajlítva feküdt. Mellékletek: 1. Az álkapocs alatt 1 darab „S-alakú hajkarika”. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 2. A nyak körül 16 darab különféle típusú gyöngy. Ltsz.: SZIKM 76.4.34–35. (A tárgyak jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményé-ben) 3. A jobb medencelapát alatt 1 darab sarló (?). Töredékes. (H: 6,2 cm, SZ: 1,3 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.36. (15. tábla 6.) 4. 1 darab alaktalan oxidált bronzlemez. Töredékes. (M: 1,2×0,8 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.33. (15. tábla 7.) 5. Az állkapocs jobb oldalán illetve a balváll csontjain zöld oxidlenyomatok. Az ásató régész megfigyelése szerint „valószínőleg hajkarika” maradványai. 76.4.37. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vascsat(?).A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 24. sír (4. tábla) 1963. augusztus 20. Gyermek. „Az augusztus 20-i ünnepnap alatt a gyerekek kibontották, a csontokat apróra összetörték.” Mellékletek: 1. A bal felkar külsı oldalán, a karcsonttal párhuzamosan 2 darab azoníthatatlan vastárgy. (H: 6,9; 4,8 cm, SZ: 1,0 ;1,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.38. A leltárkönyvi bejegyzés szerint egy több darabból álló vastárgy, eredeti hossza 11, 5 cm volt. (15. tábla 8.) 76.4.39. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vas csattövis. A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 25. sír 1963. augusztus. A sírt homokbányászat során elpusztították. Melléklet nélküli. 76.4.40. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vas csattövis(?). A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 26. sír 1963. augusztus 27. Felnıtt.


146

A sírt fakitermelés során elpusztították, szétdúlt csontokat a kiásott gödörbe visszadobálták. Melléklet nélküli. 76.4.41. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A préselt rozetta feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 27. sír 1963. augusztus 30. Infans I. T: Ny–K (?); Sm: 127 cm. A sírt homokbányászat során elpusztították. Mellékletek: 1. 1 darab vaspánt. „Enyhén ívelt és az egyik végén szegecselés látható, mellyel a pánt két végét összeerısítették”. Töredékes. (H: 15 cm, SZ: 2×1,8 cm) (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 76.4.51–53. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab falera, 1 darab vaskés és 1 darab vascsat. A tárgyak feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében. 28. sír (4. tábla) 1963. augusztus 30. Infans I. T: Ny–K; Sm: 87 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A kutatóárok ásása során a sír K-i oldalát elpusztították, a térdtıl lefele esı vázrészeket eltávolították a sírból. A bal felkar külsı olda-lán barnás elszínezıdés volt megfigyelhetı, mely az ásató régész véleménye szerint koporsóra utalhat. A koponya balra fordult. A jobb kar könyökben enyhén behajlítva, a jobb kézfej a medence külsı oldalára fektetve. Mellékletek: 1. A medence felett 1 darab vaskés. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 76.4.42. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab „vasveret”. A tárgy elıkerülési helye ismeretlen, jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 29. sír (4. tábla) 1963. szeptember 3. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 43 cm. Jó megtartású. Bolygatott. A koponya enyhén balra fordult. A bal alkart derékszögben a testre fektették, a jobb kart enyhén behajlították, a jobb kézfejet a medence külsı oldalára helyezve. Melléklet nélküli. 76.4.43. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A préselt rozetta feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 30. sír (4. tábla) 1963. szeptember 3. Infans II. T: Ny–K; Sm: 76 cm. Rossz megtartású. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A koponya jobb oldala mellett 1 darab bronzkarika. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjtemé-nyében.) 31. sír (4. tábla) 1963. szeptember 3. Infans I. T: Ny–K; Sm: 80 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Melléklet nélküli. 76.4.44–45. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab S-végő ezüstkarika és 1 darab bordázott S-végő ezüstkarika, a tárgyak feltéte-lezhetıen a 38. sírból kerültek elı. 32. sír (4. tábla) 1963. szeptember 6. Adultus. T: Ny–K; Sm: 110 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Melléklet nélküli. 76.4.46–48. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta, 1 darab edény és 1 darab „vászonmaradvány”. A tárgyak felté-telezhetıen a 149. késı avar kori sírból származnak, melyek közül jelenleg csak préselt rozetta a találhatók meg a múzeum győjteményében.


147

33. sír (4. tábla) 1963. szeptember 6. Infans I. T: Ny–K; Sm: 78 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A bal felkarcsont külsı oldalán, a testel párhuzamosan 1 darab ívelt rosszminıségő bronz sarló feküdt. Töredékes. „A felsırészén az oxidrétegben jól kivehetı famaradványok voltak.„ (H: 15,1 cm; Sz: 1,6 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.50. (15. tábla 9.) 76.4.49. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab bronzszegecs. A tárgy elıkerülési helye bizonytalan, a sírlapon illetve a sírle-írásban nem szerepel. 34. sír (4. tábla) 1963. szeptember 6. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 117 cm. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. Jó megtartású. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.54. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 35. sír (4. tábla) 1963. szeptember 6. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 86 cm. Jó megtartású. Bolygatott. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.55. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 36. sír (4. tábla) 1963. szeptember 7. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 132 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A jobb medencelapát külsı peremén 1 darab vascsat. (H: 3,3 cm, SZ: 2,8 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.21. (16. tábla 1.) A leltározás során, a sírleírással ellentétesen a 36. sírhoz egyetlen tárgy sem került besorolásra, a vascsat feltételesen azonosíthatók a 15. sírhoz beleltározott vascsattal. 76.4.56. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab préselt rozetta. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 37. sír (4. tábla) 1963. szeptember 7. Infans II. T: Ny–K; Sm: 90 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A bal karcsont mellett, a testtel párhuzamosan 1 darab vas sarló. A sarló hegye a lábak irányába, éle pedig a test felé nézett. (H: 12,1 cm, nyél H: 3,5 cm; Sz: 2,3 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.16. (16. tábla 2.) A leltározás során, a sírleírással ellentétesen a 37. sírhoz egyetlen tárgy sem került besorolásra, a vassarló feltételesen azonosíthatók a 13. sírhoz beleltározott vassarlóval. 76.4.57. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab csüngıs övveret. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 38. sír (4. tábla) 1963. szeptember 7. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 118 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A jobb halántéknál 1 darab bordázott S-végő ezüstkarika. (Á: 2,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.44. (A Szent István Király Múzeum állandó kiállítá-sában.) 2. A bal halántéknál 1 darab S-végő ezüstkarika. (Á: 2,7 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.45. (A Szent István Király Múzeum állandó kiállításában.)


148

A leltározás során, a sírleírással ellentétesen a 38. sírhoz egyetlen tárgy sem került besorolásra, a karikák feltételesen azonosíthatók a 31. sírhoz beleltározott ezüstkarikákkal. 76.4.58. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vastöredék. A tárgy elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 39. sír 1963. október 7. T: Ny–K (?); Sm: 98 cm. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak néhány lábfejcsont maradt. Melléklet: 1. A sír kidobott földjébıl 1 darab feltételezhetıen kiegészíthetı edény darabjai kerültek elı. (A fazék darabjai nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 76.4.59. leltári szám alatt szereplı rágcsálócsontok tévesen kerültek beleltározásra a sírhoz. A rágcsálócsontok elıkerülési helye bizonytalan, a 39. sírral való kapcsolta erısen meg megkérdıjelezhetı. A rágcsálócsontok jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 40. sír (5. tábla) 1963. október 7. Infans I. T: DNy–ÉK; SM: 85 cm. Jó megtartású. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A jobb alkar alatt 1 darab vaslemez (?). (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 76.4.60. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab késı avar bronz övveret. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 41. sír (5. tábla) 1963. október 7. Férfi. T: DNy–ÉK; Sm: 110 cm. Közepes megtartású. Homokbányászat során a sír Ny-i oldalát elpusztították, eredeti helyzetben csak az ágyéki csigolyák, a medence és a lábak csontjai maradtak. A lábak nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 76.4.61. leltári szám alatt kauricsigák és üveggyöngyök kerültek a 41/1. (?) sírhoz beleltározva. 41/1. sírszám nem került kiadásra, így leleteket sem tartalmazhatott. A 41/1. sírhoz beleltározott tárgyak feltételezhetıen az 52. sírból származhatnak. 42. sír (5. tábla) 1963. október 7. Férfi. Sm: 90 cm. Közepes megtartású. Homokbányászat során a sír Ny-i oldalát elpusztították, eredeti helyzetben csak néhány borda, a bal alkar csontjai, az ágyéki csigolyák, a medence és a lábak csontjai maradtak. A bal láb térdben enyhén behajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.62. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab késı avar bronz övveret. A tárgy feltételezhetıen a 149. késı avar kori sírból származik. 43. sír (5. tábla) 1963. október 9. Infans I. T: Ny–K; Sm: 94 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. Fakitermelés során térdtıl lefelé elpusztították a váz csontjait. A koponya enyhén jobbra fordult. A karok könyökben enyhén behajlítva. Mellékletek: 1. A jobb halántéknál 1 darab S-végő bronzkarika. (Á: 2,3 cm, HÁ: 0,13 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.63. (16. tábla 3.) 2. A bal halántéknál 1 darab S-végő bronzkarika. (Á: 1,8 cm, HÁ: 0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.63. (16. tábla 4.) 3. A nyak körül 186 darab különféle típusú zöld, barna és fekete színő apró gyöngyök. Ltsz.: SZIKM 76.4.64. (16. tábla 5.) 44. sír (5. tábla) 1963. október 9. Férfi. Juvenis. T: Ny–K; Sm: 160 cm. Jó megtartású. A koponya balra fordult. A balkar könyökben enyhén behajlítva. Melléklet nélküli. 76.4.65. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 2 darab bronzlemez, az egyikben kismérető bronzszegecs. A bronzlemezek elıkerülési helye bizonytalan.


149

45. sír (5. tábla) 1963. október 9. Nı. Juvenis. T: Ny–K; Sm: 160 cm. Közepes megtartású. A bal láb térdben enyhén behajlítva. Mellékletek: 1. A jobb halántéknál 1 darab bordázott S-végő bronzkarika. Töredékes. (Á: 1,9 cm, HÁ: 0,12 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.66. (17. tábla 1.) 2. A bal halántéknál 1 darab S-végő bronzkarika. Töredékes, az S-vég letört. (Á: 1,8 cm, HÁ: 0,08 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.66. (17. tábla 2.) 3. 1 darab ovális alakú kerek átmetszető bronzkarika. (Á: 1,4 cm, HÁ: 0,08 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.66. (17. tábla 3.) 76.4.67. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a 45. sírhoz 3 darab gyöngy. 76.4.68–71. leltári szám alatt 1 darab bordázott S-végő karika és 2 darab „üveggyöngy” kerültek a 45/2. (?) síroz beleltározva. 45/2. sírszám nem lett kiadva az ásatás során, így az leleteket sem tartalmazhatott. 76.4.72–73. leltári szám alatt 2 darab „üveggyöngy” kerültek a 45/3. (?) síroz beleltározva. 45/3. sírszám nem lett kiadva az ásatás során, így az lelete-ket sem tartalmazhatott. A 45. és a 45/2. sírhoz tévesen beletárózott tárgyak elıkerülési helye bizonytalan, feltételezhetıen a leletek a temetı Árpád-kori sírjaihoz köthetık. A tárgyak jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében. 46. sír (5. tábla) 1963. október 9. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 118 cm. Közepes megtartású. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1 darab bordázott S-végő ezüstkarika. Töredékes, az S-vég letört. (Á: 2,3 cm, HÁ: 0,17 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.74. (17. tábla 4.) 2. 1 darab S-végő (?) bronzkarika. Töredékes, az S-vég feltételezhetıen letört. (Á: 2,4 cm, HÁ: 0,14–0,17 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.74. (17. tábla 5.) 76.4.75. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vaskés. A vaskés elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 47–48. sír (5. tábla) Kettıs sír. 47. sír 1963. október 11. Infans I. T: Ny–K; Sm: 80 cm. Rossz megtartású. A sírt K-i oldalát homokbányászat során elpusztították. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélküli. 76.4.76. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vaskés. A vaskés elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 48. sír 1963. október 11. Infans II. T: Ny–K; Sm: 80 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya balra fordult. Melléklet nélküli. 76.4.77. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vascsat. A vascsat elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 49. sír (5. tábla) 1963. október 12. Infans I. Sm: 120 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Melléklet nélküli. 50. sír (5. tábla) 1963. október 12. Infans I. T: Ny–K; Sm: 55 cm. Rossz megtartású.


150

Bolygatott. Eredeti helyzetben mindössze csak a bal kar és a bal láb csontjai maradtak. Melléklet nélküli. 51. sír (5. tábla) 1963. október 12. Nı. Senilis. T: Ny–K; Sm: 95 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya és enyhén a felsıtest balra fordult. A jobb alkar a medencére hajlították. Melléklet nélküli. 52. sír (5. tábla) 1963. október 14. Infans I. (?) /Gyermek/ T: Ny–K; Sm: 130 cm. Közepes megtartású. Koporsós sír. A sírgödör nem volt megfigyelhetı, azonban koporsó elszínezıdése pontosan követhetı volt. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. 1 darab bordázott S-végő bronzkarika. Töredékes, az S-vég letört. s (Á: 1,9 cm, HÁ: 0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.79. (17. tábla 6.) 2. 1 darab erısen összenyomott S-végő bronzkarika. (Á: 1,1×1,7 cm, HÁ: 0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.79. (17. tábla 7.) 3. A nyak körül 11 darab különbözı típusú gyöngy. Ltsz.: SZIKM 76.4.61. (A tárgyak feltételezhetıen a nem létezı 41/1. sírhoz kerültek beleltározásra. Jelenleg 3 darab ép és egy nagy mennyiségő töredékes gyöngy találhatók meg a múzeum győjteményében. A gyöngyökrıl a követke-zı leírás maradt meg a leltárkönyvben: „2 db hordó alakú, sárga bevonatos gyöngy /m=7,7 illetve 7,5 mm, átm=8,2 illetve 8,4 mm/, további meghatározhatatlan számú, hasonló gyöngybıl származó töredékek, lapított gömb alakú, sötétbarna színő, fehér hullámvonallal díszített gyöngy /m=9,3 mm, átm=13,3 mm/) (17. tábla 8–9.) 4. A jobb kulcscsont alatt 1 darab kuricsiga. Ltsz.: SZIKM 76.4.61. (A tárgy feltételezhetıen a nem létezı 41/1. sírhoz került beleltározásra.) (17. tábla 10.) 5. A jobb kulcscsont felett 1 darab kuricsiga. Ltsz.: SZIKM 76.4.61. (A tárgy feltételezhetıen a nem létezı 41/1. sírhoz került beleltározásra.) (17. tábla 11.) 6. A bal kézfej mellett 1 darab győrő, melyen szövetmaradványok voltak megfigyelhetık. Ltsz.: SZIKM 76.4.78. (A tárgy feltételezhetıen elpusztult.) 7. A jobb kézfej csontjai alatt 1 darab vastárgy. Ltsz.: SZIKM 76.4.80. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 53. sír (avar?) 1963. október 15. Nı. Adultus (?). T: É–D; Sm: 140 cm. Jó megtartású. A koponya balra fordult. A jobb alkar a medencére hajlították. Melléklet nélküli. 54. sír (6. tábla) 1963. október 15. Férfi. Senilis. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet: 1. A jobb medencelapáton 1 darab vascsat. Töredékes. Ltsz.: SZIKM 76.4.82. (17. tábla 12.) 2. A jobb kézfej közelében 1 darab vaskés. Ltsz.: SZIKM 76.4.81. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 55. sír (6. tábla) 1963. október 15. Infans I. T: Ny–K; Sm: 120 cm. Jó megtartású. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélküli. 56. sír (6. tábla) 1963. október 16. Infans I. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A bal alkar a medencére hajlították. Mellékletek: 1. A bal combcsont külsı oldalán 2 darab állatcsont. (A állatcsontok nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 2. 1 darab kerek átmetszető, nyitott bronzkarika. (Á: 2,2 cm, HÁ: 0,16 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.85. (17. tábla 13.)


151

3. 1 darab kerek átmetszető, nyitott bronzkarika. (Á: 2,1 cm, HÁ: 0,16 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.85. (17. tábla 14.) 4. 1 darab szabálytalan alakú, fehér színő gyöngy. Ltsz.: SZIKM 76.4.83. (17. tábla 21.) 5. 5 darab lapított gömb alakú barna-fekete gyöngy, sárga rácsurgatott díszítéssel. Ltsz.: SZIKM 76.4.84. (17. tábla 16–20.) 6. Az álkapocs jobb oldalán 1 darab eloxidálódott bronzkarika lenyomata volt megfigyelhetı. 57. sír (6. tábla) 1963. október 16. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 115 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A jobb kar és a jobb lábszárcsontokat eltávolították a sírból. A koponya jobbra fordult. A bal alkar a medencére hajlították. Melléklet: 1. A jobb halántéknál 1 darab S-végő bronzkarika. Ltsz.: SZIKM 76.4.86. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 58. sír (avar?) (6. tábla) 1963. október 16. Infans I. T: É–D; Sm: 90 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélküli. 59. sír (avar?) (6. tábla) 1963. október 16. Férfi. Adultus. T: É–D; Sm: 105 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. Eredeti helyzetben mindössze csak a koponya és a felsıtest néhány csontja, valamint a lábszárcsontok maradtak. Melléklet nélkül. 60. sír (6. tábla) 1963. október 16. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 86 cm. A sírt homokbányászat során teljesen feldúlták. Melléklet nélkül. 61. sír (6. tábla) 1963. október 16. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 145 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A bal alkar enyhén behajlítva, a kézfej feltételezhetıen a bal combcsontra helyezve. A jobb láb térdben enyhén behajlít-va. Melléklet nélkül. 62. sír (avar?) (6. tábla) 1963. október 16. Férfi. T: É–D; Sm: 89 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Eredeti helyzetben mindössze csak a lábszárcsontok maradtak. Melléklet nélkül. 63. sír (6. tábla) 1963. október 21. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 125 cm. Közepes megtartású. Koporsós sír. A test bal oldalán és a jobb kézfej mellett érzékelhetı volt a koporsó lenyomata. A bal fel- és alkarcsontra rádılt a bal oldali kopor-sódeszka, melynek a vastagsága 3,5 és 4 cm között változott. A koporsó hosszanti oldala 6–7 cm-rel túlnyúlt a koporsó rövidebbik végét alkotó deszkákon. A megfigyelhetı sírfolt és a koporsó vonala több helyen enyhén eltért egymástól. Bolygatott. A temetkezés DK-i oldalát homokbányászat során elpusztították. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 64. sír (7. tábla) 1963. október 21.


152

Infans II. T: ÉNy–DK; Sm: 83 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A lábfejcsontjait homokbányászat során elpusztították. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A jobb alkarcsont a medence belsı oldalára helyezve 1 darab orsógomb. Ltsz.: SZIKM 76.4.87. (A tárgy jelenleg nem található meg a múze-um győjteményében.) 65. sír (7. tábla) 1963. október 21. Infans II. T: Ny–K; Sm: 138 cm. Közepes megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 66. sír (7. tábla) 1963. október 21. Férfi. Senilis. T: ÉNy–DK; Sm: 132 cm. Jó megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 67. sír (7. tábla) 1963. október 23. Férfi. Adultus. T: DNy–ÉK; Sm: 115 cm. Jó megtartású. A koponya enyhén jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 68. sír (7. tábla) 1963. október 23. Férfi. Juvenis. T: ÉNy–DK; Sm: 135 cm. Közepes megtartású. A koponya jobbra fordult. A jobb kar enyhén behajlítva. Melléklet nélkül. 69. sír (7. tábla) 1963. október 23. Férfi (?). Adultus. T: ÉNy–DK; Sm: 141 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A bal alkar a medencére hajlították. Mellékletek: 1. A jobb halántéknál 1 darab „hajkarika”. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 2. A bal halántéknál 1 darab „hajkarika”. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 70. sír (7. tábla) 1963. október 24. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 139 cm. Jó megtartású. Bolygatott. A homokbányászat során a sír Ny-i oldalát feldúlták. Mellékletek: 1. A jobb halántéknál 1 darab S-végő karika. Ltsz.: SZIKM 76.4.88. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 71. sír (7. tábla) 1963. október 24. Nı. Adultus. T: ÉNy–DK; Sm: 162 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 72. sír (8. tábla) 1963. október 24.


153

Nı. Maturus. T: Ny–K; Sm: 152 cm. Jó megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A jobb halántéknál 1 darab ovális átmetszető S-végő bronzkarika. Az S-vég a leltározás óta letört. (Á: 1,76 cm, HÁ: 0,13×0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.91. (17. tábla 15.) 2. A koponya alatt 1 darab S-végő karika. Ltsz.: SZIKM 76.4.90. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 3. A jobb kézfej csontjai között 1 darab nyitott, bronz pántgyőrő. Ltsz.: SZIKM 76.4.89. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjte-ményében.) 73. sír (8. tábla) 1963. október 25. Férfi. T: DNy–ÉK. Közepes megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a lábszárcsontok maradtak. Melléklet nélkül. 74. sír (8. tábla) 1963. október 25. Nı. Senilis. T: Ny–K; Sm: 102 cm. Rossz megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A jobb felkarcsont külsı oldalán 1 darab vassarló. Töredékes. (Nyél H: 10,7 cm, jelenlegi penge H: 10,4 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.92. (18. tábla 1.) 75. sír (8. tábla) 1963. október 28. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 155 cm. Közepes megtartású. A koponya jobbra fordult. A bal alkar hegyesszögben a bordákon keresztbe, a szegycsont irányába fektették. A lábak szorosan egymás mellett. Melléklet nélkül. 76. sír (8. tábla) 1963. október 29. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 138 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya balra fordult, az álkapocs kissé lejjebb csúszott. A végtagok nyújtott helyzetben. A bal könyöktıl kb. 15 cm-re kifelé egy ismeretlen csontvázhoz tartozó koponyatetı helyezkedett el. Mellékletek: 1. A koponya jobb oldalán 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményé-ben.) 2. A jobb felkarcsont külsı oldalán 1 darab lekerekített fejő vasszög. (Fej Á: 1,9 cm, test Á: 0,4–0,5 cm, H: 2,2 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.93. (17. tábla 22.) 77. sír (8. tábla) 1963. október 29. Infans I. T: DNy–ÉK; Sm: 132 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A lábak X alakban egymáson keresztben feküdtek. Mellékletek: 1. Az állkapocs alatt 1 darab átlyukasztott III. Béla rézérme /H 73a/. Ltsz.: SZIKM 76.4.94. 2–3. A nyakcsigolyák mellett 2 darab átlyukasztott III. Béla rézérme /H 73a/. Ltsz.: SZIKM 76.4.94. 4. A bal medencelapáttól néhány cm-rel Ny-ra 1 darab ismeretlen rendeltetéső vastöredék. Ltsz.: SZIKM 76.4.95. (17. tábla 11.) 5. A nyakcsigolya fölött 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 78. sír (8. tábla) 1963. október 29. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 151 cm. Jó megtartású.


154

A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 79. sír (8. tábla) 1963. október 30. Infans I. T: Ny–K; Sm: 137 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A testet jobb oldalára fordítva helyezték a sírba, lábait enyhén felhúzták. Mellékletek: 1. A jobb térd külsı oldalán 4 darab ismeretlen rendeltetéső vastöredék. (A leltárkönyv leírása szerint egy laposfejő vasszög két darabba törve, azonban a leletes zacskó 4 darab vastöredéket tartalmazott, melyeket nem azonosíthatók vasszög maradványaiként.) Ltsz.: SZIKM 76.4.96. (17. tábla 25–27.) 2. A koponya alatt 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 80. sír (8. tábla) 1963. október 30. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 129 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 81. sír (9. tábla) 1963. október 30. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 158 cm. Jó megtartású. Koporsós sír. A test jobb és bal oldalán jól megfigyelhetı volt a koporsó lenyomata. Bolygatott. A bal alkart enyhén behajlították, a bal kézfejet a bal combcsontra helyezték. Melléklet nélkül. 82. sír (9. tábla) 1963. október 31. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 139 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A koponya alatt 1 darab S-végő karika. (A tárgy nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 83. sír (9. tábla) 1963. október 31. Férfi. Juvenis. T: Ny–K; Sm: 130 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A karok enyhén behajlítva. Mellékletek: 1. Az állkapocs jobb oldalán 1 darab bronzkarika. Két darabra tört. (Á: 2,7 cm, HÁ: 0,26 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.97. (18. tábla 2.) 84. sír (9. tábla) 1963. október 31. Infans I. T: DNy–ÉK; Sm: 110 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 85. sír (9. tábla) 1963. november 2. Nı (?). Juvenis. T: Ny–K; Sm: 110 cm. Közepes megtartású. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben.


155

Mellékletek: 1–3. A koponya alatt, a homlok és az állkapocs között 3 darab S-végő karika. Ltsz.: SZIKM 76.4.98. (A sírlapon és az ásatási jelentésben 3 darab S-végő karika szerepel, azonban a leltárkönyv csak kettırıl tesz említést.) 4. A bal felkarcsont mellett 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményé-ben.) 5. A jobb combcsonttól 23 cm-re D-re a váz szintjénél 30 cm-rel magasabban 1 darab „kerámiabögre”. Ltsz.: SZIKM 76.4.99. (Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 86. sír (9. tábla) 1963. november 2. Infans II. T: DNy–ÉK; Sm: 96 cm. Jó megtartású. Bolygatott sír. A koponya enyhén balra fordult. A bal alkar enyhén behajlították és a bal medencelapátra helyezték. Mellékletek: 1. A sír D-i oldalán erısen bolygatott helyzetben lócsontok feküdtek. Beleltározásra 1 darab csigolya kerület. Ltsz.: SZIKM 76.4.100. (A lócsontok és a sír viszonya nem tisztázott, de csaknem kizárható a kettı összetartozása. Keszi Tamás felvetette a csontok és a lelıhelyen található avar sírok esetleges kapcsolatát, de felmerülhet, hogy a csontok jóval késıbb kerültek a földbe, elpusztítva ezzel a sír D-i oldalát, eltávolítva a csontváz jobb alkarját.) 87. sír (9. tábla) 1963. november 3. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 125 cm. Jó megtartású. A jobb láb térdben enyhén behajlítva. Melléklet nélkül. 88. sír (9. tábla) 1963. november 3. Infans II. T: Ny–K; Sm: 130 cm. Jó megtartású. A koponya enyhén jobbra fordult. Mindkét alkar könyökben enyhén kifelé hajlítva. Mellékletek: 1. A nyak és a bal felkarcsont körül 37 darab különbözı típusú pasztagyöngy. Jelenleg 36 darab található meg a múzeum győjteményében. 30 darab gömb illetve henger alakú barna-téglaszínő kismérető gyöngy (19. tábla 1.), 6 darab henger alakú sárgás színő gyöngy. (19. tábla 2.) Ltsz.: SZIKM 76.4.101. 89. sír (9. tábla) 1963. november 3. Infans I. T: Ny–K; Sm: 120 cm. Közepes megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A jobb alkarcsont mellett 1 darab vasszög (?). Töredékes. (A tárgy nem kerültek beleltározásra. A tárgy jelenleg nem található meg a múze-um győjteményében.) 90. sír (9. tábla) 1963. november 4. Infans I. T: Ny–K; Sm: 105 cm. Rossz megtartású. A koponya balra fordult. Mindkét láb a test bal oldala irányába kifordítva, enyhén felhúzva. Melléklet nélkül. 91. sír (10. tábla) 1963. november 4. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 125 cm. Közepes megtartású. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 92. sír (10. tábla) 1963. november 4. Férfi. Adultus. Sm: 145 cm.


156

Egy homokkitermelı gödör ásása során a két egymás mellett fekvı sírt, a 92. és 93 temetkezést egybenyitották és feldúlták, a sírok csontanyagának egy részét a bányászat során eltávolították, a megmaradt vázrészek pedig összekeveredtek. Melléklet nélkül. 93. sír (10. tábla) 1963. november 4. Nı (?). Senilis (?). Sm: 145 cm. Egy homokkitermelı gödör ásása során a két egymás mellett fekvı sírt, a 92. és 93 temetkezést egybenyitották és feldúlták, a sírok csontanyagának egy részét a bányászat során eltávolították, a megmaradt vázrészek pedig összekeveredtek. Melléklet nélkül. 76.4.102. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vaskarika. A vaskarika elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 94. sír (10. tábla) 1963. november 5. Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 115 cm. Jó megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 95. sír (10. tábla) 1963. november 6. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 157 cm. Közepes megtartású. Koporsós sír. A test jobb oldalán jól megfigyelhetı volt a koporsó lenyomata, a sír K-i oldalán egy függıleges metszet került bontásra. A metszet-ben megfigyelhetı volt, hogy a koporsótetı a temetést követıen berogyott, a koporsó jobb oldalán 30º-os, bal oldalán meredekebb szögben hajlott rá a vázra. A koponya enyhén jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A bal vállon 1 darab S-végő aranykarika. (A tárgy nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 2. A bal alkarcsont és a test között 1 darab ismeretlen rendeltetéső vastöredék. Gémes Balázs az ásatási jelentésében kérdıjelesen „nyílcsúcs-nak” nevezi, ezzel szemben Keszi Tamás véleménye szerint valószínőbb, hogy egy vaskés négyzetes átmetszető nyéltüskéjének töredéke lehet. Jelenleg két darabra törve. (H: 5,5 cm, HÁ: 0,7 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.103. (18. tábla 3–4.) 3. A jobb lábszárcsont külsı oldalán, vele párhuzamosan 1 darab lóborda. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 96. sír (10. tábla) 1963. november 6. Férfi. T: Ny–K; Sm: 98 cm. Rossz megtartású. Homokbányászat során megbolygatták a sír Ny-i oldalát, elpusztítva ezzel a koponyát és a felsıtest csontjait. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 97. sír 1963. november 6. Férfi. T: Ny–K; Sm: 115 cm. Jó megtartású. A sírt egy újkori gödör ásása során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a bal láb csontjai maradtak. Melléklet nélkül. 98. sír (10. tábla) 1963. november 6. Infans I. T: DNy–ÉK; Sm: 105 cm. Rossz megtartású. Szuperpozíció. A sírt a 99. sírba ásták bele. A gyereksír pontosan a 99. csontváz felett helyezkedett el, úgy, hogy a férfisír koponyája a 98. csontváz bal medencelapátja és alkarja alatt helyezkedett el. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 99. sír (10. tábla) 1963. november 7. Férfi. Maturus. T: DNy–ÉK; Sm: 120 cm.


157

Közepes megtartású. Szuperpozíció. A sírra ráásták a 98. sírt. A 98. számú gyereksír éppen a 99. csontváz felett helyezkedett el, úgy, hogy a férfisír koponyája a 98. csontváz bal medencelapátja és alkarja alatt helyezkedett el. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. A jobb kar könyökben enyhén behajlítva, a jobb kézfej a jobb medencelapátra helyezve. Melléklet nélkül. 100. sír (11. tábla) 1963. november 7. Nı. Senilis. T: Ny–K; Sm: 125 cm. Rossz megtartású. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 101. sír (11. tábla) 1963. november 7. Nı. Senilis. T: Ny–K; Sm: 120 cm. Rossz megtartású. A jobb kar enyhén behajlítva. Melléklet nélkül. 102. sír (11. tábla) 1963. november 7. Férfi. Juvenis. T: Ny–K; Sm: 126 cm. Rossz megtartású. A testet jobb oldalra fektetve helyezték a sírba, a balkar enyhén behajlítva. Melléklet nélkül. 103. sír (11. tábla) 1963. november 7. Nı. Juvenis. T: ÉNy–DK; Sm: 110 cm. Rossz megtartású. A testet jobb oldalra fektetve helyezték a sírba. Melléklet nélkül. 76.4.108. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab vassarló. A vassarló elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 104. sír (11. tábla) 1963. november 7. Infans I. T: Ny–K; Sm: 83 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A sírban mindössze csak a koponya foltja, néhány borda és csigolya volt megfigyelhetı. Melléklet nélkül. 105. sír 1963. november 7. Férfi. Senilis. T: Ny–K; Sm: 112 cm. Rossz megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a lábak csontjai maradtak. Melléklet nélkül. 106. sír (11. tábla) 1963. november 7. Infans I. Sm: 40 cm. Rossz megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a koponya és a jobb karcsontok maradtak. Mellékletek: 1. A koponyatetı mellett 1 darab anonim denár /H 116a/. (Az érme nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjte-ményében.) 107. sír (11. tábla) 1963. november 7.


158

Férfi. Maturus. T: Ny–K; Sm: 112 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélkül. 108. sír (11. tábla) 1963. november 7. Férfi (?). Adultus. T: Ny–K. Közepes megtartású. A koponya és a felsıtest jobb oldalra fordult, a bal alkar a medencére hajlítva. Mellékletek: 1. A bal halántéknál 1 darab deformálódott S-végő karika. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjte-ményében.) 109. sír (11. tábla) 1963. november 11. Infans I. T: Ny–K. Közepes megtartású. Bolygatott. A lábszár-, és a bal kar csontjait eltávolították a sírból, a koponyát összetörték. A testet jobb oldalra fektetve helyezték a sírba. Melléklet nélkül. 110. sír (11. tábla) 1963. november 12. Férfi. Adultus. T: Ny–K. Közepes megtartású. A bal alkar enyhén behajlítva, a bal kézfej a bal medencelapátra helyezve. Mellékletek: 1. A bal medencelapáton 1 darab erısen oxidálódott vastárgy (sarló?). Törött. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 112. sír (12. tábla) 1964. április 16. Infans I. T: Ny–K; Sm: 74 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélkül. 113. sír (12. tábla) 1964. április 17. Férfi. Senilis. T: DNy–ÉK; Sm: 109 cm. Jó megtartású. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 114. sír (12. tábla) 1964. április 17. Infans I. T: Ny–K; Sm: 68 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A csontvázból mindössze csak a koponya, a jobb kar- és a jobb lábcsontok voltak megfigyelhetık. Mellékletek: 1. A jobb lábszárcsonttól 12 cm-re DK-re 1 darab állatcsont (lapockatöredék). Ltsz.: SZIKM 76.4.105. 115. sír (12. tábla) 1964. április 18. Infans II. T: Ny–K; Sm: 70 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A csontvázból mindössze csak a koponya és a bal karcsont volt megfigyelhetı. Melléklet nélkül.


159

116. sír (12. tábla) 1964. április 18. Férfi. Maturus. T: ÉNy–DK; Sm: 136 cm. Közepes megtartású. A jobb alkarcsont enyhén behajlítva, a jobb kézfej a jobb medencelapát peremére helyezve. Melléklet nélkül. 117. sír (12. tábla) 1964. április 19. Férfi. Maturus. T: ÉNy–DK; Sm: 118 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A felsıtestre ráásott rablógödör betöltése jól elvált a sír földjétıl. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A bal alkarcsont és a test között 1 darab csiholóvas. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményé-ben.) 2. A jobb medencelapát mellett 1 darab kismérető vastöredék. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győj-teményében.) 3. A jobb medencelapát alatt 1 darab vascsat. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 4. A bal lábszárcsont külsı oldalán 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjte-ményében.) 5. A bal combcsonton és a bal újcsontok között faszéndarabkák. (A faszéndarabkák a felszedés során elpusztultak.) 6. 5 darab elszenesedett csonttöredékek. Ltsz.: SZIKM 76.4.106. (18. tábla 10–14.) A 117. sírhoz 76.4.107. leltári szám alatt 5 darab vastöredék került beleltározásra. A beleltározott vasdarabok között egy sem található, melyet csiho-lóval vagy vascsattal lehetne azonosítani. Keszi Tamás felveti annak a lehetıségét, hogy az ásatás során a leleteket tévesen határozták meg. (18. tábla 5–9.) 118. sír 1964. április 19. Férfi (?). Maturus. Sm: 105 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. Feltételezhetıen a sírt fakitermelés során feldúlták, eredeti helyzetben mindössze csak a koponya maradt. Melléklet nélkül. 119. sír (12. tábla) 1964. április 20. Infans I. T: Ny–K; Sm: 107 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Melléklet nélkül. 120. sír (12. tábla) 1964. április 20. Infans I. T: DNy–ÉK. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 121. sír (12. tábla) 1964. április 21. Nı. Senilis. T: DNy–ÉK; Sm: 107 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A jobb alkarcsont enyhén behajlítva, a jobb kézfej a medencére hajlítva. Mellékletek: 1. A koponyától 6 cm-re jobbra 1 darab ovális átmetszető, nyitott bronzkarika, egyik vége egyenesre vágott, míg a másik elhegyesedik. (Á: 1,31–1,62 cm, HÁ: 0,23–0,34 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.109. (A jobb halántékon megfigyelhetı zöld elszínezıdés alapján másodlagos helyzetben.) (19. tábla 3.) 2. A jobb lábujjcsontoktól 6 cm-re 1 darab állatcsont. Ltsz.: SZIKM 76.4.110. (19. tábla 4.) 122. sír (12. tábla) 1964. április 21. Infans I.


160

T: Ny–K; Sm: 90 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Mellékletek: 1. A jobb felkarcsont mellett 1 darab vaskés. (A tárgy nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 123. sír (12. tábla) 1964. április 22. Infans I. T: K–Ny; Sm: 95 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Eredeti helyzetben mindössze csak a lábszárcsontjai maradtak. Mellékletek: 1. A bal kulcscsont mellett 1 darab nagymérető bronzkarika, egyik vége laposra kalapálva. (Á: 1,6 cm, HÁ: 0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.118. (19. tábla 7.) 2. 1 darab nagymérető bronzkarika, egyik vége laposra kalapálva. (Á: 2,5 cm, HÁ: 0,15 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.118. (19. tábla 8.) 3. 1 darab kismérető bronzkarika, egyik vége laposra kalapálva. (Á: 1,6 cm, HÁ: 0,1 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.118. (19. tábla 6.) 4. 1 darab kismérető bronzkarika, egyik vége laposra kalapálva és egyszeresen visszahajtva. (Á: 1,38 cm, HÁ: 0,12 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.118. (19. tábla 5.) 5. 1 darab nagymérető „rézkarika”. (Á: 3,2 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.116. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 6. 1 darab rózsaszínő „hegyikristály gyöngy”. Ltsz.: SZIKM 76.4.117. 7. 8 darab különbözı típusú gyöngy. (1 darab henger alakú fehér színő „üveggyöngy”, az oldalának középsı harmadában sötétebb sáv fut körbe; 1 darab bikonikus alakú zöldszínő „üveggyöngy”; 2 darab gömb alakú gyöngy; 1 darab lekerekített téglatest alakú piros színő „paszta-gyöngy”; 1 darab hasáb alakú „pasztakı” töredéke, 2 darab ismeretlen színő és alakú gyöngy.) Ltsz.: SZIKM 76.4.119–120. (A sírleírásban mini-mum 9 darab gyöngy szerepelt, azonban leltározásra csak 7 darab került, melyek közül jelenleg egyetlen darab sem található meg a múzeum győj-teményében.) 8. 7 darab kauricsiga. (A sírleírásban 7 darab kauricsiga szerepelt, a leltárkönyv azonban 9 darabról tesz említést, melyek közül jelenleg csak egy darab található meg a múzeum győjteményében.) Ltsz.: SZIKM 76.4.121. (19. tábla 10–11.) 9. 1 darab bronz szerszámveret (?). Nagy Árpád véleménye szerint szíjelosztó. (Á: 3,7×3,6 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.112. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 10. 1 darab vastöredék. „…egy hurokba hajtott vashuzal (Á: 1,65 cm, HÁ: 0,6 cm), amelyre ráoxidálódott egy rézlemezbıl összehajtott pánt, amelynek két végét átlyukasztották. (H: 1,74 cm, SZ: 0,58 cm) A vastöredék mindkét oldalán szövetet konzervált az oxidréteg. Ltsz.: SZIKM 76.4.115. (19. tábla 12–13.) 11. 1 darab vastöredék. (Á: 2,2 cm). Ltsz.: SZIKM 76.4.113. (Az vastöredékek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 12. 1 darab elszenesedett csonttöredék. Ltsz.: SZIKM 76.4.114. (19. tábla 14.) A 76.4.114. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a 123. sírhoz 1 darab sarlótöredék. A sarlótöredék elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 124. sír (13. tábla) 1964. április 22. Infans I. T: Ny–K; Sm: 95 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A kutatóárok ásása során a sír K-i oldalát elpusztították. Mellékletek: 1. 1 darab négy élő, csavart drótból készített, visszahajtott végő, nyitott vaskarika, feltételezhetıen pödrött végő karperec vagy nyakperec, egyik vége hiányzik. Két darabra tört. (Á: 9,4 cm, HÁ: 0,38 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.122. 2. 1 darab fehér, henger alakú gyöngy. Széttörve. (Á: 7, cm, H: 6,3 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.123. 125. sír (13. tábla) 1964. április 22. Infans I. T: Ny–K; Sm: 110 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélkül. 126. sír (13. tábla) 1964. április 22. Infans I. T: Ny–K; Sm: 90 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Mellékletek: 1. A jobb lábszárcsonttól 25 cm-re DK-re 5 darab állatcsont. Ltsz.: SZIKM 76.4.125. (Az állatcsontok jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 2. 1 darab ismeretlen rendeltetéső vastárgy (Gémes Balázs véleménye szerint „fél zabla, két darabra törve”), egyik vége győrő alakúra alakítva, melyre szövetmaradványok oxidálódtak. Törött. (H: 5,2 cm, győrő Á: 2,8 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.124. (20. tábla 1.)


161

127. sír (13. tábla) 1964. április 22. Infans I. T: Ny–K; Sm: 128 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A nyak körül 3 darab különbözı típusú gyöngy. (2 darab bikonikus alakú gyöngy; 1 hasáb alakú /a leltárkönyv bejegyzése szerint hordó alakú/ gyöngy.) Ltsz.: SZIKM 76.4.127. (A három gyöngy közül jelenleg egyetlen példány található meg a múzeum győjteményében, mely feltéte-lezhetıen a 19. sír leletanyagához keveredett.) (20. tábla 4.) 2. A nyak körül és a koponya elıtt 3 darab átfúrt kauricsiga. Ltsz.: SZIKM 76.4.128. (A három kauricsiga közül jelenleg mindössze csak egy találhatók meg a múzeum győjteményében, mely feltételezhetıen a 19. sír leletanyagához keveredett.) (20. tábla 5.) 3–4. A jobb alkar és a test között 1 darab, valamint a jobb combcsont külsı oldalán a jobb ujjcsontok alatt 1 darab „bronz lemezbıl hajlított kari-ka”. Ltsz.: SZIKM 76.4.126. (A tárgyak jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) A sírlapon 3 darab kauricsiga szerepel, ezzel szemben 4 példány leltároztak be a 127. sírhoz. 128. sír (13. tábla) 1964. április 23. Infans I. Sm: 60 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A sírban egyedül csak a koponya volt megfigyelhetı. Melléklet nélkül. 129. sír (13. tábla) 1964. április 23. Gyermek. T: Ny–K; Sm: 104 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A kutatóárok ásása során a sír K-i oldalát elpusztították. Mellékletek: 1. Az állkapocstól 2,5 cm-re D-re 1 darab „vaslemeztöredéken átfúródó bronz sasszög.” Töredékes. Ltsz.: SZIKM 76.4.130. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 2. A koponya mellett, a nyak körül és a bordák között 7 darab elszenesedett csonttöredék. Ltsz.: SZIKM 76.4.129. (Az elszenesedett csontok jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 130. sír 1964. április 23. Felnıtt. Sm: 145 cm. Közepes megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a bal combcsont maradt. Melléklet nélkül. 131. sír (13. tábla) 1964. április 23. Férfi (?). T: Ny-K; Sm: 63 cm. Közepes megtartású. A sírt homokbányászat során csaknem teljesen elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a jobb láb és a bal lábszár csontjai maradtak. Melléklet nélkül. 132. sír (13. tábla) 1964. április 23. Gyermek. T: DNy-ÉK; Sm: 55 cm. Közepes megtartású. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. A 76.4.131. leltári szám alatt tévesen a 132. sírhoz 1 darab aranykarika került beleltározásra, mely eredetileg a 134. sírból származhatott. 133. sír (13. tábla) 1964. április 23. Infans II. T: Ny–K; Sm: 105 cm. Közepes megtartású. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. Koporsós sír. A sírfolton belül 2,8–3,2 cm vastag barna sáv jelezte a koporsó helyzetét.


162

A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A koponya alatt 1 darab nyújtott téglalap átmetszető bordázott S-végő bronzkarika. (Á: 2,96 cm, HÁ: 0,22×0,14 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.132. (20. tábla 3.) 2. A bal combcsonton, a bal kézfej közvetlen közelében 1 darab elkeskenyedı, lekerekített, egymásra hajlított végő bronz pántgyőrő. (Á: 0,95 cm, HÁ: 0,5–0,35×0,14 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.133. (20. tábla 2 .) 134. sír (13. tábla) 1964. április 24. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 117 cm. Jó megtartású. Bolygatott. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. Koporsós sír. A koponyától DNy-ra 6 cm vastagon jól kirajzolódott a koporsó lenyomata, koporsó DNy-i sarkának csapolásánál megfigyelhetı volt a hosszabb oldal túlnyúlása. A koponya enyhén jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A koponyától néhány cm-re Ny-ra 1 darab aranykarika. Ltsz.: SZIKM 76.4.131. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjtemé-nyében.) 2. A jobb lábfejtıl K-re 1 darab állatcsont. Töredékes. Ltsz.: SZIKM 76.4.134. (Az állatcsont jelenleg nem található meg a múzeum győjtemé-nyében.) 135. sír (13. tábla) 1964. április 24. Infans I. T: Ny–K; Sm: 83 cm. Rossz megtartású. A koponya enyhén balra fordult. Mellékletek: 1. A bal felkarcsont mellett 1 darab vaslemez (?). (A sírleírás szerinti mérete: 4,4×2,9 cm, ezzel szemben a sírhoz SZIKM 76.4.136. leltári szám alatt beleltározásra került egy három darabra tört vastárgy, melynek eredeti mérete: H: 7,5 cm, SZ: 1,9 cm.) (20. tábla 7–9.) 76.4.135. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab állatcsont töredék. Az állatcsont elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 136. sír (13. tábla) 1964. április 24. Infans I. T: ÉNy–DK; Sm: 78 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A koponya jobb oldalán 1 darab köves (?) fülbevaló. Ltsz.: SZIKM 76.4.137. (A tárgy jelenleg nem található meg a múzeum győjteményé-ben.) 2. Az állkapocs jobb oldalán, másodlagos helyzetben, feltételezhetıen a fülbevalóhoz tartozó 1 darab „átfúrt, lapított gömb alakú üveggyöngy”, a furatban bronzdrót maradványa. (Á: 5,7 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.138. (20. tábla 6.) A leltárkönyvvel ellentétben SZIKM 76.4.137. leltári számon került beleltározásra a fülbevalóhoz tartozó gyöngy. 137. sír (13. tábla) 1964. április 27. Férfi. Felnıtt. T: Ny–K; Sm: 83 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. Koporsós sír. A sírfolt nem volt megfigyelhetı, azonban 2,5–3,2 cm vastag barna sáv jól kirajzolta a koporsót és annak szerkezetét. A hosszanti oldalak 6–7 cm-rel túlnyúltak a koporsó rövidebbik végét alkotó deszkákon. A koponya és a felsıtest jobb oldalára fordult. Mellékletek: 1. A bal alkarcsontok mellett 1 darab faszéndarabka. (A faszéndarabka nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győj-teményében.) 2. A jobb lábszárcsont mellett 1 darab faszéndarabka. (A faszéndarabka nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 3. A jobb lábujjcsontoktól 5 cm-re elszenesedett csonttöredékek. Ltsz.: SZIKM 76.4.139. (Az elszenesedett csonttöredékek jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 138. sír (14. tábla) 1964. április 27. Infans I.


163

T: Ny–K; Sm: 65 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Mellékletek: 1. A koponya alatt 1 darab „hasított aljú” bronzcsörgı. (Á: 2,0 cm, H: 3,3 cm) Ltsz.: SZIKM 76.4.141. (A leltárkönyv bejegyzése szerint „gomb”. A tárgy jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 2–7. A koponya alatt 2 darab, a jobb felkarcsont mellett 1 darab, a bal felkarcsont közelében, a lapocka mellett 1 darab, a bordák között 2 darab gyöngy. Ltsz.: SZIKM 76.4.140. (A gyöngyök jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 8. A jobb orsócsont fejénél 1 darab kauricsiga. Ltsz.: SZIKM 76.4.140. (20. tábla 10.) 139. sír (14. tábla) 1964. április 27. Férfi (?). Maturus. T: Ny–K; Sm: 85 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya enyhén balra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 140. sír (14. tábla) 1964. április 27. Infans I. T: Ny–K; Sm: 75 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Mellékletek: 1. A csontváz É-i oldalától mintegy 45 cm-re állatcsontok. (Az állatcsontok nem kerültek beleltározásra, feltételezhetıen elkeveredtek. Jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 141. sír (14. tábla) 1964. április 27. Férfi. Adultus. T: Ny–K; Sm: 104 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír K-i oldalát elpusztították, eredeti helyzetben mindössze csak a koponya, a váll csontjai és a felkarcsontok maradtak. A koponya jobbra fordult. Melléklet nélkül. 142. sír 1964. április 28. Nı. T: ÉNy–DK; Sm: 124 cm. Közepes megtartású. Bolygatott. A koponya jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. A koponya felett 1 darab „sima hajkarika”. Ltsz.: SZIKM 76.4.142. (A hajkarika jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) A sírról sírrajz nem készült. 143. sír 1964. április 28. Nı (?). Juvenis. Sm: 52 cm. Közepes megtartású. A sírt homokbányászat során teljesen feldúlták. Mellékletek: 1. 1 darab állatcsont. (Az állatcsont nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) Az állkapocs jobb oldalán zöld oxidlenyomat volt megfigyelhetı. 144. sír (14. tábla) 1964. április 28. Gyermek. T: Ny–K; Sm: 75 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A váz környezetében a sír földje hamuval kevert. A koponya enyhén jobbra fordult. A végtagok nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül.


164

76.4.143. leltári szám alatt tévesen került beleltározásra a sírhoz 1 darab gyöngy. A gyöngy elıkerülési helye bizonytalan. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében. 145. sír (14. tábla) 1964. április 28. Nı. Adultus. T: Ny–K; Sm: 132 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. Homokbányászat során a sír K-i oldalát elpusztították. A koponya jobbra fordult. A bal ujjcsontok a bal combcsonton feküdtek. Mellékletek: 1. A koponya alatt 1 darab bordázott S-végő ezüstkarika, az S-vég töredékes. Ltsz.: SZIKM 76.4.144. (Á: 2,87 cm, HÁ: 0,28 cm) (20. tábla 11.) 146. sír (14. tábla) 1964. április 28. Férfi. Juvenis. T: Ny–K; Sm: 95 cm. Jó megtartású. Szabálytalan téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör. Koporsós sír. A sírban jól megfigyelhetıen kirajzolódott 2,5–3 cm szélességben a koporsódeszkák elszínezıdése. A deszkák csapolását mindössze csak a DK-i sarokban lehetett megfigyelni, ahol a hosszanti oldalak néhány cm-rel túlnyúltak a koporsó rövidebbik végét alkotó deszkákon. A koponya jobbra fordult. A csontváz helyzete alapján a tetemet belepréselték a szők koporsóba, a váll csontjai a mellkas csontjaihoz szorulva helyezkedtek el, a két felkarcsont szorosan a testhez simult. Mindkét alkart a medencére hajlították. Melléklet nélkül. 147. sír (14. tábla) 1964. április 28. Infans II. T: Ny–K; Sm: 65 cm. Rossz megtartású. Bolygatott. A váz enyhén zsugorított helyzetben, mindkét láb a test jobb oldalának irányába kifordítva, enyhén felhúzva. Mellékletek: 1. 1 darab oválisra összenyomott S-végő bronzkarika, az S-vég letört. Ltsz.: SZIKM 76.4.145. (Á: 1,33×1,55 cm, HÁ: 0,1 cm) (20. tábla 12.) 2. 1 darab S-végő bronzkarika, az S-vég letört. Ltsz.: SZIKM 76.4.145. (Á: 1,46 cm, HÁ: 0,09–0,12 cm) (20. tábla 15.) 3. 1 darab oválisra összenyomott bronzkarika, az egyik vége laposra kalapált. Ltsz.: SZIKM 76.4.145. (Á: 1,34×1,65 cm, HÁ: 0,7–1,2 cm) (20. tábla 13.) 4. 1 darab bronzkarika. Töredékes. Egyik vége laposra kalapált, melyen törés nyom figyelhetı meg (S-vég ?). Ltsz.: SZIKM 76.4.145. (HÁ: 1,2 cm) (20. tábla 14.) Az elıkerült tárgyakat a sírlapon nem számozták, helyzetüket nem tüntették fel csak a sírrajzon, így azok pontos elhelyezkedése nem azonosítható. 148. sír (14. tábla) 1964. április 29. Infans I. T: Ny–K; Sm: 52 cm. Közepes megtartású. A sírt homokbányászat során teljesen feldúlták, eredeti helyzetben csak a jobb lábszár és combcsont maradt. Mellékletek: 1. A feldúlt sír földjében szétszóródva 8 darab kaviccsal soványított, kézzel formázott, rétegesen átégett, kívül világosbarna, belül sötétbarna színő kerámia oldaltöredékek kerültek elı, melyek feltételezhetıen egyetlen edényhez kapcsolhatók. Ltsz.: SZIKM 76.4.146. 2. A jobb lábszárcsont külsı oldalán 1 darab elszenesedett állatcsont töredék. (Az állatcsontok nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 76.4.147. leltári szám alatt tévesen „malac oldala” megnevezéssel a sírból származó gyerekcsontok kerültek beleltározásra. 150. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 2 darab fülbevaló. (A tárgyak nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem találhatók meg a múzeum győjteményében.) 151. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül(?).


165

152. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1 darab S-végő karika. (Az S-végő karika nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 153. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1 darab S-végő karika. (Az S-végő karika nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 2. 1 darab „III. Béla (1172–1196) ezüstdénárja (?) /C.N.H. 162./”. (Az érme nem került beleltározásra, feltételezhetıen elkeveredett. Meghatá-rozása pontatlan, a C.N.H. 162. szám egy 12. századi anonim dénárt rejt.) 3. 1 darab vaskés (?), két darabra törve. (A vaskés nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 154. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1 darab S-végő karika. (Az S-végő karika nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 155. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 156. sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt bebetonozták, a bontása nem volt lehetséges. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. 157 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1. darab „cserépbögre”. (A cserépbögre nem kerültek beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 158 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 159 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül.


166

161 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Mellékletek: 1. 1 darab S-végő karika. (Az S-végő karika nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 2. 1 darab Kálmán (1096–1116) érem /H 39/. (Az érme nem került beleltározásra. Jelenleg nem található meg a múzeum győjteményében.) 162 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 163 sír 1965. május 1. Gyermek. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 165 sír 1965. május 1. Felnıtt. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 166 sír 1965. május 1. Gyermek. T: Ny–K. A sírt építkezés során teljesen elpusztították. A munkások bemondása alapján nyújtott helyzetben. Melléklet nélkül. 167 sír (avar?) 1966. Felnıtt. Sm: 170 cm (?). Bolygatott. Melléklet nélkül. 168 sír (avar?) 1966. Felnıtt. Sm: 210 cm (?). Bolygatott. Melléklet nélkül. 169 sír (avar?) 1966. Felnıtt. Sm: 180 cm (?). Bolygatott. Mellékletek: 1. „Edénytöredék”. 170 sír (avar?) 1966. Gyermek. Sm: 130 cm. Bolygatott.


167

3.2. Szórványleletek

1. 1 darab vállába kovácsolt fülő, ívelt talpú kengyel. Ltsz.: SZIKM 76.3.4. (kengyel Á: 11,3×13,3 cm, talpaló Sz: 2,2 cm) (20. tábla 16.) 2. 1 darab vállába kovácsolt fülő, ívelt talpú kengyel. Ltsz.: SZIKM 76.3.4. (kengyel Á: 11,4×13,5 cm, talpaló Sz: 2,5 cm) (20. tábla 16.) 3. 1 darab D-alakú hevedercsat. Ltsz.: SZIKM 76.3.5. (Á: 6,7×6,0 cm)

4. Temetkezési szokások

4.1. A feltárt sírok és az eltemetettek száma Az éveken keresztül folytatott leletmentés során összesen 171 sír került feltárásra vagy megfigyelésre. A 48. és

a 49. számú sírok egyetlen sírgödörbıl kerültek elı (kettıssír), így gyakorlatilag csak 170 feltárt sírról beszélhetünk, melyek összesen 171 egyén embertani anyagát tartalmazták. A temetı leletanyagának feldolgozása során az eredeti sírszámozás megtartása mellett döntöttem, elkerülve a sírok és leletanyag további keveredésének lehetıségét.

A temetı területén elıkerült 171 sír között öt biztosan az avar korra (111, 149, 160, 164, 171. temetkezés) kel-tezhetı, valamint további nyolc sír esetében merülhet fel (53, 58-59, 62, 167-170. sírok), hogy egy korábbi, avar kori temetı részét alkották, azonban temetıtérkép és pontos dokumentáció hiányában ez csak a melléklet nélküli sírok tájolásából (É–D-i) esetlegesen levonható következtetés, így az Árpád-kori temetı elemzésébe az elıkerült 171 sírból kis bizonytalansággal 166 temetkezés vonható be.

Az Árpád-kori temetı nem tekinthetı teljesen feltártnak, az idıben és térben rendszertelenül folytatott ho-mokbányászat súlyosan károsította a lelıhelyet, a temetı kiterjedésérıl és feltártságának fokáról nem rendelkezünk pontos információkkal.

4.2. Az eltemetettek nem és életkor szerinti megoszlása

A nem és az életkor meghatározást nem antropológus, hanem az ásatást vezetı régész végezte, így megállapí-tásai a szakértıi vizsgálat elvégzéséig csak tájékoztató jellegőek.

A temetı feltárt 166 kora Árpád-kori sírja közül 143 sír esetében volt lehetıség az életkor megközelítı meg-határozására, melybıl 60 gyermeksír (Infans I. és Infans II.), az összes temetkezés 36,14%-át, az életkor szerint azono-sítható síroknak pedig a 41,96%-át alkotja. A fennmaradó 83 felnıtt sírból nem-meghatározásra 66 csontváz volt al-kalmas, melybıl 14 nıi sír (összes temetkezés 8,43%-a, az életkor szerint azonosítható sírok 9,79%-a) és 52 férfi sír (összes sír 31,33%-a, az életkor szerint azonosítható sírok 36,36%-a) volt elkülöníthetı. A felnıtt korcsoport nemen-kénti bontása során megfigyelhetı a nıi sírok igen alacsony száma a temetıben.

Nıi sír Férfi sír Nem meghatározha-tó

Összes sír összes mell. % összes mell. % összes mell. % összes mell. %

Infans I. 40 21 52,25 40 21 52,25

Infans II. 11 8 72,72 11 8 72,72

Gyerek 9 6 66,67 9 6 66,67

Juvenis 2 2 100 5 1 20 7 2 28,57

Juv. (bizonyt.) 2 2 100 2 2 100

Adultus 2 1 50 18 6 33,33 20 7 35

Ad. (bizonyt.) 1 0 3 1 33,33 4 1 25

Maturus 1 1 100 12 3 25 13 4 30,76

Mat. (bizonyt.) 1 0 1 0

Senilis 5 2 40 9 3 33,33 14 5 35,71

Sen. (bizonyt.) 1 0 1 0

Felnıtt 1 1 100 17 13 76,47 18 14 77,77

Nem meghatá-rozható

2 1 50 8 0 13 6 46,15 23 7 30,43

16 9 56,25 60 15 25 90 55 61,11 166 78 46,98

1. táblázat: A mellékletes sírok megoszlása Alap-Tavasz-majori temetıben.


168

4.3. A sírgödrök

A talajviszonyok és az erısen bolygatott, erdıs terület miatt az Alap-Tavasz-majori temetı kora Árpád-kori sírjai közül csak ritkán lehetett megfigyelni (18, 20, 34, 99, 133, 134, 146. sír) a sírgödrök alakját, melyek formája min-den esetben lekerekített sarkú, csaknem szabályos téglalap volt, mérete pedig a holttesthez lett alakítva.

A sírgödör téglalap alakú, lekerekített sarkokkal: 4 eset (20, 34, 134, 146. sír) A sírgödör trapéz alakú, fej felöli oldala kiszélesedik: 1 eset (18. sír) A sírgödör téglalap alakú, fej felöli oldal sarkai erısen lekerekítve: 2 eset (99, 133. sír) Az AlapTavasz-majori temetı 137 sírjának esetében került feljegyzésre a temetkezés mélysége, melyek 40 és

210 cm között változott, a sírok többsége azonban 60–160 cm között helyezkedett el.

Sírmélység

0

5

10

15

20

25

40-4

960

-69

80-8

9

100-

109

120-

129

140-

149

160-

169

180-

189

200-

209

Sírmélység (cm)

Sír

ok s

zám

a (d

b)

1. diagram

A nemi jellegek és az életkor szerinti bontást követıen 122 sír esetében rendelkezünk mélységi adatokkal,

melyben 54 gyermek, 54 férfi- és 14 nıi sír található. Az adatok diagramon való ábrázolása jól alátámasztja a már köz-ismert tényt, mely szerint a gyermek sírok sekélyebbek, mint általában a feltárt felnıtt temetkezések, ez jól megfigyel-hetı a 2. diagram egymástól jól elkülönülı két csúcspontján. A felnıtt sírok többségének mélység adatai megközelítı-en azonos tartományban, 90 és 160 cm között mozognak, míg a gyermeksíroké ettıl elkülönülve, többségében 40 és 110 cm közötti sávban találhatók. A felnıtt sírok mélységi adatait a nıi sírok alacsony egyedszáma miatt elsısorban a férfi sírok határozzák meg, azonban a nıi sírok mélységtartománya megközelítıen megegyezik a férfiakéval.

Sírmélység nemi jellegek és az életkor szerinti megoszlása

0

5

10

15

20

40-4

960

-69

80-8

9

100-

109

120-

129

140-

149

160-

169

180-

189

Sírmélység (cm)

Sír

ok s

zám

a (d

b)

Gyerek

Felnött

Férfi

Nı

2. diagram


169

Tovább finomítja az elızı vizsgálat eredményeit a sírmélység életkor szerinti bontása, melyben megfigyelhetı, hogy a gyereksírok mélységét elsısorban az infans I. korcsoportba sorolt sírok magas egyedszáma határozza meg, míg a felnıtt sírok esetében ilyen dominanciát egyik korcsoport esetében sem lehet megfigyelni.

Sírmélység életkor szerinti bontásban

012345678

40-4

960

-69

80-8

9

100-

109

120-

129

140-

149

160-

169

180-

189

Sírmélység (cm)

Sír

ok s

zám

a (d

b)

Infans I.

Infans II.

Juvenis

Adultus

Maturus

Senils

3. diagram

4.4. A tájolás

A sírok tájolása az ásatáson sokszor erısen eltérı, más elsısorban szöveges adatoknak ellentmondó módon történt. A tájolás megadásánál a fıirány megjelölésén túl megadták a fıirányhoz kapcsolódó eltérést is, azonban az eltérések a fıirányhoz képest melyik irányban értendık azt vagy nem jegyezték fel vagy a dokumentáció hiányossága miatt nem állapítható meg, így a sírok tájolásánál csak a fıirány adható meg.

Sírok tájolása Sírok száma

É—D 5 ÉNy—DK 13 Ny—K 105 Ny—K (?) 2 DNy—ÉK 18 K—Ny (?) 1 — 22

2. táblázat: A sírok tájolása

Sírok tájolás

11%3%

8%1%

63%

1%

13% DNy-ÉK

É-D

ÉNy-DK

K-Ny (?)

Ny-K

Ny-K (?)

―

4. diagram


170

Az Alap-tavasz-majori temetıben feltárt sírok többsége a korszakban általánosan használt tájolásnak megfele-lıen Ny–K-i irányú, a temetıben uralkodó tájolástól a temetkezések 11%-a D-i, 8%-a pedig É-i irányba tér el, mely szintén nem tekinthetı különlegesnek a vizsgált korszakban. Öt sír esetben figyelhetı meg É–D-i tájolás, azonban ezeknél a melléklet nélküli temetkezéseknél merülhet fel az avar kori keltezés lehetısége.

4.5. Bolygatás

A kora Árpád-kori temetı 166 vizsgálható sírja közül mindössze csak 51 bolygatatlan sírt (3-5, 16, 18, 20-21, 30, 34, 36, 38, 40, 44-46, 52-53, 55-56, 61, 65-69, 71-72, 74-75, 78, 85, 87-91, 94-95, 98, 100-103, 108, 110, 113, 116, 132-133, 135, 146. sír) sikerült feltárni. Különféle mértékő bolygatás 69 sír (12-13, 15, 22-23, 28-29, 31-33, 35, 37, 41-43, 47-49, 51, 54, 57-59, 63-64, 70, 76-77, 79-84, 86, 96, 99, 104, 107, 109, 112, 114, 117, 119-129, 134, 136-142, 144-145, 147, 167-170. sír) esetében került dokumentálásra, míg 43 esetben (2, 7-11, 14, 17, 19, 25-27, 39, 50, 60, 62, 73, 92-93, 97, 105-106, 115, 118, 130-131, 143, 148, 150-166. sír) már csak a temetkezés pusztulását lehetett megfigyelni. Két temetkezés esetében nem rendelkezünk a sír állapotáról semmilyen információval (1, 6. sír), továbbá a 24. sírt feltételezhetıen a bontást és a dokumentálást követıen elpusztítottak.

A temetı nagyfokú bolygatottsága és az elpusztított sírok magas száma a területen korábban végzett fakiter-melés és a homokbányászat együttes hatásaiból adódnak, így a bolygatások minden megfigyelt esetben a 20. század során következetek be.

4.6. A sírbahelyezés módja

A feltárt 166 temetkezésbıl 107 esetben figyelhetı meg részben vagy egészben a sírba helyezés módja, melyek közül 98 esetben a halottat háton fekve helyezték a sírgödörbe. Rendellenes fektetési módok az Alap-Tavasz-majori temetıben:

A testet jobb oldalra fektetve helyezték a sírba: 2 eset (103, 109. sír) A csontváz a jobb oldalán feküdt, enyhén felhúzott térdekkel: 3 eset (15, 79, 147. sír) A testet jobb oldalra fektetve helyezték a sírba, a balkar enyhén behajlítva: 1 eset (102. sír) A koponya és a felsıtest jobb oldalára fordult: 1 eset (137. sír) A koponya és a felsıtest jobb oldalra fordult, a bal alkar a medencére hajlítva: 1 eset (108. sír) A koponya és a felsıtest enyhén balra fordult: 1 eset (51. sír)

4.7. Karok, lábak helyzete

A elıkerült temetkezések esetében nagy számban találhatók a karoknak illetve a lábaknak a nyújtott helyzettıl való eltérése, azonban a bolygatott sírok magas száma erısen befolyásolja a megfigyelések pontosságát és azok kiérté-kelését. Az értékelhetı sírok esetében a végtagok helyzete a következı:

Háton fekvı nyújtott helyzető vázak (karok és lábak kinyújtva): 47 eset (3., 18., 21., 24., 30., 33–38., 40., 46.,

52., 55., 63–67., 71–72., 74., 76., 78., 80., 82., 84–85., 89., 91., 94–95., 98., 100., 113., 117., 120–121., 127., 132–134., 136., 139., 142., 144. sír)

A karok kinyújtottól eltérı helyzete: A jobb kar könyökben enyhén behajlítva: 3 eset (4, 68, 101. sír) A jobb kar könyökben enyhén behajlítva, a jobb kézfej a medence külsı oldalára fektetve: 3 eset (28, 99, 116.

sír) A jobb alkar a medencére hajlították: 3 eset (51, 53, 69. sír) A bal ujjcsontok a bal combcsonton feküdtek: 1 eset (145. sír) A bal kar könyökben enyhén behajlítva: 1 eset (44. sír) A bal alkart enyhén behajlították, a bal kézfejet a bal combcsontra helyezték: 3 eset (81, 86, 110. sír) A bal alkar a medencére hajlítva: 4 eset (5, 12, 56, 57. sír) A bal alkar hegyesszögben a bordákon keresztbe, a szegycsont irányába fektették: 1 eset (75. sír)


171

A lábak kinyújtottól eltérı helyzete: A bal láb térdben kissé behajlítva: 3 eset (13, 42, 45. sír) A jobb láb térdben enyhén behajlítva: 1 eset (87. sír) A váz lábai békatartásban: 1 eset (16. sír) Mindkét láb a test bal oldala irányába kifordítva, enyhén felhúzva: 1 eset (90. sír) A lábak X alakban egymáson keresztbe feküdtek: 1 eset (77. sír) Karok és lábak együttes eltérése: A jobb kar könyökben enyhén kifele hajlítva, a bal láb térdben enyhén behajlítva feküdt: 1 eset (23. sír) A bal alkar enyhén behajlítva, a kézfej feltételezhetıen a bal combcsontra helyezve. A jobb láb térdben eny-

hén behajlítva: 1 eset (61. sír) Nem áll rendelkezésre megfelelı adat a váz helyzetérıl: 76 eset (1-2., 6-11., 14., 17., 19., 20., 22., 25-27., 31-

32., 39., 41., 49., 50., 54., 58-60., 62., 70., 73., 92-93., 96-97., 104-107., 112., 114-115., 118-124., 125-126., 128-131., 135., 138., 140-141., 143., 148., 150-170. sír)

4.8. Koporsók

Koporsóra utaló nyomokat 8 esetben (52, 63, 81, 95, 133, 134, 137, 146. sír) sikerült megfigyelni és feljegyez-ni, valamint a 28. sírnál a sír földjében kirajzolódó barna elszínezıdés feltételezhetıen koporsóra utalhat.

Nr. Sír szám Eltemetett neme Kora Sírmélység (cm) Melléklet 1 28. (?) Ø Infans I. 87 + 2 52. Ø Gyerek 130 + 3 63. Férfi Adultus 125 ― 4 81. Férfi Adultus 158 ― 5 95. Férfi Adultus 157 + 6 133. Ø Infans II. 105 + 7 134. Férfi Adultus 117 + 8 137. Férfi Felnıtt 83 + 9 146. Férfi Juvenis 95 ―

3. táblázat Koporsós sírok Négy sír esetében (63, 134, 137, 146. sír) megfigyelhetı volt a koporsó oldalát alkotó deszkák egymásba csa-

polása, ezekben az esetekben jól látható, hogy a hosszanti oldalak néhány cm-rel túlnyúltak a koporsó rövidebbik végét alkotó deszkákon. A 95 sírnál egy függıleges metszet segítségével láthatóvá vált a koporsó oldalát alkotó deszkák és a koporsófedél helyzete és mérhetıvé vált az egymáshoz képest bezárt szögük, így megállapítható volt, hogy a koporsó-tetı a temetést követıen berogyott, s a koporsó jobb oldalán 30º-os szögben, bal oldalán pedig ennél meredekebben hajlott rá a vázra.

4.9. Szuperpozició

A temetı területén egyetlen esetben, a 98–99. síroknál volt megfigyelhetı, hogy a temetkezések egymást met-

szették. A 98. gyereksír pontosan a 99. csontváz felett helyezkedett el, úgy, hogy a férfisír koponyája a 98. csontváz bal medencelapátja és alkarja alatt helyezkedett el.

5. Mellékletek

Az Alap-tavasz-majori temetıben feltárt 166 kora Árpád-kori sír közül 78-ban, a temetkezések 46,98%-ból került elı valamilyen melléklet, amit azonban nagyban befolyásolhat a bolygatott sírok magas száma.

Gyereksírok több mint felébıl (58,3 %), a felnıtt síroknak pedig 34,85%-ból került elı valamilyen típusú mel-léklet. A nıi sírok 57,14%-a tartalmazott mellékleteket, míg a férfi sírokban ez az arány ennél jóval alacsonyabb, a sírok alig 28,85% mellé helyeztek valamilyen túlvilági útravalót. További 17 temetkezés esetében a nemi jelleg megha-tározása nem volt lehetséges, azonban ezeknek a síroknak a többsége (13 sír) is tartalmazott valamilyen mellékletet.


172

A mellékletadási szokásokat tekintve jelentıs különbség mutatkozik a nemek között, míg a nıi és a gyerek sí-rok több mint felében található valamilyen melléklet, addig ez az arány a férfi sírokban már alig haladja meg a 25%-t. A mellékletadási szokásnak korcsoportok szerinti további vizsgálata az egyes csoportokba sorolható alacsony egyedszám miatt megtévesztı eredményre vezethetne.

5.1. Érmék

A sírmezı keltezését nagyban elısegítik a sírokban talált pénzek, azonban a datálási pontosság bizonytalan, hiszen napjainkra a feltárásból származó érmék elvesztek, így ismételt ellenırzésre nincs lehetıség.

A sírokból származó érmék a temetıtöredék kezdetét a 11. század végére, a 12. század elejére helyezik, míg az utolsó sírok a 12. század utolsó negyedében, esetlegesen a 13. század elején kerülhettek a földbe. A 77. sírból elıkerült érméket átlyukasztották, így feltételezhetıen nem halotti obulusként kerültek a sírba, hanem esetlegesen ruhára varrva, ruhadíszként vagy ékszerként, azonban így a sírba kerülésük ideje, az érmek pontos keltezı értéke megkérdıjelezhetı.

Összesen négy temetkezésbıl, két gyerek és két felnıtt sírjából kerültek elı pénzek, azonban a 153. és a 161. sírt a munkások elpusztították, így ezeknek a pontos származási helyérıl nincsenek adatok. Míg a 77. sírba ékszerként vagy ruhadíszként kerültek a pénzek, addig a 106. sírból származó érme minden bizonnyal halotti obulus szerepét töltötte be.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Érmetípus C. I.* Huszár** További

melléklet 1 III. Béla 1172–1196 C.N.H. 103 H 73a 2 III. Béla 1172–1196 C.N.H. 103 H 73a 3 77 Ø Infans I. III. Béla 1172–1196 C.N.H. 103 H 73a

vastöredék, állatcsont

4 106 Ø Infans I. 12. századi

anonim denár ― C.N.H. 128 H 116a ―

5 153 Ø Felnıtt

12. századi anonim

denár*** ― C.N.H. 162 H 181 S-végő kari-ka, vaskés (?)

6 161 Ø Felnıtt Kálmán 1096–1116 C.N.H. 47 H 39 S-végő karika *Réthy László: Corpus nummorum Hungarie. Magyar egyetemes éremtár I. Árpádházi királyok kora. Budapest 1899. **Huszár, Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest, 1979. *** Az érme jelenleg nem található meg a Székesfehérvári Múzeum győjteményében. A sírlapon található feljegyzés szerint a 153. sírból

III. Béla érme (1172–1196) került elı, melyet a Réthy korpusz alapján a C.N.H. 162-es éremtípussal azonosítottak, azonban ez a típus egy 12. századi anonim érmét takar.

4. táblázat Érmék az alapi temetıbıl Gémes Balázs 1963-as ásatási szezonról leadott jelentésében egy korábbi déli és egy késıbbi északi csoportra

osztja az elıkerült sírokat,4 a 77. és a 106. sírból származó pénzek az északi sírcsoporthoz tartoztak, a 12. század végé-re keltezve azt. Az 1965-ben szétdúlt sírokból származó érmék már csak feltételesen köthetıek a Gémes Balázs által meghatározott két sírcsoporthoz, a 153. sír a késıbbi síregyüttes része lehetett, míg a 161. sír Kálmán (1096-1116) érméje a temetı korábbi részét keltezheti a 11. század végére, a 12. század elsı negyedére.

5.2. Huzalkarikák

A 78 mellékletes sírból 33 tartalmazott egy vagy több különbözı típusú huzalkarikát, a 33 temetkezésbıl ösz-szesen 53 karika került elı, valamint két esetben feltételezhetıen a már elpusztult hajkarika lenyomatát sikerült megfi-gyelni a koponyacsontokon.

Egyszerő huzalkarikák: A temetı 10 sírjából összesen 17 darab egyszerő huzalkarika került elı, öt esetben gyermek sírból, két–két

esetben pedig férfi és nıi sírokból, egy sírt (7. sír) pedig elpusztítottak, így a csontváz neme és életkora nem kerülhetett feljegyzésre. Az egyszerő huzalkarikák anyaga három kivételtıl eltekintve bronz, azonban a 142. sírból feltárt karika a leltározás elıtt elveszett, anyagát pedig nem jegyezték fel. Továbbá a 123. sírból származó egyik karika szintén elve-

4 GÉMES 1965, 66–67.


173

szett, a leltárkönyvi bejegyzés szerint „rézbıl” készült, azonban a temetı leletanyagának ismeretében feltételezhetı, hogy ebben az esetben is bronz a huzalkarika alapanyaga.

A kilenc egyszerő huzalkarikát tartalmazó sír egyharmadában ez az ékszer volt az egyetlen melléklet, további egyharmadukban pedig más típusú huzalkarikákkal (S-végő karika, bordázott S-végő karika) együtt kerültek elı.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Karika

átm. (cm) Huzal

átm. (cm) Anyag További melléklet

1 7 n.a. n.a. törött 0,19 bronz bordázott S-végő karika 2 30 Ø Infans I. elveszett elveszett bronz ― 3 45 Nı Juvenis 1,4 0,08 bronz S-végő karika, bordá-

zott S-végő karika 4 2,2 0,16 bronz 5

56 Ø Infans I. 2,1 0,16 bronz

gyöngyök, állatcsont, huzalkarika lenyomat

(?) 6 83 Férfi Juvenis 2,7 0,26 bronz ― 7 121 Nı Senilis 1,31×1,62 0,23×0,34 bronz állatcsont 8 1,6 0,1 bronz 9 2,5 0,15 bronz 10 1,6 0,1 bronz 11 1,38 0,12 bronz 12 123 Ø Infans I. 3,2 n.a. „réz”

gyöngyök, kauricsiga, „szerszámveret”, vastö-

redék, elszenesedett állatcsont

13 127 Ø Infans I. n.a. n.a. bronz

gyöngyök, kauricsiga, győrő(?)

14 134 Férfi Adultus n.a. n.a. arany állatcsont 15 142 Nı n.a. elveszett elveszett n.a. ― 16 1,33×1,55 0,1 bronz 17 147 Ø Infans II. törött 1,2 bronz S-végő karika

5. táblázat Egyszerő huzalkarikák az alapi temetıbıl S-végő karikák: A temetı 22 sírjából összesen 28 darab S-végő huzalkarika került elı, azonban ezek többsége elveszett, így

ezek a tárgyak nem vagy csak részlegesen vonhatók be a további elemzésbe. Az elveszett S-végő karikák az ásatási jelentés és a leltárkönyvi bejegyzés alapján lettek besorolva, azonban a vizsgálat során a leltárkönyvi bejegyzések több tárgy esetében is pontatlannak, hiányosnak bizonyultak, az S-végő karikák esetében a nyúlvány bordázását több alka-lommal nem jegyezték fel, így ez felmerülhet az elveszett példányokkal kapcsolatban is.

18 esetben vizsgálható az elhunyt kora, melyben 4 gyereksír és 14 felnıtt sír található. A felnıtt sírokból 10 temetkezés esetében lehetséges a nem megállapítása, hatban biztosan, további egy esetben pedig lehetséges, hogy férfi-váz került elı, míg a nıi síroknál ez csak két biztos és egy lehetséges esetet jelent, azonban ezt az arányt nagyban befo-lyásolja a feltárt nıi sírok alacsony száma.

Az elıkerült S-végő karikák alapanyaga a sima huzalkarikákkal mutat szoros kapcsolatot, a vizsgálható 12 esetben 10 karika anyag bronz, egy-egy karika pedig ezüstbıl és aranyból készült.

22 sírból kilencben ez az ékszer volt az egyetlen melléklet, öt sírban más típusú huzalkarikákkal együttesen ke-rült elı, míg a 23. sírban feltételezhetıen egy már elpusztult huzalkarika lenyomatát sikerült megfigyelni a váz álkap-csán. A 153. sírból III. Béla (1172–1196) érmék kelteztek a 12. század legvégére egy példányt, addig a 161. sírban Kál-mán érem társaságában került elı egy S-végő karika.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Karika

átm. (cm) Huzal

átm. (cm) Giesler típus

Anyag További melléklet

1 1 n.a. n.a. 2,5 0,13 Gisler II.4/1 bronz ― 2 6 n.a. n.a. elveszett elveszett n.a. n.a. ―

3 8 n.a. n.a. elveszett elveszett n.a. n.a.

bronzdísz, kauricsiga, gyön-gyök, vastöredék,

állatcsont 4 elveszett elveszett n.a. n.a. 5 9 n.a. n.a. elveszett elveszett n.a. n.a. ―


174

6 23 Ø Infans II. elveszett elveszett n.a. n.a.

gyöngyök, sarló, bronzlemez, huzalka-

rika lenyomat (?)

7 38 Férfi Senilis 2,7 n.a. Gisler II.4/ ezüst bordázott S-végő

karika 8 2,3 0,13 Gisler II.4/1 bronz 9 43 Ø Infans I. 1,8 0,1 Gisler II.4/1 bronz gyöngyök

10 45 Nı Juvenis 1,9 0,12 Gisler II.4/1 bronz

sima huzalkarika, bordázott S-végő

karika

11 46 Férfi Maturus 2,4 0,14×0,17 Gisler II.4/2 bronz bordázott S-végő

karika

12 52 Ø Infans I. 1,1×1,7 0,1 Gisler II.4/1 bronz

bordázott S-végő karika, gyöngyök,

kaurikagylók, győrő, vaskés(?)

13 57 Férfi Maturus elveszett elveszett n.a. bronz ― 14 70 Férfi Adultus elveszett elveszett n.a. n.a. ― 15 1,76 0,13×0,1 Gisler II.4/1 bronz 16 72 Nı Maturus elveszett elveszett n.a. n.a. nyitott pántgyőrő 17 82 Férfi Adultus elveszett elveszett n.a. n.a. ― 18 elveszett elveszett n.a. n.a. 19 elveszett elveszett n.a. n.a. 20 85 Nı (?) Juvenis elveszett elveszett n.a. n.a. állatcsont, edény 21 95 Férfi Adultus elveszett elveszett n.a. arany vastöredék, állatcsont 22 108 Férfi (?) Adultus elveszett elveszett n.a. n.a. ― 23 1,33×1,55 0,1 Gisler II.4/1 bronz 24 147 Ø Infans II. 1,46 0,09–0,12 Gisler II.4/1 bronz sima huzalkarikák 25 152 n.a. Felnıtt elveszett elveszett n.a. n.a. ―

26 153 n.a. Felnıtt elveszett elveszett n.a. n.a.

III. Béla (1172–1196) érme(?), vas-

kés(?) 27 154 n.a. Felnıtt elveszett elveszett n.a. n.a. ―

28 161 n.a. Felnıtt elveszett elveszett n.a. n.a. Kálmán (1096–1116)

érme 6. táblázat S-végő karika az alapi temetıbıl

Bordázott S-végő karikák: A temetı területén hét sírból hét darab bordázott S-végő karika került elı. A hét sírból hat alkalmas további

elemzésre, melyek közül két gyerek, két férfi és két nıi sírból származtak bordázott S-végő karikát. A bordázott S-végő karikák esetében gyakrabban fordul elı az ezüst alapanyagként, mint más ékszerek esetében, az elıkerült hét darab közül három ezüstbıl, négy pedig bronzból készült.

A hét sírból mindössze csak a 145. sírban volt egyedüli mellékletként bordázott S-végő karika, a további hat sírból ötben más típusú karikaékszereket voltak, míg a 133. sír egy bronz pántgyőrőt is tartalmazott


175

Nr. Sír szám

Eltemetett neme

Kora Karika átm. (cm)

Huzal átm. (cm)

Anyag További melléklet

1 7 n.a. n.a. 2,3 0,17×0,15 bronz sima huzalkarika 2 38 Férfi Senilis 2,1 n.a. ezüst S-végő karika

3 45 Nı Juvenis 1,9 0,12 bronz sima huzalkarika, S-

végő karika 4 46 Férfi Maturus 2,3 0,17 ezüst S-végő karika

5 52 Ø Infans I. 1,9 0,1 bronz

S-végő karika, gyön-gyök, kaurikagylók,

győrő, vaskés(?) 6 133 Ø Infans II. 2,96 0,22×0,14 bronz pántgyőrő 7 145 Nı Adultus 2,87 0,28 ezüst ―

7. táblázat Bordázott S-végő karika az alapi temetıbıl „Hajkarika”: A 69. sír teljes leletanyaga a beleltározás elıtt elveszett, így az elıkerült tárgyakról csak a sírlapon található fel-

jegyzések nyújtanak támpontot, itt azonban az alapanyag megnevezése nélkül csak a „hajkarika” kifejezés található, melybıl beazonosítható az ékszercsoport, azonban a pontos típusba soroláshoz nem nyújt elegendı információt.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Karika

átm. (cm) Huzal átm.

(cm) Anyag További melléklet

1 elveszett elveszett n.a. 2 69 Férfi (?) Adultus elveszett elveszett n.a. ―

8. táblázat „Hajkarikák” az alapi temetıbıl Huzalkarikához kapcsolható zöld oxidlenyomat: Gémes Balázs a 23. és a 56. sír koponyáján kerek zöld elszínezıdést figyelt meg, mely véleménye szerint ko-

rábban elpusztult huzalkarikára utalhat.

Nr. Sír szám

Eltemetett neme

Kora Anyag További melléklet

1 23 Ø. Infans II. bronz. S-végő karikák, gyön-

gyök, sarló, bronzlemez

2 56 Ø Infans I. bronz sima huzalkarika,

gyöngyök, állatcsont 9. táblázat Huzalkarikához kapcsolható zöld oxidlenyomat

A 10-11. századi úgynevezett soros, köznépi temetık „vezérleletei” a különbözı típusú huzalkarikák, közülük

is kiemelkednek a magyarországi és a nemzetközi kutatás által fokozott figyelemmel vizsgált S-végő karikák.5 A „vezér-lelet” megnevezés Alap-tavasz-majori temetı esetében is elfogadható, hiszen a leletanyag többségét ezek az ékszerek teszik ki, azonban az ásatás és az azt követı feldolgozás során történt anomáliák miatt az alapi sírmezırıl származó tárgyi anyag vizsgálata csak kis mértékben tud újabb, használható adatokat szolgáltatni a további kutatáshoz.6

Az egyszerő, sima huzalkarikák lényegében a teljes honfoglalás és Árpád-kor alatt használatban voltak,7 sıt a korszakot megelızı és az azt követı idıszakban is kimutatható a jelenlétük, míg az S-végő karikák már egy szőkebb idıintervallumot határoznak meg. Megjelenésük idıpontjáról illetve származásukról és kialakulásukról még napjaink-ban is kisebb-nagyobb szakmai viták folynak, azonban a kutatók többsége elfogadja Szıke Béla megfigyeléseit, aki az S-végő karikák megjelenését 960–970-es évekre helyezi,8 azonban a tárgytípus elterjedésével kapcsolatban többen fel-hívták arra a figyelmet, hogy ez az idıpont elsısorban a Felvidék nyugati részére illetve a Dunántúlra érvényes,9 kelet felé, az Alföld és Erdély irányába fokozatosan néhány évtized eltolódással késıbb jelent meg.10 Az S-végő karikák egy

5 A témáról alapos áttekintést nyújt: SZİKE–VÁNDOR 1987, 54–59. 6 A bolygatottság magas aránya, a teljes feltárás és a temetıtérkép hiányában nem bontható külön csoportokra, esetleges idıhorizontokra ez az ékszertípus, így a temetırészlet pontosabb keltezéséhez nem tud további adatokat szolgáltatni. 7 KOVÁCS 1994, 112.; KISS 2000, 71.; MESTERHÁZY 2002, 332.; RÉVÉSZ 2008, 402. 8 SZİKE 1962, 87. 9 TÖRÖK 1962, 43.; MESTERHÁZY 1965, 104.; MESTERHÁZY 2002, 332. 10 MESTERHÁZY 1965, 104.; GÁLL 2008, 245.


176

késıbbi, fejlettebb változatának tekinthetı az a típus, melynek S-alakú nyúlványát bordázással díszítették, ennek a megjelenése a 11. század második felére helyezhetı a Dunántúlon.11 A huzalkarikák kutatáshoz kapcsolódó bıséges szakirodalom ellenére kisebb figyelmet kapott a korszak kutatóitól a huzalkarika viselet fokozatos átalakulása, míg az S-végő karikák megjelenésének kezdetén többségében egyszerő huzalkarikák kerültek elı a sírokból, majd idıben elıre haladva fokozatosan kiegyenlítıdött az egyszerő és az S-végő huzalkarikák aránya, végül döntı többségbe kerültek S-végő karikák, de sohasem sikerült kiszorítaniuk az egyszerő karikákat a mindennapi viseletbıl.12 Továbbá a sima huzal-karikák és az S-végő karikák egymáshoz viszonyított aránya nem csak idıben, hanem térben is egyenetlen, egyes régi-ókban alacsonyabb számban voltak jelen, mint más térségekben,13 kiemelve a mikroregionális kutatások fontosságát.14 Az S-végő karikák elterjedésének felsı határa sokáig az úgynevezett soros, köznépi temetık felsı határához, a 11. század legvégéhez a 12. század elsı negyedéhez volt kapcsolva, azonban ennek a tárgytípusnak az eltőnését már Szöke Béla is a 14. század elejére testte.15 Az S-végő karikák felsı határát megnyugtatóan Bóna István tisztázta a dunaújváros-pusztaszentegyházi templom és templom körüli temetı kapcsán, kimutatva, hogy az egyszerő S-végő karikatípusok egészen az Árpád-kor végéig megtalálhatók a templom körüli temetıkben és a különbözı kincsleletekben, így nincs pontos datáló értékük.16

Az S-végő karikák további tagolását és az így létrejött csoportok idırendi beosztását Jochen Giesler kísérelte meg, véleménye szerint a nagyobb átmérıjő darabok (2–3 cm) korábbiak és inkább a 11. század elsı felére keltezhe-tık, míg a kisebb átmérıjő (1–1,5 cm) példányok a késıbbiek, inkább a 11. század második felére adatolhatók. Továb-bá idırendi összefüggést látott a karikák huzalvastagságának változásában, a vékonyabb huzalvastagságú darabok ko-rábban jelentek meg, mint a vastagabb huzalból készült társaik.17

Áttekintve a huzalkarikák datálási lehetıségeit megállapítható, hogy az alap-tavasz-majori temetıbıl származó hajkarikák használati ideje alátámasztja, pontosabban nem mond ellent az érmék által meghatározott idıintervallum-nak. Temetıtérkép hiányában azonban további csoportokra osztásuk nem lehetséges. Gémes Balázs 1963-as ásatási jelentésébıl kiderült, hogy mindkét temetıfélben egyaránt elıfordultak S-végő karikák, továbbá megjegyezte, hogy a 95. sírból származó arany S-végő karika is a késıbbi északi csoportból származik.18

5.3. Fülbevaló

Az alap-tavasz-majori temetı 136. és 150. sírjából származnak, Gémes Balázs által fülbevalóként meghatáro-zott tárgyak, az elıkerült darabok azonban mindkét temetkezés esetében elvesztek. Feljegyzés vagy rajz nem maradt fenn ezekrıl az ékszerekrıl, mindössze csak a 136. sírból származó példány esetében maradt meg egy rövid utalás a fülbevaló típusára, melyet Gémes Balázs „köves (?) fülbevalónak” nevezett és a sírból elıkerült lapított gömb alakú gyön-gyöt a fülbevaló részének tekintette.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Típus További melléklet

1 136 Ø Infans I. „köves (?) fülbevaló” ― 2 150 n.a. Felnıtt „fülbevaló” ―

10. táblázat Fülbevalók(?) az alapi temetıbıl

11 SZİKE 1962, 89.; SZİKE–VÁNDOR 1987, 51–52. 12 RÉVÉSZ 2008, 402.; MESTERHÁZY 2002, 332. 13 Az S-végő karikák elterjedésének regionális különbségeire utal Révész László a Heves megyei 10–11. századi leletanyag tárgyalása során, rámu-tatva arra, hogy az általa vizsgált területen „az S-végő karika a 10. század utolsó harmadában megjelent ugyan, de sohasem vált közkedvelté. Szé-leskörően nem terjedt el még a 11. században sem” RÉVÉSZ 2008, 405. 14 A mikroregionális kutatások kiemelt szerepére utoljára Gáll Ervin mutatott rá az S-végő karikák erdélyi megjelenése kapcsán. GÁLL 2008, 239–240. 15 SZİKE 1962, 88. 16 BÓNA 1978, 138–139. 17 GIESLER 1981, 39–56. 18 GÉMES 1965, 66–67.


177

5.4. Karperec(?)

A temetı 124. sírjából került elı egy négyélő csavart vashuzalból készített, visszapödrött végő vastárgy, melyet Gémes Balázs feltételesen karperec töredékeként azonosított, azonban a tárgy méreténél fogva túlságosan nagy, karpe-recként viselhetetlen egy gyermek számára, így felmerülhet, hogy a sírból elıkerült vastárgyat nyakperecként alkalmaz-ták. A tárgy azonosításánál a sírban lévı helyzete sem nyújt segítséget, hiszen a temetkezés erısen bolygatott volt, az ékszer a has felsı részén, a bordákon feküdt.

A karperec végének visszapödrött kidolgozása alacsony számban megtalálható a korszak leletanyagában,19 azonban az alapi példány a felhasznált alapanyag és a huzal formai kialakításában jelentısen eltér az eddig ismert for-máktól, így a közöttük lévı kapcsolat elsısorban a karperec végeinek kidolgozására korlátozódik. A Kárpát-medencébıl elıkerült visszapödrött végő darabok a 10. század második felétıl keltezhetık, használatuk folyamatos volt a 11. században. Az alap-tavasz-majori temetıbıl elıkerült karperectöredék, alapján feltételezhetı, hogy ez a formai változat a 12. század folyamán is tovább élhetett.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Típus További melléklet

1 124 Ø Infans I. karperec(?) gyöngy 11. táblázat Karperec az alapi temetıbıl

5.5. Győrők

Az alapi temetı három sírjából származnak győrők, melyek közül az 52. és a 72. sírból elıkerült példányok el-vesztek, azonban a 72. temetkezésbıl származó győrő esetében Gémes Balázs feljegyezte, hogy a sírban a jobb kézfej csontjai között egy bronz pántgyőrő feküdt.

A díszítetlen pántgyőrők már az avar korban jelen voltak, majd ugyanez a típus megfigyelhetı a 10–11. száza-di leletanyagban is.20 Istvánovits Eszter a rétközi temetık elemzése kapcsán kimutatta, hogy ez a győrőtípus elsısorban nıi és gyerek sírokból származik,21 ezt a megfigyelést az alapi temetı sírjai is megerısíthetik.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Típus Karika

átm. (cm) Huzal

átm. (cm) Anyag További melléklet

1 52 Ø Infans I. n.a. n.a. n.a. n.a.

S-végő karika, bordá-zott S-végő karika, gyöngy, kauricsiga,

vaskés (?) 2 72 Nı Maturus pántgyőrő n.a. n.a. bronz S-végő karika

3 127 Ø Infans I. pántgyőrő

(?) n.a. n.a. bronz gyöngyök, kauricsiga,

bronzkarika (?)

4 133 Ø Infans II. pántgyőrő 0,95 0,5–

0,35×0,14 bronz bordázott S-végő kari-

ka 12. táblázat Győrők az alapi temetıbıl

5.6. Gyöngyök

A temetı területén tíz sírból került elı, temetkezésenként változó számban különbözı típusú gyöngy, össze-sen 280 darab, azonban ezek többsége, összesen 186 darab egyetlen sírból (43. sír) származik.

A vizsgálatba bevonható tíz sír közül kilenc esetében lehetséges az életkor meghatározása, mely sírok minde-gyik gyermekhez köthetı.

19 LANGÓ 2000, 47–48. 20 SZİKE–VÁNDOR 1987, 68. 21 ISTVANOVITS 2003, 303.


178

Nr. Sír szám

Eltemetett neme

Kora Megnevezés Szín Darab szám

További melléklet

„szemes gyöngy” n.a. 1

„hegyikristály gyöngy” fehér 1

1 8 n.a. n.a. „hegyikristály

gyöngy” rózsaszín 4

bronzdísz, kauricsiga, S-végő karika, vastö-

redék, állatcsont

2 23 Ø Infans II. n.a. n.a. 16 S-végő karikák, sarló,

bronzlemez

3 43 Ø Infans I. gömb alakú

pasztagyöngy sárga, zöld, barna,

fekete 186 S-végő bronzkarikák „hordó alakú

gyöngy” sárgás 2

lapított gömb alakú gyöngy

sötétbarna, fehér hullámvonallakkal

díszítve 1 4 52 Ø Infans I. n.a. n.a. 8

S-végő karika, bordá-zott S-végő karika, győrő, kauricsiga,

vaskés(?)

lapított gömb alakú gyöngy

barna, sárga hul-lámvonal- díszes-

sel 1

5 56 Ø Infans I. szabálytalan alakú gyöngy barna 4

bronzkarikák, állat-csont

henger alakú pasztagyöngy sárga 6

6 88 Ø Infans II. gömb alakú

pasztagyöngy barnás téglaszínő 31 ― henger alakú

„üveggyöngy” fehér 1 bikonikus alakú „üveggyöngy” zöld 1

gömb ala-kú„gyöngy” n.a. 2

„pasztagyöngy” piros 1 „pasztakı” n.a. 1

„hegyikristály gyöngy” rózsaszín 1

7 123 Ø Infans I. „gyöngy” n.a. 2

bronzkarikák, kauricsiga, szerszám-veret(?), vastöredék,

állatcsont 8 124 Ø Infans I. „üveggyöngy” fehér 1 karperec(?)

9 127 Ø Infans I. n.a. n.a. 3 kauricsiga, „bronz

lemezkarikák”

10 138 Ø Infans I. n.a. n.a. 6 bronzcsörgı,

kauricsiga 13. táblázat Gyöngyök az alapi temetıbıl


179

5.7. Csörgı

A temetı 138. sírjából származó bronzcsörgı párhuzamai széles körben ismertek a 10–11. századi leletanyag-ból, azonban temetınként csak egy-egy darab szokott elıfordulni.22 A csörgık elsısorban gyermeksírokból kerülnek elı, de ritkán megtalálhatók nıi sírokban is, elsısorban nyak vagy mellkas tájon, viselése feltételezhetıen hitvilági okokhoz köthetı.23

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Típus Anyag További melléklet

1 138 Ø Infans I. n.a. bronz gyöngy, kauricsiga 14. táblázat Csörgı az alapi temetıbıl

5.8. Kauricsiga

Az alapi temetı öt sírja tartalmazott kauricsigákat, az öt temetkezésbıl négy gyermeksír volt, míg a 8. sírt a homokbányászat során elpusztították, így életkor és nemmeghatározás nem történhetett meg. A kauricsigák mellett minden esetben gyöngyök is elıkerültek, további két-két sír egyszerő huzal- és S-végő karikákat is tartalmazott.

Szıke Béla kutatásai mutattak arra rá, hogy míg az Alföldön fıként honfoglalás kori temetıkben találhatók a kauricsigák, addig ezeknek a tárgyaknak a viselete a Dunántúlon a kora Árpád-korhoz köthetı.24 Használatuk felsı határát a soros temetık eltőnéséhez, a 11. század végéhez szokás kötni, azonban alapi temetıbıl származó példányok alapján a kauricsigák a 12. század során is divatban voltak.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Darab

szám Helyzete a

sírban További melléklet

1 8 n.a. n.a. 2 n.a. bronzdísz, gyöngyök, S-végő karika, vastöredék, állatcsont

2 52 Ø Infans I. 1 Jobb kulcscsont

alatt

S-végő karika, bordázott S-végő karika, győrő, gyöngyök,

vaskés (?)

3 123 Ø Infans I. 7 n.a.

bronzkarikák, gyöngyök, szer-számveret (?), vastöredék, állat-

csont

4 127 Ø Infans I. 3 A nyak és a

koponya körül gyöngyök, „bronz lemezkari-

kák”

5 138 Ø Infans I. 1 A jobb orsó-csont fejnél gyöngy, bronzcsörgı

15. táblázat Kauricsigák az alapi temetıbıl

5.9. Bronzveret(?)

A 8. sírból 1 darab enyhén domború, zománcozott kerek bronzdísz került elı, a sírt a homokbányászat során teljesen elpusztították, a csontokat elszállították, a leleteket pedig az ott dolgozó munkásoktól győjtötték be.

A bronzveret pontos funkciója nem vizsgálható, a beszolgáltatott veret egyik furatán egy S-végő karikát főztek át, azonban mára már nem állapítható meg, hogy a veret eredetileg is így került-e elı a sírból, vagy késıbb a munkások főzték egybe a két tárgyat.

22 SZİKE 1962, 59–61. 23 KOVÁCS 1988, 150–151. 24 SZİKE 1962, 54.


180

5.10. Vascsat

A temetı három sírja tartalmazott valamilyen típusú övcsatot, melyek mindegyike felnıtt férfi sírjából szár-mazott. Az 54. sírból elıkerült csat olyan mértékben töredékes, hogy eredeti formája mára már megállapíthatatlan, 117. sírból származó darab pedig elveszett, így mindössze csak a 36. sírhoz feltételesen kapcsolható téglalap alakú vascsat vonható be a kutatásba.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Hossz

(cm) Szélesség

(cm) További melléklet

1 36 Férfi Adultus 3,3 2,8 ― 2 54 Férfi Senilis töredékes töredékes vaskés

3 117 Férfi Maturus elveszett elveszett.

csiholóvas, vastöredék, állatcsont, faszénda-

rabkák 16. táblázat Vascsatok az alapi temetıbıl

5.11. Sarló

A temetı három sírjából került elı vassarló, illetve a 33. sírból egy rossz minıségő bronz sarlótöredék látott napvilágot. A sarlókat tartalmazó négy sírból három gyermek, egy pedig idıs felnıtt nı vázát tartalmazta.

A sarlók sírba helyezése már az avarkorban is megfigyelhetı, s a honfoglalás- és a kora-Árpád korban szintén megtalálható. A sarlókat elsısorban nem munkaeszközként, hanem bajelhárító tárgyként helyezték a sírokba,25 szere-pük feltételezhetıen hitvilági, ezt támasztják alá a tavasz-majori temetıtöredékbıl származó sarlók is, hiszen olyan, kiskorú gyermekek mellé fektették ezeket az eszközöket, akik életkoruknál fogva biztosan nem használhatták ezeket az eszközöket.

Tettamanti Sarolta véleménye szerint sarlókat a 11. század második felét követıen már nem kerültek a sírok-ba, ezt azonban nem csak az alap-tavasz-majori temetıbıl származó darabok cáfolják, hanem a Dunaújváros-Pusztaszentegyházon feltárt templom körüli temetı 46. sírjából elıkerült sarló26 is arra utal, hogy még a 13. század során is ismert volt ez a halotti szokás.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Hossz

(cm) Szélesség

(cm) További melléklet

1 23 Ø Infans II. 6,2 1,3 S-végő karikák, gyön-

gyök, bronzlemez 2 33 Ø Infans I. 15,1 1,6 ― 3 37 Ø Infans II. 12,1 2,3 ― 4 74 Nı Senilis 21,1 2,2 ―

16. táblázat Sarlók az alapi temetıbıl

5.12. Vaskés

A temetı területén négy gyermek és egy felnıtt férfi sírjából kerültek elı vaskések. A 153. sírt egy anonim denár keltezi a 12. századra. A temetı több sírjából ismertek azonosíthatatlan vastöredékek, melyek egy részét feltéte-lesen vaskés maradványaiként lehetne értelmezni, azonban ezek az idık folyamán olyan mértékben károsodtak, hogy mára már eredeti szerepük nem vizsgálható.

25 TETTAMANTI 1975, 110. 26 BÓNA 1978, 110.


181

Nr. Sír szám

Eltemetett neme

Kora Helyzete a sírban

További melléklet

1 24 Ø Gyermek

A bal felkar külsı oldalán, a karcsonttal pár-

huzamosan ― 2 28 Ø Infans I. Medence felett ―

3 54 Férfi Senilis Jobb kézfej közelében vascsat

4 122 Ø Infans I. n.a. ―

5 153 Ø Infans I. A nyak és a

koponya körül S-végő karika, 12. századi ano-

nim érem 17. táblázat: Vaskések az alapi temetıbıl

5.13. Csiholóvas

A 117. sírból egy csiholóvas látott napvilágot, mely a leltározás elıtt elveszett, így a vizsgálatba való bevonása nem lehetséges.

5.14. Vasszög

A temetı 76. sírjában a jobb felkarcsont mellett egy lekerekített fejő vasszög feküdt, a sírban koporsóra utaló nyomokat nem figyeltek meg, így a vasszög pontos szerepe nem tisztázott. A 89. sírból egy töredékes, feltételezhetıen vasszög darabjaiként azonosítható vastárgy került elı, azonban a tárgy a leltározás elıtt elveszett.

5.15. Vas- és bronztöredékek

A temetı több sírjából különbözı mérető és állagú, azonosíthatatlan vas- (8., 24., 27., 40., 52., 77., 79., 95.,

110., 117., 123., 126., 135. sír) és bronztöredékek (23., 123., 127., 129. sír) kerültek elı, a sírban lévı helyzetük változó, szerepük ismeretlen.

5.16. Edény

Az alapi temetı négy sírja tartalmazott edénymellékletet, melyek között egy felnıtt nıi(?). egy gyermek, egy azonosíthatatlan nemő felnıtt temetkezés és egy elpusztított sír található. Az edény helyzete csak a 85. sír esetében vizsgálható, melyben az edényt a jobb combcsont mellé helyezték.

A sírból elıkerült edények szerepe hitvilági, melyekbe feltételezhetıen ételt helyzetek túlvilági útravalóként az elhunyt számára. Az edények mellékletadási szokását többen vizsgálták,27 megállapítva, hogy egyaránt elıfordulnak a honfoglalás- és kora Árpád-korban az egész Kárpát-medencében, azonban az elıkerült edények száma régiónként nagymértékben eltérı, de megtalálható mindkét nem és az összes korcsoport mellékleteként. A szokás eltőnését szin-tén a soros temetık megszőnéséhez, a 11. század második feléhez szokták kötni, azonban a 12. századi továbbélését tanúsíthatják a tavasz-majori temetıbıl származó darabok.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Helyzete a sír-

ban További melléklet

1 39 n.a. n.a. n.a. ―

2 85 Nı (?) Juvenis. A jobb combcsont

külsı oldalán S-végő karikák, állatcsont 3 148 Ø Infans I. n.a. Állatcsont 4 157 Ø Felnıtt n.a. ―

18. táblázat: Edények az alapi temetıbıl

27KISS 1969, 175–182.; TETTAMANTI 1975, 104.


182

5.17. Orsógomb

A temetı 64. sírjából, a váz medencelapátjának belsı oldaláról egy orsógomb került elı, mely még a leltározás elıtt eltőnt, így az elemzésbe való bevonása csak feltételesen lehetséges.

Az orsógombok a telepásatások gyakori leletei, 10-11. századi sírokban csak ritkán fordulnak elı, a temetkezé-sekben való megjelenésük kapcsán Istvánovits Eszter avar hatást feltételez.28

5.18. Állatcsont

Az alapi temetıben gyakori mellékletek voltak a különbözı típusú állatcsontok, azonban ezek többsége a lel-tározás elıtt elveszett így a kutatásba való bevonásuk nem lehetséges. Néhány sír esetében felmerülhet, hogy a sírból vagy annak környezetébıl származó állatcsont eredetileg nem tartozott a sírhoz (86. sír), csak késıbb a különbözı bolygatások után került kapcsolatba a temetkezéssel. Az állatcsontmellékletek egyaránt megtalálhatók férfi, nıi és gye-reksírokban is. Ez a mellékletadási szokás gyakori az avarkorban, megtalálható a honfoglalás korában, majd a kora Árpád-korban fokozatosan eltőnik.29

A csontok egy része elszenesedett állapotban került elı (117., 123., 129., 137., 148. sír), így ezeket a sírba kerü-lés elıtt feltételezhetıen nyílt láng érte, azonban az állatcsontok hiánya miatt ezek a nyomok tovább nem vizsgálhatók.

Nr. Sír

szám Eltemetett

neme Kora Megnevezés Helyzete a sírban További melléklet

1 8 n.a. n.a. halcsigolya(?) n.a. bronzdísz, gyöngyök, S-végő karika, kauricsiga, vastöredék

2 56 Ø Infans I. n.a. A bal combcsont

külsı oldalán bronzkarikák, gyöngyök, huzalkarika lenyomat(?)

3 76 Férfi Senilis n.a. A koponya jobb

oldalán vasszög

4 77 Ø Infans I. n.a. A nyakcsigolya

felett III. Béla érme (1172–1196),

vastöredék 5 79 Ø Infans I. n.a. A koponya alatt vastöredék

6 85 Nı (?) Juvenis. n.a. A bal felkarcsont

mellett S-végő karikák, edény 7 86 Ø Infans II. Lócsontok A sír D-i oldalán ―

8 95 Férfi Adultus Lóborda

A jobb lábszár-csont külsı olda-

lán S-végő karika, vastöredékek

9 114 Ø Infans I. Lapockatöredék


lán ―

10 117 Férfi Maturus n.a. A bal lábszárcsont

külsı oldalán csiholóvas, vastöredék, vas-

csat, faszéndarabkák

11 121 Nı Senilis Azonosíthatatlan A jobb lábujjak külsı oldalán bronzkarika

12 123 Ø Infans I. n.a. n.a.

bronzkarikák, kauricsiga, szerszámveret(?), vastöredék,

gyöngyök

13 126 Ø Infans I. n.a.


lán vastöredék

14 129 Ø Gyerek n.a. Az állkapocstól D-

re vastöredék

15 134 Férfi Adultus n.a. A jobb lábfejtıl

D-re aranykarika 16 137 Férfi Felnıtt n.a. A jobb lábujjcson- faszéndarabkák

28SZABÓ 1966, 65–66.; ISTVÁNOVITS 1996, 27.; ISTVÁNOVITS 2003, 358. 29 SZİKE 1956, 137.; TETTAMANTI 1975, 108.


183

toktól 5 cm-re 17 140 Ø Infans I. n.a. A test baloldalán ― 18 143 Nı (?) Juvenis. n.a. n.a. ―

19 148 Ø Infans I. n.a.


lán kerámiatöredékek 19. táblázat: Állatcsontok az alapi temetıbıl

5.19. Faszéndarabkák

A temetı két sírjában (117., 137. sír) faszéndarabkákat figyeltek meg, azonban mindkét sír esetében csak egy-egy darabról tesznek említést, így kizárható a sírfenék részben vagy egészben való kiégetése, vagy faszénnel való felszó-rása. A feltárás során a faszéndarabkák nem kerültek begyőjtésre, illetve pontos elıkerülési helyük nem lett feljegyez-ve, így további szerepük nem vizsgálható.

5.20. Kengyelpár

Kralovánszky Alán az alapi általános iskola helytörténeti győjteményébıl késı avar kori leletek közül egy vál-lába kovácsolt fülő, kerek kengyelpárt és hevedercsatot szállított be a székesfehérvári múzeumba. A leltárkönyv be-jegyzése szerint a leletek a településtıl 1-1,5 km-re található alap-tavasz-majori homokbánya területén kerültek elı, azonban a tárgyak késıbbi közreadója, Hatházi Gábor a leletek és a tavasz-majori temetı kapcsolatát megkérdıjelezte. Véleménye szerint a 11. század végére, a 12. századra keltezhetı kengyelpár és a hevedercsat nem köthetı egy jellegze-tes nagy sírszámú soros, köznépi temetıhöz. Kralovánszky Alán egy alapi látogatása során értesült arról, hogy községi temetı helyén egy ismeretlen korú sírmezıt pusztítottak el az 1950-es években, melybıl a helyiek elmondása szerint fegyverek és egyéb leletek láttak napvilágot, Hatházi Gábor felvetése szerint az általános iskolába került kengyelek akár ehhez a temetıhöz is köthetık.30

A kengyelpár és a tavasz-majori temetı közötti kapcsolat mellett szólhat az, hogy a tárgyak késı-avar leletek közé keveredve kerültek elı, a tavasz-majori sírmezı területrıl pedig több késı-avar sír is ismert, így a területen az avar és az Árpád-kori leletek együttes elıkerülése és elıfordulása bizonyítható. A tárgyakat az általános iskola győjte-ménynek ajándékozó munkások a kitermelés során elıkerülı leleteket egybegyőjtötték, majd az így összekeveredett tárgyakat ajándékozhatták oda.

A kengyelek formai párhuzamai elsısorban a Kelet-európai sztyeppe 11–12. századi leletanyagához köthetı, használatuk jellegzetesen késıi nomád környezetben figyelhetı meg. Alacsony számban ezek a kengyeltípusok megta-lálhatók a Kárpát-medence 11-12. századi leletanyagában is, melyek egy része szórványként került elı, mint a csabrendeki,31 a kölesd-itatóhegyi32 és a sárbogárd-tinódi kengyelpár,33 de az elmúlt években egyre nagyobb számban sikerül ezeket a kengyeltípusokat temetkezésekhez kapcsolni, mint a kajdacs-rókadombi,34 sárbogárd-templom-dőlıi35 vagy a sárszentágota-felsıtöbörzsöki36 kengyelek esetében.

6. Összefoglalás

Az alap-tavasz-majori temetı nem tekinthetı teljesen feltártnak, kiterjedésérıl, az elpusztított sírok számáról alig rendelkezünk adatokkal, az idıben és térben teljesen rendszertelenül folytatott homokbányászat köveztében az elpusztított sírok száma meghaladhatja a százat, azonban pontos temetıtérkép hiányában nem vizsgálható, hogy az elpusztított sírok az Árpád-kori vagy az avar sírmezı részét alkották.

Gémes Balázs 1963 és 1965 között végzett leletmentése során feltárt avar temetkezések temetın belüli elhe-lyezkedése nem ismert, viszonyuk a késıbb elıkerült avar sírokhoz nem vizsgálható. Az 1966-ban feltárt avar sírok a

30 HATHÁZI 1990, 44–45. 31 DARNAY 1901, 177; MRT 3. 1970, 58. 15. kép 4. 32 CSALLÁNY 1961, 56. VIII. tábla 1. 33 NAGY 1893, 273.; HAMPEL 1897, 130.; NAGY–NEMES 1900, 23. tábla; CSALLÁNY 1961, 56. VIII. tábla 34 ÓDOR 1999, 155–156. 35 PETKES 2006, 93–111.; PETKES 2007 87–106. 36 Kralovánszky Alán ásatási jelentése (IKM Itsz. 61. 117. 1.); HATHÁZI 1994, 24−25; HATHÁZI 1996a, 228; HATHÁZI 1996b, 43.


184

homokbánya és az Árpád-kori temetı nyugati oldalán egy útépítés alkalmából kerültek elı, az avar kori temetı kiterje-désrıl nincsenek adatok, azonban Kralovánszky Alán a jelentésében megjegyezi, hogy az út alatt és attól nyugatra újabb sírt nem találtak. Az avar temetkezésekbıl származó leletek többsége elveszett, a rendelkezésre álló dokumentá-ció pedig egymásnak ellentmondó, pontatlan információkat tartalmaz, a sírok keltezéséhez támpontot mindössze csak néhány késı-avar lószerszám és övveret nyújt.

Az 1959 és 1961 között elıkerült sírok egymáshoz való helyzete ismert, azonban az 1963 és 1965 között Gé-mes Balázs által feltárt temetırészletrıl készített térkép elveszett, így a homokbányán belüli helyzete nem azonosítha-tó. Az Árpád-kori temetıtöredék keltezéséhez az érmék nyújtanak segítséget, melyek Kálmán (1096-1116) és III. Béla (1172-1196) uralkodása közé helyezik a feltárt sírokat, mintegy száz évet ölelve át. Az Árpád-kori temetı nyitásának ideje a teljes feltárás hiányában nem állapítható meg, azonban a leletanyag és a temetkezési szokások nem utalnak a 11. század második felénél korábbra, jellegzetesen 10. századi, a honfoglaláskorhoz köthetı leletanyag pedig nem ismert a temetı területérıl. A temetı felhagyásának ideje az elıbb ismertetett okok miatt szintén nem határozható meg, hasz-nálatának felsı határát az ismert leletanyag alapján a 12. század végére, a 13. század elsı negyedére adatolható, késıbb-re, az Árpád-kor végére vagy a késı középkorra mutató leletanyag vagy jelenség ugyanis nem került elı a major terüle-térıl.

Az temetıtöredék feltárását hét év alatt négy régész végezte, a feltárások során egyikük sem figyelt meg és jegyzett fel templomra utaló jelenségeket, ezt támasztja alá, hogy a temetıtöredék egyrétegő, szuperpozíciót a min-dössze egyetlen esetben (98-99. sír) figyeltek meg.37

A sírmezı jellege, az elıkerült leletanyag összetétele és a megfigyelt temetkezési szokások alapján a temetı fel-tételesen(!) az úgynevezett nagy sírszámú, soros, köznépi temetık közé sorolható, azonban az alapi temetı használati ideje eltér a soros temetık esetébe megszokottól. A soros köznépi temetık használatának felsı határát a 11. század végén, a 12. század elején megtartott egyházi zsinatok rendelkezéseihez szokták kötni, melyekben a keresztények szá-mára kötelezıvé tették a templomok körüli temetkezéseket.38

A változások hatására a soros temetık döntı többségét Kálmán (1096-1116) uralkodásának idején felhagyták, az utolsó soros temetık a 12. század középsı harmadában szőntek meg Magyarországon, teret adva a templom körüli temetık kizárólagosságának. Ezzel a folyamattal áll szemben az alap-tavasz-majori temetıtöredék, melynek legkorább sírjai a 11. század második felére, végére keltezhetık, így a temetı nyitása és használata, a templom körüli temetık kialakulási idejével egy idıben zajlott. A temetı leletanyaga, annak jellege és intenzitása (a bizonytalan eredető szór-vány kengyel kivételével), valamint a területen megfigyelt temetkezési szokások nagyban megegyeznek a templom körüli temetıkben tapasztaltakkal, alátámasztva ezzel a temetıtöredék érmék által megadott használati idejét.

A temetı kutatása során fontos szerephez jut az alapi általános iskola győjteményébıl származó, a leltárkönyvi bejegyzés alapján feltételesen az alap-tavasz-majori temetıtöredékhez kapcsolható szórvány kengyelpár és hevedercsat. A szórványleletek és a sírmezı kapcsolata megkérdıjelezhetı, így ez a bizonytalanság meghatározza a temetıtöredék analógiáinak vizsgálatát is.

Amennyiben a szórvány kengyelek nem a temetı területérıl származnak, akkor az alapi temetı legközelebbi párhuzamát az Erdély keleti peremén, Kovászna megyében fekvı Zabolán39 (Zăbala) és Székelypetıfalván40 (Peteni) feltárt 12. századi soros temetıkben találhatjuk. Mindkét székelyföldi temetı megközelítıen megegyezik a tavasz-majori temetıtöredékkel mind a feltárt sírok számában, mind a használati idejükben, továbbá a sírokból származó leletanyag összetételében is kapcsolat figyelhetı meg. A zabolai és petıfalvi temetık esetében a szerzı nem vizsgálta temetık kései indításának okait, azonban rámutat arra, hogy a temetık szoros rokonságot mutatnak a 11. századi soros temetıkkel, a temetık felhagyását pedig népmozgással, a székely csoportok betelepítésével magyarázza.41 Az alapi és a székelyföldi temetık közötti kapcsolat a távolság miatt mindenképpen csak idırendi, azonban ezek a temetık utalnak arra, hogy a 12. század folyamán a magyar királyságban nem mindenki temetkezett keresztény, templom körüli teme-tıkben, alacsony számban még létezhettek soros, úgynevezett köznépi temetık is, azonban ezek kialakulását és hasz-nálatát több egymástól eltérı tényezı befolyásolhatta.

Az alap-tavasz-majori temetı kialakulásának esetében is felmerülhet a népmozgás, hiszen a 11. század végén erre a területre sodródtak a Kelet-európai sztyeppékrıl kiszorított besenyı csoportok,42 melyek jelenlétét okleveles

37 Az ásatások folyamatosan rendkívül nehéz körülmények között folytak, valamint a temetınek csak egy részletét lehetett kutatni, a gépmőhely alatt és a gépmőhelytıl ÉK-re esı területen régészeti feltárás nem történt, így teljes biztonsággal nem zárható ki az, hogy az elıkerült sírok egy templom körüli temetı részét alkotnák. 38 RITOÓK 2004, 118. 39 SZÉKELY 1994, 277-307. 40 SZÉKELY 2001, 197-220. 41 SZÉKELY 1994, 289-290.; SZÉKELY 2001, 210-212. 42 Sokáig egy történeti vita kísérte a besenyı csoportok megtelepedési idejének maghatározását. Míg a korábbi, 10. századi beérkezésük mellett érvelt kezdetben régészeti oldalról Kralovánszky Alán (KRALOVÁNSZKY 1964, 171–184.) és Éry Kinga (ÉRY 1968, 93-147.), történeti oldalról Kniezsa István (KNIEZSA 1938, 438.) és Györffy György (GYÖRFFY 1977, 113; GYÖRFFY II 1987, 326; GYÖRFFY 1990, 114.), addig


185

források43 és régészeti leletek44 egyaránt bizonyítják. A területre betelepülı lovasnomád csoportok mind a társadalmi fejlıdésőkben, mind kultúrájukban, mind vallásukban jelentısen eltértek az ıket befogadó közegtıl,45 így felmerülhet, hogy ezek a népcsoportok kapcsolatba hozhatók az alap-tavasz-majori temetıtöredékkel. Az újonnan letelepülök hitvi-lága pogány elemekbıl épült fel, nem követték a keresztény egyház által támasztott követelményeket, temetkezéseik a temetkezési rítus alapján megegyeznek a 10. századi magyarságéval, különbséget csak szerencsés esetben a leletanyag alapján lehet tenni. Így amennyiben elfogadjuk, hogy az alap-tavasz-majori temetıtöredék egy soros, nagy sírszámú temetı részét alkotta, felmerülhet, hogy a temetıtöredék részben vagy egészben a 11. század végén Magyarországra betelepült úgynevezett besenyı népcsoporthoz köthetı. Ezt támaszthatja alá a település neve is, hiszen az Alap elne-vezés török eredető és egy jellegzetes nomád, török helynévadási szokásnak felel meg.46

Tovább erısítheti a tavasz-majori temetı és a besenyı csoportok kapcsolatát az alapi általános iskola győjte-ményébıl származó, feltételesen az alapi temetıhöz kapcsolható, jellegzetesen a 12. századra keltezhetı kengyelpár, hiszen a Sárvíz-völgyébıl több helyrıl ismertek 12. századi, késıi nomád csoportokhoz köthetı kis-, illetve nagy sír-számú, soros jellegő temetıtöredékek. Az alapi temetı legjobb analógiája a Kralovánszky Alán által 1961-ban a Sárbo-gárd-Templom-dőlıben feltárt néhány sír,47 mely feltételezhetıen egy nagy sírszámú köznépi temetı részét alkotta, melyet egy lovassír (2. sír) és egy II. István (1116-1131) érme (8. sír) keltez a 12. század elsı felére, valamint a Sárvíz-völgy déli szakaszáról, Kajdacs-Rókadombról ismert lovassírokat és II. István (1116-1131) érméket tartalmazó temetı-töredék,48 melynek használati ideje egybeesett a sárbogárdi sírmezı feltételezett használati idejével.

Az elmúlt évtizedek kutatásainak hatására egyre megfoghatóbbá válik Fejér megye középsı sávjában, a Sárvíz-völgyében, egy a történeti forrásokból ismert, feltételezhetıen a 11. század végén, a 12. század elsı negyedében a terü-letre betelepülı késıi-nomád csoport régészeti emlékanyaga, melynek jelenlétére közel egy évszázadon keresztül csak néhány szórvány emlék utalt. Ennek az egyre élesebben kirajzolódó régészeti hagyatéknak az egyik újabb adaléka lehet az Alap-tavasz-majori temetı,49 melynek a fennmaradó leletanyagából és a hozzá kapcsolódó dokumentációból levon-ható következtetések az ásatás során felmerülı nehézségek és az azt követı anomáliák miatt sajnálatosan bizonytala-nok. Azonban a soros temetıtöredék kivételesen késıi zárási ideje jelentısen eltér a korszakban általánosan megszo-kott és elfogadott szokásoktól, így az általa felvetett kérdések és a hozzákapcsolódó lehetséges válaszok magukban hordozzák az alapi sírmezı és a Sárvíz-völgyi késıi-nomád csoportok kapcsolatának lehetıségét.50

IRODALOM BÓNA 1978 Bóna, István: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. ―

Árpád-kori templom és temetı Dunaújváros déli határában, Alba Regia 16 (1978) 99-157. CSALLÁNY 1961 Csallány Dezsı: Nagy Géza régészeti levelei Jósa Andráshoz. ― Archäologische Briefe von Géza Nagy

an Jósa András, JAMÉ 2 (1961) 51-61. DARNAY 1901 Dárnay Kálmán: Sümegvidéki emlékek a régebbi középkorból, ArchÉrt 21 (1901) 176-182. ÉRY 1968 Éry Kinga: Reconstruction on the Tenth Century Population of Sárbogárd on the Basis of Archaeological

and Anthropological Data, Alba Regia 8-9 (1967-68) 93-147. FITZ 1963 Fitz Jenı: Középkori temetı ásatása Alapon, AlbaRegia 2-3 (1963) 104. GÁLL 2008 Gáll Ervin: S-végő karikák megjelenésének ideje az Erdélyi-medencében. ― About the Beginning of

Spread of the S-Shaped Lock Ring in Transylvanian Basin, ACTA SICULICA 2007, 239-251. GÉMES 1964a Gémes Balázs: Alap, RégFüz 17 (1964) 66-67. GÉMES 1964b Gémes, Balázs: Alap, ArchÉrt 91 (1964) 262. GIESLER 1981 Giesler, Jochen: Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo-Brdo Kultur, PZ 56 (1981) 3-167.

régészeti és sztyeppe történeti adatokra alapozva a 11. század végi besenyı letelepedés mellett foglalt állást Pálóczi Horváth András (PÁLÓCZI HORVÁTH 1988, 129-130; PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 31; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 16;) és Hatházi Gábor (HATHÁZI 1990, 41; HATHÁZI 1994, 23; HATHÁZI 1996a, 225; HATHÁZI 1996b, 41.). 43 GYÖRFFY 1990, 105. 44 PÁLÓCZI HORVÁTH 1988, 129-130; PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 31; HATHÁZI 1990, 41; HATHÁZI 1994, 23; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 16; HATHÁZI 1996a, 225; HATHÁZI 1996b, 41. 45 HATHÁZI 1996a, 226; PETKES 2006, 109-110.; PETKES 2007 101-102. 46 GYÖRFFY 1990, 184-187. 47 PETKES 2006, 93-111.; PETKES 2007 87-106. 48 ÓDOR 1999, 155-156. Ezúton is szeretném megköszönöm Ódor Jánosnak a személyes szóbeli közlést. 49 Az alapi temetı és a besenyı csoportok kapcsolatának lehetıségét Kralovánszky Alán (KRALOVÁNSZKY 1964, 171–184.; KRALOVÁNSZKY 1966, 89–96.) és Éry Kinga (ÉRY 1968, 93–147.) már többször felvetette, azonban ezt Kralovánszky egy késıbbi munkájá-ban (KRALOVÁNSZKY 1985, 360–374.) átértékelte. 50 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Búza Andreának és Keszi Tamásnak a munkámhoz nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért, Kovács Lász-lónak és Ódor Jánosnak a szakmai tanácsokért, valamint Berényi Bélának a rajzok elkészítésében vállalt szerepéért.


186

GYÖRFFY 1977 Györffy György: István király és mőve (Budapest 1977) GYÖRFFY 1987 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III (Budapest 1987) GYÖRFFY 1990 Györffy György: A magyarság keleti elemei (Budapest 1990) HATHÁZI 1990 Hatházi Gábor: Az Árpád-kori magyar hadszervezet nomád elemeinek kérdéséhez. Besenyık,

HadtKözl. 103 (1990/2) 22-60. HATHÁZI 1994 Hatházi Gábor: Sárszentágota és térsége története a kezdetektıl a törökkor végéig, in: Sárszentágota

múltjából. Szerk: Farkas Gábor (Sárszentágota 1994) 12-49. HATHÁZI 1996a Hatházi Gábor: A besenyı megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. – Archäologische Spuren der

Ansiedlung der Petschenegen im Komitat Fejér, Savaria 22/3 (1992/95) 1996, 223-248. HATHÁZI 1996b Hatházi Gábor: Besenyık és kunok a Mezıföldön, in: Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyık,

kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Mezıföldön. Szerk: Havassy Péter. Gyulai kata-lógusok 2 (Gyula 1996) 39-56.

HAMPEL 1897 Hampel József: A régebbi középkor (IV–X. szd.) emlékei Magyarhonban II (Budapest 1897) ISTVÁNOVITS 1996 Istvánovits Eszter: 10-11. századi temetı Ibrány-Esbóhalmon. ― Begräbnisplatz aus dem 10-11.

Jahrhundert auf dem Hügel von Ibrány-Esbó, in: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Szerk: Wolf Mária–Révész László. „A Magyar Honfoglalás 895–1995 Tokaj” Alapítvány – Hermann Ottó Múzeum (Miskolc 1996) 25 -46.

ISTVÁNOVITS 2003 Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. ― Das landnahme- und arpadenzaitliche Nachlassmaterial des Rétköz (Nyíregyháza 2003)

KISS 1969 Kiss, Attila: Über die mit Keramik verbundenen Bestattungsarten im Karpatenbecken des 10.–11. Jahrhunderts, MFMÉ (1969–2) 175-182.

KISS 2000 Kiss Gábor: Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei. ― Angaben zur Geschichte des Komitats Vas im 10-12. Jahrhundert. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 2 (Szombathely 2000)

KNIEZSA 1938 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században, in: Emlékkönyv Szent István halálának 900. évfordulójának ünnepére (Budapest 1938) 365-472.

KOVÁCS 1984 Kovács, László: Das früharpadenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs, VAH VI (1994) KOVÁCS 1988 Kovács László: A tímári (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglalás kori temetımaradványok. ―

Landnahmezeitliche Gräberfeldreste von Tímár (Kom. Szabolcs-Szatmár), ComArchHung (1988) 125-158.

KRALOVÁNSZKY 1964 Kralovánszky Alán: Szarvasmarha temetkezés a honfoglalás korából, MezıMK (1964) 171-184. KRALOVÁNSZKY 1966 Kralovánszky, Alán: Die landnahmezeitliche Rinderbestattung von Sárbogárd, AlbaRegia VI-VII

(1965-1966) 89-99. KRALOVÁNSZKY 1985 Kralovánszky Alán: Honfoglaló ıseink szarvasmarhakultusza, in: İshazától a Kárpátokig. Szerk:

Szombathy Viktor (Budapest 1985) 360-374. MESTERHÁZY 1965 Mesterházy Károly: Az S-végő karikák elterjedése a Kárpát-medencében. ― Die Verbreitung des

Haarrings mit S-Ende im Karpatenbecken, DMÉ XLVII (1962-1964) 1965, 95-113. MESTERHÁZY 2002 Mesterházy Károly: Dunántúl a 10. században, Századok 136 (2002/2) 327-340. MRT 3 Bakay Kornél – Kalicz Nándor – Sági Károly: Magyarország régészeti topográfiája. A devecseri és a

sümegi járás. Szerk.: Torma István (Budapest, 1970) NAGY 1893 Nagy Géza: A fejérmegyei magyarság eredete, Fejér Megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi

és Régészeti Egylet Évkönyve (Székesfehérvár 1893) 270-282. NAGY–NEMES 1900 Nagy Géza – Nemes Mihály: A magyar viselet története (Budapest 1900) ÓDOR 1999 Ódor János: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetık sírleleteinek katasztere Tolna megyében,

WMMÉ XXI (1999) 151-173. PÁLÓCZI HORVÁTH 1988 Pálóczi Horváth András: Besenyık, úzok, kunok, in: Magyarrá lett keleti népek. Szerk:

Szombathy Viktor – László Gyula (Budapest 1988) 106-163. PÁLÓCZI HORVÁTH 1989 Pálóczi Horváth András: Besenyık, kunok, jászok (Budapest 1989) PÁLÓCZI HORVÁTH 1996 Pálóczi Horváth András: Nomád népek a Kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon, in:

Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyık, kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Me-zıföldön. Szerk: Havassy Péter, Gyulai katalógusok 2 (Gyula 1996) 9-36.

PETKES 2006 Petkes Zsolt: 12. századi temetırészlet Sárbogárd-Templom-dőlıbıl. Újabb régészeti adatok a Sárvíz völgy 10-12. századi történetéhez. ―Gräberfeldabschnitt von Sárbogárd-Templom-dőlı aus dem 12. Jh., Alba Regia 35 (2006) 93-111.

PETKES 2007 Petkes, Zsolt: Friedhofabschnitt aus dem 12. Jahrhundert in der Sárbogárder Kirchesenke. Neue Archäologische Berichte zur Geschichte des Sárvíz-Tals aus dem 10.–12. Jahrhundert, Alba Regia 36 (2007) 87-106.

RÉVÉSZ 2008 Révész László: Heves megye 10–11. századi temetıi. ― Die Gräberfelder des Komitates Heves im 10.–11. Jahrhundert, in: Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 5 (Budapest 2008)

RITOÓK 2004 Ritoók Ágnes: Szempontok a magyarországi templom körüli temetık elemzéséhez, in: "Es tu scholaris" Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Szerk. F. Romhányi


187

Beatrix – Grynaeus András – Magyar Károly. Monumenta Historica Budapestinensia XIII (Budapest 2004) 115-123.

SZABÓ 1966 Szabó, János Gyızı: Das Weiterleben des Spätawarentums auf dem Alföld im X. Jahrhundert, MFMÉ 1964/65 (1966) 61-71.

SZÉKELY 1994 Székely Zoltán: A zabolai (Zăbola – Románia) kora-középkori temetı. ― Das mittelalterliche Gräberfeld von Zabola (Zăbola – Rumänien), Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. (1993-944) 277-307.

SZÉKELY 2001 Székely Zoltán: A petıfalvi (Székelypetıfalva/Peteni, Románia) korai középkori temetı. ― Das mittelalterliche Gräberfeld von Petıfalva (Székelypetıfalva/Peteni, Komitat Covasna, Rumänien), Tisicum 12 (2001) 197-220.

SZİKE 1956 Szıke, Béla: Spuren des Heidentums in den frühmittelalterlichen Gräberfeldern Ungarns, Studia Slavica II (1956) 119-155.

SZİKE 1962 Szıke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei (Budapest 1962) SZİKE–VÁNDOR 1987 Szıke Béla Miklós – Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetıje. ― Arpadenzeitliches

Gräberfeld von Pusztaszentlászló, Fontes AH (1987) TETTAMANTI 1975 Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X-XI. században a Kárpát-medencében. ―

Begräbnissitten im 10-11. Jh. im Karpatbecken, StudComm 3 (1975) 79-123. TÖRÖK 1962 Török, Gyula: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert, AH XXXIX (1962)

12. századi temetőrészlet Alap-Tavasz-majorból

Documents

Transcript of 12. századi temetőrészlet Alap-Tavasz-majorból