Terepi madárhatározó gazdálkodóknak - Natura 2000

Terepimadárhatározó gazdálkodóknak

Majorok, tanyák,szántók, gyep mozaikok,

legelôk,nedves rétek,

vizes élôhelyek madarai

Írta:Králl AttilaLóránt MiklósMarticsek JózsefNagy Dénes

Szerkesztette:Tóth Péter

Lektorálta:Haraszthy László

Madárfestmények:Kókay Szabolcs, Zsoldos Márton

Kiadványszerkesztés: Kiss Maja

A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium és a "Fenntartható természetvédelem a magyarországiNatura 2000 területeken - SH4/8" címû, a Svájci Hozzájárulás finanszírozásában megvalósuló program támogatásával készült.

Elôszó

Hazánk természeti értékei jórészt a mezôgazdasági mûvelés alatt állóterületekhez kötôdnek, a földhasználatalakulása tehát kulcskérdés azelôdeink által ránk hagyott természetiörökség megôrzésében.

A mezôgazdasági tevékenység gyorsuló ütemben változik, anövényvédôszerek, mûtrágyákhasználata egyre kiterjedtebb, atáblaméretek növekedése folyamatos,a táblaszegélyek természetközeliélôhelyei pedig eltûnôben vannak. A mezôgazdasági gépi technológiaelkerülhetetlen fejlôdése rövid idô alattteljes mértékben meg tudja változtatnia mezôgazdasági élettér képét - gondolunk csak a nagy sebességgeltörténô kaszálásra, vagy a gabona-betakarítást követô azonnali talaj-munkákra.

A mezôgazdasági tevékenység inten-zívebbé válása az agrártájhoz kötôdôállat- és növényfajok állományainaksokszor visszafordíthatatlannak tûnôcsökkenését idézte elô. Ennek a kedvezôtlen folyamatnak a meg-fordításához el kell fogadnunk azt,hogy a mezôgazdasági mûvelés alattálló földterületek nem csupán az

élelmiszer- és takarmány-elôállításszínterei, hanem az agrártájhoz kötôdôfajok élôhelyei is. Ezen fajok egyébkéntlegtöbbször jól jellemzik a mezôgaz-dasági táj "egészségi állapotát", állományuk csökkenése vagy eset-leges eltûnésük egyértelmûen jelzi a nem fenntartható földhasználatot.

Gazdálkodóknak és természet-védôknek tehát közös érdeke amezôgazdasági élôhelyek természetiállapotának megôrzése. Ebben afolyamatban a védelemre érdemesértékeink megismerése és megbe-csülése az egyik elsô lépés, melyhezszerény segítséget kíván nyújtani amezôgazdasági élôhelyek madárfa-jainak felismerését segítô kiadványunk.

A kiadvány a mezôgazdasági élôhelyek jellemzô madarait tárgyalja,elsôsorban azokra a fajokra összpon-tosítva, amelyek megôrzése nagybanfügg a gazdálkodás mikéntjétôl. A szerkesztés során igyekeztünk külön hangsúlyt helyezni az adott fajéletfeltételeinek biztosítása érdekébenszükséges, valamint elkerülendôgazdálkodási tevékenységek leírásra.

Forgassák hát kiadványunkat haszonnal, és cselekedjünk közösen a mezôgazdasági élôhelyeinkmegôrzéséért!

Tartalom

Majorok, tanyák madarai

Házi rozsdafarkúBúbosbankaSeregélyCsókaFüsti fecskeFehér gólyaHázi verébMezei verébBúbos pacsirtaBarázdabillegetôKuvikGyöngybagoly

Szántók, gyep mozaikok madarai

FürjFácánVadgerleSzalakótaMezei pacsirtaFogolyTúzokVetési varjúKék vércseVörös vércseEgerészölyvParlagi sasKerecsensólyom

Legelôk madarai

CigánycsukSárga billegetôSordélyTövisszúró gébicsUgartyúkSzékicsér

Nedves rétek madarai

Nagy godaNagy pólingBíbic Piroslábú cankóHarisRéti fülesbagoly

Vizes élôhelyek madarai

Nyári lúdDankasirályDaruHamvas rétihéjaBarna rétihéja

4567810121314151617

18192021222426283032333436

383940424446

484950515254

5658596062

2 3Vidékfejlesztési Minisztérium www.termeszetvedelem.hu Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu

JAN

R E K K K K K K K E E E R

FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DECRITKAPÁRVÁLASZTÁSKÖLTÉSELÔFORDUL

Búbosbanka (Upupa epops)

Vonuló madár. Védett. Magyarországi állománya az utóbb 2-3 évtizedben erôsen lecsökkent. Natura 2000 jelölôfaj.

Kisebb rigó méretû madárfaj. Fekete-fehér csíkosmintázata, krémszínû feje és nyaka, hosszú, vékony csôre és impozáns bóbitája minden más fajtól megkülönbözteti. Lepkeszerû röpteés színei alapján könnyen felismerhetô.

Mit tehet a gazdálkodó?

Fészkelôhelyek védelme: Az idôs, od-vasodó fák megôrzésével, az épületek-ben fészkelôk ki- és bejutásának biztosí-tásával megôrizhetjük a költô párokat.Mesterséges fészekodúk kihelyezésévela búbosbanka költési lehetôségei növel-hetôk.

Táplálékforrás biztosítása: Élôhelyénmérsékelni kell a rovarölô szerek alkal-mazását, a megfelelô rovartáplálék biz-tosítása érdekében.

Élôhelyfejlesztés: A legeltetô állattartásrévén az állatok környezetében, illetve arövidfüvû gyepeken feldúsuló rovarvilágjelenti fô táplálékforrását.

Elôfordulás Mindenütt elôfordul, de fôként síkvidéki faj, a kiskunsági tanyavilágjellemzô madara.

KöltésÉvente egyszer, esetlegkétszer harkály vájtaodúban költ, de fészkelfaüregben, épületek zugaiban, vagy mester-séges költôodúban is.

TáplálékA talajon vagy a talaj felsôrétegébôl szedi össze állati eredetû táplálékáthosszú, hajlott csôresegítségével. Giliszták,lárvák, hernyók, bogarakalkotják étrendjét.

ElôfordulásAz emberi építményekhezkötôdik. Tanyákon, állat-tartó telepeken, falvakban,sôt városokban is gyakori.

KöltésÉvente háromszoris költhet. Fészkétgerendára, fecske-fészekbe, falakrepedésébe építi.

TáplálékRovarevô. Mindenfélekisebb pókot és rovartmegfog. Táplálékát kiugrópontról, leshelyrôl gyakranröptében kapja el.

A verébnél kisebb termetû énekesmadár. Színe sötétszürke, a tojók világosabb, barnás árnyalatúak. Rozsdavörös farkátsûrûn rezegteti. A hím szárnyán gyakran fehér szárnytükör van. Reszelésre emlékeztetô hangját gyakran hallatja. Bizalmas madár.

Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

Vonuló madár, néha áttelel. Védett. Magyarországi állománya mérsékelten növekvô.


Fészkelôhelyek védelme: Állományánaknagy része az emberi településeken él.Zavartalan helyen kihelyezett fészek-odúkkal, falra szerelt polccal, üres virág-kosár kihelyezésével sikeres költésételôsegíthetjük.

Táplálékforrás biztosítása: Rovartáp-láléka biztosítása érdekében a rovarölô

szerek mellôzése elsôsorban a fiókane-velés idôszakában indokolt. A kertekbentörténô permetezések során erre különö-sen fontos figyelemmel lenni.

Élôhelyfejlesztés: Mivel a lakott éslakatlan épületek külsô homlokzatán,vagy épületek belsejében is rendszere-sen fészkel, megtelepítése – fészkelôalkalmatosság biztosításán kívül – különintézkedést nem igényel.


JAN

R R R E E E K K K K K K K K E E E E E E E R R R


Rigónagyságú, hegyes szárnyú, rövid farkú madár.Az idôs madarak sötét alapon pettyezetek, fiatalokegyöntetû szürkésbarna színûek.

JAN

R R E E E E K K K K K K E E E E E E E E E R R R


Seregély (Sturnus vulgaris)

Vonuló madár, áttelelhet.Védelemben részesülô faj.Magyarországi állománya mérsékelten nô.

ElôfordulásErdôszegélyekben,kertekben, parkokbantelepszik meg. Táplálkoznia nyílt mezôgazdaságiterületekre jár. Költésiidôn kívül éjszakázásragyakran a nagyobb nádasokat keresi fel.Rendszeresen áttelel.

KöltésHarkály vájta üregben,mesterséges odúban,repedésekben, olykornagyobb madarak (pl.rétisas, gólya) fészkénekoldalában fészkel. Évente kétszer költ, alkal-manként 4-5 tojást rak.

TáplálékRovarokat, kisebb állatokatés gyümölcsöket fogyaszt.Legelôkön a haszonállatokkörül fellelhetô legyeket,böglyöket szedegeti. Nyárvégétôl a hazánkon átvo-nuló madarak csapatokbanlepik el a szôlôket, gyü-mölcsösöket, ilyenkor riasztásuk indokolt lehet.


Fészkelôhelyek védelme: A fasorok-ban, kertekben, gyümölcsösökben lévôodvas fák megôrzésével segíthetô meg-telepedése.

Táplálékforrás biztosítása: Költési idô-szakban nagy tömegben fogyaszt rova-rokat, mellyel hasznot hajt a gazdálkodókszámára, ezért a rovarölôszerek haszná-latának mérséklése javasolt.

Élôhelyfejlesztés: Idôsebb fák, facso-portok hiányában mesterséges odúk ki-helyezésével megtelepítése elôsegíthetô.

Csóka(Corvus monedula)

Magyarországon egész évben megfigyelhetô madár. Védett. Magyarországi állománya erôsen csökkenô.

Galambnagyságú varjúféle. Fekete és sötétszürke színek jellemzik,szeme világos. Jellegzetes és erôteljes"csjek" hangját gyakran hallatja.


Fészkelôhelyek védelme: Fészkelôhe-lyéül szolgáló idôs, odvas fák védelmé-vel, illetve mesterséges fészekodúk ki-helyezésével segíthetjük sikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A vegyszer-használat mérséklése, mellôzése a táplá-lékul szolgáló rovarfajok védelmén keresz-

tül járul hozzá a sikeres fiókaneveléshez ígya populáció növekedéséhez.

Élôhelyfejlesztés: A legeltetô állattartás,az állatok környezetében, illetve a rövid-füvû gyepeken feldúsuló rovarvilág fenn-tartása fontos. Az állattartó épületekben,tanyákon fészekodúk kihelyezésével ôriz-hetjük meg állományát.

Elôfordulás Leggyakrabban parkokban,fasorokban, alföldi tanyákközelében találhatjuk meg,kedveli az ember közelsé-gét. A téli idôszakban azészakkelet-európai állo-mányok madaraival hazaiállománya feldúsul.

KöltésÉpületeken, üregekben,faodvakban, varjúfészek-ben, mesterséges odúbankölt. Gyakran laza telepe-ket alkot. Elhagyott épületek kéményében is megtelepszik, ame-lyekbe gallyból épített

fészket rak. Évente egyszer költ.

TáplálékMindenevô, de fôként állati eredetû táplálékot fogyaszt. Gyakran vetésivarjakkal közösen táplálkozik.

JAN

E E E E E E K K K K K E E E E E E E E E E E E E



A füsti fecskénél kisebb termetû, rövidebbfarkú. Homogén barna színû, torka és testaljafehér. Mellén jól kivehetô barna örv húzódik.

Rövid, de villás farkú, tollas lábú fecske. A fel-sôoldala kékes fényû fekete, kivéve a fehérfaroktövet, ami röptében jól látszik. Alsó olda-la hófehér.

Molnárfecske (Delichon urbica)

Vonuló madár.Védett.

Hasonló fajok

JAN

E E P K K K K K K E E E E E

FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC

RITKA PÁRVÁLASZTÁS KÖLTÉS ELÔFORDUL

Partifecske (Riparia riparia)


Farka erôsen villás.

Homloka és torkavöröses színû, háta

kékesfekete, alsóoldala fehér.

Hegyes szárnya és mélyen villásfarka röptében is feltûnô. Sárbólés száraz növényi részekbôl azépületek födéme alá épített, felülrôl nyitott fészkét nemtapasztja a mennyezetre.

ElôfordulásKötôdik az emberi települések-hez, építményekhez. Leggyak-rabban az állattartó épületekbentelepszik meg. A nyár végi gyü-lekezô csapatok a nádasokbanéjszakáznak. Ôsszel elvonul, a telet Dél-Afrikában tölti.

KöltésÁllattartó telepeken, istállókbantelepesen is költhet, míg falvak-ban, kisvárosokban, mellék-épületek, lakóházak, tanyák fedettrészeiben inkább csak egy-kétpár telepszik meg. Fészkét fedetthelyen, jellemzôen falra, eresz alá,gerendákra építi. Évente kétszerkölt, többnyire ugyanabban a fészekben. Csak a tojó kotlik, a hím a fészek építésében és afiókák nevelésében vesz részt.

TáplálékKizárólag repülô rovarokat, így legyeket, szúnyogokat, levéltetveket, lepkéket stb. fogyaszt. Gyakran vadászik a gyepeken a legelô állatokközvetlen közelében.

Füsti fecske (Hirundo rustica)

Vonuló madár. Védett.Magyarországi állománya az utóbbi évtizedekben folyamatosan, a korábbi állomány töredékére csökkent.

Leggyakoribb fecskefajunk. A mezei verébnélkisebb testû és kecsesebb madár.


Fészkelôhelyek védelme: Megépítettfészkei védelmével, mesterséges költô-helyek kialakításával, a száraz idôszakbanpocsolyák, sárgyûjtô helyek létrehozá-sával segíthetjük szaporodását/meg-telepedését. Ügyelni kell arra, hogy atatarozási, karbantartási munkák során nezárjuk ki, vagy be a fiókákat etetô, vagykotló madarakat.

Táplálékforrás biztosítása: A faj szá-mára fontos a háztáji állattartás fenn-tartása, mivel az állatok környezetébenelôforduló rovarok biztosítják fô táplálék-forrását.

Élôhelyfejlesztés: A nádasok kímélete,az ôszi idôszakban azok nyugalmánakbiztosítása nagy mértékben segíti avonulásra történô felkészülését.


Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Vonuló madár. Fokozottan védett.Korábban lecsökkent magyarországi állománya az utóbbi évtizedekbenstabil. Natura 2000 jelölôfaj.

ElôfordulásOrszágszerte elterjedt fészkelô faj. Kedveli az ember közelségét,de olyan helyeken telepszik meg,ahol a közelben táplálkozásra alkalmas rét, legelô, vizes élôhely,illetve szántóterület van. Egyes mezôgazdasági munkák(pl. tárcsázás, kaszálás) soráncsapatosan jelenik meg és táplálkozik a gépek körül. Nyár végén, ôsz elején elvonul, a telet Afrikában tölti. Európábansérülékeny állományú.

KöltésEredetileg fákon fészkelt, ma leggyakrabban villanyoszlopokra,kéményekre, illetve a számára kihelyezett tartókosarakra építifészkét. 3-5 tojást rak. Az egyhónapos kotlást követôenkikelô fiókák kéthónapos korukban repülnek ki. A család egy ideig még együttmarad, majd nyár végén a nagyobb csapatokhoz csapódnak.

TáplálékMindenféle állati eredetû táplálékot elfogyaszt, fôkéntgilisztákat, szöcskéket, sáskákat,békákat, gyíkokat, siklókat zsákmányol, de gyakran fogkisemlôsöket is. A zsákmányemészthetetlen részét (pl. kitin, szôr, toll) köpet formájában idônként visszaöklendezi.



Fészkelôhelyek védelme: A fehér gólyaszívesen elfoglalja a villanyoszlopokra,háztetôkre vagy más alkalmas helyre ki-rakott fészektartókat.

Táplálékforrás biztosítása: A rovar- ésrágcsálóirtó szerek a fiókanevelés sikerét

jelentôs mértékben veszélyeztetik, ezértjavasolt ezek mellôzése.

Élôhelyfejlesztés: Vizes élôhelyek meg-ôrzésével, rövidfüvû legeltetett gyepekfenntartásával, illetve a gyep-szántómozaikokból álló termelési szerkezet ki-alakításával biztosítható a fehér gólyaszámára szükséges élôhely.

JAN

E P K K K K K K K E E E



Hosszú lába és csôre piros. Szárnytollai

feketék, testtollai fehérek.

Közismert, közkedvelt madár, külleme és kelepelô hangja alapján könnyen megismerhetô. A rokon feketególyának csak a hastájéka fehér, de ez a faj jóval rejtettebb életmódja folytán ritkán kerül szem elé.

JAN

E E E E E E K K K K K K K K K E E E E E E E E E


JAN

E E E E E E K K K K K K E E E E E E E E E E E E


Házi veréb (Passer domesticus)

Állandó madár.Védelemben részesülô faj.Magyarországi állománya mérsékelten csökken.

A hím fejteteje szürke, torok-foltja nagy, a mellre is kiterjed.

Csokoládébarna fejteteje és fehér

„arca” van, amin fekete folt látható.

Mezei veréb (Passer montanus)

Állandó madár. Védelemben részesülô faj.Magyarországi állománya mérsékelten csökken.

A tojók ésfiatalok

egyszerûbb, barnás

színezetûek.

A házi verébnél kisebb és karcsúbb. Jellemzôen csapatos madár.

ElôfordulásA nagyobb városok belsô részei, valamint a zárt erdôk kivételévelviszonylag gyakori, ámnyugat-európai állományacsökken. Falvak, parkok,tanyák, állattartó telepekkörnyékén csapatosanmozog.

KöltésTermészetes vagymesterséges odúban,épületek tetôszerke-zetében, a legkülönfélébbüregekben fészkel. Évente kétszer költ.

TáplálékFiókaneveléskor elsôdle-

gesen rovarokkal táplál-kozik. Télen elsôsorbangyommagvakat fogyaszt.Nyár közepétôl egyregyakrabban a gabona- és napraforgóföldekre jár.Kemény teleken rend-szeresen láthatjuk táp-lálkozni az etetôvályúk,madáretetôk környékén.


Fészkelôhelyek védelme: A gazdaságiközpontokban, utak mentén, gyümöl-csösökben lévô odvas fák megôrzésé-vel biztosítható a költôhelye

Táplálékforrás biztosítása: Az állattar-tás fejlesztése és a rovarvilág megôrzésenagymértékben segíti fennmaradását.

A tél végéig fennhagyott tarló rendkívülimértékben segíti táplálékforrásának biz-tosítását.

Élôhelyfejlesztés: A fészkelési idôszakelôtt kihelyezett 30 mm átmérôjû bejáratinyílású mesterséges odúkat elôszeretet-tel elfoglalja.

ElôfordulásTelepüléseken, akár nagyobb városokban is ma még sok helyengyakori. Rendszeresenelôfordul tanyákon, állattartó telepeken is.Nyugat-Európában már erôsen megritkult.

KöltésÉvente kétszer, néhaháromszor is költhet.Gyakran építi fészkétépületek tetôszerke-zetébe, kúpcserép alá,gólyafészkek oldalába.Régebben szabadon álló,gömb alakú fészkeit akácés eperfákon építette.

TáplálékKöltési idôben fôkéntrovarokat és gyom-magvakat fogyaszt. Télenfôként állattartó telepekközelében, tanyaudvaro-kon, falvakban, városok-ban figyelhetô meg.Rendszeresen látogatja a madáretetôket.


Fészkelôhelyek védelme: Fészkelésrealkalmas helyek megôrzésével segíthet-jük megtelepedését.

Táplálékforrás biztosítása: Mezôgaz-dasági környezetben a rovarirtó szerek

mellôzésével megfelelô nyári táplálékfor-rás biztosítható számára.

Élôhelyfejlesztés: Ma már szinte seholsem láthatók hajdani sokezres csapataik.Vidéki környezetben, gazdasági közpon-tokban, istállók környékén félig nyitottelôlappal rendelkezô mesterséges odúkkihelyezésével segíthetô megtelepedése,eredményes költése.


ElôfordulásÁltalánosan elterjedt, fôlegvizes élôhelyek közelében,legelôkön, tanyákon, állat-tartó telepeken fordul elô.Az állomány zöme a Föld-közi-tenger vidékén ésÉszak-Afrikában telel.

KöltésÉvente kétszer költhet.Fészkét épületek ürgeibe,gerendáira, fecske-fészekbe, fal repedésébeépíti. Fészekalja 5-6 tojás-ból áll.

TáplálékElsôsorban rovarevô,szúnyogokat, böglyöket,hernyókat és férgeket isfogyaszt. Gyakran tá-plálkozik belvizes foltok,pocsolyák mellett.

Fekete, fehér és szürke színû, mezei veréb nagyságú madár.

A hímek díszesebbek,fejtetejük és torkuk

fényes fekete.Alapszínei és farkánakjellegzetes billegtetése

alapján biztosan felismerhetô.

Farka feltûnôen hosszú.

Barázdabillegetô(Motacilla alba)

Vonuló madár.Védett. Magyarországi állománya stabil.


Fészkelôhelyek védelme: Bizalmas ma-dár, de a fészkek környezetében a zavarásmérséklése számára is fontos. Elôfordul,hogy használaton kívüli gépekben építifészkét. Ha a fészket magába foglaló gé-pet üzembe kell helyezni, a fészek áthe-lyezésével megmenthetôk a tojások vagy a fiókák, de ehhez természetvédelmi szak-ember segítségét kell kérni.

Táplálékforrás biztosítása: Rovartáp-láléka biztosítása érdekében a rovarölôszerek mellôzése különösen a fiókaneve-lés idôszakában indokolt.

Élôhelyfejlesztés: Mesterséges odúkkihelyezésével segíthetjük megtelepedé-sét, sikeres költését.

JAN

R R E E K K K K K K E E E E E E E E E R


JAN

E E E E E P K K K K K K E E E E E E E E E E E E


Búbos pacsirta(Galerida cristata)

Állandó madár. Védett.Magyarországi állományaerôsen csökken.

Legfôbb jellegzetessége a

fejtetôn lévô tollbóbita.Errôl, és bizalmas

viselkedésérôl könnyen

felismerhetô.

Elôfordulás Kötôdik a településekhez,emberi létesítményekhez.Állattartó telepeken, tanyákkörnyékén, de nagyobbparkolókban, autóutakmentén is elôfordul.

KöltésJellemzôen tanyák, állat-tartó telepek környékénkölt. A talajon fészkel,évente kétszer. A fiókákkb. tíz napig maradnak a fészekben, ám további5-6 napig korlátozott röpképességûek.

TáplálékNyáron többnyire rovaro-kat fogyaszt, ôsszel éstélen nagyrészt magvak-kal táplálkozik. Gyakranszedeget az etetôvályúk,trágyadombok, illetve utakkörnyékén.


Fészkelôhelyek védelme: A költési idô-szakban fontos a fészkek környezeténekkímélete. Állattartó telepek környékén aszabadon kószáló macskák, kutyák jelent-hetnek számára veszélyt.

Táplálékforrás biztosítása: Az állat-tartás során felszaporodó rovarok jelentikfô nyári táplálékforrását, télen a trágya-dombokon, utak mentén keresgél mag-vakat.

Élôhelyfejlesztés: Kavicsos lapostetejûépületek sarkában elhelyezett kis ládábaültetett búza vagy más növények közöttszívesen megtelepszik.


A verébnél valamivel nagyobb, zömökebb,szürkésbarna alapszínû madár.

Gyöngybagoly (Tyto alba)

Állandó madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya ingadozó. Natura 2000 jelölôfaj.

Varjúnagyságú bagoly. Háta sötétebb, alsó oldala világos. Ritkán megfigyelhetô, leginkább fújtató,rekedtes hangja árulja el jelenlétét.


Fészkelôhelyek védelme: Templom-tornyok, padlások berepülô nyílásainakszabadon hagyásával, illetve mestersé-ges költôládák kihelyezésével költéseelôsegíthetô.

Táplálékforrás biztosítása: Az épületekkörnyékén kiszórt rágcsálóirtók a másod-lagos mérgezés kockázatát jelentik a faj

számára. A télre fennhagyott és ápolttarlók rágcsálóállománya jelenti legfon-tosabb táplálékforrását.

Élôhelyfejlesztés: A legeltetéses állat-tartás folytatásával, illetve rágcsálóirtóvegyszerek mellôzésével megfelelô táp-lálék biztosítható számára. A kérges hó-takaró letakarítása, akár kis foltokban is,a téli túlélését segítheti.

Elôfordulás Országosan elterjedt. Nyílt mezôgazdaságiterületeken fordul elô.

KöltésKötôdik az emberi építményekhez. Templomtornyokban,

padlásokon fészkel, de a mesterségesköltôládát is elfoglalja.Fészket nem épít, a csu-pasz aljzatra évente két-szer 5-7 fehér tojást rak.

TáplálékElsôsorban kisemlôsöket

zsákmányol. Keményteleken, ha a vastag vagykérges hótakaró sokáigmegmarad, a gyöngy-baglyok nem tudnakvadászni, ilyenkor állományuk jelentôs része elpusztulhat.

ElôfordulásFôként az Alföldön, emberi létesítményekközelében fordul elô. A télen nem vonul el,csupán a fiatal madarakkóborolnak kisebb távolságokra.

KöltésHodályokban, romostanyákban, bálarakásban,de odvas fákban és mesterséges odúkban is költ. Fészket nem épít, az üreg aljára3-5 fehér tojást rak.

TáplálékElsôsorban kisemlôsöketzsákmányol, de sokszorfogyaszt gyíkokat, béká-kat, rovarokat és kisebbmadarakat is. Gyakranvadászik tanyaudvarban,állattartó telepeken, aholkarámfákról, gémeskútról,vagy bálákról figyel.

Gerlenagyságú bagoly.

Szürkésbarna alapszínefehéren pettyezett. Hasoldala világos.

Alacsony röpte hullámos, hangjanyávogásszerû.

Kuvik (Athene noctua)

Állandó madár.Fokozottan védett. Magyarországi állománya csökkenô. Natura 2000 jelölôfaj.


Fészkelôhelyek védelme: Az odvas fákmeghagyásával, a fészkelésre használtépületek nyílásainak szabadon hagyásá-val, és mesterséges költôládák kihe-lyezésével a kuvik költése segíthetô.

Táplálékforrás biztosítása: Legelte-téses állattartás folytatásával, illetve rág-csálóirtó vegyszerek mellôzésével meg-felelô táplálék biztosítható számára. Azépületek környékén kiszórt rágcsálóirtóka másodlagos mérgezés kockázatát je-lentik a kuvikra.

Élôhelyfejlesztés: A mozaikos termelésiszerkezet fenntartásával hozzájárulha-tunk táplálékbázisa megôrzéséhez.


JAN



JAN

E E E E K K K K K K K K K K K K K K K K E E E E



Fürj(Coturnix coturnix)

Vonuló madár. Védett.Magyarországi állományamérsékelten csökken.

Fácán(Phasianus colchicus)

Állandó madár. Vadászható. Magyarországiállománya stabil.

Ököl nagyságú,barnás színû

fácánféle, krémszínûhosszanti

csíkozással.

Ritkán kerül szem elé, leginkább jellegzetes, éjjel is gyakran hallható „pitypalattyoló”hangja árulja el jelenlétét. Felriasztva gyors szárnycsapásokkal, alacsonyan repül, majdújra eltûnik a sûrû fûben, gabonában.

A kakas feltûnô, fényes bronzvörös színezetû, a feje zöldes fémfényû, a tojó szürkés-barna. Költés idején, esti felgallyazáskor, illetve ragadozó jelenlétét jelezve a kakas jel-legzetes „kakatoló” hangot hallat.

ElôfordulásGyepfoltokkal, ugarterü-letekkel tarkított nyíltmezôgazdasági területekmadara. A változatos,kisparcellás, mozaikos szerkezetû élôhelyeketkedveli. Ôsszel elvonul, a telet a Földközi-tengerpartvidékén tölti.

KöltésÉvente kétszer költ, leggyakrabban májusbanés júliusban. A talajonfészkel. Fészekhagyó, a 10 naposan már röpképes fiókákat a tojó egyedül neveli.

TáplálékTápláléka fôként állati eredetû, rovarokból és pókokból áll. Magvakat, hajtásokat is fogyaszt.

ElôfordulásErdôfoltokkal tarkítottbokros réteken, mezô-gazdasági területeken, út- és árokszegélyek, fasorok mentén fordul elô.

KöltésPoligám (többnejû) madár:egy kakashoz 5-7 tyúk is tartozhat. A talajonfészkel, tíznél is több tojást rak. Csak a tyúkkotlik és ô neveli afiókákat is, a fiatalokhamar röpképessé válnak.

TáplálékFôként magvakkal és friss hajtásokkal táplálkozik, költési idôbensok rovart is fogyaszt. Az etetôket, szórókatrendszeresen felkeresi.

JAN

E K K K K K K K E E E E E


JAN

E E E E E E P P K K K K E E E E E E E E E E E E


Közismert, tyúknagyságúmadár hosszúfaroktollakkal.


Fészkelôhelyek védelme: A június után-ra idôzített kaszálás nem tesz kárt az elsôköltésben. A kaszálás során vadriasztólánc használata és madárbarát kaszálásimód alkalmazása nagymértékben elôse-gíti sikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A rovar- ésgyomirtó szerek használatának mérsék-lésével biztosítható számára megfelelô,állati eredetû táplálékforrás.

Élôhelyfejlesztés: A táblák mellettiszegélyterületek ideális élôhelyet jelen-tenek számára, fontos tehát e területekkímélete, új szegélyek létesítése.


Fészkelôhelyek védelme: A kaszálássorán vadriasztó lánc használata ésmadárbarát kaszálási mód alkalmazásanagymértékben elôsegíti sikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A rovar- ésgyomirtó szerek használatának mérsék-

lésével biztosítható a fácán megfelelôtáplálékforrása. A tél végéig fennhagyotttarló jelentôs mértékben segíti áttelelését,míg havas teleken etetôk létesítésével issegíthetjük fennmaradását.

Élôhelyfejlesztés: A táblák melletti sze-gélyterületek ideális búvóhelyet jelente-nek a fácán számára.


Fészkelôhelyek védelme: A fészkelô-helynek alkalmas odúkat rejtô fák meg-ôrzése segíti a faj szaporodását. Azalföldi öreg fehérnyárakból és fûzfákbólálló facsoportok fenntartása biztosíthatjahosszútávú fennmaradását.

Táplálékforrás biztosítása: rovarvilágmegôrzését figyelembe vevô gazdálko-

dás (pl. csökkentett vegyszerhasználat)segíti a szalakóta táplálékbázisánakmegôrzését.

Élôhelyfejlesztés: Élôhelyein mestersé-ges fészekodúk kihelyezése hatékonyansegíti az állomány gyarapodását. A nyíltlegelôk nagyarányú erdôsítése kedve-zôtlen számára. A legeltetett területek,illetve kaszálók fenntartása szintén fontosszámára.

JAN

R P K K K K K E E E R


Szalakóta(Coracias garrulus)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya csökkenô.Natura 2000 jelölôfaj.

ElôfordulásJellemzô élôhelye a fasorokkal, ligetekkel,facsoportokkal, nedvesrét-foltokkal tarkított nyílt táj. Vonuló, a teletDél-Afrikában tölti.

KöltésZöld küllô által vésettodúban, természeteskikorhadásokban vagymesterséges fészek-odúban költ. 4-6 fiókájaegy hónapig nevelkedik.

TáplálékFôként nagyobb testûrovarokat zsákmányol, de rágcsálókat, gyíkokat,békákatt is rendszeresenfogyaszt. Jellemzôen a talajon vadászik.

Röpte erôteljes, néha imbolygó. Kerregô, kissé gépiesnek tûnô hangja összetéveszt-hetetlen.

Csóka nagyságú madár. Feltûnô kék színei,

rozsdavörös háta és jellegzetes testalkata

miatt könnyen felismerhetô.

Vadgerle(Streptopelia turtur)

Vonuló madár. Védett. Magyarországi állománya csökken.

Kistermetû galamb, feltûnô,fehér farokszegéllyel.

Szárnya élénk rozsdabarnánmintázott, a nyak két

oldalán jellegzetes fekete-fehér

csíkos folt található.

Gyakran szedeget – többnyire párban – földutakon. A megriasztott, felrepülô madarat a fehér farokszegély felismerhetôvé teszi. Röpte gyors. Nyár végén, kora ôsszel nagyobb csapatokba verôdnek, balkáni gerlékkelés örvös galambokkal együtt gabonatarlókon, napraforgótáblákon táplálkoznak.

JAN

E P K K K E E E E E E


ElôfordulásKöltési idôben erdôszélek,fasorok, bokrosok, eset-leg nagyobb parkok jelen-tik fô élôhelyét. A vonuláselôtti gyülekezés idejénfôként mezôgazdaságiterületeken fordul elô.Ôsszel elvonul, a telet

Afrikában, a Szaharátóldélre esô területeken tölti.

KöltésÉvente egyszer, esetlege-sen kétszer költ. Egyszerûgallyfészkét bokrokra,alacsonyabb fákra építi.Két tojást rak, a fiókákatmindkét szülô eteti.

TáplálékJellemzôen magevô, a fiókákat kezdetben begytejjel, késôbb a begyében felpuhítottmagvakkal táplálja. Elsôsorban gyommag-vakat fogyaszt, de kedvelia napraforgót is.


Fészkelôhelyek védelme: Fészke körüla zavarásra érzékeny, így költési idôbenfontos a költôhelyek nyugalmának biz-tosítása.

Élôhelyfejlesztés: Fás, bokros élôhelyekkíméletével ideális fészkelôhely tarthatófenn számára.


JAN

R R R P P K K K K K K K E E E E E E E E E R R R

FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SZEP OKT NOV DEC


Dallamos, változatos éneke, amelyettavasszal pirkadattól hallat, a pusztaikörnyezet meghatározó eleme. A földrôl függôlegesen a magasbaemelkedve folyamatosan énekel. A földrôl megriasztva rövid pirregôhangot ad, illetve ilyenkor szélsôfaroktollainak és hátsó szárny-szegélyének fehér színe is feltûnô.

ElôfordulásMindenféle mezôgazdasági kultúrábanmegtalálható, de különösen kedveli az alacsonyra (2-5 cm) legeltetettgyepterületeket, ahol fészkét is el tudja rejteni egy-egy fûcsomóban. Késô ôsszel elvonul, a telet Dél-Európában tölti. Európában sérülékeny állományú.

KöltésNyílt gyepeken, pihentetett területeken,gabonatáblákon (fôleg azok silánykelésû, elgyomosodó részeiben) viszonylag korán kezdi költését. Évente rendszerint két fészekaljat repít.A talajra rakott fészekrôl felriasztottmadár a fészek környékén a levegô-ben alacsonyan, egy helyben szitál. Egy alkalommal 4-5 fiókát nevel, amelyek már tíznaposan elhagyják a fészket, de csak 3 hetesen válnakröpképessé.

TáplálékTavasztól ôszig, fôként a költési idôszakban, elsôsorban rovarokkal táplálkozik. Az ôszi és téli idôszakbannagyobbrészt gyommagokat fogyaszt.

Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

Vonuló madár, enyhébb teleken kisebb számban áttelelhet. Védett.Magyarországi állománya mérsékelten csökkenô. Verébnél nagyobb termetû, hegyes csôrû madár.

Alapszíne sárgásbarna, az öreg madarakon csíkos, a fiatalokon

inkább pettyes mintázattal.

Rövid fejbúbját gyakran lesimítja.


Fészkelôhelyek védelme: A júniusutánra idôzített kaszálás nem tesz kárta fészkekben és a kikelt fiókákban. Akaszálás során vadriasztó lánc haszná-lata és madárbarát kaszálási mód alkal-mazása javasolt.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarirtószerek használatának mérséklésével,

illetve mellôzésével megfelelô táplálék-forrása megôrizhetô.

Élôhelyfejlesztés: A kaszálatlan sávok,illetve a táblák mellett meghagyott, vegy-szermentes szegélyterületek ideális élô-helyet jelentenek számára. Ezek elszán-tása, égetése kerülendô. A legeltetésesállattartással a legelôk rovarvilága meg-ôrizhetô, megfelelô táplálékforrást bizto-sítva számára.


JAN

E E E E E P P K K K K K E E E E E E E E E E E E



A fiatalok egész teste barnásan sávozott, fiatal fácánhoz hasonlítanak.

Galambméretû, rövid és vörös

farkú fácánféle.

Az öreg madár háti része barnás sávozású,

nyaka és melle szürkés, torka, homloka narancsbarna.

A hímek hasán jellegzetes mélybarnafolt (patkó) található.

Elôfordulás Fôként szántóföldek szegélyében,gyepeken fordul elô, de kedveli az út menti árkokat, csatorna-partokat is. Búvóhelyül sûrûaljnövényzetû fa- és bokor-csoportokat keres, ezekelérhetôsége fontos számára. Állománya az elmúlt évtizedekbenvisszafordíthatatlannak tûnôen megfogyatkozott, és mára kritikusan alacsony szintû. Európában sérülékeny állományú.

KöltésUtódnevelése példamutatóan gondos. A szülôk között életre szóló párkapcsolatok alakulnak ki, a tyúk áprilisban, májusbanrakja le akár tíznél is több tojásáta földön kapart mélyedésbe. A fiókák kelés után elhagyják a fészket, de csak 2-3 hetesenlesznek röpképesek.

TáplálékFôként gyommagvakat, zöldnövényi részeket, kisebb arányban rovarokat eszik. A fiókák kizárólag állati eredetû táplálékot, fôként rovarokat fogyasztanak. Téli táplálékakülönféle magvakból áll.

Fogoly(Perdix perdix)

Állandó madár. Tenyészett állományai vadászhatók.Magyarországi állományaerôsen csökken.

A fácánnál rejtettebb életmódú, félénk madár, leginkább csirregô hangja alapján is-merhetjük fel. Megriasztva farkának mélyvörös színe és élénk riasztóhangja alapjánazonosíthatjuk. A fogolycsalád egészen a következô tavaszig együtt marad.


Fészkelôhelyek védelme: A júniusutánra idôzített kaszálás nem tesz kárta fészkekben és a kikelt fiókákban. Akaszálás során vadriasztó lánc hasz-nálata és madárbarát kaszálási mód al-kalmazása nagymértékben elôsegítisikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A fogoly ál-lománycsökkenésének egyik oka a túl-zott mértékû mezôgazdasági vegyszer-használat. A növényvédôszerek haszná-lata közvetlenül vagy közvetetten (pl. két-szikû gyomok kiirtása) a rovarállomány

pusztulását eredményezik, ami a fogoly-fiókák alultápláltságból következô elhul-lásához vezet. A vegyszerhasználat mér-séklése, illetve vegyszermentes szegé-lyek kialakítása nagy segítséget jelentszámára. A tél végéig fennhagyott tarló,illetve a mesterséges etetés rendkívülimértékben segíti téli táplálékforrásánakbiztosítását.

Élôhelyfejlesztés: A változatos élôhe-lyet, kisparcellás mozaikos termelésiszerkezetet kedveli. A táblák mellettiszegélyterületek, ugarok, fás-bokrosélôhelyek ideális búvóhelyet jelentenekszámára, fontos ezért az ilyen területekmegóvása vagy újak kialakítása.


JAN

E E E E E P P K K K K K K E E E E E E E E E E E



ElôfordulásVigyázó, óvatos madár, élôhelye a nyílt, pusztai környezet. Dürgôhelyei fôként a szikes gyepeken és az azokat övezô szántóterületeken vannak, de költésre a magasabb füvû sztyepp- és mocsárrétek, illetve az ezek területén kialakított szántók a legalkalmasabbak. Hozzáférhetô táplálékhiányában – kérges hóborítás esetén –egészen Dél-Európáig elkóborol. Európában csökkenô állományú.

KöltésFöldön fészkel, fészekalja általában 2, ritkán 1-3 tojásból áll. A tojásrakás április másodikfelében kezdôdik, de a fészkelôhely feltérképe-zését már március közepétôl végzik a tyúkok. A négy hétig tartó kotlást követôen a fiókák mégtovábbi 6-8 hétig fokozott veszélynek vannakkitéve, mivel ilyenkor még röpképtelenek.

TáplálékMindenevô. Változatos tápláléka fôként rova-rokból (bogarak, sáskák stb.) áll, de kisebbrágcsálókat is fogyaszt. Emellett rendszereseneszik magvakat és zöld növényi részeket is.Fiókái a tyúk kíséretében, eleinte kizárólagrovarokkal táplálkoznak, 2-3 hetes koruktól fogyasztanak növényi táplálékot is. Nyár végé-tôl tarlókon, friss vetésû lucernaföldeken, ôszivetésekben táplálkozik. Télen elsôdleges táp-láléka az ôszi káposztarepce áttelelô, zöld levele.

Túzok(Otis tarda)

Állandó madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya a 20. század második felében drasztikusan lecsökkent és alacsony szinten állandósult. Natura 2000 jelölôfaj.

A kakas nyaka igen vastag, amellen vörhenyes, széles örv

húzódik, dürgéskor kifordítottfehér tollruhája jellegzetes.

A tyúk kisebb méretû, szerényebb színezetû.

Háta mélyvörös alapon feketén keresztsávozott.

Pulyka- nagyságú, erôteljes megjlenésûmadár.

Mindkét nemre jellemzô az erôteljes

szárnyak feltûnô világos színe.

A tyúk, különösen a szaporodási idôszakban, rendkívül rejtett életmódot folytat.Veszély esetén a fészken ülô, vagy fiókát vezetô madár lapulva próbál elrejtôzni,gyakran a traktor elôl csak 1-2 méter távolságból ugrik fel. A költô tyúkok és fiókákrejtôszínük segítségével tökéletesen belesimulnak környezetükbe. Költési idôn kívülmár messzirôl menekülnek. Röpte erôteljes.


Fészkelôhelyek védelme: Költési idô-ben az ember vagy jármû közvetlenközelébôl felriadó túzok észlelése esetén– amely fészekre utal – fontos a munka-végzés felfüggesztése és a nemzeti parkigazgatóság természetvédelmi szakem-bereinek értesítése. A túzokos területe-ken a kaszálás során vadriasztó lánchasználata és madárbarát kaszálási módalkalmazása „kötelezô” elvárás a gaz-dálkodóktól. Fészkelôhelyén április 15.és július 15. között fokozott figyelemmeltörténô munkavégzés, illetve a talajmû-velés, kaszálás, vegyszerezés mellôzéseszükséges.

Táplálékforrás biztosítása: Vegyszermen-tes mûveléssel/vegyszermentes szegélyekkialakításával megfelelô rovartáplálékbiztosítható a fiókanevelési idôszakban.A tél végéig fennhagyott tarló segíti a fajtéli táplálékforrásának biztosítását. Az ôszivetésû repce a túzok számára értékes téliés kora tavaszi táplálék. Kemény telekena repcetáblákról széles sávban el kelltávolítani a havat, hogy táplálékhoz jussa-nak a madarak.

Élôhelyfejlesztés: Visszatérôen használ-ja dürgô- és költôhelyeit, így ezek védel-me kiemelkedô fontosságú. A termôhelyiadottságoknak (talajtípus, vízellátottság)megfelelô mûvelési forma alkalmazásahozzájárul a költôhelyek kíméletéhez.Kaszálás során visszahagyott búvósávoksegíthetik biztonságos fészkelését.


A legnagyobb európai énekesmadár, közel70 cm hosszú. Teljesen fekete színû, csôrehatalmas, erôs; farka ék alakú. Félénk madár,hangja mély, korrogó.

Vetési varjú méretû madár, szárnya, farka,feje és melle fekete, míg háta és hasoldalavilágosszürke színû. Óvatos madár.

Holló (Corvus corax)

Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)

Hasonló fajok

Tollazata fekete színû, némi fémes kék csillogással.

Elôfordulás Nyílt mezôgazdasági területek,nagy kiterjedésû gyepek madara,de nem idegenkedik az emberitelepülésektôl sem. A téli idôszak-ban rendszeresen megjelenik anagyvárosokban. Télen a Kárpát-medencén kívülrôl nagy töme-gekben érkezik hozzánk, de ezek a madarak a tavasz beálltával visszatérnek költôterületükre.

KöltésKöltôhelyei a fasorokkal, facsopor-tokkal tarkított nyílt mezôgazdaságiterületek. Emberi településeken,illetve ártéri erdôkben is költ.Telepesen fészkel, egy-egy tele-pet akár több száz pár is alkothat.Évente egyszer költ, a költésmeghiúsulása esetén pótköltésbekezd. A fészket a tojó építi magasfákra. 4-5 tojást rak. Üres fészkeitmás védett fajok gyakran elfog-lalják. A kék vércsék telepei is varjúfészkekben alakulnak ki, de a vörös vércse, a kabasólyom ésaz erdei fülesbagoly is rendszere-sen megtelepszik azokban.

TáplálékFôként állati eredetû táplálékot fogyaszt (pl. rovarokat, gilisztákat,pockokat), de mindenféle hulla-dékot összeszed és a dögre isszívesen rájár. Tavasszal a csírá-zásnak indult és kihajtott kukori-cában, gabonában azok fogyasz-tásával károkat okozhat, ami mélyebbre történô vetésseljelentôsen mérsékelhetô.

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Állandó madár. Védett. Magyarországi fészkelô állománya 1970-1990 között a töredékére csökkent.

JAN

E E E E P K K K K K E E E E E E E E E E E E E E



A téli idôszakban Európa északkeleti területeirôl érkezô madarakkal feldúsul magyarországi állománya.

Csôre erôteljes; az öreg madarak

csôrtöve körüli csupasz bôrfelület

világos színû.


Fészkelôhelyek védelme: Költési idô-ben érzékeny a zavarásra, ilyenkor vé-delme érdekében a költôhelyet kímélnikell. A fészkelôhelyéül szolgáló faso-rokat, facsoportokat meg kell ôrizni.

Táplálékforrás biztosítása: Növény-védôszerek, rovarölôk használatánakkerülése a táplálékbázis biztosításacéljából. A vetési varjú számára a rövid-

füvû gyepek, legelôk fenntartása nagy je-lentôségû, mivel a gyepek rovarfaunájaa kaszálással, legeltetéssel elérhetôvé(láthatóvá és zsákmányolhatóvá) válika faj számára.

Élôhelyfejlesztés: Az újonnan kialakulókisebb telepeit zavartalanul kell hagyni.Az állandó zaklatással nagyvárosokbabekényszerített állományai gyakran kelet-keztetnek konfliktust, melyet csak úgylehet megelôzni, ha a városokon kívül,eredeti élôhelyein nyugodtan költhet.


Kék vércse (Falco vespertinus)

Vonuló madár. Fokozottan védett.Magyarországi állománya a 20. század utolsó évtizedeibenerôsen lecsökkent és alacsony szinten stabilizálódott. Natura 2000 jelölôfaj.

A tojó feje, alsó-teste narancsosárnyalatú, szárnya, hátoldala szürkéskék,fekete sávozással.

Leggyakrabban vadászata alkalmával figyelhetjük meg leginkább, többedmagávalvezetéken ülve, vagy a levegôbenfüggôleges testtartásban szitálva.

ElôfordulásSíkvidéki elterjedésû, legnagyobbállománya a Tiszántúlon ésa Duna-Tisza közén található.Legfontosabb élôhelyei a nagykiterjedésû, nyílt puszták, legel-tetett gyepek és mezôgazdaságiterületek, melyeket kisebb fasorok, facsoportok tarkítanak.Kedveli a vizes élôhelyek(csatornák, szikes mocsarak)közelségét. A telet Afrikában, az Egyenlítôtôl délre tölti. Európában sérülékeny állományú.

KöltésFészket nem épít, leginkábbvetési varjú, dolmányos varjú ésszarka elhagyott fészkeiben költ.A mesterséges költôládákat iselfoglalja. A vetésivarjú-telepekencsoportosan fészkel. Éventeegyszer költ májustól júliusig, 2-5 tojást rak. A kotlásban ésa fiókák nevelésében mindkétszülô részt vesz.

TáplálékElsôsorban rovarokat, fôlegsáskákat, szitakötôket, bogarakatzsákmányol, amiket vártahelyeirôl,vagy a levegôben való szitálástkövetôen, lecsapva fog meg. Táplálékai között szerepel többbékafaj (pl. barna ásóbéka),gyíkok és különféle rágcsálók is.

JAN

R E P K K K K K E E E E E R



Kistermetû sólyomféle. A hímek sötét

palakék színûek,csupán csôrük,

lábuk és a láb környéki tollak

tûzpirosak.



Fészkelôhelyek védelme: A kék vércsékáltal rendszeresen használt vetési varjútelepek megôrzésével, a telep közelébenlévô gyepeken a legeltetés fenntartásávalbiztosítható fennmaradása.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarokés rágcsálók vegyszeres irtása csökkentia táplálékbázist, szélsôséges esetbenakár mérgezéses pusztulást is okozhat.A lucerna és gyepterületek kisléptékû,mozaikos kaszálása folyamatosan biztosít

alacsony tarlót, segítve ezzel a táplálék-szerzést.

Élôhelyfejlesztés: A legeltetô állattartásfenntartása nagy jelentôségû, mivel azállatok környezetében, illetve a legeltetettgyepeken felszaporodó rovarok, pl. asáskák adják a kék vércse táplálékánakjelentôs részét. A természetes vízviszo-nyok megtartása kétéltû-táplálékot biztosíta faj számára. A nyílt területek nagyará-nyú erdôsítése csökkenti a faj élôhelyét.Az Alföldön a vetésivarjú-telepek hiányamiatt egyre több helyen szükséges, hogymesterséges fészkelôládák kihelyezésévelbiztosítsuk fészkelési lehetôségeit.

Egerészölyv (Buteo buteo)

Állandó madár. Védett. Magyarországi állománya stabil.

ElôfordulásErdôkkel, fasorokkal,ligetekkel tarkított kultúr-tájakon mindenütt gyakori.

KöltésFán fészkel. 2-3 tojást rak.

A fiókák másfél hónapigmaradnak a fészekben.

TáplálékKistermetû rágcsálók je-lentik legfôbb táplálékát. A gépi kaszáláskor elvágott

állatokat is összegyûjti,a dögre is rájár. Télen fôként mezei pockot zsák-mányol, elsôsorban lucer-naföldeken, ezzel hozzá-járul a rágcsálófertôzöttségcsökkentéséhez.

Színezete változatos,barnás árnyalatú.

Szárnya széles, farka viszonylag

rövid.

Leggyakoribb ragadozó madarunk. Közepes termetû madár.Gyakran kerül szem elé utak melletti oszlopokon, bokrokon ülve. Tavasszal megfigyelhetô, vijjogással kísért nászrepülése gyakori jelenség.


Fészkelôhelyek védelme: A fás ligetek,fasorok megôrzésével, azok telepítéséveloptimális fészkelôhely biztosítható számára.

Táplálékforrás biztosítása: A rágcsá-lóirtó vegyszerek használata a táplálék-mennyiség csökkenését, szélsôségesesetben az ölyvek pusztulását is ered-

ményezheti. A kaszálatlan szegély élô-helyek fontos táplálkozó helyei. Az utóbbiévtizedben gyarapodó számú szándé-kos, illegális ragadozómérgezések meg-szüntetése elengedhetetlen.

Élôhelyfejlesztés: Nyílt, fátlan gyepeken,szántók szomszédságában ún. „T” fa ki-helyezésével jó pihenô- és leshely hoz-ható létre.

JAN

E E E P P K K K K K K K E E E E E E E E E E E E


JAN

E E E E E P P K K K K K K E E E E E E E E E E E


ElôfordulásSík- és dombvidékekmezôgazdasági területeinegyaránt elôfordul. Olyanlegelôket, réteket részesítelônyben, ahol facsopor-tok, fasorok is találhatók.

KöltésNem épít fészket, elsôsorban varjúfélék elhagyott fészkéthasználja.

TáplálékFô táplálékát kisebb rágcsálók, gyíkok adják.Gyakran vártahelyekrôlvagy a levegôben szitálvavadászik pockokra alucernatarlókon, illetve az utak mentén.

Galambnagyságú sólyomféle. Hasoldala és szárnyalja világos, fekete pettyezéssel és sávozással. Háta és válla téglavörös, szárnyvége fekete.Fészke környékén hangos, éles vijjogó hangot hallat.

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

Állandó madár. Védett. Magyarországi állománya a 20. századutolsó évtizedeiben erôsen lecsökkent és alacsony szinten stabilizálódott.


Fészkelôhelyek védelme: A fás, bok-ros élôhelyek, gallyfészkek kíméletével aköltôhelyek védelmét lehet biztosítani.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarokés rágcsálók vegyszeres irtása csökkentia táplálékbázist, szélsôséges esetbenakár mérgezéses pusztulást is okozhat.

Élôhelyfejlesztés: A legeltetô állattartásfenntartása nagy jelentôségû. A nyílt terü-letek nagyarányú erdôsítése csökkenti afaj élôhelyét. Mesterséges fészkelôládákkihelyezésével bôvíthetjük fészkelésilehetôségeit. Ezeket kútágasra, önállótartóoszlopra, épület falára stb. kihelyez-ve is szívesen elfoglalja.


Az öreg madarak sötétbarnák, világos

fejtetôvel és tarkóval, a fiatal madarak

világosbarna alapszínûek

fekete sávozással. Az öregek vállán fehér vállfolt van.

Igen nagy méretû, 80 cm testhosszú, 2 m-es szárnyfesztávolságú madár.

Elôfordulás Legtöbbször nagy kiterjedésû nyíltterületeken, gyepeken, mezôgazdaságiterületeken látható. Télen a fiatal madarak egy része délkeleti irányba elvonul, az állomány jelentôs része viszont áttelel.

KöltésNéhány évtizede még elsôsorban a domb- és hegyvidéki erdôk déli oldalán fészkelt, az utóbbi idôszakban azonban egyregyakrabban az alföldi fasorokkal tarkítottmezôgazdasági területeken telepszik meg.Kevésbé zavart fasorokba, facsoportokbavagy idôsebb magányos fákra építi hatalmasfészkét, jellemzôen a fa csúcsának közelébe, ahonnan jó kilátás nyílik a környezô területekre. 2-3 tojást rak, a 6 hétig tartó kotlást követôen kikelô fiókák 60 napos korukban válnak röpképessé.

TáplálékKorábban a leggyakoribb tápláléka az ürge volt, ám annak fogyatkozása táplálékváltásra kényszerítette. Napjainkban fôként hörcsögöt, kisebb arányban mezei nyulat, fácánt, varjúféléket zsákmányol, de mindenféle madár és kisebb emlôs szerepel étrendjében.

Parlagi sas (Aquila heliaca)

Állandó madár. Fokozottan védett. Magyarországi állományakismértékben növekvô. Natura 2000 jelölôfaj.

Ritka fészkelô faj. Nagyobb állománya Kelet-Magyarországon található, azonbankóborló madarak az ország egész területén elôfordulhatnak. Nagy termete miattösszetéveszthetô a rétisassal. Utóbbi valamivel nagyobb és világosabb színezetû aparlagi sasnál, a farka ék alakú és az öreg madaraké fehér színû. A parlagi sas európaiállománya veszélyeztetett.


Fészkelôhelyek védelme: Fás, bokrosélôhelyek kímélete, különösen az idôs,méretes fák meghagyása javasolt, mivela parlagi sas ezekre építi fészkét. A cél-irányos – a fészken ülô madárra irányuló– zavarásra rendkívül érzékeny, ezértköltési idôben kerülni kell minden olyantevékenységet, ami ott korábban nemfolyt. A fészkek közelében történô mun-kavégzést a természetvédelmi ôrszol-gálattal történt egyeztetés alapján lehetvégezni.

Táplálékforrás biztosítása: A kaszá-láskor búvósávok meghagyásával, illetve

a májusi talajmunkák mellôzésével/át-ütemezésével a megfelelô táplálék-mennyiséget/zavarásmentességet lehetbiztosítani. A gyepeken, szántókon élôrágcsálók fontos táplálékforrást jelente-nek, ezért a vegyszeres gyom- és rág-csálóirtás kerülendô – a méreggel érint-kezô táplálékállatok szélsôséges esetbenmérgezést is okozhatnak. Az utóbbi év-tizedben gyarapodó számú szándékos,illegális ragadozómérgezések megszün-tetése elengedhetetlen.

Élôhelyfejlesztés: A fészkelésre poten-ciálisan alkalmas térségekben mûfészkekkihelyezésével elôsegíthetô megtelepe-dése.


JAN

E E P P P P K K K K K K K K K K E E E E E E E E


Elôfordulás A nyílt puszták, nagy kiterjedésûmezôgazdasági térségek, vizesélôhelyek madara. Általábanhazánk területén telel, de a fiatalmadarak jelentôs része nagyobbtávolságokba, akár Észak-Afrikáigis elkóborolhat. Európai állományaveszélyeztetett besorolású.

KöltésKorábban középhegységeinksziklás vidékein költött, az utóbbiidôben azonban fészkelése egyre gyakoribbá vált a síkvidékierdôkben, fasorokban, magányosfákon és a magasfeszültségûtávvezeték-oszlopokra kihelyezettköltôládákban. Fészket nem épít, gyakran egerészölyv vagydolmányos varjú korábbi fészkéthasználja. A számára kihelyezettköltôládákat szívesen elfoglalja. 2-5 tojást rak, az 1 hónaposkotlást követôen a fiókák 6 hetes korukban repülnek ki.

TáplálékSokféle állat szerepel étrendjében,magas arányban zsákmányolseregélyt, galambot, bíbicet és kedvelt tápláléka az ürge is.Rendszeresen fogyaszt kisebbrágcsálókat (pl. mezei pockot) is, amit gyakran vörös vércsétôlvagy rétihéjáktól rabol el.


Fészkelôhelyek védelme: A fasorok,facsoportok, valamint az idôs, nagy ter-metû fák kímélete javasolt, mivel ezeklehetséges költôhelyekként nagy jelen-tôségûek. Zavarásra érzékeny faj, ezértköltési idôben kerülni kell a fészkekközelében történô munkavégzést.

Táplálékforrás biztosítása: A gyepe-ken, szántókon élô rágcsálók fontostáplálékforrást jelentenek, ezért a vegy-

szeres gyom- és rágcsálóirtás kerülendô– a méreggel érintkezô táplálékállatokszélsôséges esetben pusztulását isokozhatják. Az utóbbi évtizedben gyara-podó számú szándékos, illegális mérge-zések megszüntetése elengedhetetlen.

Élôhelyfejlesztés: Nagy kiterjedésû nyílttérségekben a ragadozómadarak, dol-mányos varjak által épített gallyfészkekmeghagyásával, költôládák kihelyezé-sével segíthetô megtelepedése.


Kerecsensólyom(Falco cherrug)

Állandó madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya kismértékben növekvô. Natura 2000 jelölôfaj.

Egerészölyv nagyságú sólyomfaj. Szárnya széles és hegyes, teste erôteljes. Testének alapszíne barnás, fekete sávozással. A fiatalok sötétebb tónusúak, míg az öregek világosabbak. A fiatalok lába halványkék színû.

JAN

E E E P P K K K K K K K E E E E E E E E E E E E



JAN

R E E P K K K K K K E E E E


Sárga billegetô (Motacilla flava)

Vonuló madár. Védett.Magyarországi állományamérsékelt növekedést mutat.

Elôfordulás Nedves rétek, legelôk,zsombékosok madara.Vonuló, a telet trópusiterületeken tölti.

KöltésÉvente kétszer költ. A ta-lajon, zsombék oldalában,sûrû növényzet közé épí-tett fészekben csak a tojókotlik. A fiókák kb. két hétigtartózkodnak a fészekben,

amit teljes röpképességükelérése elôtt elhagynak.

TáplálékKizárólag rovarevô, szívesen keresi táplálékáta legelô állatok között.

A házi verébnél kisebb, kecsesebb madár. Röpte hullámos, ilyenkor gyakran hallatja éles, „szippegô” hangját. A talajon táplál-kozva hosszú farkát billegteti. Gyakran ül ki egy-egy magasabb növényre.

Farka feltûnôen hosszú, a szélsô

faroktollak fehér színûek.

A hím tollruhája élénk citromsárga, a tojó

és a fiatalok fakóbbak.


Fészkelôhelyek védelme: A június végé-re idôzített kaszálás nem tesz kárt az elsôköltésben. A kaszálás során vadriasztólánc használata és madárbarát kaszálásimód alkalmazása nagymértékben elô-segíti sikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A júniusvégére idôzített kaszálás nem tesz kárt

az elsô költésben, ám a másod- és sarjú-költések július végéig veszélyeztetettek.

Élôhelyfejlesztés: Fontos a faj számáraa legeltetéses állattartás fenntartása.A táblák melletti szegélyterületek, nád-foltok kíméletével ideális költôhelyet biz-tosíthatunk számára. A kaszálás soránvisszahagyott búvósávok a következôévben vonzzák a madarakat.

Cigánycsuk(Saxicola torquata)

Vonuló madár. Védett. Magyarországi állományamérsékelten csökken.

Leginkább magasabb kórókon, kerítésen ülveláthatjuk, amint leshelyérôl vadászgat. A fészek és fiókák környezetében csettegô riasztóhangot ad.

ElôfordulásA bokros mezsgyék,csatornapartok, útszegélyek, gazos telkek és nedves rétekmadara. Esetenként áttelel.

KöltésÉvente kétszer költ. A föl-dön lévô, a sûrû növény-zet közé rejtett fészekbena fiatalok kikelés után 10-12 napig maradnak,de kirepülés után a szülôkmég két hétig etetik ôket.

TáplálékRovarevô. Egy-egykiemelkedô pontról, lesbôl vadászik elsô-sorban repülô rovarokra, de gyakran a talajon iszsákmányol pókokat,lárvákat.


Fészkelôhelyek védelme: A júniusutánra idôzített kaszálás nem tesz kárt afészkekben és a kikelt fiókákban. Azárokpartok kaszálását július másodikfelétôl kezdôdôen kell idôzíteni, ezzelsok fióka túlélése biztosítható.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarirtószerek mellôzésével, a kaszálás késlel-tetésével megôrizhetô megfelelô táplá-lékforrása.

Élôhelyfejlesztés: Kaszálatlan területekmeghagyásával és a táblák melletti sze-gélyterületek kíméletével (pl. beszántás,égetés elkerülése) ideális fészkelôhelyetbiztosíthatunk számára.

A verébnél kisebb,

vékony csôrû és vékony

lábú madár.

A hím feje és torka

fekete, mellevöröses színû.

A tojók és a fiatalok

barnás alapszínûek.

JAN

R R E P K K K K K K E E E E E E E R R R



Verébnagyságú, de hosszabb farkú madár.A hím élénksárga színû, szárnya barnásancsíkozott. Faroktöve gesztenyebarna, farok-szélei fehérek.Fás, bokros élôhelyeken költ, így az erdô-szélek, fás legelôk, bokrokkal tarkított gyepekmadara. Mezôgazdasági területeken is gya-kori, ha költésre alkalmas fa-, illetve bokorsorvan a közelben. Az állatok trágyája körülgyakran szedeget.

Citromsármány(Emberiza citrinella)

Hasonló faj

Alapszíne szürkés-barna, sötétebb

sávozással.Hasoldala

világosabb. Csôre rövid,

vaskos.

ElôfordulásSík- és dombvidéki nyílt területek, fákkal és bokrokkaltarkított gyepek, mezôgazdaságiterületek, legelôk, parlagok jellegzetes madara. Fontosszámára a kiülésre alkalmas magaslati pontok jelenléte. Télen csapatai ugarterületeken táplálkoznak.

KöltésFészkét a gyepterületeken,ugarokon, gabonatáblákban, a talaj közelében avas fûszálakravagy sûrû bokorba építi.Fészekalja 4-5 tojásból áll. Évente kétszer is költhet. A költést és a fiókák nevelését a tojó végzi. Poligám madár,azaz egy hím több tojóval is párba állhat.

TáplálékElsôdlegesen magevô madár, de költési idôben rovarokat (tücsköt, szöcskét, bogarakat,hernyót) is fogyaszt. Ôsszel és télen a fennhagyott tarlókon csapatosan táplálkozik,de az ugarterületeken fellelhetôgyommagvak téli táplálékának jelentôs részét képezhetik.

Sordély(Miliaria calandra)

Állandó madár.Védett. Magyarországi állománya mérsékelten csökken.

JAN




A verébnél nagyobb sármányféle. Gyakran ül valamilyen magaslati ponton, így bokor tetején, légvezetéken vagy magasabb kórón.Tavasszal leginkább a hím kulcscsörgésre emlékeztetô, egyszerû éneke alapján ismerhetô fel. Rövid repülésekor lábát gyakran lógatja.


Fészkelôhelyek védelme: A táblák mel-letti szegélyterületek ideális búvó- ésfészkelôhelyet jelentenek, fontos ezért eterületek kímélete (beszántás, égetés el-kerülése) fontos. A június utánra idôzítettkaszálás nem tesz kárt a fészkekben ésa kikelt fiókákban. A kaszálás során vad-riasztó lánc használata és madárbarátkaszálási mód alkalmazása nagymérték-ben elôsegíti sikeres költését.

Táplálékforrás biztosítása: A tél végéigfennhagyott és ápolt (szárzúzott vagymegtárcsázott) tarló rendkívüli mérték-

ben segíti a faj téli táplálékforrásának biz-tosítását. A rovar- és gyomirtó szerekhasználatának mérséklésével, illetve mel-lôzésével biztosítható a megfelelô táp-lálékforrás.

Élôhelyfejlesztés: A legelôkön néhányalacsonyabb sûrûbb bokor meghagyá-sával, a kaszálókon búvósávokkal segít-hetjük megtelepedését. Azokat a bokro-kat kedveli leginkább amelyeket részbenvagy egészben a fû benô, ezekbenugyanis a fészek stabil alapra építhetô,ugyanakkor mivel takarásban van, teljesbiztonságban folyhat a fiókanevelés.


Testtartása, arányai és viselkedése emlékez-tet a tövisszúró gébicsre, ám annál valamivelnagyobb termetû. A fekete és fehér színekdominálnak rajta, ami fôleg reptében feltûnô.A fekete maszk a csôr feletti területre is kiterjed.

A legnagyobb termetû gébicsfaj Magyar-országon. A fekete és fehér színek dominál-nak rajta, a fekete maszk a szem vonala föléés a homlokra nem húzódik fel. Vadászatközben fákon, vezetékeken ül, illetve gyak-ran egy helyben szitál a levegôben.

Kis ôrgébics (Lanius minor)


Natura 2000 jelölôfaj.

Nagy ôrgébics (Lanius excubitor)

Ritka fészkelô egyes területeken,egyébként gyakoritéli vendég. Védett.

Hasonló fajok

JAN

R E K K K E E E E E E R



A hím fejteteje szürke, vastag

fekete szem-sávja van.

Háta rozsdavörös,testalja világos.

A tojók és fiatalokegyszerûbb, barnás

színezetûek sötétkeresztsávozással.

Csôre erôs.A verébnél valamivel nagyobb,hosszabb farkú madár.

Tipikus „vártamadár”, azaz magaslati pontokról (pl. bokrok teteje, vezetékek,karók, fák száraz ágai) vadászik.A ragadozómadarakhoz hasonlóan csap le zsákmányára.A fészek közelében csattogó riasztóhangot ad.

ElôfordulásFákkal, bokrokkal tarkítottgyepterületek, domboldalak,erdôszélek, fasorok, útszegélyekmadara. Kertvárosok nyugal-masabb területein, legelôk szélén, öreg gyümölcsösökben is elôfordul. Ôsszel elvonul, a telet a Szaharától délre, Afrika déli részén tölti.

Költés Évente egyszer, májusban költ. A fészket a tojó építi egy sûrû,jellemzôen tüskés bokor belse-jébe, viszonylag alacsonyan. 5-6 tojást rak.

TáplálékKizárólag állati eredetû táplálékot fogyaszt, csôrén a zsákmány biztosabb megragadásaérdekében egy úgynevezett „sólyomfog” van. Alapvetôenrovarevô (pl. sáskák, bogarak,lepkék), de olykor gyíkokat,madárfiókákat és rágcsálókat is fog. Zsákmányát idônkéntbokor tövislre, kerítésdrótra tûzi fel, innen ered elnevezése.

Tövisszúrógébics (Lanius collurio)

Vonuló madár. Védett.Magyarországi állománya mérsékelten csökken. Natura 2000 jelölôfaj.


Fészkelôhelyek védelme: A felfedezettfészek zavarásának elkerülése fontos. Alegelôkre betelepült bokrok irtását aköltési idôben mindenképpen kerülnikell. A költési idôn kívül történô cser-jeirtás során indokolt egy-egy sûrûbbbokor megôrzése, a záródó bokrosokazonban nem szolgálnak a tövisszúrógébics élôhelyéül.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarirtószerek használatának mérséklésével,

mellôzésével biztosítható a faj számára amegfelelô táplálékforrás. A tövisszúró gé-bics számára a rövidfüvû gyepek, legelôkfenntartása nagy jelentôségû, mivel agyepek rovarfaunája a kaszálással, legel-tetéssel elérhetôvé (láthatóvá és zsák-mányolhatóvá) válik számára.

Élôhelyfejlesztés: A táblák melletti bok-rosok, szegélyterületek kialakításával,illetve megôrzésével ideális fészkelô éstáplálkozó területek tarthatók fent. A vál-tozatos élôhelyet, kisparcellás mozaikosterületeket, útmenti mezsgyéket kedveli.


JAN

R P K K K K K E E E E E E E



Éjjel aktív, jellegzetes hangját is ilyenkor hallatja. Napközbenpihen, megzavarva elôbb szaladva távolodik, csak komolyabb veszélyt sejtve repülfel. Röptében a szárny fekete-fehér mintázata teszi feltûnôvé.

ElôfordulásElsôsorban a rövidfüvû, legeltetett területeken költ. Elôfordul állattartó telepek,gulyaállások közelében, felhajtóutak mentén is. Kedveli a szikfoltos, szikpadkás nyílt élôhelyeket. Egyre gyakrabbankölt a tavaszi talajmunkák soránkialakuló gyomosodó ugarokon,illetve a kapás kultúrákban(napraforgó, kukorica) is. A telet a Földközi-tengerpartvidékén tölti. Európábansérülékeny állományú.

KöltésTalajon fészkel, jellemzôen 2, néha 1 tojást rak. Költésiideje május elejétôl júliusig tart.A fészek pusztulása eseténpótköltésbe kezd. A fiókákfészekhagyók, veszély eseténlelapulnak, rejtôszínük miatt nehezen észrevehetôk.

TáplálékTápláléka kizárólag állati eredetû. Fôként rovarokat (szöcskék, sáskák, bogarak),gilisztákat, lárvákat, de gyíkokat, békákat, kisemlôsöket is fogyaszt.

Ugartyúk(Burhinus oedicnemus)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya stabil. Natura 2000 jelölôfaj.

A fácántyúknálnémileg kisebbméretû madár.


Fészkelôhelyek védelme: Zavarástnehezen viselô faj, a költô és gyülekezômadarak nyugalmának biztosítása fon-tos. Földön fészkel, ezért elôfordulásaesetén a gépi talajmunkákat (pl. sorköz-mûvelés) nagy odafigyeléssel - a termé-szetvédelmi ôrszolgálattal egyeztetetten- kell végezni. A fészkelôhelyéül szolgálólegelôkön a pásztorokat segítô kutyákatnem szabad engedni, hogy a nyáj köz-

vetlen közelébôl eltávolodjanak és eset-legesen kárt tegyenek tojásokban, fió-kákban.

Táplálékforrás biztosítása: A vegy-szeres rovarirtás komoly károkat jelent-het, javasolt annak mellôzése.

Élôhelyfejlesztés: Az ugartyúk a legel-tetéses állattartáshoz kötôdik: a rágott,taposott területeken fészkel, illetve azállatok környezetében felszaporodó ro-varvilág jelenti fô táplálékát. A legeltetésfenntartása hozzájárul a faj megôrzéséhez.


Világosbarna, sávozott rejtôszínének

köszönhetôen jól beleolvad környezetébe.

Leginkább élénksárgaszeme, csôrtöve és

lába feltûnô.

JAN

E K K K K K K E E E R



Röptében hegyes szárnya és szinte világító fehér faroktövealapján azonosíthatjuk, valamintöttagú, rikoltozó nászhangja is jellegzetes. A fészek és fiókaközelében az embert és gépeketnéhány méterre bevárja, a földreleszáll és szárnyát töröttnek mutatva próbálja elcsalni a betolakodót.

ElôfordulásEredetileg a legeltetett, kopárszikeseken költött, ma már leggyakrabban a hasonlóan kopár mezôgazdasági terüle-teken, pl. tárcsázott ugarokon,kapás kultúrákban, kiritkultgabonatáblában fészkel. Meleg-igényes faj, a telet Afrika trópusiterületein tölti. Európában veszélyeztetett állományú.

KöltésÉvente egyszer, kisebb-nagyobbtelepekben költ. Május végén,júniusban teljes a fészekalja,melynek megsemmisülése eseténpótköltésbe kezd. A tojó sajátmaga által kapart mélyedésberakja 3 tojását. A fiókák 20 napalatt kelnek ki, a fészket rögtön elhagyják, de csak 1 hónaposanlesznek röpképesek.

TáplálékKizárólag rovarevô, a talajon futva és repülve egyarántvadászik. Fô táplálékát a sáskák, szöcskék, futóbogarak,legyek és szitakötôk adják.Gyakran csapatosan vadászik.

Székicsér(Glareola pratincola)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya a 20. század utolsó évtizedeitôl folyamatosancsökken, ma már csakkisszámú fészkelô. Natura 2000 jelölôfaj.

Fekete örvvel szegélyezettsárga torokfoltja van,

csôrtöve piros.

Gerlenagyságú, hosszú szárnyú éserôsen villás farkú partimadár.

Faroktöve és hasa hófehér. Szárnya hegyes és

barnásfekete, szárnybélése

gesztenyevörös.


Fészkelôhelyek védelme: A fészekközelségét egyértelmûen jelzi az embert,vagy traktort néhány méterre beváró,közben riasztó és magát sérültnek tettetômadár. Mivel a székicsér hazánkban akipusztulás közelében lévô faj, ennekészlelése esetén a munkálatok felfüg-gesztése és a természetvédelmi szakem-berek értesítése rendkívül fontos. A júliusutánra idôzített mezôgazdasági munkála-tok nem tesznek kárt a fészkekben és akikelt fiókákban. Legelôkön történô meg-

telepedése esetén a terelô kutyákat anyáj/gulya közelében állandó felügyeletalatt kell tartani, hogy a fészekaljakban netehessenek kárt.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarölô-szerek használatának mérséklésével, il-letve mellôzésével szántóföldi környezet-ben is biztosítható a megfelelô táplálék-forrás.

Élôhelyfejlesztés: A legelô állat körül fel-szaporodó rovarokat fogyasztja, ezért alegeltetéses állattartás a faj számára ked-vezô feltételeket teremt.


JAN

R E E P P K K K K K K E E E E E E E R R


Nagy póling (Numenius arquata)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya csökkenô.Natura 2000 jelölôfaj.Barnás színû, sötétebb csíkozással és foltokkal. Jellegzetes kéttagú „pó-li” kiáltása messzirôl hallható.

Nagy termetû, lába és csôre

feltûnôen hosszú, csôre

ívelten lefelé hajló.


Fészkelôhelyek védelme: A júliusraidôzített kaszálás már nem tesz kárt afészkekben. A kaszálás során vadriasztólánc használata és madárbarát kaszálásimód alkalmazása elôsegíti sikeres köl-tését. Fészkének megtalálása esetén anemzeti park igazgatóság szakemberei-nek értesítése szükséges.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarölôszerek mellôzésével megfelelô táplálék-forrást lehet biztosítani a szántóterü-leteken is.

Élôhelyfejlesztés: Vizes élôhelyeknek,gyepek és szántók belvizes foltjainak,valamint ezek laza part menti sávjainakmegóvása fontos.

Elôfordulás Költési idôben turjánok,zsombékosok, szikespuszták magasabb füvû területein fordul elô.Költési idô után gyakranfrissen levágott lucerna-tarlókon keresi táplálékát.

KöltésA talajon fészkel, éventeegyszer költ. A nedvesgyepterületek szárazabb,hátasabb részén építettfészkébe 4 tojást rak. A fészekhagyó fiókák 6hetes korukban lesznekröpképesek.

TáplálékFôleg rovarokat, férgeket, csigákat fogyaszt. Hosszú,érzékeny csôrével a talajban mélyebben lévô férgeket is eléri.

JAN

R R E E P K K K K K E E E E E E E R R R


ElôfordulásLegjellemzôbb élôhelyei az alföldi vizes területek, nedvesmocsárrétek, de akárbelvizes szántókon is megtelepedhet.

KöltésÉvente egyszer költ.Egyszerû fészkét fûcsomók, zsombékokközé építi, 3-4 tojást rak.A fiókák fészekhagyók,egyhónaposan lesznekröpképesek.

TáplálékKöltési idôben táplálékafôként állati eredetû, ígyelsôsorban vízi gerinctele-neket (rovarokat, férgeket,csigákat) fogyaszt. Táplá-lékát érzékeny, hosszú,vékony csôrét a vízbe, iszap-ba szurkálva szedi össze.

A fészek közelében az ember jelenlétére jajveszékelô hangot ad.

Hosszú csôrû, hosszú

lábú partimadár. A farok töve fehér, a végén egy széles

fekete végszalaggal.

Nagy goda (Limosa limosa)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya ingadozó.Natura 2000 jelölôfaj.


Fészkelôhelyek védelme: Költési idô-szakban fontos a fészkelôhelyek nyu-galmának biztosítása. A kaszálás soránvadriasztó lánc használata és madár-barát kaszálási mód alkalmazása nagy-mértékben elôsegíti sikeres költését. Ajúnius utánra idôzített kaszálás nem teszkárt a fészkekben és a kikelt fiókákban.

Táplálékforrás biztosítása: Belvizesfoltok meghagyásával ideális táplálko-zóhelyeket biztosíthatunk számára.

Élôhelyfejlesztés: A gyepeken, szán-tókon lévô vizes élôhelyek, valamint azoklaza partszegélyei adják a faj fô fészkelôés táplálkozó területeit, ezért fontos ezekmegôrzése.


Piroslábú cankó (Tringa totanus)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya kis mértékben csökkenô. Natura 2000 jelölôfaj.

Nagyobb rigó méretû partimadár. Lába és csôrepiros. Szürkésbarna alapszíne sötéten sávozott.


Fészkelôhelyek védelme: A költési idô-szakban érzékeny a zavarásra. Madár-barát kaszálási mód és vadriasztó láncalkalmazása elôsegíti sikeres költését.A kaszáláskor visszahagyott búvósávokfészkelôhelyekként funkcionálnak.

Táplálékforrás biztosítása: Legelteté-ses állattartással, illetve a rovarölô szerekmellôzésével biztosítható a faj számáraszükséges táplálékbázis.

Élôhelyfejlesztés: A természetes vizesélôhelyek, vízállásos területek, és azoklaza part menti szegélyeinek megôrzésealapvetô védelmi feladat. Kerülni kell a vízelvezetést.

Elôfordulás Elsôsorban síkvidéki mocsarak, lápok vizenyôsperemén, szikes tavakonkölt. Idôszakos vízállásoknális megjelenik, azok fenn-maradása esetén költésbe is kezd.

KöltésBíbicekkel, nagy godákkalvegyesen fészkelhet. Talajon épített egyszerûfészkébe 4 tojást rak,amelyekbôl 3 hét múlvakelnek ki a fészekhagyó,de további 1 hónapig röpképtelen fiókák.

TáplálékA vízfelületrôl, iszapbólszedi össze a rovarokból,férgekbôl, csigákból álló táplálékát. Gyakrantáplálkozik szántókbelvizes foltjain.

JAN

E P K K K K K K E E E E E E E R R


Repülve széles fehér

szárnyszegélyérôl jól felismerhetô.

Hangja jellegzetes füttyögés.


Fészkelôhelyek védelme: A júniusutánra idôzített kaszálás, illetve talaj-mûvelés nem tesz kárt a fészkekben ésa kikelt fiókákban.

Táplálékforrás biztosítása: A legel-tetés fenntartása, a szántóterületekena rovarirtás mellôzése hozzájárul táp-lálékbázisának megôrzéséhez.

Élôhelyfejlesztés: A mély fekvésû gyep-és szántóterületeken a vízállások megôr-zése és a termôhelyi viszonyokhoz iga-zodó gazdálkodás.

Bíbic(Vanellus vanellus)

Vonuló madár.Védett. Magyarországi állománya ingadozó.

Közismert, galamb-nagyságú partimadár. Fejtetején jellegzetes,

hosszú tollbóbitát visel.Háta, szárnyai sötétek

olajzöld árnyalattal. Testalja és faroktöve fehér.

A fészek vagy fiókaközelében lévô embert, munkagépettámadja, miközbenvészesen jajgató riasztóhangot ad.

ElôfordulásLeginkább a legeltetettterületeken találkozhatunkvele. Egyre gyakrabbantelepszik meg kopár szántóföldi környezetben,elsôsorban a belvizesfoltok környékén. Vonuló madaraink közül

az elsôk között tér visszatelelésébôl.

KöltésMárcius végén, április ele-jén kezd költésbe. Talajonlévô fészkébe rendszerint4 tojást rak. A fészekha-gyó fiókák csak kikelésük

után hetekkel válnak röpképessé.

TáplálékA legelô állatok körüli gaz-dag rovarvilág, továbbá azidôszakos vizes élôhelyekgerinctelen állatai jelentikfô táplálékforrását.

JAN

R E E P K K K K K K E E E E E E E R R R



JAN

E E K K K K K K E E R



Rendkívül rejtett életmódú madár, jelenlétét leginkább jellegzetes hangja árulja el. Leggyakrabban éjjel szól, de néha nappal is hallható. Felrepülve legfôbb jelegzetes-ségei a szárnyakon lévôvörhenyes foltok.

ElôfordulásLegjellemzôbb élôhelyei a sík- és dombvidéki kaszálórétek,azoknak is a mélyebb fekvésûterületei. Vonulás során belvizesszántókon (pl. lucernaföldek mélyebb részein) is elôfordul. A telet Afrikában tölti. Európában sérülékeny állományú.

KöltésMájus végén, június elején kezd csak költésbe, így a fiókanevelés idôszaka augusz-tus közepéig is elhúzódhat. Leggyakrabban mély fekvésûréteken, idônként szántóföldikörnyezetben fészkel. Poligámmadár, így egy hangot adó hím környezetében több tojó is lehet. A fiókák fészekhagyók,de csak egyhónapos korukban lesznek röpképesek.

TáplálékAlapvetôen rovarevô (hangyák, szöcskék, bogarak), de férgeket, csigákat is fogyaszt.

Haris(Crex crex)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya ingadozó.Natura 2000 jelölôfaj.

Lába és ujjai viszonylag hosszúak.Hátoldala barnásvörösesen

pettyezett, a nyaktájék szürke. Szárnyain egy-egy

vörösbarna folt látható. Hangja kéttagú,

erôs reszelôs krek-krek, amit

sorozatbanismétel.

Kisebb galambnagyságú, kissé a fürjre emlékeztetô madár.


Fészkelôhelyek védelme: A haris érzé-kenyen reagál az élôhelyén folytatottmezôgazdasági tevékenységekre – csaka július második felében végzett kaszálásbiztosít megfelelô védettséget a fiókák-nak. Fontos a vadriasztó lánc használataés a lassú ütemben végzett kaszálás,mivel a madár szívesen lapul le, nehezenhagyja el a területet. Fészkének megta-lálása esetén a nemzeti park igazgatóságszakembereinek értesítése szükséges.

Táplálékforrás biztosítása: A rovarirtószerek mellôzése hozzájárul a táplálék-bázis megôrzéséhez.

Élôhelyfejlesztés: A vizes élôhelyek,belvizes foltok meghagyásával, illetve amély fekvésû, vízállásos szántóterületekmûvelésének elhagyásával alkalmas élô-helyek hozhatók létre a haris számára.A rendszeresen kaszált területeken búvó-sávok meghagyásával jelentôs mérték-ben segíthetjük eredményes költését.A búvósávok növényzete a következô évaugusztusában levágható, új sávok meg-hagyása mellett.


JAN

E E E E E E P K K K K K K E E E E E E E E E E E



Gyakran napközben is megfigyelhetô,vadászat közben vagy nászrepüléseidején. Röpte könnyed, kissécsapongó.

ElôfordulásNedves rétek, sásosok, zsombékosokköltô madara, de rendszeresen fészkelszántóföldi környezetben búzavetésbenvagy lucernában is. Kötôdik a nyíltterületekhez. A téli idôszakban erdeifülesbaglyokkal közösen „nappaloznak”egy-egy nagyobb fán. Ôsszel, kóborlásközben Dél-Európáig is eljut, a nálunkrendszeresen áttelelô állomány azészakról érkezô madarakkal feldúsul.Európában sérülékeny állományú.

KöltésIdôszakosan vízborított vagy vizenyôs talajú helyeken fészkel. Egyszerû fészkét a földre építi, amibe4-8, esetleg ennél is több tojást rak. Az egyhónapos kotlás után kikelôfiókák már 2 hét múlva elhagyják a fészket, de csak további 2-3 hétmúlva lesznek röpképesek.

TáplálékElsôsorban mezei pockok és máskisemlôsök, pl. egerek, cickányokképezik táplálékát, de néha talajonéjszakázó kisebb énekesmadarakat,olykor nagyobb rovarokat is fogyaszt. A Magyarországon fészkelô párokszáma a mezei pocok gradációséveiben magasabb, pocokszegényévekben alacsonyabb. Elôbbi esetben a fészekaljai is nagyobbak.

Réti fülesbagoly (Asio flammeus)

Egész évben megfigyelhetô madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya ingadozó. Natura 2000 jelölôfaj.

Szárnya viszonylag hosszú és lekerekített, farka rövid. Tollazatán jellegzetes, széles fekete sávokat visel.

Szemei citromsárgák. Feje nagy és

kerek, tollfüleiegészen rövidek.

Varjúméretû, sárgásbarna alapszínû, feketén sávo-zott bagoly.


Fészkelôhelyek védelme: A július má-sodik felében végzett kaszálás a fészkek-ben és a kikelt fiókákban már nem okozkárt. A kaszálás során vadriasztó lánchasználata és madárbarát kaszálási módalkalmazása nagymértékben elôsegítisikeres költését. Fészkének megtalálásaesetén a nemzeti park igazgatóság szak-embereinek értesítése szükséges.

Táplálékforrás biztosítása: A rágcsáló-irtó és rovarölô szerek használata a ma-darak táplálékforrásának megszûnését,esetleg a baglyok mérgezését eredmé-nyezi, javasolt ezért ennek mellôzése.

Élôhelyfejlesztés: A gyep- és szántó-területek természetes vízkészleténekmegôrzése, valamint a termôhelyi adott-ságoknak megfelelô mûvelési forma alkal-mazása fontos a faj sikeres fészkelé-séhez.


Szárnya felülrôlhamuszürke,

farka fehér és szürkesávozású, széles

fehér végszalaggal.

Testének alap-színe világos

szürkésbarna,csôre és lábarózsaszínes.

A házi lúdnál kisebb termetû, kecsesebbalkatú, rózsaszínes csôrû madár. Szürkés-barna színû, hasán széles fekete foltokkal.Csôre körül és homlokán fehér folt, „hóka”látható. Hangja éles „li-lik”.

Hasonlít a nagy lilikre, de Magyarországonjóval ritkább. Csôre elég hosszú és narancs-sárga, a csôr töve fekete. A hasoldalánnincsenek fekete foltok.

Vaskos, kúp alakú rózsaszíncsôre, valamint házilúd-szerûhangja alapján is felismerhetô. Az egyetlen hazánkban fészkelôvadlúdfajunk, ezért a természetesélôhelyeken fiókát vezetô ludakbizonyosan nyári ludak.

ElôfordulásA kisebb nyílt vízfelszínekkel,gyékényessel tarkított nádasok,mocsárrétek jelentik legfontosabbélôhelyét. Szikes mocsarakban,lápokban, halastavak nádasaibanis fészkel. Csapadékos évekbenakár a mély fekvésû szántóterü-letek idôszakos vízállásai is ked-vezô élôhelyek lehetnek számára.Fiókanevelése során a költôhelyközelében lévô gyepeket ésgabonatáblákat keresi fel. A fagyok beálltával Dél-Európábaés Észak-Afrikába vonul, de kisebbcsapatok rendszeresen áttelelnek.

KöltésTél végén, gyakran a még jegesvízbe építi fészkét, amibe 5-6 to-jást rak. Csak a tojó kotlik, a gúnára közelben ôrködik. A fiókák 4 hét után kelnek ki, fészekhagyók,de csak 2 hónaposan lesznekönállóak. Évente egyszer költ.

TáplálékZöld növényi részekkel, illetve mag-vakkal táplálkozik. Leggyakrabbana rétek, legelôk füvét csipegeti, de zsenge nádat, sásfélék leveleitis eszi. A fiókát vezetô családokkisebb csoportokban legelnek.Kukoricatarlókon, ôszi vetésû gabo-naföldeken is szívesen táplálkozik.

Nyári lúd(Anser anser)

Vonuló madár, néha áttelel.Vadászható. Magyarországi állománya növekvô.Natura 2000 jelölôfaj.

Nagy lilik(Anser albifrons)

Vetési lúd (Anser fabalis)

Hasonló fajok

JAN

R R E P K K K K K K K E E E E E E E E E E E R R



A házi lúd vad színváltozatára emlékeztetô, nagytermetû vadlúd.


Fészkelôhelyek védelme: A fészkelés,fiókanevelés idôszakában fontos a foko-zott nyugalom biztosítása. A fészkelô-helyül szolgáló nádasok, nádszegélyekjanuárban, februárban történô égetése,illetve a túl késôi nádvágás a költéstmegakadályozza, vagy a fészekaljat el-pusztítja, ezért kerülendô.

Táplálékforrás biztosítása: Téli táplál-kozó területek (kukoricatarlók, ôszi veté-sû gabonafélék) fenntartása segíti a nyárilúd áttelelését.

Élôhelyfejlesztés: A vizes élôhelyekmegôrzése mellett a szántók, gyepekidôszakos vízállásai is fontos élôhelyeilehetnek, így ezek fenntartása segíti aszaporodását.


JAN

R R R E E E R R R R R R R R R R E E E E E R R R

FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DECPÁRVÁLASZTÁSKÖLTÉSELÔFORDULRITKA

ElôfordulásMagyarországon többtízezres tömegben fôleg a Tiszántúlon vonul.Vonuláskor elsôdleges táplálkozó területei agabona- és kukoricatar-lók. Éjszakázó helykéntrendszerint a sekély vizû

tavakat keresi fel. Zava-rásra érzékeny madár.

KöltésMagyarországon ma márnem fészkel, de átnyaralóegyedei megfigyelhetôk.

TáplálékFôként füvekbôl, hajtások-ból, vízinövényekbôl ésmagvakból álló étrendjétállati eredetû táplálékkal iskiegészíti. Ôsszel a kukori-ca és gabonafélék elhullottmagvai képezik elsôdle-ges táplálékforrását.

A gémeknél nagyobb termetû, hosszú lábú, hosszú nyakú madár. Alapszíne szürke, a szárnyak vége fekete. Farka rövid, faroktájékán a belsô evezôtollak ún.„farokbokrétát” alkotnak.Jellegzetes, "krúgató" hangja könnyen felismerhetôvé teszi. Nyújtott nyakkal repül.

Daru (Grus grus)

Állandó madár. Védett. Natura 2000 jelölôfaj.


Táplálékforrás biztosítása: A táplál-kozó- és éjszakázó helyek zavartalan-ságának biztosítása szükséges. A téliidôszakra fennhagyott kukorica- ésgabonatarlók biztosítják a vonuláshozszükséges táplálékot a darvak számára.

A gyülekezô helyek térségében lévôkukoricatáblák aratása után a tarlóhán-tást csak néhány héttel késôbb célszerûelvégezni, hogy a kipergett szemeket adarvak összeszedhessék.

Élôhelyfejlesztés: Az alkalmilag kiala-kuló vizes élôhelyek megôrzése és zavar-talanságának biztosítása fontos.

JAN

E E E E E E P K K K K K K E E E E E E E E E E E


Dankasirály(Larus ridibundus)

Magyarországon egész évben megfigyelhetô madár. Védett. Magyarországi állománya mérsékelten csökken.

ElôfordulásVizes élôhelyekhezkötôdik, de táplálkozninagyobb távolságokra is eljár, ilyenkor kaszáltterületeken vagy pl.

belvizes foltok környékénis gyakran látható.

KöltésTelepesen, nyílt vizû tavakszigetein fészkel.

TáplálékVízfelszínrôl felemeltrovarok, halak, traktorokután talajból kiforgatott állatok jelentik fô táplálékát.

Galambnagyságú, ám sokkal kecsesebb madár. Fehér alapszínû, a szárnya vége sötétszürke és fekete. A nászruhás madarak feje csokoládébarna


Fészkelôhelyek védelme: Amennyibena fészektelepet körülvevô víz kritikus szintalá csökken, a rókák bejuthatnak a telep-re és elpusztíthatják a fiókákat.

Táplálékforrás biztosítása: A rágcsáló-és rovarölô szerek csökkentik a faj táplá-lékbázisát, ami különösen a fiókanevelés

idôszakában kritikus. Szélsôséges eset-ben a kijuttatott mérgek közvetlenül amadár pusztulását is eredményezhetik,ezért a vegyszerezés mérséklése javasolt.

Élôhelyfejlesztés: A gyep- és szántó-területek vízállásos foltjainak megôrzésesok más faj mellett a dankasirály fenn-maradását is segíti.


Háta és hasa vörhenyesbarna fekete sávo-zással, szárnya és farka világosszürke, aszárnyak vége fekete. A föld felett alacso-nyan, imbolyogva vadászik.

A hím nagyon világos, hasa fehéres, háta ésfeje kékesszürke. A szárnyak vége fekete.A tojó barnás, fehér faroktôvel. A föld felettalacsonyan, imbolyogva vadászik, szárnyát„V” alakban felfelé tartja.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Kékes rétihéja (Circus cyaneus)

Hasonló fajok

Nagyméretû,hosszú szárnyú,hosszú farkú rétihéja. A hím elég világosnak és tarkának tûnik.

Hosszú szárnyú és hosszú farkú

ragadozómadár.

A hím feje, nyaka és háta hamuszürke,

fekete sávval a szárnyon.

A tojók és fiatalok barnás színûek fehér faroktôvel. A fiatalok melle egyöntetûvörhenyes színû, a fiókák fehér pelyhesek.

Röpte könnyed, pillangócsapongására emlékeztetô.Vadászata során 2-3 méterrel a föld felett, imbolyogva repül, a talajfelszínen lapuló állatok után kutatva.

ElôfordulásNagyobb kiterjedésû nedvesréteken, turjánosokban,mezôgazdasági területeken található. A telet Afrika trópusiterületein tölti.

KöltésÉvente egyszer költ, talajon lévô fészekalja 4-5 tojásból áll.Bár jellemzô költôhelyei a zsombékos, sásos foltok, gyakran gabonakultúrákban is megtelepszik. Optimálisköltôhelyen laza telepei is kialakulhatnak. Kikelés után 4 héttel a fiókák kisebb távolságra eltávolodhatnak a fészektôl, de csak további 3 hét múlva lesznek röpképesek.

TáplálékTápláléka kisemlôsökbôl, gyíkokból, madarakból és nagyobb rovarokból áll.

Hamvas rétihéja (Circus pygargus)

Vonuló madár. Fokozottan védett. Magyarországi állománya növekvô.Natura 2000 jelölôfaj.

JAN

R P P K K K K K E E E E R




Fészkelôhelyek védelme: A július utánraidôzített kaszálás nem tesz kárt a fész-kekben és a kikelt fiókákban. A kaszálássorán vadriasztó lánc használata ésmadárbarát kaszálási mód alkalmazásanagymértékben elôsegíti sikeres költését.Gabonatáblákban is megtelepszik, így afészkekre, fiókákra aratáskor figyelemmelkell lenni. Fészkének megtalálása eseténa nemzeti park igazgatóság szakembe-reinek értesítése szükséges. A körülka-szált fészkekben lévô fiókákat kisméretûszéna vagy szalmabálákból rakott „kerí-téssel” meg lehet védeni a rókától, borz-tól, kóbor kutyáktól. A költési idô elején

rendszeresen táplálékkal érkezô hím elészálló, majd a fészekre visszaereszkedôtojó alapján jól behatárolható a fészekkörnyéke, amit a kaszálástól/aratástólmentesíteni kell, így garantálható a fiókáksikeres kirepülése.

Táplálékforrás biztosítása: Kaszálatlansávok meghagyásával táplálékforrásanövelhetô. Az utóbbi évtizedben gyara-podó számú szándékos, illegális raga-dozómérgezések megszüntetése elen-gedhetetlen.

Élôhelyfejlesztés: A faj a vizes élôhe-lyeket, turjánokat kedveli, ezért fontosezek fenntartása, megôrzése és károso-dásuk (pl. égetés) elkerülése.


JAN

R R E P P K K K K K K E E E E E E E R R


Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Vonuló madár. Védett. Magyarországi állománya stabil.Natura 2000 jelölôfaj.

ElôfordulásNádas-gyékényes mo-csárréteken költ, ritkán szántóföldi környezetben is megtelepszik.

KöltésÉvente egyszer költ.Fészkét a nád, illetvegyékény közé építi, amibe 4-5 tojást rak.

TáplálékFôként rágcsálókat,gyíkokat, madárfiókákat,esetenként madártojást is fogyaszt.

Közepes méretû ragadozómadár. A tojók és a fiatal madarak sötétbarnák, csupánfejük és válluk krémszínû. A talaj felett imbolygó röptérôl és enyhén „V” alakban feltar-tott szárnyairól megismerhetjük.

A hím háta és hasoldalabarnás, szárnya és farkavilágosabb szürkés, míg

szárnyvégei feketék.


Fészkelôhelyek védelme: A gyep- ésszántóterületek természetesen kialakulóvizes élôhelyeinek megôrzése fontos,mind költôhelyként, mind táplálkozóterületként.

Táplálékforrás biztosítása: A rágcsá-lóirtó és rovarölô szerek használatánakmellôzésével a barna rétihéják táplálék-

bázisát hatékonyan meg lehet óvni, illetveelkerülhetô a faj véletlenszerû mérge-zése. Az utóbbi évtizedben gyarapodószámú szándékos, illegális ragadozó-mérgezések megszüntetése elengedhe-tetlen.

Élôhelyfejlesztés: A nádasok, gyéké-nyesek vágását úgy kell elvégezni, hogymaradjanak vissza avas foltok, amelyeksegítik megtelepedését.


64Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu

Borítófotó: bíbic fióka - Kovács SándorHátsó borító fotók: ugartyúk - Kalotás Zsolthamvas rétihéja fiókák - Fatér Imrevadrisztólánc - MME arcivumElsô és utolsó oldalak fotói: túzok - Imre Tamás, mezei pacsirta - Kovács András, sárga billegetô - Motkó Béla

További fotók készítôi:Bagyura János, Balázs István, Haraszthy László, Adri Hoogendijk, Kalotás Zsolt, Lóki Csaba, Máté Bence, Németh András, Orbán Zoltán, Széll Antal, Szilágyi Attila, Viszló Levente és MME archivum

Terepi madárhatározó gazdálkodóknak - Natura 2000

Documents

Transcript of Terepi madárhatározó gazdálkodóknak - Natura 2000