Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán (Sidenotes to the Early Bronze Age of the...

Európé égisze alatt

Ünnepi tanulmányok

Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára

kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól

Fekete Mária ünnepi kötet eleje.indd 1 2015.04.16. 12:38:34

| Ókor - Történet - Írás | 4.

sorozatszerkesztő: csabai zoltán

(pécsi tudományegyetem, ókortörténeti tanszék)

Fekete Mária ünnepi kötet.indb 2 2015.04.16. 12:29:58

EURÓPÉ ÉGISZE ALATT

ünnepi tanulmányok fekete mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól

szerkesztette

csabai zoltán, szabó ernő, vilmos lászló és vitári-wéber adrienn

pécsi tudományegyetem, ókortörténeti tanszék – l’harmattanpécs – budapest, 2015


© Szerzők és szerkesztők, 2015© L’Harmattan Kiadó, 2015

A könyv megjelenését a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara támogatta.

A kötetben közölt képek jogtisztassága, a szövegek

tartalma és nyelvezete szerzői felelősség. Szerk.


Tartalomjegyzék

Fekete Mária hatvanöt éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Laudatio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Szerzőink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Hogyan került Marcus Ulpius Bato Daciába? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Agócs Nándor

Az ún. Hercules-buzogány amulett etnikai és vallási háttere . . . . . . . . . . . . 29 T. Bíró Mária

Egy késő-óbirodalmi vidéki előkelőség kísérete: Szeni-iqer áldozathordozói (TT 185) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Fábián Zoltán Imre

A lélek születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Gresz Ágnes

Latin feliratok a Barbaricumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Grüll Tibor

„INVICTA ROMA AETERNA”. Attalus tragikus császársága . . . . . . . . . . . 77 Horváth Szilvia – Kiss Magdolna

Minden másképp van? Tíz év és tíz érv a késő rézkori badeni kultúra kora bronzkorban való továbbélése mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Horváth Tünde


6 • Tartalomjegyzék

Bronzkori szúrófegyverek Vas megyei gyűjtők tulajdonában . . . . . . . . . . . 171 Ilon Gábor

Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán . . . . . . . . . . . . . 187 Mrenka Attila

Kísértetek a késő császárkori történetírásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Nagy Levente

Bronzból és vasból készült mécsesek Vértesszőlős 092/2 lelőhely római rétegéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 A. Pál Gabriella

A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítő művészetének szimbolikus vonásai: a naptáredény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261

Pásztor Emília

Anti-sasanian movements in 6th century Persia – the case of Wistaxm and Windoē . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Miklós Sárközy

Lex collegii negotiantium citriariorum et eborariorum . . . . . . . . . . . . . . 297 Szabó Ernő

Keleti mítoszelemek nyugati megjelenése a regölyi astragalos leletek tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Szabó Géza

A hagymafejes fi bulák rangjelző szerepéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Tóth Endre

Dodekathlos – Herakles tizenkét munkájának ábrázolásai pannoniai és noricumi síremlékeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 Tóth Henriett


Tartalomjegyzék • 7

Történet a történetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 Vilmos László

A Paradicsom Sopianae ókeresztény temetőjében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Visy Zsolt

Az első, pécsi őskori telepásatás és leletanyaga a Nemzeti Múzeumban –Pécs-Makárhegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 Vitári-Wéber Adrienn

A neolitikus és rézkori ember alakú szobrocskák értelmezéséről. Észrevételek az idolok darabolódásának/darabolásának kérdéséhez . . . . . . . . . . . . . . . 503 László Attila

Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525


mrenka attila

Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán

Hazánk területének kora bronzkora, a bronzkor itteni megjelenésének problémája az egyik legfontosabb eleme a Közép-európai régió korabeli (és későbbi) történetének (is). Hiába kutatják azonban immár több mint egy évszázada arra érdemesült kutatók, mégis inkább csak a bizonytalanság nőtt és nem a megoldás lett meg. Véleményem szerint sokszor nem is a leletek és/vagy jelenségek értelmezése okozza a zavart, hanem sokkal inkább a gondolkodásmód, a teória-gyártás metódusa. Kutatásaim során többször is fölmerült bennem a kérdés: látjuk-e (mármint „a magyar régészet”) a fától az erdőt? Nem vesztünk-e el a „bütykök számolgatása” közben? Közép-Európa Kr. e. 3. évezredi történetét vizsgálva a sok bizonytalanság mellett néhány olyan stabil pontot is találunk azért, amelyek helyes értelmezése képes lehet kitölteni a köztük lévő tér- és időbeli űrt. Ezek az események meglátásom szerint:

– a Vučedol kultúra megjelenése és megszűnése– a Baden kultúra vége és esetleges továbbélése– a Gödörsíros kultúra népének, de pontosabb úgy, hogy népeinek megjelenése a

Kárpát-medencében és a Balkán-félszigeten– a Zsinegdíszes kultúra megszűnése– a görögség őseinek megjelenése mai hazájábanA fentiek, bármiféle megközelítést is alkalmazunk, valamikor a Kr. e. 3000 és

2300/2200 közötti eseményeket jelölnek; mozgalmas 700 éves időszak! Jelen tanulmány-ban a problémának inkább csak a felszínét karcolom és igyekszem egyetlen vezérfonalra fűzni a rendkívül bonyolult és annál is szerteágazóbb történet szálait; szem előtt tartva, hogy egy-egy részkérdésének már csak az alaposabb bemutatása is disszertációnyi ter-jedelmű munkát tenne ki. Maradok hű a címhez és széljegyzetet kívánok adni, aminek a végére azért előremutató gondolatot is igyekszem megfogalmazni.


188 • Mrenka Attila

A BRONZKOR MEGJELENÉSE A DUNÁNTÚLON ÉS ELŐZMÉNYEI

A Kárpát-medence földrajzilag az egyik legzártabb térsége Európának.1 Ennek ellenére a Kárpátok tömbjeit tagoló és áttörő hágók mentén már a paleolitikum során is működtek a transzkárpáti kapcsolatok.2 Nincs okunk föltételezni, hogy a jól rögzült és bejáratott kapcsolattartási zónák hirtelen megváltoztak volna egy-egy új korszak beköszöntével. Annál is inkább, mert ezek a zónák (maradjunk most ennél a kissé túlságosan is pon-gyola megfogalmazásnál) leginkább földrajzi határokhoz köthetők. Ilyen választóvonal volt természetesen maga a Kárpátok, de a medencén belül is tagolódni látszik a kép. A bronzkor szempontjából különösen kiemelendő a Dunántúl nyugati felén húzódó, később Borostyán útnak nevezett terület. Azzal a sablonos megfogalmazással, hogy a Balti- és az Adriai-tengert köti össze alapvetően azért nem szabad egyet érteni, mert egyrészt ezzel azt sugallhatjuk, hogy a két végpont a lényeges, holott ez nem egészen igaz. Másrészt az Adriától keletre a Dráva-Száva közén is követhető, ill. az út egyes „állomásai” legalább olyan jelentősek, a maguk nemében talán még jelentősebbek, mint az egész, később határozott nyomvonalat kapó ősi út.

A Kárpát-medence kora bronzkora szempontjából kiemelkedő fontosságú egység a Vučedol kultúra. Ugyanakkor nyugat-dunántúli jelenléte több kérdést is fölvet! A leg-fontosabb, hogy ha már egyszer megjelenik az Alpokban,3 akkor miért nem található meg mondjuk Zalában?4 (Egyelőre nem tartom meggyőző bizonyítéknak a Vučedol Zala megyei jelenlétére a Söjtör-Rapát lelőhelyről, terepbejárás során előkerült anyagot).5 Ezt a kérdést csakis akkor tudjuk majd eldönteni, ha meg tudjuk válaszolni, hogy a késő rézkori kultúrák miért csak meglehetősen szórványosan lakták be a megyét.6 Jelenleg úgy látom, hogy annak a meglehetősen sajátos, és igen bonyolult viszonynak, amit a kora bronzkor magyarországi megjelenése jelent, a kulcsa nem a Kárpát-medencében, hanem sokkal inkább az Észak- és a Közép-Balkánon található; és még csak nem is feltétlenül a bronzkor megjelenését közvetlenül megelőző időszakban! Ezért is jeleztem fentebb, hogy a Borostyán út köztes „állomásai” is számot tarthatnak az érdeklődésre. Az a Kelet-Nyugat tengely ugyanis, ami szerintem kulcsfontosságú a bronzkor szem-

1 Bulla-Mendöl 1999: 192 Priskin 2009: 3133 Különösen fi gyelemre méltó, hogy a Laibach-csoport Ausztria területén nem köthető egyetlen

konkrét időhorizonthoz, hanem a késő Baden alatt jött létre, külső elemek hatására. Ruttkay 1973: 38

4 Bondár 2001: 715 Horváth 2001: 566 Horváth 2001: 55


Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán • 189

pontjából valahol a Dráva-Száva közén, a Duna völgyében és a Vaskapu (esetleg az Al-Duna mentén) környékén található. És ezzel egy nagyon ingatag területre tévedtünk, ugyanis a kora bronzkor történetét nem lehet elválasztani az indo-európaiak (kelet-közép-európai) megjelenésétől.

Ha elfogadjuk, hogy a Vučedol kultúra eredeti indo-európai leszármazott volt,7 akkor fel kell tételeznünk, hogy vagy valamikor a kora bronzkor időszaka előtt érkezett, vagy mindig is itt élt. Egyértelmű indo-európai elemek csak a késő Vučedol időszakban jelen-nek meg (a B1 előtt nem mutatható ki jelenlétük), azok is a sztyepp felől vándorolnak be.8 Érdekes módon éppen ebben, a B2-nek nevezett időszakban kezd el jelentős mér-tékben terjeszkedni és éri el a mai Ausztria területét.9 Ezek szerint a Vučedol kultúra kialakításában elsősorban helyi elemek vettek részt. A Lasinja – Retz/Gajary anyag a Baden mellett élve jelentős szerepet játszott a Vučedol föllépésében.10 Az, hogy a késő vučedoli időszakban a kultúra kapcsolata a Bécsi-medencétől az Al-Dunáig átfogta a térséget, elsősorban az őt kialakító előzményeknek tudható be. És ebben az esetben nemcsak a Baden-t, ill. jelenleg a Badenhez sorolt elemeket, mint kialakító tényezőt kell fi gyelembe venni, hanem a Kostolácot is, mert míg az, hogy volt-e Baden-Vučedol kapcsolat nem egészen egyértelmű,11 addig a Kostolác egyidős és interakcióba is lépett a Vučedollal.12 Kétségtelen sztyeppi, sőt kaukázusi elemnek tartom, és a Vučedol kul-túra kapcsolatrendszerében szintén rendkívül jelentősnek látom a Kura-Arax kultúrát, pontosabban az azt kialakító és alakító erőket. Nem tartom kizártnak, hogy egyenesen ebből a kultúrából, esetleg egy ezzel rendkívül szoros kapcsolatban álló másiktól (de me-lyiktől?) érkezett a Balkánra a jellegzetes „szarv-oltárokat” használó csoport, ami aztán integrálódott a Vučedolba. A Kura-Arax kultúra a Kr. e. 3. évezred első felének végén (esetleg a Kr. e. 2. évezred elején a Kaszpi-folyosón átjutva megjelenik a sztyeppén.)13 Anatólia északi részén, a Çökender folyó mentén (az Arax mellékfolyója) található Sos Höyük lelőhelyről a kelet-anatóliai késő kőrézkorra keltezhetően már találunk szarv-oltárokat (1. kép), de igazi virágkorukat az ottani kora bronzkorban élik, ami durván a magyarországi késő rézkor és kora bronzkor időszakának feleltethető meg.14

7 Durman 2001: 215 8 Dimitrijević 1977: 39 9 Dimitrijević 1977: 3610 Ecsedy 1983: 156; Bándi 1988: 122.11 Horváth – Balen 2012: 15.12 Horváth – Balen 2012: 14.13 Kohl 2006: 9. (Mi van, ha ez a mozzanat egy nagyobb ívű népmozgás elindítója?)14 Sagona 2010: 43, és 44. oldal képe.



Sos Höyük kora bronzkora az ottani rétegsor szerint Sos Höyük (SOS) Vb-d fázisokat öleli föl, ab-szolút dátumokban Kr. e. 3000–2200-ig tart (SOS Vb, EBA 1 – Kr. e. 3000–2800, SOS Vc, EBA 2 – Kr. e. 2800–2500, SOS Vd, EBA 3 – Kr. e. 2500–2200).15 Ilyen szarvoltár-jellegű anyag van a magyarországi Vučedolban is: Ecsedy István több töredéket is közöl Dunaszkecső-Várhegyről (2-3. kép).16

Igaza lehet tehát Makkay János-nak, amikor ezekkel kapcsolatban is írja, hogy ebben az esetben egy, a megjelenésnél ősibb kapcsolatra utalnak az emlékek.17 Emlékeztet-nék arra, hogy a sztyeppén határo-zottan jelen van a Bodrogkeresztúr kultúra anyaga. A Fekete-tenger északi partvidékét elérik a Jászla-dány-típusú ellentett élű csáká-nyok,18 és a kettős spirálfejű tűk is.19 Utóbbiak Anatóliában is elterjed-nek,20 tehát kapcsolatba kerülhettek a Kura-Arax kultúrával is. Fontos-nak tartom ugyanakkor megjegyez-ni, hogy a Kaukázus térségében na-gyon sokféle oltártípus volt jelen az adott időszakban, melyek közül, el-sősorban indo-európai vonatkozásai

15 Sagona 2000: 349.16 Ecsedy 1985: 8.tábla, 10. tábla 1. és 12. tábla 7.17 Makkay 2001: 88.18 Kienlin – Pernicka 2009: 259.19 Kohl 2007: 92. Fig. 3. 15.20 Kalicz 2002: 402. Abb. 1.

1. kép. Fenn: Szarvoltár Sos Höyükből Sagona 2010: 44. nyomán

2. kép. Lenn: Jellegzetesen díszített oltártöredékek Duna-szekcső – Várhegyről, Ecsedy 1985: 8. tábla nyomán



miatt ki kell emelni a hármas-osztású (istenhármasság?) faj-tákat.21

Számolni kell azzal, hogy a Gödörsírosok, akik Kelet-Ma-gyarországon átrendezik az etnikai viszonyokat,22 bizony az Al-Dunánál és a Dráva-Száva közén is belekevertek a status quo-ba. Jóllehet a Drá-va-Száva közén jelenleg nem ismerünk Gödörsíros meg-telepedésre utaló nyomot (ez

egy újabb adalék ahhoz, hogy valami más hozza a sztyeppi elemeket a Vučedolba). Egyértelműen etnikus elmozdulások vannak a késő rézkorban és a rézkor végén Dél-kelet-Európában, a Balkánon, a Fekete-tengernél és az Al-Dunánál.23 Ez egy sor fontos változást indít el. Hajlok arra, hogy ez (de talán pontosabb úgy, hogy ezek) hozza el a bronzkort az Al-Dunához. A változás, amit a sztyeppeiek megjelenése okoz nem tart-ható túl gyorsnak. A Gödörsíros elemek Kr. e. 3400 körül jelennek meg az Alföldön.24 Egyetértek Horváth Tündével abban, hogy a marosdécsei temetkezés a sztyeppei okker-sírosokhoz tartozik és nem a kurgánosokhoz,25 ennek ellenére nagyon fontos érv annak tekintetében, hogy a sztyeppei infi ltráció már milyen korán megindul (Kr. e. 4200–4100 körülre tehető a marosdécsei temetkezés). Hozzáteszem ugyanakkor, hogy ez a Kr. e. 3400-as időpont meglehetősen korai, nemcsak a kultúra magyarországi, hanem en bloc a megjelenését illetően. A legtöbb dátum – a sztyeppén – élettartamát Kr. e. 3200–2350 közé teszi.26 Kr. e. 3000–2500 körül foglalja el a Kaszpi-tenger27 északnyugati részén a

21 Rahmstorf 2010a: 272 fi g. 5.22 Bándi 1988: 122.23 Bándi 1984: 125. – vegyük fi gyelembe, hogy ebben az időben még csak igen kevés kalibrált radio-

karbon adat állt rendelkezésre. 24 Horváth T. 2011: 90.25 Horváth T. 2011: 95.26 van der Plicht et al. 2006: 113 – talán ez is jelzi, hogy eléggé körülményes egyes sztyeppei csopor-

tokat elválasztani egymástól.27 Nagyon érdekes adat, hogy a Katakombás kultúra Kr. e. 3300 környékén már megjelent, tehát

párhuzamosan élt a Yamnajával! Van der Plicht 2006: 113 Az is fi gyelemreméltó, hogy a Kaszpi-tenger északnyugati részén akár 400-500 évvel megelőzheti a Yamnaját! Van der Plicht 2006: 114

3. kép. Oltártöredék jellegzetes díszítéssel, Ecsedy 1985: 10. tábla nyomán



sztyeppét28 és véleményem szerint ez az időszak, tehát durván a korai Yamnaja vége, ami elindítja a mélyreható változásokat Európa bronzkorában. Amiért még a Kr.e. 3400-as dátumot a Yamnajára korainak érzem az az, hogy a legtöbb Kelet-európai adat Kr.e. 2900 és 2800 között szóródik.29 Ha összevetjük ezeket az adatok az Al-Duna mentén, Bulgáriában a kora bronzkor kezdetére kapott időpontokkal, akkor egyértel-mű a kronológiai kapcsolat. Az ottani bronzkor kezdetét jelző Ezero 13 és a Junacite 17 rétegek indulása Kr. e. 3100–3050,30 ami időben tökéletesen megfelel a Vučedol néhány évtizeddel későbbi indításának Kr. e. 2900 körül31 (már ha a kezdet kezdetén feltéte-lezzük, hogy a bronz technológiai innovációját ekkor hozták Keletről, aminek semmi nem mond ellen). Ha tehát, mint gondoljuk az Al-Duna (Bulgária) felől érkeztek a steppéről (esetleg a Fekete-tengeren át Anatóliából) a bronzkort hozó csoportok, akkor először a folyóvölgyekben, a Dunán és Dráva-Száva mentén terjedtek el és csak utána ezektől távolabb. A Bácska romániai részén (Uivar) a legkorábbi dátumok már csak Kr. e. 2880–2610 és 2875–2495 között szóródnak.32 Erre a mozgásra utal, hogy pl. Al-bániában a kora bronzkort jelző Maliq IIIa idején kívülről jövő etnikum hoz változást, és elszórtan már Vučedol anyag is megjelenik ekkor.33 Ennek a „hullámnak” a másik ága, amelyik észak felé indul a Dunától, érhette el a Kárpát-medencét a Baden vége és a Makó megjelenése34 között,35 (tehát valamikor akkor, amikor a Vučedol csoportokra bomlása megindul és megjelenik a Balkánon a Proto-Nagyrév és a Somogyvár-Vinkovci csírája) ez hozza a kereszt alakú csőtalpas tálakat és ennek a keleti ága terjeszti el azt a Katakombás kultúrának a steppén maradt részébe.36 Ezt a tálformát már a Vučedolban is egyértelműen a sztyeppéhez kapcsolják.37

Az újabb C14-es adatok alapján legalábbis a Kaszpi-tenger északnyugati előterében a Katakombás kultúrával azonos időben élt a Yamnaja. Ezért nem zárható ki, hogy akár mindkét kultúrkörből kiválhattak csoportok, amik a bronzkor jellegét megha-tározó jellemzőket magukkal hozták. Ez egyben azt is jelentené, hogy az amúgy sem túl egyszerű képlet még bonyolultabbá válik! A két kultúra alapvetően nem lehetett

28 Van der Plicht et al. 2006: 11329 Nikolova – Kaiser 2009: 23330 Schwenzer 2005: 18531 Schwenzer 2005: 18732 Woidich 2009: 35933 Prendi 1982: 20834 Makót nem nagyon tudjuk Kr. e. 2600 elé keltezni! Cf. Horváth et al. 2013:165. Table 3.35 Ecsedy 1975: 28236 Ecsedy 1975: 28237 Dimitrijević 1977: 45



idegen egymásnak. Semmi okunk feltételezni, hogy esetleg különböző nyelvet beszél-tek volna. Mi van akkor, ha azokat a népmozgásokat, melyeket fentebb a késő rézkor kapcsán említettem, a Yamnaja elmozdulása idézte elő, de nem feltétlenül nyugati irányba, hanem először a Kaszpi-tenger felé és az ottani népesség egy részét szétszórta volna különböző irányokba?38 Esetleg már ekkor leváltak volna elemek belőlük, amik eljutottak volna a Pripjaty-Dnyeper-Deszna folyók vidékére, ahonnan a hidronímiai adatok iráni és szkíta (?) szubsztrátumot tudtak kimutatni?39 Ez lenne a Zsinegdíszes kultúra előde? Indo-európai elemeknek valamikor oda kellett kerülnie, mert Kr. e. 2500 körül (tehát elviekben akkorra, amikor a Yamnaja már biztosan meghódította a Kaszpi-tenger északnyugati részét) a balti lakosság egy részének Y kromoszóma haplocsoportja Kaszpi-tengeri eredetre mutat.40 A zsinegdísz kialakulását a Kr. e. 4–3. évezredek vál-tására teszik, az időpont tehát megfelelő.41 A Kaszpi-tenger – Kaukázus térségében élő Maikop és Kura-Arax kultúrák élete ezzel párhuzamosan (és talán nem minden alap nélkül mondhatóan ennek következtében) szűnik meg Kr. e. 2500 körül.42

Csak így magyarázható a Vučedol anatóliai43 és sztyeppei kapcsolata. A Kr. e. 3. év-ezred első felében legalábbis nagyon valószínű egy tengeri (!) útvonal az Adriai-tenger keleti partja mentén az Ión-tengeren át az Égeikumig.44 Számítások alapján egy bronz-kori hosszúcsónak egy tucat evezővel a Leukas-Kotor (Montenegró) távolságot (~500 km) 10 nap alatt tette meg.45 Nem véletlen azonban, hogy ezt a kotori példát hoztam föl, ugyanis Kotor mellett találhatók Velika Gruda és Mala Gruda lelőhelyek. Közép-Európa legkorábbi ónbronza ugyanis (Kr. e. 3000 körülre keltezve) Velika Grudán került elő.46 Ezzel azonos időben jelennek meg ónbronzok Krétán (Poros).47 A Mala Grudán előkerült aranytőr (4. kép) egyértelműen Anatólia irányába mutat.48

38 Trója I indulása fi xnek tekinthető Kr.e. 3100 – 2900 között! Raczky 1995:5339 Antoniewicz 1966: 1140 Česnys – Kučinskas 2004: 1241 Telegin 1992: 33342 Rahmstorf 2010a: 263 Fig.1. (a táblázatot Maran 1998: pl.80–83 alapján szerkesztette).43 Kissé korábbi időszakra vonatkozóan (Baden kultúra időszaka), de Kalicz Nándor is megfogal-

mazott hasonló elméletet. Kalicz 1989: 123.44 Maran 2007: 9.45 Primas 2007: 9.46 Rahmstorf 2010: 68447 Rahmstorf 2011: 10448 Maran 2007: 9.



Ha feltételezzük azt, hogy a Vučedol elsősorban helyi ele-mek integrációjából, tovább fejlődéséből jött létre, ami-re valahonnan a Kaukázus vidékéről rátelepedett egy technológiailag és talán már társadalmilag is fejlettebb csoport (ez Kr. e. 3000–2900 körül történhetett), akkor azt is föl kell tennünk, hogy talán a dezintegrációjában is szere-pet játszhatott egy újabb ke-leti csoport. Figyelembe véve természetesen, hogy ebben a csoportokra bomlásban már megindul a Vinkovci kultúra fejlődése.49 Jól egybevág ez azzal, hogy a késő rézkor végén etnikus elmozdulásokra utaló nyomokat fi gyelhettek meg Délkelet-Európában, a Balkánon, a Fekete-tengernél és az Al-Dunánál.50 Abból kiindulva, hogy a magyarországi kora bronzkor 2-ben már biztosan jelen van hazánk területén a Somogyvár-Vinkovci kultúra,51 valamint fi gyelembe véve, hogy egyes véle-mények szerint a klasszikus Vučedol (B) és a post-Vučedol időszak között már megje-lenhetett bizonyos területeken,52 és elfogadva azt a tényt is, hogy kora bronzkorunk 2b fázisnak a vége megfeleltethető a RBA1a időszakának (Kr. e. 2300–2200 körül),53 azt kell mondanom, hogy valamikor Kr. e. 2500–2400 körül újabb sztyeppei csoport érkezett a Balkánra (a Vučedol kultúra végét Kr. e. 2400-ra keltezhetjük54). Már akár sztyeppeiek-nek tulajdonítjuk ezt a balkáni benyomulást, akár dominó-eff ektust feltételezve csak a mozgás elindítóját látjuk bennük, így vagy úgy de ezzel alapvetően megváltoztatják a Balkán-félsziget kora bronzkorának képét.

Ez a Kr. e. 2500–2400 körüli időszak, durván a Somogyvár-Vinkovci kör, a kora bronzkor 1 ideje, amikor a Kárpát-medence déli előterében már megjelenhetett a

49 Tasić 1984: 27.50 Bándi 1984: 125.51 Bondár 2001: 72.52 Kulcsár 2002: 146.53 Kiss 2012: 221–222.54 Durman 2001: 215.

4. kép. A Mala Grudán (1. számú) előkerült tőr és pár-huzamai. Az 5. számú példány Alaca Höyükből ke-rült elő! Maran 2007, Table I. átdolgozott nyomán



Somogyvár-Vinkovci kultúra csírája és a Proto-Nagyrév is.55 Figyelemre méltó utóbbi ábrázolásainak és a korábbi Kura-Arax kultúra ábrázolásainak hasonlósága.56 Véletlen egybeesés, hogy Kr. e. 2300–2200 közé keltezhetjük az EH II-III váltásának időszakát,57 melyet, talán nem egészen alaptalanul a görög törzsek érkezésnek időszakaként is emle-getnek? Nyelvészetileg ez az ún. első palatalizáció időszaka, amikorra már legkésőbb el kellett válnia a proto(?)-görögnek az indo-iráni ág nyugati dialektusaitól.58 A korábban elmondottakat egészítsük ki még annyival, hogy a pontoszi-kaszpi sztyepp tartható az indo-irániak őshazájának.59 Makkay János60 elmélete szerint a görög nyelvet beszélő csoportok Kr.e. 2100 körül érkezhettek Hellászba.61 Ez, fi gyelembe véve a néhány sorral fentebb elmondottakat, egyáltalán nem légből kapott állítás. Anélkül, hogy az indo-európai nyelvészettel, különösen a görög nyelv mai hazájába érkezésével kapcsolatban bármilyen állást is foglalnék, meg kell jegyezni, hogy a kora bronzkor idején legalábbis Thesszália (főleg a petralonai kincs és a környező lelőhelyek anyaga alapján) egy olyan Pontosz környéki fémműves kör tagja, ami a Kárpát-medencén át a Balkánon és az Al-Dunán keresztül a Prut és Volga közötti kelet-európai sztyeppén át a Kaukázusig ért.62

Hiába a sok évtizedes kutatás és az egyre bővülő ismeretanyag, azt kell mondanom, hogy a Balkán-félsziget északi részén, különösen a Duna-Dráva-Száva összefolyásának vidékén a rézkor-bronzkor átmenetének időszaka a mai napig nem tisztázott!63 Ezen az sem segít, hogy embertanilag a badeni alaplakosság helyben való továbbélését valószí-nűsítik.64 Na persze nekünk sem kell messzire mennünk, ha imponderabíliákról van szó! Kora bronzkorunk egyik alapvető kérdése, hogy tudniillik a Vučedol – Makó – Somogyvár-Vinkovci kultúrák mikor alakultak ki, meddig is éltek és egymással milyen kapcsolatban voltak, még napjainkban sem tisztázott!65 Néhány sorral fentebb már em-lítettem, hogy a Proto-Nagyrév kultúra a Somogyvár-Vinkovcival együtt, pontosabban

55 Szabó 2009: 286.56 Sagona 2010: 45. oldal képe többek között.57 Maran 1998: Tafel 80.58 Makkay 2003: 46.59 Makkay 2008: 14.60 Makkay János következetesen a rövid kronológiát használja. Radiokarbon keltezéssel az EH II-III

váltása Kr. e. 2300 körüli időre keltezhető. Lásd fentebb! 61 Makkay 2008: 25.62 Maran 2001: 27763 Tasić 2003-2004: 25.64 Tasić 2003-2004: 25.65 „The date of the emergence of these cultures, the exact duration of their life-span, their internal

chronology and the boundaries of their distribution are still uncertain.” Kiss – Kulcsár 2007: 105.



egy időben jelent meg.66 Ezt az időszakot, fi gyelembe véve, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a Somogyvár-Vinkovcira van már Kr. e. 2473-as calBC adat is (Győrszemere – Tóth-tag),67 nyugodtan tehetjük a Kr. e. 25. század elejére, de talán nem ördögtől való feltételezés a Kr. e. 26. századi megjelenése a Balkánon a Somogyvár-Vinkovci körnek.68 Feltéve, hogy ez a kör a kezdetektől egységes (amivel szemben bizonyos, itt nem részle-tezendő okok miatt ellenérzést táplálok) volt, úgy azt kell gondolnunk, hogy ez a Balkán középső/déli feléről húzódott északra.69 Ezt a gondolatot már Bóna István is megfogal-mazta mintegy 40 évvel ezelőtt; egészen pontosan lokalizálva a „Somogyvár-Vinkovci őshazát” Kelet-Macedóniában és a Khalkidiké-félszigeten.70 Ebben az elgondolásban van is valami igazság tartalom, de egyáltalán nem ilyen egyszerű a helyzet; gondoljunk csak arra, hogy ha már délen, a tengerparton vannak, akkor mi kényszerítette őket északra? Ha nem egészen a Khalkidiké-félszigeten, hanem attól csak egy kicsit északabbra (Kelet-Macedónia) tesszük őket, akkor északra vonulásukkal pont szembementek volna az északról érkező sztyeppeiekkel. Ha ugyanis onnan, mármint a Khalkidiké-félszigetről, vándoroltak volna el, akkor miért nem mutat az anyagi kultúrája nem sokkal, csak egy kissé egyértelműbben erre a vidékre? Természetesen elfogadom, hogy a Somogyvár-Vinkovci kör déli, balkáni eredetű, de semmiképpen sem úgy, ahogy azt évtizedek óta gondolják.71 Hiába egyezik meg nagy vonalakban a jellegzetes, egyfülű Somogyvár-Vinkovci korsók elterjedése a Bányabükk-Fajsz-Kozarac típusú baltákéval,72 ez még mindig inkább azt jelenti, hogy valami hatására egy kultúra hirtelen (jellemző, hogy a Somogyvár-Vinkovci telepek kultúrrétege az őshazának tartott területen kívül kifeje-zetten vékonynak mondható)73 két ágra szakad. Ha ugyanis nem így lenne, és elfogad-nánk a vándorlás tényét, akkor valamiféle tipokronológiai sorba rendezhetnénk őket a

66 Szabó 1992: 84.67 Figler 1996: 8.68 Szándékosan nevezem Somogyvár-Vinkovci körnek ezt az, eddig úgy gondoltuk, hogy jól körülha-

tárolható kultúrát. Ha ugyanis, amiként látom és a direkt és indirekt bizonyítékok is mutatják, a Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Nagyrév, de különösen a Proto-Nagyrév kultúra nem más, mint egymással rokon eredetű, de eltérő gazdálkodást folytató törzsek/csoportok halmaza (Szabó 1992: 83.), akkor ehhez a körhöz kell(ene) kapcsolni az Óbéba-Pitvaros kultúrát is, aminek kerámiájával sok közös vonást láthatunk (Schreiber 1984: 35.). Ez, mármint a kerámia anyag és tárgytípusok kapcsolata a Somogyvár-Vinkovci esetében, távolabbra is mutat. Konkrétan az Ada- és a Gyula-Roşia – csoportok felé, valamint a Jigodin és Soimuş-, ill. a Glina III-Schneckenberg kultúrák felé. Kulcsár 2002: 233.

69 Kulcsár 2002: 236.70 Bóna 1972: 8.71 Bóna 1963-1964: 54.72 Kalicz-Schreiber – Kalicz 1999: 85.73 Ecsedy 1979: 97.



vándorlás állomásai során, de, és ez különösen fontos: a Somogyvár-Vinkovci edényei nagy területen egységesek, nincs tipológiai törés vagy átfejlődés.74 Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy Petralonán és Mala Grudán is előkerült egy-egy Kozarac típusú balta (Mala Grudán ezüstből).75 Ha vetünk egy pillantást a kőpakolásos korai halomsírok elterjedésére, akkor még egyértelműbben látszik a Balkán-félszigetet ért hatás vonala:

Nem szabad elfelejteni, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúrában is megjelennek kő-pakolásos, kisméretű halmos temetkezések.76 Ezt, már csak keltezése miatt sem lehet a Gödörsírosokhoz kötni etnikailag, de a forma miatt erősen valószínűsíthető, hogy az ő hatásukra vezethető vissza (akárcsak a kelet-szlovákiai halmos temetkezések.)77

Úgy látom, hogy kora bronzkorunk és úgy egyáltalán az egész Balkán-félsziget későb-bi története alapvetően megváltozott a Kr. e. 3. évezred közepén, a Kr. e. 2500-as évek környékén. Ekkor indul meg (és zajlik le nagyon gyorsan) a Vučedol kultúra csoportok-ra bomlása,78 ezek a csoportok azonban egy kis ideig még folytatják a terjeszkedést.79

74 Bondár 2001: 70.75 Maran 2001: 278.76 Bóna 1963-1964: 47.77 Horváth et al. 2013: 172.78 Dimitrijević 1977: 10.79 Reményi 2009: 233.

5. kép. Korai kőpakolásos kurgánok elterjedése (Mala és Velika Gruda a 16. sorszámú) Primas 1996: 128 Abb. 9.3. nyomán



A Vučedol kultúra a mai Magyarország területére már a B2 időszakban eljutott,80 ami azért különösen fontos, mert ebben az időben, pontosabban a B2 végén érheti sztyep-pei hatás.81 Hogy ez nem volt túlzottan erős, azt jól mutatja, hogy utána még mintegy 200-300 évig zavartalanul élt tovább (Vučedol B2-t és ezáltal a magyarországi bronzkor kezdetét ebben az esetben Kr. e. 2800/2700 környékén indítjuk). A Kr. e. 2600/2500 körül meginduló csoportokra bomlás82 párhuzamos a Vinkovci A1 megjelenésével és az EH II C/D (IIIA) időszakával.83 Nem véletlen tehát, hogy az EH III időszakának geometrikus mintái hasonlóságot mutatnak a Nagyréviekkel.84 Teljesen egyértelmű, hogy a kora bronzkorunk elején, a Vučedol kései szakaszában az Al-Dunát, Szlavóniát és a Szerémséget egy külső hatás éri el,85 ami nem hozható kapcsolatba az EH III/MH I alatti mozgásokkal.86 Bonyolult? Ha az, akkor csak magunknak bonyolítottuk! Mert már Bándi Gábor is azon a véleményen volt (idestova több mint 30 esztendeje), hogy ennek a korszaknak nincs egyszerű megoldása, de lehetne egyszerűsíteni!87 Ekkor a Kr. e. 2500-as években bomlik föl a Zsinegdíszes kerámia kultúrájának egysége is.88 Ez a bomlási folyamat eltarthat a Kr. e. 2300-as évekig is.89 Nem tartozik szorosan a témához, ezért csak említés szintjén jegyzem meg, hogy a Zsinegdíszes kultúra meg-szűnése szerintem ahhoz a folyamathoz köthető, ami Kr. e. 2500 környékén a Vučedol kultúra bomlását is megkezdte. Kiegészítem ezt még azzal, hogy Joseph Maran, véle-ményem szerint abszolút helyes, meglátása szerint a Kr. e. 3. évezred első felében (Kr. e. 2900–2500) között sokkal inkább a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget északi és középső része az európai bronzkori folyamatok központja, semmint a Mediterráneum és Görögország.90 Ha most ehhez hozzátesszük még, hogy a Kr. e. 3000 körül érkező első Gödörsíros hullám, legalábbis a halomsírok elterjedése alapján (6. kép), érintetle-nül hagyja a teljes későbbi Vučedol (7. kép) területet, akkor egyértelműnek látszik az Észak-Balkán kiemelkedő szerepe!

80 Reményi 2009: 233.81 Dimitrijević 1977: 39.82 Reményi 2009: 233.83 Reményi 2009: 235. 84 Reményi 2009: 238. Lásd fentebb a Somogyvár-Vinkovci és a Nagyrév/Proto-Nagyrév kapcsolatát!85 Kulcsár 2002: 240.86 Kulcsár 2002: 240.87 „Az autochtonitás, a vándorlás és a diff úzió kölcsönhatásban való értelmezése mutathat csak némi

kiutat ma már a régészeti interpretáció egyre elviselhetetlenebb útvesztőjében.” Bándi 1988: 121.88 Szabó 2010: 105.89 Ścibior 1992: 257.90 Maran 2007: 12.



Persze ez csak akkor állja meg a helyét, ha a régész szemüvegén, a cserepeken és tárgyi emlékanyagon át szemléljük a történéseket. Az ugyanis legalábbis ér-dekes, hogy a középső bronzkori Vatya kultúrát embertanilag egyértelműen inkább a Harangedényeshez köthetjük (aminek „marginalitására” utal, hogy nagyon gyorsan föloldódik a Nagyrév-ben), és éppen emiatt nincs jelentősebb kapcsolatuk a Kárpát-medence autokhthon lakosságával.91 Figyelembe véve, hogy a Vatya eredetét az Álzsinegdíszes és Nagyrév kultúrák összeolvadásából92 magyarázza a régészet, ez minimum érdekes adat. Ezzel

91 Zoff mann 2009: 493.92 Kovács 1984: 218. Itt a Kisapostag és Nagyrév összeolvadásáról ír Kovács Tibor. Mivel a Kisapostag

kultúra elnevezést Bándi Gáborhoz és Szabó Gézához hasonlóan indokolatlannak érzem ezért a

6. kép. Korai Gödörsíros kurgánok elterjedése Közép-Európában, Horváth et al. 2013: 156. Fig 3. nyomán

7. kép. A Vučedol kultúra legnagyobb elterjedése, Kalicz-Schreiber – Kalicz 1999: 95. 1. kép nyomán



szemben például a Maros-Perjámos kultúrák embertanilag a rézkori alaplakossághoz köthetők.93 Ahhoz a rézkori alaplakossághoz, melynek alapeleme, a Tiszapolgár kultúra elterjedési területe kísértetiesen hasonló az Alföldön a későbbi Gödörsírosokéhoz.94 A bevándorlás kérdése megkerülhetetlen a Kárpát-medencében. Fentebb már emlí-tettem, hogy Szabó Géza elméletével a legteljesebb mértékben egyet értve a Nagyrév kultúrát és a vele rokon eredetű Somogyvár-Vinkovci kultúrát is a Balkán-félszigetről, a Duna mentéről származtatom (a Duna-Száva összefolyás és a környező területekről). A fentebb említett Somogyvár-Vinkovci körhöz csatlakozik, igaz már a kora bronzkor II idején (Kr. e. 2300–2200), az Óbéba-Pitvaros kultúra, melyet a Bubanj Hum III idején az anyakultúráról levált csoportnak látnak, és melynek fémművessége erős anatóliai vonást hordoz magán.95 Itt emlékeztetek arra, hogy már egy ideje feltételeznek egy tengeri útvonalat, ami a Fekete-tengeren keresztül már a rézkortól kezdve a rézszállítás központi útvonala volt.96 Ennek idő- és térbeli határait (utóbbit legalábbis részben) jól kijelölik a dupla spirál fejű tűk (Doppelspiralkopfnadeln), melyek jellegzetesen a KGK VI-hoz köthetők,97 tehát időbeli határuk nagyjából a Kr. e. 5. évezred második feléhez98 tartozik (Kr. e. 4500-4000),99 ugyanakkor megjelennek a Kaukázusban és Anatóliában a Kura-Arax kultúrában, mintegy fél évezreddel később.100 Túl nagy kitérő lenne, de nem mehetek el szó nélkül a Fekete-tenger kultúra fogalma101 mellett, ami pontosan körülírja, hogy mivel is állunk szemben a késő rézkorban és a kora bronzkorban. Az ebből a kultúrából kiváló, kilökődött kisebb egységek („split-off groups”)102 tökéletesen megfelelnek a nagycsaládi rendszer alapjainak. Nem lehet véletlen, hogy a Mészbetétes Kerámia Kultúrája (MKK) 20-30 síros temetőit is nagycsaládi103 síroknak gondolják.104 Ne felejtsük el, hogy a Bonyhád határában feltárt legkorábbi MKK-ba tartozó sírok

tekercselt pálcikás, mészbetét nélküli kerámiát készítő népességet a Mészbetétes Kerámia Kultúrája legkorábbi fázisának látom és Bonyhád I. fázisként kezelem. Szabó 2010: 112.

93 Zoff mann 2009: 493. Vegyük fi gyelembe, hogy az Óbéba-Pitvaros és a Perjámos is balkáni szár-mazék, tehát ott, a Balkánon, megmaradt a középső rézkori alaplakosság! Vö. a Bodrogkeresztúr Balkán közepi infi ltrációjával! Makkay 2003:50.

94 Kutzián 1972: 191. Fig. 35.95 Tóth 2003: 84.96 Kohl 2007: 34.97 Kalicz 2002: 383.98 Rassamakin 1999: 128.99 Kalicz 2002: 385.

100 Kohl 2007: 92. Fig. 3.15.101 Bauer 2006: 238.102 Yakar 2003: 42.103 Ahogy házaikat is! Bándi 1967: 27.104 Szabó 2009: 284.



korát is Kr.e. 2200-2000 körüli időben határozhatjuk meg.105 Így hát az sem véletlen, hogy az MKK eredetét végső soron a sztyeppéhez, a sztyeppi Zsinegdíszes kultúrához kötik.106 De ezzel egy kicsit már ki is léptünk az önmagunknak szabott keretek közül. Térjünk vissza az Óbéda-Pitvaros (korai Maros) kultúra kérdéséhez egy rövid ideig. Az anatóliai ciprusi tűk megjelenése a Kr.e. 3. évezred utolsó harmadára tehető.107 A kultúra kétfülű edényei megint csak a Bubanj Hum III-al mutatnak rokonságot.108 A Maros-kultúra (maradjunk most ennél a gyűjtőnévnél) szemüvegspirál-csüngői109 megvannak az északkelet-kaukázusi Kura-Araxban is,110 ami további bizonyíték a két térség kapcsolatára. Az Óbéba-Pitvaros- és a Perjámos-kultúra genetikus kapcsolatá-nak elméletét elfogadva111 kirajzolódik egy olyan egységes kerámiahorizont,112 aminek gyökerei a Bubanj Hum III – Ljuljaci I. – korai Nagyrév113 időszakba nyúlnak vissza.114 Ez az az időszak (Kr.e. 2500–2200/2000), amikor a Gödörsíros kultúra létezése etni-kailag már nem valószínűsíthető, ámde hatása még tetten érhető.115 Itt emlékeztetnem kell a Somogyvár-Vinkovci kultúra halmos temetkezéseire.116 Ilyen kőpakolásos kis halmokat találunk a Kaszpi-tenger keleti partja mentén késő Gerendavázas környe-zetben,117 ami talán egy szokás továbbélésének tartható. Ez a térség, egészen pontosan a pontuszi-kaszpi sztyeppe az indo-irániak őshazájának tekinthető.118 Ismét egy olyan momentumnál vagyunk tehát, ami valamiféle kapcsolatot sejtet a Kárpát-medence, a Kelet-európai régió és a Kaukázus vidéke között. Itt azonban megállok. A fentebb vázlatosan összegyűjtött adathalmazt meg kell kísérelni értelmezni is.

105 Szabó 2010: 104. 106 Szabó 2010: 106., Bándi 1967: 27.107 P. Fischl – Kulcsár 2011: 64.108 P. Fischl – Kulcsár 2011: 61.109 Girić 1984: Taf. IX. (A mokrini temető 235. sírjának anyagában). Taf. X. 140. sír110 Magomedov 2006: 151. Fig. 4.21. 111 P. Fischl – Kiss 2002: 130.112 P. Fischl – Kiss 2002: 130.113 Somogyvár-Vinkovci – Nagyrév – Óbéba-Pitvaros egyidejűsége tehát elfogadható. Ecsedy 1981:

68.114 P. Fischl – Kiss 2002: 131.115 Horváth et al. 2013: 172.116 Bóna 1963-1964: 47.117 Kuzmina 2008: 75.118 Makkay 2008: 14.



ÖSSZEGZÉS

A bevezető részben említett „biztos” pontok során végighaladva a következőket tudom mondani:

– A Vučedol kultúra megjelenése: egészen bizonyos, hogy helyi alapokból tör-tént. Nem véletlen, hogy a Gödörsíros kultúra népei nem szállják meg a későbbi vučedoli területek. Azért nem teszik ezt, mert ott már akkor olyan erős integrációs folyamat zajlik, ami ellenállhatott az ő terjeszkedésüknek. Az erős helyi alapok azonban néhány évszázad után, feltehetően a mediterráneumi/anatóliai kapcso-latnak is köszönhetően fölbomlanak és helyüket átadják a Vučedol kultúra mag-területéről származó Somogyvár-Vinkovci kultúrának, ill. a Somogyvár-Vinkovci körnek. Itt fel kell tételezni, hogy a Vučedolban meglévő anatóliai elemek ha el is enyésztek (amire azért kevés lehetőséget látok), akkor a Somogyvár-Vinkovci körben, már akár így (öröklés a Vučedolból), akár úgy (észak-anatóliai/kaukázusi betelepülők révén), de egy ideig még tovább él.

– A Baden kultúra megszűnése, legalábbis a Dunántúlon, úgy látszik, hogy a kora bronzkor kezdeti időszakában még egy nem lezárult folyamat volt. Nincs okunk feltételezni, hogy egyes balkáni reliktumokban ne lett volna hasonló a helyzet. A Baden kultúra égeikumi/anatóliai kapcsolatait itt nem feladatom részletezni, de úgy embertanilag, mint régészeti szempontból erős délkelet-balkáni, anatóliai komponenst fedezhetünk föl benne.

– A Gödörsíros kultúra megjelenése egy viszonylag tiszta folyamat: a sztyeppéről betelepülő népek gyorsan otthonra lelnek az őshazájukhoz rendkívül hasonló adottságokkal rendelkező Alföldön. Az már más kérdés, hogy a Gödörsíros gyűj-tőnév alatt egyetlen népet értünk, vagy inkább a sztyeppre a későbbi évszáza-dokban rendkívül jellemző „Mischungkulturt”. Olyan jelenségről lehet szó, mint jóval később a szkíták esetében: a dél-orosz sztyeppén azonos időben fennálló egyöntetű kultúráról119 (melynek mi régészeti nyomait különbözőnek látjuk, vagy éppen nem látjuk, mert az eltérés esetleg csak a régészeti nyomot nem hagyó em-lékanyag révén maradt meg). Valószínűleg első megjelenését követően még több, kisebb-nagyobb hullámban érkeztek a Gödörsíros gyűjtőnév alá tartozó csoportok, melyek életmódja és anyagi kultúrája nem ütött el élesen a korábban érkezőktől.120

119 Harmatta János idézi egy helyen Rostovtzeff -et imígyen. Harmatta 1966: 108.120 Ferenczi 1997: 38.



Őket jellemzi úgy (nagyon találóan) Ferenczi István, hogy a Fekete-tenger északi partmellékén élő nagyállattartó nép.121

– A Gödörsíros, de főleg a Katakombás kultúra megjelenése, terjeszkedése mi-att fölbomlik a Zsinegdíszes „egység”, ezzel Kelet-Európa Kárpátoktól északra elterülő régióinak életében alapvető változások állnak be. Ennek a szétesésnek tulajdonítható az Álzsinegdíszes kerámia (Litzenkeramik) megjelenése a Kárpát-medencében (a helyzetet jól jellemzi, hogy az alapvetően tőlünk északkeletre élő Zsinegdíszes kultúra leszármazottjának tartható Litzenkeramik északnyugati irányból érkezik a Kárpát-medencébe) és végső soron a mészbetétes kerámia kul-túrájának megjelenése is.

– A görögség megjelenése mai hazájában. Kétségkívül a kutatás homlokterében álló kérdéskör. Nemcsak régészetileg, hanem nyelvészetileg is könyvtárnyi iro-dalma mutatja, hogy a választ még korántsem találtuk meg. Mégis: tudjuk, hogy legkésőbb mikorra kellett Hellász területére érkezniük. Ez az aknasírok korának kezdete, tehát a Kr. e. 1750/1700 körüli évtizedek. Ez előtt elvileg bármikor ér-kezhetett. Néhány érv azonban szűkíti az időhorizontot. Különösen gyanús a Kronos-motívum és annak legkorábbi ábrázolása a Tisza-kultúrában. A Kronos-kultusz mindenképpen meg kellett, hogy előzze a mykénéi alapokat magában hordozó korszakot.122 A tiszai kultúra szoros görögországi párhuzamokkal ren-delkezik,123 ahogy genetikus utódai is. Véleményem szerint a Bodrogkeresztúr kultúra egyes csoportjai a Balkán-félsziget középső részén az alapjait jelentik a Somogyvár-Vinkovci kör néhány elemének,124 ráadásul őrzik a korábbi (ekkor már mintegy 2000 éves) hagyományok legalább néhány elemét, így igazolva Hillebrand Jenő azon elméletét, mely szerint az égei kultúrkör gyökere a Bodrogkeresztúr kultúrában található.125 Az a pusztulási horizont, amit az EH II-III váltásakor látunk és amihez a görögség érkezését kötik így tehát egész más színben tűnik föl. A Balkán-félsziget középső részén a kora-középső rézkortól kezdődően stabilan élő, a hagyományokat őrző tömb (Bodrogkeresztúr – Bubanj Hum I-II és társaik pl. Hissar I., Sălcuţa IV) kora bronzkori utódait egy keletről jövő hullám kétfelé szakítja. (Ez a keletről jövő hullám az őslakossággal együtt lesz alapja a klasszi-kus görögségnek.) Egyik felük északabbra kerül: ez a magyarországi Somogyvár-

121 Ferenczi 1997: 33.122 Makkay 1963: 261.123 Makkay 1963: 262.124 Vö. a rézkori helyi alaplakosságról mondottakkal: 93. jegyzet.125 Hillebrand 1929: 38.



Vinkovci és Proto-Nagyrév kultúra, míg egy részüket délre sodorják magukkal. Ez az elmélet magyarázatot adna a görögség mitológiájában tapasztalható sok ellentmondás legtöbbjére és magyarázná a későbbi kapcsolatokat a Fekete-tenger és a Kárpát-medence felé is. A Bodrogkeresztúrhoz köthető csoport a felelőse a görög előtti indo-európai nyelv elterjesztéséért.126 Az a keletről érkező kultúra, melyet jelenleg jobb híján nevezzünk Katakombásnak kultúrának, a felelőse a mykénéi görögség megjelenésének. Nem azt állítom ezzel, hogy egyenlőség jelet lehet tenni a Katakombás műveltség és a mykénéiek közé, hanem azt, hogy a Ka-takombás előre nyomulás mozdítja ki a görögséget őshazájából, vagy átmeneti/második őshazájából.

A kérdés/kérdések nagyon bonyolult(ak )és ennek megfelelően a válasz(ok) is az(ok), ennek ellenére a régészeti érveket fi gyelembe véve, a fentebb vázolt kép tűnik a leg-valószínűbbnek. Ha tehát a magyarországi kora bronzkort és annak kezdetét vizsgál-juk, akkor véleményem szerint mindenképpen górcső alá kell venni az előbb említett szempontokat is. Azok nélkül ugyanis csak felemás a kép. A legfontosabb a folyamat megértése, mert ez a mozzanat lesz a későbbi korok, különösen a bronzkor érettebb szakaszának a kulcsa. Ezáltal egy sor olyan motívum és kapcsolat érthetővé válik, amit eddig csak körülményesen és leginkább csak feltételes módban lehetett magyarázni. De ez már egy másik kérdéskör, amit a megfelelő helyen részletesen tárgyalni fogok.

126 Makkay 2003: 42.



BIBLIOGRÁFIA

Antoniewicz, Jerzy

1966 Tribal Territories of the baltic Peoples in the Hallstatt – La Tène and Roman Periods in

the Light of Archaeology and Toponomy. Pp. 7–29 in Jerzy Antoniewicz – Jan Jaskanis –

R. Odoj (eds.): Acta Baltico-Slavica IV. Archaeological Research on North-Eastern Poland and

East Europe. VIIe Congrès International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques Pragues

1966. Białystok Scientifi c Society, Białystok

Bauer, Alexander A.

2006 Between the Steppe and the Sown: Prehistoric Sinop and Inter-regional Interaction Along

the Black Sea Coast. Pp. 227–247 in David L. Peterson – Laura M. Popova –Adam T.

Smith (eds.): Beyond the Steppe and the Sown. Proceedings of the 2002 University of Chicago

Conference on Eurasian Archaeology. (= Colloquia Pontica 13) Brill, Leiden – Boston.

Bándi, Gábor

1967 A dél-dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete. (= Dunántúli Dol-

gozatok 4) Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Pécs.

1984 Somogyvár – Gruppe. Pp. 125–133 in Nikola Tasić –Bohuslav Novotny – Kalicz Nándor

– Brukner Bogdan (Hg.): Kulturen der Frühbronzezeit das Karpatanbeckens und Nordbalkans.

(=Balcano-Pannonica 22) Beograd.

1988 Kulturális és etnikai korszakváltás a Kárpát-medence korai bronzkorának kezdetén.

Savaria 15 (1981): 121–127.

Bondár, Mária

2001 Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz. Zalai Múzeum 10:

67–80.

Bóna, István

1963-1964 The Peoples of Southern Origin of the Early Bronze Age in Hungary I-II. AlbaRegia

4-5 [1965]: 17–65.

1972 A kora bronzkori Somogyvári-csoport leletei Nagyvejkéről. A szekszárdi Béri Balogh Ádám

Múzeum Évkönyve 2-3: 3–18.

Bulla, Béla – Mendöl, Tibor

1999 A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest.

Česnys, Gintauntas – Kučinskas, Vaidutis

2004 The Balts and the Finns in historical perspective: a multidisciplinary approach. Acta

Medica Lituanica 11/3: 8–14.



Dimitrijević, Stojan

1977 Zur Frage der Genese und der Gliederung der vučedoler Kultur in dem zwischenst-

romlande Donau-Drau-Save. VAMZ 3. s. 10-11: 1–96.

Durman, Alexander

2001 Celestial symbolism in the Vučedol culture. Documenta Praehistorica 28: 215–226.

Ecsedy, István

1975 Die Grubengrabkurgane und Elemente von Steppenursprung in der ungarischen Früh-

bronzezeit. ActaArchHung 27: 277–284.

1979 Bronzkori leletek Lánycsókról. JPMÉ 24: 95–113.

1981 Angaben zur Frage der Somogyvár-Vinkovci-Kultur. Pp. 67–77 in Kalicz Nándor – Kalicz-

Schreiber Rózsa (Hg.): Die Frühbronzezeit im Karpatenbecken und in den Nachbargebieten.

Internationales Symposium 1977. (= MittArchInst Beih. 2) Archäologisches Institut der

UAW, Budapest – Velem.

1983 Steppeneinfl üsse und kulturelle Veränderungen in der Kupferzeit. GCBI 21: 135–165.

1984 Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről. JPMÉ 29: 89–126.

Ferenczi, István

1997 Észrevételek az erdélyi rézkor keleti népi és műveltségi elemeivel kapcsolatban. (= Szolnok megyei

múzeumi adattár 33) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok.

Figler, András

1996 Adatok Győr környékének bronzkorához. ActaMusPap 6:7-31.

P. Fischl, Klára – Kiss, Viktória

2002 A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése. MFMÉ-StudArch 8: 125–

145.

P. Fischl, Klára – Kulcsár, Gabriella

2011 Tiszán innen, Dunán túl. A kora bronzkor kérdései a kiskundorozsmai temető kapcsán.

MFMÉ-StudArch 12: 59–90.

Girić, Milorad

1984 Die Maros (Moriš, Mures) – Kultur. Pp. 33–58 in Nikola Tasić –Bohuslav Novotný –

Kalicz Nándor –Bogdan Brukner (Hg.): Kulturen der Frühbronzezeit das Karpatenbeckens

und Nordbalkans. (= Balcano-Pannonica 22) Balkanoški Institut Sanu, Beograd.

Harmatta, János

1966 Kimmerek és szkíták. AntTan 13: 107–116.

Hillebrand, Jenő

1929 A pusztaistvánházi korarézkori temető – Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistván-

háza. (= Archaeologia Hungarica 4) Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.



Horváth, László András

2001 Neue Angaben zum Übergang von der Kupfer- bis Frühbronzezeit in Südwestungarn.

Zalai Múzeum 10: 53–65.

Horváth, Tünde

2011 Hajdúnánás – Tedej-Lyukas-halom – An interdisciplinary survey of a typical kurgan

from the Great Hungarian Plain region: a case study (The revision of the kurgans from

the territory of Hungary). Pp. 71–131 in Pető Ákos – Barczi Attila (eds.): Kurgan Stud-

ies – An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian

steppe zone. (= BARIntSer 2238) Archaeopress, Oxford.

Horváth, Tünde – Balen, Jacqueline

The cultural Attribution and Dating of the Cult Vessel from Szelevény-Vadas. Opuscula

Archaeologica 36: 7–25.

Horváth, Tünde – Dani, János – Pető, Ákos – Pospieszny, Łukasz – Svingor, Éva

2013 Multidisciplinary Contributions to the Study of Pit Grave Culture Kurgans of the Great

Hungarian Plain. Pp. 153–179 in Volker Heyd – Kulcsár Gabriella – Szeverényi Vajk (eds.):

Transitions to the Bronze Age – Interregional Interaction and Socio-Cultural Change in the Third

Millennium BC Carpathian Basin and Neighbouring Regions. Archaeolingua, Budapest.

Kalicz, Nándor

1989 Die chronologischen Verhältnisse zwischen der Badener Kultur und den Kurgengräbern

in Ostungarn. Pp. 121–132 in Miroslav Buchvaldek – Emilie Pleslová-Štiková (Hg.): Das

Äneolithikum und die früheste Bronzezeit (C14 3000 – 2000 b.c.) in Mitteleuropa: kulturelle und

chronologische Beziehungen. (= Praehistorica 15) Univerzita Karlova, Praha.

2002 Über die Absolutchronologie der Kupferzeit Ungarns und die Doppelspiralkopfnadeln

von Südosteuropa bis zum Nahen Osten. Pp. 377–404 in Bánff y Eszter (ed.): Prehistoric

Studies in memoriam Ida Bognár-Kutzián. (= Antaeus 25) Archäologisches Institut der UAW,

Budapest.

Kalicz-Schreiber, Rózsa – Kalicz, Nándor

1999 A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény – Csepel-csoport Budapest kora bronz-

korában. Savaria 24/3: 83–114.

Kienlin, Tobias L., – Pernicka, Ernst

2009 Aspects of the Production of Copper Age Jászladány Type Axes. Pp. 258–276 in Tobias

L. Kienlin – Ben W. Roberts (eds.): Metals and Societies – Studies in honour of Barbara S.

Ottaway. (= UPA 169) Verlag Dr. Rudolf Habelt, Bonn.

Kiss, Viktória

2011 Megjegyzések a magyarországi kora és középső bronzkor relatív és abszolút keltezésének

kérdéseihez. Pp. 215–241 in Kolozsi Barbara (szerk.): ΜΩΜΟΣ IV. Őskoros kutatók IV. össze-



jövetelének konferenciakötete Debrecen, 2005. március 22-24. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok

Igazgatósága, Debrecen.

Kiss, Viktória – Kulcsár, Gabriella

2007 Bronze Age settlement patterns in the Little Balaton region and the Balaton uplands. Pp.

105–116 in Zatykó Csilla – Juhász Imola – Sümegi Pál (eds.): Environmental Archaeology

in Transdanubia. (Varia Archaeologica Hungarica 20) Archaeological Institute of the

Hungarian Academy of Sciences, Budapest.

Kohl, Philip L.

2006 The Early Integration of the Eurasian Steppes with the Ancient Near East: Movements

and Transformations in the Caucasus and Central Asia. Pp. 3–40 in David L. Peterson

–Laura M. Popova – Adam T. Smith (eds.): Beyond the Steppe and the Sown. Proceedings of

the 2002 University of Chicago Conference on Eurasian Archaeology. (= Colloquia Pontica 13)

Brill, Leiden – Boston.

2007 The making of the Bronze Age Eurasia. Cambridge University Press, Cambridge.

Kovács, Tibor

1984 Die Vatya-Kultur. Pp. 217–235 in Nikola Tasić (Hg.): Kulturen der Frühbronzezeit das Kar-

patenbeckens und Nordbalkans. Balkanoški Institut Sanu, Beograd.

B. Kutzián, Ida

1972 The early copper age Tiszapolgár culture in the Carpathian Basin. (= Archaeologia Hungarica

48) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kulcsár, Gabriella

2001 A Kárpát-medence kora bronzkori problémái a Makó-Kosihy-Čaka- és a Somogyvár-Vinkovci-

kultúra időszakában. I. kötet. Doktori disszertáció, kézirat, ELTE, Budapest.

Kuzmina, Elena Efimovna

2008 The Prehistory of the Silk Road. University of Pennsylvania Press, Philadelphia.

Magomedov, Rabadan

2006 The Kura-Araxes „Culture” in the North-Eastern Caucasus: Problems in its Identifi cation

ad Chronology. Pp. 142–160 in David L. Peterson – Laura M. Popova – Adam T. Smith

(eds.): Beyond the Steppe and the Sown. Proceedings of the 2002 University of Chicago Conference

on Eurasian Archaeology. (= Colloquia Pontica 13) Brill, Leiden – Boston.

Makkay, János

1963 A Kronos-Kumarbi-Enlil probléma. AntTan 10: 252–263.

2001 Néhány régészeti kapcsolat a mükénéi világ és a Kárpát-medence között. JAMÉ 43:

75–94.

2003 Origins of the Proto-Greeks and Proto-Anatolians from a common perspective. (= Tractata Mi-

nuscula 34) szerzői magánkiadás, Budapest.



2008 Odüsszeusz evezője – A régen sírba szállt görög hérószok eredete. (= Tractata Minuscula 56)

szerzői magánkiadás, Budapest.

Maran, Joseph

1998 Kulturwandel auf dem griechischen Festland und den Kykladen im späten 3. Jahrtausend v. Chr.

– Studien zu den kulturellen Verhältnissen in Südosteuropa und dem zentralen sowie östliche

Mittelmeerraum in der späten Kupfer- und frühen Bronzezeit. Teil II. (= UPA 53) Verlag Dr.

Rudolf Habelt, Bonn.

2001 Der Depotfund von Petralona (Nordgriechenland) und der Symbolgehalt von Waff en in

der ersten Hälfte des 3. Jahrtausends v. Chr. zwischen Karpatenbeckens und Ägäis. Pp.

275–284 in Rainer Michael Boehmer –Joseph Maran (eds.): Lux Orientis – Archäologie

zwischen Asien und Europa. Festschrift für Harald Hauptmann zum 65. Geburtstag. Verlag

Marie Leidorf, Rahden.

2007 Seaborn Contacts Between the Aegean, the Balkans and the Central Mediterranean in

the 3rd Millenium BC: the Unfolding of the Mediterranean World. Pp. 3–21 in Ioanna

Galanaki – Helena Tomas – Yannis Galanakis – Robert Laffi neur (eds.): Between the Aegean

and Baltic Seas – Prehistory across Borders. Proceedings of the International Conference Bronze

and Early Iron Age Interconnections and Contemporary Developments between the Aegean and

the Regions of the Balkan Peninsula, Central and Northern Europe. University of Zagreb, 11-14

April 2005. (= Aegaeum 27) Université de Liège, Liège.

Nikolova, Alla V. – Kaiser, Elke

2009 Die absolute Chronologie der Jamnaja-Kultur im nördlichen Schwarzmeergebiet auf der

Gundlage erster dendrochronolgischer Daten. EurAnt 15: 209–240.

van der Plicht, Johannes – Shishlina, Natalya I. – Hedges, Robert E.M. – Zazovskaya,

Elya P. – Sevastianov, Vyacheslav S. – Chichagova, Olga A.

2006 Reservoir Eff ect and 14C Chronology of the Catacomb cultures of the North-West Caspian

Steppe Area: a case study. EurAnt 12: 113–126.

Prendi, Frano

1982 Die Bronzezeit und der Beginn der Eisenzeit in Albanien. Pp. 203–233 in Bernhard Hän-

sel (Hg.): Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. (= Prähistorische Archäologie in

Südosteuropa 1) Moreland Editions, Berlin.

Primas, Margarita

1996 Velika Gruda I. Hügelgräber des frühen 3. Jahrtausends v. Chr. im Adriagebiet – Velika Gruda,

Mala Gruda und ihr Kontext. (= UPA 32) Rudolf Habelt, Bonn.

2006 Innovationstransfer vor 5000 Jahren – Knotenpunkte an Land- und Wasserwegen zwischen

Vordeasien und Europa. EurAnt 13: 1–19.



Priskin, Annamária

2009 A távolsági nyersanyagok felhasználása a kárpát-medencei felső paleolitikum kései

időszakában. Pp. 311–321 in Ilon Gábor (szerk.): ΜΩΜΟΣ VI. Őskoros kutatók VI. össze-

jövetelének konferenciakötete – Nyersanyagok és kereskedelem, Kőszeg, 2009. március 19-21.

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Bu-

dapest-Szombathely.

Raczky, Pál

1995 New data on the absolute chronology of the Copper Age in the Carpathian Basin. Pp.

51–60 in Kovács Tamás (Hg.): Neuere Daten zur Siedlungsgeschichte und Chronologie der

Kupferzeit des Karpatenbeckens. (= Inventaria Praehistorica Hungariae 7) Magyar Nemzeti

Múzeum, Budapest.

Rahmstorf, Lorenz

2009 Die Nutzung von Booten und Schiff en in der bronzezeitlichen Ägäis und die Fernkontakte

der Frühbronzezeit. Pp. 675–697 in Harald Meller – François Bertemes (Hg.): Der Griff

nach den Sternen. Internationales Symposium in Halle (Saale) 16.-21. Februar 2005. Landes-

museum für Vorgeschichte, Halle.

2010a Indications of Aegean-Caucasian relations during the third millenium BC. Pp. 263–295 in

Svend Hansen – Andreas Hauptmann – Ingo Motzenbächer – Ernst Pernicka (eds.): Von

Maikop bis Trialeti. Gewinnung und Verbreitung von Metallen und Obsidian in Kaukasien im

4.-2. Jt. v. Chr. Beiträge des Internationalen Symposiums in Berlin vom 1.-3. Juni 2006. Rudolf

Habelt, Bonn.

2009 Re-integrating ’Diff usion’: the Spread of Innovations among the Neolithic and Bronze

Age Societies of Europe and the Near East. Pp. 100–120 in Toby C. Wilkinson – Susan

Sherratt – John Bennet (eds.): Interweaving Worlds – Systematic Interactions in Eurasia, 7th

to 1st Millennia BC. Papers from a conference in memory of Professor Andrew Sherratt. What

Would a Bronze Age World System Look Like? World systems aproaches to Europe and Western

Asia 4th to 1st millennia BC. Oxbow Books, Oxford.

Rassamakin, Yuri

1999 The Eneolithic of the Black Sea Steppe: Dynamic of Cultural and Economic Development

4500-2300 BC. Pp. 59–183 in Marsha Levine – Yuri Rassamakin – Aleksandr Kislenko –

Nataliya Tatarintseva (eds.): Late prehistoric exploitation of the Eurasian Steppe. McDonald

Institute for Archaeological Research, Cambridge.

Reményi, László

2009 A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései. Tisicum 19: 229–255.



Ruttkay, Elisabeth

1973 Über einige Frage der Laibach-Vučedol – Kultur in Niederösterreich und im Burgenland.

Arch.Vest. 24 [1975]: 38–61.

Sagona, Anthony

2000 Sos Höyük and the Erzurum region in late Prehistory: a provisional Chronology for

northeast Anatolia. Pp. 329–373 in Catherine Marro –Harald Hauptmann (eds.):

Chronologies des Pays du Caucase et de l’Euphrate aux IVème-IIIème millénaires - From the

Euphrates to the Caucasus : Chronologies for the 4th.-3rd. millennium B.C. - Vom Euphrat in

den Kaukasus : Vergleichende Chronologie des 4. und 3. Jahrtausends v. Chr. (= Varia Anatolica

11) De Boccard, Paris.

2009 Sos Höyük: an ancient settlement near Erzurum. Pp. 42–49 in Mehmet Işıklı – Erhat

Mutlugün – Mine Artu (eds.): Geleceğe Armağan: Arkeolojik, Kültürel ve Estetik Yansımaları.

Ataturk Üniversitesi, Erzurum.

Schreiber Rózsa

1984 A korabronzkor időrendi kérdései Budapest környékén és a Tisza vidékén. BudRég 26:

33–48.

Schwenzer, Stefan

2005 Zum Beginn der Frühbronzezeit in Bulgarien. Pp. 181–198 in Barbara Horejs – Reinhard

Jung – Elke Kaiser – Biba Teržan (Hg.): Interpretationsraum Bronzezeit. Bernhard Hänsel

von seinem Schülern gewidmet. (= UPA 121) Rudolf Habelt, Bonn.

Ścibior, Józef

1992 Die Schnurkeramikkultur in der Sandomierz – Opatów Lößzone. Pp. 255–264 in Miroslav

Buchvaldek – Christian Strahm (Hg.): Die Kontinentaleuropäischen Gruppen der Kultur

mit Schnurkeramik – Skupiny kultury se šňůrovou keramikou na evropském kontinentu –

Schnurkeramik-Symposium 1990. (= Praehistorica 19) Univerzita Karlova, Praha.

Szabó, Géza

1992 A Dunaföldvár-Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora. WMMK 17: 35–182.

2009 Csalog József bonyhádi mészbetétes temetője az újabb kutatási eredmények és két egyedülálló

lelet tükrében Pp. 283–291 in Bende Lívia – Lőrinczy Gábor (szerk.): Medinától Etéig. Régészeti

tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára. Koszta József Múzeum, Szentes.

2010 A Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának kialakulása és belső időrendje a

Bonyhádon feltárt temetőrészlet tükrében. WMMK 32: 101–138.

Tasić, Nikola

1984 Die Vinkovci-Kultur. Pp. 15–33 in Nikola Tasić – Bohuslav Novotny – Kalicz Nándor –

Bogdan Brukner (Hg.): Kulturen der Frühbronzezeit das Karpatenbeckens und Nordbalkans.

(= Balcano-Pannonica 22) Beograd.



2003-2004 Historical Picture of Development of Bronze Age Cultures in Vojvodina. Starinar

-СТАРИНАР 43-44: 23–34.

Telegin, Dmitrij Jakovlevič

1992 Zum Ursprung der Schnurverzierung. Pp. 333–339 in Miroslav Buchvaldek – Christian

Strahm (Hg.): Die kontinentaleuropäischen Gruppen der Kultur mit Schnurkeramik Skupiny

kultury se šňůrovou keramikou na evropském kontinentu Schnurkeramik – Symposium 1990.

(= Praehistorica 19) Univerzita Karlova, Praha.

Tóth, Katalin

2003 A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon. JAMÉ 45: 65–109.

Woidich, Manfred

2009 Uivar und der Beginn der Bronzezeit im rumänischen Banat. Analele Banatului 17: 357–

365

Yakar, Jak

2003 Identifying Migrations in the Archaeological Records of Anatolia. Pp. 11–21 in Bettina

Fischer – Hermann Genz – Éric Jean – Kemalettin Köroğlu (eds.): Identifying Changes: The

Transition from Bronze to Iron Ages in Anatolia and its Neighbouring Regions. Proceedings of the

International Workshop Istanbul, November 8-9, 2002. TÜRK Eskiçağ Bilimleri Enstitüsü

Yaginlari.

K. Zoffmann, Zsuzsanna

2009 Biostatistical data on the origin of Bronze Age ethnic groups in the Carpathian Basin.

Tisicum 19: 493–504.



SIDE NOTES TO THE EARLY BRONZE AGE OF THE CARPATHIAN BASIN

The appearance of the Bronze Age in Hungary from the viewpoint of the East-Central European Prehistory is of capital importance. However, despite the slightly more than hundred years of research, the history of events in the Carpathian Basin during this period even today is very problematic.

The aim of this paper is to introduce some of the potential solutions of this problem. The main task is defi ning the developing process of the Vučedol culture, its correspondence

with the East-European regions, mainly with the South Russian steppe zone and the Caucasus region. Furthermore its disorganization into other cultures (like the Somogyvár-Vinkovci culture) and its afterlife, and also the survival of its cultural heritage is a key event in accordance with the Bronze Age of the Carpathian Basin.

Today it is secure that our Bronze Age, the procession of making bronze objects came from the East, most likely from the regions of the Caucasus. The question arises were there migrating groups of craftsman who brought the technology themselves and if it was the state how could they took control over a vast territory in a central region like the Vučedol culture did?

In this article I am giving a guideline to the solutions of these issues; according to my purpose I am going to make side notes which are intend to be thought-provoking. I submit that we have got enough information today to revise some theories dealing with the historical background of the very beginning of the Bronze Age in the Carpathian Basin.


ISBN 978 963 414 008 5ISSN 2062-0497

A kiadásért felel Gyenes ÁdámA kötet megrendelhető, illetve kedvezménnyel

megvásárolható: L’Harmattan Könyvesbolt1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16.

Tel.: [email protected]; www.harmattan.hu

L’Harmattan France5–7 rue de l’Ecole Polytechnique

75005 ParisT.: 33.1.40.46.79.20

Email : diff [email protected]

L’Harmattan Italia SLRVia Degli Artisti 15

10124 TORINO Tél : (39) 011 817 13 88 / (39) 348 39 89 198

Email : [email protected]

A borítótervet Kára László készítette. A borító előlapján: Európé elrablása. Agócs Nándor grafi kája

Etruszk vázakép alapján (Cerveteri, Kr. e. VI. sz.) Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia (Róma).

Tördelés és tipográfi a: Csernák Krisztina munkája.A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte,

felelős vezető: Kecskeméty Péter


Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán (Sidenotes to the Early Bronze Age of the...

Documents

Transcript of Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán (Sidenotes to the Early Bronze Age of the...