,-t

GYUIÁI KATALÓGUSoK 3.

Látták Trója kapuitBronzkori leletek a l6zépTrsza údékérőI

sie sahen die ToÍe von uionFund€ aul deÍ Bronzez€ii vom miitler€n Theissgebi€t

O'UL{Erkel Ferenc Mnzeum

DüÍcr ter€Et007- nárcius 27. - 1998' febru.ír 22.

Gyula, 1997..

-t

:,

A katalógus és a kiállít-iís anyagának összeiíllításában közreműködtek:Aratóni Koaócs Anita, Boldag sánd.ufllé, Csaba1 Lajosné, FQh Ingnd.' Istenes Ferencné,

Kiss Anihó, Kocsis Attila, Kruzsktz llona, Liska Andlas, Lffincz1 Gáfur' Nónah C'saba,

Sitnrtn Emilné, sü4 hfu,i'n' Tmt'yá'h Fermc

Fotók: Dömötör Mihál1

Grafi'ka: Deóh Ba'nadett, nfui lrén, Kaüáud'i G1örg' Koncz Margit

Restaurátorok: Fehete Lajosié' Vígh Ld:zló

A kötetet Leryezte| Bffanai Mihlós _ Bereznai Pótgr

A kiállíLíst kivitele zte a Békis Megei Múzzutnok Igazgatósóga KidllításrendezőCsoportja, az Erkel Fermc Mlizalm rnunkatánai, Széhel1hid'i Attila,

vobnt K&talin ós a Vtres és Vera Bt (C,yula)

A kiállítás forgatókön1vét írta: Trogmayer ottó - Vi}rijs cabriel,la

A kiiíllítást rendezte és a katalógust szerkesztette:Haaasq Péter

HIJ-ISSN 12I*3763

. HU-ISBN 963 04 7832 3

Kiadja: az Erkel Ferenc MúzeumFelelős kiadó: Havassy Péter múzeumigazgató

Készült a Bereznai és Társa Nyomdaipari Kft. gondozásában

I

.t

V. Szabó Gábor

A PERJÁMo$KULTURA LELETEIHootunzŐvÁsÁnnpry

rÖnNvexBN(Adalékok a kora és kózépső bronzkori női üse|ethez)

i

A korai és kózépső bronzkor tellalkotó kultúrá közül a Perjámos-ku|títra az,amelynek a legtöbb és legkarakterisztikusabb anyagátisme{ük Csongrád megye te-rületéről. Móra Fnenc (FOLTINY I94Ia; FOLTINY 1941b'; FOLTINY 1942; BÓNAI975b. Taf. 82-128.) majd BannerJá,nos Szeged (BANNER 1928; BANNER 1929), il-lewe Hódmezővásárhely (BANNER 1937; BANNER 1938; FOLTINY 1940) környé-ki ásauísaijelentős anyaggal bővítették aztabázist, melyet a Maros menti tell telepü-lések első ülágháború előtti feluírásaiból előkerült leletek már megalapoztak.l Saj-nálatos módon azonban az azőta eltelt időszakban mindössze két közlemény látottnapvilágot a hazánk terűletéről származó Perjámos-kultűtához Íaftozó leletegyütte-sekről (HORVÁTH 1985; HoRVÁTH 1985a), ami kevéssé segítette elő a kultúra el-mélyültebb megismerését.2 A kutatás rendelkezésére álló törzsanyagot inkább a Ma-

1. kcp. A Pnjámos-kultura lelőhelyei Hódrnuőuásarhely kdmyéken1. Hódrna,őaasarhely_SzakáIhá,t, Hódmuőaásárhety_Solt-Palé, Hódmnőz'tásárhely_Térehát,

2. Hódmezőuásárhely_Batida, 3. Hóúnu.őuásárhe$_Gotzsa-Cukor-tanya, 4. Hódm.ezőuásár-he$_Kökény dornb, 5. Mártély_Szegp, 6. H ódrnuőa as árhely_Kopá,ncs XI. dűlő

59

i

rostól délre eső jugoszláviai és romániai területek település és temető feltárásai je-lentették az említett időszakban (GIRIC 1971; SoRoCEANU 1991).'Ez eredmé-nyezte azt,hogy a Marostól északra eső területek anyagával kapcsolatban jó néhánykérdés megválaszolatlanul maradt mind a mai napig.

Az alábbiakban egy' a Marostól északra található temetőrészlet bemutatásávalszeretnénk bővíteni a kutatás rendelkezésére álló anyagbázist, illetve a kora és kö-zépső bronzkori viseletről alkotott ismereteket.

2.kE.AHód'rnezőaásárhely_Kopá,ncsXI.dűlőbenaógzelt1981.éuiletrctmpntéshelyszínrajza

1981-ben Hódmezővásárhely kopáncsi haárrészében (1. kep 6) az akkori LeninTsz területén az egykori XI. dűlőút vonalát kiszélesítették, és két oldalán az űttalpárhuzamos árkokat alakítottak ki. Az árkok mélyítésekor őskori, népvándorliískoriés középkori objektumokat bolygattak meg. A leletek bejelentését, majd l{ürti Béta

helyszíni szemléjétn követően B' Nag Katal;inkezdettleletmentő ásarísba a területen(RégFüz 1982. Ser. I. No. 35. 14.;V. SZABo 1996. 16-17.).'A különböző korszakok-lnoz tartoző gödrök, illewe árkok mellett a leletmentés során 5 középső bronzkorisír is felrárásra került (2.kep).

A síroh, illetue a belőIük előkeriilt leletanyag leírá,sa

l. sír. A K-NY-i tájolású, lekerekített négyszög alakú sírgödörben bal oldalán fek-vő, zsugorított helyzetben eltemetett, 50-55 év könlli férfi csonwáza feküdt.u'A sír-

60

,\

rsr iI

)0

t

gödör ÉK-i sarkát és így a halottjobb felsőtestének cson{ait a csatorna mélyítése so-rán elpusztították, illewe erősen megbolygatták. A csonwáz behajlított bal karjánakkönyökénél, illewe medencéje fólött állatcsont mellékletek helyezkedtek el. Edény-mellékleteit az arckoponya elé húzott bal ka{a előtt, illewe térde fölött helyezték el.Sírmélpég 90 cm (3.kep).

MELLEKLETEKl' Szürkésbarna színű, kihajló peremű, ívelt szűk nyakú, nyomott gömbhasú edény.Vállvonalát plasztikusan kialakított kis perem hangsúlyozza, amely két helyen, anyak felé hegyesedő ívben kiképzett. Peremből kiinduló vállra tá-maszkodó szalagfülei alsó harma-dukban szögletes kiképzéssel tagol-tak. M.: 16 cm, szá': I0 cm, tÁ.: 4cm. Ltsz.: 93.1.1. (4. kep 1).

2. Sárgásszürke színű, kih4jlóperemű, enyhén ívelt nyakú, cson-kakúpos aljú tál. Három darab, pe-reméből kiinduló széles szalagfüleaz edény vá||ára támaszkodik. M.:15,5 cm, szá.: 39 cm, tá.: 9 cm.Lsz.:93.I.2. |4. kép 2).

2. úÍ. Az ENY-DK-i tájolású, fel-tehetőleg ovális alakú sírgödörbenjobb oldalára fektetett, zsugorítotthelyzetben eltemetett, 16-18 év korüli leány (?) csonwáza feküdt. Asírgödör EK-i sarkát és benne a ha-lott mindkét lábfejét, illewe meden-cecson!ának egyik felét a csatornakiásiísakor feldúluák (5_8. kep).1 Fejeelé hajlított jobb ka{án bronz spi-rálkarperec, jobb kezének két ujjánpedig egy egy bronz spirálgyűrűvolt. Ajobb kédej és váll, illewe a nyak környékén áűúrt állafogak, tengeri csigák, kü-lönböző formájú fajansz gyöngyök, bronz spirálcsövecskék és különböző méretű fél-gömb alakú bronzlemez díszek (pitykék) kerültek napülágra (L lzletcsopott: 9. kep 1_21,10. kap 1_31,34*51, 11.k p 1_25).Hasonló díszekkerultekelő akoponyabal oldalafölött, a mandibula és a csecsnyúlvány közötr 2 darab dentalium csiga és egy egy át-fúrt állatfog, bronzcsövecske és egy bronzpityke (II. ltlttcsoport: 9. W 22_23, 10. kE32-33, 11. kep 26_27). A bal felkarcsont külső oldalánál a könyök magasságíban egynégyszögletes, öt lyukkal tagolt bronzlemezke feküdt, közvet]enül mellette pedig a fu_rataikkal a|emez lyukai felé néző átfűrt állafogak és három félgömb alakú bronzte_

3. kep. 1. sír

61

rás során. Sírmélység 125 cm.

4' kép' 1. sír

i

rnez dísz (III. teletcsopart: 9. kep 24, 11. kcp 2s_29). A sérrrlt bal medencecsont folöttnégy (N. lclttcsoport: 11. kóp 30_33), a halott lábainak környekéről pedig további két da-

."b átfú.t állatfog (V. lrktcsoport: 11. kep 34-35) kerult még elő. A csonwáz jobb térde

és könyöke között Szarvcsapos állatkoponya töredékei feküdtek. A csonwáz körül, il-

lewe a sír földiében számos apró kerámia,bronz és obszidián töredéket találtak a bon-

MELLEKLETEK1' Öt menetes bronz spiriilkarpe-rec. Ltsz.: 93.7.14. (9. kep 19)

2' Két darab bronz spirálgyűrű.Ltsz.: 93.1.15-76. (9. kép 20_21)

3. Bronz spirálcsövecskék. Ltsz.:93.1.20. (9.kep 12-14)

4. Bronzlemez csövecskék. Ltsz':93.7.20. (9. kép 15-18)

5. Lekerekített négyszög alakúbronzlemez, négy oldalán átlyu_

kasztva. Ltsz.: 93.1.2V. (9. kE 24)6. Bronzpitykék, kettő, illewe

négy lyr-rkkal. Ltsz.: 93.|.26. (9. k p1-1 1)

7. Fajanszgyöngyök, korong ala-kúak Ltsz.: 93.1.21. (10. kóp 40-

-5.1), kettes és hármas tagolásúakLtsz.i 93.1.23.,25. (10' ke| 34-38,4 5 _4 7 ), négyszögletes, csillag alakúLtsz.:93.7.24. (10. kép 39)

8'. Átfúrt állatfogak. Ltsz.:93.1.18. (11' kép)

g. Átrrirt csigák ( columbella rustica ). Ltsz.: 93.1.19. (10' kép 1_15)

10. Dentalium csigavázáből készült gyöngyök. Ltsz.:93.I.22. (10. kep 16-33)

3. st. Az Ér-oNy-i t{olású, oviílis alakú sírgödörben, zsugorított helyzetben elte-

metett, 40-45 év köruli Íéffi csontvázának alsó része kenilt elő. A csatorna kiásásakor

elpusztított felsőtestből csak néhány csigolya, borda és a könyökben beh{lított maga

elé húzottjobb kéz hosszú csonlai mar'adtak meg eredeti helyzetükben. A halott te!e-

Sen maga áH húzott;obb térde ésjobb kezének maradvínyai között helyezkedett el két

edényből álló melléklete (13. kep).8

MELLEKLETEK1 . Szürkésba rna színű', homokkal soványított, e nyhén kihajló peremű, ívelt szűk nya-

kú' nyomott gömbtestű, kétfülű edény. Pereméből kiinduló szalagfülei legömbölyí-tett vállrészére támaszkodnak. M.: 11 cm, szá' 7,5 cm, tá.: 4,5 crrr. Lsz.:93.l.4. (14.

hE 2)

62

,

2. Szürkésbarnaszínű,, homokkal soványított, kihajló peremű, ívelt nyakú, göm-bölyded testű kis edény. oldalán bemélyített vonal, iliewe pontdíszítés. M., 4,íc-,szá.:7 cm, tá.: 3 cm. Ltsz.: 93.1.3. (14. kep 1)

. - 1.:ll. A sírt egy újkori gödör és a csatorna megbolygatta. Erederi helyén csak a

{*l ^fulY., és néhány bordát sikerült megtalálni.-rV .l,ők .,itt csonttöredékek egy

35_40 év körüli nő maradványaira utalnak. Néhány csonttöredéken erős fémkorró-zió nyomai észlelhetőek. Mellék-lete nem volt. Sírmélység 140cm.

5. sír. A NY-K-i t{olású négy-szog alakú sírgödörben zsugorí-tott helyzetben eltemete tt, 28-25év korüli nő csontvázának ma-radványai kerűltek elő. A csator-na mélyítésekor a csonwáz kopo_nyáját, karjait ésjobb oldali bor-dfit elpusztították. Az erősen ma-ga aláhílzott lábakkal eltemetetthalott edénymellékletét jobb tér-de előtt helyezték el' Sírmélység80 cm. (15; kep)

MELLEKLETl. Szürkéssárga színű, durva felü-letű, enyhén kihajló peremű,ívelt oldalú fazék. M.: 16 cm, tá.:8 cm. Ltsz.: 93.1.5. (16. kep)

A helyszíni szemle, illewe a le-letmentés folyamán előkerült, objektumokhoz nem kóthető, de a fent tírgyalt lele-tekkel feltehetőleg egykorú szórványok:

1. Csonkakúpos tál töredéke. Ltsz.: 93.1.6' (17. kcp 2)2. Szalagfüles perem töredéke. L:"sz.:93.L.7. (17. kep 1)

Az I94I. éü ásatásonu két - szarmata gödrok áital megbolygatott - középsőbronzkori sír került elő,'0 amely9knek leletanyaga Szervesen t upcsáúaik az 1981. éüásatásokon feltárt sírokéhoz (PÁRDUCZ 7942.vII' t.23_30) '

A leletanyag futékelése

_KéWú, szűk nyakú, kiőbliisődő hasú edtny (4.k p 1; u. kep 2)A Pe{:ámoskultúra legg1akoribb edénfortnája,amelyre lényegében a kultúra belső ta_golása is alapozódik''' Itt bemutatott mindkéiyáltozatza t uliria korainak mondott sír-9q4lleseiben bír párhuzamokkal (Szőreg l_3' fá.,.s sÓNe lg?íb. g4.,TaÍ.88. 7, 96. 3,I03.3, illewe 83. 16, 106' 9). Ezeket a típusokat azonban nem lehet egyértelműen á

.!

fft\TJ

É\E\

\)Ol

\*

5. kep. 2. sír

63

t

Bóna Istuó,n által megalkotott első három fázis egyikébe sem dafálni, mivel formáik

mindhárom periódusbarr eg1aránt előfordulnak, sőt kis méretű példányaik esetenkén_t

a kultúra telepeinek későbbi'rétegsoraiban is megtalflhatók (SOROCEANU 1991' Taf'

73' I; P. Fischt Kláraezen kötetben megjelent írása: ]7' w 1_2)'

Csonkakúpos akó részű tál (4. kep 2)

Ezen nagy méretű tíltípus klilönbö;ő változatalsántén a Perjámoskultrira népének s4já-

tos edén1,iorm{játjelö]ik. Ezt az öblös formalátozatot a kor:íbbi és az egykorú kora bronz-

kori kulnirák formakincséből nem ismerjük. A Nagyrév-kulúra tájai minden esetben éle-

sebben profiláltabbak 13óNA 1963' Pl. III. ffi, V. 1-3; CSANYI 1982-83. 11. kép 8-9;

SZABÓ 1992. Ixxx' 1-4). Ugyarrezt mondhapjuk el a piwarosi temető sirme!l9t<!{e1telhelyezett álairól is 6Óxe 1965. I. 2,3,8,13, II. 1, 3,

4,ÍI\'.3,5), bár ebben a temetőben miír jelen lannak a

Perjámos-kultúr:a sírjaiból ismerős áformákhoz hasonló

típusok is (BONA 1965. II. 1' 5).

A kopáncsi 1. sír ájának közelibb és távolibb párhuza-

mai sűrűn kerultek mellékletként a Perjámoskultrir:a sírja-

iba' Az itt bemutatott darab legiobb arralógiáit a szőregi te'

metó 1-3. fázlsiltoz sorolt sírok arryagában alálha1juk

meg (Deszk FOLTINY 1942. V. 5, 6; Mokrin GIRIÓ 1971'

T. *D<. 3, xxVI' 2; Szőreg BÓNA 1975b. 95. ,,a' típrx,

Taf. 98. 18, 100. 13, 103. 2,104- 20, 105. 10)'

Díszíten kis edeny (14. kep 1)

Irkerekített aljjal kiképze tt \áltozatal gyakori darabjai

a Perjámoskultúr:a sírmellékleteinek'l2 Néhány hasonló

profilrí példányukat átlyukasztott peremük és fedóik a

i)ggőedények típuskörébe soro|ják (BANNER 1929' Fig'

8. 3). AZ edény feluleté t díszítő nrggateges és űzszintes inínybarr enyhén beárkolt osztó

minúk, illewe ponwonalak használát ált l,mo'u.' elte{edt díszítési mód a kultúra faze-

kasságíban (HonvÁrH 1985a. II. t. 9; SoR6CEANU 1991. Taf. 75b. 8). Az edény szíkebb"forrnai arralógiáit a Perjámoskulúra arryagín belü, ívelt vonalú testétől élesen elvá

ló csonkakúpos aljá és enyhén beárkolt dísátése jelöli ki (BoNA 1975b. T. )'07 'L3) ' Ez az

éles profilú aljkiképzés míndeddig csak a szőregi temetó sírjainak egy csopor$ában fordult

eló (FoLTINY 19a2. VIII. t. 2; sóNa 1975b. T. 107' 12,13,17, 18, 108. 1, 34,6-7) '

Fazék (16. ktp 1)

Hasonló, aurvíbt, felületmegmunkálású fazekak csak ritkán kerültek mellékletként

a Perjámos-kultúra sírjaiba (ÉÓNA 1975b. T'82.ő; GIRIÓ 1971. T. LxxXI. Gr. 306'

1;311.1).

A aiselethez tartozó targyak (A 2. sír mellnklctei)

Bronz spbálkarperec (9. kE 19)

A kora brónzkor vége felé kezd elterjedni a többmenetes spirálkarperec Ke1et-Kö-

64

6. kép. 2. sír

I

zépEurópa térségében (EMŐDI 1985. Fig. 15; UMBERoVA 1990' 120_121.;OTTAVAY 1990. 283.), tömeges gyártása, illewe hasznáIata azonban csak a középsőbronzkor elejétől figyelhető meg, főként a Közép-Duna-medencében (Gáta-Wieselburg-, Unterwölblinger- és Aunjetitz- kultúrák). A mokrini temető tanulságaszerint a többmenetes spirálkarpe-rec a Perjámos-kultúrában csaknemkizárólagosan női viseletnek számí-tott (Mokrin: 11 nő és 1 férÍi, GIRIC1971 ; CHICIDEANU-{HICIDEANU1989. Abb. 5-7). Mokrinban a leg-több esetben rreyr'az itt közölt dara-bunkhoz hasonló kerek átmetszetűhuzalból készült karperecet üseltekaz eltemetettek, hanem lapos, szalag-szerű, keresztmetszetűeket (GIRIÓ1971. T. XCIII. 2).Ezazapró eltérésminden bizonnyal arra utal, hogy aPerjámoskultúra települési terüle-tén belül tóbb - eltérő technológiáthasználó - műhely vagy fémműves-mester is tevékenykedhetett egy idő_ben. A kopáncsi 2. sír halot{ánakkerek átmetszetű huzalból készültkarperecéhez közelebbi analógia-ként néhány Szőregről megismertdarabot említhetünk (BONA 1975.Taf. II7. 1-2, 12);'

Bronzspirálgy,űrű (9. kep 20_21)Ez a bronzhuzalból készült egyszerűékszer gyakori mind a Perjámos-( CHICIDEANU-CHICIDEANU1989. Abb. 5-7,I2-I3), mind a veleegykorú kultúrák síregyütteseiben.

Bronzspirálcsiiaecskék, bronzcsőuecs-

kék (9. k"p 12_18)

7. kep. 2. sír

8. kep. 2. sír

középső bronzkorban (CHI-K SCHREIBER 1995. 41.;

Ruhadíszként vagy nyakláncok tag-jaként gyakran használt ékszertípus a korai és aCIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7, I2_I3;SZATHMÁRI1997).

Bronzpit1hék (9. hép 1-]1)A szélein található kettő, illewe négy lyukacska alapján, ruhára vagy más üseletielemre felvarrott tírgytípus rendkívül nagy számban került elő a Perjámos-kultrÍra

65

$sr) 312 13

L4

ffitL5

.,{tE€ti -- 1y'-\v-/

qn

í1

t'1üád16

!iililffi

H18

t*q'l\'ti t"V/

21

:

!

ii

\."'*-..11--" $,,*u,,W

9' ktfo 2. sír

I

sírjaiból (CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7, 12_1 3). Hlasználrata a leg-különbozőbb üseleti összefüggésekben figyelhető meg a rézkortól kezdve a későbronzkorig az egész Alfötd ierneten (KOVÁCS 1975. grave 175; TRoGMAYER1975. 189., 324.,326.,444.,517. sír, stb.; K SCHREIBER 1995' 41.; SZATHMARI1ee7).

Átfúrt átlatfogak (11. kep)Ezt az óskorban általánosan elte{edt ékszertípust a Pe{ámos-kultúra népe tömegesenhasználta (CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7,12_73). A vele egyidős kír-pát-medencei kultúrák viseletében is találkozhatunk áfúrt állafogakkal - fe ltűnő azon-

ban, hogy sokkal korlátozottabbszámban (K SCHREIBER 1995.40.).

Érdekes és egyelőre értelmez-hetetlen jelenség az, hogy az át-fúrt fogakkal kombinált viseletidarabokat 'a Perjámos-kultúra te-metkezéseiben valamilyen ok mi-att soha nem adták fel a halottra,hanem csak a testére vagy a testemellé helyezték (GIRIc tgzl.grave 56., 104., l37',180., 3ó2.).A szinte kizárő|ag csak nőkkel el-temetett fogékszerek egykori ér-tékére, illewe jelentőségére utal-Itataz is, hogy a fogakon gyakranmeg{igyelhetőek olyan kopási és

sérülési nyomok, amelyek ezenékszerek hosszas kl'aszná|atárautalnak. Így kerülhettek a kopán-csi 2, sírba olyan fogékszerek is,amelyek az átÍűráswknál töröttekvoltak.

Fajanszgöngők (10. kcp 34_48)Térségünkben legkorábban a Pit_

varos-csoport emlékanyagában tűnnek fölfajanszgyöngyök (BONA 1965. 33.). A ko-ra és középső bronzkori }kírpát-medence alföldi területein ezt az ékszert legna-gyobb mennyiségben a Perjámos-kultúra sí{aiból isme{ük ( GIRIÓ 1971.225_226';BóNA 1975b. 104.; CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5_7,12_13).'n Szár-

mazási hel1uk és idekerülésük módja, illewe esetleges helyi előállításuk lehetőségeegyelőre a megoldatlan problémák közé tartgzik, noha ilyen méretű koncentrációjuk már helyi fajanszgyöngy e|őá|lító műhelyek meglétére utalhat.'u A középsőbronzkor eleje után a fajanszgyőngyök eltűnnek a Perjámos-kultúra sírjaiból, a

66

&8

&15

&&6?

ffi5

&4

&J

@10

ffi&w@ll121314

&2

#9

&I

ffiffi$i &ffi&flflnHEri ffi hr

'*'' illlocÜ16 17 18 19 20

f;l ffi ffi frra trt #l fi B ffigb, l ff.l Ei:,l &,i]i Ei: t Éli

Fl ffi\ t&$ HFil ffl :dBb'E,',,l,l ry, --i x c Y ' J u ;í

ábl cVH3l Cb' ö6Í1282932333538O27

gP,ffitr50

ooogtr{i '-d bi '*" €B ffil

404t42ő44

$_ffi39 G,o,90ililrillffits8@

45 46 47 48

=-1

,d26 o

h'49

10. kep. 2. sír

67

,szőregi temető 4-5 fázisához sorolt temetkezésekben már nem találkozunk haszná-latukkal.tu

Dentalium göngök (10.k'ep 16_33)Az agyarcsiga gyakori ékszeie a Perjámos-kultúra népének (BÓNA I97ób. I04.;CHICTDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7, 1 2-1 3) .

Átfúrt uigák (10. kep 1_15)A Columbella rustica fajt szintén sűrűn alkalmazta aPe4ámos-kultúra népe nyaklán-cainak, illewe ruhadíszeinek tagjaként (BONA 1975b. 104.; CHICIDEANU-CHICI-

11' kep' 2. sír

DEANU 1989. Abb. 5-7, 12-73).Mindkét csiga ékszer elterjedt, ked-velt a többi kora és középső bronz-kori populáció viseletében is a Kár-pát-medencében (BÓNA I975b.268') és annak szűkebb környezeté-ben.t?

A 2. sírban eltemetett gazdagon fel-ékszerezett halott egykoi ntházatá-ról, illewe ékszerviseletéről kevesetmondhatunk. A Perjámos-kultúranépének szigorűan betartott oldalrafektetett zsugorított temetkezési rítu-sa miatt sírjaikban a nyakékszerek és a

halott egykon nlhá-aatá}loz tartozómelldíszek soha nem eredeti helyze-tükben a halott mellkasán fekzenek,hanem a szerves anyagok bomlása so-rán leesnek az o|dalán fekvő halottmelle elé és egymásra rétegződnek, il-letve összekeverednek. Tovább nehe-zíu a rwházat rekonstrukcióját az is,hogy a Perjámos-kultúra temetkezése-inél gyakran előfordult, hogy a halott

' ékszerei és öltözékének maradandóanyagból készült elemei nem üseleti

összefrrggésükben kerültek a sírba (GIRIC 1971.74.,16., 104., I37., L44.,151., 161.,

362. sír; CHICIDMNU-CHICIDEANU 1989. 12.), hanem a díszes rrrhadarabokat, va-

lamint öltózékének kiegészítőit összehajtogatval,agy kiteríwe a halott lábaihoz, illewekeze ügyébe raklák, esetleg testére terítették.

Esetünkben eldönthetetlen, hogy a sírban üszonylag kis területen koncentnílódónagyszámú ékszer valójában egy nyaklánc tartozékainak tekinthetóe vagy pedig vala-milyen ruha, esetleg fejdísdéle felvarrt díszeit alkotrík. A két utóbbi lehetőséget uímoga$ák a díszek között megjelenő pitykék, amelyek szélein a lyukak a felvarrásra utal-

6B

qqffiqqqffiqffi379

qffiqq€ffiqqqqqqqqqqq({ ffitr

24 25

is27 trY, ffiNq q

€,ffi* K,-W,,

n

nak.'' Csak feltételezhe!ük tehát, hogy a fiatal leánnyal egy díszes bronz, állatfog, ten-geri csiga é9 fajansz ékszerekkel kivarrt öltözéket (esetleg hosszú főkötőszerű fejdíszt(SZATHMAzu |997), amelyről pitykékkel kivarrott szalagsávok csünghettek (\A'ELS\AIEYRAUCH I 994. Abb. 57A; SZATHMARI 1 997) temet-tek el, amelyet azonban nem adtak föl rá, hanem ossze-h{togawa szemfedőként takarták le vele, illetve rendez-ték keze ügyébe (12. kép), ami részben megmagyarázzaasírban talált díszítőelemek látszólagos rendszertelenségétis. A díszek mennyisége mindenesetre jelentős értékreutal, talán afiata| halott kelengyéjének egy részét képez-ték.

A fenti értelmezés természetesen csak egy a lehetsé-ges rekonstrukciók közül. Nem vethe{ük el a lehetőségétannak sem, hogy a fiatal halott mellkasán egy olyan mell-dísz lógott, mint amilyet Bóna Iswán az oroszvári 4. sírkapcsán képzelt et (Bóxe 1960b)' mintahogyan aZ semtartha{uk kizártnak, hogy valójában két viseleti egység -egy dentaliumokból, állatfogakbóI, réz és fajansz éksze-rekből f(tzőtt nyakJánc és egy állatfog füzérekkel, illewemás ékszerekkel kivarrott ruhadarab rétegződött egymásra.

A bal kar könyökénél, a halott dereka táján elhelyez-kedő uírgycsoportot helyzete (5. kep III. tá,rgcsoport),19 valamint a négyszögletesbronzlemez formája aIapján valamilyen ödélének is tekinthe{ük, amelyet bronz-pitykék és az övkapocsróI lecsüngő, átf(lrt állatfog csüngők díszítettek. Az erősenkorrodálódott négyszögletes bronzdarab ebben az áL|apotában nem mutat párhuza-mot egyetlen ismert bronzkori öv-kapoccsal sem (BONA 1959. 49-54.; KILIAN-DIRLMEIER 1975;KoVÁCS 1984).

A vizsgált térség kora és közép-ső bronzkori viseleteinek korrektrekonstrukc iőjához e gyelőre igenkevés anyagra támaszkodhatunk'Ennek egyik oka a már említett ol-dalra fektető temetkezési mód, amásik pedig az,|togy csak az utób-bi évtizedekben fektetnek kellőhangsúlyt a üseleti elemeket tar-talmaző síregyüttesek helyzeténekpontos dokumentáciőjára. E tendencia negatív példájaként említhe{ük a mokrinitemető legtöbb ékszermellékletes sírját is, amelyeknél csak 1:10 méretarányú, sok-

12' kep' A 2. sírban eltemetett

h a ht t hetyze tenek e gy ikle he ts é ge s rekon,s trukciój a

13' kétl. 3. sír

69

.#iffiffi,. .ot"""-tno i 1

ft't*.'*É\,1*""V

-('lt#"-jJt'

ffi

tszor meglehetősen elnagyolt rajzok dokumentálják a viselethez tzrtoző leleteg'yütte-sek helyzetét, lehetetlenné téve így azokvalós üseleti összefuggésének értelmezését

14. kep. 3. sír

(cIRtÓ 1971. Gr. 69, 104, 161 stb'). Az ilyen értelem-ben szűkös ismeretanyag a kultúra viseleti szokásainakcsak meglehetősen sematikus rekonstrukciójára ad al-kalmat (PRIMAS .7977. 90-92., Abb. 22; SCHU-MACHER-MATTHAUS 1985. 42-60., Taf. 30-36).

Mint a bemutatott temetőrészletből kitűnik, a koraiés középső bronzkor fordulóján Hódmezővísárhelykörnyékén a Pe{ámos-kultúra népének homogén - aMaros torkolawidékén megismert temetők (Deszk,ószentiván, Szőreg) karakterétől el nem választható _

emlékanyagával kell számolnunk. Arra, hogy ez a térséga Perjámoskultúra népességének településterületéheztartozott, a fent ismertetett sírokon kívül számos tele-

pülésről, illetve temetőből szárrnazí leletegyüttes utal aTornyaiJános Múzeumhan. Az alábbiakban ezeket szeret-

nénk felsorolásszerűen ismertetni:Hódmezőuá,sárhely_Szaká,lhárBahay- és Diószegilanya;

Sott-Pali-Égaő Báknt-tanyáj a; Térehá,t-Diószegi föld ( 1. kE1,1-N. t.)

Banner János 1935-ben és 1937-ben ása-

tott a különböző tulajdonosok kezén lévő,de lényegében összefüggő területen. Azegykori Tére-ér partján elhelyezkedő nagykiterjedésű telephelyen más korszakokemlékei mellett a Perjámos-kultúra göd-rei, egy tűzhelye és szórvány cserepei ke-rúltek ető (BANNER 1937. 51-66.; BAN-NER 1938. 193-196. XXII. t. 1-14). Mint-egy 16 objektumból került elő a kultúra le-letanyaga, azonban ezek más korok lelete-ivel keveredtek.2u

Hódmezőaá,sárhely_Batida-Szabó Imre- és

Molnar Imre-tanyája (1. kép 2; WI. t. 2_6)BannerJános az egymással szomszédos két ta-

nya teriiletén felbolpatott zsugorított sírokatés gödröket talált (BANNER |934. 4647;

BANNER 19 34a' 252.) , amelyekből a Perjámoskultúra leleteijöttek napvilágra. S4jnos ártleletegyüttesek nem keriiltek beleltározásra. Az innen a múzeumbajutott kivétel nélkü épedények inkább sírokra, mint telep objektrrmokra utalnak.

70

' 15. kep' 5. sír

,Hódmezőuásá,rhely_Gonsa-Cukor-tanya (1.kE 3; W. t' 5_7)

Az ismert neolit tellrő| Tom,pa Gabriella és Zalotay Elcmér 1952-1953-ban folytatott ki-szá||ásai során számos kora és középső bronzkori tárgy került a múzeumba. Gazda-pusztai Cryula |e|etmentései szintén objektumokhoz nem köthetó, a üzsgált korbatartoző leletanyagot eredeményeztek (GAZD'APUSZTAI |963. 2I_23.). Hotváth Fe-renc 1980 óta folytatott feltíriísai során a tell északi lejtőjén túl a Pe{ámos-kultúrakét sírját tárták föl (RégFüz 1983. Ser. I. No. 36., 16).

Hódmezőuasá,rhely_Köhényd,orn'b (1. ktp 4; V. t., W. t. 1*4)Az 1929-es ásatáson szórványként kerültek elő a kultúra jelenlétére utaló kis két-fülű edények (BANNER 1934. 46). Az 1940. évi ásatási évadban a Tisza-kultúra te_

lepének rétegeit a Perjámos-kultúra objektumainak beásásai vágták, a -40 és -80cm közötti rétegekben pedig szórványosan fordult elő a kultúra kerámiaanyaga(FOLTINY 1940. XXIII. t.). Az 1941.évben 3 zárt gödörből, illewe a felső ré-tegekben objektumokhoz nem köthe-tően került elő a kultúra leletanyaga(BANNER-FOLTTNY 7945. 9., 74-15,17).

Mártéty-Szegfli, (1. ktp 5; WI. t. l)1975-ben a Mártély és Mindszent közöt-ti határrészen egy belvízelvezető csator-na ásása közben más korok objektumaimellett középső bronzkori hamvasztá-sos és zsugorított csontvázas sírok ma-radványait dúlták fól. B. Nag Katalinleletmentő ásatásán egy urnás és há-rom csontvázas sír maradványain kívülnagy mennyiségű szórr'ányos, minden bizonnyal a feldúlt sírokból származó kerá-miaanyag is felszínre került. Ugyanezen a helyen 1995-ben egy újabb csatorna ki-alakításakor ismét sírokat dúltak föl a gépek. Ez alkalommal 4 elpusztított sír ma-radványait sikerült megmenteni. A terület birituális temetőt rejt, amelynek koraisírjai valószínűleg a Perjámos-kultúra temetkezéseit foglalják magukba. Késóbbileletegyüttesei a Vatya-kultúra, illetve a koszideri időszak sajátosságait hordoz-zák.'1

A bemutatott lelőhelyek anyaga a Perjámos-kultúra idősebb fázisába (Szőreg 1-

3) tartozik, köztük egyetlen o|yan tárgyat sem találunk, mely a fiatalabb periódus sa-játosságait hordozná. A uíblákon szereplő edények párhuzamait az ószentiváni éskiszombori tglepekIől, illetve a deszki és szőregi temetők idősebb sírjaiból szátmazőIeletegyüttesekben taláIha1juk meg. Sok szálon kötődik ez a leletanyag a Nagyrév-kultúra fiatalabb fázisának leletegyütteseihez is. .

Az itt felsorolt településektől, illewe temetőktől északra és északkeletre a Perjá-mos-kultúra zárt leleteit nem ismeriük.

16. kep. 5. sír

71

t

A szentesi múzeum gyűjteményében őrzött kora és középső bronzkori leletek ésleletegyüttesek minden esetben a Nag1rév- (Szentes-Jaksorpart, Szentes-Berek: GAZ-DAPUSZTA] 1957.79_80'; SzenterNagyvendéglő, Szentes-Nagyhegy, Szentes-Tűzko-ves, Magyartés),'2 esetleg a Hatvan- kultúra (Szelevény) sajátosságait hordozzák.

A Vatya-kultúra leletei csak a Tisza jobb parqján találhatók meg. Az egyetlenkivétel a fent bemutatott Mártély-Szegfű letőhely, ahol a birituális temetó kései

periódusában a Yatya- és aPerjámos-kultúra leletei kevered-nek. Ebben az esetben azonban akét kultúra határterületein fek-vő, erősen keveredett kultrirájúpopuláció temetőjével van dol-gunk. Hasonló jelenséget figyel-hetünk meg a Perjámos-kultúrakeleti perifériáján található bat-tonyai temető leletanyagában,ahol az ottomány- majd aGyulavarsánd-kultúrák anyagaszínezi az itt temetkező népességanyagi műveltségét1994b.194.).

(SZABO

A Pe{ámoskultúra leleteg'yütte-sei, illetve temetkezési szokásaiannyira karakterisztikusak (PRI-MAS 1977. 13-17.; CHICIDEA-NU-CHICIDEANU 1989), hogyazokat (főként a korai időszakban)viszonylag nagy biztonsággal lehetelválasztani más vele egykorú kultú-rák leleteitől. Erdekesen színezik

17. kE' Szóruányos lektek

ezt a homogén együttest a haÍárteruletek kevert anyagú és rítusú temetői (Battonya,Kelebia, Csanytelek). S{átos kerámia mellékletei, illewe mind a női, mind a férÍi temetkezésekben gyakran megfi gyelhető gazdagon felékszerezett és feldíszített öltózékű halottak, valamint a csontvázas temetkezési rítushoz való ragaszkodás markánsanelkülönítik a vele egykorú szomszédos kultúráktól. Már korántsem ilyen karakteriszti-kus az elválás a telepanyagokban; ezekben igen sok olyan elem található, ame|y áltzlá-nos a kor korai és középső bronzkori kultúráinak leletanyagában. Küönösen érvényesez a kultúra kései időszakára, amelyből ezideáig csak két település (Klárafalva ésPécska) leleteit ismerjük.

A fentiek alapján a Perjámos-kultúra elterjedésének északi határvonalát egyér-telműen a hódmezővásárhelyi határ északi peremén, Mártély vonalában hűzhat-juk meg.

72

t

A Perjámos-kultúra telepei és temetői területünkön (Hódmezővásárhely környé-kén) minden esetben aTisza árterületén találhatóak, a folyó par{ától, illewe a fo.Iyő fatqít ágaitő|, ereitől, morowáitól soha nem távolodnak el.23 A Tisza árterétől ke-letre húzódó, eltérő mor{ológiai adotaágú Békés-Csanádi löszhátságon a kultúranépe már nem telepedett meg, ami arra utal, hogy a kultúra hordozóinak életmód-ja szorosan kötődött az ártér morfológiai jellegzetességei által biztosított lehetősé-gekhez.2'A Marostól északra a kultúra telljeit már nem ismerjük, e folyótól eltávo-lodva népessége csak egyrétegű kisebb településeket hozott létre (pl. Hódmezővá-sárhely-Kökénydomb, Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Hódm ezővásárhely_Szakál-hát).

Az eddig leírtak is rávilágítanak arra hogy milyen sok probléma vár még megol-dásra a Körös_Maros köz bronzkorának általunk vizsgált időszakával (kora bronzkor2_3 és középső bronzkor 1) kapcsolatban. Befejezésként ezek közül emelünk ki né-hány fontos, szűkebb térségünket is érintő kérdést:

1' Mi a viszonya a Perjámos-kultúra korai fázisának sírjaiba temetkező népesség-nek a Nagyrév-kultúrához? Melyek azok a nagyrévi formák, amelyek a Perjámos_kultúrával azonos időszakba rendelhetőek? Ez a kérdés különosen abban az őssze-függésben érdekes, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Maros-torkolat környékén ésaz attől északra eső területeken a Perjámos-kultúra tényleges elte{edési területéntöbb lelőhelyen a Nagyrév-kultúra leletei és leletegyűttesei is jelen vannak, néhányesetben a Perjámos-kultúra egészen korai leletegyütteseivel együtt a szőregi teme-tőben (BoNA 1963. Pl. X., xI. 1-4) és Hódmezővásárhely-Kökénydombon (GAZ-DAPUSZTAI f957. 80-81., XIX. t. 1-5,8).

2' A Nagyrév-kultúra fogalma használható-e üdékünkön abban az értelemben,mint ahogyan azt a Közép-Tisza vidéki, illetve a Duna menti törzsterüIetén jelentke-ző emlékeire használjuk? Területünkön ugyanis minden alkalommal más kultúráklelőhelyén jelentkeztek e jellegzetesnek mondható nagyréü darabok, de szórványvoltuk miatt pontos időrendi viszon1rrk az ittjelenlévő más kora bronzkori kultúrák-kal sajnos egyetlen esetben sem tisztázoft.25 (Az Ada- és a Pitvaros-csoportokkal, il-lewe a Perjámos-kultúrával. )

3. A fentiekből következően továbbrais tisztázatlan a Perjámos-kultúra szár-mazása, illetve a Pitvaros-csoporttal való időbeli és esetleges térbeli kapcsola-ta.:6

4. A Perjámos-kultúra kései periódusának zárt leletegyütteseit (Szőreg 4-5) csaka szőregi és a deszki temetőkből, illewe a pécskai és a klárafalü településekről ismer-jük. Felmerül a kérdés, hogy miért ilyen kis területen kerülnek elő leletei ebből azidőszakból?

A fenti problémák megoldását Csongrád megye területről eddig közzétett - na_gyobb részében szórványként kezelhető - Ieletanyagoktól már nem várha$uk. Isme-reteink bővülését a továbbiakban csak hiteles, jól dokumenrált feluírásokből' szárma-zó, nagyobb, zárt leletegyüttesek közzétételétől remélhe{ük.'9?

73

I

r'uccnrÉxA 2. sír szgrvesan)ag maradaanyai

A 2. sírban a felrárás során a következó heIyeken szervesanyagra utaló sötétbar-na elszíneződést lehetett megfi gyelni:1' A bal könyöknél előkerült bronz lemezdísz alatt.2' Ajobb kéz gyűrűsujján lévő bronz gyűrű alatt.3. Ajobb kézre húzott bronzkarperec belső felületén:4. Ajobb kéz középső ujján lévő bronz gyűrű alatt.A minták mikroszkopikus vizsgálatát Kissné Bendffi Mó,rta (NINM Restaurátor és Mű-tárgyvédelmi Főosztály) végezte el és a a következőket állapította meg:,,A aizsgálat alapján a 4. m,intó,ról egyértelműen megátlapítható, hogy bőrmarad,uányohattartalnaz, in jól láthatók a bőnostok részben elenyuesedett marad,tá,nyai. Az 1., 2., és a 3.mintákon megfigyelhető a talcl,j sötétbama ekzíneződése, ami aalószínűaé teszi azt, hog1

ezek a rninták is bőrt tartalmaztak, de egyértelm,ű,en sajnos nern bizonyítja, nxgrt a sötét el-

színeződés más szerues anyagoktól is szá'rmazhat. A mintákon csenőanyagot nern sikerültkirnutatni. "

Allatfogmetléklatek

A Kopáncson feltárt temető részlet három sí-{ából kerűltek elő iíllatfogak. AZ i.sírból 1 darab, a 2. sírból 37 darabátfítrt, ékszerként használt állatfog került elő. Az5. sír betöltéséből 1 darab átfuratlan fog került elő. Fajhoz kötésüket Vörös Istaá.nvé-gezte el."

l. sír. gímszarvas C sup.2. sÁr. I. lektcsoport (11 kép 1_25)

1. róka s.C sup. gyökérvég letörrye, 2. rőka s.C inf. gyökérvég letörve, 3. kurya C gy*kér fr., 4. kutya d.C inf, 5. róka d'C sup. gyökérvég letörve, 6. róka s'C inf. gyökér-vég letörve, 7. kutya d.C inf gyokérvég letörve, 8. kutya s.C sup', 9. róka d.C sup. gyö-kérvég letöwe, 10' kutya s.C sup., 11. kutya s'C inf' gyökérvég letörve, korona csor-bult, 12. kutya d.C inf., 13. kurya s.C sup' gyökér letörve, 14' kutya d.C inf. gyökér-vég letörve, 15. kutya d.C inf. gyökérvég le törve, 16. kutya s.C inf., 17 . kutya s.C inf.,18. kutya d.C sup., 19. kutya d'C inf., 20. róka d.C inf. gyökérvég letörve, 27. rőkad.C inf. gyökérvég letörve, 22. rőka s'C inf. gyökérvég letörve, 23.kuqa s.C inf., 24'kurya d.C sup., 25. kutya s.C inf., 26. kutya s.C inf.,II. leletcsoport (11' kép 26_27)1. kutya diC inf. (juvenilis) gyökérvég letört, 2' kutya d.C inf. gyökérvég letórtIII. leletcsoport (11. hép 28_29)1. szarvasmarha I inf. (korona csorbult), 2. kutya d. I.3.IV. leletcsoport (11. kep 30-33)1. farkas d. I.3 koronacsúcs kopot! 2'ktlqa d. I'3', 3' kutya d.C inf.' 4. kurya s'C sup.

74

iV. lelctcsoput (11. kE 34-35)1. kutya s.C inf., 2. kutya s.C suP'5. sír. dp3 (borjú tejfog)Osszesm:kuqa27 fog (2 L3,7 C sup., 17 C inf., 1ismeretlen)róka 8 fog (5 C inf., 3 C sup.)farkas 1 fog (I.3)

szarvasmarha 1 fog (I.1)

gímszarvas 1 fog (C sup)

5 álladaj (3ragadoző,2nagy növényevő) 38 fog

A 2. sír bronzleleteinek analízise

Költő László 3 fémtárgy röntgenemissziós üzsgálatátvégezte e|'

Eredmények:

Spirálkaryrerec'Ltsz.:93.l.l4. Spirálgrűrű' Ltsz.: 93'l'l5'Elem Int. C (%\ Elem Int. C (%)

Spirilg5rűrű' Ltsz.: 93. l.1 5'

Elem Int. C (%\

Fe

NiCu I 1196 77 ,705 Cu

10 0,155 Fe

21 0,2s3

8213 82,665

Zn l5 0,115 Zn

Cu 10270 84,271

30 0,341 Fe

39 0,369 Ni

15 0,182

33 0,37r

0 0,000

0 0,000

l8 0,012

402 1,583

3474 8,251

34 0,586

39 0,609

ZnAs

Ag

Sb

PbBi

44 0,227

0 0,000

671 0,356

2808 8,251

50 0,634

39 0,448

4 0,43 As

lil 0,093 AgAs

Ag

Sn 3806 12,296 Sn 341 1,659 Sn

sb 3030 13,362 sb

Pb 57 I,183

Bi 23 0,433

PbBi

A csontvázakon észlelt patológiás elváütozásokA csonwázleletek vizsgáiatát Marcsik Antóniavégezte . (A csonwázak kor és nem

meghatározását a sírleírásokban adtuk meg.)

1. sír. A csigolyákon osteoporosis. Gyenge vállizületi arthritis' Gyenge térdizüle_

ti arthritis (degeneratív jellegű).3. sír. A bal femur .o'poú.' ferde törés (gyógy"lt). Kis mértékű exostotis képző-

dés (callus). Kis mértékű tengely eltérés és periostitis4. sír. A bal fibula corpusán gyenge görbülét (osteomalacia vagy rachitis nyo-

mai).

75

I

I. tábla. Hódrnezőuásárhe\_SolrPalÍ

76

t

'uud%* 2

ffi6

&z

ffiQry 7 ffi*N u

l 1. I al)lu' Hód n'ezőuúsá rhely_Sol t-Pa l é

77

i

ffiffi- &

ffi#ffiY&4#ffi. -

,)*N#T 2

é"tuffiffiffi'W"'

ffig

'xf%ff +

5

III. túbla, H ódmezőaásárhely-Solt-Palé

7B

ffiWw

iltffi 7

; -n e.

&3mdÍs 5

oW.Wffi6

79

IV. tábla. Hódmcz'őuásúrhety_Szakálhát

@*1 ffiossffi1 sw"J* ?

ffia

rffix& 5

ffixo rffi7

V' t ú b Iu. H ódmezőuti sü rhe\_Kökm1 do n b

BO

6s**k I %aYz

ffiu

#wg

W. tábla. l-J' Hód,mezőuilsúrhely-Köken1tlonb, 4_9. Hód,nezőuásarhe\_Gonsa-Cukor'tan)ű

B1

WI' tábla. 1. Múrtély_Szegfű,, 2. Hódmezőa ás arhel1_B atid,a

InGYZtTEK

l. A Maros rnenti tellek feltárásáról összefoglalóan: BÓNA l975b. 84-85.; SoRoCEANU 1991. 20_27.,96-98.2' Mora Fnenc és BannerJó'nos Lemetó ásatásaiból előkerult leletanyag információs értékéből veszített azáltal, lrogy a kor elvárásainak megfelelően a sírokróI csak kivételes esetekben készült sírfotó vagy sírrajz.Hason1óan kevés információt rögzítettek BannerJ. település fóltárásain is'3. Részletes kutatástörténeti összefoglalás BóNA 1975. 79_84.; GIRIÓ*, 1984. 34-35.; soRoCEANU1991.16-19.

B2

J

4. Küúi Béla adattári jelentése, B' Nag Katalin ásarási dokumentációja. TJM Adatrár, szám nélkül.5. A leletmentés során usztáződ'ott, hogy a lelőhely azonos a Párdua Mihá$ á|ta| 1941_ben feltárt Ko-

páncs XI. dűlő_Lelik_tanya néven bemJátott lelőtrellyel (PÁRDUCZ 1942' 713.; V. SZABÓ 1996' l7.).A lelőhely az egykori Gyuló-ér magaspar$án húzódik.6. A csontvázak nem- és kormeghatározását d'r' Marcsih Antóniavégezte. Segítségéért e helyen is köszö-

netet mondok.7. A 2. sírról aÍeltárás során két 1:1 arányú részletrajz készült' Az első rajz a felszedés előtt (7. hép)' amá-sodik (8. kep) a te|szedés kozben dokumentálta a halott nyaka és mellkasa környékén elhelyezkedő ék_

szerek helyzetét' Azonban míg az első milliméterpapírra készült rajzot pontosnak és méretarányosnaktekinthe{ük, addig a második csomagolópapírrakésziltvázlatot szemmel láthatólag siewe, nem méret-arányosan készítették el' Közleményükben a másodjára készült pontatlanabb rajzotjavíwa, az elsókéntkészült r{z elemeivel kombinálva muta{uk be '8. A 3. sírról készült sírrajz elveszett, így a sír mélységét nem tudjuk megadni.9. Ld.5.jegyzetl0. 1. sír és 4. sír. Leletanyaguk nagyobb része elkallódott. A TJM raktárában csak az 1. sír anyagábólóriznek három csontgyóngyöt és egy átfúrt állatfogat' Lsz.: 485488/4|.ll; A Perjámos-kultúra belső időrendjének öt periódusra laló feloszuísát (BONA l975b. 89_93'' r05.)a kutatók egy csopor1ja nem tarÜa elfogadhatónak (SOROCEANU 1982; TROGMAYER 1985. 4.;

soRocEANU 1991. 123-126.).12. A Perjárnos-kultúra temetőinek korai periódusában megfigyelhető, hogy leggyakrabban háromedény kerül a sírokba: Líl, kétrülű nagyobb méretű edény és egy kisebb méretű edény, amely lehet ajel_legzetes kétfuh1 edény kisebb változata, kis függesztő edény vagy pedig az ismertetett kopáncsi bögré-hez hasonló forrna (BANNER 1929. Fig.6.2_4, 10. 1-3; BONA 1975b' T.82. 15_17,83. 3-5' l0l.7-9'stb'). E szabályosság alól csak a mokrini temető képez kivételt, ahol az említettjelenség nem tapasztal-

ható.13. A llárpát-rnedencében a tárgytíPus a Tiszapolgár-kultúrától kezdve is'mert, bár a késő rézkoriBaden-Co|ofen-kultúrák fémművességére nem volt jellemző tóbbmenetes változatuk használata.Nem ismertek ilyen tárgyak a VuÖedol-, Makó-, Somogyvár-Vinkocvi-, Nyírség-, Glina lll-Schnecken-berg B-kultúrák anyagában sem. Igazán elterjedtté - úgy tűnik - a kora bronzkor 2-3 idején válnak.A pitvarosi temetőben már mind zárttőbb menetes (BóNA 1965. VIII. t. 6), mind nyitott több me-netes változatai előfordulnak (BóNA 1965.u' t. 7-8, \TII. t. 7). Az ottomány-, Gyulavarsánd-,Wietenberg_kultúrák korébő1 nem ismerünk többmenetes spirálkarpereceket, és a velük egyidős Hat-van-, illetve Füzesabony-kultúrák anyagában is csak szórványosan fordulnak elő ezek az ékszerek(ToMPA 1939' Taf. 27_29;I<ALICZ 1968. 177.; BoNA l975b. 15B). A Dunától n}'ugatra esó közép-európai területeken a Rei' A1-A2 időszakban rendkívül elterjedt a divala ezeknek az ékszereknek;bemutatott darabunknak számos analógiáját isme{ük különbóző csoportok' körében. (BóNA 1975b.

Taf. 281' 1-2; ToRMA 1978. 16.; ToÖIK 1979' Lxx\l. 1l_12; SZATHnaÁnr tsas' 21. Abb. 56. 4;

KRAUSE 1988' 82-84' Abb' 38, 40; BERTEMES 1989. Taf. 24.13-L4). A l(árpát-medencében úgy tűnik,hogy főként a kora bronzkor vége és a középső bronzkor eleje (kora bronzkor 2-3, középső bronzkor l )az azid.őszak, amikor ezek a többmenetes, egyszerű spirális karperecek használatban voltak'14. A Nag1'rév_ és a Vatya-kultúra sírjaiban való előfordulásukról K. SCHREIBER 1995' 40., romániai elő_

fordulásukról pedig BADER 1990. 189-190' Abb. 26' emlékezik meg. Szlovákia és Csehország területénelőkerült kora bronzkori fajanszgyöngyöket VENCLoVÁ 1gg0' 1'7uI77 ', 216. és BÁToRA 1995. Abb.3 sorolja föl' N}ugat_európai elterjedésének problémáiról legújabban; KRAUSE 1988. 156_157.; \rEN-clovA 1990.3M0.l5. Hasonló koncentrációban csak Kelet-Szlovákiában fordulnak elő ezek az ékszerek (oLExA 1987.

258.,27|.; BÁTQRA 1995. 189.). Nem zárható ki, hogy a Perjámos_kultúra településterületén belül a

fémművesség technológiai ismereteire és inlrastukturájára alapoződva kisebb fajansz e|őál|ító műhelydolgozott, mintahogyan Kelet-Szlovákia esetében oLEXA r987' 258. ezt feltételezi. A Perjámos-kultúratelepüléste.rületén belül Pécskáról ismerünk intenzív fémműves tevékenységre utaló bizonyítékokat(DoMoToR 1902; SOROCEANU 1991. 88-92.).l6. A kultúra kései periódusaiban (Szőreg 4-5) általánosjelenség az ékszermel1ékletek hiánya. AÍajansz,kagyló, átfúrt állatfos és bronzlemez ékszerek (pitykék' spirálcsovecskék), illetve ruhadíszek viseletének

B3

,

|is'eb! 19rykű újjáéledése az alföldi halomsíros kultúra temetkezéseiben lesz majd megfigyelhető újra(pl.: KoVÁCS 1975' 56., l57. sír; TRoGMAYER tg75.37.,329. sír).17' A Dentalium és a Columbella Rustica csigák gyakoriak a l(árpát_medence más kora és más kozépsőbronzkori kultúráinak emlékei között is: Erdély BADER 1990' 189.; Kelet- Szlovákia OLEXA 1987. Ább.8. _l4' Abb. 6. 6; Nyugat_Szlovákia ToÖIK 1979' LXXV. 3, Lxxxl' 13, stb.; Nnlgat Dunántű BóNAl975b. Abb. 25. 4_10, 26' 7,'Iaf. 276' 7, 277.9-ll; AlsóAusztria BERTEMES lb89. Taf. 27. 24_25;NEUGEBAUER 1994. Abb.41. 3.r8. Á pitykékkel kapcsolatban nem zárha$uk ki annak a lehetőségét sem, hogy ezek egy másik ruhada-rabhoz tartozhattak, amelyet az elöző fölé helyeztek a sírba' Erre utalhat az is, hogy két esetben is meg_figyelhető, hogy a sírban bronz pitykék fedik az egyéb díszeket.19- A drrnapentelei 88. sírban az övkapocs ugyanígy a halott deréktáján, a könyék magzsságában kerültelő (BONA 1959. l. kép).20. Mivel BannerJános ásatiísainak dokumentációját nem ismerjük, így csak a publikációiban megie-lent, illewe a leluírkönyvben feltüntetett adatok alapján lehet a leletegyütteseket elkülöníteni (V' szA-BO lee6. 18., 27.j.).2l' A telies leletanyag feldolgozás alatt.22. Közölet]en darabok a KJM gyűjteményében.23. A Tisza jobb parti árteréről egyelőre nem isme{úk a Perjámos-kultúra leletanyagát' ami talán arrautal, hogy a folyó etnikai és kulturális határ szerepét töltötte be.24. Ebben az összeÍüggésben a Pe{ámos-kultúra népének sajátos, a megelőző időszak kultúráitól eltérőéletmódjára utalhat az, hogy a korábban az ezen a területen élő Makó-kultúra lelóhelyeit nem csak a Ti-sza árterén, hanem attól 15-20 km-re is ismerjük a löszháaág szárazabb, bizonytalanabb vízellátiísú tér-ségében is. (Pl. A Makókultúra Székkutas-Kípolnadűlői 198l-ben előkerult leltározatlan lelete_gyüttese a TJM gyűjteményében.)25. Ld. előbb Kuhsár Gabrizlla dolgozatát.26. A mokrini temetőben néhány leletegyüttes (GIRIÓ 1971. Gr. 1, 2, 6, 7) a Piwaros_csoport és aPerjámos_kultúra kontinuitására (vagy részleges egyidejűségére?) utal (GIRIc l984. 37';CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. 32., 37')' Ennek ellenére a Perjámos-kultúra sík telepein, illetve telljein és a többieddig megismert temetőjében nem ismerünk erre utaló további nyomokat'27. A leletanyag publikálásának lehetőségéért B. Nag KatatinnahLartozoÍn köszönettel. E helyen szeret_ném megköszönni Viyrös Istaánnakaz állatÍog-leletek megharározásában és a 2. sír leletösszefüggéseinekértelmezésében nyújtott segítségét. Köszönettel tartozom továbbá Kissnó Butd.efi Mártának és Kiiltí Lász-lónakaFúgge|ékben bemutatott anyagvizsgálatok elvégzéséért' A 2-5., 7_1t', 14-17. képeken szereplőrajzokat DobóBemadztt, a 12. képet ésa2.tábla7.rajzátpedigKonczMargitkészítette'Afényképek'Ba-ran1ai Antal mlunkáL28. Az )'. és a 2. sírban előkerult állatcsont mellékletek elkallódtak, így meghatározásukat sajnos nemvégezhettük el. A 2. sírban előkerült szarvcsapos állatkoponya töredékéről a sírfotón látható kép alap-ján Vtnös Istuán csak feltételezni tudta, hogy feltehetóleg egy kiskérődző koponyíja lehetett.

IrodalomL:isd a kötet végén az összevont Irodalom- és rövidítésjegyzéket.

84