Szakmai lektorokBencéné Fekete Andrea

Fekete Lilla SáraForray R. KatalinKatona György

Nagyné Árgány BrigittaPatyi Gábor

Szücs Eszter CeciliaVarga László

Nyelvi lektorokHajdicsné Varga KatalinSzücs Eszter Cecilia

Szerkesztő kBarkóczy László

Hajdicsné Varga Katalin

A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelnek.A tördelést és a formai javításokat Barkóczy László végezte.

ISBN 978-963-9821-37-8HU ISSN 1789-8587

KiadjákKAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARANYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMBENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KARA

KészültMuzsek Nyomda, Pécs

Felelős kiadókDR. KOVÁCS ZOLTÁN dékánDR. KATONA GYÖRGY dékán

Készült 150 példányban

IOZ

-zoS?l::lll?sgl::llpl~sl}lnuulqql}AOl::lAl::l!H'lS?HS::ld?)[Ul~UJÁll::l.ramS?lUl}ZS)[::lull::ll

-?JncijjurolU::lJUuoqzsarU?lU~ZSunapuoxro)[::lull?sl}.1::lzsd?uqqoÁlluulBA9f

·l::l)[I}S?l::lql?ll::lUIqq::lÁuuQ)[!qqgs?)[

?A9l::lq::ll)[!ZS::llUI::lU)[::lÁl::llilU')[l}ssuHuUl::l.D(::ll::l.1::llilS~!l::ll?wPUBÁI0!qql}AOlP)[~::l)[

-::lUJ.l::lÁllÁlloq')[UUUEl?liIPl.l?)[l}lWlli1::lU')[l}lUVZS)[::lU)[::lÁl::lUIU(lll}sJl}lllodsqUS?

::lll::ll?JgSl::lJlll}SlZSB.lUd))pll::ll?.1!W[UPUS.1l}luozeÁlloqgl::lqll?Áll,')[UlPUurau)[UU

-)[l)g:UI::lS')[UU)[OÁUl}[UW::lSlS?lJs::ld?)[oreqnsouzscqU::lql::ll?~lUPO)[uÁllus~uuÁlll1

')[::llP::lU::l[::lld?ul::l.1UUIUq)[l}10)[s~d?uqqgsl::lJu)[::lZ::ltuy·llQZQ)[)[uÁllJl}lllOHUBlEll?s

-qUQll})[~UI?Uuozoxnnntnrauruuq)[l}[O)[S!d?uqqgsl::lJll::lZ::lA::luÁlll)SOlilUÁI0JA?l?)[

)[UU)[OÁUl}lU1l,UI'1iI0.1l}qU.1l}tul}ZS)[l)g:UU::lq)[::lZ3_.(lOOZ'SOAlJZSfW)l[OAU.19l?)[

!l::lqUO.1l}ÁU'iouoqU::ll?lgp~~Sl}HUUlUloqu'!U.l1}~H::lH::l)["uql}10)[S!~UI::lpgH?UIS(

qqaxoiunutntuouqu')PU)[::lul.l::lÁlluuÁl0U::lpU!UlHQZQ)[.10)[S::lA?~l-ZlU::lq?liI-1::ll.l?ÁU?A.1QlV·S~19.11}Sl}lUl)[OqUp::lZSlluÁuUUUlsouoznlBA?)[l)g:Uop'U::lq)[::lUI.1::ll

ll::lHuQ11J)[P)[oÁul}lUH::lZ::l)[PpU::l.1'lloAS::lÁu?A.l?lUl}.1uÁll::lu.1)[oÁul}ls?RD(l)g:qlQz

-Q)[.10)[S::lA?Zl-9UÁpUI'l::l1l?SH::lZ::lPlQ)[U10)[S!SOU1}lUl1l}::lll::lZ::lA::lq::lAl::llH'lql}l

-O)[S!~UI::ll::lzu::lll::lll}SSOÁ[l}lZSoluqÁllol['ll::lll::lUlUÁ[::llilU'lSl}ZOlll}AsglU::lP~llOZOl[

ÁU?A.lQl!Sl}lUl)[Od?u·8t~A?·8981zuU::lq?l::lU?PQlSl}lBl)[OÁul}::llV·lU)[!uÁul}1iI1J1U

-Ul)[1}llUl[lUlÁ[OJuuql}10){S!ÁUl}::l1!UI[::lp::l)[S::l.1::l)[gSl::lJll!p::ld[9l-916111,UI'uuql}]O)[S~

~UI]::lp::l){S::l.1::l)[ gSPJ~gu1\?l-6061p~UUI'uuqUIl1!zl}uliI!llÁul}::l]Jl})[U19l-968l'uuql}l

-O){S!Ául}::l[qqgS[::lJ'uuql}[O)[S!~.1l}ll[od'uuql}10)[s~d?uqqgsPJ)[oÁU1}l[UlUg:H::lzll?A

-1::lU::lS::l.1::l)[!SW[O)[S!~UI::ll::lZUU::lq)[::lp::lZ!lA?gl::lAQ)[lS?z::lÁll::l!)[Uuolll}zSJo.1uÁlluW

·UO:JV!dgAarx>/unUl!vzvljvn01JS01Z!qISfpa2fzar(laljlaAlJ2fVrCá'VIt

p2fs,91aljaJ!SlJJl1uvlqqlJltOJuar(J.IUl2fsnaz2flt!VJ02fs.lr(ulJaJ!AlJ2JodvrCá'olj'vJllJ2-SZ.lltJZVuvqAoS9sJ0JnUlauaplIJ2flt'uvqlJslJJn2fvJv!2fSlJ1VP/Or(ulJaJ!12foJdfzQ2fvaq2fanQ1JQJladaAazsuar(lJUlrCá'olj'VAAVlzsfASlJUI'uOJv.ld.1Vl02fS!.11aqvA02fv2fVJA]qla22fs,9JuaJa/uar(lJUlsfla2faJpa2fzar(JaljJOlj2flJJ02fS.1!AlJ270dvuO/Vit((2olj'JzsvllJltVaJsaAa2fVAAVJzsfArCá'aslJJvJn2f17·ulJ/97nPAOJpVZlJZSXX-XIXVJlJSlJJ112fVJV2fvulJs-.lOS2flJJ02fs.lr(ulJaJ!-llJ2Jodnapa7éJfléJJVJJlJ2f9JvJn2f9z02f7v720JlaltfJéJuflAQJSf7éJltéJU-r(ulJalAVrCá'VUl.u02fsl1Ulz!lvnpvvssvJnUléJqrCá'olj'JaJéJJAfs]2fzsaJVAAVr(UlJUlJnuvJ17

NN3IHUVÁDVN

SyIOf(1DtrWS:;rAN:y'WOiWVH:W01VaVS'll'y'.LS:;rS:;rltrAtrN

KÉpzÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

által társadalmi felemelkedést is nyújtó - az 1868-as törvény által bevezetett a lá-nyokriak négy, míg a fiúknak hat évfolyamos - polgári iskola, ahova négy elemielvégzése után lehetett jelentkezni. A népiskolai törvény értelmében azok falvakés városok községei, melyek legalább 5000 lakost számláltak, kötelesek voltakfelsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejük engedte, polgári iskolákat állítani, sfenntartani.[l] A fiúk számára hatéves polgári iskola tananyag a -latin nyelvet fi-gyelmen kívül hagyva - döntően megegyezett a reálgimnáziuméval és különbözetivizsga letétele után akár gimnáziumba való átlépést is biztosított. Azonban ezt alehetőséget a tanulók csak 1-2%-a választotta, mivel szüleik általában nem en-gedhették meg maguknak a magas tandíj ú középiskolai tanulmányok finanszíro-zását. A gimnáziumi tananyagot a polgári ötödik és hatodik osztályában már csakösszesűrítve sajátíthatták el a diákok, ugyanis itt elsősorban az ismereteknek agyakorlati életben történő felhasználhatóságára törekedtek. Azonban a polgári is-kola V-VI. osztálya sem nyújtott magasabb képesítést, mint a négy osztály, ígyakár csak a felsőbb népiskolák osztályai ezek is igen csekély érdeklődésre tart-hattak számot és az sem növelte népszerűségüket, hogy 1881-től szaktanfolya-

mokat kapcsoltak hozzájuk. Az 1880-as évek elején kísérletet tettek arra, hogyafiúiskolák két felső osztályait szakirányú képzéssé alakítsák át, a lépés logikusnaktűnhetett volna, ám az ekkor már egyre nagyobb számban működő például három

évfolyamos érettségit adó - ha bizonyos korlátok között is de egyszersmind to-vábbtanulást is lehetővé tevő - felső kereskedelmi iskolákkal párhuzamosan nemszámíthattak kellő érdeklődésre. Kivételt képeztek a kereskedelmivel kapcsolatospolgári iskolák. Azoknál a polgári fiúiskoláknál, ahol nem szűntették meg az ötö-dik-hatodik.osztályt, ott általában a két felső osztályban ipari, kereskedelmi vagymezőgazdasági ismereteket oktattak tanfolyam formájában. Az 1884. július 29-én kiadott 28.093. majd az 1885. augusztus 3-án megjelent 29.801 számú minisz-teri rendelet változást hozott a közép kereskedelmi iskolák és egyúttal a polgáriiskolák szabályzatában és tantervében is (Mészáros, 1991). A rendelet értelmébena kereskedelmivel kapcsolatos polgári iskolákat is közép kereskedelminek tekin-tették.[2] A kapcsolatos iskolák között is volt különbség, mégpedig a kapcsolatjellegét tekintve. Ugyanis vagy a polgári iskola tanításterve kapcsolódott össze amellé állított kereskedelmi tanfolyam óratervével, vagy a kereskedelmi tanfolyamtanításterve független volt ugyan a polgári iskoláétól, ám a kereskedelmi és polgáriiskola egy helységben és közös vezetés alatt működött. Az ilyen típusú kapcsolatosiskolák száma igen csekély volt a XIX - XX. század fordulóján, mindössze az is-kolák egy ötöde szerveződött polgári iskolával kapcsolatosan és ezek közül is tíz

202

toz°nQlUQPn~Il~UlSl}lnuul

-qqexoiu(%LL069)~[~]uiunuqqoiuuq-0061)[UU)[9InUUl\11]Ul1}lRL0(917t:0061?SW)U~p~l~UlSIUSl}ZO)[IUI:aO]%91°8'WRlUUluoqno)[n-%ltOt'n~d91U1l}ÁIl}d911l}-UQ)[n-%to°6I:arUl'qql}Aoll[nUUluuq)[l}IO)[S~)[UZS%tOII'uuq)[l}IO)[s!d9ZQ)[q9Á:a~U-%8S"17'uuqVÁmzso)[~PQlQUIO)[S!!ll}:a[od%IC91'u~q9zd9)[9lJUUlU-%69°n'uuqV[O)[SI!llIl~P~)[S~l~)[9SP]%ZZ017Z)[ul1)[t;t1]nn:a9AlÁIl}lZSOÁ:a9uUuoqopuat-zsosU-006IzV°n~lUfl}IO)[S!)[OIUlU1]9Á:al}Atujmrmqqaaoiu~q9zd9)[9lJUUlUs9uuql}IO)[S~~UlI~P~)[S~l~)[9S1~]U-9Ul}Ar)[Ul~UW:aSZ~A9~zQquQ[!p[-U~9lUQPUIO)[S~!ll}:alodUU~9l~AQ)[iomprojpszezsV0(L09-909:868I'Jjost;JUJ.S?r(2vN)B[o)[s~d9Z-Q)[!qqQlUlU~U1'lJso:aof~.l)[QÁu9Ps9u1)[osl}lll?qUlUA!qUOZUPU!Uls9pel!:a9sn~19'lll?UVfZiUU.lu[o)[s!d9zQ)[S!u:amuUl~UUq',,!)[[l}:alozs"lB)Il}[O)[s~d9zQ)[ssurU1~UÁI~Ulu'lsl}Hl}llUI:aO]n~H~UlUIO)[S~Pl}:alod9lflJÁuS~lS9Zd9)[!lUPO)[UÁ:as9!l~19UlPSOÁ[l}lzsol9q9IIvuQuuÁlo'l9ÁU9:a!)[UUVSl}[l}Ul.lO]~.l:a~Ul snduajoxstzuU9A.l~llISH~]UÁIl}lZSO)[UZS~U[O)[S~~.Tl}:alodsnzss~.l:auo)J~Á:alJuulonSU-868Izy°1~:a:a9s9l~q~[~S9P~)[Z~Á[~q[~qqofUl~S'!SVlnuBlqql}AOlUl~Sn~l~l:a~S:J~)[W~UA919)[zsrqdWlPl')[UllOA)P9l~qlIQl~qS~uem~s9z:a9AI~~.ll}:alodÁ:a9u)[osl}llV!9J~S~Alzs9t;t:>[O]9S[Uzulnsl}pul}(I°mpml~]mqazs19S9Z.l~zS:a~1lIU:aSZ~A!:a9sn~.l9zuRIl}llIl}ZS)[O)[OUIUlUA!q!wulll}zu~AlU!)[~lP19l5l}lll?!9pS~AlZS~lWIO]qqosjeÁUl}q9uizsorseur'U.lluIl}:aloZS~uuolqS~lU9)[uQs~A9Á:a~uoijsoáo]W~LIlZS9.TÁ:a~:a9sn~z:a9APl}:alodUU~q9U1[~l-.T9:>[~uÁI~llI'u~S~ÁU9A.l9:a9A[~119PU~9l~AQ)[19S9d91~ql~19)[)[~:JÁU9A.lQl919ZSj91-9s9lJs9U!U1)[9j~SIAlzs9zQ)[USU-t88IzuUS.lOS)[l}[O)[S!!.ll}:alodSOÁ[VlzsoluqV

°uo:Ju~d9.l~u)[unlllu19SZnZs~.ldnOAJA~)[uozaqcuÁ[O)[l}IO)[s!d9zQ)[!llI[~P~)[S~.l~)[u)[~lLI~)[)[QS:J:>[9jnUUl9Z~)[I~PU~.T[~:a:a9Sl~zd9)[)[UZS9l~j~]:a~UTllI~U'9n).l~)[!)[j~:a:a9sn~z:a9AsouozuPA!llI-PP~)[S~.I~)[d9ZQ)[uU~UU!zuÁ:aoq')[UllOl.lUl[9nUs9)[9n~lU!)[~l)[uul}~:Ju~.ll1)[UO)[lZS9.lsl}1lI-)[uu:al}S9[UAulI~[~]:a~llIÁj~UlU-)[~UZ~)[PpU~.lllI~UjU.l.ll}UUl)[UZSn~Z-d9)[U~9[~j~]:a~1lI:a~p~dUT~S'1~:a:a9s11~.TnsI~]911~)IllI~S)[gz~Á:aoq'~A[~AJ9[UZZUlZS9.lÁ:a~'u~II~~S9P~f.T~lI~sndjlulo)[S!U~Z~)[UlZO)[BlElU~S~A~q-uop91l19l~ql.l9-)[l}jÜ)[S!t;t)[o]d9zQ)19lI1?uQzuS!uuÁ:afl°lloA9zs9Áu~j~)[nllll}zsUTl}')IUllOlflJÁul~:a9s-n~.l9!llIj~P~)[S~.l~)[lunlJÁ:a~s9l~:a9sn~z:a9A!llI[~P~)[S~.T~)[d9ZQ)[u~dd9)[UopfulnlI~A!Ul')[~lPU~A.lQ)[~U:a9STIJ~zsd9UqquÁ:auu:aUjÁUOZS~AuuÁ:an)[VIO)[S!!llIj~P~)[S~J-~:>[sOlulos:JdqjUA!.lV:ajodu)[~z3:0(S681)LI~q1ll9.ldzs~A'ul}Aos:Juud'U~)[~.T~)[s:J~q-Á:aUN'(Z681)UO)[.ll}Uls9)J'(0681)U~ÁI~qlBqlllozS'u9:J9.lÁ:aUN'(6881)Ul}uuOlllOH'(8881)uuqurqn)[9sIY'(L881)uVddq'uOSUJu:aod'(9881)uO:JIO)[S!W'u~p~:a~zs'(S881)u~:a~ZS.l~:a~uluZ'U~)[9P!Afi)'uouo')Jl}Ullllns:J9.lt;tlnQPQ)[,)llIul0:>[S!SOlUj-os:Jdu)J°SOlUjos:JdqljOAu~q9l~lU!)[~lSl}lU:aZU:a!Á:aUA:a9sÁI~qÁpllIU'uuÁ[OlloA

SYlf1I(1D3Ws:;rÁNYWOÁDVH:wolvavs~Yls:;rS:;r13A3N

KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

A polgári iskolatípusnak a korabeli iskolapiacon való elhelyezése nem köny-nyű, ugyan az 1868-as a törvény népoktatási intézmények közé sorolta, ám azkétségtelen, hogy ezeknél magasabb szintű tudást nyújtott.[3] Mindezt többenmeg is fogalmazták. Csengery Antal országgyűlési képviselő 1879. április 26-ánminiszteri tanácskozáson következőket mondta: "A mi polgári iskoláink egészenmegfelelnek az érintett kelléknek, amelyet az új középiskola szervezését illetőlegcsaknem egyértelműen felállítanak a pedagógusok. Éppen ez az ingadózás a fen-sőbb népiskolák és tudós középiskolák érintett szurrogátumai között tette szük-ségessé az új középiskola célját és fogalmát meghatározni, s melyet a nemzetközoktatási rendszerében kijelölni" (Csengery, 1987: 121). A törvény egyik, hanem a legnagyobb hiányossága, hogy nem fogalmazta meg világosan a polgáriiskola célját, illetve 1879-ig azt, hogy pontosan mely pályákra is képesít.

2. Polgári leányiskolák a XIX-XX- század fordulóján

A hazai leánynevelés intézményes fejlődésének a polgári iskolák jelentették azelső meghatározó intézményes keretét. A lányok négy év alatt a fiúkéval meg-egyező tárgyak mellett női kézimunkát, kertészetet és háztartástant is tanultak(Simon, 1979). Amint azt említettük a polgári iskolák az általános műveltség mel-lett, a felsőbb népiskolákkal ellentétben némi gyakorlati képzésre is törekedtek.Azonban a lányok esetében ez a gyakorlati képzés az 1869-es első tanterv alapjánkimerült a családi éltre való felkészítésben (a gyakorlati képzést a kézimunka ésa háztartástani ismeretek jelentették). Csengery Antal 1875-ben következőképpennyilatkozott a polgári leányiskolákról: "Mi az erősebb fél, eddig kizárólag ma-gunkról gondoskodtunk a közép- és fensőbb oktatás terén, leányaink alig része-sültek ezelőtt közköltségen - magában afővárosban is - az eleminél magasabboktatásban. " A magasabb nőoktatás a családok körében még mindig idegen go-uvernante- ok (nevelőnők), s a családon kívül költséges magánintézetek kezébenvan, amelyek közül vajmi kevés felel meg egy középiskola feladatának" tKrammer;1915: 257). Mindemellett Csengery többször megfogalmazta, hogy a nők egynemzet társadalmában igen fontos helyet foglalnak el, ezért az államnak különösgondot kell fordítania a nők iskoláztatására. [4]

Ám miközben a polgári fiúiskolák 1877-ben, majd 1879-ben is új tanterv etkaptak addig a leányiskolák első tanterve lényegében változatlab maradt. Némiváltozást az 1887-es miryszteri rendelet és egyben az új szervezet hozott, amelya felsőbb leányiskolákatjalsó (r-4 osztály) és felső (5-6 osztály) tagozatra osztotta.

204

~OZ

ltDJ:UUlpm~Ap[91uosuH·(9n-~n:~161'.iaUlUlO.1)J)"J?s?Jzsalfajqqt;JfloJ910fluoq

-t(ut;J.1!!2t;Jsopzo2S?uodt'!Ullapa)/sa.1a)/ueseiezesou'.lJol.10)/ot(2uoq)/t;Jl0)/s.lt(ut;Jal

!.1t;J210d"uUnO:).IUl)[UUSOlUU~AP[u;lq?S?lU;lI;l~n;lZ?lU~?1;lJW)IAuu;lq-1681ram

S:)~UUl~S~lUl)[OZQ)ISO~~ZSlOzy·)[UU~U~~SSOÁU~~qÁloUlO)[sndnu[o)[s~zu)[UlPU

lo~uuqU~Ul1ll9JSOUl~ZSuoqqoi[D.ZQ)[)[9:).IUl)[UUSOlUOJl?Á~DS~lUl)[OÁu~;l1U;lq)[;lA?

s;l-0681Z,!·lS?P;l)[Z;lÁ[;lq[;l9[UAuooatdorouxunurB~;lUl;lH;lHÁUUQ)[urouWq;ll

';ll?S?l;lZ;lA9n~UQl;lIZD~l13d~gullOlJSO~O~Ul;lU~?SH;lZ~?AnozrozsÁ~JzuÁ~oq'lIOA

zuU~~SSOÁU~~qqqOÁ~UU~;l1)[;lUUg·;ll;lZ;lAl;lZSUlUÁ[OJUU1-13)[UnUl!Z?)[~guHOS:)

-dtDJ:;lqÁ~;ljUA~[O)[S~!l~~lodUn;ll;l[D.ZS~;lUll;lÁII;lUl13'lOSljDl;l)[pn;lppU;lll)lU~ZS

·OZ6·6€l[;l)[U?-Vsmzsnsne·8061)[13S:)ul~s~zoÁl~q13zS)[ouIBÁIOJUBluozcuuquozy

·u;lq-~881llnpu~u13qUlOllUUlS~)IUluÁjOJUBlS;lA?l?)[u;lÁEgspzy·)[;llZ;lAl;lZS

lOUlUÁI0Juul-u)[UnUl~z?)[mu?IQJÁl~lZSO)[~p;lÁ~;lUuÁ~oq'~ulol9d)[~H~q91dÁ~l)

WÁu~~qs?zd?)[qUFO)[uÁ~u)[~10)[S~Áu~;l1!l~~lodu19l?d;lzQ)[)[;lA?S13-0881zy

·:).IUl~!?~?Aoqsnnm]A?zuS?)[~pgpZ;l)[U?~

-csjoroqurcidozsA?~U[O)[S~zuÁ~oq'l;lI;lPU;llU!)[UlPUOLU13q~~H[~l~umU1}ZS~;lLU

mpruurosl;lPPU;lll)LU~ZS.€98·0v!A?·0061zuizoS?'ll~A~SS~)[OZSS!UBq)[~10)[

-s~l)Y:~l~~loduÁl;lUlu'l;lA?UUlu;ln;lHP!AQ1~;lUlI;lH?qUlOl~l[-l?)[PA!Ul')[uusndn

-Ul0)[S!Z13H~AS!Bl~ÁU~lWl[U;lqUl;l[;lll?soxuozrqluzÁl~quzsuZ;lqqoitur19S·S!

13l)[~IO)[S!ÁU~;l[!l~~lodu;ln;llZS;l~l;ll!)[lOlUZÁl~quzs!UlpÁ~;lJS?~S~:).IUlPU;llnOpU~)[

u;lq-~88[Z13;ll?ZS?l)[~IO)IS!Áu~;l1qqgsPJ!UlUmzuÁl;lUl13'urosl;lI;lPU;lll)Ul~ZS

·Lv~·81~A?T681zulS?d?[;ll91;lnozoqUl;lN·(on:~161'.iaUlUlO.1)J)"Jf?ssaJJ]t(uu9)/-2aUl)/!JJJ9Z9)/JauéJUlJt;JzoS?)/au?s?JjSaJ?1J%sJdo)/Plla)/oJJ9Z9)/)/t;JlO)/S1

-p/aflaut(ut;Ja/qqOS020Ulo":~;lUlulzUUllu~oJu;ldd?)[gZ;l)[l;lAQ)[ul;lI;lPU;ll!l;llZS~U

-!llll)lll~ZS·000·6Z!A?.L881Z13lZ;lPU!J'\[·l~s~pRIBumu;lJluH1)Á~;lS?l?S?P;l)[;lAQU

)[UU~Ul~ZSl?1!91nuUl)[OÁ[~lZSOgspl!UI0)[S!Áu~;l[qqgsplU;lZ;l;lAlJ~;lSÁ~J')[;lu;l~d?1

uq~Ál~lZSO)I!PQlQUI0)[S!Áu~;l1qqgsplu)[oÁu~l-HnuulS!l;lApÁUU!:)uBll-nn~?A

-pU;lS;ll;l)[!SWÁl~lZSO)[!P;lÁ~;lUB[O)[S~!1~~10dBÁ~oq'U~[?J)[!Á~;lzuH;ll;ll[;llzu

)[UU1UI0s:)dqu)[;:mug·!UZOl[)[~llquuqluI0s:)dqqqUSOlOZSlU)[)[~10)[S!ÁU~;l1qqgs

-Plul~l~~loduÁ~oq'UU9P9pu19qq13UBSOluod'lS;ld?)[(6981)zoq!qqpO)[BHOlUl

-nUlS!lS?S;lUZSS!APU!UlSl;lZSÁ~;lU;lql;llU~)[;llqqQlAl;llS~HUBluuuquozu'~UZ;lP;llPJ

l;ll[;lllS~PB[uq!ul?UUBq~S~ZOl~lUl[~;lUl)[;lAygÁU~l~qq9lulU?)[U;lÁygqS?U;lq?S

-?Z1}l!)[l?:)u'uuq~s~101osl;l1qq;lS;ll;lIZS?l)[UU~~13ÁUUS~HUBlY·)[UllnuUlS!lUU1~?S

-ZS?~;llU?)[Á~l~lUUl~l)uuq~19l?)[!l;lq;lAl;lH!')I~nOHUulUUqUl~zSU19UBqqUSU~UUl

lOZ~UlBS?w)[umu!z?)[uuuq!l~~lodun;lÁl;ll[Al;lÁuU!:)UBlluÁ~oq'nQZQ)[UI0)[S~

W)[u110A~?sqUQ[D.)[!ÁUUU;lZSSQPU!Ul'S!uuq)[~10)[S!ÁU~;l1U~~lodu)[?lm?Agz;l1

-;llQ)ll?Al;llUUlUI0)[S~ÁU~;l1qqgsplSOÁl~lZSOÁ~?UBU;lq?Ull;lll?Al;llS~lJU13lf\lzy

Sy'1llií)D3JAJ:S:srANyWOADVH:wO'1VaVS1fylS:srS:sr'1aAaN

KÉpzÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

fogalmazott meg a II. Országos Tanügyi Kongresszus Nőnevelő Szakosztálya is,amely a leány-ismétlő iskolákat gazdasági, háztartási és nőipari gyakorlati képzéstnyújtó iskolákká akarta átszervezni. Azaz a felső népiskolákat szerették volna ház-tartási és nőipari iskolává átalakítani. Berzeviczy Albert az 1896-os tanügyi kong-resszuson tartott előadásában szintén az elemi iskola fölé szervezendő gazdasági,ipari gyakorlati fiú és leányiskola felállítását javasolta. Mindeközben többen apolgári iskola egyéb orvosolandó hibáira is felhívták a figyelmet. Ezek között em-lítendő, hogy egyrészt a polgári iskolába mindenkit felvettek a korának megfelelőosztályba, anélkül hogy az adott osztálynak való megfelelő felkészültségét ellen-őrizték volna. Másrészt az 1895. évi 5009. sz. rendelettel kiadott magánvizsgálatiszabályzatot, amelynek értelmében a népiskola ötödik és hatodik osztálya meg-felel a polgári első és második osztályának, amelyet úgy értelmezték elsősorbanmagán és felekezeti iskolák, hogy bármely népiskolai tanuló ötödik illetve hatodikosztályos bizonyítványa alapján felvehető a polgári leányiskola második illetveharmadik osztályába. Habár ezt a rendeletet l 908-ban a magántanulók esetébenis eltörölték, azonban az iskolák továbbra is felvettek felső népiskolát végzett nö-vendékeket a polgári iskola magasabb osztályai ba. Szintén súlyos problémakéntfogalmazódott meg, hogy a nemzetiségi vidéken a polgári iskola harmadik és ne-gyedik osztályainak leányai nem tudtak vagy szinte alig magyarul. Az oly gyakranmegfogalmazott kritikák ellenére több mint húsz évig nem változott a polgárileányiskolák tanterve, ugyanis mind Wlassics Gyula (1895-1903), mind pedigApponyi Albert (1906~ 191 O) vallás- és közoktatásügyi miniszter a polgári leány-iskolákat "jól beváltnak" értékelte és legfőbb feladatuknak a nők természetes hi-vatására való felkészítést tekintette.

Amíg a fiúiskolákban a századfordulót követően egyre nagyobb hangsúlytkapott a "tény leges" szakképzés, addig a leányiskolákban még az 1908-as új tan-terv is a női hivatásra felkészítő tárgyak óraszámát duplázta meg és az új tanterv-hez kiadott 1914-es utasítás is a "művelt magyar polgári háziasszony ideálját"állította a polgári leányiskola elé (Müller, 2000: 140). Ugyanis az 1908. évi40.483. sz. tanítási terv értelmében - amely megkövetelte, hogya "polgári leány-iskolában, mint nem csupán kisebb társadalmi rétegnek, hanem a nagy népnekiskolájában, a való élettel kapcsolatos, tervszerű ismereteket szerezhessen a nö-vendék" - a magyar nyelvet (négy évfolyamon összesen 16-18 óra), a németet(l 0-12 óra), a számtant (ll óra) és a női kézimunkát (ll óra) tanították a legma-gasabb óraszámban. [6] Ugyan a számtan és mértan illetve a kézimunka órákszáma megnőtt, ám ez nem j elentett tényleges előrelépést a gyakorlati képzés irá-

206

LOZ)[9{nmqu{::lA!W'l::lll::lZSp9Uls9{uílíluÁUUUUlQTU::l~íl::lU::lq9íl::lÁu91Bflrt)ÁUl::l)[::ll::ll::lUl

-s!du{uzuuÁgqzso9S{UÁíl9uu{0)[s!d9ZQ)[tqqoíus9!lVíl{OduÁíll).UÁ{VlZSO9S{U

Áíl9uU{O)[S!!Ul::lpzulU9)[!W'Ul)[OÁUVUl{l1UUl!U{O){S!9Js9::llÁU9UlZ::lAp::l){!lU{Víl{ozs

!UUOlU)['UJSVZUUl{U)[{U!g{::lS!AlZS!lZQ){uosnsosofs9U::lSHSgU!UlÁíloq{p)[U::lQTU::lÁíl::l

UÁUVAljÁUOZ!q139Aiuuozs)[n.ÁU9Ul::l{9AVqqVAol'!lJS::lZS9JuuqsVlJUUlt)ÁIVlZSO

s9l)lllBÁ{OJA9!ÁUUUucddolU)[OZUs9{::ljZS::lAlU){9{l1UUl1)10)[S91}íl9Sn::lZd9)[9T::l

S?TU::lÁíl::lUAílOJ{9UU::lS9U{O){S!9pUlUl{uasoureznqred(U{0)[S!d9ZQ)[-ÁUV::l{'U{O){S!lV

-or'umtzemmá)lBAV{0)[S!d9ZQ)[tqqo;UZUÁíloq'::lA{::lAJ9[UZZU'I::l::llZ::lÁI::lljunqar-OS){V{0)[S!d9ZQ){UW{O){S!!JVílIOdUU::lqÁI::lUlU'9PJW)lAUlVlU[SBAUfUllOlft)ÁU::lq

lll::lJfl)U9r::ll::l6161USJvuul9lUílzuílIl::lms::lÁílg:!UIO)[SI!JVíl{OdsoílVZSJOzy

'íl::lUl::ln::llPPJlUA?Á{VlZSOÁíl9u9S{U){?IO){

-S!ÁU?::l{qqgS{::lJUlVÁl?lZSOÁíl9u){V{O){S!!JVíllOdUl::l{::lpU::lJSO-9161gZ\}lDf{l1{9J

lVSV{VU1JOpJ13::lUl9ílOJlVSVlUl){OÁuV::lII){OJd9ZQ){y[sJ'{::lJ::lU::lljzS9){RlVÁlVdtuqcp-::l){S::ll::l)[ÁílBA!JUdT'!ílVsupzuílgZ::lUlÁílJ'::lUl::ll{::l{I)ÁUV1!){UZSUlOIVl{Á{::lUlU'íl::lUl

UlZUUl{uílOJWSVH){U{UW9{UAVAl).U1UÁ{oJA919l{sndnejoxs:zuUU9{uosul{z0q)[V{O){

-S!l).gUS91919s9lZS::l1f::lJqqVAOl!lB{lO){uÁíl)[VlO){S!ÁuV::l{!lVíl{odUl{UlílOJlSvnvuoq

-9J::lqUl::lJ::lp17161l::llDS::lÁílg:!U{O)[SI!lVíl{OdSOílVZS10'l::lSS9Zd9){)[UZSS::lA9UlOIVlj

Áíl::l){VUlosJdu){::lzssQlS9Zd9)[S::lA9Áíl9uUÁíloqÁíll)'lSnd)lu{o){s!zulZ::l!UUl)[U{B

::lU9){WÁílOl{'l::lTlQzuzul::lJnQpgl::lAlmqqul)[uÁíl::llÁíl::ls9)[Unol)pU!lU)[OUlUÁloJUUl

!Ull::lP::l){S::ll::l){s9undt)[?{O)[S!!l?íl{odS::lÁíl::lzuÁílOl{'!UlOSOA10){VHVq91dÁíll)'Wul

-9{qOldUlZ::lU9A.l::lUlS!l::lJ)[9I01B)[I::lJl?ÁílDSVlUl)[OÁUV::l{y'l9Á{9S::lS9P::l){Z::lÁ{::ll{{::l

zuU1VUlVZS)[guUÁílJ::lAHÁUUQ)[íl::lUl'UQflDJ::l){::lq19lS?T::lS9zd9){){UZSUÁíloq'UllB

UUlOAn::lp::l)[::llQlS!l!SJ!)[)IuSJ.lV){uÁílOlj'nQpgz19Ul::lUU::lq9i\.1::llUUl){VlO){S!!lVíl{odUíl!ppu'S!)[?{O)[S!!Ulpp::l)[S::lJ::l)[gSl::lJ!guSOUluÁloJA9UlOl?llgS{::lzu)[umÁUíl::lUl

ml-606l::lAl)íl::lSS?T::llZ::ls9'UOr{UmAlv)[UnUlÁíloq'UllUllD.1::lZsÁU9)[guqqQl::llÁíl::l

lVUluuqUlO{UPUS.lVlJUÁílUUl9{l1)[U{UWzuU9f::l{::l)[::lA9S::l-O16[zuU::lqzQ){!W

[LJ'"tlUOZSSV!z,?lf!A,?2JodAVt(20Ul'IJatt!Juloo.fJ,?ap!oJo)js!tlutpaJ!Atp2JodV'P)j9OSSVttO?tt.zasazs?u2?SIJa'l-!,nuyazUlauA0t(20Ulot(20lf'!upzattvqtlUtp.l_1satlJalf.1ualzsaJ!a./la)j!,!UlJaIA?'!uJatt!JUIv.úo)jo1?)jJaJ)joU!OtlUtpttJ]UOIuoqAos,c;sJal·mu')j.lZ0IAVI?zQ)/)jtp/o)jS!9pvla2?Slla,t-!JUISOUtpJVIJtps.12?UI'aA!atlU?UlJalattQ)j9paAal,qqqa)/vu2tpsSO!IOJAO)j0t(2oa.1uuailla)/JaIJdlup/aIIA?zas'!)jo!itps:JoqaqlaJ?zouasauat(2aI?ZS?Aqqot(2ou2aJ)jou!9Jnu-Ol0J0)jS!!.1,?2JodOAtpqoH":UlZUUl{uílOJíl::lUlS!A1::ll!SVHUUlsU-S06IZBlZ::lPU!K

'l::l){DS9d9T!)[S::líl::l{ÁU9l9{UAu1JmdgJ::lu){UnUlUUl::lU){9lPP919s9lJzS9)[{::lJ9{B.\

::l.ll{9!PV{usJ){guUHU{US9zd9)[!lU{lo){uÁíly'BlZOÁ{l)síluUlj.lQzsqqQllZ::lS!.mzs!U

-IUlZSl1l{n)[P::lq{y!ÁuoddyuíluUIs9UIOlUlUlj!{::lqRlO){Uul{'UT::lSJü)P{U89UTuqV·\U

KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

zöme a polgári és a többi középiskola négy alsó osztálya után dönti el, hogy to-vábbá foly tatja-e tanulmányait ezen iskola felső tagozatán vagy szakiskolában,ezértjavaslatuk szerint célszerűbb lett volna az összes középiskola (köztük a pol-gári) négy alsó osztályú tagozatát egységessé tenni. A polgári iskola felső tagozataa magasabb általános műveltség mellett, olyan szakismerettel (gazdasági, ipari,kereskedelmi szakirány gyakorlattal összekapcsolva) látná el leány és fiú növen-dékeit egyaránt, amelyek közgazdasági, köztisztviselői foglalkozásokban és fő-iskolai továbbképzésekben szükségesek. A teljes polgári iskolára pedig azért voltszükség álláspontj uk szerint, mert egy 14-15 éves gyermek koránál fogva semkész arra, hogy eldöntse mivel szeretne foglalkozni. A békéscsabai és orosházihétosztályú polgári iskolát példaként említve, hívták fel a figyelmet arra, hogyamezőgazdasági szakképzés hiányosságai miatt az egyetlen, gyors és hatékonymegoldást az ilyen típusú polgári iskolákjelentenék, hiszen a kis- és középgazdarétegnek nincs iskolája ellentétben a kereskedőkkel. A polgári leányiskolák ame-lyek a törvény értelmében is négy osztályosak, nézetük szerint pont akkor bocsátjaki a fiatal lányokat, amikor legjobban rászorulnak az iskola nevelő tevékenysé-gére, ráadásul érettségit nem adnak miközben az számos szellemi foglalkozás be-töltéséhez szükséges. "Éppen apolgári iskola felső tagozatának kifejlesztése tennélehetővé, hogy erős nemzeti szellem mellett a nem kevésbéfontos gyakorlati szel-lemet és szaktudást ijjúságunkba beleneveljük, s hazánk polgárait a termelő fog-lalkozásokfelé tereljuk. "[9] Tehát azt szerették volna elérni, hogy a polgári fiú ésleányiskolák is nyolc osztályosak legyenek, és az 1919 decemberi minisztertanácsihatározat értelmében megszervezzék az önálló tanfelügyelőségüket. [10]

3. Polgári iskolák társadalmi összetétele

A leány tanulók létszáma a századfordulóra meghaladta a fiúkét, ugyanis amíg1900-ban összesen 5545 leány végzett négy polgári osztályt, addig "csak" 4273fiú tett hasonlóan (Nagy, 2004). Az 1900-as esztendőben a közel 27000 lány jártpolgáriba, míg felső leányiskolában csupán megközelítőleg 4500 fő.

208

60Z

[ll]'(L661~lOpUV)!)[lID1;;l)[19q)[OP~I13S::lP~'alodd9zQ)[qq;;lsgl;;lq;;lluoza;;l'a9sqqQl)[oÁu~I91~f;;lP!zuÁ'aJ'S!l~IO)[S!P~'alod13)[9l19A)j;;lUS;;l'a9S'a91;;l131~W~ZS)[!13ÁU~;;ll13'aJw')j9lPID)j13q~1-0)[s!d9zQ)[U13qlOSgSpll3)[!13g:13')[~llOl113l)j13USOlUOJWS~l13lZ'?IO)[S!l).)[oJqq13S13'a13W)j!;;l)[;;llU.l;;lÁ'a13)[!)[13')[;;l'a;;ll91qqmjnsorasjod13Á'aoq'noraqpopejoqqa(%Z9;;lAl;;lIl!%6€rauru13q-8l1L161'alw'%8~s9%Z17u;;lq-60/8061'%9~s9%171713ÁU,?lB)[oÁul?l-)jl).g:u;;lQ-1O/0061)13ÁU~l13QQ13S13'a13W91l3Au13Q)j~l0)jS!!l~'alod13)[13U)[oÁu~1V

upidojo!OIOPO)/att?UOIsalÍ2a(';ISW)tttCuQ)/tt!J!O)/!JZS!IVJS.mlÍ2vw:SlJ.uoduaqJfaA~uulsaAíiazuumyzsHI

Jf!9IRUUls~JfYIOJfS!AuyalS~-9lJ!-IyíilOJ:Joz1?N1?J[

IS68$'8O~[168Z~OIZ8161/L161

61LEEO~ZPI9t:Z6Z1S0611~061

oszn981[9681Ell1061/0061

KÉpzÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

I190.3/04·1906(07 1907/08.i910Ii 1-- r- 1911112.191Sm-

--~--4-:~---~------~------~------~----~~--'--~Nemek Fiú (%) Lány (%) Fiú (%) , Lány {%) Fiú (o/.) I Lány (%)- - - -+------+----,---=--+--~-,-

! Római katolikus 49.37 I 48.7.3 50.34

Izraelita I 26.50 28.2& 25.27 27.02 22.50 24.83I

Tanevek

49.52 52.67 ' 50,9&

Evangélikus re[ 10.84 I 9,40 11.41 10.06 13.49 10.6&

I Agostairef. 7.39 l 7.91 7.35 7.58 I 5.65 7.60f _.--~--+-----~~------+--~~-+------~--~~-+--~~~, Görögkatolikus I 1.49 2.14 1.65 2.11 1.87 2.19t Görögkeleti 3.83 3.19 3.65 ---r.31-+---::3-=-.n:c--+l--J,-,.3:-:-3----lr- -Unitárius 0.53 ,[34 - 0.31 _ ""0:"":,3"""4--+---0.02 l OJ6-..

Egyéb 0.05 I (WI 0.02 0.06 0..02 I 0,03

L..·_--_Ö_s_sz_e_se_ll_-__j_·_-__1O_D_o/.__ -..J...Ti __ I_O_Oo/i_"..-.._t--__ i._OO_o/._"-: - I-O_O-o/._.~~'____l O_ÖO/:_ 1 -100%

2.táblázat: Polgári iskolát végzett diákok felekezeti összetételeaz egyes időszakokban

Forrás: MSÉ az egyes tanévek adatai alapján

A polgári fiú és leányiskolákban 1903 -1916 között hasonló volt a tanulók fele-kezeti megoszlása, többségük 50%-uk római katolikus, illetve megközelítőleg26%-uk az izraelita felekezethez tartozott. Az 1909/l0-es tanévben az 51 buda-pesti polgári iskola - melyből 33 községi (16 fiú és 17 leányiskola), egy állami,13 felekezeti (7 katolikus, l református, l evangélikus és 4 izraelita) - 17463 ta-nulójának 61% (48.5% katolikus, 12.5% egyéb keresztény vallású) keresztény,míg 39%-a az izraelita felekezethez tartozott. A fővárosi polgári iskolákba járótanulók 40.5%- fiú, míg 59.5%-a lány volt (Andor, 1997). Az izraelita felekezetűtanulók a számarányukhoz képest ebben az iskolatípusban is felülreprezentáltakvoltak és a lányok esetében ez még hatványozottabban megmutatkozott. Ugyanisa zsidó családok a fiúk mellett a lányok tanítatására is nagy figyelmet fordítottak,mivel a zsidó társadalomban ugyan a vagyon is fontos tényező volt, ám valódi te-kintélyt leginkább "intellektuális teljesítménnyel" lehetett szerezni, így nem saj-nálták a pénzt a gyermekek tanítatására, hanem egyfajta befektetésnek tekintették.Az izraelita felekezetű diákság elsősorban karrierelvárásainak, előképzettségénekés felkészültségének megfelelően helyezkedett el az iskolahálózatban, azaz a zsidógyerekeket általában gyakrabban küldték polgári iskolába (mely közvetlenül az

210

llZS?S?{:;lS!AlZS!lZQ)[13-%01'gp:;l)[S:;lI:;l)[S?-so.lBd~Á'B13u13-%l'l)[13S:))[13U)[I)YUIO)\)lri

'BJUI'ljOA:;l)[:;lUII:;lÁ'Bp~j13s:)!'B?S!UIPlI?%8'01'gpS!AlZS!lZQ)[%Z'91'sOI13d!Á'B13ue

-%Z'sOI13d!s!)[13-%6'~1'gp:;l)[S:;lI:;l)[Á'B13U13-%9'1'gp:;l)[S:;ll:;l)[S!)[13-%ttl)[oÁu~j13

U:;lqA?UUlsQ-~1/vI61zy'(mlZIZS?tns~IZSO'B:;lUIuz:;luuÁ'Bn1~U)[OÁU~ju'BJm

'Ov11lloA9ZU~'BUUI'mvZn:;lZ:;l)[I?j9qp~lus:)SO)[OlI!qÁ'BuuU:;lq-vO/€060qquse'B

-UUIU:;lq?l:;lS:;l)[oÁu~juS!UÁU~lU)[9zu~'BumuS?)[OSO)[OlI!qÁ'Buuun:;llpUI:;lpuq/\:

'(mZO~S?Z9~urezsuz:;luuÁ'BnI~U)[OÁu~1u'BJUI'19qp~jUS:)gp:;l)[S:;lI:;l)[Á'BUUm~61S?SOIud!Á'Buu9muQn:;lZ:;l)[l?mZ~jDZQ)[)[I)gU:;lqA?UUlS:;l-vO/€06I)aurazs

)[~dugp:;l)[S:;lI:;l)[Á'BUUS?SOIud!Á'Buusgl:;lq:;llulloAqqUSU'BUUIU:;lq?l:;lS:;l)[OÁU~jV')[nfl~'Bsz!A'B:;lUIS!u;:)qq;:)S:;ll:;lIZS?ll:;l)[gmzsSOIud!S?gp:;l)[S:;lI:;l)[uaq'l:;ld?)[UfjUÁUlY

qqexo;unquozv'u-%L:;lAl:;lm8)[es:))[uU)[l)gu'B!PPU'n:;lZ:;l)[l?j9qp~lus:)!'B?s!m

-1:;l1I?13-%t1S?S?{:;lS!AlZS!lZQ)[13-%91uuq'Bup~)[uU)[oÁu~1n:;lz'B?All1~'BjodÁ'B?Ue

'BJUIUS!uuÁ'Bfl'nOZO)[lulnuIS?l?PqqoÁ'Buul~UInQzQ)[UÁU~lU)[OP~lus:)!'B?S!mPl

-l?zuS?gj:;lS!AlZS!lzQ)[u'B!PPU(u-%vl)[BU)[OÁU~Yu'U-%t1)[UU)[\1gugp:;l)[S:;ll:;l){

'U-%81)[BU?)[oÁu~1u'U-%tZuuq'Bup~)[;:)U!:;lYDZS)[I)gusoradt)'B?squQm)[sglU:;lY

-:;lfllOAUI:;lUnQzQ)[uÁu~1B)[:;lU!:;lmZSgp:;l)[S:;ll:;l)1S?SOIud!)[oÁu~juS?)[I)gu'BJmy

'nOZUWl~ZSj9q)[OP~jus:)!'B?S!Wj:;lP?'9pS!AlZS!lZQ)[:;lAl:;lm'gp:;l)[S:;lI:;l)[S?SOlI3d!

9muQ)[D'B?sqqQlÁ'Boq')[nflUljlJdum'B:;lUI'U:;lq?1)[Dl)[~)[!lZS!lUlS!pqUIO)[u)[nfl~'B

-SZ!Al?j:;ll?l:;lZSSQ!myupusI~l)[:;lU!:;lmZS)[oÁu~19J~fuq!l~'BjoduUH'(L661'.J.0puV)j9qwn!z~uw!'BÁj:;lUIUjUA)[Ul)[nqS!!)[l~UI'B:;lP:;lS:;l')yulloA)[:;ln-'B?ss:;ld?)[o]?qS?A:;l)[

Á'BUA'l~YO)[s!d?zQ)[qq~'B~lpu)[uU)[n'Bum'B:;lm)[?n:;lqp:;l'Bu;:)urou)[!:;lmZS)[:;lID[qB

'uq!l~'Bjod)[Bll~f)[l)g9ZUUll~ZS19q)[:;l'B:;ll?J!WjUpUSl~lqq9syu'm:;lZ:;l)[:;lj:;lJÁU?lZS:;ll

-:;l)[U:;lq?'B?sqqQlu)[OZU)[US:)Á'B)lU!l:;lZS'B?S1}U)ZS9jUAU:;lpU!W'uUq)[UZSIO)[ulU)[~j

-O)[S!!ly'BjoduI)glU!W'Áu~lqqQlunu'BowyS!P?!WÁ'Boq'gd:;lI'B:;lWW:;lUl~WÁ'B)

'lloA!'B?sn:;lJ?ZB,P)[?U:;l)["U:;lP:;ll;:)qP:;l'BU:;lj:;l )[:;lU?S?p:;l)[I:;lm:;lPJ)[UU!ugÁI~lZSod?zQ)[

qq9sluzuPA!UIwy')[:;ln;:)qp;:)[I;:)UI;:)I:;lJÁ'BUA')[UlpBJUUIU:;llU!ZSÁ'BUAI:;lÁI

-ÁY:;lm')[:;llZ:;l)[PpU:;lJj:;l'B'B?Sn:;lz'B?AU:;lÁI!WÁ'Boq'ZBl:;l)[DlnÁl:;lq!UIIUpUSJ~lUlZOl~l

-uq'B:;lmU:;lgl:;lAduju)[uU)[l)guU:;lqW:;lZSj:;lzzg:'lS?d?j:;lq9jUA(uqÁj~lZSO)uq9!:)Jzod

!UIIBpUSJ1}lqqUSU'BUUI?A9l:;lq:;l1:;ln:;llUI:;lUUUq1}'BBUIUQU1~UI1}ZS)[OÁU~jB

'B?Sn:;lZ'B?A!UjO)[S!ZBl1}q:;ll''B:;lWUlZOJ~luq)[n'B1}ssuz~qW:;lUBq')[D'B?Sn:;lZ'B?ABUI:;lU

l?Ápqllul'BOJPUUqUIOjUpUSl1}l)[guulZS?lSyUI-Rl~Áj~dgS:;lJ:;l)[n:;ld?jUI:;lU:;l'B?S

-qqQl)[gumZs!q-jBUUOZSUq!UIjUpUSJ1}l'!'B1}SUpzu'BU:;ljl:;lAZQ)[111}fUI;:)Uz;:)lZS?lÁ'B:;l

PA!UI'WS~lUlZ~jO)[S!I)[OJqqusu'Bum)[!uÁU1}:;l1)[UUSOlUOJUUÁIO)[1}nOllUlUI:;lUuuq

-UOZU)[Op1}jUS:)!l1}'Byods!)[m:;lZ:;l)[:;lpJÁU?lZS:;ll:;l)[UBqJOSgSj:;l'sgl:;lq;:)l?qS?A:;l)[y

[ZI]'(L661'tfp,?.tV)/)(BqUIn!Z~UW!'BU1}UInqlUlUl'1~:;l1qq~)[

-U!S![DZQ)[)[n:;l)uq~jo)[s!d?zQ:>flU!W'(n:;ll)S:;ld?)[U1)[1}ÁI~dmOZUUljU:>fjUS?9mUQ

Sy'1nJl)D3"WS:;rANyWOADVH:WO'1VaVSllylS:;rS:;r'13i\3N

KÉpzÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

csak 5%-a az értelmiségi (Müller, 2000). A budapesti polgári iskolák leány tanu-lóinak (71l fő) 1910-ben 61%-a önálló iparos és kereskedő szülők gyermeke, mígugyanez az arányafiúknál (459 fő) 39%-a, hasonló a megoszlás az iparos- és ke-reskedelmi alkalmazottak esetében ahol a lányoknak 60.1 %-a, míg fiúknak38.9%-a érkezett. Jelentősebb eltérés mutatkozott egyrészt a magántisztviselőicsaládoknál, akik leányainak 68.8%-át, míg fiúknak 31.2%-át küldték polgáriba,másrészt az értelmiségi szülők esetében, ahol a lányok aránya 88.5%-a, míg afiúké 11.5% (Andor, 1997). Tehát mint azt a 3. táblázat is mutatja, a fiúk és lányoktársadalmi összetétele között jelentős különbség volt. Elsősorban a tehetős felsőközéposztály küldte leányait nagyobb arányban polgári iskolába.

Tanév! 1903!04 1905/06 1907/08 1909/10

Foglalkozás 0=54123 0=56679 n= 64809 0=75085

Fiú % Lány % Fiú % Lány % Fiú % Lány % Fiú % Lány %

Birtokos 11.54 7.02 10.84 6.91 10.51 6.64 9.87 6.75

Gazdatim 0.88 1.60 1.49 1.95 1.46 2.00 2 ..00 1.38

Gazdasági 1..64 1.03 2.65 1.41 2.44 1.02 2.05 0.85

segéd

Iparos 23.18 18.13 23.73 17.48 23.44 18.43 23.36 17.49

Ipari tisztviselő 1.05 3.54 1.45 1.97 1.36 1.72 1.21 2.01

Ipari segéd 5.41 2.84 635 2.83 7.11 3.64 8.46 4.24

Kereskedő 13.35 13.77 13.2.0 14.97 13.15 14.68 12.43 14.34

Kereskedelmi 2.74 5.74 3.18 5.03 3.13 4.96 3.31 6.54

tisztviselő

Kereskedelmi 5.64 3.4.0 753 3.91 7.93 4.44 9.96 5.59

segéd

Köztisztviselő 10.00 15.91 82l 15.74 736 16.38 6.59 14-:88

Értelmiségi 4.94 10.94 7.85 14.29 9.04 13.31 8.19 12.16

Katona 0..4.0 1.31 0 ..86 1.79 1.28 1.71 0.78 1.39

Napszámos 8.85 4.01 432 1.79 3.31 1.61 3.64 2.06

Magánzó 5.12 6.65 4.90 6.72 5.09 6.87 526 7.21

Egyéb 5.26 4.11 3.44 2.85 3.39 2.59 2.89 3.11

Osszesen 100% 100% 100% 100% 100% 100"1. 100% 100%

3. táblázat: Polgári iskola négy osztályt végzett tanulók szüleinek foglalko-zási megoszlása az egyes tanévekben

Forrás: MSÉ az egyes tanévek adatai alapján

212

'J(;:lU~;n[guugÁílÁu?gTíl?Sl?ílTOds~J(~SOlVABU13qlOSgSplB:>j?[OJ(S~ÁU?gTP?ílTOdV'lm?AglgqgTS~lS?pg:>jZgÁT:;)qp9l13A('qlSJ(:;)lZS~ll13nnsod'~lI)S13A)uO:>j?ÁTVd~m:;)S~AlzsqqquÁUOSJU[Uíl?sn:;)zíl?APVíllOdV'uVln:;)S?Zíl?ApuT0J(s~zuuqVJ(unUllmU-%I::tu:;)q-~I()Ipfuur'U-%Ol::u?f:;)[:;)J(:;)A?sU-006IzuJ(uUJ(l)guílJUl'J(o:>[?~Pmgz:;)J(:;)p]Ul~pn.lZ~u:;)q?íl?sqqmul:;)J(:;)lp:;)J(Z:;)Ápqu:;)qm:;)TgpgJ(Sgl:;)J(us?unqredtzulU?J(9]'ulJu!dglguJ(Unmu!J(ngd?lU-%L-zozssopunnJ(uUJ(oÁuVTV'gngZgAlswulzVqus?ipareuruoquo(%1::'17'1::1:: Ugq-~161'%68'0'17Ugq-0161'%l::t'LtUgq-t061'%Z8'6~Ugq-668I)gíl?sqqQluJ(uuJ(9InuulÁuVglV'l:;)J(gJ(?fp[DJ(uqVl0J(S!1)J(0Jqqusuíl-aurÁíloq'-J(uUJ(uníluUlílgUlJ(?ngqpgílugtuouÁílUA-J(VllUJ(UtuouJ(~g[Dzsuour'uq~lVíllodu:>[gld?Tll?Z13trascinodJ(0ÁU?1uuuq?IUlTVIgAlm'J(VllOlzsuIVAUUqÁUV1UÁT?:>jgSJugíl!lZgusquozv'(OOOZ'Aall!JW):>[gugfd?TuqVÁTVlZSOJ(!PQlQul0:>[S!-IVglÁílUAUlfi!ZVUUl!íll?J(UuemgpmglUílSZ~A~lgzQquQll!J(Áíloq'unulloAJ(Uíl?s-9lgqgT-:>juUJ(nílumJ(?n:;)qp:;)ílugíl:;)mJ(~g[DzspA~m-J(:;)nmuQPn:;)ngUlUSVlulÁTO]J(!uÁuVUllnuuluJ(~J(u'J(oÁuVIuJ(0zV'ulJ(oumKloJuul9.lJd?íls?-S.loÁílU?ílUUl-glglíl:;)SJg:>[pílíl?Slgzd?J(J(uzsnUlugp~~ÁuvmlnuulsodeuoquroraqÁílUAÁílgqqgp~A-Ql[UA9f-gqJ(UlZOJ(lUl~l:;)ngl:;)lgZSmgJ(oÁuVIungngmJ(oUluÁToJUUl91Jq[uílílof~ílVSSOUVAHÁuV'(n:qoloz'?us:J!P/oH)"OJJVljl,lUOJ.J.,?uoJ!OZmIS!,u,?2!odsazaltaz

-Jjo2!padJot2.J.,?J!qqQJo2JUI'9J,luoJs,?.J.,lS.J.0t2SéJ!éJltéJ1JjoJS,?.J.,ls.J.ot2S?-d?2or''}UOItéJs?J,lSad?JjJfuzso.J.,?s,?J,luoJJjéJJéJ.J.éJUlS,l SéJt2éJzuJjéJuJj!Jfo')/OUJVljl,lUOJJf9.J.éJuoJ"

uuÁloJ(us::>Áíloq'nOZOlIUl?zQJ(~glgl?lPJJ(gU?S?ZgAlgZSJ(omuÁToJuUluUggl-gAQJ(19lnplOJpUZVzsus~uUÁílD[tI]'(UOTOZ'?us:J!p/bH)gngl?AglgqgTS~WS?lJU-UlÁíl.lVlUUl[DAJJ(pUglgÁTgmu'J(gUnZglgZSl:;)PAgIJ(0!.l?UU1SV1JS.loÁílÁílOl{'unuíl?sglgqgTllJÁU[91-1::68IulvmvzsJ(gungZíl?AlomuÁToJuul!ul[gpg:>[Sglg:>[~guV'lUJ(-omuÁloJu13l~UlIgpgJ(SglgJ(sgA?ÁílgzuJ(?nOlZSU[?A[gnglglgZSmg'ulJu~dglguJ(Unmu~ud?pJ(J(ulloAJ(gUgTglKu?J(nu~mJ(DlgZÁpq~ílUÁUUsQJ(DzSJ(~J(u'J(0ÁUVIngZíl?AlVT0J(s~~l?ílTOduozu'ngngmJ(VT0J(squzsV[n]'J(gUnZglgZS19í1?sngzd?J(J(uzsugÁpmuTuAÁíloq'lun?JuT13ZZUJ(ullnuuluuqJ(VT0J(s~J(uzsq?Áílg(%~-0I)J(g~q-qmuílJUl'unolzsuTVA%ZJ(USJlvmqqgs?J('%~íl?UlUgqlgpZgJ(W[oJ(S!ÁuVgTqqgs,-PJu'unq?I0J(S!~ul[gpgJ(SglgJ(gSPJ%6Zpfum'tIglU!g[g-J(V[oJ(s~!mlgpgJ(SglgJ(gSTgJ~gu9puS!l!íl?sn:;).l?gspzulUJ(~nduJ(J(VllOl~ÁuílgmUVln!m-T9lJ(gA?Sg-oI6Izupfum'ugqgzd?J(gu9HuBl(%6I)J(uíl?sqqm'qqVAollTnuul13-%0'17[Dpq[DlQJ(J(UUJ(OÁUVTngZíl?Al?10J(s~P?íllOdu'uflulnmluzVlqVlsgÁíl?uulZUlu~mv'glIgZS-ílVZSlOnQPQJ(DmuloJ(s~ÁuVgT~lVíllodUgÁI~~ZI::IgzQJ(.lVUlUgq-t16Iíl~ppu'E~uuq-088IílJUl'sndnul0:>jS!Z13ZgllVA?A\}lgzsd?uugíl~nUlugp~P~AQlUgq?lQJ(J(0ÁuVIV

Sylnf(1DtIWs:;rANyWOADvH:wolVaVS"Hy.ls:;rS:;rltIAtIN

KÉpzÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

a leendő gépírónők és bolti eladók oktató helyéül szánták, ám küldetésüket ke-véssé sikerült betölteniük (Szabó, 1978).

A leány és fiú polgári iskolák esetében is megállapíthatjuk, hogy ez az isko-latípus ugyan jogosított _ kisebb társadalmi presztízsű _ némely tisztviselői állá-sok betöltésére, de tanulóit nem elsősorban az érettségit adó _ azzal az úriközéposztályba való belépést lehetővé tevő - gimnáziumi továbbtanulásra orien-tálta. Azonban itt feltétlenül meg kell említeni, hogy 1911-1916 között a tanulók-nak 27.73%-a (külön fiúknak 26.92%, míg a lányoknak 28.55%) kereskedelmiérettségit adó felső kereskedelmi iskolában tanult tovább.

Tanév I &99/ÚO·1902i03 ]903/04·1906/07 19Ü'7/'O&·1910ll1 1911112.1:915716'

Isko la nemek szeriet Fiú % Lány% Fiil% Lány%.-Fiú% Lány% Fiú% Umy%

Tovább tanult

_

Po Igáru iskola 10.95 1.30 7.41 3A3 4.34 JA8 -4.69 2.23

- Gimnáziu.rÍl-

4.01 2.13 3.00 0.99' - 1.79 1.67 1.08 2.91

Reáliskola 0.64- o.oos 0.58

._.0.01 0.10 0-:0:6- .

· ·~----- -- " --- ._._. _- .-I-Tö9-Felsöbb leányiskola · · --447- . 4.il .

Felső kereskedelmi 23.37 4.98 27.58 TÜ5 31.19 20.79 26.92 28.65 -

- ---- '14.92 -101)8 --l'llnilóképző 14.30 18.36 12.92 1183, 9..94 11.69-

Katonai iskola 4.09 2.29 1.77-- _- -1.87- - ._-. ._

0.22- I- 0.43Gazdasági iskola · · 0.38 0.11 0.32 0.38

Ipari iskola 5.10 4.42 3.87 5.28 5.24 5.lJ 4.08 '1:73

Egyéb iskola 4.33. ._-- 3.10 -

6.59 0.87,-0- 3.48 I 0.61 __ ~~5 0.55_ --'-o Önálló pályiira lepett '--

Gazdasági · · 1.80 0.65 1.96 1.09 2.75 0.78

-- Ipari 5,42 0.53 12.44 2.21 20.65 2.39 22.31 2.42

r-Kereskedelmi 4.03 0.34 7.71 L67 8.34 LS2 7.38 '-9S

Vasúti, haj ózási · · 2.26 0.12 3,43 0.1.6 4.96 0.17

- Postai, távirdal 1.84 1.32 1.06 1.21 2.05 1.33-

· ·Ki:shivatalnoki 10.13 0.99 3.33 1--0:25 2.25 -0.33 2.59 0.61

Egyéb · · 1.28 0.61 1.39-- --6:58- 1.32 Lú2

Ottbon maradt 3.19 46.82 3.50 43.&8 3.62 39.81 4.78 31.41

Ismeretlen, meghalt 11.08 13.54 6.91 2:.86 1.38 1.06 2.41 1.42-

f----.Ósszesen ]00% ]00% 100% 100% 100% lÖÓ% 100% 10;()%

_-_ _- .. _c - - ~---4. táblázat: Polgári iskola négy osztályát elvégzett tanulók pályaválasztási

megoszlása nemek szerinti bontásbanForrás: MSÉ az egyes tanévek adatai alapján

214

~1Z:

-SG.lG)fUOWBÁJOJA?)fIPOlB4)flp9NZB)fGÁJGUlB')fUfl.l?lB)f0ZBnBJBBJ0)fSIu?aJodSOlBJos:JdB)f[zl['90'ZD'Iiozl<09t~=WB1Bd'lS'€=Il(,d4d'xGpUl/n4'AGOOOT'MMM/rdnLJ>

'uBQ?Áal?lS?lBPJOZ9)fIBI0)fSld?uII§'6~)f)fI:JÁU?A1Ql'IlIAXXXlA?'8981zy[I])!3J.3ZA93[

'U;:Jq?l;:JSg:>jlmBlU!UI';:J15?sglU;:JP!

UBÁlolloAUI;:JSPZQ:>j':>j';:JU15?Sn;:JZ15?A!BI0:>jS!ZBU;:Jq?s?p;:J:>j'Fml;:JI;:JJ!UIIBPBS1~l:>joÁu

-~IB;:JAl;:J!E'?SS;:J15?S:>j'DZSn;:JlUI;:JUUBq~IBlI~;:J.l;:JlWq!15BÁUB:>j'0P~IBS:)BlZ;:JU;:JZS!1l

':>jBUB!II~Bq~:>j'unUIuein;:JS?Z15?AI;:J:>j'BUUBÁ150q'Bq!.l~15lodl!BÁU~;:J1;:JlP!D:>j'l.l?ZBUI;:JU

ÁI~lZSod?zQ:>j'sgl;:Jq;:JlBlZS?.lS~UI'lS?P;:J:>j'Z;:JÁI;:JQI;:JnOHSOlZ!quaqroppzsS?A;:J:>j'U;:J15!

UBq~15BUIUQ15?Sn;:JZ15?A!BI0:>j'S!!l~15[odBÁ150q'B:>j'OZBlloAZUlZS?.lÁ15;:J:>j';:JuÁI;:JUIB

'B.l:)B!dg.l;:JB:>j'UnUIB!:>j'n;:Jd?1BpBÁU~qÁT?:>j';:JS:)U;:J15!:>j'BU:>j'oÁU~TBWq;:Jl'Bq~:>j'Unm

1Il~:>jn-%~'j7UBq15Bp~undnsoS?(UBq~To:>j'S!!UIT;:JP;:J:>j'S;:J.l;:J:>j' gST;:JJÁ15BAu;:Jqgzd?:>j'

-gU9lJUBlUBqJOSgSp)lInUBlqq~Aol:>j'n-%Ot'lpU.TBUItróquo;:J[;:JJT;:JZQ:>j')IBU:>j'oÁU~T

n;:JZ15?Al!.l~15[odV'l!BÁU~;:Jln!BnBHUBl15;:Jl?.l)15?S)UIPP?S?gl;:JS)AlZSPZQ:>j'ÁU?lZS;:U

-;:J:>j;:JAl;:JW'gp;:J:>jS;:Jj;:J:>j'sOJBd!911~UQm;:JZ;:J:>j';:JT;:JJBl!PB.lZ!U;:Jq?15?sqqQl'15YS.ly15Tod

-d?zQ:>j'sgl;:Jq;:JlBuBq~r9TBAUI~':>j'~lU~ZS:>j';:JU!;:J:>j;:JUU;:JÁ1515~S.l~15lodsqBWT0:>j'S)ÁU~;:JT

p~15[odB,1~qBH'WS~HS9pOUI:>j';:JU?A.l;:JlUBl)(dUS;:J15?S:>j'UZSanoue;UI;:JUS?':>j'BU~lBpB

-PJs;:J15;:JTPgsPSndnB[o:>j's!ZB;:Jn;:JlU!:>j';:Jl(S?I;:JAdU:>j';:JUU;:JÁ15'S~l.lBlz~q)l?S?HZS?:>j'I;:JJ

9TBAB.lYS~lBA!qS;:Jl;:JZS?UU;:Jl:>j'guBU;:JnUIT;:Jll?Á15;:JS)U?15?A:>j;:JA?s;:J-O161ZB15?UI

B:>j!l!lodq;:JqB.l0:>j'V'gl;:JqZ;:J.l;:JZS15;:JUI1I0ATBss~lnuBlS;:JA?l?:>jÁ15BAÁ15;:J)qq~Aoluoq

-?l;:J.l;:J:>j':>j'OUIBÁ!OJUBl!BT0:>j'S!)IBZS9muQÁ15BA'1I0S:)dB:>j'ZOtl!.l~15TOdBqq;:J!I;:JJ15;:J1ZH

'l;:J15?Sn;:Jzd?:>j':>j'BZSU;:JÁI!UIUI;:JSnopnUI;:JUBT0:>j'S!ZB'15;:JUIlltlS91BA?SS?A;:J:>j'u;:Jql;:Jl?

!lBpO:>j'BÁ15BZ;:JpU)UIUI~'Bs~HSOlz)qs?zd?:>j!lBpO:>j'BÁ15glJ15;:JSlS?p;:J:>j'Z;:JÁT;:Jql;:JZB

lpd;:JJ;:JZSS!u;:Jq);:JS?Z1F!:>j'1?:):>j'~TO)fS!ÁU~;:JlBUB9[UOSBqz0lJ:>jYl0:>j'S!).I~15lod9!JV'T;:J.l.l;:J:>j')S

lJ~!UI;:JUJn15?A:>j'US?Z;:JÁU?UI;:JPZ;:J:>j'UI~'lS?PUI;:J;:Jq91BA;:Jq?.[Q:>j':>j'~l0:>j's!d?ZQ:>j'B:>j'BU

-sndpejoxstZBBUToA:>j'?n;:Jl;:JZS:>j9I0.lB:>j'T;:JJl?Á15DBI0:>j'S)!.l~15lodBU;:Jq:>j';:JA?s;:J-O161ZB.l~qBH'llOl!9ÁUl;:J15?sgl;:Jq;:J!)S~TnuBlqq~Aol9:>j'0JqqBSB15BUII?U)UI;:JpZBÁI;:JlllB

'Blo:>j'S!Áu~;:J1UBÁTQgl;:JIP?PBj~UI~ZS.lQ)Ts;:Jpzs15BTÁUOZS)AU;:JP;:JÁ15;:JZBlToAZ;:J

n;:JH;:JUI:>j'~To:>j'S!Áu~;:J1qqgSPJBS?:>j';:Jl;:JZ?lU!-91;:JA;:JUgUB15~JpBU;:Jq:>j';:Jp;:JZ!lA?gl;:JAQ:l{

lS?Z;:JÁ15;:JqBU;:JZS!H'U?.l;:JlUJZS:>j'BUYS~lBl:>jOS;:JÁU?UlZ?lU!:>j'oÁU~[Bn;:JlU;:J[;:J!lS?d?Tdl

-91;:JsglU;:JP!;:JS?l;:JZ;:JA;:Jq-lToAnOlBl!A15)15?APU)UI;:JS?z;:JÁI;:JqT;:J9TBAu~:)B)d)Bl0:>j'-

)[BZS.l0:>j'B:>j';:JUÁpUI-B[o:>j'S)ÁU~;:J1!.I~1510dBÁ150q':>j'n!lBqHdBII~15;:JUIU;:Jq?15?SS;:JZSSQ

S~Z~;}ZSSQ'5;

SylnJJ)D3WS:;rANyWOADYH:WOIYOYSaYlS:;rS:;r13'A3N

KÉpzÉs ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

kedelmi tanfolyamot szerveztek, illetve 1885-től ezt az utolsó két évet egy harmadikkal egé-

szítették ki, így váltak hároméves kapcsolt kereskedelmi iskolává.

[3] Ezt a feltételezést erősíti meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1877-es rendelete is,

mely a polgári iskolát a középiskolai képzés egy speciális formájának nevezi. Azonban az

1883-as középiskolai törvény már a népoktatás magasabb fokú intézményének tekinti ezt az

iskolatípust, tehát valahol a népiskola és a gimnázium között helyezkedett el (Müller, 2000).

[4] Csengery Antal véleménye szerint .,a nőnevelés e nagy elhanyagolása szintoly esztelen, mint

amilyen igazságtalan dolog. A helyzet, amelyet a nők egy nemzet társadalmában elfoglalnak,

biztos ismertetője a nemzet műveltségének ... Világosítsd fel a nőt s az egész nép kikel a tu-

datlanságból, mert ő képezi a gyermeket, foglald el elméjét komoly dolgokkal, és kevesebbet

ad majd az öltözékre, a hiúság kielégítésére s ahelyett, hogy házas- és társaséletben pazarlásra,

rendetlenségre keresne alkalmat az egyszerűség és a takarékosság eszméit terjeszti majd s

az erkölcsi és értelmi haladást mozdítja elő. S ha ez így van, nem mondhatni-e viszont, hogy

a nőnevelés elhanyagolása családi és társadalmi életünkben bosszulja meg magát, a legna-

gyobb dőreség és egyszersmind kiáltó igazságtalanság." (Csengery, 1880: 242)

[5] A rendtartás 18. § szerint az évi tanfolyam kezdődik szeptember hóban és tart következő év

június hava közepéig. A polgári iskolákban a tanfolyamokhoz igazodván általában szeptember

9-10. kezdődött a tanítás, ami június 7-10. tartott.

[6] A polgári leányiskolai tanítási terve és reá vonatkozó utasítások az 1908. évi 40.483 sz. és

1914. évi 4000 sz. rendeletével. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1926. MOL VKM

K 501. 1869-1933. - l. cs.

[7] Uo.

[8] A polgári leányiskola reformja. A Nő, 1914. l. sz. 9.

[9]Reformjavaslat a középfokú iskolák átszervezésére főtekintettel a polgári iskolára. Előterjeszti

az Országos Polgári Iskolai Egyesület Igazgató Tanácsa. MOL VKM K 503. 1920. - 62. cs.

- 16. t. - 4124. a. - 22170. ikt.

[1'0] Országos Polgári Iskolai Egyesület megnyerte az OMGE, OPTE, a Magyar Mérnök és Épí-

tészeti Egyesület, Országos Iparegyesület, magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Ve-

gyészeti Gyárosok Szövetsége, Magyar Elektrotechnikai Egyesület támogatását.

[ll] Budapesten 1909-1913 között a 14 polgári iskolában tanuló 1605 diáknak, 60.8%- lány, míg

39,2%-a fiú volt (Andor, 1997: 386).

[12] 191O-ben a fiú polgáristáknak 24.6%-a, míg a fiú középiskolásoknak 21.8%-a volt zsidó.

[13] 19 l O-ban az országban működő három (pozsonyi, debreceni, marosvásárhelyi) női felső ke-

reskedelmi iskola tanulóinak 67%-a polgári iskolából érkezett.

[14] Kezdetben (1871-től) csak a középiskolai tanári és tanítói végzetséggel rendelkezők szerez-

hettek gyorsírástanári (majd 1897-től gyorsírástanítói) oklevelet, ám 1883-tól a gyorsírás.

216

LIZ

'170Z-1E1'zs'EJtt?'[l'V.J1SVPV.JnJ[:JJS'uuq\1)[uzsgp~snmzt]-nnpuU013\1ZSJ01UÁ13UWS\1lUl)[OÁu\1<llt)[oJd?zQ)[sS'-duIY:(OOOZ)9)[~PUl<lHDW

'da'W)fdO'0661-966)/osndJlvl0)/sJ.Jvr(2vwV:(1661)u\1AlslsOlFs?W'da'~U~UT?pU)[Y'81761

-966V!9!/9.J2odolS?v!9J29Iouo.1)j)/uJ9I0)/sJlJlu,lzsd?zQ)[:(8861)u\1AlsISOl\1ZS?W'da'umceuoqrv'lUlUA!H~R)[~lZS~lUlS

~luodzQ)I~Ál\11~)llUÁ13UW'0061IlIAWVtllOdto'AÁUQ)[Aa~U)[!lzsqulSlUÁ13UWII'L9Z-17S['zs'0[/8j'rt?'61'tlUQfZQ)[

,lVIO)/sJ.Jl(2Iod'ul96981uS\11n)[UluUI0)[S~Áu\1<l1!1\11310dy:(~161)J<lSZ9fl<lUTUTB.I)I'6Z-~Z

'S;)?d'UT<ll<lÁ13<lÁu\1UTopnl,!S;)?d'UéJq9PJS?UéJq.J?l!WIVpvs.J9JvVl0)/SI:()/.JéJzs)vY9sZs:J9ltO)[-.J9uloW-vWlva)/éJuJwoa-v2ZéJHéJlpuV:uI'(81761-L981)U013\1ZS101UÁ13UWs?zd?){9l!UUls9-1\1UUlS\11!SlOÁO:(0loz)U!lUlB)IU131UA9US;)~pfUH

'E81-17Ll'S;)9d'UT<ll<lÁ13<lÁu\1UTopnl,!S;)9d'éJlttluQ)/It:;IVl0)/SIJ.JoJ)j0aJtlUf?ULOpm-S?léJltéJNwOlvpvs.J9.LS?S9JV1)/O:()/.JéJzs)vuuvsznszs:J9)/v.L-UUéJJ.Jpvr(2vN.u]'<ll<lU9PQlP~AQlS9zd9)[-1\1UUlS\11JSJOÁ13Y:(UO10Z)UHUlU)IU131UA9US;)~pfUH

'17Z1-611'lS<ldupna'W)fdOH?q?léJU?J.JQlJvzvlfVI0)/S,l,1.J9210dv)/ow11JuéJwn)/OP')/éJtlU-?ltléJu/éJZS:()/.JéJZs)vlntlf)UOW!S:UI'191)[\1[O)[S!!1\11310dy:(L861)[UlUYÁl<l13U<lS:J

'lS<ldupna'10ll\1lMUQ)I9S;)IO'l9.JJéJS?P-.J?)/qq9!tlfdW?US?P9IéJlt!}wzQ)/S?s9JvJ)/ozQ)!.Jvr(2vwV:(0881)lUlUYÁl<l13U<lS:J

'0017-L9E'13<lZSl<l13<lUIUZ'1\1l1?A<l'l~<lÁ13<lW!UIUZ'wolvpvs.J91S?Vl0)/-sJ:()/.JéJzs)vqvsJ!/svs.u]'ÁU?UT1JS<lfpl~UI0)[S~s99!;)\1ln1)[<l(J:u9f<lppezazsXXuuuQ)[\110)[S!~1\11310dnsodapnqu)[9P~SZUT<lUs9)[9P~SZ:(L661)1<llZSa10puy

['90'zo'110Z]<09E~=UTU1UdWE=Ul,dqd'x<lpuynq'A<l000l'A\MMjj:dpq>"Tdfl[<lUH-volTlUq\1Á131\1lS\1lUl){OZQ~!u[o)[s~d9Uu§'6~)[)[!;)ÁU9A1Ql'IlIAXXX~A9'8981zY

'S;)'1-'EE61-6981'[O~)IW)fA'lOW'9Z61'da'uPUTOÁN~UT<ll<lÁ13alUÁ13UW!Ál\11!)I'[<lA9l<lppU<l1'zs00017~A?'17161s9'zsE817'017~A9'8061zu)[Os\1Hsuln9Z0)[lUUOA\1<l1s9<lAl<ll!S\1HUUl~U[O)[S~ÁU\1<ll!1\11310dy

'6'zs'l'1716['9NY'ufUUOJ<llUI0)[S!Áu\1<l1!1\11310dywOTv'o01I1

'(n:110[OZ'\lUS:JlpfI1H);}1;}líll;}!S;}l;})jIS

llílSZIA1911UlllS\)J)SlOÁíl11Síl1ílílSll;}lílZI1llOA9Pu;}íl;}!;}.I\)UIzOy\)S\)l)UlllÁíl.1\)lIl!lA!)jPU;}litnur

S'y"lill(lD3:WS~i\NyWOADvH:WOlvavS(:[ylS~S~l3:A3:N

KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT KONFERENCIÁK V.

Nagy László - Beke Manó - Kovács János - Hajós Mihály (szerk. 1898): A ll.Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus naplója. 1. kötet. KongresszusVégreható Bizottsága, Budapest.

Reformjavaslat a középfokú iskolák átszervezés ére főtekintettel a polgári iskolára.Előterjeszti az Országos Polgári Iskolai Egyesület Igazgató Tanácsa. MagyarOrszágos Levéltár (MOL) VKM K 503. 1920. - 62. cs. - 16. t. - 4124. a. -22170. ikt.

Simon Gyula (1979): A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története.Tankönyvkiadó, Budapest.

Simon Gyula (szerk. 1987): Szemelvények, dokumentumok apolgári iskola hazaitörténetéből. OPKM, Budapest.

Szabó Miklós (1978): Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dua-lizmus utolsó negyedszázadában. In: Hanák Péter - Mucsi Ferenc (szerk.):Magyarország története (1890-1918). Akadémiai Kiadó, Bp.

Sziklás Rudolf(1903): Egy év a fővárosi iskolák életéből. Polgári Iskolai Közlöny,315-316.

Nagy, Adrienn

Civil girls schools' fa te in Hungary in the age of dualism

The aim of this study is to introduce, after reviewing the history of institutionalcivil girls schools in brief the operation of civil schools in Hungary in the age ofdualism. The research has sought an answer, in one respect, to the question whatsignificance civils schools had in the Hungarian school market in the 19th cen-tury; in another respect, to the question what role these civil schools took in Hun-garian secondary education ofwomen; and last but not least, to the question whatjob opportunities civil schools qualifications afforded in the Hungarian labourmarket at the tum of 19th and 20th centuries.

218