Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglalóELTE Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori

ProgramBudapest - 2015

KOCKÁZATOK ÉS ELŐNYÖK MEGJELENÉSEAZ ATOMENERGIA MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓS

NARRATÍVÁIBAN

RISK AND BENEFIT MANIFESTATION IN THE COMMUNICATION NARRATIVES OF NUCLEAR ENERGY IN HUNGARY

๏ egy atomerőmű nem technikai struktúra, hanem egy ország társadalmi és környezeti struktúrájának eleme

๏ elemzése csakis a társadalom és a környezetre gyakorolt komplex összefüggések fényében történhet

๏ a disszertáció az atomenergia használatának társadalmi vonatkozásaival foglalkozik

๏ ezen belül az atomenergiának a társadalmi nyilvánosságban betöltött helyét, az erről szóló diskurzust vizsgálja

megközelítés ⦿ALAPVETÉSEK

behatárolás ⦿ALAPVETÉSEK

๏ TARTALMI - az atomenergiához kapcsolódó társadalmi nyilvánosság áll a középpontban

๏ IDŐBELI - az eredeti időszak, 2010. január - 2013. december, kiterjesztésre került a 2009. április - 2014. március időszakra

๏ FÖLDRAJZI - a magyarországi diskurzusra koncentrál, és azt európai kontextusba helyezi

๏ MÓDSZERTANI - interdiszciplináris megközelítés, fókuszában a tartalomelemzés, kritikai diskurzus elemzés, résztvevő megfigyelés, statisztikai analízis és nyilvánosságstruktúra elemzés módszereivel

a társadalmi nyilvánosság elmélete ⦿ELMÉLETI ALAPOK

1. A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG STRUKTÚRÁJA ELMÉLETE[HABERMAS, 1962] KORLÁTOZOTTAN ÉRVÉNYESÜL

๏ a modern ipari társadalom viszonyai között fokozódó korlátozott érvényesség (Fraser, 1990 és Eley, 1992)

๏ a normatív feltételrendszer hiánya (Dahlberg, 2005)

๏ a társadalom szempontjából reprezentatív média meggyengülése, sőt megszűnése

๏ manipuláció dominanciája, szerkesztői és kiadói szűrőmechanizmusok érvényesülése (Chomsky és Herman, 1988)

a nyelv szerepe a diskurzus formálásában ⦿ELMÉLETI ALAPOK

2. A NYELV DÖNTŐ SZEREPET JÁTSZIKAZ ATOMENERGIA DISKURZUS FORMÁLÁSÁBAN

๏ a diskurzus lehetőségének minimalizálása a politikai idegenként történő keretezésnek (Szabó, 2006) az atomenergia diskurzus szereplőire való kiterjesztésével

๏ a hatalmi viszonyok és az erő azonosítása a nyelvi struktúrák, a nyelvhasználat és a társadalmi determináltság elemzésével, a kritikai diskurzus elemzés módszerével (van Dijk, 1991, Fairclough, 1995)

๏ a nyelvhasználat hozzájárul a “konstruált nyilvánosság” és a “párhuzamos valóságok” létrehozásához

a média szerepének változása ⦿ELMÉLETI ALAPOK

3. A MÉDIA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ELŐRETÖRÉSÉVEL MÓDOSUL

๏ elsőkézből származó információ híján a média kulcsfontosságú

๏ a napirend elmélet (McCombs és Shaw, 1972), a szerkesztői hírérték dedikálás (Tamás, 2000 és Török, 2001) és az ideológiai motiváltság miatt (Fowler, 1991) a média nem reprezentálja az atomenergia összetettségét

๏ mindezen az új kommunikációs technológiák és média (Heller és Rényi, 1996) módosítanak, a hálózati társadalom kialakulásával pedig minden kommunikáló aktor szerepe felértékelődik (Castells, 2009)

๏ a média is hozzájárul az atomenergiáról szóló valóság konstruálásához (Berger és Luckmann, 1966) és a párhuzamos valóságok létrejöttéhez

a kockázatok és előnyök észlelésének és manifesztálódásának a jelentősége ⦿

ELMÉLETI ALAPOK4. A ‘KOCKÁZATOK ÉS ELŐNYÖK’ NARRATÍVA KERÜL A NUKLEÁRIS

DISKURZUS FÓKUSZÁBA

๏ a kockázatok megítélése, kommunikációja és kezelése döntően tükrözi a társadalomról és fejlődéséről vallott nézeteket. Az atomenergia témában a társadalom minden tagjára történő kiterjedtsége érvényes (Beck, 1992, 2006)

๏ a kockázatok mérlegelése objektív (statisztikákon alapuló) és szubjektív (érzéseken és értékeken) nyugvó folyamat (Vári, 2009) és elválaszthatatlan az egyéni és közösségi értékkészlettől (Schwartz, 1977)

๏ a technológiai fejlődéshez való viszony (Felt és Wynne, 2007) és a kockázat-gazda intézményekkel szembeni bizalom (Slovic, 2000) jelentős mértékben meghatározza az atomenergiához való viszonyt

politikai diskurzus ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: DISKURZUSELEMZÉS 200+ ATOMENERGIA TÁRGYÚ PARLAMENTI HOZZÁSZÓLÁS SZÖVEGE ALAPJÁN

๏ a parlamenti hozzászólásokban nincsenek hivatkozások és nem alkotnak diskurzust

๏ az egyes képviselők végzettsége, párt kötődése és választóinak vélt érdeke meghatározza az atomenergiáról szóló vélekedésüket

๏ az egyes hozzászólásokban említett kockázatok és előnyök alapján megrajzolható az egyes pártok kockázatészlelési indexe, illetve hogy ezek manifesztálódása alapján az egyes pártok totális, elkerülési vagy elterelési stratégiát követnek

๏ az egyes aktorok kommunikációja politikai stratégia és érdek változását, illetve a szavazóbázis vélt értékpreferenciáit tükrözik

szakmai diskurzus ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: MODERÁTORKÉNT TÖRTÉNŐ, RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETI KÖZÖSSÉGI JOGOK BIZTOSÍTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ AARHUS KEREKASZTAL ÉS

MUNKABIZOTTSÁG ÜLÉSEIN

๏ az eltérő célrendszerrel rendelkező résztvevők a folyamat eltérő részesei: kezdeményezők, reagálók, megfigyelők illetve facilitátorok

๏ az Aarhus kerekasztal megfelelő kereteket biztosít a diskurzus létrejöttéhez, megvalósulása azonban a markánsan eltérő célrendszerek miatt nem realizálódik

๏ az Aarhus kerekasztal a szereplők többsége számára kényszerként megélt kötelezettség. A diskurzus létrejöttét információs egyensúlytalanság is akadályozza.

๏ az Aarhus kezdeményezés iránti elkötelezettség foka, illetve az atomenergia fejlesztésével való azonosulás mértéke alapján felvázolható egy Aarhus-szociogram

szakmai diskurzus ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

média diskurzus ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: 4 NAPILAP (ONLINE) (2012. OKT.-DEC., 2013. OKT.-DEC.), TOVÁBBÁ INTERJÚK ÉS RIPORTOK SZÖVEGELEMZÉSE

๏ az atomenergia tematikát a politikai és a gazdasági narratíva dominálja

๏ az előnyök között a pénzügyi előnyök, a kockázatok között a pénzügyi kockázatok dominálnak - az első esetben a működtetés, a második esetben a teljes nukleáris ciklus adja az értelmezési keretet

๏ az előnyöket hangsúlyozó narratívák lineáris módon reflektálnak, a kockázatokat hangsúlyozók pedig a rendszer szemléletű megközelítést alkalmazzák

๏ a 2013 okt.-dec. időszak a narratívák változását, eltérő narratívák markáns megjelenését, a címeket illetően pedig a deskriptív elemek háttérbe szorulását és a normatív elemek megjelenését tükrözi

közvélemény-kutatások ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: A 2009-2013 IDŐSZAK 6 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

๏ gyökeresen eltérő megállapítások és következtetések születtek a hasonló időszakban végzett kutatások között

๏ az eltérő eredmények születésében a kutatás célja, a megbízó szervezet személye, a kutatás időzítése, kontextusa és szóhasználata, a kérdések struktúrája és sorrendje, valamint a kutatás fókusza (magyar, illetve nemzetközi) játszott szerepet

๏ a kutatások eredményeinek kommunikációja a kutatás szerves részét képezi

๏ a kommunikatív érvanyag előállítása iránti igény felülírhatja a közösség véleményének valós megismerési szándékát

cím adatfelvétel AE támogat AE ellenez Paks tám Paks

ellenezreferendum részvétel

Nukl biztonság/ Eurobarome

ter

2009 szept - - - - -

Fukusima / Ipsos Global

2011 márc 41% 59% 38% 62% -

referendum/Medián

2011 július - - 36% 58% -

AE és Paks/TNS Hoffman

2011 július 73% 25% 51% 44% -

AE attitűd/Me

dián

2012 július - - 42% 51% 56%

AE és Paks/TNS Hoffman

2013 aug 76% 21% 50% 38% 56%

közvélemény-kutatások ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

közvélemény-kutatások ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: ÖNÁLLÓ KUTATÁS AZ IPSOS OBSERVER OMNIBUSZ VIZSGÁLATÁNAK RÉSZEKÉNT

(2013 JÚLIUS)

๏ az atomenergia nem tartozik sem a fontos, sem az ismert témák közé

๏ bővítést támogatja: 47,5%, ellenzi: 52,5%, referendumot támogatja: 33,4%, ellenzi: 47,4%, bizonytalan 20%

๏ a férfiak többsége támogatja, a nők relatív többsége ellenzi a paksi atomerőmű bővítését

๏ a magasabb végzettségűek a bővítést és a népszavazást is jobban támogatják

๏ a jövedelemmel és a korral nem mutat szignifikáns korrelációt sem a bővítés, sem a népszavazás támogatottsága

európai kontextus ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: SZAKIRODALOM ELEMZÉS

๏ Európa egyes országaiban a nukleáris energiáról hozott döntések (népszavazás, parlamenti határozat vagy kormánydöntés) nem feltétlenül véglegesek

๏ az egyes országokban zajló nukleáris diskurzus az adott ország legfontosabb témáit, az ott élők által képviselt értékeket reprezentálják

๏ bár az egyes országok narratíváiban az előnyök és a kockázatok észlelése és a diskurzusban való megjelenése jelentős sajátosságokat mutat, minden esetben dominánsan jelen van a biztonság kérdése - ez azonban sokféleképpen értelmezhető

a magyar - orosz egyezményt követően ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

MÓDSZER: MÉDIAELEMZÉS

๏ a magyar-orosz egyezmény a diskurzus intenzifikálódását és megváltozását eredményezte:

๏ kibővült az aktorok köre, megváltozott egyes aktorok narratívája, új szempontok jelentek meg a nyilvánosság előtt, élesebbé váltak a narratívák közötti különbségek

๏ megjelent a téma európai értelmezésének keretrendszere

๏ mindez hozzájárult egy új narratív keretezés és hozzájárulhat egy új minőségű diskurzus létrejöttéhez

kitekintés a jövőre ⦿MEGÁLLAPÍTÁSOK

AZ ATOMENERGIA DISKURZUS DEMOKRATIZÁLÁSA:

๏ az érintettek bevonása

๏ egy új típusú eljárási és döntéshozatali rend meghonosítása

๏ az információ megosztása

๏ digitális kommunikációs eszközök használata

๏ és a kockázat-gazdák iránti bizalom növelése révén érhető el

Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglalóELTE Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori

ProgramBudapest - 2015

KOCKÁZATOK ÉS ELŐNYÖK MEGJELENÉSEAZ ATOMENERGIA MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓS

NARRATÍVÁIBAN

RISK AND BENEFIT MANIFESTATION IN THE COMMUNICATION NARRATIVES OF NUCLEAR ENERGY IN HUNGARY