KoraújkorÁSZKoraújkor-történe el foglalkozó

doktoranduszok tanulmányai

Szerkeszte e: Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána

ELTE BTK Történelemtudományok Doktori IskolaBudapest

2014

KoraújkorÁSZ tanulmánykötetek 1.

SorozatszerkesztVajnági Márta

LektoráltaVajnági Márta

A kötet megjelenését az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat támoga a.

A kiadásért felel dr. Dezs Tamás, az ELTE BTK dékánja.

Tördelte, nyomta a és kötö e a Komáromi Nyomda Kiadó és Kft.Felel s vezet : Kovács János ügyvezet igazgató

A tanulmányok szerz i © Borbély Zoltán, H nich Henrik, Kádár ZsóÞ a, Kalotai Noémi, Kovács Katalin Anita, Kökényesi Zsolt, Martis Zsombor, Mitropulos Anna

Diána, Papp Ingrid, Péter Krisztina, Ri ling László, Szabó-Turákné Póka Ágnes

A kötet szerkeszt i © Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána

ISBN 978-963-284-495-4

A borítón szerepl kép a Preßburger Kirchen- und Schul-Verlust... c. nyomtatvány címlapkép-részlete, amelyet az rz Országos Széchényi Könyvtár engedélyével

közlünk. (A kötet jelzete: OSZK RMK III. 2640/2., App. H. 2107.)

TARTALOMJEGYZÉK

I. Gazdaság és igazgatás ..................................................................................................... 11

Szabó-Turákné Póka Ágnes: Georg Werner (1490?!1556) kapcsolatrendszere és ennek szerepe pályájának alakulásában ...................................................................................................... 13A Humanist in the Economic Governance: Georg Werner and His Network of Relationships .....................................................................................30

Borbély Zoltán: Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon .......................................................... 31O cials of Gábor Bethlen in Upper Hungary .................................................................. 49

Mitropulos Anna Diána: ��fraknói várunkban (egy) új kincstárat épí etünk! ! Mesterek tevékenysége a fraknói számlák tükrében ...................................................50"#in unsern Schloß Forchtenstein (ein) neue Schatz Cammer von neuen erbauen lassen!

! Die Tätigkeit der Handwerker im Spiegel der Rechnungen aus Forchtenstein ......68

II. Forráselemzés, forrásértelmezés ................................................................................. 69

Péter Krisztina: A periodikus sajtó el futárai: a Messrelationok ................................................................. 71Forerunners of Periodical Press: the Messrelations ...........................................................88

Martis Zsombor: Protestáns mitizáció Czeglédi István Barátsági dorgálás cím m vében ....................... 89The Use of Biblical Mythization in István Czeglédi$s Barátsági Dorgálás .................... 105

Papp Ingrid: A 17. századi szlovakizáló cseh nyelv halo i beszédek forrásainak bemutatása ... 106Literary Sources of seventeenth-century Czech-language Funeral Orations ............ 118

Kökényesi Zsolt: �A n i Szolón!, avagy Mária Terézia uralkodói képe a halo i beszédekben .............. 119�The Female Solon!, or the Image of Maria Theresa as Sovereign in Funeral Speeches ..................................................................................... 142

H nich Henrik: Milyen nyelv és milyen nemzet? Az anyanyelv és a politikai nyelvek. Egy 1790-es röpirat tanulságai .......................................................................................... 146What Language and What Nation? Mother Tongue and Political Languages in a Pamphlet from 1790 ......................................................... 160

III. Társadalom- és hadtörténet ....................................................................................... 161

Kalotai Noémi: A kora újkori f úri itinerárium-készítés problematikájának bemutatása Verb ci István példáján keresztül .................................................................................... 163Bemerkungen zur Problematik der Zusammenstellung von Itinerarien in der frühen Neuzeit anhand des Beispiels von István Verb ci ................................ 179

Kovács Katalin Anita: Bethlen Gábor diplomáciai hálózata, ügynökök, keresked k, bankárok és diákok a fejedelem szolgálatában .............................................................. 180The diplomatic network of Gábor Bethlen, agents, merchants, bankers and students in the service of the Prince of Transylvania ............................. 199

Kádár ZsóÞ a: A pozsonyi Szent Salvator-templom katolikus használatba vétele (1672!1673). ........200Beginning of the Catholic use of the Saint Salvator Church in Bratislava (Presßburg/Pozsony) (1672!1673) ......................................................................................229

Ri ling László: Eszterházy Antal szerepe Esztergom ostromai ala .....................................................230The role of Count Antal Eszterházy during the sieges of Esztergom .........................250

EL SZÓ

A kötetben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Karán 2013. február 7-én rendeze konferencián elhangzo el adások alapjául szolgáló szövegek olvashatók. A konferenciát az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történelem, illetve Kora Újkori Magyar Történelem Programjának hallgatói szervezték. A rendez doktori iskola részér l H nich Henrik, Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána, Péter Krisztina, Szabó-Turákné Póka Ágnes tarto el adást és írt tanulmányt a kötetbe. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet Kalotai Noémi és Kovács Katalin Anita, a Miskolci Egyetemet Martis Zsombor és Papp Ingrid, a Szegedi Tudományegyetemet Ri ling László, az Eszterházy Károly F iskolát Borbély Zoltán képviseli. A húszperces el adásokat érdemi, eredmé-nyes vita köve e. Azok, akik végighallga ák, a kötetet olvasva meggy z dhetnek arról, hogy az el adók el adásuk írásos változatának véglegesítése során hasznosíto ák a vitában elhangzo észrevételeket.

A szervez k és szerz k közül kerültek ki a kötet szerkeszt i, Kádár ZsóÞ a, Kökényesi Zsolt, Mitropulos Anna Diána, akik a tanulmányokat tematikus blokkokba rendezték és a sorozat szerkeszt jével együ elvégezték a szövegek egységesítésének embert próbáló munkáját. Örömmel ajánlom az olvasók Þ gyelmébe az új anyagot feltáró és/vagy a meglév ismereteket újraértelmez , elismerésre méltó Þ lológiai felkészültségr l tanúskodó tanulmányokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a kora újkor kutatásoknak van jöv je.

Budapest, 2014. januárPoór János

A KORAÚJKORÁSZDOKTORANDUSZ KONFERENCIA

2013. február 7-én az ELTE Történeti Intézetének Szekf Gyula Könyvtárában tarto uk meg az I. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferenciát, amelynek résztvev i és szervez i is doktorandusz hallgatók voltak. A szervez knek az volt a céljuk, hogy egy olyan, évente megrendezésre kerül konferencia-sorozatot indítsanak útjára, amely lehet -séget biztosít a kora újkorral, tehát a 16!18. századdal foglalkozó doktori hallgatóknak, hogy kutatási eredményeiket bemutassák.

A KoraújkorÁSZ-rendezvények kifejeze en azokra a hallgatókra számítanak, akik a hároméves doktori iskolai képzést teljesítik. Egyrészt szeretnénk fórumot terem-teni arra, hogy a kora újkorral foglalkozó, de más-más diszciplína (irodalomtörténet, néprajz, régészet stb.) fel l közelít Þ atal kutatók megismerhessék egymás kutatá-sait, bemutathassák eredményeiket, és a konferencián visszajelzéseket, ötleteket kaphassanak további munkájukhoz. Másrészt reményeink szerint sokrét tapaszta-latszerzésre is alkalmasak lesznek a rendezvények, aminek csak egyik oldala, hogy a doktoranduszok "gyakorolhatják# az el adás m faját. Mivel a szervezési feladatokat ! mind a konferenciával, mind az el adásokból készült tanulmányköte el kapcso-latban ! kivétel nélkül doktoranduszok végzik, belekóstolhatnak a konferenciaszerve-zésbe és a kötetszerkesztésbe is. Ehhez kapcsolódóan célunk az is, hogy az el adó és szervez hallgatók teljesítményükért kreditet is kaphassanak, ezzel segítve a doktori képzés tudományos kreditjeinek összegy jtését.

Amint azt remélhet en ez a kötet is bizonyítja, az I. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia sikeresen zárult. Örömünkre szolgált, hogy az ELTE-n túl az ország számos doktori iskolájából érkeztek el adók, és hogy nekik köszönhet en a konferencia (és a kötet) tematikája is igen változatos lehete . Reméljük, hogy ezt a változatosságot a további konferenciák és kötetek esetében is meg tudjuk tartani, és hogy távlati tervként sikerül megvalósítani, hogy a határon túli fels oktatási intézmények doktoranduszait is meg tudjuk hívni a következ években rendezend ! akár többnapos ! konferenciákra.

Budapest, 2014. februárVajnági Márta

B Z

BETHLEN GÁBOR TISZTVISEL IFELS -MAGYARORSZÁGON

Bethlen Gábor 1619 végére elfoglalta egész Alsó- és Fels -Magyarországot, majd az 1622 januárjában megkötö nikolsburgi szerz dés értelmében hét fels -magyarországi várme-gyét tarthato meg élete végéig. Az erdélyi fejedelmek 17. századi hadjáratainak ered-ményeként több alkalommal is kikerült a Magyar Királyság közigazgatása alól Fels -Magyarország egy része. A Bocskai István szabadságharcát lezáró bécsi paciÞ káció1 értelmében négy vármegye (Bereg, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa) került Bocskai fennható-sága alá, az említe 1622. évi megegyezés értelmében pedig hét vármegye juto (Abaúj, Borsod, Zemplén, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg) Bethlen birtokába. I. Rákóczi György 1644-ben szintén támadást indíto a Magyar Királyság ellen, amivel nem titkoltan a terü-letszerzés volt a célja.2 Az 1645-ben Linzben megkötö paktum értelmében ! Bethlenéhez hasonló feltételek melle ! is megszerezte a hét vármegyét. Ugyan mindhárom személy viselte az erdélyi fejedelmi címet és a magyar királyokkal kötö megegyezéseket is ebben a méltóságukban írták alá, a számukra átengede területeket azonban nem csatolták Erdélyhez, mivel azokat személyes adományként bírták életük végéig. A század második felének kül- és belpolitikailag is kaotikus id szakában Thököly Imre szerezte meg az irányítást a terület fele , és el dei eredményeit túlszárnyalva az államiság kezdeti szint-jére tudta emelni i eni hatalmát.3

Az erdélyi fejedelmek és Thököly fegyveres támadásainak azonban a magyar rendi társadalmon belül is voltak határozo támogatói. A protestáns köznemesség és eseten-ként a protestáns f nemesség képvisel i is ezen vállalkozások mellé álltak, akik a bécsi konvenció megkötése óta nem tudták vallási és politikai jogaikat érvényesíteni a Habsburg uralkodók és a katolikus ellenreformáció egyre intenzívebb térhódítása mia . Ez a hagyományosan Habsburg-ellenes protestáns köznemesi csoport politikai és vallási indí atásból, els sorban az erdélyi fejedelmek támogatásával akarta minél haté-konyabban érvényesíteni érdekeit.4 Ehhez ideális elvi keretet biztosíto ak a fejedelmek

A béke ! pax fogalmat a korban csak azonos közjogi helyzet felek közö i konß iktus lezárására használták, ami a nemzetközi jogban is elterjedt volt. Polgárháborút vagy belviszályokat lezáró egyezségekre a paciÞ catio megnevezést használták. L. G 2012, 40!41.

B 1990, 265!269.

B 1980, 115!129.

V 2002, 419., V 2007, 171., P 1995, 175!177.

B Z

által megkötö szerz dések, amelyek megszünte ék a közvetlen királyi fennhatóságot az ország keleti felének egy része fele , és protestáns f ség ala szabadabb légkört hoztak létre törekvéseiknek. Ez a kezdetben igen nehezen körvonalazható koncepció az id haladtával természetesen folyamatosan csiszolódo , majd az 1670-es évek elejére beépült a társadalom fels bb köreiben szervez d konspirációba.5

Ebben a folyamatban Bethlen Gábor fels -magyarországi uralma azért érdemel Þ gyelmet, mivel volt az els erdélyi fejedelem, aki több mint tíz éven keresztül gyakorolt hatalmat a terület fele . Közismert, hogy els hadjáratának megindítását a protestáns nemesség segélykérésével indokolta, de még ha ürügyként is használta ezt fel, tényként értékelhet , hogy komoly társadalmi támogato ság állhato mögö e. A hadjárat kudarcát követ en a magyar arisztokráciával megromlo kapcsolata alapján pedig feltételezhet en a protestáns köznemesség alkotha a Bethlen magyarországi támaszát.

Tanulmányomban egyrészt arra keresem a választ, hogy Bethlen a hét magyaror-szági vármegye igazgatásába milyen mértékben vonta be a protestáns köznemességet, és tudtak-e ezek a köznemesek érdemleges pozíciókat kivívni maguknak, amelyek el nyeit a fejedelem halála után is hasznosítha ák. Másrészt kormányzat- és igazgatás-történeti szempontból hasznosnak tartom megvizsgálni, hogy a magyarországi várme-gyékben m köd , a Habsburg uralkodók által kiépíte katonai és közigazgatási rend-szer milyen hatással volt az archaikusabb erdélyi kormányszervek modernizálására. Ugyanakkor tisztázásra vár a hét vármegye birtoklásának jogi há ere is, ami az Erdélyi Fejedelemség státuszából fakadóan nem maradhato csupán belügyi-közjogi szinten.

Bethlen Gábor Magyarország fele i fennhatóságát a nikolsburgi szerz dés megkö-téséig országgy lési határozatokban deklarálták a rendek. Nem sokkal az els hadjárat megindítását követ en, 1619. szeptember 19-én a kassai részgy lésen elöljárójukká és f gondvisel jükké választo ák a fels -magyarországi rendek, és a teljes hatalmat a kezébe adták.6 Ezt a hatáskört emelte országos szintre az 1620 elején ülésez pozsonyi országgy lés, ahol Magyarország fejedelmévé választo ák, majd az augusztusi besz-tercebányai országgy lésen a választo királyi cím csupán a reprezentációban okozo változást.7 A nikolsburgi egyezményben azonban mind a királyi címr l, mind pedig a Magyarország fele i hatalmáról le kelle mondania, de a számára átengede hét várme-gyében sem kapta meg a teljes joghatóságot. Bíráskodási ügyekben ugyanis továbbra is megmaradt a nádor és az ország rendes bíráinak joghatósága, a f kegyúri jog gyakorlása pedig továbbra is az uralkodó kezében maradt. Emelle a fejedelem birtokadományozási jogát is az uralkodó beleegyezéséhez kötö ék.8 Ez jelent s presztízsveszteség volt Bethlen számára, amit még az 1622. évi soproni országgy lés végzései is fokoztak, amelyeknek meghatározo célja a király és a fejedelem közö létrejö megegyezés törvénybe ikta-tása le volna. Végül azonban az o fölénybe jutó katolikus rendek törvénybe foglalták

B 1980, 7!17.

ETA III., 227.

A 1898, 128.

NB, 451.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

Bethlen adományainak érvénytelenségét és az 1619 júliusáig visszamen leg eladomá-nyozo jószágok azonnali visszaadását azokon a területeken is, amelyek a fejedelem birtokába kerültek.9 Ennek ellenére a soproni országgy lést követ évben Bethlen össze-hívta Kassára a hét vármegye követeit, és kifejte e nézeteit, miszerint teljes joghatóságot gyakorol a terület fele és nem t r a király részér l semmiféle beavatkozást az o ani ügyekbe.10

A magyarországi vármegyék kérdését az erdélyi rendekkel rövidre zárta a feje-delem, és 1624. július 7-én reverzálist ve t lük, hogy semmiféle jogot vagy igényt nem tartanak a vármegyékkel kapcsolatban. Tudomásul veszik továbbá, hogy az a fejedelem magánügyének számít.11

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként azonban az oszmán szultán vazallusa volt, így a Porta beleegyezését kelle kérnie a magyarországi vármegyék birtoklásával kapcsolatban. A török álláspontról egy szultáni szerz déslevél (ahdnâme-i hümâyûn) is ismert,12 amelyben a szultán védelmet ígért a fels -magyarországi rendeknek Bethlen fennhatósága ala , amiért természetesen évi adót kért. Így tehát közvete en oszmán befolyás alá került a terület, ami azonban a gyakorlatban nem mutatkozo meg. A terü-le el kapcsolatban ezt megel z en is merültek fel török koncepciók, Bethlen uralkodá-sának végét l pedig állandósult a török forrásokban az !Orta Madzsar" megnevezés a térség és lakosságának megjelölésére.13

Bethlen fels -magyarországi hatalmát tehát több irányból is igyekeztek szabályozni, azonban törekede arra, hogy gazdasági, politikai és katonai tekintetben is függetle-

nítse magát és mintegy önálló államot m ködtessen, amelyben kizárólag az akarata érvényesül. Törekvései ellenére azonban politikai tekintetben nem sikerült elszigetelnie a hét vármegyét. Követeik továbbra is részt ve ek a magyar országgy léseken és leve-lezést folyta ak a többi vármegyével, f ispánjaikat pedig továbbra is a magyar király nevezte ki. Fontosabb volt azonban számára gazdasági szempontból az Erdélynél jóval fejle ebb terület jövedelmeinek a megszerzése.

A hét vármegye igazgatását Bethlen a meglév intézmények segítségével gyakorolta, ami közigazgatási tekintetben a Szepesi Kamarát jelente e, katonailag pedig a f ka-pitánysági rendszert, amely Fels -Magyarország esetében egyben a kerületi és végvi-déki f kapitányság is volt.14 A dolgozat terjedelmi keretei sajnos nem teszik lehet vé a katonai igazgatás sajátosságainak és személyi összetételének elemzését, noha számos kapcsolódási pont és hatáskörbeli egyezés mutatható ki a közigazgatási szervekkel. Személyi állományát tekintve Bethlen kulcsemberei a katonai igazgatásban foglal-ha ak helyet, amely pozíciókból nagyobb politikai befolyásra és jelent sebb személyi

CJH 1622:5�11. tc.

Propositiones serenissimi principis. L. TT 1879, 451.

EOE VIII., 239�240.

TMO, 198�200.

A török koncepciókra összefoglalóan l. V 2002, 415�422., az !Orta Madzsar" megnevezésre pedig legszemléletesebben l. F 1932, XLIX.

P 1996, 198�199.

B Z

kapcsolatokra tehe ek szert, mint az egyébként sem túl népszer közigazgatási hivatalokból. Másrészt egy félig militarizált társadalomban talán könnyebben szer-ze magának támogatókat Bethlen azoknak a köréb l, akik jelent sebb földbir-tokuk nem lévén a katonai szolgála al igyekeztek kit nni és pozíciókat elérni. A nemesség fels köre is inkább a katonai pozíciók felé húzo , mint a közigazgatási hivatalok irányába, így egy-egy magasabb katonai tisztség vagy jelent sebb vár f kapitányi tisztségének odaadományozásával biztosítani lehete a támogatást a fejedelem számára.

Azt is meg kell említeni, hogy Bethlen Erdélyhez hasonlóan a hét vármegyében is neveze ki tanácsurakat, akik természetesen az o ani nagybirtokos arisztokrácia azon képvisel i közül kerültek ki, akik megmaradtak Bethlen h ségén vagy poli-tikai és gazdasági el nyökhöz jutha ak a fejedelemmel fennálló kapcsolatuk révén.

1. táblázat. Bethlen Gábor tanácsosai Fels -Magyarországon 15

Név TisztségTanácsosság

ideje

Alaghy Menyhért Zemplén vármegye f ispánja, királyi tanácsos, ország-bíró, kassai f kapitány 1623

Károlyi Mihály Szatmár vármegye f ispánja, Bethlen sógora 1623Lónyay Zsigmond Bethlen követe az 1626-os béketárgyalásokon 1623!1627Nyáry István Szabolcs vármegye f ispánja, kállói kapitány 1624Perényi Gábor Ung és Ugocsa vármegye f ispánja 1624Perényi Ferenc Abaúj vármegye f ispánja, kassai f kapitány 1624Rákóczi György Borsod vármegye f ispánja, kassai f kapitány 1625, 1629

Fels -Magyarországon a kincstári jövedelmek kezelését és az o ani katonaság ellátását 1567-t l a Szepesi Kamara lá a el,16 amely Bethlen ala is a terület igazga-tási csúcsszerveként funkcionált. Forrásokkal azonban nem igazolható az a nézet, amely szerint a kamara az erdélyi f kincstartó alárendeltségében m ködö volna.17 Bethlen 1620-ban részletes utasítást ado ki az erdélyi f kincstartó, Kamuthy Balázs részére, amelyben az összes erdélyi jövedelmet és tisztségvisel t a kincstartó ellen-

rzése alá rendelte, ebben azonban sem magyarországi jövedelmekr l, sem pedig a Szepesi Kamaráról nem ese szó.18 A Szepesi Kamara 1624. évi számadásából19 arra következtethetünk, hogy ez a helyzet 1622 után sem változo meg, ugyanis ha az erdélyi kincstartó alárendeltségében állt volna, az a számadásból kiderülne. A rész-letes bevételi és kiadási tételek alapján azonban semmiféle gazdasági kapcsolat nem

A táblázat elkészítéséhez felhasznált források: MNL OL E 249, MNL OL E 270, 1. cs., F 1994, H 2011, K 1943, P 1997.

Részletesebben l. S 1990, 7!57.

S 1990, 61!62.

Utasítás 1898, 41!43.

Udvartartás 1888, 159!209.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

állapítható meg Erdéllyel, az innen befolyó jövedelmeket i költö ék el, vagy legalábbis innen rendelkeze azokról a fejedelem.20

A Bethlen által átszerveze Kassai Kamara már 1619 szeptemberét l megkezdte a m ködését lényegében változatlan hatáskörrel, azonban lényegesen módosult személyi összetétellel. A kamara hatáskörébe tartozo a királyi rendes és rendkívüli jövedel-meknek (proventus ordinarii et proventus extraordinarii) szerveze keretek közö történ beszedése és adminisztrációja, valamint a kamara kezelésében álló uradalmak igaz-gatása. A hét vármegyéb l befolyt jövedelem nagysága 1624-ben 114 801 forint 10 ½ dénárt21 te ki, ami igen tekintélyes összegnek számíto , jelent ségét tekintve pedig elég csak arra utalni, hogy Erdély közjövedelmei nem érték el a 170 000 forintot.22 A kamara jövedelmeinek bevételi ágankénti aránya nagyságrendileg megegyezik a Bethlen el i id szak bevételeinek arányaival,23 azonban néhány változás mégis szem-bet n . A legjelent sebb bevételi forrás továbbra is a harmincadvámokból származo , a második helyen azonban a birtokadományozásokból származó bevételt a Kassán létesíte pénzverde jövedelmei válto ák fel. Az adók és a tizedek aránya változatlan maradt, a behajtásukkal kapcsolatban azonban problémákba ütközö a fejedelem, ugyanis a hét vármegyében nem úgy folytak be az adók, mint Erdélyben a jól szerve-ze számvev i hivatal segítségével. I nem csak a dikátorok hanyag és gyakran öncélú munkája nehezíte e a begy jtést, hanem a nemesség ellenállása, amit Bethlen levele-iben igen gyakran szóvá is te .24 Az adók behajtása Bethlen fels -magyarországi tevé-kenységének legrendezetlenebb és legelhanyagoltabb területe maradt, ami nem annyira meglep , ha gazdaságpolitikai elképzeléseire gondolunk, amelyekben a kereskedelem foglalta el a vezet pozíciót. A kamara kezelésében álló uradalmak jelent sebb összeget nem termeltek, els dleges céljuk a katonaság élelemmel való ellátása volt. A nikolsburgi egyezményben az uralkodó évi 50 000 forint Þ zetésének ígéretével magára vállalta a hét vármegyében lév végvárak fenntartását, amit azonban egyetlen alkalommal sem Þ zete ki, így Bethlennek az innen befolyó jövedelmekb l kelle megoldani azok fenntartását, ami az egyetlen fennmaradt kamarai számadás alapján sikerült is neki.25 Azok közül a birtokok közül azonban, amelyeket a fejedelem személyes adományként kapo csak azok tartoztak a kamara hatáskörébe, amelyek katonai funkcióval rendel-keztek. Legjelent sebb ilyen kivétel a munkácsi uradalom volt, amit Bethlen mindent l és mindenkit l függetlenül kezelt.26

Udvartartás 1888, MNL OL E 270, 1. cs. passim, MNL OL E 249, 1619!1629 passim.

Udvartartás 1888, 174.

Erdély összjövedelme két évb l ismert: 1628-ban 167 261 forint 88 ½ dénár, 1629-ben pedig 164 010 forint 54 dénár, l. I 1992, 32.

E 1946, 168.

BGKPL 1879, 180., 187., 375.

A végvárvonal fenntartására vonatkozó kutatások eredményei alapján ez rendkívüli teljesít-ménynek számíto , ugyanis máshol mindenü küls pénzsegélyekre szorult a végvárak Þ nan-szírozása. L. P 2001, 191!194., 197!205.

A munkácsi uradalom 1611-ben Derssfy Orsolya kezével került Esterházy Miklóshoz, aki 1617-ben Bereg vármegyei f ispán is le . Gyakorlatilag ezzel alapozta meg a vagyonát és tekintélyét az

B Z

A közigazgatásban tevékenyked tisztvisel k, harmincadosok, tizedszed k, adószed k, udvarbírák, de még a fejedelem kassai építkezését vezet mérnök és munkások is a kamara alárendeltségében álltak.27 Ezen, többnyire anyagi javak begy j-tésével foglalkozó tisztvisel k munkájának irányításával, összehangolásával és ellen-

rzésével a Szepesi Kamara fels bb hivatalnoki kara foglalkozo , amelyet a fejedelem és Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony életében személyes utasításokkal irányítot-tak.28 Bethlen el a kamara vezet i a környékbeli egyházi méltóságok közül kerültek ki, mint az egri vagy váradi püspök, akik számos alkalommal saját családtagjaikkal tölte ék be az alacsonyabb tisztségeket, de legalábbis olyan személyeket igyekeztek pozícióhoz ju atni, akikhez gazdasági kapcsolatok is f zték ket. A kamara közép- és alsóhivatalnok-rétegét azonban a helyi német ajkú városi polgárság adta.29 A kamara személyi összetételében Bethlen uralma jelent s változásokat hozo .

2. táblázat. A Kassai Kamara tisztvisel i Bethlen Gábor ala 30

Prefektus (Praefectus)

Tanácsosok (Consiliarii)

Pénztárnok (Perceptor)

Számvev (Rationum magister)

Lajstromozó (Regestrator)

Számvev ségi írnokok (Scriba

rationari)

Levéltár r (Archivi conser-vatores)

1619!1621

Reiner Menyhért

kassai f bíró

Berzeviczy András,

Palaticz János Marussy András

Than Antal (1607!1625)

Raisz János, Teufel Kristóf

TeuÞ l János Visnay Márton

Bélaváry Dávid

Bélaváry Dávid, Rákóczi János, Szepsy János

1622�1624

Than Antal, Raisz János

Teufel Kristóf TeuÞ l János

Than Antal, Raisz János (helye es)Ványai Illés

(megszakítá-sokkal)

1625�1629

Szepsy János, Dóczy Ferenc,

Ványai Illés (1625-t l)

Raisz János Raisz János (1650-ig)Ormánközy

György

A fontosabb pozíciókat, mint a prefektusi, tanácsosi és a pénztárnoki tiszteket Bethlen saját embereivel tölte e be, de szerepet kaptak a helyi nemesség és polgárság képvi-sel i is. Az alsóbb, jellegüket tekintve pedig az adminisztrációhoz, hivatali ügyme-nethez kapcsolódó tisztségeket olyan személyek töltö ék be, akik már tapasztala al rendelkeztek a kamara munkájában, és így biztosítani tudták a folytonosságot az ügyvi-

Esterházy család, így nem meglep , hogy érzékenyen érinte e Miklóst Munkács elvesztése, amiért azonban II. Ferdinánd Fraknó és Kismarton uradalmával kárpótolta.

Udvartartás 1888, 159�209.

Az erre vonatkozó b séges iratanyagot l. MNL OL E 270, 1. cs. és MNL OL E 249.

F 1967, 194�196.

A táblázat elkészítéséhez az MNL OL E 270, 1. cs. és az MNL OL E 249, 1619�1629 iratait (a kamara fogalmazványaiból, iktatásából stb. származó aláírásokat) használtam, továbbá OSZK K . Fol. Lat. 954., Udvartartás 1888, 185�208., F 1967, 219�232.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

telben. Ezzel kapcsolatban a kamara levéltára játszo a a legnagyobb szerepet, amelyr l a nikolsburgi egyezségben úgy rendelkeztek, hogy nem osztják szét azt a Bethlen fenn-hatósága ala lév Kassai Kamara és az eperjesi székhely királyi igazgatóság közö , hanem egyben tartják azt.31 A vezetésével megbízo levéltári röknek mindkét fél számára esküt kelle tenniük és a kívánt dokumentumok hiteles másolatát kiszolgál-tatniuk.32 Ezt a felel sségteljes feladatot Than Antalra bízták, akinek már az apja is a hivatali pályán tevékenykede és a Szepesi Kamaránál szolgált. Than egészen 1626-ban bekövetkeze haláláig a levéltár re volt, ekkor pedig Raisz János ve e át t le a tiszt-séget, és szintén haláláig viselte azt.33 Raisz hivatali pálya iránti elköteleze ségét mi sem szemléltetheti jobban, mint az, hogy 1608-tól egészen 1650-ig a Szepesi Kamara szolgá-latában állt, amib l majdnem negyed évszázadot a levéltár reként szolgált I. Rákóczi György ala is. Összefüggés mutatkozik a levéltár ri és a számvev i tisztség közö is ebben az id szakban, mivel ugyanaz a személy töltö e be mindkét tisztséget. A szám-vev feladatát a kamara összes bevételének és kiadásának ellen rzése, illetve a tiszt-visel k számadásinak felülvizsgálata alko a. A Szepesi Kamara m ködése során álta-lában igen fontos tisztség volt a számvev ség, Bethlen id szakában azonban pontos tevékenységi körét ! éppen a számadások hiányából fakadóan ! nehéz megállapítani. A számvev melle azonban folyamatosan alkalmazásban állt egy lajstromozó és egy írnok, ami alapján feltételezhet , hogy a számvev feladatköre az írásbeli adminiszt-ráció intézésére és archiválására terjedt ki.

A kamara vezet tisztségvisel je az elnök vagy prefektus volt. Ezt a tisztséget 1619 szeptemberét l Reiner Menyhért volt kassai f bíró, svájci származású református keres-ked töltö e be, melle e pedig Berzeviczy András és Palaticz János alko ák a kamarai tanácsot. Mindhárman a kassai polgárság fels köreinek képvisel i voltak, akiknek már Bocskai idejében is nagy szerepük volt abban, hogy a város a h ségére tért, majd Bethlen hadjárata megindításakor is az befolyásuk segítségével nyito kaput a város a fejedelem el .34 Berzeviczy András azonban még 1620 folyamán meghalt, Palaticz pedig �betegesked , er tlen ember volt�.35 Bethlent ekkor azonban fontosabb kérdések foglalkozta ák, és az új tanácsosok kiválasztását és kinevezését Perényi Ferenc kassai kapitányra és Zmeskal Jaroslav bányászati f kamarásra bízta, azonban Rákóczi János és golopi Dóczy Ferenc nevét megemlíte e nekik mint lehetséges jelölteket.36 Mindke en a fels -magyarországi köznemesség képvisel i voltak, akik támadásának kezdetén segí-te ék a fejedelem ügyét, és a kés bbiek folyamán is Bethlen oldalán maradtak fegy-veres er vel és hivatali munkával egyaránt szolgálva neki. Rákóczi János 1622-t l t nik fel tanácsosként, aki emelle f adószed ként is tevékenykede ,37 de Dóczy Ferenc is

NB 449.

H 1923, 166.

F 1967, 195!196., 231.

ETA III., 219., l. K 1943, 340., Ú 2006, 42!43., 45.

K 1943, 338.

K 1943, 338!339.

OSZK K . Fol. Lat. 954, 7.

B Z

tanácsos le 1621 szeptemberének utolsó napján.38 Személyében szintén a fels -magyar-országi nemesség vehe e ki a részét a kamara irányításából, így levonható az a követ-keztetés, hogy Bethlen uralma ala mindvégig jelen volt a helyi protestáns nemesség a közigazgatás irányításában legmagasabb szinten is.

A nikolsburgi megállapodás lényeges változásokat hozo Bethlen magyarországi pozíciójában, és ezután értékel dö fel a neki átengede hét vármegye, és lényegében ekkortól kezd dö a komolyabb szervezés és berendezkedés. Ekkor Bélaváry Dávid került a kamara élére, aki azonban nem el zmények nélkül tölthe e be ezt a pozí-ciót, ugyanis 1620 januárjától a fejedelemi jószágok igazgatója (universorum bonorum administrator) volt.39 Ezzel mintegy a kamara küls igazgatójaként m ködö megosztva a teend ket a kamara kineveze tisztvisel ivel. Ez olyan módon történt, hogy a kamara továbbra is az adók, vámok és dézsmák beszedésével foglalkozo , a fejedelem által lefoglalt birtokok igazgatását pedig Bélaváry lá a el.40 Ezek a birtokok a katolikus klérus és a Ferdinánd pártján maradt nemesek birtokain voltak, ami Fels -Magyarországon igen jelentékeny birtokállományt jelente . Példaként elég csak Homonnai Drugeth György lefoglalt birtokait említeni, amelyek Fels -Magyarország egyik legtekinté-lyesebb f nemesének vagyonát és tekintélyét biztosíto ák. Ezen uradalmak keze-lésére provizorokat neveze ki a kamara prefektusa, akik azonban a továbbiakban Bélavárynak lehe ek alárendelve.41 Pontosan ugyan nincs körülhatárolva az instruk-cióban, hogy mely birtokok és uradalmak irányítását bízták Bélaváry Dávidra, de a kamarai prefektusi tisztség melle a kés bbiekben is megtarto a a Tiszán inneni és túli fejedelmi jószágok prefektusa (camerae supremus praefectus, consiliarius necnon omnium arcium cis et ultra Tibiscanorum supremus praefectus) címet is.

Bélaváry nem a helybéli nemesség és polgárság képvisel je volt, s t Erdélyhez sem volt semmi köze. 1619 nyaráig az esztergomi érsekség garamszentbenedeki uradal-mának prefektusa volt, vagyis Pázmány Péter egyik alkalmazo ja. A Bélaváry család els sorban az ország északnyugati részén Bars és Nyitra vármegyékben volt érdekelt, i feküdtek nem túl jelent s birtokaik.42 A család a boldogulást inkább a hivatali pályán kereste, Bélaváry Dávid apja, György deák lévai, lednicei, majd semptei udvarbíró volt, és egy igen széles kapcsolati kört építe ki.43 Bélaváry Dávid 1599-ben44 már biztosan a

MNL OL E 173, 2. d. 310. Berzeviczy András halála után 1621. szeptember 30-án nevezte ki Dóczy Ferencet tanácsossá Bethlen.

MNL OL E 270, 1. cs., 13.

Az ország nyugati felében (Cis et Ultra Danubium) szintén a kamarai rendszer megtartásával folyta a az igazgatást és a jövedelmek begy jtését. I Loránth Ferencet és a kamarai igazgatás tapasztalt tisztvisel jét Leopold Pecket nevezte ki a jövedelmek igazgatójának (administrator universorum ac quorumlibet bonorum proventuum), l. MNL OL E 270, 1. cs., 13., Peck Lipótról l. F 2005, 156!200.

MNL OL E 249, 1619!1629, 194. A leleszi prépostság lefoglalt birtokaira neveze ki provizort, mivel Rákóczi János er szakkal elfoglalta azt 1619 októberében.

G !G 2003, 664!665.

G !G 2003, 665.

1605-ben a Nyitra vármegyei közgy lés Bélaváryt mint szentkereszti prefektust említi, l. TT 1905, 591!592.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

garamszentkereszti uradalom prefektusa volt, és egészen Bethlen hadjáratáig az eszter-gomi érsekség szolgálatában állt. Pázmány Péter 1616-ban került az esztergomi érseki székbe, és nem sokkal kés bb hozzáláto az elhanyagolt érseki uradalmak átszer-vezéséhez, amiben komoly szerepet szánt Bélavárynak is a szentkereszti uradalom vezetésében. Ezért felmente e a !zavaros id szak" ala nála maradt pénzek ügyében, ami mia feltehet en kínos helyzetben lehete .45 Bélaváry ismeretlen módon került kapcsolatba a fejedelemmel, aki már 1620. január 23-án jószágkormányzójává és jöve-delmei kezel jévé nevezte ki. Bélavárynak tehát igen nagy tapasztalata lehete gazda-sági területen, amit azonban nem egy kormányszervnél szerze , hanem az uradalmi igazgatásban.

Fels -magyarországi tevékenysége is az aktuális igazgatási és gazdásági problémák megoldása körül zajlo és a fejedelem megbízo jaként járt el azokban az ügyekben, amelyekben Bethlen nem tudo személyesen intézkedni. Ezek a legkülönfélébb ügyek lehe ek a fejedelem kassai esküv jének szervezését l a munkácsi uradalom sz l hegy-rendtartásának szabályozásáig.46 Bethlen uralkodásának végére Bélaváry legfontosabb feladatává egyre inkább a sz l - és bortermelés, valamint az ezzel szorosan össze-függ harmincad felügyelete vált, aminek minden nagyobb uradalomban és vámhelyen személyes jelenlétével ado hangsúlyt.47 Ez az ágazat ugyanis kulcsszerepet játszo Bethlen gazdaságpolitikájában nem csak Fels -Magyarországon, hanem Erdélyben is, közvete en pedig jelent s befolyása volt a Magyar Királyság és Lengyelország gazda-ságára is. A török terjeszkedés következtében ugyanis Hegyalja vált az ország legje-lent sebb bortermel vidékévé, borainak legnagyobb felvev piaca Lengyelország volt. Központja, Tokaj � amely az Erdély felé vezet út fontos tiszai átkel helyét rizte, és gazdasági szempontból is kiemelt szerepet töltö be � 1622 óta Bethlen birtokában volt. A hét vármegye területén futo keresztül több kereskedelmi útvonal is, úgymint a Tokajon, Tállyán, Boldogk n át Kassára, onnan pedig Lengyelország és Magyarország felé tartó, valamint a Tokaj, Patak, Újhely, Terebes, Homonna útvonal, amely a Lengyelország felé folyó kereskedelem lebonyolításában volt kiemelked fontosságú. Tokaj megszerzésével Bethlen egy évtizedek óta folyó versengésbe avatkozo be, amely a Fels -Tisza-vidék arisztokratái közö folyt a hegyaljai borkereskedelem monopóli-umáért és a bortermel vidék egy kézben való egyesítéséért.48 Nem csoda tehát, hogy Bethlen erre az ágazatra helyezte a gazdaság súlypontját, amelyb l éves szinten igen jelent s összegekhez juto , mindezt komolyabb befektetés nélkül.

Tovább emelte a borkereskedelem fokozo ellen rzésének jelent ségét az az egész Közép-Európát érint gazdasági jelenség, amelyet hiperinß áció vagy a nemzetközi irodalomban elterjedtebb �Wipper und Kipper� korszak néven emlegetnek.49 Ennek

CJH 1618:44. tc.

L 1895, 362�366.

MNL OL F12, V/4/45, 50. Bélaváry Dávid levelei a fejedelemhez Nyíregyházáról (1629. júl. 26.) és Tokajból (1629. okt. 4.), amelyekben a szatmári, ecsedi, kállói és tokaji uradalmak bor- és dézsmaeredményeir l, illetve a harmincadforgalomról számolt be.

M 1954, 11.

F 2009, 46�91.

B Z

kezdeti évét a szakirodalom 1619-re teszi a harmincéves háborúval összefüggésben, tünetei azonban már jóval korábban is jelentkeztek az európai gazdaságban. Az 1620-as évekre olyan mértéket öltö a hiperinß áció, ami a pénzek nemesfémtartalmának drasz-tikus csökkenésével a Þ zet eszközök teljes elértéktelenedéséhez vezete . Ez a jelenség hamar elérte Fels -Magyarországot és Erdélyt is, de a háborús viszonyok mia ekkor még nem tudtak eredményesen fellépni ellene, és Bethlen maga is inß ációs pénzek kibo-csátására kényszerült. A nikolsburgi szerz dés megkötése után Kassán pénzverdét léte-síte , amely 1623-tól Bethlen haláláig üzemelt, majd a válság csúcspontján, 1624-ben egy rövid id re Munkácson is m ködö egy pénzverde.50 A pénzügyi válság megoldására Bethlen egy közép-európai méret összefogást kezdeményeze , amelyben Csehország, Lengyelország, Magyarország, Erdély és a Habsburg tartományok közös, jó min ség pénz bevezetésével megfékezhetnék a válságot, elkerülhetnék a külkereskedelem korlá-tozását és a partikuláris elszigetel dést.51 Ennek jegyében 1625. december 12-én kivo-na a a forgalomból a régi, rossz min ség garasokat, és betilto a a lengyel poltura forgalmát is, helyükre pedig az egységes érték magyar tallér került bevezetésre.52 Ezt azonban a szomszédos államok nem tudták azonnal követni, így továbbra is fennállt a rossz pénz beáramlásának veszélye. Szükségessé vált tehát a kereskedelmi forgalom korlátozása, f ként Lengyelország felé, amit a fejedelem már a garast és polturát betiltó rendeletében megte , miszerint !magyarországi bort Lengyelországba vinni senkinek szabad nem lészen, hanemha kinek bor kell, jöjjön maga érte".53

E rendelkezés betartásával, illetve a fejedelmi birtokok és az allodiális sz l k termé-sének értékesítésével Bélaváry Dávid volt megbízva. Mivel a Kassai Kamara jövedel-meinek majdnem a felét, 51 375 forintot te ki a harmincadból származó bevétel, ennek túlnyomó része pedig a borforgalomból54 származo , igen komoly felel sség hárult Bélaváryra. volt tehát a fejedelmi gazdaságpolitika gyakorlati kivitelez je, Bethlen gazdasági szakembere Fels -Magyarországon.

Szolgálataiért cserébe Bethlen 1627-ben a Bereg vármegyei Kovászón kúriát és némi birtokrészt adományozo neki és Þ ainak, amit kés bb II. Ferdinánd is meger síte , ezzel megvete e a család a lábát Fels -Magyarországon. Források hiányában egyel re sajnos ismeretlen Bélaváry Dávid sorsa Bethlen halála és a vármegyék visszacsatolása után, két Þ a pályafutása azonban ismert. György a gy ri várban szolgált mint gyalog-vajda és a magyar seregek bírája, majd a gy ri káptalan jegyz je le .55 Miklós azonban maradt Fels -Magyarországon, és folytatva a családi hagyományokat 1661-t l a Szepesi Kamara tanácsosa, 1665-t l pedig a prefektusa le .56 A család tehát meg tudta rizni

H 1945, 20.

M 1953, 542�544.

H 1945, 46�47.

TT 1886, 638�639.

Lengyelországba szállíto bor mennyiségére l. K 1944, 247. Példaként néhány év forgalma literben kifejezve: 1624-ben 372 802 liter, 1625-ben 3024 liter, 1626-ban 24 797 liter, 1629-ben 108 397 liter.

G �G 2003, 665.

F 1967, 219�220.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

tekintélyét és pozícióit Bethlen halála után is. Bélaváry Miklós még az 1650-es években is apja tekintélyének és társadalmi pozíciójának köszönhet en került rokonságba a kassai polgárság fels bb köreivel.57

Sokban hasonlít Bélaváry tevékenységéhez Ványai Illés kamarás szerepe is, aki szintén helyi gyökerek nélkül, a Bethlen melle i tevékenysége révén le Fels -Magyarországon f pénztárnok, majd kamarai tanácsos. Élete és pályája korai szakaszáról a források sajnos csak töredékes információkat biztosítanak számunkra. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemsége ala 1607-ben az erdélyi nagyobb kancellária írnoka volt.58 Rákóczival maga is távozhato Erdélyb l, és nem zárható ki, hogy 1608. december 6-án bekövetke-ze haláláig a szolgálatában maradt. Zsigmond halála után Þ atalkorú árvái (György és Zsigmond) gyámság alá kerültek, örökségük megtartása érdekében pedig évekig tartó pereskedés kezd dö . Nem tudni, hogy Ványai tovább szolgálta-e a Rákócziakat, mivel csupán 1613-ban bukkan fel a neve a vizsgált forrásokban mint Thurzó György nádor deákja.59 Ekkorra már a nádor körül mint a protestáns magyar érdekek nemzetközi képvisel je és az országon belüli legf bb védelmez je, illetve a magyar belpolitikai élet központja körül egy állandó udvartartás és kancellária alakult ki, amelynek személy-zetét Thurzó bizalmi emberei és familiárisai alko ák.60 I töltö be Ványai is alsóbb hivatali tisztet hasonlóan erdélyi m ködéséhez, annyi különbséggel, hogy i be tudo kapcsolódni kora politikai és szellemi életének legfels bb köreibe is. Jól bizonyítja ezt, hogy 1615-ben már Szenci Molnár Albert te róla említést Postilla Scultetica c. m vében mint legf bb nagyszombati támogatója, Asztalos András vejér l.61 Ványai életútjának részletes felderítése minden bizonnyal hasznos adatokhoz és értékes következtetések levonásához vezetne mind m vel déstörténeti, mind pedig gazdaság- és igazgatástör-téneti szempontból, ehhez azonban még további szerteágazó forrásfeltárás szükséges.

Bethlen hadjáratának megindítását követ en nem sokkal már igen komoly szakér-telmet és tapasztalatot igényl pozíciót töltö be, és 1620 júliusában mint a csehországi hadak Þ zet mestere kapo instrukciót Bethlent l,62 majd augusztusban az anhalti herceg melle szolgált szintén Þ zet mesterként.63 A következ év nyarán Bethlen velencei követe volt, és a dózse el adha a el a fejedelme kereskedelmi elképzelé-seit, valamint egy ideig tarto a a kapcsolatot Valutelli kereskedelmi ügynökkel, ami azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.64 1622-ben egy rövid ideig az Erdélyi Kancellária titkára, majd még ugyan ebben az évben a Kassai Kamara perceptora és tanácsosa le . El élete alapján egy pénzügyekben és kereskedelemben meglehet sen

G !G 2003, 665.

T 1980, 185.

MNL OL E 196, Fasc. 4., 76!78., 90.

I 1932, 16!17.

H 1982, 114!115.

G 1980, 154.

G 1980, 196.

Ó 1888, 37!51., 76!77.

B Z

járatos és tapasztalt szakember lehete , aki a kamarában is ezt az ágazatot felügyelte 1628-ban bekövetkeze haláláig.

Bethlen Gábor Kassai Kamaráját m ködtet szakért apparátus bemutatása Szepsy János tanácsos tevékenységének és pályájának ismertetésével válik teljessé. Szepsyvel kapcsolatban az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy Dominkovits Péter egy kimerít részletesség tanulmányban ismerte e életét és pályafutását.65

Szepsy János taxalista nemesként Sopron vármegyében kezdte prókátori pályafu-tását, és közel húsz éven keresztül ebben a régióban folytato ügyvédi tevékenységet a Nádasdy család szolgálatában. Tevékenysége azonban nem korlátozódo a Nádasdyak érdekeinek védelmezésére a vármegyei törvényszékek el . A familiárisi kapcsolatából adódó biztonságot és védelmet kihasználva számos ítélkezési fórum el (úriszék, vármegyék, városi és mez városi magisztrátusok, káptalanok) képviselt különféle jogállású, társadalmi helyzet és vagyonú személyeket kisbirtokos nemesekt l a legbe-folyásosabb arisztokratákig.66 Megbízható jogi jártassága ellenére azonban vármegyei hivatalt egyáltalán nem töltö be, így a sz ken értelmeze vármegyei politizálásban nem ve részt. A Bethlen által összehívo és 1619!1620 fordulóján Pozsonyban ülésez országgy lésen Szepsy mint Sopron vármegye követe ve részt, és feltehet en i ismer-kede össze a fejedelemmel.67 A jó helyismere el és komoly jogi jártassággal rendel-kez Szepsy Bethlen pénzügyi adminisztrációjában kapo szerepet és perceptorként, illetve alkalmanként Þ zet mesterként is m ködö a soproni régióban. Helyi kapcso-latait kihasználva közvetít ként is tevékenykede , például Sopron megadásában vagy az Esterházy Miklóssal folytato tárgyalásokban. 1622 után azonban kompromi álód-hato addigi lakhelyén, és a Nyugat-Dunántúlról Abaúj vármegyébe települt át. I is megmaradt a Nádasdy család szolgálatában és ura, Nádasdy Pál regéci birtokainak ügyintéz je le .68 Ebben a min ségében mindennapi kapcsolatba került a vármegyei nemességgel is. Sikeres beilleszkedését és szakmai tekintélyét igazolja, hogy Abaúj vármegyében több alkalommal táblabíróvá választo ák. Á elepülését követ en nem sokkal (vagy talán még abban az évben) azonban Bethlen a Kassai Kamara tanácso-sává nevezte ki,69 így felmerül annak is a lehet sége, hogy a fejedelem hívásának eleget téve hagyta maga mögö a Nyugat-Dunántúlt. Ezzel a gazdasági szakemberek melle egy jogtudó értelmiségi szakember is bekerült a kamara vezetésébe.

A Szepsyvel kapcsolatos részletes kutatásoknak köszönhet en olyan apró mozza-natok is ismertek, amelyek a vármegyei életvitel apróbb eseményeire vonatkoznak, de igen nagy jelent séggel bírnak. Ilyen például, hogy Szepsy alkalmanként vendégül lá a Bélaváryt, Ványait és a kassai kapitányt, szendr i Bornemissza Jánost úgy, hogy a vármegyei tisztikar is jelen volt az eseményen, de az étkezésr l készíte számadás

D 2002, 5!35.

D 2002, 6., 7!13.

D 2002, 16.

D 2002, 27.

OSZK K . Fol. Lat. 954, 7.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

alapján gyanítható, hogy más személyek is.70 Ez egyértelm en bizonyítja, hogy a Bethlen által kineveze fels bb hivatalnokok személyes és talán jó kapcsolatot ápoltak a vármegyei hivatalok betölt ivel, akik egyértelm en a protestáns köznemesség soraiból kerültek ki. Ilyen kapcsolati viszonyból könnyen elképzelhet , hogy az alsóbb kamarai hivatalokat, mint az adó- vagy dézsmaszed , személyes ismeretségi alapon töltö ék be, a jelent sebb harmincadosságról nem is beszélve. A protestáns köznemesség térnyeré-sével és Bethlen ala i szerepével kapcsolatban a további kutatások ebben az irányban hozhatnak eredményeket, mindehhez azonban a források jóval szélesebb körének bevo-nása, valamint további !mélyfúrások" és ese anulmányok készítése szükséges.

Azonban az megállapítható, hogy Bethlen Gábor Fels -Magyarország gazdasági irányítását olyan szakemberekre bízta, akik több évtizede a hivatali pályán tevékeny-kedtek vagy � például Bélaváry esetében � több generációs hivatalnokcsaládból szár-maztak. I eni tízéves tevékenységüket nagyobb perspektívából nézve is komoly ered-ményeket fedezhetünk fel, amelyek a Szepesi Kamara m ködésében érhet k te en. Bethlen halála után az általa felállíto rendszer természetesen megsz nt, és visszatért a királyi igazgatás, a kamara szerveze ségében és tisztvisel i karában azonban egyér-telm változás Þ gyelhet meg. Hivatali pozíciókból egyre inkább kiszorultak a német ajkú városi polgárság képvisel i, helyüket pedig a térség bene possessionatus nemes-sége ve e át.71 A század közepére pedig már kitapinthatóvá válik egy olyan generáci-ókon keresztül hivatali pályán mozgó réteg kialakulása, amely az újkori modern hiva-talnokság tulajdonságait viselte magán.72

Bethlen tehát a kor színvonalán egyébként is modernnek számító Szepesi Kamara és kamarai adminisztráció hatékonyságának javítása terén is eredményeket tudo elérni, ezért érdemes röviden kitérni arra, hogy mindez milyen hatással volt az erdélyi kormányszervek modernizálására. Látha uk, hogy a kulcsszerepet Fels -Magyarországon a személycserék játszo ák, így Erdély esetében is egy ilyen példa segítségével igyekszem bemutatni az o ani törekvéseket.

Erdélyben a kincstári igazgatás legf bb pozíciója a f kincstartóság volt. Emelle jóval szerényebb rangú, de igen fontos szerepet betölt f tiszt volt a fejedelmi javak prefektusa. Feladata a Þ skális birtokokat érint teend k intézése, kincstári uradalmak igazgatása, felülvizsgálata, mez gazdasági munkák irányítása, adók beszedése, vagyis a fejedelmi jószágokkal kapcsolatos gyakorlati igazgatás megvalósítása volt. Emelle hatásköre kiterjedt a bányaügyre � só- és ércbányákra egyaránt �, a pénzve-résre, tizedviceárendátori funkciójából kifolyólag a tizedügyre és bizonyos mértékig a harmincadügyre.73 A prefektusi tisztség említése ugyan már 1591-t l el fordul a forrásokban, név szerint azonban csak Bethlen Gábor uralkodásának második felét l, Debreczeni Tamás prefektusságától ismerjük ket.74 Debreczeni Tamás kora egyik legis-

D 2002, 29.

F 1967, 197!198.

G !G 2003, 672.

T 1980, 326!332.

T 1980, 326.

B Z

mertebb és legtehetségesebb gazdasági szakembere volt. A tizenöt éves háborúban fegyveres katonai szolgálatot teljesíte és több alkalommal is megfordult Erdélyben. A háború lezárulta után, 1608-ban elnyerte a szatmári udvarbíróságot, vagyis a vár gazdasági igazgatója le Dóczy András f kapitány melle .75 A tisztség azonban egyre nagyobb anyagi terheket ró Debreczenire, ezért 1610 végén megvált a szatmári udvar-bíróságtól, és elfogadta Thurzó György nádor ajánlatát és tokaji uradalmának prefek-tusa le , ahol a nádor halála után özvegye, Czobor Erzsébet szolgálatában is megma-radt.76 A kulcsfontosságú tokaji uradalom a nikolsburgi szerz dés megkötése után Bethlen kezébe került. Ekkor Debreczeni már egy évtizede tevékenykede ezen jelent s kiterjedés és összete bevételi szerkezet uradalom gazdasági ügyeiben, aminek eredményei bizonyára felkelte ék a fejedelem Þ gyelmét. Bethlen ugyanis jelent s ener-giákat fordíto az erdélyi Þ skális birtokok visszaszerzésére, aminek eredményeként az 1620-as évekre egy tekintélyes birtokállomány biztosíto a a fejedelem rendekt l függetleníte gazdasági erejét. Emelle szakíto a bérletrendszerrel, és ahol kincstári szempontból jövedelmez bbnek ítélte meg, o a jövedelemforrásokat fejedelmi keze-lésbe ve e. Debreczeni Tamás 1623-ban le a fejedelmi jószágok prefektusa és erdélyi tizedf árendátor, de ezzel egy id ben megtarto a a tokaji prefektusságot is. Kinevezése után intenzíven hozzáláto a fejedelmi birtokok állapotának felméréséhez és egységes szempontok szerinti átszervezéséhez, kiterjesztve ezt a szatmári uradalomhoz tartozó néhány birtokra is.77 Debreczeni nem volt közvetlenül alárendelve egyetlen Erdélyben vagy magyarországi területen m köd szervnek sem, hanem az aktuális instrukciókat közvetlenül a fejedelemt l kapta, jelentéseit pedig személyesen neki küldte.78

Debreczeni Tamással tehát a kamarai igazgatás és modern pénzügyigazgatás gyöke-reit importálta Erdélybe Bethlen. Az állami pénzügyigazgatás kiterjesztése ugyanis jelentékeny mértékben megnövelte a kincstár feladatait, ami a pénzügyigazgatás három ágának (központi irányítás, pénzkezelés és a számadások átnézése) külön-választását te e szükségessé. Az irányítást Bethlen részben magának tarto a meg, részben a f kincstartót bízta meg vele. A pénzkezelésben a pénztárnokokat és az íróde-ákokat bocsáto a a kincstartó rendelkezése alá, a számadások ellen rzésére pedig exactorokat neveze ki. A Kassai Kamara lényegében ugyanezen beosztás szerint m kö-dö . A korszer pénzügyigazgatás eredményeit tehát Bethlen ugyanúgy alkalmazta Erdélyben, mint a kamarák a királyság területén. Ehhez nagy valószín séggel a Kassai Kamara szolgált mintául, az o ani szakemberek és gyakorlati tapasztalatok alapján.

B 2001, 223.

D 2004, 457. MNL OL F 12, Lymbus. V/4/22. Debreczeni Tamás levele Bethlen Gáborhoz a meglátogato

uradalmak állapotáról. Ebb l megtudhatjuk, hogy a fejedelmi birtokok jelent s átszervezésér l van szó, ami az összeírások után új urbárium kiadását, részletes konvenciók és instrukciók kiadását foglalta magába. A magyarországi kamarai uradalmak mintájára szorgalmazta Debreczeni Erdélyben is a várkapitányi befolyás megszüntetését az udvarbíró hatáskörére.

Emia gyakran panaszkodo is, hogy a fejedelem levelére várva kell vesztegelnie, ami mia !felséged"kar ""is"igen"gialazatosan"kezdik"vallani.# MNL OL F12, Lymbus V/4/22.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

BibliográÞ a

Levéltári források

MNL OL E 249Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kincstári Levéltárak (E szekció),

Szepesi Kamarai Levéltár Szepesi Kamara (kassai adminisztráció) regisztratúrája, Benigna mandata.

MNL OL E 270Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kincstári Levéltárak (E szekció),

Szepesi Kamarai Levéltár, Bethleniana.

MNL OL F12Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Erdélyi Országos Kormányhatósági

Levéltárak, A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Lymbus.

MNL OL E 173Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kincstári Levéltárak (E szekció),

Archivum familiae Dóczy.

MNL OL E 196Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kincstári Levéltárak (E szekció),

Archivum familiae Thurzó.

OSZK K . Fol. Lat. 954.Scepusiensis Camerae Status Personalis 1604�1770. Országos Széchényi Könyvtár

Kézira ára, Fol. Lat. 954.

Forráskiadványok

BGKPL 1879Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei. Szerk. S Sándor. Budapest, 1879.

EOE VIII.Erdélyi Országgy lési Emlékek. VIII. kötet. (1621�1629). Szerk. S Sándor. Budapest,

1882.

ETA III.Szepsi Laczkó Máté krónikája. In: Erdélyi Történelmi Adatok. III. kötet. Szerk. M Imre.

Kolozsvár, 1858.

G 1980G Antal: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Budapest, 1890.

H 1923H József: A szepesi kamara levéltárnokának 1622. évi utasítása és a levéltár

ugyan azon évb l való leltára. Levéltári Közlemények 1(1923), 1!2. sz., 165!179.

L 1895A munkácsi Páli nev sz l hegy 1625-iki szabályzata. Közl. L Tivadar. Magyar

Gazdaságtörténeti Szemle 2(1895), 6. sz., 362!366.

B Z

NB Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jóváhagyja a II. Ferdinánd magyar királlyal

Nikolsburgban kötö békét. Magyar történeti szöveggy jtemény 1526�1790. I. kötet. Szerk. S István. Budapest, 1965, 447�455.

Ó 1888Ó Lipót: Bethlen Gábor diplomáciai összekö etéseir l. Budapest, 1888.

TMOTörök-magyar oklevéltár 1533�1789. Gy jtö e és magyarra fordíto a K Imre.

Szerk. T Lajos, K János, S Gyula. Budapest, 1914.

TT 1879Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának történetéhez. II. közl. Közl. S Sándor

Történelmi Tár (1879), 2. sz., 429�466.

TT 1886Levelek és acták Bethlen Gábor uralkodásának történetéhez. IV. közl. Közl. S

Sándor. Történelmi Tár (1886), 4. sz., 209�250.

TT 1905Az 1599 évi Bars vármegyei tatárjárás. Közl. M Mihály. Történelmi Tár (1905),

4. sz., 590�601.

Udvartartás 1888Udvartartás és számadáskönyvek. I. kötet. Bethlen Gábor udvartartása. Közl. R

Béla. Budapest, 1888.

Utasítás 1898Az erdélyi f kincstartó 1620-iki utasítása. [Sz.n.] Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 5(1898),

5. sz., 41�43.

Szakirodalom

B 1980B László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon

(1664�1685). Budapest, 1980.

B 1990B József: Az !orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó

török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából. In: Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve VI. Szerk. C Csaba. Miskolc, 1990, 259�301.

B 2001B Emese: A szatmári vár 17. század eleji gazdálkodása a provizori miszillisek

alapján. In: Végvár és ellátás. Szerk. P Tivadar, B Mátyás. Eger, 2001 (Studia Agriensia 22.), 221�235.

D 2004D -D Béla: Egy gazdasági szakember a XVII. századból: Debreczeni

Tamás élete és m ködése. Fons 11(2004), 3. sz., 447�501.

D 2002D Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe � Szepsy (Zepsy) János. Aetas

17(2002), 2�3. sz., 5�35.

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

E 1946E Gy z : Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török ki zéséig. Budapest,

1946. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. 1.)

F 1967F Zoltán: A Szepesi Kamara tisztvisel i a XVII!XVIII. században. Levéltári

Közlemények 38(1967), 2. sz., 193!236.

F 1994F Zoltán: Magyarország f ispánjai 1526�1848. Budapest, 1994.

F , 2005F , Frederik: Leopold Peck (1560!1625) kincstárnok és családja. In: Fejezetek

Pozsony történetéb l magyar és szlovák szemmel. Szerk. C Gábor, K Aranka, T Árpád. Pozsony, 2005, 156!200.

F 1932F , Ludwig: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatinus Nikolaus Esterházy.

1606�1645. Budapest, 1932. (Esterházy Miklós Nádor Iratai II.)

F 2009F , Gustav: Der Dreißigjährige Krieg 1618�1648. Bd. 2. Die Städte: Die Kipper und

Wipperund die ö entliche Meinung. S. l., 2009.

G 2012G Sándor: Az erdélyi fejedelmek legitimációjának kérdéséhez. In: Tanulmányok

Erdély fejedelemség-kori történetéb l. Szerk. B Dániel, B Zoltán. Eger, 2012, 37!53.

G !G 2003G Lajos ! G , Tatjana: A Szepesi Kamara vezet tisztvisel i 1646!1672

közö . Századok 137(2003), 3. sz., 653!672.

H 1982H János: Egy m vel déspártoló polgári kör a XVII. század elején. Magyar

Könyvszemle 98(1982), 2. sz., 114!115.

H 2011A fejedelmi tanácsosok ada ára. In: Erdélyi méltóságvisel k Bethlen Gábor korában. Szerk.

H Ildikó, B Judit. Budapest, 2011, 3!5.

H 1945H Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945.

I 1932I Bálint: A Thurzó család levéltára. Levéltári Közlemények 10(1932), 1!2. sz., 12!66.

I 1992I István: Fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idején. Kolozsvár, 1992. (Erdélyi

Tudományos Füzetek 211.)

K 1943K György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619!1629. Kassa, 1943.

M 1954M László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Budapest, 1954.

B Z

M 1953M Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája. Századok 87(1953), 4. sz., 512!564.

P 1996P Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetekt l

a 18. század elejéig. (Vázlat egy készül nagyobb összefoglaláshoz.) Történelmi Szemle 38(1996), 2!3. sz., 163!219.

P 1997P Géza: Kerületi és végvidéki f kapitányok és f kapitány-helye esek

Magyarországon a 16!17. században. Történelmi Szemle 39(1997), 2. sz., 257!288.

P 2001P Géza: A török elleni határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század

második felében. In: Végvár és ellátás. Szerk. P Tivadar, B Mátyás. Eger, 2001 (Studia Agriensia 22.), 183!219.

P 1995P Katalin: Papok és nemesek. M vel déstörténeti tanulmányok a reformációval kezd d

másfél évszázadból. Budapest, 1995.

S 1990S Jen : A szepesi kamara levéltára 1567!1813. Budapest, 1990. (Magyar Országos

Levéltár kiadványai I. Levéltári Leltárak 7.)

T 1980T Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540�1690. Budapest, 1980. (Magyar

Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.)

Ú 2006J. Ú Zsuzsanna: Kassa és a Bocskai szabadságharc kezdete. Confessio 30(2006), 3.

sz., 38!40.

V 2002V J. János: Az "Orta Madzsar# szerepe Perényi Pétert l Thököly Imréig. A nyugati

irányú török hódítás metodikájához. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. F Pál, P Géza, T István György. Budapest, 2002, 415!422.

Internetes hivatkozások

Ezer év törvényei ! a magyar törvények gy jteménye az államalapítástól 2003-ig.

CJH 1622:5!11.h p://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=2&f=3331&param=3331$tv3331 (2013. febr. 19.)

CJH 1618:44.h p://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=3296 (2013. febr. 19.)

Bethlen Gábor tisztvisel i Fels -Magyarországon

O cials of Gábor Bethlen in Upper Hungary

As a result of the Þ rst campaign of Gábor Bethlen and according to the treaty of Nikolsburg, Bethlen possessed seven counties of the Kingdom of Hungary until his death. The territory was legally under the supreme authority of the Hungarian king, but at the same time the O oman court also a rmed his vassal (Prince of Transylvania) in his position, however, Bethlen was a ruler without restrictions. Bethlen governed the seven counties relying on the existing institutions, i.e. the Chamber of Upper Hungary and the Borderfortress ! and District-Captain- Generals. In this paper, I study the operation and o cials of the Chamber of Szepes. The tasks of the Chamber were the collection of the royal revenue and the direction of Upper Hungary"s economy, as well.

First, Bethlen employed local merchants for these tasks, but later, the economic experts

of the era have taken over the leading role, regardless to their origin and their religion.

The main supporters of Bethlen were Dávid Belavary, the prefect of the Prince, János

Szepsy the counsellor of the Chamber and Illés Vanyai, the superintendent of the trade.

Bethlen introduced a modern Þ nancial administration in Transylvania, which was

based on Upper Hungary"s Chamber.

A KÖTET SZERZ I

Borbély Zoltán: Eszterházy Károly F iskola Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne lem tu-dományi Doktori Iskola, Kora újkori doktori program

H nich Henrik: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té-ne lem tudományok Doktori Iskola, Társadalom- és gazdaságtörténet doktori program

Kádár ZsóÞ a: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne-lem tudományok Doktori Iskola, Kora újkori magyar történelem doktori program

Kalotai Noémi: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történe udományi Doktori Iskola, Társadalom- és életmódtörténeti m hely

Kovács Katalin Anita: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Tár sa da lom-tudományi Kar, Történe udományi Doktori Iskola, Eszmetörténeti m hely; (Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium)

Kökényesi Zsolt: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té-ne lem tudományok Doktori Iskola, Közép- és kora újkori egyetemes történelem doktori program

Martis Zsombor: Miskolci Egyetem Bölcsésze udományi Kar, Irodalomtudományi Dok to ri Iskola, Klasszikus szövegtudomány doktori program

Mitropulos Anna Diána: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola, Kora újkori magyar történelem doktori program

Papp Ingrid: Miskolci Egyetem Bölcsésze udományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Klasszikus szövegtudomány doktori program

Péter Kriszta: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Tör té ne-lem tudományok Doktori Iskola, Közép- és kora újkori egyetemes történelem doktori program

Ri ling László: Szegedi Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történe u do-mányi Doktori Iskola, Modernkor doktori program

Szabó-Turákné Póka Ágnes: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze udományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola, Történelem segédtudományai doktori program