Gepidák a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben. Molnár István Múzeum...

321321

BevezetőA Küküllő menti dombság előkárpáti, erő-

teljesen lekopott magaslatokból áll, keresztirányú völgyek által szabdalva. Az eredetileg fennsík jellegű területet a folyóvizek erőteljesen tagolt dombvidék-ké alakították. Nyugati irányból a Vágás, a Rez és a Budvár magaslatai határolják. Ezek, és a Hargita hegység közé ékelődik az Udvarhelyi-medence. Az Erdélyi-medence irányába az előkárpátokat a Ke-resztúri– és Siménfalvi medencék határolják, déli irányban pedig a Homoródi előkárpátok, amelyek a Persányi hegységig tartanak. Ez a szabdalt dombság mio-pliocén üledékes konglomerátum kőzetből áll, magassága 500-1000 m között váltakozik. Ezek víz-hálózatban gazdag kis medencéket határolnak, ame-lyek igen vonzó települési adottságokkal rendelkez-nek. Ennek a rendkívül tagolt kis régiónak az 5-6. századi lelőhelyeinek a tanulmányozását, elemzését tűzte ki célul ez a kutatás.

Az említett terület a római korban Dacia pro-vincia része volt. 270 körüli kiürítését követően1 a Marosszentanna–Csernyahov kultúra népesítette be a területet. A daciai gót uralom 376-80 között a hu-nok előretörésével véget ért, lakói az Al-Dunán át római területekre menekültek. Helyükre 455 után a hunokkal előzőleg törzsszövetségben élő gepidák telepedtek be. Ez a germán népcsoport, amely a gótokkal együtt Wielbark kultúra hordozója, egyes feltételezések szerint 269 táján érkezik a Kárpát-me-dencébe a Visztula környékéről.2

A Kárpát-medencében első régészeti leletük 1856-ban került elő Kisselyken.3 Az ezt követő 150

1. BÓNA 1986, 109.2. BÓNA 1981, 9-50; BÓNA 1986, 131. 3. KENNER I860, 392-393.

év kutatásai számos temetőjüket, és telepüket tette ismertté Erdély szerte. Az egész Kárpát-medencé-ben előkerült hagyatékukat Csallány Dezső foglalta össze először4, Erdélyre vonatkozóan Kovács Ist-ván5, Fettich Nándor6, Horedt Kurt7, Bóna István8, Mircea Rusu9, Dorin Popescu10, Ligia Bârzu11, Radu Harhoiu12 (hogy csak a legfontosabbakat említsük) kutatásai és összegző írásai tették ismertté a gepida lelőhelyeket, járultak hozzá egyes kronológiai prob-lémák tisztázásához. Ezeknek a nagy összegző mun-káknak az alapját a számos közzétett ásatási anyag tette lehetővé.

Az elmúlt évtizedek kutatásai mintegy ismét számba veszik a lelőhelyeket. Hasonló kutatói mun-ka köthető Cseh János nevéhez, aki Erdélyből 87 ge-pida lelőhelyet ismertet13. Egy újabb kutatás csak az előkerült települések számát 114-re teszi14. Corneliu Gaiu Észak-Kelet Erdély 5-6. századi lelőhelyeit gyűjti össze, az újabb régészeti ásatások, terepbejá-rások tükrében15. Ezeknek a településeknek a helyét igyekszik az újabb kutatások ismeretében meghatá-rozni Opreanu, beillesztve Erdély népvándorlás ko-rának történetébe16.

4. CSALLÁNY 1961.5. KOVÁCS 1913, 279-389.6. FETTICH 1951.7. HOREDT 1977; HOREDT 1982.8. BÓNA 1986, 107-234. 9. RUSU 1959, 458-507.10. POPESCU 1974, 239-264.11. BÂRZU 1986, 89-104.; BÂRZU. 1991, 211-214.12. HARHOIU 1992, 99-114.13. CSEH 1990, 29-79.14. RUSTOIU 2005, 41-85.15. GAIU 2003, 113-158.16. OPREANU 2003.

Nyárádi Zsolt

GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAKDOMBKÖZI MEDENCÉIBEN

322

Nyárádi ZsoltGEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN

A gepida kor régészeti kutatásának elmara-dásait jelzi az utóbbi évtized intenzívvé váló nagy beruházások leletmentő feltárásaival véletlensze-rűen előkerült régészeti objektumok mennyisége. Magyarfenesen/Vlaha–Pad 2004-2006 között az egyik legnagyobb erdélyi gepida temetőt tárták fel, amely 289 sírból állt, egy kb. 50x30 méteres felüle-ten. Ezek 10 párhuzamos sorban (Reihengräber) ren-deződtek. 90%-kát kirabolták, így eléggé szegényes leletanyag került elő, amely közül főként vastárgyak (kések, pajzsdudorok, nyílhegyek), egyszerűbb vise-leti tárgyak (fésűk, paszta és üveggyöngyök, gyűrű töredéke), valamint finom anyagú kerámiaedények kerültek elő. A feltáró régészek a temető korát a 6. század közepétől, a 7. század elejére keltezték17. Ko-lozsvár környékén nagyobb temető részletet és tele-pülésnyomokat is feltártak Szászfenes/Floreşti–Şapca Verde-n 2006-2007-ben. Az előkerült 46 gepida sír nagy részét kirabolták, egyes sírok eleve melléklet nélküliek voltak, néhányukat fakoporsóba temették. Leggyakoribb mellékletek a vas és ezüst övcsatok, fésűk, vaskések, zablatöredék, nyílhegyek, üveg, és pasztagyöngyök, ezüst veretek, karperec, sasfejű és más fibulák, kevés arányban arany ékszerek. A sírok-ba sok esetben edénymellékletek is voltak helyezve. A temető körül félkörívben elhelyezkedve tárták fel a települési objektumokat, öt lakóházat, ebből négy földbemélyített, egynél nem sikerült felmenő szerke-zetre utaló nyomokat dokumentálni, hét tárlóverem, és egy kút került még felszínre. Ezeket a leleteket és objektumokat a kutatók 450-567 közé keltezik18.

Szerdahely–Petres/Miercurea Sibiului–Petreş lelőhelyen 1999-2003 között egy öt sírból álló te-metőrészletet tártak fel19. A sírok egyike sem volt kirabolva, gazdag melléklettel tárták fel őket, így csontfésűk bekarcolt hullámdísszel, vaskés, aranyból és üvegből készített gyöngyök, ezüstözött ruhakap-csok a legkiemelkedőbb leletek. Ezek alapján a ku-tatók a temető korát a 6. század második, a 7. század első felére helyezik20.

17. GOGÂLTAN 2007, 393-394; STANCIU et al. 2006, 398-400; STANCIU et al. 2006, 404-406.

18. ROTEA 2008, 138-138. 19. LUCA et al. 2006, 9-19.20. LUCA et al. 2005, 20-26.

2002-2004 között Segesvár/Sighişoara–Dealul Viilor-on három újabb temetkezés vált is-mertté, amelyek ki voltak rabolva. Ezek mellett te-lepobjektumokat is feltártak21.

Gyulafehérvár/Alba Iulia–Recea-n 2003-2004 között 10 földbe mélyített lakóházat tártak fel. Betöltésükből gazdag kerámiaanyag, bepecsételt edények, öt fésű, bronz és ezüst tárgyak kerültek elő22.

Mezősólymos/Stupini–La Curte-n három kü-lönálló régészeti lelőhelyen kerültek feltárásra gepi-da leletek. 1994-1995 között 22 földbe mélyített, enyhén lekerekített lakóházat tártak fel, tűzhelyek nélkül, amelyekben viszonylag kevés kerámiaanya-got, orsógombokat, agyagnehezékeket, fésűket ta-láltak23. A lelőhelyen a 2003-ban újból elkezdődött kutatások négy 5-6. századra keltezhető objektumot tártak fel, tűzhely nélküli lakóházakat, amelyekből többek közt bepecsételt kerámia is előkerült24. Egy másik lelőhelyen, Mezősólymos/Stupini–Fânaţele Archiudului-on, több éven keresztül folytattak ku-tatásokat, így 1995-1997, 1999-2000, 2002-ben és 2006-ban. Ezek alkalmával kilenc földbe mélyített házat, és két tárlóvermet tártak fel, amelyekből szür-ke gyorskorongolt és bepecsételt kerámiatöredékek kerültek elő25. A harmadik lelőhely (Mezősólymos/Stupini–Vătaştina) kutatása 1991, 1994-1995 kö-zött zajlott. Itt egy 25 cm vastag települési réteget figyeltek meg, amelyekből 21 ház és hat tárlóverem beásását bontották ki. A lakóházak közül 19 volt földbemélyített. Betöltésükből gazdag kerámia-anyag, többek közt bepecsételt töredékek, fésűk és agyagnehezékek kerültek elő26.

Radnót/Iernut–Sf. Gheorghe–Pe şes-en 1998-ban és 2000-ben földbe mélyített lakóháza-kat tártak fel tűzhellyel, valamint a hozzájuk tartozó

21. HARHOIU - BALTAG 2005, 347-348.22. MOGA, et al. 2005, 52-53.23. PROTASE 2000, 189-190.24. GAIU-MARINESCU 2003, 302-303.25. GAIU 1997, 59; GAIU 1999, 84; GAIU 2001, 236;

GAIU 2002, 119-120; GAIU-VAIDA 1999, 111; GAIU-MARINESCU 2003, 303.

26. GAIU 1996, 115-116; GAIU 2002, 113-158; GAIU 2003, 151-152; GAIU 2006, 349-351.

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN

323

tárolóvermeket27. Nagyvárad/Oradea–Sere-n 2000-ben egy csontfeldolgozó műhelyet hoztak felszínre, amelyből félkész fésűk kerültek elő, ezek alapján rekonstruálható a gyártási folyamat, valamint ta-láltak egy bronz fülbevalót is28. Szucság/Suceagu–Orabda-n 2000-ben egy felszíni házat kutattak, va-lamint egy vastag települési réteget29.

Dipse/Dipşa–Fundoaie-n 1900-1991 között 12 tűzhellyel ellátott lakóházat és három tárlóver-met tettek ismertté, gazdag kerámiaanyaggal30.

Az elmúlt bő évtized ásatásai szép számmal hoztak felszínre gepida régészeti anyagot. Azonban ezek még csak részben, előzetes jelentések formájá-ban ismeretesek, kiemelve a legfontosabb datáló ele-meket, viszont teljességgel hiányzik a kerámiaanyag részletes feldolgozása, ismertetése.

Jelen tanulmányunk célja egy kisebb terület gepida lelőhelyeinek széleskörű vizsgálata, amely nem nélkülözheti a felszínre került kerámiaanyag feldolgozását, elemzését.

A gepida szállásterület legkeletibb részének, a Nagy-Küküllő felső folyásának, a korszakra vonat-kozó régészeti kutatása eléggé elmaradott állapoto-kat mutat. A településeket érintő kiterjedt régészeti feltárás csupán egy helyszínen Kisgalambfalván zaj-lott, ahol 1938-ban31, 1954-ben32, 1956-60 között33 folytattak kisebb-nagyobb kutatásokat. A korszak temetőjét Székelykeresztúron kutatták 1990-1994 között, ahol 5 sírt tártak fel34. 1979-1986 között a kutatási terület dél-nyugati részét Benkő Elek te-repbejárásokkal kutatta35, melynek eredményeként számos feltételezhető 5-6.századi lelőhelyet talált.

27. COSMA – RUSTOIU 1998, 31-32; COSMA-RUSTOIU 1999, 57-58; COSMA-RUSTOIU 2001, 105-107; HARHOIU 1999-2001, 153.

28. BULZAN 2000, 69-70. 29. OPREANU 2000, 236-237.30. GAIU 1993, 91-107; PROTASE 2000, 140.31. A Ferenczi Sándor által végzett ásatás eredményei közölet-

lenek maradtak.32. MOLNÁR István által végzett kutatások során csupán

bronzkori és római kori leletek kerültek elő.33. Az ásatásokat Kurt Horedt, Székely Zoltán és Molnár Ist-

ván végezték. 34. KÖRÖSFŐI – SZÉKELY 2007, 231-237.35. BENKŐ 1992, 2/2, 4/3, 5/2, 7/4, 7/3, 7/4, 7/5, 11/10,

14/4, 15/2, 15/4, 15/12, 23/7, 28/4 számmal jelzett lelőhe-lyek.

Az elmúlt évtizedben, főleg Udvarhely környékére vonatkozólag számos helyről kerültek közművesí-tések, kisebb földmunkák során elő a gepida korra keltezhető kerámialeletek, amelyek egy magángyűj-teményben kötöttek ki36. Ezeknek a terepbejárási és szórványos anyagoknak a pontosabb behatárolása nem történhet meg az ásatási zárt objektumok anya-gának vizsgálata nélkül. Egy részletes, mikrorégióra vonatkozó kerámiaelemzés cáfolhatja, vagy bizo-nyíthatja ezeknek a kevés, részben ismert lelőhe-lyeknek a gepida voltát. Célunk tehát a lelőhelyek számbavétele volt a jelenlegi kutatottságuk szintjén. Ez elengedhetetlen a következő, ezt a korszakot cél-zó régészeti kutatásokhoz.

Gepidák a Küküllők mentén

Az 5. század második felében fokozatosan be-áramlott az első gepida néphullám, amely viszony-lag rövid idő alatt eljut a Küküllők vidékéig. Kor-szakjelzőként tanúskodik a hunok hatására elterjedt szépségideál, a mesterségesen torzított koponya di-vatjának alkalmazása. A torzított koponyák szokása a hun uralom felbomlásával megszűnik, ezért ezek előfordulása Erdélyben a gepidák korai telepedé-si horizontjához tartozik Erdélyben37. A Küküllők vidékén Baráthelyen38, Szászbonyhán39, Segesváron (Hertes)40 és Székelyudvarhelyen (Marhapiac)41 ke-rültek elő hasonló leletek. Erdély területéről mint-egy 17 torzított koponyájú temetkezés ismeretes, a gepida szállásterületen számuk 52-re tehető.42 Szin-tén ehhez a korai horizonthoz tartozik a Küküllők medencéitől kissé délebbre eső Mese (Mesendorf ) II. Theodosius (408-450) éremlelete43.

A gepida megtelepedést a torzított koponyá-kon és az éremleleten kívül viseleti tárgyak is alátá-

36. A gyűjtemény Szász Viktor tulajdonában van. A teljes leletanyag feldolgozását 2005-2007 között végeztem (NYÁRÁDI 2008, 75-98).

37. BÓNA 1986, 144. 38. POPESCU 1970, 451; BÂRZU 1991, 211-214.39. BARTUCZ 1939, 452.40. HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, 761.41. LUSCHAN 1876, 59.42. CSEH 1990, 37-38. 43. GOOSS 1876, 134.

324


masztják. Székelyudvarhelyen a torzított koponyás sír környezetéből ezüst poliéder gombban végződő fülbevalót és kifli alakú hajfonatkarikákat találtak44. Medgyesről poliéder gombban végződő ezüst fül-bevaló, borostyán és üveg nyaklánc, valamint két-soros csontfésű45, Bethlenszentmiklósról poliéderes fülbevaló ismeretes, továbbá kétsoros csontfésű46, Segesvárról a torzított koponyás sír mellől csont-fésű47, Baráthelyről arany és ezüst fülbevalók, fi-bulák, csatok és áttört poliéder fejű arany dísztűk kerültek elő48, Kisselyken pedig rekeszes poliéder gombos fülbevaló49. Hasonló lelet ismeretes Völcről is50. A Küküllők vonalától délre Szelindeken talált poliédergombos ezüst fülbevalók51 szintén a korai gepida kultúra jelenlétét jelzik. Szintén kronológiai jellegzetesség a kiöntőcsöves edények előfordulása, amelyek Kisgalambfalváról52, Bözödről53, Baráthely-ről54, és Kisselykről55 jeleznek gepida jelenlétet.

A Küküllők alsó folyása mentén a feltárt le-letek alapján nagyobb gepida települést és temetőt tártak fel Baráthelyen, apróbb településeik és temető részleteik a kis medencék számos pontjairól előke-rültek.

Erdélyben az 568 után széteső gepida király-ság keleti felében továbbra is fennmaradnak kisebb gepida enklávék56. Hasonlóak a Tisza vidékéről is ismeretesek a betelepült avarság körében, amelyet Kiss Attila kutatásai mutattak ki57. Egy újabban Tiszagyendán előkerült Mauricius éremmel kelte-zett avar szolgálatban álló nemzetségfő temetkezése szintén látványos bizonyítéka az avar-gepida együtt-élésnek. Az elhunytat már lovával együtt temették el.58

44. HOREDT 1979, 243.45. HOREDT 1941, 21. tábla, 8.46. HOREDT 1979, 243.47. HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, LXXX. tábla.48. HARHOIU 1976, 100.49. KENNER 1860, 392.50. LÁSZLÓ 1941, 124.51. GLODARIU 1974, 485.52. HOREDT 1958, 89.53. SZÉKELY 1976, IV. tábla 6.54. MICLEA-FLORESCU 1980, 828. kép pont55. HOREDT 1964, 196.56. BÓNA 1986, 162-165. 57. KISS 1996; KISS. 1999-2000, 359-365.58. KOCSIS 2007, 40.

Erdély keleti felét az Olt szoroson át fokoza-tosan megszállják az avarok. Ezeken az avar, majd szláv telepeken Kézdipolyán (Kőhát)59, Csernáton (Róberttag)60 a gepida edényformák, bepecsételt edények és fazekas hagyományok továbbélése fi-gyelhető meg, amely egyértelműen egy gepida né-pesség jelenlétére utal. Ezeknek a régészeti keltezése a 6. század második, a 7. század első felére tehető. Hasonló a Bözöd (Nagyrét) lelőhelyen talált kiöntő-csöves edény töredéke61, amelyre alapozva nem lehet egyértelmű etnikai határokat meghúzni. Ellenben ami mégis alátámasztani látszik az erdélyi gepidák kora-avarkori továbbélését az öt, feltárt temető Er-dély szívében. Ezek a Maros (Mezőbánd, Marosvá-sárhely, Marosnagylak, Marosveresmart) és a Nagy-Küküllő (Baráthely) völgyében helyezkednek el62. Ezekben a jellegzetes gepida leletanyag mellett ese-tenként korai avar és nyugati germán formai jegyek is előfordulnak63. A mezőbándi temető leletanyagán és szerkezetén történt elemzés kimutatta a temető-ben mind a germán elemeket, mint a nomád lovas népek jelenlétét. A 7. században felhagyott temető anyagában szintén egyaránt megtalálhatóak a bepe-csételt edények, de az avar kori durvább kiképzésű fazekak is. Hasonlóan kevert jegyeket mutatnak a sírokból előkerült fegyverzetek is.64 A gepida fazekas hagyományok továbbélése mellett foglalnak állást újabb kutatások is, amelyek közül kiemelkedik Vé-kony Gábor65 és Kiss Attila66. Az általuk meghatáro-zott leggyakrabban előforduló gepida jellegű edény a füllel ellátott vagy anélküli bögre, amely bepecsé-teléssel díszített.

Az elkövetkezendőkben alapos elemzé-sek szükségesek az Ipoteşti-Cândeşti kultúra lelet együttesének vizsgálatára, amely fényt deríthet az esetleges késői gepida jelenlétre Moldvában is. A kultúrában jelenlevő germán hatást egyes kutatók

59. SZÉKELY 1971, 353; KISS.1973, 221.60. SZÉKELY 1992, 279-285; SZÉKELY. 1999, 303-307.61. SZÉKELY 1976, 117-123.62. Legújabban Dobos Alpár foglalkozik a kérdéssel (DO-

BOS 2011)63. BÓNA 1978, 123-170.64. BAKÓ 1974, 22-23. 65. VÉKONY 1974, 211-233.66. KISS 2001, 172.


325

a szarmatáknak tulajdonították.67 A román őslako-soknak tulajdonított kultúra településeinek pontos analógiái ismeretesek Bokros-Fehérkereszti és Du-naújváros–Öreghegy68 lelőhelyekről. Baráthelyről (amely Ipoteşti kultúra telepeként van számon tart-va) előkerült mécses pontos párhuzama Dunaújvá-rosról ismert69.

A 7. század során fokozatosan beolvadó gepi-da népesség jelenléte a pontos régészeti viszonyok hiányában az általunk ismertetett lelőhelyeken egy-értelműen nem mutatható ki. Az mindenképp bizo-nyos, hogy a Székelykeresztúron feltárt temetőrész-let egyértelműen a 6. századra keltezhető70. Egyes kerámiatípusok Kisgalambfalva Galat lelőhelyen már a 7. század felé mutatnak.

Habár mindezidáig a kutatásoknak nem sikerült egyértelműen keltezni a firtosi éremkin-cset71, mindenképp jelzés értékű, hogy ennek el-rejtése egy háborús időszakhoz köthető, amelynek végeztével tulajdonosai már nem érték meg a fel-halmozott vagyon előásását. Az újabb kutatások tükrében megkérdőjeleződik a kései pénzeknek a firtosi leletegyüttesbe való tartozása, így az inkább Iustinianus uralkodásának idejére keltezhető, a 6. század közepére72. Ez jelezheti a gepida uralom fel-bomlását, valamint az avar uralom megjelenését a Küküllők vonalában.

Gepida lelőhelyek a Nagy-Küküllőfelső folyásának dombközi medencéiben

A rendkívül tagolt terület medencéiben 14 lelőhelyet tanulmányoztunk. Ezeknek az egymás-hoz viszonyított elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy nemcsak a Nagy-Küküllő mentén, hanem

67. RUSU 1962, 286. 68. BÓNA 1968, 616.69. BÓNA 1968, 617. 70. KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007, 232.71. 1831-ben hozzávetőlegesen 1000 darab bizánci éremlele-

tet találtak Firtosváralja határában. (FERENCZI 1934, 47-62.). Mivel az érmeknek csak egy töredéke került a kutatókhoz az egész éremkincs elrejtési idejét nehéz meg-állapítani.

72. Az újabb levéltári adatok felvetik az éremkincshez utó-lag hozzácsatolt későbbi pénzek létét (SOMOGYI 2000, 4-8.).

az azzal párhuzamos Nyikó mentén, valamint déli irányban a Homoród-mentén is felbukkannak a ki-sebb, zártabb medencékben is.

Ha a kutatottságukat vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek közül öt volt ásatással ku-tatva, hét terepbejárásból, valamint három véletlen-szerű felfedezésekből ismeretes. Ezek alapján köz-ismertté vált egy erődített telep, tíz település, négy temető, vagy az erre utaló nyomok. A települések kiterjedése a kutatottságukból adódóan csak kevés esetben volt meghatározható.

A régészetileg legjobban kutatott lelőhely, a kisgalambfalvi némiképp kilóg, ha összevetjük a többivel. Ez az egyetlen, amelyik viszonylag messze helyezkedik el a folyóvíztől, és egy magaslati domb gerincén található, sánccal és árokkal körbevett, mintegy 1250 m kerületű lelőhely 719 méter magas-ságban. Magasabb dombon (Budvár) még kerültek elő leletek, de ezek igencsak szórványosak. Galaton a több évi ásatás számos régészeti objektumot hozott felszínre, gazdag leletanyaggal. Előkerültek két félig földbe mélyített lakóháznak a nyomai, amelyek elég szerény méretekkel rendelkeztek: 2,5x3,1 és 2,5x3 méteres alapterülettel. A kutatások során ismeretes-sé vált három felszíni épület nyoma is, amelyek ki-terjedése a kutatóárkos módszereknek köszönhető-en nem volt egyértelműen megállapítható. Ellenben ami mégis régészetileg megfogható volt, hogy ezek közül egyesek tűzben pusztultak el. A lakóépületek-ben nem akadtak tűzhelyek nyomaira, ellenben fel-tártak két külső kemencét, környezetükben gazdag állatcsont anyaggal.

A lakóépületek közelében nagyobb lekövezett felületeket találtak, szám szerint hét különíthető el. Ezeknek a felületén egy letaposott járószintet tártak fel, amelybe kerámiatöredéket, állatcsontot tapostak bele az ottlakók.

A felszínre került leletanyag, a lakóházak, sü-tőkemencék arra utalnak, hogy ez a település egy állandó jellegű volt és nem csak időszakosan hasz-nálták menedékhelyként. Azt, hogy itt nemcsak fér-fiak, hanem teljes családok laktak, mi sem bizonyít jobban, mint az előkerült orsógombok, szövőszék-nehezékek.

326


Lakóház és kemencéje, vagy tűzhelyének nyo-maira bukkantak Nagygalambfalva–Várfele lelőhe-lyen, kiterjedése nem volt meghatározható, továbbá az sem, hogy az előkerült emberi csontok milyen kapcsolatban vannak az 5-6. századi leletekkel.

Székelyudvarhely belvárosában sikerült azo-nosítani a kutatott terület legnagyobb kiterjedésű települését. Ez egy 600x350 méteres területet jelent, amelynek a keleti szélén temetőmaradványok kerül-tek elő. Sajnos a sűrű beépítettség miatt a lelőhely nagy része kutathatatlan, illetve részben megsem-misült. Régészeti leletek a későbbiekben is csak vé-letlenszerűen bukkanhatnak elő, tervezett régészeti ásatás nem végezhető telepobjektumainak megisme-réséhez.

A kutatott területen nemcsak a tele-pek, hanem a temetők nyomai is előbukkantak. Székelykeresztúron hat temetkezés nyomait azono-sították, amelyek egy része ki volt rabolva. Érdekes, hogy a temetőhöz tartozó településnek nem buk-kantak a nyomára, annak ellenére, hogy a város bel-területén számos régészeti feltárás, leletmentés volt.

A Rugonfalván véletlenszerűen pinceásás köz-ben talált edény feltehetően egy temető sírjából ke-rülhetett elő.

Kincsleletre utalhat a Muzsnában az erdőben még a 19. század második felében talált arany kar-perec. Hasonló viseleti tárgyak gazdag előkelők sír-jaiból ismeretesek Erdély szerte.

Lelőhelyek1. BetfalvaKöleskertA falutól délre, a Nagy-Küküllő alsó teraszlép-

csőjén található lelőhelyről először 1959 környékén kerültek elő bronzkori és népvándorlás kori edény-töredékek Szécsi Domokos földjén73. Ezek közül Székely Zoltán egy fedőhornyos peremtöredéket té-vesen a 7. századra keltezve publikált is74.

1979-ben Szécsi Jenő vaskori, finoman isza-polt edénytöredékek mellett népvándorlás kori

73. CAVRUC 2000, 155.74. SZÉKELY 1959, 7.3 ábra, a feldolgozás során ennek a tö-

redéknek nem sikerült a nyomára bukkannunk.

töredékeket is beküldött a keresztúri múzeumba. 1979-ben és 1987-ben Benkő Elek is germán jelle-gű cseréptöredékeket talált őskori és dák töredékek társaságában75.

A keresztúri múzeumban, Molnár István gyűjtéséből (l.sz. 903-918) a faluból további gepida jellegű edények töredékei ismeretesek, amelyek fel-tehetően a Köleskert lelőhelyről származnak.

A feldolgozott leletanyagban 5-6. századra keltezhető szürke, szürkésbarna fazekak perem-, nyak-, váll-, oldal-, alj- és fenékoldal töredékei kerültek elő, gyorskorongolt, redukciósan egysé-gesen, illetve rétegesen égetve, ismeretesek továbbá szürkésbarna edények szalagfül töredékei, valamint világosszürke, korongon készített apró és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény oldaltö-redéke is (1.t./1, 8.).

2. FarcádBelterület2.a.) 167-168. számú telkekA település dél-nyugati felében 2007 márciu-

sában Sófalvi Andrással végzett terepbejárás során a templomtól délre, a kultúrotthon és a vele szomszé-dos telkeken világosszürke, apró kaviccsal soványí-tott, ill. finoman iszapolt lassú ill. gyorskorongolt fazekak, tárolóedények, kis edények töredékeit, fa-zekak aljtöredékeit, tagolt peremtöredékeit találtuk, a vállon sűrűn bekarcolt mély vonaldísszel (1.t./9, 14.).

2.b.) BelterületA 2.a ponttól kb. 210-220 méterre található

sportpályától délnyugatra a 2007 márciusában vég-zett terepbejárás során fakóbarna finoman iszapolt, gyorskorongolt gömbös testű edény oldaltöredékét, és egy kettőskónikus tál váll- és oldaltöredékei ke-rültek begyűjtésre, felületén besimítás lekopott nyo-maival (1.t./15, 16.).

75. BENKŐ 1992, 54.


327

3. GagyKerületA Gyagyba ömlő Árok-patak jobb oldalán

hozzávetőlegesen 150x30-40 m-es felületen paticsot és kora népvándorlás kori szürke tárolóedény oldal-töredékét, valamint szürke redukciós egységesen és rétegesen égett, gyorskorongolt, fazekak alj-, fenék-oldal és oldaltöredékeit találták az 1979-1980-as években terepbejárások során76 (1.t./20.).

4. HomoródkeményfalvaBelterület, 7. lelőhely2010 márciusában a településen folytatott te-

repbejáráson az unitárius templomtól nyugatra, a falu szélén, a Sós-patak nyugati teraszán sötétszürke, gyors, illetve lassúkorongolt fazekak alj-, oldal, és peremtöredékét találtuk, anyaguk apró kavicsszem-csékkel soványított, az oldaltöredék sekély bordák-kal díszített (1.t./21, 23).

5. HomoródszentpálBelterület, VárA település északkeleti és keleti részén a Várca-

pataka és a Nagy-Homoród közti teraszon találha-tó, a helyi lakosok által ,,Vár”-nak nevezett terület, amelyen egy, a Dacia provincia keleti limeséhez tar-tozó katonai tábor állott77.

1846-ban Jánosfalvi Sándor István számol be először régészeti nyomokról a településen, ame-lyek az unitárius templom építésénél kerültek elő78. 1854-ben a Kőhalomra vezető út építésekor az uni-tárius templom mellett római kori leletek kerültek elő. A leletek, valamint a terepszemlék során Orbán Balázs feltételezte egy castrum meglétét79. Feltétele-zéseit alátámasztották Paulovics István kutatásai is80.

1956 szeptemberében az unitárius templom kerítésének alapozása során sírok kerültek elő, ezért a székelyudvarhelyi múzeum munkatársai lelet-mentő ásatásba kezdtek a következő esztendőben Ferenczi István és Ferenczi Géza vezetésével. Az ez

76. BENKŐ 1992, 79.77. CAVRUC 2000, 137.78. JÁNOSFALVI 1942, 134-135.79. ORBÁN 1868, 165-166.80. PAULOVICS 1944, 54-55.

évi feltárás két helyszínre korlátozódott, egyrészt a templomtól északra levő új iskolai bentlakás építé-sének helyszínén, másrészt az új, építendő községi kollektívgazdasági székház területére.

Az első helyszínen egy 6x7 méteres felületen kutattak. A felső ásónyomokból zömmel római lele-tek kerültek elő, de emellett kora népvándorlás kori, kihajló peremű, durvább szemcsés anyagú edények töredékeiről is beszámol az ásatási jelentés81. Sem a római, sem az ebből a felületből előkerülő leletek nem köthetőek rétegtanhoz, illetve objektumhoz, ugyanis egy temetőrészlet bolygatott sírföldjéből ke-rültek elő. Összesen 11 temetkezést tártak fel ezen a részen.

Az első helyszíntől 15 méterre északkeletre újabb kutatóárkot nyitottak 28 méter hosszúságban. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia csak szórványosan fordult elő, 70-100 cm mélységből. Főként a római castrum erődítési rendszereit doku-mentálták ebben a felületben.

Mivel a beépítendő területet 1957-ben nem sikerült kielégítően megkutatni, a következő évben tovább folytatták a feltárást. A II. ároktól északra nyitott III. számú kutatási egység 17 méter hosszú volt. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia nem került elő.

A IV és V. árkokat a Várca-patak keleti ol-dalán, Geréd Lőrinc telkén nyitották (202. szám), amelynek mérete 2x8 m volt. A HRM raktárában a IV. árokból szórványosan kerültek elő népvándorlás kori edénytöredékek. Ebben az évben újabb kutató-árkot is nyitottak (VI) az előzőektől északra, Fazekas István telkén. Itt egy római kőoroszlánon kívül nem kerültek elő más régészeti leletek.

1983-ban a Ferenczi testvérek újabb ásatás-ba kezdenek. Erről az ásatásról sem ásatási jelentés, sem ásatási dokumentáció nem maradt fent, csupán a HRM raktárában őrzött leletanyag tanúskodik a feltárásról. A kutatások több helyszínen zajlottak: a 220-221. számú telkeken, Kovács Béla és Szabó Gá-bor telkén, Bartha Balázs telkén, a 223 szám alatt, valamint a 222 szám alatt Szabó Ézsaiás telkén. Az itt nyitott felületek mindenikéből került elő kora

81. FERENCZI 1961, 401.

328


népvándorlás kori kerámia. Jelentősebb mennyiség-ben került elő a 220-221 számú telkeken nyitott II. felületben a 1-3. ásónyomból, vegyesen keveredve római kerámiával.

A 220-221. telkeken nyitott II. felületben, 35-50 cm mélységben elértek egy erőteljesen paticsos faszenes réteget, amelyet járószintnek határoztak meg. Erről a szintről három kiegészíthető nagyobb méretű fazék és kisméretű tárolóedény került fel-színre, ezek közül négy szürkésbarna, pirosasbarna, egyik pedig sötétszürke, ennek felülete felfényezett (3.t.). Az edények minden valószínűség szerint egy tűzben elpusztult lakóház padlójára zuhantak rá. Két edénynek egyik felét bolygatták a későbbi munkálatok, esetlegesen a feltárt felületen kívül ma-radtak. A másik kettőnek az apróratört töredékei 75-80 százalékban előkerültek. Önmagában, ásatási dokumentáció hiányában az edények 5-6. századra való keltezése nehézkes, de mégis, ha összevetjük az ebből a felületből, nagyjából erről a mélységről előkerült, biztosan a gepida korszakra keltezhető le-letanyag mennyiségével, azt látjuk, hogy ez az arány egy lakóépület közelségéhez köthető. Az előkerülés mélysége pedig arra utalhat, hogy egy félig földbe mélyített épületről van szó, amely tűzben pusztult el.

A Szentpálról előkerült régészeti leletanyag-ban az 5-6. századra keltezhető szürkésbarna, szür-ke, gyorskorongolt, kavicsszemcsékkel soványított kisméretű, füllel ellátott kancsók töredékei, szürkés-barna, pirosasbarna, gyorskorongolt, apró kavics-szemcsékkel soványított vékonyfalú tárolóedények töredékei, szürkésbarna, barna, szürke gyors- las-súkorongolt és kézzel készített, durvább kavics-szemcsékkel soványított fazekak töredékei, egyesek felülete rádli dísszel, bordákkal díszített, mások felü-letén bekarcolt hullámvonal és hullámvonalkötegek is megfigyelhetőek voltak (2.t.).

6. KisgalambfalvaGalatA Nagy-Küküllő menti Kisgalambfalvától dél-

nyugatra található Galat tető, 719 m magasságban. A plató észak-nyugat és dél-kelet irányban helyezke-

dik elnyúlt, kissé kifli alakban. Hossza hozzávetőle-gesen 400 m, szélessége 50 és 150 m között válta-kozik. A régészeti kutatások 1938-ban kezdődtek, majd folytatódtak 1954, 1956-1960-as években82. A lelőhelyen több régészeti kultúra is megtalálható83 (Wietenberg, római, Marosszentanna–Cernjahov). A területet utolsóként a gepidák népesítették be, ekkor az egész platót használatba veszik. A Galat-tető egy 1250 m kerületű, helyenként 1,5 m mély árokkal és sánccal erődített, az északi részen kettős földtöltéssel ellátva (4.t.).

A szakirodalomban közismert lelőhely legvi-tatottabb kérdése ezzel az erődítéssel kapcsolatos, amelyet Horedt Kurt a malomfalvival84 és Kisselyk-Várhegyen85 találhatóval hozott összefüggésbe. Bóna István nem tartotta eléggé kielégítőnek ezeknek az objektumoknak a kutatását, ahhoz, hogy kijelent-hessük, hogy ezek a gepidák uralma alatt készültek volna. Az erődítések építése ebben a korszakban azért is vitatható, mivel teljességgel hiányzik a Ti-sza vidékéről, a gepidák korábbi szállásterületei-ről86. Benkő Elek sem gondolja 5-6. századinak a kisgalambfalvi erődítést87.

A teljes ásatási leletanyag és dokumentáció feldolgozását követően arra a következtetésre ju-tottunk, hogy amennyiben hitelesnek tekintjük az ásatást és annak raktározott leletanyagát, akkor az egész tetőt körül ölelő erődítést az 5-6. századra keltezhetjük. Ezt a keltezést a régészeti leletanyag több ponton is megerősíti. Ismerve, hogy ez a lelő-hely utolsó települési rétege, keltező erejűek egyrészt azok az 5-6. századi kerámia töredékek, amelyek a földtöltésekből kerültek elő a különböző átvágások során. Így az 1957\2 kutatóárokkal átvágott töltés-ben, amelynek fekete humusz betöltése volt, szürke, szemcsés, korongolt gepida típusú edénytöredékek ismeretesek. Az 1956\C árokban, az árok belsejéből 95-100 cm mélységből, az agyag fölött, a fekete hu-

82. CSALLÁNY 1961, 208.83. A teljes régészeti leletanyagot 2009-2010-ben dolgoztuk

fel. A részletes anyagleírásokról, valamint a fennmaradt tel-jes dokumentációról készített tanulmány közlés alatt van.

84. HOREDT 1979, 72-81. 85. HOREDT 1964, 187-204; HOREDT 1969, 136-137. 86. BÓNA 1986, 152.87. BENKŐ 1992, 87.


329

musz alatt előkerültek egy szürke fazék korongon készült, perem- és oldaltöredékei, pereme enyhén kihajló, melyet az oldalán párhuzamos bekarcolt vonalak díszítenek. A külső földtöltés szélén 30 cm mélységben, a humuszban, egy kettős kúp alakú, népvándorlás kori orsókarika került elő.

Egyes kutatók felvetették azt a lehetőséget is, hogy a tetőt átvágó bronzkori keresztárok külsővé-delmi rendszeréhez tartozna a körárok. A régésze-ti adatok alapján ez több részről is megcáfolható: egyrészt bizonyítóak a már említett régészeti lele-tek, másrészt a két árok viszonyának vizsgálata. A keresztárok és a körárok kapcsolatát az 1959\24. ár-kokkal kutatták a lelőhely keleti oldalán. A körárok sáncának töltéséből egy bepecsételt gepida kerámia-töredék került elő ezen a részen is. A két védelmi rendszer kutatása kimutatta, hogy ezeknek nem le-hetett egyidejű használata. A kettő között több mint tíz méteres rés van, így védelmi szempontból együtt hasznavehetetlen.

Ami tovább erősítheti a külső védelmi rend-szer 5-6 századba való keltezését, az a körárok men-tén előforduló lekövezett felületek problematikája, amelynek funkciója egyelőre még kérdéses, ellenben keltezésük kétségtelenül az 5-6. századra helyezhe-tő. Ezekhez a felületekhez használt követ a körárok megásása szolgáltatta. Erre a tényre az ásatást vég-ző régészek többször is rámutattak88. A legnagyobb köves felületek a körárok szomszédságában találha-tóak. Összesen hét kisebb-nagyobb köves felület ke-rült elő, amelyek legfőbb jellemzői, hogy magasan, a jelenlegi felszíntől 15-20 cm mélységben kerültek feltárásra, viszonylagosan elrendezve, adott esetben meghatározható és szabályos kiterjedéssel. További közös jellemvonásuk, hogy a kövek közötti részeket szenes, kerámia és paticstörmelékes, állatcsontos le-taposott réteg képezte.

A felületekből előkerült leletanyagon kívül ezek keltezését adott esetben segítették szuperpozíci-ók is. Az 1957\3.2 kazettában egy kövezett felületet tártak fel89, melyről 5-6. századi kerámia került elő.

88. SZÉKELY 1962, 28, 31; HOREDT-SZÉKELY-MOLNÁR 1962, 633.

89. Feltehetően ennek a résznek a feltárását folytatják 1960-ban, amelyről nincsen dokumentációnk.

Ezt felbontva egy épület kiégett paticsfalának vona-lát tárták fel (6. obj.), amely a 3-4. századra keltez-hető (6.t./1.). Ezen kívül kövezett felületet tártak fel a plató déli oldalán az 1957\2. árok kazettájában, ahol 5-6 m hosszúságban ökölnyi kövekkel kirakott felület jelentkezett 20-30 cm mélységben. A plató észak-keleti részén az 1958\7. árokban nagyjából 10 méter hosszúságban bukkantak kövezett felület nyo-mára. Az ásatási megfigyelések szerint a gömbkövek egy homok ágyba voltak helyezve, bontásuk során szürke, kihajló peremű edény töredékei kerültek elő.

A plató dél-keleti részén az 1958\14. árokban előkerült köves felület tisztázása miatt több részlet-ben is rábontottak. Legnagyobb kiterjedésében a terület dél-nyugati részében az 1958\12. árokban, valamint az 1959\12. felületben kutatták (5.t./1.). A kövek közül 5-6. századra keltezhető kerámia ke-rült felszínre. Ezen a részen három nagyobb köves felületet határoltak el, az egyik, a legszabályosabb felület kb. 4x4 m alapterületű. Főként erre a pél-dára alapozva a kutatók a köves felületeket esetleges épületek padlóinak határozták meg, amelyet más kutatók is átvettek90. A feltárt köves felületek eseté-ben csupán egynél rajzolódott ki némi szabályosság. Ellenben ennek a metszetének tanulmányozása so-rán láthatjuk a jelentős szintkülönbséget, úgyhogy aligha hihetjük, hogy egy épületbelsőről lenne szó (5.t./1.). Feltehetően ezek a köves felületek külső já-rószinteket, esetleges munkafelületeket jelentenek, amelybe beletaposták a háztartási hulladékot.

Több esetben sikerült régészeti objektumra utaló nyomokat, esetleges lakóépületeket találni a köves felületek közvetlen környezetében, amelyek korszakban hozzátartoznak. Az 1958\11. árok déli végében 35 méternél 25 cm mélységben kövezett fe-lület került elő. Felületén népvándorlás kori szürke, gyorskorongolt edénytöredékekkel. Ettől négy mé-terre 30 cm mélységben egy leégett épület paticsfa-lának maradványait észlelték (13. obj.). Az omladék közül kihajló peremű 5-6. századi edénytöredékek kerültek elő.

A lelőhely nyugati részén feltárt 1959\17. ka-zettában felbukkanó köves felület mellett 5x4 m-es

90. RUSTOIU 2005, 60.

330


szakaszon erőteljes paticsos, szürke kerámiás, köves rész jelentkezett, amely egy 5-6. századi felszíni épü-let nyoma volt (5.t./2., 16. obj.). A paticsos omla-dék közül két nyéltokos nyílhegy került elő.

Az 1958\12. felületben a 30 cm mélységben előkerült köves felület közelében egy 2,5x3,1 m alapterületű, kelet-nyugat tengelyű lakóházat91 em-lítenek (14. obj.), amelynek betöltésében egy kés, két db agyaggyöngy, őrlőkő töredék és szürke gyors-korongolt kerámia volt. Véleményünk szerint ezek a kövezett felületek az említett épületek külső járó-szintjeit, hétköznapi tevékenységeinek helyszíneit jelentik.

A feltárások során félig földbe mélyített la-kóépületet (15. obj) is feltártak az 1958\13. árok középtájt nyitott kazettájában 2,5x3 méteres alap-területtel (5.t./3.). Betöltéséből egy vaskés, 5-6. századi edény töredékek s hordó alakú agyaggyöngy kerültek elő92. Egyik lakóházban sem találtak tüzelő-berendezésre utaló nyomokat. Külső sütőkemencét a keresztárokban tártak fel. Az 1958\5. árok északi felében 108-110 m között 120 cm mélységben ke-rek égett tűzhely (8. obj.) került elő, melynek a szélei gömbkövekből voltak kirakva, belső része agyagos, vastagon átégve. Bent a tűzhelyben egy szürke színű korongon készült edénytöredék keltezését a gepida korra teszi. Szélessége 140 cm volt, magasága 70 cm, az árok falába beásva (6.t./2.). A kemence körül, vele egy szintben egy méter mélységben állatcsontok ke-rültek elő szénmaradványokkal. Egy másik kemen-céről is találunk említést. Az 1960\27.1-es felület-ben találtak egy tűzhelyet93, (17. obj.) ettől keletre 5-6. századi világosszürke, pirosas, szürke, redukciós és oxigénes égetésű, gyorskorongolt, homokkal, na-gyobb és apró kavicsszemcsékkel elvétve soványított fazekak alj-, és oldaltöredékeit raktározták el.

Az objektumokból és a rétegből előkerült ré-gészeti leletanyagra közzétett legközelebbi párhuza-mot Malomfalván találunk.

A feldolgozott leletanyagban nem túl gyakori, de megtalálhatóak a gyorskorongolt, finoman isza-

91. Erről nincs más jellegű dokumentációnk.92. SZÉKELY 1959/a, 523-530.93. Pontosabb adatokkal nem rendelkezünk.

polt, fényezett felületű gömbös testű edények feke-te és barnás színben94. Ezekből az edénytípusokból gyakoribb előfordulásúak az apró kavicsszemcsékkel soványított, egységesen égetett, vékonyfalu edények (8.t./1-4.). Egyes esetekben ezeket belülről kifele nyomott dudorokkal díszítik (8.t./7, 8.). A fino-mabb darabokat pecsételéssel díszítették, vagy a fé-nyezett felületre néhol rácsszerű mintákat csiszoltak be95 (8.t./9, 10.).

Leggyakrabban használt forma a fazék (9.t./1-22.). Általában ezeket is durva szemcsés anyagból, lassú és gyorskorongon készítették, többségüket se-kély fedő horonnyal látták el. Ezeknek a fazekaknak a vállát gyakorta díszítik hullámvonalköteggel, egye-sek pereme körömbenyomkodással díszített, vállu-kon bekarcolt vízszintes vonalakkal, aljuk többnyire domborúan kiképzett (10.t./1, 2.). Előkerültek az edényekhez tartozó sötétszürke fedők is, lassúko-rongon készítve96 (8.t./13, 14.). A feldolgozott lelet-anyagban előfordulnak gyorskorongolt barnásszür-ke szalagfüles kancsók töredékei, szintén szemcsés kaviccsal soványítva (7.t./6-8).

Az edényformák között, amelyek Galaton előkerültek, megtalálhatóak az ,,S” profilú és mély tálak is, gyorskorongon készítve, homokkal soványí-tott anyagból (8.t./15-17.). Szép számban kerültek elő kisebb méretű tárolóedények, amelyek az esetek többségében gyorskorongoltak széles, lapos pere-műek, apró kavicsszemcsékkel soványítva díszítés nélkül, egyesek homokszemcsékkel soványítottak, nyakukon hullámvonalköteg, vállukon vonalkö-teg díszítéssel, vagy ugyanez fordított sorrendben, egyesek felső harmada hullámvonalköteggel díszí-tett, akárcsak lapos peremének felülete is (7.t./1-5.). Egyik erőteljesen kiugró vállú edény felülete három-szögű eszközzel bepecsételt97 (8.t./11-12.).

A változatos edényformákat gazdagítják a gyorskorongolt szürkésbarna poharak peremtöredé-kei (8.t./5, 6.).

94. Az asztali kerámiához tágabb párhuzamok CSEH 1990a, 223-240.

95. HOREDT 1979, 137; BÂRZU 1995, 283. Fig. 9.7, 284. Fig. 10. 11-14.

96. Hasonló fedők ismeretesek Baráthelyről és Gyaluból (CSEH 1997, 140.)

97. HOREDT 1979, 138. 68. Tábla, 4. kép.


331

Kevés számban, de megtalálhatóak az itteni feltárt anyagban is a kézzel készített fazekak töredé-kei (10.t./3-5.). Hasonlóan kevés arányban kerültek elő kézzel készített edények a malomfalvi ásatásból is98.

A feltáráson az egyik legjellegzetesebb gepida edényforma is előkerült, a kiöntőcsöves edény töre-dékét a raktározott anyagban nem sikerült megta-lálnunk99.

A kerámiaanyag mellett a feltárás során elő-került használati tárgyak közül a régészeti szakiro-dalomban is ismeretes nyílhegyek, púpos hátú nyél-tüskés és lapos vaskések (10.t./13-25.). Ezek mellett előkerültek fenőkövek, valamint bikónikus orsó-gombok is (10.t./6-12).

7. KissolymosBogár-HágjaA falutól délre, a Mogyorós-patak bal partján

fekvő alacsony teraszon 1984-ben folytatott terep-bejárás alkalmával egy 50x50 méteres foltban őskori és népvándorlás kori edénytöredékek kerültek be-gyűjtésre.100 Az átnézett raktározott leletanyagban kézzel készített szürke, szürkésbarna fazekak oldal-töredékei kerültek elő, nagyobb kavicsszemcsékkel soványítva, valamint egy világosszürke, korongolt, apró kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény ol-daltöredéke (11.t./1, 2.).

8. MalomfalvaIsmeretlen lelőhelyFerenci Emma adománya révén a Haáz Rezső

Múzeum gyűjteményébe jutottak egy gyorskoron-golt fazék töredékei, amelyek sötétszürke színűek, apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, felüle-te sekély bordákkal díszített (11.t./3.).

9. Nagygalambfalva9.a.) CseresnyéskertA falu északi részén található lelőhelyet 1986-

ban azonosította terepbejárás során Benkő Elek101.

98. HOREDT 1979, 141-144.99. Ezt a darabot közli HOREDT 1958, 89. 100. BENKŐ 1992, 98.101. BENKŐ, 1992, 111.

A 80x50 méteres kiterjedésű területen késő bronz-kori edénytöredékek, és középkori cserepek mellett szórványosan előkerültek kézzel készített és koron-golt, 5-6- századra keltezhető edénytöredékek is.

9.b.) VárfeleAz először Orbán Balázs által leírt régészeti le-

lőhely a Vágás-pataka és a Küküllő egybefolyásánál található, a patak bal partján, a település keleti ré-szén, délkelet-északnyugat irányban elnyúlva, mint-egy 600 méteres hosszú foltban. Orbán Balázs le-írását követően számos kutató említi a lelőhelyet.102

Az 1950-es években Ferenczi István és Ferenczi Géza járt a helyszínen, gazdag leletanyagot gyűjtve be, ez a kerámia jórészt koravaskori103. A területen végzett mélyszántásnak köszönhetően 1951-1957 között több lelet is jutott a keresztúri múzeumba.

A gazdag leletanyagnak köszönhetően Székely Zoltán és Molnár István 1956-1957-ben régészeti kutatást végzett a helyszínen. A szegényes ásatási dokumentációból és jelentésből nem derül ki, hogy összesen hány kutatási felületet nyitottak. Az ása-tást két 64x2 m kelet-nyugat irányú szonda ásásával kezdték, ezekben több tűzhelyre és leégett felszíni házra utaló nyomot találtak. Emellett feltárták egy földbe mélyített lakóház nyomait is104. A kutatott objektumok mind koravaskoriak. Ezek mellett egy 4x4 m, egy, 7,5x2 m és egy 25x0,5m, 160 cm mély árok ásását végezték el. Az ásatási dokumentációból kiderül továbbá, hogy a nyugat fele eső tisztáson több szondázást végeztek.

Az átnézett régészeti anyagban a IV. árokból jelentős mennyiségű 5-6. századra keltezhető kerá-miaanyag került elő. Ezek mellett nagyobb meny-nyiségben került raktározásra egy kemence platni-jának tapasztása. A teljes leletanyag „IV. árok, sír” jelzéssel van elcsomagolva. A kerámiatöredékek és a platnidarabok között megtalálható egy emberi állka-pocstöredék (11.t./17.), valamint további csonttö-redékek is. A hiányos adatok miatt nem tisztázható, hogy az emberi állkapocs másodlagos helyzetben

102. ORBÁN 1868, 30. 103. FERENCZI 1973, 339.104. SZÉKELY 1959, 194; SZÉKELY 1959, 237; SZÉKELY

1966, 29-35.

332


volt-e, vagy ténylegesen egy temetkezést bolygattak meg az ásatás során.

A feltárt kerámiaanyag mennyisége azt fel-tételezi, hogy a IV. árokban egy lakóház nyomait találhatták meg, valamint egy kemencét/tűzhelyet. A feltárás során a II. árokban került elő szórványos gepida kerámia a 4. és 2. kazettákból (11.t./4-17.).

1986-ban Benkő Elek terepbejárása során is talált szórványos népvándorlás kori kerámiát.105

2007-ben újabb terepbejárásokra és egy ki-sebb leletmentő ásatásra került sor a lelőhelyen Körösfői Zsolt irányításával.106 Az ebben az évben végzett kutatások során nem került elő népvándor-lás kori leletanyag.

9.c.) Ismeretlen lelőhely1976-ban a Fenes patak partján a Décsfalva

és Nagygalambfalva közötti út építése közben egy vasból kovácsolt kard került elő, amelynek hossza 88,6 cm volt. A kard az odahordott kavicsból került elő, sajnos a kavics származási helyét nem lehetett megállapítani.107Analógiái alapján a penge a gepida korszakba illeszthető bele (11.t./18.).

10. RugonfalvaBelterület2006-ban Rugonfalván László Csaba pince-

ásás közben két méter mélységben egy ép, koron-golt, szürke bögrét talált, amelyet a Molnár István Múzeumnak adományozott (11.t./19.).

A pereme alatt bekarcolt vízszintes vonalak-kal díszített edény feltehetően egy sír melléklete le-hetett, amelyet nem észleltek a munkálatok során. Gyaníthatóan azért sírmelléklet, mert jelentős mély-ségből került elő. Más edénytöredékekről, paticsról nem tettek említést az adományozók.108

11. SzékelymuzsnaIsmeretlen lelőhelyA település határában, a község erdejében, egy

patak mentén a 19. század végén több régészeti lelet is előkerült: aranykarperecet, kardot, bronz sarlót,

105. BENKŐ 1992, 113.106. KÖRÖSFŐI-NAGY 2009, 37-51.107. BENKŐ 1992, 117; CAVRUC 2000, 162.108. KÖRÖSFŐI- SZÉKELY 2007, 233.

buzogányt találtak.109 Az előkerülések helyéről pon-tosabb információval nem rendelkezünk. 1898-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Muzsnából megvásárolt egy arany karperecet, bronzsarlót és bronzgyűrűt.110 A karperec amint a későbbi elemzések kimutatták a 6. századra keltezhető.

Hasonló aranyból készített karperecek a ge-pidák környezetéből temetőikből, vagy elrejtett kincsleleteikből ismeretesek Erdélyből: Kolozsvár-Szamosfalva, Marosvásárhely, Apahida Nagyvárad, Marosportus, Kelnek lelőhelyeiről. Egyes kutatók szerint ezeket az arany karpereceket vezetői státus-ban levő férfiak viselték, főként a jobb kezükön.111

A karperec súlya 76 g, külső felülete gazdagon díszített, két oldalát szembeállított állatok díszítik, amelyeknek a fejformája összeolvadt. Az állatok teste, meg a farkai is jól kivehetőek. A fejek helyén két-két pár szarvszerű, avagy fülszerű testrészeket láthatunk szimmetrikus elhelyezésben. Az elülső és hátsó lábszárak pontvonallal vannak bekeretezve. Az elülső lábszárnál (combnál) és a deréktájékon két-ségkívül két pecsét vehető ki; egy dupla karika és egy kórókból kombinált kereszt. A négyoldalú gyű-rű mindkét oldalát egy jellegzetes minta veszi körül, sűrű pontvonallal szegélyezve. A külső pontvonal mellett egy másik sorban dupla félkörök vehetőek ki, amelyek a tárgy hátoldalán is folytatódnak. Alat-ta szabadon apró köröcskékkel kombinált keresztek találhatóak. Ez a minta azonban a háton nem min-denhol egyforma, a vége felé egyre rendszerteleneb-be válik, sőt egy részen a pontvonal a duplakarikával el is marad (16.t./1, 2.). Mindkét oldalon az állat-testet bezáró hullámszerű forrasztott farok látható, amellyel egyben mindkét oldalán záródik112.

Maga a tárgy a 6. századra keltezhető; díszítési párhuzamát a marosveresmarti ezüst csat állatábrá-zolásában látja Fettich Nándor, ahol a szarvak, a be-pecsételt vonalak szinte megegyeznek. A két tárgyat egyazon műhely termékének tekinti, amelyet vala-hová Erdély területére helyezett el113.

109. SZÁSZ 1909, 85.110. HAMPEL 1898, 374.111. HARHOIU – GORA 2000, 41.112. FETTICH 1951, 140.113. FETTICH 1951, 173.


333

12. SzékelykeresztúrSzabadság tér 44. szám - Garázsköz1990-ben a Nagy-Küküllő ártere fölé emelke-

dő teraszon Németi János garázsának alápincézése-kor egy gepida temetkezést bolygatott meg, amelyet a munkálatok előrehaladása miatt már nem lehetett szakszerűen feltárni. A feltehetően már előzőleg bolygatott sírban a holttest felkarjának és lábszár-csontjainak töredékei maradtak meg. A temetkezés mellékletei egy keresztdísszel áttört csat (12.t./2.), egy levél alakú lándzsahegy (12.t./1.) és egy élére állított, vaslemezből készült, félgömb alakú pajzsdu-dor kis töredékei, bizánci aranyozott bronz csat, egy lándzsahegy114.

1994-ben az előző helyszíntől nem messze szennyvíz- és vízvezetéke számára ástak árkot, a ki-dobott földben emberi csontok kerültek felszínre. A sorra kerülő leletmentő ásatás során négy sírt tártak fel, sajnos ebből kettő a munkálatok során részben már megsemmisült. A temetőrészletben összesen hat sírt tártak fel, további kiterjedését a körülmények miatt csak északi irányban lehetne kutatni, nyu-gat felé nem terjedt tovább, déli és keleti határait a bolygatások és a beépített területek miatt nem lehet meghatározni.

Az 1994-ben feltárt 2. sírt kirabolták, csak az alsó lábszárcsontok feküdtek eredeti helyzetükben, tájolása nyugat-kelet, 85 cm mélységbe leásott göd-re 195 cm hosszú, 68 cm széles volt. A kirabolt sír melléklete egy vaskés pengéjéből állt.

A 3. sír keletelt volt, a korabeli járószinttől 95 cm mélységig ásták, szélessége 60 cm, hossza 185 cm. Ez a sír is ki volt rabolva az előzőhöz hasonló-an. A lábfej nélküli comb- és lábszárcsontok eredeti helyükön voltak, viszont mindkét combcsont azo-nos magasságban ketté volt törve. A medence tel-jesen hiányzott, a test többi részétől feljebb fekvő koponyának felső részét a munkagép dúlta szét, a mellkasi részt azonban még a korabeli sírrablók. A sír melléklete: egy széles fejű vasszög, felénél letörött tüskével és egy kétsoros csontfésű töredéke (12.t./3.) voltak. Az ásatási napló szerint az elhunyt bal olda-

114. BENKŐ 1992, 173.

lán 1,2 m hosszan 5-6 cm szélességben rozsdafolt húzódott.

Az előzőekkel megegyezően tájolt 4. sír mély-sége 90 cm volt, szélessége pedig 60 cm. Hasonlóan az eddig említett sírokhoz, ez is ki volt rabolva A sír felső része a munkálatok során megsemmisült, azonban a bal comb- és lábszárcsont, illetve a jobb lábszárcsont lábfejekkel együtt eredeti helyzetében feküdt. A sírból nem került elő melléklet.

Az 5. sírnak csak a keleti fele volt bolygatatlan a bal lábszár, illetve a jobb comb- és lábszárcsont a lábfejekkel együtt eredeti helyükön voltak, enyhén jobbra behajlítva. A sírgödör a jelenkori járószinttől 68 cm szélesen 168 cm mélyre volt ásva. Ezt a sírt is kirabolták, a test alsó része felett, a sírgödör be-töltéséből szétszórtan kerültek elő emberi csontok. Melléklet a feltárás során nem került elő115.

A temető keltezése a keletelt sírok, valamint az aranyozott bizánci bronzcsat alapján a Kr. u. 6. századra tehető.

1995-ben a temető északi kiterjedésének megvizsgálására Székely Attila három méter széles szelvényt húzott. Újabb sírok a feltárás során nem kerültek elő. A gödör betöltéséből egy kisméretű, kézzel formált, a vállnál kiszélesedő, enyhén kihajló egyenes peremű, a váll fölött és alatt egy-egy hul-lámsor díszítésű, egyenes aljú, Kr. u. 5. századra kel-tezhető bögre került elő (12.t./4.).

13. SzékelyudvarhelySzékelyudvarhelyen a város központi részén

több ponton kerültek elő gepida jellegű kerámia-töredékek, főként bolygatott, kevert rétegekből. Ezek a pontok viszonylag egy 600x350 méteres alapterületen helyezkednek el. Az adott terület sű-rűn beépített, régészetileg egy ponton volt kutatva, a többi részen előkerült leletanyag közművesítési munkálatok során került elő. A településtől keletre 1874-ben a barompiac területrendezési munkálatai során temető nyomaira is bukkantak, így a kutatott terület egyik legnagyobb települése körvonalazódik (16.t./3.).

115. A sírok részletesebb leírását lásd KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007, 231-237.

334


13.a.) Attila utca1999–2003 közötti időszakban a Csonkavár-

ral szembeni Attila utca különböző pontjain végzett közművesítési munkálatok, házalapok ásása, te-reprendezések folyamán régészeti anyag került elő, amely rendkívül bolygatott többszörösen kevert jel-leget mutat.116

A több korszak régészeti leletanyaga között 5-6. századra keltezhető szürke, barnásszürke edé-nyek peremtöredékei kerültek elő (12.t./5-13.).

13.b.) Bethlen Gábor u. 72. sz.2003–2006-os évek közti időszakban a városi

kórház udvarán történt különböző közművesítési, felújítási munkálatok során kidobott földből került elő a régészeti leletanyag. Az árkok mélysége meg-haladta az egy métert, szélességük 40–50 cm körül volt. A kevert korok régészeti leletanyagai között azonosíthatóak 5-6. századi barnásszürke, világos-szürke fazekak, bögrék, tárolóedények perem-, alj-, oldal-, és fültöredékei, oxidáns és redukciósan éget-ve, apró kaviccsal szemcsésen soványítva, némelyi-ken bekarcolt vonaldísz figyelhető meg117.

13.c.)BudvárA Nagy-Küküllő bal partján húzódó 625 m

magas dombon, 1,25 hektáros felületen fekvő le-lőhely, amely számos régészeti kultúrát magában foglal, egyes részein 1969-1970 között volt régésze-tileg megkutatva118. A III. szelvényben, a negyedik kazettában a középkori földbe mélyített lakóház be-töltéséből 30-120 cm mélységből 6. századra keltez-hető finoman iszapolt fényezett felületű, besimított szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt edények töredékei kerültek elő. Hasonlóak az ugyanerre az időszakra keltezhető edénytöredékek is, amelyek a II. szelvényben kerültek elő (12.t./14-15.).

13.d.)Görbe utcaAz Attila utca és a Görbe utca találkozásá-

nál, 2001 tavaszán közművesítés munkálatok során kerültek elő régészeti leletek. Az utca közepén egy több mint két méter mély ülepítő aknát ástak. Eb-ből az aknából jelentős mennyiségű régészeti lelet-

116. NYÁRÁDI 2008, 85-86.117. NYÁRÁDI 2008, 87.118. CAVRUC 2000, 186-187.

anyag került elő, mindennemű régészeti megfigyelés nélkül119. Ezeknek az anyagoknak a tüzetesebb vizs-gálata során bukkantunk egy kiegészíthető szürke, enyhén kihajló peremű fazék töredékeire, peremén és oldalán benyomkodott díszekkel, gyorskoron-gon készítve, apróbb szemű homokkal soványítva (13.t./7.).

13.e.)Kornis Ferenc 31 sz.A Texal Fantázia üzlet alapozásakor (2005)

kiásott földből, régészeti jellegű megfigyelések nél-kül kerültek leletek a felszínre120. A leletanyag kö-zött jelentős mennyiségű kora népvándorlás kori, gepida (5-6. sz.) kerámia került elő, amelyek szürke, jól iszapolt, kis méretű fazekak töredékei, vállukon hullámvonal díszítéssel, fésűs és rádlis díszítéssel il-letve, függőleges elrendezésű bordázattal (egyikük hullámvonalas besimított díszítésű), sötét szürke, homokkal soványított fazekak töredékei, egyikük szája hullámvonallal díszített (14.t./1-15.).

13.f.) Márton Áron tér1955-ben a római katolikus templom feljárója

alatti lapályos részen bronzkori, római kori edények töredékei mellett népvándorlás kori cserepek is fel-színre kerültek, amelyek nyomára a múzeum raktá-rában nem sikerült bukkannunk121.

13.g.) Református temető2000–2004-ben a városi református teme-

tő alsó részén újabb sírokat jelöltek ki, melyeknek ásásakor bolygatott föld régészeti anyagokat hozott a felszínre. A temető legalsó részén egy 40–50 cm mély vízelvezető csatornát ástak, melyből szintén származott régészeti anyag122. Számos korszak régé-szeti anyagai között találhatóak kora népvándorlás kori 5-6. századi szürke, homokkal soványított be-pecsételt enyhén kihajló peremtöredékek, fazekak, kancsók perem-, alj-, és fültöredékei, szemcsés ho-mokkal soványítva, nagyrészük gyorskorongolt (15.t./1-16.).

13.h.) Régi barompiacA régi barompiac a város keleti részén, a

Küküllő bal partján helyezkedett el, ez ma többnyi-

119. NYÁRÁDI 2008, 88.120. NYÁRÁDI 2008, 90-91.121. FERENCZI 1958, 18, 27. 122. NYÁRÁDI 2008, 94.


335

re beépített terület. Régészeti jellegű objektumok és tárgyak 1874-ben123 kerültek elő első alkalommal erről a területről, a barompiac területrendezési mun-kálatai folyamán124. Ekkor számos régészeti jelenség közt felszínre került egy 5. század második felére keltezhető torzított koponyájú gepida temetkezés125, valamint annak mellékletei: ezüst poliéder gombban végződő fülbevaló és kifli alakú hajfonatkarikák126. Ekkor kerültek elő egy római fürdő és egy római út nyomai, amelyeket Téglás Gábor dokumentált127.

13.i.) Székelytámadt váravagy Csonkavár a Nagy-Küküllő árvíztől

mentes, alacsony teraszán, a Varga-patak keleti ol-dalán helyezkedik el. A helyszínen jelenleg az Eötvös József líceum található. A középkor folyamán elő-ször kolostor, majd vár épült a területen128. Az első tervásatásra 1981 július 30 és augusztus 8 között került sor, Ferenczi István, valamint Ferenczi Géza vezetésével129. A kutatások tovább folytak a követke-ző évben is, majd 1983 augusztus 1 és szeptember 5 között. Egy kisebb szünet után 1985 október 11-26 között újra zajlottak feltárások. A kutatások gazdag leletanyagot hoztak felszínre. Ezek nagy része római kori, de megtalálhatóak az Árpád-kori, középkori, valamint újkori edények töredékei is.

Az 1981 és 1982-es ásatás régészeti anyagában találhatunk szórványos előfordulással 5-6. század-ra keltezhető kerámia töredékeket. 1981-ben a II. kutatási felületben, amely az iskola udvarára helyez-hető szórványosan kerültek elő világosbarna, vilá-gosszürke, szürke, szemcsés homokkal soványított és finoman iszapolt gyorskorongolt fazekak perem-, nyak- és válltöredékei, egyesek felületén vízszintes bekarcolt sekély vonalakkal. Ezek a leletek a közép-

123. A előkerülések körülményeiről részletes beszámolójához lásd JAKAB 1894, 214-215.

124. 1874-ben az altalaj egyenetlenségeit planírozták el, vala-mint a város délkeleti oldaláról lefolyó víznek ástak leveze-tő csatornát. A munkálatok vezetésével VÁNKY Kálmán mérnököt bízták meg.

125. LUSCHAN 1876, 59; LENHOSSÉK 1878, 78-80.126. HOREDT 1979b 243, 2. ábra127. TÉGLÁS 1897, 262-268.128. A várral és a régészeti ásatásokkal kapcsolatosan lásd

SÓFALVI 2007. 63-80.129. Az ásatási jelentés kivonatát FERENCZI Géza közli

(FERENCZI 2002, 60-63.).

kori kolostor temetőjének feltárása közben kerültek felszínre, másodlagos helyzetből.

1982-ben a IV felületből, amelyet a keleti bás-tya nyugati oldalánál nyitottak, szintén kerültek elő szórványosan 5-6 századra keltezhető leletek. Ezek egy szürke tárolóedény perem- és válltöredéke, va-lamint egy gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredékei (13.t./1-6.).

13.j.) Tompa László 23 sz.A Csonka várral szembeni terület, a Lilla pan-

zió alapozási munkálatai során (2004) bolygattak régészeti rétegeket. Ebbe az egységbe kerültek bele továbbá a szomszédos ház telkén levő épület pince részének mélyítésekor előkerült régészeti anyagok is. A több korszak régészeti leletanyag 5-6. századra keltezhető részét fazekak, nagyobb méretű edények perem-, oldal-, és aljtöredékei teszik ki. Ezek szürke, iszapolt, homokkal soványított töredékek, egyesek felületén bekarcolt hullámdísz, sötétszürke, feketés, gyorskorongolt jól iszapolt, fényezett felületű vonal-díszes és hullámvonalas oldaltöredékek teszik ki130 (13.t./8, 12, 18).

13.k.) Városháza tér 4 sz.2003 júliusában az udvar belső felén ástak egy

hozzávetőlegesen 3 méter széles 0,5 m mély árkot, mely a faltól indult a csatorna aknáig. A kiásott földből egy rendkívül töredékes, bolygatott, másod-lagos helyzetben levő anyag került ki (talán az épü-let alapozásából kikerült földet az udvar feltöltésére használták). Innen is előkerültek kora népvándorlás kori (gepida) szürke, jól iszapolt ,,rádlis” díszítésű oldaltöredékek is. Ezek mellett egy magas nyakú, vé-konyfalú, gyorskorongolt, szürke, fényezett felületű, finoman iszapolt edény peremtöredéke is felszínre került.131

13.l.) Villanytelep utcaA városi villanytelep környékén 2000–2005

között számos alkalommal zajlottak csatornázási, közművesítési munkálatok. A jelentős mennyiségű leletanyag innen, valamint az Attila utca és a Vil-lanytelep u. találkozásánál levő Sztár Rádió épü-

130. NYÁRÁDI 2008, 92.131. NYÁRÁDI 2008, 95-96.

336


letének felújítási munkálataikor került elő (14.16 Tábla).

A több évi gyűjtés eredményeként nagy meny-nyiségű anyag halmozódott fel mindennemű réteg-tani vagy egyéb régészeti megfigyelések hiányában. Számos kora népvándorlás kori (gepida) edények ol-daltöredékei, aljtöredékei, egy tárolóedény homok-kal soványított szürke peremtöredékei itt is jelzik a 6. századi élet nyomait.132

14. SzenterzsébetBedecsA Szenterzsébeti patak bal oldali mellékvöl-

gyének a völgy torkolatától a völgyfőig, szántott te-rületen őskori és szórványos kora népvándorlás kori kerámiatöredékek kerültek felszínre (15.t./17.) az 1980-ban végzett terepbejárás során133.

15. ÚjszékelySzilasA mai településtől délre, a Szilas-patak és a

Gyulai-malom pataka között, a Nagy-Küküllő ár-terébe benyúló teraszon folytatott terepbejárások során134 számos őskori kerámiatöredék társaságában szórványosan népvándorlás kori szemcsés anyagú, szürke, korongolt edénytöredékek is mutatkoztak (15.t./18, 19.).

Leletek leírása

1. Betfalva, Köleskert1.1 r.h. MIM, l.sz. 915, (Molnár István gyűj-

tése), fazék váll- és oldaltöredéke, szürke, redukciós, egységes égetésű, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm

1.2 r.h. MIM, l.sz. 616, (Molnár István gyűj-tése), fazék oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, nagyobb kavicsszemcsékkel sová-nyított, fv. 0,5 cm

1.3 r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbejá-rása, 1979.11.03.), fazék oldaltöredéke, sötétszürke,

132. NYÁRÁDI 2008, 96-97.133. BENKŐ 1992, 204.134. BENKŐ 1992, 250.

redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, apró ka-vicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan so-ványított, fv. 1.1 cm

1.4. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbe-járása, 1979.11.03.), edény szalagfül töredéke, vilá-gosszürke, redukciós, egységesen égett, apró és na-gyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm

1.5. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbe-járása, 1979.11.03.), edény alj- és fenékoldal tö-redéke, szürkésbarna, redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm

1.6. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbe-járása, 1979.11.03.), fazék peremtöredéke, szürkés-barna, redukciós, rétegesen égett, a perem kihajló, kívülről lekerekített, fedőhornyos, gyorskorongolt, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen sová-nyított, fv. 0,7 cm

1.7. r.h. MIM l.sz. –, (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 0,8 cm

1.8. r.h. MIM l.sz. –, (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), fazék alj- és fenékoldal töredéke, barnásszür-ke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a fenékoldal fer-dén kiképzett, anyaga apró és nagyobb kavicsszem-csékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

2. Farcád, Belterületa.) 167-168. sz.1.9. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és

Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék peremtöredéke, sötétbarna, foltosra égett, gyorsko-rongolt, pereme kihajló, ferdén kiképzett, felületén besimított hornyolatok, anyaga homokkal, apró ka-vicsszemcsékkel elszórtan soványított, p.á. 8 cm, fv. 0,5 cm

1.10. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék oldaltöredéke, világosszürke, gyorskorongolt, felü-letén sekély hornyolás, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm


337

1.11. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű fazék váll- és oldaltöredéke, sötétszürke, gyorsko-rongolt, anyaga közepesen iszapolt, fv. 0,3, cm

1.12. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű fazék alj- és fenékoldal töredéke, világosszürke, réte-gesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén ki-képzett, anyaga homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, a.á. 5 cm, fv. 0,4 cm

1.13. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék alj- és fenékoldal töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, anya-ga apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal kö-zepesen soványított, fv. 0,5 cm

1.14. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égeté-sű, gyorskorongolt, felületén erőteljes bordázatok, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm

2. b.) Belterület1.15. r.h. HRM L.sz. –, (Sófalvi András és

Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), gömbös testű edény oldaltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, fv. 0,5 cm

1.16. r.h. HRM L.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kettős kó-nikus edény váll- és oldaltöredéke, világosszürke, re-dukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén lekopott bevonat nyoma, besimított függőleges díszítések, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm

3.Gagy, Kerület1.17. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjté-

se, 1978.03.27), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, fenékolda-la ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal elszórtan soványított, fv. 0,7 cm

1.18. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1978.03.27), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, fol-tosan égett, felületén bekarcolt vízszintes vonalak, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm

1.19. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűj-tése, 1979.11.25), fazék váll- és oldaltöredéke, pirosasbarna, foltosra égett, kézzel készített, durván iszapolt, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm

1.20. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1980.04.11), tárolóedény oldaltöredéke, világos-szürke, redukciós, egységesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel elszór-tan soványított, fv. 1,3 cm

4. Homoródkeményfalva, Belterület1.21. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és

Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke fazék alj- és fenékoldal töredéke, rétegesen égett, lassúkorongolt, homokkal és apró kavicsszemcsék-kel soványított, fenékoldala ferdén kiképzett, fv. 0,5 cm, a.á. 8 cm

1.22. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke fazék oldaltöredéke, rétegesen égett, felületén sekély bordákkal díszített, korongolt, homokkal, apró ka-vicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm

1.23. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke edény perem- és válltöredéke, redukciós, egységesen égett, pereme kihajló, kívülről lekerekített, anyaga közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel soványí-tott, válla bordával díszített. fv. 0,3 cm, p.á. 9 cm

5. Homoródszentpál Belterület, Vár2.1. r.h. HRM. l.sz. 6150, (gy.é. 1957, 09.

08. l. k. II. felület 70-100 cm), kancsó perem- és válltöredéke, rátapasztott fül lenyomatával, sötét-szürke, redukciós, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, kívül ferdén kiképzett, felülete felfényezett, anyag finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm

2.2. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é. 1957, 09.08. l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), tárolóedény pe-remtöredéke, szürkésbarna, foltosan égett, gyorsko-rongolt, pereme széles, lapos, apró kavicsszemcsék-kel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm

2.3. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é. 1957. 09.08. l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), fazék perem- és

338


válltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyors-korongolt, a perem kihajló, megvastagodó, sekély fedő horonnyal ellátva, apró kavicsszemcsékkel sű-rűn soványított, fv. 0,4 cm

2.4. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é. 1957. 08.29. l. k. I. árok, 4. ásónyom), fazék oldaltöredéke, sö-tétszürke, foltosan égett, lassúkorongolt, felületén vízszintes sekély hornyolás, felette két sorban be-nyomkodott rádlidísz, anyaga nagy és apró kavics-szemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

2.5. r.h. HRM. l.sz. 6144, (gy.é. 1957. 09.08. l. k. Ábrán Domokos csűre mellől, a castrum terü-letéről), edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, homorúan ki-képzett fenékoldallal, homokkal apró kavicsszem-csékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm

2.6. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é. 1957. 08.29. l. k. I. árok, keleti sarok), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme széles, lapos, belső része letört, a nyakon besimított hullámvonal, anyaga homokkal soványított, fv. 1 cm

2.7. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- és váll-töredéke, vörösesbarna, foltosan égett, gyorskoron-golt, pereme kihajló, mindkét oldalán lekerekített, sekély fedő horonnyal, vállán vízszintes hornyolat, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen so-ványított, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm

2.8. r.h. HRM. l.sz. –, fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, korongolt, felüle-te benyomkodott rádlidísszel díszítet négy sorban, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen sová-nyított, fv. 0,8 cm

2.9. r.h. HRM. l.sz. –, fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén besimított sekély hornyolás, alatta hullám-vonalköteg anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm

2.10. r.h. HRM. l.sz –, fültöredék, szürke, re-dukciós égetésű szalagfül felületén besimított sekély hornyolás, homokkakl soványított

2.11. r.h. HRM. l.sz. –, fültöredék, szürke, re-dukciós égetésű, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított

2.12. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, a. á. 3,6 cm

2.13. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm

2.14. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,7 cm

2.15. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,6 cm

2.16. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem-, váll-, töredéke, fül indításával, sötétszürke, redukciós ége-tésű, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, sekély fedő horonnyal ellátva, homokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel el-szórtan, aprókkal közepesen soványított, f. v .0,5 cm, p.á. 8 cm

2.17. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- válltö-redéke (3 db), szürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, a nyakon besimított vízszintes hornyo-latok, a vállon négyzetes keresztmetszetű eszközzel benyomkodott sűrű díszítés, anyaga apró kavics-szemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 12 cm

2.18. r.h. HRM. l.sz.–, kisméretű edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,6 cm

2.19. r.h. HRM. l.sz. –, kancsó perem-, nyak-, váll- és fültöredéke, sötétbarna, gyorskoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalról lekerekített, felülete függőleges irányban csonttal


339

vagy fával felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm

2.20. r.h. HRM. l.sz. –, gömbös testű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén sekély besimított hornyo-lások, anyaga elszórtan nagyobb, apró kavicsszem-csékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm

2.21. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- és váll-töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskoron-golt, pereme enyhén kihajló alatta besimított hor-nyolások, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm

2.22. r.h. HRM. l.sz. –, gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek (Kovács Béla és Szabó Gábor telke) II. felület, 2-3. ásónyom, kisméretű, vékonyfalú fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme lapos, kiszélesedő, finom homokkal soványított, fv. 0,3 cm, p.á. 10 cm

2.23. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1957.08.27, 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), fazék perem- és nyaktöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a nyak bordával díszített, homokkal, apró kavicsszemcsék-kel soványított, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm

2.24. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1957.08.27, 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, laposra kiképzett, nagyobb elszórtan, kisebb kavicsszemcsékkel köze-pesen soványított, fv. 0,9 cm

2.25. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 223. sz. telek, Bartha Balázs telke), kis méretű edény ol-daltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, felüle-tén több sorban rádlis díszítés található, homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm

2.26. r.h. HRM. l.sz. nincs, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3). ásónyom, fazék perem- és nyaktöre-déke, pirosasbarna, gyorskorongolt, pereme erőtelje-sen kihajló, belülről lekerekített, a nyakon bekarcolt hullámvonal, belső oldalán körömbenyomkodással díszített, homokkal, apró szemű kaviccsal közepesen soványított, f. .v. 0,6 cm

2.27. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1958.09.08, l. k. II. árok), kancsó fültöredéke, sötétszürke, re-dukciós égetésű, homokkal apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított.

2.28. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1958.09.08, l. k. II. árok), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szür-késbarna, foltosra égett, kézzel készített, ferdén ki-képzett fenékoldallal, rádlis díszítéssel, fv. 0,6 cm

3.1. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), pirosasbarna, utólagos égés-nyomokkal, kézzel készített, pereme lapos, kiszéle-sedő, egyenetlenül kiképzett, anyaga homokkal so-ványított, fv. 0,9 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17,4 cm, m. 33,5 cm

3.2. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), szürkésbarna, foltosra égett utólagos égésnyomokkal, kézzel készített, utókoron-golt, pereme egyenes, kissé megvastagodó, mindkét oldalról lekerekített, homokkal, elszórtan apró ka-vicsszemcsékkel soványított, fv. 0,7 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17 cm, m. 34 cm

3.3. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), kiegészített gömbös testű edény, sötétszürke, utólagos égésnyomokkal, gyors-korongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, alja talpgyűrűs, felülete felfényezett, alsó harmadában égetés előtt átlyukasztották, anyaga gyengén isza-polt, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm, a. á. 11 cm, m. 28,5 cm

3.4. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. fe-lület, 2-3. ásónyom), kiegészített tárolóedény töre-dékei, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, vékonyfalú, lapos széles peremű, alja felhúzott, ho-morúan kiképzett, vállán sekély vízszintes hornyo-lás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 22 cm, a. á. 11 cm, m. 39,5 cm

6. Kisgalambfalva, Galat7.1. r.h. SZNM, l.sz. 17384, 17395, (1959-es

ásatás, 19. kazetta, 50-70 cm mélység), tárolóedény perem-, váll- és oldaltöredékei (7 db), sötétszürke,

340


redukciós égetésű, lassúkorongolt, vastag falú, pere-me erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a váll és oldal fogaskerék díszítésű, apró szemű ho-mokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1 cm, pá. 14 cm

7.2. r.h. SZNM, l.sz. 17385, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), tárolóedény perem- és válltöredékei (3 db), szürke, foltosra égett, lassúko-rongolt, pereme széles, lapos, befele ferdén kikép-zett, nyakán széles hornyolás, akárcsak a perem felső részén, a váll hullámvonalkötegekkel és vonalköte-gekkel díszített, apró szemű homokkal soványított, fv. 1 cm, pá. 32 cm

7.3. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ása-tás, 22. árok, 20-30 cm mélység), kisméretű, göm-bös testű fazék, szürkésbarna, felületén másodlagos égésnyomok, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pe-reme kiszélesedő, enyhén ívelten befele hajló, lapos felületén széles hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 6 cm

7.4. r.h. SZNM l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), tárolóedény pe-remtöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkoron-golt, széles, lapos peremű, belseje fele elvékonyodik, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 1,5 cm

7.5. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1957-es ásatás, 1. árok, ismeretlen mélység), tárolóedény perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyors-korongolt, pereme kiszélesedő, peremének felső része hornyolt, bekarcolt hullámvonalköteggel dí-szítve, az edénytest felülete hullámvonalkötegekkel díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan sová-nyított, fv. 0,8 cm, pá. 22 cm

7.6. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ása-tás, 5. árok, 1. kazetta, 35-50 cm mélység), kancsó perem- és fültöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mind-két oldalán lekerekített, rátapasztott szalagfüllel, melynek felületén párhuzamos besimítás található, anyaga finoman iszapolt, fv. 5 cm, pá. 16 cm

7.7. r.h. MIM l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), kancsó perem, fül és oldaltöredékei (3 db), szürkésbarna, redukciós

égetésű, gyorskorongolt, pereme mindkét oldalán lekerekített, széles rátapasztott szalagfül, vállán be-karcolt vonalköteg, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

7.8. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 85-90 m, 120 cm mélység), kancsó pe-rem- és szalagfül töredéke, szürke, rétegesen égett, korongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalon lekerekített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan sová-nyított, fv. 0,5 cm, pá. 8 cm

8.1. r.h. MIM, l.sz. 2722, (1956-os ásatás, C. árok, 95-100 cm), kisméretű gömbös testű edény perem-, váll- és oldaltöredéke, szürkésbarna, re-dukciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló, lekerekített peremű, sekély fedő horonnyal, felülete lemállott, durva és apró szemű kaviccsal sűrűn sová-nyított, fv. 0,4 cm, pá. 14 cm

8.2. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1957-es ásatás, 3. árok, 80 cm), gömbös testű edény perem-, váll- és oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyors-korongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán sekély hornyolat, anyaga fino-man iszapolt, fv. 0,3 cm, pá. 8 cm

8.3: r.h. MIM, l.sz. 1342, (1958-as ásatás, 13. árok, 80 cm mélység, 15. obj. – lakóház), fazék perem- és válltöredéke, sárgásbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm

8.4. r.h. MIM, l.sz. 2746, (1957-es ásatás 3. árok, köves felület), gömbös testű edény oldaltöre-déke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, vállán lapos, széles bordázatok, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel elvétve soványított, fv. 0,5 cm

8.5. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, P 10. felület, mélység nélkül), pohár perem- és váll-töredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán erőteljes hornyolás, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm

8.6. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), pohár perem- és oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-


341

rongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekí-tett, durva kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm

8.7. r.h. MIM, l.sz. 2723, (1956-os ásatás, B. kazetta, mélység nélkül), edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete a belsejéből kifele nyomott dudorokkal díszített, ap-róbb és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm

8.8. r.h. SZNM, l.sz. 17394, (1959-es ásatás, 18. felület, 105 cm mélység), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, az edény felülete belülről kifele ujjbenyomással alakí-tott, díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm

8.9. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 35-50 cm mélység), gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredékei (4 db), sötétszürke, re-dukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, felülete fényezett, rajta becsiszolt függőle-ges vonalak, fv. 0,4 cm, aá. 7 cm

8.10. r.h. SZNM, l.sz 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), kónikus edény oldal-töredéke, fekete, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfényezett, rácsszerű mintázatot csiszoltak bele, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm

8.11. r.h. MIM, l.sz. 2763, (1960-as ásatás, III/1. árok, 160 cm mélység), gömbös testű edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, felületén sűrűn bepecsételt díszítés, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm

8.12. r.h. MIM, l.sz. 2726, (1956-os ásatás, D1. kazetta, ismeretlen mélység), edény oldaltöre-déke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, felületén bepecsételt dísz, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm

8.13. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ása-tás, 5. árok, 84 m, 0-30 cm mélység), edény fedő töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, a fedőgombja lapos, teteje levágott, szemcsés ho-mokkal, elszórtan kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, á. 5 cm

8.14. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ása-tás, 12. felület, mélység ismeretlen), edény fedő tö-redéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt,

felső része szélesen kiugró, enyhén lekerekített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm, á. 5,5 cm

8.15. r.h. MIM, l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), mélytál töredé-kei (2 db), szürkésbarna, redukciós égetésű, gyors-korongolt, pereme lekerekített, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm

8.16. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ása-tás, 5. árok, 80-90 m, 0-30 cm mélység), tál perem-töredéke, barnásszürke, redukciós égetésű, lassúko-rongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm

8.17. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ása-tás, 5. árok, 1. kazetta, 35-50 cm mélység), tál pe-remtöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkoron-golt, egyenes perem, mindkét oldalán lekerekített, apró szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 18 cm

9.1. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 0-30 cm mélység), fazék váll- és oldal-töredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, felületén páros mélyebb hornyolások, közte hullámvonalakkal díszítve, elszórtan apró kavics-szemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm

9.2. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem és váll-töredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme erőteljesen kihajló, levágott, válla hullámvonalköteggel díszített, nagyobb kavicsszem-csékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm

9.3. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék perem- és váll-töredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme széles, lapos, kifele kiugró, mindkét oldalán lekerekített, felülete bekarcolt hullámvona-lakkal díszített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan so-ványított, fv. 0,6 cm,

9.4. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), kisméretű fazék pe-rem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, vállán bekarcolt

342


hullámvonalkötegek, elszórtan nagyobb kavics-szemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, pá. 6 cm

9.5. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1959-es ásatás, 17. kazetta, ismeretlen mélység), edény oldaltöredé-ke, barnásszürke, lassúkorongolt, felülete bekarcolt hullámvonalakkal díszített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm

9.6. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fe-lülete bekarcolt hullámvonalköteggel díszített, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm

9.7. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék perem és váll-töredéke, világosszürke, redukciós égetésű, lassúko-rongolt, pereme erőteljesen kihajló, kívülről lekere-kített, vállán párhuzamos sekély hornyolások, alatta hullámvonalköteg, a perem felső része bevagdosással díszített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm

9.8. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ása-tás, 21. felület, 0-40 cm mélység), fazék perem- és válltöredékei (2 db), sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, elhe-gyesedő, fedőhornyos, a váll sekély hornyolásokkal díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elvétve sová-nyított, fv. 0,5 cm, pá. 16 cm

9.9. r.h. MIM, l.sz. 2725, (1956-os ásatás, D2. kazetta, ismeretlen mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, ferdén kiképzett, sekély fedő horonnyal, vállán sekély bordázatok, ap-róbb és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm

9.10. r.h. SZNM, l.sz. 17397, (1958-as ása-tás, 12. felület), fazék perem- és válltöredéke, sötét-szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme kívülről lekerekített, fedőhornyos, vállán sekély be-simított vonaldísz, apróbb kavicsszemcsékkel köze-pesen soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm

9.11. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ása-tás, 5. árok, 80 m, 120 cm mélység), fazék perem-töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt,

pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, fedő-hornyos, elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel sová-nyított, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm

9.12. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ása-tás, P 10. felület, mélység nélkül), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, felső része sekélyen hornyolt, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,4 cm, pá. 10 cm

9.13. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ása-tás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme megvastagodó, kiugró, fe-dőhornyos, elszórtan apró kavicsszemcsékkel sová-nyított, fv. 0,4 cm, pá. 10 cm

9.14. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ása-tás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, ellaposodó, mind-két oldalán lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm

9.15. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1957-es ásatás, 3. árok, 1. kazetta mélység nélkül), edény perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, pereme enyhén kihajló, nyaka magasított, a vállán egy erőteljes széles hornyolás, felületkezelt, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 8 cm

9.16. r.h. SZNM, l.sz 17394, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és váll-töredéke, barnásszürke, foltosan, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, fedő-hornyos, kívülről lekerekített, vállán széles besimí-tott hornyolatokkal, anyaga elszórtan apró kavics-szemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm

9.17. r.h. SZNM, l.sz. 17394, (1959-es ása-tás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm

9.18. r.h. SZNM, l.sz. 17389, (1958-as ása-tás, 8. árok, 10-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, barna, foltosan égett, lassúkorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedő-


343

hornyos, nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm

9.19. r.h. MIM, l.sz. 1345, (1958-as ásatás, 13. árok, 70 cm mélység), fazék perem- és válltöre-déke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme széles, sekélyen hornyolt, kívülről leke-rekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 16 cm

9.20. r.h. MIM, l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), fazék peremtö-redéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, lekerekített, sekély fedő horonnyal, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm, pá. 16 cm

9.21. r.h. SZNM, l.sz 17394, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és váll-töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, finom-szemű homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm

9.22. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 84 m, 0-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, kissé megvastago-dó, mindkét oldalán lekerekített, nyaka nyújtott, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm

10.1. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), fazék alj- és fe-nékoldal töredéke, vörösesbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, domborúan kiképzett fenékoldal, korongról levágott, nagyobb kavicsszemcsékkel sű-rűn soványított, fv. 0,5 cm, aá. 16 cm

10.2. r.h. MIM, l.sz nincs, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, a fenékoldal domborúan kiképzett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, aá. 12 cm

10.3. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), bögre, sötétszür-ke, foltosan égett, lassúkorongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, durva kavicsszemcsék-kel soványított, fv. 1,6 cm

10.4. r.h. MIM, l.sz. 2729, (1956-os ásatás, C. árok, ismeretlen mélység), fazék perem- és váll-

töredéke, szürke, redukciós égetésű, kézzel készített, enyhén kihajló, lekerekített perem, apróbb kavics-szemcsékkel soványított, fv. 0,6 cm, pá. 12 cm

10.5. r.h. MIM, l.sz. 2756, (1960-as ásatás, ismeretlen szelvény – a kőrakástól keletre 40-60 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, kézzel készített, pereme enyhén ki-hajló elhegyesedő, mindkét oldalán lekerekített, na-gyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,8 cm, pá. 14 cm

10.6. r.h. MIM, l.sz. 657, (1956-os ásatás, C árok, 95 cm mélység), bikónikus orsógomb töredé-ke, szürkésbarna, anyaga finoman iszapolt

10.7. r.h. MIM, l.sz. 658, (1956-os ásatás, D1 kazetta, 30 cm mélység), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, redukciós égetésű, finoman iszapolt, átm. 2,8 cm, m. 2 cm, lyuk á. 0,5 cm

10.8. r.h. MIM, l.sz. 620 (1956-os ásatás, is-meretlen árok), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, kónikusan átlyukasztott, sz. 2,6 cm, m. 2 cm, lyuk átm. 0,9 cm

10.9. r.h. MIM, l.sz. 659, (1956-os ásatás, ismeretlen árok), bikónikus orsógomb töredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, anyaga finoman iszapolt, m. 2,8 cm

10.10. r.h. SZNM, l.sz. 17385, (1958-as ásatás, 5.1 kazetta, 50 cm mélység), bikónikus or-sógomb, szürkésbarna, redukciós égetésű, finoman iszapolt, sz. 3 cm, m. 2,5 cm, lyuk átm. 0,6 cm

10.11. r.h. MIM, l.sz. 1353, (1958-as ásatás, 5. árok, ismeretlen mélység), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, finoman iszapolt, m. 2,3 cm

10.12. r.h. MIM, l.sz. 1338, (1958-as ásatás, 5.1 kazetta, 30 cm mélység), egyenes hátú, nyéltüs-kés vaskés, h. 14,3 cm, sz. 1,7 cm, nyéltüske h. 2,9 cm

10.13. r.h. MIM, l.sz. 1336, (1958-as ásatás, 8. árok, 30 cm mélység), púpos hátú nyéltüskés vas-kés töredéke, h. 16,8 cm, sz. 2,1 cm, nyéltüske h. 4,6 cm

10.14. r.h. MIM l.sz. 1335, (1958-as ásatás, 5.1. kazetta, 30-60 cm mélység), egyenes hátú, nyél-tüskés vaskés, h. 18,6 cm, sz. 2,3 cm, nyéltüske h. 4,2 cm

344


10.15. r.h. MIM l.sz. 1335, (1958-as ásatás, 1. kazetta, 30-60 cm mélység), egyenes hátú, nyél-tüskés vaskés, h. 18,6 cm, sz. 2,3 cm, nyéltüske h. 4,2 cm

10.16. r.h. MIM l.sz. 1357, (1959-es ásatás, 17. árok, 30 cm mélység), kétélű köpűs nyílhegy, h. 7,6 cm, sz. 2 cm, nyéltok h. 3 cm, nyéltok átm. 0,9 cm

10.17. r.h. MIM l.sz. 1356, (1959-es ásatás, 17. árok, 30 cm mélység), rombusz alakú, kétélű köpűs nyílhegy, hegye letört, h. 5,3 cm, sz. 1,5 cm, nyéltok h. 2,2 cm, nyéltok átm. 0,6 cm

10.18. r.h. MIM l.sz. 1339, (58-as ásatás, 14. árok, ismeretlen mélység), vaskés pengéjének töre-déke, h. 5,8 cm, sz. 1 cm

10.19. r.h. MIM l.sz. 1341, (1958-as ásatás, 9. árok, ismeretlen mélység), vaskés pengéjének tö-redéke, h. 9,6 cm, sz. 1,2 cm

10.20. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), szegecselt nyelű, egyenes hátú vas-kés töredéke, korrodált, nincs restaurálva, h. 12 cm, sz. 1,3 cm

10.21. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), ismeretlen funkciójú vastárgy, hengeres keresztmetszetű, ívelten hajlított, egyik vége lekerekített, másik vége ellaposodó és letört, h. 6,1 cm

10.22. r.h. MIM l.sz. 661, (ismeretlen évi ásatás), nyéltüskés rombusz alakú vas nyílhegy töre-déke, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 5,2 cm, sz. 1,2 cm

10.23. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), nyéltüskés vaskés töredéke, pengé-je letört, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 9 cm, ebből a nyéltüske 4 cm, sz. 2 cm

10.24. r.h. MIM l.sz. 663, (ismeretlen évi ása-tás), nyéltüskés púpos hátú vaskés töredéke, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 11,4 cm, nyéltüs-ke h . 3,3 cm, sz. 0,9 cm

10.25. r.h. MIM l.sz. 1004, (ismeretlen évi ásatás), lapos hátú vaskés töredéke, pengéje erőtel-jesen korrodálódott, a nyél rögzítésére átlyukasztott, h. 10,4 cm, sz. 1,1 cm

10.26. r.h. MIM l.sz. 1002, (ismeretlen évi ásatás), nyéltüskés lapos hátú vaskés töredéke, h. 10,5 cm, nyéltüske h . 4,3 cm, sz. 1,1 cm

7. Kissolymos, Bogár-Hágja11.1. r.h. MIM, l.sz. nincs, (Benkő Elek te-

repbejárása, 1984), fazekak oldaltöredékei (2 db), szürke, redukciós égetésű, egységesen égett, kézzel készített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbak-kal elszórtan soványított fv. 0,6 cm

11.2. r.h. MIM, l.sz. nincs, (Benkő Elek te-repbejárása, 1984), tárolóedény oldaltöredéke, vilá-gosszürke, redukciós, egységesen égett, korongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványí-tott, fv. 0,7 cm

8. Malomfalva, Belterület11.3. r.h. HRM, l.sz. nincs, (Ferenci Emma

adománya), fazék perem- és válltöredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedő horonnyal ellátva, felületét vékony bordázatok díszítik, apró kavics-szemcsékkel sűrűn soványított, f.v 0,5 cm

9. Nagygalambfalva9.b.) Várfele11.4. r.h. MIM, l.sz. 2697, (1956.11.16, ása-

tás, felszíni anyag) szalagfül, szürke, rétegesen égett, anyaga közepesen iszapolt, átm. 0,8 cm,

11.5. r.h. MIM, l.sz. 2709, (1956-os ásatás, 2. kazetta), sekély tál perem-, oldal- és aljtöredéke, világosszürke, belseje barnásszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, apró kaviccsal sűrűn, naggyal el-szórtan soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 16 cm

11.6. r.h. MIM, l.sz. 2710, (1956-os ásatás, 2. kazetta), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosan égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, egyenes, mindkét oldalról lekerekí-tett, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm

11.7. r.h. MIM, l.sz. 2717, (1957-es ásatás), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, fol-tosra égett, lassúkorongolt, apró és nagyobb kavics-szemcsékkel sűrűn soványított, fv. 1,1 cm


345

11.8. r.h. MIM, l.sz. 2717, (1957-es ásatás), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, belseje barna, rétegesen égett, lassúkorongolt, apró kavicsszem-csékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm

11.9. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék perem- és válltöredékei (2 db), barnás-szürke, oxigénes égetésű, gyorskorongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, apró és nagyobb ka-vicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 10 cm

11.10. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék alj- és ferdén kiképzett fenékoldal tö-redéke, világosszürke, egységesen égett, gyorsko-rongolt, apró kaviccsal sűrűn, nagyobbal közepesen soványított, fv. 0,4 cm, a.á. 7,5 cm

11.11. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék perem-, és válltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, apró ka-viccsal sűrűn, naggyal elszórtan soványított, fv. 0,5 cm

11.12. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, vi-lágosszürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pe-reme kihajló, belülről lekerekített, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm

11.13. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, egy-ségesen égett, gyorskorongolt, apró kaviccsal köze-pesen, naggyal elszórtan soványított, fv. 0,6 cm

11.14. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék oldaltöredéke, pirosasbarna, rétegesen égett, korongolt, felületén bekarcolt hullámvonal-kötegek több sorban, anyaga közepesen iszapolt, fv. 0,8 cm

11.15. r.h. MIM, l.sz. 2698, (II. árok, IV. ka-zetta), tárolóedény oldaltöredéke, szürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, felületét több sorban bekar-colt hullámvonalköteg díszíti, anyaga nagyobb ka-vicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 1,1 cm

11.16. r.h. MIM, l.sz. 991, bögre, perem-, váll, oldal-, alj-, fenékoldal töredékei (kiegészített), szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, egyenes, belülről lekerekített, apró

kaviccsal elszórtan soványított, p.á. 5,5 cm, a.á. 3,6 cm

11.17. r.h. MIM, l.sz. 2716, ( 1957, IV. árok ,,sír”), emberi állkapocs alsó részének bal töredéke

11.17. r.h. MIM, l.sz. 3609, (1976, Lakatos András ajándéka), kétélű, keresztvas nélküli, vasból készített kard, teljes h. 88,6 cm, nyéltüske 16 cm, sz. 4,5 cm

10. Rugonfalva, Belterület11.18. r.h. MIM, l.sz. 17.688, (2007, László

Csaba ajándéka) füllel ellátott bögre, világosszürke, egységesen égetett, a perem alatt bekarcolt vízszintes vonallal díszített, a nyakon alig kiemelkedő borda látható, lapos szalagfül csatlakozik hozzá, pereme enyhén kihajló, belülről lekerekített, anyaga elszór-tan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, m.11,5 cm, p.á. 5,5 cm, a.á. 5 cm

11. Székelykeresztúr, Garázsköz12.1. r.h. MIM, l.sz. 15321, (1990 lelet-

mentés, S-1), lándzsahegy, köpűjét hengeresre ala-kították a lemez összehajlításával, amely a nyújtott levélformájú penge felé elkeskenyedik. A köpűn ke-resztül egy vasszeget vertek át, hogy a fanyelet rög-zítsék annak hengeres testébe, az eredeti fanyélből kevés maradvány megmaradt. A fém felületét vastag korrózió borította.

h. 16,6 cm, a legnagyobb sz 4,9 cm, a köpű h. 11 cm, a pengével való csatlakozásnál 1,8 cm, másik végénél 2,55 cm sz.

12.2. r.h. MIM, l.sz. 15322, (1990 leletmen-tés, S-1), bizánci aranyozott bronz csat, a csattestet áttört hold- és keresztdísszel díszített, a csattest fél-köríves végén pajzs alakú lapított gomb, a csatkarika felől két oldalt egy-egy tüske, elválasztva a két részt egy négyzetes bemélyítéssel. A kapcsolószerkezetnél a téglatestű övbefogóra hajlik rá a vége felé elkes-kenyedő pecek, bázisánál keskeny árokkal tagolt négyzetes borda. A karika alsó részén kettős bordá-val akadályozták a pecek oldalirányú mozgását. Az övbefogó és a csattest közötti bemélyedést két oldalt árokkal keretezték. A csattest hátsó oldalán három, végeinél kettős csáppal ellátott lábacskával erősítet-

346


ték fel a szíjra a csatot h 4,7 cm (ebből 0,4 cm a pajzs alakú gomb, 1,5 cm a négyszögletű csatkarika)

12.3. r.h. MIM, l.sz. 14162, (1994-es ásatás S-3.), csontfésű töredékes darabja, három vékony lemezből összeillesztett, egysoros fogazatát hat la-pocskából képezték ki (jelenleg öt van meg), ezeket egy-egy szeges rögzíti össze, a külső lemezek perforá-ciójánál spirálisan csavarodó poncolt díszítés figyel-hető meg, h. 10,35 cm, sz. 2 cm

12.4. r.h. MIM, l.sz. 15322, (1995, leletmen-tés, középkori gödör betöltése), kisméretű fazék, szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a váll fölött és alatt egy-egy sor bekarcolt hullámvonalkö-teg, anyaga elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel so-ványított, fv. 0,5 cm, a.á. 4,5 cm, p.á, 6 cm, m. 8 cm

13. Székelyudvarhelya. Attila utca12.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(15. doboz, gy.é. 1999–2003), fazék perem- és nyaktöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, a pe-rem erőteljesen kihajló, megvastagodó, mindkét ol-dalán lekerekített, a nyakon vékony borda található, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm

12.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (29. cs. e., gy.é. 1999–2003), fazék perem- és nyak-töredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorsko-rongolt, a perem kiszélesedő, kívülről lekerekített, homokkal és apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm

b. Bethlen Gábor utca 72 sz.12.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék perem- és nyak-töredéke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pere-me erőteljesen kihajló, fedőhornyos, kívülről leke-rekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal közepesen soványított, fv. 0,5 cm

12.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), tárolóedény perem- és válltöredéke, szürke, gyorskorongolt, a perem széles lapos, a nyakon besimított párhuzamos hor-nyolat fv. 1,1 cm

12.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), kisméretű fazék pe-rem- és válltöredéke, barnás, foltosra égett, lassúko-rongolt, a perem enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,7 cm

12.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), bögre vagy kancsó fültöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, vékony szalagfül, homokkal, apróbb kavicsszemcsékkel el-szórtan soványított fv. 0,8 cm

12.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék oldaltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, felületén bekarcolt vízszintes vonaldíszek, apró kavicsszemcsékkel sű-rűn soványított, fv. 0,5 cm

12.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék alj- és fenékol-dal töredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, a fenék-oldal domború, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, a. á. 11 cm

12.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e.2003-2006), fazék perem- és válltöredé-ke, sárgásbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, fedőhornyos, nagyobb ka-vics szemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm

c. Budvár12.14. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1970.07.03.

III. felület IV\B kazetta 30-120 cm mélység), bikónikus tál válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfényezett, besi-mított vonalkötegek és vízszintes hornyolatok díszí-tik, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm

12.15. r.h. HRM, l.sz. nincs, fazék perem- és válltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, ap-róbb szemű homokkal soványított, fv. 0,5 cm

i. Csonkavár vagy Székelytámadt vár13.1. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A

XII. réteg BI. csoport), kis fazék perem- és válltöre-déke, világosbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, erőteljesen kiugró perem, mindkét oldalán lekerekí-tett sekély fedő horonnyal, anyaga szemcsés homok-kal soványított, fv. 0,4 cm, p.á. 12 cm


347

13.2. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XII. réteg BI. csoport), edény oldaltöredéke, vi-lágosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén vízszintes bekarcolt sekély vonalak, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm

13.3. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XI. réteg), gömböstestű edény perem-, nyak- és váll-töredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekí-tett, vállán sekély hornyolás, anyaga finoman isza-polt, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm

13.4. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XI. réteg), edény perem- és váll töredéke (2 db), szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme egyenes, belülről lekerekített, külső részén hornyo-lással díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 10 cm

13.5. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1982.07.22, IV. felület, 1,80 m), tárolóedény perem- és válltöredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepe-sen soványított, fv. 0,8 cm

13.6. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1982.07.22, IV. felület, 1,80 m), gömbös testű edény alj- és fenékol-dal töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorsko-rongolt, alja ferdén kiképzett, talpgyűrűvel ellátott, felületén függőleges becsiszolt díszítés, anyaga fino-man iszapolt, fv. 0,9 cm, a.á. 10 cm

e. Görbe utca13.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(cs.e. 159., gy.é. 2001 tavasza), fazék perem-, váll- és oldaltöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyors-korongolt, a pereme enyhén kihajló fedőhornyos, mindkét oldalról lekerekített, a külső oldalán há-romszög alakban benyomkodott díszítés, akárcsak a hasi részen is, finomabb homokkal soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 14 cm

j. Tompa László 23. sz.13.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(11. doboz, gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, feke-tés, foltosra égett, gyorskorongolt, felülete felfénye-zett, bekarcolt vízszintes vonalak, hullámvonalak díszítik, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm

13.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredékei (3 db), barnásszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fe-lülete rádlidíszes, finomabb homokkal soványított, fv. 0,6 cm

13.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredéke, sötét-barna, gyorskorongolt, felülete négy vízszintes sor-ban rádlis díszítésű, finomabb homokkal soványí-tott, fv. 0,5 cm

13.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredéke, bar-násszürke, gyorskorongolt, felülete benyomkodott díszű, finomabb homokkal soványított, fv. 0,5 cm

13.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, fekete, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfénye-zett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm

13.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, világos-barna, gyorskorongolt, felülete felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm

13.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (20. doboz, gy.é. 2004), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyors-korongolt, kiszélesedő, lapos perem, durvább ho-mokszemcsékkel soványított, fv. 0,9 cm

13.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), tárolóedény perem- és nyak-töredéke, sötétbarna, gyorskorongolt, kiszélesedő, lapos perem, vállán bekarcolt vízszintes vonalköteg, anyaga homokszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm

13.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (19. cs. e., gy.é. 2004), fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, erőtel-jesen kihajló perem, kívülről lekerekített, belülről ferdén kiképzett, vállán bekarcolt vízszintes vonal-kötegek, anyaga apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 13 cm

13.17. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (20. doboz, gy.é. 2004), tárolóedény oldaltöredé-ke, barna, foltosra égett, gyorskorongolt, felületén besimított vízszintes vonalak, hullámvonal, anyaga homokszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm

348


13.18. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (19. cs. e., gy.é. 2004), kisméretű fazék perem-, és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyors-korongolt, enyhén kihajló, mindkét oldalán lekere-kített perem, durvább homokszemcsékkel soványí-tott, fv. 0,5 cm

e. Kornis Ferenc 31 sz.14.1. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(33. doboz, gy.é. 2005), gömbös testű edény perem- és válltöredéke, fekete, rétegesen égett, gyorskoron-golt, egyenes enyhén megvastagodó perem, felülete fényezett, besimított hullámvonalkötegekkel, anya-ga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm

14.2. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), 5-6. sz. sekély tál perem-, oldal- és aljtöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme egyenes, mindkét oldalán lekerekített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,8 cm

14.3. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), bögre perem-, fül- és ol-daltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyors-korongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét olda-lán lekerekített, rátapasztott szalagfüllel, válla és az egész test vízszintes besimított hornyolattal díszített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,7 cm, p.á. 12 cm

14.4. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), kisméretű fazék perem-, váll- és oldaltöredékei (3 db.), szürkésbarna, reduk-ciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló perem, mindkét oldalán lekerekített, válla és oldala több sorban rádli mintával díszített, szemcsés homokkal sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

14.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és nyaktö-redéke, szürkésbarna, gyorskorongolt, erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, sekély fedő-hornyos, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel kö-zepesen soványított, fv. 0,6 cm

14.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), bögre perem- és fültöredé-ke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekí-

tett, rátapasztott szalagfüllel, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,7 cm

14.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (29. doboz, gy.é. 2005), edény oldaltöredéke, sötét-szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete fényezett, besimított hullámvonalköteggel díszített, fv. 0,4 cm

14.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), 5-6. sz. fazék perem- és váll-töredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme ki-hajló, kívülről lekerekített, befele ferdén kiképzett, vállán besimított sekély hornyolatok, apró kavics-szemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm

14.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék oldaltöredéke, sötét-barna, lassúkorongolt, felületén bekarcolt hullám-vonalköteg, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel kö-zepesen soványított, fv. 0,8 cm

14.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és válltöre-déke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme erő-teljesen kihajló, kívülről lekerekített, befele ferdén kiképzett, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

14.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), sekély tál perem-, oldal- és aljtöredke, szürkésbarna, foltosan égett, korongolt, pereme enyhén kihajló, kissé elhegyesedő, felső ré-szén sekély besimítás, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 1,2 cm

14.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), tárolóedény peremtöredé-ke, barnásszürke, korongolt, széles, lapos perem, fel-ső részén bekarcolt hullámvonallal díszített, anyaga apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 1,3 cm

14.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és válltöre-déke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, vállán bekarcolt hullámvonalak, szem-csés homokkal soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 14 cm

14.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (34. doboz, gy.é. 2005), szalagfül, szürke, redukciós


349

égetésű, felületén sekély besimított hornyolat, anya-ga elszórtan homokszemcsékkel soványított.

14.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (34. doboz, gy.é. 2005), szalagfül, szürke, redukciós égetésű, felületén sekély besimított hornyolat, anya-ga finoman iszapolt

l. Villanytelep utca14.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(91. cs. e., gy.é. 2000-2005), fazék perem- és válltö-redéke, sötétszürke, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, kissé megvastagodó, mindkét olda-lán lekerekített, apróbb kavicsszemcsékkel közepe-sen soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 13 cm

g. Református temető15.1. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye

(136. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék alj- és fenék-oldala, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, ferdén kiképzett fenékoldal, homokkal, apró kavics-szemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm

15.2. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, sötétszürke, foltosra égett, gyorskoron-golt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, kí-vülről lekerekített, sekély fedőhornyos, homokkal, apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm p.á. 12 cm

15.3. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, korongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekere-kített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,6 cm

14.4. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kihajló, megvastagodó, kívülről lekerekített, fedőhornyos, nyakán bekarcolt vonalköteggel díszí-tett, válla hullámvonalköteggel, anyaga apróbb ka-vicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm

15.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (137. cs. e., gy.é. 2000-2004), kancsó vagy korsó fültöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, a sza-lagfül felületén párhuzamos besimítások, anyaga fi-noman iszapolt.

15.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, szürke, foltosra égett, gyorskorongolt, pe-reme ferdén kiképzett, homokkal, apró kavicsszem-csékkel közepesen soványított fv. 0,5 cm

14.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekere-kített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm

15.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és váll-töredéke, sárgásbarna, gyorskorongolt, pereme erő-teljesen kihajló, megvastagodó, fedőhornyos, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 13 cm

15.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), kisméretű fazék pe-rem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, korongolt, pereme enyhén kihajló, felülete függőle-ges bekarcolt barázdákkal díszített, fv. 0,6 cm

15.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2000-2004), tárolóedény perem-, váll- és ol-daltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskoron-golt, pereme széles, lapos, anyaga apró kavicsszem-csékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm

15.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény váll- és oldaltöredéke, barnás-szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, vállán keskeny borda, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm

15.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény alj- és fenékoldal töredéke, fe-kete, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, felülete az edény test függőleges sávban való benyo-másával díszített, anyaga apró kavicsszemcsékkel, homokkal soványított, fv. 0,5 cm

15.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, redukciós égetésű, felületén pár-huzamosan besimított hornyolat, közte az edény test függőleges sávban való benyomásával díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm

350


15.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), tárolóedény perem- és válltöredéke, sö-tétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pere-me széles, lapos, vállán bekarcolt vízszintes vonalak-kal díszített, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,9 cm

15.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, re-dukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén bepecsé-telt díszítés, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm

15.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén rombikus alak-ban történt bepecsételéssel díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm

14. Szenterzsébet, Bedecs15.17. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29,

Benkő Elek terepbejárása), edény oldaltöredéke, vi-lágosszürke, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal elszórtan sová-nyított, fv. 0,5 cm

15. Újszékely, Szilas15.18. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29,

Benkő Elek terepbejárása), tárolóedény oldaltöredé-ke, szürkésbarna, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszór-tan soványított, fv. 1 cm

15.19. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29, Benkő Elek terepbejárása), fazék oldaltöredéke, pirosasbarna, egységesen égett, korongolt, felületén bekarcolt vonaldísz, anyaga apró és nagyobb kavics-szemcsékkel soványított, fv. 0,9 cm


351

IRODALOM

BAKÓ Géza1974 A mezőbándi temető népének és anyagi kultúrájának eredetéről. ArchÉrt 101. 22-30BARTUCZ Lörinc1939 A rasszok története hazánkban és a mai magyar nemzettest kialakulása. Magyarföld, magyar faj.

Szerk.: Princz Gyula, Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Bartucz Lajos. IV. kötet. A magyar ember. A magyarság antropológiája. Budapest, 431-495

BÂRZU, Ligia1986 Monumente germanice descoperite la Bratei. SCIVA 37. 89-1041991 Gepidische Funde von Bratei. Dacia 35. 211-214BENKŐ Elek1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Arhaeologica Hungarica. BudapestBÓNA István 1968 A magyar régészet regénye. Szerk.: Szombathy V. Budapest1978 Erdélyi gepidák – Tisza menti gepidák. MTAK II 27. 123-1701981 Gepiden in Siebenbürgen – Gepiden an der Theiß. ActaArchHung 33. 9-501986 Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben. In: Erdély Története I. Budapest.107-234BULZAN, Sorin, 2000 Oradea, puct Sere. Cronica 1999. 69-70CAVRUC, Valeriu2000 Repertoriul arheologic al judeţului Harghita. Sfântul GheorgheCOSMA, Călin-RUSTOIU, Gabriel1998 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 31-321999 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 57-582001 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 105-107CSALLÁNY Dezső1961 Archäologische Denkmäler der Gepiden im Mitteldonaubecken. BudapestCSEH János1990 Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez Függelék: Erdély V—VII. századi gepida

lelőhelykatasztere. SZMMÉ 7. 29-791990.a Gepida fazekaskemence Törökszentmiklóson. ArchÉrt 117 2. 223-2401997 Régészeti adatok a gepida kerámiához. Leletek az öcsödi terepmunkákból. Jászkunság 43 34. 134-

141DOBOS Alpár2011 Az erdélyi soros temetők lovastemetkezései. In: Erdély és kapcsolatai a kora népvándorlás korában

MIMK 3. Szerk.: Körösfői Zsolt. SzékelykereszúrFERENCZI Sándor1934 Firtosvár aranyéremlelete. Székelység 4 7-8. 47-62FERENCZI Géza 2000 Régészeti megfigyelések Homoródszentpálon. In: „A Homoród füzes partján...” Dolgozatok a Szé-

kelyföld és a Szászföld határvidékéről. Szerk.: Cseke Péter és Hála József. Csíkszereda. 101–1092002 Régészeti megfigyelések a Hargita megyei Homoródszentpálon. In: Lapok Erdély múltjából. Tanul-

mányok. Székelyudvarhely. 20-31

352


FERENCZI István-FERENCZI Géza 1961 Săpăturile de salvare din 1957–1958 de la Sântpaul. Materiale 7. 401–4051958 Régészet-helyrajzi kutatások a Nagy-Küküllő völgyének felső részében 1955–1956-ban (Előzetes

jelentés). Studia. Historia III 8 IV 2. 15-35FETTICH Nándor1951 Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. ActaArchHung 31GAIU, Corneliu1993 Aşezarea din secolul al VI-lea de la Dipşa, jud. Bistriţa-Năsăud. RevBistr 7. 91-1071996 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1995. 115-1161997 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1996. 591999 Aşezarea daco-romană de la Stupini (jud. Bistriţa-Năsăud), In: Napoca 1880 de ani de la

începutul vieţii urbane. Cluj-Napoca. 84-962001 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2000. 235-2362002 Aşezarea din sec. V-VI p.Chr. de la Stupini „Vătaştina“. RevBistr 16. 113-1582003 Aşezări din secolele V-VI p.Chr. în Transilvania de nord-est. RevBistr 17. 97-1362006 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2005. 349-351GAIU, Corneliu-VAIDA, Dan Lucian1999 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1998. 111GAIU, Corneliu-MARINESCU, George2003 Stupini, com. Sânmihaiu de Câmpie, jud. Bistriţa Năsăud. Punct: Fânaţele Archiudului, Cronica

2005. 302-3032006 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2005. 349-351GLODARIU, Ioan1974 Relaţii comerciale ale Daciei cu lumea elenistică şi romană. Cluj- NapocaGOGÂLTAN, Florin2007 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2006. 393-394GOOSS, Carl1876 Chronik der archäologischen Funde Siebenbürgische Landeskunde. HermannstadtHAMPEL József1898 A Nemzeti Múzeum régiségosztályának gyarapodása. ArchÉrt 18 5. 374-3751900 Különfélék. ArchÉrt 20. 191-192HARHOIU, Radu1976 Brateiu. Dicţionar de istorie veche a României (paleolitic-sec X.) Edit. D.M. Pippidi. Bucureşti,

99-102.1992 Forschungsgeschichte und Forschungsstand der frühen Völkerwanderungszeit in Rumänien. Dacia

36. 99-1141999-2001 Quellenlage und Forschungsstand der F rühgeschichte Siebenbürgens im 6-7. Jahrhundert. Dacia

43-45. 97-158HARHOIU, Radu-BALTAG Gheorghe2005 Sighişoara, jud. Mureş, Cronica 2004. 347-348HARHOIU, Radu-GORA, Daniel2000 Aurul migraţiilor. Bucureşti.HICA-CÂMPEANU, loana-MUREŞAN, Alexe1978 Un mormânt din secolul al Vl-lea e.n. la Sighişoara. Marisia 8. 761-763


353

HOREDT, Kurt: 1941 Völkerwanderungszeitliche Funde aus Siebenbürgen. Germania 25. 121-1261958 Untersuchungen zur Frühgeschichte Siebenbürgens. Bukarest1964 Aşezarea fortificată de la Şeica Mică (raionul Mediaş). SCIVA 15 2. 187-2041969 Befestige Siedlungen des 6. Jahrhunderts u.Z. aus Siebenbürgen. Siedlung, Burg und Stadt

(Studien zu ihren Anfängen). Szerk.: Karl-Heinz Otto, Joachim Herrmann. Schriften der Sektion für Vor- und Frühgeschichte 25. 129-139

1977. Der östlische Reihengräberkreis in Siebenbürgen. Dacia 21. 151-2681979 Die Polyederohrringe des 5-6. Jh. u.Z. aus der SR Rumänien. ZA 13 2. 241-2501982 Siebenburgen in spätrömischer Zeit. Bucureşti1986 Siebenbürgen im Frühmittelalter. BonnHOREDT, Kurt-SZÉKELY Zoltán-MOLNÁR István 1962 Săpăturile de la Porumbenii Mici (r. Odorhei), Materiale 8. 633-641JÁNOSFALVI Sándor István1942 Székelyhoni utazás a két Homoród mellett I-II. KolozsvárKENNER, Fridrich 1860 Beiträge zu einer Chronik der archäologischen Funde in der österreichischen Monarchie (1856-

1858). Archiv XXIV. 225-423KISS Attila 1996 Das frühawarenzeitlich gepidische Gräberfeld von Kölked – Feketekapu A. Monographien zur

Frühgeschichte und Mittelalterarhäologie 2. Studien zur Arhäologie der Awaren 5. Innsbruck. 1999-2000 Die neue Entwicklung der Frage des Gepidischen Weiterlebens nach dem Abschluss des

Manusskripts der Monographie Kölked – Feketekapu A. ActaArchHung 51. 359-3652001 Das Awarenzetliche Gräberfeld in Kölked-Feketekapu B. II. BudapestKOVÁCS Istsván1913 Mezőbándi ásatások. Dolgozatok 4. 265-429KÖRÖSFŐI Zsolt-SZÉKELY Attila2007 Gepida temető Székelykeresztúron (Szabadság tér, 44. szám – Garázsköz). Acta. 231-237KÖRÖSFŐi Zsolt-NAGY József2009 Koravaskori tároló gödör a Nagygalambfalva-Várfele (Hargita megye) lelőhelyről. MIMK 1. 43-73LÁSZLÓ Gyula1941 Közöletlen gót leletek az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. Közlemények I. 122-

128KOCSIS László 2007 A tiszaroffi víztározó gátjának nyomvonalában végzett megelőző régészeti feltárásról. In Magyar

Múzeumok 1 13 1. 39-41LENHOSSÉK József1878 A mesterségesen eltorzított koponyákról általában, különösen pedig egy Csongrádon és

Székelyudvarhelyen talált ilyennemű makrokhepal és egy Alcsúcson talált ilyennemű barbár korból származó koponyáról. MTA Évkönyvei 16 2. 78-80

LUCA, Sabin Adrian-PINTER, Zeno Karl-ŢIPLIC, Ioan Marian-GEORGESCU, Adrian-DIACONESCU, Dragoş

354


2005 Descoperiri gepide la Miercurea Sibiului-Pietriş In: Relaţii interetnice în Transilvania (Sec. VI-XIII). Szerk.: Red. Zeno Karl Pinter, Aurel Dragotă, Ioan Marian Ţiplic Bibliotheca Septemcastrensis 12. 20-26

LUCA, Sabin Adrian-PINTER, Zeno Karl-ŢIPLIC, Ioan Marian-GEORGESCU, Adrian-DIACONESCU, Dragoş-SUCIU Cosmin

2006 Cercetările arheologice de la Miercurea Sibiului-Petriş (jud. Sibiu), campaniile anilor 1997-2005. BAM I 1. 9-19

LUSCHAN, Felix: 1876 Ein Schädelfund von Székely-Udvarhely und Mittheilungen über einige andere Schädel. Aus

dem Programmdes Evangel Gymnasiums in Schässburg 1874/5 besonders abgedruckt. Hermannstadt, 1875. Mittheilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien VI. 59

MICLEA, lon-FLORESCU, Radu1980 Daco-românii. II. Strămoşii românilor vestigii milenare de cultură si artă. BucureştiMOGA, Vasile-CIUGUDEAN, Horia-CIOBANU, Radu-DRAGOTĂ, Aurel-INEL, Constantin-

DRÂMBĂREAN, Matei-PLANTOS, Cristinel-LASCU, Ilie-OTA, Radu 2005 Alba Iulia, jud Alba, Punct Societatea „Monolit”. Cronica 2004. 52-53NYÁRÁDI Zsolt2008 Adatok Székelyudvarhely településtörténetéhez: egy régészeti gyűjtemény tanulságai. CSSZMÉ

2007–2008. 75-98ORBÁN Balázs1868 Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I. PestOPREANU, Coriolan Horaţiu 2001 Suceagu. Punct Oradba. Cronica 2000, 236-2372003 Transilvania la sfârşitul antichităţii şi în perioada migraţiilor. Schiţă de istorie culturală. Cluj-

NapocaPOPESCU, Dorin: 1970 Les fouilles archéologiques dans la République Socialiste Roumanie en 1969. Dacia 14. 431-4641974 Das gepidische Gräberfeld von Moreşti. Dacia 18. 239-264PROTASE, Dumitru2000 Autohtoni în Dacia (II). Dacia postromană până la slavi. Cluj-NapocaROTEA, Mihai 2008 Floreşti jud. Cluj – Punct Şapca Verde. Cronica 2007. 138-138RUSTOIU, Gabriel2005 Habitatul în Transilvania în a doua jumătate a secolului al V-lea şi prima jumătate a secolului al

VI-lea. In: Relaţii interetnice în Transilvania: VI-XIII. Seria Bibliotheca Septencastrensis XII. 41-85

RUSU, Mircea1959 Pontische Gürtelschnallen mit Adlerkopf (VI-VII Jh. u.z). Dacia 3. 458-5071962 The prefeudal cemetery of Noşlac (VI th-VII th centuries). Dacia 6. 269-292SOMOGYI Péter2000 Ismeretlen levéltári adatok a Firtos-hegyén 1831-ben kapott bizánci aranyakról. Hazanéző 11 1.

4-8SÓFALVI András2007 A székelyudvarhelyi Csonkavár. Castrum 2. 63-80


355

STANCIU, Ioan et al.2005 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2004. 404-4062006 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2005. 398-400SZÁSZ Ferenc1909 Udvarhelyvármegye földrajza. Székelyudvarhely.SZÉKELY Zoltán 1959 Raport preliminar asupra sondajelor executate de Muzeul Regional din Sf. Gheorghe, în anul 1959.

Materiale 5. 231-2451959/a Săpăturile arheologice de la Porumbeni Mici. Materiale 5. 523-5301962 Săpăturile arheologice de la Porumbeni Mici. Materiale 8. 25-331966 Aşezări din prima vârstă a fierului în sud-estul Transilvaniei. Brasov-Sfântu Gheorghe1970 Săpăturile executate de Muzeul din Sfântul Gheorghe (1959-1966). Materiale 9. 297-3151971 Eléments byzantins dans la civilization matérialle des VI e-VIII e siècles dans le Sud-Est de la

Transylvanie. Dacia 15. 353-3581973 Săpăturile executate de Muzeul din Sf. Gheorghe (1967-1970). Materiale 10. 219-2241976 Aşezarea prefeudală de la Bezid (jud. Mureş). Marisia 6. 117-1231992 Aşezări din sec VI-XI p. Ch. în bazinul Oltului Superior. SCIVA 43 3. 245-3061999 Goten und Gepiden im Olt-Tal. In Transilvanica. Archäologische Untersuchungen zur Älteren

Geschichte des Südöstlichen Mittel-Europa. Gedenkschrift für Kurt Horedt. Internationale Archäologie, Studia honoraria 7. Rahden/Westf. 303–307

TÉGLÁS Gábor1897 A székelyudvarhelyi római castrum és annak katonai fürdője. ArchÉrt 14. 256-268TÓTH Ágnes2000 ,,Gothiskandza-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga. In:

A Gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai katalógusok 7. Gyula. 11-29VÉKONY Gábor 1974 A kora avarkori kerámiatípusok történeti kronológiájáról. ArchÉrt 101 211-233

356


Gepizi din bazinul dintre zona deluroasă aflată pe cursul superior al Tărnavei Mari(Rezumat)

În regiunea depresiunilor destul de divizate a râului Tîrnava Mare au fost studiate 14 situri arheologice databili în sec. 5-6-lea. Prin urma aşezării acestora pe hartă reiese că aşezările se situează nu numai în valea Târnavei dar şi în văile secundare, de-a lungul pârâului Nicău, iar spre sud dea-lungul Homorodului, în depresiunile mai mici, mai închise.

Din cele 14 situri în cinci au fost efectuate săpături arheologice, şase sunt cunoscuţi din periegeze, iar în cele din trei avem descoperiri întâmplătoare, neidentificabile.

Dintre aceste 14 situri una este o aşezare întărită, zece aşezări deschise, patru cimitire. Întinderea acestor situri nu au fost delimitate cu certitudine, cea ce rezultă din slaba cercetare a acestora.

Situl cel mai bine cercetată, cel din Porumbeni Mici, în urma comparării plasării cu celelalte situri reiese o diferenţă semnificativă. Este singurul care este semnificativ de departe de ape curgătoare, şi este situată pe un platou de deal, la o înălţime de 719 m, întărită cu un şanţ şi val de pământ în jur de 1250 m. Un singur sit pe dealul Budvar mai este cunoscut, însă acesta este destul de slab reprezentat în materiale arheologice.

Pa vârful Galat, cercetările arheologice ale mai multor campanii a rezultat un material destul de bogat. Au fost identificate două bordeie semiadâncite, cu mărimi destul de mici. Au mai fost identificate urmele a celor trei construcţii pe suprafaţa pământului, al căror dimensiuni în urma metodelor de săpătură nu se puteau determina. Arheologic însă s-a putut stabili că unele au fost distruse în urma unui incendiu. În locuinţe nu au fost identificate urmele vetrelor. În afara lor însă au fost cercetate două cuptoare, în jurul lor cu rămăşiţele de oseminte, fragmente ceramice.

În jurul clădirilor au fost identificate urmele unor suprafeţe cu pietre de râu, în număr de şapte. Pe deasupra acestora era un nivel de călcare plin cu fragmente ceramice şi oase de animale.

Aceste complexe, locuinţele, cuptoarele şi materialele arheologice prâsnelele de lut, greutăţile de lut sugerează că avem de a face cu o aşezare întărită, unde locuiau familii întregi.

Urmele de locuinţe şi de cuptor au mai fost identificate la Porumbeni Mici Várfele. Extinderea acestuia nu a fost cercetată, totodată nici relaţia osemintelor umane cu materialele arheologice datate în epoca migratoare nu era clarificată.

În centrul oraşului Odorhei era identificată cea mai extinsă aşezare a acestei epoci, acesta înseamnă o suprafaţă de 600x350. Pe partea estică a acesteia au ieşit la suprafaţă urme de înmormântări. În urma construirii destul de dese, marea parte a sitului este distrusă, şi nici partea cealaltă nu este accesibilă în viziunea unor săpături arheologice.

În microregiunea studiată lângă aşezări au fost identificate şi cimitire. La Cristuru-Secuiesc au fost cercetate parţial şase înmormântări, dintre care o parte a fost jefuită. Este de menţinut că în ciuda cercetării arheologice destul de aprofundate ale oraşului nu au fost găsite urmele aşezării acestui cimitir.

Tot la morminte se referă descoperirea din Rugăneşti în urma săpării unei pivniţe, unde a fost găsit un vas.

Descoperirea unei brăţări din aur în pădurea lângă Mujna în sec al 19-lea se referă la un tezaur. Astfel de descoperiri sunt cunoscute din mai multe cimitire din Transilvania.

Scopul acestui studii era cercetarea secolelor 5-6-lea e.n. pe o arie destul de restrânsă, de a prelucra şi a catalogiza descoperirile mai vechi, prelucrarea materialului arheologic, creând baza unei eventuale cercetări a acestor epoci.


357

Gepids in the basins found between the hills of the upper flow of the Nagy-Küküllő River(Abstract)

We studied 14 sites in the basins of the highly fragmented region. Examining the relative locations of these in relation to one another, we can see that these emerge not only along the banks of the Nagy-Küküllő River, but also along the parallel Nyikó River, as well as further south along the Homord River, within the smaller, more concluded basins.

If we examine the level of studies performed, we can conclude that five of these were studied from an archeological point of view, six through terrain exploration, and three are known due to random discoveries. Based on this, a fortified settlement became known, as well as ten villages, four cemeteries, or the tracks leading to these. The dimension of these settlements could only be determined in a very few of the cases based on their examination.

The best-studied archeological site, the one from Galambfalva, will slightly stick out when compared to the others. This is the only one that is relatively far away from the river water, and is to be found on a ridge of a high ground on the hill, surrounded by trenches and ditches, summing up a total of 1250 meters in circumference, at an altitude of 719 meters. There have been discoveries made on higher hills (e.g. Budvár), but these are very scarce. Several years of excavations have revealed a number of archaeological objects and artifact-rich material at Galat.

The remains of two houses semi-deepened under the ground were discovered, which had rather modest dimensions: a base area of: 2,5 x 3,1, 2,5 x 3 meters. The remains of surface buildings (three) also came to light during the examinations, the dimensions of which could not be clearly determined with the means of the research methods. On the other hand, one fact that we could grasp from an archaeological point of view, was that some of these had been destroyed in a fire. There were no traces of fire-places found within the housings; however two outer furnaces have been discovered, surrounded with animal bone material. Neighboring the residential buildings, larger paved surfaces were found, seven to be more exact. A trampled floor level was found on the surface of these, into which pottery pieces and animal bones had been trodden by the residents.

The found materials that have emerged to the surface, the houses, the ovens all point to the fact that this settlement was permanent living grounds, and was not just intermittently used as a safe-haven. The fact that not just men, but entire families lived here cannot be proved better than by the discovered spindles, loom weights that had been used for weaving.

A house and its furnace, or its fireplace was discovered at the Várfele site in Nagygalambfalva; its dimensions could not be determined, and neither the connection that could exist between the human bones discovered here and the findings dating back to the 5th and 6th centuries.

In downtown of Székelyudvarhely city the largest settlement of the researched region was successfully identified. This comes up to a 600x350 meters area, on the eastern part of which remains of a cemetery have been discovered. Unfortunately, due to the fact that this region is densely built in, a large part of the site is not examinable, or has been partially destroyed. Archeological finds in the later stages must have also emerged by accident, a planned archeological excavation can not be carried out to find out more about the site objects.

On the studied area, not only settlements, but also the remains of cemeteries have been discovered. At Székelykeresztúr the remains of six different funerals have been identified, some of which have been robbed. Interesting to note that no remains were found of the settlement to which the cemetery was adjacent to, despite the fact that a number of archaeological excavations and researches were performed

358


within the center of the city. The vessel found at Rugonfalva by accident during excavations made to build a basement probably emerged from a grave cemetery.

The gold bracelet found in a forest at Muzsna might indicate a treasure-find, which was discovered back in the second half of the 19th century. Similar fashion objects are known from the graves of rich aristocrats throughout Transylvania.

The purpose of our present study is to widely examine the Gepid sites of a smaller area, which cannot do without the processing and analyzing of the ceramics that came to surface. Our aim is therefore to present an inventory of the sites at the level of their present examination. This is essential for the upcoming archeological investigations to be made focusing on this certain period.


359

1.tábla. 1-8: Betfalva–Köleskert lelőhely (quarry), 9-14: Farcád–Belterület (interior zone land) 167-168. sz., 15-16: Farcád–Belterület (interior zone land), 17-20: Gagy–Kerület lelőhely (quarry), 21-23: Homoródkeményfalva–Belterület (interior zone land)10. tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-2: fazekak aljtöre-dékei (fragments of pots bottoms), 3-5: kézzel készített edények (hand made vessels), 6-12: kónikus orsógom-bok (biconical spindle), 13-25: fémtárgyak (metal objects)

360


2.tábla. 1-28: Homoródszentpál–Belterület, Vár (Interior zone land, Castle)


361

3.tábla. 1-2: Homoródszentpál–Belterület, Vár (Interior zone land, Castle). 1983-as ásatás (excavation)

362


4.tá

bla.

Kisg

alam

bfal

va–G

alat

. Az 1

938,

195

4, 1

956-

60 é

vek

régé

szet

i kut

atás

aina

k ös

szes

ítő fe

lszín

rajza

és a

vár

tető

szin

tvon

alas

térk

épe

(the

agg

rega

ted

arch

eolo

gica

l pla

n of

arc

heol

ogica

l rese

arch

es o

f the

year

s 193

8, 1

954,

195

6-60

; con

tour

map

of t

he ca

stle’s

roof

)


363

5.tábla. Kisgalambfalva–Galat.1: 1959-es ásatás (archeological excavation), 12. felület felszín és metszetrajz (plan and section plan), 2: 1959-es ásatás (excavation), 17. árok, felszínrajz (plan and section plan),3: 1958-as ásatás, 13. árok (trench), felszín, és metszetrajz (plan and section plan)

364


6.tábla. Kisgalambfalva–Galat.1: 1957-es ásatás (excavation) III. árok (trench), 2. kazetta, 2: 1958-as ásatás (excavation), 5. árok (trecch), kemence felszín és metszetrajz (furnace archeological plan and section plan) (8. obj)


365

7.tábla. Kisgalambfalva–Galat.1-5: tárolóedények (containers), 6-8: füllel ellátott kancsók (jugs with handles)

366


8.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-4: gömbös testű edények (globular-bodied vessels), 5-6: poharak (cups), 7-8: belülről kifele ujjbenyomással díszített oldaltöredékek (vessel fragments with finger-impressed decoration), 9-10: fényezett felületű edények (polished surface vessels), 11-12: pecsételéssel díszített töredékek (vessel fragments with sealing), 13-14: fedők (lids), 15-17: tálak (bowls)


367

9.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-22: fazekak (pots)

368


10.tábla. Kisgalambfalva–Galat.1-2: fazekak aljtöredékei (fragments of pots bottoms), 3-5: kézzel készített edények (hand made vessels),6-12: kónikus orsógombok (biconical spindle), 13-25: fémtárgyak (metal objects)


369

11.tábla. 1-2: Kissolymos–Bogár-Hágja, 3: Malomfalva–Belterület (interior zone land),4-17: Nagygalambfalva–Várfele, 18: Nagygalambfalva–ismeretlen lelőhely (unknown quarry),19: Rugonfalva–Belterület (interior zone land)

370


12.tábla. 1-4: Székelykeresztúr–Garázsköz lelőhely (quarry), 5-13: Székelyudvarhely–Attila utca (street), 14-15: Székelyudvarhely–Budvár


371

13.tábla. Székelyudvarhely. 1-6: Csonkavár, 7: Görbe utca (street), 8, 12-18: Tompa László 23. sz.

372


14.tábla. Székelyudvarhely.1-15: Kornis Ferenc utca (street) 31. sz, 16: Villanytelep utca (street)


373

15.tábla. Székelyudvarhely.1-16: Református temető (Reformed Cemetery), 17: Szenterzsébet–Bedecs, 18-19: Újszékely–Szilas

374


16.tábla. Székelymuzsna–ismeretlen lelőhely: arany karperec (unknown quarry: gold bracelet). 1: Fettich 1951, 2: Hampel 1900, 192 után, 3: Székelyudvarhely területén található 5-6. századi leletek (Archeological artifacts from the 5th and 6th centuries in the Székelyudvarhely area): a.) Attila utca (Street), b.) Bethlen Gá-bor utca (Street) 72 sz., c.) Budvár, d.) Görbe utca (Street), e.) Kornis Ferenc 31 sz., f.) Márton Áron tér (Square), g.) Református temető (Reformed Cemetery), h.) Régi barompiac (The old cattle market), i.) Szé-kelytámadt vár (castle), j.) Tompa László 23 sz., k.) Városháza tér (Square)4 sz., l.) Villanytelep utca (street)


375

17.tábla. 5-6. századi lelőhelyek a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben(Quarries dating back to 5th and 6th centuries between the hills of the upper flow of the Nagy-Küküllő River)

376376

Gepidák a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben. Molnár István Múzeum...

Documents

Transcript of Gepidák a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben. Molnár István Múzeum...