105

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

Tanulmányunkban továbbra sem szakadunk el a nyíltszíni paleolit lelőhelyek-ben gazdag Hont és Drégelypalánk vidékétől. Jelen cikkünkben két felszíni szór-vány leletanyagot mutatunk be, melyek kevés leletszámuk ellenére is tartalmaz-nak szépen megmunkált darabokat.1

A lelőhely és környezete

Maga a Babatnak nevezett domb a KNy-i irányban folyó Ipoly bal partját D-ről kísérő teraszrendszer egyik kiemelkedő tagja (1. ábra 12.). A Ny-on emelkedő Vár-hegytől (1. ábra 11; 2. ábra) az ÉD-i irányú Kútberki-völgyben futó Csitári-pa-tak választja el. A két aktív folyó-, illetve patakvölgy ideális településhelyül szol-gált az őskőkori emberek számára, a dombtetőről figyelemmel kísérhették a völ-gyekben vonuló vadakat. Továbbá ideális táborhely lehetett vándorlásaik során, mikor is É-ról megkerülve a Börzsönyt kijuthattak a Duna-völgybe. Ez a Börzsöny hegylábi és Ipoly közti élelemben gazdag keskeny átjáró magyarázza a lelőhelyek nagy sűrűségét ezen a vidéken.2 Hasonlóan sűrű lelőhelykoncentrációra Pilisma-rót környékén van adatunk az Epigravetti időszakból.3 Bár hozzátesszük, hogy ezek a Hont környéki lelőhelyek, vadásztanyák, műhelytelepek nem egy időben voltak lakottak.4 Ezt bizonyítja a jelen dolgozatunkban is tárgyalt két gyűjtés elté-rő kultúrákhoz köthető anyaga.

késő középső és felső pAleolitszórvány leletek hont-BABAtról

ZANDlEr KrIsZTIáN

1 A Magyar Nemzeti Múzeum raktárában nyújtott segítségéért Puskás Józsefnek, a nyers- anyagok meghatározásáért T. Biró Katalinnak, a szöveg lektorálásáért Markó Andrásnak, a cikk megírásban nyújtott tanácsiért Péntek Attilának tartozom köszönettel.

2 T. Dobosi-simán, 2000. 325—326; 2003. 16.3 T. Dobosi, 2006. 25.4 ZanDler, 2010B. 167—187.

106

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

kutAtástörténet

Az Ipoly-völgy ezen szakaszáról az első paleolit leleteket Majer István gyűjtötte Šahy/Ipolyságról (1. ábra 4.).5 Patay Pál 1950-es kiszállása során egy Aurignacinak meghatározott vakarót (valószínűleg Gravetti bipoláris pengemagkövet) és szá-mos más pattintott követ és mamutcsontot gyűjtött be.6

Gáboriné Csánk Vera7 és Gábori Miklós8 is végeztek több alkalommal terepbejá-rást a területen. ásatást is elsőként ők végeztek Hont-Templom-dombon9 és Hont-Csitáron (1. ábra 10, 13).10

Közel 40 évnek kellett eltelnie, hogy újabb terepbejárásokra, ásatásra kerüljön sor ezen a vidéken. simán Katalin és T. Dobosi Viola járták végig a megyehatár-tól Drégelypalánk Ny-i széléig az Ipoly D-i oldalán futó teraszokat, beazonosítva a korábban nem pontosan lokalizált lelőhelyeket, valamint újakat is találtak (1. ábra 1—6).11 Az előbbiek közül Parassa III.-Orgonáson (1. ábra 7.) hitelesítő ása-tásra is sor került.12

2002-ben Markó Andrással és Péntek Attilával azonosítottuk be újra a Hont-Csitár (1. ábra 13.) és Hont-Babat (1. ábra 12; 2. ábra) lelőhelyeket, új anyagot is gyűjtve.13

2011 folyamán Hont és Drégelypalánk települések szennyvízberuházásához kapcsolódóan hitelesítettük a Hont-Templom-dombi (1. ábra 10.) lelőhelyet, vala-mint új lelőhelyet is lokalizáltunk.14

A leletAnyAg

A Magyar Nemzeti Múzeum paleolit gyűjteményében, a Gábori házaspár 1955-ös gyűjtéséből Pb 73/285—294 leltári számokon 11 db pattintott kő található, me-lyek feltételezhetően a lelőhelyről származnak. Gáboriné említése alapján csak

5 majer, 1920. 14.6 PaTay, 1951.; 1955.7 Gáboriné, 1955.; 1958. 55—61.8 Gábori, 1955A; 1955B.9 Gábori, 1956A; 1956B.10 Gábori, 1964. 70—71.; ZanDler, 2010A. 23.11 simán, 1993. 247—248.; 1995.; T. Dobosi-simán, 2000. 321—327.12 T. Dobosi-simán, 2003.13 Zandler, 2010A. 23—49.14 ZanDler-Király manuscript.

107

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

magköveket gyűjtöttek.15 Nem kizárt, hogy egyes darabok a Hont-Csitárról szár-mazó leletanyagba keveredtek.16

Az öt magkő mindegyike (5. ábra 1—5.) viszonylag rövid, széles pengék le-választására szolgált. Található köztük unipoláris (4. ábra 5—6, 8; 5. ábra 1—2, 4.) és bipoláris (5. ábra 3.), illetve ortogonális (4. ábra 7; 5. ábra 5.) példány is. Négynek a nyersanyaga barna, vagy vörösesbarna (4. ábra 5, 8; 5. ábra 1—3.), illetve szürke (4. ábra 7; 5. ábra 5.) radiolarit kavics, melyek elsődleges forrása a Gerecsében található. A telep lakói kavics formában már vagy a Duna, vagy az abba torkolló valamelyik kisebb patak, vagy folyó medréből gyűjthették be, akárcsak Acsa-Viszoki-hegy lakói.17 Egynek a nyersanyaga szürke színű radiolarit kavics (4. ábra 6; 5. ábra 4.), melyet szintén másodlagos forrásból, a Kárpátokból lefutó folyók medréből gyűjthettek az egykori emberek (3. ábra).

További négy pengetöredék ismert az anyagból, melyek nyersanyaga megegye-zik a magkövek radiolaritjaival. Mindezek ellenére pontosan összeillő darabokat sajnos nem találtunk.

Az anyag tartalmaz még egy-egy hidrokvarcit pattintékot és lamellát.A leletek pontos előkerülési helyéről nincs adatunk, a dombtető egy része erdő,

másik fele pedig kaszáló. Évtizedek óta nem áll művelés alatt.

2002 augusztusában az acsa-rovnyai ásatás egyik hétvégéjén Markó Andrással és Péntek Attilával Hont környékére utaztunk, hogy a Gábori Miklós által feltárt hont-csitári lelőhelyet beazonosítsuk.18 A részben erdővel fedett Babaton is foly-tattunk terepbejárást, abban a reményben, hogy a fentebb közölt innen szárma-zó leletegyüttes helyét is tudjuk lokalizálni. A várakozásokkal szemben egy más nyersanyagot és eszköztípusokat használó idősebb kultúra nyomaira bukkantunk a domb ÉNy-i részén egy régóta nem művelt, fűvel borított tisztáson, a juhászat feletti erdőben. A leletek az utolsó szántással kerülhettek a felszínre.

Ez a településfolt nyersanyag-felhasználás tekintetében teljesen elüt a Gábo-ri-féle gyűjtéstől. Ezen telep lakói sárgás-szürkés patinázottságú, valószínűleg a Börzsönyből vagy annak közvetlen környékéről származó rossz minőségű hidrokvarcitot használtak kőeszközeik elkészítéséhez.

Az anyag a kis leletszám ellenére a megmunkálatlan szilánkokon és pengéken kívül tartalmaz vakarókat (4. ábra 1—2; 6. ábra 1—2.) és vésőket (4. ábra 3—4; 6. ábra 3—4.) is.

15 Gáboriné, 1958. 55—61.16 ZanDler, 2010a. 23—49.17 T. Dobosi, 2010. 15., 18.18 ZanDler, 2010a. 23—49.

108

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

Mindkét vakaró széles, viszonylag rövid pengén készült, nyersanyaguk egy-aránt hidrokvarcit, mindkettő vakaróéle kissé aszimmetrikus. Mindkettő vaskos, magas vakaró benyomást kelt, az egyik egygerincű és csak az egyik hosszanti élén retusált (4. ábra 1; 6. ábra 1.), míg a másik kétgerincű és mindkét hosszanti élén retusált pengén (4. ábra 2; 6. ábra 2.) készült. Mindkét vakarót proximális irányból az előlapon vékonyították.

A két véső közül az egyik pengemagkövön készült, nagyméretű és vaskos (4. ábra 4; 6. ábra 4.). Nyersanyaga eltér a szilánkon készült fehér patinával borított árvésőétől (4. ábra 3; 6. ábra 3.).

Két retusált szilánk és egy retusált penge érdemel még említést a gyűjtésből, melyek nyersanyaga börzsönyi hidrokvarcit.

összegzés

A Gábori házaspár által gyűjtött leletanyag pontos gyűjtési helye nem ismert. Felszíni szórványként nem rendelkezünk sztratigráfiai adatokkal és természet-tudományos kísérő anyaggal sem. Hiányoznak a meghatározó eszköztípusok is.

Az uni- és bipoláris pengemagkövek (4. ábra 5—8; 5. ábra 1—5.) jelenléte alap-ján tipológiailag és technológiailag a felső paleolitikumba, azon belül is a Gravetti kultúrához köthetjük az anyagot.

legközelebbi párhuzamának Acsa-Viszoki-hegy Epigravetti telepét tekinthet-jük, ahol szintén jellemző a gerecsei radiolarit nyersanyagként való felhasználá-sa.19 A Gerecséből és a Kis-Kárpátokból gyűjtött radiolaritok megmunkálása jel-lemző még az Epigravetti kultúra Vác-Csipkés20 és Pilismarót,21 valamint Dömös22 környéki lelőhelyeire is.

rövid, széles pengék leválasztására szolgáló magkövek a templom-dombi anyagból is ismertek.23

A lelőhely topográfiai elhelyezkedése is az Epigravetti időszakra utal. Ezen kul-túra vadászai a folyóvölgyek feletti fennsíkokat, domboldalakat választották tá-borhelyül, ahonnan a zsákmányállatok évszakok váltakozását követő vonulását figyelemmel kísérhették.24

19 T. Dobosi, 2010.20 PrisKin, 2009. 313, 320. 10—12. ábra21 T. Dobosi, 2006. 49—81; PrisKin, 2009. 318. 4—6. ábra22 béres, 2011. 104.23 Gábori, 1956b. 131. 4. KéP 15.24 T. Dobosi, 1994. 19.; 2005. 63—64.

109

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

A 2002-ben Markó Andrással és Péntek Attilával közösen gyűjtött anyag szintén nem rendelkezik sztratigráfiai adatokkal és természettudományos kísérő anyag-gal, viszont a gyűjtés helye pontosan meghatározható.

A kis leletszám ellenére a megmunkálatlan szilánkok és pengék mellett az anyag tartalmaz típusos eszközöket is: két-két rövid, viszonylag széles pengén készült vakarót és szilánkon, illetve magkövön készült árvésőket.

A felhasznált nyersanyag eltér a Gábori-féle gyűjtésben található radiolaritoktól. Ez a kultúra helyi (börzsönyi?) hidrokvarcitot használt. Érdemes megjegyezni, hogy ez a nyersanyag csak néhány darabbal képviselteti magát a hont-csitári 1581 leletet számláló kollekcióban.

A vakarókat kidolgozásuk alapján köthetjük a Hont-Csitár lelőhely morvaországi szeletának meghatározott anyagához. A Pb 2003/89 (4. ábra 1; 6. ábra 1.) példány-hoz hasonló darab a csitári anyagban Pb 99/183 számon található magas vakaró. A Pb 2003/88 (4. ábra 2; 6. ábra 2.) példány párhuzama pedig a Pb 99/181 vakaró lehet szintén a csitári anyagban. Meg kell jegyeznünk, hogy hasonló proximális irányból vékonyított típusok a felső paleolit Aurignaci kultúrában is megjelennek.

A vakarók hosszanti élének retrusálása Aurignaci jellemező, de megtalálható a morvaországi szeletában,25 a Hont-csitári26 és a Kis-Ferenc-hegyi27 anyagokban is.

A magkő-véső (4. ábra 4; 6. ábra 4.) használata szintén jellemző szeleta és Aurignaci kultúrákra egyaránt.28

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Hont-Babaton a jégkor eltérő időszaká-ban két kultúra is megtelepedett: a késő középső paleolit szeleta vagy korai felső paleolit Aurignaci és kései felső paleolit Epigravetti kultúrák vadászai. Előbbiek inkább helyi nyersanyagot részesítettek előnyben, míg utóbbiak inkább a Dunán-túllal tartottak fenn kapcsolatot.

irodAlomjegyzék

Béres sándor: Néhány adalék Dömös őskőkorához: Piroska-dűlő és Pattan-tyús. New data on the Palaeolithic of Dömös environs: Piros-ka-dűlő and Pattantyús. In: T. Biró Katalin – Markó András (szerk.): Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Magyar Nem-zeti Múzeum. Budapest, 2011. 103—111.

http://mek.oszk.hu/09200/09253/pdf/beres.pdf

25 Valoch, 1990.; Valoch eT al. 1993.26 ZanDler, 2010a. 37. 27 marKó eT al, 2013 manuscriPT28 Valoch, 1966. 24.

110

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

Gábori Miklós: Jelentés leletmentésről. MNM Adattár 339. B.V. 1955A.

Gábori Miklós: Jelentés a honti és a váci kiszállásról. MNM Adattár 151.H.II. 1955B.

Gábori Miklós: Jelentés az 1956. évi Hont környékén végzett leletmentésről. MNM Adattár I. 18/1964. 1956A.

Gábori Miklós: Az epipaleolitikum lelőhelye Honton. Der Fundort aus dem Epipaläolithikum in Hont. Arch.Ért. 83. 1956B. 125—138.

Gábori Miklós: Die Fundstelle des Aurignacien in Šahy-Parassa an der ungarisch-tschechoslovakische Grenze. slovArch. 5. 1957. 253—270.

Gábori Miklós: A késői paleolitikum Magyarországon. In: Gerevich lászló (szerk.): régészeti tanulmányok III. Budapest, 1964.

Gáboriné Csánk Veronika: Neue paläolitische Funde im Eipel-Tal. Archrozhl. 10. 1958.

55—61.

Majer István: Az ipolysági aurignacien lelet. Der Aurignacien-Fund von Ipolyság. Barlangkutatás 8. 1920. 13—23.

Markó András – Péntek Attila –Zandler Krisztián: Nyíltszíni szeleta telep szécsénke ,,Kis-Ferenc-hegyen”. manu-

script 2013.

Patay Pál: Hont. Jelentés kiszállásról. MNM Adattár 175.H.II. 1951.

Patay Pál: Jelentés az 1955. évi május 5-én végrehajtott honti kiszállásról. MNM Adattár 109.H.II. 1955.

Priskin Anna: A távolsági nyersanyagok felhasználása a Kárpát-medencei felső paleolitikum kései időszakában. Employment of long distance raw materials in the late Upper Palaeolithic of the Carpathian Basin. In: Ilon Gábor (szerk.): MΩMOΣ VI. Ősko-ros Kutatók VI. összejövetele. Kőszeg, 2009. március 19—21. Nyersanyagok és Kereskedelem. szombathely, 2009. 311—320.

111

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

simán Katalin: Őskőkori leletek Nógrád megyében. Fünde aus der Vorzeit im Komitat Nógrád. NMMÉ 18. 1993. 247—254.

simán Katalin: Jelentés az 1995. évi paleolit terepbejárásokról. KFM rA 95—226.

T. Dobosi Viola: Contribution to the Upper Palaeolithic Topography. ActaArchHung. 46. 1994. 3—20.

T. Dobosi Viola: ,,…akkoriban ugyanis még paleolit régésznek készültem” (Patay Pál). In: Guba sz. – Tankó K. (szerk.): ,,régről kell kez-denünk…” studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. ré-gészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. szécsény, 2010. 11—21.

T. Dobosi Viola - simán Katalin: Upper palaeolithic in the region of Hont village. In: Mester Zs.

– ringer á. (editors): á la recherche de l’homme préhistorique. ErAUl 95. 2000. 321—337.

T. Dobosi Viola – simán Katalin: Hont-Parassa III. – Orgonás, Upper palaeolithic settlement.

ComArchHung. 2003. 15—29.

T. Dobosi Viola: Cadastre of Palaeolithic Finds in Hungary. state of Art 2005. CommArchHung. 2005. 49—81.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén. Gravettian sites around Pilismarót. FolArch. lII. 2006. 21—48.

Valoch, Karl: Die altertümlichen Blattspitzenindustrie von Jezeřany (südmähren). Časopis Moravského Musea, lI. (1966) 5—60.

Valoch, Karl: le szeletien en Moravie. In: J. K. Kozłowski (ed.): Feuilles de pierre. les industries à pointes foliacées du Paléolithique supérieur Européen. Kraków 1989. ErAUl 42. (1990) 213—221.

Zandler Krisztián: Paleolit telep Hont-Csitáron. A palaeolithic site at Hont-Csitár. In: Guba sz. – Tankó K. (szerk.): ,,régről kell kezdenünk…” studia

112

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

Archaeologica in honorem Pauli Patay. régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. szécsény 2010A. 23—49.

Zandler Krisztián: Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly mentén. Upper palaeolithic sites along the river Ipoly. NMMÉ 34. 2010B. 167—187.

függelék

A Magyar Nemzeti Múzeum paleolit gyűjteményében, a Gábori házaspár 1955-ös gyűjtéséből Pb 73/285—294 leltári számokon az alábbi anyag ta-lálható, mely feltételezhetően a lelőhelyről származik. Gáboriné említé-se alapján a lelőhelyről csak magköveket gyűjtöttek.29 Nem kizárt, hogy egyes darabok a Hont-Csitárról származó leletanyagba keveredtek.30

Magkő: bipoláris-kúpos? pengemagkő, melyet teljesen kimerítettek. A leghosz-szabb leválasztott penge negatívjának mérete 50x13 mm. Gerecsei radiolarit kavics. 56x34xx34 mm. ltsz.: Pb 73/285.

Magkő: ortogonális pengemagkő, melyet teljesen kimerítettek. Bipolaritásra uta-ló leválasztási negatívokkal, a magkő alján ezekre eltérő irányú levá-lasztásokkal. Nyersanyaga megegyezik a Pb 73/290 pengéével. Gerecsei radiolarit kavics. 36x33x31 mm. ltsz.: Pb 73/286.

Magkő: unipoláris pengemagkő, a pengenegatívok szabálytalan élfutásúak, a leghosszabb leválasztott penge 45x17 mm-es. A magkő alján kavicské-reg látható. Nyersanyaga megegyezik a Pb 73/291 pengéével. Gerecsei radiolarit kavics. 56x30x22 mm. ltsz.: Pb 73/287.

Magkő: unipoláris, kúpos pengemagkő, melyet kimerítettek, a magkő hátán kavics-kéreg látható. Kárpáti radiolarit kavics. 46x32x25 mm. ltsz.: Pb 73/288.

Magkő: bipoláris pengemagkő, melyet teljesen kimerítettek. leghosszabb pen-geleválasztás 40x17 mm. Nyersanyaga megegyezik a Pb 73/293 pengéé-vel. Kárpáti radiolarit. 40x22x21 mm. ltsz.: Pb 73/289.

Penge: leválasztott magkőgerinc-penge, disztális vége hiányzik, a talonja sima, közvetlen ütéssel és kemény ütővel választhatták le. Nyersanyaga meg-

29 Gábori, 1958.30 ZanDler, 2010.

113

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

egyezik a Pb 73/286 magkőével. Gerecsei radiolarit kavics. (48)x20x10 mm. ltsz.: Pb 73/290.

Penge: kéregeltávolító penge proximális vége, az előlapon proximális irányból leválasztott pengenegatívja látható, a talonja sima, közvetlen ütéssel, de lágy ütővel választhatták le. Nyersanyaga megegyezik a Pb 73/287 mag-kőével. Gerecsei radiolarit kavics. (31)x20x5 mm. ltsz.: Pb 73/291.

Penge: kétgerincű penge meziális szakasza. Kova vagy limnokvarcit? (12)x13x3 mm. ltsz.: Pb 73/292.

Penge: egygerincű penge meziális szakasza (magkőperem szilánk), egyik élen a hátlapon használatból eredő retusnyom látható. Nyersanyaga meg-egyezik a Pb 73/289 pengemagkőével. Kárpáti radiolarit kavics. (18)x10x6 mm. ltsz.: Pb 73/293.

lamella: egygerincű lamella, többszöri próbálkozás után sikerült leválasztani. limnokvarcit. 19x9x2 mm. ltsz.: Pb 73/294.

Pattinték: többszöri próbálkozás után sikerült leválasztani. limnokvarcit. 17x15x2 mm. ltsz.: Pb 73/294.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében Hont-Babat 2. lelőhelyről Pb 2003/088—2003/097 leltári számokon a Markó Andrással és Péntek Attilával 2002. augusztus 17-én gyűjtött anyag található.

Vakaró mindkét élén retusált pengén: a vakaróél kissé hegyes, aszim-metrikus, mindkét hosszanti él retusált és völgyelt, a bázist lecsapták, valószínűleg a nyelezés miatt. Kétgerincű pengén készült. Korai felső paleolit forma. Fehér patinával borított, melyet sárga pöttyök tarkítanak. Vöröses limnokvarcit. (52)x37x14 mm. ltsz: Pb 2003/88.

Vakaró egyik élén retusált pengén: a vakaróél aszimmetrikus, megújí-tott, a jobb él retusált, a bázist eltávolították, az előlapot proximális irányból vékonyították a nyelezés miatt. Vaskos egygerincű pengén ké-szült. Fehér patinás sötétszürke limnokvarcit. (48)x32x16 mm. ltsz: Pb 2003/89.

Oldalélű árvéső: vaskos téglalap keresztmetszetű szilánkon készült. Patinás hidrokvarcit.

72x40x26 mm. ltsz: Pb 2003/90.

114

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

retusált szilánk: megmunkált élű, durva, nagyméretű, vaskos szilánk. sötétszürke

limnokvarcit az előlapon sárgásfehér patinával. 114x111x50 mm. ltsz: Pb 2003/91.

retusált szilánk: megmunkált kéregeltávolító szilánk, a talon kérges, közvetlen ütéssel,

kemény ütővel választották le. sárgásbarna limnokvarcit a hátlapon sár-gásfehér patinával. 81x87x23 mm. ltsz: Pb 2003/92.

Középső élű árvéső: szilánkon készült. Fehér hidrokvarcit a hátlapon tejfehér patinával. (36)

x23x9 mm. ltsz: Pb 2003/93.

Felületmegújító szilánk vagy magkő: kimerített ortogonális szilánkmagkő. Kovakavics fehér patinával borít-

va. 40x29x17 mm. ltsz: Pb 2003/94.

retusált penge: kétgerincű penge használati retussal, a talon sima kemény ütővel és

közvetlen ütéssel választották le a magkőről. Hidrokvarcit sárgásszürke patinával. 41x22x11 mm. ltsz: Pb 2003/95.

szilánkok: különböző méretű szilánkok, gyártási hulladékok 8 db és 3 db vaskos,

nagyméretű darab. A talon 2 esetben sima, 2 esetben kemény ütővel választották le a magkőről. sárgásszürke hidrokvarcit. Összesen 11 db. ltsz: Pb 2003/96.

Pengék: 3 db szárgásfehér vagy szürke hidrokvarcit penge. 1 meziális és 2

proximális töredék. Mindegyik egygerincű. ltsz: Pb 2003/97.

115

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

áBrák

1. ábra: Az Ipoly-völgyi paleolit lelőhelyek: 1: Ipoly-völgy 1; 2: Ipoly-völgy 2; 3: Ipoly-völgy 3; 4: Ipoly-völgy 4. = Šahy/Ipolyság; 5: Parassa-Téglagyár; 6:

Parassa-Kápolna; 7: Parassa III.-Orgonás; 8: Hont-Bánat utca; 9: Hont-Iskola; 10: Hont-Templom-domb; 11: Hont-Vár-hegy; 12: Hont-Babat; 13: Hont-Csitár; 14:

Drégelypalánk-Babat-puszta.fig.1: Palaeolithic site sin the Ipoly-valley: 1: Ipoly-valley 1; 2: Ipoly-valley 2; 3: Ipoly-valley 3; 4: Ipoly-valley 4. = Šahy/Ipolyság; 5: Parassa-Brickworks; 6: Parassa-Chapel; 7: Parassa III.-Orgonás; 8: Hont-Bánat street; 9: Hont-school; 10: Hont-Church hill; 11: Hont-Vár-hegy; 12: Hont-Babat; 13: Hont-Csitár; 14:

Drégelypalánk-Babat-puszta.

116

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

2. ábra: Hont-Babat a Vár-hegyről fotózva (a szerző felvétele).fig. 2: Hont-Babat from the Vár-hegy (the author’s photo).

117

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

3. ábra: Nyersaynag források: 1: A lelőhely és a börzsönyi hidrokvarcitok;2: gerecsei radiolarit; 3: kárpáti radiolarit.

fig. 3: raw material sources: 1: The site and hydro quartzites from the Börzsöny Mountains; 2: radiolarites from the Gerecse Mountains;

3: Carpathian radiolarites.

118

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

4. ábra: Eszköztípusok. 1—4.(Markó-Péntek-Zandler gyűjtése); 5—8. (a Gábori házaspár gyűjtése).

fig. 4: Tool types. 1—4. (collection of Markó-Péntek-Zandler);5—8. (collection of the Gábori couple).

119

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

5. ábra: 1—5. Magkövek a Gábori házaspár gyűjtéséből.fig. 5: 1—5. Cores from the collection of the Gábori couple.

6. ábra: 1—4. Vakarók és árvésők Markó-Péntek-Zandler gyűjtéséből.fig. 6: 1—4. End-scrapers and burins from the collection of Markó-Péntek-Zandler.

120

Neograd 2012 • a dorNYaY BÉLa MúzeuM ÉvköNYve XXXvI.

late middle and upper palaeolithic unstratified findsfrom hont-Babat (ne-hungary)

by krisztián zandler

In our present paper we describe two unstratified palaeolithic finds from Hont-Babat. The first collection was gatherd by the Gábori couple in the ’50-es. It contains mostly uni- and bipolar blade cores made off Gerecse type radiolarites. We could connect this material to the late Upper Palaeolithic Epigravettian culture.

The second collection was gathered by András Markó, Attila Péntek and the author in 2002. It contains a few end-scraper on blades, burins and retouched flakes made off local hydro quartzite. We could connect that material to the late Middle Palaeolithic szeletian or Early Upper Palaeolithic Aurignacian cultures.