Az ókori keresztyén világ

PATMOSZ KÖNYVTÁR

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Patmosz Újszövetségi Kutatóintézetének

kiadványsorozata

Sorozatszerkesztő

PERES IMRE

1. kötet

Az ókori keresztyén világ

Konferenciakötet

Szerkesztette

PERES IMRE JENEI PÉTER

PATMOSZ ÚJSZÖVETSÉGI KUTATÓINTÉZET Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Debrecen 2012

Kiadja a

Patmosz Újszövetségi Kutatóintézet Debrecen

A kötetet szerkesztette: PERES IMRE – JENEI PÉTER

Technikai szerkesztő: JENEI PÉTER

A szöveget stilisztikailag lektorálta: D. TÓTH JUDIT

© Szerzők, szerkesztők, 2012 © DRHE, 2012

ISSN 2063–5052 ISBN 978–963–8429–70–4

Nyomdai munkák: Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József

A borítón digitális szerkesztés segítségével korai egyházatyák ábrázolásai láthatók Jézus társaságában.

A borítókép eredetileg JIMMY AKIN : The Fathers Known Best (San Diego, Catholic Answers, 2010)

c. kötetén látható.

TARTALOM PERES IMRE

A Patmosz Újszövetségi Kutatóintézet kiadványsorozata ..................... 7

D. TÓTH JUDIT A konferenciakötet elé ......................................................................... 11

AZ ÓKERESZTYÉN KOR TEOLÓGIÁJA JENEI PÉTER

„Azután megjelent neki az ÚR…” Ábrahám vendégeinek identitása a korai zsidó- és keresztyén iratok szerint .............................................. 15

SZABÓ ÁDÁM ÁGOSTON A keresztényüldözések utóhatása. Bukott és eretnek püspökök Szent Cyprianus munkásságában ......................................................... 41

BUZÁDI-SALLAI ZSÓFIA Poitiers-i Hilarius és a Szentháromság ................................................. 59

MAGYAR ZSOLT Jelen volt-e Sopianaeban az arianizmus? ............................................. 67

SIKLÓSI ISTVÁN Isteni differencia Boethius krisztológiájában? A természet fogalmának értelmezési nehézségei Boethius Opuscula Sacrájában ...................... 81

KERESZTYÉNSÉG, HATALOM , POLITIKA AZ ÓKORBAN

HALMÁGYI M IKLÓS – SZABÓ PÁL

Barbárok és bölcsek. Szkítafelfogás ókeresztény szerzők műveiben . 109

BARA PÉTER Egy túlvilágra vágyódó keresztény? Szent Ágoston válasza Róma 410-es, Alarich általi feldúlására ....................................................... 133

-- 66 --

AZ ÓKORI KERESZTYÉNSÉG TEOLÓGIÁJÁNAK MODERN RECEPCIÓJA

DUDÁS TAMÁS

Egyházatyák recepciója Jürgen Moltmann teológiájában .................. 157

ADAMIK ZSOLT ISTVÁN Apokrifek a hitoktatásban, avagy a katechetika határterületei ........... 167

A kötet szerzői ..................................................................................... 185

PERES IMRE

A PATMOSZ ÚJSZÖVETSÉGI KUTATÓINTÉZET KIADVÁNYSOROZATA

z Újszövetségi Tanszéken folyó tudományos munkának eredményeképpen több éves előkészületek után 2012-ben életre kelhet a most útra induló, Patmosz Könyvtár címet

kapott kiadványsorozat. Nem újkeletű törekvés ez, hanem annak a korábban az Újszövetségi Tanszéken zajló törekvésnek a folytatá-sa, amely tulajdonképpen már 1937-ben kezdődött. Akkor ugyanis az akkori tanszékvezető, majd nyugalmazott professzor, Erdős Károly főleg saját írásainak publikálására útnak indította az „Új-szövetségi Füzetek” című kiadványsorozatot, amely ténylegesen is füzet-terjedelemben jelent meg végig. Ugyanis a Füzetek terje-delme 20 és 80 oldal között mozgott, mikor mennyi anyag készült el. Eddigi tudomásunk szerint a sorozat 1937 és 1947 között jelent meg, és a kellő anyaghiány miatt mindeddig 13 füzetet sikerült azonosítanunk. A Füzetek-sorozatban többnyire Erdős Károly kutatásainak eredményei jelentek meg, főleg az újszövetségi bib-liafordítási észrevételei és javaslatai, amelyek vagy a Károli- ill. Káldi-féle, vagy más bibliafordításokhoz kapcsolódtak, ugyanak-kor tanítványai tanulmányi próbálkozásai is. De ugyanúgy megje-lentek itt tanszéki elődje, Erdős József ny. professzor bibliamagya-rázatai, vagy pl. Pákozdy László Márton professzor exegetikai elemzései is. Emellett a Füzetekben helyet kaptak recenziók is, amelyek Erdős Károly professzor főleg újszövetségi kollégáinak könyvismertetései voltak.

Azóta a tanszéken több professzor és behívott előadó műkö-dött, akik – a rendes könyvkiadványokon kívül – többnyire kis terjedelemben, néhány füzetnyi anyagot állítottak össze és adtak ki saját hatáskörükben, különböző elnevezés alatt. Ezek a kiadvány-ok nagy erőt igényeltek, de sajnos, többnyire csak kis sorozat-kezdeményezések maradtak. Megvan az értékük abban a történel-mi kontextusban, amelyben készültek; jól jellemzik a kor teológiai gondolkodását és igényét az újszövetségi tudományok területén.

A

PERES IMRE

-- 88 --

Néhány nagyon értékes írás is napvilágot látott így. Most szükség-szerűnek mutatkozott, hogy az Újszövetségi Tanszék szélesebbre vegye az újszövetségi tudományművelés célkitűzéseit, és mélyre-hatóbb kutatásokat kezdeményezzen, tágasabb tudomány- és nem-zetközi kontextusban.

Ezért is fogadtuk örömmel, amikor a szenátus jóváhagyásával egyetemünkön 2010-ben PATMOSZ név alatt önálló újszövetségi kutatóintézetet hozhattunk létre, amely célul tűzte ki az újszövet-ségi tudományok művelésének támogatását, főleg magyar refor-mátus közegünkben, de nemzetközi kitekintéssel és együttműkö-déssel. Ebbe a célkitűzésbe sok minden beletartozik. Többek kö-zött az újszövetségi tudományoknak a magyar, illetve közép-kelet-európai recepció- és hatástörténetére irányuló kutatás; a hellenisz-tikus vallástörténet és kultúra vizsgálata az újszövetségi egyház alakulására és az apostoli teológiára gyakorolt hatásával kapcso-latban; az újszövetségi és apokrif iratok kutatása, fordítása és kia-dása; az antik irodalom és epigrafika kutatása; Kálvin János újszö-vetségi kommentárjainak kutatása, fordítása, magyar nyelvű kia-dásának elősegítése; együttműködés és kapcsolattartás hasonló bel- és külföldi intézetekkel; az újszövetségi teológia gyakorlati alkalmazása stb., hogy legalább a legfontosabbakat említsem. Talán nem erőltetett annak a hangsúlyozása, hogy ezekben a fő irányvonalakban az eszkatológiát és apokaliptikát dominánsabb szerephez juttathatjuk, ahogyan azt az intézet megnevezése is su-gallja. Ez az irányvonal azért is olyan hangsúlyos, mert a tanszék-vezető professzor s egyben a sorozatszerkesztő profilja – beleértve külföldi egyetemi működését, kutatásai és további tudományos műveinek jellegét – ebben az irányban alakul, és erre készség mu-tatkozik a debreceni teológusközösség körében is, legyen az a diákközösség, a doktoranduszok vagy az együttműködő kollégák köre. Igaz, ez a debreceni eszkatológiai irányvonal még csak profilálódik, de előreláthatólag jó perspektívája van megfelelő formát ölteni, és ebben az irányban jelentős gazdagodást nyújtani, amennyiben erre korunkban a magyarországi református egyház-ban érdeklődés és fogadókészség lesz.

A most kiadásra kerülő füzet is ennek a törekvésnek egy része. Ha nem is kimondottan eszkatológiai témákat taglalnak az egyes tanulmányok, abban mégis idesorolhatók, hogy interkontextu-álisan közelítenek a felvállalt kutatási témákhoz, több tudomány ágazatából hozzák az eredményeket. Ez pozitívum, mert ezzel a zárt újszövetségi világot megnyitják, és abba az irányba mutatnak,

A PATMOSZ KUTATÓINTÉZET KIADVÁNYSOROZATA

-- 99 --

ahol jól fognak összeérni a későbbi füzetek anyagai, ill. témái. Ennek az értéke abban is rejlik, hogy most ebben az induló első kiadványban a doktoranduszok debütálnak. Ezzel alkalmat adunk eddig elért kutatási (rész)eredményeik közzétételére, amelyeket olyan konferencián adhattak elő, amelyet a Patmosz Kutatóintézet és a Magyar Patrisztikai Társaság (annak Debrecen-Nyíregyházi Csoportja) közösen szervezett a Debreceni Egyetem termeiben.

Erősen él bennünk a remény, hogy ezt a konferenciát, vala-mint a Patmosz által szervezett konferenciákat, ahogy eddig rend-szeresen működnek, továbbra is sikerül ilyen intenzíven megren-dezni. És ezzel együtt még nagyobb az óhajunk, hogy a most útra indított Patmosz kiadványsorozat folyamatosan értékes írásokkal fogja tudni gazdagítani nemcsak a magyar református egyház teo-lógiáját, hanem sok pozitív ösztönzést adhat az újszövetségi teoló-giaművelés és az annak határain túlmenő ókori keresztyén világ iránt érdeklődők szélesebb táborának.

Debrecen, 2012 tavaszán

D. TÓTH JUDIT

A KONFERENCIAKÖTET ELÉ

edves kötelességnek teszek eleget, amikor jelen kötet elején néhány mondatban felidézem az előzményeket, a konferencia ötletének megszületését. 2010 őszén merült

fel annak a gondolata, hogy a Magyar Patrisztikai Társaság Deb-recen-nyíregyházi Csoportjának programsorozatába illeszkedve, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tan-székének Patmosz Kutatóközpontjával együtt hirdessünk meg egy olyan országos hallgatói konferenciát – elsősorban a PhD-képzésben résztvevőknek, de nem zárva ki a vállalkozó szellemű MA-hallgatókat sem –, amely fórumot teremtene minden olyan fiatal kutató számára az ország valamennyi felsőoktatási intézmé-nyéből, aki az ókori kereszténység történetével bármilyen szem-pontból foglalkozik. A konferenciára, melynek helyszíne a Debre-ceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete volt, 2011. április 29-én került sor.

Már ez a néhány száraz információ is sejteti, hogy tudatosan tártuk szélesre a „kapukat”: a jelentkezés megengedő kritériumai biztosították a tematikus sokszínűséget, a szervezők és résztvevők sokfélesége pedig – túl az ókori kereszténység kutatása iránti elkö-telezettség egységet teremtő erején – a témák szemléleti megköze-lítéseinek sokszínűségét. A meghirdetett konferencia iránt, ami tudomásunk szerint Magyarországon első ezen a területen, örven-detes érdeklődés mutatkozott, és a nap végén egy gazdag progra-mú, jó légkörű rendezvényt zárhattunk, amely azt az írásban meg nem fogalmazott, de szóban többször hangsúlyozott célt is elérte, hogy megismertesse egymással azokat a közös területet kutató fiatalokat, akik addig jószerével nem is tudtak egymásról.

Jelen kötet nem tartalmazza a konferencia gazdag programjá-nak valamennyi előadását: egyrészt nem mindenki kívánt élni a publikálás – egy ideig bizonytalannak látszó – lehetőségével, más-részt a beküldött anyagból is válogattak a szerkesztők, hogy a vállalt sokszínűség ellenére is viszonylag koherens kötet álljon

K

TÓTH JUDIT

-- 1122 --

össze. A jelen kiadványban szereplő tanulmányok azonban terje-delmükben és a témák feldolgozásának mélységében is mutatnak eltérést, de éppen ezáltal reprezentálják egy ígéretes fiatal kutató-társaság jelenlétét a hazai felsőoktatásban.

Ezekben a napokban pedig, amikor a kötet kiadásának (amely egyben egy sorozat indulása is) az előkészületei zajlanak, sor kerül a második országos hallgatói konferenciára, amely iránt az érdek-lődés továbbra is jelentős, és ilyen módon megvalósulni látszik a szervezők azon óhaja is, hogy hagyományt teremtsenek.

Debrecen, 2012 májusában

A KÖTET SZERZŐI

. ADAMIK ZSOLT ISTVÁN

Eszterházy Károly Főiskola (EKF) magyar alapszakos bölcsész, hittanári minor (2007–2010); Egri Hittudományi Főiskola (EGHF) hittanár-nevelő tanár MA (2010–); Eszter-házy Károly Főiskola (EKF) magyartanár MA (2010–)

BARA PÉTER

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettu-dományi Kar (SZTE BTK) Latin-történelem szakos tanár (2004–2011); Ógö-rög szakos bölcsész (2005–); Central Euro-pean University, Budapest MA in Medieval Studies (2011–) Egyéb tanulmányok: Accademia Vivarium Novum, Montella (2005–2006)

BUZÁDI -SALLAI ZSÓFIA

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi- és Társadalom-tudományi Kar (PPKE BTK-TTK) történelem-kommunikáció szakos bölcsész és tanár (2002–2008); PPKE BTK-TTK medievisztika specializáció (2004–2007); Jelentkezés a PPKE BTK-TTK Töténelemtudományi Doktori Iskolájának Ph.D. képzésére (2012)

.

A KÖTET SZERZŐI

-- 118866 --

DUDÁS TAMÁS

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittu-dományi Kar (PPKE-HTK) okleveles teo-lógus (2003–2008), teológiai licenciátus (2010); PPKE Bölcsészettudományi Kar (BTK) klasszika-filológia alapszakos böl-csész (2008–2011), latintanár-hittanár MA (2011–)

HALMÁGYI M IKLÓS

Szegedi Tudományegyetem, történelem szakos bölcsész és tanár (2000–2005); Sze-gedi Tudományegyetem, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár (2000–2005); SZTE, Történettudományi doktori iskola, medieviszika alprogram (2005–2008); MTA-SYLFF ösztöndíj 2009-ben; MTA-HIM-SZTE-MOL Magyar Medie-visztikai Kutatócsoport (2009–2012)

JENEI PÉTER

Debreceni Református Hittudományi Egye-tem (DRHE) vallástanár szak (2003–2009); DRHE Hittudományi Doktori Iskola (2009–); Egyéb tanulmányok: Columbia Theological Seminary (2007–2008)

A KÖTET SZERZŐI

-- 118877 --

L

MAGYAR ZSOLT

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettu-dományi Kar (PTE BTK) magyar nyelv és irodalom szakos tanár, művészettu-domány szakos bölcsész (1995–2003); University of Sheffield Faculty of Arts (SU) MA in European Historical Archaeology (2005–2006); Pécsi Püs-pöki Hittudományi Főiskola (PPHF) katolikus hittanár (1998–2009); Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortu-

domány Ph.D. (2008–); PTE BTK Ókortudomány Ph.D. (2010–); Egyéb tanulmányok: Park Lane College, Leeds (2004–2005); Uni-versity of Oxford History Faculty (2010)

l SIKLÓSI ISTVÁN

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (TKBF) vallásbölcseleti szakirány – buddhista tanító, teológus (1999–2004); Eötvös Loránd Tudományegyetem Böl-csészettudományi Kar (ELTE BTK) filo-zófus, filozófia tanár (2001–2007); ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Antik Filozófia Program, Ph.D. hallgató (2008–). Hallgatói megbízási szerződés-sel oktató az ELTE BTK Filozófia Inté-

zetében, a 2010-es és 2011-es tanév tavaszi félévében.

SZABÓ ÁDÁM

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Kar (SZTE BTK) latin-történelem szakos bölcsész és tanár (2005–2010); SZTE BTK neolatin spe-ciális képzés (2007–2010); SZTE BTK klasszika-filológia MA képzés, ógörög szakirány (2010–); SZTE BTK Irodalom-tudományi Doktori Iskola, Ph.D. képzés (2010–)

A KÖTET SZERZŐI

-- 118888 --

SZABÓ PÁL

József Attila Tudományegyetem Állam- és jogtudományi Kar jogász (1999), Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanár-képző Főiskolai Kar történelem szakos tanár (2003), Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem sza-kos bölcsész és tanár (2006), Szegedi Tu-dományegyetem Történettudományi Dok-tori Iskola medievisztikai alprogram (2007–2010). Szegedi Tudományegyetem

Bizantinológiai Kutatócsoport (2010–) tudományos segédmunka-társ.