A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 1.

RÓMAIAK NYOMÁBAN... Kiállításvezető

AUF DER SPUR DER RÖMER... Ausstellungsführer

RÓMAIAK NYOMÁBAN...

AUF DER SPUR DER RÖMER...

A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállítás vezetője 1.

RÓMAIAK NYOMÁBAN... Az elmúlt 15 év római koros á sa t á sa i

Győr-Moson-Sopron megyében Kiállításvezető

AUF DER SPUR DER RÖMER... Archäologische Forschungen zur Römerzeit in den letzten

15 J a h r e im Komitat Győr-Moson-Sopron Ausstellungsführer

X á n t u s J á n o s Múzeum, Győr 2006. márc ius 2. - 2006. m á j u s 21.

Soproni Múzeum, Sopron 2006. szeptember 3. - 2006. október 15.

Szerkesztette /Herausgegeben von: Bíró Szilvia

G y ő r 2006

Rómaiak nyomában... Auf der Spur der Römer.

Szerkesztő / Herausgeber: Bíró Szilvia Technikai szerkesztés / Technische Redaktion: Bíró Szilvia, Molnár Attila

Szöveg / Text: Bíró Szilvia, Figler András, Gabrieli Gabriella, Szőnyi Eszter, Varga Krisztina

Illusztrációk / Illustrationen: Aszt Ágnes, Otto Braasch, Bíró Szilvia, Figler András, Gabrieli Gabriella, Gömöri János, Herczig Zoltán, M. Egry Ildikó, Molnár Attila, Nagy Andrea, Nagy Péter, Nyikus Krisztián, Christina Salat, Heike Schneider, Szőnyi Eszter,

Tanai Csaba, Tomka Péter, Vaday Andrea, Varga Krisztina, Visy Zsolt

Fordítás / Übersetzung: Polgár Péter Nyelvi lektor / Sprachlektor: Thomas Schierl

A G y ő r - M o s o n - S o p r o n Megyei M ú z e u m o k Kiállításvezetői 1.

Sorozatszerkesztő: Székely Zoltán

Kiadja/Herausgegeben von: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó/Verantwortlicher Herausgeber: Perger Gyula

Példányszám / Auflage: 400 pld. Nyomdai kivitelezés/Gedruckt bei: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Minden jog fenntartva/Alle Rechte Vorbehalten © 2006 GyMSMMI

M l AUTÓPÁLYA BENNSZÜLÖTT FALVAK

[Centrum|

AUTOBAHN M1 EINHEIMISCHE SIEDLUNGEN

ásatásvezetők: FIGLER ANDRÁS, GABRIELI GABRIELLA,

SZŐNYI ESZTER, TAKÁCS MIKLÓS, TOMKA PÉTER

Ml-Ml 5 autópálya építési munkálatai számos régészeti lelőhelyet érintettek, melyek nagyszabású megelőző feltárásokat tettek szükségessé az 1990-es évek elején. A lelet-mentések komoly kihívás elé állították a régészeket, hiszen a nagy felületű ásatások óriási objektum-mennyisége, nem kevésbé a rendelkezésre álló idő szűkös volta alap-vetően más munkamódszereket kívánt, mint az korábban megszokott volt. A munkagépek árnyékában alapos régészeti feltárásokra nem mindig volt valódi

lehetőség, ugyanakkor némi kárpótlást nyújtott a tény, hogy soha nem látott kiterjedésében pillanthatunk bele az egyes települések belső struktúrájába. Töltéstava határában egy római villa részlete került feltárásra. A többhelyiséges épületek falala-pozásai közül előkerülő leletek alapján a villát a II. és III. században, majd egy átépítést követően a IV. században is használták.

romai Koros KutatasoK szempontjaboi igazi szenzációt jelentett több lelőhely feltárása. Az ásatások során egy addig alig ismert településtípus került elő: a római falu. A Győr, Ménfőcsanak, Lébény, Mosonszentmiklós, Levél és Rajka határában feltárt települések lakói félig földbemélyített kunyhókban laktak, amelyek átlagosan 12-15 irf alapterületűek voltak. Többféle lakóháztípust lehetett elkülöníteni, leggyakrabban téglalap alakúak, amelyek tengelyében egy-egy tetőtartó facölöpöt helyeztek el. A felmenő falak valószínűleg vályogtéglából vagy agyaggal kitapasztott vesszőfonatos technikával készültek. Néhány épületnél nem lehetett semmilyen szerkezeti elemet megfigyelni, felépítményük boronaszerkezetű lehetett, azaz vízszintesen egymásra helyezett, csapolással összeerősített gerendákból álltak. Némelyik kunyhóba a lejárást földből kialakított lépcső biztosította, másutt feltételezhető, hogy fából készítettek mobil lépcsőt.

24

Die Bauarbeiten der Autobahn Ml-Ml 5 berührten zahlreiche archäologische Fondorte, die am Anfang der 90er Jahren grosszügige angelegte Voruntersuchungen erforderlich machten. Die Notgrabungen stellten die Archäologen vor neue Herausforderungen. Die riesige Anzahl an Objekte aus den grossflächigen Ausgrabungen sowie die Knappheit der zur Verfügung stehende Frist verlangten grundlegend andere Arbeitsmethoden. Im Schatten der Arbeitsmaschinen war die richtige Möglichkeit für eine sorgfältige archäologische Freilegung nicht immer gegeben, aber die Tatsache, dass man grossflächigen Einblick in die innere Struktur der Siedlungen erhielt, gab manche Entschädigung. In der Gemarkung von Töltéstava wurde der Ausschnitt einer römischen Villa freigelegt. Die Funde in den Mauerfundamentierungen der mehrräumigen Gebäude belegen eine Nutzung der Villa im 2. und 3 und nach einem Umbau bis in das 4. Jahrhundert.

Für die Forschungen der Römerzeit bedeuten die Freilegung mehrerer Fundstellen eine richtige Sensation. Bei den Ausgrabungen kam ein bisher kaum bekannter Siedlungstyp, das römische Dorf, zutage.

25

A házak között tárolóvermek és egyéb gazdasági építmények, valamint kutak találhatók. Utóbbiakat leggyakrabban kiütött aljú és tetejű hordókkal bélelték ki. Előfordultak továbbá négyszögletes alakú ácsolt kútbélések is, némelyik belseje pedig - noha a terület kőben szegény - kövekkel volt kirakva. Mosonszentmiklós határában két lelőhely is feltárásra került, egyiken a korarómai időszak árkai és tárológödrei láttak napvilágot, a másikon egészen a IV. századig követhető a falu élete.

26

Die Bewohner der in der Gemarkung ^ ^ _ von Győr, Ménfőcsanak, Lébény, Mo-sonszentmiklós, Levél und Rajka frei- I gelegten Siedlungen wohnten in Gru- J p

deren G r u n d f l ä c h e durchschnittlich 12-15 m2 betrugen. Es können Wohnhäuser von verschie- I M B H B W B ^ ^ ^ ^ ^ ^ M M j ^ ^ B W ^ denem Typ bestimmt werden. Am häufigsten kommt eine Form mit recht- iHHvH^HJ^^^^^^^^H^^b eckigem Grundriss vor, in dessen Achse

ein Dachträgerpfosten aufgestellt wurde. Die Wände waren wahrschein-lieh aus Lehmziegel oder in Flechtwerk-technik errichtet. Bei einigen Gebäuden konnten keine Elemente der Dach- ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ konstruktion beobachtet werden. Ihr konnte eine Balkenkonstruktion haben, d.h. es bestand aus Balken, die waagrecht auf-einander gelegt und mit einer Zapfung zusammengefügt waren. Der Eingang wurde bei manchen Hütten mit einer Treppe versehen, an änderte Stelle können mobile Treppen aus Holz vermutet werden. Unter den Häusern befinden sich Vorratsgruben und andere Wirtschaftsgebäuden, sowie Brunnen. Letztere wurden am häufigsten mit Fässern ausgelegt, deren Deckel und Boden ausgeschlagen waren. Es kamen auch noch viereckige, gezimmerte Holzverschalung zum Vorschein. Aber das Innere einiger Brunnen war, trotz Steinmangels, mit Stein ausgelegt.

27

Az utóbbi településen valószínűleg ipari méretű húsfeldolgozás folyhatott, itt árkokkal határolt karámok kerültek elő, a ránk maradt hulladékot pedig elsősorban az étkezési szempontból érdektelen részek alkotják. Ugyancsak két lelőhelyen kerültek elő római objektumok Lébénynél. Egyik helyen csak néhány objektum és lelet jelezte a rómaiak megtelepedését a területen, míg a másik egy nagyobb birtok mezőgazdasági külterülete lehetett. Két földbemélyített ház és kutak mellett öt sír került itt feltárásra, melyek a Kr.u. IV. sz. közepére keltezhetők.

28

In der Gemarkung von Mosonszentmiklós wurden sogar zwei Fundorte freigelegt, dessen in einem Fall kamen die Gräben und Vorratsgruben der frührömischen Zeit zum Vorschein, während im anderen ein Bestehen des ehemaligen Dorfes bis zum 4. Jahrhundert nachgewiesen werden konnte. Am zuletzt genannten Fundpunkt konnte sogar Fleischverarbeitung im industriellen Masse wahrscheinlich gemacht werden. Hier fanden sich mit Gräben umgebene Pferche und der hintergelassene Abfall besteht überwiegend aus Knochenresten, die zur Verköstigung ungeeignet sind.

Ebenso auf zwei Fundorten bei Lébény kamen römische Objekte zum Vorschein. Bei dem einen Ort zeigte sich die Ansiedlung der Römer auf dem Gebiet nur durch einige Objekte und Funde, der andere konnte aber der landwirtschaftliche Vorort eines grösseren Gutes sein. Neben zwei Grubenhäusern und Brunnen wurden hier Gräber freigelegt, die in die Mitte des 4. Jahrhunderts v. Chr. datiert werden können. Eine der grössten einheimischen Siedlungen wurde am Knotenpunkt der Autobahn bei Levél aufgedeckt. Aus der frühen Periode des Dorfes kennen wir in die Erde eingetiefte, hüttenartige Wohnhäuser, die durch Steingebäuden im 4. Jahrhundert abgelöst wurden. Die Halbfabrikaten, Näh- und Haarnadeln, Knochenschlitten belegen die ehemalige Existenz einer Knochenverarbeitungswerkstatt und die auffalend grosse Anzahl der Eisengegenstände von der einer Schmiede.

29

Az egyik legnagyobb bennszülött település került elő az autópálya levéli csomópontjában. A falu korai periódusából földbemélyített, kunyhószerű lakóházakat ismerünk, a IV. században azonban kőépületek váltották fel a korábbi házakat. Félkész tárgyak, varró- és hajtűk, csontkorcsolyák egy helyi csont-megmunkáló műhely, a feltűnően sok vastárgy pedig egy kovácsműhely működését jelzik. Szintén vasfeldolgozás folyhatott a Rajka mellett feltárt településen is, ahol viszonylag kevés leletanyag került elő, viszont annál több vastárgy, közöttük olló, sarló és más mezőgazdasági eszközök. Bár a települések jellege és az előkerült leletanyag jó része arra utal, hogy a falvak lakói a római hó-dítást megelőzően is itt éltek, a rómaiak meg-jelenésével igen gyorsan elterjedtek körükben a római kézművestermékek. A ránk maradt leletek között megtaláljuk az Eszak-Itáliában és Gal-liában gyártott terra sigillata töredékeket és ren-geteg helyben készített, kézzel formált, durva kidolgozású ún. házikerámiát is. A nagyszámú malomkő és gabonatároló-edény a mezőgaz-dasági munkák emléke, a házakból előkerült orsógombok és agyagnehezékek pedig a helyi szövés-fonás elengedhetetlen kellékei voltak.

30

Eisenverarbeitung könnte auch in der freigelegten Siedlung bei Rajka betrieben worden sein. Dafür spricht die hohe Anzahl anEisengegenständen, wie Scheren, Sicheln und andere landwirtschaftliche Geräte, unter den allgemein wenig Funde. Obwohl der Charakter der Siedlungen und der grösste Anteil des Fundmaterials darauf hinweisen, dass die Bewohner der Dörfer bereits vor der Eroberung der Römer hier gelebt hatten, verbreiteten sich die römischen Handwerk-produkte unter ihnen mit dem Erscheinen der Römer sehr rasch. Unter den hinterlassenen Funden können sowohl die Fragmente der in Nord Italien und Gallien angefertigten Terra sigillaten, als auch die unzähligen lokal ange-fertigten, handgemachten, grob bearbeiteten Gefäse, sog. Haushaltskeramik, gefunden werden. Die vielen Mühlsteine und Vorratstöpfe sind Hinweise auf die Weiterverabreitung landwirtschaftlicher Erzeugnisse, die in den Häusern gefundenen Spinnwirtel und Ton-gewichte war unerlässiges Zubehör der lokalen Weberei und Spinnerei.

31

Képjegyzék - Abbildungen (Ml autópálya - Autobahn Ml)

24. o. 1. kép — S. 24. Abb. 1.: Kakas alakú emailos fibula, lelőhely: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő — Hahnförmige Fibel mit Emaileinlage, Fundort: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: S^ó'nyi Eszter) 24. o. 2. kép — S. 24. Abb. 2.: Az Ml-es autópálya nyomvonala a lelőhelyekkel — Spurlinie der Autobahn Ml mit den Fundorten (Grafika: Bíró Szilvia) 24. o. 3-6. kép - S. 24. Abb. 3-6.: Rekonstruált bennszülött házak és alaprajzuk — Rekonstruierte einheimische Häuser und ihre Grundrisse Zeichnung. S^őnyi Eszter) 25. o. 1. kép - S. 25. Abb. 1.: Kútbélés deszkája a brigetioi legio I adiutrix feliratával, lh: Ménfőcsanak, 83-as út — Brett der Verschalung eines Brunnens mit der Inschrift des legio I adiutrix won Bigetio, Fo: Ménfőcsanak, Landstrasse 83 (Fotó: V'aday Andrea) 25. o. 2. kép — S. 25. Abb. 2.: Villa Töltéstava határában — Villa bei Töltéstava (Fotó: Gabrieli Gabriella) 26. o. 1. kép - S. 26. Abb. 1.: Földbemélyített ház, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő -Grubenhaus, Fo: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: S^onyi Eszter) 26. o. 2. kép - S. 26. Abb. 2.: Kőbéléses kút, lh: Levél, Ml-15 csomópont - Brunnen mit Steineinfassung, Fo: Levél, Knotenpunkt Ml-Ml 5 (Fotó: S^ó'nji Eszter) 27. o. 1. kép — S. 27. Abb. 1.: Kút restaurált faszerkezete, lh: Ménfőcsanak, 83-as út — Restaurierte Holzkonstruktion eines Brunnens, Fo: Ménfőcsanak, Landstrasse 83 (Fotó: S^pnyi Eszter) 27. o. 2. kép — S. 27. Abb. 2.: Kőbéléses kút rajza, lh: Levél, Ml-15 csomópont — Zeichnung eines Brunnens mit Steineinfassung, Fo: Levél, Knotenpunkt Ml-Ml 5 (Kaj^J Zeichnung: S^őnyi Eszter, Bíró Szilvia) 28. o. 1. kép - S. 28. Abb. 1.: Telepítéskerítő árok bontás előtt és után, lh: Levél, Ml-Ml 5 csomópont — Umzäunungsgraben der Siedlung vor und nach der Ausgrabung, Fo: Levél, Knotenpunkt Ml-Ml 5 (Fotó: S^őnyi Eszter) 28. o. 2. kép - S. 28. Abb. 2.: Feldolgozatlan állatcsonthalom, lh: Levél, Ml-15 csomópont - Unverarbeiteter Tierknochenshaufen, Fo: Levél, Knotenpunkt Ml-Ml 5 (Fotó: S^őnyi Eszter) 29. o. 1. kép — S. 29. Abb. 1.: Bennszülött település összesítő rajza, lh: Levél, Ml-15 csomópont — Gesamtkarte der einheimischen Siedlung, Fo: Levél, Knotenpunkt Ml-Ml 5 (Grafika: S^ó'nji Eszter, Nagy Andrea) 30. o. 1-4. kép — S. 30. Abb. 1-4.: Jellegzetes, kézzel formált bennszülött edények, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő - Typische handgeformte, einheimische Gefässe, Fo: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: Molnár Attila) 30. o. 5-7. kép — S. 30. Abb. 5-7.: Pannóniai pecsételt áru, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő — Pannonische gestemplete Ware, Fo: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: Molnár Attila) 30. o. 8. kép — S. 30. Abb. 8.: Márványozott festésű edény, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő — Marmoriertes Gefáss, Fo: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: Molnár Attila) 31. o. 1. kép — S. 31. Abb. 1.: Kút négyszögletes faszerkezettel, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő - Brunnen mit rechteckiger Holzkonstruktion, Fo: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő (Fotó: S^őnyi Eszter) 31. o. 2. kép - S. 31. Abb. 2.: Kézzel formált bennszülött edény patkó alakú plasztikus dísszel, lh: Ménfőcsanak, Szeles-dűlő — Handgeformter einheimischer Topf mit hufeisenförmiger plastischer Verzierung (Fotó: Molnár Attila)