Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója

DEBRECENI KONFERENCIAK III.

EUROPAI MAGYARORSZAGOT!

KOSSUTH LAJOSES A MODERN ALLAM

KONCEPCIOTA

cimu orszagos jogtorteneti konferencia(Debrecen, 2002. oktober 3-4.)

tanulmanyai

Debrecen, 2004

DEBRECEN1 I<ZONFERENc1ÁK III.

EURÓPAI MAGYARORSZÁGOT!

KOSSUTH LAJOSÉs A MODERN ÁLLAM

KONCEPCIÓJA

című eırszáges jeıgtčırtenetí kenfereneia(Debrecen, 2002. Október 3-4.)

tanulmányai

Debrecen, 2004

A konferenciat tamogatta:

WfrfNEMZETI KULTURAUS 6R&KSEG

MlNlSZTgfUUMA

MTA IX. Osxtaly Jogtorteneti Albi/cottsaga

MTA Debreceni Teriileti BizottsagJogi- es Kozgazdasagtudomanyi Szakbixottsaga

A kotet megjeleneset tamogatta:

Oktatasi Minisxterium

Debreceni Egyetem Allam- es Jogtudomanyi Kar

Szerkesztette:

Balogh Judit

ISBN 963 472 863 4

Kiado:Debreceni Egyetem

Allam- es Jogtudomanyi KarFelelos kiado: Sxabo Bela, cgyctemi tanar

© A szerzok, 2004

A kiadasban koxremukodott:

LICiyM-ArtKonyvkiado- es Kereskedelmi Kft.

Felelos vezeto: Ujvari BelaFclclos S7,erkeszt6: Szabo Tunde

A kenfereneiát támogatta:

“IF

.ıIl!"

sswmı ıtLıL11Jıı.átıs üeüıtsıãetssıısrrrsnsıms

l"»-Í'l`r-"t FX. Üsifitäly _]-:Zıgtčirteneti F'-.lblıtnttsâga

."t`l'J`„-'E Üebteeeni Területi Eıl:z:»::-ttsígjogi- és líüsgasdssägtudrımfinyfi Ssaltbiacnttsága

A kötet megjelenését tánttıgatts:

Ülcttıtšısi IR-Iiniszrterium

Debreceni Egyetem Állam- es Jogtudományi I-(et

Szerkesztette:

Hslngh Judit

ISBN 9-53 4'?2 363 4

KitlLÍt':ı:Dehreeeııi Egyetem.

Állam- es jugtudumányi Karlfelelčıs lriatló: Saab-Ó Bela, egyetemi tanár

Ü .="-. seersõk, EÜÜ-4

Ft ltintifıslınn |-ıü?.reıTıűkü-dütt:.F

LICIHM-Ăl"Ilíünywfkiadčı- es Kereskedelmi lift.

|"elelfıs teisetč: Ujvári BélaFelelős sztetl-tes:»:tE+: Szabó Tünde

STIPTA IsrvAN

Kossuth Lajos onkormanyzat-koncepcioja

/Reformkori allaspont: az alkotmanyvedo municipalizmus

Az abszolutizmus ellen vedekezo es a jovendo allam korvonalait tervezohazai progresszio sokaig egyseges volt a rendi onkormanyzat ertelmeze-seben es jovojenek megiteleseben. Az onkormanyzat meg evidens mo-don egyet jelentett a varmegyei autonomiaval, a rendi municipalizmuslegfontosabb intezmenyevel. Az orszaggyules osszehivasa az uralkodotolfuggott, targyalasi rendjenek szabalyozasaval ki lehetett zarni a haladoreformokat. A sajto szigoru ellenorzes alatt allt, onvedelemre alkalmastarsadalmi szervezetek meg nem alakultak ki. Az abszolutizmus ellenionvedelem legfontosabb alkotmanyjogi eszkozenek ezert minden mer-tekado reformkori politikus a varmegyet tartotta. Ha szabadsagunkatszeretjiik — irta Deak Ferenc 1833-ban — ,,iparkodnunk kell a megyek belsoerejenek es fontossdgdnak novelesen, mert eddig is, nem a FoRendek, nem aÂ.nya-sêntegyhd^fo papjai, mm a kirdlyi vdrosok, hanem a megyek voltak polgdri s%a-badsdgunk leghivebb orei." Wesselenyi Miklos melletti hires beszede szerint,,a megyei municipium olyan kincs, melyhe^ hasonloval Europa legsâbadabb nemê-tei sem dicsekedhetnek [...], ahol [...] maga a torvenyhoâs is a mmêt torvenyesenegybegyiilo tagjainak sâbad tandcsko^dsa aid tartoîk. E%en munidpiumokdllanak ort dbnthetetlen mordlis erovel alkotmdnyunkert, innen forrdso^nak a nemêt

jussai, s torvenyhoâsi hatosdgunk is innen ered, e%en alapul. "Â beszed Kossuth Lajos reven valt orszagosan ismertte, 6 nepszeru-

sitette az Orszaggyulesi Tudositasok lapjain. Megyei politikuskent magais meggyozodessel vallotta, hogy a varmegyei onkormanyzat tenylegespolitikai onvedo erovel rendelkezik, es modernizalhato. Nemzetiink tor-tenelmehez szorosan kotodo sajatos intezmeny, amely nem helyettesit-heto sem a felelos kormannyal, sem egyeb mas idegen organizacioval.

1 DEAK Ferenc, Valogatott politikai irasok es besêdek. I. 1825-1849. Valogatta, sajto aidrendezte es a jegyzeteket irta: MOLNAR Andras. Budapest, 2001, 107.; TAKACS Peter,Deak es Kiilcsej liberalisynusa, in: DKGRE Alajos (sxcrk.), Tanulmanyok Deak l;erencrol.Zalaegerszeg, 1976, 192.; TAKACS Imre, Deak Ferenc es a magyar kosyog, in: uo., 102.

S'lÌl7*'l`r'*ı. IS'lˇV.étl\l

Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója

1Reforrrtkori álláspont: az alkotmányvédő munieipalizmns

Az abszolutizmus ellen védekező és a jövendő állam körvonalait tervezőhazai progressziő sokáig egységes volt a rendi önkormányzat értelmezé-sében és jövőjének megítélésében. Az önkormányzat még evidens mő-don egyet jelentett a vármegyei autonómiával, a rendi rnunicipalizmuslegfontosabb intézményével. Az országyűlés összehívása az uralkodőtőlfüggött, tárgyalási rendjének szabályozásával ki lehetett zárni a haladöreformokat. A sajtő szigorú ellenőrzés alatt állt, önvédelemre alkalmastársadalmi szervezetek még nem alakultak ki. Az abszolutizmus elleniönvédelem legfontosabb all-totmányjogi eszközének ezért minden mér-tékadó reformkori politikus a vármegyét tartotta. Ha szabadságunkat

.Üszeretjük - irta Deák Ferenc 1833-ban - ,,zjt>arzêedr2:ea»ê feel! el megfeé éeireerefăaeze eejeare.r.tágáaa„ë aáèe!áráà, mert eddzg ie, nem ze Fő Readeıle, nem az Argen-rzearegıfáeígfiípqpjrai, sem er .éereífyi ezímeezê, hanem ee mezgyeíé aeltak pe{geán` sza-áaeárágaafe fezgátiıelvb őrei. " Wesselényi Miklós melletti híres beszéde szerint„ee me;g}fee` maaárábíam agyam feszes, meýfbez fızıfeniáˇeal Eamjäa Íegrzašvndaáb nemze-tet' sem dierezieeaiaeraeıé [_ _ .], ako! . :Haga a tá`wăa)Jboz.zí.r ár E1 nemzet Iämăryeeeaeg,váegıeê'Íá' rngfniaaé szabad ranáeséezáea ee/:Í .te:rı"t2:,>g`»(-E. Ezer: maeierjfırfamaéeifíaaazé árt eáííatbeterrfea maráfie erőre! alfëermáegyanleefr, ianenjáfláeeznak ee nemzet

jeerrnzˇ, s rámeˇrgybazaloí .ázeetírazgeeazê :Lr e'-rmea ered, -ezer aázpafl “ÍA beszéd Kossuth Lajos révén vált országosan ismertté, ő népszerű-

sítette az Országgyűlési Tudősítások lapjain. Megyei politiloısként magais meggyőződéssel vallotta, hogy a vármegyei önkormányzat ténylegespolitikai önvédő erővel rendelkezik, és moclernizálhatő. Nernzetünk tör-ténelméhez szorosan kötődő sajátos intézmény, anıely nem helyettesít-hető sem a felelős kormánnyal, sem egyéb más idegen organizáeiőval.

l Dliáiã l"eretıt:, Váfegefeft pefitikai :hirek ár ä'e.rze'de»ê I. 1325-1349. Válogatta, sajtő alárendezte és a jegjfzeteket itta: Mt`JI.t-1fí.1t i-\ndrá.s. Budapest, ZÜÜI, 107.; 'l`ñt~=.'.áC5 lléter,Demi! elr Kz`:`á`.n_ey fiáwafifgnarn. in: DI-Zttttif-2 Alajos (szeri-L), 'Fanulmányok Deák Ferencről.Zalaegerszeg, 1976, 192.; 'l`„'ıF.'„áC.'š Imre, Deeáé Femme ár el magyar éá`zria,g, in: ere., lÜ2.

112 STIPTAlSTVAN

Ebben az ertelemben hirdette, hogy a ,,megyei institutio nemêtunknek semmieuropai inte^menyert, semmi s^pbatudos papiros-gondolatdert cserebe nem adhatodrdga kincse. '2

Kossuth azonban vilagosan latta, hogy a korabeli megyeket a tarsa-dalrni fejlodes kovetelmenyei szerint at kell alakitani. Municipalizmusakezdettol fogva kiilonbozott a konzervativok megyemento allaspontjatol:6 megyei segitseggel, a kormannyal szemben is reformalni kivant, mig arendiseg vedelmezoi a hagyomanytisztelet leple alatt a kivaltsagos rend-szert akartak konzervalni.3 Nem allt tavol tole az onkormanyzatok kriti-kaja sem. Egyreszt nyilvanosan ostorozta a megyek mukodesbeli hia-nyossagait, masreszt egyertelmuve tette, hogy a rendi erdekeket megjele-nito municipalizmussal nem ert egyet. Szerinte a megyeket ,,a magyarformdkra sâbott nepkepviselettel" kell felruhazni. A magyar tortenelembolfakado, valodi nepkepviselet Kossuth felfogasa szerint a legtisztabb de-mok±acia, amelynek tartalma ,,a sâbadsdg s alkotmdnyos jog minden magyar-nak; nemêti jollet, mely a sâbadsdg gyokererol bajt; koôs teherviseles kulonbsegnelkiil, a% alkotmdnyos sâbadsdg koôs elveête, s a nepkepviselet. '* A megvalo-sitando demokracia legfontosabb biztositekanak a megyeimunicipalizmust tartotta.

A Pesti Hirlapbeli cikkei alapjan megallapithatjuk, hogy a megyeirendszer hianyossagaival is tisztaban volt.5 A lap 1841. evi 74. szamaban

2 Kossuth La/os Ossês Munkai VI. kot. (Sajto aid rendezte: BARTA Istvan) Budapest, 1966(a tovabbiakban: KLOM 6), 678.; Kossuth cs kore municipalixmusara: CSIZMADIA An-dor, A magyar ko%iga%gatas fejlodese a XVIII. sââdtol a tanacsrendsêr Utrejotteig, Budapest,1976, 37-43.; SPIRA Gyorgy, Jottanyit se a negyvennyolcbol, Budapest, 1989, 19.; TROCSANYlZsolt, WesselenyiMiklos, Budapest, 1965, 134-135.; ,,Zdborskj kb'nyve", Vilag 1841. sxept. 4.284.; ,,Torve'nyho%as es megyei hatosdg vis^pnya", Vilag 1841. szcpt. 8. 287.; ZAYZON Sandor, A.centralistdk es a megyerendsêr reformja, Budapest, 1917, 6-7., 14-15., 24.3 MARCZALI Henrik, Magyarors%ag tortemte III. Kdroljtol a Becsi Congressusig (1711-1815),Budapest, 1898, VIII. kotct, 638-650.4 Kossuth Ilelfy Ignacxnak, in: Kossuth Lajos Iratai (Sajto ala rendezte KOSSL'TI-I Fe-renc), X. kotet, Budapest, 1891, 361.5 A refomkori varmegyekkel, helyhatosagi es onkormanyzati rendszerrel osszefuggolegfontosabb hirlapi cikkei: Nemêti vesêlj. Pesti Hirlap (a tovabbiakban: PH) 1841. 17. sz.II. 27.; Tis%vdlas$as. PH 1841. 61. sz. VII. 31.; Polgdrereny. PH 1841. 74. sz. VIII. 20.; Regibajujkoijele. PH. 1842.105. sz. \.\.; Megyei hatosdgkor. PH 106. sz. I. 6.; Megyei sêrke-êt. PH.107. sz. \3.;Apillanatkenytelensege. PH 1843. 240. sz. IV. 2Q.;A kerdesek legkenyesebbike I-II.PH 266-267. sz. VII. 20, 23.; Adalek a teendok tobbi resêihe^. PH 208. sz. VII. 27.; A me-?vek. 298. sz. X I . 9.

l 12 5'rırfı`.ft Is'l“v.-list

Ebben az értelemben hirdette, hogy a „megfei iˇnrritnria nerngeránénezë .remmiearejnai inre'„'f_77:z=in}'ir`1f. .remmi reznbatadâr papimr-gandeáeraert ereifelee nem adáaaidraga „êinc-re. 'R

Kossuth azonban világosan látta, hogy a korabeli megyéket a társa-dalmi fejlődés követelményei szerint át kell alakítani. Municipalizmusakezdettől fogva különbözött a konzervatívok megyementő álláspontjától:ő megyei segítséggel, a kormánnyal szemben is reformálni kívánt, mig arendiség védelrnezői a hagyománytisztelet leple alatt a kiváltságos rend-szert akarták konzerválnifi Nem állt távol tőle az önkormányzatok kriti-kája sem. Egyrészt nyilvánosan ostorozta a megyék működésbeli hiá-nyosságait, másrészt egyértelrnővé tette, hogy a rendi érdekeket megjele-nítő munieipalizmussal nem ért egyet. Szerinte a megyéket „a may.-:irfiiimeifêra szabni! n«ýbĂeeji.'>1fiıè1eIteĂ" kell felruházni. A magyar tőrténelernbőlfakadó, valódi népképviselet Kossuth felfogása szerint a legtisztább de-mokrácia, amelynek tartalma „a .razaáadrazg .r aféeimaeiyaejeg minden magat-nazie; nemzeti jtifiit, megy a .rrgaáaeifiig g)-'a`.(zerii'ti7 zőeyl; »bazár .teáeimirefir éáiánárıegnifzieeii, az aféarrneinyar .tgaáaafrafg »eágiir ifaegete. .t a nejbzéflieiirefet. 'll A megvaló-sítandó demokrácia legfontosabb biztosíték:-'inak a megyeimunicipalizmust tartotta.

A Pesti I-Iitlapbeli cikkei alapján megállapithatjuk, hogy a megyeirendszer hiártyosságaival is tisztában volt.5 A lap 1841. évi 74. számában

2 Kerrniá lzyˇne Össze: Munkái V I. köt. (Sajtó alá rendezte: BARTA István) Budapest, 1966[a továbbiakban: KLÖM 6), 678.; Kossuth és köre municipalizmusára: (Í.sl2'.lvLsDI.-*-. Fin-dor, A rnagyar zéögzjgngnreír jtyärűee n XI/IH. századra! n rnreaeerennlrger iëirgfärreig, Budapest,1976, 37-43.; SPIRA György, jertágjfit .re n negjfnennyeiebőá Budapest, 1989, 19.; TIttÍıt1sát-i'r|Zsolt, lI“7e.reefenyi M'iéIe'.r, Budapest, 1965, 134-135.; ,,Zaber`.rk_}f zëii{nfne". Világ 1841. szept. 4.284.; ,.Táˇrniı_ı)'lJa{zie .ár megyei Íıaaíeiig ni.rgıs~nyn"', Világ 1841. szept. 8. 287.; 'f.nY?.tıI~I Sándor, Aeenfraıllrrzále er a megverenrisger rejinınya, Budapest, 1917, 6-7., 14-15., 24.-1 l*«InRC".o'tI.l I-Ienril-:, Mngıfmerezag fäfiinere HI. Kam_ıf>'ı'ıí:' n Beni Cengmeenrg (1771-íäííj,Budapest, 1898, VIII. kötet, 638-650.i Kossuth I-Ielfy Ignácznak, in: Kossuth Lajos Iratai (Sajtó alá rendezte I(ÜSsl_"l'|-I Fe-renc), X. kötet, Budapest, 1891, 361.5 A refomkori vármegyékkel, helyhatósági és önkormányzati rendszerrel összefüggőlegfontosabb hirlapi cikkei: Nemgeä nerziý. Pesti Hirlap (a továbbiakban: PI-I) 1841. 17. sz.II. 27.; Tirgraaiaezreir. I-""Il 1841. G1. sz. VII. 31.; Pegmvmiy. PI-I 1841. 7-4. sz. VIII. 20.; Regeám Ăee'ıy`feáe. PI I. 18-42.105. sz. 1.1. ;MÍeg}*ei fınidezıfgfêäfi PH 106. sz. I. 6.; Megyei rzeréeızee. Pl--I.107. sz. I.9.; A pillanat iëerfyfeíeruge. PI I 1843. 240. sz. IV. 20.; A zëiniieeé .fegéifyfereááiée I-H.FI-I 256-2ő7. sz. VII. 20, 23.;z'~1(faÍe'Áe a teendő/É többi ri.ezei!Je.y. PI-I 208. sz. VII. 27.; .el me-gyere. 298. sz. XI. Él.

Kossuth Lajos onkormanyzat-koncepcioja 113

Polgdrereny cimmel a torvenyek tiszteletenek fontossagarol irt. Nem tar-totta helyesnek, hogy a megyek, akar ,,socidlis nagy iga^sdgok meleg eryeteben "is megszegjek az elfogadott torvenyt. Ha erre sor keriilne, a ,,s%abad al-kotmdnyos elet" tekintelye csokkenne. Szechenyi Istvan egy alkalommalmeg is rotta Kossuthot, serelmezve, hogy hazank iidvos intezmenyet, avarmep-yet tulzottan biralta, ,,depopulari%dlia". A kesobbi centralistak ve-o/ ' r r \> y

zeralakja, Eotvos Jozsef vedte meg Kossuthot. A Kelet Nepe es a PestiHMap (Pest, 1841.) cimu ropirataban irta: ,,minden polgdr legsêntebb koteles-sege annak bi^tositdsa, hogy a munitipdlis rendsêr mennel bi^tosabb alapradllittassek." Kossuth eljarasa azert iidvos, mert meresz, javito szandekubiralatot mondott arrol az intezmenyrol, amelytol a ,jdvo kifejlodese fugg."Eotvos ekkor meg a leghatarozottabban elutasitotta a centralizaciot, mertaz a ,,municipatitdsainkfuêtlenseget vesêlye^tetne. '6

Kossuth a Pesti Hirlap 1842. evi 106. szamaban Megyei hatosdgkor ci-mu cikkeben a megyei municipalis szerkezet nemzetfenntarto jelentose-get hangsulyozta. Politikai szerepiikon tul dicserte a megyek fogekonysa-gat, amellyel asszimilaltak az ,,europaiaspolgdrosodds"intezmenyêit, peldaulaz eskiidtszekeket. A megyeket ,,ujabban tamadok" a statutumalkotasijogot kerdojeleztek meg, mint ami a kozponti torvenyhozasi autonomiates a kormany alkotmanyos hatalmat kerdojelezi meg, es szeparaciot idezelo, helyi tulhatalmat teremt. A vad a reformparti korokben meriilt fel,mert szerintiik a helyi torvenyhozas reven a megyek a ,,javitasi" folya-matot akadalyozzak. Kossuth Megyei sêrkeêt cimmel valaszolt a biralatra.Ebben a cikkeben tett kiserletet a magyar varmegyek onkormanyzatijellegzetessegeinek es alkotmanyjogi sajatossagainak osszefoglalasara.7

Mindenek elott ramutatott, hogy az europai statusteoriak nezopontjabolez az intezmeny egyediilallo, ezert az idegenek ezt nehezen ertik meg.Mashol az allamszervezes alapelve az allamhatalmi agak szetvalasztasa esa miniszteri felelosseg. ,Â magyar alkotmdny ellenben ismeri ugyan afeleloseget sa% orsâggyules serelemorvoslo hatalmdt, de afokeêsseget elo\o modokban taldltafol;s e% mil de nobis sine nobis« elvnek a vegrehajto hatalom kbreben is fenntartdsa, melj

6 EOTVOS Joxscf, Reform es baâftsag (Fcnyo Istvan bevexeto tanulmanyaval), Budapest,1978, I. kotet 328.; FliNYO Istvan, A centralistak. Eg)> liberdlis csoport a reformkori Magyaror-sâgon, Budapest, 1997, 219-221.; STIPTA Istvan, Eotvos Jo^sef iinkomanjâtvedo centrali^musa,Napjaink, XX\7II (1988), 9. sxam. 3-7.7 Pesti Hirlap 1842. evi 107. sz.

Kossuth Lajos önkormányzat-1-toncepciójg_ _ _ 1 13

Pazfgarerirgy címımel a törvények tiszteletének fontosságáról irt. Nem tar-totta helyesnek, hogy a megyék, akár ,,.teeia.?i.r nagy igazeafgelë meig irzereiıenis megszegjék az elfogadott törvényt. Ha erre sor kerülne, a ,..tzaáaa' ai-zéarmeiaye.r siet” tekintélye csökkenne. Széchenyi István egy alkalommalmeg is rótta Kossuthot, sérelmezve, hogy hazánk üdvős intézményét, avárrnegyét túlzottan birálta, ,,a'ejt=ajüaieerigei5'ia'Í Pi későbbi centralisták ve-zéralakja, Eötvös józsef védte meg Kossuthot. A Kelet Népe és a PestiHirlap (Pest, 1841.) círnü röpiratában irta: „minalen pagar fegrszfenreéa zéálefer-.refge annaé áiziereiara, hagy a mani`.-ayüaiir renalrzer menne! áizraraáá aiapraaˇiiiiiaereˇié. ” Kossuth eljárása azért üdvös, mert merész, javító szándékúbnálatot mondott arról az intézményről, amelytől a gfáifá' .Íe{}=“;z}l:l'aléˇeè figg. "'Eötvös ekkor még a leghatározottabban elutasította a centralizációt, mertaz a ,,manieijoaa`rarain.é_fe`Íg-getEene».egel neezi{z|.'e.zreené 'li

Kossuth a Pesti Hirlap 1842. évi 106. számában Megyei áaiaragéár ci-mü cikkében a megyei municipális szerkezet nemzetfenntartó jelentősé-gét hangsúlyozta. Politikai szerepükön túl dicsérte a megyék fogékonysá-gát, amellyel asszimilálták az ,.earrjoaine pazgameeadril intézményeit, példáulaz esküdtszékeket. Pi megyéket ,,`ójabban támadók" a statúmmalkotásijogot kérdőjelezték meg, mint ami a központi törvényhozási autonómiátés a kormány alkotmányos hatalmát kérdőjelezi meg, és szeparáeiót idézelő, helyi tlfılhatalmat teremt. A vád a reformpárti körökben merült fel,mert szerintük a helyi törvényhozás révén a megyék a „javítási” folya-matot akadályozzák. Kossuth Megyei .rgeréezer cimtnel válaszolt a bitálatra.Ebben a cikkében tett kisérletet a magyar vármegyék önkormányzatijellegzetességeinek és all-totmányjogi sajátosságainak ósszefoglalásáraflvlindenek előtt rámutatott, hogy az európai státusteóriák nézőpontjábólez az intézmény egyedülálló, ezért az idegenek ezt nehezen értik meg.biáshol az államszervezés alapelve az államhatalrni ágak szétválasztása ésa miniszteri felelősség. ,,.-el magyar af.-énrmany eiienleen ismeri ngyan ajefefáregei eaz arrzaıgg.-afie .~è*ˇr*e»'emnrife.táí naiaimai, ale a jeˇzéezeeeeˇger efáˇrűci' meíaešeáan ia!eíá*ajaˇ.á`r eg sniz' de nnáelr .fine na ivim eíeneé a ngreáeyia' áaraiem éáriáen irjennmrtalta, megy

"* li.Ü'|"vr`Ír5 józsef, Rgfiirn: is Iıfigfqfieag {1"èr1yó István bevezető tanulmányávalj, liudapcst,1978, 1. kötet 328.; 1"'l-1r~l'ı*Ü István, .el eenrraziitraé. Egy zlíáerarie ereperí a rgfirrrnátari rliagramr-mi-igazi, liiudapest, 1997. 219-221.; ti'JÌP'l'.-`~. István, Iőárnőr Jlőgtgfánéerrnargrzainiaıi eenrrniigmaea.É`~ii1pjait1k,Íl{l{`\ˇll (1988), ÉJ. szám. 3-7.7 Pesti Ilírlap 1842. évi 107. sz.

JJ'

114 STIPTA ISTVAN

ige megyei sêrkeêtunkben megtestesitve el. " Utalt arra, hogy a varmegyek — azalkotmanyos szokasjog szerint — a torvenyek vegrehajtasanak legfonto-sabb szervei, de a torvenyesseg orei is, hiszen a ,,torvennyel ellenke^p, vagy avegrehajto hatalom koren tul fekunni velt rendeletek irdnt felirdsi joggal birvdn, amegyei gyulesek torvenyes hatosdguk kebeleben ket kiilon attributumot egyesftenek; ti.ok a vegrehajto hatalom torvenyes organumai, de ok egysêrsmind a torvenyek oreiis."

Kossuth a megyeket olyan onallo municipiumoknak tekintette,amelyek a torvenyhozo hatalom reszei, a vegrehajto hatalom organumai,a torvenyek orei, kozigazgatasi torvenyhatosagok, tehat az igazsagszol-galtatast is gyakoroljak. Ezen nil a politikai eletben is aktivan reszt vesz-nek.8 Ebbol a szeles hatalmi jogkorbol kovetkezik, hogy astatunamalkotas jogaval is rendelkezniiik kell. Ebben az esetben csak azlehet a korlat, hogy a statutum nem ellenkezhet a torvennyel. A megyeknem is elhetnek vissza e jogukkal, hiszen az uralkodo feliigyeleti jogavalelve elharithatja ezt. Kossuth szerint a megyek raadasul olyan iigyekbenalkotnak helyi rendeleteket, amelyekrol azok sokszinusege miatt torvenythozni csaknem leheteden. Az adokivetes kulcsanak ,,kimondhatlan kiilon-boêse, a tis^tvdlas^tdsnak evsâkrol evsâkra modositott sâbdlyai, a megyei tis^t-viselok eljdrdsdt sâbdlyo^p utasitds, a megyei tbrvenysêkek alakjdnak roppantkulonboêse" miatt a helyi torvenyhozast a megyek szamara biztositani kell.

Nem vitathato, hogy a reformkor alkotmanyjogilag rendkiviil bo-nyolult viszonyai kozott Kossuth Lajos igyekezett megoldast talalni amegyei elet gyakorlati ellentmondasainak, mukodesbeli hianyossagainakfeloldasara. Nem elmeletileg kozelitett a kerdeshez; az alkotmanyos re-formok gyakorlati jelentoseget es elkeriilhetetlenseget hangsulyozta. Azaltalanosnak mondhato felfogassal egyezoen ragaszkodott a hagyoma-nyokhoz, a jovendo parlamentarizmust es az aktualis municipalizmustosszeegyeztethetonek tartotta. A centralistakkal ellentetben nem kezeltetudomanyos kerdeskent az alkotmanyos atalakulast, es vilagossa tette:

8 Az 1827-ki orszagos valasztmany szerint: ,,a megyek hatosdgaho^ tarto^tk minda^, mi a%orsâgot dltaldban, vagy a megye ko^dllomdnyat, vagjpedig maganosokjogait illeti, a mennyiben torvenjszerint jogutra (ad viam juris) nem tartosyiek, gyiilesekben tandcskoâs s hatdroât aid venni(pertractare)."\ro.: Kossuth La/os hirlapi c^tkkei (Sajto ala rendezte KOSSUTH Ferenc), Buda-pest, 1906,1841-1842.1. kotet, 239.

1 1-il _ g S'ı`ıırr.«i Is`ı`vs.iv

ige meg'e.i rzeréezeránééen megterteeiiee if. "Utalt arra, hogy a vármegyék ~ azalkotmányos szokásjog szerint - a törvények végrehajtásának legfonto-sabb szervei, de a törvényesség őrei is, hiszen a ,,riíminnj.fef efíenéegá, reg.: ane;greáe_n`.rı:í .áarafam .éámn rai_j*e.é.iEnniˇ ne7t reneieiereie iriinr jifir-:i.ri joggal inlnan, amegyeigfaiireé .fámiryfer ba.á:í.ıà:gazle éeéeiiáen .eee .éii7'áˇn aeriiinirnmer e.grere7enezÉ,` ti.áll: a e.ı.fgreáeyìa áneaiem rámiryfee argannmae, de .-:ie eg»è.*(er.rmind a ramergyeé őreiir. ”

Kossuth a megyéket olyan önálló munieipiumoknak tekintette,amelyek a törvényhozó hatalom részei, a végrehajtó hatalom orgánumai,a törvények őrei, közigazgatási törvényhatóságok, tehát az igazságszol-gáltatást is gyakorolják. Ezen túl a politikai életben is aktívan részt vesz-nekfl Ebből a széles hatalmi jogkörből következik, hogy astatórumalkotás jogával is rendelkezniük kell. Ebben az esetben csak azlehet a korlát, hogy a statütum nem ellenkezhet a törvénnyel. A megyéknem is élhemek vissza e jogokkal, hiszen az uralkodó felügyeleti jogávalélve elháríthatja ezt. Kossuth szerint a megyék ráadásul olyan ügyekbenalkotnak helyi rendeleteket, amelyekről azok sokszínűsége miatt törvénythozni csaknem lehetetlen. Az adókivetés kulcsának ,,.éimenana.rı'an zéiiáín-éágjeke, a rirqenaáeezraenaé innzaémf iergaéra maaarelaer rgaáaýfai, a megyei .tiszt-nieeáié eýararar rızaáaäyazd ntareleir, a mıgyei remi.-gyrgiéeé aíafc-yàna.é mppanr.{e.ű!ˇá`náá}{e'ee"n1iatt a helyi törvényhozást a megyék számára biztosítani kell.

Nem vitatható, hogy a reformkor alkotmányjogilag rendkívül bo-nyolult viszonyai között Kossuth Lajos igyekezett megoldást találni amegyei élet gyakorlati ellentmondásainak, müködésbeli hiányosságairıakfeloldására. Nem elméletileg közelített a kérdéshez; az alkotmányos re-formok gyakorlati jelentőségét és elkerülhetetlenségét hangsúlyozta. Azáltalánosnak mondható felfogással egyezően ragaszkodott a hagyomá-nyokhoz, a jövendő parlamentarizmust és az aktuális municipalizmustösszeegyeztethetőnek tartotta. .ér centralistákkal ellentétben nem kezeltetııdományos kérdésként az alkotmányos átalaltulást, és világossá tette:

H Az 1827-ki országos választmány szerint: „n mml.-.át nnrarráganng tnrregié mintára, mi azországa! aitaáiáan, .'.-'agy a megye „éá`.“;'_:it't'enrzinjı»'i:í.2`, reçgı' jiıeríıjg maganeraéjegriir iiieri, a menıgıriáeie rá`ru-ínyszerint' yegaaa fan' :fiam jam) nem farfazn.-áé, gJniá"e'ee.á áen ranahtiéegar .T ániaregnr aia nennijftıerIraeIare).”'\r'ö.: Kerenfá L4;-"er áiifiqıi rziééei [Sajtó alá rendezte KÜSSUTII Ferenc), Irlıuda-pest, 1908, 1841-1842. 1. kötet, 239.


nem tartja elegendonek a parlamentarizmus garanciait a (mindenkori)kormany tulhatalmi torekveseinek visszaszoritasara.

2Kossuth Lajos onkormanyzati reformterve 1848-ban

Kossuth 1848. marcius 3-i beszedeben a fiiggetlen felelos magyar mi-niszterium mellett szallt sikra. Kifejezte meggyozodeset, hogy ,,alkotmd-nyos eletiink s nem^tunk sêllemi es anyagi javdra hoândo torvenyeink csak a%dltal nyerhetnek eletet es valosdgot, ha vegrehajtdsukkal minden idegen avatko^dstolfiiêtlen, nemêti kormdny les^ megbi^ya." A regi dikaszterialis rendszer fele-los miniszteriumma alakitasat ,,minden reformjaink alapfoltetelenek s lenyegesbi^tositekdnak" tekintette. A nyilatkozat a felirati javaslat resze lett, es ujiranyt szabott a hazai onkormanyzatokkal kapcsolatos torvenyhozasifolyamatnak.

A torvenyes forradalom resztvevoi kozott ettol kezdve arrol folyt avita, hogy a parlamenti felelos kormany es a hagyomanyos megyei 6n-kormanyzat kibekitheto es celszeruen mukodtetheto-e. Kossuth hataro-zott meggyozodese szerint a ket intezmeny nines egymassal elvi es gya-korlati ellentetben, sot a hatekony alkotmanyvedelem ezutan is feltetelezimindkettot. Ennek erdekeben keszitette el a ,,megyei gyiileseknek nepkepvise-leti alapra dllttdsdrol" szolo javaslatat, amelynek mellekletekent a megyeitis^tvdlas^tds modjarol szolo rendelkezestervezetet is osszeallitotta.9 A ketreformterv a megyek kepviseleti rendszerenek fokozatos atalakitasarairanyult. A celzott torvenyi szabalyozast taktikai okbol ideiglenes jellegunekszanta, ettol remelte, hogy a megyekerdesrol folytatott vita nem valikvegletesse. A helyhatosagi javaslat vegen ezert miniszteriumi feladatkentszerepelt, hogy a legkozelebbi orszaggyulesen a vegrehajto hatalom ,,me-gyei sêrveêt egesêrol" torvenyt terjesszen elo. A megyei tisztvalasztasrolszolo javaslatban is ketszer fordul elo az ,,ideiglenes" szo.10

9 Az irat jelzete: Orszagos Levcltar Regnicolaris Lcveltar IV. 69. Diaeta anni 1847-48.Lad. XX. 21. sxam. Fasc. C. 56. sxam.; SPIRA, i.m., 109-110.; CsiZMADIA, i.m., 82.10 STIPTA Istvan, Torekvesek a varmegyek polgari atalakitasdra. lerveêtek, javaslatok, torvenyek,Budapest, 1995, 25-28.

Kossuth Lajosgönkonnányzat-koncepciója ] 15

nem tartja elegendőnek a parlamentarizmus garanciáit a (mindenkori)kormány túlhataltrii tőrekvéseinel-t visszaszoritására.

2Kossuth Lajos őnkormányzati reformterve 1848-ban

Kossuth 1848. március 3-i beszédében a független felelős magyar mi-nisztérium mellett szállt síkra. Kifejezte meggyőződését, hogy ,,ailéaz'afaz:i-nyes* elifaäaıë .ı` aemaafüaıls .raeifeaai ár aıgyagi javára ıfvazaadrí riírašr:)fea`mé s`.1àzé azaffrai .aysrbsraefé élete! ár aafáfágat, ha aafgmbaffirakéal minden ialszgaa aaaréagárrá!

f..f{ggeIfea_. nemzeti zéaranõíafy Jeff.: aafõzgčrzär/ta. "A régi dikaszteriális rendszer fele-los minisztériummá alakítását ,,.=wiaden rajbrıffgyäinzê a/apjă}'ra'tEZëaa„ê .r féa§}'agerE2ágtarz?á.ézíaa/e" tekintette. A nyilatkozat a felirati javaslat része lett, és újirányt szabott a hazai önkorrnányzatokkal kapcsolatos törvényhozásifolyamatnak.

A tőrvényes forradalom résztvevői között ettől kezdve arról folyt avita, hogy a parlamenti felelős kormány és a hagyományos megyei őn-kormányzat kibékithető és célszerűen működtethető-e. Kossuth határo-zott meggyőződése szerint a két intézmény nincs egymással elvi és gya-korlati ellentétben, sőt a hatékony alkotmány-védelem ezután is feltételezimindkettőt. Ennek érdekében készítette el a ,,wõ;gyei ,gy.:2'ieÍıè„êaefÉ aejbzeévaáre-fari aázzpra .aWz?dı`dıa`!" szóló javaslatát, amelynek mellékleteként a avs_gyarÌárzrasífarzfzíf módjáról szóló rendelkezéstervezetet is ősszeállítottaü .Fi kétreformterv a megyék képviseleti rendszerének fokozatos átalakításárairányult. A célzott tőrvényi szabályozást taktikai okból ideágfener jellegűnekszánta, ettől remélte, hogy a megyekérdésről folytatott vita nem válikvégletessé. A helyhatósági javaslat végén ezért minisztériumi feladıttkéntszerepelt, hogy a legkőzelebbi országgyűlésen a végrehajtó hatalom .swe-gjfsi rzaraefgef sgá.ra'_árfiÍ" törvényt terjesszen elő. A megyei tisztválasztásrólszóló javaslatban is kétszer fordul elő az „ideiglenes” szól"

H ."Lz irat jclzcte: Országos Levéltár Regnicoláris Levéltár IV. (39. Diaeta anni 184?-48.1..-ad. XX. 21. szám. lfase. (I. 5:3. szám.;S11~ııtA,.f`..=a., 109-1 10., (jsızraaı:1Ia,:'.a:., 82."J S'['IP'1'.fl~. István, Támkrekak .a v:í1"mag_j'ıáé polgári :.ítuá:nl'.:?ânára. Teraszefaás, jnamfatazé, fá`nfé:fya„é,Budapest, 1995, 25-28.

116 STIPTAlSTVAN

A megyei tis%tvdlas%tdsrol szolo kossuthi elgondolasokat az utolso rendiorszaggyules elfogadta es megalkotta az 1848. evi XVII. torvenycikket.11

A megyek hagyomanyos jogat, a tisztvalasztast, a kozigazgatas folyama-tossaga erdekeben atmenetileg fel kellett fiiggeszteni. Kossuth azonbanmegengedobb volt az elfogadott torvenynel: lehetove tette volna a tiszt-ujitast, ha ,,egyes megyeknek koîga^gatdsi vis^pnyai a%t halas^thatatlannd ten-nek. " A foispani hatalom korlatozasa erdekeben az ideiglenes ,,behelyet-tesitest" a megyei testiilet egyetertesehez kototte volna. Arra az esetreazonban, ha a tisztujitasra a megyei kepviselovalasztas elott keriilne sor,Kossuth az uj megyei fotisztviselok ideiglenes kijelolesere kozsegenkentvalasztando kiildottekbol egy bizottsagot alakitott volna.

A megye-atalakito eloterjesztest alsotabla 1848. mdrtius 28-i keriilediilese targyalta. A testiilet ele mar egy uj szoveg keriilt, amely a ^megyeinepkepviseleti rendsêr ideiglenes rendeêserol" szolt. Kossuth remek taktikaierzekkel tovabbra sem ragaszkodott a vegleges rendezeshez, hiszen sza-mara valtozatlanul a megyek megtartasa, es az alapveto reformok vegre-hajtasara valo alkalmassa tetele volt a eel.12 A torvenyhozas mar lerakta azuj kepviseled allam alapjait, elfogadta a felelos kormanyzatrol szolo ja-vaslatot es rogzitette a nepkepviseleti elvet. A megyek sem maradhattakregi formajukban, nem orizhettek tovabb rendi jellegiiket. A kossuthionkormanyzat-felfogassal egyebkent sem fert ossze a municipiumokarisztokratikus kivaltsagainak vedelme. Az orszaggyules es a megye nemszervezodhetett ketfajta, egymast kizaro alapon, mint Kossuth kifejtette:,,nepkepviselet a% ors^dggyulesen, nemesseg a megyekben, a ketto egymdssal meg nem

11 Jozsef RUSZOI.Y, Verfassung und Volksvertretung. La/os Kossuth tiber die offentlich-mhtlichenReformen auf den Kolumen der Pesti Htrlap (1841-1843), in: Gabor MATHE - Barna MEZEY(Hrsg.), Von dem Vormarz bis xum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in derungarischcn Rechtsentwicklung. Studien xu den Rcfbrmen in den 19-20. Jahrhundcrten.Wiirzburg-Budapcst, 2002, 98.12 1847/48. orszaggyules. Karok es rendck Naploja 1847. november 11-tol 1848. aprilis11-ig. Pest, 1848. XXVII. Elegycs Orszagos iilese a melt, forendeknek cs tekint. karok esrendeknek. 1848. febr. 11. 157-158.; Egyctertcs 1891. evi marcius 29-i szama; ViszOTAGyula, Grof Sêchenji Istvdn iroi es hirlaptroi vitaja Kossuth Lajossa/, Budapest, 1930, II. kotet,1069.13 STIPTA Istvan, DerKampfvon Lajos Kossuth fur das Selbstvenvaltungssystem im Jahre 1848, in:Gabor MATHE - Barna MEZEY (Ilrsg.), Von dem Vormarz bis zum 20. Jahrhundert.

116 STIPT.-1 Is'1`v.-itt

A rnegıei rirzrarílergtcírrríi szóló kossuthi elgondolásokat az utolsó rendiországgyűlés elfogadta és megalkotta az 1848. évi XVII. törvényeikketfilA megyék hagyományos jogát, a ıisztválasztást, a közigazgatás folyama-tossága érdekében átmenetileg fel kellett függeszteni. Kossuth azonbanmegengedőbb volt az elfogadott törvénynél: lehetővé tette volna a tiszt-újitást, ha ,,e___g_)ıe.r rnegyáéneé .l'afš«`z§z,gza.',='_gr2tz-ıirri er.ı'zerg»n:` ezt hnéarzréatntfennei ren-néé.”A főispáni hatalom korlátozása érdekében az ideiglenes ,,behelyet-tesitést" a megyei testület egyetértéséhez kötötte volna. Arra az esetreazonban, ha a tisztújitásra a megyei képviselőválasztás előtt kerülne sor,Kossuth az új megyei főtisztviselők ideiglenes kijelölésére községenkéntválasztandó küldöttekből egy bizottságot alakított volna.

A megye-átalakító előterjesztést alsótábla 7848. nráreánr 28-Í kerületiülése tárgyalta. A testület elé már egy új szöveg került, amely a ,.nae§Jer`nejf:.ieejtwireı'etr` renalrzer iderglener rendezererıš'/" szólt. Kossuth remek taktikaiérzékkel továbbra sem ragaszkodott a végleges rendezéshez, hiszen szá-mára változatlanul a megyék megtartása, és az alapvető reformok végre-hajtására való alkalmassá tétele volt a cél.'2 A törvényhozás már lerakta azúj képviseleti állam alapjait, elfogadta a felelős kormányzatról szóló ja-vaslatot és rögzítette a népképviseleti elvet. A megyék sem maradhattakrégi formájukban, nem őrizhették tovább rendi jellegíiket. A kossuthiönkormányzat-felfogással egyébként sem fért össze a munieipiiımokarisztokratikus kiváltságainak védelme. Az országgyűlés és a megye nemszerveződhetett kétfajta, egymást kizáró alapon, mint Kossuth kifejtette:,,nõjb.ée'pnnèZer az errzazggjfzílčren, ne;-*nerrg a rnegyeleéen, rr .éertő egrrnárrní .rneg nern

Jfgg ns

-- 1 Z;

H józsef l1.L1Szt)I.'r', I/egfarrnng and Velérnemernng. Lzýer Karrntb über' niíe čgfifentärb-rernfäréeırRifiırnren aaf den Keíıınren der Pesti Hirlap (1841-1343), in: Gábor lV[á'1'l-IÉ - Barna M1-ízt-2`ı'(I-1rsg.), Vtzın dem Vormárz bis zum 20. jahrhundert. 'Tradition und 'lirneuemng in derUng-arischen Reehtsentwicklung. Studien zu den lleformerı in den 19-20. Jahrlıunderten.Wˇiirzburg-Budapest, 21102, 98.[2 184?;' 48. országgyűlés. Karok és rendek Naplója 1847. november 11-től 1848. április11-ig. Pest, 1848. XXVII. lilegyes Ürszágos ülése a mélt. főrendeknek és tekint. karok ésrendeknek. 1848. febr. 11. 157-158.; Egyetértés 1891. évi március 29-i száma; 1v'|s?'..II_1'l`.~"~.Ü yula, Gm]".Tze'rneır)'.r` Irrınín .r'ní.i .ír br1r!ap:'ní.i ar1'r_í;in Karrnfé Lzylarref, Hudapest, 1930, II. kötet,1 D159.*-1 STIP'|`n István, Der Kcrmpfaan Ingjer Kerrntbfiir der Selbrranninftnngsfjvrrenr irnfnfırr 11848, in:Gábor M.-ÉTIIÉ - Barna MII«1'.zt1~;'r' (IIrsg.), \-'on dem \-"orn1á.tz bis zum EÜ. jalırhundert.


A kozigazgatas korabeli viszonyai is indokoltak a teriileti vegrehajtoszervek gyors atalakitasat. Az abszolutista kormanyzat es az adminiszt-ratori rendszer alol felszabadult megyek tobbsege a kozigazgatas vitelerealkalmadan volt. Kossuth jol erzekelte a gyakorlati kozigazgatas zavarait,es a helyhatosagi reform sziiksegesseget. A megyei reformra vonatkozoeros elszantsaga megis elvi indittatasu volt. Vilagosan latta, hogy a2 urberirendezes soran a varmegyere, az orszag egyeden szervezett kozigazgatasiapparatusara korszakos feladat var. A kozsegek ontevekenysegere ekkormeg nem lehetett tamaszkodni, a kozponti allami szervek kiepitese ishosszu ideig tartott volna. Az egykori jobbagyfoldek tulajdonba adasapedig Kossuth szemeben siirgeto, minden mast megelozo feladat volt.Olyan kotelezettseg, amelyet — mas apparatus hijan — eppen az erdekek-ben sertett nemesseg rendi varmegyejenek kellett volna vegrehajtania.Aki a jobbagyfelszabadltast 1848 marciusaban komolyan kivanta, annakgondolnia kellett a megyek atalakitasara is. A vegrehajtas akkor egyediiliszintjerol a reformot ellenzo nemesseget ki kellett szoritani, nehogy anepkepviseleti elvu torvenyhozas akarata meghiusuljon az ,,arisztokrati-kus" bazisu megyek ellenallasan. Ez a megfontolas kenyszerithette Kos-suthot arra, hogy reformkori megyebaratsaga ellenere lenyegbevago val-toztatasokat szorgalmazzon. Kiilonos, hogy a varmegyek atalakulasaertaz utolso rendi orszaggyulesen nagyobb harcot kellett vivnia, mint bar-melyik fontosabb alaptorvenyert. Igaz, ebbeli ellenfelei kozott mar nem apolgarositast ellenzok, hanem a mult intezmenyeihez ragaszkodok, a joszandeku hagyomanytisztelok es a regi varmegye alkotmanyvedo szerepetidealizalok voltak tobbsegben. Ezzel magyarazhato, hogy a megyei szer-vezet atalakitasarol szolo javaslata nem csupan a torvenyhozas egyikreformtargya, hanem a kiilonbozo politikai iranyzatok es kozjogi felfoga-sok iitkozopontja lett.

3Kossuth szerepe a masodik municipalista-centralista vitaban

Az utolso rendi gyules tanacskozasait kovetve kiilonosnek tunik, hogyKossuth kompromisszumra hajlo varmegyei javaslata a keriileti tabla

Tradition und Erneucrung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien xu denReformen in den 19-20. Jahrhunderten. Wiincburg-Budapcst, 2002, 100-111.

Kossuth Lgjos önkormányzat-koncepciója _ _ 1 17

.él közigazgatás korabeli viszonyai is indokolták a területi végrehajtószervek gyors átalakítását. Az abszoludsta kormányzat és az adminiszt-rátori rendszer alól felszabadult megyék többsége a közigazgatás vitelérealkalmatlan volt. Kossuth jól érzékelte a gyakorlati közigazgatás zavarait,és a helyhatósági reform szükségességét. A megyei reformra vonatkozóerős elszántsága mégis elvi indíttatású volt. Világosan látta, hogy az úrbérírendezés során a vármegyére, az ország egyetlen szervezett közigmgatásíapparámsára korszakos feladat vár. A községek öntevékenységére ekkormég nem lehetett táınaszkodni, a központi állami szervek kiépítése ishosszú ideig tartott volna. Az egykori jobbágyföldek tulajdonba adásapedig Kossuth szemében sürgető, minden mást megelőző feladat volt.Olyan kötelezettség, amelyet - más apparátus híján - éppen az érdekek-ben sértett nemesség rendi vármegyéjének kellett volna végrehajtania..nl-ti a jobbágyfelszabaditást 1848 márciusában komolyan kívánta, annakgondolnía kellett a megyék átalakítására is. A végrehajtás akkor egyedüliszintjéról a reformot ellenző nemességet ki kellett szorítani, nehogy anépképviseleti elvű törvényhozás akarata meghiúsuljon az ,,arisztokrati-kus" bázisú megyék ellenállásán. Ez a megfontolás kényszeríthette Kos-suthot arra, hogyrefornıkori megyebarátsága ellenére lényegbevágó vál-toztatásokat szorgalmazzon. Különös, hogy a vármegyék átalakulásáértaz utolsó rendi országgyűlésen nagyobb harcot kellett vívnia, mint bár-melyik fontosabb alaptörvényért. Igaz, ebbeli ellenfelei között már nem apolgárositást ellenzők, hanem a múlt intézményeihez ragaszkodók, a jószándékú hagyománytisztelők és a régi vármegye alkotrnányvédő szerepétidealizálók voltak többségben. Ezzel magyarázható, hogy a megyei szer-vezet átalakításáról szóló javaslata nem csupán a törvényhozás egyikreformtárgya, hanem a különböző politikai irányzatok és közjogi felfogá-sok ütközőpontja lett.

3Kossuth szerepe a második municipalista-centtalista vitában

Az utolsó rendi gyűlés tanácskozásait követve különösnek tünik, hogyKossuth kompromisszumra hajló vármegyei javaslata a kerületi tábla

Tradition und lirneuerung in der ungarischen Rechtsentwieklung. Studien zu denReforrnen in den 19-28. jahrhunderten. W'üfzburg-Budapest, 21102, 1ÜÜ-1 11.

118 STIPTA ISTVAN

1848. aprilis 2-i iileseben rendkiviili vitat valtott ki. Ennek egyik oka,hogy a torvenyhozas varmegyei meghatarozottsagu volt, a kovetek utasi-tasaikban nem kaptak megbizast a kiildo hatosagok refbrmjara. Az also-tabla tagjainak egy resze a megye valtozatlanul tartasaval regi kivaltsagok-hoz, a nemesi elojogokhoz ragaszkodott. A vitaban reszt vettek az orga-nikus felfogas bivei is, akik meg azt is vitattak, hogy a tortenelmi alkot-manyt radikalis reformokkal meg lehetne valtoztatni. Voltak, akik a jolbevalt halogato taktikat kovettek, a kerdes elnapolasat javasoltak. Megje-lent a vitaban a centralista allaspont is. Pd^mdndy Denes a megyek meg-sziinteteset, a teljes allami centralizacio bevezeteset javasolta. Szechenyigondolatait kozvetitve azt hangsulyozta, hogy a magyarsag fenntartasacsak eros centralizacioval lehetseges, a megyei valasztojog — Kossuth altaljavasolt — bovitese az idegen lakossagot segitene, a hazat gyengitene.14

Kossuth leghatarozottabban a megyeronto centralista allaspontotutasitotta el. Szerinte a jol mukodo, szabalyozott hataskoru onkormany-zatokra sziikseg van parlamentaris viszonyok kozott is. A Pazmandykivanta tiszta centralizacio — Kossuth szerint — veszelyes meg az azt al-kalmazo hatalomra is, hiszen igy a kiadott celszeruden kozponti utasita-sok nem a megyek, hanem a ,,bamcadok " ellenallasan tornenek meg. Ki-fejtette a reformkorbol ismert teoriajat az onkormanyzatok szintjeirol:,JVLds sâbadsdgot nem ismerek, mint a%t, a mit a% egyes csaldd koreben, a megye amaga koreben elve^ es e%en sâbadsdg a statusban, ugymint a nap sugdrai egy pont-ban os^pontosulnak, onnanpedig minden egyesre ismet sêtdradnak. '15

A kossuthi megyerendezesi javaslat - az altala vazolt lehetosegeketszambaveve — ,,kozeputas", a gyakorlat igenyeibol kiindulo volt. A var-megyek regi hataskorenek atmeneti erintedeniil hagyasa mellett, a teriiletiszabalyozas emlitese nelkiil csupan a regi kozgyulesek nepkepviseletialapu atszervezeset celozta. Kossuth Lajos ekkorra mar vilagosan latta,hogy a kerdest csak kompromisszummal lehet megoldani. Hosszu fel-szolalasaban ketszer is hangsulyozta, hogy miniszteri allasat a megyeklenyeges jogainak megtartasahoz koti, de javaslatanak reszleteirol mar

14 Pazmandy felszolalasa: Pcsti Hirlap 1848. apr. 9-i szam; Nemzeti Ujsag 1848. apr. 6-is?Am;A tekintetes vdrmegyeril. Tortenelmi vissâpillantds, Budapest, 1891, 39.15 Kossuth La/os iratai. XL kotct. Kossuth Lajos beszedei (Sajto ala rendezte KOSSUTHFerenc), Budapest, 1906,1. kotet 161-162.

1 13 _ g g f5`rIP'ı`.t Is'1`vá1\J

1848. április 2.-i ülésében rendkívüli vitát váltott ki Ennek egyik oka,hogy a törvényhozás vármegyei meghatározottságú volt, a követek utasí-tásaikban nem kaptak megbízást a küldő hatóságok reformjára. Az alsó-tábla tagjainak egy része a megye változatlanul tartásával régi kiváltságok-hoz, a nemesi előjogokhoz ragaszkodott. A vitában részt vettek az orga-nikus felfogás hívei is, akik még azt is vitatták, hogy a történelmi alkot-mányt radikális reformokkal meg lehetne változtatni. Voltak, akik a jólbevált halogató taktikát követték, a kérdés elnapolását javasolták. Megje-lent a vitában a centralista álláspont is. lidznrrínnj: Diner a megyék meg-szüntetését, a teljes állarni centralizáció bevezetését javasolta. Széchenyigondolatait közvetítve azt hangsúlyozta, hogy a magyarság fenntartásacsak erős centralizációval lehetséges, a megyei választójog - Kossuth általjavasolt - bővítése az idegen lakosságot segítené, a hazát gyengítenéfii

Kossuth leghatározottabban a megyerontó centralista álláspontotutasította el. Szerinte a jól müködő, szabályozott hatáskörű önkormány-zatokra szükség van parlamentáris viszonyok között is. A Pázmándykívánta tiszta centralizáció - Kossuth szerint - veszélyes még az azt al-kalmazó hatalomra is, hiszen így a kiadott célszerútlen központi utasítá-sok nem a megyék, hanem a ,,nnnn.ndeé"ellenáUásán tömének meg. Ki-fejtette a reformkorból ismert teóriáját az önkormányzatok színtjeiről:,jlõíeár rgnáneirnger nenr irnrerezle, nnˇnr azt, n .-ne? nz eger ernieín' éáfiáen, n nagy-v nrnngn éársˇáen élvez, elt ezen rzn.-ianıársg n rrntnránn, ngjnnint n nap rngdrni egy pent-nnn áltmnn.-2'n.I.`nfnn„é, ennnn pedig minden egyerre irnaeíf rzeidrneinnzé. "15

A kossuthí megyerendezési javaslat - az általa vázolt lehetőségeketszámbavéve - ,,középotas”, a gyakorlat igényeiböl kiinduló volt. A vár-megyék régi hatáskörének átmeneti érintetlenül hagyása mellett, a területiszabályozás említése nélkül csupán a régi kőzfilések népképviseletialapú átszervezését célozta. Kossuth Lajos ekkorra már világosan látta,hogy a kérdést csak kompromissznmmal lehet megoldani. Hosszú fel-szólalásában kétszer is hangsúlyozta, hogy miniszteri állását a megyéklényeges jogainak megtartásához köti, de javaslatának részleteiről már

'4 liázmándy felszólalása: Pesti l-lírlap 1848. ápr. El'-i szám; Nemzeti Újság 1848. ápr. ő-iszám; .ff-1 reiernterer neirnegyersˇıf Te`rnínenni ıerrejenäiffnnrár, Hudapest, 1891, 39.li Kersnrn Ligne e`rnrn.r`. X1. kötet. Kossuth Lajos beszédeí (Sajtó alá rendezte 1{t.'.~ssU"1"I!lierencj, Budapest, 1988, I. kötet 1ó1-1ő2.


hajlando vitatkozni. Az elmergesedett vitaban maga javasolta az egyez-teto konferencia megtartasat.

A legfontosabb hazai torvenyhatosagrol szolo vita dprilis 3-dn foly-tatodott. Eloszor Szechenyi Istvdn szolalt fel. Szechenyi korabban nemtartotta helyesnek a centralistak megyeellenes kiizdelmet, mert attol tar-tott, hogy a kormany megtagadja egyiittmukodesi szandekat, ha a parla-mentaris kormany eszmejevel ,,nyugtalanitjak". A varmegyeket azert,mert ,,nyavalygo allapotban" vannak, nem lenne szabad egy eszmenyicentrumba beolvasztani. Ez olyan hiba lenne — mondta —, mint ha vala-kinek, mert fogai fajnak, azt tanacsolnank, hogy fejet iittesse le. A varme-gyek tekintelyet - lattuk -, Kossuttal szemben is vedelmezte. Szerinteezeket, mint egy egesz kiegeszito reszeit, olyan helyzetbe kell hozni, hogytorvenyes kotelezettsegeiket teljesiteni tudjak. Csakhogy, sajat nezeteivelis szembekeriilve, Szechenyi hangoztatta legmeggyozobben az ,,erok oss%-pontositdsdnaky\ a magyar nemzet es nyelv vedelmenek sziiksegesseget is.16

Vegiil kimondta azt, ami az adott helyzetben donto fontossagu volt:elvben egyetert a megyek fenntartasaval es tamogatja mersekelt atalakita-sukat. F6 indoka a magyar nemzetiseg megtartasa, idegen tamadassalszembeni vedelme, a tarsadalmi viszonyok zavartalansaganak, stabilitasa-nak szavatolasa. A megyei kepviselet radikalis megvaltoztatasa — velteSzechenyi — sok erdeket sertene, zavart okozna abban az idoszakban,amikor egyseges nemzeti fellepesre lenne sziikseg. Ezert — szemben Kos-suthtal — vedte a regi nemesek kozgyulesi szavazati jogat es a kozsegikepviseletnek csak a kozvetett formajat tartotta bevezethetonek. Szeche-nyi a magyar nemzet erdekeit tartotta elsodlegesnek; a magyarsag pedigszerinte a ,,nemessegben koncentrdltatik." ,JSfe kedvetknitsuk el a nemesseget,nehdny nap alatt annyira megingattunk minden kovet, legaldbb a municipium ma-radjon a helyen"- emlekezett kesobb Kossuth Szechenyi szavaira.17

Pd^mdndy Denes, aki — Szechenyi naploja szerint ezen a napon veg-kepp ,,el akarta temetni Kossuthot" — ekkor is kovetelte a megyei koz-gyulesek feloszlatasat. Szerinte a megye a multban az alkotmany egyikvedelmezoje volt, de a jovoben a fejlodes akadalyozoja lehet. Ugy velte,hogy nem a varmegyeket kell konzervalni, hanem a kozsegeket kell fej-leszteni, mert ez az onkormanyzat fejlesztesenek igazi utja. Megkerdoje-

16 MARCZALI, i.m., 638-650.17 Kossuth 'Lajos iratai (Sajto ala rendexte: KOSSUTH Ferenc), Budapest, 1891, X. kotct 365.

Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója 1 19Í l I mi-

hajlandó vitatkozni. Az elmérgesedett vitában maga javasolta az egyez-tető konferencia megtartását.

A legfontosabb hazai törvényhatóságról szóló vita njtnilir 3-sín foly-tatódott. Először .Šze'e`/ireryfi Irrnein szólalt fel. Széchenyi korábban nemtartotta helyesnek a centralisták megyeellenes küzdelmét, mert attól tar-tott, hogy a kormány megtagadja együttműködési szándékát, ha a parla-mentárís kormány eszméjével ,,nyugtalanítják”. A vármegyéket azért,mert „nyavalygó állapotban” vannak, nem lenne szabad egy eszményicentrumba beolvasztaní. Ez olyan hiba lenne - mondta -, mint ha vala-kinek, mert fogai fájnak, azt tanácsolnánk, hogy fejét üttesse le. A várme-gyék tekintélyét - láttuk -, Kossuttal szemben is védelmezte. Szerinteezeket, mint egy egész kiegészítő részeit, olyan helyzetbe kell hozni, hogytörvényes kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Csakhogy, saját nézeteivelis szembekerülve, Széchenyi hangoztatta legmeg-győzőbben az ,,erá'é árra:-pnne'e.n:'.teárr:ínnAé if, a magyar nemzet és nyelv védelmének szükségességét is.”Végül kimondta azt, ami az adott helyzetben döntő fontosságú volt:elvben egyetért a megyék fenntartásával és támogatja mérsékelt átalakítá-sukat. Fő indoka a magyar nemzetiség megtartása, idegen támadássalszembeni védelme, a társadalrni viszonyok zavartalanságának, stabilitásá-nak szavatolása. A megyei képviselet radikális megváltoztatása - vélteSzéchenyi - sok érdeket sértene, zavart okozna abban az időszakban,amikor egységes nemzeti fellépésre lenne szükség. Ezért - szemben Kos-suthtal - védte a régi nemesek közgyűlési szavazati jogát és a községiképviseletnek csak a közvetett formáját tartotta bevezethetőnek. Széche-nyi a magyar nemzet érdekeit tartotta elsődlegesnek; a magyarság pedigszerinte a ,.neneerre§gáen énneenrrálrntzˇıé. ” „Ne zéedneríenznné el n nenrerr.-E!,ˇge.r,neičftány nap neki! ennyire rnegingnrtnnk minden köret, íegnzfább n nrnnáajtvinen nan-rneýnn et ÍJe§'}'e'n”- emlékezett később Kossuth Széchenyi szavairali

.P.:áznnána_'y Deíner, aki - Széchenyi naplója szerint ezen a napon vég-képp ,,el akarta temetni Kossuthot" - ekkor is követelte a megyei köz-gyűlések feloszlatását. Szerinte a megye a múltban az alkotmány egyikvédelmezője volt, de a jövőben a fejlődés akadályozója lehet. Ugy vélte,hogy nem a vármegyéket kell konzerválni, hanem a közsêgeket kell fej-leszteni, mert ez az önkormányzat fejlesztésének igazi útja. Megkérdője-L' 1 _

H* Maacznı, tar.. 635-650.17 Kerrnrú Lay'-::-.t irntni (Sajtó alá rendezte: Kû5SU'1`lI Ferenc), Budapest, 1891, X. kötet 365.

120 STIPTAlSTVAN

lezve a megyek tortenelmi ,,nem%etfenntarto" szerepet, Kossuthtal ellentet-ben ugy velte, hogy az idegen elnyomas ideje alatt nemzetunket, szabad-sagunkat a nep es a reformatus vallas vedelmezte a nemet nyelvu fourakes a latin nyelvu megye elleneben. Kossuth ovatos valaszaban megisme-telte, hogy a ,,s%abad munitipalitds" k.s> a parlamenti felelos kormany ossze-egyeztetheto. A Nemzeti Ujsag 1848. aprilis 8-i szamaban kozolt tudosi-tas szerint ,,semmi egyeb nem kivdntatik ho^d, mint a statusban minden hatalom-nak megsâbni a maga koret, s minden hatalomnak a maga koriben on dlldsdt,minden hatalomnak a maga kbreben annyi fuggetlenseget adni, hogy el ne nyomassekafelsobb dltal, de nem adni neki annyi erot, hogy gdtolhassa afelsobbet miikodeseben,melly mas teren mo^pg. "Kossuth onkormanyzat-koncepcioja ezen a pontonhasonlit Eotvos Jozsefehez, aki szinten a tarsadalom kiilonbozo szintjei-nek jogilag meghatarozott autonom cselekvesi lehetoseget kivant bizto-sitani. De Eotvos azzal a megszoritassal elt, hogy az onkormanyzati ko-rok egymassal hierarchikus viszonyban vannak, az orszagos onkonnany-zat erdekei elsodlegesek.18 Kossuth az egyenek, csaladok, kozsegek esmegyek onkormanyzatat tartotta fontosabbnak, es a kozponti hatalomkorlatozasat velte garancialis kerdesnek.19 Ellentetben a centralista felfo-gassal, az onkormanyzatokat hatalmi tenyezonek is tekintette. Elismerte,hogy az allamon beliili hatalmi tenyezok konfliktusba keriilhetnek egy-massal, ezert a ,,rend, sâbadsdg erdekeben a hatosdgi rendsêrt, de a kb'^segirendsêrt is tissue kell egye^tetni a parlamentdris kormdnnyal. " Vitatkozott azok-kal, akik a ket intezmenyt nem tartjak osszeegyeztethetonek. ,,S ha Europastatus boles ei nem tudtdk a mo dot foltaldlni, tehdt en fogom fdltaldlni, s megfogombi^pnyitani."

Kossuth polgari municipalizmusat a torvenyhozasi vitaban azonoshewel tamadtak a nemesi elojogok kepviseloi es az alkotmanyos centra-

18 EOTVOS Joxsef: Reform es haâftsag, Budapest, 1978,1. kotet 367.; ITERENCZI Zoltan, BardEotvos Jo^sef 1813-1871, Budapest, 1902, 104.; Rlkcpxeleset reszletesebben ,,Helyhat6sagis%erke%etunk" ci'mmel 6t rcs/cletben jelcnt meg a Politikai Hctilap 1865. sxept. 11., 18., okt.16., 17., 25-i sxamaiban.19 ,,HoI a lakosok csalddjaikban, ko^segetkben, s tartomanyi jol rendeêtt kisebb kori videkeikben anagyok erdekeire ne^ve nincsenek a% onkormdnyâsi hatdsd^galfolruhd^va a%pn korig, a meddigfol kellruha^tatva lennib'k, bogy a% eges% statust ne akaddlyo^hassdk, off a% egyeni sâbadsdgra elnyomolag hata felsobb hatalom, mert csekelyebb dolgokba fog avatko^ni, melljekben a cêlsêruseget nem fogja elta-Idlni, minthogy a magasbol nem ismerheti a koriilmenyeket, mm fog jo eloljarot adni a falunak, jos^plgabirotamegyenek ^."Nemzeti Ujsag, 1848. aprilis 8.

l2Ü S'lÌP'l`.-H. ÍlS'l"*.' ÁM

lezve a megyék történelmi ,_.es?a:zEgjfi`nnrerrzí ” szerepét, Kossuthtal ellentét-ben úgy vélte, hogy az idegen elnyomás ideje alatt nemzetünket, szabad-ságunkat a nép és a református vallás védelmezte a német nyelvü főurakés a latin nyelvü megye ellenében. Kossuth övatos válaszában megismé-telte, hogy a ,,.1`ze!>ed afzfiiõtjıbe/irzÍ.ı"' és a parlamenti felelős kormány össze-egyeztethető. A Nemzeti 1848. április 8-í számában közölt tuelösí-tás szeeint _.,rE.=vzfe:` .=.;g}fe'b nem kzˇnrírırarík hozzá, mint zzz n*e!:o`ben .eirˇnýri záerefefif-nek zeegtgabei a mage körét, .r minden herefamfiek e mage káifeáefi ee zíálzászát,minden berefezeeek e mage káfibea anfpf:`_fiz,gg8rlenrs;gE! edeí, hegy 8! az eyemersékejisčrőáb rf/tezf. die nem adna' neki ar:f§;'z` mir, hogy ,gáreı'zč2ar.ıè a_)'ë!rá'bá-èf .-e::?kãe'éJè'áEe,meik' már rázza mozog. ” Kossuth önkormányzat-koneepeiöja ezen a pontonhasonlít Eötvös jözseféhez, aki szintén a társadalom különbözö szintjei-nek jogilag meghatározott autonöm cselekvési lehetőséget kívánt bizto-sítani. De Eötvös azzal a megszorítással élt, hogy az önkormányzati kö-rök egymással hierarchikus viszonyban vannak, az országos önkormánjf-zat érdekei elsődlegesekfifi Kossuth az egyének, családok, községek ésmegyék önkornfıányzatát tartotta fontosabbnak, és a központi hatalomkorlátozását vélte garanciális kérdésnek.” Ellentétben a centralista Felfo-gással, az önkorrnárıyzatokat hatalmi tényezőnek is tekintette. Elisınerte,hogy az államon belüli hatalmi tényezők konfliktusba kerülhetnek egy-mással, ezért a ,,refmÍ. rszzzbadfág érdekében az beráregi renõiqerzz de e ké`zs.~§grfeezirzert is őrsze ke!! qgegtelrii a paráamentätít kerzfiánzýml " Vitatkozott azok-kal, akik a két intézményt nem tartják összeegyeztethetőnek. „S be Eenáee.rreratr E?é`!z::ıèz` nem tudták .e módotfiıfíralá/nz`, fe/:zár én fiigem fiflreáiíei, .r meg jiıgereš?á:ze?g}`z?eeí. ”

Kossuth polgári rnunicípalízrnusát a törvényhozási vitában azonoshévvel támadták a nemesi előjogok képviselői és az alkotmányos eentta-

W* EÜ'T'VÜ5_|özsef: Rejene ér bazzýisazg, Budapest, 1978, I. kötet 367.; IÍERENCEI Zoltán, Bríreˇ.E.".-íımšvlr jrízrçgf :FSM-í8??, Budapest, 1902, 104.; Elképzelését részletesebben ,,I-Ie{;'„čfeI:í.rı'gí:,*{zrkeze:fiek*'eímmel öt részletben jelent meg a lÍ'olit.il~:ai Hetilap 1865. szept. ll., 13., okt.lö., IT., 25-i számaiban.W ,,HeJ' za ézkerak efaáráýhikberı, kőızrefgeík ben, .f .rartneezíıgfijıíf mzdegsrf kíreiré ká'n` sedăkeikém Emegyek érdekeit? nšgw eárrerenek ez á'nkanı:zífg_ı'qzí.fi bafıísa;g,ga!jEı`fnıi'ızí.*,:aa ezaz kzínjz a .ersn'ráEjg_fEi`J' kz!!mbzízrefıfe z'L':Hf.ié'k, flag ez zzzgslrg state!! .ve ekadáýezbmrák, nt! ez çyëní Jzezlleráfazgre afryıefeăkıg én:e féfıábû éetefe.-W, fzf.-rnı' rrekăýfebb nlzgekéa Ji:-,g eaeíkn gari, meéčyekéea e tzãögeršrszgef nem _;'i1,g;Fe Elte-éífeí, efietfmy zs mzzgeréäf nem irfeflıfıeri af kärsiíýflăgveket, nem _fiı_g _,r`ı!í Efiíýlcárıít adná e fiaürnek, _,r`.:íJzeiäeéıhír .e megyének rfb. ”l_`*~íemzeti Újság, 1843. április 8.

1 i 1 ıiıí-Hi


lista kovetek. Ebben a helyzetben lenyegeben eldolt a megyei reformkerdese: az egymasnak meroben ellentmondo allaspontok eredoje csak azeredeti tervtol eltero enyhitett kepviselet, a regi nemesi szavazati jog (te-hat a regi kozgyules) fenntartasa lehetett.

Az adott helyzethez alkalmazkodva Kossuth Lajos utolso megyeitargyu hozzaszolasaban tobb engedmenyt tett eredeti elgondolasahozkepest. Kerte a kepviseloket, hogy javaslatat ne tekintsek demokratikus-nak, hiszen annak csupan ,,egy c^lja van, megmenteni a megyeket a% enyesêt-tol." Ezen a (sokszor szemere vetett) megallapitason tul ujra hitet tett aparlamentaris kormany es a megyerendszer osszeegyeztethetosege mel-lett. Eloszor mondta ki, hogy a ,,rend es szabadsag erdekeben" a k&^segirendsêrt. is onallosaggal kell felruhazni, de ez az onkormanyzat ervenye-siilhet a megyei jogok mellett. Sajat javaslatat kiegeszitendonek velte atorvenyt serto megyei gyules miniszterium altali felfuggesztesi jogaval. Ezaz intezmeny a magyar nemzetiseg erdekeit is szolgalna, hiszen a kor-many ezzel feken tudna tartani a renitens megyeket.20 Beszede vegenjavaslata legfontosabb elvi resze, a kepviselet mellett ervelt. Szerinte mega nemessegnek is erdeke a megyei kepviselet kibovitese. A megyei urakhataskoriikkel onzo modon visszaelve, a neppel osszeiitkozesbe keriil-hetnenek. A torvenyhozas altal elfogadott jogokat sem kapna meg min-denki. ,,Ha nem vesîink be o/y elemeket a vegrehajtdsba, melyek bi^tositjdk avalosdggd erleleset annak, mipapiron van. "Ezert lenne a magyar nemzetiseg esnemesseg erdekeben allo a nepkepviselet elvenek elfogadasa; amelynekkonkret tartalmara, reszletszabalyaira nezve tovabbi kompromisszumra ishajlando.

A torvenyes forradalom, a kozjogi rendszervaltas hajnalan egy lat-szolag jelentektelen kerdesben tehat alkotmanyertelmezesi konfliktusalakult ki a leendo miniszterek kozott. Sêchenyi Istvdn ragaszkodott ko-

20 ,^4.llitsuk a megyeket kepviseloi alapra, s e% nem Jog tortenm, mtnden gyules magyar lesy^ mertZemplen megye kovete igen jolfigyelmeyjetett, hogy egy nagy hidny van a tbrvenyben s e^ a$ hogy egy §-ban meg kell adni a ministeriumnak a%pn hatalmat, hogy ha valamelly megyei gyules a torveny korlataintul lep, ayj felfiiggesyjbesse. Ha kepviseleti rendsêr van, appellal a nepre, uj valasyjasra es nem /es% egytot gyules is Magyarorsâgban so ha. Hagyjuk meg ay^ eddigi syjtkast, veghetetlen sok tot gyules les%. Marmost mi a nemêtisegnek garantidja? A^ e, ha a nyilvanos elet kitbroltetik a megyekbol, es a kormdny-%ds pecsetelt levelekkel megy, vagy ha nepkepviselok altal tartatnak gyitlesek. lêlkemnek meggydzjidese,ha ketsegbe foroghatna a magyar nemzetiseg, csak a nepkepviseletre bayjro^ptt megyerendszerfentartdsdval lehetne a%t megmenteni, mdskeppen mm. "Nemxeti Ujsag, 1848. aprilis 8.

Kossuth Lajos önkormányzat-koneepeíéja 12]

lista követek. Ebben a helyzetben lényegében eldőlt a megyei reformkérdése: az egymásnak merőben ellenttnondö álláspontok eredője esak azeredeti tervtől eltérő enyhített képviselet, a régi nemesi szavazati jog (te-hát a régi közgyűlés] fenntartása lehetett.

Az adott helyzethez alkalınazkodva Kossuth Lajos utolso megyeitárgyú hozzászölásában több engedményt tett eredeti elgondolásáhozképest. Kérte a képviselőket, hogy javaslatát ne tekintsék demokratikus-nak, hiszen annak esupán „egy tgeýe ezen, neeg1nenreneˇe eneýekef ez enyeltızer-tál. ” Ezen a (sokszor szemére vetett) megállapításon túl újra hitet tett aparlamentáris kormány és a megyerendszer összeegyeztethetösége mel-lett. Először mondta ki, hogy a ,,rend és szabadság érdekében" a .éágeeıgieendezen is önállösággal kell felruházni, de ez az önkormányzat érvénye-sülhet a megyei jogok mellett. Saját javaslatát kiegészitendőnek vélte Htörvényt sértő megyei gyűlés minisztérium általi felfüggesztési jogával. Ezaz intézmény a magyar nemzetiség érdekeit is szolgálná, hiszen a kor-mány ezzel féken tudná tartani a renitens megyéket.-W Beszécle végénjavaslata legfontosabb elvi része, a képviselet mellett érvelt. Szerinte méga nemességnek is érdeke a megyei képviselet kibővítése. .él megyei urakhatáskörükkel önző modon visszaélve, a néppel összeütközésbe keriil-hetnének. A törvényhozás által elfogadott jogokat sem kapná meg min-den .,He nene neegánk ée egy ekeneket .zs nezgtsétytdeée, neešvek áizteoftrdk zennkíedggd eideféeét ennek. nei,sajDe'ren sen. “Ezért lenne a magyar nemzetiség ésnemesség érdekében állö a népképviselet elvének elfogadása; amelynekkonkrét tartalmára, részletszabályaira nézve további kompromisszumra ishajlandö.

.Fi törvényes forradalom, a közjogi rendszerváltás hajnalán egy lát-szölag jelentéktelen kérdésben tehát slkotmányértelmezési konfliktusalakult ki a leendő miniszterek között. .l`2;e'eéee3yi letndn ragaszkodott ko-

!" ,,z-fff.éÍ.fnzé n nsegeiéef k:jtwfee:'ői néıyüns, .r eg non fiıg !iíreè'nn:', minden gyšıfát enegjıfet ferg mertZefiıpfen Jnegye kénete igenyeffigjfefmegfetett, éngjfl egy nngı' Allieíıgf ann n fáméqyéen .t ez eg ángı' egy J-énn neeg kell' mint n ne:`nr`n'erfnennnk ngnn élfttnimnf, .éngy én nnásneifie nvegyei gjıeíıfée n térsége zéeréátninÍnf' feje, ngtfiýilggeegtéesse. Hn kéeníeefetí rendszer ann, rıyıpeffdf n néˇpre, ny nnfaeztdsrn e's nene fesz egy!tíeg_ınll"éi` ér Mngynrnrrgnzgánn tette. Hngjynk nseg na; enliejgí egnkeíef. ne_'gı!iete.i'ı'en .rek !e'fgy:?ı'.ér ferg .fıfíleárnnıuf na* n nensgennıfgnek gnrnnozáin?Az e, én n Jgyifndnne éfef k.t'!e`tn`:?efáé n megfleiéééá ár n Ătersvdıgy-syíe peeeéteá' Íenefekéef enegy, nngy én nefekimiárefák :íftnf forintnak ,;_}ví.e"eZre.é. Lefiternneië eneggjfigádfee,én keteefgée fiflmgéntnn nf enngynr nenegeefeeg, eenk n nejtıziteftıefeefefre bagfmgnft anigrerendigef

ylerrtnfidediflnfi feéefne ezt neegneenfenrˇ, nedtkejûpen neen. ”l"~lemzeti Ujság, lö-43. április E.

122 STIPTA IsrvAN

rabbi allaspontjahoz: a megyek rendi korszakbeli szervezetet es hataskor-et egyelore meg kell tartani, csupan a kozgyuleseiket sziikseges a ,,megyektetsêse sêrinti s^dmu" kozsegi kepviselokkel kiegesziteni. Eatthydny Lajosnyiltan Szechenyit tamogatta, Dedk Ferenc 1848. aprilis 2-an, Sêmere Ber-talan az ellenzeki part programvitaiban nyilatkozott a kossuthi koncepcioellen.21 £<?'/wj-/o^r^rcentralista felfogasa, a rendi varmegye elleni elvi al-laspontja regtol fogva kozismert volt.22 A miniszterelnok kabinetkerdessenyilvanitotta a megyek kepviseleti rendszererol szolo vitat: ha ebben afontos kerdesben ket leendo miniszter (Szechenyi es Kossuth) kozottilyen nagy nezetkiilonbseg, van, az egyiknek vissza kell lepnie. Kossuth akovetek hangulatabol ugy erezte, ha ekkor a keriileti tablat megszavaz-tatjak, Szechenyi vereseget szenvedett volna. Ennek valoszinuseget no-velte, hogy az alsotabla korabbi dontese alapjan a varosok kiildottei marfejenkent szavazhattak; 6k egyertelmuen a nemesi jogok ellen foglaltakvolna allast. A szavazas elrendelese persze nyilt alias foglalasrakenyszeritette volna a koveteket, amely meghasonlast, szethuzast okoz-hatott volna egy olyan idoszakban, amikor eppen az egyseges fellepestkellett hangsulyozni az udvar es az orszag elott egyarant. Ezert hataroz-tak arrol, hogy a keriileti iilest zart tanacskozassa, konferencidvd alakitjak, esott kiserlik meg a nezetkiilonbsegek feloldasat.

A kielezett helyzetben - Kemeny 'Lsigmond szerint — Deak erkolcsi ha-talma, allamferfiui bolcsessege reven jott letre kompromisszum. SzechenyiIstvdn beleegyezett egy olyan torveny meghozatalaba, amely a miniszteri-umot egy megyei reformrol szolo tervezet osszeallitasara es a kovetkezoorszaggyules ele terjesztesere kotelezi. A megalkotando torvenyben gon-doskodni kell a ,,megyei s%erke%etnek a ko%$%abad$aggal valo oss^hangba boâta-Idrol." Az atmeneti idoben a regi megyei kozgyuleseket megilleto hatas-kort egy allando bizottmany gyakorolja, amelyet a megye lakosaibol,,sziiletesi kiilonbsegre valo tekintet nelkiil" valasztanak. Kossuth viszontraallt arra, hogy azon az egyetlen kozgyulesen, amely a megyei kormany-zatot ellato allando bi^pttmdnyt valasztja, a nemesek s ,,minda%pk, kiket a

21 STIPTA Istvan, Sêmere Bertalan es a vdrmegyek 1848-ban. in.: RUSZOLY Jozsef (szerk.),Szemere Bertalan es kora I. Borsod-Abauj-Zempleni Torteneti Evkonyv 7/1, 2., Miskolc,1991,201-221. .22 EoTVOS Joxsef, Reform, Lipcse, 1846, 48.; STIPTA Istvan, Ebtvb's Jozsef onkormanjâtvedocentrali^musa, Napjaink, XXVII (1988), 9. szam. 3-7.

1221 STıı=fT.-i Is*ı"~.f.tT~:

rábbi álláspontjához: a megyék rendi korszakbeli szervezetét és hatáskör-ét egyelőre meg kell tartani, csupán a közgyűléseiket szükséges a ,,nieg:e'ktetnzeke .ezerinii szzziinii” községi képviselökkel kiegészíteni. Bnttiıydeyf' lzyeinyíltan Széchenyit támogatta, Deiik Ferene 1343. április 2-án, .Fzzeinere Ber-inisn az ellenzéki párt programvitáiban nyilatkozott a kossuthi koncepciöellenél Eiiieek jiiszizgf centralista felfogása, a rendi vármegye elleni elvi ál-láspontja régtől fogva közismert volt.-12 A miniszterelnök kabinetkérdéssényilvánította a megyék képviseleti rendszeréről szőlő vitát: ha ebben afontos kérdésben két leendő nıiııiszter (Széchenyi és Kossuth) közöttilyen nagy nézetkülönbség, van, az egyiknek vissza kell lépnie. Kossuth akövetek hangulatáből úgy érezte, ha ekkor a kerületi táblát megszavaz-tatják, Széchenyi vereséget szenvedett volna. Ennek valőszínüségét nö-velte, hogy az alsötábla korábbi döntése alapján a városok küldöttei márfejenként szavazhattak; ők egyértelműen a nemesi jogok ellen foglaltakvolna állást. A szavazás eltendelése persze nyilt állásfoglalásrakényszerítette volna a követeket, amely meghasonlást, széthúzást okoz-hatott volna egy olyan időszakban, amikor éppen az egységes fellépéstkellett hangsúlyozni az udvar és az ország előtt egyaránt. Ezért határoz-tak arről, hogy a kerületi ülést zárt tanácskozássá, keigféteneieinsí alakítják, ésott kísérlik meg a nézetkülönbségek feloldását.

A kiélezett helyzetben - Keneéey Zeginenn' szerint - Deák erkölcsi ha-talma, államférfitii bölcsessége révén jött létre kompromisszum.. .Šze'uč'ei;yelsiedn beleegyezett egy olyan törvény tneghozatalába, amely a minisztéri-umot egy megyei teformröl szőlő tervezet összeállítására és a következőországgyűlés elé terjesztésére kötelezi. A megalkotandö törvényben gon-doskodni kell a ,,niegei egerkegeinek e kázrzeáedrdggei safe' etizânngén iie :zete-Zfírdi. ” Az átmeneti időben a régi megyei közgyöléseket megillető hatás-kört egy állandö hizottmány gyakorolja, amelyet a megye lakosaiből,,születési különbségre valő tekintet nélkül" választanak. Kossuth viszontráállt arra, hogy azon az egyetlen közgyűlésen, amely a megyei kormány-zatot ellátö ziiieneití áizeomdigfi választja, a nemesek s ,,ini*ndazek, kiket n

21 3”1'I1ti'a István, lgeneere Berininn er e eiirneegyié 1343-lisa. in.: Rtíszotv jozsef ı[szerk.],Szemere Bertalan kora I. Borsod-ikbaüj-Zempléni Történeti fivkönyv 'if 1, 2., Miskolc,l'El'.ill, 231-221.23 EÜ'I"v'ÜS _|őzsef, Riyirrne, Lipcse, 1346, 43.; S'I'1P'lè. istván, ElfnáˇJ Jliígref ánknnndnyzninédáeentrnégnvnen, Napjaink, HIFI] (1333), 9. szám. 3-T.


megyekjogterjes^tohatdroâtai kordbban s%ava%atijoggalfelruhd%tak'\ regi jogai-kat gyakorolhassak.23 A koveti konferencian letrejott megallapodast a2alsotdbla LVIII. orszagos iilese 1848. dprilis 4-en targyalta es a ,,megyei hato-sdg ideiglenes gyakorlatdrol" szolo torvenyjavaslatot eszrevetel, valtoztatasnelkiil jovahagyta.24 A masodik municipalista-centralista vita torvenyho-zasi kompromisszummal zarult.

4A kossuthi koncepcio 1848-ban megvalosult elemei

Kossuth onkormanyzat-mento es polgarosito torekvese sikeres volt.Megsziiletett az a torveny, amely lehetove tette a rendiseg alapjait meg-szunteto reformok megyei vegrehajtasat es megorizte a haladomunicipalizmus szervezeti hagyatekat. A varmegyek hataskoret es muko-desi rendjet erinto 1848-i jogi normak kozott legfontosabb Kossuth mu-ve, a ,,megyei hatosdg ideiglenes gyakorlatdrol" szolo XVI. tc. volt.25 Az ideigle-nes jelzo tiikrozte eloterjesztojenek azon felfogasat, hogy egyelore a leg-

23 A megyekcrdes 1848. marcius 28-i, es aprilis 2-i cs 3-i targyalasara: URBAN Aladar,Battyany Lajos minis^terelnoksege, Budapest, 1986, 207-213., 773.; SUPKA Geza, 1848/1849,Budapest, 1985, 117. A szerzo tevcsen allitja, hogy Kossuth Lajos a ,,nemesi megye regielojogait" akarta fenntartani. SARLOS Marton, Sêchenyi Istvan es a feuddlis jogrend atalakuldsa,Budapest, 1960, 141.; KLOM 6: 73, 713-728.; ViszOTA, /. m., II. 1075.; Kossut Lajos Iratai(sajto ala rendezte KOSSUTH Ferencz) VIII. kotet 338; VARGAjanos,Ajobba£yfe/s%abadi'tdskivivasa 1848-ban Magyarorsâgon, Budapest, 1971, 250.; SZABAD Gyorgy, Kossuth Lajospolitikai pdljdja ismert es ismeretlen megnyilatkoâsai tiikreben, Budapest, 1977, 121-123.; FALKMiksa, Sêcbenyi Istvan grof es kora, Pest, 1868, 252.; KEMENY Zsigmond, Vdltoâtok atortenelemre, Budapest, 1972, 263.; KECSKEMETHY Aurel, Parlamenti alkotmdny es vdrmegyeireakcio, Pest, 1867, 41.; SPIRA Gyorgy, 1848 Ssychenyije es Sêchenyi 1848-a, Budapest, 1964,109-113. Legujabban: SPIRA, Jottdnyitse ..., i.m., 119-120.; Kossuth oregkori elbeszelese amegyei szerkezet nepkepviseleti alapra allitasarol szolo 1848: XVI. tc. keletkezeserol esazokrol az ellentetekrol, amelyek e kerdesben kozte es Szechenyi kozott fennalltak. Meg-jelent az Egyetertes 1891. marcius 29. szamaban. Ujra kiadta VlSZOTA, i.m., II. 1068-1076.24Naplo 1847/48. 217.; Iromanyok 1847/48. 167.; Pesti Hirlap, 1848. aprilis 12. sz.25 A megyei rendszert erinto aprilisi torvenyek a kovetkezok: 1848:XVII., 1848:XXIII-XXVI. tc.'-k, az erdelyi 1848:VII. 5. §-a, tovabba reszben az 1848:111. tc. 26. §-a, 1848:V.tc. 7. §-a, az 1848:IX. tc. 1-5. §-a, az 1848:XXII. tc. 2., 3., 6. es 7. §-a, valamint a 15. § a,az 1848:XXIX. tc. 3. §-a es az 1848:XXXI. tc. A torvenyek (nem teljes) felsorolasat adjaLAKATOS Erno, A% elso megyebiypttmdny 1848-1849, Leveltari Kozlemenyek 1958, 108.;Magyar Torvenytar 1836-1868. evi torvenycikkek, Budapest, 1896, 237-238.

Kossuth Lajos örtkornıáııyzat-koncepciőja 123

neegı;e'kyegregfer:f_rd éeidre.-zetes' kerdiflá-:rn rgnnegnrijeggnifiirnédzrnk ”, régi jogai-kat gyakorolhassákél .Fi követi konferencián létrejött megállapodást aznirdrriéin LW11. országos ülése 1343. ripriiir 4-én tárgyalta és a „rnegfei éned-rnfg ieieigienei` gsrkeriíarrirdií' szőlő törvényjavaslatot észrevétel, változtatásnélkül jőváhagyta.2'* A második municipalista-centralista vita törvényho-zási kompromisszurnmal zárult.

4A kossuthi koncepciő 1343-ban megvalősult elemei

Kossuth önkormányzat-mentő és polgárosítő törekvése sikeres volt.Megszületett az a törvény, amely lehetővé tette a rendiség alapjait meg-szüntető reformok megyei végrehajtását és megőrizte a haladőmunicipalizmus szervezeti hagyatékát. A vármegyék hatáskörét és mükö-dési rendjét érintő 1343-i jogi normák között legfontosabb Kossuth mő-ve, a ,zvigjlei lá-:ridrríg ideigiener _gfnkerinIz-zirdi” szőlő XV1. te. volt?-5 .őz ideigle-nes jelző tükrözte előterjesztőjének azon felfogását, hogy egyelőre a leg-

23 .-1 megyekétdés 1343. március 23-i, és április 2-i és 3-i tárgyalására: Ulüäálv Aladár,Bergfdryf Lzzfer rnininf.='ereinákri{ge, Budapest, 1'El3ú, 23?-213., 173.; SLlPl~ta Géza, 1343,! i349,Budapest, 1935, 11`?. H. szerző tévesen állítja, hogy Kossuth Lajos a „nenreri nregye refgiei§regni`r'* akarta fenntartani. 3:1. ILLÜS Márton, .fzzieéegıfi Irrvdn e'r e finddiirjngrsnd eiteinknidrn,Budapest, lflöíl, 141.; 1{LÜl"v'1 ti: T3, 713-T23.; "v'lSEÜ'1è«., i. ni., 11. 1l]`15.;.l<ÍnrrrriLzyer .fruit-.si[sajtő alá rendezte l(Ü55LE'|`H' Ferencz) V111. kötet 533; Vnfiûnjános, .f=l_,ini1.-l*ríg|»',fë3Írzn.lInriiˇirir.éienníre i343-enn ivíegıferarrgçigen, Budapest, 1911, ECL; Szasa!) György, Kerrnrn Ligier,tıeiirikei ,edýzrjie innen er irnrernien nrgiyiihféeznrei rnlériéen, Budapest, 1911, 121-123.; Fs.Ls:Miksa, Šzéeéeryi lrineín grtjf ér kene, llest, 1353, 252.; K}3.t.-{ÉH'r Zsigmond, 1/'rálfnznrnk ntrˇiireireienrre, Budapest, 1'É."i'2, 2ő3.; 1<.lãtI.5|fíEMIl'i'I-l'r Aurél, Pnnlrrnenti niknrnvdıy; ér nrírrnegjreireezérid, Pest, 1361, 41.; 31=IRe. György, 1343 .f.-zieirenyýe ir Jgiréegjfi 1343-n, Budapest, 1Elő4,139-113. Legújabban: 31*ıs'..-'-„, jefidryir .re ..., inr., 113-123.; Kossuth öregkori elbeszélése amegyei szerkezet népképviseleti alapra állításáről szőlő 1343: XV 1. tc. keletkezéséről ésazokről az ellentétekről, amelyek e kérdésben közte és Bzéchenyi között fennálltak. Meg-jelent az Egyetértés 1391. március 23. számában. Újra kiadta `li'Isz.tTl*.ı'i, inn., 11. 1363-1ÜTő.341*-laplő134Tf43. 211.; Irományok 134?f43. 1űT.; Pesti 1-lírlap, 1343. április 12. sz.35 .-"ı megyei rendszert érintő áprilisi törvények a következők: 1343:H1v'11., 13431313111-}='Lˇ2{"i”1. te.-lt, az erdélyi 1343:"L-111. 5. §-a, továbbá részben az 13431111. tc. Eü. §-a, 1343:`v'.te. 7. '§-a, az 1343:13.. tc. 1-5. §-s, az 1343:XX11. te. 2., 5., ő. és T. §-a, valamint a 15. '§ a,az 1343:X1{1}{. te. fi. §-a és az 1343:}{`.lÜ{1. tc. .él törvények (nem teljes) felsorolását adjal..Jilte'J`Ü5 lirnő, .«-*lg eéii rne_§'ei1i.?;ei.trndn_y 1343-1349, lievéltári Közlemények 1353, 1113.;Magyar Törvénytár 1356-1353. évi tőrvényeikkek, Budapest, 1315115, 257'-233.

124 STIPTA isrvAN

fontosabb kerdesekrol kell donteni, viszont a hatarozatokat azonnal veg-re kell hajtani. A ,,hatosag" kifejezes az 1848. aprilis 3-i zart konferenciaeredmenyekent sziiletett, Kossuth az alsotabla ele meg a ,,megyei szerke-zet" rendezeset inditvanyozta. Az eredeti elkepzeles teljesebb atalakitasteredmenyezett volna. A reformkori cikkeiben a ,,hatosag" kifejezesegyebkent a megyeket megilleto hataskori jogosultsagokat jelentette.Kesobb joggal hivatkozott arra, hogy a javaslatara hozott torveny csakfelszinesen erintette a megyei onkormanyzati jogokat.

A torveny bevezeto mondata rogzitette az alkotmanyosmunicipalista tabor felfogasat a megyek tortenelmi szereperol. A megyekjfMagyarhon es kapcsolt resêi alkotmdnyossdga vedbdstydi" maradtak, hivatko-zasi lehetoseget kinalva azoknak, akik kesobb a helyhatosagi rendszert1847-es formajaban kivantak visszaallitani. Az 1860-61-i alkotmanyosmozgalmak idejen meg az udvari korok is utaltak a magyarmunicipiumok ,,vedbastya" szerepere, szamitva megyebarat kozvelemeny,,allagorz6" konzervativizmusara.26 A korabbi tervezetektol elteroen atorveny bevezeto szovegeben nem szerepelt a ,,nepkepviselet" kifejezes,helyebe a tagabb ertelmezest lehetove tevo ,,ko%s%abadsdg" keriilt. Apreambulum — Deak Ferenc javaslata nyoman — megemliti a reform gya-korlati indokat, a kozigazgatas folyamatossaganak biztositasat.

Az 1848:XVI. tc. 1. §-a kotelezte miniszteriumot a megyei szerkezetkepviseleti alapra allitasarol szolo tervezet elokeszitesere. Erre csupan - aharmadik municipalista-centralista vita utan —, 1870-ben keriilt sor. Atorveny szerint eloszor a regi megyei kozgyuleseket kellett osszehivni. Eza rendelkezes — Kossuth szandekaval egyezoen — a folyamatossagot, atorteneti jogok tiszteletben tartasat demonstralta. Az altala kiharcolt nep-kepviseleti elv szerint az utolso hivatalos rendi jellegu varmegyei tanacs-kozasokon ,,s%ava%attal birandnak... a%pk, kiket a megyei lakosok kb^segenkente%en kosgyulesre kepviselokiil utasitanak. "A kozgyulesen hirdettek ki a torve-nyeket es valasztottak egy ,,nagyobb s^dmu dllando bi%pttmdnyt'\ amelyneklegfontosabb szerepe a kozigazgatas folyamatossaganak fenntartasa es az

26 MADACH Imrc, Sâbadelvmeg es tablabiro poltiika, in: Madach Imre Osszes Muvei (Sajtoala rendezte: IlAJ.Asz Gabor), Budapest, 1942, II. kotet 650.; STIPTA Istvan, Vamiegyek apolitikai publids^tikdban (1860-1861), Publ. Jur. et Pol. Tom. I. Fasc. 10, Miskolc, 1985,262.

124 S'1`11='i*.-i Is'j`v.~i1v,

fontosabb kérdésekről kell dönteni, viszont a határozatokat azonnal vég-re kell hajtani. A ,,hatőság" kifejezés az 1343. április 3-i zárt konferenciaeredményeként született, Kossuth az alsőtábla elé még a „megyei szerke-zet” rendezését inditványozta. Az eredeti elképzelés teljesebb átalakításteredményezett volna. ii reformkori cikkeiben a ,,hatőság“ kifejezésegyébként a megyéket megillető hatásköri jogosultságokat jelentette.Később joggal hivatkozott arra, hogy a javaslatára hozott törvény csakfelszínesen érintette a megyei önkormányzati jogokat.

A törvény bevezető mondata rögzítette az alkotmányosmunicipalista tábor felfogását a megyék történelmi szerepéről. A megyék,,Megver.-*ien er ke,erreii rergei eikeirn.dnyei`re:ge eiriivei`§}'er"' maradtak, hivatko-zási lehetőséget kínálva azoknak, akik később a belyhatősági rendszert1347-es formájában kívánták visszaállítani. Az 1361]-l':-1-i alkotmányosmozgalmak idején még az udvari körök is utaltak a magyarmunicipiurnok ,,védbás tya“ szerepére, számítva megyebarát közvélemény',,állagőrző“ konzervativizmusáraéfi A korábbi tervezetektől eltérően atörvény bevezető szövegében nem szerepelt a ,,nipkejeei.reie.ı!"" kifejezés,helyébe a tágabb értelmezést lehetővé tevő ,,ká.'zrzeáedre;g" került. Piprearnbulum - Deák Ferenc javaslata nyomán - megemlíti a reform gya-korlati indokát, a közigazgatás folyamatosságának biztosítását.

rlz 1343:XVI. tc. 1. §-a kötelezte mínisztériurnot a megyei szerkezetképviseleti alapra állításáről szőlő tervezet előkészítésére. Erre csupán - aharmadik municipalista-eentralista vita után --, 137Ü-ben került sor. Atörvény szerint először a régi megyei közgyűléseket kellett összehívni. Eza rendelkezés - Kossuth szándékával egyezően - a folyamatosságot, atörténeti jogok tiszteletben tartását demonstrálta. Az általa kíharcolt nép-képviseleti elv szerint az utolső hivatalos rendi jellegű vármegyei tanács-kozásokon ,ngesezeirei eirenrinek... ezek, kiket e nregyei iekerek kiízsgenkenier/_en kárgıfriierre .éejsnrÍıèiá'kriinien1“enek.“i”i közgyűlésen hirdették ki a törvé-nyeket és választottak egy ,,negjfei;?ıi-' rzrirnri rizlfenráí áignfiredrjyííj amelyneklegfontosabb szerepe a közigazgatás folyamatos ságának fenntartása és az

21* hínüátii-I lrnre, .ftzeéefieávíreg ár irábieirinrl jınifiike, in: Madách Imre Összes Művei ffiajtőalá rendezte; 11n.1.iısz Gábor), Budapest, 1942, 11. kötet 6511.; 3*1'IP*l'»'~. István, Ifeenegyik e,ı':eé`ti.éei,ûn.-i.érir{ir}éd.i=en (időd-1352-',l, Puhl. _jur. et Pol. Tom. 1. Fast. 111, Miskolc, 1935,2152.


aprilisi torvenyek vegrehajtasanak szervezese volt.27 Ezt a testiiletet akozgyules valasztotta, a torvenyben megszabott — elegge tag — keretekkozott. Letszamanak es osszetetelenek megallapitasanal a megyek nagy-saga, lakossaganak szama mellett tekintettel kellett lenni a ,,megyei honpol-gdrok minden os^tdlydra."

Az allando bizottmany elen a foispdn allt. Az atmeneti idoben ismegmaradt tehat a kozponti hatalom tobbszazados intezmenye, bar ha-taskoret — szinten Kossuth elkepzelese szerint — jelentosen korlatoztak.Az 1848-i szabalyozas a kormany bizalmasat a testiileti iilesek vezetese-nek jogan tiil csupan a tisztviselok ,,behelyettesitesere" hataltnazta fel. Az1848:XVII. tc. alapjan a foispan az allando bizottmannyal ,,egyetertoleg"hatarozhatott az ideiglenes alkalmazasokrol. Az 1848:XI. tc. 1. es 5. §-araadasul korlatokat allitott a veg nelkiili letszamszaporitas ellen. A var-megyek hagyomanyos vegrehajtasi autonomiajat korlatozva, az uj megyeitisztviseloi es hivatali allasok letesiteset miniszteriumi engedelyhez ko-totte.

A testiilet ideiglenesen gyakorolta a regi kozgyules hataskoret; min-den olyan kerdesben donthetett, amely ,,torveny es alkotmdny" szerint ko-rabban a megyeket illette. A ,,megye ko^pnsegenek neveben"]ztt el, hatarozotta tisztviselok felett, es ,,egyenes erintkeêsben" allt a miniszteriummal. Atorveny tehat a megyek korabbi, belso iigyekre ervenyes autonom dontesijogat hangsulyozta. A kozepfoku kozigazgatas hivatalos nyelve ,,Magya-rorszagra nezve egyediil a magyar" volt, csak Horvatorszag varmegyeibizottmanyai tanacskozhattak anyanyelviikon.

Az elso korszeru helyhatosagi torveny lehetove tette a legfontosabbtarsadalmi reformok vegrehajtasat. Kiszelesitette a varmegyek tarsadalmibazisat, kiterjesztette a nepkepviseleti elvet a videk Magyarorszagara is.

5A harmadik municipalista-centralista vita

A kiegyezes utani idoszakban ismet felmeriilt a kozponti kormanyzat esaz onkormanyzatok kozjogi viszonyanak kerdese. A helyi szervek iigye

27 A testiiletet ugyanexcn torveny a 2. § f) pontjaban mar ,,me§yei kepviselo biôttmanjnak"neve/d, ax 1848:XYII. tc. pedig ,,ko%epponti i>a/as%tmatyrd/"it.

Í

Kossuth Lajns önkörmányznt-köneepeiöjn 125

áprilisi törvénvek végrehajtásának szervezése vnltél Ezt a testületet aközgyűlés választntta, a törvénztflzıen megszabntt - eléggé tág - keretekközött. Létszámának és összetételének megállapításánál a megyék nagy-sága, lakosságának száma mellett tekintettel kellett lenni a ,,atrz*;gıfar öespaf-gtöezé minden arztríäríre. "ˇ

Az állandö bizeıttrnány élén a _,fEi'á.Qm-:ás állt. Az átmeneti iclöben ismegmaradt tehát a közpönti hatalöm tölzıbszázaclös intézménye, bár ha-tásltörét - szintén Kössuth elképzelése szerint - jelentösen l-:örláteıztál-1.Az 1343-i szzháljgözás a körrnány hizalmasát a testületi ülések vezetésé-nek jögán röl esnpán a tisztviselök ,,behelvettesitésére““ hatalmazta fel. Az134-ö:Xì.?TI. te. alapján a föispán sz állandö liıize-ttmánnysl „egvetértéileg“határözhatntt az ideiglenes all-talmazásnl-:.röl. Az 1848:XI. te. 1. és 5. §-aráadásul lcörlátökzt állite:-tt z vég nélküli létszárnszapöritás ellen. A vár-megyélc hagjgömánvns végrehai tási antnnömiá}át knrlátnzva, az új megyeitisztviselöi és hivatali állásöl-t létesitését m_inisztérium_i engedélvlıez kö-törte.

A testület ideiglenesen gvaknrölta a régi ltözgjaiˇılés hatáskörét; min-den ölvan kérdésben dönthetett, arnely ,,r'ti}vá.f5]f ár rtäztifrzrtáryl' szerint kö-rábban a megyéltet illette. A .,rz„-ggye .éá`.ztiè.r@árrzé zeaááes"járt el, határnzeıtts Üsztviselök felett, és _.,r;§fese.1` érzfiférzeíésnll állt a minisztériunltnál. Atörvény tehát a megyék knrábhi, belsö ögyekre érvényes antönöm döntésijngát hangsülvnzta. Pl középfökö közigazgatás hivatalös nyelve „Magya-rörszágrz nézve egyedül a magyar" veılt, esálf. Heırvátörszág vármegyeibizntnnánvai tanáeslceızhattalt anyanyelvökön.

Az elsö lšnrszerü helvhatösági törvény lehetövé tette a legfnntnsabbtársatlalmi refnrmnk végrehajtását. Kiszélesitette a vármegvél-E társadalmibázisát, l-:iterj esz tette a népl-tépviseleti elvet a vidék lvlsgjf:-lreırszágára is.

FA harmadik mnnieipalista-eentralista vita

ri. kiegyezés utáni idöszakhan ismét felmerült a lcözpnnri körtnánvzat ésaz önknrmánjfzatnlt közjngi viszönjránalt kérdése. A helyi szervek ügye

'I' -ll' H17 .'*-. testöletet ugyanezen törvény a 2. '§ Ü pnntiáhtıfı már ,.#-firgizá .lttfírtflíırzli Éffzflífmtírgfesénevezi. az 134-ö:X_l-'ll. te. pedig .,.éág„@par1!.t` náfrJrgIfzfráı§)'rtíf"it.

126 STIPTA ISTVAN

termeszetesen politikai kerdesse is valt, hiszen a kiegyezessel es a kozjogikerdesekkel kapcsolatos alias foglalas ok hataroztak meg a kiilonbozotaborok nezeteit, partallasat.

Kossuth ugy velte, hogy az egykori varmegyei ellenallas hatekonyeszkoze lehet a kiegyezes-ellenes harcnak.28 Ezert kovette novekvo aggo-dalommal a megyei hataskor atalakitasaval osszefuggo hazai reformokat.Ebben a helyzetben termeszetesen rendkiviili jelentosege volt annak,hogy az 1848-as torvenyhozas milyen szellemben kivanta a megyeketatalakitani. Emigraciobol irt leveleiben nagy hangsulyt fektetett annakbizonyitasara, hogy a megyek regi onkormanyzatat, alkotmanyvedo, tor-venyhozasbeli, vegrehajtasbeli jogosuitsagait az 1848-as torvenyek nemerintettek. Alkotmanyterveinek kiilonbozo valtozataiban is nagy szerepettulajdonitott a helyi onkormanyzatoknak.29

Szemere Mikloshoz irt leveleben utalt arra, hogy a korabeli torveny-hozasnak ,,es%e dgdban sem volt a megyek hatosdgdt egy hajs^dlnyira is csonkitani.Vildgos e% abbot, hogy epen a%pn t.-cîkkben (1848: III.), me Ij lye I ajuggetlen ma-

gyarfelelos minis^terium megalkottatott, a 26. J. s^prol s%pra ekkent s%pl: a% ors^dgminden torvenyhatosdgainak eddig is torvenyes hatosdga eêntul is teljes epsegbenfenntartando." A torveny szovegeben szereplo ,,e%entul" kifejezes kossuthiertelmezesben a jelen idoszakra, tehat a parlamentaris kormany periodu-sara is ervenyes. A megyeket — az altalanos valasztojogra epiilo onkor-manyzati szerwe valo atalakitasuk utan — 1851-es alkotmanyterveben isalkalmasnak tartotta a torvenyhozasban valo kozremukodesre.30 Az

28 SZEKFU Gyula, A% dreg Kossuth 1867-1894, in: I. TOTH Zoltan (szerk.), EmlekkonyvKossuth I.ajos sziiletesenek 150. evfordulojara, Budapest, 1952, II. kotet 366.; KossuthLajos tissues munkai. (Kiadja HELFY Ignac - KOSSUTH Ferenc), VIII. kotet, Budapest,1900,246-252.29 KOSSUTH Lajos, A. magyar nemêt sêbb jb'voje. Fordita cs kiadja KOZMA Imrc. Cjyor,1860, (a tovabbiakban: KOSSUTH - KOZMA); Istvan STIPTA, Die Verfassttngskon%eption vonLajos Kossuth cms dent Jahre 1959, mit besonderer Hinsicht auf den Parlamentarismus, in: GaborMATHE — Barna MEZEY (Hrsg.), Von den Standeversammlungen bis zu den modernenParlamenten. Studien ubcr die Gcschichte des ungarischen Parlaments. Barcelona-Budapest, 2003,92-99.30 Istvan KAJTAll, Zentralisation und Decentralisation in der Rechtsgeschichte der ungarischenSelbstvenvaltungen, in: 19. Osterreichischer Historikertag. Graz, 1992. Tagungsbericht.Veroffentlichungen des Verbandes Osterreichischer Historiker und Geschichtsvereine28, Wien, 1993, 237-239.; Hungarian municipal governments (1848-1918), Annales

126 j _ ST11tıà Is'1"v.3e-t

természetesen politikai kétcléssé is vált, hiszen a kiegyezéssel és a közjogikérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások határozták meg a különbözötáborok nézeteit, pártállását.

Kossuth úgy vélte, hogy az egykori vármegyei ellenállás hatékonyeszköze lehet a kiegyezés-ellenes harenaleéll Ezért követte növekvö aggo-dalommal a megyei hatáskör átalakításával összefüggő hazai reformokat.Ebben a helyzetben természetesen rendkívüli jelentösége volt annak,hogy az 1848-as törvényhozás milyen szellemben kívánta a rnegyéketátalakítani. Enıigráeiöböl itt leveleiben nagy hangsúlyt fektetett annakbizonyítására, hogy a megyék régi önkormányzatát, alkotrnányvédö, tör-vényhozásbeli, végrehajtásbeli jogosultságzıit az 1848-as törvények nemérintették. Alkotrnányterveinek különböző változataiban is nagy szerepettulajdonított a helyi önkormányzatoknal-:.29

Szemere Miklöshoz írt levelében utalt arra, hogy a korabeli törvény-hozásnak ,_.aJ`:zr ezgríífian rem volt a megvézé betáfazgtír egy bzykzáírgyire ár rreaézíear.Vrlzaıger ez eébáá haga ëpen ezen I.-ezízêıêben (1848: HL), mtýfýft! ejăfggerfta ave-

,gyzarfiäefir szintig:-'értem mega/katfalaif, az 26. J. .rzärál .ı`.zãrz:z ezeken! .rızrí/.` ez errzegminden féëaáıpfbetárazgeireé addig is tärtıéˇryrı baráráge ezerre! is regös" a,'e.ra',géaefeastefieadá. ” A törvény szövegében szereplõ ,,s.*{rnrzí!" kifejezés kossuthiértelrnezésben a jelen időszakra, tehát a parlamentáris kormány periödu-sára is érvényes. A megyéket - az általános választöjogra épülö önkor-mányzati szervvé valö átalakításuk után - 1851-es alkotmánytervében isalkalmasnak tartotta a törvényhozásban való közremüködésre.-`*“ Az

23 SzliKl=Ü Gyula, Az őreg Karrafb $867-1894, in: l. TtäTI-ı Zoltán (szerk), EmlékkönyvKossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, Budapest, 1952, Il. kötet 366.; KorratáLzgrˇttf ärrzer menteni. (Kiadja I--I|i1.FY Ignác - l<lo5SL'"1'ıı Ilerene), V III. kötet, Budapest,19ÜÜ, 246-252.39" IŠÜSSLTTH Lajos, A .rmııgynr nemzet .rgeãfbjá`ra:;ˇr. Forditá és kiadja l<ÃO?'.t~.L-K Imre. (lyör,186D, (a továbbiakban: Kt)SSL1'1'H - KÜzMn),`, István S'LÌ1f1à., Dia Vrgrnrrsegréaıtzçetrea ear:I.za-,far Karreflı ner ríeıa jebre- 1959, .wir barearfrrer Hiarrrfır erff den Perfnızrsmärrínawr, in: GáborMıl.`1`H|31 - Barna Mltzblä' ([lrsg.), Von den Stiindeversamnılungen bis zu den rnodernenParlamenten. Studien über die Geschichte des ungarisehen Parlaments. Barcelona-Hudapest, 2ÜÜ3, 92-99.-W István K.-'t,1Tfi|t, Zeatreékeríea mm' Dezfnfrafirenbn is :far Rrrétrgrrrfftiréfr :far afjgerárrürn.Š'ef.-Šlrtaarfafeítafngffı, in: 19. Österreiehiseher Ilistoriltertag. Graz, 1992. Tagungsberieht.Veröffentliehungen des Verhandes Österreiehiseher l-Iistoriker und Üeselıiehtsvereine28, lüfien, 1993, 237-239.; Hzngnríen frftfnirıjtıaf gearmmrnfr (1843-1.913), .-'tnnales


Eszak-Amerikai Egyesiilt Allamok allamszervezetere emlekezteto megol-daskent a torvenyhozast ketkamarasnak kepzelte el. Az alsohazi a kepvi-seloket ,,altalanos szavazati jog" alapjan valasztanak, a felsohaz tagjait, aszenatorokat a megyei kozgyulesek delegalnak. A megyenkent valasztottket-ket szenator visszahivhato lenne. Az alkotmanyjavaslatban ,,feletteajanlja" a nemzetiinknek, hogy mint ,,legfobb kincset", orizze meg amegyek azon jogat, hogy azok az orszagos iigyeket mindig nyilvanosantargyalhassak. A korabbi hazai publicisztikabol is ismeros ervei szerint amegyei elet ,,letres%e a ko^velemenynek", ,,tu%helye a haâfisdgnak", ,,iskoldja astdtusferfivd vdldsnak." Kossuth ezen elgondolasahoz kesobb is ragaszko-dott. Helfy Igndcho^ intezett - es az 1885-i orszaggyulesi vita soran is fel-olvasott — leveleben irta, hogy a municipiumok ,,egyenes resêltetese a toweny-hoâsban mm sûnt meg., hanem csak afelsohd^ba tetetik at. '91

Bihar megye kozonsegehez Turinbol, 1867. szeptember 15-en irt le-vele32 szerint ,,leirhatatlan aggodalommal" vette eszre, hogy a,,megbecsulhetlen institutio" epseget veszely fenyegeti. Az 1848:XVI. tc. er-telmet, celjat maskeppen ertelmezte, mint a megyek szerepet korlatoznikivano Deakek. Ebben az ertelmezesben a megyek nem veszitettek elalkotmdnyvedo szerepiiket. )fA megyeket meg ugyana^pn torvenyek is a% alkot-mdny vedbdstydinak neveîk, melyek a parlamentdris kormdnyâtot feldllitottdk. —Tagadhatlan bi^pnyitvdnya e% annak, hog)/ a% 1847/48-diki torvenyho^ds a megyeiinstitutio epseget a parlamentdris rendsêr mellett is sîiksegesnek tartotta, s meg isvolt gyo^pdve, hogy a ketto ko^ptt semmi kiegyenlitesi sûkseg, mert semmi ellentet

fenn mm forog; hanem csak annak sîiksege forogfenn, hogy a megyei sêrkeêt(organisatio) a sâbadalmas alaprol a nepkepviseleti alapra tetessek at."

Gondolatmenetet a torveny szovegevel igyekezett alatamasztani: eb-ben valoban nines szo a megyei rendszer es a miniszterialis felelossegkibekiteserol, hanem csak a megyei szerkezetnek a kozszabadsaggal ossz-hangzasba hozatalarol. Logikus az a magyarazat is, hogy csupan a megyei,,szerkezet" nepkepviseleti alapra helyezeset kanyozta elo a torveny es

Univcrsitatis Scicntiarum Budapesticnsis dc Rolando Eotvos Nominatae Sectio luridica,Tom. XXXIV, 1993, 147-157.31 KOSSUTH - KOZMA, i.m., 17.; ZSI;,DENYI Bcla, A torvenyhatosagok kepviselete a% orsâggule-sen, Miskolc, 1927, 47.^Kossuth La/os Iratai. VIII. kotet (Sajto aid rendezte: KOSSUTH Fcrenc), Budapest, 1900,Bihar megyenek Turin, 1867. szeptember 15.

Kossuth Lajos önkormányzat-koneepeiöja 127

Észak-Amerikai Egyesült Államok államszervezetére emlékeztetö megol-dásként a törvényhozást kétkamatásnak képzelte el. rlz alsöházi a képvi-selöket „általános szavazati jog" alapján választanák, a felsöház tagjait, aszenátorokat a megyei közgyülések delegálnák. A megyénként választottkét-két szenátor visszahivhatö lenne. Az alkotmányjavaslatban ,,feletteajánlja" a nemzeliinknek, hogy mint „legföbb kinesét”, örizze meg amegyék azon jogát, hogy azok az országos ügyeket mindig nyilvánosantárgyalhassák. A korábbi hazai publieisztil-táböl is ismerös érvei szerint amegyei élet ,,XtˇttsÍı"„'za e éáFg.vt!stztr§,fsaAe'j ,,táˇ:@iıs§jfs e éegefittágseélfl ,,rZıuée!t§ia eJ`ttíta.y'á`ıfirei zaiááraezé. “ Kossuth ezen elgondolásához késöbb is ragaszko-dott. Hsfi lgzetiáez intézett - és az 1885-i országgyülési vita során is fel-olvasott -levelében irta, hogy a munieipiumok ,,a,gyrsst tsrgettrttrr e tetztögy-ée gri.ı`.i=rtrt erre .eztírt na.-g, átesett: ereé ejáirálitízáe tátettzé et. “él

Bihar megye közönségéhez Turinbéıl, 18617. szeptember 15-én itt le-veleéé szerint ,,leirhatatlan aggodalommal” vette észre, hogy a,.nrsgéet:1'th'.éetfss ttttttttttte" épségét veszély fenyegeti. Az 1848:XVl. te. ér-telmét, eélját másképpen értelmezte, mint a megyék szerepét korlátoznikivánö Deákék. Ebben az értelmezésben a megyék nem veszitették eleáëtetrrtzátjjwrktti szerepüket. „A taegj,'öéet ;-*ság agyeeezea tütvátjjfeé ár ez etiket-.-*aftátgy aátttifrittjaátseıë asregáé, errfyszé e perferttsetalr.-it zéenfzaéttyrfetet Jéááifttetteıé. -Tegeelk-.attee háza :3yr1'rrttf_1_'j.fe ez eeazzé. tiegf ez ÍS4Ff4:5”-tıitıét táìtraiyytife.',§eZr e magyartartttatáe ejeJ`rjgtt e ,tıartetzeatrinlt ieadfger sfteffstt rr .i`:zzë„éte,jgeJzezé tertette, J' rıetg átseit g}`áˇzá`ˇtt::e, hegy .e zéattéˇ .éágätt rstrtrtr éítzgflaaétttrˇ rgéértg, azert restart aftantát

yitaa east jitrrg; évesre: nè„é ennek rgázéfge féreg java, éagıf e nagyra' J`gsr.ér:{et('ergezt`.tettè,l af rzeáedeáwet efrgnrrılf e eajezis.-.jtırtta!sttè:l:,t1re tttertáé sit. "

Gorıelolalrnenetét a törvény szövegével igyekezett alátámasztani: eb-ben valöban nincs szö a megyei rendszer és a miniszteriális felelösségkibékitésérül, hanern esak a megyei szerkezetnek a közszabadsággal össz-hangzásba hozataláröl. Logikus az a magyarázat is, hogy esupán a megyei„szerkezet” népképviseleti alapra helyezését irányozta elö a törvény és

Llniversttatis Í-leientiarum H-udapestiensis de llolando liötvös l"~.lorninatae Seetio luridiea,'l`ntn. XEÜ-'{l`"f, i993, 14?-15111 l<.ossL1'ı`rı - Kozma. ma-_. 17.; I-űsıf.nt-ztetı Bela, zs ta`tata;fáatttz'ga.e .tzyıaeatttt at,-3 artgsgjltttt-net, Miskolc, 1927, -17.33 Katraté .l..tyˇa.r irettri. lt-llll. kötet löajtö alá rendezte: l`~'ZÜfi5U'1`H Ferenc), Budapest, 1998,Bihar megyének ˇi'uı'in. i8ö?. szeptember 15.

128 STIPTAlSTVAN

nines utalas arra, hogy a megyek hatosaga ,,a miniszteri kormanyzat ked-veert" megcsonkulna.

A levelben vitatta, hogy a megyek 1848-ban elvesztettek torveny ho^ds-beli jogaikat, az ,,ors%dggyulesi kepviseltetes" kozjogi lehetoseget. A torvenyszovegenek magyarazatabol kiindulva ezt is cafolja. Utalt arra, hogy az1848:V. tc. orszaggyulesi kovetekrol beszel, akiket a rendi alkotmanyidejen a varmegyek valasztottak. Hivatkozott arra is, hogy a torveny szo-vege szerint a koveteket a megyek kiildik az orszaggyulesre. ,$A.osonymegyekuld 2 kbvetet, Gyormegye kuld 3 kbvetet, Zemplenmegpe kuld 8 kbvetet. " Ezennil a torveny szerint ,,a vdlas^tdsi iigynek minden dgaâtdbani keêlese es veêr-lete most is a megyenek, aâ^ »a megyeipolgdr kb%bnsegnek« hatosdgdho^ tartoîk.A.^ os^tjafel a megyet vdlas^to keruletekre, a^Jelbli ki afohelyeket (a hoi a torvenydltal nincsenek kulbnosen kijelblve), a% vdlas^tja a kb^pponti vdlas^tmdnyt; s^pvala vdlas^tok bssêtrdsdtol a vdlas^tds berekes^teseig minden inte^kedes, minden eljd-rds a megyei hatosdg kifolydsa." Az 1848-as torvenyek az orszaggyulesi ko-vetkiildes teren szerinte csak ket valtozast hoztak. Az egyik, hogy ,,1848ota nemcsak a nemesseg vdlas^tja a megye kbveteit, hanem vdlas^tja a vdlas^toiqualificatioval felruhd^ptt megyei polgdr kb^pnseg; epen mert 48 ota e^ a megye snemcsak maga a nemesseg", a masik, hogy ,,a mostjelêtt kulbnbseg kbvetke^tebennem lehetven a megyei nep eêrnyi eêreit a regi mod szerint egy helyre kb^syulesrebssêseregeltetni, hogy a megye minden kbveteit egyuttesen megvdlas^sâ, tehdt a tor-veny e%en tekintetbol akkent sâbdlyoyta a vdlas^tdsi eljdrdst, hogy a vdlas^tokkeriiktenkint gyiiljenek bssê, megpedig annyi keriiletenkent, a hdny kbvetet kuld amegye, s mindenik kerulet vdlass^pn egy kbvetet. "

Kossuth tagadta azt is, hogy a megyek 1848-ban elvesztettek volnautasitasi es visszahivasi jogaikat. Magyarazata a korabeli torteneti-jogiertelmezest tiikrozi. Szerinte az utasitasi jogot a rendi korszakban a ,,tor-veny erejevel biro" szokasjog biztositotta. Az pedig ^tagadhatlan jogtudomdnyiaxioma", hogy a szokasjog addig el, ameddig azt torveny el nem torli.Ilyen torveny nem sziiletett 1848-ban, tehat a jog ervenyben van. A tor-venyhozas 1848-ban nem akarta eltorolni az utasitasi jogot. Jogforrasiertelemben — hangzik tovabb az erveles — kiilonbseget kell tenni torvenyes intezveny kozott. A torveny egy ujabb torveny hozatalaig, az intez-meny pedig a kifejezett megsziinteteseig maradhat hatalyban.

Allaspontja szerint 1848-ban a kotott koveti mandatum sem szuntmeg. ,̂ 1 megyei hatosdg gyakorldsdnak modalitdsdrol tbrvennyel kellett inte^kedni

123 _ g g STIıfr.«t Is'1w-fiat

nincs utalás arra, hogy a megyék hatösága ,,a miniszteri kormányzat ked-véért" megcsonkulna.

A levélben vitarta, hogy a megyék 1848-ban elvesztették ta`:vtrgj'áagdJ`-.italt jogaikat, az ,_,ar.rgazggy:íÍe'n` zé:ý2at`.reÍtete'.r” közjogi lehetöségét. A törvényszövegének magyatázatáböl kiindulva ezt is cáfolja. Utalt arra, hogy az1848:V. te. országgyülési követel-rröl beszél, akiket a rendi alkotmányidején a vármegyék választottak. Hivatkozott arra is, hogy a törvény szö-vege szerint a követeket a megyék küldik az országgyűlésre. ,,Mlara.yj,'tae_g'eAétttd 2 keretet, G).'ti'r?aegye zéfild 3 .éa'aetet, Zeavp/ëataegye éri/et 8 zéáfaetet. " Ezentúl a törvény szerint ,,a aailatgtzítt tiger/is minden ajgagataˇiaaat .éezeteke .át aeger-tete .watt át a ategfeivezé, azaz .ea ızazjgyei pafgaír .éa`:`-§aàn{gaezéfe` éatatazgaiaag tartazäé./iz atzýiajef ai faecgjfet aáldqta Ăeertít/etelére, agjelält ki a_fi§ˇhe5'j:eéet (at aa! a ttiittfaaysíita! aeatreaezë /(eü/áaarea éýè/ölte), azt vá/argiya a ,éagejopaati aafatgtaearfj-'t' tgdaafa atíáetzttiıê ärrznkárátal a aááa.-ez-_tät bereıéenztãfãtg minden iategıêecíelr, eataalee: eýa-raët a zaeg}'ez` hataifafg étjhjjfáta. ” Az 1848-as törvények az országgyülési kö-vetküldés terén szerinte csak két változást hoztak. Az egyik, hogy .,í346'ata aeratrazê a aeeaerrezg ed/a.f.'{_.)fa a megye /ëaàetez`t, éaaem aáfarrgfa a aaáergtatqzafýëtattaaaf felmbázatt rne__g)fe:` pagár Aéa`za}:re;g,` ejtıea mert 48' áfa ez za r.ae,gjfe J'aeratraze :saga a aezaè.+`n{g'j a másik, hogy ,,a .faattjeirfett .éütäaéteg /êäaetéezteéeanem Ăebetaëa a megsz' ačjb egeflgyz egeret! a' regi mad .rgertat eg begjfre éäggjeáteirrealrızereregeítetaá bag): af megye minden zêalıetett egytëttetea faagvaézrztza, tezšfatt a tar-aeˇay eger: tezêiatetbâi' afêzlaăat .ı`zahá[ya:{ta ar aááztgtatt eýiárart, hagy a aáfefgtaézkertëtieteazétrt gjffiýeaeé össze, ez-rezg peaüjg nagyi zêerttleteazlseat, a beteg: zéaaetet fëtšfta' amega, .f azeˇaalearˇıê Ãeeotiet aalhtrgaa egy köretet. ”

Kossuth tagadta azt is, hogy a megyék 1848-ban elvesztették volnautasitási és visszahivási jogaikat. Mag-yarázata a korabeli történeti-jogiértelmezést tükrözi. Szerinte az utasitási jogot a rendi korszakban a ,,tar-aätyı eryzeael .čv'šfà” szokásjog biztosította. Az pedig ,,ta,gad/Jatáaayà,gt.vetataeit_e}`taaetaaralfl hogy a szokásjog addig él, ameddig azt törvény el nem törli.Ilyen törvény nem született 1848-ban, tehát a jog érvényben van. A tör-vényhozás 1848-ban nem akarta eltörölni az ntasitási jogot. Jogforrásiértelemben - hangzik tovább az érvelés - különbséget kell tenni törvényés intézvény között. A törvény egy újabb törvény hozataláig, az intéz-mény pedig a kifejezett megszüntetéséig maradhat hatályban.

áuazpanqa eza-im 1848-haz. z ızszõa ızõ-vas mz-.aaaaım ssa. zzaazzmeg. „A raegıfet' fıataltafg gyazleartatrtaaé raadaáˇtaéaraf taˇrvtaaye! zéeített rate;-zzéeetat


- mert torveny volt, bogy csak a nemesseg gyakorolhat alkotmdnyos jogokat; eêkettehdt a nepre nem lehetett uj torveny nelkul kiterjes^teni. De a kbvetutasitdsi es vis%-sâhivdsijogot nem torveny ho^ta be; — hanem behoof a a%, hogy a dolog termesêtebenfekudven, gyakorlatba vetetett, — e^ termesêtes, tehdt institutionalis jog, melynekgyakorlati modjdt nem volt sûkseg torveny dltal sâbdlyo^ni — nem is left sohatorveny dltal s%abdlyo%ya. — Sâbdlyo^ta a% elet. — Es sâbdlyo^hatja most is. Sotres^ben mdr sâbdlyo^ta is, minden torveny nelkul alkalma^kodva a vdltoôtt vis^p-nyokho^". ,^{ regi vdlas^to testuletek mdr nem tandcsko^p testuletek, igy eêk nem

fogalma^hatjdk meg a^ utasitds sôveget. De a kepviseleti rendsêrben is nqgy sûk-seg van a vdlasytok erdekkepviseletere. Kordbban ,,a vdlas^tok adtak utasitdst, s avdlas^tott vagy elfogadta, vagy lemondott. Most a kepviselojelblt adja ele programmjdta vdlasytoknak, s ha e prosramm a valas^t6k neyeteivel mesesyeîk, mevydlasytidk a\, r o A, v. o <s>? v, ' o \J

jeloltet, ha meg nem egyeîk, meg nem vdlas^tjdk. — A dolog tokeletesen egyre megyenki. — A.^ utasitds meg van. Sot a% uj mod tbkeletesebb a reginel, mert a kepviselok skepviseltek koyti neêta^pnossdgnak csak nagy vdgdsokban kell moôgni, a regiutasitdsi mod eên tulhajtott, a mennyiben minden apro res^letekre, sot meg astylistikdra is kiterjes^kedve a kovetet valosdgos geppe alacsonyitotta. "

Hasonlo logikaval ervelt amellett, hogy a kepviseloket az uj rend-szerben is vissza lehet hivni. Ezt a marciusi torvenyek sem zarjak ki,Kossuth lehetsegesnek tartja a kepviselok visszahivasat a magyar valasz-tokeriileti rendszerben is. ,,Ha valamely keruletben alaposgyanu forogfenn, hogya kepviselok irdnt a vdlas^tok tbbbsege tobbe biâlommal nem viseltetik, tegyen felegy motivdltpetitiot a% ors^dggyuleshe^ melyben okadotolva ki legyen mondva, hogy avdlasytok tbbbsegenek bivalmdt a kepviselo elidtsyotta, ot tehdt tobbe kepviseloiuk-v o \ > r j \> J T J

nek el nem ismerven, uj vdlas^tds elrendeleset kerik. A^dn irassa aid eên kervenytannyi vdlas^to dltal, hogy a% aldirok a keruleti vdlas^tok tobbseget kepeêk, eskiildje be valamely kepviselo dltal a hd^ elnbkenek, s gondoskodjek, hogy nehdnykepviselo informdlva legyen a tenydlldsrol, s a kerveny tdmogatdsdra felsôlaljon.Ketto a^pnban elkeriilhetleniil sûkseges: 1. ho^d rekes^teni a kervenyhe^ a keriiletvdlas^toi bssêirdsdnak hiteles mdsolatdt, misprint kitiinjek, hogy a kerelme^pktobbseget kepe^nek; 2. hitelesittetni kell minden aldirdst, mind arra ne^ye, hogy a%aldiro a vdlas^tdsi lajstromban benm van, mind arra ne^ye is, hogy a% aldirdsgenuinus. En nem kepêlhetem, hogy ily kervenynyel akadjon kepviselo, a ki elegsêmtelen lenne le nem mondani; vagy ha le nem mondana, nem kepêlhetem, hogy a

Kossuth Lajos önkennănysst-koncepciója i 129

- .eeerf Ieèees;ıf eefr, hegy eJ`.ze„e e eeeeefieg geëemflbef efzeefeeeíeyee je<geÃ=;.e.-:'; eeezš-:etreıšfeír e eõjere eee: Xeeereer :if räweeyfi eefzëeí Ăeäeegíeegreeí. De .e ıfeăeeeefeeffeíıš ee eelrz-.+`zeš':'ieíJE`je_geI eee:-'E fe`.fee:§y Elege .~i:fe; - šıeeeee .i=-eóezzffe ez. áeg ze deieg feeeeeegefeäfee

jez%e?e'ee'e, gjeıuëeríeíee eerefeff, - ez fenfeeeızefee, feıieír :èJ`rereeršeeeXelı` jeg. eee§'}fee,égyeieerıfarã eecíqıýlfíf eee: ee!! .rzıëzefeš reëeeey zríˇíeer' ezeeeýfeger' - eee: :Ír Íefz' Jeeefeeweıyf áffei Jzeesãˇýeeíee. - Šzeeáýfezre ez eXef. - ÉJ Jzeeeíýfezbeýe .eeeef eif. .fciifıeszeee eeeír .rzeš:e`{)'e„*zre ir, .=wzèe'ee teëeergy eeflizeëf ečéeíeeezšiedve ze eefreızeer ešeze-.eyeıÉ2ä'e.z'Í ,./Í rezgsˇ ez:íÁe.r;z!eˇ fefleífereé már eese Ieezíefıeezfí Ieffeăñferezfe, 2:33; egezë ere.-ee

_ ,fegefmezbeıjek meg eg ereeeäelr .reá-È:e=ge':*. De e ıíeefpeãfeăeei reecüzereee Elf seg;-` ezese-.rg eee e eeízfifırzrelé efdefde etıeelrefefere. Kereeeee „zs eeífesfiezê edree sfeJ`fÍz:íJI, .r zeeeñfefzrerr eegy eýegedre, eegf feefeedeff. Mefi e ze.-E;iwšJèfiÍ';e!äfI ezje ef-Í pregreeeegíeífe eeísezreéee-is, „r šıe e pregnsseee ze zıeííeıerezie ees;efeeèe! eeeggifesjíš-2, .fezg__q:ıeÍıizıJ`q'5*,rˇzíĂe .e

jefeífer, :ie mg eee: .:*g,fe;zz}ie, meg eee: eeíieezıjrkíıë. - /í defeg !e`ıee!eIe„+èe Egyre megueeĂeí. - Az sre.rE'r:í.r meg eee. Ie? ee efeíe' reliee?ere.reeEv e :efgeee'!, mert e ,eefpeeeefeie .1`éefzııelfefeeãe keze .eezeeerzeeeerefgeeıë eıreıë seg' eezgeflrešeeee ke!! eeegegef, e rifeiereeeieíei .eeeˇef egee efifbeýreff, e efeeryräeee efäedee epfizí ıelrgfeıfefeıe, .feˇÍ meg .eJgyzfirffieáre .ir zëeeegyeméedee ez Éeeefef ee1`õireˇ_ge.r gffnpe efeere f5}è?eIz':;f. “

Hasünlčı lugikávai érvelt emellett, hogy s. képviselőket E12 új rend-seerben is vissza lehet hívni. Ezt s márciusi töwenyek sem záriák ki,Kossuth Iehetsegesnek tartja s képviselők visssshivšısát :-1 msgysır válasz.-tókeıfüleei rerıdsserben is. „He eeeizeeefy ,ëeıfifereee eÁe;f:+e„+` _g:ee.Eã_fi:.rrè_g_,feee, šfegıf'.ze ,ëejbezirelőzë seen! e ezíähıizfšie Ieˇöeeeše eiízifeei Šiízzjefeeeeeeef Here eeeeffeiefie, Ieg}'ee je!egy eeefeeeíff pefãršer ez er.F:z«:2:g§»'eÍ.Íe„fñez, fee_{1!.Š*ee ezëedeíefee ,iii fegjıee eeeedee, :Elege eeeáíeızfeıë felivesè§eeezë eizeíeezír e zeejfaeireíeˇ eýáfezerfe, el* Ieiızír Ieäee' ,ëejDeesè!e"}ûLé-eee ez' eee: eeeeeeeee, :if efífeeefeíe ez'eemíefeÍre'I /čee'n`ze. Aezren E're.r.re efeí ezer: .éereeeyffeeesí eeüef;->,g'e zíireõf. seg ez eíáeëiıőšs e zëersíferá edáefgeeıâ feliveeefgef Éejúezeek, elrf"eı;f`Z-:§';e ee eeK'e.-reeýv ıeefeeekefeˇ eke! e eee efee`»êeeeĂs, .f geee'e.ı"Á`:eq';èzë_. .čfegif eečıergyÉezüeseeáš' ehjeneáfee fegree ze Ie'ff}feíf!eÍem'!, _ı` .::;-: „Éeˇweej-* IámegefáJ`áre _feA'Ír{Eí!'z:E'_1'jee.Kerfâ' ezeešree efzêzerešffıerfeseiff .ı`„*zeiíz{a_re*gee.` I. íiefieí ie,ëe.r:zeee:` ez „ëe'rèee;}`.».ëez e Éeefifefzláäzeegeeí eLre„„*`fee're1rzíeiez~ë ie?-*e!eJ` ee:í.ıèı'e.eÍf, eeíegereef Éeffirgfeâ, E-1:5,* e zëereímezőizreešırzígee ziee§tıe.z_'fie„É,` 2. .iıeeefeıffieeee .êeff eeeˇedee efeíeeekr, fejed em: eezve, ,ffıeý ezefŠ:íe'ní .e ezízisegIeZr:` !e3fJ`!eerešree čreeee eee, eeeee? erre eezee ee, zfiegy es; efeíefiegeeeeeee. Ée eee: ıêáezefáereee, hey :ÉJ zëewergyeyfez' eke.-:jf'ee Éefiıeeeefci e ás' eäfgezeeeeefee feeee fe ee.-ee eeeeeŠaee`,` .Hegy ee .fe eeee eeeszíeee, eee: zeeziıgeičfeeeee, .čıeäf e

130 STIPTAISTVAN

kepviselohd^ a lemonddsra ep ugy ne kenysêritene, mint a kormdnyhivatal vdllaldseseteben mindig kenysêriti. '53

A varmegyek igazgatasi jogosultsagait a miniszteri felelossegrol szolo1848:111. tc. 32. szakasza alapvetoen befolyasolta. A Hberalisok tobbsege— ide ertve Deak Ferencet is - ugy velte, hogy a megyek a polgari allam-ban nem lehetnek onallo, szeparativ reszei az allamnak, kotelesek vegre-hajtani a miniszterek torvenyes rendelkezeseit. Ezzel szemben Kossuthkesobb is ugy ervelt, hogy a megyek megtarthatjak korabbi vegrehajtasiautonomiajukat, ennek nem szabott korlatot a miniszteri felelossegrolszolo szabalyozas. Igazolaskent egyreszt a torveny szohasznalatara, a,,vedbdstya")e\z6te utalt. Masodszor azzal ervelt, hogy az aprilisi torvenyeknem az alkotmanyos szervek hataskorerol, hanem csupan eljarasukrolszoltak. Vegiil — elemezve a miniszteri felelosseg torvenyben meghataro-zott harom esetet —, azt a kovetkeztetest vonja le, hogy a miniszter azertfelelos, amit tesz vagy elmulaszt, nem pedig azert, amit a megyek tesznekvagy mulasztottak. Az 1848-as szabalyozas ervenyesitette a miniszterifelelosseget, de csak a miniszteri omnipotenciat zarja ki. Csak erre tore-kedett a 48-as torvenyhozas, ,,mert »6nkormdny%atot« akart a nemêtnek adnis nem dlc^d^ptt absolutismust."

A hazai centralistak tobbsege a Tisza Kalman idoszakaban az alla-mositott kozigazgatas hive lett. Kozottiik mindenekelott Griinwald Belaszallt szembe az onkormanyzatisag kossuthi ertelmezesevel. SzerinteKossuth egykoron a megyek kultuszat hirdette, es a megvaltozott viszo-nyok kozott is ragaszkodik regi eszmeihez. ,£Jeki a megyei inte^meny kultus^tdrgya, mert sêrinte e% a sâbadsag, onkormdnyât klassyikus formdja, a magyaralkotmdny vedbdstydja, a ma^yar nemêti erdek legtokeletesebb es^koê, a magyargenius megtestesiilese; inte^meny, melyben kulonos vard^sero rejlik, idedlis inte^meny,mely unikum a% tissues emberi inte^menyek kozott. De mondbatom, hogy ma mdr alegklkesiiltebb munidpalistdk sem gondolkodnak ugy a megyekrol, mint 5. '54

33 Kossuth Lajos Iratai. Sajto aid rendexte: KOSSUTH Ferenc. VIII. kot. Budapest, 1900,534-535.; R[AJKAI] F[RmBlSZ] Ifstvan], Megyei alkotmanyos mo^galmak 1860. October 20-tol1861. april 2-ig, mint a nem%etgyu/es megnyitasa napjai^ Pest, 1861, 61, 68, 92, 112.; RABELLas/do, A. varmegyek multja esjovo hivatasa, Sopron, 1911, 210-213.; GllUNXVALD Bela, Ko'%-iga^gatasunk es a sâbadsag, Budapest, 1876, 73.34 GRUNWALD Bela, Kossuth es a megye. Uj kiadas, Budapest, 1891, 6-11. Ax iras valasxKossuth ,,Onkormany%at es kb'sfiontosi'tas" cimu irasaira. Kesobb, 1883-ban Griinwald aPesti Naploban jelentette meg cikkeket, exeket is beepitettc idexett muvebe.

130 _, _ ,_ S'1Ì1='_r_a ts`1“~.-'.3.ı-:

éqbaísefééaíz a íeeseadzíere afgy .ve ééıgysqervieae, seíar .v .éeozstˇ.gı.'éíeata! t.iár'„-'all-:Íresete".-Š-ezt .v.oà.::ılz`g .éegıe`:§eo1tE`. '53'

A vármegyék igazgatási jogosultságait a miniszteri felelösségröl szölö18-4B:III. te. 32. szakasza alapvetöen befolyásolta. A liberálisok többsége- ide értve Deák Ferencet is - úgy vélte, hogy a megyék a polgári állam-ban nem lehetnek önállö, szeparatív részei az államnak, kötelesek végre-hajtani a míniszterek törvényes rendelkezéseit. Ezzel szemben Kossuthkésöbb is úgy érvelt, hogy a megyék megtarthatják korábbi végrehajtásiautonömiájukat, ennek nem szabott korlátot a miniszteri felelösségrölszölö szabályozás. Igazolásként egyrészt a törvény szöhasználatára, a,_,aeˇa'ésí.rg:e “jelzése utalt. Másodszor azzal érvelt, hogy az áprilisi törvényeknem az alkotmányos szervek hatásköréröl, hanem esupán eljárásuktölszöltak. Végül - elemezve a miniszteri felelösség törvényben meghatáro-zott három esetét -, azt a következtetést vonja le, hogy a miniszter azértfelelös, amit tesz vagy elmulaszt, nem pedig azért, amit a megyék tesznekvagy mulasztottak. Az 1848-as szabályozás érvényesítette a miniszterifelelösséget, de csak a miniszteri omrıipoteneiát zárja Csak erre töre-kedett a 48-as törvényhozás, ,,sa-en* .ae'aıéeoerísgyzeterfr aéarr af aesageraeıé sasa'.r :vese éfq.-ızízjetr aíaseíuríseetet ”

A hazai eentralisták többsége a Tisza Kálmán idöszakában az álla-mosított közigazgatás híve lett. Közöttük mindenekelőtt Griínvsald Bélaszállt szembe az önkorıtıáııyzatiság kossutlıi értelrnezésével. SzerinteKossuth egykoron a megyék kultuszát hirdette, és a megváltozott viszo-nyok között is ragaszkodik régi eszméihez. ,,Nezé:` ar szfegıeí ratezzeeigy .éaftasszaríagya, esett .nzestˇsre ez ar stzaeadrafg, áeéeszeeıgıezat .é.fass,~zíıéar_}'aosr1jíe, a magzateféeíeseqyl r.fe'.:ı'.lí1.:í.r§jıl.::ı._`f,'Í.:.t, .af .veagızfar aeeezetí errılezé fegteíeefereseéé esgéelzfe, e magyargeaías sss.*:gtesfess?K'ese,` ía!e:{s::e's;;ıf, .vtešzéea .éäf-Í:-'zás varazserá rg;`:'í.é, ísıfesíflís .íaIes,ysse'r§_J:,.vse_{y asízéaez az elrszes ezvíffetá ízrãzaee'rg}'e.é éeˇzäfl. De aaeadésreaa, nagy .ves avar stÍegfeféerafrelšö oaaiˇopaiöfaé .reszgeadeáéedesé :így ze segyeésáí, serˇat ri "34

33 Kereses Lfýas Ireeví. Sajtö alá rendezte: K055-UTI-I lierene. V111. köt. Budapest, IÉJEIÜ,534-535.; R.|.f”i_1if.i.fl.'Jj 1i|RiítltIF.?.| lfstvánl, Megyer eléeresárgfar erasgaéflaé lá'-štl. ar'J'aíz'er EÜ-Itíf1361. rítfrff 2-ág, Jaffa! .a eemgeıgféfés megrgfífáte aqıtyárg, Pest, 1361, 61, 53, 92, 112.; RÍLEELLászlö, A tvírseegıaáé .wsáérh eítjííari éíaettáse, Sopron, 1911, 21|]-213.; Ültümttv"-.Lij Béla, Kag-.gagarzírtsaé ez .a rzaíıeziszafg, Huıiapest, 1876, T3.34 t]1tı`ír~.1it-'aı.I} Béla, Kessarls ár sr svegye. .éfefıäz Budapest, 1591, ti-11. .Paz írás válaszlflossuth ,.lÍÃlv.éarze„árg_`pgeI év .éáQ;!ıeeIasr?rí.r" című írásaim. Késöbb, 1333-ban Ürünvvalel aliesti Naplöban jelentette meg cikkeket, ezeket is heépítette idézett miivébe.


Az eros allam hivei vitattak, hogy a regi es a dualizmuskori megyekklasszikus onkormanyzatok lettek volna. Tanulsagos Griinwald gondo-latmenete az angol grofsag es a magyar megyerendszer osszehasonlitasa-rol. ,,Kossuth Lajos s vele sokan a% bnkormdnyzatot, mintjogot kbvetelik. A.nglid-ban es Poroszprszagban kotelessegnek tartjdk. Kossuth Lajos a% bnkormdnyzatot a%dllam ellen kbveteli; a% angol onkormanyzat a% dllam szplgdlatdban all. Anglidbana% onkormanyzat vegrehajto kbzegei a korona megbt'zpttai: Kossuth La/os mellozhe-tetlennek s a% onkormanyzat lenyegenek a tisztviselok vdlasztdsdt tartja, a hatosdgionkormanyzat koreben is. AZ^ angol onkormanyzat kbzegei szuksegkeppen ingyenszplgdlnak: ndlunk ezek nem kepzelhetok fizetes nelkul. AZ^ angol onkormanyzategyik lenyeges momentuma a% bnadoztatds a% onkormanyzat celjaira, a magyar a%dllam penztdrdbol kbveteli e czelok kbltsegeinek fedezeset. Egyszpval a% angol esporosz. onkormanyzat a% dllam es tdrsadalom harmonidja, Kossuth La/os bnkor-mdnyzata a% dllam es tdrsadalom disharmonidja, a tdrsadalom gyanakoddsa,oppozicioja a% dllam ellen. '55

A harmadik generacios centralistak a magyar allamot nemzeti es jog-allamma kivantak atalakitani. Allaspontjuk szerint a tortenelemtol orokoltmegye nem illik bele sem az egyikbe, sem a masikba. A megye valasztotttisztviseloivel egyforman veszelyezteti a nemzeti erdeket es a szabadsa-got. A megyei intezmenyt nem akarjak megsemmisiteni, azt, mint a gaz-dasagi es kulturalis onkormanyzat organumat, hasznosnak tarjak. Ebbena korben megmaradhat a szabad tisztviselo-valasztasi jog, de hatosagijogkort a municipiumok nem lathatnak el. Ha az allam meg akar felelnihivatasanak, kinevezett tisztviseloket kell alkalmaznia. Az egyeni szabad-sagot az allammal szemben a ,,$zabadsdg s%ellemet6l dtitatott s szabatos anyagitbrvenyek, eljdrdsi szabdjyok, a tisztviselok buntetojogi felelossege, tovdbbd a kbzjogteren elkbvetettjogserelmek orvosldsdra egy fuggetlen bfrosdg"garantdlja. '56

A korabeli doktrinerek szerint a megye lenyegenel fogva lokalis te-nyezo, csak a helyi feladatok megoldasara kepes, ezert meg kell tartani agazdasagi, kulturalis es fllantropikus onkormanyzat koreben. A modernviszonyok kozott nem tolthet be altalanos politikai funkciot, nem vallal-

35 GRUNWALD, Kossuth es a megye, i.m., 10.; STIPTA Istvan, A vdrmegyei sêrveêt atalakitasaTisâ Kalman minisyterelnoksege idejen, Acta Univcrsitatis S/cgcdicnsis de Attila JoxsefNominatac. Acta Juridica et Politica. Tomus X1A7!. Fasciculus 5, Szeged, 1995, 64.36 STIPTA, A vdrmegyei sêrveêt atalakitasa... i.m., 15.; KAJTAR Istvan, A 19.s%a%adi modernmagyar dllam- esjogrends-êr alapjai. Europa-haladas-Magyarors-âg, Budapest-Pecs, 2003, 92-93.

Kossuth Lajos önkormányzat-kpneepeiöja 131_

Az erös állam hívei vitatták, hogy a régi és a dualizmuskori megyékklasszikus önkormányzatok lettek volna. Tanulságos Griinvvald gondo-latmenete az angol gröfság és a magyar rnegyerendszer összehasonlításá-röl. ,Kaszala I_z_yè.r .r eele seéan az eˇnzéennrínyqater, rnínrjeget ıëeeeteiízé. flngíra-eee sír Perer;zeri`„ze;gÉ1en zéäteletr.-:fgnezê ter`]Zaf.é. Kearntb layer az änéerznaıgezefef ezaífianr alien .éeeeíe1Šr`,` az engef enéennargjızaf ez aíilafn fzezgáıčaraeen ai./Ă Angáˇaáeneg enéeonarg)/ze! eegmbryfe' éegegeí e zéerene nng!;z';`ze1're.í.` Kennnö L.-:yèJ` nreiíeˇfzne-retienneıé .r ez e'n.éeıvnan}'zat .fänyegánek a rz`.r:zrer`.re/elé edÁ:1l`,*g_frÍrrí.f renje, e eararagie`nzč-`:ennanyzet ıéelzˇeen ár. ./ig enge! ön/eeıvneífgj/:zet .ée`;"_egez` .r:`,«§.f;r`»é.fe'g.-iasiyfıen ingyenr;{egeÍneé.` nafnnzé eze/é nen éýiızelbetőé figeteir nëlzëfiă Az angel án/éervnrígyzeregelé ien)-'z.»=ge.r nrenvenfnnze ez enedeszteteflr ez e`nzéennrár§y;'z'_er rèf_!jíeíre, e :nagyer az.áfianr ybenızazírabef éäeeteír e eze/elé Á-:e`!z'.rgez`neıé fedezetet. Egıligeenf ez engef es,eererg en.éern:a.vy.zar ez el/een és a:ír.ıàde1en: naıvnenizýe, Karen!/J LE_ı;e.ı` enéer-snaeyfgete ez nfáıne év farredafesn' di.rÁ1anneníaÍfe, e rarsedeíenf gyenaéedelre,eppezíetëze ez rá!/an: alien. '55

A harmadik generációs centralisták a magyar államot nemzeti és jog-állammá kívánták átalakitani. Álláspontjuk szerint a történelemtöl örököltmegye nem illik bele sem az egyikbe, sem a másikba. A megye választotttisznfiselöivel egyformán veszélyezteti a nemzeti érdeket és a szabadsá-got. A megyei intézményt nem akarják megsemmisíteni, azt, mint a gaz-dasági és kulturális önkormányzat orgánnmát, hasznosnak tarják. Ebbena körben megrnaraclhat a szabad tisztviselö-választási jog, de hatöságijogkört a munieipiumok nem láthatnak el. Ha az állam meg akar felelnihivatásának, kinevezett tisztviselöket kell alkalmaznia. Az egyéni szabad-ságot az állammal szemben a ,,i`gebna(fa;g egri./e;nei*tí'1 rítírefeff .r .rgaéere.ı` anyagi.fe`rne'n}èé_. .-:zýˇaˇrarrˇ .r:,`f_a!:.::"_zfı,'ezé, e I.rÍf:{.feí.ıè1á'Ăa bnnrer@'fegz` _feÍe!eÍı`.fge, rendben af .éeggiqgteren eféeeeretrjegrerelfneé emeríesára egfiiggetlen í2r'r1í.re:g”garanfeýe. 'W'

A korabeli doktrinerek szerint a megye lényegénél fogva lokális té-nyezö, csak a helyi feladatok megoldására képes, ezért meg kell tartani agazdasági, kulturális és flantropikus önkormányzat körében. A modernviszonyok között nem tölthet be általános politikai funkciót, nem vállal-

-15 G1?.lLˇÌ~1u'z'|.1.IÍ:-, Ke.r.en'n e'.r e nzgye, line., 10.; S'ı'ıl"1`.-K István, /-1 ilerınegfei sgenvzeı* erzráıértríreTírge Kennel: .fn.T`.f::'.fs'_2'ereı"rnÍ.\`ıé.fe_ge idgen, .-\cta Universitatis özegediensis de Attila _]özsefbiominatae. _-Ketajundiea et Pnlitiea. Tumus XLVI. líascieulus 5, Szeged, 1995, G4.-*Ü S'I'|l*'1`.-'~., ./-1 t-'eızne_g}'eí .r'.,=jen»*e:;_eI ere/elé:'Iai.te. .. Lee., 15.; K.-'\._;'1'á1t István, A fSÍ'.rrf_zí{erılf` znerfernsnegrnr zááivnr- eÍf_,ı*e_greı:.e*i`geı` efayýyeí. E.vre}!'Jeefıefedzás-tl-ín_g}femrzs'_r.fkg, Budapest-I-"ées, EÜÜ3, 92-93.

132 STIPTA IsrvAN

hat allami es nemzeti feladatokat. Az eros allam, a kozigazgatas kozpon-tositasanak hivei ,,a politikdban tehetetlenseget, a% allami ko%iga%gatdsban akorrupciot, a koêrdek elhanyagoldsdt, a ko^jog hatosdgi keêleseben a% onkenyt,nemely vide ken, hoi a magyarsdg keves, a nemêtellenes mo^galom es%ko%et"\attak amegyeben. A hazai tortenelem nem igazolta Kossuth szenvedelyes 6n-kormanyzat-partisagat, de a mindenkori centralistak allam-imadatat sem.

Kossuth 1848 elott a varmegyei szervezetben kereste az onkormanyzatijog garanciajat, es azt a hard terepet, amelyben az ellenzeki eszmek er-venyre juthatnak. Nem fogadta el azt a koncepciot, hogy a megyekenkivul a kozsegeket is megilleti az autonom rendelkezes joga. A jogi forra-dalom idoszakaban ragaszkodott a halado municipalizmushoz, onkor-manyzattal osszefiiggo allaspontjat a nagy tarsadalmi reformok, foleg ajobbagyfelszabaditas megvalositasanak szempontjai hataroztak meg. Adualizmus utani nezetei reszben onigazolo jelleguek, reszben a teriiletionkormanyzat valtozadan primatusat hangsulyozok. Abban remenyke-dett, hogy a politikai ellenallas a megyekben eled ujja. A modern eletvi-szonyok azonban nem kedveztek az organikus intezmenyeknek. Az1880-as evekben a kossuthi municipalizmus, a hagyomanyra epiilo 6n-kormanyzatisag hazai idoszaka veget ert.

132 g S*rI1=fı'.-K Is'ıì-*.-itt

hat állami és nemzeti feladatokat. Az erös állam, a közigazgatás közpon-tosításárıak hívei „af pelzfiıéabarz fekete!/ensefger, ez aílıkfní zéefigezgasesáen a.éenapeˇer, e .ée'zesà'e»é efberyfegeldraf, e »ée`zıe__g basesegí feezefãseeen ez enzéenyr.nesneýv eídăzéen, be! af magyarság kevés, a nernzefe/Íenes .fnezgefern eszé.ögeˇr'*látták amegyében. A hazai történelem nem igazolta Kossuth szenvedélyes ön-kormányzat-pártiságát, de a mindenkori eentralisták állam-imádatát sem.

>l=f

Kossuth 1843 előtt a vármegyei szervezetben kereste az önkormányzatijog garaneiáját, és azt a harci terepet, amelyben az ellenzéki eszmék ér-vényre juthatnak. Nem fogadta el azt a koncepciót, hogy a megyéken

a községeket is megilleti az autonóm rendelkezés joga. A jogi forra-dalom időszakában ragaszkodott a haladó munieipalizrrıushoz, önkor-mányzattal összefüggő álláspontját a nagy társadalnli reformok, főleg ajobbágyfelszabadítás megvalósításának szempontjai határozták meg. Adualizmus utáni nézetei részben önigazolő jellegűek, részben a teriiletiönkormányzat változatlan primátusát hangsıfılyozök. Abban reményke-dett, hogy a politikai ellenállás a megyékben éled újjá. A modem életvi-szonyok azonban nem keclveztek az organikus intézményeknek. Az1330-as években a l-:ossuthi munieipalizmus, a hagyományra épülő ön-kormányzatiság hazai időszaka véget ért.

Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója

Documents

Transcript of Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója