Emlékkönyv

EGYED ÁKOS

születésének nyolcvanadik évfordulójára

Különnyomat

Kolozsvár, 2010

Megjelent a

nka Nemzeti Kulturális Alap és a

GD támogatásával

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY Alapította azRMOSZlÉí

Szerkesztette PÁL JUDIT, SÍPOS GÁBOR

@ Szerzők, 2010 Erdélyi Múzeum-Egyesület

Felelős kiadó: BÍRÓ ANNAMÁRIA

Korrektúra: MEZŐ PIROSKA Tördelés: VIRÁG PÉTER

Nyomdai munkálatok: GLÓRIA és IDEA, Kolozsvár Felelős vezető: NAGY PÉTER

Descríerea CIP a Bíbliotecii Na ionale a Romániei OMAGIU. Egyed, Ákos

Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerkesztette / Pál Judit és Sipos Gábor. - Cluj Napoca : Societatea Muzeului Ardelean, 2010

ISBN 978-606-8178-15-8

I. Pál, Judit (ed.) II. Sipos, Gábor (ed.)

94(498.4)

Tartalom

EGYED ÁKOS nyolcvanéves 7

IFJ. BARTA JÁNOS Mezőgazdasági irodalmunk társadalomszemlélete a XVII-XVIII. században 11 BÁTHORY LAJOS Gazdasági élet és iparfejlesztés a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara hatósági kerületén (1868-1900) 17

BENKŐ SAMU Hruscsov Londonban és a fekete Pobeda autó Kolozsváron 23

COROI ARTÚR A karatnai református anyaegyházközség megalakulása 1744-ben 27 CsEREY ZOLTÁN Háromszék részvétele az osztrák-török háborúban (1788-1791) 35

CSETRI ELEK Csendes Zoltán (1924-1959) 47 CsiKÁNY TAMÁS „Heydte a futásban utolérhetetlen volt** 53

CSORBA LÁSZLÓ Az erdélyi reneszánsz főpap esete a magyar kommunista hírszerzéssel 59

CSÚCSÚJA ISTVÁN A magánerdők okszerű gazdálkodásának kibontakozása Erdélyben a XIX. század második felében 69

DÁVID GYULA A Dobai-memorandumtól a szamosfalvi sínekig. Szabédi László a magyar forradalom után 75

EGYED EMESE Ideál vagy utópia? Kovachichék Planurm (1814) 85

EGYED PÉTER Az erdélyi magyar filozófia egykor és ma 91 GAAL GYÖRGY Gyulai Pál és Kolozsvár 95

GARDA DEZSŐ Az 1581. évi gyergyószentmiklósi falutörvény 107

GEBEI SÁNDOR II. Rákóczi Ferenc és az Erdélyi Fejedelemség 113

GERGELY ANDRÁS Az 1849. évi erdélyi (első) orosz intervenció a porosz diplomácia tükrében 123

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY Egy politikai diskurzus a XIX. század kezdetéről 129

HERMANN RÓBERT Kővári László kiadatlan haditudósítói jelentései 1849-ből 135

HORN ILDIKÓ Báthory Kristóf uralmi rendszere 143

JAKÓ KLÁRA . .csak induljunk tractában**. Diplomáciai írásbeliség és protokoll

az Erdélyi Fejedelemség külkapcsolataiban 149

JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA Asztalok rendelése és a fejedelmi konyha Bethlen Gábor erdélyi udvarában 155

KISS ANDRÁS Mátyás király Kolozsvár részére kibocsátott okleveleinek szerepe a város továbbfejlődésében 163

KOVÁCS ANDRÁS A sepsiszentgyörgyi vártemplom reneszánsz ajtókeretéről 171 W. KOVÁCS ANDRÁS Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben 177

KOVÁCS KISS GYÖNGY Kolozsvári szőlők és borok a fejedelemség korában 189

MISKOLCZY AMBRUS Kazinczy és Széchenyi 199 CAMIL MURE§ANU Gáteva date despre episcopul de Oradea Ignatie Darabant 205

OBORNI TERÉZ A végek őrzői - adalék a kézdiszéki Bereck oppidum kora újkori történetéhez 209

OROSZ ISTVÁN Történelmi tudat és nemzeti identitás 215 PÁL-ANTAL SÁNDOR Népességi viszonyok Háromszéken a XVIII. század elején 227

PÁL JUDIT Az identitás változásai: az 1848-as forradalom és a szamosújvári örmények 237

PAP FERENC A méz, a viasz és a faggyú a kolozsvári árukivitelben (1599-1637) 249

PAPP KLÁRA Jósika János és az 1825. évi pozsonyi országgyűlés 259

SIMION RETEGAN Strategii matrimoniale in societatea ruralá románeascá din Transilvania la mijlocul secolului al XlX-lea 269

RÓTH ANDRÁS LAJOS Az erdélyi gyümölcstermesztésért 277

RÜSZ-FOGARASI ENIKŐ A fejedelemség kori Marosvásárhely öröklési mechanizmusai 285

SAS PÉTER Kelemen Lajos és Máthé János kapcsolata levelezésük tükrében 291

SÍPOS GÁBOR Rozsnyai Dávid török deák válópere 301 SÓFALVI ANDRÁS Firtos történetei 307

TÜDŐS S. KINGA Egy székely lófő karrierje: kézdiszentléleki Mátyus alias Mátis János székely főkapitány 315

VEKOV KÁROLY A Kossuth-kultusz és Kolozsvár 325

VELIKY JÁNOS A politikai viták szemantikai hálója a reformkor második évtizedében 335

VELKEY FERENC A kaszinó-jelenet, ahogyan Széchenyi interpretálta és Kemény lejegyezte 343

VINCZE ZOLTÁN „Hogy az utókor és ezutáni nemzedék is láthassa..1848-1849-es ereklyék adománylevelei 353

ZEPECZÁNER JENŐ

Adatok Orbán Balázs hiteles életrajzához és tudományos munkásságához 361

Egyed Akos nyomtatásban megjelent írásai (ÚJVÁRI MÁRIA) 369

Rövidítések jegyzéke 427

RÓTH ANDRÁS LAJOS

Az erdélyi gyümölcstermesztésért

Vad-fát szelíditni, S öszve szerkeszteni Sok idegent; oh mely szép!

Hogy úgy egybeforrjon, S gyümöltseket hozzon, Tekintetre nincs szebb kép. (Miháltz István, 1779)'

Pedig ritka ország, melly a gyümölcsfát könnyebben teremje, s hol a szorgalom ezen ágának akkora elhanyaglása mellett is olly bővön legyen a gyümölcs, mint Erdélyben.

(Nagy Ferenc, 1842)2

Kevés a gyümölcsfa s ahol termelnek is gyümölcsöt, ér-téktelen fajtákat termelnek, rosszul szedik le és nehezen adják el.

(Éber Ernő, 1903)3

A három mottó az erdélyi gyümölcstermesztés koronkénti helyzetképét és a változta-tás szükségességét sugallja. A XIX-XX. század fordulóján a mezőgazdaságban történő állami beavatkozás az állam számára kedvezőbb, a kis közösségek számára jövedelme-zőbb gazdasági feltételeket próbált teremteni. írásunkban az egész Erdélyre kiterjedő, „székely akció"-ként induló program gyümölcstermesztésre irányuló kezdeményezéseit részletezzük."*

Az idézetekből is kitetszik mezőgazdaságunk ezen szektorának elmaradottsága. Ter-mészeti viszonyainkhoz képest kevés volt a fogyasztásra és értékesítésre szánt friss gyü-mölcs. A hosszú vasúti sz^ítási idő (Budapestig 9-10 nap), a gyorsszállítmány gyü-mölcsre vonatkozó, mérsékelt díjtételeinek hiánya csak az alma szállítását tette egyébként is lehetővé. A kamatoztatható, sikerrel űzhető gyümölcstermesztésről a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara is csak feltételes módban beszélt. A tartósításra használt technikai eszközök kezdetlegesek és kevés számúak voltak. Az állam által szorgalmazott

1 Miháltz István: Vanier Jakabnak... paraszti majorja, mellyet magyarra fordított... Szebenben 1779. 70.

2 N[agy] F[erenc]: Adatok a honi gyümölcstenyésztésröl. In: Mentor. Erdélyi népkönyv. Köz-hasznú ismeretek tára a honi szorgalom s értelmesedés előmozdítására. I. Kv. 1842. 57.

3 É[ber] E[rnö]: Az erdélyi magyar kisbirtokosság helyzete. Erdélyi Gazda 1903. dec. 27. 52. 4 A témát érintette Balaton Petra: A székely akció története, 1902-1914. Állami szerepvállalás

Székelyföld felzárkóztatására. (PhD értekezés) Debreceni Egyetem BTK, 2006. 301-306. (http://www.cartofil.hu/phd_2psw.pdf2008. júl. 21.) Jelen írás egypár kiegészítéssel járul hoz-zá a kifejtéshez.

5 A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól az 1894-ik évben. Mv. 1895. VIII.

„Casenille" típusú aszalóból Székelyföldön több kellett volna. A tarthatatlan helyzetre^ Sipos Samu figyelmeztetett 1895-ben, amikor azt írta: „A gyümölcsöt úgy aszalják, hogy frissen is élvezhetetlen, [...] gyümölcsbor készítését [...] vagyonosabb gazdáknál sem találhatni föl; [...] a gyümölcstermelés iránt is közömbösek vagyunk s míg tágas teret juttatunk a község között libalegelőül, addig faiskolának [...] nincs csak egy hold he-lyünk is."® Villási Pál a hazai kezdetleges állapotokra hivatkozott, mikor megállapította, hogy „gyümölcsfeldolgozó iparunk a szó szoros értelmében vett bölcső-korát éli".'

Az 1902-es tusnádi székely kongresszuson Gáspár Antal faiskolák létesítéséről, gyümölcsészeti és gazdasági vándortanítói állásokról, aszaló- és konzervgyárakról, gyü-mölcskikészítő és értékesítő szövetkezetekről értekezett. Koós Mihály, a földművelésügyi minisztérium székelyföldi kirendeltségének vezetője, jogosultnak tartva az ott elhangzot-takat, a Marosvásárhelyen felállítandó gyümölcsoltvány- és magcsemete-termelő állami faiskolára vonatkozó első határozati pontot elemezve utalt arra, hogy helyben nevelt, teljesen akklimatizálódott, kevés fajú'° és egyöntetű oltványokból kell a székelyföldi gyü-mölcsösöket létesíteni. Ezért inkább a meglévő (marosvásárhelyi, csíkszeredai, székely-udvarhelyi, sepsiszentgyörgyi) faiskolák további fejlesztését javasolta, megemlítve a falu-si faiskolák szerepét is a községi utak befásításában. A fejlődés esélyeit a tanítók, lelkészek számára rendezett gyümölcstermesztői tanfolyamokban látta. Az állam, a minisztérium szerepét a beültetendő első csemeték ingyenes biztosításában, a költségek állami finan-szírozásában jelölte meg. Az egyéni elvárásoktól eltérően, az oltványokat (évenkénti 30-40 000 darab) a vármegyei gazdasági egyletek számára kérte a racionális szükségletek arányában. Az értékesítés terén a kirendeltség tevékenységi körét a gyümölcskikészítő telepek felállítására történő helyi kezdeményezések támogatásában látta. Egyetértett a vasúti szállítási díjtételek leszállításával, a gyümölcskonzervgyárak segélyezésével, a meglévő borszéki bővítésével és újabbak létrehozásával (pl. Marosvásárhelyen). A mi-nisztérium felé 7 pontban foglalta össze javaslatait.''

A székelyföldi kirendeltség a gyümölcstermesztés érdekében 1904-ig Maros-Torda, Udvarhely, Háromszék és Csík megyék 39 községében 10 954 oltványt osztott ki 10 fillé-

6 A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól az 1892-ik évben. Mv. 1893. 68.

7 A Romániából Székelyföldre behozott alma, körte, szilva stb. mennyisége majdnem négysze-rese volt a székelyföldi vasúti áUomásokról elszállított gyümölcs teljes mennyiségének. Uo. 69. Jellemző a gyümölcstermesztés fontosságát illetően, hogy a kamara évi jelentéseiben a mező-gazdasági és kerti terményekkel való kereskedés rovatban többnyire csak a gabonaneműek, az állatok és állati termékek üzleti forgahnát jegyezték. Csak nagy ritkán esett szó a gyümölcske-reskedelemről. 1909-ben az üzletág lanyhaságáról, a gyenge termésről, az alig fedezhető belső fogyasztásról, 1912-ben szintén a kevés és rossz minőségű termésről beszéltek.

8 Sipos Samu: Gazdasági kiállítás Sepsiszentgyörgyön. Székely Nemzet 1895. júl. 20. 107. 9 Villási Pál: A gyümölcstermelés jelentősége a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Szemle 1883.

66. 10 Az EGE kolozsvári faiskolájának árjegyzéke már 1863-ban a 16 erdélyi almafajtával szemben

52 idegent kínált. Jegyzéke az erdélyi gazdasági egyesület faiskolájában ez ősszel és jövő ta-vasszal eladandó facsemetéknek. Melléklet a Korunk 1863. nov. 13-i 134. számához.

11 Jelentés ... a tusnádi székely kongresszusnak ... határozatairól és a székelyföldi földművelő nép gazdasági felsegítésére irányuló javaslatok [Kézirat gyanánt] Növénytermelés. In: Bala-ton: i.m. 155-163. A Balaton Petra által közölt végleges és az e g ^ levéltári munkapéldányi jelentés (MOL, Földművelésügyi Minisztérium K 178, 1903-10934. sz. 65-68.) szövege közt eltérések vannak a felterjesztésben. A községi faiskolák beállítására vonatkozó eredeti első pont kiegészült a „különösen pedig községcsoportok közös" faiskoláinak igénylésével. A gyü-mölcskonzerv-gyárak segélyezésére vonatkozó, egyébként a munkapéldányban is kézzel áthú-zott 6. pont eltűnt. A Gyergyószentmiklóson felállítandó - eredetileg nem szereplő - állami faiskola igénylése lett viszont a 2. pont.

res egységárban. Felsőrákos községben 25 holdas közbirtokossági gyümölcsös létesítését kezdték meg. 1903-ban és 1904-ben az almatermés értékesítése céljából 3 szeszfőző és 5 aszaló került a székelyföldi községek és szövetkezetek közös használatába, termésfelesle-gük feldolgozására.' A kirendeltség a gyümölcskereskedelem figyelmét az 1903-as gaz-dag székelyföldi mustalmatermésre irányította, kihasználva a franciaországi gyenge gyü-mölcstermést. A borszéki havasi gyümölcsfeldolgozó-telepet jelentékenyen kiterjesztet-ték, készítményeit reklámozták. A friss vagy aszalt gyümölcs értékesítésében az egyetlen akadályt a csomagolástechnikai hiányosság jelentette.' Szorgalmazták továbbá a szé-kelyföldi közutak befásítását.''' Koós Mihály, a bogyós gyümölcsök termesztését megho-nosítandó, 13 500 darab málna-, egres- és ribizlibokor kiosztását rendelte el 1905-ben.'5 Ugyanabban az évben Csérer Lajos a kerítések mentén ültetendő gyümölcsfák hasznát említi.'

A kirendeltség megállapítása szerint a gyümölcs- és zöldségtermesztés a Székelyföl-dön csak a közvetlen szükségletet elégítette ki. Egyébként a Maros, Nyárád és KüküUő mentét leszámítva, a termesztett gyümölcsök kereskedelmi szempontból nagyobbrészt értéktelenek voltak. Gáspár József kirendeltségi előadó Maros-Torda és Kolozs megyék-ben tett látogatásai során állapította meg a tájjellegű gyümölcsfajták eltűnését, és válto-zást szorgalmazott.'

A községek kezén lévő faiskolákhoz, a közutak fásításához fűzött korábbi remények nem váltak be. Ezen a téren a változásokat generációváltáshoz és az „arravalóság" kine-veléséhez kötötte a kirendeltség. A népiskoláknak terhet jelentett a melléjük rendelt fais-kolák fenntartása, és állandó munkáshiánnyal küzdöttek.'® Éppen ezért - a községi fais-kolákról nem mondva le - a kirendeltség a Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen felállítandó állami faiskolák létrehozását, tanítók és lelkészek számára gyümölcsészeti tanfolyamok indítását szorgalmazta. 1906-1907-ben a Hunyad megyei Tyejen, Sepsi-szentgyörgyön, 1908-ban pedig Nagybányán hoztak létre újabb, legalább 20 holdas áUa-mi faiskolát." A tyeji központi gyümölcskísérleti telep és mintagazdaság feladata az ösz-szes hazai és a meghonosítandó tiroli gyümölcsfákkal való kísérletezés volt. ° Innen ke-rültek a további állami faiskolákba az egyedek, ahol a helyi viszonyokhoz alkalmazott kísérleteket végezték el csupán. ' A nagybányai faiskolában a kártevők elleni védekezésre fektették a hangsúlyt." Egy-egy faiskola rangot vívott ki magának. A Kolozs megyei gaz-dák 1910-ben csak azért kirándultak besztercei társaikhoz, mert az ottani gazdasági, ter-mészeti viszonyok hasonlatosak voltak, és azok gyümölcstermesztése mintaértékűnek bizonyult."

12 A m. kir. kormány 1904. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp. 1905. 138.

13 Székelyföld gyümölcstermése. Erdélyi Gazda 1903. okt. 4. 548. 14 Magyarországföldmtvelésügye 1897-1903. 2. bőv. kiad. Bp. 1903. 159. 15 „mindent bele akarunk iUeszteni a Székelyföld mezőgazdaságába, ami onnan eddig hiányzott

s aminek haszna és értéke van". Koós Mihály: A székely akció ismertetése. Bp. 1905. 30. 16 Csérer Lajos: A magyar komlóművelésről. Kv. 1905. 3-4. 17 Gáspár József: A székelyek gazdálkodása Maros-Torda megyében. Erdélyi Gazda 1912. jún.

30. 306-307; 1912. júl. 7. 317-318; 1912. júl. 28. 349-350; 1912. aug. 4. 358-359; 1912. szept. 1. 379; 1. még: Székely Gazda 1911. febr. 1. 8.

18 Udvarhelyi Híradó 1912. márc. 17.12. 19 Erdélyben addig Fogarason, Lúgoson, Sepsiszentgyörgyön, Tordán és Zilahon működtek álla-

mi faiskolák. 20 Erdélyi Gazda 1905. jún. 18. 382. 21 Három év Magyarország mezőgazdasági politikájában 1906-1909. Bp. 1909. 34-35. 22 Uo.36. 23 Cs. £.: Kisgazdák gazdasági tanulmányútja Beszterce vidékén. Székely Gazda 1910. nov. 1.19.

A gyümölcsfahiány pótlására 1906-1909 között Magyarországon egymilliónál több oltványt és 2,5 millió csemetét osztottak ki - részben kedvezményes áron, részben ingyen - a községek és közterületek befásítására (az állami utak mellé kb. 60 000 fát ültettek ki). A gyümölcstermesztés emelése érdekében 1906-ban 20 250 darab gyümölcsoltványt, ^ 1907-ben 27 020 darabot" forgalmaztak a Székelyföldön, igen kedvezményes áron, a szé-kelyföldi kirendeltség megalakulásától 1908-ig pedig összesen 72 134 darabot. ^ 1908-ban újabb 26 315 darab gyümölcsoltvány került kiosztásra. ^ Darányi Ignác 1906-ban hajlandónak mutatkozott különböző gyümölcsfeldolgozó eszközöknek ingyenes vagy jutányos módon történő kihelyezésére oly községek számára, ahol nagy mennyiségű, de friss állapotban tömegesen nem értékesíthető gyümölcstermés volt várható. így ún. „Si-mon'-féle cidermalmokat és „Mabille"-féle almaborsajtolókat, ® valamint „Ryder -féle ' amerikai vándoraszalókat, „Győri"-féle talyigára szerelt szeszfőző készülékeket kínált 3-6 heti ingyen használatra, amennyiben az érdekeltek biztosították elszállításukat. A szeszfőzőket borseprő és szőlőcefre lepárlására nem volt szabad használni. A nagyobb szilvatermő községeknek mintegy 600 korona értékű „Casenille"-féle aszalókat ingyen volt hajlandó örök tulajdonba bocsátani, ha az aszalóknak mintegy 200-300 koronát ki-tevő építési költségeit az illető községek elvállalják, s az azok használatára vonatkozó szabályzatokat jóváhagyásra felterjesztik.^ 1911-ben a csernátoni Bod Péter gazdakör egyik közgyűlésén pont egy ilyen típusú gyümölcsaszaló beszerzését határozták el. '

A gyümölcstermesztés terén a kirendeltség arra törekedett, hogy a nagybani terme-lésre, kereskedelmi célokra alkalmas gyümölcsfajtákat terjesszen el. Ebből a célból 1913-ban a sepsiszentgyörgyi állami faiskolából 36 617 oltványt osztottak ki, ültetési tanácsok-kal látva el a gazdákat. ^ A szervezésbe természetesen csúsztak be hibák. Míg Szent-györgyről még Moson megyébe is kerültek csemeték, addig Háromszéken sokaknak más vidéki faiskolából utaltak ki oltványokat, holott a gyümölcstermesztés legelemibb fölté-tele a talaj- és éghajlati viszonyok figyelembevétele lett volna." A megyében 150 kataszt-rális holdon létesültek mintagyümölcsösök, ahol a rendszeres és pontos ültetést a kiren-deltségi megbízott személyesen vezette. Ezekre fölöttébb szükség volt, hiszen az állami faiskolák a kérelmezett gyümölcsfáknak alig egytizedét tudták csak biztosítani. A kiren-dehség „Ryder"-féle gyümölcsaszalót és két „Győri"-féle gyümölcspálinka-főzőüstöt bo-csátott ingyen használatra a gazdák rendelkezésére.^

A székelyföldi törött állapotú gyümölcs is keresett volt külföldön. Dorner Béla említi, hogy Udvarhely megyéből többször küldött Németországba „hullomás almát" gyümölcs-

24 Magyarország fóldmívelésügye az 1906. évben. Bp. 1907. 50. 25 Magyarország fóldmívelésügye az 1907. évben. Bp. 1909. 55. 26 A székely akció öt éve. Erdélyi Gazda 1907. okt. 13. 557. o. 27 Magyarország fóldmívelésügye az 1908. évben. Bp. 1910.68. Balaton Petra is arra figyelmeztet,

hogy a számadatokat óvatosan kell kezelnünk, ugyanis a helyi szervek, illetve a központ szol-gáltatta adatok között gyakran több ezres nagyságrendű eltérések vannak. Balaton: i. m. 304. Tény viszont, hogy a kiosztott csemeték száma több tízezres nagyságrendű volt.

28 A közlésekben helytelenül Nobille/Nabille névvel illetik a sajtolót, de a gép neve Emánuel és Ernest Mabille testvérek nevéhez kötődik. 1869-ben jelenik meg Párizsban a Nouveau system de pressoir a levier multiple, dit Universal című munkájuk. Maga a gép az 1900-as párizsi világ-ki^ítás egyik Grand Prix nyertese.

29 Vuk Mihály: Az élelmiszerek chemiai technológiája. Bp. 1927. 156. 30 Földművelési Értesítő 1906. 523. 31 Székely Gazda 1911. márc. 1. 5. 32 Székely Újság 1913. szept. 7. 106. 33 A megyei gazdasági bizottság ülése. Székely Nép 1906. jún. 8. Mutatványszám. 34 Jegyzőkönyv a Székely Társaságok Szövetségének 1913. évi augusztus hó 25-én Előpatak-fürdőn

Deák Lajos ... vezetésével tartott VIII. rendes közgyűléséről. Mv. 1913. 116.

bor készítése céljából. A majna-frankfurti, stuttgarti kereskedők 100-200 vagon, főleg Beszterce vidékéről származó hullott gyümölcsöt szállítottak el Székelykeresztúr és Székelyudvarhely állomásairól. ^

Mindenesetre a gyümölcstermesztés terén még sok volt a tennivaló. Az Udvarhelyi Híradó hanyatlást észlelt az értékesítés terén: „nem látunk intézkedést a bekövetkező tö-megtermelés értékesítésének előmunkálataira nézve" - állapította meg, hozzátéve, hogy a kirendeltség mintha visszavonult volna ezen a téren („mintha működésének bevonását látnók"). A cikkíró a községi faiskolák megreformálását kérte, és a Dicsőszentmártonba áttelepítendő vármegyei állami faiskola Udvarhelyen való maradásáért lobbizott. Ezt úgy tartotta megoldhatónak, ha a faiskolákat értékesítik, a hat darab faiskola-vizsgálói állást felfüggesztik, és az így nyert összegből finanszírozzák a felállítandó 3 járási faiskolát. Az összegből egy gyümölcstermesztői felügyelő szegődtetésére is futotta volna, akinek a ha-táskörébe beletartozott a telepítések ellenőrzése, a gyümölcsfavizsgálat, előadások tartá-sa, az értékesítés előkészítése, gyümölcsfeldolgozó gépek beállítása. A fontossági sor-rendre utalt a cikkíró megjegyzése, miszerint „ebben a vármegyében egy okosan fejlesz-tett gyümölcstermelési akció bír olyan súllyal, mint akár maga az állattenyésztés".

Krall János a Gyergyó című újságban megállapította, hogy Csík vármegyében kevés azon gazdák száma, „akik a gyümölcstermelés gazdasági fontosságát felismerve, annak fejlesztésére munkálkodtak volna". Ezt azzal is indokolta, hogy a gyergyószentmiklósi állami gyümölcsfa-iskola gyümölcsfaoltvány-készletének nagy része (18 000 darab) más vármegyék területére került. Felhívta a gazdaközönség figyelmét az állami faiskolában beszerezhető nemes gyümölcsfa-oltvány készletre (angol téli. Arany Pármen, Piros Gravensteini, Piros Asztrakáni, Hatul, Binet grise, Frequin rouge, Medaille d or, Amére doux alma. Salzburgi, Zöld Magdolna, liége-i vajkörte, spanyol és ostheimi meggy, ribiz-ke).

Az állam egyes gyümölcstermesztőknek kedvezményt is kilátásba helyezett: Lelkészeknek, községi és körjegyzőknek, továbbá módosabb földműves kisgazdák-

nak saját céljaikra rendelt oltványok után 33%-ot. Községi tanítóknak és szegény sorsú kisgazdáknak 50%-ot. Községeknek, volt úrbéreseknek és közbirtokosságoknak silány legelőkön, felhagyott

szántóföldeken, továbbá az állami kezelés alatt álló erdők vágásterületein, hatósági enge-dély mellett létesítendő gyümölcsösök céljaira, továbbá utcáknak, köztereknek és mezei utaknak gyümölcsfákkal való szegélyezésére a folyamodó vagyoni viszonyaihoz mérten 50-75%-ot.

Községeknek a községi faiskolák részére anyafákul kiültetendő oltványok után 75%-ot.

Állami és törvényhatósági tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak kincstári tulaj-dont képező területek beültetésére 100%-ot, saját tulajdonukat képező területek beülte-tésére 50%-ot. ^

Az 1906-os algyógyi tanulmányútról beszámoló Szentannai Sámuel arról értesít, hogy a földművelési minisztérium nagyobb mennyiségű edzett és termékeny szilvafát honosított meg az algyógyi földműves iskolánál. A kirendeltség ilyen szilvafa-oltványo-kat osztott ki a székelységben is. Szentannai beigazoltnak találta a fajta életképességét, és a kirándulás alatt és után aszalógép beszerzését szorgalmazta, mondván, hogy „az ageni szilvát nem asztali szilvának, nem pálinka főzésre, nem lekvár főzésre kell termelni, ha-nem aszalványok előállítására". Ugyanakkor közölte elképzeléseit is az Udvarhely megyei

35 Enesei Dorner Béla: Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr 1910. 229. 36 Udvarhely vármegye gyümölcstermelése. Udvarhelyi Híradó 1912. márc. 31.14. 37 Gyergyó 1910. nov. 20. 59.

nagyobb szilvatermesztés lehetőségeiről, a községi faiskolák és a székelyudvarhelyi ki-rendeltség együttműködése révén. ®

Hogy Erdély más vidékein is hasonló volt a helyzet, bizonyítja a nagyváradi kiren-deltség 1914-es jelentése. Ezek szerint Arad vármegye 8, Bihar vármegye 11, Szilágy vár-megye 6 járásában - a kezdetleges viszonyok mellett is - a gyümölcstermesztés jó eszten-dőben számottevő jövedelmet biztosított a lakosságnak. A zilahi gyümölcsértékesítő központtól jó termés idején 1000 vagon almát is elvittek a külföldi kereskedők. Nagy ki-vitele voh gyümölcsből Szilágysomlyónak is. Bihar és Arad vármegye hegyvidéke nagy mennyiségű, de nem valami jó minőségű diót termelt. Mindhárom vármegyében a szil-vából túlnyomórészt pálinkát főztek. Friss gyümölcs kevés került forgalomba. Aszalvány és lekvár is csak házi használatra készült. A rovarok és betegségek elleni védekezés „igen lanyha" volt; a gyümölcs szedése, csomagolása és vasútig való szállítása a legkezdetlege-sebb módon történt, nem csoda hát, hogy kevés hasznot hozott. Ezekben a megyékben is volt mit tenni a gyümölcstermesztést illetően. A kisebb községi faiskolák helyett, szak-erők vezetésével nagyobb (8-10 holdra terjedő) járási faiskolák létesítését tervezték. Bi-har és Szilágy vármegyékben a faiskolákra vonatkozó szabályrendelet megengedte, hogy több kisebb község faiskola létesítése céljából egyesüljön; ez történt Bihar megye vaskóhi járásában. A szabályrendelet meghatározta az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő gyümölcsfajták nevelését, a járási kertész hatáskörét és feladatát is (az utak, kopár terüle-tek, legelők fásítása, a rovarok és betegségek ellen való védekezés, a fák metszése, ápolása, régebbi gyümölcsösök felújítása, a járás gyümölcstermésének számontartása; a faiskola mellett létesítendő gyümölcsfeldolgozó, aszaló, lekvárfőző és szeszfőző telep üzemének felügyelete). A kertésznek a járás egyes községeiben 1-2 napra terjedő gyakorlati tanfo-lyamot kellett tartania a gazdák részére a különböző fabetegségek és rovarok elleni véde-kezés elsajátítása céljából.

Azt belátta a minisztérium is, hogy mindaddig tartós sikert a kirendeltségek területe-in nem lehet elérni, amíg a lakosság kellő szakértelemmel nem rendelkezik. '* Ebből kiin-dulva a kirendeltségek nagy gondot fordítottak a szakoktatás kérdéseire.^ így az Aradi Gazdasági Egyesület területén az 1912-1913-as év során 18 községben 63 előadás hang-zott el. Az előadók által használt 60 darab ismeretterjesztő füzet között gyümölcster-mesztéssel foglalkozó is volt (pl. A gyümölcsöskert és Kecskemét gyümölcspiaca című). ' Gyümölcstermesztési tanfolyam Tordán ^ (1912), gyümölcs-feldolgozói pedig Zilahon (1914) volt. ^ A rendszeresen telepített gyümölcsösökről fényképfelvételt készíttettek a gazdasági egyesületek, amelyeket példaadás és buzdítás céljából az előadássorozatok so-rán bemutattak.^ A földművelésügyi miniszter 1913-ban a tordai állami faiskola főker-tészét kiküldte a Kolozs megyei gyümölcstermesztési viszonyok tanulmányozására és szaktanácsadásra. Megbízatása gyümölcstermesztési konferenciák tartására is szólt.'*

A Temes megyei kirendeltség a gyümölcstermesztés, a kertészet és szőlészet fellendí-tésére előtanulmányokat folytatott Krassó-Szörény megye éghajlati és talajviszonyainak megfelelő gyümölcsfajták megállapítására. A vármegye túlnyomóan hegyes és románok lakta vidékein a legeltetésre használt területek gyümölcsfákkal való beültetését szorgal-

38 Székelykeresztúr 1906. szept. 22. 36. 39 A földmivelésügyi m. kir. ministérium nagyváradi kirendeltségének jelentése 1914. évi működé-

séről. [Kézirat gyanánt]. Nagyvárad 1914. MOL, FM K 184,1916-128-62713. 40 Magyarországföldmivelésügye az 1911. évben. Bp. 1913. 54. 41 MOL, FM K 184, 687-11/5 26403. 42 Udvarhelyi Híradó 1912. ápr. 21. 17. 43 Lásd 40. lábjegyzet. 44 Erdélyi Gazda 1912. dec. 1. 556-557. 45 Udvarhelyi Híradó 1913. dec. 14. 50.

mazta. Arra hivatott szakemberek az okszerű gyümölcstermesztésről és -értékesítésről előadásokat tartottak. A kirendeltség arról is gondoskodott, hogy általában a faiskolák ügye minél jobban fellendüljön és hogy a minden évben víz alá kerülő lugosi faiskola új helyre költözzön.

A háború alatt a megváltozott viszonyoknak megfelelően szintén hangsúlyt fektettek a gyümölcs termesztésére és konzerválására. A földművelésügyi minisztérium 1915 au-gusztusában arról értesítette a mezőgazdasági felügyelőségeket, hogy elhatározta - a gyümölcs- és zöldségaszalásnak a háztartásokban való alkalmazását széles körben ismer-tetni és elterjeszteni óhajtván a hónap folyamán 250 darab (megyénként 3-4, esetleg 5-6) aszalógépet oszt ki a kisgazdák között.'* A háború viszontagságai azonban megpe-csételték a fennebb vázolt fejlesztési irányzat sorsát is. Ez a szépen indult, de nem mindig egyértelmű eredményekkel járó kezdeményezés is elsorvadt.

46 Erdélyi Gazda 1915. aug. 15. 252-253. A háború idejéről elemezhető adataink alig akadnak, tehát további kutatásokra van szükség.