A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 8.

ÜNNEPI TANULMÁNYOK MÓRÓ MÁRIA ANNA TISZTELETÉRE

Szerkesztette: Kokovai Szabina, Pohánka Éva

Pécs, 2009

A kötet megjelenését támogatta: A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és

az Egyetemi Levéltár

A címlapképeket fényképezték: Dezső Krisztina, Fazekas Valéria, Kalmár Lajos

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára Felelős kiadó: Dr. habil F. Dárdai Ágnes Nyomdai munkák: Bookmaster Kft. Felelős vezető: Bernáth Miklós

ISBN 978-963-642-290-5 ISSN 1587-5202

© szerkesztők © szerzők

© Pécsi Tudományegyetem Könyvtára

371

TARTALOMJEGYZÉK

Köszöntő......................................................................................................................... 5

Tabula Gratulatoria....................................................................................................... 7

ÁDÁM ANTAL A konfucianizmus főbb irányzatairól......................................................................... 9

ÁDÁMNÉ BABICS ANNA Amire jó emlékezni… – A Jogtudományi, majd Szakreferensi Osztály tevékenységéről és munkatársairól ................................... 17

BÁNFAI JÓZSEF A „civil Ludovika” krónikája – A Kitűnőek Iskolája Zilahy Lajos egykorú írásaiban 1939–1943..................................................................................... 25

BÉLI GÁBOR A vagyonmegosztás különös módja az Árpádkorban........................................... 39

BORSY JUDIT Templomépítések a Pécsváradi közalapítványi kerület uradalmaiban............... 47

DEÁK MÁTÉ A német polgári repülés fejlődését korlátozó versailles-i békeszerződés pontjainak revíziója brit külügyi dokumentumok tükrében (1925–1926) .................................................................................................. 62

DEZSŐ KRISZTINA „Hit házából a kultúra háza” – A magyarországi zsinagógaépületek könyvtári célokra való hasznosítása......................................................................... 73

FEDELES TAMÁS „Georgius episcopus Argensis” ................................................................................ 86

FISCHERNÉ DÁRDAI ÁGNES Ikonológiai és ikonográfiai szempontok a tankönyvi képek megítéléséhez....... 95

GÁL ÉVA Adatok a pécsi szegénygondozás történetéhez .................................................... 108

HARTVIG GABRIELLA Mennyire volt reprezentatív a Klimo Könyvtár angol anyaga? ......................... 117

HORVÁTH ISTVÁN Bodócs–patak első szabályozása (1839–40)............................................................ 127

372

JANKOVITS LÁSZLÓ Apollo és Daphne a Klimo Könyvtár egy kötetében.............................................133

KAJTÁR ISTVÁN A szőlőskertek (jogi) kultúrtörténeti dicsérete.......................................................137

KAPOSI ZOLTÁN A Nagykanizsai Takarékpénztár létrejötte és gazdasági szerepe a reformkorban...........................................................................................................146

KOVÁCS ZOLTÁN Fejezetek a Pécsi Káptalani Levéltár történetéből (19–20. század)......................159

LENGVÁRI ISTVÁN Szőnyi Ottó munkásságának könyvészete .............................................................178

MÁRFI ATTILA Filléres vonatok Pécsett a két világháború közti korszakban – Egy nagyszabású kezdeményezés ...........................................................................195

NAGY IMRE GÁBOR A községtörténet megyei levéltári forrásai a polgári korban (1848–1944) .........208

ÓDOR IMRE A magyar nemesi felkelés és a somogy megyei lovasezred 1809-ben................218

PERES ZSUZSANNA Kötött öröklési rendnek alávetett birtokok jogi természete Magyarországon a 17–18. században. (A Pálffy – család birtokai tükrében) ....232

PINTÉR LÁSZLÓ Hőskor vagy őskor? Azok a csodálatos ötvenes évek... ......................................245

POHÁNKA ÉVA A Pécsi Püspöki Könyvtár eredeti épülete .............................................................260

PÓKECZ-KOVÁCS ATTILA Benedek Ferenc a könyvtárépítő jogtudós (1926–2007)........................................273

ROZS ANDRÁS A „hóhértörvény” és következményei egy pécsi népbírósági büntető per példáján..................................................................................................283

SOMOS RÓBERT Giovanni Pico della Mirandola és Órigenész.........................................................295

SONKOLY KÁROLY A somogyhatvani Kálmán-ház ................................................................................304

373

TEGZES FERENC A Mohácsi Önkéntes Tűzoltó Egylet kettős ünnepe (Az első 25 éve és a zászlószentelése 1901.)........................................................... 323

TENGELY ADRIENN A katolikus alsópapság segélyezésének kérdése az őszirózsás forradalom idején ...................................................................................................... 336

TIMÁR GYÖRGY Pécs Károly Róbert-kori püspökei .......................................................................... 348

Móró Mária Anna tudományos munkásságnak bibliográfiája (KOKOVAI SZABINA) ................................................................................................... 363 A kötet szerzői ........................................................................................................... 367

367

A kötet szerzői

ÁDÁM ANTAL, PROF. DR. professzor emeritus, Pécsi Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, MTA doktora, nyugalmazott alkotmánybíró

ÁDÁMNÉ DR. BABICS ANNA nyugalmazott tájékoztató könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

BÁNFAI JÓZSEF tájékoztató könyvtáros, Pécsi Tudo-mányegyetem Egyetemi Könyvtár

BÉLI GÁBOR, DR. egyetemi docens, Pécsi Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

BORSY JUDIT főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

DEÁK MÁTÉ könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

DEZSŐ KRISZTINA könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

FEDELES TAMÁS, DR. egyetemi adjunktus, Pécsi Tudomány-egyetem Középkori és Koraújkori Tör-téneti Tanszék

F. DÁRDAI ÁGNES, DR. HABIL főigazgató, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

GÁL ÉVA osztályvezető, főmuzeológus, Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabbkori Történeti Osztály

HARTVIG GABRIELLA, DR. egyetemi docens, Pécsi Tudományegye-tem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultú-rák Tanszéke

HORVÁTH ISTVÁN tudományos kutató (Járdánháza)

JANKOVITS LÁSZLÓ, DR. tanszékvezető, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Klasszikus Iroda-lomtörténeti és Összehasonlító Iroda-lomtudományi Tanszék

368

KAJTÁR ISTVÁN, PROF. DR. professzor, tanszékvezető, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tan-szék

KAPOSI ZOLTÁN, DR. HABIL egyetemi docens, Pécsi Tudomány-egyetem Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági- és Regionális Tudomá-nyok Intézete, MTA doktora

KOKOVAI SZABINA osztályvezető-helyettes, könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

KOVÁCS ZOLTÁN levéltáros, Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár

LENGVÁRI ISTVÁN igazgató, főlevéltáros, Pécsi Tudomány-egyetem Egyetemi Levéltár

MÁRFI ATTILA főlevéltáros, kutatószolgálat-vezető, Baranya Megyei Levéltár

NAGY IMRE GÁBOR osztályvezető, főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

ÓDOR IMRE, DR. igazgató, főlevéltáros, kandidátus, Ba-ranya Megyei Levéltár

PERES ZSUZSANNA, DR. egyetemi adjunktus, Pécsi Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

PINTÉR LÁSZLÓ könyvtárigazgató, Pécsi Tudomány-egyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára

POHÁNKA ÉVA osztályvezető, könyvtáros, Pécsi Tudo-mányegyetem Egyetemi Könyvtár

PÓKECZ KOVÁCS ATTILA, DR. tanszékvezető, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudo-mányi Kar Római Jogi Tanszék

ROZS ANDRÁS nyugalmazott főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

369

SOMOS RÓBERT, PROF. DR. tanszékvezető, D.Sc. egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tan-szék

SONKOLY KÁROLY régész–művészettörténész, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

TEGZES FERENC nyugalmazott főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

TENGELY ADRIENN, DR. adjunktus, Eszterházy Károly Főiskola, Eger

TIMÁR GYÖRGY, DR. kandidátus, nyugalmazott plébános, Kővágószőlős

260

Pohánka Éva

A Pécsi Püspöki Könyvtár eredeti épülete

Egy könyvgyűjtemény használhatóvá tételének egyik fontos záloga a megfelelő elhelyezés biztosítása volt, amely eleinte a kijelölt helyiség(ek) célzott berende-zésével valósulhatott meg. A könyvtárak helyszíneinek tekintetében így beszél-hetünk más funkciójú épület egy részében kialakított könyvtárszobákról, továb-bá önálló, könyvtári funkcióval felruházott építményekről. A nem önálló épüle-tekben található bibliotékáknál is jól körülhatárolhatóvá vált a már meglevő épület egy részében kialakított könyvtárterem, vagy szobák meghatározása, ahol adott fizikai jellegzetességek mellett kellett elvégezni a célnak megfelelő átalakításokat. Ennél az épülettípusnál azonban számba kell vennünk azt a tí-pust is, amelyek tervezésénél már előre bekódoltan szerepeltek a könyvtári célú szobák, ahol figyelembe tudták venni a megrendelő elképzeléseit, a kijelölt fel-adathoz szükséges egyedi struktúrákat és berendezéseket.

Kezdetben a könyvgyűjtemények elhelyezését az őrzés jegyében leginkább a praktikusság határozta meg a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Ez kiegészült a reprezentatív célok szolgálatával is. Így az egyházi gyűjtemények templomokban, palotákban, a nemesi könyvtárak kastélyokban és kúriákban találtak otthonra. Eleinte a megőrzés funkciója hangsúlyosabban jelentkezett, és csak a könyvtárhasználat fokozódása hozta magával a változást. Az olvasószo-bák szükségességének hátterében már társadalmi változások álltak. A megőrzés mellett előtérbe került a használhatóság optimális feltételeinek megteremtési igénye.1

A bibliofília történetéből ismeretes, hogy a magánkönyvtárak összeállítása, az érdeklődési körbe tartozó kötetetek kiválasztása csak az elsődleges momen-tumot jelentette. Ennek hozadéka lett a gyűjtemény átgondolt elhelyezési felada-ta, amely a tematizálás mellé segítségül hívta az esztétikumot is. A könyvtárszo-bák így ösztönzőleg hathattak a bennük búvárkodó olvasóknak. Egy nagyobb és a köz számára adott bibliotéka azonban már nem csak egy terem felszerelési munkáját jelentette, hanem egy átgondolt, több helyiséget is magába foglaló, önálló épületet, amelyben minden kis zugnak, folyosónak, szobának meg lett a megfelelő funkciója. Hiszen egy bibliotéka nyilvánossága ott írható körül, ahol nem csak a művek megőrzésének lehetőségét biztosítják, hanem az olvasók számára az ideális környezetet a helyben használatra és a kölcsönzésre is. Az átlátható működésnek természetesen fontos pontját jelentette az állománynak a lehető legteljesebb elrendezettsége, feldolgozottsága, valamint a megfelelő szak-

1 PAPP 2002. 265–269.

261

értő személyzet biztosítása. Ezek összessége már jó irányt mutatott a 18. század végén kialakuló nyilvános könyvtárak számára. Az önálló épület meglétére a 18. század második felében és a 19. század első harmadában csak elvétve találha-tunk példát.

A nyilvános könyvtár a pécsi püspök palotájában

Klimo György pécsi püspök (1751–1777) 1774-ben, mindenki nyilvános haszná-latra megnyitotta könyvtárát. A bibliotéka alapjait püspökelődjének, gróf Berényi Zsigmondnak (1740–1748) közel 3000 kötetet számláló könyvhagyaté-kából, továbbá a Székesegyház tornyában elhelyezett 1000 darabot számláló káptalani könyvgyűjteményből teremtette meg.2 Ehhez csatolta az egyházmegye feje kanonoki idejéből származó magánkönyvtárát is. A 26 évi főpásztori műkö-dése alatt a kicsit több mint 4000 kötetből halálakor egy 15 000 kötetet magába foglaló gyűjteménytestet hagyományozott végrendeletileg a Székeskáptalanra. A gyarapodás döntő részt a maga által nagy gonddal és saját költségén külföld-ről (Róma, Velence, Milánó, Padova, Bécs, Graz, Drezda) megvásárolt könyvek-kel valósult meg. Ezt egészítette ki az ajándékozás, csere és hagyatékozás útján szerzett kötetek sora. Ennek, a korban is jelentős nagyságú gyűjteménynek az elhelyezése, valamint a nyilvánossá tétel szándéka egy átgondolt, önálló épület felállításának feladatát jelölték ki a püspök számára. A helyszín egyértelműnek mutatkozott: a püspökvár.

Hermanng pozsonyi mérnök Klimo püspök pécsi működésének kezdetén, 1754-ben készítette el a pécsi püspöki palota alaprajzát, amely – kisebb pontat-lanságoktól eltekintve – híven ábrázolta az épületet. Ezen látható a dél-nyugati oldalon egy üres telekrész a Turris Mathematicus, azaz a matematikai torony és a palotaépület között. (1. kép)

Egy 1763-as állapotokat megörökítő rézmetszet is hasonlóképpen ad hű ké-pet a bibliotéka házának felépítése előtti palota épületrészeiről. (2. kép)

Aigl a következőket írta a püspöki palota történetéről szóló fejezetében: „Tractum autem illum residentiae conjunctum, in quo Bibliotheca Episcopalis prius erat, nunc autem sedibus sacris destinatum, una cum turri versus occasum Episcopus Klimó occasione introductae Bibliothecae publicae, erexit.”3 Sokáig tévesen tartotta magát az a feltételezés, hogy Klimo püspök építtette fel a dél-nyugati oldalon található tornyot, és a könyvtárát is ebben a traktusban helyezte el.4 Petrovich Ede, hajdani káptalani levéltáros palota-kutatásai oldották fel ezt a problémát, rámutatva arra a tényre, hogy a torony már több évszázada (14. század) ott állt.

A püspöki könyvtár elhelyezése és annak nyilvános jellegének fenntartása érdekében Klimo püspök a püspöki rezidencia dél-nyugati szárnyán az 1770-es

2 CSAJÁGHY 1838. 330. 3 AIGL 1838. 214. 4 ENTZ 1940. 20.

262

évek elején külön épületszárnyat építtetett fel, összeköttetést teremtve ezzel a déli sarkon található matematikai toronnyal, amelyet a nyilvános bibliotéka tudományos céljainak megfelelően csillagászati és földmérő eszközökkel ren-deztetett be. Valamint itt kapott helyet a püspöki könyvtáros lakása is. A könyv-tár felépítése némi átépítést is vont maga után, így a déli zwinger, falköz feltöl-tését, illetve a külső várfalnak részbeni ledöntését, egyszerű mellvéddé alakítva azt. A falköz pedig kellemes sétánnyá lett, egészen a nyugati bástyáig.5

A Klimo György időszakában végbemenő épület-átalakításokról, építkezé-sekről két korabeli alaprajz és a hozzájuk tartozó leírás alapján kaphatunk pon-tos képet. Mivel az alaprajzokon nincs feltüntetve sem a készítés dátuma, sem a készítő neve, ám mivel a Klimo által eszközölt összes építkezést tartalmazták, Petrovich Ede a nagynevű bibliotéka-alapító püspök halála utánra datálta őket. Így valószínűleg a Helytartótanács számára készültek el 1778-ban, a Klimo György püspök halála utáni hagyatéki összeírással egyetemben. A hagyatéki lajstromot Agyich István káptalani küldött, Alapi Salamon Sándor Baranya me-gyei szolgabíró, valamint Orlovics János Baranya megyei esküdt jelenlétében vetették papírra.6 A német nyelvű leírásból az alábbi terek rajzolódnak ki: „Explication vor über den Plan Nr.2.: 1. der zweide und dritte Trackt, 2. der Prospect von dem Schüth botten, 3. der Prospect von dem Wasch haus, 4. der Prospect von der Selchg küchl, 5. der uodere Prospect von der Resitenz, 6. die Schant Mauer vor der Resitenz, 7. der Durch Schnid von denen 3 Drackten, 8. der Mademadische Thurn, 9. die Bibliotek, 10. die Aldana vor der Resitenz, 11. die Backerey”.7

A déli palotarész méreteit tekintve igen tekintélyes: összesen 49 öl hosszú, 12 öl széles volt. A déli szárnyon két erkély volt megtalálható, az egyik hét, a másik tizenhárom öl hosszúsággal. A nagyobbhoz abból a teremből lehetett kimenni, amelybe mindenki, így a vendégek és a könyvtárba járó diákok is szabadon bejuthattak, ám az erkélyen keresztül a püspök lakásának ablakaihoz nem lehe-tett eljutni. Ekképp mindenféle leskelődés ki volt zárva. Mellvédjük kiváló kőfa-ragó munkája, amely egyúttal az épület díszét és a fal megtámasztását is szolgál-ja, hiszen a meglévő épületek falai a 18. század első felében elhajlással fenyege-tettek. A könyvtár épület homlokzatára Klimo püspök sárgarézből készült címe-rét helyezték el, nem sokkal a halála után.8

A bibliotéka építménye egyemeletes volt, szintje azonos volt a déli szárny szintjével, de alacsonyabb termekkel és alacsonyabb tetővel. A két tetőzet kü-lönböző magassága Petrovich megállapítása szerint nemes, kifinomult ízlésről

5 PETROVICH 1984. 67. 6 PKL MGLT 137. Fasc. 29. Nr. Conscriptio universum Eppatus Qusis annao 1778 peracta 7 „1, A második és harmadik tractus. 2, A padlás homlokzata. 3, A mosókonyha homlokzata. 4, A füstölő hom-lokzata. 5, A rezidencia homlokzatának alsó része. 6, Sáncfal a rezidenciában. 7, A három szint keresztmetsze-te. 8, A levéltári torony. 9, A könyvtár. 10, A rezidencia erkélyei. 11, Pékség.” MOL T1. Delineationes aedilium. Fasc. 1. Nr. 72. ; MOL T 1. Delineationes aedilium Fasc. 1. Nr. 73. 8 PETROVICH 1984. 32.

263

tanúskodott: „Ha ugyanis a Könyvtár tetőzete is ugyan olyan magas lenne, mint a déli szárny tetőzete, az egész épülettömb elnyújtott kaszárnya benyomását keltené.”9 A szintbeli különbözőség kiküszöbölése érdekében a könyvtár fölött egy galériát építettek ki, így csökkentve az ellentétet.10 (3. kép)

A könyvtár bejárata a belső udvar felől, az észak-keleti oldalon a piros sző-nyeggel beborított főlépcsőnél (1) volt megtalálható, a bejárati ajtó fölött a könyvtár alapító dokumentumának és használati szabályzatának márvány em-léktáblájával.11 Ezek elhelyezéséről a káptalan 1775. január 25-i gyűlésén tudósí-tottak.12 A lépcsőn feljutva az artium longum-on, az előcsarnokon (2) keresztülha-ladva következett a bibliotéka beosztása, amely keletről nyugatra három szobát foglalt magába. Az első és a harmadik szoba egy ablakkal, középső szoba pedig három ablakkal tekintett délre (10). Jobbra fordulva az első egy egyablakos, bolt-íves mennyezetes terem az olvasószoba volt egy fehér kályhával, közönséges deszkapadlóval. A kis szoba az éremtár és az ásványtár befogadására szolgált. Hozzácsatlakozott északról egy kis helyiség a mellékhelyiség és a tűzifa tárolása számára. A második legnagyobb szoba, három ablakmélyedéssel (a középső 10-es) a könyvek elhelyezésére szolgált, tölgyfa padlózata négyszögű szabályos mintázatú, fehér mennyezete pedig boltíves volt.13 Itt Petrovich Ede középső ablaknál egy erkélyt, esetleg egy kisebb kilépőt írt le,14 amelyet a Helytartóta-nács által 1778-ban készített homlokzatrajz is feltüntetett.15 Ezt valószínűleg az olvasók is használhatták. Mellette ismét egy kisebb, egyablakos, tölgyfa padló-zatú és boltozatos mennyezetű szoba következett, amelynek nyugati ajtaján át, egy közbe iktatott helyiségen keresztül be lehetett jutni a szomszédos, három emeletes csillagászati toronyba (11).16 (4. kép)

A könyvtár eredeti épületének felszerelési tárgyait egyrészt Klimo püspök 1778-as hagyatéki leltárának leírásából17, másrészt a báró Négyesy Szepesy Ig-nác püspök (1828–1838) által készíttetett 1829-es Canonica Vistitatio könyvtári fejezetéből ismerhetjük meg, természetesen figyelembe véve a két leltár közt eltelt időszak változásait.

Klimo püspök 1778-as leltára alapján képet kaphatunk a könyvtár alapításá-val egyidejű felszerelési tárgyairól is.

9 PETROVICH 1984. 73. 10 PETROVICH 1984. 73. 11 PPL CV 1829. 89. p.; CSAJÁGHY 1838. 330.; HAAS 1845. 313. 12 PKGYJKV 1/1775 – Káptalani gyűlés 1775. január 25. 13 Petrovich Ede palotaleírásában itt egy kisebb ellentmondásra bukkanhatunk, ugyanis egy helyen ezen épület leírásánál arra utal, hogy a három ablak közül a középsőn kijárat vezetett egy kis erkély-re. A könyvtárról szóló fejezetben pedig már három ablakról szól. Az általa felvázolt alaprajz sem ad magyarázatot a könyvtárépületen fellelhető erkély meglétére. Vö. PETROVICH 1984. 60. és 73. 14 PETROVICH 1984. 73. 15 MOL T1. Delineationes aedilium. Fasc. 1. Nr. 72. 16 PETROVICH 1984. 73. 17 PKL MGLT 137. Fasc. 29. Nr. (1778)

264

A főbejárat felőli keleti szoba 7 x 6 méter, azaz 42 m2 nagyságú, a benne fel-lelhető tárgyak az alábbiak voltak:

• egy Pieta-képmás, amely a bonyhádi plébánia tulajdonában volt • egy darab nádbevonatú kanapé • nyolc darab nádbevonatú szék18 • egy darab nagy bőrfotel (szék) • három darab keményfa asztal • egy darab puhafa asztal • kettő darab diófaszekrényke az érmek számára • egy darab fiókos szekrényke • kettő darab fehér vászonfüggöny • egy kép Klimo püspökről, amely a püspök ajándéka volt19

A középső szoba – nagysága 21 x 6 méter, azaz 126 m2 – berendezése az aláb-biak szerint alakult:

• kettő darab nagy diófaasztal20 • egy armárium az érmek tárolására • három darab tintatartó • egy darab asztali óra • egy darab olló • kettő darab ecset • egy darab deszkaemelvény • tizenkét darab szék, ebből öt nád, hét bőr ülőrésszel • egy nagy kerekeken járó lépcső • egy darab kis zsámoly • kettő darab barométer • egy régi katonai zászló zászlótartóban21

18 Ezek közül hat szék ma a Művészetek Házában, egy külön teremben található. 1963-ig az igazgatói szobában állottak, majd a siklósi várban megrendezett bútorkiállításra elszállították. A bemutató után – 1966-ban – egy egyezményes cserével a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába került (Leltári szám: 66.74.1–6.). 19 PKL MGLT 137. Fasc. 29. Nr. Conscriptio universum Eppatus Qusis annao 1778 peracta. (Klimo György hagyatéki leltára.) A kép azonosításáról elsőként ifj. Entz Géza írt a Kimo püspök kulturális tevékenységéről írt tanulmányában. Lehetségesnek tartotta, hogy a kép az a 73,5 x 55,5 cm nagyságú, vöröskréta-rajz, amely egészalakos képet ad Klimo Györgyről. A kép készítője pedig Anton Hartelmayer, a befejezésének időpontja 1764. (Az 1940-es években még a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatói irodájában volt [A mai Kutatóterem].) ENTZ 1940. 11. Petrovich Ede is úgy vélekedett, hogy ez nem lehetett más mint a Hartelmayer-féle vöröskréta-rajz. PETROVICH 1974. 317. 20 Ma a Klimo Könyvtár Szepesy-termében található. 21 Ez lehetett a mohácsi csatában a pécsi egyetemisták által használt zászló, amelyet Dancs István házmester a 20. század elején befaragott partvisnyélnek. A fennmaradt mohácsi zászlónyelet Fényes Miklós könyvtárigazgató (1957. június 8. – 1984. március 15.) feljegyzése alapján közvetlen hivatalbe-li elődje, Miszti László (1954. október 15. – 1957. július 1.) szúette állapotára való tekintettel, valamint a jobb konzerválás végett átadta a Baranya Megyei Múzeumnak az 1950-es években. Fellelhetősége egyelőre ismeretlen.

265

• egy darab asztalterítő • hat darab fehér textilfüggöny az ablakok előtt

A nyugati szoba nagysága 4,6 x 6 méter, tehát 27,6 m2 volt. Berendezési tár-gyai a következők voltak:

• négy darab kronológiai tábla • három darab rézmetszet keretben, üvegezve22 • egy nagy barométer • egy nagy íróasztal • öt darab tintatartó • négy darab porzóhinta • egy darab olló • huszonnégy darab bőrrel bevont nádszék • kettő textilfüggöny az ablakokon • egy darab vonalzó23

Érdekes, hogy a leltár egyik szobában sem tesz említést a könyvespolcokról csak a használatban levő lépcső megléte mutatja, hogy ott több polcot magába foglaló magas könyvszekrények álltak. 1818-ból, a Paulik János könyvtárőr je-lentéséből24, valamint a Szepesy-féle 1829-es Visitatióból kaphatunk pontosabb képet arra vonatkozóan, hogy a könyves polcok a középső teremben lehettek. A latin kifejezés, a pluteus egyébiránt, olyan könyves polcokat is jelentett, amelye-ken szobrokat helyeztek el. Ez alapján úgy véljük, hogy az eredeti berendezés része volt a jelenleg épületben található, fal mellett húzódó tölgyfa polcrendszer, a rajtuk található görög, római tudósokat, egyházatyákat, szenteket és püspökö-ket ábrázoló mellszobrokkal. Továbbá a feljegyzések csak megerősítik, hogy a kötetek a középső nagy teremben kaptak helyet.

Szepesy Ignác az 1829-es Canonica Vistatio-ban a keleti szobát nevezte lectoriumnak, azaz olvasószobának. Felszerelései között az alábbiak kerültek felsorolásra:

• egy tábla az egyháztörténetről, kiegészítve kronológiai renddel • egy nagyobb asztal puhafából • egy darab kanapé, tizennyolc darab különböző formájú szék • egy darab könyvtartó szekrényke puhafából • három támaszték a gyertyatartóhoz és egy a könyveknek • egy vonalas fekete tábla • egy darab köpőcsésze25

22 A rézmetszetekről Entz Géza is említést tesz, de mivel sem a képek, sem azok leírásai nem marad-tak fenn, így csak következtetéseket tud levonni. Lévén, hogy gyűjtőjük fennmaradt képzőművészeti tárgyai jó ízlésű tulajdonosról árulkodnak, úgy véli, ezek főként dekoratív célt szolgáltak. A palotá-ban az 1778-as leltár 27 darabot soroltat fel. ENTZ 1940. 10, 12. 23 PKL MGLT 137. Fasc. 29. Nr. 24 PPL 315/1819 25 PPL CV 1829. 115.; PETROVICH 1974. 316.

266

Az ásványok és az érmek számára pedig szekrénykék álltak rendelkezésre. A harmadik szobában, a torony mellett a következő felszerelési tárgyak ke-

rültek feljegyzésre: • egy hosszú kemény diófa nagyasztal • tizennégy darab szék • egy darab óra • különböző formájú és magasságú lépcsők • kettő darab köpőcsésze • kicsi szekrény az érmek gondos tárolására érdekében

A toronyban levő helyiség szerény berendezéssel volt ellátva. Egy hosszúkás asztal és egy kemény fakerettel ellátott pamlag volt mindössze a felszerelése. Ez lehetett a könyvtáros lakása.26 A könyvtáros és a szolga lakásának elhelyezését illetően egy személyes látogatás írásos dokumentációja ad hű képet 1822-ből. Jankó János, a Tudományos Gyűjtemény munkatársa Pécs város leírásában a könyvtár működésének is figyelmet szentelt. A személyzet státuszát meghatá-rozva így ír: „Mind a’ kettőnek a’ Könyvtár mellett vagyon lakása…”.27

Érdekes feladat az 1778-as és az 1829-es leírás felszerelési tárgyainak összeve-tése, hiszen olyan érzése támad az embernek, hogy a keleti és a nyugati szobát egy az egyben kicserélték, vagy valamelyiknél rossz a tájolás. Az 1778-as jegy-zékben a főbejárat felől (keletről) kezdtek a szobák berendezési tárgyainak felso-rolásába, és ez a keletről nyugatra való haladást támasztja alá: ekképpen a há-rom helyiség folyamatos leírása végén a matematikai torony első emeleti szobá-jának felvázolása következik. A keleti szobának a fontosságát jelenheti az a tény is, hogy a használati szabályzat márványtáblája a bejárat felett, valamint az ala-pító, Klimo püspök arcképe is itt kapott elhelyezést. Az 1829-es leírás a felsoro-lást az első szobával, az olvasóteremmel kezdi, ám a felszerelési tárgyai mintha a hajdani nyugati szobáé lennének. Ez azért is furcsa, mert az első leírás biztosan a bejárat és a keleti szoba felől kezdődött. Másrészt könyvtárhasználati szempont-ból kevésbé lett volna funkciója, hogy két szobán keresztül kelljen menniük az olvasóknak, amennyiben a helyben használatot választották. De akár így is lehe-tett! Így először kiválaszthatta a könyvet az olvasó, majd a szélső (nyugati) te-remben használhatta. De bizonyos adatokból azt is feltételezhetjük, hogy az olvasói igények megnövekedése mindkét szélső termet olvasóteremmé alakítot-ták, de az elnevezésnél már nem voltak következetesek. Jankó János pécsi egy-házmegyei pap a Tudományos Gyűjtemény számára az alábbi leírást adta 1822-ben: „Mind a’ kettőnek [ti. a könyvtárőrnek és a könyvtári szolgának P. É.] a’ Könyvtár mellett vagyon lakása, mellybe a’ Vasár- s Innepnapokat kivévén mindég sza-bad bémenetel vagyon, ’s a’ ki-rendelt órákban lehet olvasni a’ mellette levő szobában.”28

26 PPL CV 1829. 115. 27 JANKÓ 1822. 85. 28 JANKÓ 1822. 85.

267

A fekvés meghatározásánál ez a leírás sem segít számunkra, a berendezés cseré-jére pedig végképp nem.

A könyvtár pontos berendezési tárgyaival kapcsolatosan csak találgatásokkal és némi fantáziával tudunk előrelépni. Ebben egyrészt segítséget nyújtanak – pontos helyszínrajz hiányában – a korabeli források apró utalásai, másrész egy 1915-ben, Szőnyi Ottó könyvtárőr által keletkezett leltárjegyzék. Arra vonatko-zóan, hogy a mai épületében található polcrendszer milyen formában volt jelen a palotában, nincsen adatunk, ám annak beható tanulmányozásával előrébb jutha-tunk. A korabeli források csak a mellszobrokkal ellátott könyvespolcok (pluteus) meglétét támasztják alá, de az elrendezést nem. A palota alaprajza azonban né-mi segítséget nyújthat a régi könyvtárterem kinézetéről, hiszen ezek a polcok mind falhoz rögzíthetők, így valószínűleg a középső nagy teremben futottak végig az északi fal mentén. Elképzelhető, hogy éppen a falhoz rögzítettségük miatt nem kerültek önálló bútorzatként a leltárba. Paulik János újonnan kineve-zett könyvtárőr 1818. december 22-én tett jelentésében volt az első, aki utalást tett a könyvtár berendezésére és annak bővítéséről. Az ő általa használt latin kifejezés (pluteus) egyértelművé teszi, hogy a püspöki könyvtár mai mellszob-rokkal díszített könyvespolca már az eredeti épületben is megtalálható volt: „… in Pluteolis praelibare Bibliotheca”. A nagyobbik teremben a túlzsúfolt polcok mi-att elődje, Simon Máté törekvéseinek ismeretében javaslatot tett a déli oldal üres ablakközeinek tölgyfa állványokkal bepolcozására, ezáltal a túl szoros elhelye-zés miatti rongálódástól megóvhatóvá válnának a kötetek. Utalás történt a könyvtárosi lakás kihasználtságára is, hiszen a betiltott és vallásellenes munkák elhelyezésére azt a termet ajánlotta fel Paulik, hogy ezáltal is biztosíthatóvá te-gye a felügyelet melletti használatot: hiszen így azt a könyvet vihette a lectoriumba, amelynek olvasása engedélyezett volt.29

A falhoz rögzített szekrények pontos leírása szintén csak a Szőnyi-féle leltár ismeretében lehetséges: nyílt tölgyfa könyvállványok, több rekesszel. A kötetek régi jelzeteinek a régi katalógusok általi vizsgálatával, próbát tettünk a polcok korábbi méreteire következtetni.30 Ezáltal elmondható, hogy a polcok legalább a mai Hártyaterem MM és Z polcainak méreteivel, azaz legalább 1,8 méterrel számolandók. A szekrények egy-egy nagybetűvel, A-tól Z-ig lettek elkülönítve, tehát 25 darabot számláltak. Egy szekrényben 9 polcot helyeztek el (alulról fölfe-lé a római számrendszer egy-egy számával ellátva), tehát összesen 225 polc volt.

29 PPL 315/1819 30 A vizsgálat alapját a Koller-féle 1778-as katalógus ([Catalogus] Index librorum Bibliothecae Episcopalis Quinque Ecclesiensis 1779. – QQ.I.14) képezte, ahol a kötetek Vojdás-féle rekatalogizáció előtti jelzeteit is nyomon követhetjük. A munkát a Klimo Könyvtárban dolgozó kolléganőm, Kokovai Szabina segítségével végeztem el, segítségét ezúton is köszönöm. Igyekezetünk szerint az egymás mellé kerülő kötetek számát beszoroztuk egy kötet átlag vastagságával, így bizonyíthatóvá vált, hogy az eredeti helyszínen meglehetősen szélesek voltak a szekrények, és az átkerülés után ezek szűkítése ment végbe.

268

Az állványok párkányok felett rokokó stílusú, áttört rózsákat és kagylós farag-ványokat idealizáló oromdíszek húzódtak.31 (Ám mivel ezek nem voltak egybe a szekrényekkel, még az is előfordulhat, hogy csak az átköltözéssel kerültek fel.) A rajtuk található mellszobrok közül a Bartalits Mihály által 1835-ben készítette-ken32 kívüliek valószínűsíthetően az eredeti helyen is fellelhetők voltak. Ezek a görög és a római tudományos élet nagyjait, valamint az egyházatyákat, szente-ket, püspököket és pápákat formázzák, meglehetősen sematikus és egyöntetű ábrázolásban. Varjú Elemér a századfordulón tett látogatása során meglehetősen negatívan nyilatkozott róluk, „meglehetős rosszul faragott fa-szobor”-ként jellemez-ve azokat.33

A Klimo-féle leltár ülőalkalmatosságainak számából kiderül számunkra az olvasószobák 18. századi kihasználtsága is. A három teremben összesen 50 sze-mély férőhelyét tudták biztosítani.34 Mivel csak a két szélső teremben volt kály-ha, így egyértelművé válik, hogy a hűvösebb napokon csakis a szélső szobákat lehetett a könyvtáron belüli olvasásra, vagy bármilyen közösségi célra használ-ni. A helyben használó látogatókról Koller József számolt be örömmel 1775. jú-nius 21-i levelében az egyházmegyéjétől távollevő Klimo püspöknek: 20-án dél-előtt 18, délután pedig 28 személy tett látogatást a könyvtár olvasótermében, és olyannyira soknak bizonyult ez a szám, hogy a könyvtár melletti szoba sem tudta őket befogadni: „ut eos cubiculum Bibliothecae vicinum capere non possit”.35

Feljegyzések révén tudomásunk van arról, hogy a könyvtár termeit oktatási helyszínként is kihasználták, így jogos a feltételezés, hogy az első időben csak a keleti szoba volt az olvasóterem, míg a nyugati az oktatás színterének lett megje-lölve. Erre enged következtetni a felszereléshez tartozó kronológiai tábla és a 24 darab ülőalkalmatosság is. A püspöki palota könyvtárolvasótermei a 19. század első harmadára túlzsúfoltak lettek, ezért Szepesy Ignác püspök arról rendelke-zett, hogy a torony második és harmadik emeletén a püspökség terhére gondos-kodjanak fűtésről. Ez a tény csak megerősíti azt a tényt, hogy az olvasási igé-nyek szélesedésével mindkét szoba a helyben használatra rendezkedett be. Ám az új olvasóterek kialakítására történő intézkedés foganatosítása nem valósult meg, hiszen sem a torony második, sem a harmadik emeletén nincs nyoma ko-rabeli fűtésnek. Ám ekkor már intézkedett a püspök, hogy a bibliotékát vigyék

31 Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki könyvtár felszerelési tárgyainak leltára, 1915. május 16. (Kézirat) 32 Rudnay Sándor, Pázmány Péter, Bánffy György, Ürményi József, Illésházy István, Barkóczy Fe-renc. 33 VARJU 1907. 196. A szobrok: Hippokratész, Szolón, Arisztotelész, Démoszthenész, Homérosz, Thalész, Platon, Hérodotosz, Thuküdidész, Titus Livius, Papianus, Lombardus, Justinianus, Terentius, Cicero, Sallustinus, Vergilius, Szent Pál, Szent Péter, Aquinói Szent Tamás, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Henricus Spondanus, Szent Jeromos, Nat. Alexander, Szent György, Launo Ius, Keresztelő Szent János, Caesar Baronius, Damaszkuszi Szent János, Szent Ephraem, Nagy Szent Athanáz, IX. Nagy Szent Gergely, XIV. Benedek. 34 A pamlag és a kanapé átlagosan 3–3 fővel számolva. 35 PPL 96/1775

269

át a kisebbik líceum Iskola utcai épületébe. Az átköltözés 1832. augusztus 27-én kezdődött meg. A felszabaduló líceum épülete, és annak könyvtári célokra való felhasználása igencsak időszerű volt és kapóra is jött, ezáltal egy új fejezetet nyitva a pécsi püspöki könyvtár számára.36

A könyvtár 1832-es áthelyezésével a palotában annyi változás történt, hogy fölszabadult a könyvtár három szobája. A főteremben azontúl a Consistorium (azaz a Szentszék) tartotta üléseit. A Klimo-torony első és második emeletén helyet kapott a püspöki és consistoriumi levéltárakból egyesített Püspöki Levél-tár.37 Ezt az állapotot egy, a Szepesy Ignác püspök halála után, 1838-ban keletke-zett palota-leltár alapján ismerhetjük meg.38 A régi udvarból kiinduló lépcsőház a bibliotéka elköltözésével elvesztette jelentőségét, így lebontásra került.39

FORRÁSOK–RÖVIDÍTÉSEK

MOL = Magyar Országos Levéltár

PPL CV 1829 = Canonica Visitatio Cathedralis Ecclesiae Quinque Ecclesiensis, Anno Christi 1829. Székesegyházi Levtár. Fasc. 1829 89–116. p.

PKGYJKV = A Káptalani Gyűlés jegyzőkönyvei

PKL MGLT 137. Fasc. 29. Nr. (1778) = Conscriptio universum Eppatus Qusis anno 1778 peracta. (Klimo György hagyatéki leltára)

PPL = Pécsi Püspöki Levéltár forrásai

PPL 2821/1943 = Szentkirályi István: [A püspöki könyvtár épületei] 1943. (Kéz-irat) [Szentkirályi-hagyaték IV. 6. Doboz 1. boríték]

IRODALOM

AIGL 1838 Aigl Pál: Historia brevis venerabilis capituli Cathedralis Ecclesiae Quinque-Ecclesiensis a prima ejusdem origine usque finem anni 1838. concinnata. Typis Lycei Episcopalis, Quinque-Ecclesiis, 1838.

CSAJÁGHY 1838 Csajághy Károly: Klimó György pécsi püspök élete, In: A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai. 4. Kötet, Buda, Egyet. Ny. 1838. 321–342.= Csajághy Károly: Klimo György könyvtáráról.

36 PETROVICH 1974. 319. 37 PETROVICH 1984. 93. 38 PETROVICH 1984. 95. 39 PETROVICH 1984. 99.

270

In: A könyv- és könyvtárkultúra ezer éve Baranyá-ban. Boda Miklós – Kalányos Katalin – Surján Miklós – Tüskés Tibor (Szerk.), Csorba Győző Megyei Könyvtár. Pécs, 2000. 91–94.

ENTZ 1940 Entz Géza: Klimó György pécsi püspök kulturális tevékenysége. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécs, 1940. (Klny. Pannonia 1940. évi április-júniusi szám) 27 p. 4 t.

FÉNYES 1974 Fényes Miklós: Pécsi Püspöki Könyvtár 1774–1923. In: Jubileumi évkönyv 1774–1974. Fényes Miklós (Szerk.), Pécs, 1974. 7–113.

HAAS 1845 Haas Mihály: Baranya – Emlékirat, mellyet a Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyült magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik nagykéri Scitovszky János. Nyomatott a’ lyceum’ könyvnyo-mó-intézetében, Pécsett, 1845. 289., 313–316.

JANKÓ 1822 Jankó János: Pécs Szabad Királyi Városnak rövid leirása. In: Tudományos Gyűjtemény, Petrózai Trattner Tamás János betüivel és költségén, Pesten, 1822. I. kötet. 38–90.

PAPP 2002 Papp István: A könyvtár épülete és berendezése. In: Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet – Határterületek. Horváth Tibor – Papp István (Szerk.), Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 265–301.

PETROVICH 1974 Petrovich Ede: A 200 éves Klimó-könyvtár történeté-hez, In: Magyar Könyvszemle 1974/3–4. szám, 315–325.

PETROVICH 1984 Petrovich Ede: A pécsi püspöki palota, 1984. (Kézirat a Pécsi Káptalani Levéltárban)

VARJU 1907 Varju Elemér: Jegyzetek a pécsi egyházmegyei könyvtárból. In: Magyar Könyvszemle 1907. 193–206.

271

1. kép Hermanng pozsonyi mérnök tervrajza a püspöki palotáról (1754)

2. kép Pécs 1763-ban (Korabeli metszet)

272

3. kép A régi püspöki könyvtár épülete 1852-ben (Forrás: Haas Mihály: Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen, 1852)

4. kép A püspöki könyvtár eredeti épületének tervrajza (Készítette Petrovich Ede)