A Horthy-kori szélsőjobboldal

70
Szélsőjobboldal a Horthy-korban Paksa Rudolf

Transcript of A Horthy-kori szélsőjobboldal

Szélsőjobboldal a Horthy-korban

Paksa Rudolf

Fogalmi keretek

magyar szélsőjobboldal

nemzetiszocialistáknácik

MOVEÉMEébredők fajvédő

k

hungaristák

kaszáskeresztesek

Turul Szövetség

tiszti különítmények

horogkeresztesek

jobboldali radikálisok

MNSzPNemzeti Frontmagyarszocialis

ták

neonácik

radikális keresztényszocialisták

fasiszták

újnyilasok

újhungaristák

hitleristák

Szálasi-pártnyilas

oknyilaskeresztesek

NSDAPLáthatatlan front

keresztény nemzetiszocialisták

NyKP

A modern szélsőjobboldal

Az 1918/1919-es forradalmakra adott válasz Kettős tagadás:

– Monarchia liberális kapitalizmusát– Tanácsköztársaság ateista és internacionalista kollektivizmusát

Helyette:– Erős, keresztény és nemzeti alapon álló államot– Korlátozott piacgazdaságot, állami szerepvállalást

– Társadalmi szakadék csökkentését– Szent István-i Magyarországot (függetlenséget a Habsburgoktól, Nagy-Magyarország területi egységét)

Közös jellemzők

soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita (antiparlamentáris)

1919 – forradalmi változás

Megszállás, összeomlás

Szélsőjobboldal az OMM-ban?

A dualizmus politikai rendszere klasszikus 19. századi polgári parlamentarizmus, nem pedig modern (20. századi) tömegdemokrácia.

Modern „szélsőjobboldal” sem létezhet – mást értettek a jobboldal (a fennálló rendszer híve, kormánypárti) és baloldal (ellenzéki) alatt.

Mo-n a 19. századi értelemben vett „jobbszél” (monarchisták) sincsenek.

A modern szélsőjobboldalnak sine qua nonja az ellenforradalmiság/antikommunizmus.

A szélsőjobboldal gyökerei

függetlenségi hagyomány nacionalizmus és birodalmi gondolat antimodernizmus antiszemitizmus agrárius mozgalom politikai katolicizmus, keresztényszocializmus

faji alapú gondolkodás turanizmus

A szervezetalakulás három hulláma

Területvédő szervezetek (1918.nov.–1919. febr.)– MOVE, ÉME, MANSz, Piros-Fehér-Zöld Blokk

Ellenforradalmi, kommünellenes (1919.márc–júl.)– Fehérház Bajtársi Egyesület, 1919. Júniusi Bajtársak Szövetsége, ABC, Aradi-Szegedi Ellenkormány, Nemzeti Hadsereg

Nemzeti–keresztény (1919. augusztusától)– MINE, MONE, MÜNE, MMÉNSz, egyetemi bajtársi szövetségek (Turul, Hungária, Centrum, Szent István stb.), kereszténypártok, titkos társaságok (pl. Ex)

Ernyőszervezet: TESZ

„Keresztény és nemzeti”

1919-ben elterjedő hívószó a Tanácsköztársaság markáns elutasítása (ellenforradalmiság)

Jelentése:– Keresztény = nem zsidó, nem ateista, nem szabadkőműves

– Nemzeti = nem internacionalista

Keresztény(szocialista) remények: valódi keresztény reneszánsz a cél

Keresztényszocializmus Prohászka Ottokár

– Rerum novarum szellemében, Marx ellen– Modern, demokratikus rendszerrel összenövő egyházat! – Katolikus megújulás vezérszónoka– „zsidó szellemiség” = modernizmus negatív hatásai (kíméletlen kapitalizmus, ateizmus, szekularzáció) > „elzsidósodás” ellenes,

– Zsidóság teljes (nyelvi, kulturális, vallási) asszimilációját!

– „hungarizmus”: „idegenek” (németek, zsidók) helyett magyar parasztságból feltöltendő középosztályt!

Bangha Béla (jezsuita)– sajtóapostol

Zadravecz István (ferences, NH tábori püspöke)– Gyújtóhangú szónok, antikommunista (antiateista)– Igazságosabb, demokratikus nemzeti királyságot!

Kulcsesemények

+ Budapesti bevonulás (1919. november 16.) +- Országos Antiszemita Párt alakulása után Népszava

és Az Est szerkesztőségének feldúlása (1919. december 6.)

+ Somogyi–Bacsó gyilkosság (1920. február 17.) - demonstratív temetés (1920. február 22.)+ Horthy kormányzóvá választása (1920. március 1.)+ Numerus clausus törvény (1920. szeptember) - Teréz-körúti rendőrgyilkosság > különítmények

felszámolása (1920. november 11.)+- Lajtabánság (1921. ősz-tél) > Soproni népszavazás+ Budaörsi csata (1921. október 23.) > Habsburg-ház

trónfosztása- Gömbös szakít Bethlennel (1923 augusztus)

Küzdelem a numerus claususért

A törvény megszületése a radikális jobboldal látványos eredménye és szimbolikus győzelme (saját nemzetkoncepció érvényesítése, új korhangulat)

Szimbolikus küzdelem a régi liberális nézetek és az új fajvédő etnicista gondolkodás között

A tét: – megmarad-e a zsidókvóta? – mi lesz a politikai antiszemitizmussal?

A NC az 1920-as években ~5.000 zsidó diák elől vette el a továbbtanulás lehetőségét

Horthy a konszolidáció mellé áll

1922/23: Horthy egyértelműen a konszolidáció mellé áll

„Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”

Csalódott szélsőjobboldal

Keresztényszocialista csalódás (Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Zadravecz István stb.): a rendszer csak hivatkozik a kereszténységre

Különítményes csalódás (Prónay Pál): Horthy csak a hatalom megszerzéséig támaszkodott a Nemzeti Hadseregre

Fajvédő csalódás (Gömbös Gyula): Bethlen elszabotálja a nagy társadalmi-gazdasági változásokat

A fajvédőpárt

Gömbös Gyula: fajvédőpárt (1924)– Hivatalos neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

– kik ők? katonák, hivatalnokok, újságírók– program: zsidókorlátozás, pozícióba kerülés– eredmény: 1926 választási vereség– 1927 a fajvédőpárt feloszlatása

egykori fajvédők életútjai: széttartóak, de a harmincas évekre mindannyian nyilasellenesek– pl. Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, Héjjas Iván

Magyar „fascista” pártok

Párt nélkül maradt fajvédők Mussolini nemzetközi népszerűsége 1927. április 5. olasz-magyar örökbarátsági szerződés

Mussolini életrajzok, beszédek, ismertetések a fasiszta Olaszországról

Kérészéletű magyar fasiszta pártok és lapjaik

Jelentőségük: új fogalmak (korporativizmus)

Magyar nemzetiszocialisták feltűnése

gazdasági világválság 3 millió koldus országa német minta: program, ruha, jelkép, propaganda

különbség a fajvédőkhöz képest: durvább, radikálisabb, antiszemitább

Megosztott, töredezett politikai tábor Megjelenésüktől kezdve minden kormány fellép ellenük – hatalomtechnikai okból

Korszakolás

1930-1935: Első pártalakulási hullám (mintamásolók)

1935-1938: Második pártalapítási hullám, sajtótörekvések (adaptációk)

1938-1940/1941: Sikerek 1941-1944: Imrédy beelőzi Szálasit 1944-1945: Hatalmon 1945-1946: Elszámoltatás vagy emigráció

Kormányok nyilasellenessége Gr. Károlyi Gyula: pártegyenruhák betiltása Gömbös: „importált eszmék” megbélyegzése, horogkereszt betiltása, adminisztratív fellépés

Darányi: perek, paktumpolitika Imrédy: „szélkifogás”, „megelőző diktatúra” Teleki: lejáratás, perbefogás, lapbetiltás, pártbetiltás, „oszd meg és uralkodj” taktika, adminisztratív fellépés, internálás

Horthy: lenézi a „felforgató zöld bolsevikokat”, rendészeti kérdésnek tekinti

Száll-a-sí

Szálasi pártjai

1935.III.1-1937.IV.15.

Nemzet Akaratának Pártja

1937.X.24-1938.II.21.

Magyar Nemzeti Szocialista Párt

1938.III.27-1939.II.23.

Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom

1939.III.15-1942.II.23.

Nyilaskeresztes Párt

1942.II.24-1944.VIII.24., 1944.X.16-1945.II.26 / 1945.V.1.

Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

Szálasi eszméi: a hungarizmus

hungarizmus = nacionalizmus + szocializmus + kereszténység

Hungária Egyesült Földek: Kárpát-medencében honképes és talajgyökeres népek birodalma

konnacionalizmus aszemitizmus =/= antiszemitizmus őrségváltás Pax Hungarica és szociálnacionálé „Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!”

Hungarista családmodell

Cél: nemzet biológiai erejének maximálása Fajhigiénés vizsgálat >> meddő csak meddővel házasodhat, terméketlen párok elválasztása

Egyedülállókat közös szálláson helyezték volna el, háztartást csak házaspár vezethet

Anyakultusz, 4 gyermeknél kevesebbet vállalók különadója

Szellemi és testi fogyatékosok „elpusztítandók”

Listás eredmények

Egyéni eredmények

Nyilas politikusok: alternatív elit

minden réteg megjelenik, még jobban le is képezi a társadalmat, mint a korábbi politikai osztály

kevésbé tekintélyes, mint a kormánypártiak

szakmailag nem rosszabb politikailag lényegében tapasztalatlan, kivéve Imrédy régi politikusgárdáját

A szellemi hátország

több mint 180 lap – ezek közt egyszer megjelent alkalmi lapok és hosszabb ideig működött újságok és folyóiratok is

1937-38: felpezsdülés legszínvonalasabb: Új Európa (1942-1944) volt színvonalas hátország, de ez 1942-re nagyrészt kihátrál Szálasi mögül

Zsidótörvények és rendeletek 1938:XV.tc. 1. zsidótörvény

kereskedelmi és értelmiségi szakmákban max. 20% az izraelita vallásúak aránya

1939:IV.tc. 2. zsidótörvény ipar: max. 12%, értelmiség: max. 6%, állami alk.: 0% a zsidó származásúak arányazsidó származás: akiknek min. 1 szülő vagy 2 nagyszülő izraelita

1941:XV.tc. 3. zsidótörvényFajvédelmi törvény a nürnbergi törvények mintájára tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát és nemi kapcsolatát

1942:XV.tc. „4. zsidótörvény” Zsidók tulajdonszerzésének korlátozása, „árjásítás” megalapozása

(1945:IV.tc. Szálasi-féle zsidótörvény)Zsidók és nem zsidók közti házasság felbontásáról

Horthy felelőssége

Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása

– A klessheimi alku (1944. március idusa): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)

Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)

A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához

Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását

Horthy felelőssége 2.

+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása

Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet

– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak

A Sztójay-kormányszerepe

Végrehajtja a klessheimi alkut A társadalom megfélemlítése és korrumpálása

Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak

Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)

A német megszálló erők szerepe és

a magyar politikai elit felelőssége

A német megszállás következményei

• Ismert náci-ellenes politikusok és közéleti szereplők letartóztatása (köztük a belügyminiszter és a politikai rendőrség vezetője is, a miniszterelnök a török követségen kap menedékjogot, gr. Bethlen István illegalitásba kényszerül)• 126 újság betiltása, pártok és társadalmi szervezetek helyiségeinek bezárása és feldúlása• Országosan mintegy 10 ezer személy letartóztatása (közülük ~3 ezer esett a zsidótörvények hatálya alá)

A megszálló erők nagysága

Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen

Április 1. 70.000 fő

Május 1. 51.300 fő

Június 1. 46.507 fő

Július 1. 64.009 fő

Augusztus közepe

309.000 fő

Augusztus vége

500.000 fő

Szovjet megszálló haderő

1956. október 23 előtt

~ 30.000 fő

Forradalom idején

~ 60-65.000 fő

1991-ben 44.668 fő

„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”

A Harc

Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet antiszemita hetilapja

1944 májusában indul Széleskörű antiszemita propaganda a zsidóság „faji idegenségének” hangsúlyozására

Célja: zsidóság iránti esetleges szolidaritás csökkentése

Az antiszemitizmus két változata

Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)

Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés

Kulturális

Biológiai

Bethlen István

Bangha Béla

Szálasi Ferenc

Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy

Győző

Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula

A végrehajtó apparátus felelősségekülönös tekintettel a csendőrségre

Horthy nem mond le > a bürokrácia lojális marad

Apparátus lefejezése a kormányváltáskor A végrehajtó tisztviselők megfenyegetése

Antiszemitizmus és brutalitás 1944 előtti esetek: – Kamenyec-Podolszkij (1941. július-augusztus)

– újvidéki „hideg napok” (1942. január) – munkaszolgálatosokkal való bánásmód

A „társadalmi passzivitás” okai

Meggyőződésből Érdekből

Félelem, tekintélytisz

telet Ellenállók és embermentők

Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?

Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)

Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)

Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet

A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”

„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.”

A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.

Totális háború német oldalon

Hungarista állam: egypárti totális diktatúra

Zsidókérdés: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések

A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)

„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)

túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”

Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)

Szabadjára engedett pártszolgálatosok

Fegyveres mitugrászok

1944. október 15 után: atrocitások hungarista karszalag és a fegyver

A Szálasi-kormány nem tudja és nem is igen akarja visszafogni a pártszolgálatosokat (besorozzák őket a hadseregbe vagy a reguláris karhatalomba)

1944. decemberében a kormány és a hivatalok elhagyják a fővárost > őrjöngő haláltánc

Kegyetlenkedők közt sok a suhanc lásd: zuglói nyilasper vádlottjai

Fehér hollók

Ara Jeretzián 1938-ig nyilas 1937-38 nyilas országos ifjúsági vezető 1944-ben kórházat szervez egy svéd oltalom alatt álló házban, ahol 40 zsidó orvos dolgozott

Itt összesen kb. 400 zsidót ment meg 1960-as években Bécsbe emigrál 1981-ben megkapja a Világ Igaza kitüntetést

Népbírósági ítéletek 1945-46kimondottan a prominens figurák ellen

Szálasi FerencBaky László és Endre László

Nyilas emigráció Szétszóródás (NSZK, Ausztria, Fr.o., Anglia, USA, Kanada, Dél-Amerika, Ausztrália)

Szórványos, de aktív sajtótevékenység Henney Árpád: Szálasi hivatalos utódja Néhány jellemző kötet (Fiala Ferenc, Málnási Ödön, Marsalkó Lajos, Koós Kálmán)

Önmentegetés („kereszténységet védtük a barbár szovjet ellen”), „antibolsevista népfront”

Holokauszt relativizálás, (hidegháborús logika visszavetítése), új antiszemitizmus (Izrael-ellenesség, zsidók=kommunisták)

Kereszténydemokrata szlogenek Alternatív őstörténet (Badiny Jós F., Bobula I., Baráth T.)

Magyar szélsőjobb 1989 után

Neonácik és újhungaristák– skinheadek (Király B. Izabella)– Györkös István, Ekrem Kemál György, Szabó Albert– 2004: Bácsfi Diána– 2005-től: Pax Hungarica Mozgalom

Nemzeti radikalizmus– MIÉP– HVIM, Budaházy György, Kossuth tér 2006– Kurucinfó– Jobbik– Magyar Gárda

Antifasiszta propaganda 1945 után

Célja a szélsőjobboldal diabolizálása, s ezzel is a Horthy-korszak fasisztának bélyegzése

Meghatározó képviselői: Andics Erzsébet, Lévai Jenő, Nemes Dezső, Karsai Elek

Hatásuk máig jól érzékelhető, számos mítoszt ültettek el – ezek gyűjteménye és gyökere:

Lévai Jenő: Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt. Bp., 1945.

Mítoszok guruló márkák – német támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok viszonya nyilas párttagok létszámát kisebbítik pártvezetőkről alkotott egyoldalú és hamis kép

1939. évi orsz. gyűl. választási siker elhallgatása

Szálasi: a Horthy-rendszer „utolsó tartaléka” Szálasi állama és annak működése ÚJ: zöld bolsevikok, nyilasok baloldali előélete

„Antifa” paradigma Fasizmus–antifasizmus aszimmetrikus ellenfogalmak

Kommunisták dolgozzák ki a vetélytárs fasiszta mozgalom ellenében

A legelterjedtebb definíciót Dimitrov fogalmazta meg 1935-ben a Komintern VII. kongresszusán:„A hatalmon levő fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája.”

Ezzel el is helyezték a marxi formációelméletben: Ősközösség > rabszolgatartás > feudalizmus > kapitalizmus > szocializmus > kommunizmus

Politikai eredmény: antifasiszta népfrontspanyol polgárháború, 2. világháború

Az antifa paradigma lehetőségei és határai

1950-es évek állampárti történetírása: „Horthy-fasizmus” a fehérterrortól a nyilasterrorig

Problémák: nem azonos Bethlen, Gömbös és Szálasi >> totális fasiszta, fasisztoid, félfasiszta

1970-es évek hazai elméleti fasizmus-kutatásai és történeti kutatások is feszegetik a dogmatikus definíció merev határait

1980-as években semleges fogalmakkal való leírás révén „kislisszolnak” a paradigmából

Totalitarizmus-elmélet Cél: nácizmus és kommunizmus együttes elítélése A fogalom eredete: Mussolini szerint a fasizmus „totalitárius” (minden politikai hatalmat magának követel)

Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (1951/1958) hitlerizmus és sztálinizmus azonossága <> polgári demokrácia

Raymond Aron: „[a magyar] ’56 a 20. század egyetlen antitotalitárius forradalma”

Ernst Nolte: A fasizmus korszaka (1963)a fasizmus reakció a bolsevizmusra

Juan Linz: az „autoriter rendszer” fogalmaTotalitárius rendszerek lehatárolása

A politikai érdekek fogságában: antifa vagy totalitarizmus paradigma?

Antifa paradigma: – A jobboldal egészét megbélyegzi (pl. a Horthy-rendszer egészét, a reform-jobboldalt is…)

– Nem tagadja a holokauszt egyedülállóságát Totalitarizmus paradigma:

– A jobboldalnak csak a totalitárius irányzatát (nemzetiszocializmus) bélyegzi meg

– Párba állítja a nemzetiszocializmust a kommunizmussal, s ezzel a holokausztot a gulággal, holodomorral

Egyéb elméletek (pl. modernizációs, szélsőjobb)

Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? Csendőrök, tisztviselők, Csendőrök, tisztviselők, MÁV?MÁV?

A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?

Becsület Napja A főváros védelmében 1945. február 11-én az ostromgyűrűből kitörő német-magyar katonákra emlékező rendezvény 1995-től

MNA (Györkös István) szervezi Probléma: nácik dicsőítése? 1997-től nyilvános esemény Nemzetközi skinhead találkozó lett > első Orbán-kormány fellép ellenük 1999-ben (Viking Klub)

2003-2009 ismét nyilvános a rendezvény: Hősök tere

2006-tól: Kitörés teljesítménytúra 2010: fővároson kívül, Magyar Gárda is

Árpádsávok kultusza

Rendszerváltás után jobboldali radikálisok körében jelenik meg

Elsősorban az „egyetlen színmagyar” dinasztiára való utalás, tehát függetlenségi szimbólum! (De: „etnikai” alapon)

Eredetileg nem akartak vele a nyilasokra utalni

De amikor a baloldalon ilyen értelmű félelmek fogalmazódtak meg, akkor tudatosan kezdtek rájátszani erre a szélsőjobbosok (heccpolitika)

Nemzeti ezoterika

Emigrációban kivirágzott fiktív őstörténet

Historizálás (múlt kitalálása) Hagyományőrzéstől a nemzeti giccsig Sérelmi szemlélet Nemzeti rock: melldöngetés és beleragadás a nemzeti sérelmekbe

Tanulságok

A szélsőjobboldal megjelenése természetes a tömegdemokráciákban a nemzetállamok korában

A szélsőjobboldal a vészhelyzetben lévő ember ösztönös reakcióinak társadalmi léptékű kivetülése:– Az ismeretlen félelmet ébreszt– A másság undort kelt (Az undor a gyűlölet nyelve!)

A „szélkifogás” csúszós lejtő, könnyen legitimálhatja a szélsőjobboldali gondolkodásmódot

A politika nem rendészeti kérdés > mártírképzés A tabusítás nem megoldás A közöny a kirekesztés nulladik lépcsőfoka

Jövő?

Etnikai ellentétekkel terhelt nemzetállamokban mindig lesz fogékonyság a szélsőjobboldalra

Annál inkább, minél nagyobbak a társadalom belső feszültségei és a bizonytalanságérzet

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.