G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

Gallina József Zsolt Avar kori vaskohászati és települési centrum Zamárdiban

A Zamárdit elkerülő nyomvonal a község belterületé-től és a Balatonendrédre vezető közúttól 300-500 m-re K-re, a 7 sz. főközlekedési útvonaltól közvetlenül D-re húzódott. A nyomvonalat érintő lelőhelyek a Balatonba folyó, É-D-i irányú Kútvölgyi-patak K-i oldalán, a víz közelében, lankásabb partján, és K felé meredekebb, erősen erodálódó, de egyben természetes védelmet is nyújtó, domboldalon helyezkedtek el. A vízfolyás szé-lesen szétterülő völgyében kedvező településföldrajzi környezet alakult ki az itt megtelepülő emberek számá-ra (1. kép).1

Összesen 27195 m2-es területet, valamint közel 2500 m2 szondát és benne 1421 objektumot tártunk fel a Zamárdi, Zamárdit elkerülő 65101. sz. út nyomvonalán 2005 nyarán és őszén.2 Összesen 6 korszak maradvá-nyait fedeztük fel 4 lelőhelyen (É-D-i irányú sorrend-ben: 89., 58/a., 58/b., 56. sz. lh.).3 Balaton-Lasinja, Somogyvár-Vinkovci és urnamezős kultúra idősza-kába sorolható telepmaradványok, kelta kori falu- és teleprészlet, római kori vicus, valamint kora, közép és késő avar kori vaskohászati cent rum és településma-radványok kerültek elő.4 Az ásatás-sorozat e területen

1 A légi felvételeket Gal l ina Zsolt, a tárgyfotókat Gyergyádes Tibor, az ob jek tumfotóka t Gyergyádes Tibor és Molnár László készítette. 2 A régészeti m u n k á l a t o k a t a b e r u h á z ó Zamárd i Önkományza t és a Nemzet i Autópálya Rt finanszírozta. A fel tárásokat viharos előzmények, hosszú tárgyalás-sorozat , többször e lakadó közbeszerzési procedúra , se-gítő és ár tó szándékok előzték meg. Ennek az lett a következménye, hogy magára az ásatásra mindössze 3 hónap m a r a d t . Megfeszített erővel, re-kord idő alatt s ikerült b e t a r t a n u n k a Nemzet i Autópálya Rt által k i tűzöt t határ időt . 3 A lelőhelyek számozásáná l a korábbi régészeti topográfiai számozást használ tuk az előzetes terepbejárás és ha tás tanu lmány , valamint a feltá-rások során. A 4 lelőhely gyakorlati lag összefügg É-D-i i rányban, erre a hasonló korszakok is u t a lnak . A 89. és 58/a lelőhelyet egy gyér ob jek tum-számú és nagy humuszvas tagságú terület , az 58/a és 58/b lelőhelyet a Kút-völgyi-dűlőt Ny-K-i i r ányban kettészelő földesút, az 58/b és 56. lelőhelyet pedig egy mély, közel leletmentes völgy alapján választottuk szét. 4 A részletes adatokat az alábbi, lelőhelyenkénti, bontásban tüntetjük fel: 89. lelőhely: Terület: 7720 m2. Ob jek tumszám: 643. Korszak: Ba la ton-Lasinja, Somogyvár -Vinkovc i , u r n a m e z ö s ku l tú ra , kelta, római kori település, avar kori kohótelep (2. kép). 58/a lelőhely: T.: 3340 m2 . Obj.: 182. Korszak: u rnamezős kul túra , kelta, római kori település, avar kori kohótelep (4. kép). 58/b lelőhely: T.: 7875 m2. Obj.: 122. Korszak: Somogyvár-Vinkovci, urna-mezős kultúra, kelta, római kori település, avar kori kohótelep (3. kép). 56. lelőhely: T.: 8260 m2. Obj.: 474. Korszak: Somogyvár-Vinkovci, urnamezős kultúra telepe, kelta kori temető, római kori település, avar kori kohótelep.

nem előzmény nélküli, ugyanis a Kútvölgyi-patak K-i magas part ján, a Kútvölgyi-dűlőben húzódó földút közvetlen É-i oldalán, az 58/a lelőhely D-i végétől köz-vetlenül K-re tárt fel Bárdos Edith, gázvezeték fektetés ügyén, római, avar kori és Árpád-kori objektumokat . A vízfolyás túlsó, Ny-i par t ján Gömöri János tárt fel 1986-87-ben egy jelentékeny nagyságú avar kori ko-hótelep részletet, ami az alább ismertetendő lelőhely jelentőségét emeli és kiváló párhuzamát nyújt ja.5

A nyomvonal domináns korszakát az avar kor jelenti (89., 58/a, 58/b, 56. lelőhely). Ennek nagy részén (a 89. lelőhely É-i része kivételével) végighúzódik több, a kora és késő avar korra keltezhető kohászati és lakóte-lep részlet. A nyomvonal-feltárás során sikerült rögzí-tenünk az avar kori vaskohászat fázisainak d ö n t ő több-ségét, ezért a lelőhelyek ismertetése első részében ezek logikai sorrendjét követ jük A felszín közeli gyepvasérc lelőhelyek közvetlenül szomszédos vízfolyás part ja in húzódhattak. Erre utalhat Ivancsics Jenő térképe, ahol e területen limonitkonkréciós pannóniai üledéket tüntet fel, mint potenciális gyepvasérc-lelőhelyet.6

A megkutatott nyomvonalon számos vaskohászati és vasműves objektumot; bizonytalan meghatározású fa-szénégető boksát, közel 100 ércpörkölő gödröt (5. kép), 19 vagy 20 kohót (ezek közül a legjobb ál lapotúak a 89. lelőhelyen voltak) (6-9. képek), néhány újraizzító tűz-helyet (7. kép) és kohó együttesét (8. kép), valamint 1 feltételezett kovácsműhelyt (10. kép) dokumentál tunk. Az általunk feltárt lelőhely-részletek területén nagyon intenzíven folyhatott az érc pörkölése. Az eljárás során a vasérc teljesen elveszíti fizikailag megkötött és részben kémiailag megkötött víztartalmát. Ez akadályozza meg, hogy a fejlődő vízgőz szétvesse a kohót, másrészt előkohósítja a vasércet. A pörkölt , elő-redukált érc kedvezően hat a bucakemencében lezajló redukciós folyamatok intenzitására, ami igen lényeges a kohók aránylag alacsony olvasztási hőmérséklete ese-

5 GÖMÖRI 2000, 215. 6 GÖMÖRI 2000, 159/a. kép

179

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

tén.7 A vasérc pörkölését 1-2,5 m hosszú, ovális alakú, alján vörösre, oldalt szürkére égett, teknő alakú göd-rökben végezték (5. kép). A sokszor egymást is vágó objektumokat kisebb-nagyobb csoportokban, az ala-csonyabban fekvő térszíneken, a víz közelében helyez-kedtek el. Néhány objektum (főleg az 58/b lelőhely 181. épület) betöltésében nagy mennyiségű pörkölt vasércet találtunk, amelyeket valószínűleg alacsonyabb vastar-talmuk miatt, alkalmatlannak ítéltek a kohóban törté-nő további feldolgozásra. Az ércpörkölők típusának és kis területen is nagy számának jó párhuzama a Ny-ról szomszédos Zamárdi-Kútvölgy lelőhely.8

A kohósításhoz szükséges faszenet faszénégető boksák-ban állították elő. Ennek azonban a nyomvonalon mi csak egy-két kétséges nyomát leltük. Néhány, 2 ,5-3 m átmérőjű, kerek alaprajzú, erősen égett, faszenes betöl-tésű, kis mértékben a földbe mélyített objektum eseté-ben gyanakodhatunk faszénégetésre. Feltételezhetjük, hogy a többségük maradéktalanul elpusztult, esetleg a lelőhelyek általunk nem feltárt, magasabb térszínen levő részén helyezkedett el. A következő és legfontosabb fázis a kohósítás. Az elő-került kohók nagy része feltehetően a kis mértékben földbe mélyedő, fö lmenő falú, a rekonstrukciók alap-ján csonkakúp formájú , „avar t ípushoz" tartoztak.9

Közel 20 kohót különítettünk el a 4 lelőhelyen. Ezek kisebb-nagyobb csoportokban, egymás közelében he-lyezkedtek el (89. lh. D-i vége, 58/a lh. É-i része, 58/b lh. É-i fele) (6-9. kép). Alsó átmérőjük 50-90 cm kö-zött mozgott, alakjuk, irányuk és lecsapoló gödrük változatos volt. A kis mértékű változatosság, de főleg a 89. lelőhelyen megfigyelt, csekély számú szuperpozíció, valamint a leletanyag alapján időrendi különbségeket is feltételezhetünk a kohók között. A kerek vagy ovális alaprajzú bucakemencék belső felülete 5 -10 cm-t szür-kére, a külső 10-20 cm-t vörösre átégett. A lecsapoló gödrök általában keresztben szélesebb, ovális alakúak voltak (9. kép). Hasonló típusú bucakemencék ismer-tek Magyaratádról,10 Zamárdi késő avar,11 Tarjánpuszta

7 TÖRÖK 1999,169. 8 GÖMÖRI 2000, 211-215. 149. kép. 9 Néhány kohó esetében nem zárható ki, h o g y a teljesen szabadon álló, ún . nemeskéri t ípushoz tar toztak. Ez eset leg ot t képzelhető el, aho l a kohó megmaradt medencé j e nagyon közel volt a felszínhez, vagyis fel-ve tődhet az egykori j á rósz in re történő telepítése (GÖMÖRI 2000, 223.; GÖMÖRI-TÖRÖK 2002, 375-376.) . 10 GÖMÖRI 2000 ,109-110 . 11 GÖMÖRI 2000, 211-213.

késő avar,12 és talán Nemeskér 9. századi13 kohótelepé-ről. A 89. lelőhely 325. és az 58/b lelőhely 74. kohója kiváló párhuzamaként említhető a Zamárdi-Kútvölgy lelőhely 1. kohója.14

A kohóból nyert nyersvasat újraizzító tűzhelyeken szabadították meg felesleges salaktól. Egy ízben felté-telezhető, hogy a kohó és az újraizzító tűzhely egymás közvetlen közelében, funkcionálisan összetartozva, he-lyezkedett el (8. kép). Két esetben meg tudtuk figyelni a 89. lelőhelyen, hogy a kohót, illetve a kohó és újraizzító tűzhely együttesét tetőzet védte (9. kép). Szerkezeté-ben kissé más, de hasonló értelmű, ovális alakú tető-vel fedtek kohó és kohó vagy újraizzító tűzhely együt-tesét Kaposvár-Fészerlak avar kori kohótelepén.1 5

Valószínűleg hasonlóan értelmezhető együttes került elő Dénesfa, Szíkas-dűlő 9. századi kohótelepén.16 A Zamárdi-Kútvölgy lelőhely 3/87. sz. újraizzító tűzhely-ét 4 cölöppel alátámasztott fedél védte. A kohósítás során nyert nyersvasat kovácsműhelyek-ben dolgozták fel félkésztermékké vagy végtermékké. A lelőhelyek feltárása és előzetes vizsgálata során feltűnt, hogy alig találtunk egyértelmű kovácsműhelyt. Az 56. lelőhely 228. épületében levő tűzhely és kür tő feltehe-tően kovácsműhelyt valószínűsít (10. kép). Az 58/b le-lőhely 141. épületében több vasszerszám és egy lapos, kovácsolt vasrúd került elő. Az épületben levő 166. kő-kemence felül nyitott lehetett. A fentiek alapján elkép-zelhető, hogy az épület kovácsműhelyként (is) működ-hetett (11. kép).17 A kovácsműhelyek kis számának és bizonytalan eredetének az is lehet az oka, hogy ezek in-kább felszíni, cölöpszerkezetes építmények lehettek és könnyebben elpusztulhattak,18 bár Tarjánpusztán már megjelent a félig földbe mélyített kovácsműhely is.19

Részben a korabeli kohászok élelmezését szolgálta a közel 100 kenyérsütő kemence. Hosszabb használatuk-ra utal, hogy ezek némelyikének platniját több ízben (56. lelőhely 240. kemencéjét ötször!) megújították, vagy a régi kemence helyére újat vájtak (56. lelőhely

12 GÖMÖRI 1978,131.; 2000, 187-193. 13 GÖMÖRI 2000 ,114-223 . 14 GÖMÖRI 2000 ,211-212 .150-151 . kép 15 GALLINA 2002 ,77 -78 . 16 GÖMÖRI 2 0 0 0 , 6 2 - 6 3 . 17 Magyara tád avar kori kohótelepének 1. sz. háza esetében vetődött fel szintén, hogy azt , a benne levő kohásza t i te rmékek és a kemence utólagos á ta lak í tása miat t , ipari célokra haszná lha t t ák (GÖMÖRI 2000, 105-109., 52. kép). 18 Például; Nemeskér , Iván, Dénesfa (GÖMÖRI 2000, 278.) 19 GÖMÖRI 2000, 278.

180

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I ÉS T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

12. és 271. kemence szuperpozíciója, 12. kép). A ke-mencék használatát világítja meg az a tény, hogy szájuk előtt több ízben leltünk faragott (őrlőkövet) vagy fara-gatlan kődarabot. Ezek funkciója a kemence szájának betapasztása lehetett. Néhány esetben a kemencét védő tetőszerkezet nyomait is meg tudtuk figyelni. Közel két tucat épületet és házat dokumentál tunk. A kisebb-nagyobb építmények 2, 4 vagy 6 tartócölöpös szerkezetűek voltak. A 6 cölöpös objektumok rendre nagyobbak voltak a többieknél. Általában az épületek ÉK-i sarkában volt a túlnyomórészt kőből rótt vagy rit-kán agyagból épített, illetve falba vájt kemence, tűzhely. Egy esetben meg tudtunk figyelni a hosszanti oldal mentén sorakozó cölöpöket és egy speciális, félig a fal-ba vájt tűzhelyet (58/a lelőhely 6.). Az 56. lelőhely egyik építményében megleltük a leégett faszerkezetű fal vagy tetőzet maradványait (13. kép). Az épületek jórészt la-kóházként funkcionáltak. Némelyikben egy kupacban kerültek elő agyagnehezékek, ezek szövés-fonásra és halászatra utalnak (89. lelőhely 215., 58/a lelőhely 9., 56. lelőhely 200.). Az egyik gödörből hatalmas mennyi-ségű ép és töredékes őrlőkő került elő. Az eltérő típu-sú, bazalt és permi vörös homokkő őrlőkövek (vékony, erősen domború; vastag síkfelületű; átmeneti fajták) különböző szemestermények szétzúzására lehettek al-kalmasak (14. kép). A kohászati jelenségek és hagyo-mányos telepobjektumok együttléte nem egyedülálló avar kori kohótelepeken. Tarjánpuszta késő avar kohó-telepén is előkerült számos épület és külső kemence.2 0

A vaskohászati telep(ek) és a települések településszer-kezeti vizsgálatára jelen keretek között (főleg a pon-tos korszakolás előtt) nem vállalkozhatunk. A feltárt objektumbőség (közel 580!) azonban arra utal, hogy egy, az avar korban kiemelkedő szerepű vaskohásza-ti és települési centrumot tá r tunk fel több mint 1 km hosszúságban és 25-30 m szélességben. A különböző vaskohászati és lakótelepek azonban nem egy időben funkcionáltak, ugyanis a kora avar kortól a késő avar korig keltezhetőek egyes objektumok. Erre a korabeli leletanyag (15-22. kép) és a szuperpozíciók utalnak. Az előzetes vizsgálatok alapján annyit jelenthetünk ki, hogy a települési objektumoknak csak egy része tarto-zott a kohótelep(ek)hez, más részük rendre felülréte-gezte a kohászati jelenségeket.21 Néhány esetben kohá-

20 GÖMÖRI2000 , 190-193. 21 Az avar kori kohótelepek e rede tének kuta tásánál és keltezésénél

szati jelenségek között is volt szuperpozíció. A kohótelep nagy része az ún. avar típusba sorolható, amelynek fő jellemzője az avar típusú földbe mélyített kohó, az ércpörkölők nagy száma és a lakótelepülések-hez való szorosabb kötődés. Említésre érdemes, hogy az avar kori kohótelepeken megszokotthoz képest jóval kevesebb a mellfalazat és a fúvócső (22. kép). Különö-sen feltűnő ez Kaposvár-Fészerlak 2001-ben feltárt, 17500 m2 alapterületű avar kori kohótelepéhez képest, ahol a 7 -8 . (9.) századra datálható objektumokban igen nagy számú ilyen tárgy került elő.22 Az egyébként nagy mennyiségű leletből (kerámia 15-22. kép, állatcsont, különböző típusú salakok, ún. „medvék", vaseszközök, igen kevés fúvócső és mellfalazat stb.) egy teljesen ép, faragott csonttégelyt emelhetünk ki, amin egy ló-ábrá-zolás vehető ki (20-21. kép).23

Valószínűleg avar kori eredetű (is) lehet(ett) két út maradványa. Az egyik Ny-K-i (58/b lelőhely, 3. kép), a másik É-D-i (58/a lelőhely, 4. kép) irányban szelte át a nyomvonalat. Kézzel foghatóan érzékelhetőek voltak a korabeli szekerek keréknyomai. Az 58/b lelőhelyet át-szelő út legnagyobb megfigyelt szélessége 7,5 m volt. Két periódusát tudtuk megkülönböztetni. Vágott kohá-szati objektumokat. Ráadásul az út felszínén avar kori-nál fiatalabb leletet nem, de annál több vassalakot ta-láltunk. Az 58/a lelőhely útjának legkorábbi keltezését behatárolja, hogy metszett avar kori kohászati objektu-mot, de az utat is vágta ércpörkölő. Az út nyomvonalát az II. József kori I. katonai felmérés térképe is rögzí-ti, tehát ez az út még későbbi hosszú évszázadokon is használatban lehetett. A teljes feltárás során kijelenthetjük, hogy ez lett Kö-zép-Európa egyik legnagyobb iparrégészeti lelőhelye. A vaskohászati telep azért is fontos, mert ennek köze-lében, a fent említett vízfolyástól Ny-ra, a kohóteleptől mindössze 400-500 m-re tárta fel a közelmúltban Bár-dos Edith a Kárpát-medence eddig ismert egyik leg-nagyobb kora és késő avar kori temetőjének egy nagy

nem hagyha tó figyelmen kívül az a tény, hogy itt is voltak római kori települési előzmények, ahol a vaskohászat nyomai is felfedezhetők. Az 58/b lelőhely 141. épületében talál t vasrúd pedig római eredetű is lehet. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Dénesfa, Magyara tád , Nemeskér, Harka , Zamárd i -Kútvölgy , Ravazd, Ta r j ánpusz ta avar és Sopron-P o t z m a n n - d ű l ő 10. századi kohótelepei is római kori villa vagy vicus te rü le tén létesültek (GÖMÖRI 2000. 223.). 22 Ásatásvezető: Gallina Zsolt. GALLINA 2002. 77 -80 . 23 Faragott agancs só ta r tó kerü l t elő Ravazd -S imahegy (római?) avar kori kohótelepéről (GÖMÖRI 2000 .91 . kép).

181

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

részletét, mintegy két és félezer sírt.24 Az ebben a teme-tőben is sejthető g e r m á n (langobard, gepida?) népes-ség kul túrájának elemei; jellegzetes pecsételt kerámiája (15., 17. kép), hatcölöpös háztípusa, valamint bronzból és vasból készült fü lkanalas hajtűi és pipereeszközei tűn tek fel az általunk jelenleg kutatott kohótelepen is. A Zamárdi- i , és a tar jánpuszta i nagy ki ter jedésű kohó-telepek alapján feltételezhető, hogy - az ún. barbár szol-gálónépi szervezet mintá já ra - je lentősebb főemberek szálláshelyei közelében kialakított kézműves telepek voltak. Ugyanis az ún . barbár munkaszervezés szoro-sabban kötődik vezető személyiségekhez.2 5 Ennek több pá rhuzamát idézi G ö m ö r i János az 5. századtól a mon-gol korig.2 6 Ezek alapján Zamárdi központ i szerepe m i n d a kora, mind a késő avar korban elvitathatatlan. A feltárási munkála tok többszörösen megfeszített tem-p ó b a n folytak. Ezúton is szeretnénk köszönetet m o n -dani a feltáráson részt vevő régészek (Gallina Zsolt,

24 BÁRDOS 1988,59.; 1992,55.; 1996. Közeli temetőre, esetleg helyben elhunytakra utalhat 3 avar kori temetkezés az 56. lelőhelyen (35. kép). 25 GYÖRFFY 1972, 269. 26 GÖMÖRI 2000, 221. 34. j.

H o r n o k Péter, Somogyi Krisztina, Varga Sándor) , technikusok, va lamint a munkások áldozatos és ki-tar tó munká jáé r t . A szakmai- technikai lebonyolítást, a terepi és az ásatási dokumentác ió , valamint a teljes leletanyag feldolgozást az Ásatárs Kft. végezte, illetve végzi. A kézi m u n k a e r ő t az A r c h - H o m o 2003 Kft., a gépi munkaerő t a Leveller Kft. biztosította. A geodéziai és tér informat ikai munkáka t az Archeodata Bt. látta, il-letve látja el. Külön szeretnénk köszönetet mondani Dr. Költő Lászlónak és Dr. Winkler Ferencnek az ásatások létrejöttéért , va lamint Dr. Gömör i Jánosnak szakmai tanácsaiért .2 7

27 A lelőhelyek régészeti feldolgozását természettudományos vizs-gálatok egészítik ki. Az avar kori objektumok égett felületeinek egy részéről Márton Péter az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője készí-tett archeomágneses vizsgálatot. A kohászati objektumokról összeté-tel-vizsgálatokat, salak vizsgálatot, teljes kémiai analitikát, komplex archeometallurgiai elemzést végeztettünk. A kiválasztott vastárgyak elemzése: TÖRÖK - KOVÁCS 2009,91-95. Vassalakok kémiai és metallo-gráfiai elemzése: TÖRÖK 2010, 455-460. Anyagvizsgálatok: Török Ko-vács 2011, 386-397. Akis számú faleletről C-14-es vizsgálat is várható.

Irodalom

BARDOS 1988 Bárdos Edith: Zamárdi-Réti-földek. RégFüz 41 (1988) 59.

BÁRDOS 1992 Bárdos Edith: Zamárdi-Réti-földek. RégFüz 44 (1992) 55.

BÁRDOS 1996 Bárdos Edith: Az avar kori öntött bronz korongok viseleti szokása. - Data to the wearing custom of the cast bronze disks of the Avar Age on the basis of the Findings of the Avar graveyard at Zamárdi. SMK 12 (1996) 4 7 - 1 0 6 .

GALLINA 2002 Gallina Zsolt: Avar kori kohótelep Kaposvár Fészerlakon (Előzetes jelentés a Kaposvárt elkerülő 61-es számú főút 19. lelőhelyének feltárásáról). SMK 15 (2002) 75-85.

GÖMÖRI 1978 Gömöri János: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásáról I. Arrabona 19-20 (1977-1978) 109-158.

GÖMÖRI 2000 Gömöri János: Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannoniában. (Magyarország iparrégészeti lelőhelykatasztere I. Vasművesség.) - The archeometallurgical Sites in Pannónia from the Avar and early Árpád Period (Register of industrial archeological sites in Hungary I. Ironworking). Sopron, 2000.

GÖMÖRI-TÖRÖK 2002 Gömöri János-Török Béla: Technical examination of the Early Medieval Ferrous Metallurgical Finds from Hungarian Sites. In: A r c h a e m e t r y 98. Proceeding of the 31st Sympos ium. Vol II. Budapest , 1998. Archaeol ingua.

Cent ra l European Series 1. Szerk.: Jerem Erzsébet -T. Bíró Katalin. BAR IS 1043 (II) 2002 .375 -381 .

GYÖRFFY 1972 Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. TSz 15 (1972) 261-320. SZENTPÉTERI 1994 Szentpéteri József: Archäologische Studien zur Schicht Waffenträger des Awarentums im Karpatenbecken. -

Die gesellschaftliche Schichtung des awarenzeitlichen Heeres. II.ActaArchHung46 (1994) 231-306.

182

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

SZENTPÉTERI 1995 Szentpéteri József: Cartographia Avarica. Térképészeti észrevételek ADAM-tól Bajánig. -

Kartographische Bemerkungen von ADAM bis Bajan. SMK 11 (1995) 239-254.

TÖRÖK 1999 About the Technical Investigations of Ore, Slag and Wall-fragment Samples Found Next to the Sites of Nemeskér-type Furnaces. - Nemeskéri típusú vasolvasztó kemencék lelő helyén talált ércek, salakok és kemencefal-darab műszaki vizsgálatai. In: Traditions and Innovations in the early Medieval Iron Production. Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban. Szerk.: Gömöri János. Sopron-Somogyfajsz, 1999.160-169.

TÖRÖK 2010 Török Béla: Crystallization of Iron Slags Found in Early Medieval Bloomery Furnaces. 5th International Conference

on Solidification and Gravity, Miskolc-Lillafüred, Hungary (2008), Materials Science Forum 649 (2010) Trans Tech

Publications, Switzerland 455-460. doi:10/4028/www.scientific/MSF.649.455.

TÖRÖK-KOVÁCS 2009 Török Béla-Kovács Árpád: Avar vastárgyleletek szövetszerkezetének elektronmikroszkópos vizsgálata. -

Examinations of metallographic structure of Avar iron finds by electron microscope. XI. Bányászati és Kohászati

Konferencia kiadványa, Máramarossziget, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, 2009. április 2-5., 91-95.

TÖRÖK-KOVÁCS 2011 Török, Béla-Kovács, Árpád: Materials Characterization of Iron and Slag Finds of the Early Medieval Avar

Metallurgists. Proceedings of the 15th Internationa! Metallurgy & Materials Congress (11-13 November 2010).

Isztanbul 2011.386-397.

József Zsolt Gallina Avarian Age iron smelt ing centre and settlement from Zamárdi

In 2005 we investigated the bypass-route encircling Zamárdi. In the course of series of excavations spreading over 4 sites, the 1421 features of six archaeological periods were investigated at a 27,195-sq. m large territory. Settlement traces from the Transdanubian Linear Pottery, Balaton-Lasinja, Somogyvár-Vinkovci and Urnfield Cultures, parts of a Celtic village and a Roman Age vicus, along with an iron smelting centre from the Middle and Late Avarian Age were found on the territory, lhe 580 Avarian features spreading over large part of the area indicate that we have unearthed an iron smelting settlement centre from the 7 lh-9 ,h centuries on one of the largest industrial archaeological sites of Central Europe. Here we succeeded in recording most of the phases of the smelting industry of the Avarian Age. We were able to determine a charcoal kiln for burning, almost 100 ore-roasting pits, around 20 forges, some glowing hearths (forming assemblages with forges), and one or two suggested smith's workshops. In these features we found a number of pottery of dating value, sideproducts of smelting, pieces of slag, fragments of blowpipes, iron tools and animal bones. Among the numerous find material a bone pot decorated with a carved horse is to be specially mentioned. Beside the smelting phenomena, features referring to dwelling settlement were also unearthed. We recorded several buildings with different constructional solutions (with 2, 4, 6 supporting posts or posts situated at the longitudinal side) and with ovens or fireplaces built of stone, clay or dug into the wall of the house. Beside these almost 100 bread baking open-air ovens (some of them renewed for several times) and many grinding stones of different types served as means of the nutrition of the population. Further data on the everyday life are represented by the great number of loom and net-weights. According to some observations the co-existence of smelting phenomena and traditional settlement features is not rare at smelting settlements of the Avarian Age. The richness and character of the finds, the investigated area (we unearthed only 15-20 percent of the territory revealed during field survey!) and the sites of Avarian Age in the vicinity (Zamárdi-Réti földek - the largest known cemetery of the Avarian Age) show that we succeeded in finding an outstanding smelting and settlement centre that functioned for two hundred years. The significance of one of the largest sites of industrial archaeology in Central Europe is shown by the fact that two perpendicular roads crossed the settlement.

183

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

lltUfcClV

tr-

1. kép. A nyomvonalon feltárt lelőhelyek és környező avar kori ásatások térképe. Szentpéteri József nyomán.

2. kép. Légifotó a nyomvonalról, (89. lelőhely).

184

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O i . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P u L e S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

3. kép. 58/b lelőhely kohótelepének és kocsiútjának részlete (légifotó)

4. kép. Az 58/a lelőhely részlete a kocsiúttal (légifotó).

185

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

5. kép. Ércpörkölő gödrök (89. Ih.)

ZAMÁRDI ELK-UT J A LH 00 0

6. kép. Kohó metszete (58/a lh. 156. obj.)

186

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O L T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I ÉS T E L E P Ü L É S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

7. kép. Kohó előtérgödörrel (58/b lh. 74/128. obj.)

187

8. kép. A 454. újraizzító tűzhely és 455. kohó együttese (89. lh.).

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

9. kép. A 466-467. kohó és a kerítő cölöpnyomok (89. lh.)

10. kép. Feltételezett kovácsműhely (56. lh. 228. obj.)

188

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

11. kép. Kőkemencés épület (58/b lh. 141/166. obj.).

12. kép. A 12. és 271. kemence (56. lh.).

189

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

13. kép. Leégett szerkezetű ház (56. lh. 381. obj.)

14. kép. Őrlőkövek a 89. lelőhelyről (261. obj.).

190

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

15. kép. Késő avar kori edények a 89. lelőhelyről, 1-3.: 211. objektum, 4-5.: 215. objektum.

191

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

2. 3.

16. kép.: Avar kerámia a 89. lelőhelyről (478. objektum).

192

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

17. kép.: Avar kori kerámia az 58/a lelőhelyről, 1-4.: 9. objektum, 5.: 60. objektum, 6-8.: 102. objektum.

193

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

18. kép. Késő avar kori fazekak az 56. lelőhelyről, 1-2,4.: 15. objektum, 3.196. objektum.

194

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

19. kép. Késő avar fazék az 56. lelőhely 4. objektumából.

195

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

20. kép. Avar kori tárgyak az 58/b lelőhelyről.

196

G A L L I N A J Ó Z S E F Z S O I . T : A V A R K O R I V A S K O H Á S Z A T I É S T E L E P U L E S I C E N T R U M Z A M Á R D I B A N

21. kép. Bekarcolt lóábrázolásos csont tégely az 58/b lelőhely 202. objektumából.

197

A R C H A E O L O G I A C U M A N I C A 1

22. kép Fúvócsövek a 89. lelőhelyről, 1.: 43. objektum, 2-3.: 61. objektum, 4.: 648. objektum.

198