Fogalmi keretek
magyar szélsőjobboldal
nemzetiszocialistáknácik
MOVEÉMEébredők fajvédő
k
hungaristák
kaszáskeresztesek
Turul Szövetség
tiszti különítmények
horogkeresztesek
jobboldali radikálisok
MNSzPNemzeti Frontmagyarszocialis
ták
neonácik
radikális keresztényszocialisták
fasiszták
újnyilasok
újhungaristák
hitleristák
Szálasi-pártnyilas
oknyilaskeresztesek
NSDAPLáthatatlan front
keresztény nemzetiszocialisták
NyKP
A modern szélsőjobboldal
Az 1918/1919-es forradalmakra adott válasz Kettős tagadás:
– Monarchia liberális kapitalizmusát– Tanácsköztársaság ateista és internacionalista kollektivizmusát
Helyette:– Erős, keresztény és nemzeti alapon álló államot– Korlátozott piacgazdaságot, állami szerepvállalást
– Társadalmi szakadék csökkentését– Szent István-i Magyarországot (függetlenséget a Habsburgoktól, Nagy-Magyarország területi egységét)
Közös jellemzők
soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita (antiparlamentáris)
Szélsőjobboldal az OMM-ban?
A dualizmus politikai rendszere klasszikus 19. századi polgári parlamentarizmus, nem pedig modern (20. századi) tömegdemokrácia.
Modern „szélsőjobboldal” sem létezhet – mást értettek a jobboldal (a fennálló rendszer híve, kormánypárti) és baloldal (ellenzéki) alatt.
Mo-n a 19. századi értelemben vett „jobbszél” (monarchisták) sincsenek.
A modern szélsőjobboldalnak sine qua nonja az ellenforradalmiság/antikommunizmus.
A szélsőjobboldal gyökerei
függetlenségi hagyomány nacionalizmus és birodalmi gondolat antimodernizmus antiszemitizmus agrárius mozgalom politikai katolicizmus, keresztényszocializmus
faji alapú gondolkodás turanizmus
A szervezetalakulás három hulláma
Területvédő szervezetek (1918.nov.–1919. febr.)– MOVE, ÉME, MANSz, Piros-Fehér-Zöld Blokk
Ellenforradalmi, kommünellenes (1919.márc–júl.)– Fehérház Bajtársi Egyesület, 1919. Júniusi Bajtársak Szövetsége, ABC, Aradi-Szegedi Ellenkormány, Nemzeti Hadsereg
Nemzeti–keresztény (1919. augusztusától)– MINE, MONE, MÜNE, MMÉNSz, egyetemi bajtársi szövetségek (Turul, Hungária, Centrum, Szent István stb.), kereszténypártok, titkos társaságok (pl. Ex)
Ernyőszervezet: TESZ
„Keresztény és nemzeti”
1919-ben elterjedő hívószó a Tanácsköztársaság markáns elutasítása (ellenforradalmiság)
Jelentése:– Keresztény = nem zsidó, nem ateista, nem szabadkőműves
– Nemzeti = nem internacionalista
Keresztény(szocialista) remények: valódi keresztény reneszánsz a cél
Keresztényszocializmus Prohászka Ottokár
– Rerum novarum szellemében, Marx ellen– Modern, demokratikus rendszerrel összenövő egyházat! – Katolikus megújulás vezérszónoka– „zsidó szellemiség” = modernizmus negatív hatásai (kíméletlen kapitalizmus, ateizmus, szekularzáció) > „elzsidósodás” ellenes,
– Zsidóság teljes (nyelvi, kulturális, vallási) asszimilációját!
– „hungarizmus”: „idegenek” (németek, zsidók) helyett magyar parasztságból feltöltendő középosztályt!
Bangha Béla (jezsuita)– sajtóapostol
Zadravecz István (ferences, NH tábori püspöke)– Gyújtóhangú szónok, antikommunista (antiateista)– Igazságosabb, demokratikus nemzeti királyságot!
Kulcsesemények
+ Budapesti bevonulás (1919. november 16.) +- Országos Antiszemita Párt alakulása után Népszava
és Az Est szerkesztőségének feldúlása (1919. december 6.)
+ Somogyi–Bacsó gyilkosság (1920. február 17.) - demonstratív temetés (1920. február 22.)+ Horthy kormányzóvá választása (1920. március 1.)+ Numerus clausus törvény (1920. szeptember) - Teréz-körúti rendőrgyilkosság > különítmények
felszámolása (1920. november 11.)+- Lajtabánság (1921. ősz-tél) > Soproni népszavazás+ Budaörsi csata (1921. október 23.) > Habsburg-ház
trónfosztása- Gömbös szakít Bethlennel (1923 augusztus)
Küzdelem a numerus claususért
A törvény megszületése a radikális jobboldal látványos eredménye és szimbolikus győzelme (saját nemzetkoncepció érvényesítése, új korhangulat)
Szimbolikus küzdelem a régi liberális nézetek és az új fajvédő etnicista gondolkodás között
A tét: – megmarad-e a zsidókvóta? – mi lesz a politikai antiszemitizmussal?
A NC az 1920-as években ~5.000 zsidó diák elől vette el a továbbtanulás lehetőségét
Horthy a konszolidáció mellé áll
1922/23: Horthy egyértelműen a konszolidáció mellé áll
„Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”
Csalódott szélsőjobboldal
Keresztényszocialista csalódás (Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Zadravecz István stb.): a rendszer csak hivatkozik a kereszténységre
Különítményes csalódás (Prónay Pál): Horthy csak a hatalom megszerzéséig támaszkodott a Nemzeti Hadseregre
Fajvédő csalódás (Gömbös Gyula): Bethlen elszabotálja a nagy társadalmi-gazdasági változásokat
A fajvédőpárt
Gömbös Gyula: fajvédőpárt (1924)– Hivatalos neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt
– kik ők? katonák, hivatalnokok, újságírók– program: zsidókorlátozás, pozícióba kerülés– eredmény: 1926 választási vereség– 1927 a fajvédőpárt feloszlatása
egykori fajvédők életútjai: széttartóak, de a harmincas évekre mindannyian nyilasellenesek– pl. Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, Héjjas Iván
Magyar „fascista” pártok
Párt nélkül maradt fajvédők Mussolini nemzetközi népszerűsége 1927. április 5. olasz-magyar örökbarátsági szerződés
Mussolini életrajzok, beszédek, ismertetések a fasiszta Olaszországról
Kérészéletű magyar fasiszta pártok és lapjaik
Jelentőségük: új fogalmak (korporativizmus)
Magyar nemzetiszocialisták feltűnése
gazdasági világválság 3 millió koldus országa német minta: program, ruha, jelkép, propaganda
különbség a fajvédőkhöz képest: durvább, radikálisabb, antiszemitább
Megosztott, töredezett politikai tábor Megjelenésüktől kezdve minden kormány fellép ellenük – hatalomtechnikai okból
Korszakolás
1930-1935: Első pártalakulási hullám (mintamásolók)
1935-1938: Második pártalapítási hullám, sajtótörekvések (adaptációk)
1938-1940/1941: Sikerek 1941-1944: Imrédy beelőzi Szálasit 1944-1945: Hatalmon 1945-1946: Elszámoltatás vagy emigráció
Kormányok nyilasellenessége Gr. Károlyi Gyula: pártegyenruhák betiltása Gömbös: „importált eszmék” megbélyegzése, horogkereszt betiltása, adminisztratív fellépés
Darányi: perek, paktumpolitika Imrédy: „szélkifogás”, „megelőző diktatúra” Teleki: lejáratás, perbefogás, lapbetiltás, pártbetiltás, „oszd meg és uralkodj” taktika, adminisztratív fellépés, internálás
Horthy: lenézi a „felforgató zöld bolsevikokat”, rendészeti kérdésnek tekinti
Szálasi pártjai
1935.III.1-1937.IV.15.
Nemzet Akaratának Pártja
1937.X.24-1938.II.21.
Magyar Nemzeti Szocialista Párt
1938.III.27-1939.II.23.
Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom
1939.III.15-1942.II.23.
Nyilaskeresztes Párt
1942.II.24-1944.VIII.24., 1944.X.16-1945.II.26 / 1945.V.1.
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
Szálasi eszméi: a hungarizmus
hungarizmus = nacionalizmus + szocializmus + kereszténység
Hungária Egyesült Földek: Kárpát-medencében honképes és talajgyökeres népek birodalma
konnacionalizmus aszemitizmus =/= antiszemitizmus őrségváltás Pax Hungarica és szociálnacionálé „Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!”
Hungarista családmodell
Cél: nemzet biológiai erejének maximálása Fajhigiénés vizsgálat >> meddő csak meddővel házasodhat, terméketlen párok elválasztása
Egyedülállókat közös szálláson helyezték volna el, háztartást csak házaspár vezethet
Anyakultusz, 4 gyermeknél kevesebbet vállalók különadója
Szellemi és testi fogyatékosok „elpusztítandók”
Nyilas politikusok: alternatív elit
minden réteg megjelenik, még jobban le is képezi a társadalmat, mint a korábbi politikai osztály
kevésbé tekintélyes, mint a kormánypártiak
szakmailag nem rosszabb politikailag lényegében tapasztalatlan, kivéve Imrédy régi politikusgárdáját
A szellemi hátország
több mint 180 lap – ezek közt egyszer megjelent alkalmi lapok és hosszabb ideig működött újságok és folyóiratok is
1937-38: felpezsdülés legszínvonalasabb: Új Európa (1942-1944) volt színvonalas hátország, de ez 1942-re nagyrészt kihátrál Szálasi mögül
Zsidótörvények és rendeletek 1938:XV.tc. 1. zsidótörvény
kereskedelmi és értelmiségi szakmákban max. 20% az izraelita vallásúak aránya
1939:IV.tc. 2. zsidótörvény ipar: max. 12%, értelmiség: max. 6%, állami alk.: 0% a zsidó származásúak arányazsidó származás: akiknek min. 1 szülő vagy 2 nagyszülő izraelita
1941:XV.tc. 3. zsidótörvényFajvédelmi törvény a nürnbergi törvények mintájára tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát és nemi kapcsolatát
1942:XV.tc. „4. zsidótörvény” Zsidók tulajdonszerzésének korlátozása, „árjásítás” megalapozása
(1945:IV.tc. Szálasi-féle zsidótörvény)Zsidók és nem zsidók közti házasság felbontásáról
Horthy felelőssége
Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása
– A klessheimi alku (1944. március idusa): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)
Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)
A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához
Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását
Horthy felelőssége 2.
+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása
Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet
– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak
A Sztójay-kormányszerepe
Végrehajtja a klessheimi alkut A társadalom megfélemlítése és korrumpálása
Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak
Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)
A német megszállás következményei
• Ismert náci-ellenes politikusok és közéleti szereplők letartóztatása (köztük a belügyminiszter és a politikai rendőrség vezetője is, a miniszterelnök a török követségen kap menedékjogot, gr. Bethlen István illegalitásba kényszerül)• 126 újság betiltása, pártok és társadalmi szervezetek helyiségeinek bezárása és feldúlása• Országosan mintegy 10 ezer személy letartóztatása (közülük ~3 ezer esett a zsidótörvények hatálya alá)
A megszálló erők nagysága
Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen
Április 1. 70.000 fő
Május 1. 51.300 fő
Június 1. 46.507 fő
Július 1. 64.009 fő
Augusztus közepe
309.000 fő
Augusztus vége
500.000 fő
Szovjet megszálló haderő
1956. október 23 előtt
~ 30.000 fő
Forradalom idején
~ 60-65.000 fő
1991-ben 44.668 fő
„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”
A Harc
Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet antiszemita hetilapja
1944 májusában indul Széleskörű antiszemita propaganda a zsidóság „faji idegenségének” hangsúlyozására
Célja: zsidóság iránti esetleges szolidaritás csökkentése
Az antiszemitizmus két változata
Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)
Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés
Kulturális
Biológiai
Bethlen István
Bangha Béla
Szálasi Ferenc
Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy
Győző
Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula
A végrehajtó apparátus felelősségekülönös tekintettel a csendőrségre
Horthy nem mond le > a bürokrácia lojális marad
Apparátus lefejezése a kormányváltáskor A végrehajtó tisztviselők megfenyegetése
Antiszemitizmus és brutalitás 1944 előtti esetek: – Kamenyec-Podolszkij (1941. július-augusztus)
– újvidéki „hideg napok” (1942. január) – munkaszolgálatosokkal való bánásmód
A „társadalmi passzivitás” okai
Meggyőződésből Érdekből
Félelem, tekintélytisz
telet Ellenállók és embermentők
Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?
Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)
Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)
Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet
A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”
„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.”
A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.
Totális háború német oldalon
Hungarista állam: egypárti totális diktatúra
Zsidókérdés: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések
A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)
„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)
túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”
Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)
Szabadjára engedett pártszolgálatosok
Fegyveres mitugrászok
1944. október 15 után: atrocitások hungarista karszalag és a fegyver
A Szálasi-kormány nem tudja és nem is igen akarja visszafogni a pártszolgálatosokat (besorozzák őket a hadseregbe vagy a reguláris karhatalomba)
1944. decemberében a kormány és a hivatalok elhagyják a fővárost > őrjöngő haláltánc
Kegyetlenkedők közt sok a suhanc lásd: zuglói nyilasper vádlottjai
Fehér hollók
Ara Jeretzián 1938-ig nyilas 1937-38 nyilas országos ifjúsági vezető 1944-ben kórházat szervez egy svéd oltalom alatt álló házban, ahol 40 zsidó orvos dolgozott
Itt összesen kb. 400 zsidót ment meg 1960-as években Bécsbe emigrál 1981-ben megkapja a Világ Igaza kitüntetést
Népbírósági ítéletek 1945-46kimondottan a prominens figurák ellen
Szálasi FerencBaky László és Endre László
Nyilas emigráció Szétszóródás (NSZK, Ausztria, Fr.o., Anglia, USA, Kanada, Dél-Amerika, Ausztrália)
Szórványos, de aktív sajtótevékenység Henney Árpád: Szálasi hivatalos utódja Néhány jellemző kötet (Fiala Ferenc, Málnási Ödön, Marsalkó Lajos, Koós Kálmán)
Önmentegetés („kereszténységet védtük a barbár szovjet ellen”), „antibolsevista népfront”
Holokauszt relativizálás, (hidegháborús logika visszavetítése), új antiszemitizmus (Izrael-ellenesség, zsidók=kommunisták)
Kereszténydemokrata szlogenek Alternatív őstörténet (Badiny Jós F., Bobula I., Baráth T.)
Magyar szélsőjobb 1989 után
Neonácik és újhungaristák– skinheadek (Király B. Izabella)– Györkös István, Ekrem Kemál György, Szabó Albert– 2004: Bácsfi Diána– 2005-től: Pax Hungarica Mozgalom
Nemzeti radikalizmus– MIÉP– HVIM, Budaházy György, Kossuth tér 2006– Kurucinfó– Jobbik– Magyar Gárda
Antifasiszta propaganda 1945 után
Célja a szélsőjobboldal diabolizálása, s ezzel is a Horthy-korszak fasisztának bélyegzése
Meghatározó képviselői: Andics Erzsébet, Lévai Jenő, Nemes Dezső, Karsai Elek
Hatásuk máig jól érzékelhető, számos mítoszt ültettek el – ezek gyűjteménye és gyökere:
Lévai Jenő: Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt. Bp., 1945.
Mítoszok guruló márkák – német támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok viszonya nyilas párttagok létszámát kisebbítik pártvezetőkről alkotott egyoldalú és hamis kép
1939. évi orsz. gyűl. választási siker elhallgatása
Szálasi: a Horthy-rendszer „utolsó tartaléka” Szálasi állama és annak működése ÚJ: zöld bolsevikok, nyilasok baloldali előélete
„Antifa” paradigma Fasizmus–antifasizmus aszimmetrikus ellenfogalmak
Kommunisták dolgozzák ki a vetélytárs fasiszta mozgalom ellenében
A legelterjedtebb definíciót Dimitrov fogalmazta meg 1935-ben a Komintern VII. kongresszusán:„A hatalmon levő fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája.”
Ezzel el is helyezték a marxi formációelméletben: Ősközösség > rabszolgatartás > feudalizmus > kapitalizmus > szocializmus > kommunizmus
Politikai eredmény: antifasiszta népfrontspanyol polgárháború, 2. világháború
Az antifa paradigma lehetőségei és határai
1950-es évek állampárti történetírása: „Horthy-fasizmus” a fehérterrortól a nyilasterrorig
Problémák: nem azonos Bethlen, Gömbös és Szálasi >> totális fasiszta, fasisztoid, félfasiszta
1970-es évek hazai elméleti fasizmus-kutatásai és történeti kutatások is feszegetik a dogmatikus definíció merev határait
1980-as években semleges fogalmakkal való leírás révén „kislisszolnak” a paradigmából
Totalitarizmus-elmélet Cél: nácizmus és kommunizmus együttes elítélése A fogalom eredete: Mussolini szerint a fasizmus „totalitárius” (minden politikai hatalmat magának követel)
Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (1951/1958) hitlerizmus és sztálinizmus azonossága <> polgári demokrácia
Raymond Aron: „[a magyar] ’56 a 20. század egyetlen antitotalitárius forradalma”
Ernst Nolte: A fasizmus korszaka (1963)a fasizmus reakció a bolsevizmusra
Juan Linz: az „autoriter rendszer” fogalmaTotalitárius rendszerek lehatárolása
A politikai érdekek fogságában: antifa vagy totalitarizmus paradigma?
Antifa paradigma: – A jobboldal egészét megbélyegzi (pl. a Horthy-rendszer egészét, a reform-jobboldalt is…)
– Nem tagadja a holokauszt egyedülállóságát Totalitarizmus paradigma:
– A jobboldalnak csak a totalitárius irányzatát (nemzetiszocializmus) bélyegzi meg
– Párba állítja a nemzetiszocializmust a kommunizmussal, s ezzel a holokausztot a gulággal, holodomorral
Egyéb elméletek (pl. modernizációs, szélsőjobb)
Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? Csendőrök, tisztviselők, Csendőrök, tisztviselők, MÁV?MÁV?
A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?
Becsület Napja A főváros védelmében 1945. február 11-én az ostromgyűrűből kitörő német-magyar katonákra emlékező rendezvény 1995-től
MNA (Györkös István) szervezi Probléma: nácik dicsőítése? 1997-től nyilvános esemény Nemzetközi skinhead találkozó lett > első Orbán-kormány fellép ellenük 1999-ben (Viking Klub)
2003-2009 ismét nyilvános a rendezvény: Hősök tere
2006-tól: Kitörés teljesítménytúra 2010: fővároson kívül, Magyar Gárda is
Árpádsávok kultusza
Rendszerváltás után jobboldali radikálisok körében jelenik meg
Elsősorban az „egyetlen színmagyar” dinasztiára való utalás, tehát függetlenségi szimbólum! (De: „etnikai” alapon)
Eredetileg nem akartak vele a nyilasokra utalni
De amikor a baloldalon ilyen értelmű félelmek fogalmazódtak meg, akkor tudatosan kezdtek rájátszani erre a szélsőjobbosok (heccpolitika)
Nemzeti ezoterika
Emigrációban kivirágzott fiktív őstörténet
Historizálás (múlt kitalálása) Hagyományőrzéstől a nemzeti giccsig Sérelmi szemlélet Nemzeti rock: melldöngetés és beleragadás a nemzeti sérelmekbe
Tanulságok
A szélsőjobboldal megjelenése természetes a tömegdemokráciákban a nemzetállamok korában
A szélsőjobboldal a vészhelyzetben lévő ember ösztönös reakcióinak társadalmi léptékű kivetülése:– Az ismeretlen félelmet ébreszt– A másság undort kelt (Az undor a gyűlölet nyelve!)
A „szélkifogás” csúszós lejtő, könnyen legitimálhatja a szélsőjobboldali gondolkodásmódot
A politika nem rendészeti kérdés > mártírképzés A tabusítás nem megoldás A közöny a kirekesztés nulladik lépcsőfoka
Jövő?
Etnikai ellentétekkel terhelt nemzetállamokban mindig lesz fogékonyság a szélsőjobboldalra
Annál inkább, minél nagyobbak a társadalom belső feszültségei és a bizonytalanságérzet
Top Related