BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet

A hazai professzionális labdarúgóklubok

közösségi média használata

Prischetzky Botond

Kommunikáció és médiatudomány mesterszak

Szervezeti és közéleti kommunikáció szakirány

Témavezető: Szabó Vivien Gabriella

2015.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés .................................................................................................................................. 4

1.1 Problémafelvetés, a témaválasztás indoklása ...................................................................... 4

1.2 A témaválasztás személyes indíttatása ................................................................................ 4

1.3 A szakdolgozat célja .......................................................................................................... 5

1.4 Anyag és módszer ............................................................................................................... 5

2. A közösségi média alapja, a web2.0 ......................................................................................... 6

2.1 A közösségi média története ............................................................................................... 7

2.1.1 Az előfutárok ................................................................................................................ 7

2.1.2 A közösségi oldalak rövid története ............................................................................. 8

2.1.3 A közösségi tartalommegosztók rövid története .......................................................... 8

2.1.4 A blogok, mikroblogok rövid története ........................................................................ 9

2.2 A közösségi média definíciója ............................................................................................ 9

2.3 A közösségi média típusai ................................................................................................. 10

2.3.1 Közösségi oldalak ...................................................................................................... 10

2.3.2 Blogok ........................................................................................................................ 11

2.3.3 Tartalommegosztó oldalak ......................................................................................... 12

2.3.4 Közösségi híreket megosztó oldalak .......................................................................... 12

2.3.5 Virtuális világok ......................................................................................................... 12

2.3.6 Együttműködésre épülő oldalak ................................................................................. 12

2.3.7 Fórumok, üzenőfalak .................................................................................................. 12

2.4 A közösségi média Kaplan és Haenlein-féle klasszifikációja ........................................... 12

2.5 A közösségi média hét építőeleme .............................................................................. 13

2.5.1 Hogyan használjuk ezeket az építőkockákat a gyakorlatban? .................................... 15

3. Médiahasználati statisztikák, felmérések ................................................................................ 18

3.1 Hagyományos kontra online média ................................................................................... 18

3.2 Közösségi média használat a világon ................................................................................ 19

3.3 Hazai internet és közösségi média használati statisztikák................................................. 19

3.3.1 Hazai internethasználati kutatások ............................................................................. 19

3.3.2 Hazai közösségi média használati kutatások .............................................................. 20

4. Futballklubok és a közösségi média ........................................................................................ 21

4.1 Közösségi média marketing .............................................................................................. 21

4.2 Irodalmi áttekintés ............................................................................................................. 23

4.2.1 Releváns külföldi kutatások a témában ...................................................................... 23

4.2.2 Releváns hazai kutatások a témában .......................................................................... 24

4.3 Futballszurkolók és a közösségi média ............................................................................. 25

3

5. A vizsgálat tárgya .................................................................................................................... 26

5.1 Magyar labdarúgó-bajnokság (NB1) ................................................................................. 26

5.2 A 2014-2015-ös bajnokság ............................................................................................... 27

5.3 Szurkolóbázis .................................................................................................................... 27

5.4 Az NB1 látogatottsága (2014-2015 I. félév) ..................................................................... 30

5.4.1 Átlagnézőszámok ....................................................................................................... 30

6. Módszertan .............................................................................................................................. 31

6.1 Közösségi média-jelenlét .................................................................................................. 32

6.2 Közösségi média-használat ............................................................................................... 32

6.3 Keresztcsatornás marketing (Cross-channel marketing) ................................................... 33

6.4 Digitális elérés vizsgálata .................................................................................................. 33

7. Eredmények ............................................................................................................................ 33

7.1 Közösségi média-jelenlét .................................................................................................. 33

7.2 A különböző közösségi média oldalak használatának az eredménye ............................... 37

7.2.1 Facebook-mérések elemzése ...................................................................................... 37

7.2.2 Facebook eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal ................................. 40

7.2.3 YouTube-mérések elemzése ...................................................................................... 41

7.2.4 YouTube eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal .................................. 44

7.2.5 Twitter-mérések eredménye ....................................................................................... 44

7.2.6 Twitter eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal ..................................... 46

7.2.7 Instagram-mérések eredménye ................................................................................... 46

7.3 Digitális elérés ................................................................................................................... 48

7.3.1 Digitális elérés összehasonlítása a top bajnokságokkal ............................................. 50

7.3.2 Korreláció a látogatottság és a digitális elérés között ................................................ 50

7.4 Keresztcsatornás (cross-channel) marketing elemzése ..................................................... 51

7.5 A kvantitatív adatok összegzése ........................................................................................ 54

8. Kvalitatív adatok kiértékelése ................................................................................................. 54

8.1 Témakörök ........................................................................................................................ 54

8.1.1 Közösségi médiából a hivatalos oldalra: az „átkattintás” .......................................... 54

8.1.2 Közösségi média-stratégia ......................................................................................... 55

8.1.3 A közösségi média használatának előnyei, hátrányai ................................................ 56

8.1.4 A közösségi médiáért felelős munkakör a klubon belül ............................................. 56

9. A csapatok kategorizálása ....................................................................................................... 57

10. Lehetséges fejlesztési lehetőségek a klubok számára ........................................................... 58

11. Összegzés .............................................................................................................................. 60

12. Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 61

13. Függelék ................................................................................................................................ 69

4

1. Bevezetés

1.1 Problémafelvetés, a témaválasztás indoklása

„Nem az a lényeg, hogy használjuk a közösségi médiát, hanem hogy jól használjuk.”

Erik Qualman mondása talán soha nem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Egy

szervezet sikere sokszor azon múlhat hogyan kommunikál a közösségi médiában.

Természetesen ezek az oldalak a mindennapi életünkre is nagy hatással vannak.

Erősen befolyásolják a médiafogyasztási szokásainkat, ugyanakkor változásokat

okoztak a marketing területén is. A szervezetek, illetve cégek rájöttek, hogy a megfelelő

közösségi média-használattal növelhetik a fogyasztóik elégedettségét, illetve a

márkahűségüket, de profitot is termelhetnek egy-egy jól sikerült közösségi média

kampánnyal. A lehetőséget kihasználva ma már profi, erre szakosodott emberek

főállásban végzik egy-egy márka közösségi média felületeinek menedzselését.

A futballklubok kommunikációját is érintik ezek a változások, ezért ők is

igyekeznek alkalmazkodni a legújabb trendekhez. Ebből kifolyólag úgy gondoltam,

érdemes megvizsgálni, hogy a magyar futballcsapatok hogyan, és milyen mértékben

használják ki az új platform adta lehetőségeket.

A futballklubok helyzete ugyanis a közösségi médiában több szempontból is

speciálisnak mondható. Egyrészt a szurkolók nagyon aktív social media felhasználók,

hiszen érzelmi kötődés fűzi őket a csapathoz. Ennek egyik következménye, hogy egy

rosszul sikerült mérkőzés után gyakran a csapat közösségi média oldalain vezetik le a

feszültségüket, ezáltal kihívások elé állítva a csapatok kommunikációs stábját. Továbbá

fontos megjegyezni, hogy egy futballklubnak a kommunikációja a közösségi médiában

teljesen más stratégiát igényel, mint például egy márkáé. Míg egy márka akár egy

hónapra előre megtudja tervezni, hogy építse fel a kommunikációját ezeken az

oldalakon, addig a futballklubok életében sokkal több a váratlan történés (új játékos

igazolása, sérülés, valamelyik játékos behívót kap a válogatottba), amelyre gyorsan és

megfelelően kell reagálnia a kommunikációs stábnak.

1.2 A témaválasztás személyes indíttatása

A témaválasztásom két szempontból is személyes jellegű. Amellett, hogy nagy

rajongója vagyok a magyar futballnak, és egyben aktív meccsre járó szurkoló, a

munkahelyemen én is foglalkozom social media menedzseri feladatokkal: egy kisüzemi

sörökre specializálódott üzletnek, a Kézműves Csemegének szerkesztem a Facebook

5

oldalát. A dolgozat megírása által remélem, hogy szakmai fejlődést is elérhetek ezen a

területen.

1.3 A szakdolgozat célja

A szakdolgozat célja, hogy átfogó, objektív és részletes képet nyújtson a hazai futball

klubok közösségi médiában való megjelenéséről és kommunikációjáról. A

kutatásommal négy fő szempontot veszek górcső alá. A négy szempontból az első, hogy

megtudjam, hogy a hazai klubok mely közösségi oldalakon elérhetőek. A második,

hogy azokat az oldalakat, amelyeken elérhetőek, milyen mértékben használják. A

harmadik, hogy ezeket a közösségi oldalakat hogyan reklámozzák a hivatalos

honlapjukon. Végül megvizsgálom, hogy ezeken a csatornákon összességében hány

szimpatizánshoz tudják eljuttatni az üzenetüket.

Az első hipotézisem, hogy a klubok közösségi oldalai hírforrásként is szolgálnak

a szurkolóknak, ezért gyakrabban osztanak meg tartalmat a Facebookon, mint a

különböző márkaoldalak. A SocialBakers felmérése (How often should you post on

your Facebook pages?, 2011) szerint a márkák naponta egy bejegyzést posztolnak a

Facebookra átlagban. A második hipotézisem pedig, hogy a csapatok közösségi média

használati szokásai között jelentős különbségek vannak. Beleértve a csapatok

aktivitását, illetve a digitális elérésük nagyságát.

A pontos feltérképezés oka, hogy a korábbiakban még nem készült ehhez

hasonló részletes kutatás a hazai csapatok használati szokásairól. Ezáltal a dolgozat egy

kiindulási alap lehet, amely a későbbiekben a közösségi média stratégia-tervezésnél a

kluboknak vagy akár további kutatásoknak is hasznos segítséget nyújthat

1.4 Anyag és módszer

Napjainkban elérhetőek bizonyos elemző oldalak, amelyek segítségével rendkívül

részletes statisztikai adatokhoz férhetünk hozzá különböző szervezetek közösségi

oldalakon való megjelenéséről, aktivitásáról. Kutatásom alapját az innen szerzett adatok

adták.

A szakdolgozat ennek megfelelően tartalmaz kvantitatív, illetve kvalitatív

módszerekkel gyűjtött adatokat is. A csapatok kommunikációjáért felelős személyek

részére kérdéssort állítottam össze, illetve személyes interjút is készítettem. Ezek

alapján mélyebb betekintést kaptam a csapatok social media használatának a

működésébe.

6

2. A közösségi média alapja, a web2.0

Az internet fejlődésére eddig talán a legnagyobb hatással a World Wide Web létrejötte

után, a web2.0, vagy más néven „webkettő” megjelenése bírt (Szűts, 2012). A kifejezést

először Dermot McCormack (2002) használta, de Tim O’Reilly tanulmánya által terjedt

el széles körben 2005-ben. A web2.0 alatt olyan internetes szolgáltatásokat értünk

szerinte, amelyeknek a közösség a hajtóereje. A webkettő lényege, hogy a szolgáltató

csak a keretrendszert adja, amit a felhasználók töltenek meg tartalommal,

hozzászólással, megosztással (O’Reilly, 2005).

Fontos megjegyezni, hogy O’Reilly szerint nem technikai, hanem

kommunikációelméleti szempontból éles a váltás. Míg korábban a felhasználó csak

kész, statikus portálokat tudott csak látogatni, addig a web2.0 korában a passzív

szerepből aktív tartalom-előállítóvá lép elő. A felhasználók helyzetét könnyíti, hogy úgy

alakították ki ezeket a szolgáltatásokat, hogy azok ne igényeljenek komoly technikai

háttértudást és gyakorlatilag bármelyik számítógépről elérhetőek legyenek, amelyek

rendelkeznek internet-hozzáféréssel (Gelegonya, 2011). A web2.0 egyik fő jellemzője,

hogy részben a profi szakemberek munkáját felváltja a tömegek bölcsessége (O’Reilly,

2005). Elég csak a különböző „wiki” oldalakra gondolni, vagy a felhasználók által

szerkesztett meteorológiai oldalakra.

A webkettő megjelenése természetesen a marketing területre is óriási hatással

volt. Chris Anderson (2006) a hosszú-farok elmélettel illusztrálta a változást. Ennek a

lényege, hogy a nagyszámú, tömegtermelésben előállított termékeket, felváltják a

piacon az egyedi, nagyon kis mennyiségben elérhető, specializálódott rétegtermékek.

Ennek következménye például, hogy Magyarországról bármikor tudunk rendelni egy

angol negyedosztályú ligában játszó csapat mezéből.

Tipikus webkettős szolgáltatások a közösségi oldalak (Facebook, LinkedIn,

Pinterest), ahol a felhasználók szabadon oszthatnak meg képet, videót, híreket az

ismerőseikkel. Ugyancsak web2.0-s platformnak számítanak a különböző fotó- vagy

videómegosztó oldalak (YouTube, Flickr, Indavideó), ahová regisztráció után bárki

feltöltheti az általa, vagy akár más által készített médiatartalmat, vagy annak egy

remixét. Léteznek továbbá aukciós oldalak (eBay, Vatera), ahol a felhasználók

vásárolhatnak egymástól és értékesíthetnek egymásnak gyakorlatilag bármit. A teljesség

igénye nélkül, ide tartoznak még a felhőszolgáltatások, a blogok, a fórumok, a virtuális

világok és a podcastok (O’Reilly, 2005).

7

2.1 A közösségi média története

Az utóbbi évek során a social media hatalmas fejlődésen ment keresztül. A következő

fejezetben azt mutatom be, hogy honnan és mikor indult el a folyamat, amely során

kialakult a közösségi média.

2.1.1 Az előfutárok

A közösségi média egyik előfutáraként tartják számon a Tom Tuscott és Jim Ellis által

1979-ben megalkotott Usenetet, ami tulajdonképpen az e-mail és a webes fórumok

korai, hibrid változata. A Usenet egy olyan hálózat, ahova a felhasználók bármilyen

hírt, vagy témát posztolhattak bizonyos „hírcsoportokba” (newsgroups) (The History

and Evolution of Social Media, 2009). A felhasználók szabadon iratkozhattak fel a

számukra érdekesnek tartott csoportokba, ahová ők is elhelyezhettek üzenetet, tehát a

működése leginkább egy digitális üzenőfalnak felelt meg (Vincze & Vajda, n.d.a.).

Hasonlóan előfutárként emlegetik a hetvenes-nyolcvanas években indult BBS-

nek nevezett, Bulletin Board System-et (Vincze & Vajda, n.d.b.). A felhasználók itt is

hasonlóan tudtak információt, adatot cserélni, mint a Useneten, de fő a különbség az

volt, hogy az elérése kizárólag a szolgáltatóra való direkt kapcsolódás után volt elérhető

(Bulletin Board System, n.d.).

Ugyancsak az internet „hőskorában” működtek az olyan elsőnek mondható

közösségi szolgáltatások, mint a CompuServe vagy a Prodigy. A CompuServe volt az

első szolgáltató, aki a chatszolgáltatást beépítette a rendszerébe (The History and

Evolution of Social Media, 2009). Ezeken az oldalakon a felhasználók előfizetésért

cserébe csatlakozhattak a szerverekre, és böngészhették a számukra fontosnak ítélt

tartalmat, vagy levelezhettek az ismerőseikkel (Dombi, 2012).

1988-ban indult az Internet Relay Chat, közismertebb nevén az iRC, ami egy

kliens-alapú csevegőprotokoll, melynek segítségével akár több ezer felhasználó tudott

egy időben egymással kommunikálni (IRC – Internet Relay Chat, n.d.). Ilyen azonnali

üzenetküldő kliens volt az ICQ is, nem szigorúan véve ezek a mai Twitter és Skype

elődjei (Dombi, 2012).

A nagy technikai áttörés 1989-ben következett be. Ekkorra datálható a világháló

vagy más néven a World Wide Web létrejötte. A Tim Berners-Lee által kifejlesztett

hálózat lényege, hogy az oldalakat hiperlinkekkel kötötte össze (The birth of the web,

n.d.).

8

2.1.2 A közösségi oldalak rövid története

A közösségi hálózatok előfutáraként a különböző társkereső oldalakat szokták említeni,

de az első, igazán modern közösségi háló az 1997-ben alapított SixDegrees volt. Itt a

felhasználók profilokat tudtak létrehozni, és ismerőseivé válhattak a többi

felhasználónak. Az oldal 2001-ben szűnt meg.

1999-ben indult a LiveJournal, ami egy újabb megközelítést hozott a

SixDegrees-hez képest, ugyanis itt a felhasználók folyamatosan frissülő naplókat

vezethettek, amit a többi felhasználó követhetett. Ez a modell hasonlít a napjainkban

használt közösségi oldalakon leginkább elterjedt „hírfolyamokra”.

A 2000-es évek elején a web2.0 megszületésével nagyjából egy időben

gombamód szaporodni kezdtek a social media platformok, így a közösségi oldalak is.

2002-ben indult a Friendster, az első igazán komoly felhasználó táborral

rendelkező közösségi oldal. Alig pár hónap alatt elérte a milliós létszámot. 2003-ban

nyitotta meg kapuit a felhasználók előtt a MySpace. Nagy újítása a többi hasonló

oldalhoz képest, hogy a profil kinézete teljesen személyre szabható, és a különböző

médiatartalmak beágyazhatók. A MySpace másik nagy újítása volt, hogy real-time

(azonnal) lehetett állapotot frissíteni, és szintén megjelent a hírfolyam. Ezeknek a

funkcióknak is köszönhetően, a MySpace 2006-ig a legnépszerűbb közösségi oldal.

Ugyancsak 2003-ban indult a LinkedIn, amely kizárólag az üzleti szférára koncentrál.

Önéletrajzokat, szakmai eredményeket publikálni, és munkát keresni egyaránt

lehetséges az oldalon. 2004-ben indult a Facebook, amely kezdetben csak a Harvardra

járó egyetemistáknak volt elérhető, hogy megkönnyítse a hallgatók közötti

kommunikációt. Napjainkban a legtöbb felhasználóval (több mint egy milliárd)

rendelkező közösségi oldallá nőtte ki magát.

A legújabb trend, hogy külön közösségi oldalak alakulnak, a legkülönfélébb

hobbiknak, szakmáknak, csoportoknak, szubkultúráknak. Az Untappd például egy

mikro-sörfőzdék szerelmeseinek szóló oldal, ahol a felhasználók értékelhetik a söröket

(Dombi, 2012; The History and Evolution of Social Media, 2009; Boyd & Ellison,

2007).

2.1.3 A közösségi tartalommegosztók rövid története

A Photobucket volt az első igazán komoly fényképmegosztó oldal, amely 2003-ban

kezdte meg működését, akkoriban 500 MB-ban korlátozva egy-egy felhasználó

fiókjának a méretét. 2004-ben indult a Flickr, amely mára a legnagyobb

9

képmegosztó/tároló oldallá nőtte ki magát, köszönhetően az online közösségi

funkcióknak, pl.: a címkézés, de a bloggerek is gyakran innen ágyazzák be az elkészült

képet a posztjukba. 2005-ben indult világhódító útjára a YouTube, amely azóta a

legnépszerűbb videómegosztó oldal. Ma már a felhasználói percenként 300 órányi

videótartalmat töltenek fel – derül ki a Youtube Statistics adataiból (n.d). A legújabb

trend a képmegosztás terén az Instagram használata, amely 2010 óta elérhető.

Okostelefonnal készített, különböző effektekkel módosított képeket lehet vele

megosztani, illetve már rövid videókat is. Napjainkban ugyanis egyre szélesebb körben

terjednek el a pár másodperces videórészletek megosztására szakosodott szájtok. A két

leghíresebb oldal a Coub és a Vine, amelyeken napi egy milliárd lejátszás is előfordul

(Szász, 2015; Dombi, 2012; The History and Evolution of Social Media, 2009; Boyd &

Ellison, 2007).

2.1.4 A blogok, mikroblogok rövid története

1999-ben indult a Blogger, az első blogszolgáltatók egyike, amelyet a Google 2003-ban

vásárolt fel. 2006, a legelterjedtebb mikroblog, a Twitter születése, amely 140

karakterben maximalizálta az egyszerre megosztható tartalmat. Természetesen képet,

videót és egyszerű szöveges üzenetet is meg lehet osztani rajta. Egyik vonzó

tulajdonsága, hogy sztárokat, akár futballistákat is követhet rajta a felhasználó, aki így

közelebb kerülhet az általa kedvelt hírességekhez. 2007-ben indult a Tumblr, amely a

mikroblog és a közösségi háló egy speciális elegye. A felhasználók különböző

multimédia anyagokat oszthatnak meg rövid bejegyzés formájában. 2015. március 1-jén

az oldalon több mint 225 millió blog volt regisztrálva (Tumblr About, n.d.).

2.2 A közösségi média definíciója

Mi is az a social media (közösségi média)? Természetesen nincs egy általános,

örökérvényű definíciója a social mediának, mint a legtöbb XXI. században született

tudományos fogalomnak. Különböző megközelítései azonban vannak a területnek.

Ezekből fogok párat bemutatni.

Az első az előbb taglalt web2.0-ára épül. Andreas Kaplan és Michael Haenlein

szerint a közösségi média olyan internet-alapú alkalmazásokból áll, amelyek a web 2.0-

ra, mint technikai és ideológiai felületre építenek, és elősegítik a felhasználók által

létrehozott tartalmak megosztását és cseréjét (Kaplan & Haenlein, 2010).

10

Ha igénybe vesszük a szintén előbb említett tömegek bölcsességét, és megvizsgáljuk az

esetünkben most releváns, amúgy egy tudományos műben nem igazán hiteles forrásnak

tekintett, a Wikipédiát, akkor a következőt olvashatjuk: A közösségi média egy

médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi interakciókon keresztül szórják szét. A

közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki annak

érdekében, hogy a média monológokat (egy a sokhoz) átalakítsa dialógusokká (sok a

sokhoz). Elősegíti a tudás-demokráciát, mialatt tartalombefogadókból

tartalomszerkesztővé alakítja az embereket (Közösségi média, n.d.).

Bryan Eisenberg (2008) szerint, úgy könnyebb megközelíteni a social media

fogalmát, ha azt határozzuk meg, hogy mit nem takar. Ugyanis szerinte a legnagyobb

probléma a social media fogalommal az, hogy hagyományos értelemben véve nem egy

különálló médiáról van szó. A Facebook, a LinkedIn, a Twitter csupán egy platform az

interakciókhoz és a kapcsolatokhoz. A hagyományos média célja, beleértve a

nyomtatott sajtót vagy az elektronikus sajtót, hogy reklámozzon és közölje a releváns

információkat a fogyasztókkal. Ezzel ellentétben a social media az interaktivitást és a

kapcsolatokat helyezi előtérbe, és nem a szigorú értelemben vett magas hírértékű

tartalomról, illetve a hirdetésekről szól.

2.3 A közösségi média típusai

A fogalom tisztázása után fontos feltárni, hogy melyik webes platformok tartoznak a

közösségi médiába. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ide csupán a Facebook és a

Twitter tartozik, azonban, ahogy az 1. ábrán is látható, a közösségi médiának rengeteg

formája létezik. A következőekben ezeket mutatom be, egy-egy példával illusztrálva.

2.3.1 Közösségi oldalak

Boyd és Ellison a közösségi oldalakat olyan webalapú szolgáltatásokként definiálják:

„amelyek megengedik a felhasználóknak, hogy (1) létrehozzanak egy publikus vagy

félpublikus profilt a rendszer keretein belül, (2) összeállítsanak egy listát azon más

felhasználókból, akikkel kapcsolatban állnak, és (3) megnézhessék saját és mások

kapcsolatait a rendszeren belül.” (Boyd & Ellison, 2007, p. 211). A legnépszerűbb

közösségi oldal jelenleg a Facebook, amely több mint egy milliárd regisztrált

felhasználóval rendelkezik (Facebook Statistics, 2015).

11

1. ábra: A közösségi média elemei (Markos-Kujbus & Gáti, 2012)

2.3.2 Blogok

Horváth Dorka (2013), újmédia kutató szerint: „A blog olyan gyakran módosított

weboldalakból áll, ahol a bejegyzések dátumhoz kötöttek, és időben előre vagy

visszafele haladva is szerkeszthetőek.” A blogok leginkább egy webes naplóhoz

hasonlítanak, amiben a szerző az írott bejegyzéshez csatolhat fotót, videót vagy

bármilyen webes tartalmat. Az interaktivitást a hozzászólás lehetősége biztosítja. Az

egyik legnépszerűbb blogmotor a Wordpress.

2.3.2.1 Mikroblogok

A blogok kategóriáján belül helyezkednek el a mikroblogok. A fő különbség az üzenet

mérete. A mikroblog posztok általában néhány mondatból, egy-egy linkből, képből,

videóból állnak, melynek lényege az azonnaliság, a gyors és tömör információ-

megosztás (Kaplan & Haenlein, 2011). A legismertebb mikroblog szolgáltatás

napjainkban a Twitter.

12

2.3.3 Tartalommegosztó oldalak

A tartalommegosztó oldalak lényege, hogy a felhasználó ingyen, gyakorlatilag

bármennyi médiatartalmat megoszthat másokkal. A feltöltött tartalmat a felhasználók

kommentálhatják vagy megoszthatják (Media sharing site, n.d.). Léteznek videó-

tartalmakra specializálódott oldalak, ilyen például a YouTube, de ide tartozik a

képmegosztásra létrehozott social media eszköz, a Flickr is.

2.3.4 Közösségi híreket megosztó oldalak

Ezekre az oldalakra bárki posztolhat híreket, linkeket, információkat, amelyek szerinte

fontosak. A közösség egy szavazásra épülő rendszerrel tudja eldönteni, melyek azok az

események, amelyek lényegesek, illetve nagyobb médiafigyelmet igényelnek, és melyek

a kevésbé relevánsak (Grahl, n.d.). Ebbe a kategóriába tartozik például a Reddit.

2.3.5 Virtuális világok

Különböző számítógép által létrehozott fiktív környezetet jelent, amelyben a

felhasználók interakcióba léphetnek egymással (Janssen, n.d.). Ilyen például a World of

Warcraft, ahol egy háromdimenziós játékvilágban mérik össze tudásukat a felhasználók.

2.3.6 Együttműködésre épülő oldalak

Olyan oldalakat értünk alattuk, ahol a felhasználók közösen alkotnak, hoznak létre

valami újat. Egyik legismertebb példája az online enciklopédia, a Wikipedia, amit bárki

szerkeszthet, feltéve, ha betartja a közösség által előírt szabályokat (Social

collaboration, n.d.).

2.3.7 Fórumok, üzenőfalak

Az egyik legrégebbi típusai a social medianak. Különböző témákban képesek a

felhasználók párbeszédet létesíteni a többi felhasználóval. Gyakori típusa a valamilyen

probléma megoldására irányuló kérdés és a probléma közös megvitatása (Fórum, n.d.).

2.4 A közösségi média Kaplan és Haenlein-féle klasszifikációja

Kaplan és Haenlein (2010) által készített klasszifikáció a közösségi

jelenlét/médiagazdagság és az önmegnyilvánulás/önleleplezés tengelyén helyezte el a

közösségi média típusait. A médiagazdagság alatt az információ sokszínűségét értik.

Ahogy az a 2. ábrán is látható, a blogoknál és a „wikiknél” ez a mutató alacsony,

hiszen a leggyakrabban írott szövegekkel találkozunk ezeken az oldalakon. A következő

13

lépcsőfok a közösségi oldalak és a tartalommegosztók, hiszen itt már audiovizuális

tartalmakkal gyakrabban találkozunk. A mutató a virtuális világoknál a leggazdagabb,

hiszen ott a valós világot próbálják a legéletszerűbben ábrázolni a felhasználóknak. Az

önmegnyilvánulás tengelyén haladva láthatjuk, hogy a blog személyesebb, mint az

együttműködésen alapuló oldalak, ahol általában egy adott témát járnak körül

részletesen. A közösségi oldalakon természetesen sokkal nagyobb az önleleplezés

mértéke, mint a tartalommegosztókon, hiszen az előbbin akár azt is megtudhatjuk egy

felhasználóról, hogy milyen filmeket szeret, párkapcsolatban van-e valakivel, vagy

éppen mit főzött. A virtuális közösségekben, például a Second Life-ban, jóval többet

megtudhatunk a profil mögött álló felhasználóról, mint a World Of Warcraftban

szereplő játékosról, aki lehetséges, hogy egy varázsló karakterében van jelen a virtuális

világban.

Közösségi jelenlét / Médiagazdagság

Alacsony Közepes Magas

Önmegnyilvánulás/ Önleleplezés

Magas Blogok Közösségi oldalak (pl.

Facebook)

Virtuális közösségek (pl.

Second Life)

Alacsony Együttműködő projektek (pl.

Wikipedia)

Tartalommegosztó oldalak (pl. YouTube)

Virtuális játékvilágok (pl.

World of Warcraft)

2. ábra: Kaplan és Hailein-féle modell

2.5 A közösségi média hét építőeleme

2011-ben Kietzmann, Hermkens, McCarthy és Silvestre egy tanulmányban

meghatároztak hét funkcionális építőkockát, amelyek alkotják a social mediát. Minden

platformnak más az erőssége és a gyengesége.

14

4. ábra: A közösségi média funkcionalitása (Kietzmann et al. 2011)

5. ábra: Szervezeteknek az építőelemek bevonása (Kietzmann et al., 2011)

15

A hét építőelem a következő: identitás, párbeszédek, megosztás, jelenlét, kapcsolatok,

hírnév, csoportok.

Az identitás azt mutatja meg, hogy a felhasználó önmagából mekkora részt fed

fel a social media felületeken. Ebbe beletartozhat a neve, a kora, a neme, a foglalkozása,

a tartózkodási helye egyaránt.

A párbeszédek blokk meghatározza, hogy milyen mértékben kommunikálnak

egymással a felhasználók a közösségi média eszközökön. Sok közösségi oldal célja,

hogy az egyének és csoportok között egyaránt megkönnyítse a kommunikációt.

A megosztás a felhasználók közötti tartalomcsere mértékét jelzi.

A jelenlét eleme annak határozza meg a mértékét, hogy mennyire tudjuk a másik

fél elérhetőségét a közösségi médiában követni. Magába foglalja annak az ismeretét,

hogy a másik éppen hol tartózkodik a való életben, vagy akár a virtuális világban.

A kapcsolatok funkcionális építő kocka a másik felhasználóhoz kapcsolódó

kötődés mértékét mutatja meg.

A hírnév azt ábrázolja, hogy a felhasználó hogyan viszonyítja önmagát a többi

felhasználóhoz képest a közösségi oldalakon.

A csoportok pedig a felhasználók közt létrejött közösségek, alközösségek

nagyságának a mértékét írja le. (Kietzmann et al, 2011; Markos-Kujbus & Gáti, 2012)

2.5.1 Hogyan használjuk ezeket az építőkockákat a gyakorlatban?

A szervezeteknek vagy futballkluboknak lényeges a funkcionális blokkok ismerete.

Ezeket kihasználva megfelelően képesek az adott platformra szabni a megjelenésüket.

Az alábbiakban néhány gyakorlati példával mutatom be a funkciók sajátosságait.

16

6. ábra: A különböző közösségi média oldalak funkcionalitásának szembeállítása

(Kietzmann et al., 2011)

Ahogy az a 6. ábrán is látható, a Facebooknak az identitás az egyik legfőbb építőeleme.

A szurkolókat úgy lehet például eredményesen bevonni a társalgásba, hogy megkérik

őket egy posztban, jelen esetben az MKB Veszprém kézilabda csapata (1. kép), hogy

meséljék el, hogyan lettek a csapat a szurkolói. A saját történetmesélés tipikusan egy

identitásnövelő elem.

A Twitteren a jelenlét eleme az egyik legerősebb építőkocka. Itt a stadionból

történő „becsekkolásra” lehet ösztönözni a szurkolókat különböző akciókkal (2. kép).

Továbbá remek kampány lehet a Facebook és a YouTube egyszerre történő

alkalmazása. A YouTube-on közzétett buzdító videó-üzeneteket a szurkolók vagy a

klubok megoszthatják a Facebookon egy-egy fontos mérkőzés előtt, ezáltal bátorítva a

kedvenc, illetve saját csapataikat.

17

1. kép MKB Veszprém Facebook bejegyzése (forrás:

https://www.facebook.com/mkbveszpremkc?fref=ts)

2. kép Újpest Shop kedvezménye (forrás: http://ujpestfc.hu/)

18

3. Médiahasználati statisztikák, felmérések

3.1 Hagyományos kontra online média

Egy 2014-es kutatás szerint (Digital vs Traditional Media Consumption Summary)

globális átlagban az internethasználók már több időt töltenek internetezéssel, mint

hagyományos médiafogyasztással. Az internetezésnek is a közösségi média-használat

teszi ki a legnagyobb részét, amellyel hozzávetőleg két és fél órát foglalkoznak naponta

a felhasználók. Ez a napi internethasználatuk 40%-át teszi ki (7. ábra). Az amerikai

felnőttek körében ez a tendencia már 2013-ban megfordult az internetezés javára

(Digital Set to Surpass TV in Time Spent with US Media); míg az Egyesült

Királyságban ez, 2014-ben következett be először (Digital Set to Surpass TV in Time

Spent with Media UK). Magyarországon jelenleg még a tévézés vezet az internetezés

előtt, de a különbség évről évre csökken (Még mindig többet tévézünk, mint netezünk,

2014).

7. ábra Online töltött idő, a felhasználó által végzett tevékenység szerint (Digital vs

Traditional Media Consumption Summary, 2014)

19

Természetesen a változó tendenciát a hirdetők is észrevették, így ez a tendencia már

reklámpiaci változásokon is megmutatkozik. Egyes becslések szerint az Egyesült

Királyságban fog megtörténni először, hogy a digitális reklámpiacra költés meghaladja

az 50%-ot, és ezzel egyben megelőzi a hagyományos reklámpiacot (Sweney, 2014).

Magyarországon a digitális reklámpiac mértéke 20%-kal nőtt 2014-ben, ez a teljes

reklámtorta közel 30%-át képzi jelenleg (A digitális reklámpiac 20%-kal nőtt 2014-ben,

2015).

3.2 Közösségi média használat a világon

A Simon Kemp által vezetett kutatás (2014) szerint a Föld teljes populációjának (7,1

milliárd fő) 26%-a (1,8 milliárd fő), vagyis körülbelül a negyede aktív közösségi média-

használó. Az internet-penetráció mértéke már elérte a 35%-ot (2,5 milliárd fő), vagyis

minden harmadik ember a világon használja az internetet. Ha összevetjük az

internethasználók számát a közösségi média oldal használóival, akkor azt kapjuk, hogy

az internetezők 75%-ka aktív közösségi média-használó is egyben.

A legfrissebb adatok alapján a leglátogatottabb közösségi oldal a majdnem 1,5

milliárd aktív felhasználóval rendelkező Facebook, amely 13%-kal növelte a

látogatottságát egy év alatt. Ez elméletileg azt jelenti, hogy az emberiség ötöde

rendszeresen használja a Mark Zuckerberg által alapított oldalt (Facebook now has 1.44

billion monthly active users, 2015).

3.3 Hazai internet és közösségi média használati statisztikák

Néhány releváns tanulmánnyal és statisztikával alátámasztom, hogy miért fontos egy

hazai szervezetnek, jelen esetben egy futballklubnak a social media megjelenésére

elegendő energiát fektetnie. A szakdolgozat 2015 első negyedévében készült, ezért

2014-es kutatásokat fogok bemutatni.

3.3.1 Hazai internet-használati kutatások

Az első statisztikát (Google Ház Budapest), amelyről beszámolok, a Google kérésére az

IIBR készítette 2014 márciusában, mely szerint Magyarországon szinte minden

negyedik internetező első dolga ébredés után, hogy felmenjen a netre, és minden

harmadik internet-használó nyilatkozott úgy, hogy nem tudná elképzelni az életét web

nélkül. A kutatás szerint Magyarországon 62% az internet-penetráció aránya, ami a

20

környékbeli országok közül (Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország) a

legmagasabb.

A Gemius harmadik negyedévi gyorselemzése (A hazai internetfelhasználókról)

is hasonló számokat hozott. 2014 szeptemberében 5 152 896 fő használta az internetet

hazánkban, ami 60,78%-os internet-penetrációnak felel meg. Ez európai szinten

átlagosnak számít. Nemek tekintetében jelenleg a nők vezetnek, ők adják a felhasználók

51,23%-át, míg a férfiak a 48,76%-át. Életkor szempontjából a netezők több mint felét

(52%) a 18-39 közötti korosztály adja, illetve a 60 év felettiek száma is elérte már a

10%-ot.

3.3.2 Hazai közösségi média használati kutatások

Ugyancsak 2014 elején készült a Petrányi-Széll András által vezetett, az NRC

piackutató cég felmérése, mely a magyar internetezők közösségi oldal-használatát

elemezte. A felmérésből kiderült, hogy az aktív internet-felhasználók 85%-a

rendelkezik Facebook profillal, és ők havonta legalább egyszer meglátogatják az oldalt,

illetve hetente valamilyen tartalmat is megosztanak az oldalon. Érdekes adat, hogy amíg

bizonyos közösségi oldalak, mint a Tumblr vagy a Foursquare nem annyira elterjedtek

még hazánkban, addig az oldal használói igazán aktívak a tartalommegosztás

gyakoriságát illetően. A kutatásból kiderült továbbá, hogy a 18-75 közötti korosztályban

található felhasználók legalább három közösségi oldalnak tagjai, de 16%-uk öt vagy

ennél is több szájton regisztrált.

A Kutatócentrum által készített felmérésből (Web 2.0 report, 2014) kiderül,

hogy a Facebook még mindig a legnépszerűbb közösségi oldal hazánkban. A Twittert

használók száma ugyan évről-évre nő, de egy igazán jelentős tábort még mindig nem

sikerült kialakítania. A LinkedIn felhasználók száma szintén emelkedik, a Twitterrel

ellentétben viszont itt sokkal aktívabbak a felhasználók. Az új trend a felhasználók

körében a Pinterest és az Instagram használata. Az viszont megállapítható, hogy az

iwiw, a MySpace és a MyVip már nem tényező a közösségi oldalak világában. Az

előbbi már meg is szűnt, míg az utóbbi kettőn 90% körüli az inaktív felhasználók

száma.

A 2014-es kutatásból két fontos dolgot emelnék ki. Az egyik – ahogyan a 8.

ábrán is látható-, hogy a felhasználók 72%-a napi szinten használja a közösségi

oldalakat, tehát elmondhatjuk, hogy azok az életünk szerves részévé váltak. A másik

pedig, hogy 42%-uk nem figyeli az ezeken az oldalakon felmerülő reklámokat. Tehát

21

egy klubnak mindenképp naprakész tartalmat kell előállítania a szurkolók számára a

látogatottság gyakorisága miatt, másrészt nem a klasszikus értelemben vett reklámmal,

hirdetésekkel kell eladnia a termékeit, vagy promotálnia a csapatot, hanem inkább a

kötődést kell erősítenie a klubhoz.

8. ábra: Közösségi oldal használati szokások a hazai lakosság körében (Web 2.0 report,

2014)

4. Futballklubok és a közösségi média

4.1 Közösségi média marketing

A közösségi média megjelenése természetesen óriási hatással volt a marketing területére

is. A közösségi média marketing lényege, hogy az egyirányú kommunikációt felváltja a

kétirányú kapcsolattartás. Nem csak a szervezet kommunikál a fogyasztóval, hanem a

fogyasztó is közvetlen kapcsolatban van a szervezettel, illetve a többi fogyasztóval is.

(Mangold & Faulds, 2009). Mangold és Faulds szerint, a közösségi média egy új, hibrid

eleme a marketingkommunikációs mixnek. Ahogy a 9. ábrán is látszik, korábban, a

22

hagyományos promóciós mixben a szervezet a klasszikus módokon (reklám, személyes

eladás, PR) juttatja el a termékét a fogyasztóhoz. Ezt a szervezet egy

reklámügynökséggel közreműködve tervezi meg. A piackutatást követően,

meghatározzák, hogy milyen formában, mikor és hol jelenjen meg a hirdetés, addig

ebben az új formában már nincs akkora hatásuk arra, hogy befolyásolják a fogyasztókat,

illetve az információáramlást sem tudják megakadályozni. Mivel a közösségi média

platformokon már nincs meg az erős kontroll a fogyasztók fölött, így leginkább csak

arra tudnak törekedni, hogy számukra megfelelő irányba tereljék a diskurzusokat. A

szervezeteknek fontos, hogy megtanulják kezelni ezeket a platformokat, és hogy

megtalálják a megfelelő hangot a fogyasztókkal, amely teljesen más stratégiát igényel,

mint a korábbi kommunikációjuk (Markos-Kujbus & Gáti, 2012). A közösségi média

interaktívabb, és az információ sebessége sokkal gyorsabb, mint a korábbi médiumok

esetében (Schultz, Utz & Göritz, 2011). Az interaktivitás miatt sokkal erősebb kapcsolat

épülhet ki a szervezet és a fogyasztó között, amely növeli a hűséget. A közösségi

oldalak használata által a cégek gyakorlatilag ingyen juthatnak adatokhoz a

fogyasztóikról, vagy olyan tartalomhoz a felhasználóiktól, amelyet felhasználhatnak a

kommunikációjukban (Culnan, McHugh & Zubillaga, 2010). A közösségi oldalak

másik nagy előnye, hogy használatuk ingyenes, de általuk a szervezetek vagy a

futballklubok hatalmas tömegeket érhetnek el általa.

9. ábra: A hibrid marketingkommunikációs modell (Mangold & Faulds, 2009)

23

A futballklubok kommunikációját is jelentős mértékben megváltoztatta a közösségi

média, hiszen általa a szurkolók egy kétirányú kapcsolatban követhetik kedvelt csapatuk

mindennapi történéseit (Kuzma, Bell & Logue, 2014). Ráadásul nem csak egyszerűen

híreket kapnak, hanem lehetőségük van arra is, hogy kifejezzék a véleményüket a klub

történéseivel kapcsolatban, reflektálhassanak a meccsen nyújtott teljesítményre,

megvitathassák egymással a csapat új igazolásainak a jogosságát, vagy bepillanthassak

az edzésmunkába. A klubok hétvégén játsszák a bajnoki mérkőzéseiket, ezért a

közösségi média platformok által a hétköznapi történések bemutatásával lehet

fenntartani az érdeklődést a szurkolókban a klub iránt egész héten.

4.2 Irodalmi áttekintés

4.2.1 Releváns külföldi kutatások a témában

O’Shea (2011) volt az első, aki a social media és a sportklubok kapcsolatát vizsgálta.

Három különböző professzionális sportklubnál elemezte, hogy a klubok hogyan

alkalmazták egyszerre a hagyományos és a közösségi média marketinget. Arra a

következtetésre jutott, hogy az új technológiák használata fontos a klubok számára,

ugyanakkor mivel gyorsan változik a közösségi média technológiája, így rendkívül

nehéz hatékonynak lenni, ezáltal nehéz eredményes kommunikációt folytatni a

szurkolókkal.

McLain és Wainwright (2009) a digitális kultúrát a futball szemszögéből

elemezve azt állapították meg, hogy több az interakció a futballszurkolók között, illetve

hogy hibás döntés csupán fogyasztóként tekinteni rájuk a klubok részéről.

Arajuho, Carlos és Fraiz (2014) kvantitatív tartalomelemzéssel vizsgálta, hogy a

húsz legerősebb európai topcsapat milyen tartalmat tölt fel a Facebookra. Tartalom

tekintetében nagyon nagy hasonlóság mutatkozott a fotó, illetve videó-albumok között

és az alapadatok (információk) rész kitöltésében. Leginkább a szurkolóknak készült

közösségi applikációkban mutatkoztak meg a különbségek a klubok között. A csapat

erőssége és a közösségi oldalakon történő aktivitás, illetve a kedvelők száma között

szoros összefüggést találtak. Megállapították, hogy a legtöbb aktivitás (lájk, komment) a

fotóra, videóra, és a bejelentésekre érkezett, míg az értékesítésre (merchandising),

jegyeladásra, kérdőívekre kevésbé nyitottak a szurkolók.

J. Kuzma és társai (2014) azt tanulmányozták, hogy a négy nagy Európai

bajnokság csapatai milyen mértékben használják a közösségi médiát. Arra jutottak,

24

hogy nagy a szórás a bajnokságok, illetve az egyes bajnokságok csapatainak használati

szokásaiban, plusz a követőik számában is.

Teodor Dima (2015) azt vizsgálta tanulmányában, hogy van-e összefüggés a

csapatok digitális elérése (Facebook, YouTube, Twitter, Instagram követők száma) és a

bevételük között, illetve a digitális elérés és a csapatok sikeressége között. Arra jutott,

hogy a digitális elérés és a csapat bevétele között erős összefüggés van, tehát minél

nagyobb egy csapat bevétele, annál több szurkolót tud elérni a közösségi médiában. A

csapatok sikeressége és a digitális elérésük között ugyan van összefüggés, de nem olyan

erős, mint az előbbinél. Inkább azt jelzi, hogy egy sikeres szezon által megvan rá az

esély, hogy több lesz egy klub Facebook oldalának a kedvelője. Példaként az Atlético

Madrid csapatát említi, akik tavaly megnyerték a spanyol bajnokságot és kvalifikálták

magukat a Bajnokok Ligája döntőjébe, ez pedig azt eredményezte, hogy a spanyol

klubnak növekedett arányaiban a legtöbbet a digitális elérése.

4.2.2 Releváns hazai kutatások a témában

Hazai szinten még nem készült, csak a magyar labdarúgóklubok közösségi

médiakommunikációját elemző tanulmány. Ugyanakkor a sport és a social media

kapcsolatát elemezte Zsíros Mihály 2011-ben, amelyben a Ferencváros is szerepel

esettanulmányként, illetve feltárta a magyar sportszervezetek kommunikációjának

jellemzőit a közösségi médiában. Akkoriban a Ferencváros Facebook oldalának

mindössze 18.000 kedvelője volt, és az akkori becslése szerint, a klub

szurkolótáborának méretét ismerve, ez a szám könnyedén elérhetné a 200.000-et is. A

Ferencváros csapata pedig az elmúlt 4 évben tényleg ráérzett az ebben rejlő

lehetőségekre, és elkezdte kihasználni szurkolótáborának hatalmas létszámát.

Facebookon már több mint 170 ezren követik a csapatot, illetve az akkoriban még nem

létező webshopot is beüzemelték, továbbá azóta elkészült a klub okostelefon

applikációja is.

A kutatásból kiderült, hogy a sportolók, vagy a klubok a közösségi médián

keresztül sokkal megközelíthetőbbé, elérhetőbbé válnak, ezáltal a személyes és őszinte

hangvételre építve sokkal eladhatóbbak is egyben. Erre épített közösségi média

stratégiával a klub növelheti az értékét, általa szponzorokat is szerezhet. Szerinte

napjainkban a profi sportolók valamilyen szinten médiafelületté és egyben tartalommá

alakulnak át.

25

A kutatás arra is rámutat, hogy hazánkban akkoriban már néhányan elkezdték használni

a social media adta lehetőségeket, viszont ez még meglehetősen kezdetleges szinten állt.

A kutatás óta eltelt idő alatt hatalmas változás ment végbe. Ma már sportmarketing

ügynökségek is létrejöttek kifejezetten a közösségi médiában szereplő klubokra,

sportolókra specializálódva. Konferenciákat szerveznek, ahol az aktuális nemzetközi

trendekkel ismerkedhetnek meg a magyar social media menedzserek, illetve egyre több

magyar klub éri el a több tízezres rajongótábort a közösségi oldalakon.

4.3 Futballszurkolók és a közösségi média

Több tanulmány is bebizonyította, hogy a futballszurkolók nem számítanak tipikus

vásárlónak, fogyasztónak a közösségi médiában. Healy és McDonagh szerint (2012)

egy csapatnak szurkolni érzelmi kötődést idéz elő, ami mindig sokkal erősebb köteléket

hordoz magában, mint a csupán vásárláson alapuló kapcsolat az előállító és a fogyasztó

között. Másrészt az online világ mellett, a fizikai valóságban is megvalósulnak közös

cselekvések a rajongók közt, amikor együtt énekelnek a mérkőzésen, vagy amikor

koreográfiát, drapériát, zászlókat készítenek, illetve a csapat híres történeteiről, legendás

játékosáról, esetleg egy emlékezetes idegenbeli túráról beszélgetnek. Ezáltal a szurkolói

lét gyakorlatilag az identitásuk részét képezi (Tapp & Clowes, 2002). Ezek a dolgok

együttesen eredményezik a szociális és kulturális kapcsolatot a klub és a szurkolók

között (McCarthy et al., 2013).

Habár egy jól kezelt és irányított social media marketing növelheti egy klub

kereskedelmi értékét, egyes kutatók szerint veszélyt is jelenthet egyben. Ezzel a

kétirányú kapcsolattal ugyanis megtörik a korábban megszokott hagyományos

csatornákon történő kommunikáció a csapat és a szurkolók között (Chadwick & Beech,

2007). Egyrészt a social media egy folyamatosan változó csatorna, amelynél nehéz

mindig követni az aktuális trendeket, másrészt a szurkoló úgy érezheti, hogy a kapcsolat

közöttük inkább az üzletről (beleértve a reklámokat és az ebből származó bevételt) szól,

mint a márka iránti hűség növeléséről. (McCarthy et al., 2013).

A kluboknak továbbá érdekük, hogy a szurkolók a hivatalos oldalakat

látogassák, hiszen a rajongók által szerkesztett oldalak után nem keletkezik bevételük,

illetve az ott történő diskurzusokra nincsenek hatással, így nem tudják azt szabályozni

(McCarthy et al., 2013).

26

2014-ben Nagy-Britanniában végeztek egy felmérést a szurkolók és a social media

kapcsolatát vizsgálva (McLaren, 2014) több mint 2100 személyt bevonva a 16 és 64 év

közötti korosztályból. A felmérés megerősítette, hogy a social media jelenlét

mindenképp erősíti a kapcsolatot a klub és a szurkolók között. A megkérdezett

futballszurkolók 35%-a követte Twitteren a kedvenc csapatát, vagy a klub egy játékosát.

A fiatalok körében ez a szám még magasabb volt, tehát a kluboknak az is egy kihívás,

hogy minden korosztály számára megfelelő tartalommal szolgáljanak. Míg a

Facebookon a 16-29 év közöttiek 63%-a lájkolta kedvenc csapatát, addig ez a szám az

ötven év felettieknél „csak” 34%. A megkérdezettek többsége Facebookon (69%) követi

a csapat történéseit, ezt követi a YouTube (55%) és a Twitter (46%). Negyedik a

Google+ (29%), míg ötödik helyen a feltörekvő Instagram áll (7%). A későbbi

elemzésben, a Google+-t leszámítva, a szurkolók körében a legnépszerűbb közösségi

oldalakat választottam, és azokon elemeztem a csapatok kommunikációját.

A brit felmérés vizsgálta továbbá a hagyományos média és a közösségi média

viszonyát. Bár a social media népszerűsége robbanásszerűen nő, a felmérés bizonyította

a hagyományos média fontos szerepét. Ugyanis a rajongók 80%-a kattint rá olyan

tartalomra, amit egy neves sportlap vagy független újságíró, esetleg a csapat hivatalos

oldala írt a csapatról. A social media tehát egy közvetítő közegként, csatornaként is

működhet, ezért is nagyon fontos platform a márkáknak.

A hagyományos médiában szereplő legnagyobb számban eladott nyomtatott

sportnapilap, a Nemzeti Sport is megtalálható már a közösségi oldalakon és igyekszik

oda is átmenteni a tartalmát. Bár néha közölnek direkt a Facebook oldalukra szabott

tartalmat, leginkább a hivatalos honlapjukon megjelent cikkeket teszik ott közzé.

Népszerűségét jelzi, hogy több mint 270 ezer kedvelője van a Facebookon (Nemzeti

Sport Online Facebook oldala).

5. A vizsgálat tárgya

5.1 Magyar labdarúgó-bajnokság (NB1)

A magyar élvonalban 1901 óta folynak a küzdelmek a bajnoki címért, melyet a Magyar

Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szervez. A legeredményesebb csapat a Ferencváros 28

bajnoki címmel, míg második helyen az MTK áll 23 elsősséggel, őket pedig az Újpest

követi 20 bajnoki trófeával (Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), n.d.). Az

27

UEFA-együttható számítása szerint 2015-ben a magyar bajnokság a 31. helyet foglalja

el Európában az 54 bajnokság közül (UEFA rankings for club competitions, 2015).

5.2 A 2014-2015-ös bajnokság

Kutatásomban a 2014-2015-ös bajnokság csapatainak a közösségi médiában történő

kommunikációját vizsgálom. Az idei bajnokságot 16 csapat részvételével bonyolítják le,

amelyekből 4 fővárosi és 12 vidéki csapat. A címvédő a Debrecen együttese, míg a két

újonc, akik az NB2-ből jutottak fel a Dunaújváros és a Nyíregyháza csapata. A 2014-

2015-ös bajnokság résztvevő csapatai:

1. Budapest Honvéd FC

2. Debreceni VSC

3. Dunaújváros

4. Diósgyőri VTK

5. Ferencvárosi TC

6. Győri ETO

7. Szombathelyi Haladás

8. Kecskeméti TE

9. Lombard Pápa

10. Nyíregyháza Spartacus

11. MTK Budapest

12. Paksi FC

13. PMFC-Matias (Pécs)

14. Puskás Akadémia FC

15. Újpest FC

16. Videoton FC

5.3 Szurkolóbázis

Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy arányaiban mennyien követnek egy-

egy csapatot, tudnunk kell, hogy mekkora szurkolóbázisról van szó, akihez a klub

szólhat a különböző kommunikációs csatornákon. Sajnos a legfrissebb publikus kutatás,

amit ezzel kapcsolatban találtam 2010-es, tehát majdnem 5 éves. Jagodits Rómeó, a

Futballmarketing Műhely alapítója is kitért egy előadásában (2014) arra, hogy az utóbbi

28

20 évben nem készültek sem szociológiai, sem mélyebb fogyasztói elemzések a magyar

futballszurkolókról. Ez problémát jelent Magyarországon, hiszen így nincs pontos

képünk a társadalmi, egzisztenciális, nemi, kori összetételükről, ezáltal tudatos

kommunikációs tevékenységet sem lehet velük folytatni.

10. ábra: Magyar futballcsapatok szurkolótáborának becsült mérete (A Fradi mindenkit

megver – népszerűségben, 2010)

Az ezerfős reprezentatív kutatás szerint (A Fradi mindenkit megver – népszerűségben,

2010), Magyarország negyede (2,5 millió fő) követi kisebb-nagyobb figyelemmel a

hazai bajnokság küzdelmeit. Ebből 400.000 az a szurkoló rendszeresen megnézi a

meccseket a TV-ben vagy a helyszínen.

Ahogy az a 10. ábrán látható, népszerűség szempontjából a Ferencváros áll az

első helyen, neki kb. 600.000 fő drukkol hazánkban, míg második a Debrecen csapata,

aki nagyjából 450.000 szurkolóval rendelkezik. A vidéki csapatot két fővárosi csapat a

követi az Újpest és a Vasas személyében (150.000 fő), míg a legkevesebb rajongóval a

kisebb vidéki csapatok, mint a Paks, Kecskemét vagy a Pápa rendelkeznek. Az ő

táboruk nem éri el a 30.000 főt. A területi eloszlásokat vizsgálva megállapították, hogy

a Ferencváros híveinek csak az ötöde él a fővárosban, míg a Debrecennek drukkolók

több mint 80%-a él a városon kívül, Hajdú-Bihar megye más településein. A sport

29

népszerűsége majdnem kétszer akkora a vidéki városokban, mint a fővárosban. A

nemek arányát nézve pedig talán nem meglepő, hogy kétszer annyi férfi követi a

bajnokság történéseit, mint nő (11. ábra).

Az elemzők megállapították, hogy az utóbbi évtizedekben, bár csökkent az

elkötelezett hívek száma, még így is nagy potenciál van a magyar labdarúgásban. Ez

főleg annak köszönhető, hogy a befektetők számára fontos 18-49 év közötti korosztály

érdeklődik leginkább a sport iránt (Pető, 2010).

11. ábra: Statisztika a hazai futballszurkolókról (Foci- és stadionpolitika az Orbán-

kormányok idején, 2013)

30

5.4 Az NB1 látogatottsága (2014-2015 I. félév)

Bár a fentebb taglalt kutatás (A Fradi mindenkit megver – népszerűségben, 2010) adatai

alapján a magyar bajnokság elméletben meglehetősen népszerű a lakosság körében, ez a

mérkőzések látogatottságában azonban nem tükröződik. Mivel a 2014-2015-ös

bajnokság még javában tart, ezért a féléves látogatottsági adatokat fogom bemutatni a

Nemzeti Sport mérése alapján (Hiába az új stadionok, az FTC-nél és az NB I-ben is

csökkent a nézőszám, 2014). A bajnokság első felében, amely összesen 17 fordulót

jelent, mintegy 319 ezer szurkoló látogatott ki a stadionokba. Ez azt jelenti, hogy

fordulónként 18765-en követték élőben a magyar bajnokikat, amely átlagosan 2345 főt

jelent mérkőzésenként. Ezzel szemben, az ezt megelőző bajnokságban (2013-2014)

fordulónként 23752-en látogattak ki, amely 2969-es átlagot jelent, tehát bajnoki

fordulónként közel 5000 fővel csökkent a lelátók tábora a tavalyi évhez képest. Ezek a

számok még elkeserítőbbek annak tükrében, hogy az idei évben a stadionfejlesztési

programnak hála teljesen új, és modern stadionban várta a szimpatizánsait a Debrecen, a

Ferencváros és a Puskás Akadémia csapata is (Gyöngyösi, 2014).

A Ferencváros bizonyult a legnépszerűbb csapatnak. Hazai pályán átlagosan

6684 fő látogatott ki a mérkőzéseire. Ez azonban az előző évhez képest (9012 fő) erős

visszaesés. Egészen pontosan 2328 fővel csökkent a csapat átlagnézőszáma. A

Debrecennél még drasztikusabb a csökkenés mértéke, hiszen ott 7400-ról 3166-ra esett

vissza a szurkolók száma fél év alatt, ami azt jelenti, hogy a szurkolók több mint a fele

eltűnt a lelátókról az új stadionban. Legkevesebben az MTK hazai mérkőzésére

látogattak ki, átlagosan 722-en. Bár az MTK helyzetét nehezíti, hogy ideiglenesen a

Budapest Honvéd stadionjában játszanak, amíg az új stadion el nem készül (Hiába az új

stadionok, az FTC-nél és az NB I-ben is csökkent a nézőszám, 2014).

A nézőszámok drasztikus csökkenésének hátterében valószínűleg a szigorított

biztonsági rendszer által történő szurkolói kártya bevezetése áll, ami ellen a hazai ultra-

csoportok tiltakozást kezdeményeztek, ezzel bojkottálva a meccsre járást (NB I:„A

szurkolói csoportok ellen indított háború” - demonstráció a hétvégén, 2014).

5.4.1 Átlagnézőszámok

A következő adatokat (12. ábra) a Nemzeti Sport gyűjtötte össze a klubok jegyeladási

adataiból. (Az MLSZ nem készít hivatalos tájékoztatót a fordulók látogatottságáról, így

a klubok által kommunikált adatokra lehet csak alapozni.) (Hiába az új stadionok, az

FTC-nél és az NB I-ben is csökkent a nézőszám, 2014).

31

Csapat

Hazai átlagnézőszám '14/15-ös szezon I.

félév (fő)

1. Ferencváros 6684

2. Diósgyőr 5430

3. Videoton 4761

4. Debrecen 3166

5. Újpest 2675

6. Győr 2139

7. Nyíregyháza 1908

8. Haladás 1567

9. Kecskemét 1464

10. Paks 1419

11. Dunaújváros 1391

12. PFLA 1141

13. Pápa 1073

14. Pécs 1037

15. Bp. Honvéd 1033

16. MTK 722

12. ábra: Hazai átlagnézőszámok. (Hiába az új stadionok, az FTC-nél és az NB I-ben is

csökkent a nézőszám, 2014).

6. Módszertan

A kutatás módszertana a már korábban említett J. Kuzma, V. Bell és C. Logue által

2014-ben kiadott A Study of Use of the Social Media Marketing in the Football

Industry tanulmányra épül, mely három lényeges pontra koncentrál. A szerzők

meghatározták a klubok social media jelenlétét, majd megmérték ezeken az oldalakon a

futball klubok aktivitását. Ezt követően, megvizsgálták, hogy a cross-channel marketing

mennyire jellemző a csapatokra. A tanulmányban négy futballigát, az angol, a spanyol,

a német és az olasz elsőosztályt vizsgálták; a social media oldalak közül pedig a

Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot választották ki különböző szempontok alapján.

Ezzel szemben kutatásom során én a magyar profi liga csapatait elemzem,

továbbá feltüntetem az összes social media platformot, ahol jelen vannak. Analízisre,

hasonlóan a hivatkozott tanulmányhoz, én is a Facebook, Twitter, YouTube hármast

választottam, amit kiegészítettem a napjainkban egyre népszerűbb Instagrammal. Bár a

Google+-on a csapatok nagyobbik hányada jelen van, ezt a platformot mégsem

elemzem részletesen, mert a csapatok legtöbbje jelenleg inaktív rajta. Továbbá egy

32

negyedik elemzési szemponttal is kibővítem a kutatást, amelyben azt vizsgálom, hogy a

klubok mekkora digitális eléréssel rendelkeznek.

6.1 Közösségi média-jelenlét

Első körben a csapatok hivatalos honlapját néztem meg, és onnan próbáltam

információt szerezni, hogy melyik közösségi oldalakon elérhetőek. Ha nem találtam a

hivatalos weboldalon pl. YouTube csatornára vagy Twitterre mutató linket, egyenként

leellenőriztem a közösségi oldalakon is, hogy minél objektívebb képet kapjak a

jelenlétükről. A nehézséget a másik kutatáshoz hasonlóan jelentette, hogy rengeteg,

szurkolók által szerkesztett social media oldal létezik, amely néha felveszi a versenyt

népszerűségben a klub által üzemeltetett hivatalos oldallal. Ennél fogva, igyekeztem

kifejezetten a hivatalos, vagy hitelesített oldalakat keresni.

6.2 Közösségi média-használat

A közösségi média adatok méréséhez különböző erre specializálódott honlapokat

hívtam segítségül, amelyekkel rendkívül sokrétű információhoz juthat a felhasználó

pillanatok töredéke alatt. A Facebook adatokhoz a LikeAlyzer, Twitterhez a Tweetchup,

YouTube, illetve Instagram adatokhoz pedig a SocialBlade méréseit vettem alapul,

amelyeket véletlenszerű választással ellenőriztem manuálisan a hivatalos oldalt

meglátogatva. Fő szempont volt a vizsgálatnál, hogy hányan „lájkolják”, követik, vagy

iratkoztak fel a különböző platformokra, ezáltal mekkora közönséget tudnak elérni

rajtuk keresztül a csapatok.

A Facebookon nagyon fontos adat, a People Talking About This (Emberek, akik

beszélnek róla), amely valódi képet ad az oldal aktivitásáról. Megmutatja, hányan

kerültek interakcióba bármilyen formában (komment, lájk, megosztás) az oldallal

(Smith, Nate, 2013a). Létezik továbbá az Engagement (Elkötelezettség), amely

százalékos formában mutatja meg, a kedvelők és az aktív felhasználók arányát (Smith,

Nate, 2013b). Ugyancsak fontos vizsgálandó szempont az aktivitás, melyből kiderül,

milyen gyakran használják klubok, illetve a rajongók ezeket az oldalakat.

A social mediában nagyon fontos, hogy a tartalom-előállítók naprakész

tartalommal lássák el a felhasználókat, hiszen a szurkolók napi rendszerességgel

látogatják ezeket az oldalakat.

A gyakoriság mérésére Facebookon a napi posztok számát vizsgáltam, míg a

Twitter, YouTube, Instagram esetében pedig a havi intervallumot alkalmaztam. A

33

YouTube-on megvizsgáltam, hogy hányan nézték meg összesen a feltöltött videókat. A

méréseket március hónapra időzítettem, hiszen több mint 3 hónap téli szünet után, ekkor

indult útjára újra a labda a magyar bajnokságban. Facebookon a mintavétel március 19-

én 12:00 és 14:00 óra között történt. Ez olyan szempontból szerencsés választásnak

bizonyult, hogy a Facebook pont az ezt megelőző héten törölte az inaktív felhasználókat

az adatbázisából (Ma törli a nem aktív lájkolókat a Facebook, 2015), így reálisabb képet

kaphattam a tényleges rajongók számáról.

6.3 Keresztcsatornás marketing (Cross-channel marketing)

A harmadik vizsgálat, a klubok keresztcsatornás (cross-channel) marketingjét mutatja

be. A keresztcsatornás (cross-channel) marketing lényege, hogy egy bizonyos oldal

vagy e-mail, illetve valamilyen közvetítő közeg egy másik csatornát, felületet reklámoz

(Cross-channel marketing, n.d). Ez esetben arra voltam kíváncsi, hogy a klubok a

hivatalos honlapjukon promotálják-e a social media elérhetőségeiket. Néhány példával

azt is illusztrálom, hogy milyen módon ágyazták be ezeket a weblapjukba.

6.4 Digitális elérés vizsgálata

Végül pedig kiszámoltam és összehasonlítottam, hogy a klubok mekkora digitális

eléréssel rendelkeznek, illetve megvizsgáltam, hogy ennek a mértéke és a mérkőzésre

járó emberek száma között van-e kapcsolat.

7. Eredmények

7.1 Közösségi média-jelenlét

A csapatok jelenlétét a különböző közösségi oldalakon két táblázatba összesítettem. A

13. ábrán azokat az oldalakat mutatom be, amelyeket a későbbiekben részletesen

elemzek, és a korábban már említett szempontok alapján napjainkban, véleményem

szerint a legfontosabbak egy futballklub számára. A 14. ábrán pedig azokat oldalakat

gyűjtöttem össze, amelyeken megtalálhatóak még a csapatok, az összes létező social

media felületüket bemutatva.

A 16 első ligás csapatból valamennyi rendelkezik Facebook oldallal, ami az

egyik legfontosabb platform a social media területén, hiszen azon található meg a

legtöbb felhasználó hazánkban, és a legsűrűbben látogatott social media oldal is egyben

Magyarországon. (Csak a Google keresője előzi meg oldallátogatásban.) (Top Sites in

Hungary, n.d.).

34

13. ábra: A klubok social media jelenléte I. (saját szerkesztés)

YouTube-on a csapatok több mint háromnegyede (81,25%) van jelen, míg a Twitteren a

bajnokság csapatainak 75%-a található meg. A negyedik vizsgált közösségi oldalt, az

Instagramot a csapatok fele használja. A képmegosztó oldal fontosságát jelzi a

Kutatópont 2014-ben készült elemzése (Kutatópont - Az okostelefonok aránya 39

százalék Magyarországon, 2015), mely szerint egy év alatt 10%-kal nőtt az okostelefon-

penetráció Magyarországon. A kutatásból kiderül, hogy 10 emberből 4-nek (39%) ilyen

készüléke van, ráadásul médiafogyasztásra is egyre többet használják a felhasználók.

Képeket, fotókat 50-60%-uk böngész a mobiltelefonjával.

35

Hét csapatot emelnék ki, amely mind a négy vizsgált közösségi oldalon megtalálható,

ezek pedig a következők: Diósgyőr, Ferencváros, Kecskemét, MTK Budapest, Pécsi

MFC, Újpest és a Videoton. A „lemaradók”, akik viszont csak a Facebookon vannak

fent: a Lombard Pápa és a Nyíregyházi Spartacus. Utóbbi csapatoknak érdemes lenne

minél előbb csatlakozni további oldalakra.

14. ábra: A klubok social media jelenléte II. (saját szerkesztés)

A 14. ábrán látható, hogy a csapatok majdnem 70%-ának van Google+ fiókja.

Alaposabban megvizsgálva azonban, ez a szám egy kicsit megtévesztő. A Google 2011-

ben indította útjára a saját közösségi hálózatát, a Google+-t, amit a Facebook

36

alternatívájaként fejlesztettek. Az innovatív ötlet hiábavalónak bizonyult; a felhasználók

ugyanis már megszokták és megszerették a rivális közösségi oldalt. A kevés felhasználó

és a ritka látogatás nem ösztönzi a csapatokat az oldaluk napi karbantartására.

Összevetve pár csapat követőinek a számát, nagyon magas különbségeket találunk. A

Videotonnak például 53777 kedvelője van Facebookon, míg Google+-on mindössze 79-

en követik a csapatot. Ugyanez az arány az MTK-nál 7230 lájk a három követővel

szemben, míg az Újpestet mindössze 101-en követik a Google+-on, ellenben a

Facebookon 29571 rajongóval rendelkezik. A tartalmat megvizsgálva szembetűnő, hogy

az Újpest csapata utoljára 2013 novemberében posztolt a Google+-on, míg az MTK és

Videoton ugyan aktív, és napjainkban is osztanak meg információkat, azok azonban

nem egyedi tartalmak, hanem például YouTube videók továbbosztása. Kutatásom során

készült személyes interjúból megtudtam Gressó Gergelytől, aki az Újpest FC

kommunikációs igazgatója volt 2 éven át, hogy az Újpest esetében nem szándékosan

hozták létre a Google+ fiókot, hanem a Google egyesítette a YouTube és a Google+

felhasználói fiókokat. Így valószínűleg azon csapatoknak, amelyek már fent voltak a

videó-megosztó oldalon, automatikusan elkészült a Google+ fiókja is.

Mindössze két csapat rendelkezik felhasználói fiókkal a Vine-on. A rövid, hat

másodperces, folyamatosan ismétlődő videókra specializálódott oldalon a Ferencváros

és az MTK található meg. Utóbbi kísérleti jelleggel próbálta ki a szezon elején, de

november óta nem töltöttek fel tartalmat. Öt követőt és 978 „loop-ot” (ismétlést)

generált az oldaluk, holott a szurkolók számára értékesnek minősülő tartalom került fel,

illetve kerülhetne fel az oldalra. Az MTK-nál az öltözőbe vagy akár a bemelegítés

kulisszatitkaiba is be lehet pillantani. Az MTK-val ellentétben, a Ferencváros profilja

még most is aktív: több mint félmillió „loop-nál” tartanak és harmincan követik a

csapatot. Náluk is azt tapasztaltam, hogy egyelőre kísérletezgetnek és próbálgatják, mi

fér bele a Vine kereteibe. Meccsekről, gólokról, sajtótájékoztatókról, de igazából

bármiről lehet egy rövid Vine-t készíteni, amely többet képes nyújtani információban és

hangulatban is, mint egy állókép. A hanghatások növelik az élményt, mely által jobban

átérződik a közvetíteni kívánt esemény atmoszférája; a rövid terjedelem miatt pedig

könnyen virális videóvá is válhat a tartalom (Das Dutta, 2014).

Van két klub, amely egyedüliként képviseli magát egy-egy közösségi oldalon.

Az egyik a Diósgyőr, melyet a Pinteresten követhetnek a miskolci csapatért szorítók,

míg a másik a Ferencváros, amely a LinkedIn-en érhető el. Mind a két oldal használata

pozitívabbá teszi a klubok megítélést, főként a social media minél hatékonyabb

37

kihasználtságát illetően, mert nem csupán a „nagy és kötelező” oldalakon vannak jelen.

A Pinterest főként közösségi képmegosztóként üzemel, ahol különböző témákba

rendezhetik a felhasználók a tartalmakat. A Diósgyőr oldalát jelenleg 66 személy

követi. A csapat oldalának szerkesztői eddig 12 albumba összesen 214 képet töltöttek

fel. A szurkolók többek között olyan unikális tartalmakat érhetnek el az oldalon, mint a

korai évek tablóképei a csapatról, fényképek az utánpótlás korosztályokról, az öregfiúk

meccseiről vagy akár magukról a szurkolókról.

Ugyancsak korai használónak számít a Ferencváros csapata a LinkedIn

profiljával. A LinkedIn, amely főleg az üzleti életben dolgozó és vállalkozó

személyeknek, partnereknek segítséget nyújtó közösségi oldal. A Ferencváros profilját

140-en követik, amely alapvetően nem annyira magas szám, mégis értékelendő, hiszen

segítheti a különböző csapatokkal történő kommunikációt. A klub, bár nem posztol

olyan sűrűn az oldalon, a tartalmat angol nyelven állítják elő. Ezen felül, az oldal külön

kiemeli a klub alkalmazásában álló dolgozókat, akik elérhetőek a LinkedIn-en. Így

könnyen felvehetjük a kapcsolatot például a klub másodedzőjével, Ralf Zumdickkal.

7.2 A különböző közösségi média oldalak használatának az eredménye

7.2.1 A Facebook-mérések elemzése

A Facebook-adatok vizsgálatánál az egyik legfontosabb mutató, hogy egy márkának

vagy csapatnak hányan kedvelik az oldalát. Ahogy az 1. táblázatban látható, a magyar

klubok közül a Ferencváros rendelkezik a legtöbb számmal a közösségi hálózaton.

Összesen több mint 130.000-en lájkolják a Fradi Facebook oldalát, míg a második

helyen a Videoton csapata áll 53777 szurkolóval, de hasonló statisztikával rendelkezik a

Debrecen (51779), a Diósgyőr (51922), illetve a Győri ETO (48244) is. Az adatokból

szembetűnik a Ferencváros fölénye, mely bizonyítja, hogy míg a legtöbb csapat egy

lokális márka, vagyis a klub székhelye és a környező települések körében népszerű,

addig a Ferencváros országos márkaként van jelen. A rangsorban a fenti csapatokat

követi a Budapest Honvéd és az Újpest, a tizenhat klubból nyolc pedig nem éri el a

tízezres követői számot.

Ha a magyar sportcsapatok listáját vizsgáljuk a Facebookon rajongók száma

alapján a SocialDaily.com elemzése alapján (n.d.), akkor azt tapasztaljuk, hogy a tíz

legnépszerűbb csapatból ötöt a magyar futball klubok foglalnak el, négyet a kézilabda

csapatok (MKB Veszprém KC, Magyar kézilabda válogatott, Győri AUDI-ETO KC,

38

Pick Szeged), illetve egyet a Magyarországon sikersportnak számító férfi vízilabda

válogatott.

Csapat Kedvelő PTAT Engagement Poszt/nap LikeRank

Budapest Honvéd 35751 637 1,78% 3,41 50

Debreceni VSC 51779 4410 8,52% 4,4 61

Dunaújváros PASE 2153 207 9,61% 1,38 77

Diósgyőri VTK 51922 4244 8,17% 5,87 77

Ferencváros 132286 27170 20,54% 19,29 86

Győri ETO 48244 1686 3,49% 1,29 63

Haladás 14766 536 3,63% 3,87 57

Kecskeméti TE 7214 879 12,18% 2,54 72

Lombard Pápa 2877 9 0,31% 0 19

Nyíregyháza 2870 275 9,58% 4,28 61

MTK Budapest 7230 1126 15,57% 5,48 75

Paksi FC 1908 326 17,09% 3,94 79

Pécsi MFC 8738 1113 12,74% 9,6 64

Puskás Akadémia 8092 812 10,03% 10,41 65

Újpest 29751 1178 3,96% 1,12 61

Videoton 53777 3878 7,21% 9,7 83

1. táblázat: A klubok Facebook-statisztikái (saját szerkesztés)

A magas számok azonban önmagukban nem jelentenek biztos sikert. A hatékony

közösségi média-jelenléthez elengedhetetlen a nagyfokú aktivitás. Ennek mérésére

találta ki a Facebook a már korábban említett „Emberek, akik beszélnek róla” (PTAT)

mutatót. Ha a mérőszámát elosztjuk az oldal kedvelőinek számával, a kapott eredményt

pedig megszorozzuk százzal, akkor megkapjuk az oldal „Elköteleződés” arányát. Fontos

megjegyezni, hogy a csapatoknál egy órán belül készült el az összes mérés. A minél

pontosabb eredményekhez azonban minimum havonta, ideálisabb esetben hetente

érdemes hasonló méréseket végezni, és átlagot számítani.

A Ferencváros csapatának volt a legnagyobb az „engagement”-je, több mint

20%-kal, amely rendkívül magasnak mondható. Ez a mutató azért is nagyon erős, mert

a Ferencváros rendelkezik a legtöbb követővel, melyhez nagymértékű aktivitás is társul.

A Paks csapatát, aki második a sorban, mindössze 1908-an követik a Facebookon, de

látható, hogy 17%-uk aktív rajongó, ami szintén nagyon erős arány.

39

Öt csapat van, amelyiknek mindenképp nagyobb aktivitásra kellene ösztönöznie a

szurkolóit. A Budapest Honvéd, a Győri ETO, az Újpest és a Haladás is több tízezres

rajongótáborral rendelkezik a legnagyobb közösségi oldalon, a szurkolóik mégsem

aktívak. Igaz, a klubok sem törekednek a nagyfokú interakcióra. Az Újpest és a Győr

csapata is átlagban napi egyet posztol, amellyel lemaradásban vannak a többi klubhoz

képest A Lombard-Pápa csapatánál nem meglepő a 0,31%-os elérési arány, hiszen 2014

júliusa óta teljesen inaktív az oldaluk.

Megvizsgáltam a klubok által megosztott tartalmak gyakoriságát is. Nem létezik

egy ideális szám, hogy naponta mennyit szükséges posztolni a legjobb eléréshez.

Ajánlott folyamatosan méréseket végezni, hogy hogyan változik az elérések száma a

posztok gyakoriságától függően. A kevés poszt rossz, hiszen a felhasználó sokkal több

információra is nyitott lenne, ám azokat nem kapja meg; a túl sok bejegyzés pedig egy

idő után zavarhatja a felhasználót, és legrosszabb esetben „kiköveti”, rossz esetben

pedig „csak” elrejti a hírfolyamáról a szervezetet, így esélyt sem adva a további

interakciókra.

A Social Bakers kutatása (How often should you post on your Facebook pages?,

2011) szerint, a márkák esetében naponta egy bejegyzés az átlagos, míg a különböző

médiumok (online hírportálok) esetében hét. Úgy gondolom, hogy a hírportálokhoz

hasonlóan, a futballklubok esetében is kedvezőbb a naponta többszöri posztolás, hiszen

a szurkoló azért követi a csapatot a közösségi médiában, hogy minél több releváns,

illetve háttér-információt megtudjon a kedvenc csapatáról. Míg egy-egy márka esetében

érthető a napi egy poszt, a termék reklámozása céljából, hiszen valóban tolakodóvá

válhat a folyamatos hirdetés.

A 16 csapat átlagban 5,41 bejegyzést posztolt naponta, a legtöbbet a Ferencváros

csapata: majdnem húsz bejegyzést tesznek közzé naponta. Az ehhez tartozó 20%-os

elkötelezettség azt mutatja, hogy a szurkolók nyitottak mindenféle információra. A még

szintén nagyon jó elérésekkel rendelkező csapatok (MTK és Paks) esetében is látható,

hogy átlagban a napi minimum négy poszt elvárható a hazai futballkluboknál, felső

határ pedig gyakorlatilag nincs megszabva (lsd. a korábban említett Ferencváros, vagy a

Puskás Akadémia esete).

Tehát kutatásom első hipotézise beigazolódott, mely szerint a futballklubok

átlagban több bejegyzést osztanak meg Facebookon, mint a márkaoldalak.

40

Megvizsgáltam továbbá, hogy a klubok milyen gyakran reagálnak a szurkolók

bejegyzéseire, kérdéseire. Valószínűleg a legtöbbet ezen a téren van lehetősége fejlődni

a kluboknak. Három csapatnál (Győr, Budapest Honvéd és Videoton) egyáltalán nincs

lehetőség arra, hogy az oldal kedvelője megosszon valamilyen tartalmat a csapat

hivatalos oldalán. A Budapest Honvédnál pedig már a YouTube-on is tiltva voltak a

hozzászólások.

A LikeAlyzer elemzésem szerint minden klubnál rendkívül gyenge volt a

válaszadási arány az oldal falára érkezett posztokra, összességében 10% alatti. Gressó

Gergely interjúja alapján feltehetőleg ennek több oka lehet. Gyakran olyan kérdést

tesznek fel a szurkolók, amire egy kommunikációs szakember azért nem tud válaszolni,

mert egyrészt nem az ő kompetenciája (például, hogy miért nem igazol egy rendes

csatárt a klub), másrészt ő sem rendelkezik azzal az adott információval, amire a

rajongó kíváncsi.

7.2.2 Facebook eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal

A magyar klubok rajongóik számát tekintve nem versenyezhetnek a világ legjobb

bajnokságában szereplő csapatok kedvelőinek számával. Egy mutatóban azonban a 2.

táblázat szerint mégis a legjobbnak bizonyult az NB1. Az Engagement, vagyis az

elköteleződés a hazai bajnokságban a legnagyobb, 10% feletti. Megjegyzendő, hogy az

NB1-ben szereplő csapatok összes kedvelőinek a száma nem éri el a fél milliót, amihez

majd ötvenezres aktivitás társult, addig ez az arány az angol bajnokságban úgy néz ki,

hogy 132 millió kedvelőre jutott több mint 8 millió aktivitás, ami ebben a mutatóban

„csak” 6%-ra volt elegendő. Egyértelmű, hogy kisebb számokkal sokkal könnyebb jó

mutatókat elérni, azonban a magyar bajnokság csapatainál feltehetőleg ez az arány azért

lehet ilyen magas, mert a legtöbb kedvelő lokális, vagyis helyi csapatot követ a

közösségi médián keresztül, amelyhez sokkal szorosabb szálak kötik, ez pedig nagyobb

aktivitást is eredményez.

Facebook Össz. kedvelő Átl. Kedvelő Össz. PTAT Átl. PTAT Eng.

Bundesliga 28,420,287 1,578,904 1,726,895 95,938 6,07%

LA Liga 119,408,184 5,970,409 5,437,768 271,888 4,55%

Premier L. 132,376,844 6,618,842 8,242,430 412,121 6,22%

NB1 459,358 28,709 48,406 3030 10,53%

Seria A 42,318.386 2,115,919 1,612,732 80,636 3,81%

2. táblázat: Az NB I Facebook statisztikáinak összehasonlítása a négy

legnagyobb bajnoksággal (Kuzma, Bell & Logue, 2014; saját szerkesztés)

41

7.2.3 YouTube-mérések elemzése

A YouTube statisztikát elemezve megállapítható, hogy a Ferencváros kiemelkedik a

mezőnyből a több mint hat és fél milliós megtekintésével. A csatorna népszerűségét is

mutatja, hogy több mint tízezer felhasználó iratkozott fel a listára. A gyakoriságról

elmondható, hogy márciusban 31 videót töltöttek fel a hivatalos csatornára, így

gyakorlatilag naponta egy videós anyaggal jelentkeznek. Az anyagok közt nem csak

futball szakosztállyal foglalkozó videókat találunk; megjelenik a kézilabda, a vízilabda

vagy akár a birkózó szakág is. A megtekintések számát növeli, hogy egy-egy videót

nem csak a szurkolói honlapok vagy maguk a szurkolók osztják meg, hanem a hivatalos

sportoldalak is leközlik őket, például a Nemzeti Sport Online oldalán is megjelennek a

kreatívabb videók (FTC: Somália 14 vb-döntőt saccolt a magyaroknak, 2015). Az

anyagok nem merülnek ki az edzéseken felvett képekben, és a játékosokkal készített

interjúkban: volt már rá példa, hogy edzőmeccset is élőben streameltek a YouTube-on

(Fradimedia, 2015). A csatorna sikerességét mutatja, hogy az öt legkevesebb

megtekintéssel rendelkező csapat (Honvéd, Kecskemét, Dunaújváros, MTK, Puskás

Akadémia) összes videó-megtekintése nem éri el a Fradi legnépszerűbb, egyetlen

videójának a számát megtekintésben (Fradimedia, 2012).

Korábban már említettem, hogy 16 csapatból 13 rendelkezik YouTube

csatornával, ami bár jó aránynak tekinthető, ha alaposabban megvizsgáljuk a profilokat,

akkor láthatjuk, hogy további öt csapat (Debrecen, Dunaújváros, Kecskemét, Pécs,

Újpest) teljesen inaktív volt március hónapban, hiszen egyetlen videót sem töltöttek fel

az oldalra. Ezeknél a csapatoknál megnéztem, hogy mikor töltöttek fel utoljára videót a

közösségi oldalra. A Debrecen és a Dunaújváros meglehetősen régen, majdnem egy éve

(2014. áprilisban és júliusban) osztott meg utoljára videót a csatornáján. Az inaktívak

közé sorolom még azokat a csapatokat is, akik mindössze egy videót töltöttek fel egy

hónap alatt, így a lista bővül a Paks és a Videoton csapatával is. Az inaktivitást erősíti,

hogy a Paks, bár feltöltött egy interjút márciusban a csatornájára, előtte 9 hónapig

semmilyen videót nem tettek közzé. Az Újpest és a Videoton passzivitása azért is

meglepő, hisz az előbbinek majdnem ezer, az utóbbinak pedig több mint 1300

feliratkozója van. Ráadásul a Videoton csapata összesítésben nézettségben is 4. a listán,

több mint 800.000 megtekintéssel. Ebből pedig leszűrhető, hogy a szurkolók részéről

mutatkozna igény a videókra.

42

Az interjúim során megtudtam, hogy a Videoton honlapjára költöztek a csapatról szóló

videók; így azokat megvizsgálva már 25 audiovizuális tartalmat számoltam össze

március hónapra a székesfehérvári csapattól. Ez arányaiban naponta közel egy új

videónak felel meg.

Gyakrabban posztol a Győr és az MTK csapata is: hetente legalább egy videót

töltenek fel. Hasonló aktivitással rendelkezik a Honvéd is: 11 feltöltött videóval

havonta; illetve legaktívabbnak mondható a Diósgyőr és a Ferencváros, akik átlagban

napi egy új videót tesznek ki a csatornáikra. A Diósgyőr csapatánál komoly nézettség is

társul a videókhoz, hiszen a megtekintések száma már átlépte az egy milliót, illetve a

második legtöbb követővel (1726 fő) rendelkeznek a ligában.

Azonban aktivitás terén a Puskás Akadémia pedig még ennek majdnem a

dupláját is képes abszolválni. Március hónapban ötvenöt videót töltöttek fel a hivatalos

csatornájukra, amely majdnem napi kettőt jelent átlagban. Azonban a gyakoriság akkor

ér sokat, ha ahhoz nézettség is társul.

A 4. táblázatban látható, hogy mekkora nézettség társul átlagban a klubok

videóihoz. A számításból kiderül, hogy bár a Puskás Akadémia a legaktívabb klub a

videók gyártása terén, azonban az ő tartalmaik generálják átlagban a legkevesebb

nézettséget.

Átlagban a Ferencváros videóit nézik meg a legtöbben, őt követi a Videoton,

illetve a Kecskemét. A Kecskemétnél érdekesség, hogy mindössze 10 videót töltöttek

fel a YouTube-ra, azonban egy utánpótlás mérkőzésen elért gól összesen 22 ezres

nézettséget ért, amely jelentősen javította a statisztikájukat.

A Budapest Honvéd csatornáján a kommentelési lehetőség tiltva van, ezáltal

kihasználatlan marad a videómegosztó-oldalban rejlő lehetőség a szurkolók közötti

párbeszédek kialakulására.

Három klubnak egyáltalán nincs YouTube csatornája; ide tartozik a Haladás, a

Nyíregyháza és a Lombard Pápa csapata.

43

Csapat

Megtekintés

össz. Feliratkozó

Feltöltött

videó

Márciusban

feltöltött

Utolsó

feltöltés

Budapest Honvéd 31,074 146 61 11 x

Debreceni VSC 36,087 208 17 0 2014.04.03.

Dunaújváros PASE 10,358 30 22 0 2014.06.02.

Diósgyőri VTK 1,229,844 1726 446 27 x

Ferencváros 6,751,724 11,683 926 31 x

Győri ETO 1,973,529 936 1374 4 x

Haladás x x x x x

Kecskeméti TE 29,994 30 10 0 2015.02.13.

Lombard Pápa x x x x x

Nyíregyháza x x x x x

MTK Budapest 31,461 50 72 7 x

Paksi FC 102,151 40 179 1 2014.06.18.

Pécsi MFC 161,575 163 247 0 2014.12.11.

Puskás Akadémia 83,619 x 264 55 x

Újpest 429,279 990 241 0 2015.02.18.

Videoton 885,802 1363 271 1 2015.02.17.

Átlag 734,781 1085 258,1 8,56 x

Összesen 11,756,497 17,365 4130 137 x

2015.04.01 14:00 3. táblázat: A klubok YouTube-statisztikái (saját szerkesztés)

4. táblázat: A csapatok YouTube-videóinak átlagnézettsége (saját szerkesztés)

Csapat Nézettség/videó

Budapest Honvéd 509

Debreceni VSC 2123

Dunaújváros 471

Diósgyőri VTK 2758

Ferencváros 7291

Győri ETO 1436

Haladás 0

Kecskeméti TE 2999

Lombard Pápa 0

Nyíregyháza 0

MTK Budapest 437

Paksi FC 571

Pécsi MFC 654

Puskás Akadémia 317

Újpest 1781

Videoton 3269

44

7.2.4 A YouTube-eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal

Az 5. táblázatban összevetettem hazánk bajnokságának YouTube mutatóit a világ négy

legerősebb bajnokságával. Bár a magyar bajnokság adatait 2015 áprilisában vizsgáltam,

míg a többi liga eredménye 2014-es, őszi mérés. A szakadék azóta valószínűleg még

tovább nőtt a bajnokságok között. A legnagyobb bajnokságok csapatai rengeteg más

országból jövő szurkolóval rendelkeznek, ráadásul sokkal több pénzből gazdálkodnak

évente, ezért leginkább csak azt szeretném vele illusztrálni, hogy hatalmas potenciál van

egy jól kezelt videó-csatornában.

YouTube Össz.

Feliratkozó Feliratkozó

átlagban Össz. Nézettség Átlag

nézettség Videó/hét

Bundesliga 338,602 18,811 74,106,850 4,117,047 77

LA Liga 2,526,162 126,308 402,699,819 20,134,990 235

Premier L. 945,359 47,268 268,623,941 13,431,197 130

NB1 17,365 1085 11,756,497 734,781 34,5

Seria A 760,817 38,041 219,980,060 10,999,003 96

5. táblázat: Az NB I YouTube statisztikáinak összehasonlítása a négy

legnagyobb bajnoksággal (Kuzma, Bell & Logue, 2014; saját szerkesztés)

7.2.5 Twitter-mérések eredménye

A Twitter használat nem annyira elterjedt hazánkban (Szeghalmi, 2015). Ez a csapatok

jelenlétében is meglátszott, hiszen aktívan csak minden második klub használja a

mikroblog szolgáltatást. A Dunaújváros, a Pápa, a Nyíregyháza és a Paks egyáltalán

nem rendelkezik Twitter fiókkal. Inaktívnak számít a Debrecen, az Újpest és a Győri

ETO is; márciusban egyetlen tweetet sem osztottak meg a követőikkel. A Győrnél

meglepő ez a passzivitás, hiszen az összes klub közül ő rendelkezik a második legtöbb

követővel, szám szerint 5818-cal. Hasonló a helyzet az Újpesttel is, aki a negyedik a

rangsorban a több mint 1600 követőjével. A Győri ETO utolsó bejegyzését 2013

novemberében osztotta meg, a Debrecen 2014 februárjában, míg az Újpest 2015.

februárban.

Feltörekvőnek számít a Pécs és a Kecskemét csapata, akik, bár nem régóta

használják ezt a platformot, pár száz követőt össze tudtak gyűjteni néhány hónap alatt.

Átlagban napi egyet posztolnak, rendszerint a hivatalos oldal híreit, de a Kecskemétnél

már néha megjelennek egyedi tartalmak is.

45

Twitteren a Diósgyőr csapata rendelkezik a legaktívabb profillal; összesen már 15239

„csiripnél” tartanak, ami háromszor több mint a második helyen álló Ferencvárosé. A

miskolci csapat márciusban 443 bejegyzést írt, amely majdnem eléri a 15 bejegyzést

naponta. Remekül használják ki a platform adta lehetőségeket, amikor percről-percre

közvetítik a meccsen történteket, hiszen a Twitter lényege pontosan az azonnaliság és a

gyors információcsere. Így esetleg, aki nem tudja kedvenc csapata mérkőzéseit élőben

követni, itt tud a leggyorsabban tájékozódni az eseményekről. Mindezek mellett, klub itt

is megosztja a YouTube-videókat, Instagram-képeket, illetve Facebook-bejegyzéseket.

A Diósgyőr mellett az FTC, az MTK és a Videoton mondható igazán aktívnak a

Twitteren. A Ferencváros és a Videoton is leginkább a hivatalos oldal, illetve a

Facebook és Instagram tartalmait osztja tovább Twitteren; nem jellemző a kimondottan

mikroblogra szánt tartalom, mint a DVTK esetében. Viszont a Videotonnál

mindenképpen pozitív példa, hogy a klub rendelkezik angol nyelvű Twitter-oldallal,

amely, bár kevésbé aktív, mint a hazai felület, így is rendkívül sokszínű információval

látja el a magyarul nem beszélő rajongókat. A Videoton hivatalos oldalán is válthatunk

angol nyelvre, ahol megtalálhatjuk a klub által lefordított cikkeket. A Twitteren ezeket

teszik közzé. Az angol verzió jelenleg 187 követővel rendelkezik.

Ahogy már említettem, az MTK is kezd erősödni a Twitteren, márciusban már

272-t „csiripeltek”, viszont mindössze csak 363-an követik ezen a platformon csapatot.

Magassy Dávid, a klub social media menedzsere szerint legsikeresebb kampányuk a

Twitteren zajlott, melynek neve "Kezdőrúgás” volt (A Twitteren keresztül kerülhetnek

közelebb szurkolóink a csapathoz, 2015). Ebben, egy Twitteren kirakott kép

megosztásával (retweetelésével) a rajongók megnyerhették a tavaszi nyitómérkőzés

kezdőrúgását, illetve egy, a győztes szurkoló nevével feliratozott mezt. Az akkori

követőik körülbelül negyede részt vett a játékban. A social media menedszer szerint, a

kampánnyal a szurkolóik is közelebb érezhették magukat a csapathoz, illetve a klub is

tett egy gesztust a feléjük. Véleményem szerint, ehhez hasonló, Twitteren futó

kampánnyal lehetne a Facebook táborából is rávenni az embereket arra, hogy kövessék

a csapatot itt is. Ezáltal megnyílna annak lehetősége, hogy még több emberhez

eljussanak a klubbal kapcsolatos személyesebb hírek vagy akciók. Az MTK, a DVTK-

hoz hasonlóan, szintén tudósítja élőben a meccseit Twitteren.

Érdekesség, hogy míg a Ferencváros ezen a platformon is nagyon aktív, mégsem

követik olyan sokan arányaiban a csapatot, mint a többi közösségi média oldalon. A

zöld-fehér csapat rendelkezik a legtöbb követővel a Facebookon, a YouTube-on, illetve

46

az Instagramon is, de a mikroblog szolgáltatás jelenleg nem terjedt még el széles körben

a drukkereik körében.

A két legtöbb követővel rendelkező klub (Haladás, Győr) úgy ért el több mint

ötezres követőtábort egyenként, hogy összesen nem tweeteltek többet háromszáznál.

Csapat Összes tweet Követő Tweet márciusban Tweet/nap

Budapest Honvéd 2521 868 59 2

Debreceni VSC 4508 479 0 0

Dunaújváros PASE x x x x

Diósgyőri VTK 15239 2056 443 14,8

Ferencváros 5053 1319 326 10,9

Győri ETO 109 5818 0 0

Haladás 136 6459 6 0,2

Kecskeméti TE 48 17 38 1,22

Lombard Pápa x x x x

Nyíregyháza x x x x

MTK Budapest 1608 363 272 9,1

Paksi FC x x x x

Pécsi MFC 165 199 34 1,09

Puskás Akadémia 539 64 83 2,8

Újpest 1379 1614 0 0

Videoton 2274 1487 280 9,3

Összesen 33579 20743 1541 3,21

2015.04.01 13:00

6. táblázat: A Twitter-használat statisztikái (saját szerkesztés)

7.2.6 A Twitter eredmények összehasonlítása a top bajnokságokkal

Twitter Össz. Tweet Átl. Tweet Össz. Követő Átl. Követő

Bundesliga 141,222 7,845 2,797,400 155,411

LA Liga 460,041 23,002 24,631,600 1,231,580

Premier Leauge 458,719 22,936 17,769,214 888,461

NB1 33,579 2,099 20,743 1,296

Seria A 212,946 10,647 3,865,049 193,252

7. táblázat: Az NB I Twitter-statisztikáinak összehasonlítása a négy

legnagyobb bajnoksággal (Kuzma, Bell & Logue, 2014; saját szerkesztés)

7.2.7 Instagram-mérések eredménye

Jelenleg, a korábban bemutatott statisztikák alapján, az Instagram felfutása várható

hazánkban. Ezért sokat számít, hogy melyik klub hogyan és milyen gyorsan reagál a

változásokra. A tizenhat NB1-es csapatból nyolc rendelkezik Instagram-profillal

47

jelenleg, így őket tekintem a leginnovatívabbnak hazai szinten. A nyolc klub a

következő: Diósgyőr, Ferencváros, Haladás, Kecskemét, Pécs, MTK, az Újpest és a

Videoton. A legtöbb követővel a Ferencváros csapata rendelkezik. Több mint 5500-an

követik a zöld-fehér csapatot, ami nem meglepő, hiszen folyamatosan töltik fel a

tartalmat a közösségi oldalra. A márciusban készült 118 posztjuk azt jelenti, hogy

naponta majdnem négy képet, vagy rövid videót osztanak meg átlagban az oldalon.

Ugyancsak aktív a Videoton és a Diósgyőr csapata is. Az előbbi 75, míg az utóbbi 61-et

posztolt márciusban. A Videoton posztolt eddig a legtöbbet összességében a klubok

közül.

Inaktív, illetve félig inaktív az Újpest és az MTK csapata, annak ellenére, hogy

az Újpest elsőként kezdte használni az oldalt a magyar klubok közül, és több mint 1000-

en követik az Instagramon. Márciusban azonban egyetlen poszt sem született az

oldalon. Ugyanakkor hozzájuk kötődik egy hazai sikeres Instagram-kampány (Legyen

újpesti borítóképed a kupadöntő előtt, 2014), amelyben a szurkolók posztjaik után

beillesztve a #budapestlila hashtag-et jelezhették, hogy a Magyar Kupa döntőbe jutott

csapat mellett állnak. Gressó Gergelytől megtudtam, hogy közel 400 hashtag gyűlt

össze pár hét alatt, ami magyar szinten jónak számít. Annak ellenére nagy volt az

aktivitás, hogy a klub még csak egy jegyet sem ajánlott fel a kampányban

résztvevőknek. Szerinte azért lehetett sikeres a kampány, mert Instagramon sokkal

nagyobb az elköteleződés, az emberek ugyanis szeretik megmutatni, hogy egy

csoporthoz tartoznak.

A hashtageket egyébként mindegyik klub használja az oldalon, amely

közösségépítésre, illetve közösségbővítésre egyaránt alkalmas. Egyrészt, a szurkolók

könnyen megtalálhatják a csapatukkal kapcsolatos tartalmakat, köztük a hivatalos oldal

képeit is, másrészt, böngészhetnek az általuk nem követett, többi szurkoló képei, videói

között.

Új belépőnek számít a Kecskemét és a Pécs csapata az Instagram felületén.

Utóbbi, pár hónap alatt több mint 100 követőt tudott szerezni, amely Magyar Márk, a

klub sajtófőnöke szerint elégedettségre ad okot, ugyanis elérték a tavaszra kitűzött

számot.

48

Instagram Összes poszt Követő Poszt/március

Budapest Honvéd x x x

Debreceni VSC x x x

Dunaújváros PASE x x x

Diósgyőri VTK 197 977 61

Ferencváros 1023 5552 118

Győri ETO x x x

Haladás 111 1309 0

Kecskeméti TE 36 167 10

Lombard Pápa x x x

Nyíregyháza Spartacus x x x

MTK Budapest 81 70 3

Paksi FC x x x

Pécsi MFC 108 271 35

Puskás Akadémia x x x

Újpest 86 1085 0

Videoton 1205 1947 75

2015.04.01 15:00

8. táblázat: Instagram-használat statisztikái (saját szerkesztés)

7.3 Digitális elérés

Digitális elérés Facebook Twitter YouTube Instagram Össz.

Budapest Honvéd 35751 868 146 0 36765

Debreceni VSC 51779 479 208 0 52466

Dunaújváros PASE 2153 0 30 0 2183

Diósgyőri VTK 51922 2056 1726 977 56681

Ferencváros 132286 1319 11683 5552 150840

Győri ETO 48244 5818 936 0 54998

Haladás 14766 6459 0 1309 22534

Kecskeméti TE 7214 17 30 167 7428

Lombard Pápa 2877 0 0 0 2877

Nyíregyháza 2870 0 0 0 2870

MTK Budapest 7230 363 50 70 7713

Paksi FC 1908 0 40 0 1948

Pécsi MFC 8738 199 163 271 9371

Puskás Akadémia 8092 64 0 0 8156

Újpest 29751 1614 990 1085 33440

Videoton 53777 1487 1353 1947 58564

9. táblázat: Digitális elérés hazai szinten (saját készítés)

Végezetül készítettem egy összesítő táblázatot (9. táblázat), amely bemutatja, hogy a

klubok a Facebookon, Twitteren, YouTube-on illetve Instagramon mekkora

49

szurkolóbázist tudnak elérni összesen. Az eredményt a Facebook-kedvelők, a Twitter-

követők, a YouTube-feliratkozók és az Instagram-követők összesített száma adja. (Az

ötletet Matt O’Toole elemzése (2013) adta, aki a Premier League-ben szereplő

csapatokat vizsgálta hasonló módon.)

A 15. ábrán egyértelműen látszik a Ferencváros óriási fölénye, akit a Diósgyőr

és a Videoton követ a sorban. Ez alapján, nagyrészt a Facebook kedvelők száma

határozza meg az elérés mennyiségét, a többi közösségi oldal használata egyelőre nem

terjedt el széles körben hazánkban.

15. ábra: A klubok digitális elérése (saját készítés)

Szorosan a DVTK és a Videoton után következik a DVSC és a Győr csapata, bár ők

kevésbé aktívak a közösségi oldalakon, mint az előbb említett két klub. Ezért

feltehetőleg növekedni fog a differencia közöttük a közeljövőben. Őket követi kis

leszakadással a Haladás, a Honvéd és az Újpest csapata.

50

Utánuk azonban egy nagy szakadék található. Gressó Gergely szerint, a jövőben ez a rés

még tovább fog nőni a klubok között, hiszen akik eddig is használták a közösségi

médiát, később egyre korszerűbb social media-stratégiákat fognak alkalmazni. A többi

klub, akik 2015-ben nem használják ki a social mediában rejlő lehetőségeket, vagy csak

a Facebookon találhatók meg, azok valószínűleg már nem lesznek képesek behozni a

tapasztalati hátrányt a többi csapattal szemben.

7.3.1 A Digitális elérés összehasonlítása a top bajnokságokkal

A következő, 10. táblázatban a hazai legnagyobb digitális eléréssel rendelkező klub

(Ferencváros) adatait hasonlítottam össze a négy nagy bajnokság legtöbb digitális

eléréssel rendelkező csapataival (Digital Sports Media Magazine, 2014) Jól látható,

hogy a hazai szinten kiemelkedőnek számító Ferencváros eltörpül a legnagyobb Európai

klubok mellett.

Digitális elérés Facebook Twitter YouTube Instagram Összesen

Barcelona 79677153 26140154 1582747 5188588 112588642

Manchester Utd. 62072985 3928354 0 5194621 71195960

Bayern München 24699366 2023456 253666 1430562 28407050

AC Milan 23592080 2300488 254820 683809 26831197

Ferencváros 132286 1319 11683 5552 150840

10. táblázat: A legnagyobb digitális eléréssel rendelkező magyar klub

statisztikájának összehasonlítása a négy legnagyobb bajnokság adataival

(Kuzma, Bell & Logue, 2014; saját szerkesztés)

7.3.2 Korreláció a látogatottság és a digitális elérés között

Megvizsgáltam, hogy a klubok digitális elérése és nézőszáma (korábban közölt hazai

átlag nézőszám) között milyen lineáris kapcsolat figyelhető meg, vagyis kiszámoltam a

két változó egymáshoz való viszonyát. A korrelációs együtthatónak 0,87 értéket

kaptam, ez pedig azt jelenti, hogy egy klub digitális elérése, és a meccsre járó szurkolók

száma között nagyon erős lineáris kapcsolat figyelhető meg.

51

7.4 Keresztcsatornás (cross-channel) marketing elemzése

A következő elemzésem célja annak bemutatása, hogy a csapatok milyen szinten

reklámozzák a hivatalos honlapjukon a social media felületeiket. A táblázatban (11.

táblázat) az „Igen”-nel jelölt részek azt jelentik, hogy a csapat jelen van az adott

közösségi média platformon, és azt meg is jeleníti a weblapján. A „Nem” jelölése

esetén, bár a csapat rendelkezik regisztrációval az adott közösségi média oldalán, a

hivatalos honlapon azonban nincs megjelenítve az elérhetősége.

Csapat Facebook Twitter YouTube Instagram Egyéb

Budapest Honvéd Igen Nem Igen x x

Debreceni VSC Igen Nem Igen x x

Dunaújváros PASE Igen x x x x

Diósgyőri VTK Igen Igen Igen Igen Pinterest

Ferencváros Igen Nem Igen Nem Nem

Győri ETO Igen Nem Nem x Google+

Haladás Igen Nem x Nem x

Kecskeméti TE Igen Nem Nem Nem x

Lombard Pápa Igen x x x x

Nyíregyháza Spartacus Igen x x x x

MTK Budapest Igen Igen Igen Igen Google+

Paksi FC Igen x Nem x x

Pécsi MFC Igen Nem Nem Nem x

Puskás Akadémia Igen Igen Igen x x

Újpest Igen Igen Igen Igen x

Videoton Igen Nem Igen Igen Google+

11. táblázat: A klubok keresztcsatornás marketing használata (saját szerkesztés)

A Facebookot az összes csapat feltünteti a honlapján. Ez kétféleképpen valósulhat meg.

Egyik módja, hogy egy Facebook plugin segítségével beágyaznak egy „Facebook-

dobozt” az oldalba, amiben néhány, az oldalt kedvelő személy profilképe látható, illetve

a 2-3 legfrissebb hír a közösségi oldalról. A másik opció a híreket nem jeleníti meg,

csak a Facebook logója, illetve egy szöveg látható: „Kövessen minket a Facebook-on!”

A tizenkét Twitterrel rendelkező csapatból, mindössze csak négy jelenítette meg

a mikroblog-szájtot a hivatalos oldalán. Az MTK csapata egy „Twitter-dobozt” (3. kép)

is beágyazott a főoldalba, amely hasonlóan a Facebookhoz, a legfrissebb híreket

mutatja. Egy rendszeresen frissített Twitter-oldalnál rendkívül hasznos plugin, hiszen

sokkal gyorsabban lehet a fontos információkat olyan szurkolókhoz is eljuttatni, akik

amúgy nem Twittereznek rendszeresen, vagy nem is rendelkeznek Twitter-fiókkal.

52

3. kép: Az MTK és a Diósgyőr honlapján a közösségi média oldalak reklámozása

(Forrás: http://mtkbudapest.hu/ ; http://dvtk.eu/ )

A Kecskemét, Pécs, Videoton és a Ferencváros csapatának is érdemes lenne

megjeleníteni a Twitter-fiókját a főoldalon, hiszen ők a többi csapattal szemben aktívak

a mikroblogon.

A tizenhárom YouTube-csatornával rendelkező csapatból nyolc klub jelenítette

meg azt valamilyen formában a weboldalán. A legaktívabb csapatoknál ez a lehetőség a

csatorna népszerűsítésére nem is maradt el úgy, mint a Ferencvárosnál, a DVTK-nál

vagy a Puskás Akadémiánál.

A nyolc Instagramon szereplő csapat közül csak négy klub jelenítette meg azt a

klub weboldalán. Az idősebb korosztály miatt érdemes lenne a hivatalos oldalon is

minél több klubnak megjelenítenie az Instagram-oldalt, hiszen ezek a szurkolók főként

onnan szerzik az információkat, és ezáltal, a képmegosztó oldalon fellelhető tartalmak is

hozzáférhetővé válnának számukra.

53

Általánosságban elmondható, hogy azok a csapatok, akik igazán aktívak a közösségi

médiában, odafigyelek arra is, hogy a hivatalos oldalon is megfelelően meg legyenek

jelenítve ezek a csatornák. A legjobb példa erre az MTK, a DVTK (3.kép) és a

Videoton (4. kép). A Ferencváros csapata annak ellenére emelkedik ki a digitális elérés

szempontjából a mezőnyből, hogy a Twitter vagy az Instagram oldalát nem is

reklámozza a weboldalán.

5.kép A Videoton honlapján a közösségi oldalak népszerűsítése (forrás:

http://vidi.hu/)

A Kecskemét és a Pécs csapatára egyaránt jellemző, hogy bár négy közösségi oldalon is

fent vannak (Facebook, Twitter, YouTube, és Instagram) ezek közül mindössze csak a

Facebookot jelenítik meg a weboldalukon. Ezért érdemes lenne a többi oldal

elérhetőségét is megjeleníteniük. Az Újpest kitűnő példa a social media oldalak

feltüntetésére a weboldalon (6. kép), azonban jelenleg a Facebookot leszámítva

mindegyik platformon szinte teljesen inaktív a klub.

6. kép Az Újpest FC hivatalos oldalán a közösségi oldalak elérhetőségei (forrás:

http://ujpestfc.hu/)

54

7.5 A kvantitatív adatok összegzése

Az összes elemzést összevetve megállapítható, hogy második hipotézisem is

beigazolódott, mely szerint a csapatok használati szokásaiban jelentős különbségek

vannak. A közösségi média jelenlétből kiderül, hogy vannak csapatok, amelyek akár hat

közösségi oldalnak is tagjai, ezzel szemben a bajnokság csapatai között találunk olyan

klubot is, amely mindössze csak egy közösségi oldalon elérhető. Az aktivitás során is

jelentős különbségek mutatkoztak a klubok között, hiszen több klub is szinte teljesen

inaktív volt március hónapban, míg más csapatok több száz bejegyzést tettek közzé ez

idő alatt. A különbségek azonban leginkább a digitális elérésben mutatkoztak meg. Míg

a Ferencváros csapata több mint 150.000 embert tud elérni a közösségi média oldalak

segítségével, addig a Paks csapatánál ez a mutató még a 2000-es számot sem éri el.

8. Kvalitatív adatok kiértékelése

A hat kérdésből álló kérdőívet, amelyet a függelék tartalmaz, 15 csapatnak küldtem el.

A tervek szerint az Újpest és a Ferencváros csapatával személyes interjút készítettem

volna, de végül csak az Újpest képviselőjével sikerült ezt megvalósítani. A kérdőívben

több témakört is érintettem, és megpróbáltam elsősorban azokra az információkra

rákérdezni, amelyekhez nem tudtam előtte hozzáférni, lévén nem nyilvános adatokról

van szó. Igyekeztem olyan kérdéseket feltenni a kluboknak, amire a közösségi média-

megjelenésükért felelős munkatársuk hosszabban, az adott kérdéskört jobban kifejtve

tud válaszolni. A 15 csapatból sajnos csak háromtól kaptam visszajelzést, ez egészült ki

a már említett fővárosi csapat válaszaival.

Újpesti részről Gressó Gergely válaszolt személyesen a kérdéseimre, aki két évig

kezelte a klub közösségi média oldalait. Vele egy egyórás, strukturálatlan interjút

készítettem egy kávézóban, mobiltelefonnal rögzítve a beszélgetést.

8.1 Témakörök

8.1.1 Közösségi médiából a hivatalos oldalra: az „átkattintás”

Az átkattintások aránya a közösségi oldalakról a hivatalos oldalakra nem nyilvános

adat, így ezekre a kérdőívek során kaptam választ a klubok kommunikációért felelős

munkatársaitól. A Pécs csapatánál az a tapasztalat, hogy a közösségi média nélkül jóval

kevesebben látogatnák a hivatalos oldalt; úgynevezett „átterelő eszközként” is

funkcionálnak a klub social media oldalai. Az MTK-nál hosszú ideig nem volt elérhető

55

a hivatalos weboldal, ez idő alatt a szurkolók elsődleges információforrásává a

Facebook oldaluk vált. Náluk is az a jellemző, hogy a hivatalos oldalra a látogatók

többsége a közösségi oldalakról érkezik.

A Puskás Akadémiánál is van átfedés a két oldal között: a látogatók egy része a

közösségi médián keresztül éri el a hivatalos weblapot, bár ennek mértékét nem

részletezték. Az Újpestnél ezzel szemben az volt a jellemző, hogy az emberek többsége

nem kattint át a külső linkre. A 3 perces videó és a 2000 karakteres cikk már túl

hosszúnak minősül a szurkolók számára. Náluk leginkább azok a Facebook posztok

értek el sikert, amelyben egy rövid buzdítás és a szurkolótábor képe szerepelt.

8.1.2 Közösségi média-stratégia

A válaszadó klubok stratégiájában egyaránt megtalálható az előre elkészített terv és a

spontaneitás. Alapvetően előre felépített vázzal dolgoznak fordulóról fordulóra, amiben

a mérkőzés napjához igazodva teszik ki a fel-, illetve levezető anyagokat az adott

meccsről. Például az Újpest csapatánál úgy néz ki egy megszokott sablon, hogy a

mérkőzés előtt interjút készítenek az edzővel és egy játékossal, a meccs napján fotót

tesznek közzé a mérkőzés helyszínére való indulásról, a bemelegítésről; a meccs után

pedig interjú következik a kulcsemberekkel, illetve a mérkőzés összefoglalója és

további képek posztolása a meccsről. Ahogy az MTK social media menedzsere

fogalmazott: „Ebbe a felépített vázba azonban beleszólhatnak egyéb események is (pl.:

egy héten több mérkőzés – kupa összecsapás, egy játékosuk behívót kap a válogatottba,

sérülések) amelyről külön – a hét elején még nem feltétlenül látott – anyagot kell

készíteniük”. A közösségi média előnye, hogy gyorsan lehet reagálni az aktuális

történésekre. Gressó Gergely szerint, aki futballklubnak és márkának is volt egyaránt a

social media menedzsere, teljesen más felfogást és tervezést igényel a két dolog. Míg

egy márkánál előre be lehet ütemezni egy hónapra a posztokat akár egy termékről,

addig a klubnál fel kell készülni olyan váratlan dolgokra is, hogy a csapat kiesik egy

alacsonyabb osztályú klub ellen a Magyar Kupában. Ilyenkor szerinte a legjobb, amit

tenni lehet, a bejegyzések posztolásának elkerülése közvetlenül a mérkőzés után, mert

az embereket ez csak felingerli, dühüket pedig az adott felületen vezetnék le. Ellenben

egy győztes meccs után nagyon hálás feladat az oldalak kezelése.

56

8.1.3 A közösségi média használatának előnyei, hátrányai

A csapatok legtöbbje szerint a közösségi média legnagyobb előnye, hogy a nem

formális kommunikáció által közelebb kerülhet a szurkoló a csapathoz, betekintést

nyerhet a „kulisszák” mögé. Fontos szempont még számukra, hogy minél több szurkolót

érjenek el, és erre a közösségi média kitűnő platform, hiszen egyre többen használják,

másrészt olyan emberek hírfolyamába is bekerülhetnek, akik amúgy nem látogatnák

meg naponta a hivatalos oldalt egy-egy információért. Magassy szerint: „Egy jól kezelt

közösségi média-használat hozzáadhat, illetve kiegészítheti a csapat arculatát.

Hátrányként több csapat is azt említette, hogy nagyon könnyen válhatnak

negatívvá. Az MTK szerint mindig lesz olyan szurkolójuk, aki a közösségi média

felületein fejezi ki nem tetszését, a csapat eredményességétől függetlenül. Az Újpestnél

is az volt a tapasztalat, hogy a negatív vélemény sokkal hamarabb kijön az emberekből.

Ha valamivel elégedettek voltak, akkor kedvelték, megosztották a bejegyzést, de mivel

a negatív véleménynek nincs „gombja”, így kommentben élték ki magukat a szurkolók,

olykor akár halálos fenyegetéseket téve. Hátrány volt még szintén, hogy a szurkolók

sokszor nem fogadták el hivatalos információforrásként például a Twittert. Hiába

kerültek oda fel percenkénti tudósítások, akár az edzőmeccsekről is.

8.1.4 A közösségi médiáért felelős munkakör a klubon belül

A kérdőívben arra is kitértem, hogy a klubon belül hányan és mekkora időráfordítással

végzik a közösségi oldalak kezelését. A tapasztalat az volt, hogy a legtöbb helyen nincs

külön kizárólag a közösségi médiát kezelő ember. A Puskás Akadémiánál két ember

végzi az oldalak kezelését, részint külön munkakörként; a Pécsnél szintén két ember

kezeli a közösségi oldalakat, de egyben ők felelnek a kommunikációért és a

marketingért is. Változó időráfordítással, átlagosan napi 1-3 órát foglalkoznak vele.

Az MTK csapata külön foglalkoztat egy embert, aki a klub labdarúgó

szakosztályának a közösségi médiafelületeiért felel. Ez elsősorban a Facebook és a

Twitter oldalainak kezelését jelenti, de az Instagram, YouTube és a Vine ugyanúgy

beletartozik a munkakörébe – ellenben ott megjelennek más szakosztályok tartalmai is.

Gressó szerint az Újpestnél a kommunikációs igazgató munkakörébe tartozott az

online és az offline média, továbbá ő felelt a sajtókapcsolatokért is. Kezdetben még volt

két segítője, de ők sem szakmabeliek voltak. A 2013-2014-es szezont viszont már

egyedül kezdte, illetve egy külsős fotós segítette a munkáját, de mivel ő máshol

dolgozott főállásban, nem volt kapacitása arra, hogy az összes edzésről vagy

57

csapatprogramról készítsen anyagot. A Magyar Labdarúgó Szövetség egyébként

rendelkezik a kommunikáció terén előírással a klubok felé (MLSZ Klublicenc

Szabályzat, 2014-2015). E szerint minden csapatnak alkalmaznia kell egy licences

sajtófőnököt. Ennek a feltételei viszonylag könnyen teljesíthetőek. Néhány klubnál a

helyi sportújságíró volt beírva sajtófőnöknek, aki hét közben nem foglalkozott a csapat

kommunikációjával, így a közösségi oldalakkal sem.

9. A csapatok kategorizálása

A kutatásból nyert statisztikák, illetve az interjúk elemzése során szerzett információk

alapján a magyar csapatokat négy különböző csoportba kategorizáltam.

Az első csoportba („Sikeres újítók”) tartoznak azok a csapatok, akik több

közösségi média platformon is megtalálhatóak, ezeken kivétel nélkül magas aktivitást

mutatnak és összességében magas digitális eléréssel rendelkeznek. Továbbá ezekre a

csapatokra jellemző, hogy a közösségi média oldalaikat megfelelően illesztik be a

hivatalos oldalukba, illetve bátran jelennek a legújabb közösségi oldalakon is. Ezek a

csapatok a következők: Diósgyőr, Ferencváros és a Videoton.

A második csoportba („Feltörekvők”) tartoznak azok a csapatok, akik több

közösségi média oldalon elérhetőek, ezeken nagyrészt aktívak, azonban követői

számban (digitális elérés) nem érnek el akkora tömegeket, mint az előbb említett

csapatok. Ide tartozik a Kecskemét, MTK, Pécs és a Puskás Akadémia csapata.

A harmadik csoportba („Passzívak”) azok a csapatok kerültek, amelyek

megtalálhatóak a nagy közösségi média oldalakon, nagy digitális eléréssel

rendelkeznek, azonban nem mutatnak arányaiban kellő aktivitást a követőik számához

képest. Ebbe a kategóriába tartozik a Budapest Honvéd, a Debrecen, a Győr, a Haladás

és az Újpest csapata.

A negyedik csoportba („Lemaradók”) tartoznak azok a kisebb városoknak

csapatai, amelyek egy vagy legfeljebb két közösségi oldalon elérhetőek csak, alacsony a

digitális elérésük, és aktivitásban sem erősek. Ennek a csoportnak a tagjai: Dunaújváros,

Nyíregyháza, Paks és a Pápa csapata.

58

10. Lehetséges fejlesztési lehetőségek a klubok számára

A következő fejezetben a kutatás során szerzett tapasztalatok alapján összefoglalom,

hogy a klubok jelenlegi helyzete alapján, melyek azok a gyengepontok, amiken érdemes

lenne fejleszteniük a csapatoknak. Bár minden klub helyzete egyedi, amihez

„személyre” szabott stratégia kell, néhány fontos dolgot mégis kiemelnék.

Az első és legfontosabb, hogy azok a klubok, akik nem kezdték még el használni, vagy

nem aktívak a közösségi média oldalakon, azok minél előbb pótolják ezt a

hiányosságukat.

Ahogy McCarthy (2014) fogalmaz a közösségi média által teremtett kihívásokra

és a lehetőségekre mindenképp reagálnia kell egy klubnak. Szerinte a legfontosabb első

körben, egy profi szakemberekből álló elemzőcsapatot alkalmazni, akik megvizsgálják a

klub jelenlegi kommunikációját, illetve kockázatot számítanak. Miután megtörtént az

analízis, a klub tisztább képet kaphat arról, hogy honnan vegyenek el erőforrást és azt

mibe érdemes fektetni kommunikáció terén. Ha ez mind megtörtént, akkor érdemes egy

mindenre kiterjedő elemzést készíttetni a csapat szurkolóbázisának az összetételéről, a

minél sikeresebb elérés érdekében.

Gressó szerint hozzávetőleg 1.000.000 forintra lenne szükség havonta a hazai

csapatoknak az optimális közösségi média megjelenéshez. Ez fedezné három szakember

bérköltségét, illetve a hirdetésekre fordított összegeket. Magyarországon szerinte

minimum három ember szükségeltetik ahhoz, hogy a klub megfelelően tudjon

kommunikálni. Kell egy fotós-videós szakember, aki főállásban, akár egész nap

dokumentálja magas minőségben a csapat történéseit, hiszen ez adja a tartalom alapját.

Szükség van egy emberre, aki a kisebb napi feladatokat elvégzi, posztokat ír, válaszol a

szurkolói kérdésekre; illetve szükség van egy sajtófőnökre, vagy kommunikációs

igazgatóra, aki az egész folyamatot irányítja.

A költségvetés erre eső maradék részét pedig érdemes a közösségi médiában

történő reklámozásra költeni, hiszen a futballszurkolókat nagyon könnyű targetálni,

illetve hazánkban kevés pénzből sok embert lehet elérni. Ebbe gyakorlatilag bármi

beleférhet; a hazai mérkőzések reklámozása, vagy klub logójával ellátott termékek

értékesítésének a növelése a webshop hirdetése által, de akár szurkolói hűséget is

növelheti a klub egy kampánnyal, amibe a szimpatizánsait bevonja.

Több klub hátrányként említette a szurkolók által érkezett negatív

hozzászólásokat. McCarthy szerint jogosak ezek az aggodalmak a kluboknál. Azonban

59

ha nem vennének részt a közösségi médiában, úgy a korábban említett számos előnyről

is lemaradnának. A jól kezelt közösségi média kommunikáció növelheti a márka

hírnevét vagy akár profitot is termelhet a klub számára.

A közösségi médiában résztvevő csapatoknak fontos, hogy legyen egy

stratégiájuk, és ahhoz köthető célokat tűzzenek ki maguk elé. Ha ez megvan a

következő lépés, hogy a közösségi média kommunikációt összehangolják a klub teljes

körű a marketingkommunikációval. Ha ez mind megvan, akkor lehet különböző

taktikákat, kampányokat kitalálni, amellyel a legjobb mutatókat érthetik el a

kommunikáció terén (McCarthy et al., 2014).

Azoknál a kluboknál, ahol látszik, hogy komolyan dolgoznak a közösségi média

megjelenésükön és jó mutatókkal rendelkeznek az egyik legnagyobb kihívás, hogy

folyamatosan fenntartsák az érdeklődést a szurkolókban, és egyre nagyobb tömegeket

érjenek el (Kuzma, Bell & Logue, 2014). Továbbá fontos, hogy időben észrevegyék a

folyamatosan változó közösségi média trendeket és azokat megfelelően alkalmazzák.

60

11. Összegzés

A dolgozatom bevezetésében foglaltaknak megfelelően elemeztem a futballklubok

közösségi médiában történő megjelenését a hazai csapatokra fókuszálva. Felmérésekkel

és kutatásokkal bizonyítottam a közösségi média oldalak egyre növekvő fontosságát,

mely platform napjainkban gyakorlatilag megkerülhetetlen a klubok számára.

Az általam felvázolt szempontok alapján megvizsgáltam a magyar bajnokság

csapatainak a közösségi média megjelenését, aktivitását, keresztcsatornás marketingjét,

illetve digitális elérését.

A hipotézisem alátámasztására számos statisztikát bemutattam a dolgozatomban,

amelyek azt igazolták, hogy jelentős különbségek vannak a klubok között a közösségi

oldalak használatában. Magyarországon a nagy nyugati futballklubokhoz hasonlóan már

megjelentek azok a csapatok, amelyek felismerték a közösségi médiában rejlő

lehetőségeket és profi módon használják ezeket az oldalakat. Azonban ezen csapatok

száma egyelőre még nagyon elenyésző.

Napjainkban hiába elérhető számos hazai csapat a különböző közösségi

oldalakon, azonban a klubok részéről sokszor nagymértékű passzivitás társul ezekhez.

Pedig a szurkolói aktivitást és elköteleződést vizsgálva az tapasztalható, hogy szurkolói

részről lenne rá igény. Ez tovább erősíti azt a feltevést, mely szerint egy futballklubnak

más kommunikációs stratégiára van szüksége a közösségi oldalakon, mint a különböző

márkáknak. Az elköteleződés aránya jóval magasabb volt azoknál a csapatoknál, akik

naponta több tartalmat osztottak meg a szurkolóikkal.

A klubok keresztcsatornás marketingjén szintén bőven van lehetőség fejleszteni.

Számos klub létezik, amelyik aktív ugyan valamelyik social media platformon, azonban

nem fordít kellő energiát ezeknek a reklámozására a hivatalos oldalán.

A személyes, illetve e-mail-es interjúkból kiderült, hogy a kluboknál legtöbbször

nincs külön szakember a közösségi média oldalak kezelésére, általában a

kommunikációért felelős munkatársaknak csupán egy munkaköre a sok közül, így nehéz

rendszeresen magas szintű tartalommal ellátni a szurkolókat.

Az összes általam vizsgált szempont adatai alapján csapatokat végül négy

kategóriába (Sikeres újítók, Feltörekvők, Passzívak, Lemaradók) osztottam be.

Összességében úgy gondolom, hogy a klubok részéről jóval nagyobb

odafigyelést igényelne a közösségi média megjelenésük, hiszen ahogy korábban már

kifejtettem, sokkal több előnye létezik számukra, mint hátránya.

61

12. Irodalomjegyzék

A digitális reklámpiac 20%-kal nőtt 2014-ben (2015. március 3). Mediapiac.com.

Elérhető: https://www.mediapiac.com/mediapiac/A-digitalis-reklampiac-20-kal-nott-

2014-ben/112182 Hozzáférés: 2015. április 27.

A Fradi mindenkit megver – népszerűségben (2010. május 5). NemzetiSport.hu.

Elérhető: http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/a-fradi-mindenkit-ver-

nepszerusegben-2027471 Hozzáférés: 2015. április 30.

A hazai internetfelhasználókról (2014. november 24). Gemius.hu. Elérhető:

http://gemius.hu/hu/hirek/2014-11-24/01 Hozzáférés: 2015. április 25.

A Twitteren keresztül kerülhetnek közelebb szurkolóink a csapathoz. (2015. január 9).

MTK.hu. Elérhető: http://mtk.hu/percrol-percre-bejegyzesek/a-twitteren-keresztul-

kerulhetnek-kozelebb-szurkoloink-a-csapathoz Hozzáférés: 2015. április 24.

Anderson, Chris (2006). The Long Tail: Why the Future of Business is Selling Less of

More. New York: Hyperion.

Araújo, N., Carlos, P. & Fraiz, J.A. (2014), Top European football clubs and social

networks: a true 2.0 relationship?, Sport, Business and Management: An International

Journal, Vol. 4 Iss 3, (pp. 250 – 264). Elérhető:

http://www.researchgate.net/publication/265856878_Top_European_football_clubs_an

d_social_networks_a_true_2.0_relationship Hozzáférés: 2015. április 28.

Boyd, Danah M.& Ellison, Nicole B. (2007) Social Network Sites: Definition, History,

and Scholarship, Journal of Computer-Mediated Communication, Volume 13, Issue

1, (pp. 210–230) Elérhető: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1083-

6101.2007.00393.x/full Hozzáférés: 2015. április 26.

Bulletin Board System (n.d.) Pcforum.hu Elérhető:

http://pcforum.hu/szotar/Bulletin+Board+System.html Hozzáférés: 2015. április 28.

Chadwick, S. & Beech, J. (2007), Introduction: the marketing of sport, in Chadwick, S.

and Beech, J. (Eds), The Marketing of Sport, Pearson Education, Harlow, (pp. 3-22).

Cross-channel marketing, (n.d). Businessdictionary.com. Elérhető:

http://www.businessdictionary.com/definition/cross-channel-marketing.html

Hozzáférés: 2015. április 29.

Culnan, M.J., McHugh, P.J. & Zubillaga, J.I. (2010), How Large U.S. Companies Can

Use Twitter and Other Social Media to Gain Business Value, MIS Quaterly Executive,

9(4), (pp. 243-259), Elérhető: http://misqe.org/ojs2/index.php/misqe/article/view/342

Hozzáférés: 2015. április 27.

62

Das Dutta, Sumita (2014. szeptember 5). Make Your Content Go Viral with Vine.

SocailMediaToday.com. Elérhető: http://www.socialmediatoday.com/content/make-

your-content-go-viral-vine Hozzáférés: 2015. április 28.

Digital Set to Surpass TV in Time Spent with Media UK (2014. március 18).

eMarketer.com, Elérhető: http://www.emarketer.com/Article/Digital-Set-Surpass-TV-

Time-Spent-with-Media-UK/1010686 Hozzáférés: 2015. április 26.

Digital Set to Surpass TV in Time Spent with US Media (2013. augusztus 1).

eMarketer.com, Elérhető: http://www.emarketer.com/Article/Digital-Set-Surpass-TV-

Time-Spent-with-US-Media/1010096 Hozzáférés: 2015. április 27.

Digital Sports Media Magazine (2014. november) RESULT Sports Publication. (p. 9).

Elérhető: http://www.result-sports.de/wp-

content/uploads/Digital_Sports_Media_November.pdf Hozzáférés: 2015. április 26.

Digital vs Traditional Media Consumption Summary (2014), Globalwebindex, Elérhető:

https://propellergroup.app.box.com/s/1rh8flz7dki7c267f5i2 Hozzáférés: 2015. április

27.

Dima, Teodor (2015. március 17.) Social Media Usage In European Clubs Football

Industry. Is Digital Reach Better Correlated With Sports Or Financial Performane?, in

The Romanian Economic Journal, Elérhető:

http://www.rejournal.eu/sites/rejournal.versatech.ro/files/articole/2015-03-

17/3248/ydima.pdf Hozzáférés: 2015. április 27.

Dombi Gábor (2012. január 9). A közösség média rövid története.Mandarchív.hu

Elérhető: http://mandarchiv.hu/cikk/59/A_kozossegi_media_rovid_tortenete

mandarchív.hu Hozzáférés: 2015. április 27.

Eisenberg, Bryan (2008. november 7). Understanding and Aligning the Value of Social

Media. Clickz.com. Elérhető:

http://www.clickz.com/clickz/column/1716937/understanding-aligning-value-social-

media Hozzáférés: 2015. április 26.

Facebook now has 1.44 billion monthly active users, (2015. április 23). ibnlive.com.

Elérhető: http://ibnlive.in.com/news/facebook-now-has-144-billion-monthly-active-

users/541481-11.html Hozzáférés: 2015. április 26.

Facebook Statistics (2015. április 14). Statistic Brain Research Institute. Elérhető:

http://www.statisticbrain.com/facebook-statistics/. Hozzáférés: 2015. április 23.

Foci- és stadionpolitika az Orbán-kormányok idején (2013. szeptember 17). Ténytár.hu.

Elérhető:

http://tenytar.hu/elemzes/foci_es_stadionpolitika_az_orban_kormanyok_idejen#.VUKO

-Pntmkp Hozzáférés: 2015. április 27.

63

Fórum, (n.d.) h2online.hu, Elérhető:

http://www.h2online.hu/?post_type=fogalomtar&p=591 Hozzáférés: 2015. április 29.

Fradimedia (2012. november 12). YouTube.com. Elérhető:

https://www.youtube.com/watch?v=3SOEjliXjiU Hozzáférés: 2015. április 25.

Fradimedia (2015. február 21). YouTube.com. Elérhető:

https://www.youtube.com/watch?v=TwlIuvcQ4Sg Hozzáférés: 2015. április 25.

FTC: Somália 14 vb-döntőt saccolt a magyaroknak (2015. február 8). NemzetiSport.hu.

Elérhető: http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/ftc-somaia-14-vb-dontot-saccolt-

a-magyaroknak-2393605 Hozzáférés: 2015. április 29.

Gelegonya Edina (2011), Ez nem az a tizenöt perc. Önreprezentáció a YouTube-on,

illetve az ehhez kötődő népszerűség működési mechanizmusa és hálózati kontextusa."

In Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló

zeneipar korában, szerkesztette: Kacsuk Zoltán, Vályi Gábor, Tófalvy Tamás, (pp. 93-

107). Budapest: L'Harmattan.

Google Ház Budapest (2014. május 27). Elérhető:

https://sites.google.com/a/pressatgoogle.com/google-haz-budapest/home Hozzáférés:

2015. április 27.

Grahl, Tim (n.d). The 6 Types of Social Media. Elérhető: http://timgrahl.com/the-6-

types-of-social-media/ Hozzáférés: 2015. április 28.

Gyöngyösi Balázs (2014. május 12). Már csak futball kell az új stadionokba.

Napigazdaság.hu. Elérhető: http://www.napigazdasag.hu/cikk/12216/ Hozzáférés: 2015.

április 30.

Healy, J.C. & McDonagh, P. (2012), Consumer roles in brand culture and value co-

creation in virtual communities, in Journal of Business Research, Vol. 66 No. 9, (pp.

1528-1540).

Hiába az új stadionok, az FTC-nél és az NB I-ben is csökkent a nézőszám (2014.

december 8). NemzetiSport.hu. Elérhető:

http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/nezoszam-2381393 Hozzáférés: 2015.

április 30.

Horváth Dorka (2013. szeptember 17). A blogok világa. Egyetemi előadás. Budapesti

Corvinus Egyetem. Elérhető: https://prezi.com/worn6w-kw6jz/eloadas-1/ Hozzáférés:

2015. április 29.

How often should you post on your Facebook pages? (2011. április 19).

Socialbakers.com. Elérhető: http://www.socialbakers.com/blog/147-how-often-should-

you-post-on-your-facebook-pages Hozzáférés: 2015. április 25.

64

http://likealyzer.com/

http://socialblade.com/

http://tweetchup.com/

IRC – Internet Relay Chat (n.d.), Webopedia.com. Elérhető:

http://www.webopedia.com/TERM/I/IRC.html Hozzáférés: 2015. április 26.

Jagodits Rómeó et al. (2014. május 29). Fogyasztói attitűd, avagya szurkolói bázis

szerepe a futballban. Magyar Futballmarketing Műhely. Elérhető:

http://sportsmarketing.hu/wp-

content/uploads/2014/06/jagodits_romeo_futballmarketing-meetup.pdf Hozzáférés:

2015. április 30.

Janssen, Corry, Virtual world (n.d.) Technopedia.com. Elérhető:

http://www.techopedia.com/definition/25604/virtual-world Hozzáférés: 2015. április 26.

Kaplan, Andreas M. & Haenlein, Michael (2010) Users of the world, unite! The

challenges and opportunities of Social Media. Business Horizons. 53 (1) (pp. 59–68).

Elérhető: http://www.slideshare.net/escpexchange/kaplan-haenlein-users-of-the-world-

unite-the-challenges-and-opportunities-of-social-media Hozzáférés: 2015. április 26.

Kaplan, Andreas M. & Haenlein, Michael. (2011) The early bird catches the news: Nine

things you should know about micro-blogging. In: Business Horizons. 2011/54, (pp.

105-113). Elérhető: http://michaelhaenlein.net/Publications/Kaplan,%20Andreas%20-

%20The%20early%20bird%20catches%20the%20...%20news.pdf Hozzáférés: 2015.

április 25.

Kemp, Simon (2014. január 9). Wearesocial.net. Elérhető:

http://wearesocial.net/blog/2014/01/social-digital-mobile-worldwide-2014/ Hozzáférés:

2015. április 27.

Kietzmann, J.H., Hermkens, K., McCarthy, I.P. & Silvestre, B.S. (2011), „Social

Media? Get Serious! Understanding the Functional Building Blocks of Social Media”,

Business Horizons, 54(1), pp. 241-251.Elérhető:

http://www.slideshare.net/IanMcCarthy/2011-social-mediabh Hozzáférés: 2015.

március 28.

Közösségi média (n.d.), In: Wikipedia.org. Elérhető:

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_m%C3%A9dia,

Hozzáférés: 2015. április 26.

Kutatópont - Az okostelefonok aránya 39 százalék Magyarországon, 2015. január

(2015. február 12). Netkutatások.hu. Elérhető:

65

http://www.netkutatasok.hu/2015/02/kutatopont-az-okostelefonok-aranya-39.html

Hozzáférés: 2015. április 28.

Kuzma, Joanne, Bell, Viv & Logue, Ciaran: A Study of the Use of Social Media

Marketing in the Football Industry (2014. október), In Journal of Emerging Trends in

Computing and Information Sciences, vol. 5., No. 10. (pp. 728-738). Elérhető:

http://www.cisjournal.org/journalofcomputing/archive/vol5no10/vol5no10_1.pdf

Hozzáférés: 2015. április 26.

Legyen újpesti borítóképed a kupadöntő előtt. (2014. május 19). Újpestfc.hu. Elérhető:

http://ujpestfc.hu/hirek/hir/legyen_ujpesti_boritokeped_a_kupadoento_elott Hozzáférés:

2015. április 23.

Ma törli a nem aktív lájkolókat a Facebook (2015. március 12). hvg.hu. Elérhető:

http://hvg.hu/tudomany/20150312_inaktiv_rajongok_torlese_facebook Hozzáférés:

2015. április 30.

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) (n.d.), In: Wikipedia.org. Elérhető:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_labdar%C3%BAg%C3%B3-

bajnoks%C3%A1g_%28els%C5%91_oszt%C3%A1ly%29 Hozzáférés: 2015. április

26.

Mangold, W.G. & Faulds, D.J. (2009), Social Media: The New Hybrid Element of the

Promotion Mix”, Business Horizons, 52 (1), (pp. 357-365). Elérhető:

http://www.researchgate.net/publication/222415599_Social_media_The_new_hybrid_el

ement_of_the_promotion_mix. Hozzáférés: 2015. április 27.

Markos-Kujbus Éva & Gáti Mirkó (2012) A közösségi média mint online stratégiai

eszköz in Online Marketing Szekció, 8.sz. tanulmány. Elérhető: http://unipub.lib.uni-

corvinus.hu/886/1/MKE_GM_mok2012.pdf Hozzáférés: 2015. április 30.

McCarthy, Jeff et al. (2013) Managing brand presence through social media: the case

of UK football clubs.

McCormack, Dermot (2002), Web 2.0: 2003-'08 AC (After Crash) The Resurgence of

the Internet & E-Commerce. Boston: Aspatore Books.

McLaren, Daniel (2014. május 29). Social Media Use Strengthens the Bonds Between

Football Fans and Their Teams. Theuksportsnetwork.com. Elérhető:

http://www.theuksportsnetwork.com/social-media-use-strengthens-the-bonds-between-

football-fans-and-their-teams Hozzáférés: 2015. április 30.

McLean, R. & Wainwright, D. (2009). Social networks, football fans, fantasy and

reality: How corporate and media interests are invading our lifeworld, In Journal of

Information, Communication and Ethics in Society, 7(1). (pp. 54 – 71.) Elérhető:

http://www.inderscience.com/offer.php?id=44790 Hozzáférés: 2015. április 28.

66

Media sharing site (n.d.), Pcmag.com. Elérhető:

http://www.pcmag.com/encyclopedia/term/63612/media-sharing-site Hozzáférés: 2015.

április 26.

Még mindig többet tévézünk, mint netezünk, (2014. december 22.) hvg. hu. Elérhető:

http://hvg.hu/tudomany/20141222_Meg_mindig_tobbet_tevezunk_mint_netezunk

Hozzáférés: 2015. április 27.

MLSZ Klublicenc Szabályzat (2014-2015). Magyar Labdarúgó Szövetség. Elérhető:

http://www.mlsz.hu/wp-content/themes/mlsz/admin/admin_if.php?action=get-

doc&id=58019 Hozzáférés: 2015. április 28.

NB I: „A szurkolói csoportok ellen indított háború” - demonstráció a hétvégén (2014.

július 31). NemzetiSport.hu. Elérhető: http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/nb-i-

a-szurkoloi-csoportok-ellen-inditott-haboru-demonstracio-a-hetvegen-2353969

Hozzáférés: 2015. április 29.

Nemzeti Sport Online Facebook oldala. Elérhető:

https://www.facebook.com/nsonline?fref=ts Hozzáférés: 2015. április 30.

O’Shea, M. (2011). Opportunity or obstacle? A preliminary study of professional sport

organizations in the age of social media. In International Journal of Sport Management

and Marketing, Vol. 10, No. 3/4. (pp. 196-212). Elérhető:

http://www.inderscience.com/offer.php?id=44790 Hozzáférés: 2015. április 26.

O’Toole, Matt (2013. február 22). Social Media Use amongst Premier League football

clubs. Analyticsseo.com. Elérhető: http://www.analyticsseo.com/blog/social-media-use-

amongst-premier-league-football-clubs/ Hozzáférés: 2015. április 30.

O'Reilly, Tim (2005. szeptember 30). "What Is web 2.0, Design Patterns and Business

Models for the Next Generation of Software." Oreilly.com. Elérhető:

http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.html, Hozzáférés: 2015. április 28.

Pető Péter (2010. május 6). A magyar labdarúgás rejtélye: mégis szeretik…, Nol.hu.

Elérhető: http://nol.hu/sport/20100506-es_megis_szeretik-651731 Hozzáférés: 2015.

április 30.

Petrányi-Széll András (2014. március 6). Közösségi élet a Facebookon túl,

psprovocative.com Elérhető: http://psprovocative.com/kozossegi-elet-facebookon-tul/

Hozzáférés: 2015. április 26.

Schultz, F., Utz, S. & Göritz, A. (2011), Is the Medium the Message? Perceptions of

and Reactions to Crisis Communication via Twitter, Blogs and Traditional Media,

Public Relations Review, 37, (pp. 20–27). Elérhető: http://dtserv2.compsy.uni-

jena.de/ws2014/medikfme_ue/36211177/content.nsf/Pages/64894BDCFE428C00C125

67

7D80005C84CA/$FILE/perceptions%20and%20reactions%20to%20crisis%20commui

nication%20via%20twitter.pdf Hozzáférés: 2015. április 23.

Smitha, Nate (2013a). Facebook Metrics Defined: PTAT. SimplyMeasured.com.

Elérhető: http://simplymeasured.com/blog/2013/07/31/facebook-metrics-defined-

ptat/#i.zvb2w7fhpfcyq5 Hozzáférés: 2015. április 28.

Smitha, Nate (2013b). Facebook Metrics Defined: Engagement Rate.

SimplyMeasured.com. Elérhető: http://simplymeasured.com/blog/2013/08/14/facebook-

metrics-defined-engagement-rate/#i.zvb2w7fhpfcyq5 Hozzáférés: 2015. április 28.

Social collaboration (n.d.), In: Wikipedia.org. Elérhető:

http://en.wikipedia.org/wiki/Social_collaboration Hozzáférés: 2015. április 27.

SocialDaily Analitics. (n.d). Elérhető:

http://analytics.socialdaily.com/hu/toplist/facebook/pages/?countries[]=HU&categories

=Sports+team&orderfield=fanCount&search=&interval=Daily Hozzáférés: 2015. április

20.

Sweney, Mark (2014. december 1.) UK set to be first country in which more than half of

ad spend goes digital. The Guardian.com. Elérhető:

http://www.theguardian.com/media/2014/dec/01/gadget-obsessed-uk-top-digital-

advertising-spend Hozzáférés: 2015. április 27.

Szász Barna (2015. február 26). Napi egymilliárd lejátszás nem tévedhet. Index.hu.

Elérhető:

http://index.hu/tech/2015/02/26/rovidvideok_coub_vine_instagram_loop_rovidvideo/

Hozzáférés: 2015. április 30.

Szeghalmi Balázs (2015. március 9). Csip-csirip: miért népszerűtlen a Twitter

Magyarországon? Kisalföld.hu. Elérhető: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/csip-

csirip_miert_nepszerutlen_a_twitter_magyarorszagon/2420722/ Hozzáférés: 2015.

április 30.

Szűts Zoltán, (2012) A web2.0 kommunikációelméleti kérdései, Jelkép:

KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA, 2012/1-4. szám. Elérhető:

http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/szuts_zoltan.htm, Hozzáférés: 2015. április 29.

Tapp, A. & Clowes, J. (2002), From ‘carefree casuals’ to ‘professional wanderers’:

segmentation possibilities for football supporters, In European Journal of Marketing,

Vol. 36 Nos 11/12, (pp. 1248-1269).

The birth of the web (n.d.) Elérhető: http://home.web.cern.ch/topics/birth-web

Hozzáférés: 2015. április 21.

68

The History and Evolution of Social Media (2009. október 7). Webdesignerdepot.com.

Elérhető: http://www.webdesignerdepot.com/2009/10/the-history-and-evolution-of-

social-media/, Hozzáférés: 2015. április 27.

Top Sites in Hungary (n.d). Alexa.com. Elérhető:

http://www.alexa.com/topsites/countries/HU Hozzáférés: 2015. április 30.

Tumblr About (n.d.) tumblr.com. Elérhető: https://www.tumblr.com/about Hozzáférés:

2015. április 30.

UEFA rankings for club competitions (2015. április 24). UEFA.com. Elérhető:

http://www.uefa.com/memberassociations/uefarankings/country/index.html Hozzáférés:

2015. április 30.

Vincze Tamás & Vajda János (n.d.a), Hálózati kislexikon, kfki.hu. Elérhető:

http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/lexikon/u.html#USENET Hozzáférés: 2015.

április 28.

Vincze Tamás & Vajda János (n.d.b), Hálózati kislexikon, kfki.hu. Elérhető:

http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/lexikon/b.html Hozzáférés: 2015. április 28.

Web 2.0 report 2014. (2014. április 2). KutatóCentrum.hu, Elérhető:

http://www.kutatocentrum.hu/tanulmanytar/2014/cikk-25 Hozzáférés: 2015. április 28.

YouTube Statistics (n.d.) Elérhető: http://www.youtube.com/yt/press/statistics.html

Hozzáférés: 2015. április 28.

Zsíros Mihály (2011) Sport a közösségi médiában, Szakdolgozat. Semmelweis

Egyetem, Budapest Corvinus Egyetem. Elérhető:

http://www.sport.zsirosmihaly.hu/szakma/diplomadolgozat.pdf Hozzáférés: 2015.

április 28.

69

13. Függelék

A klubok részére e-mailben elküldött kérdéssor:

1. Hogy jellemezné a klub közösségi médiához álló viszonyát általánosságban?

2. Milyen stratégiát alkalmaznak a közösségi média oldalak kezelésében? Naponta

tervezik meg, hogy mit posztolnak vagy egy előre elkészített terv alapján?

3. A hivatalos oldal látogatottságára milyen hatással van a közösségi médiában történő

tartalommegosztás?

4. A közösségi oldalak kezelése külön munkakör a klubon belül? Hányan és mekkora

időráfordítással végzik?

5. Mit gondolnak, mi volt az eddigi legnagyobb sikerük, illetve kihívásuk a közösségi

médián belül?

6. Eddigi tapasztalataik alapján milyen előnyei, illetve hátrányai voltak a klubnál a

közösségi média használatnak?