Orvosi Hetilap, 1926. szeptember (70. évfolyam, 36-39. szám)

112
70. évfolyam 36. szám Budapest, 1926 szeptember 5 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA. GYES ENDRE. LENHOSSÉK M IHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN 1SSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CS1KY JÓZSEF FELELŐ S SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : BÍRÓ ISTVÁN. KROMPECHER ÖDÖN 1870—1926. Még friss hantok fedik Liebermann Leó koporsóját s máris bekövetkezett az, amitő l régóta féltünk: Krompecher Ödön, egy év óta húzódó betegség után, a szenvedések terhe alatt összeroskadt. Mind a ketten az emberi nem fő ellen- ségei ellen folytattak küzdelmet: Liebermann a fertő ző betegségek és az immunitás tanainak kialakulásá hoz adta pazar kézzel az új eszméket, míg Krompecher örök nevet szerzett magának, mint a rákbetegségnek fáradhatatlan és eredményes búvára. Elmúlása annál fájdalmasabb, mert 56 éves korában ragadta el a halál, s még életének utolsó éveiben is nagyon sokat dolgozott. Egyik legkiválóbb histologusunkat vesztettük el benne, akinek nevét messze határainkon túl, mondhatni világ- szerte ismerték. Ha életpályáján végigtekintünk, úgy tű nik fel, hogy benne volt valami azoknak a mű vészeknek a lelkesedésébő l és alkotási lázából, akiket teljesen lefoglal valamely terv megvalósítása s összes energiájukat ennek szentelik. Krompecherben sem szabad csupán a szorgalmas munkást látnunk, aki nagy kitartással összegyű jtött anyagát lelkiismere tesen dolgozza fel, mert ő t legfő képpen az ösztönözte a munkára, hogy b izonyos igazságokat, amelyeket elképzelő erejével megsejtett, minden oldalról megvilágítson és a kétségtelen bizonyosság fokára emeljen. A mű vészlelkekkel való összehasonl ítás még annyiban is reá illik, hogy valamint az igazán tehetséges vés zek úgyszólván maguktól, minden nagyobb külső befol yás, irányítás nélkül megtalálják önmagukban a teremtő erő t, úgy K rompecher is egész fiatalon, olyan korban, mikor mások még csak tapo- gatózva teszik az első félénk lépéseket, magas színvonalú, eredeti eszmékben gazdag munkákkal lepte meg a világot. Amikor a basalsejtű rákot tárgyaló híres monográfiája Jenában megjelent, nem sokkal volt több harminc évesnél. Ezt a munkáját, amely igen nagy jelentő ségre jutott a rák kórszövettanában, megelő zte pár kisebb dolgozata, amelyek már jelezték azt az utat, amelyen késő bb szilárd k öv e tk e z e te s s é g g e l haladt. Legelő ször azt mutatta ki, számos eset pontos tanulmányozása által, hogy azok a fészkesszerkezetű bő rdaganatok, amelyeket az elszarusodott és tüskés hámsejtek hiánya miatt általában nem tartottak rákosaknak s amelyekre Braun az endothelioma nevet ajánlotta, mégis csak hámsejtekbő l fejlő d- nek, tehát valódi rákok, de a cancroidoktól különböznek abban, hogy a hámsejtek állandóan megtartják az epidermis basalis, azaz csirarétegének tulajdonságait, tehát nem alakulnak át tüskéshámsejtekké s nem is szarusodnak el. Ezeket a daganatokat nevezte el Krompecher basocellularis rákoknak s igen alapos vizsgálatokkal tisztázta azok változatos megjelenési formáit, a mirigyeket utánzó és tömlő s alakokat és a stroma je llemző hyalinos elfajulását. A basocellularis rákró l megállapította, hogy az lassúbb növekedésű mint a cancroid s nem is terj ed a nyirokutakon. Ugyanily daganatokat talált némely nyálkahártyán és a nyálmirígyben is. Ily módon be tudta bizonyítani, hogy számos olyan daganat, amelyet eddig az endotheliomák, vagy az alveolaris sarcomák közé soroztak, hámeredetű s a basocellularis rák gyű jtő neve alatt foglalható ös sze. Krompecher az ő merésznek látszó új tanait olyan sok esetbő l vonta le, olyan gondos leírásokkal és raj zokkal támo- gatta, s következtetéseit is olyan szabatosan fogalmazta meg, hogy az eleinte fölhangzó ellenvetések csakhamar elnémultak s a német bő rgyógyászok és sebészek kongresszusaikon teljesen csatlakoztak felfogásához és a basalsejtű rák elnevezést is min- denütt elfogadták. Krompecher neve egyszerre közismertté vált; a bő rrákokról Beck Somával együtt készí tett dolgozata pedig az Unna-féle díjat nyerte el. Krompecher azonban nem állapodott meg ennél a nagy sikernél, hanem közel három évtizeden át iparkodott a basal- sejtű rák ismeretét kibő víteni és tökéletesíteni. F ő leg két irányban kutatott tovább meg nem fogyatkozott lendülettel. Egyfelő l azt kereste, hogy a basalsejtű rák typusa nem talál ható-e fel más szervekben is; így keletkeztek azok a nagyszámú munkái, amelyek az emlő , méh, prostata, légutak és tápcsatorna basalsejtű rákjaival foglalkoznak. Nagyszámú es et feldolgozása alapján mindegyik szervre nézve azt kereste, hogy azok rákjait szöveti typusuk szerint hogyan lehet osztályozni, s hogy ezek közt a basalsejtű rák milyen gyakorisággal és milyen szöve ti képben jelenik meg. Fontos dolgozatai vannak még az adamantinomák- ról s az emlő tömlő s daganatairól is. Vizsgálatainak másik fő iránya az volt, hogy a basa lsejteket a hengerhámmal bélelt nyálkahártyákon és a mirigyek kivezető útjaiban is felkereste és kimutatta, hogy a hámregcneratio ezen helyeken is a basalsejtekbő l indul ki. Közelfekvő volt ezek után az a gondolat, hogy a basalsejtes hámregeneratio és a basalsejtű rák keletkezése közt ö sszefüggés áll fenn. Egyik legújabb munkája a tüdő rákról egészen ebben az eszmekörben mozog. Gyönyörű Balassa-elő adásában, amelyet már nem tudott személyesen megtartani, összefoglalta egész munkásságának menetét és eredményeit, mint ahogy a céljához ért vándor visszatekint fáradságos útjának állomásaira. Legutolsó mű ve, amely tolla alól kikerült, az a szé p referátuma volt, amelyet a természettudományi kongresszus számára készített: a morfológiai munkálkodás feladatairól. Ugyanezen a kongresszuson fel is szólalt és sürgette rákvizsgáló- intézetek létesítését, hogy a rák ellen annak korai szöveti felismerése által eredményesebben lehessen küzdeni. Élete fő céljának Krompecher mindenesetre a rák szöveti tanulmányozását tekintette, de azért vannak igen értékes dolgozatai a pathohistologia más terein is. Pertik oldala mellett még mint orvostanhallgató készítette legelső munkáját a többes magoszlásról, ezenkívül nagyobbszabású vizsgálatokat végzett a gümő bacillusok virulentiájára nézve; docenturáját is a kór- szövettanból és a bakteriológiából kapta. A Tauffer-féle nő gyógyászati kézikönyvbe ő írta a kórszövett ani részt. Mint elő adó-tanár nagyon népszerű volt; nemes pátho szával magával tudta ragadni hallgatóságát. Tudományos téren elért sikerei nagy megbecsülést szereztek neki. Nemcsak nálunk vették körül megkülönböztetett tisztelettel, hanem külföldrő l is sokan keresték barátságát s bármily visszavonultan élt is, élénk összeköttetésben volt szakmájának legjobb külföldi képviselő ivel. Akadémiánk pedig azzal fejezte ki iránta való elismerését, hogy az idei nagy jutalmat neki ítélte oda. Krompechernek a legboldogabb családi életben volt osztályrésze, ami sokban hozzájárulhatott munkaképességének zavartalanságához. Finom lelkületére vall, hogy azt az idő t, amit a munka utáni pihenésre szánt, szívesen töltötte a leg- poétikusabb élő lények, az éneklő madarak és kedves v irágai társaságában. A mi zsenge tudományos életünkre nagy csapás Krompecher korai halála, de azok az eredmények, amelyeket elért, számottevő hasznot jelentenek az egész emberiségre nézve, mert lényegesen elő bbre vitték a daganatokra vonatkozó isme- reteinket. Igen nagy az az erkölcsi siker is, amely munkásságából reánk háramlott; nevét hálás kegyeletünk alkotó tudósaink legjobbjai: Fodor, Mihalkovics, Hő gyes mellé fogja helyezni, azok sorába, akik mint úttörő k, reánk a külföld szemében is dicső séget hoztak. Fiatal nemzedékünknek pedig utánzandó példa marad arra, hogy tudományos munkálkodásában az ő kitar- tását, lelkesedését és önzetlenségét vegye mintaképül. Buday Kálmán.

Transcript of Orvosi Hetilap, 1926. szeptember (70. évfolyam, 36-39. szám)

70. évfolyam 36. szám Budapest, 1926 szeptem ber 5

ORVOSI H E T IL A PAlapította M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1857-ben.

Folytatták: A N T A L G É Z A . H Ő G Y E S E N D R E . L E N H O S S É K M IHÁ L Y ÉS S Z É K E L Y Á G O S T O N .Szerkeszti és k iadja : a va llás- és közoktatásügyi m inister úr tám ogatásával és m egb ízásábó l a magyar orvosi facultások sa jtób izo ttsága :

H ER ZO G FERENC V Á M O SSY ZO LTÁ N 1SSEKUTZ B ÉLA KUBINYI PÁ L G ORKA SÁ NDO R REU TER CAM ILLO B ÉLÁ K SÁNDO R CS1KY JÓ Z SE F

FE LELŐ S S Z E R K E S Z T Ő: VÁM OSSY ZOLTÁN EG Y ETEM I TA N Á R SE G É D SZ E R K E SZ T Ő : BÍRÓ ISTVÁN.

KROM PECHER Ö D Ö N1870— 1926.

Még fr iss han tok fed ik L ieberm ann L eó k oporsó já t s m áris b ek ö v e tk e ze tt az, am itő l régóta fé ltün k : K rompecher Ö dön, eg y év ó ta h úzódó b etegség u tán , a szen ved ések terhe a la tt összeroskad t. M ind a k e t ten az em b er i nem fő e l len ­ségei e llen fo ly ta t ta k k ü zd e lm et: L ieberm ann a fer tő ző b etegségek és az im m un itás tanainak k ia lak u lásáh oz ad ta pazar k ézz e l az új eszm ék et, m íg K rom pecher ö rök n evet szerze tt m agának , m in t a rákbetegségnek fá radha ta tlan és ered m én yes búvára. E lm ú lása annál fá jda lm asabb , m ert 56 év es korában ragadta el a ha lá l, s m ég é le tén ek u to lsó éve ib en is nagyon sok a t d o lgozo tt. E gy ik legk ivá lóbb h is to logu su n k a t v esz tet tü k e l benne, ak inek n ev é t m essze határa inkon tú l, m ondhatn i v ilág ­szer te ism erték .

H a é le tp á lyá ján vég ig tek in tü n k , úgy tű n ik fe l, h o g y benne v o lt va lam i azoknak a m ű vészek n ek a le lk esedéséb ő l és a lk o tási lázábó l, ak iket te ljesen le fog la l va lam ely terv m egva lósítása s ö ssz es energ iá juka t ennek szen te lik . K rom pecherben sem szabad csupán a szorga lm as m unkást lá tnunk , ak i n agy k ita r tássa l ö ssz eg y ű jtö t t anyagát le lk i ism eretesen d o lgozza fel, m ert ő t leg fő k ép p en az ö sz tö n ö z te a m unkára, h ogy bizon yos igazságokat, am e ly ek e t e lk ép ze lő e re jéve l meg se jte t t , m inden o ld a lró l m egv ilág ítson és a k é tség te len b izon yosság fokára em eljen . A m ű vész le lk ek k e l va ló összeh ason lítás m ég annyiban is reá illik , h ogy va lam in t az igazán teh e tség es m ű vészek ú gyszó lván m aguk tó l, m inden nagyobb k ü lső b efo lyás, irányítás n élk ü l m eg ta lá lják önm agukban a terem tő erő t, úgy Krom pecher is egész fia ta lon, o lyan korban, m ikor m ások m ég csak tap o ­ga tózva tesz ik az e lső fé lénk lép ések et, m agas színvonalú , ered et i eszm ék b en gazdag m unkákkal lep te m eg a v ilágo t. A m ik o r a b asa lse jtű rákot tá rgya ló h íres m onográfiá ja Jenában m eg je len t, nem sokka l v o lt több harm inc évesn él.

E zt a m unkáját, am ely igen n agy je len tő ség re ju to tt a rák k ó rszövettan ában , m ege lő z te pár k isebb d o lgoza ta , am elyek már je lez ték azt az u ta t, am elyen késő bb szilárd k öv e tk eze tesség g e l ha lad t. L egelő szö r azt m u ta tta k i, szám os e se t p on tos tanu lm ányozása álta l, h ogy azok a fészk esszerk ezetű b ő rdaganatok , a m elyek e t az e lsza ru sod o tt és tü sk és h ám se jtek h iánya m ia tt á lta lában nem ta r to ttak rákosaknak s am elyek re Braun az en d o th e liom a n ev e t a ján lo tta , m ég is csak h á m se jtek b ő l fe j lő d ­nek, teh á t va ló d i rákok, de a can cro id ok tó l kü lön böznek abban, h ogy a h ám se jtek á llandóan m egtartják az ep iderm is basalis, azaz csira rétegének tu la jd onsága it, teh á t nem alakulnak át tüsk ésh ám sejtek k é s nem is szarusodnak e l. E zek et a d aganatokat n evez te e l K rom pecher b asocellu la r is rákoknak s igen a lapos v izsgá la tok k a l t isz tá z ta azok v á lto za to s meg je len ési form áit, a m ir igyek et u tánzó és töm lő s a lakokat és a strom a jellem ző h ya lin os e lfa ju lásá t. A basoce llu la r is rákról m eg á llap íto tta , h ogy az lassúbb n övek ed ésű m in t a cancro id s nem is te r jed a n y iroku takon . U g y a n ily daganatoka t ta lá lt n ém ely nyá lkahártyán és a nyá lm ir ígyb en is. I ly m ódon be tud ta b izon y ítan i, h ogy szám os o lyan daganat, am elye t ed d ig az en do th e liom ák , va g y az a lveo la r is sarcom ák k özé soroztak , h ám eredetű s a basoce llu la r is rák gyű jtő n ev e a la tt fo g la lh a tó össze.

K rom pecher az ő m erésznek lá tszó új tan a it o lyan sok esetb ő l von ta le, o lyan gondos le írásokk a l és ra jzokkal tám o­gatta , s k ö v e tk e z te té se it is o lyan szabatosan foga lm azta m eg, h ogy az e le in te fö lh an gzó e llen v e tések csakham ar elném u ltak s a n ém et b ő rgyógyászok és seb észek k ongresszusa ikon te l jesen csa tlak oztak fe lfo g á sá h o z és a b asa lse jtű rák e ln e v ez ést is m in ­d en ü tt e lfogad ták . K rom pecher n eve egyszerre k öz ismer tté vá lt ; a bő rrákok ró l B eck Som ával eg y ü t t k ész íte t t d o lgoza ta ped ig az U n n a -fé le d íja t n yer te e l.

K rom pecher azonban nem á llap od o tt m eg en n él a nagy sikernél, hanem k ö ze l három év t ized en át ip a rk odo tt a b asa l­se j tű rák ism ere té t k ib ő v íten i és tö k é le tes íten i. Fő leg k é t irányban k u ta to tt tovább m eg nem fo g y a tk o zo tt len d ü le tte l. E gy fe lő l azt k e reste , h ogy a b a sa lse jtű rák typusa nem ta lá lha tó -e fel m ás szervek ben is; így k e le tk ez tek azok a n agyszám ú m unkái, am elyek az em lő , m éh, p rosta ta , légu tak és tápcsatorna b asa lse jtű rák ja iva l fog la lk ozn ak . N agyszám ú e se t fe ld o lgozása a lap ján m ind egy ik szervre nézve azt k ereste, h ogy azok rák ja it szö v e t i typusuk szer in t h ogyan leh e t osz tá lyozni, s h ogy ezek k öz t a b asa lse jtű rák m ilyen gyak or iságga l és m ilyen szö v et i k épben je len ik m eg. F on tos do lgoza ta i vannak m ég az adam antinom ák- ró l s az em lő tö m lő s daganata iró l is.

V izsgá la ta inak m ásik fő iránya az v o lt , h ogy a b a salse jtek e t a hengerhám m al b é le lt n yá lk ah ár tyák on és a m ir igyek k iv ez e tő ú tja iban is fe lk e reste és k im u ta tta , h ogy a hám regcnera tio ezen h e lyek en is a b asa lse jtek b ő l indu l k i. K ö ze lfek vő v o lt ezek u tán az a gon d o la t, h ogy a b asa lse jtes hám regenera tio és a b asa lse jtű rák k e le tk ezése k ö z t összefü ggés áll fenn. E gy ik legú jabb m unkája a tüdő rák ró l eg észen eb b en az eszm ek örb en m ozog. G yön yö rű B a lassa-elő adásában , a m elye t m ár nem tu d o tt szem é ly esen m egtartan i, ö ssz e fo g la lta egész m unkásságának m en eté t és ered m én yeit, m in t ah ogy a cé ljá h o z ért vándor v issza tek in t fá radságos ú tjának á llom ásaira.

L egu to lsó m ű ve, am ely to lla a ló l k ikerü lt, az a szép referá tum a v o lt , am elye t a term észe ttu d om án y i k ongresszus szám ára k ész íte t t : a m orfo lóg ia i m unkálkodás fe lad ata iró l. U gya n ezen a kongresszuson fe l is szó la lt és sü rgette rák v izsgá ló ­in téze tek lé te s ítésé t, h ogy a rák e llen annak kora i szö v e t i fe lism erése á lta l ered m én yesebb en leh essen küzden i.

É lete fő cé lján ak K rom pecher m in d en esetre a rák szövet i tanu lm ányozásá t tek in te tte , de azért vannak igen ér tékes d o lgoza ta i a p a th oh is to log ia m ás terein is. P ertik o ld a la m elle tt m ég m in t o rvostan h a llga tó k ész íte t te lege lső m un ká já t a több es m agoszlásró l, ezen k ívü l n agyobbszabású v izsg á la tok at v ég z e t t a gü m ő b acillusok v iru len tiá já ra nézve; docen tu rá já t is a k ó r­szö v e tta n b ó l és a b ak ter io lóg iáb ó l kap ta . A T au ffer-fé le n ő g y ó g y á sza t i k éz ik ö n y v b e ő ír ta a k ó rszö v e tta n i részt.

M in t e lő adó-tan ár n agyon népszerű v o lt ; n em es p á th oszáva l m agával tud ta ragadni h a llga tóságá t. T u d om ányos téren e lé r t s ik ere i n agy m egb ecsü lést szerez tek nek i. N emcsa k nálunk v e t té k körü l m eg k ü lön b öz te te tt t isz te let te l, hanem k ü lfö ld rő l is sokan k eresték bará tságát s bárm ily v isszavon u ltan é l t is, é lénk összek ö tte tésb en v o lt szakm ájának leg job b k ü lfö ld i k ép v ise lő iv e l. A k ad ém ián k ped ig azzal fe je z te k i irán ta va ló e lism erésé t, h ogy az id e i nagy ju ta lm a t nek i í té l te oda.

K rom pechernek a legbo ld ogab b csa lád i é le tben v o lt osz tá ly része, am i sokban h ozzá já ru lh a to tt m unkaképességének zavar ta lanságáh oz. F inom le lk ü le té re va ll, h ogy azt az idő t, am it a m unka u tán i p ihenésre szán t, sz ívesen tö ltö t te a leg- p oétikusabb é lő lén yek , az ének lő m adarak és k ed v es virága i társaságában.

A m i zsen ge tu d om án yos éle tün k re n agy csapás K rom pecher kora i ha lá la , de azok az ered m én yek , am e ly ek e t e lér t, szá m o ttev ő h aszn o t je len ten ek az egész em b er iségre nézve, m ert lén y eg esen e lő b b re v it ték a daganatokra von a tk o zó ism e­re te in k e t. Igen nagy az az erk ö lcsi s iker is, am ely m unkásságábó l reánk háram lo tt; n ev é t há lás k egye letü n k a lk o tó tudósa ink leg job b ja i: Fodor, M iha lk ov ics, H ő gyes m ellé fog ja h e ly ezn i, azok sorába, ak ik m in t ú ttörő k , reánk a kü lfö ld szem éb en is d icső ség e t h oztak . F ia ta l n em zedékü nk nek ped ig u tánzandó p é ld a m arad arra, h ogy tu d om án yos m unká lkodásában az ő k ita r ­tásá t, le lk e se d é sé t és ö n ze t len ség é t v e g y e m in taképü l. B u d a y K á lm á n .

968 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz.

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

É rd ek eseb b m ű téti e se te k .

I r t a : Scipiades Elemér dr., az E rz sé b e t-e g y e te m e n aszü lésze t és n ő g y ó g y á s z a t n y . r . ta n á r a .

H á ro m e se te t k ív á n n é k re fe rá ln i , m e ly ek n ek e g y ik e m a n a p s á g m á r sz in te k u r io z i tá s szá m b a m enő s a já to s s á g , a m á s ik k e t tő p e d ig a v e lő k k a p c so la to sa n le v o n a n d ó th e ra p iá s ta n u ls á g o k m ia t t é rd e m li m eg, h o g y a z o k a t ism e rte sse m .

A z első e se t eg y m ű té t ú t já n g y ó g y í to t t

Szokatlan nagyságú köldöksérv.

E n n e k v ise lő je eg y 60-ik év ében já ró , 14 éve ö zv eg y s 41 év e lő t t e g y e tle n e g y sz e r szü lt, k issé s e n i­l is k ü ls e jű és m é rsé k e lt tá p lá l ts á g ú eg yén , a k i 12 év e lő t t v e t te e lő szö r ész re , h o g y k ö ld ö k e tá j á n v a la me ­ly e s d u d o ro d á sa k ép z ő d ö tt. U g y a n e k k o r fe lk e re s te b a já v a l e g y ik p écs i seb észe ti o s z tá ly fő o rv o sá t is, a k i k ö ld ö k sé rv e t á l l a p í to t t m e g s m ű té te t ja v a s o l t . A b e teg az o n b a n a b b a n em m e n t bele. A z ó ta egész h á ro m é v ig sé rv k ö tő t v ise l t , m e r t s é rv é t m a g a v issz a tu d ta h e ly ezn i. K éső b b a z o n b a n az tö b b é n em v o l t v is s z a ­h e ly ezh e tő , m itö b b , a n n a k e l len é re , h o g y a b e teg h as ­ta r tó t is v ise lt , f o ly to n n a g y o b b o d o tt és m in d tö b b és tö b b p a n a s z t is okozo tt. E g y h é t e lő t t v ég re , szé k rek e ­désse l, h eves, g ö rc sö s f á jd a lm a i k e le tk e z tek h a sá b an , m e ly ek csa k n a g y n e h e z e n c s i l la p o d ta k m eg. E z é r t k e re s te fe l k l in ik á n k a t .

A fe lv é te l i v iz s g á la tk o r a z t á l la p í to t tu k m eg, h o g y a h a s fa lb ó l a g y o m o rg ö d ö r t á já r ó l e g y te r im e -

n a g y o b b o d á s u g r ik k i, köze l n y o lc h ó n a p o s te rh e s m éh te r je d e lm é b e n , m e ly o n n a n a com bok fe lső h a rm a d á ig le lóg . R a j ta a b ő r tá g u l t g y ü j tő e re k k e l b eh á ló z o tt, e rő ­sen e lv é k o n y o d o tt, k i te r je d te n e lh eg e sed e tt, ső t i tt - o t t ek zem ás fo l to k k a l is b esz ó rt. E k é p le t fö lö t t dobos a k o p o g ta tá s i h a n g , te h á t lé g ta r ta ln n í z s ig e re k e t t a rt a l ­m az. A la p já n a k k ö r f o g a ta 62 cm , m é ly éb e n p e d ig a k ö ld ö k g y ű rű jó h á ro m h a r á n tu j jn y i r a tá to n g , m e ly en á t a k é p le t ta r ta lm a v issz a h e ly e z h e te tle n .

V i lá g o s v o lt ezek a la p já n , h o g y e g y m a n a p s á g m á r a l ig lá to t t n a g y s á g ú , e g y e lő re i r re p o n a b i l is , oly a n k ö ld ö k sé rv v e l v a n d o lg u n k , m e ly e t v ise lő je sz in te é r th e te t le n in d o le n t iá v a l egész a d d ig v ise l t , m íg n em a n n a k b ő re m a jd n e m a re p e d é s ig e lv é k o n y o d o tt , ben- n é k é t p e d ig a h a s ü r ta r ta lm á n a k jó ré sz e a lk o t ja és p e d ig e g y e lő re v issz a h e ly e z h e te tle n i i l .

I s m e re te s p ed ig , h o g y az e k k o ra sé rv e k v is s z a ­he ly ezése , e n n y i id e i fe n n á l lá s u tá n , n é h a m ég m ű tét ú t j á n sem s ik e rü l . E n n e k tu d a tá b a n k e l le t t te h á t hozzá­fo g n u n k ah h o z , h o g y a b e te g é rd ek éb en , h a leh e t, v ala ­m i t te g y ü n k és p e d ig a n n á l in k áb b , m e r t , m in t em lí- tém , n á la n é h á n y n a p e lő t t k iz á ró d á s k é sz ü lő d é sé re v a l ló je le n sé g e k m u ta tk o z ta k .

E z é r t , ra d ic a l is m ű té th e z is h o zzák észü lv e , k e llő m é ly e n n a rk o t iz á l tu k a b e te g e t a n n a k e ld ö n tésé re , vá j ­jo n , le g a lá b b jó ré sz t, a h a s p ré s k iz á rá s a m e l le t t repo - n á lh a tó -e a sé rv . U tó b b i, je le n té k e n y n eh ézség ek á rá n u g y a n , te l je se n s ik e rü l t . E z a k ö rü lm é n y te rm é sz e tese n a z o n n a l k ed v ező re á l l í to t ta a m ű té t k i lá tá s a i t , a n na k e llen é re , h o g y az in te s t in á k a n y o m á s a b b a n h a g y á s á ra ú j r a te l je s m é r té k b e n k in y o m u lta k .

A m ű té te t Mayo s z e r in t h a r á n tu l o v á l is m e tszé s­bő l v é g e z tü k el az ép b ő r h a tá r á n . E m e tszésb ő l a zs íro n á t p ra e p a r á l tu k k ö rü l a sé rv k o c s á n y á t az ép h a s i- b ő n y e h a tá r á n . E k k o r i t t k ö rü lm e ts z e ttü k a fa s c iá t s a n n a k seb szé le it L u m n ic e re k k e l k i fo g tu k . M o st egy h e ly e n m e g n y i to t tu k a h a s h á r ty a ü re g e t s a p e r ito n e u-

m o t u j ju n k e l len ő rzése m e l le t t m e tsz e ttü k k ö rü l a sé r v ­k a p u h a tá r á n . E k k o r tű n t a z tá n k i, h o g y a sé rv ben- n é k é t az összes v ék o n y b e lek , az egész b é lfo d o r , a fe l ­h á g ó és a h a rá n tre m e s e , v a la m in t a csep lessze l e g y üt t a g y o m o r képez i, m e ly ek kö zü l u tó b b i a sé rv tö m lő re a n n y i r a r á n ő t t , h o g y o n n a n csak o l ló z á ssa l v o l t le sz a b a d íth a tó . E n n e k v ég e z tév e l m e g le h e tő s n eh ézsé­g ek á r á n re p o n á l tu k az e x e n te rá ló d o tt z s ig e re k e t, ma jd to v a fu tó 6-os sz á m ú c a tg u t te l h a r á n t i r á n y b a n e lv a r r- tu k a fa s c ia seb é t és p e d ig a p e r i to n e u m m a l közösen, m e r t a k e t tő s z é tv á la sz th a tó n em v o lt. E v a r ra tv o n al fö lé u g y a n i ly e n erő s, de csom ós, c a tg u t v a r ra to k k a l eg y L e m b e r t-sz e rű védő v a r r a t s o r t h e ly e z tü n k , m a jd csom ós c a tg u tv a r ra to k k a l e g y e s íte t tü k a z s ír t , a b őr ­seb e t p e d ig H e r f f -k a p c so k k a l z á r tu k . A g y ó g y u lá s e g y e tle n lá z a s h ő em elk ed és n é lk ü l fo ly t , s a v a r r a t­v o n a l v o n a la s eg y e sü lé sé v e l v ég z ő d ö tt, ú g y , h o g y a b e teg 14 n a p p a l a m ű té t u tá n g y ó g y u lv a h a g y ta e l a k l in ik á t.

E ze n e lh a n y a g o l t ese tn e k sze ren csés e re d m é n y ű m ű té t je te rm é sz e te se n sem m ik ép sem m ó d o s ít azon ré g k i f o r r o t t ta n u ls á g o n , h o g y a k ö ld ö k sé rv e k e t m iné l k o rá b b a n k e l l o p e rá ln i , m e r t csak k iv é te le s , h o g y azon v eszé ly ek e t, m e ly ek i ly e n e lh a n y a g o l t ese tek b en , m in t ezt a b e teg e t is, fe n y e g e tté k , sze ren c sé sen le h e t el­h á r í ta n i .

A m á s ik k é t eset, m e ly rő l m ég re fe rá ln i ó h a j to k :

A hasürbe áthatoló méhrepedésnek m ű tét ú tján gyógyíto tt ké t esete.

26 éves te k n ő v á jó c ig á n y a ssz o n y 10 év a l a t t ö tsz ö r e s e tt á t szü lésen , u to l já r a k é t év e lő tt, és p e d ig

m in d e n k o r b á b a k ö z rem ű k ö d ése n é lk ü l, sze ren csésen .

M o s ta n i h a to d ik szü lése k ap c sá n , 27 Vi ó rá v a l a fá já s o k kezdete, to v á b b á 9/4 ó rá v a l a b u ro k re p e d é s u tá n , s z á l l í to t tá k be h o zzán k azo n e lő zm én y i a d a to k­k a l, h o g y a v a jú d ó n a k a b u ro k re p e d é sk o r sze m é rem ­ré sé b ő l v a la m i k ie se tt , m i re á l la n d ó g ö rc se i k e le tke z ­tek , m e ly ek a m a x im u m ra fo k o z ó d v a 5 és 14 ó rá v a l a b e sz á l l í tá s e lő t t h i r te le n m eg szű n te k . E z ó ta e rő s szé­d ü lé s fo g ta el a b e teg e t, m ié r t is v é g re b á b á t h iv a­to t t , ak i f a lu ró l p a ra s z ts z e k é re n a k l in ik á ra s z á l lí t ­ta t ta .

A fe lv é te lk o r a fo ly to n o s a n ja jv e sz é k e lő , r e n d ­k ív ü l n y u g ta la n b e teg n é l 36-6 C ° h ő m é rsé k m e l le t t fa c ie s h ip p o k ra t ik á t , h id e g v e re j té k k e l e l le p e tt h om lo ­k o t és ig en tá g p u p i l lá k a t á l la p í to t tu n k m eg e lső nek . E z e n fe lü l p e d ig m ég az d e rü l t k i, h o g y az é r lö k é s k ö n n y e n e ln y o m h a tó , sz á m a 126. A h a s p u f fa d t, to m p a k o p o g ta tá s i h a n g g a l a m é ly lu m b a l tá ja k o n . A h a s a szem érem d o m b fö lö t t és b a lo ld a l t k ö r ü l í r t h e ly e n ren d ­k ív ü l fá jd a lm a s . M éh ö sszeh u zó d áso k n em á l la p í th a ­tó k m eg. A m éh kb. g y e rm e k fe jn y i ö ssze h u zó d o tt tö m eg a la k já b a n a jo b b b o rd a ív a l a t t fo g la l h e ly e t s tő le a k ö ld ö k v o n a lá n k e re sz tü l a b a lo ld a l i h e n g e re s s z a lag ­n a k m eg fe le lő k ö te g h ú z ó d ik a b a l m ed en ce fa lh o z . A k ö ld ö k tá j á n m a g z a t i a p ró ré sz e k fe ltű n ő k ö z v e tle n ség ­g e l ta p in th a tó k a b ő r a la t t . A fe j jo b b o ld a l t h e ly ez k e ­d ik el. A tö rz s h a rá n t fe k v é s b e n a b a l b o rd a ív i r á n yá b a fe lc s a p o tt f a r r a l ta p in th a tó . A b a lk a r elő v a n esve, o ed e m á s és sze d er jes . I n g e r lé s re n em m ozdu l. M a g z a ti sz ív h a n g o k n em h a l lh a tó k . A h ü v e ly b ő l k i fe lé m é rsé ­k e l t v é rz é s v a n . E k ü lső v iz s g á la t i le le t a la p já n te ­h á t egészen k é tsé g te le n v o lt , h o g y a h a s ü rb e á th a toló , m a g á tó l k e le tk e z e tt m é h re p e d é sse l v a n d o lg u n k . E z t a k ó r is m é t a z tá n a be lső v iz s g á la t is m e g e rő s íte tte , m e r t egész k e z ü n k k e l a m éh a lsó sz a k a sz á n m e l lü l és b a l ­o ld a l t h e ly e t fo g la ló ó r iá s i sé rü lé se n á t sza b ad o n t a p in t ­h a t tu n k be a b e lek közé.

1926. 36. sz. O R V O S I H E T IL A P 969

A z o n n a l h a sm e tsz é s t v é g e z tü n k , m ik o r is a h a s- ü rb ő l k i lép ő v é r m e l le t t lá tó té rb e k e r ü l t a I I . á l lá s ú d o rs o a n te r io r h a rá n t fe k v é s b e n e lh e ly ezk ed ő m a g z a t, m e ly n e k fe jé t a h a s ü rb e k i lé p e t t m a g z a t i b u rk o k fe d­ték . A h. é. f. m a g z a to t (3450, 56, 34, 36) jo b b k ar já n á l fo g v a em e ltü k k i, m ik ö zb en a sze m é re m ré s e lé e se tt s e lő ző leg b ő v en le jó d t in c tu rá z o t t k a r t is a h a s ü rön k e re s z tü l e m e ltü k k i. E z u tá n e l tá v o l í to t tu k a h a s ü rb e k i lé p e t t és a m éh k ü lső m e llső f a lá n fek v ő le p é n y t is, m e ly n e k b u rk a i ré sz b e n m ég a m é h ü rb e fo ly ta tó d ta k . M o st e lő v o n szo ltu k a jo b b b o rd a ív a ló l a m éh e t, s az t m e g v iz sg á lv a k i tű n t , h o g y a n n a k a lsó sza k aszá n , k ö z­v e t le n ü l a h ó ly a g fe n e k é n e k ta p a d á s i h a tá r a fö lö tt , a k é t h e n g e re s sz a la g k ö z ö tt h ú zó d ó ó r iá s i h a r á n t i r á ny ú re p ed és v an , m e ly m ég b a lo ld a l t fü g g ő le g e se n csa k n em a h ü v e ly b o l to z a t ig is leé r. A b a l in t ra l ig a m e n tu m te l je ­sen s z é tro b b a n t s b en n e a k ip ra e p a rá ló d o t t u re te r te l ­je s e n sz a b a d o n fu to t t . A z u te r in a n em s é rü lt , e llenben ú g y lá tsz ik , a s p e rm a t ic a sz a k a d t el, ső t v is sz a is h ú ­zó d o tt, m in e k k ö v e tk e z té b e n a b a lo ld a l i l ig . in fu n dib u lo p e lv ic u m c sa k n e m a m e d e n c e fa l ig é rő h a e m a to m a á l ta l jó h ü v e ly k u j jn y i r a v o l t d u zz ad v a . A re p ed és jo b b o ld a l i v ég e sz in té n b e te r je d t a p a r a m e t r iu m b a s i t t e ls z a k í to t ta az u te r in á n a k a c o rp u s fe lé e l té rő á g át, m e ly m é rsé k e lte n v é rz e tt . U tó b b it s a b a lo ld a l i lig. in fu n d ib u lo p e lv ic u m o t a z o n n a l, a tö b b i s z a la g o k a t p e ­d ig e g y m á s u tá n le fo g v a , a re p e d é s s z in t jé b e n a m p u ­tá l tu k a m éh e t. A sz a la g o k és az u te r in á k c s o n k ja i ra csom ós, a c e rv ix c s o n k já ra p e d ig p a r th ie k b a n 8-as c a tg u t - v a r ra to k a t ra k tu n k , m iá l ta l a c e rv ic a l is c s a­to r n a k é tu j jn y i r a szű k ü lt . M a jd a b a lo ld a l i p a r a ­m e tr iu m m é ly ta s a k já b a jo d o fo rm -g a z e p a m a to t h e ly ez­tü n k be s en n ek v é g é t a n y a k c s a to rn á n á t a h ü v e ly b e v e z e ttü k . E z u tá n to v a fu tó c a tg u t ta l az in t ra l ig a m e n- tu m o k a t, v a la m in t a c e rv ix c s o n k já t is p e r i to n iz á ltu k , a n n y i ra , h o g y a n y a k c s a to rn a v é g ü l csa k u j jn y i n y í lá ­so n á t k ö z lek e d e tt a h a s ü r re l . V é g ü l, a m e n n y i re le he ­te t t , k i tö rü lg e t tü k a l ia s ü r k ö n n y e n h o zz á fé rh e tő ré sz e it , a k is m ed en c é t p e d ig elő bb l ° / o o - e s r iv a n o l la l , m a jd — en n e k k i i ta tá s a u tá n — m é g 100 g n a rk o s is - a e th e r re l is k iö n tö ttü k , m e ly e t k i i ta tv a , ré te g e s va r r a ­to k k a l z á r tu k a h a s a t, a z o n b a n ú g y , h o g y a z s í r v a r ra t e lő t t a z s í r t k é tsz e r e g y m á s u tá n C h lu m sz k y -o ld a t ta l (c a m p h o r 60-0, ac id , c a rb o l ic . 30'0, s p i r i t , v in i conc. 10-0) b ek e n tü k . A m ű té t u tá n a b e teg n é l — a k in e k közben egy l i te r h y p o d e rm o k ly s is t is a d tu n k R in g e r -o ld a t ta l —■ kb. 90-re s z á l l t az é r lö k é sszám , g y ó g y u lá s a p e d ig a 2 -ik tó l a 20-ik n a p ig t a r tó s eg ész 38'8 C °- ig em e lk ed ő lá za s ­k o d á s m e l le t t fo ly t le, a m in e k az o k a a b a lo ld a l i pa r a ­m e tr iu m ta s a k já b a n tá m a d t v á la d é k m e g re k e d é s v o lt, m e ly e t d ra in e z é s ú t já n s z ü n te t tü n k m eg , ú g y h o g y v ég ü l a b e te g e t a m ű té t u tá n i 43-ik n a p o n v o n a la s á n g y ó ­g y u l t h a sh e g g e l, eg észség esen b o c s á th a t tu k el a k l i­n ik á ró l .

2. M ásik esetünk 29 éves n ap sz ám o sn ő , a k i h a t év a l a t t ö tsz ö r szü lt, és p e d ig n é g y sz e r sp o n ta n , e lső szü lésé ­n é l e g y h a lo t t , m á so d ik n á l k é t h é th ó n a p o s k o ra m a g z ato t , 3-ik és 4-ik szü lésé n é l p e d ig 1—1 k iv is e l t élő m a g za to t;5-ik g y e rm e k é t e llen b e n p e r fo ra t io ú t j á n h o z tá k a v i lá g ra . M o s ta n i 6-ik szü lése k a p c sá n 7 ó rá v a l a f ájá ­sok k ezd e te és 3 és A ó rá v a l a b u ro k re p e d é s u tá n b á b á ja s z á l l í t ja a k l in ik á ra . U g y a n ő m o n d ja el, h o gy a fá já s o k a b u ro k re p e d é s u tá n ig e n s ű rű e k k é v á l ta k , m a jd sz in te á l la n d ó a k le t te k s m in th o g y a szü lés enn ek e l le n é re sem h a la d t e lő re , k o c s i ra h e ly e z te t te a b eteg e t s azon , f a lu r ó l 3 ó rá t u ta z v a , a k l in ik á ra s z á l l í t ta t ta . K ö z b en a v a jú d ó n a k m a x im u m ra fo k o zó d o tt f á já s a i k ö rü lb e lü l e g y ó rá v a l a b eé rk ezés e lő t t h i r te le n e l­m a ra d ta k , m ik o r is a b e teg ú g y é rez te , m in th a h a sá ba n m e g sz a k a d t v o ln a v a la m i.

A fe lv é te lk o r az ag g ó d ó a rc k i fe je z é sű , sú ly o s b e teg b e n y o m á sá t tev ő , m é rsé k e lte n s á p a d t b e teg n é l 36’8 C° a h ő m é rsé k s 120 az e lég te l t é r lö k é sszám . A h a s k issé p u f fa d t s a m é ly lu m b á l tá ja k o n to m p a a k opog - ta tá s i h a n g . A z u te r u s fe n ek e a g y o m o rg ö d ö rb e n v an , m in d k é t h e n g e re s sza la g , k iv á l t a z o n b a n a jo b b o ld a li, v a sk o s feszü lő k ö te g a la k já b a n fed ezh e tő fe l, az a ct iv és p a s s iv sza k asz h a tá r á n p e d ig eg y h a r á n t i r á n y ú m é ly b a rá z d a lá th a tó és ta p in th a tó . I t t , k ö z v e tle n ül a b ő r a la t t , a m a g z a t v á l la ta p in th a tó k é t o ly a n k ö teg k ö zö tt, m e ly ek v a la m e ly n y í lá s szé le in ek im p o n á ln a k. A m a g z a t k ü lö n b e n le g a lá b b is jó ré s z t a m é h fa la k o n b e lü l I I . á l lá s ú k o p o n y a fe k v é sb e n ta p in th a tó . S z ív ­h a n g ja i n em h a l lh a tó k . A k o p o n y a a b em en e tb e ék e lő ­d ö tt. B e lső v iz s g á la tn á l v é rz é s n in cs . A z e lü l fek vő és je le n té k e n y f e jd a g a n a t ta l b o r í to t t B u sch -fé le I I . ál lá s ­b a n e lh e ly ezk ed ő k o p o n y a p e d ig n a g y s e g m e n tu m á v a l a b em en e tb e v a n éke lve .

E ze n le le t a la p já n , a m in d e n v a ló sz ín ű sé g g e l s p o n ta n tá m a d t m é h re p e d é s k ó r is m é jé t k e l le t t f e lá l lí ­ta n u n k , m ié r t is , te k in te t te l az a d o t t h e ly z e tre , a h a lo t t m a g z a t k o p o n y á já n a k m eg lék e léséh ez fo g tu n k , a m i a fe jn e k leg csek é ly eb b k im o z d ítá s a n é lk ü l s ik e rü l t . U tá n a k r a n io k la s t ta l k ih ú z tu k a h. é. f. m a g z a to t (3400, 51, 34, 36), m a jd b e ta p in tv a m e g á l la p í to t tu k, h o g y a m éh a lsó sza k a sz á n kb . 4 h a r á n tu j jn y i , a h a s­ü rb e is á th a to ló re p ed és v a n , te h á t k ó r ism é n k ig a ­zo ló d o tt.

A z o n n a l h a sm e tsz é s t v ég e z tü n k , a m e ly n e k k a p c sá n a h a s i i rb e n kb. 350 cm 3, m eco n iu m o s m a g z a tv íz z e l k e v e r t , v é r t ta lá l tu n k . U g y a n e k k o r m e g á l la p í to t tu k h o g y a re p ed és a m éh a lsó sz a k a sz á n k ö zv e tle n a h ó ­ly a g fen ek én e k ta p a d á s a fö lö t t h a r á n tu l v o n u l e l a k é t h e n g e re s sz a la g k ö zö tt, de a p a ra m e tr iu m o k b a n em te r je d . A m éh seb s z in t jé b e n s u p ra v a g in a l is a m p u ta - t ió t v é g e z tü n k , m e ly n e k k a p c sá n , m in t a szo k o ttó l el­té rő , c su p á n a m éh s z a la g ja in a k és a h ó ly a g fa ln a k je le n té k e n y o e d e m á ja tű n t fe l. U tá n a a h a s i i r t , a ny a k ­c s a to rn á n á t , jo d o fo rm g a z e -z a l d ra in e z t i ik a h ü v e ly fe lé , m a jd k iö b l í te t tü k a k ism e d e n c é t l ° /o o - e s r iv a n o l la l , en n ek k i tö r lé s e u tá n p e d ig 100 cm 3 n a rk o s is -a e th e r re l s ez t is k i i ta tv a e lv a r r tu k a h a s a t a szo k o tt e tag e-o k - ban , m ik ö zb en a z s í r t k é tsz e re se n C h lu m sz k y -o ld a ttal b ek e n tü k .

A g y ó g y u lá s a 4 - ik tő l 15-ik n a p o k k ö z ö tt eg é ­szen 38-5 C °-ig em elkedő lá z a sk o d á s m e l le t t fo ly t , a m i­n ek az o k a fő k é n t c y s t i t isb e n , to v á b b á csek é ly jo b b­o ld a l i p le u ra l is iz g a lo m b a n v o l t m e g á l la p í th a tó . E nn e k e l le n é re a b e teg g y ó g y u l t , ú g y h o g y ő t a m ű té t u tá ni 32-ik n ap o n , v o n a la s á n g y ó g y u l t h ash e g g e l, egészségesen b o c s á to t tu k e l a k l in ik á ró l .

E ze n k é t m éh re p ed és-ese tb ő l p e d ig sok i rá n y b a n v o ln a ta n u ls á g v o n h a tó . E g y ik ig e n fo n to s ta n u ls á g az, h o g y , m in t a z t m á r e g y sz e r ré g e b b e n is c o n s ta tá l tu k, t a r t h a ta t l a n az a F re u n d - fé le á l lá s p o n t, h o g y a h a rá n t ­fe k v és k a p c sá n tá m a d t s p o n ta n r u p tu r á k k a p c s á n c su ­p á n k o lp a p o r rh e x is k e le tk ezh e t. E zen e se te k e t m ég sem i ly e n ta n u ls á g o k le v o n á sa é rd ek éb en , h a n e m a z é r t hoz­tu k ide, h o g y azok k a p c sá n n é h á n y szó t az u te ru s r up ­tu r á k k eze lésé rő l szó lju n k .

Is m e re te s u g y a n is , h o g y ezen ig e n n a g y vesze- d e lm ű sé rü lé se k k a p c sá n ré g i idő ó ta k é t e l já r á s v eté l ­k ed ik e g y m á ssa l, ú. m . a la p a ro to m ia és a h ü v e ly felő l vég zen d ő , ta m p o n a d e ú t já n v a ló d ra in a g e . S h o g y m e­ly ik k ö zü lö k az é r ték eseb b , a z t a s ta t is z t ik u s számo k o n n y u g v ó ta p a s z ta lá s n a k k e llen e e ld ö n ten ie . E d ö n té s t az o n b a n m eg h o zn i a z é r t nehéz, m e r t az i ly e n s é rü lé se k ­n ek v isz o n y la g r i t k a e lő fo rd u lá s a m e l le tt e g y eg y én s a já t ta p a s z ta lá s i k ö ré b e a r á n y la g k ev és m é h re p e d é s

970 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz.

k e rü l s íg y a szem é ly es í té le t m e g a lk o tá s a nehéz. Az i ro d a lm i s ta t is z t ik á k p e d ig ig en so k szo r n em i r á n y ­ad ó k , v a g y m e r t k ev és e s e tre v a n n a k a la p í tv a , v a g y m e r t szám o s szerző á l ta l k ö zö lt eg y es ese tek g y ű j tés e a la p já n á l l í t t a tn a k össze. A z e lső ese tb e n te h á t, ma g á ­tó l é r te tő d ő le g , k e llő p o n d e ra n t iá v a l n em b í rh a tn a k, a m á so d ik ese tb e n p e d ig a b s o lu t é r té k ű n e k el n em fo g ad ­h a tó k , m e r t k ö z lé s re le g tö b b sz ö r csa k s ik e re s , de le g ­a lá b b is v á lo g a to t t ese tek k e rü ln e k , a z i ly e n e k b ő l össze­r ó t t s ta t is z t ik á k te h á t n em a v a ló té n y e k n e k tü k ö rké p e i.

M i a z o n b a n en n ek e l le n é re m e g k ís é re l tü k az u te r u s r u p tu r á k r ó l í r t m o n o g ra p h iá n k b a n (Ü b er d ie Z e r re is s u n g d e r G e b ä rm u t te r a n d e r H a n d v o n 91 e ig e­n e n F ä l le n . T a u f fe rs A b h a n d l. I. B . 1. H .) e k é rd é st e l ­d ö n ten i, m ik o r is 21 sze rző n ek 48 s ta t is z t ik u s a d a tá t h a s o n l í to t tu k össze e cé lbó l, m e ly e g y b e n a n n a k id e jé n a le g n a g y o b b i ly n e m ű ö ssz e h a so n lító ö s sz e á l l í tá s v olt. E b b ő l p e d ig az tű n t k i, h o g y a m é h re p e d é s o p e ra t ív k eze lésén é l a g y ó g y u lá s k ö zé p é rték e 47'5%-ot, a co nse r- v a t iv é p e d ig 47-9%-ot t e t t k i, v a g y is te h á t a k é t ere d ­m é n y a n n y i r a köze l j á r t eg y m ásh o z , h o g y a n n a k a la p ­já n sem az eg y ik , sem a m á s ik k eze lés j a v á r a d ö n teni n em le h e te tt .

E z é r t s z á n tu k é p p e n r á m a g u n k a t a r r a , h o g y e th e ra p iá s k é rd é s t le g a lá b b e g y ik o ld a lró l v iz s g á l juk k i m e g b íz h a tó m ódon . S e c é lra k ü lö n ö se n a lk a lm a s n a k k ín á lk o z o tt a T a u f fe r -k l in ik a a n y a g a , m e ly 1881 szep t.1 -tő l 1906 jú l iu s 31-ig 103 m éh re p e d é s -e se te t ö le lvén fe l, e g y ré sz t q u a n t i ta t i v e e lég n a g y v o l t a r r a , h o g y be lő le m e g b íz h a tó k ö v e tk e z te té se k leg y en e k le v o n h a tó k , m á s­ré s z t azo n é r té k e s s a já ts á g o k k a l is b í r t , h o g y m in de n

ese te m á r az a n t is e p t ik u s , i l le tő le g a s e p t ik u s sebkeze lés id e jé b e e s e tt s h o g y az egész a n y a g , u g y a n a z o n sze­m é ly v eze tésén ek e lv e i m e l le t t , á l la n d ó a n a c o n se rva - t iv i r á n y z a t k e re té b e n k e z e lte te tt.

E ze n — az i ro d a lo m b a n e g y e d ü lá l ló n a g y s á g ú — eg y sé g es c o n s e rv a t iv a n y a g p e d ig a r r a a ta n u ls á g r a v e z e te tt, h o g y a n n a k e x a c t m ó d o n ta m p o n á l t 38 co m p le t r u p tu r á ja k ö zü l k e re k sz á m b a n m e g g y ó g y u l t 45% (44-95%).

E b b ő l p e d ig a z t a c o n c lu s ió t v o n tu k le, h o g y le g ­h e ly eseb b a co m p le t r u p tu r á t c o n s e rv a t iv e k eze ln i, és p e d ig a z é r t :

1. m e r t az a d d ig i i r o d a lm i s ta t is z t ik á k s z e r in t az u te ru s r u p tu r a o p e ra t ív és c o n s e rv a t iv keze lésén ek g y ó g y u lá s i e re d m é n y e i lé n y e g e s k ü lö n b sé g e k e t n em m u ta t ta k ;

2. m e r t a m éh re p ed ése k zöm e ú g y is a m a g á n - g y a k o r la tb a n k e le tk ez ik , te h á t e l lá tá s u k o ly a n k ezelést ig é n y e l, m e ly a m a g á n g y a k o r la t v is z o n y a i s z e r in t a le g k ö n n y e b b e n k e re sz tü lv ih e tő .

K i je le n te t tü k a z o n b a n a z t is , h o g y az e x a c te ta m - p o n á ló k ez e lés t p a n a c e á n a k n em t a r t j u k s h o g y e l is me r ­jü k a z o p e ra t ív k eze lés i m ó d d a l v a ló k ísé r le te z é s te l je s jo g o s s á g á t is. M in d a d d ig az o n b an , m íg ezen u tó b b i th e r a p ia fö lé n y e a m i c o n s e rv a t iv e k ez e lt a n y a g u n k ­k a l e g y e n é r té k ű a n y a g o n be n em ig azo ló d ik , a ta m p o - n á ló keze lés e lv i á l lá s p o n t já tó l , le g a lá b b is az á lta lá ­n o s s á g ré szé re , csa k azo n — ta p a s z ta lá s a in k s z e r in t kb. 5 % -ny i — ese tb e n té rü n k el, m e ly b e n a ta m p o n á ló k eze lés te l je s ítő k é p e ssé g e e lev e fe lm o n d ja a sz o lg ála to t.

M iu tá n a z o n b a n a n n a k id e jé n i ly e n n a g y o b b a n y a g b izo n y ító a r g u m e n tu m a ir a h iá b a v á r tu n k , T a u f fe r

t a n á r r a l e g y ü t t m a g u n k h a tá ro z tu k e l 1910-ben, h o g y jö v e n d ő á th a to ló m é h re p e d é se in k k a p c s á n e lv i le g az

o p e ra t iv á l lá s p o n t ra h e ly ez k ed ü n k , h o g y ezen k eze lés i i r á n y é r té k é t is a m a g u n k eg y sé g es a n y a g á n p ró b á l ­ju k k i.

S a z ó ta ezen keze lés i i r á n y z a t m e l le t t 1910—1914

k ö z ö tt a T a u f fe r -k l in ik á n öt, m a jd az á l ta la m a z ó ta v e z e te t t in té z e te k b e n m ég h a t co m p le t u t e r u s r u p tu r át v o l t a lk a lm a m ész le ln i, m e ly az a z ó ta lá to t t á th a toló és á t n em h a to ló 25 m é h re p e d é sn e k 48%-á t te t te k i.

E zekbő l, a b e teg n ek a r r a a lk a lm a t la n á l la p o ta m ia t t , n em le h e te t t o p e rá ln i k e ttő t, az az 16-7% -ot, a m i­b ő l az k ö v e tk ez ik , h o g y ezen a n y a g b a n az o p e rá ló keze­lés á l ta lá n o s te l je s ítő k é p e ssé g e (83-3%) a ré g i ta mp o - n á ló éh o z k é p e s t (95%) k ö rü lb e lü l 12% -kal k iseb b n ek b iz o n y u lt.

ö ssz e s e se te in k b ő l p ed ig , m e ly ek közé a m o s t re fe ­r á l t k é t ese t is ta r to z ik , m e g h a l t 6, g y ó g y u l t 6, te h á t 50%, a m i a n n y i t je le n t, h o g y e d d ig i a n y a g u n k b a n az o p e ra t ív th e ra p ia , 12% -kal k iseb b á l ta lá n o s te l je s ítő - k ép e sség m e l le tt , a ta m p o n á ló k eze lésn é l 5% -kal n a ­g y o b b g y ó g y u lá s i e re d m é n y t ho zo tt.

M eg k e l l m ég is e m líte n em , h o g y u g y a n e z e n idő a l a t t la p a ro to m ia ú t já n s u p ra v a g in a l is a m p u ta t ió v a l k ez e ltü n k m ég to v á b b i k é t in c o m p le t m é h re p e d é s t is , és p e d ig az e g y ik e t az é r t, m e r t a n n á l a ta m p o n a d e a v ér ­zést n em tu d ta c s i l la p í ta n i , a m á s ik n á l p e d ig az é r t, m e r t —• a m i n em r i t k á n es ik m eg — co m p le tn ek v é l tü k az á t n em h a to ló m éh re p e d é s t. E ze k k ö zü l is e g y ik m e g h a lt , a m á s ik p e d ig m e g g y ó g y u lt , ú g y h o g y az 50%-os a b s o lu t g y ó g y u lá s i száza lék a r á n y á n ezen k é t e se t e re d m é n y e sem v á l to z ta to t t .

V isz o n t a z o n b an , h a csa k a m e g o p e rá lh a tó 12 ese­tü n k e re d m é n y é t v esszü k szám b a , a k k o r az tű n ik k i, h o g y azo k b ó l 5 h a l t m eg, e llen b e n 7, te h á t 58-3% m eg ­g y ó g y u lt .

E b b ő l te h á t az k ö v e tk ez ik , h o g y b á r az o p e rá ló keze lés á l ta lá n o s te l je s ítő k é p e ssé g e lé n y e g e se n (12% -kal)

k isebb , m in t a ta m p o n á ló kezelésé, az, a m ű té t e lvégez- h e tése ese tén , a c o n s e rv a t iv k eze lésén é l so k k a l ta (13-3%) jo b b g y ó g y u lá s i e re d m é n y t hoz.

Í g y h á t c o n c lu s ió n a k a jö v e n d ő re a z t k e ll fe l ­v en n i, h o g y azo n c o m p le t ru p tu ra -e s e te k e t , m e ly ek e t m eg le h e t o p e rá ln i , m eg is k e l l o p e rá ln i .

N é h á n y to v á b b i s ta t is z t ik u s a d a t az o n b an , m e ly e k ­n é l a p e rc e n tsz á m o k a t, k ev és e se trő l lé v én szó, te rm é ­sze tesen a b s o lu t é r té k ű e k n e k n em te k in th e t jü k , h an em csa k a sze m lé lte tő b b ö ssz e h a so n lítá s k e d v é é r t í r tu k k i, n é m ile g m ó d o s íta n i a lk a lm a s ezen k ö v e tk ez te tésen . E ze n a d a to k p e d ig a k ö v e tk ező k :

A v io le n s e n k e le tk e z e t t 3 ru p tu rá b ó l

A s p o n tá n k e le tk e z e t t 11 ru p tu rá b ó l

A k l in ik á n k e z e l t e te t t 5 ru p tu rá b ó l

A b e s z á l l í t o t t 9 ru p tu rá b ó l

A z a z o n n a l o p e r á l t 5 ru p tu rá b ó l

A nem , m in d já r t o p e r á l t 9 ru p tu rá b ó l

m e g h a l t 1 (33-3%) g y ó g y u l t 2 (66-7%)

m e g h a l t 6 (54-5%) g y ó g y u l t 5 (45-5%)

m e g h a l t 2 (40-0%) g y ó g y u l t 3 (60-0%)

m e g h a l t 5 (55-6%) g y ó g y u l t 4 (44-4%)

m e g h a l t 2 (40-0%) g y ó g y u l t 3 (60-0%)

g y ó g y u l t 4 (44-4%) m e g h a l t 5 (55-6%)

S h a ezekhez m ég a z t is h o zzá tesszü k , h o g y a r u p tu r a k e le tk ezése u tá n tö b b m in t h a t ó rá v a l m ű té tre k e r ü l t ese tek k ö zü l eg y e tle n e se t sem g y ó g y u l t m eg, a k k o r ed d ig i eg y sé g es és h iá n y ta la n , p r in c ip ie l l o pe ra ­t iv e k eze lt a n y a g u n k b ó l a z t a c o n c lu s ió t k e l l v o n n un k , h o g y co m p le t r u p tu r á k n á l az o p e ra t iv kezelés, k iv á lt a s p o n ta n k e le tk e ze tt, b e s z á l l í to t t és a s é rü lé s k ele tk e ­zése u tá n a z o n n a l n em o p e rá lh a tó ese te k b en sem m iv e l (44-8% : 44-9%) sem hoz jo b b g y ó g y u lá s i e re d m é n y e k et,

m in t a c o n s e rv a t iv keze lés, és p e d ig a n n á l k ev ésbbé, m e r t az e lő b b i th e ra p ia á l ta lá n o s te l je s ítő k é p e ssé ge is k isebb .

1926. 36. sz. O R V O S I H E T IL A P

E b b ő l te h á t az k ö v e tk ez ik , h o g y k iv á l t a s p o n ta n k e le tk e z e tt co m p le t in é h re p e d é se k e t n em é rd e m e s in té ­ze tbe s z á l l í ta n i , h a n e m a z o k a t a h e ly sz ín é n e x a c t ta m - p o n á d d a l k e l l keze ln i, fe lté te lezv e , h o g y az o rv o s a n n a k e lv ég zéséb en já ra to s , de, m in t a z t m á r ré g e b b e n m e g­á l la p í to t tu k (A m é h re p e d é s rő l: G y n a e k o lo g ia 1907. N o. 2. és V e rh a n d l . d. D e u tsc h . Ges. f. G yn . 1908. B d.X I I . M éh rep ed é s-ese tek : G y n a e k o lo g ia 1907. N o. 2. K im e n e tb e n á l ló fe j m e l le t t k e le tk e z e tt co m p le t u teru s r u p tu r a g y ó g y u l t ese te : G y n a e k o lo g ia 1908. N o. 2. Ú ja b b a d a to k a m é h re p e d é s k eze léséh ez: G y n aek . 1909. és Z e n tra lb l. f. G yn . 1909. K é t m éh re p ed és-ese t, a I I . sz. n ő i k l in ik á v a l k a p c so la to s szü lésze ti p o l ik l in ic u m ész le ­léséb ő l: G y n aek o l. 1909. p. 243.), c sa k az e lső 8 na p b a n , v isz o n t a z o n tú l a b e sz á l l í tá s az e x a c ta b b sebkeze lés é r ­d ek éb en k ív á n a to s . A zon e se te k e t p ed ig , m e ly ek a s ér ü ­lés k e le tk e zése u tá n h a t ó rá n b e lü l n em k e rü lh e tn e k m ű té tre , e g y e n esen n em is ta n á c s o s in té z e tb e s z á l l íta n i .

H a a z o n b a n ezen u tó b b i ese tek m é g is o d a k e r ü l ­nek , o t t a z o k a t csak ta m p o n á lá s ú t já n é rd e m e s kezeln i. A k o rá b b a n b e s z á l l í to t t tö b b i ese te k b en e llen b en a sza k ­o rv o s te tsz é sé re b ízh a tó , h o g y a z o k a t c o n se rv a t iv e v a g y o p e ra t iv e a k a r ja -e keze ln i, m é g is azza l a m e g ­jeg y zésse l, h o g y , k iv á l t a k o rá n é rk ező és fő k é n t v io le n s ese tek b en , h a azok m ég m ű té t re a lk a lm a sa k , az o p e ra t ív k eze lésse l, ú g y lá tsz ik , n a g y o b b g y ó g y u lá si e re d m é n y é rh e tő el. V isz o n t a k l in ik á n k e le tk e ze tt, a z o n n a l o p e rá lh a tó , k iv á l t v io len s c o m p le t r u p tu rá k- n á l a m ű té t i keze lés á l lá s p o n t já ra v a ló h e ly ezk ed és az in d o k o lt, m e r t h a azok i ly e n k ez e lés re e g y á l ta lá n alk a l ­m a sa k , á l ta la lén y e g e se n (17'2% -kal) jo b b g y ó g y u lá si e re d m é n y e k e t le h e t e lé rn i , m in t a c o n s e rv a t iv keze­lésse l.

T e rm é sze te s az o n b an , h o g y ezen c o n c lu s ió k a t, m in th o g y az az a n y a g , a m e ly n e k ta p a s z ta lá s a ib ó l azo­k a t le v o n tu k , m ég k ics in y , v ég leg e sek n ek nem , le g fel­jeb b is i r á n y í tó k n a k t a r t j u k s az is, h o g y a v ég leges d ö n té s é rd e k é b e n ta p a s z ta lá s a in k a t az e lv i le g v a ló ope­r a t i v keze lésse l to v á b b ra is g y ű j te n i fo g ju k .

A budapesti kir. m agyar Pázm ány P éter Tudom ány- egyetem II. szám ú sebészeti k lin iká jának közlem énye

(igazgató : B akay L ajos dr. egyet. ny. r. tanár).

T apasztalata im az induratio pen is p lastica therapiája terén.*

I r t a : Szabó Ince dr. eg y e te m i m a g á n ta n á r .

A z in d u ra t io p e n is p la s t ic a sem a e tio lo g ia i , sem th e ra p e n t ik u s sze m p o n tb ó l fe l n em d e r í te t t , r i t k á n e lő ­fo rd u ló , s a já ts á g o s m eg b e teg ed és. B en d ese n a 40—60. é le té v k ö zö tt lép fe l, 30 év en a lu l r i t k a , ú g y sz in té n 60 év en fe lü l is. E z u tó b b i té n y v a ló sz ín ű e n a b b a n le l i m a g y a rá z a tá t , h o g y i ly k o rb a n , a m á r k ia lu d t l ib id o m e lle tt , az e re c t ió t és c o h a b i ta t ió t le h e te tle n n é tev ő v a g y le g a lá b b is m eg n eh e z ítő b e te g sé g k l in ik a i s y m p to m á i n em ju tn a k é r v é n y re és csa k a ta p in tá s r a é rezh e tő el­v á l to z á s ra az e g y é n ek n em h e d e r íte n e k . M a g a a b e te g­ség k ú szv a , é sz re v é t le n ü l fe j lő d ik , m íg n e m e g y sz e r az t vesz i ész re a b e teg , h o g y e re c t io ese tén a p e n is d is ta l is v ég e fe l- v a g y o ld a lfe lé e lh a j l ik . A z e lh a j lá s la ssa n - la s s a n fo kozód ik , m e g n eh e z ít i, ső t le h e te tle n n é te sz i az im m iss ió t, a p e n is m in te g y k iu g r ik a h ü v e ly b ő l, a h ú g y c s ő n y í lá s m o n d h a tn i h á t r a fe lé te k in t . A z e lh a j lá s ­s a l eg y id ő b en re n d e se n fá jd a lm a k is lé p n e k fe l; ré sz ­ben n y o m á sé rz é sb e n , ré sz b e n a p e n is h eg y éb e , h e réb e, lá g y é k tá j r a k is u g á rz ó é les fá jd a lm a k b a n n y i lv á n u ln ak ,

* A M a g y a r U ro ló g ia i T á r s a s á g 1926 m á rc iu s 15-i ü lé sé n t a r t o t t e lő ad ás.

97 i

m ely ek a b e te g sé g ta r ta m a a l a t t a re n d e sn é l sű rű b b en fe llép ő e re c t ió k m eg sz ű n té v e l a lá b b h a g y n a k s csa k a le g r i tk á b b ese tb en je le n tk e z n e k c o n t in u e n se n , m a rc an ­g o ló fá jd a lo m a la k já b a n (W iederkopf).

P e ty h ü d t á l la p o tb a n v iz s g á lv a a p e n is t, a d o rs a l is részen , le g tö b b sz ö r a g y ö k köze lében , r i tk á b b a n a ma k k m ö g ö tt, s m ég r i tk á b b a n a sz á r közepén , m in d ig a b őr és c o rp u s c a v e rn o su m k ö z ö tt fek v ő k e m é n y e d é s t é r ­zü n k , m e ly fö lö t t a b ő r m in d ig jó l e lm o z g a th a tó . M ag a a k em én y e d és k iseb b m é r té k b e n és in k á b b csak o ld a l­i r á n y b a n s z in té n e lm o z g a th a tó a c o rp u s c a v e rn o su m fe le t t, je lé ü l, h o g y c sa k a fe le t te lév ő tu n ic a a lbu g in e á - b a n székel. K ü lö n ö se n e re c tio ese té n j u t ez é rv é n y re , m íg h a a fo ly a m a t m a g á b a n a c o rp u s c a v e rn u so m b a n fészk e ln e , ú g y e re e t ió n á l e l tű n n e , v a g y le g a lá b b is ke- v ésb b é k i fe je z e tte b b e n v o ln a é rezh e tő . A la k já r a nézve a k em én y e d és k ez d e ti s z a k b a n csom ó-, k éső bb k ö teg -, v ég e re d m é n y é b e n lem ezszerű , m e ly lem ezb ő l a le g ­k éső b b i s tá d iu m b a n n y ú lv á n y o k n ő n ek a se p tu m b a és ö sszen ö v ések jö n n e k lé t re a c o rp u s c a v e rn o su m m a l. T a p in ta t r a a k em én y e d és tö m ö r, p o rc , c so n tk e m é n y sé gű ; en n ek m eg fe le lő en R ö n tg e n - fe lv é te le n k o ra i sz a k b a n sem m i, k éső bb a p o rc n a k , i l le tv e az ese te k egy k iseb b részéb en , je lé ü l a v é g s ta d iu m n a k , s z a b á ly ta la n , zeg­zu g o s, n y u lv á n y o s ly u k a c so s m é sz le ra k ó d á so k a t, c s o ntra v a l ló á rn y é k o t lá tu n k . S o k szo r c sa k iz o lá l t , e g y m á ss a l össze n em fü g g ő , o ld a lfe lv ó te le n a se p tu m fe lé n y ú lv á ­n y o k a t b o csá jtó , m eszes, cso n to s g ó c o k a t lá tu n k a po r ­cos v a g y á rn y é k o t n em is a d ó k em én y ed ésb en .

A f e n t i k ép n e k te l je se n m eg fe le lő a z in d u ra t io m ik ro sk o p iá s s t r u c tu r a l i s k é p e is . I t t u g y a n is a z alb u - g in e á b a lo k a l iz á l t , s t r u c tu r a n é lk ü l i é r és m a g sz e gé n y k ö tő sz ö v e tb ő l á l ló g e re n d á z a to t lá tu n k , m e ly b e n a ru ­g a lm a s ro s to k m e g fo g y a tk o z ta k , a m i v a n , az e g y m á s tól szé t v a n n y o m v a . K éső b b v a ló d i p o rc , az ese tek m in t­e g y 10% -ában m ész és cso n t, ú. n. p e n isc so n t lá th a tó . A cso n tk ép z ő d és t zur V ert és Scheele, Fragenheim, Gergolof m e ta p la s t ik u s n a k t a r t j a , m áso k a ta v is t ik u s - n ak . A sz ö v e te lv á lto z á s s z e r in tü k az e lő re h a la d o t t ese­te k b e n e rő sen tö ré k e n y e re k m e g sz a k a d á sa fo ly tá n lét re ­jö t t v é rö m le n y e k b ő l k e le tk ez ik .

Lefolyásában a m eg b e te g ed és c h ro n ik u s és fo k o ­z a to s a n p ro g re d iá ló . L a ssa n , k ú szv a , e le in te m in d e n s u b je c t iv je l n é lk ü l fe j lő d ik eg y b izo n y o s fo k ig , úg y ­h o g y az o rv o sh o z re n d e se n m á r n ag y o b b cso m ó k k a l k e rü ln e k a be teg ek , m ik o r a fá jd a lo m és az e re c t ió ba n v a ló m e g g ö rb ü lé s z a v a r ja v a g y le h e te tle n n é te sz i a c o h a b ita t ió t . A k em én y e d és n ö v ek ed ése la ssú , de fo ko z a ­to s . N é h a v ég leg e s v a g y h o sszab b id ő re szo r ítk o zó sta g - n a t io lép fe l, ső t á l l í tó la g s p o n ta n v issz a fe j lő d é s is b e­k ö v e tk ezh e t. E z u tó b b i té n y t tö b b szerző ta g a d ja , az i l y i r á n y ú ész le le te t a nem h e ly e s d ia g n o s is , m ás, a c o r ­p u s c a v e rn o su m b a n e lő fo rd u ló , ú. n. p s e u d o in d u ra t iók - k a l v a ló ö ssze tév esz tés r o v á s á r a í r j á k (g y u l la d á so s in f i l t ra t ió k ) .

A f e n t i e lv á l to z á sn a k ty p ik u s k ö v e tk e z m é n y e i és k l in ik a i sy m p to m á i v a n n a k . N é h a m in d e n p a n a sz n é l ­k ü l fe j lő d ik a b a j , r íg y h o g y b e teg és o rv o s csak v éle t­len ü l, m á s m eg b e te g ed és k a p c s á n jö n rá . L e g tö b b sz ö r a z o n b a n a m á r fe n t v á z o lt p a n a sz o k h a j t j á k a b e teg et az o rv o sh o z . P e ty h ü d t á l la p o tb a n a k em én y e d és n y o ­m á s ra nem , v a g y csak k is m é r té k b e n fá jd a lm a s . E re c tio ese té n é lénk , feszü lő , a lág y ék , á g y é k , m ak k , h e re fe lé k isu g á rz ó fá jd a lo m lé p fe l. N é h a csak e g y le í r h a ta tla n k e l le m e tle n é rzés u r a l j a a k ép e t. O b je c tiv e a m eg b ete ­g ed és i r á n y á b a n s t ra b is m u s t v a g y c h o rd a v e r a p e n is t lá tu n k . S o k szo r a d is ta l is részen , ré s z in t a k e r in gé s i z a v a r , ré s z in t a c o rp u s c a v e rn o s u m m a l v a ló ö sszen ö vés ese tén , a h eg o k o z ta h iá n y o s te lő d és f o ly tá n g y e n g ül t az e re c t io ( „ e re c tio n lo u ch e “ ). A z e lg ö rb ü lé s , m e ly n é h a

972 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz.

h e g y e ssz ö g sz e rű leh e t, m e g a k a d á ly o z h a t ja az e ja c u la- t ió t , ú g y h o g y csak a le k o n y u lá s u tá n fo ly ik k i a sp e rm a . Kollom on ese téb en az e ja c u la t io o k o z ta e rő s m eg fe szü lés n y á lk a h á r ty a re p e d é s t és p ro fu s v é rz é s t o k o zo tt. A z e lg ö rb i i lé s m ia t t a c o h a b ita t io csa k k ülö n ö s m a n ip u la t ió k ú t já n e j th e tő m eg, ese tle g le h e te tle n né v á l ik . E h h e z j á r u l a fá jd a lo m és az ö rö k ö s p sy c h ik us a l te r a t io fo ly tá n fe llép ő p sy c h ik u s im p o te n t ia , m e ly m ég s ú ly o sa b b á te sz i a b a j t ; m in e k fo ly tá n le lk i z a va ­ro k , d e p re ss ió s tü n e te k lé p h e tn e k fe l, m e ly ek n em eg y ­sze r ö n g y i lk o ssá g b a n n y e rn e k b e fe jezé s t (Galewsky, Hübner).

A kórok nem tisztázott. T ek in tv e , h o g y a m e g b e te ­g ed és a 40—60. év ek b en fo rd u l elő le g g y a k ra b b a n , az é le m e d e tt k o r m ás, szo k v á n y o s m eg b e te g ed ése in e k m in- d en ik é v e l k a p c s o la tb a h ozzák . A k ö szv é n y , a d iab e tes , az é re lm eszesed és, a rh e u m a , a d e fo rm á ló a r th r i t i s , m in d g y a n ú b a v o l ta k fo g v a , d e k i tű n t , h o g y a v é le t le n ta lá lk o z á so n k ív ü l m á s ö ssze fü g g és n in c s k ö z tü k . É pp ez m o n d h a tó a lu eses, g o n o rrh o e á s , le u k a e m iá s e lv á lto ­z á so k ró l is, m e ly ek sz in té n csa k a v é le t le n fo ly tá n á l l ­n a k e g y id ő b e n fe n n a z in d u ra t ió y a l (Marmenstein, Popowsky, Van der Pol, W olsin, Sonntag).

T ra u m a , és p e d ig a p e n is t eg y sz e r é rő sú ly o s b e­h a tá s , m in t a sz ú rá s , v á g á s , sz in té n n em te k in th e tő v a ló d i k ó ro k n a k . E g y s z e r i e rő seb b zú zódás, v a g y k ö n n y ű , tö b b sz ö r ism é tlő d ő , p l. c h ro n ik u s e rec tió k , v a g y tú lh e v e s s e x u a l is a b u lsu so k fo ly tá n lé tre jö v ő sé rü lé se k , in k á b b fo g h a tó k fe l m in t o ly an o k . E z u tó b b in á l a p en is d o rs u m á n a k a m o n s p u b ish o z v a ló ism é te l t d ö rzsö lése m ég a p ra e d i le k t io n a l is e lh e ly e ző d ésre is m a g y a rá z ato t ad n a . B iz to s t r a u m á s a n a m n e s is csa k ig e n k ev és száza ­lé k b a n m u ta th a tó k i. E se te im k ö zü l e g y 21 év es f ia ta l ­em b e r k ó re lő z m én y éb e n ta lá l ta m n é m ile g b iz to s tá m ­p o n to t a t r a u m á s k ó ro k fe lv é te lé re . A b e teg se rd ü lő k o rá b a n re n d sz e re se n o n a n iz á l t ; k éső bb en n ek k á ro s k ö v e tk e z m é n y e itő l m eg ijed v e , f e lh a g y o t t ve le . Á lm á ba n a z o n b a n a k a r a t la n u l is m a s tu rb á l t . A z e re c t ió t m e g gá t- lan d ó , p e n isé t é j je l re e g y k e m é n y p a p írb ó l k é sz ü lt to k b a z á r ta , m e ly e re c t io ese té n a z t ö ssz e sz o r í tv á n , f á jda lm a t o k o zo tt és ő t fe lé b re sz te tte .

A z a e t io lo g iá t a m ik ro sk o p o s k ép b ő l sem s ik e rü l lev eze tn i. N em b izo n y o s az, h o g y a fo ly a m a t p h le b i tis és p e r ip h le b it is fo ly tá n lé t r e jö t t k ö tő szö v e t-ú jk é pző d és (W aelisch, Gergolaff, Sachs), sem az, h o g y az Íz ü le tb en iz ü le t i to k b a n , a p o n e u ro s is b a n a r th r i t i k u s ö re g e k n él fe llép ő k ö tő szö v e te s, d e g e n e ra t ió s je le n sé g e k k e l rok o n (Tuffier). N em b izo n y o s zur V ert és Scheele fe lv é te le sem , k ik k ü lső á r ta lo m r a lé tre jö v ő , az e la s t ik u s ros to k ­b a n fe llép ő m e g b e te g e d é s t lá tn a k b enne. A m i m e l le t t szó l s z e r in tü k a d o rsu m o n v a ló lo c a l isa t io , h o l a fa s t iá - b a n a leg tö b b a ru g a lm a s ro s t. A z, h o g y a fo ly a m a t el is cso n to so d h a t, az ú . n . p e n is c s o n t tá a la k u lh a t , tö b b sze rző b en a z t a g y a n ú t é b re sz te tte , h o g y a fo ly a m a t a ta v is t i k u s c so n to so d á s i h a j la m o n a la p sz ik . A n a ló g ia - k ép e n fe lh o zzák , h o g y sok á l la tn á l (m a jo m , d e n e v é r, te n g e r in y ú l , k u ty a , m acsk a , m edve, s tb .) fo rd u l elő cso n t a p e n isb e n (os p r ia p i ) . E s z e r in t v a la m e ly k iv á l tó o k ra az ö rö k lö t t d isp o s it io c so n to so d á ssa l v á lasz o l. Zur V ert és Scheele e fe l f o g á s t ta g a d já k . S z e r in tü k szö v e tm e ta - p la s iá v a l á l lu n k szem ben , é p p ú g y , m in t a m y o s i t is os s i­f icans, g y a k o r ló - , lo v a g ló c so n t, a r th r i t i s d e fo rm a ns és S p o n d a r th r i t is d e fo rm a n s ese te ib en . F e l tű n ő , h o g y az in d u ra t io m e g le h e tő s g y a k r a n k o m b in á ló d ik D u p u e tr in- fé le m eg b e teg ed ésse l, m ié r t is a sze rző k eg y ré sze ö ssze­fü g g é s t lá t a k é t b a j k ö z ö tt (Steiner, M artenstein).

A b e te g sé g le fo ly á s a id ü l t , h o ssz ú ra n y ú ló , fo k o z a ­to s a n e lő re h a la d ó . Ig e n g y a k r a n a fo ly a m a t h o sszab b id ő re , ső t v é g leg e sen eg y b izo n y o s fo k o n m e g á lla p o dik .

I ly e n k o r a su b je c t iv tü n e te k ja v u ln a k , a fá jd a lm a k m eg szű n n e k , a b e teg á l la p o ta e lv ise lh e tő v é lesz. A s u b ­je c t iv tü n e te k ja v u lá s a v e z e te tt azon fe ltev ésh ez , h o g y a fo ly a m a t s p o n ta n is g y ó g y u lh a t . E z a z o n b a n n em á ll, m e r t az o b je c t iv e lv á lto zá so k , az in d u ra t io , a m e rev e ­d és i z a v a ro k to v á b b ra is m e g m a ra d n a k , csa k a su b je ct iv p a n a sz o k szű n n e k m eg.

A z in d u ra t io p e n is p la s t ic a diagnosisa a z e lh e ly e z ­k edés, a la k és s y m p to m á k f o ly tá n n em nehéz. M in d ig k ö n n y e n e lk ü lö n í th e tő m ás, s z in té n k ö rü l í r t , k em én ye- d ésse l já ró m eg b e te g ed ése k tő l. E zek n a g y o b b ré sz t a c o rp o ra c a v e rn o sá k b a n , p e r iu r e t l i r a l i s a n z a j la n a k le s n em so ro z h a to k a v a ló d i in d u ra t io p e n is p la s t ic á k közé. de lo k a l iz á ló d h a tn a k a n n a k h e ly é re is, m ik o r a th e ra p ia m in é m ű sé g é n e k és h a tá s á n a k m e g íté lé se sze m p o n tjáb ó l ig en fo n to s a m eg k ü lö n b ö z te tés . S z ó b a jö h e t az e lső d­leg es v a g y m á so d la g o s ú to n lé t r e jö t t c a v e rn i t is , a fo ­ly a m a t a c u t fe l lé p te , i l le tő le g az e lső d leg es m e g b ete ­

g ed és ( lá g y v a g y k em én y fek é ly , fu ru n c u lu s , p h leg - m one, e ry s ip e la s ) je le n lé te v a g y n y o m a m eg ó v a té v e­d éstő l. S é rü lé se k o k o z ta b esz ű rő d é se k re v o n a tk o z ó lag a p o n to s a n a m n e s is a d fe lv i lá g o s í tá s t , M a ra n t ik u s , a r te r io s k le ro t ik u s e lv á l to z á so k k a l szem b en a b e teg á l ta lá n o s c o n s t i tu t ió ja , a v é rk e r in g é s i sze rv ek p o nto s v iz s g á la ta a d ö n tő tén y ező k . K ö szv é n y , d ia e b e te s ese tén a v iz e le t cu k o r-, i l le tv e h ú g y s a v ta r ta lm á n a k m eg szap o ­ro d á s a , a k is íz ü le te k a f fe c tió ja és m á s k l in ik a i jele n ­ség ek je le n lé te veze t a h e ly e s n y o m ra . L e u k a e m iá s el­v á l to z á so k k a l szem ben a p o n to s v é rk é p a d fe lv i lá g o ­s í tá s t . T u b e rc u lo t ik u s fo ly a m a to k a t, és p e d ig sp e c i­f ik u s c o n g lo m e ra t tu b e rc u lu m o k a t az egész sze rv eze t

egészség es v o lta , a k ü lö n fé le tu b e rc u l in p ró b á k , a Wild - bo lz -fé le E . H . R . n e g a t iv v o l ta z á r k i. D i f fe re n t ia l- d ia g n o s t ik a i szem p o n tb ó l le g fo n to sa b b a k a lues, a g o n o r rh o e a és a d a g a n a to k o k o z ta b eszű rő d ések . L u es- n é l r i t k á n az e lső d leg es fek é ly , tö b b sz ö r a te r t i a er g u m m a lé p h e t h a so n ló m ezben fe l. I l y ese tb e n a p o s it iv W a s s e rm a n n - re a c t io , a g y o rs a n e re d m é n y re veze tő h ig a n y k e z e lé s és a p o n to s a n a m n e s is ig a z í t ú tb a . G ono- r r h o e á v a l k a p c so la to s h ú g y c s ő in f i l t ra t ió k s p o n ta n va g y u re th ro to m ia in te rn a fo ly tá n rá te r je d h e tn e k a c o rp ora c a v e rn o s á k ra . I t t az o n b a n m in d ig m e g ta lá l ju k a p r i - m a e r la e s ió t a h ú g y cső b e n . A d a g a n a to k kö zü l a sa r - k o m a, e p i th e l io m a és a c h a n c re a d h a t o k o t az össze- té v e sz té s re . N em sz a b a d fe le d n ü n k az o n b an , h o g y m ind e m eg b e teg ed ések tá r s u lh a tn a k is az in d u ra t io p e n is p las ticá l io z , m e ly k ö rü lm é n y a p o n to s k ó r ism é z é s t n a g y o n m eg n eh e z ít i.

M in t az a e tio lo g ia , ú g y a th e r a p ia sze m p o n tjá b ó l sem eg y sé g es a szerző k á l lá s p o n t ja . K é t i r á n y h a d a ­koz ik e g y m á s s a l: a c o n s e rv a t iv és a sebész i b e a v a tko ­z á s ra h a j ló . C sak h a j ló , m e r t eg y szerző s in cs, a k i p r in c ip ie l és m in d e n ese tb en a m ű té te t a já n l ja . M ég ezek le g v é rm e se b b ik e is m e g k ís é r l i a c o n s e rv a t iv e l j á r á st és csa k en n ek cső d je á r á n fo ly a m o d ik a m ű té th ez .

A conservativ kezelés á l ta lá n o s be lső és h e ly i k eze lésb ő l á l l . B e lső leg jó d o t, a rs e n t , h ig a n y t , b ró m o t a d a g o lu n k . E be lső sze rek k e l v a ló k e z e lés re az é leme­

d e t t k o r m á r f e n te m l í te t t té v e s a e t io lo g iá s m o m e n tum ­k ép en v a ló fe lv é te le v ez e te tt. I n k á b b csak azok e llen k ü zd az á l ta lá n o s ro b o rá lá s fo ly tá n , azo k ja v u lá s á va l su b je c t iv e h a t, de n em b e fo ly á s o l ja m a g á t az in d u ra- t ió t. A h e ly i e l já rá s o k kö zü l a m e leg fü rd ő k (kén , iszap , ra d iu m ) , m e leg b o ro g a tá so k , m a ssa g e , e le k tr i- zá lás , fe lsz ív ó k e n ő csö k a lk a lm a z á s a s z in té n n em s o ka t n y ú j ta n a k . T ö b b e t v á r h a tu n k a f ib ro ly s in e s in je c t iótó l v a g y a P re g l-p e p s in o ld a to s in f i l t r a t ió tó l , m e ly ek ma g á t az in d u r á l t k ö tő sz ö v e te t v a n n a k h iv a tv a fe ls z ív ó d á sra b í rn i , i l le tő le g m eg em ész ten i. W aelisch 50 f ib ro ly s in -

1926. 36. sz. O R V O S I H E T IL A P 973

in je c t ió ra , Grossmann 75-re lá to t t ja v u lá s t , h a tá ro z o t t e re d m é n y e k e t az o n b a n e sze rek k e l n e m k ö zö lt m ég sen k i. A c o n s e rv a t iv e l já rá s o k kö zü l leg tö b b e re d m én y t v á r h a tu n k és n é m e ly ese tb e n h a tá ro z o t t ja v u lá s t , sőt g y ó g y u lá s t is lá tu n k a s u g a ra s , m ég p e d ig a R ö n tg e n­v a g y ra d iu m b e su g á rz á s tó l , i l le tő le g ú ja b b id ő b en e k e ttő eg y ik é n e k a th e rm o p e n e t ra t ió v a l v a ló ö ssze­k ö té se ré v én . A r a d io th e ra p iá n a k jó h a tá s á t m á r Galewsky, Kollomon, Bernoscani ész le lték , az o n b a n csak az ese tek eg y ré széb e n v á l ik be, csak a k o ra i sza k ­b an , h o l m é g n in c s p o rco s , cso n to s m e ta p la s ia . A r ád iu ­m o t Dreyer, a R ö n tg e n t Posner a já n lo t ta e lő szö r. Galewsky, W eiser 12 e se trő l sz á m o ln a k be, ezek k ö zü l ö tn é l ra d iu m m a l k ez d té k a g y ó g y í tá s t , késő bb , a h á ­b o rú s n eh ézség ek m ia t t , R ö n tg e n -k e z e lé s re té r te k á t. A z íg y ra d iu m m a l és R ö n tg e n n e l k ez e lt 12 ese t k ö zü l 7 g y ó g y u l t , 4 ja v u l t , 1 g y ó g y u la t la n m a ra d t . T e k in tv e a tö b b i e l já r á s k ev ésb b é e re d m é n y e s v o l tá t , ig e n jó e re d m é n y n e k m o n d h a tó . Kollomon és M ayer n em tu d ­ta k i ly e n jó e re d m é n y e k e t e lé rn i . C sa k ra d iu m m a l g yó ­g y í to t ta k Nahmmacher, Fabri, Buchmann, Küm er. U tó b b i 12 e se trő l r e fe rá l , k ik m á s fé l év a l a t t k e res té k fe l a bécs i ra d iu m in té z e te t . E z ig e n n a g y szám , te ­k in tv e , h o g y az egész v i lá g i ro d a lo m b a n a l ig v a n több 200 e se tn é l fe l je g y ezv e . (Kollomon 17 év a la t t 13 eset, Etienne 14 év a l a t t 10 ese t, Galewsky 17 év a la t t 20 eset.) E 19 eg y én b ő l 4 m e g s z a k í to t ta a k eze lést, 5 m ég kezelés a l a t t v a n , eg y n e k m ű té t le t t a já n lv a . T e h á t k i le n c rő l le h e t v é g le g e s e re d m é n y t m o n d a n i. E zek k ö zü l h a t g y ó g y u l t , h a t , d a c á ra a n e g a t iv R ö n tg e n - le le tn e k , még 18 b e s u g á rz á s u tá n sem ja v u l t .

R a d iu m m a l á t la g 6—10 b e s u g á rz á s ra v a n sz ü k ­ség. 2—3-ik ü lé s re a s u b je c t iv p a n a sz o k a lá b b h a g y n ak , a te rh e s e re c t ió k és a fá jd a lo m h a m a ro s a n m e g sz ű n ­nek , a göb ö k k ezdenek p u h u ln i . 6—10 b e s u g á rz á s ra m ár nem , v a g y csa k a l ig ta p in th a tó k a b eszü rem k ed ések . K éső b b az e l tű n t g ö b ö k h e ly é n eg y m é rs é k e l t szö v e t­z su g o ro d á s á l l be, m e ly az o n b a n sem su b je c t iv e , sem fu n c t io n a l i te r n em okoz z a v a r t . C sak a te l je s eg y enes e re c t ió t n em en g e d i m eg , te h á t eg y m a ra d a n d ó szép ség ­h ib á t okoz.

A m i a te c h n ik a i k iv i te l t i l le t i , leh e tő leg a d ire c t c o n ta c t m e th o d u s t h a s z n á l ju k ; m ik o r is a lap o s r a d iu m ta r tó k a t m a g á r a a p e n is re e rő s í t jü k , m iá l ta l a le g n a g y o b b e f fe c tu s t é rh e t jü k el. C sak egész k em én y s u g a r a k a t a lk a lm a z u n k . A b ő r fe lé m in d ig 2 m m ez ü s t + 1 m m ré z ü l te r t , a m á so d la g o s s u g a r a k k i i k ta­tá s á r a p e d ig eg y b ő r ré te g e t té v e e r ő s í t jü k a tu b u s t a p e n is re . A b e a d a n d ó a d a g a re a c t io a lsó h a tá r á t k e ll h o g y e lé r je , v a g y is fe lü le te s h á m lá s m ég fe llé p h e t, h ó ly ag k ép z ő d és , n ed v ed zés a z o n b a n k e rü le n d ő . N e fe ­le d jü k , h o g y a p e n is b ő re so k k a l é rzék en y eb b , m in t m ás b ő r te rü le te k . S z á m o k b a n k ife je zv e , az a d a g n ég y sz ö g­c e n tim é te re n k é n t 40—50 m m lg e lem . E n d o u re th ra l is a n is a lk a lm a z h a t ju k D o m in ic i-cső b en , m ik o r is 10—12 m m lg e lem a d h a tó .

Galewsky, W eiser s m a g a m ta p a s z ta la ta i s z e r in t u g y a n i ly e n e re d m é n y é rh e tő el R ö n tg e n -b e su g á rz á ssa l is. I t t is m in é l k em én y eb b s u g a r a k a t a lk a lm a z u n k és m eg fe le lő f i l te r re l d o lg o zu n k . V an , a k i eg y ü lésb en 1 H . E . D .-t is b ea d ; ez t a z o n b an so k n a k ta lá lo m , me rt, a m in t az t Galewsky és W eiser ese te is m u ta t ja , h a m a r lé p h e t fe l f i ty m ao ed e m a , h ú g y c ső iz g a lo m , h ú g y c ső ­v é rzés . H o g y a R ö n tg e n v a g y a ra d iu m h a tá so sa b b -e , m ég n em t is z tá z o tt . V é le m é n y em s z e r in t h a tá s u k eg y ;

m in d k e ttő n é l u g y a n is a g a m m a -s u g a ra k sze rep e a fo n ­tos. K ü lö n b sé g csa k az a lk a lm a z á s te c h n ik á já b a n v an. A R ö n tg e n k ö n n y eb b e n h o z z á fé rh e tő , k ev esebb ü lésb en és rö v id e b b id ő ta r ta m b a n a lk a lm a z h a tó s íg y s z e r in ­

te m e lő n y b en ré szes íten d ő . A d ia th e r m ia m á r e g y m a g á­b a n is h a tá s o s leh e t, e rő s és ta r tó s h y p e ra e m iz á ló h a ­tá s a fo ly tá n . Ö n k én t íg é rk e z ik a k e ttő n e k eg y esítése , m e ly n e k e k la tá n s h a tá s á ró l a lá b b fo g o k b eszám o ln i. A th e rm o p e n e tra t io m in d e n n é l jo b b a n k ép es a ra d io - a c t iv s u g a r a k sz á m á ra , m e ly ek a h y p e ra e m iá v a l e g y e ­nes a r á n y b a n n y e le in e k el, az in d u r a t ió t se n s ib i lá ln i.

A sebészi kezelés az in d u ra t io r a d ic a l is e l tá v o ­l í tá s á b a n á ll. A le g m in u tio su sa b b , m essze az épben v e z e te tt m e tszésse l ke ll a b e sz ű rő d é s t k ih á m o z n i, ha a r e c id iv á t el a k a r ju k k e rü ln i . H uitfe ld a z in d u ra t io k i- te r je d e tts é g é n e k m eg fe le lő en e l tá v o l í t ja az egész tu n ic a a lb u g e n iá t. Zur V ert és Scheele, k ik a fo ly a m a to t a fa s c iá b ó l k i in d u ló n a k ta r t j á k , az egész d o rs a l is rész f a s c iá já t is re s e k á l já k . A ra d ic a l is k im e tszés m e l le t t a c o rp o ra c a v e rn o sá k m e g sé r té sé t le h e tő le g k e rü ln ü nk ke ll, m e r t a s é rü lé s h eg g e l j á r , m e ly z su g o ro d á s foly ­tá n az e re d e t i in d u ra t ió h o z h a so n ló á l la p o to t te re mth e t. E k é t m o m e n tu m f ig y e lm en k ív ü l h a g y á s á b a n k e re ­sendő a sok s ik e r te le n v a g y ro ssz k im e n e te lű e re d ­m én y . M á s ré sz t a z o n b a n az is ig az , h o g y e lő re h a la d ott ese tek b en , m id ő n a b esz ű rő d és m á r n y ú lv á n y o k a t b o c s á j to t t a se p tu m b a , ö ssz e k a p a sz k o d o tt a c o rp o ra c a v e rn o sá k k a l, a m ű té t i in d ie a t io p e d ig csak i ly e n ese ­te k b e n á l l fen n , a c o rp o ra c a v e rn o sá k s é rü lé s é t e l­k e rü ln i leh e te tlen . Ig e n fo n to s a p o n to s v é r z é s c s i lla p í ­tá s , m e r t az u tó v é rz é sb ő l sz á rm a z ó v é rö m le n y és a n y o m á n fe jlő d ő b eszü rem k ed és, i l le tő le g h e g i l lu z ó ri ­k u s s á tesz m in d e n tö re k v é s t. A z u tó v é rz é s e lk e rü lé se v é g e tt sem E sc h m a rc h -p ó ly á t , sem h e ly i é rz é s te le n í té s t ne a lk a lm a z z u n k . Á l ta lá n o s b ó d ítá sb a n , v a g y lu m b a l, i l le tv e s a c ra l is é rzé s te le n íté sb e n do lgozzunk . A b őrm e t­szés le g y e n h o ssz a n t i ; m e g k ísé re l té k u g y a n a p e n is - g y ö k fe le t t i fé lh o ld a la k ú m e tszé sb ő l v a ló m ű té te t , h o g y e z á l ta l e lk e rü l jé k a b ő r és a m é ly eb b h e g e g y m á s fölé v a ló k e rü lé sé t, ez a z o n b an n em a d e lég jó b e te k in tés t, nehezebb a tö k é le te s v é rz é s c s i l la p í tá s . N a g y g o n d fo r ­d íta n d ó a p o n to s b ő r v a r r a t r a . U tó k eze lésb en fo n to s a so k szo r je len tk ez ő fá jd a lm a s e re c t ió k e llen i k ü zdés, am i u tó v é rz é s t és a seb s z é tv á lá s á t h o z h a t ja m a g a u tá n . E z e llen ó p iu m -, b róm -, c a m p h o ra m o n o b ro m a ta - a d a g o lá s s a l k ü zd ü n k .

Ü g y az á l ta la m ész le lt ö t ese te n n y e r t , m in t m ás szerző k ta p a s z ta la ta i a r r a a m eg g y ő ző d é sre veze ttek, h o g y a th e rm o p e n e tra t ió v a l k o m b in á l t x - s u g a ra s keze­lés a le g h a tá so sa b b e l já r á s az in d u ra t io p e n is p la st ic a keze lésében . V e le k o ra i s tá d iu m b a n , m ik o r m ég el- m eszesedés, cso n to so d ás n in cs , k ie lé g ítő e re d m é n y e ke t é rü n k el. A fá jd a lo m , a s ű rű b b e re c t ió k e l tű n n e k , a be­sz ű rő d é s cseké ly , a re n d e sn é l v a la m iv e l co n s is ten seb b ta p in th a tó s á g ig , az e rec tio köze l a n o rm á l is eg y e n es ­sé g ig ja v u l ; tö k é le te s eg y e n es e re c t io az o n b a n nem é rh e tő el. M eszes, cso n to s e lv á l to z á s ese tén csa k su b ­je c t iv ja v u lá s v á rh a tó , a m i s z in té n n a g y je le n tő sé gű a b e te g re nézve. M o n d h a tju k , h o g y a h a tá s f o rd í to t t a r á n y b a n á l l ú g y a b e te g k o rá v a l , m in t a b e te g sé g id ő ­ta r ta m á v a l .

A m i a te c h n ik a i k iv i te l t i l le t i , e lő ze tes th e rm o - p e n e tra t ió s se n s ib i la t io u tá n ú g y a d o rsa l is , m in t a v e n t ra l is fe ls z ín rő l 3 m m a lu m in iu m fe l te re n á t egy - eg y Vs, összesen te h á t H . E . D. R ö n tg e n n -s u g á r - m e n n y isé g e t a d o k eg y ü lésb en , a m i t 3—4-szer m eg- ism é tle k . E m e l le t t h e te n k é n t h á ro m sz o r 15 p e rc ig tar tó d ia th e rm iá s k eze lés t is ad o k . F ig y e le m b e veen d ő , h og y v a n n a k é rzék e n y h ú g y csö v e k , m e ly ek v é rz é sse l r e a g á l­

n a k R ö n tg e n -b e s u g á rz á s ra ; ezek n é l ez t e lh a g y ju k és csak th e rm o p e n e tra t ió t a lk a lm a z u n k (Galewsky ese te). M ás c o n s e rv a t iv m ó d sze rek e g y id e jű a lk a lm a z á s a m in ­den ese tb en csak e lő n y ö sen h a t. E lm esze sed e tt, e lc so n ­

974 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz .

to so d o tt ese tek b en , ah o l a p ro g re ss io m á r le z a j lo t tn a k te k in th e tő és fe lv e h e tő , h o g y m e tsz é sü n k e t ép szö vetbe v e z e th e t jü k , a f e n te m lí te t t e lv ek n ek m eg fe le lő en v ég re ­h a j t o t t m ű té t az in d ik á l t . A c o n s e rv a t iv a n k eze lt be te ­g ek e t v e g y ü k id ő n k é n t re v is io a lá és is m é te l jü k m eg a R ö n tg e n -b e su g á rz á s t és th e rm o p e n e tra t ió s keze lést.

A v á z o lt e lv n ek m eg fe le lő en ö t in d u ra t io p e n is p la s t ic á t k eze ltem az e lm ú lt h á ro m év a la t t , m e ly n ek e re d m é n y é t a lá b b ia k b a n k ö z lö m : Sz. Z., 21 év es f ia ta l ­e m b e rn é l p á r hó ó ta fe n n á l ló , a su lc u s co ro n a ju s mö ­g ö t t eg y k é tk o ro n a m e k k o ra sá g ú , s ű rű e re c t ió k a t, c o h a b i ta t ió n á l e rő s fá jd a lm a t és 170 fo k o s s t ra b is mu s ! okozó ru g a lm a s ta p in ta tó b esz ű rő d és v o l t ész le lhe tő. E g y h ó n a p p a l a keze lésn ek m eg k ezd ése u tá n s u b je c t iv p a n a sz o k csö k k en tek , a m á so d ik h ó n a p v ég é n m e g sz ű n ­té k és a b esz iirem k ed és p u h u ln i k ez d e tt. N é g y sz e r i R ö n tg e n -b e su g á rz á s és n é g y h ó n a p i th e rm o p e n e tra t ió s k eze lés u tá n a l ig v o lt v a la m i ta p in th a tó . J e le n le g k is - fo k ú e lh a j lá s t és a b esz ü rem k ed é s h e ly é n é rezh e tő cse­k é ly h eg e sed és t le sz á m ítv a , a b e teg te l je s e n egészséges. K. B., 36 éves fé r f in ek p e n is d o rs u m á n eg y 20 f i l lé r m e k k o ra sá g ú , 4—5 h ó n a p ó ta fe jlő d ő , r u g a lm a s ta p in ­ta tó , 160 fo k o s e lh a j lá s t , c o h a b ita t ió n á l e rő s fá jda lm a t okozó in d u ra t io v o lt ész le lh e tő . C o h a b i ta t ió s z a v a ro k m ia t t a b e te g le lk i le g e rő se n d e p r im á lt . K eze lés m áso ­d ik h ó n a p já n a k v ég é n su b je c t iv , n e g y e d ik h ó n a p já n a k a v é g é n h a tá r o z o t t o b je c t iv ja v u lá s v o l t ész le lhe tő. E g y év u tá n a b esz iirem k ed ések h e ly é n a l ig é rezh e tő , k örü l ­b e lü l 170 fo k o s e lh a j lá s t okozó hegesed és, te l je s pa n a s z ­m e n te ssé g és jó fu r c t io v o lt ész le lh e tő . L. E.. 41 éves fé rf i p e n is d o rs u m á n a k b a lfe lé n , a g y ö k köze lében , egy b u z o g á n y sz e rű , a m a k k m ö g ö tt k é t b o rsó n y i g ö b b en végző dő , k ö rü lb e lü l % éve fe jlő d ő , p o rc ta p in ta tó , 160 fo k o s e lh a j lá s t , g y a k o r i e re c t ió t , a m a k k és h e re fe lé k isu g á rz ó , f á jd a lm a t okozó in d u ra t io v o l t ész le lh e tő . E g y h ó n a p i k eze lés u tá n a su b je c t iv p a n a sz o k a lá b b ­h a g y ta k , n é g y hó u tá n a g ö b ö k m á r p u h á b b a k , ta p in ­t á s r a e g y á l ta lá b a n n em é rzék e n y ek . J e le n le g 160 fo ko s s tra b is m u s , m ég jó l k i ta p in th a tó , de e g y á l ta lá n nem fá jd p a lm a s b esz ű rő d és m e l le t t te l je s p a n a sz m e n te s mű ­k ö d ésk é p esség v a n je len . Sz. T., 57 éves fé r f in é l p e n is d o rs u m á n p o rc k e m é n y , tö b b m in t eg y éve fe jlő d ő , d ió- m e k k o ra sá g ó , g y a k o r i e re c t ió t k is u g á rz ó fá jd a lm a k a t, 150 fo k o s e lh a j lá s t okozó in d u ra t io v o l t ész le lh e tő. M áso d ik hó v é g é re s u b je c t iv p a n a s z a i m eg szű n te k , ob­je c t iv v á l to z á s n é g y h ó n a p i keze lés u tá n sem v o l t ész ­le lh e tő . A keze lés m e g s z a k ítá s a k ö v e tk ez téb en a b e teg k éső b b i s o rs a ism e re t le n . P. T., 58 éves fé r f in é l a p e n is d o rs u m á n tö b b m in t 1% éve fe jlő d ő , ra k e tte s z e rű , p o rc ta p in ta tó , R ö n tg e n - fe lv é te le n p o rc n a k m eg fe le lő á rn y é k o t ad ó , 130 fo k o s e lh a j lá s t okozó, ú g y sp o n tan , m in t n y o m á s ra fá jd a lm a s in d u ra t io v o l t ész le lhe tő . H á ro m h ó n a p i keze lés u tá n a s u b je c t iv p a n a sz o k te l je­sen m eg szű n te k , csek é ly o b je c t iv ja v u lá s t le sz á m ítva , m ég a h a to d ik h ó n a p u tá n sem ész le lh e tü n k ja v u lá s t .

R ö v id e n e g y b e fo g la lv a , a le g f ia ta la b b , a m eg b e te ­g ed és k o ra i s ta d iü m á b a n k eze lés a lá k e rü lő b e teg n é l, m o n d h a tn i , te l je s g y ó g y u lá s é rh e tő el. M in é l k o ro sab b

az eg y én , m in é l ré g ib b k e le tű a b a j , a n n á l k ev ésb b é k ie lé g ítő az o b je c t iv ja v u lá s . S u b je c t iv p a n a sz o k az o n ­b a n i l y ese te k b en is m e g sz i in te th e tő k .

A „rheum ás“ b etegségek soc ia lis je len tő ­sé g e és az ellenük m egindult nem zetközi

szervezkedésrő l.

I r t a : Benczúr Gyula dr. eg y e te m i m a g á n ta n á r .

A b e teg sé g ek n e m c sa k az eg y én n ek , de a t á r s a ­d a lo m n a k is e llen ség e i. N e m c sak a b e teg ség ek e l le n i védekezés, a m eg b e te g e d e tt eg y én g y ó g y í tá s a k é p v isel ó r iá s i a n y a g i te rh e t , de ta lá n e n n é l m é g n a g y o b b a ma k á r , m e ly e t k iv á l t e g y v irá g z ó , m u n k a a lk a lm a k a t n y ú j tó á l la m b a n az a n em te l je s í te t t m u n k a k ép v ise l, m e ly n e k v ég zéséb en a b e teg sé g ek az e g y é n t g á to l já k . A z á l la m i, v á ro s i, tá r s a d a lm i k ö l tsé g e n á p o l t b e tegek em e a n y a g i je le n tő sé g sz e m p o n tjá b ó l k é t n a g y cso ­p o r t r a o sz th a tó k . A n a g y tö b b ség e n ó h á n y n a p o s , i l le­

tő le g h e te s keze lés u tá n g y ó g y u l és v is s z a n y e r i m u nk a ­k ép e ssé g é t is , v a g y m eg h a l, a m á s ik , h a sz á m b a n em en ­n é l k iseb b is , de m ég is ó r iá s i sz á m ó b e teg az id ü l t, h ó n a p o k ig , é v e k ig v a g y é le th o ssz ig la n b eteg , m u n k a - k ép te len . E z u tó b b ia k zöm ét, e l te k in tv e az e lö reg edés fo ly tá n i m eg b e teg ed ések e t, a tu b e re u lo t ik u s a k és az id eg -e lm eb e teg ek képez ik , a r á n y la g k issz á m ú a szü leté s ó ta v a g y b a le se t f o ly tá n i n y o m o ré k .

A c h ro n ik u s , de v é g e re d m é n y b e n leg es le g n ag y o b b - ré sz t m é g is g y ó g y u ló , v a la m in t a m ég c h ro n ik u s n a k n em is nev ezh e tő , de a k ó rh á z a k b a n m u n k a k é p e ssé g ü k e lé ré sé ig m ég is h e te k ig -h ó n a p o k ig fek v ő b e teg je le n­té k e n y sz á m á t a m a b e teg ek k épez ik , k ik n ek b a já t eg y k ü l fö ld ö n n a g y ré s z t e l fo g a d o tt n o m e n c la tu ra sz e r in t g y ű j tő n é v v e l „ rh e u m á s “ b e teg sé g ek n ek szo k ták n evezni. H e ly e s-e az, h o g y e szó t i ly á l ta lá n o s s á g b a n h a s z n ál ­ju k , v a g y p e d ig k ö r i i l í r ta b b b e te g sé g c so p o r tra , az v é le m é n y do lg a . K e v és s z a v a v a n az o rv o s i s z ó tá rn a k, m e ly a l a t t o ly so k fé lé t é r te n e k , m in t a „ rh eu m a '* sző a la t t . H isze n az e re d e t i iz o m rh e u m á n k ív ü l (m e ly f og a ­lom m a i fö l fo g á su n k sz e r in t m á r m a g á b a n is az izom - m eg b e te g ed ése k tö b b fé lé jé t fo g la l ja össze) az a r t h ri t i ­sek n a g y c s o p o r t já t is rh e u m a n é v v e l i l le t ik , to v á bb á a m y o s it is , m y a lg iá n k ív ü l a fa sc iá k , ap o n e u ro s iso k, in t r a m u s c u la r is szö v e tek a c u t és id ü l t lo b já t, az t, a m i t ú ja b b a n eg y esek a f ib ro s i t is szóva l sz e re tn e k je lö ln i, de rh e u m á n a k nev ez i n em eg y o rv o s író m ég a n e u ra l - g iá k a t , n e u r i t is e k e t is, k ü lö n ö se n a m ió ta a G old- sc h e id e r-e lm é le t s z e r in t n ém e ly e k a ré g i iz o m rh e u m át a leg f in o m ab b id e g á g a k n e u r a lg iá já v a l azo n o sn ak v é lik .

B á rm e n n y i re m á so d re n d ű fo n to s s á g ú n a k lá tsz ik a leg tö b b em b er e lő tt tu d o m á n y o s k é rd ések b e n a n o m e n ­c la tu ra , g y a k o r la t i la g a tu d o m á n y h a la d á s á t re n d k ívü l m e g n e h e z ít i az in g ad o zó e lnevezés, c so p o r to s ítá s . Az t h iszem , h o g y a n n a k , h o g y az iz ü le t i b á n ta lm a k ró l. vé r ­b e teg sé g ek rő l, stb . m a m ég a r á n y la g o ly k e v e se t t u ­d u n k , so k k a l n a g y o b b m é r té k b e n e g y ik o k a a n em e g y ­ség es tu d o m á n y o s e lnevezés, m in t a h o g y ez t h in n ő k . A rh e u m a szó h a s z n á la tá t i l le tő le g d ö n te n ü n k kell v é g re , v á j jo n az t, m in t a h o g y p é ld á u l Schulhof n e m ­ré g m e g je le n t k i tű n ő k ö n y v éb e n is a já n l ja , t is z tá n az izo m za t b izo n y o s m e g b e te g ed ése ire h a s z n á l ju k , az a r th r i t i s e k e t , z sá b á k a t e szó v a l e g y á l ta lá b a n nem je ­lö l jü k , v a g y p e d ig a k ü l fö ld sz o k á sá t k ö v e tv e , g y ű jtő ­n é v g y a n á n t fo g a d ju k el a fe n tn e v e z e tt b e teg ség ek ö ssz e fo g la lá sá ra . B á rm e n n y i re lo g ik u sab b és tu d o m á ­n y o sa b b v o ln a a m a z h a s z n á la t , p ra k t ik u s a b b n a k l á t ­

sz ik , h o g y a m á r ú g y is so k fé lé re h a s z n á l t rh e u m a szó t m in d em e a m o z g a tó re n d sz e r ré sz e in e k m e g b e te g e d é se ire h a s z n á l ju k , m e ly ek sem t ra u m a , sem is m e r t b a k té r iu m o k o z ta in fe c t io ú t j á n jö n n e k lé tre , te h á t a m y o s it is , m y a lg iá k , f ib ro s i t is , a r th r i t i s e k , n e u r i t is e k és n eu ra l - g iá k zöm ére, p e rsze a m a tu d a tb a n , h o g y a szó i ly n e mű h a s z n á la ta g y a k o r la t i cé lú és a tu d o m á n y h a la d á s á v al az em e e ln ev ezés a la t t ö ssz e fo g la l ta k k ó ro k ta n i la g ig en k ü lö n b ö ző k n ek is b iz o n y u lh a tn a k .

A „ rh e u m a “ m in t g y ű j tő n é v , e l te k in tv e , h o g y eg y eg y sz e r az egész m ű v e l t v i lá g b a n m eg szo k o tt szó t nem ta n á c s o s b o ly g a tn i , a z é r t is jo g o su lt, m e r t b á rm i kü lö n ­böző k a m o s t m á r e g y ű j tő n é v a la t t ö ssz e fo g la l t b á n­ia k n a k , v a n b e n n ü k sok közös. A sza k o rv o s tu d ja , m ily neh éz n é h a eg y a r th r i t i s o k o z ta k isu g á rz ó fá jd a lo m és eg y iz o m fá jd a lo m k ö zö tt b iz to s d i f fe re n t ia l is d iag no - s is t á l l í ta n i , a v a g y eg y n e u r a lg ia és m y a lg ia f ö n n ­á l l ta k ö z t d ö n ten i. A m i a z o n b a n e „ rh e u m á s “ b e te g sé­g ek ö ssz e fo g la lá sá t g y a k o r la t i la g le g in k á b b jo g o s u lt tá tesz i, az a g y ó g y k e z e lé sü k sok te k in te tb e n közös v olta . N em m in th a az o rv o s n a k e g y fo rm á n k e llen e keze ln i

1926. 36. sz. O R V O S I H E T IL A P 975

z sá b á t, m y a lg iá t és a r th r i t i s t , ez n a g y h ib a v o ln a , de k eze lésü k b en közös, h o g y az, h a egész sza k sze rű e n a k a r ju k v ég ezn i, o ly b e ren d ezések e t, fö lsze re lése k et ig é n y e l, m e ly ek n em csa k a leg k ev eseb b b e teg o t th o n á­b an , de a leg k ev eseb b k ó ro d é n ta lá lh a tó k és e z é r t a rh e u m á s b á n ta lm a k b a n szenvedő b e teg e k eg y h e ly re v a ló g y ű j té s e a já n la to s , o ly h e ly re , m e ly e n a k eze lésü k leh e tség es. E zek a b e teg ek kép ez ik a p h y s ik a l is g y óg y - tén y ező k k e l, a h ő g y ó g y m ó d o k k a l és fü rd ő k k e l k eze len­d ő k zöm ét. A p h y s ik o -b a ln e o th e ra p iá s g y ó g y í tá s az ő k eze lésü k k é tsé g te le n le g fo n to sa b b té n y ez ő je , a m in n em v á l to z ta t az az a r á n y la g csek é ly e re d m é n y sem , m e ly e t i ly rh e u m á s b e teg e k n é l p ro te in - , kén - v a g y má s in je c e t ió k k a l n é l ia el le h e t é rn i.

H o g y a „ rh e u m á s “ b e teg ek a szenvedő em b erek , fő leg a m u n k á s o s z tá ly m i ly n a g y sz á z a lé k á t k épez ik , a z t eg y es s ta t is z t ik a i a d a t ta l i l lu s z trá lh a to m . I l y a d a ­to k fő leg az é sz a k e u ró p a i á l la m o k b ó l á l la n a k re n d e lk e ­zé sü n k re , h o l a rh e u m á s b á n ta lo m , m é g h a n em is sz á­m í t ju k hozzá a k ö szv é n y t, m ég so k k a l több e m b er t te sz le g a lá b b m ú ló a n m u n k a k é p te le n n é , m in t n á lu n k . H a z á n k b a n csa k k ev és e tá r g y k ö r r e v o n a tk o zó a d a to t s ik e rü l t b eszerezn em . A z 1923. é v re v o n a tk o zó le n t i s ta t is z t ik a az eg y e d ü li b esze rezh e tő a d a t. S z ív es kö z lé ­s é é r t az Á l la m i S ta t is z t ik a i H iv a ta ln a k ta r to z o m k öszö ­n e tte l .

A 37,885.000 la k o s ú A n g l iá b a n és W a le sb en az 1924. év b en a z ö ssz in v a l id u s b iz to s í to t t m u n k á so k */e-a sz e n v e d e tt rh e u m á b a n , s z á m sz e rű i t 370.000 b iz to s í tot t m u n k á s (nem b iz to s í to t t eg y én a z o n k ív ü l m eg fe le lő szá m b a n ). A rh e u m á s b iz to s í to t t m u n k á s %-e fé rf i, k ö rü lb e lü l Vt-e nő . F é r f ia k kö zü l 56.000 iz o m rh e u m á b a n ,90.000 lu m b a g o b a n , 27.000 isc h ia s - és m á s n e u ra lg iáb a n , több m in t 100.000 a r th r i t i s b e n sze n v ed e tt. A z á l la mn a k a . b iz to s í to t t rh e u m á s m u n k á so k é v e n te k ö rü lb e lü l2,000.000 fo n t já b a k e rü ln e k , a z o n k ív ü l a m u n k a id ő v esz te ­sé g 3,000.000 f o n t r a b ecsü lh e tő .

H a so n ló szá za lék o sa k a rh e u m á s m eg b e teg ed ések É sz a k -A m e r ik á b a n , B e lg iu m b a n , v a la m in t a h á b o rú b a n ré s z t n em v e t t H o l la n d iá b a n , S v é d o rsz á g b a n is , m e ly u tó b b i á l la m b a n sz in té n e lég p o n to sa n az ö ssz in v a l i- d u so k V« ré sz e rh e u m á s .

E lé g é rd e k e s a d a t m ég , h o g y Glover s z e r in t b izo ­n y o s 58.000 b iz to s í to t t fé r f im u n k á s k ö zö tt 1119, teh á t 1:9% sz e n v e d e tt f ib ro s i t isb e n ( = a tá g é r te le m b e n ve t t r h e u m a m in u s a r th r i t i s ) és 33.000 b iz to s í to t t m u n k ásn ő k ö z ö tt 376, az az 114% .

H a z á n k b a n , m e ly n e k la k o ssá g a m a 7,980.000, a f e n te m lí te t t b esze rezh e tő a d a t sz e r in t 1923-ban a ke rü ­le t i m u n k á sb iz to s ító , v á l la la t i , m a g á n e g y e s ü le t i és d o h á n y g y á r i , v a la m in t a b á n y a tá r s p é n z tá rn á l összesen

268.959 k e re se tk é p te le n sé g g e l já r ó m eg b e te g ed és fo rd u l t elő . E ze k k ö z ü l 2392 ese t, az az az ö sszm eg b e teg ed ések 0'89% -a v o l t so k iz ü le t i csúzos és 21.936 ese t, azaz 816% f ib ro s it is , az az iz o m fá jd a lm a s és zsáb ás.

E m e k ev és a d a t is m u ta t ja , h o g y a „ rh e u m á s “ b á n ta lm a k az ö sszm eg b e teg ed ések m i ly n a g y szá za ­lé k á t k épez ik . A z ész ak i á l la m o k b a n k ö rü lb e lü l 17% -át, n á lu n k az 1923-as s ta t is z t ik a sz e r in t k ö rü lb e lü l 9%-át. E m e szám o k te h á t a z t is m o n d já k (és a n a g y sz á m ú ese te k e n v é g z e tt s ta t i s z t ik a m in d ig ig a z ) , h o g y n á lu n k m in te g y fé la n n y i sz á z a lé k a a b e teg ek n ek rh e u m á s , m in t észak o n . E z t a m in d e n n a p o s ta p a s z ta la t is ig a z o l ja , és v a ló sz ín ű e n az é g h a j la t i , de ta lá n az é le tm ó d i v iszo ­n y o k b a n k e re sh e tő az oka. N é m ile g m eg lep ő a z a r t h r i­t is e k a r á n y ta la n k iseb b szá m a n á lu n k .

D e n e m c sa k az an g o l, h o l la n d , sk a n d in á v , h a n e m m ég a m i s ta t is z t ik á n k is a z t m o n d ja a n n a k , k i re á h a l lg a t , h o g y a rh e u m á s m eg b e teg ed ések o ly g y a k o r iak ,

a n n y i em b er é le t- és m u n k a k e d v é t csö k k e n tik és a n n yi m u n k á s e m b e r t teszn ek h o sszú id ő re m u n k a k é p te le n n é , h o g y leg fő b b id e je , h o g y ve le a la p o s a b b a n fo g la lk o z­zunk , h o g y a „ rh e u m a “ ne le g y e n tö b b é az o rv o s tu d o ­m á n y m o s to h a g y e rm e k e , v a g y a h o g y Van Breemen h e ly e se n m o n d ja : eg y z a v a rd ia g n o s is (V e r le g e n h e i ts ­d iag n o se ) , g y a k o r la t i la g p e d ig az ed d ig in é l tö b b e t k e ll te n n i em e b e teg ség , m in t tö m e g b e te g sé g g y ó g y í tá s á ra.

E n n e k fo n to s s á g á t é r th e tő m ó d o n az észak i á l l a ­m o k b a n is m e r té k fö l, e lső so rb a n A n g l iá b a n és H o l la n­d iá b a n . L e g ú ja b b a n ép p a n g o l ré s z rő l h a n g o z ta t já k , h o g y a rh e u m á b a n m eg b e te g ed e ttek , az a lsó b b o s z tá ly­hoz ta r to z ó em b erek á l ta lá b a n n em k ez e lte tn e k o p t imá ­l isá n , le g g y o rs a b b a n cé lhoz vezető m ódon és n a g y ré sz t ez az o k a a n n a k , h o g y e b e teg ek az á l la m n a k és a t ár ­s a d a lo m n a k év e n te o ly re n g e te g k ö ltség éb e k e rü ln e k . Ray M atthew Burroiv a já n l ja , h o g y n e m c sa k az an g o l fü rd ő h e ly e k e n : B a th o n , B u x to n o n és H a r ro g a to n á l l í t­ta s s a n a k a n ép s z á m á ra is fü rd ő o sz tá ly o k , h a n e m m in­d en n a g y o b b v á ro s b a n á l l í ts a n a k a rh e u m á s be teg ek s z á m á ra g y ó g y fü rd ő k e t és p h y s ik o - th e ra p iá s g y ó g y - o sz tá ly o k a t, m e r t h isz k é tsé g te le n , h o g y i ly o sz tá ly o k o n a rh e u m á s b e teg ek jó v a l n a g y o b b sz á z a lé k á t és jó v a l rö v id e b b idő a l a t t leh e t m e g g y ó g y íta n i , m in t egy eg y é b k é n t b á rm i ly jó l v e z e te tt b e lg y ó g y á sz a t i o sz tá­lyon . H o g y ez m e n n y ire ig az , ig a z o l ja a z a a c h e n i L an - d e ssp ita l , eg y k ó rh á z , m e ly az e g y ik a a c h e n i th e rm al- f o r r á s h e ly é n é p ü lt , a m e ly b e n e g y sz e rre tö b b száz rhe u ­m ás b e te g a b a ln eo ló g ia , p h y s ik o th e ra p ia és p h a rm a ko - th e ra p ia m in d e n té n y e z ő jé v e l k eze lh e tő .

Van Breemen, a k iv á ló h o l la n d rh e u m a s p e c ia l is ta p e d ig ez év ta v a s z á n m eg sze rv ez te a N em zetk ö z i R h e u m a E l le n K ü zd ő E g y e sü le te t, m e ly n e k k ö z p o n tja A m s te rd a m és a m e ly m in d e n e r re v á l la lk o z ó k u l tú r - n em ze t f ió k e g y e sü le té re te l je se n ö n á l ló a n b ízza , m ik ép , m i ly eszközzel k ív á n és tu d a közös cé l: a rh e u m á s b e teg ség ek csö k k e n té se és g y o rs a b b g y ó g y í tá s a é rd e ké ­b en h a rc o ln i . A z e g y e sü le t c é l ja k im o n d o tta n k e ttő s: e g y ré s z t a rh e u m á v a l ö ssze fü g g ő k é rd é se k tu d o m á n y o s t is z tá z á s a , m á s ré sz t g y a k o r la t i em e b e teg ek fe n te m lí ­te t t m ó d o n v a ló m eg fe le lő k eze lésé rő l g o n d o sk o d n i.

B e n n ü n k e t, m a g y a ro k a t is fö ls z ó l í to t ta k , h o g y v e g y ü n k ré s z t e k u l tú rm u n k á b a n és e rk ö lc s i k ö te le ssé ­g em n ek ta r to t ta m m e g íg é rn i, h o g y ré sz tv e sz ü n k . E z é rt , h a szám o s ré sz le tk é rd é s t is z tá z á s a sző kébb k ö rö k fel ­a d a ta is, szü k sé g esn ek ta r to m az egész o rv o s tá r s a d al ­m u n k a t a r r ó l é r te s íte n i, h o g y a rh e u m a ta n u lm á n y o ­z á sa és keze lése m e g sz ű n t m e llék es, m o s to h á n keze lt k é rd és le n n i és m in d e n o rv o s , k i a d a to k g y ű j té sé v e l, m eg fig y e lések k e l, ta n u lm á n y o z á s s a l a g y ó g y tu d o m á n y em e m é g o ly z a v a ro s fe je z e té n e k t is z tá z á sá h o z h o zz á­já ru l , é r té k e s és im m á r eg y n em ze tk ö z i tu d o m á n y o s e g y e sü le t á l ta l é r té k e l t m u n k á t végez.

M in d en v á ro s , k ó ro d a , s tb . p ed ig , m e ly a rh e u m á s b e te g e k e t o ly h e ly e n g y ű j t i össze, m e ly en ezek a b alneo - és p h y s ik o th e ra p ia m in d en m o d e rn eszközéve l jo b b a n , a la p o s a b b a n és g y o rs a b b a n g y ó g y í th a tó k k i, m in t eg y e g y é b k é n t b á rm i ly jó l b e re n d e z e tt b e lo sz tá ly o n , az á l la m n a k , a tá rs a d a lo m n a k , a b e te g em b e r isé g n e k végez á ld á so s m u n k á t. M id ő n a k ü l fö ld i sza k em b ere k a r ró l é r te sü ln e k , h o g y m ég cso n k a h a z á n k b a n és ép p fő v á ro­su n k b a n m ily k i tű n ő th e rm a l f o r rá s a in k v a n n a k , m e­ly ek a la p já n jo g g a l k ív á n ju k B u d a p e s te t fü rd ő v á ro s sá em e ln i, e lső k é rd é se ik eg y ik e re n d e se n az, h o g y m ikép h a s z n á l ju k fö l e f o r r á s o k a t a szeg én y , a m u n k á s - o sz tá ly k eze lésé re is, v a n -e o ly fü rd ő k ó rh á z u n k , m in t p l. A a c h e n v á ro s á n a k . H isz h a v a la m e ly ik fü rd ő n k i ly k ó rh á z i o sz tá l ly a l k a p c so ló d n a össze, a n n a k h a sz n a k e ttő s v o ln a : o s z tá ly t je le n te n e a sz e g é n y so rsú „ rheu -

976 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz.

m á s “ b e teg ek n ek , m e ly e n m in d e n t k a p h a tn a k , a m i t i ly b e teg ek n ek n y ú j th a tn i e g y á l ta lá b a n leh e tség es, és te h e rm e n te s í te n e sok b e lg y ó g y á sz a t i o s z tá ly t o t t sok á fe k v ő és m e r t a k e llő g y ó g y té n y e z ő k o t t n e m á l ln a k r e n ­d e lk ezésre , la s s a n , so k szo r tö k é le t le n ü l g y ó g y u ló be te ­g ek tő l. M eg g y ő ző d ésü n k , h o g y az i l le tő in téző k ö rö k, h a m i o rv o so k fö lh ív ju k r á f ig y e lm ü k e t, m in d e n t m eg fo g n a k te n n i , a m i t ez ü g y e t i l le tő le g te n n i cé lszerű .

A p e s t i Iz r . K ó rh á z b e lg y ó g y á s z a t i o s z tá ly á n a k kö z­le m é n y e ( fő o rv o s : B e n e d ik t H e n r ik d r . e g y e t, ta n á r ).

A hypertonia k eze lése oxygennel.

I r t a : Fuchs Dénes dr. k ó rh á z i r . fő o rv o s.

A z u to lsó év ek b en fe l tű n t n ékem , h o g y n é h á n y h y p e r to n iá s b e teg em n é l, k ik h o sszab b id ő n á t te n g e r­p a r to n ta r tó z k o d ta k , v is s z a jö v e te lü k u tá n lé n y eg e sen a la c so n y a b b v é rn y o m á s t ta lá l ta m , m in t a m i ly e n oda- m e n e te lü k e lő t t v o lt . K e t tő t ezek k ö z ü l év ek en á t fig y e l­tem . A z e g y ik n é l (57 éves ú r ) 170—150 m m k ö z ö tt in ga ­d o zo tt a v é rn y o m á s in te rm i t tá ló - jó d -d iu re t in g y ó g y­keze lés m e l le t t , m a jd eg y a p o p le x ia k ö v e tk ez téb en fé l ­o ld a l i h ű d é s t k a p o t t s fe lg y ó g y u lá s á ig k ö rü lb e lü l ké t h ó n a p ig fe k ü d t. V é rn y o m á s a ezen id ő a la t t 140 m m k ö rü l m o zg o tt. R e c o n v a le se e n tiá ra A b b á z iá b a n ta r tó z­k o d o tt k ö rü lb e lü l k é t h ó n a p o n á t és v is sz a jö v e te le u tá n v é rn y o m á s a 100 és 110 m m k ö z ö tt v o l t h ó n a p o k o n k e ­re s z tü l s k ö rü lb e lü l e g y év u tá n é r te el ism é t a 130—140 m m -t. E g y m á s ik p a t ie n se m n é l (46 év es h ö lg y) év e k en á t 210—250 m m k ö z ö tt in g a d o z o tt a v é rn y o m á s . N a g y fo k ú o b e s itá sa , c o r b o v in u m ja , a v iz e le tb e n k i ­fe je z e tt n y o m o k b a n fe h é r jé je v a n . T ö b b ízb en sa n a to - r iu m b a n g y ó g y k e z e lte te tt , a leg k ü lö n b ö ző b b fo g y ó ­k ú rá k o n és h y p e r to n ia e l le n e s g y ó g y k e z e lé se n m e n t k e re sz tü l , szám o s ese tb en tö r té n t v en e sec tio , m ik az o n ­b a n v é rn y o m á s á t a l ig b e fo ly á so ltá k . M á s fé l év e lő t t h a t h é t ig A b b á z iá b a n ta r tó z k o d o tt s v issz a é rk e z é se u tá n 160 m m v o l t a v é rn y o m á sa , m e ly a z u tá n h ó n a p o k o n á t ezen a n ív ó n m a ra d t . E g y h a rm a d ik ese tb e n (c l im a x b an lévő h ö lg y ) ö th e t i te n g e r p a r t i ta r tó z k o d á s u tá n 180 m m -rő l 130 m m -re , eg y n e g y e d ik ese tb e n (50 éves fé rf i) 160 m m -rő l 130 m m -re m e n t le a v é rn y o m á s .

M ú lt év á p r i l i s á b a n A. Loewy1 a d av o s i m a g a s ­la t i p h y s io lo g ia i in téze tb ő l eg y rö v id k ö z lem én y b en f ig y e lm essé te t t a r r a , h o g y a v é rn y o m á se m e lk e d é sn e k

az a fo rm á ja , a m e ly id ő seb b eg y é n ek n é l m a g a s la t i h e­ly e k e n g y a k ra b b a n ész le lh e tő , o x y g en n e k be lé leg zése á l ta l m e g sz i in te th e tő v é v á l ik . í g y p l. ö n ö n m a g á n azt ta p a s z ta l ta , h o g y m íg D a v o sb a n (1513 m ) 150—155 m m v o l t a v é rn y o m á s a , az a J u n g f r a u n y e rg é n , 3450 m m a­g a s s á g b a n 176 m m -re em e lk e d e tt, h o g y a z u tá n 4—5 p e r­c ig t a r tó o x y g e n b e lé leg zése u tá n 136 m m -re essen le. E g y m á s ik eg y é n n é l, k in é l Z ü r ic h b e n 116 m m v o l t a vé r ­n y o m á s és a J u n g f ra u -n y e r g e n p e d ig u g y a n c s a k 176 m m v o lt, o x y g en b e lé leg zés 126 m m -re c sö k k e n te tte az t.

Loewy ez t ú g y m a g y a rá z z a , h o g y a m a g a s b a n a v é rp la s m a o x y g e n n y o m á sá n a k csö k k en ése k ö v e tk e z té ­ben a e a p i l la r is o k o n k e re sz tü l tö k é le t le n ü l fo g az o x y ­g e n d i f fu n d á ln i s íg y a v a so m o to ro s c e n tru m h o z is ke ­v eseb b fo g j u tn i s íg y a lo c a l is o x y g e n h iá n y k ö v e tke z ­téb en a c e n tru m in g e rü le te f o ly tá n k ö v e tk ez ik be a v é rn y o m á s em elkedése. H o g y fő k ép ö reg eb b eg y é n ek n é l ta lá l j u k ezt, sz e r in te v a ló sz ín ű le g azza l fü g g össze, h o g y az ő c a p i l la r is a ik a g á z t k ev ésb b é en g e d ik k e re sz tül.

K ö z e lfek v ő d o lo g v o l t ezt a k é t ész le lés t k a p c so ­la tb a h o zn i e g y m á ssa l. A te n g e rp a r to n a lé g n y o m á s és

1 K i in . W o e h en sch r . 1925, 27. sz., 829. old.

íg y az o x y g en p a r t ia l i s n y o m á s a a leg n a g y o b b s m in él fe l je b b m e g y ü n k , a n n á l jo b b a n csökken . M in é l a la c s o­n y a b b h e ly e n v a n te h á t a z em b er, a n n á l n a g y o b b n y o ­m á s a l a t t lé leg z i be az o x y g e n t és íg y a p la s m á b a n e l­n y e l t o x y g e n p a r t ia l i s n y o m á s a a n n á l n a g y o b b lesz. E b b ő l k ö v e tk ez ik , h o g y a e a p i l la r is o k o n k e re sz tü l is k ö n n y eb b e n fo g tu d n i d i f fu n d á ln i és a v a so m o to r- c e u tru m m a l tö m én y eb b k ö lc s ö n h a tá sb a ju th a t .

A z o x y g en n e k ez t a v é rn y o m á sc sö k k e n tő h a tá s á t k ézen fek v ő d o lo g n ak ta r to t ta m th e ra p iá s i r á n y b a n k i­p ró b á ln i és e z é r t a p e s t i iz r . k ó rh á z K a sz a b -p o l ik lin i- k á já n a k v eze tésem a la t t á l ló I I . szá m ú b e lg y ó g y á sz at i re n d e lé sé n a m ú l t n y á r fo ly a m á n m e g k e z d tü k a h y p e r - to n iá s o k o x y g e n n e l v a ló keze lésé t, és p e d ig o ly m ódon, h o g y a b e teg e k n ek sem m ifé le g y ó g y s z e r t n em re n d e l ­tü n k , a d d ig i s z o k á sa ik a t v a g y é le tm ó d ju k a t sem m ifé le m ó d o n n em k o r lá to z tu k , d ia e tá ju k a t n em v á l to z ta t tu k, eg y sz ó v a l a th e ra p iá s k ís é r le t i e re d m é n y e k m e g íté lésé re v o n a tk o z ó la g te l je s e n b e fo ly á sm e n te s a la p o t ta r to t tu n k m eg. A b e te g e k e t d é le lő ttö n k é n t n a p o n ta b e re n d e l tü k és m iu tá n e lő ze tesen 3—4—6 n a p o n á t n o rm á l is v é rn y o m á ­s u k a t m e g m é r tü k , v e lü k 10—15 l i te r o x y g e n t lé leg ez ­te t tü n k be. I l y e n m ód o n 10—14 n a p ig k ez e ltü k ő ket. A b e teg ek eg y m á s ik c s o p o r t ja az o x y g en b e lé lcg zé s t a g y ó g y s z e r tá ra k b a n v ég ez te s id ő n k é n t j á r t be a re n de ­lé s re v é rn y o m á sm é ré s re .

M ia la t t th e ra p iá s k ís é r le te in k m á r ja v á b a n fo ly ­ta k (26 e se tü n k v o lt) , S im o n tó l2, a b e r l in -n e u k ö ln i k ó r ­h áz b e lg y ó g y á sz a t i o s z tá ly á ró l m e g je le n t e g y k ö z le ­m én y , m e ly u g y a n c s a k Loewy f e n te m lí te t t c ik k éb ő l k i ­in d u lv a , az o x y g en b e lé leg zé sn ek a h y p e r to n iá ra v a ló h a tá s á t tá r g y a l ja . M íg a n o rm á l is v é rn y o m á s ú e g y é ­n ek e n az o x y g en b e lé g zésn e k se m m ifé le h a tá s a n em v o lt a v é rn y o m á s ra , a d d ig az á l ta la k ö zö lt ö t ese t k ö ­zü l h á ro m b a n (a r te r io s k le ro s is , lues, a n g in a p e c to ris ) az o x y g en n e k m á r 5—8 p e rc n y i b e légzése u tá n 20—30 m m -e l le s z á l ló i t a v é rn y o m á s és 30—60—120 p e rc m ú lva m ég m in d ig u g y a n a z o n le s z á l l í to t t n ív ó n m a ra d t . K é t m á s ik h y p e r to n iá s ese tb en (a n g in a p e c to r is , p ra e u r - a e m ia ) az o x y g en b e lé g zés n em b e fo ly á s o lta a v é r ­n y o m á s n ív ó já t . T íz fe k v ő b e teg en a z u tá n h e te k e n á t n a p o n ta tö b b sz ö r m e g á l la p í to t ta a v é rn y o m á s t, m ik ö z­b en 8—10 n a p o n á t o x y g e n t lé le g e z te te tt be v e lü k . Ezek kö zü l h á ro m ese tb en (a r te r io s k le ro s is , a n g in a p e c tor is , a r te r io s k le ro s is ) 190 m m -rő l 110 m m -re , 200 m m -rő l 150 m m -re , i l le tő le g 230 m m -rő l 195 m m -re m e n t le a v é rn y o m á s . N é g y h a so n ló ese tb en sem m i e re d m é n y t n em lá to t t , h á ro m ese tb en p e d ig 20—30 m m -es v é r ­

n y o m á sc sö k k e n é s t é r t el.

S im o n n a l e l le n té tb e n , m i a v iz s g á la ta in k a t fe n n ­já ró b e teg e k en v ég e z tü k , a k ik e t, m in t m á r fen n eb b e m l í te t tü k , sem m ifé le i r á n y b a n n em b e fo ly á so ltu n k és íg y a m i e se te in k b e n e lé r t v é rn y o m á sc sö k k e n é sb e n a fe k v é sn e k és p ih e n é sn e k , m in t a v é rn y o m á s t so k e se t­b en n a g y m é r té k b e n le sz á l l í tó tén y ező n ek , sem m i sze­

re p e n em v o lt.80 h y p e r to n iá s b e te g ü n k n é l, k ik n e k o x y g en n e l

v a ló k ez e lésé t m eg k ez d tü k , 45 ese tb en tu d tu k m eg f igy e ­lé se in k e t v é g re h a j ta n i , 35 e se tü n k ré szb en az e lő leg es ész le lés h iá n y o s s á g a , ré szb en p e d ig k im a ra d á s u k fo ly ­tá n a th e ra p iá s e f fec tu s m e g íté lése sz e m p o n tjá b ó l h a sz n a v e h e te t le n n é v á l t .

B e te g e in k a k ö v e tk ez ő k ép o sz lo tta k m eg :

A r te r io s k le ro s is ............................................ 13N e p h ro sk le ro s is ............................................ 14A r te r io n e p h ro s k le ro s is .............................. 10A r te r io c e re b ro s k le ro s is .............................. 3E s s e n t ia l is h y p e r to n ia ( C l i m a x ).............. 3

2 K i in . W o e h en sch r . 1925, 40. sz., 1910. old.

1926. 36. sz. O R V O S I H E T IL A P 977

E zek k ö zü l az o x y g e n n e l szem b en te l je s e n re - f r a c ta e r m ó d o n h á ro m ese t v ise lk e d e tt , és p e d ig eg y a r te r io s k le ro s is , eg y n e p h ro sk le ro s is és e g y a r te r io - n e p h ro sk le ro s is .

45 ese tb en e lé r t e re d m é n y e in k e t, k ö n n y eb b á t ­te k in th e tő s é g okábó l, a k ö v e tkező tá b lá z a tb a n á l l í to t ta m össze:

V é r n y o m á s c s ö k k e n é s

H g . m m -ben0 5 10 1 5 20 2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0

E s e t e ksz á m a 3 1 2 5 9 11 7 3 1 2 1

% 6 '6 2 '2 4 ‘9 i n 2 0 2 4 '5 1 5 '6 6 7 2 ’2 4 ’9 2 ’2

% 6 '6 18 -2 6 6 ’8 9 '3

E b b ő l k i tű n ik , h o g y 6 '6% -ban n em v o l t e red m én y , 18 '2% -ban 5—15 m m -es, 9 '3% -ban 40—50 m m -es és 66’8% -ban 20—35 m m -es v é rn y o m á sc sö k k e n é s t é r tü n k el. M ás szó v a l ez a z t je le n t i , h o g y 6—8—10 napon át 10—20 liter oxygennek belégzése a hypertoniás betegeknél 50%-ban 25—50 Hg mm-rel Csökkenti a vérnyom ást, anélkül, hogy a betegek feküdnének, vagy bármi más módon megszokott életm ódjukban korlátoztatnának. A m ó d sze r, a m e l ly e l ez t e lé rh e t jü k , re n d k ív ü l eg y sze rű , n em j á r se m m ifé le k e l lem e tlen sé g g e l, o lcsó és íg y szé­lesebb k ö rb e n v a ló a lk a lm a z á s a a já n lh a tó . E h h ez já ru l , h o g y b e teg e in k su b je c t iv e is sz in te k iv é te l n é lk ü l jo b ­b a n é re z té k m a g u k a t. K ö n n y e b b e n já r ta k , ese tleg es d y sp n o e jü k csö k k en t, széd ü lése ik m eg szű n te k , v a g y lén y eg e sen csö k k en tek .

A z e lé r t v é rn y o m á sc sö k k e n é s ta r tó s s á g a k ü lö n ­böző . V o l ta k ese tek , a h o l az o x y g e n n e k n é h á n y n a p i k ih a g y á s a u tá n ism é t az e re d e t i m a g a s s á g ra em e lk e ­d e tt a v é rn y o m á s , m á s ese tek b en a z o n b a n 1—2—3 és tö b b h é t u tá n is a le s z á l l í to t t n ív ó n ta lá l tu k . A z ok b an az ese tek b en , ah o l az o x y g e n rö v id id e ig v a ló k ih a gy á s a u tá n ism é t v é rn y o m á se m e lk e d é s t é sz le ltü n k , n é h á n y n a p ig ta r tó is m é te l t o x y g en b e lé leg zés ú jb ó l csö k k e n­te t te a h y p e r te n s ió t . F ig y e lm re m é ltó m ég az a k ö rü l­m én y , h o g y b e te g e in k k ö zö tt, a k ik e t ezen t l ie ra p iá s k ís é r le te k re fe lh a s z n á l tu n k , tö b b en v o l ta k o ly an o k , a k ik e t m á r e lő ze tesen év ek en á t f ig y e l tü n k m a g a s v ér ­n y o m á su k m ia t t s a k ik n é l a leg k ü lö n b ö ző b b h y p e r - to n ia e l le n e s g y ó g y e l já rá s o k a t e re d m é n y n é lk ü l a lk a l­m a z tu k , m íg v é g ü l az o x y g en b e lé leg ez te tésé v e l e re d­

m é n y t é r tü n k el.

A budapesti Stefán ia-gyerm ekkórházzal kapcsolatos egyetem i gyerm ekk lin ika közlem énye (igazgató: Bókay

János dr. egy. n y ilv . rendes tanár).

A vérserum alkali és calcium tartalm ának v iszonya tetaniánál.

í r t á k : Csapó József dr. és Istváncsics József dr.

A te ta n ia v é rc h e m iá ja az u to lsó évek k u ta tá s a i a la p já n ó r iá s i lép ésse l h a la d t e lő re . K ü lö n b ö ző k l in ik u ­sok a v é r összes a n o rg a n ik u s a lk a t r é s z e i t : k a t io n o ka t (C a, K , N a, M g) és a n io n o k a t (C l, P , HCO3) v iz s g á la t tá r g y á v á te t té k , h o g y a te ta n ia p a th o g e n e s isé h e z k öze ­lebb ju s s a n a k és a te ta n ia eg y es f a j a i t (csecsem ő k or i, p a ra th y re o id , légzési) eg y sé g es c h e m ia i a la p r a hozzák . R é g ó ta ism e re te s , h o g y a c a lc iu m a sze rv ez e t in g e r lé ­k e n y sé g é t c sö k k e n ti s m a m á r le ta g a d h a ta t la n az is h o g y az a lk a l iá k a sze rv eze t in g e r lé k e n y sé g é t n ö v e lik . A c a lc iu m és az a lk a l i k ö zö tt az in g e r lé k e n y sé g szem ­

p o n t já b ó l a n ta g o n is m u s á l l fen n . H o g y e z en fe lü l a p h o sp h á t- és b ic a rb o n á t- io n is b e fo ly á s o l ja az in g er ­lék en y sé g e t, Jeppson, Adelsberg és Forges, Notham és W agner s tb . v iz s g á la ta ib ó l jó l is m e r jü k .

A te ta n ia p a th o g e n e s isé n e k k u ta tá s á t tu la jd o n - k ép en k é t ré s z re k e l l v á la s z ta n u n k . A z e lső ré sz : me ly sz e rv v a g y sze rv ek a b n o rm is fu n c t ió ja id éz i e lő a sz e r­v eze t c h e m ia i e g y e n s ú ly z a v a rá t ; a m á so d ik ré sz : m iben á l l ez a ch e m ia i e g y e n s ú ly z a v a r s m i m ó d o n v eze t a sze rv ez e t in g e r lé k e n y sé g é n e k növeked éséh ez . J e le n do l­g o z a tb a n csa k az u tó b b i k é rd é sse l ó h a j tu n k fo g la l ­ko zn i, e g y ré sz t s a já t v iz s g á la ta in k , m á s ré s z t az i ro ­d a lm i a d a to k a la p já n .

A ca lc iu m és a lk a l iá k b e fo ly á sa az in g e r lé k e n y ­s é g re a k o l lo id o k o n k e re sz tü l tö r té n ik . A k o l lo id o k p h y s ik o -c h e m ia i á l la p o ta : d u zzad ás, v is c o s itá s , s tab i l i ­tá s n a g y m é r té k b e n fü g g a h y d ro g e n io n -c o n c e n tra t ió - tó l, de fü g g a c a lc iu m io n -c o n c e n tra t ió tó l is. A z a lk a l iá k a fe h é r jé k ! k o llo id o k ) d u z z a d á sá t, v is c o s i tá s á t, s ta b i l i ­tá s á t e g y b izo n y o s p o n t ig (ph = 10—11) n ö v e lik , a ca l­c iu m csö k k e n ti , a k e ttő k ö z ö tt te h á t k o l lo id c h e in iai a n ta g o n is m u s á l l fe n n . A fe h é r je a lk a l ik ö té s e f ü g g ­v é n y e a h y d ro g e n io n -c o n c e n tra t ió n a k (p li), a c a lc ium - k ö té s a c a lc iu m io n -c o n c e n tra t ió n a k . A p h - t p h y s ik o - c h e m ia i ú to n e x a c te tu d o m m é rn i , m íg a c a lc iu m io n - c o n c e n tra t io m é ré s é re e x a c t p h y s ik o -c h e m ia i m ó d sze rt m ég n em ism e rü n k . M iv e l az a lk a l iá k és c a lc iu m a k o l lo id o k á l la p o tá t a z á l ta l b e fo ly á so ljá k , h o g y v e lü k re a c t ió b a lép n ek , f e h é r je -n á tr iu m , i l le tő le g fe h é r je - c a lc iu m v e g y ü le te t k épeznek , a z t g o n d o l ju k , h o g y a te ta n ia p ro b lé m á já n a k m e g fe jté sé h e z köze lebb ju tu n k, h a a k u ta tá s o k k ö z p o n t já b a k ö z v e tle n ü l a k o l lo id o k na k eg y - és k é té r té k ű k a t io n o k k a l k é p e z e tt v e g y ü le te it , i l le tő le g eezk n ek eg y m ásh o z v a ló v is z o n y á t tesszü k .

A v é rs e ru m b a n ú g y az ö ssz a lk a li , m in t a z össz- ca lc iu m k é t co m p ö n en sb ő l á l l : fe h é r jé k h e z k ö tö t t ( fe h é r je -n á tr iu m , fe h é r je -c a lc iu m ) és fe h é r jé k h e z nem k ö tö t t a lk á l ib ó l (N aH C O s, N a sH P C h ) és ca lc iu m b ó l. J e le n v iz s g á la ta in k tá r g y á t a v é rs e ru m ö ssz a lk a li- és ö s s z c a lc iu m ta r ta lm á n a k v isz o n y a képez i c secsem ő k o ri te ta n iá n á l .

Methodika.

A c a lc iu m m e g h a tá ro z á s Kram er és Tisdall m e th o - d u s a s z e r in t tö r té n t . A z ö ssz a lk a l i t a sze rző k eg y ik e á l ta l n e m ré g is m e r te te t t m ó d sz e r re l á l la p í to t tu k m eg. A c a le iu m o t m g -%-ban , az a lk á l i t n/100 n o rm a l lúg - cm 3-ben fe je z tü k k i, m in d k e t tő t 100 cm 3 s e ru m ra v o na t ­k o z ta tv a . A z ö ssz a lk a l i cm 3-nek sz á m á t o sz to t tu k a c a l­c iu m m g -%-k a i s íg y e g y ú . n . a lk a l i -c a lc iu m q u o tie ns - hez ju to t tu n k , m e ly k ife je z i, h o g y 100 cm 3 se ru m b a n 1 m g ö s sz c a le iu m ra h á n y k ö b c e n tim é te r ö ssz a lk a l i esik .

Ö sszesen 12 k i fe je z e tt s p a sm o p h i l csecsem ő n él v é g e z tü n k a n a ly s is t . A csecsem ő k ré szb en c a rp o p e d a l- sp a sm u s , ré szb en la ry n g o s p a s m u s és e k la m p s ia m ia t t v é te t te k fe l k ó rh á z u n k b a . A z e re d m é n y e k a n n y i r a e g y b e h an g zó a k , h o g y a v iz s g á la to k f o ly ta tá s á t az össz­a lk a l i és ö sszc a lc iu m sz e m p o n tjá b ó l fe le s le g esn ek ta r ­to t tu k .

S z á m N é v C a lc iu m A l k a l iA l k a l i - c a l c i u m

q u o t ie n s

1 . M. H . 6-8 4 0 6 6 0

2 . N. J . 5-0 4 2 8 8 5

3 . S. E. 5-2 4 2 0 8 0

4 . T. F . 5-2 3 9 6 76

5 . H . M. 6-2 4 2 0 6 8

6 . K . G. 7-0 4 1 6 5 9

7. M. L . 5-6 4 5 0 8 0

8 . G. J . 7-0 4 8 0 6 8

9 . D. E . 6 '4 4 2 0 6 5

1 0 . K . J . 6-0 4 4 6 7 4

1 1 . T. J . 6-2 4 2 4 6 8

12 . S. A. 6 ’6 4 0 6 61

978 O R V O S I H E T IL A P 1926. 36. sz.

E g észség es csecsem ő k s e ru m á n a k c a lc iu m ta r ta lm a , m in t az Kram er és Tisdall m ó d sze rév e l k l in ik á n k o n e lő ze tes a n a ly s is s e l m e g á l la p í tá s t n y e r t , 9—11 m g-% k ö z ö tt in g a d o z ik , k ö z é p é rté k 10 m g-% , v isz o n t a z össz- a lk a l i ta r ta lo m á t la g 450 cm 3 n/100 lú g g a l e g y e n é rték ű . 1 m g ö ssz c a lc iu m ra te h á t 45 cm 3 es ik az ö ssza lk a libó l. S p a sm o p h i l csecsem ő k n é l az a lk a l i -c a lc iu m q u o tie n s 59—85 cm 3 k ö z ö tt m ozog, k ö z é p é rté k 70 cm 3. S p asm o - p h i l iá n á l az a lk a l i - c a lc iu m a rá n y te h á t e rő sen e lto ló d ik az a lk a l i ja v á r a . Freudenberg és G yörgy v iz s g á la ta i s z e r in t a s p a s m o p h i l ia az a n y a g c s e re a lk a lo t ik u s e l­to ló d á s á v a l j á r e g y ü tt , de m á r ő k fe lh ív já k a f ig y elm e t a r r a , h o g y az a lk a lo t ik u s a n y a g c s e re n em v ez e t f e l té t ­le n ü l a b ic a rb o n a t ta r ta lo m v a g y a h y d ro g e n e x p o n e n s (ph ) em elkedéséhez, h a a sz e rv ez e t ezen a lk a lo t ik u s a n y a g c s e re te rm é k e k e t e l im in á ln i tu d ja . Nourse és Sm ith, Elias és K ornfeld az id io p a th ik u s te ta n iá n á l az a lk a l i re s e rv é b e n v á l to z á s t n em k o n s ta tá l ta k . K l in iká n ­k o n v é g z e tt v iz s g á la to k h a so n ló e re d m é n y re v e z e tte k ú g y a b ic a rb o n a to t , m in t a p h - t i l le tő leg . A z e m l í te t t v iz s g á la to k és je len v iz s g á la ta in k e re d m é n y e i a m e l le tt szó ln ak , h o g y te ta n iá n á l eg y a ca lc iu m lio z v is z o n y íto tt r e la t iv a lk a l i tú l te n g é s á l l fen n , a n é lk ü l , h o g y a b so lu t é r te le m b e n v e t t k o m p e n z á lt v a g y in k o m p e n z á lt a lk a ­lo s is k im u ta th a tó v o ln a . A c a lc iu m h o z v is z o n y í to t t a lk a l i tú l te n g é s o k a az o n b a n n em az a lk a l is z a p o ru la t- b an , h an e m a ca lc iu m c sö k k en ésb e n k e resen d ő .

A b ev eze tésb en e m lí te t tü k , h o g y a te ta n ia to v á b b i k u ta tá s a in a k s ú ly p o n t já t d i re c t a fe h é r je -a lk a l i és fe h é r je -c a lc iu m e g y m á sh o z v a ló v is z o n y á ra ó h a j t ju k h e ly ezn i. K ís é r le t i a d a to k k a l e z irá n y b a n m ég n em r en ­

d e lk ezü n k , íg y e g y e lő re t is z tá n az i ro d a lm i a d a to k ra v a g y u n k u ta lv a a te ta n ia eg y es f a ja in a k co llo id - c h e m ia i m ér le g e lésén é l.

A fe h é r jé k a lk a l ik ö té se , m in t a z t m á r tá r g y a l tu k , fü g g v é n y e a h y d ro g e n - io n -c o n c e n tra t ió n a k , m in é l l ú ­g o sab b a közeg , a n n á l in k á b b em e lk ed ik a fe h é r je - n á t r iu m m o le k u lá k szám a . K ü lö n ö se n k iem e len d ő , h o g y a fe h é r jé k lú g k ö té se a közeg lú g o s s á g á v a l e le in te ro h a m o sa n em e lk ed ik és a lú g k ö té s g ö rb é je csak p h 11—12-nél la n y h u l el. A fe h é r jé k ca lc iu m k ö té se fü g g a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t ió tó l és a h y d ro g e n - io n - c o n c e n tra t ió tó l , a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t ió v a l e g y en e ­sen, a h y d ro g e n - io n -c o n c e n tra t ió v a l f o r d í tv a a rá n y os . A c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t ió t n é g y tén y ező b e fo ly á so lja : az ö sszca lc iu m -, b ic a rb o n a t- és p h o s p h a t ta r ta lo m , va la ­m in t a h y d ro g e n - io n -c o n c e n tra t io ; az ö sszc a lc iu m m a l és h y d ro g e n - io n -c o n c e n tra t ió v a l eg y en esen , a b ic a rbo ­n a t- és p h o s p h a t ta r ta lo m m a l fo rd í tv a a rá n y o s .

C secsem ő k o r i te ta n iá n á l a h y d ro g e n - io n -c o n c e n ­t r a t io sem m ifé le a b n o rm i tá s t sem m u ta t , íg y a fe h é rjé k lú g k ö té se , a fe h é r je -n á t r iu m m o le k u lá k sz á m a sz in tén n o rm á l is n a k v eh e tő . A z in d if fu s ib i l is , v a g y is a fe hé r je - ca lc iu m m e n n y isé g é re v o n a tk o zó v iz s g á la to t csecsem ő- k o r i te ta n iá n á l e g y á l ta lá n n em ta lá l tu n k , íg y csa k i n ­d ire c t k ö v e tk e z te té s re v a g y u n k u ta lv a . A ca lc iu m - io n is a t ió t b e fo ly á so ló tén y ez ő k k ö z ü l a h y d ro g e n - ion - c o n c e n tra t io és a b ic a rb o n a t ta r ta lo m n em jö h e t te k in ­te tb e , m iv e l az te l je se n n o rm á l is é r té k e t m u ta t . U gy a n ­ez t m o n d h a t ju k az a n o rg a n ik u s p h o sp h a to k ró l , a m e ly Howland és Kramer v iz s g á la ta i s z e r in t sz in té n a n o rm a lé r té k k ö rü l in g a d o z ik . M a ra d te h á t e g y e tle n tén y ez ő : az ö sszca lc iu m . H o g y a z ö sszca lc iu m40—50%-os csö k k en ése a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t ió t s v e le e g y ü t t a fe h é r jé k c a lc iu m k ö té sé t a n o rm a lé r té k a lá s z á l l í t ja , v a ló sz ín ű n e k ta r t ju k . Ú g y lá tsz ik ezekbő l az ad a to k b ó l, h o g y n o rm á l is f e h é r je -n a tr iu m m a l szem­ben a sze rv ez e t csö k k e n t fe h é r je -c a lc iu m m a l re n d e l ­kez ik s ez az i r r i t a b i l i s fo k o zó d ásh o z vezet. A zá rszó t

e z irá n y ú la b o ra tó r iu m i v iz s g á la to k n a k kell m eg ad n i, m e ly ek e d d ig m ég te l je se n h iá n y z a n a k .

A lég zés i te tá n iá v a l k a p c s o la tb a n Duzár és Fritz v iz s g á la ta i i r á n y í to t tá k e lő szö r a f ig y e lm e t a co llo i- d o k ra . A z ő e re d m é n y e ik s z e r in t lég zési te ta n iá n á l a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t io sem m i csö k k en ést sem m u ta t, m in t a z t a György á l ta l m ó d o s íto t t R ó n a -T a k a h a sh i-

fé le k é p le t a la p já n v á rn á n k a HCOa HPO, _ ^ e l le n ­

b en a h y d ro g e n e x p o n e n s (ph ) 0‘2—0'3-del em e lk ed ik , ve le p a ra l le l n ö v ek e d ik a p la s m a v is c o s i tá s a is. K éts é g ­te len , h o g y a v é r lú g o s s á g á v a l p a ra l le l em e lk ed ik a f e h é r je -n á tr iu m m o le k u lá k sz á m a s m i a Loeb á l ta l m e g á l la p í to t t c o l lo id -ch e m ia i tö rv é n y e k a la p já n a p la sm a v is c o s i tá s á n a k fo k o z ó d á sá t is e r r e g o n d o l ju k v issz a v e z e tn i. S o k k a l b o n y o lu l ta b b a k a v isz o n y o k a fe h é r je -c a lc iu m m a l s n é z e tü n k sz e r in t ezen a té re n m ég sok v iz s g á la t r a v a n szü k ség , h o g y a k é rd é s m in d e n o ld a lá t t is z tá n lá ssu k . Freudenberg és György m u ta t ­ta k r á a r r a , h o g y az a m p h o te r co llo id o k c a lc iu m k ö tése a közeg lú g o s s á g á v a l em e lk ed ik . A fe h é r je -c a lc iu m a ro ssz u l d isso c iá ló v e g y ü le te k közé ta r to z ik , h a te há t a se ru m b a n a n o rm á l is n á l tö b b ca lc iu m lép a fe h é r jé k ke l re a c t ió b a , íg y csö k k en n i k e ll a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra - t ió n a k . Duzár és F ritz v iz s g á la ta i ezt a fe lte v é s t lé g ­zési te ta n iá n á l n em e rő s í te t té k m eg. A csö k k e n t ca lc iu m - io n -c o n c e n tra t io k o m p e n z á ló d h a t ik a z á l ta l , h o g y a szö ­v e tek b ő l ca lc iu m - io n o k á ra m o ln a k a v érb e , a m e ly eg y n ö v e k e d e tt ö ssz c a lc iu m é r té k e t id éz elő . Grant és Gold­man n v iz s g á la t i e re d m é n y e it , m e ly sz e r in t az ö ssz­ca lc iu m lég zés i te ta n iá n á l té n y le g em e lk ed ik , György és Vollm er n em tu d tá k k im u ta tn i . A te ta n ia ezen f a j á ­n á l te h á t a fe h é r je -c a lc iu m m o le k u lá k sz a p o ro d á sa n em le h e t n a g y fo k ú e l le n té tb e n a fe h é r je -n a tr iu m m a l, a m e ly a ph em e lk ed ésév e l m in d en b izo n n y a l sz a p o ­ro d ik . E zen e lm é le ti m eg fo n to lá so k a la p já n ú g y lá tsz ik , h o g y lég zés i te ta n iá n á l is d o m in á l a fe h é r je -n á tr ium , a fe h é r je -c a lc iu m m o le k u lá k k a l szem ben.

S o k k a l eg y sz e rű b b és v i lá g o sa b b a h e ly ze t a co l­lo id o k és k ry s ta l lo id o k r e la t ió ja sze m p o n tjá b ó l a pa ra - th y re o p r iv te ta n iá n á l . Crtiickshank v iz s g á la t i e re d m é ­n y e i s z e r in t a v é r h y d ro g e n e x p o n e n se a n o rm á l is t egy k issé fe lü lm ú l ja , ezzel e g y ü t t j á r a fe h é r je -n á tr ium m o le k u lá k m é rsé k e lt sz a p o ro d á sa . M eysenburg e se te i­b en a p a ra th y re o id e á k k i i r tá s a u tá n a se ru m össz- c a lc iu m ta r ta lm a 10'6 m g -ró l 6’3 m g -ra csö k k e n t s enn ek30—40%-a v o lt a co llo id o k h o z k ö tv e . 10 m g -o s ö sszc al­c iu m m e l le tt a 30—40% m eg fe le l 3—4 m g k ö tö t t ca lc iun i- n ak . 6'3 m g ö sszc a lc iu m 30—40% -a m in d ö ssz e 1'9—2'5 m g. M íg te h á t a f e h é r je -n á tr iu m m o le k u lá k szá m a in k áb b n ém i em e lk ed és i te n d e n t iá t m u ta t , u g y a n a k k o r a fe h é r je -c a lc iu m a n o rm á l is n á l a la c so n y a b b é r té k k e l sze rep e l. A n á t r iu m - és c a lc iu m -p ro te in e k a r á n y a i tt is a n á t r iu m -p ro te in e k j a v á r a to ló d ik el.

A p h o s p h a f te ta n ia c h e m iá já t Tisdall ta n u lm á ­n y o z ta a la p o sa n a le g ú ja b b id ő k b en . V iz s g á la ta i a r ra az e re d m é n y re v ez e ttek , m in t a z t e lő tte m á r m á s sz er­ző k is h a n g o z ta t tá k , h o g y te ta n iá t csak az a lk a l ik us p h o sp h a t- in je c t io okoz, m íg a p h o s p h o rs a v te ta n iá t n em id éz elő . A lk a l ik u s p h o s p h a t- in je c t ió ra a v é r ph - ja és C O s - ta r ta lm a nem v á lto z ik , íg y a fe h é r je -n á t r iu m m o le k u lá k sz á m a sem s z a p o ro d h a t m eg. A c a lc iu m e llen b e n lecsö k k en 10’5 m g -ró l 6'2 m g -ra , m ia la t t az a n ­o rg a n ik u s p h o s p h a t 5 m g -ró l 19 m g - ra em e lk ed ik . M in d k é t tén y ező h o z z á já ru lh a t ahhoz , h o g y a sz e rv e ­ze tb en c sö k k e n je n a c a lc iu m - io n -c o n c e n tra t io , ve le e g y ü t t a fe h é r je -c a lc iu m m en n y iség e . P h o s p h o rs a v in je c t ió já ra sz in té n leszá ll a c a lc iu m n iv e a u és em el­k ed ik a p h o sp h o r, de u g y a n a k k o r a n o rm á l is n á l a la ­

1926. 36. sz . O RVO ST H E T IL A P 979

cso n y a b b p h k ö v e tk ez téb en kev eseb b lesz a fe h é r je - n á t r iu m , n e m c sa k a fe h é r je -c a lc iu m m o le k u lá k szám a.

A g y o m o r te ta n iá t , a h o l a g y a k o r i h á n y á s és n a g y ­fo k ú sa v v e sz te sé g k ö v e tk ez téb en a v é r b ic a rb o n a t- t a r ta lm a 50—100% -kal em e lk ed ik , b ic a rb o n a t te ta n iá n ak is szo k ták n ev ezn i. Denis és Meysenburg, Tezner, Noth- mann és W\agner v iz s g á la ta i s z e r in t a b ic a rb o n a t- a d a g o lá s p e r os, v a g y b ic a rb o n a t in fu s io n ö v e li az e le k tro m o s in g e r lé k e n y sé g e t. L e g k ife je z e tte b b a h a tá s la te n s te ta n iá n á l , a h o l b ic a rb o n a ta d a g o lá s m e l le t t a tü n e te k m a n ife s tá ló d h a tn a k . Vollm er és Serebrijszky n a g y sz á m ú p y lo ru s s p a s m u s b a n szenvedő csecsem ő n él te t té k v iz s g á la t tá r g y á v á a b ic a rb o n a t ta r ta lo m és in g e r lé k e n y sé g k ö z ö tt i ö ssze fü g g ést. E re d m é n y e ik sze­r i n t a b ic a rb o n a t 80—100% -kal em e lk e d h e t a n o rm á l- é r té k fö lé, a n é lk ü l, h o g y az e lek tro m o s in g e r lé k e n ys é g ­b en a leg k iseb b n ö v ek ed és is je len tk ez n ék , ső t m ég k is- fo k ú in k o m p e n z á lt a lk a lo s is sem v o l t e legendő em e l­k e d e tt b ic a rb o n a t és n o rm á l is ö sszca lc iu m m e l le t t az in g e r lé k e n y sé g fo k o zó d ásáh o z . Vollm er ú g y v é li, h o g y a te ta n ia ezen f a já n á l a n a g y fo k ú c h lo rv e sz te sé g f ej t k i a n ta g o n is t ik u s h a tá s t az a lk a lo s issa l . A z b izonyos, h o g y ú g y a légzési, m in t g y o m o r te ta n iá n á l n a g y fo k ú in k o m p e n z á lt a lk a lo s is szü k ség es m a n i fe s t te ta n ia ki ­fe jlő d éséh ez . M i a z t h isszü k , h o g y g y ö k e re s v á lto z ás a v á z o lt c o l lo id -ch e m ia i re la t ió b a n n o rm á l is ö sszc al­c iu m m e l le t t csak ig e n k i fe je z e tt in k o m p e n z á lt a lk a­lo s is m e l le t t jö n lé tre .

Összefoglalás. C secsem ő k o r i te ta n iá n á l sem k o m ­p en z á lt, sem in k o m p e n z á lt a lk a lo s is n em ta lá lh a tó . Az ö s s z c a lc iu m -a lk a l ia rá n y te ta n iá n á l az eg észséges csecsem ő k h ö z v is z o n y í tv a em e lk e d e tt é r té k e t m u ta t , v a g y is e g y a c a lc iu m h o z v is z o n y í to t t r e la t iv a lk a l i- tú l te n g é s á l l fen n . E n n e k o k a n em az a lk a l is z a p o ru la t - ban , h an e m a ca lc iu m c sö k k en ésb e n keresen d ő .

I ro d a lo m : J épp son: Z e itsc h r . f. K in d e rh e i lk . 1 9 2 1 , 2 8 , 7 1 . — Adelsberg és Porges: K i in . W o c h en sch r . 1 9 2 3 , 2 , 2 0 2 4 . — Nothnm n és W agner: A rc h iv f. exp . P a th . u. P h a rm a k . 1 9 2 4 , 1 0 1 , 1 7 . — Howland: A m er ic . J o u rn . o f D is. o f C h i ld re n 1 9 2 1 , 2 2 , 4 3 1 . — Freudenberg és György: K i in . W o c h en sch r . 1 9 2 3 , 2 , 1 1 3 9 . — Kramer és Tisdall: J o u rn . o f B io lo g ic a l C hem . 1 9 2 1 , 4 7 , 4 7 5 . — Csapó: B io - cliem . Z e itsc h r . 1 9 2 6 , 1 6 7 , 3 8 . — György: Z e n tra lb l. f. K in d e rh e i lk . 1 4 , 1 . — Nourse és Sm ith : A m er ic . J o u rn . o f D is. o f C h i ld re n 1 9 2 5 , 3 0 , 2 1 0 . — Elias és Kornfeld: W ie n e r A rc h . f. in n . M ed. 1 9 2 2 , 4 , 1 9 1 . — Bókay Zoltán: J a h r b . f. K in d e rh e i lk . 1 9 2 5 , 1 0 8 , 9 3 . — Bókay Zoltán: J a h r b . f. K in d e rh e i lk 1 9 2 5 , 1 1 0 , 3 6 . — Bókay Zoltán: M eg je le n ik legköze lebb . — Howland és Kramer: A m e­r ic . J o u rn . o f D is. o f C h i ld re n 1 9 2 1 , 2 2 , 4 3 1 . — Duzár és Fritz: M ag y . O rv . A rc h iv u m 1 9 2 4 , 2 5 , 3 4 9 . — Locb: P r o ­te in s a n d th e th e o ry o f co l lo id a l b e h a v io r 1 9 2 2 . — Freudenberg és György: B iochem . Z e itsc h r . 1 9 2 1 , 1 2 4 , 2 9 9 . — György és Vollm er: B iochem . Z e itsc h r . 1 9 2 3 , 1 4 0 , 3 9 1 . — Cruickshank: B r i t . J o u rn . o f exp . P a th o l . 1 9 2 3 , 4 , 2 1 3 . — M eysenburg: J o u rn . o f b io l. chem . 1 9 2 1 , 4 7 , 5 4 1 . — Tisdall: J o u rn . o f b io l. chem . 1 9 2 2 , 5 4 , 3 5 . — Denis és M eysenburg: J o u rn . o f b io l, chem . 1 9 2 3 , 5 7 , 4 7 . — Tezner: M o n a tsc h r . f. K in d e rh e i lk . 1 9 2 4 , 2 7 , 3 9 8 . — Vollm er és Serebrijszky: Z e itsc h r . f. K in d e rh e i lk . 1 9 2 6 , 4 1 , 2 0 9 .

A kö ldökzsinórelő esésrő l.

í r t a : Mészáros Gábor dr. k l in ik a i g y a k o rn o k .

A k ö ld ö k zs in ó re lő e sésse l csak a X V I . szá zad tó l k ezd v e ta lá lk o z u n k a sz ü lész e tte l fo g la lk o z ó k ö n y v ek ­ben. E n n e k o k á t Zweifel1 a b b a n lá t ja , h o g y ezen szö ­v ő d m é n y n e k a ré g ie k (a k ik a m a g z a t ta l n em so k a t tö rő d te k ) a z é r t n em tu la jd o n í to t ta k n a g y fo n to ssá g ot, m e r t az a n y á t n em v esz é ly ez te ti . S z e r in te az e lső köz lés Guillcmeautól s z á rm a z ik a X V I . szá zad e le jé rő l. Bour­geois Louise2 a já n l ja , h o g y az e lő e se tt k ö ld ö k z s in ó r t dug ó se g ítsé g é v e l h e ly ezzü k v issza . Mauriceau3 n a g y

m u n k á já b a n e lég ré sz le te se n fo g la lk o z ik e k é rd ésse l. M in t k ó ro k i tén y ező t, fe le m lí t i a h y d ra m n io n t , a h osszú k ö ld ö k z s in ó r t és a m a g z a t h e ly te le n b e i l leszk ed ésé t. F ig y e lm e z te t, h o g y a m a g z a t, h a sü rg ő s se g ítsé g n em é rk ez ik , e lp u sz tu l. Zweifel, v a la m in t Gajzágó' a z t í r ja , h o g y a k ö ld ö k z s in ó r ö ssz e n y o m a tá sá n a k fo n to s s á g á t Mauriceau n em is m e r te fe l. E z tév ed és. A z e r re v o n a t ­kozó ré sz u g y a n is íg y h a n g z ik : „ . . . q u o d q u id em ac-

* c id it, s iv e q u ia h a e c v a s a in v ia c o m p r im u n tu r . . . “ ( „ . . . a m i p e d ig m e g tö r té n ik , v a g y , m e r t ezen ed én y ek az ú tb a n ö s s z e n y o m a tn a k .. . “ ) és le jeb b : „ . . . u n d e fit, u t a l iq u a n d o fe tu s , c u iu s fu n ic u lu s u m b i l ic a l is s ic e g re d i tu r , n o n u n ic u m h o ra e q u a d ra n te m t r a n s ig a t , q u in v i ta p r iv e tu r , s i fu n ic u lu s i l le o m n in o c o m p r im a - t u r ab ip s iu s fe tu s c a p ite in v ia m v a ld e p r o g r e s s o .. . “ („ . . . ebbő l sz á rm a z ik , h o g y a m ik o r a m a g z a t, a m e ly­nek k ö ld ö k z s in ó r ja íg y e lő esik , m ég e g y n e g y e d ó rá t sem b í r k i, m iv e l é le té tő l m e g fo sz ta t ik , h a az a köld ö k - z s in ó r te l je se n ö ssz e n y o m a tik u g y a n a z o n m a g z a tn a k az ú tb a e rő sen e lő re h a la d t fe je á l t a l . . . “ ). T e h á t ig e nis n a g y fo n to s s á g o t tu la jd o n í t a k ö ld ö k z s in ó r ö ssze­n y o m a tá s á n a k , de e m e lle tt a n n a k le h ű lé sé t is n a g y v eszed e lem n ek te k in t i . A g y ó g y k e z e lé s t is e lő í r ja : A k ö ld ö k z s in ó r t v issz a k e l l h e ly ezn i s h o g y ú j r a elő n e essék , v a g y k e z ü n k k e l v é d jü k , v a g y lá g y v á s z n a t k e l l h e ly ez n i a fe j és a m é h fa l közé. H a ez n em h a sz n á l s a k ö ld ö k z s in ó r ú j r a e lő esik , a k k o r lá b r a f o r d í t és a m a g z a to t a z o n n a l k ih ú zza . H a n g sú ly o z z a , h o g y h a a fe j n a g y o n le n y o m u lt, n em sz a b a d a fe j k im o z d ítá sá t e rő szak o ln i, n e h o g y az a n y á t is v eszed e lem b e so d o r ju k . U g y a n c s a k a lá b r a f o r d í tá s t a já n l j a Menard Jakab5 (1743-ban), de h a a k ö ld ö k z s in ó ro n é r v e ré s t m á r nem ta p in t , m e g fú r ja a fe je t. Lugosi Fodor András0 a v isz- sza h e ly ezé s t a já n l ja , am e ly h e z sz e r in te nem szü k séges sem m ifé le eszköz, h a n e m k e z ü n k k e l v ég ezzü k s u tá n a te g y ü n k a m éh b e sp o n g y á t.

A lá b b ia k b a n a b u d a p e s t i I I . sz á m ú n ő ik l in ik a 8'A év es (1917 szep t. 1 -tő l 1926 m á rc . 31-ig) a n y a g á ról szám o lo k be, ö s s z e h a so n lítv a a z t n é h á n y n a g y o b b a n y a g o t ism e r te tő k ö z lem én n y e l.

A k ö ld ö k zs in ó re lő e sés o k a i t i l le tő le g a fe lfo g á so k m a m á r te l je se n k ia la k u l ta k . E ls ő s o rb a n n a g y fo n to s­s á g a v a n a n n a k , h o g y a m éh a lsó ré sze b izo n y o s ese­te k b e n n in c s te l je se n k i tö l tv e : 1. F e k v é s i re n d e l len e s ­ség ek n é l (h a rá n t- és m ed en c ev ég ű fe k v ésn é l) g y a k r a b­b a n fo rd u l elő e szö v ő d m én y , m in t fe jv é g ű fek v ésn é l. N o rm á l is szü lése k n é l u g y a n is á l ta lá b a n a m a g z a to k a k ö v e tk ez ő k ép en h e ly ezk ed n ek e l: fe jv é g ű fek v ésb en : 95T5%, fa r fe k v é s b e n : 3*45%, lá b fe k v é sb e n : 0*66%, h ará n t - fe k v é sb e n : 0'74%. E zze l szem b en k ö ld ö k zs in ó re lő e sésn é l a m a g z a to k e lh e ly ezk ed ése a k ö v e tk ező : Gajzágó 250 ese téb ő l 62‘4% fe jv é g ű , 7‘6% fa r - , 12*8% láb - és 17*2% b a rá n t fe k v é s b e n h e ly e z k e d e tt el. K l in ik á n k 80 ese te k ö zü l fe jv é g ű fe k v és v o l t 53-szor (66*25%), fa r fe k vé s 6 (7*5%), h a rá n t fe k v é s 9 (11*25%), lá b fe k v é s 12 (15%). V a g y az eg y es fe k v é se k re v o n a tk o z ta tv a , k l in ik á n k 80 ese téb ő l a fe jv é g ű fe k v ésb en e lh e ly e z k e d e tt m a g ­z a to k k ö zü l 0*4%, fa r fe k v é s n é l 1*4%, lá b ta r tá s n á l 14*8%, h a rá n tfe k v é s n é l 9’97% -ban e se tt elő a k ö ld ö k zs in ó r. Zweifel s z e r in t fe jv é g ű fe k v é sn é l 0*41%, m ed en c ev ég ű ­n é l 5%, h a r á n t fe k v ésn é l 10*3%-b a n fo rd u l ez elő (25.333 szü lésb ő l). 2. A fe k v és i re n d e l le n e ssé g m e l le t t ig en n a g y sze rep e v a n a m ed en c eszű k ü le tn e k . Zweifel s ta t i s z t i ­k á já b a n 37*4%, HalternéV 42*8%, H akannkl8 21 '5% -ban fo rd u l t elő m ed en c eszű k ü le t. K l in ik á n k o n 35% -ban tal á l ­tu n k szű k m ed en cé t. C sak azo n ese te k e t s z á m íto t tu k ide, a h o l a co n j. d ia g o n a l is 11 cm a la t t v o lt . W ollneV s z e r in t az összes sz ü lé s re v o n a tk o z ta tv a a sz ű k m e de n ­cék a rá n y s z á m a 11*1%. A szű k m edencék k ö zü l leg tö b b

980 ORVOST H E T T L A P 1926. 36. sz.

v o l t a ra c h i t is e s la p o s m edence. 3. N a g y sze rep e v an fe n tie k é r te lm é b e n is (1. p o n t) a k o ra m a g z a to k n a k is. 2800 g a l a t t v o l t 35 (4375% ), ezek kö zü l 2000 g a lat t 12 m a g z a t (15%). A z összes sz ü lé se k re v o n a tk o z ta tv a a k o ra ia k a rá n y s z á m a 7'86%. Id e le h e t so ro ln i tu la jd o n ­k ép en az ik re k e t is. 80 e se tü n k k ö zö tt h á ro m ese tb en f o r d u l t elő ik e rsz ü lé s (3'75%, szem ben a n o rm á l is 1 '25% -kal). 4. K o ra i b u ro k re p e d é sn é l az e lfo ly ó m a gz a t; v íz m a g á v a l s o d o rh a t ja a k ö ld ö k z s in ó r t , k ü lö n ö sen , h a az a re n d e sn é l h o sszab b . 24 ese tb e n re p e d t k o rá n a b u ro k (30%), m íg a z összes szü lésn é l ez t csak 13'9%-ban ta lá l ju k . 60 cm -n é l h o sszab b v o l t a k ö ld ö k z s in ó r 9 e se t­ben (11'25%). 5. P la c e n ta p ra e v ia k é t o kbó l is e lő se g ít i a k ö ld ö k z s in ó re lő e sé s t: e g y ré sz t az e lő lfek v ő ré sz n em tu d b e i l leszk ed n i, m á s ré s z t a k ö ld ö k z s in ó r ta p a d á s i h e ly e ig en m é ly e n fek sz ik . Ö sszesen h á ro m ese tb e n fo r ­d u l t elő (3*75%). Stöckel h a n g sú ly o z z a a k a re lő e sé s k ó r ­ok i fo n to s s á g á t; u g y a n is ez ese tb en a k ö ld ö k z s in ó rna k n in c s m eg a re n d e s tá m a sz té k a , m á s ré sz t ez e lő lfek vő ré sz az e lő ese tt k a r m ia t t nem tu d b e i l leszk ed n i. 11 a lk a ­lo m m a l e s e tt elő a k a r is, a m i 13‘75% -nak fe le l m eg. E z e n k ív ü l eg y ízb e n L i tz m a n n - fé le o b l iq u ita s , eg y sz er p e d ig m a g a s eg y e n es á l lá s is t á r s u l t a m ed en ceszű k ü- lé thez . E g y ese tb e n n a g y , g y e rm e k te n y é rn y i á lcso m ó o k o z h a tta a k ö ld ö k zs in ó re lő e sés t. I ly e n e se trő l szám o l be Calderini, 1 0 a k in e k ese téb en a 80 cm h o sszú kö ld ö k - zs in ó ro n 72 X 46 X 28 m m n a g y s á g ú á lcso m ó v o lt. T ö bb ­szö r sz ü lt n ő k n é l e eszö v ő d m én y g y a k ra b b a n fo rd u l e lő , m in t e lő szö r szü lő k n é l. Halter7 s z e r in t az a r á n y 75% és 25%, Gajzágó4 s z e r in t 70*8 :29*2. K l in ik á n k 80 ese téb ő l 54 M P . és 26 I P . v o lt , te h á t a v isz o n y 67*5:32*5. A szü lő n ő k k o ra a k ö v e tk ező k ép en o sz lo tt m eg : le g f ia ta la b b 18, leg id ő seb b 44 éves v o lt. 18—28 év k ö z ö tt v o l t 45, azaz 56-25%, 28—35 é v ig 24 (30%), 35 éven fe lü l 11 (13-75%). F e l tű n ő a m a g z a to k n em e k ö zö tt i k ü lö n b ség . A 80 g y e rm e k k ö zö tt 53 -vo lt í iú és csak 27 lá n y (66‘25 :33*75), h o lo tt á l ta lá b a n a f iúk és a lán y o k sz á m a m e g k ö ze lítő leg egyez ik .

A k ö ld ö k zs in ó re lő e sés g y a k o r is á g á t i l le tő le g k i ­sebb h a tá ro k k ö z ö tt az a d a to k k issé e lté rő ek . Halter a bécs i I . szá m ú n ő ik l in ik a 30 év es a n y a g á t d o lg o zva fe l, 90.468 szü lés k ö zö tt 894 (0*9%), Zweifel a m ü n c h e n i k l in ik a 25.468 szü léséb ő l 165 (0*65%), H öggstrő m " az u p s a la i k l in ik a 23 X év es a n y a g á n a k 13.907 szü lése k ö ­zö tt 71 (0*51%), H akan a s to ck h o lm i K a ro l in a - in té z e t 66 éves a n y a g á b a n 62.316 szü lésb ő l 333 (053% ) ese tet ta lá l t . K l in ik á n k o n 1917 szep t. 1. és 1926 m árc . 31. k ö zö tt 13.965 szü lés fo ly t le, ezek k ö zü l 80 ese tb e n v o l t k ö ld ö k ­z s in ó re lő e sés (0*57%). A fe n t i a d a to k a t összegezve, 205.989 szü lésb ő l 1543 ese tb en fo rd u l t e lő e szö v ő dm én y , a m i 0 '74% -nak fe le l m eg.

A te e n d ő k e t i l le tő le g k é t sze m p o n to t k e l l szem e lő t t ta r ta n u n k . E ls ő s o rb a n n em sz a b a d e l fe le j te n ü nk , h o g y m a g a a szö v ő d m én y k iz á ró la g a m a g z a t é le té t v esz é ly ez te ti , te h á t n em sz a b a d o ly a n m ó d sz e r t v á las z ­ta n i , m e lly e l az a n y á t te ssz ü k k i v esz é ly n ek , k ü lö nö se n o ly a n ese tek b en , h a a m a g z a t é le te k é rd éses. M á s ré sz t tu d n u n k ke ll, h o g y a m a g z a t h o sszab b id e ig n em b í r ja k i az é le n y í t te té s h iá n y á t (m á r Mauriceau a z t í r ja , h o g y a k ö ld ö k z s in ó r te l je s le s z o r í tá s a ese tén leg fel je b b e g y n e g y e d ó rá ig é lh e t a m a g z a t) , e z é r t n em sza b ad so k a t k ísé r le te z n ü n k , h a n e m azo n e l já r á s t ke ll v á las z ­ta n u n k a m a g z a t m eg m en tésé re , a m e ly az a d o t t k ö rü l ­m én y ek k ö zö tt a 'le g g y o rs a b b a n és le g b iz to sa b b a n sza ­b a d í t ja k i a m a g z a to t v eszed e lm es á l la p o tá b ó l. A m ód ­sze r v á la s z tá s á t te rm é sz e te se n b e fo ly á so ln i fo g ja a fe n n á l ló — i l le tő le g az e lő esés t okozó — egy éb szö vő d ­m én y . E lm é le t i le g a le g e g y sz e rű b b n e k és le g c é lra v e ze ­

tő b b n ek az e lő ese tt k a c s v isszah e ly e zése lá tsz ik , me r t

e z á l ta l n o rm á l is v is z o n y o k a t h o zu n k lé tre . S ok ese tb en a z o n b a n ez n em v ih e tő k e re sz tü l , m á sk o r p e d ig e lő re­lá th a tó la g is c é lta la n , íg y pl. lá b ta r tá s n á l , ah o l h a a v issz a h e ly e z é s u tá n n em g o n d o sk o d u n k a r ró l , h o g y a r é s t v a la m i ly e n m ó d o n e lz á r ju k és a szü lés n em h a lad ig en g y o rs a n e lő re , v a ló sz ín ű , h o g y a k ö ld ö k z s in ó r ú j r a e lő esik . E te k in te tb e n k é t fe lfo g á s u ra lk o d ik . A z eg y ik s z e r in t a d o t t fe lté te le k m e l le t t m in d en ese tb en m eg kell k ís é re ln i a v isszah e ly e zés t. E zen e lv fő k é p v ise lő je Zangemeister, 1 2 a k i e l tű n t m é h s z á jn á l is re p o n á l, 1. h a v a ló sz ín ű n e k lá tsz ik , h o g y a szü lés e z u tá n h a m a r le­fo ly ik , 2. h a a fo r d í tá s e lő re lá th a tó la g n eh ézség ekb e ü tk ö z n é k (p l. e lő szö rsz ii lő k n é l) . T e rm é sze te se n sz er in te is v a n ese t, a m ik o r n em k e l l v issz a h e ly e z n i, p l. b iz to ­sa n h a lo t t v a g y é le tk é p te le n m a g z a tn á l , h a az e lő ese tt k ac s tú ln a g y , h a az a sze m é re m ré s e lé ese tt, v é g ü l h a v a ló s z ín ű t le n n e k lá tsz ik , h o g y a szü lés h a m a ro s a n le ­fo ly ik , p l. fá já sg y e n g e sé g n é l , b e i l leszk ed és i re n d el le ­n essé g n é l, té ra rá n y ta la n s á g n á l , stb . A m á s ik fe lfo gá s s z e r in t (F ranquéf3 Pankow") v a n n a k u g y a n ese tek , a m ik o r re p o n á lu n k , de e l tű n t m é h sz á jn á l a szü lés a re n d e lk e z é s re á l ló m ó d o n a z o n n a l b e fe jezen d ő s n em sz a b a d id ő t v e sz te g e tn ü n k a v issz a h e ly e z é s k ísé r le te z é ­séve l. Zweifel 119 ese téb en (a th e r a p iá t i l le tő le g u g y a n is csa k azo n e se te k rő l szám o l be, a m e ly e k b e n a m a g z a t a fe lv é te lk o r m ég é lt) a k ö v e tk ező m ű té te k e t v ég e z ték; 29 f o r d í tá s és k ih ú z á s (4-nél v issz a h e ly e z é s i k ís é rle t u tá n ) , 22 k ih ú z á s (m ed en cev ég ű fe k v ésn é l) , 14 fo g ó ­m ű té t, 8 csá sz á rm e tsz é s , 18 d a ra b o ló m ű té t, 4 v is s z a­h e ly ezés. S p o n ta n sz ü lt 24. A zon ese tek b en h e ly ez i v is sz a a k ac so t, h a a m éh szá j m ég n em e lég tá g , u tán a b a l lo n t h e ly ez he, a n n a k m eg szü le té se u tá n fo rd í t és k ih ú z z a a m a g z a to t. Halter 894 ese téb ő l 131 s p o n tá n szü lt, f o rd í tá s és k ih ú z á s 405 (ebbő l s ik e r te le n rep o s it io u tá n 22), 85 k ih ú z á s , 38 fo g ó m ű té tt , 99 k o m b in á l t lá b ra - fo rd ítá s , 11 csá sz á rm e tsz é s , 6 m é h sz á j in c is io , 29 vis s z a ­h e ly ezés, u tá n a b a l lo n b eh e ly e zés 8 ese tben .

K l in ik á n k 80 ese téb en a k ö v e tk ező m ű té te k e t v é g e z tü k :

É l v eA z é l v e

s z ü l e t e t ts i

2 £ Öl!

M ű t é t

( a s z ü l é s b e f e j e z é s e )

a4*<SI ra

>:o

lyo

s

42_ £

2 M "sj

= 32 N

*£ :0 N4»

N niX

á l l a p o t ­

b a ne ■ w '2 — —

c ’j«•nj X u tJ£

_2 °<UN

o v é t e t e t t f e l s z ü l e t e t t S - c Sr j

'O o ** £ Cv)

— > K <* £

c

ö s s z e s v i s s z a h e l y e z é s 1 0 :

V i s s z a h e l y e z é s , f o g ó ....................... 1 1 1 _ _» f o r d í t á s , k i h ú z á s . . . . 2 — 2 — — 2 — — — —

» l á b l e h o z a t a l , k i h ú z á s 2 — 1 1 2 — - — 1 2

» e x p r e s s i o ....................... 1 — 1 — — 1 — — — —

C s a k v i s s z a h e l y e z é s ..................... 4 — 4 — 2 2 - — 2 2

K a r v i s s z a h e l y e z é s ............................ 2 2 — — 2 — — — — 2

M a g a s ( K i e l l a n d ) f o g ó m ű t é t . . . 1 - 1 — 1 — — — 1 1

F e j r e f o r d í t á s k ü l s ő m ű f o g á s . . . . 1— 1 — — 1 — — — —

L á b r a f o r d í t á s , k i h ú z á s .................. 1 6 2 1 3 1 3 13 3 1 4 7

K o m b . l á b r a f o r d í t á s ( B r a x t . H . ) 1 — 1 — — 1 — — — —

L á b r a f o r d í t á s , k i h ú z á s , p e r f o r a t i o 2 — — 2 2 — — — — 2

K i h ú z á s ...................................................... 1 0 i 7 2 2 8 2 1 2 5

L á b l e h o z a t a l , k i h ú z á s ....................... 3 — 3 — — 3 - — — —

K i h ú z á s , p e r f o r a t i o............................ 2 - — 2 2 — - — - 2

P e r f o r a t i o ................ ............................ 1 0 8 1 1 1 0 — — — 1 1 0

D e c a p i t a t i o............................................... 1 1 — — 1 — — — - 1

S e c t i o c a e s a r e a ...................................... 1 — 1 — — 1 — — — —

E x p r e s s i o ................................................. 9 — 9 — — 9 - r 1 1 1

S p o n t á n s z ü l e t e t t................................. 11 6 4 1 1 0 1 — — — 1 0

ö s s z e s e n 8 0 2 0 50 1 0 37 3 3 5 3 15 4 5

Ö sszesen te h á t 10 ese tb en h e ly e z tü k v issz a a kö ldök- z s in ó r t , ezek k ö zü l n ég y ese tb e n a z o n n a l be is fe jez tü k a szü lés t, k é tíz b e n le h o z tu k a lá b a t. A z e lső n é g y ese t k ö zü l e g y sz e r v ég e z tü n k fo g ó m ű té te t, k é tsz e r fo rd í to t tu n k és a m a g z a to t k ih ú z tu k , e g y ese tb en e x p r im á ltu n k , m in d

1926. 36. sz. O RVO SI H E T IL A P 981

a né g y m a g z a t é lv e s z ü le te tt . L á b fe k v é s ese téb en ké t- u j j n y i m é h sz á jn á l g y e n g é n p u lzá ló k ö ld ö k z s in ó r e se tt elő . A p ro b le m a tik u s m a g z a té r t n em a k a r tu k az a n y á t n a g y o b b v esz é lly e l já r ó m ű té tn e k k i te n n i , e z é rt m eg­k ís é re l tü k a v issz a h e ly e z é s t, a m i k ö n n y e n s ik e rü l t is, u tá n a leh o z tu k a lá b a t. 2% ó ra m ú lv a sz ü le te tt m eg a h a lo t t m a g z a t. A m á s ik ese tb en ik e r te rh e ssé g n é l f a r­fe k v ésb en e lh e ly e z k e d e tt e lső m a g z a t k ö ld ö k z s in ó r ja e s e tt e lő h á r o m u j jn y i m é h sz á jn á l, ezt v issz a h e ly e z tü k s a lá b a t leh o z tu k , de a m a g z a t e lh a lt . N ég y ese tb en csa k k ö ld ö k z s in ó rv issz a h e ly e z é s t v ég e z tü n k . E g y sz e r tű n ő ié ib e n lévő m é h sz á j m e l le t t a n eh ezen k im o z d ít­h a tó fe j m ia t t f o r d í tá s t m á r n em v é g e z h e ttü n k s m i­v e l a k ö ld ö k z s in ó ro n csa k g y en g e , a r y th m iá s é rv e ré s v o lt ta p in th a tó s a sz ív h a n g o k is e rő se n la ssú b b o d ta k , m á s e l já r á s n em jö h e te t t szóba, m in t a v isszah e ly ezés , a m e ly k ö n n y e n s ik e rü l t is, de 1K ó ra m ú lv a h a lo t t m a g z a t sz ü le te tt . E g y ese tb en ik e r te rh e s s é g n é l az első m a g z a t m eg szü le té se u tá n a m á so d ik m a g z a t k a r ja és k ö ld ö k z s in ó r ja e se tt elő , ez t v issz a h e ly e z tü k . C sa k­h a m a r m e g sz ü le te tt az é lő m a g z a t. A m á s ik k é t v is s za ­h e ly e z é s t k é tu j jn y i m é h s z á jn á l v é g e z tü k , e g y ik e se t­ben 28 ó ra m ú lv a élő m a g z a t sz ü le te tt , a m á s ik az o n­b a n e lh a lt , a n n a k e l len é re , h o g y s ik e rü l t fá já s k e l tő k a d á s á v a l a szü lé s t k é t ó ra a l a t t b e fe jezn ü n k . K é t ese t­ben h a lo t t m a g z a tn á l v is sz a h e ly e z tü k a z e lő ese tt k ar t , n e h o g y az a sz ü lé s t ak a d á ly o z z a . E gy esetben az elő - e sé sk o r a k ö ld ö k z s in ó r m é g g y e n g é n p u lz á l t , de m ire a m ű té th e z h o z z á k é sz ü lh e ttü n k , az é rv e ré s m eg szű n t. M in th o g y ez n é h á n y p e rc a la t t tö r té n t , re m é n y ü n k v o l t a r r a , h o g y a m a g z a to t ese tle g m e g m e n th e t jü k , e z é r t a z o n n a l fo g ó m ű té te t v é g e z tü n k (m a g a s K ie l la n d- fogó ). B á r a m ű té t m in d e n n eh ézség n é lk ü l, k ö rü lb e lü l eg y p e rc a l a t t s ik e rü l t , a m a g z a t h a lv a sz ü le te tt . Egy esetben fe rd e fe k v ésn é l k ü lső m ű fo g á s s a l f e j re fo rd í- to t tu n k (á lló b u ro k ) , é lő m a g z a t. 19 esetben fo rd íto ttunk lábra, h á ro m s z o r Braxton-H icks s z e r in t, 16 ese tb en k i ­h ú z tu k a z o n n a l a m a g z a to t, k é tsz e r az u to l já r a jö v ő fe je t m e g fú r tu k , m e r t a m a g z a t id ő k ö zb en e lh a lt , e gy ­sze r az e lő lfek v ő le p é n y m ia t t a b e fe jezé s t n em e rő­sz a k o ltu k . A 19 közü l összesen 9-et v e s z te t tü n k el, 2 h a lv a , 3 p e d ig a l ig p u lz á ló k ö ld ö k z s in ó r ra l v é te te t t fe l, 3 sú ly o s a lg id a s p h y x iá b a n s z ü le te tt , am e ly b ő l fe l ­é lesz ten i n em le h e te tt , v é g ü l eg y a lg id a sp h y x iá b ó l fe l- ó le sz te te tt u g y a n , de 12 ó ra m ú lv a m e g h a lt . 15 esetben húztuk k i a m e d en c ev ég ű fe k v ésb en e lh e ly e zk ed e tt m a g z a to t, ezek k ö zü l h e te t v e s z te t tü n k e l: k ö z ü lü k egy h a lv a , n é g y p e d ig sú ly o s á l la p o tb a n v é te te t t fe l. A m á ­s ik k e ttő k ö zü l e g y ik a lg id a s p h y x iá b ó l n em é le sz tete tt fe l (1940 g ), a m á s ik p e d ig h a t ó rá v a l a szü lés u tán h a l t m eg. 10 esetben a sz ü lé s t perforatióval fe je z tü k be. N y o lc m a g z a t m á r a fe lv é te lk o r h a lo t t v o lt , eg y p e dig a l ig p u lzá ló k ö ld ö k z s in ó r ra l v é te te t t fe l. A t iz e d ik n é l a szü lés ig e n so k á ig h ú z ó d o tt, a m é h sz á j t á g í tá s á r a ism é te l te n B a u m -b a l lo n t v e z e ttü n k be s fá já s k e l tő k et a d tu n k . A k o ra i b u ro k re p e d é s m ia t t , s m in th o g y h ő ­m é rsé k le te á l la n d ó a n 37‘5 C ° fe le t t v o lt , c sá sz á rm etsz é s t n em v é g e z h e ttü n k , v é g ü l is a 28 ó rá ig ta r tó v a jú d á s a la t t a m a g z a t e lh a l t s ek k o r p e r fo rá l tu k . E gy esetben h a lo t t m a g z a to t decapitáltunk. U g y a n c s a k egyszer végeztünk császármetszést, o ly ese tb en , a h o l ré g e b b e n h a sm e tsz é s ú t já n m y o m a -e n u e le a t ió t v ég ez tek . E g y ­ré s z t nem a k a r tu k a v a r r o t t m é h e t h o sszú v a jú d á s n a k k i te n n i , m á s ré sz t a m a g z a t é rd e k é b e n is be k e l le t t a szü lés t fe jezn i, e z é rt c sá sz á rm e tsz é s t v ég e z tü n k . Kilenc esetben exprim áltunk, ezek k ö zü l e g y a lg id a s p h y x iá ­b a n s z ü le te tt s b á r ebbő l fe lé le sz te ttü k , h é t ó rá v al a szü lés u tá n m e g h a lt . 11 magzat született spontán, ezek közü l h a t h a lv a , eg y sú ly o s á l la p o tb a n v é te te t t fe l. h á ro m ese tb e n a fe lv é te lk o r z á r t v o l t a m é h sz á j s íg y

az e lő l fe k v é s t m e g á l la p í ta n i nem le h e te tt , a b u ro k ­re p e d é s k o r h i r te le n ro m lo t ta k a sz ív h a n g o k s m in d ­h á ro m ese tb en rö v id idő a l a t t s z ü le te tt m eg a h a lo tt m a g z a t, am e ly e k m in d e g y ik e g y en g é b b fe j le t ts é g ű v o lt.

L á s s u k m o s t az e red m én y ek e t. A k ö ld ö k zs in ó re lő - esés k ó r jó s la ta a m a g z a t ra n ézv e a leg tö b b ese tb e n ig en ro ssz , k ü lö n ö se n h a s ü rg ő s s e g ítsé g nem érk ez ik . A m a g ­z a to t i l le tő le g k ü lö n b sé g e t k e l l te n n ü n k az egész ha lá ­lo zás és az ú. n. re d u k á l t h a lá lo z á s k ö zö tt. S o k assz o n y u g y a n is a k k o r k e rü l in té z e ti k eze lés a lá , a m ik o r m ár m a g z a ta n em él. B á r a h a lá l o k a i ly e n k o r is a k ö ldök - zs in ó re lő esés, b í r á la t i szem p o n tb ó l ezen ese te k e t le ke ll sz á m íta n u n k . Scanzoni, 12 szerző 743 e se té t g y ü j tv é n össze, a h a lá lo z á s t 55% -nak ta lá l ta . K ü lö n b ö ző k ö z le ­m én y ek sz e r in t ezen szám 17 és 80*9 k ö z ö tt v á lto z ik. Zweifel 165 ese téb ő l az ö ssz h a lá lo z á s 62-5%. L e v o n v a a k l in ik á n k ív ü l e lh a lt , az é le tk é p te le n és a m a c e rá it m a g z a to k a t, az a rá n y s z á m 45%, s h a azo n ese te k e t is le sz á m ít ju k , h o l a fe lv é te lk o r a k ö ld ö k z s in ó r g y e n gé n p u lz á lt , a v esz te ség 37-5%. Halter n a g y s ta t is z t ik á já b a n 44%, i l le tő le g az ese tek v á lo g a tá s a u tá n 31'9 a v e sz te ­ség i száza lék . H akan a rá n y s z á m a i 42*1, i l le tv e 30*9, Gajzágóé 54*8, i l le tv e 39*9%. Zangemeister s z e r in t a k ö ld ö k zs in ó re lő e sés a h a lá lo z á s t fe jv é g ű fek v ésn é l 40, m ed en c ev ég ű n é l 15, h a rá n t fe k v é s n é l 10% -kal em eli. M in t a f e n t i tá b lá z a t m u ta t ja , k l in ik á n k 80 ese téb ől az ö ssz h a lá lo z á s (b e le sz á m ítv a az e lső 24 ó rá n b e lül e lh a l ta k a t is) 56*25% (45 g y e rm e k ). L e v o n v a a k l in ik á n k ív ü l e lh a l ta k a t (20), 31'25%, s h a le v o n ju k azo n 10 ese­te t is, m e ly b en a m a g z a t m á r sú ly o s á l la p o tb a n , a l ig p u lz á ló k ö ld ö k z s in ó r ra l k e r ü l t ész le lésü n k a lá , ah ol te h á t a m a g z a t é le tb e n m a ra d á sá h o z m á r e lső v iz s g á lat ­k o r is a l ig v o l t re m é n y , ú g y a k l in ik a i v esz teség 15 m a g z a t (18*75%), i l le tő le g azo n 50 m a g z a t ra v o n at ­k o z ta tv a , a k i é lve , jó á la p o tb a n k e rü l t a k l in ik á ra, 30% k l in ik a i v esz te ség n ek fe le l m eg.

A k ö ld ö k zs in ó re lő e sés m a g á t az a n y á t n em v eszé ­ly e z te ti , de m ég is v a n je le n tő sé g e az a n y a sz e m p o n tjá ­bó l is. U g y a n is g y a k r a n v á l ik szü k ség essé m ű té t i b e­a v a tk o z á s , m e ly n e k ré s z in t m e l lé k sé rü lé se k lé tre jö tte , ré s z in t g y e rm e k á g y i m eg b e teg ed ések lé tre h o z á sa m ia tt v a n fo n to ssá g a . 80 e se tü n k k ö z ö tt h a lá le s e t n em f o r­d u l t elő . A k ise b b -n a g y o b b h i iv e ly -g á tre p e d é se k e n kí ­v ü l k é t ese tb en fo rd u l t elő m é h n y a k sé rü lé s , m in d a k e ttő s ím á n g y ó g y u lt . L á z a g y e rm e k á g y b a n 10 e se t­ben fo rd u l t elő , ö t ese tb en eg y n a p ig , eg y ese tb e n k é t n a p ig , n ég y ese tb e n h o sszab b id e ig t a r to t t . E zen n ég y ese t k ö zü l 1. lá b ra fo rd í tá s , k ih ú z á s , lep én y ré sz v issz a - m a ra d á s és k ö z v e tle n ü l a szü lés u tá n v é g z e tt lep én y- ré s z e l tá v o l í tá s u tá n (a d n e x c o n g lo m e ra tu m ) , 2. m y o m ás m éh- és k ö ld ö k zs in ó re lő e sés m ia t t id ő s e lő szö r szü lő n v é g z e tt c sá sz á rm e tsz é s u tá n ( lo c h io m e tra és h a s fa l i tá ly o g ) , 3. h a rá n t fe k v é s , a h a lo t t m a g z a t le fe jezése u tá n (a g á tse b sz é tv á lá sa ) , v é g ü l 4. m ed en cev ég ű fek v ésben e lh e ly e z k e d e tt m a g z a t k ih ú z á s a u tá n (e x su d a tu m ). A 3. és 4. ese tb e n a m ű té te t a z ese tb e n is el k e l let t v o ln a v égezn i, h a a k ö ld ö k z s in ó r n em e se tt v o ln a elő , te h á t csak a k é t e lső ese te t í r h a t j u k a k ö ld ö k z s in óre lő ­esés te rh é re , de ezeket is csak i’észben . A z e lső ben u g y a n is a láz sz e m p o n tjá b ó l a le p é n y ré s z e ltá v o lí tá s so k k a l n a g y o b b b e a v a tk o z á sn a k te k in th e tő , m in t a lá b ra fo rd í tá s , a m á so d ik b a n p e d ig ö ssz e te tt j a v a l lat a la p já n (m y o m a, ré g e b b e n h a sm e tsz é s ú t já n v ég z e tt m y o m a -e n u c la t io , a szü lő n ő k o ra [34 év es e lő szö r szü lő ] és k ö ld ö k zs in ó re lő e sés) v é g e z tü k a c sá sz á rm e tsz é s t. A fe n t ie k e t összegezve, k é t ese tb e n (2*5%) fo rd u l t elő m e l lé k sé rü lé s és k é t (2*5%) h o sszab b id e ig t a r tó g ye r ­m e k á g y i m eg b eteg ed és.

E se te in k ta n ú s á g a s z e r in t a I I . sz á m ú n ő ik l in ik a

982 O RVO SI H E T IL A P 1928. 36. sz.

á l lá s p o n t ja a k ö ld ö k zs in ó re lő esés, i l le tv e e lő lfe k v és k eze lésé t i l le tő le g a k ö v e tk ező : 1. k ü lö n b sé g e t k e ll te n n i a s z e r in t , h o g y v a n -e m á s szö v ő d m én y is , 2. á ll-e a b u ro k , v a g y nem , v a g y is e lő lfek v ő , v a g y e lő ese tt k ö ld ö k z s in ó r ró l v a n -e szó. 1. H a a b u ro k á ll és m ás szö v ő d m én y n in cs , a b u ro k v é d e lm é re k o lp e u ry n te r t h e ly e z ü n k be s a m é h sz á j e l tű n é se u tá n a szü lé s t be­fe jezzü k v a g y f o r d í tá s és k ih ú z á s , v a g y h a a fe j m ár á th a la d t a b em en e ten , fo g ó m ű té t ú t já n . E g y é b szö v ő d­m é n y : íg y szű k m edence, e lő lfek v ő le p é n y ese tén , v ag y id ő s e lő szö r szü lő n é l szóba jö h e t a csá sz á rm e tsz é s , és p e d ig le g in k á b b a n n a k t ra n s p e r i to n e a l is . c e rv ic a l is m ó d ja . 2. H a a b u ro k n em á l l és eg yéb szö v ő d m én y n in c s , szű k m é h s z á jn á l le g tö b b sz ö r a k ö ld ö k zs in ó r v issz a h e ly e z é sé re v a g y u n k u ta lv a s u tá n a k o m b in á lt lá b r a f o r d í tá s t v ég zü n k , v a g y (m ed en cev ég ű fe k v és ese­té n ) leh o zzu k a lá b a t. Halter n a g y s ta t is z t ik á já b a n k ö ld ö k z s in ó re lő e sé s m ia t t 11 c sá sz á rm e tsz é s t v ég eztek , 8 ese tb e n eg y éb szö v ő d m én y is v o l t , 3 ese tb e n t is z tá n a k ö ld ö k zs in ó re lő e sés k ép ez te a ja v a l la to t . S z e r in tü n k n e m ré g e n e l fo ly t m a g z a tv íz ese tén , h a ú g y a k ö ldök - z s in ó ré rv e ré s , m in t a sz ív h a n g o k te l je se n k i f o g á s tala ­nok , szű k m é h s z á jn á l a m a g z a t m e g m e n té se é rd ek éb en h ü v e ly i c sá sz á rm e tsz é s v ég zen d ő (e lő szö r szü lő né l, k ü lö n ö se n h a az idő sebb , te rm é sz e te se n i t t is h e ly eseb b a c sá sz á rm e tsz é s t h a sm e tsz é s ú t já n v ég ezn i, m e r t a r ig id lá g y sz ü lő u ta k a szü lés g y o rs b e fe je z é sé t m eg­a k a d á ly o z h a t já k ) . H a a m éh szá j e l tű n t s a fe j k ö n y - n y e n k im o z d íth a tó , f o rd í tu n k s a m a g z a to t k ih ú zzu k , i l le tő le g h a a fe j le g n a g y o b b k e rü le té v e l m á r a b e­m en e tb en v a n , fo g ó t a lk a lm a z u n k . N em leh e t a z o n b an te l je se n e lv e tn i Zangemeister azon in d í tv á n y á t , h o g y a lk a lm a s ese tb e n e lé g e d jü n k m eg t is z tá n az e lő ese tt k ac s v isszah e ly e zésé v e l. E z t eg y ese tb e n v ég e z tü k , a m i­k o r ( ik e rszü lés , a m á so d ik m a g z a t k ö ld ö k z s in ó r ja ese tt e lő ) a m á r le fo ly t szü lés a lá g y ré sz e k e t a n n y i r a k itá g í ­to t ta s a fá já s o k is o ly e rő sek v o lta k , h o g y m in d e n g a ra n c iá n k m e g v o lt a r r a , h o g y a szü lés a leg rö v id e bb id ő a l a t t le fo ly ik . S zű k m edence, e lő lfek v ő le p é n y ese­téb en , v a la m in t idő sebb e lő szö r szü lő n é l i t t is szóba jö h e t a csá sz á rm e tsz é s , de te rm é sz e te se n csak az e se t­ben , h a a b u ro k nem ré g e n (ész le lésü n k a la t t ) re p e dt m eg s láz n in cs . B e fo ly á so ln i fo g ja teen d ő k e t, h a a m a g z a t sú ly o s á l la p o tb a n v a n , ú g y h o g y é le tb e n m a ra - d á sá h o z k ev és a re m é n y . E z ese tb en csak a leg en y h ébb e l já r á s t fo g ju k m e g k ís é re ln i ; n em sza b ad u g y a n is az a n y á t ese tle g es veszed e lem b e so d o rn u n k a k é tség e s m a g z a té r t . H a a m a g z a t n em él, a szü lés t m a g á r a h a g y ju k , i l le tő le g n em v a g y u n k te k in te t te l a k ö ld ö k- z s in ó re lő e sé s re s ú g y já r u n k el, m in t a h o g y m ás e set­ben já r n á n k el, h a lo t t m a g z a tn á l .

M indezek a la p já n a z t m o n d h a t ju k , h o g y az e lő l­fekvő le p é n y m e l le tt a k ö ld ö k zs in ó re lő e sés a m a g z a t

sz e m p o n tjá b ó l a szü lésze t le g sú ly o sa b b szöv ő d m én y e ,

m e ly b en e lh a n y a g o l t ese tb e n m a jd n e m 100%, de m ég in téze ti ész le lésn é l is á t la g 30% a vesz teség .

I ro d a lo m : 1 Zweifel E rvin: M ü n ch , m ed. W och en - sch r . 1920, 3. sz., 67. o ld . — 2 Bourgeois Louise: H eb am - m en b u ch . F r a n k f u r t a/M . 1618. — 3 Mauriceym Fran- ciscus: D e m u l ie ru m p ra e g n a n t iu m , etc. P a r is . 1681. — 4 Gajzágó: 0 . H . 1923, 43. sz. — 5 Menard Jacques: L e g u id e des A c co u ch e u rs . P a r is . 1743. — 8 Lugosi Fodor András: S z ü lé s t seg ítő tu d o m á n y és m e s te rsé g . P e s t. 1817. — 7 Halter Gustav: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1923, 43. sz. — 8 Hakan Nordlund: H y g ie a 1917, 689. o ld. R e f. Z e n tra lb l. f. G y n aek . 1919, 448. o ld . — " W oliner: G y ó g y á sz a t L X IY . év f., 37. sz., 580. o ld . — 10 Cnlderini: R iv . d i g in . ő s t. X V I I . 7. R e f. Z e n tra lb l. f. G ynaek . 1923, 1582. o ld . — 11 Häggström: A c ta g y n ae co l. scan - d in av . I I . 4. sz. R e f. Z e n tra lb l. f. G y n aek . 1924, 2830. o ld.

— 12 Zangemeister: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1920, 48. sz., 1375. o ld . — 13 Franqué: M iinch . m ed. W o c h en sch r . 1920, 7. sz. — 14 Pankow: L e h rb u c h d. G e b u r tsh i l fe (Ja sc h k e -P a n k o w ) 494. o ld .

A d e b re c e n i g ró f T isz a I s tv á n T u d o m á n y e g y e te m kö z­p o n t i R ö n tg e n - in té z e té n e k k ö z lem é n y e ( ig a z g a tó :

E l is c h e r G y u la d r . n y . r . ta n á r .)

Functionalis gyom ordiverticu lum .

I r t a : H rabovszky Zoltán dr. tanársegéd.

A fu n c t io n a l is g y o m o rd iv e r t ic u lu m az iro d a lo m ­n a k ú g y sz ó lv á n a d a c ta te t t p ro b lé m á ja . C sak 1915—19-ig é lt k é tsé g n é lk ü l, de Quervaintöl m e g ra jz o l t képe, m íg Akerlund té v ed é sek n ek m in ő s ítv e de Quervain, Schle­singer és Goldammer d ia g n o s is a i t , sz in te le z á r ta az o rv o s i i ro d a lo m e fe jeze té t.

De Quervain a M it te i lu n g e n a n d e r G ren zg eb ie te d e r C h i ru rg ie u n d M ed iz in 1915-ös é v fo ly a m á b a n k é t e se tte l n y i t ja m eg e d iv e r t ic u lu m o k rö v id so rá t.

E lső ese téb en a R ö n tg en -k ép e n az a n t ru m p y lo r i - cu m e lü lső o ld a lá b ó l a k is c u r v a tu r a köze léb en k i ind u ló d iv e r t ic u lu m o t m u ta t be, m e ly n e k c h o le l i th ia s is m iat t v é g z e tt m ű té tn é l a g y o m ro t s lá th a tó d u o d e n u m sza ­k a sz t te l je s e n ép n ek ta lá l ta , g y u l la d á s o s fo ly a m a t, fek é ly , g u rd é ly , m in d e n n y o m a n é lk ü l. A g y o m o r ta p in tá s á r a az izo m za t ig e n k i fe je z e t t c o n tra c t ió s á l l a ­p o tb a ju to t t . A z e lü lső g y o m o r fa l m e g c s íp é sre p e d ig m in te g y d ió n y i te rü le te n c i r c u la r is b e fű ző d és ú t já n m ú ló a n le v á la s z tó d o tt a g y o m o r te s trő l .

M ás ik ese téb en a IV . á g y é k c s ig o ly a b a lo ld a la m e l le t t fekvő c o n t ra s ta n y a g o t és g á z t ta r ta lm a z ó , h ó ly a g f o r m á jú k é p z ő d m é n y t a g y o m o r h á ts ó fa lá n , a z o m en tu m m in u sb a n ü lő d iv e r t ic u lu m n a k ta r to t ta . E k é p le t f ix á l ts á g a in k á b b u lc u so s e re d e te m e l le t t szó ­lo t t v o ln a , m in t Petrán, Edling, Borszéky ese te i de h iá n y o z v á n az u lc u so s a n a m n e s is a szerző fu n c t io n a li - s a n lé t re jö t tn e k g o n d o lta . M ű té t re n em k e rü lt , ezen e se t n em t isz tá z ó d o tt .

Schlesinger sz in té n k é t e se te t közöl. A z eg y ik „ d o l ián y z acsk ó sze rű “ ig e n e rő se n r e t r a h á l t k isg ö rb ü- le tű g y o m ro n az in te rm e d ia e r zó n áb an , v a ló sz ín ű le g a h á ts ó fa lo n lá to t t u j jh e g y n a g y s á g ú , c o n t ra s ta n y a g o t és g á z t ta r ta lm a z ó ta s a k o t. K é t és fé l ó ra m ú lv a a s p a s m u s m e g szű n v é n , a g y o m o r n o rm á l is a la k o t v e t t fe l, de a fü le se lá th a tó m a ra d t . A p a n k re a s b a b e tö rt fe k é ly d ia g n o s is á v a l k e r ü l t m ű té tre , ho l d u o d en u m u lc u s t ta lá l ta k , a g y o m o r e llen b en m in d en te k in te tbe n n o rm á l is v is z o n y o k a t m u ta to t t . H á ro m n e g y e d év m ú lv a is m é te l t v iz s g á la tn á l a d iv e r t ic u lu m nem , — m a jd eg y fé lév , s ism é t eg y év m ú lv a ú j r a lá th a tó v á le tt .

A m á s ik ese te h aso n ló .

Goldammer p e n e trá ló g y o m o rfe k é l ly e l o p e rá l t b e teg én é l sú ly o s g y o m o rv é rz é s m e l le t t a R ö n tg e n - e rn y ő n rö g tö n az evés b e fe jezése u tá n sz i lv á n y i d ive r ­t ic u lu m o t ta lá l t , m e ly ré sz b e n a p y lo ru s m ö g ö tt, r és z ­ben a k is c u r v a tu rá tó l m e d ia l is a n fe k ü d t. M ű té tn é l a g y o m o r fa l ép n ek b iz o n y u lt. R o v s in g d ia p h a n o sc o p p a l a leg csek é ly eb b n y á lk a h á r ty a fe k é ly is k iz á rh a tó v olt.

Stierlin m in ő s í t i m ég fu n c t io n a l is d iv e r t ic u lu m ­n a k k é t ese té t. E zek n é l az á th a j lá s n á l lá to t t a H a ud e k - fü lcsé h ez te l je s e n h a so n ló k ép le te t, m e ly k éső b b i viz s ­g á la t a lk a lm á v a l e l tű n t.

De Quervain a g y o m o r fa l iz o m z a tú n a k k ö r ü l í r t p a re s is é re g o n d o l o ly k ép en , h o g y ta lá n e g y ré g i, k is , e lh eg e sed e tt fe k é ly k ö rü l í r t n em ű t is t v á l to t t k i a b a l

1926. 36. sz. O RVO SI H E T IL A P 983

v a g u s e g y á g á n . E csö k k e n t tó n u s ú te rü le t a n o rm á l is belső n y o m á s a la t t k i fe lé b o lto su l, „ m in t eg y h ib ás , v ék o n y a b b h e ly a f e l f ú j t g u m m ila b d á n .

Schlesinger e lső e se te i t a d u o d e n u m fe k é ly tő l k i ­v á l to t t „ ta n g e n t ia l is s p a s m u s s a l “ m a g y a rá z z a . H o g y m e ly iz o m n y a lá b o k v eszn ek ré s z t a c o n tra c t ió b a n , n em iu d ja m e g m o n d a n i. T öbb p á ly a k o m b in á l t a c t ió já r a k e ll g o n d o ln ia .

A i fu n c t io n a l is g y o m o rd iv e r t ic u lu m e m a g y a rá z ó th e o r iá k k a l tu d o m á n y o s a la p o t n y e r t . F o g a lm a e l fo g a­d o t tá v á l t , m íg A kerlund egészen m á s a la p o n n em m a g y a rá z z a az e m l í te t t sze rző k k ép e it. E g y ese té b en u g y a n is , m e ly te l je s e n h a s o n l í to t t de Quervainéhez, k ö z v e tle n ü l a f le x u ra d u o d e n o - je ju n a l is e lő t t i duode- n u m -sz a k a sz d iv e r t ic u lu m á t s ik e rü l t R ö n tg e n n e l k i ­m u ta tn ia , m e ly e t a m ű té tn é l nem ta lá l ta k u g y a n m eg, de a sec tio ig a z o lt. A h a s o n ló s á g a la p já n az ed d ig i fu n c t io n a l is g y o m o r ta s a k o k a t u g y a n i ly e n d u o d en u m d iv e r t ic u lu m n a k t a r t j a . V é le m é n y é t k éső bb m a g a Schlesinger is e l fo g a d ja , a k i eg y h a rm a d ik e se té t m á r m in t a kezdő je ju n u m k a c s d iv e r t ic u lu m á t m a g y a ­rázza . Zehbe f u n c t io n a l is d u o d e n u m -d iv e r t ic u k im n a k t a r t o t t a ese té t, Akerlund c ik k én ek o lv a s á s a u tá n u g y a n c s a k a f le x u r a d iv e r t ic u lu m a k é n t k ö z li le. E fe l ­fo g á s t v a l l já k Schinz, Rothbarth, Fleischner, s le g ­u tó b b Haudek, m in t á l ta lá n o s n é z e te t em lí t i .

B á r A kerlund k é tsé g b e v o n ja a fu n c t io n a l is d i- v e r t ic u lu m o k lé tezésé t, e se tü n k e t — m á r m á s m a g y a ­r á z a t h iá n y á b a n is — a n n a k k e l l ta r ta n u n k .

N . S .-né 56 év es b e te g ü n k n e k h á ro m év v e l eze lő tt h ó n ap o k o n á t n a g y g y o m o rg ö rc se i v o l ta k , s g y a k ra n h á n y t m a ró , s a v a n y ú fo ly a d é k o t. P a n a s z a i szű n tek , m a jd m ú l t év n o v e m b e r 18-án azza l je le n tk e z e tt a sebé­sze ti k l in ik á n k a m b u la n t iá já n . h o g y h á ro m h ó n a p ó ta, rö v id d e l az é tk ezés u tá n je len tk ez ő h ev es g y o m o r- t fá jd a lm a i és h á n y in g e re ism é t fe llép tek . T ö b b szö r h á n y t ; szék rek ed ése v an . S o k a t fo g y o tt . A h a s p u h a , n em p u f fa d t. G y o m o r tá jé k n y o m á s ra é rzék en y . R e n d ­e llen es r e s is te n t ia n em ta p in th a tó . A p ró b a re g g e l i a d a ta i m a g a s s a v é r té k e t m u ta tn a k .

A m e g e j te t t R ö n tg e n -v iz g á la t k o rn a k m eg fe le lő m e l lk a s le le t m e l le t t h o ro g ty p u s ú , a lsó p ó lu sá v a l c sa k ­n em te n y é r re l a c r is tá k a lá é rő g y o m o r k is c u r v a tu rá - já n a k a h á ts ó fa l fe lé eső o ld a lá n az a n g u lu s fe le tt h á ro m u j ja l , m o g y o ró n y i u lc u s fé szk e t ta lá l t . E ta sa k - k a l szem ben a fo g a z o tt n a g y c u r v a tu r a m é ly , s p a s t iku s b e h ú z ó d á sa a g y o m ro t h o m o k ó ra a la k ú v á tesz i. A d u o ­d en u m fe le t t R ö n tg e n e l té ré s n in cs.

A z e se tü n k a ca l lo su s g y o m o r fe k é ly ty p u so s R ö n tg e n -k é p e (1. á b ra ) . K é ts é g fe l nem m e rü lv é n , föl ­v é te l t r ó la n em k é sz íte ttü n k . A m ű té tn é l, m e ly e t Loessl a d ju n c tu s ú r v ég z e tt, a g y o m ro n sem a s p a s t ik u s be- h ú zó d ás, sem a fe k é ly n em v o l t m e g ta lá lh a tó . A g y o mo r­fa l ép, a sero S a a k é rd é se s h e ly e n s ím a , cs il lo g ó , sem c h ro n ik u s f ib ro su s , sem a c u t f ib r in o su s g y u l la d á s a nem lá th a tó . T a p in tá s k o r a z o n b a n fe ltű n ő az izo m za t n a gy ­fo k ú c o n t ra c t ib i l i tá s a . A k i s h a j la t m e g c s íp é sé re p ed ig a g y o m o r fa l k ö r ü l í r ta n e lő d o m b o ro d v a , m o g y o ró n y i d iv e r t ic u lu m o t képez, m e ly p e rc e k ig m e g m a ra d .

A m ű té t u tá n m e g e j te t t c o n tro l le -v iz s g á la tn á l a le le t v á l to z a t la n , m a jd e g y késő b b i á tv i lá g í tá s a lka l ­m á v a l a ta s a k és a s p a s t ik u s b eh ú zó d ás h iá n y z o tt .

E se tü n k R ö n tg e n -k é p e n em h a s o n l í to t t de Quer­vain és Schlesingeréhez.

M a g a A kerlund és késő bb Schlesinger is f ig y e l­

m e z te tn e k a z o k ra a d i f fe re n t ia l is d ia g n o s t ic a i szem­

p o n to k ra , m e ly ek k e l a d iv e r t ic u lu m o k e lk ü lö n í th e tő k a g y o m o rb ó l k i in d u ló k é p le te k tő l : a) a ta s a k te lő d ése csa k a z u tá n kezd ő d ik , m id ő n a p é p m á r á th a to l t a p y lo ru s o n ; b) a k is c u r v a tu r a v á l to z a t la n c o n to u r ja a d iv e r t ic u lu m o n , v a g y m e l le t te v é g ig f u t ; c) v á l to z a t ­la n n a k lá tszó k is c u r v a tu r a m e l le t t a p ép be-, ese tle g

k iá ra m l ik a d iv e r t ic u lu m b ó l a n é lk ü l, h o g y a g y o m o r­ban a c o n t ra s ta n y a g n ív ó ja a ta s a k a lá k e rü l t v o ln a;d) a p ép á r a m lá s a a d o u d e n u m o u k e re sz tü l a d iv e r t i -

c u lu m ig k ö v e th e tő ; e) h e ly z e tv á lto z á sk o r m in d ig v íz ­sz in te s p ép és le v e g ő ré te g á l l e lő ; f) a d iv e r t ic u lu m h e ly én a g y o m o r nem f ix á lt, r a j t a b eh ú zó d ás n in c s ;g) a d iv e r t ic u lu m n em k ö v e t i a g y o m o rá rn y é k e lto ló ­d á s á t; h) a s u g á r i r á n y v á l to z ta tá s s a l a g y o m o r tó l e l- p ro ic iá lh a tó .

E se tü n k b e n ad a) a ta s a k az evés e le jé n te lő d ö tt; ad b) a k is c u r v a tu r a c o n to u r ja ív b e n k ib o l to su lv a a lk o t ja a ta s a k á rn y k é p é t, fe le t te a k is c u r v a tu r a éle n em h a la d k e re s z tü l ; ad c) a ta s a k a p ép sz ín v o n a lá n a k le s z á l lá s a u tá n ü r ü l t k i, k ev és ta p a d ó m a ra d é k k iv éte ­lév e l; ad d) a p é p á ra m lá s a n em k ö v e th e tő a d iv e r t i ­cu lu m fe lé ; ad e) a ta s a k b a n v íz sz in te s fo ly a d é k sz in t, lé g s a p k a n in c s ; ad f) a fü le sé v e l szem ben a n a g y cu r- v a tu r á n m é ly b eh ú zó d ás lá th a tó ; ad g) a ta s a k e g y ü t t m ozog a g y o m o r ra l ; ad h) a d iv e r t ic u lu m a g y o m o r- te s t tő l sem m ifé le s u g á r i r á n y í tá s s a l e l nem k ü lö n í t ­hető .

N y i lv á n v a ló te h á t, h o g y a d iv e r t ic u lu m o t n em a d u o d en u m , h an e m a g y o m o r fa lá n a k k ib o lto su lá sa

I . á b r a .

a lk o t ta , m e ly a m ű té t i le le t b iz o n y sá g a sz e r in t fu nc t io ­n a l is a la p o n j ö t t lé tre .

A i fu n c t io n a l is ta sa k k é p z ő d é s o k a k é n t tö b b té ­nyező sz e re p e lh e t: 1. u lc u so s fo ly a m a t, ch o lec y s ta , v a g y a tá v o la b b i b é l t ra c tu s g y u l la d á s o s fo ly a m a ta á l ta l k iv á l to t t re f le c to r ik u s sp a sm u s , m in t a s p a s tik u s h o m o k ó ra g y o m o r s e g m e n ta r is c o n t r a c tu r á ja ; 2. a g y o ­m o r l ig a m e n tu m a i, a d h a e s ió i v o n a g lá s a á l ta l k iv á l tot t sp a sm u s ; 3. ré g i u lc u s fo ly tá n i fa lv é k o n y o d á s , m ik én t az u lc u s fé sz e k kép ző d ése is Reiche, Petrén, Edling th e o r iá ja s z e r in t a v é k o n y a b b fa ln a k a k ö rn y e ző ép iz o m z a t és n y á lk a h á r ty a ö ssze h ú zó d ása m ia t t — szóval fu n c t io n a l is a la p o n — lé tre jö v ő k ib o l to s u lá s a á l ta l t ö r ­té n ik ; 4. de Quervain m á r e m l í te t t lo c a l is p a re s ise ;5. a c e n trá l is id e g re n d sz e r z a v a ra i .

De Quervain és Schlesinger f u n c t io n a l is d iv e r t i ­c u lu m n a k t a r t o t t ese te ib en a k iv á l tó m o m e n tu m o t i l le ­

tő leg , k ö ze lfek v ő tá m p o n to t n y u jh a to t t eg y ik n é l a ch o lec y s ta , m á s ik n á l a d u o d e n u m e lv á lto z á sa .

A k iv á l tó o k o t m i n em ta lá l tu k m eg , íg y v iz s g á ­la ta in k a la p já n e se tü n k e t is m e re t le n o k bó l re ü e c to ro - sa n k iv á l to t t s p a s t ik u s g y o m o rd iv e r t ic u lu m n a k ke ll ta r ta n u n k . H a m ű té t e lő t t fe lv é te l t k é sz ítü n k , f ig ye l­

m e z te te tt v o ln a a d iv e r t ic u lu m ra . U g y a n is , m íg en n ek c o n to u r ja i k e re k e k és s im á k , a d d ig az u lc u s fé sz e k sil- h u e t te je a fa l ro n c s o l ts á g á n a k m eg fe le lő h e ly e n r e n­d esen cs ip k és, eg y e n e tlen . B á r A kerlund e se té t a f le x u r a d u ed en o je ju n a l is d iv e r t ic u lu m á n a k ta r to t ta, s v a ló sz ín ű t le n n e k g o n d o lta , h o g y fu n c t io n a l is d iv er t i ­

cu lu m o k k e le tkezzenek , e se tü n k á l ta l b e b iz o n y íto t tna k v é lem , h o g y e d iv e r t ic u lu m o k lé tezése n em v o n h a tó k é tség b e .

984 O RVO SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

I ro d a lo m : De Quervain: M i t te i lu n g a. d. G re n z ­geb . d. M ed. u. C h i ru rg . 1915, 28. kö t., 4. fű z., 690. o ld . — Petren u . Edling: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n ­s t ra h le n 1914, 21. kö t,, 45. o ld . — Borszéki/: Z e n tra lb l. f. C h i ru rg . 1914, 969. o ld. — Schlesinger: B éri. k l in isc h e W o c h en sch r . 1917, 38. sz., 915. o ld. — Goldammer: F o r t ­s c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n s tra h le n 1916, 15. k iég . köt., 59. o ld . — Stierlin : K i in . R ö n tg e n d ia g n o s t ik d. V e r­d a u u n g s k a n a ls 1916, 124. o ld . — A ltschul: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n s tra h le n 29. kö t., 3. fű z. — Zehbe: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n s tra h le n 29. kö t., 579. o ld . - Ackerlund: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n ­s t ra h le n 26. kö t., 4—5. fű z., 327. o ld . — Schlesinger: M ed. K l in ik . 1920, 49. sz., 1256. old. — Zehbe: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n s tra h le n 28. kö t., 5. fű z., 436. old. — Rohtbart: F o r ts c h r i t te a. d. Geb. d. R ö n tg e n s tra h le n 30. kö t., 5—6. fű z ., 563. o ld . — Fleischner: K i in . W o c h e n ­sch r . 3. év f., 36. sz. — Haudek: F o r ts c h r i t te a. d. Géb. d. R ö n tg e n s tra h le n 33. kö t., 3. fű z., 651. old.

Ö S S Z E F O G L A L Ó I S M E R T E T É S E K

A sym path iás szem gyu lladásró l.*

I r t a : Grósz Em il dr. e g y e te m i ta n á r .

Mackenzie, a nagy brit szemész, 1840-ben azt í r j a : „Valahányszor Sympathikus szemgyulladást látok, még

ha az a bántalom kezdetén van is, tudom, hogy a leg­

veszedelmesebb szemgyulladással van dolgom.“

80 év s z a k a d a t la n tu d o m á n y o s m u n k á ja Mackenzie e m e g á l la p í tá s á n m it sem v á l to z ta to t t , ső t a p a th o ­g e n e s is ism e re té b e n sem ju to t tu n k so k k a l to v á b b az á l ta la m e g á l la p í to t t leh e tő ség ek en . M a is is m e re t len a k ó rokozó , m a is is m e re t le n az á t te r je d é s m ó d ja . É p pen

e z é r t a tu d o m á n y o s o rv o s i v i lá g h á lá s leh e t az Oxford Ophthalmological Societynék, h o g y a k é rd é s t ú jb ó l n a p i re n d re tű z te .

A n a g y é rd e k ű re fe rá tu m o k és fe lsz ó la lá so k u tá n e n g e d é ly t k é rek , h o g y én is h o z z á já ru l ja k n é h á n y sze­ré n y a d a t ta l a k é rd é s t isz tá z á sá h o z . E z a d a to k n em

k ev eseb b m in t 156 s y m p a th iá s s z e m g y u l la d á s ra v o n a t ­kozn ak , m e ly e k e t 50 év a l a t t a b u d a p e s ti k i r . m ag y . tu d o m á n y e g y e te m I. szá m ú s z e m k l in ik á já n á p o l ta k . E z idő a la t t 55.336 b e teg n y e r t fe lv é te l t . T e h á t ezek 0'28%-a. A 626.216 já ró b e te g k ö zö tt e lő fo rd u lt s y m p a th iá s szem ­g y u l la d á s b a n szen v ed ő k e t n em v e h e tte m f igye lem be.

E ze n s y m p a th iá s sz e m g y u l la d á sb a n szen v ed ő k n a g y ré sz é t m a g a m ész le ltem , m iv e l tú ln y o m ó része a z ó ta k e r ü l t ész le lés a lá , a m ió ta a k l in ik á n szo lg álo k .

A 156 k ö z ü l 15 (10%) v o l t o ly an , m e ly b e n a sy m ­p a th iá s g y u l la d á s n a k o k a o p e rá lá s v o lt, A m ű té te t tú l ­

n y o m ó ré sz b e n m á s u t t v ég ez ték s íg y a n n a k k ö rü lm é ­n y e i t le g tö b b sz ö r n em ism e rh e tte m , de a n n y i t m ég is k o n s ta tá lh a t ta m , h o g y a s y m p a th iá s g y u l la d á s t okozó szem en re n d s z e r in t s z a b á ly ta la n seb k ész ítés s a z i ri s b ecsíp ő d ése v o l t je len . A z o p e rá lá so k 11 ese tben h ály o g - e x t ra c t ió k v o lta k , eg y t re p a n a t io , h á ro m ir id e k to m ia , stb . K é t ese tb e n e x p u ls iv v é rzés , m á s ese tb e n n a g y seb- re p e d é s fo r d u l t elő .

A z is m e r t eg yéb okok k ö z ö tt e lég g y a k r a n f o r ­d u l t elő a szem tek e m eg re p ed ése to m p a ü tés , és p e d ig g y a k r a n ö k ö rsz a rv d ö fé s k ö v e tk ez téb en . M a g y a ro rs z á g a g r á r á l la m s íg y a m e z ő g a z d a sá g i sé rü lé se k a r á n y la g g y a k o r ia b b a k , m in t az ip a r ia k . S ok g y e rm e k fo rd u l elő a s é rü l te k k ö zö tt, ezek e g y része g y ú j tó to k ro b b a n tá s a ú t já n v e s z íte tte el szem ét.

E g y b e h a n g z ó a n az an g o l, f r a n c ia és n é m e t sz e r ­ző kke l, én is az t ta p a s z ta l ta m , h o g y a n a g y h á b o rú

* A z O x fo rd b a n 1926 jú l iu s 15—17-én ta r to t t sze­m észe ti k o n g re ssz u s a lk a lm á v a l tö r té n t fe ls z ó la lá sán a k k iv o n a ta .

a la t t a s y m p a th iá s g y u l la d á s a leg n a g y o b b r i tk a s á g ok közé ta r to z o tt . E z e r és ezer sz e m sé rü lt k ö zö tt, k ik a k l in ik á m o n m e g fo rd u lta k , e g y e tle n e g y sem fo r d u l t elő . K é tsé g te le n , h o g y en nek o k a a b b a n v a n , h o g y a gy ó - g y í th a ta t la n u l m e g v a k u l t s é r ü l t szem ek e t h a la d é k ta ­la n u l e l tá v o l í to t tá k . L eh e t, h o g y e te k in te tb e n a ke l le ­té n é l to v á b b m en tek .

T a p a s z ta la ta im m e g e rő s ít ik a z t a té te l t , h o g y sé ­r ü l t szem ek is m é te l t o p e ra t ió ja h a tv á n y o z z a a Sym ­p a th ik u s g y u l la d á s v eszé ly é t. S a jn o s , e v eszed e lm et so k szo r fe led ik , p e d ig Hirschberg ta n ú s á g a sz e r in t Ibn Sina m á r 1000 év e lő tt a z t m o n d ja : „E g y e s o rv o so k a s z iv á r v á n y h á r ty a e lő esésé t le v á g já k , p e d ig h e ly eseb b v o ln a , h a n em n y ú ln á n a k hozzá, m e r t o ly k o r e z á l ta l a m á s ik szem et v esz é ly ez te tik .“

A b a j p a th o g e n e s isé re fo n to s azo n té n y , h o g y a S y m p a th ik u s g y u l la d á s a s é rü l t szem e n u c le a t ió ja u tá n is k i tö rh e t , és p e d ig 2—3—4 h é t u tá n is. K éső b b je le n t ­kező g y u l la d á s o k a l ig h o z h a tó k ö ssze fü g g ésb e az e re­d e t i sé rü lé sse l. N em k ev esebb m in t ö t ese tb en lá t tun k i ly e n p o s t e n u c le a t ió s s y m p a th iá s g y u l la d á s t . E zek az o n b a n a r á n y la g jobb in d u la tú a k , s h á ro m g y ó g y u lá s­s a l v ég ző d ö tt.

Egyébként a Sympathikus gyulladás rossz pro-

gnosisa ma is változatlanul fennáll.

Mackenzie 1840-ben k im o n d o tt v é lem é n y e , Criő hett- nek H e id e lb e rg b e n 1863-ban m e g á l la p í to t t té te le i, me ­ly e k e t Graefe, Donders az e lső h e id e lb e rg i ü lé s a lk a l ­m á v a l tá m o g a t ta k , e te k in te tb e n is h e ly tá l ló k . De h o sszú év tize d ek a la t t a r r ó l is v o l t a lk a lm a m m e g ­g y ő ző d n i, h o g y a m á r k i tö r t s y m p a th iá s g y u l la d á s is g y ó g y u lh a t, és p e d ig ta r tó s a n . E se te im k ö zö tt v a n o ly an , m e ly m á r 22 év ó ta á l l m eg fig y e lés a la t t .

V á l to z a t la n m eg g y ő ző d ésem , h o g y a s y m p a th iá s g y u l la d á s m eg e lő zésén ek leg b iz to sab b , ső t e g y e d ü l biz ­to s m ó d sze re a g y ó g y í th a ta t la n u l m e g v a k u l t szem id e­jéb en v a ló e l tá v o l í tá s a . K i ke ll a z o n b a n je le n te n e m, h o g y azo n 20 év ó ta , a m ió ta a k l in ik a v eze tő je v a g yo k , s y m p a th iá s g y u l la d á s m eg e lő zése cé ljáb ó l e g y e tle n lá tó szem et sem tá v o l í to t ta m el, p e d ig e 20 év a l a tt a k l in ik á n 3500 e n u c le a t io tö r té n t . V isz o n t o ly a n esete t is ész le lte m h é tsz e r , a m e ly e k b en a g y ó g y í th a ta t la n ul m e g v a k u l t s y m p a th iz á l t szem et k e l le t t a n a g y f á jd a ­

lom m ia t t e l tá v o l í ta n i s az e lő ze tesen s é rü l t szem nek lá tá s a m a ra d t . É p p e n e z é r t h a a s y m p a th iá s g y u l la d ás m á r k i tö r t , c sa k a k k o r tá v o l í t ju k el az e lső d leg es sze­m et, h a az ta r tó s a n e lv e sz í te tte fé n y é rz é sé t. A z enu - c le á lá s tö b b ese tb e n m ég i ly e n k o r is e lő n y ö s, de term é ­

sze tesen a leg tö b b ese tb en m á r n em tu d tu k m e g á l l í tan i

a s y m p a th iz á ló szem m e g v a k u lá sá t.

A g y ó g y ítá sm ó d o k k ö z ö tt a h ig a n y b e d ö rz sö lé - sek e t ta r to m a le g h a té k o n y a b b n a k . A s a lv a r s a n ú g y ­lá tsz ik k ed v ező en b e fo ly á s o l ja a le fo ly á s t , de k o rán t- s in c s az a b iz to s h a tá s a , a m e ly e t n e k i eg y es ész le lő k tu la jd o n íta n a k .

A n a g y sz á m ú k ó rs z ö v e tta n i v iz s g á la to k s a k l i ­n ik a i ész le lések m e g e rő s íte tté k azo n m eg g y ő ző d ésem et, h o g y a s y m p a th iá s g y u l la d á s : m e ta s ta s is . E m e l le t t szó l a k l in ik a i kép , k é t szem s z ö v e tta n i le le tén e k egyezése, a fe r tő ző je l leg , a b á n ta lo m k i tö ré se az e n u c le a t io u tá n , azo n k ö rü lm é n y , h o g y a b a j k e le tk ezésén ek © lő fö ltétele a szem tek e p e r f o rá lá s á t k ö v e tő i r id o c y c l i t is p la s t ic a . E ze n m eg g y ő ző d é sem et a m a g a m m a l h o z o tt p ra e p a r a - tu m o k és m ik ro p h o to g ra p h iá k tá m o g a t já k .

I ly e n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt n é m i sk ep s isse i fo g a ­dom azon v iz sg á ló m ó d sz e re k e t s g y ó g y m ó d o k a t, m e ­ly ek az a n a p h y la x iá s h y p o th e s ise n a la p u ln a k . T e rm é ­sze tesen a k é rd é s t e lő íté le t n é lk ü l ke ll f o n to ló ra ven -

1926. 36. sz. O R V O SI H E T IL A P 985

n i in k s n ek ü n k , k ik n e k n a g y b e te g a n y a g u n k v a n , k ö te­lesség ü n k , h o g y a k ís é r le te k e t és v iz s g á la to k a t fo ly ­ta ssu k . D e ó v a to sa n . A p o s i t iv v é r le le t m a m é g n em jo g o s ít fe l a r r a , h o g y e g y v eszed e lm es v a k szem et b e n n h a g y ju n k s ezzel a s y m p a th iá s g y u l la d á s k i tö ré sé t leh e tő v é te g y ü k .

A tihanyi új b io lóg ia i á llom ás.

I r t a : Gorka Sándor dr., e g y e te m i ta n á r .

A b io ló g ia i tu d o m á n y o k fe j lő d é sé n e k i r á n y á t e lő re lá tv a , Dohrn A nta l, a n á p o ly i b io ló g ia i á l lo m á s m e g n y i tá s a k o r , tö b b m in t ö tv e n esz te n d ő v e l eze lő tt, ta lá ló a n je lez te , h o g y n e m s o k á ra e l fo g jö n n i az idő , a m id ő n F ö ld ü n k e t a b io ló g ia i á l lo m á so k h á ló z a ta fo gja b o r í ta n i és a tu d o m á n y o s é le t ta n i k u ta tá s o k s ú ly ­p o n t ja ré szb en ezekbe fo g la s s a n k é n t á tm e n n i. C sa k ­u g y a n a n á p o ly i m in ta s z e rű b io ló g ia i á l lo m á s m u n ­k á já n a k m e g in d u l ta ó ta a v i lá g m in d e n p o n t já n , a te n g e r p a r t ja in , a n a g y o b b éd esv izek m e n té n ú g y sz ó l­v á n m in d e n n em ze t a b io ló g ia i b ú v á rk é rd é sn e k m e g ­fe le lő , jó l fe lsz e re lt , n y u g a lm a s o t th o n t n y i to t t , ú g y ­h o g y m a p é ld á u l E u ró p á b a n e g y m a g á b a n szá zn á l tö b b b io ló g ia i á l lo m á s m ű k ö d ik .

H a z á n k b a n az 1890-es év ek b en m e rü l t fe l e lő szö r k o m o ly a n a b io ló g ia i á l lo m á s lé te s íté sé n e k g o n d o la ta . A z á l lo m á s a la p já t a m a g y a r te n g e rp a r to n , v a g y h a ­zá n k v a la m e ly m á s p o n t já n a k a r tá k le ra k n i . Herman Ottó, a k i a tu d o m á n y o s ü g y e k e t is m in d ig a m a g y a r ­sá g leg em in en se b b é rd e k e i s z e r in t í té l te m eg , p á r tol ta u g y a n a z t a n éze te t, h o g y a m a g y a r te n g e r p a r t v a la ­m e ly p o n t já n , p l. F iu m é b e n , lé te s í t te s s é k b io ló g ia i á l lo m á s , de a m a g y a r tu d o m á n y o s s á g fe la d a ta ih o z köze lebb fe k v ő n ek ta lá l t a e c é lra h a z á n k be lső t e r ü­le té t. E n n e k é rd e k é t k ív á n ta sz o lg á ln i m in d e n e k e lő tt , e z é r t a K i r . M a g y a r T e rm é s z e ttu d o m á n y i T á r s u la tn a k 1892 d ecem b er 1-én t a r t o t t á l l a t ta n i s z a k o sz tá ly i ülésén sok n y o m ó s é rv v e l m e g á l la p í tv a , h o g y tu d o m á n y o s fe j lő d é sü n k és p re sz t íz sü n k é rd ek éb e n m e n n y i re sz ü k­ség es a m a g y a r éd e sv íz i b io ló g ia i á l lo m á s lé tes ítése , e lső so rb a n a B a la to n o n lé te s íte n d ő zo o ló g iá i á l lo m ás é rd e k é b e n te t t in d í tv á n y t .

E h a tá r o z o t t á l lá s fo g la lá s ra m e g in d u l ta k a t á r ­g y a lá so k , m e ly e k n e k e re d m é n y e le t t : so k ü lés , te m é r­dek h a tá ro z a t , n a g y le lk ese d és azok ré sz é rő l, k ik csak m u n k á v a l s z o lg á lh a t ta k a z ü g y n e k s k ö zö m b ö sség azok ré szé rő l, k ik h a ta lm i sz a v u k k a l v a g y a n y a g i fo r rá s ok m e g n y i tá s á v a l m e g v a ló s í th a t tá k v o ln a a m á r a k k o r szü k ség es és te rm é sz e te s te rv e t .

A b io ló g ia i á l lo m á s ü g y e e z u tá n m ég tö b b szö r fe ls z ín re k e rü l t , d e m é g a k k o r sem v e te t t a m e g v a ló­s í tá s ig ju tó h u l lá m o k a t, a m ik o r n é h a i Lóczy Lajos eg y e t, t a n á r tu d ó s a in k v e z é rk a rá v a l m e g k ez d te a B a la ­to n m in d e n i r á n y ú k u ta tá s á t s h á ro m év tize d es és az egész tu d o m á n y o s v i lá g á l ta l m in ta s z e rű n e k e l ism e r t a la p v e tő v iz s g á la to k k a l ig a z o l ta , h o g y E u ró p á n a k ez a leg n a g y o b b és a m a g a n em éb en p á r a t la n u l á l ló se k é ly v iz ű ta v a g a z d a g á l la t - és n ö v é n y v i lá g a ré v é n n em ze ti k ö te le ssé g ü n k k é tesz i, h o g y i t t n e ö tle tsz erű - leg , a lk a lo m a d tá n , h a n e m á l la n d ó b io lo g ia i- in té z e tbe n re n d sz e re se n és á l la n d ó a n v iz s g á l ju k , n e m c sa k a tu do ­m á n y ra n ézv e fo n to s é lő lén y e k e t, é le t je le n sé g e ik és lé t fe l té te le ik n a g y ö ssz e fü g g é se it és tö rv é n y s z e rű sé ­g e it , h a n e m a k ö z g a z d a sá g i la g és g y a k o r la t i la g n a g y k ih a tá s ú b io ló g ia i je le n sé g e k e t is. Á m d e Lóczy sz a v á t e ln y e lte a p é n z ü g y i fe d eze t h iá n y á t é lesen h a n g o z tato k lem o n d ó k a ra . P e d ig id ő k ö zb en a b io ló g ia i fe j lő d é s e g y re k ív á n a to s a b b á és szü k ség eseb b é te t te a te rv me g ­

v a ló s í tá s á t . A ré g i, tá g a b b é r te le m b e n v e t t b io ló g ia m e lle tt , v a g y is azo n tu d o m á n y m e l le tt , m e ly v e le jé ben az á l la t ta n , n ö v é n y ta n és e m b e r ta n f o g la la t ja , id ő k fo ly a m á n eg y ú j b io ló g ia i á g in d u l t ro h a m o s fe j lő d és ­nek . E z a tu d o m á n y a kísérleti biológia, m e ly a ré g i é r te le m b e n v e t t b io ló g ia eg y es á g a i k ö z ö tt a h a tá r t c le n y é sz te tte s a le író és ö ssz e h a so n lító m ó d sze r me l­le t t h o v a to v á b b a k ís é r le t i m ó d sze rn ek sz e rz e tt p o lg á r ­jo g o t. M íg a b io ló g ia le g ré g ib b á g a : a le író b io ló gia b e é r te az eg y es élő sze rv eze tek és é le t je le n sé g e ik p o n ­to s e lem ző le í rá s á v a l és a m íg a b io ló g ia m á s ik á g a : az ö ssze h aso n lító b io ló g ia a sze rv eze tek n a g y o b b cso ­p o r t j á r a k i te r je s z tv e v iz s g á la ta i t , az ö ssz e h a so n lítá s se g ítsé g é v e l ip a rk o d o t t a sze rv eze tek és é le t je le nsé g e ik k ö z ti ö ssze fü g g és tö rv é n y s z e rű s é g e i t m e g á l la p í ta n i , m e ly ek e t a z o n b an m ó d sze re in é l fo g v a e x a c t m ó d o n ig a­zo ln i n em tu d o tt , a d d ig a k ís é r le t i b io ló g ia az e x ac t t e r ­m é sz e ttu d o m á n y o k n a k , a f iz ik á n ak , c h e m iá n a k , ső t ina - th e m a t ik á n a k sz a b a to s m ó d sze re iv e l, e lm ésen k iesze lt b izo n y ító k ísé r le te k k e l ip a rk o d ik az összes élő sz erv e ­ze tek e t, az á l la to k a t és n ö v é n y e k e t e g y m á ssa l sze rves egésszé összekö tő é le t eg y e te m es tö rv é n y e i t k i fü rk ész n i . A k ís é r le t i b io ló g ia az é le t je le n sé g e k n e k k a u z á l is -a n a - l y t ik a i v iz s g á la tá v a l fo g la lk o z ik , m e ly ek n em eg y es sze rv ez e tek re , eg y es f a jo k r a v a g y eg y ed ek re , h a n e m a le g e g y sz e rű b b sze rv ez e tű o s to ro s v é g lé n y tő l és am ébá - tó l e g y fe lü l a le g m a g a sa b b re n d ű n ö v én y e k ig , m á s fé lü l a le g m a g a sa b b re n d ű á l la to k ig : az e m lő sö k ig és a te­re m té s k o ro n á já ig , az e m b e r ig e g y a rá n t és e g y fo rm á n je l lem ző k , v a g y is a z o k a t az általános élet jelenségeket k u ta t ja , m e ly ek m a g á t az é le te t h a tá ro z z á k m eg. E zek a v iz s g á la to k v i lá g í to t tá k m eg a tá p lá lk o z á s , n ö v e ke ­dés, m o zg ás, in g e r lé k e n y sé g , fe j lő d é s , sze rvező dés, v a ­r iá c ió , fa j fe j lő d é s , ö rö k lés, stb . izg a tó , az e lm ék v e le ­jé ig h a tó n a g y p ro b lé m á it s ezeknek e red m én y e , h o g y a b io ló g ia szó m a szé liéb en a le g sű rű b b e n , b á r so k szo r n em h e ly es é r te le m b e n h a s z n á l t m es te rk i fe je z é s .

M íg a b b a n az idő ben , m id ő n a b io ló g iá n a k c su p á n a le író és ö ssz e h a so n lító i r á n y a u ra lk o d o t t , a b io ló g ia i á l lo m á so k lé te s í té se csak k ív á n a to s n a k és h a sz n o sn ak íg é rk e z e tt , a d d ig m a , a k ís é r le t i b io ló g ia té r f o g lalá s a e g y e n esen n é lk ü lö z h e te tle n n é tesz i a te n g e r i és éd es­v íz i b io ló g ia i á l lo m á so k a t. A le író és ö ssze h aso n lító b io ló g ia m ű v e lő i cé lt é rn ek , h a az élő sze rv ez e tek et ö ssz e g y ű jt ik s é lv e v a g y k o n z e rv á lv a la b o ra tó r iu m o kb a v isz ik és o t t ta n u lm á n y o z z á k , a k ís é r le t i b io ló g ia m ű ­v e lő i, k ik k ísé r le te k k e l, te n y é sz e te k k e l és b o n y o lód o tt c h e m ia i és f iz ik a i m ó d sze rek k e l fü rk é sz ik az é le t ti tk a i t , i ly e n m ó d o n m á r n em d o lg o z h a tn a k e red m én y ese n . N e k ik te rm é sz e te s v iszo n y o k k ö z ö tt az élő sze rv eze tek egész fe j lő d é s i c ik lu sá n a k m in d e n ré s z le té t k e ll i sm e r ­n iü k , v á l to z a to s k ís é r le te ik n a g y o n sok é lő sze rv eze te t, to v á b b á az e re d e t i te rm ő h e ly h e z köze l fek v ő és v e le a s z á n t-sz á n d é k k a l v á la s z to t t k ís é r le t i m e g v á l to z ta tás o ­k o n egyező lé t fe l té te le k e t és ch e m ia i m eg f iz ik a i mű ­sze rek k e l is jó l fe ls z e re l t la b o ra tó r iu m o t k ö v e te lnek . M in d ez t a v íz i sz e rv e z e te k re n éz v e a v izek m e n té n lé te ­s í te t t b io ló g ia i á l lo m á so k n y ú j th a t já k , m e ly ek n e k a s z á ra z fö ld i b io ló g ia i á l lo m á so k k a l szem b en m ég az az e lső b b ség ü k is m eg v a n , h o g y az i t t v ég z e t k u ta tá s ok az eg y sz e rű b b sze rv eze tű , ő s ibb sz a b á sú , k ö n n y eb b en v iz sg á lh a tó és k ísé r le te z é s re k iv á ló a n a lk a lm a s v ízi sze rv ez e tek en h a j th a tó k v ég re , m e ly ek n e k te n y é sz té se egész h o sszú n em ze d ék so ro k o n k e re sz tü l is , a r á n y la g k ö n n y e n v a ló s í th a tó m eg.

E zek a te rm é sz e te s fe j lő d é s sz ü lte tu d o m á n y o s szem p o n to k és h a z á n k tu d o m á n y o s p re s tig e -é n e k é rd e ­k e i v ez e tték az ez év e le jé n m e g ta r to t t O rsz á g o s T erm é ­s z e ttu d o m á n y i K o n g re s s z u s t is , m id ő n a legközelebb i

986 O R V O SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

jö v ő b e n m e g v a ló s í ta n d ó fe la d a to k közé so ro z ta a b a la to n m e l lé k i b io ló g ia i á l lo m á s lé te s í té sé t. Á ld h at ju k s o rs u n k a t a z é r t , h o g y a k u l tu s z k o rm á n y v ezé ri p á lc ája m a gróf Klebelsberg Kuno m in is z te r ú r ő e x c e l le n t iá ja n a g y ra b e c s i i l t szem é ly éb en o ly fé r f iú kezében v an , k i a m a g y a rs á g ig a z i é rd e k e i s z e r in t ig azo d ó , a la p o s a n me g ­fo n to l t , m in d e n h a tá s á b a n és k ö v e tk ez m én y éb e n v é g e s­v é g ig á tg o n d o l t és te l je s eg észéb en v é g r e h a j to t t k ul t ú r ­p o l i t ik á n a k az e lsz á n t sz ív ó s h a rc o sa , k i n em csa k me g ­lá t t a és á té re z te , h o g y a m a g y a r b io ló g ia i tu d o m á n yo k k o rsz e rű fe j le sz té sé n e k é rd ek éb e n m ily e n n a g y szü k ség v a n b io ló g ia i á l lo m á s ra , h a n e m m eg g y ő ző d v e e szü k ség k ie lé g íté sé n e k m a g y a r k u l tu rá l i s je le n tő sé g é rő l és n e m ­ze tk ö z i tu d o m á n y o s v o n a tk o z á s a in a k fo n to ssá g á ró l , n y o m b a n le h e tő v é te t te a b a la to n m e l lé k i b io ló g ia i in té ­ze tn ek o ly a té n lé te sü lé sé t, h o g y az in té z e t ép ítk ezése i Kocsis Iván m ű e g y e te m i t a n á r te rv e i a la p já n a t ih a n y i fé lsz ig e ten , József k i r á l y i h e rc e g v i l lá ja tő szo m széd ­sá g á b a n , fe s tő i h e ly en , m á r m eg is in d u l ta k , és az a la p ­k ő le té te l ü n n e p sé g é t a m a g y a r tu d o m á n y o s v i lá g , p o li ­t ik a i és tá r s a d a lm i é le tü n k szám o s k iv á ló s á g a je le nlé té ­ben fo ly ó év i a u g u s z tu s 25-én m e g ta r th a t ta .

A z ú j in té z m é n y m u n k a k ö re h á ro m ré s z re ta g o ­ló d ik . E ls ő s o rb a n m in t tudományos kutató intézet a tu d o m á n y o s b io ló g ia i b ú v á rk o d á s sz o lg á la tá b a n fo g á l la n i . F e la d a ta a B a la to n élő lé n y e in e k m in d e n i r án y ú re n d sz e re s és á l la n d ó v iz s g á la tá n k ív ü l a k ís é r le t i b io ­ló g ia o t th o n á u l szo lg á ln i. E z u tó b b i p ro g ra m m p o n t já- n á l fo g v a sok és — e lő re lá th a tó la g — h a sz n o s és te r­m ék en y é r in tk e z é se lesz az o rv o s i tu d o m á n y e lm é le ti á g a iv a l , m i t a z é r t is jo g g a l re m é lh e tü n k , m e r t — m ik é n t gróf K lebelsberg Kuno m in is z te r n a g y h a tá s ú ü n n e p i b eszédében h a n g s ú ly o z ta — b á r az ú j in té z e t m in t k ü lö n á l ló sz e rv az O rsz ág o s G y ű jte m é n y -E g y e te m fe n n h a tó s á g a a lá ta r to z ik , m é g is in té z m é n y e se n sz e r­v es k a p c s o la tb a fo g k e rü ln i tu d o m á n y e g y e te m e in k ro k o n ta n sz é k e iv e l és la b o ra tó r iu m a iv a l . A n em ze tk öz i tu d o m á n y o s k a p c so la to k is ú g y lá ts z ik h a m a r k i fo g n ak a la k u ln i , a m e n n y ib e n Schm idt-O tt, a n é m e t „"Not- g e m e in s e h a f t“ e lnöke, m á r is h á ro m d o lg o zó h e ly e t fo g­la l t le a n é m e t b io ló g u so k ré sz é re és az a z o n fe lü l ig én y b ev e en d ő b a la to n i d o lg o zó h e ly e k é r t é r té k e s csere fe jé b e n d o lg o zó h e ly e k e t a já n lo t t fe l a m a g y a r b io ló­g u so k n a k a n é m e t b io ló g ia i á l lo m áso k o n .

A t ih a n y i b io ló g ia i á l lo m á s m á so d ik m u n k a k ö re : a balatoni v ízi élő lények biológiai szemléltetése. E z t a fe la d a to t n a g y a q u a r iu m o k lé te s íté sé v e l fo g ja m e g ­o ld a n i, m e ly b e n n e m c sa k a n a g y k ö z ö n sé g , h a n e m a sza k em b ere k is k én y e lm e se n f ig y e lh e tik m eg a B a la ton v á l to z a to s élő sz e rv e z e te it és b á m u la to s é le t je le n sé ­g e ik e t.

H a rm a d ik f e la d a ta a t ih a n y i b io ló g ia i á l lo m á s ­n a k a lk a lm a t a d n i a r r a , h o g y k ö zé p isk o la i ta n á r je löl t ­je in k és ta n á r a in k tu rn u s o k b a n , a kedvező id ő já rá s ú h ó n a p o k b a n (m á ju s tó l o k tó b e r ig ) re n d sz e re s i r á n y í tás m e l le t t h e ly sz ín i v iz sg á ló d á so k a la p já n e r re a cé lra jó l fe ls z e re lt á l lo m á so n — ü d ü lv e — m e g ism e rk e d je n e k a h y d ro b io lo g iá v a l . T e rm é sze te se n , h o g y az elő bb e m lí­t e t t k a p c s o la tn á l fo g v a u g y a n e z m ó d já b a n lesz azon o rv o s ta n h a l lg a tó k n a k és o rv o so k n a k (e g y e tem i t a n á r ­segédek , a d ju n c tu s o k , s tb .) is , k ik e lm é le ti o rv o s tu d o ­m á n y o k k a l fo g la lk o z v a , szü k sé g é t é rz ik a n n a k , h o g y a b io ló g ia i k ís é r le te k re k iv á ló a n a lk a lm a s v iz iá l la tok sze rv ez e tév e l és é le té v e l m e g ism e rk e d je n e k és a z o k at e lm é le t i o rv o s tu d o m á n y i i r á n y ú k ísé r le te ik n é l fe lh asz ­n á l já k .

A t ih a n y i b io ló g ia i in té z e tn e k ek k é n t az a h iv a ­tá s a , h o g y a te rm é sz e t szé p ség é t és a te rm é sz e t h a ta l ­m á t a n em ze ti r í j já é p íté s sz o lg á la tá b a á l l í ts a . A te rm é ­

sze t szép ség én ek k ih a s z n á lá s á t s z o lg á l ja a z in téze t, a m id ő n a b a la to n i k u l tu s z t és a tu r is z t i k á t e lő m o z dít ja . D e m ég becsesebb tén y ez ő je lesz n em ze ti f e l tá m a d á ­su n k n a k azza l, h a a ben n e fo ly ó tu d o m á n y o s k u ta tá s ok ré v é n s z á m u n k ra m e r í t a te rm é sz e t h a ta lm á b ó l , a t e r­m észe t e rő ib ő l.

L A P S Z E M L E

B elorvostan.A tu laraem iáról. E. Francis. (P ro c . I n s t . M edic,

of. C h icag o 1926., P u b l. H e a l th . R ep . 1926. I I . 26.)A m e r ik á b a n szám o s k ö z lem én y lá to t t n a p v i lá g o t

a fe n tn e v e z e tt s a já ts á g o s b e teg sé g rő l, a m e ly re n d e se n a rá g c s á ló k n a k s a já ts á g o s b e teg ség e . A z ú ja b b m eg ­á l la p í tá s o k s z e r in t m á r szá m o s e m b e rá ld o z a to t is sze ­d e tt. Me Coy és Chapin fed ez ték fel a k ó r o k o zó já t, az a m e r ik a i T u la re ta r to m á n y b a n 1912-ben, s a k k o r ú g y em lék ez tek m e g e r rő l a b e teg sé g rő l, m in t „a rá g c s á ló k ­n a k p e s t is s z e rű k ó r já ró l “. A k ó r o k o zó já t Francis-nak s ik e rü l t sp e c ia l is tá p ta la jo n k i te n y é sz te n i, s v e le á l la ­to k o n a b e te g sé g e t lé tre h o z n i. A z e m b e re k fe rtő zéséb en n y u la k n a k , k u l la n c so k n a k és le g y e k n e k v a n szerepe . K ü lö n ö se n a v a d o n é lő n y u la k b e teg sz en ek m eg tu la r - a e m iá b a n és ezek tő l v ad á szo k , a n y u la k n y ú z á s á t végző , v a g y a n y ú l tá l k e resk ed ő em b e re k , e s e t le g a bő rév e l fo g la lk o zó k is m e g k a p h a t já k a b e teg sé g e t. A k id la n cs is á tv ih e t i a n y á la k ró l e m b e r re . É rd e k e s az is , h o gy a k u l la n c so k to já s a i is á tv is z ik a c s i rá t , ú g y h o g y a k ö ­v e tk ező g e n e ra t io is fe r tő z ö tt lesz. A c h ry so p s d isc a l is n e v ű lé g y sz in té n te r je sz tő je e b e teg sé g n ek .

É sz a k -A m e r ik a d é li ré sz é n e rő se n e l v a n te r je d v e a rá g c s á ló k k ö zö tt, a m e ly e k b e n a n y iro k c so m ó k n a k e rő s m e g n a g y o b b o d á sá t okozza ezek n e k ro s isá v a l . N e k ro t ik u s g ó c o k a t hoz lé t re a m á jb a n és lép b en is. A m e r ik á b a n e d d ig 144 ese tb e n ism e r té k fe l a b e te g sé­g e t em b e rb en . É rd e k e s , h o g y ezek közü l 17 laborató­rium ban szere'zt'e a fertő zést, a b a k té r iu m tu la re n s é v e l v a ló d o lg o zás közben . R o p p a n tu l fe r tő ző a h u l la a n y ag , s a b a k té r iu m ú g y lá ts z ik a b ő r leg f in o m ab b re p e d é se in k e re sz tü l h a to l be a sze rv eze tb e . (A tö rz s e t á tk ü ldté k L o n d o n b a a L is te r - in té z e tb e , s o n n a n é r te sü lte m , h og y a k ik o t t ezzel a m ik ro b á v a l fo g la lk o z ta k — á l la tk ísé r ­le te k e t v é g e z te k v e le —, s z in té n m e g k a p tá k a b e te g ­sége t.)

A b a k té r iu m tu la re n s e ig e n finom p le o m o rp h m ik ro o rg a n is m u s , a m e ly n e k b ac il la r is , és cocco id a la k ja ism e re te s . G ra m -n e g a tiv . A e ro b . J ó l te n y é sz ik to já ss á r ­gás-, v a g y p e d ig c y s t in - ta r ta lm ú tá p ta la jo n .

K l in ik a i la g e m b e rb e n a b e te g sé g h á ro m fo rm á b a n ism e re te s .

1. U lc e ro g la n d u la r is fo rm á b a n : a b e h a to lá s i k a p u h e ly é n p a p u la fe j lő d ik , a m e ly k ife k é ly e se d ik , a re gio ­n á l is n y iro k c so m ó k m e g n a g y o b b o d n a k .

2. A z o cu lo g lan d u la r i 's ty p u s , a m e ly n é l a b e te g ­ség k ö tő h á r ty a g y u l la d á s s a l k ezdő d ik , s c s a k h a m a r a m eg fe le lő n y iro k c so m ó k m e g n a g y o b b o d á sa k ísé r i .

3. T y p h u ssz e rű e n le já tszó d ó k ó rk ép , n y iro k cso m ó - m e g n a g y o b b o d á s n é lk ü l. A la b o ra tó r iu m i fe r tő zése k e se té n e h a rm a d ik ty p u s b a n m u ta tk o z ik a k ó rk é p .

A z in c u b a t io id ő sz a k a rö v id , c sa k p á r n a p ig ta r t . F e j f á já s s a l k ezd ő d ik a b e teg ség , a m it h á n y á s , rá zó h i ­deg , b iz o n y ta la n lo c a l is a t ió jú f á jd a lm a k és láz k ísé r . A m e g d u zz ad ó n y iro k c so m ó k fá jd a lm a s a k , f e le t tü k a b ő r v ö rö s . A z e se te k n e k k ö rü lb e lü l fe léb en a n y i ro k­cso m ó k e l lá g y u ln a k és á t tö rn e k . A b e teg sé g 2—3 h é t ig ta r t . A b e te g e k v é re a g g lu t in á l ja a k ó r o k o zó já t. A re - c o n v a le sc e n t ia ig e n lassú , a b e te g e k so k á ig g y e n g é k. A h a lá le se te k sz á m a n e m n a g y , eg y es e s e te k b e n n a ­g y o n g y o rs a n b ek ö v e tk e z ik a h a lá l , a k á r 24 ó ra a la tt .

Ü ja b b v iz sg á la to k az t b iz o n y í t já k , h o g y a J a p á n ­b a n le í r t , ú g y n e v e z e tt „O h a ra b e teg sé g “ id e n t ik u s az A m e r ik á b a n le í r t tu la ra e m iá v a l . É rd e k e s lesz m eg fi­g y e ln i a jö v ő b en , v á j jo n n á lu n k n em fo rd u l-e sz in tén e lő ez a b e teg ség . J. B.

1926. 36. sz. O R V O SI H E T IL A P 987

A v ö rö sv é rse j tsü l ly e d é sn e k és M á té fy re a c t ió já n a k é r té k e lé se a tü d ő g ü in ő k ó r k ó r je lz éséb en és k ó r jó s latá ­b an . Sedlm eyr P. (M ed iz in isch e K l in ik 1926. 27.).

A v ö rö s v é rs e j ts ü l ly e d é s n e k a tü d ő g ü m ő k ó rn á l v a ló é r té k e lé sé rő l m á r sok k ö z lem én y je le n t m eg , a szerző a z é r t t a r t j a é rd e m e sn e k e re d m é n y e i t k ö zö ln i, m iv e l azok a tö b b ie k tő l so k b a n e lté rn e k . V iz s g á la ta i t W ester green és K atz s z e r in t 900 tü d ő b e te g e n v ég ez te 3—4 h e te n k é n t, v a g y n é h a g y a k ra b b a n is , 4—6 h ó n a p o n á t. A sü l ly ed és i seb esség tu d v a le v ő le g n em sp ec if ik u s a g í im ő k ó r ra nézve, te h á t eg y en es k ö v e tk e z te té s t b e lő le a k ó r je lz é s re v o n a tk o z ó la g n em v o n h a tu n k . K é rd é s az is, h o g y m e g ­lév ő fe r tő z é s ese té n a n n a k a e tiv , v a g y in a c t iv v o l tá ra k ö v e tk e z te th e tü n k -e belő le. L eg tö b b szerző azo n a vé le ­m é n y e n v a n , h o g y g i im ő s fe r tő z é s ese té n a sü l ly e d é si seb esség g y o rs u lá s a a fo ly a m a t a c t iv i tá s a m e l le t t szól, de n o rm á l is v o l ta sem z á r ja ez t k i. S zerző a z t ta p as z ­ta l ta , h o g y sú ly o s , n y i l t g ü m ő k ó rn á l az é r té k e k sok e se t­ben re n d e se k m a ra d ta k . O ly a n ese te k e t is ész le lt, ah o l b iz to sa n fe n n fo rg ó m eg b e te g ed és ese téb en , ah o l a s ii ly - ly e d é s i seb esség g y o rs u l t v o l t , a fo ly a m a t m ég is hosszú id ő n á t n em v á l t a c t iv v á . G y e rm ek ek n é l g y o rs u l t a sü l ly ed és , b ro n c h it ise k n é l és p o s tp n e u m o n iá s m ell- h á r ty a g y u l la d á s o k n á l is. A szerző 400 ese tb e n v ég z ett p á rh u z a m o s a n M á té fy - re a c t ió t és a z t ta lá l ta , h o g y d ia g n o s is és p ro g n o s is , v a g y a fo ly a m a t te rm é ­sze tén ek e ld ö n té se sz e m p o n tjá b ó l ez sem é r té k e s íth ető . Ö az o n a v é le m é n y e n v a n , h o g y eg y esek tú ln a g y je le n­tő sé g e t tu la jd o n í ta n a k e k é t re a c t ió n a k , és ó v a in t a ttó l , h o g y a f iz ik á lis v iz s g á la t i e l já rá s o k k a l szem ben e lő n y t a d ju n k n ek ik . Zolnai dr.

P h re n ik o to m ia sú ly o s d ia b e te sse l szö v ő d ö tt tü d ő - g ü m ő k ó r ese téb en . Gergely és M arkovits. (M ed iz in ische K l in ik 1926. 24.).

A z in su l in -k eze lé s e l te r je d é s e ó ta a sú ly o s d ia b e ­te s n em tesz i le h e te tle n n é a tü d ő g ü m ő k ó r sebész i keze­lé sé t ú g y , m in t ed d ig . Rosénberg és Schönberger k ö zö l­tek m á r ese tek e t, ah o l c u k o rb e te g sé g d a c á ra , jó e red ­m é n n y e l k é s z íte tte k m e s te rsé g e s lég m e lle t. A szerzők ese téb en m in d k é t tü d ő b e n v o l t in f i l t r a t io a 41 éves fé r f i ­b e teg en , a k in e k a m e l le t t 5‘5 száza lék c u k ra v o lt ace- to n n a l a v ize le tb en . R en d sze res in su l in -k eze lé s u tán az a c e to n e l tű n t , a c u k o r k iv á la s z tá s a csö k k en t, de a tü d ő ­le le t és lá z m e n e t n em ja v u l t . M ű té t u tá n a b e teg láz- ta la n n á v á l t , te s ts ú ly a , m e ly e d d ig n em v á lto z o tt , e t tő l az id ő tő l k ezdve á l la n d ó a n g y a ra p o d o t t . H á ro m h ó n a p a la t t a b e teg k ö p e te K o c h -n e g a t iv v á v á l t , a cu k o r ki ­v á la s z tá s 0-5 szá za lék o n a lu l m a ra d t. S zerző k ezen a té re n e lső n ek v é g z e tt k ís é r le tü k e t a z é r t is a já n l ják , m e r t cu k o rb e te g e k e n v é g z e tt p n e u m o th ra x nem m a ra d hosz- szabb id e ig szö v ő d m én y n é lk ü l, és a fe llép ő iz z a d m án y g y a k r a n e lg en y ed . Zolnai dr.

S e b é sz e t .

P n e u in o th o ra x -sz ö v ő d m é n y e k . K ari Schubert. (W ie n e r k i in . W o c h en sch r . 1926; 39. év f., 32. szám .)

A m e s te rsé g e s p n e u n ia th o ra x l io z tá rs u ló com p li- c a t ió k a t tá r g y a l ja . A b e fú v á s s a l e l le n té te s o ld a lo n s p o n ta n p n e u m o th o ra x k e le tk e zésé t lá t ta , e g y sz e r az em p y e m á s tü d ő sz ö v e t m eg rep ed ése , e g y sz e r p e d ig a s z in té n b e te g tü d ő c a v e rn á já n a k á t tö ré s e fo ly tá n . Fe r ­tő ző d h e tik p n e u m o th o ra x k é sz íté sé n é l a p le u ra , a m iko r is sú ly o s e m p y e m a k e le tk ez ik . S p o n ta n p n e u m o th o ra x fe l lé p te u tá n a b ő rö n e x a n th e m á t s v íz t is z ta h ó ly a go t lá to t t fe l lé p n i, a m e ly e k csa k a te n y é r és a ta lp b őré t h a g y tá k szab ad o n . Ornstein.

A d a to k a ro s s z in d u la tú d a g a n a to k k é rd éséh ez .von Blumenthal. (D. m ed . W o c h en sch r . 1926, 31. szám .)

A z e m b e r i r á k k e le tk ezésén ek o k á t tö b b tén y ező ö ssze tev éséb en lá t ja . S ik e rü l t az e m b e r i r á k ly m p h ájá - n a k b e fecsk en d ezésév e l p a tk á n y o k o n ro s s z in d u la tú d a­g a n a to t lé tre h o z n i, a m e ly e k m e ta s ta s is t k ép ez tek és á tü l te th e tő k v o lta k . A k e le tk e z e tt d a g a n a to t sző llő- c u k ro s b o u i l lo n b a n t a r t o t t a n y o lc n a p ig , s n y o lc n ap u tá n a b a k te r io lo g ic e s te r i l b o u l l io n b ó l eg y cm 3-t in - j i c iá l t p a tk á n y o k n a k , a m e ly e k h á ro m h é t a la t t b ab n yi- ,

h a t h é t m ú lv a p e d ig c s e re sz n y e n a g y sá g ú d a g a n a to t k a p ta k . A z i ly m ó d o n e lő id éz e tt d a g a n a t az e d d ig ie kn é l g y o rsa b b n ö v é sű v o lt és a g y u l la d á s o s fo ly a m a to k n a k is jo b b a n e l le n á l lo t t . T e rm é sz e té re n ézv e p e d ig a ty ú k o k R o u s -sa rk o m á já h o z h a s o n l í to t t . Ornstein.

A z id ü l t szé k rek e d és sebész i kezelése. Prof. F ins­terer. (W ie n e r k i in . W o ch en sch r .)

M ik o r jo g o s u l t a m ű té t i b e a v a tk o z á s ! M in d en ese tben , a h o l re f le c to r ik u s a n v a n k iv á l tv a szék rek ed és, epekő , g y o m o r, d u o d en a lis -u lc u s , a p p e n d ic i t is á l ta l, v a g y é v e k ig fe n n á l ló sz é k rek e d ésn é l fe llép ő v o lv u lus - n á l, k ö ld ö k sé rv e k n é l, h o l a v ék o n y b é l so k szo ro s lenö v ése okozza. L eg g y a k o r ib b o k a a h a r á n tv a s ta g b é l s ü l ly e ­déses tá g u lá s a , rö g z í te t t f le x u ra l ie n a l is m e l le t t , m e g a ­co lon c o n g e n ita , n é h a a tá g u l t v a s ta g b é lb e n k ép z ő d ött h a ta lm a s b é lsá rk ö v e k . M in d en i ly e n és h a so n ló e lv á l­to z á s n á l e l té rő e n m á s sze rző k tő l, k ik a v ak b é l és fe l­h á g ó á g k i i r t á s á t ta n á c s o l já k , a já n l ja az á l ta la so kszo ­ro s a n k ip ró b á l t és jó l b e v á lt b a lo d a l i v a s ta g b é lré sz le t (h a rá n tv a s ta g b é l középső ré sz é tő l a f le x u ra syg - m o id e á ig ) k i i r tá s á t , m e ly a b e teg á l la p o tá n a k m e g fele ­lő en tö r té n h e t eg y v a g y k é t rész le tb en . Szacsvay.

N é h á n y fe l tű n ő e n ho sszú id e ig ta r tó g y ó g y u lá s s z ö v e tta n i la g ig a z o lt g y o m o rrá k ese te . Schönbauer és Friedel. (W ie n e r k i in . W o c h e n sc h r if t .)

1901—1914-ig 661 g y o m o rrá k o s k e r ü l t m ű té t a lá , m e ly ek k ö zü l 173 ese tb e n re se c t ió t , a tö b b in é l G. E. A .-t, v a g y je ju n o s to m iá t vég ez tek . 1914—1926-ig 535 ese t közü l 203 ese tb e n v ég ez tek re se c t ió t . A z E is e ls b e rg -k l in ik a k i ­m u ta tá s a s z e r in t a v é g le g e se n g y ó g y u l ta k n a k te k in t ­h e tő k sz á m a 27%. E zek kö zü l f e le m l í t h é t b e teg e t, kik k ö zü l eg y 21 év u tá n , h á ro m 16, eg y 14, k e ttő 12 év m ú lv a eg yéb m eg b e teg ed ésb en h a l t el. Szacsvay.

Szü lészet és nő gyógyásza t.

A K ie l la n d - fo g ó e lő n y e i a g y a k o r ló o rv o s szem ­p o n tjáb ó l. Prof. W althard, Z ü r ic h . (Z e n tra lb la t t f. G yn.14. sz., 1926.)

W althard a K ie l la n d - fo g ó e lő n y e it is m e r te t i a g y a k o r ló o rv o s sze m p o n tjáb ó l. A b b ó l in d u l k i, h o g y a fa lu s i és k is v á ro s i g y a k o r ló o rv o s s z á m á ra az a fo g ó b iz to s í t ja a leg n a g y o b b h a s z n á lh a tó s á g o t, a m e ly m in­d e n f a j ta m ű té tn é l u g y a n a z o n m ódon , u g y a n a z o n sz a b á ­ly o k s z e r in t a lk a lm a z h a tó , a m i az e d d ig h a s z n á l t fog ó ­ró l n em m o n d h a tó . A fogó a lk a lm a z á s á n a k sz a b á ly a i a k o p o n y a á l lá s a és ta r t á s a s z e r in t v á l to z ta k s e m elle tt eg y es ese tek b en p l. m é ly h a r á n tá l lá s n á l a m ű té t k ivi te le n a g y szü lész i g y a k o r la to t és m a n u á l is k észség e t ig é­n y e lt .

E zze l szem ben a K ie l la n d - fo g ó a lk a lm a z á s á ra eg y sz a b á ly á ll, és p ed ig : a fo g ó k a n a la i a z á ró sz e rk e ze tte l a v e z é rp o n t fe lé te k in tv e ú g y a lk a lm a z a n d ó k , b ip a r ie - ta l is a n , h o g y a k a n a la k k o p o n y a g ö rb ü le té n e k hossz- te n g e ly e a k o p o n y a o v o id h o ssz te n g e ly é v e l p á rh u z a m o­s a n fu sso n .

K l in ik á já n k iz á ró la g a K ie l la n d - fo g ó t h a s z n á l ja és h a s z n á l ta t ja .

A fö lv eze tés nem K ielland e lő írá sa , h an em v á n ­d o ro l ta tá s s a l tö r té n ik .

E zen á l ta la fo g a lm a z o tt e g y e tle n sz a b á ly szem e lő t t ta r tá s á v a l m e g v a n k ö n n y ítv e a g y a k o r ló o rv o s a m ú g y is tú l te rh e l t em lék ező k ép esség e , a k éz ü g y esség sz e m p o n tjá b ó l p e d ig lé n y e g e se n k iseb b ek k é v á ln a k az o rv o ssa l szem ben tá m a s z to t t ig én y ek .

E ze n m e g á l la p í tá s a in a k h e ly e ssé g é t b iz o n y ít já k , h o g y k l in ik á já n a k f ia ta l o rv o sa i, ső t m e d ik u sa i ezen az a la p o n rö v id id ő a l a t t o ly a n b iz to n s á g g a l k eze lik a K ie l la n d - fo g ó t, a m e ly a ré g i fo g ó v a l csak sok év i gy a ­k o r la t u tá n v o l t e lé rh e tő .

Z ü r ic h i k l in ik á já n 200-nál tö b b K ie l la n d - fo g ó s m ű ­té te t v ég ez tek ed d ig , a n é lk ü l, h o g y a k á r az a n y a , ak á r a m a g z a t sú ly o sa b b s é rü lé s t sz e n v e d e tt v o ln a , m ég azon ese te k b en is, m id ő n a le g f ia ta la b b , g y a k o r la t ta l n em b író o rv o so k v ég ez ték a m ű té te t.

988 O R V O SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

M indezek a la p já n a K ie l la n d - fo g ó t, e l te k in tv e K ielland e x c e n tr ik u s í 'ö lveze tési m ó d já tó l , fe jv é g ű fe k ­v és ese tén , m id ő n a k o p o n y a leg n a g y o b b k e rü le té v e l a b em en e ten á th a la d t , a g y a k o r ló o rv o s kezében a le g c él ra ­vezető bb eszköznek t a r t j a .

A m a g z a t i sz ív m ű k ö d és z a v a ra i a tá g u lá s i sz a k ­b an . W . Zangemeister, K ö n ig s b e rg i. P . (Z e n tra lb la t t f. G yn . 1926, 14. sz.)

B á r so k k a l r i tk á b b a n , m in t a k i to lá s i sza k b an , a tá g u lá s a la t t is e lő fo rd u lh a tn a k z a v a ro k a m a g z a t i s z ív ­m ű k ö d és ré sz é rő l. 6035 szü lés kö zü l 113-szor, te h á t 2% -on ész le lte ezt. E ze k k ö v e tk ez m én y ek é p en a m a g z a t 26 ese t­ben e lh a l t (23%), 33 ese tb e n p e d ig a s p h y x iá b a n sz ü ­le te tt .

1. A leg k ed v ező tlen eb b a p ro g n o s is azo n ese tek b en , a m ik o r a sz ív h a n g o k sz á m a p e rc e n k é n t 100 a lá szá ll. A tá g u lá s i sz a k b a n 52 ese tb e n (0'9%) ész le lték a m ag z a t i s z ív h a n g o k la ssú b b o d á sá t. E zek közü l 42% h a l t e l a m éh en b e lü l, 29% s z ü le te tt a s p h y x iá b a n . A z ese tek 94% -ában a k o ra i b u ro k re p e d é s , 19 ese tb e n a k ö ldök - z s in ó r z a v a ra i v o l ta k a m a g z a t i sz ív h a n g o k la s s ú b b o­d á s á n a k o ka i, e z e n k ív ü l p la c e n ta p ra e v ia , k o ra i le pé n y ­le v á lá s , e k la m p s ia v o l t az ok.

2. S o k k a l k iseb b je le n tő sé g ű a m a g z a t i sz ív h a n g o k sz á m á n a k 160 fö lé v a ló em elkedése. E z t a tá g u lá s i sza k ­b a n 43 ese tb en ész le lte a szerző . E n n e k k ö v e tk ez tében e g y e tle n g y e rm e k sem h a l t el, 10 g y e rm e k (24%) szü le ­te t t a s p h y x iá b a n . 14 ese tb e n az ok k im u ta th a tó n em v o lt. K o ra i b u ro k re p e d é s 25 ese tb en . 18 ese tb e n az a n y a láza s á l la p o ta , 3 ízb en p e d ig e k la m p s ia s z o lg á l ta to t t o k ot a sz ív m ű k ö d és g y o rs u lá s á ra .

3. A m a g z a t i sz ív h a n g o k i r r e g u la r i t á s á t 18 ese tb en ész le lték . E zek k ö zü l 3 h a l t el i n t r a u te r in , 8 sz ü le te tt a s p h y x iá b a n . E g y e té r t Sachsszal a b b a n , h o g y a s z ív ­h a n g o k sz á m á n a k in g a d o z á sa n o rm á l is h a tá ro k o n b e lü l n em b í r je le n tő sé g g e l, n em o s z t ja a z o n b a n Seitz azon n éze té t, h o g y m in d e n sú ly o s a r y th m ia sz ív h a n g la ssú b- h o d á sn a k a k ö v e tk ezm én y e . F e l tű n ő e n sok ese tb e n szere ­p e l i t t is a k o ra i b u ro k re p e d é s ok g y a n á n t . (14-szer, 78%.) E ze n g y e rm e k e k n e k tö b b m in t fe le s z ü le te tt h alv a , v a g y a sp h y x iá b a n . P la c e n ta p ra e v ia , a k ö ld ö k z s in ó r k e r in g é s i z a v a ra i , la p o s m ed en ce k o ra i b u ro k re p e d é sse l v o lt m ég az i r r e g u la r i tá s oka.

A s ta t i s z t ik a a d a ta i s z e r in t a tá g u lá s i sz a k b a n so k k a l r i tk á b b a n fo rd u ln a k elő a sz ív m ű k ö d és z a v a rai , de jó v a l n a g y o b b v e sz é ly t r e j t m a g á b a n , m in t a k i tolá s i sza k b an . Böhm Sándor dr.

A in á j-e p e re n d sz e r z a v a ra i a te rh e ssé g b e n és t e r ­h essé g i to x ic o s iso k n á l. Seitz, F r a n k f u r t . (Z e n tra lb l. f. G yn . 1926. 14. sz., 954. o ld.)

A m á jm ű k ö d é s és e p e k iv á la sz tá s z a v a ra in a k csak k is je le n tő s é g e t tu la jd o n í to t ta k e d d ig te rh e ssé g i to x i ­co s iso k n á l, a m i fe ltű n ő , m e r t h a té n y le g in te rm e d iae r a n y a g c s e re te rm é k e k o k o z ta m é rg e zésrő l v a n szó, ú g y é p p e n az a n y a g c s e re m ir ig y é re k e l l fo k o z o tta n te k in­te t te l le n n i, am e ly n e k e lv á lto z á sa i m ég a s o k a t v izs ­g á l t és n a g y je le n tő s é g ű n e k is m e r t v e se e lv á lto z á so k ná l is fo n to sa b b a k . A fe h é r je , z s ír és s z é n h y d ra t e m é sz­té se k ö zü l a sz é n h y d ra te m é sz té s a te rh e ssé g b e n z a v ar ­ta la n . H a a s z é n h y d ra tb e v i te l e lég te len , ú g y a te s t z s í r ­já b ó l a m á j a c e to n t te rm e l. D e a c e to n u r iá t lá th a tu nk a te rh e ssé g b e n e lég sé g es tá p lá lé k és e lég ség es sz é nh y d ­ra tb e v i te l m e l le t t is . N em r i t k á n n o rm á l is te rh e se k v i ­z e le téb en is lá th a tu n k b izo n y o s n em re n d e s z s íre m é sz ­té s i te rm é k e k e t, m in t a c e te c e tsa v , /J -o x y v a jsav : c sa k ­n em m in d ig fe l ta lá lh a to k ezek l iy p e re m e s isn é l. E b ből az k ö v e tk ez ik , h o g y a zs írem ész tó s m á r a n o rm á l is te r ­h essé g b en is k ev éssé g y e n g í te t t , h y p e re m e s isn é l p e dig e rő se n z a v a r t . A m m o n ia k és szén sav sy n th e s is e a m á j­b a n h u g y a n n y á , a te rh e ssé g b e n h iá n y z ik , v isz o n t m ás fe h é r je sz é te sé s i a n y a g o k m eg sz a p o ro d n a k . í g y a h ú g y s a v h á ro m s z o ro s á ra em e lk ed ik . M iv e l fo k o zo tt se j tm a g sz é te sé s n in c s je len , fe l ke ll te n n i , h o g y a r e n ­d es fe h é r je m o le k u la e m é sz te t ik m ásk ép e n . A m á s ik n em re n d e s em ész tés i te rm é k az in d ik a n , a m e ly a te rh e sek 73 sz á z a lé k á n á l a v é rb e n e rő sen fe lsz ap o ro d ik , ez is a

fe h é r je e m é sz té s nem re n d e s in te rm e d ia e r a n y a g c s e ré ­jéb ő l s z á rm a z ik és e g y ik s a já to s s á g a a te rh e ssé g n e k. A h a rm a d ik a te js a v , m e ly n em csa k e k la m p s iá n á l, de te rh e ssé g i n e p h ro s iso k n á l is m e g sz a p o ro d o tt és a m áj ­m ű k ö d és z a v a ra á l ta l k e le tk e z ik . A m a g a sa b b fe h é r je­szé tesés i te rm é k e k fe llép ésén ek oka a m á j a lk a lm a z ko ­d á s i k ép esség én ek csö kkenése. E k la m p s iá n á l és te rh es ­ség e n k ív ü l i n e p l i r i t ise k n é l a p e p to n o k v a n n a k a v ér ­b en m eg sza p o ro d v a , te rh e ssé g i to x ic o s iso k n á l p e d ig a p o ly p e p t id n i t ro g e n -é r té k e k m a g a s a b b a k p á rh u z a m o ­sa n az e se t sú ly o sá g á v a l. D e ez en be lső se e re t ió s mű ­k ö d ésen k ív ü l z a v a r t a m á j k ü lső s e c re t ió ja is : a te r ­h e ssé g b e n az u ro b i l in é r té k e k a v ize le tb e n m eg n ag y o b- b o d o tta k , a m in e k a m á jm ű k ö d é s re n ézv e ép p o ly n a g y a je len tő ség e , m in t a f e h é r je m e g je len é sén ek a v e se­m eg b e teg ed ések n é l. A v é r b i l i r u b in ta r ta lm a is em e lk e ­d e tt te rh e se k 30 és szü lő n ő k 50% -ában. A d ire c t p rób a p o s i t iv v o l ta m á js e j t b á n ta lo m m e l le t t szó l. H y p e r- ae m e s isn é l is p o s i t iv a b i l i r u b in p ró b a , le g tö b b sz ö r az in d ire c t, n eh éz ese tek b en a d ire c t is. U g y a n e z á l l ek- la m p s iá k ra is, m íg n e p h ro p a th iá k n á l n em m a g a sa b b a k a b i l i r u b in é r té k e k . A v é r b i l i r u b in m e g h a tá ro z á sá va l m á r n a p o k k a l e lő re m eg le h e t á l la p í ta n i , h o g y s á r g as á g fo g fe lé p n i (2 eg y sé g en tú l) . B á rh o g y m a g y a rá z z u k is a b i l i r u b in m e g sz a p o ro d á sá t a v é rb en , az m in d e n k é p e n lé n y e g e s je len sé g . E h h ez g y a k r a n tá r s u l , m in t m á so d­la g o s k ö v e tk ez m én y , a m á j m e g n a g y o b b o d á sa , n a g y , k o l ik a sz e rű f á jd a lm a k k a l és ese tle g az ep e h ó ly a g m eg ­n a g y o b b o d á sá v a l. A jobb h y p o g a s tr iu m b a n é r z e t t to m pa fá jd a lo m , a m e ly e t k é tsé g te le n ü l az e p e u ta k és a szom ­szédos g y o m o r tú lé rz é k e n y e sé g e okoz, m á r ré g ó ta fo n­to s p ra e e k la m p s iá s tü n e t. Liebmann.

Elméleti tudom ányok körébő l.A b é len á t v a ló im m u n iz á lá s n ie c l ia n ism u sá ró l.

D. Zabolotny, L e n in g ra d . (S e u c h e n b e k ä m p fu n g IIT . évf,. 2. fü ze t.)

A m ú lt század k i le n c v e n e s éve i ó ta ism e re te s b é ­len á t v a ló im m u n iz á lá s A. M. Besrcdka lo c a l im m u n i- tá s o s m u n k á lk o d á s a ó ta ism é t f ig y e lem tá r g y a le tt. A szerző v eze tése a la t t á l ló in té z e tb e n v é g z e tt e z irá n y ú k ís é r le te k e re d m é n y e a k ö v e tk ező k b en összeg ezh e tő : 1. A s z á jo n á t v a ló im m u n iz á lá s m u n k á ra k e l t i a s z er ­v eze t á l ta lá n o s v éd ő b e ren d ezésé t. 2. A b é lb en a p h ag o ­c y to s is és b a k te r io ly s is ész le lh e tő . 3. A z íg y im m un iz á l t és a c o n tro l lá l la to k v é re d é n y e in e k re a c t ió ja h a tá roz o t ­ta n e lü t e g y m á stó l. 4. A z em ész tő n ed v ek a sz á jo n á t a d a g o l t a n t ig é n e k e n a v á lto z á so k egész s o rá t v ég z ik el, a n é lk ü l, h o g y a n t ig é n tu la jd o n s á g a ik e lveszn én ek .5. A sz á jo n á t tö r té n t im m u n iz á lá s ra az á l ta lá n o s je le n ­ség ek egész s o ra ész le lh e tő ( le u k o c y ta - és v é red én y- , to v á b b á k u t in re a c t io ) . 6. A b a k te r io ly s is n e m c sa k a b é lc s a to rn á b a n , h an e m a h a s ü re g b e n is k im u ta th a tó . Tehát az esetleges helyi im munitáson k ívü l fő leg álta­lános im m unitás jön létre. T e k in te t te l a bé lbe v i t t fe ­h é r jé k b izo n y o s e lv á l to z á s a i ra , leh e tség es, h o g y v an n a k q u a l i ta t i v e l té ré se k a b é len á t és a s u b c u ta n v ég z ett keze lés n y o m á n b eá lló im m u n i tá s kö zö tt.

Horváth Dezső dr.

A F e rm i- fé le v e sz e ttsé g e llen i v éd ő o jtá so k össze­h a s o n l í tv a az összes ez id ő sz e r in t h a sz n á la to s v e sz ettsé g ­e l len e s o jtó e l já rá s o k k a l . C. Fermi. (S e u c h e n b e k ä m p ­fu n g I I I . év f., 2. fü ze t.)

A z 1900-ban szerző á l ta l e lő á l l í to t t v a c c in a 1% -os p h e n o l la l a v iru le n s s é le tt , de élő , v i r u s f ixnek 5%-os 1—10 n a p o s su sp e n s ió ja . 1909-ben „ F e rm i-v i ru s “-sza l k é ­s z í te t t ló im m u n sa v ó és en n ek a v a c c in á v a l v a ló com - b in a t ió ja ú t já n s ik e rü l t sze rző n ek m ó d sz e ré t a le g ­n ag y o b b fo k b a n h a tá s o s s á te n n i. E z t s z á m a d a to k k a l ig a z o l ja . A F e rm i-m ó d sz e r e lő n y e i: 1. H a tá s o s a b b m in ­den tö b b i m ó d sze rn é l; en n ek o k a : a) az e lő á l l í tá s n á l sze rep lő v i ru s f ix n a g y h a tá s fo k a ; b) f r is s s z á r í tá s á l ­ta l n em g y e n g í te t t v i r u s h a s z n á la ta ; c) a v a c c in a e lő ­á l l í tá s a a le g jo b b a n im m u n iz á ló id e g á l lo m á n y b ó l, az a g y v e lő b ő l (és n em g e r in c v e lő b ő l) ; d) a b e feesk en d e-

1926. 36. sz. O R V O S T H E TI L A P 989

zésre h a s z n á l t m e n n y isé g ; e j ph en o l a lk a lm a z á s a g y ön - g í té s és ( les in f ic iá lás cé l já b ó l; f) a keze lés m egkezdése a le g h a tá so sa b b (v a g y is eg y n a p o s) v a c c in á v a l ; g) a s e ro v a c c in a re n d k ív ü l i h a tá s o s s á g a ; h) a k ö n n y ű és n eh éz ese tek e g y fo rm a kezelése. 2. A v a c c in a és se ro ­v a c c in a h a tá s o s s á g á t és c s ira m e n te s s é g é t h ó n a p o k m ú lv a és a t ró p u s o k ra k ü ld v e is m e g ta r t ja . 3. T e l jese n á r ta lm a t la n . 4. A p h en o lo s g y e n g íté s k ö n n y ű és sz a bá ­ly o s. 5. A v a c c in a e lő á l l í tá s e g y sz e rű és g y o rs . 6. A n a ­p o n k é n t i v e lő k iv o n á so k és k o n z e rv á lá s fe les leg esek .7. Á l la t- , th e ro m a s ta t- , gáz-, stb . m e g ta k a r í tá s . 8. N e m ­csa k h á z in y ú lb ó l, h a n e m p l. k u ty á b ó l is e lő á l l í th a tó .9. A z o j tá so k f á jd a lm a s s á g á t a p h en o l lé n y e g e se n csö k ­k e n t i . 10. A m e g h a r a p o t ta k a t n a g y k ésésse l is keze­lésbe le h e t v en n i.

N a g y e lő n y e, h o g y az o j tá s o k a t a g y a k o r ló o rv o s is v ég e zh e ti, m in th o g y a m p u l lá k b a tö l tv e , ú g y a v a c­c in a , m in t a se ro v a c c in a b á rh o v á k ü ld h e tő . E z t, v a la ­m in t h a tá s o s s á g á t b iz o n y la to k k a l ig a z o l ja .

Ö ssz e h a so n lí t ja a P a s te u r - , M ar ie - , C a lm e tte - , B a ­bes-, H ő g y es-, F e r ra n - , H a r r is - , C u m m in g -, a z a n g o lo k és a ró m a i o j tó in té z e t ré sz é rő l m ó d o s íto t t F e rm i- és a R e m lin g e r- fé le o j tó e l já rá s o k k a l és s z á m a d a to k k a l b izo ­n y í t j a e l já r á s a h a tá so sa b b , eg y sz e rű b b és á r ta t la n v o l­tá t . V é g ü l h a lá lo z á s i s ta t is z t ik á v a l m u ta t ja k i, h og y C h ic a g ó b a n 10 év a l a t t e l já r á s a 0%, a d d ig m in d en eg y éb e l já r á s 1T5—10T% h a lá lo z á s s a l j á r t .

H orváth Dezső dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

P u e rp e ra l se p t ic a e m ia : i t s c a u sa t io n , sy m p to m s, p re v e n t io n a n d t re a tm e n t. (A g y e rm e k á g y i láz : a n n a k o k a i, tü n e te i , m eg e lő zése és keze lése). B y George Geddes, M . D. B r is to l : J o h n W r ig h t a n d S o n s L td . 1926.

A 200 o ld a la s m o n o g ra p h ia g y a k o r ló o rv o s to l lá ­b ó l k e r ü l t k i (a k i az o n b a n n em ú jo n c e té re n , m e r t eg y k ö n y v e „A g y e rm e k á g y i láz és v e le ro k o n fe rtő ző b e teg sé g ek s ta t i s z t ik á ja “ c ím a la t t m á r 1912-ben is m e g je le n t) és tá r g y á t az á l ta lá n o s o rv o s g y a k o r la t szem ­p o n t já b ó l d o lgozza fe l. E z é r t a k ö n y v a r á n y la g csak k ev és h e ly e t szen te l a g y e rm e k á g y i láz b a k te r io ló g iá já ­n ak , m e ly e t b á r m in d e n e g y é n i a d a lé k n é lk ü l, de p r ak ­t ik u s , jó l á t te k in th e tő c s o p o r to s í tá s s a l fo g la l d ióh é jb a n össze. A n n á l b ő vebben fo g la lk o z ik a szerző a p u e rp era - l is sep s is e lő fo rd u lá s á n a k és f r e q u e n t iá já n a k g y a k or ­la t i o k a iv a l. F e l tű n t n ek i, h o g y m íg S k ó c iá b a n ö t év i o rv o s i g y a k o r la ta a l a t t c su p á n egy g y e rm e k á g y i lázza l ta lá lk o z o tt , a d d ig A n g l ia n e h é z ip a r i L a n c a s h i re m e gy é ­jé b e n az lép te n -n y o m o n e lő fo rd u l t g y a k o r la ta a la t t . E k ü lö n b sé g o k a in tö p re n g v e , a r r a a m eg g y ő ző d ésre ju t , h o g y az eg y es v id é k e k e n és v á ro s o k b a n e lő fo rd uló g y e rm e k á g y i láz g y a k o r is á g a e lső so rb a n és leg fő k é p en az i l le tő k ö rz e t i p a r i b a le se te in e k g y a k o r is á g á tó l fü g g . A z ip a r i b a le se te k g y a k r a n k o m p lik á ló d n a k se p t ik u s seb ek k e l; ezen sebek e l lá tá s a és k eze lése p e d ig a gy a ­k o r ló o rv o s re n d e s n a p i te e n d ő i közé ta r to z ik . A z i ly e n keze lés ú t já n k ö z v e tí t i a z u tá n az o rv o s a se b fe r tő zé s t a sz in té n á l t a la e l lá to t t szü lésekhez. E n n e k a té teln e k a b iz o n y í tá s a k ép ez i a m u n k a f ő c é l já t_ és a n y a g á t . A szü lő n ő a u to in fe c t ió já n a k je le n tő sé g é t k é tség b e v o n ja . E g ész A n g l ia te rü le té re k i te r je d ő , a k ü lö n b öző ip a r i , b á n y a - és m e z ő g a z d a sá g i k e rü le te k , továbbá^ a la k o s s á g fo g la lk o z á sa , tá r s a d a lm i h e ly ze te , g a z d a ság i v isz o n y a i, s tb . s z e r in t c s o p o r to s í to t t , szám o s és ré sz le te s s ta t is z t ik a i tá b lá z a t ta l , g ö rb é v e l és té rk é p v á z la t ta l ig y e k sz ik k im u ta tn i , b o g y k ü lö n ö se n a b á n y a - és n e h é z ip a r i k e rü le te k b e n g y a k o r i i p a r i b a lese tek szá­m á v a l m in d e n ü t t p á rh u z a m o s a n nő a g y e rm e k á g y i f e r ­tő zések szá m a ; m e z ő g a z d a sá g g a l fo g la lk o z ó te rü le te k la k o s s á g á n á l v isz o n t a m in im u m ra csökken . E ze n k i ­m u ta tá s o k k a l ö ssz h a n g b a n v a n a szerző sz in té n ré sz ­le tes s ta t is z t ik a i a d a to k k a l a lá tá m a s z to t t azo n m e gá l la ­p í tá s a , m e ly s z e r in t g y e rm e k á g y i láz so k k a l g y a k r a b­b a n fo rd u l e lő a g y a k o r ló o rv o so k p ra x is á b a n , m in t az ip a r i b a lese tek b ő l sz á rm a z ó sé rü lé se k k e l és eg yéb fe r ­tő ző b e teg sé g ek k e l (e r is ip e la s , to n s i l l i t is , s c a r lat in a , s tb .) n em fo g la lk o z ó szü lészn ő k á l ta l e l lá to t t szü lés i ese tek n é l. S ta t is z t i k a i la g fe ld o lg o zza m ég a szerző az é g h a j la tn a k , m e te o ro lo g ia i v isz o n y o k n a k , n é p s ű rű sé g­nek , h y g ie n ik u s és so c ia l is k ö rü lm é n y e k n e k , to v á b b á az

eg y es fe r tő ző b e teg sé g ek g y a k o r is á g á n a k b e fo ly á s á t a g y e rm e k á g y i lá z f r e q u e n t iá já r a . A tü n e te k és p ro g n os is egész rö v id tá r g y a lá s a u tá n a h e ly e s és eg y e tle n p ro - p h y la x is t a b b a n a — c su p á n az á l la m á l ta l m e g v a ló s ít ­h a tó és m e g v a ló s í ta n d ó — fe la d a tb a n lá t ja , h o g y m in­den szü lés, a v id é k i k e rü le te k b e n is, m eg fe le lő szülő ­o tth o n o k b a n , in téze te k b en fo ly jé k le, a b o l az id e á lis a s e p t ik u s fe lté te le k b iz to s í tv a v a n n a k .'

N em o s z th a t ju k Geddes n é z e té t a g y e rm e k á g y i láz e ré ly e s a c t iv h e ly i k eze lésé re v o n a tk o z ó la g (a láz fe l ­lép te u tá n az első n a p o k b a n ro u t in s z e rű e n c u re t ta g e; re n d sz e re s m é h ű r i m o sáso k e rő s a n t ise p t ic u m o k k a l) . E g y á l ta lá b a n cso d á lju k , h o g y o ly a n a r á n y la g k ev és és sz é tsz ó r ta n , k ü lö n b ö ző k ü lső k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt sze­m é ly es ész le lése a lá k e rü lő ese t a la p já n , m in t a m e nn y i eg y g y a k o r ló o rv o s n a k re n d e lk e z é sé re á l lh a t , a szerző ép p en a g y a k o r ló o rv o so k n a k is sz á n t k ö n y v é b e n i ly e n h a tá ro z o t t és szé lső ség esen tú lz o t t á l lá s p o n to t t a rt a lk a l ­m a sn a k , m in t leg h e ly e seb b e t, h a n g s ú ly o z n i az a c t iv h e ly i th e ra p ia k é rd éséb en , m e ly re v o n a tk o z ó la g p e d ig m ég a n a g y a n y a g g a l re n d e lk ező és re n d sz e re s ész le ­lé s re b e re n d e z e tt sz a k in té z e te k is csa k a leg n a g y o bb ó v a to s s á g g a l n y i la tk o z n a k .

A k ö n y v é rd ek es , n a g y és so k o ld a lú s ta t is z t ik a i a n y a g á v a l és ta n u ls á g a iv a l e lső so rb a n az á l la m i és k ö z­eg é sz sé g ü g y i a d m in is t r a t io té n y e z ő in e k é rd e k lő d é sé re t a r t h a t sz á m o t; de m in d en sz ü lé sz e tte l is fo g la lk o zó o rv o s h a sz n o s ta n u ls á g o k a t m e r í th e t belő le.

Kovács Ferenc dr.

Páris szü lészeti és n ő gyógyászati osztályain látottakról.*

I r t a : vitéz Schulcz Ágost dr., a sz é k e s fő v á ro s i B a k á ts - té r i n ő i k ó rh á z seg é d o rv o sa .

A z e lm ú lt h ó n a p b a n ta n u lm á n y i s z a b a d sá g o m a t P á r is b a n tö l tv e , o t ta n i ö ssze k ö tte té se im ré v é n az a r á n y la g rö v id id ő t sok é rd ek es ta p a s z ta la t sze rzésé re s ik e rü l t fe lh a sz n á ln o m .

A r ró l , a m i t én o t t ú jn a k , s a já to s n a k és e m lí té s re m é ltó n a k ta lá l ta m , ig y e k e z n i fo g o k p i l la n a t fe lv é te le k e t b e m u ta tn i . T e rm é sze te se n eg y rö v id o tt - ta r tó z k o d á s e re d m é n y e n em sz o lg á lh a t v a la m e ly tá r g y k ö r k im e r í tő ism e r te té sé v e l, in k á b b c sa k o ly a n , m in t a m eg k ap ó k ép ek g y o rs a n v á lto zó so ro z a ta , m e ly e t a z id eg en n a g y v á ro s v ez e tő je eg y la s s a n h a la d ó tá rs a s k o c s i é r­dek lő dő u ta s a in a k m a g y a rá z .

A m ű v észe t és k u l tú r a b ü szk e k ö z é p p o n tjá b a ■ félve lép be a K e le t szeg én y n ép é n ek a n y u g a t i h a la ­d á s t k ö v e tn i v á g y ó fia. Jó le ső m e g n y u g v á s s a l té r te m a z o n b a n h az a . H a sok — id e h a z a n em lá to t t — ú js z e rűt is ta p a s z ta l ta m , az a v á g y ; b á r h a m i is u tó lé rn ő k az o rv o s tu d m á n y m ű v e lésé b en P á r i s t , ez n em é b re d t fe l ben n em . E llen k ező leg , az az á l ta lá n o s b en y o m áso m , h o g y h a p á r is i k a r tá r s a m jö n n e a m a g y a r k ó rh á z i, k l in ik a i o s z tá ly ra , ő jo b b a n m eg le h e tn e lepve, h o gy e n n y i re v e rse n y k é p e s en n ek a n em ze tn ek o rv o s a v e lü k, a k ik k ö zü l ig e n sok a z t sem tu d ja , h o l k e re sse a tér ­k ép e n B u d a p e s te t !

P á r i s n a k k ó rh á z a i és e g y e te m i k l in ik á i u g y a n ­azo n k ö z p o n ti a d m in is z t ra t ív sz e rv v eze tése a la t t ál la ­nak . E z — ú g y h iszem — n a g y e lő n y a b e te g e lo sz tá s n a g y m u n k á já b a n . E z az á l la m i k ö z p o n ti sze rv , az A d m in is t r a t io n g é n é ra le de l ’A ss is ta n c e p u b liq u e , me ly ­n ek k ezében f u t össze m in d e n k ó rh á z és k l in ik a je len ­tése. E n n e k ré v é n m in d e n o s z tá ly é r te s ü l n a p o n ta a rró l , h o l és m ily e n b e te g sz á m á ra v a n ü re s ág y . H a az osz­tá ly te l tsé g e m ia t t fe l n em v eh e tő v a la m e ly b e teg , a z t az i l le tő , ü re s á g g y a l ren d e lk ező o s z tá ly ra to v á b b ít já k .

B á rm i ly n a g y sz á m ú is P á r i s b a n a k ó rh á z , a sz ü ­lésze ti o sz tá ly o k n a g y fo rg a lm a m e l le t t e lő fo rd u l, h o g y

* A K ö z k ó rh á z i O rv o s tá rs u la t 1926 jú n . 9-i ü lésén t a r t o t t e lő ad ás.

990 O R V O SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

a k l in ik á n n e m h e ly ez h e tő e l szü lő nő . A k k o r, h a a viz s ­g á la t ép v isz o n y o k a t ta lá l , a v á ro s b a n m ű k ö d ő , az e g y e te m tő l e r re k é p e s íté sse l b író b á b a (sag e -fem m e a g ré é e ) la k á s á r a is k ü ld h e tő , h o l le szü l és az e l táv o z á s n a p já n az id e u ta s í tó k l in ik a re n d e lé sé n e l len ő rző ­v iz s g á la t r a je le n tk e z ik . A b á b a rö v id k o r tö r té n e te t t a r ­to z ik b e m u ta tn i ró la . S zeg é n y sz ü lő n ő é r t az e m l í te tt A s s is ta n c e p u b l iq u e fize t 25 f r n a p i á p o lá s i d í ja t a b á b á n a k .

A z e g y te m i o k ta tá s és b áb a k ép zé s a k ó rh á z i osz­tá ly o k o n fo ly ik ; m in d e n ü t t , a h o l a fő o rv o s e g y ú t ta l az e g y e te m ta n á r a is.

A szü lész e tn ek re n d e s ta n á r a k é t k l in ik á n v an . A z e g y ik a H o p i ta l T a rn ie rb e n , a m á s ik a H o p i ta l B a u d e lo q u e b a n n y e r e lh e ly ezés t. A z u tó b b i in té z e tn ek je le n le g i t a n á r a a n a g y o n szép e lő a d á s a iró l h í re s C o u v e l la ir , k in e k e lő d je P in a r d v o lt. A n y u g a lo m b a n levő P in a r d p ro fe s s z o r je le n le g s e n a to r és v á ro s sz er te sok t r é f á t fű z n e k ah h o z a k é r le lh e te t le n h a rc á h o z , a m e ­ly e t a cse csem ő re n ézv e e g é szség te len k ü lö n fé le cucli e l len in d í to t t a tö rv é n y h o z á sb a n .

T öbb n a p o t a T a rn ie r - k l in ik á n tö l tö t te m , m e ly ­n ek p ro fe s s z o ra B r in d e a u , P . B a rn a k , a n á lu n k is h asz ­n á l t k ö ld ö k k ap o cs sze rk e sz tő jé n e k ta n í t v á n y a és u tód a . B a r p ro fe ssz o r k ü lö n b e n jó k o n d íc ió b a n n y u g a lo m b a n é l és a p á r is i o rv o s a k a d é m ia e lnöke. R o k o n szen v ez a m a g y a ro k k a l , tá m o g a tá s á n a k n a g y h a s z n á t lá t ta m o t ta n i ta n u lm á n y a im b a n .

A k l in ik á k e g y tő l-e g y ig ré g i é p ü le te k , a m i m o ­d e rn eg y e te m i é p ü le te in k n é l jó v a l sze rén y eb b ek . A kó r ­te rm e k , a k iseb b izo lá ló szo b á k tó l e l te k in tv e , 12 ág y a ­

sak . R a g y o g ó a n t is z tá k , m o sh a tó p a d ló - és fa la k k a l . F e h é r m in d e n . F ő le g a fe h é rn e m ű b e n v a ló b ő sé g az o k a a n n a k , h o g y a lá to g a tó b a n a fe l té t le n t is z ta s á g b e­n y o m á s á t k e lt i . J ó té k o n y a n k e l l a n n a k is h a tn ia , h og y c sa k h e te n k é n t 2 d é lu tá n v a n lá to g a tá s i idő . E z a s z ig o r b izo n y csa k fe g y e lm e z e tt , b e lá tó p u b l ik u m m el­le t a lk a lm a z h a tó .

A szü lő szo b a o ly a n , m in t a m ién k , 5 á g y a s . H a n y a t fe k v e szü ln ek a n ő k . P á r n a h e ly e t t b á d o g á g y ­tá l sz o lg á l a m ed en ce em elésére . A szem érem sző rze t a lsó fe lé t a z e lő k é sz íté sn é l le b o ro tv á l já k . A b á b a tö k é ­le t le n k ézm o sás u tá n , v a s ta g s te r i l g u m m ik e z ty ű b e n v ez e ti a szü lés t. M in d en v iz s g á la t k é tu j ja s g u m m i­k e z ty ű b e n (d o ig t ié r ) , m in d e n m ű té t k ö n y ö k ig érő , 1 m m v a s ta g g u m m ik e z ty ű b e n tö r té n ik . G á tv é d e lem a n á lu n k g y a k o ro l t f o rm á já b a n n in cs . R itgen -tfé le fo gá s ­sa l d e f le c tá l já k a m á r m e g tá m a sz k o d o tt fe je t , a tö rz s k i ­fe j té se p e d ig g á tv é d é s n é lk ü l tö r té n ik . Különösen meg­lépő , hogy Bar tanár vo lt k lin iká ján nincsen Bar-féle köldökkapocs. A k ö ld ö k ö t se ly e m fo n á l la l k ö t ik le.

A C red é -fé le b ec sö p p e n té s t 2% -os a rg e n tu m n i t r i - c u m m a l — n e m a c e t ic u m m a l — v ég z ik . A m i p e d ig i g a ­z á n s z o k a t la n : az ú js z ü lö t t s z á já b a g aze-ze l fe d e tt u j ­j a l b e n y ú l a b á b a és a g a r a to t k i tö r l i , az é rzék e n y n y á lk a h á r ty a k i t u d ja m i ly e n e lő n y é re?

A szü lő szo b a á g y a in a k v é g é re e g y sz e rű m ódon

lá b ta r tó h e ly ez h e tő , m e ly n e k se g é ly é v e l a szü lésze ti m ű té te t , g á tv a r r á s t k ő m etsző h e ly ze tb en , a s s is te n s

n é lk ü l v égz ik .S z ü lé sz e ti m ű té te t , az a k t i v i tá s t i l le tő le g a r a n y

k ö z é p ú to n h a la d ó ja v a l la to k m e l le t t v égeznek . H ü v e ly ­b en c a tg u t ta l , a g á to n ló sz ő rre l és M ich e l-k a p cso k ka l v a r r j á k e l a re p e d é s t. A z ö s s z e v a r r t seb e t és a g á ta t e z u tá n p ro ta rg o lk e n ő c c se l k e n ik be. H a n em jó l g y ó ­g y u l a g á tse b , ez t te js a v b a c i l lu s -k u l tu rá v a l k é sz ü lt p a s z tá v a l keze lik .

F o g ó ju k k é t fé le h a sz n á la to s , a T a rn ie r - f é le g y a k ­ra b b a n , a D e m e lin - fé le p e d ig m in t m a g a s fo g ó . A z

e lő b b i a m a g a s fo g ó n a k n á lu n k is jó l is m e r t h ú zó ­k észü lék es T a rn ie r - f é le fogó . A D e m e lin - fo g ó 1914-es t íp u s . N em k e resz tező d ő k a k a n a la k sz á ra i , h a n e m p a ra l le le k . A K ie l la n d fo g ó já n le h e tsé g e s h o s s z irá ny ú e l to ló d á s t ezen a fo g ó n m á r ré g e b b e n m e g v a ló s í to t ták . L eg ü g y e seb b tu la jd o n s á g a , h o g y a zá ró k ész ü lé k k e l z á r t fo g ó t n em n y e lé n é l f o g v a h ú zzu k , h a n e m a k a n á l c sú c sá n á l lev ő n y í lá s b a n a lk a lm a z o tt k esk e n y v á sz o n­s z a la g n á l fo g v a . E z a k o p o n y á n a k , a r a j t a lev ő fo g óv a l e g y ü t t v a ló f o r g á s á t te l je se n sec u n d u m n a tu ra m b iz to s í t ja .

A tö b b i szü lésze ti m ű té te t i l le tő le g e m líté s re - m é ltó , h o g y s y n p h is e o to m iá t n é h a végeznek .

H o g y é lő m a g z a t p e r f o r a t ió já r a so h a se k e rü l jö n so r, e r re e m lék e z te t P in a r d p ro fe s s z o rn a k a B au d e- lo q u e -k l in ik a e lő a d á s i te rm é n e k f a lá r a n a g y b e tű k k el f e s te t t s z ig o rú m em en tó j a : „ L a b a s io t r ip s ie s u r l ’e n fa n t v iv a n t a v é c u !“

C sá sz á rm e tsz é s t a n á lu n k is á l ta lá n o s a n is m e r t ja v a l la to k és k ö rü lm é n y e k m e l le t t v égeznek . A cer- v ic a l is t r a n s p e r i to n e a l is m ó d sz e r t v á la s z t já k , h a leh e t. E g y e lő tte m o p e rá l t m á so d ik c sá sz á rm e tsz é s u tá n , m i­v e l k ü lö n ö s in d ic a t io n em v o l t re á , n em s te r i l i z á l ta B r in d e a u a szű k m ed en cés assz o n y t.

Ú jsz e rű n e k a z t ta lá l ta m , h o g y szű k m ed en ce m ia t t v é g z e tt c sá sz á rm e tsz é s e lő t t n em m é r té k m eg a m e ­dence k ü lső és be lső á tm é rő it . C su p á n a p ro m o n to r ium és l in e a te rm in á l is v é g ig ta p in tá s á b ó l v o n n a k k ö v e tke z ­te té s t . D e —• m iv e l a m e d e n c e m é ré s t e lh a g y já k — a szű k m ed en ce fo k á n a k s e m a t ik u s m e g á l la p í tá s á ra n em k e rü l so r.

É rd e k lő d te m a szü lés i fá jd a lo m c s i l la p í tá s és a

be lső v iz s g á la to k k é rd é se u tá n is.B á r a szá m o s fá jd a lo m c s ö k k e n tő szer k ö zö tt

n ém e ly ik n ek , p l. a n á lu n k is k ip ró b á l t és h a s z n á l t S o m n ife n -n e k a já n lá s a f r a n c ia in té z e tb ő l k e r ü l t k i, a p á r is i k l in ik a szü lés i fá jd a lo m c s i l la p í tó m ó d sze rt n em h asz n á l. A g á tre p e d é s v a r r á s á t is c h lo ro fo rm - b ó d u la tb a n v ég z ik . M ű té te k n é l á l ta lá b a n n a rc o t iz á l- n ak , d e c sá sz á rm e tsz é s t lu m b a l-an a es tl ie s iá b (an is lá t ta m .

A szü lő n ő k n ek v a g in á l is v iz s g á la ta v a n szo k á s­b an . M in d en v a jú d ó t le g a lá b b eg y -k é tsze r , be n em m o sd o tt k éz re h ú z o tt s te r i l -k e z ty ű v e l b e lső leg m e g viz s ­g á ln a k . R e c ta l is v iz s g á la t n in c s a k l in ik á n . K e z ty ű n é lk ü l az o n b a n n em n y ú ln a k a szü lő nő höz.

A g y e rm e k á g y a s 12 n a p ig fek sz ik , de te s tg y a k o r ­la to t vég ez az á g y b a n .

A z ú js z ü lö t te k — a z u tó b b i év b e n s ik e r re l k ip ró ­b á l t — C a lm e tte - fé le e n te ro v a c c in á t k a p n a k tbc. e llen v a ló a c t iv im m u n iz á lá s ra . (C a lm e tte a R o u x ig a z g a ­tá s a a l a t t á l ló P a s te u r - in té z e tn e k L e v a d i t i é s B e s red k a

m e l le t t e g y ik o sz tá ly v e ze tő je .)S zü lés é v e n te 2—3000 v a n a k l in ik á n és é rd ek es,

h o g y a tú ls á g o s a n sz ig o rú in d ic a t io - fe lá l l í tá s m ia tt e r re a n a g y a n y a g r a a m ú l t (1925) év b e n csa k 2 m ű v i v e té lé s e se tt !

N ő g y ó g y á sz a t i a n y a g a k ic s in y a szü lész e ti k l in i ­

k á n a k . A n ő g y ó g y á s z a t u g y a n is a f r a n c iá k n á l a sebész s z a k m á já b a ta r to z ik . C sak la s s a n k ezd en ek r á té r n i a r r a , h o g y szü lészek is vég ezzen ek n ő g y ó g y á s z a t i m ű­té te k e t. E n á lu n k m á r tú lh a la d o t t á l lá s p o n t f o ly tá n a B r in d e a u szü lész e ti o s z tá ly á n m ég fe j le t le n e b b fo k án v a n a n ő g y ó g y á s z a t i m ű tev és . A sebészek k éső bb szóba- k e rü lő s t í lu s a m ö g ö tt b izo n y m essze e lm a ra d n a k .

E r r e a lá to t ta k k ö zü l p é ld á u l fe lh o zo m , h o g y c y s te c to m ia u tá n a c so n k o t a l ig a tu rá k n á l fo g v a ö ssze­h ú z tá k , de h a s h á r ty a le m e z z e l n em fe d té k . R e n d sz e re se n a p p e n d e c to m iá t v ég ezn ek la p a ra to m iá k n á l . A z a p p e n ­

1926. 36. sz. O R V O SI H E T IL A P 991

d ix P a q u e l in n e l é r in te t t c s o n k já t a z o n b a n sz in té n nem p e r i to n iz á ltá k .

R i tk a m ű té t jü k a tu b a -s te r i le z é s . E z t p e r v a g in á m e lő b u k ta to t t m éh m e l le t t ú g y h a j t o t ta v é g re a p ro ­fesszo r, h o g y a k é t k ü r tő t a m éh fe lé eső h a rm a d á b an k é t c a tg u t- le k ö té s k ö z ö tt o l ló v a l e lm e tsz e tte és m in d en to v á b b i n é lk ü l v is s z a b u k ta t ta ő k e t az u te ru s s a l . B ár sz ív b a j v o l t a s te r i l iz á lá s oka, c h lo ro fo rm m a l a l tat tá k a b e teg e t.

A n á lu n k szo k áso s F ü h rb r in g e r - fé le m o sa k o d á s t n a g y o n le rö v id í t ik . R ö v id sza p p a n o s k e fé lés u tá n m ég jó d t in c tu r á s a lk o h o lb a n ö b l í t ik le k ezü k e t. A m osiako- d á s h iá n y o s s á g á t az 1 m i l l im é te rn é l v a s ta g a b b , k ö ­n y ö k ig é rő g u m m ik e z ty ű p ó to l ja . A se b é sz -n ő g y ó g y á ­szok is eb ben o p e rá ln a k .

P á r i s e lső n ő g y ó g y ász -seb észe J e a n L o u is F a u re , a g y n a e k o lo g ia p ro fe ssz o ra . A z ő m ű tő je , b á r ré g i, nem tú l tá g a s h e ly isé g — a z e lő tt 1918-ig S a m fu e l P ozz i-é v o l t —• a H o p i ta l B ro c a b a n h e t i k é t d é le lő tt (m e r t csak k é tsz e r h e te n k é n t o p e rá l a ta n á r ) a v i lá g m in d e n e lk ép ze lh e tő n ép é n ek ta p a s z ta ln i v á g y ó o rv o sá t ö ssz e g y ű jt i . V o lt o t t k ív ü le m a m e r ik a i , an g o l, ja p án , s z í r ia i , in d u s , ro m á n , sze rb és k i t u d ja m ég , m ily en k ü l fö ld i néző . E r r e be is re n d ezk e d te k . R u h a tá r , feh é r k ö p en y e k á l ln a k a v en d é g o rv o so k re n d e lk ezé sé re , k ik e lső je le n lé tü k a lk a lm á v a l az e r re szo lg á ló e m lé k ­k ö n y v b e v ez e tik be n e v ü k e t és sz á rm a z á su k a t.

A p ro fe ssz o r im p o n á ló a n , g y o rs a n o p e rá l, tö k é ­le te s d e x te r i tá s s a l . A z ese te k e t v é g ü l tá b lá n ra jz olv a e lm é le tb en is e lm a g y a rá z z a . E g y seg éd d e l o p e rá l, m ű­szere lő n é lk ü l. M a g a izo lá l, m a g a in s t ru m e n tá l .

M in d e n m ű té th e z n ik k e le z e tt d o b o zo k b an szá raz o n s te r i l i z á l t m ű sze rek á l ln a k re n d e lk ezé sé re . E z a szü lé ­sze ti k l in ik á n is íg y v a n . T e rm é sz e te se n ez ig e n n ag y m ű sz e rg a z d a g sá g o t té te le z fe l. A v a r ró a n y a g k ész be­f o r ra s z to t t a m p u l lá k b a n v a n . E z c a tg u t , n é h a se ly em és

ló sző r (c r in ) .

M ű sze re ik k ö zü l sz o k a t la n n e k ü n k a b e teg lá b a i k ö z ö tt lévő rú d h o z rö g z íth e tő h a s f a l ta r tó és a n y e les , p ed á lo s tű (é g u il le á p e d a l) . N em b e fű z ö tt tű v e l v ar r ­n a k , h a n e m a D éch am p -fé léh ez h aso n ló , fix n y e lű , k ü lö n b ö ző g ö rb i i le tű és n a g y s á g ú tű v e l, a m e ly n e k h e­g y é n lév ő ly u k b a , a b e sz ú rá s u tá n , p e d á l seg é ly é v e l i l le sz th e tő a fo n á l, a m ik o r is a v is s z a h ú z á s s a l k e rü l a fo n á l szü k sé g es h e ly é re . B á r a m é ly b e n v a r r á s n á l a be­fű z és k issé n eh ézk es, in s t ru m e n tá ló t n é lk ü lö z n i csak ezzel az eszközzel leh e t jó l. R e v e rd in - , D o y en - és F a u re -

fé le m o d i f ic a t ió já t h a s z n á l já k en n ek a tű n ek .A m ű té te k b ő l, a m ik e t lá t ta m , a z t a ré sz t em líte m

fe l, a m i s z o k a tla n v o l t szem e im n ek , m e r t n á lu n k r i t­k á n , a v a g y n em is fo rd u l elő .

L a p a ro to m iá n á l a h a s m e g n y i tá s p á r p i l la n a t a l a t t tö r té n ik . N em ré te g rő l - ré te g re , h a n e m m erészen , eg y sz e r ib e n a h a s h á r ty á ig m e tsz be a m ű tő . P á r is b a n h á ro m k l in ik a jó n é h á n y la p a r o to m iá ja fo ly a m á n e g y et­len eg y sz e r sem lá t ta m , h o g y a h a s fa l v é rző h a js z á l­e re i t e l lá t tá k v o ln a . E h e ly e t t m é ly en á tö l tő v a r r a to k k e rü ln e k a s e b v a r rá s n á l a h a s f a l ra .

Ig e n szö v ev én y es a d n e x tu m o r t o p e rá l t e lső o t t ­lé te m k o r Faure. A z ő m ó d sze re s z e r in t a közép fe lő l o ld a l ra h a la d v a v á la s z to t ta fe l a le n ő t t ad n ex co n g lo - m e ra tu m o t. M in d e n e k e lő tt a m éh fe lezésé t v égz i, a méh ü re g é t P a q u e l in n e l é g e ti k i, a z u tá n a m éh k é t fe lé t s u p ra v a g in a l i s a n a m p u tá l ja és h a la d to m p á n , m eg o l ló c sa p á so k k a l a k i i r ta n d ó fü g g e lé k e k fe lé . A m ik o r az e g y ik p e te fésze k tá ly o g ja m e g n y í l t , a v ég leg e s c so nk ­e l lá tá s és h a s fa lz á rá s h e ly e t t a h a s ü r t 20—30 cm 3 a e th e r re l ö n t i k i, g u m m id r a in t és M ik u l ic z - ta m p o n t h a g y a n y i tv a k eze lt h a sb a n . E ze k en k ív ü l a m é ly b en

v é rző e d é n y ek en 3—4 h o sszú K o c h e r t is h a g y o t t a h a s­b a n 48 ó rá ig .

A M ik u l ic z - fé le ta m p o n a d e e g y é b k é n t n em c su p á n a g e n y e s ese te k n é l ta lá l a lk a lm a z á s t, h a n e m az in fec - t ió t m a g á b a n re j tő ro s s z in d u la tú d a g a n a to k n á l , a W e r th e im -m ű té tn é l is. W e r th e im u tá n sem z á r já k a h a s a t, h a n e m M ik u lic cza l, csak fö l fe lé d ra in e z ik . Bá r ez a b e teg n e k sok sze n v ed ést okoz, a m ű té t m o r ta l i tá s á t e rő se n le s z á l l í t ja .

É rd e k e s m ég W e r th e im -m ű té t j i ik n é l — m e ly n é l k iv é te le se n k e t te n a s s is tá ln a k (e g y ik m ű s z e ra d o g a tó) —, h o g y e lő szö r az a r té r i a h y p o g a s t r ic á k a t k ö t ik le, az u tá n p ra e p a r á l já k k i az a r té r i a u te r in a és u re te rk e re sz te z é s t .

A F a u re -k l in ik á n az a p p e n d e k to m iá t, a cso n k o t jó l p e r i to n iz á lv a , seb ész ileg tö k é le te se n v ég z ik . A p e r i ­to n e u m és a fa s c ia z á rá s á t to v a fu tó c a tg u t ta l végz ik . A h a s b ő ré n e k e g y e s íté se á tö l tő ló s z ő rv a r ra t ta l és M ic h e l-k a p c so k k a l tö r té n ik . M in d k e ttő 10, ső t k ö v é rn é l 12 n a p ig m a ra d a h e ly én .

A m i a v a g in a l is m é h k i i r tá s t i l le t i , a z t fe ltű n ő g y o rs a n v ég z ik , m iv e l eg y e tle n lek ö tés sem k e rü l a cso n k e re i re és s z a la g ja i ra . A p a ra m e tr iu m o k le fo g ása , a m éh e l tá v o l í tá s a u tá n k ész a m ű té t. M in d k é to ld a lt 3—3 h o ssz ú n y e lű é rsz o r í tó m a ra d a m é ly b en , m e ly ek közé és k ö ré ta m p o n a d e k e rü l. A m ű sz e re k e t 48 ó ra m ú lv a tá v o l í t já k el, n é g y n a p m ú lv a p e d ig m á r a m a ­g a s h ü v e ly ta m p o n t is. U tó v é rz é s á l l í tá s u k sz e r in t n in cs . M eg k e l l m é g jeg y ez n i, h o g y ta m p o n sz á m o lá s , e l len ő rzés n in cs.

M in d en m ű té t jü k e t n a rk o s is b a n v é g z ik ; m ég p e ­d ig tö b b n y i re a „ s ta g e “-ok a l ta tn a k , a k ik m e d ik u s ­év e ik fo ly a m á n h á ro m h a v i g y a k o r la to t k ö te lese k a k l in ik á n tö l te n i. A l ta tn i tö b b n y i re 60 ré sz a e th e r , 20 ré sz c h lo ro fo rm és 10 ré sz a e th y lc h lo rü r k e v e ré ké ­v e l, az ú. n. M é lan g e de S ch le ich -e l szo k tak . E z t ná lu n k ré g e lh a g y tá k , a p á r is i k l in ik á k eg y ré sze m é g m in dig ez t t a lá l j a le g jo b b n a k . Ig e n e g y sz e rű e n k eze lh e tő , sza ­b á ly o z h a tó a l ta tó k é sz ü lé k e ik v a n n a k , a R ic a rd - fé le és az O m b re d an n e -fé le . A z a l ta tó fo ly a d é k g ő zének és a lev eg ő n ek k e v e re d é sé t az e r re b e á l l í to t t k is k észü lék b iz to s í t ja .

É rd e k e s k is ré sz le t a s te r i l iz á lá s tö k é le te ssé g é n e k e l len ő rzése . A ru h á s - és k ö tsze resd o b o zo k b e lse jéb en , f o n á l r a e rő s ítv e , 3 cm -es b e fo r ra s z to t t ü v e g c a p i l lar is v a n , m e ly n ek s z ín e lv á lto z á sa je lz i, v á j jo n a doboz b e l­se je e lé r te -e a k ív á n t h ő fo k o t. A c a p i l la r is b a n u g ya n is p o r í to t t b en z o esav b a n , m e ly fe h é r sz ín ű , n é h á n y a l ig lá th a tó zö ld fes té k szem v an . A m ik o r az i ly e n fe h é r csö ­v ec sk e h ő m é rsé k e a b en zo esav o lv a d á s p o n t ja : 1 2 0 ,C° fö lé k e rü l , a fe lo ld ó d ó sa v a fe s té k e t is fe lo ld ja és íg y zö ld fo ly a d é k o t k e l l ta lá ln i a jó l s te r i l i z á l t doboz b e l­se jéb e n lévő c a p i l la r is b a n . E z az e g y sz e rű m e th o d u s — ú g y v é lem — jó l p ó to l ja a doboz b e lse jé b en e lh e lye ­zendő h ő m é rő t, o lcsóbb és egészen m e g b íz h a tó e l já rás .

(N ő g y ó g y á sz a t i m ű té te k e t n e m c sa k a g y n ae k o lo - g ia i , h a n e m a seb észe ti ta n sz é k e k p ro fe s s z o ra i is bő v en v égeznek . A le g d iv a to sa b b h asse b észek P á r is b a n Hart­mann, a H o te l D ieu n e v ű 800 á g y a s , tö b b o sz tá ly o s k ó r ­h á z b a n és Gosset, a H o p i ta l S a lp é tr ié re -b e n . U tó b b it l á t ta m o p e rá ln i . K é t m ű tő b e n k é sz ít ik elő a b e teg eke t, a p ro fe ssz o r e g y ik b ő l a m á s ik b a j á r és g y o rs a n , m u ta ­tó sá n , a néző s z á m á ra is n a g y o n é lv eze tesen o p e rá l. K é t a s s is te n s e v a n , m iv e l a be fe jező a k k o rd o k a t m á r n em m a g a v ég z i a m ű té tn é l. K ü lö n ö s ú js z e r ű t a has m ű té t je i rő l n em m o n d h a to k . E rő s e n h a n g s ú ly o z ta a z o n b a n eg y h ü v e ly -g á tp la s t ik á n á l , h o g y csa k a le v a to r izm o k ö ssz e h ú z á sá n a k v a n je le n tő sé g e , a h ü ve ly f ö lp ra e p a r á l t b ő ré b ő l n em is re s e k á l sem m it. S ü l ly esz ­te t t és m é ly á tö l tő ö ltések k e l a le v a to r o k á t varr ja, sz ű ­

992 O R V O SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

k í t i össze. G o sse tn ek n em g y a k o r ló m ed ik u s , h a n e m k ü lö n id ő s a l ta tó s p e c ia l is ta n a rk o t iz á l .)

V é g ig n é zv e a k l in ik a i m u n k á t, n a g y o n m eg ­r a g a d ja az id e g e n f ig y e lm é t, m i ly e n e lő ke lő h a tá s k öre v a n a h a lv á n y - ró z s a s z ín c s ík o s r u h á jú b á b á k n a k és a t is z ta fe h é rb e ö l tö z ö tt áp o ló n ő k n ek . A z o rv o so k k a l kéz­fo g á s sa l ü d v ö z l ik e g y m á s t a szü lő szo b án , a t a n á r „ma p e t i te “ -nek s z ó l í t ja ő k e t, n e k ik d ik tá l ja a m ű té t le ­fo ly á s á t, fe j la p b a ő k í rn a k , p u lz u s t, h ő m é rsé k e t e gy ­a r á n t . N a p ló b a ő k v e z e t ik be a szü lés t, in je c t ió t ad n a k , k a th e te re z n e k , v iz e le te t v iz sg á ln a k , s tb . E n n e k e g yik o k a a „ l ib e r té , e g a li té , f r a te r n i té “ o rs z á g á n a k á l ta ­lá n o s d e m o k ra t ik u sa b b k ü lső é r in tk e z é s i f o rm á ja , m ely a l ig tü n te t fe l lá ts z ó la g ra n g k i i lö n b sé g e t p ro fe sszo r és a ss is te n s , o rv o s és áp o ló n ő k ö zö tt. E n n e k az o k n a k t e r ­m észe tesen jó és ro ssz o d a la i b ő v en v a n n a k . A m á s ik ok a z o n b a n i r ig y lé s re m é ltó : a szem é ly ze t sz ín v o n a la . E z t n á lu n k jó id e ig n em fo g ju k u to lé rn i , a m íg a b á ba ­h iv a tá s t e rk ö lc s i, tá r s a d a lm i és ta lá n fő leg a n y a g i sze m p o n tb ó l n e m tu d ju k az in te l l ig e n s c sa lá d o k ta g ja i s z á m á ra k e d v e lt té és k ív á n a to s s á te n n i.

A b áb a k ép zé s fe lő l tá jé k o z ó d v a , ig e n é r te lm e s , o rv o s i szem p o n tb ó l m a g a s in te l l ig e n c iá jú k l in ik a i fő ­b á b á k k a l v o l t a lk a lm a m beszéln i.

P á r is b a n k é t b áb ak ép ző v an . A b e já ró k s z á m á ra eg y a H o p i ta l de la P it ié -b e n , Janin t a n á r veze tése a la t t . A m á s ik , a m e ly ik b e n in te r n á tu s i b e n t la k á s k öte ­lező , a B a u d e lo q u e -k ó rh á z b a n v a n , Rudeaux b áb ak ép ző - t a n á r az ig a z g a tó ja . K é te sz te n d ő s ta n fo ly a m u k v an . E z a la t t e g y és a b e fe jezés u tá n is e g y v iz sg a kö te lező . S z ü lésze t m e l le t t a n a tó m ia i , é le t ta n i , c h e m ia i, g y óg y ­s z e r ta n i és g y e rm e k g y ó g y á s z a t i e lő a d á so k a t h a l lg a t ­n ak . A k é t év a l a t t bő g y a k o r la t r a is v a n a lk a lm u k . A z in té z e tn e k 130 b e te g á g y a v a n 75 b á b a ta u u ló sz á m á ra .

A ta n u lá s t s z ig o rú a n k ö v e te l ik a n ö v en d é k ek tő l. E rk ö lc s i , tá r s a d a lm i é le tü k b e n is n e v e lik ő k e t id ő s, k i ­p ró b á l t fő m ad a m o k , k ik se g é d o k ta tó k is a ta n f o ly a ­m on . T u d á s t, de b izo n y o s ig é n y e k e t is n ev e ln e k b e léjü k , n em v ég ezn ek n ö v e n d é k k o ru k b a n sem p iszk o s m u n k á t, a m ik o r p e d ig k ik e rü ln e k , in t ik ő k e t, n e h o g y a cse léd ­szo b a a s z ta lá n á l fo g la l ja n a k h e ly e t. N e k ik , m in t tan u l t , k é p z e tt n ő k n e k a f a m i l ia a s z ta lá n á l a h e ly ü k , a m ik or szü lésn é l seg éd k ez tek . S ik e rü l is jó h áz b ó l v a ló leá n y o ­k a t, a ssz o n y o k a t k a p n i a b á b a isk o lá b a . A k in e k n in c s n é g y k ö z é p isk o la i k é p e s íté se , az e lég neh éz fe lv é tel i v iz sg á t, „ I n te l l ig e n z p rü fu n g “-o t tesz . Í r á s u k a z u tán o ly a n is , h o g y a k ó r le f o ly á s t m é l tá n d ik tá lh a t já k a b áb á n a k .

A p ra x is s z á m á ra ú g y n e v e lik a jó b áb a an y ag o t,- h o g y in té z e tb e n v á l to z ta t já k a b á b á k a t. K l in ik a i b áb á ­n a k n é g y é v ig t a r t j á k csa k ő ket, a z u tá n h e ly e t k e ll a d n i ú ja b b g e n e rá c ió n a k k ik ép zésére .

A nnyira megy a bába hatásköre, hogy, bár az 1892-bő l származó törvény még szigorúbb, a Bar pro­fesszor modern javaslata már sürgő s esetben belső lábrafordítást, extractiót, placenta m ű v i leválasztását és néhány öltéses hüvely-gátvarrást is engedélyez számára. Ergotint, sublimatot, ezüstn itra t szemcseppet a törvény szerint is joga van recepten rendelni. A francia bába hatáskörébe tartozik a him lő oltás gyermeknél, fe lnőtt­nél egyaránt.

A b á b á k m a g a s sz ín v o n a lá n a k o k a i m á r a m a g a s isk o la k ö te le z e ttsé g g e l kezd ő d n ek , a n a g y o b b k é p z e tt­ség ü k k e l n a g y o b b h a tá s k ö rü k á l l a r á n y b a n ; a jó b á n ás ­m ó d és t is z te ssé g e s m eg é lh e té s , a tá r s a d a lm i m e g b e csü ­lés p e d ig jó h áz b ó l v a ló a n y a g o t v o n z e p á ly á ra .

A k l in ik a ezzel szem ben m eg k ö v e te li , h o g y b o r r a ­

v a ló t ne fo g a d jo n el a b áb a , a d v isz o n t n e k i jó e l lá tá s t , m in d e n szü k ség ese t, m o sá s t, s tb .- t, v a la m in t eg y m il l ió k ö rü l i h a v i f ize tés t is.

A z á l la m i áp o ló n ő k ép zés is k i tű n ő seg é d szem é ly ­ze te t b iz to s í t az e g é szség ü g y m u n k á s a in a k A k i ke llő is k o la i e lő k ép z e ttség g e l re n d e lk e z ik és ö t é v re k ö te lez i m a g á t — o k lev e le m eg sze rzése u tá n — á p o ló n ő i sz o lg á­la t r a , az a k é tév e s , a b áb á éh o z h a so n ló szép ta n a n ya g o t fe lö le lő á p o ló i k u rz u s t in te rn á tu s b á n , te l je s e l lá tá s és év i 900 f r a n k f ize tés t é lv ezv e v ég e zh e ti el.

M iu tá n a P á r is b a n ta p a s z ta l ta k a t p á r v o n á s s a l ra jz o ln i ig y ek ez tem , le g y e n sza b ad a z t a n é h á n y szem beszökő im p re ssz ió t is v ázo ln o m , m e ly ek a d o m ­b o n ép ü lt , m o d e rn , tá g a s és eg y sz e rű ség é b en is ra g yo g ó z ü r ic h i n ő i k l in ik á n m e g ra g a d ta k .

A z elő ző n a p o k p á r is i ta p a s z ta la ta iv a l szem ben, i t t a W althard p ro fesszo im ak b e m u ta to t t k l in ik a i b e te ­g ek m e l le t t u j j n y i v a s ta g fe j la p tö m b ö k e t lá t ta m . E zek a g y a k o r la t i és e lm é le ti é rd e k k e l b író szám o s la b o ra tó ­r iu m i v iz s g á la t le le té tő l i ly v a s ta g o k .

A p ro fe ssz o r — k i k ü lö n b e n a la p o s tá jé k o z o tts á g ­g a l é rd e k lő d ö tt a F r ig y e s i - fé le lo c a la n a e s th e s ia k iv i te le fe lő l — á l la n d ó a n k é t u j j a l v ég z i a g y n a e k o lo g ia i viz s ­g á la to t , e g y ik u j j a h ü v e ly b e n , m á s ik a v ég b é lb en . E z t a p o n to s tá jé k o z ó d á s s in e q u a n o n - já n a k t a r t j a . M eg­e m lí te t te W althard, h o g y h a k ü lö n ö s e l le n ja v a l la t n em szó l e llene , m in d e n la p a ro to m iá t , c sá sz á rm e tsz é s t is P fa n n e n s t ie l - fé le m é ly h a r á n t -h a s m e g n y i tá s s a l o p e rál.

A szü lő szo b áb a , m ű tő b e lem o sh a tó , bő g u m m i- c ip ő t h ú z v a le h e t csa k b em en n i.

A szü lés fá jd a lm á n a k a c e rv ic a l is g a n g l io n o k n o v o c a in in f i l t r a t ió já v a l v a ló c s i l la p í tá s á v a l k ísér le te z ­nek , m e ly n ek az o n b a n nem sok jö v ő t jó so ln a k . L eg fő bb k ü lö n b sé g a p á r is i és m a g y a r k l in ik á k k a l szem ben , h o g y i t t b e lső leg v iz s g á ln i c sa k re n d k ív ü l i in d ic a tió b ó l leh e t. C sak n em m in d ig k ie lé g ítő e re d m é n y h e z ju tn a k a r e c ta l is v iz s g á la t ta l , a m e ly e t, a m ió ta W althard p ro ­fe ssz o r W ydértő l á tv e t te a k l in ik á t , re n d sz e re se n v ég ez ­n e k és n a g y g o n d d a l k id o lg o z ta k . (A g á tv a r r á s t is c a tg u t ta l v ég z ik ; v a r ra tk iv é te l le l n em ke ll z a k la tni a b e teg e t.)

A b a k te r io ló g iá n a k a z ü r ic h i s z ü lő á g y n á l v a ló n a g y sze rep é t je l lem z i, h o g y m in d e n eg y e s szü lő n ő és v e té lő f lu o r já t m e g v iz sg á ljá k . A v e té lé sek a c t iv v ag y c o n s e rv a t iv keze lésé t, a lá z tó l fü g g e tle n ü l, a f lu or e g y ­sz e rű m ik ro sk o p i le le te d ö n t i el.

A g y e rm e k á g y a s -o sz tá ly o n az e lső p e rcb en k é t s z o k a t la n t ta lá l ta m . A z eg y ik , h o g y az a n y á k h o z csak szo p á sk o r k e r ü l g y e rm e k ü k , azo k k ü lö n b e n k ü lö n cse csem ő -te rem b en v a n n a k . B e te g csecsem ő k s z á m á ra k ü lö n p a v i l lo n ja v a n a szü lész e ti k l in ik á n a k .

A m á s ik a g y e rm e k á g y a s o k n á l sze rep lő th ro m ­b o s is -p ro p h y la x is : a to rn a .

T o rn a ta n á rn ő v eze tése m e l le t t az áp o ló n ő k az e lső n a p tó l k ezd v e á g y u k b a n ü lv e , a n e g y e d ik tő l p e d ig az á g y m e l le t t to r n á z ta t já k a c t iv e és p a ss iv e a n o rm á lis g y e rm e k á g y a s o k a t. H a p e d ig v a r ic o s u s a k , rö g ö sö d é sre h a j la m o s a k az a n y a e re i, a k k o r e lő v ig y á z a tb ó l e rő sen fe lp o lc o l já k az a lsó v é g ta g o k a t.

B e fe je z é sü l eg y m a g a m e lé tű z ö t t ré s z le tk é rd é s re a k ü lfö ld ö n s z e rz e tt v á la s z t ad o m m eg . A szü lő szo b á­n ak , m ű tő n e k é j je l -n a p p a l z a v a r ta la n ü ze m é t a v i l lan y - v i lá g í tá s b iz to s í t ja . M i tö r té n ik az o n b an , h a ez e lro m lik és a fe l té t le n ü l p e rm a n e n t iá b a n lév ő sza k em b er h iá ba k e re s i a h ib á t , m e r t k ö z p o n ti d e fec tu s , a v a g y m á s ba j, p l. v á r a t l a n s z t rá jk az o k a az é js z a k a i sö té tsé g n e k?

1926. 36. sz. O R V O SI H E T IL A P 993

P á r is i s z a n a tó r iu m b a n (M a iso n de sa n té ) és a z ü r ic h i k l in ik á n a k k u m u lá to r - te le p e k b iz to s í t já k a v i lá ­g í tá s t , m e ly re a re f le k to ro k v eze ték e e g y sz e rű e n á t­k ap c so lh a tó .

A T a rn ie r - k l in ik á n fé m e rn y ő s n a g y p e tro le u m - k é z i lá m p á so k á l ln a k ta r ta lé k b a n k ise g ítő v i lá g í tá s ul . L e g y e n sza b ad a m i o s z tá ly a in k sz ív es f ig y e lm éb e a já n ­la n i ez t a k é rd é s t.

V é g ig g o n d o lv a a ta n u lm á n y i s z a b a d sá g ta p a s z ­ta la tk u ta tó ó rá in , a z t a k ö v e tk e z te té s t k e l l lev o n no m , n em fo g h asz n o s m u n k á t v ég e zn i az az o rv o s , a k i a la­pos sz a k ism e re te k l i i já n , egészen kezdő sz a k tu d á s s al m e g y id eg en b e ta n u lm á n y ú t ra . R ö v id id ő t e re d m é n y e ­sen csa k a k k o r tö l th e tü n k k ü l fö ld i ta n u lm á n n y a l , h a szem ü n k , a g y u n k m á r g y a k o r lo t t fe lv ev ő k észü lék , a m e ly rö g tö n m e g lá t ja az ú ja t , a k ö zö m b ö sé t v a g y a lé n y e g e t az e lé je k e rü lő lá tv á n y o ssá g tö m e g e k b e n .

T u d a tá b a n v a g y o k a n n a k , h o g y a m e n n y i re m eg ­n y u g ta tó h a tá s ú a tu d o m á n y o s é r tek ezés, m e ly a szak e g y ik ré sz le tk é rd é sé re v i lá g o s s á g o t v e t, a n n y i r a nem k ie lé g ítő e k az én sze rén y , k a le id o sk o p sz e rü b e m u ta tá ­sa im .

H a az o n b a n n em is n y u g ta tn a k m eg , te rm é k e n y í- tő le g h a th a tn a k és ö ssz e h a so n lítá so k , ú ja b b ta n u ls ág o k k e re sé sé re in s p i rá lh a tn a k . D e h a m á s h a sz o n n a l n em is j á r n a b e n y o m á sa im köz lése, a d ja a z t a m e g n y u g v á s t, h o g y a h a z a i és a f r a n c ia o rv o s tu d o m á n y je le n le g i el­sz ig e te ltsé g é b ő l sz á rm a z ó v esz te ség n e m c sa k a m i k á­ru n k , h a n e m kö lcsö n ö s.

V E G Y E S H Í R E K

A 27-ik szám unkhoz chequelapot m ellékeltünk az elő fizetések beküldésére. N agyon kérjük hátralékos* elő fizető inket a d íjak sürgő s beküldésére, m ert a kése­delem bő l a lapnak kára van. E lő fizetési d íja ink a régiek maradtak: egész évre 250.000, félévre 125.000, negyedévre65.000 korona. K ü lfö ld i elő fizetési áraink, valam int a M agyar Orvosi A rchivum és az Orvosképzés elő fizetési ára a borítékoldalon olvasható.

E gyetem i tanárok és m agántanárok szabadságon: B u d a p e s t ie k : W enhardt János au g . 6—szep t. 6-ig. Paunz Márk au g . 7—szep t. 6-ig. Guszman József au g . 15—szept. 8-ig. Lobmayer Géza au g . 30—szep t. 9-ig. Hasenfeld A rtú r au g . 20—szep t. 15-ig.

t K övér K álm án dr„ m . k i r . u d v . ta n á c so s , a b u d a p e s t i tu d o m á n y e g y e te m a ra n y d ip lo m á s d o k to ra , a m a g y a r g y e rm e k o rv o so k n e s to ra , 85 éves k o rá b a n B u d a­p es ten , a u g u s z tu s 22-én e lh ú n y t. B o ld o g u lt id . Bókay Jánosnak év ek en á t v o l t k e d v e n c se g é d je az Ö sz-u tca i p e s t i sz e g é n y g y e rm e k k ó rh á z b a n . 1876-ban a L ip ó t- (most V ác i-) u tc á b a n n y i lv á n o s g y e rm e k g y ó g y in té z e te t n y i ­to t t , m e ly k éső bb a R e á l ta n o d a -u tc á b a n á l l t fe n n c sa k ­n em a la p í tó ja h a lá lá ig . P á l y á ja k ez d e tén iöbb d o lg oz a ta je le n t m e g az O rv o s i H e t i la p és a J a h r b . f. K in d e rhe i l ­k u n d e h a s á b ja in , u tó b b a z o n b a n e g y re n ö v ek v ő m a g á n - g y a k o r la ta , m e ly a tá rs a d a lo m összes ré te g e i t fe lö le lte , m in d e n id e jé t lek ö tö tte . C sen d b en , z a j ta la n u l , f á r ad h a ­ta t la n u l d o lg o zo tt m eg b e teg ed ésé ig . E m lé k e á ld o t t lesz m in d azo k e lő tt, k ik tu d á s á t és n em es s z ív é t m e g is m er­h e tté k . s. r.

t Soltész N agy P á l dr. eg é sz sé g ü g y i ta n á c so s , tb . v á rm e g y e i, n y . v á ro s i fő o rv o s, v m . tö rv é n y h a tó s á g i b iz o t ts á g i ta g , 65 év es k o rá b a n K a rc a g o n e lh u n y t.

Az Orvosképzés 1926. év i 4. re n d e s szá m a sze p te m ­b e r h ó e le jé n fo g m e g je le n n i, és p e d ig a k ö v e tk ező t a r ­ta lo m m a l: Bálint Rezső dr. e g y e te m i t a n á r : A B ased o w - k ó r p a th o lo g iá já n a k és th e ra p iá já n a k eg y es k é rd é se i­rő l. Herzog Ferenc dr. e g y e te m i t a n á r : A z e le k tro k a rd io - g ra m m k l in ik a i je le n tő sé g é rő l. Csépvxi K ároly dr. e g y e ­te m i m a g á n ta n á r : S y m p a th ic o to n ia és v a g o to n ia . I llyés Géza dr. e g y e te m i t a n á r : A h ú g y s z e rv i g ü m ő k ó rró l . V idakovits K am ill dr. e g y e te m i t a n á r : A z ep e k ő b e teg ­

ség n ek n é h á n y a k tu á l is k é rd é sé rő l. 118 m ű té t ta n u lsá ­g á n a k m e g v i lá g í tá s á b a n . If j . Im re József dr. eg y e te m i t a n á r : A szem v éd e lm e szű rő szem ü v eg ek k e l. Tóth Is t­ván dr. e g y e te m i t a n á r : A c sá sz á rm e tsz é s a m ú ltb a n és m a. Schaffer K ároly dr. e g y e te m i t a n á r : A z á tü rö k lő d é s je le n tő sé g e az id eg - és e lm e k ó r ta n b a n . K repuska Géza dr. e g y e te m i t a n á r : A h ev e n y k ö z é p fü lg e n n y e d é s szö ­v ő d m é n y e irő l. Bókay Zoltán dr. e g y e te m i t a n á r : A h e ­v e n y fe r tő ző b e teg sé g ek lek ü zd ésé rő l.

A M agyar Orvosok T ubercu losis-E gyesü leteIX . n a g y g y ű lé s é t szep t. 19-én és 20-án P é c s e tt t a r tj a . I n d u lá s B u d a p e s t k e le t i p .-u .-ró l: szep t. 18-án d. u . 2 ó ra 15 p e rc k o r g y o rs- , v a g y es te 10 ó ra 40 p e rc k o r veg yes-, v a g y 11 ó ra 30 p e rc k o r sz e m é ly v o n a tta l . É rk e zés P é cs re : szep t. 18-án e s te 7 ó ra 20 p e rc k o r , v a g y szep t. 19-én re g ­g e l 4 ó ra 15 p e rc k o r , v a g y szep t. 19-én re g g e l 7 ó ra 10 p e rc k o r . S zep t. 18-án ism e rk e d é s i est.

Napirend: S zep t. 19-ón, v a s á r n a p d. e. 9 ó ra k o r : Báró K orányi Sándor: E ln ö k i m e g n y itó . Scipiades Ele­mér (P é c s ) : A g ü m ő k ó r és a te rh e s s é g szövő dése. (R ef.) Belső secretio, vegetativ rendszer, anyagcsere és tuber­culosis. Ángyán János (P é c s ) : P a jz s m ir ig y és tu b e r ­cu lo s is . (R ef.) K entzler Gyula: T u b e rc u lo s is és a p a jz s ­m i r ig y m ű k ö d ése . W illner M iksa: V a g o to n iá s és sym - p a th ic o to n iá s v iz sg á la to k tü d ő b e teg e k en . Id. Som ogyi István: A v e g e ta t ív re a c t io g y a k o r la t i je len tő ség e . Id. Som ogyi István: A sp ec if ik u s keze lés i r á n y í tá s a a v e g e ­ta t í v re a c t ió v a l . Róth M iklós (B u d a k e sz i) : A g ü m ő - k ó ro s a la p a n y a g c s e re -v iz s g á la to k je len tő ség e . Schön Jenő (B u d ak e sz i) és Bajza Erzsébet (B u d a k e sz i) : A th e - r a p ia b e fo ly á sa a g ü m ő k ó ro s b e teg a la p a n y a g c s e ré jé re . I . C o l la p s u s - th e ra p ia . I I . G y ó g y sze res th e ra p ia . Gergely Jenő : A g ü m ő k ó ro so k c h o le s te r in a e m iá ja . B\arát Irén (B u d a k e sz i) : M á j fu n c t ió s v iz s g á la to k tu b e rc u lo s is n ál. D. u . 2 ó ra 30 p e rc k o r : Csonttuberculosis, gégetubercu- losis. Bakay Lajos (P éc s) : A c so n ttu b e rc u lo s is g y ó g y í­tá s á ró l . (R ef.) Niederecker Gáspár (P é c s ) : A c so n tg ü m ő - k ó r a m b u lá n s k eze lésérő l. Jósa László (D e b re c e n ) : A d eb rece n i seb észe ti k l in ik a n é g y é v i ta p a s z ta la ta i a se ­bész i tu b e rc u lo s is te ré n . Sebestyén Gyuha (P éc s) : P e r i - a r te r ia l i s s y m p a th e k to m ia c so n ttu b e rc u lo s isn á l. Jakob M ihály (P éc s) : É r re g e n e ra t io iz ü le t i g ü m ő k ó rn á l . É rti János: M in d en k eze lésre e lh ú zó d ó cso n t- és iz ü le t i tu b e r- c u lo t ik u s fo ly a m a to k v ég leg e s m e g g y ó g y í tá s a a cso n t- re g e n e ra t io m ű té t i fe lh a s z n á lá s á v a l . Mészáros K ároly (P é c s ) : A g ü m ő k ó r szö v e ti p ro g re s s ió já n a k té n y e z ő irő l. M arkovits Im re: A tu b e rc u lo t ik u s cso n t- és iz ü le t i m e g ­b e teg ed ések R ö n tg en -k ép e . Kelemen G yörgy (P é c s ) : A fe lső lé g u ta k k o ra i e lv á l to z á s á n a k ty p u s a c s o n t tu b er ­c u lo s isn á l. N ém ay József: A g é g e tu b e rc u lo s is g y ó g y ­k eze lésének m a i á l lá sa . Freystadtl Béla (B u d a k e sz i) : A g é g e tu b e rc u lo s is R ö n tg e n - th e ra p iá já ró l . Ü lés u tá n k i r á n d u lá s H a rk á n y fü rd ő b e , a h o l B a ra n y a v á rm e g y e tö rv é n y h a tó s á g a sz ív esen l á t j a a n a g y g y ű lé s ta g ja i t.

S zep t. 20-án, h é t fő n d. e. fé l 9 ó ra k o r k ö zg y ű lés . D. e. 9 ó ra k o r : A tuberculosis epidemiológiája. Feny- vessy Béla (P écs) és Vidakovich Lajos (P é c s ) : E p id e ­m io ló g ia i v iz s g á la to k a fa lu s i n é p tu b e rc u lo s is á ró l. (R ef.) Szalag K ároly (E rn ő d ): A f a lu tu b e rc u lo s is - p ro b le m á ja és a m eg o ld ás . Gáli Géza (G y u la ) és Hor­váth Gabriella (G y u la ) : A d a to k a ta n y a i la k o ssá g tu b e rc u lo s is á n a k k érd éséh ez . Geszti József (D eb recen ): D eb recen sz. k ir . v á ro s tu b e rc u lo s is - té rk é p e i. Fái Má­tyás M iklós: A k ü lö n fé le i p a r i fo g la lk o z á sn á l e lő fo r ­d u ló p o rb e lé g zés sze rep e a tu b e rc u lo s is le fo ly á sá n ál . Juba A dolf: A z is k o la sze rep e a tu b e rc u lo s is e l le n i k ü z ­de lem ben . A tüdő tuberculosis klin ikája, d iagnostikája és therapiája. Gáli Gém (G y u la ) : A fe ln ő t te k h i lu s - tu b e rc u lo s isa . Prugberger József (B u d a k e sz i) : A g y e r ­m e k k o r i p h th is is p ro g n o s isa . Göttche Oszkár (P éc s) : E g y -k é t g y a k o r la t i tá m p o n t a m e n in g i t is b a s i la r is tu b e rc u lo sa d ia g n o s isá b a n . Szarvas András (K ecsk e ­m é t) : A f r is s p n e u m o n ia tu b e rc u lo sa b e fo ly á s o lh a tó sá ­g á ró l. Karafiath Im re (B u d ak e sz i) és Prugberger József (B u d a k e sz i) : L u e s és tu b e rc u lo s is . H ajnal György (B u d a k e sz i) : A sú ly o s p h th is is rő l . Torday Árpád: A s th m a sz e rű á l la p o to k tü d ő tu b e rc u lo s is n á l. Jezsovics

994 O R V O SI H E T IL A P 1926. 36. sz.

Kálm án (B u d ak e sz i) és Nyerges Gábor (B u d a k e sz i) : A d a to k az e lső d leg es tü d ő rá k k l in ik a i és ra d io ló g iai d ia g n o s isá h o z (4 ese t k a p c sá n ) . Gáli Mária (G y u la ) és Sebő k Lóránd (G y u la ) : A c a v e rn á k és b ro n c h ie k ta s iá k R ö n tg e n -v iz sg á la ta . Puder Sándor (B u d a k e sz i) : P h re - n ic u s -e x a ire s is u tá n ész le lt s z o k a t la n u l m a g a s re k esz ­á l lá s esete . Scheff-Dabis László: A tu b e rc u lo s is -a n t ig e n re v o n a tk o zó ú ja b b v iz sg á la to k . V ajda Lajos (D eb recen ): V é r le m e z k e -v iz sg á la to k tü d ő b e te g e k n é l. Bihari István és Erő s Jenő : A v é rk é p és a v é rs e j ts ü l ly e d é s v á l to z á s a i sp ec if ik u s k eze lések n é l. Vaiko István: A sü l ly e d é sse b e s ­ség e lm é le ti és g y a k o r la t i é r té k é rő l , k ü lö n ö s te k inte t te l a tü d ő g ü m ő k ó r ra . Vásárhelyi K ata lin (B u d a k e sz i) : V é r ­s e j ts ü l ly e d é s és tü d ő tu b e rc u lo s is . Szász Em il (Ó tá tra - fü re d ) : A b ő r re a c t io d ia g n o s t ik a i é r té k e lése . Puder Sándor (B u d a k e sz i) : V iz sg á la to k a k ö p e t l ip o ly t ik u s fe rm e n tu m ta r ta lm á t i l le tő le g tu b e rc u lo s is n á l. Barta Zsigm ond (B u d a k e sz i) : A k ö p e tv iz s g á la t je le n tő sé g é rő l. Puder Sándor (B u d a k e sz i) : A fü l le d ts é g b e fo ly á s a a tü d ő b e te g e k h ő m é rsé k le té re . Bihari Arnold: A tu b e rk u - l in ú ja b b a lk a lm a z á s i m ó d ja . Lehotay K ároly: T a p a s z ­ta la ta im a s a n o c y rs in h a s z n á la tá ró l tü d ő tu b e rc u lo s is - n á l. Készt Béla (S z a rv a s ) : G y ó g y ítá s i k ís é r le te k a san o - c ry s in n e l. Geszti József (D e b rec en ): G y ó g y ítá s i k ís é r ­le tek m a n g a n o rh o d a n id d a l tü d ő tu b e rc u lo s is ese tében . Szepesi Kálm án (D eb recen ) és Gruber Ernő (D eb recen ): A tü d ő tu b e rc u lo s is g y ó g y k ez e lése in t r a v é n á s jó d in jec - t ió k k a l. Szarvas András (K ecsk em é t) és Bencsik Mar­g it (K e csk em é t) : A z u ro t r o p in sze rep e a g ü m ő k ó r th e- r a p iá já b a n . D . u . 2 ó ra 30 p e rc k o r : W agner Richárd (B u d a k e sz i) : T h e ra p iá s ta p a s z ta la to k c a v e rn á s p h th is is - né l. Jezsovics Kálm án (B u d a k e sz i) : A tü d ő tu b e rc u lo s is R ö n tg e n - th e ra p iá já ró l . Surányi Ede (K á l) : A tü d ő ­tu b e rc u lo s is belégző g y ó g y k eze lése . Lénart Egon (B u d a ­k esz i) : A g ü m ő k ó r ra l szö v ő d ö tt d ia b e te s g y ó g y k eze lése in s u l in n a l . Sebő k Lóránt (G y u la ) és Koricsoner M argit (G y u la ) : A z in su l in k e z e lé s é r té k e tü d ő g ü m ő k ó rn á l. Schön Jenő (B u d a k e sz i) : T ü d ő b e te g ek h iz la lá s a in s u l in ­n a l. P ály i Ilona (K ecsk em é t) és Szarvas András (K ecs­k e m é t) : A m e te o ro lo g ia i tén y ez ő k sze rep e a tü d ő v é rzé ­sek k e le tk ezéséb en . Országit Oszkár (B u d ak e sz i) és Al- fö ldy József (B a ja ) : A v é ra lv a d á s g y o rs í tá s á n a k ú j m ó d szere . H ajnal T ibor (B u d a k e sz i) : T ü d ő v é rzésn e k lé p b e s u g á rz á s s a l v a ló keze lése és a lé p -R ö n tg e n -b e su g á r- zás h a tá s a a v é r a lv a d á s i k ép e sség é re . Karafiáth Im re (B u d a k e sz i) : A lé g e m b o l iá k ró l . E s te P é c s sz. k i r . vá ro s tö rv é n y h a tó s á g a v e n d é g ü l l á t j a a k o n g re ssz u s ta g ja it .

S zep t. 21-én, k ed d e n : V o n a to k in d u lá s a B u d a ­p e s tre : re g g e l 7 ó ra 40 p e rc k o r szem ély -, d. u . 1 óra 50 p e rc k o r szem ély -, d. u . 4 ó ra k o r g y o rs v o n a t. É rk e zés B u d a p e s t k e le t i p .-u .- ra : D. u . 1 ó ra 35 p e rc k o r , es te 9 ó ra 40 p e rc k o r , es te 9 ó ra k o r .

A d é lu tá n i g y o rs v o n a t ta l in d u ló k a v o n a to n , ú t ­közben k a p já k kézhez a p écs i fo g a d ó b iz o t tsá g á l ta l ö s s z e á l l í to t t p ro g ra m m o t és a la k á s r a v o n a tk o zó b eosz­tá s t . A k éső b b i v o n a to k k a l u ta z ó k m in d e n rő l a pécsi p á ly a u d v a ro n é r te sü ln e k . E p ro g ra m ú ib a n a n a p i re n d ­ben sze rep lő ö ssze jö v e te k h e ly e és id ő p o n t ja p o n to sa n fe l lesz tü n te tv e . A z E g y e te m in té z e te i a n a g y g y ű lés ré sz tv e v ő i á l ta l b á rm ik o r m e g te k in th e tő k . T e k in tv e az e lő ad á so k n a g y sz á m á t, n a p i re n d v á l to z á s leh e tő sé g e fe n n fo ro g , e r rő l a z o n b a n a n a g y g y ű lé s ré sz tv e v ő i k ellő id ő b en é r ts í t te tn i fo g n a k . G o n d o sk o d ás tö r té n ik a ré s z t ­v ev ő k p en z ió sze rű , m é rs é k e l t d í jú e l lá tá s á ró l . A z ut a ­zás i k e d v e z m é n y t k é rő k az ig a z o lv á n y t e m eg h ív ó k ísé ­re té b e n k a p já k kézhez. A m u n k á la to k k ö té s a la t t v a n­n ak , á tv e h e tő k a k o n g re ssz u s a lk a lm á v a l. A ta g s á g idí j p ó t lé k k a l 100.000 k o ro n a . E z ö sszeg e t a T u d o m á n y o s T á rs u la to k és In té z m é n y e k O rsz ág o s S zö v e tség én ek pén zb eszed ő je , N ém ethy Gyula (E g y e te m i N y o m d a ) g y ű j t i egybe , a z o n b a n a L e sz á m íto ló B a n k jó z s e fv á ros i f ió k já b a az E g y e s ü le t s z á m lá já ra p o s ta u ta lv á n y ú t ján is b e k ü ld h e tő . A z e g y e sü le tb e be lép ő k k é t ta g a já n lá s á ­v a l je le n tsé k be sz á n d é k u k a t. A re fe rá tu m e lő a d á sa 20, az e lő a d á sé 10, a b e m u ta tá s é és h o zzászó lásé 5 p e rce t v e h e t ig én y b e . T e k in tv e a b e je le n te tt e lő ad á so k n a gy sz á m á t, az e ln ö k sé g f e n n ta r t j a m a g á n a k a z t a jo g o t,

h o g y e lső so rb a n c sa k is a r e fe rá tu m m a l k a p c so la to s elő ­a d á so k és h o zzászó láso k leg y en e k az e lő í r t idő a la tt m e g ta r th a tó k . A tö b b i e lő a d á s és h o zzászó lás le h e tőle g rö v id e n ism e r te te n d ő , e ttő l e l té ré s t az e ln ö k csa k k i ­v é te le sen és az ü lé se n ré sz tv e v ő k k ív á n s á g á ra en g e dh e t m eg . A z e g y e sü le t csak azo n e lő ad ó k és h o zzászó lók k ö z­le m é n y e it tesz i közzé, a k ik a k é z ir a to t és k iv o n a tot m ég az e lő ad á so k m e g ta r tá s a e lő tt fe ls z ó lí tá s n é lk ü l á ta d já k a t i tk á rn a k .

Az Orvosi Továbbképzés K özponti B izottsága ezév ő szén h á ro m o rv o s i to v á b b k é p z ő - ta n fo ly a m o t ta r t , az Ú j S z e n t J á n o s -k ó rh á z b a n , a K u n -u tc a i f iókközkó r- h á z b a n és az A p p o n y i p o l ik l in ik á n o k tó b e r 4-tő l 16-ig. A ta n fo ly a m o k ra je le n tk e z n i le h e t az O rv o s i T o v á b b ­kép zés K ö z p o n ti B iz o t ts á g a i ro d á já b a n (V I I I . , M á r ia-u . 39.), a h o l a ré sz le te s P ro g ra m m is re n d e lk e z é s re á ll. A ta n fo ly a m o k te l je s e n in g y e n e se k . B e i r a tá s i d í j 50.000 K .

Törvényszéki orvosi v izsga. A tö rv é n y sz é k i o rv o s i v iz s g á ra je le n tk e z n i szán d ék o zó k a v iz sg á ló -b iz o ttsá g ­hoz c ím z e tt k é rv é n y ü k e t, o k lev é lle l, m ű k ö d és i b iz o ny í t ­v á n n y a l és a n y a k ö n y v i k iv o n a t ta l fe lsz e re lv e , az iga z ­s á g ü g y i m in is z té r iu m ik ta tó já n a k 1926 sze p te m b er 15-ig a d já k be. A v iz s g a o k tó b e r h ó b a n lesz.

R agályos betegségek Budapesten. A t is z t i fő o rv o sih iv a ta l k im u ta tá s a e lő fo rd u lt :

s z e r in t a u g . 22-tő l au g .28-ig

H asi hagym áz ....... 34 5) G yerm ekágyi lá z .. . — 1\K ü te g e s h a g y m á z .. — — B árányh im lő .......... 7 —H ólyagos (ál-)h im lő .— — Járv. fü ltő m ir igy lob 3 —K anyaró ................... 9 — Vérhas .................... 31 6Vörheny ...................64 5 J á r v . agygerincagyhártyalob . 1 —Szam árhurut .......... 5 — T ra ch o m a................. 9 —Roncs, torok-, gégelob23 1 V eszettség ............... — —Influenza ................. 7 — Lépfene ................... 2 —Á zsiai kolera .......... — .-- H eine M edin .......... — —

A z á ró je lb e n lév ő szám o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

_______________A K IA D Á SÉ R T FE LE LŐ S VÁM O SSY ZO L T Á N ._______________

K . M . EGY ETEM I NYOM D A B U D A PE ST — FŐ IG A Z G A T Ó : D R. C ZA K Ö ELEM ÉR

A K o ch & S te rz e l R t. D rezd a . M a r t in és S ig r a yR t. B u d a p e s t és C. H. F . M iiU er H a m b u rg . R ö n tg e n - k ész ü lé k és R ö n tg e n - lá m p a g y á ra k v e z é rk é p v ise le té n e k és g y á r i r a k tá r á n a k ú j c ím e : Barta és Székely (eze lő tt E r ic s s o n R t. R ö n tg e n -o sz tá ly a ) B u d a p e s t, IV ., M úzeum - k ő rú t 37. T e le fo n : Jó z se f 125—32.

r L I G T Q K É l E T E 5 E B B . I R Ö S B A C TER IC ID H & T Á S Ü ^ R T IS E P I IK Ü H Ä

-L Y S D F D R M -O L D A T B A N 1Z A ST A L A W N E M W É N 0E5 B Ő R N E K É S M Ű S Z E R E K N E K NEM ÍRT

A T A l - t H l A LE G E N Y H É B B ÉS LEGO LCSÓBB M i L H U K I H K L IM A TIK U S G Y Ó G Y H E LY E

K U RH A U S D R . RA JN IKLUSSINPICCOLO CIGALE

Légző szervi m egbetegedések. A nyagcserebántalm ak. Rekonvales* centia. H ízó* és d iaetás kúrák. Pneum athorax*kezelés. Fekvő *

csarnok. V ízgyógy in tézet. Prospektus.

D r. JU STU SK ó r h á z i f ő o r v o s

IV, F e r e n c J ó z s e f r a k p a r t 2 6 .

B Ő RG Y Ó G Y ITÓ ÉS KOZMETIKAI INTÉZETE

T e le fo n : J ó z s e f 5 6 - 7 6 .

S z é k e s fő v á ro s i S Z É C H E N Y I-G Y Ó G Y F Ü R D Ö V á ro s lig e t .970 méter mélységbő l elő törő 7i C° kénes rád ióaktiv forrás. Medence- és különfürdő k, iszapgöngyölések, szén­savasfürdő k. E lektroterápia. D iathermia. Hő légkezelések Zander. Javalla tok: Idő sült csúz, izületi izzadm ányok, köszvény, elhízás, idegzsábák, különösen ischiás. Szív- ____________bántalm i betegségek. Ivókúra.____________

Dr.DOLLINGERBÉLA°r,hTomtte,e"“zete_____Budapest, V ili, Mária*utca 34. (T elefon : József 593.)____

Dr. M a n d le r O ttó g y ó g y i n t é z e t e , K á l v i n - t é r 1 0 . E l e k t r o - t h e r m o -

h y d r o t h e r a p i a , Z a n d e r , I n h a l a t o r i u m .

70. évfoluam 37. szám Budapest, 1926 szeptem ber 12

ORVOSI H E T IL A PAlapította M A R K U S O V S Z K Y L A JO S 1857-ben.

Folytatták: A N T A L G É Z A , H Ö G Y E S E N D R E , L E N H O S S É K M IH Á L Y ÉS S Z É K E L Y Á G O S T O N .Szerkeszti és kiadja : a va llás- és közoktatásügyi m inister úr tám ogatásával és m egb ízásából a magyar orvosi facultások sa jtób izo ttsága :

H ER ZO G FERENC V Á M O SSY ZOLTÁ N ISSEK U TZ B ÉLA KUB1NYI PÁ L G ORKA SÁ NDO R REU TER CAM ILLO B ÉLÁ K SÁND OR CSIKY JÓ Z SE F

FE LE LŐ S S Z E R K E S Z T Ő : VÁM OSSY ZOLTÁN EG Y ETEM I TA N Á R SE G É D SZ E R K E SZ T Ő : BÍRÓ ISTVÁN.

T A R TE R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K :

Torday Árpád: V é rc u k o rv iz sg á la to k tü d ő g ü m ő k ó rb a n . (995—996. o lda l.)

Fejér Árpád: A sk le ro s is m u lt ip le x k ó ro k i v iz sg á la ta . (996—1000. o ldal.)

R aisz Dezső : B a k té r iu m o k je le n tő sé g e a fo ly á so k k o r ­ta n á b a n . (1000—1003. o lda l.)

Lukács József: Ü ja b b a d a t a cse csem ő p an k reas é le t ta n á ­hoz. (1003—1004. o lda l.)

Gő czy Lajos: E g y s z e rű s t ru m á b a n sz e n v e d e tt h a lo tto n v é g z e tt császá rm e tsz és . (1004—1008. o lda l.)

I rsay István : A d a to k a z e x tra s y s to lé k je len tő ség éh ez . (1008-1010. o lda l.) ___________________________

A L O M :

F u c h s D é n e s :C h o le l i th ia s is t u tá n z ó h a e m o ly t ik u s a n a e mia ese te . (1010—1011. o lda l.)

Takács László: C o llo id a l is a lu m in iu m h y d ro x id a g y o m o r- sa v tú l te n g é s és g y o m o rfe k é ly ek keze léséb en .(1011-1012. o.)

O kolicsányi K u th y D ezső : V á la sz Z o in a i S á n d o r d r . „A tü d ő g ü m ő k ó rn a k K a ry o n n a l va ló k eze lésérő l“ c ím ű c ik k é re [O rv o s i H e t i la p 1926, 35. sz.] (1012—1013. old.)

L ic sk ó Andor: A k a n c sa lsá g m ű té t i g y ó g y ítá sa . (1013— 1015. o ldal.)

Lapszem le. B e lo rv o s ta n . — S ebészet. — U ro ló g ia . — Szem észet. — S zü lésze t és n ő g y ó g y á sz a t. (1016—1019. o.)

K önyvism ertetés. (1019—1020. o lda l.)Grósz E m il: L evé l az o rv o s i h o n o rá r iu m ró l . (1021. o ldal.)V egyes hírek. (1021—1022. o ldal.)___________________ _

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

V ércukorvizsgálatok tüdő güm ő kórban.*

í r t a : Torday Árpád dr., e g y e te m i m a g á n ta n á r , k ó rh á z ifő o rv o s.

T ü d ő g ü m ő k ó rb a n szen v ed ő k n é l a sz é n h y d ra to k - n a k o ly a n m é rv ű a s s im i la t ió s z a v a rá ró l , m in t a m in ő­v e l d ia b e te sb e n ta lá lk o z u n k , n em le h e t szó. C su p á n az k é p e z h e ti v iz s g á la t tá r g y á t , h o g y a k a p o t t é r té k e k köze­p esek , e se tle g a n o rm á l is n a k a lsó v a g y fe lső h a tá r án m o zo g n ak -e , és h a i ly e n e l té ré s e k ta lá lh a tó k , azok o ly n a g y sz á m b a n fo rd u ln a k -e elő a g ü m ő k ó r b izonyos a la k ja ib a n , v a g y s tá d iu m á b a n , h o g y ezen é r té k e k e t d ia g n o s t ik a i v a g y p ro g n o s t ik a i szem p o n tb ó l fe l le ­h e tn e -e h a s z n á ln i ! T o v á b b á fu n c t io n a l is te k in te tb e n,

íg y a fe lv e t t c u k o r a s s im i lá lá s i k ép esség én ek g y o rsa ­s á g á b a n m u ta tk o z ik -e z a v a r , a v a g y a cu k o r m o b i l iz á ­lá s a te k in te té b e n , m u n k a te l je s í té s u tá n ! E ze k v o l tak azon k é rd ések , a m e ly e k re v iz s g á la ta im a t k i te r je s z ten i ó h a j to t ta m .

A z eg y es v iz sg á la to k b ó l le v o n h a tó k ö v e tk e z te té ­se k e t n é m ile g m e g n e h e z ít i azon k ö rü lm é n y , h o g y e g y ­

ség es v iz s g á la t i m ó d sz e rre l m ég n em re n d e lk e z ü n k és a p h y s io lo g iá s in g ad o z á so k fe lő l sem v a g y u n k ta lá n e lég g é tá jé k o z ó d v a .

A m i az eg y es sze rző k v iz s g á la ta in a k e re d m é n y e it i l le t i , az a d a to k m eg leh e tő se n e l té rő k ; m e r t eg y esek n o rm á l is é r té k e k e t k a p ta k ; Landau s z e r in t az é r té k a l ig h a la d ja m eg a n o rm á l is á t , m íg Hecht á t la g a re n ­d esn é l a la c so n y a b b é r té k e k e t k a p o tt . U tó b b i ezen e re d ­m é n y e k e t a to x in n n a k a m á j ra , a v e g e ta t iv id e g re n d ­sz e rre és a v é rn y o m á s ra g y a k o ro lt h a tá s á b ó l m a g y a ­rá zza . A fo ly a m a t k i te r je d t v o l ta , az á l ta lá n o s te st i g y e n g e sé g és a sz ív csö k k e n t m ű k ö d ése fo ly tá n tá m a dó

a s p h y x ia is o k o z h a t ja a v é rc u k o ré r té k e k m e g v á l to z á ­sá t. A h y p o g ly k a e m iá t a sze rv ez e t g ly k o g e n á l lo m á n y á- n a k m e g fo g y á sá n k ív ü l to x ik u s m á jsé rü lé sn e k le h e tn e te k in te n i . A z o n b an la e v u lo se p ró b a n e g a t ív v o l ta m iat t n a g y o b b fo k ú m á js é rü lé s t n em le h e t fe lv e n n i és csak az u ro b i l in p ró b a p o s i t iv v o l ta en g ed ez en i r á n y b a n n émi

* B e m u ta t ta a b u d a p e s t i k i r . O rv o se g y e sü le t m á ju s h ó 29-i ü lésén .

k ö v e tk e z te té s re . A h y p o g ly k a e m iá s é r té k e k m a g y a r á ­z a tá b a n a fo k o z o tt in s u l in te rm e lé s is sze rep e lh e t. A Lundberg á l ta l e lő á l l í to t t in s u l in s z e rű a n y a g , am e ly - ly e l á l la to k n á l e szerző h y p o g ly k a e m iá s re a c t ió t tud o t t k iv á l ta n i , te n n é a h y p o g ly k a e m iá s é r té k e k e t g ü m ő - k o ro so k n á l v a ló sz ín ű v é . A z o n b an Landau és m áso k is ta g a d já k ezen a n y a g lé te z é sé t s k ü lö n b e n is ezen a ny a g fe lté te le zése csak a g ü m ő k ó r ra l b o n y o lu l t d ia b e te sbe n a d ja a v é rc u k o r csö k k en ésén ek m a g y a r á z a tá t a sú ly o s á l la p o t d a c á ra , Staub sz e r in t az in s u l in a sú ly o s g ü m ő ­k ó r ra l k o m p l ik á l t d ia b e te sb e n a z é r t h a t lá tsz ó la g jo b ­b an , m e r t a s ú ly fo g y á s m ia t t a r á n y la g tö b b in su l in j u t a te s ts ú ly e g y s é g re , azo n fe lü l a b e te g e k é tv á g y ta la n ­s á g a is h o z z á já ru l —• m in th a k o p la ló k ú r á t t a r t a n á ­n a k — a c u k o rm o b i l isa t io csö k k en ése m ia t t a v é rc u k or- sz in t sü l ly ed éséh ez . F e le m líte n d ő , h o g y Mansfeld a p a n k re a s fe lü le te s v é re d é n y e in e k a lá k ö té se u tá n is h y p o g ly k a e m iá t ész le lt, a m i t h y p e r in s u l in a e m iá b ó l m a g y a rá z . E le le te t közben Priesel és W agner, to v á b b á Alpern és Leites i s m e g e rő s íte tté k . Doppler és Stein- metzer (W ien . k i in . W och ., 1926, 16. sz.) a p a n k re a s ch e m ia i h y p e ra e m iz á lá s a u tá n (p lien o lla l) is u g y a n ez t é r té k el. A z id e g b e fo ly á s t k i tu d tá k z á rn i . Á l la tk ís é r ­le te k b e n is a p a n k re a s a lá k ö té se u tá n a k u ty á k h íz ás ra h a j la m o s a k leszn ek , a m i ta lá n a p a jz s m ir ig y h y p o fu nc - t ió já n a k lesz az e red m én y e . Janney és Isaacson (K iin . W och ., 1926, 21. sz.) th y re o id e k to m ia u tá n is h y p o - g ly k a e m iá t ta lá l ta k s leh e t, h o g y Mansfeld k ís é r le te i­b e n is sz e re p e lt a p a n k re a s és p a jz s m ir ig y k ö z ö tt i e l le n ­té te s izg a lo m . Parnas és W agnernek e g y m á s ik e se te is v a ló sz ín ű v é tesz i, h o g y a p a n k r e a s t a p a jz s m ir igy sz a b á ly o zza és h a tá s á t to m p ít ja , m e r t u tó b b in a k k ire k e sz té se a th y re o id e a tú lm ű k ö d é s é t és az ég és i fo ly a m a t é lé n k ü lé sé t e red m én y ez h e ti. Marks a z t ta lá l ta , h o g y p a jz s m ir ig g y e l e te te t t á l la to k n a k g lu k o sé t ad va , azok 3V2 ó ra m ú lv a h y p o g ly k a e m iá s tü n e te k k ö zö tt p u s z tu ln a k e l. P a jz s m ir ig y e l tá v o l í tá s a az a d re n a l in - h y p e rg ly k a e m iá t c sö k k e n ti és az in su l in h y p o g ly k a e m i- zá ló h a tá s á t fokozza. A p a jz s m ir ig y az a d re n a l in h y pe r - g ly k a e m iá t fokozza, a m íg a m á j ép. F e le m líte n d ő k m ég ManSfeld in té z e té b ő l Geiger és Szirtes d o lg o za ta , m e ly s z e r in t a co l i to x in , a m e n n y ib e n h y p o th e rm iá t okoz, v a la m in t az a t ro p in is , sp la n c h n o to m iz á l t á l la to k n ál a h y p o g ly k a e m iá n a k o ly n a g y fo k áh o z v ez e tn ek , a m in ő t

996 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

m á jk i i r tá s u tá n sem ész le lnek . A z u tó b b fe lso ro lt kö rü l ­m é n y e k a m áso k á l ta l t a lá l t h y p o g ly k a e m iá s é r té k e k m a g y a rá z a tá u l n em s z o lg á lh a tn a k , m iu tá n tü d ő g ü m ő - k ó rb a n a b e lső se c re t ió s m ir ig y e k i ly n a g y fo k ú z a v a ra i nem fo rd u ln a k elő , ú g y h o g y h a i ly e sm i e lő a d n á m a g á t, az c o m p lic a t ió n a k te k in te n d ő , a m i eg y é b tü n e te k b e n is n y i lv á n u ln i fog.

A h y p e rg ly k a e m iá s é r té k e k m a g y a rá z a ta m á r k issé nehezebb . E n n e k o k a le h e t sú ly o sab b g ü m ő k ó r ese téb en a lé g ző fe lü le t-esö k k e n és m ia t t i sz é n sa v fe lh a l­m ozódás, v a g y a sz ív csö k k e n t m ű k ö d ése a k im e rü lé s sz a k á b a n , a cu k o rk ö zp o n t izg a lm a , ese tle g az e m l í tet t okok m e l le t t a fe lv e t t c u k o r a s s im i la t ió s z a v a ra . A Lan­dau és Glogau á l ta l t a lá l t é r té k e k 0 079 és 0127 k ö zö tt m o zo g tak és a n o rm á l is n a k fe lv e t t 0-103 é r té k e t a l ig h a la d ta v a la m iv e l m eg (013).

O sz tá ly o m o n 80 tü d ő g ü m ő k ó rb a n szen v ed ő b e te g ­n é l v ég e z tem Brüll és Czirbesz seg é d le te m e l le t t cuko r- m e g h a tá ro z á so k a t Hagedorn-Jansen-m ó d szer sz e r in t. A z ese te k leg n a g y o b b része a I I . és I I I . s tá d iu m b a t a r ­to z o tt és a r á n y la g k ev és v o l t k ö z ö ttü k a z első s tá ­d iu m b a so ro lh a tó k ö n n y ű ese t. H y p e rg ly k a e m iá s é r té ­k e t k a p ta m 24-szer, ezek kö zü l 15 láza s , 9 lá z ta la n v o lt.

C u k o ré r té k e kS ta d iu m T I I S ta d iu m I I S ta d iu m I

lá z a s lá z ta la n lá z a s lá z ta la n lá z a s lá z ta la n

0T25—0‘135 9 1 3 2 — —

0'12—0'125 2 1 1 4 — 1

0'06—0T2 18 9 10 12 — 8

A fe n t i tá b lá z a tb ó l n y i lv á n v a ló , h o g y a h y p e r ­g ly k a e m iá s é r té k e k e t n a g y o b b sz á m b a n a lá z a s b e te ­g e k sz o lg á l ta t tá k . A tö b b i b e te g e k c u k o ré r té k e a n or ­m á l is h a tá r o k k ö zö tt in g a d o z o tt , ú g y h o g y v iz s g á l t b e te g e im n e k 70% -a n o rm á l is é r té k e k e t m u ta to t t . A h y­p e rg ly k a e m iá s é r té k e k m a g y a rá z a ta az le h e t, h o g y a m ik ro c y to s is m ia t t a p la s m á ra tö b b v é r ju t . D e m in t­h o g y sok k ö z ö ttü k a lázas , ta lá n a v é r ö ssze té te lének láz m ia t t i m e g v á l to z á sa is a d h a t ja a m a g a sa b b c u k o r­é r té k n e k m a g y a rá z a tá t . 0075 é r té k a l a t t i h y p o g ly k a e- m iá t csak k é t I I I . s ta d iu m b e l i b e te g n é l k a p ta m .

E z u tá n a m á jn a k sz ő lő c u k o ra ss im i lá ló k ép e ssé g é t

v iz sg á l ta m . K é t k ö n n y ű e se tb e n 25 g d e x tro s e t k a p tak a b e teg ek , a tö b b ib e n 50 g -o t. K i tű n t , h o g y a m a x ima l is é r té k e k 30—60 p e rc m ú lv a k ö v e tk e z n e k be; tö b b n y ire m á r 30 p e rc m ú lv a és ezen é r té k o ly k o r 0-2%-ig is fe l­szök ik . L e h e t, h o g y ez a m á j fu n c t io n a l is z a v a rá n a k e g y tü n e te .

A k ö v e tk ez ő k b en a m o z g á sn a k a sző lő cu k o r-ass i- m i lá lá s n a g y s á g á r a és g y o rs a s á g á ra v a ló b e fo ly á s á t te ttem , v iz s g á la t tá rg y á v á . 5 sú ly o s e se t kö zü l az em e l­k ed és m a x im u m a 2-szer 30 perc , 3 -szor 60 p e rc m ú lv a k ö v e tk e z e tt be, h o lo t t k é t k ö n n y ű ese tb e n a z t m á r 30 p e rc m ú lv a e lé r te . A z em e lk ed és m a g a s s á g a n em é r te e l a n y u g a lo m b a n ta lá l t é r té k e k n a g y s á g á t . A z lá ts z ik te h á t , h o g y a cu k o rem e lk ed é s a v é rb e n

m u n k a k ö z b e n k issé v o n ta to t t és n e m é r i e l á t la g a ny u ­g a lo m b a n k a p o t t é r té k e k e t. E n n e k o k a ta lá n a m á j m ű k ö d é s i g y en g e ség én e k , a sze rv ek g ly k o g en sze g én y - ség én ek tu la jd o n íth a tó , m e ly m ia t t a m u n k a közb en tö r té n t e lh a s z n á lá s t n em k ép es o ly g y o rs a n u tá n a ­p ó to ln i, m in t egészség es eg y én n é l. V é g ü l e g y ese tb en a la s s a n em e lk e d ő c u k o rg ö rb e a n o rm á l is n á l n a g y o b b e m e lk e d é s t a d o tt . M in th o g y a m á jb ó l n a g y o b b m eny - n y is é g ű g ly k o g e n a l ig m o b il izá ló d ik , a h y p e rg ly k a e mia az a s s im i la t io -z a v a r e g y ik tü n e te le h e t, a m in t a z t Lan­dau is h isz i. A m íg te h á t a c u k o rem e lk ed é s k iseb b fo k a

a c u k o re lh a sz n á lá s fo ly o m án y a , m u n k ak ö zb e n , a m e ly e t a g ly k o g e n sz e g é n y szö v e tek n em k ép esek g y o rs a n p ó to ln i, a d d ig a h y p e rg ly k a e m ia a h ib á s cu k o r fe lv evő k épesség , e se tle g a v é r sz é n sa v d ú s v o l ta és O -szegény - sége m e l le t t a c u k o rk ö z p o n tra k i f e j te t t izg a lo m e red ­m é n y e is leh e t.

E z u tá n b izo n y o s g y ó g y sz e re k n e k az o rg a n o v eg e - t a t i v re n d sz e r ú t já n a v é r c u k o r tü k ö r re g y a k o ro l t b e­fo ly á s á t v iz sg á lta m . G la n d u i t r in az e lső k é t ó rá b a n (su b c u ta n a d v a e g y í io lá t a R ic h te r - fé le k ész ítm én yb ő l) em e lk e d és t lé te s í te t t , a 3. ó rá b a n sü l ly e d é s t, a m e ly 3 ese tb en a n o rm á l is a lá s z á l l t a lá . Lévai és W aldbauer sz e r in t a p a ra th y re io id e a in t r a v é n á s á n a d v a 2 ó ra ala t t f e j t i k i a le g e rő seb b h a tá s t , m íg a ca lc iu m 3 ó ra mú lv a . A z a t ro p in m in t d e p re sso r 1 k ö n n y ű és 1 sú ly o s e se t­ben 30 p e rc m ú lv a o k o zo tt v é rc u k o rs ü l ly e d é s t, am i 3 sú ly o s e se tb e n 60 p e rc m ú lv a k ö v e tk e z e tt be. Modra- kovszky s z e r in t k is a d a to k a v a g u sv é g z ő d é s t a p a n - k re a s b a n b é n í t já k , e l len b en n a g y a d a g o k a se c re t ió t fo k o zzák ; a h a tá s te h á t az a d a g o k n a g y s á g a sz e r in t k ü lö n b ö ző leh e t. C a + n o v a t ro p in ra 2 e se tb e n m in d k ét ó rá b a n sü l ly e d é s m u ta tk o z o tt . A d re n a l in ra 6 sú ly o s ese tb en 20—40 p e rc m ú lv a é t re e l a h y p e rg ly k a e m ia m a x im u m á t; de n é h a csö k k en és m u ta tk o z o t t em e lk ed és h e ly e t t , a m irő l H etényi is m eg em lék ez ik . A z a d r e n a ­l i n r a ta lá lh a tó c u k o rem e lk ed é s n em o ly n a g y m é rté k ű, m in t sz ő lő c u k o rn a k p e r os v a ló a d á s a u tá n .

E re d m é n y e im e t a k ö v e tk ező k b en fo g la lh a to m össze : g iim ő k ó rb an szen v ed ő b e te g e k le g n a g y o b b ré szé ­n é l ( fő leg I I . és I I I . s tá d iu m b a ta r to z ó lá z a s és lá z ­ta la n e se te k k ép e z ték a v iz s g á la t tá rg y á t ) a v é rc u ko r- é r té k e k a n o rm á l is h a tá r o k k ö zö tt m o zo g n ak és csak k é t e se tb e n k a p ta m h y p o g ly k a e m iá t . A z ese tek eg y ré széb e n az o n b an , és ide fő leg a sú ly o s láza s ese tek ta r to z n a k , a re n d esn é l m a g a sa b b é r té k e k e t k a p ta m ; e n n e k o k á t a z o n b a n n em c su p á n a láz képezi.

25 és 50 g d e x tro s é ra tö r té n t m e g te rh e lé s re az em e lk e d és m a x im u m a tö b b n y i re 30 p e rc m ú lv a k ö v e t­k e z e tt be ; te s tm o z g á s , m in t m u n k a u tá n a v é rc u k o r- em e lk ed és re n d s z e r in t n e m o ly n a g y és n é m e ly e se t­b e n v a la m iv e l k éső b b en is k ö v e tk e z ik be. Ü g y lá ts z ik te h á t , h o g y a g ü m ő k ó r b izo n y o s a la k ja ib a n a sze rv eze t a m u n k a á l ta l e lő id é z e tt ég é s i fo ly a m a to t (e lh a sz n á­lá s t) n em k épes o ly g y o rs a n k ie lé g íte n i, m in t n o rm ál is k ö rü lm é n y e k kö zö tt.

A kir. m agy. Pázm ány P éter Tudom ányegyetem III. számú belk lin ikájának közlem énye (igazgató: báró

K orányi Sándor dr. egyetem i ny. r. tanár).

A sk lerosis m ultip lex kóroki v izsgálata.*

í r t a : Fejér Árpád dr., ta n á rs e g é d .

A sk le ro s is m u l t ip le x k l in ik a i k ép éb en je len tk ező e x a c e rb a t ió k és- s p o n tá n re m is s ió k é r le l té k m eg ré geb b i sze rző k b en a g y a n ú t , h o g y e b e te g sé g e t v a la m i ly e n fe r ­tő ző á g e n s o k o z h a tja . A k ó rs z ö v e tta n i v iz s g á la to k ek k o r m ég — m in te g y 30—40 é v v e l eze lő tt — e g y a n ú t n em l át ­s z o t ta k a lá tá m a s z ta n i , á m b á r — m in t Siem erling í r j a — Rindfleisch 1863-ban h a n g s ú ly o z ta m á r a g y u l la d á s o s é r fa le lv á l to z á s o k a t. A Strüm pell-fé le en d o g en e lm é le t: h o g y be lső oko k h ozzák lé t re e m eg b e te g ed és t, a k ü lső k csa k m in t k iv á l tó tén y ez ő k k e rü lh e tn e k szóba és h o gy a k ó rs z ö v e tta n i k ép b en e lső d leg es a g l ia b u r já n z á s , n em k e d v e z e tt az a e t io lo g ia i k u ta tá s n a k . C sak a m ik o r 1911-ben, i l le tő le g 1914-ben Siem erling és Raecke és u t á ­n u k a k u ta tó k e g y része o d a n y i la tk o z o tt , h o g y a skle-

* 1926 m á rc iu s 20-án az O rv o se g y e sü le tb e n ta r to t t e lő ad ás.

1926. 37. sz. O R V O SI H E T IL A P 997

ro s is m u lt ip le x b e n a k ó rs z ö v e tta n i e lv á l to z á so k g y ul la ­d áso s fo ly a m a t m e l le t t szó ln ak , k ez d e ttek el szé lesebb k ö rb e n a k ó ro k i tén y ező u tá n k u ta tn i . A z e lső id ev ág ó é rd em leg eseb b k ís é r le te t 1913-ben Bullock v ég ez te ( je le n ­leg Gye n év e n sze rep e l az i ro d a lo m b a n ) , a k i eg y sk le ro - s is m u lt ip le x b e n szenvedő l iq u o rá t tö b b n y ú ln a k b ő re a lá o l to t ta ; az á l la to k 13—22 n a p o s in c u b a t io u tá n v é g ­ta g b é n u lá s b a n b e te g e d te k m eg. E g y e se k n é l a b én u lások á tm e n e ti je l le g ű e k v o l ta k és c s a k h a m a r s p o n ta n g y ó ­g y u l ta k , m á so k n á l a b é n u lá s s ú ly o sb o d o tt ; ez u tó b b i á l la to k a t m e g ö lte és k ö z p o n ti id e g re n d s z e rü k e t szö ve t­ta n i la g fe ld o lg o z ta : a g y u k b a n nem , de g e r in c v e le jü k­ben o ly a n e lv á l to z á s o k a t v é l t lá tn i , m e ly ek a sk le ro s is m u lt ip le x n e k fe le ln ek m eg.

Á l la tp a s s e g o k a t n em s ik e rü l t lé te s íte n ie , m ik ro - o rg a n is m u s t sem ta lá l t és te k in te t te l a r r a , h o g y l iq u o ra b a k te r iu m f i l te re n á t sz ű rv e és h u za m o sa b b id ő n k e resz ­tü l 0°-on t a r t v a sem v e s z íte tte el h a té k o n y s á g á t , fi l t r á l ­h a tó v í ru s t , v a g y v a la m e ly v ízb en o ldódó m é rg e t g y an í ­to t t k ó ro k o zó u l, de — m iv e l a b é n u lá so k b izo n y o s in­c u b a tio e lte lté v e l je le n tk e z te k — in k á b b a f i l t rá lha tó v i ru s m e l le t t f o g la l t á l lá s t . Sim onsaak 1914-ben v ég z e tt h aso n ló te c h n ik á jú k ís é r le te i e g y ik éb e n az in t ra c e re b ra - l isa n , i n t r a d u r a l i s a n és az is c h ia d ik u s fe le t t s u b cu ta n o l to t t á l la to k b é n u lá so s tü n e te k k ö z ö tt b e teg e d tek m eg, m á s ik á b a n eg észség esek m a ra d ta k és egészség esek m a ­r a d ta k a n o rm á l is , v a g y lu e se s l iq u o r ra l o l to t t á l la to k is. Sim ons m ik ro o rg a n is m u s t n em ta lá l t , az á l la to k k ö zp o n ti id e g re n d sz e re m a k ro sk o p o sa n ép v o lt, a k ó rs z ö v e tta ni v iz s g á la to k ró l késő bb ó h a j t b eszám o ln i, de ez a m a i n a p ig n em tö r té n t m eg. Bullock n y ú lg e r in e v e lő -k é sz ít- m é n y e i t n em t a r t j a az e m b e r i s k le ro s is m u lt ip le x k ór- sz ö v e tta n i a e q u iv a le n sé n e k , de — ú g y m o n d ■— n em b izo ­n y í ta n a k sk le ro s is m u l t ip le x e llen sem ; u g y a n íg y v éle ­k e d ik Siem erling is a K l in is c h e W o c h e n sc h r i f t s z á m á ra 1924-ben m e g ír t re fe rá tu m á b a n , am e ly b e n p e d ig k i f e je ­z e tte n h a n g sú ly o z z a a sk le ro s is m u lt ip le x e t m in t f er ­tő ző b e teg sé g e t.

K ulin és Steiner 1917-ben a z t a n a g y fe l ­tű n é s t k e ltő k ö z lés t te t té k , h o g y h á ro m k eze le tlen , f r is s sk le ro s is m u lt ip le x b e n szenvedő b e teg l iq u o rát (0'2—0'4 cm 3) és d e f ib r in á l t v é ré t n y u la k b a és te n ge r i ­m a la c o k b a o l tv a — a te n g e r im a la c b a in t ra p e r i to n e a l i- san , a n y u la k b a a l iq u o r t in t r a o c u la r is a n — az á l lato k eg y része m e g b e te g e d e tt, m á s ik része eg észség es m a ra d t . A m eg b e te g ed és 3 n a p tó l 12 h é t ig te r je d ő in c u b a t ió s idő u tá n je le n tk e z e tt és v a g y a b b a n n y i lv á n u l t , h o g y az á l la ­to k m ú ló je l le g ű v é g ta g p ra s e s is e k e t k a p ta k , v a g y abb a n , h o g y a b é n u lá s a d e x i tu m fo k o zó d o tt, v a g y v ég ü l, h og y so v á n y o d ta k , m a ra s m u s o s a k le ttek . M a k ro sk o p o sa n az á l la to k id e g re n d sz e re ép n ek lá tsz o t t , m ik ro sk o p o s viz s ­g á la to k ró l k ö z lés ez id e ig h iá n y z ik .

S ze rző k az e lp u s z tu l t á l la to k sz ív v é réb en , m e ly ­n e k b a k té r iu m o s s te r i ls é g é rő l m eg g y ő ző d tek , leptospirá- kat észleltek a p a ra b o lo id c o n d e n so rra l v a ló v iz s g á la t re n d é n . E k é p le te k m é rsé k e lt é lén k sé g g e l m o zo g tak , m o z g á su k in k á b b fé re g sz e rű , m in t fú ró je l le g ű v o lt, tö b b p é ld á n y v ég é n eg y g o m b sze rű fé n y tö rő b b m e g v a s ta g o - d á s v o l t ész le lh e tő . F e s té sü k le g jo b b a n a Loeffler-fé le p á c fe s té sse l s ik e rü l t , a m i a n eh éz m e g fe s th e té s m e l­le t t szól.

Kulin és Steiner le í rá s a s z e r in t a p a r a s i tá k k a r ­csú , f inom k ép le te k , m e ly ek n e k n a g y s á g a , a la k ja a W eil-féle b e te g sé g k ó ro k o z ó já ra , a s p i ro c h a e ta ic te ro - g e n e s re em lék e z te t; h o sszu k ré szb en eg y v ö rö s v é r te st á tm é rő jé n e k m eg fe le lő , részb en a n n a k tö b b szö rö se , de v a n n a k a v ö rö s v é r te s t á tm é rő jé n é l k iseb b eg y ed ek is; v a s ta g s á g u k á t la g cseké lyebb , m in t a W eil-té\e b e te g ­sé g k ó ro k o z ó já é és v a n n a k k ü lö n ö se n g ra c i l is k ép le tek . A k a d o ly a n a la k is, a m e ly m in te g y h u rk o t a lk o t s a ját tes tév e l. E m ik ro o rg a n is m u s n a k sza b á ly o s , m e re v csa- v a r u la ta i n in csen e k . S zerző k sz e r in t az e lh u l lo t t ál l a ­to k m á já b a n is s ik e rü l t a Levaditi-iéle ezü s tö zésse l e k é p le te k e t k im u ta tn io k , h o lo t t is azo k n em a sze rv - p a re n c h y m á b a n , de az e rek lu m en éb e n fo g la l ta k h e ly et. E g y k éső b b i k ö z lem én y ü k b en , 1920-ban, e m á jm e tsz e ­te k m ik ro p h o to g ra m m ja i t k ö z lik s ú ja b b e se te k rő l szá ­

m o ln a k be: 13 o l to t t ese tü k b e n ö tsz ö r é r te k el p o s it iv e re d m é n y t, je lese n a f r is s k ez e le t len ese tek b en . E gy ik k ö v e te lm é n y ü k te h á t, h o g y f r is s ese tek b ő l o l ta s s a n ak az á l la to k (n y u la k és te n g e r im a la c o k ) , a m á s ik — te­k in te t te l az á l la to k k ü lö n b ö ző é rz é k e n y sé g é re e v í ru s ­s a l szem b en —, h o g y e g y a zo n ese tb ő l s z á rm a z ó a n y a g ­g a l (v é r re l és l iq u o r ra l ) e g y s z e r re tö b b á l la t fe r tő z - tessék .

A z e lh u l lo t t á l la to k sz ív v é ré v e l ú ja b b á l la to k n é h á n y p a ssa g e -b a n fe r tő z h e tő k v o lta k . A z á l ta lu k le í r t le p to s p i rá t a sk le ro s is m u lt ip le x k ó ro k o z ó já n a k te kin ­t i k és m u n k á s s á g u k h e lye , S tr a s s b u rg , t is z te le té re spirochaeta argentinensisnak n ev ez ik el.

Kulin és Steiner k ís é r le te i t 1918-ban P á r iz s b a n Marinesco m e g ism é te lte és k é t ese t k ö zü l eg y b e n a te n g e r im a la c o k v e n tr ic u lu s l iq u o rá b a n e g y a n é m e t sze rző k á l ta l le í r th o z fe le tté b b h a so n ló sp iro c h a e ta fé le - ség e t ész le lt, de csak p a ra b o lo id c o n d e n s o r ra l nézv e ; e v iz s g á la to k a t P ettit és Roux is e l le n ő r iz té k és m e g e rő ­s íte tté k .

1920 ő szén k a p c so ló d ta k be az én v iz s g á la ta im , a m e ly e k n e k eg y ré sz é t n é h a i J e n d r a s s ik p ro fe ssz o r úr k l in ik á já n v ég ez tem s m e ly ek e t a z ó ta á l la n d ó a n fo ly­ta t ta m .

K ulin és Steiner v iz s g á la ta i t Rothfeld, Freund és H ornovszky m ég a h á b o rú b a n v é g z e tt k ís é r le te ik a la p ­já n m e g e rő s íte n i n em tu d tá k ; m u n k á ju k csa k 1921-ben je le n t m eg. E sze rző k v iz s g á l ta ese tek b en s p iro c h a eta so h a sem v o l t k im u ta th a tó , az e lp u sz tu l t , v a g y m eg ölt á l la to k g y u l la d á s o s je le n sé g e k e t m u ta t ta k . S p iro c h ae - t á r a n e g a t iv e re d m é n y ű e k Olsen és H auptm ann v iz s ­g á la ta i is, u tó b b i az o n b a n Kulin és Steiner p o s i t iv k í ­sé r le te iv e l szem ben a m a g á é t n em t a r t j a p e rd ö n tő n e k. N e g a t iv e re d m é n y rő l sz á m o ln a k be to v á b b á B irley és Dudgeon 13 e se tü k k a p c sá n 1921-ben és leg u tó b b 1923-ban Collins és Noguchi.

N a g y o b b szá m m a l v a n n a k a K uhn és Steiner v iz s g á la ta i t m e g e rő s ítő k ö z lések : Kalberlah n y u la k a t i n t r a d u r a l i s a n o l tv a eg y sk le ro s is m u lt ip le x b e n szen ­vedő fé rf i l iq u o rá v a l b é n u lá so s tü n e te k e t ész le lt, az á l la to k v é réb en , in v iv o v iz sg á lv a , eg y a s p i ro c h a eta a rg e n t in e n s is h e z m eg leh e tő se n h aso n ló , — b á r az á b ra s z e r in t azza l k o rá n ts e m m eg eg y ező — s p i ro c h a e tá t t a­lá l t és e k é p le te t az á l la to k m á já b a n a p a re n c h y m á ba n is (K uhnékkal e l le n té tb e n ) s ik e rü l t k im u ta tn ia .

E zze l k ö rü lb e lü l eg y id ő b en tö r té n t , h o g y a n y ú l- s p i ro c h a e ta le le te k é r té k e lé sé t v issz a m e n ő le g is k om o ly veszed e lem fe n y e g e tte : A rzt és K erl k im u ta t tá k u g y a n is , h o g y eg y es n y ú lte n y é sz e te k n a g y sz á z a lé k b a n eg y s p iro c h a e ta fé le sé g g e l fe r tő z ö tte k . E k é rd é sse l számos m u n k a fo g la lk o z o tt azó ta . M e g á l la p íto t tá k , h o g y e s p iro c h a e to s is e l te r je d e ttsé g e á l ta lá n o s és E u ró p a n y ú l- te n y é sz e te ib e n é p p ú g y m e g v a n , m in t A m e r ik á b a n , to ­v áb b á , h o g y e n y ú lb e te g sé g le g in k á b b a g e n i ta l is a ctu s ré v é n te r je d . K ó ro k o z ó ja m o rp h o lo g ia i la g a s p iro c h ae ta p a l l id á tó l e l n em k ü lö n í th e tő ; Noguchi a le c to s p ira c u n ic u l i e ln ev e zés t a já n l ja . A z az o n b a n n em lá tsz ik v a ló sz ín ű n e k , h o g y Kalberlah s p i ro c h a e tá ja i ly e n s p i ro ­c h a e ta c u n ic u l i len n e , m á r csak a n a g y sá g b e l i k ü lö nb ­ség m ia t t is ; az övé u g y a n is a l ig n a g y o b b eg y v ö rö s- v é r te s t á tm é rő jé n é l . Kalberlahnák k éső bb h á ro m n y ú l- p a ssa g e -b a n s ik e rü l t e s p i ro c h a e tá já t f e n n ta r ta n ia , ezen á l la to k is v é g ta g p a re s is t k a p ta k ; de a s p iro c ha e tá t ezen ese te k b en G iem sa -fes tésse l n em s ik e rü l t f e l tü n­te tn ie . S p iro c h a e ta s z e rű k é p le te k e t t a lá l t n é g y esetb en Pettit, a k i m a jm o k b a és n y u la k b a s u b d u ra l is a n o l to t t s k le ro s iso s l iq u o r t : az á l la to k fe ltű n ő e n rö v id idő — 6—9 n a p — a la t t p u s z tu l ta k el és l iq u o ru k b a n o ly a n k ép le ­te k ta lá l ta t ta k , m e ly k é p le te k e t szerző a la k ju k ró l m ik ro - o rg a n is m u s S -n ek n e v e z e tt el, de a m e ly e k n e k a s p i ro­c h a e ta a rg e n t in e n s is se l v a ló a z o n o ssá g á ró l n em tu d

998 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

n y i la tk o z n i . S p iro c h a e ta s z e rű le le trő l sz á m o ln a k m ég be 1924-ben Adams, Blacklock, Dunlop és Scott, m in t közös sze rző k és v é g ü l 1923-ban Jensen és Schroeder is. E lő b b iek n é h á n y o l to t t á l la tu k be lső sze rv e in ek v izes e in u ls ió já b ó l k é sz ü lt és fe s te t t k én e tek b en le p to spirá k - lioz h a s o n la to s k é p le te k e t ta lá l ta k a Fontana-féle im - p re g n a t ió v a l és a Bccker-fé le ta m in p á c -c a rb o lfu c h s in - fes tésse l. U tó b b ia k h é t b e teg v é ré v e l és l iq u o rá v a l o l­to t ta k n y u la k a t és te n g e r im a la c o k a t és az e g y ik n y úl ­n a k v e n t r ic u lu s l iq u o rá b a n a P etiit l e í r t a m ik ro o rg a - n ism u s S -hez fe le tté b b h a so n ló k é p le te k e t ész le ltek.

A m a g a m k ís é r le te i re n d jé n ö t esz ten d ő a la t t 72 k l in ik a i la g b iz to sa n sk le ro s is m u lt ip le x b e n szenvedő b e teg b ő l eszközö ltem á l la to l tá s o k a t . E ze n 72 e se t közü l f r is s és k eze le tlen , a c u t je l le g g e l b író 27 v o lt ; a ré g eb b i ese tek n a g y o b b részéb en is a v iz s g á la tk o r ro ssz a b b od á s á l lo t t be, h iszen a b e teg ek ép p en e m ia t t k e re s té k fe l a k l in ik á t . 28 ese tb en a b e teg ek l iq u o rá v a l is v ég ez tem á l la to l tá s o s k ís é r le te t. K ís é r le t i á l la ta im jó ré sz e te n ­g e r im a la c v o lt, fő k é n t az első esz ten d ő k b en , a k k o r ib a n t. i. az a k tá k a n y ú l s p i ro c h a e ta c u n ic u l i ra n ézv e m ég k o rá n ts e m v o l ta k le z á rv a . A d e f ib r in á l t b e te g v é r 1—2 cm 3-ét, ső t o ly k o r 5 cm 3-ét is a te n g e r im a la c h a sü ré b e fecsk en d ez tem és az á l la to t iz o lá l ta n ta r to t ta m . A te n ­g e r im a la c o k á t la g 14—30 n a p a la t t p u s z tu l ta k el, k ise b b ­sé g ü k rö v id eb b , i l le tő le g h o sszab b id ő a l a t t is. N éh á n y n a p p a l h a lá lu k e lő tt é tv á g y ta la n u l , fe lb o rz o lt sző rze t­te l g u b b a sz to t ta k . E g y ik é n é l-m á s ik á n á l m ú ló v é g ta g - p a re s is t ész le ltem , tö b b en k ö zü lü k 12—24 ó rá v a l a n te f inem m u ta t ta k b é n u lá so s tü n e te k e t és csa k eg y e l­enyésző k iseb b ség , a l ig ö t á l la t , tü n te te t t fe l m á r h a lá la e lő t t n é h á n y n a p p a l v é g ta g b é n u lá s o k a t. A leg tö b b e se t­bő l k é t á l la to t o l to t ta m e g y id e jű le g k ü lö n b ö ző v é r ­m en n y iség e k k e l, de v o l ta k esetek , a m e ly e k n é l tö b b e t is. A z o l to t t v é r m en n y isé g e és a h a lá l b ek ö v e tk ez tén ek id e je k ö z ö tt h a tá r o z o t t ö ssze fü g g é s t k im u ta tn i n em t u ­dok. A z e lh u l lo t t á l la to k a t leh e tő sé g s z e r in t a z o n na l b o n co ltam . Ig a z u g y a n , h o g y a k á rh á n y s z o r csa k 12 ó rá ­v a l p o s t m o rte m , ezzel szem ben tö b b á l la to t u to lsó vo- n a g lá s á b a n m e g ö ltem és e j te t te m m eg rö g tö n a v iz s g á­la to t . A z e re d m é n y e g y ö n te tű v o l t : a sz ív p u n c t ió v a l P o s f f w - p ip e t tá v a l n y e r t v é rc se p p p a ra b o lo id conden- s o r ra l v iz s g á lv a töb b -k ev eseb b , n é h a ig en szám os, a Kuhn-Steiner l e í r ta le p ro sp irá h o z te l je s e n h a so n ló k é p ­le te t m u ta to t t , m e ly n ek a la k já ró l , n a g y s á g á ró l , m o zg á ­s á ró l u g y a n a z t k e llen e e lm o n d an o m , a m i t K uhn és Steiner m u n k á in a k tá rg y a lá s a k o r az elő bb e lm o n ­d o tta m .

A z á l la to k m a k ro sk o p o s b o n c le le te le g g y a k ra b b a n n a g y a n a e m iá t tü n te te t t fö l; m á s ese tek b en v é rz é se ­k e t ta lá l ta m és sz e rv ü ln i k észü lő v é r t az á l la to k mell- és h a s ü ré b e n ; az ese tek eg y m á s ik ré széb e n m e g in t lá tn i v é l te m a z o k a t az e lv á l to z á so k a t, a m e ly e k e t m in t g y ul ­la d á s o s a k a t Rothfeld, Freund és Hornovszky, m a jd p e d ig le g u tó b b H ornovszky és Rothfeld í r t a k le.

A z e lh u l lo t t m a la c o k sz ív v é ré b ő l s te r i ls é g i p ró b á t v ég ez tem b o u i l lo n b a és fe rd e a g a r r a v a ló o l tá s s a l és ig a z á n b izo n y ító e re jű n e k csak a z o k a t az ese te k e t is m e r ­tem el, a m e ly e k b e n a tá p ta la jo k s te r i le k is m a ra d tak .

P a s s a g e -o l tá s o k c é l ja i r a n é h á n y csepp sz ív v é r t p h y s io lo g iá s k o n y h a s ó v a l h íg í tv a to v á b b i te n g e r im a la ­co k b a o l to t ta m ; íg y 10 ese tb en s ik e rü l t 4—8 á l la tp as - sa g e - t v ég ezn em p o s i t iv v é rs p iro c h a e ta - le le t te l .

N ehezebb v o l t e k é p le te k n e k fe s té sse l v a ló f e l tü n ­te té se és hozzá m in d e n e k e lő t t ig en v é k o n y k ész ítm é ny szü k ség es. J ó l b e v á lt a K uhn és Steiner a já n lo t ta Loeffler-fé le c s i l ló fe s té s , b á r a p ra e p a r a tu m leg jo b b ig y ek v ése m m e l le t t is g y a k r a n n em s ik e rü l t . A Giemsa- fé le fe s té s h o sszab b id ő n á t f o ly ta tv a , a leg tö b b szö r

n a g y o n is h a lv á n y a n , a l ig ész rev e h e tő en fe s te tte m eg a k ép le te k e t, de a z e re d m é n y ja v u l t , h a H offm ann e l­j á r á s a s z e r in t az íg y m e g fe s te t t k é sz ítm é n y e k e t sö té t lá tó té rb e n v iz sg á l ta m . A leg jo b b k é p e k e t v é g ü l is úg y n y e r te m , h o g y m in t Becker, c a rb o l fu c h s in n a l fe s te tte m , c sa k h o g y m e llő z tem a p á c o lá s t és a m e le g íté s t : e sze­r i n t a v é rk e n e te k e t 30 m á so d p e rc ig o sm iu m g ő zö k k e l te l í te t t lev eg ő b en ta r to t ta m (egy szé lesebb n y a k ú po r ­ü v eg b en ), m a jd a p ra e p a r a tu m o t h á ro m sz o ro sa n h íg í ­to t t Ziehl-Neelsen-fé\e c a rb o lo s fu c h s in n a l fé l ó ra hosz- sz a t h id eg en fe s te tte m . A z íg y m e g fe s te t t k é p le te k m e g ­eg y e zn i lá ts z a n a k az o k k a l az a la k o k k a l, a m e ly e k e t az em b er a sö té t lá tó té rb e n m o zo g n i lá to t t . S a jn o s , Kulin és Steiner n em k ö zö ltek v é rk é p e ik rő l m ik ro p h o to g ra m - m o t, ú g y h o g y az i ly m ó d o n v a ló ö s s z e h a s o n l í tá s ra n em n y í l t a lk a lm a m .

V iz sg á lta m n é h á n y c o n tro l lá l la to t is o l ta t la n u l , v a g y m á s b e teg sé g b en szen v ed ő k v é ré v e l o l tv a , n e g a ­t i v s p i ro c h a e ta le le t te l . K e v é s sz á m ú c o n tro l lá l la tot v iz s ­g á l ta m csu p á n , m in te g y h a to t , a n n y iv a l is in k áb b , me r t Steiner 1922-ben m e g je le n t m o n o g ra p h iá já b a n o d a ­n y i la tk o z ik , h o g y szám o s ép te n g e r im a la c c a l n e g a tív e re d m é n y e i v o l ta k . V iz s g á la ta im b a n fe l tű n ő v o lt az on ­b a n az, h o g y m íg az ő szi és té l i h ó n a p o k b a n a s k le ro ­s is m u lt ip le x b e n szen v ed ő k v é ré v e l o l to t t á l la to k na ­g y o b b ré sz t e lp u sz tu l ta k , a d d ig a ta v a s z i és n y á r i hó ­n a p o k b a n o l to t ta k tú ln y o m ó tö b b ség e é le tb e n m a ra d t , m ég a k k o r is , h a a le g fr isse b b , g y o rs a n p ro g re d iá ló ese t v é ré v e l v a g y l iq u o rá v a l o l ta to t t . É s ez a tö rvé n y - sz e rű sé g é v rő l-é v re m e g ism é tlő d ö tt . E z az ész le lés nem szó lt b iz o n y sá g g a l az in fe c t ió s e lm é le t e l len , m e r t ig en v a ló sz ín ű n e k lá tsz o tt , h o g y ta v a s s z a l és n y á ro n a bő ­ség es zö ld tá p lá lé k és a m e le g k ö v e tk e z té b e n — h iszen a te n g e r im a la c o k a h id e g g e l szem ben ig e n é rzék e n y ek — az á l la to k k edvező bb é le t fö l té te le k közé k e rü lv e res is - ten seb b e k az in fe c t ió v a l szem ben . E z é r t eg y té l i k ís é r ­le t i so ro z a to m b a n az e g y a zo n e se tte l o l to t t e g y ik ál la ­to t s z á ra z ta k a rm á n y o n ta r to t ta m , a m á s ik n a k zö ld ség­fé lé k e t a d a g o lta m . V a ló b a n , ez u tó b b i á l la to k re s iste n - seb b ek n ek b iz o n y u lta k , a n é lk ü l az o n b an , h o g y a n y á ri o p t im u m o t e lé r té k v o ln a .

E g y v é le t le n le le t re n d jé n — eg y tu b e rc u lo s is b a n e lp u s z tu l t te n g e r im a la c sz ív v é ré t 24 ó rá v a l p o s t m orte m v iz s g á lv a — e c o n tro l lá l la t v é ré b e n is n a g y sz á m m a l é sz le lh e tte m K uhn-Steiner l e í r ta s p iro c h a e tá k a t. E t tő l k ezdve re n d sz e re se n v iz s g á lv a c o n t ro lá l la to k a t m á s b e­teg sé g b e n szen v ed ő k v é ré v e l o l tv a , v a g y a n é lk ü l is, megállapíthattam, hogy 56 állat közül 23-ban vo lt posi­tiv spirochaetáleletem. Á t la g 5—24 ó r a p o s t m o r te m a le g a lk a lm a s a b b id ő p o n t a p o s i t iv le le tre és eg y ik -má s ik ese tb e n h u za m o sa b b id e ig k e l l k u ta tn i sp iro c h a e ta s ze rű k é p le te k u tá n : b iz o n n y a l i ly e n ese te k e t n é z h e tte m el a k ez d e ti v iz s g á la ta im fo ly a m á n m e g e j te t t cse k é ly számú e o n tro l l ja im b a n . E zen le le te k e llen m in d e n e k e lő tt az t az e l le n v e té s t le h e tn e fe lh o zn i, h o g y a s p iro c h a e ták — h a u g y a n azok — p o s tm o r ta l is a n v á n d o ro l ta k fe l a v é rp á ly á b a és ez sú ly o s é rv K uhn és Steiner le le te iv e l szem ben is, e la n n y i ra , h o g y Steiner ré sz le te se n k i té r e r re m o n o g ra p h iá já b a n és e l le n é rv ü l fe lhozza, h o g y ő k az élő á l la to k v é ré b e n is k i tu d ta k m u ta tn i sp iro cha e - tá t . J ó m a g a m e z u tá n szám o s lá ts z ó la g eg észséges és a W a sse rm a n n - re a c t ió h o z e lv é re z te te n d ő te n g e r im a la c o n v ég ez tem sz ív p u n c t ió t , és a v é r t részb en n a t r iu m c i tr á t - o ld a tb a n , ré szb en ü v e g g y ö n g g y e l d e f ib r in á lta n , ré szb en az o n m ó d v iz s g á l ta m p ra b o lo id -c o n d e n s o r ra l : ö t i ly e n ese tb e n s ik e rü l t a m á r jó l is m e r t s p i ro c h a e tá k a t m eg ­ta lá ln o m .

Steiner é rv e i m e l le t t m e g e m lít i a z t is, h o g y ő k az e lh u l lo t t te n g e r im a la c o k és n y u la k b a n e g y a zo n sp iro-

1926. 37. sz. O K V O SI H E T IL A P 999

c h a e ta fé le sé g e t lá t tá k , a m i a m e l le t t szó l, h o g y a ké p ­le t az á l la tb a b e o l ta to t t . K é ső b b i n y ú lv iz s g á la ta im a l ­k a lm á v a l azo n b an m ó d o m v o l t n ek em e k é p le te k e t o l tás k ö v e tk e z té b e n e lp u sz tu l t , v a g y m á s m ó d o n — pl. in s ul in b y p o g ly k a e m iá s re a c t ió b a n m e g h a l t n y u la k v é ré b e n —

ész le lnem .

V é g ü l a d ia g n o s is b iz to s í tá s á ra Kulin és Steiner a z t k ív á n já k , h o g y a s p i ro c h a e ta az á l l a t m á já b a n ezüs- tözés ú t já n k im u ta th a tó le g y e n : ig a z u g y a n , h o g y ez n e k ik m in d ö ssz e csak ö t ese tb e n s ik e rü l t . E v iz s g á la to k ­k a l k l in ik á n k o n dr. Ném eth László fo g la lk o z o tt . V iz s ­g á la ta ib ó l k id e rü l t az, h o g y a n o rm á l is á l la to k m á já ­b an , fő k é n t az e re k lu m en éb en , u g y a n a z o k a sp iro c h ae ta - f o r m á jú k é p le te k lá th a tó k , m in t a K uhn-St einer ék k ö ­zö lte m ik ro p h o to g ra m m o k b a n .

D e az e lm o n d o tta k a la p já n fe lv e tő d ik a k é rd é s : m ik ro o rg a n is m u s -e ez a k ép le t, a v a g y ta lá n m ű te rm é k! Collins és Noguchi n e g a t ív k ís é r le te ik rő l b eszám o ló m u n k á ju k b a n a sö té t lá tó té rb e n lá t ta k o ly k o r o ly a n k ép le te k e t, m e ly ek ő k e t a Kuhn-Steiner-íéle sp iro c h a e - t á r a em lé k e z te tté k és ezek e t tö n k re m e n t v ö rö sv é r te ste k - bő l e red ő k n ek n y i lv á n í to t tá k . Eberson h e re sy p h i l ise s n y u la k h e re p u n c ta tu m á b a n is lá to t t o ly a n k ép le te k e t, m e ly ek a n é m e t i ro d a lo m b a n p s e u d o s p iro c h a e ta n év en sze rep e ln e k és ez a la k o k a t v ö rö s v é rs e j te k b ő l s z á rm az ó k ­n a k te k in t i . E fö lte v é s az o n b a n n em lá ts z ik v a ló s z ín ű ­n ek ; Collins és Noguchi e g y é b k é n t is csa k a sö té t lá tó - te re s k ép b ő l í té ln e k . A z á l ta la m h a s z n á l t ig e n in ten s iv fe s té s szépen fe l tü n te t i ú g y a sp iro c h a e ta k é p le te k et, m in t a v ö rö s v é rs e j t tö rm e lé k e k e t is, m e ly ek u g y a n a le g ­k ü lö n b ö ző b b a la k o k a t m u ta t já k , de m erő b e n k ü lö n b ö z ­nek a K uhn-St einer ék és a m a g a m lá t ta és fe s te tte k é p ­le tek tő l. S ú ly o sa b b az az e l len v e tés , h á th a ig e n finom f ib r in fo n a la k ró l v o ln a szó és e g y -eg y i ly e n f ib r in fo n á l v ég é v e l v é r le m ezk é k h ez ta p a d v a a g o m b o s fe jű s p i ro ­c h a e ta b e n y o m á sá t k e lth e tn é . E l le n e szó l ennek , h o gy e k ép le te k ö n á l ló a n h u l lá m z ó m o z g á ssa l v á l to z ta t já k h e ly ü k e t, h o g y T K c if/e rf-festésse l id e i rá n y u ló v iz sg á la ­ta im re n d é n fe l tü n te tn e m nem s ik e rü l t és b ő g j ’ a ten ­g e r im a la c s z ív p u n c t ió já v a l n y e r t v é r t a n n a k a lv a d á - s á ig p e rc e n k é n t k ik e n v e és m eg fe s tv e , az a lv a d á s felé köze led v e e k é p le te k e t m e g sz a p o ro d n i n em lá t ta m . K ét ­sé g te le n b iz o n y íté k o t e k é p le te k in ik ro o rg a n is m u s ter - m észe te m e l le t t v a g y a te n y é sz th e tő sé g ü k a d h a tn a , v a g y s ik e re s fe l tü n te té s ü k o ly közegben , m e ly b en sem a v ö rö sv é r te s te k , sem a f ib r in n em z a v a rh a tn a k . E z u tó b b i fö l té te l a b é lh u z a m b a u lá ts z ik a d v a len n i, h iszen ha a k é p le t v a ló b a n m ik ro o rg a n is m u s , a k k o r a le g v a ló sz í­n ű bb , h o g y a b é lc sa to rn á b ó l sz á rm a z ik .

A te n y é s z té s t ú g y k ísé re lte m m eg , h o g y n é h á n y (10 d a ra b ) p o s i t iv le le te t ad ó m a la c v é ré t ré szb en az Uhlenhut-fé\e tá p ta la jb a , ré szb en a Noguchi á l ta l le g ­ú ja b b a n a já n lo t t fé lfo ly ó s a g a rb a o l to tta m . E v iz s gá la ­to k nem v ez e ttek e re d m é n y re .

E k é p le t m eg k e resése az á l la t i b é l t ra k tu s b a n n em kö n n y ű , ha te k in te tb e v esszü k nehéz m eg festhe tő ségél egy fe lő l, m á s fe lő l m eg az t, h o g y a bé lbuzam cau d a lis ré sz e i fe lé re n g e te g m ik ro o rg a n is m u s s a l ta lá lk o z u n k. A bé lh u zam le p to sp irá iv a l u tó b b i idő ben a z a m e r ik a i Parr fog la lkozo tt k im e rítő en . M u n k á já n a k idevágó ré ­szébő l az d e rü l k i, h o g jT a ten g e r im a la co k bele 94%-ban ta r ta lm a z le p to e p irá k a t, m íg a n y u lak é nem . A m ag am v iz s g á la ta ib a n ú g y j á r ta m el, h o g y a n y u la k és a ten g e r i ­m a la c o k c o e c u m ta r ta lm á t — i t t t a l á l t a u g y a n is Parr a leg tö b b le p to s p i rá t — p h y s io lo g ik u s k o n y h a s ó v a l ernu l- g e á lv a B ek e r fe ld - f i l te ren á t szű r tem , a r r a szá m ítv a, hog y — m in t k ö z tu d o m ású — a le p to sp irá k g y a k ra n á t- n ö v ik -á tszö v ik a b a k te r iu m f i l te r t és h o g y e r re az én v iz sg á la ta im ren d én ta lá l t ig en g ra c i l is kép le tek fokozo tt

m é rv b e n lesznek képesek. E k ísé r le tek s ik e r re l já r ta k : e f i l t ra tu m b a n úgy nyálban, m int tengerimalacban ugyanazok a képletek voltak fellelhető k, m in t a vérben. Ebbő l tehát az következik, hogy az állatok vérében látott és megfestett képletek nem mű termékek, hanem a bél­bő l a vérpályába ju to tt mikroorganismusok, melyek rit­kán ugyan, de átmenetelileg olykor in vivo is bejuthat­nak a vérpályába. I n n é t v a n az , h o g y Kuhn-Steiner ék a z o lto tt élő állat v é réb en is k im u ta th a t tá k sp iro c h a e tá - ju k a t és jó m a g a m a co n tro llo k b an is. H o g y i t t csak á t ­m en e ti sp iro c h a e to s is ró l v a n szó, az t k é t te n g e r im ala c o ­m on ész le ltem , m e ly ek n é l 3, i l le tv e 5-ször v ég zett sz ív - p u n c tio a lk a lm á v a l a z t ta p a sz ta lh a tta m , h o g y e k ép le ­tek csak e g y ízben v o lta k k im u ta th a tó k . D e ezen v izs g á ­latokbó l az is következ ik , h o g y a n jn il és te n g e r ima la c b é l t ra k tu s á b a n m o rp h o lo g ia i la g le g a lá b b is azo n o s f a j tá jú sp iro c h a e ta van , am e ly nem tév esz ten d ő össze azzal, am e ly e t Parr az ő m e th o d ik á já v a l a te n g e r im a la ­cok co ecu m áb an lá to t t — és íg y b izony ító e re jé t v esz ít i K uhn-Steinerék azo n á l l í tá s a is , h o g y , m e r t te n g e r i ­m a lac és nyú lban azonos sp iro c h a e tá t ta lá l ta k , a z csak in o k u lá lt m ik ro o rg a n ism u s lehet.

F e ltű n ő , h o g y a Kuhn-Steinerék v iz s g á la ta i t a lá ­tá m a s z tó k ö z lem én y ek g y a k o r ta í r n a k a k ís é r le t i á l la to k b én u lásá ró l. T öbb esetem k a p c sá n m eg erő s íth e te m ezt. Bullock-Gye, a k i eg y f i l t rá lh a tó v i r u s m e l le t t tö r lá n d z sá t, e g y n e u ro tro p v í ru s ra gondol. S ze r in te a b én u láso k k li- n ik a i la g is kü lö n b ö zn ek azok tó l, am e ly ek n y u la k n á l ger in cv e lő , absoessus, ger in co sz lo p tö rés, cy s tice rcu s és ap ró vérzések fo ly a m á n lépnek fel. K e llő sz á m ú szö ve t­ta n i v iz sg á la ta n in csen , a z eg y 1913-ban k ö zö lt esete p ed ig az in fec tió s th e o r iá t v a lló Simons és Siemerling sz e r in t sem b izony ító . Jensen és Schroeder a b én u lásb an e lp u sz tu l t á l la to k b an lep to m en in g it is t ész le ltek g öm b se j­tes in f i l tra t ió v a l, v a la m in t ve lő s h ü v e ly d eg e n e ra tió t. Blacklock v iszo n t e g y o lto tt és hosszabb b é n u lá sb a n szen­vedő á l la tn á l k é to ld a l i p y ra m isd e g e n e ra t ió t . E g y , min t ­e g y h a t n a p ig a n te e x i tu m h á tsó v é g tag b é n u láso s sk le- ro s iso s v é r re l o lto tt ten g e r im a la cn ak k ö zp o n ti id egre n d ­szeré t Richter Hugó fő o rvos ú r v o l t sz íves m e g v iz sg á ’n i és sz ív es kö z lése s z e r in t az n e g a t iv le le te t a d o tt . A z ál­latok bénulásának oka tehát nem tisztázódott.

E zen v iz sg á la to k m e lle tt nem h iá n y o z ta k o lyanok sem , am e ly ek az em b er i k ö zp o n ti id eg ren d szerb en ig ye ­kez ték a kó rokozó t k im u ta tn i . í g y Schustem ek h á ro m ese tben s ik e rü l t sp iro c h a e ta sz e rű k ép le tek e t lá tn ia, m á ­so k b an az o n b a n — íg y Jahnelnek — nem . Büscher b e teg e a p o p le c t i fo rm in s u l tu s o k k a l ro ssz a b b o d o tt és i ly e n in su l tu s ren d én m eg h a lt. N é h án y f r iss se le ro s iso s gócból

eg y -eg y p la t in k a c sn y i t v ízb en em u lg eá lv a , P . k .-ra l v izsg á lv a , 15 ó rá v a l p o s t m o rte m : rö v id m ozgó sp iro- c h a e tá k a t lá to tt, m elyeke t azo n b an sem kenetben , sem m etsze tben fe ltü n te tn i nem s ik e rü l t . H aso n ló ese tről s z á ­m ol be Speer: 9 ó rá v a l p o st m o rtem a m ed u la o b lo n g a ta - gócból készü lt p ra e p a ra tu m b a n P . k .- ra l v izsg á lv a — h u llám o s m o zg ású , a te ta n u s b a c i l lu s ra v a g y — sp e r­m iu m ra em lékeztető kép le tek v o lta k lá th a tó k . M indezen ese tek szö v e tta n ilag sk le ro s is m u ltip lex sz e l in d en ti- f ik á l ta t ta k , de a lá to t t le p to s p i ra s z e rű k é p le t fe sté sse l v ag y im p re g n á lá ssa l nem v o l t fe ltü n te th e tő . Adams p e d ig a sk le rosis m u ltip lex b e n szenvedő em berek liquo- rá n a k o e n tr i fu g a tu m á t v izsg á lv a , ab b an 41 e se t közül k e ttő b e n sp iro c h a e ta s z e rű k ép le te k e t lá to t t , de ő is csak sö té t lá tó té rb e n ; fe s té sse l f e l tü n te tn ie n é k i sem sik e ­r ü l t . M a g a Steiner is e l ism e r i m o n o g ra p h iá já b a n , h o g y ezen le le tek b iz o n y ító é r té k é b ő l s o k a t le v o n az, h og y e k ép le te k á l la n d ó k é sz ítm é n y b e n fe l tü n te th e tő k n em v o l ta k és a p o s i t iv o l tá s i le le te t köz lő Kálberlah is f ig y e lm ez te t a r r a , h o g y az i ly e n a g y á llo m á n y e m u ls ió-

1000 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

n a k P . k .-os v iz s g á la ta re n d é n lá to t t m ozgó k ép le tek e t csa k n a g y k r i t i k á v a l sz a b a d é r té k e s í te n i .

M a g a m eg y e se trő l sz á m o lh a to k be: egy , m ég a J e n d ra s s ik -k l in ik á n ész le lt és i n t r a v i tá m sk le ro s is la t . a m y o tro p h ic á n a k d ia g n o s t iz á l t b e te g ü n k m e g h a l t b u lb a r is tü n e te k k ö zö tt. A sec tio a lk a lm á v a l a m ed. o b lo n g a tá b ó l eg y p la t in k a c s n y i a n y a g o t p h y s. k o n y h a só v a l e m u lg e á lta m és p a ra b o lo id k o n d e n z o rra l v iz s g á l ta m : több s p i ro c h a e tá ra em lék ez te tő a la k o t lá t ­ta m . F e s té sse l fe l tü n te tn e m e k é p le te k e t n ek em sem s ik e rü l t . E l le n v e té s k é n t fe l le h e tn e ho zn i, h o g y ez az a m y o tro p l i iá s la te ra ls k le ro s is sk le ro s is m u lt ip le x sz e l v o l t k o m b in á lv a ; ám a k l in ik a i k ép és a k ó rs z ö v e ttan i v iz s g á la t a z t n em e rő s í th e t té k m eg .

Adam s s k le ro s is m u lt ip le x b e n szenvedő b e teg e l iq u o rü le d é k é b e n m o zo g n i lá to t t , de fe s té sse l fe l nem tü n te th e tő s p i r o c h a e tá já r a p e d ig az a m eg jeg y zésem , h o g y 20 sk le ro s iso s b e teg l iq u o rc e n tr i f u g a tu m á t m a ­g a m is m e g v iz sg á lta m s k ö z ü lü k eg y b e n ta lá l ta m is n e h á n y s p i ro c h a e tá ra em lék ez te tő k é p le te t, de i ly e n le le tem v o l t eg y idő sebb s p a s t ic u s p a ra p le g iá b a n szen ­vedő h y p e r to n iá s b e teg l iq u o rü le d é k é b e n is, m e ly e se t­ben a s p a s t ic u s p ra p le g ia o k a k im u ta th a tó n em v o lt.

V é g ü l r á k e l l té rn e m Kuhn-Steiner és P ettit m a jo m - o l tá so s k ís é r le te ire is, m e ly ek k ö zü l — ö sszesen k ét á l l a t ­ró l v a n szó — az e lő bb i szerző k d e c e d á lt m a jm á n a k ideg - re n d sz e r i s z ö v e tta n i k ép e — Steiner s z e r in t — te l je se n m e g fe le l t a sk le ro s is m u l t ip le x p a th o l i is to lo g ia i elv á l ­to z á sa in a k . P ettit sz ö v e tta n i v iz s g á la to t n em közö lt. E v iz s g á la to k a t k r i t i k a i la g m é l ta tn i — s a já t k ís é r le te s ta p a s z ta la to k h i j já n — n em v a g y o k k o m p e ten s , csak a te l je ssé g k e d v é é r t k ív á n o m m eg jeg y e zn i, h o g y e m a jo m k ís é r le te k e t H ornowsky és Rothfeld n em ism e ­r ik e l b iz o n y ító e re jű e k n e k . M a g a Steiner is e m lí t i in o n o g ra p h iá já b a n , h o g y en n ek az eg y k ís é r le tü k n e k ö n m a g á b a n v év e te l je se n b iz o n y ító é r té k e n in csen .

V iz s g á la ta im e re d m é n y e k é p e n a k ö v e tk ező k e t m o n d h a to m :

1. A K uhn-Steiner felfedezte spirochaeta nem le­het a sklerosis m ultip lex kórokozója, m ert ez a képlet az egyéb betegek vérével oltott, oltatlan, más betegsé­gekben elpusztult vagy megölt á llatok vérében is k i­m utatható.

2. E képletek m inden valószínű ség szerint lepto- spirák és a nyú lok és tengerimalacok bélhuzamának lakói.

3. H ogy a sklerosis m ultip lexes idegrendszeri el­változás mégis valam ely á lta lunk nem ism ert infectiós ártalom eredménye lehet, az ellen nem bizonyítanak kísérleteim .

A budapesti Pázm ány Péter Tudom ányegyetem I. sz. nő i k lin ikájának közlem énye (igazgató: Bársony János

dr. egyet. ny. r. tanár, t )

Baktérium ok je len tő sége a fo lyások kórtanában.

I r t a : Haisz Dezső dr. k l in ik a i ta n á rs e g é d .

A g e n i ta l is f lu o ro k p a th o g e n e s isé n e k k é rd éséb en , az e s s e n t ia l is v a g in a l is f lu o ro k azok , a m e ly e k m a az é rd e k lő d é s e lő te ré b e n á l la n a k . B á r a p ro b lé m a b o n col­g a tá s a m á r 1892-ben a Döderleinröl e ln ev e ze tt b ac il- lu so k p h y s io lo g iá s je le n tő sé g é n e k fe lism e ré sé v e l m eg ­k ezd ő d ö tt, m é g is a n é m e t g y n a e k o lo g u s tá r s a s á g X IX . n a g y g y ű lé s é n 1925-ben, 17 e lő ad á s és 32 h o zzászó lás u tá n Jaschke, a t l ie m a e g y ik re fe rá ló ja , z á ró sz a v á b a n a z t á l l a p í to t ta m eg, h o g y a m eg o ld ásh o z n em ju to t tu n k so k k a l köze lebb , n em s ik e rü l t u g y a n is e ld ö n te n i az t,

h o g y a fo ly á s a e t io lo g iá já b a n a m ik ro b ism u s , a b io- c h e m ism u s v a g y a h ü v e ly fa l á l ta lá n o s szö v e ti és fu nc - t io n a l is á l la p o ta b ír -e n a g y o b b je len tő ség g e l.

A k u ta tá s o k s o rá n a fo g a lm a k t is z tu lá s á v a l ho l az eg y ik , h o l a m á s ik ré s z le tk é rd é s re te v ő d ö tt á t a s ú ly ­p o n t, m in t o ly a n tén y ező re , a m e ly a h ü v e ly ö n t is z t í­tá s á b a n , tá v o la b b i é r te le m b e n a f lu o r g en e s isé b en le g ­fo n to sa b b n a k lá tsz o tt . Í g y a h ü v e ly b a k té r iu m f ló rá já ­ró l Schlüter k ísé r le te i, a m e ly e k k e l k im u ta t ta , h o g y a p y o g en s ta p h y lo c o c c u s 0\5%, a s tre p to c o c c u s a tá p tala j 0T% s a v ta r ta lm a m e l le t t to v áb b sz a p o ro d n i k ép te len , a f ig y e lm e t in k á b b a h ü v e ly te js a v m e n n y is é g e fe lé te re l té k . A g ly k o g e n ta r ta lo m és a sa v fo k szo ro sn a k v é l t g e n e t ik u s ö ssze fü g g ése (Grüfenberg) az o n b a n m e g ­in g o tt, a m ik o r k id e rü l t , h o g y a p ra e m e n s t ru a l is v é r­b ő ség g e l em elkedő g ly k o g e n m e n n y isé g a s a v ta r ta lo m c y c l ik u s in g a d o z á s á t nem m in d en ese tb e n v o n ta m a g a u tá n (Gänssle, Stephan, Schwab, s tb .) . Kaboth, Polano, Dietl, Theilhaber in k á b b a z t h isz ik , h o g y a s a v i t i te r n a g y s á g a a b a k té r iu m f ló ra v i r u le n t iá já v a l v a n ö ssze­fü g g é sb en , és p e d ig ak k é n t, h o g y v i ru le n s c s iro k sem m i, v a g y ig en k evés, nem v iru le n s e k b ő ség esen k épeznek s a v a t. Ű ja b b v iz s g á la to k k im u ta t tá k a z t is , h o g y nem az e r je d é se s te js a v az eg y e d ü li s a v a a h ü v e ly n e k . Hosenbeck p l. az ú js z ü lö t t v a g in á já b a n p h o s p h o rs a v a t ta lá l t . Jaschke m ég m ás, a b a k té r iu m o k to x in ja ib ó l és a n y a g c se ré jé b ő l szá rm azó o rg a n ik u s s a v a k ra is gon d ol. S av k ép ző tu la jd o n s á g o t m u ta to t t k i a D ö d e r le in -b ac il- lu so k o n k ív ü l Salomon a co lib an , N atvig p e d ig a s tre p to - és p n eu m o co c cu sb an .

T e l je se n m á s i r á n y b a te re l te a z u tá n a k é rd é s t a n n a k a m e g á l la p í tá s a , h o g y az ú js z ü lö t t h ü v e ly e s av i re a c t ió t m u ta t m á r a k k o r is, a m ik o r b a k té r iu m o k tó l m ég m en tes , fő leg az o n b a n Löeser v iz s g á la ta , a m e ly s z e r in t a h ü v e ly fa l c u k o r ta r ta lm ú a n y a g je le n lé té b en te js a v a t te rm e l b a k te r iá s b e h a tá s n é lk ü l is. íg y tev ő ­d ö tt á t a h a n g s ú ly a h ü v e ly f a lá ra , a n n a k b io lo g iá s fu n c t ió já ra , a f lu o rn a k o v a r ia l is g e n e s isé re (Schröder, Mathes, Lehmann, Labharat, s tb .) s v é g ü l az egész sz e r­v eze t a lk a t i á l la p o tá ra , a c o n s t i tu t ió ra . A f lu o rp ro b le - m áb ó l te h á t szöve t- és s e j tp ro b le m a le tt.

A c o n s t i tu t io szö v e ti, Im m o rá l is és id e g é le ti e l­to ló d á sa a b a c i l lu s v a g in a l is tá p ta la já n a k m e g v á l to­z á s á t je le n t i s a b b a n p a th o lo g iá s tü n e te k e lő idézése közben , de a n é lk ü l is, azok sz a p o ro d n a k el, am e ly e kn ek n ö v ek e d és i fe lté te le i a legkedvező bbek .

A m a g a sa b b g e n i ta l is szak aszo k , k ü lö n ö se n a c e rv ix m eg b eteg ed ése , tö b b fé le i rá n y b a n b e fo ly á s o l ja a n o rm á l is á l la p o to t . Dietl és Polono nem g ra v id a k n á l a c e rv ix n e k a h ü v e ly b io ló g iá já b a n a c t iv re g u lá ló sze­re p e t tu la jd o n í ta n a k . M ások , m in t Asch, Theilhaber, Skutsch, Falk a c e rv ix v á la d é k a lk a l ik u s v e g y h a tá s á t , m íg Menge a n n a k n a g y o b b f e h é r je ta r ta lm á t t a r t j a fo n ­to sn a k a f lu o r e lő idézésében . S z e r in te u g y a n is a f eh é r je ­b o m lás k ö v e tk ez téb en a v a g in a fa lá n iz g a tó a n y a g o k k e le tk ezn ek . E fe h é r jé b e n d ú sab b a n y a g sz á rm a z h a t a k ü lv i lá g b ó l (sp e rm a , p e s s a r iu m ) , a co rp u sb ó l, a tu bá k b ó l, de m a g á b ó l a h ü v e ly b ő l is. T e h á t a h ü v e ly b e n n é k n e k , m in t tá p ta la jn a k m e g v á l to z o tt össze té te le , fü g g e t len ü l a g ly k o g e n a n y a g c se ré tő l, az, a m i az e s s e n t ia l is f lu o r fő o k á t képezné.

Kaboth s z e r in t az en d o g en f lu o r le g n a g y o b b ré sz t ce trv ica lis e re d e tű s a fo k o z o tt m ir ig y te v é k e n y s é g a v e g e ta t ív id e g re n d sz e r e m e lk e d e tt in g e r lé k e n y sé g é n ek k ö v e tk ezm én y e . F lu o rb a n szen v ed ő k n é l a d re n a l in n a l , p y lo c a rp in n a l és a t r o p in n a l v é g z e tt v iz s g á la ta i 74%-b an a p a ra s y m p a th ic u s tú lé rz é k e n y sé g é t je lez ték .

A z id e g re n d sz e r sze rep é t az o n b a n le g jo b b a n az ú. n. p sy c h o g e n f lu o ro k d e m o n s trá l já k . A le lk i é le t be-

1926. 37. sz. O R V O SI H E T IL A P 1 0 0 1

f o ly á s á t a g e n i ta l is fu n c t ió k ra m á r ré g ó ta is m e r jü k a m e n s tru a t ió n a k p sy c h ik u s z a v a ra ib a n . C e rv ic a l is és v e s t ib u la r is fo ly á so k p sy ch o g e n e re d e te sz in té n isme­re te s s i t t ig a z a leh e t Albrechtnek, a m ik o r ezek a n a ló ­g iá já t l á t j a a g y o m o r és bé l se c re tió s z a v a ra ib a n , a p o ly u r iá b a n , a h y p e rh y d ro s is b a n , szó v a l a v aso m o to - r ik u s és v e g e ta t ív id e g re n d sz e r fo k o z o tt in g e r lé k e ny ­ség én ek k ö v e tk ez m én y e ib en . Á m de a h ü v e ly b e n sem n y á lk a , sem iz z a d ts á g m ir ig y e k n in csen e k , a m e ly e k az a lk a t i la g la b i l is id e g re n d sz e r b e h a tá s á ra fo k o z o ttab b a n m ű k ö d h e tn én e k . O tt leg fe l je b b a v a s o c o n s tr ic to ro k tó n u s á n a k lecsö k k en ése á l ta l , a h á m a la t t i ré te g b e n tá m a d t v é rb ő sé g ú t já n , csak a t ra n s s u d a t io fo k o zó d hat.

A nő i p sy ch e e rő sen a g e n i ta l iá k h a tá s a a la t t á l l . K ö n n y e n é r th e tő te h á t, h o g y la b i l is id e g re n d sz e rű e k a f lu o rt id e g re n d sz e rü k m in ő ség e sz e r in t fo g já k fe l, s a n n a k tö b b v a g y kevesebb je le n tő sé g e t tu la jd o n í ta n ak . A Mayor á l ta l fe lso ro l t ty p u s o k kö zü l, az t, a csak n em n o rm á l is g e n i ta l is v á la d é k k a l , o rv o s tó l o rv o sh o z m en ő t, m in d n y á ja n is m e r jü k . S e x u a l is te rm é sz e tű k ép ze lő d é­sek, á lm o k , a g e n i ta l iá k c o n g e s tió ja ú t já n v eze th e tn ek v a g in a l is f lu o rh o z is. A z o n b an a fo ly á s t , m in t ten den - t io su s tü n e te t , a k á r a s e x u a lis k ie lé g ü lé s (kezelés), a k á r a védekezés (c o itu s) s z o lg á la tá b a n k e le tk e z e tt lég yen az, nehezebb m e g é r te n i, de nehéz b iz o n y í ta n i is. A fé r j - h ezm en e te l e lő t t m e g e se tt le á n y n á l a le lk ic o n f l ic tus ép p e n ú g y o k o zh a t f lu o r t , m in t m e g fo rd ítv a . Á l ta lá ­b a n a z t h isszü k , h o g y a p sy c h o g e n f lu o ro k k é t le g ­te k in té ly e se b b b ú v á r ja , W althard és Mayer, ta lá n k issé tú l is é r té k e l ik a le lk ié le t b e fo ly á s á t s n em ép p en v e ­szé ly te le n i r á n y t je lö ln e k m eg a b b a n a k ív á n sá g u k b an , h o g y : „M eh r S ee le in d e r G y n ä k o lo g ie ! “

M indezek a la p já n m e g á l la p í th a t ju k , h o g y a f lu o ro k p a th o g e n e s isé n e k e d d ig k ié p í te t t ta n á b a n , sok p o s it iv u m m e lle tt , m ég ig e n sok a h y p o th e s is is. É p p e n e z é r t a k u ta tá s b a n je le n tő s lép ésn e k lá ts z o t t a h ü v e ly t is z ta s á g á n a k a b a c te r io sk o p iá s kép a la p já n fo k o z a to k b a v a ló b eo sz tása . M aunu a f Henriin n ég y , R. Schröder h á ro m t is z ta s á g i fo k o t k ü lö n b ö z te t m eg , a b ac il lu so k és coccusok , i l le tő le g a h á m és le u k o c y tá k e g y m ásh o z v a ló v is z o n y a sz e r in t. A S c l i rö d e r- fé le be­o sz tá sb a n I . fo k b a n t is z ta az a h ü v e ly , a m e ly n e k b en n ék éb en k ev és h á m s e j t m e l le t t a v a g in a l is b ac il lu - sok csak n em t is z ta te n y é sz e tb e n lá th a tó k . I I . fo k b a so ­r o l ja az o k a t, a m e ly e k n é l a v a g in a l is b a c i l lu so k t á rs a ­sá g á b a n co m a v a r ia b i le , G ra m -p o s it iv d ip lococcusok , k ev és szám ú s ta p h y lo c o c c u s is lá th a tó s a le u k o c y ták sz á m a m e g sz a p o ro d o tt. I I I . fo k ú a h ü v e ly t is z ta s á g a, h a a D ö d e r le in -b a c i l lu so k a coccusok m ö g ö tt h á t té rbe sz o ru ln a k , v a g y te l je se n e l tű n te k . I t t a le u k o c y tá k tú l ­sú ly b a n v a n n a k a h á m s e jte k fe le tt.

E c y to lo g iá s és b a k te r io lo g iá s k ép e t Schröder o ly a n n a k t a r t j a , am e ly b ő l a h ü v e ly eg észséges v a g y b e teg v o l ta m e g á l la p í th a tó . S z e r in te a f lu o r g y ó g y ul t - n a k csak a k k o r te k in th e tő , h a a keze lés v ég é n I. fok ú lesz a f lo ra . A z u g y a n is sy n b io s isb a n él a h ü v e ly fa lá ­v a l. m íg a k e v e r t m ic ro b ism u s a r r a i r r i tá ló h a tá s s al v an , a m in e k első je le a le u k o c y tá k m e g sz a p o ro d á sa . A f lo ra szen n y ező d ésén ek o k a i: c e rv ic a l is h y p e rse c re t io , ro ssz u l zá ró in t ro i tu s , d escen su s, id e g e n te s te k , a nt i - co n c ip ien sek stb . A n em h o n o s c s iro k á l ta l k i f e j te tt

k á r té k o n y h a tá s s a l szem ben, a n o rm á l is h ü v e ly fa l so k á ig e l le n tá l ló , h y p o v a r is m u s b a n , c h ro n ik u s b e te gsé g ­ben szenvedő , v a g y in f a n t i l i s eg y én ek h ü v e ly e csö k ke n ­téül) r e is te n t iá v a l b ír , a b b a n p a th o lo g iá s tü n e te k h a m a rá b b je len tk ez n ek . H o g y ezek n é l a g ly k o g e n a n y ag ­cse re z a v a ra az e g y e d ü li tényező -e , v a g y m á s fa c to ro k is sze rep e ln ek , — m ég k é rd éses. I I I . fo k ú f lo ra k l in ik a i-

la g eg észség esn ek lá tszó h ü v e ly b e n p ra e f lu o rs ta d iu mo t je le n t.

A n é m e t g y n a e k o lo g u s tá r s a s á g b écs i n a g y g y ű lé ­sén Döderlein, a fo k s z e r in t i b e o sz tá s ró l ú g y n y i l a t ­ko zo tt, h o g y a z za l n em t is z tu l t jo b b a n a k é rd és , m in t az ő ré g i „ p h y s io lo g iá s és p a th o lo g iá s f l o r a “ e ln e ve z é ­sév e l s a so k fé le fo k o za t, csak a fo g a lm a k b o n y o ló dá - s á t e red m én y ez h e ti. Zim m erm ann h a s z n á lh a tó s á g á t csak a n n y ib a n is m e r i el, h o g y a keze lés a la t t az eg y es ké ­sz ítm é n y e k ö ssz e h a so n l í tá sá v a l b izo n y o s i r á n y í tá s t n y e rh e tü n k . W irz az o n b a n a t is z ta s á g i fo k s a g y e r ­m e k á g y i m o rb id i tá s k ö zö tt ö ssz e fü g g é s t tu d o t t k im u ­ta tn i és Jaschke, m íg e g y ré sz t k iem e li, h o g y a I I . fok g y a k r a n e lő fo rd u l te l je se n eg észség esek n é l is s ez ért p ra k t ik u s je le n tő sé g e n in cs , m á s ré s z t h a s z n á lh a tó el­já r á s n a k ta lá l t a a m e n o r rh o e a és g r a v id i tá s e lk ü lö n í­té sé re . Lehmann és N aujax ta p a s z ta lá s a sz e r in t, a p p e n ­d ic i t is és a d n e x tu m o r k é tes ese te ib en is jó l b ev á lt.

I l y e l le n té te s v é lem é n y ek k é sz te tte k a r r a , h o g y s a já t v iz s g á la ta in k b ó l sze rezzü n k ta p a s z ta lá s t a r r a nézve, h o g y a h ü v e ly ú g y n e v e z e tt t is z ta s á g i fo k á n a k m e g á l la p í tá s a b ír -e g y a k o r la t i je le n tő sé g g e l, s a flu o ro k p a th o g e n e s isé re m in ő k ö v e tk ez te tések v o n h a tó k le abbó l. E c é lra összesen 72 le á n y és assz o n y h ü v e ly v á la d é k át v iz s g á l tu k m eg. A v á la d é k v é te l t , a k eze lések e t s a k l i ­n ik a i v iz s g á la to k a t m a g a m v ég ez tem , s h o g y a su b jee- t i tv i tá s , — a m i a fok m e g h a tá ro z á sá b a n a m ú g y is n a gy sze rep p e l b ír , a le h e tő sé g ig k ik ü szö b ö ltessék , a b ak te r io - sk o p o s v iz s g á la to k a t a la b o ra tó r iu m v eze tő je , Gyulai/ ta n á rs e g é d ú r v o l t sz ív es e lv á l la ln i , a m ié r t nek i e h e ly ­rő l is k ö szö n e té t m ondok .

A z összes v iz s g á l t közü l ta lá l tu n k :

I . fo k o t 17 = 23-6%-ban,I I . fo k o t 25 = 34-7%-ban,

I I I . fo k o t 30 = 41-6%-ban.

A z eg y es cso p o r to k o n b e lü l a t is z ta s á g i fo k o k eg y m ásh o z v is z o n y í to t t g y a k o r is á g á t az a lá b b i ö ssze­á l l í tá s o k m u ta t já k :

T e lje se n eg észség esek n é l:

I . fo k o t 4 = 40%I I . fo k o t 3 = 30%

I I I . fo k o t 3 = 30%

T e rh e s e k n é l :

I . fo k o t 6 = 2T4%I I . fo k o t 10 = 35-7%

I I I . fo k o t 12 = 42-8%

E z az a n y a g ig e n a lk a lm a s n a k lá ts z o t t a n n a k az

e ld ö n tésé re , h o g y v á j jo n a g r a v id i tá s v a ló b a n k e d v e­ző en, a re n d sz e re s n em i é le t k á r té k o n y á n b e fo ly á so lja -e a l i i iv e ly f lo rá t. E cé lbó l a h á z ite rh e se k le le té t kü lö n v á la s z to t ta m az a m b u la n t iá n je le n tk e z e tt te rh e se k é tő l.

H á z i te rh e s e k :

I. fo k o t 3 = 2T4% I I . fo k o t 6 = 42-8%

I I I . fo k o t 5 = 35-7%

N em h á z ite rh e se k :

I. fo k o t 3 = 21%

I I . fo k o t 4 = 28% I I I . fo k o t 7 = 50%

V a g in a l is f lu o ro k n á l:

v i rg ó k :

I. fo k o t 2 = 33-3%

II . fo k o t 3 = 50-0%

I I I . fo k o t 1 = 16'6%

assz o n y o k :

I . fo k o t l = 12-5%

I I . fo k o t 3 = 37'5%I I I . fo k o t 4 = 50%

E n d o m e tr i t is c e rv ic a l is n á l :

I . fo k o t 2 = 20%I I . fo k o t 3 = 30%

I I I . fo k o t 5 = 50%

1 0 0 2 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

D e sc en su s v ag . e t r u p tu r a p e r in a e i in v e t.

I . fo k o t 2 = 20%I I . .fo k o t 3 = 30%

I l i . fo k o t 5 == 50%

M ind a h á ro m t is z ta s á g i fok te h á t , a v iz sg á l t cso ­p o r to k m in d e g y ik é n é l m e g ta lá lh a tó . A z egészség esek né l és a g á tre p e d é se s d escen su sb en szen v ed ő k n é l ta lá l t é r té k e k ö s s z e h a s o n l í tá sá v a l k i tű n ik , h o g y az e lő b b iek ­né l k é tsz e r o ly a n g y a k o r i az I . fo k ú , m in t az u tó b bia k ­n á l, em ezek n é l v isz o n t csa k 20% -kal tö b b sz ö r t a lá l ta to t t a I I I . fo k ú . A I I . fo k ú m in d a k e ttő n é l eg y en lő g y a­k o r i. A te rh esség i-ö l n em á l la p í th a t ju k m eg, h o g y a t is z ta s á g i fok em e lé sé re kedvező h a tá s s a l v o ln a , (há z i­te rh e se k n é l I . fok = 21-4%, eg észséges n em g ra v id á kn á lI . fok = 40%), a n em i é r in tk e z é s e llenkező b e fo ly á sa az o n b a n k é tsé g te le n . E n d o m e tr i t is c e rv ic a l isn á l , h a az n em g o n o co ccu s te rm é sz e tű , m a g a sa b b t i s z ta s á g i fo k sem r i tk a , de m eg kell jeg y ezn em , h o g y gono co ccu s c so p o r to k m e l le t t D ö d e r le in -b a c i l lu so k a t is s ik e rü lt k im u ta tn i : E n d o g e n f lu o rb a n szen v ed ő v i rg ó k n á l aI I I . fo k sze rep e l a leg k ev eseb b szá m m a l, a ssz o n y o k ná l p e d ig az ese tek fe lében . A z T. fok az e lő b b iek n é l csak n em o ly a n g y a k o r i , m in t a te l je se n eg észség esek n é l. A z a n a m n e s is és az á l ta lá n o s v iz s g á la t sz e r in t, a v i rgó k kö zü l k e t tő d y sm e n o rrh o e á s , e g y n e k (22 éves) k e z d e t­tő l fo g v a csa k kevés, e g y n a p ig ta r tó m e n s t ru a l is v ér ­zése v a n , eg y m á s ik n a k h i r te le n e lh íz á sa ó ta , az a dd ig h á ro m n a p ig ta r tó m en sese m o s t a l ig je len tk ez ik . A z ö tö d ik és h a to d ik t i s z tu lá s a a la t t á l ta lá n o s ro sszul- lé trő l és h ő em e lk e d ésrő l p a n a sz k o d o tt . V a la m e n n y in ek a re n d e sn é l k iseb b , p u b eseen s m éh e v o lt. Genitalis hypoplasiát és hypo- vagy dysfunctió t m indegyiknél meg lehetett állapítani. E m e l le t t az e g y ik e x s u d a tiv d ia th e s isb e n szenved . E g y m á s ik n a k tu b e rc u lo t ik u s h eg ek v a n n a k a n y a k á n , a h a rm a d ik n a k p á r h ó n a p e lő t t h a e m o p to e ja v o lt. A n eg y e d ik fe ltű n ő e n an ae- m iás , as t.h en iás k ü lem ű . (V . ö. Fekete: A d a to k a co n sti- tu t io n a l is f lu o r k é rd é sé h e z “. O. H . 1925, 47. szám .)

A v a g in a l is f lu o rb a n szen v ed ő a ssz o n y o k közü l

c sa k eg y s z ü l t eg y sze r, a tö b b i h o sszab b h á z a sé le t m e l­le t t is g y e rm e k te le n . A z eg y ik n e k ek z e m á ja v an , k e ttő c s ú c s h u ru t ta l á l l keze lés a la t t , h á ro m k i fe je z e tt as th e - n iá s -p to t ic u s c o n s t i tu t ió v a l b ír . E g y m á s ik n e u ra s th e - n iá s és b e v a l lá s a s z e r in t á l la n d ó a n s e x u a lis te rm é sz e tű g o n d o la to k k a l és k ép ze lő d ések k e l fo g la lk o z ik . A n y ol ­

c a d ik d y sm e n o rrh o e á s s n y á ro n re n d esen , de té le n csak2—3 h ó n a p o n k é n t m e n s tru á l .

V a la m e n n y i en d o g en f lu o rb a n szen v ed ő n é l te h á t, v i rg ó k n á l ép p en ú g y , m in t az assz o n y o k n á l, egy alkati elváltozás, ovarialis hypofunctio k im uta tható. de e mel­lett, vagy ezen kívü l, a tuberculosis igen jelentő s sze­repet játszik. A bakterioskopiás kép nzonban nem olyan, hogy abból a fluor genesisére vonatkozólag csak tám­pontot is nyerhetnénk.

E b b ő l a szem p o n tb ó l, m a g á n a k Schrödernek v iz s ­g á la t i e re d m é n y e i sem je le n te n e k tö b b e t. M e r t a m íg e g y ré sz t, p l. g e n y e s v á la d é k ú c e rv ic i t is m e l le t t 20

a ssz o n y közü l 5-nél I . fo k ú és 15-nél I I I . fo k ú h i iv e ly -

f lo rá t ta lá l t , m á s ré sz t n o rm á l is c e rv ic a l is v á la d é kn á l az a r á n y n em m u ta t — m in t v á r h a tó v o ln a — u g y a n ­i ly e n k ü lö n b sé g e t az I . fo k ú ja v á r a . 66 I. fo k ú m e lle tt 61 I I I . fo k ú . P ro la p s u s u te r i e t v a g in a e n é l , g á t re pe d é s ­sel p á ro s u l t c e rv ic i t isn é l az ese tek 1U—1h ré sze t is z ta te n y é sz e tb e n m u ta t ta a D ö d e r le in -b a c i l lu so k a t. V iszo n t n o rm á l is h ü v e ly b e n n é k ű 151 ese tb ő l csak 71 v o l t e lső ­fo k ú . M en n y ib en n y e rh e tn é n k te h á t k ép e t e g y a d o tt ese tb en a h ü v e ly p a th o lo g iá s v a g y n o rm á l is á l la p o táró l o ly a n v iz s g á la t i e l já rá s s a l , a m e ly csak 47'0% -ban fe le l m eg a k l in ik a i k ép n ek s 27-8%-ban (42 I I I . fo k ú ) m uta t

eg észség esek n é l o ly a n e l té ré s t, a m e ly a leg sú ly o sa bb e l­v á l to z á s o k ra is je l le m z ő t A p ra e f lu o rs ta d iu m p ed ig , b á r te tsze tő s , de te l je se n ö n k én y e sen v á la s z to t t m eg ­h a tá ro z á s , a m i t sem m i ta p a s z ta la t i té n y sem b izo n y ít. H a so ro z a to s v iz sg á la to k b ó l k i is tű n ik , h o g y eg észsé­g esek h ü v e ly ta r ta lm á b a n g y a k o r ib b az I. fo k ú és beteg- h ü v e ly b e n g y a k o r ib b a k e v e r t f lo ra , e g y -eg y ese t m eg ­íté lésén é l a v iz s g á la t e re d m é n y e a la p já n d ö n te n i nem leh e t, m e r t ú g y a n o rm á l is , m in t p a th o lo g iá s á l la p ot ­n á l e lő fo rd u lh a t az I . fok ií és a I I I . fo k ú is. É ppen e z é r t az en d o g en v a g in a l is f lu o ro k p a th o g en e s isé b en n em le h e t a f lo ra m e g v á l to z á sa az e lső re n d ű ok i tényező . A v i rg ó k f lu o r já n á l a h ü v e ly b a k te r iá s szen n y ező d ésé t e lő idéző és f e n n ta r tó okok közü l, m in t am in ő k a g á t- rep ed és, d escen su s, c e rv ic i t is s tb . e g y ik s in cs je len , a k e v e r t m ik ro b ism u s á l la n d ó su lá sá h o z te h á t eg y endogen ok fe lv é te le n é lk ü lö z h e te tle n . M ég jo b b a n le s z á l l í tjá k a f lo ra p a th o g e n e t ik u s je le n tő sé g é t azo n ese tek , a m e ly e k ­né l f lu o r e l le n é re is m e g m a ra d a b a c i l lu s v a g in a l is t i s z ta ten y ész e te .

A z en d o g en és b a k te r iá l is e re d e tű f lu o ro k p a th o ­g en e s isé b en a m ik ro b á k sze rep é t le g jo b b a n a keze lés e re d m é n y e i v i lá g í t já k m eg . A v a g in a l is f lu o ro k keze­lése á l ta lá b a n h á ro m i rá n y b a n tö r té n ik , ú g y m in t a s a v im e n n y is é g fo k o z á sá v a l, a m i á l ta l a n em h o n o s b ak ­té r iu m o k e lp u s z tu lá s a m e l le tt , a v a g in a l is b a c i l lu so k kedvező bb fe j lő d é s i fe l té te le k e t n y e rn e k , a h ü v e ly fa l edzéséve l, a m i a t r a n s s u d a t io csö k k e n ésé t cé lozza s v é g ü l az egész sze rv eze t ro b o rá lá s á v a l . A z e lső c é lra h a s z n á la to s g y ó g y sz e re k közé ta r to z n a k : a te js a v , a N a u jo x -B e h re n s - fé le n o rm o la c tó l . A L o ese r- fé le b ac il- lo san , a Lindemann, Rösch á l ta l a já n lo t t b o rsa v , stb . A h ü v e ly fa l ed zésé re sz o lg á ln a k a Menge-$é\e la p is - f i ird ő , Nassauer s z á ra z kezelése, a g ra n u g e n o l , a m e ly ­n ek e p ith e l iz á ló h a tá s á v a l ig y ek ez n ek a t r a n s s u d a t io elé g á ta t v e tn i . A z á l ta lá n o s keze lés cé lja az o v a r ia l is fu n c tio em elése, az é r f a la k p e rm e a b i l i tá s á n a k csö k ­k en tése , az egész sze rv eze t e rő s íté se . A ca lc iu m m el le tt az o v a r iu m -p ra e p a ra tu m o k , a rse n , v as , fü rd ő k , a he lio - th e ra p ia jö n n e k i t t a lk a lm a z á sb a .

B e te g e in k n e k ö b líté s c é l já ra re n d e l tü n k 1% -os te j s a v a t és r iv a n o l te js a v k e v e ré k e t (1 :10.000 r i v an o l +0-3% te js a v . Rother-j. E g y e d ü l ezek tő l sem m i h a tá s t sem ész le ltü n k . A h ü v e ly ed zésére h a s z n á l tu n k la p ist és c h o le v a lt s a be teg ek e g y ré sz é n é l a b o lu ssa l v a ló k is z á r í tá s t a la k a lm a z tu k , s a z t ta p a s z ta l tu k , h o g y az u tó b b i keze lésse l h a m a rá b b n y e r te v issza a h ü v e ly no r ­m á l is k ü lem é t. K ü lö n ö se n é r té k e sn e k b iz o n y u lt a bo lus- keze lés endom . ce rv . m e llé tá r s u ló m á so d la g o s k o lp it i - sekné l. V i rg ó k n á l e g y -k é t te js a v a s ö b lí té s u tá n a lo ca l is k eze lés t te l je se n m e llő z tem . E ze k n ek ca lc iu m -, v a s - és a rs e n m e l le tt , o tt , ah o l o v a r ia l is h y p o fu n c t io tü n ete i is m u ta tk o z ta k , o v a r iu m -k é sz ítm é n y e k e t is a d ta m . A rá n y la g k ev és szám ú e s te im b ő l a z t a ta n u ls á g o t v o n­h a tn á m le, hogy leghamarabb javu ltak azok, akiknél az ovarium -készítm ények hatásaként a menses lefolyásá­ban változás mutatkozott. K ü lö n ö se n k iem e lem azon ese tem et, a k in é l a f lu o r h i r te le n h íz á s s a m e n s trua t io

csö k k en ésév e l k a p c s o la tb a n je le n tk e z e tt . E n n é l ly p oly - s in -k eze lésse l, m eg lep ő en g y o rs e re d m é n y t é r te m el, 12 in je c t io és 100 ta b le t ta e l fo g y a sz tá sa u tá n , 2'A kg-1 fo g y o t t , m en sese re n d e s , n é g y n a p ig ta r tó v á v á l t , s f lu o r ja m e g szű n t. N y í l t k é rd é sn e k k e l l az o n b a n m ég te k in te n i , hog y ez d ire c t o v a r iu m h a tá s -e , a v a g y a p a r e n te ra l is a n a d o tt fe h é r je á l ta lá n o s a c t iv á lá s á n ak k ö ­v e tk ezm én y e . A z en d o g en f lu o r és o v a r ia l is h y p o ­fu n c t io ö ssze fü g g é sé t is k ö n n y eb b ú g y m e g é r te n i, h a ez u tó b b ib a n csak a sze rv ez e t k is é r té k ű sé g é n e k eg y tü n e té t lá t ju k .

1926. 37. sz. O R V O SI H E T IL A P 1003

A z e k k é n t k eze lt b e teg ek n é l á t la g 4—6 h é t u tá n . jav u lás t, v a g y g y ó g y u lá s t é r tü n k el. E z a z o n b a n nem v o lt m in d ig á l la n d ó , 24% -ban a f lu o r ú j r a je le n tk e ze tt . E s ik e r te le n sé g fő o k á t a b b a n lá to m , h o g y b e teg e in k k iv é te l n é lk ü l a szeg én y eb b o sz tá ly h o z ta r to z ta k , ak ik ­n ek n em á l lo t t m ó d ju k b a n eg észség te len fo g la lk o z á su­k a t h o sszab b id ő re m e g sz a k íta n i.

A v á la d é k v iz s g á la to t a k k o r is m é te l tü k m eg , a m i­k o r a p a t ie n s m a g a je lez te , h o g y fo ly á s á b a n lén y eg es ja v u lá s t ész le lt s a lo c a l is keze lés e lh a g y á s a u tá n, ezt m a g u n k is m e g e rő s íth e ttü k . A kezelés végeztével a hat virgónál ugyanolyan tisztasági fokot találtunk, m int az első alkalommal. E ze n v iz s g á la t i e re d m é n y e k re a z é r t is n a g y s ú ly t fe k te th e te k , m e r t a la b o ra tó r iu m vezető je , a k i a g ó rc sö v i v iz s g á la to k a t végezte , nem tu d h a t ta , h o g y a b e k ü ld ö t t p ra e p a r a tu m k i tő l sz á rm a z ik . Asz- szonybetegeink közül a kezelés bevégeztévcl kettő nél változott a górcsövi lelet és pedig az egyiknél javult, a másiknál rom lott a tisztasági fok.

Endom etritis cervicalis és erosio gyógyulása után, valam ennyinél az addig II I. fokú hüvelyflora / /- , illető leg I. fokúvá változott.

V iz s g á la ta in k e re d m é n y e it és ta n u ls á g a i t ezek a la p já n a k ö v e tk ező k b en fo g la lh a to m össze:

1. A h ü v e ly eg észség es v a g y p a th o lo g iá s á l la p o ­tá n a k e ld ö n tésé re , a f ló rá n a k t is z ta s á g i fok sz e r inti fe lo sz tá sa e g y m a g á b a n é r té k te le n . N em i é le te t élő a ssz o n y n á l a I I I . fo k sem te k in th e tő p a th o lo g iá sn a k, v isz o n t e s s e n t ia l is fo ly á sb a n , ső t c e rv ic a l is c a ta rrh u s - b an szen v ed ő k n é l is e lő fo rd u lh a t I . fo k b a n t is z ta hü ­v e ly f lo ra .

2. E n d o g e n f lu o rn á l m in d e n ese tb e n k im u ta th a tó eg y a lk a t i e lv á lto z á s , v a g y eg y id ü l t le fo ly á sú , á lt a lá ­n o s leg y ö n g íi lé sh ez vezető b e tegség .

3. E n d o g e n f lu o rn á l a k l in ik a i tü n e te k ja v u lá s á t n em k ö v e t i m in d ig a f lo ra t is z tu lá s a is, ebbő l te h át a g y ó g y u lá s ra k ö v e tk e z te tn i n em lehet. A h ám és leuco- c y tá k e g y m ásh o z v a ló v is z o n y a e te k in te tb e n több tá m a s z t n y ú j th a t . G y u l la d á so s e re d e tű fo ly á s g y ó g y u­lá sa , re n d e se n a f lo ra m e g v á l to z ta tá s á v a l is j á r . A z elő bbinél tehát a folyás megszű nése nem jelenti egyú t­tal a hüvelynek, m in t táptala jnak megváltozását. Az csak a szöveti constitutio sajátlagos anyagcseréjének teljes átalakulásától várható.

4. A z en d o g e n f lu o r p a th o g e n e s isé b e n a n o rm á l is á l la p o t b iz to s í tá s á ra , e g y m á s s a l b izo n y o s cox-re latióban levő h á ro m tén y ező , ú g y m in t a h ü v e ly fa l , a sa v fo k és a f l o r a kö zü l a leg e lső lá tsz ik a le g fo n to sa b b szereppe l b írn i , az u tó b b i e m e l le t t csak a lá r e n d e l t je len tő ség ű .

A szegedi m. kir. Ferenc József Tudom ányegyetem gyerm ekk lin ikájának közlem énye (igazgató: H ain iss

Elem ér dr. ny. r. tanár).

Újabb adat a csecsem ő pankreas élettanához.

I r t a : Lukács József dr. eg y e te m i ta n á rse g é d .

Ad. Schm idt 1903-ban az t az é rd ek es ta p a s z ta la to t

(e tte , h o g y a p a n k re a s a jó l is m e r t fe h é r je - , z s ír - és sz é n h y d ra tb o n tó en z y m je in k ív ü l m ég eg y o ly a n a n y a g o t is k iv á la sz t, m e ly a s e j tm a g v a k a t o ld ja . E rr ő l az a n y a g ró l k id e rü l t , h o g y c sa k is a p a n k re a s n e d v t ar ­ta lm a z z a (Ad. Schm idt, H. Fronzig, F■ W . Strauch) és sem a g y o n io rn e d v b e n , sem a b é ln ed v b e n n em m u ­

ta th a tó k i. H a s n y á lm i r ig y ü k tő l m e g fo sz to t t k u ty á k g y o m o rb é l t ra k tu s á n a tá p lá lé k k a l fe lv e t t h ú s se jt- m a g v a i é r in te t le n ü l h a la d n a k k e re s z tü l (W allenfang) és szé k le tü k b en s é r te t le n ü l ta lá lh a tó k fe l. E z a z an y a g ,

m e ly n ek ö ssze té te lé rő l, lé n y e g é rő l o ly a n k ev e se t t u­d u n k , h o g y jo g g a l m ég fe rm e n tn e k sem n e v e z h e tjü k , n em b iz o n y u lt a z o n o sn ak a n u c le a se v a l. A n u c le a se a n u c le o p ro te id e k e t b o n t ja a lk o tó ré sz e ire s tö b b em ész tő ­nedv , le g n a g y o b b ré sz t p e d ig a b é ln ed v ta r ta lm a z z a , de a p a n k re a sn e d v b ő l h iá n y z ik (Glassner és Popper, W ohl­gemuth). A p a n k re a s n e d v s e jtm a g o ld ó ja te h á t n em b o n t ja e l a m a g fe h é r jé t , c s u p á n fe lo ld ja a m a g o t s ez­zel a lk a lm a s s á tesz i a tu la jd o n k é p e n i em ész te tésre .

Schm idt ez t a fe lfed ezésé t a p a n k re a sm e g b e te g e - dések d ia g n o s t ik á já b a n é r té k e s í te t te és m e g a lk o t ta a ró la e ln e v e z e tt m a g p ró b á t, A p ró b a Kashiwado m ó d o ­s í tá s á v a l te r je d t el, k i th y m u ssz ö v e tb ő l iz o lá l t s ej t ­m a g v a k a t v a s h a e m a to x y l in n a l fe s te te t t m eg és a m a g ­v a k h o z u g y a n a n n y i ly c o p o d iu m p o r t k ev e r te te tt .* E bből a k e v e ré k b ő l 0-5 g -o t k a p e g y ik é tk ezése e lő t t a v iz s ­g á la n d ó , k in ek k ö v e tkező sz é k le te i t v iz sg á lv a , a b en n ü k ta lá l t zö ldes-kék részek b ő l k ö n n y e n fe l ta lá l ju k az i l le tő é tk ez ésn ek m eg fe le lő ré sz le te t. T öbb fe s te tte n tá r gy ­lem ez k ész ítm én y en k e resv e , k ö n n y e n szem b eö tlen ek a ly co p o d iu m szem csék , m e ly ek k ö zö tt — p o s i t iv p ró b á ­n á l — e lsz ó r ta n a k é k re fe s te t t s e j tm a g v a k so ra k o z ­nak . P o s i t iv m a g p ró b a a p a n k re a s fu n c t io je le n tő s z a­v a rá ra . m u ta t , m íg n e g a t iv e re d m é n y ű p ró b a v a ló ­sz ín ű v é tesz i, h o g y a p a n k re a s m ű k ö d éséb en lén y eg es z a v a r n in csen .

A z u tá n v iz s g á ló k á l ta lá b a n ig a z a t a d ta k Schmidt- nek . Brugsch és Hesse e l le n v e té sé t, k ik a g y o m o rn e d ­v e t is k ép e sn ek ta lá l tá k a s e j t m a g v a k o ld á sá ra , Strauch k iv é d te azza l, h o g y re á m u ta to t t Hesse k ís é r ­le t i h ib á já r a . K l in ik a i szem p o n tb ó l te l je se n h a s z n álh a ­tó n a k t a r t j á k a p ró b á t H. Franzig, F. Frank, Schlecht és W ittm und, F. W- Strauch, Möller és J. H. Pratt, m íg Steele, W estenrijk és W . Tileston óvatosságot a j á n ­la n a k a p o s i t iv p ró b á k fe lh a sz n á lá sá b a n . A k l in ik a i p a n k re a s íu n c t ió s v iz s g á la tn a k a S c h m id t-p ró b a m a is é r té k e s tá m a sz a .

E z e k e t a v iz s g á la to k a t fe ln ő t te k n é l vég ez ték . A cse c se m ő p a n k re a s s e jtm a g o ld ó k é p e ssé g é rő l m ég n a g y o n k ev e se t tu d u n k . A z t sem tu d ju k , h o g y a cse­csem ő p an k reasa , e g y á l ta lá b a n te rm e l-e se jtm a g o ld ó a n y a g o t. P e d ig a la p o s o k u n k v a n ez t k é tség b e v o n n i. I s m e r jü k a sze rv ez e t ö k o n o m ik u s g a z d á lk o d á s á t s tu d ju k , h o g y te v é k e n y sé g é n e k m in d e n leg k iseb b m o z­z a n a ta is cé lla l tö r té n ik s fe le s le g e s fu n k c ió t eg y sze rv sem végez. S zem b e tű n ő p é ld á ja en n ek a la c ta s e te rm e­lése. E z t a k iz á ró la g te jc u k ro t e lb o n tó en z y m e t tu dv a ­lev ő leg csak a d d ig v á la s z t ja el az em lő sö k v ék o n y b él- fa la , a m íg a r r a szü k sé g v a n : t. i. az e lső é le té v ek te j- tá p lá lk o z á s a id e jé n . H a a z o n b a n a fe ln ő t t sze rv ezet n é h á n y n a p ig tá p lá lé k á v a l te jc u k ro t v esz m ag áh o z , a la c ta s e e lv á la s z tá s ú j r a m e g in d u l. E n n e k a m e c h a n is - m u sn a k a n a ló g iá já t jo g o sa n k e re s h e t jü k a s e j tm a g o ldó ­k ép e sség re v o n a tk o z ó a n is . A csecsem ő n em tá p lá lk o ­z ik h ú s s a l és íg y se jtm a g o ld ó k é p e ssé g é re szü k ség e nin ­csen . K é rd é se s te h á t, h o g y te rm e l-e h a s n y á lm i r ig y e fö ­lö s leg esen m ég is i ly e n a n y a g o t s h a nem , m e ly ik az a k o r, m e ly b e n a m a g o ld ó k é p e ssé g m e g je le n ik ! A g y a ­k o r la t s z á m á ra ezek sz e r in t a k é rd é s az, v á j jo n a lka l ­m as-e a csecsem ő a r r a , h o g y h ú s s a l tá p lá l ju k , s h a nem , m e ly ik az a k o r, m e ly b en a sze rv eze t b e ren d ez ­k e d ik a h ú s tá p lá lé k fe ld o lg o z á s á ra ! E zze l e g y ü t t j ár az a m á s ik g y a k o r la t i k é rd é s is, h o g y fe lh a sz n á lh a tó -e a S c h m id t-p ró b a a c se c se m ő p a n k re a s m ű k ö d és i v iz s g á ­la t á r a is i

E k é rd é se k e ld ö n té sé re m i is a leg tö b b szerző tő l

#A d ia g n o s t ik u m o t a M e rc k -g y á r „ G e fä rb te Ge- w e b sk e rn e z u r P a n k re a s fu n c t io n s p rü f u n g n a c h S c h m id t- K a sh iw a d o “ n é v e n hozza fo rg a lo m b a .

1004 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

a já n lo t t Schm idt-Kashiwado d ia g n o s t ik u m á t h a s z n á l ­tu k fe l s ebbő l csecsem ő in k e g y ik é tk ezése e lő tt0-10 g -o t, a n a g y o b b g y e rm e k e k n e k 0'25 g-ot. eg y k evés tá p sz e rh e z h o zz ák ev e rv e a d tu n k s az ezt k ö v e tő leg ü r í t e t t szé k le tek e t a fe n t le í r t m ó d o n m e g v iz sg á ltuk .

E re d m é n y e in k a k ö v e tk ező k e t m o n d já k :

I . E gy éven (didi csecsemő knél a magpróba álta­lában következetesen positiv. N y o lc v a n ese t k ö zü l egy csecsem ő n e g a t ív p ró b á ja a p o s i t iv ese tek tú ls ú ly a m e l le tt k iv é te ln e k v o lt te k in th e tő ; m in d e n e se tre fel tű n t en n ek a szé k le tn ek csa k n em t is z ta te n y é sz e tk é n t m eg­je len ő n a g y b a k te r lu m ta r ta lm a .

I I . A z a kor, melyben a magemésztés m egindu­lása jelző jeként a magpróba negatívvá válik, le g k o rá b ­b a n az első é le té v b e tö l té se id e jé n k ezd ő d ik és á l ta lá ­b a n az 1. és 2. év k ö z ti id ő re esik . A m ag em é sz tés m e g ­in d u lá s á n a k id ő p o n t ja in d iv id u á l is a n v á lto z ik és ú gy lá tsz ik , h o g y az á l ta lá n o s te s t i fe j lő d é s fo k á tó l is fü g g , a m e n n y ib e n h o sszab b b e teg sé g f o ly tá n fe jlő d éséb en v is s z a m a ra d t (a tro p h iá s ) csecsem ő n él a 2. é le tév késő i s z a k á b a n je le n ik csak m eg.

I I I . A n a g y o b b g y e rm e k e k n é l k o n tro l lk é p e n v é g ­z e tt p ró b á k b ó l az tű n ik k i, h o g y ezek egészséges p a n k re a s n á l á l ta lá b a n n e g a tív a k , de k é t ese tb en p o si­t iv p ró b á t ta lá l tu n k , d a c á ra a n n a k , h o g y k l in ik á ik ig a p a n k re a sm e g b e te g e d é s re u ta ló tü n e t n em vo lt.

Ö n k én t v e tő d ik fe l az a k é rd és , h o g y a m a g o ld ó ­k ép e sség m e g je le n é sé t a h ú s tá p lá lá s v á l t ja -e k i, v ag y e g y ik e a p h y s io lo g iá s fe j lő d é s m o z z a n a ta in a k ? M ár az ed d ig i v iz sg á la to k b ó l is fe lm e rü l t az a g y a n ú , ho g y ez a s a já ts á g fü g g e tle n a tá p lá lk o z á s m ily e n ség é tő l. N é h á n y e se tü n k b e n a fe lü g y e le tü n k a la t t fe ln ő t t g y er ­m ek k é tsé g k ív ü l nem k a p o t t h ú s t s m é g is n e g a t ív m a g­p ró b á t m u ta to t t .

A k é rd é s p o n to s e ld ö n té sé re ú g y já r tu n k el, h o g y a p o s i t iv p ró b á t m u ta tó 6—8 h ó n a p o s csecsem ő k kö zü l

h á ro m n a k n a p o n ta 1 k á v é s k a n á l a p r ó r a d a r á l t h ú s t a d a g o ltu n k , m á s ik h á ro m n a k p e d ig n a p o n ta 0'25 g th y m u s m a g v a t . A z e lő b b iek n é l 4—5 n a p o n k in t , az u tó b­b ia k n á l n a p o n k in t k e re s tü k a m ag em é sz tés ese tleg es m eg je len é sé t. A z t lá t tu k , h o g y a 3—4 h é t ig íg y t a r to t t csecsem ő k m ég e n n y i idő u tá n is n a g y m e n n y is é g ű se jt-

m a g v a t e n g e d te k á t v á l to z a t la n á l la p o tb a n b é l t r a k tus u ­kon, je lé ü l a n n a k , h o g y a h ú s, ső t a t is z ta se jtm a g- tá p lá lá s bev eze tése sem e legendő a r r a , h o g y a p h y s io lo ­g iá s id ő p o n t e lő t t a m a g e m é sz té s t tö k é le te se n fo ly a­m a tb a helyezze, d a c á ra a n n a k , h o g y h u za m o sa b b id e ig t a r tó m ag - v a g y h ú s tá p lá lá s u tá n ú g y lá tsz o tt , m in th a

a k iü r ü l t m a g v a k sz á m a k e v e sb e d e tt v o ln a s k ö z ö ttü k

k io ld o tt , c su p á n k o n tú ro k a t m u ta tó m a g m a ra d v á n y o k is m in d n ag y o b b sz á m b a n je le n te k v o ln a m eg.

M eg k e l l i t t je g y e z n ü n k a z t az é rd ek es m eg fig y e ­lésü n k e t, h o g y a h ú s-, de m ég k i fe je z e tte b b e n a z első m a g a d a g o lá s ra k ö v e tk ez e tese n m in d en ese tb e n egészen k i fe je z e tt p o s i t iv s ú ly re a k c ió t k a p tu n k . A sú ly e m e lk e ­

dés le g tö b b sz ö r 50—100 g -o t te t t k i és ez b ek ö v e tk eze tt m ég a c h ro n ik u s a n s ú ly tá l ló csecsem ő kné l is. L e h e tsé ­ges, h o g y az ú j tá p lá lé k k iv á l to t ta p a n k re a s iz g a lo mra v ez e th e tő ez v issza . A s ú ly g ö rb e kedvező b e fo ly á so lá sa k ü lö n b e n az egész keze lés ta r ta m a a la t t ész rev e h e tő v o lt, a csecsem ő k jó l fe j lő d te k s a tá p lá lé k u k b a n be­á l l í to t t i ly e n v á l to z ta tá s a g y o m o rb é l t ra k tu s ré szérő l se m m ifé le k e l le m e tle n tü n e te t n em v á l to t t k i.

Ö ssze fo g la lásk é p en te h á t v iz s g á la ta in k b ó l a k ö v e t­k ező ket á l la p í th a t ju k m eg :

Schm idt magpróbája a csecsemő korban physiolo- giásan is positiv. Éppen ezért ez a próba a csecsemő - pankreas m ű ködésvizsgálatára nem is használható fel.

A csecsemő pankreas sejtmagoldóképessége h iány­zik. E zt a képességét a pankreas a második életév fo lya­mán veszi fel. K ifejlő dése valószínű leg a physiologiás fejlő désnek egy részjelensége és csak kisebb fokban függ a hústáplálkazás megindulásától.

Irodalom: Ad. Schm idt: K ra u s -B ru g s c h , Spez. P a th o l , u. T h e ra p . V I . k ö t. I. fű z . — H. Fronzig: Z e i t ­s c h r i f t f. k iin . M ed. 1913. 77. — Strauch: D. A rch . f. k iin . M ed. 1910. 101. — D e u tsc h e m ed. W o c h en sch r . 1909., 35, 52. — W ohlgem uth: B ioch . Z e itsc h r . 1912. 39. kö t. 3—4. fiiz. — W allenfang id . Steele, re f . Zb. f. d. S to f f ­w ech se ls 1907. 2. — Brugsch: Z e itsch r . f. exp . P a th . u. T h e r . 1909. V I. 2. — D e u tsc h e m ed. W o c h en sch r . 1909. 35, 52. — Frank: A rc h f. V e rd a u u n g s k ra n k . 1912. 18. — Schlecht u. W ittm und: D . A rch . f. k l in . M ed. 1912. 106. — Pratt: A m . jo u rn . o f th e m ed. se ien ses 143. — Möller: O rig . Z e n tra lb l. f . d. S to f fw ech se l 1910. 488. o ld . — W cstcnrijk: Z e itsc h r . f . exp . P a th . u . T h e r . 1910. V I I I . 2. — Tileston: A rc h iv o f in te rn , m ed. 1912. 9. S. 525.

A m agyar k irá ly i E rzsébet Tudom ányegyetem szülő - és nő beteg k lin iká jának közlem énye (igazgató; Sc ip iades

Elem ér dr. egyetem i ny. r. tanár).

E gyszerű strum ában szenvedett halotton végzett császárm etszés.

I r t a : Gő czy Lajos dr. eg y e t, m a g á n ta n á r , k l in ik a i a d ju n c tu s .

V a d á sz a to k n á l e le j te t t te rh e s v a d a k o n , to v á b b á te rh e s á ld o z a t i á l la to k n á l ta p a s z ta l tá k , h o g y a h irte le n e lp u s z tu l t i ly e n á l la t m é h m a g z a ta 10—20 p e rcce l tú lé l i az a n y já t . E ze n ta p a s z ta lá s b ó l k i in d u lv a , h i r te le n e l­h a l t te rh e s a ssz o n y o k n á l m á r a leg ré g ib b id ő k ó ta szo k tak c sá sz á rm e tsz é s t vég ezn i, az a n y á t tú lé lő m ag ­z a t m eg m en tése é rd ek éb en . E n n e k b iz o n y sá g a k é n t m á r a g ö rö g m y th o lo g iá b a n ta lá lu n k eg y m o n d á t, a m e ly s z e r in t A e sc u la p o t a p ja , A p o lló m e tsz e tte k i az A r te m is á l ta l m eg ö lt C o ro n isb ó l. A ró m a i N u m a P o m p i l iu s (715—673 K r . e.) m eg az ú. n . lex re g iá b a n eg y en esen tö rv é n y b e i k ta t ta , h o g y te rh e s nő h o l t te s té t a d d ig nem sz a b a d e lte m e tn i, a m íg a n n a k h a s á t és rn éh ét fe l ­m etszv e , a m a g z a to t a m élibő l k i n em em elték . S P li- n iu s s z e r in t S c ip io -A f r ic a n u s és M a n i l iu s , C a r th a g o h a rc o s a i is i ly m ó d o n jö t te k a v i lá g ra . A k ö zép k o r á l la ­m a i em e tö rv é n y re n d e lk e z é se it s z in té n á tv e t té k , sőt K le in h a n s s z e r in t a k a th o l ik u s eg y h á z is szó t em e lt a m ű té t végzése é rd ek éb en , n em a k a rv á n , h o g y a z e se t­leg es élő m a g z a t a k e re sz tsé g sze n tsé g éb en v a ló ré sz e ­sü lés n é lk ü l h a l jo n el. S h o g y az e m l í te t t m ű té te t té n y ­le g v ég ez ték is a k ö zé p k o rb an , a r r a v o n a tk o z ó la g m a­r a d ta k rá n k fe ljeg y zések . E zek sz e r in t B u rc a rd l in s- • g o w i g ró f , késő b b i s z e n tg a l le n i a p á t és G e b h a rd b re- g en z i g ró f , késő bb co n s ta n z i p ü sp ö k i ly en m ű té t te l j ö t ­te k a v i lá g ra . D e n e m c sa k tö r té n e lm i, h an e m o rv o s ­i ro d a lm i fe l je g y zések k e l is re n d e lk e z ü n k a k ö z é p k o r­ból. A le x a n d e r B e n e d ic tu s u g y a n is m á r a X V . sz á z a d ­ban az t a já n lo t ta , h o g y a m ű té t v ég zésén é l g o n d u n k leg y en a r r a , m is z e r in t a h a lo t t sz á ja m ű té t közben n y i tv a leg y en , és p e d ig a z é r t , h o g y a m a g z a t az a n ya sz á já n á t leveg ő h ö z ju sso n . M a u r ic e a u az o n b a n a X V I I . szá z a d b a n az t a g o n d o sk o d á s t, h o g y a h a lo t t a n y a s z á ja és h ü v e ly e n y i tv a ta r ta s s é k , fe les leg esnek m o n d o tta , m e r t a m éh b en lévő m a g z a t ezeken á t ú g y ­sem tu d lé leg z e te t v en n i. T o v á b b i b iz o n y sá g a a szóban - fo rg ó m ű té t á l la n d ó fe lsz ín e n m a ra d á s á n a k az is, h og y a X V I I I . szá zad szü lésze i k ö zü l Röder er, Smellie, Veit és Baudeloque sz in té n szóvá te t té k m u n k á ik b a n a h a ­lo t to n v ég zen d ő c sá sz á rm e tsz é s m ű té t jé t s a n n a k m i­k é n t v a ló k e re sz tü lv i te lé t .

S h o g y a L e x R e g iá n a k m e n ta l i tá s a eg y es á l la ­m ok tö rv é n y k ö n y v e ib e n m a is é l, m u ta t ja az, h ogy

1926. 37. sz. O R V O SI H E T IL A P 1005

P o ro sz o rsz á g b a n , B ad en b en , to v á b b á A n go l- és F ra n c ia - o rsz á g b a n e m ű té t rő l a tö rv é n y k ö n y v e k m a is m e g ­em lék ezn ek s a n n a k szü k sé g esség é t az o rv o s b e lá tá s ára b ízzák . B a jo ro rs z á g , S zászo rszág , W ü r t te m b e rg és A u s z t r ia tö rv é n y e i p e d ig e m ű té t e lv ég zésé t az o rv os ­n a k eg y e n esen k ö te lesség é v é tesz ik , a m iv e l az o rv o s h e ly z e té t a m ű té t fe lm e rü lé se ese té n a h o z z á ta r to z ók p ie tá s a a d ta n eh ézség ek k e l szem ben n a g y b a n m e g ­k ö n n y ít ik .

T u d n i k e ll m o st, h o g y ré g eb b en a te rh e s h a lo t ­ta k o n v ég zen d ő csá sz á rm e tsz é se k n é l nem v o l ta k te k in­te t te l az a n y a h a lá lá tó l e l te l t id ő re és a m a g z a t éle t­k épes v a g y é le tk é p te le n v o l tá ra , h an em a m ű té te t m in ­den ese tb e n sa b lo n o sá n v ég ez ték el. E n n e k a z o n b an az le t t a k ö v e tk ezm én y e , h ogy csak k iv é te le se n n y e r te k élő m a g z a to t. É r th e tő v o lt te h á t, h o g y Linzenm eyer, m ik o r e m ű té t i e l j á r á s t k r i t i z á l ta , az t í r ta , h o g y az az o rv o s ra csak sz é g y e n t h o zo tt, a h o z z á ta r to z ó k n a k p ed ig c su p á n fe les leg es fá jd a lm a t okozo tt. In n e n v o l t éppen , h ogy , m in t a z t Dohrn fe l je g y ez te , a ré g eb b i k o r o rv o sa i nem sz ív ese n v ég ez ték te rh e s h a lo t ta k o n e m ű té te t . S ez a m a g a ta r tá s o ly a n e re d m é n y e k u tá n , m ily e n e k e t Schwartz g y ű j t ö t t össze 1836—1848 k ö rü l a hessen i h e r ­cegségbő l, to v á b b á Dohrn (1852—1866) u g y a n c s a k a h e s­sen i h erceg ség b ő l, m e ly ek sz e r in t o t t a h a lá l u tá n v é g ­z e tt 197 c sá sz á rm e tsz é sb ő l eg y e tle n élő m a g z a to t sem n y e r te k , egészen é r th e tő v o lt. S m iu tá n Kehrer sz e r in t is B ad en b e n 1870-tő l 1888-ig 61 i ly e n m ű té t u tá n csak eg y élő m a g z a to t n y e r te k , m e g é r th e t jü k , h o g y ez t a m ű té te t Fehling is fe les leg esn ek d e k la rá l ta , de csak ad d ig , m íg m a g a is eg y i ly e n m ű té t u tá n élő m a g z a tot nem tu d o t t v i lá g ra h o z n i . S m in t a h o g y az e lé r t s ik er Fehling fe l fo g á sá b a n jo g o ssá a v a t ta e m ű té te t, ú g y is m e r te te t t el a to v á b b i s ik e re k k e l m in d szé lesebb k ö r ­ben is e m ű té t in d o k o lt v o lta . H isze n Bauer (1891—1902 köz t) 15 i ly e n m ű té t u tá n 10 élő m a g z a t, Dicke p e d ig (1875—1903 k öz t) 34 ese tbő l 28 élő m a g z a t szü le té sérő l a d o t t szám o t. E t tő l fo g v a Fehling, P ingier, W inkel, Jungeboldt, Erdheim, Knauer, Cathala és m áso k to l lá ­ból m in d jo b b a n s z a p o ro d ta k az i ro d a lm i közlések , ú g y h o g y P fa ff 1916-ban m á r 38 sze rző tő l szá rm azó 52 k ö zö lt e se trő l szám o l be 42'3% -ban élő m a g z a t e re d ­m én n y e l. M ég kedv ező b b n ek m u ta tk o z o t t m áso k k ö z­lése, íg y a Backmanné, a k i 58%, a Cathaláé, ak i 61%, és a Böhmeré, ak i 68% élő m a g z a tró l sz á m o lt be i ly e n m ű ­té te k u tá n . Ig a z , Linzenmeyer s z e r in t ezen ú ja b b a n k ö ­zö lt kedvező e red m én y ek o n n a n sz á rm a z n á n a k , hog y m a m á r több az o rv o s is, m eg a k ó rh á z is, m in t rég en , to v á b b á , h o g y a sú ly o s b e teg ek n ek k ó rh á z b a v a ló u ta­lá s i te n d e n t iá ja is a ré g eb b i id ő k h ö z k ép est n ö v ek ed e tt. V a ló sz ín ű az o n b an , h o g y a kedvező bb e red m én y ek b e az ú ja b b id ő k n ek k ísé r le te k e n és k l in ik a i ta p a sz ta lá sok o n a la p u ló p o n to sa b b ész le lése i is b e le já tsz o tta k . E zek n ek a la p ja i t p e d ig e g y ré sz t Breslau azon v iz s g á la ta i a d tá k m eg, m e ly ek b ő l k i tű n t, h o g y á l la to k n a k h i r te le n h a lá la u tá n 3—5 p e rc az az idő , a m ik o r m ég csá sz á rm e tsz é s u tá n élő k ö ly k e k e t n y e rh e tü n k . S z e r in te az o n b a n a ha ­lá l f a j t á j a sem k ö zöm bös az élő m a g z a t n y e ré sé re , me r t a z e lv é rzése s h a lá l k edvező bb a m a g z a t to v áb b é lé se sze m p o n tjáb ó l, m in t a fu l la d á so s h a lá l . U g y a n c sa k tő le sz á rm a z ik az a k i je le n té s is, h o g y az em b e r i fo e tu s m ég in k á b b tú lé l i az a n y já t , m in t az á l la t i , s h o g y i t t 15—20 p e rc az a n y a h a lá la u tá n az a m a x im a l is idő , a m e ly e n b e lü l c sá sz á rm e tsz é sse l m ég élő m a g z a to t leh e t n y e rn i. A z a n y a h a lá lá n a k oka a z o n b a n sz e r in te i t t sem közöm bös, m e r t k o le rá n á l , ty p h u s n á l , s k a r lá tn á l és az a n y a o ly a n m érg ezése in é l, a m e ly e k n é l a v é r , m in t p l. a k é k sa v h a tá s a a la t t , g y o rs a n b o m lá sn a k in d u l, so h ase m leh e t re m é n y ü n k a r r a , h o g y a p o s tm o r ta l is c sá sz á rm e tsz é sse l élő m a g z a to t k a p ju n k . S Bunge

20 évve l késő bb n em csa k m e g e rő s íte tte Breslau ész le ­lése it, h an e m a z o k a t m ég k i is e g é sz íte tte azon m e g­á l la p í tá s s a l , h o g y az a n y a h a lá la e lő t t i tú lm a g a s hő - m é rsé k m á r az a n y a h a lá la e lő t t s z o k ta e lp u s z t í ta n i a m a g z a to t. M in d ezen e lm o n d o tta k a t K üstner g y a r a p í ­t o t ta é r té k e s m e g á l la p í tá so k k a l, m o n d v á n , h o g y fő k én t a tü d ő e m b o l iá b a n , a s z ív h a lá lb a n és a k ö z p o n ti id e g re n d sz e r m eg b e teg ed ése ib en beköve tkező h i r te le n ter­h e ssé g i e lh a lá lo z á so k azok, m e ly ek n é l a p o s tm o r ta l is sec tio c a e s a re a ré v é n élő m a g z a t ra le h e t s z á m íta n i. Backmann p e d ig ezek közé m ég az e k la m p s iá t , r i tk á b b a n a m e n in g i t is t , a p o p le x iá t és tu b e rc u lo s is t so rolta . Flecker az o n b a n f ig y e lm e z te te tt a r r a is , h o g y m in d e fe lso ro l t ese tek b en szám b a ke ll v e n n ü n k az t is, m enn y i id e ig t a r t o t t az a n y a a g ó n iá ja , m e r t h a az h o sszú vo lt, te h á t o ly a n n a g y fo k ú k e r in g é s i z a v a r t okozo tt, h o g y a le p é n y i g áz k ic se ré lő d é s m á r az a n y a h a lá la e lő t t sem v o l t a m a g z a t é le té re k ie lé g ítő , a k k o r élő m a g z a t ny e ­ré s é re n in c s re m é n y . S u g y a n e z a v é lem é n y e Linzen- m eyernek is, az 1919. évb en az in f lu en z a e p id e m ic a k a p ­csá n n y e r t ta p a s z ta lá s a i a la p já n .

In n e n v a n ép p en , h o g y azon ad a to k b ó l, m e ly ek s z e r in t Hoeg (sz ív b a j) 3, M alnikow (p a jz sm ir ig y - sa rc o m a ) 5, Knauer (a g y tu m o r) és Cathala (ag y - sa rco rn a ) 10, Fehling (a g y tu m o r) és Fingier 15, Junge- bolt 17, Weiswange ( a o r ta ru p tu ra ) 19, Sippel p e d ig e m b ó lia u tá n i h a lá ln á l 22 p e rc u tá n tu d o t t é lő v a g y fe l­é lesz th e tő m a g z a to t p o s tm o r ta l is sec tio c a e s a re a ú tjá n n y e rn i , sem m ik ép sem le h e t a b so lu t id ő h a tá r u l a z t a m e g á l la p í tá s t e l fo g a d n i, m e ly sz e r in t Hecker, K lein- hans és Linzenmeyer 20 p e rcb en , Burian és Ham m er­schlag p e d ig 25 p e rcb en á l l a p í t j a m eg a z t az id ő h a tá r t , a m e ly e n b e lü l a m ű té te t m ég e re d m é n n y e l el leh e t v é­g ezn i, h a n e m ezen sz á m o k a t csak o ly a n h o zz áv e tő leg es id ő h a tá rn a k leh e t v en n i, a m e ly e n tú l m ég a le g a lk a l­m a sa b b ese tek b en sem le h e t élő m a g z a to t n y e rn i . E z ér t a z t h isszü k , az a h e ly es, h a az e lő bb fe lso ro lt , a lk a lm a s ­n a k ta p a s z ta l t ese tek b en is, m in t Zweifel m o n d ja , az o n ­n a l az a n y a lé leg z e tv é te le u tá n v ég ezzü k a p o s tm o r ta l is csá sz á rm e tsz é s t, m ég p e d ig a n é lk ü l, h o g y , m in t a r r a Hammerschlag is f ig y e lm ez te t, a m a g z a t s z ív h a n g ja i ­n a k k e resésév e l id ő t tö l te n é n k , és p e d ig a n n á l in k áb b , m e r t ta p a s z ta lá s o k ig a z o l já k , m is z e r in t m ég o ly a n ese­te k b e n is n y e r te k fe lé lesz th e tő m a g z a to t, a m ik o r s zív ­h a n g o k a t nem h a l lo t ta k . S ezekhez leg fe l je b b m ég azt f ű z h e t jü k hozzá, h o g y v é le m é n y ü n k s z e r in t a p o s tm o r­ta l is c sá sz á rm e tsz é s t m ég a lk a lm a s n a k í té l t ese tek ben is csa k a k k o r h e ly e s p r in c ip ie l le vég ezn i, h a e g y rész t az a n y a h a lá lá n á l ép p en je le n v a g y u n k , m á s ré s z t á l ta la a k ö rn y e z e tn e k n a g y fo k ú le lk i m e g rá z k ó d ta tá s á t n em v á l t ju k k i. O ly a n ese tek b en e llen b en , m ik o r az a n y a h a lá la u tá n h iv a tu n k , az i ly e n m ű té te t c sa k a k ö rn ye z e t eg y e n es f e lh ív á s á ra h a j ts u k v é g re , s e k k o r is csak a k k o r , h a m ég az e se te t a m a x im a l is id ő h a tá ro n b e lül é r jü k .

H o g y p e d ig v a ló b a n h e ly e s ez a m e g á l la p í tá s , m e ly s z e r in t a p o s tm o r ta l is c s á sz á rm e tsz é s re élő m ag ­z a t n y e ré se é rd ek éb e n csa k a hosszab b a g ó n iá tó l v a gy v é rsz e l lő z te té s i z a v a ro k tó l , i l le tő le g in to x ic a t ió któ l és ig en m a g a s h ő m é rsé k e k tő l m eg n em e lő zö tt h i r te le n te rh e ssé g i h a lá lo z á so k a lk a lm a sa k , az t a m i k é t id ev ág ó e se tü n k ta p a s z ta lá s a is b iz o n y í t ja .

E g y ik e se tü n k m ég Z i ta -k ó rh á z i m ű k ö d é sü n k id e ­jé re es ik . F ia ta l te rh e s n ő t te rh e ssé g é n e k u to lsó id e jé ­ben sú ly o s sp a n y o l in f lu e n z á s tü d ő g y u l la d á s s a l s z á l lí ­to t ta k b e a k ó rh á z b a , s tö b b ó ra i a g ó n ia u tá n m e g h a lt . A je len lév ő a lo rv o s az o n n a l p o s tm o r ta l is c s á s z á rm e t­szés t v ég z e tt, az o n b a n h a lo t t m a g z a to t h o zo tt a v i lá g ra .

M áso d ik e se tü n k m á r pécsi ta r tó z k o d á s u n k id e jé re ese tt. 25 év es I I I . P . nő (Sz. /.-n é , 1925 jú l iu s hó, 68. sz.

1006 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

k im .) m áso d ik szü lése (1K év ) ó ta v e t te ész re , h o g y ö t év ó ta fe n n á l ló g o ly v á ja h ir te le n n ö v ek e d n i kezd e tt. E z ó ta nehéz a légzése, m i m o s ta n i h a rm a d ik te rh e sség e a l a t t a n n y i r a fo k o zó d o tt, h o g y m ire h o zzán k k i len ced ik h a v á n a k v ég én b e k e rü lt , fe k ü d n i fu l la d o z á s n é lk ü l nem v o l t képes, de légzése ü lv e is n a g y m é r té k b e n d y sp no i- k u s és s tr id o ro s u s . A t ra c h e a fe le t t jo b b o ld a l t k is- ö k ö ln y i, b a lo ld a l t to já s n y i s tru m a g ö b v o lt lá th a tó , m e ly a sze g y cso n t a lá te r je d t , s en n ek m eg fe le lő le g a k o p o g ta tá s i h a n g o t t rö v id ü l t . A R ö n tg e n - le le t a n ya ­k o n d if fu s h o m á ly t m u ta to t t , m e ly a n y a k i m ező k re fo ly ta tó d o t t , o ly m ódon , h o g y a jo b b o ld a lo n a c la v ic u la a l a t t ö k ö ln y i h o m á ly v o lt, m e ly a sz ív á rn y é k á b a n ha ­la d t á t és b a lo ld a l t a s te rn u m m e l le t t h á r o m u j jn y i ra te r je d t . A z egész k ép le t k ö h ö g é sk o r em e lk ed e tt, be lég - zésk o r p e d ig a lsó p ó lu sa az in c is u ra ju g u la r is a lá n ég y u j ja l é r t le, k i lé g z é sk o r v é g ü l le fe lé 5—6 u j j n y i r a n ö v e ­k ed e tt. E m e l le t t a t ra c h e a az első b o rd a m a g a s s á g á ba n ö ssz e n y o m o ttn a k és k issé jo b b ra d ő l tn e k m u ta tk o z o tt . E zek a la p já n a b e lg y ó g y á sz és sebész b e v o n á sá v a l t ar ­to t t c o n s i l iu m s t ru m a s u b s te rn a l is t á l la p í to t t m eg eo m p re ss ió s t ra c h e á v a l .

K é tn a p i ész le lés u tá n ( jú l iu s 21-én d. e. 11 ó ra k o r) fá já s o k k ezd ő d tek , m e ly ek e t a b e teg ig e n neh ezen t űr t s a la t t a lég zés i n eh ézség e i n a g y m é r té k b e n fo k o z ó d ta k ; v é g re 12 ó rá v a l a fá já s o k m e g in d u lá s a u tá n (é jje l K l l ó ra k o r ) e rő s c y a n o s is lé p e tt fe l, a m i m e l le t t a sze­m ek is k id ü l le d te k . E z é r t seb ész t h ív tu n k c o n s i l iu mb a . E z a fu l la d o z á s m e g sz ü n te té sé re t ra c h e o to m ia e lv ég zésé t t a r t o t t a szü k ség esn ek , m e ly e t 1% -os n o v o c a in a d re n al in é rz é s te le n íté sb e n (o p e rá l Sebestyén dr. se b é sz a d ju n c tu s ) g a l lé rm e tsz é sb ő l k i in d u lv a te rv e i t , a r r a sz á m ítv á n , h o g y a t ra c h e o to m ia eg y s tru m a le b e n y e l tá v o l í tá s á v al el lesz vég ezh e tő . A p a jz s m ir ig y lá tó té rb e k e rü lé se u tá n a jo b b s t ru m a le b e n y eg y ré szén e k e l tá v o l í tá s a tö r tén t , ez is ig e n n a g y v é rz é sse l s e z u tá n v o lt a t ra c h e o tom ia a m á r m eg leh e tő s ro ssz á l la p o tb a n lév ő b e teg n é l e l­vég ezh e tő . A c a n u le beh e ly ezése u tá n a b e teg légzése n é m ile g fe lsz a b a d u lt , é r lö k é se e llen b en fo ly to n o sa n g y e n g ü l t , m a jd jú l iu s hó 22-én d. e. K i ó ra k o r eszmé­le t le n sé g á l lo t t be s 10 p e rc n y i te rm in á l is légzés u tá n b e á ll t a h a lá l .

H o g y a f r is s e n e lh a l t te rh e sn é l leg a lá b b a m a g ­z a to t m e g m e n tsü k , az o n n a l c la ss ik u s c sá sz á rm e tsz é s t v ég ez tü n k . A lg id a s p h y x iá b a n lévő m a g z a to t (é lő é. 1., 2850, 52, 33K, 36) n y e r tü n k , a k i t S c h u ltz e - ló b á lá ssa l és 0'3 cm* lo b e lin in t ra m u s e u la r is in je c t ió v a l s ik e rü lt é le tre k e lte n i.

A m a g z a to t 13 n a p ig k l in ik á n k o n id e g e n a n y a tá p ­lá l ta , am id ő n is az eg észség es le á n y m a g z a to t a g y e r­

m e k k l in ik a to v á b b i keze lésébe te t tü k á t.

M o st p e d ig ezen ese t k a p c sá n , m in th o g y P é c s k i ­fe je z e tte n s t r u m á s v id é k s íg y i t t sz á m o ln u n k ke ll — g y a k ra b b a n m in t m á s u t t — a s t ru m a és te rh e ssé g szövő déséve l, n em t a r t j u k fe le s le g esn ek rö v id e n ö ssze­fo g la ln i azo n tu d n iv a ló k a t , m e ly ek a te rh e ssé g n e k a g o ly v a e g y sz e rű m e g g y a ra p o d á s á v a l já r ó szö v ő d ésé t

i l le tő le g e d d ig az i ro d a lo m b a n k i fo r r o t ta k .T e rh e ssé g a la t t , m in t ism e re te s , a p a jz s m ir ig y

m e g n a g y o b b o d á sá t sz o k tu k ész le ln i. E z t a je le n sé g e t Zange 54’8% -ban, Engelhorn 60% -ban, Freund p ed ig 90%-b a n ta lá l t a a n y a g á b a n .

Zange sz e r in t, m in t Scipiades „S zü lésze ti e lő a d á ­s a id n a k I I I . k ö te té b e n í r ja , a p a jz s m ir ig y n e k m egduz- z a d á sa és m e g g y a ra p o d á s a e lő szö r te rh e se k n é l a te rhe s ­ség n e g y e d ik h a v á b a n k ezdő d ik , tö b b sz ö r te rh e se k n é l p e d ig m ég késő bben . E ze n e lv á lto z á so k o k á t Boritowsky a te rh e s s é g á l ta l o k o zo tt b ő ségesebb v é ro d a á ra m lá s ba n és a te rh e ssé g a l a t t az egész sze rv eze t g y ü j tő é r re nd s z e -

ré b en k e le tk ező p a n g á s b a n k e res te . Engelhorn a p a jz s ­m ir ig y e lv á l to z á s á t a p e te fésze k belső e lv á la sz tá sos te v é k e n y sé g é n e k m e g v á lto z á sá b ó l s a m a g z a t i , v a g y ta lá n a le p é n y i a n y a g c se re te rm é k e k b e fo ly á sá b ó l m a g y a rá z ta . K rauss p e d ig a z t á l l í t ja , h o g y a sá rg a - te s tn e k v o ln a b e fo ly á sa a m e n s tru a t io , p u b e r tá s és t e r ­h essé g a la t t k e le tk ező p a jz s m ir ig y m e g n a g y o b b o d á s ra . E z t az á l l í tá s t ig azo la n d ó , fe h é r eg e rek b e c o rp u s lu te u m - k iv o n a to t fe csk en d e ze tt be és az e m l í te t t v á l to z á sok a t m in d e n k o r k i tu d ta m u ta tn i . Nicholson p e d ig á l la tk ís é r ­le tek e n a z t is m e g á l la p í to t ta , h o g y te rh e s m a c sk á k — h o g y te rh e ssé g ü k b e n eg észség esek m a ra d ja n a k — több p a jz s m ir ig y a n y a g o t ig é n y e ln e k , m in t n em te rh e s á l la­p o tb a n , m e r t h a csak a re n d e s á l la p o tn a k m eg fe le lő m e n n y isé g e t k a p já k , a k k o r v ese b a jo so k k á v á ln ak .

A zon h a tá so k , m e ly ek a te rh e ssé g b e n az eg ész­séges p a jz s m ir ig y e k m e g n a g y o b b í tá s á t e lő idéz ik , c sak ­n em m in d ig m e g n a g y o b b o d á sá t e red m én y ez ik a k ó ro s p a jz s m ir ig y e k n e k is. E zek közé sz á m ít az ú. n. eg y sz e rű g o ly v a is. E z a l a t t p e d ig a p a jz s m ir ig y e k n e k g y u l lad á s n é lk ü l k e le tk ező o ly a n m e g n a g y o b b o d á sá t é r t jü k , m e ly ­nek s z ö v e tta n i lén y eg e a szö v e te lem ek e g y sz e rű m eg- g y a ra p o d á s á b a n és m e g sz a p o ro d á sá b a n á ll. A m i r ig y ­nek a belső e lv á la s z tá s t i l le tő m ű k ö d és i z a v a ra i v isz o n t ezen g o ly v á n á l csak a lá re n d e l t je le n tő sé g ű e k . A z e gy ­sz e rű g o ly v á n á l u g y a n is az a n y a g c se ré n e k ezen m é ly re ­h a tó és fő k é n t a fe h é r je - és z s í re lb o n tá s t i l le tő vá l to ­zása i, m e ly e k e t p l. a B a se d o w -k ó rn á l a p a jz s m ir ig y fo k o z o tt te v é k e n y sé g e idéz elő , á l ta lá b a n n em ta lá ln i . M itöbb , csak a leg k iseb b m é rté k b e n fü g g e n e k össze a p a jz s m ir ig y v á l to z o t t te v é k e n y sé g é v e l a g o ly v á s b e te ­gek k ü lö n fé le p a n a s z a ib a n m e g n y i la tk o z ó egy éb tü n e te k is, m e ly ek k ö zü l m in k e t szü lészek e t k iv á l t a lé legzés és a sz ív z a v a ra i é rd ek e ln ek leg in k áb b . P o n to s ész le lések ­bő l u g y a n is k id e rü l t , h o g y a lé legzés z a v a ra i e g y rész t a lé leg ző cső n ek n y o m a tá s ú t já n v a ló m eg szű k ü lése , m á s ré s z t a g ég e id e g ek n ek e rő m ű v i ú to n v a ló b e fo ly á - s o l ta tá s a m a g y a rá z z á k . A g o ly v a á l ta l lé tre h o z o tt sz ív ­z a v a ro k m e g n y i la tk o z á sa i , m e ly ek n e k k a p c s á n ú g y a b e te g á g y n á l, m in t a b o n c o lá sn á l k ü lö n ö se n a jo b b szí­ven fe n n fo rg ó m e g g y a ra p o d á s t és k i tá g u lá s t ta lá ln i , k ü lö n b ö ző k leh e tn e k . E g y sz e r a g y ű j tő e re s k e r in g é sne k a g o ly v a e rő m ű v i h a tá s a i á l ta l fe l id é z e tt k á ro so d á sa i k ö v e tk ez téb en o ly a n sz ív z a v a ro k á l lh a tn a k elő (R ose- fé le g o ly v á s sz ív ), m e ly ek e t a B a se d o w -k ó rn á l tá m a dó (K ra u se - fé le g o ly v á s sz ív ) sz ív d o b o g ássa l, ta c h y c a rd iá - va l, a s z ív to m p u la t csek é ly e lszé lesed ésév e l, szem c s i l lo ­g á ssa l, en y h e re szk e tésse l s iz z a d á s ra és d e rm o - g ra p l i iá r a v a ló h a j la m o s s á g g a l já ró c a rd io -v a s c u la ris s z ív z a v a ro k k a l le h e t ö ssze tév esz ten i, k iv á l t h a a go ly v a g y ü j tő e re ib e n v a ló p a n g á s a s z e m h é j ja k m eg d u zz ad á - s á r a és sze m k id ü l le d é s re (e x o p h th a lm u s) is vezet. Má s ­k o r a lé leg ző cső n ek k a rd h ü v e ly s z e rű m eg szű k ü lése , m e ly a lé legzés a k a d á ly o z ta tá s a fo ly tá n re n d s z e r in t tü d ő tá g u lá s ra veze t, okoz o ly a n c i rc u lu s v i t io s u s t , m e ly a jo b b sz ív k i tá g u lá s á b a n és a tü d ő k e r in g é s k á ro s o dá s á ­b a n n y i la tk o z ik m eg (K o c h e r- fé le d isp n o ik u s sz ív ).

É r th e tő te h á t, h o g y m íg az eg észség es p a jzs - m ir ig y n e k a te rh e s s é g á l ta l lé tre h o z o tt m e g g y a ra p o dá s a m a jd n e m csa k e lm é le t i és tu d o m á n y o s je len tő ség ű , a d d ig az i ly e n k ó ro s p a jz s m ir ig y e n lé tre jö v ő te rh e ssé g i té r fo g a tn ö v e k e d é se k a g y a k o r ló sz i i lé sz t is n a g y m é rté k ­ben ke ll, h o g y é rd e k e ljé k . A zok a z a v a ro k u g y a n is , m e ly ek a lé legző cső nek , a g ég én ek , a n y e lő cső n e k és a e a ro t iso k n a k ö ssz e n y o m a tá sa és az e z á l ta l o k o zo tt m á so d la g o s sz ív e lv á lto z á so k k ö v e tk ez téb en jö n n e k létre , v a la m in t azok , m e ly ek a v é rg á z a n y a g c se ré jé b e n az o x ig é n n é l v a ló h iá n y o s e l lá t ta tá s fo ly tá n k e le tk eznek , a te rh e s s é g a la t t m é g ro ssz a b b o d n a k .

1926. 37. sz. O R V O SI H E T IL A P 1007

E n n e k e l le n é re m é g is h a n g sú ly o z n i ke ll, h o g y a fe lso ro l t s e rő m ű v i okokbó l ke le tk ező g o ly v a je le n ség e k m ég a te rh e s s é g fo ly tá n e lő á l lo t t té r fo g a tv á l to z á s ok k a p c sá n is r i tk á k , m e r t a lé legző cső és a v é rk e r in gé s ú t ja i la s s a n k é n t a lk a lm a z k o d n a k a v á l to z o t t k ö rü lm é­n y ekhez. L e g a lá b b is ez t b iz o n y í t já k Rübsamennek ész le lése i, a k i 237 g o ly v á s eg y é n k ö zü l 230-nak, és p e d ig 77 e lő szö r és 153 ism é te l te n te rh e s eg y é n n ek te rh e ssé g é t és szü lésé t — e l te k in tv e en y h éb b c y a n o s iso k tó l és lég - sz o m jú sá g i tü n e te k tő l — m in d e n k o m o ly ab b b a j n é lk ü l l á t ta le fo ly n i. K o m o ly a b b tü n e te k , m in t az Freund g y ü j tő s ta t is z t ik á já b ó l k i tű n t , in k á b b o ly a n k o r szo ktak e lő fo rd u ln i , m ik o r az e m l í te t t g o ly v á s tü n e te k m á r a te rh e ssé g e lő t t is fe n n á l lo t ta k , i l le tő le g m ik o r a g o ly v a le g a lá b b részb en a m e l lk a sb a n , a sze g y cso n t m ö g ö tt is fek sz ik (s u b s te rn a l is s t ru m a ) . E zek is k iv á l t tö b b szö r ism é tlő d ő te rh e ssé g e k u tá n (Rübsamen) lá th a tó k , m ég p e d ig fő k é n t a szü lés fo ly a m a ta a la t t , s en n ek is ki ­to lá s i id ő sz a k á b a n , m ik o r a fe lső te s t fé lb e n az e rőlk ö ­d ések fo ly tá n a p a n g á s m é g fo kozód ik . S v a ló b a n a szü lés a la t t i ly e n ú. n. s t r u m a s te n o t ic á k n á l fu l lad á s fo ly tá n b eá lló h a lá le se te k n e k M. Guillot, Harnischke, Hecker, Horw itz, Kocher, B ignam i eg ész s o rá t ész le l­ték . E lk é p z e lh e tő ezért, h o g y a szü lész e ti m ű té te k ja v a l ­la ta in a k fe lá l l í tá s a i ly e n g o ly v á k m e l le t t so k szo r ig en n a g y n eh ézség ek e t o k o zh a t, és p e d ig a n n á l in k áb b , me r t a fu l la d á so s h a lá l t á l l í tó la g m ég re f le x in g e re k is f e l ­id ézh e tik . Í g y Gottschalk í r t le eg y ese te t, m e ly n é l ő a m e g fu l la d á s b e á l lá s á n a k m e g g y o rs í tá s á t eg y m e tre u ­r y n te r b ev eze tése á l ta l k i v á l to t t re f le x h a tá s n a k t ul a j ­d o n íto tta .

A v esz é ly ek — m in th o g y a g o ly v a m e g n ö v e k e d é s a g y e rm e k á g y b a n re n d s z e r in t g y o rs a n v issz a fe j lő d ik — a szü lés u tá n tö b b n y i re e lm ú ln a k . Í r ta k a z o n b a n le o ly a n ese te k e t is, m e ly ek b e n a b e te g a sz ü lé s t sze ren csésen k e re s z tü lá l lo t ta , s a h a lá l c sa k a szü lés u tá n á l lot t be. I ly e n v o l t Albers-Schönberg eg y esete , a h o l eg y ik te ru s e k la m p t ic á n á l a h a lá l 13 ó rá v a l a jó l k iá l lo t t k o ra­szü lés u tá n , to v á b b á Morgan e g y ese te , m e ly b en az a sú ly o s sz ív b a jb a n is szenvedő g o ly v á s n á l a sze ren csésen k iá l lo t t szü lés u tá n m ih a m a r á l lo t t be, v é g ü l Malade eg y esete , a m e ly b e n az e lő lfek v ő le p é n y k ö v e tk ez m é­n y e ib en is szenvedő b e teg 21 p e rcce l a m a g z a t lá b ra- f o r d í tá s a és k ih ú z á s a u tá n p u s z tu l t el, és p e d ig n ag y a g y v é rv e sz te sé g fo ly tá n , m e ly e t a m in d k é t c a ro t is ösz- sz e n y o m a tá sa és a szü lésze ti sz ö v ő d m én n y e l ö ssze fü gg ő v é rzés id é z e tt elő . E ze n ese tek ta n u ls á g a i m in d e n e se tre a r r a ta n í ta n a k , h o g y a szü lés u tá n b ek ö v e tk ező e lh alá ­lo záso k tó l in k áb b csak s tí ly o s szö v ő d m én y ek ese te iben

k e l l fé ln i.Cardwell á l l í to t ta , h o g y az i ly e n n y o m á s ú t já n

lé g sz o m jú sá g o t e lő idéző g o ly v á k a b e teg n ek á l la n d ó an ü lő h e ly ze tb e n v a ló ta r tó z k o d á s a k ö v e tk ez téb en a m a g­z a tn a k h a rá n tfe k v é s b e n v a ló e lh e ly e zk ed é sé re is h a jl a ­m o s íta n á n a k . É s b á r azo n e lm é le t i o k o sk o d ás, h o g y ülő ­h e ly ze tb en a h a s h a r á n t á tm é rő je m e g n ag y o b b o d ik , to v á b b á , h o g y i ly e n k o r az a n y o m á s is , m e ly e t a b o rd a ­ív ek a m é h fe n é k re g y a k o ro ln a k , fo k o zó d o tt, a fe n t i á l l í ­tá s leh e tő sé g én ek sok v a ló sz ín ű sé g e t kö lcsönöz, a z t le g ­a lá b b i s Rübsamen ész le lése i e d d ig m e g e rő s íte n i nem tu d tá k .

T e rm é sze te se n , h o g y a te rh e ssé g n e k g o ly v á v a l v a ló t á r s u lá s a ese tén ezen szö v ő d m én y je len tő ség é v el t is z tá b a jö h e ssü n k , a b e teg egész sze rv ez e té t, v a lam in t a v é r a lk a t m in ő sé g é t is m eg k e l l v iz sg á ln i , m e r t csak íg y d ö n th e t jü k el, v á j jo n a p a jz s m ir ig y belső e lv á lasz - tá so s m ű k ö d ése n em sze n v ed e tt, v a g y is h o g y csak e g y­sz e rű g o ly v á v a l v a n d o lg u n k . A to v á b b i teen d ő k e t

a z u tá n az o k o zo tt m e c h a n ik u s je le n sé g e k tő l k e l l f ü g­g ő v é ten n i.

E zek p ed ig , m in t Rübsamen ta p a s z ta la ta i m u ta t ­já k , az ese tek tú ln y o m ó sz á m á b a n eg y sze rű en az ese­m én y ek f ig y e léséb en fo g n a k á l la n i , m e r t, m in t lá t tuk , a fu l la d o z á s b a n á l ló v eszé ly ek csa k r i tk á k . H a m é g is elő - á l la n á n a k , és p e d ig a te rh e ssé g n e k o ly a n id e jéb en , m i­k o r a m a g z a t n em é le tk ép es, a g o ly v á n a k ré sz leg es el­tá v o l í tá s á t k e l l a já n la n i , m e r t e ré v en , m in th o g y a m ű ­té t k a p c sá n a v e té lé s g y a k o r is á g a csak k ö rü lb e lü l 6% -ot tesz k i, a te rh e ssé g e t az ese tek tú ln y o m ó sz á m á b a n m eg leh e t ta r ta n i .

A m ű té tn é l v issz a h a g y a n d ó d a ra b n a k Kocher sze­r in t le g a lá b b is a m ir ig y n e k % ré sz é t k e l l k i ten n ie . E n n e k m eg b ecsü léséb en a z o n b a n g o n d o ln i k e l l a r r a , h o g y a g o ly v a té r f o g a ta , m in th o g y az a te rh e ssé g i el ­v á l to z á so k fo ly tá n m eg v a n n a g y o b b o d v a , a g y e rm e k - á g y b a n m ég v issz a fo g fe j lő d n i. O ly a n ese tek b en v i ­szon t, m ik o r a m a g z a t m á r é le tk ép es, a m e s te rsé g e s k o ra sz ü lé s v á l ik v e r s e n y tá rs á v á a g o ly v a m ű té tn e k , és p e d ig a n n á l in k áb b , m e r t a szü lés u tá n az ese tek zöm é­ben g y o rs a n v issz a fe j lő d n e k a g o ly v a o k o z ta tü n e te k. H o g y azo n b an , h a a v á la s z tá s a g o ly v a m ű té t h e ly e t t a k o ra s z ü lé s re ese tt, az m e ly m ó d o n b o n y o l í t ta s s é k le, a z t a tü n e te k s ú ly o s s á g a d ö n t i el. H a a fu l la d á s n em fen y e ­g e t sü rg ő se n , a k k o r a te rm é sz e te s sz ü lő u ta k o n á t v aló k o ra sz ü lé s jö h e t szó b a (b u ro k re p e sz té s , h y s te u ry s is s u tá n a ese tle g a szü lésn ek a lk a lm a s m ó d o n v a ló b e fe je ­zése), m íg h a a je le n sé g e k sü rg e tő e k , a sebész i ú ton v a ló ép p en a lk a lm a s sz i i lésb e fe jezés t k e l l v á la s z ta n i . A m ű ­té te t ese tle g v eze téses a n a e s th e s iá b a n le h e t v ég ezni, b á r é rd e k e s m e g je g y e z n i h o g y o ly k o r a b e le h e lte té s ú t ján v a ló a l ta tá s k a p c sá n a lé g sz o m jú sá g le fo k o z ó d á sá t lá t tá k .

H a a fe n y e g e tő fu l la d á s je le n sé g e iv e l a m a g á tó l m e g in d u l t szü lés k a p c sá n ta lá lk o z u n k , k ev ésb b é sü rge tő tü n e te k ese té n a szü lésn e k s ie tte té se , i l le tő le g a te rm é ­sze tes sz ü lő u ta k o n á t v a ló g y o rs í to t t le b o n y o lí tá sa, s ü rg ő s ese tek b en p e d ig a n n a k sebész i m ó d sze rek k e l a z o n n a l v a ló b e fe jezése lesz a h e ly é n v a ló , e se tle g v eze ­téses é rz é s te le n íté sb e n . M eg esh e t az o n b an , h o g y ezekkel m ég m in d ig n em fo g u n k c é lt é rn i, h a n e m azo khoz é le t­m e n té s c é ljá b ó l lég cső m e tsz és t v a g y g o ly v a m ű té te t is k e l l c sa to ln i . A k é t u tó b b i k ö z t v a ló v á lo g a tá s szem ­p o n t já b ó l m in d e n e se tré tu d n i ke ll, h o g y a lég cső m e tszés g o ly v a k a p c sá n , k ü lö n ö se n a sze g y cso n t m ö g é is le ­h a to ló g o ly v á k ese tén , a leg n eh ezeb b seb ész i b e a v a tk o ­záso k eg y ik e , m e ly n é l a g o ly v a k i i r tá s m ű té t je fő k é nt h e ly i é rz é s te le n íté sb e n so k k a l k ev ésb b é v eszé ly es. C é l­sze rű b b te h á t az u tó b b i t v á la s z ta n i . A n a g y g y a ro k la t v is z o n y a i k ö zö tt te rm é sz e te se n a m ű té te k sem ig en

jö h e tn e k szóba, de g y a k r a n a k l in ik á k o n is m e llő z tet- nek, m e r t az i ly e n m ű té te k b e n a n ő o rv o s n em n a g y o n já ra to s , a lk a lm a s sebész t p e d ig k e llő h a m a r n em m ind ig h ív h a t a z ese téhez. E z é r t m in t sz ü k sé g m ű té te t a g o ly v á ­n a k a m e g fu l la d á s v esz é ly én ek e lh á r í tá s á r a v é r te le nü l v a ló k ie m e lé sé t ( lu x a t io ) sz o k tá k h e ly e t tü k m e g k ís ér ­te n i, m e ly e t Fellenberg a já n lo t t e lő szö r.

T u d n i k e l l m ég , h o g y fő k é n t g o ly v á s v id ék ek en , g o ly v á s a n y á k szü lése ib ő l a k á rh á n y s z o r g o ly v á s m a g ­z a to k is szü le tn ek . A z i ly e n g o ly v á k a t v a g y a p a jz s­m i r ig y h y p e rp la s t ik u s , tö b b n y i re f o l l ic u la r is e lv á lto z á ­sa i, v a g y a g á to rm i r ig y m e g n a g y o b b o d á sa h o zzák lé tre . K iv á l t e lő b b iek n é l g y a k o r i a m a g z a tn a k a r c ta r tá s b a n v a ló szü le tése . S ez a ta r t á s i re n d e l le n e ssé g i ly e n g o ly ­v á s m a g z a to k ra a s z ü lő c s a to rn á n v a ló á th a la d á s k ö z ­b en so k k a l e lő n y ö seb b is, m in t a k o p o n y a ta r tá s . U tób b i h e ly ze tb ő l u g y a n is a g o ly v á s m a g z a to k a n y a k e re in ek és id e g e in e k ta r tó s n y o m a tá s a k ö v e tk ez téb en le g tö b b­szö r fu l lad o z ó (a sp h y x iá s ) á l la p o tb a n szü le tn ek , é lve- m a ra d á s u k ese téb en p e d ig m ég a szü lés u tá n is id ő n ­

1008 O R V O SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

k é n t fu l la d o z á s i ro h a m o k k e le tk e zh e tn ek n á lu k , v a g y ie g a lá b b 1—2 napig- be- és k i lé lek zés iik sz iszegő je l le g ű m a ra d h a t . I ly e n m a g z a to k a t ez é rt — h o g y tő lü k a fu lla - d ozás je le n sé g e it tá v o l ta r ts u k — p á rn á ju k o n ú g y cé l­sz e rű e lh e ly e zn i, h o g y fe jt ik h á t ra s z e g e tt ta r tá s b a k e rü l ­jö n (de flex iós ta r tá s ) .

A szü lé s t k ö v e tő h e tek b e n a m a g z a to k v e lesz ü le ­te t t g o ly v á i la s s a n m eg k iseb b ed n ek , n é h a p e d ig — a rc ­ta r tá s b a n sz ü le te tt ú js z ü lö t te k n é l — m ég g y o rsa b b a n egészen e l is tű n n e k , je lé ü l a n n a k , h o g y ezen ese tek b en n em is v a ló sá g o s (ú. n. e lső d leg es) g o ly v a , h an e m csak az a r c ta r tá s o s h e ly z e t o k o z ta k e r in g é s i z a v a ro k fo ly tá n v izen y ő ssé v á l t p a jz s m ir ig y e k (m áso d lag o s) m e g d a g a - d á s a fo rg o t t fe n n s ez o k o z ta a csecsem ő n y a k á n k e le t­k eze tt té r fo g a tm e g n a g y o b b o d á s t.

Irodalom : Bauch: Z e itsch r . f. Géb. u. G yn. L X X X IV . kö t,, 3. fű z . — Böhmer: In a u g .-D iss . G iessen , 1908. — Burdzinski: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn, 1905, 213. old.— Burian: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn. 1915, 213. o ld . — Colombel: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn. 1911, 1655. o ld . — Descusses: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn . 1919, 1688. old. — D ohm : V o lk sm a n n s V o r t r ä g e 1901, 304. o ld. — Fleisch­mann: Z e n tra lb l. f. G yn. 1900, 113. o ld . — Harras: R ef. Z e n tra lb l. f. G yn . 1917, 341. o ld . — Hays: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn. 1886, 256. o ld. — Hecker: A rc h iv f. G yn. X . kö t., 540. old. — Herz: Z e n tra lb l. f. G yn . 1918, 572. o ld . — Kalm inow: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn. 1913, 677. o ld . — K üttner: R ef. Z e n tra lb l. f. G yn. 1914, 573. old. — Linzen- meyer: M ed. K l in ik 1920, 439. old. — Lunbacher: R ef. Z e n tra lb l. f. G yn. 1911, 918. o ld. — Manasse: In a u g .- l l is s . B e r l in , 1885. — Noltm ann: Z e n tra lb l. f. G yn . 1926,7. sz. — Olfield: R ef. Z e n tra lb l. f. G yn . 1922. 827. o ld . — P f aff: R e f. Z e n tra lb l. f. G yn. 1917, 1076. o ld . — Riek: R e f. Z e n tra lb l. f . G yn. 1910, 1302. o ld . — Runge: Z e it­sch r . f. Geb. u . G yn. IX . kö t., 245. o ld . — Schatz: A rc h iv f. G yn . I I . kö t., 301. o ld . — Sperling: Z e itsc h r . f. Geb. u. G yn. X X V I I . kö t., 439. o ld. - C. H. Stra tz: R ef. Z e n tra lb l. f. G yn. 1909, 364. o ld . — Venus: Z e n tra lb l. f. G yn . 1911, 61. o ld . — W eisswange: Z e n tra lb l. f. G yn. 1903, 298. o ld . — Zengerle: Z e n tra lb l. f. G yn. 1895, 17. sz., 4540. o ld . — Döderlein: H a n d b u c h d e r G e b u rtsh ü lfe . — V . Feilenberg: Z e n tra lb l. f . G yn. 1903, 1233. o ld . — Fonyö: G y n a ek o lo g isc h e R u n d sc h a u 1916, 11. fiiz. — Jaschke- Pankow: L e h rb u c h d e r G e b u rtsh i l fe . — Kocher-Tra- chewsky: A n a l, d e r C liir . 24. köt., 99. o ld . — Rübsamen: A rc h iv f. G yn . 98. sz., 269. o ld . — Scipiadcs: E lő ad á so k .— W inter: I n d ik a t io n e n z. k ü n s t l ic h e n U n te rb re c h u n g d. S c h w a n g e rsc h a f t .

Adatok az extrasysto lék je len tő ségéhez.

I r t a : Irmy István dr.,Y a le U n iv e rs i ty , N ew -H av en , C onn . U. S. A .1

A z e x t ra s y s to lé k je le n tő sé g e m ég m in d ig h o m á ­ly o s, á m b á r n a g y o n sok m u n k a fo rd í th a to t t e r re a p ro ­b lé m á ra . T u d v a lé v ő , h o g y a so k fé le k ís é r le t i k ö rü l ­m én y , am e ly n e k fo ly a m á n ezek a je le n sé g e k fö lm e rü l ­nek , k l in ik a i h e ly z e te k k e l p á rh u z a m b a n em á l l í th a tók .- S em m a g a s a o r ta n y o m á s ,3 sem tú ls á g o s h y p e rc a lc a e m ia, sem p e d ig k ü lö n fé le , e rő se n k i fe je z e tt m érg e zése k nem le h e tn e k o k a i az e x t ra s y s to lé k ke le tk ezésén ek . R e n dk ív ü l p a th o lo g ik u s v iszo n y o k n em m a g y a r á z h a tn a k m ég­o ly á n ig en g y a k o r i és m in d e n n a p i tü n e m é n y e k e t, a m i­ly e n e k az e x tra s y s to lé k . R észben ez az ok a , h o g y nem á l l re n d e lk e z é sü n k re v a la m e ly m eg k ü lö n b ö z te tő e lv , k r i té r iu m , a m e ly n e k a la p já n c s o p o r to s í th a tn é k ezeket, k l in ik a i je le n tő sé g ü k sz e r in t, p ro g n o s t ik a i és m á s szem ­p o n to k b ó l. M esszem enő lo e a l is a t ió ja a g ó cn a k , a m e ly­bő l ezek az id ő e lő tt i ö sszeh ú zó d áso k e red n ek , im m á r leh e tség es. K ép esek v a g y u n k az i ly e n g ó co t n em csa k á l ta lá n o s a n a jo b b v a g y b a l p i t v a r r a , a jo b b v a g y ba l k a m rá ra , T a w a ra -c s o m ó ra v a g y a fe lső bb összekö tő n y a lá b s z ö v e tre lo k a l iz á ln i , h an e m az eg y es ü re g e n be lü l h e ly é t, h a h o zz áv e tő leg is, m e g á l la p í ta n i . E n n e k e lle ­

n é re , m iu tá n nem is m e r jü k a p a th o g e n e s is t, ez a f inom a n a tó m ia i d ia g n o s is csa k csek é ly k l in ik a i é r té k ű , és c so p o r to s ítá so k , am e ly e k e r re az a n a tó m ia i d ia g n o s is ra é p í t te t te k , n em v o l ta k h a sz n á lh a tó k . Í g y p l. az a nézet, h o g y a p i t v a r i e x t ra s y s to lé k k o m o ly ab b je le n tő sé g ű ek , m in t a k a m ra ia k , n em v á l t be. N y i lv á n v a ló , h o g y az e x t ra s y s to lé k a n a tó m ia i d ia g n o s is a a k k o r v o ln a é r té­kes, h a p a th o lo g ia i e lv á l to z á so k fe le ln én ek m eg a n na k a g ó cn ak , a m e ly b ő l s z á rm a z n a k . A z o n b an i ly e n ö ssze­fü g g é s n em b iz o n y íth a tó . M a ra d eg y m á s ik leh e tő ség , a m e ly s z e r in t a sz ív izom m a g a sa b b á l ta lá n o s i r r i ta bi l i - ta b i l i tá s á n a k v o ln á n a k je le i — Wenckebach n éze te4 — v a g y ped ig , h o g y b en n ü k b izo n y o s e x t r a c a r d ia l is id e­gek n ö v ek v ő b e fo ly á sa j u tn a k i fe je z é s re : p o s i t iv b ath - m o tro p b e fo ly á so k m á s szóva l. B izo n y íté k o k m e rü lte k fö l az u tó b b i leh e tő sé g m e l le tt és m in d e n n a p i k l in ik a i m eg fig y e lés n ö v e li ezen b iz o n y íté k o k sz á m á t (k ö z ismer t re f le x -e x tra s y s to lé k , a m e ly e k p e r ip h e r ik u s iz g a lm i g ó ­co k k a l fü g g n e k össze s tb .) .5 A z o n b an tu d ju k , h o g y míg e x tra s y s to lé k n é h a sú ly o s o rg a n ik u s b e teg ség g e l á l la ­n ak ö ssze fü g g ésb en , m á sk o r á tm e n e tie k és h aso n ló ö ssze fü g g ések m eg nem á l la p í th a tó k . M íg eg y sz e r sok- szo ro zó d ás és k a m ra - f ib r i l la t io " e lő fu tá ra i , m á ssz or e l­tű n n e k i ly e n k ö v e tk ez m én y ek n é lk ü l. E l ke ll te h á t is ­m e rn ü n k , h o g y k l in ik a i szem p o n tb ó l k ü lö n b sé g v a n az e x t ra s y s to le k ü lö n b ö ző fo rm á i k ö z ö tt és ezek e g y e n ­é r té k ű e k n e k nem m o n d h a tó k . V a la m i ly e n m eg k ü lö n b ö z ­te tő k r i té r iu m u tá n kell n éz n ü n k és n ek em ú g y te tszik , h o g y e lsz ó r t k ís é r le t i té n y e k — m in t a c h lo ro fo rm o zo tt sz ív V ise lkedése7 — és n ém e ly k in ik a i m eg-figyelés a r r a m u ta tn a k , h o g y ez a k r i té r iu m az unifocalis és multi- focalis kam ra-extrasystolék m eg k ü lö n b ö z te tésé b en k e re ­sendő . F e lfo g á so m sz e r in t az u n i fo c a l is e x tra s y s to lé k —■ v a g y is azok , am e ly e k egy k a m ra i g ó cb a n e red n ek — fő k ép en b e id eg zés i z a v a ro k n a k k ö szö n h e tő k , m íg e l len ­ben a m u lt i f o c a l is e x tra s y s to lé k — a m e ly e k k é t v a g y több k a m ra i g ó cb an tá m a d n a k — v a la m i ly e n o rg a n i ­k u s e lv á l to z á s a la p já n fe j lő d n e k , a m e ly e lv á l to z á s a sz ív izo m i r r i t a b i l i t á s á t é r in t i . E k k é p e n a k é t c so po r t p ro g n o s t ik a i és th e ra p ia i v o n a tk o z á sa ib a n e lk ü lö n í t­hető .

Szem e lő t t t a r t v a ez t a fö lte v é s t, száz e se te t v iz s­g á l ta m fe lü l : a h o g y az i ly e n e k a re n d e s k ó rh á z i üzem fo ly a m á n fe l ta lá lh a to k . E zek e t az ese te k e t m e g te k intv e , b izo n y o s té n y e k lesznek n y i lv á n v a ló k , h a 1. fe lo sz tju k ő k et a k é t c s o p o r tra , ú. m . u n i- és m u lt i f o c a l is e xt r a ­sy s to lé k c s o p o r t já ra és m e g h a tá ro z z u k azo n á l la p o to­k a t, a m e ly e k k e l tá rs u ln a k , 2. h a e llen k ező leg , k l inik a i fo rm á k sz e r in t o sz t ju k fe l ő k e t és a r r a ü g y e lü n k , ho g y m in d e n eg y es c s o p o r tn a k h á n y ta g ja m u ta t ja fe l az e x t ra s y s to lé k e lső v a g y m á so d ik ty p u s á t , h a 3. k im en e ­te lü k s z e r in t c s o p o r to s í t ju k ő ket, és h a 4. m ás, e lek tro -

c a rd io g ra p h ia i la g ész le lh e tő re n d e l le n e ssé g sz e r in t.E ze n so ro z a tb a n az u n i fo c a l is e x t ra s y s to lé k a t

m u ta tó ese tek sz á m a az össz-szám k é th a rm a d a ; 66, szem ­b en 34-el, m e ly ek a m u l t i f o c a l is ty p u s h o z ta r to z n a k.

I. Táibl\i. Felosztás a góű ok száma szerint.U n i f o c a l i s M u l t i f o c a l i s

D ia g n o s is e x t r a s y s t . e x t r a s y s t .

A r te r io s k le ro s is ....................R h e u m a tik u s e re d e tű p an -

26 18

c a r d i t i s..................................N em rh e u m a t ik u s e re d e tű

6 11

p a n c a rd i t is ........................... 5 4T h y re o to x ic o s is ....................E n d o c a rd i t is le n ta (su b a cu t

5 1

e n d o c a rd i t is ) ....................... 3 —L ues (m e s a o r t i t is s tb .) — 6 —

O b e s ita s (a d ip o s i ta s ) .........V e g y es (a n a e m iá k , cho le-

3 —

li th ia s is , s tb .) .................... 12 —

66 34

1926. 37. sz . O R V O SI H E T IL A P 1009

E z a tá b la eg y sz e rű e n a z t m u ta t ja , -hogy eb ben a s o ro z a tb a n a m u lt i fo c a l is e x tra s y s to lé k c s o p o r t ja na ­g y o b b a r á n y b a n ta r ta lm a z o rg a n ik u s m y o c a rd ia l is e l­v á l to z á so k a t in v o lv á ló b e teg ség ek e t, m in t az u n i fo ca l is e x tra s y s to lé k c so p o r t ja , és m u ta t ja az t is , h o g y az o ly a n b e teg ség ek , a m e ly e k i ly e n e lv á l to z á s o k a t nem in v o lv á ln a k (m in t azok . a m e ly e k „ v e g y es“ m eg je lö lés a l a t t ta lá lh a tó k ) , nem je le n n e k m eg a m u lt i f o c a l is e x t r a ­sy s to lé k c s o p o r t já b a n .

A I I . tá b lá b a n a k é t e x tra s y s to le -c s o p o r t p e rc e n - tu á l is e lo sz tá sá t v esszü k sz e m ü g y re az eg y es d ia g n os t i- k u s szak aszo k b an .

D ia g n o s is

A r te r io s k le ro s is ....................R h e u m a tik u s e re d e tű p a n ­

c a rd i t is ..............................N em rh e u m a t ik u s e re d e tű

p a n c a rd i t i s .......................T h y re o to x ic o s is ....................E n d o c a rd i t is le n ta (su b a c u t

e n d o c a rd i t is ) .......................L u es (m e s a o r t i t is s tb .) ----A d ip o s i ta s ...........................V e g y es (a n a e m iá k ch o le ­

l i th ia s is , s tb .) .................

U n i f o c a l i s M u l t i f o c a l i s

Ö S 8 Z -

e x t r a s y s t . e x t r a s y s t o l ep e r c e n tu a l . p e r c e n t u a l i s

s z á in s z á m a s z á m a

44 59% 41%

17 35% 65%

9 56% 44%6 83% 17%

3 100% _6 100% —

3 100% —

12 100% ____

E zen tá b la s z e r in t a rh e u m a t ic u s p a n e a rd i t is n é l ész le lt e x t ra s y s to lé k tö b b ség e m u lt i fo c a l is . N y i lv án v a ló to v á b b á , h o g y a m y o c a rd ia l is m e g b e te g ed és t je le n tő m á s ik k é t c s o p o r tb a n az e x t ra s y s to lé k n a g y sz á m a m u lt i fo c a l is , m íg azon cso p o r to k b a n , am e ly e k m y o c a r­d ia l is b e teg sé g g e l n em já r n a k szü k ség k ép en k a rö ltv e, m u l t i f o c a l is e x tra s y s to lé k e g y á l ta lá n nem , v a g y csak ig en r i t k á n szerep e ln ek .

M ost v e g y ü k rö v id e n sz e m ü g y re az ese tek k im e n e ­te lé t, azon cé lbó l, hogyr ezen c s o p o r to s í tá s p ro g n os t ik a i é r té k é t m e g h a tá ro z h a ssu k .

I I I . Tábla. K imenetel a két extrasystole-csoport szerint.

T e l j e s L e ta l i s N e m le t a l i s D ia g n o s is sz á m a k im e n e te l k im e n e te l

U n ifo c a l is e x t r a s y s t................ 66 16 (24%) 50 (76%)M u lt i f o c a l is e x t r a s y s t......... 34 15 (44%) 19 (56%)

A m a g a sa b b m o r ta l i tá s m u lt i fo c a l is k a m ra -e x tra - s y s to lé k a t m u ta tó ese tek k ö z ö tt jo b b a n m eg fig y e lh e tő , h a az eg y es d ia g n o s t ik u s sz a k a sz o k ra v a ló fe lo sz tá st k ö v e tjü k .

IV- Tábla.

U n i f o c a l i s e x t r a s y s t o l e M u l t i f o c a l i s e x t r a s y s t o l e

l e t a l i s n e m l e t a l i s l e t a l i s n e m l e t a ’ is

D i a g n o s i s k i m e n e t e l k i m e n e t e l

A r te r io s k le ro s is . . . . . .R h e u m a tik u s

6 2 0 7 i i

p a n c a rd i t is ............N em rheUmatikus

1 5 7 4

p a n c a rd i t is ............ — 5 — 4T h y re o to x ic o s is .........E n d o c a rd i t is le n ta

— 5 i

(su b a c u t e n d o c a rd .) . ■ 3 — — —L ues .............................. 3 3 — —A d ip o s i ta s .................... — 3 — —V eg y es ....................... 3 9 — —

A h á ro m le ta l is a n végző dő , „ v e g y es“ m eg je lö lés a la t t ta lá lh a tó ese t a k ö v e tkező v o l t : á l ta lá n o s c arc i ­n o m a to s is , a n a e m ia p e rn ic io sa és n e p h ro sc le ro s is vese- in s u f f ic ie n t iá v a l és u re m iá v a l . A sz ív a p a th o lo g iáb a n

n em sze rep e lt.

A h á ro m m o s t e m l í te t t ese t sec tió s le le téb en , m in t em lí te tte m , sz ív e lv á lto z á s nem v o l t ta lá lh a tó . A lueses a o r t i t i s h á ro m le ta l is ese téb en s y p h i l i t ik u s m e s a o rt i ­t i s és az a o r ta b i l le n ty ű k m e g v a s ta g o d á s a és r e t r a c tió ja ta lá l ta to t t , de s z ö v e tta n i e lv á lto z á so k a m y o c a rd ium -

b a n ism é t nem v o l ta k fe lle lh e tő k . A z összes tö b b i le ta ­l is e se t m y o c a rd ia l is m e g b e te g e d é s t m u ta to t t fe l, á m b á r m eg jeg y z en d ő , b o g y ezen szö v e tb en jó l k ö rü l í rt p a th o lo g ik u s te rü le te k , m in t p l. m y o m a la c iá s gócok, csak az o k b a n a sz iv ek b en v o l ta k lá th a tó k , am e ly ek m u l t i fo c a l is e x t ra s y s to lé k a t p ro d u k á lta k .

T o v á b b i in fo rm a t ió t v á r h a tu n k az e le c tro c a rd io - g ra p h iá s ész le le tek á t te k in té s e u tá n : m iu tá n g y a k ran az e le c tro c a rd io g ra m m o ly a n p ro c e ssu so k a t t á r fe l, a m e ly e k a m ik ro sz k ó p p a l n em k ö v e th e tő k . E z é r t é rd e ­kes az a le le t, h o g y az egész s o ro z a tb a n n in c s e g y et­len o ly a n m u lt i f o c a l is e x tra s y s to le , a m e ly nem v o lna tá r s u lv a egy éb e lté rések k e l a n o rm á l is e le c tro c a rd io - g ra m m tó l . A z á tv e z e té s z a v a ra i : te l je s a t r io -v e n tr i- k u lá r is d isso c ia t io , T a w a ra n y a lá b b lo ck ; e rő se n m eg ­z a v a r t i n t r a v e n t r ik u la r i s v ez e tő k ép esség és a rb o r isa t io - b lock ; k ó ro s i r r i t a b i l i ta s : p i tv a r i , n o d a l is és fa sc ic u la - r i s e x t ra s y s to lé k ; p i tv a r - f ib r i l la t io ; a jo b b v a g y b a l sz ív n a g y fo k ú p re p o n d e ra n c iá ja (— 20° v a g y azo n tú l levő e le k tro m o s te n g e ly ) stb ., s tb . ta lá lh a tó k fe l. K é t-

1. ábra. U n i fo c a l is e x t r a s y s to lé k , a b a l k a m r a a p ic a l is r é sz é b ő l sz á r m a z ó k . 1 m m a b sc is sa : 0 ‘04 s e c ., 1 m m o r d in a ta : 10- 4 V o l t

e l le n á l lá s 900 O hm .

fá z isú v a g y n e g a t iv T h u l lá m több , m in t eg y lev ez e tés­ben á l la n d ó a n je len lev ő tü n e t. M á s ré sz rő l m e g á l la p ít ­h a tó , h o g y az u n i fo c a l is e x t ra s y s to lé k n a k is jó ré sze p i tv a r - f ib r i l la t ió k k a l , a rb o r isa t io -b lo c k k a l , az e le k t ro ­m o s te n g e ly e l to ló d á sá v a l és m ás, k iseb b e lv á lto z á so k ­k a l j á r e g y ü tt . M ég is n a g y ré s z ü k i ly e n e lv á lto z á so k­k a l e g y ü t t n em je le n ik m eg. Ezzel fo g la lk o z v a , ke ll, h o g y szem e lő t t t a r t s u k az t, h o g y a re n d e s k ó rh á z i sz o lg á la t fo ly a m á n e x tra s y s to lé k so k szo r csa k az e le c tro c a rd io g ra p h ú t já n k e rü ln e k e lén k , ú g y sz ó lv á n m in t m e llék es és v é le t le n in c id en se k , m íg az ese tek n a g y ré s z e — az a m b u la n s -e se te k —• k ö n n y e n e l tű n ik , íg y te h á t a sem m i sz ív e lv á lto z á s t nem m u ta tó e x t r a ­sy s to lé k p e rc e n tu a l is szá m a so k k a l n a g y o b b ke ll, h ogy leg y en , m in t a h o g y a z t ezen so ro z a t m eg fig y e lése u tá n g o n d o ln ék . E z t m eg en g ed v e , n em m in d e n je le n tő sé g n é lk ü l v a ló a n n a k a m e g á l la p í tá s a , h o g y a m u l t i fo c al is e x t ra s y s to le i t t sze rep lő minden egyes esete m y o c a rd ia ­l is e lv á l to z á ssa l j á r e g y ü tt , a m in t a z t a z e le c tro ­c a rd io g ra p h v a g y a sec tio m e g ta lá l ta .

Összefoglalás.

1. M y o c a rd ia l is e lv á l to z á s t je le n tő b e teg ség ek p e rc e n tu a l i te r n a g y o b b sz á m b a n m u ta tn a k fe l tö b b g ócbó l szá rm azó k a m ra -e x tra s y s to lé k a t , m in t e g y g ó c­bó l sz á rm a z ó k a t.

2. A sz ív e t n em in v o lv á ló b e teg sé g ek b en m u l t i ­fo c a l is k a m ra -e x t ra s y s to lé k a t nem ta lá lu n k .

3. U n i fo c a l is e x t ra s y s to lé k n éh a , d e m u l t i fo c a l is

e x tra s y s to lé k m in d ig m y o c a rd ia l is m eg b e te g ed ésse l j á r n a k e g y ü tt .

4. A m u l t i f o c a l is k a m ra -e x tra s y s to le p ro g n o sz ­t ik u s je le n tő sé g e so k k a l k o m o ly ab b , m in t az u n i fo c al is e x tra sy s to le é .

1010 ORVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

5. A z a g o n d o la t m e rü l fe l, h o g y a m u lt i fo c a l is e x t ra s y s to le v a la m e ly sz ív iz o m -e lv á lto z á sn a k a k i f eje ­zése ( ta lá n a m y o c a rd iu m tá p lá lk o z á s á v a l á l l össze­fü g g é sb en ), a m e ly e lv á l to z á s m a g a sa b b i r r i t a b i l i tá st e red m én y ez .

6. Ezzel szem ben az u n i fo c a l is e x trs y s to lé b a n v a ló ­sz ín ű le g v a la m e ly e x t r a c a r d ia l is izg a lo m ju t k i fe ­jezésre .

E n n e k a m eg k ü lö n b ö z te tő k r i té r iu m n a k a z é r v é ­n y e ssé g é t — a m e ly az u n i fo c a l is és m u l t i f o c a l is k a mra - e x t ra s y s to lé k kü lö n b ö ző e re d e té re é p ü l — k ísé r le t i m u n k a ke ll, h o g y e ld ö n tse ; a d d ig is a já n lo m , h o g y a d a to k a t g y ü j ts i in k ezen k r i té r iu m k l in ik a i é r té k é re v o n a tk o zó la g .

Irodalom: 1 d’Irsay, S: O n th e m e a n in g o f e x t r a ­sy s to le s . A m e r ic a n H e a r t J o u rn a l , s a j tó a la t t . 1926. — J Lewis. T T h e M ec h an ism a n d G ra p h ic R e g is t ra t io n o f th e H e a r t B ea t. N ew -Y o rk , 1920, p. 209. sqq., p. 342. sqq. — 3 Hering, H. E.: Z u r e x p e r im e n te l le n A n a ­ly se d e r U n re g e lm ä ss ig k e i te n des H e rzsch la g es . P f lü­g e rs A rc h . d. ges. P h y s io l . 1900, 82. 1. — 4 Wenckebach K. F.: D ie A rh y th m ie a ls A u s d ru c k b e s t im m te r F u n k t io n s s tö ru n g e n im H e rzen . L e ip z ig , 1903. — 5 Kuré: Ken.: Ü b er d ie P a th o g e n e se d e r h e te ro to p e n R e iz b i l ­d u n g u n te r d em E in f lü s s e d e r e x t ra c a rd ia le n H e rz ­u e rv e n . Z e itsc h r . f. ex p . P a th . u. T h e r . 1913, 12., 389. id .. P sy c h isc h a u sg e lö s te p a ro x y s m a le K a m m e r ta c h y s y s - to l ie . D. A rc h . f. k l in . M ed. 1912, 106., 33. Hamburger W. W . a n d Straus D. F.: E x t ra s y s to le s in g a l l -b la d d e r d isease . J o u rn . o f th e A . W . A. 1924. — 6 De Boer S.: D e li r iu m c o rd is e t e x t ra s y s to le s accu m u lées . A rch , des m a la d ie s du co eu r. 1921, 14., 193. Mosler u . Sachs: Z u r k l in isc h e n B e w e r tu n g d e r E x tra s y s to le , B erl. k l in . W sc h r. 1921, 58., 992. — 7 L evy A. G.: T h e g e n e s is o f v e n t r i c u la r e x t ra s y s to le s u n d e r c h lo ro fo rm ; w i th spe ­c ia l re fe re n c e to c o n se c u tiv e v e n t r ic u la r f ib r i l la tio n . H e a r t , 1913—14, 5., 299. és m ás h e ly ü tt . —L á s d a z o nk ív ü l ú ja b b fo n to s c ik k e k e t: W interberg H.: W ie n e r A rch , in n . M ed. 1923, 6-, 251. Rothberger J.: K l in . W o c h en sch r . 1922, 1., 2198., 2150. s tb . C sak a d ire c te h a s z n á l t c ik k ek s o ro l ta t ta k fe l.

A B ró d y A d é l k ó rh á z se b é sz e ti o s z tá ly á n a k k ö z lem én ye ( fő o rv o s : F is c h e r A la d á r e g y e t. n i. ta n á r ) .

C holelith iasist utánzó haem olytikus anaem ia esete.

I r t a : Fuchs Dénes dr. k ó rh á z i r . fő o rv o s.

A z u to lsó é v tize d ek n ek v iz s g á la ta i t is z tá z tá k a h a e m o ly t ik u s a n a e m iá k n a k és h a e m o ly t ik u s ik te ru so k - n a k k ó rk é p é t. Naegeli a v é rb e te g sé g e k rő l í r t k ö n y v é ­ben k i tű n ő le í r á s á t a d ja a h e re d i ta e r c o n s t i tu t io n al is h a e m o ly t ik u s a n a e m iá n a k , a m e ly e t é lesen m e g k ü lö n ­b ö z te t a sz e rz e tt h a e m o ly t ik u s a n a e m iá k tó l. M íg az e lő b b in é l a v ö rö s v é r te s te k m u ta t ió ja á l ta l lé t re jö tt m ik ro c y to s is s a v ö rö sv é r te s te k n e k csö k k e n t re s is ten - t iá ja , m in t c o n s t i tu t io n a l is f a c to r és a fo k o z o tt lép-

fu n c tio , u r a l já k a k ó rk é p e t, a d d ig az u tó b b i m ás b ete g ­ség ek k a p c sá n (sep sis , lues, in to x ic a t ió k ) se c u n d a er m ó ­don m in t eg y k l in ik a i la g fo n to s tü n e t lép fe l, de nin cs m ik ro c y to s is és a v ö rö s v é r te s te k re s is te n t iá já b a n sin cs m in d ig v á lto zá s .

A h a e m o ly t ik u s a n a e m iá k k l in ik a i le fo ly á sá b a n

e lő fo rd u lh a t , h o g y id ő n k é n t a v ö rö s v é r te s te k n a g y o bb m é rv b e n esn ek szé t s i ly e n k o r a s á r g a s á g és az a n a em ia fo k o zó d n ak . A z i ly e n h a e m o ly t ik u s ro h a m o k , k r is ise k, ig en fá jd a lm a s a k leh e tn e k , ú g y h o g y ré g eb b en á l t a lá ­b an , de m o s t is ig en g y a k r a n az ep ek ö v es g ö rcsö k k e l és fá jd a lm a k k a l té v e sz te tté k össze. M a g a Naegeli is le ír eg y h e re d i ta e r h a e m o ly t ik u s a n a e m iá s t , a k i A m e­r i k a és E u ró p a tö b b m in t 10 leg k iv á ló b b o rv o s á t con- s u l tá l ta , a k ik m in d ep e k ő b e teg ség e t á l la p í to t ta k m eg. A p ró b a - la p a ro to m ia e lő t t a n a g y fo k ú a n a e m ia és a

v é rk é p a la p já n epekő e llen á l l í to t ta fe l k ó r is m é jé t (a v ö rö s v é r te s te k re s is te n t iá já n a k csö k k en ése m ég nem v o lt ism e re te s a k k o r) . A sebész s ű rű ep é t ta lá l t , de k ö v e t nem . K éső b b a z u tá n a h a e m o ly s is t lén y eg esen fo k o z o ttn a k ta lá l ta .

A k ö v e tkező k ó r tö r té n e t eg y h a so n ló ese trő l szó l s é lén k en m u ta t ja , h o g y a d o tt ese tb en m ily e n n a g y g y a k o r la t i fo n to s s á g a v a n a v é r m in d e n ré sz le tre k i­te r je d ő v iz s g á la tá n a k s h o g y a c h o le l i th ia s is e lk ü lö ­n ítő k ó r ism é jé b e n a h a e m o ly t ik u s a n a e m iá n á l e lő fo r ­d u ló h a e m o ly t ik u s k r is is e k á l ta l e lő id éze tt m á j- , ese tleg lé p tá j i f á jd a lm a k a t is m in d ig te k in te tb e ke ll v en n i.

N. S. 39 éves b e teg e t, k i a z e lő tt m in d ig egészséges vo lt, 1925 m á ju s 13-án s z á l l í to t ta fe l o rv o sa R o m á niá ­ból a seb észe ti o s z tá ly ra . B e teg ség e h a t h é t e lő tt k ez ­d ő d ö tt. F á jd a lm a k a t k a p o t t a jobb b o rd a ív a la t t , m e­ly ek h á t ra fe lé és b a lfe lé s u g á ro z ta k k i, e le in te röv id eb b ide ig , m a jd h o sszab b id ő n á t , 24 ó rá ig is e l ta r to t ta k s in te n z i tá s u k e g y re n ö v ek e d e tt. A m áso d ik h é te n sub- ik te ru s lé p e tt fe l. H ő m é rsé k e 38—39 C °-ig em e lk ed e tt. A fá jd a lm a s ro h a m o k , m e ly ek a la t t a láz is m in d ig n ag y o b b o d o tt , 3—4—5 n a p o n k é n t je le n tk e z te k s a r o h a­m ok a lk a lm á v a l a szem ö ld ö k h e ly é n és a szem ö ldök fe le tt, a p o fa c so n t tá já n , to v á b b á a n y a k k é t o ld a lá n , a fü l tő a la t t s y m m e tr ik u s e lre n d ező d é sű s a já ts á g o s v ö rö s fo lto k je len tk ez te k , m e ly ek a ro h a m le z a j lá s a u tá n e le in te te l je se n e ltű n te k . O rv o sa e p e h ó ly a g g y ul la ­d á s t és ep e k ő b e teg ség e t á l la p í to t t m eg s m in th o g y a szo k áso s b e lo rv o s i th e ra p ia e re d m é n y te le n m a ra d t s a fá jd a lm a k és lá z a k fo k o zó d tak , m ű té te t a já n lo t t . A ch i- r u r g u s és a c o n su ltá ló b e lg y ó g y á sz s z in té n ep ekő beteg - ség^et v e tte k fel és u g y a n c s a k m ű té te t a já n lo t ta k . M á ju s 19-én c h o le c y s te k to m ia tö r té n t , követ azonban sem az epehólyagban, sem a hozzáférhető epeutakban nem találtak, m a g a az e p e h ó ly a g fa la és n y á lk a h á r ty á ja e rő se n m eg v o l t v a s ta g o d v a s ben n e s ű rű n fo ly ó epe vo lt. M ű té t u tá n a b e teg to v á b b ra is lá z a s m a ra d t s a h a to d ik n a p o n ú j r a fe l lé p te k a fá jd a lm a k ig en n a g y in te n z i tá s s a l s 3—4 n a p o n k é n t ism é tlő d v e , 24 ó rá ig is e l ta r to t ta k , m o rp h iu m ra , p a n to p o n ra is n eh ezen sz ű n­tek , e le in te csak a m á j tá jé k ra , késő bb a z o n b an közép re , m a jd b a lo ld a l t a lé p tá jé k ra is k i te r je d te k .

A k l in ik a i k ép se p t ik u s m e g b e te g e d é sre m u ta to t t . Az a n a e m ia fo k o z ó d o tt; v ö rö s v é r te s te k szá m a 3,750.000, Hb. 73%. A rg o c h ro m -b e fecsk e n d ezé sek e t k ezd tü n k . A p a n k re a s fu n c t io n a l is v iz s g á la tá n á l a d ias ta se m e g- h a tá ro z á s ú g y a v é rb en , m in t a b é ls á rb a n és v ize le tb en n o rm á l is és a rá n y o s é r té k e k e t a d o tt . L é p to m p u la t föl ­fe lé v a la m iv e l n ag y o b b , a lsó p ó lu sa nem ta p in th a tó . S z ív h a n g o k t is z tá k . A z a rc o n fe llép ő e ry th e m a s fo l to ­kon b e lü l v é rzések is lá th a tó k , a fo lto k a fá jd a lm as ro h a m o k közben sem m ú ln a k el.

E g y ik f á jd a lm a s és láza s ro h a m a la t t a k ö v e t­kező v é rk é p e t ta lá l tu k ( jú n . 9): V ö rö sv é r te s te k szám a :2,920.000. H b .: 65%. F . I . : 1T. V é rb i l i ru b in 9 m g v. d. B e rg h sz e r in t. V ö rö s v é r te s t re s is te n t ia em e lk ed e tt, A n i- so cy to s is , p o ly c h ro m a s ia , m é rsé k e lt p o ik i lo c y to s is . S em m eg a lo c y to s is , sem C l ia u f fa rd -N a e g e l i- fé le m ik ro ­c y to s is nem lá th a tó . F e h é rv é rs e j te k sz á m a : 19.400. L e b e n y z e ttm a g v ú : 68%. P á lc ik a m a g v ú : 7%. F ia ta l - rn a g v ú : 5%. E o s in o p h i l : 3%. M o n o n u c le a r is : 3%. L y m - p h o c y ta : 14%. V ize le t: fe h é r je n y o m o k b an , c u k o r 0 . u ro b i l in o g e n + .

E g y kö v etk ező ro h a m u tá n ( jú n . 16), r e la t iv jó közérzés és 37'5 C° h ő m érsé k m e l le tt a v é rk é p a k ö ve t­kező v o lt : V ö rö sv é r te s te k szá m a : 3,600.000. H b .: 65%.F . I . : 0'9. B i l i ru b in 6 m g v. d. B e rg h sz e r in t. V ö rö s ­v é r te s t r e s is te n t ia em e lk ed e tt. A n iso cy to s is , p o l ichro - m a s ia , p o ik i lo c y to s is . M egalo -, i l le tő le g m ik ro c y tos is m o st sem á l la p í th a tó m eg. F e h é rv é rs e j ts z á m : 9700. L e b e n y z e ttm a g v ú : 74%. P á lc ik a m a g v ú : 2%. F ia ta l - m a g v ú : 5%. E o s in o p h i l : 1%. M o n o c y ta : 1%. L y m p h o - e y ta : 17%.

J ú n . 18-án ú ja b b láza s és fá jd a lm a s ro h a m a lk a l ­m áb ó l v é g z e tt b a k te r io ló g ia i v é rv iz s g á la tn á l (Aczél dr. fő o rv o s) streptococcus viridans tenyészett ki.

J ú n . 20-án in t ra v é n á s try p a íla v in -b e fe e sk e n d e z é - sek e t k ez d tü n k . A lá z a s és fá jd a lm a s ro h a m o k en y h é b­bekké v á l ta k . J ú n . 27-tő l k ezdve n em je le n tk e z te k és jú l . 17-én a b e teg 5,000.000 v ö rö s v é r te s t te l és 76% H b.- n a l g y ó g y u l ta n h a g y ta el a k ó rh á z a t.

1926. 37. sz. O RVO SI H E T IL A P 1011

A m in t a k o r tö r té n e t a d a ta ib ó l m e g á l la p í th a tó , a b e teg n e k — k in e k c s a lá d já b a n ik te ru s s a l j á r ó m eg b e te ­g ed és n em fo rd u l t e lő — sep s ise v o lt, a m e ly se c u n d ae r m ódon h a e in o ly t ik u s a n a e m iá t h o zo tt lé tre . A n a g y fá jd a lo m m a l j á r ó ro h a m o k h a e m o ly t ik u s k r is is e k v o l­ta k s k ezd e tb en te l je se n u tá n o z tá k az ep ek ö v es f á jda l ­m a k a t. A z e se t te h á t v é g e re d m é n y k é p e n azo n h a e m o ­ly t ik u s a n a e m iá k közé ta r tó z ik , am e ly e k e t a fá jd a lma s ro h a m o k m ia t t m in t c h o le l i th ia s is t m e g o p e rá l ta k s csa k a m ű té t u tá n i h e tek b e n d e rü l t k i a v a ló d i té n y­á l lá s . É rd e k e ssé g e m ég a b b a n re j l ik , h o g y m in t k ó r ­okozó t, s tre p to c o c c u s v i r id a n s t te n y é sz te tte k k i s h o g y h á ro m és fé l h ó n a p i ta r ta m u tá n a közbenső sú ly o s se p t ik u s k ép és a n a g y fo k ú a n a e m ia e l len é re a rg o - ch ro m - és try p a f la v in -k e z e lé s re g y ó g y u lt .

A b u d a p e s t i k i r . m a g y . P á z m á n y P é te r T u d o m á n y ­eg y e te m I I . sz. b e lk l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a z g a tó :

b á ró K é t ly L ász ló d r . e g y e te m i n y . r . ta n á r ) .

C ollo idalis alum inium hydroxid a gyom or- sav tú ltengés és gyom orfekélyek

kezelésében .

í r t a : Takács László dr.

A g y o rn o iisa v tú lte n g é s és g y o m o rfe k é ly e k g y ó g y ­sze res keze lésében leg n a g y o b b sze rep e a sav k ö zö m b ö sítő a lk a l ió k n a k v au . A le g e lte r je d te b b ezek kö zü l a c sak ­n em m in d e n k i á l ta l is m e r t és h a s z n á l t n a t r iu m h y d ro ca r - b o n icu m , to v á b b á az é g e te tt m a g n e s ia , a n a t r iu m c i t ri - cum , a m a g n e s iu m p e rh y d ro l , a h y d ro g e n h y p e ro x id , a b ism u th só k , e z ü s tn i t rá t , n e u tra lo n s tb . U g y a n c sa k na g y k e d v e s s é g n e k ö rv e n d en ek az a lk a l iá s -só s iv ó k ú rá k is. G y a k ra n h a s z n á l ju k a s a v e lv á la s z tá s t csö k k en tő b e lla - d o n n á t, a t ro p in t , e u m y d r in t . Ú ja b b a n tö b b en k ie lég ítő e re d m é n y t lá tn a k a R ö n tg e n -b e su g á rz á so k tó l és a se jt-

in g e r k ez e lés tő l is.T e rm é sze te se n a fe n te b b ie k b á rm e ly ik é n e k a lk a l ­

m a z á sa m e l le t t id e jű le g a le g n a g y o b b g o n d o t ke ll f or ­d í ta n u n k a b e teg d ia e tá s k eze lésé re is. Ü g y e ln ü n k kell a r r a , h o g y a tá p lá lé k m e c h a n ik u sa n m in é l k ev ésbbé iz g a s s a a g y o m ro t, ne h a sso n a s a v e lv á la s z tá s ra foko- zó lag , ső t, le h e tő le g sa v k ö tő leg y en s m in d ezek m e lle tt

ke llő tá p é r té k é t k é p v ise l je n .A g y o m o rs a v tú l te n g é s s en n ek k ö v e tk ezm én y es

k e llem e tlen tü n e te i e l len i k ü zd e lem b en é r té k e s fe g yv e r ­hez ju to t tu n k , a m á r p á r év ó ta fo rg a lo m b a n levő col­lo id a l is a lu m in iu m h y d ro x id b a n , az „alucol“- ban .

A z alucol fe h é r , íz te len , s z a g ta la n , v ízb en nem

o ldódó p o r, K g -os ta b le t tá k f o rm á já b a n is k észü l. H a ­tá s m ó d já t i l le tő le g , egészen e l té r az e d d ig h a sz n á la to s sze rek tő l. A z a lk a l iá k ch e m ia i ú to n k ö zö m b ö s ít ik a g y o ­m o rs a v a t. A c o l lo id a l is a lu m in iu m h y d ro x id n em közöm­b ö sít i, h a n e m csak m a g á b a sz ív ja , a d s o rb e á l ja a fe les ­leg es só sa v a t, m ik ö zb en k o cso n y á s, g e la t in o s u s a n y ag g á a la k u l á t. E z a fo ly a m a t a n n á l g y o rs a b b a n z a j l ik le, m in é l m a g a sa b b a sa v c o n c e n tra t io . T a g a d h a ta t la n e lő­nye, hog y m íg az a lk a l i a d a g o lá s á n á l ese tle g e lő á lló á tm e n e ti h y p a c id i tá s k ed v e ző tlen ü l b e fo ly á s o l ja a gy o ­m o rem é sz tés t, a d d ig az a lu c o ln á l k ö zö m b ö sítés n em tö r ­tén ik , a s a v i m i l ie u m e g m a ra d és a g y o m o r fe rm e n ta tiv m ű k ö d ése n em szenved , m e r t a p ep s in em é sz tésh ez sz ü k­séges s a v i k ö rn y e z e t a d v a v a n . í g y a n o rm á l is g y o m or­

e m ész tés t n em b e fo ly á so lja , ső t a m á r a d s o rb e á l t sav e g y ré sz é t is le tu d ja a d n i, h a a r r a a z em ész tésn é l szü k ­ség v an .

A só sa v h a tá s á r a k é p z ő d ö tt co llo id -, k o cso n y á s a n y a g o d a ta p a d a g y o m o r n y á lk a h á r ty á já h o z s az e se t­

leg s é rü l t , a r r o d á l t te rü le te k e t b ev o n v a , v é d ő ré te gü l szo lg á l az é te lek és sa v iz g a tó h a tá s a e llen . A z a lu m i- n iu m -v e g y ü le te k en y h e a d s tr in g e n s k é n t is h a tv á n , a s a v e lv á la s z tá s t is csö k k en ti.

E ls ő s o rb a n tü n e t i le g m e g sz ü n te ti a fo k o z o tt s a v ­c o n c e n tra t io k e l le m e tle n k ö v e tk ez m én y e it, de b izo n yo s m é rté k b e n a sa v e lv á la s z tá s csö k k e n té se ré v é n g y ó g y í- tó la g is h a th a t . G y en g én b a s ik u s tu la jd o n s á g a ré v én, de le g n a g y o b b ré sz t a sa v a b s o rp t ió ja és bev o n ó h a tás a ré v én c s i l la p í t ja a h y p e rc h lo rh y d r ia o k o z ta f á jd a lma ­k a t és kedvező en b e fo ly á s o l ja a k e l le m e tle n su b je c tiv p a n a s z o k a t: p u f fad ás-, te l tsé g é rz é s , g y o m o rég é s , s a­v a n y ú fe lb ö fö g ések , stb . A m e n n y ib e n a sa v n a g y o b b tö m é n y sé g e s p a s t ik u s je le n sé g e k e t v á l ta n a k i, a h y pe r ­c h lo rh y d r ia m e g sz ü n te té se fo ly tá n ezeket is csö k k enti. T e rm é sze te se n a m ás okbó l e lő á l lo t t s p a s t ik u s je le n­ség e k e t e g y á l ta lá n n em b e fo ly á so lh a t ja .

I n d ic a t ió ja m eg eg y ez ik a fe n te b b e m l í te t t g y ó g y ­sze rek é v e l: g y o m o rs a v tú l te n g é s s g y o m o rsa v tú l te n g é s- sel já ró g y o m o r- és n y o m b é lfe k é ly .

A d a g o lá s á t ré szb en a tü n e te k sú ly o ssá g á h o z kell a lk a lm a z n i. Á l ta lá b a n n a p o n ta h á ro m sz o r , a fő é tk e zé­sek e lő t t és u tá n fé l ó rá v a l a d o t t k é sh e g y n y i, c s a po tt k á v é s k a n á ln y i a d a g te l je se n e legendő . S z ü k sé g ese tén n y u g o d ta n a k á r tö b b sz ö rö sé re is e m e lh e tjü k ez a d a g ot, m in d e n to x ik u s tü n e t és m in d e n k e l le m e tle n k ö v e tk ez­m é n y n é lk ü l. A já n la to s a s u b je c t iv p a n a sz o k ja v u lá sa u tá n is az a d a g o lá s t m ég le g a lá b b 4—5 n a p ig fo ly ta tn i . M i m é g az o b je c t iv je len sé g ek m e g sz ű n te és re n d e s v is z o n y o k a t m u ta tó c o n tro l l p ró b a re g g e l i u tá n is n a­p o k o n á t szo k tu k a d n i. M eg szo k ást eg y ese tb en sem ész le ltü n k .

N ag y o b b a n y a g o n h y p e rc h lo rh y d r iá s o k o n és h y p e rse c re t io c o n t in u á n á l p ró b á ltu k . A z t lá t tu k , h og y re n d sz e re s a d a g o lá s u tá n á t la g a 4—5. n a p tó l a tü n ete k je le n té k e n y e n y h ü lé s t m u ta tn a k , a h á n y in g e re k , h á ­n y ás, fe lb ö fö g és, te l tsé g -n y o m á sé rz é s , s tb . m eg szű nik , az é tv á g y ja v u l , a k ö zé rze t jo b b lesz. 8—14 n a p i a da ­g o lá s u tá n eg y n a p i s z ü n e te t ta r t v a , ú ja b b p ró b a ­re g g e l i ú t já n re n d sz e re se n e l le n ő r iz tü k a sa v m e n n yi­ségé t. E s e te in k 60% -ában e lég te k in té ly e s , ső t eg y -k é t ese tb e n m eg lep ő csö k k en ést ta p a s z ta l tu n k . E g y ik be­já r ó b e te g ü n k n é l k é t h e t i re n d sz e re s a d a g o lá s u tá n a 0'31% sz a b a d só sa v és 122 ö ssz a c id i tá s t m u ta tó p ró ba ­re g g e l i 0T2% HC1 és 55 ö s s z a c id i tá s ra csö k k en t s a v ­é r té k e k e t ad o tt .

F r a c t io n á l t 5% -os a lk o h o lo s p ró b a re g g e l ik e t v iz s ­g á lv a u g y a n a z o n eg y én ek en , e g y ik n a p o n a lu c o l e g y ­id e jű a d a g o lá s á v a l , a m á s ik n a p o n a lu c o l n é lk ü l, a zt ta lá l ju k , h o g y az a lu co l a sza b ad só sa v leg n ag y o b b vészét a b so rb e á l ja .

E s e te in k 40% -ában az e llen ő rző p ró b a re g g e l ik a lk a lm á v a l a s a v é r té k e k nem csö k k en tek , v a g y csak o ly k is fo k ú j a v u lá s t m u ta t ta k , h o g y az t n em í r h a t tuk a g y ó g y sz e re s k eze lés ja v á r a . Á l ta lá b a n a tö b b i s a v­csö k k en tő g y ó g y sz e rn é l is h a so n ló e re d m é n y e k e t szo k­tu n k lá tn i .

A lk a lm a z tu k m ég n é h á n y fo k o z o tt sa v e lv á la sz tá s - sá l já r ó g y o m o r- és n y o m b é lfe k é ly e s b e teg ü n k n é l. E re d m é n y e in k k ie lé g ítő e k v o l ta k m ég p o s i t iv o ccu lt v é rz é sse l já ró b e teg e k n é l is, b á r i ly e n k o r v a la m iv el h u za m o sa b b id e ig ta r tó a d a g o lá s ra v o l t szü k ség . E lég g y o rs ja v u lá s t k o n s ta tá lh a t tu n k eg y -k é t n e u ro s is ven- t r i c u l i s n é h á n y id ü l t g y o m o rh u ru t ese téb en is . A z t h iszem , e m lí te n i is fe les leg es, h o g y m in d e n eg y es alk a ­lo m m a l az é t re n d e t is a b e teg sé g te rm é sz e té n e k és s ú ly o s s á g á n a k m eg fe le lő en á l l í to t tu k be s m é g e g y sz er h a n g s ú ly o z n i k ív á n o m , h o g y a c o l lo id a l is a lu m in iu m ­h y d ro x id a lk a lm a z á s a m e l le t t a d ia e te t ik u s re n d s z a bá ­

1012 O RVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

ly o k ra u g y a n o ly a n g o n d fo rd íta n d ó , m in t b á rm e ly m ás h a so n ló g y ó g y sz e re s b e a v a tk o z á sn á l. S ú ly o sa b b e se tek ­ben e g y id e jű b e l la d o n n a , a t ro p in v a g y e u m y d r in e s k o m b in á l t keze lés cé lsz e rű n e k lá tsz ik .

E zek a la p já n a z t m o n d h a t ju k , h o g y az a lu co lb a n a g y o m o rs a v tú l te n g é s o k o z ta k e llem e tlen tü n e te k e llen i k ü zd e lm ü n k b e n , ső t ré szb en a h y p e rc h lo rh y d r ia e lleni h a rc u n k b a n is é r té k e s , h a s z n á lh a tó seg éd eszk ö z t n y er ­tü n k . A v e le e lé r t e re d m é n y e in k e g y e n é rté k ű e k , ső t sok te k in te tb e n kedvező b b ek a tö b b i h a so n ló cé lt szo lg á ló g y ó g y sze rek n é l.

Irodalom: Kagan: K i in . M ed. 1925. — Surm ont és Cauvin: L ’E ch o M ed. d u N o rd 1925. — Guillerm in: R ev. M ed. de la s. R om . 1924, 4. sz.

V álasz Zolnai Sándor dr. „A tüdő güm ő - kórnak Karyonnal való k eze lésérő l“ című cikkére (O rvosi Hetilap 1926, 35. szám ).

i r t a : Okolicsányi K u thy Dezső dr.

Zolnai k a r tá r s ú r fe n t i c ik k é re m á r v o lt a lk a l ­m u n k v á la sz o ln i, m ie lő tt az t m a g y a rb a n o lv a s tu k v o ln a . L én y eg éb en u g y a n e z t a m erő b e n n e g a t iv is t ik u s i r á n y ú d o lg o z a to t ő a „D ie T u b e rk u lo se “ n é m e t s z a k fo ly ó irat ­n a k is b e k ü ld te s a n n a k sze rk esz tő je , Fr. Michelsson, m ó d o t n y ú j to t t e so ro k í ró já n a k a r r a , h o g y re f le x iói t a c ik k b en f o g la l ta k r a a n ev e ze tt la p n a k m ég u g y a n a zo n sz á m á b a n m eg teh esse .

E lm o n d tu k a n ém et v á la sz b a n , h o g y az á l la tk ís é r ­le tek e t a K a r y o n r a nézve Húzna dr. (az O rv o s i H e t i la p i c ik k b en Barna dr. k é tsé g te le n ü l s a j tó h ib a ) A ujeszky p ro fe ssz o r c o n t ro l l ja m e l le t t végezte , s f ig y e lem m el k i ­sé r te a z o k a t Darányi m a g á n ta n á r , k ir . fő b a k te r io lo g u s is. M in d k e tte n p o s i t iv e re d m é n y t l á t ta k b en n ü k . S ő t u tó b b i k a r tá r s f ö lv e te t te az eszm ét, e lő b b i p e d ig he ly e ­se lte , h o g y lép ése k e t te g y ü n k a z irá n y b a n , h o g y K a ryo n - k ís é r le te k v a la m e ly á l la m i b i r to k o n n a g y á l la to k o n is v ég e z te tn én e k . Deist co l leg a ped ig , a n ev es sch ö m b erg i s z a n a tó r iu m (G. Schröder) fő o rv o sa , m a g á n le v é lb e n o ly f ig y e le m re m é ltó k n a k je le n te t te k i Buzna dr. m á so d ik K a ry o n -á l la tk ís é r le t i so ro z a tá n a k ta p a s z ta la ta i t , ho g y a v iz s g á la to k f o ly ta tá s á t ty p u s b o v in u s-sza l fe r tő z ö tt n y u la k o n is a já n lo t ta . A z ed d ig i K a ry o n -e re d m é n y e k á l la to k o n u g y a n is a sa w o c ry s ia -k ísé r le te k jó ré sz é t (K rusius, Bang) fe lü lm ú l já k .

K é tsé g te le n , h o g y az á l la tk ís é r le t r ő l az e m b e r re nem leh e t „bel e t b ien “ h ím e t v a r rn i , a n n a k e re d m é ny e it k ö zv e tle n ü l az e m b e r re v o n a tk o z ta tn i . M ég is e l ism e ri p l. Schlossberger is, a Sehröder-Braucr-Blumenfeld n a g y „H a n d b u c h d e r T u b e rk u lo se “- jéb en a c h e m o th e ra p ia fe je ze té n ek í ró ja , h o g y v a la m e ly ú j szer h a tó k é p e ssé ­g én ek m eg íté léséb e n az á l la to k o n v ég z e tt e x p e r im e n tu m az e g y ik a lap k ő .

A „p o st hoc e rg o p ro p te r hoc“ jo g o s u l ts á g á n a k o ly m é rv ű ta g a d á s a , m in t az Zolnai k a r tá r s c ik k éb en eg y h e ly e n fo g la l ta t ik , te rm é sz e te se n m eg n em á l lh a t , me r t a k k o r m e g b é n u ln a az egész th e ra p ia i i r á n y ú h a la d á s . B e n n ü n k e t a b e te g á g y n á l v a ló k ísé r le te z é se in k n e k főleg első év éb en (1924) á l la n d ó k é te ly g y ö tö r t , v á j jo n az, a m it lá tu n k , K a ry o n -h a tá s -e v a g y sem , de le h e te tle n e lz ár ­k ó z n u n k a té n y elő l, h o g y a p a r e n te ra l i s d ió lev é lk iv o ­n a to k a g ü m ő k ó r ra nem hatástalanok, m id ő n o ly a n p ro m p t kedvező v á l to z á s o k a t d e m o n s trá ln a k e lő ttü n k „ad o cu lo s“ eg y es e x tra p u lm o n a l is tu b e rc u lo s iso k , min t a m in ő k e t a K ö z k ó rh á z i O rv o s tá rs u la tb a n és a K ir . O rv o se g y le tb e n b e m u ta t tu n k és a n é m e t sz a k sa j tó b a n (F o r ts c h r i t te d e r T h e ra p ie , 1926, 4; D ie T u b e rk u lo se , 1926, 13) m á r k ép ek k e l i l lu s z t r á lv a is k ö zö lh e ttü n k.

A b so lu te tá v o l v a g y u n k a ttó l , h o g y a K a ry o n b a n a tu b e rc u lo s is m e g ta lá l t o rv o ssz e ré t („das H e i lm i t te l d e r T u b e rk u lo se “) p i l la n ts u k m eg. E z t n ém e t k ö z lése in k ben is h a n g sú ly o z tu k , a m i t eg y leg u tó b b m e g je le n t b í r á la t ­b an (Z e n tra lb l. f ü r d ie ges. T u b e rk u lo se -F o rsc h u n g , B d.

X X V , H. 17/18.) Brinkm ann e l ism e rő le g is e m lí t m eg. Zolnai k a r tá r s ú r m e re v n ih i l iz m u s á t m égsem h a g y h a t ­ju k szó n é lk ü l. A z E m b e rv é d e lm i K iá l l í tá s K a ry o n - to u rn iq u e t- jé rő l csak h e ly h í já n m a ra d t k i eg y te c hn i ­kus b e teg ü n k n e k ö n m a g a á l ta l m ű v é sz i le g ra jz o l t , sok h ó n a p ra te r je d ő lá z tá b lá ja , ak i K a ry o n - th e ra p ia (M. F . R.) m e l le t t ambuláns k eze lésb en s közben á l la n ­d ó an do lg o zv a , v e sz te tte el v ég leg h o ssz ii id e je fen n ­á l lo t t 38 C c k ö rü l i lá z a i t s e g y ik kezének c a r io s u s u j já t , m e ly e t a seb o rv o s m ái- a m p u tá ln i a k a r t , m e g ta r th a t ta .

A z a rs e n tő l m i a láz g y o rs b e fo ly á so lá sá t nem lá ttu k . A fe k te té s tő l m á r igen . D e m ég sem leh e t kön y - n y e lm ű e n e lv e tn i a tu b e rc u lo s is - th e ra p iá n a k ez idő - sz e r in t i „ g a z d a g sá g a “ m e l le t t eg y o ly segédeszköz t, m e lly e l keze lve, a p e r i to n i t is tu b e rc u lo sa -e se te k kó r ­h á z u n k b a n s o r r a g y o rs j a v u lá s t m u ta tn a k , ső t g y ó ­g y í r n a k ; m e ly tő l p é ld á u l leg u tó b b is lá th a t tu k o s z tá ­ly u n k o n , h o g y eg y e lő ző leg n y u g a lm i-k ú ra d a c á ra is h á ro m h ó n a p ó ta 38°-on fe lü l i te m p e ra tu rá k k a l b í r t 43 év es v á ro s i t isz tv ise lő (c asu s g ra v is ) a h e ted ik sub- c u ta n K a ry o n m ite - in je c t io u tá n m á r á l la n d ó a n csak s u b fe b r i l is (37'5—37'0°), a m e l le t t fe lv é te lk o r i to tá l is a n o r e x iá ja m á r a h a rm a d ik in je c t io u tá n jó , ső t k i ­tű n ő é tv á g y n a k a d o tt h e ly e t; m e lly e l o ly a t leh e t látn i , h o g y egy jú l iu s 20-án a z Ü j S zen t Já n o s -k ö z k ó rh á z tü d ő o s z tá ly á ra a p h y s ik a l is és R ö n tg e n - le le t sz e r int p ro c e ssu s d isse m in a tu s -sz a l s 38'9° h ő m érsé k k e l fe l­v e t t 18 éves szabósegéd , k in ek e lő ző leg ké t h é t ig an t i - p y re s is és fek v és m e lle tt á l la n d ó fe b r is a l tá - ja v olt s n á lu n k is fe k te té s d a c á ra 38'5°-ig f e b r ic i tá l t , a m á ­sod ik s u b e u ta n K a ry o n m ite - in je c t io n a p já n m á r 37-5° m a x im u m m a l b í r t , to v á b b i h a t m ite -b e fecsk e n d ezésre m ég en y h éb b s u b fe b r i l i tá s t é r t el, az e z u tá n d e c ig ra m ­m o k b an em e lk ed ő leg a d o t t n é h á n y in t ra m u s c u la r is K a ry o n fo r te m e l le t t p e d ig 4'A b é t u tá n m á r n a p o k ó ta a fe b r i l i s és h o g y fe lv é te lk o r i é tv á g y ta la n s á g a nem á l lh a to t t e l len a keze lésnek , a r r a e lég g é b izo n y ító, h o g y a n e g y e d ik h é t v égén 4 kg s ú ly g y a ra p o d á s t ta lá lu n k k ó r ra jz á b a fe lje g y ezv e ; v a g y am e lly e l az t ta p a s z ta l­h a t tu k , h o g y eg y a k ó rh á z i fe lv é te l tő l id eg en k ed ő 15 éves le á n y k a jo b b o ld a l i, R ö n tg e n n e l is c o n tro l lál t g i im ő s in f i l t r a tu m a n é g y h ó n a p a la t t járó kezelésben is m eg k iseb b e d e tt, a m á r k ac lie x iá s b e teg re n d e s szín t n y e r t , 38—39 k ö z ti láza k b ó l 37‘1—37'2° h ő m é rsé k le t ig ju to t t , rh o n c h u sm e n te ssé le tt , 38Ví k g -ró l 45 k g -ra g y a ­ra p o d o tt s a z e re d e t i le g á l ta lu n k te rv e z e tt , de a be teg h o z z á ta r to z ó in a k e llen zésév e l ta lá lk o z o tt m ű v i lé g me ll­keze lést eg y e lő re s re m é lh e tő le g v ég leg is e lk e rü l i.

P e rsz e , nem s ik e rü l a g iim ő s lá z a t m in d ig i ly k ed v ező en és g y o rs a n b e fo ly á so ln u n k . O d a is te t tü k a k iá l l í to t t K a ry o n - to u rn iq u e t- re az o t t lá th a tó fe ltű n ő d e fe rv e sc e n t iá k a lá a m e g jeg y z és t, h o g y h a ez az e re d ­m én y k ö v e tk eze tesen e lé rh e tő lenne, m a jd n e m cso d a ­sz e rre l á l ln á n k szem ben. S h o g y g y a k ra b b a n nem é rü nk el m i sem g y o rs h ő csö k k en ések e t, m eg g y ő ző d é sü n k sze­r in t o n n a n v an , m e r t a „n il n o ce re “ e lv e b e n n ü n k tú l­erő sen él. A zt h isszü k , h o g y h a a p u lm o n a l is tu b e rc u lo - s is n á l is tö b b ese tb en n y ú ln á n k a R ö n tg e n in t ra v é n ás , rö v id rá z ó h id e g e t (de egyszeri a lk a lm a z á s m e lle tt ta p a s z ta lá s u n k s z e r in t k á r t sú ly o s tü d ő ese tb e n sem ) okozó a d a g já h o z , tö b b szö r v o ln a a lk a lm u n k az ese te t — m in t m o n d a n i szo k ás — „ á th a n g o ln i “, a fo ly a m a t a c t iv i tá s á t g y o rs a n le sz á l l í ta n i .

A szám o s h a z a i szerző höz, k i a K a ry o n tó l h a s z ­n o t lá to t t , le g ú ja b b a n a n é m e t l i te r a tu r á b a n (Z e itsch r. f. T bk . 45. kö t., 2. fiiz.) m a g a Deist c sa tla k o z o tt. A z 1925. év ú j tu b e rc u lo s is -sz e re irő l a S c h rö d e r- in té ze t ta p a s z ta la ta i t r e fe rá lv a , a c h e m o th e ra p ia fe jeze tének fü g g e lé k éb en a K a ry o n n a l ig en ré sz le tesen fo g la lk o ­zik s m á r a „ m ite “ k é s z ítm é n y rő l a z t í r j a , h o g y b eny o ­m á su k sz e r in t a ja v u lá s i fo ly a m a to t az ese tek n ek m in te g y fe léb en e lő se g íte n i lá tsz o tt. S z e r in te ú g y h a t b iz o n y á ra a d ió le v é lk iv o n a t is, m in t m ás h a tó k ép e s g ü in ő k ó re l le n i szer, h o g y a tu b e rc u lo s iso s gó c le é pí­téséb en és a k ö tő szövet képzés e lő seg ítésé b en já ts zik közre.

1926. 37. sz. O RVO SI H E T IL A P 1013

M ég csak n é h á n y rö v id m e g je g y z é s re k é rü n k en- g ed e lm e t. Zolnai k a r tá r s ú r h e ly éb e n a m ite - rő l n em m e n tü n k v o ln a á t m in d já r t a re a c t iv u m ra , n em h a g y ­ta k v o ln a k i az in g e r th e ra p ia (Schröder sz e r in t lé n y e ­g éb en a tu b e rk u l in -k e z e lé s sem egyéb ) középső ta g ját , a „ fo r te “ k é sz ítm é n y t. N e u ra s th e n iá s o k n á l a ta p a s z ­ta l t p l i th is é o th e ra p e u ta m ég a so k ak á l ta l „ d e s ti l lá l t v íz “-nek ta r to t t S p e n g le r- fé le I. K . t íz m il l ió sz o ros h íg í tá s a 1 cm 3-ének b e fecsk en d ezése u tá n is o ly k o r a leg k ü lö n b ö ző b b id eg es tü n e te k e t ész le lh e tte . A „ h a so n ló “ ese tek c so p o r to s í tá sa is , v a la m e ly h a tá s - s ta t is z t ika c é l ja ira , a tü d ő g ü m ő k ó r p o ly m o rp h is m u s a és cb am e- le o n sze rű ség e m ia t t fe le t te neh éz ; a m i p e d ig az ált*> lu n k b iz o n y á ra n a g y ra b e c s ü l t sz a n a tó r iu m o k sze rep é t a „kezdő dő “ c sú c s fo ly a m a to k g y ó g y u lá s a k ö rü l i l le ti, m e g sz ív le le n d ő k e t m o n d o tt n em rég en Ortner p ro f . bécsi b e lk l in ik á já ró l A. V. Frisch a Lndcckn ek a d o tt v á la s z á b a n (W ie n e r k i in . W o c h en sch r . 1926, 25. sz.): b o g y a H o lló - fé le „ ju v e n i l is tbc .“ az in té z e ti kezelés u tá n m i ly g y a k r a n re c id iv á l s a m e l le t t a s z a n a tó r ium i keze lés b izo n y o s m é r té k ig a „ tu b e rc u lo s is “ b é ly eg é t ü t i a p a t ie n s re , a m i a n n a k p sy c h ik a i á l la p o tá r a — k ü lö n­ben e lég g é á r ta lm a t la n m eg b e te g ed és m e lle tt is — m eg ­leh e tő s ro ssz b e fo ly á ssa l lehet.

Az I . sz á m ú e g y e te m i sz e m k l in ik a k ö z lem é n y e ( ig a z ­g a tó : G ró sz E m il d r . e g y e t. n y . r. ta n á r ) .

A k ancsa lság mű téti gyógy ítása .

I r t a : Licskó Andor dr., a d ju n c tu s .

(M a g á n ta n á r i p ró b a e lő a d á s .)

A k a n c s a ls á g o rv o s lá sa a le g ré g ib b idő ó ta fo g ­la lk o z ta t ta a sz e m o rv o so k a t és a ré g i g ö rö g és ró m ai n a g y n e v ű o rv o so k n a k m in d n e k m e g v o lt a k a n c s a ls á g e llen ja v a s o l t k ip ró b á l t szere, a m e ly leg tö b b sz ö r rá ­o lv asáso k b ó l, ken ő csö k b ő l, k ü lső és be lső m ed ic in ákb ó l, a lá tó te n g e ly h e ly te le n sé g é t k o r r ig á ló k ü lö n fé le f an ­ta s z t ik u s sze rk eze tek n ek a v ise léséb ő l á l lo t t .

É v szá zad o k m ú l ta k el, a m íg a k a n c s a ls á g lé n y e g é ­nek a m eg ism eré séb en je le n tő s h a la d á s k ö v e tk ez e tt be, a m i a g y ó g y í tá s b a n is je le n tő s f o rd u la to t okozo tt. E z a fo rd u la t v o lt a g y ó g y ítá s b a n a m ű té t i g y ó g y m ó d , a m e ly n e k a k ezd e te a X IX . század b an Strom eycr n ev é ­hez fű ző d ik . F e lfed ezésév e l se g íte tt azo n m e g ism e ré­sü n k h ö z , h o g y a k a n c s a ls á g b izo n y o s f a ja i csak m ű ­té t te l g y ó g y íth a tó k . Strom cyer 1838-ban is m e r te t te a k a n c s a ls á g m ű té t i g y ó g y í tá s á ró l szó ló k ís é r le te i t és m u n k á ja m e g je len é se u tá n az o n n a l je le n tk e z te k az e lső b b ség é rt a f ra n c iá k . Boyer sz e r in t a m ű té te t Lecat eg y f r a n c ia c so d a d o k to r tó l lá t ta , ső t Guérin és Gensoul az t m á r e lm é le t i le g ta n í to t tá k is, a n n y i t a z o n b an még is e l ism e r Boyer, h o g y a tu d o m á n y o s v i lá g f ig y e lm é t Strom cyer köz lése k e l te t te fe l, ak i u g y a n n em v o lt szem o rv o s és a m ű té te t é lő n nem is végezte , h an e m az eg y es izm ok g ö rc sö s ö ssz e h ú z ó d á sá n a k m e g sz ü n te té sé re a k k o r ib a n h a s z n á la to s A ch il les - és s te rn o c le id o m a s to i- d eu s- ín á tm e tszé sh ez h a s o n la to s a n a k a n c s a ls á g m e g ­s z ü n te té sé re a k a n c sa l szem izom á tm e tsz é sé t ja v a s o lta .

A le g n a g y o b b é rd ek lő d ésse l fo rd u l ta k a szem ­o rv o so k ezen ú j g o n d o la t fe lé és eg y év m ú lv a , 1839 o k tó b e r 26-án, Dieffenbach v o l t az első , a k i a m ű té te t é lő n v é g re h a j to t ta . A z e lső b b sé g é rt nek i is n a g y k üz ­d e lm e t k e l le t t v ív n ia a f ra n c iá k k a l, a m íg k id e rü l t , h o g y a m ű té t f r a n c ia a ty já t , Jules Guérint, a n n a k k i ­v ite léb en b á ro m n a p p a l m egelő z te . N em csak az o rv o sok é rd e k lő d é sé t k e l te t te fe l a m ű té t, h an e m a be teg ek u g y a n o ly a n m é rté k b e n s ie t te k o p e rá l ta tn i m a g u k a t, ú g y a n n y i ra , h o g y k é t h ó n a p le fo rg á s a a l a t t Dieffcn- bcich b ü szk én í r h a t ta a p á r is i a k a d é m iá n a k a b eszám o ­

lá s á t 218 e lv ég z e tt m ű té trő l . A z e lső m ű té t jé rő l , min t é le tén ek leg n ag y o b b tu d o m á n y o s s ik e ré rő l és e lé g té te ­lé rő l em lékez ik m eg. A m ű té te t n a g y seg é d le tte l, h áro m a s s is te n s s e l végz i, az e g y ik a b e teg h á ta m ö g ö tt á ll , m iközben a fe lső sz e m h é ja t t a r t j a , s e g y ú t ta l m e llév e l a b e teg fe jé t is m e g tá m a s z t ja , a m á s ik a b e teg e lő tt té rd e l és az a lsó sz e m h é ja t t a r t j a , a h a rm a d ik in s tru - m en tá l. N oha Dieffenbach a m ű té tn e k k é tfé le m ó d já t : az izom á tm e tsz é sé t, a m y o to m iá t és az ín á tm e tsz é sé t, a te n o to m iá t is m e r te t i , ő m a g a in k á b b h a j l i k a m yo- to m ia fe lé . A m ű té te t e g y sz e rű s í tv e ú g y vég ez te , h og y az iz m o t cs íp ő v e l e lem e lte a szem tek é tő l és o l ló v a l á t ­m e tsze tte . A h a tá s á t ú g y kép ze lte , b o g y a k é t á tm e t­sze tt iz o m ré sz le t k ö z ö tt k ö tő szö v e te s ö ssze k ö tte té s lé te ­sü l, a m i á l ta l az izom b o ssz ú sá g á b a n n y e r . A n a g y e n th u s ia s m u s s a l fo g a d o tt m ű té t u tá n c s a k h a m a r k ö v e t­k eze tt a k e se rv e s k iá b rá n d u lá s , a m e ly rő l Dieffenbach igaz i n a g y tu d ó so k h o z m é ltó ő sz in te sé g g e l em lékez ik m eg. M e g o p e rá l ta eg y ik , a k ü ls e jé re ig e n k én y e s f iata l n ő b e teg é t. A m ű té t u tá n i g y ó g y u lá s e lh ú z ó d o tt és a b e teg ré szé rő l sok s z e m re h á n y á s é r te , és k é t h ó n a p pa l a m ű té t u tá n b e teg én ek az e llenkező i r á n y b a n so k k a l n a g y o b b fo k ú k a n c s a ls á g a fe j lő d ö t t A b e teg fe lk e re s te Dieffenbach k ü l fö ld i co l lég é it, h í r la p i c ik k e k e t í r t , ső t re g é n y b e n is m e g ö rö k í te t te é le t tö r té n e té t — m o n d an om sem ke ll, h o g y k ö n y v e sok k ia d á s t m e g é r t — és Dieffen- bachmxk n a g y sz o m o rú sá g o t okozo tt. K ö v e tte ezt Boyer- nek az á l la tk ís é r le te , a k i k im u ta t ta , h o g y az eg y sze r á tm e ts z e tt izom b izo n y tö b b é n em nő össze, a k é t vég - d a ra b k ö z ö tt leg fe l je b b s a tn y a k ö tő szö v e tes sza la g ok kép ző d h etn ek .

E b h ez h a so n ló e re d m é n y e k u tá n a n a g y le lk ese ­désse l ü d v ö z ö lt m ű té t h a m a ro s a n l e já r ta m a g á t. Dieffenbach e g y ik ta n í tv á n y a , Böhm m e g m o n d o tta , h o g y n em az izm o t kell á tv á g n i , h an e m csak az ín n a k a ta p a d á s á t ke ll az ín h á r ty á ró l le v á la sz ta n i , a z o n ban

nem h a l lg a t ta k re á .

Graefe A lbrechtnek s ik e rü l t a h i te lé t v e sz te tt m ű ­té te t ú jb ó l re h a b i l i tá ln i . Graefe és A r it m ó d sze re sze­r in t szo k ás m ég m a n a p s á g is v ég ezn i a k la ssz ik u s ten o ­to m iá t, a m e ly n e k e re d m é n y é t Graefe ab b a n lá t ja , h o g y a ta p a d á s ró l le v á la s z to tt ín h á trá b b csú sz ik az ín ­h á r ty á n és ú jb ó l m e g ta p a d . Í g y az izom h a tá s á b a n g y e n g ü l, m e r t az á l ta la k i f e j te t t e rő tá m a d ó p o n t ja h á t rá b b esik az ín h á r ty á n .

A te n o to m ia m ég ezen f o rm á já b a n sem fe le l t m eg a h o z z á fű z ö tt v á ra k o z á sn a k . A tö k é le te s k o zm e tik a i e re d m é n y t tö b b fé le k ö rü lm é n y z a v a r h a t ja : v a g y e lég ­te len , v a g y tú ls á g o s a n n a g y az e red m én y , b esü p p e d h et a c a ru n c u la , k is fo k ú e x o p h th a lm u s k e le tk e zh e tik , így a b e teg te k in te te m erev . E lé g te le n a m ű té t , h a az izom in á n a k az á tm e tsz é se u tá n ese tle g eg y es ín n y a lá b o k m a ra d n a k v issza , a v a g y e rő seb b ö ssze k ö tte té s a T en on - to k k a l, v iszo n t k ö n n y e n tú le re d m é n y t k a p h a tu n k , h a az izom k ö n n y e n h á t ra c s ú s z h a t ik a se le rá n , m e r t n e he ­zen m eg y v ég b e eg y se b fe lü le tn e k a s ím a s e le rá n v a ló m e g ta p a d á s a . E z é r t az izom m á so d la g o s m e g ta p a d á s a az ín h á r ty á n so h ase m tö k é le tes , az izo m n in c s a sc le rá - v a l k ö zv e tlen ö sszek ö tte tésb en , ezen a h e ly en , a m e nn y i ­ben ese tle g ú ja b b m ű té te t k e ll v ég ezn ü n k , re n d s z e r in t

h eg es cso m ó t ta lá lu n k .

A m ű té tn e k tö b b fé le tö k é le t le n sé g e a m ó d o s ítá ­so k n a k tö m e g é t v o n ta m a g a u tá n . A le g fo n to sa b b k ö v e­te lm é n y e : a h a tá s a d a g o lá sa , e g y sz e rsm in d a le g n e h e­zebb, ső t k iv ih e te t le n fe la d a t. A z összes m ó d o s ítá so k le h e tő le g p o n to s e re d m é n y e lé ré sé t cé lozzák .

A z izom h á t ra c s ú s z á s á t , e z á lta l m a x im a l is e re d ­m é n y t k ö n n y e n e l le h e t é rn i. E leg e n d ő n a g y k ö tő ­

1014 ORVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

h á r ty a s e b e t kész íte n i, a k ö tő h á r ty a ö ssz e k ö tte té se it g o n d o sa n e lv á la s z ta n i az su b c o n ju n c t i v a l is szö v e ttő l, az ín á tm e tsz é sé n k ív ü l, a T en o n - to k b a n fe l- és a lá fe lé k i ­ad ó s b em e tsz és t e j te n i, az ese tle g es ö ssze k ö tte té sek e t h o ro g g a l fe lk e re sn i és le v á la sz ta n i , az izom m á r is h á tra s ik l ik .

S o k k a l nehezebb az e ls ik ló izm o t ú t já b a n a k ív á n t h e ly e n m e g á l l í ta n i és a m e g ta p a d á s á t e lő m o zd ítan i. A tú le re d m é n y e lk e rü lé sé t eg y esek ré sz leg es te n o to miá - v a l k ív á n já k e lé rn i. A g o n d o la t Grnefető i szá rm az ik , az o n b a n ő el is v e te t te a m ű té te t, m e r t nem s z ü n te tte m eg a k a n c sa lsá g o t. A m ű té t lén y eg e , m in t a n ev e is m u ta t ja , a b b a n á l l , h o g y az in a t n em v á la s z t já k le egész te r je d e lm é b e n a sc le rá ró l , h an em k ise b b -n a g y o b b t e r­jed e lem b en m e g h a g y já k ö ssze k ö tte té sé t az ín h á r ty á v al . E n n e k a m ű té tn e k Graefe ó ta 11 m ó d o s ítá s á t ism e r jü k . Az eg y es m ű tő k az ín v a g y az izom te s té n k ü lö n fé le i rá n y ú és n a g y s á g ú b em etszések e t e jten e k , ezeknek a sz á m a v á lto z ik 1—5 k ö zö tt, leh e t p á rh u z a m o s az izom­ro s to k k a l, le h e t m erő le g es azok i r á n y á ra .

v. Pflück ú g y a k a r ja az izom h á tra c s ú s z á s á t e l­k e rü ln i , h o g y a sc le ra l is ta p a d á s le v á la s z tá s a u tá n v a r ­ra to k a t ö lt be az ín b a és a v a r r a to k a t az izom léc m ö g ö tt e rő s í t i m eg a sc le rá b a n , te h á t az izm o t h á trá b b v a r r j a . M ű té t i e l já rá s a k ü lö n ö sen az a m e r ik a ia k n á l t a lá l t le lk es k ö v e tő k re .

E b b e a m ű té t i c so p o r tb a ta r to z ik a S y d n ey - S te p h e n so n -fé le izo m m eg h o ssza b b ítás . A m ű té t te l e l ­k e rü lh e tő az izom tú ls á g o s h á tra c s ú s z á s a . A z ín s é rte t ­len ü l m a ra d , az izom te s té t ke ll h a r á n t i r á n y b a n á tme t­szen i és a fe rd e m e tszés k é t v é g p o n t já t c a tg u t ta l eg y e ­s íte n i. A m ű té tn e k tö b b fé le m ó d o s ítá s a a m e tszé sv o na l i r á n y á n a k v á l to z ta tá s á b a n á ll, a k ü lö n b ö ző sze rző k a fe rd e m e tszé sv o n a l h e ly e t t m a jd „Z“, m a jd „1T“ b e tű f o rm á já b a n m e tsz ik á t a z izm o t és íg y e g y e s ít ik a met- szé t k é t v é g p o n t já t .

M eg e m lítv e Prince és Stephenson k o r lá to z o tt te n o to m iá já t , am e ly n é l az á tm e tsz é s e lő t t az ín b a be­o l to t t fo n á l az á tm e tsz é s u tá n az ín lécb e n cso m ó z tatik m eg és íg y a z izm o t v is s z a ta r t ja , to v á b b á a P a r in a ud - fé le T en o n -to k v isszh e ly ez és t n a g y já b a n is m e r te t te m az összes te n o to in iá t p ó tló m ű té te k e t.

A v á l to z ta tá s o k n a k a so k fé leség e k é tsé g te le n ü l a m ű té t tö k é le t le n sé g é t m u ta t ja . L eg fő b b h ib á ja a b b a n

á ll, h o g y n em fe le l m eg a n o rm á l is é le t ta n i k ö v e te lm é ­n y ek n ek , a m e n n y ib e n az izom g y e n g íté sé v e l, a m u n k a - k ép esség én ek a csö k k en tésév e l a k a r ja a k ív á n t e re d ­m é n y t e lé rn i . P e d ig ép p en a be lső eg y e n es izom z a v ar- la la n m ű k ö d ésén e k k iv á ló a n fo n to s h iv a tá s a a co n v e r- g e n t ia tö k é le te s v é g re h a j tá s a , am e ly n e k h iá n y a v a g y csö k k en ése sú ly o s z a v a ro k a t id é z h e t elő a lá tá sb a n . A te n o to in iá t az 1. sz á m ú sz e m k l in ik á n - - Grósz Emil j a v a s la tá r a és m ó d sze re s z e r in t — csak azon a l te rn áló k a n c sa lsá g o k ese te ib en végezzük , m in t ö n á lló m ű té tet , am id ő n m in d k é t szem lá tá sé le ssé g e e g y fo rm a és a m ű ­té t u tá n v á r h a t ju k a b in o c u la r is lá tá s szab á ly o zó mű k ö ­d ésé t, to v á b b á , a m id ő n a fu s io szé le sség n em csö k k ent és nem á l l fe n n tú lz o t t a b d u c tio . K ü lö n b e n a te n o tom ia , i l le tő en a n n a k p ó tló m ű té té i csak m in t k ise g ítő m ű té t jö h e tn e k te k in te tb e .

A k ezd e tb en m in d en k r i t i k a n é lk ü l v é g re h a j to t t te n o to m ia n a g y o n sok se c u n d a e r k a n c s a ls á g o t okozo tt, a m i t te rm é sz e te se n c o r r ig á ln i k e l le t t az i l le tő m ű tő n ek . E zen h ib á n a k a k i j a v í tá s a v eze tte a m ű tő k e t a k a n ­c s a ls á g o p e rá lá s b a n a h e ly es ú t ra . A h e ly es i r á n y , am i m ég m a is h e ly tá l ló , n em a k a n c s a l izo m n ak a g y e n g í­téséb en , h a n e m az e l le n lá b a s izom e re jé n e k a fo k o z ásá ­b a n á ll. A m e n n y ib e n a k a n c s a ls á g e g y á l ta lá n m ű té t i

ú to n v a ló g y ó g y í tá s á n a k a kezd em én y ezése a n ém etek é rd em e, ú g y a h e ly es i r á n y v á la s z tá s a f r a n c iá k tó l s z á r ­m az ik , m e r t Jules Giiérin v ég ez te az e lső e lő re v a r rá s t . Ö a m e g o p e rá lt és tú ls á g o s a n h á t ra c s ú s z o t t izm o t ú jb ó l fe lk e re s te , fe ls z a b a d í to t ta és e lő b b re v a r r ta . A m ű té t te rü le té t szé le sb íte tte Graefe, a k i u g y a n e z t az e l le n lá b a s izm o n végezte.

A z á l ta lu k vég ze tt m ű té t az id ő k fo ly a m á n sok v á lto z á so n m e n t k e re sz tü l ; m a n a p s á g az e l le n lá b a s izm o n v é g z e tt és az é le t ta n i k ö v e te lm é n y e k n e k m a i fe l­fo g á su n k s z e r in t m eg fe le lő m ű té te k h á ro m n a g y cso ­p o r tb a o sz th a tó k : az izom e lő re v a r rá s a , a n te p o s it io, az izom te s té n e k m e g rö v id íté se , re sec tio , v a g y m y e k to mia és az izom rá n c o lá sa . E zen h á ro m fé le m ű té te t e g y m á s­sa l k o m b in á lv a is a lk a lm az zák .

Az a n te p o s i t io , m ik é n t a n ev e is m u ta t ja , az izom ta p a d á s á n a k e lő b b reh e ly ezéséb en á ll. A z izm o t e red eti ta p a d á s á ró l le ke ll v á la s z ta n i és a s z a ru h á r ty á h o z k ö ze­lebb k e ll rö g z íte n i. í g y az izom á l ta l k i f e j te t t e rő h a tá s n ö v ek sz ik . A fe la d a t m e g o ld á sa nem k ö n n y ű . A n eh é z ­ség az izo m n ak az ú j h e ly e n v a ló ta r tó s rö g z íté sé b en á ll, ez t m e g n eh e z ít i az izo m n ak a m ű k ö d ése , g y a k o r i ö sszeh ú zó d ása , m eg a sz o k a tla n ú j k ö rn y e z e t, a s im a sc le ra . A rö g z ítő v a r ra to k n a k s z i lá rd m e g e rő s íté se e g y ­a r á n t fo n to s m in d az e lő re v a r ra n d ó izo m b an , m in d az ú j ta p a d á s i h e ly en . A z izom h o ssz a n ti n y a lá b ja i k ö zö tt, am e ly e k n in csen e k e g y m á ssa l h a r á n t i r á n y ú ro s to k k a l ö sszekö tve , k ö n n y e n k is ik l ik a b e o lto tt fo n á l, am idő n az izm o t e lő re a k a r ju k h ú zn i. A fo n á l ta r tó s s á g a töb b ­fé le m ódon b iz to s í th a tó : le h e t k é t f o n a la t b eö lten i az izom ba, k é tsz e r leh e t a f o n a la t h u rk o ln i az izo m b an, n em csa k az izm o n ö l t jü k á t a v a r ra to t , h an e m a sub- c o n ju n c t iv a l is szö v e ten és a c o n ju n c t iv á n is. A z izo m ­n a k tú ls á g o s e rő s le s z o r í tá s a v eszé ly es leh e t, m e r t be- k ö v e tk ez h e tik az izom e lh a lá s a és a fo n a la k k o rá b b an k ilö k ő d n ek , m in tse m az izom a z ú j h e ly e n m e g ta p a d t v o ln a . A z e lő re v a r r t izom rö g z íth e tő a k ö tő h á r ty á h oz , a z e p is c le ra l is szö v e th ez és a sc le ráh o z , te rm é sz e t­sze rű en a leg tö k é le tese b b en a sc le rá h o z rö g z íth e tő , a m á s ik k é t szö v e t az izom h ú z á s á n a k k ev ésb b é tu d e l le n ­á l ln i . L eg cé lsze rű b b a v a r r a to k a t a s c le ra ro s to k ra m erő le g esen , n em tú ls á g o s m é ly en v eze tn i, k ü lö n b en k ö n n y e n á ts z ú r h a t ju k a szem tek é t. A m ű té t le fo ly á sá­n a k a m e g k ö n n y íté sé re és a z izom m e g ta p a d á s á n a k a b iz to s í tá s á ra k ü lö n fé le s e g é d fo n a la k a t a já n lo t ta k , am e ly e k e t v a g y az izom ba ke ll b eö lten i, h o g y a fo n ál á l ta l k ö n n y eb b e n e lő re leh esse n h ú zn i, v a g y a szem ­te k é t rö g z ít ik fo n a la k k a l az ú j h e ly ze téb en , a m íg az izom m e g ta p a d á s a b iz to s í to t tn a k lá tsz ik . E g y e s szerző k , fő k é n t a m e r ik a ia k , az izom m e g ta p a d á s á t id ő legesen b e v a r r t fém lem ezek á l ta l s e g ít ik elő .

A leg tö b b e lő re v a r rá s n á l az izom te s té t kü lö n b ö ző m é rté k b e n m eg szokás rö v id í te n i , v a g y csak m a g á t az in a t m e tsz ik le, v a g y m ég az izom bó l is k im e tszen ek eg y d a ra b o t, a sz e r in t , h o g y m ily e n h a tá s r a tö rek e d nek . A k a n c s a ls á g i m ű té te k m áso d ik c s o p o r t ja : a re se c t io v a g y m y e k to m ia , k iz á ró a n az izom te s té n e k a m e g rö v i­d ítéséb e n á ll, a m e n n y ib e n az izm o t a re se c t io u tá n az e re d e t i s c le ra l is ta p a d á s i h e ly éh e z v a r r j á k v issza . A z izom m e g ta p a d á s á ra k é tsé g te le n ü l ez a leg b iz to sab b he ly .

A z izom rá n c o lá s a és e lő re v a r r á s a de W eckertő \ sz á rm a z ik . Ü ja b b idő ben a m e r ik a i o rv o so k v ég z ik e lő­sz e re te tte l . A z izm o t nem k e ll az e re d e t i ta p a d á s á ró l le v á la sz ta n i , h an em a k ö rn y e ző szöve tekbő l k is z a b a ­d í tv a , a te s té b e v a r r a to k a t ö l te n i és e lő b b re v a r rn i. í g y az izom fo ly to n o ssá g á b a n n em lesz m e g sz a k ítv a és h a az ú j h e ly e n n em is ta p a d m eg , a h e ly ze t nem lesz

1926. 37. sz. ORVO SI H E T IL A P 1015

ro sszab b , m in t v o l t a m ű té t e lő tt. A z izom m e g rá n c o lá - s á r a k ü lö n le g e s k is cs íp ő szo lg á l, a m e ly e t n a g y o n so k ­fé le v á l to z a tb a n k ész íten ek . U g y an ezen rá n c o lá s és e lő re v a r rá s o s m ű té te t szo k ás az in o n is végezn i.

A z izom tu la jd o n k é p e n k e t tő s ö ssze k ö tte té sb en v an a szem tek év e l, az e g y ik az ín n a k a ta p a d á s a , a m ás ik a T e n o n - to k k a l v a ló ö sszek ö tte tés . A z izm o n vé g ­z e tt összes e lő re v a r rá s o s és m e g rö v id íté se s m ű té te ke t a T e n o n -to k o n is szo k ták v égezn i.

A m eg lév ő k a n c s a ls á g i m ű té te k nem ü t ik m eg a tö k é le te ssé g m é rté k é t. E g y v a g y m á s te k in te tb e n m ind ­e g y ik n e k v a n v a la m e ly e s h ib á ja , e r re m u ta t a n ag y o n n a g y sz á m ú m ű té t is. A z I. szá m ú sze m k l in ik á n k id o l­g o z tam eg y m ű té t i e l j á r á s t a k a n c s a ls á g o p e rá lá s á ra és ezt a m ú l t év o k tó b e re ó ta 30 ese tb en végeztem .

A k ö tő h á r ty á t e lő ze tes su b c o n ju n c t iv a l is novo - c a in - in je c t io u tá n az iz o m ra m erő le g es i r á n y b a n n y i­to m m eg, az iz m o t te l je se n sz a b a d d á teszem . A fe lsza b a ­d í to t t izm o t P r in c e - fé le cs íp ő v e l le h e tő le g h á tu l meg ­fogom és ta p a d á s á ró l o l ló v a l le v á la sz to m . A z izo m n ak a sc le rá h o z v a ló m e g ta p a d á s á t k é t v a r r a t t a l ip a rk o dta m b iz to s íta n i. A z eg y ik v a r r a to t k ö zv e tle n ü l az izo m léc m ö g ö tt, a m á s ik a t az izo m léc tő l k ö rü lb e lü l 3 m m -n y ire a l im b u s fe lé ö ltö m be a sc le rá b a , a ro s to k ra m erő le -

//

/ . ábra.

gesen , 3—4 m m s e b c sa to rn á v a l. A v a r r a to k a t az izm on a s c le ra fe lő l ö ltö m á t, e lő szö r az izom léchez k ö zeleb b it, e z u tá n a v a r r a to t á tö l tö m a c o n c ju n c t iv á n . A m áso d ik v a r r a to t sz in té n a P r in c e - fé le csípő m ö g ö tt, o ly a n tá v o l ­sá g b a n ö ltö m á t az e lső v a r r a t e lő tt az izm on és kötő - h á r ty á n , m in t a m ily e n tá v o ls á g b a n a v a r r a to k e g y m á s­tó l a s c le rá b a n fek ü szn ek . A v a r ra to k cso m ó zása u tán k im e tszem a k im a ra d t ín - és iz o m d a ra b o t és a kö tő - h á r ty á t szü k sé g k ép en k é t csom ós v a r r a t t a l zá ro m .

A m ű té tn e k lén y eg e s e lő n y e tö b b ek k ö zö tt a két v a r r a t . E zek s z i lá rd a n fek ü szn ek a sc le rá b a n , az izom ta p a d á s á t n em eg y p o n tb a n , h an e m a k é t v a r r a t k ö zö tti te rü le te n , te h á t eg y la p fe lü le te n b iz to s í t já k . A z ere d e t i izo m léc m e l le t t i v a r r a t az izo m n ak k ü lö n ö se n e rő s ta p a d á s á t b iz to s í t ja . A v a r r a t k ev ésb b é v á g ja á t az izm o t, m e r t a k ö tő h á r ty á t is fe lö le li és n in c s k e ttő se n h u rk o lv a az izo m b an . E lő fo rd u l u g y a n íg y is n éh a , h o g y az e g y ik v a r r a t k i lö k ő d ik , de a k k o r t a r t a m ásik . N a g y e lő n y e a m ű té tn e k , h o g y az izom csak a v a r ra tok m eg cso m ó z ása u tá n lesz re se k á lv a , íg y a v a r r a to k az izom e lő re h ú z á sa a la t t n em s z a k a d h a tn a k k i. A z izo m­n a k az ú j ta p a d á s i h e ly re v a ló e lő h ú z á sa — a m i k é n ye s fe la d a t «— nem ü tk ö z ik nehézségbe, m e r t e g y ré sz t a sc le rá b a b e ö l tö t t k e ttő s v a r r a t se g ítsé g é v e l k ö n n y en

le h e t a sze m te k é t a k ív á n t i r á n y b a hozn i, m á s ré s z t a cs íp ő b en t a r t o t t izm o t e g y id e jű le g r á le h e t fe k te tni a s c le rá ra , íg y n em k e l l az izo m b a ö l tö tt fo n á l la l sem m i h ú z á s t g y a k o ro ln i , te h á t a fo n á l n em s z a k a d h a t k i. A z izom a cs íp ő b en te l je se n k is im í to t t á l la p o tb a n k e rül a

2. ábra.

ta p a d á s i h e ly re és a v a r ra to k cso m ó zása e lő t t n em gön- g y ö lő d h e t ik össze. A v a r ra to k n a k p o n to sa n az izom léc m e l le t t és azza l p á rh u z a m o s a n v a ló e lh e ly ezése b iz to ­s í t já k , h o g y az izo m erő h a tá s i r á n y a v á l to z a t la n u l meg ­m a ra d . T ek in tv e , h o g y az iz m o t e lő re is v a r ro m , nem kell tú ls á g o s d a ra b o t az izom tes téb ő l re se k á ln i , nem kell t a r t a n i az izom m ű k ö d ésén ek a csö k k en ésé tő l. A m ű té t k iv i te le eg y sze rű . A k é t s c le ra l is v a r r a t ha so n ló a Verhoeff á l ta l 1901-ben ja v a s o l t m ű té t i m ó d o s ítá sh o z : ezen m ű té tn é l sz in té n e g y v a g y k é t s c le ra l is v a r r a to t h a sz n á ln a k , azo n b an a v a r r a to k a ro s to k ra n em csak m erő leg esen , h an e m azo k k a l p á rh u z a m o s i rá n y b a n is h a la d n a k .

K iseb b , 20—30 fo k o s ö ssze férő k a n c s a ls á g n á l az a n ta g o n is tá n v é g z e tt eg y m ű té t k ie lé g í tő e re d m é n y t a d o tt , n ag y o b b , 40—50 fo k o s ö ssze té rő k a n c s a ls á g n á l ö sszesen h a t ese tb en a k a n csa l izm o n Todcl s z e r in t ré s z ­leges te n o to m iá t v ég ez tem és c sa k e g y ese tb e n k e l let t a m á s ik szem en is e lő re v a r r á s t v é g re h a j ta n i .

E re d m é n y e im te rm é sz e te se n n em te k in th e tő k m in d v ég leg esn ek . A z o n b an a m á r h ó n a p o k e lő t t v é g re h a j tot t m ű té te k n é l a z e re d m é n y csö k k e n ésé t n em ta p a s z ta l ta m, az o p e rá l t izom m ű k ö d és i k ép esség éb ő l nem v e sz íte tt. A zon ese tek b en , a h o l a lá tá s é le s s é g m ű té t e lő tt le ga lá b b

3. ábra.

:,l ío v o lt , a b in o c u la r is lá tá s h e ly re á l lo t t — sa jn o s , a le g ­több m á r n a g y fo k ú a m b ly o p iá v a l jö t t , m e ly n e k csö k k e­n ésé t te rm é sz e te se n nem ta p a s z ta l ta m —, ép p en e z é rt

h a j la n d ó v o ln ék a m ű té t k o r h a tá r á t jó f e j le t t g y e rme ­k ekné l 10 év es k o r ig le sz á l l í ta n i . A m ű té t th e ra p e ut ik u s és k o z m e tik a i e re d m é n y e i fe lb á to r í ta n a k a r r a , h o g y to v áb b is fo ly ta ssa m .

1016 O RVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

L A P S Z E M L E

B elorvostan.L ip o jo d o lla l, m in t c o n tra s ta n y a g g a l e lő id éze tt

«ártalom tü d ő g ü m ő k ó r ese téb en . L ichtw itz Ottó. (W ien . k iin . W o c h e n sc h r if t , 1926. 5.)

4 cm 3 l ip o jo d o ln a k b ro n c h u s ra jz o la t cé ljáb ó l v a ló b ev ite le u tá n a b e teg á l la p o ta lo b u la r is p n e u m o n iá s g ócok fe llép ése á l ta l ro ssz a b b o d o tt. A z a c u t je len sé g ek le z a j lá s a u tá n a fo ly a m a t k i fe je z e tte n p ro g re d iá ló je l ­le g e t ö l tö tt . E z é r t a szerző a c tiv , v a g y a c t i v i tá s ra h a j ­la m o s p b th is is e s fo ly a m a to k b a n a b ro n c h o g ra p h ia a lk a lm a z á s á n á l a le g n a g y o b b e lő v ig y á z a to ssá g o t a já n l ja . Zolnai dr.

A tü d ő g ü m ő k ó rn a k in t ra v é n á s c h lo rc a lc iu m m a l v a ló kezelése. D inkhof J. (N e d e r la n d sc h t i jd s c h r . v. g eneesk . 1926. 3.)

S zerző m á so d n a p o n k é n t 5 cm 3 10%-os o ld a to t a d o t t in t ra v é n á s á n , 20 in je c t io u tá n k é t b é t sz ü n e te t t a r to t t . Ö sszesen h á ro m sz o r 20 b e fecsk en d ezést v ég ze tt. K e lle m e tle n m e l lé k tü n e te k e t nem lá to t t , csak a r r a kell te rm é sz e te se n ü g y e ln i , h o g y a c h lo rc a lc iu m v e n a m ellé n e m en jen . K ed v ező b e fo ly á sá t lá t ta a lázm e n e tre , a k ö p e tre , to v á b b á a s u b je c t iv p a n a s z o k ra is, m in t a k ö r ­fo ly a m a t ja v u lá s a k é n t , m e ly o b je c t iv e is k im u ta th a tó v o lt. K ö n n y e b b g ég e g iim ő k ó re se tek sz in té n ja v u lá s t m u ­ta t ta k . T ü d ő v é rz é sn é l és g ü m ő s e n te r i t is n é l a szerző m á r kev ésb b é lá to t t kedvező e red m én y ek e t.

Zolnai dr.

A m a g a s la t i é g h a j la t je le n tő sé g e a g y ó g y ítá sb a n .Loewy A. (T h e ra p ie d e r G e g e n w a r t 1926. 1.)

S zerző so rb a n tá r g y a l ja a m a g a s la t i h e ly ek k ü ­lönböző g y ó g y te n y e z ő it. A n a p fé n y re f le x e s ú to n b e fo ­ly á s s a l v a n a lég zé sre és le j je b b s z á l l í t ja a v é rn yo m á s t. A fe h é r je és az á s v á n y i a n y a g o k n a k cse ré je ú g y v á l ­to z ik , h o g y a k á l iu m a c a lc iu m m a l szem ben a v é rb en csökken , a v ize le tb e n p e d ig sz a p o ro d ik . A lev eg ő r it ­k u lá s a m á r 500—1500 m é te re n é rezh e tő v é v á l ik , a légzés g y o rsu l , a v é r m en n y iség e , a v ö rö s v é rs e j te k szám a, a h a e m o g lo b in sz a p o ro d ik , idő sebb eg y é n ek en a v é r ­n y o m á s n é h a fokozód ik . A m a g a s la t i k i im a h a tá s a leg in k áb b a n a e m iá k n á l kedvező , n em csa k re co n v a les - cen sek en és v é rv e sz te sé g e k u tá n , h a n e m g ü m ő k ó rn á l is. A m a la r ia okozta, a n a e m iá n á l is jó h a tá s a v an . M ivel ö reg eb b k o rb a n a m a g a s la t i h e ly ek e n n é h a v é rn y o m á s ­em e lk e d ést ész le ltek , i ly e n ese tek b en a h e g y v id é k i t a r ­tó zk o d ás n é h a n em ja v a s o lh a tó , á m b á r a v é rn y o m á s em e lk ed ése nem m in d en ese tb en je le n tk e z ik idő sebb eg y é n ek en sem . K o m p e n z á lt á l la p o tb a n levő sz ív b a jo so k fe lk e re sh e t ik a m a g a s la t i h e ly e k e t is, m íg in k o m p e n­z á lt b e teg ek in k á b b a m é ly eb b en fek v ő h e ly e k e n é rz ik jó l m a g u k a t, n o h a sz a b á ly i t t sem á l l í th a tó fe l. E lm é ­le t i m eg g o n d o lás a la p já n a s th m á s o k n a k m eg fe le ln e a m a g a s la t i levegő , ú g y sz in té n B ased o w -b e teg ek n ek is. K ö szv é n y es és d ia b e te se s e se tek en ész le lt kedvező ha tá s a a s u g á rz á s b a n k e resen d ő a n u c le in s a v a k b o n tá sa , i l le tv e a v é r c u k o r ta r ta lm á n a k le s z á l l í tá s a á l ta l . E l is m e r te n jó h a tá s a v a n m ég a m a g a s a n fek v ő h e ly ek n e k m ell- h á r ty a ö ssz e n ö v é se k és tü d ő tá g u lá s ese te ib en . V ég ü l a g ü m ő k ó rn a k m in d e n a la k já n á l , ú g y m in t tü d ő -, cso n t- és iz ü le t i m eg b e teg ed ések n é l. A g ü m ő k ó r cso n t- és izü le t i lo c a l is a t ió in á l a n a p fé n y n e k k iv á ló h a tá s a v an , m íg lü d ő e se te k b e n a szerző a k ö zv e tle n n a p s u g á r t k ik ap - c so la n d ó n a k t a r t j a . N e u ra s th e n iá s b e teg ek s z á m á ra nem le h e t eg y ség es s é m á t a já n la n i , a z az in g e r , m e ly e t a m a g a s la t i é g h a j la t k iv á l t , tú lé rz é k e n y id e g re n d sz e rű b e teg ek s z á m á ra az o t t - ta r tó z k o d á s t n é h a le h e te tle nn é tesz i. Zolnai dr.

E g y sz e rű e l já rá s a v ese e lég te len sé g k im u ta tá s á ra .Becher E. (M ed iz in isch e K l in ik , 1926. 25.)

S zerző a v ize le th ez k a o l in t k e v e r ú g y , h o g y az p é p sz e rű leg y en , u tá n a a k e v e ré k e t e g y k is id e ig á lln i h a g y ja , m a jd m eg szű r i. A v i lá g o s sz ín ű v ese in su f f icien - t iá s v ize le t i ly e n k o r ism é t re n d e s s á r g a sz ínező désű , te h á t sö té teb b lesz. H a m o s t a v ize le t f a js ú ly a 1010—

1012 közt in g ad o z ik , a k k o r v ese e lég te len sé g g e l á l lun k szem ben. S zerző e l já r á s á t a V o lh a rd -k l in ik á n a k n a g y b e te g a n y a g á n p ró b á l ta k i és jó l b ev á lt. N em é r té k e sí t ­h e tő a p ró b a o ly a n ese tek b en , m ik o r a v é rb e n a ro m á s, bé lbő l szá rm azó b o m lá s te rm é k e k ta r ta tn a k v issza . A z e l já r á s e g y sz e rű és g y o rs , a g y a k o r la tb a n , re n d e lő ­ó rá k o n jó tá jé k o z ta tá s t n y ú j t . Zolnai dr.

A tü d ö g ü m ő k ó r e l te r je d é se a fö ldön , ill. a f r a n c ia g y a rm a to k o n . Abbatucci S. (P re sse m éd. 1926. 9.)

A f r ik á b a n m in é l jo b b an tá v o lo d u n k a p a r to k tó l , a g ü m ő k ó r a n n á l r i tk á b b á v á l ik . M a d a g a s k a rb a n in k á bb a be lső ré szek e n e l te r je d te b b . Ű j-K a le d ó n iá b a n az od a d e p o r tá l t fegye lm ek fe r tő z té k m eg a b e n n sz ü lö tte k e t, ú g y , b o g y a g ü m ő k ó r és a le p ra v a ló s á g g a l m eg tized eli az ő s la k o ssá g o t. K o k in k ín á b a n te rv s z e rű le g lá t ta k hozzá a b e teg sé g leküzdéséhez . O l to t tá k a la k o ssá g ot B. G. C. C a lm e tte l, m ég p ed ig a csecsem ő k et I n d o k ín á­b a n és N y u g a ta f r ik á b a n . fe ln ő t te k e t M a d a g a sz k á rb a n , a k a to n a k ö te le s fe k e té k e t p e d ig sz in té n N y u g a ta f r i ká ­ban . A z e red m én y ek m e g íté lé sé b e n m ég n em á l l e lég idő re n d e lk e z é sü n k re . Zolnai dr.

A p lc u r i t is a d h a e s iv a o b l i te ra n s ö ssze fü g g ése g ü m ő k ó ro s fe r tő zésse l, ill. tü d ő g y u l la d á s s a l . KoopmannJ. (M ed iz in isch e K l in ik , 1926. 26.)

Fraenkelnek az a ta n í tá s a , h o g y az ö sszen ö v ések ­kel já ró m e l lh á r ty a g jm l la d á s o k a t le fo ly t g ü m ő s fe r tő ­zés m a ra d v á n y a ik é n t ke ll fe lfo g n u n k , n a g y o n e l te r jed t u g y a n , de re n d sz e re se n n em ig e n v iz s g á l tá k u tá n a . A p n e u m o n iá v a l v a ló k a p c s o la tá ra W alz h ív ta fe l 1919- ben a f ig y e lm et. S zerző n a g y a n y a g á t a h a m b u rg i k i ­k ö tő k ó rh á z 3041 b o n co ló jeg y ző k ö n y v éb ő l m e r í t i , m e lyek kö zü l 1408 ese tb en , te h á t 46'3% -ban v o lt v a la m ifé le m e l lh á r ty ö ssz e n ö v é s k im u ta th a tó . E zek közü l b iz to san g ü m ő s e re d e tű v o l t 329 ese t, az az 22'7%. S zerző to vá b b á a z t ta lá l ta , h o g y k é to ld a l i összen ö v ésn é l so k k a l g ya k ­ra b b a n tu d ta a g ü m ő s e re d e te t k im u ta tn i , m in t csak e g y o ld a l i f o ly a m a tn á l és h o g y b a lo ld a l i g ü m ő s m ell- h á r ty a g y u l la d á s g y a k o r ib b , m in t a jo b b o ld a l i. A z t is ta p a s z ta l ta a szerző , h o g y a p le u ra m e g v a s ta g o d á sa n em j á r fe l té t le n ü l ö sszenövésekke l. S ta t is z t ik a i ad a ­ta ib ó l az is k iv i lá g l ik , h o g y a m e l lh á r ty a ö ssz e n ö v és h e ly e n em m in d en ese tb en fe le l m eg az e lső d leg es tiidő - góc h e ly én ek , m ég leg in k áb b eg y ez ik a fe lső leb en y összen ö v ése in é l. A tü d ő b e n levő g ó c nem m in d e n k o r vezet összenövésekhez , v isz o n t m á r k is fo k ú tü d ő e lv ál ­to zás k i te r je d t m e l lh á r ty a ö ssz e n ö v é se k e t id ézh e t elő . A z a lsó le b e n y la p s z e r in t i ö sszen ö v ése it e lső so rb a n nem sp ec if ik u s tü d ő m eg b e teg e d ések okozzák, a p le u rá h o z e m b ó lia ú t já n to v a v e z e te t t g y u l la d á s o s fo ly a m a to k út ­já n . E zen b e teg ség ek k ö z ö tt e lső h e ly e n a p n e u m o n ia lo b a r is á ll. W alz v iszo n t a z t h an g sú ly o z z a , h o g y az i ly e n tü d ő g y u l la d á s u tá n i ö sszen ö v ések to v á b b i b ro n ch o - p n e u m o n iá ra h a j la m o s í ta n a k , m e ly ek e lég g y a k ra n h i r te le n h a lá lh o z vezetneK . Zolnai dr.

Sebészet.T e c h n ik a i h a la d á s a m ély en fek v ő tü d ő - és h ilu s-

g en y ed ések keze lésében . Prof. F. Sauerbruch. (D eu tsch e Z e i ts c h r i f t f ü r . C h i ru rg ie 1926, V I. kö t. 196. o ldal.)

A m é ly e n fek v ő tü d ő és h i lu s g en y e d ése i n a g y ­részb en c o n s e rv a t iv k eze lésre g y ó g y u ln a k , a m e n n y ib en6—8 h é t a la t t ez be nem k ö v e tk ez ik , seb észe ti b e a v atk o ­z á sn a k kell k ö v e tk ezn i. A m ű té te t a k ö v e tk ező k ép en v é ­g ezzü k : e lő szö r a tá ly o g n a k m eg fe le lő h e ly e n leg a láb b k é t te n y é rn y i te rü le te n sz a b a d d á tesz i a f a l i m e l lhá r ­ty á t , v ig y á z v a rá , h o g y m eg n e s é rü l jö n és e r re tesz i a k ö rn y e ze th ez a la k í to t t p ra f f in - lem ez t. M a jd az izom- és b ő r le b e n y t a lag csö v ezés n é lk ü l v is s z a v a r r ja . A meg ­o ld á s h á ro m fé le le h e t: e lő szö r, h o g y az ö sszen y o m ás k ö v e tk ez téb en a tá ly o g a lé g u ta k o n k e re s z tü l k iü rü l, ez­ú to n 2—6 h é t m ú lv a a p a ra f f in - le m e z e l tá v o l í th a tó ; m á ­so d szo r leh e t, h o g y a tá ly o g a v ék o n y tü d ő ré te g e t át tö r i a p a ra f f in - le m e z fe lé , ek k o r fe ln y i tv a a m ű té t i sebe t és e l tá v o l í tv a a p a ra f f in - le m e z t, a tá ly o g n y i tv a á l l e lő t­tü n k , s íg y k ö n n y e n k eze lh e tő ; h a rm a d s z o r : leh e t, ho g y tá ly o g sem k iü rü ln i , sem á t tö rn i nem képes, e k k o r a

1926. 37. sz. O RVO SI H E T IL A P 1017

p a ra f f in - le m e z lé g te le n n é té v e a tü d ő t, a tá ly o g k ö n n y e n m e g ta lá lh a tó és p a q u e l in n e l f e l tá rh a tó . A k ö z lem én y v é g é n W ustm ann dr., a k l in ik a e g y ik ta n á rs e g é d e n é ­h á n y m ik ro s k ó p ia i k é p e t k ö zö lt a p a ra f f in - le m e z k ö rü l i sa r jsz ö v e tb ő l. Szenthe.

G olyvam ű tét a nagy artériák lekötése nélkül. W alter Gerla. (M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1926, 32. sz.)

Dörfler azo n c ik k é re , m e ly b en a n a g y a r té r iá k lek ö tése n é lk ü l v é g z e tt g o ly v a m ű té te k re v á lasz o l. Hiv a t ­koz ik Müllerre, Jolira,, k ik e g y h a n g ú a n azon az á l lá s ­p o n to n v a n n a k , h o g y a s u p e r io ro k a t lek ö tik , az in fer io - ro k a t az o n b a n nem . E zze l k a p tá k a leg jo b b e re d m é n y e­ket. A B ased o w o s g o ly v á k a t ő is k é t ü lé sb e n végz i, e lő ­szö r lek ö tés t, n é h á n y h é t m ú lv a k i i r tá s t . Szenthe.

Urológia.A Caulte-Punch-inű tét k is prostatáknál. Dr. G.

van Houtum, H á g a . (Z e itsc h r. f. u ro lo g . C h ir . 1926 m á ju s 18. X IX ., 5/6.)

V a n n a k k ó rk é p ek , m e ly ek k l in ik a i la g te l je se n a p ro s ta ta h y p e r t ro p h iá h o z h a s o n l í ta n a k , de k ü lö n b ö zn ek a t tó l a b b a n , h o g y a p ro s ta ta n in c s m eg n ag y o b b o d v a . A z i ro d a lo m b a n k ü lö n fé le e ln ev ezések a la t t ta lá l ju k m eg a z o k a t az ese tek e t, m e ly ek m in d e g y ik é re je llem ző az id ü l t oom p let v a g y in c o m p le t v iz e le tre te n t io . H osszú id e ig a h ó ly ag izo rn za t p r im a e r , v a g y s e c u n d a e r a to niá - já b a n k e re s té k a re te n t io m e c h a n ik u s o k á t, k éső bb köz­lem én y e k je le n te k m eg , m e ly ek s z e r in t i ly e n ese tek ben s ik e r re l v é g e z te k s u p ra p u b ik u s p ro s ta ta to m iá t (Barth, Grosglick, Marion), v é g ü l e l ism e rté k , h o g y az a k a d á ly a s p h in c te r in te rn u s o n ü l és csak é lesen , le g in k á b b ék ­a la k ú ex c is ió v a l sz ü n te th e tő m eg. A zá ró izo m i ly e n e se ­te k b e n k ü szö b sz e rű a k a d á ly t k ép ez a h ó ly a g és h ú g y ­cső k ö z ö tt és ezen küszöb re s e c t ió ja á l ta l ism é t h ely re ­á l l a s im a ö ssze k ö tte té s h ó ly a g és h ú g y c ső k ö zö tt és a re te n t io m eg szű n ik . A so k fé le e n d o v e s ie a l is m ű té ti k ís é r le t u tá n J o h n R . C a u lk 1920-ban tö k é le te s í te t te az a m e r ik a i P u n c h e l já r á s á t és 1923-ban m á r 90 P u n c h - o p e ra t ió ró l szá m o lt be, m e ly ek n e k e re d m é n y e i k i tű n őe k v o lta k . A m ű té th e z szü k ség es e g y v a s ta g (30—31 cm) o b tu ra to r r a l e l lá to t t en d o sc o p iá s cső , m e ly n e k v e r ti k á ­l is v ég én m a jd n e m d e ré k sz ö g ű b e v á g á sa v a n , h o g y azza l a s p h in c te rs z é l t k ö n n y e n leh esse n m eg k am p ó z n i. E ze n cső be b e le i l l ik e g y m á s ik cső , m e ly n e k v ég é n e g y c ir ­k u lá r is p la t in i r id iu m kés v an . S zü k ség es ezeken k ívü l eg y t ra n s fo rm a to r , m e ly e g y 110 V o lto s és a la c so n y ab b A m p e re s v á l tó á ra m o t 10 V o lto s és 75—150 A m p eres á r a m r a v á l to z ta t és ezt eg y v a s ta g k á b e le n k e re sz tül a p la t in i r id iu m k é s h e z v eze ti. A m ű té te t C a u lk lo ca l- a n a e s th e s iá b a n végz i. A h ó ly a g o t t i s z tá r a m ossa, az eszközt m e ly en b ev e ze ti és az o b tu ra to r t e l tá v o l í t ja . M ost az eszközt ó v a to sa n le fe lé n y o m ja és k ife lé húzza, a m íg m e g a k a d , a m ik o r is az eszköz k iv á g á s a az a lsó m e g v a s ta g o d o tt s p h in c te rsz é lt m e g fo g ta . M o st a m ű tét i te rü le te t s z á ra z ra tö r l i , b ev e ze ti a k é s t, b e k a p c sol ja az á ra m o t és a v ö rö se n izzó k é s t fo rg a tó m o zg ássa l kb. 4 m áso d p e rcen á t a s p h in c te r re n y o m ja . A z eszk ö z t m o s t k iv esz i, m iu tá n az e m l í te t t e l já rá s s a l 6—7 m m -n y i d a ra b o t m e tsz e tt k i az a lsó m e g v a s ta g o d o tt sp h in c ter - szé lbő l. S zerző e d d ig 13 b e te g e n a lk a lm a z ta a P u n c h- m ű té te t , 11-nél jó e re d m é n n y e l, 1-nél e re d m é n y te le nü l, m íg 1 b e teg m e g h a lt . S z e r in te a „ p ro s ta t is m u s “ e se te i­n ek Vi—Va-a a lk a lm a s a P u n ch -n x ű té tre . A já n l ja o ly e se te k b e n is, a m ik o r a v ize lé s i p a n a s z o k a t k ics i, car- c in o m ás p ro s ta ta okozza, v a g y ta b e se se k n é l, a m ik o r k é tsé g ü n k v a n a fe lő l, v á j jo n a d y s u r iá t c e n trá l is meg ­b e teg ed és, v a g y in k á b b lo c a l is a k a d á ly okozza-e.

Ehn dr.M élyen ülő ureterkövek operativtherap iá járól.

W. Lemberger. (Z e itsch r. f. U ro lo g . C h iru rg ie , 1926 m á ju s 18. X IX . 5/6.)

K ed v ező e re d m é n y e k rő l szám o l be , m e ly e k e t fe n t i o sz tá ly o n m é ly en fek v ő u re te rk ö v e k n e k t ra n s v e s ik á l is ú to n v a ló e l tá v o l í tá s á v a l é r te k el. E z e n m ű té te t , a c y s to p a p i l lo to m iá t , n em csa k az u re te rs z á jb a n e la k a dt , h a n e m in t ra v e s ik á l is a n , ső t m a g a sa b b a n fek v ő k ö v e k ­

n é l is s ik e re se n v ég ez ték . S ec tio a l t a u tá n az u re te r - te tő t az o s t iu m s ík i rá n y á b a b e h a s ít já k so n d á v a l 18 ch - ig tá g í t já k . A k ö v e t, h a a sz á ja d é k b a n v a n , v a g y m a g a sa b b fek v ésb en is k ö n n y e n h o z z á fé rh e tő , e l tá v o ­l í t já k , de n em ta r t j á k c é lsz e rű n e k a k ím é le tlen , m in d en á ro n v a ló e x t ra c t ió s k ís é r le te k e t o tt, ah o l a n n a k ke re sz ­tü lv i te le a k a d á ly b a ü tk ö z ik . T a p a s z ta la ta ik sz e r in t u g y a n is az u re te r te tő h a s í tá s a és a n y í lá s f e l tá g í tá s a u tá n a le g n a g y o b b v a ló sz ín ű sé g g e l le h e t a r r a sz á m í­ta n i , h o g y u tá n a m a g a s a b b a n fek v ő k ö v ek is sp o n ta n e l tá v o z n a k . A b e m e tsz e tt o s t iu m se b e t n em v a r r já k , a h ó ly a g o t s u p ra p u b ik u s d ra in a g e -a l h e ly e z ik n y u g a ­lo m b a. E l já r á s u k a t a re tro p e r i to n e a l is u re te r l i th o to - m iá v a l szem b en e lő n y b en ré sz e s ít ik , m e r t v e le a p e ri- u r e te ra l i s h ó ly a g iz o rn z a t fu n c t io n a l is é r in te t le n s ég e , a h ó ly a g n o rm á l is in n e rv a t io v is z o n y a i és — a m i lé n y e ­g es — az u re te rc s ő m o to r ik u s su f f ic ie n t iá ja , tó n u sa m eg k ím é lh e tő k . S o h a se m ész le lte k e l já rá s u k k ö v e tk ez­ni é n y e k ép en u re te rs z ű k ü le te t, u re te rz á re lé g te le n sé g e t, v e s ie o u re te ra l is re f lu x -o t. K ed v ező ta p a s z ta la ta ik a la p ­já n jo g o sn a k v é l ik azon a já n la tu k a t , h o g y a t ra n s v es i ­k á l is u re te ro to m ia in d ic a t ió s te r r é n u m a k ib ő v ítte ssé k s ez a m ű té t e z e n tú l iu x ta v e s ik á l is k ö v ek n é l, fő leg kö v é r eg y é n ek n é l, in f ic iá l t ese te k b en és k é to ld a l i m é ly en ü lő k ö v ek n é l n a g y o b b a lk a lm a z á s t n y e r je n . Ehn dr.

Szem észet.H ályog strum ektom ia után. H. Kast. (Z e its c h r i f t

f. A u g e n h e ilk . 59. k ö te t, 6. füzet.)S ze rző h a t ese te k a p c sá n is m e r te t i a c a ta r a c ta

te ta n ic a k ó rk é p é t, am e ly a g o ly v á s v id ék ek e n , ah o l a te ta n ia s t r u m ip r iv a n em ta r to z ik a r i tk a s á g o k közé, g y a k r a n e lő fo rd u l. A lá tá s z a v a ro k , e l le n té tb e n a töb b i te ta n iá s tü n e te k k e l, in k á b b késő b b en , év ek m ú l tá n je le n tk e z n e k . A z e f a j ta h á ly o g o k ré s lá m p a le le te : a m ellső és h á tsó to k a la t t p o rsz e rű , finom ré te g b e n t e r ­jed ő h o m á ly , a m e ly k ü lö n ö sen a h á tsó k é re g a la t t v as ­ta g a b b . A len cse a s a g i t ta l i s á tm é rő i r á n y á b a n m e g ­v é k o n y o d o tt, fe ltű n ő e n s k ie ro t ik u s a m a g ja . M ég f iata l e g y é n e k h á ly o g já n á l is ig e n fe l tű n ő az e lm esz esed e tt n a g y m ag . A z i l y e s fa j ta s u b c a p s u la r is h á ly o g re n d e ­sen ex o g e n e re d e tű , h aso n ló a cu k o r-e rg o t in h á ly o g h oz . S zerző v é le m é n y e s z e r in t a te ta n iá h o z tá rs u ló h á ly og b izo n y o s h a tá ro k k ö z ö tt e lk ü lö n í th e tő m á s h á ly o g fa j­tá k tó l . L eg fo n to sa b b d ia g n o s t ik u s seg édeszköz a ré s­lá m p a , am e n n y ib e n , h a s u b c a p s u la r is a n e lh e ly e zk ed ő h á ly o g , f inom p o rsz e rű e lo sz lá ssa l, a len cse á tm é rőjé n e k a m e g rö v id ü lé sé v e l e g y ü t t fo rd u l elő , c a ta r a c ta te ta - n ic á r a g y a n a k o d h a tu n k . Licskó dr.

A z albínók sötét adaptációja. Rokuro Tag aki. (Z e itsc h r. f. A . 58. kö t., 436.)

A N a g e l- fé le a d a p to m é te r re l v é g z e tt v iz s g á la ta i ­n á l az a lb in o k és n em a lb in o t ik u s szem ek a d a p tá c ió ja k ö zö tt k ü lö n b sé g e t n em ta lá l t . S z ö v e tta n i v iz s g á la ta i p e d ig b e ig a z o l tá k m á s sze rző k k u ta tá s a i t , t. i., h og y a lb in o t ik u s szem ek en a r e t in a p ig m e n t je v a g y e g y á l ta ­lá b a n nem , v a g y csa k h iá n y o sa n fe j le tt . E z e n a d a to k a la p já n n em ta lá l j a e l fo g a d h a tó n a k N a h a m u ra azon fe lte v é sé t, h o g y az a lb in o t ik u s o k sö té t a d a p tá c ió jáb a n a r e t in á l i s p ig m e n t e l to ló d á sá n a k v o ln a sze rep e , ú gy ­sz in té n a z t sem , h o g y a N o g u c h i- fé le b e teg sé g n é l a h e m e ra lo p iá b a n u g y a n c sa k a p ig m e n t-e l to ló d á s sze re ­p e lne . Ferenczy Zoltán dr.

A trachom a gyógy ítása in travénásán alkalm azott rézam inonium sulfáttal. Meerhoff, M o n tev id eo . (Z e itsch r. f. A . 59. 161.)

E l já r á s á n a k lén y eg e , h o g y 4% -os ré zam m o n iu m - s u l f á to t (k é tsz e re sen d e s t i l lá l t v íz b e n o ldva) e le in te V2, m a jd fo k o z a to sa n egészen k é t cm 3-ig e m e lt m e n n y i­ségben , az e se th e z m é r te n n a p o n k é n t, v a g y n a g y o b b id ő k ö zö k b en in t r a v é n á s á n a lk a lm a z . E g y v a g y k é t n a p m ú lv a , re n d s z e r in t a z o n b a n a n eg y e d ik -ö tö d ik in je c tio u tá n a su b je c t iv p an a szo k , m in t p l. az id e g e n te s t-érz é s , a sz e m h é ja k ó lo m sú ly a , a fé n y k e rü lé s , égés, ső t a kö n y - n y ezés is je le n té k e n y e n e n y h ü ln e k , ső t a leg tö b b e se t­b en e l is tű n n e k . D e ép p o ly p ro m p t ja v u lá s m u ta t ­

1018 O RVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

ko z ik a tra c h o m á s m e g b e te g e dé s le fo ly á sá b a n is. E l ­já r á s á t 15 ese tb e n n a g y o n jó s ik e r re l a lk a lm a z ta . A z e se tle g es re c id iv á k e l le n i h a tá s á ró l m ég b iz to sat á l l í ta n i n em tu d . F o n to s n a k t a r t j a az o ld a tn a k m in de n a lk a lo m m a l tö r té n ő f r is s e lk ész ítésé t. A p a ra v e n á s an a lk a lm a z o tt in je c t ió k n a g y o n fá jd a lm a sa k .

Ferenczy Zoltán dr.A p a ra th y re o id e á k je le n tő sé g e az ö re g k o r i h á ly o g

ke le tk ezéséb en . Trón. (A rch . f. A . 97. k ö te t, 536.)A b e lső sec re tió s m ir ig y m ű k ö d é s e g y e n sú ly á n a k

fe lb o m lása ig e n szo ros ö ssze fü g g ésb en v a n a sze m b e teg ­ség ek k e le tk e zésé b en , m in t a z t a leg u to lsó év e k k u ta ­tá s a i k im u ta t tá k . D e a z t is tu d ju k , h o g y u g y a n e z e n tén y ező a h á ly o g o k e g y b izo n y o s a la k já n á l is k é tsé g­te le n a e t io lo g ia i je le n tő sé g g e l b ír . K ü lö n ö se n á l l ez a te ta n iá s c a ta ra e tá ra , m e ly a m e l lé k p a jz sm ir ig y e k csö k k e n t m ű k ö d ése ese té n lép fe l n é h a f ia ta la b b , m ás ­k o r az e lő re h a la d o tta b b k o rb a n . Fischer és Tibenstein m á r 1914-ben 68 ö re g k o r i sz ü rk e h á ly o g ese tén , 88-2%-ban ta lá l t m a n i fe s t t e ta n iá t s íg y ő k m á r ez id ő b en h a n ­g o z ta t tá k az ö ssze fü g g éá t a m e l lé k p a jz s m ir ig y csö k ke­n ése és az ö re g k o r i h á ly o g k e le tk e zése k ö zö tt. S zerző is ép p e n az ö re g k o r i h á ly o g és p a ra th y re o id e a hypo- fu n c t ió ja k ö zö tt k e re s ö ssze fü g g és t. A z ö re g k o r i h ály o g ­b a n szen v ed ő k m a n ife s t te ta n i ás sz á z a lé k á t a fe n ti a d a ­to k a rá n y á b a n ig a z o ln i n em tu d ja . D e th e o re t ik u s szem p o n tb ó l e leg e n d ő n ek t a r t j a az ö re g k o r i h á ly o g b an szen v ed ő k n é l a la te n s te ta n ia m e l le t t a v é r C a - ta r ta l - m á n a k m eg csö k k e n ésé t ahhoz , h o g y ve le a p a r a th y ­re o id e á k csö k k e n t m ű k ö d é sé t b iz o n y í tv a m eg e rő s ítse e lm é le té t a k e t tő k ö zö tt. V iz s g á la ta i té n y le g a z t mu ta t ­tá k l iá ly o g o s b e te g e in é l, h o g y a v é r C a - ta r ta lm a a k o n tro l i -e se te k h e z k ép e s t kb . 0-84 m g % -k a l csö k k en teb b (á t la g o s é r té k ) . E b b ő l, v a la m in t a la te n s a la k ( te ta n ia ) k im u ta th a tó s á g á b ó l , b iz o n y í to t tn a k is t a r t v a a p a r a­th y re o id e á k h y p o fu n c t ió já t , b e ig a z o l tn a k l á t j a ezen m ir ig y m ű k ö d é s je le n tő sé g é t az ö re g k o r i h á ly o g k e le t­kezésében . Ferenczy Zoltán dr.

A b a k te r io ló g ia i v iz s g á la t é r té k e s í th e tő sé g e t ra - c h o in a já rv á n y a lk a lm á v a l. A. Pillát. (Z e itsch r. f. A. 58. kö t., 426.)

A t ra c h o m á n a k m ás — n em t ra c h o m á s szem b e teg ­s é g e k tő l v a ló e lk ü lö n íté se , p u s z tá n a k l in ik a i k é p a la p ­j á n — sok ese tb en , k ü lö n ö se n a n em g y a k o r lo t ta k szá­m á ra , ig e n nehéz. P e d ig a b e te g sé g g y o rs fe lism erése , é p p e n az e n d e m ia lek ü z d h e tő sé g e sze m p o n tjá b ó l n a g y on fo n to s k ö v e te lm é n y . I l y e se te k b e n jó. s z o lg á la to t tesz s a m e l le t t m in d e n k i s z á m á ra h o z z á fé rh e tő d ia g n o s t ika i m o m e n tu m o t képez a b a k te r io ló g ia i v iz sg á la t, m e ly n ek e red m én y essé g é rő l szerző ép p en e g y in té z e ti t ra c h o ma ­já r v á n y k a p c sá n szám o l be. 50 k l in ik a i tü n e te i a la pjá n e lk ü lö n í te t t in té z e t i g y e rm e k n é l v é g z e tt b a k te r io lóg ia i v iz s g á la t (h á m k a p a ré k a fe lső á th a j lá s i red ő b ő l, f ix á lá s a lk o h o lb an , L in d n e r -k o n tra s z t fe s té s , v a g y G iem sa-u tó - fes tés) a lk a lm á v a l a 38 k l in ik a i k ép e a la p já n is t ra ­ch o m á n a k m in ő s í te t t ese t kö zü l 34-ben a k l in ik a i k ép s ú ly o ssá g á v a l p á rh u z a m o sa n , k iseb b v a g y n a g y o b b szá m ú zá ró te s te c sk e je le n lé té t m u ta t ta k i. N ég y e s et­b e n p ed ig , ah o l a k ép in k á b b csak e g y k ö n n y eb b t r a ­ch o m a g y a n ú já t k e l te t te — b á r z á ró te s te c sk é k n em v ol­ta k ta lá lh a tó k —, az e g y e sé v e l e lő fo rd u ló , 3—4-szeres n a g y sá g ú , la p h á m -a la k ú , v i lá g o s a n fes tő d ő p ro to p la s- m á jú és sö té tk é k e n fe s tő d ő m a g g a l b író s e j te k je le n­lé te (a z á ró te s te c sk é k e lő fo rd u lá s i h e ly e ) , a n é g y e se t­n e k is t ra c h o m á s je l le g e m e l le t t szó lt. A m i a t ra c ho ­m á n a k a tű sző s h u ru t tó l v a ló e lk ü lö n ü lé sé t i l le t i , szerző a z t t a lá l ta : h o g y m íg t ra c h o m á n á l a s e jte k h á ro m - n é g y sz e r te n a g y o b b a k a re n d e sn é l, e g y e n k é n t v a g y csak la z á n ö ssze fü g g v e ta lá lh a tó k , fes tő d ó sü k b e n p ed ig az e lő bb e m l í te t t s a já ts á g o k a t m u ta t já k , a d d ig a fol l i ­c u la r is h u ru tn á l a re n d e s n a g y s á g ú s e j te k szo ro sab ban ö ssze fü g g ő c so p o r to k b a n , in k á b b h e n g e rs e j ts z e rű a lak ­k a l b í rn a k és a sö té t, e g y n e m ű e n fes tő d ő p ro to p la sma m e l le t t v io le t ts z ín ű m a g fe s té s t m u ta tn a k . B a k te r io ló ­g ia i v iz s g á la t r á csak f r iss , k e z e le t len ese te k a lk alm a sa k , a k a p a ré k p e d ig a fe lső á th a j lá s i re d ő b ő l v é v e a leg ­e red m én y eseb b - Ferenczy Zoltán dr.

Szü lészet és nő gyógyászat.A z o rv o s i szü lésze ti k ik ép zés ja v í tá s á n a k a k é r ­

dése. Reifferscheid, G ö tt in g e n . (Z e n tra lb la t t f ü r G ynae- ko log ie . 1926. 24. szám .)

A z o rv o so k szü lésze ti k ik ép zésén ek ja v í t á s á r a e l­e n g e d h e te t le n ü l szü k sé g esn ek t a r t j a a k l in ik a i tu d om á ­n y o k id e jé n e k e g y fé lé v re v a ló m e g h o ssz a b b ítá sá t. A m o s ta n i ta n u lm á n y i re n d é r te lm é b e n a h a l lg a tó k n a k sem m i id e jü k n e m m a ra d a r r a , h o g y a z e lő ad á so k o n h a l lo t ta k n a k és lá to t ta k n a k u tá n a o lv a s h a s s n a k . A g ya ­k o r la t i k ik ép zé s fő fe lté te le : a jó e lm é le ti k ik ép zés, csak íg y é rh e tő el. A g y a k o r la t i k ik ép zés a z o n b a n n e csak az eg y e te m e k e n , h a n e m a r r a v a ló b á b a k é p e z d é k b e n és k ó rh á z a k b a n is fo ly jék . E n n e k k e re sz tü lv i te le a z o n ban c sa k ú g y tö r té n h e t ik m eg , h a a z e r r e k iv á la s z to t t in ­téze tek b en m eg fe le lő in te rn á tu s o k a t lé te s íte n e k , aho l a h a l lg a tó k le g a lá b b 8—14 n a p ig á l la n d ó a n b en n ta r tó z­k o d n á n a k , h o g y íg y m in d e n m u n k á b a n m eg fe le lő v eze ­té s és e llen ő rzés m e l le t t ré sz t v e g y e n e k . A z e r r e kisze ­m e lt in té z e te k a lk a lm a s és e leg en d ő a n y a g g a l v a ló el­lá tá s á r a e g y ö sszekö tő h iv a ta l lé te s íté sé n e k e sz m é jé t v e t i fe l, a m e ly az in té z e t és a n n a k k ö rn y e z e té v e l ál ­la n d ó k a p c so la tb a n m ű k ö d jék . T e rm é sz e te se n e r re m o st fe d eze t n in cs , c sa k a k ed vező g a z d a sá g i v iszo n y o k út ­já n o ld h a tó m eg . V etter Am brus dr.

A P fa n n e n s t ie l - fé le h a rá n t- fa sc ia in e tsz é s , m in t eg y e te m e s m e tszé s a n ő g y ó g y á sz a t i és szü lésze ti la pa ro - to m iá k b a n . Sarwcy, R o sto ck . (Z e n tra lb l. f. G yn . 1926, 24.)

N a g y h a la d á s t je le n te t t a hasm ietszés te ré n , m i­k o r Pfannenstiel 1900-ban m e th o d u sá t n y i lv á n o s s á g ra h o z ta , m e ly n ek fő e lő n y e a m ű té t u tá n i sé rv k ép ző d és e lk e rü lése . E m etszés ú g y a ré g i, m in t az ú j ta n k ö ny ­v ek b e n h ib á s a n v a n ism e r te tv e , m e r t a z á l ta lá n o s a n is ­m e r t m ó d n á l so k k a l tá g a b b h a tá r ú és so k k a l n a g y o b b m ű té t i le h e tő sé g e t n y ú j tó . K ö z ö lt te c h n ik á já b ó l k i ­e m e l jü k a k ö v e tk e z ő k e t: a m etszés h o ssz ú sá g a a m e g ­b e te g e d é s és a v ég zen d ő m ű té t s z e r in t v á lto z ik . J ó v a r - r á s i te c h n ik a m e l le tt e rő s ív a la k b a n a k é t s p in a a n­te r io r s u p e r io r ig te r je d h e t . A m e tszé s m a g a s s á g i e lhe- ly ez te tése is v á l to z ta th a tó és eg é sz a k ö ld ö k és s ym p h y ­s is k ö z ti k ö zép en is k e re sz tü l m eh et. A m ons v e n e r is te rü le té b e n a m etszés a lk a lm a z á s á t e g y á l ta lá b a n nem is a já n l ja . A fa s c ia á tm e tsz é se m in d ig a b ő rm e tszé s a la t t k ö z v e tle n ü l tö r té n jé k . A fa sc ia - le m e z e k e t az izo m ­ró l fe lp ra e p a rá l ja , a n n y i ra , m in t a z szü k ség es. E t tő l s o h a sem m i b a j t n em lá to t t . H o l t ű rö k n e m k e le tk e z ­tek . A g y ó g y u lá s t i l le tő le g le g fo n to sa b b n a k a jó v ar ­r a t - te c h n ik á t t a r t j a , leg fő b b s ú ly t a f a s c ia -v a r ra to k ra h e ly ez i. É rd e k e s m eg e m líte n i, h o g y a b ő r t is to v a futó c a tg u t- fo n á l la l v a r r ja .

1908-tól m in d e n m ű té te t (4858-at) k iz á ró la g P fa n - n e n s tie l-m e tsz é sb e n v ég z e tt. Ig e n sz ig o rú az in d ic at io fe lá l l í tá s á b a n . M ű té t i a n y a g á b a n a n eh éz és le g n e h e­zebb g y n a e k o lo g ia i m ű té te k , m in t W e r th e im , e lg e n y e dt d a g a n a to k k i i r tá s a , a m é h e n k ív ü l i te rh e ssé g e k m in d en id ő b en e lő fo rd u ló m in d e n a la k ja , sú ly o s a d n e x -g y u l la - d áso k (p y o v a r iu m , p y o sa lp in x ) so k szo r re t te n e te s ösz- szen ö v ések k e l, m in d e n a la k ja a g e n i ta l is és h a s h á r ty a - tu b e rc u lo s is n a k és 337 csá sz á rm e tsz é s is sze rep e l, m e ly u tó b b ia k a t e e rv ic a l is a n v ég z i. M ie llék m ű té tek k én t ap - p e n d e k to m ia , b é lm ű té te k , ág y é k - és co m b sérv ek , ső t e g y sz e r v e s e k i i r tá s , ep e k ő m ű té t, és u re te rp la s t ic a is v é ­g e z te te t t fa sc ia -h a rá n tm e tsz é sb e n . A 4858 la p a ro to mia e g y ik é b e n sem m o n d ta fe l a h a rá n tm e ts z é s a s z o lg á la­to t, e g y e se tb e n sem k e l le t t a z t h o sszm etszésse l k om b i­n á ln ia (h o rg o n y m e tsz és); so h a o ly a n k ü lö n ö s neh éz­sé g e t n e m ta p a s z ta l t , a m e ly a r r a a m e g g o n d o lá s ra v e­z e tte v o ln a , h o g y a m ű té t l io sszm etszésb en k ö n n y eb b le t t v o ln a . 1058-ban k im o n d o tta n sz e n n y e z e tt v o l t a m ű ­té t (p y o sa lp in x , e lg e n y e d t d a g a n a to k , a p p e n d ic u la r is tá ly o g , p e r fo ra t ió s p e r i to n i t is , D o u g la s - tá ly o g , e lg e ­n y e d t h a e m a to k e le stb .), e n n e k e llen é re csak 10 száza ­lé k b a n ész le lt se b g y ó g y u lá s i z a v a r t tá ly o g k ép z ő d ésse l, m e ly ek a z o n b an csa k a b ő r és b ő r a la t t i z s ír ré te g re lo k a l iz á ló d ta k . A se b g y ó g y u lá s i z a v a ro k kö zü l a le g­sú ly o sa b b c o m p lic a tio (m in t h a s fa l i b é ls ip o ly o k , a h a s ­

1926. 37. sz. ORVO SI H E T IL A P 1019

seb fe lsz a k a d á sa bé le lő eséssel) le g in k á b b ad n e x - és h as- h á r ty a tu b e rc n lo s is n á l szo k tak fe llép n i, az ő h a r á n tm e t ­szésse l o p e rá l t 62 a l te s t i tu b e rc u lo s is a k ö zü l csak k é t e se tb e n jö t t lé t re k ic s in y h a s fa l i s ip o ly , m e ly az on b a n rö v id e se n m a g á tó l z á ró d o tt . É p p e n e z é r t fo n to sn a k t a r t j a , h o g y i ly m ű té te k c sa k is h a rá n tfe k v é s b e n v égez ­tessen e k . K iv á ló k o z m e tik a i e re d m é n y e i m e l le t t fu n c- t io n a l is e re d m é n y e i is k i fo g á s ta la n o k . A 4858 h a s m et­szés m in te g y 80 s z á z a lé k á n a k tö b b év re m en ő co n tro ll- v iz s g á la tá n á l c sa k eg y ese tb e n ész le lt k is g e sz te n ye ­n a g y s á g ú sé rv tö m lő t. H a s fa l i d r a in t so h a , h ü v e ly i d r a in t is csak eg észen k iv é te le se n h a sz n á lt . A n a g yo n k i f e j le t t z s í r p á rn a sem c o n t ra in d ik á l ja a P fa n n e n s tie l - m e tszést, a m i t eg y 250 k g sú ly ú b e teg e b iz o n y ít, a ki ­n e k h a sse b e te l je se n p r im á n g y ó g y u lt . T a p a s z ta la ta i a k ö v e tk ező k b en ö sszeg ezh e tő k : ezen m e tszés e lő n y e a h a s fa l i ré te g e k leg b iz to sab b e g y e s íté se és ta r tá s a . A b é la p p a ra tu s n a k a m ű té t te rü le té b ő l v a ló k ö n n y eb b és b iz to sab b k ik a p c so lá sa , a m ű té t u tá n i sé rv k ép ző d é s k i ­küszöbö lése , a ro ssz u l v a r r t h asse b fe lsz a k a d á sá n a k m e g a k a d á ly o z á sa , a n a g y sz e rű h e g és k i tű n ő k o z m e ti­k u s v iszo n y o k . M in d ezek u tá n e m e tszé st á l ta lá n o s me t­szésnek a já n l j a a h o sszm etszésse l szem ben.

V etter Am brus dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

A tü d ő v ész ( tu b e rc u lo s is ) e l len i k ü zd e lem m eg ­sze rv ezése és a F r ie d m a n n - fé le kezelés, i r t a : Szalui] Jenő dr. B u d a p e s t, 1926. M a i B é la k ia d á sa . 78 o ld. Á ra30.000 K .

S zerző a k is fü z e t c ím ében m á r je lz i is e lm o n d a n ­d ó in a k lén y eg é t. A tu b e rc u lo s is -ü g y i r á n t i e l ism e rés re m é ltó é rd e k lő d é s rő l ta n ú s k o d ik a k é t ré sz re cso p o rto ­s í to t t m u n k a m in d e n fe jeze te . E m e g á l la p í tá s u n k o n mit sem v á l to z ta t az, h o g y fe lfo g á sá v a l és fe jte g e té se iv e l e g y á l ta lá n n em tu d u n k e g y e té r te n i . M e r t p l. a m i t a tu b e rc u lo s is k ö te lező b e je le n té sé n e k k é rd é sé rő l szólva k ö v e te l, az nov u m . A leg k ez d e tib b szak o k kö te lező be ­je le n té sé n e k h a n g o z ta tá s a m á r s z in te a z e lső d leg es szak k ó r ta n i lé n y e g é t, a „ p r im a e r c o m p le x u m o t“ is egészség ­re n d ő r i fe lü g y e le t a lá k ív á n ja v o n n i. S zerző e fe lfo g á ­s á v a l te l je s e n e g y e d ü l m a ra d a b b a n a h a ta lm a s i ro ­d a lo m b an . m e ly e t m á r e k é rd é s k i te rm e lt . E t tő l e l­te k in tv e a tu b e rc u lo s is e l le n i k ü zd e le m b en a kö te lező b e je le n té s so h asem leh e t a d ö n tő tényező . T ö rv é n y e k és tö rv é n y e s re n d e lk e z é se k a tu b e rc u lo s is m o rb id i tás á t és m o r ta l i tá s á t b e b iz o n y íth a tó a n m ég a l ig c sö k k e n tet­ték . T é n y e l le n b e n az, h o g y m in d k é t je le n sé g eg y en es a r á n y b a n á l l eg y n ép k u l tu rá l is , g a z d a sá g i, h y g ie n és és so c ia l is v is z o n y a iv a l.

A m it a fe lv i lá g o s ító és o k ta tó p ro p a g a n d a szü k ­ség é rő l í r , az h e ly es . E z v a ló b a n ó r iá s i je le n tő sé gű , m e r t Calmette k i je le n té se , h o g y : „a tu b e rc u lo s is a t u ­d a t la n s á g b e te g sé g e “, a ra n y ig a z s á g a a m o zg a lo m n ak . D e h a a szerző is e n n y i re fo n to sn a k l á t j a a f e lv i lá­g o s ító o k ta tá s t , a g o n d o z ó -p ro p h y la x is t , é r th e te t len m in d en sz a k e m b e r e lő t t a tü d ő b e teg -g o n d o zó n ő i h iv a ­tá s ró l v a l lo t t fe lfo g á sa , m e ly sz e r in t „o ly e g y sz e rű ez a m u n k a , h o g y eh h ez ig a z á n n em k e ll ta n fo ly a m m eg v iz sg a és h aso n ló b ü ro k r a t ik u s d o lo g “. A tü d ő b e teg - g o n d o zó -n ő v é rek sz a k k é p z e ttsé g e s az i ly e n e k m u n k á s­s á g a a tu b e rc u lo s is e llen i k ü zd e lem b en az o rv o so k mu n ­k á já v a l e g y e n lő é r té k ű , nem r i t k á n é r té k e se b b .

A tu b e rc u lo s is e l len i k ü zd e lem m eg sze rv ez ésén e k m ik é n t jé b e n is té v e s fe l fo g á s t v a l l a szerző . H a a tu b e r ­cu lo s is ! m in t k l in ik a i k ó r fo rm á t, m in t az eg y én b e te g ­ség é t nézzük , a k k o r in d iv id u á l is m érle g e lés u tá n h ely é n ­v a ló le h e t a g y ó g y ító e l já rá s o k a lk a lm a z á sa , a k á r a F r ie d m a n n -s z e r a d a g o lá sa is. E l le n b e n h a a tu b e rc u - lo s isb a n tö m e g je le n sé g e t szem lé lü n k , a k k o r n em egyé- n e s í th e t i in k többé, de n a g y v o n a lú , k u l tu rá l i s g a z d asá g i és so c ia lh y g ie n é s tev é k e n y sé g g e l k e l l e g y h a ta lm a s en d e m ia e l le n k ü zd en i. E z k é tsé g te le n ü l n eh ezeb b en já rh a tó , á l la m tó l é s tá rs a d a lo m tó l e g y a r á n t fe lb e csü l­h e te t le n ü l n a g y a n y a g i á ld o z a to k a t k ö v e te lő , de az e g y e d ü l h e ly e s ú t.

A m i a m u n k a m áso d ik , a F r ie d m a n n -s z e r re l fo g ­la lkozó ré sz é t i l le t i , a b í r á la tn á l h e ly e se b b n e k látsz ik , h a a sz e r é r té k é t i l le tő le g a sze rző id e tű z ö t t m o t tó já t id ézzü k : „ M in d en k ez d e ti tu b e rc u lo s is t f e lk u ta tv a és

F r ie d m a n n -s z e r re l b eo ltv a , k ip u s z t í th a t ju k a tu b e rcu ­lo s is t“. A k ez d e ti tu b e rc u lo s iso k fe lk u ta tá s á n a k n eh éz m u n k á já t p e d ig m e g k ö n n y ít i szerző s z e r in t az, h o g y a tu b e rc u lo s is h a tá ro z o t t d ia g n o s isa n é lk ü l, a g y a nú - o k o k a t is e leg e n d ő n ek t a r t j a e sp ec if ik u s k eze lés in d i- e a t ió já ra . Parassin József dr.

L e h rb u c h d e r H a rn a n a ly s e . Iva r Bang. I I . k ia d á s , s a j tó a lá re n d e z te F. v. Krüger, ro s to c k i e g y e te m i ta n á r .J . F . B e rg a m m k ia d á s á b a n m e g je le n t M ü n ch e n b en ,1926. Á ra 8-70 m á rk a ; 141 o ldal.

Bongnak, az a r á n y la g f ia ta lo n e lh ú n y t sv éd tu d ó s ­n a k 1918-ban m e g je le n t m ű v é t K rüger á td o lg o z ta . G y a ­k o r la t i i r á n y ú k ö n y v , de a szó leg jo b b é r te lm é b e n ! U ta s í tá s a ib a n s e m m it sem h a g y e l ab b ó l, a m i a k ém ­lések k iv i te lé b e n fo n to s , de fe le s le g es m a g y a rá z a tok b a sem b o csá tk o z ik . A ré g i, de im m á r csa k tö r té n e t i é rd e k ű e l já rá s o k a t , m e ly e k e t az é le tv e g y ta n i ta n - és k é z ikö n y ­v ek k e l le t le n ü l b á r , d e k ö te le ssé g sz e rű e n tá rg y a ln ak , tö b b n y ire e lh a g y ja , és h e ly e t tü k ú ja b b a k a t a já n l , m e ly ek , sa jn o s , csak la s s a n k é n t m en n ek á t a k ö zhasz­n á la tb a . M i sem te rm é sz e tese b b , h o g y a so k fé le v iz ele t­a lk o tó ré sz k im u ta tá s á r a a já n lo t t e l já r á s o k ra v o n a tko ­zó lag , m e ly e k n e k se sze ri, se szám a, k ü lö n b ö ző szerző k v é lem é n y e ré szb en e l té rő és íg y é r te lm e z h e tő azon k ö rü lm é n y is, h o g y n em m in d e n k i o sz tja sze rző n ek a fe h é r je és a cu k o r k im u ta tá s á t i l le tő n ém e ly m e g je gy ­zését, A n a g y a n y a g b e o sz tá sa jó l á t te k in th e tő és en n é l­fo g v a a k ö n y v h a s z n á la ta ig e n m eg v a n k ö n n y ítv e . A v iz e le t p h y s ik a i tu la jd o n s á g a i (szín , á t lá tsz ó sá g, m en n y iség , k é m h a tá s stb .) u tá n a v iz e le ta lk o tó ré sz ek ch e m ia i tu la jd o n s á g a i t és k im u ta tá s u k a t , v a la m in t m e n n y isé g i m e g h a tá ro z á s u k a t tá r g y a l ja ; és p e d ig az A - fe je z e tb e n a n o rm á l is a k a t (az a l ip h á s a k a t a cy k li- k u sa k tó l , a N -m e n te se k e t a N - ta r ta lm ú a k tó l e lk ü lö ­n í tv e ) ; a B - fe je z e tb e n a m é rg e k és g y ó g y sz e re k b e ­v i te le u tá n fe llép ő a lk o tó ré sz e k e t; a C -fe jeze tb en a k ó ro s v iz e le ta lk o tó ré sz e k e t (m in t fe h é r jé t , fe h é r jesz é r- m azé k o k a t. c u k ro t, z s ír t , a c e to n te s te k e t, ep ea lk o tó- részek e t) . K ü lö n fe je z e tb e n is m e r te t i a v iz e le t ü led ék é t és a v iz e le tc o n c re tu m o k a t. A k ö n y v e t v i lá g o s és sza­b a to s szövegezése, to v á b b á bő ta p a s z ta la to n a la p u ló m e g b íz h a tó sá g a m ia t t ú g y a k l in ik u s n a k , m in t a g y a ­k o r ló -o rv o sn ak m e leg e n a já n lh a t ju k . H. P.

L e i t fa d e n d e r n e u ro lo g isc h e n D ia g n o s t ik . K urt Singer. E in e D i f fe re n t ia ld ia g n o s e a u s dem fü h re n d e n S y m p to m f ü r p ra k t is c h e A e rz te u n d S tu d ie re n d e . Z w e ite u m g e a rb e i te te u n d w e se n tl ic h e rg ä n z te A u f lage m it 34 A b b ild u n g en . U rb a n u n d S c h w a rz e n b e rg , W ien - B e r l in . 1926. F ű z v e 9 M, k ö tv e 11.40 M.

A k i a n e u r a lg ia ta n í tá s á v a l fo g la lk o z o tt , tu d ja , m i ly je le n tő sé g e v a n eg y k im a g a s ló tü n e tn e k , i l le tve tü n e tc s o p o r tn a k a d ia g n o s is fe lá l l í tá s á b a n . E z t a kö rü l ­m é n y t d o m b o r í t ja k i a szerző , m o n d v á n , h o g y v e z é r­fo n a lá b a n ig y e k sz ik m e g m u ta tn i , m ik ép en le h e t a v e ­zé rlő tü n e tn e k fe l ism e ré se és é r té k e s í té s e a la p já n d ia g n o s t ik a i k ö v e tk e z te té se k re ju tn i . M u n k á ja n em n e u ro ló g ia i d ia g n o s t ik a , h a n e m d i f fe re n t ia l is d iag no - s t ik a és íg y e lő b b in ek is m e re te i t m á r fe lté te le z i, n o h a a la p fo g a lm a k ism e r te té sé tő l n em z á rk ó z ik el. A z a n ya ­g o t 19 fe je z e tb e n tá r g y a l ja le. E ze k : az á l ta lá n o s n e u ­ro ló g ia i v iz sg á la t, a b én u láso k , az é rz é s i z a v a ro k , az iz o m so rv a d á s , az in re f lex ek csö kkenése, i l le tv e fo ko ­zó d ása , j á r á s i z a v a ro k , rá n g á so k , g ö rcsö k , rem eg és, n e u ra lg iá k , fe j f á já s , szédü lés, b esz éd za v a ro k , p u p il la ­z a v a ro k , lá tá s i z a v a ro k , szem izo m b én u láso k , v e g e ta tiv z a v a ro k és az u to lsó fe jeze tb en , m e ly az id eg essé g c ím é t v ise l i , szerző p s y c h ia t r ia i fo g a lm a k a t is é r in t . A m u n k á n a k n a g y e lő nye, h o g y rö v id e n , de v i lá g o ­san , m in d e n lényegesre v a ló te k in te t te l t á r g y a l ja a n y a ­g á t, ú g y h o g y a g y a k o r ló o rv o s , a k in e k a v e z é r fo n á l ír ó ­d o tt, h a sz o n n a l fo g ja fo rg a tn i . A m u n k a m a g á n h o rd ja az í ró eg y é n isé g é n e k b é ly e g é t; ig a z a v a n a szerző nek , m id ő n e lő sz a v á b a n a z t m o n d ja , h o g y s a já t ta p a s z ta lá­sá b ó l és m e g lá tá s á b ó l í r t a m eg a ta n u ló és az o rv o s s z á m á ra v a ló szü k ség es tu d n iv a ló k a t . Schaffer.

H a n d b u c h d e r T u b e rc u lo se -F ü rso rg e . K ari Heinz, Blümel. Á ra fű z v e 24 M, k ö tv e 27 M.

A k ö n y v e lső ré sze a n é m e to rsz á g i tü d ő b e te g ­g o n d o zás g a z d a s á g i és s o c ia lp o l i t ik a i fe je z e te it , a m á ­so d ik fe le az o rv o s i ré s z t tá r g y a l ja . Pütter és Kayser- Petersen h is tó r ia i á t te k in té s t a d a n é m e to rsz á g i tu b e r - c u lo s isv éd e le m fe jlő d é sé rő l, k iem e lv e a n n a k ré g i n ém e t e re d e té t és a k ü l fö ld rő l szá rm azó d isp e n s ia re - re n d sz e r- nek re á g y a k o ro l t h a tá s á t . Geissler n a g y ré sz le te ssé g ­

1020 ' O RVO SI H E T IL A P 1926. 37. sz.

gé l is m e r te t i a tü d ő b e teg g o n d o z ó m ű k ö d ésé re v o n a t ­kozó és v o n a tk o z ta th a tó b iro d a lm i és ta r to m á n y i s o c ia lp o l i t ik a i re n d e lk e z é se k e t Helm az e d d ig a lk o to t t tu b e rc u lo s is tö rv é n y e k e t is m e r te t i , r á m u ta tv a azok hiá ­n y o s s á g á ra és k i n em e lég ítő v o l tá ra . K ühnlein az eg y e s k e rü le t i és v á ro s i .jó léti in té z m é n y e k n e k , a m a ­g á n e g y e sü le te k n e k a tü d ő g o n d o zó te v é k e n y sé g b e v a ló b e v o n á sá t és a h e ly e s ö sszm ű k ö d és le h e tő sé g e it t á r ­g y a l ja . Bliimel k r i t i k a tá r g y á v á te sz i az ed d ig a lk o to t t tu b e rc u lo s is tö rv é n y e k e t és az ezek a la p já n k ia la k u lt o rg a n is a t ió k a t . lekért a tu b e rc u lo s is b e je le n té s i k ö te ­le z e ttsé g é v e l fo g la lk o z ik , r á m u ta tv a az e g y ö n te tű ség ­h iá n y ra és a p ro b lé m a n eh ézség e ire . Bundt a h a tó s á g i o rv o so k n a k a tü d ő b e teg g o n d o z ó sze rv eze tek b en v a ló fo n to s sz e re p é t v á z o l ja és s ü rg e t i a g y a k o r ló o rv o s ok ­k a l v a ló e g y ü ttm ű k ö d é s t. Möllers a tu b e rc u lo s is s ta t is z - t ik á v a l fo g la lk o z ik , r á m u ta t a h iá n y o k ra és n eh ézsé­g e k re és azok fo n to s s á g á ra . Geissler, Jaenicke, Bo- challe, K rem ser és Haedicke a b iro d a lo m n a k , ta r to m á ­n y o k n a k , k e rü le te k n e k , v á ro so k n a k , a k ü lö n b ö ző be teg - s e g é ly z ő p é n z tá ra k n a k , b iz to s ító in té z m é n y e k n e k , s tb . a tu b e rc u lo s is e l le n i k ü zd e lem b en te l je s í te t t a e t iv te v é ­k e n y sé g é t és en n ek k ib ő v í té s é t m in t le h e tő sé g e t is me r ­te t i . K ierm ayr e lén k t á r j a a v á ro s i, lekért p e d ig a v i ­d ék i tü d ő g o n d o z ó h iv a ta lo k b e ren d ezk ed ésé t és m u n k a ­m en e té t, a m i t Blümel az a d m in i s t r a t i o és a R ö n tg e n - üzem le í rá s á v a l eg é sz ít k i. Jaenicke az is k o la o rv o so k ­n a k az a c t ió b a v a ló b e v o n á sá ró l szól, Rodewald p ed ig a tü d ő b e te g e k f e lk u ta tá s á r a v o n a tk o zó m ó d o z a to k a t fe jte g e t i .

A tu la jd o n k é p e n i o rv o s i ré sz a tu b e rc u lo s is k o ra i fe l ism e ré sé re , a k ó rb o n c ta n i s tá d iu m o k ra v o n a tk o z ik. A d ia g n o s t ik a i és d i f fe re n t ia ld ia g n o s t ik a i ré sz t össze­fo g la ló a n Liebermeister, Selter, B uken és Beitzke í r tá k m eg, k ö n n y e n á t te k in th e tő e n , k ü lö n ö s g o n d d a l fo g la l­k o zv a a g y e rm e k k o r i tu b e rc u lo s issa l . A tu b e rc u lo s is k o ra i fe l ism e ré sé n e k fo n to s s á g á ró l az eg y én , c sa lá d és a köz sze m p o n tjá b ó l Kayser-Petersen ír .

A 457 o ld a la s k ö n y v k iá l l í tá s a , a szem lé lte tő tá b ­lá z a to k és n y o m ta tv á n y m in tá k , v a la m in t az á b rá k ig en jó l s ik e rü l te k (L e h m a n n s V e r la g ) . A re n d k ív ü l ta n u l­ság o s k ö n y v e t n em csa k a t i id ő g o n d o z ás h iv a to t t sza k­em b ere in ek , h an e m a g y a k o r ló o rv o so k n a k is a já n l ­h a t ju k . K.

O p e ra t iv e F ra k tu re n b e h a n d lu n g v o n Rudolf De­mel. J . S p r in g e r k ia d á s a . W ien , 1926. 227 o ld a l, 197 á b rá ­v a l. Á ra fű z v e 16‘50 M, k ö tv e 18‘60 M.

S zerző ezen m u n k á já b a « , m e ly e t m o n o g ra p h iá n a k nevez, a tö ré se k v é re s k eze lésén é l a lk a lm a z o tt e l járá s o k rö v id ism e r te té se u tá n az E is e ls b e rg -k l in ik á n h a s z ná ­la to s c s o n tv a r rá s i e l j á r á s t is m e r te t i ré sz le tesen , 16 h ó ­n a p a l a t t i ly m ó d o n k eze lt 48 ese t ta p a s z ta la ta i r a tá m a sz k o d v a . A z e l já r á s lé n y e g e az, h o g y az ed d ig i szo­k á s b a n lév ő ezüst-, b ronz-, a lu m in iu m - , s tb . so d ro ny h e ly e t t K ru p p - fé le n em ro z sd áso d ó a c é ld ró to t h asz n ál, m e lly e l n a g y e rő t le h e t k i fe j te n i . A d ró t m e g fe sz ítése e g y k ü lö n e r re a c é lra sz e rk e sz te tt fe sz ítő fo g ó v a l (S p a n n z a n g e ) tö r té n ik . N a g y g o n d o t f o r d í t a b e teg m e g v á la s z tá s á ra (k ü lö n ö sen a b ő r á l la p o ta fo n to s ! ) , az a s e p s is re és h a n g sú ly o z z a , h o g y csa k i ly e n m ű té te k be n j á r ta s sebész fo g jo n hozzá a c so n tv a r ra to k h o z . M eg­e m lí té s re m é ltó , h o g y a b ő r d e s in fe c t ió já n á l a jó d tin c - t u r á t e lv e te n d ő n ek ta r t j a , E sm a rc k - fé le v é r te le n í tés nélkül o p e rá l és n ed v e s tö r lő k k e l c s i l la p í t ja a v é rzés t. A z u tó k eze lésb en a k o ra i fe lk e lés re , m a n k ó z á s ra , f ür ­d ő k re , m a s s a g e ra , v i l la n y o z á s ra n a g y s ú ly t fe k te t. R e n y h e c a llu sk é p ző d ésn é l jó h a tá s á t l á t t a az „ o sso ph y t“- in je c t ió k n a k (E d e n -fé le o sso p h y t á l l : n á tr iu m b ó l, gly - k o k o llb ó l és p h o sp h o rsa v b ó l) , m e ly e k e t R ö n tg en - c o n tro l l m e l le t t a tö ré s h é z a g a ib a ke ll ad n i. A z E ise ls - b e rg - fé le k l in ik a á l lá s p o n t ja á l ta lá b a n az, h o g y e lő szö r v é r te le n ú to n ig y ek ezn ek a re p o s i t ió t e lé rn i , s csak h a az e g y -k é t n a p a la t t n em s ik e rü l , jo g o s u l t a m ű té t i be­a v a tk o z á s . A z o n n a l i c s o n tv a r ra to t a k ö v e tk ező ese tek ­ben v ég e zn ek : id e g e d é n y sé rü lé sn é l, lá g y ré s z in te rp o si- t ió n á l , ro ssz fu n c t ió v a l g y ó g y u l t tö ré se k n é l, iz ü let i tö ré se k n é l és p s e u d o a r th ro s is o k n á l .

A z e l já r á s t szám o s jó á b r a i l lu s z t r á l ja s a k o r tö r ­té n e te k e t is m in d ré sz le tesen , jó l s ik e rü l t R ö n tg e n- fe lv é te le k k e l köz li. A k ö n y v e t v ég e ze tü l eg y re n d k ív ü l i sz o rg a lo m m a l ö ssz e á l l í to t t tö r té n e lm i és i ro d a lm i át ­te k in té s e g é sz ít i k i.

S zép k iá l l í tá s a a k ia d ó t d ic sé r i, sza k em b er k ö n y v ­tá r á n a k é r té k e s k ieg ész ítő ré sz é t f o g ja je le n te n i.

Tóth fa lussy Imre.

D ia g n o s t ik u n d T h e ra p ie d e r K in d e rk ra n k h e i te n .F. Lust. IV . k ia d á s . U rb a n és S c h w a rz e n b e rg , 1926. Á ra fű zv e 10-50 M, k ö tv e 12 M.

J e le n m u n k a e lső k ia d á s a 1918-ban lá to t t n a p v i lá ­g o t, m id ő n szerző H e id e lb e rg b e n m ű k ö d ö tt m in t docens az e g y e te m i g y e rm e k k l in ik á n . A m áso d ik és h a rm a d ik k ia d á s 2—2 éves idő közökben je le n t m eg s ú ja b b n ég y év u tá n m o s t m á r a n e g y e d ik k ia d á s á l l e lő ttü n k , m e­ly e t szerző m in t a k a r ls ru h e i g y e rm e k k ó rh á z d ire c tora és sz a k u n k e x t r a o rd in a r iu s a tesz közzé. A m u n k a n égy k ia d á s a m á r m a g á b a n v év e is b iz o n y í t ja a n n a k ked- v e ltsé g é t s h a a m u n k á t ú j k ia d á s á b a n g o n d o sa n á t ­nézzük , te l je se n é r t jü k , h o g y a k ö n y v p ia c o n e m ű n ek o ly a n n a g y k e le te v an .

A m u n k a e lső ré sze 13 fe je ze tb e n 315 o ld a lo n á t a csecsem ő - és g y e rm e k k o r m eg b e te g ed ése in e k d ia g n o s t i- k á já t és th e r a p iá já t t á r g y a l ja a leg m o d e rn eb b a la p on , tö m ö re n ö ssz e fo g la lv a a tu d n iv a ló k a t . A X IV . fe jezet a th e ra p iá s te c h n ik á t t á r g y a l ja 16 o ld a lo n , a m áso dik ré sz első fe jeze téb en p e d ig a g y ó g y sz e rre n d e lé se k k el fo g la lk o z ik , a b c -re n d b en v év e s o r ra a h a s z n á la to s g y ó g y sz e re k e t s h o z z á c sa to l ja ezen fe jeze th ez a le g­in k á b b h a s z n á la to s c se csem ő táp lá lék o k e lk ész ítésén ek sz a b a to s le í r á s á t is. A m áso d ik ré sz m áso d ik fe jezete a m érg ezések th e r a p iá já t ta g la l ja , ta lá n tú lsá g o sa n te le g ra m m s t i lu s b a n , m íg a h a rm a d ik fe je ze t a b e teg g y e rm e k e k fe lv é te lé re szo lg á ló n é m e t in téze te k tá b lá ­za to s ö s s z e á l l í tá s á t ta r ta lm a z z a . A m u n k a m in t „W eg­weiser“ k i fo g á s ta la n u l , jó l v an m e g írv a s a g y a k o r ló ­o rv o sn a k ig en jó s z o lg á la to k a t tesz. A m ű le g é r ték eseb b része k é tsé g te le n ü l a m á so d ik rész , m e ly a sza k em b e­re k n e k is ig en becsessé tesz i a k ö n y v e t, m e r t e léggé co m p le t s nem „engherzig“ ö s s z e á l l í tá s á t ta r ta lm a z z a m in d a z o n g y ó g y sz e re k n e k , m e ly ek m a h a s z n á la tb a n v a n n a k , i l le tő le g a já n la tb a h o z a tta k . A t is z tá n speeu - la t i v g y ó g y sze része ti i n d u s t r ia k in ö v é se it, é p p ú g y , m in t az ú. n. k iz á ró la g o s d iv a to s sze rek e t, szerző , ig en h e ly e ­sen, te l je s e n f ig y e lm en k ív ü l h a g y ta k ö n y v éb en . A m u n k a k iá l l í tá s a e lső re n d ű . Bókay János.

V e ro rd n u n g sb u c h u n d d iä te t is c h e r L e i t fa d e n fü r Z u c k e rk ra n k e . C. v. Noorden u n d S. Isaac. D r i t te u n d v ie r te v e rb e s s e r te u n d v e rm e h r te A u f lag e . J u l iu s S p r in g e r k ia d á s a . A ra 4-50 M.

A z o ly a n m ű v e t, a m e ly cu k o rb e teg ek n e k v a ló s am e ly n e k Noorden, a d ia b e te s h í re s m e s te re a sze rző je , s m e ly m á r a h a rm a d ik és n e g y e d ik k ia d á s á t é r i m eg, is m e r te tn i fe les leg es, b í rá ln i p e d ig n em is leh e t. L e g ­fe ljeb b k e re sn i az o k o k a t, am e ly e k m ia t t n á lu n k ez a te tsz e tő s fo rm á jú k is k ö n y v ec sk e n em v á l t a n n y i r a a d iab e te sb en szenvedő k b ib l iá já v á , m in t N é m e to rsz á g ­ban . P e d ig eg y rö v id e n m e g ír t , a g y a k o r ló o rv o s n a k és a b e teg n e k e g y fo rm á n seg ítő v e z é r fo n á l i r á n t n á lu n k is n a g y az é rd ek lő d és. A z eg y ik ok i t t . a m i ta lá n sze re ­p e t já ts z a n a , h o g y leg tö b b k l in ik á n k és k ó rh á z u n k b an a b e teg ek to le r a n t iá já t k é t é r té k b en , a fe h é r je - és szén- h y d ra tm e n n y is é g m e g a d á s á v a l h a tá ro z z á k m eg ; m i- n á lu n k a to le ra n t iá t fe h é rk e n y é ré r té k k e l (W e issb ro t- w e r t) a r á n y la g k ev esebb sza k em b er fe je z i k i és re n de li . M á r p e d ig a Noorden d ia b e te sk e z e lé sé re je l lem ző az, h o g y a s z ig o rú a n s z é n h y d rá tm e n té s d ia e tá v a l c u k o r ­m en tessé te t t b e teg k o sz t já h o z a s z é n h y d ra to k a t a fe h é r - k e n y é r -a e q u iv a le n s - ta b e l la a la p já n a d ja , a d ia e ta f e h é r je ta r ta lm á t g ra m m o k b a n c su p á n k iv é te le s ese te k­ben h a tá ro z z a m eg. A m á s ik fo n to s ok p e d ig v a ló s z ínű ­leg az, h o g y az é te lek e lk é sz íté s i m ó d ja , a m e ly e k re h iv a tk o z ik , n á lu n k te l je se n id eg en sz e rű . E l te k in tv e a ttó l , h o g y tú ls á g o s a n sok o ly a n d ia b e te sk é sz ítm é n yt so ro l fe l s tá rg y a l , am e ly e k n á lu n k ism e re t le n e k s n em is k a p h a tó k , a m ű fe lé t k i te v ő k o n y h a re c e p te k k ö zö tt b izo n y nem tú lsó k o ly a n é te l ak a d , a m e ly m eg fe le l a m a g y a r em b er ín y é n e k . A F a l ta - fé le v e g y e s l is z tn a p be­v eze tése ó ta a leg tö b b c u k o rb e te g é tre n d jé b e n h e ly et fo g la lh a tn a k m á r a r á n tá s s a l k é sz ü lt é te lek is. Noorden p e d ig neh ezen is m e r i el eg y e lő re , h o g y sok ese tb en , de k ü lö n ö sen o tt, ah o l p o t r a h á l t s z é n h y d ra tn a p h a tá s ra v a n szük ség , a F a l ta -n a p a z a b l is z tn a p n á l e lő n y ö sebb , de le g a lá b b is e g y e n é rté k ű . A rö v id e n , v i lá g o s a n és sza ­b a to s a n m e g ír t k ö n y v ec sk e b eo sz tá sa és ta r ta lm a a ré g i ; az ú j k ia d á s , lé n y e g te le n v á l to z á so k tó l e lte kin tv e , az in su l in k e z e lé s rő l szó ló h á ro m o ld a la s fe je z e tte l bő ­v ü lt . A c u k o rb e teg ek keze léséve l g y a k o r la t i la g fo g la l ­kozó o rv o so k ép p o ly h a sz o n n a l fo g já k fo rg a tn i , m in t a r é g i t és sok é r té k e s ú tb a ig a z í tá s t és is m e re te t fo g n a k m e r í te n i be lő le . sóvári Soós A ladár dr.

1926. 37. sz. O RVO SI H E T IL A P 1021

Levél az orvosi honoráriumról.

T isz te l t S ze rk esz tő Ű r!

A z o rv o s i h o n o rá r iu m ró l az u to lsó id ő b en szá ­m os köz lés .je len t m eg’. E zek eg y ik éb e n a k ö v e tk ező k i ­je le n té s o lv a s h a tó : „A z ú ja b b a n n á lu n k is lá b ra k a p ó szokás, h o g y az o rv o s elő - v a g y v á ró s z o b á já b a n a je len tk ez ő b e teg n e k eg y a lk a lm a z o t t ja ü re s b o r í té k ot a d á t, a m e ly e n je lezv e v a n a f ize tendő h o n o rá r iu m n a g y s á g a , az üzletszerű ségen k ív ü l m á r a z é r t sem h e ­lyes, m e r t h iszen n em tu d n i e lő re , h o g y m ily e n m é r ­té k ű lesz az o rv o s m u n k á ja az i l le tő b e teg g e l.“ A zon m eg g y ő ző d ésb en v a g y o k , h o g y e m ó d sze r h e ly es v a g y cé lsz e rű v o l ta v i ta th a tó u g y a n , de se m m ie se tre sem m o n d h a tó üzletszerű ségnek s e c ím en nem is k i fo g á ­so lh a tó . K ü lö n ö se n nem , h a a n n a k v é g r e h a j tá s a ta p in­ta to s .

A g y a k o r la tb a n ez a m ó d sze r a k ö v e tk ező m ód o n tö r té n ik : N a g y o b b fo rg a lm ú m a g á n re n d e lé se k e n á l t a ­lá n o sa n e l fo g a d o tt e l já r á s a szám o k a d á s a , m e ly le g­tö b b sz ö r te le fo n b e je le n té s a la p já n tö r té n ik . K ü lfö ld ö n az e g y e te m i ta n á ro k n em is fo g a d n a k o ly a n b e teg e t, k i n em je le n t i be m a g á t e lő re s k i nem k é r id ő t. N á lu nk ez az e lv n em v ih e tő k e re s z tü l te l je se n , de é v rő l-év re jo b b a n te r je d a b e je le n té s szo k ása . A je len tk ez ő b eteg m e g k a p ja a k é r t s k a p o t t szám o t, h a p e d ig n em je le nt i be m a g á t e lő re , a z ü re se n h a g y o t t szá m m a l k e l l m e g ­e lég ed n ie . U g y a n e k k o r k a p ja m eg a b o r í té k o t, m e ly en a h o n o rá r iu m összege je lezv e v an . E h o n o rá r iu m n em a m a x im u m , a m i t az i l le tő o rv o s i ly e n m ó d sze r n é lk ül szo k o tt v o l t k a p n i, h an e m az az á t la g , m e ly ő t m e g ­i l le t i . I ly e n m ó d o n az o rv o s tö b b le ttő l es ik el. E z ig a z á n n em „üzletszerű “. H a a je len tk ez ő ez ö sszeg e t so k n ak ta r t j a , v a g y e lm eg y m á s sp e c ia l is tá h o z , k in e k h o n o rá ­r iu m a kevesebb , v a g y h a te l je se n v a g y o n ta la n , fe l ­k e re s i az i l le tő t a n á r in g y e n e s re n d e lé sé t, h o l n ehézség n é lk ü l a t a n á r e lé k e rü lh e t , de az is e lő fo rd u l, h og y a b e teg a m a g á n re n d e lé se n k é r i m eg a ta n á r t , h o g y m é r­sék e lteb b h o n o rá r iu m é r t v a g y p lá n e d í j ta la n u l n y e r je n re n d e lé s t, a m i t a leg tö b b sz ö r n eh ézség n é lk ü l e lé r. E z ig a z á n n em „üzletszerű “. O rv o so k s c s a lá d ta g ja ik , a t a ­n á r e g y e te m i co l leg á i, a h a d s e re g ta g ja i , a k ö z t is ztv i ­se lő k e g y á l ta lá n n em k a p n a k b o r í té k o t. E z sem „üzlet­szerű “.

A b o r í té k m ó d sz e r te rm é sz e te se n n em a lk a lm a z ­h a tó m in d e n sz a k m á b a n , m á r a v é g z e tt m u n k a k ü lö n ­böző v o l ta m ia t t sem , de b izo n y o s sz a k m á k n á l b ev á lt. I ly e n é p p e n a szem észet. A szem v iz s g á la ta is rö v ide b b v a g y h o sszab b id ő t v e h e t ig én y b e , de az á t la g re n d s ze r ­re l ép p e n a sú ly o s b e te g j á r jó l s leg fe l je b b az k ev ésbbé, a k i csak ö re g k o r i p á p a sz e m re n d e lé sé r t t a r t j a é rd e m es­nek a s p e c ia l is ta ig é n y b e v é te lé t. E z is az „üzletszerű ­ség“ e l len szól.

A z egész re n d sz e r tu la jd o n k é p e n az in f la t io id e jé ­ben k e le tk e ze tt. A p én z é r té k é n e k h u l lá m z á s a szám os in c o n v e n t iá ra v ez e te tt. A b e teg te l je se n tá jé k o z a t la n v o lt. A m in t a p e n g ő sz á m ítá s kö te lező lesz, a b o r í ték ­a d á s re n d sz e re e lv esz ti a je le n tő sé g é t, m e r t e lő re lá th a ­tó a n k ö z tu d o m á sú v á lesz az e g y e te m i k a te g ó r iá k h o n o­rá r iu m á n a k összege. A n n y i b izo n y o s, h o g y a b e teg n ek n a g y o n k e llem es, h a e lő re tá jé k o z á s t n y e r a h o n o rá ­r iu m ö sszege fe lő l, az o rv o s is sz ív esen lá t ja , h a n em k e l l v é g ig n é z n i a b an k ó k leszám o lásá t.*

A z te h á t v i ta th a tó , h o g y te l je se n c o n so l id á l t v i ­szo n y o k k ö z ö tt is ez a m ó d sze r a leg jo b b , h isz e n az o r ­v o s i h o n o rá r iu m o k k é rd é sé b e n a z e th ik a e g y e te m i e lő­a d ó ja s az „O rv o s i E th ik a “ sze rző je fe l fo g á s a k ö z ö tt is lé n y e g e s e l té ré se k v a n n a k .

E g y e t a z o n b a n m á r m o s t m e g á l la p í th a tu n k , s ez az, h o g y a re n d e lé s h o n o rá r iu m a összeg én ek b o r í té k ú t já n v a ló k öz lése ép p e n ség g e l n em „üzletszerű “, h an e m m ég le g jo b b a n m eg ő rz i a „ h o n o rá r iu m “ je l le g e t. A b or í ­

* D e k e l le m e tle n m e g lep e té sek n ek is k i leh e t téve. E z sem ü z le tsz e rű . Sz.

té k b a n á ta d o t t összeg m e g te k in té se az o n b a n s é r tő a be­te g re . D e n em is szü kséges. É v ek e n á t nem fo rd u l t elő , h o g y a b o r í té k b a n kev eseb b összeg le t t v o ln a , m in t a m e n n y i t a f e l í r á s je lez .

Á l ta lá b a n a sc h e m a tiz á lá s n a g y o n nehéz. A z k é t ­ség te le n , h o g y az e rk ö lc s tö rv é n y e i t f ig y e lem b e vevő o rv o s m e g ta lá l ja a h o n o rá r iu m keze lésén ek m ó d já t.

Grósz Em il dr. e g y e te m i ta n á r .

V E G Y E S H Í R E K

A 27-ik szám unkhoz chequelapot m ellékeltünk az elő fizetések beküldésére. N agyon kérjük hátralékos elő fizető inket a díjak sürgő s beküldésére, m ert a kése­delem bő l a lapnak kára van. E lő fizetési d íja ink a régiek m aradtak: egész évre 250.000, félévre 125.000, negyedévre65.000 korona. K ü lfö ld i elő fizetési áraink, valam int a M agyar Orvosi A rchívum és az Orvosképzés elő fizetési ára a borítékoldalon olvasható.

E gyetem i tanárok és m agántanárok szabadságon:B u d a p e s t ie k : Hasenfeld A rtú r au g . 20— szep t. 15-ig.

Ső hmidlechner K ároly szep t. 4—ok t. 4-ig.

Az orvostanha llga tók szám a Poroszországban.A 12 p o ro sz eg y e te m e n 27.747 fé rf i- és 3639 n ő h a l lga tó v an , ezekbő l 3002 fé rf i és 522 nő az o rv o s i f a k u l tás h a l l ­g a tó ja . A h á b o rú e lő t t P o ro sz o rsz á g b a n 4804 fé rf i- és 282 n ő o rv o s ta n h a l lg a tó v o lt. A z eg y e s eg y e tem ek k ö zö tt az e lo sz lás 1925-ben a k ö v e tkező v o l t :

B e r l in 6938 eg y e te m i h a l ig . 1068 o rv o s ta n h a l lgB o n n 2438 431B re s la u 2541 297K ie l 1601 n 296M a rb u rg 1995 99 250M ü n s te r 2202 99 230G ö tt in g e n 2339 99 99 200K ö n ig sb e rg 1445 99 99 157G re ifsw a ld 885 157F r a n k f u r t 2554 99 153H a lle 1730 136K ö ln 4536 „ 99 99

A z o rv o s ta n h a l lg a tó k k ö z ö tt 606 k ü l fö ld i v an , a k ik kö zü l 394 B e r l in b e n ta n u l . A k ü l fö ld ie k k ö z ö tt le g ­n a g y o b b sz á m m a l a b o lg á ro k (194) sze rep e ln ek , M a g y ar - o rsz ág b ó l csak 17 fé r f i- és 1 n ő o rv o s ta n h a l lg a tó v an (az e g y e te m i h a l lg a tó k k ö zö tt 56 fé r f i és 6 nő ). E z m e g ­lepő ! A l ig h a n e m v a la m i ly e n tév ed é s leh e t, m e ly n ek fe ld e r í té se ta n u ls á g o s v o ln a .

A Népszövetség? városegészségügyi értekezlete.M á rc iu s b a n ta r to t t á k P rá g á b a n szám o s e u ró p a i n a g y ­v á ro s k ik ü ld ö tt jé n e k ré sz v é te lé v e l a z o k a t a ta n á c s ko z á ­so k a t, am e ly e k e t a k ö z é p e u ró p a i v á ro s o k eg é sz sé g ü g yi in té z m é n y e in e k eg y sé g es sze rvezése és a v á ro se g é sz sé g ­ü g y tu d o m á n y o s fe ld o lg o z á sa c é ljá b ó l h ív o t t össze a N ép szö v e tség . A z e lm ú lt h ó n a p o k b a n a v á ro s o k e lv é ­g ez ték a m eg fe le lő a d a tfe lv é te le k e t és m o s t az ed d ig iek s z e r in t G en fb en a u g u s z tu s 30-tól sze p te m b er e lse jé ig f o ly ta t já k a ta n á c sk o z á so k a t, am e ly e k e n az ö ssz e g y űlt tu d o m á n y o s a n y a g o t do lg o zzák fe l. M a g y a ro rs z á g o t a k o n fe re n c iá n Scholtz Kornél dr. á l la m t i tk á r , Johan Béla dr„ az O rsz ág o s K ö z eg észsé g ü g y i In té z e t ig a z g a ­tó ja és Gortvay György dr. m in is z te r i o s z tá ly ta n á c s o s k ép v ise l i , a k ik ez id ő sz e r in t a d ü sse ld o rf i eg észségü g y i k iá l l í t á s t lá to g a t já k és o n n a n fo ly ta t já k ú t ju k a t Gen f fe lé.

A szom bathely i erdei iskola. A T u b e rc u lo s is E l le n V édekező V a sm e g y e i E g y e s ü le t a n é p jó lé t i m in is z té ­r iu m tá m o g a tá s á v a l ak k é p e n a la k í to t ta á t a szo m b a t- h e ly i n y á r i e rd e i is k o lá t, h o g y a b b a n a m o s ta n i ta né v ­tő l k ezd v e m á r té le n is f o ly h a t a ta n í tá s . A z is k o lá b a n 35—40 k ö n n y eb b tü d ő b e te g g y e rm e k n y e r h e t e lh e ly e ­zést és e l lá tá s t és ré sz e sü lh e t o k ta tá s b a n . A z is k olá t sz e p te m b e r e le jé n fo g já k ü n n e p é ly e s k e re te k k ö z ö tt r e n ­d e lte té sé n e k á ta d n i .

1022 O R V O SI H E T IL A P 1026 37. sz.

K in e v e z é se k . A p o lg á rm e s te r Dieballa Géza dr. e g y e te m i m a g á n ta n á r , k ó rh á z i fő o rv o s h a lá lá v a l m eg ­ü re s e d e t t fő o rv o s i á l l á s r a a T e le p i-u tc a i k ó rh á z főo r ­v o sá t, Bencze Gyula dr. eg y e tem i m a g á n ta n á r t , en nek h e ly é re Torday Árpád dr. e g y e te m i m a g á n ta n á r t , az Ü j S zen t J á n o s -k ó rh á z fő o rv o sá t, Torday dr. h e ly é re p e d ig K ern Tibor dr. eg y e te m i m a g á n ta n á r t , a S zen t L á sz ló -k ó rh á z fő o rv o sá t h e ly ez te á t.

A szeg ed i o rv o sk o n g re ssz u so n e g y h a n g ú la g id. Im re József dr. n y u g . egy . n y . r . t a n á r t v á la s z to t tá k m eg az O rv o ssz ö v e tsé g e lnökévé .

A S a a rv id é k eg észség ü g y e . A m eg szá llá s a la t t lévő S a a rv id é k e g é szség ü g y é t v eszed e lm esen fe n y e g e ti a v á m h a tá ro k e lhe lyezése . E g y e s n é m e t e re d e tű g y ó g y­sze rek u g y a n is o ly a n m a g a s b e h o z a ta l i v á m a lá esnek, h o g y a la k o ssá g k é p te le n ő k e t m eg fize tn i. V a n o ly an, a m in d e n n a p i o rv o s i g y a k o r la th o z szü k ség es g y ó g y sze r , a m e ly n e k v ám .ia és a d ó ja a n a g y b a n i á r n a k 60% -át tesz i k i. A la k o ssá g p e d ig a f r a n c ia g y ó g y sze rek k e l szem ben m á r csak a z é r t is b iz a lm a t la n , m e r t a le g töb b ­nek sem a fe l í r á s á t , sem a h a s z n á la t i u ta s í tá s á t nem é r t i m eg. N é m e t o rv o s i k ö rö k b e n fe lm e rü l t m o s t az a te rv , h o g y a v á m m e n te ssé g és a n a g y ad ó k m érsé k lé se i r á n t a N é p sz ö v e tség n é l te g y e n e k lép ések e t, m á s k ü lön ­ben a S a a rv id é k la k o sa i, a k ik a m e g sz á l lá s m ia t t a mú g y is ig en n a g y szen v ed ések n ek v a n n a k k i té v e , sú ly o s eg é sz sé g ü g y i á r ta lm a k a t szen v ed h e tn ek .

A z a lk o h o liz m u s re k lá m ja i e l len . M ü n s te r v á ro s é rd ek es re n d e lk ezé sse l ig y e k sz ik a szesz iv ás e llen k ü z ­den i. L eg u tó b b i h í re k s z e r in t a v á ro s ta n á c s a e lh a tá ­ro z ta , h o g y a v á ro s i v a s ú t k o c s i ja in nem en g ed i m eg tö b b é o ly a n h ird e té se k k i fü g g e sz té sé t, am e ly e k szeszes i ta lo k a t re k lá m o z n a k , m e r t ezek csa k a sz e sz iv á s ra v a ló h a j la n d ó s á g o t n ö v e l ik a k ö zönségben . M in te g y in d o k o­lá s á u l e ren d e lk ezé sn ek , fe lh o zza a ta n á c s a z t a k örü l ­m é n y t, h o g y a v á ro s k ö ltsé g v e té sé b e n a szesz ivók g on ­d o z á s á ra fo r d í to t t ö sszeg az id én k é tsz e re se n tú l lép te a z t az e lő i rá n y z a to t , a m e ly e t a ta v a ly i ta p a s z ta la to k a la p já n e r re a c é lra b e á l l í to t ta k .

A z i f jú s á g d o h á n y z á sa e llen . A n é m e t eg y e sü le ­tek , a m e ly e k a d o h á n y z á s sz o k á sa e llen k ü zd en ek , e hó közepén ta r to t t á k e lső i f jú s á g i n a p ju k a t . A ta n á c s ko ­zások s o rá n m a g a s sz ín v o n a lú tu d o m á n y o s v i ta fe j lő ­d ö t t k i a d o h á n y z á s á r ta lm a ir ó l , fő leg a se rd ii le t le n i f jú s á g ra . A n a g y g y ű lé s szám o s h a tá ro z a to t h o zo tt, a m e ly e k a z t a c é lt sz o lg á l já k , h o g y a f ia ta ls á g o t a do ­h á n y z á s á r ta lm a i tó l a k ö z h a ta lo m se g ítsé g é v e l leh essen m eg v éd en i. í g y tö b b ek k ö z ö tt tö r v é n y ja v a s la t te rv e z ete t is k é sz íte tte k , a m e ly e l t i l t j a és b ü n te té sse l s ú j t ja a d o h á n y n e m ű e k n e k a f ia ta lk o rú a k ré sz é re v a ló k is z o lgá l­ta tá s á t . A z i l le té k e s k ö rö k n em z á rk ó z n a k el e m o zga ­lo m tá m o g a tá s á tó l , h isz e n N é m e to rsz á g b a n n em m o n o ­p ó l iu m a d o h á n y á ru s í tá s , te h á t az á l la m é rd e k e i lé ny e ­g es k á r o k a t n em sze n v ed h e tn ek m ég a fo g y a s z tá s n e tán n a g y m é rv ű csö k k en ése e se té n sem .

T ö m eg es h ú sm érg e zés. H e rz fe ld e n é m e t kö zség ­ben a m ú l t h é t fo ly a m á n 250 h ú sm é rg e z é s i ese t fo rd ul t elő . A v iz s g á la t k id e r í te t te , h o g y a m eg b e teg ed éseke t eg y k é n y s z e rv á g á s ú t j á n k ö z fo g y a s z tá s ra k e rü l t , lép- fe n éb en m e g b e te g e d e tt te h é n h ú s a o k o z ta ,

A n é m e t o rv o so k k o n g re s sz u s a az a lk o h o lró l .A z ezen év jú n iu s 26-án E is e n a c h b a n t a r t o t t 45. n émet o rv o s i n a p csa k n em 39.000 n é m e t o rv o s k ép v ise lő i, Bayer dr. p o ro sz n é p jó lé t i m in is z té r iu m i m in isz te r i ta n á c s o s n a k : A z alkohol jelentő sége a népre és az ál­lamra c ím ű e lő a d á sa u tá n , m e ly h ez sz á m o sá n — k ü lö ­n ö sen az a b s t in e n s o rv o so k k ép v ise lő i — szó lo tták hozzá (P ro f . Delbrüök [B ré m a ] , Rosenfeld t i tk o s ta n á c so s [B o ro sz ló ] , Holitscher [K o m o ta u ] , Bornstein [B e r l in ] , Rodewald [K ie l] , Boscamp [D ü sse ld o r f ] , Bändel eg ész­sé g ü g y i ta n á c s o s [N ü rn b e rg ] és m á so k ) , e g y h a n g ú la g a k ö v e tk ező h a tá r o z a to t h o z ta : „A 45. ném et orvosi gyű ­lés az alkoholfogyasztás m ai fokát, különös tekintettel a ném et nép gazdasági és egészségi helyzetére, a nép- egészség veszedelmének tartja, am ely annál nagyobb figyelm et érdemel, m ert az utolsó évek az alkohol­

fogyasztás növekedésérő l tanúskodnak. A német orvosi gyű lés kevesebbet vár a szigorú törvényes intézkedé­sektő l, m in t a messzemenő felvilágosítástól, az iskolák­ban való józansági oktatástól és az ifjúság szeszmentes nevelésétő l, az alkoholpropaganda elnyomásától, az ivási szokások leküzdésétő l és az abstinens és m érték­letes egyesületek támogatásától. K ívánatos, hogy ál­lam, község és magánszervezkedés cselekvő leg küzdjön a szeszivás ellen. A z ifjúság védelmére fen tálló rende­leteket szigorúan kell végrehajtani. Italm érések enge­délyezésénél a folyamodó megbízhatóságát és a szük­séglet kérdését gondosan kell mérlegelni. K ívánatos, hogy szeszmentes népmulatságok adója leszállittassék. A szeszfogyasztás csökkentésére az orvosi gyű lés alkal­masnak ta rtja a sportok támogatását, az építkezés elő mozdítását, a telepítéseket, a kiskert-társulásokat, valam int az élettanilag és lelkileg kedvező m unkalehe­tő ségeket, a jó és olcsó üdülési lehető ségeket és a képző szórakozásokat.“

H ib a ig a z í tá s . Az O rv o s i H e t i la p 35. sz á m á b a n Thurzó Jenő dr.: „A l iq u o r c e re b ro sp in a l is ú j fes ték - s o l- re a c t ió ja “ c ikkében a 947. o ld a l e lső h a s á b já n 4. k i ­kezd és 9. és 10. so rá b a n „2% abis. a lk o h o l és 2% a qu a b id e s t“ h e ly e t t abs. a lk o h o l la l k é s z íte tt b r i l la n tfu c h s in és V2% a q u a b id es t. k é s z íte tt n a p h th o lg rü n o lv a ­san d ó . — 36. sz á m u n k b a n Mészáros Gábor dr.: „A k ö l- d ö k z s in ó re lő e sé srő l“ c ím ű c ik k e e lő t t k im a ra d t a k öv e t­kező : A b u d a p e s t i k i r . m ag y . P á z m á n y P é te r T u d o ­m á n y e g y e te m I I . szám ú n ő i k l in ik á já n a k kö z lem én y e ( ig a z g a tó : T ó th I s tv á n d r., eg y e t. n y . r . ta n á r ) .

R a g á ly o s b e te g sé g e k B u d a p e s te n . A t i s z t i f ő o r v o s i

h iv a ta l k im u ta tá s a s z e r in t au g . 29-tő l szep t. 4-ig e lő fo rd u l t :

H ó ly ag o s (á l- )h im lő .

V ö rh e n y

33 4] G y e rm e k á g y i l á z. . . — '__

— — B á rá n y h im lő ........... 8 —— — J á r v . fü l tő m ir ig y lo b 5 —

1 0 V é rh a s ......................31 660 — J á r v . agygerincagyhártyalob . 2 —

1 3 — T r a c h o m a.................. 1 8 —

24 2 V e sz e ttsé g ................ — —

4 — L é p fe n e .................... 1 —

— 1—. H e in e M ed in . . . . . . . . . . . . . . — —Á zsia i k o le ra . . .A z á ró je lb e n lév ő szám o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

A sze rk esz tő fogad óórá já t kedden és pénteken I I — 12=ig tartja.

A K IA D Á SÉ RT FE LE LŐ S V Á M O SSY Z O L T Á N .

K . M . EGY ETEM I NYOM D A B U D A P E ST - FŐ IG A Z G A T Ó : DR. CZA K Ó ELEM ÉR

A K o ch & S te rz e l R t. D rezda- M a r t in és S ig r a yR t. B u d a p e s t és C. H . F . M ü l le r H a m b u rg . R ö n tg e n ­k észü lék és R ö n tg e n - lá m p a g y á ra k v ez é rk é p v ise le té n e k és g y á r i r a k tá r á n a k ú j c ím e : Bart a és Székely (eze lő tt E r ic s s o n R t. R ö n tg e n -o sz tá ly a ) B u d a p e s t, IV ., M úzeum - k ő rú t 37. T e le fo n : Jó z s e f 125—32.

M á so d ik k ia d á s a je le n t m o s t m eg a „Röntgen- és orvostechnikai jegyzetek“ c ím ű k ö n y v ec sk én ek , m e r t az e lső k ia d á s t o ly sz ív esen fo g a d ta az o r v o s tá r s a da ­lom , h o g y az n é h á n y h é t a la t t e l fo g y o tt . E z a n a g y é rd e k lő d é s m u ta t ja le g jo b b a n , m e n n y ire szü k ség es v ol t ez az egész o rv o s te c h n ik á t rö v id e n fe lö le lő k is m u nk a k ia d á s a és m e n n y ire m e g é r te t té k a k ö n y v ec sk e in te n - t ió já t , m e ly seg éd k eze t n y ú j t az o rv o s ism e re te in e k k i ­b ő v ítésé re .

E z t a n a p ró l - n a p ra fokozódó é rd e k lő d é s t a k a r j a k ie lé g í te n i Egressi Zoltán ig a z g a tó -m é rn ö k , m id ő n k ésed e lem n é lk ü l k ib o c s á j to t ta a m á so d ik k ia d á s t, me­ly e t a M a g y a r G y ó g y te c h n ik a i I p a r R t. V I., A n d rá s s y- ú t 28. m in d en é rd ek lő d ő n ek k észség g e l d í jm e n te se n m eg k ü ld .

E z a lk a lo m m a l m e g e m lí t jü k , h o g y az E m b e r ­v éd e lm i k iá l l í tá s z s ű r i je a Siemens-Reiniger-Veifa k i ­á l l í tá s á t , a n a g y fe l tű n é s t k e l te t t S ie m e n s -d io rá m át e g y h a n g ú la g arany éremmel t ü n te t te k i.

r L E G T 0 K É l t T E S I B B .E R Ö S B A C TER IC ID H A T Á S Ú 'A N T IS E P T IK UM A

'LYSOFORM -OLDATBAN SZAGJflLAW.WEH HÉWGE5 BŐ RNEK ÉS MŰ SZEREKNEK NEM Í R T

70. évfolyam 38. szám Budapest, 1926 szeptem ber 19

ORVOSI H E T IL A PAlapította M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1857-ben.

Folytatták: A N T A L G É Z A , H Ő G Y E S E N D R E , L E N H O S S É K M IHÁ L Y ÉS S Z É K E L Y Á G O S T O N .Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi m inister úr tám ogatásával és m egb ízásábó l a magyar orvosi fakultások sa jtób izo ttsága :

H ERZO G FERENC V Á M O SSY ZOLTÁ N ISSEK U TZ B ÉLA PO Ó R FERENC G ORKA SÁ NDO R REU TER CAM ILLO B ÉLÁ K SÁND OR CSIKY JÓ Z SE F

FE LELŐ S S Z E R K E S Z T Ő : VÁM OSSY ZOLTÁN EG Y ETEM I TA N Á R SE G É D SZ E R K E SZ T Ő : BÍRÓ ISTVÁN.

T A R TE R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K :

D em janovichK ornél: 3000operá lt v a k b é lg y u l la d á s a d a ta i . (1023-1027. o lda l.)

Thurzó Jenő : A S ic a rd -H a g u e n a u - fé le a ra n y s o l- re a c t ió - ró l . (1027—1029. d d a l . )

Csapó József: A v é r a lv a d á s ra h a j la m o ssá g a g y e rm e k ek k ü lö n b ö ző b e teg sé g e ib en . (1030—1031. o lda l.)

Jan ák y G yula: K é t o s te o m a la c ia s ese trő l, k ü lö n ö s te k in ­te t te l a c s o n t lá g y u lá s k o ra i fe l ism e ré sé re .(1031—1033.o.)

Tóth Sándor: F e r tő z ö t t m ű té t i ese tek . (1033—1035. o lda l.)Siegm und E rv in : I n v a g in a t ió s i le u s ese te . (1035—1037. o.)Tüdő s Endre és K iss Pá l: A v é r e lv á l to z á sa a v ö rh e n y

le fo ly á sa a la t t . (1037—1039. o lda l.)___________________

A L O M :B ársony T ivadar és K oppenstein E rnő : Im b ib á ló d n a k -e

az ep ek ö v ek c h o le c y s to g ra p h iá n á l? (1039—1040. o lda l.) H eller István : A d a to k a D ick -fé le o ltáshoz. (1040—1042. o.) P ellá th y B éla: A z a k a ra t la g o s szem m ozgások csaknem

te l je s h iá n y a . (1042—1043. o lda l.) összefog la ló ism ertetések. Gáspár János: A tu b e rc u lo s is

a e ro g e n fe r tő z é s m ó d ja ira v o n a tk o zó ú ja b b v iz s g á la ­tok . (1043—1044. o lda l.)

Lapszem le. B e lo rv o s ta n . — U ro ló g ia . — S zem észet.(1044-1046. o ldal.)

K önyvism ertetés. (1047. o ldal.)P etres József: P á r iz s i és s to ck h o lm i ta p a s z ta la ta im .

(1047—1049. o ldal.)Kérdések és feleletek . (1049. o.) — V egyes hírek . (1049. o.)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

A budapesti kir. m agy. Pázm ány Péter Tudom ányegye­tem I. sz. sebészeti k lin ikájának közlem énye (igazgató:

Verébéi y Tibor dr. egy. ny . r. tanár).

3000 o p e rá lt v a k b é lg y u lla d á s ad a ta i.

I r ta : Demjanovich Kornél d r., k l in ik a i ta n á rse g é d .

A z e lm ú lt 11 és fél év a la t t 3046 fé re g n y ú lv á n y - g y u l la d á s ra g y a n ú s b e te g e t v iz sg á l tu n k , ebbő l 11 v as ta g ­b é lh u ru t , 4 n ő i iv a rs z e rv i m eg b e teg ed és, 2 h a s i h a gy - m áz és 2 h y s te r ia v o lt. E zek le s z á m ítá s á v a l összesen 3027 f é re g n y ú lv á n y g y u l la d á s t v e t tü n k keze lésbe, m ely ek közü l 8i o ly a n k ö v e tk ez m én y es, á l ta lá n o s h a s h á r ty a - g y u l la d á s v o lt, h o g y fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s b ó l v a ló e re d e tü k re , m ű té t e lő t t csak a k ó re lő zm én y ek b ő l k ö ve t­k e z te th e ttü n k .

A m eg b e teg ed ések e lo sz lá sa évek s z e r in t:

3027 fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s 81 h a s h á r ty a g y u l la d ó sÉv F é r f i N ő F é r f i N ő ö s s z e s e n

1914 40 65 ------ 1 1061915 64 113 1 3 1811916 105 131 2 ;) 2431917 112 145 1 i 2591918 93 130 3 2 2281919 115 147 4 6 2721920 121 195 6 6 3281921 161 197 5 4 3671922 93 195 1 2 2911923 96 118 7 5 2261924 91 113 3 11 2181925 137 169 1 1 308

12 év 1228 1718 34 47 3027

3027 b e teg b ő l 1262 fé rf i, 1765 p e d ig nő vo lt, azaz 503-m al tö b b v o lt a nő , m in t a fé rf i, a m it e d d ig csa k ig en k evés s ta t is z t ik á b a n (Hoffmann, Lam , Löffler) ta lá l ta k s ta lá n a n em ek n ek h á b o rú s e l to ló d á s á v a l h o zh a tó v o­n a tk o z á sb a , A z 1914-tő l fo ly to n em elkedő szám ú m eg ­b e teg ed és 1923-ban a n n y i r a csö k k en t, h o g y ez évben 141-gyel k ev esebb f é re g n y ú lv á n y g y u l la d á s t ész le ltü nk , m in t p l. 1921-ben. E n n e k ok a te l je se n h e ly h e z k ö tö tt, te h á t a k l in ik a b e te g a n y a g á n a k m e g v á lto z á sa , m in ő ­sége, in g a d o z á s a is leh e t, a m ire az u tó b b i évek esem é­n y e i b ő ség esen s z o lg á l ta th a t ta k a lk a lm a t . De le h e tsé ­

ges, ső t v a ló sz ín ű , h o g y fő leg a m u n k á s o sz tá ly n a k m in d in k á b b ro ssza b b o d ó g a z d a sá g i v isz o n y a i, fő leg a tá p lá lk o z á s m e g v á l to z á sa v o n tá k m a g u k u tá n , m in t á l­ta lá n o s je le n sé g e t, a v a k b é lg y u l la d á s v isz o n y la g o s ke- v esb b ed ésé t. D e in d o k o lh a tó ta lá n az za l is, h o g y a ro ssz g a z d a sá g i v iszo n y o k m ia t t c sa k a le g sü rg ő se b b e se tek ­ben sz á n tá k r á a b e teg ek m a g u k a t a k ó rh á z i k eze lésre , leg a lá b b is ez t lá ts z ik b iz o n y í ta n i az a k ö rü lm é n y , h o g y 1923 és 1924 években , a m ik o r a f é re g n y u lv á n y g y u l la dá - sok m ű té t jé n e k sz á m a csö k k en t, a sú ly o s h a s h á r ty a - g y u l la d á so k szá m a a r á n y ta la n u l m a g a s r a szö k k en t. U g y a n c sa k e m e l le t t s z ó lh a tn a az is , h o g y 1925-ben, a m i­k o r a m u n k a n é lk ü l is é g c sö k k e n t és a m u n k á so k h e ly ­ze te és jö v ed e lm e is ja v u l t , a m ű té te k szá m a m a jd n em 'L -d a l s z a p o ro d o tt, v isz o n t a sú ly o s ese tek sz á m a ala p o ­sa n m e g k iseb b e d e tt,

A m eg b e teg ed ésekéletkor s z e r in t:

Év A c u t A cu t . r ee . S u b a c n t C h ron . Ín te rv .P e r i t .Librra.

0 — 1 0 56 3 9 23 5 7 6 8 131 1 — 2 0 1 7 0 9 3 8 5 1 9 4 142 222 1 — 3 0 1 5 6 1 3 2 1 0 6 1 6 4 160 17

3 1 — 4 0 1 3 3 6 4 64 1 6 9 1 3 3 84 1 — 5 0 8 2 5 2 3 0 9 2 76 65 1 — 6 0 58 4 2 22 7 6 5 2 1 2

6 1 — 7 0 3 6 10 1 9 18 — 3

7 1 — 8 0 73 — — — — —

A d a ta in k m eg eg y ezn ek az ed d ig i m eg fig y e lések k e i: a féregnyulvány gyulladás a fiatalkor betegsége. A le g f ia ta la b b b e te g ü n k 17 h ó n a p o s f iú csk a v o lt, a le g ­idő sebb b e te g ü n k 76 éves fé rf i, m in d k e t tő t h e v e n y gy u l ­la d á s m ia t t o p e rá l tu k , m in d a k e ttő m e g g y ó g y u lt . A 10 év es k o r ig fe ltű n ő e n sok sú ly o s k ö v e tk ez m én y es h a s h á r ty a g y u l la d á s o k á t, ré s z in t a k ó r ism e n eh é zségé ­nek , ré s z in t azon g y e rm e k k o r i g y o rs le fo ly á sn a k t u la j ­d o n í th a t ju k , m e ly a le to k o ló d á s le h e tő sé g é t k iz á r ja. A leg tö b b fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s o s b e te g ü n k 11 és 41 év k ö z ö tt i v o lt, am i sz in tén m eg fe le l az i ro d a lmi a d a to k n a k . F e ltű n ő , h o g y az 51 és 60 év k ö zö tt ism ét a r á n y la g n a g y sz á m ú k ö v e tk ez m én y es, á l ta lá n o s h as- h á r ty a g y u l la d á s t ta lá l tu n k , a m ire m a g y a r á z a to t szo l­g á l ta t az a k ö rü lm é n y , h o g y az idő sebb k o rb a n ig en g y a k o r i a fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s lappangó a la k ja . Ezen b e teg e in k -’L -án á l fe ltű n ő b b p a n a sz o k v a g y tü ne ­te k n em is e lő z ték m eg a h a s h á r ty a g y u l la d á s t , a b e te ­gek ú g y sz ó lv á n csak a k k o r le t te k „ ro ssz u l“, a m ik o r a

1024 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

f é re g n y u lv á n y v a g y a k ö rü lö t te lévő ré g eb b i tályog- k i ly u k a d t a szab ad h a sü re g b e . A 60 éven tú l k ü lö n ben a r á n y la g k ev és fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s t o p e rá l tu n k és ezek is a le g tö b b sz ö r en y h e le fo ly á sú a k le t te k v o lna — az i ly e n m a g a s é le tk o rb a n m á r g y a k r a n szövő dő tü d ő g y u l la d á s n é lk ü l —, m e ly e t tü d ő to rn á v a l és a k ora i fe lk e l té sse l sem tu d tu n k m in d ig e lk e rü ln i.

A 3027 fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s b ó l 764 h e v e n y és 432 o ly a n k iú ju ló h e v e n y g y u l la d á s v o lt, a m e ly e t egy v a g y tö b b ro h a m e lő zö tt m eg ; 349 ese t s u b a c u t, 1401 id ü l t és 81 k ö v e tk ez m én y es, á l ta lá n o s h a s h á r ty a g y u lla - d á s v o lt. A 3027 b e te g közü l k é t h e v e n y t, 17 k iú ju ló h e v e n y t és 8 id ü l te t csa k a z é r t nem operáltunk meg. m e r t a b e teg ek nem egyeztek a m ű té tb e . 24 su b a c u tn á ! a m ű té te t késő bb v ég e z tü k , m e r t a fé re g n y u lv á n y k ö r ii l i beszüremkedés ( in f i l t ra tu m p e r ia p p e n d ic u la re ) fe lsz í­v ó d ó b an v o lt.

A 761 heveny f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s k l in ik a i la g ig en v á l to z a to s k é p e t m u ta to t t . A leg tö b b b e teg te rm é ­sze tesen fe k v e é rk e z e tt, de v o lt o ly a n is, a k i te l je se n üszk ö s fé re g n y u lv á n n y a l , az á t f ú r ó d á s k ü szö b én , v a gy m á r á l ta lá n o s h a s h á r ty a g y u l la d á s s a l , a s a já t láb án j ö t t be. A h e v e n y m eg b e te g ed ése k e t m in d ig le g a lá b b is é m e ly g é s v e z e tte be. A z e g y ü tte s h á n y á s és h asm en é s, a so k ka lta , g y a k o r ib b sz é k sz o ru lá ssa l szem ben , ta p as z ­ta la tu n k s z e r in t m in d ig sú ly o s f o ly a m a tr a h ív ta fe l a f ig y e lm et. (A z iz o m m e re v íté s tü n e te — d e fen se m u scu- la i re — a láz je le n tő sé g e k ö z ism ert.)

F á jd a lo m é rz é s rő l m in d en b e te g ü n k p a n a sz k o d o tt . Az ese tek tú ln y o m ó ré széb e n a g y o m o r tá jo n kezdő dő g ö rc sö s (k ó lik a ) fá jd a lm a k a v iz s g á la t id e jé ig m á r le ­h ú z ó d ta k a jo b b c s íp ő tá n y é rb a . E g y e se k n é l a f á jd a lma k

a kö ldök -, leg tö b b n é l a jo b b á g y é k tá jo n á l la n d ó s u l ta k . E s e te in k k é th a r m a d á b a n n y o m á s ra a M ac B u rn e y - p o n t és e g y h a rm a d á b a n a L an z -p o n t v o l t fá jd a lm a sa b b. A h ir te le n fá jd a lo m é rz é s re n d e se n csak a k k o r te r je d ki az eg ész h a s ü re g re , i l le tv e lá ts z o t t az egész h as ­ü re g re lo k a l iz á ló d n i, a m ik o r a fé re g n y u lv á n y á t f ú r ó­d o tt, b á r v o l ta k o ly a n ese te in k is, a m e ly e k b e n á l talá n o s f á jd a lm a s s á g d a c á ra a k ó rb o n c ta n i e lv á l to z á so k csak k ö rü l í r ta k v o lta k . E z az á l ta lá n o s fá jd a lo m a fé reg- n y u lv á n y g y u l la d á s r a je l le g z e te s helyi f á jd a lm a t 81 e se t­ben a n n y i r a a h á t té r b e s z o r í to t ta , h o g y csak az e lmo n ­d o t ta k ra tá m a s z k o d v a v e h e ttü k fel ( „ v e ro s im i l i te r “ ) a m eg b e te g ed és e red e té t.

K é tsé g te le n , h o g y az, a m it h e v e n y ese tek c ím én az e lső 12 ó rá n b e lü l o p e rá lu n k , k ó rb o n c ta n i la g nem m in d ig o ly a n e lv á l to z á so k a t m u ta t , m e ly ek 12 ó rá s fé re g n y u lv á n y b e te g s é g n e k fe le ln ek m eg. A k ó rb o n c ta ni le le t m á r ezen lá ts z ó la g leg k ed v ező b b id ő b en m ü tö t t fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s o k n á l is so k szo r o ly sú ly o s el­v á l to z á s o k a t m u ta t , h o g y ré g ib b e re d e te t ke ll fe l téte ­lezn i, am i m á s szó v a l a z t je le n t i , h o g y a k l in ik a i je le n ­ségek és a k ó rb o n c ta n i e lv á lto zá so k k ezd e te nem sz ük ­ség k ép en es ik össze. A zok, a k ik az i ly e n 12 ó rá s h as- h á r ty a g y u l la d á s le h e tő sé g é t fe lv esz ik , az t t a r t j á k , h o g y a fo ly a m a t h e v e n y sé g é n e k az az oka, h o g y a k ö rn y e z et­nek ezen rö v id id ő a l a t t nem m a ra d t id e je lo b g á ta t em e ln i (Cumston, Drachter, Heiking, K üttner, Bees, Bitterhaus, Suter, s tb .) . A 12 ó rá s h a s h á r ty a g y ú 11 a d á ­sa in k kö zü l nem v e s z te t tü n k el e g y e t sem . M ég azok a h a s h á r ty a g y u l la d á s o k is kedvező le fo ly á sú a k v o lta k , i ly en k o ra i sza k b an , m e ly ek e g y é b k é n t ta p a s z ta la ta in k sz e r in t (p l. p e r i t , ic h o ro sa ) le g ro ssz a b b in d u la tú ak n a k szo k tak b iz o n y u ln i. A z á t f ú r ó d á s leg tö b b szö r a fé reg ­n y u lv á n y középső h a r m a d á b a n tö r té n t és a b é lsá rk ö v et a h a s ü re g b e n re n d e se n m e g ta lá l tu k . (A z e lső 12 ó rá s m eg b e teg ed ések n é l b eék e lt b é lsá rk ö v e t az ese tek t ú l ­n y o m ó részéb en m e g ta lá l tu k .)

A 12 ó rá s m eg b e te g ed ése k re , ezek tő l a sú ly o s ese­tek tő l e l te k in tv e , ú g y sz ó lv á n je l lem ző v o lt az „endo- a p p e n d ic i t is “ b e lö v e lt n y á lk a h á r ty á ja , a fa l k ö tő szö v e ­té n e k g y u l la d á s o s b eszü rem k ed ó se , k is f a l i tá ly o g ja, a p ró , de n é h a m á r len csé n y i fek é ly e . A fa l i ü szk ö söd és —■ b á r g y a k o r ib b v o lt, m in t a z t 12 ó rá s fo ly a m a tn á l fe l ­té te le z h e tn é n k — nem v o lt o ly k i te r je d t , m in t a 12 ó rán tú l i ese tek b en . A z ü szk ö s te rü le te k ap ró b b -n a g y o b b , tö b b n y i re k e re k fo lto k v o lta k , re n d e se n a fe lső v a gy a középső h a rm a d b a n . V issza em lé k ezv e az e m l í te t t 12 ó rá n b e lü l i á t f ú ró d á s o k ra , az i ly a p ró ü szk ö sö d é­sek e t k ö v e tk ez m én y e ib en ig en v eszed e lm esek n ek kell ta r ta n u n k !

A 12—24 ó rá s ( rö v id e n 24 ó rá s ) és 24—48 ó rá s ( rö ­v id e n 48 ó rá s ) h ev e n y fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s o k n á l — az id ő t m in d ig a k l in ik a i tü n e te k k ezd ete sz e r in t h a tá ro z v a m eg — m á r r i tk á b b a n ta lá l tu n k b é lsá rk ö v e t. A „ k ó l ik a a p p e n d ic u la r is “ a l a t t g y ú ró d o t t és b eék e lő ­d ö tt kő u g y a n is ez id ő re so k szo r m á r k i lö k ő d ö tt a fé re g n y u lv á n y b ó l , v a g y sz é tm á l lo t t b enne . H o g y ez az ese tek eg y részéb en a ro h a m le z a j lá s á n a k k ez d e té t je ­le n t i , v a ló sz ín ű m á r a z é r t is, m e r t ezzel a b e te g kó li- k á ja is m eg szű n ik . K é tsé g te le n az o n b an , h o g y ez a kő - e lt i in é s nem je le n t i m in d ig a „ d e s tru c t io “ m e g á l la po ­d á sá t.

A 24 és 48 ó rá s g y u l la d á s o k n á l a „ p e r ia p p e n - d ic i t is “-ek sz á m a em e lk ed e tt, ső t a 24 és 48 ó rá s fo ly a ­m a to k k ö zö tt is o ly n a g y k ü lö n b sé g e k e t ta lá l tu n k , hog y jo g g a l m o n d h a t ju k , h o g y b e teg e in k á l la p o ta m ű té t e lő t t órárő l-órára ro ssz a b b o d o tt. S zem beszökő , h o g y 24 ó rá n b e lü l m a jd n e m k é ts z e ra n n y i b e teg k e r ü l t m ű ­té tre , m in t 24—48 ó ra közt. E n n e k v a ló sz ín ű oka az,

h o g y a „ k ó l ik a “ m eg sz ű n té v e l a z o k a t az ese tek e t, m e­ly ek n é l a d e s tru á ló fo ly a m a t k ev ésb b é fe n y e g e tő tü ne ­tek k e l, la s s a b b a n fo ly t le, n em ta r to t tá k sü rg ő se n ope- rá la n d ó k n a k ; m ik o r azo n b an 48 ó ra m ú lv a sem k ö v e t­k ez e tt be a v á r t ja v u lá s , m ég is a m ű té t m e l le t t d ö n­tö t te k és íg y a m eg b e te g ed és a 48 ó rá n tú l ia k , közé so ro z ó d o tt. E z t m i sem b iz o n y í th a t ja k é z z e lfo g h a tó b­ban , m in th o g y a 48 ó ra e lő tt o p e rá l ta k szá m a 305, a 48 ó rá n b e lü l iek é csak 88 és a 48 ó rá n tú l ia k é ism ét fe lszö k ik 269-re. N oha a 24 ó rá s g y u l la d á s o k n á l m á r a h a lá lo z á s is m eg k ezd ő d ik , a z é r t a 24 ó ra leg tö b b ször m ég is e legendő a r r a , h o g y az á t fú ró d ó fé re g n y u lv á n y k ö rü l a le to k o ló d ás m e g tö r té n jé k . E z é r t ta lá lu n k a rá n y ­la g kevesebb , de v iszo n t sú ly o sa b b á l ta lá n o s h a s h á rty a - g y u l la d á s t a 24 ó rá so k n á l, m in t a 12 ó rá so k n á l.

A 24 és a 48 ó rá s fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s o k b o n c ta n i la g a leh e tő le g sú ly o sa b b k é p e t m u ta t tá k . A 48 ó rá n tú l j a v u lá s t nem m u ta tó , i l le tv e á l la n d ó an ro sszab b o d ó fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s n á l s z á m ítá s b a veen d ő a hashártyának a g y u l la d á s b a n v a ló ré sz e se ­dése, m e ly kedvező bb ese te in k b en k ö rü l í r t (10%), de lén y eg e sen tö b b sz ö r (34%) á l ta lá n o s v o lt. K l in ik á n ko n a 48 ó rá n tú l i heveny ' f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s o k á t- fú ró d á s a a 24 ó rá so k h o z v is z o n y í tv a h a tsz o ro s v o lt.

H eveny féregnyulványgyulladások (764—2) 762.

O p e rá l tu n k ; 12 ó rá n 12—24 ó ra 24—48 ó ra 48 ó rá nbelül k ö z t k ö z t tá l

128 ese tEndoappendicitis superficialis:

177 eset 88 eset 269 eset

a) c a ta r r h a l i s 25 27 5 28b) u lc e ro sa 21 29 10 34c) p h leg m o n o sa 25

Endoiappendicitis destructiva:36 12 37

a) u lc e ro s a 18 19 6 30b) g a n g ra e n o s a

Periappendicitis:22 29 18 38

a) p la s t ic a — 11 1 20b) ab sc en d en s 14 15 21 43c) p e r i t , l ib e ra 13 11 15 39

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1025

A 432 kiú ju ló heveny f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s n á l a ré g e b b i ro h a m o k n y o ih a i t re n d e se n m e g ta lá l tu k . E zek az e lő re m e n t h e v e n y e lv á lto z á so k s ú ly o s s á g á v a l e g y e­n es a r á n y b a n á l la n a k . A k é p e t u ra ló h e v e n y g y u l la d ás tü n e te i m e l le t t az ese tek k é tö tö d éb e n hege« ö sszen öv é­sek e t, eg y ö tö d é b e n m e g tö ré se k e t, i l le tv e szű k ü le te t, h á ro m h u s z a d á b a n v a la m e ly m ás, az id ü l t g y u l la d á s ra je l lem ző e lv á l to z á s t is ta lá l tu n k . A k iú ju l t h ev e n y g y u l la d á s o k k ép e h á ro m e red ő b ő l te v ő d ik össze: 1. a rég eb b i ro h a m o k o k ozta e lv á lto zá sb ó l, 2. a je le n le gi g y u l la d á s m ily e n sé g i fo k á b ó l és 3. a g y u l la d á s i f o ly a ­m a t e lő re h a la d o tts á g á b ó l . E ze n h á rm a s ö ssze té te l okozza, h o g y a k iú ju l t g y u l la d á s o k á l ta lá b a n s ú ly o sa b ­bak , m in t az első h e v e n y g y u l la d á so k . A 12 ó rá s á t- fú ró d á s so k k a l g y a k o r ib b , m in t az t az első 12 ó rá s ro h a m o k n á l lá t ju k . A h a s h á r ty a g y u l la d á s o k közü l is in k áb b a „ p u ru le n s “ v o lt g y a k o r ib b , az e lső 12 ó rá s r o ­h am o k k a p c s á n leg tö b b sz ö r ész le lt „ se ro su s “ g y u l la dá s ­sa l szem ben . Á l ta lá b a n a z t m o n d h a t ju k , h o g y a fo ly a­m a to k a t eltolódva ta lá l tu k (p l. a k iú ju l t 12 ó rá s fo ly a -m a t n a g y já b a n az e lső ro h a m24 v a g y 48 ó rá s fo ly a -m a tá n a k fe le l t m eg).

K iújtiló heveny féregnyulványgyultadások (432—17) 413.O p e rá l tu n k :

12 ó rá n 24 ó rán 48 ó rá n 48 ó rá nb e lü l b e lü l b e lü l tú l

65 ese t 78 eset 97 ese t 175 ese tEndoappendicitis superficialis:

a) c a ta r r h a l i s 8 9 11 20b) u lc e ro s a 9 9 10 11c>) p h le g m o n o sa 1U 11 14 34

Endm ppendic itis destructiva:a) u lc e ro sa 12 8 8 15b) g a n g ra e n o s a 13 16 15 28

Periappendicitis:a) p la s t ic a — 5 9 11b) ab sc en d en s 8 12, 14 29c) p e r i t , l ib e ra 7 8 16 27

A 349 elhúzódó heveny (su b a c u t) f é re g n y u lv á n y - g y u l la d á s n á l a leg tö b b ese tb e n a n n y i r a k i fe je z e tt izo m v éd ek ezést (d e fen se m u sc u la ire ) ta lá l tu n k , h o g y a te r im e n a g y o b b o d á s ró l e ld ö n te n i, h o g y h u l lám zó tá ly o g -e , csa k r i t k á n s ik e rü l t . E z é r t in k á b b a b e teg á l ta lá n o s á l la p o tá r a és fő leg a fehérvérsejtek szaporu­latára h e ly ezzü k a s ú ly t . F e l té t le n ü l k ésh ez n y ú l tu n k a k k o r , h a a te r im e n a g y o b b o d á s n ö v ek ed ő b en v o lt , v a gy n é h á n y n a p a la t t sem m u ta to t t fe lsz ív ó d á s i h a j la m o t. I ly ese tek b en e lő fo rd u lt , h o g y a te r im e n a g y o b b o d á s g y u l la d á s o s á n b e sz ü re m k e d e tt v ak b é l, v ék o n y b é l v a g y csep lesz v o lt.

E lh ú zó d ó h e v e n y fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s m ia t t 135 fé r f i t és 214 n ő t o p e rá l tu n k . E zek összesség én él 139 tá ly o g o t, 14 tö b b sz ö rö s tá ly o g o t, 8 sz ö v e ttö rm e lé k es t á ­ly o g o t és 35 fé re g n y u lv á n y e m p y e m á t ta lá l tu n k . 28 ese t­ben a fé re g n y u lv á n y fa lá n a k k ö tő szö v e te s g y u l la d á s a, 23-szor az ü r te r e t e lz á ró v a g y szű k ítő , lobos n y á lka ­h á r ty a d u z z a n a t , 27 ese tb e n m e g tö ré s v a g y e lz á ró d á s k ö v e tk ez téb en tö m lő sz e rű e n tá g u l t , lobos fé re g n y u lvá n y sze rep e lt. A z e lh ú zó d ó „ e n d o a p p e n d ic i t is “ -ekkel szem ­ben a „ p e r ia p p e n d ic i t is '1-! 10 c se p le sz g y u l la d á s , 9 v a k ­b é lg y u l la d á s és 31 v é k o n y b é lö ssz e ta p a d á s is k ép v iselte . (A z e lh ú zó d ó h e v e n y g y u l la d á s n a k k ü lö n le g e s a la k ja , m e ly id ő ta r ta m sze m p o n tjá b ó l o ly k o r az id ü l t sza k b a is á tn y ú l ik , az a p p e n d ic i t is és p e r ia p p e n d ic i t is c al lo sa [seu l ig n o s a ] , m e ly a lobos, nem r i t k á n k i fú ró d o t t , g en y es, s a r ja d z ó fé re g n y u lv á n y k ö rü l tö b b c e n t im é ter v a s ta g , a l ig m e tszh e tő k é rg e t te rm e l.)

A z 1401 idü lt f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s 54-24% -ában a b e teg ek n ek állandósult (c h ro n ik u s ) p a n a sz a ik v o lta k ,

m e ly ek eg y es ese te k b en „ id ő v e l“ fo k o zó d tak . N é g y ö töd ­részb en a L a n z -p o n to t fá jd a lm a s a b b n a k ta lá l tu k , m int a M ac B u rn e y -p o n to t , 45‘76% -ban a b e teg ek n ek semmi panaszuk ( in te rv a l lu m ) nem v o lt, csak e lő ző leg le fo ly t g y u l la d á s u k k iú ju lá s á tó l v a ló fé le lem u ta s í to t ta h oz­zánk . E n n e k d a c á ra ezekné l is ta lá l tu n k k é th a to d ré sz - ben n y o m á s i é rzék e n y ség e t, tö b b sz ö r a L anz-, és k eve ­seb b szer a M ac B u rn e y -p o n to n . H á ro m h a to d ré s z b e n a jo b b c s íp ő tá n y é rb a n to l ls z á r - v a g y k is u j jn y i v a s ta g­ság ú , f á jd a lm a t la n v a g y a l ig f á jd a lm a s u g ró k ö te g v olt ta p in th a tó . A z ese tek e g y h a to d á b a n a le fo ly t g y u l la­d á s ra sem m i m á s tá m p o n tu n k n em v o lt, m in t az e l­m o n d o tt k ó re lő zm én y .

„ I d ü l t f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s “ g y ű j tő n e v e a la t t sze rep lő m eg b e teg ed ések g y ó g y í tá s á n á l a kórbonctani k é p re h e ly e z tü k a s ú ly t , nem e lég ed v e m eg a fé re g ­n y u lv á n y e g y sz e rű c s o n k ítá s á v a l o tt, ah o l az id ü lt g y u l la d á s ra tapasztalatilag is m e r t e g y ik v a g y m á s ik k ó ro s a la k o t nem ta lá l tu k . M e g k ü lö n b ö z te th e tü n k i lye n é r te le m b e n 1. valódi id ü l t f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s t,2. fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s t tü n e t i le g utánzó m e g b e te ­g e d é s t és 3. következm ényes f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s t.

1. A valódi idü lt féregnyulványgyulladás, m e ly ­nek g y ó g y í tá s a a fé re g n y u lv á n y c s o n k í tá s á v a l b e fe je­zést n y e r , n em o ly g y a k o r i , m in t a z t á l ta lá b a n g o n do l­n án k . E s e te in k k ö zö tt a je l le g z e te s e lv á l to z á so k g ya k o ­r is á g a s z e r in t a k ö v e tk ez ő k e t ta lá l tu k : 329 fé re g n yu l ­v á n y össze vo lt nő ve, le g tö b b sz ö r a v ak b é lle l, v a g y a fa l i h a s h á r ty á v a l , r i tk á b b ese te k b en a v ék o n y b é lh ez v a g y csep leszhez rö g z ítő d ö tt . T öbb ese tb en a fé reg - n y ú lv á n y t csep leszbe b u rk o lv a és á t fú r ó d v a ta lá l tu k; m ás ese tek b en a fé re g n y u lv á n y csú csa v é k o n y b é l­k a c sb a f ú r ó d o t t á t és a k é t b é l k ö zö tt a k ö z lekedés m eg is m a ra d t . 147 ese tb en fé re g n y u lv á n y m e p fó 'ré s í ta lá l tu n k . A m e g tö ré s o k a heg , v a g y p e d ig a fé re g ­n y u lv á n y c sú c sá n a k h eg es rö g z ítő d é se v o lt, de ta lá l­tu n k m erő le g esen fu tó s z á la k k a l le s z o r í to t t és m e g tö r t f é re g n y u lv á n y ! is. 135 ese tb en a fé re g n y u lv á n y ü r ter e szű kült, ső t el is z á ró d o tt , a m in e k k ö v e tk ez téb en 17 tö m lő sz e rű tá g u la to t ta lá l tu n k , s a v ó s -n y á lk á s t ar t a ­lo m m a l, ső t egy ese tb e n p se u d o m y x o m a to su s a n y a g g a l te lv e . Fali keményedést (sk le ro s is ) idő sebb eg y én ek n é l (86-szor), tüsző gyulladást ( f o l l ic u l i t is ) v isz o n t f ia ta lo k ­n á l ta lá l tu n k (44 ese t) . A m ű té t i le le tb en 85 ese tben h eg es elzáródás sze rep e lt, m e ly n é h a az egész fé re g n y u l- v á n y r a is k i te r je d t . K é t ese tb en a fé re g n y u lv á n y v é­k o n y , fonálszerű ( f i l i fo rm is ) v o lt . 52 ese tb en k i fe je z e tte n idült gyidladásos tü n e te k e t ta lá l tu n k . 43-szor a f é re g ­n y u lv á n y c s o n k í tá s á t e lső d leg es e lő ze tes tá ly o g m e tsz é s u tá n , m in t késő b b i m ű té te t v é g e z tü k . E zek n é l 27-szer a régi átfúródás h e ly e ig e n jó l lá ts z o t t és ö t ese tb e n a fé re g n y u lv á n y öncsonkítását ta lá l tu k . O ly a n e se tü n k , ho l a f é re g n y u lv á n y t e lő ze tes tá ly o g n y i tá s u tá n nem ta lá l tu k v o ln a m eg , am ib ő l a te l je s p u s z tu lá s ra le he te tt v o ln a k ö v e tk e z te tn i, e g y sem v o lt.

2. A féregnyulványgyulladást tünetileg utánzó m eg b eteg ed ések k ö zü l egészség es fé re g n y u lv á n y t , de m ozgékony vakbelet (coecum m o b ile ) 84 ese tb e n ta l á l ­tu n k . A m e llék esen v é g z e tt fé re g n y u lv á n y c s o n k ítá s u tá n a m o zg ék o n y v a k b e le t rö g z íte ttü k . 29-szer e lsőd ­leges \a,kbé]-gümő kórt é sz le l tü n k és „coecum re se c t ió “-t v ég ez tü n k . 15 ese tb e n g ü m ő se n fe r tő z ö tt , e ls a j to s o do tt m irigyeket tá v o l í to t tu n k el a b é lfo d o rb ó l, m íg az e g y ­ú t ta l e l tá v o l í to t t f é re g n y u lv á n y te l je se n ép v o lt. U g y a n c sa k ép fé re g n y u lv á n y t és J a c k so n - fé le álhártyát tá v o l í to t tu n k e l 16 ese tb en . A fé re g n y u lv á n y sugár­gombás m e g b e te g ed ésé t k i le n c ese tb e n lá t tu k . 56-szor idegentestet ta lá l tu n k a fé re g n y u lv á n y b a n (53 o x y u r is ,

1 epekő , 1 c se reszn y e m ag , 1 h a lsz á lk a ) .3. A következm ényes valódi féregnyu lványgyu lla ­

dás e lő id ézésb en tö b b ok szerepe l.

Í 0 2 6 ö ß V O S l H E TI L A P 1926. 38. sz.

A k i fe j lő d é sn e k fe lté te le re n d e se n v a la m e ly o ly an m eg b e teg ed és, a m e ly a b é lh u z a m a lsó részéb en , te h á t a v a s ta g b é lb e n b é ls á rp a n g á s t idéz elő . I l y e lő ze tes fe l ­té te l le h e t v a la m e ly o k bó l k i fe j lő d ő b é lb én u lá s , b él­m eg tö ré s , m o zg ék o n y v ak b é l, id eg es b é lg ö rcs , v a s ta g­b é ld a g a n a t, b é lg ü m ő k ó r, stb ., m e ly s z ű k ü le te t okoz és íg y m e g re k e sz t i a b é ls a ra t . I l y ese tek b en e lső so rb an az a r á n y la g v é k o n y fa lú v a k b é l és v e le a fé re g n y u lv á n y is k i tá g u lv a m e g te l ik a m é g fo ly é k o n y , de fo k o z o tt é le t­k ép e sség ű b a k té r iu m o k a t ta r ta lm a z ó b é ls á r ra l . A z idü lt szé k rek e d és a n y á lk a h á r ty a te v é k e n y sé g é t csö k k en ti, i l le tv e e l le n tá l lá s á t a b a k te r iu m b e h a to lá s s a l szem ben le fokozza.

D e n em csa k a b é ls á rk e r in g é s i z a v a rn a k v a n sze­re p e a k ö v e tk ez m én y es fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s o k fe l ­idézésében . K ö z ism e r t, h o g y a b é lfé rg e k , íg y e lső sorb a n az o x y u r iso k , iz g a tá s u k k a l „ sp a s t ic u s i le u s “-t o k o zh a t­n ak , m e ly e t Aschoff „ a p p e n d ic o p a th ia o x y u r ic a “-n ak n ev e ze tt és a m e ly n em v a ló d i fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s, h a n e m csak f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s t u tá n z ó m e g b e te ­g edés. I ly e n m eg b e te g e d é s t 53-szor v o l t a lk a lm u n k op e­rá ln i , m in t a z t az e lő b b i c so p o r tb a n a fé re g n y u lv á ny ­g y u l la d á s t u tá n z ó m eg b e te g ed ése k n é l m á r m e g tá r g y a l ­tu k . A je le n le g i h a rm a d ik c so p o r tb a a z o k a t az ese tek e t so ro l ju k , m e ly e k n é l a b é lfé rg e k tényleges, k ö v e tk e z ­m én y es fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s t o k o z tak . E zek az ese­tek is „ s p a s t ic u s i le u s “-sa l v ez e tő d n ek be, de ezen g ö r ­csök c su p á n a fé re g n y u lv á n y ra m a g á r a te r je d n e k k i, és íg y b é ls á rk ő g y ú ró d á s t e red m én y ez n ek (c o lic a ap p e n d i- c u la r is ) . A z i l y f a j t a c o l ica a p p e n d ic u la r is n em fo ly ik le m in d ig n y o m n é lk ü l, s íg y a z o x y u r ia s is n a k is v aló d i f é re g n y u lv á n y g y u l la d á s le h e t a k ö v e tk ezm én y e . Az oxyuris te h á t bizonyos körü lm ények között következ­ményes valódi féregnyulványgyulladást okozhat. (Vere­béig.)

E ze n rö v id k i té ré s u tá n , m e lly e l c sa k v i lá g o t ó h a j to t tu n k a r r a v e tn i , h o g y a k ö v e tk e z m é n y e s fé reg- i iy u lv á n y g y u l la d á s a la t t tu la jd o n k é p e n m i t é r tü n k , k l in ik á n k o n a k ö v e tk ező i l y f a j t a f é re g n y u lv á n y g y u l la - d á so k a t o p e rá l tu k : 1. K é t petyhüdt v ak b é l, i l le tv e fe l ­h á g ó rem ese . M in d k e ttő n é l szé les n y í lá s ú b i l le n ty ű n é l­k ü l i f é r e g n y u lv á n y b e já ra to t és id ü l t f é re g n y u lv á n y ­g y u l la d á s n y o m a i t ta lá l tu k . 2. H é tsz e r á l ta lá n o s asth e - n iá s enteroptosis m e l le t t , a f é r e g n y u lv á n y t h á ro m sz o r a v a k b é lre r á ta p a d v a , k é t ese tb e n h egesen m e g tö rv e , k é tsz e r id ü l t g y u l la d á s s a l ta lá l tu k . 3. N é g y ese tb en a vakbél ürterét szű kítő g ü m ő s te r im e n a g y o b b o d á s t t a ­lá l tu n k . A fé re g n y u lv á n y g ü m ő sen e lv á l to z v a n em v o lt, e l len b e n a le fo ly t h e v e n y g y u l la d á s o k n y o m a i t h eges m e g tö ré se k s z ű k ü le te k k é p v ise lté k . 4. 18 ese tb e n o ly an mozgékony vakbelet o p e rá l tu n k , m e ly e k n é l — e l le n té t ­ben a fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s t u tá n z ó m e g b e te g ed é ­sek k e l — a fé re g n y u lv á n y kife jezett gyulladás tü n e te i t , i l le tv e a g y u l la d á s n a k k i fe je z e t t n y o m a it m u ta t ta .5. 21 ese tb e n a bélférgekkel együ tt ré sz b e n csa k id ü l t g y u l la d á s i n y o m o k a t (hegek , fe k é ly ek , m eg tö ré se k , stb ), ré szb en a z id ü l t g y u l la d á s n y o m a i m e l le t t ú ja b b k o ra i v a g y k éső i h e v e n y g y u l la d á s n a k je le i t ta lá l tu k , o lya n n y o m o k a t te h á t , m e ly e k k é tsé g e t k iz á ró la g b iz o n y ít ­h a t tá k , h o g y a tö b b sz ö rö se n le fo ly t g y u l la d á so k n a k , v a la m in t a je le n le g in e k is, m e g in d í tó ja az o x y u r isok o k o z ta , ese tle g csak a f é re g n y u lv á n y ra szo r ítk o zó

s p a s t ic u s i le u s v o lt.

Kórbonctanilag szorosan ve tt idült féregnyulvány-

gyulladásnak nem m inő síthettük 227 ese tü n k e t. E zek közü l 43-szor n y á lk a h á r ty a tú l te n g é s t és 33-szor so rv a d t n y á lk a h á r ty á t ta lá l tu n k . 48 fé re g n y u lv á n y te l je se n ép v o lt, c sa k a b em en e ti n y í lá s v o l t fe ltű n ő e n tá g és te le v o lt h íg , p ép e s b é ls á r ra l . 44 ese tb en eg y , k é t v a g y több la z á n á l ló , lá g y b é ls á rk ö v e t ta lá l tu n k . 28 te l je se n ép fé re g n y u lv á n y n a k a b é l fo d ra v o l t fe ltű n ő e n rö v id és eg y ese tb e n az ép fé re g n y u lv á n y 25 cm h o sszú v o lt. 30-szor te l je s e n ép, e lv á l to z á s n é lk ü l i ü re s fé re g n yu l ­v á n y t tá v o l í to t tu n k el.

M in d ezek e l le n é re ezen 227 ese tb e n is e lv ég e z tü k a le re g n y u lv á n y c s o n k í tá s t . A z ese tek eg y részéné l

d a c á ra , h o g y nem ta lá l tu n k k ó rb o n c ta n i e lv á l to ­z á s t — a be teg ek p a n a s z a i m e g sz ű n te k v ag y e n y h ü lte k. E b b ő l a r r a le h e t k ö v e tk e z te tn i, h o g y az e d d ig e l fo ga ­d o tt, az id ü l t fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s ra je l lem ző n ek k im u ta to t t k ó rb o n c ta n i e lv á lto zá so k o n k ív ü l m ás fé le okok is s z á m ítá s b a v eendő k .

A hashártyagyulladások. A h a s h á r ty a részesed ése a g y u l la d á s i fo ly a m a tb a n n ég y fé lek ép e n , i l le tv e két typusban tö r té n h e t i k :

686 szö v ő d m én y es fé re g n y u lv á n y g y u l la d á s :

Typus I. H e v e n y n é lK iu j .hév.

E l id .h é v . I d ü l tn é l

a) P e r i to n i t i s c i r c u m s c r ip ta ( In f i l t ra t io , p la s t ic a ) • 32 25 50 42

b) A bsec. p e r ia p p e n d............ 93 63 161 3c) P e r i to n i t i s l ib e ra ............ 78 58 — —

Typus II.d) P e r i to n i t i s l ib e ra , vero -

s im . ex a p p e n d ic i t id e......... 81

E zen tá b lá z a tb ó l k i tű n ik , h o g y a 3000 l 'é reg n y u l- v á n y g y u l la d á s u n k k ö zü l 686 ese tb en a h a s h á r ty a is ré sz t v e t t a g y u l la d á s o s fo ly a m a tb a n . A typus I.-et. h a a m eg lév ő fo ly a m a to t ú ja b b szö v ő d m én y nem sú ly o s ­b í to t ta , jó in d u la tú n a k m o n d h a t ju k . E zen jó in d u la tú h a j la m o s s á g o t 14 ese tb en (2-9%) m á so d la g o s tá ly o g o k k e le tk ezése és k é t ese tb en (0'4%) a v e n a i leo c o l ic áb a n fe l ­te r je d ő g en y e sed és r o n to t ta le. A z u tó b b i 100%-os, a m á so d la g o s tá ly o g 36% h a lá lo z á s t okozo tt.

A ty p u s I I . k ó rb o n c ta n i c s o p o r to s í tá s a a k ó r jó s ­la to t i l le tő le g f ig y e lm e t é rd e m e l:

P e r i to n i t i s l ib e r a 12 ó r á s 24 ó r á s 48 ó r á s 48 ó . t úl i m e g h a l t

1. se ro sa ......... 9 11 3 18 — —

2. f ib r in o sa — 4 7 6 14 — —

3. a d h a e s iv a ■ 6 5 2 9 — —

4. p u ru le n ta 10 23 7 56 32 33-33%5. ic h o ro sa ■ • ■ 3 5 4 25 20 54-05%

A le g ro ssz a b b in d u la tú te h á t az eves h a s h á r ty a - g y u l la d á s v o lt, m e ly e t a r á n y la g r i t k á n ta lá l tu n k az e lső 48 ó rá n b e lü l, de ezen tú l a szám ro h a m o s a n e me l­k e d e tt és az ese te k fe léb en a b e teg ek h a lá lá v a l v égző d ö tt. S z á m ra g y a k ra b b a n sz e re p e lt a purulens p e r i to n i t is , a m e ly k ev ésb b é b iz o n y u l t v eszé ly esn ek , m in t a z eves, m e r t b e teg e in k n e k csa k e g y h a rm a d á t v e s z te t tü k el. E zekke l szem b en az adhaesiva, fibrinosa és serosa 0% -os

h a lá lo z á su k k a l h a tá r o z o t ta n jó in d u la tú a k n a k m o n d h a ­tók , a m i t b iz o n y í t az is, h o g y az ú g y n e v e z e tt e lh a ny a ­g o lt ese tek b en (48 ó rá n tú l ) m á r r i tk á b b a n ta lá l tu nk se ro sá t, f ib r in o sá t, v a g y a d h a e s iv á t , h an e m in k áb b p u ru le n tá t , v a g y ic h o ro sá t.

N o h a a sérvtöm lő beli féregnyulványgyulladást a tö b b ie k k e l k a p c s o la tb a n tá r g y a l tu k , k ü lö n le g e s h ely ­ze te m ia t t m ég k ü lö n is k i té rü n k rá ju k .

F é re g n y u lv á n y g y u l la d á s a sé rv tö m lő b e n nem r i t k a m eg b e teg ed és, am i te rm é sz e te s is, h a tu d ju k , h o g y a fé re g n y u lv á n y a jo b b sé rv tö m lő n e k g y a ­k o r i ta r ta lm a . A z ép fé re g n y u lv á n y n a k k im u ta ­tá s a a tö m lő b e n csa k r i t k á n s ik e rü l . M. K lein k é t ese tb en e r ig á lá s b ó l m u ta t ta k i. A g y u l la d á s o k a r á n y la g g y a k o r i v o l tá t sé rv b e l i h e ly ze te m a g y a ­rázza . C sak a v ék o n y b ó rá k tó l fedve, ü té s t, n y o m á s t szenved , v é r - és n y i ro k e l lá tá s a ö ssz e n y o m a tá sa , m e g­tö ré s e k ö v e tk ez téb en h iá n y o s , v isz o n t m in d e n p a n g á s b en n e m e g k ö n n y íte t i . E se te in k b izo n y o s ré széb e n a fé re g n y u lv á n y t e g y e d ü l, m á sk o r a v ak b é lle l, v é k o n y ­b é lle l, c sep lessze l e g y ü t t ta lá l tu k .

A z idü lt féregnyulványgyulladás k ó r ism é je a sé rv b e n ig e n n a g y fe la d a to k e lé á l l í to t t , m e r t a b iz o n y ­ta la n p a n a sz o k a t, f á jd a lm a k a t és tü n e te k e t le g tö b b ­szö r a sé rv ro v á s á ra v a g y u n k h a j la n d ó k í rn i . J o b b ­o ld a l i f á jd a lm a s g y u l la d á s o s sé rv á l ta lá b a n fé reg - n y u lv á n y g y u l la d á s ra g y a n ú s .

1926. 38. sz. O B V O SI H E T IL A P 1027

A heveny féreg nyú lvány gyulladásoknál, m e ly ek só rv tö m lő b e n fe j lő d te k k i, n em ta lá l tu n k o ly k i fe jez e tt á l ta lá n o s h a s h á r ty a ré s z e s e d é s t , m in t a h a s ü rö n b e lüli g y u l la d á s o k n á l, a fo ly a m a to k in k á b b a sé rv tö m lő re sz o r ítk o z ta k .

Verebéig t a n á r ré g eb b i m u n k á já b a n az t a já n l ja , hog y az id ü l t g y u l la d á s je le n s é g e i t m u ta tó , v a g y id e g e n te s te t ta r ta lm a z ó fé re g n y u lv á n y t a h e rn io to m ia k a p c s á n cé lsz e rű e l tá v o l í ta n i . A s é r v fa lb a b e á g y a z ott , v a g y azza l ö ssz e ta p a d t f é re g n y u lv á n y t , h a m é g ép is, e l k e l l tá v o l í ta n i . A fé re g n y u lv á n y b ó l k i in d u ló , töm ­lő n k ív ü l i lobok g y ó g y u lá s a b e v á ra n d ó és u tá n a v é g ­zendő a m ű té t. T ö m lő n b e lü l i szö v ő d m én y n é l a f é re g ­n y u lv á n y fe l té t le n ü l e l tá v o l í ta n d ó , m ég h e rn io - la p a ro to m ia á r á n is. E ze n e lv ek e t t a r to t tu k szem e lő tt ezen so ro z a tu n k e l lá tá s á n á l is.

Általános halálozás. A z id ü l t és a h ev e n y endo- a p p e n d ic i t ise k h a lá lo z á s a 2439 ese tb en n u l la v o lt. A p e r ia p p e n d ic i t ise k ö ssz h a lá lo z á sa 8-27%, a m i a 3000 e se tre v o n a tk o z ta tv a T8% ö ssz h a lá lo z á sn a k fe le l m eg. A p e r ia p p e n d ic i t ise k rész le tezv e :

E s e t e k s'CSNw

U tó la g o ssz ö v ő d ­

m é n y

2 *«S '«

M ű té tu tá n ih a lá l

M eg ­g y é

g y ű l t

bC-cii cz

H a lá ­lo z á s

% -ban

P e r i t , c i rc u m sc r ip ta149 — — — 149 — 0%

A bsces. p e r ia p p e n . . .320 1 6 — 5 315 5 Ü 5 6 %

P e r i t , s e r o s a............. 41 — — — 41 — 0%

P e r i t , f ib r in o s a . . . . 31 — — — 31 — 0%

P e r i t , a d c a e s iv a . . . . 22 — — 22 — 0%

P e r i t , p u ru le n ta .. ■9 6 — — 32 6 4 32 33‘33%

P e r i t . ich o ro 8 a — 37 — — 20 1 7 20 5T05%

H a a h a s h á r ty a g y u l la d á s k ö r ü l í r t m a ra d t (p e r i ­to n i t is c i rc u m sc r ip ta , a b sc essu s p e r ia p p e n d ic u la r is) , a h a lá lo z á s sz in te n u l la v o lt , m e r t a f e l tü n te te t t h alá l o k a tu la jd o n k é p e n a tá ly o g o s fé re g n y u lv á n y g y u l la d á - sokhoz szö v ő d ö tt másodlagos szö v ő d m én y v o lt. I l y e t16-ot é sz le l tü n k : 9 re k e s z a la t t i tá ly o g (m e g g y ó g y u lta k ) , 1 v e se k ö rü l i tá ly o g (m e g g y ó g y u lt) , 4 m á j tá ly o g (3 me g ­h a l t ) , 2 fe lsz á l ló g e n y v é rű s é g a v e n a i leo co licáb ó l k i ­in d u lv a (m e g h a lta k ) .

A h e v e n y á l la p o tb a n m ű tö t t 12 ó rá s fé re g n y u l- v á n y g y u l la d á s o k m in d m e g g y ó g y u l ta k , a 24 ó rá so k k ö zü l 2, a 48 ó rá so k k ö zü l 6 h a l t m eg , v a g y is a korai szakban m ű tö t t ese te k n ek csa k 2'04% -a h a l t m eg. A z iro d a lo m b a n ez t a h a lá lo z á s i sz á z a lé k o t 0 -tó l 12'2%-ig ta lá l ju k é r té k e lv e (Battle, Bürger, F ink, Fromme, Grenser, Haenel, Haider, Hoffmann, Lieblein, Löffler, Müller, Pupovac, W agner, Zahradnicky, Zander, Zeid­ler), a sz e r in t , h o g y a korai hash ártyagyulladásokat is

ideszámították-e.A 48 ó rá n tú l i , te h á t késő i féregnyu lványgyu lla ­

dások közü l azok a h a s h á r ty a g y u l la d á s o k v o l ta k k e d ­vező bbek , m e ly ek n é l e tü n e te k o ly h i r te le n ü l és s ú ly o ­sa n lé p te k fe l, h o g y a b e teg e t h a la d é k ta la n u l rá k é ny - sz e r í te t té k a m ű té t re . 122 48 órán tú li h a s h á r ty a g y u l la - d áso s b e te g ü n k kö zü l 76 m eggyógyult, a m i 37’35% h a lá 1 o z á s t je le n t.

A h ev e n y m eg b e teg ed ések h a lá lo z á s á t életkorra v iz sg á lv a :

K or M e g b e te g e d é s H a lá lo z á s %

0 — 1 0 95 5 5 -20

1 1 — 20 2 6 3 8 3-04

2 1 — 3 0 2 8 8 9 3 -1 2

3 1 — 4 0 1 9 7 10 5 '0 7

4 1 — 5 0 1 3 4 H 8 -2 0

5 1 — 6 0 100 9 9 Ö 0

6 1 — 7 0 4 6 5 1 0 -8 6

7 1 — 8 0 73 — 0 0 0

A cse csem ő h a lá lo z ás k é tsé g te le n ü l a k ó r ism é i n eh ézség ek és k ed v e ző tlen v isz o n y o k m ia t t m a g a s . L eg ­kedvező bb le fo ly á s t a 10 és 40 év k ö zö tt lá t tu k . A 40 é v ­tő l a h a lá lo z á s ism é t em e lk e d e tt. V é le tle n fo ly tá n a 70 év u tá n m ű tö t t b e teg e k k ö zü l eg y sem h a l t m eg, bá r a tü d ő g y u l la d á s g y a k o r ib b sz ö v ő d m é n y t k ép eze tt.

A z e lm o n d o tta k a la p já n k é tsé g te le n , h o g y a féregnyulvány gyidladás helyes kezelésének egyedüli módja a korai mű tét. Ig a z , h o g y b izo n y o s ese tek v é r - te le n k e z e lés re a h e v e n y ro h a m o t á té l ik , de fe n y e g e­tő en o t tm a ra d m in d ig a so k k a l sú ly o sa b b k iú ju ló h e ­v e n y g y u l la d á s , m e l ly e l szá m o ln i lá ts z a n a k a n e m ­sebészek is , h iszen e se te in k 21%-á t o ly a n ro h a m m e n te s á l la p o tb a n o p e rá l tu k , m ik o r b e te g e in k n e k sem m i m á s p a n a sz u k n em v o lt, m in t a le fo ly t ro h a m tu d a ta , s néha ig e n csek é ly n y o m á s i é rzék e n y ség .

Álláspontunk az, hogy a heveny féreg nyú lvány - gyulladás azonnal operálandó. A z első 48 óra nagyjá­ban m egfelel a kólika és kezdeti üszkösödés állapotának, ezért a kórjóslata általában jó. A z idült féregnyulvány gyulladás m inél elő bb operálandó, m ert a kiú ju lás m indig közelfekvő . Egyedül az in fütratumot nem kell azonnal operálni, ennél az idő pontot az infil- tra tum viselkedése szabja meg. A z általános hashártya- gyulladásnál már csak az lehet kérdéses, hogy a beteg a m ű tétet még kitartja-e?

I ro d a lo m : Hoffmann: B e i t r . z. k i in . C h ir . 73. kö t.— Lanz: Z e n tra lb l. f. C h ir . 1914. — Löffler: W ien . m ed. W o c h en sch r . 1920, 15. sz. — Cumston: M ed. R o co rd . 1912, 23. sz. — Drachter: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1918, 38. sz. — Heiking: W r a ts e b a n ja Gaz. 1910, 44. sz. — K üttner: B e itr . z. k i in . C h ir . 93. k ö t. — Rees: B r i t . m ed. J o u rn . 1911. — Ritterhaus: B e i t r . z. k i in . C h ir . 94. kö t.— Suter: K o r re s p . B l. f. S c h w e iz e r A e rz te 1919. — v. Verebéig: Ü b e r d ie K o m p . d e r B ru c h o p . d u rc h den W u rm fo rs a tz . — Batele: M ed. Soc. o f L o n d o n 1913, 28. sz. — Bürger: D e u tsc h e Z e itsc h r . f. C h ir . 1914. — Fink: P r a g e r m ed . W o c h e n sc h r . 1909. — Fromme: D e u tsc h e Z e itsc h r . f. C h ir . 108. k ö t. — Grenser: M ü n ch , m ed. W o c h en sch r . 1910. — Haenel: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1910. — Holder: M ed. K o r re s p . B l. d. W ü r t. a e rz t l . L a n ­d esv e re in e s 1910. — Liebein: P r a g e r m ed. W o c h en sch r . 1909. — Möller: H o s p i ta ls t id e n d e 1910, 48. sz. — Pupovac: W ien . k i in . W o c h e n sc h r . 1917, 33. sz. — W agner: M ed. K i in . 1913. — Zachradnicky: A rc h . f. k i in . C h ir . 104. — Zander: A rc h . f. k i in . C h ir . 102. — Zeidler: R u ssk i W ra ts c h 1910, 1. sz.

A d e b re c e n i T isz a I s tv á n T u d o m á n y e g y e te m id eg - és e lm e g y ó g y á sz a t i k l in ik á já n a k k ö z lem én y e ( ig a z g a tó :

B en ed ek L ász ló dr., e g y e te m i ny . r. ta n á r ) .

A S icard-H aguenau-féle aranysol- reactióról.

í r t a : Thurzó Jenő d r., e g y e te m i ta n á rse g é d .

A co llo id re a c t ió k m ó d s z e r ta n á n a k fe jlő d éséb en k é tfé le tö re k v é s t lá th a tu n k é rv é n y e sü ln i . A z e g y ik az, h o g y a v iz s g á la t ta l a k ö zp o n ti id e g re n d s z e r m in é l tö b b m eg b e te g ed ésé t tu d ju k e g y m á s tó l e lk ü lö n í te n i , a m á sik p e d ig az, h o g y a re a c t io k iv i te lé t m in é l in k á b b egy- sz e rű s í tsü k , A q u a l i ta t i v l iq u o r-k é p e lé ré sé re hosszú ,12—16 k ém cső bő l á lló h íg í tá sso ro z a to k szü k ség esek , h o g y e z á l ta l a l iq u o r e g y e s fe h é r je f ra e t ió in a k a d isp e rs p h a s isb a n v a ló k ü lö n b ö ző v ise lk ed é sé t é rz é k íth e ssü k. A le g e g y sz e rű b b a m é r ta n i h a la d v á n y b a n m in d ig k é t­sze resé re n ö v e k v ő h íg í tá s s o ro z a t k ész ítése . E z é r t ny e r t ez a lk a lm a z á s t n e m c sa k az a ra n y s o l re a c t ió n á l Lange e lő írá sá b a n , h an e m en n ek m in tá já r a a leg tö b b co llo id re a c t ió n á l , íg y a m a s t ix - , b en z o eg y an ta - , b e r l in i kék- s tb . re a c t ió k n á l is.

1028 O R V O SI H E T I L A I 1 1920. 38. s2.

K é tsé g te le n , h o g y a k o n y h a só o ld a t kü lönböző l i te ré v e l e g y sz e rű e n k észü lt, m o n d h a tn é k „szabályos“ h íg í tá s s o ro z a to k k a l szem ben , m ás e lre n d ezé sű s a h íg í tó fo ly a d é k n a k k ü lö n b ö ző ö s sz e á l l í tá sa m e l le t t bo­n y o lu l ta b b a n k ész ü lt „szabálytalan“ h íg í tá sso ro z a to k a lk a lm a z á s á v a l az eg y es fe h é r je f ra c t ió k a t in k á b b e l­k ü lö n í th e tn é k . E z i rá n y b a n a e o l lo id re a c t ió k m ódszere m ég fe j le sz th e tő s m ég in k á b b q u a l i ta t iv e l iq u o rk é pe t n y ú j th a t . I l y i r á n y ú v iz s g á la to k a t v ég z e tt K afka az a ra n y so l- és b e r l in ik é k - re a e t ió k k a l . M ás szerző k a m a s t ix - s c o l la rg o lre a c t ió k n á l h o z tá k ja v a s la tb a a sz a ­b á ly ta la n h íg í tá s s o ro k a lk a lm a z á s á t. M indezek a v izs ­g á la to k a z o n b an csa k e lm é le t i je le n tő sé g ű e k . A g y a ko r ­la tb a n á l ta lá n o s a b b a lk a lm a z á s t re n d s z e r in t c sa k az e g y sz e rű m ó d sze rű v iz s g á la t i e l já rá s o k n y e rn e k . E z t l á th a t ju k a co llo id re a c t ió k n á l is. A h o sszú l i ig í tá sso ro - za to k e lk ész íté se so k szo r m á r m a g á b a n v év e is k é n y el­m e tlen , n a g y o b b k l in ik á k o n v a g y in téze tek b en ped ig , ah o l sok l iq u o r k e r ü l v iz s g á la tr a , n a g y o b b a n y a g ­e lh a s z n á lá s s a l j á r és je le n tő s idő - és m u n k a tö b b le te t je len t.

Guillain a b e n z o e g y a n ta - re a c í ió n á l ezé rt a já n lo t ta az e g y sz e rű ö t kém cső bő l á l ló h ig í tá s s o r t . K afka a m a s t ix - re a c t ió n á l is a h o sszab b so ro z a t m e l le t t az á l ta lá n o s v iz s g á la t r a a n ég y k ém cső bő l á l ló h ig í tá s­so r t a já n lo t ta .

A z a ra n y s o l - re a c t ió n á l Lange e red e ti e lő í rá s a sz e r in t 16 k ém cső b ő l á lló , 1/io——‘/jsd.ooo h íg í tá s ig te r je d ő s o r t a lk a lm a z u n k . E n n é l a re a c t ió n á l az a ra n y e h lo r id d rá g a s á g a m ia t t a re a g e n s n a g y o b b m e n n y isé g b e n v a ló e lh a s z n á lá s a m ég in k á b b s z á m ítá s b a v eh e tő . E z é r t a leg tö b b k l in ik á n az e re d e t i e lő írá s fé l m e n n y isé g é ve l d o lg o zn ak . 16 h e ly e t t 10 k ém cső b ő l á l ló so ro z a t a lka l ­m a z á sa is te l je se n e legendő .

N a g y n eh ézség g e l j á r e z en k ív ü l a re a c t ió h o z a l ­k a lm a s jó a ra n y s o l k é sz íté se is, m in t ezt Kafka, Esküdten és m áso k is k iem e lik . M á r az a k ö rü lm é n y is, h o g y az a ra n y e h lo r id r e d u k á lá s á r a a ré g i L a n g e -fé le fo rm a ld e h y d e s és E ick e -fé le sző lő cu k ro s e l já rá so k o n k ív ü l o ly sok k ü lö n b ö ző m ó d sz e r t a já n lo t ta k , rá m u tat az a ra n y s o lk é s z í té s n eh ézség e ire . A z a r a n y e h lo r id r e d u k á lá s á r a a fo rm a ld e h y d e t e re d e t i le g Zsigm ondy a lk a lm a z ta , u tó b b Reitstötter a h y d r a z i r s u l f a to t , Doe- r inkel a h y d ro g e n h y p e ro x y d o t, Gutbier a p h e n y lh y d ra - zon t, Heinrich a p y ro g a l lo l t h a s z n á l ta . A z a ra n y s o l- re a c t ió h o z szü k ség es re a g e n s e lő á l l í tá s á ra az e m l í te t t re d u k á ló sz e re k az o n b a n n em m in d a lk a lm a s a k , m in tá n m in d e g y ik k e l n y e rh e tő p iro s sz ín ű so l. Castaro g y e n ­g én a lk a l iá s a r a n y c h lo r id o t a c ro le in n e l re d u k á l .F. H artwagnér 0'4% a c e ta ld e h y d d e l v a ló re d u k á lá s s a l n y e r t szép ru b in v ö rö s co llo id a ra n y o ld a to k a t , E. Liren p e d ig 5% -os m a n n i t -o ld a t ta l k a p o t t m in d ig h a s z n á lh ató so lo k a t. A k ü lö n b ö ző re d u k á ló o ld a to k h a s z n á lá s á tó l e l ­te k in tv e , az e lő á l l í tá s m ó d sz e ré re nézve is ig e n k ülö n ­böző e l já r á s o k a t a já n lo t ta k . M á r Vanino f e lh ív ta a ü g y e im e t a r r a , h o g y az a lk a l iá k az é lé n k p iro s a r a n y­sol e lő á l l í tá s á n a k ked v ezn ek , m íg n e u t rá l is o ld a to kb a n in k á b b p i ro s a s l i la o ld a to k a t n y e rü n k . M. Custer, Flaut u ta s í tá s a i sz e r in t en n ek a la p já n d o lg o z ta k i e l já r ás á t , a m e ly n é l az a ra n y c h lo r id -o ld a to t e lő bb s a v ta r ta lm á ra nézve v iz s g á l ja m eg. Schaffer az E ick e -fé le re d u k á lá s i m ó d sz e r re l do lgoz ik , W eigeldt p e d ig az a ra n y c h lo r id - o ld a th o z n a t r iu m c a rb o n ie u m - és o x a ls a v -o ld a to t a d a fo rm a ld e h y d d e l v a ló re d u c t io e lő tt. J ó fo rm á n m in d e n szerző m o n d h a tn é k k ü lö n b ö ző „ fo g á s o k a t“ a lk a lm a z a r r a , h o g y jó a ra n y s o l -o ld a to t á l l í ts o n elő .

A d eb recen i ideg - és e lm e g y ó g y á sz a t i k l in ik a la b o ra tó r iu m á b a n 1922 ó ta 2150 l iq u o rn á l v é g e z tü k el a tö b b i v iz s g á la to k m e l le t t a L a n g e -fé le a ra n y s o l-

re a c t ió t . K e llő g y a k o r la t és já r ta s s á g m e l le tt a rea c t ió - hoz a lk a lm a s sol k ész íté se nem j á r n a g y o b b n eh é zség­ge l, sem a L an g e -, sem az E ick e -fé le , v a g y az egy éb fe ls o ro l t e l já rá s o k k a l , a m e ly e k la b o ra tó r iu m u n k b a n m in d k ip ró b á lá s t n y e r te k . A z eg y es m ó d sze rek ré sz le­te i re e z ú tta l n em a k a ro k k i te r je d n i , k é tsé g te le n azo n ­ban , h o g y a jó a ra n y s o l k ész íté se szám o s e lő fe l té tel t ig én y e l, ú g y az a r a n y e h lo r id ch e m ia i tu la jd o n s á g a i t, m in t az a lk a l iz á lá s t s re d u k á lá s f o ly a m a tá t i l le tő le g , to v á b b á az o ld a to k k é sz íté sé re h a s z n á l t b id e s t i l lá lt v íz s a lo m b ik o k t i s z ta s á g a és m ég eg y éb e lő re nem lá t ­h a tó m e l lé k k ö rü lm é n y e k sze m p o n tjá b ó l is. M ég a le g ­g o n d o sab b te c h n ik a m e l le tt is id ő n k én t e lő fo rd u lt , h o g y eg y es o ld a to k n em s ik e rü l te k s v a g y l i lá s s z ín ű só it k a p tu n k , v a g y a m i so k k a l g y a k o r ib b , é lén k s te l jesen á t te tsz ő p iro s o ld a to t, a m e ly e k a l ig m u ta tn a k v a la mi co llo id é rz é k e n y sé g e t; a v a g y h a lv á n y p i r o s o ld a to t ka p ­tu n k , a m e ly e k a h ig í to t t fo ly a d é k k a l ö sszehozva, csak h a lv á n y ró z sa sz ín ű e k és s z ín á r n y a la t i k ü lö n b ség ek e n a la p u ló re a c t ió s e l té ré se k e t csak a l ig m u ta tn a k . E me l­le tt k iem e len d ő n e k ta r to m , hog y m ég u g y a n a z o n o ld a ­to k b ó l, u g y a n a z o n e l já r á s m e l le t t k é sz ü lt so lok sem m u ta tn a k te l je s eg y ező ség e t. M ég e g y fo rm a k o n y h a s ó ­é rz é k e n y sé g ű o ld a to k sem b írn a k e g y fo rm a co llo id é rz é k e n y sé g g e l az eg y es fe h é r je f ra c t ió v a l szem ben, a m in t e z irá n y b a n v é g z e tt k ís é r le te in k ezt ig a z o l já k. S z in te jo g g a l b esz é lh e tn én k az eg y es co llo id a r a n y - o ld a to k s a já t la g o s c o n s t i tu t ió já ró l . E zek a la p já n , m in t m á r m ás k ö z lésben k iem e ltem , a L a n g e -fé le re a c t ió v al te l je se n eg y ség es e re d m é n y e k e t nem n y e rh e tü n k .

A S ic a rd -H a g u e n a u - fé le m ó d o s íto t t a ra n y s o l - re a c t ió v a l a L a n g e -fé le e l já r á s h á ro m m a n k ó já t k ü szö ­b ö lh e t jü k k i. E lő sz ö r is n em szü k sé g es h o sszú h íg í tá s - so ro z a to k a t k ész íte n i, m á so d sz o r a so l k ész íté se m in ­d ig k ö n n y ű s z e r re l s ik e rü l , h a rm a d s z o r a re a c t io e red ­m én y e m in d já r t le o lv a sh a tó .

K l in ik á n k la b o ra tó r iu m á b a n 1925 sze p te m b er ó ta összesen 103 l iq u o rn á l v é g e z tü k el a S ic a rd -H a g u e n au - fé le re a c t ió t . M in d en eg y es ese tb en a „ n é g y es“ re a ct io n k ív ü l a L a n g e -fé le re a c t ió t és a b ic o lo rá l t m a s t ix - re a c t ió t is e lv ég ez tü k . M eg jeg y zen d ő , h o g y az ese tek 80% -ában s u b o c c ip i ta l is p u n c t io ú t já n a c y s te rn a m ag ­n óbó l v e t t l iq u o ro k ró l v o l t szó. M iu tá n ezek a lu m ba l is l iq u o r ra l szem ben n a g y s z á m ú v iz s g á la ta in k n á l sem a n é g y e s re a c t io , sem p e d ig co llo id re a c t ió k te k in te té b e n k ü lö n b sé g e t nem m u ta t ta k , n em ta r t j u k szü k ség esn ek a l iq u o r s z á rm a z á s á n a k k ü lö n m eg je lö lésé t.

A k l in ik a i d ia g n o s is t te k in tv e a fo n to sa b b m e g ­b e teg ed ések n é l, a z ese tek m eg o sz lá sá t az I. tá b lá z atb ó l lá th a t ju k .

D i a g n o s i s

V i z s ­

g á l t

e s e t e k

A r e a c t i ó s

e r e d m é n y s z á ­

m o k b a n

A z ö s s z e s

e r e d m é n y

s z á z a l é k o k b a n

s z á m a+ + + + + + + 9

p o s i ­

t i v

n e g a ­

t i v

D e m . p a r a l y t i c a p r o p . 1 6 1 2 2 2 — 1 0 0 —

T a b o p a r a l y s i s .................. 7 7 - — — — 1 0 0 -

T a b e s ........................................... G 1 - 1 4 3 3 * 3 ° 6 6 7

L u e s c e r e b r i ....................... 4 3 - — — i 7 5 2 3

L u e s l a t e n s s e r o p o s i t i v 5 — — 4 - 1 8 0 2 0

E p i l e p s i a ................................. 1 2 - - - - 1 2 - 1 0 0

E n k c p h a l i t i s ................ 4 — - — — 4 — 1 0 0

M e n i n g . t b c ............................ .3 2 — — — 1 G R ‘7 3 3 3

N e u r a s t h e n i a h y s t . . .

D e m . p r a e c o x.....................

M á n i á s d e p r . e l m e ­

z a v a r ......................................

9 9 1 0 0

S k l e r o s i s m n l t i p ............

A r t e r i o s k l e r o s i s . . . .

C h o r e a m i n o r é s s i n e

m o r b o e s e t e k ............

2 5 2.1 1 0 0

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1029

M iu tá n a re a c t ió ró l a f r a n c ia i ro d a lo m b a n sem ta lá lu n k m ég m á s o ld a lró l kö z lést, k iv i te lé n e k m ó d ­s z e ré t is rö v id e n ism e r te te m . A z a r a ny s o l kísérleti oldatát (G e b ra u c h s lö su n g ) ú g y ké sz ít jü k , h o gy eg y lo m b ik b a n 100 cm s n e u t rá l is d e s t i l lá l t v iz e t m e le g ítü n k , m iu tá n ehhez e g y p ip e t tá v a l 1 cm 3- t mé r tü n k le az A -o ld a tb ó l. (A z A -o ld a to t ú gy k é s z ít jü k , h o gy 100 cm 3 n e u t rá l is d e s t i l lá l t v íz b e n 5 g g lu k o se t és 2-5 g a c id u m ta r ta r i c u m o t o ld u n k és 90 fo k ra v a ló h e v í­té s u tá n ré sz le te n k é n t 4 g n a t r . ca rb . a n hy d .- t te sz ü n k hozzá.) A lo m b ik t a r ta lm á t f o r r a lá s ig m e le g í t jü k és cse p p e n k é n t 1 cm 3-t a d u n k hozzá egy 2% -os a ra n y - c h lo r id -o ld a tb ó l s e z u tá n né h á ny p i l la n a t ig az o ld a to t a f o r rp o n to n h e v í t jü k . í g y szép ru b in v ö rö s sz ín ű co l­lo id a ra ny o ld a to t n y e rü n k , a m e ly le h ű lé s u tá n h a s z ­n á lh a tó .

A l iq u o rb ó l d e s t i l lá l t v ízze l Vs-ös h íg í tá s t k ész í­tü n k (0'5 cm 3 l iq u o r + 2 cm 3 H->0) és ebbő l h á ro m kis k ém cső b en s o r já b a n 0’3, 0‘4 és 0-5 cm 3- t m é rü n k le egy p ip e t tá v a l . E z u tá n m in d e n eg y es kém cső h ö z 1 cm 3 a r a ny s o l t ad u n k . A re a c t io e re d mé ny é t n é h á ny p e rc n y i c e n tr i f u g á lá s u tá n m in d já r t le o lv a s h a t ju k , v a g y p e dig2—3 ó ra i á l lá s u tá n . C o n tro l lc ső n e k cé lsz e rű m in d ig egy b iz to sa n p o s i t iv és b iz to sa n n e g a t iv l iq u o r t b e­á l l í ta n i .

A re a c t ió s v á l to z á so k n á l az a ra ny s o l e lsz in te len e - désé t Sicard és Haguenau p o s i t iv e re d m é ny n e k je lz i, m íg a v á l to z a t la n sz ín ű so l n e g a t ív r e a c t ió t je lö l. 150 l iq u o r t v iz s g á l ta k m eg s p a r a ly s is p ro g re s s iv a m in ­d ig p o s i t iv n e k ta lá l tá k , m íg egyéb e se te k n é l m in d ig n e g a t iv e re d m é ny t k a p ta k .

K l in ik á n k o n a re a c t ió s v á l to z á so k n a k p o n to sa b b m e g h a tá ro z á s a vé g e tt tö b b fo k o z a to t k ü lö n b ö z te tü n k m eg . A v á l to z a t la n u l m a ra d ó n e g a t iv e re d m é ny m e l le t t a ru b in v ö rö s a ra n y s o l k is fo k ú e lh a lv á n y u lá s a ± je l ­zésű , h a lv á ny a b b l i lá s p iro s s z ín v á lto z á s +, h a lv á n y ró z sa sz ín , m a jd n e m te l je se n e lsz ín te le n e d e tt + 4 -es je l ­zésű , v é g re a + + + -e s je lz é sn é l az a r a ny s o l te l je s k i ­c sa p ó d á sa á l lo t t be, a fo ly a dé k a k ém cső b en fe h é r sz ín ű és csa k a k ém cső a l já n lá th a tó l i lá s -k é k e s sz ín ező dés az a g g r e g á l t a ra ny c o l lo id ré szecsk ék tő l.

A S ic a rd -H a g u e n a u - fé le a ra ny s o l kész íté se ész le­lé se in k s z e r in t a le g e gy sz e rű b b az ö sszes re d u k á ló e l­já rá s o k k ö z ö tt és m in d ig s ik e rü l . A z a r a ny c h lo r id r e d u k á lá s á r a h a s z n á l t a ra n y s o l -o ld a t 3—4 h e te n ké n t f r is s e n k ész íten d ő . M ik o r az a ra ny s o l -o ld a t 1 cm 3-t t a r ­ta lm a z ó 100 cm 3 v ízh ez a 2% -os a ra n y c h lo r id o t csep pen - k é n t h o z z á a d ju k , e lő szö r te l je se n re d u c t io á l l be, az o ld a t k ék e s - l i la sz ín ű , s csak a te l je s 1 cm 3 h o z z á ad á sa u tá n k is idő m ú lv a ny e r i a so l a sö té t ru b in p i ro s sz ín t. E z a k ö rü lm é ny a r r a m u ta t , h o g y a so l n em h o m o g en d is p e rs i tá s ú , s e zé r t a re a c t ió b a n az a q u a d e s t i l la ta v a l h íg í to t t l iq u o r ra l szem ben is u gy a n o ly a n co llo id é rz é ­k e ny sé g e t m u ta t , m in t a L a n g e - fé le a ra ny s o l m eg fe le lő t i t e r ű k o n y h a s ó v a l h íg í to t t l iq u o rn á l . A só it ü v eg du g ó s lo m b ik b a n ta r t v a , 3—4 hé te n á t e gy fo rm á n h a s z n á lh a t ­ju k , h o sszab b id e i á l lá s u tá n a co l lo id o ld a t h y s the ré - s ise á l l be és a lo m b ik a l já n l i lá s ü led ék lá th a tó . I l y e n ­k o r az a ra n y s o l h a lv á n y a b b s a re a c t ió s fo k o z a t m e g­í té lé se n em v ég ezh e tő a k e llő p o n to ssá g g a l.

A k ü lö n b ö ző m eg b e te g ed ése k n é l ny e r t e re d mé ­ny e in k e t az I. tá b lá z a tb ó l k ö n ny e n á t te k in th e t jü k . D em . p a r a ly t ic a p ro g re s s iv á n á l s ta b o p a ra ly s is né l m in d en ese tb e n p o s i t iv e re d m é ny t k a p tu n k . N em k eze lt ese tek m in d ig + + + - e s e re d mé ny t a d ta k és csak h o ssz a n k e­ze lt, m a la r ia - v a gy re c u r re n s in o c u la t ió s k ú rá n , a v a g y e ré ly e s a n t i lu e s e s és e n d o cy s te rn a l is n e o s a lv a rs a n - in je c t ió s k eze lésen k e re s z tü lm e n t e se te k n é l k a p tu n k + + -e s v a gy + -e s e re d mé ny t.

T a b e sné l csa k n em k eze lt e se te k n é l m u ta tk o z o tt e ny hé b b fo k ú re a c t ió s e lté ré s , k é t ese tn é l a L a n g e -fé le s a tö b b i co llo id re a e t ió k e ny h e lu eses fo g a z a to s k ie sé s t a d ta k , n e g a t iv S ic a rd -H a g u e n a u - re a c t ió m e l le t t . L u es c e re b r in é l csak h e v e ny és in k á b b m e n in g i t ise s iz g a lm i tü n e te k k e l já ró e se te k n é l k a p tu n k p o s i t iv e re d m é ny t, e g yé b k é n t lu es s e c u n d a e r ia és lu es la te n s se ro p o s i t iv á- n á l is in k á b b n e g a t iv e re d m é ny v á rh a tó , még o ly ese­te k né l is , m ik o r a tö b b i co llo id re a e t ió k eny h e k ie sé ­sek e t m u ta tn a k . Eredm ényeink tehát szintén megerő ­sítik Sicard és Hagueau megállapítását, hogy kife jezett positiv reactio leginkább paralysis progressivánál for­dul elő . L u e s c e re b r in é l v a gy m e n in g i t is e k né l csa k a k ­k o r v á r h a tó p o s i t iv e re d m é ny , h a n a g y o b b fo k ú p leo cy ­to s is és a l iq u o r f e h é r je ta r ta lm á n a k n a gy o b b fo k ú m e g ­s z a p o ro d á s a á l l fen n . A S ic a rd -H a g u e n a u -a ra n y s o l te­h á t fő ké p az e u g lo b u l in n a l szem ben m u ta t n a gy fo k ú é rz é k e ny sé g e t és ez te sz i a r e a c t ió t r e la t iv é r te le m b e n p a r a ly s is p ro g r e s s iv á ra néz v e sp ec if ik u sn a k , m íg a tö b b i f e h é r je f ra c t ió k k a l szem ben co llo id é rzék e ny ség e k iseb b a L a n g e - fé le a ra ny s o ln á l .

E n k e p h a l i t is né l , e p i le p s iá n á l, c h o re a m in o rn á l , az en d o g e n e lm e b a jo k n á l m in d ig n e g a t iv e re d m é ny t k a p tu n k .

A re a c t io a l iq u o r B o rd e t-W a s s e rm a n n - re a c t ió já - n á l és a g lo b u l in - re a c t ió k n á l n a gy o b b é rz é k e ny sé g e t m u ta t , de a L a n g e -fé le a n o rm o m a s tix - , a benzoe- g y a n ta - és b ic o lo rá l t b e n z o e gy a n ta - re a c t ió k é rz é k e ny ­sé g é t fe lü lm ú l já k .

A re a c t io k iv i te lé b e n ész le lése in k s z e r in t egy sz e ­rű b b e n ú g y j á r h a tu n k el, h o g y 1 cm 3 S ic a rd -H a g u e n a u- f é le a ra ny s o lh o z e g y csep p e t a d u n k hozzá a v iz sg á la n d ó l iq u o rb ó l és h a így n e g a tív e re d mé ny t k a p tu n k , még egy cse p p e t és így vég ezzü k e l ú jb ó l a c e n tr i fu g á lá s t . A re a c t io i ly m ó d o n o ly e g y sz e rű e n vég ezh e tő , m in t a g lo b u l in - re a c t ió k és rö g tö n le o lv a sh a tó . A g lo b u lin- re a c t ió k k a l szem ben e lő ny e, h o g y lu eses b e teg sé g ek n é l é rzék eny eb b , még a P á n dy - re a e t ió k n á l is , eg y ség es e re d m é ny e k e t a d és so k k a l in k á b b m o n d h a tó a m e ta - lu e se s m eg b e te g ed ése k re nézv e sp ec if ik u sn a k , m in t a g lo b u l in - és tö b b i re a e t ió k .

A re a c t io m ó d sze réb en a c e n tr i f u g á lá s u tá n v a ló le o lv a sá s ig en c é lsz e rű e l já rá s , e z á l ta l e lé r jü k azt, h o gy a co llo id ré szec sk é k n ek te l je s k ic s a p ó d á s á t k a p ju k o ly ese tb e n is , m ik o r az o k n a k te l je s tö l té sv e sz té se m ég nem á l lo t t be, v a gy is az ú. n. g y o rs c o a g u la t io k ö v e tk ez ik be.

A re a c t io , m in t a l iq u o rn a k leg eg y sz e rű b b co l­lo id c h e m ia i e l j á r á s a ig e n a já n lh a tó , a n n á l is in k áb b , m e r t e lvég zéséh ez csak egy v a g y ké t csep p l iq u o r sz ü k ­séges.

I ro d a lo m : M. Custer: M ü n c h e n e r m ed . W och en - sch r . 1923, 14. sz., 432. o ld . — H. Fischer (B e rn ), A. Fodor: K o l lo id c h e m isc h e Z e itsc h r . 1923, 32. kö t., 279. o ld . ■— Goebel: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1921, 30. sz. — Guil- lain-Guy-Laroche: L a ré a c t io n d u b e n jo in c o l lo id a l e t les re a c t io n s c o l lo id a le s d u l iq u id e -c é p h a lo ra c h id ie n . M asso n & Co. 1922. — F. Hartwegner: B e i t r a g z u r B i l ­d u n g K o l lo id e r G o ld lö su n g . K o llo id c h e m isc h e Z e itsc h r . 1915, 3. füz ., 79—80. o ld . —P. A. Janker: K o l lo id c h e m ie u. P h a rm . L eh re . K o llo id c h e m isc h e Z e itsc h r . 10. k ö t ,3. füz ., 125. o ld . — K afka: Z e itsc h r . f. d. g esem . N e u ro ­lo g ie u. P sy c h ia t r ie 1922, 74. kö t., 259. o ld . — Sicard- Haguneau: B u l le t in e t Mém o ires d e la S o c ié té m éd ica le des H ő p i ta u x de P a r is . T o m e X L V I I I , 33. sz. — Thursö J .: M a gy a r O rv o s i A rc h ív u m 1923, 4. sz. és M a gy a r O r ­v o s i A rc h ív u m 1925, 3. sz. — Thurzó J.: A z a ra n y s o l - re a c t io eg y es id e g b a jo k n á l. O rv o s i H e t i la p 1925, 10. sz. — W eigeldt: M ünch , m ed. W o c h en sch r . 1921, 27. sz., 838. o ld . — Zsigm ondy: K o l lo id c h e m ie S p a m e r 1918.

1030 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

A b u d a p e s t i S te fá n ia -gy e rm e k k ó rh á z z a ] k a p c so la to s e g y e te m i g y e r m e k k l in ik a k ö z lemé ny e ( ig a z g a tó : B ó k a y

J á n o s d r., e g y e t, n y i lv . re n d e s ta n á r ) .

A vér a lvadásra ha jlam ossága gyerm ekek különböző b etegségeib en .

I r t a : Csapó József dr. ta n á rse g é d .

A v é r a lv a d á s te n d e n t iá já n a k m é ré sé re a z u to lsó 20 év a l a t t so k fé le m ó d sz e r t d o lg o z tak k i. E m ó d szerek le g n a gy o b b ré sz e a v é r a lv a d é k o ny s á g á t a z za l a z id ő ­v e l mé r i , m e ly a vé rv é te l tő l az a lv a d á s k e z d e té ig e l­te l ik . A z a lv a d á s k e z d e té t m e g je lö ln i az o n b a n m eg leh e ­tő se n nehéz. Ú gy lá tsz ik , ez a k ö rü lmé ny in d í to t ta Foniot a r r a , h o g y e g y o ly a n m ó d sz e r t d o lgozzon k i, m e ly b e n az id ő tő l m a g á t ré sz b e n fü g g e t le n ítv e , a v é r a lv a d é k o ny s á g á t azza l a M g S C h -co n ce n tra t ió v a l mé r je , m e ly az a lv a d á s n a k ké t ó rá ig t a r tó g á t lá s á h o z szü k ­séges. H a so n ló m ó d sz e r re l d o lg o zo tt Gelera is. Ö a v é r a lv a d é k o ny s á g á n a k mé r té k é ü l a z t a n a t r iu m c i t r a t - c o n c e n tra t ió t v e tte , m e ly az a lv a d á s t e g y ó rá ig n ed v es k a m rá b a n te l je s e n m e g g á to l ta . E lő a d á so k k e re té b e n g y a k r a n v á l ik szü k sé g essé a v é r a lv a d é k o ny s á g á n a k d e m o n s trá lá s a n e m c sa k h a e m o p h i l iá n á l , ho l a vé r ó rá k h o ssz a t fo ly é k o ny m a ra d , h a n e m m o rb u s m a c u lo su s W e r lh o f i i -n á l is, ah o l a z a lv a d á s 30—40 p e rc m ú lv a m ég a sú ly o sa b b ese te k b en is b ek ö v e tk ez ik . A k ü lö n ­böző m ó d sze rek k ö zö tt en n e k a cé ln a k m ég ta lá n Fonio m ó d sze re fe le l m eg leg jo b b a n , a z á l ta l , h o gy az a lv a dé - k o ny s á g o t a g á t lá s h o z szü k sé g es s ó -c o n c e n tra t ió v a l m é r i .

J e le n v iz s g á la ta im t á r gy á t a vé r a lv a d é k o ny s á g a

k ép ez te a gy e rm e k k o r k ü lö n b ö ző b e teg sé g e in é l. M ie lő tt az o n b a n a re n d sz e re s v iz sg á la to k h o z h o zz á fo g tam v o ln a , szü k sé g esn ek lá ts z o t t egy o ly a n m ó d sze r k id o l­g o zá sa , m e ly le h e tő le g eg y sz e rű , p o n to s és d e m o n s trá l ­h a tó . A k ö v e tk ez ő k b en le í r t m ó d sze r e lv e m eg egy e z ik a E o m o -fé le c o a g u lo v im e te r re l . A b b ó l a hy p o th e s isb ő l

in d u l ta m k i, h o g y a vé r a lv a d é k o ny s á g a a rá n y o s az a lv a d á s g á t lá s h o z szü k sé g es só -c o n c e n tra t ió v a l. E r r e a c é lra a z o n b a n n em a M gSC b-t, n e m is a n a t r iu m - c i t r a to t , h a n e m a K J - t v á la s z to t ta m . C sak n e m ré g m u ta t ta m r á K lobusitzkyva l a r r a , h o gy a jo d id o k és rh o d a n id e k a v é r a lv a d á s á t m á r a la c so ny c o n c e n tra t io m e l le t t is te l je se n m e g g á to l já k , e l le n té tb e n a ch lo r id o k - k a l, m e ly ek u g y a n e z t a h a tá s t csak m a g a sa b b co n cen ­t r a t i o m e l le t t f e j t ik k i. A M gSCb n em ta r to z ik a szig o ­r ú a n n e u t rá l is sók közé, k é m h a tá s a k issé s a v a ny ú s ez e n fe lü l még v íz ta r ta lm ú , ú gy h o g y p o n to s d o s iro z á sa c sa k e lő ze tes s z á r í tá s u tá n leh e tség es. A n a t r iu m c i t r a t

s z in té n n em ta r to z ik a n e u t rá l is só k közé, a k ü lö n bö ző id ő b en b e sz e rz e tt c i t r a t t a l c sa k ú gy k a p h a tu n k m e g ­b íz h a tó ö ssz e h a so n lító é r té k e k e t, h a a z t e lő ző leg n e u t r a l i t á s r a m e g v iz sg á lju k , i l le tv e a n e u t rá l is p on t ra hozzuk . A z a lv a d á s tg á t ló só n a k a z é r t cé lsz e rű n e u t rá ­l is n a k len n i, m e r t így csa k t is z ta s ó h a tá s s a l v a n d o l­g u n k , h a e l len b e n a vé r a lv a d á s t s a v a ny ú v a g y lú g o s só v a l g á to l ju k , ú g y a só h a tá s m e l le t t még az a c id i tá s t , i l le tv e az a lk a l i tá s t is te k in te tb e k e l l v en n ü n k .

Methodika. K é sz í tü n k h a t k ü lö n b ö ző c o n c e n tra - t i ó jú K J -o ld a to t , és p e d ig az I . sz á m ú o ld a t 0'133 n o r ­m a l, a I I . sz á m ú 0'146 n o rm a l, a I I I . sz á m ú 0’16 n orm a l, a IV . szá m ú 0173 n o rm a l, a z V . sz á m ú 0186 n o rm a l, aV I. sz á m ú 0'2 n o rm a l. M in d ezek e t az o ld a to k a t egy 0'2 n o rm a l tö rz s o ld a tb ó l k ö n n y e n e lké s z íth e t jü k o ly ­m ódon , h o g y az I . sz á m ú o ld a th o z v e sz ü n k 13'3 cm 3 0‘2 n o rm a l K J - t és 6‘7 cm 3 d e s t i l lá l t v ize t, a I I . szá mú o ld a th o z v e sz ü n k 14‘6 cm 3 0'2 n o rm a l K J - t és 5'4 cm3 d e s t i l lá l t v ize t, stb . A z o ld a to k a t b e k ö sz ö rü lt d u gó s

s á r g a ü v e g b e n t a r t j u k el. E z e k u tá n e gy á l lv á n y b a h a t le g ö m b ö ly íte tt fe n e k ű V id a l-c sö v e t h e ly e z ü n k s az első eső be mé rü n k 0’45 cm 3- t az I . sz á m ú o ld a tb ó l, a m áso d ik cső be 0'45 cm 3-t a I I . szá m ú o ld a tb ó l, a h a rm a d ik cső be 0'45 cm 3-t a I I I . szá m ú o ld a tb ó l, s tb . A z így e lő ké sz íte tt c sö v e k e t a b e te g á gy h o z v isszü k , h o g y a vé rv é te l u tá n a v é r t k ö z v e tle n ü l h o z z á a d h a ssu k . A v é rv é te l egy p a r a f ­f in n a l m á r e lő ző leg k iö n tö t t cső be rö v id , v a s ta g , fo ly é ­k o ny p a ra f f in b a n k i fő z ö t t tű v e l tö r té n ik , leh e tő le g a k a r le s z o r í tá s a n é lk ü l. K ö z v e tle n a v é rv é te l u tá n 1 cm 3-es p ip e t tá v a l m in d en egy es K J - t ta r ta lm a z ó V id a l-c ső b e 0‘15 cm 3 vé r t a d u n k és az o n n a l ö ssze rázzu k , h o gy a vé r a K J -v a l m in é l e lő bb k e v e re d jé k . E z e k u tá n sz o b a h ő m é rsé k le te n 16—20 ó rá ig á l ln i h a gy ju k . A 0‘45 cm 3 K J -o ld a t és 0-15 cm 3 v é r k e v e red é se u tá n a K J c o n c e n tra t io j a az I . sz á m ú cső ben 01 n o rm a l, aI I . szá m ú cső ben 011 n o rm a l, a I I I . sz á m ú cső b en 012 n o rm a l, a IV . sz á m ú cső b en 013 n o rm a l, az V . szá m ú cső ben 014 n o rm a l, a V I . sz á m ú b a n 015 n o rm a l. 16—20 ó ra m ú lv a le o lv a ssu k , h o gy az a lv a d á s te l je s g á t lá s a h á n y a d ik cső b en k ö v e tk e z e tt be. A z a lv a dé k o t t a r t a l ­m azó csö v ek b en jó l l á t ju k a ré szb en v a gy egészben re t r a h á ló d o t t v é r le p é ny t ; az a lv a dé k o t n em ta r ta lm a z ó csö v ek b en a v ö rö s v é rs e j te k a cső fe n e k é re ü l lep ed n ek s a fe le t te lév ő p la s m a fo ly é k o ny m a ra d . S z ü k sé g e se ­té n p l. egy m o rb u s m a c u lo su s W e r lh o f i i -n á l cé lsz e rű a la c so ny a b b K J -c o n c e n tra t ió v a l d o lgozn i. A s o ro z a to t 0'08 n o rm á l la l k e z d jü k és 0 J3 n o rm á l la l végezzük .

V iz s g á la to t a leg k ü lö n b ö ző b b b e teg sé g b en szen ­v ed ő 4—14 év es gy e rm e k e k né l v ég ez tem 62 ese tben .

E re d m é ny e im s z e r in t a v e n o su s vé r a lv a d á s - g á t lá s á h o z kü lö n b ö ző k o rb a n és k ü lö n b ö ző b e te g sé g e k­

n é l 012—0-15 n o rm a l K J szü k ség es, k iv é v e a h ae m o p h i- l iá t és a m o rb u s m a c u lo su s W e r lh o f i i b izo ny o s ese te it. K ö z is m e r t té ny , h o g y a v e n o su s vé r la s s a b b a n a lsz ik m eg , m in t a z a r te r io s u s . A z e lm ú lt év b en K lobusitzky­val k u ty á k o n vé g z e tt v iz s g á la ta im n á l a z t ta lá l ta m , h o gy a k u ty a a r te r io s u s vé ré n e k a lv a d á s g á t lá s á h o z0-2 n o rm a l K J szü k ség es, v a gy is je le n té k e ny e n több , m in t a m i t a g y e rm e k e k v e n o su s vé ré n e k v iz s g á la ta e re d m é ny e z e tt. B á r az á l la tk ísé r le te k n é l k a p o t t e re d ­m é ny e k e t nem le h e t m in d e n f e n ta r tá s né lk ü l e m b e r re á tv in n i , b izo ny o s, h o g y a 0’08 n o rm a l d i f fe re n t ia n em í r ­h a tó t is z tá n a fa j ro v á s á ra , h a n e m a b b a n a vé r a r te ­r io su s , i l le tv e v e n o su s v o l tá n a k is sze rep e v an . A mil y e n id ő b e li k ü lö n b sé g e t ta lá lu n k az a r te r io s u s és v e n o su s v é r a lv a d á s a k ö zö tt, u gy a n o ly a n d i f fe re n t ia v a n az a r te r io s u s és v e n o su s v é r a lv a d á s g á t lá s á h o z szü k ség es s ó -c o n c e n tra t ió b a n is. E b b ő l k é t c o n se q u e n tiá t v o n ha ­tu n k le. A z egy ik , h o g y a vé r a lv a d á s te n d e n t iá ja és a g á t lá s h o z szü k sé g es só -c o n c e n tra t io k ö z ö tt b izo ny o s ö ssze fü g gés á l l fen n . M iné l n a gy o b b a z a lv a dé k o ny sá g , a n n á l tö b b só k e l l a g á t lá sh o z . A m á s ik té ny az, h o g y a vé rv é te l m ó d ja en n é l a m ó d sze rn é l is fo n to s sze rep e t já ts z ik . A k a r le s z o r í tá s á t te h á t , a m e n ny ib e n leh e t, m e llő zn ü n k ke ll, m e r t k ü lö n b e n té v e s é r té k e k h e z j u t ­h a tu n k .

V iz s g á la ta im b ó l k id e rü l az is, h o gy a vé r a lv a d á s ­te n d e n t iá ja a k ü lö n b ö ző b e teg sé g ek n é l, a m o rb u s m a cu ­lo su s W e r lh o f i i b izo ny o s ese te i k ivé te lév e l, e lég g é con- s ta n s . A z in g a d o z á s m in d ö ssze 25%. A h a e m o p h i l e gy é ­nek v é re s p o n ta n csak ó rá k m ú lv a , v a gy e g y á l ta lá n n em a lsz ik m eg . A z á l ta la m v iz s g á l t ese tné l s p o n ta n v é ra lv a d á s ny o lc ó ra e l te l té v e l k ö v e tk e z e tt be, a 0'07 n o rm a l K J - t ta r ta lm a z ó v é r m ég 24 ó ra m ú lv a sem a lv a d t m eg. A m o rb u s m a c u lo su s W e r lh o f i i - t i l le tő leg a sze rző k k é t c s o p o r tra o sz lan a k . E gy e se k te l je se n n o r ­m á l is a lv a d á s id ő t ta lá l ta k , m áso k s z e r in t a z a lv a d ás - idő m e g n y ú lt . E b b e n a te k in te tb e n az én v iz s g á la ta im

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1031

sem a d ta k egy sé g es e re d m é ny t. Ö t ese t k ö zü l h á ro m b a n az a lv a d á s g á t lá s h o z a la c so n y a b b s ó -c o n c e n tra t ió ra vo l t szü k ség , m in t egy éb b e teg sé g ek n é l, k é t ese tb e n te l je se n n o rm á l is é r té k e t k a p ta m .

A v é ra lv a d á s e lm é le té t i l le tő le g k é t th e o r ia á l l e gy m á s s a l szem b en : az e g y ik a fé rm é n t th e o r ia , a m á s ik a c o l lo id ch em ia i. A z u tó b b i i r á ny b a n k ü lö n ö se n Stuber sz e rz e tt n a g y é rd e m e k e t. A fe rm e n t th e o r ia s z e r in t az o ld o t t f ib r in o g e n a th ro m b in h a tá s á r a so l-á l la p o tb ól g e l-á l la p o tb a m e gy á t . A co l lo id c h e m ia i e lmé le t a fe r- m e n th a tá s t is m a i c o l lo id c h e m ia i is m e re te in k re tá m as z ­k o d v a igy e k sz ik m a g y a rá z n i . J e le n v iz s g á la ta im e r re v o n a tk o z ó la g is s z o lg á l ta tn a k ném i fe lv i lá g o s í tá s t . T is z tá n c o l lo id c h e m ia i la g g o n d o lk o d v a , a z t v á rn á n k , h o gy tu b e rc u lo s is n á l és g e ny e s m eg b e te g edése k n é l a f ib r in o g e n s z a p o ru la t k ö v e tk e z té b e n a v é r a lv a d é k o ny - s á g a is fo k o zo tt. V a ló sz ín ű , h o g y ezekné l a b e te g sé g e k ­n é l a f ib r in o g e n s z a p o ru la t m e l le t t a n o rm á l is n á l sok k a l d u rv á b b d is p e rs ió jú , in s ta b i l is a b b f ib r in o g e n is v an je len , a m e ly a g e l i f ic a t ió ra n a g y h a j la m o t m u ta t . F o k o ­z o tt a lv a dé k o ny s á g ese tén a g á t lá s h o z n a gy o b b só- c o n c e n tra t io szü k ség es. E re d m é ny e im sz e r in t tu b e rc u lo - s is n á l és g eny e s m eg b e te g edése k n é l a g á t lá s h o z se m m i­v e l sem k e l l n a gy o b b só -c o n c e n tra t io , m in t egyéb b e te g ­ség ek n é l. B á rm e n ny i r e ig y e k sz ü n k is a vé ra lv a d á s t t is z tá n c o l lo id c h e m ia i la g m e g m a gy a rá z n i, eg y e lő re a fe rm e n tu m o k a t te l je s e n n e g l ig á ln i n em leh e t.

A m e th o d ik á t i l le tő le g a k ö v e tk e z ő k e t je g y e z h e ­te m m eg. F o n to s , h o g y a K J -o ld a to t jó l zá ró , s á rg a ü v eg b e n ta r ts u k , e llen k ező ese tb e n az o ld a t m in d ig k o n ­c e n trá l ta b b lesz s a g á t lá s i h a tá r le jeb b szá ll. H a az o ld a t h o sszab b id e ig á l l , ú g y m in d en ese tb e n cé lsz e rű a k é rd é se s b e teg v é ré v e l p a r a l le l egy egészség es egy én v é r é t is v iz s g á la t a lá v e n n i s az e re d m é ny e k e t e g y m á s ­sa l ö ssz e h a so n líta n i. A le o lv a sá s e lég p o n to s , a h a tá r é les s csa k r i t k á n k e rü lü n k a b b a a h e ly ze tb e , h o g y a h a t á r t O’Ol n o rm a l p o n to s s á g ig n em tu d ju k m eg je lö lni . A m ó d szer, m iv e l n in c s sz ig o rú a n id ő h ö z k ö tv e , dem on- s t r a t ió s cé lra is a lk a lm a s .

K lobusitzkyval k u ty á k o n vé g z e tt v iz sg á la ta im b ó l k id e rü l t , h o gy a k ü lö n b ö ző n e u t rá l is sók a lv a d á s tg á t ló h a tá s a n e m eg y en lő , a ch lo r id o k b ó l a z a lv a d á s g á t lá s­hoz je le n té k e ny e n tö b b k e ll, m in t a jo d id o k b ó l. A k ö v e t­k ező k b en g y e rm e k e v e n o su s vé ré n e k a lv a d á s g á t lá s á h o z n em K J - t , h a n e m N a C l- t a lk a lm a z ta m . A m e th o d ik a a fe n t l e í r t t a l m in d e n b e n egy eze tt, m in d ö ssz e a só- c o n c e n tra t ió t k e l le t t em e ln em , h o g y az u to lsó 2—3 cső ­ben az a lv a d á s 16—20 ó r á r a m e g g á to l ta ssá k . I t t is h a t k ü lö n b ö ző c o n c e n tra t ió jú N a C l-o ld a to t k é sz íte tte m és m in d e n egy es V id a l-c ső b e 0'45 cm 3 N a C l-o ld a to t és 0T5 cm 3 v é r t p ip e t tá z ta m . A N a C l-c o n c e n tra t io a v é rre l v a ló k e v e re d é s u tá n az első cső ben v o l t 0'16 n o rm a l, a m á so d ik b a n 018 n o rm a l, a h a rm a d ik b a n 0‘2 n o rm a l, stb ., az u to ls ó b a n 0-26 n o rm a l.

K o ny h a só v a l m in d ö ssz e 10 g y e rm e k vé ré t v iz s g á l ­ta m m eg és a z t ta lá l ta m , h o gy a N a C l a vé n á s v é r a lv a d á s á t csa k 018—0'22 n o rm a l o ld a tb a n g á to l ja , szem ­b en a 012—015 n o rm a l K J -v e l . A N a C l a lv a d á s tg á t ló h a tá s a te h á t n em csa k az a r té r iá s , h a n e m a v é n á s v é r­n é l is je le n té k e ny e n k iseb b , m in t a jó d k a lié .

Összefoglalás: E gy á l ta la m k id o lg o z o tt m ó d sz e r­re l m e g h a tá ro z ta m a vé n á s v é r a lv a d é k o ny s á g á t g y e r ­m e k k o rb a n k ü lö n b ö ző b e teg sé g ek n é l. A z a lv a d é k o ny s á g m é r té k é ü l a z t a K J - , i l le tv e N a C l-c o n c e n tra t ió t v e ttem , m e ly a vé r a lv a d á s t 16—20 ó r á r a m e g g á to l ja . E re d m é ­ny e im sz e r in t a vé n á s v é r a lv a d é k o ny s á g a a kü lö n b ö ző b e teg sé g ek k e l k a p c s o la tb a n je le n té k e ny e b b v á l to z á s t n em szenved , k ivé te l t m in d ö ssz e a h a e m o p h i l ia és a m orbus m a c u lo su s W e r lh o f i i egy es ese te i képeznek ,

ah o l a v é r a lv a d é k o ny s á g a csö k k en t. A vé n á s v é r a lv a ­d á s g á t lá sá h o z k iseb b só -c o n c e n tra t io szü k ség es, m int az a r té r i á s v é r a lv a d á s g á t lá s á h o z . A f ib r in o g e n sz a po ­r u l a t az a lv a d é k o ny s á g o t n em n ö v e li. A vé r a lv a d á s t e gy e d ü l co l lo id c h e m ia i a la p o n m e g m a g y a rá z n i n em le ­h e t. A k ü lö n b ö ző sók a lv a d á s tg á t ló h a tá s a n em eg y enlő , a jó d k a l ié n agy o b b , a k o n y h a sóé k isebb .

Irodalom : Fonio: lá s d D o m a ru s : B lu tu n te r ­su c h u n g , 1922. — Gelera: id ézv e a Z e n tra lb l. f ü r K in d e r - h e ilk . 1921, 11. kö t., 78. o ld. a la p já n . — Csapó és Klóbu- sitzky: B io ch em . Z e itsc h r . 1925, 157. kö t., 354. o ld . — Stuber és Sanos: B iochem . Z e itsc h r . 1923, 134. kö t., 260. o ld a l.

Az E rzsébet egyetem szülő - és nő beteg k lin iká jának közlem énye (igazgató : Sc ip iades E lem ér dr. egy . ny. r.

tanár).

Két osteom alaciás esetrő l, kü lönös tek intettel a cson tlágyu lás korai

fe lism erésére.

í r t a : Janáky Gyula dr. k l in ik a i ta n á rs e gé d .

A k é t b e teg közü l, a k ik n e k s o rs á ró l b esz ám o ln i a k a ro k , az e gy ik ( lá sd : 1926 m á rc iu s h a v i 35. szám rí n ő i k im e n ő t) 48 éves, re n d e s é tk e z é s i v isz o ny o k k ö zö tt élő , de fö ld es szo b á b an lak ó n a p sz á m o s fe lesége, 28 év a l a t t k i le n c sz e r szü lt, u to l já r a h a t év e lő tt. K é t és fé l év ó ta h a s o g a tó f á jd a lm a k a t é rez m e l lk a sá b a n, d e re k á b a n , c o m b já b a n . U gy a n eze n idő ó ta á l l í tó la g csak b o t ra tá m a sz k o d v a tu d já rn i . M in d já r t b e teg ség e kez­d e tén o rv o sh o z fo rd u l t , a k i k a n a la s o rv o s s á g g a l l á tt a

1. ábra. A z e lső b e te g e ls ő f e lv é te le .

el, m a jd , m e r t e r re n em ja v u l t , e gy ik k ö rn yé k b e l i k ó r ­h á z a t k e re s te fe l, a h o l gy o m o rb a j m ia t t k eze lték e re d ­m é ny te le n ü l. E zé r t egy év e lő t t m e g in t e gy m a g á n ­o rv o sh o z fo rd u lt , a k i so k fé le gy ó g y s z e r re l k eze lte , de e r re sem ja v u l t . E z okbó l j ö t t k l in ik á n k ra , a h o l a m á r e lm o n d o tta k o n k ív ü l mé g a n ny i t p a n a sz o lt , h o g y b a l a lsó vé g ta g já b a n h a n gy a m á s z á s érzése v a n .

A fe lv é te l i v iz s g á la tn á l a b e teg e n sz e rv i e lv á l to ­záso k n em v o l ta k m e g á l la p í th a tó k , s c s o n t ja in is m in d ­össze a n ny i , h o g y a ké t ü lő g u m ó tá v o ls á g a csak h á ro m h a r á n tu j jny i , te h á t a m ed en c ek im en e t h a r á n t á tmé rő je sz ű k ü lt . V isz o n t fe l tű n t , h o gy a b e teg az ü lésb ő l n e h e ­zen á l l fe l, csa k h a k ez e it a c o m b o k ra tá m a s z t ja , to v á b b á , h o gy ú g y az a c tiv , m in t a p a s s iv m o zg áso k j a j g a tá s r a kész te tő m ó d o n fá jd a lm a s a k . U gy a n i ly e n e rő s fá jd a lm a k a t okoz a m e l lk a s és a m ed en ce ö ssze­

1032 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

ny o m á sa , v a la m in t a be lső g e n i ta l is v iz s g á la tn á l a m ed en c ecso n to k ta p o g a tá s a U tó b b ia k o n a z o n b a n a la k i e lv á l to z á so k n em v o l ta k m e g á l la p í th a tó k . E ze k en fe lü l m ég m in im á l is a d d u c to r e o n t ra c tu ra v o l t ész le lh e tő a

2. ábra. A z e ls ő b e te g m á so d ik f e l v é t e le .

com bokon . A z a d re n a l in g ly k o s u r ia v iz s g á la tá n á l a h a rm a d ik fé ló rá b a n ny e r t v iz e le tré sz p o s i t iv T ro m m e r- p ró b á t a d o tt , m íg u gy a n a k k o r a p a r a l le l v iz s g á l t egész­ség es e gy é n n é l az n e g a t iv m a ra d t . A z a d re n a l in é rz é ­k e ny sé g te h á t in k á b b fo k o zó d o tt, m in t csö k k en t. A té r d ­re f lex ek fo k o z o tta k v o lta k , az izm ok v i l la m o s in g e r lé ­k e ny sé g e p e d ig a re n d e s h a tá r o k k ö z ö tt m o zg o tt. Izom - e l f a ju lá s o s re a c t io n em v o lt . A sze m te n s io a n o rm a a lsó h a tá r á r a c sö k k e n t (15—16 H g m .).

E ze n le le t a la p já n , te k in te t te l az e lő re m e n t sok szü lésre , a m e g á l la p í th a tó izom -, id eg - és c s o n te lvá lto ­záso k h í já n fe n n á l ló és elő ző lá z a s m o z g a lm a k n é lk ül k e le tk ező m o z g á s i n eh é zség e k re és f á jd a lm a k ra , a com ­b o n ész le lt a d d u c to r c o n t ra c tu rá r a , a fo k o z o tt té rd- re f le x re s a szem ten s io csö k k en ésé re , a c so n t lá gy u lá s k ó r is mé jé t á l l í to t tu k fe l. U tó b b i t a R ö n tg e n -v iz s g á la t is ig a z o lta , m e r t ú gy a fe lső , m in t az a lsó vé g ta g o k csö v es és a p ró c s o n t ja in a k c s o n tg e re n d á i t ig e n d u rvá n ra jz o l ta k n a k és m e g r i tk u l ta k n a k , a c o m p a c t c s o n t­á l lo m á ny p e d ig m e g vé k o ny o d o ttn a k m u ta t ja (1. és2. á b ra ) .

A m á s ik tá rgy a la n d ó b e teg ( lá sd : 1926 m á rc iu s h a v i 34. sz á m ú n ő i k im e n ő t) e g y 33 év es g a z d a sá g i cse léd fe leség e , a k i 13 é v a la t t h a ts z o r szü lt, u tol já r a h é t h ó n a p e lő tt , ú gy h o g y a z eg yé n a z u to lsó 13 év e t jó ­fo rm á n eg észen h o l te rh e ssé g b e n , h o l la c ta t ió b a n töl ­tö t te . P a n a s z a az, h o gy u to lsó te rh e ssé g é n e k h a rm a d ik h ó n a p já b a n lá b a i té rd b e n e lk ezd tek f á jn i , j á r á s a p ed ig a n ny i r a m e g ro m lo tt , h o g y csak b o t ra tá m a sz k o d v a tu d o t t ig e n n ehézk esen és n a gy fá jd a lm a k á r á n já rn i . K éső b b e tü n e te k h e z m e l lk a s i f á jd a lm a k is c sa t la k o z ­ta k . S zü lése u tá n egy h ó n a p ra fá jd a lm a i e n y h ü lte k , ú g y h o g y b o t né lk ü l is tu d o t t já rn i , k éső bb az o n b a n á l la p o ta fo k o z a to sa n ro m lo t t , ú gy h o g y a fe lvé te lk o r csa k n eh ezen já r . F á jd a lm a i , m e ly e k e t á l ta lá b a n c so n t­j a i r a lo k a l iz á l , le g e rő seb b ek m e l lk a s á b a n s né h a ú gy érz i, m in th a v a la m i ö v s z o r í ta n á a d e re k á t össze. A f á j ­d a lm a k a co m b o k b a is k is u g á ro z n a k . P a n a s z a iv a l a

b e teg m á r h á ro m o rv o s n á l is j á r t . A z .első a z t m o n -' d o t ta n ek i, h o gy bé lc s a v a ro d á s a v an , a m á s ik b o ro g a ­tá s o k a t re n d e l t m ed en c é jé re , a h a rm a d ik v é g ü l p e te ­fészk e in ek e l tá v o l í tá s á t a já n lo t ta s e cé lbó l k ü ld te hozzánk .

A k l in ik a i v iz s g á la tn á l a b e teg n é l sz e rv i e lv á l to ­zások n em v o l ta k m e g á l la p í th a tó k . F e l tű n t v iszo n t, h o gy az ü lésb ő l v a ló fe lá l lá s csak a kezek n ek a co m ­b o k ra v a ló r á tá m a s z tá s a m e l le t t s ik e rü l . A j á r á s s ajá ­to s. U gy a n is c o m b ja i t a b e teg m ed en cé jén e k em elése ú t já n d o b ja e lő re , m in th a f le x o ra i b é n u l ta k v o ln a . E z é r t a j á r á s k issé ro tá ló , csoszogó s e m e lle tt fá jd a lm a s. A fe lső és a lsó v é g ta g o k o n tre m o r . A té rd re f le x e k fo k o ­z o t ta k s m in im á l is lá b c lo n u s á l la p í th a tó m eg. Ig e n k i ­fe je z e tt a d d u c to r e o n t ra c tu ra ész le lh e tő a com bokon. A z izm ok v i l la m o s in g e r lé k e ny sé g e a n o rm a h a tá r a in b e lü l m ozog. I z o m e lfa ju lá s o s re a c t io n in cs . A z a d r e­n a l in g ly k o s u r ia v iz s g á la tá n á l a h a rm a d ik fé ló ra v iz e ­le te p o s i t iv T ro m m e r -p ró b á t ad . U gy a n a k k o r a p a ra l le l v iz s g á l t eg yé n n é l n e g a tív m a ra d . A sze m te n s io a n o rm a a lsó h a tá r á r a csö k k e n t (16—17 H g m .). A c so n tre n d sz er v iz s g á la tá n á l fo k o z o tt lu m b a l lo rd o s is ész le lh e tő . A m e l lk a s k issé ö ssz e ro p p a n t és h a r á n t i r á ny ú össze­n y o m á s n á l é lén k e n fá jd a lm a s . A z a r c u s p u b is k é t u j j a t c sa k szű k é n eresz t^ be. A z ü lő g u m ó k tá v o ls á g a csak szű k én h á ro m h a r á n tu j jny i , te h á t a m ed en c ek im en e t h a r á n tá tmé rő je sz ű k ü lt. Ä p ro m o n to r iu m e rő se n b e­u g ró és d u p la . A z a c e ta b u lu m o k tá j á n a n é v te le n v o na l n em ív -, h a n e m sz ö g le tsz e rű e n b e fe lé h a j to t t . A m eden ce a la k ja k i fe je z e t te n k á r ty a s z ív a la k ú .

E le le t a la p já n , te k in te t te l az ö vé rzésre , az e lő re ­m e n t sok sz ü lé s re , a m e g á l la p í th a tó id eg - és izo m ­e lv á lto z á so k n é lk ü l fe n n á l ló és elő ző láza s m o z g a lma k n é lk ü l e gy ik te rh e s sé g a la t t k e le tk e z e tt s az a la t t ro m ló , a szü lés u tá n e llen b e n ja v u ló j á r á s i n eh é zsé­g e k re s az azok a la t t fe n n á l ló , v a la m in t a cso n to k ny o -

3. ábra. A m á so d ik beteg: e lső f e lv é te le .

m o g a tá s á ra fe llép ő fá jd a lm a k ra , a s a já to s já r á s r a , a té rd re f le x e k fo k o z ó d á sá ra , a lá b c lo n u s ra , a v é g ta g ok t r e m o r já ra , a com b o k o n ész le lt a d d u c to r c o n t ra c tu rár a , a szem ten s io csö k k e n ésé re és a k á r ty a s z ív a la k ú m e d e n ­

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1033

cére , a c s o n t lá gy u lá s k ó r is mé jé t á l l í to t tu k fe l, a m i t a R ö n tg e n - le le t is ig azo lt, m in th o gy a cso n tkép ek te l je se n a z o n o sa k v o l ta k az e lő b b i b e teg R ö n tg e n -k é p e iv e l, s így , m in th o g y a b e teg né l k i fe je z e tt o s te o m a la c iá s m ed en c ee lv á lto zá so k m e l le tt u gy a n a z o n R ö n tg e n -ké p e k e t k a p tu k , m in t az elő ző b e teg n é l, az ö ssz e h a so n lítá s az e lő bb i b e teg n é l f e lá l l í to t t k ó r is m é t is m ég in k á b b m e g ­e rő s í te t te (3. és 4. á b ra ) .

L á t ju k te h á t az e lm o n d o tta k b ó l, h o gy m in d ké t b e teg , m íg h o zzán k k e rü l t , tö b b o rv o s t, ső t egy k ó r ­h á z a t is b e já r t , és p e d ig az első , a k in é l a z e lv á l to z á so k eny héb b ek v o lta k , a n é lk ü l, h o gy b e teg sé g e fe l is m e r te ­te t t v o ln a , a m á s ik p ed ig , a n n a k e l len é re , h o gy já r á s a az o s te o m a la c iá so ké ra je l lem ző s h o gy m ed en cé jéb en a

4. ábra. A m á so d ik b e te g m á so d ik f e lv é t e le .

c so n te lv á lto z á so k is egészen k i fe je z e tte k , c sa k a ha r ­m a d ik o rv o s n á l j u t o t t el oda, h o gy b a ja fe l is m e r te te t t .

S ép p en ezek a k ö rü lm é ny e k azok , a m e ly e k m ia t t e b e te g tö r té n e té rő l b esz ám o lu n k , h o gy szem lé ltessü k , m i l y e n nehéz a c s o n t lá gy u lá s n a k k o ra i , te h á t a k k o r v a ló k ó r ismé je , m ik o r m ég k i fe je z e t t c so n te lv á lto z á so k n in c se n e k je len . E z é r t is tö r té n ik , h o gy a k ó r ism e so k ­szo r e lh ib á z ta t ik , k iv á l t a zé r t , m e r t a n em sza k o rv o so k e lő t t c sa k k ev éssé ism e re te s , h o gy az o s te o m a la c ia k l i ­n ik a i je le n sé g e in e k e lső tü n e te i n em a c so n tre n d sz e r , h a n e m az id e g re n d sz e r ré sz é rő l je len tk ez n ek . E ze n kez­d e t i tü n e te k e t p e d ig h á ro m c so p o r tb a le h e t o sz tan i.

A z e gy ik c so p o r to t subjectiv panaszok a lk o t já k .E z e k rő l az a n a m n e s is tá jé k o z ta t b e n n ü n k e t, m e ly ­

ben é r te s ü lü n k a b e te g n a gy fe r t i l i tá s á r ó l , csúzos je l ­le g ű s a csíp ő k b e , h a s b a és k e r e s z t tá j r a lo k a l iz á l t s o n n a n a c o m b o k ra is k isu g á rz ó , lá z a s m o z g a lm a k n é l ­k ü l k e le tk e z e tt f á jd a lm a k ró l , m e ly ek tö b b n y i re eg y ik , az e lő ző k e t g y o rs a n k ö v e tő s h o ssza s s z o p ta tá s i id ő­

sz a k b a fo ly ta tó d ó te rh e s sé g k a p c s á n v a gy u tá n k e le t ­k ez tek s m e ly ek a te rh e ssé g g e l ro ssz a b b o d ta k , gy e r ­m e k á g y u tá n ja v u l ta k , s m e ly ek já r á s közben , v a g y n y u g v á s a l a t t fo k o zó d n ak . É r te s ü lü n k a b e teg ö vé rzé ­sé rő l, a m ed en cé jéb en székelő n e h é z sé g é rz e trő l, a vé g ­ta g ja ib a n tá m a d t p a ra e s th e s iá k ró l , ta g ja in a k re sz k ető ­sé rő l, egy e s id e g e in e k h y p e ra lg e s iá já ró l , b ő ré n e k fo k o ­zo tt iz z a d á s á ró l s já r á s á n a k e ln eh ezed ésé rő l.

A k o ra i je le n sé g e k második csoportját az izom­tünetek, harm adikat pedig a csontok nyom ási érzékeny­sége képezi. E zek az o b je c t iv v iz s g á la t ta l fe d e z h e tő k fe l.

E c so p o r to k b a ta r to z n a k a z egy es id e g e k n y o m á s i f á jd a lm a s s á g a , az ín re f le x e k fo k o z ó d ása , a v i l la m o s­in g e r lé k e ny sé g fo k o zó d ása , az izm o k o n v a ló e l fa ju lá s o s je le n sé g e k h iá ny a , a já r á s n a k m e g á l la p í th a tó e lneheze- dése, k id e r í th e tő a n a tó m ia i m a gy a r á z a t né lk ü l, a j á r á s ­n a k s a já to s a n csoszogó, ro tá ló ty p u s a , a le- és fe lü lé sn é l a c o m b o k ra v a ló tá m a sz k o d á s , a lá b c lo n u s , az in te n tió s t re m o r , a v é g ta g a k o n a com b a d d u c to r ja in a k c o n tra c - t u r á j a s a m e d e n c e k ö rny é k i és az a lsó v é g ta g o k p ro x i- m a l is ré sz é n lev ő izm o k n ak , m a jd a v á l lö v iz m a in a k , a z tá n a d is ta l is v é g ta g iz m o k n a k , v é g ü l az a rc iz m o k na k c s o p o r to n k in t, to v á b b á m in d e n k ü lö n ö seb b a n a tó m ia i m a gy a r á z a t né lk ü l, b eá lló a s th e n iá ja , i l le tő le g b é n u lá sa s a z o k n a k ny o m á s ra és ü tö g e té s re v a ló f á jd a lm a s s á g a .

M in d eze k e t a tü n e te k e t v ég ü l, m in t a r r a i f j. Im re t a n á r m u ta to t t r á e lő szö r, a s z e m te n s ió já n a k n ém i csö k ­kenése, s n ém e ly e k s z e r in t az a d re n a l in g ly k o s u r ia k i ­v á l th a ta t la n s á g a tá rs u l . A z u tó b b i t a z o n b a n m i, m int e ké t ese tb e n is lá t tu k , nem ta lá l tu k m e g b íz h a tó n a k .

M eg k e l l a z o n b a n je gy e z n i, h o g y ezen fe lso ro l t k o ra i tü n e te k n in c se n e k m in d ig te l je s sz á m b a n je len, s h o g y k ö z ü lü k e g y sz e r az e lső és h a rm a d ik , m á sk o r in k á b b a m á so d ik cso p o r tb e lie k v a n n a k e lő té rb e n . G on ­dos v iz s g á la t ta l m é g is az ese tek tú lny o m ó sz á m á b a n össze le h e t k ö zü lü k a n n y i t g y ű j te n i , h o g y a k ó r ism e f e lá l l í t á s a leh e tő vé v á l ik . H a a z o n b a n ez, az e lm o n d o t­ta k sz á m b a v é te le e l le n é re sem s ik e rü ln e b iz to sa n , ot t v a n m ég, m in t d ig n o s t ik u s eszköz, a c so n to k n a k a R ö n tg en - s u g a r a k k a l v a ló le p h o to g ra p h á lá s a , a m e ly , m in t ese­te in k b e n lá t tu k , m á r a b e te g sé g k o ra i s tá d iu m á b a n is n a gy o n m e g b íz h a tó d ia g n o s t ik u s eszköznek b izo n y u lt. T u d n i k e l l vég ü l, h o gy k ü lö n ö se n fo n to s ese te k b en n em sza b ad e lz á rk ó z n i a le g in k á b b f á jd a lm a s n a k m u ta tk o zó c so n to k b ó l v e t t p ró b a e x c is ió tó l sem . A k iv e t t c s o n t­d a ra b k á k n a k m ik ro sk o p a l a t t v a ló v iz s g á la ta u g y a n is m in d ig e l tu d ja a k ó r is mé t d ö n ten i.

A z e lm o n d o tta k k a l p e d ig cé lu n k az v o lt , h o gy a c s o n t lá g y u lá s n a k a n em sza k o rv o so k e lő t t k evéssé is m e r t k o ra i d ia g n o s t ie u s je le i re a f igy e lm e t rá te re l jü k , e lő seg íten d ő az t, h o g y az o s te o m a la c iá k k o ra i és a gy ó ­g y í tá s á r a le g a lk a lm a s a b b e se te i n e k e rü l jé k e l a d ia g n o s is t .

Az E rzsébet E gyetem szülő - és nő beteg-k lin iká jának közlem énye (igazgató : Scip iades E lem ér dr. egyet. ny.

rendes tanár).

Fertő zött m ű téti esetek .

I r t a : Tóth Sándor dr. k l in ik a i ta n á rs e g é d .

M á r a n é m e t n ő o rv o so k n a k 1908-ban „A n ő gy ó g y á ­s z a ti m ű té te k k a p c sá n eszköz lendő a s e p s is “ tá rgy á b a n t a r t o t t d re z d a i k o n g re ssz u sá n az a ta n u ls á g lá ts z o tt le ­sz ű rő d n i, h o g y a m ű té t i a se p s isse l a tu d o m á ny és a m ű té t i te c h n ik a , le g a lá b b is fe r tő z e t le n ese tek b en , te h á t az ú. n . t is z ta la p a ro to m iá k k a p c sá n , e lé rk e z e tt ahh o z a h a tá rh o z , a m e ly e n tú l a m ű té t i esé ly ek , az eg y es m ű tő in té z e te k b e ren d ez k ed ése iv e l s a já to s m ó d o n ö ssze­

1034 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

fü g g ő csek é ly in d iv id u á l is in g a d o z á so k tó l e l te k in tv e , tö b bé m á r a l ig ja v í th a tó k . H o gy ez a fe lfo g á s a z ó ta egészen k ik r is tá ly o s o d o tt , m u ta t ja az a ta n u ls á g , m e ly e t Lovrich v o n t le te l je s e n eb ben a z i r á n y b a n a b u d a p e s t i K i r . O rv o se g y e sü le tn e k 1926 m á rc iu s 12-i ü lésén , m ik o r Tóth Is tván m á so d ik 1000 h asm e tsz é sé n e k e re d m é ny é rő l sz á m o lt be, m o n d v á n , h o gy a m ű té t i e re d m é ny e k ezen­tú l c sa k is o ly a n k l in ik a i és la b o ra tó r iu m i e l le n ő rz é se k ­ke l leszn ek to v á b b ja v í th a tó k , m e ly ek á l ta l fe r tő z ö tt ese te k né l a m ű té te k sz á m á t sz ig o rú in d ic a t ió v a l le h e t a k e llő m é r té k re k o r lá to z n i.

A tö re k v é se k az u tó b b i i r á ny b a n fo ly n a k is , a m in t ez t a z ú ja b b a n m in d g y a k ra b b a n fe lm e rü lő k ísé r le te k b iz o ny í t já k , a m ily e n e k p l. a R u g e -P h i l ip p - fé le v i ru - le n t ia p ró b a , a k ü lö n b ö ző p la s m a la b i l i tá s i re a c t ió k , a se ru m fe h é r je é r té k e in e k v á l to z á s a i t k u ta tó v iz s g á lato k (Burger, M agy . O rv . A rc h . 1926, 2. fű z .), stb ., m e ly ek e g y ré s z t a m ű té te k k a p c s á n e se tle g v á r h a tó fe r tő z é s v i r u le n t iá já b a , m á s ré s z t a sze rv ez e t e l len á lló - és re g e n e ­rá ló k é p e ssé g é b e igy ek ez n ek az e m l í te t t in d ie a t io k o r lá - to z á s é rd e k é b e n b e te k in té s t ny e rn i.

M in d ezek né l — le g a lá b b is gy a k o r la t i sze m p o n t­b ó l — fo n to sa b b n a k je le z te az o n b a n m á r a d re z d a i k on ­g re ssz u so n Bum m az t, h o g y a m ű té te k n é l e lő re lá th a tó , v a gy a z o k n á l v á r a t la n u l b eá lló fe r tő zé se k lek ü zd ése , m á ssz ó v a l a fe r tő z ö t t sebek d e s in fe c t ió ja v o ln a a fe l­a d a tu n k . Ú ja b b a n té ny le g m in d sű rű b b e n is m e rü ln e k fe l e l já rá s o k , m e ly ek n e k ez v o ln a a cé lja ,

E gy rö v id c a s u is t ik u s k ö z lemény k e re te i te rmé ­sze tesen n em en g e d ik m eg , h o gy ezen ké rd é sn e k egész k o m p le x u m á ró l b e sz á m o ju n k s így csa k m e g e m lít jü k , h o g y e tö re k vé se k e gy ik e v o l t p l. a fe r tő z ö t t v a g y f e r ­tő zé s re gy a n ú s h a sm e tszé se k n é l — egy éb m ű tő te c h n ik a i re n d sz a b á ly o k m e l le tt , a m ily e n e k a fo rg ó I n s t ru m e n ta ­r iu m , a k e sz ty ű k g y a k o r i v á l tá s a , a m ű té t te rü le té b e n e m eső h a s ü rn e k k en d ő k k e l v a ló véde lm ezése , a h a s ­f a l i p e r i to n e u m n a k és z s í rn a k im p e rm e a b i l is ta k a ró kk a l v a ló b e v o n á sa , a s e b te r re n u m n a k e x t ra p e r i to n e a l is s á v a ló té te le és a h ü v e ly fe lé v a ló d ra in e zése , s tb . — a fe r tő z ö t t p e r i to n e a l is ű rn e k hy d ro g e n h y p e ro x y d d a l v a ló k im o s á s a s a h a s f a l i z s í rn a k 5% -os fo r ró c a rb olb a m á r to t t és k iny o m o tt ta m p o n n a l , i l le tő le g 10%-os jo do - f o rm g ly c e r in n e l v a ló b ekenése, m e ly u tó b b i e l já r á s ró l n á lu n k K ub iny i sz á m o lt be d ic sé re t te l (O rv o s i H e t i la p 1920, 18., 19. sz.). E z u tó b b i e l j á r á s t k ü lö n b e n n éh á ny ese te n m a g u n k is k ip ró b á l tu k , a z o n b a n m in d e n m eg ­győ ző e re d mé ny né lk ü l.

E ze n e m l í te t t e l já r á s n á l so k k a l k i te r je d te b b e n g y a k o ro l já k a h a s ü r i p e r i to n e u m fe r tő t le n í té s e é rd e k é ­ben a m ű té t i te rü le tn e k n ém e ly e k l°/oo-es r iv a n o l la l , m á so k a e th e r re l v a ló k iö b líté sé t. E ze k k ö zü l az első ú t j á n e lé r t e re d m é ny e k rő l Moeller sz á m o lt be ú ja b b a n (Z e n tra lb l . f. G yn . 1926, 6. sz.) 175 e se t k a p c sá n , m e ly ek k ö z ü l 85 a s e p t ik u s , 76 in f ic iá l t , 14 p e d ig fe r tő zé s re gy a ­n ú s v o lt. E ze k k ö zü l a t i s z ta ese te k b en h a lá lo z á s né lk ü l 2'4% h a s f a l i tá ly o g o t , a fe r tő zé s re gy a n ú s ese tek b en h a lá lo z á s né lk ü l sem m i h a s f a l i tá ly o g o t , a fe r tő z ö tt ese te k b en p e d ig 13'2% -os h a lá lo z á so n k ív ü l 23'7% h as ­f a l i tá ly o g o t lá to t t . E ze k a la p já n a z u tá n a z t a k ö ve t­k e z te té s t v o n ta le, h o gy e d d ig n em s ik e rü l t p ro p h y la c -

t ik u s r iv an o l-k e ze lé sse l, f e r tő z ö t t ese tek b en , a h a lá lo z á s i a rá ny s z á m o t le n y o m n i. E zé r t a z t a já n lo t ta , h o gy a k i ­ö b líté sh ez h a s z n á la to s r iv a n o l c o n c e n t ra t ió já t 2°/oo-re e m e l jü k s ez t a z o ld a to t s tre p to - és s ta p hy lo c o c c u so k k a l v a ló m o n o in fe c t ió k n á l a lk a lm a z z u k , m íg v e g y e s fe r tő­zések n é l h e ly e t te a e th e r t ö n ts ü n k a h a sü rb e .

A z a e th e r re l e lé r t e re d m é ny e k rő l Scontrino szá ­m o lt be (Z e n tra lb l . f. G yn. 1926, 6. sz.). K ö z le mé ny éb ő l k id e rü l , h o gy 111 fe r tő z ö t t és n em fe r tő z ö t t ese téb ő l

8 '1% -ot v e s z te t t és e z é r t a r r a a k ö v e k e z te té s re ju to t t , h o gy b e n y o m á sa i s z e r in t a z a e th e r a p e r i to n e a l is f e r ­tő zé s t n em tu d ja u gy a n f e l ta r tó z ta tn i , de, ú g y lá tsz ik , a n n a k te m p ó já t la s s í t ja .

M ég m ie lő tt ezek a k öz lések n a p v i lá g o t lá t ta k , fo l y ta k m á r k ísé r le te k a m i k l in ik á n k o n is fe r tő z ö t t v a gy a r r a g y a n ú s m ű té te k ese té n a h a s ü r i p e r i to n e u m és a h a s fa l seb én ek fe r tő t le n í té s e é rd e k é b e n s b á r id e ­v o n a tk o zó ese te in k m ég k issz á m ú a k , in d o k o l tn a k t a r t­ju k a z o k a t m e g ism e r te tn i , m e r t az e z irá ny ú ta p a s z ta ­lá so k az iro d a lo m b a n még k is s z á m ú a k s így m in d en e se t köz léséve l gy a r a p í th a t ju k a ta p a s z ta lá s o k a t és s ie t te th e t jü k a ta n u ls á g o k le v o n á sá t.

M ie lő tt az o n b a n ese te in k is m e r te té s é re rá té rn é n k , m eg k e l l e m lí te n i, h o gy a m i d es in f ic iá ló e l já rá s u n k ú g y a Moellerétö\, m in t a Scontrinoétól e l té r , m in th o gy m i a r iv a n o l -a e th e r -e l já rá s t k o m b in á l tu k , k iö b l í tvé n — ese tle g ism é te l te n is — elő bb l°/oo-es r i v a n o l la l a m ű ­té t te r r é n u m á t , m a jd a n n a k k i i ta tá s a u tá n 100 g n a r- k o s is -a e th e r t ö n tv e a h a sb a , en n ek fe le s le g é t o n n a n ism é t k i i ta t tu k . E k k o r z á r tu k a h a s h á r ty a sebét, m e ly u tá n fe r tő z ö t t ese tek b en e lő bb az iz m o t és fa s c iá t , m a jd azo k z á rá s a u tá n a z s í r t is , a fe r tő z é s re gy a n ú s e se te k ­ben a z o n b a n csa k a z s í r t még C h lu m sz ky -o ld a t ta l (c a m p h o r 60%, c á rb ó l 30%, a lk o h o l 10%) is b ek e n tü k .

E k eze lésm ó d o t e d d ig 19 ese tb en a lk a lm a z tu k , és p e d ig : egy ese tb e n m y o m á s u te ru s n a k m a l ig n i tá s g y a ­n ú ja m e l le t t vé g z e tt F re u n d - fé le to ta le x s t i r p a t ió já n á l ( lá sd 1926. é v i IV . h a v i 75. sz. n ő i k im .) ; e gy ese tb en e x t r a u te r in te rh e s sé g n é l ( lá sd 1926. é v i IV . h a v i 72. sz. n ő i k im .) ; a tö b b i 17 ese tb e n p e d ig gy u l la d á s o s e re d e tű a d n e x m e g b e te g e dé sn é l ( lá sd 1925. X I I . 20. sz.; 1925. X I I . 76. sz.; 1926. I I . 4. sz.; 1926. I I . 24. sz.; 1926. I I . 29. sz.;

1926. I I . 89. sz.; 1926. I I I . 15. sz.; 1926. I I I . 24. sz.; 1926.I I I . 44. sz.; 1926. I I I . 49. sz.; 1926. I I I . 52. sz,; 1926. I I I . 65. sz.; 1926. I I I . 68. sz.; 1926. I I I . 72. sz.; 1926. I I I . 79. sz.; 1926. I I I . 94. sz.; 1926. IV . 49. sz. n ő i k im en ő k e t.) E z u tó b ­b ia k n á l az a d n e x gy u l la d á s a k ism ed en c eb e li p e r i to n e u m ö sszen ö vése in k ív ü l h a t ese tb e n v o l t o v a r ia l is cy s tá v a l szö v ő d v e ; ké t ese tb e n v o l t a gy u l la d á s k ö v e tk ez téb en m e tro p a th ia ; ö t ese tb en re tro f le x io ; e gy ese tb e n p e d ig a c u t a p p e n d ic i t is és d if fu s p e r i to n i t is .

E m ű té te k le h e tő le g m in d ig csa k a m eg b e te g e d e tt sze rv ek k i i r t á s á r a sz o r í tk o z ta k s csa k egy ese tb e n v o l­tu n k ké ny te le n e k az a d n e x u m o k k a l e g y ü t t az u te r u s t is s u p ra v a g in a l i s a n a m p u tá ln i , ezeken fe lü l p e d ig eg y to ta le x s t i r p a t ió t vé g e z tü n k a m á r e m l í te t t my o m á s u te ru s ese téb en . A c so n k ító m ű té te t , h a sz ü k sé g é t l á t ­tu k , m in d ig k ie g é s z í te ttü k a m eg fe le lő h e ly z e t ja v í tó m ű té t te l is, o ly a n ese tek b en p ed ig , a h o l to ta le x s t i r p a t io tö r té n t , v a gy g e n y is ö m lö tt a h a s ü rb e , a h a s ü r t a D o u g laso n , i l le tv e a h ü v e ly c so n k o n á t d ra in e z tü k .

E se te in k k ö z ü l ké ts é g te le n ü l f e r tő z ö t t v o lt , m e r t g e ny ö m lö tt a h a s ü re g b e : 4 (21%); fe r tő zé s re gy a n ú s v o l t : 15 (79%). A fe r tő z ö tte k k ö zü l m e g h a l t : 1; h a sf a l i a b sc essu s v o l t : 0; p e r p r im a m g y ó g y u l t : 1; p e r secun - d a m : 2. A g y a n ú s a k k ö zü l m e g h a l t : 1; h a s f a l i a b sc essu s v o l t : 1; p e r p r im a m g y ó g y u l t : 9; p e r se c u n d a m : 4.

A z összes 19 ese t k ö zü l e g y e tle n lá z a s h ő em e lk edés n é lk ü l gy ó g y u l t : 9; eg y sz e r v o lt lá z a s : 1; tö b b sz ö r lá ­zas : 7; m e g h a l t : 2. A 7 tö b b sz ö r lá z a s k ö zü l b iz o n yo sa n a m ű té t i te rü le te n k ív ü l v o l t a láz o k a egy né l (p n e u ­m o n ia g a n g re n o s a ) ; e gy né l h a s f a l i a b sc e ssu s ; egy né l z s í rn e k ro s is ; n é gy né l p e d ig te l je s e n n e g a t ív le le t m e l­le t t á l lo t t fe n n a láz.

V o n a la s á n gy ó g y u l t a h a s 11 ese tb en . A tö b b i n em v o n a la s á n g y ó g y u l t seb ű e g yé n n é l p e d ig a ny o lc k ö zü l e g y e x i tá l t a h a rm a d ik n ap o n , e g y né l v o l t a f a s c iá ig te r je d ő és 5 cm h o sszú d e h is c e n t iá v a l já r ó h a s f a l i a b ­scessu s, ö t ese tb e n v a r r a t lö k ő d ö tt k i, egy ese tb e n p e d ig egész fe lü le te s z s írn e k ro s is v o lt. M eg k e l l a z o n b a n em lí­te n ü n k , h o gy a fo n a lg e n y e dé se s ese tek k ö zü l k e t tő n é l c sa k a h a s ü r t ö b l í te t tü k k i r i v a n o l la l és a e th e r re l, m íg

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1035

a h a s f a l seb én ek C h lu m sz ky -o ld a t ta l v a ló b eecse te lésé t e lm u la sz to ttu k .

A z e lh a l t k é t ese t k ö z ü l az e gy ik n é l h a ta lm a s k é r ­gek közé á gy a z o t t jo b b o ld a l i o v a r ia l is a b sc essu s és a b a lo ld a l i se ro su s s a c to s a lp in x e l tá v o l í tá s a tö r té n t. A b e teg a m ű té t u tá n i h a rm a d ik n a p o n á l ta lá n o s a n a e m ia és sz ív gy e n g e sé g tü n e te i k ö z ö tt h a l t m eg.

M ás ik e se tü n k e t a m ű té t u tá n i 30. n a p o n v e sz te t­tü k el. E n n é l a m a l ig n i tá s r a is gy a n ú s m y o m á s u te ru s - n ak , to v á b b á m in d ké to ld a l i a d n e x u m o k n a k F re u n d - fé le to ta le x s t i r p a t ió ja tö r té n t . A b e teg az e lső h é t n a po n s u b fe b r i l is h ő em e lk e d ések tő l e l te k in tv e lá z ta la n v olt. E k k o r sú ly o s d if fu s b ro n c h i t is f e j lő d ö t t k i n á la , m e ly k éső b b g a n g ra e n á s p n e u m o n iá b a m e n t á t s az ebbő l fe j lő d ő sep s is k ö v e tk e z té b e n a b e teg a 30. n a p o n m eg ­h a l t . A b o n c o lá sn á l a m á r e m l í te t t g a n g ra e n á s p n eu - m o n iá n k ív ü l m ég a tü d ő k c h ro n ik u s tu b e rc u lo s is a á lla ­p í t ta to t t m eg, a h asse b e llen b e n p e r p r ím á m gy ó g y u l ­n a k , a m ű té t i te rü le t p e d ig te l je s e n s z a b a d n a k ta lá l ­ta to t t . S z ó v a l a k é t h a lá lo z á s k ö zü l c s u p á n egy es ik a seb fe rtő zé s ro v á s á ra .

C o n c lu s ió t v o n v a te h á t az is m e r te te t t m ó d o n k e ­ze lt e d d ig i ese te in k b ő l, a z t k e l l m o n d a n u n k , h o gy b á r azok sz á m a tú lk ic s in y ah h o z , h o g y b e lő lü k vég leg e s é rv é ny e ssé g ű n e k te k in th e tő k ö v e tk e z te té se k e t v o n h a t ­n á n k le, im p re ss ió n k m é g is az, h o gy n e m c sa k m a g á b a n a r iv a n o ln a k , v a g y m a g á b a n a z a e th e rn e k l ia s ü r i a lka l ­m a z á sa , h a n e m mé g e k é t sze r c o m b in a t ió ja , ső t a h a s ­fa l ré te g e in e k C h lu m sz ky -o ld a t ta l v a ló bek enése sem tu d ja a fe r tő z ö t t m ű té t i ese tek h a lá lo z á s i és m o rb id i ­tá s i a r á ny s z á m á t lé ny e g e se n le s z o r í ta n i, m á s szóva l, h o g y Moellernek és Scontrinonak a m e g á l la p í tá s a i h e ly ese k n ek lá tsz a n a k .

A debreceni T isza István-Tudom ányegyetem Sebészeti K lin ikájának közlem énye (igazgató: H ü ttl T ivadar dr .,

egyet. ny. r. tanár).

Invaginatiós ileus esete.

I r t a : Siegm und E rv in dr. ta n á rs e g é d .

E gy in v a g in a t ió s i le u s s ik e re s m ű té té a seb észe t m a i fe j lő d é se m e l le t t n e m b í r k ü lö n ö s é rd ek esség g e l. E gy a m ú l t h ó n a p b a n k l in ik á n k o n o p e rá l t e se te t még is a r á ny la g r i t k a a e t io lo g iá ja és n em m in d e n n a p o s le ­fo l y á s a m ia t t k ö z lé sre é rd e m e sn e k ta r to k .

A 11 év es gy e rm e k e t szü le i f. é v i á p r i l i s hó 16-án k l in ik á n k ra h o z ták . C sa lá d i és á l ta lá n o s k ó re lő z m ény e n em ta r ta lm a z e m l í té s re m é ltó a d a to k a t , h a s i p a n a s z a i a m o s ta n i b e te g sé g é ig n em v o lta k . 12 n a p p a l a fe lv éte le e lő t t d é le lő t t h i r te le n ro s s z u l le tt . N é h á ny n a p ig te l je s szél- és szék rek ed ése v o lt , so k a t c su k lo t t és h á ny t , h á n y a dé k a b ű zö ssé v á l t , h a s a m e g p u f fa d t. A z ö tö d ik n a p o n b eö n tés u tá n k ev és ny á k o s -vé re s szék ü rü l t , a m i k é t n a p o n k e re s z tü l tö b b sz ö r is m é tlő d ö tt . A h e te d ik n a p o n h a s h a j tó r a h íg , s á r g á s széke v o l t és h a sm e n é se a fe lv é te le n a p já ig t a r to t t . H a s f á já s a a z e lső szé kle té t u tá n csö k k en t, de c s a k h a m a r ú jb ó l fo k o zó d o tt. A b e teg lá z a s le t t és so k a t csu k lo tt . A fe lv é te le n a p já n reg g e l e gy k ö rü lb e lü l fé l m é te r ho sszú , fek e tés , s z a la g sz e rű k é p le t ü r ü l t a sz é k le té tte l és ezzel e gy ü t t eg y bé lfé re g is tá v o z o tt . E k k o r k e z e lő o rv o sa m ű té t cé l já b ó l a sebé­sze ti k l i n ik á r a k ü ld ö tte .

A gy e n gé n fe j le t t , le so v á ny o d o tt és s á p a d t gy e r ­m ek szem ei b eese ttek , n y e lv e lepedék es, de n em szá raz , H ő m é rsé k e 38‘5 C°, p u ls u s a ry th m u s o s k ics i, k ö n n y e n e ln y o m h a tó , p e rc e n ké n t 120. T ü d ő és sz ív fö lö t t k ó ro s e lv á l to z á s n em ta lá lh a tó . H a s a m é rsé k e lte n p u f fa d t, t a p in tá s r a m in d e n ü t t , de k ü lö n ö se n a k ö ld ö k tá jé k á n és tő le jo b b ra é rzéeny . M á j to m p u la t eg y h a r á n tu j ja l a b o rd a ív fö lö tt , h a s b a n k ó ro s to m p u la t n em ta lá lh ató . K ö ld ö k k ö rü l h o m á ly o s r e s is te n t ia érezh e tő . Id e g re n d ­sze r ép, v ize le t n em ta r ta lm a z k ó ro s a lk a tré sz e k e t. A b e te g g e l e lh o zo tt, a szék k e l ü rü l t , b e sz á ra d t, zöld es­sz ü rk é s k ö te g v ízb en v a ló á z ta tá s u tá n a k ö v e tk ező v isz o ny o k a t m u ta t ja : A 70 cm h o sszú , zö ld esszü rk e , sz a k a dé k o ny , vé k o ny fa lú , lu m e n n e l b író ké p le t e lh a l t v ék o ny bé ln e k fe le l m eg , m e ly n e k e g y ik ré sz é n m ég3—4 cm szé les, s á rg á s sz ín ű , n e k ro t ik u s , e gy e n lő t le n

szé lű m e se n te r iu m ta p a d , m íg leg n a gy o b b ré sz é n a m e s e n te r iu m n a k csa k n é h á ny m i l l im é te r szé les m a ra d ­v á ny a ta lá lh a tó . 5 c m -n y ire az e g y ik vé g é tő l a b é l fa l ­b a n ü lő , m o gy o ró n a g y s á g ú , s á r g á s á n á t tü n ő , p u h a ta p in ta tú te r im e n a g y o b b o d á s fo g la l h e ly e t, m e ly n ek h á ro m ö tö d ré sz e a h é liu m én fe lé , k é tö tö d ré sz e p e d ig a n ­n a k k ü lső fe lsz ín e fe lé e lő d o m b o ro d ik . A tu m o r m etsz- la p já n s á r g a sz ín ű , s z ö v e tta n i le le te : m a g fe s té s t nem m u ta tó , e lh a l t z s írsz ö v e t (Orsós p ro f .) . E d a g a n a t te h á t l ip o m á n a k fe le l m eg.

A b e teg je l lem ző k ó re lő z m ény e in v a g in a t ió s i le u s ra e n g e d e tt k ö v e tk e z te tn i, és az e l tá v o z o tt b é lk ac s a d ia g n o s is t b iz to ssá te tte . A z in v a g in a tu m e lh a lt , de- m a rk á ló d o tt és k i lö k ő d ö tt, az o da- és e lv eze tő b é lkac s ö ssz e ta p a d t és e z á l ta l a b é lc s a to rn a fo ly to n o s s á g a ú j ­bó l h e ly re á l l t . A te rmé sz e t f e la d a tá t e d d ig b á m u la to s m ó d o n vég ez te , d e a m e g o ld á s h iá ny o s v o lt. A b e teg ro ssz á l la p o ta , h a s á n a k é rz é k e ny sé g e és a lá z a r r a en ­g e d te k k ö v e tk e z te tn i, h o gy a bé l ö ssz e ta p a d á sa a de- m a rk á c ió h e ly é n n em tö k é le te s és i t t p e r i to n i t is in d u l t m eg.

E z é r t a z o n n a l i m ű té t re h a tá ro z tu k e l m a g u n k a t, a z za l a szá n d ék k a l, h o gy a b e teg ro ssz á l la p o ta m ia t t a leg k iseb b b e a v a tk o z á s ra szo r ítk o z u n k , az o da- és e l­vezető b é lk ac s ö s s z e ta p a d á s á t e gy né h á ny s e r o s a v a r r a t - ta l p ó to l ju k és így a v íz m e n te s k a n a l is a t ió t ú jb ó l h e ly re á l l í t ju k . E te r v a z o n b an , sa jn o s , n em v o lt k e re sz tü lv ih e tő , a h o g y a m ű té tn é l k i tű n t .

A e th e rn a rk o s is b a n a lsó , középső m é d iá n la p a ro - to m iá t v ég zü n k . A p e r ito n e u m m e g ny i tá s a u tá n eg y tá g u l t bé lk a c s to lu l elő és m e l le t te z a v a ro s sa v ó ü rü l . A p u f fa d t, b e lö v e lt b e lek e t fe lfe lé to lv a , a d o u g lasb a n lévő , k ö rü lb e lü l e gy fé l l i te r ny i z a v a ro s , de n em bű zös e x s u d a tu m o t k i tö rö l jü k . A k ism ed en c e sz e rv e it b o r í tó h a s h á r ty a e rő sen b e lö v e lt. M o st a b e lek e t a m ed en céb e v isszah e ly e zv e , a tá g u l t bé lk a c so t fe lfe lé k ö v e t jü k és az azo n la z á n ta p a d ó , v é rb ő csep lesz to m p a le v á la s z tá sa u tá n e gy a b e lek k ö z ö tt ta lá l t , 15 cm ho sszú , élő a s c a r is t e l tá v o l í tu n k . A tá g u l t b é lk ac s a z e lső á gy é k c s ig o ly a m a g a s s á g á b a n , k ö z v e tle n ü l a g e r in c o sz lo p e lő tt fekvő te r im e n a g y o b b o d á s b a n tű n ik el, m e ly b e fe lü l rő l , b a lró l s z in té n tá g u l t és tú l te n g e t t f a lú v é k o ny bé lk a c s vezet, az e lő b b iv e l h egy e sszö g b en ta lá lk o z v a . A h a s ü r e g g o n ­dos iz o lá lá sa u tá n a ké t b é lk a c so t az ö sszen ö v ésb ő l ó v a ­to s a n k i f e j t jü k és a k ö v e tk ező v isz o ny o k a t ta lá l ju k : K ö z v e t le n ü l a g e r in c o sz lo p e lő t t eg y g y e rm e k ö k ö ln y i, h íg , bű zös g e n y e t ta r ta lm a z ó tá ly o g fo g la l h e ly e t, m e ly ­nek f a la i t ré szb en a m e se n te r iu m , ré szb en a la z á n ö ssz e ta p a d t v ék o ny b e le k képez ik . A k ö rü lb e lü l 5 cm á t ­m é rő jű , v a s ta g , o ed em ás fa lú e lvezető b é lk ac s fo ly to ­n o s s á g a i t t o ly m ódon sz a k a d m eg , h o g y a n n a k n y e lv ­a la k ú , ro n g y o s , lep edék es szé lű leb eny e a bé lk a c sb a n in v a g in á lv a fek sz ik . I t t fo g la l h e ly e t a m e s e n te r iu m ­n a k szab ad , s z a b á ly ta la n szé lle l végző dő , m e g v a s ta g o ­d o tt, leped ék es, s z i lv a n a gy s á g ú ké p le te t a lk o tó része is, m e ly az o d av eze tő , h a r á n t i r á n y ú , lep edék es szé lle l v é g ­ző dő b é lk a c so t o ly m ó d o n rö g z í t i a z e lv ezető bé lk acsh o z , h o gy az ré szb en az e lv ezető bél k ac sb a , ré szb en p e d ig a tá ly o g ü re g b e sz á ja d z ik . A ké t b é lk acs ö s s z e ta p a d á s a o ly la z a v o lt, h o g y az a le g n a g y o b b ó v a to s s á g d a c á ra k i­em e lé sk o r rö g tö n s z é tv á l t és h íg b é ls á r ü rü l t . A k é t b é lk a c so t p u h a b é lfo g ó k k a l e lz á r ju k és egy . az e lvezető bé lk acs m e s e n te r iu m á n a k ö ssz e ta p a d á sa á l ta l k e le tk e ­z e tt m o gy o ró n y i tá ly o g i i r e g e t m e g n y i tu n k . M ost a z e l­vezető bé lk ac s ny e lv a la k ú le b e n yé t és 3 cm h o sszú d a ­r a b já t az azo n ta p a d ó m e se n te r iu m lek ö tése és á tv á gá s a u tá n re s e k á l ju k , és a k é t b é lk a c so t k é tso ro s v a r r a tt a l v a k o n e lz á r ju k , m a jd k ö z ö ttü k is o p e r is ta l t ik u s s id e to s id e a n a s to m o s is t k ész ítü n k . A z e lv ezető b é lk ac s f ala ig e n sza k ad ék o ny . A h a s ü re g b e 80 cm 3 c a m p h ö r -a e th e r t ö n tü n k . A csep lesz t az a n a s to m o s is ra re á b o r í tv a és a tá ly o g ü re g b e g a z e c s ík o k a t és g u m m id ra in t h e ly ez v e és a seb a lsó h a r m a d á n k e re sz tü l k iv eze tv e , a h a s f a la t ré te g e se n ö s s z e v a r r ju k . A z e l tá v o l í to t t b é ld a ra b jeju - n u m n a k b izo ny u lt.

A b e teg á l la p o ta a m ű té t v é g é n a g g a sz tó v o lt. P u ls u s a 150 k ö rü l , ig e n k ics i. E gy fél l i te r sző lő cu k o r- in fu s io és co ffe in -, a d ig a n - in je c t io u tá n á l la p o ta n é m i­leg ja v u l t . A z é js z a k a fo ly a m á n még c h in in - in je c t ió t és k é tsz e r 5 cm 3 e a m p h o r -o la ja t k ap . A k ö v e tk ező h á­ro m n a p o n k ö zé rze te n é m ile g ja v u l , h ő m é rsé k e 374 és

1036 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

38'4 C ° k ö zö tt in g a d o z ik , pu lsusa. ja v u l , 120-ra szá ll le. Az ö tö d ik n a p o n a d ra in h e ly é n b ő v en ü r ü l h íg v é k o ny ­bé l ta r ta lo m .

A b é ls á rs ip o ly k e le tk ezése n em é r t egészen v á r a t ­la n u l, m e r t az e lv ezető b é lk ac s fa lá n a k sza k ad ék o ny - s á g a m ia t t azza l a leh e tő sé g g e l szá m o ln i k e l le t t , h o gy a bé lv a r r a t e se tle g e gy -k é t h e ly e n á tv á g . D e ahhoz , h o g y a v a r r a to t ép b é len v égezzük , az e lv ezető b é lk acs m ég le g a lá b b 20 cm h o sszú d a r a b já n a k re s e c t ió ja v á lt v o ln a szü k ség essé , m ire a fe ny eg e tő v eszé ly d a c á ra a b e teg ro ssz á l la p o ta m ia t t nem tu d ta m m a g a m a t e l­h a tá ro z n i , fé lv e a t tó l , h o gy a b e te g az a s z ta lo n m a ra d .

A b é lsá rs ip o ly b ó l ö t n a p o n k e re sz tü l bő vék o ny - b é l ta r ta lo m ü rü l és a b e teg n e k n a p o n ta tö b b szö r h íg széke v an . S z o m jú sá g ró l p an a sz k o d ik , h ő m é rsé k e m ég m in d ig 37 és 38 C° k ö z ö tt in g a d o z ik . P e r os p épes tá p lá ­lék o t k ap , p e r a n u m K a tz e n s te in t ó p iu m m a l. N a p o n ta f 'ü rö sz tik és tö b b sz ö r k ö té s t c se ré lü n k . A 11. n a p tó l fo g v a lá z ta la n , re n d e s széke v a n és a b é ls á rs ip o ly a 13. n a p o n zá ró d ik . Á l la p o ta m o s t ro h a m o sa n ja v u l , az e le in te bő v á la dé k h a m a r csökken , a b e te g fe lk e l, s ú ly ­b a n g y a ra p s z ik és je le n le g , h a t h é t te l a m ű té t u tá n , csak í i l lé rn y i s a r ja d z ó sebe v an .

A z e se te t a zé r t t a r to t ta m k ö z lés re m é ltó n a k , m i­v e l e gy ré sz t l ip o m a á l ta l o k o zo tt in v a g in a t ió s i le u s a r á ny la g ig e n r i t k a m eg b e teg edés, m á s ré s z t p e d ig az i le u s n a k az in v a g in a tu m k i lö k ő d ése á l ta l tö r té n ő m eg ­o ld á s a sz in té n n em m in d e n n a p i je len ség .

A g y o m o rbé lc sa to rn a l ip o m á i a r á ny la g r i t k á n k e rü l te k k l in ik a i m eg f ig y e lésre . Hiller 1899-ben az i r o ­d a lo m b ó l 21 e se te t á l l í to t t össze, m íg Ehrlich 1911-ben 52 e se trő l szá m o l be. A l ip o m a h á ro m s z o r a gy o m o r­b an , h a ts z o r a d u o d e n u m b a n , h a ts z o r a je ju n u m b a n , k i le n c sz e r az i le u m b a n és h u sz o n n é gy sz e r a v a s ta g bé l ­ben ü l t , n é gy sz e r a l ip o m a k i in d u lá s i h e ly e n in c s m e g ­em lítv e .

M e g k ü lö n b ö z te th e tü n k k ü lső és be lső l ip o m á k a t. A z e lő b b iek a su b se ro sá b ó l in d u ln a k k i, a v é k o ny bé l­n é l a m e se n te r iu m ta p a d á s i h e ly é rő l, a v a s ta g b é ln é l egy a p p e n d ix ep ip lo icáb ó l, re n d e se n n yé le n csü n g ő d a g a n a to k , m e ly ek a n yé l le sz a k a d á sa á l ta l a h a s ü re g ­b en fek v ő id e g e n te s te k k é v á lh a tn a k . A be lső k a sub - m u co sáb ó l in d u ln a k k i és le g in k á b b a bé l lu m e n e fe lé n ő n ek , v a gy szé les a la p o n ü ln ek , m in t a m i b e te g ü n k ­né l, v a gy tö b bé-k ev ésb b ó ny e lese k és p o ly p u ssz e rű k ép ző d m ény ek . L eg tö b b sz ö r csak e gy l ip o m á t ta lá l ta k , de tö b b e ssz á m b a n is e lő fo rd u ln a k . í g y Schneller 120 cm h o sszú bé ld a ra b b a n k ö rü lb e lü l 90 su b m u c o su s l ip o m á t ta lá l t , Hemptenberg p e d ig e gy 21 év es le á ny b o n c o lá sá n á l az egész co lon d escen d en sen , f le x u ra s ig - rn o id eá n és a re c tu m egy ré szén sz á m ta la n su b m u c o ­su s és s u b se ro su s l ip o m á t ész le lt. N a gy sá g u k m o g y o - ró n y i -a lm á n y i , de eg y 6% k g n ehéz su b se ro su s l ip o m á t is ta lá l ta k .

A b e teg e k é le tk o rá t i l le tő le g Hiller és Ehrlich e gy b e h a n g z ó a n m e g á l la p í t já k , h o g y bé l l ip o m á k le g ­g y a k ra b b a n a 30. és 50. é le té v k ö z ö tt fo rd u ln a k elő és e d d ig csak fe ln ő t te k n é l k e rü l te k m e g f igy e lé sre (23 és 83 év k ö zö tt) . A m i e se tü n k te h á t tu d to m m a l az első,

a h o l e gy bé l l ip o m a gy e rm e k né l k l in ik a i tü n e te k e t okozo tt.

A k ü lső l ip o m á k a r á ny la g r i t k á n v ez e tn ek k o m o ­ly a b b m eg b e te g edésh e z és e z é rt le g tö b b sz ö r b o n c o lá s ­n á l v a gy m á s okbó l tö r té n t la p a ro to m iá k n á l ta lá l tá k .

A belső l ip o m á k e lh e ly e ző désü k és n a gy s á g u k s z e r in t k ü lö n b ö ző tü n e te k e t o k o z h a tn a k . A vé k o ny bé l­ben m á r d ió n a gy s á g ú l ip o m á k sú ly o s p a ssa g e z a v a rh o z v eze tn ek , m íg az a v a s ta g bé lb e n re n d e se n csak n a ra n c s - , ö k ö ln a gy sá g ú d a g a n a ta k n á i k ö v e tk ez ik be. I t t a ny e le s l ip o m á k , n y e lü k e lsz a k a d á sa k ö v e tk e z té ­ben , a sz é k le té tte l tá v o z h a tn a k . Hiller h a t i ly e n e se trő l szám o l be. A re c tu m l ip o m á i, m in t n y e le s p o ly p u so k , az

a n u s b ó l k i ló g h a tn a k , ú g y h o g y e l tá v o l í tá s u k k ö n n y e n

s ik e rü l . A belső l ip o m á k a fe d ő n y á lk a h á r ty a k ifeké ly e - sedése k ö v e tk e z té b e n b é lv é rzésh ez is v ez e th e tn ek .

A be lső b é ll ip o m ák , ú gy m in t m á s bé ld a g a n a to k , e lő sz e re te tte l b é l in v a g in a t ió t oko zn ak . E z Hiller 21 ese­té b e n k i le n c sz e r k ö v e tk e z e tt be és Ehrlich 33 k l in ik a i- la g m e g f igy e lt ese tb en 17-szer in v a g in a t ió t ta lá l t , még p e d ig h á ro m sz o r a je ju n u m b a n , n é gy sz e r az i le u m b a n , k é tsz e r a re g io i leo co licáb a n , h é tsz e r a c o lo n b an és re c tu m b a n , egy sz e r az in v a g in a t io h e ly e n in c s m e g ­em lítv e . Derocque 1924-bő l sz á rm a z ó s ta t i s z t ik á já b a n 42 v a s ta g bé l- és 49 v é k o ny bé ll ip o m a sze rep e l, 19, i l le ­tő le g 29 in v a g in a t ió v a l . A v é k o ny bé ll ip o m á k n á l te h á t az in v a g in a t io az ese tek 61% -ában k ö v e tk e z e tt be. A l i ­p o m a re n d e se n az in v a g in á i t bél c sú c sá n ü l, m in ek m a gy a r á z a tá t a b b a n k e re sh e t jü k , h o g y az, m in t id e g e n ­te s t , fo k o z o tt p e r is ta l t i k á t v á l t k i, m e ly a l ip o m át a ta p a d á s i h e lyé v e l e gy ü t t a bé llu m en b en e lő re h a j t j a . Nothnagel v é le m é ny e sz e r in t e d a g a n a to k re n d e se n t ú l ­sá g o sa n k ic s in y e k , h o g y m e c h a n ic e az in v a g in a t io k e le tk ezéséh ez v eze th essen ek . S z e r in te a b é l fa l a tu m o r k ö rü l g ö rc sö se n ö sszeh ú zó d ik és így fix p o n to t képez, m e ly b ő l az in v a g in a t io k i in d u l. A z in v a g in a t io o k a a mi b e te g ü n k né l is k é tsé g te le n ü l a t a lá l t m o gy o ró n y i l i ­p o m a v o lt, b á r i t t az a s c a r is o k n a k is le h e tn e sze rep e t ju t ta tn i .

A tü n e te k az in v a g in a t io h e ly e és n a gy s á g a sze­r i n t v á l to z n a k és m íg a v a s ta g b é l l ip o m á k á l ta l o k o zo tt in v a g in a t ió k n á l n é h a c h ro n ik u sa b b i le u s fo rm á já b a n je le n tk e z n e k , a v ék o ny bé lb e n a le g a c u ta b b m ó d o n kez­d ő d n ek és csa k Lambrethsen ese té b en v o l ta k c h ro n i ­k u sa b b je l le g ű e k . E b b ő l m a gy a rá z h a tó a vék o ny bé l- in v a g in a t ió k ro ssz a b b p ro g n o s is a is. Ehrlich s ta t i s z ­t i k á já b a n 13 in v a g in a t io m ia t t v é g z e tt m ű té t szerepe l, b é t gy ó g y u lá s s a l . E zek k ö zü l a vé k o ny bé l in v a g in a t io m ia t t o p e rá l t b e teg e k egy k iv é te lé v e l m in d e lp u s z tu l­ta k . A h a lá l o k a re n d e se n p e r i to n i t is v o lt , m íg Lambrethsen b e teg e sz ív gy e n g e sé g b e n m e g h a lt . I le u m - l ip o m a á l ta l o k o zo tt in v a g in a t io i leo co l ica m ia t t az e lső s ik e re s re s e c t ió t Hahn v ég e z te 1900-ban. A z in - v a g in á i t v ék o ny bé l h o ssza Hiller ese téb en 50 cm v o lt, Studsgaard b e teg é n é l p e d ig 128 cm . A b e m u ta to t t e se t­hez le g in k á b b Ninaus ese te h a s o n l í t . B e teg é n é l a 26. n a p o n a sz é k le té tte l egy 120 cm h o sszú i le u m d a ra b tá v o z o tt , m e ly n ek e g y ik vég é n ta l lé rn a gy s á g ú su b ­m u co su s l ip o m a ü lt. B e teg e m ű té t n é lk ü l m e g gy ó g y u lt . E z t a m i e se tü n k né l ta lá n az a s c a r is is m e g n e h e z íte tte , m e ly k é tsé g te le n ü l a k é t b é lk ac s ö ssz e ta p a d á s i h e ly én k e re s z tü l a sz a b a d h a s ü re g b e ju to t t .

A b e teg n ek az in v a g in a tu m s p o n ta n k i lö k ő d ése á l ta l bekö v e tk ező gy ó g y u lá s a k ü lö n ö se n a c u t i le u s n á l ig e n r i t k a esemény , ú g y h o g y ezzel a le h e tő sé g g e l p r a k ­t ik u s a n n em s z á m íth a tu n k . E z é r t m in d e n in v a g in a t ió s i le u s n á l az a z o n n a l i m ű té t i b e a v a tk o z á s in d ik á l t . A m ű ­té t i e l já r á s a l ip o m á k á l ta l o k o zo tt in v a g in a t ió s ileu - so k n á l csa k a n ny ib a n k ü lö n b ö z ik m á s in v a g in a t ió n á l szü k sé g es b e a v a tk o z á s tó l , h o gy i t t re c id iv á k e lk e rü lé se c é ljá b ó l a tu m o r m in d ig k i i r ta n d ó . A m ű té t i e l j á r á ­s o k ra és a p ro g n o s is ra , m e ly a z o k n á l a z ese tek né l, a h o l a d e s in v a g in a t io n em s ik e rü l , m ég m o s t is e lég ro s sz ­n a k m o n d h a tó , e z é r t n em a k a ro k k i té rn i .

B e te g ü n k n é l a gy ó g y u lá s esé ly e i a n n y ib a n k e d ­vező ek v o lta k , h o g y i le u s a m á r m e g sz ű n t és egy igen rö v id bé ld a ra b re s e c t ió já v a l c é lt é r tü n k , m á s ré s z t a p ro g n o s is t az a r á ny la g h o sszú b e te g sé g és a fe n n á l ló p e r i to n i t is lé ny e g e se n ro s s z a b b í to t ta . D e a b b a n b íz tu n k , h o g y b e te g ü n k , a k i a 12 n a p ig t a r tó ig e n sú ly o s á l la ­p o t ta l m eg tu d o t t b irk ó z n i, lá tsz ó la g o s g y e n g e co n sti- tu t ió ja d a c á ra o ly a n jó r e s is te n t iá v a l re n d e lk ez ik , h o g y az a r á n y la g n a g y m ű té t i b e a v a tk o z á s t is k ib í r ja , és

eb b en a re m é ny b e n n em c sa ló d tu n k .

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1037

I ro d a lo m : Hiller: B ru n s B e i t rä g e . 1899. 24. k ö te t . — Langem ak: B ru n s B e i t rä g e , 1900, 28. kö t. — Ehrlich: B ru n s B e i t rä g e , 1911, 71. k ö t. — Andrée: B ru n s B e i­t rä g e , 1913, 85. k ö t. — Hohmeier: M ed. K l in ik , 1913, 23. sz. — Hemptenberg: A rb . a. d. Geb. d. p a th . A n a t. u. B a k t. 1914, 8. kö t., 2. fű z . — Lambrethsen: H o sp i ta l - s t id e n d e 1918, 42. sz. — Schneller: Z e n tra lb l. f. a l ig . P a th o l , u . p a th . A n a t, 1920, 30. kö t., 18. sz. — Ruben: A c ta C h iru rg , s c a n d in a v . 1921, 53. kö t., 4. füz . — Dcrocque: J o u rn . de C h iru rg . 1924, 24. kö t., 2. sz.

A S te fá n ia -gy e rm e k k ó rh á z z a l k a p c so la to s E g y e te m i G y e rm e k k l in ik a k ö z lemény e ( ig a z g a tó : B ó k a y J á n o s d r.

e g y e t, n y i lv . r . ta n á r ) .

A vér e lvá ltozása a vörheny le fo lyása alatt.*

Í r t á k : Tüdő s Endre d r. és K iss Pál d r.

F ib r in o g e n . S e ru m ö s s z fe h é r je . M a ra d é k n i t ro g e n .

N em e lé g í th e t i k i az o rv o s tu d o m á ny m ű v e lő i t t i s z tá n c s a k a b e te g sé g h e ly es m e g á l la p í tá s a és keze­lése, h a n e m m in d e n k o r fe le le te t ke ll a d n io k a b e te gsé g te n d e n t iá já n a k jó - v a gy ro s s z in d u la tú s á g a fe lő l is. A p ro g n o s is f e lá l l í tá s a t is z tá n a k l in ik a i s ta tu s ala p ­j á n c sa k a le g r i tk á b b e se te k b e n leh e tsé g es . E z é r t v á l t szü k ség essé kü lönböző la b o ra tó r iu m i m ó d sze rek k id o l­g o zása , v a la m in t a z é r t is, h o gy fe lv i lá g o s í tá s t n y e r ­jü n k azo k ró l az e lv á l to z á so k ró l, a m e ly e k a sze rv ez et­ben a b e teg sé g le fo ly á sa a la t t vé g b e m e n n ek . E z t a cé lt s z o lg á l já k a v é r és a lk a tré s z e i e lv á l to z á s a i t v iz sgá ló m ó d sze rek . A v é r a lk a t ré s z e i kö zü l a n i t r o g é n ta r ta lm ú a ny a g o k n ö v ek e dése v a gy fo g y á sa , i l le tő le g ezek (a lb u ­m in , g lo b u lin , f ib r in o g e n , m a ra dé k n i t ro g e n ) e gy m ásh o z v a ló v is z o n y á n a k e l té ré se ig e n jó in d ic a to rn a k m u ta t ­k o zo tt a fe n t i cé l é rd ek éb en . S zám o s k ö z lem ény fo g la l­k o z ik a vé r f e h é r je f ra c t ió in a k v á l to z á s a iv a l . V iz sg á l­tá k ezeket a leg k ü lö n b ö ző b b a c u t és c h ro n ik u s fe rtőző - b e teg sé g ek n é l. A szerző k e gy b e h a n g z ó a n ú g y n y i la t ­k o zn ak , h o g y m in d a z o n m eg b e te g edése k n é l, a h o l a sz e rv ez e tb en szö v e tsz é tesés m egy végbe, a v é r fe h é r jé i v a gy m e g sz a p o ro d n a k v a g y e l to ló d á s je le n tk e z ik az e g y m á sk ö z ö tt i v isz o n y b a n , n e v e z e te se n az a lb u m in ro v á s á ra , ré szb en a g lo b u lin , ré szb en a f ib r in o g e n ja v á r a . E ze n f ra c t ió k v ise lk ed éséb ő l igy e k e z te k pro- g n o s t ik a i k ö v e tk e z te té se k e t le v o n n i a b e te g sé g p ro - g re d iá ló v a gy in a c t iv v o l tá ra . L e g u tó b b Huzár, i l le tő ­le g Moro é s is k o lá ja igy e k e z e tt k im u ta tn i tu b e rc u lo s is - n á l a f ra c t ió k v á l to z á s á n a k p ro g n o s t ik a i je le n tő sé g é t.

T ö b b fé le e l já r á s is v a n , a m e ly e k se g ítsé g é v e l k e re s té k a fe le le te t a fe n t i k é rd é se k re a v izsg á ló k. I l y e n e k a Frisch-Starlinger-, Darányi-, Mátéfi-, Sachs- Oettingen, Gerlóczy-re a c t ió k . A né lk ü l, h o gy ezek k r i t i ­k á já b a a k a rn á n k b o csá tk o z n i, az t k ív á n ju k csa k m e g ­je g y e z n i, h o g y a Gerlóczy-f éle e l já rá s s a l a ű b r in o g e n - s z a p o ru la tn a k n em csa k m in ő leg es, h a n e m m e n ny i le g e s v o l tá ra is b iz to sa b b a n v o n h a tu n k k ö v e tk e z te té s t, m in t a tö b b i h aso n c é lú e l já rá s s a l s é p p e n ez okbó l v iz s gá l­tu k a Gerlóczy- r e a c t ió v a t a v ö rh e ny le fo ly á sa a l a t t f e l ­lépő f ib r in o g e n e lto ló d á s t. C é lu n k v o l t m a g á n az ez- i r á ny ú e lv á lto z á s v iz s g á la tá n k ív ü l az is, h o g y leh e t-e a vé rp la s m a v á lto z á sá b ó l k ö v e tk e z te té s t le v o n n i a v ö r ­h e ny p ro g n o s is á ra s h o g y az e se tle g e se n fe llép ő com- p l ic a t ió k a t m eg e lő z ik -e b izo ny o s je l le g z e te s vé rp la sm a - e lv á lto zá so k . U gy a n c s a k ezen szem p o n tb ó l vé g e z tü k a v é rs e ru m ö s s z fe h é r je ta r ta lm á n a k v iz s g á la tá t s h a tá ­ro z tu k m eg a v é rp la s m a m a ra d é k n i t r o g e n ta r ta lm á t is .

T u d ju k jó l az e d d ig i e re d m é ny e k b ő l, h o g y m in ­den g y u lla d á so s , g en y edéses fo ly a m a t f ib r in o g en sz ap o -

* A M a g y a r G y e rm ek o rv o so k T á rs a s á g á n a k I I . n a gy g y ű lé sé n 1926 m á ju s 11-én ta r to t t e lő ad á s.

r u la t t a l j á r . A v ö rh e ny c o m p lic a t ió i ép p en i ly e n fo ly a ­m a to k ( ly m p h a d e n it is , n e c ro s is , o t i t is , p o ly a r th r i ti s , n e p h r i t is s tb .). M in d ezen e se te k b e n te rmé sz e te se n a f ib r in o g en m e g sz a p o ro d á sá t v á r tu k . A z a lá b b ia k b a n rö v id e n ö ssz e fo g la lv a k ö z ö ljü k a ny e r t e re d mé ny e k e t.

A f ib r in o g e n v á l to z á s á n a k v iz s g á la tá t 38 v ö rh e n y - b e te g ü n k né l v é g e z tü k , s z ig o rú a n t a r t v a m a g u n k a t a re a c t io v ég z ések o r a Gerlóczy á l ta l e lő í r t m e th o d ik á - hoz. A z e lső v iz s g á la to t re n d s z e r in t a m eg b e te g ed és 2—3. n a p já n v ég e z tü k , m e r t e k k o r k e rü l te k b e teg e in k ész le lésü n k a lá s a v iz s g á la to k a t a b e te g sé g ta r ta ma a la t t h e te n k in t ism é te l tü k m eg . A 38 e se t közü l egy k i ­v é te lé v e l, m e ly b e n a Gerlóczy- re a c tio a m eg b e te g edés m áso d ik n a p já tó l k ezdve n e g a t iv v o lt , az első v iz sgá ­la t a lk a lm á v a l m in d en ese tb e n sz a p o ro d o tt f ib r in o g en - m e n ny isé g e t ta lá l tu n k s e n n e k m eg fe le lő én a s o ro z a t­n a k le g a lá b b a n é gy első , de az ese te k tú ln y o m ó száza ­l é k á b a n m in d a h a t csö v éb en p o s i t iv k ic sa p ó d á s t, p e ly h e se dé s t lá t tu n k . A to v á b b i v iz sg á la to k fo ly a m á n m e g á l la p í th a t tu k a z u tá n az t, h o g y a Gerlóczy-rea c tio p o s i t iv i tá s a a co m p lic a t io né lk ü l le fo ly ó e se te k b en né h á ny n a p m ú lv a az a c u t tü n e te k e lm ú lá s á v a l m in d ­in k á b b csö k k e n t s fo k o z a to san csak 4, 3, m a jd 2 csőb en v o lt p e ly h e s csa p adék . A z t, h o gy eg y cső sem a d o tt v o ln a p o s i t iv re a c t ió t , n em lá t tu k . I l y e n e k v o l ta k a c o m p lic a t io né lk ü l le fo ly t ese te k . A k ö v e tk ez ő k b en szó ln i k ív á n u n k azon e s e te in k rő l , a m e ly e k né l a v ö r ­h e ny le fo ly á sa a la t t v a la m i ly e n c o m p lic a t io lé p e t t fe l, a k á r m a g á n a k a v ö rh e ny n e k k ö v e tk ez téb en , a k á r m á s küliső k ö rü lm é ny e k fo ly tá n . B e te g e in k kö zü l k e ttő o ly sú ly o s á l la p o tb a n k e rü l t fe lvé te lre , h o gy n á lu k a n t i - to x in ta r ta lm ú s e ru m o t k e l le t t a lk a lm a z n u n k . A z e g y ik e s e tü n k :

S o rsz á m : 7. B. F. 10 éves. O k tó b e r 31-én 150 cm 3 M o ser-P a l ta u f - s e ru m o t k a p o t t . N o v em b er 2 -án a Ger- ló czy -rea c tio 6 cső b en p o s i t iv , de m á r n o v e m b e r 11-én csa k 2 cső p o s i t iv s a b e teg sé g c o m p lic a t io n é lk ü l fo ly - v á d le, k ib o c sá tá sk o r a Gerlóczy- re a c tio te l je se n n e g a ­t i v v o l t .

M áso d ik e s e tü n k .S o rsz á m : 37. L. S. 1926 fe b ru á r 24-én 10 cm 3 P a rk e -

D a v is -se ru m o t k a p o t t in t ra m u s c u la r is a n . F e b r u á r 24-én a Gerlóczy-reac tio 6 cső ben p o s i t iv . M á rc iu s 5-én 3 cső ­ben , m á rc iu s 26-án 5 cső p o s i t iv , de ez t m eg e lő ző leg m a g a s láz k ísé re té b e n ly m p h a d e n i t is k ezd ő d ik a n y a ­kon , am e ly b ő l késő b b ab scessu s re t r o p h a ry n g e a l is fe j ­lő d ik k i.

E z e n ké t ese t az t is m u ta t ja , h o gy a f ih r in o g en - m e g sz a p o ro d á s még p a r e n te ra l i s ú to n a sze rv ez e tb e ju to t t id e g e n fe h é r je b e v ite l u tá n sem m a ra d h o sszabb id e ig k im u ta th a tó a v é rb e n . D e a z t is ta p a s z ta lh a t tu k , h o gy a sze rv eze tb e p a re n te ra l is a n , se ru m a la k já b a n

b e v i t t fe hé r je m ég is b e fo ly á ssa l v a n a f ib r in o g e n m eny - n y isé g é re . U gy a n is a v ö rh e n y o sz tá ly o n k iseb b d ip h ­th e r ia e p idé m ia lé p e t t fe l. V iz sg á lt ese te in k kö zü l 7 b e te g e d e tt m eg d ip h th e r ia n a r iu m b a n s 11 k a p o t t se ru - m o t (7 gy ó g y - és 4 p e d ig v é d o l tá s t) . E zen gy e rm e k e k né l k iv é te l n é lk ü l az t ta lá l tu k , h o gy a p o s i t iv i tá s b a n m á r csö k k en ő re a c t io ú j r a e rő se b b e n p o s i t iv le t t . Ké t cső

h e ly e t t 3—4 v a g y 5 cső b en le t t p e ly h esedés, v a gy p e d ig a v ö rh e n y k ezd e tén lev ő k n é l a re n d e sn é l h o sszab b id ő n á t m a r a d t 3 v a gy 4 eső ben p o s i t iv a Gerlóczy-re a c tio . A d ip h th e r ia g y ó g y u lá s á v a l a Gerlóczy- re a c tio p o s i­t i v i t á s a fo k o z a to sa n csö k k e n t. E g y e se tb e n a m á r n eg a ­t i v Gerlóczy 4 cső b en le t t ú j r a p o s i t iv , a m in e k o k á t az u g y a n a k k o r fe l lé p e tt m e n s tru a t ió b a n k e l l k e re sn ü n k . Egyi m á sk ü lö n b e n c o m p lic a t io m e n te s e se tb e n a re a c t io 4, ső t 5 cső b en is á l la n d ó a n p o s i t iv m a ra d t . E z e n be te ­g ü n k né l a szem go lyó fe le t t i sé rü lé s k ö v e tk e z té b e n c o m m u n ic a t io j ö t t lé t re s á l lo t t fe n n az a r té r i a c aro t is in te r n a és a s in u s c a v e rn o s u s k ö zö tt. H o gy e n n e k a k ö rü lm é ny n e k m i ly e n b e fo ly á sa le h e te t t a Gerlóczy-

T

1038 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

re a c t ió ra , v a gy h o g y az á l la n d ó a n fe n n á l ló p o s it iv itá is v a la m i m ás fo ly a m a t á l ta l v o l t fe lté te le zh e tő , e ld ö n ­te n i n e m tu d ju k . K é t ese tb e n v a r ic e l la fe l lé p te b e fo ly á ­s o l ta a d ip h th e r iá h o z h a so n ló a n a re a c t ió t , de h o g y a re a c t ió n a k p o s i t iv i tá s a a v a r ic e l lá t m eg e lő z te v o lna , ú g y h o g y a n n a k b e á l l tá b ó l v a la m e ly e s c o m p l ic a t ió ra le h e te t t v o ln a g o n d o ln i, ké t e se t k a p c sá n n em á l l í th a t ­ju k . N y o lc ese tb e n ly m p h a d e n i t is se i , i l le tő le g ebbő l ké t ízb en e th m o id i t is s e l ta lá lk o z tu n k . A k é t u tó b b i esetb e n a re a c t io m in d a 6 cső b en p o s i t iv v o l t s c s u p á n a gy u l ­lad áso s fo ly a m a t m e g sz ű n te u tá n le t t eg y cső b en p o si­t iv , E g y b e te g ü n k né l:

S o rszá m : 34. K. I. F e b r u á r 4-én 4 cső b en k a p tu n k p o s i t iv re a c t ió t . F e b r u á r 8-án p o ly a r th r i t i s lé p e t t fe l, f e b ru á r 10-én 6 cső p o s it iv , f e b ru á r 26-án n e p h r i t is h a e m o r rh a g ic a. M á rc iu s 1-én 3 cső p o s it iv , m á rc iu s4-én 4 eső , m á rc iu s 6-án e th m o id i t is , m á rc iu s 9-én 6 cső p o s i t iv . A tü n e te k ja v u l tá v a l m á rc iu s 17-én 2 cső , m á r ­c iu s 26-án 1 cső p o s it iv . E k k o r m á r csak k ev és fe h ér je v a n a v ize le tb e n , k ó ro s a la k e le m e k n é lk ü l.

A l y m p h a d e n i t is co ll i e se te in k b e n a lá z a t m eg ­e lő ző leg e m e lk e d e tt a Gerlóczy p o s i t iv i tá s a ; m íg h a a v ö rh e n y k ezd e tén lé p e t t fe l ly m p h a d e n i t is , a p o s it iv i- tá s csö k k enése n e m k ö v e tk e z e tt be, m in t m ás n o rm á l is le fo ly á sú ese tb e n .

M in d ezek a la p já n m e g á l la p í th a t ju k az t, h o g y a Gerlóczy-reactió\a 1 k im u ta th a tó f ib r in o g e n sz a p o ru la t e lég é rz é k e ny e n m u ta t ja a v ö rh e n y jó - v a g y ro ssz ­in d u la tú te n d e n t iá já t , v a la m in t é rz é k e ny k ísé rő je a b e te g sé g le fo ly á sa a la t t a sze rv ez e tb en b e á l lo t t v á l to ­zá so k n a k ; a z o n b a n csak fe n n ta r tá s s a l és k e llő ó v a to s ­sá g g a l ny i la tk o z h a tu n k a re a c t io a b s o lu t p ro g n o s t ik a i je le n tő sé g é rő l. U gy a n e r re a c o n c lu s ió ra ju t Steiner Béla, a k i in té z e tü n k b e n n e p h e lo m e te r re l h a tá r o z ta m eg

a v ö rh e ny b e te g e k vé ré n e k f ib r in o g e n ta r ta lm á t .

A se ru m ö s s z fe h é r je ta r ta lm á t 21 ese tb en , u gy a n ­csak h e te n k in t v iz s g á l tu k a b e teg sé g le fo ly á sa a la t t . E z t a v iz s g á la to t a Pulfrich-féle refractometerrel v é ­g ez tü k . M ie lő tt a b e te g e k n é l t a lá l t re f ra c to m e tr iá s é r té k e k e t p ro g n o s t ik a i la g fe lh a s z n á l tu k v o ln a , v iz sg á ­

la t tá r gy á v á te t tü k a n o rm á l is , egészség es gy e rm e k e k s e ru m á t. A z ö ssz fe hé r je ta r ta lo m fe ln ő t te k n é l Reiss sze­r i n t 7—9% k ö zö tt m ozog, m íg cse csem ő k n é l 6% k ö rü l. A v iz s g á l t v ö rh eny ib e teg g y e rm e k e k k o ra 4—14 év k ö zö tt v o l t , te h á t jó v a l tú l a csecsem ő k o ro n , de mé g n em é r te el a fe ln ő t tk o r t . A v iz s g á l t eg észség es gy e r­m e k e k e t s z in té n i ly e n k o rú g y e rm e k e k kö zü l v á la s z to t ­

tu k k i. A z ezek né l t a lá l t é r té k 7-63—8-56% k ö z ö tt in g a ­do zo tt. V ö rh e ny b e te g e in k né l a k o r ra v o n a tk o z ó la g sem m ifé le sz a b á ly sz e rű sé g e t n e m tu d tu n k m e g á l la p í­ta n i . A c o m p lic a t io n é lk ü l i e se te in k n é l a v ö rh e ny kez­d e tén a k ö v e tk ező é r té k e k e t ta lá l tu k :

S o ro z a tsz á m : 19. K . Zs. 5 é v e s...........7-85%„ 20. E . T . 4 V2 év es . . . . 8-49%

„ 37. L . S. 4Vi é v e s............6-34%„ 30. K . I . 11 é v e s............7-63%„ 34. K . I . 11 é v e s............8-19%

A v iz s g á la to k fo ly a m á n lá t tu k to v á b b á , h o g y a

b e te g sé g első h e téb e n a se ru m re f r a c t io é r té k e a le g ­tö b b e se tb e n csö k k e n s c sa k a m á so d ik h é te n em e lk e ­d ik , a m e ly em e lk edés n e m c sa k a k ezd e ti é r té k e t h a la d ja jó v a l m eg , h a n e m n é h a tú l lé p i m é g a fe ln ő t te k n é l t a lá l t é r té k e t is . K é t co m p lic a t io n é lk ü l le fo ly t ese tb en — so ro z a tsz á m 35. 0. M . és 39. W . Gy. — a k ezd e ti 791%, i l le tő le g 7-85% é r té k rő l fo k o z a to san e m e lk e d e tt a se ru m re f ra c t io é r té k e P-65%-ra, i l le tő le g 9-44%-ra . A k é t e th m o id i t is é s ly m p h a d e n i t is c o l l iv a l s ú ly o s b íto t t n e p h ­r i t i s h a e m o r rh a g ic a e se té b e n a re f ra c t io é r té k a oom- p l ic a t io fe l lé p te u tá n 9% -on fe lü l e m e lk e d e tt.

A m íg te h á t a v ö rh e ny k ez d e ti s z a k á b a n ig e n k i ­fe je z e tt f ib r in o g e n s z a p o ru la t v a n , m ely a b e te g sé g le ­z a j lá s á v a l p á rh u z a m o s a n csö k k en , a d d ig a re f ra c t ió s é r té k a b e te g sé g k i tö ré s e k o r a n o rm á l is n á l m a g a s a b b­n a k n em m o n d h a tó s az a v ö rh e ny g y ó g y u lá s á n a k e lő re h a la d tá v a l fo k o z a to san em e lk e d ik , m e ly em e lk e ­dés n é m e ly e se tb e n a fe ln ő t te k né l ta lá l t é r té k e t is tú l ­h a la d ja . T e h á t a b e te g sé g k ezd e tén az e lto ló d ás a fib r i ­n o g e n j a v á r a tö r té n ik , m íg a v ö rh e ny le z a j lá s a fo ly a ­m á n ez az e lto ló d ás m in te g y m e g fo rd u l s az a lb u m in - g lo b u l in ö sszeg fe lé to ló d ik . V a n a z o n b an egy s tá d iu m , m e ly a v ö rh e n y le fo ly á sá b a n a m áso d ik hé tn e k fe le l m eg , a m ik o r a f ib r in o g e n sz a p o ru la t m á r k i fe je z e tt c sö k k e n é s t m u ta t s u gy a n a k k o r a se ru m ö ssz fehérje - ta r ta lo m is n e m h o gy em e lk ed nék , ső t h a tá ro z o t ta n esik . A r r a azo n b an , h o gy ezen é r té k e k a p ro g n o s is sze m p o n tjá b ó l m ik é n t h a s z n á lh a tó k fe l, m a m ég b iz tos v á la sz t a d n i n e m tu d u n k .

#

A m a ra d é k n i t ro g e n v ise lk ed é sé t 13 b e te g n é l v iz s ­g á l tu k u gy a n c s a k h e te n k in t . A v iz sg á la th o z c i t r a t - p la s m á t h a s z n á l tu n k ; a p la s m á t a k ké n t ny e r tü k , h o g y l'/z c m 3 5% -os n a t r iu m c i t r a t - o ld a tb a e n g e d tü n k be 10 cm 3 vé r t s ez t a k e v e ré k e t ü le p í te t tü k .

A m a ra d é k n i t ro g e n é r té k é t á l ta lá b a n ig e n tá g h a tá r o k k ö z ö tt ta lá l tá k a szerző k . F e ln ő t te k n é l Strauss s z e r in t 24—38 mg-százalék, Hohlweg s z e r in t 51 mg- százalék a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k . A gy e rm e k k o r i p ost- s c a r la t in á s n e p h r i t is e k né l Stranszky 30—40 mg-százalék é r té k e t m á r ig e n m a g a sn a k vé l.

M i a v iz s g á la ta in k a t a fe n t i m ódon ny e r t p la sm á - v a l m ikro-K jeldhal-methodus s z e r in t vé g e z tü k . S a já t m a g u n k , i l le tő le g v e gy sz e re in k és k ész ü lé k ü n k e l le n ­

ő rz ésé re ism é te l te n c o n tro l l -v iz s g á la to k a t v é g e z tü nk , le m é r t és is m e r t c a rb a m id o ld a t ta l v é g e zv én az a n a ly ­s is ! . E g y ik c o n tro l l a n a ly s is e re d mé ny e : A b e á l l í to t t e a rb a m id o ld a t 46 m g -száza lék n i t ro g é n t ta r ta lm a z o t t s az a n a ly s isné l a k é n sa v v a l fe l fo g o tt é r té k ( in d ic a to ru l m e thy lv ö rö se t h a sz n á lv a ) , a t i t r á l á s t lú g g a l végezve, p o n to sa n 46 m g -száza lék o t a d o t t v issz a ; m íg a k é n sav ­b a n fe lfo g o tt é r té k n a t r iu m th io s u lp h a t - t i t r á lá s m e lle t t

( in d ic a to r k em ény ítő ) 44-4 m g -száza lék v o lt. T e h á t o ly m in im á l is e l té ré sse l d o lg o zo tt a k é sz ü lé k ü n k , h o gy az t b á t r a n e lh a n y a g o lh a tó n a k fo g tu k fe l.

Nyolc egészséges 4—12 év e s gy e rm e k né l n é z tü k a v é rp la s m a m a ra d é k n i t r o g e n ta r ta lm á t és a ké t v ég ső h a tá r t 11-79—26 mg-százalék k ö zö tt ta lá l tu k . H a v isz o n t a v ö rh e ny b e te g a n y a g u n k a t nézzük , ú gy o t t mé g ezek ­n é l is a la c so ny a b b é r té k e k e t lá t tu n k . Á l ta lá b a n a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k e a v ö rh e ny k ez d e ti s z a k á b a n8-5—18 mg-százalék k ö z ö tt in g a d o z o tt . T a lá l tu n k azo n ­b a n eg y sz e r 6-9 mg-százalékot, egyszer 4 mg-százalékot, ső t e g y ese tb e n 2-2 mg-százalék é r té k e t is . E gy c o m p li­c a tio né lk ü l i v ö rh e ny e se tb e n lá t tu n k ezen a la c so n y a b b é r té k e k h e z v is z o ny í tv a m a g a sa b b é r té k e t is (23-3 m g- száza lék ). E z az é r té k a z u tá n a b e teg sé g le fo ly á sa a la t t fo k o z a to sa n c sö k k e n t 15-5, i l le tő le g 10 m g -szá za lék ra . A k é t sú ly o s n e p h r i t is h a e m o r rh a g ic a -e s e tü n k né l a k ö v e tk ező k v o l ta k a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k e k :

E lső e se tü n k : so ro z a tszám 33. E. J. 8 éves. E ny h e s c a r la t in a k l i in ik a ilag . M a ra dé k n i t ro g e n é r té k fe b ru á r4-én 2-2 mg-százalék, f e b r u á r 10-én 10-3 mg-százalék, f e b r u á r 19-én 22-6 mg-százalék, f e b ru á r 22-én láz , ly m ­p h a d e n i t is co lli, február 26-án nephritis haemorrhagica l é p e t t fe l. A m a ra d é k n i t ro g e n é r té k február 27-én 20 9 mg-százalék. A n e p h r i t i s ja v u lá s á v a l , n o h a a ly m p h a d e ­n i t is to v á b b ra is fe n n á ll , ső t a n n y i r a fo k o zó d o tt, h o g y e lg e n y e dé s m ia t t a z t in c in d á ln u n k is k e l le t t , a m a r a ­d é k n i t ro g e n é r té k 15-5, 16, 13-2 mg-százalékra, i l le tő le g 12-52 mg-százalékra sz á l lo t t a lá .

E b b e n az ese tb en a ‘22-6 m g -száza lék m a ra d é k -

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1039

n i t ro g e n é r té k v is z o ny la g o sa n ig e n m a g a s é r té k n e k fe le l m eg , a m e n ny ib e n a k ez d e ti é r té k n e k (2-2 m g -száza lék ) t íz sz e re sé t is k i te s z i s az é r té k e m e lk e d é s m á r a k k or je le z te a köze ledő v e s e b á n ta k n a t , a m ik o r a v ize le tbe n fe h é r jé t m ég c sa k h a lv á ny n y o m o k b a n tu d tu n k k im u ­ta tn i . Még h a tá ro z o t ta b b a n lá t tu k ezt a je l t m á so d ik ese tü n k b e n .

S o ro z a tsz á m : 34. K. J. 11 éves. F e lv é te te t t f e b ru á r1-én. A m a ra d é k n i t ro g e n é r té k február Í r é n 11 mg- százalék, f e b r u á r 8 -án p o ly a r th r i t i s je le n tk e z ik . F e b ­r u á r 10-én a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k 13-2 m g-száza lék , február 19-én 57-8 mg-százalék, február 26-án hányás, albumén 3% o a v ize le tb e n . K i fe je z e t t n e p h r i t is h aem o- r r h a g ic a á l lo t t e lő ttü n k . L áz . A tü n e te k la s s ú ja v ulá s á ­v a l a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k is csö k k en . Március 1-én31-5 mg-százalék, március 5-én 28 mg-százalék, március9-én 21 mg-százalék, március 17-én 14 mg-százalék. M á r ­c iu s 6-án e th m o id i t is k ez d ő d ik a b e teg n é l, a m e ly fo ly a ­m a t a m a ra dé k n i t ro g e n é r té k n e k a n o rm á l ish o z v a ló v is s z a té ré s é t e gy á l ta lá b a n n em b e fo ly á so lta .

T e h á t ezen m á so d ik e se tü n k b e n az t lá t tu k , h o g y a m a ra dé k n i t ro g e n é r té k n e k ig e n k i fe je z e t t em e lk ed ése a n e p h r i t is k i tö ré s é t m eg e lő z te , a r r a m in te gy f ig y e l­m e z te te tt b e n n ü n k e t.

F e l tű n ő v o l t a m á r e lébb e m l í te t t h á ro m ig en a la c so ny m a ra dé k n i t ro g e n é r té k , a m e ly h e z h a s o n ló t az i ro d a lo m b a n csa k sú ly o s b e teg csecsem ő k né l ( in to x i- c a tio ) ta lá l tu n k .

A m a ra d é k n i t ro g e n é r té k e t n em b e fo ly á s o lta sem a ly m h a d e n i t is , sem a d ip h th e r ia . E ze n com p li- c a tió k le fo ly á sa a l a t t a h e t i id ő k ö zb en vé g z e t t m a ra d é k n i t ro g e n m e g h a tá ro z á so k m in d ig m e g k ö ze lítő leg u gy a n ­azo n é r té k e k e t a d ta k , ú gy h o g y csa k a fe n t l e í r t ké t e se tn é l h a s z n á lh a t tu k fe l a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k é t a p ro g n o s is f e lá l l í tá s a sze m p o n tjáb ó l.

N em té rü n k k i a v ese m ű k ö d ésén e k p a th o lo g iá - j á r a , csak a n n a k a m e g á l la p í tá s á ra szo r ítk o z u n k , h ogy k é t sú ly o s n e p h r i t i s t m eg e lő ző leg a vé rp la s m a m a ra d é k - n i t ro g e n é r té k é n e k je le n tő s em e lk ed ése a v e s e gy u l la ­d á s t né h á ny n a p p a l e lő re je lez te . E g y ú t ta l a z o n b a n e l­is m e r jü k a z t is , h o g y ezen ké t e se t a la p já n v ég leg e s é r v é ny ű k ö v e tk e z te té se k e t lev o n n i m e ré sz n e k és ta lá n e lh a m a rk o d o ttn a k ta r tu n k .

Összefoglalás: A f ib r in o g en m e g sz a p o ro d á sa a v ö rh e ny k ez d e tén je l le g z e te s s a c o m p lic a t io m e n te s ese tek b en a f ib r in o g en fo k o z a to sa n csö k k en ; a com p li- c a t ió k n a k é rz é k e ny fo k m é rő je , ső t n é h a a c o m p lic a tio b e á l l ta e lő t t is k im u ta th a tó . A se ru m ö ssz fe h é r je m eny - n y isé g e n é h a n a gy o b b az á t la g o s n á l ; p ro g n o s t ik a i la g a z o n b a n n em é r té k e s í th e tő . A v é rp la s m a m a ra d é k n i t - r o g e n é r té k e ú gy egészség es, m in t v ö rh e ny b e te g g y e r ­m ek ek né l e lég tá g h a tá r o k k ö z ö tt m ozog. K é t ese tb en a m a ra d é k n i t ro g e n é r té k em e lk ed ése a b e á l lo t t v e se ­g y u l la d á s t né h á ny n a p p a l m eg e lő z te , m íg m á s g y u l la ­d áso s fo ly a m a to k a m a ra dé k n i t ro g e n é r té k é t n em be­fo l y á so l tá k .

A Charité P o lik lin ik a R öntgen-laborator ium ának köz­lem énye (vezető fő orvos : B ársony T ivadar dr).

Im bibálódnak-e az epekövek cholecystograph iánál ?

í r t á k : Bársony T ivadar dr. és Koppenstein Ernő dr.

A z ep ek ö v ek rö n tg e n á b rá z o lá s a egészen a le g ­ú ja b b id ő k ig csak a k k o r s ik e rü l t , h a a k ö v ek m ész- ta r ta lm ú a k v o ltak .* A z a m e r ik a ia k ú j e l já rá s a , a z ep e­h ó ly a g k o n tra s t- tö l té s e , leh e tő v é te t te , h o gy m a m á r o ly a n k ö v e k e t is fe l is m e r jü n k , m e ly ek n e k n in c s mé s z ta r ­ta lm ú k . E ze n ú j e l já rá s n á l , a c h o le cy s to g ra p h iá n á l, a

* C sak e lvé tv e v o lt lá th a tó 1—1 n e g a t iv k ő á rny é k .

m ész te le n ep ek ö v ek a z é r t je le n n e k m eg a fe lv é te len , m e r t s u g á re lny e lő ké p e ssé g ü k k iseb b , m in t a z e p e h ó ly a ­g o t k i tö l tő k o n tra s z ta n y a gé , a kontraszt-epéé (K ■ E.)** A m é s z ta r ta lm ú k ö v ek az e p e h ó ly a g k o n tra s z t tö l té s e n é lk ü l is lá th a tó k , a m ész te le n k ö v ek — k iv é te le s ese­te k tő l e l te k in tv e — csa k a z e p e h ó ly a g k o n tra s z t tö l té s e se g ítsé g é v e l ism e rh e tő k fe l m in t á rny é k k ie sé se k , m in t n e g a t ív á rny é k o k . D e a m ész te le n k ö v ek csa k az ese tek egy ré széb e n ism e rh e tő k fe l. V a n n a k m ész te le n kövek , m e ly ek a k o n tra s z t tö l té s e s e l já r á s s a l sem m u ta th a tó k k i. E n n e k tö b b o k a v an , e r r e m o s t n em té rü n k rá .

A z i ro d a lo m a d a ta i s z e r in t v a n n a k epekövek , m e­l y ek sem á rn yé k o t n em a d n a k , sem á rny é k k ie s é s t n em o k o zn a k a K . E .-v e l te l t e p e h ó ly a g b a n , m e ly ek az o n b a n a v iz s g á la t késő b b i s z a k á b a n m é g is lá th a tó k k á leszn ek a z á l ta l , h o gy a k o n t r a s z ta n y a g g a l im b ib á ló d n a k s ez ú to n m in t p o s i t iv á rn yé k o t ad ó k ö v ek tű n n e k elő . A m i ta p a s z ta la ta in k az ep ek ö v ek im b ib á ló d á s á ra v o n a tk o zó ­la g az iro d a lo m a d a ta iv a l n em egy ezn ek m eg . 350 cho le- c y s to g ra p h ia , 1200-nál jó v a l tö b b fe lvé te le n e gy sz e r sem ta lá l tu n k o ly a n le le te t, m e ly b ő l a r r a k ö v e tk e z te th et­tü n k v o ln a , h o g y a k ö v ek im b ib á ló d ta k s a n y e r t k ő ­á r n yé k o k a t ez o k o z ta v o ln a .

M in th o gy ta p a s z ta la ta in k e l le n té tb e n á l lo t ta k az iro d a lo m a d a ta iv a l , szü k sé g esn ek lá t tu k a k é rd é s k ís é r ­le te s t is z tá z á s á t . M ű té t te l e l tá v o l í to t t ep e h ó ly a g o k k ö v e i t f r is s e n m eg rö n tg en ez tü k ,* * * e z u tá n 10%-os, ma jd e g y m á s ik s o ro z a tb a n 20%-os o ld a tb a te t tü k ké tsz e r 24 ó rá ra , m a jd v ízze l v a ló e ny h e le ö b lí té s u tá n a k ö v e ­k e t ú jb ó l m e g rö n tg e n e z tü k ; az epekövek kontraszt- anyaggal való imbibálódását egy esetben sem tudtuk kim utatn i. C sak e gy ese tb e n tö r té n t m eg , h o gy a dudo - ro s fe ls z ín ű kő mé ly edé se ib en k ev és k o n t ra s z ta ny a g v is s z a m a ra d t s ig e n finom á rn yé k o t a d o tt , d e ez a k iv e t t k ö v ö n ny e r t á rn yé k o ly f in o m v o lt , h o g y a sze r­v ez e tb en p o s i t iv k ő á rn yé k o t n em a d h a t.

K é rd é s m á r m o s t ezek u tá n , h o gy m i le h e t az o k a az ep ek ö v ek im b ib á ló d á s á ra v o n a tk o zó té v e s i ro d a lm i a d a to k n a k ? K é t ese t d e m o n s trá lá s á v a l k ív á n u n k e r re rö v id e n fe le ln i. E gy ik ese t: a VA g te t r a b ro m p e ro ra l is e l fo g y a s z tá s a u tá n 12 és 16 ó ra m ú lv a k é sz ü lt fe lv é te ­lek en az e p e h ó ly a g k o n t ra s z ta n y a g g a l te lő d ö tt, b en n e kő o k o z ta á rn yé k k ie sé se k lá th a tó k . 24 ó ra m ú lv a a K . E . k iü rü l t , a k o n tra s z te p e h ó ly a g (K . E . H .) h e lyé n e k m e g ­fe le lő en m ész te le n m a g v ú p o s i t iv k é rg ű (m é sz á rny é k o t ad ó k é rg ű ) k ő á rny é k o k tű n te k elő . E z t az u tó b b i le le te t n y e r tü k az eg y h ó n a p m ú lv a k o n t ra s z ta n y a g né lk ü l m e g ism é te l t fe lv é te le k e n és a m ű té t te l e l tá v o l í to t t ep e ­h ó ly a g fe lvé te lé n is. A k iv e t t k ö v e k v iz s g á la ta v ék o ny m é sz k é rg e t m u ta to t t .

H a so n ló ese tek a lk a lm a s a k a r r a a fe lte v é s re , h o gy a K . E .-b en n e g a t iv á rn yé k o t ad ó k ö v e k a K . E . k i ­ü rü lé s e u tá n a z é r t a d ta k p o s i t iv k é rg ű k ő á rny é k o t, m e r t im b ib á ló d ta k . P e d ig en n e k a je le n sé g n e k egészen m á s az oka. A m észk é rg ű , b e lü l te h á t m é sz te le n k ö v ek a R ö n tg e n - fe lv é te le n c sa k is k o n tu rá r ny é k o t a d ­n a k ; h a ezek a k o n tu rá r ny é k o t ad ó k ö v e k K . E .-b e k e ­rü ln e k , a k o n tú r ju k e l tű n h e t, h a k o n tu rá rny é k u k in te n - s i tá s a m e g e gy e z ik a K . E .-év e l; i ly e n k o r u g y a n is a m é sz k é re g á r ny é k a ö ssze fo ly ik a K . E . á rn yé k á v a l . E z ese te k b en a k ö v ek n e k c s a k a m a g ja tű n ik elő , m in t á rny é k k ie s é s a K . E .-ben . H a a k o n t ra s z ta ny a g b ev ite le

e lő t t fe lvé te l n e m tö r té n t , h a te h á t e lő szö r a K . E .-b en k a p ju k m eg a n e g a t iv k ő á rny é k o k a t, a k k o r a K . E . k iü rü lé s e u tá n k é sz ü lt fe lv é te le k e n a p o s i t iv k é rg ű k ő á rny é k o k a t ( k o n tu r -k ő á rny é k o k a t) té v e se n im b ib á ló - d á s s a l m a gy a rá z h a tn ó k . M in t m á r fe n te b b e m lí te t tü k , m e g tö r té n ik , h o gy m ész te le n k ö v ek m é g ch o lecy sto -

** A m á j á l ta l k iv á la s z to t t k o n t ra s z ta n y a g ­ta r ta lm ú epé t k o n tra sz te p é n e k (K . E .) n e v e z tü k el.

*** F ő le g o ly a n e se te k e t h a s z n á l tu n k fe l, m e ly e k ­né l e lő ző leg c h o le cy s to g ra p h ia n em tö r té n t .

1040 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

g ra p h iá v a l sem te h e tő k lá th a tó v á ; u gy a n íg y m e g tö r té n ­h e t a z is , h o gy ig e n vé k o ny m é sz k é rg ű k ö v ek sem lá th a tó k a K . E . H . fe lv é te le n , m e r t a K . E . e l fe d he t i a v ék o ny m é sz k é rg ű k ö v e t. D e a K . E . k iü rü lé s e u tá n a v ék o ny m é sz k é re g m in t p o s i t iv k o n tu rk ő á rny é k l á t h a ­tó v á lesz. E zek az u tó b b i ese tek m ég in k á b b a lk a lm as a k az im b ib á ló d á s le h e tő sé g é n e k tév es fe lv é te lé re .

E gy m á s ik ese tte l e g y m á s ik h ib a fo r rá s t ó h a j ­tu n k m e g v i lá g í ta n i . A b e teg p e ro ra l is a n l'A g te t ra - b ro m o t k a p o tt . A 12 és 16 ó rá v a l k éső bb k é sz ü lt fe lv é te ­lek en sem epekő , sem K . E . H . nem v o l t lá th a tó . A 18 ó ra m ú lv a k é sz ü lt fe lv é te le n a z o n b a n tö b b k esk e ny á r n yé k s á v je le n t m eg , m e ly ek k ö z ö tt á rn yé k k ie sé se k v o l ta k fe l ism e rh e tő k . A 22 és 24 ó ra m ú lv a k é s z ü lt fe l­v é te le k e n azo n o s v o l t a le le t. 36 ó ra m ú lv a a k esk eny sá v o k h e lyé n az e p e h ó ly a g h a lv á n y a n k i te lő d ö tt , b en n e á rn yé k k ie sé se k (n e g a t iv k ő á rny é k o k ) v o l ta k lá th a tó k . A m ű té t te l e l tá v o l í to t t e p e h ó ly a g 4 n a g y n e g a t iv á r n yé ­k o t ad ó k ö v e t m u ta to t t , m e ly re az e p e h ó ly a g szo ro sa n r á v o l t h ú zó d v a .

A le le t m a g y a r á z a ta az, h o g y a K . E . késő n j u to t t c sa k be az e p e h ó ly a g b a s ek k o r is k ezd e tb en csa k a k ö v ek k ö z ti vék o ny hé z a g o k a t tö l tö t te ki k o n tra s z ts á v o k (k o n tra sz t lé c e k ) a la k já b a n . A késő bb i fe lv é te le n (a k ö ­ve tk ező n a p re g g e lé n ) az e p e h ó ly a g k evésb b é v o lt k o n tra h á l t , K . E .-ve l jo b b a n v o l t k i tö l tv e ; i t t m á r n em sá v o k a la k já b a n v o l t m eg a K . E . a k ö v ek k ö zö tt, h a n e m so k k a l v a s ta g a b b ré te g b e n , ú gy h o g y a k ö v ek csa k m in t n e g a tív o k v o l ta k lá th a tó k . S o k a n az i ly e n k o n tra s z t-s á v o s le le te k e t m a g y a rá z z á k té v e se n ú gy , h o g y a k ö v ek im b ib á ló d ta k .

Összefoglalás: A z irodalomnak azon adatai, hogy az epekövek a ma használatos kontrasztanyagokkal imbibálódnak s ez úton lesznek láthatóvá, tévesek. Mi sem betegfelvételeken, sem epekő kísérleteinknél imbi- bálódást nem láttunk-

Adatok a D ick-féle o ltáshoz.

I r t a : Heller Is tván dr. gy e rm e k o rv o s , H ó d m e z ő v á sá rh e ly .

A s c a r la t in a a e t io lo g iá já ra , p a th o lö g iá já ra s im ­m u n b io ló g ia i v is z o n y a i ra v o n a tk o zó k u ta tá s o k az u tób b i év ek fo ly a m á n a f ig y e lm e t ismé t a s tre p to c o c c u so k fe lé te re l té k . E ze n k u ta tá s o k k ö zü l k ü lö n ö s f igy e lm e t é rd e ­

m e ln ek az a m e r ik a i Dick-h á z a s p á r egészen ú j és e re ­d e t i ú to n ny e r t e re d mé ny e i. K ö z lé se ik s z e r in t s ik e rü l t n e k ik :

1. a s tre p to c o c c u s h a e m o ly t ic u s eg y k ü lö n á l ló ty p u s á t a tö b b i s trep to co c cu so k tó l s e ro lo g ia i la g d iffe-

re n t iá ln i ;2. e s tre p to c o c c u so k k a l e m b e rné l m e s te rsé g e se n

s c a r la t in á t e lő id ézn i;3. a te ny é sz e te k ú t j á n to x in t ny e rn i s ezzel az

e m b e rné l c h a ra k te r is t ik u s s k a r lá t e x a n th e m á t lé t r e ­hozn i.

D ick é k e re d m é ny e i t g y a k o r la t i la g 3 szem p o n tb ó l k e l l tá rg y a ln i . E lső a D ic k -p ró b a , m e ly n e k se g ítsé g é v e l az e gy é n s k a r lá t r a v a ló h a j la m o s s á g á t á l la p í t j u k m eg,

m á so d ik a to x in n a l v a ló a c t iv im m u n iz á lá s , m iá l ta l az e gy é n s k a r lá t r a v a ló fo g é k o ny s á g á t ig y e k sz ü n k m e g ­s z ü n te tn i s vé g ü l az a n t i to x ik u s sav ó a lk a lm a z á s a a m á r k i tö r t b e teg sé g n é l.

D ick é k e l já r á s á t H ó d m e z ő v á sá rh e ly e n is k ip ró b á l ­tu k . K ísé r le t i a ny a g u n k ré szb en ú jsz ü lö tte k re ,* le g ­n a gy o b b ré sz b e n az isk o la k ö te le s gy e rm e k k o r ra , k iseb b ré sz b e n fe ln ő t te k re sz o r ítk o z ik . A le g f ia ta la b b gy e rm e k ­k o r t (2—5 év) a z é r t n e m v o n h a t tu k e gy n a g y o b b a n y a ­

* A z ú js z ü lö t t a n y a g á te n g e dé s é é r t Genersich A nta l dr. k ó rh á z i ig a z g a tó fő o rv o s ú r n a k e h e ly e n fe je ­zem k i h á lá s k ö szö n e tem et.

g o n v iz s g á la tu n k k ö réb e — k iv é v é n azon e se te k e t, a m ire a szü lő k k é r te k fe l —, m e r t a té l i s a k o ra ta v a s z i h ó n a ­p o k b a n az ó v o d ák z á rv a v o l ta k . A d ia g n o s t ik u s o l tá ­so k n á l az is m e r t e l j á r á s t k ö v e ttü k , az e lő ző leg a e th e r - re l m e g t is z t í to t t a lk a r h a j l í tó o ld a lá n e gy ik b e in t r a - c u ta n a to x in t, a m á s ik b a a c o n tro l l t fe csk en d e z tü k. L e o lv a sá s 24 ó ra m ú lv a tö r té n t . A P hy la x ia se ru m - te rm e lő ré s z v é ny tá r s a s á g á l ta l ké s z íte t t a ny a g o t Johann t a n á r ú r v o lt sz ív es re n d e lk e zé sü n k re b o c s á jta n i. Az o l tá s o k a t H éjjá dr. k a r tá r s a m m a l v ég ez tem , sz ív es f á ra d o z á s á é r t fo g a d ja h á lá s k ö szö n e tem et.

V iz s g á la ta in k a t 1926 j a n u á r hó 6-án k e z d tü k el s 1926 á p r i l i s v ég é n fe je z tü k be. A D ic k - re a c t ió t összesen 1112 e se tb e n v é g e z tü k e l. E ze k k ö zü l v o l t :

p o s i t i v ........................... 529 ese t, az az 47'6%,negativ ........................... 583 ese t, az az 52'4%,

A n e g a tív o k közü l 26 ese tb en ész le l tü k a p seu d o - re a c t ió t . D ic k -p o s it iv e se te in k e t ö ssz e h a so n l í tv a Zing- her 34‘4%, B ókay 40-0%, Vas 47-4%, Hainiss 52'0%-os e re d m é ny e iv e l, F o sé v a l te l je se n m eg egy ező n ek ta lá l tu k .

In té z e te k s z e r in t ny e r t p o s i t iv e re d mé ny e k a k ö v e tk ez ő k v o l ta k :

E r z sé b e t - k ö z k ó r h á z........................... . 56-0%U n i tá r iu s i s k o l a.............................. 640%Ó v ó n ő k é p z ő - in té z e t...........................42-6%R ó m a i k a th o l ik u s le á ny is k o la . . . . 52-2%K ö z p o n ti á l la m i e le m i is k o la . . . . 47-3%S z e n t A n ta l-u tc a i e lem i isk o la . . . 40-7%Z sidó e lem i i s k o l a...........................91-6%K á l la y -u tc a i i s k o l a...........................49-3%B o c sk a y -u tc a i e le m i i s k o l a............ 32 2%D e á k F e re n c e lem i i s k o l a ..............45-0%N a g y S á n d o r -u tc a i e lem i is k o la . . . 53 0%

A z in té z e te k s z e r in t ny e r t e red mény ek , m in t a fe n te b b ie k b ő l lá th a t ju k , ig e n e lté rő k . C sak a k é t szélső e re d m é ny t em e lem k i, m in t a le g ta n u ls á g o s a b b a t, a Z s id ó isk o la 91-6%-át — a B o c sk a y - isk o la 32-2% -ával szem ben , jó l le h e t a ta n u ló k é le tk o ra m a jd n e m m eg ­egyező , u g y a n a z o n a n ap o n , u g y a n a z o n o l tó a n y a g g a l v ég ez tü k az o l tá s o k a t s az a d a g o lt to x in m en ny isé g e is

u gy a n a z v o lt. E je le n sé g e t m á r tö b b en m e g f igy e lté k s h y p o th e t ik u s m a g y a rá z a tu l a z t h o z v á n fe l, h o g y a jo bb so c ia l is v iszo n y o k k ö zö tt élő gy e rm e k e k k evésb b é v o l­n á n a k k i té v e a s k a r lá tf e r tő z é s n e k , k iseb b sz á m b a n be te ­g e d n e k m eg, te h á t tö b b k ö z ö ttü k a D ick -p o s it iv , m int a szeg ény eb b o sz tá ly g y e rm e k e i közö tt.

A k iá l lo t t s c a r la t in a és a D ic k - re a c t io p o s i t iv v o l­

tá n a k e gy m ásh o z v a ló v is z o n y á t — te k in tv e az a n a m n a e - s is m e g b íz h a ta t la n s á g á t — k e l lő le g é r té k e ln i n em leh e t, b á r v iz s g á la ta in k so rá n a d ó d ta k o ly eg yén ek , k ik k é t ­sé g te le n , h o gy s c a r la t in á t k iá l lo t ta k s a D ic k - re a c t io m ég is p o s i t iv v o lt . E je le n s é g m e g m a gy a rá z h a tó v o ln a O’Brien, v a la m in t Zlatogoroff és Derkátsch k ís é r le te i ­bő l. O’Brien a z t ta lá l ta , h o gy lo v a k n a k s k a r lá t - s t r e p to ­

co c cu so k k a l v a ló im m u n iz á lá s á n á l o ly s e ru m o t n y e r t , m e ly csak 75—80% -ban a d ta a k ia lv á s i re a c t ió t . E b b ől O’Brien a z t a k ö v e tk e z te té s t v o n ja le, h o gy k é tfé le s c a r ­la t in a v a n : az e gy ik n é l a s tre p to c o c c u so k lé tre h o zzá k a sp ec if ik u s S c h u lz -C h á r l to n - fé le a ny a g o t (m ely te rmé ­sze tesen k io l t ja a D ic k - re a c t ió t is , m iu tá n D ick ék á l l í ­tá s a sz e r in t a k ia lv á s i re a c t io és a D ic k -p ró b a sz ig o ­r ú a n p á rh u z a m o s a n h a la d ) , a s c a r la t in a m á s ik f a j t á ­já n á l a s tre p to c o c c u so k n a k n in c s m eg az a k ép esség ük , h o gy sp ec if ik u s to x in t te rm e l je n e k , i l le tő le g , h o g y a sz e rv ez e t sp ec if ik u s a n t i to x in t kép ezzen (D ic k -rea c tio p o s i t iv m a ra d ) . H a so n ló m e g f igy e lé s t ny e r te k k ísé r le ­

te ik s o rá n Zlatogoroff és Derkátsch.

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1041

A z é le tk o ro k s z e r in t a D ic k -p o s it iv o k száza lék o s a rá ny s z á m a a k ö v e tk ez ő kép en oszlott, m eg :

0— 8 n a p . . . . . . 0%

2 -- 5 év . . . . . . . . 76*0%

6 - - 7 j j . . . . . . . . 64*0%

8 -- 9 » . . . . . . . . 54*0%

1 0--11 H . . . . . . . . 58*8%

1 2--13 99 . . . . . . . . 36*8%

1 4 --15 99 . . . . . . . . 22*6%

1 6--19 „ . . . . . . . . 23*8%

20--35 99 . . . . . . . . 17*6%

A D ic k - re a c t io sp ec if ik u s v o l tá n a k a m e g íté lé sé n é l k é tsé g te le n ü l fo n to s k ö rü lm é ny a re a c t ió n a k é le tk o ro k s z e r in t v a ló m eg o sz lása . I t t fe l tű n ik m in d já r t , h o gy az ú js z ü lö t te k v iz s g á l t 20 ese té b e n m in d ig n e g a t iv D ick e t k a p ta m — fü g g e tle n ü l az a ny á n á l ész le l t tő l —, a k ik n é l egy é b k é n t csa k 2 ese tb en v o l t p o s i t iv re a c t io . E z az ere d ­m é ny te l je se n m eg eg y e z ik Hainiss 42 ese téb en v é g z e tt v iz s g á la ta i s o rá n ny e r t ész le lésév e l. H o gy Zingher fe l ­tű n ő n a g y sz á z a lé k b a n (44*8), fíókay p e d ig 7*5%-b an k a ­p o t t p o s i t iv é r té k e t, t a lá n te c h n ik a i h ib á n m ú lo tt . V iz sg á ­la ta im a la p já n én is Hainiss n é z e té t tá m o g a th a to m , m e ly s z e r in t az ú js z ü lö t te k s k a r lá t ta l szem ben im m u n isa k. E z t ig a z o l ja az az é rd e k e s m eg f igy e lé sem is, m e ly e t az ú js z ü lö t t vé ré v e l v é g z e tt i n t r a c u ta n o l tá s a lk a lm á v a l te t te m . Schulz és Charlton a z t ta lá l tá k , h o gy s c a r la t in á t k iá l lo t t eg yé n e k v é rs a v ó ja , h a ab b ó l 0-5—1 cm s-t in t ra - c u ta u b e fe c sk e n d ü n k , a v ö rh e ny b e te g e x a n th e m á já t az in je c t io h e lyé n 6—10 ó ra a l a t t e lh a lv á ny í t ja , i l le tő le g k io l t ja . A re c o n v a le sc e n s se ru m ezen tu la jd o n s á g á t sok v iz sg á ló m e g e rő s íte tte s s z ig o rú a n sp e c if ik u sn a k tar t j a . H a az ú js z ü lö t te k s k a r lá t im m u n i tá s a sp ec if ik u s, kell, h o g y a s k a r lá t e x a n th e m á t k io l tsa . E g y n a p o s ú jsz ü löt t s e ru m á t a lk a lm a z ta m az e x a n th e m a v i rá g z á s a te tő ­fo k án lévő s k a r lá tb e te g n é l s 10 ó ra m ú lv a ig e n k i f e je ­z e tt k ia lv á s i re a c t ió t k a p ta m , m e ly 48 ó ra m ú lv a is ész­le lh e tő v o lt. A tö b b i é le tk o r ra v o n a tk o z ó la g ny e r t e re d ­m é ny m eg k ö z e lítő le g m eg eg y e z ik a h a z a i i ro d a lo m b a n lek ö zö lt é r té k e k k e l (fíókay, Vass, Hainiss), m e ly s z e r in t a fe r tő zé s re v a ló d isp o s it io c u lm in a t ió s id e je 2—5 év .

V é d ő o ltáso k .

A v é d ő o ltá so k a t 487 ese tb e n v é g e z tü k el, 5, i l le ­tő le g 7 n a p o n k é n t. A to x in a d a g o lá s á n á l 3 k a te g ó r ia s z e r in t j á r t u n k el. A 3, i l le tő le g 4 v é d o ltá s u tá n 487

e gy é n közü l

368 le t t n e g a tiv , azaz 75'5%,119 m a ra d t p o s i t iv , az az 244% .

A z u n i tá r iu s is k o lá b a n 4 o l tá ssa l (500—1000—2000— 4000—7500) 77-7% -ban é r tü n k e l e re d m é ny t. A p o s i t iv m a ra d t g y e rm e k e k né l az e lső o l tá s i p e r ió d u s le g n a gy o b b e g y sé g é t (400) m e g ism é te ltü k , te h á t ö sszesen 11.500 b ő r­e gy sé g e t, s e gy k iv é te lé v e l n e g a t ív v á v á l ta k (944%).

A z á l la m i ó v ó n ő k ép ző - in téze tb en 4 o l tá ssa l az e lő b b i a d a g o lá s s z e r in t 69-5%-os e re d m é ny t é r tü n k el. A p o s i t iv e gy é n e k n é l az u to lsó o l tá s e gy sé g é t (4000) m e g is m é te l tü k s egy k iv é te lé v e l n e g a t ív v á v á l ta k (95-6%).

A ró m a i k a th o l ik u s L e á ny n e v e lő 150 vé d o lto tt n ö ­v e n d é k e kö zü l 120 a d o t t n e g a t ív e re d m é ny t (80%) 4 véd ő ­o ltá ssa l. A 30 p o s i t iv m a ra d t gy e rm e k e k né l 4 n a p m ú lv a m e g is m é te l tü k a D ic k -p ró b á t s 19 n e g a t ív v á v á l t .

A S zen t A n ta l -u tc a i e lem i is k o lá n á l o l to t t 41 gy e r ­

m ek k ö zü l 804% -ban é r tü n k e l e re d m é ny t. A p o s i t iv m a r a d t g y e rm e k e k né l 7 n a p m ú lv a a D ic k -p ró b á t m e g ­is m é te l tü k s 8 gy e rm e k k ö zü l 5 n e g a t iv le tt .

A k ö z p o n ti á l la m i e lem i is k o lá n á l 68’0% -os e re d ­m é ny t é r tü n k el. A 23 p o s i t iv m a r a d t gy e rm e k né l 7 n a p m ú lv a a D ic k -p ró b á t m e g ism é te ltü k s 14 n e g a t iv le tt,2-nél ig e n h a lv á ny re a c t ió t ész le ltü n k .

A K á l la y -u tc a i e lem i is k o lá n á l 3 vé d ő o l tá ssa l (250—500—4000) 4750 b ő re gy sé g e t a d tu n k . E re d m é ny85-7%.

A zs id ó is k o lá n á l és a B o c sk ay -u tc a i is k o lá n á l az o l tá so k sz á m a és a to x in m e n ny isé g e , m in t az e lő bb i. E re d m é ny a zs idó is k o lá n á l 92*1%, a B o c sk a y n á l 70-8%.

A D e ák F e re n c - és N a gy S á n d o r -u tc a i e lem i isk o ­lá n á l 4 vé d ő o l tá ssa l (250—500—1500—3000) 5250 b ő re gy ­sé g e t a d tu n k . E re d m é ny az e lő b b iné l 714% , az u tó b b i ­n á l 65*5%.

A m b u la n te r b e o l to t t 2—5 év es gy e rm e k e k né l 4 o l­tá s s a l (500—1000—2000—4000) ö sszesen 7500 b ő re gy sé g g e l 42*8%-os e re d m é ny t k a p tu n k .

A fe n t i a d a to k s z e r in t te h á t 487 ese tb e n vé g z e tt 3, i l le tő le g 4 v é d ő o ltá ssa l 75*5%-ban s ik e rü l t a p o s i tiv r e a c t ió t n e g a tív v á te n n i. D e s ik e rü l t 94*4%, i l le tőle g 95'6%-os e re d m é ny t is e lé rn i, h a a z o l tá s t Hainiss a j á n ­la ta és az á l ta la b e v e z e te tt e lv ek sz e r in t to v á b b fo ly ta t ­tu k , m in t az 2 is k o lá n á l vé g z e tt v iz s g á la ta in k b ó l k i ­tű n ik . 3 is k o lá n á l a D ic k -n e g a tiv o k a r á ny á t o ly kép en ja v í to t tu k , h o gy a D ic k -p o s it iv g y e rm e k e k né l 4, i l le tő ­le g 7 n a p m ú lv a m e g ism é te l tü k a p ró b á t, je le n té k e ny sz á m u k n e g a t ív v á v á l t . E je le n sé g o k a v a ló sz ín ű le g a b b a n re j l ik , h o gy a tö b b sz ö rö se n a d a g o l t to x in u tá n e leg en d ő a m e g ismé te l t i n t r a c u ta n a d o t t to x in m e n ny i- ség is, h o gy a D ic k -p o s it iv n e g a t ív v á v á l jo n s m eg ­fe le ln e Bourcart m eg fig y e lésén ek , a k i s z e r in t v é d e ttsé g ú gy is e lő idézh e tő , h a a to x in t 3 n a p o n k in t in t r a c u ta n a d ju k , m íg a D ic k - re a c t io n e g a tív v á v á l ik .

A D ic k - re a c t io e rő ssé g e s n e g a tív v á v á lá s a k ö zö tt b izo ny o s p a ra l le l iz m u s lá tsz ik fe n n á l la n i , m e r t a g y e n ­gén p o s i t iv ese tek n a gy o b b sz á m b a n v á l ta k n e g a tív v á , m in t az e rő sen p o s it iv o k . H o g y a f ia ta la b b g y e rm e k ek n eh ezeb b en im m u n iz á lh a to k , m in t az idő seb b ek , ré szb en a h a j la m o s s á g e rő seb b fo k á b a n , ré szb en a f ia ta l gy e r ­

m ek ek n ehézk eseb b a n t i to x in te rm e lé s é b e n ny e r i m a g y a ­rá z a tá t .

A v é d ő o ltá so k k a l k a p c s o la to sa n az ese tek egy ré ­szében h e ly i és á l ta lá n o s re a c t ió k m u ta tk o z ta k . H e ly i re a c t ió ké n t o ly k o r m eg f ig y e ltü k az o l tá s h e lyé n e k a

k ö rny e z e té b e n k issé lobos, in f i l t r á l t s é rz é k e ny d u z z a n a ­

to t, m e ly 2—3 n a p a l a t t r e n d s z e r in t e lm ú lo tt . Á l ta lá n o s re a c t ió ké n t a gy e rm e k e k e g y ré sz é n é l b á gy a d ts á g , s á ­p a d ts á g , é tv á gy ta la n s á g , 37°—39° k ö z ö tt in g a d o z ó láz, s s k a r lá ts z e rű p o n to z o tt e x a n th e m a je le n tk e z e tt . E zek a tü n e te k is, m in t m ú ló te rmé sz e tű e k v o l ta k s 24—48 ó ra a l a t t r e n d s z e r in t le z a j lo t ta k .

A v é d o l to t t gy e rm e k e k k ö z ü l e d d ig s c a r la t in á b a n eg y sem b e te g e d e tt m eg.

A Dochez-f é le a n t i to x ik u s sa v ó t k é t k ö zé p sú ly o s s k a r lá tb e te g né l a lk a lm a z ta m a m eg b e te g ed és első , i l le ­tő le g h a rm a d ik n a p já n . 24 ó ra m ú lv a a 40°, i l le tő leg 39° láz 37° a lá ese tt, az e x a n th e m a az e gy ik n é l e lh a lv á ny o ­d o tt, a m á s ik n á l e l tű n t , s k ü lö n ö se n fe l tű n ő v o l t az e g y ik b e te g né l ész le lh e tő e rő se n lep ed ék es és b e lö v e lt to ro k n a k 24 ó ra a l a t t i te l je s f e l t is z tu lá s a és e lh alv á ny u ­lá sa . M in d ké t b e teg n a gy fo k ú e le se ttsé g e 24 ó ra m ú lv a e lm ú lt, s m in t láb b ad o zó k é re z té k m a g u k a t . M in d k é t e se t szö v ő d m ény né lk ü l f o ly t le. A D o c h ez -se ru m n ak e f r a p p á n s e re d mé ny é t csa k m e g e rő s íth e te m Gardner

1042 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

Robb 140, Friedem ann és Deicher 25 ese tb en sz e rz e tt

ész le lése iv e l.

Á t te k in tv e Dickéknek a s c a r la t in á r a v o n a tk o zó k u ta tá s a ik e re d m é ny é t, a k ö v e tk ez ő k e t á l la p í th a t ju k m eg :

A s c a r la t in a k ó ro k o z ó já t és sp ec if ik u s to x in já t ú gy lá ts z ik vé g é rv é ny e se n s ik e rü l t t isz tá z n io k . E z g y a ­k o r la t i la g h á ro m fé le szem p o n tb ó l b í r fo n to ssá g g a l. E lő sz ö r m e g á l la p í th a t ju k az e gy é n s k a r lá t r a v a ló fo g é ­k o ny s á g á t, m á so d sz o r a c t iv e im m u n iz á lh a t ju k s h a r ­m a d sz o r ú g y lá ts z ik o ly a n t i to x ik u s sav ó k b i r to k á b a ju to t tu n k , m e ly ek h a tá s u k b a n m in d e n e d d ig a lk a lm a ­z o tt g y ó g y s a v ó t m essze fe lü lm ú ln a k . H o g y a vé d ő ­o ltá so k szé les k ö rb e n gy a k o r la t i a lk a lm a z á s t n y e rn e k , m a még k é tsé g e sn e k lá tsz ik . A s c a r la t in a ú gy n á lu n k , m in t E u ró p a tö b b i k u l tu ro rs z á g a ib a n az u tó b b i é v t iz e d ­b en fe l tű n ő e n eny h e le fo ly á sú fo rm á b a n je le n tk e z ik , s m in d r i tk á b b a n ész le lh e tő a z o ly g y a k o r i és re t te g e t t f o u d ro uy a n s a la k ja . I l y e n m eg f ig y e lé srő l szá m o l be N é m e to rsz á g b ó l Friedem ann s u gy a n e z á l l a h e ly i v i ­s z o n y a in k ra is . H ó d m e z ő v á sá rh e ly e n 1914. év ó ta 678 sc a r la t in a -m e g b e te g e d é s fo r d u l t e lő , á t la g o s a n é v e n k é n t 56, a m o r ta l i tá s p e d ig 2-3% -nál n em tesz ki tö b b e t. E gy 65.000 la k o s s a l b író v á ro s b a n ú g y a m o rb i ­d i tá s , m in t a m o r ta l i tá s a r á n y a te h á t m a g a s n a k n em m o n d h a tó . H a m in d ezek h ez h o zzáv esszü k az im m u n i­

z á lá s h o ssz a d a lm a s v o l tá t s az e lé r t im m u n i tá s ed d ig b iz o ny ta la n id ő ta r ta m á t , a k e llő id ő b en a d o t t a n t i ­to x ik u s sav ó (Dick, Dochez, Park Davis) f r a p p á n s e re d ­m é ny e it , e tény ez ő k e g y ü t te s e n e g y e lő re in k á b b a th e - r a p iá s b e a v a tk o z á s ra te re l ik a f ig y e lm e t, a p ro p h y la c - t i k u s vé d ő o ltá so k é r té k e lé sé n e k a z o n b a n a k éső b b i id ő k

k r i t i k á j á t k e l l b e v á rn i.

Irodalom : Schulz: D tsch . m ed. W o c h en seh r, 1919, 51. sz. — Schulz und Charlton: Z e itsc h r . f. K in d e rh e i lk . 1918,17. sz. — G. F. D ick u n d G. H. Dick, J o u rn . o f in fe c t, d is . 1914, 15. sz.; 1916, 19. sz. J o u rn . o f th e A m e r ic . m ed. asso c . 1923, 81, 166; 1924, 82. 4. sz.; 82. 7. sz.; 82. 16. sz. — Zingher: J o u rn . o f th e A m er ic . m ed. asso c . 1924, 6. sz. — Zingher: T h e J o u rn . 1925, 85. 22. sz. — Bókay-Jbhan: O rv o s i H e t i la p 1926, 4. sz. — Vas: O rv o s i H e t i la p 1926,11. sz. — Hainiss: O rv o ské p zés 1926, 3. sz. — Friede­m ann u n d Deicher: D tsch . m ed. W o c h en seh r . 1925, 46— 47. sz. — T h e ra p ie d. G e g e n w a r t 1926, 3. fü ze t. — O’Brien: L a n c e t 1925, 25. sz. — Gardner Robb: B r i t . M ed. J o u rn . 1926, 1. sz. — Bourcart: L a P re s s e m e d ic a le 1925.

A budapesti kir. m agy. Pázm ány Péter-tudom ányegye- tem II. sz. szem klin ikájának közlem énye (igazgató:

Hoor K ároly dr. egyetem i ny ilv . rendes tanár).

Az akaratlagos szem m ozgások csaknem te ljes h iánya.

I r t a : Pellá thy Béla dr., k l in ik a i ta n á rs e g é d .

A szem m o zg a tó iz o m z a tn a k , i l le tv e az a z t k o r ­m á ny z ó k ö z p o n t i id e g ké sz ü lé k n e k so k fé le m e g b e te g e ­d ése és m ű k ö d é s -z a v a ra k ö z t e gy ik e a le g r i tk á b b a k ­n a k az a k a ra t la g o s m o zg áso k k ivé te lé n e k h iá ny a , a m o zg a tó id e g tö rz se k és azok m a g v a in a k é r in te t le n v o l ta m e l le t t . E gy i ly e n e se te t f ig y e lh e tte m m eg ké t esz te n d ő n k e re sz tü l , a n é lk ü l , h o gy a b e teg á l la p o tá b a n a k á r ro ssz a b b o d á s t, a k á r ja v u lá s t , v a g y az eg y es v iz s g á la to k k ö z ö tt i k ó rké p b e n fo k o z a t i k ü lö n b sé g e k e t

é sz le lh e tte m v o ln a .

34 éves, jó l f e j le t t és tá p lá l t k ö ny v k ö tő n ő a beteg . É d e s a n y já tó l ú g y tu d ja , h o g y csecsem ő k o rá b a s és

k éső bb is, eg észen h a rm a d ik é le té v é ig „ t is z ta “ v o l t a szem e, h á ro m év es k o rá b a n s é rü lé s m ia t t (h o m o k o t s z ó r ta k szem ébe) sú ly o s sz e m g y u l la d á so n e s e tt á t ; h o g y sz e m m o z g á sa i a z e lő t t re n d e se k v o lta k -e , v a g y nem , a r r a v o n a tk o z ó la g n em tu d se m m it. 7—8 éves k o rá b a n s k a r lá to t á l lo t t k i, de je le n sz e m b a ja a k k or m á r m e g v o lt, i l le tv e em lék e ze te ó ta m e g v a n , m in d ig ro ssz u l lá to t t s jo b b szem éve l be fe lé k a n c s a l í to t t . A k a n c s a ls á g n a k , m e ly kb. 15—20°-os és a lá tá sé le ssé g c sö k k e n t v o l tá n a k o k á t a d ja e gy ré s z t a m in d k é t szem ­n é l m eg lev ő , de jo b b o ld a l t s ű rű b b s z a ru h á r ty a - h o m á ly , m á s ré s z t a m in d k é t o ld a l i , ü v e g g e l n em j a v í t ­h a tó a s t ig m a t is m ü s my o p ic u s . V isu s o. d. = shn,o. s. = 6/3o. C sa rn o k , i r is , p u p i l lá k és re a c t ió i , lencse , ü v e g te s t re n d esek , sze m fen ék e n k ó ro s v á l to z á s n in cs, lá tó te re k , sz ín é rz é s n o rm á l is .

J á r á s n á l fe jé t m e re v e n ta r t j a , ép p e n így m erev , de eg y e n e s a f e j ta r tá s , h a a v iz s g á ló v a l szem ben á ll. E g y s z e rű fe ls z ó l í tá s ra csa k b a l fe lé tu d k is m é r té k b e n n ézn i, jo b b ra , fe l-, v a gy le fe lé n em m o zd u l a szem . H a fe lh ív o m , h o gy nézzen a szem év e l e gy m a g a s s á g ­b an lévő , k ö z é p v o n a lb a n t a r t o t t t á r gy r a , fe jé n e k n é h á ny s z o r i em e lése és k ü lö n b ö ző i r á ny b a n m o z g a tá sa u tá n s ik e rü l a f ix á lá s , közben né h a n a gy h u l lá m ú n y s ­ta g m u s o s c i l la to r iu s h o r iz o n tá l is je le n tk e z ik ; m ik or a t á r g y a t f ix á ln i tu d ta s f ig y e lm e a b e á l l í tá s tó l el­te re lő d ik , fe je e g y e n es ta r tá s b a k e rü l ; u g y a n i ly e n m o z d u la to k u tá n s ik e rü l az 5 m -re levő tá b la b e tű ine k o lv a s á s a is. H a a z o n b a n a f i x á l t t á r g y a t te k in te té v e l k ö v e tn ie ke ll, ez csa k tö b b sz ö r i k ís é r le t u tá n , de csak b a l- és k iseb b m é r té k b e n jo b b fe lé s ik e rü l , ez a k i té ré s a z o n b a n o ly k ics i, h o g y m in d ké t i r á ny b a n ö sszesen n em tesz k i tö b b e t 30—35°-nál. F e l- és le fe lé a k a r a t ­la g o s a n e gy á l ta lá n n em m o zd u l a szem , sem e g y sz e rű fe ls z ó lí tá s ra , sem p e d ig f ix á lá s u tá n .

E lső te k in te t r e a z t g o n d o lh a tn á n k , h o g y a szem ­m o zg a tó id eg ek bé n u l ta k , de e n n e k e l len k e ző je h a m a r ny i lv á n v a ló lesz. H a a b e te g e g y e n e se n e lő re néz s

f e jé t jo b b ra , v a gy b a l r a f o rd í t ju k , szem e a n o rm á l is

re f le x m o z g á so k n a k m e g fe le lő e n e llen k ező i r á n y b a n e lm a ra d ; h a p e d ig f ig y e lmé t e l te re l jü k a szem érő l, ú gy , h o g y közöm bös d o lg o k ró l b eszé lü n k ve le , k ü lö ­n ö sen p ed ig , h a b e sz é lte t jü k , m in d k é t szem e gy ü t te ­sen (a s so c iá l ta n ) jo b b ra -b a l ra i r á n y u ló m o z g á so k a t vég ez s a k i té ré se k n a gy s á g a g y a k r a n e lé r i a f iz io ló ­g iá s á n m a x im a l is é r té k e k e t, jo b b sze m n é l a n ny i v á l ­to z a t ta l , h o g y az k i fe lé m o z g á sn á l k issé e lm a ra d , de v is z o n t be fe lé a n ny iv a l tú lm o z o g a re n d e s mé r té k e n , v a gy is n em a n e rv u s a b d u c e n s p a re s is e o k a a jo b b szem b e fe lé k a n c s a ls á g á n a k , h a n e m e gy sz e rű s t r a b is ­m u s c o n e o m ita n s . H o g y a le fe lé m o zg ás is leh e tség es, a r r ó l s z ö v e g o lv a s ta tá s n á l gy ő z ő d h e tü n k m eg . M ih e ly t fe jé n e k n é h á ny s z o r i h á t r a h a j tá s a u tá n s ik e rü l t e l­k ezd en ie az o lv a sá s t, szem e le fe lé i rá ny u ló á l lá s b a n m a ra d , fe jé n e k la s s ú em e lése u tá n is to v á b b o lv as , v a la m in t a k k o r is , h a le fe lé i rá ny u ló te k in te te e lő t t a szö v eg e t jo b b ra -b a l ra v issz ü k . L eg n eh ezeb b v o l t a fe l ­fe lé m o zg áso k le h e tő sé g é rő l m eg gy ő ző d n i, a m i ú g y s ik e rü l t , h o g y f ig y e lmé t te l je s e n lek ö tő , é rd e k e s o lv a s ­m á ny t k a p o t t s m ik o r b e le m e rü l t az o lv a sá sb a , a szö v e g e t la s s a n , a l ig ész re v e h e tő e n em e ltem , de e lő ­ző leg g o n d o sk o d ta m fe jé n e k m o z d u la t la n ta r tá s á r ó l .

A z e lm o n d o tta k s z e r in t a szem m o zg a tó id e g tö r ­zsek veze tése , azok m a g v a , a m a g o k n a k e gy m á sk ö z t v a la m in t az a s s o c ia t ió s c e n tru m m a l s a lá tó m ező v e l v a ló ö ssze k ö tte té se c s o rb í ta t la n , m e g v a n n a k a re f le x ­m o zg áso k is. c s u p á n az a k a ra t la g o s , te h á t m a g a sa b b - re n d ű c e n tru m o k k o rm á ny o z ta m o zg áso k m a ra d n a k k i.

A z iro d a lo m b a n az a k a ra t la g o s m o zg áso k z a v a ­ra iv a l , i l le tv e azok ré sz leg es h iá ny á v a l tö b b h e ly e n ta lá lk o z h a tu n k . Schwarz (M ü n c h e n e r M ed iz in . W o c h e n ­s c h r i f t . 1912. év f.) sc le ro s is m u l t ip le x n é l l á t t a a jobb- és b a lfe lé i r á ny u ló a k a ra t la g o s m o zg áso k csö k k e n t v o l tá t . W ilbrand-Saenger: N e u ro lo g ie d es A u g e s c ím ű n a g y m ű több o ly a n e se te t e m lít, a h o l az a k a ra t la g os

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1043

m o zg áso k e gy sz e rű fe ls z ó l í tá s ra h iá n y o z n a k , de a szem a f ix á l t t á r g y a t k ö v e tn i tu d ja . I l y e n p l. Oppen­heim ese te , a h o l az o ld a lfe lé m o zg áso k h iá ny o z n a k , g lo s s o p h a ry n g e u s -bé n u lá s m e l le t t ; U hthoff b a lo ld a l i h a lá n té k le b e ny -a b sc e ssu sn á l , W ilbrand és Saenger a b a l gy ru s c e n tra l is s u b c o r t ic a l is g l io m á já n á l , Lew itzk i lu esné l, Roth p s e u d o -b u lb a e rp a ra ly s is né l és a gy v é r ­zés u tá n ész le lték , Tödter a fe lfe lé m o zg áso k k im a r a ­d á s á t lá t ta , s tb . Bielschowsky a h a so n ló ese te k n ek egész s o rá t f igy e l te m eg és p e d ig n e m c sa k o ly a n ese­te k e t, a h o l a b á n ta lo m a h e m is p h a e rá k a t é r in te t te , h a n e m o ly a n o k a t is, a h o l a góc ké ts é g te le n ü l a p o n s és a c o rp u s q u a d r ig e m in u m tá já n v o lt . W alther a jo b b h a lá n té k tá jé k sé rü lé se u tá n az a rc izm o k , szem h é j és szá j a k a ra t la g o s m o z g á s a in a k h iá ny á t f ig y e l te m eg.

E se te m b e n a b e teg sé rü lé s t n e m szen v ed e tt, W a s s e r in a n n - re a c t io n e g a t iv , a gy d a g a n a t r a u ta ló tü n e ­te k n in c se n e k ; a szem a n a tó m ia i v á l to z á s a i s z e r in t n em m a g y a rá z z á k m eg a m o zg ás i k iesése k e t. K é t ese t le h e tsé g e s : a b a j v a gy fu n c t io n a l is e re d e tű , v a g y o rg a n ik u s v á lto z á so k k ö v e tk ezmény e .

A z i ro d a lo m b a n em lék ezn ek tö b b hy s te r iá s e g yé n n e k a k a ra t la g o s sz e m m o z g á sa in a k h iá ny á ró l , a tu d a t ta la n , i l le tv e re f le x m o z g á so k m e g m a ra d á s a m e l­le t t (G rae fe S a e m isc h . XL . kö t., 2 k iad .) b e te g ü n k ­n é l a hy s té r iá n a k egy es tü n e te i t ké ts é g te le n ü l m eg ­ta lá lh a t ju k . B eszéd k ö zb en a rc á n , ny a k á n , m e llén v ö rö s fo lto k je le n n e k m eg , to rk á b a n g ló b u s -é rz é s rő l szám ol be, ezen k ív ü l a p sy c hé b e n is ész le lh e tő k n é m i p a ra n o i - dos tü n e te k : a b e teg ú gy g o n d o l ja , h o g y m in d e n k i fo g y a tk o z á s á t néz i, m eg je gy zé se k e t teszn e k rá , ső t k in e v e t ik és g ú ny o l já k szemén ek á l la p o ta m ia t t ; ez é rt k e r ü l i a tá rs a s á g o t , n é h a fé l az em b e rek tő l. Schaffer p ro fe s s o r v é le m é ny e s z e r in t n em le h e t m e g c á fo ln i a sz e m tü n e te k fu n c t io n a l is e re d e té t. V isz o n t e llen e szó l a t is z tá n hy s te r iá s e re d e tn e k az, h o g y k is fo k ú h o r iz o n ­tá l i s i r á n y ú a k a ra t la g o s m o zg áso k a szem en le h e tsé ­g esek , hy s te r iá s g ö rc s n in c s , a b e teg n e k k e t tő s képe i so h a sem v o lta k , sz ín es lá tó te re k n o rm á l is a k , h o gy a b a j m á r k o ra g y e rm e k k o ra , ta lá n szü le té se ó ta m e g ­v a n , s á l la p o tá b a n in g a d o z á so k n in csen e k .

A fu n c t io n a l is e re d e t fe lv é te le m e l le t t a m a g a ­sab b re n d ű tá r s í tó p á ly á k b á n ta lm a z o t ts á g á ra is le h e t g o n d o ln u n k , ez ese tb e n a lá tó s p h a e rá t a c o r t ic a l is m o z g a tó -c e n tru m o k k a l ( lo b u s f r o n ta l i s h á tu ls ó része), i l le tv e ezek e t az a s s o c ia t ió s k ö z p o n tta l és a szem ­m o zg a tó id e g m a g v a k k a l ö sszek ö tő p á ly á k v e z e tő ké p e s­sége s z a k a d n a m eg . Pándy a b a j sz é k h e ly é ü l az o ld a lsó a gy k a m rá k c o rn u p o s te r iu sá n a lc sz o m szé d sá g á t je lö l i

m eg, m e ly s z e r in t az o t t le fo ly t g y u l la d á s u tá n a lá tó és szem m o zg a tó a gy te rü le te k e t ö ssze k ap cso ló ro s to k ( fa sc ic u lu s o c c ip i to - f ro n ta l is , i l le t tv e te m p o ra l is) m ű ­k ö désé n ek k iesése m a gy a rá z n á m eg sz e m m o z g áso k n á l ész le lh e tő je le n sé g e k e t. A gy u l la d á s , m e ly ké to ld a l i , le fo ly h a to t t m á r az i n t r a u te r in é le tb en , v a gy a k o ra i g y e rm e k k o rb a n ; f e l te h e t jü k még sz e r in te e ro s to k h iá ny o s fe j le t tsé g é t is, em e l le tt szól, h o gy eg yéb fe j ­lő d é s i re n d e l le n e ssé g e t is t a lá lh a to t t és p e d ig a mu s- c u lu s c o r ru g a to r s u p e rc i l l i c sö k e v ény esség é t. A b e teg c s a lá d já b ó l c sa k 14 éves le á ny á t v iz s g á lh a t ta m m eg, a k iné l a szem ré sz é rő l k ó ro s v á lto z á s , v a gy eg yéb fe j ­lő d é s i re n d e l le n e ssé g n in c s .

A k ö z p o n ti id e g re n d sz e rn e k , a sz e m m o z g á so k ra v o n a tk o z ó m a g a sa b b re n d ű k ö z p o n t ja i t , i l le tv e az o k ­n a k p o n to s h e ly é t és tá r s í tó p á ly á já n a k e lh e ly e zk edé ­s é t m a m ég n em is m e r jü k te l je s ré sz le te ssé g g e l, így e se tü n k b e n a m a g a sa b b re n d ű a g y p á ly á k b á n ta lm a - z o t ts á g á n a k e sh e tő sé g e m e l le t t n em c á fo lh a t ju k m eg a sze m je le n ség ek fu n c t io n a l is a la p o n k e le tk e zh e tését.

Ö S S Z E F O G L A L Ó I S M E R T E T É S E K

A Székesfő városi K özegészségügy i és B ak ter io lóg ia i In tézet közlem énye (igazgató : Vas B ernát dr. egyet.

tanár).

A tubercu losis aerogen fertő zésm ódja ira vonatkozó újabb v izsgála tok .

I r t a : Gáspár János dr. e gy e te m i ta n á rs e gé d (P écs).

A tu b e rc u lo s is n a k m a m á r v é g te le n n e k lá tsz ó i r o ­d a lm á b a n is f igy e le m re mé ltó k azo k a v iz sg á la to k , a m e ­l y e k a tu b e rc u lo s is e l le n i k ü zd e le m n ek e g y e d ü l e re d ­m ény es m ó d já t : a p ro p h y la x is t sz o lg á ln i a lk a lm a s a k ­n a k lá tsz a n a k . E p ro p h y la c t ik u s te vé k e ny sé g e k k ö zö tt p e d ig e lső h e ly e n a fe r tő zé s fo r r á s a in a k e lh á r í tá s a á ll.

Villem in e lg o n d o lá sa s z e r in t Koch a fe r tő z é s leg - a c t iv a b b f o r r á s á t a m e g s z á ra d t s p o r rá le t t k ö p e tb en k e re s te . E zze l szem ben Flügge és is k o lá ja a csepp - in fe c t io fe lé te re l té k a f igy e lm e t, b á r a zé r t a p o r- in fe c t io b izo ny o s le h e tő sé g é t sem ta g a d tá k , m ik é n t a p o r in fe c t io ta n á n a k tu la jd o n k é p e n i k ié p ítő i, Cornet és Chausse is e l ism e r té k a c se p p in fe c tio lé tezésé t.

E lá tsz ó la g o s k iegy ezés e l le n é re is a to v á b b i v i ta n em c su p á n a k a d é m ik u s te rm é sz e tű , m in t a tu b e rc u lo ­s is p ro b lé m á n a k , sa jn o s , a n ny i m á s ré sz le te . H a u gy a n is a c se p p in fe c t io g y a k o r ib b , a k k o r a le g fo n to sa b b p rae - v e n t iv in té z k e d é s : az e m b e re k e t a k ö p és és a k ö ze lrő l v a ló beszéd v eszé ly es v o l tá ra f ig y e lm e z te tn i; h a e l le n ­b en a p o r in fe c t io g y a k o r ib b , a k k o r e lő b b iek né l so k k a l szé lesebb te r je d e lm ű ó v ó in tézk e d ések e t k e l l f o g a n a to s í ­ta n u n k .

A v i t á t a z d ö n t i el, h o gy m e ly ik fe r tő zé s i m ód id éz elő k ö n ny eb b e n és n a gy o b b sz á m b a n a tüdő ben primaer tuberculosist?

Buchner, W yssokow itsch, Paul, Hartl, s tb . a k ísé r le t i á l la t a z o n n a l i le ö lé se k o r m e g ta lá l tá k a tü d ő­b en az elő bb in h a lá l ta to t t p ro d ig io s u s c s i rá k a t , Cobbet, Heymann, Lange és Keschischian p e d ig a tu b e rc u lo s is - b a c i l lu so k a t. Aschoff, Calmette és Ballin s z e r in t a b ro n - ch u so k b a n és tü d ő a lv e o lu so k b a n k im u ta th a tó c s i rá k az in h a lá l t m e n ny isé g n e k 5—30%-a. E zek a k ísé r le te k a z o n b a n k é t a la p v e tő h ib á b a n szen v ed n ek . E lő sz ö r is a B u c h n e r -s p ray (a m e ly e t h a s z n á l ta k ) o ly a n f inom ré ­szecsk ék b en s z ó r ja szé t a csep p ek e t, a m i ly e n f in o m sá g ­b a n azok a v a ló s á g b a n n em fo rd u ln a k e lő ; m áso d szo r az in h a lá l ta to t t b a c i l lu s m e n n y isé g m in d e n ese tb e n eg é ­szen ö n k ény es , so k szo r a b n o rm is szá m ú v o lt. A B u c h ­n e r -s p ra y csep p ecské i 5—10 g k ic s iny e k , a k ö p e té i 100—500 g n a gy o k . É s e n a g y csep p ek a c t i v i tá s a n e m ­

csak a zé r t is k iseb b , m in t a m es te rsé g esek é , m e r t ig en sok a k a d á ly ra ta lá ln a k a fe lső lé g u ta k b a n (Lange és Keschischian s z e r in t 20 p -n á l k iseb b csep p ek az egye- d ü liek , a m e ly e k n e k a tü d ő b e ju tá s á t mé g el le h e t fo ­g a d n i , a 100—150 í^-osok a lé g u ta k fe lső ré széb e n vis s z a ­ta r ta tn a k ) , h an e m leg n a gy o b b ré sz ü k m á r a fe r tő z é s i k a p u e lő t t el is té rü l . Chausse, Moeller p h th is ik u s o k k ö p e tév e l te n g e r im a la c o k a t csa k z á r t sze k ré ny b e n tu d ­ta k fe r tő z n i, sz a b a d té rb e n so h asem . Lange és Keschi­schian k ís é r le te ib e n a 100—500 g-os csep p ek leb eg ő ­k ép esség e 1 m tá v o ls á g b a n m á r m a jd n e m sem m i v o lt, a 200 p -n á l n a gy o b b cseppek né h á ny m á so d p e rc m ú lv a a fö ld re sü l ly e d te k és n é h á ny p e rc m ú lv a a 20 g-os csep p ecskék is le sz á l l ta k , a s p ray cse p p ecské in ek leb eg ő k ép esség e e llen b e n m a jd n e m h a tá r ta la n v o lt.

A cse p p ecsk ék n ek a z t a k ép e sség é t, h o gy e re d e t i i r á n y u k tó l e l té r je n e k , u gy a n c s a k Lange és Keschi­schian az e m b e r i o r r - , szá j- és g a ra tv is z o ny o k f iz ik á já t u tá n z ó ü v e g c ső k ísé r le te k b e n p ró b á l tá k m eg figy e ln i, a m e ly k ísé r le te k b ő l az e m b e r re nézve a z t k ö v e tk e z te tik ,

1044 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

h o gy a d u rv a k ö p e tc se p p b e lég ezh e tő a k k o r , h a a k ö p e tá ra m a sz á jb a egy en esen , v a g y az o r rn y í lá s b a a lu l r ó l jö n . 100 fi-ná l n a g y o b b csep p az o n b a n s ú ly án á l fo g v a r i t k á n j u t h a t to v á b b az o r r ü re g e lső ré sz le tén é l, a ny i to t t s z á jn a k p e d ig h á ts ó g a r a t f a lá n á l . Z á r t s z á j ­n á l és f r o n ta l - d o rs a l is i r á ny b a n v a ló k ö h ö gésn é l k ev és a v a ló sz ín ű sé g a r r a , h o gy a 200 //-nál n a g y o b b csep p et a s p i r á ln i leh essen . O ld a lró l és fe lü l rő l az ü v e g c ső k ísé r ­le tek e re d m é ny te le n e k v o lta k .

Ö ssze fo g la lv a : F e n t i v iz s g á la to k a r r a en g ed n ek k ö v e tk e z te tn i, h o g y b á r a c se p p in fe c t io leh e tő sé g e k i ­z á rv a so h a n in c s — e gy fe lő l a 20 p-n á l n a g y o b b k ö p e t- csep p ecské k n ek a fe lső lé g u ta k n á l to v á b b n em ju tá s a , m á s fe lő l rö g tö n i e l té r í té s ü k m ia t t — r i t k a és e n n é l­fo g v a az így e v o lv e á lt p r im a e r tü d ő tu b e rc u lo s is is.

H a p r im a e r tü d ő tu b e rc u lo s is k ü lö n ö se n g y e rm e k ­k o rb a n mé g is s o k k a l ta gy a k o r ib b , m in t a cse p p in fe c tio fe lté te le i a la p já n v á r n i leh e tn e , a k k o r az a e ro g e n f e r ­tő zésn ek m á s ik m ó d já ra , a porinfectióra k e l l g o n d o l­n u n k .

Flügge s z e r in t a p o r fe r tő z é s n eh ézség e a b b a n v an , h o gy a k ö p e t csa k ig e n n eh ezen s z á ra d k i és h a ez m e g tö r té n ik , a p o r le sz á l l és n a gy m e c h a n ik a i b e a v a t­k o z á s ra v a n szü k ség , h o gy leb eg ő vé v á l ja n a k . A z u tá n m a jd n e m te l je s e n (96%) m e g a k a d n a k a fe lső lé g u ta k - b a n s le g a lá b b 2000 b a c i l lu s szü k sé g es a fe rtő zésh ez . C ornetneí a z o n b an s ik e rü l t te n g e r im a la c n á l tu b e r- c u lo s issa l fe r tő z ö t t p o r r a l p r im a e r t i id ő tu b e rc u lo sis t lé tre h o zn i, a m ik o r k i tű n t , h o gy a f inom p o r sem m iv e l sem ta r t a t i k v is sz a jo b b a n a fe lső lé g u ta k b a n , m in t a b a c i l lu s ta r ta lm ú leg k iseb b k ö p e tcsep p . A m i p e d ig a n a gy sz á m o t i l le t i , az té v e d é se n a la p u lh a t , m e r t Lángé­nak és Nowosselskynék e gy e tle n e g y sz á ra z tu b e rc u lo s is -

b a c i l lu s s a l is s ik e rü l t p r im a e r tü d ő tu b e rc u lo s is t elő ­id ézn iü k .

Kússz, A lbrecht, Ghon, Lange és Nowosselsky m ég a z t is fe lté te le z ik , h o gy ezek a b e ju to t t c s i rá k nem c su p á n a tü d ő b ő l k i in d u lv a , de m in d já r t a tü d ő b e n is tu d n a k p r im a e r m eg b e te g e dé s t k iv á l ta n i .

F e n t i k ís é r le te k e t 37 C °-on 24 ó rá n á t s z á r í to t t

k u l tú r á v a l — te h á t m es te rsé g e s , n em a te rm é sz e te s v is z o ny o k a t u tá n z ó k ö rü lmé ny e k k ö z ö tt — vég ez ték . A k ö p e t s o rs á n a k és a b a c i l lu s tu la jd o n s á g a in a k egyéb v á l to z á s a i t , a m e ly e k k e l te rmé sz e te s k ö rü lm é ny e k k ö ­zö tt s z in té n s z á m íta n i k e l l (v i ru le n t ia c sö k k e n é s , a b a c i l lu so k sz á m á n a k re d u c t ió ja ) n em v e tté k f igye lem be. Lange te h á t a te rmé sz e te s v is z o ny o k a t u tá n z a n d ó (e l­té rő e n H eym anntól, a k i c sa k b o u i l lo n te ny é sz e te t h a s z ­n á l t ) , a p ro d ig io s u s k u l t ú r á t b ro n c h i t ik u s egy é n köpe- té b e n o ld o t ta fe l s ez t k ise b b -n a gy o b b csep p ek b en k ü ­lönböző tá r g y a k r a s z ó r ta szét. K is z á ra d á s u tá n a t á r ­g y a k a t m e c h a n ik u s h a tá s n a k v e te t te a lá és a té rb e n képző dő c s i r a ta r ta lm ú p o r k im u ta tá s á r a a g a r le m e z t á l l í to t t fe l. E k ís é r le te k s o rá n m in d e n e k e lő t t az tű n t k i, h o gy a sp u tu m c se p p e c ské k m á r e gy ó rá n b e lü l o ly tö ké le te se n k is z á ra d n a k ; h o gy e rő s lé g á ra m m a l a t á r ­gy a k ró l k ö n n y e n le v á la s z th a tó k és a k is z á ra d t a p ró r é ­szecsk ék h o ssz a b b -rö v id e b b id e ig a lev eg ő b e n le b e g he t­nek . A m i e ré szec sk é k n a gy s á g á t i l le t i , a t i s z ta zseb ­k en d ő b ő l n y e r t p o rb ó l a c s i rá k 8% -a e g y ó ra m ú lv a is m ég a lev eg ő b en v o lt , e gy k a b á t k ip o ro lá s á b ó l ö t p e rc m ú lv a a b a c i l lu so k n a k 32%-a, e g y ó ra m ú lv a 1’5%-a. Stern k ísé r le té b e n a c s i rá k 90%-a ö t p e rc m ú lv a a p a d ­ló ra sü l ly e d t.

A tu b e rc u lo s is -b a c i l lu s élettartam át a k is z á ra d t sp u tu m b a n tö b b e n v iz sg á l tá k . Flügge s z e r in t h o m á ly o s h e ly e n tö b b h ó n a p , d if fu s n a p fé ny b e n h á ro m n a p , n a p ­s ü té sb e n 1)4—3 ó ra , K irste in s z e r in t r u h a ro s to n 5—10 n a p , u tc a p o rb a n 3—8 n a p . Kússz k is z á ra d t k ö p e tén e k

v i r u le n t iá ja te n g e r im a la c o n m ég 14 n a p m ú lv a is a ré g i v o lt , 18 n a p m ú lv a m á r csö k k en t. Chausse in h a la - t ió s k ísé r le te ib e n a v i r u le n t ia 10 n a p m ú lv a k iseb b le tt, s u b c u ta n fe r tő z é s ese té n a z o n b a n v á l to z a t la n m a ra d t.

A k ö p e t bacillus számának reductió ját i l le tő le g Lange ism é t a leg te rm é sze tese b b v isz o ny o k a t ig y e k e ­z e tt u tá n o z n i . C seh g r á n á t r a leh e tő leg vé k o ny a b b ré ­te g b e n s z e r te c se p p e n te t te a sp u tu m o t, ez t f e lv á l tv a d if fu s n a p fé ny n e k és h o m á ly n a k te t te k i. A z e re d mé ny az v o lt, h o g y 10.000 élő v i ru le n s b a c i l lu sb ó l n a p ró l- n a p r a 10% e lp u sz tu l t . A 18. n a p o n a tu b e rc u lo s is - b a c i l lu so k n a k m é g 1% -a é le tk é p es v o lt. A v e lü k fe r tő ­zö tt á l la to k m ir igy e i 3—4 hé t m ú lv a e rő se n m e g n a gy o b ­b o d tak . E k ísé r le te k a r r a m u ta tn a k , h o gy a tu b e rc u - lo s is -b a c i l lu so k n a k n a g y o b b sz á m ú e lp u s z tu lá s a a k isz á ­ra d á s u tá n i e lső ó rá k b a n még nem , c su p á n a m á so d ik n a p tó l k ezdő d ik , de m ég a k k o r sem je le n tő se n . A r r a n ézv e az o n b an , h o gy a k is z á r a d t b a c i l lu so k viru len­tiá ja is csö k k en n e, n in c s sem m i tá m p o n tu n k . Chausse p h th is ik u s o k ö s s z e h a j to g a to t t zse b k en d ő jév e l 2—4 n a p m ú lv a v a la m e n ny i k ísé r le t i á l la to t , a z o n tú l a z o k n ak 50% -át fe r tő z te . Cornet, K ússz és Köhlisch s p u tu m m a l sz e n ny e z e tt k ü lö n fé le r u h a d a ra b o k a t b e sz á ra d á s u tá n k ip o ro l ta k v a gy k ik e fé lte k és az á l la to k b a n p r im a e r tü d ő tu b e rc u lo s is t id éz te k e lő . Lange k ís é r le té b e n gy a p jú k e n d ő n eg y ó ra m ú lv a s z á ra d t k i a k ö p e t s ü v eg- sze k rény b e n k ip o ro lv a , ké tó ra i e x p o s it io u tá n m á r f e r ­tő z tek . H a a sp u tu m o t a p a d ló ra k ö p e tte s a p a d ló t 24 ó ra m ú lv a fe lsö p ö r te , m in d e n á l la t m eg b e te g ed e tt. P e d ig a b a c i l lu s ta r ta lo m m á r k ic s i v o l t .

Összefoglalva: F e n t i v iz sg á la to k , k ü lö n ö se n p e d ig Lange n a k m in d ig a te rm é sz e te s v is z o ny o k a t u tá n z ó k ísé r le te i a z t a n é z e te t lá ts z a n a k e rő se n a lá tá m a s z ta ni ,

h o gy a tu b e rc u lo s is n a k p o r ú t já n v a ló in fe c t ió ja k ö n y - n y eb b és gy a k o r ib b , m in t a csep p ú t já n v a ló in fe c t io , a h o g y a n ezt e d d ig in k á b b h i t tü k .

É s ebbő l a p ra e v e n t iv o rv o s ta n m esszem en ő k ö v e tk e z te té se k e t v o n le.

I ro d a lo m : Flügge: Z e itsc h r . f. H y g . u . I n f e k t io n s ­k ra n k h e i te n 1897, 179, 25. — Lehmann, Salto, Gfrörer: A rc h iv f. H y g . 1912, 152, 75. — Chausse: B u ll. de l ’In s t . P a s te u r R e v u e 1917, 65, 15. — Lange-Nowosselsky: Z e it­sch r . f. H y g . u . In fe k t . 1925, 104, 2. — Lange-Keschi- schian: u . o. — Lange: u . o. 1926, 106, 1.

L A P S Z E M L E

B elorvostan.A ta b e s keze lése o l tá s i m a lá r iá v a l . Hesse E.

(M ed iz in isch e K l in ik , 1926. 24.)M íg a h ű d é se s e lm e z a v a r m a lá r iá v a l v a ló keze­

lése m a m á r egy ik e a re n d e lk e zé sü n k re á l ló k eze lés i m ó d o k n ak , a d d ig a ta b e s d o rs a l is h a so n ló k eze lése még v i ta t á r gy á t képez i. Bering F . 23 e se te t közö l, m e ly ek k ö zü l 19-nél e ny h ü l te k a b e teg p a n a s z a i és ja v u l ta k a re f le x e k , ezek k ö zü l h a tn á l lény eg e s ja v u lá s á l lo t t be. K ie m e li , h o g y ro ssz a b b o d á s t a keze lés u tá n n em lá to t t . M eg f igy e lé se it Nonne is m e g e rő s ít i , a k i 36 b e te g e t k eze lt o l tá ssa l , e re d m é ny e i a z o n b a n n em jo b b a k , m in t a m i­ly e n e k e t m á s k l in ik a i k eze lésm ó d o k tó l lá to t t . A k é rd é s az, h o gy o l tá s s a l le g a lá b b u g y a n o ly a n száza lék o s j a v u ­lá s t k a p u n k -e és h o gy v a n -e o ly a n ta r tó s a z e re d mé ny , m in t a tö b b i e l já r á s o k n á l ! A z első ké rd é s re v á la sz o ln i m a jd csak a k k o r leh e t, h a m e g f igy e lé se in k g a z d a g a b ­b a k lesznek . T o v á b b i fe l té te l az, h o gy a keze lés i m ód egy sz e rű b b és v e sz é ly te le n leg y en . A m a la r ia -o l tá s n a k m in d ig v a n eg y b izo n y o s v eszé ly e, a m e ly fő leg a b b a n re j l ik , h o g y a te r t i a n a tö rz s n em t is z ta . H a szív , vese- és m á j b e teg ség ek n é l, v a la m in t m ás, az e l le n á lló k é p e ssé g e t csö k k en tő k ö rü lm é ny e k né l n em a lk a lm a z z u k , a k k o r jó á p o lá s és o rv o s i m eg figy e lés m e l le t t az o l tá s i keze lés n em n ev ezh e tő v eszé ly esn ek .

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1045

Az o l tá s i keze lés a la p já t azo k a m eg figy e lések képez ik , m e ly ek e t e g y ré sz t W eichbrodt és Jahnel te t te k , a k ik h á z iny u la k p r im a e r a f fe c t ió já b a n az á l la to k tö b b ­szö r i m a g a s h ő mé rsé k le te n v a ló ta r tá s á v a l a sp iro c h a e - (á k a t tö b b é nem tu d tá k k im u ta tn i és a lu es m e g gy ó ­g y u l t . T o v á b b á azok a ta p a s z ta la to k , h o g y g y ó g y í th a­ta t la n p sy ch o s iso k in te rc u r re n s lá z a s m eg b eteg edések k ö v e tk ez m ény eké n t gy ó g y u l ta k .

A p a r a ly s is p ro g re s s iv á v a l v a ló a n a ló g ia k a p c sá n a r r a is le h e tn e g o n d o ln i, h o g y a m a la r ia k e z e lé s a tab es k ezd e ti sz a k á b a n is a lk a lm a z h a tó és h o gy a g e r in c v e lő ­ben levő g y u l la d á s o s fo ly a m a to k ra kedvező h a tá s t g ya ­ko ro l. A lu esn ek m a g á n a k o l tá s s a l v a ló keze lésén é l ú gy á l l a h e ly ze t, h o g y m in d e n o ly a n ese tb en , a h o l le z ár t a n t i lu e s e s keze lés u tá n p a th o lo g iá s l iq u o r - le le te t k a ­p u n k , m a lá r iá v a l ke ll k eze ln ü n k . V a ló sz ín ű , h o gy e z á lta l a ta b e s - és p a ra ly s is - je lö l te k e t m eg tu d ju k g y ó g y í ta n i . Az o p t ic u s a th ro p h iá t késő bb i k eze lésse l leg fe l je b b csak m e g á l l í ta n i tu d ju k , m íg k o ra i keze lésse l ta lá n egészen e lk e rü lh e t jü k . A z ed d ig i e re d m é ny e k e lég g é b iz ta tó a k . A p ro g re d iá ló je l le g ű ta b e s t m in d e n e se tre jo g o su lt m a ­lá r iá v a l keze ln i, n em szü k sé g es a keze lés o tt, a h o l a b e ­te g sé g egy é b k é n t is jó in d u la tú le fo ly á s t m u ta t . K yrie és Bering v iz s g á la ta i is az t m u ta t tá k , h o gy a m a la r ia - keze lésse l o ly a n e re d mé ny e k e t é rh e tü n k el, a m ily e n e k e t m ás m ó d o n e d d ig e lé rn i nem tu d tu n k . A láz m eg ö li a s p iro c h a e tá k a t , ez a leg e rő seb b sze rü n k , a m e ly m ég o t t is tu d h a tá s t k i fe j te n i , ah o l a s á lv a r s a n h a tá s a nem k i ­e lég ítő . Zolnai dr.

S tr e p to th r ix py a e m ia . M. Mandelstamm és A. Kalinin. (Z e itsch r. f. k i. M ed. 102. k ö te t, 2. füzet.)

E g y 53 éves fé r f in e k ö t h ó n a p p a l a fe lv é te le e lő t t e lő szö r a b a l g lu te a l is tá já n , m a jd a jo b b lá b á n tál y o ­gok tá m a d ta k , m e ly ek m e g n y i tá s u tá n sem g y ó g y u l ta k .3—4 h ó n a p m ú lv a s z a b á ly ta la n , g y a k r a n in te rm i t tá ló láz, p y e lo n e p h r i t is je le n tk e z e t t le so v á n y o d á ssa l és v é r- szeg ény ség g e l k a p c so la tb a n . A d a g a n a to k e lő szö r lu eses g u m m a gy a n ú já t k e l te t té k , m e r t a b e te g n e k 30 év e lő tt p r im a e r sc le ro s isa v o lt, m e ly e t a k k o r e g y á l ta lá b a n nem k eze ltek . A z o n b an a jód - és a h ig a ny k e z e lé s te l je se n h a tá s ta la n m a ra d t , a W a s s e rm a n n - re a c t io p e d ig h á ro m ízb en n e g a t iv v o lt. N e m so k á ra h ev es fá jd a lm a k tá m a d­ta k a b e te g jo b b lu m b a l is és á gy é k i tá jé k á n . A v é r ­k u l tú rá k ism é te l te n n e g a tív o k m a ra d ta k . A lu m b a l is tá j p u n c t ió ja ú t já n fo ly ék o ny , h o m o g en g e n y ü rü l t , m e ly b en ig en n a g y m e n n y isé g ű s t re p to th r ix - f o n a l vo lt ta lá lh a tó . T e ny é sz té s i k ísé r le te k n é l a n ö v ek ed és a le g ­gy o rsa b b v o lt a sző lő cu k o r- és g ly e e r in a g a ro n 37°-on, a n a e ro b m ódon. H o sszab b (egy év i) m eg figy e lés u tá n k i tű n t , h o gy ezen m ik ro o rg a n is m u s n a k ú g y m o rp h o lo - g ia i , m in t b io ló g ia i s a já ts á g a i ig e n v á lto zó a k . A lva d t s e ru m o n fe j lő d ö tt a la k ja ig e n h a s o n l í to t t , ú g y a k oló ­n iá k b a n , m in t a k ik e n t ké sz ítm é ny b e n a d ip h te r ia -b a c i l - lu sh o z . A g e n y e t és a k u l tú r á k a t á to l tv a , k i tű n t , h o gy a s t r e p to th r ix csak a te n g e r i m a la c ra p a th o g e n . E zek n a g y fo k ú le so v á n y o d á s közben h u l lo t ta k el, a né lk ü l, h o gy a belső sze rv ek b en e lv á l to z á s t k im u ta tn i s ik e rü l t v o ln a . Vé rü k b ő l t is z ta s t re p to th r ix - k u l tú rá k a t s ik e rü l t k i te ny é sz te n i. Friesz dr.

K ísé r le te s v iz s g á la to k az a r te r io s k le ro s is ró l .K. Löwenthal. (M ed. K in . 1926, 768. o.)

A z em b e r i a th e ro s k le ro s is s a l m in d en b en , m ég a v é rny o m á se m e lk e dé sb e n is m eg egy ez ik a h á z in y ú ln á l ch o le s te r in -e te té sse l e lé r t k ó ro s fo ly a m a t. D e n ehézség ek is fe lm e rü ln e k . P l. az e m b e r i a th e ro s k le ro s is b a n a v é r- c h o le s te r in a r á ny la g k evéssé sz a p o ro d ik m eg , m íg a h á z iny ú ln á l a h y p e r l ip o id a e m ia o ly a n n a g y fo k ú , a m i­ly e n t em b e rné l csak d iab e te sb en és l ip o id n e p h ro s isb a n lá tu n k . V isz o n t éppen az em b e r l ip o id n e p liro s isá b a n hy p e rc h o le s te r in a e m ia m e l le tt nem em e lk ed ik a vé r ­ny o m á s és ré g eb b i ész le le tek s z e r in t a th e ro s k le ro s is sem ta lá lh a tó . A hy p e r to n ia s e m b e rné l a r te r is k le ro s is v a n , a n y ú ln á l in k á b b a n a g y a r té r iá k o n tá m a d a th e ro m a to s is . Á l la tk ísé r le te k b e n c h o le s te r in e te té sse l e d d ig csak n ö ­v é ny e v ő k né l s ik e rü l t a th e ro s k le ro s is t e lő id ézn i, h ú s - és m in d en ev ő k n é l nem . D e s ik e rü l t m ó d o t ta lá ln i e n eh éz ­

ségek m e g o ld á sá ra . S ik e rü l t t. i. n eh ezen fe lsz ív ó dó l ip o id ta r ta lm ú a ny a g o k k a l , la n o l in n a l , n a g y o b b fokú h y p e rc h o le s te r in a e m ia né lk ü l is a th e ro s k le ro s is t lé t re ­hozn i. K é tsé g te le n , h o gy d ia b e te sse l ig en g y a k ra n p á ­ro s u l a r te r io s k le ro s is , a m ib e n része le h e t a d iab e te ses hy p e r l ip o id a e m iá n a k . A n e p h ro s is t i l le tő e n , az ed d igi ész le le tek h iá ny o s s á g á v a l szem ben h iv a tk o z ik a szerző s a já t e se te ire : ké t l ip o id n e p h ro s isb a n m e g h a l t gy e r ­m ekben e lő re h a la d t a th e ro m a to s is t ta lá l t . A k ísé r le t i s k le ro s is lo c a l is a t ió ja sem á l la n d ó a n a gy e rek b en , m e r t a szerző ész le lt ig a z i a r te r io s k le ro s is t is. A C ho ­le s te r in sz e re p é rő l a z t g o n d o l ja , h o gy az e g y ré sz t köz­v e t le n ü l é rö sszeh ú zó , m á s ré sz t s e n s ib i l iz á l ja az e re k e t m ás ö sszeh ú zó d ást k iv á l tó in g e re k i r á n t . A z b izonyos, h o g y a c h o le s te r in a p la sm a fe hé r jé k k e l k ü lö n b ö ző k a p ­c so la tb a n leh e t, a m ib ő l é r th e tő v o ln a , h o gy a je l lem ző p la sm a sz e rk e z e tű n e p h ro s is b a n m á ské n t h a t a hy p e r ­c h o le s te r in a e m ia , m in t a f ib r in o g e n m e g sz a p o ro d á s né l­k ü l já r ó hy p e r to n iá b a n . A z u to lsó p o n t ra v o n a tk o z ó a n a r r a f ig y e lm ez te t a szerző , h o g y a h ú s- és m in d en ev ő a l ip o id o k a t, k ö z tü k a c h o le s te r in t, fe lsz ív ó d á s u tá n ig en h a m a r k iv á la s z t ja az epébe, m íg a n ö v ény e v ő jó ­v a l to v á b b t a r t j a v is sz a a vé rb en . Preisz dr.

A n a e m ia p e rn ic io sa e lh ú zó d ó p a r a ty p h u s in e lle tt.F. Reiche. (D. A rch . f. k i in . M ed. 152. k ö t., 1. old.)

A szerző évek so rá n h á ro m b e teg e t ész le lt, k ik je l lem ző a n a e m ia p e rn ic io sá b a n h a l ta k m eg , a k ik n é l a b o n co lás en n ek je l lem ző tü n e te in k ív ü l az e gy ik e se t­ben f r is s , a m á s ik k e ttő b e n ré g eb b i ty p h u s o s f o ly a m a ­to t d e r í te t t k i. Ké t b e teg székbő l m ég in v iv o p a ra - ty p h u s -B - tö rz s te n yé sz e tt k i. A f r is s ty p h u s o s ese trő l a z t g o n d o l ja , h o g y a m á r s ú ly o s a n a n a e m ia p e rn ic io sá s b e teg p a ra ty p h u s o s fe r tő zé s t sze rze tt, m e ly á l la p o tá l m ég in k áb b r o n to t ta és s ie t te t te az e x i tu s t , a m ás ik k e t tő rő l a z o n b a n az e lő zm ény ek és a k l in ik a i le fo ly á s a la p já n a z t v i ta t ja , h o g y a h ó n a p o k ra e lh ú zó d ó p a ra- ty p h u s fe r tő zé s h o z ta lé t re az a n a e m ia p e rn ic io sá t.

Perém y dr.

P u p i l la k ü lö n b s é g és v e g e ta t iv a sy m n ie t r ia enke-p h a l i t is b e n . Hansen és Goldhafer. (D. A rc h . f. k i in . M ed. 152. kö t., 12. old.)

G y a k o r i do log , h o g y az e n k e p h a l i t is tü n e te i , r ig i - d i ta s , t re m o r , a ké t te s t fé le n n em e gy fo rm á k . É sz le lh e tő á l la n d ó a n is o k o r ia is , m e ly n e k o k a a szem ben nem t a­lá lh a tó . I l y e n b e teg ek né l v iz s g á l tá k a sze rző k a ny á l- tfo ly ást, k ö n y ezést, iz za d ás t, h ő m é rsé k le te t, lú d b ő rk ép - ző d ést ö ssz e h a so n lító a n a k é t te s tfé le n , e lő szö r k ülö n in g e r n é lk ü l, a z u tá n a d re n a l in és p i lo k a rp in h a tá s áb a n . A k ísé r le te k egyező e re d m e n y e s z e r in t k ö v e tk eze tesen k ü lö n b sé g e t ta lá l ta k a k é t te s t fé l k ö zö tt a Sy m p a th ik u s és p a r a sy m p a th ik u s tó n u s á b a n és en n ek a la p já n „b ila - te r ia l i s v e g e ta t iv a sy m m e tr iá r ó l “ beszélnek . Hy p n o s issa l á l l í tó la g c s o d á la to sa n tu d tá k csö k k e n te n i a t r e m o r t és a r ig id i tá s t . Perém y dr.

Urológia.A p ro s ta te c to n i iá k u tá n i re c id iv á k ró l . Fronstein-

Meschebovszky. (Z e itsch r. f. U ro l. C h ir . X X . 3—4.)

A s u p ra p u b a e r p ro s ta te c to m ia 25 év es ta p a s z ta ­la ta i ig e n k ev és re c id ív á ró l sz á m o ln a k be. Rafin k l i ­n ik á já n , 300 ese tb e n 1%, Illyés t a n á r á l ta l ö s s z e gy ű jtö t t 470 e se tb e n 0-6% (3 ese t) v o l t a re c id iv á k szám a . A rec i- d iv á k a t 2 c s o p o r tb a o s z th a t ju k : 1. fu n c t io n a l is re ci­d iv á k , a m e ly e k a h ó ly a g iz o m z a t g y en g e ség én a la p u l ­n ak , 2. a n a tó m ia i re c id iv á k , m e ly e k n e k o k a a m ir ig y

ú jb ó l v a ló m eg n ö v ek edése o k o z ta m e c h a n ik a i a k a d á ly . A m i r ig y e lé g te le n e l tá v o l í tá s a , i l le tv e c a rc in o m á k u tá n fe llép ő re c id iv á k a t p s e u d o re c id iv á k n a k fo g h a t ju k fel. A s u p ra p u b a e r p ro s ta te c to m iá k u tá n fe llép ő re c id iv ák szá m a k iseb b , m in t a p e r in e a l is p ro s ta te c to m iá k é . A re c id iv á k a s u b u re th r a l i s m ir igy e k b ő l in d u ln a k k i. A re c id iv á k k is szá m a ö ssze fü g g a k o r ra l is, am en y - n y ib e n a b e te g e k e lő re h a la d o tt k o ra m e g h iú s í t ja azok n a g y o b b mé rv ű k i fe j lő d é sé t. Minder dr.

1046 O R V O SI H E T IL A P 1926, 38. sz.

A e o n s t i tu t io - ta n je le n tő sé g e a* u ro ló g iá b a n .ü. A lkr tysch jyuz és D. D. E. Lewant, M oskau . (Z e itsch r. f ü r U ro lo g isc h e C h iru rg ie , 19. k ö te t, 1—2. füzet.)

A b e te g sé g e k g e n e s isé t fö l té te le s á l lá sp o n tb ó l í té l jü k m eg s en n e k a p ro c e ssu sn a k e gy ik fe lté te le az e m b e r i sze rv eze t. E lv i m o m en tu m o k : 1. C o n s tu t io fo g a lm a a la t t a sz e rv e z e t m o rp h o lo g ia i , fu n c t io n a l is és b io c h e m ia i tu la jd o n s á g a in a k ö sszeség é t é r t j ü k a z ö rö k ­lö t t fa k to ro k és az in d iv id u á l is é le t fo ly a m á n sze rze tt fü g g e lé k e k k e l e gy ü t t . N o rm á l is n a k v e h e t jü k a m a m o r­p h o lo g ia i, fu n c t io n a l is és b io c h e m ia i tu la jd o n s á g o k a t , m e ly ek a nem , k o r és f a jn a k m e g fe le ln e k és az e m b e rre leg cé lsze rű b b ek . 2. A n o m á liá k a la t t é r t j ü k az O rg anis­m u s o ly a n fu n c t ió i t , m e ly ek a la b i l is e g y e n s ú ly á l la ­p o tá b a n v a n n a k , to v á b b á o ly a n v e le sz ü le te t t , ö rö k ö lt, sz e rz e tt tu la jd o n s á g o k a t , m e ly ek ké ny s z e r í t ik a sz e rv e ­ze te t k ü lső sé rü lé se k re re a g á ln i , b izo ny o s b e te g sé g e k re p ra e d is p o n á ln i és sú ly o s b e te g sé g i le fo ly á s t e lő idézn i.3. O sz tá ly o z ás (S ch em ák ) 4 p r ic ip iu m : I . n em i (férfi, nő ), I I . so c ia l is (m u n k ás, p a ra s z t , in te l le k tu e l le k) , I I I . m o rp h o lo g ia i (a s th e n ik u s , py k n ik u s , a th le t ik u s , as th e n io - a th le t ik u s , m ix p y k n ik u s és id io p la s t ik u s ) . A z á l ta lá n o s rész tá r gy a lá s a u tá n az u ro ló g ia i ré sz t 6 c s o p o r tra o sz t já k : 1. G o n o rrh o ea , 2. jó és ro s s z in d u la tú d a g an a ­to k ; a m ir igy e k h y p e r t r o p h iá ja ; h ú g y - és n em i sze rv ek kö v e i, 3. h a s i sz e rv e k p to s isa , k ü lö n ö se n a vese , ur e ­te ro c e le , v a r ic o ce le , hy d ro c e le , a h ú g y v e z e té k és n e m i­s z e rv e k tu b e rc u lo s isa , 4. h ú gy in fe c t ió k , 5. a n e m i sp h e ra p a th o lo g iá ja és p hy s io lo g iá ja , 6. n e u ro c o n s t i tu t ió s an o ­m á l iá k . A z é lő lény e k k ö zü l csak az em b e r p ra e d is p o n á l g o n o r rh o e á ra . A z a s th e n ik u s o k n á l a g o n o rrh o e a sú ly o­sab b le fo ly á sú , to v á b b ta r tó , m in t az a th le t ik u s o k n ál , u g y a n o ly a n e l já r á s m e l le t t . A g o n o r rh o e á s e p id id y m it is c o n s tu t io n a l is a n o m a l iá so k n á l tu b e rc u lo s is b a m e h e t á t. I l y e n b e te g e k n e k e ls ő ra n g ú tá p lá lk o z á s és á p o lá s ra v a n szü k sé g ü k . S t r i c tu r á k b a n szenvedő egy é n e k n é l e x s u d a tiv c a th a r ru s o s é s a s th e n ik u s a n o m á l iá k , k ö tő sz ö v e tgy e n ­g eség fo rd u ln a k elő . A g o n o rrh o e á s iz ü le t i m e g b e te g e ­d é se k re u gy a n e z á ll. M íg a sp e c ia l is m ó d sz e re k k e l n em tu d u n k u ra lk o d n i a sze rv ez e ten , vesek ő , h ú g y v e z e té k k ő o p e rá lh a tó . I t t is a r r a f igy e lem m e l le g y ü n k , h o g y lym - p h a t ik u s -h y p o p la s t ik u s a n o m á l iá k n á l a c h lo ro fo rm és a e th e r -n a rk o s is t i lo s . A h a s i sz e rv e k p to s isa , u re te ro c e le a k ö tő szö v e t p a r t ia l i s v a gy egész sze rv ez e ti gy e n g e sé ­g éb ő l szá rm azó a n o m a lia . V a rico ce le , hy d ro c e le a h e re ­zacskó sz e rv e z e t i e lég te le n ség e k ü lö n ö se n a s th e n ik u s o k ­n á l. H ú gy in fe c t ió s m e g b e te g e dé se k n e k c o n s t i tu t io n a l is o k a i v a n n a k . A z 5. c so p o r t: a n e m i s p h e rá k p hy s io lo - g iá já b a n , i l le tv e p a th o lo g iá já b a n az e n d o k r in - re n d sz e r ­n ek n a g y sze rep e v a n . A s th e n ik u so k g y en gé b b , py k n i- k u so k é lén k eb b n em i ö sz tö n ű ek . A hy p o th y re o d ism u s - n á l k ü lö n b ö ző n em i fu n c t ió s z a v a ro k a t f ig y e lte k m eg. H y p e rs u p ra re n a l is m u s n á l k o ra i sex u a lism u s . H y p e r- g e n i ta l is m u s : m a g a sa b b a k t iv i tá s ; h y p e rp ro s ta t is m u s: k ise b b e d e tt l ib id o . A sh te n ik u so k h a j la n a k a se x u a li- tá s r a , k ö z ö ttü k sok a sz a d is ta . N e u ro a r th r i t i k u s ano m a- l iá so k k o rá n fe j lő d n e k és o n a n iá ra h a j la m o sa k . N eu ro - c o n s tu t io n a l is a n o m á l iá k : e n s u re s is n o c tu ro n a . S o k an sze rv e z e t i d e g e n e rá l ts á g n a k ta r t j á k . E rő s e n k i f e j let t d e g e n e ra t iv tü n e te k n é l az o rv o s te h e te t le n ; eny héb b tü n e te k n é l egy é n i k eze lés se g íth e t. Egerváry T ibor dr.

Szem észet.N it ro s k le ra n a szem észetben . Jaensch. (K l in isch e

M o n atsb l. f ü r A u g e n h e i lk u n d e . 77. kö t., 189. lap .)

A v é rny o m á s és a szem fe sz ü lé se k ö z ö tt i ö ssze ­fü g g é s t so k a n ta n u lm á ny o z tá k . W essely a z t ta lá l ta , hog y g la u c o m a ese téb en a v é rny o m á s n em em e lk ed e tt. A b u lb u s t m e g n y itó m ű té te k n é l a z o n b a n m ég is fo n to s le h e t a v é rny o m á s csö k k en tése , m iu tá n a r te r io sk le ro - t ik u s egy é n ek n é m e g v a n a h a j la m a re tr o c h o r io id e a l is v é rzések re .

Ú ja b b a n a v é rny o m á s c sö k k e n té sé re a n i t ro sk le - r a n t a já n l já k , m e ly n e k az iz o m z a tb a v a g y a vé rb e v a ló fecsk en d ése ese té b en s ik e rü l , le g a lá b b is id ő leg esen , a v é rny o m á s t je le n té k e ny e n a lá s z á l l í ta n i . S zerző a

n i t ro s k le ra n n a k a szem te n s ió já ra v a ló h a tá s á t ta n ul m á n y o z ta és a r r a az e re d m é ny re ju to t t , h o g y a z sem s u b c o n ju n c t iv a l is a n , sem in t r a m u s c u la r is a n nem csö k­k e n t i a szem n y o m á sá t. Ú g y sz in té n te l je se n h a tá s ta la n ­n a k b iz o ny u l t g la u c o m a ese te ib en is. A lk a lm a z á s á t szerző még is a k k o r t a r t j a h e ly é n v a ló n a k , m id ő n a r te r io s k le ro s is b a n szenvedő b e teg e t o p e rá lu n k és az ese tle g es in t r a o c u la r is v é rz é s t e lk e rü le n d ő , id ő legesen a k a r ju k a b e teg v é rny o m á s á t csö k k en ten i.

Székács dr.

D ip h th e r ia u tá n i ké to ld a l i n e u r i t is re tr o b u lb a r is és o p h th a lm o p le g ia . Maria Rosenstein. (K iin . M o n a tsb l. f. A u g . 1926, jú l .-a u g , füzet.)

9 éves lá ny n á l d ip h te r ia u tá n né h á ny hé tte l m in d ­k é t szem en p to s is , a lk a lm a z k o d á s i b é n u lá s lép fe l. P u p i l lá k re ny hé n re a g á ln a k , tá g a k . A szem b e ny o m á s ra fá jd a lm a s . V is u s 3 mé te r rő l u j jo lv a s á s . L á tó té rb e n c e n tra l is a b so lu t sco to m a. P a p i l la e lm o só d o tt h a tá rú . 6 Ty . v a c c in á s keze lés és n a t r iu m s a l ic iy l re 6 hé t m ú lv a te l je s gy ó g y u lá s , csak te m p o ra l is d e c o lo ra t io m a ra d a p a p i l lá n . Péterit M argit dr.

A co rn e a a c u ta n k e le tk e ző tá p lá lk o z á s i z a v a ra és szé tesése g la u c o sa n k e z e lé s u tá n . Egtermeyer. (K iin . M o n a tsb l. f. A u g . 1926, jú l .-a u g . füzet.)

68 éves fé r f ib e te g n é l jo b b szem en u lc u s c o rn eae u tá n i c e n tra l is leu k o m a , sec lu s io p u p i l la e m ia t t abso ­lu t g la u c o m a , h ev es fá jd a lm a k k a l . M iv e l a b e te g az e n u c le a t ió b a n em egy ez ik bele, szerző g la u c o sa n be- c se p p e n té s t p ró b á l. E lő ze te s p s ik a in é rz é s te le n í té s u tá n fek v ő h e ly ze tb en , m in te g y g la u c o sa n fü rd ő b e n v a n fé l­p e rc ig a szem . A te n s io fé l ó ra m ú lv a leszá ll, f á jda l ­m a k m eg szű n n ek . M á sn a p a szem ism é t k ő k em ény , egész c o rn e a fe lsz ín e s z u rk á l t . I s m é te l t k eze lés g la uc o ­sa n b ecsep p en tésse l, m e ly u tá n a ten s io m a g a s m a ra d , a c o rn e a n a le u k o m a te rü le té n m é ly u lc u s ke le tk ez ik , m e ly eg y n a p m ú lv a p e r fo rá ló d ik , ú g y h o g y a szem e n u c le a t ió ra k e rü l. Péterit M argit dr.

A z u lc u s se rp e n s fény k eze lésérő l. Birch-Hirsch- feld. (K l in isc h e M o n a tsb l. f ü r A u g e n h e i lk u n d e . 77. kö t., 184. lap .)

A f é ny th e ra p ia cé l já ra az á l ta la sz e rk e sz te tt ív ­lá m p á t h a s z n á l ja , m e ly n e k fé ny e ig en g a z d a g u l t r a ­v io le t t b e su g á rz á sb a n . A b e s u g á rz á sn a k k e t tő s szerepe van . E ls ő s o rb a n m eg ö li a b a c te r iu m o k a t s m áso d szo r g y o r s í t j a a h á m re g e n e ra t ió já t . A m ily e n k á ro s leh e t, h a tú ln a g y d o s iso k k a l h á t r á l ta t j u k a h á m re g e n e ra t ió ­já t , ép p o ly e re d mé ny te le n a b e su g á rz á s , h a t ú l k ic s i d o s iso k k a l d o lg o zu n k és a k ív á n t b a c te r ic id h a tá s t n em é r jü k el. A b e su g á rz á so k h a tá s á t fo k o z h a t ju k , h a szá ­m u k a t n ö v e l jü k , v a la m in t , h a s e n s ib i l is a to ro k a t a lka l ­m azu n k , m in t a f lu o re sc in a v a gy a b e n g a l ro sa . A szem la e s ió ja né lk ü l n a p o n ta n é gy sz e r s u g á ro z h a t ­ju k be a b e teg e t, m in d e n a lk a lo m m a l 6—10 p e rc ig . A b e te g e t kb . 15—20 c m -n y ire ü l te t jü k a lá m p á tó l és leg cé lsze rű b b , h a a b e s u g á rz á so k a t m in d ig az o rv o s szem é ly esen vég z i. E l is m e r i , h o gy n em m in d e n ese tb en s ik e rü l i ly m ó d o n az u lc u s s e rp e n s t m e g g y ó g y í ta n i és leh e tsé g es, h o gy a fé ny k eze lé s egy éb m e tó d u so k k a l (g ő z c a u te r ) c o m b in á lv a m ég jo b b e re d m é ny e k e t fo g s z o lg á l ta tn i . Székács dr.

A z a r té r i a c e n tra l is re t in a e e m b ó l iá já n a k m ű té t i k eze lésérő l. Oppenheimer. (K l in isc h e M o n a tsb l. f ü r A u g e n h e i lk u n d e . 77. kö t., 192. lap .)

S zerző egy e se trő l szám o l be, a m id ő n a fe n t je l ­z e tt b e te g sé g e t o p e ra t iv ú to n s ik e rü l t gy ó g y k eze ln ie . A b e teg né l, a k in é l a k ó rk é p 2 n a p ó ta á l lo t t 'fenn , az o p t ic u s d i re c t m a s s á lá s á t a lk a lm a z ta . A m u sc u lu s re tc u s in te rn u s re s e c t ió ja és a b u lb u s k i fe lé v a ló r o tá ­c ió ja u tá n e gy p e rc ig m a s s á l la a n e rv u s o p t ic u s t egy , ezen cé lra s z e rk e sz te tt m ű sz e rre l . A b e teg lá tá sé le ssé g e m á r a m ű té te t k ö v e tő m á so d ik n a p o n k ez d e tt ja v u ln i .2 h é t m ú lv a p e d ig h a t t iz e d re j a v u l t a lá tá sé le ssé g . A m ű té t le h e tő sé g é t 1904-ben m á r Groenouw e m lí te tte , m in t az e m b ó lia a r t . c e n tr . re t in a e gy ó g y í tá s á t .

Székács dr.

1926. 38. az. O R V O SI H E T IL A P 1047

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

E in fü h ru n g in d ie R ö n tg e n d ia g n o s t ik in n e re r K ra n k h e i te n . H. Cramer. F. C o h en k ia d á s a B o n n b a n . 126 o ld a l, 79 k éppe l. Á ra : 8 M á rk a 50 p f.

A G reb e és iM a rt iu s sze rkesz tésében ) m eg je len ő k ö z k e d v e ltsé g ű „Bonner Röntgenbücher“ 6. ö n á lló k ö te te . R ö v id ö ssze fo g la lás , m e ly a tü d ő -, sz ív - és bél- h u za m R ö n tg e n -d ia g n o s t ik á já t ö ssze v o n t tö m ö rség g e l, de m in d e n ü t t jó l é r th e tő e n , a ré s z le tk é rd é s e k re v a ló e lk a la n d o z á s n é lk ü l, k i tű n ő á t te k in th e tő s é g g e l t á r ­g y a l ja , N em p ó to l ja a k im e r í tő te r je d e lm e s ta n k ö n y v e­ke t, de a kezdő rö n tg e n o ló g u s , fő ké n t p e d ig a n a p i m u n ­k á já b a n n a gy o n e l fo g la lt , s a m e l le t t lép ten -ny o m o n a R ö n tg e n -d ia g n o s t ik a se g ítsé g é re u ta l t gy a k o r ló -o rv o s egye« ké rd é se k b e n v a ló h i r te le n tá jé k o z ó d á s ra h asz n o s u tá n a la p o z ó k ö ny v e t n y e r benne.

A m ű n y o m ó p a p íro n ké sz ü lt R ö n tg e n -k é p m e llé k ­le te k m in ta sz e rű e k . A m unka, tu d o m á ny o d é r té k é b ő l u gy a n n em v o n le, d e a sze m re k e l le m e tle n ü l h a t né ­h á ny , eg yé b k é n t in s t ru k t iv , de k ez d e tleg es te c h n ik á jú se m a t ik u s to l l r a jz . Kelen.

P hy s ik u n d C h em ie des R a d iu m u n d M eso th o r — fü r Ä rz te u n d S tu d ie re n d e . Br. Phil. Fcrnau. W ien ,J . S p r in g e r k ia d á sa . M áso d ik lény e g e se n b ő v í te t t k i ­ad ás . 101 o lda l. 31 szö v eg kép p e l. Á ra fé lk e m é ny p a p ír - k ö té sb e n 7-5 m á rk a = 12-75 osz tr. sch i l l in g .

Ú jab b bő rá d iu m te le p e k fe lfed ezése (B e lg a-K o n g ó ) a rá d iu m á r á t lé ny e g e se n c sö k k e n te tte . M i l l ig ra m m ­já n a k á r a je le n le g m á r 60 d o l lá r a lá sz á l l t és m ég m in ­d ig csö k k en ő b en v an . a m i a rá d iu m th e r a p iá n a k m in d szé lesebb k ö rö k b e n v a ló e l te r je d é sé v e l e gy é rte lm ű . A z ó ta á ta la k u lá s b a n v a n az a lk a lm a z á sn a k ré g i, s e m a­t ik u s te c h n ik á ja is és m in d in k á b b sz a p o ro d n a k az e re d ­m ény ek ja v u lá s á ró l szó ló kö z lemény ek . D e m iné l in k á b b d i f fe re n c iá ló d ik az in d ic a t io fe lá l l í tá s a és a kezelési te c h n ik a , a n n á l in k á b b szü k ség es, h o gy a k eze lő o rv o s az a lk a lm a z o tt g y ó g y sz e r lé ny e gé v e l és p hy s ik a l is - ch e m ia i h a tá s á v a l t is z tá b a n leg y en . A k ez e lő o rv o sn ak te h á t rö v id és t is z ta á t te k in té s re szü k sé g e v an , a m it a z o n b a n az id e v á g ó sza k iro d a lo m b ó l, a n n a k e lő tte é rt ­h e te t le n m a g a s m a th e m a t ik a i ny e lv ez e te m ia t t n em tu d m eg sze rezn i. M á s ré sz t a k ö z lem ény ek is e lszó rv a , a g y a ­k o rló o rv o sn a k h o z z á fé rh e te t le n p hy s ik a i fo ly ó ira to k ­b a n je le n n e k m eg.

E z t a h iá n y t p ó to l ja a szerző a k iv á ló g y a k o r la t i érzék k e l, n é p sz e rű m o d o rb a n m e g ír t k ö ny v év e l. A ny a ­g á t m in d e n ü t t t i s z ta és lo g ik u s é r te lm e zésse l tá rgy a l ja . R ö v id en fe lö le li m in d a z t, a m i az o rv o s t é rd e k e lh e t i , k i te r je d az u tó b b i évek összes h a la d á s a i ra , de gon do s k iv á la s z tá s s a l m ellő z i az o rv o s is m e re tk ö ré t tú lh a la d ó és t is z tá n t l ie o re t ik u s ré sz le tk é rd é se k e t. A z e lm o nd o t­ta k a t gy a k o r la t i ta n u ls á g o s pé ld ák o n i l lu s z t r á l ja , k ü lö ­n ö sen o tt, ah o l m é ré sek és szá m ítá so k a gy a k o r la t szem ­p o n t já b ó l k ik e rü lh e te t le n e k . A szám o s tá b lá z a t az ad a ­to k fe lk e re sé sé t ig e n m e g k ö n ny ít i , a b o n y o ló d o tta b b s z á m ítá s o k a t fe les leg essé tesz i és n a gy b a n h o z z á já ru l a tá r g y á tte k in th e tő sé g é h e z . A k ö ny v k iá l l í tá s a v á la s z ­ték o s. Kelen.

D ie in s tru m e n te i le P e r f o ra t io n des G ra v id e n Ü te ru s u n d ih re V e rh ü tu n g . Prof. H. v. Peham und Privatd. 77. Katz. W ien . 1926. V e r la g v o n J u l iu s S p r in ­g e r . 204 o lda l, 20-40 sc h i l l in g v a gy 12 m á rk a .

A z u to lsó h á ro m é v t iz e d b e n n a gy m é r té k b e n fo k o ­zódó, leg tö b b sz ö r a la p o s in d ic a t io n é lk ü l v é g z e tt mű v i a b o r tu s o k n á l m in d gy a k ra b b a n fo rd u ln a k elő a te rh e s m éh n ek m ű sz e r re l o k o zo tt sé rü lé se i. A p e r fo ra t ió k roh a ­m os sza p o ro d ása , az a z o k a t k ö v e tő sú ly o s á l la p o t és a gy a k o r i h a lá le s e t a r r a ö sz tö n ö z ték Peham bécs i p ro - fe sso r t és ta n í tv á ny á t , Katzot, h o g y ö s s z e á l l í tv a 1906— 1925-ig a bécs i I . sz. n ő i k l in ik a 100 v é g ig é sz le l t és a tö rv é ny szé k i o rv o s ta n i in té z e t 86 b o n co lt ese tén ek ez i r á ny ú ta p a s z ta la ta i t , ú tm u ta tá s o k a t n y ú j ts a n a k a p e r fo ra t ió k e lk e rü lé sé re .

A 204 o ld a l ra te r je d ő m ű k é t c s o p o r tra o sz lik : az e lső ré sz 101 o ld a lo n tá r gy a l ja k ü lö n fe je z e te k b e n a fo n to sab b ké rd é se k e t, a m á so d ik ré sz k ü lö n is m e r te t i az e gy e s e se te k e t. S zerző k a z a la p o s m u n k á v a l m e g ír t m ű v ü k b ev e ze tésé b en is m e r te t ik a p e r f o ra t io tö r té n e t i a d a ta i t , m e ly ek b ő l k id e rü l , h o g y m á r O vidius is n a g y o n k ik e l t azo k e llen . A k ö zé p k o rb an a k e re sz té ny ta n o k h a tá s a a la t t c sa k n e m m e g sz ű n t a m ag za tű zés . A z ríj- k o rb a n 1882-bő l tu d u n k e lő szö r m é n á t fú rá s ró l , am i a z ó ta sz in te i je sz tő m é r té k b e n szap o ro d ik .

A p e r fo ra t ió t ré szb en b á b á k , k ev és ese tb en a nő

m ag a . tú lny o m ó la g a z o n b an o rv o so k k ö v e tté k el (70, k ö zü lök 11 ese tb e n in té z e tb e n !) . A lá ny o k a szégy en e lő l k ív á n ta k m e n e k ü ln i, az a ssz o n y o k n em a k a r ta k m á r tö b b g y e re k e t, 6 e se tb e n csa k kép ze lt v o l t a t e r ­hesség . A p e r fo rá lá s lé t r e jö t té t ab b a n lá t já k a szer­ző k, h o gy a b ű n ö s b e a v a tk o z á s tu d a tá tó l fe l iz g a to tt id e g re n d s z e r re l , id eg en , m e g n em fe le lő k ö rn y e ze tb en , so k szo r se g ítsé g n é lk ü l, s a já t la k á su k o n , v a gy a nő la k á s á n vég e z ték já r a t la n o k a m ű v i v e té lé s t e legendő m é h s z á j tá g í tá s n é lk ü l és a fe lm e rü lő n eh ézség ek tő l m in d jo b b a n k izö k k e n tv e le lk i e gy e n sú ly u k b ó l, fo rc ie - ro z tá k a mé h sz á j k i tá g í tá s á t (c e rv ic a l is p e r fo ra t io ) v a gy az a b o r tu s b e fe jezé sé t (a co rp u s p e r fo ra t ió ja ) . A r á ny la g so k a n v o lta k , a k ik tu d a t la n s á g u k b a n és fe l­d ú lt le lk iá l la p o tu k b a n sú ly o s m e l lé k sé rü lé se k e t okoz­ta k , m in t p l. csep lesz-, v ék o ny bé l- , v a s ta g b é l- , a p p e n ­d ix -, h ú gy h ó ly a g - , u re te r - , v e n a i l ia c a - és p e te fé sz e k ­sé rü lé se k e t. A k o m p l ik á l t sé rü lé se k k ev és k iv é te l lel h a lá l la l v ég ző d tek . A h a lá l-o k 10 e se tb e n e lv é rzés, a tö b b ie k b e n h a s h á r ty a g y u l la d á s , sep s is vo lt.

A p e r f o ra t ió t sz e n v e d e tt n ő k v isz o n y a i t , k o rá t, a p e r fo ra t io lé t re jö t té t , a p e r fo rá ló m ű sz e re k e t (40% -ban c u re t te ) , az á t f ú r á s h e ly é t, a m éh n ek a p e r f o ra t ió já t m e g k ö n ny ítő k ó ro s e lv á l to z á s a i t a c o m p lic a t ió k a t stb . s tb „ k ü lö n -k ü lö n fe je z e tb e n is m e r te t ik a szerző k .

R á té rv e a p e r fo ra t io k l in ik u m á ra , ig e n b eh a tó a n tá r gy a l já k a p e r fo ra t io fe l ism e ré sé t. Gyóg y k eze lés sz e m p o n tjá b ó l az a n éz e tü k , h o gy m in d en p e r fo ra t ió n á l fe l té t le n ü l h a sm e tsz é s végzen d ő , és p e d ig k o m p l ik á lt e se tn é l u te ru s e x s t i r p a t io , s ím a p e r fo ra t ió k n á l a z am p u - ta t io a h e ly é n v a ló m ű té t. A z e lső 12 ó rá b a n o p e rá l- ta k n a k % része gy ó g y u lt , m íg a késő bb o p e rá l ta k c sa k ­n em m in d m e g h a l ta k . K ü lö n fe je z e te t sze n te ln ek sze r­ző k az u tó k ö v e tk e z m é ny e k n e k , m e ly ek n e m r i t k a e se t­ben ig e n sú ly o s le fo ly á sú a k . Á p ro p h y la x is ra té rv e rá , a r r a a k ö v e tk e z te té s re ju tn a k , h o gy m in d en m ű sze r k e rü le n d ő a b o r tu s b e fe jezésn é l. A p e te k i lö k ésé t a t e r ­m észe t e rő ire k e l l b ízn i, a z o k a t tá m o g a tn i , a h o l p ed ig ez n em e leg en d ő , o t t u j j a l k e l l a p e té t e l tá v o l í ta ni . (A z i ro d a lo m b ó l ö s sz e á l l í tv a a^ sé rü lé se k n e k 2—4% -a k ö v e tk ez ik be u j j a l v a ló b e fe jezésn é l, és 96—98% -a m ű ­sz e r re l v a ló be fe jezésn é l.) A P e h a m -k l in ik á n v ég z e tt 128 m ű v i és 1061 m e g in d u l t a b o r tu s n á l csak u j j a l a v a t ­k o z ta k b e ; s é rü lé s n em fo r d u l t e lő . S ze rző k v é g ü l ig e n ta n u ls á g o s fe je z e tb e n a s z a k é r tő n e k a b í ró s á g e lő t ti n eh éz h e ly z e té t és á l lá s fo g la lá s á t tá rgy a l já k . Néze tü k s z e r in t m ás ke ll, h o gy le g y e n a sz a ké r tő i v é lem ény , h a k é p z e tle n o rv o s k ö v e t i el és ész rev esz i a p e r fo ra t iót , és so k k a l sú ly o sab b e lb í rá lá s b a n ke ll. h o g y ré sz e sü l jö n az il le tő , h a a p e r fo rá lá s t e l t i tk o l ja , v a gy tö b b szö r k ö v e ti az t el. A k ö n y v é rd ek es b e á l l í tá s b a n , fo ly é k o ny s t í lu s ­b a n és ig e n a la p o s a n t á r gy a l ja a mé h á t f ú rá s m in d en k é rd é sé t. A k ö ny v e t ig e n a já n lh a t ju k ú g y g y ak o r ló - , m in t sz a k o rv o so k n a k . H ints E lek dr.

Párizsi és stockholm i tapasztalata im .

I r t a : Petres József dr„ a b u d a p e s ti m. k i r . á ll. szem ­k ó rh á z m á so d o rv o sa .

I .

A h á b o rú u tá n i g a z d a sá g i le ro m lá sn a k , e lszeg é­ny e dé sü n k la s s ú m eg szű n é sév e l p á rh u z a m o s a n n a p ró l- n a p r a n ö v e k e d ik a z o k n a k a k a r tá r s a k n a k a szá m a , a k ik k ü lfö ld i e gy e te m e k e t k e re s h e tn e k fe l és szem élyes ta p a s z ta la ta ik ró l h ű e n b esz ám o ln ak a szak k ö rö k n ek . E zeket a so ro k a t, ú g y h iszem , m in d ig sz ív ese n o lv a s­suk , m e r t a h á b o rú o k o z ta n em ze tek k ö zö tt a k ö lcsö nö s e lsz ig e te lő dé s sok te k in te tb e n á r ta lm á r a v o l t a közvet" le n é r in tk e z é sn e k s ez az á l la p o t a tu d o m á ny o s h a la ­d á sb a n is so k á ig é re z te t te k á ro s h a tá s á t . E z e k e t a gy ű lö le t e m e lte z á r fa la k a t a jó z a n b e lá tá s d a ra b o n k in t kezd i szé tsz ed n i s m á r ö rö m m e l á l la p í th a t ju k m eg, h o gy a g o n d o la ta in k , az e lé r t e re d m é ny e in k k ö lcsönös k icse ré lésén e k m eg v a n a leh e tő sé g e . E z p e d ig a m i tu d o m á ny o s és k u l tu rá l i s c é l ja in k a t szo lg á l ja , m e r t i l y e n m ódon lép te n -ny o m o n ta lá lk o z h a tu n k tá r g y i la g o ­sa n gon d o lk o zó id e g e n e m b e rre l, ak i e l ism e ré sse l kell h o gy adózzon n e k ü n k , h a a k á r k ö zv e tlen , a k á r k ö zv e ­te t t ú to n m e g ism e r i tu d o m á n y o s fe lké sz ü ltsé g ü n k e t. E r r ő l a ta p a s z ta la to m ró l sze re tn ék e gy p á r so rb a n m eg ­

1048 O R V O SI H E T IL A P 1926. 38. sz.

em lék ezn i és ö rö m m e l tö l te n e el a tu d a t , h a a leg k iseb b é rd e k lő d é s re s z á m íth a tn é k a k a r tá r s a k k ö réb en .

P á r iz s ró l , a n n a k tu d o m á ny o s v i lá g á r ó l az u tó b b i h ó n a p o k b a n tö b b sz ö r v o l t a lk a lm u n k é p p e n a je le n la p h a s á b ja in o lv a sn i, e z é r t a p á r iz s i ta r tó z k o d á so m ró l rö v id e n szán d ék o zo m m eg em lék ezn i. A m in t m á r m áso k is e m lí te tté k , a k l in ik á k a t és k ó rh á z a k a t a v i lá g min ­d e n részéb ő l o ly a n tö m e g e se n k e re s ik fe l a k a r tá rs a k , h o g y a f r a n c ia o rv o so k ré szé rő l n e m v a la m i m e le g fo g a d ta tá s b a n ré szesü l az em b e r . E n g e m , te k in tv e a rö v id id ő t, a m i t P á r iz s b a n tö l tö t te m , e lső so rb a n a sze­m észe ti o sz tá ly o k é rd e k e l te k és tö b b ek a já n la tá r a a R u e M a n in -e n lev ő „ F o n d a t io n O p h th a lm o lo g iq u e A d o lf D e R o tsc h i ld “ szem észe ti k ó rh á z a t k e re s te m fe l. N épes a m b u la n t ia , d é le lő tt i sü rg é s - fo rg á s az eg ész é p ü le tb e n . M á r a b e m e n e tn é l f e l tű n t , b o gy a b e te g e k e t m á r a k a ­p u n v a ló belépés u tá n egy sz o b á b a u ta s í t já k , a h o l a szemé ly i a d a to k a t í r j á k be és i ly en szemé ly i a d a to k k a l k i tö l tö t t k emény k á r ty á v a l lé p h e t be a b e te g a v á ró ­szobába. A b e já r a t ta l szem ben fe l tű n ő h e ly e n á l l a f ig y e lm ez te tő tá b la , a m e ly a z t h a tá ro z z a m eg , k ik ve h e ­t i k ig é ny b e az in g y e n e s re n d e lé s t. N é gy -ö t p e rc n y i v á ra k o z á s u tá n b ev e ze tn ek a re n d e lő b e , ah o l a ren d elő fő o rv o s a s z ta l m e l le t t ü lv e v ez e ti a re n d e lé s t. A b e te ­g e k e t n é v s z e r in t h ív já k be, a k ik a m á r k i t á r t a j tó n egészen a te re m k ö zep é ig e lő ny o m u lta k ; a b e teg , a k i t h ív ta k , kezéb en a k em ény la p p a l , szem b en a re n d e lő fő o rv o ssa l leü l. A k iké rd e zés u tá n a m e g á l la p í to t t b a j s z e r in t u t a s í t j a a b e te g e t v a gy a g y u l la d á so s e se te k e t e l lá tó jo b b o ld a l i szobába, v a g y h a sze m ü v e g re v a n szü ksége, a m á s ik b a , a h o l a v iz s g á la t i ly e n i rá n y b a n fo ly ik . K ü lö n ö s az, h o g y a b e te g tő l a tö b b iek e lő t t k é r ­dez i k i az a n a m n e s is t m é g o ly a n e se tb e n is , a m ik o r a b e teg á l la p o ta fe l té tle n d is k re t b á n á sm ó d o t ig ény e ln e , m in t p l. az á l ta la m is lá to t t ese tb en . K e r a t i t i s p are n - c h y m a to sá s g y e rm e k , a k i 12—14 é v k ö z ö tt le h e te t t , a ny ­j á v a l e g y ü t t je le n tk e z e t t fe lvé te lre és az u tó b b i t gy e r ­m ekén e k je le n lé té b e n k é rd e z té k k i a le g a p ró lé k o sa b b a n az ese tle g e s a b o r tu s o k ra és k o ra sz ü lé se k re nézve. Az a ny a s í r á s á t egészen te rm é sz e te sn e k ta lá l ta m , v a la m in t ta g a d ó v á la s z á t is. A b e já ró b e teg ek keze lésé t, b á r o rv o s i fe lü gy e le tte l , de az áp o ló szemé ly ze t vég z i, ú gy ­sz in té n a re c e p te k h e z m e llé k e lt u ta s í tá s o k a t is m in d ig í r á s b a n a d já k á t , a m it o rv o s i d i k tá lá s r a sz in té n á po ló ­n ő k v ég ezn ek . Á l ta lá b a n az v o lt a ta p a s z ta la to m , h ogy az áp o ló szemé ly ze t so k k a l n a g y o b b h a tá s k ö r re l v a n fe l ­ru h á z v a , m in t n á lu n k s h o g y ez h e lyes-e , az t n á la m ná l n a g y o b b ta p a s z ta la to k k a l b író k o l le g á k e lb í rá lá s á ra b ízom . A z e lő re e lké sz íte tt re n d e lv é ny e k e n a szövegen á th a la d ó v ö rö s n y o m á s s a l tü n te t ik fe l, h o g y k ik v e he ­t i k ig é ny b e a re n d e lé s t és h o gy e lső s e gé ly n y ú j tá sé r t b á rm ik o r b e té rh e t b á rk i .

A fe n t i re n d e lé s t v eze tő k o l lé g á v a l v a ló beszé l­g e té se m u tá n a r r a a m eg gy ő ző dé sre ju to t ta m , h o gy sz a k ké rd é se k b e n e lég e gy o ld a lú a n vé le k e d n e k s b izony a né m e t is k o la n a gy o n g y e n gé n v a n k ép v ise lv e , akár- a th e ra p ia i , a k á r a m ű té t i e l já rá s o k b a n . A z é p ü le t a le g ­n a gy o b b k ö rü l te k in té s s e l v a n b eren d ezv e , a te rm e k és fo ly ó só k t is z ta s á g á ró l m á r n em le h e tn e ép p e n ezt m o n d a n i.

A m ű tő te rm ü k m in d e n te k in te tb e n m e g fe le l a le g k é ny e se b b igé ny e k n e k is , te tő - és o ld a lv i lá g í tá s s a l .

A p ró m eg f igy e lé se in k k ö lcsönös k ic se ré lé se köz­b en a t r a c h o m á r a te re lő d ö tt a b esz é lg e tésü n k fo n a la és a n n a k n á lu k je le n le g i n a gy je le n tő sé g é t e m lí te tté k . E lm o n d o ttá k , h o gy a h á b o rú u tá n k ü lö n ö sen P á r iz s b a n te te m e se n m e g sz a p o ro d o tt a t ra c h o m á s m e g b e te g e d é ­sek n e k a szám a. E z t a je le n sé g e t e gy ré sz t a szo c iá lis v iszo ny o k le ro m lá sá v a l , m á s ré sz t a gy a rm a to k ró l b e­h u rc o lt sú ly o s e se te k fe r tő ző v o l tá v a l ig y e k e z te k ma ­g y a rá z n i . K ü lö n ö s, h o g y a m i in té z e t i n ö v en d é k e in k k ö z ö tt fe l lé p ő fo l l ic u la r is ty p u s ú é s eny hé b b le fo lyásét m e g je le n é s i fo rm á v a l e l le n té tb e n , az o t t lá to t t k ó rk é p ek a t ra c h o m a leg sú ly o sa b b e se te i t d e m o n s trá l tá k .

A tra c h o m a e l le n e s e l já rá s a ik b a n sem m i k ü lö n ö ­seb b ú j í t á s t n em lá t ta m , e l len b e n ő k a k ö v e tk ez mény es

m e g b e te g e dé s i fo rm á k k ö zü l az e n tro p iu m c ic á tr ic e u n i e l len á l ta la m is m e r te te t t B lask o v ics-fé le in v e r ta t io ta r s i - t ig en e lm ésn ek ta lá l tá k . A la ssú , kö lcsö n ö s fe l ­m elegedés d a c á ra is azza l az é rzésse l b ú c sú z ta m e l a f r a n c ia k o l lég ák tó l, hogy a szemészet te ré n e lé r t e lő re ­h a la d á s u n k sem m iv e l sem á l l h á t rá b b az övékénél.

I I .

S to c k h o lm b a n az észak i n ép ek r id e g sé g é rő l e l t e r ­je d t fe l fo g á s u n k a t m eg cá fo ló s z e re te t te l fo g a d ta k . A v á ro s fe s tő i fek v ésén k ív ü l az id e g e n n e k ig a z á n fe l­tű n ő n a gy t i s z ta s á g u ra lk o d ik . A szé les f á s í to t t u tc á k , a h a ta lm a s p a rk o k , az a sok v íz , a m i e gy ré s z t k ö rü l ­övez i, m á s ré sz t tö b b h e ly e n á tsz e l i a v á ro s t, m in d -m in d a h y g ie n iá t sz o lg á l já k , a m i e lső so rb a n a sto ck h o lm i lev eg ő p o r ta la n s á g á b a n , t is z ta s á g á b a n é re z te t i jó té k o ny h a tá s á t . Az egészség es lev eg ő , az ezze l p á ro s u l t h e ly e s beo sz tású , k iad ó s , te jn e m ű e k b e n bő v e lk ed ő tá p lá lk o zá s , a m a g a s é le tk o r ig v é g z e tt é ssz e rű s p o r to lá s m in d a lk o tó e lem e i az a rá ny o s a n fe j le t t , e rő te l je s , m a k k e gé sz ­séges sv éd ty p u s n a k . T a lá n e lő b b k e l le t t v o ln a m e g ­e m lí te n e m a z t is , h o g y m á r a v o n a t ja ik o n ta p a s z ta l ­h a tó a t is z ta s á g és hy g ie n ik u s gondo lkozá 'sm ód. A I I I . o sz tá ly o n levő köpő csészék , az i l le m h e ly e n lá th a tó t is z ta tö rü lk ö ző és sza p p an , a m i so h asem h iá ny z ik , ú g y s z in té n a m in d e n fü lk é b e n fe l le lh e tő t is z ta ü v e g ­ben e lh e ly e z e tt iv ó v íz m in d a fe n ti go n d o lk o zásm ó d m e l le t t ta n ú s k o d n a k . Á l ta lá b a n a g a z d a sá g i jó lé t m in ­d e n k i s z á m á ra b iz tos m e g é lh e té s t ny ú j t s ez a n y u g o d t a la p o k o n fe lé ip íte tt é le tb e o sz tás az em b erek id e g re n d ­sz e ré t m e g k ím é lte a k e ny é rh a rc g o n d ja i tó l. A z u tc á n n em le h e t lá tn i ro h a n ó , id eg es, f á r a d t e m b e r t. A töm eg , am e ly ö sszesség éb en a la c so ny a b b n ív ó t kép v ise l, m in t az a z t a lk o tó egy én ek , S to c k h o lm b a n csu d á la to sa i) fe gy e lm e z e tt . A z em b erek , h a tö m e g b e n v a n n a k , n em to lo n g a n a k , n e m v eszek szen ek , n e k ü n k sz o k a tla n m ó­d o n csen d esek . Ké t le g n a gy o b b k ó rh á z u k a t v o l t a lk a l ­m am tö b b sz ö r fe lk e re sn i. A z e g y ik a P o ly k l in ik a , a m á s ik a S a b a sb e rg . M in d k e ttő h a ta lm a s te rü le te n p a v i l lo n o k b a n v a n e lh e ly ezv e és m in d e n p a v i l io n k ü lö n o sz tá ly t fo g la l m a g á b a n . E z e k e n a h e ly e k e n is m in d ig a le g n a g y o b b t is z ta s á g g a l ta lá lk o z ta m . N em le h e t szó né lk ü l h a gy n i a z t a tö ké le tes , g a z d a g fe lsze re lés t, a m i­v e l úgyr az eg y es o sz tá ly o k , m in t a n y i lv á n o s ren d e lő - h e ly isé g e k e l v a n n a k lá tv a . A h ó fe h é r t is z ta k ó r te rm i á gy a k , a z u g y a n i ly e n t is z ta s á g ú k ó rh á z i ru h á k , az á g y a k e lő t t i és k ó r te rm i sző ny eg ek m in d a z t m u ta t já k , h o g y a svéd ek csak n é m a szem lé lő i v o l ta k a v i lá g ­h á b o rú n a k . Ig e n ke llem esen h a to t t rá m az a so k v i r ág és d é lszak i n ö v ény , a m i a k ó rh á z i fo ly ó so k o n vo lt ü g y e se n e lh e ly ezv e . A z a m e g n y e rő b a rá ts á g , am iv e l fo g a d ta k a k o llég ák , ö rö k re fe le j th e te t le n lesz szá­m o m ra .

A m eg érk ezésem m á so d ik n a p já n ü n n e p e lte 60. sz ü ­le té s i n a p já t a tu d o m á ny o s v i lá g b a n n a g y ra b e e s i i l t dr. Dalon A lb in szemészp ro fesszo r, a k i t ig e n m e leg sze­re te t te l v e tte k k ö rü l a sv édek és a sza k la p o k o n k ívü l a n a p i la p o k is h o sszú c ik k ek b en m é l ta t tá k é r té k e s m u n­k á s s á g á t . A k ö v e tk ező n a p o n is fö lk e re s te m azon a szép szem észe ti o sz tá ly o n , a m i t ő veze t és m in t a m essze k ic s iny o rsz á g leg k iseb b fia a d ta m á t a m i jó k ív á n ­s á g a in k a t is. ö egész m e g h a tó d o tta n k ö szö n te m e g a f ig y e lm e t és fö l te t t k é rd é se ib e n a m i v is z o ny a in k ró l a leg tö ké le tese b b tá jé k o z o tts á g á n a k a d ta ta n u je lé t . B e ­szé lt a m e g c so n k íto t t M a gy a ro rs z á g h a ta lm a s a r á n y ú k u l tu rá l i s fe j lő dé sé rő l, k ü lö n ö se n a n é gy tu d o m á n y ­e g y e te m ü n k e t em e lte k i, m in t b iz to s o sz lo p á t a jö v en d ő , ú j ra v is s z a té rő n a gy s á g u n k n a k . Á l ta lá b a n a svéd ek i s ­m e r ik a m i n a gy f á jd a lm a in k a t és m e g h a to t t az a v é g ­te len nagy ' ro k o né rzé s , a m iv e l k ís é r ik , f igy e lik a m i s o rs u n k a t.

M in d e n k irő l v o l t v a la m i k ed v e s ké rd e z n iv a ló ja , a k ik a szem észet te ré n a tu d o m á ny o s v i lá g b a n ké p v ise l­n ek m in k e t. Blaskovics p ro fe ssz o r i ro d a lm i m u n k á s s á ­g á t, k ü lö n ö se n a szem észe ti m ű té t ta n k ö ré b en k i f e j te t t é r té k e s m u n k á s s á g á t em e lte k i s b izo ny az i r á n ta m

1926. 38. sz. O R V O SI H E T IL A P 1049

t a n ú s í to t t sz ív es m a g a ta r tá s á b a n , ú gy h iszem , ezen u tó b b i k ö rü lmé ny n e k n a g y ré sze v o lt . Ü gy az a m b u lá n s re n d e lésen , m in t az o sz tá ly o s v iz i te k e n lé p te n -ny o m o n ta n u je lé t lá t ta m az e m b e rb a rá t i sz e re te tn e k és a b e te ­g ek k e l v a ló gy e n gé d b á n á sm ó d n a k , v isz o n t a b e te g ­a ny a g u k a re n d sz e re te tn e k és az ö n fe gy e lem n ek a m in ta ké p e .

É rd e k e s m eg em líten em , h o gy ü lv e is o p e rá ln a k , v a la m in t az e lő ze tes b e m o sa k o d á s t is íg y vég z ik . A ny u ­g o d t vé rm é rs é k le tü k a. m ű té te k id ő ta r ta m á r a is r á ­ny o m ja a h ig g a d ts á g bé ly e gé t s á l ta lá b a n h o sszab b idő a l a t t v ég z ik el, m in t m i az egy es lege a r t i s vé g r e h a j ­to t t m ű té te k e t. L á t ta m o ly a n s írn a le fo ly á sú e n u e le a t ió t, a m i t eg y fé ló ra a la t t fe je z te k be.

H a sza k k é rd é se k te k in te té b e n n em is ny ú j to t t v a ­lam i sok ú j a t a svéd k ó rh á z a k b a n v a ló ta r tó z k o d á so m , m in d e n e se tre h ű k é p m á s á t ny ú j to t tá k v ise lk edé sü k k e l a m a gy a r g a v a l lé r iá n a k és a z a m eleg , b a rá ts á g o s k éz ­s z o r í tá s u k ő sz in te e l ism e ré s v o l t a ré sz ü k rő l , a m e ly e t u g y a n n ek em a d h a t ta k csa k á t, de ké tsé g te le n ü l a m a ­g y a r o rv o s tu d o m á n y n a k k ü ld ték .

K É R D É S E K É S F E L E L E T E K

K é rd é s : V a la m e ly te rh e ssé g u tá n m ég m e n ny i id e ig m a ra d p o s i t iv a m a tu r in -p ró b a , m á s szó v a l: leh e t-e v a la m e ly k ö v e tk e z te té s t v o n n i abbó l, h o gy e lő re ­m en t c u re t ta g e u tá n h a t n a p p a l m e g e j te t t m a tu r in - p ró b a p o s i t iv v o lt?

F e le le t: A te rh e s méh te l je s k i ta k a r í tá s a u tá n le g ­k o rá b b a n h á ro m n a p u tá n a m a tu r in -p ró b a n e g a tív , de az ese tek jó v a l n a gy o b b sz á z a lé k á b a n 5—8 n a p ig m a ra d a p ró b a p o s it iv . A bbó l, h o gy eg y e lő re m e n t c u re t ta g e u tá n h a t n a p p a l m e g e j te t t p ró b a p o s i t iv v o lt, nem leh e t sem m i b iz to s k ö v e tk e z te té s t lev o n n i.

V E G Y E S H Í R E K

A 27-ik sz á m u n k h o z c h e q u e la p o t m e l lé k e l tü n k az e lő f ize tések b e k ü ld é sé re . N a gy o n ké r jü k h á tra lé k o s e lő f iz e tő in k e t a d í ja k s ü rg ő s b e k ü ld é sé re , m e r t a ké se ­d e lem b ő l a la p n a k k á r a v an . E lő f ize té s i d í ja in k a ré g ie k m a ra d ta k : egész é v re 250.000, fé lé v re 125.000, n e gy e dé v re65.000 k o ro n a . K ü l fö ld i e lő fizetési á ra in k , v a la m int a M a gy a r O rv o s i A rc h ív u m és az O rv o sk ép zés e lő fizetési á r a a b o r í té k o ld a lo n o lv a sh a tó .

E gy e te m i ta n á r o k é s 'm a g á n ta n á r o k sz a b a d sá g o n : B u d a p e s t ie k : Hasenfeld A r tú r a u g . 20—szept. 15-ig. Sohmidlechner K ároly szep t. 4—ok t. 4-ig.

A z O rv o s i T o v áb b k ép zés ' K ö z p o n ti B iz o t tsá g a fo l y ó év ő szén a k ö v e tk ező to v áb b k ép ző ta n fo ly a m o k a t re n d e z i: a) B u d a p e s t szé k e s fő v á ro s Ű j S zen t J á n o s - k ö z k ó rh á z á b a n 1926 sze p te m b er hó 20-tól o k tó b e r hó 1-ig ;b) B u d a p e s t szé k e s fő v á ro s K u n -u tc a i f ió k k ö zk ó rh ázá - b a n 1926 sze p te m b er h ó 27-tő l o k tó b e r hó 7-ig ; c) B u d a ­p es ten , a g ró f A p p o ny i A lb e r t p o l ik l in ik á u 1926 o k tó b e r hó 4-tő l o k tó b e r hó 16-ig. Je le n tk e z n i le h e t az o rvo s i to v á b b ké p z é s k ö z p o n ti b iz o t ts á g a i ro d á já b a n í rá s b a n (B u d ap e s t, V I I I . , M á r ia -u tc a 39.). A ta n fo ly a m b e ira - tá s i d í ja 50.000 k o ro n a .

O laszo rszág a rá k k u ta tá sé r t . A z ezév i k ö ltség ­v e tésb e n az o lasz á l la m 1,800.000 l í r á t á ld o z a rá k k u ta ­t á s á r a szo lg á ló in té z e te k k ié p íté sé re . E z e n k ív ü l 200.000 l í r a á l l az egy es k u ta tó k n a k m u n k á ju k cé l ja i r a re n d e l­kezésre .

A m o c sá rb e te g sé g . Ism é te l te n h í r t a d tu n k a fe lső - sz i léz ia i á rv iz e s v id ék ek e n fe l lé p e tt ú js z e rű , lá z as b e te g ­ség rő l, m e ly n e k te r je sz té sé b e n a szú ny o g o k lá tsz ó la g n a g y sz e re p e t v iszn ek . M ost ú ja b b b e teg e dések rő l é rk e ­z ik h í r a F e lső -D u n a m e n té rő l. A b e teg sé g i t t s ú ly o ­sab b fo rm á k a t ö ltö tt , m in t a sz iléz ia i te rü le te k e n , u gy a n is szám o s b e teg e t k ó rh á z b a k e l le t t s z á l l í ta n i á ll a ­p o tu k s ú ly o s s á g a m ia t t . í g y k ü lö n ö se n a fa lk e n s te ini és a w ö r th i k e rü le t i k ó rh á z a k v a n n a k z sú fo lá s ig te lv e b e tegekke l. A n é m e t R e ic h sg e su n d h e i tsa m t m o s t k i ­

a d o t t je le n té se s z e r in t a b e te g sé g v iz s g á lá s á ra k ikü ld ö tt b iz o t ts á g m u n k á ja e led d ig n em j á r t a k ív á n t e re d m é ny ­n ye l, m e r t n em tu d ta fe ld e r í te n i a b e te g sé g m ib e n lé té t és k ó ro k o z ó já t. A fe lső sz ilé z ia i te rü le te n ö sszesen 1300 m eg b e teg ed és tö r té n t , h a lá le s e t egy sem fo rd u l t e lő és a b a j á l ta lá b a n szünő ben v a n , a m i t a z id ő já rá s s z á ra ­z a b b ra fo rd u l tá v a l h o zn a k ö ssze fü g g ésb e .

A R o ss- in té ze t m e g ny i tá sa . L o n d o n b a n a n a p o k ­b a n ny i to t tá k m eg a t r ó p u s i b e teg sé g ek k ó rh á z á t és tu d o m á ny o s in té z e té t, m e ly e t Boss n e vé rő l n ev ez tek el, a k i eze lő tt 25 év v e l m u ta t ta k i, h o gy a m a lá r iá t az em ­b e r re az an o p h e le s s z u n y o g fa jo k v isz ik á t.

A s e x u a l is tu d o m á n y o k e lső nem ze tk ö z i k o n g resz - szu sa . E z év o k tó b e r 10—16. k ö zö tt t a r t j a ü lé se i t B e r l in ­ben a s e x u a l is tu d o m á ny o k k u ta tá s á n a k e lső n e m z e t­közi eg y esü lése . A z e lő k ész ítő b iz o ttsá g b a n a 14 e u ró ­p a i á l la m k ö z ö tt h a z á n k k ép v ise lő i is h e ly e t fo g la ln a k , de ré sz v é te lü k e t m á r e d d ig is m in d az öt v i lá g ré sz szak em b ere ib ő l szá m o sá n je le n te t té k be.

A D a rm s ta d te r -d í j a la p í tá s a . A S p e ie r -h á z Darm­städter Lajos em lé k é re d í j a t a la p í to t t , a m e ly m in d e n h á ro m esz ten d ő b en o ly a n o rv o s n a k lesz k ia d h a tó , k i a v e g y i th e ra p ia és az é le t ta n te ré n k im a g a s ló é rd e m e k e t é r el. A d í j a n a gy Ehrlich d o m b o rm ű v ű p la k e tt- a rc ké p e lesz.

S c h m id t t a n á r ju b i le u m a . A te s tgy a k o r lá s , a s p o r t o rv o s i tu d o m á n y o s m ű v e lő in ek leg ö re g eb b je , a b o n n i Schm idt t i tk o s ta n á c s o s m o s t ü n n e p e lte ö tv en éves o rv o s i ju b i le u m á t, m e ly a lk a lo m m a l a v á ro s d ísz ­p o lg á rá v á , az eg y e tem p e d ig ö rö k ö s t isz te le tb e l i tan á c s ­ta g já v á v á la s z to tta .

H iv a tá s á n a k e se tt á ld o z a tá u l a n ev e s an g o l rö n t- g en o lo g u s , Hall Edwards dr., k i fo k o n ké n t m in d k é t k a r já t e lv e sz te tte és v ég ü l rá k o s á n e l f a ju l t R ö n tg en - fek é ly e i k ö v e tk ez téb en m e g h a lt.

B e n e d ic t, b o s to n i p ro fe ssz o r a T e rm é s z e ttu d o ­m á ny i T á r s u la t é le t ta n i sz a k o sz tá ly á b a n sze p te m b er 10-én e lő a d á s t ta r to t t , m e ly b en in té z e té n e k ism e r te té se u tá n az o t t á l la to k o n és em b erek en v é g z e tt a ny a g c s e re ­v iz s g á la to k le g ú ja b b e re d mé ny e irő l sz á m o lt be.

R a g á ly o s b e te g sé g e k B u d a p e s te n . A t isz t i fő o rv o s i h i v a ta l k im u ta tá s a sz e r in t szep t. 5-tő l szep t. 11-ig e lő fo rd u l t :H a s i h a gy m á z . — K ü te g e s h a g y m á z .. H ó ly a g o s (á i- )h im lőK a n y a ró ....................V ö rh e n y ....................S z a m á r h u ru t ...........R oncs, to ro k -, gége lobIn f lu e n z a ..................Á zsia i k o le ra ...........

49 3) G y e rm e k á g y i l á z . . . — 1— — B á rá n y h im lő ........... 7 —— — J á r v . fü l tő m ir ig y lo b 7 —

7 — V é rh a s ......................24 477 4 J á r v . a g y g e r i n c a g y h á r t y a l o b . 3 —4 — T r a c h o m a.................. í) —

25 1 V e sz e ttsé g ................ — —

4 1 L é p fe n e .................... 1 —— — H e in e M ed in ........... — —

A z á ró je lb e n lév ő szám o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

A szerk esztő fogadóóráját kedden és pénteken 11— 12=ig tartja.

A K IA D Á SÉ R T FE LE LŐ S V Á M O SSY Z OL T Á N .

K. M. EGY ETEM I NYOM D A B U D A P E ST — FŐ IG AZ G A T Ó : DR. CZA K Ő ELEM ÉR

M áso d ik k ia d á s a je le n t m o s t m eg a „Röntgen- és orvostechnikai jegyzetek“ c ím ű k ö ny v ecskén ek , m e r t az e lső k ia d á s t o ly sz ív esen f o g a d ta a z o r v o s tá r s a d a ­lom , h o g y az né h á ny hé t a l a t t e l fo gy o tt . E z a n a g y é rd e k lő d é s m u ta t ja leg jo b b an , m e n ny ire szü k ség es vo ll ez az egész o rv o s te c h n ik á t rö v id e n fe lö le lő k is m u nk a k ia d á s a és m e n ny ire m e gé r te t té k a k ö ny v ec sk e in te n - t ió já t , m e ly segéd k eze t ny ú j t az o rv o s ism e re te in e k k i ­b ő v íté sé re .

E z t a n a p r ó l - n a p ra fokozódó é rd e k lő d é s t a k a r j a k ie lé g í te n i Egressi Zoltán ig a z g a tó -m é rn ö k , m id ő n k ésed e lem n é lk ü l k ib o c s á j to t ta a m á so d ik k ia d á s t , me­l y e t a M a g y a r G yógy te c h n ik a i I p a r R t. V I., A n d rá s sy - ú t 28. m in d en é rd ek lő d ő n ek k észség g e l d í jm e n te se n m eg k ü ld .

E z a lk a lo m m a l m e g e m lí t jü k , h o gy az E m b e r ­véd e lm i k iá l l í tá s z s ű r i je a Siem ens-Reiniger-Vcifa k i ­á l l í tá s á t , a n a gy fe l tű né s t k e l te t t S ie m e n s -d io rá m á t e gy h a n g ú la g arany éremmel tü n te t te k i.

A K och & S te rz e l R t. D rezda. M a r t in és S ig rayRt. B u d a p e s t és C. H. F. M üller H a m b u rg . R ö n tg e n - k észü lék és R ö n tg e n - lá m p a gy á ra k v ezé rk é p v ise le té n e k és gy á r i r a k tá r á n a k ú j c ím e : Barta és Székely (eze lő tt E r ic s s o n R t. R ö n tg e n -o sz tá ly a ) B u d a p e s t, IV ., M úzeum - k ö rú t 37. T e le fo n : J ó z s e f 125—32.

D Ä n l f l O n és orvosi l a b o r a t o r i u m k e z e l ö n öf f ® s o k évi praxissal, ki e lső tanárok m ellett m ű ködött, e szakmának m inden ágát ism eri, állását változtatn i óhajtja. Szíves m egkeresést »R öntgen« jelige alatt

a k iadóh ivalba kér.

" l E G T Ö K É l t T I S I B B . E R Ö S B A C T E R IC ID H A T Á S Í I^ N T IS E P T IK UM P

- L Y S Ü F D R H 'O L D A T B A N S Z f t G T i l i W W IM N É N G I 5 B Ö R N E N É S H Í Í H E R E K N E K .H E H Á R L

S z é k e s fő v á ro s i S Z É C H E N Y I - G Y Ó G Y F Ü R D d V á r o s l ig e t .970 méter mélységbő l elő törő 74 C° kénes rádióaktiv forrás. Medence- és különfürdő k, iszapgöngyölések, szén­savasfürdő k. E lektroterápia. D iathermia. Hő légkezelések Zander. Javalla tok: Idő sült csúz, izületi izzadmányok, köszvény, elhízás, idegzsábák, különösen ischiás. Szív- ____________bántalm i betegségek. Ivókúra.____________

D r. JU STU SK ó r h á z i f ő o r v o s

IV, F e r e n c J ó z s e f r a k p a r t 2 6

BŐ RG Y Ó G Y ITÓ ÉS! KOZMETIKAI INTÉ ZETE

T e le f o n : J ó z s e f 5 6 - 7 6

Dr.DOLLINGERBELA 0rth0TPoarnaterem?eteBudapest, V i l i , Márianutca 34. (T elefon : József 393.)

e t r a -r ö n t g e nA T A H D I A L E G EN Y H É BB ÉS LEGOLCSÓBB H á l H U K I H K L IM A TIK U S G Y Ó G Y H E LY E

K U RH A U S D R . RAJNIKLUSSINPICCOLO CIGALE

Légző szervi m egbetegedések. Anyagcserebántalm ak. Rekonvales* centia. Hízó» és diaetás kúrák. Pneum athoraxskezelés. Fekvő * ____________csarnok. V ízgyógy in tézet. Prospektus.

= D r . R E I C H M IK L Ó S -fé le = BUDAPEST IV, SEMMELWEIS-U. 2.

ZANDER-GYÓGYINT ÉZET T el.: Jó z se f 4—12. L ift.

f l r M a n r i lo r f l t t l í g y ° g y 'n té z e t e , K á l v i n . t é r 10. E l e k t r o - t h e r m o - U l i I t l ű I I U l ü l U H U h y d r o t h e r a p i a , Z a n d e r , i n h a l a t o r i u m .

P Á L Y Á Z A T O K .C sa n á d -A ra d -T o ro n tá l v á rm e g y e B a t to n y a k ö zsé­

g éb en ú jo n n a n re n d s z e re s í te t t második községi orvosi állásra p á ly á z a to t h ird e te k . A z á l lá s ja v a d a lm a z á s á t k ép ez ik a tö rv é ny b e n m e g á l la p í to t t X . f ize tési o sz tá ly3. fo k o z a ta s z e r in t i tö rzs f ize tés, a k o rm á ny re n d e le t i le g m e g á l la p í to t t la k bé r , v a la m in t a v á rm e gy e i szab á ly - re n d e le tb e n m e g á l la p í to t t re n d e lé s i, lá to g a tá s i és l ia lo tt- k ém lés i d í ja k . F e lh ív o m m in d azo n o rv o s tu d o ro k a t, k ik ezen á l lá s t e lny e rn i ó h a j t já k , h o g y az 1908 : X X X VI I I . te. 7. § -áb an fo g la l ta k s z e r in t fe lsz e re lt , ese tle g k ó rh á z i s z o lg á la tu k a t ig azo ló o k m á ny o k k a l k ie gé s z íte tt k é rv é ­ny ü k e t hozzám folyó évi szeptember hó 30-ig n y ú j ts á k be. A v á la s z tá s k itű zé se i r á n t k éső bb fo g o k in tézk e d n i.

B a tto ny a , 1926. év i sze p te m b er hó 6-án.2931/1926. sz. bisztrai Balku Dénes s. k., fő sz o lg a b író .

K o lo z s v á r o n r ö v id e s e n m e g ny í ló s z a n a t ó r i u m b a n T Ő K ÉV EL R EN D E L K EZ Ő O R V O S m in t f ő o r v o s k i tű n ő p o s i t i ó h o z j u t h a t . M egbeszélés a P e tő f i I r o d a lm i V á l la ­la tn á l V I I I , K e r té sz -u tc a 16. sz. a la t t h a gy o t t c ím m el.

H R P Á P A ' V ’-fé le O ltóin tézet é s Szérű m term elő rt. •*-' I r i í r i I Teréz-körút 31. Telefon: 88—00.

Lerakat : HUNNIA gyógyszertár VII, E rzsébet-körú t 5 6.

P r o t e i n o s a nsteril te jkészítm ény, p ro lein-therap ia céljára.

D ia th e r m iá s é s R ö n tg e n ­k é s z ü lé k e k p r e c í z i ó s s z o l i d k i v i t e l b e n .Á llam i és p r ivá tk lin ik ák , szak o rvosok á lla n d ó sz á llí tó ja . Első rangú referenciák. — Fizetési feltételek: megegyezés szerint.

M ARTIN ÉS ’SIGRAY R.T.E L E K T R O M O S M É R Ő M Ű SZ E R E K G Y Á R A

Budapest IV, Váci-utca 58. szám. Telefon: J. 146-62. és J. 66-61.

V ezérk ép v ise lő : B a r t a é s S z é k e l y B u d a p e s t , IV , M ú z e u m - k ő r ú t 3 7 .

M A G Y A R K I R Á L Y G Y Ó G Y S Z E R T A RB U D A P E S T V, E RZ S É B E T T É R , G R Ó F T ISZ A IST V A N -U T C A 2 4 .

p i é t A s - o s z t A l y aBel- és külföldi ásványvizek lerakata.

Ásványvízivókúrák orvosi rendelések szerint.Dr. Theinhardt-félo levegő kenyér.

Huntley & Palmers Akoll-b isquits etc. cukorbetegeknek.

P E RZ S A S Z Ő N Y E G E Km a g á n ké z b ő l . R itk a a l k a lo m !

1 1 0 X 1 4 8 cm K i r s c h e h i r ..................... 4 , 5 0 0 .0 0 0 K .

1 1 0 X 1 7 5 c m J o r d e s .............................. 5 ,5 0 0 0 0 0 K.

1 5 8 X 2 1 8 c m U s c h a k ..................... .. 1 1 ,5 0 0 0 0 0 K .1 1 9 X 1 8 4 c m o s z l o p o s J o r d e s . . . . 7 ,5 0 0 0 0 0 K .

E g é s z r é g i d a r a b ok j ó á l l a p o tb a n , e l s ő r a n g ú g y ű j t ő kt ő l , ft T o v á b b á e g y é b le g f in o m a b b p e rz s a - , S m y r n a - é s m in d e n f a j t a s z ő n y e g ]eg - j u t á n y o s a b b u u . // K í v á n a t r a — v é t e l r e v a ló k ö t e l e z et t s é g n é lk ü l —

v á l a s z t á s v é g e t t n é h á n y d a ra b o t k ü l d ö k .

A lk a lm i v é t e l e k ! F i z e t é s i k ö n ny í t é s e k !

SCHILLINGER BÉLA K S M W Ä

Deutsches Insulin „G ans“A ném et in su lim b izottság ellen ő rzése alatt áll. Forgalom bahozata l e lő tt két német*

országi k lin ikán vizsgáltatik .

Legolcsóbb in su lin . O ldatokban kapható : 5 cm3 = 1 0 0 klin ik . egység és 10 cm3 = 2 0 0 k lin ik . egység, továbbá k lin ikai csom agolásban 2 0 X 5 cm3 = 2 0 0 0 ki. e. Legújabb : „S IC C O L “ csom agolás, m ely friss oldásra e lő készítve határtalanul tartós. Kgy 5 cmVes üveg 2 0 0 , továbbá 4 0 0 k lin ik . egységet szolgáltat, úgy hogy e

töm ényebb o ld a tok bó l csak kis m ennyiséget kell befecskendezn i.

H asználati utasítás m inden üveghez.

„ P H A R M A G A N S " P h a r m a z e u t i s c h e s I n s t i t u t L u d w ig W i lhelm G a n s A . -G O b e r u r s e l b e i F r a n k f u r t a . M.

Fő raktár: S z e r e c s e n gy ó g y s z e r t á r , B u d a p e s t V , D o r o t t y a - u t c a 1 3 .

U gyané gyárból S z á r a z - K o m p l e m e n t , ,G a n s “ a breslaui egyetem bő rklinikáján nak serod iagnostika i osztá lyá tó l e l len ő rzö tt készítm ény.

70. évfolyam 39. szám Budapest, 1920 szeptem ber 26

ORVOSI H E T IL A PAlapította M A R K U S O V S Z K Y L A J O S 1857-ben.

Folytatták: A N T A L G É Z A . H Ő G Y E S E N D R E . L E N H O S S É K M IHÁ L Y ÉS S Z É K E L Y Á G O S T O N .Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr tám ogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága :

H ERZO G FERENC V Á M O SSY ZOLTÁ N 1SSEKUTZ B ÉLA PO Ó R FERENC G ORKA SÁ NDO R REU TER CAM ILLO B ÉLÁ K SÁ NDO R CSIKY JÓZ SE F

FELELŐ S SZ E R K E S Z T Ő: VÁM OSSY ZOLTÁN EGY ETEMI TA N Á R SE G É D SZ E R K E SZ T Ő : BÍRÓ ISTVÁN.

T A R T

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K : S cip iad es E lem ér: T a n u ls á g o s szű km edencós esetek .

(1051-1053. o lda l.)Ormos Pá l: A z a c u t le u k a e m iá ró l . (1053—1058. o lda l.) Steiger-K aza l Dezső : A v i t i l ig ó ró l . (1058—1061. o lda l.) K ön ig G yula és Lenart G yörgy: G ly k ae m iá s re a c tio

ra c h i t is né l. (1061—1064. o lda l.)Tóth Sándor: F ia ta lk o r i v érzések keze lése te rh e s v é r ­

sa v ó v a l. (1064—1066. o lda l.)P etres József: A fé lo ld a l i p ig m e n tfe lh a lm o z ó d á sró l.

(1066—1068. o lda l.)__________________________________

A L O M :

Rohrböck Ferenc: A g y e rm e k k o r i p le u r i t is e x su d a tiv a g y ó g y í tá s a n o v a su ro l la l . (1069—1071. o lda l.)

B ársony T ivadar és K oppenstein E rnő : K iü r í t i -e a h a s p ré s m ű k ö d ése az ep e h ó ly a g o t? (1071. o lda l.)

összefog la ló ism ertetések . L ehoczky-Sem m elw eis K á l­mán: A m ed d ő ség rő l. (1071—1074. o lda l.)

Lapszem le. B e lo rv o s ta n . — S ebészet. — U ro ló g ia . — S zem észet. (1074—1076. o lda l.)

K önyv ism ertetés. (1076. o lda l.)K érdések és fele letek . (1076. o lda l.)V egyes hírek. (1077—1078. o lda l.)______________________

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K

T an u lságos szükm edencés esetek .

I r t a i Scipiades Elemér dr., a z E rz sé b e l-e gy e te m e n a szü lésze t és n ő gy ó g y á s z a t n y . r. ta n á ra .

A szű k m ed en cék k e l fo g la lk o zó d o lg o z a ta im b a n (1. B e r l in 1909. V e r l. S. K a r g e r ; 2. Gyn . 1906. J u b i l á n s szá m ; 3. M o n a tse h r f . f. Géb. u . Gyn . 26. kö t., 3—4. sz.) ism é tle l te n r á m u ta t ta m a r r a , h o gy a szü lész gy a k o r la t i tu d á s á n a k tű z p ró b á já t a k k o r á l l j a k i, m ik o r szű k ­m ed en cés szü lésse l fo g la lk o z ik . A z i ly e n szü lések n é l u gy a n is a leg k ü lö n b ö ző b b mé re te k fe lv é te le és a le g ­szo rg o sab b k i ta p in tá s e l le n é re is csak fé l ig -m e d d ig m e g ism e rh e tő c so n to s m e d e n c e gy ű rű n k e ll a te r je d e l ­m é t i l le tő le g csak n a gy já b a n m eg b ecsü lh e tő , a la k u ló ­k ép e sség é re n ézv e p ed ig , k iv á l t a te rh e s s é g a la t t , eg é ­szen is m e re t le n k o p o ny á n a k , az e lő re te l je s e n k is z á m ít ­h a ta t la n e n e rg iá jú és e red m é ny e ssé g ű szü lő e rő to ló ­h a tá s a a l a t t á t lé p n ie . In n e n v a n ép pen , h o gy a fe l ­m e rü lő té ra rá ny ta la n s á g n a k , i l le tő le g ezen té r a r á ny ta ­la n s á g fo k á n a k m e g á l la p í tá s á b a n , még in k á b b ab b ó l fo l y ó la g a sz ü lé s p ro g n o s is á n a k fe lá l l í tá s á b a n s ezen a la p o n a k ö v e ten d ő th e ra p e u t ik u s te n n iv a ló k m e g sz a ­b á sá b a n m in d ig e ls ő ra n g ú s ií ly es ik a kezelő szü lész ta p a s z ta l ts á g á ra .

E m b e r i tö k é le t le n sé g ü n k b ő l fo ly ik az o n b an , h o g y v ég leg e sen c s a lh a ta t la n ta p a s z ta lá s o k a t so h ase m sze­re z h e tü n k . E z é r t szü k ség es, h o gy m á r le v o n t ta n u ls á ­g a in k a t , az e se te in k k a p c sá n id ő n ké n t sz e rz e tt ta p a s z ­ta lá s o k k a l ö sszev e tv e , ú j r a és ú j r a re v id iá l ju k .

E z a c é l ja m o s ta n i h á ro m e se tü n k is m e r te té s é ­n ek is.

I . A 23 éves, e lő szö r te rh e s nő ( lá sd : 1926 m á rc . ha v i 22. sz. szü l. k im .), szü lésé n ek m e g in d u lá s a e lő t t há ro m h é tte l je le n tk e z e tt k l in ik á n k o n fe lv é te lre . A v iz s gá la t a 157 cm m a g a s e gy é n t á l ta lá b a n eg észség esn ek ta lá l ta s m in d ö ssz e c so n tre n d sz e ré n fe d e z e tt fe l ré g e n le fol y t r a c h i t ik u s n y o m o k a t, a m e ly e k c a p u t q u a d ra tu m b a n , a fo g a z a t re n d e t le n sé g é b e n és a sz e gy c so n t a lsó részén ek b e h o rp a d ts á g á b a n ny e r te k k i fe je zé s t. E z é r t , m in th o gy a k ü lső m ed en c emé re tek 25/4, 27 és 17)4 cm -nek ta lá l ­t a t ta k s a s p in a p o s te r io r su p e r io ro k tá v o la 8 cm -nek , a c o n ju g . d ia g n o s ia l is p e d ig 11 cm -nek m u ta tk o z o tt , a m ed en cé t — b á r azo n k i fe je z e tt r a c h i t ik u s e lv á lto záso k nem ta lá l t a t t a k — a n g o lk ó r ra l k a p c s o la to sa n k e le tk e­

z e tt á l ta lá n o s a n szű k - la p o sn a k v e t tü k fe l s így a v e rá t 95 cm -nek b e c sü ltü k . U g y a n e k k o r m e g á l la p í tá s t n y e r t, h o g y a m a g z a t I I . á l lá s ú k o p o ny a fe k vé sb e n h e ly ez k ed ik e l s az is, h o g y a M ü l le r- fé le p ró b a ú t j á n a m ed en ce­gy ű rű b e b e á l l í to t t k o p o n y a az e lő b b ih ez ké p e s t je le n ­té k e ny té r a r á ny ta la n s á g o t _ m u ta t .

Azon három tényező közül tehát, m elynek alap­ján szükmedencés egyéneknél a szülés magától való lefolyásának prognosisát m egszoktuk állapítani, egy, f. i. az elő ző szülés tapasztalása, n em á l l t re n d e lk e zé ­sü n k re , a m á s ik k e ttő k ö zü l p e d ig az egy ik , a medence- mérés (9'5 cm v e ra ) , a s p o n ta n szü lésn e k m e lle tte , a m ás ik , a Müller-féle beillesztési próba, e l len b e n a n n a k e l len e szó lo tt.

E z é r t ú gy h a tá ro z tu n k , h o g y , b á r sz á m o lu n k a c sá sz á rm e tszé sn e k a szü lés id e jé n e se tle g fe lm e rü lő leh e tő sé g év e l, a szü lés k eze lésén ek m ik é n t jé b e n v a ló v ég leg e s d ö n té s t a k k o r á ra h a gy ju k , m ik o r m á r a fe j n a g y s á g á n a k , k emény sé g én ek és b e i l leszk ed ésén ek v i ­sz o ny a it a k i f e j te t t c e rv ix s a sz ü lő te vé k e ny sé g m in ő ­ség é n ek ism e re te k a p c sá n , le g a lá b b is á l ló b u ro k m el­le tt , m é r le g e lh e t jü k . így e l já r n u n k p e d ig a n n á l in k á b b k e l le t t , m e r t ism e re te s , h o g y a szű kmedencés szülés magától lehető lefolyásának prognosisát a terhesség alatt egész biztosan eldönteni akkor sem lehet, ha a prognosist irányító három, már em lített, tényező m ind­egyike nemcsak rendelkezésünkre áll, hanem cgyértel- mű leg is szól a spontan szülés m ellett vagy ellen. A ter­hesség a latt ugyanis, m in t már mondánk, még egészen ismeretlen a szülés lefolyása szempontjából nem kr- vésbbé döntő fontosságú egyéb tényező knek, nevezete­sen: a szülő tevékenységnek, a fe j beilleszkedésének és alakulóképességnek m ikéntje.

A szü lés m e g in d u lá s a u tá n a z tá n a p ro g n o s is e ld ö n té sé re 9)4 ó r á t v á ra k o z tu n k , a m ik o r is k i f e j tet t ce rv ix , h á ro m u j j ny i m é h sz á j és á l ló b u ro k m e l le t t m eg gy ő z ő d tü n k a r ró l , h o g y a n a g y o n k emény n e k m u ta tk o z ó fe j, jó sz ü lő te vé k e ny sé g m e lle tt, s z a b v á ­ny o s b e il leszk edése e l le n é re . is , je le n té k e ny té r a r á ny ­ta la n s á g o t m u ta t a m ed en ce g y ű rű jé h e z k ép e st, te h á t azo n p e r v ia s n a tu ra le s á t b iz to sa n n e m h a la d h a t .

E z é r t a lá z ta la n v a jú d ó n á l , te l je s ty p u s b a n , t ra n s - p e r i to n e a l is c e rv ic a l is c sá sz á rm e tszé s t v ég e z tü n k . A m ű té t u tá n a b e teg a h a s h a j tá s m e g tö r té n té ig k é t a lk a lo m m a l, k o p ro s ta t is s a l ö ssze fü g g ő okbó l, lá za s v o lt, 38 C °-ig em elkedő te m p e ra tu rá v a l . E z e n tú l e l le n ­ben a gy ó g y u lá s h ő em e lk edések n é lk ü l fo ly t, ú g y h o g y a b e te g e t a m ű té t u tá n i 22. n a p o n p e r p r ím á m gy ó ­g y u l t h a sh e g g e l és sz ü le té s i m é re te ih e z (2860, 50, 35) k ép e s t 710 g -ny i t sz a p o ro d o tt élő , é r e t t le á ny m a g z a ­tá v a l , egészség esen b o c s á th a t tu k el a k l in ik á ró l .

E ze n ese tb e n te h á t, m in t lá t ju k , a ré g e b b rő l k i ­a la k u l t p ro g n o s t ik u s i rá ny e lv e k a la p já n b e á l l í to t t th e ra p iá t te l je s s ik e r k o ro n á z ta , m ié r t is az ezen p r in c i-

1052 O R V O SI H E T IL A P 1926. 39 sz.

p iu m okhoz v a ló ra g a sz k o d á s a jö v ő re nézve is in d o ­k o l tn a k lá tsz o tt .

E z v o l t a z o k a te h á t, h o gy m á s ik ism e r te te n d ő e se tü n k keze léséb en sz in té n ezen i rá ny e lv e k h e z t a r t o t ­tu k m a g u n k a t .

I I . A 18 éves, 137 cm m ag as , e lő szö r te rh e s , W a s s e r­m a n n -n e g a t iv n ő ( lásd 1926 m á rc iu s h a v i 48. sz. szül. k im .) te rh e ssé g é n e k h a to d ik h ó n a p já b a n v é te te t t fe l a k l in ik á ra , és p e d ig 24, 25*5, 16% cm -es m e d e n c e m é rete k ­kel, am e ly e k m e l le t t a sp. p o s t, sup .-ok tá v o la 9 cm -nek . a co n j. d ia g o n a l is p e d ig 10 cm -nek ta lá l ta to t t . E zé r t, m in th o gy a m ed en cén ré g e n le fo ly t a n g o lk ó r n y o m a i t is ta lá l tu k , ra c h i t ik u s a la p o n fe j lő d ö tt á lt a ­lá n o sa n szű k , la p o s m ed en cé t v e t tü n k fék a v e r á t p e d ig 8’5 cm -nek b e c sü ltü k . Is m é te l t c o n tro l l -v iz sg á la to k k a p ­csán , m e ly e k né l m in d e n k o r k o p o ny á ie k vé s á l l a p í t t a ­to t t m eg és p e d ig m a g a s a n a b em en e t fö lö t t á l ló fe jje l, a te rh e s s é g k i le n c e d ik h ó n a p já n a k e le jé n e gy sz e rre m ed en c evég é re fo rd u l t a m a g z a t. M iu tá n p e d ig az i ly en fe k vés e gy ré sz t a m a g z a t é le tk i lá tá s a i t r o n t ja , m á s ­ré s z t a fe jn e k a m ed en cév e l v a ló ö ssze m é résé t is leh e ­te t le n n é tesz i, a n n a k f e n n ta r tá s a sem m ik ép en sem let t v o ln a k ív á n a to s . E z é r t k ü lső k é z fo g á so k k a l f e j re fo r- d í tá s t v ég e z tü n k . E k k o r k o n s ta tá l tu k e lő szö r, m in tha a fe j és m ed en ce k ö z ö tt t é r a r á ny ta la n s á g kezdő dnék . U tóbb i a z tá n a te rh e s s é g v é g é ig e lég ész rev e h e tő v é fo k o zó d o tt. M iu tá n a z o n b a n a szü lés sp o n ta n le fo ly á ­sá n a k p ro g n o s is á t i r á n y í tó h á ro m tény ező kö zü l az elő ző szü lés ta p a s z ta lá s a h iá ny z o tt , a m ed en c emé rés (8'5 cm v e ra ) p e d ig a s p o n ta n szü lésn ek m e lle tte , a M ül- le r - fé le b e i l le sz té s i p ró b a e llen b en a n n a k e llen e szó lo tt, az elő bb m á r ré sz le te z e tt i rá ny e lv e k a la p já n — c sá ­sz á rm e tszé s re is k észen —• a p ro g n o s is fö lö t t v a ló d ö n ­té s t a szü lés id e jé re k e l le t t b ízn u n k .

U tó b b i, a te rh e s s é g re n d e s v ég én , 19 ó rá s tá g u lá s m e l le t t , a b em en e tb e á l la n d ó a n csa k egy se g m e n tu m á - v a l b e n y o m u lt, k im o z d íth a tó fe j m e l le t t fo ly t , m itöb b m ég a h á r o m u j jny i m é h sz á j m e l le t t tö r té n t b u ro k ­re p ed és u tá n K ó rá v a l is v i tá s v o l t a szü lés ész le lő i k ö zö tt, v á j jo n a B u sc h - fé le I I I . á l lá s b a n e gy a rá n t szű k m ed e n cé re je l lem ző m e c h a n is in u ssa l b e i l le sz k e d e tt fe j á t tu d -e h a la d n i a b em en e ten . S ép p en a té r a r á ny ta la n ­s á g n a k ezen v i tá s s á g á r a te k in te t te l — m in th o g y sem az a n y a , sem a m a g z a t ré sz é rő l sem m i o ly a n tény ező n em fo rg o t t fen n , m e ly a szü lés b e fe jezé sé t s ü rg e tte v o ln a , sze m e lő tt t a r t v a a szü lész e tn ek azon ré g i m ot­tó já t is, h o gy a szü lész legszebb e ré ny e a k e llő id e ig v a ló v á ra k o z n i tu d á s — a szü lésn ek e x sp e c ta t iv e v a ló to v áb b k e z e lé s re h a tá ro z tu k e l m a g u n k a t , m íg v a gy a szü lés b e fe je z é sé re in d ic a t io m e rü l fe l, v a gy a té r a r á ny ta la n s á g fe n n fo rg á s a b iz to sa n e ld ü l, i l le tő le g a fe j á th a la d . S ím e % ó rá v a l a b u ro k re p e dé s u tá n . a fe j, e rő te l je s fá já s o k közben , e gy sz e rre mé ly e b b re szá llt, m a jd VA ó rá v a l a b u ro k re p e dé s u tá n , e p is io to m ia v é g ­zése m e l le t t s p o n ta n m e g sz ü le te tt az é lő é r e t t leáuy - m a g z a t, a I I . k o p o ny a fe k vé s m e c h a n ism u sa sz e r in t (2800, 48, 33).

E d d ig te h á t ú gy lá tsz o t t , h o g y a k e llő tü re le m m e l v é g ig v i t t ' e x s p e c ta t iv k eze lést s ik e r k o ro n á z ta . A gy e rm e k á g y ö tö d ik n a p já n fe l tű n t az o n b an , h o g y a m a g z a t a lu szé k o ny s lá z ta la n te m p e r a tu ra m e l le t t , a szo p áso k u tá n m in d ig h á n y , a h a to d ik n a p o n p e d ig a csecsem ő e lp u sz tu l t .

A k ó rb o n c ta n i v iz s g á la t a z tá n a z t d e r í te t te k i, h o g y a csecsem ő né l, egy eb ek en k ív ü l, a g y vé rz é s fo rg o t t fen n , a m i t a szü k m ed en cén v a ló á th a la d á s a közben lé t r e jö t t n a gy m é r té k ű k o p o ny a c o n f ig u ra t ió n a k k e l le t t b e tu d n u n k . (S e c tio : P ro f . Entz: H a e m a to m a s u b d u ra le lo b i o c c o p ita l is d e x t r i m a g n i tu d in is duó co ro n ae . B ro n c h o p n e u m o n ia lob i in fe r io r i p u lm o n is s in is t r i . P le u r i t is f ib r in o sa ib id em . O ed em a e t hy p o s ta t is lob i in f . p u lm o n a l is d e x tr i . T ra c h e i t is e t p h a r in g i t i s ca ta r r - h a l is . F o ra m e n o v a le a p e r tu m e t d e fe c tu s sep ti v e n tr i - cu lo ru m . I n tu m e s c e n t ia l ien is . I n f a r c tu s u ra t ic u s ren u m .)

A p o s te r io r i k r i t i z á lv a te h á t a z ese te t, e p ik r is i ­sü n k m ás n em leh e t, m in t az, h o gy a m a g z a t é rd e k é t jo b b a n sz o lg á l tu k v o ln a , h a a szü lé s t a k k o r , m id ő n m ég a b u ro k re p e d é s u tá n is v i tá s v o lt, v á j jo n á th a la d h at-e a fe j a m ed en cén m a g á tó l v a gy sem , n em k eze ltü k v o ln a to v á b b e x sp e c ta t iv e , h a n e m a z t csá sz á rm e tszé s ú t j á n fe je z tü k v o ln a be.

E zen ta p a s z ta lá s a la p já n te h á t ú gy lá tsz ik , h o g y a szü lész e tn ek azon rég k ifo rro tt conclusióját, m ely szerint, ha első fokban szű k medencével a szülés alatt találkozunk, a szülést exspectative kell kezelni, s amennyiben csak lehet, spontan lefolyásra kell bízni, módosítani szükséges.

H o gy p e d ig m e ly i r á n y b a n tö r té n jé k ez a m ó d o ­s ítá s , a r r a a k i in d u lá s t azo n ta p a s z ta lá s o k b ó l v e h et­jü k , m e ly e k re e lő szö r Baisch h ív ta fe l a f ig y e lm e t (X V I . C o n g ress . T . M. 8. sec tio n S. 611) s am e ly e k e t 1913-ban m e g je le n t H e b o ste o to m ie u n d p ra e p e r i to - n e a le r K a is e rs c h n i t t c ím ű d o lg o z a tu n k b a n (T a u f fe rs A b h a n d l. B e r l in , 1913. V e r l. S. K a rg e r ) , tö b b ek k ö zö tt, m i é p í te t tü n k to v áb b , m ik o r a T a u f fe r -k l in ik a szű k m ed en ­cés a ny a g á n a k ú ja b b re v íz ió ja a la p já n k im o n d o ttu k , h o g y , ha szű kmedencés szüléseink eredményeit a régeb­biekhez képest kedvező bbé akarjuk formálni, akkor szű kmedencés therapiánkat a régebbi szorosan ve tt szülészi (úgynevezett com prom iss) operatiók rovására chirurgikusabbá kell tenni.

A n y a g u n k n a k a k k o r i ta n u ls á g a i u g y a n is a z t m u ta t tá k , h ogy , h a íg y já ru n k el, a k k o r , a né lk ü l, h o gy szű k m ed en cék k a p c sá n a s p o n ta n szü lések n ek á t la g o s a rá ny s z á m a lé ny e g e se n v á lto zné k , i l le tv e az a ny a i m o r ta l i tá s ro ssza b b o d nék , a m a g z a to k n a k ú gy á l t a lá ­nos, m in t p e r fo ra t io ú t já n e lő idéz e tt h a lá lo z á s a lé ny e ­g esen a lá s z á l l í th a tó .

M o st r e f e r á l t e se tü n k ta p a s z ta lá s a az o n b a n a r r a in t , h o g y ezen ép en v á z o lt c o n c lu s ió n á l, ú gy lá tsz ik , nem sza b ad m e g á l la n u n k , s h o g y szű k m ed en cés th e r a ­p iá n k a t n e m c sa k az ú gy n e v e z e tt c o m p ro m iss o p e ra t ió k r o v á s á ra k e l l c h i ru rg ik u s a b b á te n n ü n k , h an e m , h o g y a m agzat érdekeit akkor fog juk legeredményesebben szolgálni, ha, első fokban szű kmedence m ellett folyó szüléseink kapcsán a chirurgikus szülést befejező szü­lészeti m ű tétekhez — természetesen arra alkalmas aseptikus esetekben — olyankor is hozzányúlunk, m ikor a spontán szülés lehető ségét biztosan ugyan kizárni nem tudjuk, de annak lehető sége a fe j és medence kö­zött m utatkozó téraránytalanság következtében még a burokrepedés után jó fá jások m ellett fo lyó kitolási idő szak elején is vitás, kivá lt, ha m int esetünkben is, a spontan szülés eshető ségeit még a kori burokrepedés fo lytán elő készületlen lágy szülöutak, s kedvező tlen beilleszkedés is rontja.

S h o g y az i ly en k e llő id ő b en a lk a lm a z o tt c h i r u r ­g ik u s sz ü lé s t be fe jező m ű té te k k e l o ly a n k o r is élő m a g ­za th o z le h e t ju tn i , m ik o r i ly e n re , a ré g i sz o ro sa n v e tt szü lésze ti o p e ra t ió k k a p c sá n , re m é ny ü k sem m i kép sem leh e tn e , a z t é lé n k e n b iz o ny í t ja h a rm a d ik ese tü n k .

I I I . (L á sd 1926 m á rc iu s h a v i 85. sz, szü l. k im .) 24 év es h a rm a d s z o r te rh e s nő , k in e k m á so d ik te rh e ssé g e a h a rm a d ik h ó n a p b a n s p o n ta n v e té lé sse l v ég ző d ö tt, első sz ü lé sé t D edig szű k m ed en cés té r a r á ny ta la n s á g m ia t t , k é t és fé l é v v e l m o s ta n i szü lése e lő tt, m i fe je z tü k be t ra n s p e r i to n e a l is c e rv ic a l is csá sz á rm e tsz é sse l ( lásd 1923 n o v e m b e r h a v i 38. sz. szü l. k im .). A z ezen szülésbő l n y e r t élő le á ny m a g z a t a z o n b a u e g y h ó n a p o s k o rá b a n , a b e teg o t th o n á b a n , e lp u sz tu l t .

M o s tan i szü lésév e l a 142 cm m a g a s v a jú d ó , 5% ó rá v a l a b u ro k re p e d é s u tá n , lá z ta la n á l la p o tb a n , két-_ u j j n y i m é h sz á j ja l , s a h ü v e ly b e e lő ese tt m a ro k n y i ' p u lsa ló k ö ld ö k z s in ó rk a ec sa l je le n tk e z e tt a k l in ik án . U g y a n e k k o r m e g á l la p í tá s t n y e r t , h o g y a m ed en ce mé­re te i 20'5, 24, 17 cm -t m u ta tn a k , te h á t a z á l ta lá n os a n szű k - lap o s , co n j. d ia g o n a l is a p e d ig 10 cm . E z é r t is a v e ra 8 5 cm -re b e c sü lte te tt . A m a g z a t I. kopony e^p k vés- ben h e ly ez k ed ik el s még c o n f ig u rá la t la n fe je a M iü le r- fé le b e i l leszk ed és i p ró b á n á l a m e d e n c e -gy ű rű h ö z ké ­p es t, csek é ly té ra rá ny ta la n s á g o t m u ta t .

E zen le le t u tá n a szü lés k eze lésé re k é t m ó d á l l ­h a to t t v o ln a re n d e lk e z é sü n k re , v a gy 7-eponélni a k ö l­d ö k z s in ó r t, s a z u tá n e x s p e c ta t iv keze lés m e l le t t v ár n i a fe j c o n f ig u rá ló d á s á ra és e se tle g s p o n ta n á th a la d á­

192fi. 39 sz . O R V O SI H E T T L A P 1053

s a ra , v a gy p e d ig a szü lésn ek c h i ru rg ik u s ú to n v a ló b e fe jezésé t v á la s z ta n i .

S m iu tá n a szü lés m a g á tó l v a ló le fo ly á sá n a k le ­h e tő sé g é t e ld ö n te n i h iv a to t t h á ro m tény ező k ö zü l c su ­p á n egy , a m ed en cemérés (v e ra 8'5 cm ) szó lo tt sp o n ta n szü lés m e l le t t , a m á s ik k e ttő e llen b en , n ev eze tesen az elő ző c sá szá rm e tsz ésse l b e fe je z e tt szü lés ta p a s z ta lá s a és a M ii l le r - fé le b e i lesz té s i p ró b a a n n a k e llene , to v á b b á , m e r t a fe j á th a la d á s á n a k leh e tő ség e m é g a b u ro k re p e d é s u tá n sem lá ts z o t t k é tsé g te le n n e k , m itöb b , k iv á l t az élő m a g z a t ta l leh e tő s p o n ta n szü lés e sé ly e it a k o ra i b u ro k re p e dé s és a k ö ld ö k z s in ó r n a gy tö m e g ű e lpesése ' is r o n to t ta s a z t is szám b av év e , b o gy a v a jú ­d ó n a k ké t elő ző te rh e ssé g é b ő l egy e tle n élő gy e rm e k e s in cs, c s á sz á rm e tszé s re h a tá ro z tu k el m a g u n k a t. Az ehhez v a ló e lő k é sz ü le t ig p ed ig , h o gy a k ö ld ö k z s in ó r t a b en y o m u ló fe j n y o m á s á tó l le h e tő le g k ímé l jü k , a v a ­jú d ó t le j tő s s ík ra fe k te t tü k . A m ű té te t, 2% ó rá v a l a b u ­ro k re p e d é s u tá n , t r a n s p e r i to n e a l is c e rv ic a l is ú to n v ég ez tü k . A gy ó g y u lá s m in d e n h ő em e lk edés n é lk ü l fo l y t, ú g y , h o g y az a n y á t p e r p r ím á m g y ó g y u l t h a s ­hegge l, éi> g e n i ta l iá k k a í és szü le tés i m é re te ih e z képest (3450,51,35) 60 g -o t gy a ra p o d o t t élő , é re t t f iú m a g z a tá v a l, 15 n a p p a l a m ű té t u tá n e lb o c s á th a ttu k a k l in ik á ró l .

A v áz o lt e s te in k b ő l le v o n h a tó ta n u ls á g o k a t ö ssze­gezvén , c o n c lu s ió n k a t ú gy v o n h a t ju k te h á t le, h o g y szű kmedencés therapiánkat nemcsak azzal tehetjük az anya károsítása nélkül a magzatra nézve elő nyösebbé, ha therapiánkat a régi szoros értelemben vett szülészi m ű tétek rovására tesszük chirugikusabbá, hanem, úgy látszik, azáltal is, ha első fokban szű k medencék kapcsán nem visszük túlságba a spontan szülés mindenáron való elérése érdekében az exspcctativ kezelést, hanem, ha chirurg ikus m ű téthez nyú lunk arra alkalmas aseptikus minden olyan esetben, m ikor a spontan szülés lehetősé­gét biztosan kizárni ugyan nem tudjuk, de annak lehe­tő sége a fe j és medence között m utatkozó térarány­talanság következtében még a burokrepedés után jó fá jások m ellett fo lyó kitolási idő szak elején is vitás, kivá lt ha a m agzat élve való megszületésének kilá tása it: korai burokrepedés, kedvező tlen beilleszkedés, vagy köl­dökzsinór elő esés is rontja.

A h ó d m e z ő v á sá rh e ly i „ E rz sé b e t“-k ö zk ó rh áz k ö z lem ény e ( ig a z g a tó : G e n e rs ich A n ta l d r. eg y e te m i m a g á n ta n á r ).

Az acut leukaem iáról.

í r t a : Ormos Pál dr. k ó rh á z i fő o rv o s.

A le u k a e m iá ró l v a ló m o d e rn fe l fo g á s u n k az, h o g y az nem e g y fé le v é rs e j tn e k v a gy eg y sze rv n ek a m e g ­betegedése, h a n e m re n d sz e rm e g b e te g e d é se n em csa k az egész v é rk ép ző a p p a rá tu s n a k , h an e m o ly a n szö v e tek n ek

is, m e ly ek csak az e m b ry o n a l is é le tb en v o l ta k a lk a t ­ré sz e i a vérképző re n d sz e rn e k . C sak n em h e tv en év n ek k e l le t t e lte ln i, m íg a le u k a e m iá ró l v a ló fe lfo g á su nk id á ig ju to t t , a t tó l az id ő tő l kezdve, h o gy Virchow a le u k a e m iá t e lv á la s z to t ta a le u k o c y to s is tó l. Ehrlich k i ­v á ló fe s té s i ú j í tá s a i te t té k leh e tő v é , h o gy a Virchoiv á l ta l m e g k e z d e tt ú to n to v á b b h a la d ju n k . M íg Virchow a le u k a e m iá n a k o k á t a lép, i l le tv e a ny iro k c so m ó k m e g ­b e teg edéséb en lá t ta , Neum ann b iz o ny í to tta , h o g y v a n ­n a k o ly a n le u k a e m iá k is, m e ly ek b en a cso n tv e lő b e te­g e d e tt m eg. A z u tá n a k ö v e tk ező k v iz s g á la ta i k ö v e tk ez ­téb en v á l t m in d v a ló sz ín ű b b é , h o gy a le u k a e m iá k a m y e lo id , i l le tv e a ly m p h o id a p p a r a tu s m eg b eteg edése i. Virchowwak az az e lső m e g á l la p í tá s a , h o gy a le u k a e m ia és le u k o cy to s is k ö zö tt a vé rb e n k e r in g ő fe h é rv é rs e j te k sz á m á n a k d ö n tő b e fo ly á s a v a n , m a m á r n em á l lh a t fen n , m ió ta e g y ré sz t tu d ju k , h o gy le u k a e m ia leh e t n o r ­m á lis , ső t csö k k e n t fe hé rv é rs e j ts z á m m e l le t t is, m á s ­ré s z t Arncth, Federmann, H irschfeld, Kotlie u tá n ism e ­re te sek o ly a n le u k o ey to s iso k is, m e ly ek b en a fe hé rv é r ­

se jtsz á m 190.000-ig em e lk ed e tt. M iu tá n a fe h é rv é rs ej te k q u a n t i ta t i v m e g v á l to z á sa a la p já n nem le h e te tt a le uk ­a e m iá t a le u k o cy to s is tó l e lk ü lö n íte n i, a q u a l i ta t i v vé r ­kép le t t h iv a to t t a k é t k ó rk é p e lk ü lö n íté sé re . Ü gy l á t ­szo tt, h o g y a le u k o c y to s isn á l c sa k o ly a n f e hé rv é rs e j t ­a la k o k k e r in g e n e k a v é rb en , m e ly ek n o rm á l is k ö rü lmé ­ny ek k ö z ö tt is a lk a t ré s z e i ; m íg le u k a e m iá n á l é re tle n , ép v iszo ny o k k ö z ö tt csak a vé rse jtk é p z ő sze rv ek b e n e lő ­fo rd u ló s e j ta la k o k is a v é rk e r in g é sb e k e rü ln e k . Á m de ism e re te s , h o gy in fe c t ió s le u k o c y to s isn á l is k e rü lh e tn e k f ia ta l, é re t le n s e j ta la k o k a v é rk e r in g é sb e , my e lo c y tá k , ső t m y e lo b la s to k is, h a b á r lény eg e sen k iseb b m e n n y i­ség b e n ; v isz o n t le u k a e m ia leh e tsé g es a v é rp á ly á b a n k e r in g ő fe hé rv é rs e j te k m e n ny isé g é n e k m e g v á l to z á sa n é lk ü l is . A v é rk é p a la p já n te h á t n em m in d ig d ö n th ető el, h o gy le u k a e m iá v a l , v a g y le u k o c y to s issa l van -e d o lg u n k .

E g y m á s ik tényező , m e ly e t Virchow fo n to sn a k ta r to t t , a b e teg sé g ta r ta m a . A z o n b an ez is i l lu z ó r iu s s á v á lo t t , m ió ta m e g ism e r tü k az a c u t le u k a e m iá t, a le u k a e m iá n a k az o n a la k já t , m e ly ép p a leg n a gy o b b z a v a r t o k o z ta h o v a ta r to z a n d ó s á g a m ia t t . G y o rs le ­fo ly á sa , a b e te g sé g a la t t ész le lh e tő lá z g ö rb e a la k ja , a b e teg sé g egyéb k l in ik a i k ép e a h e v e ny fe r tő ző b e te g ­ségek közé u ta l ja , m íg a v é rk é p a c h ro n ik u s le u k a e m ia v é rk é p é h e z e se tle g n a gy m é r té k b e n h aso n ló . E zek b en a k é tes ese tek b en k ü lö n ö se n f igy e le m re mé ltó a szö v e t­ta n i v iz s g á la t, a le u k a e m iá s b esz ű rő d ések n e k k i te r je d t ­sége és n a gy s á g a , k ü lö n ö se n azo k o n a h e ly ek en , ah o l a m é h e n k ív ü l i é le tb e n ép k ö rü lm é ny e k k ö z ö tt f e hé rv é r ­se jtk é p z é s n em szo k o tt e lő fo rd u ln i . M in th o gy a z o n b an m é g a sz ö v e tta n i k ép a la p já n sem le h e t é les h a tá r t v o n n i a z in fe c t ió s le u k o cy to s is és a le u k a e m iá s b eszű rő - dés k ö zö tt, h a n e m la s s ú á tm e n e t v a n a k e t tő k ö zö tt, a z é r t e ld ö n te t le n m ég a k é rd é s , h o gy az a c u t le u k a e m ia a c h ro n ik u s le u k a e m ia m e llé á l l í ta n d ó -e , s csak a le ­fo l y á s ta r ta m a k ü lö n b ö z te t i m eg , v a g y p e d ig in fe c t ió s m eg b eteg edés.

Sternberg v o lt az e lső , a k i m e g v i lá g í to t ta a k é r ­dés n eh ézség é t. S z e r in te az a c u t és c h ro n ik u s le u k ae m ia lény egé b en k é t k ü lö n b ö ző b e teg ség , m e r t a h i r te le n kez­det, a láz , a gy a k r a n p o s i t iv b a k te r io ló g ia i le le t a f e r ­tő ző b e teg sé g ek közé u ta l já k és h a so n ló v o ln a az in fe c ­t ió s leu k o ey to s ish o z , i l le tv e m y e lo s ish o z . L ény e géb en te h á t e gy fe r tő ző á g e n s h a tá s á r a b eá lló , k ü lö n ö se n e rő s m y e lo id , i l le tv e ly m p h o id re a c t io v o ln a . N em lé ny e gé ­ben, csa k fo k o z a tá b a n v o ln a k ü lö n b ö ző az in fe e t ió s m y e lo c y to s is tó l , i l le tv e ly m p h o c y to s is tó l . Sternberg in fe c t ió s th e o r iá já t ré szb en te l je se n , ré sz b e n b izo ny o s v á l to z ta tá s o k k a l m áso k , m in t Krehl, Hirsch, Herz, Ebstein s tb . m a g u ké v á te tté k , m íg a sze rző k egy része, Hanti, Babes, Benda, Ribbert, Schneiter s a n a gy s e j t ’í l y m p h a d e n o s is ra v o n a tk o z ó la g Sternberg is, a z t v a l l ­já k , h o g y a le u k a e m iá k a d a g a n a to k h o z ta r to z n a k . E zt b iz o n y í ta n i ó h a j t já k azza l, h o g y a m y e lo id , i l le tv e ly m ­p h o id fe hé rv é rse j t fé le sé g e k a m á s ik a t e lny o m já k , a k ö r ­nyező szö v e te k e t in f i l t r á l já k , m e ta s ta s is o k a t o k o znak ; h o g y a m á j, sa v ó s h á r ty á k és sz ív izo m ly m p h o m á i nem h e ly b e n képző dnek , h a n e m m e ta s ta t ik u s ú to n k e rü ln e k oda, m e r t a b u r já n z ó fe h é rv é rs e j te k az é r f a lá t is b e ­s z ű r ik egész az e n d o th e l ig . E z t Naegeli jo g g a l u ta s í t j a v issza , m e r t e gy k ü lö n ö se n jó in d u la tú „ ro ssz in d u la tú d a g a n a t “ v o ln a az, a m e ly 8—10 é v ig is e l ta r t , d a c á ra a n n a k , h o gy a n n y i r a g e n e ra l iz á l t . A b e sz ű rő dé sre v o n a t ­k o zó lag is b iz o ny í t ja , h o g y azok n em az o n o sak a ro ssz ­in d u la tú d a g a n a to k b eszű rő désév e l, m e r t csak a szö v e t­h éz a g o k b a n h e ly ez k ed n ek és s z a p o ro d n a k e l s a szöve t a lk a t r é s z e i t e gy m á s tó l szé tto l já k , a n é lk ü l, h o gy az o k a t k ö z v e tle n ü l ro n c so ln á k . A g e n e ra l iz á l t b esz ű rő dés sem

1054 O R V O SI H E T IL A P 1926. 39, 82.

te k in th e tő m e ta s ta s is n a k , e gy ré sz t, m e r t azok k é tsé g ­te len ü l h e ly b en képző d n ek , m á s ré sz t p ed ig , m e rt h o gy a n v o ln a e lkép ze lh e tő m e ta s ta s is a v é rp á ly a ú t j á n az a le u k a e m iá s ese tek b en , a m ik o r a vé rb e n nem is k e r in ­g en ek a k ó ro s fe h é rv é rs e j te k . A z u tó b b i idő ben a sze r­ző k n a gy része (Herz, Herxheim er, Domarus, Müllern, Frankéi, Fabian) NaegeliVel e gy ü t t e lv e te tte ez t a fe l ­fo g á s t s h a Asfcanazy a c h lo ro le u k a e m iá t, Sternberg p e d ig a n a g y s e j tű ly m p h a d e n o s is t m in t le u k o sa rk o m a - to s is t még m in d ig k ü lö n tu m o rn a k t a r t j a , a szerző k n a gy része az in fe c t ió s th e o r ia m e l le t t fo g la l á l lá s t . Ezzel szem b en Naegeli a le u k a e m ia o k á n a k egy c o r re la ­t e s z a v a r t t a r t , a b e lső se c re tió s m ir ig y e k c o r re la tió s z a v a rá t . E z t a z za l tá m o g a t ja , h o g y a m a g z a t i é le tb en e le in te d o m in á ló my e lo id re n d s z e r t a késő b b i m a g z a t i é le tb e n a ly m p h a t ik u s kép ző d m ény ek n ö v ik tú l s a m y e ­lo id re n d s z e r ré szb en v issz a fe j lő d ik . A ly m p h a t ik n s szö ­v e t a késő gy e rm e k k o r ig u ra lk o d ik s a p u b e r tá s a la t t , ú ja b b b e lső se c re t ió s v á lto z á sk o r , ismé t a my e lo id szöve t l ép e lő té rb e .

A m in t lá t ju k , e gy ré s z t a le u k a e m ia a e t io lo g iá jú t , m á s ré s z t az a c u t le u k a e m ia h o v a ta i 'to z a n d ó s á g á t i l le tő ­leg é les e l le n té te k v á la s z t já k el a k ü lö n b ö ző fe l fog á so ­k a t egy m á s tó l . Naegeli m a g a m o n d ja , h o g y m in d en a c u t le u k a e m iá n a k m e g v a n a m a g a k ü lö n ö s k l in ik a i a la k ja . H o z zá teh e tném , h o gy a m in t m e g v a n a m a g a k ü lö n ö s k l in ik a i a la k ja , é p p ú gy m e g v a n a m a g a v á l to z a to s szö ­v e t ta n i képe. M in é l tö b b ese t v á l ik ism e re te ssé , ú gy k l in ik a i la g , m in t s z ö v e tta n i la g , a n n á l in k á b b v á l ik leh e ­tő vé az a c u t le u k a e m ia h o v a ta i 'to z a n d ó s á g á t és ae tio lo- g i á j á t t is z tá z n i.

A z e lm ú lt év fo ly a m á n né gy a c u t le u k a e m iá t v o lt a lk a lm a m lá tn i , m e ly ek kö zü l h á ro m m y e lo b la s t- le u k a e m ia , e g y p e d ig ly m p h o id le u k a e m ia v o lt. K ö z ü ­lü k k é t my e lo b la s t s az eg y ly m p h o id le u k a e m ia b o n ­co lás a lá k e rü l t .

A z e lső ese t a k ö v e tk ező :

Özv, B. J.-né 56 éves b e teg 1924 nov . 15-én k e rü l t a h ó d m e z ő v á sá rh e ly i „ E rz sé b e t“-k ö zk ó rh ázb a . B e teg ség e h á ro m h ó n a p e lő t t h id e g rá z á s s a l, to ro k fá já s s a l k ezdő ­d ö tt. B á r a z ó ta á l la n d ó a n gy e n g ü l t , sú ly o sa b b b e teg n e k m ég is h á ro m h é t ó ta é rz i m a g á t, a m ik o r ism é t k i rá z ta a h id eg , to r o k f á já s a ú j ra k e z d ő d ö tt . E ze n id ő ó ta töb b ­szö r v o l t h id e g rá z á s a s á l la p o ta ro h a m o s a n sú ly o sb o ­d o tt. A z e le se tt b e teg n e k bő re, lá th a tó n y á lk a h á r tyá i ig en h a lv á n y a k . T o rk a be lö v e lt. S z ív to m p u la t jo b b ra k issé m eg n agy o b b o d o tt , a sz ív csú cs fe le t t sy s to lé s fú v ó z ö re j t le h e t h a l la n i . P u ls u s 120, k ö n ny e n e ln y o m h a tó . M á j, lé p n em ta p in th a tó . H a sb a n , id e g re n d sz e rb e n sem m i k ó ro s e l té ré s s in cs. V ize le tb en b ő ven fe h é r je, ü le ­dék b en v ö rö s v é rs e j t és k ev é s szem csés cy l in d e r . H ő - m é rsé k á l la n d ó a n 37'4—39° k ö zö tt, A b e jö v e te le h e tedik n a p já n m e g e j te t t vérvizsgálat s z e r in t:

N e u tro p h il le u k o ey ta : 15%.E o s in o p h i l le u k o e y ta : 2%.

V ö rö s vé rs e j t : 3,280.000. B a so p h i l le u k o ey ta : 1%.H a e m o g lo b in (S a h l i ) : 41%. N e u tro p h il m y e lo c y ta : 19%.F e hé rv é rs e j t : 39.000. B aso p h il my e lo c y ta : 1%.

E o s in o p h i l m y e lo c y ta : 2%.M y e lo b la s t: 48%.L y m p h o c y ta : 12%.

A 12. n a p o n : F e hé r v é rs e j t 49.000.

A 14. n a p o n :N e u tro p h i l le u k o ey ta : 21%.

V ö rö s vé rs e j t : 1,460.000. E o s in o p h i l le u k o ey ta : 1%.H a e m o g lo b in : 31%. N e u tro p h i l m y e lo c y ta : 14%.F e hé rv é rs e j t : 40.000. E o s in o p h i l my e lo c y ta : 1%.

P ro my e lo c y ta : 1%.M y e lo b la s t: 56%.L y m p h o c y ta : 2%.M o n o c y ta : 4%.

E k k o r ra m in d ké t to n s i l lá ja k i fe k é ly e se d e tt , a szá j n y á lk a h á r ty á ja n a g y o n vé rz é k e ny le t t , sz in té n k i fe k é ­l y e se d e tt és b ű zö s lep ed ék k e l fe d e tt . A fá jd a lo m m ia t t s z á já t neh ezen tu d ja ny i tn i . A z o r rn y í lá s o k sz in té n k i ­

fe k é ly esed tek , bű zös v á la dé k k a l és p ö rk ö k k e l fed e ttek . A sz e gy c so n t és s íp cso n t ny o m á s ra érzék e ny ek s a n y o ­m ás h e lyén a b ő r a la t t i szö v e tb en v é rz é s jö n lé tre . U gy a n c sa k m in d e n ü t t b evé rz ik a P e a rs o n -o ld a t b e fe c s ­kend ezése v é g e tt eszk ö zö lt tű s z ú rá s k ö rny é k e is. A k é t ízben m e g e j te t t b a k te r io ló g ia i v é rv iz s g á la t n e g a t iv e re d ­m é n ny e l j á r t . A b e teg fo ly to n o s g y e n g ü lé s közben fö l ­v é te lé n ek 15. n a p já n m eg h a lt .

Boncolási lelet: A n a gy o n h a lv á n y h o l t te s t o r r - és s z á jny í lá s a i k ö rü l vé re s p ö rk ö k k e l fe d e tt fek é ly ek . A b ő rö n e ls z ó r ta n b ő ra la t t i vérzések . A z összes belső sze rv ek re n d k ív ü l h a la v á ny a k . A m e l lh á r ty á n , sz ív ­b u rk o n és h a s h á r ty á n tű s z ú rá s n y i- le n c sé ny i v érzések , u gy a n c s a k a sz ív iz o m z a tb a n a k a m rá k k ö z ö tt i s ö vé ny ­ben is. A sz ív m in d e n i rá n y b a n d i la tá l t , b i l le n ty ű k épek. A tü d ő szö v e téb en b o rs ó ny i-b a b n y i vérzések . M in d k é t to n s i l la bű zös v á la d é k k a l fe d e tt, v a la m in t a lá gy szá j- p a d is. A lép 500 g, p e ty h ü d t, d e rék szö g b e n m e g tö r t , a re k e sz t fö l fe lé to l ta , egészen o ly a n , m in t a sep s ises lép.

/ . ábra. A c u t m y e lo id le u k a e m ia s m á j.

A m á j 2500 g, h a lv á ny . A vék o ny bé l a lsó részéb en és a v a s ta g b é lb e n b a b ny i-m a n d u lá n y i d u zz ad tszé lű fe k é ­ly ek v a n n a k . A m e s e n te r ia l is n y iro k c so m ó k mé rsé k e lte n d u zz ad tak . A t ib ia cso n tv e lő je szü rk ésv ö rö s . A v esék m eg n a gy o b b o d ta k , h a lv á n y a k .

A sze rv ek s z ö v e tta n i v iz s g á la ta a k ö v e tk ező e re d ­m é n ny e l j á r t :

A m áj g e re n d á i k ö zö tt m in d e n ü tt , in t ra a c in o s u s a n is, m y e lo id se jte k h e ly ezk ed n ek e l; n a g y o b b m e n n y isé g ­ben h a lm o d ó d ta k fe l az egy es a c in u so k k ö z ö tt és n a gy h a lm a z o k a t a lk o tn a k a p e r ip o r ta l is k ö tő szö v e tb en . A s e jte k le g n a g y o b b ré sz t n a gy , k e rek , e g y n e m ű , v i lá ­g o s p la s m á v a l b író se jtek , m a g ju k k e rek , f inom c h rom a ­t in h á ló z a tta l , k is éles n u c le o lu ssa l. I t t - o t t kü lö n b ö ző s tá d iu m b a n levő o sz lá so k a t is leh e t lá tn i . A se jte k egy részéb en a p la s m a szem csés, a m a g b eh ú z ó d o tt, k i f l i , fé lh o ld -a la k ú ; n ém e ly s e j t p la s m á já b a n e o s in o p h y l g ra - n u la t io v an . M y e lo cy tá k , m y e lo b la s to k , v a la m in t k evés szá m m a l m ag-vas v ö rö s v é rs e j te k a m á js e j tg e re n d á k k ö­z ö t t m in d e n ü t t ta lá lh a tó k , n éh o l m a k ro p h a g o k is , v örö s- v é rs e j te k k e l p la s in á ju k b a n . A re t ic u lo e n d o th e l ia l is s e j ­te k jó l k iv e h e tő á ta la k u lá s o n m en n ek k e re s z tü l : v a nn a k o ly an o k , m e ly ek egészen la p o sa k , sem m ib en sem té rn e k e l a n o rm á l is tó l . A z u tá n v a n n a k o ly an o k , m e ly ek o rsó - sz e rű le g m eg d u zz ad tak , m a jd az o rs ó a la k ú d u zz ad ás m ég n a gy o b b mé re te k e t ö lt, közben a h o ssz ú k á s m a g m in d jo b b a n k e rek ed ik , m íg v é g re a s e j t k e re k k é v á lás á ­v a l e gy ü t t a m a g is g öm b a la k o t vesz fö l és v a gy még sz o ro sa n a m á jg e re n d a m e l le t t h e ly ez k ed ik el, v a g y

1926. 39. sz. O R V O SI H E T IL A P 1055

a t tó l tö b b é -k ev ésb b é e l tá v o lo d v a e lv e gy ü l a m á js e j t - g e re n d á k k ö z ö tt lévő my e lo id se jte k közé és u gy a n o ly a n a la k o t ö lt fe l. m in t a m y e lo b la s to k . A re t ic u lo e n d oth e l- s e j t és my e lo b la s t k ö zö tt m in d e n fé le á tm e n e t ta lá lh a tó . A p e r ip o r ta l is k ö tő szö v e tb e n ig e n sok p u sz tu ló my e lo id

a g lo m e ru lu so k , m in t a c s a to rn á k kö zö tt, m eg az e g ye ­n es c s a to rn á k m e n té n is, szám o s my e lo id se j t lá th a tó , m e ly ek h e ly e n ké n t n a gy h a lm a z o k k á c so p o r to su ln a k , s zé tta sz í tv a a c s a to rn á k a t e gy m á stó l. A m y e lo id se jte k le g n a g y o b b ré sz t my e lo b la s to k , k iseb b ré szb en my e lo cy -

3. ábra. A o u t m y e l o i d l e u k a e m i a s bé l . 5 . ábra. M y e lo i d m e t a p l a s i a r e t i c u l a r i s s z ö v e t b e n , a c u t m y e l oi dle u k a em iáb ó l .

sok h e ly e n k ic sa p ó d o tt iz z a d m á n y lá th a tó . A g lo m e ru­lu s e n d o th e l s e j t je i n em sz a p o ro d ta k m eg . M in t az egész sze rv , ú gy a g lo m e ru lu s is k evés v ö rö s v é rs e j te t t a r t a l ­m az. A c sa to rn á k , t igy a k a n y a ru la to s a k , m in t az e g y e ­

nesek , h e ly e n ké n t z a v a ro s d u z z a d á s t m u ta tn a k . A k a ny a - r u la to s c s a to rn á k lu m enéb e n k ic sa p ó d o tt a m o rp h tö m e g fo g la l h e ly e t. A k ö z ti szö v e tb en ig e n sok h e ly en , ú g y

k u lt. N y o m a s in cs a ly m p h o id tü sző k n ek , de a c s í r a ­k ö zp o n to k is a l ig le lh e tő k fe l. A s in u s o k a t sem lehe t m e g k ü lö n b ö z te tn i ; az egész lé p e t egy e n le tesen b o r í t já k

el a m y e lo id se jtek , am e ly e k k ö z ö tt s z a b á ly ta la n h áló ­

z a tb a n h e ly ez k ed n ek e l a re t ic u lo -e n d o th e l se j te k . E z u tó b b ia k ig e n v á l to z a to s ké p e t m u ta tn a k : ig en lap o s, h o s s z ú ra ny ú l t o rs ó a la k ú se jtek , m e ly ek b e n az o rsó sz e rű

s e j te t is le h e t lá tn i a sok se jto sz lá s k ö z ö tt ; a leg tö b b p u sz tu ló se jtb e n p y k n o s iso s m a g szé te sé s lá th a tó . A m á j ­s e jte k a n o rm á l is tó l le g fö l je b b a n ny ib a n té rn e k el, h o gy n a g y o b b m e n n y isé g b e n h a lm o z ó d o tt fö l b en n ü k a zsír.

A vese B a u m a n n - to k já b a n a g lo m e ru lu so k k ö rü l

4. ábra. A c u t m y e l o i d l e u k a e m i á s bé l k ö r ü l i z s í r s z ö v e t é b ő l .

tá k ; az e n d o th e lse jte k , a k á rc s a k a m á j K u p fe r - fé le s e j t ­je i, k ü lö n b ö ző á ta la k u lá s o n m e n n e k á t : lap o s , o rsó ala k ú , m a jd n a gy m é r té k b e n k e re k k é v á l t e n d o th e l s e j te k l á t ­h a tó k , g ö m b ö ly ű re n ő t t m a g g a l.

A lép (2. á b ra ) szö v e ti s t r u k tú r á ja te l je se n á ta la -

2. ábra. A c u t m y e l o i d l e u k a e m i á s lé p .

1056 O R V O SI H E T IL A P 1026. 39 sz.

k iö b lö sö d és t e gy e d ü l a m a g okozza. E zen s e jte k e g y ­m á sb a sy n c y t im n sz e rű e n fo ly n a k össze; fo k o z a to san v a s ta g o d ó e n d o th e lse jte k képeznek á tm e n e te t azon se j­tek h ez , a m e ly e k u g y a n mé g b e le ta r to z n a k az en d o th e l- h á ló z a tb a , de m á r a n ny i r a m e g d u z z a d ta k és a n ny i r a k e rek ké v á l ta k , h o gy csak e g y k esk e n y és v ék o ny ta lp kö ti az e n d o th e l ia l is a p p a rá tu s h o z és t a r t j a v issz a a ttó l , h o gy te l je se n le v á lv a a m y e lo id e lem ek k e l v e g y ü l jö n . A m y e lo b la s to k és my e lo c y tá k k ö zö tt p o ly n u c le a r is leu k o cy tá k , v á n d o rs e j te k , m a k ro p h a g o k is lá th a tó k , u tó b b ia k p ig m e n ttö m e g g e l és v ö rö s v é rs e j t tö rm e lé k k e l te lesz ó rv a . M a g v a s v ö rö s v é rs e j te k és ly m p lio c y tá k is lá th a tó k k is szám m a l.

A vastagbél (3. á b ra ) m u c o sá ja egész te r je d e lm é ­ben k e re s z tü ls z ő t t my e lo id se jtek k e l. A L ie b e rk i ih n - m ir jg y e k e g y m á s tó l ig en tá v o l esnek a k ö z ö ttü k n a g y m é rté k b en fe lsz a p o ro d o tt my e lo id s e j te k m ia t t . H e ly e n ­k én t, ah o l a bél k ie fe k é ly e se d e tt, a fe ké ly a la p já t m y e ­lo id se jtek , i l le tv e m a g tö rm e lé k e k b ő l és egy n em ű , a m o rp h tö m eg b ő l á l ló n e k ro s iso s szö v e t képez i. A m u s- c u la r is m u c o sa e t és a su b m u c o sá t m in d e n ü t t á t tö r i az e rő se n b u r já n z ó my e lo id e lem , m a jd a z izo m ré te g en k e re sz tü l a zs írsz ö v e tb e n fo ly ta tó d ik . I t t (4. á b ra ) , v a la ­m in t a b é lk ö rü l i k ö tő szö v e tb e n e gy e b ü tt is, k ö teg ek b e n és h a lm a z o k b a n h e ly ez k ed n ek el és az en d o th e l s e j te k s a my e lo id se jte k k ö z ö tt u g y a n o ly a n á tm e n e te t ta lá lu n k (5. á b ra ) , m in t a fö n te b b le í r t sze rv ek b en . A z in ter- s t i t i a l i s szö v e tb e n m in d e n ü tt , h o l c sa k re t ic u lo e n do th e l- s e j t ta lá lh a tó , ta lá lu n k m y e lo id b u r já n z á s t .

A csontvelő m y e lo id se jte k d ú s h a lm a z á b ó l á ll. N a g y szá m m a l ta lá lh a tó k ben n e m y e lo b la s to k , p ro - m y e lo c y tá k és my e lo c y tá k . K iseb b szá m m a l m a g v a s v ö rö s vé rs e j te k s csa k e ls z ó r ta n egy -eg y m e g a k a ry o c y ta .

A k l in ik a i , k ó rb o n c ta n i és s z ö v e tta n i kép ty p u s o s ese te az a c u t m y e lo id le u k a e m iá n a k .

A m á so d ik ese t a k ö v e tk ező :

N. B. 52 év es fé rf i. 6 h é t ó ta beteg . B e teg ség e to ro k ­fá já s s a l k ez d ő d ö tt s tö b b sz ö r v o l t h id e g rá z á sa . F o ko z a ­to s a n gy en g ü l. O rv o sa v idé k rő l k ü ld te a h ó d m e z ő v á sá r­h e ly i k ó rh á z b a a zé r t, h o gy a k i fe ké ly e se d e tt to n s i l lá já - bó l p ró b a k im e tszé s t v éve , a n n a k e se tle g es ro s s z in d u la tú ­s á g á t á l la p í ts u k m eg. A re n d k ív ü l h a lv á ny b e teg v iz s ­g á la tá n á l f e l tű n t a to ro k ké p le te k és s z á jny á lk a h á r ty a v é rzék e ny ség e , a to n s i l lá k k ifek é ly esedése , bű zös v á la ­d éka , a d i la tá l t sz ív , k is m é r té k b e n m eg n a gy o b b o d o tt m á j, ta p in th a tó lép és a b ő r a la t t i k ö tő szö v e t v é rz é k e ny ­sége. A b a l t ib iá n te ny é rny i b ő ra la t t i vé rz é s v o lt. A v é r ­k ép v iz s g á la ta a k ö v e tk ező e re d m é ny t a d ta :

H a e m o g lo b in : 23%. N e u tro p h i l m y e lo c y ta : 10%.V ö rö s vé rs e j t : 1,320.000. E o s in o p h i l my e lo c y ta : 1%.F e hé rv é rs e j t : 3800. My e lo b la s t: 83%.N e u tro p h i l le u k o c y ta : 2%. L y m p h o c y ta : 4%.E o s in o p h i l le u k o c y ta : —.

A d ia g n o s is t ezen az a la p o n m y e lo b la s t le u k a e m iá ra te t tü k . A p ro g n o s is t m e g tu d v a , h o z z á ta r to z ó i a b e teg e t h a z a v i t té k , ah o l 2 n a p m ú lv a m e g h a lt . Í gy en n ek az ese tn ek a. b o n c o lá sá t el k e l le t t v e sz te n ü n k .

A h a rm a d ik ese t a k ö v e tk ező :

M. J. 10 év es fiú . 3 h é t ó ta b e teg . B e teg ség e fo g ­fá já s s a l k ez d ő d ö tt s m o s t is f o g f á já s a m ia t t j ö t t a k ó r ­h áz b a . A z a lsó á l lk a p o c s jo b b o ld a la d u zzad t, f á jd al ­m as, a fá jd a lo m m ia t t a s z á já t csak ig e n n eh ezen tud ja k in y i tn i . A z e lső és m á so d ik jobb a lsó m o la r is ca r ie se s fo g á t e l tá v o l í tv a , a gy ö ké r k ö rü l gy ű s z ű n y i g e n y ü rü l. A b e teg á l la p o ta n em ja v u l . T o v áb b lázas . A m e g e j tet t b a k te r io ló g ia i vé rv iz s g á la t n e g a t iv e re d m é n ny e l já r . A jo b b to n s i l la k i fe ké ly e se d e tt , a szá j n y á lk a h á r ty á ja v é rzék e ny , re n d k ív ü l bű zös lep edék k e l fe d e tt. A sz ív d i la tá l t . A sz ív csú c s fe le t t sy s to lé s fú v ó zö re j h a l lh a tó . A lép a b o rd a ív a la t t h á ro m u j j ny i r a ta p in th a tó , fö lfe lé a h e te d ik b o rd á ig te r je d . A m á j k is fo k b a n m e g n a gy o b ­b o d o tt. A n y a k i és ló gy é k i ny iro k c so m ó k d u zz ad tak . A cso n to k n y o m á s ra fá jd a lm a s a k . H ő mé rsé k e 37‘5—39-5° k ö z ö tt u g rá l . P u ls u s 120—130, k ö n ny e n e ln y o m h a tó . Az első vé rk é p a k ö v e tk ező v o lt :

H a e m o g lo b in : 35%. Ly m p h o c y ta : 8%.V ö rö s vé rs e j t : 2,100.000. N e u tro p h i l my e lo c y ta : 14%.F e hé rv é rs e j t : 16.000. E o s in o p h i l my e lo c y ta : 4%.N e u tro p h il le u k o c y ta : 12%. P ro my e lo c y ta : 6%.E o s in o p h il le u k o c y ta : 2%. M y e lo b la s t: 54%.

H á ro m n a p m ú lv a a m á so d ik vé rk é p : H a e m o g lo b in : 18%. Ly m p h o c y ta : 9%.V ö rö s vé rs e j t : 1,200.000 N e u tro p h i l my e lo c y ta : 12%.F e hé rv é rs e j t : 12.000. E o s in o p h i l my e lo c y ta : —.N e u tro p h i l le u k o c y ta : 10%. P ro my e lo c y ta : 8%.E o s in o p h i l le u k o c y ta : —. M y e lo b la s t: 61%.

A k ö v e tkező n a p a b e teg m eg h a lt .A b o n co lás sz e r in t az a lsó á l lk a p o c s jo b b o ld a lá n

g en y e s p e r io s t i t is , m e ly a m á so d ik m o la r is fo g b ó l in d u l t k i. E g yé b k é n t a b o n co lás i és s z ö v e tta n i le le t h a so n ló az e lő bb ihez , azza l a k ü lö n b ség g e l, h o gy a k ó ro s e lv á l to z á ­sok á l ta lá b a n k iseb b fo k ú a k .

K é ts é g te le n ü l i t t is my e lo b la s t le u k a e m iá v a l á l lu n k szem ben, b á r az e lv á l to z á so k lény eg e sen en y héb b ek , m in t az e lső ese tben .

A n e gy e d ik ese t:

R. E. 10 év es leány . 1925 m á rc . 24-én jö t t a k ó r­ház b e lo s z tá ly á ra . Négy h ó n a p p a l a z e lő tt to ro k g y u l la ­d á s t k a p o t t s a z ó ta g y e n g ü l, sá p p a d . O rv o sa vé rsz e g é ny ­ség e t á l la p í to t t m e g s k ez e lés re e le in te ja v u l t , de h á ro m h ó n a p ó ta fo k o z a to sa n ro m lik , m in d e n t k ih á ny . O rra . fo g ln isa g y a k r a n vé rz ik . F ö lv é te lk o r a b ő r és lá th a tó n y á lk a h á r ty á k n a g y mé r té k b e n h a lv á ny a k . A n y a k i, h ó n a l j i , á l l a la t t i és lá gy é k i ny iro k c so m ó k b o rsó n y ia k , b a b n y ia k , m in d m e g n a g y o b b o d ta k . S z ív to m p u la t m in d ­k é t i r á ny b a n m e g n a g y o b b o d o tt ; a s z ív to m p u la t le g ­n a g y o b b része fe le t t sy s to lé s fú v ó z ö re j h a l lh a tó . L ép a 8. b o rd á n á l k ezdő d ik , a lsó h a tá r a ta p in th a tó . M á j h á ro m h a r á n tu j j ny i r a ta p in th a tó a b o rd a ív a la t t . A jobb to n s i l lá b a n vé rzés ny o m a lá tsz ik , v a la m in t a b a l a l- s z á ro n is. H ő mé rsé k 36-6—38’4° k ö zö tt in g ad o z ik . P u ls u s 120—140 k ö zö tt, k ö n ny e n e ln y o m h a tó . V ize le t k ó ro s a l ­k a t ré s z t nem ta r ta lm a z .

V é rk é p :H a e m o g lo b in : 18%. N e u tro n h il le u k o cy ta : 0'75%.V ö rö s vé rs e j t : 810.000. Ly m p h o c y ta : 99'25%.F e hé rv é rs e j t : 40.000. L b O o iK ics i:9 4 % ,n agy :a ‘2 j% .

M árc . 26-án e rő s o r rvé rz é s .M árc . 29-én:

H a e m o g lo b in : 10%. N e u tro p h i l le u k o cy ta : 5%.V ö rö s vé rs e j t : 600.000. E o s in o p h i l le u k o cy ta : 7%.F e hé rv é rs e j t : 4800. Ly m p h o c y ta : 88%.

M á rc iu s 30-án e x itu s .

A b o n co lás e red mény e a k ö v e tk ező : B ő r és ny á lk a ­h á r ty á k te l je se n h a lv á n y a k , h u l la fo l t n in cs . A s z ívb u r ­k o n és m e l lh é r ty á n tű s z ú rá s n y i-b a b n y i vé rzése k v a n ­n ak . A sz ív m in d e n i r á ny b a n d i la tá l t , b i l le n ty ű k épek , izom z s íro s á n d e g e n e rá lt . A jo b b tü d ő a lsó leb eny éb en k is a lm á ny i v é rzése s in fa r c tu s . A lép n a gy , p u h a , p e ty h ü d t. A m á j 870 g, h a lv á n y , jó l lá th a tó ra jz o lat ta l , z s íro s e l fa ju lá s s a l . A t ib ia cso n tv e lő je v ö rö s . A z összes n y iro k c so m ó k , k ü lö n ö se n a m e s e n te r ia l is a k e rő sen m eg ­n a g y o b b o d ta k .

A sz ö v e tta n i v iz s g á la t e re d mé ny e : A m áj n a g y ­fo k ú z s íro s e l f a ju lá s t m u ta t , a v e n a c e n tra l is o k k örü l i m á js e j te k le g n a g y o b b ré sz t z s í r r a l tö l tö t te k , az a c in u so k k ö z ö tt i k ö tő szö v e tb en m in d e n ü t t k iseb b -n a gy o b b ly m ­p h o id se jth a lm a z o k lá th a tó k , a ly m p h o id s e jte k a s ej t ­g e re n d á k közé seh o l sem ny o m u ln a k be, csak a z in te r - a c in o su so s k ö tő sz ö v e tre lo c a l iz á ló d n a k . A ly m p h o id - s e j te k á l ta lá b a n eg y n e m ű , k evés p ro to p la s m á v a l b író se jte k , k e rek , v a gy csak ig e n k is k a ré jo z o t ts á g o t m u ­ta tó , d u rv a c h ro m a t in ú m a g v a k k a l . F e l tű n ő e n sok a m ito s is . A csontvelő ly m p h o id s e j te k tő l e lá ra s z to t t , az e rek k ö rü l a lép M a lp ig l i i - tü sz ő ih e z h a s o n ló a n h a lm o ­z ó d ta k fe l a ly m p h o id se jtek . M e g a k a ry o c y ta seh o l sem ta lá lh a tó . M y e lo id s e j t b iz to ssá g g a l k i n em m u ta th ató . A lép M a lp ig h i- tü sz ő i n a g y o k s a p u lp á b a m essze be­te r je d n e k , d ú s a n vév e k ö rü l a k ö z p o n t ju k b a n levő a r té r iá t . A t r a b e c u la r is h á ló z a t m e g k ise b b e d e tt s úgy ezt, m in t a m y e lo id e lem ek et n a g y mé r té k b e n e lny o m ­já k a ly m p h o id se jtek . A v eseb en h e ly e n ké n t a g lo m e ru - lu so k és a k a ny a ru la to s c s a to rn á k k ö z ö tt ly m p h o id s e j t ­h a lm a z lá th a tó . A ké re g b e n sz a b a d szem m el is jó l l á t ­h a tó a p ró v é rzése k v a n n a k . A ny iro k c so m ó k c s ira k ö z ­

1926. 39. sz. O R V O SI H E T IL A P 1057

p o n t ja i néh o l ig en jó l lá th a tó k . A v e lő á l lo m á ny b a n a re t i c u la r is szö v e te t m in d e n ü t t te l je se n k i tö l t ik a ly m ­p h o id se jtek . F e l tű n ő e n sok a v ö rö s vé rs e j t s k ü lö n ö sen n a gy fo k ú a n y iro k c so m ó k b a n le z a j ló v ö rö s vé rs e j t - p h a g o cy to s is . A re t ic u lu m h á ló z a ta k ö zö tt és a s in u so k ­b an m ik ro - és fő leg m a k ro p h a g o k n a gy szá m m a l p h ag o - c y tá l já k a ré szb en ép n ek lá tszó , ré sz b e n p u sz tu ló v ö rö s ­v é r se jte k e t. E gy -e g y m a k ro p h a g 4—5 v ö rö s vé rs e j te t is ta r ta lm a z . A re t ic u lo e n d o th e l ia l is se j te k n e k a ny iro k ­cso m ó k b an v ö rö s vé rs e j t p h a g o ey tá ló tu la jd o n s á g á t egészséges k ö rü lm é ny e k k ö zö tt em b e rné l n em ig en ész­le lh e t jü k . V é rb e te g sé g e k n é l a z o n b a n gy a k r a n lá th a t ju k , h a n em Í3 i ly e n fe ltű n ő mé rté k b e n V á j jo n n em oka-e ré szb en ez a sz o k a t la n u l n a gy fo k ú v ö rö své rs e j tp h a g o - cy tá lá s a re n d k ív ü l n a g y mé r té k ű a n a e m iá n a k ?

K é tsé g te le n , h o gy ezen ese tb en a c u t ly m p h a t ik u s le u k a e m iá v a l v a n d o lg u n k .

H a a né gy e se te t á t te k in t jü k , m e g á l la p í th a t ju k , h o g y az e lső ese tb en ész le lt my e lo b la s t le u k a e m ia h á ro m és fé l h ó n a p ig ta r to t t . T o ro k fá já s s a l , h id e g rá z á s s al kez­d ő d ö tt. A v é rk ép ző a p p a r a tu s m in d e n ü tt , o t t is , a h ol p o s te m b ry o n a l is a n vé rk ép zé s nem tö r té n ik , m in d e n ü tt, a h o l in e se n c hy m a lis e lem ek v a n n a k , é lén k m ű k ö d ésn ek in d u l t . A my e lo id se jtké p z é s h a ta lm a s m é rté k b e n b u r ­já n z ó i t . A m e se n c hy m a lis re t ic u lo -e n d o th e l se j te k n e k m y e lo id á ta la k u lá s á t k ü lö n ö se n a m á jb a n és a belek k ö rü l i z s írsz ö v e tb e n k ö zv e tle n ü l is ta p a s z ta lh a t ju k. A m á so d ik ese tn e k csa k k l in ik a i k ép é t és v é rk é p é t is m e r jü k . E z a my e lo b la s t le u k a e m ia h a t hé t ig ta r to t t , to ro k fá já s s a l és h id e g rá z á s s a l k ezd ő d ö tt.

A h a rm a d ik ese tb en is m e r te te t t my e lo id le u k ­a e m ia 4 hé t ig ta r to t t , f o g fá já s s a l , p e r io s t i t is s e l k ezd ő ­d ö tt. K l in ik a i la g k i fe je z e tte n sep s is b e ny o m á sá t k e l­te t te . A sz ö v e tta n i v iz s g á la t az e lső ese th ez h aso nló , c sa k k iseb b te r je d e lm ű e lv á l to z á s t m u ta to t t . H a m e g­g o n d o l ju k , h o g y ez a le u k a e m ia csak né gy hé t ig t a r ­to t t az e lső n ek h á ro m - és fé lh ó n a p i ta r ta m á v a l szem­ben, é r th e tő , h o gy i t t a z e lv á l to z á so k k iseb b fo k ú a k .

A n e g y e d ik ese t az e lő b b i h á ro m tó l e lté rő le g , a c u t l y m p h a t ik u s le u k a e m ia , m e ly né gy h ó n a p ig t a r t o t t és to ro k gy u l la d á s s a l k ez d ő d ö tt. A s z ö v e tta n i v iz s g á la t a v érk ép ző sze rv ek n ek , á l ta lá b a n a m e se n c hy m a lis e le ­m ek n ek k i te r je d t ly m p h o id b u r já n z á s á t m u ta t ta .

M in d a né gy ese tn ek közös tu la jd o n s á g a a h i r t e ­len k ez d e tt lázza l, h á ro m ese tb en to ro k g y u l la d á s s a l, eg y ese tb e n p e r io s t i t is s e l. M in d a né gy ese t k ezd ete és egész k l in ik a i le fo ly á sa in fe c t ió s b e teg sé g k ezd e téh ez és le fo ly á sá h o z h aso n ló . A z a c u t le u k a e m iá k le g n a g y o b b része h aso n ló k e z d e tű és le fo ly á sú s e zé rt n em csoda, h a a k l in ik u so k n a gy ré sze az a c u t le u k a e m iá t fe rtő ző b e teg sé g n ek t a r t j a . A p a th o lo g u so k n a gy ré sze ezzel szem ben t is z tá n a b o n co lás i és sz ö v e tta n i k é p re tá ma s z ­k o d v a , a c h ro n ik u s le u k a e m iá v a l az o n o sn ak , csak le fo ­l y á s á b a n k ü lö n b ö ző n ek ta r t j a . S h a Naegeli a k l in ik a i b e n y o m á s t m in t ig en a lá re n d e l t té ny e z ő t h e ly ez i is a h is to lo g ia i b a s is m ellé, m é g is ú gy h iszem , h o g y a be­te g sé g p a th o g e n e s isé n e k és a e t io lo g iá já n a k m e g á l la p í­tá s á n á l n em tá m a s z k o d h a tu n k r id e g e n e gy ik á l lá s ­p o n t ra sem . A p a th o lo g u s és k l in ik u s e gy ü t t ke ll, hog y eg y e n g essék az u ta t , m e ly en a b e teg sé g h o v a ta r to z á s a t isz tá z a n d ó .

Naegeli m e g á l la p í t ja , h o gy in fe c t ió s b e teg sé g n é l o ly a n n a g y fo k ú m y e lo id r e a c t ió t so h ase m lá tu n k , m in t sok a c u t le u k a e m iá n á l , p l. e lső ese tü n k né l. E zze l szem ben fe lh o z h a tn é k az t, h o gy v isz o n t sok a c u t le u k a e m iá n á l, p l. h a rm a d ik ese tü n k né l, n em lá tu n k n agy o b b fo k ú m y e lo id m e ta p la s iá t , m in t a m i ly e n m y e lo id re a c t ió t so k szo r in fe c t ió s b e te g sé g n é l ta lá lh a tu n k , p l. ty p h u s r n á l. A z á tm e n e t p e d ig a k ise b b fo k ú m y e lo id re a c t io és a k i fe je z e t t n a gy m é r té k b e n g e n e ra l iz á l t my e lo id m e ­ta p la s ia k ö z ö tt fo ly to n o s , m e g n em sz a k íth a tó . K ü lö­n ö sen m e g e rő s íte n e k ez i r á n y b a n Yam am otonak a

c so n tv e lő rő l szó ló v iz s g á la ta i . A z a z t k ísé rő , a c s o n t­v e lő rő l k é sz ü lt gy ö n y ö rű sz ín e s m ik ro p h o to g ra m m o k n em en g e d ik m eg a h a tá r m e g v o n á sá t a z e g y sz e rű e n sza p o ro d ó cso n tv e lő és a le g sú ly o sa b b m y e lo b la s t- b u r já n z á s t m u ta tó cso n tv e lő k ö zö tt. N em g o n d o lh a tó -e , h o g y a leg n a g y o b b mé r té k ű my e lo id m e ta p la s ia is eg y k ü lö n ö se n sú ly o s fe r tő ző á g e n sn e k k ü lö n ö se n é rzék e ny m e se n c h y m a lis sz ö v e tre k i f e j te t t h a tá s a k ö v e tk ez téb en jö t t lé tre ? A z sem le h e t e l len v e tés , h o gy a R ö n tg en - s u g á rz á s a c h ro n ik u s le u k a e m iá ra is né h a ú gy h a t, h o g y az h i r te le n a c u t le u k a e m ia kép éb en fo ly ik le, e lő ­szö r a zé r t, m e r t az sem t is z tá z o t t m ég, h o gy a c h ro ­n ik u s le u k a e m ia fe r tő ző b e teg ség -e v a gy nem , m á so d ­szo r a zé r t , m e r t n em tu d h a t ju k , h o gy a R ö n tg e n -s u g á r ­zás n em h e ly e t te s í th e t i -e k ü lö n ö se n é rzék e ny m esen - c h y m á n á l az in fe c t ió s á g e n s h a tá s á t . M indezek és m in d ­azok , m ik e t a bev eze tésb en e m líte tte m , n em d ö n tő é rv e k az a c u t le u k a e m ia in fe c t ió s e re d e te e llen . É p p o ly k e ­v éssé d ö n tő k , m in t a m e n ny ire g y e n gé k a d a g a n a t- th e o r ia , v ág j- Naegeli c o r re la t ió s th e o r iá ja m e l le t t fe l ­s o ra k o z ta to t t é rv ek . H a nem is h e l j 'e z k e d ü n k a r r a az á l lá s p o n tra , h o gy a sok szerző ese téb en k i te ny é s z te tt k ü lö n b ö ző b a k té r iu m o k o k o zn ák az a c u t le u k a e m iá t, a m i ese te in k b en is n e g a t iv b a k te r io ló g ia i le le t e gy á l ta ­lá b a n n em z á r ja k i az in fe c t ió s e red e te t.

D e m i t lá tu n k az á l la tp a th o lo g iá b a n a le u k a e m iá - hoz h a so n ló b e teg sé g ek e t i l le tő e n ?

Sommer, Clerc és W eil, to v á b b á W irth (H utyra és Marek) s z e r in t le g gy a k o r ib b k u ty á k n á l , r i tk á b b lo v a k ­n á l, m a rh á k n á l , d isz n ó k n á l és m a c sk á k n á l. K u ty á k n á l g y a k o r ib b a ly m p h a t ik u s , m in t a m y e lo id a la k . K e le t- P o ro sz o rsz á g b a n és M e c k le n b u rg b a n a m a rh á k n á l en d e ­m ik u s le u k a e m ia sz e rű ( „ Ly m p h o c y to m a to s is “ ) b e te g ­ség v a n le írv a . A ly m p h a t ik u s le u k a e m ia á l la to k n á l á l ta lá b a n g y a k o r ib b a m y e lo id n á l. M ás á l la to k n á l m eg in k áb b m y e lo b la s to k a t ta lá l ta k , m eg m y e lo c y tá k a t. K nuth és Volkm ann u ta ln a k a S te rn b e rg - fé le leuko - sa rk o m a to s ish o z v a ló h a so n ló sá g ra . A le fo l j 'á s in k áb b c h ro n ik u s , egy é v ig is t a r t , de lá t ta k a c u ta n le fo ly t e se te k e t is.

K ü lö n ö se n érd ek ese k a ty ú k o k le u k a e m iá ja k ö rü l sz e rz e tt k l in ik a i és e x p e r im e n tá l is ta p a s z ta la to k . E lő ­szö r 1896-ban Moore í r t a le. A leg fo n to sa b b v iz sg á la to k Ellermann és Bang, H irschfeld és Jacohy és Burck- hardt n ev éh ez fű ző d n ek . Ellerm annnak és Bangnak s i ­k e rü l t le u k a e m iá b a n szenvedő ty ú k o k s z e rv k iv o n a ta i ­n a k in t r a vé n á s és in t ra p e r i to n e a l is b e fecsk en d ezésév e l a ty ú k le u k a e m iá t h á ro m g e n e ra t io n to v á b b v in n i. Hirschfeld és Jacohy ezen e re d m é ny e k e t m e g e rő s í te t ­ték . A z e lő id éz e tt le u k a e m iá k k ü lö n b ö ző ek v o l ta k , sőt a to v á b b v i t t s z e rv k iv o n a to k a k ü lö n b ö ző ty ú k o k b a n k ü lö n b ö ző ty p u s ú le u k a e m iá k a t h o z ta k lé tre . A z e lő ­id é z e tt b e teg sé g ta r ta m a 1 h é t—3 h ó n a p v o lt. A sz e rv ­k iv o n a t ta l á t v i t t fe l té te le z e tt v i r u s e lső so rb a n a l y m p h a ­t ik u s szö v e te k e t iz g a tta , és p e d ig a v é re re k k ö rü l h o zo tt lé tre n a gy m e n n y isé g ű e x t r a v a s c u la r is ly m p h o id szö ­v e tkép ző d ést. A z in t r a v a s c u la r is sz a p o ro d á ssa l já ró a la k o k az a c u t ly m p h o - és my e lo b la s t leu k a e m iá h o z h a s o n l í to t ta k ú g y k l in ik a i la g , m in t sz ö v e tta n i la g . Ellermann ezen e re d mé ny e i az e m b e r i le u k a e m ia m eg ­íté lé sé n é l is te k in te tb e v een d ő k . A z a körülm ény, hogy ugyanazon beteg szervkivonatta l a különböző tyúkok­nál különböző typusú leukaem iát lehetett létrehozni, arra enged következtetni, hogy a betegség qualita tiv kifejlő dése a mesenchymalis szövetek, a vérképző appa­ratus bizonyos irányba hajló érzékenységétő l függ.

J o g g a l p a n a sz k o d ik Hirsch, h o gy az a e t io lo g ia k e re sé sé n é l m e n ny ire e lh a g y tá k a Morgagni és Virchow á l ta l m e g sz a b o tt p á ly á t , a m ik o r m a v a la m e ly is m e re t­

1058 O R V O SI H E T I L A P 1926. 39. sz.

len a e t io lo g iá jú b e teg sé g n é l „be lső k o r re la t ió s z a va r r a ” h iv a tk o z n a k és ezzel m eg e lég szen ek . Naegelinek a n ny i ­b a n ig a z a leh e t, h o g y a vé rs e j tk é p z é s b e lső se c re tió s h a ­tá so k a la t t á l l . L eh e tsé g es, h o gy m íg ép v iszo ny o k k ö z ö tt a fe l té te le z e tt be lső se e re tió s h a tá s a v é r s e j t ­k ép z ést é les h a tá r o k k ö z ö tt t a r t j a , a d d ig k ó ro s k ö rü lm é ­ny ek k ö zö t ez a belső se e re t ió s h a tá s n em lesz kép es a v é rs e j tk é p z é s t sza b á ly o zn i, a n n a k h a tá r t szab n i. D e ebben a z ese tb en is m i az o k a a b e lső see re tio c o r rela - t ió s z a v a rá n a k 1!

H a Naegeli, Hirsch, Herz, Kwasniewskg, Kutscher a-Aichber gen, Sternberg, Lubarsch és m ás n ev es sze rző k ta n u lm á ny a i t e g y m á ssa l és s a já t ese­te in k k e l, m eg az á l la tk ís é r le te k e re d m é ny e iv e l is ö ssze­v e tem , a z t a k ö v e tk e z te té s t k e ll lev o n n o m , h o gy az acut leukaemia egy olyan rendszermegbetegedés, m ely valamely, valószínű leg különböző toxikus, illetve fer­tő ző ágens behatására jön létre olyan egyéneknél, kik ­nek mesenchym alis eredetű , tág értelemben ve tt reti- culo-endothéliális rendszerük az em bryonalis typusra való visszaesésre hajlamos. Ez a fertő ző ágens azon egyéneknél a vérsejtképzést szabályozó apparátusra is bénító hatással lehet. H ogy m ely ik esetben jön létre m yeloid és m ely ik esetben lym phoid leukaemia, az nem a. fertő ző ágenstő l, hanem az egyén mesenchym alis szö­vetében rejlő hajlam tól függ.

Irodalom : 1. Aschoff: D a s re t ic u lo -e n d o th e l ia le S y s te m . V o r t r ä g e ü b e r P a th o lo g ie . 1925. — 2. Ellermann és Bang: Zbl. f. B ak t. 1908. XLV T . 595. o. — 3. Herz: K ra u s -B ru g s c h , V I I I . k ö te t. — 4. Hirsch: D e u tsc h e m ed. W o c h e n sc h r i f t , 1925. 1475. o . — 5. Hirschfeld és Jacoby: B é ri. k i in . W och . 1909. 314. o. — 6. Yamamoto: V irc h . A rch . 258., 620. o — 7. Jeney: O rv o s i H e ti la p . 1925. 1037. o. — 8. Kutschcra-Aichbergen: V irc h . A rch . 254. 97. o. — 9. K w asn iew sky: D e u tsc h . A rch . f. k i in . m ed. 145. 83. o. — 10. K ivasniewsky: D e u tsc h . A rc h . f. k i in . m ed. 148. 344. o. —• 11. Naegeli: B lu tk ra n k h e i te n . 1924. — -12. Schilling: D a s B lu tb i ld , u. se in e k l in . V e r ­w e r tu n g . 1924.

A budapesti kir. m agy. Pázm ány P éter Tudom ányegye­tem bő r- és nem ikórtani k lin ikájának közlem énye (igaz­

gató: Nékám Lajos dr., egyet. ny. r. tanár).

A v itiligóról.

I r ta : Steiger-Kazal Dezső dr. egy e t, ta n á rse gé d .

E gy e s b ő rb e te g sé g e k és b ő r tü n e te k a e t io lo g iá ja m ég m in d ig h o m á ly o s . E ze k közü l a p ig m e n tz a v a ro k k é rd é se a lá re n d e l te b b gy a k o r la t i je le n tő sé g é n é l fo g v a csak ú ja b b a n k e r ü l t fo k o z o tta b b é rd e k lő d é s k ö zép ­p o n t já b a , a m ió ta a p ig m e n tg e n e s is k u ta tá s á b a n ú ja b b k ís é r le te k és fe lfo g á so k lá t ta k n a p v i lá g o t . A p ig m en t k e le tk ezésén ek p ro b lé m á ja a z o n b an m ég m a sem to k iu l - h e tő m e g o ld o ttn a k , a m i a p ig m e n ta n o m a l iá k t is z tá z á sá t m eg leh e tő se n m eg n eh e z ít i, és a m i t n ö v e l m ég az is, h o gy azo n o s okok m á s és m á s szem é ly en e llenkező p ig m e n te l to ló d á s t e red mény ez h e tn ek , ső t néh a u gy a n ­a n n á l a sze mé ly né l tú lp ig m e n ta t ió t és d e p ig m e n ta t ió t is. T u d ju k , h o gy l ic h e n ru b e r p la n u s n á l , lu p u s e ry th e m a to d esné l, n e ú ro d e rm á n á l, p s o r ia s is n á l és egyéb b ő r ­b a jo k u tá n is v a gy g y en gé b b en , v á gy e rő seb b en p ig ­m e n tá l t fo l to k lép h e tn e k fe l, a sy p h i l is n e k p e d ig m a jd ­n em je llém ző tü n e te i közé ta r to z n a k a le u k o d e rm a és a hy p e rp ig m e n ta t ió v a l g y ó g y u ló se c u n d a e r e lv á l to ­zások . A v i t i l ig o n em r i t k á n n em c su p á n d ep ig m e n tá ll fo lt, hartem erő seb b en p ig m e n tá l t g y ű rű v e l v a n k ö rül ­v év e , te h á t egy o k k ö v e tk ez téb en egy és u gy a n a n n á l a szemé ly né l, egy és u gy a n a n n a k a la e s ió n a k a- h e lyé r p ig m e n t l i ié ny és p ig m e n ttö b b le t is fe n n á l l .

A d e p ig m e n ta t ió k k ö zü l az id e v o n a tk o z ó .ú ja b b iro d a lo m á t te k in té s e a la p já n a v i t i l ig ó v a l ó h a j to k fo g ­la lk o zn i, m in t a m e ly b ő re lv á l to z á sn a k p a th o g e n e s ise , l é tre jö t té n e k o k a i és m e c h a n ism u sa , v a la m in t gy ó g y í t ­h a tó s á g a k ö rü l még n a gy o n e l té rő fe lfo g á so k és h o m á ­l y o k u ra lk o d n a k .

A z a so k fé le ta p o g a tó z á s és ta lá lg a tá s , a m e ly a v i t i l ig o aetiologiájára v o n a tk o z ik , b iz o n y í t ja , m i ly m essze v a g y u n k még a n n a k ism e re té tő l . A v i t i l ig o so k szo r o ly e g yé n e k e t tá m a d m eg , a k ik n é l sem m ifé le e lő re m e n t v a gy fe n n á l ló b e teg sé g a leg g o n d o sab b m eg ­v iz s g á lá s m e l le t t sem m u ta th a tó k i. A z i ly p r im a e re je len tk ező , v a ló d i, g e n u in v i t i l ig ó k sz á m a k ö rü lb e lü l 15%. A tö b b i, se c u n d a e rn e k fe lv e t t 85% -nál a fe l te vé ­sek n ek és ta lá lg a tá s o k n a k o ly tá g te re v a n , h o g y ú g y ­szó lv án n in c s o ly sze rv , n in c s o ly b e te g sé g c so p o rt, a m e ly e t n e te t te k v o ln a m á r fe le lő ssé a v i t i l ig ó é r t . A Blum és Benda' á l ta l fe lv e t t k é t fé le fo rm a k ö z ö tt az á tm e n e te k m ia t t neh éz h a t á r t v o n n i. N em ism e rv é n a v i t i l ig o lé t re jö t té n e k m e c h a n ism u sá t, m in d e n o ly b e te g ­ség, a m e l ly e l eg y id ő b en ész le lh e tő , sz ó b a jö h e t ae tio lo - g iá já n a k k e resésén é l. N em ny ú j ta n a k a e t io lo g ia i tá m ­p o n to k a t te rmé sz e te se n azok a b ő rb a jo k , am e ly e k n ek o k a i még ism e re t le n e k , de a m e ly e k k e l eg y id ő b en a v i t i l ig o n é h a ész le lhe tő , m in t a m in ő k az ekzem a, l ich en ch ro n . V id a l, l ic h e n ru b e r p la n u s , p r u r i tu s (Sachs) és fő k ép en a p s o r ia s is . A v i t i l ig ó n a k ezekkel a ta lá n a ny a g fo rg a lm i b a jo k k a l v a ló ö ssze fü g gése leg fe l je b b u j jm u ta tá s a b b a az i rá ny b a , a m e ly b e n ú ja b b a n , sok m ás b ő rb a jé v a l e gy ü tt , a v i t i l ig o o k á t is k e res ik , a b e lső se c re t ió s z a v a ro k fe lé.

B izo ny o s, h o g y egész s o ra v a n a b ő rb a jo k n a k , am e ly e k az endokrin- és vegetativ idegrendszer z a v a ­r a iv a l fü g g e n e k össze. A b e lső se c re tió s m ir igy e k közü l m a jd n e m m in d e g y ik e t v o n a tk o z á sb a h o z tá k m á r a v i t i l ig ó v a l . G y a k o r i u ta lá s t ta lá lu n k a s k le ro d e rm iá ra , e r re a m in d en v a ló sz ín ű sé g s z e r in t e n d o k r in m e g b e te ­g e d é s re (Adamson, Barber,2 F la rer2 Léri*), v a la m in t az a lo p e c ia a r e a tá r a is (Flarer, Bábut,2 s tb .) ; Parkon és Savin i6 a k ro m e g a l iá v a l e gy id ő b en fe n n á l ló v i t i l ig ó t í r n a k le ; Flarer 20 v i t i l ig ó s közü l h a tn á l h y p o p h y s is - h y p o fu n c t ió t és n égy férfi kö zü l h á ro m n á l m e ilék h e re - hy p o fu n c t ió t ta lá l t . 16 v i t i l ig ó s n ő b e tegén é l 12 ízben tu d o t t az o v a r iu m o k k a l v a ló ö ssz e fü g g é s t k im u ta tn i : n é gy né l a m e n s t ru a t io m e g in d u lá sa k o r , h a tn á l a c l im a x fe llé p é se k o r és k e t tő n é l a g ra v id i tá s a l a t t lé p e t t fe l a v i t i l ig o ; o v a r iu m hy p o fu n e t ió t , d y s m e n o r rh o e á t m ás szerző k is e m lí te n e k (Jayle és Aubry, Garzella). U tó b b i­n a k és A rtom nak7 egy -eg y b e tegé n é l o v a r iu m p ra e p a ra - tu m o k a d a g o lá s a u tá n a v i t i l ig o te l je se n e lm ú lt és a dy s m e n o r rh o e a is m eg szű n t. Lecéne k ö zö lt eg y ese te t, a h o l a p e te fészk e k k i i r tá s a u tá n lé p e tt fe l a v i t i l ig o ; High mann egy s u p ra re n a l is e x t ra c tu m m a l s ik e re sen k eze lt v i t i l ig o -e se t k a p c sá n a m e llé k v e sé k re te re l i a f ig y e lm et, a m e ly fe l f o g á s t tá m o g a t já k az A d d iso n -k ó r- ra l e g y id e jű le k ész le lt v i t i l ig ó k ; Ayres,2 Halkin, Helle, Lindberg,9 Löwy, Parkon és Savini, P ick a p a jz s m ir igy m ű k ö dés i z a v a ra iv a l , s t ru m á v a l , my x o e d e m á v a l vé lik v i t i l ig ó s e se te ik e t ö ssze fü g g ésb e h o z h a tn i . F e l fo g ásu k m e g e rő s íté s t ny e r a z á l ta l , h o g y m a d a r a k n á l m e s te rsé ­g esen e lő id éz e tt hy p e r th y re o id is m u s u tá n to l lá ik el-

sz ín te len e d te k .

H o g y a m e l le t t a h a rm o n ik u s , e g y m á s t b izonyos fo k ig k ie gé sz íte n i és h e ly e t te s í te n i képes, p o ly g la n d u - la r is e g y ü ttm ű k ö dé s m e l le tt , a m e ly e t az e n d o k r in m i r ig y e k rő l fe lté te le z ü n k , a m ir igy e k m e ly ik e az, a m e ly a v i t i l ig o p a th o g e n e s isé b e n sze rep e l, v á j jo n az-e, a m e ­l y ik n e k lá th a tó a n szü n e te l a m ű k ö dése , a v a gy az-e, am e ly ik en n ek a m ű k ö dés i k iesésn e k k ö v e tk ez téb en

1926, 39 3z.______________________________O R V O SI H E T I L A P ______________ 1059

v ic a r iá ló hy p o fu n c t ió t f e j t k i, az e n d o k r in o ló g ia t is z ­tá z a t la n v o l ta k ö v e tk ez téb en e gy e lő re még k é rd éses m a ra d .

Léri-Franckel és Juster, v a la m in t Flarer i ro d a lm i fe l je gy zések és s a já t ész le lése ik a la p já n a sy m p a th ic u s - re n d sz e r m e g b e te g edése ire , v a la m in t a v e g e ta t iv ideg - re n d sz e r t ro p h o n e u ro t ik u s z a v a ra i r a is g o n d o ln ak . Flarer v i t i l ig ó so k b ő re re in e k v ise lk e d é sé t v iz sg á lv a , a z t ta p a s z ta l ta , h o gy a d re n a l in , i l le tő le g p i lo c a rp in b e­h a tá s á r a g y a k r a n la b i l is á n v ise lk e d te k , te h á t a n g io- n e u ro t ik u s z a v a ro k á l lo t ta k fenn . S o k ese tb en h íz á sra v a ló h a j la m o s s á g v a n je le n a v i t i l ig ó s o k n á l . E zek az e lv á l to z á so k sz in té n ö ssze fü g g ésb en v a n n a k a be lső - se c re t ió s m ir igy e k k e l, b á r h a a f in o m ab b v o n a tk o z á so k a t m ég n em is m e r jü k .

D e p ig m e n ta tió k h o z vezető fo ly a m a to k k a l v a ló a n a ló g ia a la p já n a leg k ü lö n b ö ző b b infectiosus és toxi­kus o k o k ra is le h e t g o n d o ln i. Jordan10 e m lít i , h o gy a le p rá v a l e lég sok v i t i l ig o fü g g össze és Jollivetvel e gy ü t t eg y d ip h th e r ia k a p c sá n fe l lé p e tt v i t i l ig ó t közöl. Selenev 52 v i t i l ig ó s k ö zü l h é tn é l tu b e rc u lo s is ! m u ta to t t k i, a z o n fe lü l m ég 15-nél tu b e rc u lo t ik u s c sa lá d i te rh e l t ­ség e t. Strauss11 egy e se té b en lu p u s e ry th e m a to d e s h e ­ly é n v i t i l ig ó t lá to t t fe l lé p n i, i t t e gy id e jű le g tü d ő tu b e r- e u lo s is is fe n n á l lo t t . 50 v iz s g á l t ese te m b en 18-szor (06%) tu d ta m tu b e rc u lo s is t és 10-szer (20%) te rh e l ts é g e t k i ­m u ta tn i . E gy e se k a m á j- és p a n k re a s in s u f f ie ie n t iá n a la p u ló to x ic o s is t, Ehrmann, Tomasczewski p e d ig a b é lre ny h e sé g i e n te r ik u s z a v a ro k n á l és b é ld a g a n a to k n á l fe lsz ív ó d ó to x ik u s a ny a g o k a t o k o l ják . Lindberg a h a e m a to g e n to x ik u s m a g y a r á z a t ta l szem ben a v i t i l ig ó t lo ca l is se j tmé rg e z é se s e lv á l to z á sn a k te k in t i .

A v i t i l ig ó n a k az idegrendszerrel v a ló ö ssz e fü g ­g ése ig e n v a ló sz ín ű . A v i t i l ig o gy a k r a n s y m m e tr ik u s a n v a g y se g m e n tsz e rű e n , eg y id e g le f u tá s a m e n té n h e ly ez ­k e d ik el. A v i t i l ig ó s fo l to k b a n é rz é sz a v a ro k m u ta th a tó k k i, c sö k k e n t hő - és fá jd a lo m é rz é s (Grossmann, Hanavo, Königsten, Krcibich, Sikorska17). E zek a k ö rü lm é ny e k m in d tá m o g a t já k a ré g i, L e lo ir - fé le fe l fo g á s t, a m e ly s z e r in t a v i t i l ig o a p e r ip h e r iá s , i l le tő le g a k ö zp on ti id e g re n d sz e r z a v a ra in a la p sz ik . Langer13 a c e n trá l is p ig m e n tsz a b á ly o z ó sze rv v a la m i ly e n m eg b e te g edésé t vesz i fe l. E g ész s o ra v a n az id e g re n d sz e r b e teg sé g ein ek , a m e ly e k k e l eg y id ő b en a v i t i l ig o e lő fo rd u l: t r ig e m in u s - n e u ra lg ia , fa c ia l is bé n u lá s , p e r ip h e r iá s n e u r i t is , h e rp e s zo s te r , c e n tra l is h a e m ip h le g ia , p a e h im e n in g i t is , cere- b ra l is és m e d u l la r is d a g a n a to k (K lippel és W eil), id e g ­le p ra , sy r in g o m y e l ia és fő k ép en sy p h i l ise s id e g e lv á lto ­zások . Leri és L am yu ö v sz e rű v i t i l ig ó t lá t ta k , a h o l g e r in c v e lő la e s ió k a t le h e te tt a c s ig o ly á k e lv á l to z á sa i a la p já n fe lv e n n i. Leri eg y m á s ik ö v szé rű v i t i l ig ó n á l a c so n to s g e r in c c s a to rn a és így a g e r in c v e lő k i fe j lő dé sé ­nek a k a d á ly o z o t ts á g á t ész le lte , c o n g e n ita l is sy p h i l is a la p já n .

D e n e m c sa k a v e g e ta t iv id e g re n d sz e r o rg a n ik u s e lv á l to z á sa i , h an e m k edé ly b e te g sé g e k (m e la n ch o lia , m a n ia k a l is iz g a lm a k ) , p sy e h ik u s t r a u m á k (h ir te le n h a lá le se t, ú t i sz e ren c sé tle n ség ek , s tb .) is o k o z h a tjá k a v i t i l i g ó t (Hesse, Queyrat). P ierangeli16 10 n a p p a l h i r ­te le n i je d ts é g (lö v ö ld ö zés), m áso k h á b o rú b a n , c s a ták k i ­á l lá s a u tá n lá t ta k v i t i l ig ó t fe l lé p n i. E zek a m eg figy e ­l ések a n a ló g iá i a h i r te le n m egő sz ii lések n ek , am e ly e k né h a h a so n ló p sy e h ik u s o k o k k a l fü g g e n e k össze. A z a lo p e c ia a r e a tá v a l v a ló e lég gy a k o r i c o in c id e n tia a t ro p h o n e u ro t ik u s z a v a ro k fe lé te re l i a f igy e lm et.

V a n eg y a e t io lo g ia i m o m en tu m , a syphilis, a m e ly e rő sen a h o m lo k té rb e k e rü l t . A le u k o d e rm a és a v i t i l ig o h a s o n ló s á g a k ö v e tk e z té b e n so k a n k e re s té k a k é t e lv ál ­to zás lény egé n ek és o k á n a k a z o n o ssá g á t. K ü lö n ösep a

f ra n c iá k közü l sok je les d e rm a to lo g u s fo g a d ta el a v i t i l ig o -e se te k le g n a gy o b b ré széb e n a sy p h i l ise s ae tio lo - g iá t (Burnier, Crouzon, Etienne, Foix, Gougerot, L ind­berg,16 Merklein, Milian,17 Pautrier, Rabreau, Sramek. Vignolo-Lutati, s tb .) . M ió ta azo n b an a le u k o d e rm á k o k á u l a leg k ü lö n b ö ző b b b ő rb a jo k a t e l is m e r jü k , ez a fe l ­fo g á s k ü lö n ö se n a né m e t sze rző k ré sz é rő l sok tá m a d á s ­n a k v a n k itév e . E zek e l fo g a d já k u gy a n , h o g y a sy p h i l is nek , fő kép en az id e g re n d sz e r sy p h i l isé n e k , sze rep e v a n a v i t i l ig ó n á l , de h a tá r o z o t ta n ta g a d já k a f r a n c iá k á l ta l a sy p h i l isn e k tu la jd o n í to t t e m in e n s a e t io lo g ia i sze re ­p e t, a k ik eg y né m e ly ik e o ly m essz ire m eg y , h o g y a v i t i ­l ig ó t a ta b e s e lő h írn ö ké n e k te k in t i , m áso k p e d ig a sy p h i l is re tro s p e c t iv d ia g n o s t iz á lá s á n á l tu la jd o n í tan a k n ek i d ö n tő sze rep e t.

T a g a d h a ta t la n , h o g y a v i t i l ig o -s ta t is z t ik á k m in d ­eg y iké b e n sze rep e l a sy p h i l is . D e m íg Flarer csak 10% -ban tu d ta k im u ta tn i , a d d ig Jordan 45% -ot, a f r a n ­c ia szerző k p e d ig 50—81% -ot í r n a k le ; 50 m e g f ig y e lt v i t i l ig ó s u n k n á l csak hé t ese tb en (14%) le h e te tt ö rö k ö lt v a gy a v i t i l ig o fe l lé p ése e lő t t a c q u i r á l t sy p h i l is t k i ­m u ta tn i . A n t i lu e se s k ú r á r a a v i t i l ig o g y a k r a n ja v u l v a g y g y ó g y u l (Darier, Lewy-Bing, Milian, Sasamoto); h a a s y p h i l is a c q u ir á lá s a k o r m á r m e g v o lt, h i r te le n e l­te r je d h e t (Marsh, Schulmann), v isz o n t né h a ép p en ezek­ben az u tó b b i ese tek b en sp ec if ik u s keze lésse l e gy á l ta lá ­b a n n em b e fo ly á so lh a tó . Vargas18 (Saccoudva l e g y ü tt) a v i t i l ig o o k á t sz in té n a sy p h i l isb e n k e re s i, és s z e r in tü k a v e le sz ü le te t t sy p h i l isn e k g y a k r a n a v i t i l ig o az. e g y e t­len m a n i fe s ta t ió ja , k ü lö n ö se n a p u b e r tá s id e je e lő tt.

A s y p h i l is ta lá n le g in k á b b a v e g e ta t iv id e g re n d ­sze r m e g tá m a d á s a k ö v e tk ez téb en o k o z h a t ja a v i t i l ig ó t (Barber, Weber, s tb .) . A sy p h i l is e s id e g e lv á lto z á so k n a k m áso k (Custom, Sklarz, Ssuchow, Thibierge, s tb .) is fo n to s sze rep e t tu la jd o n í ta n a k , Leri-Franckel és Juster p e d ig f igy e lm ez te tn ek rá , h o g y a v i t i l ig o és a sy p h i l is á l ta l g y a k r a n m e g tá m a d o tt s y m p a th ic u s - re n d sz e r g y a k o r i ö ssze fü g gése m ia t t v i t i l ig ó n á l m in d ig k e l l a sy p h i l is e s a e t io lo g iá ra g o n d o ln i. Bralez 1919-ben á l l í ­t o t ta fe l a z t a té te l t , h o gy a v i t i l ig o a c q u i r á l t v a g y h e re d i ta e r - s y p h i l is e s e re d e tű , c h ro n ik u s m e n in g i t is á l ­ta l o k o zo tt h á ts ó g y ö ké rgy u l la d á s k ö v e tk ezmény e .

T a g a d h a ta t la n , h o g y a s y p h i l is m e g z a v a r ja a p ig m e n tá ló d á s t és nem le h e t e lz á rk ó z n i a n n a k accep tá - Iá sá tó l sem , h o gy a v i t i l ig ó t is b e fo ly á so ln i képes. H o gy ez a b e fo ly á so lá s m ikép en tö r té n ik , a z te l je se n b iz o ny ta la n és a k é rd é s e ld ö n tésé n é l c su p á n fe l te v é ­se k re v a gy u n k u ta lv a . Lindberg s z e r in t a s y p h i l ise s

p a th o g e n e s isn e k a k ö v e tk ező h á ro m leh e tő sé g e v a n : 1. a s p i ro c h a e ta p a l l id a d i re c t a b ő r t tá m a d ja m eg, a m in e k lo c a l is re a c t ió ja a v i t i l ig o ; 2. h o rm o n á l is , e n d o ­k r in v a gy a s y m p a th ic u s k ö zv e títésé v e l, te h á t in d i re c t m ó d o n ; 3. a g e r in c v e lő gy ö k e re k e t tá m a d ja m eg.

A so k fé le a e t io lo g ia i m o m e n tu m k ö z ö tt sze rep e l­nek a p hy s ik a i t r a u m á k is, Jordan s ta t i s z t ik á ja sz e r in t 5% -ban. H ev es p h y s ik a i b e h a tá so k u tá n , p l. ü té s (F ischer) v a gy k ő d o b ás (Hoffmann) u tá n , m á s i rá n y ú sz ó b a jö h e tő te rh e l tsé g n é lk ü l, lá t ta k m á r v i t i l ig ó t f e l ­lép n i, v a la m in t ta r tó s és m eg -m e g ism é tlő d ő t ra u m á k k ö v e tk ez téb en is. Hebra p e lo t ta ny o m á s tó l szá rm azó , a p e lo t ta szé le it p o n to sa n b e ta r tó v i t i l i g ó t í r le, én egy n ő b e teg né l a h a r is ny a k ö tő k h e lyé n lá t ta m v i t i l ig ó t , m áso k (Langer, K reibich16) a ru h á k k ö tésén e k h e ly é n ész le ltek n é h á ny v i t i l ig o -e se te t. A k l in ik á n k a m b u la n - t i á j á n m eg f ig y e lt 50 v i t i l ig ó s n á l 37-szer, te h á t az ese­te k 74% -ában ta lá l ta m a z ö vön v i t i l ig ó t . E zek közü l 20-nak (54%) csak az övén , 17-nek (46%) az ö v én és a te s t m á s részén is v o l ta k v i t i l ig ó s fo l t ja i . A z ö v ük ö n v i t i l ig ó v a l b író k n em sz e r in t 12 fé rf i, 25 nő a rá ny b a n

1060 O R V O SI H E T I L A P 1926. 39. s2.

o sz lo tta k m eg , egy é b k é n t p e d ig n a gy ré s z t az egy sz e rű b b nép o sz tá ly o k b ó l k e rü l te k k i, a h o l . a n ő k né l e lég gy a ­k o r i a sok sz o k n y á n a k e rő se n sz o r ító m eg k ö tése , a f é r ­f ia k n á l p e d ig a fű ző s a ls ó n a d rá g és a sz íj v ise lése. U gy a n en né l a b e te g a ny a g n á l a c ip ő n y o m á s ese tleg es a n a lo g sz e re pé t is m eg f igy e ltem és a lá b fe je n csak ö t ese tb en (10%) ta lá l ta m v i t i l ig ó t . Ú gy lá tsz ik , c sa k az é v e k ig ta r tó , ig e n e rő s ny o m ó h a tá so k jö n n e k szóba és je le n tő sé g ü k n agy o b b , m in t á l ta lá b a n g o n d o l já k ; az öv- v i t i l ig ó n a k ez t a fe l tű n ő e n m a g a s a rá n y s z á m á t még sen k i sem e m líte tte . A z így o k o zo tt v a g y e lő se g íte t t v i t i l ig ó k n á l Jarisch s z e r in t a b ő r d i re c t m e c h a n ik u s iz g a tá s a sze rep e l, a m e ly fe lfo g á s az o n b a n n ehezen é r t ­h e tő m eg , m e r t h iszen a b ő r m e c h a n ik u s iz g a tá s á tó l in k á b b p ig m e n tsz a p o ro d á s v á rh a tó , m in t a h o gy az t ép p en a k ö tésb en , v a gy a g a l lé rg o m b ny o m á sa h e lyé n g y a k r a n lá t ju k is . Kreibich s z e r in t c sa k a n a g y o n erő s, h o sszú id e ig t a r tó n y o m á s o k o z h a t ja a p ig m e n te l tű né s t, d e n em a b ő r iz g a tá s a , h a n e m a b ő r a t ro p h iá s e lv á l to ­z á sa k ö v e tk ez téb en . E z az a t ro p h ia gy e n g ü l t tá p lá lk o ­zás i v iszo n y o k o n a la p sz ik , a m i g y e n g ü l t se j tm ü k ö dé s t és csö k k e n t fe rm e n tk é p z ő d é s t e red m ény ez , és így a p ig m e n tké p z é s t, a m i t fe rm e n ta t iv f o ly a m a tn a k te k in ­tü n k , m eg sz ü n te ti .

H o g y a t r a u m á k m ié r t o k o zn ak csak egy e sek né l v i t i l ig ó h o z vezető s e j tk im e rü lé s t (a m e ly s e j tk im e rü lé s ­nek a v i t i l ig o k e le tk ezésén é l Schein, de k ü lö n ö sen Bloch10 o ly n a g y je le n tő sé g e t tu la jd o n í ta n a k ) , h o lo t t tö b b é-k ev ésb b é m in d en em b er k i v a n u gy a n a z o k n a k a t r a u m á k n a k tév e , csak ú gy m a g y a rá z h a tó m eg, h a fe l­v esszü k , h o g y a m e g -m e g ú ju ló t ra u m á k eg y m eg lévő , la p p a n g ó d is p o s it ió t v á l ta n a k k i. V i t i l i g ó ra v a ló ha j l a ­

m o ssá g té ny le g v an . E z a d isp o s it io v e le sz ü le te tt , v a g y p e d ig e n d o k r in e lv á l to z á so k a la p já n sze rezh e tő . Langer s z e r in t m in d e n d e p ig m e n ta t io a b ő rn e k eg y b izo n y o s re a c t ió ja és a b ő r egy b izo n y o s c o n s t i tu t ió já n a k e re d ­m énye. B á r a v i t i l ig o so h a s in cs je le n a sz ü le té sk o r , egy es c sa lá d o k b a n több szemé ly en e lő fo rd u l és g e n e ra - t ió k o n k e re s z tü l k ö v e th e tő (Brenning, Langer, L ind­berg, Marsh, Sibirski, U llmann). A v i t i l ig o sz e re t p ig - m o n tá l ta b b h e ly ek e n (a rc , n y a k , kezek, g e n i ta l iá k ) és á l ta lá b a n p ig m e n tá l ta b b em b erek en fe llé p n i.

Szövettanilag a v i t i l ig o nem m in d ig csu p á n p ig ­m e n th iá ny , h an e m a s e j té le t egyéb z a v a ra i is je le n leh e tn ek . M ilian egy fe j lő d ő b e n lév ő v i t i l ig ó s te rü le tb ő l k iv á g o t t b ő rö n tá g u l ta b b c a p i l la r is o k a t, k issé hy p e r - t ro p h iz á l t e n d o th e lt, m e g sz a p o ro d o tt és ta lá n k issé m e g n a gy o b b o d o tt k ö tő sz ö v e ti s e j te k e t ész le lt, szóva l g y u l la d á s t ta lá l t . A k i fe j lő d ö t t v i t i l ig o te h á t n em c su ­p á n tro p h ik u s , h an e m k ezd e tb en lobos e lv á lto z á s is. A m e la n o b la s to k e lp u sz tu l ta k , de a h y p e rp ig m e n tá l t szé leken m e g sz a p o ro d ta k és m e g n a gy o b b o d o tta k (E hr­mann). E h is to lo g ia i le le tek az a e t io lo g ia t is z tá z á s á t n em v i t té k e lő bb re .

A v i t i l ig ó s b ő r a p ig m e n tv é d e le m h iá ny a és az a t r o p h ia m ia t t á l ta lá b a n kev ésb b é e l len á lló . Fischer m eg figy e lte , h o g y eg y b e teg né l, a k in é l k i te r je d t v i t i l ig o és ek zem a e gy id ő b en fo r d u l t elő , az ekzem a g y a k ra n ú g y te r je d t to v á b b , h o g y a b ő r h e ly e n ké n t v i lá g o sa b b , p ig m e n tsz e g é ny e b b le t t és c sa k a z u tá n lé p e t t fe l r a j t a az ekzem a. Kreibich v i t i l ig ó s te rü le tb ő l m o rb u s D a r ie r - i k i in d u lá s á t ész le lte . E ze k b ő l a m eg figy e lések b ő l a v i t i l ig ó s b ő r fo k o z o tta b b é rz é k e ny sé g é re le h e t k ö v e t­k ez te tn i.

Bloch s z e r in t a v i t i l ig o k e le tk ezésén ek lé ny e g e az, h o g y a z e p id e rm is b a s a l is se j té ib ő l és a sz ő rm a tr ix b ó l h iá ny z ik az a p ig m e n tké p z ő fe rm e n t, a m e ly ezeken a h e ly e k e n n o rm á l is á n je le n v a n , a d o p ao x y d a se . A dopa- re a c t io te l je se n n e g a tiv . A sp ec if ik u s p ig m e n to g e n f e r ­

m e n t n em h ir te le n , h an e m fo k o z a to sa n tű n ik el. Bloch a v i t i l i g ó t eg y fe rm e n td e íe c tu s n a k te k in t i , de nem tu d ju k m a g y a r á z a tá t a d n i a n n a k , m ié r t tű n ik el csak b izo ny o s szemé ly ek né l és csak b izo ny o s k ö rü l í r t h e ­ly e k rő l a d o p ao x y d a se . V a ló sz ín ű n e k t a r t j a , h o g y az in t r a c e l lu la r is d o p a fe rm e n t e l tű né se n em o k v e tle n ü l k ü lső o k o k ra v eze ten d ő v issz a , h a n e m fe lv esz i a z t a leh e tő sé g e t, h o gy az egész e lv á lto z á s lo ca l is , en d o ce llu - la r is e re d e tű és e gy p r im a e re g y en gé b b se jtm ű k ö d é s k im e rü lé s i a t r o p h iá ja . E zze l a fe l fo g á s s a l e gy ü t t e lv e ti a v i t i l ig o o k a iv a l k a p c s o la tb a n fe n n á l ló összes e lmé le ­te k e t, és m ég tá v o la b b v isz b e n n ü n k e t az a e t io lo g ia t isz tá z á sá tó l.

A z a e t io lo g iá n a k h o m á ly o s s á g a i m ia t t te rmé sz e ­tesen a therapia is egész b iz o ny ta la n , m a jd n e m a sem ­m iv e l eg y en lő . A k en d ő zg e tések , m in t a m in ő k a b e fes tés cé l já b ó l a lk a lm a z o tt gy e n g e A gN O a- és a p e rm a n g a n a t- o ld a t, v a gy a ta tu á lá s , n em te k in th e tő k keze lésnek . A h o l a v i t i l ig o o k á t is m e rn i v é l jü k , o t t az a b b a n az i r á ny b a n v a ló c a u s a l is th e r a p ia fe l té tle n ü l m e g k ís é r ­ten d ő . H ighm ann e gy ese tb en s u p ra re n a l is e x t ra c tu m - m a l, m á so k o v a r iu m k iv o n a to k k a l és egy éb o p o th e ra p iá s a ny a g o k k a l , tö b b en a n t i lu e s e s k ú rá v a l kedvező en be­fo ly á s o l tá k v a g y e lm u la s z to t tá k a v i t i l ig ó t .

K ö z e lfek v ő a g o n d o la t, h o g y m in d a z o k a t a fa c to - r o k a t igé ny b e v e g y ü k , a m e ly e k a n o rm á l is b ő rö n p ig - m e n tá ló d á s t oko zn ak . Bloch, Jadassohn th o r iu m -x - kenő ccse l, Jordan ra d iu m m a l, és sok szerző (Buschke,3' Ehrmann, Eicchorn, M oser32 Nagelschmidt, S ch a tt­mann, Stein,33 W ith ) k ü lö n fé le fé ny fo r rá s o k u l t r a ­v io le t t s u g a r a iv a l tu d ta k p ig m e n tá ló d á s t e lé rn i. Az

ú jo n n a n k e le tk e z e tt p ig m e n t sz ig e te k b en n e m ö ssze füg ­g ő en lé p fe l, 2—4 h e te s in c u b a t ió s id e je v a n és h e tek m ú lv a ism é t e l tű n ik . C h e m ia i la g és m o rp h o lo g ia i la g a b ő rm e la n in n a l azonos, az e p ith e l s t r a tu m g e rm in a ti - v u m á b a n és a t tó l fe l je b b is , m a jd n e m a s t r a tu m co r- n eu m ig , ta lá lh a tó , de a k ö tő szö v e tb e n m a jd n e m m in d ig h á ny z ik . A n o rm á l is , s e j te n b e lü l i p ig m e n ttő l e lté rő en , fő k ép en e x t ra c e l lu la r is a n h e ly ez k ed ik el, és ta lá n ez a lo c a l isa t io m a gy a rá z z a m eg g y o rs e l tű né sé t: a ly m p h a ú t j á n ismé t fe ls z iv a t ik (Stein).

Lindberg, K issm ayer és m á so k fe lv esz ik , h o gy v i t i l ig ó n á l a k ü lö n fé le , de m ég is m e re t le n iz g a lm a k k ö v e tk ez téb en a d o p a o xy d a se n em h a sz n á ló d ik és nem tű n ik el te l je se n ; b izo ny o s se j tc so p o r to k b a n m a ra d még k ev és fe rm e n t, a m e ly a k ü lső iz g a tá s k ö v e tk ez téb en sz a p o ro d n i kezd. A p ig m e n tá ló d á s fő képen a n o rm á l is v a gy h y p e rp ig m e n tá l t szé lek fe lő l in d u l m eg, m iu tá n a k ü lső iz g a tá s m o b i l iz á l ta a p ig m e n te t (Nagelschmidt, W ith).

A fé ny h a tá s o k és sz é n sa v h ó n á l a h id e g h a tá s fo ­kozzák a fe rm e n tte v é k e ny sé g e t az o k b a n a se jtek b en , a m e ly e k még ta r ta lm a z n a k k ev és d o p a o xy d a se t. Rég i v i t i l ig ó s fo l to k b a n so k k a l nehezebb m e g in d í ta n i a pig ­m e n tá ló d á s t, m in t f r is se k b e n (Ehrmann). E z a p ro v o ­k á l t p ig m en tk ép ző d é s a z é r t á tm e n e ti , m e r t egy k ih a ló ­ban , e lvesző ben lévő fu n c tio iz g a tá s á n a k k ö v e tk ezm ény e . I s m é te l t fény k eze lésse l a p ig m en tk ép ző a p p a rá tu s i m in te gy le n d ü le tb e h o zn i és e z á lta l ta r tó s p ig m e n tá ló ­d á s t e lé rn i n em le h e t (Buschke). Blochnak az a m eg ­f ig ye lése, h o gy a fe j lő d ő v i t i l ig o so k k a l g y o rs a b b a n t e r ­jed , h a szé le it és a v e le h a tá r o s ép b ő r t a k t in ik u s , th e rm ik u s v a gy eg yéb h a tá s o k k a l iz g a t ju k , sz e r in te ú gy m a g y a rá z h a tó , h o g y a b a s a l is s e j te k fe rm e n t- m ű k ö dése i ly e n k o r m á r la b i l is á l la p o tb a n v a n és a fo k o z o tt m ű k ö d te té s o k o z ta tú le rő l te té s k ö v e tk ez tében te l je se n k im e rü l. F o k o z o tt fe rm e n tm ű k ö d é s re v eze ti v is sz a Bloch a v i t i l ig o szé lé t n é h a k ö rü lv e v ő , hy p e r ­p ig m e n tá l t g y ű rű k e le tk e zésé t is, a n a ló g iá t lá tv á n

1926. 39. sz. O R V O S T H E T TL A P 1061

en n ek a hy p e r fu n c t ió n a k és m á s la b i l is fu n c tió k n a k fo k o zó d ása k ö zö tt a te l je s m eg szű n és e lő tt, a m i, b ár b io ló g ia i la g é rd ek es és p a ra d o x , m ég sem ta r to z ik a r i tk a s á g o k közé.

A v i t i l ig o fé n y k eze lé sév e l 1. a to v a te r je d é s m eg ­a k a d á ly o z á sa , 2. a tú lp ig m e n tá l t szegé ly e lh a lv á n y o - d á s a és 3. m ú ló é le tű p ig m e n tfo l to k fe l lé p ése é rh e tő el.

Ö sszegezve a m a i fe lfo g á so k a t, a k ö v e tk ező k e t m o n d h a t ju k : A v i t i l ig o ú gy sz ó lv á n csa k kozn i e t ik a i la g k i fo g á so lh a tó , je le n té k te le n , m a jd n e m b a n á l is , h e ly i p ig m e n tz a v a r , a m e ly b izo n y o s b ő rc o n s t i tu t ió n a la p szik , f a m i l iá r is és ö rö k ö lh e tő le h e t; le fo ly á sa p ro g re d iá ló , v is sz a fe j lő d n i n em sz o k o tt; k iv á l tá s a — ú g y lá tsz ik a leg k ü lö n b ö ző b b fe lté te le k tő l fü g g , e lső so rb a n en d o ­k r in és v e g e ta t iv -n e rv o s u s b e teg sé g ek tő l, sy p h i l is tő l és a r á ny la g g y a k ra n p h y s ik a i t r a u m á k tó l ; a e t io lo g iá já ró l né h á ny té ny és sok , a b e teg sé g lény egé h ez b e n n ü n k e t közelebb nem v iv ő hy p o th e s is v a n , ú g y h o g y a leg k iilö u böző bb okok szó b a jö h e tn ek , m iké n t a d e rm a to lo g iá b a n sok z a v a ro s h e ly e n m á s u t t is ; h is to lo g iá já n a k és p ig - m e n t f lu c tu a t ió já n a k ism e re té v e l a e t io lo g iá ja n em t is z ­tá z ó d o tt ; a n é h a e re d m é ny h e z vezető c a u s a l is th e ra p iá n k ív ü l a b ő r k ü lö n fé le iz g a tá s a k ísé re lh e tő m eg, am iv e l e fe m e r p ig m e n tá ló d á s é rh e tő el.

I ro d a lo m : 1 B u ll. de la soc. f r a n c , de d e n n , e t de sy p h . 1924, 38. év f . — 2 P ro c . o f th e roy a l soc. o f m ed. 1925, 18. kö t., 9. sz. — 3 G io rn . i ta l . d. m a la t t . d e rm , e sy p h . 1925, 66. kö t., 2. sz. — 4 * B u ll, de la soc. f ra n c , de d e rm , e t de sy p h . 1923, 4. sz. — 5 U. o. 30. év f., 1. sz. — 8 B u ll, de l a soc. ro u m . d e n e u r . 1925, 1. sz. — 7 G io rn . i ta l . d. m a la t t , d e rm , e sy p h . 1923. 64. kö t., 2. sz. — 8 A rc h , o f d e rm . a. sy p h . 1923, 8. kö t., 4. sz. — 0 A n n . de d e rm , e t de sy p h . 1923, 17. sz. — 10 D e rm . W o c h en sch r . 76. kö t., 5. sz. — 11 A rc h , o f d erm . a . sy p h . 11. kö t., 4. sz.— 12 N e u ro lo g i ja P o ls k a 1924, 2. sz. — 13 D erm . W o c h e n ­sch r . 77. kö t,, 30. sz. — 14 B u ll, de la soc. f ra n c, de derm , e t de sy p h . 1923, 3. sz. — 15 P o lic l in ic o p r a t . 1925, 17. sz.— 16 P re s s e m éd . 1923, 17. sz. — 17 B u ll, de la soc. f ra n c , de d e rm , e t de sy p h . 1923, 6. sz. — 18 M ed. de lo s N in o s 1923, 277. sz. — 19 D e rm . W o c h en sch r . 1921, 9. sz.20 A rch . f. D e rm . u. S y p h . 124. kö t,, 2. sz. — 21 M ed. K l in . 1907. — 22 M ed. K l in . 1907. — 23 A rch . f. D e rm . u. S y p h . 97. kö t., 2—3. sz.

A bndapesti Stefánia-gyerm ekkórházzal kapcsolatos E gyetem i G yerm ekklin ika (igazgató: Ilókay János dr.

egyet, ny ilv . r. tanár) közlem énye.

G lykaem iás reactio rach itisnél.1

í r t á k : König Gyula dr. és Lenart György dr.

A z ex o g e n c u k o r re g u la t io , szem ben az éhező sz e r­v eze t rí. n . en d o g en c u k o r re g u la t ió já v a l , az O rg an ism u s azon fu n c t ió in a k összesége, m e ly ek n e k cé lja és v é g ­e re d m é ny e s zé n hy d ra tb e v i te l u tá n a n o rm á l is vé rc u k o r- n iv ó h e ly re á l l í tá s a . A z ex o g en c u k o r re g u la t io m á r z a v a r t le h e t a k k o r , a m ik o r az en d o g e n mé g e l té ré s t n em m u ta t . M in th o gy az ex o g en c u k o r re g u la t io az ideg - re n d sz e r és a b e lső se c re tió s a p p a r a tu s m in d e n k o r i á l la ­p o tá v a l szo ro s ö ssz e fü g g é sb e n á l l , v iz s g á la ta c o n s tu tio - n a l is m eg b e te g ed ésn é l, m in t a m i ly e n a ra c h i t is , n em m u ta tk o z o tt é rd e k te le n n e k . A z ex o g en c u k o r re g u la t io v iz s g á la tá n a k a lk a lm a s m ó d ja a g ly k a e m iá s re a c t io ta n u lm á n y o z á sa .

F e n t i m e g g o n d o lá so k a la p já n egészség es és ra ch i- t ik u s csecsem ő k n é l2 v iz s g á l tu k a g ly k a e m iá s g ö rb e a la ­

1 A M a g y a r G y e rm ek o rv o so k T á r s a s á g a I I . n a gy ­g y ű lé sé n 1926 m á ju s 10-én t a r t o t t e lő ad ás.

2 E gy s z e rű sé g k e d v é é r t „ c se c se m ő k é rő l fo g u n kszó ln i a jö v ő b e n is , n o h a a v iz s g á l t gy e rm e k e k egy ike-m á s ik a né h á ny h ó n a p p a l m e g h a la d ta m á r a csecsem ő ­k o rt.

k u lá s á t. S o ro za to s vé rc u k o rm e g h a tá ro z á s o k a t v ég ez ­t ü n k d e x tro se p e ro ra l ís a d a g o lá s a u tá n . A su b c u ta n , i l l. in t ra v é n á s a d a g o lá s t a z é r t m e llő z tü k , m e r t ezen m eth o - d u so k m e l le t t a g ly k a e m iá s re a c t io tú lg y o rs a n fe je ző ­d ik be. R um pf sz e r in t te s ts ú ly k g -ké n t 0‘2—0*4 g d e x tro se s u b c u ta n in je c t ió já ra a m a x im u m 5—10 p e rcen b e lü l m u ta tk o z ik , Thannhäuser és Pfitzer 500 g 7%-os c u k o ro ld a t in t r a v é n á s b e fecsk en d ezése u tá n a hy p e r - g ly k a e m iá t lU ó rá n b e lü l le z a j lo t tn a k ta lá l tá k . O ly rö v id idő ez, m e ly az i ly v iz s g á la to k n á l e g y e d ü l cé lra ­veze tő so ro z a to s m e g h a tá ro z á so k e x a c t k e re s z tü lv i telé t le h e te tle n n é tesz i. A d e x tro s e t a p o ly sa c c h a r id o k k a l szem b en a zé r t ré s z e s í te t tü k e lő ny b en , m e r t a po ly - s a c c h a r id o k le b o n tá s a e g yé n e n k é n t v á lto zó id ő t v év e ig ény b e , a fe lsz ív ó d á s te m p ó já b a n is nem k ív á n a to s eg yé n i e l té ré se k re v e z e th e t. A m o n o sa c c h a r id o k közül v iszo n t a bé lbő l v a ló gy o rs re s o rp t ió ja (Bergmark) tesz i a d e x tro se a lk a lm a z á s á t cé lszerű v é .

K ís é r le te in k e t a k o ra re g g e l i ó rá k b a n , 8 ó ra i é jsz a k a i é tk ez és i szü n e t u tá n k e z d tü k m eg. T e s tsú ly - k g -ké n t PA g d e x tro s e t a d tu n k a csecsem ő k n ek kb. 10%-os te a -o ld a t fo rm á já b a n . N em k ö v e ttü k azon n a gy c s o p o r t já t a k u ta tó k n a k , a k ik g ly k a e m iá s v iz s g á la tai ­k a t p ro te s ts ú ly -k g jó v a l m a g a sa b b szé n hy d ra t-a d a g o k - k a l vég ez ték , m e r t az i ly m ó d o n e lő á lló s z iru p s z e rű o ld a ­to k a t a csecsem ő k n em sz ív esen v esz ik , g y a k ra n k i is h á n y já k . E zze l szem ben a m i á l ta lu n k n y ú j to t t tea c u k o r ta r ta lm a a l ig tö b b a csecsem ő k á l ta l m e g sz o k o tt­n á l és m e g i ta tá s a ü g gy e l -b a j ja l n em já r . E te k in te tb e n ész le lése in k m eg egy ezn ek Rum pfé iv a l és b izo ny o sra v esszü k , h o g y csa k m e llé k k ö rü lm é ny e k v o l ta k azok , m e ly ek N iem annt e l len k ező ta p a s z ta la to k ra v ez e tté k . (E gy i ly e n lé ny e g te le n n e k lá tszó m e llé k k ö rü lm é ny je le n tő sé g é rő l n e k ü n k is a lk a lm u n k v o l t m e g gy ő ző d n i; e g y ik csecsem ő az á l ta lu n k n y ú j to t t p a lac k b ó l és szo­p ó k á v a l nem fo g a d ta el a te a o ld a to t , m e ly e t m á sn a p az a n y ja á l ta l b eh o z o tt megszokott ü v e g b ő l és .szopó­k á n á t sz ív esen m eg iv o tt. S em az ü v eg e k a la k ja , sem a szopókák fo rm á ja , sz íne , ru g a lm a ss á g a , ny í lá s a lé ny e ­geseb b e l té ré s t nem m u ta to tt .)

A v é rv é te le k k ö z v e tle n ü l a te a ny ú j tá s a e lő tt, m a jd 30, 50, 70, 90 és 120 p ercce l u tá n a tö r té n te k . K ís é r ­le te in k e t h o sszab b id ő re k iny ú j ta n i fe le s le g esn ek t a r ­to t tu k , m in th o g y jó fo rm á n az összes sze rző k és s a já t ész le lése in k s z e r in t is a g ly k a e m iá s re a c t io i ly e n a li- tn e n tá r is c u k o ra d a g o k u tá n 2 ó rá n b e lü l fe lté tle n ü l le z a j l ik . E zze l szem ben n em e lé g e d tü n k m eg a m ások g y a k o ro l ta fé ló rá n k é n t i é r té k m e g h a tá ro z á s o k k a l és a 30. és 90. p e rc közé 20 p e rc e n k é n ti m e g h a tá ro z á so k at ik ta t tu n k . S zü k ség essé v á l t ez a z é r t , h o gy a ta p a s z ta la t s z e r in t ezen idő közbe eső m a x im u m o t k i ne h a g y ju k s ik la n i.

A v é rc u k o rm e g h a tá ro z á s o k a t Bang m ó d o s íto t t m ik ro - m e th o d u s á v a l v ég ez tü k . M in d en v é rv é te ln é l 3 p a ra l lel t á l l í to t tu n k be. A re a g e n c iá k m in u t io s u s le m é ré sé n e k és a fo r r a lá s sz ig o rú e gy ö n te tű sé g é n e k szü k sé g é t m á r e lő t­t ü n k is so k an h a n g sú ly o z tá k , m in t a m e g b íz h a tó e re d ­m ény ek e le n g e d h e te t le n fe l té te lé t , de m ég ezek n é l is n a gy o b b je le n tő sé g e t ke ll tu la jd o n í ta n u n k a v é rv é te le k k i fo g á s ta la n te c h n ik á já n a k . É s i t t e lső so rb a n n em ar r a g o n d o lu n k , h o gy az u j jb e g y e t a vé rv é te ln é l ny o m k o d n i n em szab ad , h a n e m a r ra , h o g y ú g y az i ta tó s p a p í r k á k v é r re l v a ló á t i ta tá s á n a k , m in t le m é ré sé n e k a leh e tő le g rö v id e b b id ő n b e lü l k e l l m e g tö r té n n ie , m e r t k ü lön ­ben a f e l i t a to t t v é r p á ro lg á s k ö v e tk e z té b e n tö b b et-k ev e- seb b e t v e sz ít sú ly á b ó l, a m i az e re d mé ny e k p o n to ssá g á t je le n tő se n b e fo ly á so lh a t ja . V iz s g á la ta in k s z e r in t ez a sú ly v e sz te sé g p e rc e n k é n t á t la g 2 m g-o t tesz k i.

K ís é r le te in k e t 4 eg észség es és 8 ra c h i t ik u s gy é r -

10R2 O R V O S T H E TI L A P 1026. 39. sz.

m ek en v é g e z tü k . C sak k é tsé g te le n ü l f lo r id ra c h i t isbe n szen v ed ő csecsem ő k e t v iz s g á l tu n k , k ik n é l a d ia g n o s is t k i fe je z e t t k l in ik a i le le t m e l le t t R ö n tg e n - fe lv é te lek is b iz to s í to t tá k .3 M á s ré sz rő l k iz á r tu k a v iz s g á la tb ó l az o ly csecsem ő k et, k ik né l a k ó rk é p e t n a gy fo k ú á l ta lá n o s le ro m lá s v a g y tá p lá lk o z á s i z a v a r k o m p lik á lta . T e k in­te t te l a r r a , h o g y ezen á l la p o to k a bé lb ő li re s o rp t io lé ny e g e s m e g v á l to z á s á ra v ez e tn ek , fé lő s v o lt, h o gy b e ­fo ly á su k a g ly k a e m iá s g ö rb e a la k u lá s á ra e re d mé ny e in ­k e t m e g h a m is í t ja .

E re d mé ny e in k e t egészség es gy e rm e k e k re v o n a t ­k o zó lag az 1., r a e h i t ik u s g y e rm e k e k re v o n a tk o z ó la g a2. szá m ú tá b lá z a t f o g la l ja össze.

E gész ség es csecsem ő kné l, m in t az 1. sz. tá b lá z a t ­bó l k i tű n ik , az é h gy o m o ré r té k 0070% és 0103% k ö zö tt m ozog, á t la g b a n 0083% . A c u k o rb e v i te l u tá n 3 ízben 30, e gy ízb en 50 p erc , á t la g b a n 35 p e rc m ú lv a ta lá l tu k a vé rc u k o rg ö rb e m a x im u m á t. A m a x im u m 0 085—0-148% k ö zé esik , k ö z é p é rté k e 0'114%. A z em e lk ed és h e ly e s m e g ­íté léséb e n a z o n b an n em csa k a n n a k a b so lu t é r té k e a m érv a d ó , h a n e m az é h gy o m o ré r té k h e z v a ló v isz o ny a is , m e ly e t Baudouin u tá n hyper g lykaem iás quotiensnek n ev ezü n k . E z a q u o t ie n s v iz s g á la ta in k s z e r in t egészsé­ges csecsem ő k n é l T20 és 1"45 közé esik , á t la g b a n T37. A g ly k a e m iá s re a c t io le z a j lá s a — a vé rc u k o rn a k a kezdő é r té k ig v a ló első v is s z a té ré sé ig — á t la g 50 pe rc e t v e t t ig ény b e . E ze n e re d mé ny e in k az i ro d a lo m b a n fel-

1. táblázat.

EsJt-cX

N év K o r'V é rc u k o r % a lb ead ás u tá n

H yp er -frlyk-

a e m i a sq u o ­t i e n s

M eg ­jegy zé s

0' 30' 50' 70' 90' 1120'

i P . J . 6 hó 0'082 0*119 0-092 0’078 0*069:0*063 1-45 —

2. H . L. 6 hó 0'0700 0860-0680‘068 0-0800-070 1’20 —

3. D. B. 12 hó0103 01480'095 — 0112Ű 080 1-42 —

4. N .K . 13 hó0-077 0-0830102 0-0790079 0 076 1‘31 —

je gy z e t t a d a to k k a l jó l eg y ezn ek . 4—8 ó rá s é tk e z é s i szü ­n e t u tá n Bergm ark 0-08—0'09% k ö z t t a lá l j a csecse­m ő k n é l a v é r c u k o r ta r ta lm á t , Niem ann 0'079%, Frank és Mehlhorn 0085%, Mertz és Rominger 0-081%, Petényi és Lax 0-080%, Rum pf 0076% , le g ú ja b b a n Tisdall és tá r s a i 0-085% k ö z é p é r té k rő l szá m o ln a k be. A z em e lk e­dés m a x im u m á ra v o n a tk o z ó la g k iz á ró la g s a já t a d a ­ta in k r a v a gy u n k u ta lv a , m e r t az eg y es k u ta tó k k ü lö n ­böző m e n n y isé g ű és m in ő ség ű tá p lá lé k k a l d o lg o z tak . U gy a n e z a h e ly z e t a h y p e rg ly k a e m iá s q u o t ie n s te k in ­

te té b e n is . I t t azo n b an n é m i tá m p o n tu l s z o lg á lh a tn a k a fe ln ő t te k n é l v é g z e tt g ly k a e m iá s v iz sg á la to k . 100 g d e x tro se h a tá s á ra , m e ly a fe ln ő t te k á t la g 70—80 k g te s t ­s ú ly á t te k in te tb e vév e az á l ta lu n k ny ú j to t t IV« g p ro te s tsú ly -k g -m a l c sa k n e m m eg eg y ező m en n y iség , a hy p e rg ly k a e m iá s q u o t ie n s Baudouin s z e r in t az 1-35-t, H etényi s z e r in t az 1-40-t n em h a la d ja m eg. A fe ln ő tte k k iseb b c u k o r to le ra n c iá já t (Rum pf) te k in te tb e véve , a csecsem ő hy p e rg ly k a e m iá s q u o t ie n sé t a la c so ny a b b n a k v á rn ó k . H a te h á t csecsem ő né l 1-45-nek v e t tü k a p hy s io - lo g iá s q u o t ie n s fe lső h a tá r á t , ú g y b iz to sa k le h e tü nk a b b a n , h o g y en né l m a g a sa b b é r té k m in d e n k é p e n k ó ro s

e lv á l to z á s je le .A ra e h i t ik u s csecsem ő k re v o n a tk o zó a d a to k a t a

2. sz. tá b lá z a t ta r ta lm a z z a . A lá b b ia k b a n e gy e lő re csak a z 1—6. sz. e se te k e t v essz ü k f ig y e lem b e , a 7. és 8. sz.

3 A R ö n tg e n - fe lv é te le k sz ív es e lk é sz íté sé é r t Mé­szöly fő o rv o s ú rn a k e h e ly ü t t is h á lá s k ö szö n e té t m o n d u n k .

e se te t k ü lö n fo g ju k tá r gy a ln i . S zü k ség e ssé tesz i ezt azon k ö rü lm é ny , h o g y 7. sz. e se tü n k né l az e lő i rá ny z o tt l ’/ íg d e x tro se h e ly e t t te s ts ú ly -k g -ké n t c sa k 1 g -o t s ik e ­r ü l t e l fo gy a s z ta tn i , a 8. s z á m ú n á l p e d ig a ra c h i t is t m a n i fe s t s p a sm o p h i l ia k o m p l ik á l ta . L á tn i fo g ju k azon ­b an , h o gy ezen e l té ré se k f igy e le m b e vé te lév e l e k é t ese-

2. táblázat.

sV. N év K o r

V é rc u k o r % a b e a d á s u tá nFTyper-g ly k -

a e m ia sM eg ­

jegy zé sC

X 0' 30' | 50' | 70' 90' |120'q n o-t io n s

1. R .S . 15 hó 0'069 0-09701410*0820*086 0078 2’04 —

2. H . J . 6 hó 0‘097011801230150 01000"09' 1-55 —

3. Sch.E.16 hó0'062 0-03301040’187 0‘096 0-075 3’01 —

4 T . E . 7 hó 0‘086|0*176 0*181 0‘102 0-092o-08r 2-10 —

5. P . L . 6 hó 0*089|0*120 0*1340-106 01020’086 1‘51 —

6 G .M . 8 hó 03)87 0176 0124

C-

GO

©

0-098 0-095 2-02 —

7 W .J . 5 hó 0-082 0104 01190-108 0-094 0-083 1-45Cca 1 g dextr. pro testsúly kg

8 W . K . 8 hó 0105 0130 0147Í0105 03)76I l i i

— 1*40 Manifest spas mopbiliás jelenségek

tü n k is m e g e rő s ít i a tö b b iek a la p já n le sz ű r t ta n u l ­sá g o k a t.

A z é h gy o m o ré r té k a n g o lk ó ro s csecsem ő k n é l 0-062% és 0-097% k ö z t m ozog, á t la g b a n 0 082%, v a gy is az egész­ség esek év e l egyező . A d e x tro se b e v i te l u tá n a m ax im u m e g y sz e r a 30., h á ro m sz o r az 50. és k é tsz e r a 70. p e rc ­ben , v a gy is á t la g az 53. p e rc b e n je le n tk e z e tt . A m a x i ­m a l is em e lk edés 0-134% és 0-187% közé es ik , á t la g b a n0-162%. A hy p e rg ly k a e m iá s q u o t ie n s 1-51-tő l 3 01-ig te r ­jed ő é r té k e iv e l m in d e n e se tb e n m e g h a la d ja a n o rm á l is fe lső h a tá r a k é n t m e g ism e r t 1-45-t; k ö z é p é rté k e 1-98. A re a c t io te l je s le z a j lá s á ig á t l a g 90 p e rc te l t el. R a c h i- t ik u s csecsem ő k re v o n a tk o z ó la g v iz s g á la ta in k m eg k ez­d é se k o r ö s s z e h a s o n l í tá s ra a lk a lm a s a d a to k a t n em ta lá l ­tu n k . C sak v iz s g á la ta in k közb en sz e re z tü n k tu d o m á s t a r ró l , h o gy Baránski és Popowski le n gy e l szerző k d e x tro s e t s u b e u ta n in j ic iá lv a 14 ese tb e n h a so n ló é r ­te lm ű e re d m é ny e k e t n y e r te k . A s z á m u n k ra h o zzá nem f é rh e tő c ik k e t, sa jn o s , csak rö v id re fe rá tu m b ó l is m er ­jü k és így v e le b e h a tó b b a n n em fo g la lk o z h a tu n k .

K ö n n y e b b ö ssz e h a so n lítá s k e d vé é r t a 3. sz. tá b ­lá z a tb a n ö ssz e fo g la l tu k a g ly k a e m iá s g ö rb e je l lem ző

3. táblázat.

Á t l a g é r t é k e kÉ h ­

g y o m o ré r ték

M a x i ­m á l i sé r t é k

H y p e r -g l y k -

a e m i á sq u o t ie n s

M a x i n n im k i f e j l ő d é ­

s é h e z s z ü k ­s é g e s idő

A k e z d ő é r ­tékig- v a l ó v i s s z a t é r é ­s i g e l t e l t

E gészség es gy e r ­m ekné l ............. 0-083%0114% 1‘37 35' 50'

A n g o lk ó ro s gy e r ­m ek né l ............. 0’082%0-162% 1‘98 53' 90'

a d a ta i t , a m in t a z o k a t k ö z é p é rté k b e n ra e h i t ik u s és egészség es csecsem ő kné l ta lá l tu k . A m eg fe le lő é r té ke k egy b e v e téséb ő l k i tű n ik , h o gy az alim entaris g lykaem iás reactio raehitikus csecsemő nél meredekebb emelkedés után magasabb vér cukor ért ékhez vezet és lezajlásához hosszabb idő szükséges, m in t egészségesnél.

7. sz. e se tü n k tu la jd o n ké p e n ezzel m in d e n b e n azo­nos e re d m é ny re v eze t. A z a k ö rü lmé ny , h o g y az egész­ség e sek n é l sz á m b a v e h e tő e m e lk e d é s t n em okozó 1 g p ro k g c u k o r u tá n (R um pf) o ly h y p e rg ly k a e m iá s q u o t ie n s t (1-45) k a p tu n k , m e ly e t 1 ‘A g u tá n is m in t a p a th o lo - g iá s h a tá r á n le v ő t is m e r tü n k m eg, fe n t i té te l ig a z ­s á g á t m in d e n n é l szebben b iz o ny í t ja . A 8. sz. ese t v iz s ­

1926. 39 sz. O RVO ST H E T TL A P 1063

g á la tá t a ra c h i t is t k o m p lik á ló m a n ife s t sp a sm o p h i l ia te t te é rd ek essé . A g ly k a e m iá s g ö rb e ez e se tb e n nem m u ta t ja az a n g o lk ó r ra je l le g z e te sn e k ta l á l t a la k o t. I s m e rv e a r a c h i t is és te ta n ia k ö zö tt fen n á lló , b izony o s te k in te tb e n d ia m e trá l is e l té ré se k e t, n em le p e tt m eg b e n n ü n k e t, h o gy a te ta n iá s szö v ő d mény , h a n e m is to l ja á t a ra c h i t is e s g ö rbé t a hy p o g ly k a e m ia i r á n y á b a (Beumer és Schiffer), de le g a lá b b is e l la p o s í t ja le ­fu tá s á t.

V iz s g á la ta in k ezek s z e r in t ra c h i t is n é l az exogen c u k o r re g u la t io z a v a rá t fe d té k fe l. E z a z a v a r a b b a n n y i lv á n u l t m eg , h o g y eg y e n lő c u k o rm e g te rh e lé s re a ra c h i t ik u s sze rv eze t e rő seb b és ta r tó s a b b hy p e rg ly k a e - m iá v a l re a g á l t . H a en n ek a z a n o m á l iá n a k o k á t k e re s ­sü k , t is z tá b a n k e l l le n n ü n k azza l, h o g y a vé r cu k o r- n iv ó já t e gy a d o t t p i l la n a tb a n e g y ré s z t a v é rb e b e ­á ra m ló , m á s ré sz t a v é rb ő l k iá ra m ló c u k o rm e n ny isé g e k h a tá ro z z á k m eg .1 A c u k o rn a k a v é rb e v a ló á r a m lá s á t b e fo ly áso ló tény ez ő k : a resorptiór a k e rü lő c u k o r m eny - n y iség e , i l l . a fe lsz ív ó d á s seb esség e és a májnak a c u k o r ­b e v i te l h a tá s á r a m eg v á lto zó c u k o rm o b i l isa t ió ja , m íg a c u k o rn a k a v é rb ő l v a ló k iá ra m lá s á t a szövetek, e lső ­so rb a n a m á j s az izm o k cu k o r fe lv e v ő k é p e ssé g e h a tá ­ro zza m eg.

A resorptiós f a k to r b e fo ly á s á t a g ly k a e m iá s g ö rb e a la k u lá s á ra k iz á r tu k a z á l ta l , h o g y egészség es és ra c h i t is e s csecsem ő k n ek te s ts ú ly -k g -ké n t egy e n lő m eny- n y isé g e k e t ny ú j to t tu n k és e se te in k e t — m in t a z t m á r h a n g s ú ly o z tu k is — a k i fo g á s ta la n re s o rp t io te k in te ­té b e n k e llő en á t ro s tá l tu k .

A v é rb e á ra m ló c u k o rm e n ny isé g e k m á s ik és m o st m á r e gy e d ü l s z á m b a jö v ő fo r rá s a a máj. H a a vé r c u k o rn iv ó ja em e lk ed ik , a m á j fékez i, h a csökken , ú gy fokozza c u k o r le a d á sá t. E re g u la t io fü g g : 1. a m á j ál la ­p o tá tó l , b e fo ly á so ljá k a z o n k ív ü l 2. az id e g re n d sz e r és3. a b e lső se c re tió s m ir igy e k .

A d 1. A m á j á l la p o tá n a k b e fo ly á s á t a ra c h i t isné l k iz á rh a t ju k , m in th o gy csa k a n a tó m ia i la g is jó l ész le l­h e tő m é ly re h a tó e lv á l to z á so k — m in t p l. lues, c i r rh o s is h e p a t is , sú ly o s mérg ezések — v eze tn ek re g u la t ió s z a v a ­ro k r a (Tachau, Thannhäuser és Pfitzer):

A d 2. V iz s g á la ta in k so rá n a p sy ché s izg a lo m m in im a l is n a k m u ta tk o z o tt . A z egy es vé rv é te le k n é h á ny p e rc n y i id ő ta r ta m a a la t t a g y e rm e k e k e n n y u g ta la n ­ság , s í rá s v e t t u g y a n e rő t, ez a z o n b an rö v id e se n m eg ­s z ű n t és a v é rv é te le k k ö zö tt a csecsem ő k ny u g o d ta n a lu d ta k v a g y já ts z a d o z ta k . N em szó lv a a r ró l , h ogy egészség es és a n g o lk ó ro s csecsem ő k azo n o s p sy c h ik u s b e h a tá s o k n a k v o l ta k k i té v e , e csek é ly izg a lo m b e fo ly á s t a g ö rb e a la k u lá s á ra a n n á l k evésb b é gy a k o ro lh a to t t , m e r t M ogwitz v iz s g á la ta i s z e r in t még ó rá k ig t a r tó s í rá s sem é re z te t i h a tá s á t a v é r c u k o rn iv ó já ra , A z agy - k é rg i p sy c h ik u s iz g a lm a k o n k ív ü l a vé rc u k o rg ö rb e a la k u lá s á ra a la c so ny a b b a g y i k ö zp o n to k sze rep e is be v a n b iz o n y ítv a (Mellanby, Aschner, Claude Bem ard, Brugsch). A s u b c o r t ic a l is a n és c a u d a l is a b b a n e lh e ly e ­z e tt k ö zp o n to k a s y m p a th ic u s ú t já n é rv é ny e s í t ik h a tá ­su k a t. I t t is á l l a z o n b an az, a m it a p sy c h ik u s tény ező k tá rg y a lá s á n á l m á r e m lí te t tü n k , h o g y t. i. az e g y fo rm a

k ísé r le t i b e ren d ez és k ö v e tk e z té b e n az ezen k ö zp o n to k a t o s tro m ló in g e re k eg észséges és r a c h i t ik u s csecsem ő k­né l egy en lő k . L e gy e n e k m á r m o st ezek az in g e re k a k á r a u to c h to n o k , a vé r c u k o rn iv ó já n a k in g a d o z á s a i á l ta l fe l­té te le z e tte k (Toennissen), a k á r re f le c to r ik u s e re d e tű e k (Eisner és Forster), az e f fec tu sb a n m e g ny i lv á n u ló d if fe ­r e n t ia csak e közp o n to k , i l le tv e a s y m p a th ic u s re n dsz e r

’ A c u k o r re g u la t io m e c h a n ism u sá t i l le tő le g Pollak és ré sz b e n Elias jó l m e g a la p o z o tt th e o r iá i t fo g a d ju k el.

fo k o zo tt in g e r lé k e ny sé g é n e k le h e t a fo ly o m án y a . M in d ­k é t le h e tő sé g v é g e re d m é ny k é p e n a sy m p a th ic u s foko ­z o tt tó n u s á ra vezet.

A d 3. A s y m p a th ic u s ra g y a k o ro l t h a tá s a rév én , részb en a z o n b an az id e g re n d sz e r k ö z b e n jö tte n é lk ü l is, já ts z ik m ég sz e re p e t a v é rb e á ra m ló c u k o rm e n ny isé g e k sz a b á ly o z á sá b a n a b e lső se c re tió s a p p a ra tu s . E lső so rb a n a m e llék v ese és a p a n k re a s jö n n e k i t t sz á m ítá sb a . Az a d re n a l in n a k és az in s u l in n a k a c u k o rm o b i l isa t ióra k i f e j te t t h a tá s a k ö z ism ert. A z a d re n a l in h o z h a so n lóa n a c u k o rm o b i l is a t ió t e lő se g ít ik a p a jz s m ir igy és a hy p o p h y s is h o rm o n ja i , m in e k ig a z o lá s á ra e lég , h a B ased o w -k ó ro so k és a k ro m e g a l iá s o k a l im e n ta r is h y p e r g ly k a e m iá já ra h iv a tk o z u n k (Rosenberg, Janney és Isaacson). A p a ra thy re o id e á k sz e re p e a c u k o r re g u la - t ió b a n még n em t isz tá z o tt , a thy m u sé o ly k evéssé ism e r t , az iv a rm i r igy e ké p e d ig csecsem ő k n é l a n ny i r a n em jö n sz á m ítá sb a , h o g y azok tá rg y a lá s á b a e h e ly ü t t n em bo- c sá jtk o z u n k .

A m o n d o tta k b ó l k i tű n ik , h o g y a m e n n y ib e n a g ly ­k a e m iá s re a c t io r a c h i t is r e je l leg ze te s le fo ly á s áé r t a fo ­k o z o tt c u k o rb e á ra m lá s a fe le lő s, ú gy e je le n sé g n e k o k á t v a gy a s y m p a th ic u s tó n u s á n a k fo k o z o tt v o l tá b a n , v a g y a c h ro m a ff in sy s te m á n a k és sy n e rg is tá in a k a p a n c re a s s y s te rn a fe le t t v a ló tú ls ú ly á b a n k e l l k e re sn ü n k . H an g ­sú ly o z a n d ó e m e l le t t , h o g y a fo k o z o tt s y m p h a t ic o to nia és a je lz e tt h o rm o n á l is c o n s te l la t io sz o ro sa n c o o rdin á lt je len sé g ek .

E m l í te t tü k az o n b an , h o gy az e rő seb b és m e g ny ú lt g ly k a e m iá s re a c t io n em csa k fo k o z o tt c u k o rb e á ra m lá s , h an e m csö k k e n t k iá ra m lá s k ö v e tk ez mény e is leh e t. A fe ­les c u k o rn a k a vé rb ő l k iá ra m lá s a p ra c t ic e a szö v e tek — e lső so rb a n a m á j és izm o k — cu k o r fe lv e v ő k ép e sség é ­nek a fü g g v é ny e . (A tö b b ek , íg y Bürger, Lepine, Gries­bach á l ta l ta n u lm á n y o z o t t h a e m o g ly k o ly s is , az az a cu ­k o rn a k m a g á b a n a vé rp á ly á n b e lü l tö r té n ő e lb o m lása q u a n t i ta t i v e n em es ik la tb a .) A c u k o r fe lv e v ő k é p e sség e t szám o s tény ező b e fo ly á so lja . A c id o s is , h y p o p h o sp h a t- a e m ia csö k k en ti, a lk a lo s is , h y p e rp h o s p h a ta e m ia n ö v eli a c u k o r fe lv e v ő ké p e ssé g e t (Róna és W ilenko, Elias). H o rm o n á lis b e fo ly á so k is é rv é ny e s í t ik h a tá s u k a t : p a n k re a s k i i r tá s , a d re n a l in mé rg e z é s az izm ok c u k o r fe l ­v é te lé t c sö k k e n tik (Loewi és Weselko, Know lton és Starling). F o k o z o tt c u k o r fe lv é te lre k é sz te t i te rm é sz e te ­sen a s e j te k e t a v é r c u k o rc o n c e n tra t ió já n a k em elkedése, v a la m in t a c u k o rn a k a s e j te n b e lü li e légése, i l le tőle g g ly k o g e n né v a ló sy n th e s ise is. A g ly k o g e n sy n th e s is la ssú fo ly a m a t és így a rö v id , 50—90 p e rc a l a t t le z a j ló exogen c u k o r re g u la t ió b a n h a tá s á t n em é re z te th e ti .3 E zze l szem ­ben d ö n tő je le n tő sé g e v a n a s e j t c u k o r fe lv ev ő k é p esség e sze m p o n tjá b ó l a se jte n b e lü l i cu k o re lég ésn e k . A c u ko r ­e lég és fo k a a se jte k fu n c t ió já tó l fü g g és a n n a k é lén k ü ­lésév e l fokozód ik .

H a m eg g o n d o lju k , h o gy ra c h i t is né l a szerző k egy része a c id o s is t és hy p o p h o s p h a ta e m iá t ta lá l , to v á b b á szem e lő t t t a r t j u k , h o g y ra c h i t is né l á l ta lá b a n az izom - z a t hy p o to n iá já v a l (azaz h y p o fu n c t ió já v a l) ta lá lk o z u n k , ú g y a fe n n te b b m o n d o tta k te k in te tb e vé te lé v e l n em z á r ­

k ó z h a tu n k el azon leh e tő sé g e lő l sem , h o gy a c u k o r re g u ­la t io t a lá l t e l té ré s é é r t a v é rb e n á ra m ló c u k o rm e n ny isé ­gek lassú b b e l im in a t ió ja te h e tő fe le lő ssé .

Fejtegetéseinket a következő kben fogla lhatjuk össze: az a l im e n ta r is g ly k a e m iá s re a c t io le fo ly á sa r a ­c h i t is né l az ex o g en c u k o r re g u la t io z a v a r á t fe d te fe l. E zavar oka vagy a sym pathicus rendszer fokozott tónu-

5 U gy a n e z e n okbó l nem té rü n k k i a Zuntz á l ta l is m e r te te t t o xy d a t ió s - re a c t ió ra s e m ,....................■ j ;

1061 (T R V O RT H E T T L A P 1026. 30. sz.

sában, illetve a hormonális egyensúlynak erre kedvező eltolódásában, vagy a szervek csökkent cukorfelvevő­képességében rejlik. H o g y e k e t tő k ö zü l m e ly ik e t i l le t i az e lső ség , to v á b b i k ís é r le te k leszn ek h iv a tv a e ld ö n ten i.

J ó l le h e t e re d m é ny e in k a r a c h i t is p a th o g e n e s isé re v o n a tk o z ó la g m esszem enő k ö v e tk e z te té se k re n em jo g o ­s í ta n a k fe l, m é g is b izo ny o s mé r té k ig k ö rv o n a la z z á k az t a te rü le te t , m e ly e n b e lü l e ké rd é s m eg k ö ze líth e tő . A

p a th o g e n e s ish e n u gy a n is csak o ly a n tény ező k sz e re ­p e lh e tn e k , m e ly ek a ra c h i t is r e je l le g z e te sn e k ta lá lt g ly k a e m iá s g ö rbé v e l já r n a k v a gy le g a lá b b is a z t ab ovo k i n em z á r já k . N em is m e rh e t jü k el te h á t a p a th o- g en e s isb e n a csö k k e n t a d re n a l in -ké p z é s sze rep é t (Stöltz- ner) és az a d re n a l in th e ra p iá s é r té k é t nem a sy m p a th i- cu s tó n u s á t fokozó h a tá s á b a n k e re ssü k . M e g e rő s íte n ek b e n n ü n k e t né z e tü n k b e n Bosányi v iz s g á la ta i , k i ra e h i t i - k u s p a tk á ny a in á l a p a ra s y m p h a t ic u s t iz g a tó p i lo c a rp in - n a l é p p o ly b iz to s g y ó g y h a tá s t é r t el. Bosányi v iz s g á la ­ta ib ó l k i tű n ik m ég, h o gy a p a tk á n y o k a d r e n a l in to le ra n ­c iá ja em e lk ed ő d o s iro z á s m e l le tt je le n té k e ny e n fo k o z­h a tó . E lkép z e lh e tő len n e , h o gy th e ra p iá s a lk a lm a z á s á n á l az a d re n a l in ép p en a z á l ta l h a t , h o gy a sze rv eze t é rz é ­k e ny sé g é t az endogen a d re n a l in n a l szem b en is csö k ­k en t i . A z in s u l in n a k th e ra p iá s h a tá s á t ra c h i t is n é l tu d o ­m á su n k s z e r in t m ég nem v iz sg á l tá k . T e k in te tte ] a r r a, h o gy az in s u l in a g ly k a e m iá s g ö rbé t az á l ta lu n k ta lá l t - ta l e llen k ező i r á ny b a n b e fo ly á so lja , tő le a ra c h i t is g y ó g y k eze léséb en ta lá n kedvező e re d m é ny le n n e re mé l­hető . E lk é p z e lé sü n k s z e r in t a c u k o r re g u la t io n o rm á lis v is z o ny a in a k h e ly re á l l í tá s a i t t a th e ra p iá s h a tá s n a k nem oka, h an e m csak in d ik á to ra lenne. H isze n , h o g y csak eg y a n a ló g iá t e m lí tsü n k , a c s u k a m á o la j h a tá s á t sem a c u k o r re g u la t ió n k e re sz tü l lé tre jö t tn e k k é p z e l jü k és m ég is ez, m in t p l. Sänger és Mommsen k ís é r le te i b iz o ny ít já k , a c u k o r re g u la t ió t is az á l ta lu n k v á r t — h y p o g ly k a e - m iás — i r á n y b a n m ó d o s ít ja .

I ro d a lo m : Aschner: P f lü g e rs A rc h iv , 1912, 146. k., 1. o ld . — Bang: M ik ro m e th o d e n z u r B lu tu n te rs u s c h u n g . 1922. — B aránsky és Popowski: R e f. Z e n tra lb l. f ü r K h lk . 1925, 18. k., 305. o ld . — Baudouin: id . I s a a c E rg . d. in n . M ed. u . K h lk . 1925, 27. k., 423. o ld. — Bergm ark: J a h rb . f ü r K h lk . 1914, 80. k., 373. o ld . — Beum er és Schiffer: Z e itsc h r . f ü r K h lk . 1922, 33. k., 34. o ld . — Bosányi: O rv o s i H e t i la p 1925. 69. é v i . 1213. o ld . — Brugsch, Dresel és Lewy: Z e itsc h r . f ü r d. ges. exp. M ed. 1921, 25. k„ 262. old.— Bürger: Z e itsc h r . f. d. ges. exp . M ed. 1923, 31. k., lA f.— Eisner és F orster: B e r l. k l. W o c h e n se h r . 1921, 839. o ld .— Elias: E rg . d. in n . M ed. u. K h lk . 1924, 25. k., 192. old.— Frank és Mehlhorn: J a h r b . f ü r K h lk . 1918. 91. k., 313. o ld . —Griesbach: B io ch em . Z e itsc h r . 1913, 50. k., 457. old.— H etényi: D e u tsc h e m ed. W o c h en sch r . 1922, 771. old. — Janney és Isaacson: id . P o l ia k E rg . d. in n . M ed. u. K h lk . 1923, 23. k., 337. o ld . — Know lton ésStarling: J o u r ­n a l o f p hy s io l . 1912, 45. k., 146. old. — Lepine: L y o n M ed. 100 k., 91. old. —- L o ew i és W ese lk o ny o m án . — Loewi és W eselko: P f lü g e rs A rc h iv 1914, 158. k., 155. o ld . — Mellanby: J o u r n a l o f p hy s io l. 1919, 53. k., 1. o ld . — Mertz és Rominger: A rc h , f ü r K h lk . 1921, 69. k., 81. old . — M ogwitz: M o n a tssc h r . f ü r K h lk . 1914, 12. k., 569. old. — Niemann: J a h r b . f ü r K h lk . 1916, 83. k., 1. old . — Petényi és Lax: B iochem . Z e itsc h r . 1921, 125. k., 272. o ld . — Poliak: E rg . d. in n . M ed. u . K h lk . 1923, 23. k., 337. old. — Róna és W ilenko: B iochem . Z e itsc h r . 1914, 59. k., 173. o ld . — Rosenberg: K l in . W o c h en sch r . 1922, 1. k., 360. old.— R um pf: J a h r b . f ü r K h lk . 1924. 105. k., 321. o ld . — Sän­ger és Mommsen: M ü n ch . M ed. W o c h en sch r . 1924, 1427. o ld . — Stöltzner: J a h r b . f ü r K h lk . 1900, 51. k„ 'A fű z . — Tachau: D e u tsc h e m ed . W o c h en sch r . 1913, 686. o ld . — Thannhäuser és Pfltzer: M ü n ch , m ed. W o c h en sch r . 1913, 60. k., 2155. o ld . — Tisdall, Drake és Brown: A m er. J o u rn . o f D ise a se s o f C h i ld r . 1925, 30. k., 675. o ld . — Toennissen: E rg . d. in n . M ed. u . K h lk . 1923, 23. k., 141. old.

A z E rz sé b e t-e gy e te m szü lő - és n ő b e te g k l in ik á já n a k k ö z lem ény e ( ig a z g a tó : S c ip ia d e s E le mé r d r ., e gy e te m i

ny . r . ta n á r ) .

F ia ta lk o r i v é r z é se k k e z e lé s e te r h e s v é r sa v ó v a l.

I r t a : Tóth Sándor dr. k l in ik a i ta n á rse g é d .

A m é h ü rb ő l s z á rm a z ó o ly a n vérzése k e t, m e ly e k ­nek a n a tó m ia i m a g y a r á z a tá t n em ta lá l ju k , a n ő g y ó ­g y á s z a t m e t ro p a th ia h a e m o r rh a g ic a -n a k nev ez i. E név , m e ly Pankoiv, Aschoff és Krő nig közös sze rze ­m énye, n em sze ren csés, m e r t a z t le h e tn e b e lő le h in n i, hogy ' e vé rz é sse l já ró m éh b e te g ség , a m e tro p a th ia h a e m o r rh a g ic a , o ly a n k ö r fo ly a m a t, m e ly n e k o k á t e lső so rb a n a méh b en k e l l k e resn i. K i tű n t az o n b a n a v iz sg á la to k b ó l, h o gy a mé h fa ln a k azo n sú ly o s e lv á l ­to z á sa i, m e ly e k e t ré g e b b e n m e t r i t i s c h ro n ic a , ú ja b b a n p e d ig hy p e r th r o p ia u te r i név v e l je lö lte k , ig en sok ese tb e n se m m ifé le v é rzése s p a n a s s z a l n em já rn a k . M á s ré sz t t is z tá z ó d o tt az is , h o gy a mé h ny á lk a h á r ty á - n a k ré g e b b e n e n d o m e tr i t is c h ro n ic a hy p e r tro p h ic a , v a g y h y p e rp la s t ic a , ú ja b b a n p e d ig h y p e r th ro p h ia , v ag y h y p e rp la s ia e n d o m e tr i i név e n is m e r t e lv á l to z á sa i a re n d e t le n v é rzése k o k á u l s z in té n n em ta r th a tó k , m e rt az e m l í te t t m ód o n e lv á l to z o tt ny á lk a h á ry tá k k ik a p a ­r á s a e l le né re a re n d e t le n v é rz é s ú j r a v is sz a té rh e t, a m ik o r is a m á so d sz o r v é g z e tt m é h k a p a rá s n á l, u gy a n ­o ly a n re n d e t le n vé rz é s m e l le t t e se tle g egészen m ás- f a j t á jú e n d o m e tr iu m e lv á lto z á s t, v a gy épp en n o rm á l is m é h ny á lk a h á r ty á t ta lá lu n k .

E ze k a ta n u ls á g o k d ö n tö t té k m eg a m e tro p a th ia h a e m o r rh a g ic a a n a tó m ia i a e t io lo g iá já t s k é ny s z e r í te t ­té k a n ő o rv o so k a t, h o gy ezeket a z a n a tó m ia i ok né lk ü l fe n n á l ló re n d e t le n m é h v é rz é se k e t fu n c t io n a l is b e te g­ség n e k te k in ts é k és p e d ig a n n á l in k á b b , m e r t azok n é h a m u g u k tó l, v a gy á l ta lá n o s d ia e te t ik u s b e a v a tk o z á ­so k tó l e l tű n te k , v a g y m e g g y ó g y u lta k .

E fu n c t io z a v a r o k á t k e resv e , e lső so rb a n a p e te ­f é szek re te re lő d ö tt a k u ta tó k f igye lm e. I sm e re te s u gy a n is , h o g y m a i fe l fo g á su n k sz e r in t a méh n ek n o r ­m á l is h a v iv é rz é se s c ik lu s a i t a p e te fészek m ű k ö d ése k o rm á ny o z z a , m e r t az o v a r iu m o k k ivé te lé re , i l le tő le g azok p a re n c hy m á já n a k R ö n tg e n -s u g a ra k ú t já n v a ló e lp u s z t í tá s á r a a m e n s tru a t ió s vé rzése k m eg szű n n ek . K ö ze l á l lo t t te h á t fe lté te le zn i, h o gy a méh b ő l a n a tó ­m ia i m a gy a r á z a t né lk ü l fe n n á l ló v é rz é se k e t is a p e te ­fészek és a n n a k h ib á s m ű k ö d ése , d is fu n c t ió ja okozza. E z a fe lté te le z é s p e d ig a n n á l in k áb b in d o k o ltn a k l át ­szo tt, m e r t i ly e n méh v é rzése k k e l le g gy a k ra b b a n s e r ­d ü lő lá n y o k n á l s a v á l to z á s k o ra k ö rn yé k é n já ró e gy é ­n ek n é l ta lá lk o z u n k , te h á t o ly a n o k n á l, a k ik né l a p e te ­fészek m ű k ö d és ép p en é ledő ben , v a gy k ia lv ó b a n van , m ásszó v a l még , v a gy m á r , k ie g y e n sú ly o z a t la n . M iu tá n p e d ig m a a p e te fé sz k e t Knauer és Halban t r a n s p la n ta - t ió s k ís é r le te i ó ta be lső e lv á la s z tá s o s m ir igy n e k szo k ás te k in te n i , a p e te fésze k n ek e m l í te t t dy s fu n c t ió já t is e sz e rv n e k be lső se c re t ió s z a v a rá b a n vé lté k fe lté te le zn i. K é tsé g te le n az o n b an , h o gy a p e te fészek h o rm o n já t , v a gy h o rm o n ja i t még n em á l l í to t tá k elő , m ég k ev ésb b é is m e r jü k a n n a k h o rm o n te rm e lő te le p e it. E z é r t ép p ú gy , m in t a h o g y csa k su p p o s i t io az, h o g y a p e te fészek belső e lv á l to z á so s m ir igy , fe lté te le zés az is, h o gy a h o rm o n te rm e lé s e sze rv fo l l i c u la r is a p p a rá tu s á b ó l in d u l k i. U gy a n ú g y fe lté te le z é s en n ek fo ly tá n a z is, h o g y a v e g y i c o r re la t io h a tá s a i t a p e te fészek , a fo ll i- c u lu so k n a k k ü lö n b ö ző m ó d o n n ev eze tesen a t re s ia , v á gj fe lre p e d é s ú t já n tö r té n ő tö n k re m e n e te le fo ly tá n k e le t­

kező ké t h o rm o n e lv á la sz tó te lepe , ú gy m in t az in te r -

1926. 39 sz. O R V O S T H E T TL A P 1065

s t i t ia l i s m ir igy és a c o rp u s lu te u m ré v é n gy a k o ro l ja . S m iu tá n a z t is lá t tá k , h o g y az u tó b b ib ó l m e s te rsé g e ­sen gy á r to t t k iv o n a to k k a l vé rz é sc s i l la p o d á s t, az e lő b ­b ib ő l k é sz íte tte k k e l p e d ig b ő v é rű sé g e t és v é rzés- fo k o z ó d á s t le h e t e lé rn i , fe lté te le z té k , h o gy a p e te fészek v é rz é s t fokozó és v é rz é s t g á t ló h o rm o n t te rm e l.

E z a la p o n te h á t m i sem v o l t k ö n ny eb b , m in t a p e te fészek dy s fu n c t ió já t ké t i r á ny ú n a k , ú g y m in t e g y ­sze r hy p o -, m á s k o r h y p e r fu n c t ió n a k fe l té te le z n i s a m e tro p a th iá k a t k ü lö n b ö ző o v a r iu m k iv o n a to k k a l k e ­ze ln i. M iu tá n az o n b a n m ég e gy á l ta lá n n in c s m e g á l la ­p í tv a , h o g y v á j jo n a p e te fésze k b ő l gy á r to t t k iv o n a to k az o n o sak -e a p e te fésze k h o rm o n ja iv a l , m ég k ev ésb b é az, h o gy azok h a tá s a azo n o s-e ezekéve l, v i lá g o s , h o gy az u tó b b i fe lte vé se k m eg leh e tő se n in g a ta g ta la jo n ny u - go sznak .

M in th o g y a z o n b a n s z á m ta la n s z o r m eg ese tt, h o g y a re n d e t le n vé rz é s k a p c s á n k iv e t t p e te fészk e k b en sem m ifé le a n a tó m ia i e lv á l to z á s ra sem a k a d tu n k , a m i a dy s fu n c t ió t m a g y a r á z n i a lk a lm a s le t t v o ln a , s m e r t m á s ré s z t tu d ju k a z t is, h o gy az eg y e s be lső e lv á la s z tá s t végző sze rv ek k ö z ö tt k ö lc sö n h a tá so k á l la n a k fen n , fel­té te le z tü k a z t is, h o gy né h a az o v a r ia l is dy s fu n c t io f o r r á s a nem is a p e te fésze k b en v a n , h a n e m az m ás be lső se c re t ió s sze rv ek h ib á s m ű k ö d éséb ő l szá rm azó e gy e n s ú ly i z a v a r k ö v e tk ez mény e . E z t g y a k r a n tá m o ­g a tn i lá ts z o t t az a k ö rü lmé ny , h o g y s t ru m á s , v a g y e rő seb b sz ő rz e tű e g yé n e k n é l re n d e t le n ü l bő v é rzése k e t, d y s t ro p h ia a d ip o s o -g e n ita l is b a n szen v ed ő k né l, i l le tő le g e u n u c h o id ty p u s ú a k n á l p e d ig o lig o - és ra ro m e - n o r r h o e á k a t lá tu n k .

E ze n be lső se c re t ió s z a v a r r a a la p o z n i az ae tio lo - g iá t s ez a la p o n a m e t ro p a th iá t k ü lö n b ö ző be lső sec- re l ió s sze rek k e l, u . m . hy p o p h y s is , th y re o id e a , m e l lé k ­v ese stb ., k é sz ítm é ny e k k e l k ez e ln i p e d ig a n n á l in d o k o l­ta b b n a k lá tsz o t t , m e r t re n d e t le n vé rz é se k k e l ig en gy a k ­ra n ta lá lk o z u n k in f a n t i l i s v a g y a s th e n ia s ty p u s ú e gy é ­n ek n é l, a m e ly re n d e l le n e ssé g e k n e k k i fe j lő d é s é t n ém e­l y ek p o ly g la n d u la r is z a v a r , v a g y b e te g sé g k ö v e tk e z ­m é ny én e k te k in t ik , m áso k p e d ig c o n s t i tu t io n a l is o k o k ­bó l sz á rm a z ó n a k ta r t j á k .

V issz a e m lé k e z tü n k a z o n b an a r r a is, h o gy ré g e b ­ben P flüger a m éh és p e te fésze k k ö z ö tt i c o r re la t ió k a t re f le c to r ik u s id e g te v é k e ny sé g a la p já n m a gy a r á z ta s m iu tá n ezen id e g k ö z v e tí té s t a c h e m ia i c o r re la t ió k fe l­fed ezése u tá n sem le h e te t t f igy e lm e n k ív ü l h ag y n i- g o n d o ln i k e l le t t a r r a is , h o g y a re n d e t le n vé rzése k fe l­id ézéséb en az o v a r iu m o t, v a gy d i re c t az u te r u s t é r t h ib á s id e g im p u lsu so k is k ö z re já ts z h a tn a k s ez t a n n ál jo g o sa b b v o l t fe lté te le z n i, m e r t e gy ré s z t n e u ro t ik u s e gy é n e k n é l e lé g gy a k r a n lá tu n k re n d e t le n vé rz é se k e t fe l lé p n i, m á s ré s z t d u rv á b b id e g b e h a tá s o k ra v é rz é se ke t m e g in d u ln i, i l le tő le g m e g á l ln i , v é g ü l p e d ig az em p ír ia , r .e u ro p h a tiá s egy é n e k re n d e t le n v é rz é se in é l gy a k ra n lá to t t m á r á l ta lá n o s d ia e te t ik u s , v a g y to n isá ló k eze lés­tő l h asz n o t.

Is m e re te s v o lt to v á b b a sec a le -k é sz ítm é ny ek - nek a mé h iz o m z a to t g ö rc sö s ö ssz e h iiz ó d á sra b író s a m éh v é rz é s t ez ú to n c s i l la p í tó h a tá s a , v a la m in t az is

h o gy a mé h ű r i jo d in je c t ió k , a fo rm a l in m o sá so k és b e fecsk en d ezések , a fe r ru m s e s q u ic h lo ra tu m o s k i tö r lé ­sek , to v á b b á a m é h k a p a rá s is a re n d e t le n v é rz é se k e t e gy ré s z t ö sszeh ú zó d áso k k iv á l tá s a , m á s ré s z t a ny á lk a ­h á r ty á n a k s b en n e az e re k n e k e lro n c s o lá s a ú t já n c s il la ­p í t já k . E ze n e m p ir ik u s ta p a s z ta lá s b ó l s z á rm a z o tt a ztá n az az a e t io ló g iá s fe lté te lezés , h o gy o ly k o r a re n d e t le n v é rzése k e t, k iv á l t i n f a n t i l i s és a s th e n iá s e gy é n e k n é l a

m é h iz o m z a tn a k e lé g te le n fe j le t ts é g e és ö sszeh ú zó d ó ­k ép esség e , m á s k o r ta lá n a m é h fa lb a n , v a gy a n y á lk a ­h á r ty á b a n lev ő e re k fa lá n a k b e teg es, p l. s k le ro t ik us m in ő sé g e is o k o z h a tja , m e ly u tó b b i ra k iv á l t ö re g e g y e ­nek m e t ro p a th iá in á l k e l le t t g o n d o ln i.

N em le h e te t t vé g ü l k ih a gy n i a re n d e t le n méh- v é rzése k a e t io lo g iá s té ny e z ő i k ö zü l m a g á n a k a vé rn e k h ib á s a lk a tá t , i l le tő le g a v é rk é p z ő sz e rv e k h ib á s mű ­k ö d é sé t sem , e gy ré sz t, m e r t h a e m o r rh a g iá s d ia th e s is - ben, th ro m b o p e n iá b a n , c h lo ro s is b a n szen v ed ő e gy é n e k ­n é l a vas-, a rse n - , c a lc iu m -k é sz ítm é ny e k tő l , a lép rö n tg e n e z é sé tő l s le g ú ja b b a n az a s p e c i f ik u s p ro to - p la s m a a c t iv á ló th e ra p iá n a k n ém e ly tény ez ő jé tő l, a m ily e n e k a vé rá tö m le sz té s , á l l a t i és em b e r i, k iv á l t te rh e s se ru m o k s p hy s io lo g iá s k o n y h a só o ld a to k b e v i te ­l é tő l a k á rh á ny s z o r l á t ta k jó e re d mé ny t.

M in t te h á t az e lm o n d o tta k b ó l k i tű n t , m a a m e tro ­p a th ia h a e m o r rh a g ic a a e t io lo g iá ja n em n y u g sz ik b iz ­to s a la p o k o n , h a n e m fő ké n t s p e c u la t ió k ra a la p o z o tt s en n ek k ö v e tk e z té b e n i ly e n a n n a k th e r a p iá ja is.

S h o g y ez u tó b b in a k eszk ö ze i k ö zü l m it v á la s z t és m iv e l é r le g in k á b b c é lt a n ő o rv o s , az le g tö b b sz ör n em is a n ny i r a a sz o ro sa n v e t t tu d á so n , h a n e m az o rv o s i ta p a s z ta l ts á g o n , a z eb b ő l fo ly ó th e ra p iá s érzé ­ken , i l le tő le g a fe n n fo rg ó k ö rü lm é ny e k e n m ú l ik . Ké t ­sé g te le n az o n b an , h o gy ez a b e te g sé g a leg n eh ezeb b th e ra p iá s fe la d a to k e lé a k k o r á l l í t j a az o rv o s t, a mik o r \ i r g in a l i s v é rz é s t k e l l k eze ln ie , m e r t i ly e n k o r e les ik a lo k á l is á n h a tó g y ó g y sz e re k , v a g y m ű té t i b e a v a tk o z á ­sok eszk ö ze itő l. N em ny ú lh a t az e g yé n f ia ta ls á g a m ia t t sem az u te ru s k iv é te léh e z , sem a. c a s tra t ió h o z , sem a p e te fé sz e k p a r e n c hy m á já n a k R ö n tg e n n e l v a ló e l­p u sz tí tá sá h o z , g o n d o lk o zv a fo r d u lh a t a ném e ly e k á l ta l n a g y o n d ic sé r t, de h a tá s á b a n m ég ré szb en ism e re t le n , ré szb en b iz o ny ta la n lé p rö n tg e n e z é sh e z is. Ü gy , h o g y le g tö b b sz ö r csa k az á l ta lá n o s d ia e te t ik u s , io n izá ló, h o rm o n á l is , g y ó g y sz e re s és a s p e c i f ik u s p ro to p la s m « a c t iv á ló th e r a p ia az, m e ly n e k h a tá s a i t m e g k ísé re lh e t i . H o gy p e d ig ezek k e l cé lt é r n i m i ly e n nehéz, a n n a k szem ­lé l te té sé re is m e r te t jü k ö t e se tü n k e t, k iv á l t a z é r t , m e r i ezek n é l tö b b -k ev eseb b h a tá s t fő k é n t te rh e s se ru m - b e fecsk e n d ezé se k k e l tu d tu n k e lé rn i , te h á t o ly a n th e ra - p iá v a l , m e ly n e k e re d mé ny e irő l még m eg leh e tő se n k ev és a ta p a s z ta la t .

E lső e se tü n k egy 17 éves le á ny k a v o lt (L . 1924, X I., 41, sz. n ő i k im en ő t.) , a k i 1924 n o v em b eréb en je le n tk e z e tt a k l in ik á n az za l a p a n a ssz a l , h o gy e lső h a v ib a já tó l k ezdve re n d e t le n e k v o l ta k a vérzése i, a fe lv é te le e lő tt k é t h é t te l k e z d ő d ö tt h a v ib a ja p e d ig az e d d ig ie k n é l is e rő seb b m é r té k b e n je le n tk e z e tt , és t a r t o t t m ég a k lin i ­k á r a v a ló fe lv é te lk o r is. A n ő gy ó g y á s z a t i v iz s g á la t a fe lv é te lk o r sz a b a d k ö rny e z e tű k is u te r u s m e l le tt v é rz é s t á l l a p í to t t m eg . A b e te g v é rk é p e m é rsé k e lt v é rzése s a n a e m iá t m u ta to t t n o rm á l is th ro m b o cy ta - sz á m m a l: V ö rö s vé rs e j ts z á m : 3,300.000. H a e m o g lo b in c o r r . é r té k (S a h l i ) : 70%. F e s té k in d e x : 1804. V é rlemez- k ék sz á m a : 352.000.

A b e te g k é t h é t ig ta r tó z k o d o t t a k l in ik á n s ez idő - a l a t t k eze lésk ép en összesen 14 lu te o l ip o id - in je c t iót k a p o tt . A h a rm a d ik in je c t io u tá n v é rzése m e g sz ű n t s tö b b e t n á lu n k ta r tó z k o d á s a a la t t n em is v é rz e tt . E l ­b o c s á tá s a k o r azza l az u ta s í tá s s a l l á t tu k el, h o gy ko t hé t m ú lv a e l le n ő rz ő v iz s g á la t ra je len tk ezzék .

A b e te g k é t h é t m ú lv a is m é t a k l i n ik á r a k e r ü l t (L. 1924, X I I ., 60. sz. n ő i k im en ő t.) , e lm o n d v a , h ogy egy hé tte l tá v o z á s a u tá n ism é t m e g k a p ta v é rz é sé t. E zen m á so d ik a lk a lo m m a l a b e te g i i ja b b 12 lu te o l ip o id - in je c t ió t k a p o tt , v é rzése a z o n b a n b á r csö k k e n t, te lje ­sen e r re sem s z ű n t m eg . E z é r t e k k o r 2 n a p o s id ő k ö zök ­ben 3-szor 10—10 cm 3 te rh e s s a v ó t a d tu n k n e k i in t ra- m u s c u la r is a n . A s e ru m in je c t ió k a la t t i id ő b en a b e teg s e m m it n em v é rz e tt , e z é r t a h a rm a d ik in je c t io u tá n e lb o c sá to ttu k .

1066 (TRVOST H E T IL A P 1926. 39. sz.

A zó ta tö b b m in t e g y év u tá n lá t tu k ism é t a b e te ­g et, a k in e k v é rzése a z ó ta te l je se n re n d b e jö t t és h av i- b a já v a l se m m ifé le p a n a s z a n in cs .

M áso d ik b e te g ü n k 16 éves le á ny k a v o l t (L. 1925,X ., 19. sz. n ő i k im en ő t.) , a k i a k l in ik á n 4 h ó n a p óta ta r tó v é rz é sse l je le n tk e z e tt , m e ly o d a h a z a sem m ifé le k eze lésre n em ja v u l t . A p a jz s m ir igy m é rs é k e l t m e g ­n a gy o b b o d á sa és n o rm á l is g e n i ta l is le le t m e l le t t , v é rz é s ­se l v e t tü k fe l a k l in ik á ra . A b e teg v é rk é p e k i fe je ze tt v é rzése s a n a m iá t m u ta to t t n o rm á l is th ro m b o cy ta sz á m - m a l: V ö rö s vé rs e j ts z á m : 2.440.000. F e h é rv é rs e j ts z á m : 4.800. H a e m o g lo b in co r r . é r té k (S a h l i ) : 101%. F e s ték - in d e x : T8. T h ro m b o cy ta sz á m : 553.000.

E lő sz ö r a b e te g 2 lu te o l ip o id és 3-szor 10—10 cm 3 te i 'h es s a v ó t k a p o tt . A m á so d ik se ru m in je c to u tá n vé r ­zése m e g sz ű n t ú gy , h o g y a h a rm a d ik u tá n e lb o c sá to t­tu k . K é t és fé l h ó n a p u tá n ism é t je le n tk e z e tt azza l, h o gy k é t h é t te l tá v o z á s a u tá n ú jb ó l v é re z n i k e z d e tt és a z ó ta v é rzése ism é t á l la n d ó a n ta r t . (L. 1926, I I ., 60. sz. n ő i k im en ő t.) E z ú t ta l 3-szor C aC l, 3-szor g la n d u i t rin , m a jd ö sszesen 15-ször 8—10 cm 3-es a d a g b a n te rh e s s a v ó t k a p o tt . V é rzése a s e ru m in je c t ió k ig m e g sz a k ítás n é lk ü l fe n n á l lo t t , a s e ru m in je c t ió k a lk a lm a z á s a u tán e llen b en , k ev és v i lá g o s fo ly á s tó l e l te k in tv e , e g y e tle n e g y sz e r vé rz e tt 35 n a p o n k e re sz tü l , e k k o r is csa k egy n a p ig s ig e n k is m en n y isé g b e n . A b e te g n e k tá v o z á s a ­k o r, a m ik o r ő t v a s e rg o t in -p i lu lá k k a l és p e r os szedendő CaCK lO : 150) re n d e lé sse l l á t tu k el, m e g h a gy tu k , h o g y h o ssza b b an ta r tó , v a g y re n d e t le n vé rz é s e se té n az o n n a l je len tk ez zék . J e le n tk e z te k is i ly e n h e te n ké n t v is sz a té rő s á t la g 3 n a p ig ta r tó v é rz é se i a se ru m k e z e lé s k ih a gy á s a u iá n , ú g y h o g y ezek m ia t t ú jb ó l fe lk e re s te a k l in ik át (L. 1926, V., 18. sz. n ő i k im en ő t.) s e k k o r e gy sz e r g la n - d u i t r in t , ké ts z e r p e d ig 3/«, i l le tv e A cm 3-es a d a g b a n gy n e rg e n t k a p o t t , m ire vé rzése m e g á l l t s ism é t se ru m - k ez e lés t k e z d tü n k n á la . V é rzése i az o n b a n 11 n a p i s z ü n e t u tá n ism é t je le n tk e z te k és e gy n a p o s m e g sz a k í­tá s s a l 30 n a p o n k e re s z tü l t a r to t t a k k ise b b -n a g y o b b in te n s i tá s s a l , d a c á ra a n n a k , h o g y a b e te g e z a la t t 8 te rh e s sav ó , v a la m in t ismé te l te n g la n d u i t r in - , gy n e r - g en - és h a e m o s to p -(R ic J i te r - ) in je c t ió k a t is k a p o t t . E z é rt n á la v é g ü l is c u r e t ta g e t v o l tu n k k é ny te le n e k végezn i. A k a p a ré k s z ö v e tta n i v iz s g á la tá n á l gy u l la d á s o s e lv á l ­to z á s o k a t m u ta to t t . A mé h k a p a rá s u tá n a b e te g v é r ­zése m e g sz ű n t s lá z ta la n gy ó g y u lá s u tá n a 6-ik n a p o n e lb o c sá to ttu k .

H a rm a d ik b e te g ü n k né l (L. 1926, I I I . . 95. sz. nő i k im en ő t.) , a k in é l összes b e te g e in k k ö zö tt a le g n a gy o b b - fo k ú a n a e m iá t lá t tu k , c sa k se ru m k e z e lé s tö r té n t és p e d ig 15 in je c t ió t k a p o t t 10—10 cm 3-es a d a g o k b a n, Az e lső k é t h é te n m ég v o l t c se k é ly vérzése , a z u tá n az o n b a n ez is m e g sz ű n t s a m é g n á lu n k tö l tö t t 24 n ap o n k e re s z tü l se m m it sem v é rz e t t s tá v o z á s k o r a n a e m i ja is je le n té k e ny e n ja v u l t v o lt. Vé rk é p e a keze lés k e z d e té n : V ö rö s v é rs e j ts z á m : 1,870.000. H a e m o g lo b in co r r . é r té k (S a h ly ) : 87%. F e s té k in d e x : 2‘08. T h ro m ­b o cy ta sz á m : 286.000. A k eze lés v é g é n : V ö rö s v é rs e j t ­szám : 3,900.000. H a e m o g lo b in co rr . é r té k (S a h l i ) : 113%. F e s té k in d e x : T28.

E gy n e g y e d ik b e te g ü n k e t (L. 1926, IV ., 26. sz. nő i k im en ő t.) az e lm o n d o tta k h o z te l je s e n h a so n ló a n a m - n es isse l és tü n e te k k e l k ez e ltü k 3 h é te n á t te rh e s - s e ru m m a l s ez a la t t az id ő a la t t v é rzése n em v o lt.

E gy ö tö d ik b e teg e t vé g ü l a m b u la n te r k ez e ltü n k k é t ízben . A z e lső a lk a lo m m a l 10 lu te o l ip o id - és 3 te rh e s s a v ó in je c t ió t k a p o t t . M áso d szo r p e d ig egy évve l az e lső keze lés u tá n 2 lu te o l ip o id és 2 te rh e s sav ó- in je c t ió t a d tu n k n ek i. A z u tó b b i k eze lés u tá n is m é t kb. 1 é v ig re n d b e n v o l t h a v ib a já v a l . E z év e le jé n a z o n ban ú jb ó l je le n tk e z te k re n d e t le n v é rzése i, m e ly ek e llen ism é te l te n h a tá s ta la n u l a lk a lm a z o tt gy n e rg e n - in je c t ió k u tá n e d d ig e g y ízben a lép rö n tg e n e z é sé t v ég ez tü k , en n ek v ég leg e s e re d m é ny é rő l az o n b a n e gy e lő re vé le ­m é ny t a lk o tn i n em tu d u n k .

M in t te h á t az e lm o n d o tta k b a n lá t tu k e se te in k kö zü l c su p á n e g y né l ta p a s z ta l tu k a p a jz s m ir igy m é r ­s é k e lt m e g n a gy o b b o d á sá t, e g y m á s ik n á l p e d ig m o b i l is re tr o f le x ió t ta lá l tu n k , e g yé b k é n t az o n b a n re n d e s con- s t i tu t io és n o rm á l is u te ru s h e ly z e t m e l le t t k ö v e tk e z e tt be a re n d e t le n vérzés , s a z t is, h o gy az á l ta lá n o s d iae - tá s , to n iz á ló és gy ó g y sz e re s , i l le tő le g h o rm o n á l is th e ra p iá v a l hosszab b e re d mé ny t e lé rn i n em tu d tu n k .

K i tű n t az e lm o n d o tta k b ó l az is, h o gy b á r a te rh e s s e ru m th e ra p iá v a l e d d ig c su p á n eg y ese tb e n tu d tu k a m e n s t ru a l is vé rz é s t v é g le g e se n a n o rm á l is m ed erb e te re ln i , v e le egy ese t k ivé te lé v e l, m e ly b en c u re t ta g e - re sz o ru l tu n k , m in d e n ese tb e n s ik e rü l t h o ssza b b -rö v id eb b id ő re vé rz é sm e n te ssé g e t b iz to s í ta n i a b e teg n ek .

E ze k a ta p a s z ta lá s o k in d o k o l t tá te sz ik te h á t, hogy a v i r g in a l i s m e tro p a t l i iá k ezen k e z e lé sm ó d já ra a f ig y e lm e t fe lh ív ju k . E z az a r á n y la g e g y sz e rű k eze lési m ód u gy a n is a lk a lm a s n a k lá ts z ik a r r a , h o g y a k k o r , m ik o r m in d e n eg yéb keze lés i m ó d c se rb e n h a gy , á l ta la az e m l í te t t re n d e t le n vé rzésb e n szen v ed ő le á ny o k a t az ese tek tú ln y o m ó sz á m á b a n sú ly o sa b b a n a e m ia k i f e j ­lő dése és m in d e n sú ly o sa b b b e a v a tk o z á s né lk ü l á t ­v ezessü k a d d ig az id ő sz a k ig , a m íg n á lu k a m e n s tru a - t ió s cy c lu s vé g le g re n d ező d ik . M in d e n e se tre f igy e lm e z ­te tn ü n k k e l l a z o n b an a r r a , h o g y e k eze lés v ég zésé re csa k o ly a n h e ly en v a n a lk a lo m , a h o l m eg fe le lő se ru m - m e n n y isé g e t sz o lg á l ta tó b e teg a ny a g á l l re n d e lk ezé sre , to v á b b á , h o gy az csak b iz to sa n lu e sm e n te s sa v ó v a l v ég ezh e tő .

A b u d a p e s t i Á llam i S zem k ó rh á z k ö z lem ény e ( ig a z g a tó : B la sk o v ic s L ász ló d r . egy . ta n á r ) .

A félo ldali p igm entfelhalm ozódásról.*

í r t a : Petrcs József d r., m áso d o rv o s.

A szemészeti i ro d a lo m b a n e lé g gy a k ra n o lv a sh a ­

tu n k a szem b e li fe s té k a n o m á l iá já t tá rgy a ló c ik k ek e t. E zek tö b b n y ire az e l le n té te s v é le m é ny e k e t t á r j á k e lénk , h isz eb ben a k é rd ésb en m in d e n k i á l ta l e l fo g a d o tt, vé g ­leg esen k ia la k u l t n é z e trő l n em is b esz é lh e tü n k . A z u tó b b i évek i ro d a lm á b a n az e r re v o n a tk o zó c ik k ek n e k e lég n a gy sz á m á t és a szerző k ezen k é rd é sb e n egy m á s tó l e lté rő á l lá s fo g la lá s á t sz in te le h e te t le n egy sé g es szem ­p o n tb ó l á t te k in te n i . Ú gy g o n d o ltu k , h o g y n em lesz cél- n é lk ü l i , h a az e r rő l a k é rd é s rő l a lk o to t t kü lö n b ö ző fe l­fo g á so k a t rö v id á t te k in té s fo rm á já b a n m e g e m lí t jü k és egy á l ta lu n k ész le lt e s e t te l k a p c s o la tb a n ta lá n m i is h o z z á já ru lu n k , h a csak e gy -k é t a d a t ta l is, a h e te ro ­c h ro m ia i r id is a e t io lo g iá já n a k m e g v i lá g ítá sá h o z .

A szem kü lö n b ö ző szö v e te lem e i k ö z ö tt ép p en az i r i s m u ta t ja a le g n a gy o b b v á lto z a to ssá g o t. A z i r i s s z ín ­k ü lö n b ség e , am e lly e l re n d s z e r in t e g y ü t t já r a sö té teb b i r i s fe lő li u v e a fe s té k b e l i g a z d a g sá g a , ú gy e re d e té re , m in t je le n tő sé g é re nézve kü lö n b ö ző fe lte v é se k re a d ott oko t. M in d ny á ju n k á l ta l i s m e r t té ny , h o g y a z u v e a fe s té k m e n ny isé g e k a p c so la to s az eg ész sze rv eze t p ig ­m e n tg a z d a g sá g á v a l , v a la m in t az is, h o gy a b á rm ily e n fo rm á b a n m u ta tk o z ó h y p e r - v a g y h y p o p ig m e n ta t io le g tö b b sz ö r az e p i th e l e re d e tű fes ték szem csék v á n d o r ló ­k ép esség év e l m a gy a rá z h a tó m eg . A z e p i th e l e re d e tű fe s té k a r á ny ta la n e lo sz tó d á sá t ép p e n a szem en e lég g y a k r a n v a n a lk a lm u n k m eg f ig y e ln i és ez tö b b ny ire , a m in t tu d ju k , az i r i s szem b e li k ü lö n b ség éb e n j u t k i f e je ­

zésre, de a szem tö b b i szö v e te lem e i, n é h a a szem m el h a tá ro s b ő r fe lü le t is ré sz tv e h e tn e k az a r á ny ta la n fe s ­ték fe lh a lm o z ó d ásb an .

A h e te ro c h ro m ia i r id is n e k az t a m eg je len é s i fo r ­m á já t , a m i sem m ifé le m e l lé k tü n e tte l n em já r , a m in e k o k á t, e re d e té t m e g m a gy a rá z n i n em tu d tá k , ú g y fo g tá k fe l, h o g y az n em egyéb , m in t a te rm é sz e t já té k a . E z a fe l­fo g á s a z o n b an n em le z á r t fe je ze te a szem észe tn ek s

* A M a g y a r S z e n io rv o s tá rs a s á g 1926 jú n iu s 5-i n a g y g y ű lé s é n t a r t o t t e lő ad ás.

39 s7 . ORVOST H E T TL A P 1067

k ü lö n ö sen az u tó b b i é v t iz e d a la t t v o l t sok v i ta tá rgy a . E lé g u ta ln u n k Scalinci, Lutz, Streiff, Herren schwand és Fuchs eb ben a k é rd é sb e n m e g ír t m u n k á i ra . T e h á t a fe n te m lí te t t e lég n a gy c s o p o r t ja a h e te ro e h ro m iá k n a k az ú. n . h e te ro c h ro m ia s im p le x né v e n v a n e lk ü lö n ítv e a tö b b iek tő l.

A z t a fo rm á já t a h e te ro c h ro m ia i r id is n e k , ah o l a v i lá g o sa b b i r i s ű szem len csé jén h o m á ly v a n , ré g e b ­ben is ism e r té k , de Fuchsé az é rd e m , h o gy ö ssze fog ­la l ta az ezzel a fo rm á v a l já ró m e l lé k tü n e te k e t és ő a lk o to t t ö n á lló k ó r fo rm á t a h e te ro c h ro m ia i r id is ezen a la k já b ó l. S z e r in te ezek e t a b e te g e k e t a fo k o z a to s lá tá s ­ro m lá s v e z e t i az o rvoshoz, a m e ly re n d s z e r in t a v i l á ­g o sab b i r i s ű szem en je le n tk e z ik . E z t az u g y a n a z o n szem len c sé jé n e k tö b b ny ire a h á ts ó ké rg é b e n lo k a l iz á ­lódó h o m á ly okozza, de a len cse e ls z ü rk ü lh e t egészen is és az i ly e n ese te k b en vé g r e h a j to t t e x t ra c t io te l je se n jó e re d m é n ny e l szo k o tt já rn i . G y a k o r i k ísé rő je le n sé g m ég a c o rn e a h á ts ó fe lü le té n levő , é le s h a tá rú , sz a bá ly ­ta la n a la k ú és n a gy s á g ú fe lra k o d á so k , v a la m in t az ü v e g te s tb e n lévő finom , p o rsz e rű b o rú s súg. A k é t szem i r is e n e m c sa k sz ín éb en , h a n e m a v i lá g o sa b b i r i s e lülső fe lsz ín é t a lk o tó szö v e te lem ek ra jz o la tá n a k k is fo k ú to m p a s á g a , e lm o só d o ttsá g a m ia t t is k ü lö n b ö z ik e gy ­m ás tó l. A p u p i l la r is p ig m e n tsz e gé ly b e n leg tö b b szö r h iá n y o k fe d ezh e tő k fe l. Né h a ny o m á se m e lk e dé s t is ész­le l te k a v i lá g o sa b b i r i s ű szem en , v a la m in t a z t is fe l ­je gy z ik , h o g y az ezen o ld a li p u p i l la n o rm á l is re a c t ió ja m e l le t t v a la m iv e l tá g a b b szo k o tt len n i, m in t a m ás ik . E z az u tó b b i je le n sé g e lég r i t k a ezeknél az ú . n . F u c h s - fé le h e te ro c h ro m ia ir id ise k n é l , de B istis, Lu tz és Streiff í r n a k le o ly a n ese te k e t is, ah o l m ás S y m p a th ik u s je le n ­sé g e t is f igy e ltek m e g és i ly e n k o r S y m p a th ik u s p a re - s is rő l beszélnek . Herrenschwand a f e n t i sze rző k á l ta l k ö zö lt e gy né h á ny e se tte l szem b en h iv a tk o z ik a r ra , h ogy Fuchs 38, Franke 12 és ő 14 F u c h s - fé le h e te ro ­c h ro m ia i r id is e se te ib e n e gy sz e r sem ta lá l t S y m p a th i­k u s p a re s is t a v i lá g o s szem en . Fuchs a B istis és Lutz á l ta l le í r t tá g a b b p u p i l lá t az azo n o ld a l i sph . p u pi l la e eny h e s o rv a d á s á v a l m a g y a rá z z a , Stre iff v isz o n t a ké­ső bb fe le m lí te n d ő ö rö k lö t t a sy in m e tr iá s s y m p a th ic o to n u s le h e tő sé g é t vesz i fe l. Fuchs s z e r in t a fé lo ld a l i p ig m en t- h iá ny a k o m p l ik á l t c a ta r a c ta és a jo b b szem c h ro n i-

k u s cy c l i t is re v a ló h a j la m o s s á g a ké ts é g te le n ü l össze­fü g g ő je le n sé g e k , de az ok i k a p c so la t t is z tá z a t la n . A z is k é tség es, h o gy a v i lá g o sa b b i r is a tü n e tné lk ü l i , la ssú gy u l la d á s e red mény e -e , b á r ú ja b b a n n a g y o b b a v a ló ­sz ín ű ség , m is z e r in t a t tó l fü g g e tle n .

Ezen megemlített csoporttal ellentétben a hetero­

chromia iridis elég tekintélyes részét alkotják azok az

esetek, ahol a sympatliikus-symptoma kísérő jelenség.

Ezzel a fejezetével a kérdésnek Herrenschwand foglal­kozott legtöbbet és ő a Sympathikus paresissel hozza

oki összefüggésbe az iris elszíntelenedését, de azt a fel­

tételt fű zi állításához, hogy a Sympathikus paresis

csak abban az esetben van befolyássá az iris színére,

ha fejlő désgátló hatását az iris elülső határrétegének

fejlő dési ideje alatt vagy az elő tt fejtheti ki. H erren­schwand ezt a csoportot Sympathikus heterochromiá-

nak nevezi el. Az egyes esetek leírásánál az elő bbi cso­

porttal ellentétesen, itt a világosabb iris elülső felüle­

tének tiszta, éles rajzolatát emeli ki. Olyan okokról is

beszél, amit az irisnek már említett kora fejlő dési sza­

kában a sympathikus-idegrendszer fejlő désgátló hatás­

módja ismeretlen módon idéz elő . Azért mondja, hogy

ismeretlen módon hat a Sympathikus paresis az iris

pigment-tartalmára, mert az iris idegei, különösen a

végző dések módjára és a Sympathikus részvétele az

iris ideg-ellátásában még kevéssé ismert dolgok. A Sym ­

p a th ik u s p a re s is fe n t i fe lté te le k m e l le t t i h a tá s m ó d já t azo n ese tek is tá m o g a t já k , ah o l a fe ln ő t t k o rb a n b e­k ö v e tk e z e tt Sy m p a th ik u s sé rü lé s n em id é z e tt e lő i r is - e lsz ín te le n e d é s t, h a b á r az e lsz e n v e d e tt sé rü lé s egy éb tü n e te i , m in t p l. a H o rn e r - t r ia s , je le n v o lta k . E zze l e l le n té tb e n B istis o ly a n á l la tk ísé r le t r ő l sz á m o lt be, ah o l a jo b b o ld a l i fe lső c e rv ic a l is g a n g l io n k i i r t á s a u tán 16 h ó n a p p a l az azon o ld a l i i r i s e lsz ín te le n e d e tt , ső t egy o p e rá c ió t k iá l lo t t b e teg né l, ah o l a ny a k i S y m p a th ik u s m e g sé rü lt , a H o rn e r - t r ia s s a l e gy ü t t h e te ro c h ro m ia is fe j lő d ö tt k i.

L u tz és Stre iff a h e te ro c h ro m ia i r i d i s k é rd éséb en az ö rö k lésn e k tu la jd o n í ta n a k fo n to s sze rep e t. L utz o ly a n le h e tő sé g e t té te le z fe l, a h o l az e gy ik szem sz íné ­v e l és összes tu la jd o n s á g a iv a l az a p á tó l , a m á s ik v isz o n t az a ny á tó l ö rö k lő d ik . S z e r in te ez le n n e a tö ké ­le te s v a gy te l je s k e resz tező dés, e l le n té tb e n azza l az e se tte l, a m ik o r p é ld á u l az e gy ik szem en c sa k az u v e a az a p a i, u g y a n a z o n szem tö b b i része, v a la m in t a m ás ik szem az a ny a i á g tó l sz á rm a z ik . I l y e n k o r fé lo ld a li ö rö k ­lő d é s rő l beszél. E n n e k a g o n d o la tn a k a h ív e Stre iff is, a k i k ü lö n ö se n a Sy m p a th ik u s p a re s isé t ta g a d ja . F e l­tesz i a k é rd é s t, h o gy h a n em tu d ju k m e g m a g y a rá z n i a S y m p a th ik u s p a re s is és az i r i s e lsz ín te le n i i lé se k ö zö tt i k a p c so la to t, n em egy sz e rű b b -e fe lté te le z n i az asy m - m e tr iá s tó n u s ö rö k lésé n ek a le h e tő sé g é t1? S z e r in te fé lig - in ed d ig e l fo g a d o tt ta p a s z ta la t , h o gy a k ü lö n fé le fa jo k k ev e red é se az u tó d o k i r i s sz ín én ek k ü lö n b ö ző ség éb en is k i fe je z é s re ju th a t , h a so n ló m ód o n fe lté te le z h e tő az is, h o gy a s y m p a th ik u s - id e g re n d s z e r h a so n ló okokbó l a k é t szem en kü lö n b ö ző tó n u s s a l b í r m é g a k k o r is , h a a k ö zv e tle n ő sö kben n em is tu d ju k k im u ta tn i a fa jk e v e­re d é s t. T e h á t ezzel igy e k sz ik m a g y a r á z a tá t a d n i az a n is o k o r iá n a k is a h e te ro c h ro m ia i r id is né l . T o v á b b á azon m eg gy ő ző dé sé t fe je z i k i, h o gy a szö v e tek fe j lő dé ­sében a Sy m p a th ik u s tó n u s fo n to sa b b sz e re p e t já tsz ik , m in t a z t g o n d o ln á n k .

Streiff az o k a t az e se te k e t, a h o l m in d e n com p li- c a t io né lk ü l az e gy ik i r i s t i í l f& s ten y ze ttség e az azon o ld a li e p is k le ra l is fe s te ny z e ttsé g g e l j á r , Lutzzal e gy ü t t nem t a r t j a eg yé b n e k , m in t az ő sök k ev e red é séb ő l s z á r ­m azó tu la jd o n s á g o k fé lo ld a l i v is s z a h a tá s á n a k és

l ie te rc hy p e rc h ro m iá n a k nevez i.

A h e te ro c h ro m ia i r id is S y m p a th ik u s sy m p to m á - v a l t á r s u l t e se te ib e n a v i lág o s szem en g y a k ra n ész le l­te k á tm e n e t i ny o m á se m e lk e dé s t és ez t ö ssze fü g g ésb e hozzák a fé lo ld a li ö rö k lö t t Sy m p a th ik u s tó n u s s a l és Sy m p a th ik u s h e te ro c h ro m iá v a l t á r s u l t S y m p a th ik u s g la u k o m á ró l beszé ln ek . K é tsé g te le n , h o gy az i ly e n á t ­m e n e ti n y o m ásem e lk e dések fé lo ld a l isá g a , am e ly az azon o ld a l i S y m p a th ik u s tó n u s s a l e g y ü t t szo k o tt fe l­l ép n i, m in d k e ttő v a la m i ly e n m ód o n v a ló ö ssz e fü g gé ­sé re m u ta t .

H a m o s t az u tó b b je lz e t t fé lo ld a l i je le n sé g e k k e l t á r s u l t v a s o m o to r -z a v a ro k a t is í r t a k le, m in t p l. fé l ­

o ld a l i a rc iz z a d á s , az e p is k le ra l is e rek tá g u la ta : úgy g o n d o lk o zn u n k k e l l azon , h o g y vé le tlen -e ezen tü n e te k c so p o r to s m eg je len é se , n in cs-e k a p c so la t k ö zö ttü k ?

E ze k n ek a sok v i t á r a o k o t adó je le n sé g e k n e k le g a lá b b részb en m e g v i lá g í tá s a cé ljá b ó l le gy e n szab ad eg y á l ta lu n k ész le lt e s e te t e lm o n d a n i: 17 év es n ő i b e teg a r ö v id lá tá s r a je l lem ző p a n a sz o k k a l je le n tk e z e tt . A v is u s jo b b szem en 30, a b a lo n 20 o xy o p tr ia , v iz sg á ­la t ta l jo b b o ld a lo n 1-5, a ba lo n 2 D sza b á ly o s a s t igm iá t ta lá l tu n k és m eg fe le lő ü v e g g e l 60 o xy o p t r iá ra ja v í to t ­tu k . F e l tű n ő v o lt a b e te g né l a k é t i r is n e k sz ín b e li k ü lö n b ség e , v a la m in t a jo b b és ső t é t ebi) i r i s fe lő l i szem ­k ö rü l i b ő r fe s te ny z e ttsé g is. K é rd é s ü n k re a b e te g és vele e gy ü t t lev ő a n y ja e lm o n d tá k , h o g y a szem sz ínbe li k ü lö n b ség e m in d ig m eg v o lt, de a sz e m k ö rü li b ő re lsz í­

1068 O R V O S T H F ,T TL A P 1926. 39 sz.

n ező d ést c sa k az első h a v i v é rzése a lk a lm á v a l v e t ték ész re , a m i a z u tá n e lh a lv á ny o d o tt , de a z ó ta is m in d e n v é rz é sk o r k i fe je z e tte b b é v á l ik , h o gy a z u tá n ismé t h a l­v á ny a b b á leg y en . A m en sese e g yé b k é n t sem m i k ü lö ­nös p a n a ssz a l n em já r t , gy e re k k o r i b e te g sé g re sem e m ­lék eze tt. F e l tű n ő v o l t a b e te g n é l a k éz fe jek v ö rö ssé g e is, a m i sz in té n k i fe je z e tte b b é v á l t a v é rzés a la t t . V iz s ­g á la t ta l a k ö v e tk ez ő k e t ta lá l tu k : A b e te g k o rá h o z ké­p e s t e lég g é fe j le t t , be lső sze rv i m eg b e te g ed ése n incs , á l ta lá b a n n e u ro p a th iá s egy é n isé g b e ny o m á sá t tesz i.

N a g y o n fe ltű n ő a jo b b szem i r isé n e k egész sö té t- b a rn a s á g a , a m i az i r i s szö v e ti sz e rk ez e téb en sem m ifé le szem m el lá th a tó e lv á l to z á s t n em okoz, v a la m in t az u gy a n a z o n szem en le n t az e p is k le ra l is szö v e tb en levő s ö té tb a rn a fe s te ny z e ttsé g , a m i m in te gy ö ssze fo ly ik az a lsó szem hé j b ő ré n á t az os zy g o m a t ik u m tá já n fe lfe lé a h a ja s fe jb ő r ig , le fe lé p e d ig a su lc u s n a so la b ia l is v o n a lá ig te r je d ő k é k e s b a rn a b ő r fe s te ny z e ttsé g g e l. A c o rn e a és a tö rő k ö ze g ek t is z tá k , c su p á n a szem fen ék lá ts z ik sö té te b b n e k , h a ö ssz e h a so n lít ju k a b a lo ld a li

szem fu n d u s á v a l . A ba l i r i s is v i lá g o sa b b b a rn a és sem a sz íne , se m a szö v e ti sz e rk ez e te isem m i je lé t n em m u ta t ja az e se tle g e s so rv a d á s n a k , v a gy a b n o rm is fes­té k h iá ny n a k . A jo b b p u p i l la e g y k issé szű k eb b a b a l­n á l, v a la m in t a szem rés is szű k eb b . A p u p i l lá k fé ny re , a lk a lm a z k o d á s ra jó l r e a g á ln a k , ú g y s z in té n k o k a in ra is e gy fo rm á n , kb . e g y id ő b e n tá g u ln a k . Réses lá m p á v a l a jo b b i r i s fe s té k b e n v a ló n a gy g a z d a g s á g a á l la p í th a tó m eg , am i a mé ly eb b szö v e te lem ek lá th a ta t la n s á g á b a n is k i fe je zé s re ju t . A p u p i l la r is p ig m e n tsz e g é ly b e n sem m i h iá n y v a g y re n d e l le n e ssé g n em tű n ik fe l. A n n á l fe ltű n ő b b e k az e p is k le ra l is sz ö v e tb e n sz é tsz ó r t p igm e n t­rö g ö k , a m e ly e k a n o rm á l is n á l so k k a l tá g u l ta b b k a n y a r ­

gós, e p is k le ra l is e re k k ö rü l fo g la ln a k n a g y o b b ré sz t

h e ly e t. A b e te g e t v o l t a lk a lm u n k az in te rv a l lu m b a n , v a la m in t a m en sese a lk a lm á v a l is m e g f ig y e ln i és a fe n t e lm o n d o tt k ó rk é p a v é rzés a la t t so k k a l k i fe je ze t­teb b v o lt, a m i k ü lö n ö se n a b ő re lsz ín ező d és d u z z a n a tá ­b a n ny e r t k i fe je zé s t, ú gy s z in té n az e p is k le ra l is e re k k a ny a rg ó s s á g a is e rő seb b n ek lá tsz o t t . A tö b b sz ö r i m eg ­f ig y e lés u tá n az e p is k le ra l is fe s te ny z e ttsé g b e n t e r j e ­

d és i te n d e n t iá t ész le ltü n k . A tö b b sz ö r i m é ré sn é l is a te n s ió b a n (22 H g -m m ) in g a d o z á s t n em ta lá l tu n k . A b ő rö n le í r t e lv á l to z á s ra v o n a tk o zó b ő rgy ó g y á sz a t i v é le m é ny t Török Lajos e g y e te m i t a n á r ú r v o l t sz ív es re n d e lk e zé sü n k re b o c sá ta n i, a m e ly n e k rö v id e n az a l ény eg e , h o g y a fe n t i tú l fe s te n y z e t tsé g v a ló sz ín ű le g a c h o r iu m b a n fo g la l h e ly e t, m e r t m e g le h e tő se n d if fu s ; ü v e g la p p a l v a ló n y o m á s ra k issé e lh a lv á ny o d ik , te h á t ez sz in té n a c h o r iu m b a n lev ő e re k tá g u la ta , e se tle g s z a p o ru la ta m e l le t t szól. F e lte h e tő n e k t a r t j a fé lo ld a li festék felli a lm ozódáisi d is p o s it ió ja ö rö k lö ttsé gé t. E l ­fo g a d h a tó n a k ta l á l j a a b e te g azon á l l í tá s á t , h o gy ezen u tó b b i e lv á l to z á s első vérzésé v e l k a p c s o la tb a n je le n t ­

k ez e tt, m e r t sz e r in te a m eg lév ő d is p o s it ió t a tú l fes te ny - z e ttsé g re ta lá n a m e n s t ru a t ió s v é rb e n m e g je le n ő to x in v á l to t ta k i. A m i fe lte v é sü n k és a fe n t e lm o n d o tta k a la p já n a b e teg b e lső sec re tió s m ir igy re n d sz e ré n e k fu n c t ió já t is m e g v iz s g á l ta t tu k , de eb b e n sem m i kó ros e lv á l to z á s t n em ta lá l ta k és n e u ro g e n e se tn e k ta r t v án

a fe n t i e lv á l to z á s t, Ranschburg id e g gy ó g y á s z a t i o s z tá ­l y á r a u ta l tá k a b e te g e t. A z in n e n k a p o t t le le t a mé ly és fe lü le te s re f le x e k e t fo k o z o ttn a k je lz i, á l ta lá b an a b e te g n e u ro p a th iá s egy é n isé g é re m u ta t rá . A v é g ta g o ­kon levő l iv id e lsz ín e ző d ést v a s o m o to r -z a v a rn a k t a rt j a és ez t a fe n t ie k k e l ö sszev e tv e , v a la m in t a C h w o stek- t i in e t p o s i t iv v o l tá t f igy e lem b e véve , a b e te g n é l a t e t a ­

n ia azon a la k já t á l l a p í t ja m eg , a m i t a n e u ro ló g u so k sy m p to m a m e n te s te ta n iá n a k ism e rn e k , s a m i t a v e g e ­ta t í v id e g re n d s z e r in g e r lé k e ny sé g e je l lem ez . A b e te g szem - és b ő r tú l fe s te ny e z e ttsé g e s a te ta n ia -á l la p o t k ö ­

z ö t t i k a p c s o la t le h e tő sé g é t k iem e li és u ta l egy Lewandovszky á l ta l le í r t e se tre , a h o l i ly e n te ta n iá v a l k a p c so la to s b ő re lsz ín e ző dés t ta lá l ta k .

A m in t az e se tre v o n a tk o zó i ro d a lm i a d a to k és k ü lö n b ö ző sze rző k v é le m é ny é t rö v id e n á t te k in te t tü k , lá t ju k , h o gy a h e te ro c h ro m ia i r id is s e l k a p c so la tb a n m i ly e n h y p o te t ik u s a k a vé lek ed ések . H o l a k o ra fe j lő ­d ési s z a k b a n le já tszó d ó ism e re t le n b e te g sé g rő l beszé l­n ek , am i g á to ln á a p ig m e n tk é p z ő sze rv ek k i fe j lő d é sét, h o l a kü lö n b ö ző fa jo k k ev e red é sén ek n a gy o n m essze v is s z a h a tá s a ké n t fo g já k fel az i r i s p ig m e n tsz e g é ny sé ­g é t vagy ' g a z d a g s á g á t, de fo n to sn a k t a r t j á k a sy m p a- th ik u s - id e g re n d sz e r is m e re t le n m ódon v a ló b e fo ly á sát is. Ü g y lá tsz ik , hogy* n e m ig y e k e z te k a k ü lö n b ö ző tü n e ­te k e t eg y ség es szem p o n tb ó l fe lfo g n i és e gy ok i té ny e ­ző re v issz a v e z e tn i . A z á l ta lu n k é sz le l t s m o s t e lm o n ­d o t t e se tn é l is e lső te k in te t r e e gy m á s tó l fü g g e tle n n e k lá tszó tü n e tc s o p o r to t je g y e z h e t tü n k fe l és e n n e k m eg­fe le lő en az e r rő l a d o tt v é lem é ny ek b en is ta lá lu n k e l le n tm o n d á s t. L egy e n sza b ad csa k r á m u ta tn u n k a bő r- g y ó g y á sz a t i vé lem ény azon p o n t já ra , a m e ly ik a b e te g m e n s t ru a t ió já v a l k a p c so la to s v a la m i ly e n belső to x in fo n to s s á g á t em e li k i, e l le n té tb e n az e n d o k r in o lo g u so k - k a l, a k ik v isz o n t n e u ro g e n e re d e tű n e k t a r t j á k az ese­te t . H a m o s t ezek e t az e l le n té te sn e k lá tszó v é le m é ny e ­k e t mé g is ö ssz h a n g b a a k a r ju k ho zn i, ta lá n h e ly e s ú to n já ru n k , h a a b e teg né l m e g á l la p í to t t te ta n ia kó rk ép éb ő l, a n n a k o k i tény ez ő jéb ő l in d u lu n k k i. A te ta n ia a g ían - d u la p a ra thy re o id e a fu n c t io z a v a rá n a la p sz ik . A te ta - n iá r a je l lem ző tü n e te k p l. ú g y az izo m za t, m in t a ve g e ­ta t i v id e g re n d sz e r fo k o zo tt in g e r lé k e ny sé g e , a m ész- a ny a g c se ré n e k a z a v a ra , a gy e re k k o r i sp a sm o p h i l ia és a gy e re k - te ta n ia k ö zö tt i ké tsé g te le n k a p c s o la ta m in d a r r a e n g e d n e k k ö v e tk e z te tn i, h o gy a g la n d u la p a r a ­th y re o id e a o ly a n a n y a g o t te rm e l, a m in e k fo n to s sze rep e v a n a sze rv eze tb en . Lmvdberg ezen m i r ig y v á la dé k á n a k a v e g e ta t iv id e g re n d s z e r re l v a ló szo ros k a p c s o la tá t e m e li k i, a te ta n ia c h ro n ik u s a n m eg ism é tlő d ő ese te ib en sú ly o s tá p lá lk o z á s i z a v a r t o k o zh a t, a m i k ü lö n ö se n az e k to d e rm a l is ké p le te k e t é r in t i , m in t p l. a h a ja t , a b ő r ­ta k a r ó t és a c i l ia r is e p ith e lt . H isze n , a m in t tu d juk , ezen u tó b b i k é p le t b e teg ség év e l m a gy a rá z z u k a te ta ­n iá v a l k a p c so la to s c a ta ra c tá t .

H a m á r m o s t a g la n d u la p a ra th y re o id e a k iesési tü n e te i t v o n a tk o z á sb a hozzu k a b e te g ü n k n é l l e í r t jele n ­ség ek k e l, ú gy a k e t tő k ö z ö tt sok k a p c so la to t fe d ezh e ­tü n k fel. M in d já r t le g y e n sza b ad fe le m lí te n i a vé g ­tag o k o n , a tú l fe s te ny z e t t b ő rré sz le te n , v a la m in t az e p i ­s k le ra l is szö v e tb en levő e re k tá g u l ts á g á t és k a ny a r ­g ó ssá g á t, a m in e k közös o k o zó ja le h e t a g la n d u la p a ra ­th y re o id e a m ű k ö dés i z a v a rá v a l e gy ü t t já ró v aso m o to - ro s z a v a r . A fé lo ld a l i p ig m e n tfe lh a lm o z ó d á s t sz in tén ú gy é r te lm e z h e t jü k , m in t a m i t a c i l ia r is e p i th e l tá p ­lá lk o z á s i z a v a ra in d í to t t m eg , m á rp e d ig e z t gy a k ra n a g la n d u la p a ra th y re o id e a fu n c t io z a v a rá v a l k a p c so ­la tb a n f ig y e lté k m eg .

V isz o n t a fé lo ld a l i a sy m m e tr iá s S y m p a th ik u s tó n u s , a m i a jo b b o ld a l i p u p i l la k is fo k ú szű k ü le té b en és az a l ig é sz rev e h e tő p to s isb a n ny i lv á n u l m eg , h e ly e t'

ad a Streiff é s L utz á l ta l h a n g sú ly o z o tt fé lo ld a li ö rök - lő dési v is s z a h a tá s leh e tő sé g én ek . A fé lo ld a li tú l fes - te ny z e ttsé g n e k az első m en sesse l e gy id ő b e n v a ló m eg ­je le né se és az a té ny , h o g y az e lm o n d o tt tü n e te k a m eg ­ism é tlő d ő v é rzések k e l e gy ü t t in te n s i tá s u k b a n n ö v e k e d ­nek , m in d e n e s e tre a vérzésse l k a p c so la to s v a la m ily e n

to x in h a tá s r a is m u ta tn a k , b á r ré g i ta p a s z ta la t , h o gy a la p p a n g ó b a jo k k iv á l tó ja , v a g y a m eg lev ő e lv á l to z á ­sok fo k o zé ja ép p en a n o rm á l is m ensesse l já ró id e g ­re n d sz e rb e l i é rz é k e ny sé g leh e t.

1926. 39. sz. O R V O SI H E T IL A P 1069

A S te fá n ia -Gy e rm e k k ó rh á z z a l k a p c so la to s P á z m á ny P é te r -T u d o m á ny e g y e te m g y e rm e k k l in ik á já n a k k öz le­m ény e ( ig a z g a tó : B ó k a y J á n o s d r., e g y e t. n y . r . ta n á r ).

A gyerm ekkori p leuritis exsudativa gyógy ítása novasurollal.*

I r t a : Rohrböck Ferenc dr., egy e t, ta n á rs e gé d .

Jendrássik az o n ré g i ta p a s z ta la ta , h o gy a c a lo m e l jó d iu re t ic u m a sz ív b e te g ek a n a s a rc á ja , a sc ite se ese­tén , á l ta lá n o s a n ism e re te s . E l te r je d é s é t a gy a k o r la tb a n g á to l ta az o n b a n a ca lo m e lu e k g y a k r a n je len tk ez ő h a s­h a j tó h a tá s a . A Saxl á l ta l a n t i lu e t ic u m ké n t h a s z n á l t h ig a ny k é sz ítm é ny n e k , a n o v a s u ro ln a k vé le t le n ü l t a ­p a s z ta l t h a tá s a : a d iu re s is fo k o z ó d ása a sze rző k n agy ré sz é t a r r a v eze tte , h o gy , fő le g sz ív b e te g ek c i rk u lá c ió s z a v a ra in á l , o e d e m á in á l e sz e r t m e g p ró b á l já k húgy - h a j tó ké n t a lk a lm a z n i. M a m á r egész i r o d a lm a v a n a n o v a s u ro ln a k és a d iu re s is re gy a k o ro l t jó h a tá s á t á l t a ­lá n o sa n e l ism e r ik .

M i is tö b b ízb en p ró b á lk o z tu n k v e le a sz ív b e teg ek th e ra p iá já b a n és a leg tö b b ese tb en s ik e r re l . N em c é lu n k a c a rd ia l is hy d ro p s n á l és a s c ite sn é l a lk a lm a z o tt n o v a s u ro l h a tá s á t is m e r te tn i , le gy e n sz a b a d azo n b an eg y e se tre r á m u ta tn i , eg y 9 éves f iú gy e rm e k re , k i h ó n a ­pok ó ta és ism é te l te n á l l k ó rh á z i keze lés a la t t sú ly o s b ic u sp id a l is in s u f f ic ie n t ia m ia t t , és a k in é l id ő n k in t n a gy fo k ú o ed em a és a sc ite s je le n tk e z e tt , je lé ü l a m eg ­m e g ú ju ló in c o m p e n sa tió n a k . A gy e rm e k , a m ik o r az a s c ite s fo k o zó d ik , lég zése nehezebb , k ö zé rze te ro ssza b b lesz, m á r m a g a k é r i a n o v a s u ro l- in je c t ió t , a m ik o r is a re n d s z e r in t a z n a p , v a gy leg késő b b m á s n a p je len tk ez ő ig en bő d iu re s is (m e ly né h a 2'A l i te r r e is em e lk e d ik ) l á t ­h a tó m e g k ö n ny e b b ü lé s t sze rez a gy e rm e k n e k . E g y e se t­ben ig e n n a g y fo k ú p e r ic a rd i t i s e x s u d a t iv á n á l is k ísé r ­le te t te t tü n k és ig e n jó e re d m é ny t : a h a ta lm a s sz ív to m - p u la t g y o rs v is s z a fe j lő dé s é t é sz le lh e ttü k . E zen ta p a s z ­ta la to k j u t ta t t a k a r r a a g o n d o la t ra , h o gy azo n p le u r i t is e x su d a tiv a -e se te k né l, h o l az e x su d a tio s p o n ta n fe lsz í­v ó d á s i h a j la m o t n em m u ta t , m in d e n egy éb th e ra p iá s b e a v a tk o z á s n é lk ü l p ró b á t te gy ü n k a n o v a su ro l la l .-

A m ik o r e r re a g o n d o la t ra ju to t tu n k , t is z tá b a n v o l tu n k azza l, h o g y n em c a u s a l is th e r a p iá t a lk a lm a ­zunk . A zo n b an v isz o n t a n n a k a m e g g o n d o lá sa , hog y m ég sem k ö zöm bös a r r a a tü d ő sz ö v e tre , h a tö b b fo ly a ­dék á l t a l ta r tó s a n k o m p r im á lv a v a n és így a c i r k u lá ­c ióbó l k i v a n z á rv a , mé g is ezen n em sp ec if ik u s és n em c a u s a l is th e r a p ia m eg k ezd ése e llen n em ta lá l tu n k e lég e l le n é rv e t, k iv é v e a v ese la e s ió já t , a m ik o r — kezd etb en le g a lá b b is — k o n t ra in d ik á l tn a k ta lá l tu k a n o v a su rolt . E z é r t m in d e n ese tb en is m é te l t v iz e le tv iz s g á la t ta l ál l a ­p í to t tu k m eg, h o gy a v ese ré sz é rő l n em fo ro g -e fe n n c o n tra in d ic a t io , fő leg n in cs -e je le n a sze rző k á l tal k ü ­lö n ö sen h a n g sú ly o z o tt c o n tra in d ic a t io : a c u t g lo m e ru lo ­

n e p h r i t i s 1?E l já rá s u n k a k ö v e tk ező v o l t : p le u r i t i s d ia g n o s isa

ese téb en m in d e n k o r p ró b a p u n e t ió t v ég e z tü n k , m e ly e t k ü lö n b e n sz a b á ly n a k ta r tu n k és m e ly n e k e l n em vég zé­sét, b á rm in ő k is fo k ú is az e x su d a tio , m ű h ib á n a k t a r­tu n k . A d ia g n o s is f e lá l l í tá s a k o r , és h a az iz z a d m á ny n em v o l t tú ln a g y , v a g y h a az egész m e l lk a s f e le t t k i ­tö l tő is v o l t u gy a n , de v i tá l i s in d ic a t io a n a g y o b b - m e n n y isé g ű fo ly a dé k le b o c sá tá sá h o z n em á l lo t t fen n , te h á t n em v o l t k e r in g é s i z a v a r , e rő s dy sp n o e , a tem p e- r a tu r a n em v o l t ex c ess iv m a g a s és a k ö zé rze t k ie lé g ítő v o lt , ny u g o d ta n v á r tu n k p á r n a p o t a n n a k o b je c t iv e l­

* E lő a d a to t t a M a g y a r G y e rm e k o rv o so k T á r s a s á ­g á n a k 1926 m á ju s 11-én ta r t o t t m á so d ik n a gy g y ű lé sé n .

b í r á lá s a v ég e tt, hogy v á j jo n nem in d u lt-e m á r m eg a p ró b a p u n c t io u tá n is a fe lsz ív ó d á s . Íg y vé l tü k k ik a p ­c s o lh a tn i a h a tá s m e g íté lé se sz e m p o n tjá b ó l te k in te tb e jö v ő ezen té ny ez ő t. H a m á r m o s t ezen p á r n a p o n b e lü l az iz z a d m á n y fe lsz ív ó d á sa n em in d u l t m eg és az ex ­s u d a t io v isz o n t e lég n a gy fo k ú v o l t ah hoz , h o g y a th e r a ­p iá s h a tá s lá th a tó la g m e g íté lh e tő legy en (v a g y is : le g ­a lá b b az e g y ik m e l lk a s fé l fe le k i v o l t tö l tv e fo ly a dé k ­k a l) , v e t tü k a lk a lm a z á s b a a n o v a su ro lt .

ö ssze se n 12 ese tb en v o l t a lk a lm u n k i ly e n fe l té te ­lek m e l le t t a n o v a su ro l h a tá s á t ta n u lm á ny tá rg y á v á ten n i. E zek kö zü l 3 ese tb en az iz z a d m á n y a z egész m e l lk a s fe le t k i tö l tö t te v o lt, a tö b b i k i len cn é l p e dig a m e l lk a s fe lé t, h á ro m n e gy e d ré sz é t.

1 1 f 5

K o r A z e x su d a tu m n a gy s á g aA

n o v a su r o l in j . sz á m a

A t e l j e s g y ó g y u ­lá s id e je

1. 3 éves Az egész bal m e llk as fe lé t k itö ltő1X1‘2 cn r 13nap2. 12 „ A jo b b m e llk as 3U részé t k itö ltő 2X1-2 „ 8 „

3. 15 „ A jo b b m e llk as fe lé t k i tö ltő .. 1X1-2 „ 9 „4. 5 „ A jo b b m e l lk a s2/3 ré szé t k itö ltő 2X1-2 „ 12 „5. 7 „ E g ész jo b b m e l lk a s fe lé t k i tö ltő 1X1-2 „14 „6. 6 „ A jo b b m e llk as 3U ré szé t k itö ltő 1X1-2 „ 20 „7. 10 „ A b a l m e lik as fe lé t k i tö l tő---- 3X1-2 „ 19 „8. 6 „ A jo b b m e llk es 3h ré szé t k itö ltő 2X1-2 „ 10 „9. 6 „ A jo b b m e llk a s 2/3 részé t k itö ltő 1X1-2 „13 „

10. 10 „ A b a l m e llk a s 2/s ré s /é t k itö ltő 2X1-2 „ 6 „

11. 7 „ A ba l m e llk as 2/3 ré szé t k itö ltő 4X1-2 „10 „12. 9 „ A b a l m e llk a s 2/3 ré sz é t k itö ltő4X1-2 „ 12 „

E s e te in k k ö zü l ö tn é l e leg en d ő v o lt egy n o v a su ro l- in je c t io , né gy ese tné l 2—2 in je c t ió t a d tu n k , egy b e te g ­né l 3, k e t tő n é l p e d ig 4—4 in je c t ió t a lk a lm a z tu n k . Az in je c t ió k a t m in d e n ese tb en in t r a m u s c u la r is a n a d tu k és p e d ig 1—2 cm 3 m en ny iség b e n . H e ly b e li h a tá s csa k szó r v á n y o sa n , k is fo k ú és m ú ló é rz é k e ny sé g b e n ny i lv á n u l t m eg. Á l ta lá n o s h a tá s á t ké t sze m p o n tb ó l k e ll tá rgy a lá s a lá v e n n ü n k : k á ro s és kedvező h a tá s . K á ro s — b á r csak m ú ló la g — h a tá s á t egy ízben lá t tu k ; ez ese tné l, ah o l az egész m e l lk a s fe le t k i tö ltő to m p u la t v é g e tt és a z á l ta lán o s ro ssz k ö zé rze t m ia t t m á r a fe lv é te lk o r a s p i r at ió t k e l le t t v é g e zn ü n k , a m i u tá n 3 n a p p a l a to m p u la t, i lle ­tő le g a fo ly a dé k ism é t az e lő b b i n iv e a u já r a e m e lk e d e tt fe l. A z ek k o r a d o t t n o v a s u ro l- in je c t io u tá n e gy ó rá v a l az e lő ző leg 37-9-es te m p e r a tu ra b o rz o n g á s k ísé re té b e n e gy ó rá n b e lü l 39-9-re u g r o t t k i és a z a jk a k k issé l iv id e k v o lta k . D e ez az á l la p o t csa k rö v id id e ig ta r to t t , m e r t a n t ipy re t ic u m u tá n a láz 2 ó ra m ú lv a 37-5-re e se tt le és n em e m e lk e d e tt ú j r a m a g a s a b b ra . A gy e rm e k k ö zé rze te e t tő l fo g v a ism é t á l la n d ó a n jó v o lt , az izzad - m á ny fe lsz ív ó d á s e lég gy o rs a n — 14 n a p a l a t t — m e n t végbe. A m á s ik k e l le m e tle n m e l lé k h a tá s k é n t e m l í th e t­jü k m eg az egy ízben ész le lt s to m a t i t is t , a m e ly az o n b a n é r th e tő , ső t m o n d h a tn i , v á r h a tó is v o lt, S to m a t i t i st k a p o t t u gy a n is az a g y e rm e k , k in e k né gy e g y m á s u tá n i n a p o n a d tu n k k ezd e tb en 0-5, késő b b 1-2 cm 3 n o v a su ro lt . A n ém e ly e k á l ta l le í r t h a s i tü n e te k e t g y a k o r i h íg szék ­le tek k ísé re té b e n p le u r i t is e x s u d a t iv a ese te in k n é l a lk a l ­m a z o tt n o v a s u ro l u tá n e gy e tle n e g y sz e r sem lá t tu n k , m íg a sz ív b e te g ek n o v a s u ro l- in je c t ió ja u tá n p á rs z o r v o l t a lk a lm u n k ez t is ta p a s z ta ln i . E l le n b e n r á k e ll m u ­ta tn u n k eg y o ly tü n e tre , a m e ly e t e d d ig n o v a s u ro l la l k a p c so la tb a n — tu d o m á su n k s z e r in t — még n em í r t a k le. K é t ese tb e n u gy a n is (az e g y ik p le u r i t is e x s u d a tiv a , a m á s ik in c o m p e n sá lt sz ív b a j v o l t) a m á so d ik n o v a suro l - in je c t io u tá n p á r n a p r a az egész te s te n , de fő leg a v é g ­ta g o k o n je le n tk e z ő e ry th e m a e x s u d a t iv a m u lti t fo rm e ra em lék e z te tő e x a n th e m a je le n tk e z e tt , a m e ly k iü té s p á r n a p m ú lv a e l tű n t . H o gy ez az e x a n th e m a a n o v a su ro l

1070 O R V O SI H E T IL A P 1926. 39. sz.

k ö v e tk ez téb en lé p e tt-e fe l, n em tu d ju k b iz to sa n á l lí ta n i . T e k in tv e a z o n b a n az t, h o gy a b e teg ek m á s g y ó g y sz e r t , m e ly u tá n h aso n ló k iü té s v á r h a tó le t t v o ln a , n em k a p ­ta k , to v á b b á , h o gy k é t k ü lö n b ö ző m eg b e te g ed ésn é l u gy a n a z o n g y ó g y sz e r in j ic iá lá s a u tá n lá t tu k h a so n ló je l le g g e l a n n a k m e g je le né sé t, az ö ssze fü g g és v a ló sz ín ű .

A m i m á r m o s t a le g fo n to sa b b a t, a kedvező h a tá s á t i l le t i , e se te in k m in d e gy ik é n é l k o n s ta tá lh a t tu k ; ső t a h a tá s n é m e ly ese tb en eg y e n esen íe l tű n ő v o lt. A z a d d ig fe lsz ív ó d á s i h a j la m o t nem m u ta tó e x su d a tu m o k az e lső n o v a s u ro l- in je c t io u tá n e g y -ké t n a p a l a t t fe ltű n ő m é r té k b e n m eg k iseb b e d te k , á t la g o s a n a z o n b a n a fe l ­sz ív ó d á s 5—10 n a p a l a t t o ly m é r té k b e n h a la d t e lő re , h o gy az a d d ig k i fe je z e tte n n a g y fo k ú iz z a d m á n y b ó l m á r csa k a l ig ké t-h á ro m h a r á n tu j jny i to m p u la t v a g y to m p u lt k o p o g ta tá s i h a n g o t ad ó te r ü le t v o l t k im u ta t­h a tó , a m e ly to m p u la t c sa k az ese tek k iseb b részéb en (h á ro m ese t) je le n te t t fo ly a dé k o t, m íg a tö b b in é l R ö n t­g e n n e l fo ly a dé k m á r n em v o l t k im u ta th a tó . A n o v a - su ro l-k e ze lés a l a t t m ás, a p le u r i t is e x s u d a t iv a th era p iá - já b a n h a s z n á la to s gy ó g y s z e r t n em a lk a lm a z tu n k , k ivé v e m a g a s láz ese té n szü k sé g s z e r in t és c sa k id ő n k in t, a lázh o z v isz o ny í tv a , a n t ip y re t ic u m o t ; a z o n b a n mé rsé k e lt lá z a k e se té b en m ég ez t sem .

H á ro m ese tb e n m e g p ró b á l tu k a n o v a s u ro l t k o m ­b in á ln i a R ic h te r - fé le tophosanyl-laL G o n d o la tm e n e ­tü n k u gy a n is a k ö v e tk ező v o lt. H a n o v a s u ro l la l a p leu - r a l i s iz z a d m á n y t fe ls z ív ó d á s ra is b í r ju k (h o g y m ikép , e r rő l k éső b b en ), az o n b a n m in t e m l í te t tü k , t is z tá b a n v o l­tu n k ve le , h o gy n o v a s u ro l la l c a u s a l is th e r a p iá t n em a lk a lm a z tu n k és így n e m v a ló sz ín ű , h o g y ezzel m a g á t a g y u l la d á s o s fo ly a m a to t is g y ó g y í ta n i tu d ju k . E zé r t k ü lö n ö sen , m ik o r a p le u r i t is e x s u d a t iv a m a g a sa b b lá z a k k a l in d u l t m eg és a lá z a k n em csö k k en tek , h á rom ese tb e n a n o v a s u ro l t k o m b in á l ta n a d tu k a to p h o sa ny l- la l. A z o n b an m íg a n o v a s u ro l t i n t r a m u s c u la r is a n a d ­tu k és csak 3—4 n a p i id ő k ö zb en is m é te l tü k m eg , h a e r re szü k sé g e gy á l ta lá n v o lt, a d d ig a to p h o s a n y l t n a p o n ta a d tu k és p e d ig in t r a v é n á s á n 3—5 cm 3 m e n ny i­ségben . E re d m é ny e in k ta lá n íg y még jo b b a k , m e r t a m a g a s lá z a k csö k k e n te k , a k ö zé rze t jo b b le t t , az o n ba n az iz z a d m á ny k iz á ró la g to p h o sa n y l- in je c t io u tá n (egy ese t) n em m u ta to t t ei*ő sebb fe lsz ív ó d á s i h a j la m o t . T a r tó s m a g a s lá z a k ese té b en te h á t a k o m b in á l t e l já ­rá s jó n a k lá tsz ik . A to p h o sa ny l, ú g y lá tsz ik , ép p ú gy , m in t a Tornay, Lukács a já n lo t ta re s o rc in , in k á b b a n t i - s e p t ic u m ké n t jö h e t szóba.

K é rd é s ezek u tá n , m ik é n t m a gy a rá z h a tó a n o v a -

s u ro l h a tá s a a p le u r i t is e x s u d a t iv a th e ra p iá já b a n ?

A n o v a s u ro l la l .fog la lkozó k ö z lemény ek sz á m a m a m á r je le n té k e ny . A sze rző k jó ré sz e e d d ig k ü lö n b ö ző e re d e tű o e d e m á k n á l, de fő leg a c a rd ia l is hy d ro p s s a l k a p c s o la to sa n p ró b á l tá k m eg a n o v a s u ro l a lk a lm a z á s át és á l ta lá b a n ig e n jó s ik e r re l . P le u ra l i s iz z a d m á ny n á l — tu d o m á s u n k s z e r in t — csa k Hassenkamp, K ollert és Gerönne em lék ez ik m eg egész rö v id e n a n o v a s u ro l la l

v é g z e tt e gy -k é t k ís é r le t rő l . E se te ik a z o n b a n g ü m ő k ó ro - sa k v o l ta k és a z e re d m é ny n em v o l t k ie lé g ítő . E s z e r ­ző kke l szem b en á l l a z o n b a n Henszelmann A. ész le le te , k i a s a v ó s h á r ty á k iz z a d m á n y a in á l , de fő leg p e r i to n i t is tu b e rc u lo s á n á l jó e re d mé ny e k rő l szá m o l be a n o v a s u ro l a lk a lm a z á s a k ap c sá n . A n o v a s u ro l- i ro d a lo m a z o n b an n em tu d m e g á l la p o d á s ra ju tn i , h o g y h a tá s a re n a l is a n v a g y e x t r a re n a l is a n m a g y a rá z h a tó -e m eg.

K é tsé g te le n , h o gy a n o v a su ro l, m in t h ig a n y ké s z í t ­m ény , e lső so rb a n d iu re t ik u s h a tá s ú . H o g y az o n b a n nem a H g . io n m a g a az, a m i a h a tá s á b a n sz e re p e t já ts z ik, b iz o n y í t ja az, h o g y a Jendrássik á l ta l d iu re t ic u m ké n t

e lő szö r a já n lo t t ca lo m e n en k ív ü l m á s h ig a ny k é s z í t ­m é ny t e d d ig d iu re t ic u s h a tá s ú n a k n em ism e rü n k . K ü ­lö n b en is a n o v a s u ro l h ig a n y ta r ta lm a m in im á l is . 2-2 cm 3 n o v a s u ro l 0-068 h ig a n y t ta r ta lm a z . T e h á t a re n d esen a d o t t 1-2 cm 3 n o v a s u ro l c irc a 3-5 c e n t ig ra m m h ig a n y ta r ta lm á n á l fo g v a csak m in t higany n em fe j th e t k i d iu re t ic u s h a tá s t . M ühling a n o v a s u ro ln a k fő leg re n a l is h a tá s á t l á t j a és t a r t j a fo n to sn a k , Nonnenbruch a re n a l is h a tá s o n k ív ü l az e x t r a re n a l is v ízv esz teség e t is k iem e li. K ís é r le té b e n e gy egészség es f ia ta l egy é n n é l a b e v i t t és k iü r í t e t t fo ly a dé k m e n ny isé g k ö z ö tt i d if fe ­r e n c iá t a te s ts ú ly csö k k e nésév e l (2-4 k g ) ö ssze h aso n ­l í tv a , egy n o v a s u ro l- in je c t io u tá n 420 g ra m m ny i defic i­te t ta lá l t , m íg a rá k ö v e tk e z ő n o v a s u ro l- in je c t io u tá n a te s tsú ly c sö k k e né s ú ja b b 2-4 k g v o lt, 1720 g ra m m ny i , 16’6 g r N aC l. ta r ta lm ú v iz e le tte l szem ben , a m e ly defic i­te t c sa k e x t ra re n a l is ú to n le h e t m e g m a g y a rá z n i. A sz e r­ző k le g n a g y o b b része az o n b a n ( így P feiffer, Gerönne, Samet, Doll, M ilchschess) a n o v a s u ro lb a n le g in k á b b d iu re t ic u s h a tá s t lá tn a k . D e csak n em v a la m e n n y i szerző m eg eg y e z ik ab b a n , h o g y ig en g y o rs a n és ig e n n a gy m e n n y isé g ű N aC l. v á l ik k i, ú gy h o g y v a ló ­sá g o s h y p e r c lo ru r ia á l l be. A v ize le t m e g sz a p o ro d o tt k o n y h a s ó ta r ta lm a a vé rb ő l sz á rm a z ik , a m in e k v iszo n t a v é r N aC l. ta r ta lm á n a k e rő s csö k k en ése a k ö v e tk ez ­m ény e . A n o v a s u ro l u tá n fe llép ő bő d iu re s is m á r az in je c t io u tá n 3—4 ó ra m ú lv a m e g in d u l és k ö rü lb e lü l 24 ó ra m ú lv a fe je ző d ik be. H o gy a h ig a n y k iv á la s z tá s i ly e n g y o rs a n in d u l m eg és n a gy m e n n y isé g ű ch lo r- k iv á la s z tá s t in d í t m eg, v isz o n t, h o gy a k iv á la s z tá s b e fe jezése a n n a k m e g in d u lá sá h o z m é r te n i ly g y o rsa n fe je ző d ik be, a ké sz ítm é ny n e k á r ta lm a t la n v o l tá t b izo ­n y í t ja . D e n em m in d ig k ö v e tk e z ik p o ly u r ia a n o v a s u ro l u tá n . P le u r i t i s e x s u d a t iv a ese te in k egy ré széb e n (négy ese t) a d iu re s is fo k o z ó d á sá t m i is k o n s ta tá ln i tu d tu k . E g y ik ese tb e n pé ld á u l az 500 cm 3 b e v i t t fo ly a dé k m e l­le t t 1500 cm 3 v o l t a k i ü r í te t t v ize le t. A z o n b an az ese tek n a gy o b b ré széb e n fe ltű n ő d iu re s isn ö v e k e d é s t n em v o lt a lk a lm u n k ész le ln i. N em így az o n b a n a sz ív b e te g e in k ­nél. I t t c sa k n em m in d e n ese tb e n m á r p á r ó ra m ú lv a a n o v a s u ro l u tá n m e g in d u l t a bő v iz e le tk iv á la sz tá s . Ho gy ese te in k né l a p le u ra l is iz z a d m á ny a n o v a s u ro l u tá n , d a c á ra a r i tk á b b a n ész le lt p o ly u r iá n a k , mé g is a re n d e s ­n é l gy o rs a b b a n sz ív ó d o tt fe l, a tö b b ek á l ta l h a n g s ú ly o ­z o t t extrarenalis hatásnak tu d h a tó be. Bohn egészséges és n e p h re k to m iz á l t te n g e r im a la c o k k a l v é g z e tt n o v a - s u ro lk ís é r le te k e t és a n o rm á l is p o ly u r ia m e l le t t h a n g ­sú ly o z z a az e x t r a re n a l is fo ly a dé k v e sz te sé g e t. Politzer és Sto lz a sze rv ez e t v íz -h á z ta r tá s á v a l fo g la lk o z v a , sz in te té te lk é n t á l l í t j á k fe l, h o gy a re s id u a l is v íz tü k ö r azon sú ly v e sz te sé g g e l h a tá ro z h a tó m eg, a m e ly a 2 cm 3 n o v a ­s u ro l in t r a m u s c u la r is in je c t ió ja u tá n 24 ó r a a l a t t beá ll. M a jd késő bb a z t m o n d ja : „ U n te r d e r V o ra u sse tz u n g , d a ss d ie ü b r ig e n F a k to re n des W a s s e rh a u s h a l te s in tak t s in d , i s t d iese H ö h e des S ta n d e s des R e s id u a lw a sse r- sp ie g e ls e in fe in e s R e a g e n s f ü r la te n te S tö ru n g e n des in te rm e d iä re n W a s s e rh a u s h a l te s , d essen fü h re n d e O r­g a n e L e b e r u n d L u n g e s in d .“ K ö n ny e n e lkép ze lh e tő te h á t, h o gy a sze rv eze t f o ly a dé k -h á z ta r tá s á b a n n em ­csa k a d iu re s is a d ö n tő fa k to r , h a n e m sz á m ítá s b a kell v e n n i egyéb , e x t r a re n a l is té ny e z ő t is.

T a p a s z ta la ta in k k a l b izo n y o s fo k b a n k ü lö n le g e s á l lá s p o n to t fo g la lu n k el, a m e n n y ib e n a n o v a s u ro l k ed ­vező h a tá s a e d d ig jó ré sz t csak a c a rd ia l is hy d ro p so k - n á l, o ed e m á k n á l, i l le tő le g ú ja b b a n n e p h ro s is o k n á l ész- le l te te t t , m íg e se te in k b e n a p le u r i t is e x s u d a t iv á k ná l is jó e re d m é ny e k e t tu d u n k fe lm u ta tn i .

E zek a la p já n m o n d h a t ju k , h o g y :

1. N a g y fo k ú p le u ra l is iz z a d m á n y o k n á l, h a a

1926. 39. sz. O R V O SI H E T IL A P 1071

p ró b a p u n c t io u tá n a fe lsz ív ó d á s nem in d u l m eg, a j á n­la to s a n o v a s u ro l- th e ra p ia bevezetése.

2. A n o v a s u ro l t in t r a m u s c u la r is a n a d ju k 1-2 c n f m e n ny isé g b e n és p e d ig a k á ro s h a tá s (s to m a t i t is ) e l­k e rü lé se v é g e tt csak 3—5 n a p o n k in t m eg ism é te lv e (ha m e g ism é tlé s e gy á l ta lá n szü k ség es).

3. H o s s z a n ta r tó , m a g a s láza k ese téb en m e g k ísé re l­hető a n o v a s u ro l c o m b in a t ió ja to p h o sa ny l le l .

4. A h a tá s m e g íté lé sé b e n fő leg a p le u ra l is izzad - m á ny o k n á l nem a d iu re s is fo k o z ó d ása mé rté k a d ó , m e r i a n o v a su ro l n e m c sa k re n a l is , h a n e m e x t ra re n a l is f o ly a ­dé k k iv á la s z tá s és fo ly a dé k v e sz te sé g ú t j á n fe j t i k i k e d ­vező h a tá s á t .

A C h a r i te P o l ik l in ik a R ö n tg e n - la b o ra to r iu m á n a k köz­lem ény e (vezető fő o rv o s: B á rso n y T iv a d a r d r.).

Kiürít i-e a hasprés m ű ködése az epehó lyagot?

í r t á k : Bársony T ivadar dr. és Koppenstein Ernő dr.

A c h o le cy s to g ra p h ia te c h n ik á já n a k le í rá s á b a n a leg tö b b szerző (Einhorn, Heinemann, Pribram stb .) h a n g sú ly o z z a a n n a k a fo n to s s á g á t, h o g y a v iz sg á la n dó e g yé n a v iz s g á la t t a r ta m a a l a t t fe k ü d jé k v a gy j á r k á l ­jo n , az ü lé s t (a h a s p ré s m ű k ö d te té sé t) a v iz s g á la t szem ­p o n t já b ó l h á t rá ny o s n a k ta r t j á k , m e r t ez az ep e h ó ly a g k iü rü lé sé h e z v eze th e t, a m i p e d ig h ib á s a d a to k a t sz o lg á l­ta th a t.*

C h o le cy s to g ra p h iá s v iz s g á la ta in k kezd e tén igy e ­k e z tü n k m a g u n k a t m in d en b en az ered e ti e lő írá so k h o z ta r ta n i , az ü lé s t az o n b a n — m in th o gy m i k ez d e ttő l fo g v a a m b u lá n s á n vé g e z tü k a v iz s g á la to k a t — b e te g e in k n é l e l­k e rü ln i n em tu d tu k : a m ik o r a b e teg fek v ő h e ly ze téb ő l fe lá l lo t t , f igy e lm e z te té sü n k e l le n é re re n d e se n elő bb fe l­ü l t ; a m ik o r p e d ig a já r k á lá s b a n e l f á ra d t , m in d e n t il a ­lo m e l le n é re le ü l t p ih en n i. A z a m b u lá n s v iz sg á la to kn á l e lk e rü lh e te t le n , h o gy a b e te g ü lő h e ly ze tb e n e k e rü l jö n . F e l tű n t az o n b an , h o g y a n n a k e l lené re , h o gy a b e tegek ü ltek , a k l in ik a i la g n o rm á l is ese tek b en az ep e h ó ly ag in te n s iv á rn yé k k a l te lő d ö tt.

M in th o gy e z irá n y ú ta p a s z ta la ta in k e l le n té tb e n á l lo t ta k az iro d a lo m a d a ta iv a l , szü k sé g esn ek ta r to ttu k , h o gy re n d sz e re s v iz s g á la to k a t vég ezzü n k a n n a k e ld ö n té ­sére , v á j jo n a h a sp ré s m ű k ö d te té se b e fo ly á so lja -e az ep e ­h ó ly a g k iü rü lé s é t, v a gy is , h o g y z a v a ró la g h a t-e a cho ie- cy s to g r a p h iá n á l 1

E l já rá s ú n k a k ö v e tk ező v o lt : dé lben , 15—16 ó rá v a l

a k o n t ra s z ta ny a g b ev ite le u tá n , a b e te g rő l e lké sz íte ttü k a m áso d ik fe lv é te l t (az e lső fe lv é te l 3—4 ó rá v a l e lő bb, re g g e l tö r té n t ) , e z u tá n 'A—1 ó rá n k e re sz tü l h a ny a tt f e k - v ésb ő l rö v id idő k ö zö k b en f e lü l te t tü k a b e teg e t és t ör ­zsé t a n ny i r a é lő re h a j l í t ta t tu k , h o gy a co m b o k k a l a m e l l ­h a s csa k n em é r in tk e z e tt . H a a b e teg ezekben a fo rs z í ro ­zo tt fe lü lé s i és e lő re h a j lá s i m o zg áso k b a n e l fá ra d t , f e l ­s z ó lí to ttu k , h o gy ü lv e mé ly e k e t só h a jtso n . A h a s p ré s fo k o z á sá t cé lzó e gy a k o r la to k u tá n ú ja b b R ö n tg e n - fe l ­v é te l k ész ü lt. S zü k ség e sn ek ta r to t tu k , h o gy a re g g e l i (12 ó rá s ) fö lvé te le n k ív ü l k ö zv e tlen a to rn á z ta tá s e lő tt is k é sz ü ljö n egy fö lv é te l, m e r t az t ta p a s z ta l tu k , h o gy a re g g e l i és a d é li fö lv é te le k k ö zö tt gy a k r a n v a n k ü lö n b ­ség az e p e h ó ly a g ké p n a gy s á g á b a n és in te n z i tá s á b a n , ö ss z e h a s o n l í tá s ra te h á t csak a k ö zv e tle n ü l a to rn á zta tá s e lő t t k é sz ü lt fö lv é te l v o l t a lk a lm a s .

* P r ib r a m p é ld á u l a k ö v e tk ező k e t í r j a (D eu tsch e m ed. W o c h e n s c h r i f t 1925, 35. sz.): . . . a b e teg ó v a tosa n k e rü l jö n e l m in d e n t, a m i ny o m á s t g y a k o ro lh a t az e p e ­h ó ly a g tá j ra , m in d e n e k e lő tt az ü lést.

V iz s g á la ta in k e re d m é ny e a z v o lt, h o g y eg y e tle n eg y ese tb en sem ü r ü l t k i az e p e h ó ly a g a h a s p ré s m ű k ö d ­te té sé re (ü lés, m é ly lég zés); a c h o le cy s to g ra p h iá s v iz s ­g á la to k a t te h á t ez nem z a v a r ja . L e g tö b b sz ö r sem m i v á l ­to z á s t sem tu d tu n k k im u ta tn i a to rn á z ta tá s u tá n i epe ­h ó ly a g ké p e n , n é h a e lő fo rd u lt , h o gy to rn á z ta tá s u tá n az ep e h ó ly a g ké p v a la m iv e l k iseb b le tt , de v o l ta k ese te in k , m e ly ek né l az e p e h ó ly a g ké p k i fe je z e tte n m e g n a gy o b ­bo d o tt.

A h á n y á s t k ísé rő h a sp ré s m ű k ö d é sé re v o n a tk o z ó ­la g k ísé r le te k e t m i n em tu d tu n k v égezn i, p e d ig az il y i r á n y ú k ísé r le te k n e k n a gy g y a k o r la t i je le n tő sé g e v o ln a . P e ro r a l is v iz s g á la tn á l , h a a b e teg h á ny és az e p e h ó ly a g n em te lő d ik , a v iz s g á la t n em é r té k e s í th e tő , m e r t nem tu d ju k , h o gy a k o n tra s z ta n y a g b ó l m e n n y i tá v o z o tt a h á n y á s s a l ; h o g y in t ra vé n á s c h o le cy s to g ra p h iá n á l a h á n y á s b e fo ly á so lja -e az e p e h ó ly a g k iü rü lé s é t , a z t m ég b iz o ny o ssá g g a l n em tu d ju k . A c h o le c y s to g ra p h iá s v iz s ­g á la to k első id e jéb e n , a m ik o r m ég n a gy in t ra vé n á s dosi- so k k a l d o lg o z tu n k , tö b b szö r h á ny ta k a b e teg ek s ennek e l le né re a k l in ik a i la g ép e p e h ó ly a g o k ró l in te n s iv ep e ­h ó ly a g ké p e t ny e r tü n k . Ü g y lá ts z ik te h á t , a h á n y á s s a l já ró h a s p ré s sem ü r í t i k i az e p e h ó ly a g o t, a h á n y á s te h á t ú g y lá tsz ik , n em z a v a r ja az in t ra vé n á s ch o le cy s to g ra - p h iá t ; vég leg e s v á la s z t a z o n b a n e r re a k é rd é s re csak a re n d sz e re s k ís é r le te s v iz sg á la to k leszn ek h iv a tv a ad n i.

V iz s g á la ta in k csa k a r r a sz o r ítk o z ta k , h o gy k iü rü l-e az e p e h ó ly a g a h a s p ré s m ű k ö d te té s é re 1? H o gy k ise b b ­fo k ú ü rü lé s tö r té n ik -e , a z t m e g á l la p í ta n i nem tu d tu k , e r r e v o n a tk o z ó la g to v á b b i v iz s g á la to k (R ö n tg en , duode- n a l is so n d a ) leszn ek m ég szük ség esek .

Összefoglalás: Cholecystographiával vizsgálva, az epehólyag nem ürül k i a hasprés mű ködtetésére. A z iro­dalom adataival ellentétben a hasprés (ülés, hajolás) tehát nem zavarja a cholecystographiás vizsgálatot.

Ö S S Z E F O G L A L Ó I S M E R T E T É S E K

A m eddő ségrő l.

(M a g á n ta n á r i p ró b a e lő a d á s .)

T a r to t ta : ' Lehoczky-Semmelweis Kálm án dr. k l in ik a i a d ju n c tu s .

A n ő i sz e rv ez e t le g fo n to sa b b é le t ta n i f e la d a ta a f a j f e n n ta r tá s . H a ezen fe la d a t te l je s í té s é re n em képes, e lv e sz te tte tu la jd o n k é p e n i re n d e l te té s é t. E zen m ű k öd és a b b a n á l l , h o gy a nő é r e t t p e te s e j te k e t te rm e l, a h ím c s í ra s e j te k e t fe lv esz i, to v a s z á l l í tá s u k a t e lő se g ít i és e l­j u t t a t j a a p e tese jth e z , a p e te s e j te t a m e g te rm é k e ny í té s u tá n e ls z á l l í t ja a p e te ta r tó b a , a m éh b e, a p e té t tel je s k i fe j lő d é sé ig m a g á b a n h o rd o z za és k i le n c h ó n a p m ú lva v i lá g ra hozza a m é h e n k ív ü l i é le tre k ép es m a g z a to t. E zen m ű k ö d ésb en jö h e tn e k z a v a ro k lé t re v a gy o ly m ó ­don, h o g y a m e g te rmé k e ny í té s so h asem k ö v e tk ez ik be az é r t, m e r t a te rm é k e ny í té s re a lk a lm a s c s í ra s e j te k h iá ny o z n a k , v a g y azok eg y e sü lé se a k a d á ly o z o tt . E lő ­f o rd u lh a t az is , h o g y a m e g te rmé k e ny í té s b ek ö v e tk ez ik u gy a n , de a sze rv ez e t élő é le tk é p es m a g z a t k iv ise lé sé re k ép te len . E s z e r in t m e g k ü lö n b ö z te tü n k s te r i l i tá s t , nem ző - k é p te le n sé g e t a fé rf i ré sz é rő l, fo g a m z á s i k é p te le n sé g e t a nő ré sz é rő l és in f e r t i l i tá s t , k é p te le n sé g é le tk é pes m a g ­z a t p ro d u k á lá s á ra , id e ta r to z ik p l. a sz o k v á ny o s v e té lés. A g y e rm e k te le n sé g e k é t f a j t á j a k ö z t á tm e n e t is e lő ­fo rd u lh a t , k l in ik a i m eg k ü lö n b ö z te té sü k so k szo r le h ete t ­len . F ia ta l te rh e ssé g a k ü r tb e n v a gy a méh b en v is s z a ­fe j lő d h e t ik a n é lk ü l, h o gy tü n e te k e t okozna , s te r i l i tá s k é p é t a d ja , p e d ig in f e r t i l i tá s ró l v a n szó. A m ed d ő ség o k á t t is z tá z n i e gy ik e a leg n eh ezeb b o rv o s i f e la d a to k ­

1072 O R V O SI H E T IL A P 1926/39. sz.

nak . A z u to lsó év tizedek ig - az v o lt a v é lem ény , hogy a f é rf i c o h a b ita t ió s k ép esség év e l e gy ü t t já r a te rmé k e ­ny í tő ké p e ssé g is. L a ik u so k k ö z t m ég m a is az a n éz e t u ra lk o d ik , h o gy a h á z a s s á g m ed d ő ség én ek csa k n em m in d ig az a ssz o ny az oka. Noeggerath 1872-ben m e g ­je le n t „D ie la te n te G o n o rrh o e im w e ib l ich e n G e sc h lech t '“ c ím ű m o n o g ra p h iá já b a n r á m u ta t a fé rf ia k g o n o rrh o e á - já n a k szé les e l te r je d é s é re és a n n a k az a s s z o ny o k ra v a ló v ég ze tes k ö v e tk e z m é ny e ire . S z e r in te 100 férf i közü l 80 a h á z a s s á g e lő t t g o n o r rh o e á n á te s e tt , k ö zü lö k 90% gyó - g y u la t la n m a ra d . 100 a ssz o n y kö zü l, k ik g o n o rrh o e á s f é rf iv e l lép n ek h á z a s s á g ra , 90 h aso n ló b a jb a n b e teg sz ik m eg és m eddő lesz. Noeggerath k ö v e tk e z te té se iv e l k issé tú lz á s b a m en t, de m in d e n e se tre az ő é rd e m e a n n a k fel ­ism erése , h o gy a fé rf i a r á ny ta la n u l tö b b sz ö r o k a a h á ­z a ssá g m ed d ő ség én ek , m in t a nő . A gy e rm e k te le n sé g e t a fé r f i k ö z v e tle n ü l azza l o k o z h a tja , h o gy n em képes te rm é k e ny í té s re a lk a lm a s s p e rm á t s z o lg á l ta tn i , azoo- s p e r m iá ja v a gy n e k ro s p e rm iá ja v a n , k ö zv e tv e p e d ig ú g y le h e t o k a a s te r i l h á z a s s á g n a k , h o g y a g o n o r rh o e á t b e­v isz i a h á z a s s á g b a és ezzel az a ssz o ny sz a p o ro d ó ké p e s­sé g é t tö n k re te sz i. Ö ssszev e tv e az esh e tő sé g ek e t, a rr a a v é g k ö v e tk e z te té s re ju tu n k , h o gy az ese tek e g y h a rm a - d á b a n a fé rf i d i re k t ok a , e gy h a rm a d á b a n in d i r e k t oka a m ed d ő ség n e k és a nő csa k az ese tek e gy h a rm a d á b a n okozza a s te r i l i tá s t . H a 90%-b a n n em is, de 70%-ban a fé rf i és nő g o n o r rh o e á já t v e h e t jü k a m a g ta la n s á g o k án a k .

A m ed d ő ség n em b e teg ség , csa k tü n e t , a m e ly m á r p h y s io lo g iá s v isz o n y o k k ö z t is e lő fo rd u lh a t , v a g y kí ­sérő je len sé g e , i l le tő le g k ö v e tk ez m ény e v a la m e ly sze rv i e lv á l to z á sn a k . A r r a v o n a tk o z ó la g , h o g y m ik o r m o n d ­h a tó m ed d ő n ek eg y h á z a ssá g , a vé lem é ny ek e lté rn ek .

A z e lső szü lés csa k 15% -ban k ö v e tk ez ik be 10 h ó n a p pa l az esk ü v ő u tá n , 6%-b a n 3 és tö b b é v ig v á r a t m a g á ra , 5 év u tá n m ég az a ssz o ny o k 1lw-ed része fo g a m z ik , de első fo g a m z á s 10—15 é v re is e lő fo rd u lh a t . E zen tá g h a tá ro k n a k m eg fe le lő en in g a d o z ik a z id ő ta r ta m is, m e ly u tá n a h á z a s s á g s te r i ln e k v eh e tő . Chrobak, Rost- horn, H ofm eier 2 év u tá n , Jaquet 2% év u tá n , Kisch, K leinwächter 3, Fraenkel 5 év es e lső d leg es gy e rm e k ­te le n h á z a s s á g o t n ev ez m ed d ő n ek . Á t la g a h á z a ssá g o k 10%-a g y e rm e k te le n . M eg k e l l k ü lö n b ö z te tn i első dleges s te r i l i tá s t , a m ik o r fo g a m z á s e g y á l ta lá n nem k ö v e tk ez ik be és másodlagos m ed d ő ség e t, h a egy v a g y tö b b t e r ­h e ssé g u tá n sz ű n ik m eg a fo g am zó k ép esség . Id e so ro z ­zu k az ú . n. e gy g y e rm e k e s m ed d ő ség e t, am e ly né l az e lső gy e rm e k á g y b a n b e k ö v e tk e z e tt fe r tő zé s id éz elő o ly e lv á lto z á so k a t, h o g y to v á b b i fo g a m z á s le h e te tle n né v á l ik . K ü lö n b sé g e t k e l l te n n i absolut és relativ s te r i l i ­tá s k ö zö tt. A b so lu t m ed d ő ség n é l a fé r f ib en v a gy n ő b en o ly re n d e l le n e ssé g v a n , a m e ly a fo g a m z á s t te l je s e n k i ­z á r ja . R e la t ív s te r i l i tá s n á l a co n c ep tio leh e tő sé g e k i ­z á rv a n in cs , de tö b b é-k ev ésb b é n e h e z íte t t . N ő b en a fo ­g a m z á s n a k n a gy o n k evés a b s o lu t a k a d á ly a v a n , id e ­ta r to z n a k a g y n a t re s iá k , sú ly o s mé h k ü r tb e te g sé g e k , p e te fé sz e k so rv a d á s ; a leg tö b b fo g a m z á s i a k a d á ly csak r e la t ív , v a g y is m e g a k a d á ly o z h a t ja a fo g a m z á s t, de nem m in d e n ese tb en , i ly e n e k p l. a k ü lső mé h sz á jsz ű k ü le t, a m éh k ó ro s h e ly z e tv á l to z á sa i , in fa n t i l i s m u s . A s te r i l i ­tá s le h e t veleszületett és le h e t szerzett. V é g ü l m eg ­k ü lö n b ö z te tü n k végleges és ideiglenes m ed d ő ség e t, ez u tó b b in a k p ro to ty p u s a a te rh e s sé g a l a t t v a gy e lé g ­te le n R ö n tg e n -s u g a ra k ra bekö v e tk ező m eddő ség .

Az ivarérett nő ben már physiologiás viszonyok

közt is találkozunk sterilitással. A nő conceptio-képes-

sége, a petefészkek tüsző tartalma egyéni ingadozások­

nak van kitéve, nem minden ovulatiókor szabadul ki

fogamzóképes petesejt, ugyanazon egyénen külső körül­

mények is befolyásolhatják a fogamzás lehető ségét, pl.

e u ró p a i assz o ny o k a tró p u so k o n k ö n n y e n m ed d ő k ké v á ln a k , é s z a k s a rk i la k ó k n á l a fé lé v i é js z a k a a l a t t a m e n s tru a t io k i szo k o tt m a ra d n i , a ta r tó z k o d á s i h e ly m e g v á l to z ta tá s a , a tá p lá lk o z á s is fokozó v a g y g á t ló b e fo ly á s t g y a k o ro lh a t . P hy s io lo g iá s a n a m e n s tru a t io e lő tt, a te rh e s sé g és s z o p ta tá s a la t t , a k l im a k te r iu m b e­á l l ta e lő t t ész le lh e tü n k s te r i l i tá s t . A p ra e m e n s trua l is m ed d ő ség a b b a n le l i m a gy a rá z a tá t , h o g y a m e n s tru a t io e lő t t a r á n y la g r i t k á b b a n ta lá ln a k élő p e te s e j t r e a sp e rm a to z o á k , m in t a m e n s tru a t ió s c ik lu s m á s id ő ­p o n t já b a n . A te rh e s s é g a l a t t a z é r t n em k ö v e tk ez ik be ú ja b b fo g a m z ás , m e r t i ly e n k o r az o v u la t io szü n e te l. S z o p ta tá s a l a t t p e d ig az a n y a e n e rg iá ja a n n y i r a ig é ny b e v a n véve, h o gy tö b b n y i re sem o v u la t io , sem m e n ­s t r u a t io n em k ö v e tk ez ik be. K ivé te le k te rm é sz e te se n e lő fo rd u ln a k és ta lá n ép p en a p hy s io lo g iá s s te r i l i tá s o k ez u tó b b i f a j t á já n á l lá tu n k a r á n y la g még leg tö b b szö r te rh e ssé g e t b e á lla n i. A k l im a k te r iu m h o z köze ledő a ssz o ­ny o k n eh ezen fo g a m z a n a k , n o h a re n d e se n o v u lá ln a k és m e n s tru á ln a k , ú gy lá tsz ik a p e te se jte k a p ra e k l im a k te - r ik u s sz a k b a n m á r k evésb b é a lk a lm a s a k a co n c ep tió ra . D e h o gy m ég a k l im a x b a n is leh e tsé g es fo g a m z á s , az t b iz o ny í t ja tö b b ek k ö zö tt T ilt ese te , a m e ly b e n e g y 48 éves v i rg o 6 h ó n a p i a m e n o r rh o e a u tá n é le téb en e lő ­szö r tö r té n t c o l ia b i t ió ra a z o n n a l g ra v id le tt. Capwron e gy 65 év es a ssz o ny te rh e s sé g é t í r j a le, az i l le tő n e k m e n s t ru a t ió ja a v á l to z á s re n d e s id e jé b e n m a ra d t el, de ú jb ó l m e g jö t t és 3 h ó n a p m ú lv a re n d e se n fe j le t t m a g z a to t v e té lt .

A nő is le h e t k ö zv e tle n és k ö z v e te t t o k a a m ed d ő h á z a ssá g n a k . K ö z v e t le n ü l v e le sz ü le te t t re n d e l le n e ssé ­g ek v a gy sz e rz e tt b e teg sé g ek ú t já n okozza a s te r i l i tá s t , m ég p e d ig le g tö b b sz ö r e lső d leg esen , v a gy is e g y á l ta lá ­

b a n ké p te le n fo g a m z á s ra . K ö z v e tv e a z za l o k a a gy e r ­m e k te le n h á z a ssá g n a k , h o g y a fe leség sz a p o ro d ó k é p e s­sé g é t a f é r j te t te tö n k re , ez ig e n gy a k r a n m á so d la g o s m ed d ő ség . M in thog-y a n ő i iv a rs z e rv e k b e te g sé g e in é l a leg k ü lö n b ö ző b b á r ta lm a k h a so n ló e lv á l to z á s o k a t lé tes í ­ten ek , a n ő i m ed d ő ség o k a i t a e t io lo g ia s z e r in t fe l ­o s z ta n i le h e te tlen . A n ő i m ed d ő ség o k a i leh e tn e k sze rv i e lv á lto zá so k , te k in te tb e k e ll v e n n i m ű k ö d és i z a v a rok a t is, v é g ü l ú gy a fé rf ib an , m in t a n ő b en ta lá lk o z h a tu n k o ly m ed d ő ség ek k e l, m e ly e k n e k a e t io lo g á ja még n em t is z tá z o tt . A z iv a rs z e rv i e lv á l to z á so k k ö zü l a gy u l la d á ­sok k ö v e tk e z mé ny e ik k e l e g y e te m b e n já ts s z á k a le g ­n a g y o b b sz e re p e t a m ed d ő ség n é l, u tá n u k k ö v e tk ez n ek a fe j lő d é s i re n d e llen esség e k , k ü lö n ö se n az in f a n t i li s ­m us. A m éh és p e te fészek d a g a n a ta i ú gy je le n tő sé g ­ben , m in t gy a k o r is á g b a n h á t té rb e sz o ru ln a k . A k ü lső iv a rs z e rv e k e n és a h ü v e ly b e m e n e tb e n v e le sz ü le te t t és sz e rz e tt e lzá ró d á so k a b s o lu t v a gy r e la t iv a k a d á ly a i a fo g a m z á sn a k . E zen e lzá ró d á so k te rmé sz e te se n az i v a r ­sze rv ek fe lső b b sz a k a sz a ib a n is e lő fo rd u lh a tn a k . H e­v e ny g y u l la d á s o s fo ly a m a to k , tú lé rz é k e ny sé g a h ü v e ly ­b em en e tb en s m in d azo n e lv á lto z á so k , am e ly e k v a g in is- m u sh o z v eze tn ek a z á l ta l , h o g y a c o h a b i ta t ió t le h e tet ­len né tesz ik , a k a d á ly o z z á k a fo g a m z á s t. C o n cep tio lé t re ­jö t té h e z n em szü k ség es c o h a b ita t io , e lég ség es, h a a sp e rm a to z o á k a k ü lső g e n i ta l iá k ra k e rü ln e k , de hogy íg y n a g y o n m e g n e h e z íte tt a fo g a m z ás , a z bő vebb m a ­g y a r á z a t r a nem szo ru l. A g e n i ta l is in fa n t i l i s m n s n á l e lő fo rd u ló a la c so n y , s a jk a a la k ú g á ta k , é p p ú gy , m in t a g á tre p e dé se k a sp e rm a gy o rs v is s z a fo ly á s á t okozzák , e z á l ta l m ed d ő ség e t h o z h a tn a k lé tre ; a g á t re p ed ése k n é l az o n b a n a h ü v e ly - és m é h ny a k h u ru to k is n e h e z ít ik a co n c ep tió t. A h ü v e ly sz ű k ü le te i, ö sszen ö vése i és e lz á ró ­d á s a i sz á m o tte v ő a k a d á ly a i a fo g a m z á sn a k . A z in fa n t i l i s v a g in a re n d e l le n e sse n rö v id és szű k , a b o lto za t, a re c e p ta c u lu m se m in is lap o s, a sp e rm a k ö n ny e n v issz a ­fo ly ik , de a g á t- és h ü v e ly iz a m z o t re f le c to r ik u s össze­

i m 39. sz. O R V O SI H E T IL A P 1073

h ú z ó d á sa is h a m a r k id o b h a t ja m ag ú b ó l az e ja c u la tu - m o t. A v a g in a gy u l la d á s a i a h ü v e ly fa lb a n a n a tó m ia i e lv á l to z á so k a t o k o z h a tn a k , v a g y a h ü v e ly f l ó r á já t és c h e m ism u sá t m e g v á l to z ta t já k , a m i n em kedvező a sp e rm a to z o á k n a k és e z á l ta l a sza p o ro d ó k ép e ssé g e t v esz é ly ez te tik . A h ü v e ly d a g a n a ta i és d is lo c a t ió i a s p e rm a to z o á k b e v á n d o r lá s á t a m éh b e n eh e z ít ik . A m éh fe j lő d é s i re n d e l le n e ssé g e i k ö zü l az u te ru s b ico rn is, b i lo c u la r is in f e r t i l i t á s k ú t f o r r á s a leh e t, az i ly en méh h a j la m o s í t a te rh e ssé g id ő e lő tt i m e g sz a k a d á sá ra , m er t a v ék o ny n y á lk a h á r ty á ja n em a lk a lm a s a p e te m e g ­te le p e dé sé re és to v á b b fe j lő d é sé re . A fe j lő d é sb e n v is s z a ­m a ra d t fo e ta l is és in f a n t i l i s m éh n em m e n s tru á l , töb b ­n y i re fo g a m z á s s in cs, de a h á z a sé le t in g e re a la t t k i f e j ­lő dve, c o n c ip iá lh a t. A m é h sz á j és ny a k sz ű k ü le te és a v e le já ró sz ív ó s ny á lk a a k a d á ly t g ö rd í th e t a s p e rm a ­to zo ák fe lv á n d o r lá s a elé. H o gy a méh h e ly z e tv á l to z á ­s a i m e n n y ib e n b e fo ly á s o l já k a fo g a m z á s t, n ehéz e ld ö n ­te n i, m e r t tö b b ny i re m á s k ó ro s e lv á l to z á so k k a l szö ­v ő d n ek , m á s ré s z t k ó ro s h e ly z e tű méh ek is ju th a tn a k teh e rb e . A m é h ny a k és te s t k ö z ö tt i k ó ro s sz ö g le ttö ré s m e c h a n ik u s a k a d á ly t képez, m á s ré s z t a p o r t io re n d ­e llen es á l lá s a e se té n a k ü lső m é h sz á j n em te k in t a re c e p ta c u lu m se m in is fe lé . A m éh gy u l la d á s a i közü l az a c u t e n d o m e tr i t is g ö m b se jte s kész ü lő d é sév e l és g e ny e s v á la dé k á v a l m á r a s p e rm a to z o á k a t is k á r o s í t ja , de n em jó t á p ta la j a p e te s z á m á ra sem . C h ro n ik u s e n d o m e tr i t is n é l in k á b b in f e r t i l i t á s s a l ta lá lk o z u n k , m in t s te r i l i tá s s a l , gy a k r a n v eze t v e té lésh ez . A z en d o ­m e tr iu m n em gy u l la d á s o s h y p e rp la s iá ja , a méh a tro - p h iá ja p e te fé sz e k -dy s fu n c t ió n a la p sz ik , te h á t a v e le ­já r ó m ed d ő ség o k a a p e te fésze k b en k e resen d ő . A m éh d a g a n a ta i r i t k á n sze rep e ln e k a m ed d ő ség a e t io lo g iá já - b an . A my o m a és m ed d ő ség ö ssz e fü g g é se ' m ég n in c s t is z tá z v a , m e c h a n ik u s a k a d á ly o k a t, p e te fészek -dy s- fu n c t ió t , ú ja b b a n c o n s t i tu t ió s re n d e l le n e ssé g e k e t és be­teg ség e k e t, hy p e r th y re o id is m u s t e m lí te n e k a m ed d ő ség lé tre jö t té b e n . A m é h rá k a z é r t sze rep e l r i t k á n m in t a m a g ta la n s á g o k o zó ja , m e r t re n d s z e r in t m a g a sa b b é le tk o rb a n lép fe l. A m é h k ü r tö k b e teg sé g e i, n ev eze te ­sen a gy u l la d á s o k és k ö v e tk ez m ény e ik já ts s z á k a fő ­sz e re p e t a s te r i l i tá s n á l ; a sp e rm a to z o á k n a k a mé h k ü r- tö k ö n k e l l á tv á n d o ro ln io k a p e tese jth e z , a m e g te rm ék e ­n y í te t t p e te s e j te t a cs i l ló sző rö s m ozg ás, a tu b á k p er i- s ta l t i k á ja s z á l l í t ja a méhbe. A ny á lk a h á r ty a g y u l la ­d á so s d u zz ad ása , a cs i l ló sző rö k e lp u sz tu lá sa , a méh- k ü r t lu m e n é n e k és h a s ü r i s z á ja d é k á n a k e lz á ró d á sa , m in d a z o n tény ező k , am e ly e k , h a ké to ld a l ia k , s te r i l i tá s t v a gy m é h e n k ív ü l i te rh e s s é g lé te s íté sé v e l, in f e r t i l i t á s t oko zn ak . M in th o gy a p e te fésze k n o rm á l is m ű k ö d ése , n ev e ze tese n íő g am zó k é p es p e te se j te k te rm e lé se és azok k ip a t ta n á s a a co n c e p t ió n a k a la p fö l té te le i , v i lá g o s , h o gy m in d a z o n fo ly a m a to k , a m e ly e k ezen m ű k ö dé s t z a v a r ­já k , a s te r i l i tá s sz e m p o n tjá b ó l a le g n a gy o b b je le n tő ­ség g e l b í rn a k . I t t szó b a jö n n e k fe j lő d é s i re n d e l le n e ssé ­gek és á r ta lm a k , am e ly e k a tü sz ő re n d sz e r t k á r o s í t já k és ro n c so l já k , id e so ro lh a tó a R ö n tg e n á l ta l o k o zo tt id e ig le n e s és v ég leg e s s te r i l i tá s is. A p e te fésze k s tro m á - já n a k gy u l la d á s o s b e teg sé g e i, p e r io o p h o r i t is e k az egész­ség es p e te s e j t k i lé p é sé t v a gy a k ü r tö k b e v a ló ju tá s á t a k a d á ly o z z á k . A p e te fé sz e k d a g a n a to k a fo g a m z á s le ­h e tő sé g é t m in d a d d ig , m íg m ű k ö d ő k ép es p e te fésze k ­szö v e t fe n n á l l , n em z á r já k k i, az o n b a n a d a g a n a t az ép en m a ra d t p e te fé sz e k ré sz le t és a k ü r tö k k ö z ö tt e l­to ló d á s t idéz elő , ú gy h o g y a p e te s e j t n em ju th a t be a k ü r tb e . A m ed en ce h a s h á r ty á já n a k és k ö tő sz ö v e té ­n ek gy u l la d á s a i a z á l ta l z a v a rh a t já k a fo g a m z á s t, h o g y ö sszen ö vések e t, a belső iv a rs z e rv e k h e ly z e tv á l to z á sa i t , á lh á r ty á k k a l a mé h k i i r t h a s ü r i ny í lá s á n a k e lz á ró d á ­s á t e re d mé ny e z ik és így a p e te s e j t és sp e rm a to z o o n

ta lá lk o z á s á t le h e te tle n n é tesz ik . A h a s h á r ty a ö ssz e n ö vé - sek g e n i ta l is és gy o m o r-, bé lre n d sz e rb e l i b e teg eség ek u tá n p l. a p p e n d ic i t is u tá n lép h e tn e k fe l. M ásk o r a m e­dence k ö tő szö v e té n ek z s u g o ro d á s a n a gy n e d v v e sz te sé ­gek (v é rzések , h a sm e n é se k u tá n ) az o v a r iu m o k s o rv a ­d ásá h o z vezet.

A m ed d ő ség o k a gy a n á n t fö lv eszn ek m ű k ö dés i, ú. n. p sy c h o se x u a l is z a v a ro k a t is. I l y e n a n ő ben a l ib id o m eg az O rg asm u s csö k k e n t v o l ta v a g y h iá n y a , a d y s p a re u n ia . E n n e k je le n tő sé g é t a m ed d ő ség k é r ­déséb en so k a n tú lb e c sü l ik . H o gy fo g a m z ásh o z sem lib id o , sem o rg a s m u s n em szü k ség es, a m in d e n n a p o s ta p a s z ta la t b iz o ny í t ja . Ig e n gy a k r a n in fa n t i l is m u s - n á l, a k ism ed en c eb e li sze rv ek b e teg sé g e in é l, belső sec- re t ió s z a v a ro k n á l ta lá lk o z u n k l ib id o h iá n ny a l és dys- p a re u n iá v a l , i ly e n k o r az o n b a n ez csak tü n e te eg y sze rv i e lv á l to z á sn a k . M in th o g y az o n b a n le lk i b e h a tá s o k ra pl. m e n s tru a t ió k e lm a ra d h a tn a k , n em leh e te tle n , h o g y ezen p sy c h ik u s b e h a tá so k a p e teé ré s re és a c s ira s e j te k m o le k u lá r is sze rk ez e té re is b e fo ly á ssa l v a n n a k .

V é g ü l ta lá lk o z h a tu n k m ed d ő ség g e l, a m e ly n e k a e t io lo g iá ja n in c s t isz tá z v a . I d e ta r to z ik a c s ira s e j te k dy s h a rm o n iá ja , a m ik o r m in d ké t fé l te l je se n egészséges, e gy m á ssa l nem n em ző képes, de k ü lö n -k ü lö n egy h a r ­m a d ik k a l az. E zze l in d o k o l ju k a vé r ro k o n o k k ö z ö tt i h á z a ssá g o k kb. 32%-os m ed d ő ség é t. A gy e rm e k te le n - ség az o n fo rm á já t , am e ly né l a re n d sz e re s h á z a sé le t m e l le t t fo g a m z á s n em tö r té n ik , de h o sszab b a b s t in e n- t ia u tá n v é g z e tt c o h a b i ta t ió ra te rh e s s é g k ö v e tk ez ik, s p e rm a im m u n i tá s s a l m a gy a rá z z u k . A n ő i sze rv eze t s p e rm á v a l im p re g n á ló d v a a n t i te s te k e t te rm e l, am e ly ek a fo g a m z á s t g á to l já k , ez az ú. n. Im m o rá l is s te r i l i tá s . A s te r i l i tá s n ém e ly a la k já t be lső se c re t ió s z a v a r ra l m a g y a rá z z u k , ez a h o rm o n á l is s te r i l i tá s , a m e ly az e g y e n sú ly h e ly re á l lá s á v a l m eg g y ó g y u l. A be lső se c re­t ió s m ir ig y e k kö zü l a p a jz s m ir ig y , h y p o p h y s is , m e l lé k ­vese. thy m u s és p e te fészek b e teg sé g e i a te rm é k e ny sé g e t lé ny e g e se n b e fo ly á s o lh a t já k . A p a jz s m ir ig y a p e te fésze k ­k e l a n ta g o n is ta m ű k ö d é s t f e j t k i. A p a jz s m ir igy csö k ­k e n t m ű k ö désén é l, a hy p o th y re o id is m u s n á l iv a rs z e rv i fe j lő dé s i re n d e l le n e ssé g e k e t ta lá lu n k , a m e ly e k a n n á l k ife je z e tte b b e k , m iné l f ia ta la b b k o rb a n k e z d ő d ö tt a b e­teg ség . Hy p e r th y re o s is n á l , m in t B a se d o w -k ó rn á l, am e- n o r rh o e á t ,a p e te fészk e k in d u ra t ió já t , az ő s - fo l l icu lu so k h iá ny á t , a p e te fészk e k és a m éh hy p o p la s iá já t í r tá k le, a m i a s te r i l i tá s t é r th e tő v é tesz i. A hy p o p h y s is e lü lső leb en yén ek hy p e r fu n c t ió já n á l , a m ik o r ó r iá s n ö vé s t lá tu n k , a g e n i ta l iá k h iá ny o s a n fe j le tte k . H a az e lü lső leb en y h y p e r fu n c t ió ja a te s tn ö v e k e dé s b e fe je ­zése u tá n k ö v e tk ez ik be, a k ro m e g a l iá t okoz, i ly e n k o r m e n s tru a t ió k e lm a ra d n a k , az a ssz o n y o k s te r i l lé lesz ­nek . A z e lü lső leb eny csö k k e n t m ű k ö dése n ö v ek v ő sz e r­v eze tb en tö rp e n ö v é sh e z vezet, a g e n i ta l iá k is v is s za ­m a ra d n a k fe jlő d é sb e n . A te s tn ö v e k e d é s b e fe jezése u tá n fe llép ő e lü lső le b e ny s o rv a d á s c a c h e x iá h o z vezet, az ú. n. Sim m onds-f é le b e teg ség h ez , a m i tö b b ek k ö zö tt a g e n i ta l iá k a t r o p h iá já v a l és s te r i l i tá s s a l j á r . A középső le b e ny h y p o fu n c t ió ja okozza a d y s t ro p h ia ad ip o so - g e n i ta l is t , a m e ly né l a b e te g sé g re je l lem ző ré sz leg es z s ír le ra k o d á s m e l le t t tö b b ny ire az iv a rs z e rv e k h y p o ­p la s iá já t is le h e t ész le ln i, de n em m in d e n esetben . A m e llék v ese s o rv a d á s á n á l , Addison-kóm ál a m en- s t r u a t io szü n e te lésé t, p e te fészk e k a t r o p h iá já t ta lál ju k . A th y m u s és iv a rm i r igy e k k ö z ö tt szo ro s c o r re la t io v an , a m i a th y m u s n a k az iv a rk o rb a n v a ló v is sz a fe j lő dé sé ­ben és a thy m u s n a k c a s tr a t io u tá n i tú l te n gé sé b e n ny i l ­v á n u l. S ta tu s th y m ic u s és thy m ic o ly m p h a t ic u s n á l a g e n i ta l iá k g y a k r a n h iá n y o s a n fe j le t te k , a p e te fésze k sp ec if ik u s szö v e te tö n k re m e gy , k ö tő szö v e t fe j lő d ik

1074 O R V O SI H E T IL A P 1926. 39. sz.

h e ly én . V é g ü l fö lv eszn ek m ed d ő ség e i, a m e ly á l l í tó la g a p e te fésze k belső se c re t ió s z a v a rá n a la p sz ik , ez m a ­gy a rá z z a a c o rp u s lu te u m -e y s tá k k a p c sá n e lő fo rd u ló s te r i l i tá s o k a t , a m e ly e k a c y s ta k i i r tá s a u tá n g y a k ra n g y ó g y u ln a k .

A z e lm o n d o tta k b ó l k ö v e tk ez ik , h o g y a m ed d ő ség d ia g n o s is á n a k fe lá l l í tá s a , i l le tv e az ig a z i ok fö l ism e ­ré se n ő b en re n d k ív ü l nehéz, so k szo r nem is leh e t b izo ­ny o ssá g g a l m e g á l la p í ta n i . A zé r t a n ő i m ed d ő ség m e g ­á l la p í tá s a e lő t t m eg k e ll gy ő ző d n i a fé rf i n em ző k ép es­ség é rő l, a m i a sp e rm a g ó rc sö v i v iz s g á la tá v a l k ö n ny e n e lvégezhető .

L A P S Z E M L E

Belorvostan.

P a jz s m ir igy és a gy o m o rse c re t io . S. G. Lewit. (Z e itsc h r. f. k i. M ed. 102. f., 440. o ld .)

I s m e rv e h o rm o n o k n a k a v e g e ta t iv id e g re n d sz e r re g y a k o ro l t e ré ly e s h a tá s á t , a g y o m o r-bé lm ű k ö d é s belső - se c re t ió s b e fo ly á s o lá s á n a k ké rd é se is fe lm e rü l t . A k ó ro s belső e lv á la s z tá s e s te ib e n ész le lt k ü lö n b ö ző g a s troin - te s t in a l is z a v a ro k (B ased o w o so k h asm en é se , ak ro - m e g á l ia so k o b s t ip a t ió ja ) s z in té n tá m o g a t já k ezt a fe l ­te v é s t. A thy re o id e a sze repé rő l, a gy o m o rs e c re t ió t i l le ­tő leg , a k u ta tó k ed d ig i vé lem é ny e i e l té rő e k : Ponisowski sze r in t thy re o id in fo k o zza a g y o m o rn e d v -e lv á la sz tá s t, v isz o n t p a jz s m ir ig y k i i r tá s o k u tá n a n n a k csö k k enése m u ta th a tó k i. Hardt ezzel e l le n té tb e n thy re o id in -a d a g o - lá s á n á l g y o m o rse c re t io la s s ú b b o d á s t és s a v é r té k csö k ­k e n é s t ész le lt. S zerző k u ty á k o n és k ü lö n b ö ző b e te g e ­k en (26 ese t) v é g z e tt v iz s g á la ta iv a l k im u ta t ta , hogy th y re o id in in je c t ió v a l k ez e lt ese tek b en — a s a vé r té k és em ész tő k ép esség lény eg eseb b m e g v á l to z á sa né lk ü l — a gy o m o rse c re t io 18 '8% -kal n ö v ek e d ik . H y p e r th y re o s is o s b e teg e k né l (27) a c la ss ic u s B ased o w ese te ib en so k szo r t a lá l t hy p a c id i tá s t (a c h y l iá t) , a k evésb b é k i fe je z e tt b ased o w o s ese tek b en p e d ig a leg tö b b sz ö r hy p e ra c id i tá s és hy p e rs e c re t io k ísé r te a m eg b e te g ed és t. A thy re o id in h y p e rs e c re t ió s h a tá s á t a v a g u s - id e g tó n u s fo k o z ó d á sá­v a l m a g y a rá z z a . A B ased o w o so k n á l ész le lt a c hy l ia , v a g y csö k k e n t g y o m o rn e d v e lv á la s z tá s o k a p e d ig sze­r in te a g y o m o rn y á lk a h á r ty á n i ly e n ese tek b en re n d ­s z e r in t je le n le v ő a t ro p h iá s e lv á l to z á s leh e t, de a nn a k fu n c t ió s e re d e té t sem t a r t j a k iz á r tn a k . Fischer dr.

A v é r te js a v ta r ta l i n a p hy s io lo g iá s és p a th o lo g iá s k ö rü lm é ny e k k ö zö tt. B. Mendel és M. Bauch. (K iin . W o c h en sch r . 1926, 28. szám .)

Warburg k im u ta t ta , h o gy a r á k s e j te k g ly k o ly t ik u s h a tá s a 124-szer a k k o ra , m in t a vé ré és h o gy a rá k s e j te k 200-szor tö b b te j s a v a t te rm e ln e k , m in t a p ih en ő izom ­se jtek . A sze rző k ez t a té ny t fe l a k a r tá k h a s z n á ln i a r á k k o ra i d ia g n o s is á ra , a z t g o n d o lv á n , h o g y a rá k - b e teg ek vé ré b e n a te js a v m e g sz a p o ro d á sá t fo g já k k o n ­s ta tá lh a tn i . E z a fe lte v é s a z o n b a n n em b iz o ny u l t h e ly e s ­n ek : 12 rá k b e te g vé ré n e k te j s a v ta r ta lm á t h a tá ro z tá k m eg és ezek k ö zü l e gy sem v o l t m a g a sa b b a n o rm á l is ­n á l. E n n e k a v á r a t l a n e re d mé ny n e k o k á t k e resvén , k ís é r le te k e t v ég ez tek a r r a v o n a tk o z ó la g , v á j jo n á l ta lá ­b a n s ik e rü l-e k im u ta tn i a v é rá ra m b a ju t t a to t t a k k o ra te jsa v m e n ny isé g e k e t, a m ily e n e k n e k a k e le tk ezése a rá k o s szö v e t a ny a g c s e re te rmé k e k é n t v á rh a tó . E zen k ís é r le te k s o rá n k id e rü l t , h o gy k im u ta th a tó m e n n y isé g ű te js a v c su p á n a k k o r te rm e lő d n é k , h a a z i l le tő rá k o s szö v e t a b e te g te s ts ú ly á n a k ’/20 ré s z é t e lé rn é . I ly en h a ta lm a s rá k o s d a g a n a t p e d ig e m b e rné l n em fo rd u l elő . A te js a v leg n a gy o b b ré sze u gy a n is a m á jb a n v a ló s z ín ű ­le g ismé t c u k o r rá a la k u l v is sz a és így csa k a k e le tk e ­zés i h e ly k ö zv e tle n kö ze léb en m u ta th a tó k i. E z a k ö rü l ­m é ny m a g y a rá z z a , h o g y a te js a v m e g h a tá ro z á s a c a rc i ­n o m a d ia g n o s t ik á já b a n n em h a s z n á lh a tó fe l.

Czoniczer dr.

E n d o lu m b a l is sa já tse ru m k e z e lé s e n k e p h a l i t is e p i­d e m ic a u tá n . Pette H. (M ü n c h en e r m ed. W o c h en ­s c h r i f t 1926, 25. szám .)

M in d a d d ig , a m íg a z a c u t e n k e p l ia l i t is t gy ó g y i- ta n i n em tu d ju k , sz á m o ln u n k k e l l k ö v e tk ez mény es á l l a ­p o ta in a k s z a p o ro d á sá v a l. A z e n k e p h a l i t is , n o h a j á r vá ­n y o s á n az u tó b b i év ek b en n em lé p e t t fe l, m ég is s z ó rv á ­ny o s a n e lő fo rd u l és az ese tek m o s t is so k szo r sú ly o sa k . S p ec if ik u s th e ra p iá n k az ú . n. e n k e p h a l i t is u tá n i pa r - k in s o n ism u s s a l szem ben n in csen . A z összes e d d ig a j án ­lo t t szerek , é lü k ö n a sc o p o la m in n a l, c sa k tü n e t i le g és csa k a d d ig h a tn a k , a m íg a b e te g szed i ő k e t. H o gy r a t i o - n a l is k eze lést f o ly ta th a s s u n k , t is z tá b a n ke ll le n n ü n k 11

p o s te u k e p h a l i t ise s fo ly a m a t p a th o g e n e s isé v e l. E rrő l tu d u n k a n ny i t , h o g y a z ese tek tö b b ség éb e n a h a rm a d ik és n e gy e d ik a g y g y o m ro c s g a n g l io n s e j t je ib e n z a j l ik le az a c u t g y u l la d á s . A p a rk in s o n is m u s t fő leg a sub s ta n t ia n ig r a m eg b e teg edése okozza és a d e g e n e ra tió s fo l y a m a t h a j la m o s a to v á b b te r je dé s re . A z e n k e p h a l i t is v i r u s a a k éső i s tá d iu m b a n m á r n em ta lá lh a tó a szö v e­tek b en , a fo ly a m a t to v á b b te r je dé sé n e k a la p ja m a g á b a n a gy u l la d á s o s szö v e tb en v an . A to x ik u s á r ta lm a k e lé g ­te len tá p lá lk o z á sh o z és így d e g e n e ra tió h o z vezetnek . S zerző s z e r in t o ly a n th e r a p ia v a n h e lyén , a m e ly a b án ta lm a z o t t és csö k k e n t m ű k ö d é sű szö v e tb en a k e r in g é s i v is z o ny o k a t ja v í t ja .

H a a h á z in y ú ln a k in t r a c is te r n á s a n vé rs e ru m o t a d u n k , n é h á ny ó ra m ú lv a a l iq u o rb a n e rő s s e j ts z a p o ­ro d á s t é sz le lh e tü n k , s z ö v e tta n i la g p e d ig az a d v e n t i t ia l is e d é ny fa ls e j te k p r o l i f e r a t ió ja ta p a s z ta lh a tó . E z t ta lá l ta m á r Blum 1923-ban. E ze n le le t a la p já n p ró b á l ta m eg a szerző az e n d o lu m b a l is se ru m k e z e lé s t e n k e p h a l i t is e p i­d e m ic a u tá n . Netter m á r 1918-ban a já n lo t ta e n k e p h a l i t is - n é l re c o n v a le sc e n s se ru m n a k e n d o lu m b a l isa n v a ló a d á­sá t, az u tó b b i év ek b en fő le g Rosenow A m e r ik á b a n ke ze it h a so n ló m ód o n . A k eze lés te c h n ik á ja az, h o gy 30 cm 3 v é r t v e sz ü n k a b e teg tő l, a s a v ó t in a c t iv á l ju k és h a az c s ira m e n te s , 10 cm 3-t a d u n k a d u ra z sá k b a . A be teg ek az in je c t io u tá n m e n in g e a l is tü n e te k e t, 38 C ° k ö rü li lá z a t k a p n a k , ig en e rő s le u k o cy to s issa l a l iq u o rb a n . A re a c t io p á r n a p a la t t le z a j l ik , k e l le m e tle n co m p lica - t io n em f o r d u l t elő . S zerző 23 e se te t k eze lt, eg y -eg y b e te g né gy in je c t ió t k a p o t t 3—6 h e t i idő közben . V á l to ­z a t la n m a ra d t 9 b e teg , lény e g e se n j a v u l t 14. A ja v u lá s a m o zg ás g y o rs a b b á v á lá s á b a n , a z a r c já té k é lé n k ü lé sé ­ben , a ny á l fo ly á s csö k k enéséb en á l l t . A ja v u lá s tö b b h é t re te r je d t . V é g le g es k ö v e tk e z te té s t a szerző m ég nem v o n le. A m e n ny ib e n h e ly e s Hcnncbergnek és Biel- schowskynak a z a fe lfo g á sa , h o gy az e n k e p h a l i t ise s d e g e n e ra t io e lő re h a la d á s á t az e lég te le n v é r - és ny i r o k ­k e r in gé s okozza, a k k o r szerző a se ru m kedvező h a tá s á t az á l ta la e lő id é z e tt hy p e ra e m iá b a n és az így e lő á l lo t t kedv ező b b tá p lá lk o z á s i v isz o n y o k b a n lá t ja . Zolnai dr.

Sebészet.

R esec tio p ra e p y lo r ic a d u o d e n a lis u lc u sn á l. R. Wil- manns. (Z e n tra lb l. f ü r C h i ru rg ie 1926, 30. sz.)

S zerző azo n e se te ib en vég ez csak py lo ru s - re s e c t ió t u lc u s d u o d e n in á l, h a a re se c t io u tá n a d u o d e n u m jó l z á rh a tó . H a e llen b e n az u lc u s á l ta l k e le tk e z e tt h eges k ö teg ek a p y lo ru s ra is rá te r je d n e k és a d u o d e n a lis cso n k k ép zése n eh ézség b e ü tk ö z ik , a k k o r p ra e py lo r ik u s re s e c t ió t végez 2 cm -re a py lo ru s e lő tt, a g y o m o r fa lo n á t . S zerző 37 ese tb e n vé g z e tt p ra e py lo r ik u s re se c t ió t , ezek k ö zü l eg y m e g h a lt . Ké t és fé l év u tá n 30-at ú jb ó l m e g v iz sg á lt , a k ik k ö zü l 26-an te l je se n jó l v a n n a k és csak k e ttő n e k v a n n a k gy o m o rp a n a sz a i .

Schmidt Károly dr.I le u s v e rm in o su s . I. P. Dmitrieff, A rc h a n g e ls .

(Z e n tra lb l . f ü r C h i ru rg ie 1926, 36. sz.)S zerző ese té b en e gy 44 év es fé r f ib e te g h a s i f á jd a l ­

m a k ró l p a n a sz k o d ik , a m e ly e k n em á l la n d ó a k . Ö t n a p o n á t a d a g o l t h a s h a j tó k d a c á ra s in cs széke, b e teg ség e egész id e je a l a t t f e n n já r t . F e lv é te lk o r a h a s feszes, in te n s iv f á jd a lm a k m e l le t t b é lp e r is ta l t ik a n em lá tha tó , h á ny á s , c su k lá s n in cs , p u ls u s jó . M ed ian la p a ro to m ia

1926. 39 s z . O R V O SI H E T IL A P 1075

a lk a lm á v a l k i tű n ik , h o gy a v ak bé l egy része g o ly ó - sz e rű le g fe lfú v ó d o tt , összen ö vések és in v a g in a t io nem ész le lh e tő . Gy o m o r és v é k o ny bé l ép. A tö m ö tt v a k b é l­d a ra b belső ré szén e k k i f o rd í tá s a u tá n a bél fe lü le te 14 X 15 cm h o ssz ú sá g b a n k i fe k é ly e se d v e tű n ik elő . A fe ké ly esedé s h e ly e n ké n t a ny á lk a h á r ty á ig te r je d t , a m u s c u la r is ré te g sz é tro n gy o ló d o tt , a m u c o sa in f i l t r á l t , az u lc u s szé le i k rá te rs z e rű e k . A fe k é ly k ö zepén egy tű - s z ú rá s n y i p e r fo ra t ió s n y í lá s ész le lh e tő , a m e ly e n á t sz á ­m os o x y u r is v e rm ic u la r is m ász ik á t. A sza b ad h a s ­ü re g b e n lévő z a v a ro s , s e ro su s fo ly a dé k b a n s z á m ta la n o xy u r is ú szk á l. A re s e k á l t c o e e u in d a ra b b a n az o x y u r i - sok tö m e gé n k ív ü l k is fo k ú in f i l t r a t io és gy u l la d á s ész ­le lh e tő . A sec tio p n e u m o n iá n k ív ü l lény eg e s e lv á lto z á s t n em m u ta to t t . J e le n ese tb en ké tsé g te le n , h o gy a bé l­e lz á ró d á s t az o xy u r is o k idéz té k elő .

Schm idt Károly dr.A d u c tu s ch o led o ch u s p la s t ik u s p ó t lá s á n a k k é r ­

déséhez. Boris Brandsburg, C h ark o w . (Z e n tra lb l. f ü r C h i ru rg ie 1926, 30. sz.)

A d u c tu s ch o led o ch u s kép zésé re i rá ny u ló m ű ­té te k n é l m in d e n k o r fe ny eg e tő a k a d á ly ké p e n sze rep e l a b é lb ő l az e p e u ta k b a fe lsz á l ló in fe c t io ré v é n fe llépő g e ny e s a n g io c h o l i t is . E n n e k e lk e rü lé sé re szerző sub- c u ta n fek v ő b é lré sz le tte l vég ez c h o le cy s to -e n te ro s to m iá t. A m e tszé sv o n a l a jo b b o ld a l i m u se , re c tu s szé lén t ö r ­tén ik . C h o le cy s to -e n te ro s to m iá t végez Herzen sze­r in t a je ju n u m Y -a la k ú k irek e sz tésév e l. A z Y -a la k á b é lré sz le te t k ih ú z v a a h a sü re g b ő l, m e se n te r iu m á tó l m e g fo sz tja és a h a s f a la t z á r ja ; e z u tá n a m e tszé sv o na l o ld a lá ró l k é p z e tt b ő r le b e n ny e l fed i a bé lré sz le te t; e z ­á l ta l ö ssz e k ö tte té s lé te sü l az ep e h ó ly a g és a bé lü l' k ö zö tt, a m e ly e t p u h a e la s t ik u s csöv ecsk e a lk o t, a m e ly b ő rb ő l, b ő ra la t t i k ö tő szö v e tb ő l és a v ék o ny bé l ré te g e ib ő l á l l . A szerző ezen m ű té t i e l já r á s á n a k e lő ny é t lá t ja ab b a n , h o gy a z az e m b r io n á l is e p e u ta k k a l m eg ­eg y ező ; to v á b b á ab b a n , h o g y a k ik a p c so l t k ezd e ti v é k o ny bé ld a ra b k ev é ssé in f ic iá l t és a n t ip e r is ta l t i k á ja ré v é n m e g g á to l ja a b é ls á rn a k az e p e u ta k b a v a ló j u t á­sá t. E gy p e lo t ta se gé ly é v e l p e d ig az epe fo ly á s á t sz a b á ­ly o z h a t ja . 10 k u ty a k ísé r le tb e n az ú j m ű té t i e l já r á s jó l b ev á lt. Schm idt Károly dr.

K i te r je d t égési c o n tra c t ió s h egek m ű té t i kezelése a M o re stin - fé le p la s t ik á v a l . Hermann Stegemann, K ö n ig sb e rg . (Z e n tra lb l . f ü r C h i ru rg ie 1926, 30. sz.)

A M o re s tin - fé le p la s t ik a ab b ó l á l l , h o gy a k á r n a rk o s is b a n , de leg tö b b szö r loca l a n a e s th e s iá b a n is egy h o ssz a n ti m e tszé s t v e z e tü n k az ú s z ó h á r ty a s z e rű heg- k ö teg en á t egészen a h a s is ig . E zu tá n k é t o ld a l t ezen m e tszé s i v o n a l ra fü g g é ly e s i rá n y b a n 2—2 cm tá v o ls á g ra b em e tsz ü n k o ly m ód o n , h o g y a b a lo ld a l i b em etszés a jo b b o ld a l i k é t b em etszés k ö zep ére essék . A z ö ssz e v arrá s - n á l a r r a k e l l ü gy e ln i , h o g y az e g y ik o ld a l i csü csö k h eg y e a m á s ik o ld a l i ké t csü csö k k ö z ö tt i h éz ag b a essék. I l y e n m ó d o n szerző szám o s ese téb en a c o n t ra c tu ra m e g ­sz ű n é sé t ész le lte . Z a v a r t eg y e d ü l k e lo id o k képző dése okoz, a m e ly a z o n b a n a szerző vé le m é ny e sz e r in t n em í rh a tó a p la s t ik a ro v á s á ra . Schm idt Károly dr.

Urológia.

A p ro s ta ta r á k kezelése. G. Marion. ( J o u rn . d ’U rol. 1926, 21. kö t., 5. fű z.)

A p o s ta ta rá k o k a t gy ó g y í th a tó s á g sz e m p o n tjá b ó l k é t c s o p o r tra o s z t ja : o p e rá lh a tó ese tek azok , am e ly e k a p ro s ta tá b ó l v a g y a p r o s ta ta ad e n o m á b ó l k i in d u lv a , m ég a k ö rny e z e tte l össze n em k a p a sz k o d ta k , v isz o n t in o p e ra b i l is a k azok , ah o l a d a g a n a t m á r a p e r ip ro s ta t ik u s szö v e tek b e is á t tö r t . A m a g á b ó l a p ro s ta tá b ó l k i ­in d u ló rá k re n d e se n in o p e ra b i l is . m iu tá n v ize lés i p a ­n a sz o k a t k éső n okoz; e lső tü n e te re n d e se n a fá jd a lom , a m e ly az o n b a n csak a k k o r je le n tk e z ik , a m ik o r a d a g a ­n a t m á r a k ö rn y e z e tb e te r je d t . L e g jo b b a n o p e rá lh a tó az a d e n o m a rá k o s e l f a ju lá s a , am e ly né l m in d e n ese tb en a ty p u so s . s u p ra v e s ic a l is p ro s ta te c to in iá t a já n l ja . H a a fo ly a m a t az o n d ó h ó ly a g o k k a l ö ssze fü g g , a z o k a t is el k e l l tá v o l í ta n i , am i a m ű té te t nem tesz i sú ly o sa b b á ,

i ly e n k o r az o n b a n az á l la n d ó k a th e te r b eh e lyezése csak a m ű té t u tá n 15—20 n a p p a l a já n la to s , m e r t k ü lö n b e n a k a th e te r o k o z ta ny á lk a h á r ty a -o e d e m a az u ré te re k e t szű k ítv e , a v esék b en fe lszá lló fe r tő z é s t o k o zh a t. Az e lő re h a lad o tt, ese tek n é l a re c id iv á t m ű té t u tá n i rád iu m - keze lés sem a k a d á ly o z z a m eg. A z in o p e ra b i l is e se te k ­ben sem a, R ö n tg en -, sem a rá d iu m -b e s u g á rz á s tó l e red ­m é ny n em v á rh a tó . H ó ly a g s ip o ly t csak a z o k n á l a b e te ­g ek né l a já n l , a k ik n é l a k a t l ie te re z é s n eh ézség ek b e ü t ­köz ik , v a gy sú ly o s vé rz é se k e t okoz, k ü lö n b en a re n d ­sze res k a t l ie te re z é s és a fá jd a lm a k c s i l la p í tá s a az e gy e ­d ü li th e ra p ia . Adler-Rácz dr.

A z a e r id in o th e ra p ia a g o n o rrh o e a keze lésében .H. Jausion, M. Vaucel és Ed. Diót. (L a p re sse m ed ic . 1926, jú n . 26.)

A d ia m in d m e thy la c r id in só sa v a s só já t , v a la m in t a n n a k d e r iv á tu m a i t a já n l já k a g o n o r rh o e a keze lésére . T a p a s z ta la ta ik s z e r in t ezek a fe s té k a ny a g o k m e g a k a d á ­ly o zzák a g o n o r rh o e a fo ly a m á n fe llép ő s e c u n d a e r u r e th ­r i t i s k i fe j lő d é sé t. I n t r a v é n á s a lk a lm a z á s a ad d ig , am íg a sze rv ez e tb en a k á r ny í l t , a k á r e l to k o lt gon o co ccu s- v i ru s v an , re a c t ió t v á l t k i. T e h á t a lk a lm a s a la te ns g o n o r rh o e a k ó r ismé z é sé re és a v ég leg es gy ó g y u lá s m e g á l la p í tá s á ra . Adler-Rácz dr.

A v ese sze rep e a g ly k o s u r iá n á l . H. Chabanier, M. Lebert és C. Lobo-Onell. (L a P re sse m ed ic . 1926, jú n . 30.)

V iz s g á la ta jk a la p já n b e b iz o ny íto ttu n k lá t já k , h o g y a c u k o r k iv á la s z tá s á t a d ia b e te sné l a v ese s z a b á ­lyozza. M ás szerző k a z t t a r t j á k , h o g y a v ese a vé rb en sza b ad o n o ld o tt c u k ro t a k a d á ly né lk ü l te l je se n k i ­v á la s z t ja és c su p á n a p la s m a k o l lo id a ny a g a ih o z , i l le tv e a fe hé r jé h e z k ö tö t t cu k o r k iv á la s z tá s a a k a d á ly o z o t t és így a d ia b e te s e x t r a re n a l is fa c to ro k k a l fü g g össze. Ez ­zel szem ben k ísé r le te ik a z t m u ta t tá k , h o gy a c u k o r a p la sm á b a n m in d ig sza b ad o n és n em k ö tö t t á l la p o tb a n ta lá lh a tó fe l és így a k iv á la s z tá s i k üszöb a v esében k eresen d ő . Adler-Rácz dr.

Szem észet.R is m u th - th e ra p ia a szem észe tb en . Jirm an. (Z en­

tra lb l . f. d. g. O p h th . 1926.)K e r a t i t i s p a re n c h y m a to s a ké t ese téb en , b á r a

W a s s e rm a n n - re a c t ió t k ed v ező en b e fo ly á so lta , m a g á r a a f o ly a m a tr a h a tá s ta la n m a ra d t . E zze l szem ben n a g y o n jó e re d mé ny e i v o l ta k sp ec if ik u s ir id o c y c l i t ise k né l , a m e ­l y e k né l a gy u l la d á s o s tü n e te k ro h a m o sa n v issz a fe j lő d te k K evésb b é kedvező ek , de jó k v o l ta k az e re d m é ny e k sz e r­z e tt lu e s o k o z ta re t in i t is e k né l és e gy n e u r i t is né l . A te r - t i a e r lu es és a lá tó id e g m e g b e te g ed ése ire , ú gy sz in té n s z e m id e g b é n u lá so k ra a b ism u th h a tá s a csek é ly v a g y h iá n y z ik . A z a lk a lm a z o tt sze rek közü l le g jo b b a n b e vá lt az em b ia l, ta lá n a zé r t, m e r t b en n e a b ism u th o ld o tt á l la p ó tb a n v a n . Horay dr.

A c o rn e a m észé te tése in ek 10%-os n e u t rá l is a m m o ­n iu m ta r ta r ic u m m a l v a ló keze lése. W olff. (B r i t . jo u rn . o f o p h th . 1926, 4. sz.)

M ész sé rü lések n é l a c o rn e á b a n C a lc iu m ca rb o n a t k ép ző d ik , zur Nedden a j á n la tá r a a szerző k ö z ö m b ö s íte tt a m m o n iu m ta r ta r ic u m o t h a sz n á l t , co c a in o zás u tá n a f r is s e n k é s z í te t t o ld a t ta l 15 p e rc ig k e l l a szem et ö b lí­ten i. E gy ese tb en (né gy h e te s sé rü lé s ) lény eg e s l á tá s ­ja v u lá s t ész le lt. E ze n k eze lésn é l a nem o ld ó d ó C alc ium ­c a rb o n a t o ld h a tó c a lc iu m ta r ta r a t tá a la k u l á t.

Horay dr.B ány ász o k szem rezgése. Fergus. (Z e n tra lb l . f. cl.

g. O p h th . 1926.)A b á n y á sz o k n y s ta g m u s a tu la jd o n ké p e u az id eg

re n d s z e r m eg b eteg ed ése , e m e l le tt szó l a v é g ta g o k és ny a k i izm o k t re m o ra és a k e r in g é s i z a v a ro k . A v i l la ­m o s v i lá g í tá s bev eze tése ó ta sem csö k k en t. Fergust n em e lé g í t i k i sem Robsons m a gy a rá z a ta , a k i a b e te g ­sé g e t a m é rg e s g á z o k ra v ez e ti v issza , sem Llewellins, a k i a ro ssz v i l á g í tá s t o k o l ja . M a g a sem tu d azo n b an jo b b m a gy a rá z a to t a d n i. Ké r i a b a k te r io ló g u so k , b io ­ló g u so k , n e u ro ló g u so k és p a th o lo g u so k k ö z re m ű k ö d é ­sét. Fergus s ú ly t h e ly ez a d ip lo p ia te l je s h iá n y á ra , am i

1076 ORVOST H E T TL A P 1926. 39. sz.

Robsons th e o r iá já n a k e llen e szól. A m e r ik á b a n e b e teg ­ség re n d k ív ü l r i tk a . A v i l la m o s b á ny a lá m p a a lk a lm a ­z á sa ó ta eg y es b á n y á k b a n a n y s ta g m u s o s a k szá m a m e g n ö v ek e d e tt. S zerző a b a j szé k h e ly é t a D e ite rsm a g - b an , a k is a gy b a n k e res i. Horay dr.

E n k e p h a l i t i s le th a rg ic a a la t t je le n tk e z ő szem - z a v a ro k és azok lé t re jö t té n e k m e c h a n is m u s á ra v o n a t ­kozó ta n u lm á ny o k . Tirelli. (A reh . d. o p h th . 1926, 3. sz.)

Tirelli 30 e n k e p h a l i t is -e se te k ö z ö tt né gy né l ta lá l t szem fen ék i e lv á l to z á so k a t. E ze k e t ré sz le te se n le í r ja . Az e lső n é l k i fe je z e tt p a n g á so s p a p i l lá t ta lá l t , n e g a t iv W a s s e rm a n n m e l le tt . A m á so d ik n á l a m eg b e teg ed és n e gy e d ik év éb en a p a p i l la eny hé n v é rb ő v o lt. A h a r m a ­d ik n á l a p a p i l la m é rsé k e l t k ie m e lk e d é sé t és lá tá s é le s s é g ­csö k k e n ésé t ta lá l ta . A n e gy e d ik né l o p t ic u s a tro p h ia m u ­ta tk o z o tt . A szerző azo n a v é lem é ny en v a n , h o g y ezen e lv á lto z á so k lé tre jö t té h e z n em szü k ség esek m e n in g i t ise s tü n e te k , a l iq u o r n o rm á l is leh e t. Horay dr.

A tü d ő le le t sze m sc ro p h u lo s isn á l. Stadler. (Schw . m ed. W o c h en sch r . 1926, 28. sz.)

S zerző 100 e se te t v iz s g á l t és ezek k ö zö tt 83-ban p o s i t iv R ö n tg e n - v a gy p h y s ik a l is e l té ré s t ta lá l t , de csak h a t ese t v o l t b iz to sa n n e g a tiv . K é rd é s az o n b an , h o gy a ta lá l t tü d ő e lv á l to z á so k n á l a tu b e rc u lo s is ac tiv -e . E r r e fő kép en a h ő em elk ed és, c o n s t i tu t io , c u ta n re a c t io , stb . fo g já k m e g a d n i a v á la sz t . A c u ta n re a c t io az ese tek 95% -ában v o l t p o s it iv , h ő em e lk ed és p e d ig 47% -ban v olt je len . A sze m b a j sú ly o ssá g a a tü d ő e lv á lto z á so k k i te r ­je d tsé g é v e l c o r re la t ió b a n v o lt. A p ro g n o s is q u o a d v i tá m á l ta lá b a n kedvező v o lt, ső t quo a d s a n a t io n e m is, ha kedvező hy g ie n ik u s v iszo n y o k közé k e rü l te k az i lM ő k . T e h á t m in d e n p h ly c te n á s b e teg e t R ö n tg e n -v iz s g á la tn a k és á l ta lá n o s k eze lésn ek kell a lá v e tn i . K retz Tibor dr.

T e c h n ik a i ja v a s la to k a h á ly o g m ű té te k n é l. Vogt.(S chw . m ed. W o c h e n sc h r . 1925, 42. sz.)

S zerző e le in te a k ö tő h á r ty a á tvé re z te té sé v e l v é lte a se b fe r tő z é s t m e g a k a d á ly o z h a tn i , m e r t a f r is s vé r b a k te r ic id , de késő bb c é lsz e rű b b n e k ta lá l ta k ö v e tkező e l já r á s á t : M ű té t e lő t t i n a p o n rö v id re v á g ja a p i l la­sző rö k e t, b en z in n e l le m o ssa a m ű té t i te rü le te t , 25%-os a r gy r o l t c se p e g te t a szem be s s te r i l k ö té s t a lk a lm az . M ű té t e lő t t 5% -os c o c a in t c se p e g te t a szem be és ú jbó l 25%-os a r gy ro l t , m a jd a m e tszés h e ly é n su b c o n ju n c t i- v a l is a n és a sze m h é jsz á l a lá 1% -os c o c a in - in je c t ió t ad. A s z e m h é ja k a t n em b le p h a ro s ta t ta l t á r j a szé jje l, m er t a z t n em le h e t szü k sé g ese té n (ü v e g te s t) e lég gy o rsa n k iv e n n i, h a n e m p in c e t tá v a l f o g ja a sz e m hé ja k a t a szem ­h é jszé lh ez köze l. M in d e n egy es m ű té t i m o z d u la t u tá n e len g e d i a sz e m h é ja k a t és a r gy r o l t cse p eg te t be, v a la ­m in t m in d e n k ö té s v á l tá s k o r is. S zerző sz e r in t a szem ig en jó l t ű r i ezen e rő s a rgy ro l -o ld a to t , ső t mé g az o ly g y a k o r i p o s to p e ra t iv c o n ju n c t iv i t is is e lm a ra d a lk al ­m a z á sa k o r . E g yé b k é n t szerző az egy ü lésb en v a ló o p e­rá lá s h ív e , a k é tü lé se s m e th o d u ssa l szem ben, m e ly e t csak a k k o r t a r t in d o k o ltn a k , h a c o m p l ic a t ió k ra v a n k i ­lá tá s . K retz Tibor dr.

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

H a n d b u c h d e r b io lo g isc h en A rb e itsm e th o d e n .E. Abderhalden. A b t. IV . A n g e w a n d te ch e m isc h e u n d p hy s ik a l is c h e M e th o d en , T e il 4, H e f t 4. L ie fe ru n g 194. (U rb a n u n d S c h w a rz e n b e rg , 1926.)

A k ö te t a 148., 179. és 194. L ie fe ru n g fo ly ta tá s a ké n t sz in té n a v é r re v o n a tk o zó v iz s g á la to k m e th o d ik á já v al fo g la lk o z ik . E lső h e ly e n ta r ta lm a z z a a bécsi D. Char- m annnak n a gy lo g ik á v a l és sok , f á ra d s á g o s k ísé r le te z é s ­se l fe lé p í te t t s p e c tro c h e m ia i v é r v iz s g á la tá t , a m a ra d é k - n i t ro g e n n e k és a v é r c u k o rn a k s z in té n sp e c tro c h e m ia i m e g h a tá ro z á sá t. E lő ny e a sp e c tro c h e m ia i m e th o d ik á - n a k n a g y e x a e tsá g a , a m e ly so k szo r, íg y pé ld á u l a k is c o n c e n tra t ió b a n e lő fo rd u ló p a th o lo g iá s fe s té k a ny a g o k ­n a k m e g h a tá ro z á sá b a n is né lk ü lö z h e te tle n ; h á t r á ny a , h o g y e g y ré s z t a k észü lék d rá g a , m á s ré sz t, h o gy a ve le v a ló b á n á sm ó d n a g y já r ta s s á g o t igény e l. S zerző sz e r in t a R N és a v é rc u k o rm e g h a tá ro z á s k ö rü lb e lü l 2% h ib á ­v a l tö r té n ik , a m i az e d d ig i m e th o d u so k n á l jó v a l tö ké ­

le teseb b e re d m é ny . A k ö v e tk ező fe je z e tb e n H. Bürker i s m e r te t i ú j h a e m o g lo b in o m e te ré t és a v ö rö s v é rs e j t - szám p o n to sa b b m e g h a tá ro z á sá h o z v a ló d o lg o zás m ó d ­já t , m e ly ek n e k se g ítsé g é v e l tö b b ek k ö z t s ik e rü l t m e g ­á l la p í ta n ia a z t a tö rv é ny t , h o g y az em b e rné l, é p p ú gy , m in t b á rm e ly m á s em lő sné l, a v ö rö s v é rs e j te k té r f o g a t - egy sé g é re eső a b s o lu t h a e m o g lo b in m e n ny isé g egy en lő n a g y . A le g vé g é n D. van S lyke v á z o l ja m e s te r i m ó ­don a k l in ik a i sze m p o n to k b ó l is e gy re n a g y o b b je le n ­tő sé g ű v é v á ló t i t r im e t r iá s és g a s o m e tr iá s m e g h a tá ro ­z á sá t a v é r a lk a l i ta r ta lé k á n a k . Sz.

D e r U lc u sk ra n k e . W . Buhmann. K a rg e r , B e r l in , 1926. Á ra 11.40 M.

Goldscheidernek k l in ik á já n 50 ese tn e k b e h a tó v iz s g á la tá v a l gy ű j tö t t m eg fig y e lések , a m e ly e k a la p já n az iro d a lo m a d a ta in a k bő ség es fe lh a s z n á lá s á v a l az u lc u s p e p t ic u m c h ro n ic u m n a k tü n e t ta n á t , a c o n s t i tu tió - v a l és a v e g e ta t iv id e g re n d sz e r re l v a ló ö ssze fü g g ésé t tá r gy a l ja , ö r ö k lé s t fő k ép en a te s tv é re k e n és a le s z á r ­m a z o tta k o n ész le lt, b e teg e i c s a lá d já n a k ta g ja in a rá k nem fo r d u l t e lő gy a k ra b b a n , a g ü m ő k ó r a z o n b an az á t la g o s n á l g y a k o r ib b v o lt . B e te g e in e k h a b i tu s a fő ­képen lep to so m v o lt, en n ek s a já ts á g a i t ré sz le tesen ism e r te t i . A z ö re g k o r i u lc u s m e l le t t gy a k ra n ész le lt a r te r io s k le ro s is t . A h a lv á ny b ő rsz ín e l le né re a v é r h a e m o g lo b in ta r ta lm a és a v ö rö s v é rs e j te k sz á m a re n d es vo lt. A k ö v e tk ező je le n sé g re h ív ja fe l a f igy e lm e t: az e p ig a s t r iu m jo b b fe lé re gy a k o ro l t n y o m á s , m e ly o tt

n e m o k o zo tt f á jd a lm a t , a k ö ld ö k tá j á n fá jd a lm a t v á l­to t t k i. K é t i ly e n ese tb en m ű té tk o r összen ö v és t a lá l t a ­to t t a p a n k re ssz a l . U le u s m e l le t t az ese tek n egy e d rész é ­ben ep e h ó ly a g b e te g sé g , r i tk á b b a n id ü l t a p p e n d ic i t is fo rd u l e lő , m ég r i tk á b b az, h o gy m in d h á ro m b a j je len v a n e g y m á s m e l le tt . A z u lc u s n a k m eg fe le lő fá jd a lm a s n y o m á sp o n to n k ív ü l g y a k r a n g y o m á s ra é rz é k e ny v o lt az e p ig a s t r iu m fe lü l középen , a m i t a p le x u s s o la r is ra , a n n a k iz g a lm á ra v o n a tk o z ta t. E se te ib e n a hy p e r- , a su b - és a n o rm a c id i tá s m a jd n e m e gy fo rm á n g y a k ra n fo rd u l t elő . B e teg e in e k p sy c hé je tú lny o m ó a n schyzo - th y m v o lt. S zerző s z e r in t g y a k r a n fo rd u lt elő b e tege in e x o p h th a lm u s , fé ny lő szem , tá g p u p i l la s tá g szem rés

és e z é r t a z t g o n d o l ja , h o gy g y a k o r i a z u lc u s m e l le t t a k ö n n y ű th y re o to x ic o s is . E z e n k ív ü l a sy m p a th ic u s - re n d sz e rb e ta r to z ó s ty g m á k a t (sá p a d tsá g , h id e g és n e d ­ves kéz, bő v e re j té k e lv á la s z tá s , s tb .) ész le lt b e teg e i tö b b ség én , ö ssze g ezv e ész le le te it , a r r a a k ö v e tk e z te té s re ju t , h o gy az u lc u s v a ló sz ín ű le g a g y o m o r e re in e k a n g io -

sp a sm u so s d ia th e s isé n a la p u l és ezt a fe lte v é s t m u n k a - hy p o th e s isn e k a já n l j a a z u lc u s p e p t ic u m ra v o n a tk o zó k u ta tá s b a n és a n n a k gy ó g y í tá s á b a n . H. F.

K É R D É S E K É S F E L E L E T E K

K é rd é s : „ E gy la k á sb a n H e in e -M ed in k ó rb a n eg y év e lő t t m e g b e te g e d e tt egy g y e rm e k . M o st a la k á s t o t t ­h a g y já k . S zü k ség e s-e m o s t (egy év m ú lv a ) a la k á s f e r ­tő t le n íté s e (a gy e rm e k bé n u l t )? M ik ép fe r tő t le n í ts e m az u d v a r t , a h o l a gy e rm e k á l la n d ó a n ta r tó z k o d o tt? “

F e le le t : „A H e in e -M ed in k ó rb a n eg y év v e l eze lő tt m eg b e te g e d e tt gy e rm e k tfertő ző kép e sség é t k ö rü lb e lü l n é gy hé t a l a t t e lv esz te tte , ú gy h o g y ez id ő tő l fo g v a se n ­k i t sem v eszé ly ez te te tt. A la k á s sze m e tjé b en a fe r tő ző c s í rá k ezen id ő sz a k o t m ég m a x im u m n égy hé t ig é lh e t­ték tú l . M iv e l n em té te le z h e tő fe l, h o gy ezen eg y év a la t t gy ö k e re s ta k a r í tá s o k n e tö r té n te k v o ln a , n em h in ­ném , h o gy a la k á s b a n mé g élő , v i ru le n s k ó ro k o zó k le n ­nének . A m i az u d v a r t i l le t i , a n n a k fe r tő t le n í té s e ab ­so lu te fö lö s leg es, m e r t egy év u tá n a v á lto zó k l im a t ik u s v iszo ny o k ( in so la t io , leh ű lés , fa gy , s tb .) o k v e t le n ü l e l­p u s z t í to t tá k a k ó ro k o z ó k a t. A z ú jo n n a n b ekö ltöző teh á t, h a még a n ny i r a a g g á ly o sk o d ó v o ln a is , m eg e lé g ed h e tik azza l, h o gy a sze mé td o m b o t m észv ízze l leö n tse , a la k á s t f e ls ú ro l ta s s a és k im esze ltesse .“ Bókay Zoltán dr.

IM76 39 sz. O R V O S I H E T IL A P 1077

V E G Y E S H Í R E K

A 27-ik szám unkhoz chequelapot m ellékeltünk az elő fizetések beküldésére. N agyon kérjük hátralékos elő fizető inket a d íjak sürgő s beküldésére, mert a kése­delem bő l a lapnak kára van. E lő fizetési d ija ink a régiek maradtak: egész évre 250.000, félévre 125.000, negyedévre65.000 korona. K ü lfö ld i elő fizetési áraink, valam int a M agyar O rvosi A rchívum és az O rvosképzés elő fizetési ára a borítékoldalon olvasható.

E gy e te m i ta n á r o k és m a g á n ta n á ro k sz a b a d s á g o n : B u d a p e s t ie k : Schm idlechner Károly szep t. 4—ok t. 4-ig.

Tauffer V ilm ost az o rsz . k ö zeg észség ü gy i ta n á c s m áso d e ln ö ké v é n ev e z te k i a k o rm á ny z ó . A k i tü n te té s o ly a n fé r f iú t é r t , a k i a r r a e d d ig i m ű k ö d ésév e l, az e g é sz ­s é g ü gy i és so c ia l is k ö zé rd ek ek i r á n t m in d ig t a n ú s í ­to t t k i tű n ő é rzék év e l, k ö z ism e r t é les b e te k in té sé v el és á ld o z a to s m u n k a k é sz sé g é v e l m in d e n k é p e n rá sz o lg á l t . — Müller Kálm án m e l le t t Tauffer V ilmostól, az a ny a - és csecsem ő v éd e lem a p o s to lá tó l m in d ny á ja n csa k az t v á r ­h a t ju k , h o g y az o rsz á g k ö ze gészség ü gy én ek sza k sze rű i r á ny í tá s a jó k ezekben v a n és m in d e n k o r m eg é rd em li a cse lekvő p o l i t ik a i h a ta lo m b i r to k o s a in a k f igy e lmé t és t is z te le té t.

t Stern Samu dr. e gy e te m i m . ta n á r , P o l ik l in ik a i fő o rv o s , a P o l ik l in ik a i E gy e s ü le t t is z te le tb e l i ta g ja , a F e re n c z J ó z s e f - re n d lo v a g ja stb ., fo ly ó hó 16-án, d. u. 3^6 ó ra k o r h o ssza s szen v edés u tá n csö n d esen e lh ú ny t. A m e g b o ld o g u lt 38 év en k e re s z tü l v o l t a P o l ik l in ik a b e l­gy ó g y á s z a t i o s z tá ly á n a k fő o rv o sa , 27 év en á t a P o l i ­k l in ik a i E gy e s ü le t pé n z tá ro sa . O rv o s i h iv a tá s á t a le g ­n agy o b b sz e re te t te l és ö n fe lá ld o z á ssa l, a P o l ik l in ik a a ny a g i ü g y e i t p e d ig a leg n a g y o b b b u z g a lo m m a l és te s ­té t, le lk é t m eg ő r lő fá ra d s á g g a l , a le g le lk i ism e re tese b ­b en és le g id e á l is a b b a n l á t t a el. F ő o rv o s - tá r s a i a leg- ra g a sz k o d ó b b p á ly a tá r s a t , ta n í t v á n y a i a le g k itű n ő b b ta n á r t , b e teg e i a leg m eleg eb b sz ív ű é s leg jo b b o rv o s t s i r a t já k benne.

Az O rszágos M unkásb iztositó Pénztár o rv o sa i 1926 sze p te m b er 30-án a p é n z tá r sz é k h á z á b a n t a r t j á k tu d o m á ny o s ü lé sü k e t a k ö v e tkező n a p ire n d d e l : B e­m u ta tá s : É rti János: R ész leg es o e so p h a g u s és g a r a t ­p ó t lá s fu n c t io n a l is gy ó g y u lá sa . E lő a d á s : 1. Farkas Sán­dor: B eszám o ló a né m e t ip a r i , b a le se t i és o r th o p a e d ia i k o n g re ssz u s ró l . 2. Rottm ann Elemér: B eszám o ló az a m s te rd a m i m e n tő k o n g re sz u s ró l . 3. Pándy Kálmáin : B eszám o ló a d o rp a t i in te rn , a lk o h o le l le n e s k o n g resz- szu sró l.

D iaetás fő ző tanfo lyam orvosok számára. A b u d a ­p e s t i k ir . m agy . P á z m á ny P é te r T u d o m á ny e g y e te m I I I . szám ú b e lk l in ik á n a k d ia e tá s k o ny h á já n 1926 o k tó b e r4-én k é th e te s gy a k o r la t i fő z ő ta n fo ly a m k ezd ő d ik o rv o ­sok sz á m á ra . A h e te n k in t négy sz e r , e s t i K6—8-ig t a r ­ta n d ó e lő ad á so k a n y a g a a g y a k o r ló o rv o s t é rd ek lő m in ­den d ia e te t ik a i k é rd é s re k i te r je d . A ré sz v é te l d í ja a fö l ­h a s z n á l t és e l fo gy a s z th a tó n y e r s a n y a g á r á v a l e g y ü t t350.000 K . J e le n tk e z n i le h e t a d ia e tá s k o n y h á t vezető ta n á rs e gé d n é l, V I I I . , L u d o v ic e u m -u tc a 2.

A m alária Oroszországban. A le g u tó b b i je le n té ­sek s z e r in t a m a la r ia ez id é n lé ny e g e se n e n y h ü l t Szov- je to ro sz o rsz á g b a n ta v a ly h o z kép est. M ég m in d ig ig en so k n a k k e l l t a r ta n u n k a m eg b e te g ed ése k e t, h iszen az id e i év e lső n egy e déb en közel fé lm i l l ió em b e r b e te g e d e tt m eg m a lá r iá b a n . A s ta t is z t ik a s z e r in t a m eg b e teg ed ések k ü lö n ö se n a V o lg a - fo ly ó fe lső - és a lsó tá jé k á n h a lm o ­zód n ak , jó l le h e t a sz o v je t eg é sz sé g ü gy i beren d ezése i á l l í tó la g ezen a v id é k e n m eg fe le lő ek .

Az egyház a csecsem ő halandóságok ellen. M in t S a lz b u rg b ó l köz lik , a ta r to m á ny te rü le té n ta p a s z ta l ­h a tó n a gy c se c se m ő h a la n d ó sá g m ia t t az é rse k sé g e l re n ­de lte , h o gy a le lkészek m in d e n a lk a lm a t h a s z n á l ja n a k f e l a f ia ta l a ny á k a t s z o p ta tá s i k ö te le ssé g ü k b e ta r tá s á r a f ig y e lm ez te tn i. A z e sk ü v ő k és k e re sz te lő k ö n m a g u k tó l k ín á lk o zó a lk a lm a k a t ny ú j ta n a k az e g y h á z sz o lg á in a k , h o g y ebben a ké rd é sb e n ja v í tó b e fo ly á s u k a t é rv é ny e ­s íth essék . K ö z tu d o m á sú , h o gy a c se c se m ő h a la n d ó sá g

ig en n a g y sz á z a lé k b a n a ro ssz u l k e re s z tü lv i t t m e s te r ­séges tá p lá lk o z á s e re d m é ny e ; ú g y e r re , m in t a r r a a m á s ik k ö rü lmé ny re , h o g y a g y e rm e k ü k e t te rmé sz e te se n tá p lá ló a ny á k so k k a l r i tk á b b a n b e teg szen ek m eg rá k o s b e teg ség b en , m in t a tö b b iek , m á r is ta p a s z ta lh a tó e re d ­m é n ny e l m u ta tn a k re á az eg y h á z közege i a f ia ta l a n y á k n a k .

H angok a szesztila lom m ellett és ellen. Duisberg a b o n n i egy e te m ta n á r a n e m ré g ib e n té r t v issz a É szak - A m e r ik á b ó l, ah o l a p ro h ib i t io k é rd é sé t a p ró lé k o s v iz s ­g á la t tá r gy á v á te t te . M o st k ö z re a d o tt vé lem é ny e sz e ­r i n t az a m e r ik a i s z e sz t i la lo m n a k sok á ld á so s h a tá s a m e l le tt az a n a g y h á t rá n y a , h o g y a csem pésze tn ek és c s a lá s n a k ig e n tá g te re t ny ú j t , ső t e r r e az em b e rek e t m in te g y rá n e v e l i . A csem pésze t a k k o ra m é rv e k e t ö l tö tt és ú gy m eg sze rv ez ő d ö tt, h o g y a k in e k sok pénze v an , k ö n ny e n k i já ts z h a t ja a tö rvé ny t , ez p e d ig az á l la m te k in té ly é n e k sem m ik ép en sem h a sz n á l. A W a s h in g to n ­b a n n e m ré g m e g je le n t h iv a ta lo s ö ssz e á l l í tá s s z e r in t az a lk o h o l t i la lo m a b iro d a lo m e rk ö lc s i s ta t i s z t ik á já t n a gy m é rté k b e n ja v í to t ta . Ig e n szem b eö tlő ez a té ny a be- b ö r tö n z ö tte k sz á m á n a k v iz s g á la ta k o r , u g y a n is 1910-ben százezer la k o s ra s z á m ítv a 5217 e m b e r t b ö r tö n ö z te k be. 1924-ben a z o n b a n ez a szám m á r csak 3251 v o lt, am i te h á t a b e b ö r tö n z ö tte k ( fe l te h e tő le g b ű n ö sö k ) 37‘5 s z á ­za lék o s a p a d á s á t je le n t i . Hindhede, a d án a lk o h o le l le ­n es m o zg a lo m leg fő b b e lő h a rc o sa , n e m ré g ib e n a kopen- h á g a i a lk o h o le l le n e s k o n g re ssz u so n é lesen sz e m b e fo r­d u l t az a b s o lu t a lk o h o l t i la lo m k ö v e te lő iv e l. A m e r ika i és f in n o rsz á g i ta p a s z ta la ta i u gy a n is a r r ó l g y ő z tek m eg, h o g y az á l ta lá n o s sze sz ti la lo m e g y ré sz t m a jd n e m k iv i ­h e te t le n , m á s ré sz t, k ü lö n ö se n az e rk ö lc sö k ro m lá s a f o l y tá n n a g y v e szé ly e k e t r e j th e t m a g á b a n . E zé r t a f a k u l ta t i v sze sz ti la lo m m e l le t t fo g la l t á l lá s t , h a ng o z ­ta t v a a ré sz e g sé g és p á l in k a iv á s e llen i k ü zd e lem jog o ­s u l ts á g á t és fo n to s s á g á t.

A hannoveri typhusjárvány. M in t a lap o k h í r a d á ­sa ib ó l ism e re te s , a h a n n o v e r i v id é k e k e n fe l lé p e tt ty p h u s já rv á n y b a n im m á r 2000-en b e teg e d tek m eg , s a já r v á n y szám os h a lá lo s á ld o z a to t is k ö v e te l t . M in t a b i ro d a lm i egé sz sé g ü gy i h i v a ta l köz li, a já rv á n y e l le n e s in tézk ed ések a v e sz é ly e z te te tt te rü le te k e n m in d e n ü t t m e g tö r té n te k , ú gy h o g y re mé lh e tő , h o gy a já r v á n y h a ­m a ro s a n csö k k e n n i fog . A z ed d ig i h a lá lo z á s nem m o n d­h a tó u g y a n n a g y mé rv ű n e k , m é g is az ese tek á l ta lá b a n s ú ly o sa k és a tö m eg es m eg b e teg ed ések a já r v á ny ro ssz ­in d u la tú le fo ly á sú n a k m u ta t já k . A z egé sz sé g ü gy i h iv a ­ta l v iz s g á la ta i e g y e lő re n em h o z ta k vég leg e s e re d m é ny t a j á r v á n y o k á t i l le tő le g , le h e tsé g e s a z o n b an , h o gy a le f u to t t á ra d á s o k h e lyé n m e g ro m lo tt k ö ze g észsé g ü gy i és k ö zeg észség i v iszo ny o k b e fo ly á sa k id e r í th e tő lesz. A j á r v á n n y a l k a p c so la to s la p k ö z le mé ny e k a la p já n a n a g y k ö z ö n sé g k ö ré b e n b izo ny o s a g g o d a lm a sk o d á s v o lt ész le lh e tő h a z á n k b a n is, a n n a k a té v e s h i tn e k az a la p ­já n , h o gy ese tle g egész E u r ó p á r a k i te r je d ő já r v á n ny a l k e l l szá m o ln u n k . T á m o g a th a t ta ezt a h i te t a z o sz trák szö v e tsé g i k o rm á ny n a k a m a g y a r egé sz sé g ü gy i k o r ­m á n y z a th o z in té z e tt o ly é r te lm ű á t i r a ta , h o gy a b u r ­g e n la n d i h a tá rs zé le k e n m u ta tk o z ó ty p h u se se te k M a ­g y a ro rs z á g n y u g a t i h a tá r á n fe k v ő vá i-osokbó l h u rc o l­t a l a k be. A né p jó lé t i m in is z té r iu m a z o n n a l szé le sk ö rű v iz s g á la to t in d í to t t az ü gy fe ld e r í té sé re , a m e ly az t e re d mény ez te , h o g y a n y u g a t i h a tá rs zé le k e n ty p h u s - já r v á n y r ó l szó sem leh e t, a m i t le g jo b b a n ig azo l az a k ö ­rü lm é ny , h o g y p l. S z o m b a th e ly e n e g y év ó ta összesen 27, K ö rm e n d e n e gy év ó ta összesen 7 ese t fo rd u l t elő . Á lta Iá b an ú gy B u d a p e s t szé k e s fő v á ro sa , m in t az egész o r ­szág te rü le té n fe ltű n ő e n k ev és ty p h u s -m e g b e te g e dé s v a n — so k k a l kevesebb , m in t m á s esz ten d ő k m eg fe le lő id ő sz a k á b a n — ú gy h o g y n á lu n k a h a s i h a g y m á z j á r ­v á n y o s fe llé p é sé rő l e z ú tta l szó sem lehet.

Psychotechn ikai kutatóin tézet M ünchenben. N é­m e to rsz á g m o s t ré s z e s ü l t a R o c k e fe l le r -a la p í tv á ny b ó l az e lső n ag y o b b a d o m á n y b a n . E z az a d o m á n y 250.000 d o l lá r t tesz k i, re n d e lte té se p e d ig az, h o gy a M ü n ch e n ­ben m o s t lé te s íte n d ő p sy c h o te c h n ik a i in té z e t fe lé p íté sé t te gy e leh e tő vé . Az in té z e t c é l ja a p sy c h ia t r ia tu d o m á -

1078 O R V O SI H E T IL A P 1T>6. 39. sz.

ny o s m ű v e lé se m e l le t t a gy a k o r la t i lé le k ta n m ó d sz e re i­nek so c ia l is -e g é sz sé g ü gy i té re n v a ló a lk a lm a z á s a lesz. A z in té z e t lé te s íté sé h e z m ég szü k sé g es 60G.000 a r a ny ­m á rk á t ré szb en a n é m e tb iro d a lm i, ré sz b e n a b a jo r k o r ­m á ny , ré szb en p e d ig m a g a M ü n ch en v á ro s a a d já k össze. A f e n n ta r tá s k ö ltsé g e i az á l la m o t fo g já k te rh e ln i.

R A T K Ó C Z I : B e lgy ó g y . R ö n tg e n -d ia g n o s t ik a g y a ­k o r ló o rv o so k n a k . K ötve 160.000 korona.

R a g á ly o s b e te g sé g e k B u d a p e s te n . A t isz t i fő o rv o s i h iv a ta l k im u ta tá s a s z e r in t szep t. 12-tő l szep t. 18-ig

e lő fo rd u lt :H a s i h a gy m á z ........ 41K ii te g e s h a g y m á z . . — H ó ly ag o s (á l- )h im lő —K a n y a ró ......................10V ö rh e n y ....................133S z a m á rh u ru t .............11R oncs, to ro k -, gég e lo b 42In f lu e n z a .................. 3Á zsia i k o le ra ........... —

11 Gy e rm e k á g y i l á z . . . —— B á rá n y h im lő ........... 10 —— J á r v . fü l tő m ir ig y lo b 4 —

- V é rh a s ..................... 25 33 Járv. agygerincagyhartyaiQä . 1 11 T r a c h o m a.................. 16 —3 V e sz e ttsé g ................ — —

— L é p fe n e .................... 2 —— H e in e M ed in ........... — —

A z á ró je lb e n lév ő szám o k a h a lá lo z á s t je le n t ik .

A sze rk esz tő fogadóórá já t kedden és pénteken 11 — 12-ig tartja.

A z egyetemek székhelyén készült dolgozatokat

az ottani egyetemi sajtóbizottság képviselő ihöz kell beküldeni; a szerkesztő ség csak az ő véleményük

alapján fogad el közlésre kéziratokat.

Lapunk m ai számához a C h em isch e F a b r i k a u f A k tien (v o rm . E . S c h e r in g ) B e r l in N. 39 „Verám on“ c ím ű p ro s p e k tu s a v a n m e llék e lv e .

A K IA D Á SÉ R T FE LE LŐ S V Á M O SSY ZOL T Á N .

K . M . EGY ETEM I NYOM D A B U D A P E ST - FŐ IG AZ G A T Ó : DR. CZA K Ö ELEM ÉR

Francia orvosi könyvraktárunkat m egszün­tetjük és a m ég m eglévő könyveket beszerzési áron elad juk . L ib ra ir ie F ranca ise Irány i-u tca 20.

L I G T Ö K Í L tT E S E B B E R Ő S B A C TER IC ID M A T Á S in aN T IS C P T IK U M Á

-L Y S D F D R M -O L D A T B A N lUGTiUMIll W É B G I S B Ö B N tK É S M Ü S Z IW IK M E K NEM ÍRT

Dr.D0LLINGERBÉLA0rlhTo“ a)eV.mé2<!t̂Budapest, V i l i , M áriamtca 34. (T elefon : József 393.)

D r. JUSTUSK ö r h i z l f ő o r v o s

BÖ RG Y Ó G Y ITÓ ÉS KOZMETIKAI INTÉ ZETE

IV, F e re n c Jó z s e f r a k p a r t 2 6 . T e le fo n : Jó z se f 5 6 -7 6.

= D r. R E IC H M IK L Ó S -fé le = BUDAPEST IV, SEMMELWEIS-U. 2.

ZANDER-GYÓGYINT ÉZET T el.: Jó z se f 4 -1 2 . L ift.

Dr. P ajo r SanatoriumV i l i , V a s - u tc a 1 7 . s z á m . '

A nyári idén yben a sanatorium v ízgyógy in tézetében teljes eh látás és víz ikúra l e s z á l l í t o t t á r b a n .

Dr. M a n d le r O ttó g y ó g y i n té z e t e , K á l v i n « t é r lO . E l e k t r o - t h e r m o -

h y d r o t h e r a p i a , Z a n d e r , I n h a l a t o r i u m .

pá l y á z a t o k .A b o rso d v á rm e gy e i E rz sé b e t-k ö z k ó rh á z n á l re n d ­

s z e re s í te t t boncoló-fő orvosi állásra p á ly á z a to t h ird e te k . A k é p e s íté s i k e l lé k e k e t az 1876 : X IV . te . 63. $ ;a és az 1883 : 1. te . 1., i l le tő le g 9. § -a í r j a elő . A fő o rvo sn a k nem c su p á n k ó rb o n c ta n i , h a n e m á l ta lá b a n la b o ra tó r iu m i és k ü lö n ö se n b a k te r io ló g ia i k é p z e ttsé g ű n e k is k e l l lenn ie . A fő o rv o s i á l lá s az á l la m i re n d sz e rű V I I . f ize tés i osz­

tá ly 3. fo k o z a tá n a k m eg fe le lő ja v a d a lm a z á s s a l le t t re n d sz e re s ítv e , a k ö z k ó rh á z i t is z tv ise lő k s ta tu s re nd e zé se m o s t v a n tá r gy a lá s a la t t . A k in ev ezen d ő fő o rv o s a v á r ­m eg y e i t is z t i n y u g d í j in té z e t ta g já v á lesz. A fő o rv o s la b o ra tó r iu m i m u n k á la to k a t nem k ó rh á z i b e teg ek r é ­szé re d í ja z á s é r t te l je s í th e t , i l le tő le g az ezen v izs g á la ­to k é r t a la b o ra tó r iu m n a k f ize te tt d í ja k b ó l a rá ny o s a n ré szesed ik , a h o zzá u ta l t h a tó s á g i v iz s g á la to k a t azon b an k ü lö n d í ja z á s n é lk ü l te l je s í te n i kö te les . A p á ly á z a t i ké r ­v ény e k legkéső bb f. évi október hó 28-ig, B o rso d , Gö- m ö r és K is h o n t k ö z ig a z g a tá s i la g egy e lő re e g y e s íte tí v á rm e g yé k fő isp á n já h o z c ím ezve, de h iv a ta lo m n á l n y ú j ta n d ó k be, a 125.000/1902. B. M . szá m ú re n d e le t4. § -áb an fo g la l ta k sz e r in t. A p á ly á z a t i ké rv é ny h e z a m in ő s íté s t ig azo ló o k m á ny o k o n k ív ü l a k ö v e tk ező k is c sa to la n d ó k : a) rö v id é le t le í rá s (c u r r ic u lu m v i ta e ) és en n ek k e re té n b e lü l b) a h á b o rú a la t t te l je s í te t t k a to n a i s z o lg á la t rö v id le í rá s a , az a d a to k lehelő ig a z o lá sáv a l.c) h ite le s b iz o ny í tv á n y a p á ly á z ó n a k az 1918. é v i f o r r a ­d a lo m és az 1919. é v i k o m m u n iz m u s id e je a la t t t a n ú sí ­to t t m a g a ta r tá s á r ó l , d) n é v a lá í rá s s a l e l lá to t t ny i la tk o ­za t, a m e ly b e n a p á ly á z ó b e c s ü le tsz a v á ra k i je le n t i , hogy sz a b a d k ő m ű v e s - tá rsa sá g n a k nem tag 'ja és h o gy köz­k ó rh á z i s z o lg á la tá n a k id e je a la t t i ly en tá rs u lá s b a n rész i nem vesz. S z a b á ly e lle n e se n b e n y ú j to t t , e lké se tte n é rk e ­z e tt v a gy h iá n y o s a n fe lsz e re lt p á ly á z a t i ké rv é ny e k f ig y e lm en k ív ü l h a g y a tn a k .

M isko lc , 1926. év i sze p te m b er hó 10-én.13.904/ai. 1926. Az alispán.

S o m o gy v á rm e g y e k a p o s v á r i k ö z k ó rh á z á n á l le ­m o n d ás fo ly tá n m e g ü re s e d e tt egy alorvosi és egy segéd­orvosi állásra p á ly á z a to t h ird e te k . A p á ly á z a to k S o ­m o g y v á rm e g y e fő isp á n já h o z , mé ltó sá g o s F is c h e r F e ­re n c d r . ú rh o z c ím zendő k , de a k ó rh á z ig a z g a tó s á g á ná l n y ú j ta n d ó k he, és p ed ig 1926. évi október hó 10-éig. L e ­m o n d ás az á l lá s e lh a gy á s a e lő t t eg y h ó n a p p a l b e je le n ­tendő . A z á l lá so k ja v a d a lm a z á s a a X . f ize tési o sz tá ly3. fo k o z a tá n a k fe le l m eg. A k in ev ezen d ő o rv o so k a kó r h ázb an te l je s e l lá tá s t k a p n a k , a z o n b an az é le lm ezés ö n ­k ö ltség i á rá n a k fe lé t m e g té r í te n i ta r to z n a k .

K a p o sv á r , 1926. év i sz e p te m b e r hó 15-én.Szigetiig Gyula Sándor dr.,

á lt . 715/1926. sz. kó rh áz ig azg '., eg é sz sé g ü gy i fő ta n .

V eszp rém v á rm e gy e p á p a i já rá s á h o z ta r to z ó és P á p a te s z é r szék h e lly e l, P á p a te s z é r , B a k o ny ta m á s i, B a k o n y sz e n tiv á n , S zű cs, B a k o n y k o p p á n y és F e ny ő fő k ö zség ek b ő l á l ló k ö zeg észség ü gy i k ö rb e n re n d sz e re s í te tt és le m o n d á s fo ly tá n m e g ü re se d e tt körorvosi állásra p á ly á z a to t h i rd e te k . F e lh ív o m m in d a z o n o rv o s tu d o ro ­k a t , k ik ezen k ö ro rv o s i á l lá s t e ln y e rn i ó h a j t já k , ho g y az 1908: X X X V I I I . te. 7. § -á b an e lő í r t k é p z e ttsé g ü k e t, ed d ig i a lk a lm a z ta tá s u k a t , i l le tv e m ű k ö d é sű k é t, e rk ölc s i és p o l i t ik a i e lő é le tü k e t ig azo ló o k m á ny o k k a l, v a la m in t szü le té s i a ny a k ö n y v i k iv o n a t ta l fe lsz e re lt p á ly á z a t i k é rv é ny ü k e t h iv a ta lo m n á l 1926. évi október hó 5-ig n y ú j ts á k be, m e r t késő bb é rk ező k é rv é ny e k e t f ig y e lem b e nem veszek . A z á l lá s ja v a d a lm a z á s a a 62.000/1926- B. M. szá m ú re n d e le t te l m e g á l la p í to t t á l la m i re n d sz e rű X . f ize tési o sz tá ly 3. fo k o z a tá n a k m eg fe le lő kezdő fizetés, stb ., e gy e lő re a m in is z te r iá l is re n d e le te k k e l m e g á l la p í ­to t t t isz tv ise lő i la k bé r és a s z a b á ly re n d e le t i ie g m e g á l la ­p í to t t re n d e lé s i és lá to g a tá s i d í ja k . A k ö ro rv o s i la k á s é p íté s i ü gy e fo ly a m a tb a n v a n . A v á la s z tá s h a tá r id e jé t késő bb fo g o m k itű z n i.

P á p a , 1926. év i sze p te m b er hó 9-én.4936/1926. sz. B erty József dr., fő szo lg ab író .

B a ja v á ro s k ö z k ó rh á z á n á l ü re se d é sb e j ö t t a X - ik f ize tési o s z tá ly 3-ik fo k o z a tá n a k m eg fe le lő fizetés, te rm é ­sze tb e n i la k á s , fű té s , v i lá g í tá s és I. oszt. é le lm ezésse l (a fű té s és v i lá g í tá s , v a la m in t az é le lm e z é sé r t a z e lő í r t té r í tm é ny fize tendő ) ja v a d a lm a z o t t alorvosi állásra p á ly á z a to t n y i to k . F o ly a m o d n i ó h a j tó k fe lh iv a tn a k , h o g y k e llő ké p z e ttsé g ü k e t ig azo ló o k m á ny o k k a l fe lsz e ­re l t p á ly á z a t i ké rv é ny e ik e t mé ltó sá g o s B isztrói Balku Gyula fő is p á n ú rh o z c ím ezve, leg k éső b b fo ly ó é v i o k tó ­b e r hó 1. n a p já ig k ö z v e tle n ü l a b a ja i k ö z k ó rh á z ig az ­g a tó s á g á n á l ny ú j ts á k be.

A z á l lá s r a csa k o rv o s i d ip lo m á v a l b író , kész o rv o ­sok p á ly á z h a tn a k és azok , a k ik sebészeti e lő k é p z e ttsé g ­g e l b írn a k , e lő ny b en ré szesü ln ek .

B a ja , 1926. é v i sze p te m b er hó 7-én.65/1926. ein . szám . A p o lg á rm e s te r .