nekap_2000.pdf - Országos Környezetegészségügyi Intézet

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A Nemzeti Környezet-egészsgügyi Akcióprogram kialakításában és az alprogramok végrehajtásá-ban számos tárca, hatóság, kormányzati és nem kormányzati szerv munkatársa vett részt.

A Szervezõ Bizottság nevében szeretnénk megköszönni az Egészségügyi Minisztérium és a Kör-nyezetvédelmi Minisztérium volt és jelenlegi vezetõinek és munkatársainak a folyamatos szakmaisegítséget és az anyagi támogatást.

Köszönettel tartozunk az ÁNTSZ országos intézetei, a megyei és városi intézetek minden munka-társának, klinikus kollégáinknak, védõnõknek, asszisztenseknek, akik a három év során önzetlen oda-adással végezték a feladatokat.

Köszönet illeti az oktatásügyben, az önkormányzatoknál és a nem kormányzati szerveknél tevé-kenykedõ kollégákat, akik támogatták és segítették a NEKAP megvalósulását.

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Összefoglalás..............................................................................................................................................42. Bevezetés...................................................................................................................................................113. Az ország lakosságának egészségi állapota ........................................................................................134. Levegôminôség........................................................................................................................................40

4.1. A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése ............................................................404.2. Parlagfû elleni küzdelem ..............................................................................................................54

5. Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok ..............................................................................................635.1. Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok .........................................635.2. Felszíni (rekreációs) vizek minôsége...........................................................................................685.3. A kórozási melléktermék szerves halogén (AOX) tartalom

és genotoxikus aktivitás értékelése hálózati vizekben, különöstekintettel a Balatonból történô ivóvíznyerés biztonsága szempontjából.............................79

5.4. Az ivóvíz jódtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés.............................825.5. Az ivóvíz fluoridtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés ......................90

6. A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémái........................1096.1. Talajminôség, talajszennyezettség .............................................................................................1096.2. Hulladékkezelés ...........................................................................................................................114

7. Munkahelyi környezet, munkaegészségügy.....................................................................................1207.1. Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója...........................................................1207.2. Meghatározott foglalkozási csoportok vagy iparágak dolgozóinak

expozíció-mérésére alkalmas passzív (diffúziós) mintavevô létrehozása...........................1237.3. Számítógépes információs bázis kialakítása a munkahelyi

környezettel összefüggô munkavédelmi problémák felderítésére,elemzésére, a problémák megoldását célzó javaslatok megtételére.....................................127

8. A kémiai biztonság egyes kérdései.....................................................................................................1298.1. Perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata ............................1298.2. A dohányzás és a genetikai eredetû fogékonysági

tényezôk mint rizikófaktorok szerepe a tüdôrákban .............................................................1329. Sugárbiztonság ......................................................................................................................................13710. Élelmiszerbiztonság ..............................................................................................................................14111. Lakóterek környezeti hatásai, különös tekintettel a levegôminôségre .........................................15412. A közlekedési zaj országos felmérése, monitorozása ......................................................................16413. Környezet-egészségügyi információs rendszer ................................................................................16914. Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe ....................................................................17915. A környezet-egészségügy oktatása, nevelés .....................................................................................18216. A titkárság mûködése............................................................................................................................187Az egyes témakörökben megjelent közlemények és elhangzott elôadások.......................................189

1. Összefoglalása

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramkeretében végzett munkákról

1997–1999

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) az 1994-ben megtartott 2. Miniszteri-ális Konferencia (Helsinki, 1994) ajánlása alapján, az Országos Népegészségügyi Bizottság (ONB) Kör-nyezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága (titkár dr. Pintér Alán) égisze alatt készült. Kidolgozásábanelsôsorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezetô szerepet, azegyes témákat különbözô tárcák szakembereibôl álló munkacsoportok együttmûködésével alakítottákki. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) keretében, de önálló programként fogadta el a kor-mány 1996-ban és a hagyta jóvá a parlament 1997-ben.

A NEKAP célja:

• A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elô-segítése.

• A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási le-hetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése.

• Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszíroz-ható projektumok kidolgozása.

• A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcákszoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása.

• Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása.• Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása.• Nemzetközi együttmûködések fejlesztése.

A program végrehajtásához stratégiai szempontok

• A környezet és az egészségi állapot közötti összefüggések szisztematikus vizsgálata.• A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák rangsorolása.• Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakítása

és értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása.• Javaslatok kidolgozása a megoldásokra, illetve a megoldásokban való részvétel.• A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatfor-

málás és tájékoztatás segítése.• A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a

Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja stb.• A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati össze-

fogás megteremtése.• A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önálló

döntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása.

A tevékenységek egy része a már korábban megkezdett vizsgálatokra épült, kapcsolódott a Nem-zeti Környezetvédelmi Program feladataihoz, részben olyan feladatokat kívánt megoldani, amelyekrekorábban nem volt lehetôség.

1997–99 között 10 fôtémában kezdôdtek vizsgálatok, illetve tevékenységek. A vizsgálatok és kuta-tások azon témákat ölelték fel, amelyek ma a környezet-egészségügy legfontosabb területeit jelentik.Ezek között a levegôminôség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, környezet-egészségügyi informatika, azoktatás, a kutatás, nemzetközi tevékenységek szerepeltek kiemelten.

Összefoglalás 1.

4

A rendelkezésre bocsátott költségvetési keretek:1997: 100 millió forint (NM).1998: 80 millió forint (EüM) + 5 millió forint pályázati keret (KKA).1999: 100 millió forint (EüM).

A program költségvetési összegei mellett jelentôs hozzáadott értéket jelent a munkatársak önzetlen,munkaidôn túli hozzájárulása, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet és jogutód intézetei-nek, valamint más együtmûködô intézeteknek a segítsége és hozzájárulása.

Az egyes, fontosabb témák keretében végzett munkát és eredményeket röviden az alábbiakban fog-laljuk össze.

Levegôminôség

A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése

Tatabánya térségében a kibocsátások értékelésével, a területi szennyezések mérésének komplexmódszereivel s terjedési modellek alkalmazásával értékelték a levegô minôségét. Bevezették a passzívmonitorok alkalmazását, elsôsorban a benzol/toluol és xilol mérésére. Kidolgozták azt a módszert,amely a kibocsátások ismeretére, a szennyezések terjedésére és a validált elôrejelzésre támaszkodvapontosabb becslésre ad lehetôséget és alkalmas lehet más városokban történô felhasználásra is. A mé-rési rendszer megfelel az Európai Unióban elvárt méréseknek és számításoknak.

Jelenleg Budapest fôvárosban folyik hasonló modell vizsgálat, amelyben a Országos Környezet-egészségügyi Intézet, az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete és más intézmények vesznek részt.

A levegôminôség mérôrendszerének felújítása érdekében 12 analitikai módszereken alapuló minta-vevô vásárlására került sor. A mûszerek validálása megtörtént s a mûszerek alkalmasnak bizonyultakaz elavult mintavevôk kiváltására.

Parlagfû elleni küzdelem

Az allergiás megbetegedések gyakorisága világszerte emelkedik. Ennek számos oka van, de Ma-gyarországon az igen erôs allergenitású parlagfû elterjedése súlyos problémákat okoz. A NEKAP ke-retében összehangolt felvilágosító munka kezdôdött meg. Brosúrák, felvilágosító anyagok, videofil-mek készültek, amelyet tervszerûen terjesztettek az iskolákban. Az ÁNTSZ munkatársai tanfolyam-okon, felvilágosító elôadásokon mutatták be az allergia elleni védelem lehetôségeit.

Szoros együttmûködés alakult ki egyes önkormányzatokkal, elsôsorban a Fôvárosi Önkormányzat-tal a parlagfû irtás módozataival kapcsolatban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy igazi áttörést csak kormányzati szinten hozott döntésekkel lehet-ne elérni. Az illetékes tárcák (környezetvédelmi, földmûvelési, belügyi, munkaügyi, egészségügyi)magas szintû határozat alapján kellene, hogy hatékonyan dolgozzanak.

Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok

Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok

Elvégezték az ország ivóvizeinek arzén-, jód- és fluorid tartalmának felmérését. Országos térképetszerkesztettek ezen összetevôk mennyiségi és minôségi paramétereirôl s ezek alapján javaslatokat dol-goztak ki egyrészrôl az arzén csökkentésének módozataira, másrészrôl a szükséges jód illetve fluoridbevitel lehetôségeire. Az arzénnal kapcsolatos vizsgálatok az Európai Unióhoz való csatlakozás tár-gyalásain is nagy hangsúlyt kaptak.

Ugyancsak országos vizsgálatokat végeztek az ivóvizek bór és szelén tartalma tekintetében.

1. Összefoglalás

5

Egyedi vízellátók minôsége

A vezetékes víz árának drasztikus emelkedése miatt egyre többen használják az ásott, vagy fúrt ku-takat, amelyeket esetleg hosszú évek óta nem használtak. Hogy ezen kutak vize milyen minôségû ésmilyen egészségkárosító hatással bírhat, több megyében végeztek feltáró kérdôíves megkeresést ésreprezentatív vízminôségi vizsgálatokat. Az elôzetes eredmények alapján a lakosság egy jelentôs részehasználja saját kútját, ezeknek több, mint ötven százalékában kifogásolt a vízminôség. Magas a szer-ves anyag tartalom, a víz nitrát tartalma s ezek egészségkárosító kockázatát értékelték.

A vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a piacgazdaság több területen hátrányosan érinti a la-kosság egészségi állapotát.

Természetes fürdôk vízminôsége

A korábban kialakított rendszert fejlesztették tovább a természetes fürdôk (folyók, tavak, tározók)vízminôségének vizsgálatára és az adatok közzétételére. Értékelték a természetes fürdôk mikrobioló-giai szennyezettségét, analizálták a cyanobaktérium törzsek elôfordulását és toxin termelését. Ez a be-tegségek megelôzése mellett idegenforgalmi szempontból is fontos tevékenység kiterjedt az ország va-lamennyi jelentôs fürdôire. Kiemelten vizsgálták a Balaton és a Velencei-tó vízminôségét. Megállapí-tották, hogy folyóink vize fürdésre általában alkalmatlan. Megnyugtató azonban a Balaton és a Velen-cei-tó vizének mikrobiológiai jellegû minôsége. Az eredményeket a NEKAP Honlapján mindenki szá-mára hozzáférhetôvé tették.

Jódellátás és a golyva-gyakoriság vizsgálata

Az Országos Közegészségügyi Intézet és jogutódja évtizedek óta foglalkozik a lakosság jódellátá-sának kérdéseivel, a golyva-gyakoriság és a korai idegrendszeri károsodások detektálásával.

Annak ellenére, hogy a jód-golyva kérdések eredetileg nem szerepeltek a NEKAP feladatai között,folytatták a korábban megkezdett vizsgálatokat, nevezetesen a gyermekek jód-bevitelének és a goly-va-gyakoriságnak a felmérését. Ennek eredményeként elkészült a csaknem teljes jódtérkép, valamintaz ország gyermek populációjának golyva-gyakoriság felmérése. Ismert, hogy a jód-bevitel jelentôsenbefolyásolja egyéb megbetegedések kialakulását is (érrendszeri betegségek, infarktus, stb.), így továb-bi vizsgálatok szükségesek a jódellátás és a morbiditás közötti összefüggés vizsgálatára. A térinforma-tikai elemzések vetették fel annak lehetôségét, hogy a jód-bevitel és az alkoholos eredetû betegségek(májkárosodás, szájüreg-, ajakrákok, stb.) gyakorisága között összefüggés lehet – ennek statisztikaielemzése folyamatban van.

Az ivóvíz fluorid tartalma és a fogszuvasodás kérdése

A fogszuvasodás megelôzésében – más tényezôk mellett – az optimális fluorid-bevitel meghatá-rozó, amelynek forrása jobbára az ivóvíz. A magyarországi ivóvizek szisztematikus felmérésére csak-nem két évtizede került sor – a NEKAP keretében most újra vizsgálták a települések ivóvizeinek flu-orid tartalmát. Megállapították, hogy a lakosság 99,95%-a a szükségesnél kevesebb fluoridot fogyasztaz ivóvízzel. Az országos fluoridtérkép lehetôvé tette azon települések azonosítását, ahol az ivóvízmegfelelô, vagy éppenséggel magasabb fluoridot tartalmaz. Ennek fontossága a fluorid pótlás rend-szerének megválasztásában keresendô.

Kialakították azt a vizsgálati rendszert, amely lehetôvé teszi a fluorid-bevitel és ürítés közötti ösz-szefüggéssel kapcsolatos, gyakorlatban is használható információk gyûjtését.

A fluorid ürítéssel párhuzamosan reprezentatív vizsgálatokat végeztek a gyermekek fogászati álla-potának felmérésére. Az összefüggések egyértelmûen mutatták, hogy a megfelelô fluorid-bevitel je-lentôsen befolyásolja a fogak állapotát.

Vizsgálataik alapján megfogalmazták a javaslatot, hogy a szisztémás fluorid-pótlásra megfelelômódszer lenne az asztali só fluoridálása. Ennek érdekében országos program megindítása szükséges.

Összefoglalás 1.

6

Egyéb, a program keretében végzett vizsgálatok, fejlesztések

• Vízbázisok növényvédô szer szennyezettségének vizsgálatát más intézményekkel közösen vé-gezték. Eredményeik hozzájárultak az ország vízkészlete minôségének jobb megismeréséhez.

• Újabb diagnosztikai módszerek bevezetését kezdték el, nevezetesen a Cryptosporidium, Giardiakörnyezet-egészségügyi értékelését rutin diagnosztikai célból.

A vízminôség és az egészségi állapot megôrzésének nemzetközi jogi hátterének megalapozása

A NEKAP keretében, az OKK-OKI munkatársai közremûködésével nemzetközi tárgyalássorozatondolgozták ki a Víz és Egészség Jegyzôkönyvet, amelyet a 3. Miniszteri Konferencián, Londonban,1999-ben 36 ország írt alá s amely nemzetközi jogi hátteret biztosít a víz eredetû megbetegedések meg-elôzésére, kontrolljára és visszaszorítására.

Hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémái, a talajszennyezôforrások felmérése

A Kármentesítési Programhoz kapcsolódva, de önálló munka keretében az ÁNTSZ munkatársai se-gítségével 8 megyében mérték fel a legkülönbözôbb szennyezô forrásokat (hulladék lerakók, szenny-víziszap lerakók, veszélyes hulladék lerakók, dögkutak, stb.). A mennyiségi és minôségi adatokat tar-talmazó adatbázisok alapján kijelölhetôk a kockázati helyek, azonosíthatók a leginkább veszélyezte-tett régiók s rangsorolhatók a kármentesítésre javasolt területek. A térinformatikai feldolgozás és azadatbázis struktúrája a Kármentesítési Program adatbázisával harmonizál.

Munkahelyi környezet, munkaegészségügy

A téma keretében foglalkoztak az azbeszt-exponált munkások és a feltételezetten környezeti az-beszt-exponált egyének daganatos megbetegedéseinek elôfordulásával. Megállapították, hogy –szemben a munkahelyi expozícióval – a környezeti azbeszt expozíció nem jelent lényeges kockázatota tüdôdaganatok szempontjából. Módszertani fejlesztéseket végeztek a passzív doziméterek kifejlesz-tésére, ami a munkahelyi expozíció pontosabb mérését teszi lehetôvé.

A kémiai biztonság egyes kérdései

A téma csak az 1999. évben került indításra. Két témával foglalkoztak: a környezetszennyezô, poli-klórozott vegyületek környezeti és egészségi hatásaival, valamint a rákkeltô expozíciónak kitett egyé-nek genetikai polimorfizmusával.

Összeállították a hazai – sajnos nagyon hiányos – regisztert a fô kibocsátásokról és a becsültemisszióról. Modell számításokat végeztek ezen vegyületek terjedésérôl és a várható expozíciós koc-kázatról.

A gén-környezet interakció, az egyes expozíciókra fogékony egyedek azonosítása a jövô kihívása.A téma keretében a környezeti dohányfüst-expozícióra fokozottan fogékony egyedek azonosításátkezdték meg. Foglakoznak a májgyulladást okozó vírusok és az alkohol fogyasztás közös kockázatitényezôinek, az esetleges fogékonyság genetikai hátterének molekuláris analízisével.

Közlekedésbiztonság

A témában lényegében érdemleges munka nem indult meg. Nem sikerült cselekvési programokszintjén jó együttmûködést kialakítani az illetékes intézményekkel, tárcákkal.

1. Összefoglalás

7

Sugárbiztonság

A téma keretében vizsgálták a lakosság természetes forrásokból eredô sugárterhelését, az ivóvíz ra-dioaktivitását, továbbá genotoxikológiai módszerek alkalmazását kis dózisú sugárterhelés nyomonkövetésére.

A hazai népesség természetes forrásokból eredô sugárterhelésének meghatározása céljából a kuta-tási tevékenység az alábbi sugárzási paraméterek mérésére irányult: a másodlagos kozmikus sugárzásdózisteljesítménye a földfelszínen és különbözô tengerszint feletti magasságban, a földkérgi sugárzásdózisteljesítménye lakóépületekben és szabad helyszíneken, a radon aktivitás koncentráció óvodai ésiskolai épületekben, valamint ivó- és fürdôvizekben.

A hazai ivóvizek nem tartoznak a kimagaslóan nagy radon aktivitással rendelkezô vizek közé, avizsgált ivóvizek 222Rn, 226Ra és U tartalma az eddigi rendelkezésre álló eredmények szerint átlagos-nak mondható. A mért aktivitás-koncentráció értékek sehol sem haladták meg a jelenleg érvényben lé-vô hazai szabványban megadott határértékeket és a WHO által javasolt vonatkoztatási értéket.

Élelmiszerbiztonság

A téma keretében szennyezett talajú területeken élô lakosok környezet-egészségügyi vizsgálatára,kockázatbecslésére került sor, amelynek szerves része volt a táplálék szennyezôinek széleskörû vizs-gálata. Sajószentpéter és Szerencs lakosságának komplex vizsgálata alapján megállapították, hogy atáplálékból származó szennyezôk kisebb szerepet játszanak az egészségi állapot alakulásában, mint azéletmódbeli faktorok.

Az anyatej PCB tartalmának vizsgálata kiderítette, hogy az ipari településen magasabb az anyákPCB-exponáltsága.

Egyedülálló morbiditási surveillance-t végeztek a két város háziorvosainak közremûködésével,ami a leggyakoribb környezeti betegségek prevalenciájának értékelését tette lehetôvé.

Környezeti zaj

A környezetbôl származó zaj a környezet-egészségügy kiemelt fontosságú területe, ahol meghatá-rozó a közlekedés. A NEKAP keretében lehetôség nyílt mûszeres fejlesztésre, amelynek eredménye-ként kiterjesztett mérési programot valósítottak meg Budapesten és 7 megyében. Eredményeik alátá-masztják az eddigi feltételezéseket és ismereteket, hogy mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meg-haladja az egészségügyi határértékeket.

Vizsgálataik szorosan kapcsolódnak a Környezetvédelmi Minisztérium és háttérintézményei mun-káihoz s a közösen kialakított adatbázis lehetôvé teszi a leginkább érintett területeken a zaj elleni vé-dekezést.

Lakóterek környezeti hatásai, elsôsorban a levegôminôség tekintetében

Az OKK-OKI vezetésével, de az ÁNTSZ 8 megyei és több városi intézetének közremûködésével,valamint az iskolai védônôk és a pedagógusok hathatós segítségével megvalósított kétéves vizsgálat-sorozat során összesen 9 város 3339 általános iskolás gyermekének egészségi állapotát és lakáskörül-ményeit mérték fel, közel 600 lakásban végeztek méréseket a belsôtéri levegô minôségének megálla-pítására és 1536 gyermeknél végeztek részletes fizikális, laboratóriumi és légzésfunkciós vizsgálatokatazzal a céllal, hogy felderítsék a bentlakók egészségi állapotára potenciális veszélyt jelentô lakókör-nyezeti tényezôket.

Megállapították, hogy a lakások nitrogén-dioxid szennyezettsége fôként a konyhai és a szobai gáz-készülékek használatával áll összefüggésben, a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bú-torok és a gázszilikát építôanyag jelenlétével mutatott összefüggést, míg a benzol koncentráció a do-hányzó családok gyermekszobáiban volt a legmagasabb.

Összefoglalás 1.

8

A krónikus légzôszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a szobánkénti 2 fônél nagyobb zsú-foltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége volt a leg-fontosabb lakókörnyezeti kockázati tényezô. Ezek közül néhány tényezô gyakorisága és ezáltal veszé-lye is csökkenthetô lenne a lakosság szélesebbkörû felvilágosításával. Ezért a NEKAP keretében foly-tatandó munka hangsúlyát részben az érintett szakemberek megfelelô tájékoztatására, másrészt a la-kossági felvilágosítás hatékonyságának fokozására javasolják helyezni.

Környezet-egészségügyi információs rendszer

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben kialakították a megfelelô infrastruktúrát (nagytel-jesítményû számítógép, adatbázis kezelô és térinformatikai programok), megteremtették az egészség-ügyi adatbázist (halálozási adatok 1986–1997, kórházi betegforgalom adatai), folytatták a környezetiadatbázisok kiegészítését (levegô, ivóvíz, talajszennyezô források, stb.).

Elkészítették és kiadták a Magyarországi legfontosabb halálozások területi megoszlását bemutatódokumentumot, s ugyancsak kiadásra elôkészítették a fontosabb daganatos halálozások térinformati-kai elemzését.

A halálozási adatok mellett elemzik a kórházi betegforgalomi adatokat.Megalapozták a megyei szintû halálozási adatbázisokat, s elôsegítették a térinformatikai feldolgo-

zások infrastrukturális lehetôségeit három megyében.Az adatok egy része elérhetô a NEKAP Honlapon (http://www.joboki.hu/nekap).

Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe

A környezet védelmérôl szóló törvény elôírja az önkormányzatok részére, hogy környezetvédelmiprogramot kell összeállítaniuk. Ugyanakkor ennek lényeges eleme az emberi egészség. Annak érdeké-ben, hogy a települési önkormányzatok mind a környezet, mind az egészség szempontjait magábanfoglaló, jó tervet tudjanak kidolgozni, Útmutatót állítottak össze. 1999-ben a tervezetet szakmai vitárabocsátották, majd 2000-ben elkészült a végleges változat, amelyet eljuttattak minden önkormányzat-nak és érintett szervezetnek.

Környezet-egészségügy oktatása, nevelés

A program kezdete óta egyértelmû volt, hogy az oktatás, a nevelés különbözô szervezett vagy másformában igen fontos. Annak érdekében, hogy egy megyében egységes, harmonizált oktatási progra-mot lehessen kidolgozni, Gyôr-Moson-Sopron megyében mintaprogramot kezdtek el a már meglévôés kifejlesztés alatt álló oktatási-nevelési formák összeállítására, a kiemelkedô programok terjesztésé-re és a minôség biztosítására. A programban a Megyei Pedagógiai Intézet, a Pedagógiai Fôiskola mel-lett az önkormányzat, az ÁNTSZ, a nem kormányzati szervek s az Egészséges Városért mozgalom tag-jai vettek részt.

Titkárság mûködése

A Titkárság az Országos Környezet-egészségügyi Intézet keretében, a korábbi Országos Népegészség-ügyi Bizottság Szakmai Albizottságaként mûködött. Tevékenységeit az alábbiakban lehet összefoglalni:

• A NEKAP alprogramjainak szervezése, ellenôrzése, folyamatos nyomon követése.• Kiadványok, dokumentumok szerkesztése.• Hazai rendezvények szervezése, a programok terjesztése és széles körben való propagálása.• A NEKAP Honlap kezelése, felújítása, naprakész rendezése.• Lakossági felvilágosítás.• Nemzetközi tevékenység szervezése – a NEKAP keretében a "Visegrádi országok" együttmûkö-

désének titkársági funkcióinak ellátása.• A Harmadik Miniszteriális konferencia (London, 1999. június 16–18.) döntéseinek programsze-

rû szervezése.

1. Összefoglalás

9

• Dokumentumok fordítása, kiadása és egyéb ismeretterjesztô tevékenység.• A NEKAP beszámolóinak összeállítása.

A NEKAP keretében végzett tevékenységek eddigi tapasztalatai

A Beszámolónak nem feladata a munka értékelése – erre késôbb kerül sor. Mégis, a szervezôkszempontjából néhány szubjektív észrevétel megtétele talán indokolt. Az eredmények között az aláb-biakat említenénk meg:

• Az egészségügyi tárca kiemelten foglalkozott a környezet-egészségügyi problémákkal s fokozottjelentôséget tulajdonított e területnek, ugyanakkor több tárca együttmûködését sikerült elérni környe-zet-egészségügyi témákban.

• Az átfogó, programszerû megközelítés lehetôvé tette olyan témák kidolgozását, amelyekre eddignem volt lehetôség (az ivóvíz minôségének országos jellegû felmérése, a talajszennyezô források szisz-tematikus vizsgálata és értékelése).

• Jó együttmûködés alakult ki az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca, a résztvevô intézmé-nyek, kollégák között.

• A program nemzetközileg is ismertté, talán elismertté vált, ami a magyar környezet-egészség-ügyi szakembereknek s az eredményeknek is elismerés.

• Eredményeiket tudományos konferenciákon, népszerûsítô elôadásokon és egyéb fórumokonpublikálták.

• Megindították a NEKAP Honlapot, amelyen a NEKAP anyaga és friss hírek olvashatók.

Hiányosságok

• Nem sikerült széles lakossági részvételt biztosítani – a program még mindig kissé elszigetelt.• A környezetvédelmi tárcával való együttmûködés nem elég intenzív – annak ellenére, hogy a

NEKAP közös program, a környezetvédelmi tárca nem vett részt olyan mértékben, mint ahogy azszükséges lenne.

• A nem kormányzati szervekkel való kapcsolat sok kívánnivalót hagy maga után – nincs elég ér-deklôdés a környezet és az emberi egészség iránt.

• A finanszírozás elmaradt az eredeti – a kormány és a parlament által elfogadott – költségvetés-tôl.

• A szervezés hatékonysága, a programok idôbeli végrehajtása nem volt optimális.

A NEKAP kialakításában és szervezésében a NEKAP Intézô Bizottsága meghatározó szerepet játszott. Azegyes témák kidolgozását szakmai csoportok végezték, amelyek vezetôi, tagjai az évek során változtak, de a cso-portok tagjai változatlan lelkesedéssel és odaadással végezték a munkát. Lehetetlen felsorolni mindazokat, akikrészt vettek a munkában, ezért itt szeretnénk megköszönni minden munkatársunknak az önzetlen, áldozatosmunkát.

Összefoglalás 1.

10

2. Bevezetés

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) összeállítása 1996-ban kezdôdött el.Elôzménye, hogy a Második Környezet és Egészség Miniszteriális konferencián (Helsinki, 1994) azEgészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) európai régiója országainak környe-zetvédelmi és egészségügyi miniszterei javasolták, hogy minden ország készítsen nemzeti környezet-egészségügyi programot.

E döntés értelmében kezdôdött el a magyar folyamat is. Az Országos Népegészségügyi Bizottság(ONB) Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága vezetésével munkacsoportok alakultak, amelyekáttekintették a hazai helyzetet, megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat sürgôsségi sorrendben,rámutattak lehetséges együttmûködési formákra.

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram és Megvalósítási Tervét a Nemzeti Környezet-védelmi Program (NKP) részeként, de önálló programként fogadta el a kormány és hagyta jóvá az Or-szággyûlés [83/1997. (IX. 26.) OGY].

A Program 6 éves periódusra készült s jelenleg a félidôben, három év után szükséges áttekinteni azeredményeket, hiányosságokat.

A NEKAP célkitûzései:• A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elô-

segítése;• A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási le-

hetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése;• Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszíroz-

ható projektumok kidolgozása;• A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcák

szoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása;• Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása;• Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása;• A program megvalósításához szükséges szakma-politikai eszközök kialakítása és biztosítása;• Nemzetközi együttmûködések fejlesztése.

A program megfogalmazásakor is nyilvánvaló vált, hogy a nemzeti – országos program csak másprogramokkal való harmonizációban, összhangban valósulhat meg.

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram akkor éri el a célját, ha regionális és helyi programok kiala-kításához segítséget tud adni, illetve ilyen programokhoz mintául szolgálhat. Ezért nagyon fontos célnak tekint-jük, hogy a népjóléti és a környezetvédelmi tárcákhoz tartozó illetékes szervek, elsôsorban az Állami Népegész-ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei – amennyiben még nincs – saját programjuk kialakításához felhasz-nálják.

A program végrehajtásához szükséges stratégiai szempontok az alábbiak szerint kerültek megfo-galmazásra:

• Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakításaés értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása;

• A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati össze-fogás megteremtése;

• Prioritások felállítása, társadalmi/gazdasági megalapozottságának biztosítása;• A környezet-egészségügyi igazgatás hatékonyságának fejlesztése, elôsegítése;• A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatfor-

málás és tájékoztatás segítése;• A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a

Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja, stb.;

Bevezetés 2.

11

• A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önállódöntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása.

A programot az Országos Népegészségügyi Bizottság Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottságaszervezte az egészségügyi és környezetvédelmi tárcák közös programjaként.

A Szervezô Bizottságban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca részérôl négy-négy kollégavett részt, társelnökei a két tárca államtitkárai voltak. A titkárságot az Országos Környezet-egészség-ügyi Intézet munkatársai adták, vezetôje dr. Pintér Alán volt.

13 szakmai csoport alakult, amelyek meghatározták az alprogramok feladatait. E munkában 8 tár-ca csaknem 60 kollégája vett részt.

A kitûzött célok figyelembevételével, de szûkebb területen folytak a tevékenységek. Ennek okarészben a megfelelô anyagi lehetôség hiánya, a szervezés hiányosságai, és egyéb technikai problémák.Ennek ellenére számos területen születtek a célkitûzéseknek megfelelô, kiemelkedô eredmények.

Az egyes alprogramok végrehajtásában jórészt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá-lat (ÁNTSZ) munkatársai (országos intézetek, az ÁNTSZ megyei és városi intézetei) végeztek kiemel-kedô munkát. Ugyancsak nagy segítséget nyújtottak a környezetvédelmi, a vízügyi, az oktatási, föld-mûvelésügyi, a belügyi tárcák munkatársai és a nem kormányzati szervek képviselôi.

Több megyében, városban sikerült együttmûködést kialakítani az önkormányzatokkal, különösenaz egészségügyi osztályok munkatársaival.

Összességében több száz kolléga vett részt a NEKAP programjaiban.

A Beszámolóban nem törekedhettünk teljességre – inkább csak a legfontosabb eredményeketemeltük ki. Az egyes fejezetek természetüknél fogva eltérôek – az elvégzett munka, az eredmé-nyek interpretálása, a jövô feladatainak meghatározása más és más megfogalmazást igényelt azegyes témákban. A részletes eredmények különbözô publikációkban, tanulmányokban, javasla-tokban fogalmazódtak meg – ezek eredménye csak a késôbbiekben lesz lemérhetô.

2. Bevezetés

12

3. Az ország lakosságának egészségi állapota

Magyarország lakosságának egészségi állapota katasztrofális.A demográfiai paraméterek rendkívül kedvezôtlenek; a lakosság száma folyamatosan csökken

(1. ábra) s ha ez a tendencia folytatódik, a lakosságszám hamarosan 10 millió alá csökken. Ennek hát-terében egyrészt a csökkenô születésszám áll (2. ábra), amely egyébként Európa-szerte általánosanmegfigyelhetô, másrészrôl a magas halandóság, ami – eltérôen a fejlett európai országoktól – Ma-gyarországon kiugró. Az ezer lakosra vonatkoztatott halálozások száma az utóbbi években valame-lyest csökkent, azonban 1998-ban ismét emelkedett (3. ábra). A lakosság fogyása így is nyilvánvaló,ahogy az a 4. ábrán látható.

A csecsemôhalandóság csak nagyon lassú ütemben csökken – még mindig 10 ezrelék körül van(5. ábra).

Mindezek alapján a születéskor várható élettartam is az Európai átlagnál messze alacsonyabb –férfiaknál 66,2 év, míg nôknél 75,3 év (6. ábra). Az európai összehasonlítás egyértelmûen mutatja, hogymind a férfiaknál, mind a nôknél (7. és 8. ábrák) Magyarországon jelentôs a deficit, csaknem eléri a tízévet.

A vezetô halálokok százalékos arányát, megoszlását mutatja a 9. ábra. A megoszlás lényegében azeurópai országokban tapasztaltakhoz hasonló: a keringési betegségek, daganatok, erôszakos halálozá-sok, emésztôszervi valamint a légzôszervi betegségek a vezetô halálokok.

Az összhalálozás tekintetében csökkenés tapasztalható Európa-szerte, így hazánkban is, azonbana halálozások száma jelentôsen meghaladja az európai átlagot mind a férfiak, mind a nôk esetében (10.és 11. ábrák). Országon belül is jelentôs eltérés figyelhetô meg – a Dél-Dunántúlon, az Alföldön,Észak és Észak-kelet Magyarországi területeken a standardizált halálozási hányados (SHH) – 1986-1997 között a teljes populációra számítva szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag (12., 13.ábra).

A rosszindulatú daganatok miatti összhalálozás Magyarországon az európai országokhoz viszo-nyítva magasabb és – ellentétben a legtöbb európai országgal – férfiaknál emelkedik (14. ábra), mígnôknél stagnál (15. ábra). Országon belül csaknem minden megyében található olyan régió, ahol szig-nifikáns többlethalálozás figyelhetô meg az országos átlaghoz képest (16., 17. ábra).

A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás – szemben az európai országok-kal – férfiaknál és nôknél egyaránt növekszik (18. és 19. ábrák). Magyarországon a férfiaknál Hevesmegye déli részét, a Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló régióban szignifikánsan magastüdôrák-halálozás figyelhetô meg (20., 21. ábra). Ennek a jelentôs halmozódásnak az okát további vizs-gálatokkal kell tisztázni.

Az ischémiás szívbetegségek miatti halálozás Európa-szerte csökken mind férfiaknál, mind nôk-nél (22. és 23. ábrák). Magyarországon ez a csökkenés igen csekély, a nôknél viszont kis emelkedés ismegfigyelhetô. A heveny szívizomelhalás standardizált halálozási hányadosait vizsgálva Magyaror-szágon 1986-1997 között, Közép és Dél-kelet Magyarországon találhatók kedvezôtlen régiók, aholszignifikáns mértékben magasabb a halálozás az országos átlagnál (24. és 25. ábrák) mind a férfiak,mind a nôk esetében.

Az agyér betegségek miatti halálozás meghaladja az európai országokét, tendenciájában mind fér-fiaknál, mind nôknél stagnál illetve kismértékben csökken (26., 27. ábra). Az országon belül csaknemaz egész Dunántúl, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország jellemezhetô kedvezôtlennek, mindférfiaknál, mind nôknél (28., 29. ábra).

Az ország lakosságának egészségi állapota 3.

13

Az emésztôszervi betegségek okozta halálozás igen magas Magyarországon – 4-5-ször magasabb,mint némely európai országban (30., 31. ábra). Ezek háttérében jelentôs szerepet játszik az alkohol. Azalkoholos májbetegségek miatti halálozás Magyarországon az egyik legfontosabb betegség, gyakori-sága igen magas és egyre nô. Az országon belül érdekes megoszlás figyelhetô meg, amíg a tradicioná-lis bortermô vidékeken a várt magas arányok találhatók, addig Nyugat-Magyarországon és Dél-keletMagyarországon szignifikánsan alacsony az elôfordulás (32., 33. ábra). Tekintettel arra, hogy alighaképzelhetô el, hogy ezeken a területeken jelentôsen kisebb lenne az alkoholfogyasztás, más okokat kellkeresni, különösen a dél-alföldi régióban.

A légzôrendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás közel áll az európai átlaghoz és tenden-ciájában is hasonlóan csökkenô (34., 35. ábra). Az idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozásterületi megoszlását nézve Dél-nyugat Dunántúlon, az Alföld egy részén, Nógrád megye csaknem tel-jes területén és az észak-keleti régiókban található kedvezôtlen halmozódás.

Az erôszakos események (vízbefulladás, motorosjármû-baleset, öngyilkosság, stb.) miatti halálo-zás ugyancsak az Európában tapasztaltakhoz hasonlóan alakul (36., 37. ábra). A motorosjármû-bale-setek miatti halálozás tendenciája a 90-es évek elején tapasztalt emelkedés után szintén csökkenô ten-denciájú (38., 39. ábra).

A fenti, az ország területén megfigyelhetô halandóságbeli különbségeket a NEKAP keretében kiala-kított környezet-egészségügyi információs rendszer segítségével értékelték. Ennek keretében a halálo-zási adatok részletes feldolgozásra került sor, statisztikai és téranalitikai módszereket alkalmazva. Azeredményeket folyamatosan publikálják.

A környezeti tényezôkkel összefüggô betegségek nehezen azonosíthatók, mivel számos tényezôegyüttes hatásának eredményeként alakulnak ki. Az egyes fejezeteknél utalunk azon betegségekre,amelyek elsôsorban környezeti hatásokkal magyarázhatók, vagy a környezetszennyezés meghatáro-zó. Az alábbiakban a levegôszennyezéssel leginkább összefüggô betegségeket tárgyaljuk röviden.

A levegôszennyezéssel legnagyobb valószínûséggel a légúti betegségek hozhatók összefüggésbe. Alégúti betegségek elôfordulásának értékelése A pulmonológiai intézmények 1999. évi epidemiológiai és mû-ködési adatai, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2000. c. kiadvány adatai alapjántörtént.

• Összes nem TBC-s tüdôbetegségekAz összes nem TBC-s tüdôbetegségek morbiditásának alakulását mutatja be a 40. ábra. Az ábra sze-

rint megállapítható, hogy a nem TBC-s tüdôbetegségek esetén a nyilvántartott betegek aránya a 90-esévek eleje óta folyamatosan nô, 1999-ben elérte a 3500 esetet 100 000 fôre számolva. Megyénként jelen-tôs különbségek figyelhetôk meg, legnagyobb az incidencia 1999-ben Tolna és Zala megyében, amely-nek okai között az orvoshoz fordulási, az új esetek felkutatási különbségei mellett a levegôminôségkülönbsége is szerepet játszhat.

• Krónikus obstruktív bronchitisAz obstruktív krónikus bronchitis diagnózissal nyilvántartott betegek aránya 1990-tôl folyamato-

san nô 300/100 000-rôl 450/100 000 fôre (41. ábra). Az incidencia hasonlóan nôtt 30/100 000-rôl49/100 000-re. A obstruktív bronchitis prevalenciája a Dunántúl megyéi közül Baranya, Tolna és Zalamegyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.

• Asthma bronchiale

Az asthma bronchiale morbiditás incidenciája 1990-hez képest 1999-re megháromszorozódott:65/100 000-rôl 165/100 000-re nôtt. Az összes asthma bronchialés betegek száma hasonlóan emelke-dett az elmúlt évtizedben (42. ábra). Az új asztmás esetek 64%-a allergiás eredetû, ami felhívja a figyel-met arra, hogy fokozottabban kellene törekedni minden szinten a külsô- és belsôtéri allergének vissza-szorítására. A megyénkénti elemzés szerint úgy tûnik, hogy az asztma a dunántúli megyékben, elsô-


14

sorban Somogy és Zala megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gyében jelent problémát (43. ábra).

• Rhinitis allergicaA rhinitis allergica a legdinamikusabban növekvô betegségcsoport. Az elmúlt 9 év alatt a regiszt-

rált betegszám megtízszerezôdött, az évenkénti növekedés üteme is igen magas (44. ábra).• Primer hörgôrákA primer hörgôrák incidencia 1997-ig nôtt, az utóbbi 2 évben igen enyhe csökkenés tapasztalható a

férfiak körében (45. ábra). Meg kell említeni, hogy az utóbbi két évben észlelt csökkenés a férfiak kö-rében fordult elô, nôknél továbbra is nô az incidencia. Megyénként vizsgálva az 1999. évi incidenciaértékeket, a legmagasabb Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyé-ben. Ez a halmozódás a hörgô és tüdôrák miatti halálozás területi halmozódásának megfelelô képetad. A primer hörgôrákos betegek száma 35 év felett kezd növekedni, az idôsebb korcsoportokban egy-re gyakoribbá válik, leggyakoribb a 65-69 évesek körében (204,2/100 000 fô).

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram 1997-ben indult meg. Az elmúlt három év vál-tozásait tekintve a környezet és egészség területén lényeges javulásról nem beszélhetünk. A halálozá-si adatok tekintetében nem is várható ilyen rövid idô alatt lényeges változás, a betegségek gyakorisá-gának változásai jobban tükrözik a környezet változásait.

A morbiditási adatok elérhetôsége, nyomon követése és feldolgozása igen nehézkes. A háziorvosokáltal nyilvántartott adatok részben nehezen érhetôk el, részben az adatok a környezet-egészségügyihelyzetelemzésre alkalmatlanok. A kórházi betegforgalmi adatok szintén más céllal kerülnek tárolás-ra és feldolgozásra és a felhasználás lehetôsége limitált.

Ennek ellenére széleskörû kezdeményezések indultak el annak érdekében, hogy az információsrendszerbe a környezet és egészség szempontjából fontos megbetegedési adatok bekerüljenek feldol-gozásra alkalmas formában.


15


16

ÁBRÁK

17


3/2. ábraÉlveszületések száma 1000 lakosra vonatkoztatva

3/1. ábraA lakosságszám változása Magyarországon

10 350 000

10 300 000

10 250 000

10 200 000

10 150 000

10 100 000

10 050 000

10 000 000

9 950 000

12

11.5

11

10.5

10

9.5

9

8.5

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 – 1999


1993 1994 1995 1996 1997 1998


18

1993 1994 1995 1996 1997 1998

3/3. ábraHalálozások száma 1000 lakosra vonatkoztatva


14,8

14,6

14,4

14,2

14

13,8

13,6

13,4

13,2

1993 1994 1995 1996 1997 1998

3/4. ábraA lakosságszám természetes fogyása 1000 lakosra vonatkoztatva


0

-0,5

-1

-1,5

-2

-2,5

-3

-3,5

-4

-4,5

-5


19

1993 1994 1995 1996 1997 1998

3/5. ábraCsecsemôhalandóság (1000 élveszülöttre jutó 1 év alatti elhunytak száma)


14

12

10

8

6

4

2

0

1993 1994 1995 1996 1997 1998

3/6. ábraSzületéskor várható átlagos élettartam


76

74

72

70

68

66

64

62

60

58

férfiaknôk


20

AusztriaFinnországMagyarországLengyelországSpanyolországEURÓPA

3/7. ábraSzületéskor várható átlagos élettartam Magyarország

és néhány európai ország férfi lakossága körében

Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000

1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

76

74

72

70

68

66

64

62

60

58


3/8. ábraSzületéskor várható átlagos élettartam Magyarország

és néhány európai ország nôi lakossága körében


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

84

82

80

78

76

74

72

70

68

66


21

A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata

Akut myokardiális infarktus

Egyéb ischaemiás szívbetegség

Agyérbetegségek

Májbetegségek

Hörghurut, tüdôtágulat, asztma

Motorosjármû-balesetek

Szándékos önártalom




Agyérbetegségek

Májbetegségek







Agyérbetegségek

Májbetegségek




3/9. ábraHalálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, 1998.

Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, férfiak, 1998.

Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, nôk, 1998.

25% 25%

18%

11%4%2%5%10%

20% 20%

18%

14%6%3%6%

13%

32% 31%

17%6%2%1%5%

6%

Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999


22


3/10. ábraÖsszhalálozás Magyarország és néhány európai ország

férfi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

900

800

700

600

500

400

300

200

100

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/11. ábraÖsszhalálozás Magyarország és néhány európai ország

nôi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

400

350

300

250

200

150

100

50

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


23

3/12. ábraAz összhalálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

férfiak

Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 – 1997, Budapest, 2000

SHH kategóriákmagas, p ≤ 0,05magas, p > 0,05átlagosalacsony, p > 0,05, vagy nincs esetalacsony, p ≤ 0,05

3/13. ábraAz összhalálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

nôk




24


3/14. ábraRosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország

és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

250

200

150

100

50

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/15. ábraRosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország

és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

120

100

80

60

40

20

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


25

3/16. ábraRosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

férfiak



3/17. ábraRosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

nôk




26


3/18. ábraA légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti

halálozás Magyarország és néhány európai országférfi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/19. ábraA légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti

halálozás Magyarország és néhány európai országnôi lakossága körében, 0 – 64 éves korcsoport


1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


27

3/20. ábraA hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti

halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997férfiak



3/21. ábraA hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti

halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997nôk




28


3/22. ábraIschaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

250

200

150

100

50

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/23. ábraIschaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


29

3/24. ábraHeveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

férfiak



3/25. ábraHeveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

nôk




30


3/26. ábraAgyér betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/27. ábraAgyér betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

40

35

30

25

20

15

10

5

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


31

3/28. ábraAgyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

férfiak



3/29. ábraAgyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

nôk




32


3/30. ábraEmésztôszervi betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

160

140

120

100

80

60

40

20

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/31. ábraEmésztôszervi betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


33

3/32. ábraAlkoholos májbetegség miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

férfiak



3/33. ábraAlkoholos májbetegség miatti halálozás területi eloszlása, 1986 – 1997

nôk




34


3/34. ábraLégzôszervi betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

60

50

40

30

20

10

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/35. ábraLégzôszervi betegségek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

35

30

25

20

15

10

5

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


35


3/36. ábraKülsô okok miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

180

160

140

120

100

80

60

40

20

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/37. ábraKülsô okok miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

40

35

30

25

20

15

10

5

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


36


3/38. ábraMotorosjármû-balesetek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

70

60

50

40

30

20

10

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


3/39. ábraMotorosjármû-balesetek miatti halálozás Magyarország



1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Stan

dar

diz

ált h

alál

ozás

100

000

fôr

e


37

3/40. ábraNem TBC-s tüdôbetegség miatt regisztrált összes beteg %000-ben

Forrás: A pulmonológiai intézmények 1999. évi epidemiológiai és mûködési adatai, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet., Bp., 2000

1970 1975 1980 1985 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

3/41. ábraObstruktív bronchitis morbiditás alakulása


1980 1985 1990 1995 1997 1998 1999

60

50

40

30

20

10

0

450

400

350

300

250

200

150

100

50

0

új b

eteg

ek (

%00

0)

össz

es b

eteg

(%

000)

új betegek

összes beteg


38

3/42. ábraAsthma bronchiale morbiditás alakulása


3/43. ábraAsthma bronchiale miatt regisztráltak területi adatai, 1999.


180

160

140

120

100

80

60

40

20

0

2000

1800

1600

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

1975 1980 1985 1990 1995 1997 1998 1999

180

160

140

120

100

80

60

40

20

0

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

új b

eteg

ek (

%00

0)

össz

es b

eteg

(%

000)

új b

eteg

ek (

%00

0)

össz

es b

eteg

(%

000)

új betegek

összes beteg

Bar

anya

Bác

s-K

isku

n

Bék

és

Bor

sod

Cso

ngrá

d

Féjé

r

Gyô

r-M

.-S.

Haj

dú-

Bih

ar

Hev

es

Jász

-Nk.

-Sz.

Kom

árom

Nóg

rád

Pest

Som

ogy

Szab

olcs

Toln

a

Vas

Ves

zpré

m

Zal

a

Bud

apes

túj betegek

összes beteg


39

3/44. ábraRhinitis allergica morbiditás alakulása


1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

20 000

0

3/45. ábraPrimer hörgôrákos betegek incidenciája 100 000 lakosra vonatkoztatva


1970 1980 1985 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999

70

60

50

40

30

20

10

0

új betegek

összes beteg

új b

eteg

ek s

zám

a

össz

es r

egis

ztrá

lt b

eteg

ek s

zám

a

4. Levegôminôség

4.1. A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése

A környezeti levegô szennyezettségének mértékét tekintve az utóbbi 3 évben (1997–1999) települé-seinken a kén-dioxid koncentrációk jelentôsen és folyamatosan csökkentek. Ez kontinentális jelenség,mely a határokon átterjedô szennyezettség mértékében is megmutatkozik, de a jelenlegi alacsony szinttovábbi jelentôs csökkenése már nem várható. A korábban fô szennyezô anyagnak tekintett kén-dioxidjelenleg általában már nem okoz környezeti problémát, kivéve Pécsett, ahol még szmog-helyzetek iselôfordultak.

A nitrózus gázok szennyezettségi szintje a településeken általában mérsékelten és folyamatosanemelkedett az utóbbi évek során is. Ennek oka egyrészt a közlekedési emissziók növekedése, másrészta gáztüzelés terjedése. Mindkét forrás a települések sûrûn lakott belterületeit érinti elsôsorban.

Az ülepedô porszennyezôdés mértéke településeinken csökkenô tendenciát mutat. Ennek oka rész-ben a környezetvédelmi intézkedésekben, másrészt az ipari termelés csökkenésében keresendô. A talaj-eredetû porterhelés az alföldi településeken jelentôs. A mérôhálózatban jelenleg az ülepedô por méré-se dominál egyszerûsége miatt. Ez a porfrakció kevésbé jellemzô az egészségi hatások vonatkozásában,de a felületi porterhelés a lakosság körében a szennyezett levegôben élés tudatát fokozza.

A szálló por mérésének eredményei arra mutatnak, hogy az egészségre ártalmasabb 10 µm-nél ki-sebb porszemcsék koncentrációja a forgalmas belterületeken gyakran igen magas, és gyakoriak a határ-érték túllépések.

A fluoridok mérése kevés helyen történt; a koncentrációk csökkenése volt megfigyelhetô (pl. Kecs-keméten).

Az ólom koncentrációk az üzemanyagok ólomtartalmának csökkenésével párhuzamosan továbbrais csökkenô tendenciát mutattak.

A szén-monoxid koncentrációk elmaradnak a feltételezettôl, általában a települések belterületén,forgalmas helyeken is határérték alattiak, de idôszakosan egyes településeken rövid idejû kiugrások re-gisztrálhatók.

Az ózon koncentrációk a nyári idôszakban, erôs napsütéses idôjáráskor átmenetileg megemelked-nek, de az ôszi-téli félévben alacsony szintre esnek vissza.

A vizsgált idôszakban a szennyezettség területi eloszlása a szennyezettségi kategóriákat figyelembevéve az alábbiak szerint alakult.

A levegôhigiénés vizsgálatba vont 95 település és 10 régió közül 1997-ben 20 település – közöttükBudapest, Gyôr, Kecskemét, Sopron, Tatabánya, Várpalota – levegôje volt szennyezett valamelyikalapszennyezô (SO2, NO2, ülepedô por) vonatkozásában. A mérsékelten szennyezett kategóriába 40 te-lepülés és 2 régió került. E települések közül a legtöbb lakos Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán,Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron él.

A szennyezô anyagok közül domináló jellegû volt a nitrogén-dioxid és a por jelenléte. A kén-dioxidszennyezés veszített korábbi jelentôségébôl.

1999-ben a szennyezett települések száma 13-ra csökkent (köztük van Budapest, Székesfehérvár,Mosonmagyaróvár, Tatabánya, Vác), míg a mérsékelten szennyezetteké 63-ra nôtt. Ebben az évben mára kén-dioxid szennyezettség miatt egyetlen település sem került be a szennyezett kategóriába, viszont10 város levegôje mérsékelten szennyezett volt. A nitrogén-dioxid szennyezettség szempontjából 10 vá-ros levegôje volt szennyezett, míg a mérsékelten szennyezettek közé 47 település került. Az ülepedôpor miatt 3 város került a szennyezettek közé, míg 20 település, azaz a kategória 32%-a kapta meg amérsékelten szennyezett jellemzést.

A kén-dioxid vonatkozásában 1999-re már 79 települést, a nitrogén-dioxidra vonatkozóan 32 tele-pülést, az ülepedô porra nézve pedig 90 települést lehetett megfelelô minôsítésûnek nevezni. A háromszennyezôre vonatkozó összefoglaló térképek az 1. ábrán láthatók.

Levegôminôség 4.

40

A NEKAP keretében végzett vizsgálatok, elemzések és eredményeik

Tatabánya levegôszennyezettségének vizsgálata az Országos Immisszió-mérô Hálózat fejlesztési koncepciójaalapján

1997. június – szeptember között egy rövid idôtartamú, de komplex elôvizsgálatra került sor,amelynek fô célkitûzése volt az adott területen a tradicionálisan alkalmazott (aktív, szakaszos), a kor-szerû méréstechnikát képviselô (automatikus) és a nemzetközi gyakorlatban az utóbbi idôben egyreinkább elterjedt (passzív monitoring) mérési módszerek együttes alkalmazása a levegôminôségi mé-rések területi és idôbeni felbontásának optimalizálásával.

A RIV hálózati mérések keretében aktív, szakaszos mintavétellel meghatározták a kén-dioxid, a nitro-gén-dioxid, a szálló por 10 µm szemcseméret alatti frakciójának (PM10), valamint a szálló porból mértólom koncentrációját.

Folyamatos analizátorokkal regisztrálták a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid/nitrogén-oxidok, a szén-mo-noxid és részben a PM10 szennyezettséget.

Passzív monitoring rendszer kialakításával mérték a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a benzol, tolu-ol, valamint a xilol (BTX) szennyezettségi szintjét.

Az immisszió méréseken kívül elvégezték a terület nitrogén-dioxid terhelésének becslésére a disz-perziós modellszámítást. Az alapterhelés meghatározásához a magyarországi regionális háttérszennye-zettség-mérô állomások interpolált adatait, valamint a kontinentális léptékû modellel (EMEP) végzettszámítások eredményeit használták fel. Additív tagként figyelembe vették a helyi két jelentôs erômûvipontforrás kibocsátásának hatását Gauss-típusú számítással (OPS-TREND). Statisztikai típusú, évesátlagolású diszperziós szimulációt végeztek a vizsgált területre a közlekedési forrásokból származónitrogén-dioxid koncentráció eloszlására vonatkozóan. (CAR BETA modell továbbfejlesztett változa-ta). A számításokat az adott idôszakban mért átlagos nitrogén-dioxid koncentráció adatokkal verifikál-ták.

A programban kiemelt szerepet kapott a minôségbiztosítás/minôségellenôrzés, amely kiterjedt ateljes vizsgálati programra a mérôrendszer tervezésétôl az adatérvényesség vizsgálatáig.

A mérési eredmények alapján megállapították:• A szakaszos, aktív mérési módszer alapján a szennyezettség területi eloszlása – a mintavevô készü-

lékek nem megfelelô mûszaki állapota miatti adatkiesés következtében – csak részben volt értékelhe-tô. A szennyezettség mértékét több esetben ugyancsak befolyásolták a mintavételi körülmények.

• A város kiterjedése és lélekszáma indokolta, a levegôhigiénés vizsgálati eredmények megerôsí-tették annak a szükségességét, hogy egy városi háttérterületen is történjen folyamatos levegôminôségellenôrzés. Az újabb állomás 1998. januártól üzemel, így nemcsak a közlekedéssel exponált területszennyezettségének idôbeli lefutása követhetô nyomon, hanem információt kaphatnak az átlagpopu-láció expozíciójának kisebb léptékû változásáról is.

• A passzív mintavételi módszer jól használható volt a szennyezettség finomabb térfelbontású tanul-mányozására és segítségével felderíthetô volt a város leginkább exponált körzete. A 2. ábra a benzolkoncentrációk területi eloszlását mutatja.

A módszer alkalmazásával lehetôvé vált a különbözô típusú területek (közlekedési, ipari, városiháttér) jellemzô pontjainak kiválasztása (3. ábra).

A vizsgálati program tapasztalatai alapján javasolták:• A mérôhálózat pontok reprezentativitásának idôszakos felülvizsgálatát lokális passzív monito-

ring program tervezésével és éves szinten történô megvalósításával, továbbá a mintavételi helyek kör-nyezetének évenkénti ellenôrzését a várható emisszió figyelembevételével.

• A szakaszos, aktív mintavevô eszközök felújítását, különös tekintettel a levegô térfogatáramánakstabilitására.

• A hálózati szintû minôségbiztosítási/minôségellenôrzési terv és rendszer kidolgozását.

4.1. Kültéri levegôminôség

41

• A mintavételi helyek csoportosítását és a levegôminôség értékelését a mérôpontok környezeté-nek jellege alapján is.

• A levegôminôség értékelési eszköztárának kibôvítését variancia analízis és rendszeres trendana-lízis elvégzésével.

• A modellszámítás jobb megalapozása érdekében a passzív mérések alapján kiválasztott jellemzôhelyeken hosszabb távú vizsgálatok elindítását és finomabb felbontású emisszió-kataszter készítését.

Levegôminôség vizsgálatok a közlekedés levegôszennyezô hatását becslô modellek verifikálásához

Az 1997-ben Tatabányán végzett esettanulmány módszertani tapasztalatait felhasználva terveztékmeg azt az egy éves vizsgálati programot, amely a közlekedésbôl származó szennyezettség modellszá-mítás és a levegôminôség mérések alapján történô meghatározását tûzte ki célul.

A vizsgálati program megvalósítására 1998. július – 1999. június között szintén Tatabányán kerültsor, mivel a város területi elhelyezkedése és szerkezete lehetôvé tette, hogy egy területen vizsgálhatóa kis és nagyforgalmú útvonal, az útkeresztezôdés és az autópálya emissziójának hatása a levegômi-nôségre.

A szennyezettség jellemzésére tervezett komplex programban a vizsgálandó szennyezôanyagokkörét kibôvítették és a nitrogén-dioxid mellett a benzolt is bevonták a vizsgálatokba, különös tekintet-tel annak higiénés jelentôségére.

A program a hazai gyakorlatban újszerû volt, részben azért, mert a benzol szennyezettség becslé-sére még nem végeztek modellszámítást, másrészt a modellezés pontosságának növelése érdekében aszükséges emissziós alapadatokat méréssel és számítással kívánták meghatározni.

A közlekedési eredetû nitrogén-dioxid és benzol emisszió-kataszter megalkotásához a nitrogén-dio-xid és benzol kibocsátás mértékét – nyári és téli idôszakban – forgalomszámlálás alapján végzettszámítások és az egyes helyszínekre jellemzô fajlagos jármû-emissziós tényezôk alapján határoztákmeg.

A forgalomszámlálás a hagyományos négyütemû, a katalizátoros és kétütemû személygépkocsik-ra, a könnyû és nehéz tehergépkocsikra, az autóbuszokra, a motorkerékpárokra és a segéd-motorke-rékpárokra terjedt ki.

A levegôminôség vizsgálatok havi rendszerességgel, azonos idôszakban, egy hetes expozíciós idô-vel, passzív monitoring alkalmazásával történtek.

A levegôhigiénés méréseknél passzív mintavételi módszert alkalmaztak. A nitrogén-dioxid szenynye-zettség területi eloszlását féléves bontásban értékelték. A benzol szennyezettség hasonló szintû terüle-ti meghatározására a megfelelô analitikai hiányában nem volt lehetôség.

A környezeti levegô nitrogén-dioxid és benzol szennyezettségének modellszámítás alapján történôbecslésére statisztikai típusú, féléves átlagolású diszperziós szimulációt végeznek a közlekedési for-rásból származó kiválasztott szennyezôanyagok koncentráció-eloszlására vonatkozóan. A számításoksorán a CAR BETA modell továbbfejlesztett változatát használták. A terület nitrogén-dioxid alapterhe-lésénél figyelembe vették a két erômû kibocsátását is.

A modellszámítás verifikálása az összes mérôpontot tekintve csak a nitrogén-dioxid esetében volt el-végezhetô, míg benzolra vonatkozóan néhány mérôpont immissziós adatát használták fel.

A vizsgálati program fôbb fázisainak eredményeit a nitrogén-dioxid példáján mutatja be a 4., 5. áb-ra.

A modellszámítás és a levegôminôség mérések eredményeinek felhasználásával készült szennye-zettségi térkép az alapadatok felfrissítésével bármikor aktualizálható és így a késôbbiekben is felhasz-nálható a város nitrogén-dioxid és benzol szennyezettségének megalapozottabb becslésére.

A végzett munkáról javasolták tájékoztatni a szakhatóságokat és az illetékes önkormányzatot, re-mélve, hogy ezek az információk felhasználhatóak a döntéselôkészítô munkában.

Kültéri levegôminôség 4.1.

42

A környezeti levegô benzol és nitrogén-dioxid terhelésének felmérése Budapest belvárosában

Az 1999-re tervezett, de csak 2000-ben realizálandó mérési program célja az Üllôi út, Nagykörút,Andrássy út és a Duna által határolt területen a szennyezettség területi eloszlásának megállapításaéves szinten és a szennyezettségi térkép elkészítése modellszámítás alapján.

A modellként választott tatabányai programhoz képest ezen a területen összetettebb településszer-kezeti, forgalmi, meteorológiai és levegôszennyezettségi feltételeket kell számolni, ezért a mérôponto-kat kisléptékû (200*200 m) raszter hálós elrendezésben jelölték ki (6. ábra). 7 mérôpont nagyforgalmúfôútvonalon, 6 mintavételi hely közepes forgalmú út mellett volt. A kis forgalmú utak szennyezettsé-gének vizsgálatára 4 helyet jelöltek ki, míg a forgalomtól elzárt terület ellenôrzésére 3 mérôpontot te-lepítettek. Kontroll területként a Margitszigetet választották.

A levegôminôség vizsgálatokat passzív monitoring rendszerben tervezték. A modellszámításhoz szük-séges jármûkategóriánkénti kibocsátást a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a mért forgalmi adatokból és afajlagos emissziós tényezôk alapján határozzák meg.

A téli idôszak szennyezettségi állapotának meghatározásához szükséges méréseket ez év március28. – április 4. között elvégezték.

A nitrogén-dioxid szempontjából leginkább exponált (100 µg/m3) terület a legnagyobb forgalmúKossuth Lajos utca és a valamivel kisebb forgalmú Üllôi út volt. 60–80 µg/m3 közötti koncentráció-kat mértünk a mérôpontok többségénél. Valamivel kisebb (40–50 µg/m3) szennyezettségi szint ala-kult ki a Király és a Kazinczy utcában. A referencia területként tekintett Margitszigeten alacsony (30µg/m3) volt a nitrogén-dioxid terhelés.

A nyári idôszakra tervezett mérésekre a jellemzô forgalmi állapottól függôen június – augusztusközött kerül sor.

A modellszámítás elvégzése csak a teljes program befejezését követôen lehetséges.A vizsgálati eredmények többcélú felhasználását tervezik. Egyrészt a Fôvárosi Önkormányzat

rendelkezésére kívánják bocsátani azzal a céllal, hogy felhasználhatják a levegôtisztaság védelemmelés forgalomszervezéssel kapcsolatos döntéseknél. Az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete szintén hasznosíthatjaaz eredményeket a jelenlegi mérôhálózati pontok reprezentativitásának ellenôrzésére és esetleg új mé-rôpontok kijelölésére.

A jövô tendenciái

A mérôhálózati fejlesztés tendenciái

Az utóbbi években változtak a mérôhálózattal szemben támasztott elvárások. A környezet-epide-miológia, a szennyezettség-csökkentési intézkedések, a településrendezés, a környezeti hatásvizsgála-tok, a nemzetközi koordinációban való részvétel és nem utolsó sorban az európai uniós csatlakozásifolyamat új kihívásokat jelent a levegôminôség ellenôrzése területén.

Ezért idôszerû és szükségszerû mind az alkalmazott mérési módszerek felülvizsgálata, mind pedigúj módszerek keresése és bevezetése a gyakorlati munkában.

A mérôrendszerek fejlesztése

A manuális mérôhálózat eszközállományának korszerûsítése az eszközök elavult technikai színvo-nala miatt elengedhetetlen, hiszen a jelenlegi mûszerparkkal a stabil mintavételi körülmények nembiztosíthatók, így a minôségi adatszolgáltatás sem valósítható meg.

A hálózat teljes korszerûsítésére a szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre, de aNEKAP lehetôséget adott néhány új mintavételi eszköz beszerzésére.

A gázhalmazállapotú szennyezôanyagok mintavételére szolgáló eszközök beszerzésére kiírt pályá-zat eredményeként 13 készülék beszerzésére került sor.

Az AGL (Anglia) cég jó referenciával rendelkezett, hiszen Angliában használatuk mérôhálózatiszinten több évtizedes múltra tekint vissza.


43

A készülék beépített térfogatmérôvel (száraz gázóra), a térfogatáram szabályozására megfelelô kri-tikus keresztmetszettel, valamint az áramszünet esetén mûködésbe lépô akkumulátorral rendelkezik,melyek biztosítják a stabil és pontos levegôtérfogatot.

Az egyszerû mûszaki megoldás miatt kevesebb a meghibásodási lehetôség, kevesebb az üzemszü-net, miáltal hosszabb a folyamatos mintavételi idô, így a készülék mûködése gazdaságosabb. A készü-lék kezelése is egyszerû, a szerviz feladatokat a mûködtetô intézmény is el tudja látni.

A Kálmán System Kft. (Magyarország) készülékét kipróbálás céljából vásárolták, mivel a korábbanbeszerezett – még fejlesztés alatt álló – készülékkel szerzett tapasztalatok nem igazolták egyértelmû-en a mintavevô alkalmasságát a gázhalmazállapotú szennyezôanyagok mintavételére.

A készüléket nemcsak kén-dioxid és nitrogén-dioxid, hanem illékony szerves vegyületek mintavé-telére is tervezték.

Mivel az európai szabályozás elôírja több illékony szerves szennyezôanyag vizsgálatát is, célszerû-nek tartották – elsôdlegesen kutatási célra – az egy készülék beszerzését.

Mielôtt a mintavevô eszközök kikerülnek a mérôhálózatba, a mintavétel minôségellenôrzése céljá-ból összehasonlító mérések elvégzését tartották szükségesnek. E célból mérési programot terveztek,melynek során a készülékekkel kapott eredményeket összevetették a referencia módszerként tekintetton-line mérésekkel, valamint elvégezték a szimultán mûködtetett készülékekkel kapott eredményekösszehasonlító elemzését is. Tekintettel a vizsgált szennyezô anyagokra, nyáron a nitrogén-dioxid, atéli idôszakban a kén-dioxid vizsgálatokat végezték el.

A tesztvizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy a kén-dioxid szennyezettség 24 órásmérésére mindkét típusú szakaszos mintavevô megfelelô, bár a monitorhoz képest kissé alacsonyabbkoncentrációk adódtak (7. ábra).

A nitrogén-dioxid szennyezettség vizsgálatára ez a mintavételi technika kellô megbízhatósággalcsak rövid idôtartamú mérések esetében alkalmazható. Az abszorpció változó hatásfoka és az eseten-ként fellépô mellékreakciók miatt használatát alap-mérôhálózati célokra nem javasolható.

Az automata mérôhálózaton belül a legfontosabb feladat a fôvárosi mérôrendszer teljes rekonst-rukciója, amely PHARE pályázat keretében egy éven belül megvalósul. Ezzel egyidôben kerül sor to-vábbi két állomás telepítésére Mosonmagyaróváron és Budaörsön.

A jelenlegi mérôhálózati munka kibôvítését tervezik passzív monitoring program bevezetésével. Anagyszámú mintavétel lehetôséget biztosít az adott terület nagyfelbontású szennyezettségének vizs-gálatára s ezáltal támpontot adhat a domináns emisszióforrások felderítésénél, valamint megalapoz-hatja az új mérôpontok kijelölését. Alkalmazásával rutinvizsgálatok elvégzése is lehetséges olyan ese-tekben, amikor a nagyobb technikai követelményû módszerek alkalmazása nem valósítható meg. Amódszer – sajátosságaiból adódóan – leginkább a szennyezettség hosszú távú (heti, illetve havi át-lagszennyezettség) vizsgálatára megfelelô. Olyan területeken, ahol várhatóan határérték alatti a szen-nyezettségi szint, fontos lehet a módszer ellenôrzô funkciója.

A kedvezôbb levegôminôségi helyzetû területeken modellszámítások alkalmazásával becsülhetô aszennyezettség mértéke és területi eloszlása. A megfelelô modellek kiválasztása és az alapadatok hoz-záférhetôségnek biztosítása a közeljövô feladata.


44

Új kihívások a levegôhigiéne területén

A környezeti levegôminôség ellenôrzésének fejôdési irányát az Európai Unió vonatkozó elôírásaialapján kialakítandó új hazai szabályozásban lefektetetett követelmények határozzák meg.

Az európai követelményrendszer elôírja a vizsgálandó szennyezôanyagok körét és a levegôminô-ségi határértékeket. Megfogalmazza a levegôminôségi értékelés kritériumait és a minôségbiztosí-tás/minôség-ellenôrzés legfontosabb lépéseit. Szabályozza az agglomerációk és övezetek kijelölését ésmeghatározza a tagországok információs kötelezettségeit.

Az EU rendelkezések átvételébôl adódó feladatok

A bevezetés feltételrendszere

Jogszabályi háttér megteremtése és a kapcsolódó intézményfejlesztés, valamint a hazai szabványo-sítási munka harmonizációja

–az új kormány- és miniszteri rendelettervezet elôkészítés alatt áll; megjelenése még ez évben vár-ható,

–a szabványosítási munka folyamatos.

Szükséges fejlesztések

• A mérendô komponensek:–PM10 mérés a budapesti mérôállomásokon,–a települési ózon mérôhelyek reprezentativitásának ellenôrzése és szükség szerinti áthelyezése,

továbbá a településeken kívüli háttérszennyezést mérô állomások számának növelése,–a benzol, a PM2,5, az ólom, a poliaromás szénhidrogének, a kadmium, az arzén, a nikkel és a hi-

gany mérés bevezetése hálózati szinten.

• Szakmai fejlesztések:–modellszámítás bevezetése a szennyezettség becslésére,–új mérési módszerek (passzív monitoring) bevezetése,–tájékoztatási rendszer fejlesztése.

• Módszertani változtatások:–egységes informatikai és adatkommunikációs rendszer kialakítása,–adatértékelési módszer módosítása.

• A mérôhálózat fejlesztése:–a mérôállomások reprezentativitásának ellenôrzése,–az új komponensek méréséhez szükséges technikai és anyagi feltételek megteremtése,–a manuális mérôhálózat mérési programjának összehangolása az on-line rendszerrel,–passzív monitoring program országos szintû megvalósítása,–minôségbiztosítási/minôségellenôrzési rendszer kialakítása,–laboratóriumi háttér felülvizsgálata és szükséges fejlesztése.


45


46

4.1/1. ábraMagyar városok levegôminôsége 1996–1999 között

SO2, NO2, ülepedô por összesítve

1996–97 fûtési félév

1998 nem fûtési félév





MegfelelôMérsékelten szennyezettSzennyezett


47

4.1/2. ábraBenzol szennyezettség

Tatabánya, 1997. október

*7,6

*7,6

*8,7

*6,6

*7,6

*8,9

*9,8

*6,5

*8,7*8,7

*9,8

*7,6

*7,6

*10,9*7,6

*7,6

*6,5

*6,5

*7,6

*7,6

*6,5*9,8 *6,5

*7,6

*16,3

6–9 µg/m3

9–11 µg/m3

11–17 µg/m3

erômûvek


48

TR

F-2

TR

F-4

TR

F-5

TR

F-6

TR

F-7

TR

F-9

TR

F-15

TR

F-16

TR

F-17

TR

F-18

TR

F-19

TR

F-20

TR

F-22

TR

F-27

UR

B-1

UR

B-3

UR

B-8

UR

B-1

0

UR

B-1

2

UR

B-1

3

UR

B-1

4

UR

B-2

1

UR

B-2

4

UR

B-2

5

UR

B-2

6

IND

-11

IND

-23

70

60

50

40

30

20

10

0

NO

2(µ

g/m

3 )

TRF: közlekedési terület URB: városi háttérterület IND: ipari terület

4.1/3. ábraNitrogén-dioxid szennyezettség (passzív mintavételi módszer)

Tatabánya, 1997. október–november

október

november


49

4.1/4. ábraA nitrogén-dioxid emisszió (kg/100 m) és immisszió (µg/m3) alakulása

Tatabánya, 1998–1999

M1 Gyôr felé M1 Budapest felé 100-as út50 45 39

3415

7 6

Fô tér34

15

Komáromi út33

137 7

Gyôri út38

16 8 16

Dózsa Gy. út39

238 9

Környei út29

11 5 4

Kossuth L. u.30

14 137

Ságvári E. u.32

16 14 14

Erdész u.31

12

Akácfa u.25

12

immisszió télen

immisszió nyáron

emisszió télen

emisszió nyáron


50

4.1/5. ábraKözlekedési eredetû nitrogén-dioxid szennyezettség modellszámítás alapján

Tatabánya, 1998–1999

20–30 µg/m3 10–15 µg/m3

TÉL 31–40 µg/m3 16–20 µg/m3 NYÁR

41–50 µg/m3 21–30 µg/m3


51

4.1/6. ábraBudapest belvárosában 2000. március 28. – április 4. között

végzett levegôminôség vizsgálatok mintavételi pontjai


52

MONITOR AGL1 AGL6 AGL12

01. 1

0.01

. 11.

01. 1

2.01

. 13.

01. 1

4.01

. 15.

01. 1

6.01

. 17.

01. 1

8.01

. 19.

01. 2

0.01

. 21.

01. 2

2.01

. 23.

01. 2

4.01

. 25.

01. 2

6.01

. 27.

01. 2

8.01

. 29.

01. 3

0.01

. 31.

02. 0

1.02

. 02.

02. 0

3.02

. 04.

02. 0

5.02

. 06.

02. 0

7.

120

100

80

60

40

20

0

konc

entr

áció

(µg

/m3 )

4.1/7. a ábraA kén-dioxid szennyezettség vizsgálata automatikus anlizátorral

és AGL típusú aktív, szakaszos mintavevôvel

4.1/7. b ábraA kén-dioxid szennyezettség összehasonlító vizsgálata

AGL-készülékkel és automatikus anlizátorral

120,00

100,00

80,00

60,00

40,00

20,00

00,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00

monitor (µg/m3)

AG

L-k

észü

lék

(µg/

m3 )

y=0,6485xR2=0,917


53

A: agglomerációB: övezet, ahol a szennyezettségi szint a felsô értékelési küszöb felettiC: övezet, ahol a szennyezettségi szint az alsó és felsô értékelési küszöb közöttiD: övezet, ahol az ózon kivételével a szennyezettségi szint az alsó értékelési küszöb alattiRegionális háttér állomások

4.1/4. ábra

B1

C1

B2

C2 C4

B3

AC3 B4

C6

C5

4.1/7. c ábraA kén-dioxid szennyezettség összehasonlító vizsgálata

AGL- és Kálmán-System típusú készülékkel

18,00

16,00

14,00

12,00

10,00

8,00

6,00

4,00

2,00

00,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00 12,00 14,00 16,00 18,00

AGL-készülék (µg/m3)

Kál

mán

-Sys

tem

(µg

/m3 )

y=1,1221xR2=0,9113

4.2. A kültéri biológiai eredetû légszennyezôk, aerobiológia(parlagfû mentesítési program) keretében végzett tevékenység

A NEKAP eredeti célkitûzései tartalmazták az aeroallergének visszaszorítását, a pollenveszély elle-ni felvilágosító munkát. Az alprogram megfogalmazása szerint: "Külsô környezetben a pollen háromperiódusban jelenik meg: kora tavasszal a fák (nyír, kôris, mogyoró), nyáron a füvek, nyárutón és ôsz-szel a gyomnövények. Ezek közül legerôsebb allergén a parlagfû. A levegôben elôforduló mennyisé-gük idôjárásfüggô, ... a szennyezés fô oka környezetünk elhanyagolása, a lakókörnyezetek ápolatlan-sága, és a mezôgazdasági mûvelésre szánt földek parlagon hagyása, ill. a nem kellô mértékû gyom-mentesítés. Összehangolt, országos méretû akciókra van szükség, hogy a parlagfûmentesítés valóbanhatásos legyen." A célkitûzések értelmében széleskörû program indult el a parlagfû eradikáció és ez-zel kapcsolatban az allergiás megbetegedések visszaszorítása érdekében.

Az allergiás betegek száma Magyarországon is igen gyors ütemben növekedik, amelyben szerepevan a már kialakult nyugati típusú civilizációnk mellett az igen nagymértékben megszaporodott kör-nyezeti allergének jelenlétének is. A légúti allergiás kórképek fô kórokozója a parlagfû az ország szá-mos településén. Térhódítását elôsegítette a természetes környezet harmóniájának megbomlása, ahelytelen mezôgazdasági gyakorlat, az elhanyagolt, gyomos területek kialakulása. Komoly erôfeszíté-sek történtek a lakosság, a hatóságok, a sajtó részérôl, hogy a parlagfû térhódítását visszaszorítsák, deamíg egységes fellépés nem történik (elsôsorban a felelôtlen tulajdonosok részérôl), addig a betegekszámának további növekedése várható.

Az Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram általános elvei alapján a parlagfû mentesítésiprogram is a lakosság egészségét megôrzô környezet kialakítását és annak fenntartását tûzte ki célul.Ezen belül áttekintésre került az egyik legfontosabb környezet-egészségügyi probléma a parlagfû al-lergia. A magyar lakosság 25%-a allergiás, az allergiások 60-70%-a parlagfû allergiára is panaszkodik.Nehéz eldönteni, hogy mi jelent nagyobb gondot, a parlagfû térhódítása, vagy az allergiás betegségekszámának növekedése. Az összefüggés valószínûleg igen szoros, de számos tényezô játszik szerepetmindkét folyamatban. A szervezet belsô harmóniájának megbomlása mellett egyre súlyosabb a kör-nyezetünk ökológiai egyensúlyának a zavara. Ez utóbbi tette lehetôvé, hogy az Észak-Amerikában ôs-honos viszonylag kis területen elterjedt parlagfû elôször Amerika-szerte, majd feltehetôleg mezôgaz-dasági terményekkel, vetômaggal átjutott Európába, ahol természetes ellensége (rozsdagomba, legelôállatok) nem lévén, fokozatosan tért hódított.

A program célkitûzései

A parlagfû-mentesítési program céljai az alábbiakban foglalhatók össze:

Minden döntéshozó és a lakosság minél szélesebb köre:1. Ismerje meg a parlagfû okozta egészségkockázat mértékét, következményeit, nevezetesen hogy

az allergiás betegek száma gyors ütemben növekedik.2. Értse meg a szenzibilizálódás folyamatát, az allergiás betegségek kialakulásának mechanizmusát.3. Fogadja el, hogy a lakókörnyezet gyommentesen (allergénmentesen) tartása az egészségmegôr-

zés szempontjából is szükséges.4. Ismerje fel a parlagfüvet a különbözô fejlôdési stádiumaiban.5. Ismerje a parlagfû-mentesítés lehetôségeit.6. Aktívan vegyen részt – ki-ki a maga szintjén – a parlagfû további terjedésének megakadályo-

zásában, illetve elterjedtségének visszaszorításában.7. Minden településen történjen hatósági fellépés a köz- és a magánterületek parlagfû (gyom-)

mentesítését elmulasztókkal szemben.A program koordinációját részben az OKI Biológiai Monitorozás Osztálya, részben az Aerobiológiai

Hálózat munkatársai végezték. A fôvárosban és a 19 megyében az egészségnevelési, illetve a köz-egészségügyi osztályok munkatársaira hárult a helyi munka koordinációja, ôk gyûjtötték össze a terü-leten a megadott szempontok szerint az adatokat, készítettek összefoglaló jelentést.

Parlagfû elleni küzdelem 4.2.

54

A helyi médiákon keresztül tájékoztatták a lakosságot a parlagfû-mentesítési programról és a tulaj-donosoktól elvárható tevékenységekrôl.

A program megvalósításának lépései

1996-ban négy miniszter intézett felhívást az önkormányzatokhoz, hogy a parlagfû elterjedésénekvisszaszorítását szorgalmazzák. Az 1997-ben elkészült "Parlagfû Mentesítési Program – Önkormány-zati tájékoztatót" megkapta minden város polgármestere. Az 1998-as évben a program keretében elké-szült a "Tanároknak röviden az allergiáról" címû kiadvány, amely hasznos információforrás a pedagó-gusok mellett a gyermekek számára is. Fontos, hogy a gyermekek is megértsék az allergia mibenlététés motiváltak legyenek, hogy a megelôzésben aktív szerepet vállaljanak, kívánatos, hogy már iskoláskorban megértse minden gyermek, mit tehet a saját egészsége érdekében, az allergia megelôzésére, éshogy milyen szerepet vállalhatnak a társadalmi összefogásban, az allergiás betegségek szaporodásá-nak lefékezésében.

Az allergiás betegségek kialakulásának, terjedésének megakadályozásában a pedagógusok szerepeóriási. A különbözô szaktárgyak oktatói saját szakterületükön nagymértékben hozzájárulhatnak a di-ákok egészségneveléséhez és ahhoz, hogy a tanulók saját egészségükrôl kialakított véleménye, hozzá-állása jó irányba formálódjon. Kezeljék a fiatalok az egészséget értékként, lássák, hogy a környezetiszennyezôk, a táplálkozás, a helytelen életmód mind befolyásolhatja az allergiás betegségek elôfordu-lását. A pedagógusok segíthetnek, hogy a jövendôbeli szülôk generációja megértse, hogy az allergia aXXI. század népbetegsége lesz, és saját felelôsséggel tartoznak nemcsak az allergiás hajlam örökítésé-ben, hanem a megelôzésben is.

A parlagfû mentesítés három legfontosabb információforrása a NEKAP Megyei Parlagfû Koordiná-torok évi beszámolója és munkaértekezleteik, a Növényvédelmi Állomások gyomborítottsági felvéte-lezésének adatai, és az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának légköri pollenkoncentráció jelentései.

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkája

Az allergiás megbetegedések számának növekedése miatt fogalmazódott meg az igény a világfejlett országaiban az allergén részecskék monitorozása iránt. Magyarországon a levegôben szállóallergének monitorozása 1990-ben kezdôdött egyetlen pollencsapdával, majd folyamatosan bôvült,épült ki az Aerobiológiai Hálózat, amely ma már 12 állomást üzemeltet.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által mûködtetett AerobiológiaiHálózat megalakulása óta (1992) tagja az European AeroAllergen Network-nek (EAN), bekapcsoló-dott az európai adatcserébe. A Hálózat megalakulásakor öt állomást mûködtetett Gyôrben, Pécsett,Miskolcon, Budán, a Szabadsághegyi (Svábhegyi) Gyermekgyógyintézetben és Pesten az OrszágosKözegészségügyi Intézetben. Azóta bekapcsolódott a munkába a zalaegerszegi, szekszárdi, debre-ceni, szolnoki, kecskeméti, nyíregyházi és békéscsabai állomás is. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálóza-ta által gyûjtött pollen koncentráció adatokról a megyei ÁNTSZ-ek, az allergológiai szakrendelôk ésaz egyes kórházi osztályok kapnak tájékoztatást. Az ún. pollennaptárak többéves megfigyelési adat-sorok alapján készülnek, az adatsorok átlagai alapján becsülhetô az egyes fajok virágzása. A lakos-ság, az érdeklôdô betegek számos helyen kaphatnak információt a pollenhelyzetrôl ezáltal az aktu-ális parlagfûhelyzetrôl is a Hálózat adatszolgáltatása révén. Több rádióadó (Kossuth, Juventus, Da-nubius, Star, Melodia, sok helyi adó), a TV, a Képújság, több országos (pl.: Népszabadság, Népsza-va) és 17 megyei illetve regionális és szakmai lap (EPINFO) közölt rendszeresen pollenjelentést azelmúlt évek folyamán.

Az Aerobiológiai Hálózat parlagfû monitorozási tevékenysége

A több éves megfigyelések alapján egyértelmûen tükrözôdik, hogy az összpollenszámon belül aparlagfû pollenszáma is egyenetlen eloszlású az országban. A legmagasabb arányban Pécs, Kecske-mét és Szolnok monitorának mintáiban fordult elô a parlagfûpollen (30-45%-ban) és a legkisebbarányban Miskolcon (3%-ban). A nagyon magas koncentráció, 1000 pollen/m3 feletti érték az idôjá-

4.2. Parlagfû elleni küzdelem

55

rástól függôen augusztus 20-a és szeptember 7-e között váltakozott idôben, de gyakran volt két csú-csa is a pollenszórásnak, ha néhány zivatar átmeneti idôre "kimosta" a levegôbôl a virágport.

Tartósan magas parlagfû pollenkoncentráció jellemzi Magyarország déli területeit és Nyíregyhá-za környékét. A legmagasabb 24 órás átlag pollenszámot 1205 db/m3-t Kecskeméten észleltek, eztkövette Nyíregyháza 1080-as értékkel. A súlyos tüneteket kiváltó, "magas" kategóriát elérô pollen-szám az elôzô két állomáson egyformán csaknem két hónapig állt fenn, és ugyanezen két állomásona "nagyon magas" kategória is 40-40 napon át volt mérhetô.

A parlagfûvel egyidôben virágzó üröm virágporszeme szintén allergiát vált ki, és nagy valószí-nûséggel keresztreakciót adnak egymással, mert nagyon sok esetben egyszerre adnak pozitív reak-ciót a bôrpróbával. Az üröm virágzásának kezdete általában egy héttel megelôzte a parlagfû virág-zásának kezdetét és a maximális pollenszórásnak (40-100 pollen/m3) az ideje is többnyire 1 héttelkorábbi. Az üröm is legalább olyan elterjedt gyomnövény, mint a parlagfû, sôt majdnem vetekszikvele az elterjedési területe. Életkörülményei, vízigénye és talajminôség szükséglete hasonló a par-lagfûéhez.

A két fô allergén mellett még további gyomok virágzása esik ugyanerre az idôszakra, mint az úti-fû és a libatopfélék. A lágyszárú gyomok virágzása is hosszantartó, júniustól augusztus végéig szór-ják virágporszemeiket (a legmagasabb értékek 80-100 pollen/m3 közöttiek). Néhány pázsitfû faj isvirágzik még a nyárvégi, ôszi pollenszezonban. A fent említett növények kaszálása szintén kívána-tos, könnyen elvégezhetô a parlagfû mentesítés során, mivel ugyancsak a parlagterületek gyomtár-sulásának tagjai.

Az egész pollenszezont végigkíséri az allergén gombák jelenléte. Nagyon magas koncentrációbanfordul elô a Cladosporium (10 000 konidium/m3 felett is) és az Alternaria (400-600 konidium/m3),amelyeket minden monitor állomás jelent. A többi gombafaj azonosítása a preparátumokban nemtörténik meg rendszeresen, csupán az összgombaszám kerül regisztrálásra.

A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások munkája

A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások információt szolgáltatnak a parlagfû elterjedé-si területérôl cönológiai módszerek, borítás becslés alapján, továbbá tájékoztatnak a parlagfû fenoló-giai állapotáról, fejlettségérôl, járványos megbetegeséseirôl. (Az 1999-es év csapadékos idôjárása foly-


56

4.2/1. ábraParlagfû össz-pollenkoncentráció,

Budapest-OKI

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

01992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

polle

nszá

m/m

3

tán megjelent kórokozó súlyos csapást mért a parlagfû állományokra.) Jelentéseik alapján tudjuk,hogy a parlagfû ma már az egész országban elterjedt. Homokon és kötött talajokon egyaránt jól nô, dea homok és homokos lösztalajokon mindig nagyobb mennyiségben látható. Aratás után hirtelen növe-kedik, a tarlót összefüggô állományként takarhatja, s még a többi gyomnövényt is elnyomja. Kapások-ban kora nyártól kezdve folyamatosan, nagy mennyiségben jelenik meg. Eredetileg a napraforgógyomnövényeként tartották számon, azonban a kukoricavetésben is igen nagy károkat okoz.

Részletes, több éve folyó felmérés áll rendelkezésre a fôváros parlagfû fertôzöttségére vonatkozó-an. A legutóbbi felmérés 1999-ben történt. A Fôvárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásjelentése szerint a fôváros területén kiemelkedôen erôs gyomborítást tapasztaltak 1998-ban a XIV., aXVII., a XVIII., és a XXI. kerületben, 1999-ben a IV., XIII., XV. és a XXII. kerületben. Az 1998-ban mért4%-ról 1999-re 3,6%-ra csökkent a zöldterületek parlagfû borítottságának aránya. A fôváros csak a sa-ját tulajdonában lévô telkeken és saját kezelésû intézményeiben tud intézkedni. A kerületi önkormány-zatok a felelôsek a tulajdonukban levô parkok, szociális intézmények stb. zöldterületeinek gyommen-tesen tartásáért, ôk szólíthatják fel a tulajdonosokat, ill. szabhatnak ki végrehajtási bírságot. Korábbanennek az összege 10 000, ma már 100 000 Ft-ig terjedhet és többször is kiszabható.

A megyei állomások a mezôgazdasági mûvelésbe bevont területek gyomborítását mérik fel rend-szeresen, mert a gyomflóra az utóbbi évek folyamán jelentôs változásokon ment keresztül. Az okokattöbb tényezô külön-külön, vagy együttesen szolgáltatta, ill. szolgáltatja. Az egyik a növénytermeszté-si technológia változása, a gyomirtószerek használatának csökkenése, a szövetkezeti nagyparcellákfeltagolása – egy tulajdonos helyett a föld néha több száz, a földhivatali nyilvántartás elmaradása mi-att azonosíthatatlan tulajdonban van. A kárpótlási árverések kiírásában szerepelt, hogy az új tulajdo-nos köteles a föld mûvelésére és gyommentesen tartására, de az esetek egy részében szinte teljes agyomborítás. Különösen magas százalékban fordul elô parlagfû a kukorica, napraforgó, cukorrépa ésa burgonya táblákban. A legutóbbi rendelkezésünkre álló felmérés 1998-ban készült. Bács-Kiskun(165 313 ha), Békés (295 000 ha), Fejér (172 568 ha), Csongrád (125 000 ha), Baranya (92 500 ha) me-gyék vezetnek a fertôzöttségben. Csupán 5 olyan megyénk van, ahol relatíve alacsonyabb a fertôzött-ség, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Vas és Zala megye.


57

4.2/2. ábraA parlagfû elterjedtsége a termôterületeken (terület %) 1998-ban

(gyenge: 10% alatt, közepes: 11–40%, erôs 41–70%, nagyon erôs: 71% felett)Az FM adatai alapján

gyengén

közepesen

erôsen

nagyon erôsen

A NEKAP Parlagfû Koordinátorok munkája

A NEKAP Parlagfû Koordinátorok adatterjesztô és megfigyelô munkát végeznek, melyrôl évi jelen-téseik során számolnak be.

Az "Parlagfûmentesítési Program" beszámolási szempontjai:1. A megye hány településén van határozat a parlagfû elterjedésének visszaszorítására?2. Elégségesek-e a meglevô rendeletek a magán és közterületek gyommentesen tartására?3. Hány bírságot szabtak ki az önkormányzatok, a gyomfelügyelôk, az erre vonatkozó adatokkal?4. Alkalmaztak-e a megyében közhasznú munkát, hol, a területek gyommentesítésére, kaszálásra?5. Hogy történt a plakátok és szórólapok terjesztése, kik kaptak (lakossági ügyfélszolgálati iroda,

iskola, gyógyszertár, stb.)?6. Milyen arányban sikerült felvenni a kapcsolatot az önkormányzatokkal, orvosokkal?7. Milyen szerepet játszottak a megye területén, milyen volt az együttmûködés a Növényegészség-

ügyi és Talajvédelmi Szolgálattal?8. Mi volt a médiák szerepe, kiket tudtak bevonni?9. Készült-e olyan video/TV anyag amely a továbbiakban esetleg más megyében, helyi vagy orszá-

gos program sugárzásra alkalmas?10.Voltak-e szponzorok parlagfû akciók kivitelezéséhez, esetleg támogatás formája?11.Kik szerveztek parlagfûirtási akciókat, kik vettek részt?

A NEKAP Parlagfû Koordinátorok adatterjesztô és megfigyelô munkájukról évi jelentéseik soránszámolnak be. Az 1998-as parlagfû mentesítés egyedi államigazgatási szabályozása 79 településen márközvetlen parlagfû rendelettel történt (melyben Pest megye jár élen 49 önkormányzati rendelettel),máshol a már meglevô köztisztasági, környezetvédelmi, illetve gyommentesség fenntartásáról szólórendeletek alapján intézkednek a közterületek, ingatlanok tisztán tartásáról. A beszámolók szerint szá-mos település önkormányzata hathatósan tudta alkalmazni ez utóbbi rendeleteket is, míg az önkor-mányzatok egynegyede továbbra is elégtelennek tartja a meglevô rendeletek számát az eljárások le-folytatásához, melyek bôvítését több helyen tûzték ki célul a jövô évre. 1997-ben országosan összesenmintegy 108 helyi rendelet született a parlagfû mentesítés érdekében, ezek száma az elmúlt évek fo-lyamán tovább nôtt. Budapest Fôváros Közgyûlésének 48/1994. (VIII. 1.) sz. önkormányzati rendele-te a fôváros köztisztaságáról, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggô tevékenységrôl elô-írja a 3. §-ban, hogy "... az ingatlan elôtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy ki-építetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról szemét- és gyommentesítésérôl ... a beépítetlen telek-ingatlan ... gyommentesítésérôl az ingatlan tulajdonosa (kezelôje, használója) köteles gondoskodni." Ahatóságok ennek alapján eljárhatnak e rendeletek megszegôi ellen. A legátfogóbb helyi rendeletek Za-laegerszegen és Nyíregyházán készültek.

A legtöbb helyen a parlagfûmentesítés egyik fô akadályaként említik, hogy az Ambrosiát még min-dig nem minôsítették hivatalosan veszélyes gyomnövénynek. A bírságolások száma 471 (ált. 10 000 Ft-ig terjedô), a szabálysértési eljárások száma 2745 volt, mely pl. Bács-Kiskun megyében a tavalyinak 4-6 szorosát is elérte! Három megyében a parlagfûmentesítést nagyrészt közhasznú munkára alapozták,másik hét megyében kevesebb, 10-20 fôt alkalmaztak erre a munkára, fôként az ismeretlen vagy idôstelektulajdonosok esetében.

A városok önkormányzataival és orvosaival való közremûködés általában igen jó, csupán Békés ésVeszprém megyébôl érkezett negatív válasz, míg a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások-kal még most sem jött létre szorosabb közremûködés Csongrád, Komárom-Esztergom, Pest és Vas me-gyékben. A lakosság tájékoztatása nagyrészt helyi kábel TV-interjúk és kerekasztal-beszélgetések so-rán történt, emellett szerepelt számos újságcikk, rádiómûsor (ennek hiányában hangosbemondó)mozireklám, lakossági és életmód fórum elôadás.

Számos iskolában a tanárok, ill. a lakosság körében a civil szervezetek szerveztek parlagfû-mente-sítési akciókat, amelyeket az ÁNTSZ helyi intézetei és a társhatóságok is támogattak. Az éves parlag-fû jelentések feldolgozását követôen került sor a megyei programkoordinátorokkal történô megbeszé-


58

lésre. Meghívott elôadóként szerepeltek a fôváros és néhány kisebb település tapasztalatairól beszá-moló programszervezôk. Évrôl-évre több településen alakítottak ki újabb rendeletet, ill. hoztak hatá-rozatot a parlagfû elterjedésének visszaszorítására, amelyek mintaként bemutatásra kerültek. Néhánymegye kivételével arról számoltak be a résztvevôk, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a betegeket ellá-tó járó-, fekvôbeteg ellátó egységekkel, beteg-szervezetekkel és a növényvédelmi állomásokkal. A leg-nagyobb gondot még mindig az elhanyagolt területek tulajdonosainak azonosítása jelentette.

Mind a fôvárosi, mind a megyei intézetek program koordinátorai az évenkénti értekezleteken meg-kapott irányelvek szerint végezték felvilágosító és ismeretterjesztô munkájukat. Sokat tehetnek a meg-elôzésben az önkormányzatok munkatársai is. A 2000. május 2-án elfogadott új növényvédelmi rende-let több mozgásteret biztosít a jövôben a jog ôrei számára, nagyobb büntetés kiszabásának lehetôségétbiztosítva.

A 2000. évi XXXV. törvény (V. 17.) kimondja, hogy közérdekû védekezés keretében kell gyommen-tesíteni ott, ahol a tulajdonos a határozatban történt felszólítás ellenére sem végezte el kötelezettségét.A közérdekû védekezést a tulajdonos fedezi, az eljárási költség tovább terhelhetô szabálysértési bír-sággal és ezek kamataival. E költségeket az adóhatóság hajtja be, mely összeg egy e célra elkülönítettforgóalapba kerül.

A helyzet további javulásának kedvez a földhivatali nyilvántartás megváltozott munkafeltétele eprobléma megoldásához.

Belterületen az önkormányzat jegyzôje járhat el a gyommentesítés ügyében.A kampányok, egészségnevelési akciók, gyûjtések, szóróanyagok során az ország népességének

egyre nagyobb részéhez jut el információ. Budapesten egy 20 perces és egy 1 perces ismeretterjesztôfilm jutott el a fôvárosi általános iskolákba, Vas megyében pedig két rövid videofilm is készült a par-lagfûrôl.

E parlagfûakciók keretében magas példányszámban készült színes szórólap a növény felismerésé-hez segítséget nyújtó fényképpel és a szénanátha tüneteire vonatkozó rövid ismertetôvel. A szóróla-pot és plakátot megyei koordinátorok iskolákba, kórházakba, rendelôkbe, gyógyszertárakba juttattákel. A Városi Tisztiorvosi Szolgálathoz eljuttatott szórólapokat az önkormányzatok ügyfélszolgálati iro-dáiba, tüdôgondozókba, véradó állomásokra, gyógyszertárakba, rendelôkbe, nagyobb intézmények-be, tankönyvekkel együtt iskolákba, postahivatalokba, üzletekbe, gazdaköröknek, hirdetôtáblákra ésa helyi médiának juttatták el.

Nagyon fontos annak hangsúlyozása, hogy minden kisebb építkezés, kábel- és vezetékfektetés, ja-vítás után a kivitelezô maga gondoskodjon a rehabilitációról, mint ahogy erre van már jó példa újbankházak vagy hotelek környékén. A gyepszônyeggel való területlefedés nem csak az esztétikai igé-nyeket, hanem az egészségvédelmi követelményeket is kielégíti (pl. a szálló por keletkezésének, a gyo-mok megtelepedésének megakadályozását). Rendeleti szabályozással a környezetvédelmi felügyele-tek hatáskörébe utalták a hatástanulmányok tartalmának elôírását és véleményezését, amely hatásta-nulmánynak tartalmaznia kell a környezeti állapotváltozások miatt várható környezet-egészségügyi,gazdasági és társadalmi következmények becslését. Minden esetben fokozott figyelemmel kell értékel-ni a környezet megbolygatásának mértékét és be kell építeni a kivitelezési elôírásba a "teljes zöld" re-habilitációt.

Az elmúlt hat évben fokozott érdeklôdés volt tapasztalható a hivatalos szervek részérôl is a parlag-fû probléma iránt; ezt jelzi többek között, hogy ez idô alatt 15 parlamenti interpelláció témája volt aparlagfû mentesítés.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pulmonológia és allergológia területén dolgozók megfelelôentudják tájékoztatni a hozzájuk forduló betegeket. Több rendezvény is foglalkozott az allergén növény-fajok elterjedésének, valamint az allergia kialakulása és a környezetszennyezés közötti kapcsolat kér-désével. A szakorvosképzésbe beépítették az aeroallergénekre vonatkozó részletes ismeretanyagot ésaz orvosok sok helyen tartanak ismeretterjesztô elôadásokat, igaz, hogy elsôsorban a betegek számá-ra, de egyre több helyen igénylik az allergia elleni küzdelemben a környezetvédôk számára tartott elô-adássorozatokban is az aeroallergológiai ismereteket.

A parlagfû mentesítés érdekében több társadalmi- és civilszervezet illetve magánszemély indítottútjára hasznos kezdeményezéseket. 1996-óta a RegE Széchenyi-hegyi Regionális Egyesület szervezett


59

hatékony kampányt, ezek során százezer szám adtak le parlagfüvet a gyûjtôhelyeken tombolajegye-kért cserébe. A budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium élen járt a gyûjtésben. A Csong-rád megyei "Parlagfû-alapítvány", mely az elsôk között volt, sajnos megszûnt. A debreceni székhellyelmûködô "Ambrosia Alapítvány" tagjai elôadásokat tartottak és akciókat szerveztek. A megyei par-lagfûtérkép készítéséhez "gyomirtónapok" elôkészítéséhez iskolások, környezetvédôk, egészségvéde-lemmel és kertészettel foglalkozó klubok, körök tagjait várják a helyi újságban megjelent felhívást kö-vetôen. A Herman Ottó Oktatóközpont környezetvédelmi tanulmányi versenyt hirdetett a parlagfû ésa levegôszennyezettség témakörében.

Tolna megyében az "Együtt a parlagfû ellen" alapítványt a Paksi Atomerômû Rt. hozta létre. Pén-zük az Atomerômû környékének parlagfûmentesítésére és a betegek kivizsgálására és terápiájáhozhasználható. A "Nôk a Balatonért Egyesület" munkája során szintén az egészséges és szép környezetiránti igénytôl vezérelve igen jó eredményeket ért el. Több civil szervezet munkáját a "Levegô munka-csoport" fogta össze és lobbizott a hatóságoknál a betegszervezetekkel (az "Asztmás és Allergiás Bete-gek Országos Szövetsége", és az "Asztmás és Allergiás Gyermekek Budapesti Egyesülete") a parlagfûelterjedésének visszaszorításáért.

A Biológiai Monitorozás Osztályának munkája

A parlagfûvel kapcsolatos hazai közegészségügyi kutatás és nemzetközi szakmai információcserecentruma az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Biológiai Monitorozás Osztályán folyik, amelyegyben a NEKAP parlagfû koordinátori és az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának is központja. Felada-tuk a pollenjelentések elkészítése, a leolvasási munka koordinálása az aeroallergének megjelenésével,terjedésével, egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos kutatások, a parlagfû pollen, a légszennyezett-ség egészségkárosító hatásainak tudati tükrözôdése, kockázatérzékelés felmérése.


60

4. Levegôminôség

61

Ale

vegô

min

ôség

gel

kap

csol

atos

pro

blé

mák

, tee

nd

ôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

at•

Imm

issz

iós

hatá

rért

ékek

• K

özre

mûk

ödés

az

újúj

raér

téke

lése

, ren

dsz

eres

jogs

zabá

ly-c

som

ag r

észe

-fe

lülv

izsg

álat

a.ké

nt a

z im

mis

szió

s ha

tár-

érté

kek

meg

alko

tásá

ban.

• E

U/O

EC

D a

ktuá

lis•

Az

új le

vegô

tisz

tasá

g-jo

gsza

bály

ok f

okoz

atos

véd

elm

i jog

szab

ály-

csom

agát

véte

le é

s ér

vény

esít

ése.

rész

ekén

t a k

orm

ány-

rend

elet

elô

kész

ítés

ében

szak

mai

kon

zult

áció

sré

szvé

tel.

• A

gglo

mer

áció

és

övez

etek

kije

lölé

se.

• B

elsô

téri

leve

gôm

inôs

ég•

6 vá

rosb

an a

bel

sôpa

ram

éter

eine

kte

rek

NO

2és

BT

Xm

egál

lapí

tása

,sz

enny

ezet

tség

ének

mér

ése

hatá

rért

ékek

kid

olgo

zása

.az

epi

dem

ioló

giai

viz

sgá-

lato

k m

egal

apoz

ásáh

oz.

• 3

váro

sban

a b

elsô

tere

k N

O2

és H

CH

Osz

enny

ezet

tség

ének

mér

ése

az e

pid

emio

lógi

ai v

izsg

á-la

tok

meg

alap

ozás

ához

.•

Szm

ogri

adó

felt

étel

eine

k•

Apé

csi s

zmog

riad

ó te

rvm

egte

rem

tése

.sz

akm

ai v

élem

énye

zése

leve

gôhi

gién

éssz

empo

ntbó

l.•

Nem

zetk

özi i

nfor

mác

iós

• A

dat

szol

gált

atás

az

rend

szer

ekbe

n va

lóO

EC

D é

s az

AM

ISré

szvé

tel.

adat

bázi

sba.

Levegôminôség 4.

62

• A

mér

ôhál

ózat

fej

lesz

tése

, • T

atab

ánya

leve

gôsz

eny-

• A

man

uális

mér

ôhál

ózat

• A

mér

ôhál

ózat

fejle

szté

se:

kors

zerû

síté

se.

nyez

etts

égén

ek v

izsg

álat

avi

zsgá

lati

lehe

tôsé

gein

ek–

a m

érôá

llom

ások

az O

rszá

gos

Imm

issz

ió-

kibô

víté

se (

PM10

, PM

2,5,

repr

ezen

tati

vitá

sána

km

érô

Hál

ózat

fej

lesz

tési

PAH

, tox

ikus

fém

ek,

elle

nôrz

ése

konc

epci

ója

alap

ján.

pass

zív

mon

itor

ing)

.–

pas

szív

mon

itor

ing

• K

orsz

erû

féla

utom

atik

us•

Az

auto

mat

ikus

mér

ô-pr

ogra

m o

rszá

gos

szin

tûm

inta

vevô

khá

lóza

t viz

sgál

ati

meg

való

sítá

saös

szeh

ason

lító

vizs

gála

tai.

lehe

tôsé

gein

ek k

ibôv

ítés

e–

mod

ells

zám

ítás

(BT

X, P

M10

, PM

2,5)

,be

veze

tése

a s

zeny

-a

háló

zat k

iter

jesz

tése

nyez

etts

ég b

ecsl

ésér

e(2

új á

llom

ás)

és–

min

ôség

bizt

osít

ási/

kors

zerû

síté

se (

Bud

apes

t).

min

ôség

elle

nôrz

ési

rend

szer

kia

lakí

tása

– tá

jéko

ztat

ási r

end

szer

fejle

szté

se.

• A

leve

gôm

inôs

ég f

olya

-•

Ate

lepü

lése

k le

vegô

mi-

mat

os e

llenô

rzés

e, a

z im

-nô

ségé

nek

orsz

ágos

szi

ntû

mis

szió

s ad

atok

ért

ékel

ése

érté

kelé

se a

z Á

NT

SZ é

s a

a K

öM m

onit

or á

llom

á-K

ÖFE

mér

ôhál

ózat

okso

kkal

egy

ütt.

adat

ai a

lapj

án, v

alam

int a

hátt

érsz

enny

ezet

tség

jelle

mzé

se a

z el

múl

t 5 é

v-be

n az

agg

lom

erác

iók

ésöv

ezet

ek m

egha

táro

zása

céljá

ból.

• Sz

erve

s sz

enny

ezôk

• L

eveg

ômin

ôség

viz

sgá-

konc

entr

áció

inak

mér

ése

lato

k a

közl

eked

és le

vegô

-(V

OC

, PA

H, s

tb.)

szen

nyez

ô ha

tásá

t bec

slô

hatá

sain

akm

odel

lek

veri

fiká

lásá

hoz.

tanu

lmán

yozá

sa.

• A

közl

eked

ési e

red

etû

benz

ol é

s ni

trog

én-d

ioxi

dsz

enny

ezet

tség

fel

mér

ése

Bud

apes

t bel

váro

sába

nm

odel

lszá

mít

ássa

lA

z em

issz

ió m

egha

táro

- zá

sa s

zám

ítás

sal.

Am

odel

l ver

ifik

álás

aim

mis

szió

mér

ésse

l.

5. Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok

Bevezetés

A rendszeres higiénés vízvizsgálatok során évtizedek óta vizsgálják az ivóvizek és fürdôvizek mi-nôségét. Ezek a vizsgálatok azonban nem terjednek ki a mikroszennyezôk, a klórozási melléktermé-kek meghatározására, a toxint tartalmazó kékalgák (cianobaktériumok) vizsgálatára, a fürdôzôkegészségét veszélyeztetô mikroorganizmusok részletes vizsgálatára; így az ebbôl eredô kockázat érté-keléséhez nem szolgáltatnak adatot. A NEKAP keretében ezen kérdések megközelítésével, továbbá azegyedi vízellátó rendszerekhez való visszatérés higiénés veszélyeivel foglalkoztak.

5.1. Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok

Arzén

A higiénés szempontból legfontosabb vízminôségi probléma Magyarországon a természetes erede-tû arzén jelenléte az ivóvizekben. Az 1981-ben az Országos Közegészségügyi Intézet által felismertprobléma felmérése – az akkori technikai színvonalnak megfelelô módszerekkel – 1981–83-banmegtörtént. Az akkori határértéket (50 µg/L) meghaladó koncentrációk csökkentése érdekében orszá-gos vízminôségjavító programra került sor, amelynek keretében 80 településnél avatkoztak be, és ez-zel a nagy arzéntartalmú (> 50 µg/L) vizet fogyasztók számát 400 000-rôl 1998-ra 25 000-re (majd az-óta 10 000 alá) sikerült csökkenteni. Nem került sor beavatkozásra a nem közüzemi (intézményi, üze-mi, magán) vízmûveknél és az egyedi vízellátó rendszereknél.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió az ivóvízre vonatkozó arzén-határér-téket igen lényegesen: 10 µg/L-re szigorította (1993-ban, ill. 1998-ban). A korábbi felmérés alapján ahazai települések kb. felében nem állt rendelkezésre olyan adat, ami ilyen szempontból értékelhetô lettvolna. (Nem volt mennyiségi mérés a < 20 µg/L tartományban.) A községek vízellátására kiépült újkis vízmûvek jelentôs része is ide volt sorolható. Szükség volt tehát egy új, kellô érzékenységû orszá-gos felmérésre.

A NEKAP keretében 1997-98-ban elvégzett (1999-ben még néhány pontban kiegészített, ill. ellenôr-zött) felmérés az ország valamennyi településére (és a külterületi lakott helyek egy részére is) kiterjedt.

A felmérés összesített adatait a mellékelt táblázatok mutatják (az 1998 végi állapotnak megfelelô-en). Már a felmérés során, de azóta is történt beavatkozás több helyen; így a legnagyobb koncentráci-ók által érintettek száma csökkent. Másrészt viszont az 1999-es számítások (a közös vízmûvel ellátottközségek adatainak következetes ellenôrzése) és ismételt mérések szerint néhány területen némilegváltoztak a számok (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében növekedtek).

Az adatokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kezdeményezett, az országosvízminôség-javító program kidolgozását célzó program részére átadták, hogy az egészségügyi kocká-zat csökkentését szolgáló tervek eszerint készülhessenek.

Vízminôség 5.

63

5.1. Ivóvíz

64

5.1/1. táblázat

A vezetett víz 10 µg/L-es értéket meghaladó arzéntartalma által érintett lakosság száma (ezer fô)

Megye 10–30 µg/L 30–50 µg/L >50 µg/L

Baranya 8 7 –Bács-Kiskun 219 47 –Békés 291 24 14Borsod-Abaúj-Zemplén 32 7 –Csongrád 164 10 4Fejér 7 – –Gyôr-Moson-Sopron 9 – 1Hajdú-Bihar 133 14 –Heves 16 4 –Jász-Nagykun-Szolnok 121 25 3Pest 61 – –Somogy 21 – –Szabolcs-Szatmár-Bereg 80 – –Tolna 4 – 3Vas 5 – –Zala 4 – –Együtt 1175 138 25Összesen 1338

arzén (µg/L)10 alatt10–3030–5050 felett

5.1/1. ábraAz ivóvíz arzén-tartalma Magyarországon

Fluor

A hazai ivóvizek zöme (kb. 98%) az ideálisnál (0,9–1,0 mg/L) kevesebb fluort tartalmaz. Ugyan-akkor elôfordulnak a megengedettnél nagyobb fluor-koncentrációk is. A caries-prevenciót szolgálótervek kidolgozásához ismerni kell az ivóvizek fluorid-tartalmát.

A korábbi fluorid-felmérés ellenôrzésére és kiegészítésére a vezetett vizek fluorid-tartalmának fel-mérése is megtörtént a NEKAP keretében. Az eredmények a következôkben foglalhatók össze:

Mintegy 29 ezer fô kap olyan vizet, amelynek fluorid-tartalma ideálisnak mondható(0,91–1,50 mg/L). Ezek esetében többlet bevitel már nem kívánatos. A települések zöme kis létszá-mú, a 3 ezer fôt egy sem haladja meg. Eléggé szétszórtan találhatók az országban, így a fluoros só szál-lítása esetén a szervezés elég nagy munkát igényel. Halmozott területnek csak Baranya és Jász megyedéli része mondható.

Az ideálishoz közeli, de azt el nem érô koncentráció-tartomány (0,76–0,90 mg/L) esetében az érin-tett létszám az elôbbinek csak kb. fele, és egyetlen nagyobb település érintett (Kunmadaras 5900 fô).Itt többlet-adagolásra tulajdonképpen nincs szükség, de az elôzônél kevésbé kényes a helyzet.

A jelenlegi WHO határértéket (és a hazai "megfelelô" kategória határértékét) meghaladja a koncent-ráció mintegy 24 ezer fô esetében. Ez a tartomány (1,51 –1,70 mg/L) már olyan, ahol az EU követel-mények hatályba lépéskor tulajdonképpen már a koncentráció csökkentését kell elôirányozni. E tele-pülések közül a legnagyobb létszámú Kunszentmárton (10 100 fô), majd Szentlôrinc (7200 fô) és Aba(4100 fô) következik. Ez utóbbi község esetében egyébként rendszeres részletes vizsgálatra is szükségvan, mivel van a községben olyan kút (egyedi közkút), ahol a fluorid-tartalom még ennél is nagyobb.

A jelenlegi hazai szabvány határértékét is meghaladó koncentrációt összesen 8 település esetébentaláltuk. Ezek közül 5 település közül 4-ben a közüzemi vízmû vizében is 1,71–2,0 mg/L közé esik afluorid-tartalom (közülük 1 csak településrész). További 3 településen közkutak vizében volt ilyennagy fluor-tartalom mérhetô. Lényeges azonban, hogy ezekre is oda kell figyelni, és a felvilágosítómunka során ezekkel is foglalkozni kell. A legnagyobb koncentráció (2,0 mg/L fölött) egyetlen telepü-

Ivóvíz 5.1.

65

5.1/2. ábraA lakosság többsége által fogyasztott ivóvíz fluorid-tartalma

fluorid-tartalom (mg/L)0,5 alatt0,51–0,900,91–1,501,51–2,002,00 felettismeretlen

lési vízmû (Herceghalom) vízére jellemzô, de elôfordul még 3 másik esetben is. Kunszentmártonbanegy vízmû-kút vize tartalma ilyen koncentrációt, a kevert vízrôl azonban fel lehet tételezni, hogy az1,5–1,7 tartományba esik, de már ez is beavatkozást igényel az EU követelményei szerint. A másik kétközségben csak közkutak vizében fordul elô ilyen nagy koncentráció. Sárszentágota külön kiemeléstérdemel, mivel a felmérés idején közüzemi vízmûvel még nem rendelkezett, de a vizsgált kis intézmé-nyi vízmûvekben is 0,9–1,5 mg/L között volt a fluorid-tartalom, a közkút vízében pedig 2,5–2,6mg/L volt mérhetô, amely a jelen felmérés során észlelt maximális érték.

Bór

Az eredeti programban nem szerepelt e paraméter mérése. A WHO 1993-as irányelve azonban szi-gorú határértéket ad meg rá, és hazánkban az ivóvizek bór-tartalmának felmérése eddig még nem tör-tént meg. A NEKAP keretében arzénra történô mintázáshoz kapcsolódva kértük, hogy még egy fla-konban kapjunk mintát, és ebbôl elvégeztük a bór (metabórsavként van jelen) tartalom felmérését.Nem terjedt ki a felmérés Baranya megyére (2000-ben kezdôdött meg ennek pótlása), nem volt 100%-os néhány más megyében (pl. Somogyban) sem, de az ország nagyobb részére szolgáltatott értékelhe-tô adatot. Érdekes megállapítás (amit az ásványvizekre vonatkozó régi adatok is megerôsítettek), hogyminél mélyebb egy kút (kb. 750 m-ig), annál valószínûbb, hogy a bór-tartalom nagy a vízben.

A 18 megyére kiterjedt felmérés szerint a vizsgált minták döntô többsége (83,8%) 0,3 mg/L-nél ke-vesebb bórt tartalmazott (B-ben kifejezve), 9,6%-a 0,3 és 1,0 mg/L közötti, 4,7%-a 1,0 mg/L-nél többbórt. (Az érintett települések aránya ennél sokkal kisebb, mivel a nagy bór-koncentrációjú helyekenvolt sok ismétlô mérés.)

A felmérés szerint 44 település vezetéki vizére jellemzô az 1 mg/L-t (ez az EU határérték) megha-ladó bór-tartalom; további 12 településen (vagy település-részen) elôfordul, de nem jellemzô.

Konkrét beavatkozási tervek készítése elôtt természetesen indokolt ellenôrzô méréseket végezni,mivel a települések egy részében csak 1-1 minta vizsgálatára került sor.

A legnagyobb koncentrációk Heves megye északi részén voltak mérhetôk, egyébként a mélyebbvízadókra telepített vízmûvek területén (Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye) fordultakelô nagyobb koncentrációk.

A bór annyiban különleges elem, hogy a víztisztításban szokásos módszerekkel nem távolítható ela vízbôl, így koncentrációjának csökkentésére nincs más mód, mint a hígítás, vagyis új vízbázis igény-bevétele.

Hazánkban a bór a kutak vízében természetes eredetû, nem szennyezésként van jelen.

Peszticidek

A környezetben elôforduló természetidegen vegyi anyagok közül a növényvédelemben használtszintetikus vegyületek toxicitása nagyon különbözô. A WHO ivóvízre vonatkozó javasolt határértékeiennek megfelelôen szintén nagyon különbözôek. Az Európai Unió viszont – ettôl eltérôen – egysé-ges és igen szigorú határértéket ad meg az ivóvízben megengedhetô peszticid-tartalomra (0,1 µg/L;kivéve néhány szert, ahol még szigorúbb a határérték). Ezt a határértéket gazdaság-politikai döntésalapján állapították meg, de az EU országokban be kell tartani akkor is, ha legtöbbjük toxikológiailagindokolatlanul szigorú.

Hazánkban az ivóvizek peszticid-tartalmát rendszeresen nem mérik. A NEKAP keretében 1997-ben28 vízbázisból származó 62 vízmintában került sor felmérésre, összesen 1302 meghatározást végezve.A vizsgálatok 21-féle hatóanyag meghatározására terjedtek ki, de nem minden esetben (nem mindenlaboratóriumnál) volt az alsó méréshatár az EU határértéknek megfelelô. (A vizsgálatok a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat 4 laboratóriumában történtek.)

A vizsgált minták 27%-ában volt kimutatható hatóanyag (a kimutatási határ fölötti mennyiségben).Az EU határérték szerint értékelhetô 697 mérés közül csak 8 esetben (6 minta) volt a koncentráció0,1 µg/L fölötti, ami igen kedvezônek ítélhetô (1,1%). A hazai (toxikológiailag megalapozott, a WHOelôírásain alapuló) határértéket egyetlen atrazin-érték haladta meg (5,7 µg/L) egy parti szûrésû kút ví-zében. (Ugyanebben a mintában diazinon és prometrin is kimutatható volt.)

5.1. Ivóvíz

66

A vizsgált vízbázisok mindegyike sérülékeny volt (védett vízben nem is várható peszticid jelenlé-te), ezért az eredmények megnyugtatóak. Más kérdés, hogy a minták száma nem volt nagy, így a fel-mérés még reprezentatívnak sem tekinthetô. Az országos helyzet értékeléséhez nagyságrenddel na-gyobb mintaszámra lenne szükség.

Egyedi kutas vízellátás okozta egészség-kockázat

A vízvezetéki hálózatok fejlesztésével az 1990-es évek közepére sikerült elérni, hogy a lakosság túl-nyomó része (kb. 97%) hozzájuthat a vízvezetéki vízhez, amelynek minôségét rendszeresen ellenôrzik,és amely az esetek döntô többségében nem tartalmaz olyan anyagokat (pl. nitrát, nitrit; fekális bakté-riumok) amelyek akut egészségkárosodást okozhatnának.

Az 1990-es évtized egyik nem kívánatos jelenlége volt, hogy a vízdíjak igen erôsen emelkedtek, ésemiatt a lakosság egy része visszatért a saját, talajvizet szolgáltató kútjainak használatára. Ez többszö-ri veszélyforrást jelenthet.

A vezetett vizes ellátás kiépítésével megnövekedett szennyvíz-mennyiség elhelyezésére sok helyenfelhasználják a felhagyott ásott kutakat és a szomszéd (vagy szomszéd utca) az ily módon elhelyezetttalajvizet használja. Elôfordul, hogy a saját kútra telepített szivattyú úgy nyomja a vizet a házi háló-zatba, hogy annak a vízmû vezetékével való összeköttetése nem szûnt meg.

Az 1998-ban 5 megyében végzett vizsgálatok során 1112 vízmintát vizsgáltak meg. Ezek vizében anitrát-tartalom a 80 mg/L-t 51%-ban, a 40 mg/L-t 73%-ban meghaladta. Klorid miatt a minták 12%-a,ammónium miatt 8,7%-a, nitrit miatt 6,2%-a volt kifogásolt. A nitrát miatt kifogásoltság aránya Bara-nyában volt a legnagyobb (64%), Pest megyében a legkisebb (30%).

Kérdôíves felmérésre is sor került, amelynek keretében arra is rákérdeztek, használják-e a saját ku-tak vizét ivásra, fôzésre. A válaszadók (6300 háztartás) 48%-ának van saját kútja. A válaszok szerint –megyénként eltérôen – 20–86%-uk használja is a kút vizét. Nógrádban, ahol csak azokat kérdeztékmeg, akiknek kút vizét mintázták is, a felmérésben résztvevôk 21,7%-a esetében nincs is vezetett víz alakásban. Itt jelentôs a víz fôzésre, ivásra való felhasználása. Másutt a válaszok 1–10%-a mondta azt,hogy ilyen célra is használják a vizet, de ez a szám is több ezres nagyságrendet jelent. Fennáll az a ve-szély, hogy csecsemôk is fogyasztják ezt a vizet, így a methaemoglobinaemia kialakulásának lehetôsé-ge adott, olyan településeken is, ahol van vezetett vizes ellátás. A terhesgondozás keretében ilyenkoresetleg nem is hívják fel a figyelmet erre a veszélyre, mivel nem gondolnak arra, hogy nem a vízmûvizét fogyasztják.

A felmérés más földrajzi területekre való kiterjesztése után valószínûleg a felvilágosító munka te-rén kell lépni, hogy a veszélyt csökkenthessük.

Ivóvíz 5.1.

67

5.2. Felszíni (rekreációs) vizek minôsége

5.2.1. Alga-toxin és -allergia

Helyzetelemzés

Felszíni vizeink rekreációs vízhasználataival kapcsolatos egyik fontos közegészségügyi problémaaz eutrofizációból eredô algatömeg produkció. Ez egyben a nagyközönség által is leginkább érzékel-hetô, esztétikai jellegû kifogás tárgya. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tömegprodukcióért legnagyobb-részt a potenciálisan toxintermelô cianobaktériumok (kékalgák) a felelôsek. Noha hazánkban bizonyí-tottan algatoxin eredetû egészségkárosodás még nem fordult elô, ennek lehetôsége reális veszély azirodalmi adatokat is figyelembe véve.

Az algák nagymértékû elszaporodása általában az üdülési szezonra esik, ezért a fürdôzôk egészsé-gének védelme érdekében fontos feladat a cianobaktériumok bôr-irritáló, valamint allergizáló hatásá-nak vizsgálata. Munkánk célja az volt, hogy állatkísérletekben vizsgáljuk ezeket a hatásokat, valamintaz állatkísérletek eredményeitôl függôen elôkészítsük a humán allergológiai tesztelés lehetôségeit.

A NEKAP keretében végzett munkák bemutatása, elemzése

Vizsgálatainkat 7 különbözô helyrôl származó három genushoz tartozó cianobaktérium (kékalga)biomasszával végeztük el.

5.2.1/1. táblázatVizsgált cianobaktérium biomasszák gyûjtési helyei,

ip. egérteszt és HPLC- és toxinanalízis eredményei

Meghatároztuk a biomassza liofilizátumok minimális letális dózis értékeit intraperitoneális egér-tesztben. Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált minták toxicitása igen különbözôek voltak (20-800mg/kg). A HPLC- és toxinanalízis eredményei elég jól korrelálnak (r: 0,677) a toxicitási adatokkal. Aszenzibilizáló vizsgálatokat az ISO 10993-10:1995(E) 6.2. "Maximizációs szenzibilizációs vizsgálat" sze-rint végeztük. A bôrizgató hatás vizsgálatát az ISO 10993-10:1995(E) 5.4. alapján, míg a szemizgató ha-tást ISO 10993-10:1995(E) 5.3 alapján végeztük. Mindhárom vizsgálati módszernél a vizsgálandó liofi-lizált algaport pirogénmentes desztillált vízzel készített fiziológiás sóoldatban szuszpendáltuk, majdazonnal (30 percen belül) történô centrifugálással nyert tiszta felülúszót (tehát a vízoldékony frakciót)használtuk a vizsgálatokhoz (10 mg/mL). Az így készült kivonat kevés toxint tartalmazhatott, ugyan-is a toxinok a sejten belül, sejtfalhoz kötötten fordulnak elô, amit vagy fagyasztás-olvasztás váltakozá-sával vagy ultrahangos kezeléssel lehet a sejtekbôl felszabadítani.

Az allergizáló hatás értékelésére a 2. táblázatot használtuk. A 3. táblázatban tüntettük fel a külön-bözô cianobaktérium biomasszák szenzibilizáló, bôrirritáló és szemizgató hatását.


68

Genus Gyûjtési hely MLD mg/kg Toxin tartalomip. egérteszt összmicrocystin mg/g

1. Anabaena Fehérvárcsurgói tározó 150 –2. Aphanizomenon Zámolyi tározó >800 –3. Microcystis Diósjenô 100 0,434. Microcystis Komravölgy ivóvízkivétel 800 0,15. Microcystis Velencei tó 25 2,216. Microcystis Fehérvárcsurgói tározó 50 0,887. Microcystis Dinnyés 20 1,71

5.2.1/2. táblázatA bôrszenzibilizáció minôsítése

5.2.1/3. táblázat

Látható, hogy a toxintartalomtól függetlenül szenzibilizálódtak a kísérleti tengeri malacok: azAphanizomenon (2) nem volt toxikus, mégis a legerôsebben allergizál (V. extrém erôs allergén kategó-ria), míg a Velencei tavi Microcystis a legtoxikusabb minta (5) és allergizáló hatása is az erôs allergénkategóriába (IV) esik. Érdekes ugyanakkor ez az Aphanizomenon minta nem bôr- és szemizgató hatá-sú. Az 5. Microcystis elhanyagolható mértékben bôrizgató hatású ugyanakkor szemirritáló tulajdonsá-ga van az alkalmazott koncentrációban.

A jövô tendenciái, várható fejlemények

A tiszta toxinokkal végzendô állatkísérletek eredményeitôl függôen (tehát, ha a tiszta toxin is aller-gizáló hatásúnak bizonyul) a továbbiakban a human skin prick teszt kidolgozását vesszük tervbe, haazonban más faktorok bizonyulnak allergénnek, úgy ezek kitisztítása a további feladat.

A jövô feladatai más témában

A paraziták közé tartozó Cryptosporidium parvum protozoon jelenléte az ivóvízben, az utóbbi idô-ben egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A fertôzô dózisa akár egy oociszta is lehet. Az EU ivó-víz direktívája (98/83) 4.§. 1. a. pontja hangsúlyozza, hogy "a víz akkor felel meg ivóvíz minôségnek,ha mentes minden mikroorganizmustól, parazitától és minden olyan anyagtól, amely adott mennyi-ségben vagy koncentrációban potenciális veszélyt jelent az ember egészségére." Ezért fontos a hazaifelmérést elkezdeni, valamint a detektálási módszert a legmodernebb protokollok alapján beállítani.

Felszíni (rekreációs) vizek minôsége 5.2.

69

A szenzibilizálódott Kategória Minôsítésiállatok aránya (%) kategória

0–8 I. gyenge allergén9–28 II. enyhe allergén29–64 III. mérsékelt allergén65–80 IV. erôs allergén81–100 V. extrém erôs allergén

Toxin tartalom SzenzibilizálódottGenus összmicrocystin állatok aránya Bôrirritáció Szemirritáció

mg/g (%) (kategória)1. Anabaena – 45 (III) enyhén irritáló –2. Aphanizomenon – 91(V) nem irritáló –3. Microcystis 0,43 30(III) enyhén irritáló +4. Microcystis 0,1 50(III) enyhén irritáló –5. Microcystis 2,21 67(IV) elhanyagolható +6. Microcystis 0,88 30(III) enyhén irritáló +7. Microcystis 1,71 67(IV) enyhén irritáló +

5.2.2. A természetes fürdôvizek bakteriológiai minôsége

Bevezetés

A hazai természetes fürdôk vízminôségének ellenôrzése a korábbi években jogszabályi háttér hiá-nyában elhanyagolt kérdés volt, mellyel az ÁNTSZ (korábban a KÖJÁL) hálózat is csak elvétve és vé-letlenszerûen foglalkozott. A kérdés elsôsorban az EU felvételi követelmények valamint a hazai köz-vélemény egyre fokozódó érdeklôdése miatt került elôtérbe. Ugyankkor a nemzetközi szakirodalomés egyes hazai információk (pl. egyes hazai szabadvízi fürdôk szennyezettségérôl rendelkezésre állósporadikus adatok, az 1992. évi területi dysenteria járvány adatai és különbözô lakossági informálisadatok) arra utaltak, hogy ez a kérdés a lakosság egészségi állapotának egyik fontos befolyásoló ténye-zôje lehet.

A "Természetes Fürdô Program" 1996-ban indult egy, a Népjóléti Minisztérium által támogatott pro-jekt keretében. Az elsô szezon elôtt az ÁNTSZ intézetek egységes szempontok alapján meghatároztáka vizsgálati rendszerbe bevont mintavételi pontokat és megkezdték vízminôség rendszeres ellenôrzé-sét. A további évek során az ellenôrzött pontok száma többször módosult a program célkitûzéseinekváltozása, az addigi tapasztalatok és a rendelkezésre álló lehetôségek függvényében.

Az 1997–99-es évek folyamán a NEKAP program keretében a természetes fürdôvizekkel két terü-leten foglalkoztak: egyik az ország területén található fürdôhelyek vizsgálati és minôsítési rendszeré-nek fejlesztése és az EU-jogharmonizáció elôkészítése, a másik a záporvíz bemosódás okozta szennye-zôdés (runoff) és a Balaton üledék mikrobiológiai szennyezettségének vizsgálata. A NEKAP által biz-tosított lehetôségek felhasználásával kiemelten foglalkoztak a Balaton strandjainak vizsgálatával és afürdôvizek minôségére vonatkozó információk nyilvánosság részére történô közzétételével. A Bala-tonnal kapcsolatos vizsgálatok az 1999. évben kapcsolódtak, a Balaton állapotának javítását szolgálókutatási feladatoknak a Miniszterelnöki Hivatal által finanszírozott programjához.

5.2.2.1. Természetes fürdô program

Mintavételi pontok

A hazai jogrendszerben és gyakorlatban hiányzik a fürdôhelyek EU-konform definíciója. A fürdô-hely fogalma alá az EU Irányelv egyrészt mindazon vizeket sorolja, ahol a fürdés hatóságilag explici-te engedélyezett, másrészt – és itt van a nagy különbség a hazai szabályzással szemben – mindazonvizeket is, melyekben a fürdés nem tilos és tradicionálisan nagyszámú fürdôzô által gyakorolt. A für-dôhelyek ilyen szempontból történô – tentatív – kijelölését csak 1999-re sikerült befejezni. Ez lénye-gében különbözik a jelenleg érvényes belügyminiszteri rendeleti szerinti fürdôhely-kijelöléstôl, melyetaz önkormányzat kezdeményezhet "önkéntességi" alapon. Az utóbb említett módon kijelölt fürdôhe-lyek száma a ténylegesnél lényegesen kevesebb, és ezek egy jelentôs részénél sem volt biztosított a víz-minôség rendszeres vizsgálata.

Vizsgálati módszerek

A 76/160/EEC Irányelv 19 vizsgálati paramétert sorol fel, melyek közül csak 9-re vonatkozik a fel-tétel nélküli, rendszeres vizsgálati kötelezettség; közülük 5 azonban csak érzékszervi vizsgálat. A je-lenlegi hazai jogszabály (fürdôrendeletii 4. melléklet) szerint a természetes fürdôk monitoringja 3 bak-teriológiai paraméter (coliformszám, E. coli- vagy fekál coliformszám és fekális enterococcus szám)nagy gyakoriságú, és még néhány kémiai paraméter (pH, oldott oxigén, kémiai oxigénigény, olajok,fenolok) kis gyakoriságú, ill. bizonyos feltételek fennállásához kötött vizsgálatára terjed ki. A külön-bözô elôírások szerint vizsgálandó paramétereket és azok vizsgálati gyakoriságát az 1. táblázat segít-ségével hasonlíthatjuk össze. A program során a fürdôrendeletben (4. melléklet) elôírt bakteriológiai


70

i A belügyminiszter 6/1995. (III. 22.) BM rendelete a szabad vizekben való fürdésrôl, a fürdôhelyrôl, a viharjelzésrôl és a jé-gen tartózkodás szabályairólii 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdôk létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeirôl

paraméterek (coliformszám, fekál coliformszám és fekális enterococcus-szám) vizsgálatára került sor,azonban a Irányelv módosítások (és a nemzetközi korszerûsítési törekvések) figyelembevételével afekál coliformszám meghatározása mellett (vagy annak alternatívájaként) bevezették az E. coliszámszerû meghatározását is.

A vizsgálati módszerek tekintetében a jelenleg érvényes szabványokiii, iv voltak az irányadók; ezeknagyjából megfelelnek az Irányelv által elôírtaknak.

Az új Irányelv-javaslatok által elôtérbe helyezett E. coli meghatározására az azóta már nemzetköziszabványként is megjelent (és magyar szabványként is megjelenés elôtt álló) módszertv vezették be.Mivel a meghatározásra szolgáló preparált mikrotiterlemezeket központilag gyártatták le és osztottákszét a program résztvevôinek, a módszer standardizált kivitelezése biztosítottnak tekinthetô. Ezt éven-te megismételt körvizsgálatokkal is igazolták, melyek során központilag szétosztott valódi vízmintapárhuzamos vizsgálatára került sor.

Mintavételi gyakoriság

Az EU Irányelv alapesetben a szezon folyamán kéthetenkénti vizsgálatot ír elô kiegészítve egy, afürdési szezon kezdete elôtt két héttel vett további minta vizsgálati kötelezettségével. A gyakoriság aIrányelv függelékében pontosan szabályozott, tartósan jó vízminôség esetén a felére csökkenthetô. Aprogram során ezt az elôírást vették alapul, azonban betartása az esetek jelentôs részében nem sike-rült. A program követelményei és az egyes intézetek mindennapi gyakorlatában jelentkezô egyéb igé-nyek (gépkocsi használat, kiszálló személyzet igénybevétele) összeegyeztetése gyakran a kívánatosmintavételi gyakoriság csökkentését eredményezte. Sok esetben a nagymennyiségû csapadék egyeshelyeken mintavételi nehézségeket okozott és ez is nehezítette az elôirányzott mintavételi gyakoriságbetartását. Megjegyzendô, hogy a program keretébôl az ÁNTSZ intézetek költségeinek csak egy töre-dékét lehetett fedezni.

Értékelési módszerek

A fentiek értelmében csak a bakteriológiai vizsgálatok eredményeinek értékelésével foglalkoztak. Afürdôvizek bakteriológiai minôségének értékelésében többféle hivatkozási alap egyidejû használataokoz némi zavart. Hivatalosan a fürdôrendelet elôírásai az irányadóak, azonban a "Természetes Für-dô Program" keretében az EU Irányelv minôsítési elveinek figyelembevételére törekedtek, kiegészítveaz abban szereplôket a lakosság pontosabb tájékoztatása érdekében kialakított további (összesen 4) mi-nôsítési kategóriával. Az Irányelv csak a függelékben közölt "I" (imperatív=kötelezô) határértékek fi-gyelembevételéhez rendel joghatályt, de a "G" (guideline=irányérték) betartására is "törekedni kell". Amódosítási javaslat külön "kiváló" jelzôvel minôsíti a "G" értéknek is megfelelô mintákat, ill. az ilyenmintákkal jellemezhetô fürdôhelyeket. A programban ezt az elvet (és közel azonos határértékeket) fi-gyelembe véve jelöltük ki a "kiváló", "megfelelô", "nem megfelelô" (vagy az azonos értékû: "kifogá-solt") és a "szennyezett" minôsítési kategóriákat. Utóbbi, a "nem megfelelôhöz" tartozó határértékekbármelyikének egy nagyságrendet meghaladó túllépése esetén alkalmazandó, a szennyezettség veszé-lyes fokát jelzô kategória.

A minôsítési rendszerek összehasonlításhoz a 2. táblázat nyújt segítséget.A vizsgálati eredmények alapján a rendeletben hivatkozott szabvány szerint csak az egyes minták

minôsíthetôk; a fürdôhelyek minôsítésére nincs jogszabály által elôírt eljárás. Ugyanakkor az EUIrányelv elôírja az egyes fürdôhelyek minôsítését az adott szezonban vizsgált összes minta eredményeialapján. A minôsítés alapja a "megfelelô" minôsítésnél a 95%-os, az irányértéknek megfelelô ("kiváló")fürdôhelyek megjelölésénél a 80%-os tartósságú megfelelés. Tekintettel az egy szezonban elvégezhetôvizsgálatok viszonylag kis számára (az elôírt gyakoriság esetén ez nálunk legfeljebb 7-8 minta), esze-rint az elv szerint már egyetlen kifogásolt minôsítésû minta megadja a fürdôhely azonos minôsítését.


71

iii Magyar Szabvány MSZ ISO 9308. A coliform, a termotoleráns coliform baktériumok és a feltételezhetôen Escherichia colikimutatása és számlálása vízben –1: membránszûréses módszer; –2: többcsöves módszeriv Fürdôvíz. Mintavétel és bakteriológiai vizsgálat MSZ 13690-2:1989v International Standard - ISO 9308-3: 1998 Water Quality - Detection and enumeration of Escherichia coli and coliform bac-teria in surface and waste water - Part 3: Miniaturized method (Most Probable Number) by inoculation in liquid medium

Eredmények

A program kezdete óta 354 mintavételi ponton összesen 6248 mintát vettek és vizsgáltak meg arésztvevôk. A 3. táblázatban csak az 1999-ben vizsgált felszíni vízmintavételi pontok szerepelnek azeredeti kategorizálás szerint, használat és a víztér jellege szerint csoportosítva, utóbbi csoportosítás-ban még néhány fontosabb víztér külön is kiemelve. E mintavételi pontok nagy részét minden szezon-ban vizsgálták.

A vizsgált pontok között nemcsak fürdôhelyek szerepeltek, jelentôs számban voltak egyéb helyek,pl. vízisportra, horgászatra használtak, a környezetvédelmi ágazattal kötött megállapodás alapjánvizsgált törzshálózati szelvények, és olyanok is, melyeken a fürdés már ekkor is tiltott azonban ennekellenére gyakran tapasztalt volt. A pontok száma az 1997. idényben 340 volt. A következô, 1998. évifürdési szezonban a mintavételi pontok száma 266-ra csökkent, mivel az egyértelmûen nem fürdôhe-lyi pontokat (pl. a törzshálózati pontok nagy részét) és azokat, melyekrôl az addigi eredmények és aszennyezettségre vonatkozó egyéb információk alapján egyértelmûnek tûnt, hogy hosszabb távonsem felelhetnek meg a vízminôségi követelményeknek, kiiktatták a rendszerbôl. Ezek között elsôsor-ban szennyvízzel terhelt folyamszakaszokon található strandok szerepeltek. Az 1999-es évben a vizs-gált pontok száma 283-ra módosult, fôleg egyes frekventált tiltott fürdôhelyek kerültek felvételre.

A program teljes idôszaka alatt (1996–99) vizsgált minták minôsítés szerinti megoszlását az 4. táb-lázatban közlik.

A fentebb ismertetett minôsítési elv szerint elvégezték a mintavételi pontok 4-osztályos minôsítésétaz összevont 1996-97-es 1998-as és az 1999. évi szezonok vizsgálati eredményei alapján, azonban 4-nélkevesebb minta esetén nem adtak meg minôsítést. A minôsítéseket összesítve feltüntetô 5. táblázatbanlátható, hogy igen sok a nem minôsíthetô "hiányos" mintavételi pont. Az utolsó, 1999. évi szezon für-dôhelyeinek minôsítését külön (6.) táblázat tartalmazza.

Adatkezelés, tájékoztatás

Az adatok bevitelére és kezelésére elôször egy DOS alapú, Dataease programnyelven írt relációsadatbáziskezelô szoftvert alkalmaztak. A szoftver egy törzsadat-bázisban tartalmazza az egyes fürdô-helyek azonosító adatait és legfontosabb jellemzôit, a kapcsolódó adatbázisban pedig vizsgálati ada-tokat. A szoftver minôsíti is a vizsgálati eredményeket és alkalmas az elôre megadott szervezeteknek(köztük a központi koordinátor és adatfeldolgozó OKK-OKI Vízhigiénés osztálynak) küldött értesítésautomatikus elkészítésére és elektronikus formában történô rögzítésére vagy kinyomtatására. A szoft-ver megfelelô példányát minden megyei intézet megkapta, és a használatának betanítására több alka-lommal kísérletet tettünk. A szoftver használata mégis jelentôs akadályokba ütközött a legtöbb megyeiintézetben, és adottságainak csak korlátozott kihasználásra került sor. Ennek oka elsôsorban nem kel-lô "felhasználó-barátsága" volt. A programban résztvevô munkatársak általában nem tudták a haszná-lathoz szükséges rutint megszerezni, így az elôfordult igen sok hiba és nehézség hatására az 1998. éviszezonra lemondtak további használatáról és visszatértek a telefonos és telefaxos kommunikációra.

Az egyes megyei intézetek saját hatáskörû tájékoztatási tevékenysége mellett, a központi adatbázisrendszeres (heti) aktualizálásával igyekeztek informálni a közvélemény tájékoztatásában érdekelt mé-diát és esetenként (pl. a legforgalmasabb balatoni strandoknál) magát a fürdôvendéget is. Utóbbi céltszolgálják a mintegy 40 balatoni strandon kihelyezett többnyelvû információs táblák (újabban a velen-cei-tavi strandokon is vannak ilyenek). A németajkú vendégek tájékoztatására biztosították a balatonivizsgálati eredmények átadását a Német Automobilklub nyári tájékoztató szolgálata (ADACSommerservice) számára. Az eredmények összefoglalása az 1998. évi szezonban elôször, megjelent aNEKAP Internet honlapján is, hetenkénti frissítéssel. Az 1999. évi szezonban technikai okokból nemkerült sor ennek a gyakorlatnak a fenntartására.


72

5.2.2.2. Csapadékbemosódás mikrobiológiai szennyezô hatásának és a balatoni strandok üledéké-nek vizsgálata

1996–98-ban 17 balatoni befolyó és azok torkolatához közeli balatoni strand üledékének vizsgála-tára került sor. Bár néhány pataktorkolatnál fekvô strandon (pl. Balatonföldvár, a Kôröshegyi-Sédnél,Balatonfüred az Arácsi-Sédnél és a Kéki-pataknál) az üledék szennyezettsége jelentôsen meghaladta abefolyók hatásától mentes balatoni strandokét, a szennyezettség meg sem közelítette a patakmedreküledékéét. Ugyanakkor valószínûsíthetô, hogy jelentôsebb csapadék esetén az áramló víz a patakmed-rek üledékét is besodorja a Balatonba, ezért – átmenetileg – az általunk száraz idôszakban mértnéllényegesen nagyobb mikrobiológiai terhelés fordulhat elô.

1999-ben a víz- és üledék mikrobiológiai minôség csapadék hatására történô változásának követé-sére 3 patakot, ill. strandot választottak ki (Forró árok, Balatonlelle; Kéki patak, Balatonfüred; FûzfôiSéd, Balatonfûzfô).


A helyszíni mintavételekre hirtelen lehullott jelentôs csapadékeseményt követôen került sor.A vízmintavételi helyek mindhárom esetben tartalmazták a torkolatot és ettôl növekvô távolságok-

ra határoztak meg 4-5 mintavételi helyet körcikk alakban.A vízmintákat a vonatkozó szabályoknak megfelelôen vették és tárolták a feldolgozásig.Az üledékmintákat az iszapréteg felsô 5 cm-bôl vették a vízmélységnek megfelelôen.A víz- és üledékmintákból általában az alábbi vizsgálati paramétereket határozták meg: Coliform-

szám (az MSZ-ISO 9308-2:1993 szerint); E. coli szám (MUG-mikrotiter-lemezes módszer; az EN ISO9308-3 szerint); Enterococcus-szám (Slanetz-Bartley f. m-Enterococcus agar, membránfilteres módszer);Clostridium-spóraszám (10 percig tartó 80°C-os hôkezelést követôen az MSZ-EN 26461-2:1994 szerint);Szomatikus colifágok száma (az ISO/FDIS 10705-2 szerint).

A perzisztencia kísérletek esetén a mintavétel a Koloska pataknál történt. Az üledékmintában vizs-gálták a mikroorganizmusok perzisztenciáját in vitro, a mintavételt követô 1., 2., 3., 6., 9., 13., 16., 20.,23. és 27. napon.

Eredmények és következtetések

A vizsgált három balatoni strand közül kettô esetében a zápor által kiváltott bemosódás nem oko-zott lényeges szennyezôdést, míg a harmadiknál - az egyetlen olyannál, ahol nem volt nádas a befolyásés a strand között - kimutatható volt mind a víz, mind az üledék jelentôs szennyezettsége (7. táblázat).Az üledékben a szennyezettség fokozódása a vízhez képest több órás idôbeli eltolódással jelentkezett.

A szennyvízzel mesterségesen befertôzött és a természetes üledékmintákkal végzett tárolási kísérle-tek során a vizsgált higiénés indikátor mikroorganizmusok perzisztenciája eltérôen alakult. Legkon-zisztensebben az enterococcusok viselkedtek: ezek száma minden minta-típusban (kezelés nélkül és a kü-lönféle kezeléseket követôen is) hasonló módon, egyenletesen csökkent. Az elsô három nap kivételévela colifágok koncentrációja is egyenletes csökkenést mutatott, azonban ennek sebessége már eltért a kü-lönféle típusú mintákban. Az E. coli és a coliformszámok alakulásában nem lehetett egyértelmû mintátfelfedezni (1. ábra).

A vizsgálatok eredményei megerôsíteni látszanak azt a feltételezést, hogy a szennyezett állóvizek-ben (így a Balatonban is) a fürdéssel kapcsolatos egészségügyi kockázat forrása az üledék felsô rétege,melyben a kiülepedô lebegôanyagokhoz adszorbeálódott mikroorganizmusok akkumulálódnak és vi-szonylag hosszú ideig élet- (és kórokozók esetében fertôzô-) képesek maradnak. A fertôzési kockázataktuális mértéke a kórokozó(k) jellemzôin kívül nagymértékben függ az idôtényezôtôl és az olyan akci-dentális körülményektôl, melyek az üledék felkeveredése révén a túlélô kórokozók ismételt víztérbe ju-tására vezethetnek (hullámzás, fürdôzôk és számuk). Tisztázandó kérdés, hogy milyen paraméterekkeljellemezhetô az üledékréteg és a víztér közti "kicserélôdés", továbbá, hogy milyen jelentôsége van azadszorbeálódott kórokozók természetes elúciójának és readszorpciójának. A tapasztalatok közvetve ar-ra mutatnak, hogy a felkeveredést elôidézô hatások megszûnése után az üledéktérbôl eredô mikroor-ganizmusok még sokáig (akár 12 óráig is) kimutathatók a víztérben.


73

5.2.2/1. táblázat

A természetes fürdôk vizsgálati gyakoriságára vonatkozó elôírások összehasonlítása

*: A két paraméter egymással egyenértékû a hivatkozott rendelet értelmezésében.**: Kátránymaradványok és lebegô anyagok mint fa, mûanyagcikkek, üvegek, üveg-, mûanyag-, gumi- vagy egyéb

anyagból készült palackok, szemét vagy szilánkok.***: mint As, Cd, Cr(VI), Pb, Hg.(1): A három hivatkozott elôírásban kissé eltérô módon megfogalmazott, a korábbi eredményektôl függô gyakoriság csök-

kentési opció (ld. a szövegben).(2): "Csak akkor kell vizsgálni, ha az illetô anyag jelenléte valószínûnek tûnik vagy ha a vízminôség rosszabbodására le-

het következtetni".(3): Abnormális kiugrás esetén a Tagállamok két munkanapon belül újravizsgálhatják e paramétert. Ha ekkor normál ér-

téket kapnak, a kiugró érték figyelmen kívül hagyható, azonban a Bizottságot tájékoztatni kell az ilyen figyelmen kívül ha-gyott értékekrôl minden fürdési zóna vonatkozásában. Ezt a szabályt a módosítás során törölték a javaslatból.

(4): Rendkívüli szennyezettség, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására.(5): Egyszer a fürdési szezon kezdetét megelôzô két héten belül vizsgálni kell. Ha a két megelôzô fürdési szezonban a víz

megfelelt az E. colira megadott "G" és a faecal Streptococcus-számra elôírt "I" értéknek és a fürdôvíz nem befogadója vegyi-leg tisztított szennyvíznek, a paramétert csak még egyszer, a fürdési szezon közepén kell mérni. Ezt az enyhítést a módosí-tás során törölték a javaslatból.

(6): A szezon elôtt és a szezon folyamán legalább egyszer.(7): Szükség szerint vagy a szennyezés gyanúja esetén.(8): Érzékszervi vizsgálatra ld.: (1) mûszeres mérésre ld.: (2).(9): Kéthetenként, azonban az ilyen anyagok természetes bedúsulása esetén a Direktíva elôírása figyelmen kívül hagyha-

tók. Errôl azonban értesíteni kell a Bizottságot.(10): Általában (6) szerint, azonban eutróf, ill. eutrofizációra hajlamos állóvizekben legalább havonta egyszer.(11): A felszíni víz eutrofizálódási tendenciája esetén mérendô paraméter.


74

Vizsgált COM(94)36 ésparaméter 76/160/EGK 37/1996 NM COM(97)585

(1)1 Coliformszám kéthetenként (1) kéthetenként (1) –2 Fekál coliformszám kéthetenként (1) kéthetenként* (1) –2/a E. coli-szám – kéthetenként* (1) kéthetenként3 Faecal Enterococcus (2) kéthetenként (1) kéthetenként (3)

(Streptococcus) szám4 Salmonella jelenléte (2) (4) –5 Enterovírus (2) – havonta (5)6 pH kéthetenként (6) kéthetenként7 Szín kéthetenként (1) – kéthetenként8 Ásványi olajok (8) (7) kéthetenként9 Tenzidek (MBAS) (8) – kéthetenként10 Fenol (8) (7) (9)11 Átlátszóság kéthetenként (1) – kéthetenként12 Oldott oxigén (2) (10) kéthetenként13 Darabos szemét** kéthetenként (1) – kéthetenként14 Ammónium (11) – –15 Kjeldahl nitrogén (11) – –16 Pesticidek (2) – –17 Nehézfémek*** (2) – –18 Cianid (2) – –19 Nitrát és foszfát (11) – –20 KOIps – (10) –

5.2.2/2. táblázat

A bakteriológiai határértékek összehasonlító táblázata

megf.: megfelelôa: 76/160/EEC direktíva G (guideline) ill. I (kötelezô határértéke)b: az 1994-es direktíva javaslat G, ill. I értékeic: az 1997-ben módosított direktíva javaslat G, ill. I értékeid: a fürdôvíz szabvány határértékeie: az ÁNTSZ természetes fürdô programban használt kategóriahatárok*: állóvízi fürdôhelyek esetén e kategória nem alkalmazható, így a "megfelelô" határértékek bármelyikének túllépése ese-

tén a minôsítés: "nem megfelelô"**: kif.: kifogásolt. Az e határérték túllépése esetén a minôsítés: "szennyezett, fürdésre nem alkalmas"*** : az eredeti direktívában és a magyar szabványban fekál coliform, az 1994. évi javaslatban és annak módosításában E.

coli szerepel. A fürdôrendelet szerint bármelyik választható. Az ÁNTSZ természetes fürdô programban mindkettôt vizsgál-ták.

5.2.2/3. táblázatTermészetes fürdôk, 1999.

A mintavételi pontok összesítô táblázata


75

paraméter minôsítô baktériumok száma 100 mL-benrendszer 50 100 400 500 1 000 2 000 10 000 100 000EU-dira G IEU-javb a paraméter nem szerepel

coliformszám EU-modc a paraméter nem szerepelMSZd megf. tûrhetô*TFPe kiváló megf. kif.**EU-dira G I

fekál coliform/ EU-javb G IE. coli-szám*** EU-modc G I

MSZd megf. türhetô*TFPe kiváló megf. kif.**EU-dira G

Enterococcus- EU-javb G Iszám EU-modc G I

MSZd megf. türhetô*TFPe kiváló megf. kif.**

Víztípus Fürdôhely Egyéb ÖsszesenFolyó 19 61 80

Duna* 8 27 35Tisza* 11 34 45

Tó 145 33 178Balaton 75 0 75Velencei-tó 12 1 13Egyéb 58 32 90

Holtág 11 6 17Tározó 4 4 8Összesen 179 104 283

5.2.2/4. táblázat

A természetes fürdôvíz program keretében vizsgált minták minôsítése (1996-99)

5.2.2/5. táblázat

A "Természetes Fürdôk" program során vizsgált mintavételi pontok minôsítéseaz 1996-97. évi szezon (összevont), az 1998. évi és az 1999-es szezon eredményei alapján*

* : A programban alkalmazott négyosztályos minôsítési elv alapján**: Négynél kevesebb minta elôfordulása esetén

5.2.2/6. táblázat

A fürdôhelyként végleges nyilvántartásba vett mintavételi pontok összesítettminôsítése az 1999. évi eredmények alapján*

* : A programban alkalmazott négyosztályos minôsítési elv alapján**: Négynél kevesebb minta elôfordulása esetén


76

Víztípus MinôsítésKiváló Megfelelô Nem megfelelô Szennyezett Összesen

Állóvíz 2875 65,4% 1294 29,4% 211 4,8% 18 0,4% 4398 100%Folyóvíz 332 17,9% 831 44,9% 603 32,6% 84 4,5% 1850 100%Összesen 3207 51,3% 2125 34,0% 814 13,0% 102 1,6% 6248 100%

Fürdôhelyi 1996-97 1998 1999minôsítés n % n % n %Kiváló 69 23,8 28 16,9 63 38%Megfelelô 100 34,5 75 45,2 59 36%Nem megfelelô 92 31,7 56 33,7 38 23%Szennyezett 29 10,0 7 4,2 4 2%Összes minôsített 290 100,0 166 100,0 164 100%Hiányos** 64 100 119Együtt mind 354 266 283

Fürdôhelyi minôsítés Pontok száma %Kiváló 60 49Megfelelô 42 34Nem megfelelô 17 14Szennyezett 3 2Összes minôsített 122 100Hiányos** 57 –Együtt mind 179 –


77

5.2.

2/7.

a t

áblá

zat A

Forr

ó ár

ok t

ork

olat

a és

a b

alat

onle

llei

Hon

véd

üd

ülô

elô

tti

par

tsza

kas

z ví

zmin

ôség

e zá

por

utá

n(m

ikro

orga

niz

mu

s-sz

ám 1

00 m

L-b

en)

Idôp

ont*

1. p

ont

2. p

ont

3. p

ont

4. p

ont

E. c

oli

cfen

tfá

gE

. col

icf

ent

fág

E. c

oli

cfen

tfá

gE

. col

icf

ent

fág

0 pe

rc25

035

0027

<10

290

2400

30<1

046

330

<10

<10

8049

010

<10

60 p

erc

430

3500

60<1

018

024

00<1

0<1

043

024

0012

0<

1023

024

0010

<10

4 ór

a71

0016

000

400

<10

4500

1600

042

0<1

077

0016

000

440

2019

0054

0023

010

24 ó

ra63

079

020

2093

092

0070

2033

024

0010

<10

460

3500

4010

72 ó

ra88

790

130

2046

230

3010

200

7900

3040

6049

080

30*:

a z

ápor

t köv

etôe

n

5.2.

2/7.

b t

áblá

zat

AFo

rró

árok

tor

kol

ata

és a

bal

aton

lell

ei H

onvé

d ü

dü

lô e

lôtt

i p

arts

zak

asz

üle

dék

ének

m

inôs

ége

záp

or u

tán

(m

ikro

orga

niz

mu

s-sz

ám 1

mL

üle

dék

ben

)

Idôp

ont*

1. p

ont

2. p

ont

3. p

ont

E. c

oli

cfen

tfá

gE

. col

icf

ent

fág

E. c

oli

cfen

tfá

g0

perc

25,1

920

9,0

3,0

17,9

337,

01,

09,

433

<1,0

2,0

4 ór

a60

,316

009,

04,

014

,449

<1,0

<,10

16,0

49<1

,01,

024

óra

340

3500

51,8

4,0

129

240

5,0

NÉ

30,7

920

<1,0

NE

72 ó

ra17

192

024

,53

247

1600

42,7

5,0

3,0

491,

01,

0*:

a z

ápor

t köv

etôe

n


78

5.2.2/1. ábraHigiénés indikátor mikroorganizmusok számának alakulása

a Balaton üledékében tárolás során

E. coli

coliform

enterococcus

clostridium

colifág

enterococcustrendvonal

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

-0,5

log

mik

róba

szám

/mL

0 5 10 15 20 25 30

tárolási idô (nap)

Szerves halogén tartalom hálózati vizekben 5.3.

79

5.3. A klórozási melléktermék szerves halogén (AOX) tartalom és genotoxikusaktivitás értékelése hálózati vizekben, különös tekintettel aBalatonból történô ivóvíznyerés biztonsága szempontjából

(monitoring és alkalmazott kutatási program)

Összefoglalás

A balatoni vízmûveknél a klóroxidáció elhagyásával, a szervesanyag tartalom hatékonyabb csök-kentésével, a fertôtlenítésben a klórdioxidra való áttéréssel csökkenthetô volt az ivóvizek szerves ha-logén tartalma és genotoxikus aktivitása. Megkezdôdött a vízellátó rendszerekben megtapadó mikro-biális biofilm egyes összetevôinek minôségvizsgálata molekuláris biológiai és lézermikroszkóposmódszerek alkalmazásával.

Célkitûzés

Monitoring és alkalmazott kutatási program elsôsorban a balatoni vízmûveknél történô ivóvíznye-rés kockázatának felmérésére, a hálózatba vezetett és hálózati vizek higiénés minôségellenôrzô moni-toringjának fejlesztése.

Vizsgálati program

I. A vízkivételi helyek körzetében a felszínivíz és biomassza alkotó huminanyag, alga és algaere-detû szervesanyagok minôségének vizsgálata, a vízkezelések és fertôtlenítési módok hatásának higié-nés értékelése.

II. A vízellátó rendszerbe kerülô szervesanyagok és az ivóvízhálózatban megtelepedô másodlagosmikrobiális biomassza minôségvizsgálata.

Mintavételek

Az ÁNTSZ és a DRV Vízmûvállalat Rt. szakértôivel elsôsorban a 3 nagyobb (siófoki, fonyódi, b. fü-redi) vízmû teljes ellátási terület monitorozásának beindítását vesszük célba, ebbôl kettô az exponál-tabb (értsd feltehetôen sérülékenyebb) körzet, amihez egy kontroll terület (értsd feltehetôen nem ve-szélyeztetett) körzet társul. Mintavételek fôleg május-szeptember hónapokban voltak, évente 30-33minta került különbözô részletességgel feldolgozásra.

Módszerek

a szokásos módszerek mellett az értékelésben különösen a kémiai (szerves szén TOC, szerves halo-gén AOX), biokémiai (genotoxicitás SOS kromotesztben, molekuláris biológiai 16S-rRNA) próbák,mikroszkópos (lézer CSLM) mikrobiológiai (asszimilálható szerves szén AOC, heterotróf R2A telep-képzôk) vizsgálatok eredményeire támaszkodtunk.

Eredmények

A program szerinti I. rész befejezôdött, igazolható volt, hogy a déli parti vízmûveknél nagyobbszerves halogén tartalmú, nagyobb genotoxicitású vizet vezetnek a hálózatba, mint a referencia észa-ki parti vízmûbôl. A kis (<25 µg/L) közepes és nagy (>100 µg/L) szerves halogén tartalomhoz tarto-zó genotoxicitás kapcsolatát mutatják az következô ábrák.

5.3. Szerves halogén tartalom hálózati vizekben

80

4

3

2

1

00 50 100 150

szerves halogén AOX (µg/L)

0 50 100 150 200szerves halogén AOX (µg/L)

SOS

I (i

nduk

ció)

7

6

5

4

3

2

1

0

SOS

I (i

nduk

ció)

Expon. (SOS I indukció)


y = 2,789e0,0074x

R2 = 0,6335

2,5

2

1,5

1

0,5

00 5 10 15

szerves halogén AOX (µg/L)

SOS

I (i

nduk

ció)


y = 1,1799e0,0419x

R2 = 0,6404

y = 1,4234e0,0082x

R2 = 0,9125

5.3/1. ábraGenotoxikus aktivitás és szerves halogén AOX tartalom összehasonlító értékelése

Szerves halogén tartalom hálózati vizekben 5.3

81

Vízellátó rendszerekben megtelepedô mikrobiális biofilm alkotók felderítése

A Siófoki ivóvízhálózatból (vízmérô órákból) származó biomassza mintákban lézermikroszkóp se-gítségével a fixált (nem élô) bevonatokban lévô mikroorganizmusok viszonylagos koncentrációját(Sytox 16, DNS/RNS festék), elhelyezkedését (DNS/RNS festék és poliszacharid Concanavalin A-piros-festés), aktivitását vizsgáltuk. Az in situ hibridizáció során az egyes mikroorganizmusokra spe-cifikus fluoreszcens génpróbák a megfelelô mikróbák DNS szakaszaihoz kötôdnek, és ezzel lehetôvéválhat a jövôben egyes, a biofilmet alkotó mikroorganizmus azonosítása. Az autofluoreszcenciát mu-tató, biofilmbe is beépült, a nyersvíz forrásból származó nagytestû algák jelenlétét is detektáltuk. Azalkalmazott kutatás eddigi eredményei alapján a Dunántúli Regionális Vízmû kibôvítette saját mon-itoringját, többhelyütt módosította a vízkezelési (elôoxidáció megváltozatása, növelt hatékonyságúszervesanyag eltávolítás) és fertôtlenítési (klór helyett klórdioxid) technológiát, és részletes hálózat-öblítési programot dolgozott ki, illetve kezdett meg.

Javaslatok

Az ivóvízminôségi követelményeknek az EU 98/83 ivóvízminôségi irányelve alapján kidolgozásalatt álló hazai új jogszabály szerint a vízmûveknél és a fogyasztói pontokon is teljesülniük kell. Ahálózatokban tapasztalható ún. másodlagos minôségromlás egyik potenciális kiváltói a biofilm, ill.biomassza alkotó, sok esetben alig ismert mikroorganizmusok. Sürgetô az új molekuláris biológiaimódszereket is alkalmazó vizsgálatok beállítása, (pl. EU II. csoportba sorolt baktériumok meghatá-rozására) legelôször a felszíni vízbôl származó és a sok ammóniumot tartalmazó hálózati vizekben,továbbá az oldott szervesanyag tartalom biológiailag könnyen hozzáférhetô részének (AOC, BDOC)felderítése.

5.4. Az ivóvíz-jódtartalommal kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés

A jódhiány állapot kialakulásának megelôzése a WHO "Egészséget mindenkinek 2000-re" program-jának egyik célkitûzése, hogy ne legyen jódhiányos ember 2000-re (Delange, Bürgi 1989, WHO 1996). AWHO programhoz csatlakozott az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság (ICCIDD). A három szerve-zet közös kiadványt jelentetett meg 1996-ban, amely javaslatot tesz a különbözô életkorokban a napi jód-szükségletre, javasolja, hogy a világon mindenhol a forgalmazott háztartási konyhasó legalább 90%-a jó-dozott legyen.

A jód, a pajzsmirigy hormonok nélkülözhetetlen komponense hiánya a pajzsmirigy hormonok elég-telen képzôdéséhez ún. jódhiány betegségek kialakulásához vezet (Iodine deficiency disorders: IDD),melynek fogalomköre a jódhiány következtében létrejöhetô betegségek, károsodások, zavarok szélesspektrumát tartalmazza. Felsorolásuk:

• Endémiás golyva• Endémiás kretinismus• Intellektuális csökkentértékûség• Növekedési elmaradás• Újszülöttkori hypothyreosis• Újszülöttkori TSH-emelkedettség• Fokozott abortusz gyakoriság a terhesség korai és késôi szakában• Fokozott perinatális és csecsemôhalálozásAz emberi szervezet a szükséges jód mennyiségét ivóvízbôl, táplálékból veheti fel. Magyarországon

a lakosság 80%-a jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet és élelmiszereket fogyaszt (1. ábra). Ajódhiányos állapotot a pajzsmirigy nagyságának mérésével és a vizelettel történô jódürítéssel lehet fel-tárni, mivel a napi jódbevitel 90%- a a vizelettel távozik el. A 90-es években felismerték, hogy az enyhejódhiány is okozhat jódhiány-betegséget.

A hosszútávú egészségfejlesztési politika alapelveirôl szóló program – a WHO program adaptálá-sával – (1030/1994. IV. 29.) határozza meg azt, hogy "a golyvaendémiás területeken élô 6-10 éves gyer-mekek golyvagyakorisága ne haladja meg az 5%-ot".

A fenti kormányprogramhoz készült helyzetelemzés az 1989-90-es évi golyvagyakoriság felmérésadatait vette figyelembe, az országos átlag 4,9% volt, amely a I., V. és VII. osztályos fiú és leány tanulókvizsgálatán alapult. Több megyében is 10% feletti golyvagyakoriságot regisztráltunk, ami a WHO érté-kelés szerint golyva endémiás területnek tekinthetô.

Az ország lakosságának jódellátását alapvetôen meghatározza az ivóvíz jódtartalma, amelynek fel-térképezése alapján megállapítottuk, hogy a lakosság 80%-a "jódhiányos" területen él.

A Népjóléti Minisztérium által biztosított költségkeretbôl 1994-97 között történt meg az ország 19 me-gyéjében és Budapesten a védônôi hálózat segítségével az általános iskolák I.–IV. osztályos fiútanulókkörében a pajzsmirigy nagyságának tapintásos vizsgálattal történô felmérése (2. ábra) és megyénként 3-4 településen (30-40 fô) több mint 2000 általános iskolás vizeletjódürítésének vizsgálata.

1998-ban megszûnt az Egészségügyi Minisztérium támogatása. A téma fontosságára tekintettel, hogyne szakadjon meg a többévi folyamatos munka a jódhiány és jódellátottság felmérésében, 1999-tôl aNEKAP keretében lehetôséget kaptak a vizsgálatok folytatására.

A jelenlegi felmérés Fejér, Somogy és Veszprém megye általános iskoláinak I.–IV. osztályos tanulóitérintette. A pajzsmirigy nagyság tapintásos felmérése a védônôi hálózat segítségével a fiútanulók köré-ben történt. Az aktuális jódellátottság vizsgálatába leányokat is bevontak, reprezentatív vizeletmintavé-tel a 3 megye 9 településén történt.

Vizeletjód vizsgálatok:A jódellátottság jelzôje a vizelet jódtartalma. A vizeletjód meghatározáshoz megyénként 3-3 telepü-

lést választottak ki, ahol az ivóvíz jódtartalma alacsony (kisebb, mint 30 µg/L), kontrollként egy 76 µg/Lkoncentrációjú ivóvízzel ellátott települést, Somogysárdot választották. A vizeletjód meghatározáshoz areggeli elsô vizeletbôl vett minták beszállítás után mélyhûtôben kerültek tárolásra. A jód koncentráció-ját cériszulfát-arzénessavas módszerrel mérték. A jódtartalmat g/L illetve µg/g kreatinin értékben fejez-ték ki. A két érték közepes folyadékbevitel esetén egyforma. A százalékos eloszlást 50 alatti, 51–100,

5.4. Az ivóvíz jódtartalmának felmérése

82

100 µg/L feletti ill. azonos µg/g kreatinin intervallumok szerint számolták. Elégséges jódellátottságrautal a WHO ajánlása szerint a 100 g/L feletti ürítés, igen alacsony, jódhiányos állapotra utal az 50 g/Lalatti ürítés. A vizeletjód vizsgálatok minôségbiztosítása céljából részt vettek nemzetközi körvizsgálatiprogramban (Urinary Iodine Reference Lab Charlottesville, University of Virginia, Medical Center,USA).

A vizsgálat kezdetekor a gyermekek szüleit levélben értesítették. A vizelet jód vizsgálat eredményéta szülôkkel írásban tudatták és a 100 µg/g kreatinin alatt ürítô gyermekek részére jódpótlást kezdemé-nyeztek.

A jódpótlás a Merck Kft. (100 µg/jodid/tabletta), a Magyarországi Jódalapítvány (Jód plussz,50 µg/jodid/tabletta) és a Jódaqua Kft. (Jódaqua 96 mg/L jódtartalom) támogatásával történt. A jód-pótlásban résztvevô gyermekek naponta 50 µg; 100 µg jodidot ill. Jódaqua oldatot (1 mokkáskanállal)kaptak.

Eredmények

A gyermekek vizeletjódürítésének mértéke jól korrelált az ivóvíz jódtartalmával. Az elôzetesvizeletjódürítési eredmények (3 megyébôl, 9 településrôl 432 kiindulási minta volt) a gyermekek 54%-ánál mutattak ki jódhiányt (233: 100 µg/g kreatinin alatti éréket és a medián sem éri el a gyermekek77%-ánál a kívánatos 100 µg/g kreatinint, ami megerôsíti azt a feltevést, hogy a gyermekek napi bevé-tele nem elegendô, különösen Veszprém megyében, ahol zömmel 10 µg/L alatti az ivóvizek jodid tar-talma. A 76 µg/L jódtartalmú ivóvízzel ellátott Somogysárdon a vizsgált gyermekek közül csak 3-nakvolt a vizeletjódürítése 100 µg/g alatt, így ott nem kezdeményeztek jódpótlást (1. táblázat: A).

A jódpótlás során visszaküldött vizeletminták 213 db (91% a visszaküldés) jódtartalmának összeha-sonlítása: az 1. táblázat C-t az 1. táblázat B adatsoraival mutatja a jódpótlás eredményességét. 50 µg/gkreatinin alatti jódürítés csak két településen fordul elô és igen megnôtt a 100 µg/g kreatinin felett ürí-tôk aránya 73-94%-ra. Az alkalmazott 50, 100 µg-os jód tabletta és Jódaqua fogyasztása után a gyerme-kek 80%-a mutatja a kívánatos 100 µg/g feletti ürítést. Hantos településen a tanulók Jódaqua oldatotkaptak, az átlagérték és medián itt magasabb, mint a többi településen (de a fiziológiás értéken belülvan) ennek okát a nem pontos adagolásban (mokkáskanál) látják és erre figyelmeztették az érintett vé-dônôket.

A tapintásos pajzsmirigy-nagyság felmérés:A pajzsmirigy-nagyság tapintásos felmérése a WHO ajánlása és osztályozása szerint történt az álta-

lános iskolák I–IV. osztályos fiútanulói körében. Az összesített vizsgálati eredményeket az OKK-OKIBiológiai Monitorozási Osztályán értékelték. Az adatok számítógépre kerültek, a megyei, ill. város ésvonzáskörzetenként az átlagértékeket ábrázolták.

Az 1994-97-es években a Fejér, Somogy, Veszprém megyékben a golyvagyakoriság 19, 18, 20% volt.A 2000. év elsô negyedében végzett tapintásos pajzsmirigyvizsgálatok szerint, melyek 27 322 I.–IV. osz-tályos fiútanulót érintettek, javulást mutattak. Fejér és Somogy megyében jóval 10% alatti lett a golyva-gyakoriság mértéke, míg Veszprém megyében 10,6% (2. táblázat).

A megyék kisebb településein élô gyermekek között elég nagy számban fordul elô 30% feletti goly-vagyakoriság, így Veszprém megyében, Várpalota vonzáskörzetében és Ajka, Zirc városokban, Fejérmegyében Sárbogárd vonzáskörzetében és elszórtan Somogy megyében is.

Javaslatok

Az eredmények ismeretében a vizeletjódürítés és golyvagyakoriság felmérés egyértelmûen arra utal,hogy sok településen elégtelen a jódbevitel, ezért még számos prevenciós tevékenységet kellene fogana-tosítani, hogy az ország 6–10 éves tanulóinál 5% alatti legyen a golyvagyakoriság.

Szükséges a lakosság felvilágosításának fokozása – az egészségnevelés minden korosztály számára– a jódbevitel fontosságát illetôen. A program keretében felvilágosító anyagokat (plakát, rövid ismerte-tôk kismamák számára, videofilm) készítettek, melyeket eljuttattak a megyei védônôi hálózatnak.

Javasolják, hogy minden alsótagozatos általános iskolás tanuló kerüljön be egyszer a tapintásos goly-vagyakoriság felmérésbe, ami azt jelenti, hogy négyévenként kellene egy-egy területen a vizsgálatnak

Az ivóvíz jódtartalmának felmérése 5.4.

83

megtörténnie.A bölcsôdékben és óvodákban, ahol a csoportos megelôzés megoldható fokozott prevenció alkalma-

zása szükséges. Fokozott prevenció a kornak megfelelô jódbevitelt biztosító készítmény Jódaqua vagytabletták alkalmazásával érhetô el.

Jódhiányos területen a felnôttek számára is javasolható a jódpótlás, különösen fontos lenne azok szá-mára, akiknél gyakran fordul elô influenzaszerû kórkép, vagy más fertôzés következtében kialakulógyulladás, elhízás, érelmeszesedés. Várandós anyák megfelelô jódellátását kiemelten fontosnak tartják.


84


85

0–2525–5050–150150–500>500

jodid koncentráció (µg/L)

0–55,1–1010,1–2020,1–30>30

golyva (%)

5.4/1. ábraAz ivóvíz jodid tartalma Magyarországon

5.4/2. ábra7–11 éves fiútanulók golyvagyakorisága


86

AB

C

Tele

pü

lés

víz

nx±

sdM

>50

51–

100

101–

nx±

sdM

<50

51–

100

101–

nx±

sdM

<50

51–

100

101–

Fejé

r

Han

tos

3129

97±

7569

2738

3519

57±1

957

4258

018

318±

221

238

06

94Sz

.fehé

rvár

655

98±

6780

2347

3038

65±2

260

3268

033

179±

7417

70

1288

Aba

1849

89±

6174

2441

3531

54±1

954

3862

031

224±

119

200

013

87So

mog

y

Kap

osvá

r8

4913

3±85

123

1427

5920

62±1

868

3565

015

153±

7715

30

2773

Som

ogys

árd

7650

213±

9118

40

694

386

96–

––

––

––

––

Tasz

ár8

5010

0±71

7928

3438

3157

±19

5445

550

2913

6±86

103

741

52Ve

szpr

ém

Ajk

a14

5012

1±88

9814

3848

2564

±21

6527

730

2420

9±14

315

64

2175

Pápa

650

97±

6287

2836

3631

59±2

355

4258

031

196±

103

190

019

81Z

irc

450

98±

7881

2842

3035

58±2

567

4060

032

219±

106

204

06

94

5.4/

1.tá

blá

zat

Ajó

dp

ótlá

sba

bev

ont

tele

pü

lése

k i

vóvi

zén

ek j

ódta

rtal

ma

és a

viz

elet

tel

tört

énô

jód

ürí

tés

jell

emzô

i

Jelm

agya

ráza

t:ví

z: iv

óvíz

jod

idta

rtal

om µ

g/L

n:m

inta

szám

, X±s

d: á

tlag

é.,

szór

ás, M

: med

ián

µg/g

kre

atin

in<

50,

51–

100,

101

–:

a vi

zele

tjód

-ürí

tés

meg

oszl

ása

száz

alék

ban

µg/g

kre

a-ti

nin

A: a

kiin

dul

ási t

elje

s m

inta

jód

ürít

ése

és m

egos

zlás

aB

: a jó

dpó

tlás

ba b

evon

t gye

rmek

e jó

dür

ítés

e, jó

dpó

tlás

elô

tti m

egos

zlás

aC

: a jó

dpó

tlás

utá

ni jó

dür

ítés

meg

oszl

ása

Jód

pótl

ás:

Jód

+ t

able

tta:

Szék

esfe

hérv

ár, A

ba, K

apos

vár,

Tasz

árM

erck

tab

lett

a:A

jka,

Páp

a, Z

irc

Jód

aqu

a ol

dat

:Han

tos


87

Fejér megye

Vonzáskörzet Osztály Vizsgált Golyvás Golyva %Székesfehérvár 1 665 32 4,8Székesfehérvár 2 665 50 7,5Székesfehérvár 3 682 37 5,4Székesfehérvár 4 649 39 6

összes 2661 158 5,9Bicske 1 256 23 9,0Bicske 2 275 23 9,5Bicske 3 206 14 6,8Bicske 4 217 18 8,3

összes 954 78 8,2Dunaújváros 1 719 39 5,4Dunaújváros 2 666 39 9,0Dunaújváros 3 699 46 6,6Dunaújváros 4 681 63 9,3

összes 2765 187 6,8Gárdony 1 258 29 11,2Gárdony 2 250 29 7,2Gárdony 3 243 25 10,3Gárdony 4 253 20 7,9

összes 1004 103 10,3Mór 1 215 8 3,7Mór 2 229 8 6,6Mór 3 229 7 3,1Mór 4 200 17 8,5

összes 873 40 4,6Sárbogárd 1 379 79 20,8Sárbogárd 2 402 79 23,6Sárbogárd 3 358 88 24,6Sárbogárd 4 335 89 26,6

összes 1474 335 22,7Megyei átlag 9731 901 9,3

5.4/2. táblázatGolyvagyakoriság Fejér, Somogy és Veszprém megye 1–4. osztályos tanulói körében, 1999.


88

Somogy megye

Vonzáskörzet Osztály Vizsgált Golyvás Golyva %Kaposvár 1 784 22 2,8Kaposvár 2 764 22 2,1Kaposvár 3 780 15 1,9Kaposvár 4 642 14 2,2

összes 2970 73 2,5Nagyatád 1 317 20 6,3Nagyatád 2 317 20 6,0Nagyatád 3 323 18 5,6Nagyatád 4 307 28 9,1

összes 957 58 6,1Barcs 1 160 21 13,1Barcs 2 141 21 9,2Barcs 3 171 19 11,1Barcs 4 181 25 13,8

összes 653 86 13,2Marcali 1 386 18 4,7Marcali 2 332 18 4,5Marcali 3 370 10 2,7Marcali 4 318 29 9,1

összes 1406 75 5,3Siófok 1 515 8 1,6Siófok 2 444 8 2,3Siófok 3 424 6 1,4Siófok 4 453 12 2,6



89

Veszprém megye

Vonzáskörzet Osztály Vizsgált Golyvás Golyva %Veszprém 1 143 27 18,88Veszprém 2 136 27 20,59Veszprém 3 136 29 21,32Veszprém 4 155 31 20,00

összes 570 114 20,00B.füred 1 252 2 0,79B.füred 2 247 2 1,21B.füred 3 254 0 0,00B.füred 4 250 4 1,60

összes 1003 8 0,80Tapolca 1 104 0 0,00Tapolca 2 97 0 0,00Tapolca 3 106 1 0,94Tapolca 4 133 2 1,50

összes 440 3 0,68Sümeg 1 50 6 12,00Sümeg 2 48 6 8,33Sümeg 3 45 6 13,33Sümeg 4 56 8 14,29

összes 199 26 13,07Várpalota 1 125 25 20,00Várpalota 2 116 25 17,24Várpalota 3 117 24 20,51Várpalota 4 119 16 13,45

összes 477 90 18,87Ajka 1 339 53 15,63Ajka 2 383 53 21,41Ajka 3 377 75 19,89Ajka 4 393 96 24,43

összes 1492,0 277,0 18,57Pápa 1 177 16 9,04Pápa 2 183 16 9,84Pápa 3 199 33 16,58Pápa 4 179 28 15,64

összes 738 93 12,60Zirc 1 123 23 18,70Zirc 2 138 23 22,46Zirc 3 143 24 16,78Zirc 4 137 28 20,44


5.5. Ivóvíz minôséggel kapcsolatos hiányállapotok felmérése:Az ivóvíz fluor tartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés

Összefoglalás

A fluor geológiai adottságaink miatt a kívánatosnál alacsonyabb koncentrációban található ivóvize-inkben. Több településen a WHO (1993) ill. az Európai Unió által javasolt határérték 1,5 mg/L találha-tó, és néhány helyen meghaladja a kívánatos – Magyar ivóvíz szabvány Msz 450-1: 1989 – 0,9 mg/Lill. az 1,5 mg/L szintet. A települések ivóvizeinek fluortartalma jól áttekinthetô a "fluor-térkép" segít-ségével (5.1/2. ábra, 69. oldal), ill. azon települések felsorolásával, ahol a 0,5 mg/L-nél nagyobb fluo-rid-koncentrációt tartalmaz az ivóvíz.

A szervezetbe jutott fluor mennyisége, az egyedi fluor-ellátottság jól monitorozható a vizelettelürülô fluorid mérésével. A bejutott fluor felszívódik az emésztôrendszerbôl, a felszívódás a gyomorpH értékével arányos és a véráram segítségével jut a csontokba és a fogakhoz. A felesleges fluorid avizelettel kiürül, az egyenletes bevitel esetén az ürítés is egyenletes.

Tekintve, hogy Magyarország lakosságának csupán 2%-a él olyan területen, ahol a kívánatosnálmagasabb a fluorid-bevitel, nagy felelôsség terheli a caries prevenciót javaslókat és végzôket, hogy holszükséges, ill. hol káros a kiegészítéseként adott fluorid-bevitele.

A fluorid ürítés vizsgálatára 8 megyében került sor, melyeknek területén magas és alacsony fluo-ridtartalmú ivóvizet fogyasztó lakosság él.

A vizelettel történô fluorürítés mellett szükséges annak a felmérése is, hogy milyen gyakori egyesterületeken a fogszuvasodás, amelynek mutatója a WHO kritériumai szerint a szuvas, tömött, ill. szu-vasodás miatt eltávolított fogak száma (DMF-T).

A felsorolt célkitûzések egybehangzanak a WHO által 1997-ben megfogalmazott ajánlásával, melyszerint

–a fluorid ellátottság alaphelyzetét kell felmérni ahhoz, hogy annak megfelelôen vezessenek becaries prevenciós programot;

–a vizelet fluoridtartalma, mint biológiai marker felhasználható a fluoridpótlás eredményességé-nek monitorozására.

Módszerek

A vizelet-fluorid koncentráció meghatározását nagycsoportos óvódások és általános iskolák I-IVosztályos tanulói körében végezték. A vizsgálatok 1998-ban Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pestés Veszprém, 1999-ben Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér megyékben történtek. A kiválasztásszempontja: magasabb, valamint alacsonyabb fluorid tartalmú ivóvizet fogyasztó gyermekek vizsgá-lata (1., 2. táblázat). Településenkénti mintaszám 27–59 közötti. Berettyóújfalu azért került a mintába,mert az óvódások folyamatosan kaptak Dentocar tablettát. A többi kiválasztott településen az ivóvízfluorid tartalma 0,5 mg/L alatti.

A fluorid koncentráció meghatározása az iskolai védônôk által összegyûjtött reggeli elsô vizelet-mintából történt Radelkisz gyártmányú fluorid érzékeny elektród segítségével, az eredményt a vize-let kreatinin koncentrációjára számítva adták meg.

A WHO standard módszere szerint történt a caries gyakoriság felmérése, a 6 évesek tejfogazatánakállapota (DMF-T) és a 12 éveseknél a maradó fogazat státuszának felmérése (DMF-T). A fogorvosi szû-rôvizsgálatot három, összehasonlító vizsgálatban részt vett munkacsoport végezte.

A caries gyakoriság felmérése WHO standard módszere szerint történt, a 6 éves gyermekek tejfo-gazatának állapota (DMF-T) és a 12 éveseknél a maradó fogazat státuszának felmérése (DMF-T) alap-ján. A fogorvosi szûrôvizsgálatot három, összehasonlító vizsgálatban részt vett munkacsoport végezte.

5.5. Az ivóvíz fluortartalmának felmérése

90

5.5/1. táblázat:Az ivóvíz fluoridtartalma a kiválasztott településeken, 1998.

5.5/2. táblázat:Az ivóvíz fluoridtartalma a kiválasztott településeken, 1999.

Az ivóvíz fluortartalmának felmérése 5.5.

91

Megye Szám Település Ivóvíz fluorid- Dentocar szedéstartalom (mg/L)

Pest 1 Ráckeve 0,7 –2 Nagykáta 0,30 –3 Szentmártonkáta 0,30 –4 Cegléd 0,30 –5 Herceghalom 1,98 –6 Tinnye 0,17 –

Jász-Nagykun- 7 Szolnok 0,30 –Szolnok 8 Jászapáti 0,30 –

9 Csépa 1,40 –10 Szelevény 1,29 –11 Rákóczifalva 0,30 –12 Tiszakürt 1,60 –

Hajdú-Bihar 13 Hajdúsámson 0,30 –14 Újléta 0,70 –15 Hajdúböszörmény 0,30 –16 Hajdúnánás 0,30 –17 Püspökladány 0,30 –18 Kaba 0,30 –19 Berettyóújfalu 0,30 +

Veszprém 20 Veszprém 0,30 –21 Tapolca 0,30 –22 Káptalanfa 1,80 –

Megye Szám Település Ivóvíz fluorid-tartalma (mg/L)

Baranya 1 Dunaszekcsô 1,52 Pécs 0,33 Szentlôrinc 1,7

Bács-Kiskun 4 Bácsborsod 0,385 Kecskemét 0,136 Bácsbokod 0,32

Csongrád 7 Szeged 0,108 Fábiánsebestyén 0,769 Nagytôke 1,110 Nagyér 0,15

Fejér 11 Székesfehérvár 0,2012 Hantos 0,36

Eredmények

A vizelettel történô fluorid ürítés szórása kisebb az alacsony fluorid bevitel mellett, míg a 1,3 mg/Lfeletti ivóvizet fogyasztó gyermekek körében jóval nagyobb a szórás. Az elôbbiek ellenére az ivóvíz ésa vizelettel ürített fluorid koncentrációja szignifikáns összefüggést mutatott (1.–4. ábra).

A vizsgált települések többségében az ivóvíz fluoridtartalma alacsony, 0,3 mg/L alatti. Minden me-gyében vizsgáltak olyan települést, ahol várhatóan magasabb az ürítés: Pest megyében Herceghalom,Jász-Nagykun-Szolnok megyében Csépa, Szelevény és Tiszakürt, Veszprém megyében Káptalanfa,ezeken a településeken az ivóvíz fluoridtartalma 1,29–1,98 mg/L közötti. Hajdú-Bihar megyében Be-rettyóújfalu az a település, ahol folyamatos a Dentocar szedés. A vizelettel ürített fluorid medián érté-ke, 25–75%-os gyakorisággal mért koncentrációja és szélsô értékei a felsorolt 6 településen jóval ma-gasabbak, mint a többieken. Több településen is elôfordult egy-egy mintában magas fluoridkoncent-ráció (3. ábra).

Az 1999. évben vizsgált 4 megyében a magas fluoridtartalmú települések Dunaszekcsô, Szentlôrinc,Fábiánsebestyén és Nagytôke, jól látszik a 4. ábrán, hogy itt a vizelettel ürülô fluorid koncentrációjá-nak átlaga is magasabb. Az átlagok fölött csillaggal jelzett pontok mellett azoknak a vizsgálatoknak aszáma szerepel, ahol magas volt a fluoridürítés. Feltételezhetôen van köztük olyan gyermek, de sajnosnagyon kis számban, aki fluoridpótlásban részesül.

Sajnálatos, hogy az alacsony fluorid tartalmú ivóvízzel ellátott településeken mind a nyolc megyé-ben 70-90% közötti azon gyermekek aránya, akik 0,34 mg fluor/g kreatinin alatti ürítôk. Az 1,29 mg/Lfeletti fluortartalmú ivóvizet fogyasztó gyermekek körében fordult elô "normál" fluorid ürítés és opti-málisnak mondható, hogy a berettyóújfalui óvoda Dentocar fogyasztó gyermekei körében mindengyermek fluorid ürítése 0,35 mg fluor/g kreatinin feletti (5. a., b, c, d ábrák; 6. a, b, c, d ábrák).

A 2 mg/L fluorid tartalmú ivóvizet fogyasztó herceghalmi iskolások körében 97%-ban fordul elô1 mg fluor/g kreatinin feletti érték, ennek fele 2 mg fluor/g kreatinin feletti ürítô, néhány esetben4–6 mg fluor/g kreatinin ürítés is elôfordult. A szociálisan hasonló összetételû Tinnye község isko-lásai körében egy gyermek sem érte el az 1 mg fluor/g kreatinin értéket: itt az ivóvíz fluoridtartalma0,17 mg/L.

Különbség mutatkozott az óvódások és az iskolások fluorid ürítése között (5. d; 6. a, b, c, d ábrák)az óvódások körében nagyobb számban fordult elô magasabb koncentrációjú fluorid ürítés mind azalacsony (Veszprém, Tapolca, Újléta) mind a magas fluortartalmú – Káptalanfa – ivóvizet fogyasztógyermekei körében, aminek oka lehet, hogy a kisebb gyermekek lenyelik a fluorid tartalmú fogkrémet.1999-ben már célzottan minden településrôl gyûjtöttek az óvodából és iskolából is vizeletet, és a ten-dencia az elôzôekben leírtakkal azonosnak mutatkozott.

A fogászati szûrôvizsgálat eredményeit a 3. táblázat tartalmazza, mintavételi helyenkénti, korcso-portonkénti bontásban. Pozitív összefüggés figyelhetô meg az ivóvíz fluorid tartalma és a fogszuva-sodás gyakorisága között. A magas fluorid tartalmú ivóvizet fogyasztó Herceghalom és Káptalanfagyermek populációjának caries index átlagértékei szignifikánsan jobbak a fluoridban szegény ivóvizetfogyasztó Tinnye és Veszprém értékeinél.

A fenti vizsgálatok alapján javasolható országos szintû átfogó fluorpótlás, ill. annak ellenôrzése aWHO ajánlása szerint. A pótlás módja lehet a fluorral dúsított konyhasó alkalmazása, vagy a tablettásfluoridpótlás. A prevenció szükségességérôl mind az orvosok, mind a fogorvosok, de fôleg a szülôkkörében széleskörû felvilágosító munka szükséges.


92

5.5/3. táblázat


93

6 évesek fogászati állapota

Település Vizsgáltak Épfogú % DMF-Tszáma

Herceghalom 30 60,0 1,97Káptalanfa 50 52,0 1,94Tinnye 21 24,0 4,43Veszprém 151 37,0 3,52Összesen 252 42,0 3,10

12 évesek fogászati állapota

Település Vizsgáltak Épfogú % DMF-Tszáma

Herceghalom 13 38,0 2,14Káptalanfa 34 44,0 1,53Tinnye 10 20,0 3,40Veszprém 186 28,0 2,82Összesen 243 31,0 2,63

Szentmárton-

Tinnye

Herceghalom

Székesfehérvár

Hantos

Szentlôrinc

Bácsbokod

Bácsborsod

Pécs

Veszprém

Káptalanfa

Tapolca

Ráckeve

NagykátaJászapáti

Hajdúnánás

HajdúsámsonHajdúböszörmény

Püspök-ladány

Berettyóújfalu

KabaÚjléta

Cegléd

KecskemétTiszakürt

SzelevényNagytôke

Fábiánsebestyén

Szeged

Csépa

Nagyér

Szolnok

Rákóczifalva

5.5/1. ábraAz ivóvíz fluorid tartalma a kiválasztott településeken

1998–1999

≤ 0,30,31–0,70,71–1,5> 1,5

Fluorid koncentráció (mg/L)


94

5.5/1. ábraAz ivóvíz fluoridtartalma (mg/L) és a vizelet

fluorid ürítés (mg/g kreatinin) összefüggése 1998-ban

5.5/2. ábraAz ivóvíz fluoridtartalma (mg/L) és a vizelet

fluorid ürítés (mg/g kreatinin) összefüggése 1999-ben

7

6

5

4

3

2

1

0

4

3

2

1

0

0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0

ivóvíz F koncentráció mg/L

ivóvíz F koncentráció mg/L

vize

let F

kon

cent

ráci

ó m

g/g

krea

tini

nvi

zele

t F k

once

ntrá

ció

mg/

g kr

eati

nin

r=0,740 p=0,000

r=0,716 p=0,000


95

5.5/3. ábraVizelet fluorid ürítés (mg/g kreatinin) medián, 25–75%-os gyakoriság

(vastag oszlop) és szélsô értékei. N: a minták száma. 1998.

7

6

5

4

3

2

1

0

-1N= 32 30 27 32 29 28 30 30 30 28 30 30 30 31 29 28 29 30 26 59 50 57

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21

F ür

ítés

mg/

g kr

eati

nin

5.5/4. ábraVizelet fluorid ürítés (mg/g kreatinin) medián, 25–75%-os gyakoriság

(vastag oszlop) és szélsô értékei. N: a minták száma. 1999.

4

3

2

1

0

-1N= 59 55 60 54 54 62 58 53 4 50 104 60

F ür

ítés

mg/

g kr

eati

nin

Település:5: Herceghalom, 9: Csépa, 10: Szelevény, 12: Tiszakürt, 22: Káptalanfa, 19: Berettyóújfalu

Pécs

Szen

tlôrin

c

Dunasze

kcsô

Bácsb

orsod

Kecsk

emét

Bácsb

okod

Szeg

ed

Fábián

sebes

tyén

Nagytô

ke

Nagyér

Hanto

s

Szék

esfeh

érvár


96

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00

mg fluorid/g kreatinin

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

Rác

keve

,is

kola

Nag

ykát

a,is

kola

Szen

tmár

tonk

áta,

isko

la

Ceg

léd

,is

kola

Her

cegh

alom

,is

kola

Tinn

ye,

isko

la

5.5/5. b ábra1998-ban vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Pest megye

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

Ves

zpré

m,

óvod

a

Ves

zpré

m,

isko

la

Tapo

lca,

óvod

a

Tapo

lca,

isko

la

Káp

tala

nfa,

óvod

a

Káp

tala

nfa,

isko

la

5.5/5. a ábra1998-ban vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Veszprém megye


97

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

Haj

dús

ámso

n,is

kola

Újlé

ta,

óvod

a

Haj

dúb

öszö

rmén

y,is

kola

Haj

dún

ánás

,is

kola

Püsp

ökla

dán

y,is

kola

Kab

a,is

kola

Ber

etty

óújfa

lu,

óvod

a

5.5/5. d ábra1998-ban vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Hajdú-Bihar megye

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

Kun

szen

tmár

ton

Szol

nok,

isko

la

Jász

apát

i,is

kola

Csé

pa,

isko

la

Szel

evén

y,óv

oda

Rák

óczi

falv

a,is

kola

Tisz

akür

t,is

kola

5.5/5. c ábra1998-ban vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Jász-Nagykun-Szolnok megye


98

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

meg

oszl

ás (

%)

Szék

esfe

hérv

ár,

isko

la

Szék

esfe

hérv

ár,

óvod

a

Han

tos,

isko

la

Han

tos,

óvod

a

Aba

,is

kola

Aba

,óv

oda

Szeg

ed,

isko

la

Szeg

ed,

óvod

a

Fábi

ánse

best

yén,

isko

la

Fábi

ánse

best

yén,

óvod

a

Nag

yér,

isko

la

Nag

yér,

óvod

a

5.5/6. a ábra1999-ben vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Fejér megye

5.5/6. b ábra1999-ben vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Csongrád megye


99

Kec

skem

ét,

isko

la

Kec

skem

ét,

óvod

a

Bác

sbok

od,

isko

la

Bác

sbok

od,

óvod

a

Bác

sbor

sod

,is

kola

Bác

sbor

sod

,óv

oda

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Pécs

,is

kola

Pécs

,óv

oda

Szen

tlôr

inc,

isko

la

Szen

tlôr

inc,

óvod

a

Dun

asze

kcsô

,is

kola

Dun

asze

kcsô

,óv

oda

120

100

80

60

40

20

0

meg

oszl

ás (

%)

meg

oszl

ás (

%)

5.5/6. c ábra1999-ben vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Baranya megye

5.5/6. d ábra1999-ben vizsgált gyermekek fluorid ürítése

Bács-Kiskun megye

< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


< 0,34

0,35–0,50

0,51–1,00

> 1,00


5. Vízminôség

100

Víz

min

ôség

gel

kap

csol

atos

pro

blé

mák

, tee

nd

ôk (

ivóv

íz, p

alac

koz

ott

vize

k)

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atV

ízm

inôs

ég j

avít

ása,

sze

nn

yezé

sek

meg

elôz

ése

• Pe

szti

cid

ek: f

elha

szná

lás

Csa

k ko

rlát

ozot

t fel

mér

ésA

meg

elôz

ést

szol

gáló

korl

átoz

ása

védô

terü

lete

ken,

tört

ént.

mód

szer

ek k

idol

gozá

sasé

rülé

keny

víz

bázi

soko

n. A

ind

okol

t vol

na, d

e ez

csa

ksé

rülé

keny

víz

bázi

sok

hid

-nö

vény

véd

elm

i sza

kem

be-

roge

ológ

iai v

édôt

erül

etén

rekk

el e

gyüt

t, ho

ssza

bbm

egen

ged

hetô

mez

ôgaz

da-

együ

ttm

ûköd

és k

eret

ében

sági

növ

ényv

édôs

zer

fel-

voln

a le

hets

éges

.ha

szná

lás

szám

szer

ûsít

ésér

eN

em v

alós

zínû

, hog

y a

alka

lmas

mód

szer

ek.

NE

KA

P-ba

ez

bele

fér.

• A

lgat

oxin

: eut

rofi

záci

ó el

-A

NE

KA

Pke

reté

ben

a ba

-le

ni in

tézk

edés

ek. V

íz-

lato

ni v

ízm

ûvek

nél m

eg-

mûv

ekné

l akt

ív-s

zén

por

tört

ént a

fel

kész

ülés

akt

ívad

agol

ás, f

riss

akt

ív s

zene

tsz

énpo

r ad

agol

ásra

.ta

rtal

maz

ó sz

ûrô.

Szük

ség

eset

én m

obil

ké-

szül

ék é

s PA

C a

z ér

inte

ttví

zmûh

öz s

zállí

that

ó.E

gyéb

inté

zked

és k

eret

ében

a d

erít

és h

aték

onys

ágát

növe

lô m

észt

ej a

dag

olás

rafe

lkés

zült

ek a

fon

yód

i víz

-m

ûnél

. Enn

ek a

lkal

maz

á-sá

ra h

ossz

abb-

rövi

deb

bid

ôre

már

több

ese

tben

sor

kerü

lt.

Vízminôség 5.

101

• L

ágy,

nag

y ná

triu

mta

rtal

-m

ú vi

zek:

öná

lló v

agy

egyé

bví

zkez

elés

i eljá

ráso

khoz

csat

lako

zhat

ó ví

zkem

énys

é-ge

t növ

elô

tech

noló

giák

ki-

fejle

szté

se a

z ad

ott

vízm

inôs

éghe

z.•

Más

odla

gos

(hál

ózat

i)Sz

akm

ai f

órum

okon

bem

u-N

itri

fiká

lók

jele

nlét

ének

szen

nyez

ôdés

meg

elôz

ése.

tatá

sra

kerü

lnek

a "

jó n

em-

igaz

olás

ára

mol

ekul

áris

zetk

özi g

yako

rlat

" al

apjá

nbi

ológ

iai v

izsg

álat

i mód

-je

lent

ô in

tézk

edés

ek a

z ox

i-sz

erek

beá

llítá

sad

áció

s és

fer

tôtl

enít

ési m

el-

foly

amat

ban

van.

lékt

erm

ékek

vis

szas

zorí

tá-

sára

(te

chn.

veg

ysze

rezé

s).

Ahá

lóza

ti b

iofi

lm-k

épzô

dés

viss

zasz

orít

ásár

a sz

orga

l-m

azzá

k a

háló

zatö

blít

és é

sti

sztí

tás

kors

zerû

síté

sét.

Min

ôsít

ik a

z új

fer

tôtl

enít

ô-sz

er a

kló

r-d

ioxi

d h

aszn

á-la

táná

l elé

rt e

red

mén

yeke

t.•

Víz

tech

noló

gia

és a

z üz

e-m

elte

tési

ren

d ki

fejle

szté

se é

ski

prób

álás

a, to

vább

fejle

szté

se.

• K

lóro

zás

kors

zerû

síté

se,

Java

solju

k a

NE

KA

Phe

lyet

tesí

tése

: kló

rdio

xid

.ke

reté

ben

vizs

gáln

i.•

Nit

rit k

épzô

dés

meg

elôz

é-Jó

lenn

e a

nitr

it e

lôfo

rdu-

se: b

eava

tkoz

ás k

idol

gozá

sa.

láss

al k

apcs

olat

ban

szá-

mot

tevô

min

ta s

peci

ális

vizs

gála

táva

l a s

zóba

jöhe

-tô

ors

zágr

észe

kben

kon

krét

felm

érés

t leb

onyo

lítan

i.Ja

vaso

ljuk

a N

EK

AP

kere

tébe

n vi

zsgá

lni.

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atTu

dat

form

álás

, ok

tatá

s, n

evel

és•

Apa

lack

os v

izek

fog

yasz

-K

iván

atos

vol

na a

z O

KI

tásá

val k

apcs

olat

os f

elvi

lá-

rész

véte

léve

l, O

TH

és

me-

gosí

tó te

véke

nysé

g.gy

ei Á

NT

SZ in

téze

ti s

zak-

embe

rek

bevo

násá

val.

• Fe

lvilá

gosí

tó k

ampá

ny a

Kiv

ánat

os v

olna

az

OK

Itá

roló

s bo

jlere

k ut

áni

rész

véte

léve

l, O

TH

és

me-

fogy

aszt

ás k

orlá

tozá

sára

.gy

ei Á

NT

SZ in

téze

ti s

zak-

embe

rek

bevo

násá

val.

• N

itrá

t: cs

ecse

môk

Kor

ábba

n gy

akor

lati

lag

Fel k

elle

ne ú

jítan

i a k

oráb

-pr

even

tív

véd

elm

e.m

egva

lósí

tott

vol

t.bi

gya

korl

at h

aszn

álha

tóré

szét

, bel

eért

ve a

fel

vilá

-go

sító

kam

pány

t is

(meg

yei i

ntéz

etek

és

OT

H).

Hat

óság

i in

tézk

edés

ek, j

ogsz

abál

yok

• Ó

lom

sta

biliz

átor

os P

VC

Biz

onyo

s ad

atok

ren

del

ke-

Rés

zlet

eseb

b fe

lmér

és (

lásd

csöv

ek h

aszn

álat

ának

be-

zésr

e ál

lnak

(m

ikro

szen

y-ut

óbb)

ala

pján

lehe

tne

el-

tilt

ása,

vag

y a

gyár

tás

nyez

ôkre

von

atko

zód

önte

ni, k

ell-

e in

tézk

edni

tech

noló

gia

mód

osít

ása.

OK

I ad

atok

).(a

PV

C c

söve

k sz

erep

ecs

ökke

n).

• A

pala

ckra

ker

ülô

hasz

-A

z O

GY

FI b

evon

ásáv

alná

lati

taná

csok

ren

dsz

eré-

(áts

zerv

ezés

?) k

elle

ne k

am-

nek

kial

akít

ása

pány

t ind

ítan

i. Je

lenl

egás

vány

vize

knél

.va

n rá

jogs

zabá

lyi a

lap

(re-

mél

hetô

leg

a jö

vôbe

n is

lesz

. Leh

et N

EK

AP

tém

a.

5. Vízminôség

102

• M

ásod

lago

s sz

enny

ezôd

és:

Java

solju

k a

NE

KA

Per

edm

énye

snek

biz

onyu

ltke

reté

ben

vizs

gáln

i.el

járá

sok,

gya

korl

ati

meg

való

sítá

sa.

• A

rzén

: a n

em k

özüz

emi

Elô

ször

fel

mér

és k

ell

vízz

el e

lláto

ttak

egé

szsé

g-(Á

NT

SZ m

inta

véte

lek,

igen

véd

elm

e. (

Hel

yi k

is v

íz-

sok

min

ta, O

KI

vizs

gála

-ti

sztí

tók,

szá

llíto

tt v

íz,

tok)

, utá

na le

het a

bea

vat-

csat

lako

zás

közü

zem

iko

zás

elvé

t eld

önte

niví

zmûh

öz.)

(OK

I), m

ajd

a k

onkr

ét in

-té

zked

és a

meg

yei i

ntéz

e-te

k fe

lad

ata

lehe

t. Jó

lenn

eN

EK

AP

kere

tébe

n m

eg-

old

ani,

de

a fe

lmér

ésig

en n

agy

fela

dat

.•

Lág

y, n

agy

nátr

ium

-ta

rtal

mú

vize

k: k

ifej

lesz

tett

tech

noló

giák

alk

alm

azás

a,ví

zmû-

fejle

szté

s.•

Avi

zek

(els

ôsor

ban

aA

fürd

ésre

has

znál

t fel

szín

iA

vizs

gála

ti é

s m

inôs

ítés

ife

lszí

ni v

izek

) m

inôs

ítés

ivi

zek

min

ôsít

ési é

sre

ndsz

er te

ljes

EU

-re

ndsz

erén

ek k

iegé

szít

ése:

avi

zsgá

lati

ren

dsz

erén

ekha

rmon

izác

iójá

nak

elér

ése.

vízh

aszn

álat

sze

rint

i min

ô-eg

ység

es k

iala

kítá

sa.

ségi

köv

etel

mén

yek

meg

-ha

táro

zása

, a g

yako

rlat

ial

kalm

azás

jogs

zabá

lyi

hátt

erén

ek m

egte

rem

tése

.•

Az

arzé

nra

vona

tkoz

óA

közü

zem

i víz

mûv

ekre

Tanu

lmán

y ké

szül

t és

Ad

önté

s ne

m s

zakm

ai,

hatá

rért

ék f

elül

vizs

gála

ta.

a fe

lmér

és m

egtö

rtén

t.je

lent

meg

a k

érd

ésrô

l.ha

nem

jogi

kér

dés

sé v

ált

EU

csa

tlak

ozás

mia

tt.

Vízminôség 5.

103

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atIn

form

áció

, ad

atgy

ûjt

és, m

onit

oroz

ás•

Felm

érés

a f

orga

lmaz

ott

Szak

mai

lag

érd

ekes

tém

apa

lack

os iv

ó- é

sle

nne,

de

talá

n ne

m ta

r-ás

vány

vize

krôl

.to

zik

a N

EK

AP

kere

tébe

.•

Arz

én o

kozt

a eg

észs

ég-

Ind

okol

t a N

EK

AP

kere

-ká

roso

dás

meg

elôz

ése:

tébe

n fo

lyta

tni a

viz

sgál

a-az

idôb

eli v

álto

zás

nyom

onto

kat a

z id

ôbel

i vál

tozá

skö

veté

se n

éhán

y fo

ntos

abb

nyom

on k

övet

ésér

e,ví

zad

ónál

.ko

nkré

t pro

gram

ala

pján

.•

Nit

rit:

célz

ott a

dat

gyûj

tés

Java

solju

k a

NE

KA

Pa

háló

zato

kon

és e

zek

kere

tébe

n vi

zsgá

lni.

érté

kelé

se.

• Iv

óviz

ek b

órta

rtal

mán

akA

z ar

zén-

fel

mér

éshe

zE

TT

tém

a ke

reté

ben

Afe

lmér

és g

yako

rlat

ilag

felm

érés

e és

– h

a sz

ük-

kapc

soló

dva

tört

ént

kezd

ôdöt

t a f

elm

érés

.m

egtö

rtén

t. A

KH

VM

meg

-sé

ges

– b

eava

tkoz

ási

felm

érés

.bí

zása

ala

pján

mér

nök-

prog

ram

kid

olgo

zása

.ir

oda

dol

gozi

k a

beav

atko

zási

pro

gram

on.

• A

z ar

zéno

s te

rüle

teke

nA

fent

ebb

már

em

lítet

tan

nak

mér

lege

lése

(ga

zda-

felm

érés

ere

dm

énye

ságo

sság

i szá

mít

ások

kal)

,al

apjá

n le

het a

mér

lege

lést

hogy

az

egye

di v

ízel

látó

elvé

gezn

i, d

e eh

hez

rend

szer

ekné

l fen

nálló

mûs

zaki

-gaz

das

ági s

zak-

hatá

rért

ék s

zigo

rítá

s es

eté-

értô

(k)

bevo

násá

ra v

anbe

n az

ivó-

és

fôzô

víz

szál

-sz

üksé

g (a

NE

KA

Plít

ásáv

al le

gyen

elk

erül

hetô

,ke

reté

ben

céls

zerû

hogy

az

arzé

nmen

tesí

tés

ezze

l fog

lalk

ozni

).ha

tásf

okát

(na

gy k

ölts

égge

l)fo

kozn

i kel

ljen,

ill.

azt a

zeg

yed

i víz

ellá

tó r

end

szer

ek-

nél i

s m

eg k

ellje

n va

lósí

tani

.

5. Vízminôség

104

Ku

tatá

s, v

izsg

álat

• R

epre

zent

atív

fel

mér

ésJa

vaso

ljuk

a N

EK

AP

ólom

ra a

mel

egví

ztár

olók

kere

tébe

n vi

zsgá

lni

után

és

a PV

C-v

el s

zere

lthá

lóza

tok

és h

ázak

ese

tébe

npa

ngó

és k

ifol

yato

tt v

ízbô

l.•

Alg

atox

in iv

óvíz

be ju

tásá

-A

Bal

aton

ból i

zolá

ltO

TK

Apr

ogra

m k

eret

ében

AB

alat

onbó

l izo

lált

nak

meg

elôz

ése:

alg

atox

inC

ylin

dro

-Spe

rmop

sis

vizs

gálju

k a

Cya

noba

ktér

i-C

ylin

dro

-Spe

rmop

sis

tar-

meg

hatá

rozá

si m

ódsz

erén

ekra

cibo

rski

i tör

zsbe

n ki

mu-

umok

, val

amin

t a m

árta

lmaz

za a

cyl

ind

ro-

(pl.

HPC

L)

beál

lítás

a. A

z el

-ta

ttuk

és

azon

osít

ottu

k a

ism

ert t

iszt

a to

xinj

aik

sper

mop

sin

hepa

toxi

nt,

távo

lítás

lehe

tôsé

géne

k vi

zs-

Cyl

ind

ro-S

perm

opsi

s he

pa-

alle

rgén

és

irri

tatí

vd

e ez

en k

ívül

a tö

meg

-gá

lata

, a te

chno

lógi

ák il

yen

toto

xint

HPL

C/M

S/M

Stu

lajd

onsá

gait

.sp

ektr

omet

riás

mér

ésir

ányú

fej

lesz

tése

.m

etod

ikáv

al. M

egol

dot

tuk

alap

ján,

hoz

zá n

agyo

na

Cyl

ind

ro-S

perm

opsi

s ki

-kö

zel (

töm

egeg

ység

mut

atás

át iv

óvíz

ben,

term

é-kü

lönb

ségg

el)

egy

más

ik,

szet

es v

ízbe

n.a

cylin

dro

sper

mop

sin

men

nyis

égét

10-

szer

esen

meg

hala

dó

csúc

s je

lent

ke-

zik.

Enn

ek a

csú

csot

ad

óti

szta

any

agna

k az

öss

ze-

gyûj

tése

, tox

icit

ásán

ak k

i-vi

zsgá

lása

úja

bb a

dat

okat

szol

gált

at a

Cyl

ind

ro-S

per-

mop

sis

törz

s to

xiku

sság

á-ra

, am

i egy

edül

a c

ylin

dro

-sp

erm

opsi

n ta

rtal

omm

alne

m m

agya

rázh

ató.

Afe

lszí

ni v

izek

bio

film

szen

nyez

ôine

k, il

l. kí

sérô

anya

gain

ak (

pl. t

oxin

ok)

eltá

volít

ásáv

al k

apcs

olat

osku

tatá

st a

mik

rosz

ûrés

alka

lmas

ságá

nak

érté

kelé

-sé

vel l

enne

cél

szer

ûte

rvbe

ven

ni.

Vízminôség 5.

105

5. Vízminôség

106

Víz

min

ôség

gel

kap

csol

atos

pro

blé

mák

, tee

nd

ôk (

fels

zín

i, re

kre

áció

s vi

zek

)

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atV

ízm

inôs

ég j

avít

ása,

sze

nn

yezé

sek

meg

elôz

ése

• A

vízv

issz

afor

gató

ren

dsze

rA

jogs

zabá

lyi h

átté

r ad

ott

elte

rjes

ztés

ének

elô

segí

tése

.az

ÁN

TSZ

inté

zete

k ha

tó-

sági

tevé

keny

ségü

kkel

se-

gíth

etik

az

elte

rjes

ztés

t.N

em in

dok

olt a

NE

KA

P-ba

fel

venn

i.•

Afü

rdôh

elye

k hi

gién

ésA

z új

für

dôr

end

elet

EU

fels

zere

ltsé

géne

k (W

C-k

,ko

nfor

m m

ódon

tört

énô

zuha

nyzó

k, iv

óvíz

ellá

tás

elôk

észí

tése

(ké

rdés

, hog

ysz

emét

gyûj

tés)

javí

tása

, aez

NE

KA

Pté

ma

beav

atko

zás

anya

gi é

s jo

gile

het-

e).

hátt

erén

ek m

egte

rem

tése

.Tu

dat

form

álás

, ok

tatá

s, n

evel

és•

Ato

xiku

s al

gák

okoz

taA

bala

toni

str

and

okon

ki-

Az

EU

IV. k

eret

csom

agjá

ban

Aus

ztrá

liába

n és

Nag

y-ár

talo

m k

érd

ése:

a f

ürd

ésko

rfü

gges

ztet

t táb

lák

érte

síti

ka

CYA

NO

TOX

pro

jekt

ker

e-B

rita

nniá

ban

már

kid

olgo

-je

lent

kezô

kár

os h

atás

a fü

rdôz

ôket

a k

loro

fill-

até

n be

lül E

lisa-

tesz

t mód

-zo

tt s

zóró

lapo

k al

apjá

n tá

-el

ôrej

elzé

séne

k ki

fejle

szté

se.

men

nyis

égér

ôl, a

mel

yhez

szer

t dol

gozz

unk

ki, m

ely

jéko

ztat

ó sz

erke

szté

se,

szöv

eges

mag

yará

zat i

sle

hetô

vé te

szi a

z iv

óvíz

ben

amel

yben

a f

ürd

ôzô

közö

n-fû

zôd

ik.

elôf

ord

uló

Cyl

ind

rosp

er-

ség

info

rmác

iót k

apna

az

mop

sin

igen

érz

éken

yes

etle

ges

káro

s ha

táso

król

,ki

mut

atás

át.

amel

yet a

Cya

noba

ktér

iu-

mok

túls

zapo

rod

ása

okoz

-ha

t. O

rvos

ok tá

jéko

ztat

ása,

tová

bbké

pzés

e a

tém

ával

kapc

sola

tban

.

Hat

óság

i in

tézk

edés

ek, j

ogsz

abál

yok

• A

term

észe

tes

fürd

ôkA

z Á

NT

SZ-e

k el

lenô

rzés

ihi

gién

és h

elyz

etén

ekte

véke

nysé

gük

révé

n kö

z-ja

vítá

sa.

vetv

e ho

zzáj

árul

nak

a te

rm.

fürd

ôk h

igié

nés

hely

zeté

nek

javí

tásá

hoz.

• A

fels

zíni

viz

ek m

inôs

égi

véd

elm

ének

fej

lesz

tése

az

üdül

ésre

, für

dés

re h

aszn

ált

terü

lete

ken.

• A

szen

nyví

z-fe

rtôt

lení

tés

Aké

rdés

akt

uális

, nem

csa

kúj

rasz

abál

yozá

sa a

für

dés

rea

fürd

ésre

has

znál

t bef

oga-

is h

aszn

ált b

efog

adók

nál.

dók

nál.

Meg

yénk

ént n

a-gy

on e

ltér

ô a

gyak

orla

t. A

zúj

rasz

abál

yozá

s tö

rtén

thet

a N

EK

AP

kere

tébe

n.•

Az

eutr

ofiz

áció

elle

niin

tézk

edés

ek m

elle

tt a

z es

et-

leg

még

is b

eköv

etke

zô á

rta-

lom

hat

ásán

ak c

sökk

enté

sére

gyak

orla

ti in

tézk

edés

ek(p

l. pa

rti z

uhan

yzók

,or

vosi

szo

lgál

at).

Info

rmác

ió, a

dat

gyû

jtés

, mon

itor

ozás

• A

fels

zíni

viz

ek m

inôs

égi

Afü

rdés

re h

aszn

ált f

elsz

íni

Az

adat

rögz

ítés

és

tová

bbí-

véd

elm

ének

fej

lesz

tése

az

vize

k vi

zsgá

lati

ad

atai

nak

tás

tech

nika

i szí

nvon

alán

aküd

ülés

re, f

ürd

ésre

has

znál

tgy

ûjté

se r

észb

en m

egol

dot

t.em

elés

e sz

üksé

ges,

els

ô-te

rüle

teke

n: a

dat

gyûj

tés

aso

rban

meg

fele

lô s

zoft

ver

szab

ad f

ürd

ôhel

yekr

ôl é

ski

alak

ítás

ával

. Atá

jéko

zta-

azok

víz

min

ôség

érôl

.tá

s sz

ínvo

nalá

nak

emel

ése

az a

dat

ok k

ésed

elem

nélk

üli i

nter

netr

e vi

telé

vel.

Vízminôség 5.

107

5. Vízminôség

108

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atK

uta

tás,

viz

sgál

at•A

fürd

ôvíz

keze

lés

mód

-A

tém

a na

gyon

akt

uális

, asz

erei

nek

fejle

szté

se: a

vele

val

ó fo

glal

kozá

sha

gyom

ányo

s fü

rdôv

íz-

nagy

on in

dok

olt,

de

túl

keze

lési

mód

szer

ekke

l nem

nagy

, sok

tech

noló

giai

tisz

títh

ató

term

álvi

zek

keze

-te

véke

nysé

get i

s ig

ényl

ôlé

sére

és

fert

ôtle

níté

sére

fela

dat

, nem

tart

ozik

a k

öz-

alka

lmas

eljá

ráso

k ki

fejle

sz-

egés

zség

ügy

elsô

dle

ges

tése

és

kipr

óbál

ása

(pl.

teen

dôi

köz

é. N

em c

él-

dia

tom

a fö

ldes

szû

rés,

kló

r-sz

erû

a N

EK

AP-

ból f

inan

-d

ioxi

dos

, ese

tleg

kva

ntem

essz

íroz

ni il

yen

mûs

zaki

amm

óniu

m-v

együ

lete

s fe

r-fe

jlesz

tési

fel

adat

ot. H

a va

ntô

tlen

ítés

, ózo

nos

keze

lés)

;in

tézm

ény,

am

ely

felv

álla

l-az

alk

alm

azás

lehe

tôsé

gei-

ja (

és f

inan

szír

ozza

), be

dol

-ne

k és

kor

láta

inak

meg

-go

zóké

nt r

észt

veh

et b

enne

hatá

rozá

sa.

a kö

zegé

szsé

gügy

.Ú

j té

ma

• G

iard

ia, C

rypt

ospo

rid

ium

Gia

rdia

, Cry

ptos

pori

diu

mfe

lmér

ése

ivóv

izek

ben.

pato

gén

prot

ozoo

nok

elôf

ord

ulás

ának

fel

mér

ése

ivóv

izek

ben,

kül

önös

en a

jele

nleg

újr

a ha

szná

lt ta

laj-

vízr

e te

lepü

lt k

utak

nál,

vízm

ûvek

nél,

vala

min

tfe

lszí

ni v

ízti

sztí

táss

alny

ert i

vóvi

zekb

en.

6. A talajszennyezettség és a hulladékkezeléskörnyezet-egészségügyi problémái

6.1. Talajminôség, talajszennyezettség

A lakosság egészségi állapotának alakulásában a talaj minôsége sok szempontból fontos. A termô-talaj minôsége, szennyezettsége az élelmiszerekben megjelenhet és a táplálékláncon keresztül befo-lyásolja a lakosság egészségét. Az ipari létesítmények körül gyakran elôforduló szennyezett talaj fel-porzás révén, a szálló porhoz tapadva kerül a levegôbe és jelent kockázatot. A településeken - különö-sen a szennyezett talajok környékén - élôk részben közvetlenül ki vannak téve a káros anyagoknak(felporzás, gyermekeknél közvetlenül a szájba kerülés stb.), részben a veteményes kertekben, gyümöl-csösökben a növényekbe való felszívódás és másodlagos expozíció kapcsán. Szólni kell a játszóterekhomokozóinak szennyezettségérôl, a vegyi és biológiai/mikrobiológiai kockázati tényezôkrôl.

A talajok minôsége és szennyezettségének mértéke nem választható el a hulladékgazdálkodás kér-déseitôl.

Mezôgazdasági területek

A mezôgazdaság privatizációja a korábbi talajminôség vizsgálati rendszert megszüntette. 1992-bena Földmûvelésügyi Minisztérium létrehozta a Talaj Információs és Monitoring rendszert (TIM), amely1200 ponton rendszeresen vizsgálja a mezôgazdasági hasznosítású területek minôségét. 1997-ben aFM összefoglaló értékelést adott ki a talaj fizikai és kémiai vizsgálatának 3 év alatt kapott eredménye-i alapján. A kémiai vizsgálatok a tápanyag tartalom mellett elsôsorban a fémtartalom meghatározásá-ra irányultak. A közölt adatok szerint a talaj kadmium, cink, higany, ólom, réz, króm, molibdén, nik-kel és kobalt tartalma alacsony, nagyon ritkán fordul elô határértéket megközelítô vagy túllépô érték.A talaj arzéntartalma azonban egyes mérési pontokon meghaladja a határértéket.

1996-tól kezdôdôen a TIM kb. 40 mintavételi helyen a talaj szerves szennyezôit, elsôsorban klóro-zott peszticid, klórbenzol, PCB és dioxin tartalmát is elemzi. Az eddig kapott eredmények a talajszennyezettségére nem utalnak.

A talaj tisztaságának megtartását segíti, hogy 1990-tôl a mûtrágya és a peszticid felhasználás drasz-tikusan csökkent. A növényvédelemrôl szóló új törvény tervezetét az FVM elkészítette, ez foglalkozika növényvédôszerek engedélyezésének és felhasználásának kérdéseivel is, tárgyalása folyamatbanvan.

Nem mezôgazdasági területek

A régebbi ipari üzemek nagy részénél talaj és talajvíz szennyezést lehet megállapítani. A KTM 1996-ban indított Kármentesítési Programja foglalkozik az állami felelôsségi körbe tartozó szennyezett te-rületek megtisztításával. A prioritási pontszámokat figyelembe véve írja ki a pályázatokat a Kármen-tesítési Programiroda. Az eddig megtisztított területek közül környezet-egészségügyi szempontból ki-emelést érdemel a békéscsabai Patyolat Vállalat által okozott perklór-etilén, a törökbálinti MechanikaiMûvek PCB, az inotai Bakony Metál Kft. galvániszap szennyezésének megszüntetése, továbbá a Sajó-ládi Vízmû és a Szekszárdi Lôtéri vízbázis diklór-etiléntôl való megtisztításának megkezdése.

A nem állami felelôsségi körbe tartozó területek közül megemlítjük az EGIS mogyoródi volt nyílttéri égetôjének területén és környezetében a talaj és a talajvíz szerves klórvegyület, továbbá a mátyás-földi telep talajvizének toluol szennyezettsége tisztításának jelenlegi munkálatait. Jelentôs eredmény aBudapest XVIII. kerületben a pakura tavak felszámolása valamint a talaj és a talajvíz megtisztítása.

Közegészségügyi szempontból rendkívül sajnálatos, hogy a nagytétényi Metallochemia és környe-zete rehabilitációja még mindig nem történt meg. 1997-ben humán egészségi kockázatbecsléssel ezenszennyezett területre egyedi funkcióhoz rendelt határértékeket javasoltunk, ami jogszabály formájá-ban jelent meg.

Talajszennyezettség, hulladékkezelés 6.

109

A NEKAP keretében végzett vizsgálatok

Szennyezett területek számbavétele

A KGI Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet végzi a szennyezett területek számbavételét és az ada-tok számítógépes feldolgozását a KÁRINFO keretében, amelyben jelenleg 26 000 helyre vonatkozóadat szerepel. A kármentesítési programba felvett poliklórozott vegyületekkel szennyezett területek atörökbálinti Mechanikai Mûvek Rt., az EGIS volt égetôjének területe Mogyoródon, a BVM garéi hul-ladéklerakójának területe és környezete, a BVM hidasi gyáregységének területe, a sajóládi és a szek-szárdi lôtéri ivóvízbázis (az utóbbinál bomlástermékként vinil-kloridot is azonosítottak).

Az OKK-OKI az ÁNTSZ területi szerveinek bevonásával részt vesz a munkában a talaj szennyezôforrások számbavételével. Eddig Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék te-rületérôl adtak át adatokat a KÁRINFO számára. Gyôr-Moson-Sopron megyében a felmérést elvégez-ték, az adatok feldolgozása jelenleg is folyik. Ugyancsak folyamatban van Heves és Nógrád megyéktalaj szennyezô forrásainak felmérése.

A szennyezô források számbavétele a következô objektumokra terjedt ki:• Mezôgazdasági hulladékok elhelyezése: állattartó telep, hígtrágya, szerves trágya, egyéb állati

hulladékok, dögkút, dögtelep, dögtemetô, mûtrágya- és növényvédôszer raktár.• Kommunális hulladékok elhelyezése, kezelése: szilárd települési hulladék lerakóhely, lerakóte-

lep, szennyvíziszap-tároló, szennyvíztisztító telep, ipari szennyvíztisztító telep, szennyvíz leürítôhely.• Ipari, termelési és veszélyes hulladékok elhelyezése: hulladékégetô, hulladéklerakó, hulladéktá-

roló, hulladék termelô, zagytér, meddôhányó.

Valamennyi egységre vonatkozóan számítógépes adatbázisban rögzítették a területi azonosításiadatokat (helységnév, cím vagy helyrajzi szám), az üzemeltetô nevét, valamint ahol erre lehetôségvolt, a szennyezett terület nagyságát, a felhalmozott szennyezô anyagok mennyiségét, a kezelés mód-ját, továbbá az objektum hatásának kitett lakosság nagyságát. Az érintett lakosság a szennyezôforrás1000 m-es körzetében élôket jelenti. A megszüntetett, illetve hátrahagyott szennyezéseket is igyekez-tek felmérni.

6.1/1. táblázatTalajszennyezô források száma és megoszlása a vizsgált megyékben


110

Szennyezô forrás Baranya Bács-Kiskun Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg

Állattartó telep 8 74 3 59Dögkút, -temetô, -telep 124 82 59 7Mûtrágya raktár 10 13 2 1Növényvédôszer raktár 91 24 44 14Települési hulladék lerakó hely 203 67 50 120Települési hulladék lerakó telep 24 46 20 53Szennyvíztisztító telep 19 17 21 50Szennyvíziszap tároló 5 12 1 7Szennyvíz leürítô hely 45 76 16 51Hulladékégetô ipari – – – 1Termelési hulladék lerakó 5 – 5 7Termelési hulladék tároló/kezelô 31 1 13 28Meddôhányó (radioaktív is) 8 – – –Zagytározó (radioaktív is) 2 – – –Összesen 575 412 234 398

A táblázat szerint igen nagy számban fordulnak elô a korszerûtlen települési hulladék lerakó he-lyek, azonban a lerakó telepek is ritkán felelnek meg a követelményeknek. A szennyvízleürítô helyekszáma Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben magas, ami egyértelmûen utal a csatorná-zottság elmaradottságára. A szennyezô források fajtái a megye termelési struktúráját is tükrözik, ígyBács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben az állattartó telepek magas száma jelzi a mezôgaz-dasági tevékenység dominanciáját, míg Baranya megyében a bányászathoz kapcsolódó hulladék elhe-lyezési módok is megjelennek.

Egyes talajszennyezô források területi elhelyezkedését és a terhelés mértékét az ábrák (1., 2., 3., 4.ábra: példák Bács-Kiskun megyére) mutatják.

Az adatbázist kiegészítjük a szennyezô források 1000 m-es körzetében élô lakosság számával ésahol ez indokolt környezet-egészségügyi hatásvizsgálatot végzünk.

A talajminôséggel kapcsolatos feladataink

• Szorgalmazni szükséges az Európai Talaj Kartán alapuló teljeskörû talajvédelmi törvény kidol-gozását, amelynek tartalmaznia kellene az általános talaj határértékeket is. Jelenleg gyakorlatilag nincshatályos határérték rendszer, mivel az FVM a szennyvizek és szennyvíziszapok mezôgazdasági elhe-lyezésére vonatkozó Mûszaki Irányelv kötelezô alkalmazását visszavonta és az új e tárgyban készülttervezetet a kormány még nem fogadta el. A felszín alatti vizek védelmére kiadott ún. kármentesítésikormányrendelethez sem jelentek meg az irányadó határértékek.

• A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) szerint a "...kibocsátási paraméterek és határértékekmegállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyihatóság...". Erre a feladatra az ÁNTSZ intézeteket fel kell készíteni. Az OKK-OKI feladata ebben a ta-lajra vonatkozó kockázatbecslési programok megjelenésének folyamatos figyelemmel kísérése és aszükséges szoftverek beszerzése, az ÁNTSZ intézetek érintett munkatársainak kiképzése.

• A kockázatbecslési modellek alkalmazásának megalapozására a NEKAP célkitûzése nemzetköziszakértôi csoport létrehozása a WHO bevonásával. Részvételünk a szakértôi csoportban feltétlenül kí-vánatos.

• Az OKI által végzett, a szennyezett területek felmérésére irányuló adatgyûjtést folytatni kell, kikell egészíteni a lakosságra vonatkozó adatokkal és az egyes megyékben környezet-egészségügyi pri-oritási sorrendet kell megállapítani a talajszennyezô forrásokra.

• A talaj minôségére vonatkozó részletes TIM adatok számunkra nem hozzáférhetôk, csak a feldol-gozott országos értékek nyilvánosak. Szükséges lenne az FVM-mel a részletes adatok közegészség-ügyi célú felhasználására megállapodást kötni. A KÁRINFO adatai a társhatóságok számára hozzáfér-hetôk, 2002-ig az ország minden szennyezett területét tartalmazni fogja. Jelenleg a KÁRINFO adatai-nak kb. 10%-a származik az OKI-tól.

• Folytatni kell a perzisztens poliklórozott vegyületek talajban való viselkedésére és lebomlásárairányuló már megkezdett vizsgálatokat. A hidasi klórozott benzol szennyezés veszélyezteti a bonyhá-di vízmû kútjainak vizét, ezért a termelô kutak vizének fokozott ellenôrzése szükséges.

• A települések talajának szennyezettségét Budapesten és néhány nagyobb városban kb. 10 évvelezelôtt vizsgálták az ÁNTSZ intézetek, azonban általában keveset tudunk a lakott helyek talajának mi-nôségérôl. Szükséges lenne egyrészt a már vizsgált városokban az ellenôrzés megismétlésére, más-részt újonnan kiválasztott településeken a vizsgálatok elvégzésére.

Talajminôség, talajszennyezettség 6.1.

111


112

6.1/1. ábraSzilárd települési hulladék lerakóhelyek

(szemétlerakó helyek) Bács-Kiskun megyében

6.1/2. ábraSzilárd települési hulladék lerakó telepek(szeméttelepek) Bács-Kiskun megyében

szemétlerakó helyek (m3/év)Maximális mennyiség: 250 000 m3/év

kommunális szemét (m3/év)Maximális mennyiség: 300 000 m3/év

Talajminôség, talajszennyezettség 6.1.

113

6.1/3. ábraSzennyvíz leürítô helyekBács-Kiskun megyében

6.1/4. ábraSzennyvíztisztító telepekBács-Kiskun megyében

szennyvíz ürítés (m3/év)Maximális mennyiség: 265 000 m3/év

szennyvíztisztítás (m3/év)Maximális mennyiség: 657 000 m3/év

6.2. Hulladékkezelés

A hulladékok kezelése, elhelyezése, a környezetben való sorsa környezet-egészségügyi szempont-ból igen fontos. Magyarországon több ezerre tehetô azon területek száma, amelyek a hulladékok elég-telen kezelése, esetleges illegális elhelyezése miatt az emberi egészséget veszélyeztetik.

Az ÁNTSZ intézményei számos területen kapcsolódnak a hulladékok közegészségügyi értékelésé-hez, a megfelelô rendszabályok betartatásához, egyes területekkel pedig kiemelten foglalkoznak, mintpl. az egészségügyben keletkezô hulladékok kérdése.

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében ebben a témában nem történt lénye-ges tevékenység, azonban erre az elkövetkezendô években fokozott figyelmet kell fordítani.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok

• A hulladéktörvény elfogadását követôen az egészségügyi miniszter feladata lesz a szilárd és fo-lyékony települési hulladékok kezelésének közegészségügyi követelményeit meghatározó rendelet ki-adása. Tekintettel arra, hogy a hulladék törvényben az ÁNTSZ feladat és hatásköre nem jelenik meg,ebben a rendeletben kell majd meghatározni az ÁNTSZ konkrét feladatait.

• Az egészségügyben keletkezô speciális kezelést igénylô hulladékokra kidolgozott rendelet terve-zetet illeszteni szükséges a hulladék törvényhez és az új veszélyes hulladék rendelethez, ezt követôenkezdhetô meg a tárcaközi egyeztetés.

• Az EU hulladéklerakási direktíva és a hazai hulladékgazdálkodási törvény a hulladék szerves-anyag tartalmának fokozatos csökkentését írja elô, ami a szelektív hulladékgyûjtés bevezetésével és akomposztálás fejlesztésével érhetô el. Szükséges a komposztálás közegészségügyi követelményeinekmeg határozása és jogszabályban való rögzítése.

• Szükséges lenne a fertôzô hulladékok gyûjtésére és szállítására használható eszközök szabványo-sítása. A szabványok követelményeinek betartása megkönnyítené az ilyen irányú engedélyezési eljá-rásokat.

• A szelektív hulladékgyûjtés módjait, az így gyûjtött hulladékok feldolgozásának technológiáit, ahasznosítás lehetôségeit, az elkülönített gyûjtés környezet-egészségügyi elônyeit a médián ismertetnikellene. Ismeretek hiányában a lakosság nem fog kellô aktivitással részt venni az elkülönített hulla-dékgyûjtésben.

• Az EU-hoz történô csatlakozás során át kell vennünk az európai szabványokat, ezek között a hul-ladékminôsítésre vonatkozókat is. A vizsgálati és minôsítési rendszer átvételénél fontos megôrizniazokat a közegészségügyi szempontból Magyarországon bevezetett jellemzôket, amelyek az EU rend-szerben még nem szerepelnek. Az EU szabványosítási munkájában megfigyelôként jelenleg is résztve-szünk. Feladatunk a részvétel erôsítése, tapasztalataink és Magyarország érdekeinek érvényesítése.

• A NEKAP feladatainak elvégzéséhez szükséges a különbözô környezetvédelmi információsrendszerekben [HAWIS, KÁRINFO, FAVI (Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani KözegNyilvántartási Rendszer) emissziós adatbázis] lévô adatokhoz való hozzáférés biztosítása. Elvileg aközegészségügyi hatóság betekintése biztosított, de a gyakorlatban nehézségek jelentkeznek. (A rész-letes adatok hiánya okozta, hogy pl. a poliklórozott vegyületek hulladékait térképen nem tudtuk áb-rázolni.)

6.2. Hulladékkezelés

114


115

Tala

jsze

nn

yezé

ssel

, hu

llad

ékk

ezel

ésse

l k

apcs

olat

os p

rob

lém

ák, t

een

dôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atC

élk

itû

zés

• H

ulla

dék

ok k

elet

kezé

sé-

Ahu

llad

ékga

zdál

kod

ási

Asz

elek

tív

hulla

dék

gyûj

tés

nek

csök

kent

ése.

törv

ény

terv

ezet

ében

els

ôkö

zegé

szsé

gügy

i köv

etel

-he

lyen

kie

mel

t fel

adat

.m

énye

inek

meg

hatá

rozá

sa.

• H

ulla

dék

ok á

rtal

mat

la-

Ako

mpo

szto

k kö

zegé

szsé

g-A

kom

posz

tálá

s ré

szle

tes

nítá

sána

k ko

rsze

rûsí

tése

.üg

yi k

övet

elm

énye

inek

köze

gész

ségü

gyi k

övet

el-

meg

hatá

rozá

sa K

öM é

sm

énye

inek

öss

zefo

glal

ása.

FVM

pro

gram

ban

(EU

Épí

tési

törm

elék

ek é

s bo

n-la

ndfi

l dir

ektí

va te

lje-

tási

any

agok

fel

dol

gozá

sasí

tésé

hez

szük

sége

s).

épít

ôany

agok

ká.

• Sz

enny

ezet

t ter

ület

ekA

z eg

észs

égüg

yi tá

rca

fele

-O

rszá

gos

Kör

nyez

eti K

ár-

kárm

ente

síté

se.

lôss

égi k

öréb

e ta

rtoz

óm

ente

síté

si P

rogr

amba

nsz

enny

ezet

t ter

ület

ekfo

lyam

atos

.sz

ámba

véte

le m

egtö

rtén

t.•

Am

ezôg

azd

aság

i tal

ajja

-N

em v

oltu

nk b

evon

va a

Az

EU

jogh

arm

oniz

áció

vító

any

agok

, pes

ztic

id-

éssz

abál

yozá

ske

reté

ben

az F

VM

mût

rágy

ahas

znál

at s

zabá

-ko

rsze

rûsí

tésé

be.

elké

szít

ette

a jo

gsza

bály

lyoz

ásán

ak k

orsz

erûs

ítés

e.te

rvez

etet

.•

Asz

enny

ezet

t tal

ajok

táp-

Spor

adik

us e

sett

anul

má-

lálé

klán

cra

és a

z iv

óvíz

-ny

ok. K

ocká

zatb

ecsl

ések

.bá

ziso

kra

kife

jtett

TAK

I nö

vény

felv

étel

iha

tásá

nak

vizs

gála

ta.

kísé

rlet

ek N

agyh

örcs

ökön

.

6. Talajszennyezettség, hulladékkezelés

116

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

at•

Kor

szer

û te

chni

kai e

szkö

-A

szen

nyví

zisz

apok

min

ô-zö

k és

tech

noló

giák

alk

al-

ségé

nek

javí

tása

a m

ezô-

maz

ása

a hu

llad

ékke

zelô

gazd

aság

i fel

hasz

nálh

ató-

léte

sítm

énye

k sz

enny

ezés

é-sá

g ér

dek

ében

.ne

k m

érsé

klés

ére.

Asz

elek

tíve

n gy

ûjtö

tt h

ul-

lad

ékok

fel

dol

gozá

si/

hasz

-no

sítá

si te

chno

lógi

ák b

eve-

zeté

séne

k sz

orga

lmaz

ása.

• A

hulla

dék

ok é

geté

sébô

lPo

lyfi

x el

járá

ssal

sta

biliz

ált

Az

EU

ves

z. h

ulla

dék

okra

szár

maz

ó m

arad

ékkó

rház

i hul

lad

ékég

etô

vona

tkoz

ó jo

gsza

bály

okan

yago

k ke

zelé

se.

sala

kján

ak v

izsg

álat

a.be

veze

tésé

vel m

egsz

ûnhe

taz

osz

tály

baso

rolá

s, a

mel

y-ne

k kö

vetk

ezm

énye

lehe

t,ho

gy m

ind

en é

geté

si h

ul-

lad

ékot

Asz

ódra

kel

l szá

l-lít

ani.

Az

éget

ési m

arad

éko-

kat s

tabi

lizál

ni k

elle

ne.

• O

rszá

gos

tala

jB

aran

ya, B

ács-

Kis

kun,

Aká

rmen

tesí

tési

Akö

rnye

zet-

egés

zség

ügyi

reha

bilit

áció

s pr

iori

tási

Bék

és, S

zabo

lcs-

Szat

már

-pr

ogra

mba

n fo

lyam

atos

.sz

empo

ntok

érv

énye

síté

selis

ta k

idol

gozá

sa.

Ber

eg, G

yôr-

Mos

on-S

opro

na

prio

ritá

si li

sta

meg

álla

-m

egyé

kben

a ta

lajs

zenn

yezô

pítá

sáná

l. A

kérd

ôíve

ken

forr

ások

szá

mba

véte

le. A

zne

m s

zere

peln

ek la

koss

ágra

adat

ok f

olya

mat

os á

tad

ása

vona

tkoz

ó ké

rdés

ek.

a K

öM "

KÁ

RIN

FO"-

ba.


117

• M

inta

terü

lete

k ki

jelö

lése

Apo

likló

rozo

tt s

zerv

esO

TH

báz

isad

atok

fel

hasz

-a

tala

jsze

nnye

zett

ség

vegy

ület

ekre

von

atko

zóná

lásá

val k

ijelö

lhet

ôk a

zm

egzü

ntet

ésér

e és

bázi

sad

atok

rés

zben

epid

emio

lógi

ai v

izsg

á-ep

idem

ioló

giai

viz

sgál

atok

begy

ûjté

sre

kerü

ltek

.la

tokr

a ér

dem

es t

erül

etek

.vé

gzés

ére.

Apo

likló

rozo

tt s

zenn

ye-

zett

ség

vizs

gála

tára

java

solt

terü

let R

ákos

palo

ta(k

örny

ezet

i lev

egô

és ta

laj,

eset

leg

a ta

lajv

íz).

• A

múl

tban

tört

ént t

alaj

-E

gyed

i tal

aj h

atár

érté

kek

Aká

rmen

tesí

tési

szen

nyez

ések

kel

meg

alap

ozás

a ko

ckáz

at-

prog

ram

ban

foly

amat

os.

kapc

sola

tos

körn

yeze

t-be

cslé

ssel

a M

etal

loch

emia

egés

zség

ügyi

koc

káza

tok

és G

aré

körn

yeze

tére

.cs

ökke

ntés

e.Tu

dat

form

álás

, ok

tatá

s, n

evel

és•

Aga

zdál

kod

ók to

vább

-FV

M. G

azd

akör

ök.

képz

ése

a m

ûtrá

gyák

és

aE

TT

SZ.

pesz

tici

dek

kor

szer

ûkö

rnye

zetk

ímél

ôal

kalm

azás

a ér

dek

ében

.•

Meg

való

síto

tt a

kció

kA

szel

ektí

v hu

llad

ékgy

ûjté

sha

szno

sítá

sa, m

ódsz

erta

niis

mer

teté

se a

méd

ián.

útm

utat

ók, m

odel

lek

kid

olgo

zása

.H

atós

ági

inté

zked

ések

, jog

szab

ályo

k•

Tala

jsze

nnye

zett

ségi

kör

-A

fels

zín

alat

ti v

izek

véd

el-

Rés

zben

meg

való

sul a

kár

-A

nem

zetk

özi g

yako

rlat

ban

nyez

etvé

del

mi h

atár

-m

ére

vona

tkoz

ó 33

/200

0m

ente

síté

si r

end

elet

ben.

hasz

nála

tos

tala

jsze

nnye

zési

érté

kek

létr

ehoz

ása.

Kor

m. r

end

elet

hez

kid

olgo

-ko

ckáz

atbe

cslô

mod

elle

kzo

tt ta

laj h

atár

érté

kek

elle

n-be

szer

zése

, haz

ai ta

laj-

ôrzé

se k

ocká

zatb

ecsl

ésse

l.je

llem

zôkk

el tö

rtén

ôfe

ltöl

tése

.A

szám

ítot

t hat

árér

téke

kel

lenô

rzés

e kí

sérl

etek

kel.

6. Talajszennyezettség, hulladékkezelés

118

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

at•

Ren

del

ette

rvez

et k

idol

go-

zása

a s

peci

ális

kez

elés

tig

ényl

ô eg

észs

égüg

yihu

llad

ékok

ra.

• In

form

áció

s kö

zpon

t és

OT

H in

form

áció

s re

ndsz

erTe

lepü

lése

k ta

lajá

nak

szak

taná

csad

ási i

ntéz

mén

yfe

lállí

tása

fol

yam

atba

n va

n.sz

enny

ezet

tség

ére

végz

ett

léte

síté

se.

vizs

gála

tok

meg

kezd

ése,

az a

dat

ok a

dat

bázi

sban

való

rög

zíté

se.

Info

rmác

ió, k

uta

tás

• A

WH

O ta

pasz

tala

tok

fel-

AN

EK

AP

célk

itûz

ése

hasz

nálá

sa a

fel

mér

ésbe

n,ne

mze

tköz

i sza

kért

ôi c

so-

az é

rték

elés

ben

és a

port

létr

ehoz

ása

a W

HO

kock

ázat

becs

lésb

en.

bevo

násá

val a

koc

káza

t-be

cslé

si m

odel

lek

alka

lma-

zásá

nak

és a

gaz

dasá

gos-

sági

szá

mít

ások

nak

a m

egal

apoz

ásár

a.•

Hul

lad

ékok

lera

kásá

ból

Az

OT

H a

z Á

NT

SZ m

egye

isz

árm

azó,

a ta

laj é

s a

tala

j-in

téze

tekk

el f

elm

éret

te a

víz

szen

nyez

ôdés

ével

kap

-te

lepü

lési

hul

lad

ékok

csol

atos

egé

szsé

gügy

ile

rakó

hel

yeit

199

9-be

n.ko

ckáz

atok

ele

mzé

se.

Az

adat

ok k

iért

ékel

ése

foly

amat

ban

van.

Az

egés

zség

ügyi

inté

zmé-

nyek

ben

kele

tkez

ô hu

llad

é-ko

kra

orsz

ágos

hul

ladé

kgaz

-d

álko

dás

i ter

v ki

dol

gozá

sa.


119

• E

gész

ségü

gyi h

ulla

dék

okE

lvile

g a

KÖ

FÉ-k

vég

zik

azég

etô

bere

ndez

ései

bôl s

zár-

elle

nôrz

ést.

Éve

nte

egy

maz

ó em

issz

iók

elle

nôrz

ése

alka

lom

mal

az

éget

ô tu

laj-

az e

gész

ségü

gyi v

eszé

lyek

don

osán

ak k

ell m

egm

éret

nim

egel

ôzés

e és

csö

kken

tése

az e

mis

szió

t.ér

dek

ében

.•

EU

kon

form

, de

a ha

zai

körü

lmén

yeke

t is

figy

elem

-be

vev

ô hu

llad

ék m

inôs

í-té

si r

end

szer

kid

olgo

zása

.

7. Munkahelyi környezet, munkaegészségügy

7.1. Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója

Ismeretes, hogy hazánkban a daganatos betegségek a halálozási lista második helyén állnak. Nem-zetközi kutatások kimutatták, hogy a rosszindulatú daganatok 80–90%-át környezeti kóroki tényezôkokozzák, ezen belül - mértéktartó becslések szerint - 4% munkahelyi eredetû. Ezen adatok szerint Ma-gyarországon évente 1200 foglalkozási eredetû daganat várható, ezzel szemben még 50-nél sem vetikfel a betegség foglalkozási eredetének lehetôségét.

Az eredeti munkaterv három kérdés vizsgálatát tartotta célszerûnek:–Milyen mértékben haladja meg a foglalkozási daganatkeltôkkel exponált munkáspopulációk da-

ganatos megbetegedésének kockázata a gyárak közelében és az azoktól távolabb élô lakosság hason-ló kockázatát?

–Hogyan változik a daganatos megbetegedések kockázata az expozíció csökkenésével, milyen ajelenlegi expozíció okozta várható daganat-kockázat a rákkeltôkkel exponált munkások és a gyárakközelében élô lakosság körében?

–Milyen mértékben van tisztában a rákrizikós tevékenységet végzô munkavállalói populáció és aközelben élô lakosság a tevékenység veszélyeivel?

A számos foglalkozási rákkeltô közül az eredeti munkatervben az azbeszt és a vinil-klorid mono-mer szerepelt.

A csökkentett mértékû finanszírozás miatt csak az azbesztre vonatkozó vizsgálatok történtek meg,és a harmadik kérdés megválaszolása elmaradt.


Az azbesztbelégzés következménye három súlyos megbetegedés lehet: a tüdôfibrózis (azbesztózis),a mezotelioma és a tüdôrák. Az elsô kettô a foglalkozási betegségek listáján régóta szerepel, a tüdôrákazbesztózis nélkül – az újabb szakirodalmi állásfoglalások szerint – akkor minôsíthetô foglalkozásieredetûnek, ha a megbetegedett személyt legalább 25 rostév azbesztexpozíció érte. Ilyen kitettségnemcsak munkahelyi expozíció következménye lehet, hanem környezeti eredetû is. A vizsgálatsoro-zat a tüdôrák és a tüdôfibrózis felkutatására tért ki.

Egy magyarországi eternitgyárnak helyet adó település (Nyergesújfalu) lakói körében történt mega légzôszervi panaszok és tünetek, valamint a légzôszervi betegségek felmérése. A 4500 fôs települé-sen 2000 35 évnél idôsebb személy él, akik közül 685 egyén 10 évnél régebben él a településen. Ôk töl-tötték ki a krónikus aspecifikus légzôszervi betegségek (KALB) felismerésére kidolgozott kérdôívet,amely természetesen tartalmazott a munkaanamnézisre és a dohányzási szokásokra vonatkozó kérdé-seket is. E kérdôív az eternitgyár és a lakóhely közötti távolságra és a faluban eltöltött életévek számá-ra vonatkozó kérdésekkel egészült ki az azbesztexpozíció becslése érdekében.

Az eternitgyári munkaviszonnyal rendelkezôknél az OKK-OMFI-ban mellkas röntgen is készült. Atelepülés többi lakójának tüdôszûrését az illetékes tüdôgondozó intézet végezte el. Az antropometriaiadatokból kiszámítható volt a testtömeg-index (body mass index, BMI), aminek normálértéke 27 alat-ti. Statisztikai analitikai módszerek segítettek a megbetegedési valószínûség kiszámításában (oddsratio, OR), ezzel jellemezve a kockázatot.

Eredmények

A statisztikai analízisbe bevont 685 fô 44%-a (n=301) volt férfi, 56%-a nô (n=384). Átlagéletkoruk 56év (35–88) volt. A vizsgált populáció 24%-a (n=165) rendelkezett/rendelkezik eternitgyári munkavi-szonnyal, azaz szenvedett el foglalkozási azbesztexpozíciót. Közülük a férfiak aránya 41% (n=68). A165 eternitgyári dolgozó 73%-a (n=120) végzett fizikai munkát. Az 520 nyergesújfalui lakos közül, akiksoha nem dolgoztak az Eternitgyárban, 120 (20%) a gyár 1 km-es körzetén belül él (lásd 1. táblázat).

Munkahelyi környezet, munkaegészségügy 7.

120

7.1/1. táblázat

Eternitgyári munkaviszony 165 fô (24%)közülük 68 férfi (41%)

97 nô (59%)fizikai munkás 120 fô (73%)szellemi dolgozó 45 fô (27%)

Nyergesújfalun lakik 520 fô (76%)Nem az eternitgyárban dolgozott 104 fô (20%) a gyár 1 km-es körzetén belül él.

A dohányzási szokások, amelyek irodalmi adatok szerint a tüdôrák elfordulását és a légzôszervipanaszokat egyaránt befolyásolják, a férfiak és a nôk között eltérôek voltak. A 301 férfi közül csak 27%(n=81) nem dohányzott soha, a nôk között (n=384) ez az arány 71% (n=273) volt (2. táblázat).

7.1/2. táblázat

Férfiak 301 fônemdohányos 81 fô (27%)

dohányos, volt dohányos 220 fô (73%)Nôk 384 fô

nemdohányos 73 fô (71%)dohányos, volt dohányos 111 fô (29%)

Azbeszt eredetû tüdôfibrózis (azbesztózis) 25 fônél volt észlelhetô, valamennyien az Eternitgyárvolt, vagy jelenlegi munkavállalója. A 685 fô közül 11 személy szenvedett tüdôrákban, és csupán 240fônek (35%) nem voltak légzôszervi panaszai. Száraz reggeli köhögésre 260-an (38%), produktív köhö-gésre 161-en (23,5%), mellkasi sípolásra 179-en (26%), fulladásra 388-an (57%) panaszkodtak. Nyilván-való, hogy egyes személyeknél egyidejûleg több panasz is fennállhatott (3. táblázat).

7.1/3. táblázat

Összes vizsgált személy 685 fôAzbesztózis 25 fô

Tüdôrák 11 fôPanaszmentes 240 fô (35%)

Reggeli köhögés+ 260 fô (38%)Köhögés köpetürítéssel+ 161 fô (23,5%)

Fulladás+ 388 fô (57%)Mellkasi sípolás+ 179 fô (26%)

+: a panaszok együttesen is elôfordulhatnak.

Az egyes megbetegedések és panaszok közötti összefüggéseket az azbesztózis esetében a foglalko-zási azbesztexponáltaknál elkülönítetten is vizsgálni kellett, mert azbesztózis csak körükben fordultelô. Az azbeszt eredetû tüdôfibrózis kismértékben, de szignifikánsan fokozza a reggeli száraz köhögéselôfordulását, hatása a fulladásérzet jelentkezésére sokkal kifejezettebb. A foglalkozási azbesztexpozí-cióval nem rendelkezô nyergesújfaluiak körében a gyárhoz közeli lakóhely nem befolyásolja a regge-li inproduktív köhögés elôfordulását. A 11 tüdôrákban szenvedô egyén közül csupán 2 fô lakott a gyár1 km-es körzetén belül, 8 volt az Eternitgyár munkavállalója, 4-nek volt egyidejûleg azbesztózisa éscsupán 1 beteg volt nemdohányos. Ebbôl adódóan a gyár közvetlen környezetében lévô lakóhely nemnövelte a tüdôrák kockázatot, az eternitgyári munkaviszony (OR 8,78), a dohányzás (OR 11,0) és az

7.1. Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója

121

azbesztózis jelenléte viszont igen (OR 17,7). Kockázatnövelô hatása van még a testsúlytöbbletnek a ful-ladás, valamint a dohányzásnak a reggeli köhögés kiváltásában (4. táblázat).

7.1/4. táblázat

Eternitgyári munkaviszony volt/van (n=165)azbesztózis – reggeli köhögés OR 2,4*

azbesztózis – fulladás OR 9,68*Nem eternitgyárban dolgozó nyergesújfaluiak (n=520)

lakóhely gyárhoz közel – reggeli köhögés OR 1,16Valamennyi vizsgált személy (n=685)

lakóhely gyárhoz közel – tüdôrák OR 1,24dohányzás – reggeli köhögés OR 8,84*

dohányzás – tüdôrák OR 11,0*tüdôrák – eternitgyári munkaviszony OR 8,78*

tüdôrák – azbesztózis OR 17,7*eternitgyári munkaviszony – reggeli köhögés OR 1,25

eternitgyári munkaviszony – fulladás OR 1,19BMI 27 felett – fulladás OR 8,4*

*: szignifikáns OR növekedés

Megbeszélés, következtetések

A vizsgált populációt háromféle azbesztexpozíció érte, 165 fô foglalkozási azbesztexpozíciót szen-vedett el, 104 fô lakott a gyár 1 km-es környezetén belül, 416 fô pedig Nyergesújfalu távolabbi része-in. A két utóbbi csoport környezeti azbesztexpozíciójának mértékérôl nem állnak rendelkezésre ada-tok, a foglalkozási azbesztexpozíció mértéke jól dokumentált.

A vizsgálatok eredményei összhangban vannak más szerzôk megfigyeléseivel, miszerint az azbesztokozta tüdôfibrózis nagymértékben növeli a fulladásos panaszok gyakoriságát, s kismértékben befo-lyásolja a reggeli köhögés elôfordulását is. Ugyanígy megerôsíti azt a megfigyelést, hogy a tüdôrák ki-alakulásának rizikója szempontjából az azbesztexpozíció a dohányzás mögé, a második helyre szorul.

A munkákból az is kiderül, hogy a környezeti azbesztexpozíció mértékének nincs hatása a tüdôrákkockázatra, de a foglalkozási azbesztexpozíció e daganat rizikóját növeli. Különösen érvényes ez azonbetegek esetében, akiknél az azbesztexpozíció olyan mértékû volt, hogy náluk tüdôfibrózis is kifejlô-dött (OR 17,7).

Végezetül e munka is kimutatta azt, hogy a dohányzás mind a tüdôrák, mind az egyéb légzôszer-vi panaszok megjelenése tekintetében növeli a kockázatot, ami ugyancsak megfelel korábbi megfigye-léseknek. A vizsgálatsorozat szerint környezeti azbesztexpozíciónak a tüdôrák gyakoriságra és a reg-geli száraz köhögés jelentkezésére nincs hatása.

Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója 7.1.

122

7.2. Meghatározott foglalkozási csoportok vagy iparágak dolgozóinak expozíció-mérésére alkalmas passzív (diffúziós) mintavevô létrehozása

Az MKK jogelôdje, az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet mintegy 15 éve foglal-kozik passzív doziméterek kifejlesztésével, mivel ilyenek abban az idôben hazai gyártásból nem vol-tak beszerezhetôk. Korai vizsgálataik a külsô körülmények hatásának tisztázására, továbbá a memb-rán és a szorbens kiválasztásának szempontjaira és a mintavevô geometriai jellemzôinek meghatáro-zására irányultak.

Célkitûzés

• A kialakított eszköz továbbfejlesztése.• A még tisztázatlan kérdések megválaszolása.• A vizsgálható komponensek körének bôvítése.• A sorozatgyártásra alkalmas eszköz kidolgozása.• A mintavevô széleskörû alkalmazása esetén a mérési eredmények kiértékelése.A kutatási feladat megvalósítása 1997. júliusában kezdôdött, befejezését 1999. végére tervezték.

Módszerek

• Mintavevô vizsgálatára alkalmas kísérleti berendezés összeállítása.• Laboratóriumi kísérletek a mintavevô teljesítôképességének és korlátainak meghatározására.• Az eredmények alapján a konstrukció szükséges módosítása.• Ismételt laboratóriumi kísérletek a módosítás igazolására.• Helyszíni (üzemi) kísérletek a laboratóriumi eredmények igazolására.• Sorozatgyártás feltételeinek megteremtése.

Eredmények

Elôkísérletek

A kísérleti munka elsô szakaszában összeállították a mintavevô vizsgálatára alkalmas kísérleti be-rendezést, kidolgozták a megfelelô kísérleti eljárást és az elôkísérletek során kiválasztották a legalkal-masabb szûrôanyagot (membrán) és az adszorbenst. Mindezt részletesen tartalmazza az 1998. áprili-sában a NEKAP számára elkészült I. elôrehaladási jelentés.

Szisztematikus kísérletek

Egy komponens mintavételeA szisztematikus kísérletek során három, különbözô kémiai karakterû vegyület mintavételét vizs-

gálták, egy aromás (toluol) és egy alifás (heptán) szénhidrogénét, és egy alifás oxovegyületét (metil-etil-keton).

A kísérleti adatokból kiszámították az ún. látszólagos mintavételi sebességet (M):

ahol A és L az adott mintavevôre jellemzô geometriai méretek, a D egy-egy komponensre jellemzôérték (diffúziós állandó), m az összegyûjtött minta tömege, t a mintavételi idô és c a vizsgált koncent-ráció. (Az összefüggésekbôl az is látszik, hogy az m teljes mintatömeg állandó koncentrációk esetén at mintavételi idô, állandó mintavételi idô esetén a c koncentráció lineáris függvénye.)

7.2. Foglalkozási csoportok expozíció-mérésére passzív mintavevô létrehozása

123

m AM= — =D —tc L

A kísérleti eredmények alapján a következôket állapították meg:• A kísérletileg talált mintavételi sebességek jóval alacsonyabbak voltak az elméleti (számított) ér-

tékeknél. Ez önmagában nem minôsíti a módszert, e szempontból a mintavételi sebességek idô- éskoncentráció-függetlensége a döntô.

• A mintavételi sebességek egy-egy komponens esetén elfogadható intervallumon belül voltak.• Az elegyek mintavétele esetében az egyes komponensek mintavételi sebessége többnyire külön-

bözött attól az értéktôl, amit az adott komponensre egyedi mérések alapján kaptak, azaz a folyamatnem minden esetben tekinthetô az együtt jelenlévô komponensek egymástól függetlenül végbemenôpárhuzamos mintavételének.

További következtéseket a felvett anyagmennyiség idô- és koncentráció-függésének vizsgálataalapján vonhatták le. Ha ugyanis helyes az alapfeltevés, hogy a mintavételt a diffúzió sebessége hatá-rozza meg, úgy a felvett anyagmennyiség lineáris függvénye mind a mintavételi idônek, mind a vizs-gált komponens aktuális koncentrációjának, és mindkét esetben a kapott egyenes iránytangensébôlszámítható a keresett mintavételi sebesség.

Kedvezô képet mutat a toluol mintavétele, a mintavételi sebességek a következôk:

A koncentrációfüggésbôl:1 óra 0,0882 cm3/s2 óra 0,0973 cm3/s3 óra 0,0954 cm3/s4 óra 0,1002 cm3/sátlag 0,0953 ± 0,0051 cm3/s.

Az idôfüggésbôl:19 mg/m3 0,1014 cm3/s50 mg/m3 0,0973 cm3/s97 mg/m3 0,0979 cm3/s206 mg/m3 0,0948 cm3/s586 mg/m3 0,1003 cm3/sátlag 0,0984 ± 0,0026 cm3/s

A két érték jó egyezést mutat, együttes átlaguk: 0,0970 ± 0,0034 cm3/s.

A heptán mintavételénél kapott eredmények arra utalnak, hogy az adott mintavevô teljesítôképes-sége mintegy 1000 µg összminta felvételéig terjed, e fölött már számolni kell a hatásfok jelentôs csök-kenésével.

Ennek figyelembe vételével a mintavételi sebességek:

A koncentrációfüggésbôl:1 óra 0,0967 cm3/s2 óra 0,0881 cm3/s3 óra 0,0927 cm3/s4 óra 0,0892 cm3/sátlag 0,0918 ± 0,0038 cm3/s


A két érték ez esetben is a hibahatáron belül egyezik, együttes átlaguk: 0,0901 ± 0,0033 cm3/s.

Foglalkozási csoportok expozíció-mérésére passzív mintavevô létrehozása 7.2.

124

A metil-etil-keton mintavétele is jó eredményt hozott. Mind a koncentráció- mind az idôfüggés li-neáris, jóllehet a legnagyobb koncentrációjú MEK-gôzök 4 órás mintavétele esetén nem kaptak meg-bízható eredményt. Vélhetôen ez esetben is a mintavevô teljesítôképességének korlátaiba ütköztek.

A többi adat alapján számított mintavételi sebességek:

A koncentrációfüggésbôl:1 óra 0,0977 cm3/s2 óra 0,1051 cm3/s3 óra 0,1093 cm3/s4 óra 0,1074 cm3/sátlag 0,1049 ± 0,0051 cm3/s


A két érték ez esetben is a hibahatáron belül egyezik, együttes átlaguk: 0,1076 ± 0,0049 cm3/s.

Kétkomponensû elegyek mintavételeA fenti komponensek variálásával kétkomponensû elegyek mintavételét is modellezték, annak el-

döntésére, hogy az egyes komponensek adszorpciója egymástól függetlenül végbemenô folyamat-e,vagy zavarják-e egymást.

Gôzelegyek mintavétele esetén az várható, hogy az egyes komponensekre adódó mintavételi sebes-ség ± 10%-on belül egyezzék meg azzal az értékkel, amit az adott komponensre önálló mérések alap-ján kaptak. Ennek a feltételnek a koncentráció-arányoktól függetlenül teljesülni kell. Ez esetben azegyes komponensek mintavétele egymástól függetlenül lejátszódó folyamatnak tekinthetô.

A mérési eredményekbôl messzemenô következtetések nem vonhatók a csekély számú mérési adatkövetkeztében. A mutatkozó tendenciák a következôk:

• A toluol és a heptán együttes mintavétele esetén mindkét komponensre a külön-külön mért ér-ték körüli mintavételi sebességek adódnak, ez egybevág az elôzô feltevéssel: itt különbözô karakterûvegyületek szerepelnek, a mintavételük egymástól függetlennek tûnik. Az esetleges kísérleti bizony-talanságot ebben az esetben is további adatok gyûjtésével kell csökkenteni;

• A toluol és a metil-etil-keton együttes mintavétele esetén a MEK mintavétele toluol mellett ismegbízhatónak tûnik, a toluolra vonatkozóan nagy volt az adatok bizonytalansága;

• Minden esetben bíztató az esetleges további vizsgálatok sikerességét illetôen, hogy a kapott min-tavételi sebességek – az említett bizonytalanságok és korlátok között – függetlenek a mintavételiidôtôl és a koncentráció-arányoktól.

Megbeszélés, következtetések

A mintavevô alkalmazhatóságát illetôen, a mérési eredmények végsô összesítéseként, az alábbi kö-vetkeztetések adódnak:

• A konstrukció alapvetôen alkalmas a rendszeres használatra, szükséges azonban pontosabbanmegmunkált alkatrészekbôl összeállítani. Különösen fontos az egyes elemek cserélhetôsége és pontosilleszkedése. Szükséges az is, hogy a diffúziós úthosszt meghatározó méret szórása jóval kisebb legyena jelenleginél;

• A vizsgált komponensek közül egyértelmûen alkalmas a módszer az aromás szénhidrogénekmintavételére. Eredményesen használható alifás szénhidrogén mintavételére. A metil-etil-ketonra ka-pott kedvezô kísérleti eredmények alapján nagy valószínûséggel alkalmas alkoholokra és ketonokra.

7.2. Foglalkozási csoportok expozíció-mérésére passzív mintavevô létrehozása

125

A vizsgálható koncentráció és az alkalmazható mintavételi idô alsó és felsô határai csak együttesenjelölhetôk ki.

A mérések során a mintavevô által gyûjtött – megbízhatóan kiértékelhetô – legkisebb mintamen-nyiség 1 µg körüli, a legnagyobb 1400 µg körüli érték volt. Ez a több mint 3 nagyságrendet átfogó tar-tomány bôségesen elegendô a munkahigiéniai mérésekben elôforduló koncentrációk és mintavételiidôk esetén. Ez utóbbi – személyi mintavételnél – nem lehet rövidebb 30 percnél, legfeljebb 8 óra.

A kedvezô kísérleti tapasztalatok ellenére a mintavevô gyakorlati megvalósítása nem látszik célsze-rûnek, mivel a kísérletek elkezdése óta eltelt idôben kereskedelmi forgalomban is megjelentek kedve-zô árú, validált minôségû adszorpciós személyi mintavevôk, a vizsgálandó komponensek igen nagyválasztékára. Célszerû lenne viszont a kereskedelmi forgalomban lévô termékek további vizsgálataannak igazolására, mennyire alkalmasak különbözô több-komponensû gôzelegyek mintavételére.

Foglalkozási csoportok expozíció-mérésére passzív mintavevô létrehozása 7.2.

126

7.3. Számítógépes információs bázis kialakítása a munkahelyi környezettelösszefüggô munkavédelmi problémák felderítésére, elemzésére,

a problémák megoldását célzó javaslatok megtételére

Célkitûzés

A NEKAP – összefüggésben az EU csatlakozással – többek között kihívást jelentett a környezet-egészségügyi információk áramlási rendszerének megjavítására.

A résztéma NEKAP célok mentén a megfelelô és gyors információszolgáltatást kívánta javítani• az OMFF-en belül,• a kormányzati partner szervek (elsôsorban munkaegészségügy, környezetvédelem) felé,• az érdekképviseletek és más nem állami szervezôdések részére,• a munkáltatók és munkavállalók tájékoztatására.

Módszerek

A megvalósítás az alábbi sorrendben és módon történt:1. Számítógép és modem beszerzése.2. Internet-kapcsolat (hálózat) fizikai kiépítése.3. Internet- illetôleg e-mail kapcsolat felvétele a témában közvetlenül és közvetve résztvevô partne-

rekkel, tapasztalatcsere és koordináció céljából.4. Információforrások felkutatása és használata.5. Adattár kialakítása az információk bevitelére és visszakeresésére.6. A megszerzett ismeretanyag felhasználása:• a szabályozási munka javítása (jogszabály- és szabványalkotás illetve egyetértés),• a tanácsadás javítása,• elôadás, publikáció, stb.(A 4., 5., 6. pontokban részletezett munkák jelenleg is folynak.)

Eredmények

A fenti pontokban vázolt tevékenységek részletezése az alábbi:

1–3. pont: A számítógépes információs bázis kialakítása megtörtént a számítógép és modem be-szerzésével, az Internet-kapcsolat (hálózat) fizikai kiépítésével, majd használatbavételével.

A beszerzett eszközöket utóbb adaptálni kellett (rá kellett kapcsolni) a más forrásból finanszírozotthálózati információs rendszerhez. A belsô számítógépes hálózat lehetôvé tette, hogy a rendszerbe állí-tott NEKAP eszközöket több munkatárs is használhassa.

A témában közvetlenül és közvetve résztvevô partnerekkel a kapcsolatfelvétel megtörtént.Az említett belsô számítógépes hálózat két részbôl áll: – az OMMF központ hálózatából – az er-

re csatlakozó megyei leágazásokból. A partnerekkel történô kapcsolattartás elsôsorban az OMMF me-gyei felügyelôségeire vonatkozik az említett rendszer igénybevételével.

4. Információforrások felkutatása és használataSzámítógéppel elérhetô és hagyományos információk összegyûjtésérôl/használatáról volt (van)

szó az alábbiak szerint:

4.1. A munkakörnyezetre vonatkozó – elsôsorban a munkabiztonságot és a megfelelôség tanúsítá-sát érintô – minden fontos EU szabály folyamatos gyûjtése (direktívák, határozatok, közlemények,harmonizált szabványok, notifikált testületek, stb.).

7.3. Számítógépes bázis a munkahelyi környezeti problémák elemzésére

127

Kiemelt területek:• gépek (munkaeszközök) biztonsága,• egyéni védôeszközök,• villamos termékek biztonsága,• nyomástartó edények, gázpalackok,• kémiai biztonság.

Eszközök:Internetes WEB oldalak, elsôsorban a következôk: EUR-Lex, EU Occupational Safety and Health

(europa.osha.eu), ILO, ILO-CIS.CD adatbázisok: CELEX ill. Official Journal.Közlönyök: Official Journal közlöny.A munka igen nagy szakterületet célzott meg, a releváns adatok felkutatása, összegyûjtése illetve

adattárba helyezése idôigényes volt.

4.2. Egyéb EU információk figyelése:Az Euro Info Service Iroda anyagai pl. EU hírlevél, Eur-Op News, sajtóanyagok, egyéb WEB oldalak.

4.3. A hazai állami munkavédelmi szabályozás súlypontjainak összevetése a hazai baleseti statisz-tikákkal.

Eszközök: hazai jogszabályok, szabványok, negyedéves és éves baleseti statisztikák.

4.4. Információgyûjtés a munkavédelmi törvény illetôleg a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.)MüM rendelet módosításainak tapasztalatairól.

4.5. Az információáramlás gyorsítása Internet illetve e-mail révén a bevezetôben említett partne-rekkel.

5. Adattárak kialakítása az információk tárolására és visszakereséséreA kialakított számítógépes adattár elsôsorban a releváns EU anyagokat (direktívák, határozatok,

közlemények, harmonizált szabványok, notifikált testületek, stb.) tartalmazza.Hasznos adatforrásnak bizonyult (bizonyul) a mindennapi szabályozási munkákhoz.Az adattár továbbfejlesztendô, mert a 4.1. pontban jelzett szakterületekre vonatkozó szabályozást

egyelôre csak a közelmúltra tartalmazza.

6. A megszerzett ismeretanyag felhasználása az alábbi munkákban hozott javulást:• Szabályozási munka (jogszabály- és szabványalkotás ill. egyetértés). A javulás elsôsorban a napi

szabályozási munkákban jelentkezett, mert csaknem naprakész információk állnak rendelkezésre azEU szabályokat illetôen.

• Tanácsadás a munkavállalók, munkáltatók és érdekképviseleti szervek részére.• Elôadások, publikációk színvonala.

Megbeszélés

A tervek szerinti számítógépes információs bázis kialakítása megtörtént. Használata jelentôsen elô-segítette a környezet-egészségügyi (elsôsorban a munkahelyi környezetre vonatkozó) és az ezzelösszefüggô munkabiztonsági problémák felderítését, elemzését, a problémák megoldását célzó javas-latok megtételét.

A jövôben szükséges a fent leírt munkák folytatása, a kiépített információs bázis továbbfejlesztése,külön adattárak létesítése a kiemelt szakterületekre.

Számítógépes bázis a munkahelyi környezeti problémák elemzésére 7.3.

128

8. A kémiai biztonság egyes kérdései

8.1. Perzisztens szerves klórvegyületekkörnyezet-egészségügyi kockázata

Adatgyûjtés

A munkát a szerves klórozott vegyületek és a perzisztens poliklórozott szennyezôk mennyiségénekés elôfordulásának számbavételével kezdték. A meglévô adatok feltáráshoz a meglévô adatbázisok-ban, így a veszélyes hulladék (HAWIS) és a kár-mentesítési rendszerekben rögzített, a poliklórozottvegyületek elôfordulásával kapcsolatos adatokat válogatták le, de megkérték az FVM-TIM talajra vo-natkozó vizsgálati eredményeket is. Elemzésre a PCB-t, klórbenzolokat, klórfenolokat, a tri- és tetra-klór-etilént választották ki.

A HAWIS adatai szerint 1997-ben 118,8 t PCB, 122,1 t klórbenzol, 151,6 t klórfenol, 816,2 t perklór-etilén és 73,6 t triklór-etilén hulladék keletkezett. A PCB hulladékok a villamosenergia iparnál és a bu-dapesti Környezetvédelmi Kft.-nél fordultak elô legnagyobb mennyiségben. A klórbenzol és klórfenolhulladékok a mûanyag alapanyag gyártásnál jelentek meg. Tri- és tetraklór-etilén hulladék számostechnológia során keletkezik.

A kármentesítési programba felvett poliklórozott vegyületekkel szennyezett területek a törökbálin-ti Mechanikai Mûvek Rt., az EGIS volt égetôjének területe Mogyoródon, a BVM garéi hulladéklerakó-jának területe és környezete, a BVM hidasi gyáregységének területe, a sajóládi és a szekszárdi lôtériivóvízbázis (az utóbbinál bomlástermékként vinil-kloridot is azonosítottak).

A Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) az országban 44-47 ponton elemezte a mezôgaz-dasági talajok klórbenzol, PCB és klórozott peszticid tartalmát. Az eredmények nem utaltak a talajszennyezettségére.

A programhoz kapcsolódóan a vizek, veszélyes hulladékok és talajok PCB, dioxin és klórozottpeszticid tartalmának meghatározására GC, GC/MS módszereket adaptáltak, illetve dolgoztak ki. Amódszerek beállítására több mint 90 talajból és hulladék mintából PCB + PCT, klórbenzol és klórozottpeszticidek vizsgálatát végezték el.

43 vízmintát klórbenzolokra és klórozott peszticidekre vizsgáltak.

Modell-vizsgálatok ubiquiter szerves szennyezôk okozta környezeti terhelés kiszámítására

A KGI-KVI adatbázisából kigyûjtötték a klórtartalmú ill. perzisztens szerves szennyezôk (POPs)magyarországi emissziójára vonatkozó adatokat. Az 1996. évi emissziós nyilvántartás alapján többkompartmentes eloszlási modellel számításokat végeztek a szennyezôk környezeti közegek közöttimegoszlására vonatkozóan. A POP-ok környezeti koncentrációjának mérése mûszer, idô és pénzigé-nyes dolog. A Mackay féle fugacitási modell erre a vegyületcsoportra igen jól alkalmazható, mert

– több kompartmentben és nagy területen terülnek szét,– biodegradációjuk kicsi (a környezetben stabilak),– igen lipofilek, így a különbözô lipofilitású közegek közötti megoszlásuk jellegzetes.A komplex multimedia expozíciós modell Mackay és munkatársa (1985) elképzelésén alapul, akik

azt javasolták, hogy a szennyezett területet több-rekeszes (compartment) egységként kezeljük, ame-lyek között egyszerûsítô feltételezéssel a vegyi anyagok termodinamikai egyensúly szerint oszlanakmeg. Ily módon a vegyi anyagok megoszlása az egyes rekeszek (talaj – víz – üledék – levegô – ve-getáció – hús – tej – emberi zsírszövet) között viszonylag egyszerûen kiszámíthatók.

A szennyezett terület és az egyes kompartmentjeinek volumenét, valamint az egyes szennyezôanyagok fizikai-kémiai tulajdonságait és a tényleges szennyezés, a kibocsátás mértékét ismerve a kör-nyezeti közegekben várható koncentráció megbecsülhetô. A modell dinamikus jellegét az erôsíti, hogyfigyelembe veszi a légmozgás és a vízáramlás következtében a vegyi anyagok kompartmenben tartóz-

A kémiai biztonság egyes kérdései 8.

129

kodási idejét, továbbá az anyagok levegôben, vízben és talajban való lebomlási sebességének (felezô-désének) révén az eliminációt.

A Mackay Level III. fugacitási elôrejelzési modell ChemCan 4.0 program változatában magyaror-szági környezeti paramétereket használtak. A prognosztizált értékek jelzik a szennyezô forrásból a le-vegôbe, vízbe, talajba került vegyi anyagok jelentôségét a potenciális expozíció szempontjából.

Modell vizsgálataikban megállapították, hogy az emissziós adatokból számolt környezeti levegô,víz, talaj koncentrációk egyetlen esetben sem haladták meg a magyar szennyezettségi irányértékeket(1. táblázat). A szennyezettségi határértékhez legközelebbi koncentrációkat a PCDD/PCDF-ek eseténkaptak (20%-a a felszín alatti vizek minôségét érintô tevékenységekkel összefüggô egyes feladatokrólszóló kormányrendelet tervezet "B" szennyezettségi határértéknek). Hexaklór-benzol esetén a háttér-értéknek a 20%-át számolták talaj esetében.

PCB és PCDD/PCDF esetében az EMEP (Co-operative programme for monitoring and evaluationof the long range transmission of air pollutants in Europe) kontinentális léptékû prognosztizált érté-keihez közeli levegôszennyezettségi koncentrációkat kaptak.

Az expozíció-becsléssel kapott eredmények értékével és felhasználhatóságával tisztában kell lenni.A környezeti expozíciós modellek olyan elôrejelzést adnak, amelyek révén érthetôbbé és érzékelhetôb-bé válnak a jövôben bekövetkezô környezeti események és a döntési változatoktól és a bizonytalansá-goktól függô következmények. Az expozíciós modellek használatában nem az a legfontosabb kérdés,hogy mennyire pontosak, hanem az, hogy felvázolja a jövôbeli trendeket, bôvíti ismereteinket és ért-hetôvé teszi számunkra valamely komplex feltételezés dinamikusan változó következményeit.

A talajt szennyezô perzisztens szerves klórvegyületek ökotoxikológiai vizsgálata

A perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata függ a talajok minôségé-tôl, a talaj ökoszisztémájának viselkedésétôl. Ezen kockázati tényezôk komplex vizsgálatát teszi lehe-tôvé a bevezetett luminométer eljárás, amellyel a különbözô klórozott vegyületek toxikus, ökotoxikusés ökogenotoxikus hatásai vizsgálhatók.

A módszer segítségével az egyes vegyület-csoportok jellemzése, a különbözô ökoszisztémák általilebonthatósága, terjedése, a talajvízben való sorsa és a bomlástermékek toxicitása vizsgálható. A vizs-gálatokra való elôkészületet 1999-ben kezdték meg s jelenleg folyik a vizsgálati program végrehajtása.

Az emberi expozíció vizsgálata

A poliklórozott bifenilek (PCB-k) a perzisztens szerves klór vegyületek legjellemzôbb és környezet-egészségügyi szempontból talán a legfontosabb csoportját alkotják. Az Élelmiszerbiztonság fejezetbenbeszámoltunk egy szûk körû vizsgálatról, amely az anyatejben kimutatható poliklórozott bifenilekmeghatározására irányult. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy az ipari területeken magasabbaz anyatejben a PCB koncentráció. Ennek alapján jogosan merült fel az az igény, hogy a lakosság PCB-expozícióját reprezentatív vizsgálattal állapítsuk meg. Ez jó kiegészítést ad az Egészségügyi Világszer-vezet által kezdeményezett vizsgálathoz, a poliklórozott dibenzo-dioxinok anyatejben való mennyisé-gi meghatározásához.

A vizsgálati rendszert összeállították, az elôkészületek megtörténtek, a végrehajtásra 2000. ôszénkerül sor.

8.1. Perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata

130

Perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata 8.1.

131

8.1/

1. t

áblá

zat

Sze

rves

sze

nn

yezô

k e

mis

szió

jáb

ól M

ack

ay-f

uga

citá

si m

odel

lel

szám

olt

kör

nye

zeti

kon

cen

trác

iók

EM

ISSZ

IÓ (

kg)

LE

VE

GÔ

(ng

/m3)

(VÍZ

µg/

L)

TAL

AJ

(mg/

kg)

vegy

ület

Lev

egô

Tala

jM

acka

yE

ME

P*M

acka

yha

táré

rték

**M

acka

yha

táré

rték

**T

IM**

*PA

H48

970

1274

01,

5E+0

01–

51,

6E–

030,

17 (

B)

9,3E

–03

0,14

5 (A

)P

CB

898,

61,

2 E

–02

0,1–

0,5

4,0E

–07

0,00

1 (B

)1,

2E–

060,

1 (B

)3,

4E–

04D

IOX

IN0,

096

0,00

83,

9E–

0625

E–

61,

5E–

097E

–9

(B)

1,8E

–08

5E–

6 (B

)H

CB

6200

009,

0E+0

10,

003

0,05

(B

)0,

002

0,01

(A

)P

CP

3700

01,

6E+0

00,

0013

0,5

(B)

0,00

060,

002

(A)

TC

E90

000

7,2E

+00

2,5E

–05

30 (

B)

6,0E

–08

0,00

1 (A

)

Jelö

lés:

* C

o-op

erat

ive

prog

ram

me

for

mon

itor

ing

and

eva

luat

ion

of th

e lo

ng r

ange

tran

smis

sion

of

air

pollu

tant

s in

Eur

ope

** A

fels

zín

alat

ti v

izek

min

ôség

ét é

rint

ô te

véke

nysé

gekk

el ö

ssze

függ

ô eg

yes

fela

dat

okró

l sz

óló

33/

2000

kor

mán

yren

del

et t

erve

zett

KöM

-E

üM-F

VM

-KH

VM

egy

ütte

s re

ndel

ete

alap

ján

***

Tala

jinfo

rmác

iós

Mon

itor

ing

8.2. A dohányzás és a genetikai eredetû egyedi fogékonysági tényezôkmint rizikófaktorok szerepe a tüdôrákban

A tüdôrák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegsége Észak-Amerikában és Európá-ban, és a nôknél is gyorsan emelkedô tendenciát mutat. Európa különbözô térségeiben nagy eltérésekvannak a tüdôrák gyakoriságban és a mortalitási rátákban. Sajnálatos módon Magyarországon na-gyon kedvezôtlenek a tüdôtumor mortalitási statisztikai mutatók. 1955. óta ötszörösére emelkedett atüdôtumor mortalitás, és az elmúlt évtizedben is a férfiaknál 20, a nôknél 50% körüli volt a növekedés.A magyar férfiak világviszonylatban az elsô helyen állnak (120,1/100 000 férfi lakos 1997-ben), a nôkEurópában a második helyen vannak (36,8/100 000 nô lakos). Epidemiológiai adatok arra utalnak,hogy szoros ok-okozati összefüggés van a dohányzás és a tüdôrák között. Jelentôs nemzetközi kuta-tások folynak az Egyesült Államokban, Japánban és Európában a tüdôrák környezeti és genetikai oka-inak a feltárására annak érdekében, hogy felismerhetôvé váljanak a rizikótényezôk és hogy eredmé-nyesebb lehessen a tüdôrák megelôzése.

A folyamatban lévô kutatási programunk arra a hipotézisre épül, hogy a környezetben elôfordulóés a dohányfüstben lévô daganatkeltô vegyületeknek alapvetô kóroki szerepük van a rosszindulatútüdôdaganatok keletkezésében. A feltételezések szerint ezek a vegyületek egyedi genetikai fogékony-sági tényezôkkel történô kölcsönhatásban fejtik ki DNS-károsító hatásukat. A lehetséges fogékonysá-gi kockázati tényezôk között tartjuk számon a kémiai rákkeltô anyagok, köztük a policiklusos aromásszénhidrogének aktivációját és inaktivációját katalizáló FázisI és FázisII enzimek polimorfizmusait,melyek genotípustól függôen befolyásolhatják ezeknek az enzimeknek a mennyiségét és katalitikusaktivitását, és ezáltal növelhetik vagy csökkenthetik a tüdôrák rizikót. A citokróm P-450 (CYP) és aglutation S-transzferáz (GST) egyes tagjairól ismertté vált, hogy bizonyos genotípusaik rizikótényezôklehetnek különféle rosszindulatú daganatos betegségekben. A NEKAP által támogatott kutatásaink-nak az a célja, hogy megismerjük, hogy a magyar népességben befolyásolják-e a tüdôrák rizikót a fôbbFázisI és FázisII enzimek genetikai polimorfizmusai. Vizsgálatainkban a citokróm P-450 (CYP) és aglutation S-transzferáz (GST) enzimcsalád egyes tagjai és a NADPH kinon oxidoreduktáz (NQO1) ge-netikai polimorfizmusaival foglalkoztunk az eddigi munkánk során.

Anyagok és módszerek

Vizsgálati populáció

Ay Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Mellkassebészeti Tanszékén végzett többévesmintagyûjtés eredményeként 540 tüdôrezekált beteg mûtéti anyagából végeztünk analíziseket. 470esetben tüdôrák, 70 esetben nem-malignus tüdôbetegség volt a mûtéti indikáció. A jelenleg feldolgo-zás alatt álló vizsgálati populáció összetételét az 1. ábra mutatja. A két leggyakoribb malignus szövet-tani típus a planocelluláris carcinoma és az adenocarcinoma, 36,7% illetve 39,4% gyakorisággal. Azegyedek 13,0%-a nem-daganatos. Ez utóbbi csoport szolgál összehasonlítási alapul a vizsgálatban.Azért választottuk a tüdô-operált nem-daganatos betegeket referenciacsoportnak, mert ismerten nem-daganatosak voltak, mert az elôforduló tüdôbetegségek széles skálája miatt nem feltételeztünk geno-típus gyakoriság eltolódást az átlagostól, és mert az egyedül lehetséges és szükséges összehasonlítócsoportot képezik egy olyan kutatás számára, melyet ugyanebben a populációban folytatunk abronchusban mint célszövetben keletkezô karcinogén-DNS adduktok vizsgálatára a dohányzási expo-zícióval és a tüdôrákkal összefüggésben. A hátrány viszont az, hogy a tüdôrezekált nem-daganatos be-tegeknek a kis elôfordulási száma magában hordoz bizonyos statisztikai bizonytalanságot a kiértéke-lésben.

8.2. A dohányzás és a genetikai fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok

132


Az eltávolított tüdôlebenybôl biopszia méretû, makroszkóposan normál bronchus szövetmintavé-tel, majd DNS izolálás történt. Polimeráz láncreakció (PCR) elven mûködô módszerekkel, az alkalma-zott meghatározások többségében restrikciós enzimekkel végzett DNS hasítással határozzuk meg aCYP1A1 MspI, CYP1A1 Ile/Val, CYP2C9(R144C), CYP2C9(I359L), NQO1, GSTM1 és GSTP1 genotípu-sokat. Kezdetben nemzetközi együttmûködésben nyílt lehetôség az analízisek elvégzésére. Jelenleg aNEKAP támogatásával már saját laboratóriumunkban végezzük a meghatározásokat, és vezetünk bea közelmúltban felfedezett metabolikus polimorfizmusok kimutatására szolgáló új módszereket.Négy polimorfizmus vizsgálatát a jelenlegi teljes mintagyûjteményen már elvégeztük, másik hárompolimorfizmus meghatározása a mintaszám felén történt meg. A chi-négyzet próbát és a Fisher-féle eg-zakt tesztet alkalmaztuk a genotípus gyakoriságok összehasonlítására. Többszörös logikai regressziósanalízissel vizsgáltuk a feltételezett rizikófaktorok és a tüdôrák közötti kapcsolatot. Kétoldali p érté-keket közlünk.

Eredmények és következtetések

A folyamatban lévô kutatási programban elért legfontosabb kezdeti eredményeinket ismertetjük. A2. ábrán láthatóak a CYP1A1 MspI, CYP1A1 Ile/Val, CYP2C9(R144C), CYP2C9(I359L), NQO1, GSTM1és GSTP1 genotípusok elôfordulási arányai a szövettanilag leggyakoribb planocelluláris carcinomábanés adenocarcinomában, valamint a nem-daganatos egyedek csoportjában. A CYP1A1 MspI, CYP1A1Ile/Val, GSTM1 és GSTP1 genotípusok gyakorisági értékei a teljes beteganyagból származnak, aCYP2C9(R144C), CYP2C9(I359L) és NQO1 genotípusoké a mintagyûjtemény idôrend szerinti elsô fe-lébôl. A planocellulláris carcinoma esetében statisztikailag közel szignifikáns gyakoriság növekedéstészleltünk a GSTM1 homozigóta deléció elôfordulásban a nem-daganatos csoporttal szemben(p=0,06). Az összefüggés erôsen szignifikáns volt az életük során valaha is dohányzók összehasonlítá-sakor (p=0,001). A CYP2C9(I359L) vadtípusú homozigóta gyakorisága szignifikánsan magasabbnakbizonyult az adenocarcinoma csoportban, mint a nem-daganatos csoportban (p=0,05).

Többszörös logikai regressziós analízissel vizsgáltuk a feltételezett rizikófaktorok és a tüdôrák kö-zötti kapcsolatot. A dohányzás mellett a CYP2C9(Ile359) vadtípusú homozigóta és a GSTM1 homozi-góta deléciós genotípus mutatkozott statisztikailag szignifikáns rizikófaktornak a planocelluláris car-cinomában. A többi vizsgált genotípus egyenként nem mutatott összefüggést a tüdôrákkal. A 3. ábránazokat az eredményeket mutatjuk be, amelyek a mintafeldolgozás jelenlegi állapotában, statisztikailagszignifikáns modellekben valamely jellegzetes összefüggésre utalnak. A CYP2C9(I359L),CYP2C9(R144C) és NQO1 vadtípusú homozigóta kombináció, valamint a GSTP1 heterozigóta és ritkahomozigóta genotípus a GSTM1 homozigóta deléciós genotípussal rizikónövekedést okozott aplanocelluláris carcinomában. A CYP2C9(I359L), CYP2C9(R144C) és NQO1 vadtípusú homozigóta ge-notípus kombináció szignifikáns rizikónövelô tényezô volt az adenocarcinomában.

Várható volt a dohányzás kifejezett rizikónövelô hatása a tüdôrákra, különösen a planocelluláriscarcinomára. A GSTM1 genotípussal kapcsolatos nemzetközi eredmények arra utalnak, hogy enyhe,de szignifikáns tüdôrákrizikó-növelô hatása van a homozigóta deléciónak, mellyel a mi eredményünkösszhangban van. Egyéb genotípusokkal kapcsolatos irodalmi adatok egyelôre ellentmondásosak. Akutatási program folytatásától azt várjuk, hogy nagyobb vizsgálati populációban nagyobb statisztikaimegbízhatósággal állapíthatók meg összefüggések. A közelmúltban újonnan felfedezett farmako-genetikai polimorfizmusoknak a vizsgálatainkba való bevonásával olyan molekuláris daganat-epide-miológiai összefüggéseket ismerünk meg, amelyek alapján több, a tüdôrákrizikó genetikai tényezôi-vel kapcsolatos kérdés megválaszolható különösen a magyar népességre vonatkozóan.

A dohányzás és a genetikai fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok 8.2.

133

8.2. A dohányzás és a genetikai fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok

134

Ritka homozigóta/GSTM1 deléció

Heterozigóta

Gyakori homozigóta/GSTM1 pozitív

8.2/1. ábraA vizsgálati populáció szövettani típusok

és nemek szerinti összetétele

8.2/2. ábraGenotípus gyakoriságok planocelluláris carcinomában, adenocarcinomában és a

nem-malignus szövettani csoportban tüdômûtétes vizsgálati populációban(Planocell. cc.: planocelluláris carcinoma, Adenocc.: adenocarcinoma)

250

200

150

100

50

0

Egy

edsz

ám

Gya

kori

ság

(%)

nô (142)

férfi (401)Pl

anoc

ellu

lári

s ca

rcin

oma

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Plan

ocel

l. cc

.A

den

occ.

Nem

-mal

ignu

s

Mac

roce

llulá

ris

carc

inom

a

Mic

roce

llulá

ris

carc

inom

a

Egy

ébm

alig

nus

Nem

-m

alig

nus

Ad

eno-

carc

inom

a

CYP1A1 CYP1A1 CYP2C9 CYP2C9 NQO1 GSTM1 GSTP1Ile/Val Mspl R144C I359L

* * * p ≤ 0,06

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

A dohányzás és a genetikai fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok 8.2.

135

8.2/3. ábraGenotípus kombinációk és a dohányzás mint tüdôrák rizikótényezôk

a planocelluláris carcinomában és az adenocarcinomábanTöbbszörös regressziós analízis

CYP2C9 (R144C) ésCYP2C9 (I359L) ésNQO1, a/a mindegyik(vadtípusú homozigóta)

GSTM1 null ésGSTP1 a/b vagy b/b

Dohányzás, valaha

12

10

8

6

4

2

01,4–9,5 2,1–14,6 2,8–36,6 95% C. I. 1,2–6,9 0,9–5,4 0,7–5,4

PLANOCELLULÁRIS CC.(104 eset és 37 kontroll)

ADENOCARCINOMA(80 eset és 37 kontroll)

* p < 0,05** p < 0,01*** p < 0,001

**

***

***

*

Esé

ly a

rány

(od

ds

rati

o, O

R)

8. A kémiai biztonság egyes kérdései

136

Kém

iai

biz

ton

ságg

al k

apcs

olat

os p

rob

lém

ák, t

een

dôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

at•

Akö

rnye

zeti

veg

yi•

Kör

nyez

etsz

enny

ezô

• Sz

enny

ezet

t ter

ület

ek•

Az

expo

zíci

ós m

odel

lex

pozí

ciób

ól e

red

ô la

kos-

szer

ves

klór

vegy

ület

ekkö

rnye

zet-

és

egés

zség

-vi

zsgá

lato

k m

inôs

égbi

zto-

sági

egé

szsé

gkoc

káza

tkö

rnye

zet-

egés

zség

ügyi

kock

ázat

ának

bec

slés

ére

sítá

si r

end

szer

ének

kid

ol-

érté

kelé

se.

kock

ázat

ának

viz

sgál

ata

szol

gáló

szo

ftve

rgo

zása

a k

ocká

zatb

ecsl

és-

• A

"sze

nnye

zô f

orrá

s –

expo

zíci

ós m

odel

lekk

el.

kife

jlesz

tése

.se

l jár

ó bi

zony

tala

nság

okha

tásv

isel

ô re

cept

or"

típus

ú•

Age

neti

kai e

red

etû

(KA

C, 0

2090

7-01

/200

0)cs

ökke

ntés

e és

az

elôr

ejel

-m

odel

lek

alka

lmaz

ása.

egye

di f

ogék

onys

ág, m

int

zés

meg

bízh

atós

ágán

akri

zikó

fakt

or.

növe

lése

érd

ekéb

en.

• T

öbb-

lépc

sôs,

val

ódi i

te-

ratí

v, k

vant

itat

ív e

gész

ség-

kock

ázat

becs

lési

mod

elle

kal

kalm

azás

a eg

yetl

en k

eret

-pr

ogra

mba

n, a

mel

ynek

– e

lsô

szin

tje:

a ko

ckáz

atm

érté

kéne

k ill

etve

tole

rál-

ható

ságá

nak

meg

álla

pítá

sa,

– m

ásod

ik s

zint

je:a

köz

-eg

észs

égüg

yi in

tézk

edés

/be

avat

kozá

s kv

anti

tatí

vm

egal

apoz

ása,

– h

arm

adik

szi

nt:a

kum

u-la

tív

kock

ázat

kis

zám

ítás

aa

telje

s ex

pozí

ciós

idôt

ar-

tam

ra v

onat

kozó

an a

szen

nyez

etts

ég te

rmés

zete

sid

ôbel

i csö

kken

ésén

ek é

saz

éri

ntet

t pop

ulác

iófi

gyel

embe

vét

elév

el.

9. Sugárbiztonság

A világszerte megnyilvánuló érdeklôdéssel párhuzamosan, a 70-es évek második felében hazánk-ban is megkezdôdött a különbözô forrásokból származó lakossági sugárterhelés tervszerû és átfogófelmérése. E felmérések eddigi rendelkezésre álló adatai szerint a kozmikus sugárzás átlagosan0,34 mSv, a földkérgi sugárzás pedig 0,48 mSv effektív dózisegyenértékkel járul hozzá a lakosság kül-sô környezeti forrásokból származó évenkénti sugárterheléséhez. Az említett forrásokból származósugárterhelés tehát átlagosan 0,82 mSv/év, ami csaknem pontosan megegyezik a világátlaggal csak-úgy, mint a kálium természetes radioizotópjától (K-40) származó évi 0,18 mSv belsô sugárterhelés.Megnyugtató az is, hogy a Paksi Atomerômûbôl a környezetbe kibocsátott légnemû és folyékony ra-dioaktív anyagok mennyisége – az üzemi és hatósági sugárvédelmi ellenôrzések egybehangzó tanú-sága szerint – messze a megszabott kibocsátási határérték alatt van, és az ebbôl származó járulékoslakossági sugárterhelés kevesebb, mint a természetes környezeti sugárterhelés egyezred része.

A lakosság természetes forrásokból származó belsô sugárterhelésében döntô szerepet játszó épüle-teken belüli radonkoncentrációk országos, reprezentatív felmérésére – pénzügyi fedezet hiányában– csak a lakóhelyiségek vonatkozásában kerülhetett sor. Egy elôzetesnek tekinthetô és korlátozott ter-jedelmû felmérés szerint, a hazai lakóépületek légterének átlagos radonkoncentrációja 55 Bq/m3 , amiigen széles tartományban, 20 és 220 Bq/m3 határok között változik. Egy újabb, már reprezentatívnakmondható, felmérés szerint az átlagos radonkoncentráció még ennél is magasabb. Ennek a radonkon-centrációnak a belégzése az ország lakosságának évi kb. 2,5 mSv dózisú belsô sugárterhelését eredmé-nyezheti, ami a világátlag kétszerese.

A lakosság medicinális sugárterhelése a mesterséges forrásokból származó járulékos sugárterhelé-sének legjelentôsebb összetevôje. Az orvosi röntgen- és izotópdiagnosztikai vizsgálatok során a páci-ens által kapott dózis hazánkban feltehetôen meghaladja az európai átlagot, felmérése megkezdôdött.Az orvosi sugárterhelés jelentôségét az adja, hogy évente több 10 millió röntgendiagnosztikai vizsgá-lat történik meg. A program további indokoltságát az adja, hogy csak a felmérés során szerzett adatokalapján lehetséges vizsgálni azokat a lehetôségeket, melyekkel a lakossági sugárterhelés indokolatlanhányada csökkenthetô. A program mûködtetése lehetôvé teszi azt is, hogy a röntgen- és izotópdiag-nosztikai szakemberekkel együttmûködve az Európai Unió felé vállalt jogharmonizációs kötelezettsé-geinknek is eleget tegyünk a lakosság legjelentôsebb sugárterhelését jelentô medicinális sugárterhelés-sel kapcsolatosan. A program alapján a Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat által ajánlott irány-adó szintek bevezetésére is sort kell keríteni, melyek a radiológusok és az izotópdiagnoszták orientá-lására szolgálnak, figyelembe véve a szakmák eljárásbeli hazai sajátosságait és a technikai lehetôsége-ket is.

A munkahelyi és környezeti expozíciók hatására létrejövô citogenetikai elváltozások a környezetihatások ez idô szerinti legérzékenyebb indikátorai, azaz a sugárterhelés biológiai kimutatásának álta-lánosan elfogadott módszerei közé tartoznak. Ezeken belül vannak olyan súlyos sejtsérüléssel járó el-változások, amelyek a szervezet sejtjei pusztulásával bizonyos idôn belül eltûnnek (nem stabil aberrá-ciók). Ezek alkalmazása megvalósult. A korszerû környezet-egészségügyi, sugáregészségügyi felmé-rések megkívánják, hogy az érintett személyek (munkavállalók vagy lakossági csoportok) vérmintái-ban stabil aberrációk kimutatását is elvégezhessük. Ez lehetôséget teremt a sugárterhelés retrospektívbecslésére.

Sugárbiztonság 9.

137

A NEKAP keretében végzett tevékenységi körök és a munkák eredményei

A lakosság természetes forrásokból eredô sugárterhelése

A hazai népesség természetes forrásokból eredô sugárterhelésének meghatározása céljából a kuta-tási tevékenység az alábbi sugárzási paraméterek mérésére irányult: a másodlagos kozmikus sugárzásdózisteljesítménye a földszínen és különbözô tengerszint feletti magasságban, a földkérgi sugárzásdózisteljesítménye lakóépületekben és szabad helyszíneken, a radon aktivitás koncentráció óvodai ésiskolai épületekben, a radon aktivitáskoncentráció ivó- és fürdôvizekben.

Mérési eredményeinket tudományos folyóiratokban közöltük (lásd közlemények).

–Az 1993. évi UNSCEAR jelentés adatai szerint a világ felnôtt népességének természetes sugárfor-rásokból eredô éves effektív dózisa 2,4 mSv. A radon koncentrációból effektív dózisra történô átváltás-nál az ICRP 65 szerint ajánlott "konverzió konvenció"-t használva az éves effektív dózis értéke csak2,0 mSv-nek adódik. Az intézeti (OSSKI) felmérések eredményein alapuló becslés szerint a hazai fel-nôtt népesség természetes forrásokból eredô éves effektív dózisának középértéke 3,1 mSv. Ez többmint 50%-kal meghaladja a Föld népességére jellemzô 2,0 mSv világátlagot.

–Az ország 206 településén 302 óvoda és bölcsôde 364 csoport-szobájában mérték a légtér radon-aktivitás-koncentrációját, a dózisteljesítményt az épületben és az udvaron. A csoportszobákban a ra-don-koncentráció számtani középértéke 90 Bq/m3, terjedelme 10–1350 Bq/m3. A dózisteljesítménye107 nGy/h, terjedelme 57–384 nGy/h. Az udvaron mért dózisteljesítmény középértéke 91 nGy/h ésterjedelme 48–270 nGy/h. Az évi 2000 órás tartózkodási idôtartamra vonatkozó átlagos éves effektívdózis becsült értéke 0,49 mSv. Ezek az értékek kisebbek annál, mint ami a hazai ezer lakás felmérésé-bôl adódott.

–A hazai ivóvizek nem tartoznak a kimagaslóan nagy radon aktivitással rendelkezô vizek közé, avizsgált ivóvizek 222Rn, 226Ra és U tartalma az eddigi rendelkezésre álló eredmények szerint átlagos-nak mondható. A mért aktivitás-koncentráció értékek sehol sem haladták meg a jelenleg érvényben lé-vô hazai szabványban megadott határértékeket és a WHO által javasolt vonatkoztatási értéket. A ha-zai csapvizek fogyasztásából a radontól származó átlagos lakossági sugárterhelés 12,7±9,6 µSv év-1, arádiumtól eredô sugárterhelés 8,8±4,5 µSv év-1, az urántól eredô sugárterhelés pedig 7,3±7,8 µSv év-1,ami az összes természetes forrásból eredô lakossági sugárterhelés világátlagával (2,4 mSv év-1) össze-hasonlítva elenyészô.

Orvosi sugaras vizsgálatokból származó lakossági sugárterhelés meghatározása

A vonatkozó nemzetközi ajánlások egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak az orvosi sugáralkal-mazásból származó sugárterhelések áttekintésének. Ennek megfelelôen a különbözô orvosi röntgen ésizotópdiagnosztikai vizsgálatok során kapott dózisokat vizsgálták, mely lehetôséget teremt a vizsgá-latokon átesettek kollektív dózisának becslésére. Elvégeztük a Dunántúlon mûködô 14 CT berendezé-sen a páciens dózis felméréssel kapcsolatos sugárvédelmi méréseket. Megállapítható, hogy a vizsgá-lat elôkészítése összességében megfelelônek bizonyult, a módszer pedig kisebb módosításokkal alkal-mas arra, hogy a továbbiakban alkalmazható legyen a CT munkahelyek teljes körû felmérésének lebo-nyolítására. Felmérést végeztünk mellkas-szûrések dozimetriájára. 80 berendezést vizsgáltunk. A pá-ciens dózisa 52 és 2352 µSv között változott, az átlag 357 µSv volt.

Genotoxikus hatások jelzésére szolgáló vizsgálatok

Citogenetikai vizsgálatainkat a lakosság nagyszámú egyedén végeztük el a nyiroksejt mikronuk-leusz gyakoriságának kimutatásával. Ez lehetôséget teremtett a különbözô dózisú ionizáló sugárzáskiváltotta elváltozások elemzésére, valamint a módszer lehetôséget kínált egyéni sugárérzékenység ki-mutatására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a dózistartomány csökkentésével a lineárisdózis-hatás összefüggés meredeksége egyre csökken. A vizsgálati eredmények igen jelentôsek a kis su-gárdózisok biológiai hatásainak megítélésében.

9. Sugárbiztonság

138

Beállítottuk továbbá a fluorescens in-situ hibridizációs (FISH) technikát. A módszert emberi lim-focitákra alkalmaztuk. Mindeddig kétféle szegmentre, nevezetesen az M1 és a centromér láthatóvá té-telére. Vizsgáltuk, hogy a FISH technika hogyan kombinálható a mikronukleusz kimutatására szolgá-ló festési módszerekkel. Megállapítottuk, hogy azonos mikroszkópi látótér fluorescens és megfelelôszûrôvel végzett natív megfigyelésével a mikronukleusz és a centromér összefüggései vizsgálhatók.

Vizsgálatainkat kiterjesztettük ionizáló sugárzás bontására létrejött mikronukleuszok elemzésére is.

Javaslat a NEKAP keretében a jövôben végzendô feladatokra

Az OKK-OSSKI a fenti összefoglaló beszámoló alapján, láthatóan sok eredménnyel gyarapította aNEKAP Sugárbiztonság fejezetének célkitûzéseit. Ezúttal három téma folytatására teszünk javaslatot,nevezetesen:

–a lakosság kombinált genotoxikus terhelésének kimutatására,–a lakosság orvosi sugárterhelésén belül egyes gyakori orvosi vizsgálatok dózisának felmérése,–a nem ionizáló sugárzások lakossági hatásainak felmérésére.

A lakosság kombinált genotoxikus terhelésének kimutatása annak a felismerésébôl származik,hogy a lakosság egyedeit egyszerre érik fizikai, kémiai, sôt biológiai eredetû környezeti hatások.Olyan módszerekre van tehát szükség, amely az összeadódó hatásokat együttesen mutatja ki. Ez lehe-tôséget teremt egyes területeken élôk vagy dolgozók, vagy folyamatokban részt vevô csoportok cito-genetikai terheltségének megállapítására, állapotuk követésére és egészségi kockázatuk becslésére. Amegvalósításhoz olyan korszerû módszereket választunk, mint az idô elôtti kromoszóma kondenzá-ció és a fluoreszcens is situ hibridizálás, valamint a limfociták üstökös "comet" vizsgálata.

A lakosság orvosi sugárterhelésének felmérése:A téma nemzetközi kötelezettségekkel is járó felmérés folytatása. Az eddig végzett vizsgálatok ta-

pasztalatai alapján az új programban egyes, leggyakrabban alkalmazott orvosi sugaras eljárások dozi-metriájára kerülne sor.

A nem-ionizáló sugárzások hatása a lakosságra:A nem-ionizáló sugárforrások esetleges hatásai egyre inkább a társadalmi érdeklôdés elôterébe is

kerülnek. Széleskörû kísérleti vizsgálatok, valamint felmérések folynak több államban is. Az utóbbiidôben a mobiltelefonok és az átjátszó bázisállomások hatásának elemzése látszik legaktuálisabbnak.Terveink szerint felmérendô a különbözô típusok által leadott térerôsség, a települési viszonyok sze-rinti elemzés és felmérés, valamint biológiai kísérleti mérések elvégzése.

Sugárbiztonság 9.

139

Su

gárb

izto

nsá

ggal

kap

csol

atos

pro

blé

mák

, tee

nd

ôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atK

uta

tás,

fej

lesz

tés

• A

lako

sság

term

észe

tes

• A

lako

sság

kom

biná

lt•

Gen

otox

ikus

hat

ások

forr

ások

ból e

red

ô su

gár-

geno

toxi

kus

terh

elés

ének

jelz

ésér

e sz

olgá

ló v

izsg

á-te

rhel

ésén

ek f

elm

érés

e.ki

mut

atás

a.la

tok

kite

rjes

ztés

e.•

Orv

osi s

ugar

as v

izsg

á-•

Ala

koss

ág o

rvos

i sug

ár-

• O

rszá

gos

felm

érés

a k

ör-

lato

kból

szá

rmaz

óte

rhel

ésén

bel

ül e

gyes

nyez

etbe

hel

yeze

tt ip

ari

lako

sság

i sug

árte

rhel

ésgy

akor

i orv

osi v

izsg

álat

okm

ellé

kter

mék

ek r

adio

-m

egha

táro

zása

.d

ózis

ának

fel

mér

ése.

akti

vitá

sána

k vi

zsgá

latá

ra.

• G

enot

oxik

us h

atás

ok•

Ane

m io

nizá

ló s

ugár

zá-

• R

adio

nukl

idok

kör

nye-

jelz

ésér

e sz

olgá

lóso

k la

koss

ági h

atás

aina

kze

ti v

isel

ked

ésén

ek ta

nul-

vizs

gála

tok.

felm

érés

e (m

obilt

elef

onok

,m

ányo

zása

.át

játs

zó b

ázis

állo

más

ok•

Paci

ens

dóz

isok

fel

mér

é-ha

tásá

nak

elem

zése

).sé

nek

kors

zerû

síté

se.

Hat

óság

i in

tézk

edés

• H

atár

érté

kek

meg

álla

pí-

tása

(él

elm

isze

rrel

, ivó

víz-

zel f

elve

tt r

adio

nukl

idok

,hu

llad

ékke

zelé

s).

• B

elsô

téri

rad

onko

ncen

t-rá

cióv

al, n

em io

nizá

ló s

u-gá

rzás

sal,

med

icin

ális

su-

gárt

erhe

léss

el k

apcs

olat

ossz

abál

yozá

s.In

form

áció

, ad

atgy

ûjt

ésO

kta

tás,

nev

elés

, tu

dat

-fo

rmál

ás

9. Sugárbiztonság

140

10. Élelmiszerbiztonság

A vizsgálat célkitûzése

A környezet-egészségügyi hatások szempontjából meghatározó a fizikai környezet szennyezôinekismerete. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében egy, korábbi vizsgá-latok alapján szennyezettnek ismert település – Sajószentpéter – és a kontrollként választott telepü-lés – Szerencs – területén 1997-ben széleskörû környezeti felmérést kezdtek el. A vizsgálat elsô fázi-sában a kültéri levegô, a talaj, ivóvíz, a területen elôállított élelmiszerek egyes toxikus összetevôit, to-vábbá a nôi tej poliklórozott bifenil tartalmát vizsgálták.

Mivel a környezeti vizsgálatok alapján a talaj- és a szálló por mintákban volt magasabb az arzénkoncentrációja, így fontosnak tartották 1998. folyamán az arzén tartalom ismételt vizsgálatát a szállóporban, élelmiszer- és biológiai mintákban. További lépésként vizsgálni kívánták a környezetszennye-zés hatásait az itt élôk mortalitására és morbiditására és összevetették a két település területeinek ha-lálozási és megbetegedési viszonyait.

Bevezetés

Az "Élelmiszerbiztonság" program keretében a környezet állapotát tekintve az ország egyik legszen-nyezettebb területének tekintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéter környezet-egészség-ügyi állapotát kívánták felmérni. Elsôdleges cél volt a várható talajszennyezés egészségi hatásainakbecslése a legfontosabb szennyezôk mennyiségi értékelése alapján. A település kiválasztását az is indo-kolta, hogy a várost földrajzi elhelyezkedése miatt az ipari eredetû környezeti ártalmak több iránybólérték. Sajószentpéter a Sajó-völgye iparvidék tengelyén fekszik, az iparvidék jelenlegi arculatának ki-alakítása szempontjából meghatározó jelentôséggel bíró üzemek által volt körülvéve, lakossága 14 000fô. A város helyzetét tovább rontotta - és napjainkban is rontja -, hogy a települést ketté vágja a Kazinc-barcika irányába haladó 26-os számú fôközlekedési út, amely évszaktól függetlenül zsúfolt, forgalmas.

Az 1970-es évek elejére a Sajó-völgyben az ipar környezetszennyezô hatása dominánssá vált. Az1980-as éveket megelôzôen az ipari üzemek mûködése környezetvédelmi szempontból nem volt meg-felelô, így a kibocsátott füstgázokból kiülepedô anyagokkal, a kikerülô szennyvizekkel és a hulladé-kaik elhelyezésével szennyezték környezetük talaját. Az uralkodó szélirány észak-észak-nyugati, ígya BORSODCHEM, a Hôerômû szennyezô hatása Sajószentpéteren csapódott le. Jelentôs talajszennye-zési forrásnak tekinthetô a közlekedés, amely a nagy forgalmú utak mentén sávos jellegû, elsôsorbanólom és policiklusos aromás szénhidrogén szennyezést okoz.

A térség környezeti állapotában az 1980-as évek végén bekövetkezett gazdasági válság a szennye-zô források kibocsátásának jelentôs csökkenését eredményezte, azonban a korábbi szennyezések hatá-sa még feltételezhetô.

A vizsgálati program szempontjából az alábbi ipari létesítményekbôl származó expozíciókkal kel-lett számolni a térségben: Az Észak-magyarországi Vegyimûvek, Borsodi Hôerômû, SajókeresztúriÉrcelôkészítômû, BORSODCHEM Elektrolízis Üzeme.

Az alábbiakban ismertetett vizsgálat célja a NEKAP keretében, a korábbi vizsgálatok alapján szeny-nyezettnek ismert település – Sajószentpéter – és a mérete, eltérô ipari szerkezete miatt kontrollkéntválasztott település – Szerencs – környezet-egészségügyi felmérése. A széleskörû vizsgálat elsô fázi-sa keretében a kültéri levegô, a talaj, az ivóvíz, a területen elôállított élelmiszerek egyes toxikus össze-tevôit, továbbá a nôi tej poliklórozott bifenil (PCB) tartalmát vizsgálták.

Vizsgálatok

Az expozíció becslése a következô vizsgálatok alapján történt:a) Levegôszennyezésbôl eredô expozíció méréseVizsgálták a szálló por toxikus fém (ólom, kadmium, arzén) részecskéit (TSP, PM10, PM2,5) és poli-

ciklusos aromás szénhidrogén (PAH) tartalmát.

141


Vizsgálták továbbá a Sajószentpéterrôl, illetve a lehetséges, Sajószentpéterre környezeti expozíciósveszélyt jelentô helyekrôl (Kazincbarcika, Berente) származó szálló por minták mutagenitásátSalmonella mikroszóma teszttel TA100 és TA98 S. typhimurium törzseken, egyidejûleg metabolikusaktivációval és anélkül.

b) Talajszennyezésbôl eredô expozíció méréseSajószentpéterrôl és környékérôl, valamint Szerencsrôl és környékérôl összesen 85 kiskerti, kültéri

és szántóföldi mintát dolgoztak fel. A sajószentpéteri kiskerti minták egyharmada a közigazgatásilagSajószentpéterhez tartozó, a várostól észak-keletre elhelyezkedô Dusnok-pusztai területrôl szárma-zott, amely a Hôerômû, illetve a zagytér környezetszennyezô hatásának leginkább ki van téve.

c) Vízszennyezésbôl származó expozíció méréseA vízminták a kiskertekben locsolásra használt ásott kutakból, a pernyelerakó ill. zagytározó kör-

nyéki figyelôkutakból származtak. Vizsgálták a települést ellátó borsodsziráki vízmû gépházi csaprólill. a két hálózati mintavételi pontról származó ivóvizeket is. A vízmintákból PAH, illékony klórozottszénhidrogén, arzén meghatározás történt.

d) Élelmiszerekbôl származó expozíció vizsgálataA fém és a PAH-tartalom vizsgálatra 1997-ben 100 db, a talajmintákkal megegyezô helyrôl szárma-

zó növényi minta (nagyleveles zöldség: sárgarépa, egyéb zöldségféle: búza, árpa, napraforgó) kerültfeldolgozásra. 1998-ban a növényi minták As tartalmát Sajószentpéterrôl 22, Szerencsrôl 10 db nagy-leveles (káposzta, kelkáposzta) és gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa) mintában vizsgálták.

A program keretén belül 30 db – 20 minta sajószentpéteri, 10 szerencsi húsüzembôl származó –sertésmáj-szövetminta toxikus fém vizsgálata is megtörtént.

e) Nôi tej vizsgálatokA vizsgálati programban szerepelt 29 (20 Sajószentpéterrôl, 9 Szerencsrôl) nôi tejminta PCB tartal-

mának vizsgálata. A IUPAC listából 3 (138, a 153 és a 180 számú), a nôi tejekben irodalmi és saját ada-taik alapján jellemzôen elôforduló PCB kongenert vizsgálták: 1998-ban megismételték a vizsgálatot 9,illetve 5 mintából.

f) Biológiai monitorozásHaj- és vizeletminták As tartalmát 34-34 sajószentpéteri és szerencsi III. osztályos tanulótól szárma-

zó mintákban vizsgálták.

Az egészségi állapot felmérése:

a) Mortalitási vizsgálatokAz 1988–1996 idôszakban értékelték Sajószentpéter és Szerencs halálozását az indirekt standardi-

zált halálozási hányados segítségével (SHH) haláloki fôcsoportonként, és ezen belül egyes halálokokesetén részletesebb bontásban is. A kis halálesetszámok miatt a vizsgált idôszakot 3 hároméves perió-dusra bontották.

b) Morbiditási vizsgálatokIndikátor krónikus betegségek prevalencia vizsgálatát Sajószentpéter és Szerencs 15–x éves felnôtt

lakossága körében felmérôlap segítségével végezték. Az adatlap tartalmazta a megjelölt krónikus be-tegségekben szenvedô, a két település háziorvosai által kezelt betegek születési dátumát, nemét, lak-címét, lakáskörülményeit (lakóház típusa, zsúfoltság, lakás fûtése, penészesedés) a beteg foglalkozá-sát, iskolai végzettségét, alkoholfogyasztási, dohányzási szokásait, testsúlyt, testmagasságot, fizikaiaktivitást. A háziorvosok összesen 4834 betegrôl töltöttek ki adatlapot a krónikus betegségek, illetveegyes akut allergiás betegségek diagnózisa felállításának dátuma megjelölésével. Az indikátor beteg-ségek listája a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO X) alapján:

142

Élelmiszerbiztonság 10.

A morbiditást a nyers prevalencia, a korspecifikus prevalencia, és a standardizált prevalencia mu-tatók segítségével értékelték.

Eredmények

1. Levegôminták vizsgálati eredményei

Az 1997-ben gyûjtött minták limitált száma miatt csak óvatos következtetés vonható le. A szálló porkoncentrációja csupán Szerencs egyik mérôpontján haladta meg jelentôsen az éves határértéket(100 µg/m3). A Sajószentpéteren mért benz(a)pirén szintén valamivel magasabb a határértéknél(0,001 µg/m3).

Az 1998-ban végzett szálló por mérési eredményeit: PM10 és PM2,5 koncentrációkat, TSP, a szállóporból mért arzén szennyezettséget az 1. táblázat tartalmazza.

10/1. táblázatA környezeti levegô átlagos szennyezettségi értékei

A vonatkozó levegôminôségi határértékeket 24 órás idôtartamra a következôk: szálló por (TSP)MSZ 21845-1990 szerint 100 µg/m3, PM10 az Európai Unió ajánlása szerint 50 µg/m3, arzén 3 µg/m3,amely egy tervezési irányérték az MSZ 21854-1990 szerint. A környezeti levegô szálló por szennyezett-sége mindkét mérôponton a higiénés határérték alatt volt. A szálló por 10 µm alatti frakciójának átlag-értéke kevés kivétellel szintén kisebb a határértéknél. A szálló por 2,5 µm alatti frakciója a vizsgált idô-szakban 15 és 50 µg/m3 tartományban változott. A szálló porból mért arzén szennyezettség igen ala-csony volt, csupán 10–30%-a volt a tervezési határértéknek.

143


E10–14 diabetes mellitus C16 a gyomor rosszindulatú daganataH10.1 heveny atópiás kötôhártya gyulladás C18 a vastagbél rosszindulatú daganataI10–I15 magas vérnyomás C22 a máj és az intrahepatikus epeutakI21 acut myocardialis infarctus rosszindulatú daganataI60–I64 cerebrovascularis betegségek (stroke) C43 a bôr rosszindulatú daganataJ30 vasomotor és allergiás rhinitis C45 mesotheliomaJ44 idült obstructiv tüdôbetegség C50 az emlô rosszindulatú daganataJ45 idült obstructiv tüdôbetegség C53 a méhnyak rosszindulatú daganataK70.3 alkoholos májcirrhosis C62 a here rosszindulatú daganataL50 urticaria C64 a vese rosszindulatú daganataC00 az ajak rosszindulatú daganata C67 a húgyhólyag rosszindulatú daganataC01–C06 a szájüreg rosszindulatú daganata C81 Hodgkin kórC10 a szájgarat rosszindulatú daganata C82–C85 non-Hodgkin lymphomákC15 a nyelôcsô rosszindulatú daganata C91–C96 leukaemiák

Mintavételi PM10 PM2,5 TSP As As/TSPhely µg/m3 µg/m3 µg/m3 ng/m3 ng/µg1. Kazincbarcika 44,85±12,30 31,3±10,92Habselyem gyár2. Kazincbarcika 40,55±8,72 1,95±0,65 0,05±0,022Tardonai út3. Berente 41,71±12,67 30,35±13,17Tüzép telep4. Sajószentpéter 57,77±11,52 2,35±0,94 0,04±0,01mentôállomás

Szálló por minták PAH tartalmaA szálló porból 16 PAH komponens koncentrációját mérték. Mivel a fenti komponensek közül csak

a benz(a)pirénre van határérték (1 ng/m3), amellyel a vizsgálat eredményei összevethetôk, ezért csakezt és az össz PAH eredményeket tüntettük fel a 2. táblázatban.

10/2. táblázatSajószentpéteren és Kazincbarcikán vett szálló por minták átlagos BaP és össz PAH tartalma

Szálló por minták mutagenitásaMind a sajószentpéteri, mind a kazincbarcikai minták direkt – metabolikus aktivációt nem igény-

lô – frameshift mutagén aktivitást mutattak.

2. Talajminták vizsgálati eredményei

Talajvizsgálatok mind kiskerti mind szántóföldi mintákból történtek. Az eredményeket a 3. és 4.táblázatban összegezték.

A talajok pH-ja Sajószentpéteren kissé savanyúbb, mint Szerencsen. A nitrát-tartalom erôsen válto-zó, a kiskertekben lényegesen magasabb, mint a külterületeken, ez utóbbi talajminták közül asajószentpéteri mintákban szignifikánsan magasabb átlagértéket mértünk. A talajok átlagos arzén-tar-talmát illetôen mindkét városban a kiskerti mintákban mértünk magasabb koncentrációkat, mint aszántóföldi mintákban. A sajószentpéteri szántóföldi minták átlagos As koncentrációja szignifikánsanmagasabb, mint a szerencsi külterületi mintákban. A talajok kadmium tartalma alacsony. A higanytar-talom változó, a kiskerti mintákban az átlagkoncentráció Sajószentpéteren magasabb. Az átlagosólomtartalom Szerencsen szignifikánsan magasabb mind a kiskerti, mind a szántóföldi mintákban.

A 26 megvizsgált talajminta (18 sajószentpéteri és 9 szerencsi) össz PAH átlagkoncentrációi145,77 µg/kg illetve 340,9 µg/kg, nem különbözött szignifikánsan egymástól, a szélsô értékek tág ha-tárok között mozogtak. A kiskerti talajminták össz PAH átlagértéke Szerencsen szignifikánsan maga-sabb volt. A vizsgált talajmintákban a könnyebb PAH-okból nem találtak kimutatható mennyiséget.

10/3. táblázatSajószentpéter és Szerencs kiskerti talajminták szennyezôanyag átlagkoncentrációi

* Sajószentpéter: 20, Szerencs: 19 ** Student féle t-próba

144


Vizsgált Sajószentpéter Kazincbarcikaalkotórész átlag szórás átlag szórás

ng/m3 ng/m3 ng/m3 ng/m3

Benz(a)pirén 6,59 2,84 5,15 1,79Összes PAH: 287,73 135,36 283,49 77,74

Vizsgált Minták* Átlag SD Szignifikancia**komponensAs mg/kg Sajószentpéter 10,7 3,13 p=0,94

Szerencs 10,6 3,4Hg mg/kg Sajószentpéter 0,20 0,18 p=0,121

Szerencs 0,13 0,074Nitrát mg/mL Sajószentpéter 17,8 20,95 p=0,535

Szerencs 13,8 18,08Pb mg/kg Sajószentpéter 17,68 5,37 p=0,019

Szerencs 23,35 8,74pH Sajószentpéter 6,72 0,473 p=0,144

Szerencs 6,92 0,338

10/4. táblázatSajószentpéter és Szerencs szántóföldi talajminták szennyezôanyag átlagkoncentrációi

* Sajószentpéter: 36, Szerencs: 10 ** Student féle t-próba

3. Vízminták vizsgálati eredményei

Sajószentpéter környékének szennyezettsége potenciálisan veszélyeztette az ivóvíz, illetve kerti ön-tözésre használt vízbázisokat. A program keretében limitált számban lehetett csak méréseket végezni– hasonló vizsgálatokra Szerencsen nem került sor.

A vízmintákban fémek a legtöbb esetben nem detektálhatók ill. jóval határérték alatti koncentráci-óban találhatók. A figyelôkutak esetében az arzén az egyetlen, határértéket meghaladó mennyiségbenlévô szennyezô anyag (52–308 µg/L).

A vízminták egyike sem tartalmazott kimutatható mennyiségû poliaromás szénhidrogént, a vizs-gált illékony klórozott szénhidrogének közül minden vízmintában találtak nyomnyi mennyiségû klo-roformot és szén-tetrakloridot, ezen kívül a három hálózati vízmintában megjelentek a klórozás meg-szokott melléktermékei a trihalometánok, koncentrációjuk azonban a megengedett szint alatti. Az ujj-lenyomat vizsgálatok további szennyezô anyagok jelenlétét nem mutatták.

4. Növényi minták vizsgálati eredményei

Toxikus fémtartalom:A növényi minták toxikus fém és PAH tartalmának vizsgálati eredményeit az 5. és 6. táblázat tar-

talmazza. A sajószentpéteri minták kadmium és higany tartalma magasabb a kontrollénál. Magasabbólomtartalom csak a 90%-os értéknél mutatkozott. Gyökérzöldség mintákban a kadmium tartalomegyértelmûen emelkedett a kontrollhoz viszonyítva, az ólom és higany a 90%-os gyakoriságú értéktar-tományban volt kisebb mértékben magasabb. A kalászosok vizsgálati eredményei kismértékû emelke-dést mutattak a kontrollhoz képest mindhárom toxikus fémet illetôen. Napraforgó esetében szignifi-kánsan magasabb a kadmium-tartalom a Sajószentpéterrôl származó mintákban a kontrollhoz képest.

Policiklusos aromás szénhidrogének:A nagyleveles zöldség és gyökérzöldség, mint indikátornövények PAH tartalmában a szennyezett

és a kontroll terület között jelentôs eltérés nem mutatkozott. A sárgarépa minták – egy kivételével –mind tartalmaztak policiklusos aromás szénhidrogéneket.

145


Vizsgált Mintaszám* Átlag SD Szignifikancia**komponensAs mg/kg Sajószentpéter 8,24 2,75 p=0,000

Szerencs 5,48 0,50Hg mg/kg Sajószentpéter 0,13 0,07 p=0,974

Szerencs 0,13 0,039Nitrát mg/mL Sajószentpéter 4,51 3,88 p=0,017

Szerencs 2,76 0,89Pb mg/kg Sajószentpéter 18,02 4,61 p=0,017

Szerencs 28,59 11,37pH Sajószentpéter 6,53 0,61 p=0,006

Szerencs 6,94 0,31

146


10/5

. táb

láza

tN

agyl

evel

es z

öld

ség-

és

sárg

arép

a m

intá

k t

oxik

us

fém

és

PAH

tar

talm

a

Viz

sgál

t sze

nnye

zôSz

élsô

érté

kek

Med

ián

90%

Sajó

szen

tpét

er –

Sze

renc

sSa

jósz

entp

éter

– S

zere

ncs

Sajó

szen

tpét

er –

Sze

renc

sN

agyl

evel

es z

öld

ség

Min

tasz

ám: S

ajós

zent

péte

r: 2

0 d

b, S

zere

ncs:

6 d

b

Ólo

m (

mg/

kg)

0,03

2 –

0,4

560,

098

– 0

,213

0,15

90,

151

0,29

00,

198

Kad

miu

m (

mg/

kg)

<0,0

03 –

0,2

30<0

,003

– 0

,089

0,05

00,

012

0,10

70,

079

Hig

any

(mg/

kg)

0,01

0 –

0,1

350,

004

– 0

,021

0,03

30,

009

0,06

60,

014

PAH

3,4

-ben

zpir

én (

µg/k

g)<0

,7 –

5,8

<0,7

– 5

,7<0

,70,

74,

31,

4Fl

uora

ntén

(µg

/kg)

<0,6

– 1

01,

5 –

6,0

1,6

2,8

4,7

4,9

1,12

-ben

zper

ilén

(µg/

kg)

<1,4

– 1

3,0

<1,5

– 4

,9<1

,4<

1,5

1,5

2,8

Sár g

arép

aM

inta

szám

: Saj

ósze

ntpé

ter:

10

db,

Sze

renc

s: 6

db

Ólo

m (

mg/

kg)

0,16

3 –

0,3

710,

124

– 0

,249

0,22

80,

151

0,28

60,

233

Kad

miu

m (

mg/

kg)

<0,0

3 –

1,1

87<0

,003

– 0

,079

0,06

30,

010

0,16

50,

023

Hig

any

(mg/

kg)

<0,0

02 –

0,0

29<0

,004

– 0

,021

0,01

30,

012

0,02

50,

013

PAH

3,4

-ben

zpir

én (

µg/k

g)<

0,07

– 2

,62,

7– 4

,61,

74,

12,

44,

6Fl

uora

ntén

(µg

/kg)

<1,2

– 5

,01,

8 –

9,2

1,4

4,9

3,9

5,6

1,12

-ben

zper

ilén

(µg/

kg)

<1,2

– 1

3,0

<1,8

– 5

,6<1

,24,

75,

04,

9

147

10. Élelmiszerbiztonság10

/6. t

áblá

zat

Egy

éb n

övén

yi m

intá

k t

oxik

us

fém

és

PAH

tar

talm

a

Viz

sgál

t par

amét

erSz

élsô

érté

kek

Med

ián

90%

Sajó

szen

tpét

er –

Sze

renc

sSa

jósz

entp

éter

– S

zere

ncs

Sajó

szen

tpét

er –

Sze

renc

sE

gyéb

zöl

dsé

gfél

ékSa

jósz

entp

éter

: 18

db,

Sze

renc

s: 9

db

Ólo

m (

mg/

kg)

0,13

– 0

,499

0,17

2 –

0,4

840,

188

0,21

50,

358

0,37

9K

adm

ium

(m

g/kg

)<0

,003

– 0

,17

<0,0

03 –

0,0

230,

004

<0,

003

0,02

10,

014

Hig

any

(mg/

kg)

<0,0

02 –

0,0

65<0

,002

– 0

,005

60,

003

0,01

20,

038

0,01

2

Búz

a, á

rpa

Sajó

szen

tpét

er 1

9 d

b, S

zere

ncs:

9 d

b

Ólo

m (

mg/

kg)

0,04

4 –

0,2

090,

082

– 0

,532

0,13

80,

100

0,14

60,

217

Kad

miu

m (

mg/

kg)

<0,0

03 –

0,1

12<0

,003

– 0

,027

0,03

80,

019

0,06

10,

024

Hig

any

(mg/

kg)

<0,0

02 –

0,0

36<0

,002

– 0

,016

0,01

00,

004

0,01

90,

005

Nap

rafo

r gó

Sajó

szen

tpét

er: 2

2 d

b, S

zere

ncs:

6 d

b

Ólo

m (

mg/

kg)

0,03

9 –

0,2

210,

092

– 0

,168

0,08

50,

106

0,17

20,

139

Kad

miu

m (

mg/

kg)

0,01

1 –

0,2

960,

085

– 0

,243

0,14

2*0,

097

0,26

50,

159

Hig

any

(mg/

kg)

<0,0

02 –

0,0

300,

097

– 0

,243

0,01

20,

002

0,02

50,

005

* p<

0,05

Élelmiszerminták arzéntartalma az 1998-ban gyûjtött mintákban:A Sajószentpéterrôl, valamint Szerencsrôl származó nagyleveles és gyökérzöldség minta arzéntar-

talmát a 7. táblázat tartalmazza.

10/7. táblázatNagyleveles és gyökérzöldség minták arzén tartalma

A szennyezett Sajószentpéterrôl származó minták As tartalma minden esetben meghaladta a kimu-tatási határt és szélsôértékei a kontrollnál magasabbak voltak.

5. Sertésmáj fémtartalma

Limitált számban ugyan, de mód nyílt a településeken tenyészetett és helyben fogyasztott háziál-latok szövetmintáiból néhány toxikus fém koncentrációjának meghatározására. A minták higany, kad-mium és ólom tartalma igen alacsony. Ez utóbbi fém a sajószentpéteri minták mindössze 10%-ában(összes minta 6,7%-a) érte el a koncentráció a 0,1 mg/kg értéket, ami a megengedhetô érték tizedré-sze.

6. Anyatejek poliklórozott bifenil tartalma

A térség ipari eredetû szennyezôinek ismeretében jelentôs PCB expozíció nem volt várható, azon-ban – mintegy háttér-szennyezettség megállapítása miatt – anyatejek PCB-kongener koncentrációjátis mérték. Az eredmények a 8. táblázatban láthatók.

10/8. táblázatAnyatej minták PCB-kongener tartalma

A Sajószentpéterrôl származó anyatejek PCB-kongener tartalma nem tért el jelentôsen a Szerencsenvett kontroll mintáktól. A Sajószentpéteren vett minták mindegyikébôl kimutatható PCB szennyezô-dés. A medián értékek mindkét településen nagyon magasak.

Az 1998-ban megismétel vizsgálatok eredménye nem különbözött az elôzô évben mért eredmé-nyektôl.

148


Mintavétel helye Minta megnevezése Minták száma As-tartalom(db) szélsôértékek (mg/kg)

Sajószentpéter sárgarépa, fehérrépa 12 0,05 – 0,20káposzta, kelkáposzta 10 0,05 – 0,25

Szerencs sárgarépa 5 0,02 – 0,06káposzta 5 <0,02 – 0,06

PCB-kongener 138 153 180S.szentpéter – Szerencs S.szentpéter – Szerencs S.szentpéter – Szerencs

IUPAC-szám (20) (9) (20) (9) (20) (9)Szélsôérték(µg/kg) 10,33 – 35,65 14,81 – 24,7230,14 – 110,0 36,38 – 101,49 7,51 – 24,61 6,97 – 17,22Medián(µg/kg) 16,51 20,36 46,48 46,06 10,85 13,4390%(µg/kg) 26,11 22,37 91,92 66,01 17,39 14,92

7. Biológiai monitorozás

A sajószentpéteri, illetve szerencsi III. osztályos gyermekektôl származó haj (mérési tartománybaesô minták medián értéke: Sajószentpéter 0,26 µg/g, Szerencs 0,34 µg/g) és vizeletminták (mérési tar-tományba esô minták medián értéke: Sajószentpéter 5,75 µg/L, Szerencs 6,05 µg/L) arzén tartalmábannem volt különbség. A WHO (1996) felnôttekre vonatkozó referencia értékeihez képest: vizelet:10–30 µg/nap, haj: 100–300 µg/kg, a mért koncentrációk igen alacsonyak, nem utalnak jelentôs ex-pozícióra.

Egészségi állapot felmérése

1. Mortalitási elemzés

Az eredmények alapján megállapították, hogy Sajószentpéteren 19, Szerencsen 16 betegségcsoportmiatti halálozás tért el az országos átlagtól mindkét irányban. Szerencsen a gümôkór és egyéb fertôzôbetegség miatti halálozás volt magasabb, mint az országos átlag. A daganatos betegségek miatti halá-lozás Sajószentpéteren 4 daganatféleségben, míg Szerencsen 2 daganattípusban volt magasabb az or-szágosnál. Említésre érdemes, hogy a tüdôrák miatti halálozás mindkét településen az országos szintkörül fordul elô. Mindkét településen az elsô 3 éves idôszakban a cukorbaj miatti halálozás magasabbvolt az országos átlagnál. A keringési betegségek csoportjában Sajószentpéteren a hipertónia mindhá-rom idôszakban gyakoribb, mint az országos átlag, Szerencsen csak 1988–90 és 1991–93 között,Sajószentpéteren az "idült és egyéb ischaemiás szívbetegség" miatti halálozás a második két idôszak-ban alacsonyabb, mint az országos átlag. Idült alsó légúti betegségek miatti halálozás Sajószentpéterengyakoribb. Májbetegségek miatti halálozás mindkét településen szignifikánsan alacsonyabb, mint azországos átlag, Sajószentpéteren a 3., Szerencsen a 2. és 3. idôszakban. A morbiditás és mortalitás kül-sô okai mindkét településen gyakrabban fordulnak elô, mint az országos átlag.

Sajószentpéteren az ajak, a szájüreg és a garat, valamint a gége, a máj rosszindulatú daganatai, to-vábbá a méhnyakrák, a magas vérnyomás, a keringési rendszer egyes betegségei miatti halálozás gya-koribb az országosnál. Szerencsen a daganatos betegségek közül csak a vastagbél daganata és a leuké-mia miatti halálozás volt magasabb az országos átlagnál 1-1 megfigyelt idôszakban. A magas vérnyo-más miatti halálozás itt is gyakoribb az országosnál. Egyéb szívbetegségek esetén különbözô irányúeltérések figyelhetôk meg, amelyek további, az évenkénti ingadozásokat kiküszöbölô statisztikaielemzéseket tesznek szükségessé.

2. Morbiditási vizsgálatok

Az indikátor krónikus betegségekkel kezelt felnôtt lakosság kormegoszlása mindkét nemben kü-lönbözik a két településen, Sajószentpéter lakossága körében mindkét nemben nagyobb a fiatalok ará-nya, az idôseké pedig kisebb, mint Szerencsen.

Elemezték az egyes krónikus betegségek szempontjából jelentôs kockázati tényezôk elôfordulásigyakoriságát is. Az iskolai végzettség mindkét nemben Sajószentpéteren alacsonyabb.

A további jelentôs kockázati tényezôk megoszlását illetôen Szerencsen mindenfajta alkohol fo-gyasztása mindkét nemben gyakoribb, a dohányzás viszont a szerencsi férfiak és a sajószentpéteri nôkkörében gyakoribb. Lakáson belüli penészesedés Szerencsen fordult elô gyakrabban. Szerencsen vé-geznek többen fizikai munkát a férfiak körében, és itt sportolnak többen.

A testtömeg index átlagértéke mindkét nemben szignifikánsan nagyobb (p<0,001) Sajószentpéterenférfiak esetén 28,1, nôknél 28,35, míg Szerencsen férfiaknál 26,3, nôknél 26,2.

A gyakoribb betegségeknél a standardizált prevalencia értékekbôl kitûnik, hogy a legtöbb indiká-tor krónikus betegség gyakrabban fordul elô Szerencsen, mint Sajószentpéteren kivéve az asztmát,amely betegségben a sajószentpéteri férfiak közül szenvednek többen, valamint a méhnyakrák, ami asajószentpéteri nôk körében gyakoribb, de a különbség egyik esetben sem szignifikáns (9. táblázat).

149


10/9. táblázatEgyes indikátor betegségek standardizált+ prevalenciája Sajószentpéteren

és Szerencsen a háziorvosok adatszolgáltatása alapján

+Standard: Magyarország 15–x éves férfi, ill. nôi populációja, 1990.Szignifikancia szint ** p<0,01, *** p<0,001

A fentiekben vizsgált gyakori krónikus betegségek esetében elemezték az egyes kockázati tényezôkszerepét is (10/A-B. táblázat). A kockázati tényezôk szerepének vizsgálata többnyire az ismert össze-függéseket támasztotta alá. A hipertóniával kezelt betegek körében lényegesen ritkábban fordultak elôagyér betegségek (stroke). A magas vérnyomás betegség a nôk körében, míg a stroke és az infarktus aférfiak körében gyakoribb. A magas vérnyomás betegség gyakoribb továbbá a túlsúlyosak, az alacsonyiskolai végzettségûek körében, a nemdohányzók és a tömény szeszt nem fogyasztók körében. Az agy-vérzés kockázata borfogyasztók között alacsony, míg a tömény szesz fogyasztása növeli a stroke kiala-kulásának veszélyét. Az asztma a fiatalabb korcsoportokban gyakoribb, magas vérnyomásban szenve-dôk körében ritkább, a lakásban dohányzás növeli a kockázatot. Ez az egyedüli betegség, amiSajószentpéteren gyakoribb. A krónikus bronchitis kialakulásának kockázatát növeli a naponta elszí-vott cigaretták száma, és a lakásban dohányzók száma, valamint a falnedvesség, penészesedés. A tü-dôrák kockázati tényezôi közül a legjelentôsebb a dohányzás, valamint a tömény szesz fogyasztása. Adiabetes mellitus kialakulásának nem elhanyagolható kockázata a magas testtömeg index. Úgy tûnik,a kezelt hipertóniások között kevesebb a cukorbeteg. A májcirrhosis a középkorúak között a leggya-koribb, a tömény szesz fogyasztása igen jelentôs kockázattal bír.

Jövôbeni feladatok

Hasonló jellegû komplex környezet-egészségügyi felmérések expozíciós adatait célszerû felhasz-nálni kockázatbecslési számításokhoz. A kialakított morbiditási adatgyûjtési rendszer már az ismerte-tett hagyományos papírhordozók segítségével is alkalmasnak bizonyult egy-egy település felnôtt la-kossága egészségi állapotának megismerésére. A morbiditási adatgyûjtô program továbbfejlesztettváltozata számítógépes szoftver segítségével teszi lehetôvé az adatgyûjtést. Az expozíció alapján akockázatbecslés, illetve az indikátor krónikus nem fertôzô betegségek morbiditásának vizsgálata fel-tétlenül szükséges a környezet-egészségügyi hatásvizsgálatok szempontjából.

150


Kor szerint standardizált prevalencia 100 fôreBetegség Férfiak Nôk

Sajószentpéter Szerencs Sajószentpéter Szerencs

AMI 1,23 2,52*** 0,67 1,90***Hipertónia 11,84 18,72*** 18,66 22,44***Stroke 1,66 1,40 1,30 1,15Asztma 0,78 0,61 0,68 0,75Bronchitis chr. 0,78 3,48*** 0,53 3,14***Diabetes mellitus 3,41 4,35** 4,35 5,01**Májcirrhosis 0,29 1,54*** 0,09 0,29**Tüdôrák 0,21 0,38 0,11 0,13Emlôrák – – 0,61 0,54Méhnyakrák – – 0,42 0,21

151

10. Élelmiszerbiztonság10

/10.

Atá

blá

zat

Koc

káz

ati

tén

yezô

k ö

ssze

függ

ése

a le

ggya

kor

ibb

in

dik

átor

bet

egsé

gek

ese

tén

Esé

ly h

ánya

dos

(O

R)

és 9

5%-o

s C

IK

ock

ázat

i té

nye

zôk

Hip

ertó

nia

Str

oke

AM

IB

MI

1,09

(1,

06; 1

,11)

Éle

tkor

korc

sopo

rt 1

0,16

(0,

12; 0

,22)

0,06

(0,

01; 0

,44)

korc

sopo

rt 2

0,67

(0,

56; 0

,81)

0,85

(0,

61; 1

,17)

Nem

1,17

(0,

98; 1

,40)

0,50

(0,

36; 0

,70)

0,54

(0,

34; 0

,72)

Orv

osi p

raxi

sok

Szer

encs

1Sz

eren

cs 2

1,40

(0,

92; 2

,12)

1,42

(0,

77; 2

,60)

Szer

encs

34,

05 (

2,79

; 5,8

8)Sz

eren

cs 4

4,60

(3,

28; 6

,46)

2,47

(1,

55; 3

,94)

Sajó

szen

tpét

er 1

1,43

(1,

04; 1

,96)

Sajó

szen

tpét

er 2

5,23

(3,

27; 8

,36)

Sajó

szen

tpét

er 3

5,59

(3,

33; 9

,39)

Sajó

szen

tpét

er 4

2,35

(1,

22; 4

,55)

Sajó

szen

tpét

er 5

Fizi

kai a

ktiv

itás

0,33

(0,

22; 0

,49)

0,50

(0,

34; 0

,73)

Hip

ertó

nia

0,70

(0,

50; 0

,97)

0,67

(0,

48; 0

,94)

Isko

lai v

égze

ttsé

g0,

82 (

0,70

; 0,9

7)<8

ált

alán

os1,

32 (

0,90

; 1,9

0)=8

ált

alán

os1,

39 (

1,00

; 1,9

3)E

lszí

vott

nap

i cig

aret

ta0,

98 (

0,97

; 1,0

0)D

ohán

yzás

a la

kásb

anD

ohán

yzot

t-e

vala

ha0,

72 (

0,58

; 0,9

0)A

lkoh

olfo

gyas

ztás

Töm

ény

szes

z 0,

52 (

0,42

; 0,6

4)2,

24 (

1,24

; 4,0

5)Sö

r 0,

40 (

0,22

; 0,7

4)B

or0,

77 (

0,58

; 1,0

2)

152


10/1

0. B

táb

láza

tK

ock

ázat

i té

nye

zôk

öss

zefü

ggés

e a

legg

yak

orib

b i

nd

ikát

or b

eteg

sége

k e

seté

n

Esé

ly h

ánya

dos

(O

R)

és 9

5% K

onfi

den

cia

Inte

rval

lum

Koc

káz

ati

tén

yezô

kA

sztm

a b

r.B

ron

chit

is c

hr.

Tü

dôr

ákD

iab

etes

mel

l.M

ájci

rrh

osis

BM

I1,

09 (

1,07

; 1,1

1)É

letk

orko

rcso

port

12,

72 (

1,31

; 5,6

4)0,

43 (

0,28

; 0,6

5)0,

31 (

0,08

; 1,1

8)ko

rcso

port

21,

22 (

0,71

; 2,0

8)0,

78 (

0,66

; 0,9

2)2,

21 (

1,22

; 4,0

1)N

em0,

22 (

0,11

; 0,3

7)O

rvos

i pra

xiso

kSz

eren

cs 1

1,68

(1,

09; 2

,57)

Szer

encs

22,

85 (

1,77

; 4,6

0)1,

05 (

0,71

; 1,5

5)4,

24 (

1,18

; 15,

16)

Szer

encs

32,

66 (

1,71

; 4,1

5)16

,49

(1,6

0; 1

69,9

)Sz

eren

cs 4

1,04

(0,

66; 1

,64)

1,26

(0,

96; 1

,68)

7,38

(2,

11; 2

9,03

)Sa

jósz

entp

éter

110

,78

(1,1

6; 9

9,99

)1,

41 (

1,04

; 1,8

9)Sa

jósz

entp

éter

21,

57 (

0,23

; 10,

54)

Sajó

szen

tpét

er 5

2,49

(1,

20; 5

,18)

Fizi

kai a

ktiv

itás

0,62

(0,

45; 0

,85)

0,75

(0,

62; 0

,90)

Hip

ertó

nia

0,13

(0,

07; 0

,21)

0,24

(0,

18; 0

,32)

0,59

(0,

48; 0

,70)

Isko

lai v

égze

ttsé

g1,

31 (

0,80

; 2,1

4)E

lszí

vott

nap

i cig

aret

ta1,

03 (

1,01

; 1,0

4)D

ohán

yzás

a la

kásb

an1,

20 (

0,99

; 1,4

6)1,

39 (

1,23

; 1,5

6)D

ohán

yzot

t-e

vala

ha2,

57 (

1,92

; 3,4

3)5,

68 (

2,42

; 13,

32)

Töm

ény

szes

z fo

gyas

ztás

1,41

(0,

93; 2

,12)

4,51

(1,

10; 1

8,42

)4,

62 (

1,70

; 12,

58)

Pené

szes

edés

a la

kásb

an1,

66 (

1,17

; 2,3

5)

153

10. ÉlelmiszerbiztonságÉ

lelm

isze

rbiz

ton

ságg

al k

apcs

olat

os p

rob

lém

ák, t

een

dôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

at•

Éle

lmis

zere

k Pb

sze

nnye

-•

Asz

enny

ezet

t ter

ület

eken

• K

ülön

bözô

sze

nnye

zett

sé-

zett

ségé

nek

meg

elôz

ése.

a ta

lajv

izsg

álat

okka

l egy

be-

gû te

rüle

teke

n él

ô fe

lnôt

t•

Éle

lmis

zere

k C

d s

zenn

ye-

kötö

tt c

élzo

tt v

izsg

álat

okla

koss

ág m

orbi

dit

ásán

akze

ttsé

géne

k m

egel

ôzés

e.vé

gzés

e (P

b, C

d, H

g,ös

szeh

ason

lító

vizs

gála

ta•

Éle

lmis

zere

k ni

trát

nitr

át, A

s).

ind

ikát

or k

róni

kus

nem

szen

nyez

etts

égén

ek•

Nôi

tej m

intá

k PC

Bfe

rtôz

ô be

tegs

égek

ala

pján

.cs

ökke

ntés

e.ta

rtal

mán

ak v

izsg

álat

a.Sz

ámít

ógép

es a

dat

gyûj

tés

• A

szen

nyez

ô fo

rrás

ok•

Szen

nyez

ett t

erül

eten

alap

ján

(Kör

nyez

eteü

. Inf

.fe

lszá

mol

ása,

aél

ô fe

lnôt

t lak

ossá

gR

end

szer

hez)

.ki

bocs

átás

min

imal

izál

ása.

mor

bid

itás

ának

viz

sgál

ata

• A

PCB

tart

alm

ú an

yago

kin

dik

átor

kró

niku

s ne

mal

kalm

azás

ának

fert

ôzô

bete

gség

ek a

lapj

án.

meg

akad

ályo

zása

.•

Éle

lmis

zere

k m

ikro

-bi

ológ

iai s

zenn

yezé

séne

km

egak

adál

yozá

sa.

• V

egyi

leg

szen

nyez

ett

terü

lete

k m

ódsz

eres

vizs

gála

ta (

Pb, C

d, P

CB

).•

Asz

enny

ezet

t ter

ület

eken

a ta

lajv

izsg

álat

okka

leg

ybek

ötöt

t cél

zott

vizs

gála

tok

végz

ése.

• É

lelm

isze

rek,

nôi

tej é

s a

napi

étr

end

min

ták

PCB

tart

alm

ának

viz

sgál

ata.

11. Lakóterek környezeti hatásai, különös tekintettela levegôminôségre

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram az épített környezetre vonatkozó célkitûzéseitabban jelölte meg, hogy

• hosszabb távon teljesüljenek a lakóépületekkel és lakásokkal szemben támasztott azon követel-mények, amelyek megfelelô védelmet jelentenek a külsô környezet kedvezôtlen hatásaival szemben,biztosítják a szervezet regenerációjához szükséges körülményeket és megfelelô feltételeket teremteneka bentlakók tisztálkodási, fôzési, tanulási és kulturális tevékenységéhez, családi és társadalmi életéhez,azaz a lakókörnyezet járuljon hozzá a lakosság – WHO megfogalmazás szerinti – egészségénekmegôrzéséhez,

• rövid távon azt a minimális követelményt kell biztosítani, hogy a lakókörnyezet ne károsítsa abentlakók egészségi állapotát.

Mindkét cél teljesülése messze meghaladja az egészségügy cselekvési lehetôségeinek kereteit ésszámos tárca, valamint a társadalom széles rétegeinek együttmûködését igényli. A NemzetiKörnyezet-egészségügyi Akcióprogram ezért elsôsorban azt tartotta feladatának, hogy felhívja a fi-gyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a hazai városi lakosság lakáskörülményeibôl és lakókörnyeze-tébôl eredôen valószínûleg hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának kedvezôtlen alakulásához,és azokra a tennivalókra, amelyekkel ezek az egészségkárosító hatások kiküszöbölhetôk.

A 80-as évek végén és a 90-es évek elején végzett hazai lakásvizsgálatok – a zsúfoltság és a passzívdohányzás mellett – elsôsorban a formaldehid és a nitrogén-dioxid koncentrációk mérésére és azokforrásainak illetve egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére irányultak. Nem volt azonbansemmi információnk azóta sem arról, hogy hazai körülmények között milyen koncentrációban fordul-nak elô olyan ismert egészségkárosító hatással rendelkezô szennyezô anyagok, mint például a benzol,a xilol és a toluol.

Az elmúlt idôszakban két nagyszabású környezet-epidemiológiai vizsgálat elvégzésére nyílt lehe-tôség a NEKAP keretében: 1998-ban 6 város 1768 lakására, 1999-2000-ben pedig 3 város 1571 lakásáraés az ezekben lakó, összesen 3339 általános iskolás (8-10 éves) gyermek egészségi állapotára, illetve alakókörnyezeti hatások és az egészségi állapot közötti összefüggések tisztázására irányult felméré-sünk.

E vizsgálatsorozatban egyrészt azt kívántuk felmérni, hogy különbözô nagyságú hazai városainkkülönbözô típusú és különbözô fûtéssel rendelkezô lakásainak levegôjében – a formaldehid és a nit-rogén-dioxid mellett – milyen koncentrációban találhatók az említett illékony szerves szennyezôk,másrészt fel kívántuk tárni a belsôtéri szennyezô források, a lakótéri levegô minôsége és a bentlakógyermekek egészségi állapota közötti összefüggéseket.

Módszerek

Vizsgálatainkat a fûtési idôszakban – 1998. november 1. és december 13. között Hódmezôvásárhe-lyen, Sajószentpéteren, Salgótarjánban, Szekszárdon, Szerencsen és Zalaegerszegen, illetve 1999. októ-bere és 2000. márciusa között Gyôrben, Siófokon és Veszprémben – végeztük. A pedagógusok közre-mûködésével, a városok valamennyi általános iskolájában tanuló 3. osztályos gyermek szüleihez eljut-tattunk egy kérdôívet, amely a gyermek jelenlegi és korábbi egészségi állapota és életmódja, a peri-natális körülmények, a szülôk egészségi állapota, iskolai végzettsége és dohányzási szokásai mellettrészletekbe menô kérdéseket tartalmazott a lakás jellemzôire vonatkozóan is (fôzés, fûtés, penészedés,zsúfoltság, fal- és padlóburkolat, utcai forgalom stb.).

A fizikális és légzésfunkciós vizsgálatra kerülô osztályokat a kérdôívek átnézése alapján úgy válo-gattuk ki, hogy nagyjából azonos arányban legyenek benne családi házban illetve többszintes panelvagy nem-panel épületben lakó gyermekek (1. táblázat).

Lakóterek környezeti hatásai 11.

154

11/1. táblázatA kérdôívet kitöltô családok megoszlása lakástípusonként és városonként

Az így kiválasztott osztályokból azután valamennyi – szülôi hozzájárulással rendelkezô – tanu-lónál fizikális (anthropometria, vérnyomás mérés, pulzus megnyugvás) és légzésfunkciós, valamint –a légúti allergiás jelenségek felderítésére – orrkenet vizsgálatot végeztünk.

A lakótéri levegôszennyezô anyagokat az 1998-ban vizsgált 6 városban városonként 33, Gyôrben200 illetve az 1999/2000-ben vizsgált másik két városban 100-100 gyermek szobájában mértük. Ezek-nek a gyermekeknek a kiválasztása – a fizikális vizsgálatra kerülô gyermekek közül – 1999/2000-ben randomszerûen történt, míg 1998-ban a kérdôívre adott válaszok alapján, a következô szempont-ok alapján válogattunk: gázkonvektoros fûtés, az utóbbi 1 évben végzett festés/mázolás illetve lakás-felújítás, dohányzó szülôk, asztmás illetve allergiás tünetek a gyermeknél.

Valamennyi mért szennyezô anyag esetében a levegô mintákat 1 hetes folyamatos expozíció mel-lett, passzív monitorokkal vettük. A nitrogén-dioxid és a formaldehid meghatározáshoz a Rostocki Hi-giénés Intézetben kifejlesztett diffúziós mintavételi csöveket, míg a benzol, a xilol és a toluol (BTX)meghatározásához aktív szenes mintavételi eszközt (Anasorb Ca Capsule) használtunk. A formalde-hid meghatározása pararosalinines módszerrel, a nitrogén-dioxid meghatározás módosított Saltzmaneljárást követô fotometriás méréssel, míg a BTX meghatározás HP 5890-es típusú gázkromatográffal,FID detektálással történt.

A kérdôív alapján kiválasztott asztmás gyermekek lakókörnyezetében végzett házipor atka allergénmeghatározáshoz a gyermekek hálóhelyérôl Lux típusú nagyteljesítményû porszívóval vettünk min-tát (1 m2-nyi területrôl, 1 perc alatt). A porminta Der_p_l fehérje tartalmának meghatározását mono-klonális ELISA kittel (Indoor Biotechnologies Inc, Charlottesville, VA, USA) végeztük.

Az adatok számítógépre vitelét, feldolgozását és az összefüggések többváltozós lineáris illetvelogisztikus regressziós eljárással történô értékelését STATA programcsomag segítségével végeztük.

11. Lakóterek környezeti hatásai

155

1998Családi ház Nem-panel Panel Egyéb Összesen*

Város társasházn % n % n % n % n %

Hódmezôvásárhely 183 67,5 47 17,3 41 15,1 0 0,0 271 100,0Sajószentpéter 120 67,0 38 21,2 21 11,7 0 0,0 179 100,0Salgótarján 155 43,1 52 14,4 147 40,8 6 1,7 360 100,0Szekszárd 101 33,7 86 28,7 107 35,6 6 2,0 300 100,0Szerencs 106 87,6 10 8,3 3 2,5 2 1,6 121 100,0Zalaegerszeg 194 37,7 130 25,3 189 36,8 1 0,2 514 100,0Összesen 859 49,2 363 20,8 508 29,1 15 0,9 1745 100,0*23 család (1,3%) nem válaszolt erre a kérdésre

1999/2000Családi ház Nem-panel Panel Egyéb Összesen**

Város társasházn % n % n % n % n %

Gyôr 335 37,5 166 18,6 384 42,9 9 1,0 894 100,0Siófok 190 69,3 45 16,4 34 12,4 5 1,8 274 100,0Veszprém 144 38,5 59 15,8 165 44,1 6 1,6 374 100,0Összesen 669 43,4 270 17,5 583 37,8 20 1,3 1542 100,0**29 család (1,8%) nem válaszolt erre a kérdésre

Eredmények

A kiküldött, illetve az értékelhetôen kitöltött kérdôívek számát városonként a 2. táblázat mutatja be.Az 5331 kiküldött kérdôívbôl 3339 (62,6%) érkezett vissza. Ebben a mintában a fiúk és a lányok 51,2ill. 48,8%-os arányban szerepeltek.

11/2. táblázatA kiküldött, ill. az értékelhetôen visszaküldött kérdôívek száma városonként

A mért belsôtéri szennyezôk és forrásaikA mért belsôtéri szennyezôk adatait az 3. táblázatban foglaltuk össze.

11/3. táblázatA kiválasztott lakások gyermekszobáiban mért belsôtéri szennyezôk adatai

* EU határérték: 5 µg/m3 ** EU határérték felett: 67,4%

* EU határérték: 5 µg/m3 ** EU határérték felett: 97,5%


156

Város Kiküldött kérdôívek száma Kitöltött kérdôívekszáma aránya (%)

Hódmezôvásárhely 610 273 44,8Sajószentpéter 260 182 70,0Salgótarján 541 362 66,9Szekszárd 452 309 68,4Szerencs 180 122 67,8Zalaegerszeg 745 520 69,8Gyôr 1404 914 65,0Siófok 419 277 66,1Veszprém 720 380 52,8Összesen 5331 3339 62,6

1998Szennyezô Minta- Átlag Szórás Medián Határérték Határértékanyag szám (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) feletti gya-

koriság (%)Nitrogén-dioxid 165 106,5 99,8 77,1 100 42,4Benzol 144 21,9 24,8 14,3 100* 2,1**Xilol 134 74,4 93,6 46,2 200 6,0Toluol 135 112,0 144,0 65,4 200 11,8Atka allergénfehérje 119 2,8 2,5 2,4 2 µg/g por 74

1999/2000Szennyezô Minta- Átlag Szórás Medián Határérték Határértékanyag szám (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) feletti gya-

koriság (%)Nitrogén-dioxid 375 37,8 41,1 26,6 100 5,6Benzol 380 24,5 42,9 19,5 100* 1,1**Xilol 377 33,4 134,1 10,6 200 2,4Toluol 384 52,8 100,1 27,2 200 3,4

Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a lakások kiválasztása az elsô évben a kérdô-ív adatai alapján felmerült kockázati gyanú alapján történt, azaz a várható csúcsértékek kimutatásátcélozta, míg a második évben a hazai helyzetet jobban tükrözô átlagos koncentrációk felderítése volta cél.

Az elsô évben vizsgált 6 városban mért nitrogén-dioxid koncentrációk átlagértékeit a fôbb szennye-zô források szerint csoportosítva az 1. ábra szemlélteti.

A nitrogén-dioxid szennyezettség fô forrásának mindkét évben a gázhasználat bizonyult. Mind akonyhai gáztûzhellyel rendelkezô, mind a gázkonvektorral fûtött lakások gyermekszobáiban megkö-zelítôleg kétszeres átlagos nitrogén-dioxid koncentrációt lehetett mérni, mint az e forrásoktól menteslakásokban. A gáztûzhelyeknek és a parapet gázkonvektoroknak a lakások nitrogén-dioxid szennye-zettségében játszott szerepét kereszt-tabulációval is elemeztük (4. táblázat).

11/4. táblázatGázfûtéses és gáztûzhelyes illetve ezek nélküli lakások gyermekszobáiban

mért átlagos NO2 koncentrációk

A különbözô idôszakokban épült lakásokban elôforduló fûtési típusok gyakoriságát vizsgálva meg-állapítható, hogy a gázkonvektorok alkalmazása csökkenô tendenciát mutat: az utóbbi 10 évben épültlakásoknak már csak 6–6,5%-ában fordul elô.

Az elsô évben vizsgált 6 városban mért formaldehid koncentrációk átlagértékeit a fôbb szennyezôforrások szerint csoportosítva a 2. ábra szemlélteti. A nagyforgalmú utak mentén fekvô, illetve a gáz-szilikát építôanyagból épült lakások gyermekszobáiban mért formaldehid koncentráció szignifikán-san magasabb volt, mint a kisforgalmú helyen lévô, illetve nem-gázszilikátból épített lakásokban. A fa-forgácslemezbôl készített bútorok okozta többletterhelés nem érte el a statisztikailag szignifikáns mér-téket.

Az illékony szerves szennyezôk közül szignifikánsan (p=0,03) magasabb benzol értékeket találtunka lakásban rendszeresen dohányzó családok gyermekszobáiban, mint a nem dohányzókéban (29,5 vs21 µg/m3). Az utóbbi egy évben végzett falburkolat- és padlófelújítás után pedig magasabb toluol il-letve xilol koncentrációt mértünk.

A gyermekek egészségi állapota és a lakóbelsôtéri faktorok összefüggéseiJelen elemzésünkben a gyermekek egészségi állapotára vonatkozó kérdésekre a szülôk által adott

válaszokra támaszkodunk. A bronchitiszes tünetekre vonatkozó 4 kérdés (Köhög-e rendszeresen reg-gelente ôsszel-télen; köhög-e nappal vagy éjszaka rendszeresen ôsszel-télen; köhögött-e legalább 3 hó-napon keresztül minden nap ôsszel; elôfordul-e köpetürítéssel járó köhögés?) bármelyikére adott po-zitív válasz alapján a fiúk 15,0%-ánál és a lányok 12,5%-ánál fordulnak elô krónikus bronchitiszre uta-ló tünetek (5. táblázat).


157

1998Gázfûtés Gáztûzhely van Gáztûzhely nincs p-érték

n átlag (µg/m3) szórás (µg/m3) n átlag (µg/m3) szórás (µg/m3)van 70 154,5 106,2 2 74,3 43,6 0,1464nincs 69 78,3 85,9 14 31,7 15,5 0,0236p-érték 0,0000 0,0051

1999/2000Gázfûtés Gáztûzhely van Gáztûzhely nincs p-érték

n átlag (µg/m3) szórás (µg/m3) n átlag (µg/m3) szórás (µg/m3)van 77 62,6 64,1 1 27,6 0 +nincs 250 32,2 29,1 29 19,2 25,9 0,0114p-érték 0,0000 ++ nem számolható (n=1 miatt)

11/5. táblázatLégzôszervi és allergiás tünetek gyakorisága 8–10 éves gyermekek körében

A bronchitiszes tünetek és az egyes belsôtéri faktorok közötti összefüggések egyszeres logisztikusregressziós analízise során kapott, statisztikailag szignifikáns esély hányadosokat (odds ratio, OR) a 3.ábrán mutatjuk be. A vizsgált mintában a legnagyobb kockázatot (3,64-es OR) a – lakásoknak mind-össze 1,7%-ában található – hagyományos tûzhely jelenti. Ezt követi a vizsgált lakások egytizedébentapasztalt – 2 fô/szobánál nagyobb – zsúfoltság (OR=2,05), illetve kályhafûtés (OR=1,80), valaminta gyermekszoba hiánya (OR=1,62). A lakások több mint egynegyedében (27,3%) megfigyelt penésze-dés a duplájára növeli (OR=2,01), míg a dohányzás és a forgalmas út közelsége mintegy 33%-kal fo-kozza a bronchitiszes tünetek elôfordulásának esélyét.

Az utóbbi 12 hónapban elôfordult mellkasi sípolás-búgásra vagy száraz éjszakai köhögésre, illetveaz orvos által az élet folyamán bármikor diagnosztizált asztmára vonatkozó kérdések bármelyikéreadott pozitív válasz alapján asztmás kategóriába sorolt gyermekek városonkénti és nemenkénti ará-nyát is az 5. táblázat szemlélteti.

Az asztmás tünetek és az egyes belsôtéri faktorok közötti összefüggések egyszeres logisztikus reg-ressziós analízise során kapott, statisztikailag szignifikáns esély hányadosokat a 4. ábrán mutatjuk be.A legnagyobb kockázatot a lakásban megfigyelhetô penészedés jelenti, különösen, ha az a gyermek-szobában fordul elô (OR=2,21). A mûanyag padlóburkolat 66%-kal, míg a 2 fô/szobánál nagyobb zsú-foltság 49%-kal növeli az asztmás tünetek elôfordulásának esélyét.

Külön kell szólni a passzív dohányzásnak kitett gyermekek fokozott kockázatáról. A lakásbannaponta 10 cigarettánál többet elszívó családok gyermekeinél az asztmás tünetek gyakorisága 83%-kalmagasabb, mint a lakásban nem dohányzó családok gyermekei körében.

A – bármiféle – allergiában szenvedô gyermekek aránya meglehetôsen magas: összességébenminden negyedik gyermeket vallottak szüleik allergiásnak (5. táblázat).

Az allergia és az egyes belsôtéri faktorok közötti összefüggések egyszeres logisztikus regressziósanalízise során kapott statisztikailag szignifikáns esély hányadosokat a 5. ábrán mutatjuk be. A legna-gyobb kockázatot ez esetben is a penészedés jelenti (OR=1,79), mellette a faforgácslemezbôl készültbútorok (OR=1,56), a beton építôanyag (OR=1,32) és a nagy utcai forgalom (OR=1,30) kockázati szere-pe érdemel említést.

A lakótéri tényezôk, valamint a bronchitiszes, az asztmás és az allergiás tünetek közötti összefüg-géseket többszörös logisztikus regresszióval is vizsgáltuk. A nemhez, az anyák iskolai végzettségéhezés a perinatális körülményekhez (terhesség zavartalansága, születési súly, születési vagy fejlôdésirendellenesség) illesztett esélyhányadosokat (OR) a 6. táblázat mutatja be. Az illesztés során természe-tesen több olyan tényezô elveszítette szignifikanciáját, amely az egyszeres analízis során még szigni-


158

Bronchitiszes gyer- Asztmás tünetek Allergiás gyermekekVáros mekek aránya (%) gyakorisága (%) aránya (%)

Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk LányokHódmezôvásárhely 16,1 17,3 20,0 15,5 31,3 23,1Sajószentpéter 15,8 20,0 20,4 12,8 24,0 22,5Salgótarján 17,7 9,6 21,0 13,3 24,7 22,4Szekszárd 18,8 7,4 19,9 11,7 27,7 21,6Szerencs 7,4 12,1 12,2 12,9 14,8 21,5Zalaegerszeg 12,6 15,4 11,9 13,6 26,3 23,9Gyôr 15,6 11,9 12,8 10,5 31,1 23,2Siófok 14,4 17,4 13,0 15,3 23,7 23,9Veszprém 13,4 6,7 15,5 11,0 28,9 27,9Összesen 15,0 12,5 14,1 10,6 27,5 23,5

fikáns összefüggést mutatott, ugyanakkor a bronchitiszes tünetek és a lakások zsúfoltsága (OR=2,22),valamint az – akár testvérekkel is megosztott – gyermekszoba hiánya (OR=1,75) közötti összefüg-gés még erôsebb lett.

6. táblázat8–10 éves gyermekek bronchitiszes, asztmás és allergiás tüneteinek egyes lakótéri

tényezôkkel mutatott szignifikáns logisztikus regressziós összefüggései (OR)*

* a nemhez, az anya iskolai végzettségéhez és a perinatális körülményekhez (terhesség zavartalansá-ga, születési súly, születési vagy fejlôdési rendellenesség) illesztett esélyhányadosok

Megbeszélés

A belsôtéri szennyezôk mért koncentrációinak értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a lakásokkiválasztása az elsô évben nem randomszerûen történt, hanem a kérdôív adatai alapján felmerült koc-kázati gyanú alapján. A gyanú megalapozottságát a szennyezô források szerint csoportosított mérésieredmények igazolták. A második évben véletlenszerûen választott lakások adatai azonban már rep-rezentatív módon tükrözik a jelenlegi hazai helyzetet. Ennek alapján, az eddig kiértékelt eredménye-ket összefoglalva megállapítható, hogy a lakókörnyezet számos faktorát kockázati tényezôként kell te-kinteni az egyre jobban elôtérbe kerülô allergiás és légzôszervi betegségek kiváltásában és fenntartá-sában.

Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a belsôtéri kockázati tényezôkkel sokkal többetkell foglalkoznunk, és az egészségkárosító hatások megelôzésére nagyobb súlyt kell fektetni. Ehhezszükségesnek tartjuk mindenekelôtt a háztartási gázkészülékek égéstermék elvezetésének biztonságosmegoldását, a penészedés megakadályozását, a bútorok és más lakberendezési tárgyak emissziójánakcsökkentését és a lakáson belüli dohányzás elkerülését célzó higiénés követelmények érvényre jutta-tását. Ebben elengedhetetlenül fontos szerepet kell juttatni a lakossági felvilágosítás számára is.


159

Lakótéri kockázati tényezôk Bronchitiszes tünetek Asztmás tünetek AllergiaOR p-érték OR p-érték OR p-érték

>2 fô/szoba 2,22 0,001 – – – –gyerekszoba hiánya 1,75 0,023 – – – –kályhafûtés 1,69 0,031 – – – –szén/fa tûzhely 3,53 0,034 – – – –forgalmas környezet 1,40 0,033 1,97 0,042 1,54 0,01810 évesnél újabb épület 2,76 0,050 2,17 0,048 2,35 0,045szülôk dohányzása 1,52 0,025 1,64 0,023 – –mûanyag padló – – 2,51 0,051 – –penész – – 1,40 0,033 – –gyerekszobai penész 2,74 0,050 2,02 0,002 1,80 0,000faforgácslap bútor 1,67 0,016 – – 1,55 0,008beton építôanyag – – – – 1,30 0,054


160

11/2. ábraA gyermekszobákban mért formaldehid koncentrációk átlagértékei

néhány szennyezô forrás szerint csoportosítva

11/1. ábraA gyermekszobákban mért NO2 koncentrációk átlagértékei

a fôbb szennyezô források szerint csoportosítva

300

250

200

150

100

50

0

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

n=111 n=49 n=16 n=148 n=83 n=72 n=22 n=62Nagy forgalom Gáztûzhely Gázkonvektor Dohányzás

n=102 n=42 n=17 n=116 n=55 n=21Nagy forgalom Forgácslap bútor Gázszilikát építôanyag

*(p=0,027) **(p=0,0017)

107,3

37

109,7 114,6

152,3

117,999,4

70,5

µg/m

3µg

/m3

nincs

van

nincs

van

15,1 15,6 16,2

28,6**

20,8*

13


161

Nagy >2 fô/szoba Gyerek- Kályhafûtés Hagyomá- Gyerekszobai Dohányzásforgalom (p=0,0004) szoba hiánya (p=0,0045) nyos tûzhely penészedés a családban(p=0,05) (p=0,026) (p=0,0033) (p=0,0013) (p=0,038)

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

esél

y-há

nyad

os (

OR

)es

ély-

hány

ados

(O

R)

1,33

2,05

1,621,8

3,64

2,01

1,33

11/3. ábra8–10 éves gyermekek bronchitiszes tüneteinek szignifikáns belsôtéri kockázati tényezôi

11/4. ábra8–10 éves gyermekek asztmás tünetei és egyes lakótéri kockázati tényezôk

1,491,66

1,46

2,21

>2 fô/szoba Mûanyag Penész Penész a(p=0,047) padló a lakásban gyerekszobában

Beton építôanyag Nagy forgalom Forgácslap bútor Gyerekszobai(p=0,03) (p=0,032) (p=0,004) penészedés

2,5

2

1,5

1

0,5

0

2

1,8

1,6

1,4

1,2

1

0,8

0,6

0,4

0,2

0

esél

y-há

nyad

os (

OR

)

1,32 1,3

1,56

1,79

11/5. ábra8–10 éves gyermekek allergiájának szignifikáns belsôtéri kockázati tényezôi


162

Ala

kót

erek

kör

nye

zeti

hat

ásai

val

kap

csol

atos

pro

blé

mák

, tee

nd

ôk

AN

EK

AP

AN

EK

AP

ker

etéb

enM

ás p

rogr

am k

eret

ében

AN

EK

AP

Jövô

ben

a N

EK

AP

dok

um

entu

mb

anm

egol

dot

t, fo

lyam

atb

anm

egol

dot

t/fo

lyam

atb

and

oku

men

tum

ban

nem

ker

etéb

en m

egol

dan

dó,

meg

jelö

lt t

een

dôk

lévô

fel

adat

oklé

vô f

elad

atsz

erep

lô, d

e a

pro

gram

ban

szen

nye

zett

ter

üle

tek

meg

old

ott

fela

dat

vizs

gála

táva

l k

apcs

olat

osfe

lad

atG

yak

orla

ti t

een

dôk

• A

z ép

ítô-

és

burk

oló-

• A

z in

doo

r al

lerg

ének

el-

• A

lakó

körn

yeze

ti té

nye-

anya

gok

egés

zség

ügyi

terj

edts

égén

ek é

s a

zôk

egés

zség

re g

yako

rolt

min

ôsít

ô vi

zsgá

latá

nak

krón

ikus

légz

ôsze

rvi

hatá

sáva

l és

a ke

dve

zôtl

enbe

veze

tése

tüne

tek

kivá

ltás

ában

és

hatá

sok

meg

elôz

ésén

ek(E

tére

n ne

m tö

rtén

t fe

nnta

rtás

ában

játs

zott

lehe

tôsé

geiv

el f

ogla

lkoz

óse

mm

i, m

ert

szer

epén

ek f

elm

érés

ein

form

áció

s ki

advá

nya.

) hi

ányz

ik a

jogs

zabá

lyi

• A

z ill

ékon

y sz

erve

ské

szít

ése,

sze

rkes

ztés

ehá

ttér

szen

nyez

ôk (

VO

C-k

) be

l-•

Ala

kókö

rnye

zeti

tény

e-b.

) a

min

ôsít

ô vi

zsgá

lato

k-sô

téri

kon

cent

ráci

óján

akzô

k m

onit

oroz

ásár

a al

kal-

hoz

szük

sége

s sz

emél

yi é

sre

prez

enta

tív

felm

érés

em

as in

dik

átor

par

amét

erek

tárg

yi f

elté

tele

k je

lenl

egki

vála

sztá

sa é

s ki

prób

álás

ane

m b

izto

síto

ttak

)m

odel

l-te

rüle

te(k

e)n

• A

lakó

tere

k le

vegô

jét

szen

nyez

ô fû

tési

eljá

ráso

k el

kerü

lése

Meg

jegy

zés:

Ez

a po

nt e

lsôs

orba

n az

abl

ak a

latt

elh

elye

zett

par

apet

gáz

konv

ekto

rokr

a vo

natk

ozik

. E t

erül

eten

3 f

éle

teen

dôr

eva

n sz

üksé

g:a.

) H

AT

ÓSÁ

GI

KO

RL

ÁTO

ZÁ

S:az

err

e vo

natk

ozó

jogs

zabá

ly te

rvez

et 2

éve

az

Egé

szsé

gügy

i Min

iszt

ériu

mba

n va

n.b.

) Apa

rape

t gá

zkon

vekt

orok

egé

szsé

gügy

i ves

zély

eine

k T

UD

ATO

SÍT

ÁSA

a sz

akem

bere

kben

és

a la

koss

ágba

n.E

nnek

egy

ik e

szkö

ze v

olt

az E

gész

ségt

udom

ány

1999

. 3. s

zám

ában

köz

ölt

publ

ikác

ió, v

alam

int

az 1

999.

évi

Hig

i-én

ikus

Ván

dor

gyûl

ésen

a h

ázta

rtás

i gáz

kész

ülék

ek k

özeg

észs

égüg

yi v

onat

kozá

sair

ól s

zóló

elô

adás

.TO

VÁ

BB

I T

EE

ND

ÔK

: szé

lesk

örû

lako

sság

i táj

ékoz

tatá

s.c.

) Agá

zkon

vekt

orok

at g

yárt

ó IP

AR

RA

Lva

ló e

gyüt

tmûk

ödés

a k

áros

anya

g ki

bocs

átás

csö

kken

tésé

reM

EG

VA

LÓ

SULT

: fel

vett

ük a

kap

csol

atot

a G

ázké

szül

ékgy

ártó

Vál

lala

ttal

. Ter

més

zete

s kö

rülm

énye

k kö

zött

köz

ösm

érés

eket

vég

eztü

nk é

s kö

zöse

n ér

téke

ltük

a k

apot

t ere

dm

énye

ket

illet

ve a

z ab

ból l

evon

ható

köv

etke

ztet

ések

et.

Aka

pcso

lat t

ováb

bi f

ennt

artá

sa é

s az

egy

üttm

ûköd

és f

olyt

atás

a kí

vána

tos.


163

Meg

jegy

zés:

• A

terv

ezés

, kiv

itel

ezés

sor

ánE

hhez

az

egés

zség

ügyi

sze

mpo

ntok

szé

lese

bbkö

rû m

egis

mer

teté

sére

és

tud

atos

ítás

ára

van

szük

ség

azaz

egé

szsé

gügy

i sze

mpo

ntok

épül

etek

terv

ezés

ével

és

kivi

tele

zésé

vel f

ogla

lkoz

ó sz

akem

bere

k kö

rébe

n. A

szél

eskö

rû la

koss

ági t

ájék

ozta

tás

max

imál

is f

igye

lem

be v

étel

e.pe

dig

az

épít

tetô

k ré

szér

ôl f

elm

erü

lô ig

énye

k al

akít

ásáb

an je

lent

het s

egít

sége

t.•

Foko

zott

par

kosí

tás,

a z

öld

-A

NE

KA

Ppa

rlag

fûve

l kap

csol

atos

pro

gram

ja e

zt a

cél

t szo

lgál

ja.

terü

lete

k m

ódsz

eres

karb

anta

rtás

a, a

par

lagf

ûm

ódsz

eres

irtá

sa.

• K

utya

futt

atók

kije

lölé

se a

Önk

orm

ányz

ati f

elad

atok

.te

lepü

lése

ken,

a já

tszó

tere

km

egóv

ása.

Tud

atfo

rmál

ás (

okta

tás,

kép

zés)

• A

lakó

tere

kkel

kap

csol

atos

info

rmác

iók

rend

szer

este

rjes

ztés

e.•

Ahe

lyes

mag

atar

tás

okta

tása

• A

z eg

észs

égüg

yi s

zem

pon-

2000

-tôl

ind

uló

fela

dat

ként

: inf

orm

áció

s ki

advá

ny k

észí

tése

.to

k sz

éles

körû

meg

ism

erte

tése

az é

píté

szek

kel,

csal

ádor

vo-

sokk

al é

s a

társ

adal

om s

zéle

sré

tege

ivel

.H

atós

ági

inté

zked

ések

, jog

szab

álya

lkot

ás•

Az

Ors

zágo

s É

píté

sügy

iA

z O

ÉSZ

-t f

elvá

ltó

OT

ÉK

meg

jele

nt, a

zonb

an a

z eg

észs

égüg

yi s

zem

pont

ok é

rvén

yesí

tésé

hez

szük

sége

sSz

abál

yzat

meg

újít

ása.

Eü.

M. r

end

elet

még

vár

at m

agár

a.•

Az

Eur

ópai

Uni

ó jo

g-A

z O

TÉ

K m

egfe

lelô

en ta

rtal

maz

za a

az

EU

sza

bály

ozás

lény

egét

.sz

abál

yaih

oz v

aló

köze

lítés

.V

izsg

álat

, mon

ioto

rozá

s•

Új t

ípus

ú ép

ítô- é

s bu

rkol

ó-A

z 19

98-2

000

közö

tti v

izsg

álat

okba

n ke

llô h

angs

úlyt

kap

ott.

anya

gok

egés

zség

re g

yako

rolt

hatá

sána

k ku

tatá

sa.

• Be

lsô

tere

k ra

don

konc

ent-

ráci

ója

és a

pot

enci

ális

expo

zíci

ó fe

lmér

ése.

12. A közlekedési zaj országos felmérése, monitorozása

Elôzmények

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére és megbízásából PHA-RE támogatással a KGI Környezetvédelmi Intézet a közlekedési eredetû zajok országos felmérésére,monitorozására létrehozott egy adatbázist 1995-96-ban. Ebben az adatbázisban a PHARE projektumkeretében elvégzett 100 budapesti és 100 vidéki forgalmas közút melletti monitor zajmérés eredmé-nyeit helyezték el. Az adatbázis további feltöltése és fejlesztése a szûkös anyagi lehetôség miatt meg-rekedni látszott 1997. elején. Mivel az egységes országos zajvédelmi adatbázisra szükség van köz-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt, mindkét részrôl javasoltuk felvételét aNEKAP kiemelt témái közé, amit a KTM külön pénzforrásból is támogatott.

Mobil állomások rendszerének megszervezése

1997-ben a rendelkezésre álló pénzkeret lehetôvé tette két mobil mérôrendszer felállítását az OKIkeretén belül. Három ajánlat közül a következô mûszerek kerültek beszerzésre:

• Brüel & Kjaer 2260 C tip. zajszintelemzô + tartozékok,• Brüel & Kjaer 2236 D 004 tip. zajszintmérô + tartozékok.

A mûszerekben gyûjtött adatok számítógépre (PC-re) való átvitelére és a mérési adatok feldolgozá-sára a gyártó szoftvereket is rendelkezésre bocsátott.

A mûszerek szokványos tartozékain kívül beszerzésre került egy idôjárásálló (esô, hó, szél, magaspáratartalom) szabadtéri mikrofonegység is, amely mindkét mûszerhez illeszthetô.

A mûszerbeszerzés a monitor mérések elvégzésén kívül lehetôvé tette, hogy az OKI el tudja végez-ni a vonatkozó szabványok szerinti helyszíni zajterhelés vizsgálatokat, ami már 8 éve a mûszerparkelavulása és elhasználódása miatt csak kölcsön mûszerrel volt lehetséges.

További mobil zajmérô állomások beszerzésére már nem volt lehetôség, mert az elôzetes tervekkelellentétben az 1998–2000. években sem a NEKAP keretbôl, sem más keretbôl nem kapott a téma anya-gi támogatást. Ennek következtében a célkitûzés még csak töredékében valósult meg.

Reménytkeltô fejlemény azonban, hogy a tervek szerint 2001. elsô felében lehetôvé válik az ÁNTSZzajlaboratóriumainak mûszeres fejlesztése PHARE támogatással. Mind a 8 zajlaboratórium (7 megyeiés 1 központi) kap egy idôjárásvédô mikrofonegységgel felszerelt zaj monitor mérésre (is) alkalmasmûszer-összeállítást. Ennek megvalósulása esetén az eredeti célkitûzések szerinti mobil állomásokrendszere megszervezésre kerülhet.

Vizsgálati módszer

A közlekedési zaj monitorozására folyamatos 24 órás vagy hosszabb idôtartamú zajmérést és adat-gyûjtést használunk. A digitalizált zajmérés 0,1 sec vagy annál kisebb idôközönként történik a mérô-mûszer jellemzôitôl függôen.

Az adatrögzítés szintén a mérôrendszer tulajdonságaitól függ. Mivel a téma keretében az új mûsze-rek beszerzése késett, a meglevô BK-4426 tip. zajszintelemzôvel és ahhoz egyedi interfészen keresztülkapcsolt Psion Organiser II. zsebszámológéppel kezdtük meg a monitorozást. Ennek a kapacitása 15percenként a következô adatok rögzítését tette lehetôvé: egyenértékû A-hangnyomásszint (LAeq), 6 dbszázalékos A-hangnyomásszint (L1, L10, L50, L90, L95, L99). A BK-4426 tip. zajszintelemzô 17 év hasz-nálat után 1998-tól ilyen mérésekre alkalmatlanná és javíthatatlanná vált, a továbbiakban ezt már nemhasználtuk. A másik mérôrendszerrel, a BK-2236 tip. mûszerrel 1 percenként kerül rögzítésre az idô-pont, idôtartam, egyenértékû A-hangnyomásszint (LAeq), a gyors (Fast) idôállandóval mért maximá-lis A-hangnyomásszint (LAFmax), továbbá a maximális csúcsérték (LMaxP), bár ez utóbbinak a közleke-dési zajoknál nincs nagy jelentôsége. A BK-2260 tip. mûszerrel rögzítjük a legtöbb információt: 1 per-

Közlekedési zaj felmérése 12.

164

cenként idôpont, idôtartam, egyenértékû A-hangnyomásszint (LAeq), a gyors (Fast) idôállandóvalmért maximális és minimális A-hangnyomásszint (LAFmax, LAFmin), továbbá 15 percenként idôpont,idôtartam, egyenértékû A-hangnyomásszint (LAeq), 6 db százalékos A-hangnyomásszint (L1, L10, L50,L90, L95, L99), a gyors (Fast) idôállandóval mért maximális és minimális A-hangnyomásszint (LAFmax,LAFmin) nagysága és idôpontja.

A folyamatos hosszú idejû zajmérésre a mérési pont kiválasztásának szempontjai: hosszabb útsza-kaszra, a forgalmi paraméterekre, az útkörnyezet akusztikai viszonyaira és a beépítésre jellemzô le-gyen, továbbá biztonságosan otthagyható és 230 V hálózati feszültséggel táplálható legyen. Ez utóbbi-ak miatt a célszerû a mérômikrofont emeleti erkélyrôl vagy ablakból rúddal kinyújtva elhelyezni, amûszert pedig a zárt épülethelyiségben.

A folyamatos hosszú idejû mérés mellett az út zajkibocsátására és/vagy az útkörnyezet zajterhelé-sére jellemzô kiegészítô mérési pont(ok)on párhuzamos rövidebb idejû (legalább 30 perc) zajmérést isvégzünk jármû-kategóriánkénti forgalomszámlálással.

A zajadatokon kívül vázlatos helyszínrajzot is készítünk, ill. térképen jelöljük a mérési pontokat ésa zajmérés eredményeinek térbeli kiterjesztését hosszabb útszakaszra. Összeszámláljuk ezen útsza-kasz mentén az ablakokat fajtánként (kapcsolt gerébtokos, egyesített szárnyú, speciális üvegezésûstb.). Rögzítjük az idôjárási jellemzôket és a zajméréssel kapcsolatos körülményeket is.

Megkérdezünk a vizsgált útszakasz mentén élôk közül 5 lakót is a forgalom zavaró hatásával és an-nak csökkentésével kapcsolatos véleményérôl.

A mérési helyszínek kiválasztásának szempontjai:

• meglevô forgalmas, zajos utak, fôutak környezete, lakott területen, üdülôterületen,• új forgalmas út létesítése után,• jelentôs forgalmi változást megelôzôen és/vagy követôen,• ismételt mérés indokolt szezonális vagy hétvégi-hétközi különbségek esetén.

Elvégzett monitor mérések és eredményeik

1997-ben 40 helyszínen terveztük a közlekedési zaj monitor mérések elvégzését, 45-öt teljesítettünk.Az OKI az 1998–2000. években a témára nem kapott anyagi támogatást, intézeti témaként azonbanminden évben terveztünk 20 helyszínen monitor méréseket, ezt eddig el is tudtuk végezni, és az ered-ményeket a központi adatbázisba elhelyezni.

Az OKI által elvégzett monitor mérések számát, helyszínek és évek szerinti eloszlását a következôtáblázat mutatja.

A legfontosabb eredményeket a mellékelt táblázatok tartalmazzák (a 2000. évi mérések még nincse-nek feldolgozva).

12. Közlekedési zaj felmérése

165

Megye 1997. 1998. 1999. 2000.Budapest 36 13 14 1Baranya m. – – 1 –Bács-Kiskun m. – – 1 –Csongrád m. – – 1 –Heves m. 2 5 – 6Nógrád m. – 2 1 –Pest m. 5 2 10 2Somogy m. 2 – – –Veszprém m. – – 1 –Összesen 45 22 29 9

Az adatbázis

Az adatbázis a feltöltött adatokkal a Környezetvédelmi Minisztérium számítógépére (Brendt Mi-hály) van telepítve, másodpéldányban a telepítést és az adatfeltöltést végzô KGI-KVI számítógépén(Demeter Józsefné) is megvan. 1999. év végéig kb. 400 monitor mérés eredményei kerültek a közpon-ti adatbázisba. A tervek szerint a 2000. évben a KGI-KVI 30 helyszínen, az OKI 20 helyszínen végezközlekedési monitor zajméréseket az adatbázis számára.

Az adatok hozzáférhetôségét a Környezetvédelmi Minisztérium határozza meg. Az általánosanhasznált adatok (mérési hely, idôpont, egyenértékû A-hangnyomásszint nappali és éjszakai idôszakrastb.) nyilvánosak, azt minden érdeklôdô megkaphatja.

Jelenleg van folyamatban az adatbázis bôvítése olyan értelemben, hogy más környezeti zajok, zaj-források adatait is tartalmazza, ne csak a közlekedési zajokat. Tárgyalás folyik a közlekedési tárcánálill. a Közlekedéstudományi Intézetben meglevô, az adatbázis számára használható mérési adatok át-vételére is.


166

Közlekedési zaj monitorozása 1997-ben OKI

12. Közlekedési zaj felmérése

Sor- Zajmérés helye Mért érték, LAeq, dB

szám Város, kerület Utca, házszám Nappal Éjjel1/97 Budapest XIV. Irottkô utca 7. fszt. 66 592/97 Budapest XIV. Irottkô utca 7. III. em. 71 653/97 Budapest XVI. Budapesti u. 92. I. em. 65 624/97 Budapest XVI. Csömöri u. 269. I. em. 67 605/97 Budapest XVI. Baross G. u. 5. fszt. 67 616/97 Budapest XVI. Vidámvásár u. 5. fszt. 69 617/97 Budapest XVI. Palotai határút 74. fszt. 64 588/97 Budapest XVI. Újszász u. 7. fszt. 68 649/97 Budapest XVI. Ostoros u. 9–11. fszt. 63 5510/97 Budapest XVI. Rákosi u 28. I. em. 67 5911/97 Budapest XVI. Timur u. 72. I. em. 65 5812/97 Budapest XXII. Gádor u. 80. I. em. 65 5513/97 Budapest XXII. Háros u. 1. I. em. 63 5514/97 Budapest XVI. Pálya u. 121. fszt. 68 6015/97 Budapest IV. Deák Ferenc 26. fszt. 66 5716/97 Budapest II. Bem József u. 24. V. em. 69 6517/97 Budapest XX. Vörösmarty u. 128. 69 6218/97 Budapest XX. Nagysándor József u. 109. I. em. 68 6219/97 Budapest III. Vasút sor 22. I. em. 70 5420/97 Budapest IX. Soroksári u. 46. II. em. 74 6821/97 Budapest III. Orbán B. u. 37. II. em. 63 5822/97 Budapest IV. Görgei A. u. 38. I. em. 67 6123/97 Budapest III. Dózsa Gy. u. 24. fszt. 66 5724/97 Budapest IV. Aradi u. 11. II. em. 67 5825/97 Budapest IX. Lónyay u. 32. I. em. 67 5726/97 Budapest XV. Szentmihályi u. 30. fszt. 77 7027/97 Budapest XV. Régi Fóti u. 17/a 74 6728/97 Budapest IV. Erdôsor u. 28. IV. em. 66 6029/97 Budapest IX. Mester u. 58. I. em. 71 6730/97 Budapest XVIII. Nagykôrösi u. 45/b 72 6631/97 Budapest IV. Baross u. 47 II. em. 67 5832/97 Budapest XIII. Mór u. 11. 66 5833/97 Budapest XVIII. Petôfi u. 29. I. em. 65 5834/97 Budapest XX. Mártirok u. 47–49. 73 6835/97 Budapest XVIII. Ráday Gedeon u. 72. 73 6736/97 Gyöngyös Deák F u. 53. I. em. 68 6037/97 Gyöngyös Jókai u. 53. I. em. 67 6038/97 Diósd Pipacs u. 16. I. em. 58 5439/97 Szigetszentmiklós M0 autóút mellett 60 5640/97 Kerepes Szabadság u. 162. fszt. 74 6641/97 Fót Keleti Márton u. 11. fszt. 65 5642/97 Érd Bajcsi Zs. u. 48. I. em. 70 6143/97 Balatonfenyves Fonyódi út, I. em. erkély 69–71 65–6744/97 Fonyód Ady Endre u. 33. III. em. 68–71 63–6645/97 Budapest XVI. Cinkotai u. – Gyöngytyúk u. sarok I. em. 70 65

167

Közlekedési zaj monitorozása 1998-99-ben OKI


Sor- Zajmérés helye Mért érték, LAeq, dB

szám Város, kerület Utca, házszám Nappal Éjjel1/98 Budapest XV. Régi Fóti út 2. II. em. 65 592/98 Budapest XXIII. Grassalkovich u. 122–124. 77 703/98 Budapest XVI. Vidámvásár út 5. fszt. 70 624/98 Budapest XIV. Bosnyák tér 10. II. em. 69 655/98 Budapest XIV. Dózsa György út 9. I. em. 76 706/98 Budapest I. Attila út 16. I. em. 72 677/98 Budapest XIV. Irottkô park 7. III. em. 69 648/98 Budapest XIV. Irottkô park 7. fszt. 65 609/98 Budapest XVI. Szabadföld út 54. 65 6110/98 Budapest XVI. Újszász utca 9. I. em. 68 6211/98 Budapest XXIII. Vecsés út 45. 67 5412/98 Budapest XVIII. Üllôi út 748. I. em. 70 6413/98 Budapest VIII. Déri Miksa utca I. em. 70 6414/98 Fót Szabó Dezsô út 22. I. em. 69 6115/98 Gödöllô Szabadság tér 2–4. VII. em. 65 5916/98 Gyöngyös Vachott Sándor út 3. I. em. 68 6217/98 Gyöngyöshalász Atkári út 42. I. em. 66 6018/98 Gyöngyös Petôfi S. út 40. I. em. 69 6219/98 Pásztó Alkotmány út 124. I. em. 64 5520/98 Hatvan Horváth Mihály u. 86. I. em. 70 6421/98 Bátorterenye Deák F. u. 34. I. em. 67 6222/98 Gyöngyösoroszi Kossuth út 178. fszt. 62 571/99 Diósd Pipacs u. 15. fszt. 58 592/99 Üllô Pesti u. 264. fszt. 74 70–723/99 Budapest XII. Hertelendy u. 4/b 62 554/99 Gyál Kôrösy u. 45. fszt. 66 605/99 Szeged Ortutay u. 8/a X. em. 62 58–596/99 Mohács Szentháromság u. 22. 65 607/99 Kerepestarcsa Szabadság u. 226. I. em. 74 688/99 Fót Vörösmarty u. 26. fszt. 71 639/99 Mogyoród Fóti u. 5. I. em. 73 6110/99 Aszód Kossuth u. 33/a I. em. 74 6911/99 Farmos Nagykátai u. 5. I. em. 63–64 5712/99 Budapest XV. Kolozsvári u. 9. fszt. 70 6413/99 Rétság Rákóczi u. 34. I. em. 68 6214/99 Aszófô Tihanyi u. 7 I. em. 66 5915/99 Budapest XXIII. Kiskert u. 64 66 6116/99 Budapest XXIII. Major u. 13. 66 6117/99 Budapest XXIII. Hunyadi u. 7. I. em. 66 5318/99 Budapest XXIII. Templom u. 78. fszt. 67 5719/99 Budapest XXIII. Haraszti u. 7. fszt. 72 6620/99 Budapest XXIII. Újtelep u. 10. 60 5221/99 Budapest XXIII. Könyves u. 40. fszt. 61 5522/99 Budapest XXIII. Grassalkovich u. 270/a 72 6223/99 Budapest I. Tóth Árpád sétány 4. II. em. 58–59 53–5424/99 Budapest I. Sánc u. 9. fszt. 62 59–6125/99 Budapest I. Dísz tér 3. 64–65 55–6326/99 Budapest XXII. Pedellus u. 12. 67 6127/99 Dunakeszi Tisza u. 63 5728/99 Maglód Ecseri u. 56 5729/99 Üllô Árvácska u. 54 47

168

13. Környezet-egészségügyi információs rendszer

A NEKAP végrehajtásához szükség van az egészséggel kapcsolatos adatok, és ehhez tartozóan azegészséget befolyásoló környezeti adatok, gyûjtésére, tárolására, feldolgozására, valamint az eredmé-nyekhez való széles körû hozzáférés biztosítására és az ezekkel kapcsolatos vélemények és kiegészíté-sek rendszeres gyûjtésére és hasznosítására.

A NEKAP információs rendszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján és a mo-dern számítástechnikai lehetôségek figyelembevételével lett tervezve és fejlesztve. Az eszközök kivá-lasztásánál figyelembe vették, hogy országos, tehát nagy mennyiségû adat gyûjtésére, tárolására és fel-dolgozására lesz szükség, ezért nagyteljesítményû UNIX rendszerprogrammal mûködô számítógép-pel, INGRES adatbázis kezelôvel, ARC/INFO térinformatikai programmal és S-PLUS statisztikaiprogramcsomaggal építették fel a rendszer technikai részét.

Az adatok gyûjtése, tárolása és feldolgozása, követve a WHO ajánlásait, térinformatikai rendszer-ben történik. Az 1. ábra összefoglalva bemutatja azt a kapcsolatrendszert vagy információáramlási út-vonalat, amelynek létrehozása volt a térinformatikai rendszer szervezésekor, az eszközrendszer kiala-kítása illetve programok fejlesztése során a cél.

13/1. ábra: Az információáramlás vázlata

A térinformatikai rendszerbôl adódóan az adatokat geográfiai azonosítóval együtt gyûjtötték. Dön-tôen azoknak az adatoknak a gyûjtésére történtek kísérletek, amelyek ország egész területére vonat-kozóan rendelkezésre állnak, gyûjthetôk vagy beszerezhetôk.

Az adattípusokat tekintve az egészségügyi adatok között, a fentieknek megfelelôen, a mortalitásiés a kórházi morbiditási adatok gyûjtése volt lehetséges, de remélhetôen a jövôben a rendszer része le-

Környezet-egészségügyi információs rendszer 13.

169

Eredmények az INTERNET-en és nyomtatásban

TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

Adatbázis Térinformatikai mûveletek(INGRES) (ARC/INFO)

Statisztikai analízis(S-PLUS)

OKK–OKI számítástechnikai és orvosi szakértôi

NEKAP iroda

Felettes szervek szakértôi

ÁNTSZ hálózat szakértôi

het a háziorvosi hálózatban keletkezô betegséggel kapcsolatos és számos más fontos információ is,mint pl. a dohányzás, alkoholfogyasztás, egyéb életmódi tényezôk stb.

A környezeti adatok közé – a szélesebb értelmezés szerint – nemcsak a környezet kémiai vagy fi-zikai szennyezôi lettek sorolva, hanem a szociológiai és a kulturális környezet adatai is. A környezetiadatok gyûjtésénél számos nehézség merült fel, mint pl. hiányos adatok, csak irreális áron megszerez-hetô adatok, az adatszolgáltatás engedélyeztetésének sikertelensége stb. Még ma sem megoldott szá-mos fontos adatforrás elérése.

A környezetegészségügyi térinformatikai rendszert az elôzetes felmérések alapján a következôproblémák vizsgálatára látszott szükségesnek felkészíteni:

1. Az egészségi állapottal kapcsolatos tényezôk eloszlása; a kedvezôtlen és kedvezô térségek, ésezek adatainak meghatározásával.

2. Ritka, az egészségi állapottal kapcsolatos jelenségek halmozódási területeinek (klasztereinek)meghatározása.

3. Ismert "pontszerû" szennyezô forrás egészségkárosító hatásának vizsgálata és megítélése.4. Két országszerte általánosan meghatározható tényezô között a térbeli összefüggés vizsgálata.5. Két aránylag ritkán elôforduló tényezô térbeli összefüggésének vizsgálata.

A rendszer fejlesztését számos tényezô hátráltatta, illetve hátráltatja, ezek között a legfontosabbak:–A fejlesztés kezdetekor világszerte nem volt hasonló, kész egészségügyi-térinformatikai rend-

szer, így nem volt tapasztalat a fejlesztésével kapcsolatosan;–A fejlesztés kezdetén, Magyarországon a térinformatika a kezdô lépéseit éppen csak megtette, a

megfelelô digitalizált térképek és a megfelelô képzett szakember megszerzése nehézségekbe ütközött.A tervezô, fejlesztô csoport a fejlesztés során és ma is személyi problémákkal küzd;

–A fejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek nem mindig voltak kedvezôek, és a közalkalma-zotti fizetési keretek a megfelelô számítástechnikai szakemberek alkalmazását nem tették, illetve nemteszik lehetôvé.

A fenti tényezôk következtében a rendszer fejlesztése más hasonlóméretû rendszerekhez viszonyít-va vontatottan halad. A rendszer fejlesztése még nem fejezôdött be, ennek ellenére a WHO megítélé-se szerint a jelen állapotában is példamutató a nemzetközi környezet-egészségügyi programban részt-vevô többi ország számára.

A fenti 5 pontban összefoglalt vizsgálati módok fejlesztésének elkezdése elôtt, a megvásárolt digi-talizált térképeket aktualizálni, illetve az elôforduló hibáit javítani kellett. Ezt követôen lett kifejleszt-ve az az ARC/INFO program, amely a kis lakosságszámú szomszédos helységeket egy meghatározottlakosságszámig összevonja. Erre a kis lakosságszámnál meghatározott statisztikai mutatók bizonyta-lansága miatt volt szükség.

Az egészségi állapottal kapcsolatos tényezôk eloszlásának vizsgálata

A populációs, a mortalitási és a morbiditási adatok INGRES adatbázisban vannak tárolva.Ezen táblázatokból való adatok lekérdezésére, mortalitási mutatók elôállítására célprogram készült.

A kifejlesztett programnak több mûködési típusa van:1. Helységenkénti és országos korcsoportos gyakoriságok elôállítása.2. Helységenkénti mortalitási mutatók elôállítása (standardzált halálozási hányados–SHH, indi-

rekt standardzált halálozási arányszám–ISHA).3. Leíró epidemiológiai elemzés adatainak elôállítása (pl. mortalitási mutatók elôállítása, simítás, a

kialakult régiók adatainak elôállítása).A térinformatikai rendszer ezek közül a 3. típusú által szolgáltatott adatokat dolgozza fel.A kialakított vizsgálati mód lehetôvé teszi, hogy pl. a halálozási adatok vagy a betegségek kórházi

gyakorisági adatainak eloszlása vizsgálható legyen az ország egész területén, egy megye területén vagytetszôlegesen kijelölt területekre vonatkozóan. A vizsgálathoz szükséges, hogy az esemény éves gyako-riságának, a vizsgálatba bevont korcsoportok populáció számának és a vizsgált periódus hosszánakszorzata a kis lakosságszámú (esetleg összevont) települések esetében egy empirikus értéket elérjen.


170

A módszer a standardizált halálozási hányados (SHH) vagy standardizált kórházi megbetegedésihányados (SKMH) országos eloszlását vizsgálja, öt osztályba sorolva, és meghatározza a kedvezô éskedvezôtlen területeket (ahol az SHH vagy SKMH <1 illetve >1). Listát készít e területekhez tartozóhelységekrôl, a helységekhez rendelhetô közigazgatási és egészségügyi adatokkal. A kedvezô és ked-vezôtlen területek összevont lakosságára SHH-t vagy SKMH-t számol, bemutatja e területek esemény-gyakoriságának idôbeli trendjét annak statisztikai jellemzôivel. Összehasonlításokat tesz az összevontkedvezô és kedvezôtlen területek néhány fontosabb jellemzôjénél.

A helyzet teljes jellemzésére 10 térképet készít, amelyek a következôk: nyers térkép, simított térkép,a kedvezô területeket illetve a kedvezôtlen területeket bemutató térképek és ezekhez tartozó kétdi-menziós és háromdimenziós, az események valószínûségi szintjét bemutató térképek, a kedvezô éskedvezôtlen területeken a helységekhez (vagy összevont helységekhez) tartozó eseménygyakoriságtrendjének eloszlását öt osztályba sorolva bemutató térképek. Néhány ilyen térképet mutat a 2., 3., 4.,5. ábra a magasvérnyomás-betegségek halálozásának eloszlásáról nemi bontás nélkül.

A módszer által szolgáltatott adatokat VISUAL BASIC nyelvû, a Microsoft OFFICE programjaithasználó program dolgozza fel egységes dokumentummá (egy-egy vizsgálatot 30-40 oldalon).

A módszer nem alkalmas kis térbeli hatású jelenségek vizsgálatára, ahol a hatás maximum egyhelységben és néhány szomszédos helységben mutatható ki. A módszer leíró epidemiológiai vizsgá-lat és nem alkalmas az ok-okozati összefüggések vizsgálatára, de nagymértékben támogatja, meg-könnyíti egy ok-okozati, analitikai epidemiológiai vizsgálat tervezését és kivitelezését.

Egy-egy vizsgálat segítséget tud nyújtani az ország egyes területein az egészségügyi helyzet meg-ítélésében, a lehetséges akcióprogramok tervezésében.

A vizsgálati mód fejlesztése illetve használata során nyert tapasztalatokból több publikáció készült.Az eddig végrehajtott elemzések fontosabb adatait a következô táblázat foglalja össze:


171

Terület Vizsgált Idôszak Korcsoport Nemi bontás Elemzési típus

halálokok

száma

Pest megye 14 1991–1996 között bontás nélkül férfiak, nôk mortalitási mutatókKomárom megye 14 1991–1996 között bontás nélkül férfiak, nôk mortalitási mutatókBács-Kiskun 12 1991–1996 bontás nélkül férfiak, nôk, leíró epidemiológiaimegye együtt elemzésNyergesújfalu és 11 1986–1990; bontás nélkül férfiak nôk mortalitási mutatókkörnyéke 1991–1996 közöttNógrád megye 6 14 1986–1995 közötti 2 korcsoport: férfiak, nôk, mortalitási mutatókkörzete 5 kétéves idôszak 45–64, 65–100 együtt trend vizsgálataOrszág 9 2 idôszak: 2 korcsoport: férfiak, nôk, leíró epidemiológiai

1986–91; 1992–97 45–64; 65–100 együtt elemzésOrszág 8 1986–1997 Bontás nélkül férfiak, nôk, leíró epidemiológiai

együtt elemzésBaranya megye 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportos

gyakoriságokHajdú-Bihar 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportos

gyakoriságokBékés megye 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportos

gyakoriságokCsongrád megye 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportos

gyakoriságok

Ritka, az egészségi állapottal kapcsolatos jelenségek halmozódási területeinek(klasztereinek) meghatározása

A vizsgálatoknál sokszor szükséges, hogy egy ritka betegség esetében vagy a lakosság csak egyszûk rétegére vonatkozóan, esetleg egy nagyobb korcsoport esetében de rövid vizsgálati idôperiódus-ban legyen meghatározva az egészségügyi események térbeli eloszlása. Ezekben az esetekben sok ki-sebb lakosú helységben (még az összevonások után is) nincs megfigyelt esetszám. Az ilyen problémákmegoldásában a fenti, térképekre alapozott vizsgálat nem ad megbízható eredményt. A kisebb hely-ségcsoportokra lokalizálódó esemény-halmozódások kimutatására a klaszter analízis módszere alkal-mazható.

A klaszter analízisnél a sokszor egymást átfedô vizsgálóablakok határozzák meg a kérdéses maga-sabb eseménygyakoriságú területeket. Az átfedésbe kerülô ablakok által meghatározott területen azesemény gyakorisága csak véletlenül egyezik az egyes ablakoknál meghatározott valószínûséggel. En-nek a hibának a korrigálása egyes klaszter analízisnél empirikus összefüggés felhasználásával készültkorrekcióval történik, a korrekció pontos módszere általában nem közölt.

Ismert olyan klaszter analízis eljárás, amelyik ennek a hibának a kiküszöbölésére egy kiindulásipontból újabb és újabb szomszédos területi egységeket kísérel meg bevonni a meghatározott valószí-nûségû klaszterbe. Itt az a probléma, hogy a kiindulási területeket meg kell határozni, mert azok aklaszterek, amelyeknek a kiindulási pontja nincs megadva, kimaradnak.

A klasszikus klaszter analízisnél, akár korrekcióval készül akár anélkül, a klaszterek formái foltsze-rûek. A másik módszerrel készült klaszterek formája amorf elágazódó. A két különbözô megközelítésthasználó klaszter analízis egymást kiegészíteni képes, a klasszikus típus meghatározza a kiindulásipontokat, a másik a szélesebb értelemben vett szerteágazó klasztereket.

A rendszer felépítésénél három klaszter analízis módszert alkalmaztak, úgymint:–A klasszikus, de korrekciót használó módszert, amelyet Openshaw S. és munkatársai fejlesztet-

tek ki és neve GAM-K (a módszert és programot átvettük);–A rendszer számára fejlesztett, jelenleg modern úgynevezett "scan statistic" elven alapuló és kor-

rekciót nem használó módszert, neve SCAN;–A szerteágazó klasztert létrehozó, Kabos S. által fejlesztett módszert, amelynek a neve AMÖBA.

A módszer elkészült programjainak kipróbálása, a klaszteranalízis vizsgálathoz szükséges feltéte-lek meghatározása megtörtént.

A klaszter vizsgálatok végeredményének térképi megjelenítése kialakult, folyik a vizsgálat adatai-ból levonható és megjelenítendô adatok kiválasztása és összesítése, az írásos részletes dokumentumtartalmi és formai kialakítása.


172

Terület Vizsgált Idôszak Korcsoport Nemi bontás Elemzési típus

halálokok

száma

Komárom megye 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportosgyakoriságok

Zala megye 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportosgyakoriságok

Ország 14 1986–1997 között 20 korcsoport férfiak, nôk korcsoportosgyakoriságok

Ország 7 1986–1997 között 2 korcsoport férfiak, nôk, leíró epidemiológiaiegyütt elemzés

Ország 3 1986–1997 között 2 korcsoport nôk leíró epidemiológiaielemzés

Ország 1 1986–1997 között 2 korcsoport férfiak leíró epidemiológiaielemzés

Ismert "pontszerû" szennyezô forrás egészség károsító hatásának vizsgálata és megítélése

Egy-egy környezetszennyezô forrás több ezer szennyezô anyagot bocsáthat ki, ezeknek nem min-den esetben ismert az egészségkárosító hatásuk, az egészségi állapotot befolyásoló minôségi és meny-nyiségi összefüggései. Különösen kevéssé ismert a különbözô anyagok esetleges egymást erôsítô, ösz-szeadódó vagy egymást gyengítô hatása. Az egyes környezetszennyezô források egészségi hatásainakfelmérésére ezért a legcélszerûbb a különbözô egészségi tényezôk vizsgálata a szennyezô forrás köze-lében.

A vizsgálatoknál abból lehet kiindulni, hogy a szennyezô forrástól távolodva a hatás gyengül. A ha-tás csökkenésének távolság-függése a különbözô irányokban eltérô lehet, és a lineáris csökkenés mel-lett más egyéb függvény szerinti csökkenés is elképzelhetô. A hatás közvetítését végezheti levegô, vízvagy közlekedés (pl. munkavégzés céljából a szennyezô forrás közelébe utazás). A hatás mértéke le-het a környezô helységekben jól kimutatható, lehet csak a szennyezô forrás helységében kimutatható,lehet csak a szennyezô forrás helységen belüli közvetlenül a szennyezô forrás környezetében kimutat-ható.

A fenti szempontokat is figyelembe véve, a vizsgáló módszerek kidolgozása és részletes tervezésemegtörtént, a dokumentum a NEKAP iroda rendelkezésére áll (Pontforrások egészségügyi hatásánakelemzése. Rendszerterv. Ij. Bt, 2000, szakértô Dr. Vincze István). A módszer rendszer qualitatív, quanti-tatív és kisterületre kiterjedô gyenge hatások vizsgálataira terjed ki, összességében 8 különbözô konkrétvizsgálati módot javasolva, amelyhez több mint 20 különbözô statisztikai számítási módszer tartozik.

Ennek a rendszernek néhány térinformációs mûveletéhez tartozó ARC/INFO programja, illetve né-hány ezzel kapcsolatos INGRES adatbázis kezelô programrésze elkészült, és a nyolc vizsgálati mód-ból négynél az elsô elvi próba vizsgálatok is megtörténtek.

A részletesen kidolgozott tervek megvalósítása, részletes vizsgálata, felhasználási és értékelési kö-rülményeinek pontos kijelölése és az egész rendszer mûködésének automatizmusát biztosító progra-mok elkészítése, csak a jövôben várható.

Két országszerte általánosan meghatározható tényezô között a térbeli összefüggés vizsgálata

A NEKAP információ rendszerében jelenleg igen kevés olyan környezeti tényezô van, amelyek ér-téke országosan minden helységre vonatkozóan meghatározott. Várható azonban, hogy a környezetitényezôk között (szennyezôk, szociológiai tényezôk, kulturális tényezôk stb.), egyre több lesz a széleskörben elérhetô adat. A környezet és egészség közötti kapcsolat vizsgálata mellett fontosnak látszikkülönbözô egészségi tényezôk közötti kölcsönhatások, összefüggések vizsgálata, illetve különbözôkörnyezeti tényezôk térbeli kapcsolatának meghatározása is.

A vizsgáló módszer felépítése ezért általános, és a különbözô általánosan meghatározható tényezôtérbeli összefüggésének meghatározására alkalmas, mint pl. mortalitás-morbiditás, mortalitás-környe-zeti tényezô, környezeti indikátor-környezeti egyéb szennyezô, stb.

A vizsgálat "Az egészségi állapottal kapcsolatos tényezôk eloszlása, a kedvezôtlen és kedvezô tér-ségek, és ezek adatainak meghatározásával" módszerre alapozott (lásd 1. pont).

A két tényezô térbeli eloszlásának és kedvezôtlen vagy magas értékû területének, illetve kedvezôvagy alacsony értékû területének meghatározása után térinformatikai mûveletek és statisztikai számí-tások lehetôvé teszik a térbeli összefüggés meghatározását, pl. kereszttáblás statisztikai módszerrel.Ennek kiegészítôjeként az egyik tényezô értékeihez helységenként hozzárendelhetô másik tényezô ér-tékének regressziós vizsgálata végezhetô el az egész vizsgált területen, illetve külön a kedvezôtlenvagy magas és külön a kedvezô vagy alacsony értékû területeken. A mortalitás illetve kórházi beteg-ségi adatoknál a másik tényezôre vonatkozó (pl. környezeti tényezôre) kedvezô vagy alacsony, illetvekedvezôtlen vagy magas területen meghatározható a területeken lakók összevont SHH vagy SKMHértéke, és a standardizálást végezhetjük az országos adatokra, vagy pl. a kedvezô területen lévô ada-tokra. A módszer tesztelésére az ivóvíz jodid koncentrációja és alkoholos májbetegség térbeli kapcso-lata volt vizsgálva, egy ennek eredményeként elkészült térkép látható a 6. ábrán.


173

A módszerrel végzett vizsgálatnál a térbeli kapcsolat statisztikai igazolása nem jelent azonban ok-okozati kapcsolatot. A térbeli kapcsolat alapozódhat többszörösen közvetett kapcsolatra, illetve lehethatásmódosító vagy zavaró hatás következménye. Az ok-okozati összefüggés külön erre tervezettanalitikai epidemiológiai módszerrel határozható meg, vagy vethetô el.

Két aránylag ritkán elôforduló tényezô térbeli összefüggésének vizsgálata

Az elôzô pontban részletezett vizsgálatok csak abban az esetben végezhetôk eredményesen vagyértékelhetôen, ha az események gyakorisága megfelel annak a kritériumnak, ami "Az egészségi álla-pottal kapcsolatos tényezôk eloszlásának vizsgálata" címû résznél volt említve. Más módszer szüksé-ges a ritka eseménynél, ami csak klaszteranalízissel vizsgálható, illetve egyes környezeti tényezôknél,amelyek csak egy-egy helyen érnek el magas értéket és szintén csak klaszteranalízissel vizsgálhatók(pl. húgyhólyagrák gyakoriság és arzén koncentráció az ivóvízben).

Egy-egy ilyen tényezô térbeli kapcsolata a klaszterek vagy klaszter szerû területek vizsgálatán alap-szik. A módszer azt vizsgálja, hogy egy-egy tényezônél a mindkét tényezô klaszterei által meghatáro-zott, vagy csak egyik tényezô által kijelölt klaszter alatti terülten lévô különbözô paraméterek, mint pl.esetek, transzformált populáció szám, helységek vagy terület hogyan oszlanak meg.

A transzformált populáció a várható eseteknek megfelelôen korrigált populáció, azaz az országosesetek osztva az ország vizsgált teljes populációjával és szorozva a helyi lakosságszámmal.

Információk hozzáférésének biztosítása: a NEKAP Honlapja

A program részvevôinek vagy a program iránt érdeklôdôk számára fontos, hogy a NEKAP-pal kap-csolatos valamennyi információ hozzáférhetô legyen. Mivel a program megkezdésekor a felettes szer-vekrôl, a programmal szakmai kapcsolatban lévôkrôl, a potenciális szakmai partnerekrôl és az érdek-lôdôk nagy részérôl fel lehetett tételezni, hogy el tudja érni az INTERNET-re kitett elektronikus infor-mációkat, így a hagyományos információ közlés mellett az elektronikus információ szolgáltatás is be-került a NEKAP informatikai programjába.

A program technikai alapjaként kialakításra került az egyik UNIX gépen a WEB szolgáltató, MAILszolgáltató és a NAME szolgáltató funkciók, majd elkészült a NEKAP honlapja (Home Page) amely el-érhetô a http://www.joboki.hu/nekap/ INTERNET címen.

A honlap kialakításának szempontjai a következôk voltak:–Széleskörû információ szolgáltatás.–Könnyû és gyors tájékozódás a hírek között.–Gyors mozgási lehetôség a különbözô oldalak között.–Véleménynyilvánítási lehetôség elektronikus levélben, közvetlenül a honlapról küldve.

A honlap elsô oldala az alábbi információ forrásokat és azokból kiinduló részinformáció forrásokatkínálja:

• Teljes dokumentum:–12 pontban kínálja a NEKAP program történetével, részletes tartalmával, költségvetésével, nem-

zetközi kapcsolataival kapcsolatos információkat.• Legfrissebb információk:–"Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása… " címû kiadvány teljes tartalmában.–A két utolsó HÍRLEVÉL 1999-bôl.• Nemzetközi vonatkozások:–Beszámoló a Londoni Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferenciáról.–A Visegrádi Országok Csoportjának angol nyelvû honlapja.• Magyarország egészségi állapota:–Összeállítás a lakosság egészségügyi állapotáról különös tekintettel a környezeti tényezôkre.–"Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása… " címû kiadvány anyaga.


174

• Környezetre vonatkozó információk:–Közvetlen átlépés az OKK–OKI Levegô higiénés osztály honlapjára.–Magyarország fürdôvizeinek állapotáról összefoglaló.–Heti pollenjelentés.Az egyes pontok alpontjainál, a részletes információ számos ábrával, térképpel van illusztrálva.

A honlap tartalmával kapcsolatos észrevételek megadhatók a nyitóoldal alján a NEKAP Titkárságcíme, telefon- és fax száma mellett található [email protected] címre kattintva. A felhasználó bön-gészôjének levelezési programja automatikusan megnyílik, és a levél – megírás után – a megfelelôcímre lesz továbbítva.

Szükséges további lépések

Az információs rendszer technikai elemeinek kapacitásából és a mostani még nem teljes méretûhasználatnál tapasztalható futási idôkbôl következik, hogy a közeljövôben a számítógépek megerôsí-tése (több processzor, nagyobb memória terület, magasabb verziójú operációs rendszer, nagyobb"swap" terület stb.) elkerülhetetlen lesz.

Adatfeldolgozó rész

Az egyes vizsgáló módszerek részletes tervezése megtörtént, de a vontatottan haladó fejlesztés mi-att a teljes rendszer még messze nincs kész. Legjobban kifejlesztett az egy tényezô vizsgálatára készültmódszer (1. pont) de itt is hiányzik néhány, a rendszeres használatnál felmerült, az értékelés biztonsá-gát befolyásoló tényezô beépítése. A beépítendô tényezôk részletes terve rendelkezésre áll.

A két általánosabb tényezô térbeli azonosságát vizsgáló módszer (4. pont) elvi alapjaiban kipróbált,az elkészült részprogramok rendszerbe integrálása, a vizsgálati módhoz tartozó dokumentum tartal-mi és formai részének, illetve az ezt elôállító programnak az elkészítése hiányzik. Szükséges még avizsgáló módszer részletes tesztelése és a biztonságos használatát zavaró tényezôk kiszûrését végzôprogramok kialakítása és rendszerbe integrálása.

A ritka eseményeket vizsgáló klaszter analízis programoknál (2. pont) be kell fejezni a részletestesztelést és a biztonságos mûködést befolyásoló tényezôk meghatározását. Ki kell alakítani a doku-mentum tartalmi formai részét és a vizsgálati mód menüvezérelt használatát. Hasonló a helyzet aklaszter analízisre alapított két ritka tényezô vizsgálata esetében is (5. pont).

A szennyezô pontforrás egészségügyi hatásának vizsgálata (3. pont) egy fontos pontja lenne a prog-ramnak. Sok esetben merül fel a kérdés, hogy valamilyen szennyezô forrásnak van-e és ha van milyenmértékû, illetve milyen jellegû az egészségkárosító hatása. A vizsgálati mód részletes terve elkészült,a teljes megvalósítás, tesztelés és rendszerbe integrálás a jövô feladata.

Információ szolgáltató rész

A NEKAP honlapja a kezdeti igényeknek megfelelt, a honlap elérésének címe a felettes szervek,együttmûködôk számára ismertté vált, növelni kellene a lehetséges érdeklôdôk körében az elérhetô-ség ismertetését.

A honlapot felkeresôk száma becsült, a pontosabb ismeretekhez a belépôket számláló rendszerrelkellene ellátni a honlapot.

A rendszer fejlesztése, tesztelése és különbözô felkérésre végzett vizsgálatok eredményeképpentöbb százra tehetô térkép készült különbözô betegségek okozta halálokok, vagy kórházi betegség gya-koriság országos eloszlásáról. Szükséges lenne ezeknek a térképeknek a rendszerezése és a honlaponkeresztüli elérhetôségének biztosítása. Az egy tényezô vizsgálatának módszerével több teljes doku-mentum is elkészült, amelybôl egy-egy 1,8-2,4 Mb (30-40 oldal szöveges dokumentáció, 10 térkép).Ezek tömörített változatának a letöltésére is módot kellene biztosítani a honlapon együttmûködôkvagy szakértôk számára.


175

Társintézetekkel való kapcsolat kialakítása

A NEKAP keretében kialakított informatikai rendszer kimondott célja volt az ÁNTSZ intézetek kör-nyezet-egészségügyi információs munkájának segítése. A program keretében az ÁNTSZ több megyeiintézetében (Bács-Kiskun, Csongrád, Gyôr-Moson-Sopron, Heves) segítették az adatbázisok kialakítá-sát, az ArcView program alkalmazását térinformatikai feladatok ellátására. Minden megyei intézetnekrendelkezésre bocsátották a halálozási adatbázisnak az illetô megyére vonatkozó adatait és tovább-képzésekkel segítették a felhasználást. Kérésre biztosították a megye digitális térképének átadását. Azígy kialakított együttmûködések további elemzéseket tesznek lehetôvé, mint pl. a megbetegedések ésa környezeti tényezôk közötti kapcsolat regionális elemzését.


176

13/2. ábraMagasvérnyomás-betegségek miatti halálozás területi eloszlása, 1986–1997

férfiak és nôk adatai együtt




177


férfiak és nôk adatai együttSIMÍTOTT ÉRTÉKEK




férfiak és nôk adatai együtt


kedvezôtlen régiók


178


férfiak és nôk adatai együttKEDVEZÔTLEN RÉGIÓK VALÓSZÍNÛSÉGI TÉRKÉPE


p értékp ≤ 0,001p ≤ 0,05p ≤ 0,1p ≤ 0,2

kedvezôtlen régiók

13/6. ábraAz ivóvíz jódtartalma és az alkoholos májbetegség miatti halálozás

területi eloszlásának összevetése

magas jód - magas halálozás

alacsony jód - magas halálozás

alacsony jód - alacsony halálozás

magas jód - alacsony halálozás

14. Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe

A környezetvédelmi/környezet-egészségügyi akcióprogramok megvalósításában kulcskérdés a te-lepülési önkormányzatok részvétele a kidolgozásban és a végrehajtásban. Ennek gyakorlati megoldá-sa nemcsak Magyarországon, hanem a WHO tagországaiban is állandóan napirenden szereplô téma.Ezért a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) szerves részét képezô NEKAP kidolgozása soránnyilvánvalóvá, majd a parlamenti elfogadást1 követôen aktuálissá vált az önkormányzati részvételszakmai megalapozása, ennek keretében

• a szakmai támogatást biztosító, hatékony szervezeti háttér megteremtése;• az akciótervek kidolgozását, karbantartását segítô ÚTMUTATÓ kidolgozása.

Ezeknek az önmagukban is jelentôs, nemzetközi érdeklôdésre is számot tartó, több éves progra-moknak a megvalósítása csak célszerûen ütemezve, a NKP/NEKAP tartalmi, idôbeni és pénzügyi elô-irányzatainak figyelembe vételével történt.

1996.

Július: szakmai egyeztetés a NEKAP Titkársággal és javaslat kidolgozása és elfogadása az önkor-mányzati munkabizottság tevékenységének munkatervére.

Szeptember: a NEKAP önkormányzati munkarészének kidolgozása, megvitatása; az egyeztetettanyag elfogadása.

Október: az önkormányzatok szakmai konferenciáján (Harkány) a NEKAP önkormányzati kérdés-köreinek ismertetése, vitája.

November: önkormányzati konferencia (Budapest; 200 meghívott, 60 résztvevô) a NEKAP célkitû-zéseinek, a további feladatok meghatározásának egyeztetésére. Az önkormányzatok küldöttei meg-erôsítették egy útmutató kidolgozásának szükségességét.

December: az elkészült PROGRAMJAVASLAT AZ ÚTMUTATÓ KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANI ÉS TARTALMI

KERETEIRE2 címû anyag dokumentálása.

1997.

I. félév: az elôzetesen egyeztetett és elfogadott PROJECT JAVASLAT I/A ütemében elôirányozottak sze-rint az ÚTMUTATÓ kidolgozásnak elôkészítése, megalapozása, ezen belül

• a szakmai és jogi háttér áttekintése;• az alkalmazható módszerek, eljárások körének meghatározása;• az önkormányzatoknak, önkormányzati szervezôdéseknek és az illetékes minisztériumoknak is

megküldött PROGRAMJAVASLAT-tal kapcsolatos észrevételek értékelése;• a PROGRAMJAVASLAT angol fordítása és megküldése a WHO-nak.

II. félév: az elôzetesen egyeztetett és elfogadott PROJECT JAVASLAT I/A ütemében elôirányozottakszerint az ÚTMUTATÓ kidolgozásnak elôkészítése, megalapozása, ezen belül

• elôadások, tudományos üléseken ismertetés:–Balatonföldvári Egészségügyi Napok (Balatonföldvár, 1997. augusztus 30.; Bunyevácz J.);–Higiénikus Társaság éves konferenciája (Siófok, 1997. szeptember 20.; De Blasio A.);–Dél-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Konferencia (Szekszárd, 1997. szeptember 26.;

Bunyevácz J., Fodor I.);–Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége IX. szimpóziuma (Zalaegerszeg, 1997. november

7–8.; Bunyevácz J., De Blasio A.);

Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe 14.

179

1 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról2 NEKAP Önkormányzati Munkabizottsága: Útmutató a települési környezetvédelmi és környezet-egészségügyi programkidolgozásához. Programjavaslat az Útmutató kidolgozásának módszertani és tartalmi kereteire. Pécs, 1996. december

–MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága tudományos ülése (Pécs, 1997. november 17.; Bunyevácz J.,Csonka P.).

Október: konzultációk a KTM megbízásából készülô szakmai anyag3 (Tombácz E., ÖKO Rt.) és aNEKAP Útmutató a feladatok integrálásának érdekében. Az egyeztetések eredményeként nyilvánva-lóvá vált az egységes környezetvédelmi/környezet-egészségügyi útmutató kidolgozásának igénye.

December: a WHO angol szakérôivel (Nicholas M. Wilson és Ian McArthur) egyeztetés a tartalmikeretekrôl, a hazai és külföldi alkalmazhatóság kérdéseirôl, a további kutatások és esetleges együttmû-ködések lehetôségeirôl, a szakmai és jogi háttér kérdéseirôl.

1998.

I. félév: az ÚTMUTATÓ összeállításának elôkészítése a folyó kutatási programok és a készülô környe-zetvédelmi/környezet-egészségügyi programok (Székesfehérvár, Pécs, Paks, Baranya megye, Fejérmegye) alapján, a következôk figyelembe vételével:

• a hazai gyakorlat és tapasztalatai;• a WHO ajánlásai (Local Agenda 21, Healthy Cities Projects);• a szakmai anyagok magyarra fordítása.II. félév: az ÚTMUTATÓ összeállítása, ennek szakmai konzultációi és• ismertetés az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége X. szimpóziumán (Szombathely,

1997. november 7–8.; Bunyevácz J., De Blasio A.);• az észrevételek feldolgozása, értékelése.

1999.

I. félév: az ÚTMUTATÓ véglegesítése és dokumentálása (február), szétküldése véleményezésre.II. félév:• a vélemények begyûjtése, feldolgozása;• az ÚTMUTATÓ angol fordításának elkészítése és megküldése a WHO-nak;• javaslat kidolgozása–a megszervezendô önkormányzati konferencia tartalmára;–a további feladatok körére, megvalósításának célszerû tartalmára és ütemére.

Javaslatok, további feladatok

Az elvégzett munka, a szakmai egyeztetések és többirányú konzultációk tapasztalatai alapján meg-fogalmazódott javaslatok a következôkben rögzíthetôk:

• Fokozott hangsúlyt kell helyezni az önkormányzati ÚTMUTATÓ továbbfejlesztésére, a támogatószakanyagok (szakmai irányelvek, segédletek) kidolgozására és közreadására.

• A NEKAP elôirányzott munkaprogramja keretében meg kell teremteni az ÚTMUTATÓ használatá-hoz szükséges szakmai tréningek megszervezésének, kivitelezésének lehetôségét, anyagi kereteit. Eh-hez kapcsolódóan kidolgozandó

–az a kommunikációs stratégia amely a szakma, a politikusok és a lakosság közötti együttmûkö-dés megteremtését célozza;

–az a cselekvési program, amely módot ad a helyi környezet-egészségügyi akcióprogramok meg-ismertetésére, népszerûsítésére (PR és reklámanyagok biztosítása).

• Meg kell kezdeni egy, az országot átfogó, nemzetközi háttérrel is rendelkezô szervezeti rendszer-nek a kialakítását. Ezt alkalmassá kell tenni

–az önkormányzati környezetvédelmi/környezet-egészségügyi akcióprogramok kidolgozásának,felülvizsgálatának, értékelésének hatékony támogatására,

14. Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe

180

3 ÖKO Rt.: Helyi és regionális önkormányzatok számára környezetvédelmi programok kidolgozásának elôsegítéséhezszakmai-módszertani segédlet elkészítésének megalapozása. Útmutató a különbözô típusú önkormányzati környezetvédel-mi programok tartalmi követelményeihez. Budapest, 1997. március

–a helyi, a regionális, az országos és a nemzetközi szintû információs, koordinációs, konzultációsfeladatok szervezésére, lebonyolítására a napi teendôk kertében.

Ehhez célszerû a WHO Egészséges Városok magyarországi szervezetére (19 város) alapozni, hiszenitt már létrejöttek és mûködnek azok a szakmai és információs rendszerek, amelyek alapul szolgálhat-nak a rendszerfejlesztéshez, valamint kialakult az önkormányzatok elkötelezettsége is a környezetvé-delem/környezet-egészségügy terén.

• Meg kell teremteni a nemzetközi együttmûködés lehetôségét a témakörben érdekelt, az iránt ér-deklôdô szakemberekkel, szervezetekkel. Ennek részét képezi az is, hogy fel kell készülni az évesnemzetközi rendezvényeken történô részvételre, az elért eredmények publikálására.

Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe 14.

181

15. A környezet-egészségügy oktatása, nevelés

A Gyôr-Moson-Sopron megyei "TÉT" környezetegészség-nevelési mintaprogram

A környezet-egészségügy kulcskérdése az ismeretek minél szélesebb körben történô átadása, a la-kosság környezet-tudatos és egészség-centrikus oktatása, nevelése.

A NEKAP keretén belül olyan kezdeményezés történt, hogy egy megyében indított "minta" prog-ram fogja össze a megyei tevékenységeket.

A programot – amely TÉT elnevezéssel mûködik – a NEKAP pedagógiai munkacsoportjaszervezte meg.

A TÉT az Európai Környezet-egészségügyi Akcióterv alapelveinek szellemében, ill. a Nemzeti Kör-nyezet-egészségügyi Akcióprogrammal összhangban interszektorális, bôvíthetô együttmûködés for-májában körvonalazta a feladatokat a helyi kockázatok kommunikációjára, pedagógiai módszerekkeltörténô kezelésére nemcsak a közoktatásban, hanem a felsôoktatás és a lakosság különbözô csoportja-ira irányulva is. Megfogalmazta, hogy a végzendô munka megyei stratégia alapján akciókutatás jelleg-gel történjék, melyben nagy a jelentôsége a tanulságok, tapasztalatok nyilvánosságra hozásának, a be-vált módszerek terjesztésének.

1997. március 12-én fórumot tartottak a téma megyei bevezetésére. A NEKAP vezetôsége és a pe-dagógiai munkacsoport bemutatta a dokumentumot, vázolta a nevelési feladatokat. A megye külön-bözô szektorainak képviselôi a helyi környezetvédelmi, egészségállapoti problémákról beszéltek. Amagyar és burgenlandi környezeti nevelési tapasztalatok megismerése után már stratégiatervek iskörvonalazódtak. A jelenlévôk a további munka szervezését egy vezetôi munkacsoport létrehozásávallátták biztosíthatónak. Olyan résztvevôket javasoltak, akiknek a munkaköre a megye sok intézményétérinti, azaz a téma tekintetében stratégiai helyzetben vannak. Önkéntes vállalkozás alapján megala-kult a megyei koordinációs munkacsoport. Tagjai az Állami Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezete,az Apáczai Csere János Tanítóképzô Fôiskola, a Gyôr-Moson-Sopron Megyéért Egyesület, a MegyeiPedagógiai Intézet, a Regionális Mentálhigiénés Iroda, a Reflex Környezetvédô Egyesület és a WHOEgészséges Városok Projekt Gyôri Programirodája lettek. Háttérintézménynek a Megyei PedagógiaiIntézetet kérték fel. A csoport a stratégia készítése folyamán a küldetésnyilatkozat megfogalmazása-kor a "TÉT" nevet adta a projektnek. Mára, a projekt harmadik évére megyén belül általában elég ígymegnevezni.

A projektum megvalósítása

A különbözô szakterületek eredményes együttmûködéséhez és mielôbbi kiterjesztéséhez elsôsor-ban jól megtervezett, mûködô kommunikációs lehetôségekre volt szükség. Ez nemcsak a koordináci-ós munkacsoport egymástól földrajzilag távoli székhelyû tagjai közötti, hanem a potenciális együtt-mûködôkkel kiépítendô kapcsolatrendszert is jelentette. Elsôsorban a pedagógiai intézet körében léte-sítettek kapcsolatot, hiszen 500 megyei nevelési, oktatási intézményt lehetett elérni könnyen és rend-szeresen, de innen megközelíthetôk települési önkormányzatok is.

Megyei környezetegészség-nevelési stratégia

A stratégia is a környezettel való kommunikáció gyakorlati alappillérén nyugszik, hiszen stratégi-ai cél a "széleskörû kapcsolatrendszer kiépítése". Míg a kezdetekkor a megye egész populációja "kínál-kozott", ma már alakul a sorrend: különös fontosságot tulajdonítunk azoknak a szakterületeknek,amelyek feladatkörükbôl adódóan közvetítôközegként is szóba kerülhetnek, pl. az oktatás, a védônôihálózat, a közmûvelôdési intézmények. A "támogató társadalmi háttér" megteremtése is átértelmezô-dött: az önkormányzatok bevonása lehetôvé tette a "multiplikátorok mûködését.

A környezet-egészségügy oktatása, nevelés 15.

182

A stratégiai feladatstruktúra leglényegesebb eleme az "érdekeltség megteremtése". Ebbe beleérten-dô a koordinációs csoport tagjainak részvétele, és a késôbb bekapcsolódók ösztönzése is. A személyesmegszólítottság, az egyéni veszélyeztetettség felismerése, a "csak te oldhatod meg", vagy "te megold-hatod" felelôsségének súlya alapja lehet az együttmûködés motivációjának, gerjesztheti a helyi cselek-vési aktivitást.

Az érdekeltség egyik eszközéül adatbázis létesítése látszott legcélszerûbbnek. Az elsô évben meg-tervezték és megkezdték az adatgyûjtést. A második évben a NEKAP biztosította a számítógépes inf-rastruktúrát, amire az adatbázis került.

Adatbázis

Az adatgyûjtés módszerei

Háromféle adatlapot fejlesztettek ki az írásos jelentkezéshez:1. Környezeti nevelési, egészségnevelési vagy komplex oktatóprogramok.2. Egyéni szakértelmi, szakterületi jelentkezés.3. Oktatóprogramok készítéséhez használható dokumentum bejelentése.

Mindhárom adatlap megfelel a számítógépes feldolgozás igényeinek, a "Dokumentum" a könyvtá-ri katalógus elkészítési szabályainak, hogy könnyen visszakereshetô legyen. Az adatlapok egyik olda-lán a NEKAP és a "TÉT" szükséges információi vannak, a másik oldala kitöltendô. A koordinációsmunkacsoport tagjai saját célcsoportjaikban terjesztették, így 1997-ben 31 volt, majd folyamatosan gya-rapodva jelenleg 100 fölötti a megyei programok száma. 1998-tól minden "TÉT"-rendezvényen osztot-ták az adatlapokat, de a pedagógiai intézet havi információs lapjában, a Hírek-ben folyamatosan, ha-vonta felkérik az intézményeket adataik módosítására, frissítésére.

Szakértôi lista kialakítása: A lista kb. 150 nevet tartalmaz, beleértve a "TÉT" vezetôit, pedagóguso-kat, orvosokat, védônôket, mûvelôdésszervezôket, környezetvédôket, de vállalkozókat is.

A dokumentumlista bibliográfia formájában jelenik meg. Ajánlanak gazdag pedagógiai szakirodal-mat, törvényeket, helyi rendeleteket, egyedi dokumentumok fellelhetôségi helyét. Ilyenek lehetnek aszakmai ágazatok éves adatsorai, elemzései, az óvodák, iskolák iskolaorvosi, védônôi év végi jelenté-sei, szakdolgozatok, továbbképzési tanfolyamok záródolgozatai, stb. Folyamatosan készülnek helyiegészségképek, egészségtervek, környezetvédelmi programok, amelyek figyelembe vétele a helyi tár-sadalom bekapcsolását, a helyi érdekeltség, a valóságos támogató társadalmi háttér megteremtését je-lentheti. Ezek az információk a koordinációs munkacsoport tagjaitól juthatnak el a bibliográfiába, a pe-dagógiai szakirodalmat könyvtárosok gyûjtik.

A sokösszetevôs, hosszútávú együttmûködések egyik legnagyobb problémája a résztvevôk integ-rációjának kérdése. A NEKAP számára is kérdés, hogyan vonhatók be a szükséges vizsgálati adatok,aktuális környezeti ill. megbetegedési, halálozási összefüggések. A bibliográfia sajátos megoldást kí-nált az integráció tekintetében. Megszüntette a koordinációs csoporttagok második, harmadik évbenmár nyomasztóvá vált, gyakori személyes megjelenési kényszerét a saját feladattal túlterhelt intézmé-nyek kötelezettségei közül, aktuális adataik mégis hozzáférhetôk, biztosított figyelembe vételük aprogramok szervezéséhez. Elkészült, az a – szakértô által vizsgált és korrekción is átesett – számító-gépes program, amely az adatbázis közösségi használhatóságát, majd továbbfejlesztését teszi lehetô-vé. Ha feltöltötték adatokkal, el lehet érni bárhonnan.

A koordinációs irodából folyamatos az adatszolgáltatás. Igény esetén személyesen, postán vagy in-terneten küldenek felvilágosítást. Az intézeti honlapon belül saját oldalon tájékoztatnak, néha listáikatis kiteszik. A megye oktatási intézményeinek figyelmét a Hírek-en keresztül hívják fel a listákon törté-nô változásokra. Ugyanígy tájékoztatnak rendezvényeikrôl, programjaikról. Internetes látogatottsá-guk 400 fölötti.


183

Szervezetfejlôdés

A projekt félidejében helyesnek látszik a szervezés-vezetés irányú megközelítés, mely engedte a fel-adat megvalósítását a környezet igényeihez alkalmazkodni, hagyta a feladatokat látszólag spontán,egymásból kinôni. Az elsô évben nem látványos, alapos, a kommunikációs lehetôségek megtervezésé-re és megvalósítására irányuló munka mindeddig kamatozott, hiszen semmi mesterségeset, erôltetet-tet nem kellett tenni. Fórumok, konferenciák, tájékoztatósorozatok lehetôséget adtak a lehetségesegyüttmûködôk érdeklôdésének felkeltésére, véleményük, környezeti problémáik kifejezésére. Ez te-remtette meg azt a motivációs bázist, amely bôvítette a programgyûjteményt, szakmai körökben meg-növelte a környezetegészség-nevelési programok értékét, segített abban is, hogy tisztázódjék és terjed-jen a környezetegészség fogalma, és felértékelôdjék nevelésének értéke.

Végignézve a koordinációs munkacsoport mint szervezet fejlôdésének útját, a következô kép rajzo-lódik ki:

Az elsô évben volt a legsokrétûbb a csoport szerepe, hiszen a koncepciók megalkotása, módosítá-sok, útkeresések gyakori találkozásokat, terveket és értékeléseket igényeltek. A Gyôr-Moson-SopronMegyéért Egyesület késôbb kilépett az együttmûködésbôl, mondván, hogy nem találja meg itt felada-tát. Volt, aki háttérbe húzódott. A második évben funkcionálisan differenciálódtak az egyéni szerepkö-rök, hiszen saját célcsoportjaikban terjesztôvé, közvetítôvé váltak. A projektet az egészségügy és a kör-nyezetvédelem inkább adatsorokkal, míg az oktatás inkább képzési anyagok készítésének kezdemé-nyezésével, készítésével segítette. A harmadik évben a hangsúly átkerült egy addig nem szereplô, tágrésztvevôi körre, a koordinációs csoport nézôpontjából heterogén, egyébként világosan elkülöníthetôlakossági), amelyek projektmunkában végezték, végzik tevékenységüket. A heterogenitás azt jelenti,hogy egy csoportban dolgoznak pl. helyi védônôk, oktatási intézmények vezetôi és pedagógusai, or-vosok, környezetvédôk. Munkájukat a helyi veszélyforrások és az aktuális egészségállapoti, környe-zeti mutatók alapján szervezik. A projekt befejezésével, dokumentálásával a továbbiakban nem ma-radnak együtt, ellenben megmaradnak a szakmai kapcsolatok, amelyek bármilyen formában kama-toztathatók, s a "TÉT" anyagát gazdagítják módszertani munkáik.

Az adatbázis programjainak megismertetése

1998-ban és 99-ben módszervásáron mutatták be a program-kínálatot. Az elsô célja egyben gyûjtésis volt, mert kevés óvodai kezdeményezés jutott a "TÉT" tudomására. Ezen a regionális rendezvényenkb. 130 óvónô volt jelen, és megnôtt a bejelentkezô programok száma is. Ma már az adatbázis 20%-aóvodai program. Az elôadás formájában bemutatkozókat a megyei pedagógusok lapja, a Hogyan To-vább? mellékleteként megjelenô környezetegészség-nevelési módszertani füzetek sorozatban ÓVOMcímmel jelentették meg. Terítése nemcsak a megyén belül történt, hanem a KÖRLÁNC tagjai és a mû-vészetek eszközeivel nevelô óvodapedagógusok körében is.

A következô módszervásár a helyi nevelési megoldásokat mutatta be az általános iskolák szaktár-gyi, szakköri, szabadidôs programjaiból. Ezt "Lakóhelyünk a jövônk" címmel jelentették meg. Egyesetben pályázatot is hirdettek az adatbázis programjainak megismerésére, és újak gyûjtésére. A beér-kezô 21 pályamunkából a legjobbakat "Szervezz egészséget!" címmel ugyanígy adták közre.

Fejlesztések

Sok-sok kezdeményezés közül a képzési programokról kell még szólni. Az allergiás megbetegedé-sek megyénkben is növekvô száma, a felpéci védônôvel közösen végzett, elsôsorban parlagfû-mente-sítés érdekében általa kezdeményezett községi akciósorozat, és a megyei oktatási programok ismere-te, egymással összevetése világított rá a pedagógusok e területen való felelôsségére. Az ismerethiány,a módszertani felkészületlenség az asztmás, allergiás óvodások esetében végzetes lehet. Egy ország-szerte ismert gyôri program, egy asztmás, allergiás gyermekek számára speciálisan felkészült óvoda(Benedek Elek Óvoda asztmacsoportja) módszertani tapasztalatainak felhasználásával, a szükségesalapismeretek meghatározásával a szakértôi csoport egy 30 órás továbbképzési programot készítettóvodai nevelôtestületek számára. A programot 1999-ben akkreditálták, megkezdôdhetett a képzés.


184

A hallgatók visszajelzése nagyon jó a tanfolyamról, de a tapasztalat az, hogy a pedagógusok informá-ció hiányában nem érzik súlyát az ilyen képzés szükségességének.

A NEKAP vezetôsége és a pedagógiai munkacsoport többször feltette azt a kérdést, hogy hogyanlehet biztosítani a környezetegészség-nevelés folyamatosságát a projekt befejezése után is.

A pedagógiai intézet tapasztalata alapján a multiplikátorképzést tartották egy lehetséges formának.Errôl 1998 elején döntött a koordinációs munkacsoport, és még abban az évben megkezdték egy 120órás tanfolyam kifejlesztését. Mivel nincs ilyen tantárgy, sem ilyen szakos pedagógus, a bármely tárgy-hoz odakívánkozó közös ismereteket pedig nem közvetíti egyetlen pedagógusképzô intézmény sem,a tanterv elkészítéséhez a szakképzésben már jól bevált módszert alkalmaztak, a DACUM curriculumkészítési módszerét. E többfázisú tantervfejlesztési folyamat lényege, hogy gyakorlati szakemberekgyûjtik össze a feladatvégzéshez szükséges kompetenciákat, és lebontják a legapróbb feladatokig. Akészítendô tanterv ezen feladatok elvégzésére kell hogy alkalmassá tegye a képzésben résztvevôt. Akompetenciák és feladatok részletezésekor nemcsak a tananyagterületek, hanem a kívánatos attitûd-lista is összeáll. Mivel környezetegészség-nevelô multiplikátorokat még nem képzett senki, a két na-pos munkaülésen a következô szakemberek vettek részt: biológia-környezetismeret tanár, tankönyv-író, országos szakértô, földrajztanár, nôgyógyász, fizioterápiás szakorvos, kutatóorvos, a megyeiÁNTSZ óvodai szakreferense, a MPI mérés/értékelés szakcsoport tagja, biológia-életmód szakos ta-nár, megyei listás szaktanácsadó, iskolaigazgató, megyei szaktanácsadó, a gyôri WHO-iroda vezetôje,mentálhigiénikus, városi önkormányzati környezetvédelmi szakreferens. ôk állítottak össze egy elkép-zelt, szerintük ideális multiplikátori személyiséget.

A kompetenciatáblázat elkészülése után a tantervfejlesztési fázisban a következô szakterületek vet-tek részt: orvosok, biológia-ökológus tanár, környezeti jogász, politológus, pszichológus, felnôttképzé-si szakember.

A próbatanfolyam meghívásos volt az 1999. évi témák vezetôi számára, de csatlakoztak mások is.Javaslattételi lehetôségükkel élve azok alapján történt késôbb a tananyag módosítása.

A tanfolyam témái: környezetvédelem/ökológia, népegészségügy/egészségnevelés, projektveze-tés-elmélet/gyakorlat, felnôtt csoportok vezetési ismeretei, tréningje, környezeti jog és etika, politoló-gia, esztétika. A résztvevôk: óvónôk, népfôiskola-vezetô tanár, területi védônô, az ÁNTSZ védônôje,mûvelôdésszervezôk, végzôs közgazdász, elsô éves környezetmérnök hallgató (összesen 12 fô). A fel-adat saját projekt tervezése, esetleg készítése volt.

A második tanfolyam a módosított tananyaggal zajlott csak pedagógusoknak. Az elkészült projekt-tervek, tapasztalatok a megvalósítás folyamán arról tanúskodnak, hogy sikerült elérni a tanfolyamazon célját, mely nem a pedagógus-gyermek szakmaiságát erôsíti, hanem a pedagógus és környezôtársadalmának a kapcsolatok kiszélesedésében megerôsödô viszonyát. Sikeres tanfolyam zárult, aholszemléletváltás történt a nevelésbe bevonandók körét illetôen. Valóban új készségek fejlôdtek, egymásközt is jó kapcsolatok alakultak. A téma országosan is kiemelt jelentôségét, a képzés sikerességét jelzi,hogy egy pedagógus résztvevô a tanfolyamra készített projekttervével nyerte el az Ifjúsági- és Sport-minisztérium által kiírt Regionális Ifjúsági Iroda vezetôi állását.

Perspektívák

A környezetegészség-nevelés közoktatásban, felsôoktatásban való megerôsítésére a továbbiakbanremélhetôleg lesz lehetôség. A felsôoktatásban eddig a hallgatói szervezetekre támaszkodhattak, aközoktatásban több kezdeményezés megtorpant az oktatáspolitikai, szakmai változások következté-ben. Kezdeményezéseinket lényegesen befolyásolhatja annak a környezetegészség-neveltségi repre-zentatív mérésnek az eredménye, mely május 10-én zajlott a megye 1000 nyolcadik osztályosa köré-ben. Az értékelés ezután történik.

Feltétlen fontos a multiplikátorok további szakmai erôsítése. Már körvonalazódnak ennek formái,legközelebb pl. június 14-én fognak közülük néhányan elôadni az elsô Regionális Ifjúsági Irodák Gyô-ri Országos Találkozóján. A két napos rendezvény második napja csak a környezetegészség-nevelés jö-vôjérôl szól majd, a projektek tapasztalatairól. Az elôadókat természetesen felkészítik a prezentációra,hiszen mindannyian tanítók, tanárok, akiknek nincs gyakorlatuk a nagy plénum elôtt való elôadásban.


185

A projekttapasztalatokat a módszertani füzetekben folyamatosan publikálni szeretnék. A 36 olda-lon, A/4 formátumban megjelenô folyóiratot évente ötször jelentetik meg, alkalmanként 1000 pél-dányban.

A projektek megkezdték a maguk fejlôdési útját. Nehéz nyomon követni, hogy szélesedik kapcso-latrendszerük. Szeretnének legalább a "TÉT" idôtartama alatt valamiféle képet biztosítani róla, de en-nek módszerét még meg kell találni.

Az adatbázis használatához felhasználói kézikönyvet készíttetnek, mellyel a tapasztalatok mód-szertanilag is megjelennek.


186

16. A titkárság mûködése

Az Országos Népegészségügyi Bizottság döntése értelmében a NEKAP szervezését az egészség-ügyi és környezetvédelmi tárcák munkatársai végezték. Az Irányító Bizottság (IB) nyolc fôbôl állt,négy az egészségügyi tárca, négy a környezetvédelmi tárca munkatársaiból tevôdött össze. A tikárifunkciót dr. Pintér Alán látta el, a titkárság az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben volt.

A feladatok nagy része a programok összeállítása, szervezése, irányítása, ellenôrzése, pénzügyi fel-ügyelete volt.

A Titkárság tevékenységét az alábbiakban lehet összefoglalni:• Programok szervezése, ellenôrzése, értékelése, a jelentés összeállítása.• Éves beszámolók elkészítése, a beszámoló tudományos ülések szervezése.• A NEKAP Hírlevél szerkesztése.• Egyéb kiadványok összeállítása, sajtó alá rendezése.• Nemzetközi tevékenységek szervezése.• Egyéb feladatok (hazai, nemzetközi konferenciákon való szereplés).• Harmadik Miniszteri Konferencia a Környezetrôl és Egészségrôl szervezésében való részvétel.

Kiadványok

• Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram – magyar nyelven.• Hungarian National Environmental Health Action Programme – a program angol nyelven.• NEKAP Hírlevél 1998-ban 4 szám,

1999-ben 4 szám,2000-ben 1 szám.

• A víz fertôtlenítése – WHO kiadvány (magyar fordítása és kiadása).• A vízbázisok védelme – WHO kiadvány (magyar fordítása és kiadása).• A levegôminôség – WHO kiadvány (fordítás és kiadásra elôkészítés).• NEKAP beszámoló, 1997 – Egészségtudomány folyóirat.• NEKAP beszámoló, 1998 – Egészségtudomány folyóirat.• A fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997 – Ki-

advány.• Spatial distribution of mortality of major diseases in Hungary 1986–1997 – Kiadvány.• Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997

– Kiadvány.• Víz és Egészség Jegyzôkönyv a Határokat Átszelô Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelmé-

rôl és Használatáról szóló 1992. évi Egyezményhez (magyar fordítása és kiadása).• Harmadik Miniszteri Konferencia a Környezetrôl és Egészségrôl – a konferencia dokumentu-

mainak fordítása és kiadásra való elôkészítése (folyamatban).

Konferenciák

• NEKAP beszámoló konferencia 1998.• NEKAP beszámoló konferencia 1999.• Víz és Egészség Jegyzôkönyvkormányközi konferenciák 1998–1999.

Titkárság 16.

187

Nemzetközi kapcsolatok

A NEKAP végrehajtása az elmúlt három év során kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal folyt.A harmadik miniszteriális konferencia (London, 1999. június 16–18) elôkészítésében a nemzeti

programok, így a magyar NEKAP is kiemelt szerepet kapott. A londoni konferencia által elfogadottirányok, dokumentumok csaknem mindegyikében részt vett a magyar NEKAP bizottság.

Fôbb területek

Európai Környezet és Egészség Bizottság (EEHC)A második, Helsinkiben tartott és a harmadik a Londonban 1999-ben tartott miniszteriális konfe-

rencia közti idôszakban a környezet és egészségkérdéseivel, a szervezéssel és a programok felügyelet-ében az Európai Környezet és Egészség Bizottság (EEHC) foglalkozott. Magyarországot az Egészség-ügyi Világszervezet részérôl választották a Bizottságba és aktív szerepét jelzi a sikeres London szerep-lés is. Magyarországot ismételten beválasztották az új Bizottságba s a 2004-ben esedékes negyedik mi-niszteriális konferenciára Budapesten kerül sor.

Víz és Egészség JegyzôkönyvA londoni konferencia kiemelkedô eredménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ

Európai Gazdasági Bizottsága támogatásával s Magyarország aktív vezetô szerepével jogi értelembenkötelezô érvényû egyezmény születetett a víz által közvetített megbetegedések megelôzésére, kont-rolljára és csökkentésére. A Jegyzôkönyv csatlakozik a Határmenti Vízfolyamok és Nemzetközi TavakHasználatáról és Védelmérôl szóló 1992. évi Egyezményhez. A joganyag jó lehetôséget biztosít arra,hogy a vízgazdálkodás minden területét az emberi egészség szempontjából értékeljék és a megfelelôlépéseket megtegyék. Magyarország a végrehajtás során is aktív szerepet kíván vállalni – a folyama-tot irányító Munkabizottság vezetését, valamint az aláíró felek elsô konferenciájának megtartását isMagyarország vállalta.

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramok (NEHAPs)Az Egészségügyi Világszervezet Európai régiója 51 országa közül 40 ország készítette el saját nem-

zeti programját. A folyamat vezetésében és támogatásában nagy szerepet játszott az ún. NEHAP TaskForce, amelyben 8 ország – köztük Magyarország – és számos nemzetközi szervezet képviselôje vettrészt. A Task Force aktív szerepet játszott a Londoni Miniszteriális konferencia elôkészítésében és si-keres lebonyolításában.

Közép-kelet-európai országokkal való együttmûködésMagyar kezdeményezésre együttmûködés alakult ki az ún. Visegrádi Országok között, amelyhez

csatlakozott Ausztria, Románia, Szlovénia, Horvátország. Az elmúl három év során hat ülést tartottak.A témák között egyebek mellett a NEHAP végrehajtása, a környezet-egészségügyi informatika, hatás-vizsgálat és kutatás szerepel.

További feladatok

• A Negyedik, Budapesten rendezendô miniszteriális konferencia elôkészítése.• A Londoni Nyilatkozatban rögzített témákban való aktív részvétel, különös tekintettel a Víz és

Egészség Jegyzôkönyv végrehajtására.• Két és több oldalú együttmûködések segítése és támogatás (Visegrádi Országok Csoportja,

szlovák-magyar, olasz-magyar együttmûködés, stb.)• Az Európai Unióhoz való csatlakozás környezet-egészségügyi feladatainak végrehajtása, támo-

gatása.

16. Titkárság

188

AZ EGYES TÉMAKÖRÖKBEN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK ÉSELHANGZOTT ELÔADÁSOK

Levegôminôség

A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítéseKözlemény

VASKÖVI B.-NÉ, FARKASNÉ GYÖRGYÖS E., BOZÓ L., VÁRKONYI T., KERTÉSZ M., PINTÉR A.: Tatabánya leve-gôszennyezettségének vizsgálata az Országos Immisszió-mérô Hálózat fejlesztési koncepciójaalapján. Egészségtudomány 42: 102–115 (1998)

Parlagfû elleni küzdelemKözlemények

ERDEI E., FARKAS I., FEHÉR Z.: A hazai parlagfû allergia-helyzet az aerobiológiai monitorozás és ajáróbetegrendelések adatainak tükrében. Allergológia és Klinikai Immunológia 1: 103 (1998)

FARKAS I., FEHÉR Z., KATONA E., ET AL.: A parlagfû pollen, a légszennyezettség egészségkárosítóhatásának tudati tükrözôdése – kockázat érzékelés Salomváron. Allergológia és KlinikaiImmunológia 1: 1035 (1998)

FARKAS I., FEHÉR Z., ERDEI E., ET AL.: Közegészségügyi intézkedések a parlagfû elterjedésének vissza-szorítására. Allergológia és Klinikai Immunológia 1: 104 (1998)

FARKAS I., FEHÉR Z., ERDEI E., ET AL.: Allergia prevenció, parlagfû-mentesítési program.Egészségtudomány 42: 116–128 (1998)

FEHÉR Z., FARKAS I., ERDEI E., GALLOVICH E., CSOLTKÓ G., WIMMER J.-NÉ, KLATSMÁNYI J., LACZIK M.-NÉ,SZINTAINÉ DOBRÁDI J., BORSÁNYI A., ORAVECZ A., FARKAS L., MAGYAR D.: Parlagfû szezonok vizs-gálata az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat adatai alapján (1992–1997). Egészségtudomány 42:61–69 (1998)

ERDEI E.: A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) fô allergénjei és a levegôszennyezés hatása a pol-lenfehérjék allergenitására. Gyógyszerészet 43: 466–467 (1999)

ERDEI E.: Nyári ellenségünk a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) az allergén növények "fônix-madara". Gyógyszerészet 43: 468–469 (1999)

FARKAS I., ERDEI E., MAGYAR D.: A környezet és az ember ökológiai integritás zavara: az allergia és aparlagfû. Ökotáj 22: 64–68 (1999)

FARKAS I., MAGYAR D., ERDEI E., ORAVECZ A., GALLOVICH E., KULJA A.: A parlagfû pollen számánakalakulása az 1999. évi pollenszezonban az ÁNTSZ pollencsapdáinak adatai alapján. Krónika 2A,Astma Allergia (99) I/3: 10–11 (1999)

FARKAS I., FEHÉR Z., ERDEI E., MAGYAR D.: A parlagfû térhódítása. Allergológia és KlinikaiImmunológia 2: 104–109 (1999)

FARKAS I., MAGYAR D., FEHÉR Z.: Parlagfû mentesítési program – Önkormányzati tájékoztató.Pharma Press, Budapest (1997)

FARKAS I., MAGYAR D., ORBÁNNÉ ERDEI E.: Tanároknak röviden az allergiáról. Pharma Press, Budapest(1998)

FARKAS I., MAGYAR D., ERDEI E., ORAVECZ A., GALLOVICH E., KULJA A.: Parlagfû allergia rizikójaMagyarországon, a parlagfû pollenszám alakulása az 1999 évi pollenszezonban az ÁNTSZ pol-lencsapdáinak adatai alapján. A környezeti ártalmak és a légzôrendszer, Hévíz 99, 9: 38–41(1999)

Közlemények

189

Elôadások

FARKAS I.: The problems caused by agriculture of the transient period: Waste land weeds and allergy.International Symphosium and Enviromental Epidemiology in Central and Eastern Europe:Critical Issues for Improving Health, Smolenice, 26 (1997)

FARKAS I., FEHÉR Z., GOMBKÖTÔ GY., ET AL.: Kockázat érzékelés – a légszennyezettségegészségkárosító hatásának tudati tükrözôdése – Magyarország öt városában, CESAR programII. fázis. Magyar Higiénikusok Társasága 29. vándórgyûlés Balatonföldvár, 86 (1997)

FEHÉR Z., ERDEI E., FARKAS I., GALLOVICH E., PINTÉRNÉ PAPP E., WIMMER J-NÉ, KLATSMÁNYI J., LACZIK M-NÉ, SZINTAINÉ DOBRÁDI J., BORSÁNYI A., ORAVECZ A., FARKAS L., MAGYAR D.: Parlagfû szezonMagyarországon az ÁNTSZ Aerobiológiai Szolgálat adatsorainak tükrében. MagyarHigiénikusok Társasága XXIX. Vándorgyûlése, Balatonföldvár, szept. 24–26. (1997)

FEHÉR Z., FARKAS I., ERDEI E., GALLOVICH E., CSOLTKÓ G., WIMMER J.-NÉ, KLATSMÁNYI J., LACZIK M.-NÉ,SZINTAINÉ DOBRÁDI J., BORSÁNYI A., ORAVECZ A., FARKAS L., MAGYAR D.: Parlagfû szezonok vizs-gálata az ÁNTSZ aerobiológiai hálózat adatai alapján (1992–1998). MAKIT XXVI. Kongresszus,Harkány, máj. 13–15. (1998)

FEHÉR Z., ERDEI E., MAGYAR D., FARKAS I.: The history of "Ragweed invasia" in Central Europe. 6th

International Congress of Aerobiology, Perugia, szept. 31. – okt. 5. (1998)FARKAS I., ERDEI E., MAGYAR D., FEHÉR Z.: Anti-Ragweed Campaign in Hungary in the frame of the

National Healt Action Programme. 6th International Congress of Aerobiology, Perugia, szept. 31– okt. 5. (1998)

FARKAS I.: Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram Parlagfû Mentesítési Programjainak1998. évi eredményei. Parlagfû és allergia, Békéscsaba, május 25. (1999)

MAGYAR D.: Az 1999. évi pollenszezon alakulása'99/II. Parlagfû szakmai nap, BudapestFôpolgármesteri Hivatal, szeptember 27. (1999)

Vízminôség

Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatokTermészetes fürdôk vízminôsége

Közlemények

CSANÁDY M.: Mennyi arzén lehet a hazai ivóvizekben? Környezetegészségügyi Müsz. Gazd.Tájékoztató: 59, Budapest, KGI (1998)

BORSÁNYI M.: A szolgáltatott ivóvizek adszorbeálható szerves halogén (AOX) tartalma és geno-toxikus aktivitása. Víziközmû Hálózati Konferencia, Debrecen Víz- és Csatornamûvek OSZSZ:25–32 (1998)

CSANÁDY M.: Ivóvizek fluor, bór- és szeléntartalma. Környezetegészségügyi Müsz. Gazd. Tájékoztó:59, Budapest, KGI (1998)

KÁRPÁTI Z., CSANÁDY M., BOZSAI G., HORVÁTH I., CSALAGOVITS I.: A hazai ivóvizek arzéntartalma.Egészségtudomány 42: 130–142 (1998)

KÁRPÁTI Z., GYÔRFI L., CSANÁDY M., KÁROLY G., KRÓMER I.: Ivóvizek növényvédô szer szennyezettsé-ge. Egészségtudomány 42: 143–152 (1998)

CSANÁDY M.: Káros vegyi anyagok a hazai ivóvizekben Egészségtudomány 42: 206–218 (1998)TÖRÖKNÉ, SCHEIBER P., NAGY G., LÁSZLÓ E., PÁLOVICS Á., MESZLÉNYINÉ S. MÁRTA: A Balaton kutatásá-

nak 1997-es eredményei. Szerk.: Salánki János, Padisák Judit, Veszprém: 68–72 (1998)KÁDÁR M.: A hazai természetes fürdôvizek bakteriológiai minôsége 1998. nyarán. Közinfo, 1. évf. 3.

sz: 1–4 (1998)KÁDÁR M.: Természetes fürdôvizeink az EU-követelmények tükrében. Budapesti Közegészségügy 4:

359–366 (1998)BÉNYI M., CSANÁDY M., PALLER J., MÁTRAINÉ B. M., KELEMEN E., TURAI A.-NÉ.: Elsô vízadó réteg kút-

jainak vízminôsége. Egészségtudomány 43: 231–238 (1999)

Közlemények

190

TÖRÖKNÉ K. A., PÁLOVICS Á., LÁSZLÓ E., NAGY G.: Cylindrospermopsis raciborskii allergizáló hatásá-nak vizsgálata tengeri malacokon. Hidrológiai Közlöny, 79/6 : 388–389 (1999)

KÁDÁR M.: A természetes fürdôk monitoring rendszere Magyarországon. Egészségtudomány 43:239–251 (1999)

Elôadások

CSANÁDY M.: Ivóvíz minôségi programok helyzete (NEKAP). Magyar Higiénikusok Társasága 29.Vándorgyülés, Balatonföldvár, 1997 szept. 24–26.

CSANÁDY M.: A hazai ivóvizek arzéntartalma és az arzén határérték kérdése. Szent István Kórház,Kun utcai Kórház: "A bôr és a környezet" tudományos ülés, Budapest, 1997 nov. 7.

CSANÁDY M.: Káros vegyi anyagok a hazai ivóvizekben. Magyar Higiénikusok Társasága (Fodor-Fenyvessy emlékülés) Fenyvessy B. emlékelôadás Budapest, 1998 márc. 26.

CSANÁDY M.: Káros vegyi anyagok a hazai ivóvizekben. MTA Hidrol. Tud. Biz. elôadás Budapest,1998. ápr. 14.

CSANÁDY M.: Magyarországi ivóvizek fluor- és bórtartalma. MHT Vízkémia és Viztechnol. Szak.o.elôadóülése 1998. máj. 13.

TÖRÖKNÉ: Toxic cyanobacteria and human health. MBT 9. Magyar Algológiai SzemináriumNemzetközi konf. Gárdony, 1998. máj. 12–15.

KÁDÁR M.: Természetes fürdôink az EU követelmények tükrében. MHT 30. VándorgyûlésBalatonföldvár 1998. szept. 25.

TÖRÖKNÉ, PÁLOVICS A., LÁSZLÓ E., NAGY G.: Cylindrospermopsis raciborskii allergizáló hatásánakvizsgálata. MHT XL. Hidrobiológus Napok Tihany, 1998. okt. 7–9.

CSANÁDY M.: Arzénes rétegvizek közegészségügyi megítélése. Magyar Tudományos Akadémia,Földtudományok osztálya vitaülése, Budapest, 1999. márc. 1.

BORSANYI M., GAUGECZ J., KOSTYAL E.: Mapping of natural organic matter and their influence on thegenotoxic activity of drinking water. Kenes, Organizers of Conferences and Tour Operators Ltd.,The 7th International Conference of the Israel Society for Ecology and Environmental Challengesfor the Next Millennium, Izrael, Jeruzsálem 1999 jún. 13–18.

GAUGECZ J., KOSTYAL E., BORSANYI M.: Characterisation of microbial biomass in Lake Balaton anddrinking water using DNA based techniques and microscopy. Kenes, Organizers of Conferencesand Tour Operators Ltd, The 7th International Conference of the Israel Society for Ecology andEnvironmental Challenges for the Next Millennium, Izrael, Jeruzsálem, 1999. jún. 13–18.

BORSÁNYI M.: Klórdioxid alkalmazásának tapasztalatai a hazai ivóvíz szolgáltatásban. Víz- ésCsatornamûvek Országos Szakmai Szövetsége, Országos laboratóriumvezetôi értekezlete.Kôszeg 1999 jún. 22–23.

TÖRÖKNÉ K. A., RESKÓNÉ N. M., BÉRCI J., BÁSKY I., OLÁH B.: Comparison of Conventional Bioassaysand Microbiotests in Toxicological Evaluation of Different Pollutants. Magyar ToxikológusokEgyesülete (MTE) és a Secotox szervezôbizottsága 6th Meeting of the Central and EasternEuropean Regional Section in Conjunction with the Annual Meeting of the Union of HungarianToxicologists, Balatonföldvár, 1999. szept. 19–23.

BORSÁNYI M.: A hálózati vizek szerves halogén biomassza szennyezôinek közegészségügyi jelen-tôsége. A vízellátás jövôje konf., Dunántúli Regionális Vízmûvek Rt., Siófok, 1999. nov. 4.

M. BORSANYI, J. GAUGECZ, E. KOSTYAL.: Development and structure of disinfection by-products andmicrobial biofilms in Hungarian drinking water environment. Finnish Chemical SocietiesKemia '99., Helsinki, Finnország 1999. nov. 17–19.

Közlemények

191

Az ivóvíz fluoridtartalmának felméréseKözlemény

FARKAS I., SAJGÓ M.-NÉ, PÁLDY A., PINTÉR A., MOLNÁR I., RÓZSÁNÉ RIGÓ É., HEINTZ A., GYARMATINÉ

DOMA G., FEKETE G.-NÉ, VÁSÁRHELYI E., LADÁNYI M., CSABA R.-NÉ, SZÔKE J.: Szisztémás fluoridálásbevezetésének elôvizsgálatai I. Egészségtudomány 43: 253–263 (1999)

Elôadások

FARKAS I.: Szisztémás fluoridálás bevezetésének elôvizsgálatai. NEKAP beszámoló, Budapest, 1999.április 12.

FARKAS I., SAJGÓ M.-NÉ, PÁLDY A., PINTÉR A.: A fluorhiány epidemiológiája nyolc megyében végzettvizsgálatok alapján. Népegészségügyi Tudományos Társaság IX. Nagygyûlése, Hévíz, 2000.április 13–15.

Talajszennyezettség, hulladékkezelésElôadások és közlemények

FARKAS H., VERMES É., MUCSI GY., NÁDOR G., HORVÁTH A., PINTÉR A.: Talajszennyezô források felmé-rése Baranya és Békés megyében. Egészségtudomány 42: 177–188 (1998)

FARKAS H., SZTAKÓ Á., PÓCSAINÉ MAJOR E., JUHÁSZ É., MADARÁSZ GY., VIRÁNYI L.: Talajszennyezô for-rások felmérése Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Egészségtudomány 43:275–286 (1999)

A kémiai biztonság egyes kérdéseiElôadások

DURA GY., HORVÁTH A. (1999). Human health risk assessment and management in hazardous wastesite contaminated by polychlorinated benzenes. 6th regional SECOTOX meeting on theorganochlorin pollution in Central and Eastern Europe – Hazard and risk for humans and theenvironment. Balatonföldvár, 1999. szeptember 19–23.

SCHOKET B., OZAWA S., PHILLIPS D. H., KOSTIC S., KADLUBAR F. F., VINCZE I.: A DNS adduktok és agenetikai fogékonyság szerepe a tüdôrákban magyar populációban. A Magyar BiokémiaiEgyesület Molekuláris Biológiai Szakosztálya 3. Munkaértekezlete, 1998. május 11–14.,Sárospatak

SCHOKET B., OZAWA S., PHILLIPS D. H., KOSTIC S., MCDANIEL L. P., TANG Y.-M., KADLUBAR F. F.,VINCZE I.: Pharmacogenetic polymorphisms and bronchial DNA adducts in Hungarian patientswith smoking-related lung cancer. International Course of Molecular Epidemiology, 1999. április19–24., Torino, Olaszország

SCHOKET B., OZAWA S., PHILLIPS D. H., KOSTIC S., MCDANIEL L. P., TANG Y.-M., KADLUBAR F. F.,VINCZE I.: Farmakogenetikai polimorfizmusok és bronchus DNS adduktok tüdôrákos betegek-ben. Magyar Onkológusok Társasága 23. Kongresszusa, 1999. november 11–13., Budapest,Magyarország

Közlemények

192

Közlemények

PINTÉR A., HORVÁTH A., SZABÓ Z., DURA GY., HORVÁTH V.: Current Practice of Health RiskAssessment of Soil Pollution in Hungary. Centr. Eur. J. Publ. Hlth. 6: (2.) 144–147 (1998)

DURA GY., LÁSZLÓ E.: Quality assurance in environmental modelling. NATO Science Series,közlés alatt

VADÁSZ ZS., HASSANIEN M. A., LÁSZLÓ E., DURA GY.: Sensitivity analysis of risk assessment programsto various input parameters. Cental European Journal of Public Health, (2000), közlésre elfogadva

VADÁSZ ZS., DURA GY., HASSANIEN M. A., PINTÉR A.: Perzisztens szerves szennyezôk és poliaromásszénhidrogének becsült környezeti koncentrációi Magyarországon Mackay Level III Fugacitymodellel számolva. Egészségtudomány, közlés alatt

SCHOKET B., PHILLIPS D. H., KOSTIC S., VINCZE I.: Smoking-associated bulky DNA adducts inbronchial tissue related to CYP1A1 MspI and GSTM1 genotypes in lung patients. Carcinogenesis19: 841–846, 1998.

OZAWA S., SCHOKET B., MCDANIEL L. P., TANG Y.-M., AMBROSONE C. B., KOSTIC S., VINCZE I.,KADLUBAR F. F.: Analyses of bronchial bulky DNA adduct levels and CYP2C9, GSTP1 and NQO1genotypes in a Hungarian study population with pulmonary diseases. Carcinogenesis 20:991–995, 1999.

SCHOKET B., PHILLIPS D. H., KOSTIC S., CREW J., VINCZE I.: Genetikai polimorfizmusok és a tüdôrákösszefüggései magyarországi populációban, Egészségtudomány 42: 219–229, 1998.

SugárbiztonságKözlemények

KÖTELES GY., MÓCSY I., NIKL I., SZERBIN P.: A radon környezetünk természetes sugárforrása.Egészségtudomány 42: 169–176 (1998)

BOJTOR I., KÖTELES GY: Low dose response analysis through a cytogenetic end-point. Centr. Europ. J.Occup. Environ. Med. 4: 15–24 (1998)

KÖTELES GY.: The low dose dilemma. Centr. Europ. J. Occup. Environ. Med. 4: 103–113, (1998)PELLET S., GICZI F., BALLAY L., MOTOC A., PÉCSI ZS., TEMESI A.: Hungarian patient dose survey for

photofluorography applied in a mass chest screening programme. Radiat. Prot. Dosim. 80:115–116 (1998)

NIKL I.: A népesség természetes forrásokból eredô sugárterhelése. Egészségtudomány 43: 287–296(1999)

SZERBIN P., KÖTELES GY.: Az ivóvíz természetes radioaktivitásának felmérése. Egészségtudomány 43:287–296 (1999)

KÖTELES GY.: Vita és gondolatok az ionizáló sugárzás kis dózisainak hatásairól. Egészségtudomány43: 329–335 (1999)

NIKL I., KÖTELES GY.: A radon-koncentráció, a környezeti dózis és az eredô sugárterhelés értéke hazaióvodákban és bölcsôdékben. Egészségtudomány 44: 42–47 (2000)

ÉlelmiszerbiztonságKözlemények

PÁLDY A., RADÓCZY M., SEDLÁK M., BOKROS F., KISS Z.-NÉ, BITTÓ A., FARKAS H., HORVÁTH A., KÁRPÁTI

Z., KRÓMER I., SOHÁR P.-NÉ, MATYASOVSZKY K., SAS B., PINTÉR A.: Szennyezett környezetben élôkkockázati tényezôi. Egészségtudomány 42: 153–168 (1998)

PÁLDY A., PINTÉR A., VASKÖVI B.-NÉ, BEJCZI K., FARKAS H., BITTÓ A., TÖRÖK G., SOHÁR P.-NÉ,MATYASOVSZKY K., KOPPÁNY E., RADÓCZY M., SZEREMI M.: Sajószentpéter és Szerencs környezet-egészségügyi állapotának összehasonlító vizsgálata. Egészségtudomány 43: 209–230 (1999)

Közlemények

193

Elôadások

RADÓCZY M.: Szennyezett talajú területenterületen élôk kockázati tényezôi. NEKAP beszámoló,1998. Budapest, április 8.

PÁLDY A.: Morbiditási vizsgálatok Sajószentpéter és Szerencs településeken NEKAP beszámoló,Budapest, 1999, április 12.

PÁLDY A., PINTÉR A., RADÓCZY M., BAKONYI J., KACSÁNDI L., KISS T., SZABÓ M., SZVETITS ZS., MÓRÉ L.,ROHÁLY J., SPÁK L., SÜTÔ SZ.: Morbiditási vizsgálatok Sajószentpéter és Szerencs településeken.Magyar Higiénikus Társaság XXXI.Vándorgyûlése, Balatonföldvár, 1999. szeptember 15–17.

PÁLDY A.: Morbiditási komplex felmérés lehetôségei a sajószentpéteri tapasztalatok alapján "Ahalálozás területi elemzése – az együttmûködés lehetôségei" A GEENET-Euro/Magyarország ésa NEKAP rendezvénye, Zalaegerszeg, 1999. október 20.

RADÓCZY M.: Környezetszennyezés, élelmiszerbiztonság Szerencs város környezetében a NEKAPkeretében végzett vizsgálatok alapján. Egészségvédelmi Nap, Szerencs, 2000. április 28.

PÁLDY A.: A szerencsi és sajószentpéteri felnôtt lakosság morbiditási vizsgálata. EgészségvédelmiNap, Szerencs, 2000. április 28.

Lakóterek környezeti hatásaiKözlemények

RUDNAI P., VIRÁGH Z., VASKÖVI B.-NÉ, ZSÁMBOKINÉ BAKACS M., ORBÁNNÉ ERDEI E., FARKAS I., PÁLDY A.,FARKAS H., KÁRPÁTI Z., TAKÁTS Z., VÉGSÔNÉ VARGA Á., SÁRKÁNY E., VARRÓ M., TÓTH I.-NÉ, SKAFSZKY

A., HARAKÁLY M., SEDLÁK M., CSÁSZÁRI D.-NÉ, PÁZSIT CS.-NÉ, TOMBÁCZ ZS., ÚJLAKY I., ACSÁDY L.-NÉ, HORVÁTHNÉ JAKAB A.: Egyes lakótéri tényezôk szerepe iskolás gyermekek légzôszervipanaszainak és allergiás tüneteinek gyakoriságában. Egészségtudomány 43: 196–208 (1999)

RUDNAI P.: Postgraduate training on the health significance of indoor air quality in Hungary. In:N. Boschi (ed.): Education and Training in Indoor air Sciences: 81–83. Kluver AcademicPublishers (1999)

BAKKE J. V., VAN DEN BOGAARD C., KUBINOVA R., KUCHERENKO A., KUKKONEN E., LEMAIRE M.-C.,LINDVALL T., MACAROL-HITI M., MARONI M., MAZIARKA S., MCCARTHY J. F., NIELSEN O.,OTOREPEC P., DE PEYER J. E., RUDNAI P., SADIKOVA O., SEIFERT B., SLOTOVA K., SMITH L.,KRZYZANOWSKI M.: Strategic approaches to indoor air policy-making. WHO European Centre forEnvironment and Health, Bilthoven (1999)

PÁLDY A., PINTÉR A., BÁCSKAI A., RUDNAI P., FARKAS I., KATONA I., KÔRÖSI L., SZÍJJÁRTÓ F., PAPP K.:Assessment of indoor air quality and its impact on children's health. In: N. Boschi (ed.):Education and Training in Indoor air Sciences: 221–226. Kluver Academic Publishers (1999)

VIRÁGH Z., RUDNAI P., ZSÁMBOKINÉ BAKACS M., VARRÓ M. J., VASKÖVI B.-NÉ, LÁSZLÓ B., ORBÁNNÉ ERDEI

E., FARKAS I., PÁLDY A., FARKAS H., VÉGSÔNÉ VARGA Á., SZUNYOGH M., SKAFSZKY A., SEDLÁK M.,TOMBÁCZ ZS., HARAKÁLY M., ÚJLAKY I., ACSÁDY L., HORVÁTHNÉ JAKAB A.: Városban élô általánosiskolás gyermekek lakókörnyezeti kockázatainak felmérése. In: A Környezeti ártalmak és alégzôrendszer IX. (szerk. Szabó T. és Bártfai I.) Hévíz: 219–234 (1999)

Elôadás összefoglalók

RUDNAI P., VIRÁGH Z., SELMECZY H.-NÉ: Háztartási gázkészülékek közegészségügyi vonatkozásai. AMagyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûlése elôadásainak és posztereinek összefoglalói,Balatonföldvár, 1999., 13. o.

MAGYAR D., ERDEI E., FARKAS I., PÁLDY A., RUDNAI P., VIRÁGH Z.: Lakóbelsôtéri házipor minták élômikroflóra vizsgálata. A Magyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûlése elôadásainak ésposztereinek összefoglalói, Balatonföldvár, 1999., 56–57

Közlemények

194

ERDEI E., MAGYAR D., FARKAS I., PÁLDY A., RUDNAI P., VIRÁGH Z.: ELISA módszer alkalmazása a házipo-ratka fô allergénjének (Der_p_I) meghatározására és gyermekek immunmarkereinek mérésérekörnyezetepidemiológiai vizsgálatban. A Magyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûléseelôadásainak és posztereinek összefoglalói, Balatonföldvár, 1999., 61–62

Elôadások

RUDNAI P.: Lakótéri környezetepidemiológiai vizsgálatok. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akció-program beszámoló konferenciája, Budapest, 1999. április 12.

RUDNAI P.: Az orrváladék eozinofil-sejt tartalmának összefüggései az egészségi állapottal illetveegyes kockázati tényezôkkel. A GEENET-Euro/Magyarország, a NEKAP és a Magyar Orvosok azEgészséges Környezetért Társaság környezetegészségügyi konferenciája, Budapest, 1999. június9.

RUDNAI P., VIRÁGH Z., SELMECZY H.-NÉ: Háztartási gázkészülékek közegészségügyi vonatkozásai. AMagyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûlése, Balatonföldvár, 1999. szeptember 15–17.

MAGYAR D., ERDEI E., FARKAS I., PÁLDY A., RUDNAI P., VIRÁGH Z.: Lakóbelsôtéri házipor minták élômikroflóra vizsgálata. A Magyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûlése, Balatonföldvár,1999. szeptember 15–17.

ERDEI E., MAGYAR D., FARKAS I., PÁLDY A., RUDNAI P., VIRÁGH Z.: ELISA módszer alkalmazása a házi-poratka fô allergénjének (Der_p_I) meghatározására és gyermekek immunmarkereinek mérésérekörnyezetepidemiológiai vizsgálatban. A Magyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyûlése,Balatonföldvár, 1999. szeptember 15–17.

VIRÁGH Z., RUDNAI P., ZSÁMBOKINÉ BAKACS M., VARRÓ M. J., VASKÖVI B.-NÉ, ORBÁNNÉ ERDEI E.,FARKAS I., PÁLDY A., FARKAS H., VÉGSÔNÉ VARGA Á., SZUNYOGH M., SKAFSZKY A., SEDLÁK M.,TOMBÁCZ Z., HARAKÁLY M., ÚJLAKY I., ACSÁDY L.-NÉ, HORVÁTHNÉ JAKAB A.: Lakókörnyezeti kock-ázatok városban élô 9 éves gyermekek körében. A Környezeti ártalmak és a légzôrendszer IX.országos konferenciája, Hévíz, 1999. november 4–5.

Környezet-egészségügyi információs rendszerKözlemények

VINCZE, I., ELEK, E., NÁDOR, G.: Tools for risk assessment:statistical and Environmental Health forAll. Patial methods. In: Briggs, D. J., Stern, R., Tinker, T. (eds.): Risk Assessment RiskCommunication for National Environmental Health Action Plans: 97–112. Kluwer AcademicPublishers Dordrecht, Boston-London (1998)

VINCZE, I., NÁDOR, G., ELEK, E: Környezetegészségügyi térinformatikai rendszer. I. A térinformatikaszerepe az epidemiológia eszközei között. Egészségtudomány 42: 335–344 (1998)

VINCZE, I., NÁDOR, G.: Halálozási adatok elemzése leíró epidemiológiai rendszerben.Egészségtudomány 43: 265–274 (1999)

TitkárságKiadványok

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996)Hungarian National Environmental Health Action Programme (1997)NEKAP Hírlevél 1998-ban 4 szám

1999-ben 4 szám2000-ben 1 szám

A víz fertôtlenítése – WHO kiadvány (magyar fordítása és kiadása) (1996)A vízbázisok védelme – WHO kiadvány (magyar fordítása és kiadása) (1997)

Közlemények

195

A levegôminôség – WHO kiadvány (fordítás és kiadásra elôkészítés)NEKAP beszámoló, 1997 – Egészségtudomány 42: 98–188 (1998)NEKAP beszámoló, 1998 – Egészségtudomány 43: 194–296 (1999)Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997.

NEKAP (2000)Spatial distribution of mortality of major diseases in Hungary 1986–1997. NEKAP (2000)Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997.

NEKAP (2000)Víz és Egészség Jegyzôkönyv a Határokat Átszelô Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelmérôl és

Használatáról szóló 1992. évi Egyezményhez (magyar fordítása és kiadása) (2000)Harmadik Miniszteri Konferencia a Környezetrôl és Egészségrôl – a konferencia dokumentumai-

nak fordítása és kiadásra való elôkészítése (folyamatban)

Közlemények

196

nekap_2000.pdf - Országos Környezetegészségügyi Intézet

Documents

Transcript of nekap_2000.pdf - Országos Környezetegészségügyi Intézet